JEGYZŐKÖNYV DUNA HAJÓZHATÓSÁGA PROJEKT Rendezvény neve: Civil Fórum – a Duna hajózhatósága projekt bemutatása Hely: Dunaföldvár, Polgármesteri Hivatal díszterme, Kossuth Lajos utca 2. Időpont: 2011. április 13, 15:00 Résztvevők: lásd jelenléti ív A jegyzőkönyv szövege: A jegyzőkönyv szövege: 15:00: Szurmai-Palotai Piroska köszöntötte a megjelenteket 15:05 Mayer István (VITUKI) előadása a Duna hajózhatóság projekt általános tudnivalóiról 15:20 Rédly László (Tér –Team Mérnök Kft.) előadása a Dunaföldvárhoz közeli hajóút szűkületek illetve gázlós helyszínek konkrét terveivel kapcsolatban, 4 helyszín bemutatása. 16:00 Résztvevők által feltett kérdések megválaszolása A Fórumon az alábbi kérdések merültek fel: Kiss Lajos Csaba (Dunaföldvári Sporthorgászok Egyesülete) elsőként örömét fejezi ki a projekttel kapcsolatban, különösen annak tükrében, hogy az egyesületének a tagjai megvizsgálták a terveket, és egyetértésüket fejezték ki azokkal kapcsolatban. Felszólalásában kiemeli, kifejezetten örülnek, hogy a tervezett kotrások nem kereskedelmi célúak. Ezek után egy részletkérdésre tér ki: megfigyelése szerint a Bölcskei mellékágnál, a Solti gázlóval szemben, a Csolnoki holtágnál van egy 35 – 40 méter széles ágrész. Úgy vette észre, hogy ez az elmúlt években nem volt kotorva, így iszapréteg alakult ki. Turisztikai célból ez nem, viszont kicsit nagyobb merülésű csónakoknál már problémát jelent. Válaszában Mayer István elmondja, hogy a tervezéskor természetesen figyelembe vették a horgászok érdekeit is. Megerősítette azt is, hogy a kotrás nem kereskedelmi céllal történik: minden anyag a mederben marad.
Rédly László a válaszhoz csatlakozva kifejti, hogy a 2009-ben készült felmérések alapján kis víznél még elegendő víz áll rendelkezésre. Emellett elmondja, hogy az utolsó kotrásra 2008-2009-ben került sor. A Bölcske-Csolnoki (Kéményesi-Duna) mellékággal kapcsolatban kijelenti, hogy azt nem kívánják motorcsónakoknak megnyitni, csak a turisztikai evezős hajók részére. A kérdésben egyetértés van a Bölcskei Önkormányzattal. Nagy Gáborné, Dunaföldvár korábbi polgármestere örömét fejezi ki a holtág rehabilitáció terveivel kapcsolatban. Emlékei szerint régen sokkal nagyobb vízfelületek voltak. Most úgy hallotta, hogy nem lesz kikotorva az egész holtág. Ő viszont annak látná értelmét, hogy a közepén fekvő zátonyt, szigetet kikotornák, mert így nagyobb lenne a víz mennyisége. A kikotort anyag visszatöltésével kapcsolatban kérdezi, hogy a Dunaföldvárnál megcsúszott parti résznél esetleg lehet-e ezzel tölteni: ez kiváló lehetőséget nyújtana a városnak. Ugyancsak a kotrással kapcsolatos javaslata, miszerint a Zöld zátonynál lévő mellékág alatti rész eliszaposodott, ezt fel lehetne tölteni kavicsos anyaggal, és a helyieknek strandot lehetne belőle kialakítani. Válaszában Rédly László kifejti, hogy a dunaföldvári résznél a kikerülő anyag márgás, sziklás, ezért sajnos strandra nem alkalmas, viszont megtámasztásra igen. Véleménye szerint a kikotort anyagot ennél hasznosabb célokra kell fordítani, például a vízbázis védelmére. Az egész területből kikerülő anyag a korábbi tervekkel ellentétben nem jelentős mennyiségű: kb. 74 ezer m3. Nagy Gáborné újabb, a vízmegtartásra vonatkozó kérdéssel jelentkezik: vajon egy erőmű építése megoldaná ezt a kérdést? Mayer István röviden válaszol: a jelen projekt keretén belül nem merült fel ez a kérdés, mert nem erre kaptak megbízást. Gruber Tamás, a WWF képviseletében öt pontban foglalja össze kérdéseit, mondandóját. 1. Tudomása szerint ez a leginkább élő magyar Duna szakasz - ezt a tervezés során mennyire lehetett figyelembe venni? 2. Mennyi időtávra okozhatnak a tervezett beavatkozások megoldást, nem generálják-e tovább a medersüllyedési folyamatot? 3. A Solti gázló esetében jóval nagyobb a kitermelés mennyisége a korábbi tervekhez képest. Mi ennek az oka? Ezt a megoldást sajnálatosnak találja.
4. A sziklás-márgás anyag eltávolítása műszakilag hogyan oldható meg? 5. Milyen vízállás mellett van a főág és a mellékág közötti három méteres vízszintkülönbség? Rédly László válaszában elmondja, hogy a további medersüllyedés a számítások és vizsgálatok alapján gyakorlatilag nulla. A vízvisszatartó hatásra itt kell legjobban figyelemmel lenni. A mederbordák funkciója az, hogy az ottani vízállást és sebességét minél kevésbé módosítsák. Elmondja, hogy meglátása szerint az előzetes felmérések részletessége kisebb volt a tervezést közvetlenül megelőzőnél, utóbbiból kitermelendő anyag mennyiségét pontosabban lehetett kiszámítani. Mayer István a hatások időtávjával kapcsolatos felvetésre reagál: a tervezők azt a feladatot kapták, hogy stabil állapotokat teremtsenek, viszont a 25 éves időtávlat megtartásához további beavatkozások is szükségesek lesznek. Rédly László a vízszint különbségre reagálva elmondja, középvízszintnél értendő a 3 méter. Megjegyzést fűz a technológiával kapcsolatos kérdésekhez is: ez egy réteges márgás helyszín, tehát ezt a markoló gépek tudják fejteni. Hangsúlyozza, robbantásos megoldást nem terveznek. Kiss Lajos Csaba (Dunaföldvári Sporthorgászok Egyesülete) elmondja, aggódik a medermélyülés miatt, illetve megkérdezi: vajon az illegális kotrások megszüntethetőek-e? Mayer István a válaszában kifejti, hogy a hatóságok legálisasan nem adhatnak engedélyt a főmeder kereskedelmi célú mederkotrása. Nem is tud olyan folyamatban lévő projektről, amiben erről szó van. Kiss Lajos Csaba (Dunaföldvári Sporthorgászok Egyesülete) felhívja a figyelmet arra, hogy jelenleg is történnek mederkotrások kereskedelmi céllal. Mayer István biztos benne, hogy amennyiben ezek a főmederben történnek, akkor ezek engedély nélküli kotrások. Gruber Tamás (WWF) hozzáfűzi: tudomása van róla, hogy igenis adnak ki ilyen engedélyt, érdemes lenne ezt felülvizsgálni! Majd egy újabb kérdést fogalmaz meg: melyik hajóút szélességet választották ezeken a szakaszokon? (megj.: a tervekben 180, 150 és120 méter széles hajóút lehetőségek vannak)
Rédly László Gruber Tamás kérdésére reagál: a hójút szélességgel kapcsolatban. Elmondja, hogy még nincsen végleges terv, de szakmai véleményük szerint a 150 méter szélesség a jó megoldás. Szabó Gábor a 120 méter széles hajóúttal kapcsolatban kiemeli a jogszabályi vonatkozásokat: a magyar jogszabályok szerint a 120 méter széles hajóút esetében 2,8 méter vízmélységet kell biztosítani, 150 méter esetében a mélység 2,7 méter. A felmérések alapján, ha 120 méter széles és 2,8 méter mély a hajóút kialakításához nagyobb mennyiséget kell kotorni, mint a 150 méter széles 2,7 méter mély hajóút esetében. Kránicz István hozzáfűzi, hogy a jogszabályok értelmében, a középvízi főmederben tilos a kotrás. A középvízi keresztgátak között vízügyi szempontból lehetséges a kotrás, mert ott nem alakulnak ki különleges vízáramlások, azonban kiemeli, hogy a kotráshoz mindenféleképpen végig kell járni a teljes hatósági eljárást. Jegyzőkönyvet összeállította: Szurmai-Palotai Piroska
A rendezvényen készült dokumentumok:
Hangfelvétel: X Jelenléti ív: X Fénykép: X Előadások: X
Dokumentumok elérhetősége:
A jegyzőkönyvet hitelesítették:
Név:
Név:
Lakcím:
Lakcím:
Aláírás:
Aláírás:
