Régiónk helyzete stabil és biztonságos, de a kihívások köre bővül – Euroatlanti Nyári Egyetemnek adott otthont Szolnok Hegedűs Márton 2014. július 28. és augusztus 2. között immáron 14. alkalommal rendezték meg a Tiszai Euroatlanti Nyári Egyetemet, melynek alapötlete még a magyar NATO-csatlakozásra történő felkészülés időszakára nyúlik vissza. A nagy múltú rendezvény célja, hogy kevésbé kötött formában találkozhassanak, és biztonságpolitikai kérdésekről szakmai párbeszédet folytathassanak fiatal értelmiségiek, szakértők és a fegyveres szervezetek tagjai. Az idei nyári egyetemet Szentes után új helyszín, Szolnok látta vendégül, ahol a Magyar Honvédség Béketámogató Kiképző Központjában (BTKK) gyűltek össze a szakma jelenlegi és jövőbeni szakértői, a honvédelem és a közszolgálat iránt elkötelezett résztvevők. Összefoglalónkban a Tiszai Euroatlanti Nyári Egyetem eseményeit és főbb mondanivalóját foglaljuk össze röviden – a hallgatóság szemszögéből.
A XIV. Tiszai Euroatlanti Nyári Egyetem hallgatói, meghívott előadói és vendégei. (Fotó: Kis Ákos)
Július 28-án kezdtek el gyülekezni a nyári egyetem résztvevői a Béketámogató Kiképző Központban, akiket a szervezőknek (a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár Protokoll, Rekreációs és Kulturális Igazgatóság Kulturális Alosztályának és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársainak) több mint 130 jelentkező közül kellett kiválasztani. A szervezők a nyári egyetem egyik legfontosabb eredményének tartották, hogy a résztvevő megközelítőleg 80 főt, 35 különböző szervezet „delegálta” – a Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium szervezetitől, rendvédelmi szervezetektől, valamint egyetemek, főiskolák hallgatói közül, így a sokszínűség nem csupán a programokra, hanem az egész hetes rendezvényen részt vevők által magukkal hozott és a szemináriumokon, vagy éppen kötetlen, baráti beszélgetéseken megosztott tapasztalatra is érvényes volt. Az idei rendezvény a NATO és az EU válságkezelési feladatrendszerével kapcsolatos kérdések köré összpontosult, különös tekintettel Magyarország és a Magyar Honvédség szerepére ezen belül. A
résztvevők emellett megismerhették a jelenlegi pénzügyi-gazdasági válság hatásait hazánkra és Kelet-Közép-Európa térségére; illetve a NATO jövőjét érintő új kihívásokra és a szövetség jövőjét befolyásoló tényezőkre hívták fel a figyelmet az előadók. A Szolnok északi részén elhelyezkedő BTKK a hallgatók és az előadók számára is minden igényt kielégítő helyszínt biztosított: a hét folyamán az elme pallérozása mellett lehetőség volt a fizikum edzésére is, mivel sportpálya és edzőterem is rendelkezésre állt. A Béketámogató Központ 2000. október elsején alakult, célja pedig a Magyar Honvédség katonáinak felkészítése volt az ENSZ ciprusi, illetve az MFO sínai-félszigeti misszióira. A Központ 2004-től önálló szervezeti elemként folytathatta működését, és napjainkig vezető szerepet vállal a magyar katonák missziós felkészítésében, már nem csupán az ENSZ, hanem a NATO műveleti esetében is. Tekintettel Magyarország nemzetközi katonai szerepvállalásának nagyságrendjére – a hivatalos ambíciószint maximum 1000 fő egyidejű telepítése nemzetközi műveletekben –, mindez komoly szakmai felkészültséget, felelősségvállalást és magas színvonalú, igen összetett feladatrendszerhez illeszkedő szakértelmet és tevékenységet jelent. A Központ által biztosított elhelyezést az MH 86. Helikopterbázissal összehangoltan együttműködő állomány szívélyes, valóban vendégszerető, „hallgatóbarát vendéglátása” tette igazán kellemes élménnyé.
Vargha Tamás parlamenti államtitkár és Lamos Imre dandártábornok a XIV. Tiszai Euroatlanti Nyári Egyetem megnyitóján. (Fotó: Kis Ákos)
A július 28-i érkezést és a szállás elfoglalását követő első közös vacsora és a kezdődő, már-már éjszakába nyúló ismerkedés sem tartott távol senkit a másnap reggeli ünnepélyes megnyitótól, amelyen már a nyári egyetem minden hallgatója részt vett. Szolnok Megyei Jogú Város képviseletében Szalay Ferenc polgármester köszöntötte a megjelenteket, aki kiemelte annak az együttműködésnek a jelentőségét, ami Szolnok és a városban települő katonai szervezetek – a MH. 86. Szolnok Helikopter Bázis, a MH 25/88. Könnyű Vegyes Zászlóalj és a MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj – között alakult ki, és örömmel vette tudomásul, hogy a nyári egyetemnek idén a Béketámogató Kiképző Központ adhat helyet. A város katonai állományának nevében Lamos Imre dandártábornok, a Helikopter Bázis parancsnoka üdvözölte a hallgatókat,
rövid beszédében pedig hangsúlyozta a katonai szervezetek és a civil társadalom közötti jó viszony kialakításának fontosságát. A rendezvény főszervezője, a Honvédelmi Minisztérium részéről Vargha Tamás parlamenti államtitkár mondott beszédet, kiemelve azt, hogy a katonai szervezetek részéről tanúsított pozitív hozzáállás és szívélyes fogadtatás jó alapot ad a hatékony szakmai diskurzusokhoz. Végül Tálas Péter, a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont igazgatója és a nyári egyetem vezetője köszönte meg a résztvevőknek, hogy megjelentek, valamint a támogatóknak, hogy egy év szünet után ismét lehetővé tették a nyári egyetem megrendezését. A hallgatók a megnyitó után három kelet-közép-európai ország – Magyarország, Szerbia és Románia – társadalmainak biztonságfelfogását ismerhették meg behatóan szakértők tolmácsolásában. A felvezető előadásban Tálas Péter felhívta a figyelmet a biztonság objektív és szubjektív jellegére, azaz a valós és az érzékelt fenyegetések közötti esetleges eltérésekre. A biztonság vizsgálata alapvetően az objektivitásra, objektív szemléletre törekszik; tényeket, adatokat igyekszik feldolgozni és értékelni. Egy-egy biztonsági probléma megítélése kapcsán a valóságban viszont számos szubjektív hatás érvényesül (például a média hatása), ami olykor döntően meghatározhatja azt, hogyan, milyen tálalásban találkozik a társadalom vagy a politikum az adott kérdéssel, és hogyan reagál arra. A panel második előadójaként Makai József, a délszláv térség elismert kutatója és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem doktorandusza a szerb társadalom biztonságfelfogását jellemezte. Előadásában kiemelte, hogy a szerb biztonságpercepció főként a történelmi traumákra épül: súlyos veszteségként élik meg a délszláv háborúk kimenetelét, Koszovó elvesztését, a Jugoszlávia Büntető Törvényszék tevékenységét, de az EU csatlakozás elmaradását is. A szerb külpolitika hosszú távú célja, hogy jó kapcsolatot tartson fenn Brüsszellel, Washingtonnal, Moszkvával és Pekinggel is, de jelenlegi legfontosabb törekvése az EU-tagság elnyerése. Szerbia biztonsági problémái között megtalálunk a kelet-közép-európai térség egészét érintő olyan kérdéseket is, mint a munkanélküliség, a gazdasági és a pénzügyi válság következményei, a külföldi befektetések hiánya, az oligarchák politikai túlsúlya, a menekültek helyzete, valamint az ország korlátozott lehetőségei a regionális piacokhoz való hozzáféréshez. Harmadik előadóként Varga Ádám, a Külügyminisztérium munkatársa beszélt a román biztonságfelfogásról. Értékelésében rámutatott arra, hogy 2000-től a román társadalom biztonságpercepciójának gyors átalakulása volt megfigyelhető. A társadalom biztonsági prioritáslistája a szociális és a gazdasági kérdések felértékelődését, a területi kérdések és katonai biztonság leértékelődését mutatja. Utóbbi elsősorban a NATO-csatlakozással magyarázható. Fontos jelzés, hogy az elmúlt évben a fenyegetettség-lista első helyére a munkaerő elvándorlása került, a másodikra az államcsőd veszélye, s viszonylag előkelő helyen szerepel még a rangsorban a diktatúra esetleges kialakulásának veszélye is, míg az identitás elvesztése és a terrorizmus fenyegetése a kevésbé lényeges kérdések közé tartozik a román társadalom szerint.
Tálas Péter, Varga Ádám, Makai József a XIV. Tiszai Euroatlanti Nyári Egyetem első napján. (Fotó: biztonságpolitika.hu)
A hétfői nap délutáni beszélgetésére „Az európai gazdasági válság és Közép-Kelet-Európa” címmel Rácz Margittal, a MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének kutatási igazgatójával került sor. Az előadó a 2008-ban kitört válságról elmondta, hogy egy adósságválsággá szélesedett subprime válságról kell beszélnünk, ami elsősorban államadósságnövekedésben, romló banki portfóliókban, a személyek, cégek és önkormányzatok eladósodásában mutatkozik meg. A válság hatására elbizonytalanodó politikai rendszerre jó példa Görögország, amely a közel 330 milliárd eurónyi támogatás mellett továbbra is kiszámíthatatlan pályán mozog és pénzügyi, politikai és ebből eredően társadalmi kockázatokat hordoz. Ami térségünket illeti, Rácz Margit arra hívta fel a figyelmet, hogy eleddig az EU nem igazán tudta teljesíteni azt a perifériáknak tett ígéretét, hogy felzárkóztatja őket. Ez szerinte a jövőben csak akkor változhat, ha a válságból megerősödve kerül ki az Unió. A nap zárásaként délután szemináriumi beszélgetésekre került sor a biztonság katonai, politikai, gazdasági, társadalmi és környezeti dimenziójáról. A 15-17 fős szemináriumi csoportokba osztott résztvevők a szervezők elméleti felvezetése után szabadon oszthatták meg saját gondolataikat, tapasztalataikat az adott témában. Így a biztonság környezeti dimenziójának kérdéseivel foglalkozó csoportban szó esett például a Kiotói Egyezmény hatásosságáról és hiányairól, a nyersanyagokért folytatott háborúkról, vagy a globális felmelegedés szerepéről a migrációban. A Nyári Egyetem harmadik napján az előadók a biztonsági fenyegetések átalakulását, a kihívások egyre inkább transznacionálissá váló jellegét vették górcső alá. Csiki Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának munkatársa előadásában a biztonsági fenyegetések átalakuló jellemzőit összegezte. Amíg a második világháborútól az 1970-es évekig egyértelműen a biztonság tradicionális értelmezése alapján annak katonai szegmense volt előtérben, addig az 1990-es évek elejétől kezdve a biztonság modern, átfogó értelmezése került fókuszba, ami a biztonságot politikai, gazdasági, társadalmi, katonai és környezeti dimenziókra osztja. A biztonsági kihívások jellegének átalakulása olyan tényezőkben mutatkozik meg, mint a a kihívások komplexitásának fokozódása, az egyre növekvő számú szereplőt (államokat, nemzetközi
szervezeteket, társadalmi csoportokat, civil szervezeteket, stb.) egyidejűleg érintő kihívások súlyának növekedése, a nemzetköziesedés (határokon átnyúló szervezetek), illetve az arctalanná válás – azaz egyes esetekben (kibertámadások, terrortámadások) a támadó, fenyegetést jelentő azonosításának, visszakövetésének nehézsége. Kozáry Andrea, az NKE Rendészettudományi Karának oktatója a szervezett bűnözésről tartott előadásában többek között a „Comphee” európai uniós nemzetközi rendőri együttműködésről beszélt, majd áttekintette a nemzetközi rendőri együttműködés és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem jegyében létrehozott és működő szervezetek (EUROPOL, INTERPOL, EUROJUST, CEPOL, OLAF) tevékenységét. Kaiser Ferenc, az NKE Nemzetközi és Biztonsági Tanulmányok Tanszékének egyetemi docense előadásában vázolta, hogy napjaink kihívásai és kockázatai határokon átnyúló, globális jelleggel bírnak. Szintén kitért arra, hogy a média szerepe az emberek és a társadalom biztonság-felfogásának formálásában óriási, hiszen a világ nem lett az elmúlt évek, évtizedek során kevésbé biztonságos, „csupán” ma már a médiának köszönhetően azokról az eseményekről is értesülünk, amelyekről 100 évvel ezelőtt nem szereztünk volna tudomást. A korszerű technológia terjedése egyrészt kisebbé tette világunkat, másrészt a média segítségével a különböző országok, régiók lakosai képet kaphatnak arról, hogy a világ másik felén hogyan élnek az emberek, ami migrációs kihívások elé állíthat egyes államokat. Bodonyi Ilona, az NKE Rendészettudományi Karának docense a migrációs folyamatokkal kapcsolatban elmondta, hogy a kelet-nyugat irányú népességmozgás egyes országok esetében tragikus méreteket ölt, ami a többnyire elöregedő társadalmakkal rendelkező európai országok számára megkerülhetetlen kérdés. Hangsúlyozta: fontos megkülönböztetni a migránsokat befogadó társadalmakban jelen lévő multikulturalitást és multietnicitást, hiszen míg a második esetében többnyire nem beszélhetünk kulturális szakadékról, addig a multikulturalizmus esetében ez bekövetkezhet. Az előadásokat követő panelbeszélgetéshez csatlakozott Lattmann Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az ELTE ÁJK nemzetközi jogi tanszékének oktatója is, aki a transznacionális biztonsági kihívások nemzetközi jogi aspektusaira hívta fel a figyelmet.
A XIV. Tiszai Euroatlanti Nyári Egyetem hallgatóinak egy része. (Fotó: Kis Ákos)
A délutáni előadás keretében Kovács László, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző karának tudományos dékán-helyettese a kiberbiztonság és a kiberhadviselés jelenségéről, azok komplexitásáról beszélt. A kiberhadviselés leglátványosabb módon 2007-ben az Észtország elleni támadássorozatban mutatkozott meg, melynek következményeként jelentős kérdéssé vált a NATO és a kiberhadviselés kapcsolata, hiszen gyakorlatilag nem hagyományos eszközökkel végrehajtott támadás ért egy NATO tagállamot. Az előadó külön kitért Kína növekvő aktivitásárára, amely számos kihívás elé állítja a világ országait. A kínai kibertevékenységre gyakorlatilag ipari kémkedésként tekinthetünk – az ez elleni fellépés leginkább kézzelfogható eleme a legnagyobb kínai távközlési eszközöket gyártó cégek termékeinek kitiltása egyes országokból, aminek oka, hogy a szóban forgó kínai gyártók nem tudnak átlátható módon elszámolni a termékeiken futó szoftverekkel és azok funkcióival. A téma iránt érdeklődők a délután folyamán kiberbiztonsági szeminárium keretében szerezhettek további információkat. Az előadásokhoz kapcsolódó beszélgetések kiváló alkalmat biztosítottak egy-egy téma mélyebb, interaktívabb feldolgozásához. A foglalkozás során a legalapvetőbb elméleti kérdések megtárgyalását követően gyakorlati példák és személyes tapasztalatok megvitatására is sor került. A kiberbiztonságon túl a szervezett bűnözés, a kábítószer, a fegyverkereskedelem és a migráció, mint biztonsági kihívás megvitatása nyílt lehetőség a szemináriumok során. Július 31-én, szerdán került terítékre a nyári egyetem egyik legizgalmasabb, egyben legaktuálisabb témája, a nemzetközi válságkezelés: a nap folyamán két továbbra is megoldatlan válság – Szíria és Mali – „kulisszatitkaiba” tekinthettek be a hallgatók, majd az ebédet követő elméleti előadást követően maguk is kipróbálhatták válságkezelési készségeiket a Biztonságpolitikai Szakkollégium tagjai által kidolgozott mini válságkezelési gyakorlatokon. A nap bevezető előadását a szíriai válság történelmi dimenziójáról és nemzetközi környezetéről N. Rózsa Erzsébet, a Magyar Külügyi Intézet kutatási igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense tartotta. Előadásában a szíriai fejlődést meghatározó legfontosabb tényezők mellett a közelkeleti térség nagyhatalmainak (Törökország, Izrael, Irán, Egyesült Államok), a térség államainak és a nemzetközi szervezeteknek az álláspontját is vázolta a konfliktus kapcsán. Mint hangsúlyozta, a szíriai válságot nem lehet önmagában, az arab tavasz folyamataitól elválasztva szemlélni, s látni kell azt is, hogy a nemzetközi közösség egyes szereplőinek Szíriával kapcsolatos álláspontját döntően befolyásolják a líbiai tapasztalataik. Ezt követően Balogh István, a Magyar Külügyi Intézet munkatársa, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanársegédje a szíriai válság katonai dimenzióját értékelte. A kormányerők és a felkelők közötti jelenlegi katonai patthelyzet okainak ismertetése mellett részletesen szólt az Aszad-rezsim katonai potenciáljáról, illetve a politikai és szervezeti problémákról is. Balogh István felhívta a figyelmet arra, hogy a válság katonai dimenziójában fontos szerepet játszanak a nemzetközi közösség tagjai is: míg az Egyesült Államok eddig csak úgy volt hajlandó támogatni a felkelőket, hogy az ne borítsa fel a belső erőviszonyokat, addig Katar és Szaúd-Arábia lettek a felkelők legjelentősebb pénzügyi szponzorai és fegyverszállítói. Az Aszadrezsim támogatói között található Oroszország, aki évtizedek óta szinte kizárólagos fegyverszállítója a szíriai kormányerőknek és Irán, aki teljes mértékben kiáll Aszad mellett. A panel harmadik előadója Sógor Dániel, az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatója a szíriai válság értelmezését egy belső szíriai olvasattal tárta a hallgatóság elé. Az előadó vitatta, hogy Szíriában felkelők harcolnak, illetve, hogy polgárháború zajlik az országban, ugyanis a szír lakosság terrorizmusnak tartja a felkelők harcát. Sógor Dániel ez utóbbi kapcsán hangsúlyozta, hogy a szír állami intézményrendszer működik, a közintézmények a lakosság egészét látják el, a hadsereg mind a tiszti, mind a sorállomány tekintetében heterogén, az ellenállók 70-80%-a pedig nem is szíriai. Véleménye szerint, ha a nemzetközi közösség nem avatkozna be Szíriában, akkor a válság lezárható lenne talán politikai úton is, hiszen igen komoly intézményi reformokat indított el a kormányzat, amelynek nemzetközi képét ugyanakkor a felkelők mellett álló nagy hírcsatornák is befolyásolják.
Szíriát követően a mali válság került a panelbeszélgetések középpontjába. Szijj Dóra, a Biztonságpolitikai Szakkollégium tagja és a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási ösztöndíjas munkatársa a mali válság belpolitikai és katonai dimenzióját értékelte előadásában. A mali válságnak nagy jelentősége van a közvetlen térségre nézve is, mivel a helyzet eszkalálódása oda is vezethet, hogy Észak-Mali esetleges elszakadásával egy radikalizálódó iszlám állam alakulhatna ki, amelyet az al-Kaida helyi szervezetei is támogatnak – ez pedig felbátoríthatná a szélsőségeseket Nigériában és Nyugat-Szaharában. Az előadó kifejtette, hogy a 2013 év elején a francia beavatkozást az tette sürgőssé, hogy az országban élő francia közösséget érő közvetlen fenyegetést elhárítsák és a francia üzemeltetésű uránbányákat megvédjék. A mali válság kezelésének nemzetközi és katonai dimenzióját a Honvédelmi Minisztérium Védelempolitikai Főosztályának munkatársa, Nyulász Viktória elemezte. Mint kiemelte, amikor napirendre került a mali helyzet az ENSZ Biztonsági Tanácsában, a tervek szerint „az afrikai problémára afrikai választ akartak adni”, ezért adták át a rendezés lehetőségét a nagyhatalmak az ECOWAS-nak. Az nemzetközi szervezet művelete januárban indult, amelyhez legfőképpen az európai államok logisztikai és eszköztámogatására volt szükség. Így a francia Serval hadművelettel együttműködésben sikeresen visszaszorították a lázadókat az ország északkeleti részébe, végül a kormányerők megerősítése céljából az Európai Unió kiképző missziója 2013 februárjában indulhatott el 540 fővel, amelyből a magyarok 10 fővel veszik ki a részüket. Az EUTM Mali célja, hogy összesen négy, 650 fős harccsoportot képezzenek ki a mali hadsereg számára, akik önállóan is képesek lesznek a helyzet kezelésére és a radikális iszlamista szervezetek elleni fellépésre.
A XIV. Tiszai Euroatlanti Nyári Egyetem hallgatóinak másik része. (Fotó: Kis Ákos)
A nyári egyetem szerda délutáni előadásainak fókuszában a válságkezelés és a civil-katonai kapcsolatok komplexitása, tematikai fejlődésének története, valamint a katonai magánvállalatok álltak. Molnár Ferenc ezredes, a Honvédelmi Minisztérium Védelmi Hivatalának munkatársa előadásában kifejtette, hogy a civil-katonai kapcsolatok jelentősége a hidegháború lezárását követően növekedett meg, mikor Európa stabilizálása érdekében megkezdődött a volt kommunista országok biztonsági szektorainak demokratizálása és depolitizálása. Az előadó rámutatott arra, hogy
az iraki és afganisztáni műveletek megmutatták, hogy többé már nem lehetséges csupán a katonai erőre támaszkodni a politikai célok elérése érdekében, „tiszta”, saját veszteségeket elkerülő háború nem kivitelezhető. Varga Krisztián, az ELTE doktorandusza kapcsolódó előadásában elmondta, hogy a hidegháború után átalakult globális biztonsági környezet és az állami haderők feladatrendszerének változása miatt a haderők már nem rendelkeztek a feladatok ellátásához szükséges minden képességgel, így kiszervezték azokat. Ezek a tényezők vezettek a katonai magánvállalatok szerepének erősödéséhez, amelyek feladatköre a hidegháború után fokozatosan kiszélesedett, elsősorban a logisztikai, táborüzemeltetési, kiképzési és tanácsadási feladatokra, valamint bizonyos esetekben már harci tevékenységekre is fókuszálva. Varga Krisztián kifejtette, hogy a katonai magánvállalatokkal kapcsolatban működésük során számos probléma merült fel: nincs egységes jogi szabályozás, így nem világos, hogy a bűntett elkövetőjét melyik országban, milyen joghatósági alapon és milyen törvények alapján ítéljenek el, amely miatt sérül az elszámoltathatóság elve, és számos visszaélés marad büntetlenül. A nap szakmai zárásaként a hallgatók csoportokat alkotva válságkezelési szimulációkban vehettek részt. A szimulációk célja az volt, hogy a résztvevők megismerjék a válságkezelés alapvető elméleti struktúráját, felmérhessék azt, hogy milyen módon folyik egy adott szituációban a csoportmunka, és mennyi tényező befolyásolhatja a döntéshozók munkáját. A résztvevők így „saját bőrükön is tapasztalták” azt, milyen egy válságstáb tagjaként kezelni egy terrortámadás utáni helyzetet, mit tennének egy ökológiai vagy társadalmi katasztrófahelyzetben, vagy éppen járványveszély esetén, illetve milyen veszélyek merülhetnek fel egy, a magyar PRT által épített kórház átadása kapcsán Afganisztánban. Augusztus 1-jén, csütörtökön Gazdag Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója bevezető előadásában a globális erőegyensúly-változás stratégiai trendjeivel foglalkozott. A stratégiailag meghatározó globális trendek ismertetésével olyan elkerülhetetlen folyamatokra hívta fel a figyelmet, mint az egyén szerepvállalásának növekedése, a demokratizálódási folyamatok változása, az alapvető erőforrások biztosítása terén megjelenő kölcsönös fügés, valamint a hatalom diffúziója, azaz egyre több és sokfélébb szereplő hatalmi képességekhez jutása. Gazdag Ferenc előadásában rámutatott: a következő évtizedek globális és regionális erőviszonyait az határozza majd meg, hogy „Dél” és „Kelet” a demográfiai és a gazdasági növekedés előnyeit egyre inkább kihasználja, míg a Nyugat technológiai és katonai fölényére támaszkodva reagál a változásokra, ami az átalakuló nemzetközi renddel és újabb konfliktusokkal egy Eurázsiáért folyó intenzív versenyhez vezethetnek. A transzatlanti térség változó regionális hatalmi dinamikáját vizsgálva a NATO jövőképéről és belső vitáiról tartott előadást Varga Gergely, a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársa. A globális átrendeződésből származó trendek megjelennek a transzatlanti szövetség legjelentősebb kihívásaiban és vitáiban is. Így a gazdasági válságból adódó költségvetési problémák, a forráshiány határozza meg az európai országok katonai szférájának lehetőségeit. Varga Gergely értékelésében rámutatott: a poszt-bipoláris korszak egyik látványos lépése az amerikai stratégiai fókusz eltolódása Ázsia és a csendes-óceáni térség felé, ami a térségbeli szövetséges államokban a haditengerészeti és a légierők fegyverkezési versenyével jár. Eközben az európai szövetségesekben aggodalmat vált ki az, hogy az Egyesült Államok esetleg „magára hagyhatja” Európát. Tovább szűkítve a vizsgálódás fókuszát, a regionális védelmi célú együttműködésben rejlő lehetőségeket Németh Bence, a Honvédelmi Minisztérium Védelmi Tervezési Főosztályának munkatársa elemezte. A posztmodern európai államokban az öregedő társadalmak pénzügyi forrásainak védelmi célokra történő felhasználásának hajlandósága csökken, csakúgy, mint a kockázatvállalás mértéke, illetve egyre inkább előtérbe kerül a nyugdíj és egészségügy kérdése a haderővel szemben, így a költségvetési forrásokért folyó „versenyben” a haderő hátrányos helyzetből indul, hiszen a társadalom elsősorban a szociális biztonság kérdéseit tekinti fontosnak, közvetlen katonai fenyegetéseket pedig nem érzékel. A haderők átalakításának súlypontja a hálózatközpontú és expedíciós hadviselés és a
hatásalapú műveletek felé tolódik el, amelyek végrehajtásához egészen más katonai képességek szükségesek, mint a területvédelmi műveletekhez. Az Euroatlanti Nyári Egyetem negyedik napjának további részében a NATO missziói kerültek a szakmai előadások középpontjába. A délelőtti program keretében Ablaka Gergely az ELTE Államés Jogtudományi Kar Politikatudományi Intézetének előadója az afganisztáni rendezési stratégiákról és az Átmenet (Inteqal) koncepciójáról számolt be. Afganisztán komplex biztonsági helyzetéből fakadóan a legtöbb területen jelentkező probléma maradéktalan kezelése nem lehetséges. Az ország stabilizációjához elengedhetetlen a helyi rendőri és katonai erők magabiztos fellépése, amit olyan kérdések árnyékolnak be, mint a biztonsági alakulatok finanszírozhatósága, az állomány lojalitása, illetve a talibán fenyegetés. Az országban zajló folyamatok értékeléséhez elengedhetetlen a politikai rendszer áttekintése, mely a közelgő választások miatt különleges figyelmet érdemel. Az Afganisztánnal kapcsolatos további kérdéseket a délután folyamán az Ittebei Kiss József Helikopter Bázison vizsgálták meg a nyári egyetem hallgatói, ahol a helyi előadók közül Koller József ezredes mutatta be a NATO ISAF keretében működő Légi Kiképzési-támogató Csoport, valamint Légi Tanácsadó Csoport feladatait és tevékenységét. A szolnoki Könnyű Vegyes Zászlóalj parancsnok-helyettese, Pintér Ferenc alezredes, aki egyben a Nyári Egyetem hallgatója is, részletesen bemutatta az egység feladatait, felszerelését, valamint missziós tevékenységét. A Különleges Műveleti Csoport parancsnoka a jelen lévők kérdéseire válaszolva összegezte a magyar KMCS nemzetközi tapasztalatait. Ezt követően Varga Gergely vázolta a Magyar Honvédség afganisztáni szerepvállalásának egyes tapasztalatait. Előadásában röviden bemutatta a 2006 óta ez év márciusáig tartó Tartományi Újjáépítési Csoport tevékenységét és a Kabuli Repülőtéren máig zajló őr- és biztosító feladatokat. A magyar részvételről elmondható, hogy stabil 300-600 fős állománnyal képviseltettük magunkat az ISAF-ben. Összegzésként az előadó és a hozzászólók megvitatták az afganisztáni misszió sikerességének szempontjait, mellyel kapcsolatban Varga Gergely a törékeny eredményekre hívta fel a figyelmet. Augusztus másodikán, a nyári egyetem zárónapján a Magyar Honvédség került az előadások előterébe. Szenes Zoltán nyugállományú vezérezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Biztonsági Tanulmányok Tanszék tanszékvezetője előadásában úgy értékelt, hogy az 1999-es NATO csatlakozás alapvetően három téren gyakorolt hatást hazánkra. Átformálta a haderő létszámát és gondolkodásmódját, más prioritások alapján rendezte át a fejlesztési programokat, és új területek felé irányította a külföldi szerepvállalást. A NATO egyúttal fokozatosan „nyomás” alatt tartja a politikai vezetést, amelynek meg kell felelnie a Szövetség által előírt kötelezettségeknek, amelyért cserébe Magyarország stabil és biztonságos jövőképet kap. Szenes Zoltán hangsúlyozta: szövetségi kötelezettségeink ellátásához a külföldi szerepvállalás elengedhetetlen. Boldizsár Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának dékánja előadásának bevezetőjében a magyar békefenntartás múltját mutatta be. Az elmúlt évek legjelentősebb mozzanata a békefenntartás tekintetében az afganisztáni Tartományi Újjáépítési Csoport létrehozása és működtetése volt, amely mellett műveleti kiképzők, különleges műveleti erők, helikopter kiképzők is települtek a közép-ázsiai országba. 2013 nyarán a nemzetközi műveletekben résztvevő magyar katonák létszáma a korábbihoz képest valamelyest csökkent a PRT afgán kézbe történő átadása miatt – így az 1000 fős nemzetközi ambíciószinthez képest mintegy 830 fő teljesít külszolgálatot. Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkára a Magyar Honvédség képességfejlesztési törekvéseiről beszélt, ugyanis a megfelelő nemzetközi együttműködési képességet természetesen csak a szükséges katonai képességek létrehozásával, fenntartásával és alkalmazásával lehet biztosítani. Ez a 2008 óta tartó gazdasági válság által okozott, minden korábbinál nagyobb forrásszűkössége következtében roppant nehéz feladat valamennyi európai ország számára. Ezért 2016-ig valószínűleg csak olyan jellegű megoldásokkal juthatunk pluszforrásokhoz, mint a költségvetés belső felhasználásának racionalizálása, ahogy azt a Gripen
repülőgépek szerződésének újratárgyalása is lehetővé tette. Az államtitkár előadása végén kiemelte, az elmúlt években fokozatosan új többnemzeti együttműködési kezdeményezések jelentek meg, amelyek hatékony választ adhatnak a forráshiány negatív hatásaira.
Siklósi Péter, Boldizsár Gábor, Szenes Zoltán a XIV. Tiszai Euroatlanti Nyári Egyetemen. (Fotó: biztonságpolitika.hu)
A délelőtti előadásokat követően került sor a nyári egyetem ünnepélyes zárására. Az egyetem vezetője, Tálas Péter zárszavában úgy fogalmazott: „el kell ismernem – és ez az én, illetve kollégáim felelőssége –, hogy elég sűrű programú héten vagyunk túl. Igyekeztünk ugyanis megbecsülni azt a lehetőséget, amelyet a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem biztosított, és egy tartalmában, színvonalában és hangulatában is maradandó értéket és élményt nyújtó nyári egyetemet szervezni nektek. Reméljük, hogy ebben sikeresek voltunk és nem csupán teljesítettük előzetes várakozásaitokat, hanem túl is szárnyaltuk azokat.” A szervezők abban bíznak – tette hozzá –, hogy a hallgatók az itt hallottakat magukkal viszik, hasznosítják, és tovább adják, akár azért mert egy kérdés felkeltette érdeklődésüket, és utána olvasnak, akár azért, mert más kollégákkal beszélgettek, akár mert munkájukba egy-egy új szakmai nézőpontot, forrást sikerült beépíteniük. A záróbeszédeket követően az oklevelek átadására került sor, amellyel a résztvevők igazolhatják azt, hogy a nyári egyetem hallgatói, egy akkreditált képzési program részesei voltak. Az okleveleket Tálas Péter rektor és Kun Szabó István dandártábornok, a Magyar Honvédség Vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár parancsnoka adta át. Ezután állófogadásra került sor, majd a frissen „végzett” hallgatók búcsút vettek erre az évre a Béketámogató Kiképző Központtól. Az egy héten át tartó Euroatlanti Nyári Egyetem a hazaszeretetre, a közösségi identitás megerősítésére, a kultúraérzékenységre és a honvédelem értékeinek ápolására épülő előadásaival, panelbeszélgetéseivel, szemináriumaival és gyakorlataival kívánta a téma iránt érdeklődők és a szakma felé elkötelezettek elé tárni a biztonságpolitika és a honvédelem aktuális kérdéseit, és bátortani őket új ismeretek megszerzésére. A rendezvény jelentőségét az is fokozza, hogy a
hallgatók ismereteinek bővítése mellett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közszolgálati Nemzetközi Kiképzési Központ intézmény- és tananyag-fejlesztési tevékenységhez is hozzájárult. A nyári egyetem témáinak komplexitását is mutatja, hogy a rendezvényre közel 30 előadó fogadta el a meghívást és a résztvevők mintegy 40 előadáson, 10 szemináriumon és 5 válságkezelési szimuláción hallgathatták, vitathatták és oldhatták meg az aktuális biztonságpolitikai kérdéseket. Az előadók körében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és más felsőoktatási intézmények oktatói, a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Külügyi Intézet és más kormányzati háttérintézmények munkatársai, valamint a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség civil és katona munkatársai vállaltak szerepet. A rendezvény hivatalos online partnere a www.biztonságpolitika.hu – Biztonságpolitika Portál volt, amelynek kezelője, a Biztonságpolitikai Szakkollégium tagjai naponta frissülő összefoglalókkal, illetve a szemináriumok és a válságkezelő szimulációk vezetésével segítették a szervezők munkáját. „Miközben Kelet-Közép-Európa országai – így Magyarország is – az elmúlt évtizedben korábban soha nem látott biztonságot és stabilitást élveztek, katonai fenyegetést pedig nem érzékeltek, napjainkban már több válságjelenséggel kell szembenézniük. Perspektivikusan előre tekintve gazdasági, politikai, társadalmi téren is több kihívással érdemes számolniuk, amelyek kezelésében egyaránt jut feladat civil, katonai és rendvédelmi szereplőknek mind nemzeti, mind nemzetközi szinten” – foglalható össze a XIV. Euroatlanti Nyári Egyetem legfőbb üzenete Tálas Péter szavaival. A szervezők bíznak abban, hogy a következő nyáron is megrendezésre kerül az esemény, és ez a rövid összefoglaló újabb érdeklődők figyelmét kelti fel a biztonság- és védelempolitika iránt.
A www.biztonsagpolitika.hu – Biztonságpolitika Portál fejlesztését a NATO Public Diplomacy Division, működtetését a Magyar Atlanti Tanács és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem támogatja.
