Regionális Gazdaságtan modul 3. témakör A REGIONÁLIS POLITIKA ALAPJAI
1
1) A regionális politika alapfogalmai, tárgya, célja Területi vagy regionális? • Területi fejlıdés – össztársadalmi tevékenység eredménye (termelés és a tevékenység terei) – belsı strukturális változások (ágazati-területi szerkezet) – új erıforrások, egyben új lehetıségek a fejlesztésre
• Területfejlesztés (térség, regionális fejlesztés) – a kormányzat és az önkormányzatok tudatos beavatkozása – törvényi szabályozás (pl. területfejlesztési törvény, várostörvény) • Intézményrendszer, munkamegosztás, hatáskörök • Eszközök biztosítása, felhasználásuk szabályozása
•
– 4 alrendszer (gazdaság-társadalom-környezetpol/intézmények) Területi (regionális) politika – hosszú távú területi célok, preferenciák, esedékes beavatkozások meghatározása – intézményi keretek meghatározása – meglévı eszközök felhasználási irányának és módjainak kijelölése 2
1
Alapfogalmak/folyt •
Településfejlesztés (helyi, település, város politika, város fejlesztés) – helyi fejlesztési politika, helyi fogantatású és finanszírozású tevékenységek összessége – nemzetközi (európai) gyakorlat: várostervezés, regionális (térségi) tervezés – vertikális területi struktúra: • területfejlesztés • településfejlesztés
– településhálózat-fejlesztés (városhálózat, falvak helyzete)
•
•
Területrendezés – térbeli fizikai szerkezet kialakítása, megvalósítása – eszközök és szabályozási elemek közé sorolható – rendezési terv: a kívánatos állapot megvalósítását szolgáló eszköz, feladata a többségi akarat érvényesítése és az ezzel ütközı szándékok korlátozása Vidékfejlesztés, vidékpolitika – a területfejlesztés része, annak alkotó eleme – célja a vidéki, azaz döntıen nem városi térségek fejlesztése, azok gazdasági alapjainak, ökológiai adottságainak és társadalmi, kulturális értékeinek védelme, illetve a modernizációjuk összehangolt fejlesztése – szoros kapcsolata a mezıgazdasággal, de nem tekinthetı egyedülinek és meghatározónak ezen ágazat (szektor) fejlesztésben betöltött szerepe
3
Regionális (területi) politika (Rechnitzer alapján) A térbeli elhelyezkedés sajátosságainak és jövıbeli fejlesztési irányainak érvényesítése a nemzet politikában, ami kiterjed: – térbeli különbségek (gazdaság, településhálózat, infrastruktúra, környezet) kiegyenlítésére, mérséklésére, – életkörülmények (foglalkoztatás, gazdasági esély, szociális,kulturális) térbeli eltéréseinek csökkentésére, a népesség számára a térbeli helyzetbıl következı meghatározottság oldására, a jobb élet esélyének biztosítására, – térség/régió, mint valós, vagy lehetséges entitás elfogadására, a központi, állami funkciók (fejlesztés, gondoskodás) megosztására, a decentralizációra.
4
2
Területfejlesztés szereplıi, résztvevıi • Európai Unió és intézményei: Közösség támogatási • • • • • • •
elveinek és kereteinek meghatározása, a felhasználás mértékének és módjának meghatározása Legfıbb népképviseleti szerv: Országgyőlés (alapelvek, támogatások keretei, ellenırzés) Kormányzat: elvek megvalósítása, források leosztása, központi intézményrendszer mőködtetése Önkormányzatok: területi és helyi fejlesztések, politikák, illetve felsıbb szint megvalósítása Gazdasági szervezetek: vállalkozások telepítése, mőködtetése Közösségi intézmények, szervezetek: ágazati politikák területi megjelenítıi, vagy a területi, helyi önkormányzatok intézményei: telepítés, mőködtetés Nonprofit szervezetek: helyi, regionális érdekek képviselete, fejlesztések szervezése, bonyolítása, térbeli együttmőködések szervezése Háztartás: lakosság „telephelyválasztása ” , igénye a település és térségfejlesztésre
5
Regionális politika klasszikus (tradicionális) céljai • Munkaalkalmak megteremtése, munkanélküliség csökkentése • A túlnépesedett város(központok) demográfiai nyomásának csökkentése • A nemzeti erıforrások hatékony felhasználása • A régió/területi egységek közötti fejlettségbeli különbségek csökkentése • A regionális identitás megırzése, különösen a kisebbségek lakta területeken • A népesség és környezet egyensúlyának a megırzése, illetve helyreállítása. 6
3
2) A területi politika jellemzıi a különféle gazdaságpolitikákban •
A konzervatív területi politika jellemzıi – – – – –
•
elismeri a területi politika, központi beavatkozás szükségességét hagyományos emberi közösségekre, korporációkra épít általános gazdaságpolitikai eszközök szelektív térségi támogatásokkal korlátozott számú intézményre decentralizál területi tervezés allokatív formája használatos
A liberális területi politika jellemzıi – – – – –
decentralizáció mérsékelt területi beavatkozás szükségességének hirdetése jelentısebb területi különbségek is tolerálhatók prakticista elvek szerkezetátalakítás = piachoz igazodás politikája, komparatív elınyök újraértékelése – egymással versenyzı és kooperáló, vállalkozóbarát önkormányzatok
•
A szocialista-szociáldemokrata területi politika jellemzıi – – – – – – –
intervenció elıtérbe állítása: beavatkozás szükségessége kiterjedt állami támogatások nagy központi programok finanszírozása, végrehajtása szerkezetátalakítás: társadalmi szempontok, hanyatló ipari térségek támogatása közösségi tulajdonformák ösztönzése, önkormányzati vállalkozások támogatása önkormányzat beavatkozhat a gazdaságba 7 piac = a gazdasági regenerálási programok terepe
3) A tradicionális regionális politika jellemzıi 1. 1. Mennyiségi növekedés, minták átültetése a problematikus térségekbe, siker a mennyiségi változókkal mérve 2. Társadalmi, ökológiai tényezık elhanyagolása 3. Munkaerı és a tıkemobilitás ösztönzése: tıkejuttatások, munkaerı minıségi és strukturális elemeinek 4. A regionális források lefölözése: nyersanyagok, természeti kincsek, szakképzetlen munkaerı 5. Egyoldalú foglalkoztatási szerkezet: specializált régiók rugalmatlan munkaerı, stabilnak vélt munkahely 6. A vállalati (irányítási) funkciók térbeli átrendezıdése: centrum térségekben koncentrálódott az irányítás, fejlesztés 8
4
A tradicionális regionális politika jellemzıi 2. 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Növekvı igény a régión kívüli források iránt: központi támogatás, befektetık A problémák áthelyezése a periférikus térségekbe: kitelepülése, életciklus A „nagyrendszerek” támogatása, regionális centralizáció: közszolgáltatás A gazdasági és politikai döntéshozatal méreteinek növekedése: nehezen átlátható és befolyásolható (politikai és fejlesztési) intézményrendszer A regionális adottságok elhanyagolása: központi politika elhanyagolja a belsı erıforrásokat, munkamegosztásba való gyenge részvétel Állami dekoncentrált szervek végzik a fejlesztést, ami lényegében ágazati fejlesztési programok, nem regionális fejlesztési stratégiák, rugalmatlanság.
9
4) Kínálatorientált regionális politika jellemzıi A „beton” stratégia, az eredmény gyors és rövid távú • • • • •
komparatív gazdasági elınyök fejlesztése termelıi és fogyasztói infrastruktúra fejlesztése elérhetıség biztosítása termelést kiszolgáló létesítmények telepítése a gazdasági egység letelepedését ösztönzı különféle kedvezmények biztosítása Gondok, alkalmazási nehézségek • erıltetett infrastruktúra fejlesztés (pl. ipari parkok) • nem integráns gazdasági szerkezet (pl. telephelyi ipar) • egyoldalú foglalkoztatási szerkezet (pl. kimerülı munkaerıforrások) • források (támogatások) lefölözése (pl. helyi adókedvezmény véges) • társadalmi, területi sajátosságok negligálása (pl. környezeti konfliktus) Alkalmazás • átmeneti gazdaságokban a fejlıdési központok aktivizálása, illetve a periférikus térségek • gyorsított feltárása • idıszaki megoldás, válságkezelésre alkalmas
10
5
Keresletorientált regionális politika jellemzıi A „lágy” stratégia, eredmény tartós és hosszú távú •
a belsı adottságok feltárása, azok aktivizálása a piaci rendszerek által • a terület, mint rendszer értelmezése, új típusú szereplıi együttmőködések megteremtése • a mőködés egyre szélesebb feltételei rendszereinek létrehozása a területi versenyképesség feltételeinek kialakítása Az új típusú terület-szervezési rendszerek
• • • •
agglomerációs hatások (pl. koncentrált erıforrás hasznosítás) innovációs miliı (pl. tudás, lokális környezet, helyi politika) hálózatok (pl. helyi/regionális együttmőködések, belsı kapcsolatok) klaszterek és szinergiák (pl. beszállítói rendszer, új szolgáltatások)
Alkalmazás feltételei • a területi és a központi szerepek egyértelmő megosztása, • •
decentralizáció helyi/regionális stratégia és megvalósító menedzsment széles skálája új típusú horizontális, vertikális és térbeli partneri viszonyok 11
Posztmodern regionális politikák Endogén erıforrások hasznosítása helyi aktivitás, belsı erıforrások feltárása, új típusú együttmőködések kialakítása; közösségi aktivitás erısítése, KKV szektor fejlesztése, kulturális identitás Innováció-orientált regionális politika kutatás-fejlesztés erıtérbe kerülése, innovációs környezet alakítása, KKV szektor fejlesztése; nagyobb közösségi szerepvállalás, intézményi rendszerekben (ügynökség), finanszírozásban, Tudás-régió tudás, szellemi erıforrások a fejlesztés alapja, új típusú aktivizálás, ennek az intézményrendszerének a fejlesztése (egyetem, képzı helyek), tudás transzferek kiépítése (felnıttképzés, vállalati egyetem) 12
6
5) Magyarország térszerkezete a kilencvenes évek közepén
13
14
A területi szerkezet átalakulásának jellemzıi (1990-1996) • fıváros elkülönült, alapvetıen eltérı fejlıdési jegyek, erıs újdonság koncentráció és kibocsátó, új típusú fıváros és vidék kapcsolat, ellentét, fıváros fejlesztésének szükségessége • településhálózatban elfoglalt hely: regionális centrumok, leszakadó közép és kisvárosok, elmozdulás lassú, helyzet konzerválása • nyugat-kelet elkülönülés, köztes átmenet terek: Közép-Magyarország, a kettévált Alföld, a leszakadó Tiszántúl.
7
Nyertes és vesztes területek
15
(forrás: Sarudi, 2003.)
Intézményrendszer: kormányzati és önkormányzati szerkezet, támogatási programok •
• •
•
16
önálló minisztérium, elszigetelıdött a valós területfejlesztéstıl; munkaerıfoglalkoztatás (MM), településfejlesztés (BM), infrastruktúra fejlesztés (KHVM), gyenge minisztérium, nem voltak források, hiányoztak a fejlesztési intézmények, érdekközvetítı lobbyk, csoportosulások, megyei önkormányzatok nem töltötték be az integrációs szerepet, feladatok nem voltak egyértelmőek, kapcsolatok gyenge (megyei városok, megye), a koordináció a településekkel hiányos, források nincsenek, kistérségek (130-150 kistérségi szervezıdés); fejlesztési céllal jöttek létre, nem fedték le az ország egészét, programok és a szervezet hiányos volta, a támogatottság esetleges (Phare-kistérség program), jogi helyzet nem tisztázott, pozitív törekvések, települések; döntéseik saját településének határán, – önállóság drága, költséges (3148 önkormányzat), – intézmények dezintegrációja, mőködési zavarok, nem átgondolt központi programok (tornaterem, iskolák visszaállítása, aztán iskolabuszok, majd kisiskolák visszaállítása), – lényegében településfejlesztés történt egyedül, a különféle akciókkal, nem hosszú távra, szabályozott, kötött felhasználásokkal, – megindult az infrastruktúra fejlesztés, ezek sikeres és elıremutató programok, lakossági és közösségi források aktivizálása, piaci viszonyok megjelenése (gáz, telefon, szennyvíz, kábeltelevízió),
•
országos programok, azok között nem volt koordináció, együttmőködés; pl. MVA hálózat, kistérségi programok, válságkezelés (Ózd, Szabolcs,
8
Intézményrendszer: gazdasági és társadalmi szereplık •
•
•
17
a gazdasági szereplık végezték a területfejlesztést a beruházásaikkal, a forrásaikkal, a legfontosabb területfejlesztési erı, önálló mozgása van, nehéz befolyásolni, akciók a külföldi tıke fogadására, letelepedések támogatása, ezek döntıen gazdaságpolitikai célként és eszközökkel jelentek meg (pl. adókedvezmény), nonprofit szervezetek, esetiek, fejletlen, tudatosan nem épültek ki, hatásuk nem kimutatható (tapasztalatlanok); vannak, fejlesztési tanácsokban munkaadók, munkavállalók, azonban területi szinten még helyüket keresik, pl. gazdasági kamarák szervezés alatt, önmaguk arculatát keresik, háztartások fejlesztési, beruházási döntések lényegesek; lakásépítés, migrációs irányok, szuburbanizációs folyamatok (fıváros népessége csökken, nagyvárosok agglomerációs övezetei kialakulnak, megindul a magasabb jövedelmő rétegek kivonulása a zöldterületekre, illetve a nagyon szegény – állami lakást megvásárolt, majd eladott – réteg kitelepülése az aprófalvakba, perifériákra, azok elslumosodása megindul), városrészek leromlása megkezdıdik, társadalmi különbségek egyre látványosabban a felszínre kerülnek.
18
Eszközrendszer jellemzıi •
•
Tervezés hiánya, teljes egészében megszőnt; koordináció hiánya a fejlesztések és a források elosztásában, minisztériumok között kapcsolat eseti, a minimális összhang sem jött létre, ágazati érdekek dominanciája. Bankrendszer centralizált, pénz és tıkepiac Budapesten és esetleg a nagyvárosokban; fiókhálózat polarizált, jogosítványok mérsékeltek, regionális bankok hiánya.
•
Önkormányzatok; többcsatornás finanszírozás, helyi, lokális infrastruktúrafejlesztés, minimális vállalkozástámogatás, koncepciók hiánya, szervezeti rendszer kialakulatlan, átgondolt programok hiánya, versengés a forrásokért, összefogás gyenge.
•
Területfejlesztési Alap; kedvezı változás, de a célok elaprózottak voltak, az elosztás és az elbírás elveinek változása, a kormányzat politikai döntései (kihelyezett kormányülések, válság térségek vállalatainak támogatása pl. privatizációval: reorganizációs alapok), mértéke nagyon alacsony 1995. évi GDP 0.16%!!! További központi alapok (130 alap mőködött): a területi szempontok nem jelentek meg a számos alap között, átfedések, nem felismerhetı a koordináció.
• •
Decentralizáció hiányos (egyedül a foglalkoztatási alap létezett, de ez nem kapcsolódott a területfejlesztési célokhoz) elvek sokszor ellene voltak a térségek fejlıdésének (vagy éppen hiányoztak a fejlesztés prioritása).
9
Törvény a területfejlesztésrıl és rendezésrıl (1996. XXI: tv. (III.20.)) - Alapelvek és feladatok
19
• Alapelv: felkészülni az EU-val történı integrációra, a területi fejlesztés nyújtotta lehetıségek kihasználása, a decentralizáció megindítása, átlátható intézmény és eszközrendszer kidolgozása, a területi fejlıdés gyorsítása. • Területfejlesztés céljai: – Térbeli- és a településszerkezet változtatása, hogy a vállalkozások fogadására, a helyi források dinamizálására, a jövedelemtermelés növelésére a feltételek biztosítottak legyenek. – Az esélykülönbségek csökkentése; civilizációs és infrastrukturális feltételek közelítése, a térségek leszakadásának mérséklése, a szociális problémák kezelése, a jóléti állam területi szemléletének érvényesítése. – A programozási módszerek kidolgozása, eszközök, intézmények, amik jelzik a problémákat, a strukturális válságjelenségek korai felismerése és kezelése; területfejlesztési stratégia szerepe, Európai Unió konform regionális politika elveinek, eszköz és intézményrendszerének kidolgozása, ennek a gyakorlatnak a megismertetése. – Az endogén források aktivizálása, humán, természeti adottságok, helyi kezdeményezések, az alulról jövı fejlesztési akciók erısítése, új erık megjelenítése a regionális folyamatokban. – A területfejlesztési politika koordinációs szerepének növelése; ágazati érdekek feletti, ágazatközi együttmőködések élénkítése. – A határon átnyúló együttmőködések erısítése, abban való aktív részvétel, az ország adottságainak hasznosítása, egyben a szomszéd ország magyarsága irányában új kapcsolódási pontok, éppen a gazdaságon és a területi együttmőködéseken keresztül biztosítani (infrastruktúra, kapuszerep, gazdaság élénkítés).
20
Intézményrendszer Országos szint • Országgyőlés: területfejlesztési koncepció elfogadása, beszámoltatás, kiemelt térségek körének meghatározása (három évente), támogatás és a decentralizáció mértékét, kiemelt térségek területrendezési tervének elfogadása (p. Balaton, Budapesti agglomeráció) • Kormányzat: európai regionális politikával való kompatibilitás biztosítása, éves költségvetése, pénzeszközök meghatározása, ágazati koordináció, Országgyőlésnek beszámol a területi folyamatokról (két évente), információs rendszer, hatáskörök és feladatok meghatározása, határ menti és nemzetközi regionális együttmőködésekben való aktív részvétel (Interreg II - Phare CBC) • Országos Területfejlesztési Tanács: regionális politika országos összefüggései, konszenzus biztosítása a szereplık között; érdekegyeztetés fóruma, véleményezés, a kormány elé kerülı anyagok „társadalmi” egyeztetése.
10
21
Intézményrendszer Területi szint: régió •
Szabad társulása a megyéknek, önkormányzati (megyei, nagyvárosi, kistérségi szereplık), gazdasági (kamarák képviselete), kormányzati oldal (minden minisztérium, illetve a dekoncentrált szervezetek) részvétele, fejlesztési ügynökségek alakulhatnak, források csak 1998-tól jelentkeznek, így mőködésüket lényegében megkezdték.
•
Fejlesztési régiókra is lehetıvé vált regionális területfejlesztési tanácsok szervezése (pl. üdülıkörzet, több megyét érintı úthálózat fejlesztés)
Intézményrendszer Területi szint: megye
22
• A területfejlesztés valós színtere a Megyei Területfejlesztési Tanács • A kormány rásegítı funkciókat érvényesít a decentralizált forrásokkal, illetve bizonyos területi döntések decentralizációjával • A megyei szereplık együttmőködését segítik (kistérségek, gazdasági szereplık, érdekképviseletek, nagyvárosok, kormányzat képviselıjének jelenléte, fontosabb megyei szereplık) • nem egyértelmő a megyei területfejlesztési tanács és a megyei önkormányzat kapcsolata (közös elnök, területi információs rendszer megyénél, területrendezési tervet megye fogadja el); • pilot-programok indítása (területfejlesztési koncepció kidolgozása, kistérségi koncepciók, területfejlesztési ügynökségek), • decentralizált források elosztása, ügynökség, titkárság a fejlesztésre.
11
Intézményrendszer Területi szint: kistérség
23
• Területfejlesztési önkormányzati társulás • települési önkormányzatok megállapodása egy térség fejlesztésére, közös fejlesztési koncepció, pénzalap, jogi személyiség, • részvétel a megyei, regionális területfejlesztési tanácsok munkájában, lényégében az települési önkormányzatok képviselete, • spontán együttmőködések helyet rossz megoldásként a statisztikai körzetek szintjén jön létre a képviselet, így a korábbi spontán szervezetıdések átrendezıdnek, • szerepük jelentıs a tanácsok munkájában, képesek a tanácsok döntéseit befolyásolni (például több a kistérségi képviselı, mint a többi tag, stb.)
Országos Területfejlesztési Koncepció (35/1998 (III. 20) OGY. hat.) •
24
Térségi típusok meghatározása – A. kedvezményezett térségek 1996-1999 között érvényes: • társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térség (26 komplex mutató alapján határolták le, 76 körzet tartozik ebben a kategóriába ) • ipari szerkezetalakítás által érintett térségek (ipari fogl. 1990-ben az országos átlag kétszerese, munkanélküliség az országos átlag felett van, 6 térség), • mezıgazdasági vidékfejlesztés térsége ( Európai Unió 150 fı/ km2, nálunk a városi/falusi népesség aránya, a mezıgazdasági fogl. SzJA nagysága 75 % alatt az országos átlagnak, 42 kistérség), • tartós munkanélküliség térsége (három éven keresztül az munkanélküliségi ráta 133%-a az országos átlagnak 37 kistérség). – B. A különbözı természeti és fejlesztési adottságú térségek: határ menti térségek környezeti szempontból különösen veszélyeztetett térségek. – C. A funkcionális központok: Budapest, az innovációs és vállalkozási centrum funkciót betöltı vidéki központok
• • • •
regionális szinten is átgondolásra kerülnek a fejlesztés irányai, illetve elsıként meghatározza a tervezési-statisztikai régiókat, ágazatok számára is rövidtávon területi dimenzióban is feladatokat határoz meg, nem tud tovább lépni fejlesztési források korábban jelzett általános elveinél (tartós forrás biztosítás), ugyanakkor nagy elırelépés az Európai Unió regionális politikája elveinek, módszereinek kidolgozásában és alkalmazási gyakorlatának bevezetésében.
12
25
Elmaradott térségek és perifériák, 2005.
26
A területpolitika hiányosságai, az indulás idıszakának ellentmondásai 1996-1999. •
• • • • • •
a fejlesztési alapok közötti koordináció nem mőködik, az ágazati szervezeti érdek erısebb, nem integrálódnak a területfejlesztési tanácsokhoz, decentralizáció módszere, az elosztás elvei nincsenek kidolgozva, nem mőködnek a gazdaság általános szabályozásban a regionális elemek a szereplık között gyenge a koordináció, nincsenek kidolgozott programok, még nem ismerték fel a stratégia fontosságát, a fejlesztési programok rendszerét, azok valós területi hatásait, tervezés és a programozás kezdetleges, nincs kialakult rendszere, számos párhuzamosság, kormányzati szervek gyenge együttmőködése, közigazgatás reformja lassan kerülhet napirendre, nem tisztázott kellıen a kompetencia szint, egymás mellettiség és alárendeltség (megyei önkormányzat és a területfejlesztési tanácsok kapcsolata, regionális és a megyei szint), a decentralizáció csak elkezdıdött, lehetıség van a visszalépésre és a felgyorsításra, választott területi politikai szinthez kell rendelni a decentralizált forrásokat, azok felhasználását, helyi-területi társadalom nem tudja, nem informált a rendszerrıl, nincs kapcsolata a koncepcióval, a programokkal, a megye-tudat, identitás gyenge, esetleges, nincs részvétel társadalmi szinten a területi akciókban, de a helyi társadalom is erıtlen.
13
6 ) Regionális politika Magyarországon az EU-
27
csatlakozás után I. Nemzeti Fejlesztési Terv – 2004-2006 Hosszú távú cél: az EU gazdasági és társadalmi fejlettségi szintjéhez való konvergencia Specifikus célok: – versenyképesebb gazdaság; – humán erıforrások fejlesztése; – jobb minıségő környezet és alap-infrastruktúra; illetve – kiegyensúlyozottabb területi fejlıdés elısegítése.
Operatív Programok – Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) – Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) – Humán Erıforrás Fejlesztés Operatív Program (HEFOP) – Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) – Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP)
Regionális Operatív Program
28
Célok: – Természeti, kulturális értékekben gazdag térségek belsı erıforrásokra építı fenntartható fejlesztése – Vonzó települési környezet kialakítása és a gazdasági potenciál fejlesztése, tekintettel a hátrányos helyzető térségekre – A helyi szereplık alkalmazkodóképességének és együttmőködésének erısítése
Prioritások – Turisztikai potenciál erısítése – Térségi infrastruktúra és a települési környezet fejlesztése – Humán erıforrás fejlesztés regionális dimenziójának erısítése – Szakértıi (technikai) segítségnyújtás
14
29
A ROP támogatási területei •
A turisztikai potenciál erısítése – Turisztikai vonzerık fejlesztése – Turisztikai fogadóképesség javítása
•
Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése – Térségi kapcsolatrendszer fejlesztése – Városi területek rehabilitációja – Az óvodai és az alapfokú oktatási és nevelési intézmények infrastruktúrájának fejlesztése
•
43,3 md Ft
68,2 md Ft
A humán erıforrás fejlesztés regionális dimenziójának erısítése 19,4 md Ft – A helyi közigazgatás és civil szervezetek kapacitásépítése – Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása – A felsıoktatási intézmények és a helyi szereplık együttmőködésének erısítése – Régió specifikus szakmai képzések támogatása
•
Szakértıi segítségnyújtás – A program végrehajtását támogató tevékenységek
7,3 md Ft
30
Új Magyarország Fejlesztési Terv, 2007-2013 Általános célkitőzések: 1. A foglalkoztatás bıvítése – A munkavállalók foglalkoztathatósága; – Munkahelyteremtés; – Foglalkoztatási környezet a kereslet-kínálat közti kapcsolatok
2. Hosszútávú növekedés feltételeinek megteremtése – Versenyképesség javítása; – A gazdaság alapjainak szélesítése; – Üzleti környezet fejlesztése (elérhetıség, szabályozásikörnyezet, állami intézmények hatékonysága)
4 pillér: • Kohézió erısítése a versenyképesség révén • Humánerıforrás fejlesztés élethosszig tartó tanulás innováció • Regionális / térségfejlesztés kiemelt területeken: Balaton, Tisza, Duna, határmenti térségek, decentralizált reg. fejlesztések • Fenntartható fejlıdés
15
31
Egy fıre jutó éves támogatás az EU-tagországokban 2007-2013 (€/fı/év) (Strukturális A +Kohéziós A + Vidékfejl.) 332
319
300 250 200 150 100 50
Pénzügyi allokáció, mrd HUF, %
32
Összesen: 685,4 mrd HUF (kb.. 25 mill EUR) + Eur Területi Együttm.: 106.8 mrd HUF
ÚMFT - Operatív programok, 2007-2013 Államreform OP; 40,9; 1% Közép- Magyarország OP; 419,0; 6% Észak-Magyarország OP; 249,9; 4%
Electronikus közigazgatás OP; 99,8; 1% Megvalósítás; 87,2; 1% Gazdaságf ejlesztés OP; 690,0; 10%
Dél- Alf öld OP; 269,6; 4% Dél-Alf öld OP; 207,1; 3%
Közlekedésf ejlesztés OP; 1703,2; 24%
Dél - Dunántúl OP; 195,0; 3% Közép- Dunántúl OP; 140,5; 2% Nyugat-Dunántúl OP; 128,3; 2% Környezet és Energia OP; 1140,0; 17%
Társadalmi megújulás OP; 966,0; 14% Társadalmi inf rastruktúra OP; 538,9; 8%
16
33
Területfejlesztés – Regionális OP-k prioritásai Dél - DU
Közép - DU
Közép – M
Észak – AL
Dél – AL
1. Regionális gazdaságfejlesztés
Nyugat-DU
1. A városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése
1. Regionális gazdaságfejlesztés .
1. A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozás-orientált Fejlesztése
1. A versenyképes helyi gazdaság megteremtése
Észak – M
1. Regionális gazdaságfejle sztés
1. Regionális gazdaságfejlesz tés .
2. Turizmusfejlesztés – Pannon Örökség megújítása
2. A turisztikai potenciál erısítése a régióban
2. Regionális turizmusfejlesztés
2. A versenyképesség keretfeltételeine k fejlesztése
2. A turisztikai potenciál erısítése
2. Turisztikai célú fejlesztés
2. Turisztikai célú fejlesztések
3. Városfejlesztés
3. Humán közszolgáltatások fejlesztése
3. Fenntartható településfejlesztés
3. A régió vonzerejének fejlesztése
3. Településfejlesztés
3. Közlekedési feltételek javítása
3. Közlekedési infrastruktúrafejlesztés.
4. Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra
I4. ntegrált városfejlesztési akciók támogatása
4. Helyi és térségi környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra fejlesztés
4. A humán közszolgáltatás ok intézményrendszerének fejlesztése
4. Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése
4. Humán infrastruktúra fejlesztése
4. Humáninfrastruktúra fejlesztése
5. Helyi és térségi közszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése
5. Az elérhetıség javítása és környezetfejlesztés
5. Humán infrastruktúra fejlesztés
5. A települési területek megújítása
5. Térségi közlekedés fejlesztése
5. Térségfejlesztés Városfejlesztés
5. Településfejlesztési akciók
34
Nyugat-Dunántúli OP Átfogó cél
Specifikus célok
Prioritások
Beavatkozás ok
Környezetileg tudatosan tervezett fejlesztésekkel a regionális adottságokhoz illeszkedı gazdasági és közszolgáltatási infrastruktúra megteremtése a növekedés és foglalkoztatás elısegítése érdekében.
Helyi innovatív erıforrásokra és vállalati hálózatokra épülı gazdaság
Magas minıségő szolgáltatásokra és örökséghasznosításra alapozott turizmus.
Térségközponti funkciókat hatékonyan ellátó, élhetı városok alkotta városhálózat
Jó környezeti állapot és a térségi központok, alközpontok biztonságos elérhetısége
Regionális gazdaságfejlesztés
Turizmusfejlesztés – Pannon örökség megújítása
Városfejlesztés
Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra
Helyi és térségi közszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése
•Városközpontok értékırzı megújítása •Integrált városrehabilitáció leromlott városi lakóterületeken vagy leromlással fenyegetett lakótelepeken •Helyi és helyközi közösségi közlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása
•Kistelepülések szennyvízkezelése •Felszíni vizek minıségének javítsa és felszíni vizek okozta kockázatok csökkentése
•Egészségügyi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése •Szociális infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése •Közoktatási infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése
•A regionális klaszterekhez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése és a vállalkozói tanácsadási tevékenység igénybevételének támogatása •Komplex befektetés ösztönzés, a befektetıi környezet fejlesztése •A gazdaság fejlıdését szolgáló humánerıforrásfejlesztés
•Pannon-termál program kiszélesítése •Pannon Kulturális Út •Tájegységi ökoturisztikai (aktív) programok fejlesztése •Kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatásaik mennyiségi és minıségi fejlesztése •Helyi, térségi desztináció menedzsment szervezetek, turisztikai klaszterek létrehozása, fejlesztése
•Környezet megóvásához kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, fejlesztése •Térségi közlekedési kapcsolatok fejlesztése
Helyi sajátosságokra épülı közszolgáltatásokat támogató infrastruktúra
•A regionális információs társadalom kiteljesítése •Közszolgáltatási és civil együttmőködési hálózat kialakítása
17
