Makropénzügyek 3. A monetáris politika elméleti alapjai és az infláció
Monetáris politika elméleti alapjai 4.ea.
Monetáris megközelítés alapjai •
Kritikus feltétel – pénzkínálat a jegybank útján adottság, a pénzkereslet igazodik ehhez – Példa: növekvő pénzkínálat • • • • •
A pénzkeresleten felüli pénzt a szereplők elköltik „Forró krumpli” (Tobin) Növekvő árukereslet Növekvő kereslet a pü-i eszközök felé, csökkenő kamatok Mindezek a pénzkereslet növekedésére hatnak vissza, a pénzkereslet igazodik a kínálathoz
– Kritika: növekvő árszínvonal • Reál pénzállományt csökkenti az infláció, azaz nem változik ha az alkalmazkodás az árszínvonal változásával azonnal végbemegy • Infláció növeli a pénztartás költségét – pénzkereslet csökken
• •
Keynesisták és monetaristák: a monetáris politika értelmét a pénzkínálat változtatásán keresztül látták. Feltételek – Jegybank képes meghatározni a pénzkínálatot (gyengített verzió – lényeges hatással tud lenni rá) – Stabil, kiszámítható pénzkeresleti függvény – Idő nélküli alkalmazkodás a pénzpiacokon (gyengített verzió – kellően gyors) – Reálpénz kereslet (keynesistáknál nominálpénz iránt, de rögzített árszínvonal mellett)
Pénzkereslet modelljei Mennyiségi elmélet • A mennyiségi elmélet a pénzkínálat és az árszínvonal közötti kapcsolat vizsgálatával, arra az alapvető kérdésre helyezi a hangsúlyt, hogy a gazdaságnak mennyi pénzre van szüksége, ahhoz, hogy az árszínvonal ne változzon. • Chicago-i iskola, Fisher • MV=∑(piti); PT=MV; PQ=MV • P-árszínvonal, M- pénzmennyiség,Q-reálkibocsátás, V – forgási sebesség • V stabil, PQ (nominális kibocsátás) – M függvénye • M/P = 1/V×Q • Ha Q adottság, akkor M változása inflációt idéz elő • M-kiszámítható monetáris szabály szerinti változása a megfelelő gazdaságpolitika
Pénzkereslet modelljei Keynesi elmélet • Cambridge-i egyenlet
M ( d ) = kPY
– Miért tartjuk a pénzt? Egyéni indokok összegzése.
• Keynes – Tranzakciós (jövedelmi és üzleti)– tervezhető kiadásokra tartott pénz, a bevételek és kiadások eltérő ideje miatt – Óvatossági – váratlan kiadások miatt tartott pénz – Spekulációs – kamatvárakozások miatt, a vagyontartás optimalizálása érdekében tartott pénz • Normális kamatszint fogalma –a várakozások jelentősége • Likviditási csapda – a kamatláb minimális szintje alatt a spekulatív pénzkereslet végtelenné válik
• Pénzkereslet meghatározói – Reáljövedelem, árszínvonal, vagyon, kamatláb – Rövid távon a vagyont és az árszintet rögzítettnek vehetjük – M(d)/P= L(R,Y), ahol a reál pénzkereslet a kamatláb csökkenő, a jövedelem növekvő függvénye – Portfólió egyensúlyi elmélet (monetarista hatásra újkeynesisták)
Példa a spekulációs pénzkeresletre • Kötvényárfolyamok és hozamok – 1 év hátralévő futamidejű zéró kupon kötvény • 10%-os piaci hozam melletti árfolyam – Áfolyam 1/(1+0,1) = 0,909 – Nominális érték 1mFt, árfolyam 909 eFt
• 20%-os piaci hozam melletti árfolyam – Árfolyam 1/(1,02) =0,833 – Nominális érték 1mFT, árfolyam 833 eFt
• Magyar állampapír piac • http://www.akk.hu/hu/statisztika/hozamok-indexek-forgalmiadatok/referenciahozamok
10 éves MÁK a válság alatt Y10 nettó árfolyam 95,00% 90,00% 85,00% 80,00% 75,00% 70,00% 65,00% 60,00% 55,00% 50,00%
Transzmisszió Keynes-nél • •
Pénzkínálat a kamatlábtól független, adott. Pénzkereslet tranzakciós eleme – (idesorolva az óvatossági is) – Jövedelem függő – Kamatláb változására döntően érzéketlen (Baumol,Tobin: az érzékenység és fordított irányának kifejtése)
•
MS2
R1 MD
R2
Pénzkereslet spekulációs eleme – Erősen kamatláb függő – (vagyon, rövid távon változatlan)
•
MS1
A pénzkereslet a kamatlábon keresztül alkalmazkodik a kínálathoz
M (d ) / P = L( R, Y )
M1
M2
δL δL <0 és >0 δR δY
Keynes-i ajánlás •A pénzpiaci egyensúlyi pontokat leíró görbe (LM) meredeksége pozitív, magasabb kamatlábakhoz növekvő jövedelem párosul. •A kamatcsatorna erőteljes hatású: •
a pénzkínálat bővítése a tőkepiacokra több pénzt juttat,
•
ami csökkenti a kamatokat
•
a csökkenő kamatok azonban növelik a beruházási keresletet és (rögzített árszínvonal mellett) a reálkibocsátást is
•
utóbbi viszont növeli a pénzkeresletet tranzakciós részét is
• A hatásosságot a likviditási preferenciák is erősen befolyásolják • A hatás elenyésző, ha •
likviditási csapda helyzetében (LM kamatrugalmas, vagyis lapos), azaz a pénznövekményt a spekulációs pénzkereslet elnyeli
•
beruházási csapda esetén (üzleti várakozások pesszimisták, beruházási kereslet kamat rugalmatlan, a hitelkereslet gyenge, IS függőleges)
• A monetáris politika tehát hatásos lehet, ugyanakkor a korlátai miatt csak a gazdaság állapota szerint megválasztott fiskális és monetáris mixet kell a gazdaság élénkítésére alkalmazni
Pénzkereslet modelljei Monetarista elmélet • Friedman • Modern mennyiségi elmélet – A vagyon különféle eszközökben tartható, az alternatív vagyontartás elemeit kell vizsgálni – A pénz is egy vagyoneszköz – Pénzügyi eszközök (kötvények, részvények) – Reálvagyon – Humántőke – A vagyon mennyi részét akarjuk pénzben tartani?
Pénzkereslet modelljei Monetarista elmélet • Pénzkereslet meghatározói – Vagyon (permanens jövedelemmel meghatározva) – Pénzügyi eszközöktől várt hozam (beleértve az árváltozásukat) – Reáleszközök hozama – árszínvonal változás
• Stabil pénzkeresleti függvény
M (d ) e e e e = f ( y, w, rm , re , rb , π , u ) P M (d ) = P
e f y P , rb − rm , re − rm , π − rm ( −) ( −) (+) (−)
A pénzkínálat növekedéséhez való alkalmazkodás a monetarista modellben • Rövid távon – – – – – –
M nő, akkor átrendeződés a pénzügyi piacokon Pénzügyi eszközök kereslete nő, az áruk növekszik Termelhető vagyontárgyak ára növekszik változatlan költségek mellett Termelés nő, inputok ára növekszik Nominális jövedelmek nőnek De az árak is emelkednek
• Az árszínvonal változik – A növekvő pénzkínálat miatt a feles pénzkészleteiket a gazdasági szereplők ugyan kezdetben leépítik, de a növekvő árszínvonalra reagálva észlelik, hogy pénzkészleteik a magasabb infláció miatt ténylegesen a kívánt szint alá kerültek és megkezdik annak feltöltését. – A gazdaság alkalmazkodása több cikluson keresztül megy végbe (inga) – Keynes-hatás: árszínvonal emelkedés miatt lecsökkent reálpénzkészletek feltöltésének kamatemelő hatása (pénzügyi eszközök eladása) – Pigou-hatás: Az infláció miatt a pénzkészlet, mint vagyon értékének csökkenése miatti vagyonhatás negatívan hat a költekezésre
• A pénz hozama nem független a pénzügyi eszközök hozamától
Monetarista ajánlás •
Transzformáció ugyan a vagyoneszközök oldalán indul el, de nemcsak a közvetetten, a kamatlábon keresztül hat a gazdaságra (jóslat: a kamatlábhatás csak mérsékelt, különösen mivel a pénz hozama sem független a kamatoktól)
•
Az árszínvonal változik, ami (a gyorsaságától függően) a pénz aktív gazdaságbefolyásoló képességét eleve megkérdőjelezi: hosszútávon pénzsemlegesség
•
A pénzkereslet stabil, hosszú távon a permanens jövedelemhez igazodik (hosszú távon kamatrugalmas)
•
Hosszú távon a pénzkereslet kamatrugalmas
•
A monetáris politika által keltett rövid távú ingadozások csak a hosszú távú egyensúlyi állapot körüli mozgásokat teszik lehetővé.
•
Javasolt politika a reáljövedelem (permanens jövedelem) növekedéséhez igazodó fix pénzkínálat növelés.
•
•
•
Keynes
Keynes vs monetarista nézet IS-LM
•
A monetáris expanzió révén nő a jövedelem és csökken a kamatláb.
•
A pénzkínálat növekedése váltja ki a kamatlábak csökkenését, ami a beruházások iránti kereslet növekedésével emeli a jövedelmet.
LM1 IS1
Kérdések •
érintetlen marad-e az árszínvonal
•
ha nem, akkor ez milyen további hatással lesz
r1
•
a gazdaságot és a pénzpiacot milyen paraméterek jellemzik (milyen a két görbe meredeksége)
r2
•
a kormányzati politika változatlan marad-e
•
csökkent reálpénzkészletek feltöltésének kamatemelő hatása
Monetarista •
az árszínvonal az expanzió hatására emelkedik
•
Keynes-hatás szerint az LM görbe balra felfele tolódik
•
Pigou-hatás szerint a vagyonhatáson keresztül a fogyasztás csökken, azaz az IS görbe balra, lefele tolódik
Y1
Y2
LM2
Vita állása •
A két pénzelméleti modell eltérő megközelítésből indul ki, de közelítettek egymáshoz (pénz vagyoneszköz).
•
Az árszínvonal változásnak okai eltérők, de mindkettő pénzmennyiség növekedésén keresztül vezet az út az inflációhoz.
•
A lényegi eltérés a monetáris politika használatában van.
•
Keynes esetében a transzmisszió rövid távon az árszínvonalat nem érintette, a kamatlábhatás jelentős, a pénzkínálat képes a gazdaság aktivizálására.
•
A monetaristák nem tagadják a monetáris politika rövid távú hatásait, de azt csak a hosszú távú trend körüli mozgásnak tekintik.
•
A monetaristák a reálgazdaságot stabilnak tekintik, amely gyorsan korrigálja a zavarokat, a keynesisták szerint ez nem elég gyors és nem is biztos.
•
Neoklasszikus szintézis
•
esetben
•
Hosszú távon a monetáris politika nem hat a reálváltozókra.
•
Rövid távon az egyensúlyi állapot elérése és a ciklikus ingadozás csillapítása a cél.
A modern pénzpolitika a transzmisszió feltárására helyezi a hangsúlyt, vagyis arra, hogy a pénz milyen hatásmechanizmuson keresztül fejti ki hatását.
a
A Phillips-görbe és bírálata • Lehetőség a munkanélküliség és infláció közötti trade-off
dP
• Gazdaságpolitikai alternatíva U
• Monetarista kritika – –
Pénzillúzió Adaptív várakozások A múltbeli várakozások teljesülése alapján kialakított új várakozások
• Racionális várakozások – Lucas kritika –
–
pte = pt-1e + a(pt-1 – pt-1e), ahol 0 < a < 1 •
A reálgazdaság ilyen befolyásolása az infláció felgyorsulását eredményezi
•
Hosszú távon a Phillips-görbe a munkanélküliség természetes rátájához igazodik
–
–
Racionális várakozások: A szereplők az információk és gazdaság működési mechanizmusával tisztában vannak A piac egyidejűleg árazza be az információt, ami gazdaságpolitika hatástalanságához vezet A váratlan sokkok rövidtávon félrevezethetik a szereplőket (ld látszólagos Phillips görbe) Csak a nem várt intézkedések lehetnek hatással a reálváltozókra
Phillips-görbe mai forma
─ Az infláció ragadós, függ a korábbi időszakétól ─ A keresleti oldalon a ciklusok befolyásolják ─ Kínálati oldalon bekövetkező sokkok is hatással vannak rá ─ A folyamtok rövid távú leírására használható
