Regionális gazdaságtan és politika 3. FEJEZET A REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA, CÉLJAI ÉS IRÁNYZATAI AZ EURÓPAI ORSZÁGOKBAN

Regionális gazdaságtan és politika

Illés Iván 3. FEJEZET

A REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA, CÉLJAI ÉS IRÁNYZATAI AZ EURÓPAI ORSZÁGOKBAN Regionális politika Európa országaiban Regionális politika jelentése: - XX. századot megelőzően az államnak „éjjeliőr” szerepe van. Állam feladata a rend fenntartása. - XX.sz kialakul a jóléti társadalom. Minden állampolgár számára egyenlő esélyeket kell biztosítani. - Az előbbiből fakad a regionális politika. Az államnak olyan politikát kell folytatni, hogy ennek esélyeit megteremtse. - 1929-33-as válság Angliában. Állam támogatást ad a munkanélküliek támogatásához - Regionális hatású intézkedések korábban is voltak: 1) Magyar vasútépítés ( 1867-1912,13 ) Ahol nincs vasút, kevesebb lakos; ahol van vasút több lakos 2) Ár, folyószabályozás Megművelhető területek nagysága duplájára nő; településrendszer átalakul 3) Bp fővárossá való kiépítése Állam a rendelkezésre álló források 60%-át Bp kiépítésére használta fel - A II. világháborúban a ~ teljesen kibontakozik - Kelet- Európában szovjet tervgazdálkodás - 1940-50 –es években tervgazdasági törekvések Nyugaton is vannak - 1950-60 – as években gyors gazdasági növekedés Nyugaton, Keleten is gazdasági növekedés van, de torz formában ( elvándorlás a falvakból, ipar- bányászati körzetek hanyatlása, bevándorlás a fejlett térségekbe ↓ Állam részéről beavatkozás. Fő cél: kiegyenlítsék az egyenlőtlenségeket ↓ Fő eszközei: - infrastrukturális beruházások ( pl. úthálózat ) - adminisztratív korlátozások • fejlett térségekben korlátozták az ipartelepítést • Keleten még a lakosok beköltözését is megtiltották a nagy városokba ↓ Bőségesen állnak rendelkezésre azon eszközök, amelyekkel ezt megpróbálják megvalósítani Gazdasági fejlődés meggyorsul - akik a mezőgazdaságban dolgoztak, azokat átviszik az iparba - háziasszonyokat bevonták az iparba - a termelési tényezők egyre nagyobb bővítésével hajtják végre a gazdasági fejlődést - a szénről áttértek a kőolajra az energiahordozók tekintetében ↓ 1973. I. olajár robbanás, 1979. II. olajár robbanás ↓ energiaköltségek 10-15szörösére emelkedtek ↓ vállalatok nyeresége csökkent, sokan tönkrementek, gazdasági fejlődés lelassul, megtakarítási intézkedések, kevesebb adót fizetnek be a vállalatok, ktsvetésbe fizetett pénz csökken, nagyarányú infláció - Nyugaton is a túlélésért küzdenek a kormányok - Spred hatás: 1) ha a centrumban egy gyors fejlődés megy végbe, annak a periférián is bizonyos hatása

Regionális gazdaságtan és politika Illés Iván van. ( perifériáról a centrum beszív rengeteg munkaerőt → a többletjövedelmet hazaküldték → a fogyasztása nőtt a családnak → ha hazament akár saját vállalkozásba is kezdhetett ) ↓ a központban való fellendülés negatív hatással is jár: • A központ fejlődése elszívja az értelmesebb, mobilisabb embereket • Olcsó termékekkel árasztják el a perifériát → vidéken a kisüzemek, kézművesek tönkremennek 2) ha a fejlődés a központban megáll, akkor annak a periférián is bizonyos hatása van. ( ingázó munkásokat elbocsátották, DE a hajléktalanok száma minimális volt 1970-es években új gazdaságpolitika alakul ki Ny-Európában - Liberalizáció: bérben, árakban szabadabb mozgás; árakat az állam nem köti meg - Dereguláció: szabadabb tevékenység a vállalkozásoknak - Pivatizáció: 1940-50-es években az államosított vállalatokat visszaadták a tulajdonosoknak - súlyosabb munkanélküliség súlytotta térségekben új munkahelyek teremtése - támogatott térségek körét erősen leszűkítették 1980-as évek - direkt támogatás helyett, helyi erőforrások kihasználása, azaz közvetett támogatások - közvetett támogatások célja: vállalatokat odacsábítani - támogatták a K+F, meglévő gyárak korszerűsítése, stratégiai menedzselés Regionális politika céljai 1. kohéziós országok - a legnagyobb támogatást kapják az EU-ból, mivel kevésbé fejlettek (Göo, Spo, P, Íro ) - cél: országot, mint egészet, felzárkóztassák az Eu-hoz - felvállalták, hogy az országon belül a területek gazdaságilag eltérő ütemben fejlődjenek - a legjobban fejlődő térségek: • Göo: Athén, Thesszaloniki • P: Liszabon, Portó • Íro: Dublin 2. területi kiegyenlítődés a fő politikai cél - Fontosabb volt, hogy a szegényebb területeket felhozzzák ( No, Olo ) - Olo: • Dél felhozása alkotmányban rögzített politikai cél - No: • Óriási pénzeket vittek át Ny- ról K-re, • mérsékelt eredménnyel (Keleten sokkal nagyobb a munkanélküliség ) • gazdaság lelassul. Oka: a. magas adókkal átv. a pénzt b. áttranszferálják keletre 3. skandináv országok - átcsoportosítási politika - zord területek vannak → ahol nem terem meg élelmiszer, oda kell szállítani 4. területi különbségek nem olyan nagyok - regionális politikára fordítják az állam eszközeinek meghatározott hányadát (D, Fro, A, Svájc, Ausztria, Benelux államok) - sajátos problémák, saját receptjeikkel történő megoldása Különbség a 2. és a 3 .cél között - 2. A politikai cél, hogy felhozzák ezen térségeket, utána meg fog szűnni a támogatás - 3. Az éghajlat soha nem fog megváltozni, ezért a támogatás soha nem fog megszűnni


Illés Iván

Közép-Kelet Európa - regionális politika hamarabb tudatosodott, mint Ny-Európában - Oka: I.Vh után a határok radikálisan megváltoztak ↓ új egységek jöttek létre, a közlekedési hálózat nagy része Mo-on határon kívülre került ↓ az új határok között hogyan lehet az egységet összetartani, a közlekedést létrehozni - 1945. Szovjet hatalmi körbe kerülnek a K-Keurópai országok. Mindenre kiterjedő központi terjedést át kell venni - 1968. Vállalatok nagyobb önállóságot kapnak - 1990. Piacgazdaság • területi különbségek drámaian növekedni kezdtek • minnél több tőke jött be az országba, annál nagyobb különbséget eredményezett - EU elvek beépítése - 2004. május 1. után Mo támogatásainak 80%-a a strukturális alapokból fog jönni ( 20% mg). Ezeket hatékonyan, szabályszerűen kell felhasználni. 4. FEJEZET AZ EURÓPAI UNIÓ STRUKTÚRÁLIS ÉS REGIONÁLIS POLITIKÁJA 1957. Római szerződés - Az EU a RSZ-sel jött létre - RSZ fő célja: egységes piac megteremtése, nyoma sincs közös regionális politikának - RSZ §: Bárkinek állami támogatást adni nem összeegyeztethető az EK elveivel Kivéve: szegény, elmaradott térségek, ahol a színvonal jóval alatta van az EU átlagnak. DE! Ezt a brüsszeli Bizottsággal egyeztetni kell. Periódusok a regionális politika szempontjából 1. 1958 – 1974 2. 1975 – 1988 3. 1989 – napjainkig 1. 1958 - 1974 - 6 tagállam - közös regionális politika nincs - közös versenypolitika hatással van a tagállamok regionális politikájára 2. 1975 -1988 - 1973. Olajár robbanás → gazdasági recesszió → újfajta gazdasági gond Ny-Európában - 1973. Csatlakozik A, Íro, Dánia - EU támogatások 90%-át a mezőgazdaságra fordították eddig - Anglia: • Mg visszaszorult → legkisebb a mg-i szférában dolgozók aránya (4-5%, máshol 25% ) • Minden országnak be kellett fizetni a pénzt a ktsvetésbe, de Anglia fél, hogy nem fog visszakapni pénzt ↓ ezért Anglia kezdeményezésére létrejött

Regionális gazdaságtan és politika -

-

Illés Iván

↓ 1975. Európai Regionális Fejlesztési Alap • egyes nemzeti kormányok kaptak belőle, az alapján, hogy milyen munkanélküliség, gazdasági fejlettség • fő kedvezményezett: Anglia, Olo, 1981. Göo., 1986. Spo., P csatlakozása → Regionális fejlesztés iránt az igények nagymértékben megnövekedtek ↓ Eddigi rendszer nem kielégitő

3. 1989-napjainkig. Strukturális alapok rendszere - 1988. Jacques Delors átfogó reformja a regionális politikában. A rendszerben több módosítást hajtottak azóta végre, azonban alapelvei és alapvető vonásai mindmáig változatlanul érvényben vannak. - Ettől kezdve a regionális politikát strukturális politikának nevezik - 4 alapelv: • koncentráció • addicionalitás • partnerség • programozás Koncentráció a) különböző alapok koncentrációja - az EU legkülönbözőbb támogatási összegeit összevonják egy egységes rendszerbe, egységes módszerek, eljárások alapján adják ki - alapok koncentrációja: 1) 1975. Európai Regionális Fejlesztési Alap ( ERFA ) 2) Európai Szociális Alap ( ESZA ) 3) Európai Mezőgazdasági Orientációs és Gazdasági Alap ( EMOGA ) - pontosan tudják a termelők, hogy mennyit kapnak a termékért; garantálták, hogy eladhatatlanság esetén az EU-ból ennek árát meg fogja kapni - 50’ es években terv, hogy a pénz 2/3-át a gazdáknak adják, 1/3-át a vidék átalakítására fordítják. Ezt sosem sikerült megvalósítani. - mg, gazdák az egyik legfontosabb érdekérvényesítési réteget képezik az EU- ban 4) Halászati Pénzügyi Eszközök Ezek a strukturális alapok. - 1993-tól Kohéziós Alap: 1) feltétel: tagállam egy főre jutó GDP-je < EU átlag 90%-a 2) Támogatási cél: nagy projeketek, közlekedés, környezetvédelem, 1999 óta euró bevezetés stabilitási feltételei -

1988-ig: EU regionális politika 1989-1993: EU strukturális politika 1993 óta: EU kohéziós politika

b) támogatás a legindokoltabb, legrászorultabb helyekre - nem országok, hanem régiók kapták ezeket a pénzeket - ahhoz, hogy regionalizálni lehessen, régiókra van szükség Lépései: 1) statisztikai alapon megpróbáltak azonos nagyságú és népességű területeket

Regionális gazdaságtan és politika Illés Iván létrehozni ( nem a közig határokat változtatják meg ) 2) EUROSTAT ( Unió Statisztikai Hivatala ) létrehozta a NUTS ( Területi Statisztikai Egységek Nomenklatúrája ) rendszert - NUTS rendszer: 1) NUTS 0: szuverén államok 2) NUTS 1: méret kb 10 millió lakosú államok 3) NUTS 2: méret kb 1,5 – 2 millió lakos 4) NUTS 3: méret kb 0,5 millió lakos 5) NUTS 4: méret kb 100 ezer lakos 6) NUTS 5: városok, községek Európában jelenleg 210 NUTS egység van. Ehhez jön még 52. Romániával, Bulgáriával kb. 70 lesz -

Mo. a NUTS 2- be tartozik: 1) 2) 3) 4) 5) 6)

Közép -mo-i régió: Bp, Pest megye Ny-dunántúli régió: Győr-Moson - Sopron, Vas, Zala Közép- dunántúli régió: Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér D- dunántúli régió: Baranya, Somogy, Tolna É- mo-i régió: BAZ, Heves, Nógrád É-alföldi régió: Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, JászNagykun-Szolnok 7) D- alföldi régió: Bács-Kiskun, Békés, Csongrád

-

Célterületek: 1. Társadalmi, gazdasági fejlődésben elmaradott térségek - egy főre jutó GDP < EU ÁTLAG 75%-a - NUTS 2 régiók ( 55 ) Göo, Olo déli része, D, Spo, P, Fro ( Martinik), A ( skóciai felföld ), Íro, No ( volt NDK egésze ), Ausztria ( Burgerland ) - legfontosabb cél ( támogatás 70%-a ) 2. Ipari szerkezetváltást igénylő térségek - ipari válság által érintett régiók ( pl. Mo – Ózd, Diósgyőr ) - mutatók: a. munkanélküliség > EU átlag b. ipari fogl. aránya > EU átlag c. ipari fogl. 10 év alatt jelentősen csökken 3. Tartós munkanélküliség leküzdése ( nem regionalizált! ) 4. Átképzés, továbbképzés ( nem regionalizált! ) 5. Vidéki térségek fejlesztése a. mg – i szerkezetváltozás b. vidéki szerkezetváltozás - mutatók: a. népsűrűség < 100 fő/ négyzetkm v b. fogl. > EU átlag kétszerese c. munkanélküliség > EU átlag 6. Alacsony népsűrűség, zord éghajlatú térségek támogatása - ahol a népsűrűség < 8 fő/négyzetkm Aki az elsőből részesedik, az már más pént nem kaphat!

-

2000. Célokat összevonták:

-

1999-ben az Eu lakosság 51%-a támogatott területen lakott, 2000-től csak 42% ( új tagokkal együtt lehet max 50% ) Jelenlegi tagok 42%-a jogosult EU-s támogatásra, új belépők majdnem 100%-ban támogatottak

-

Új 1. → 1. és 6. Új 2. → 2. és 5. Új 3. → 3. és 4.

Regionális gazdaságtan és politika lesznek -

Illés Iván

Pénzeszközök régiók közötti elosztása: Új 1. → 70% Új 2. → 18-20% Új 3. → 5-6% Tényezők: 1. a régió népessége 2. a régió egy főre jutó GDP- je 3. az ország egy főre jutó GDP-je 4. a munkanélküliség Addicionalitás

Jelentése: a) Hozzáadandóság - a tagország nem csökkentheti saját területfejlesztési támogatását, ehhez pluszba jön csak a régiós pénz b) Minden fejlesztéshez kell nemzeti hozzájárulás - nem lehet olyan beruházás, amely kizárólag EU – s pénzből finanszírozott - állami ktsvetésnek, vagy aki a pénzt a pályázaton elnyeri bele kell tennie a saját pénzét Támogatás maximális mértéke vállalkozások támogatásánál: - Ha GDP< EU átlag 60 százaléka akkor 50 százalék - Ha 60 < GDP < 75 akkor 40 százalék - Ha 75 < GDP akkor 25 százalék - Ha nem célterület, akkor 0 - Infrastrukturális, kommunális beruházásnál 75% ( Ha önkormányzat pályázik – 75% EU-s pénz, 15% adott ország ktsvetése, 10% saját tőke ) Jelleg szerint: a) nyereséges vállalakozás – kisebb az EU-s támogatás, mint nem nyereséges váll. esetén b) nem nyereséges vállalkozás – nagyobb lehet az EU- s támogatás, mint a nyereséges váll.-nál Partnerség Vertikális partnerség elve: - pályázat beadásánál, eldöntésénél, megvalósításához, különböző szintű szervezetek szoros együttműködésére van szükség ( EB, országos, regionális, helyi képviselők, szervezetek között ) Horizontális partnerség elve (1994 ): - minden szinten nemcsak az állami, hanem a gazdasági és szociális partnerek ( munkaadók, munkavállalók, társadalmi és nem – kormányzati szervezetek ) bevonása is szükséges Programozás -

a legjelentősebb és a gyakorlatban a legnagyobb hatással érvényesülő elv sajátos tervezét jelent


Illés Iván

„Projekt” – programozás ( 1988-ig ) - a támogatások elosztása „projekt alapon” történt - az érintett szervezetek megkapták az EU – s pénzeket, majd meghirdették a pályázatot és a pályázat alapján döntötték el, hogy tetszik vagy nem - hogy mely pályázatok lesznek a jók, az véletlenszerű Tervezés – programozás - programozás elvének jelentése: • a tenderdek meghirdetését meg kell egy több éves terv és költségvetés kidolgozásának • a program egy terv és egy fejlesztési költségvetés együttese - Lényege: • átfogó terv kialakítása, kidolgozása • a tervezés hosszútávú tervezés, közvetlenül költségvetés tartozik hozzá • pályázó tudja, hogy milyen pályázathoz csatlakozik • elbírálás legontosabb kritériuma, hogy a pályázat hogyan illeszkedik be a programba, mennyire járul hozzá a programban megjelölt célok és feladatok megvalósításához Programozási időszak: 1) 1989 – 1993 2) 1994 – 1999 3) 2000 – 2006 - Ha a pályázók kielégítik a feltételeket, biztosan megkapják a pénzt! A ktsvetés fizet. Fázisok: 1) Nemzeti Fejlesztési Terv - Eu-ban a nemzetinek korlátozó jellege van - Nemzeti kormány dolgoz ki egy javaslatot, hogy az EU által adott támogatásokat az állam hogyan fogja felhasználni, de legalább az 1. cél szerint támogatott NUTS 2 régiók mélységében - Kis- és középvállalatokra terjed ki alapvetően a támogatás - Az ország összes fejlesztésének 10% - át teszi ki - országra készül , országonként 1-1 van belőle - Európai Bizottság megvizsgálja 2) Közösségi Támogatási Keretterv - Az Európai Bizottság készíti, melyben megjelöli, hogy mi az amit a Nemzeti Fejlesztési Tervben tartalmazott javaslatokból támogatni kíván, ill. tud és milyen mértékben. - országra készül, országonként 1-1 van belőle 3) Operatív Program - a végrehajtás legfontosabb dokumentuma - egy terv, egy költségvetés, és a terv előzetes kiértékelése egyben - régió készíti, de legtöbb esetben az országos szervekkel szoros együttműködésben - minden támogatott NUTS 2 régióra készül, országonként 8-10 is lehet belőle, Mo- on 5 - Ágazati, horizontális program: • Összes régióra kiterjedő operatív progra • A) prioritások - pl. turizmus B) intézkedések - vonzásobjektumok fejlesztése, szállodai férőhelyek bővítése, világörökség részeinek, múzeumok fejlesztése, nemzeti parkok kiépítése - Európai Bizottság fogadja el ( 1) 2) 3) is ) 4) Program kiegészítő - az operatív program alapján, annak kereteiben a pontosított pü-i tervet, annak ütemezését, részleteit tartalmazza - nemzeti kormány, agy a program vh-ó hatósága fogadja el a Monitoring Bizottság

Regionális gazdaságtan és politika egyetértésével

Illés Iván

↓ Az előbbi négy dokumentumot egy dokumentum helyettesítheti: 5) Egységes Programozási Dokumentum - 1 mrd eurónál kisebb programoknál az előbbi 4 dokumentumot 1 dokumentum, a ~ helyettesítheti Pályázat kiírásáig el kell készülnie és elfogadást kell nyernie a dokumentumoknak, mivel a pályázat kiírására csak az Operatív Program ill. az Egységes Programozási Dokumentum elfogadását követően kerülhet sor! A megvalósítás folyamata: a) projekt kiválasztás b) értékelés 1) előzetes ( ex ante ) - a jóváhagyás előtt méri fel a program várható hatásait, eredményeit és hatékonyságát 2) közbenső ( interim ) - a vh első felében méri fel az előrehaladást, az esetleg megváltozott körülményeket, javaslatot tesz a program esetleges módosítására 3) utólagos ( ex post ) - vizsgálja, hogy az előzetesen kitűzött célok mennyiben teljesültek, melyek az eltérések és mi ezeknek az oka c) A programok végrehajtása 1) Végrehajtó hatóság ( Management Authority ) - felelős a program keretében hozott döntésekért, a támogatások szabályszerű és hatékony felhasználásáért - lehet a tagállam kormányzati szerve ( pl. minisztérium ), kormányzat álal kijelölt más állami, magán, nem- kormányzati szervezet országos, regionális, helyi szinten 2) Monitoring Bizottság - feladata: figyelemmel kísérni a program megvalósítását, szükség esetén a program módosítása - elnöke általában a kormányzat képviselője, a tagok között az EB képviselője jelen van Munkamegosztás az 1) és 2) között: 1) dönt a támogatások elosztásáról 2) - nem dönthet egyedi támogatásokról, de módosíthatja a programon belüli előirányzatokat A jóváhagyott programok támogatási összegét az EB átutalja a tagállamnak. 3) „ Kifizető hatóság ( Paying Authority ) - tagállam jelöli ki - támogatási összegeket kezeli - Bank vagy Kincstár d) Támogatás összegének kifizetése 1) korábban – aki elnyert egy projektet kapott 50% előleget, egy bizonyos fázis elkészülte után 30%-ot, végső elszámolásként 20%-ot 2) jelenleg – 7% előleg, a továbbiakban minden további utalás a kifizetett számlák bemutatása alapján történik ( évente max. háromszor ) 3) új tagországok – nem 7%, hanem 16% előleget fognak kapni


Illés Iván

2000 - 2006 Új programozási időszak Új körülmény: Bővítés - viták a hogyan továbbról, különös tekintettel a bővítésre Elmúlt időszak értékelése: 1989-1999: 500 milliárd euró felhasznált összeg - országok közötti különbségek csökkentek - régiók közötti különbségek nem csökkentek - munkanélküliség különbségei nem csökkentek - támogatás és fejlődés között kevés az összefüggés Strukturális politika: a) Pozitívumai 1) Kohéziós hatás - a regionalizálás azért történt, hogy felzárkóztassa a legkevésbé fejlett régiókat - De! ezen régiókban nem történt változás, sőt a legtöbb országon belül a különbségek kifejezetten nőttek - 2. célcsoportban nem történt változás 2) Politikai hatás - az Unió fontossága és elfogadottsága a strukturális alapokon keresztül növekedett - pl. egy épületen rajta van, hogy az Uniós támogatással épült 3) Gazdaságpolitikai hatás 4) Gazdaságirányítási hatás - Kormányok kénytelenek hosszútávra tervezni → stratégiai dimenzió - Unió szigorúbb módszertan kidolgozását tette kötelezővé - csökkent a korrupció b) Negatívumai ( kritikái ) Fóliák szerint→ Elvi kritikák: 1) verseny és piaci erők akadályozása 2) mobilitás korlátozása 3) ekvivalencia elv megsértése 4) túlzott központosítás, ahol a szükséges információk hiányoznak 5) politikai eszközzé válás Gyakorlati kritikák: 1) felhasználás elaprózottsága 2) átmeneti támogatások tartóssá válnak 3) eljárások áttekinthetetlenek, bürokratikusak 4) pénz nagy része „szakértőkhöz” folyik 5) túlzott döntési centralizáció 6) pénz „visszafolyása” ill. fel nem használása 7) abszorpciós kapacitás Előadás szerint→ Elméleti közgazdasági kritikák: 1) verseny és piaci erők akadályozása - Eu lelassulásának oka, hogy a jóktól elveszi a pénzt és a rosszaknak adja oda 2) mobilitás korlátozása - falvakban nem tudnak olyan hatékonyan termelni, mint a gazdasági centrumokban


Illés Iván 3) ekvivalencia elv megsértése - megértik azt az elvet, hogy az fizessen, akinek valamiből haszna származik

Eljárási kritikák: 1) túlzott központosítás, ahol a szükséges információk hiányoznak - pl. felküldik a számlákat Brüsszelbe és ott ellenőrzik 2) politikai eszközzé válás - politikusok, kormányok az EU pénzét saját klientúrájuk erősítésére próbálják használni 3) eljárások áttekinthetetlenek, bürokratikusak 4) pénz nagy része „szakértőkhöz” folyik Elosztási kritikák: 1) felhasználás elaprózottsága - az unió lakosságának 50%-a valamilyen alapon támogatott területen él 2) átmeneti támogatások tartóssá válnak 3) pénz „visszafolyása” ill. fel nem használása - pl. Hollandia 12mrd eurót fizet be a ktsvetésbe. Ebből a 2. cél keretébe 3mrd eurót viszakap, de az Eu előírja, hogy ezt az összeget mire kell fordítania. Hollandiának saját tőkeként 6mrd-ot hozzá kell még tennie ehhez. ( minden beruházáshoz kötelező saját tőke ) ↓ - Hollandia szeretné ezt a pénzt benthagyni, mert így 18mrd-ot köt le az EU 4) abszorpciós kapacitás - hatékony támogatásfelszívási képesség - Okai: a. mök pü. • saját tőke kell a potenciális pályázóknak b. műszaki abszorpció • kivitelezés szempontjából megvalósítható e a beruházás • speciális kapacitásoknak rendelkezésre kell állnia pl. Athéni metroépítés → Göo-ban nincs metróépítő kapacitás → ezért a metro építését egy fr. cégre bízták rá → EU- tól kapott pénz 75%-át el is vitte c. adminisztratív abszorpció 2000 – 2006 Takarékossági intézkedések A bővítés kihívása: 100 mill. új EU polgár mind jogosult strukturális támogatásra 3 ellenérdekelt érdekcsoport: a) nettó befizetők: - nem akarnak többet fizetni b) eddigi kedvezményezettek: - nem akarnak kevesebbet kapni - statisztikai hatás → ha 75 v 100m népességű új ország belép az EU-ba, akkor a GDP le fog csökkenni 13 – 14%-ra ↓ eddig támogatott országok „gazdaggá” nyilvánítása ↓ nem kapnak támogatást - a konszenzus követelmény következtében bármely tagország meg tudja akadályozni, hogy az új tagok támogatást kapjanak a str.alapokból. pl Göo. c) új tagok: - méltányos és egyző elbánást igényelnek


Illés Iván

1997-ben Amszertamban megfogalmazott „ Agenda 2000”, és 1999 Berlinben jóváhagyott 2000-2006 időszakra szóló javaslat leglényegesebb módosításai: ↓ Kompromisszum: 1) nettó befizetők nem fizetnek többet 2) támogatott lakosság 3) célok száma 6-ról 3-ra csökken 4) közösségi kezdeményezések jelentősen csökkennek ( 14-ről 4-re ) 5) adható támogatások csökkennek ( max 50% ) 6) kiválási támogatást fokozatosan csökkentették 7) versenypolitikai megszorítások - nemzeti támogatást csak az a régió kaphat, amelyet az EU is támogat; - a nemzeti rendszer nem lehet más, mint az EU rendszer 8) abszorpciós kapacitás - összes fejlesztési támogatás nem lehet több a GDP 4%-nál - N+1-ES SZABÁLY: ha 2003- ra kap valaki egy összeget, azt még felhasználhatja az azt követő két évben. Ha a ezen időszak alatt nem használja fel, a pénzt visszaveszik. 9) új tagok kevesebbet kaptak, mint amire számítottak 2003 Koppenhága: döntöttek, hogy ki mennyit kap - Egy főre jutó támogatás régi tagállamokban 220 euró, új tagállamokban 66 euró - Egy évre, egy főre jutó támogatás P 348 euró, Mo 65 euró 2000 – 2006 EU költségvetés felosztása ( „Agenda 2000” tartalmazza ) Felhasználandó kiadások: a) régi tagoknak → 623,8 mrd euró b) tagjelölt országokban a csatlakozás előtt ( előcsatlakozásra ) → 21 mrd euró c) új tagoknak a csatlakozás után → 23 mrd euró „Átjárás” nincs: a) a régi tagok nem használhatják fel ezt a pénzt, ha a bővítés elmaradna b) tagjelölt országok nem juthatnak hozzá a csatlakozás utáni pénzhez c) az új tagok nem juthatnak hozzá az előcsatlakozási pénzhez ill. d) ha több országot és hamarabb vennének fel , nem juthatnak többletforrásokhoz a régi tagok terhére Az el nem használt pénzt vissza kell utalni a befizető országoknak! Előcsatlakozási alapok: a) PHARE: - fő feladata a strukturális alapok fogadására való felkészítés - összege évi 1,5 mrd euró a 10 tagjelölt ország összessége számára • 30% intézményi fejlesztésre fordítható • 70% beruházásokra - ebből 30% regionális fejlesztésre - Mo-on: 2001- től 3 régió ( É- mo-i, É-alföldi, D – alföldi ), 2003- tól 7 régió támogatott b) ISPA: - kohéziós alap fogadására való felkészülést szolgálja - összege évi 1 mrd euró • 45% környezetvédelemre fordítható • 55% közlekedési fejlesztésre

Regionális gazdaságtan és politika Illés Iván - csak nagy projektek jöhetnek szóba , olyanok, amelyek ktsvetésének alsó határa 5 millió euró c) SAPARD: - az Európai Mezőgazdasági és Orientációs Alap fogadására való felkészítést szolgálja - összege évi 0,5 mrd euró • 80% mg-i szerkezeti változást • 20% vidékfejlesztést támogatja - elsősorban a magánszektor és a helyi önkormányzatok kezdeményezéseiből megvalósuló beruházásokat támogatja - a projektek kicsik, a ktsvetésnek alsó határa nincs - az egyetlen olyan előcsatlakozási alap, ahol a projektről való döntést valóban a kedvezményezett országok hatóságai hozzák!! 5. FEJEZET RÉGIÓK, REGIONALIZÁCIÓ, REGIONALIZMUS Régió szó eredete: - latin eredetű - rego, regere; regno, regnare jelentése → irányít, kormányoz valamit, uralkodik valamin ↓ regno, regnare ige - ezt királyi minőségben teszi rego, regere – ezt más minőségben teszi Régió szó jelentése: - eredetileg a szuverén államnál kisebb, annak részét képező uralmi, kormányzati terület - később a szuverén államnál nagyobb területek, országcsoportok megjelölésére is használták - jelenleg a szuverén államoknál akár nagyobb, akár kisebb, de attól eltérő területi egység ( nincs egyértelmű definíciója ) Régióképzés típusai: a) homogenitáson alapuló - a régió meghatározása valamilyen közös tulajdonságok, adottságok, alapján történik - egy régióba tartoznak azok a területek, amelyek egy vagy több jellemző szempontjából hasonló értéket mutatnak - jellemzők: a. természeti földrajzi ( pl. tengerszint feletti magasság, felszíni forma, talajfajta ) b. demográfiai ( pl. kor, nem , családszerkezet ) c. gazdasági ( pl. fejlettség, gazdasági, foglalkoztatási szerkezet ) d. politikai ( pl. választási eredmények ) - lehet összefüggő terület, de lehet különböző földrajzi helyen elhelyezkedő területek együttese ( pl. agrár térségek régiója, bárhol is helyezkednek el az országban ) - elemzésben kiválóan alkalmazhatók - felülről irányított regionális politika - az Eu célterületei a homogén régiók → előnye: feltételezhetjük, hogy azonos jellegű fejlesztéspolitikai beavatkozást igényelnek → hátránya: a beavatkozás során megszűnik a homogenitás b) nodális régió ( csomópont régió ) - a régió meghatározása a ( egyes települések közötti ) belső kapcsolatok gyakorisága, intenzitása, azaz vonzási területek alapján történik - van egy centrum, amely bizonyos funkciót ellát - a kapcsolatok túlnyomó része egy „csomóponti” régión belül, ill. a csomópont és vonzáskörzete kötött bonyolódik le

Regionális gazdaságtan és politika Illés Iván - decentralizált területfejlesztés alapjait képezheti - alulról kezdeményezett regionális politika c) programozási régió - a régió meghatározása fejlesztéspolitikai célok és elvek alapján történik - az előbbi kettő kombinációja, komplex fejlesztés - további 3 kritérium: a. statisztika és információ rendelkezésre állása b. teljes közigazgatási egységek, vagy azok csoportosítása c. irányító, koordináló és ellenőrző szervezet megléte - nem kell feltétlenül önálló közigazgatási egységgé válnia, az kell, hogy az egész közigazgatási egységekből álljon Regionalizmus és regionalizáció Régió-kialakulás módjai: a) alulról (is) jövő szerveződés - kialakulás: történelmileg így alakultak ki • először voltak a régiók • utána keletkezett az állam De! bizonyos sajátosságok a régiókban megmaradtak - Fajtái: 1) állam alulról is épül (USA, Svájc) • USA: korai telepesek államai, amelyek később egyesültek az unióba • Svájc: kantonok a szabad parasztok szerveződésével jöttek létre 2) vagy a szerveződés kölcsönös kötelezettségen alapul • feudális hierarchia: a társadalmi szerveződés legfontosabb szintjei a hűbéri tartományok • nemesi vármegye - Jellemzője: 1) alkalmazkodik a helyi viszonyokhoz 2) nem egészen egységes, eljárásokban, szervezetekben bizonyos változatosságot mutat ( Oka: szokásjogon alapul ) b) kizárólag felülről induló szerveződés - kialakulás: • először jön létre az állam • az határozza meg a közigazgatási egységeit - az állam kizárólag felülről, a központi hatalom részéről épül - prototípusa a modern nemzeti állam, amely először Fro- ban jött létre → eltörölték a rendi tartományokat, és teljesen új szabványosított területi egységeket, département - okat hoztak létre, amelyek teljes egészében a központi hatalomtól függtek → fr. mintára hajtottak végre „szabványosítást” Olo, Spo, balkáni államokban → Mo-on a ugyanezt a „szabványosítást a korábbi, hagyományos megyerendszer földrajzi kereteiben hajtották végre XIX.sz Nemzetállamok kialakulása: - emberek számára identitás - a nemzetállam szuverén állam - Előnye: • egységesítette a gazdasági rendszert • vámok • egységes nemzeti kultúra

Regionális gazdaságtan és politika Illés Iván • gazdasági fejlődés meggyorsul Hátránya: • kisebbségi nyelveket és kultúrákat visszaszorította ( Fro-ban szinte eltüntette ) • nemzetállamok kizárólagossága, hatalmi ambíciói két vh. –ba vitték bele Európát Föderalizáció és regionalizáció Ny- Európában a II. VH után II. VH után: - Decentralizáció: • a demokrácia helyreállításának egyik jelszava volt • a szövetséges hatalmak ( különösen USA ) ebben látták a biztosítékát a totális rendszerek visszatérése megakadályozásának • garanciát ad a biztonságra, mivel az országot több központból irányítják - a) Föderalizáció: • No, Ausztriát, mint föderális államot állították helyre b) Regionalizáció: • Olo. alkotmányba iktatták a regionalizálás szükségességét • Spo., P regionális autonómiákat hoztak létre ( Katalónia, Baszkföld autonómia ) Regionalizmus: az a mozgalom, amely a hagyományos régiók identitásának és autonómiájának helyreállítását tűzte ki célul Regionalizáció: az az állami, tvhozási aktus, amely e mozgalom igényeinek eleget tesz Föderalizmus: a regionalizmus egyik formája, ahol a régiók tagállami formát öntenek Mai államtípusok: a) Föderális rendszerű országok - Jell: a régióknak állami jellege van, saját kormánnyal, parlamenttel, adózással, ktsvetési és tvhozási kompetenciákkal - No, Ausztria, Belgium b) Regionalizált országok - Jell: alkotmányos jogú régiók, világos hatáskörmegoszlás van a központ és a régiók között, de állami jelleg nélkül - Olo, Spo ( Katalónia ), NB ( Skót, É- Írországi parlament ) c) Decentralizált országok - Jell: nem alkotmányos jogú régiók, a régiókban vannak a választott szervezetek, a választott szervezetek bizonyos politikai hatáskörrel rendelkeznek, de jogaikat az alkotmány nem tartalmazza - Hollandia, Svédország, Dánia, Finnország d) Unitáris országok - Jell: a régiókban csak közigazgatási szervek vannak, bármilyen politikai autonómia nélkül - Írország, Portugália, Göo. A „régiók Európája” előzménye: - EU kifejezetten a nemzetállamok integrációjaként jött létre - Miniszterek Tanácsa ( kormányközi szerv ) dönt a fontos kérdésekben - Kormányközi struktúrája az EU- nak egyre több problémát váltott ki - Miniszterek Tanácsa egyre több kérdésről hozott döntést, amelyről az adott országban nem a kormány, hanem a tartományok döntöttek ↓ - ezt a tartományok sérelmezték ↓

Regionális gazdaságtan és politika Illés Iván - 80’- as évek: EU mozgalom • Cél: a régiók is hallathassák a szavukat az EU keretein belül • Eredmény: ↓ 1993 Maastrichti szerződés: a „ régiók Európája” - 3 elemet tartalmazott, melyek a regionalizmus, regionális szint EU-n belüli térnyerését jelentették: a) Régiók Bizottságának létrehozása • Cél: valamiféle képviseletet adni a régióknak az EU-ban • Régióknak javaslattevő, véleménnyilvánító funkciója van, döntési joga nincs b) szubszidiaritás elvét kimondták • „ minden hatáskört és döntést arra a lehető legalacsonyabb döntési szintre kell helyezni, ahol az még jól, az összes lényeges körülmény figyelembevételével és szakszerűen ellátható” • általánosan került be a szövegbe, ezért a régiók nincsennek megelégedve vele c) annak lehetővé tétele, hogy az Miniszterek Tanácsában egyes üléseken a szövetségi államokat ne azok központi kormányai, hanem a tartományok képiselhessék • pl. területfejlesztés, környezetvédelem • No, Belgiumot, Ausztriát érinti elsősorban • Régiók részt vesznek az EU legfontosabb döntéshozatalában, DE! ez leértékelte a Régiók Bizottságát • Mindezek ellenére a fő politikai kérdésekben a tagországok kormányai döntenek Föderalizáció és regionalizáció K-és K- Európában a II. VH után Régiók hiánya: későbbi kialakulás, kisebb stabilitás, centralista hagyományok - független országok jöttek létre először - központi kormányzat a döntő - első közigazgatási szerv a királyi vármegye, később alulról jövő épülés - regionalizmus jóval később alakul ki, mindig centralizált országok voltak 1945 – 1990 Szocializmus: - A K-K-európai országok legtöbbje a Szovjetunió politikai, katonai és gazdasági befolyási zónájába került ↓ - Át kellett venniük: a) Szovjetunió államberendezkedési, közigazgatási rendszerét, b) a tanács rendszert, c) a központi utasításos tervgazdálkodás rendszerét - Ez a rendszer látszólag megnövelte a regionális és helyi önkormányzatok kompetenciáit, valójában megszüntette a regionális és helyi önkormányzatiságot, önállóságot → megnövelte: a) központi kormányt, minisztériumok területi szakigazgatási szervezetét beolvasztotta a tanácsok rendszerébe ( oktatásügy, eü, adózás ) b) a gazdaságot államosította, kollektivizálta és az államosított, kollektivizált szektorok jelentős részét a tanácsok felügyelete alá helyezte → megszüntette: a) amikor a tanácsok egész tevékenységét a központi tervgazdálkodás részévé tette - A megyei tanácsok hatásköre egy tekintetben megnőtt: a) a tervhivatal a pénzeket csak a megyékig osztotta el. Hogy melyik falu mennyit kap azt a megyei – helyi tanácsok határozták meg. Szocializmus öröksége: tanács-rendszer a) felülről szervezett hierarchia, b) államosítás révén szokatlanul széles rendelkezés szféra

Regionális gazdaságtan és politika Illés Iván c) felfelé teljes kiszolgáltatottság, lefelé teljes önkény. Legalsó szint sérelmei. d) monolitikus politikai rendszer miatt a politizálás egyetlen lehetősége a helyi lobbizás. Ez létrehozott, ill. fenntartott bizonyos helyi identitást. 1989 – 1990 Rendszerváltás: a) hierarchia megszüntetése - az újonnan kialakított önkormányzati rendszer egyszintűvé vált - alapelemei az önkormányzatok lettek b) középszint kiiktatása, vagy gyengítése - ez a regionális szintű hatalom ( megye ) kiiktatását, gyengítését jelentette - a centralizációt segítette ( önk.-ok tevékenységében koordinációra van szükség. Ha nincs középszint, minden ilyen tevékenységet a legfelsőbb szinten kell megoldani ) c) autonóm kompetenciák és források kizárólag a helyi szinten. d) hivatalos besorolás szerint „decentralizált országok” 90’ –es évek közepétől: megkezdődött a régiók helyreállítása - Oka: a) területfejlesztés, területrendezés, környezetvédelmi tevékenység csak a településeknél magasabb szinten képzelhető el b) a középső szint hiánya gátolta a határokon átnyúló nk-i együttműködést c) a középszintű ( megyei ) kompetenciák hiánya túlzott centralizációhoz vezetett d) a strukturális támogatásokat a régiók kapják az EU-ból ( ha nincs régió, nincs pénz ) Regionalizáció: Központi kormányzat régiókat alakít ki és ezeknek a régióknak kompetenciát ad Regionalizmus: Alulról jövő kezdeményezés a térség nagyobb önkormányzatára, egységes kezelésére vonatkozóan. Van ahol ezt a központi kormányzat támogatja, van ahol szembeáll vele Föderalizmus: - a K-K-európai föderális berendezkedésű országok kizárólag etnikai alapon jöttek létre ( Szovjetunió, Csehszlovákia, Jugoszlávia ) - nem a résztvevők tartós és stabil elkötelezettsége, hanem egy adott időpont erőviszonyain alapuló kompromisszum eredményeként jöttek létre - vezető nemzetek ( oroszok, csehek, szerbek ) célja az egész területre kiterjedő nemzetállami dominancia - kisebb nemzetek célja a teljes függetlenség - ezen célokat a belső és külső viszonyok között nem tudták megvalósítani - De! amikor ezek a viszonyok megváltoztak, valamennyi föderáció felbomlott Régiók és decentralizálás A regionális politika jellegének megváltozása a 70’- es évek II. felétől: a) egyes területek belső erőforrásainak és adottságainak jobb kihasználása b) mikrostruktúra, műszaki fejlesztés, innováció válik a fejlődés hatóerejévé c) kisvállalatok kerülnek előtérbe d) „diszkrecionális” eljárás, azaz egyedi mérlegelés a támogatások odaítélésénél e) a reg. politika egyre inkább belülről és alulról vezérelt ↓ f) a fejlesztési régióknak a nodális régiótípushoz kell igazodnia ( nem a homogén régiótípushoz ) g) a településhálózat szerkezetének a régiók kialakulásában döntő szerepe van Decentralizáció és gazdasági hatékonyság Decentralizáció jelenti:

Regionális gazdaságtan és politika Illés Iván a) a döntések lakossághoz közelebbi szinthez való levitelét, a nagyobb részvételi lehetőséget b) alsó- és középső szintek hatáskörének megerősítését, ezáltal egyfajta garanciát jelent az állami túlhatalommal szemben Előnyök: a) helyi ismeretek, információk - a döntéshozók sokkal jobban ismerik a helyi viszonyokat - helyi erőforrások feltárása és hasznosítása könnyebb - a helyi gazdasági szervezetek érdeke jobban összehangolható b) részvétel és azonosulás, helyi forrásteremtés nagyobb lehetősége - a lakosság és a vállalkozók adófizetési hajlandósága nő, ha tudja, hogy e források helyben maradnak, a felhasználásába közvetlenebbül beleszólhatnak Hátrányok: a) koordinálatlanság és párhuzamosság veszélyei - a döntéshozók nem ismerik döntéseik hatását tágabb környezetükre - a különböző térségekben hozott, de egymásra hatást gyakorló döntések koordinálása nehezebbé és költségesebbé válik b) gyakran szakképzettség és felkészültség hiányai - kisebb közösségben a speciális szakértelem korlátozottabb c) nemzeti (regionális) érdek és helyi érdek konfliktusai (adózás, környezet, stb.) - kisebb közösségben a döntéshozók személyes érintettsége, befolyásolhatósága nagyobb Megyék, régiók, kistérségek Magyarországon Megye jellege és szerepe: a) királyi vármegye 1000-1350 b) nemesi vármegye 1350 – 1848 c) törvényhatósági vármegye 1867-1950 d) megyei tanács 1950-1990 e) önkormányzati megye 1990 – Pártok szerepe az önkormányzati megye „legyengítésében: - a rendszerváltás után a pártok közreműködésével , a megyék hatásköre lényegesen csökkent - Pártok: 1) MDF: - a különböző szakági funkciókat le akarta választani az önkormányzatokról és áttenni azokat a dekoncentrált szervekhez 2) SZDSZ: - elsősorban a hierarchikus rendszert akarták megszüntetni 3) FIDESZ: - az álatala elnyert középvárosokat és megyeszékhelyeket ki akarta emelni a megyei keretekből és azoknak megyei jogú városi rangot adni Mindhárom törekvés sikerrel járt. 1) a funkciók jelentős hányada átkerült a dekoncentrált szervekhez 2) a megyék és a települések között megszűnt a hierarchikus viszony 3) valamennyi megyeszékhely , ill. 50 ezer lakos feletti város önálló, megyétől független megyei jogú várossá vált + 4) a megyék helyi adókivetési joga megszűnt ill. az átengedett bevételekből való részesedési lehetősége megszűnt 1994. Megkezdődik a megyék kismértékű megerősítése: Oka: 1) koorináció, tervezés - az önkormányzatok között térségi koordinációs tevékenységre volt szükség

Regionális gazdaságtan és politika Illés Iván 2) a határmenti együttműködés - a középszintű ( megyei ) kompetenciák hiánya gátolja a határokon átnyúló regionális együttműködést 3) középszintű ( megyei ) kompetenciák hiánya túlzott centralizációhoz vezetett - számos funkció a minisztériumok kompetenciájába került Intézkedések: 1) megyék megerősítése, funkcióik bővítése révén 2) ún. kistérségi összefogások 3) regionális szervezetek, vagy intézmények létrehozása A megye jelenlegi gazdasági, politikai problémái. Megyei Területfejlesztési Tanács: - korporatív és delegáción alapon szerveződő testület - e testületek megyei szinten jöttek létre - elnöke a megyei közgyűlés elnöke - funkciója: területfejlesztés és az ezzel járó támogatás - kezelés Régió: Fólia: Magyarországi tradíciók, ill. tradíciók hiánya Tervezési régiók a tervgazdaságban. Ellenpólusok. Köztársasági megbízotti régiók. Az 1996. évi területfejlesztési törvény, majd annak módosítása útján létrehozott régiók. Az Európai Unió befolyása és annak értelmezése. Regionális Fejlesztési Tanácsok Területfejlesztés és közigazgatás. Tk: - a történelem során több kísérlet történt a megyéket megszüntető, vagy háttérbe szorító közigazgatás kialakítására ( pl. 1785 II. József ), de egyik sem bizonyult sikeresnek - később a megyék formai keretét megtartva, annak tartalmát, szervezetét és működését alakították át az adott kormányzat vagy rendszer elveinek megfelelően ( 1876, 1950 ) - 1964. tervezési körzetek is papíron maradtak - Régiók létrehozása azért szükséges, mivel csak így állapítható , hogy melyek a kevésbé fejlett területek. Az EU-s támogatást ezen régiók kapják. - 2001. EB döntése: a csatlakozni kívánó országokban a strukturális alapok kezelését és menedzselését 2006 végéig nem a régiókra, hanem országonként egy központi intézményre kívánja bízni Kistérségek: Fólia: Előzményei a járások, A városrégiók (Bíbó István, Erdei Ferenc) Kistérségi szerveződések 1990 után: statisztikai és alulról szerveződő kistérségek. Szerepük a területfejlesztésben és a közigazgatásban. Tk: - sok esetben a régi járási tagoltságot követik - a a kistérségek, egy kis, illetve középváros és annak vonzáskörzeteként értelmezve fontos szerepet töltenek be az új típusú város – falu kapcsolat kialakulásában - közigazgatási szerepkörük, valamint a nemzeti és EU támogatások menedzselésében jelentős funkciójuk valószínűleg nem lesz


Illés Iván 6. FEJEZET VIDÉKFEJLESZTÉS

Vidék fogalma - OECD: kizárólag népsűrűség alapján határozza meg - 2 szint: 1) Alapszint: • vidéki ( rurális ) régió → városok, községek, ahol a népsűrűség < 150 fő/ négyzetkm • városi ( urbánus ) régió → városok, községek, ahol a népsűrűség > 150 fő/ négyzetkm 2) Regionális szint • túlnyomórészt rurális → ha a rurális lakosság > 50% • jelentős mértékben rurális → ha a ruráris lakosság 15% - 50% között van • túlnyomórészt urbánus → ha a ruráris lakosság < 15% - Az OECD definíciója: • fejlett országokban alkalmazható • harmadik világban nem alkalmazható pl. Kínában, Indiában vannak olyan területek, ahol a népsűrűség eléri a 3 – 400-at is, ugyanakkor vidéki, falusi térségekről van szó • Közép – Kelet Európában csak részben alkalmazható, pl. e definíció szerint Európának egyetlen nagyobb régiója van és ez Koszovó, vagy Szabolcs – Szatmár – Bereg megye községi lakosságának 30%- a 120 fő/ négyzetkm – nél nagyobb népsűrűségű nagy falusi településeken él ↓ itt a mg arány is fontos Vidékfejlesztés Ny – Európában az 1970 – es évektől Okok: a) a mg és vidék helyzetének alapvető megváltozása - a II. Vh után struktúraváltás Ny- Európában - pl. Mg. foglalkoztatottak aránya Spanyolország Ausztria Franciaország

1955

1980

53 33 27

17 9 8

- hatalmas tömegek vándoroltak el a mg-ból és a falvakból - a megmaradt mg. csak egyre nagyobb állami, ill. EU-s támogatások segítségével képes fennmaradni ↓ vidékfejlesztés, agrárpolitika előtérbe kerül - DE! a vidéki agrárnépesség politikai súlya nőtt b) regionális politika irány és módszerváltása - a 70’- es években a regionális politikai paradigmában alapvető változás ment végbe • Központi intézkedések helyett, helyi kezdeményezések • Nagyberuházások helyett kis és középvállalatok • Ipar helyett szolgáltatások, infrastruktúra

Regionális gazdaságtan és politika ↓ - ebbe az új paradigmába a vidékfejlesztés beleillett

Illés Iván

- LEADER program: EU programja, amely kifejezetten a kisebb méretű, helyben kezdeményezett és viszonylag új, innovatív elemeket tartalmazó projektek támogatására szolgál c) a környezeti és ökológiai kérdések közéleti, politikai súlyának megnövekedése - a táj deregációjának veszélyét magában hordozza: • Egyre intenzívebbé, iparibbá váló mg. • Mg.-i művelésből kivont, elhagyott területek Vidékfejlesztés legfontosabb dokumentumai a 90’- es évek 2. felébe a) 1955. „Vidéki Térségek Európai Kartája” b) 1996. Cork-i nyilatkozat - mind a kormányzatok, mind a fejlesztési támogatásra jogosultak felelősségét megfogalmazza Vidékfejlesztés politikai motívumai a) Fro attól félt, hogy a német ipar elárasztja őket termékeivel b) kereszténydemokrata kormányok vannak hatalmon - a kereszténydemokraták szavazóbázisát a vidék jelentette Kezdetben a vidékfejlesztés agrárfejlesztést jelentett EU Mg-i Orientációs és Garancia Alap a) garancia → arra szolgál, hogy a gazdák állandó, biztos és magas jövedelemre tegyenek szert b) orientáció → arra szolgál, hogy a vidék szerkezetét átalakítsák - eredeti cél: 33% - át vidékfejlesztésre, 66% gazdák zsebébe - 2000: 8% vidékfejlesztésre, 92% a gazdák zsebébe folyt „Vidékfejlesztés” Közép Európában és Magyarországon -

város és vidék között a gazdasági, társadalmi, civilizációs ( és néha etnikai ) különbségek mindig nagyobbak „Vidékfejlesztés”: • I. Vh-ig teljesen elhanyagolták • Két Vh között nagyobb figyelmet kap, de érdemi változások nem történtek • II. Vh után földosztás → eredménye: megszüntette a nagybirtokot és egyenletesebb birtokstruktúrát hozott létre • 1950 – 60’as évek eleje kollektivizálás → eredménye: ismét nagybirtokok jöttek létre faluról való menekülési hullám • 60’- as évek közepére a szövetkezeti gazdaságok viszonylagosan megszilárdultak • 1965 – 1985 vidéki térségek, falvak helyzetének kismértékű, de érezhető javulása, de a javulás ellentmondásokkal teli 1) falufejlesztés elhanyagolása - a kormányok a falvakban az infrastruktúrális fejlesztést, lakásépítést elhanyagolták 2) mg-i jövedelem átgyűrűzése - vidéki családok a mg-ból szerzett jövedelmeik egy részét kommunális fejlesztésre, házépítésre kommunális fejlesztésre, házépítésre fordítják 3) nagyarányú ingázás kialakulása - vidékről a városokba járnak dolgozni az emberek, de a jövedelmüket vidéken költik el és ennek egy részét kommunális fejlesztésre, házépítésre fordítják

Regionális gazdaságtan és politika Illés Iván - 2) 3) képezték a vidék fejlesztésének kizárólagos forrását 4) „kerítésen belüli és kívüli infrastruktúra” - a lakosság a lakása felépítésében és a lakáshoz kapcsolódó kommunális fejlesztésekben volt érdekelt, azokat támogatta → „ kerítésen belüli infrastruktúra” - elmaradt a „kerítésen kívüli infrastruktúra” fejlesztése ( pl. utak burkolása, szennyvíz elvezetése ) 5) vidék rendkívül differenciált fejlődése, ill. elmaradása - semmiféle fejlesztés nem folyt azokon a településeken, ahol a mg.-i adottságok rosszak voltak vagy messze voltak a várostól - ellenkező esetben a település fejlődőtt, De! csak magánforrásokból 6) szövetkezetek nem mg-i jövedelemszerzése - jövedelmük nagy része a különböző nem mg-i „melléküzemágak” bevételeiből tevődött össze és a szövetkezet foglalkoztatottjainak jelentős hányada itt dolgozott 7) településhálózat kategorizálása, funkciók visszafejlesztése 8) vidéki települések diszfunkcionális beépítése - építési előírások nem a vidéki települések viszonyaihoz nem alkalmazkodó építési előírások nem tettek lehetővé sem mg-i, sem másfajta termelő tevékenységet 9) környezeti káros hatások ( pl nagyüzemi gazdálkodás, talajszennyezés ) 10) mg. támogatása - mg. és a mg-i jövedelem fenntartása egyre növekvő állami támogatással volt lehetséges • 1989- 90 évi rendszerváltás Következményei: a) Mezőgazdaság nagyarányú visszaesése 1) privatizáció és üzemi formák átalakulása 2) piacvesztés - belföldi élelmiszerfogyasztás csökkenése, - a külső – főleg keleti – piacok elvesztése - ny-i import beáramlása 3) agrárolló nagymértékben kinyílt - túlkínálat miatt a mg-i termékek árai csökkentek, miközben a mg által felhasznált anyagok, termelőeszközök ára gyorsan nőtt 4) hitelhiány - a rossz jövedelmi kilátások miatt a mg-nak nyújtott hitelek aránya minimálisra csökkent 5) támogatáscsökkentés - 80’ as évek közepén a támogatások a GDP 9-10%- át, 2001-ben a GDP 1,3% - át tették k b) Ipari válság vidéki hatásai 1) ingázók és munkásszállón lakók munkahelyvesztése - az elbocsátottak nagy hányada a falusi mvállalókból került ki 2) vidéki ipartelepek egy részének felszámolása - a megszüntetett ipartelepek elsősorban a kisebb településeken vannak 3) TSz- ek nem mg- i tevékenységének megszüntetése c) Önkormányzati rendszer átalakulása 1) az erőszakos centralizáció leállt, sok kis település visszakapta önkormányzatát, kezdetben kedvező pü-i helyzet 2) fejlesztések átgondolatlansága, párhuzamossága - a kis települések nem ésszerűen használták fel megnövekedett központi forrásaikat - szomszédos települések párhuzamos, azonos célú fejlesztésekbe fogtak 3) további években pü- i helyzet lényeges romlása - az át nem gondolt, túlzott méretű fejlesztések miatt adósságba keveredtek, amit később nem tudtak visszafizetni d) Környezeti, településfejlesztési hatások 1) nagyüzemi művelés, kemizáció „káros hatásai” csökkennek - nagyüzemi művelés sok helyen megszűnt - műtrágyák, növényvédő szerek használata töredékére csökkent

Regionális gazdaságtan és politika Illés Iván 2) új veszélyek - a privatiáció során számos terület magánkézbe került, amely korábban természetvédelmi terület volt - az öntöző- és belvízelvezető rendszerek karbantartása az elaprózott parcellákon megnehezedett - erdők ésszerű mértékét meghaladó kivágás, illegális kivágások megszaporodása 3) beépítés, ingatlanhasznosítás gondjai A vidékfejlesztés jövője Kvóták a) csatlakozásig - importkvóták - a csatlakozásig meghatározzák, hogy mennyi mg.- i terméket exportálhat az Mo az EU-ba - exportkvóták – Mo alkalmazhatja az exportra b) a belépés után - exportkvóták megszűnnek, annak helyébe termelési kvóták lépnek, amit az 1998 – 2001-es évek számunkra nem nem túl kedvező terméseredményei fognak megszabni - megszűnik az import mindenfajta korlátozásának lehetősége Támogatások a) ár – intervenciós rendszer és a garantált árak hatásai - a nettó agrárexportőröket ( pl. Fro ) támogatja a visszatérítéssel, a nettó agrárimportőröket ( pl. NB ) súlytja az importlefölözéssel - jelölt országok közül ma már csak Mo. nettó agrárexportőr, a többi megszűnt annak lenni ( oka: 1990- 91’ben a KGST országok közötti kereskedelemben áttértek a dollár elszámolásra. → oroszoknak közömbös, hogy kitől vásárolnak → Ny európai országok hitelbe is tudtak eladni mg-i termékeket, és így a felvásárlás következtében felhalmozódott készleteitől is megszabadul → K- európai piacokat a Ny vette át ) - az EU garantált agrárárai az élelmiszerek árait bizonyos mértékben meg fogják emelni b) direkt ( közvetlen ) támogatások - 90’-es évektől EU reformok: • az irányárakat fokozatosan csökkentették a világpiaci árakhoz • ha az ár csökken a gazdáknak jövedelemkiesésük lesz, ezért a gazdákat kompenzálni kell • ~ adnak a gazdáknak pl. az adott területre jellemző termésátlagok alapján egy meghatározott összeget megkap a gazda - 2000 után lecsatlakoztatás: • közvetlen támogatást teljesen függetlenné teszik a termeléstől • támogatáshoz elegendő, hogy kultúrállapotban tartja a földet pl erdősít, füvesít • cél: - túltermelést ezen keresztül csökkenteni - kultúrtájat létrehozni a vidéken - Eu jövőben fokozatosan csökkenteni akarja az agrártámogatásokat • 5000 euró kereset alatt → 2013- ig megkapja a teljes támogatást • 5000 – 50 000 → 2013-ig évente 1% -al csökken a támogatás • 50 000 euró felett → 2013-ig évente 2%-al csökken a támogatás - Az így megtakarított pénzt a vidékfejlesztésbe akarják átvinni - EU kezdetben nem akar ~ adni az új tagországok részére • érv: - ha ilyen magas támogatást kapnak a vidékiek, akkor az jövedelemeltérést teremtene a vidéki és a városi lakosság között, ami feszültséget eredményezne - direkt támogatások hosszú évek regisztrált adatai alapján járnak és az új országoknál nincs ilyen • kompromisszum: - az új tagok megkapják

Regionális gazdaságtan és politika Illés Iván 1. évben → az Eu átlagtámogatásának 25%- át 2. évben → 30% -át 3. évben → 35% - át - a magyar kormány ehhez a nemzeti pénzből hozzáad 30%-ot •

dokumentáció: - egységes, globális rendszer ( EU falajánlotta rendszerét, de nem az lett ) - ez alapján azt nézik, hogy van egy adott személynek van e a birtokában föld - Eu-ban be kell jelenteni, hogy hol van a gazdának a földje és ez alapján automatikusan megkapja a támogatást c) vidékfejlesztési támogatás - EU Mg-i Orientációs és Garancia Alap • garancia → arra szolgál, hogy a gazdák állandó, biztos és magas jövedelemre tegyenek szert orientáció → arra szolgál, hogy a vidék szerkezetét átalakítsák • eredeti cél: a pénz 33% - át vidékfejlesztésre fordítani, 66% gazdák zsebébe • 2000: 8% vidékfejlesztésre, 92% a gazdák zsebébe folyt • 2013: 15% vidékfejlesztésre, 85% a gazdák zsebébe • új tagországok esetén: 50% vidékfejlesztésre, 50% a gazdák zsebébe - Mo • 50% vidékfejlesztésre, 50% a gazdák zsebébe • garanciából 450 m eurót kapunk, saját hozzájárulás 450 m euró orientációsból 450 m eurót kapunk, saját hozzájárulás 0 • 2 dokumentum a) Agrár és Vidékfejlesztési Operatív program b) Nemzeti Vidékfejlesztési Terv ( garancia ) - FVM dolgozta ki - gond: nagyrészt főleg mg- i beruházásoknak ad támogatást, vidékfejlesztést nem - Eu delegáió felhívta Mo figyelmét, hogy ez így nem jó, ezért a minisztérium adott minimális támogatást a vidékfejlesztésre is - meg lehet pályázni az alábbi célokra a pénzt: pl állateü- i követelmények teljesítése, ökogazdálkodás, erdősítés, nyugdíjazás, félig önellátó gazdáknak jutó támogatás, TÉSZ ( Termelési- és értékesítési szövetkezet) Mezőgazdasági termelés térbeli forgatókönyvei a) az ország területe polarizálódik - a kormányzat szerény közbeavatkozási és támogatási lehetőségét feltételezi - ez esetben az országokban két fejlődési tendencia bontakozik ki 1) a kedvező adottságú területeken nyereségorientált agrártermelés fejlődik ki, nagyobb üzemnagyságokkal, erősen mechanizált és kemizált földműveléssel, környezeti veszélyekkel, viszonylag csekély munkaerővel 2) kedvezőtlen adottságú területeken felhagynak a mg-i termeléssel ( területek ugaron maradnak ) , vagy kizárólag önfentartásra korlátozódó, alacsony felszereltségű, kisüzemi gazdaság vegetál - mindkét esetben jelentős arányú a munkaerő – felszabadítás és a környezet veszélyeztetése b) az országok területe nem polarizálódik nagy mértékben - a kormányzat nagyarányú közbeavatkozási és támogatási lehetőségét feltételezi - kormányzat és az EU szabályozás 1) korlátokat szab a nagyüzemek növekedésének 2) támogatja a gyepesítést, erdősítést, hasznosítást a kevésbé fejlett területeken - a vidéki foglalkoztatottság magas, ökológiai, környezeti szempontból kedvezőbb Vidékfejlesztés feladatai a) szerkezetváltozás ( extenzifikálás)

Regionális gazdaságtan és politika Illés Iván - a szántóföldi műveléstől az erdő és gyepgazdálkodás irányába történő eltolódás b) kis volumenű, kvóta nélküli termékek előtérbe helyezése ( gomba, csiga, méz ) c) termékfeldolgozás fokozása - ezek a vidék hagyományos tevékenységei, melyeket korában a TSz keretében szerveztek meg, ezért a termelőeszközök nagy része is a rendelkezésre áll - pl. szárítás, aszalás, tésztaüzemek, szeszfőzés, gyümölcsfelolgozás d) nem mg-i tevékenységek - ugyanaz a helyzet, mint az előbb e) falusi turizmus és kapcsolódó tevékenységek fejlesztése - csak a települések egy része számára jelent érdemi nagyságrendű lehetőséget f) környezetgondozó gazálkodás, biotermelés g) képzettségi szerkezet változtatása - a vidéki képzés mindig túlságosan mg orientált, az utóbbi időben a más szakmák képzési lehetőségei romlottak - e térségekben kiemelkedő jelentősége van az e- tanulásnak h) elöregedés, népességcsökkenés, szociális gondok megoldása - az apró, népességükben fogyó településeken egyre inkább csak az öregek maradnak, akik elemi mindennapi, szociális és eü- i szükségleteinek kielégítése nem biztosított i) falu – város kapcsolat újraszervezése - a város és a falu együttműködésének 2 feltétele: 1) elérhetőség a közlekedés 2) közös érdekű szolgáltatások, pü-i koordináció j) differenciált fejlesztés - pl. más vidékfejlesztést kíván az a terület, ahol a népesség gyorsan fogy, és mást az a szabolcsi vidék, ahol még mindig az agrár – túlnépesedés jeleivel találkozunk - a kormányzatnak átfogó és térségtípusok szerint differenciált vidékfejlesztési stratégiával kell rendelkeznie 7. fejezet VÁROSFEJLESZTÉS

A város definíciói: -

Jogállás szerint: középkori privilégiumok hagyománya. Magyarországon 1945-ben 50 város, 2002ben 250 város. Jelentősége csökken.

-

Funkciók, intézmények szerint. Területszervezés. Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció. Várossá nyilvánítás feltételei.

-

Népességszám szerint: ENSZ: 5000 fő. Közigazgatási terület és urbanizált terület különbsége. Agglomerációk. SMSA.

-

Népsűrűség szerint. 150 fő/km2. Magyar sajátosságok.

-

Beépítési-sűrűség, átlag-szintszám szerint. Hagyományok és telekár függvénye.

Városhálózatok. A városgenezis típusai (gazdasági és adminisztratív, endogén és exogén, illetve ezek kombinációi) Közép Európa sajátosságai: középvárosok magas és kisvárosok alacsony népességi aránya.


Illés Iván

Fővárosok: - erőforrások ide koncentrálása 19. században és 20. század elején - korlátozások a 20. század második felében. Középvárosok: - korábbi széttagoltság szerepe - iparfejlesztés szerepe - tervgazdálkodás szerepe - adminisztratív szerepkör jelentősége Kisvárosok: - történelmi meghatározottság, megkésett urbanizáció - központi tervgazdálkodás szerepe - agrárpiaci funkció elveszítése - késői iparosítás - közigazgatási székhely szerepkör elveszítése. - „egy-gyáras” városok - „szocialista” városok. Az urbanizáció szakaszai - urbanizáció, vagy városrobbanás (gyors népességnövekedés, lakóhely és munkahely funkció nem különül térben jelentősen el, közlekedés, külvárosok beolvasztása, vidéktől való éles elkülönülés -

szuburbanizáció, közlekedés fejlesztése, lakóhely és munkahely funkció szétválása. Középosztály kiköltözése az elvóvárosokba.

-

dezurbanizáció, városmag népessége erősen csökken, belső lakónegyedek állagának romlása, slumosodás. Az alvóvárosok munkahely és egyéb funkciókkal kiegészülnek.

-

reurbanizáció, belváros rehabilitáció, fiatal, képzett rétegek visszatérése a belső lakónegyedekbe.

Városszerkezet és átalakulása Eredeti szerkezet: beépítés és területérték belülről kifelé csökken. Városközpont, belső lakónegyedek, ipari övezet, kertvárosok. Szocialista korszak: városközpont: funkcióit részben elveszíti, leromlik. Belső lakónegyedek: államosítás, állagromlás Lakótelepi övezetek létrejötte: Magyarországon lakosság 20 százaléka, nagyobb vidéki városokban több, mint 50 százaléka, szocialista időszakban egyfajta tömeges társadalmi emelkedést jelentett. Rendszerváltás után: - városmag gazdasági felértékelődése (kereskedelem, bankok, üzleti szolgáltatások, turizmus) - belső lakónegyedek. Lakásprivatizáció. Két fejlődési tendencia. Rehabilitáció ill. további romlás. - Lakótelepek. Relatív, néhol abszolút presztízscsökkenés. Lakosság összetételének változása (kor és társadalmi státusz szerint). Rehabilitációs kísérletek és problémák. - Rozsda (barna) övezet. Felhagyott, vagy leromlott ipari és közlekedési területek. Aktuális kihívások. -

Városi népesség csökkenése. (bevétel, egyes területeken munkaerőhiány). Átalakuló tulajdonviszonyok és városrendezés.

Regionális gazdaságtan és politika - Gazdaságfejlesztési szerepkör. Gazdasági szerkezet átalakulás. - Lakásépítés, szociális lakásépítés. - Privatizáció és „public-private partnership” - Közlekedési rendszerek - Környezetvédelem.

Illés Iván

9. fejezet HATÁROK, HATÁRMENTI RÉGIÓK, HATÁRMENTI REGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS

A határok jelentősége -

A határok az emberi , gazdasági kapcsolatok bizonyos határát jelentették Különösen így volt ez a XX. században, amikor a határ az ismert világ vége volt, azon túl az ismeretlen és gyakran elérhetetlen terült el. - ez a helyzet Közép- és Délkelet Európában volt jellemző • kicsi, kontinentális országok vannak, amelyeket hosszú szárazföldi határok választanak el egymástól ↓ határaik az európai szárazföldi határoknak 60% - át teszik ki ( EU-ban 21,5; 15,2% ) • határok változékonyak ↓ határok hosssza 16 000 km, ebből: → 2,6% (420 km ) olyan, ahol a XX. sz folyamán a határ nem változott Ez a Romániát és Bulgáriát elválasztó dunai határ → 97,4% olyan, ahol a határ többször is változott. A határok hossza nőtt, a föderális államok felbomlása következtében. Emiatt a szomszédok száma is nőtt. A megmaradók nemzeti jellege radikálisan megváltozott. • határok jellege ↓ határok részét képezte a „ Vasfüggöny”, a Szovjetunió nyugati határai és a „testvéri” országok határai átjárhatatlanok - ezen térségben a határmenti együttműködés különleges jelentőségű • az egyes országokon belül indított fejlesztési programoknak, beruházásoknak határokon átnyúló kihatása van • az országok közötti kapcsolatokat továbbra is terhelik olyan valutáris, vám, biztonsági, etnikai problémák, amelyek a közeledének akadályát képezik ↓ a regionális együttműködések mentesülnek e kérdésektől és olyan közlekedési, idegenforgalmi, gazdasági együttműködési ügyekre koncentrálhatnak, amelyek mindkét fél számára előnyösek A határok jellege és azok kihatása a határmenti kapcsolatokra -

közép- és délkelet európai térség határainak jellege differenciált a határok közötti különbségeket több szempontból vizsgálhatjuk • földrajzi - határok 27%- át folyók, 18%- át hegységek alkotják - a folyók egyrészt összekötnek, megkönnyítve a szállítást, másrészt, hidak híján, elválasztják

Regionális gazdaságtan és politika Illés Iván egymástól a két partot ( Esztergom – Párkány közötti Mária Valéria hídat 55 év után sikerült újjáépíteni ) - az érintett országok nemzeti parkjainak 2/3-a közvetlenül a határok mellett van - EU-n belüli határokon jelentős természeti akadályok vannak, amelyeket majd jelentős beruházásokkal ( hidak, alagutak ) kell leküzdeni, addig az új külső határok többnyire természeti akadályok nélküli sík vidékek, ahol az illegális migrációnak nincsenek természeti akadályai , ezért őrizete is fokozott ráfordításokat igényel • közlekedési - határátkelőhelyek sűrűsége és kiépítettsége → sűrűség: 16 000 km határon 215 közúti határátkelőhely van, átlagosan 75 km- enként egy Eu- ban minimum 50 km-enként kell egy → kiépítettség: a határokon átvezető épített utak 40% -át, vasúti vonalak 60% - át használják nk- határátkelőként • történelmi - 2,6% (420 km ) olyan, ahol a XX. sz folyamán a határ nem változott - 97,4% olyan, ahol a határ többször is változott → probléma: vannak olyan határszakaszok, amelyek korábban soha nem voltak nk-i határok pl. horvát – jugoszláv, macedón – jugoszláv határ • etnikai, szociológiai 1) - „klasszikus típusú” , amikor a határ két oldalán különböző nyelvű, etnikumú lakosság él, de azok több évszázada egymás mellett élnek és szoros gazdasági és egyéb kapcsolatot tartannak fent - Ez a „ legproblémamentesebb típus” - a helyi hatóságok, központi kormányok igyekeznek elősegíteni a működést - pl. magyar – horvát, magyar – osztrák határ 2) - olyan határszakasz, ahol az elmúlt fél évszázad során odatelepített népesség él, akiknek a határ túlsó oldalán élőkkel semmi kapcsolata nem volt, és akikre hosszú ideig gyanakvással néztek - az együttműkődés nehezen kezd kialakulni - pl. német – lengyel, német – cseh határ 3) - a határ két oldalán ugyanazon etnikum él, korábban együvé tertozó trületeken, a szétválasztás viszonylag újabb keletű, a határ két oldalán élőket néha szoros rokoni kapcsolatok is összefűzik - a helyi lakosság szorgalmazza az együttműködést, a határok átjárhatóságát • gazdasági - a határ két oldalán lévő területek gazdasági fejlettségét kell figyelembe venni - legkönnyebb az együttműködés kialakítása hasonló vagy nem nagyon különböző fejlettségű térségek között - nagy szakadék az EU külső határain áll fenn, de ez csökkenő tendenciájú • EU támogatáshoz való hozzáférés szempontjából 1) EU- val határos térségek - az együttműködést az EU oldalon a strukturális alapok, ezen belül az INTERREG, a társult országok területén a PHARE - CBC támogatja - EU erre a térségekre szánja a legnagyobb összeget 2) társult ( jelölt ) országok közötti határok - PHARE – CBC támogatás e határok mentén is felhasználható, DE! csak akkor, ha ebben a határ mindkét oldalán lévő fél egyetért - gond, hogy az EU elsősorban a vele határos térségek fejlesztését szorgalmazza, míg a társult országok prioritásai a kevésbé fejlett területekre irányulnak 3) határszakaszok, amelyek semmilyen EU támogatásra nem számíthatnak - ezek a szomszédos, de még nem társult országok ( Ukrajna, Szerbia, Horvátország ) - ezek a legelmaradottabb, támogatásra leginkább rászoruló térségek - pl. magyar – jugoszláv, magyar – horvát, magyar – ukrán határ - Ukrajna esetében a FÁK országoknak adott támogatásból, a TACIS – ból erre

Regionális gazdaságtan és politika Illés Iván meghatározott összeg felhasználható lenne ( már egy szimbolikus összeg is elegendő lenne, hogy a magyar oldalon megnyíljon a lehetőség a PHARE – CBC felhasználására ) Határmenti régiók EU definíciója szerint határmenti régiónak minősülnek a térség azon, a NUTS3 besorolásnak megfelelő, közigazgatási egységei, amelyek határai részben az országhatárral azonosak. -

Határmenti kapcsolatok léteztek a rendszerváltás előtt is, de azok többnyire kimerültek a helyi, megyei vezetők kölcsönös látogatásaiban, népi tánccsoportok kölcsönös látogatásaiban A rendszerváltás után a nyugati országok régiói nyitottak kelet felé, partnereket azonban nem találtak, mivel a megyék hatáskörét erősen megnyírbálták

-

Európa Tanács • 1971. Európai Határmenti Térségek Szövetsége ( AEBR ) - tagjai lehetnek: az ET tagállamainak összes határ menti közigazgatási egységei, függetlenül attól, hogy van e választott önkormányzatuk • 1980. Madridi konvenció - „ Területi hatóságok és közösségek határokon átnyúló együttműködéséről szóló konvenció” - tételesen felsorolta azokat a jogokat és lehetőségeket, amelyekkel a helyi és területi hatóságok nk-i kapcsolataik alakítása során rendelkeznek - 1980- ban még egyik közép- kelet európai ország sem volt az ET tagja - 1991- től ezek az országok folyamatosan az ET tagjaivá váltak, de a konvenció ratifikálása lassan halad előre

-

közép és délkelet európai országok területének jelentős része határmenti régiónak számít ↓ Lakosság 60% él határmenti régióban Országok, amelyek teljes területe határvidékinek számít: pl. balti államok, Szlovákia, Szlovénia Mo: • a NUTS3 egységek a megyék. 19 megye közül 14 minősül határmentinek. • Az ország lakosságának 65% - a él határmenti régióban • „igazi” határvidékinek a közvetlenül határmeni 46 kistérség számít 2,5 m lakossal 1) nemzetközi határátkelőhellyel rendelkező - helyzetük kevésbé periférikus, de a forgalmas határátkelőhelyek az előnyök mellett számos hátrányt is jelentenek ( pl. környezetszennyezés, illegális tevékenységek ) 2) nemzetközi határátkelőhellyel nem rendelkező - helyzetük rossz, valójában határmenti együttműködést sem létesíthetnek

-

A határmenti együttműködések típusai, szervezetei, intézményei 1) Felülről, a nemzeti kormányok vagy az EU kezdeményezésén alapuló szerveződések a) INTERREG program ( EU tagországok egymás közötti határain ) b) PHARE CBC program ( jelölt országok közös határain ) 2) Aluról jövő helyi kezdeményezésen alapuló szerveződések a) „Eurorégió” b) Munkaközösség INTERREG - közösségi kezdeményezés - az EU a 90’-es évek elején hozta létre a Strukturális Alapok rendszerén belül

Regionális gazdaságtan és politika Illés Iván - Célja: határmenti régiókban közös fejlesztéseket indítsanak el - Ennek keretében minden határra kialakítottak egy ~ programot, és ahhoz támogatást nyújtottak - Általában közös szervezeteket, hatóságokat hoztak létre - támogatásra jogosultak a közvetlenül a határ mellett fekvő NUTS3 régiók - az együttműködést az EU oldalon a strukturális alapok, ezen belül az INTERREG, a jelölt országok területén a PHARE - CBC támogatja PHARE CBC - 1996-ig csak az EU- val szomszédos jelölt országok területén használható fel ↓ gond, hogy az EU elsősorban a vele határos térségek fejlesztését szorgalmazta, míg a társult országok prioritásai a kevésbé fejlett területekre irányulnak ( pl. amikor ausztria belépett az EU-ba, Mo. is jogosulttá vált támogatásra. A kapott összeg 75%- át az ausztriai határra kellett fordítani, miközben Mo. a keleti határokat akarta fejleszteni ) - 1996- tól a társult ( jelölt ) országok egymás közötti határain is felhasználható, DE! csak akkor, ha ebben a határ mindkét oldalán lévő fél egyetért ( magyar- szlovák, m – szlovén, m – román ) Az INTERREG – PHARE CBC programok nem tudtak nem tudtak igazi „ közös” programokká válni Okai: INTERREG PHARE CBC - programot a Regionális - programot a Bővítési Eljárásbeli különbségek Főigazgatóság kezeli Igazgatóság kezeli - 7 évre készül - évente készüll - programokat hagynak jóvá - projekteket hagynak jóvá - programokat helyben választják - döntés Brüsszelben ki és hagyják jóvá - alapszükségleteken túl más - alapvető infrastrukturális Tartalmi különbségek projekteket valósítsanak meg fejlesztések megvalósítása ( felhasználás) ( pl. turisztikai, üdülési, ( bekötő utak, csatornázás, szabadidő fejlesztéseket ) vízvezeték ) „Eurorégió” - két régió megállapodik abban, hogy együttműködnek , akár kapnak EU- s pénzt akár nem és ennek érdekében munkacsoportokat hoznak - az első ~ a német – holland határon jött létre - az utolsó 10 évben a lengyel – német, cseh – német, cseh – lengyel határon is létesültek ~, amelyek teljesen lefedik a határokat - közhasznú egyesület formájában működik - tagjai közjogi intézmények ( önkormányzatok ) lokális és regionális szinten - szervei: • Tanács ( ajánlásokat fogadhatnak el, döntési kompetenciával nem rendelkeznek ) • Igazgatóság ( megvalósító és ellenőrző szervezet ) • Titkárság ( adminisztratív munkát végzi ) • Munkabizottságok ( konkrét együttműködési javaslatok kezdeményezésére hivatottak ) - pl. „Nyugat – pannón” ~ , Burgerland és 3 nyugat – mo-i megye közreműködésével jött létre Munkaközösség ( ARGE, CT) - célja: együttműködési lehetőségek feltárása, adott területre fejlesztési program kidolgozása, tapasztalatcsere - pl. Alpok – Adria munkaközösség, Dunamenti Régiók munkaközössége


Illés Iván

10. fejezet A TERÜLETFEJLESZTÉS GAZDASÁGI ESZKÖZRENDSZERE

Milyen szerepet töltenek be a területileg differenciált és a területileg nem differenciált pénzügyi eszközök a térségi differenciálódás kialakulásában? Területileg differenciált eszközök: amelyek egyes térségekre más és más intézkedést, szabályozást határoznak meg. E rendszernek 2 típusa van: 1. Államháztartáson belüli területi kiegyenlítő rendszerek: elsősorban az önkormányzati finanszírozás, a jövedelempolitika és az infrastrukturális ellátás területén találkozunk vele, igen nagy jelentősége van a települések, régiók fejlődésében, legtöbbször jóval nagyobb költségvetési összegeket vesznek igénybe, mint más rendszerek. 2. Területi vállalkozási ösztönző rendszerek: gazdaság ösztönzését szolgálják a kedvezményezett területeken, pénzügyi transzfert jelentenek az államháztartás és a vállalkozások, a magánszféra között, nem egyszerű pénztranszfert, hanem a gazdasági bázis megváltoztatását, fejlesztését tűzik ki célul, hogy a belátható időn belül a kijelölt területek felzárkózhassanak. Ezen belül tovább csoportosíthatunk: közvetlen és közvetett ösztönzőkre. Közvetlen ösztönzők: direkt pénzbeli kedvezményeket vagy támogatást jelentenek (pl. visszatérítendő, vissza nem térítendő támogatás, kamat- hitelkedvezmény). Közvetett ösztönzők: nem jelentenek direkt pénzbeli transzfert, hanem olyan intézkedések, amelyek közvetve támogatják a tevékenységet (pl. telek biztosítása, üzleti tanácsadás, szakképzés nyújtása, információs és marketing tevékenységek) Területileg nem differenciált eszközök: amelyek az adott ország területén egységesen és általánosan érvényesek. Hatásuk azért van a térbeli szerkezetre, mert ez a térbeli szerkezet már eleve differenciált és e differenciált szerkezetre az egyébként egységes szabályozás egészen másképpen hat. Melyek az adókedvezmények – ezen belül különösen a térségi adókedvezmények – nyújtásával kapcsolatban felvetődő problémák? Adókedvezmények: közvetlen, direkt, pénzügyi eszközök, melyet a vállalkozások területi orientálására alkalmaznak. Magyarországon kétféle adóból: 1. a társasági adóból 2. és az önkormányzati iparűzési adóból nyújtanak kedvezményeket. (általános forgalmi adó is ide sorolható, de ez az EU szabályaival ütközik, ezért megszüntetendő!) Térségi adókedvezmény: viszonylag elterjedt forma (ez is a közvetlen, direkt pénzügyi eszközökhöz tartozik). Problémák a térségi adókedvezménnyel: - amikor nyújtják, nem lehet tudni, hogy mekkora kedvezményt is nyújtanak. Az adókedvezmény alapja ugyanis a vállalkozás nyeresége. - ezzel a kedvezménnyel viszonylag könnyen manipulálni lehet (a vállalatoknak rendszerint az országban több helyen van telephelye, de tevékenységüket csak egy helyen gyakorolják!), ezért csak a tényleges tevékenység árbevételének arányában adnak adókedvezményt. Külön probléma, helyi iparűzési adókedvezmény: az adó bevezetése utáni években az önkormányzatok számos odatelepülő vállalkozásnak adtak ilyen jellegű adókedvezményt, mely utólag kiderült nem bizonyult igazi vonzóerőnek, viszont az

Regionális gazdaságtan és politika Illés Iván önkormányzatot jelentős bevételtől fosztotta meg. Megszigorították, csak a 2,5 millió forint összes évi nettó árbevétel alatti, tehát az egészen kicsi „mikro” vállalkozásoknak adható. Végül a legnagyobb baj az adókedvezményekkel: a legnagyobb adókedvezményt nem a fejlesztendő térségekbe települők, hanem a nagyberuházók élvezik, akik bárhová települnek, megkapják a k edvezményt. Ehhez képest a térségi adókedvezmények eltörpülnek. Ráadásul ez a kedvezmény a társulási szerződés törvénybeiktatása után született, eleve nem is lett volna adható. Nem véletlen, ez vált EU csatlakozásunk egyik legkritikusabb kérdésévé. Az adókedvezmények mértéke és jelentősége EU csatlakozásunk után csökkeni fog. Melyek a támogatásokat odaítélő diszkrecionális és „kvázi-automatikus” módszerek előnyei és hátrányai? „Delivery structures”, az „eljuttatás” intézményrendszere: hol és hogyan történik a támogatások meghirdetése, a döntés, a finanszírozás módja, a felhasználás figyelemmel kísérése, beszámoltatás, visszaélések felfedezése és kiküszöbölése. A támogatások eljuttatásának 2 típusa van: 1. „kvázi” automatikus: azt jelenti, hogy meghirdetnek egy bizonyos támogatást és annak feltételeit, aki ezeket a feltételeket teljesíti automatikusan hozzájut a támogatáshoz. Előnyei: - kiküszöböl mindenfajta részrehajlást és korrupciót, - a pályázók számára nagymértékű kiszámíthatóságot, biztonságot jelent. Hátrányai: - a meghirdetett feltételeken túl más szempontok mérlegelésére nem ad lehetőséget, - ha egy adott támogatási cél számára a költségvetésben meghatározott összeg áll rendelkezésre, és ha több a pályázó, akkor ez felborítja a költségvetést, vagy kénytelen valamilyen szelekciót alkalmazni. 2. „diszkrecionális” vagy egyedi mérlegelésen alapuló döntés: a válogatás egy kiválasztott bizottság, tanács, grémium egyedi mérlegelésén múlik, amely a számára adott keretet elosztja. Előnyei: - nem fenyeget a keret túllépésének veszélye, és az ebből adódó komplikációk, - a bizottság számos, az előzetesen meghirdetetten túlmenő kritériumot is figyelembe vehet, - a pályázatokat komplexen, másokkal való összevetésében is mérlegelheti. Hátrányai: - A szubjektív megítélést, a részrehajlást, esetleges érdekeltségeket és a korrupciót nem lehet teljesen kiszűrni. Hogyan ítélhető meg a Magyarországon a területfejlesztési célokra szánt pénzügyi eszközök nagyságrendje? A legszélesebb kört az adott ország jogszabályai, törvényei szerint „területfejlesztésiként” definiált eszközök jelentik: - a közvetlen területfejlesztésinek nevezett támogatások, - foglalkoztatási és infrastruktúrafejlesztési pénzalapok, - vállalkozásoknak nyújtott központi és helyi adó- és egyéb kedvezmények, - önkormányzatok címzett és céltámogatásai. 2001-ben mintegy 380-390 milliárd forintot tesznek ki. Decentralizált döntésekkel, regionális és megyei területfejlesztési tanácsok útján került felhasználásra és odaítélésre 40 milliárd forint. Decentralizált döntés: támogatás, aminek felhasználásáról helyben, választott vagy másképp létrehozott testületek döntenek. Területileg differenciált szabályozási (támogatási) mértékekre 35 milliárd forint kerül felhasználásra. Azok a gazdaságpolitikai eszközök, amelyek szabályozása térbelileg differenciált: területileg differenciált támogatási ráták, kamatlábak, adó és társadalombiztosítási kedvezmények.


Illés Iván

Kedvezményezett területek korlátozottságából adódó eszközök, összegük 30 milliárd forint. Ide tartozik: a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési előirányzat, a csak vállalkozási övezetekben és kiemelt térségben nyújtható adókedvezmény, területfejlesztési célelőirányzat. Vállalkozásoknak nyújtott és területileg differenciált állami támogatás, együttes összegük 12 milliárd forint. Ide tartozik: a vállalkozásoknak adott vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatások a kedvezményezett térségekben, és az adó és kamatkedvezmények. (2001-es adatok alapján!!!) Melyek a jelenlegi magyar, a területfejlesztési támogatásokat eljuttató intézményi és szervezeti rendszer fő problémái? A fejlődés Európában a diszkrecionális döntések felé halad. Ebben döntően a költségvetési és megtakarítási meggondolások játszanak szerepet. A döntési rendszerekben ez a trend egyfajta ellentmondást, feszültséget vált ki, ugyanis a diszkrecionális döntés bizonyos decentralizációt kíván. Igen nagy számú pályázatról egyedi mérlegelés alapján lehetetlen megalapozottan dönteni. Ennek ellenére, a diszkrecionális döntések aránya egyértelmű növekedése mellett a döntési rendszer Európa csaknem minden országában erősen centralizált maradt. A centralizáció fenntartását a szakértelem hiányával, részben a nagyobb helyi összefonódással és az ebből adódó korrupció lehetőségével indokolják. Magyarországon 1996-ig erősen centralizált döntési és elosztási rendszer működött, mely mindmáig keveset változott. Egy vonatkozásban jelentős változás történt. A területfejlesztési támogatások döntéshozatali rendszerében igen jelentős decentralizáció ment végbe. Létrejöttek a megyei területfejlesztési tanácsok, majd a regionális fejlesztési tanácsok, akik szétosztják a célelőirányzatok egészét. Legfontosabb fogalmak: Területileg egységes rendszerek: amelyek az adott ország területén egységesen és általánosan érvényesek. Hatásuk azért van a térbeli szerkezetre, mert ez a térbeli szerkezet már eleve differenciált és e differenciált szerkezetre az egyébként egységes szabályozás egészen másképpen hat. Államháztartáson belüli rendszerek: elsősorban az önkormányzati finanszírozás, a jövedelempolitika és az infrastrukturális ellátás területén találkozunk vele, igen nagy jelentősége van a települések, régiók fejlődésében, legtöbbször jóval nagyobb költségvetési összegeket vesznek igénybe, mint más rendszerek. Vissza-nem térítendő támogatás: Közvetlen ösztönző, direkt pénzbeli kedvezmény vagy támogatás a megfelelő térségben, településen fejlesztő vállalkozó részére. Hitel- és kamatkedvezmény: Közvetlen, direkt pénzügyi eszköz. Elvileg ideális eszközei lennének a területfejlesztésnek, elterjedtsége és igénybevétele viszonylag szerény. Ok: ügyintézése bonyolult és bürokratikus, és a vissza nem térítendő támogatás kiszorítja. Foglalkoztatáshoz kötött kedvezmények: Közvetlen, direkt pénzügyi eszköz. Elég gyakori Európában. Két jelentősen különböző kategóriára osztható: az egyik az általános beruházási projektekhez adott támogatásokhoz és adókedvezményekhez kapcsolódik (új jelenség az EU-ban) a másik forma a beruházási projektektől független foglalkoztatási és bér-kiegészítési eszközök. Bírságok: Közvetlen, direkt pénzügyi eszköz. Áttelepülés vagy valahonnan való eltelepüléskor alkalmazzák. Ma már alig alkalmazzák.

Regionális gazdaságtan és politika Illés Iván Indirekt ösztönző rendszerek: nem jelentenek direkt pénzbeli transzfert, hanem olyan intézkedések, amelyek közvetve támogatják a tevékenységet (pl. telek biztosítása, üzleti tanácsadás, szakképzés nyújtása, információs és marketing tevékenységek) Inkubátor-ház: újonnan születő vállalkozások számára szolgál, ahol viszonylag kis anyagmozgatási igényű vállalkozások települhetnek. Eleve bizonyos üzleti, információs szolgáltatásokat nyújt. Vállalkozási övezet: Területfejlesztési politika eszköze. Különböző célokat szolgálnak, különböző jellegűek. Elsősorban a külföldi tőke bevonását és vonzását szolgálják. Fő vonzóerejüket a vám- esetenként adókedvezmények, átlátható hivatali eljárások képezik. Kvázi-automatikus elosztó rendszer: lásd fentebb Eljuttató intézmények: lásd az egyik kérdésnél Területileg differenciált rendszerek, vállalkozás-ösztönző rendszerek, térségi adókedvezmény, direkt ösztönző rendszerek, diszkrecionális elosztó rendszer – lásd a fenti kérdéseknél!!! Adminisztratív korlátozások: Közvetett ösztönző rendszer. Korlátozó, kitelepülésre ösztönző szabályok. Pl. iparfejlesztési, ipartelepülési korlátozások, beköltözési korlátozások. Ipari park: Közvetett ösztönző rendszer. Műszaki infrastruktúra és épületek biztosítása. Különböző fokozati és típusai vannak. A legegyszerűbb egy terület tereprendezése és alapvető út és közműkapcsolatának megteremtése, majd a terület értékesítése. A legtöbb ipari park ilyen.

Regionális gazdaságtan és politika 3. FEJEZET A REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA, CÉLJAI ÉS IRÁNYZATAI AZ EURÓPAI ORSZÁGOKBAN

Recommend Documents