Makropénzügyek 3. A monetáris politika elméleti alapjai és az infláció 5-6. ea.
Monetáris politika elméleti alapjai
Monetáris megközelítés alapjai •
Kritikus feltétel – pénzkínálat a jegybank útján adottság, a pénzkereslet igazodik ehhez –
Példa: növekvő pénzkínálat • • • • •
–
Kritika: növekvő árszínvonal • •
• •
A pénzkeresleten felüli pénzt a szereplők elköltik „Forró krumpli” (Tobin) Növekvő árukereslet Növekvő kereslet a pü-i eszközök felé, csökkenő kamatok Mindezek a pénzkereslet növekedésére hatnak vissza, a pénzkereslet igazodik a kínálathoz Pénztartás költsége nő – pénzkereslet csökken Reál pénzállományt csökkenti az infláció, nincs változás
Keynesisták és monetaristák: a monetáris politika értelmét a pénzkínálat változtatásán keresztül látták. Feltételek – – – –
Jegybank képes meghatározni a pénzkínálatot (gyengített verzió – lényeges hatással tud lenni rá) Stabil, kiszámítható pénzkeresleti függvény Idő nélküli alkalmazkodás a pénzpiacokon (gyengített verzió – kellően gyors) Reálpénz kereslet (keynesistáknál nominálpénz iránt, de rögzített árszínvonal mellett)
Pénzkereslet modelljei Mennyiségi elmélet • A mennyiségi elmélet a pénzkínálat és az árszínvonal közötti kapcsolat vizsgálatával, arra az alapvető kérdésre helyezi a hangsúlyt, hogy a gazdaságnak mennyi pénzre van szüksége, ahhoz, hogy az árszínvonal ne változzon. • Chicago-i iskola, Fisher • MV=∑(piti); PT=MV; PQ=MV • P-árszínvonal, M- pénzmennyiség,Q-reálkibocsátás, V – forgási sebesség • V stabil, PQ – M függvénye • M-kiszámítható monetáris szabály szerinti változása a megfelelő gazdaságpolitika • M/P = 1/V×Q
Pénzkereslet modelljei Keynesi elmélet • Cambridge-i egyenlet
M ( d ) = kPY
– Miért tartjuk a pénzt? Egyéni indokok összegzése.
• Keynes – Tranzakciós – tervezhető kiadások, bevételek és kiadások eltérő ideje miatt – Óvatossági – váratlan kiadások miatt tartott pénz – Spekulációs – kamatvárakozások miatt tartott pénz • Normális kamatszint fogalma • Likviditási csapda – a kamatláb minimális szintje alatt a spekulatív pénzkereslet végtelenné válik
• Pénzkereslet meghatározói – Reáljövedelem, árszínvonal, vagyon, kamatláb – Rövid távon az árszínvonal és a vagyon rögzített – M(d)= P*L(R,Y), ahol a reál pénzkereslet a kamatláb csökkenő, a jövedelem növekvő függvénye – Portfólió elmélet (monetarista hatásra újkeynesisták)
Példa a spekulációs pénzkeresletre • Kötvényárfolyamok és hozamok – 1 év hátralévő futamidő • 10%-os kamat – Áfolyam 1/(1+0,1) = 0,909 – Nominális érték 1mFt, árfolyam 909 eFt
• 20%-os kamat – Árfolyam 1/(1,02) =0,833 – Nominális érték 1mFT, árfolyam 833 eFt
• Magyar állampapír piac • http://www.akk.hu/object.25ae238c-d3c9-4e2e-a61ab39d00b3bde1.ivy • http://www.akk.hu/benchmark1.ivy?public.cat-sys24C8C719-3AFD-433C-A0C7-37D3FCF31DE5filtergroup=datum_flt
Transzmisszió Keynes-nél • Pénzkínálat a kamatlábtól független, adott. • Pénzkereslet tranzakciós eleme – Rögzített árszínvonalnál (merev árak és bérek) jövedelem függő – Kamatláb változására érzéketlen (de az újkeynes-i modellek kimutatnak érzékenységet)
• Pénzkereslet spekulációs eleme – kamatláb függő – (vagyon rövid távon változatlan)
• A pénzkereslet a kamatlábon keresztül alkalmazkodik a kínálathoz
M (d ) = P * L( R, Y )
MS1
MS2
R1 MD
R2 M1
M2
δL δL <0 és >0 δR δY
Keynes-i ajánlás •A pénzpiaci egyensúlyi pontokat leíró görbe (LM) meredeksége pozitív, alacsonyabb kamatlábakhoz növekvő jövedelem párosul. •A kamatcsatorna erőteljes hatású: •
a pénzkínálat bővítése a tőkepiacokra több pénzt juttat,
•
ami csökkenti a kamatokat
•
a csökkenő kamatok azonban növelik a beruházási keresletet és (rögzített árszínvonal mellett) a reálkibocsátást is
•
utóbbi viszont növeli a pénzkeresletet
• A hatásosságot a likviditási preferenciák is erősen befolyásolják • A hatás elenyésző •
likviditási csapda helyzetében (LM kamatrugalmas, azaz lapos)
•
beruházási csapda esetén (üzleti várakozások pesszimisták, beruházási kereslet kamat rugalmatlan, a hitelkereslet gyenge, IS függőleges)
• A monetáris politika tehát hatásos lehet, ugyanakkor a korlátai miatt csak a gazdaság állapota szerint megválasztott fiskális és monetáris mixet kell a gazdaság élénkítésére alkalmazni
Pénzkereslet modelljei Monetarista elmélet • Friedman – – – – –
A pénz vagyontárgy Az alternatív vagyontartás elemeit kell vizsgálni Reálvagyon Pénzügyi eszközök Humántőke
• Alkalmazkodás – M nő, akkor átrendeződés a pénzügyi piacokon – Pénzügyi eszközök kereslete nő, az áruk növekszik – Termelhető vagyontárgyak ára növekszik változatlan költségek mellett – Termelés nő, inputok ára növekszik – Nominális jövedelmek nőnek
Pénzkereslet modelljei Monetarista elmélet • Pénzkereslet meghatározói – – – –
Vagyon (permanens jövedelemmel helyettesítve) Pénzügyi eszközök hozama Reáleszközök hozama – árszínvonal Pénztartáshoz képesti hozam
• Pénzkeresleti függvény
M (d ) e = f YP , rb − rm , re − rm , π − rm P (−) (−) (+ ) (−)
Monetarista ajánlás •
Következtetés • Transzformáció ugyan a vagyoneszközök oldalán indul el, de közvetlenül hat a gazdaságra nemcsak a kamatlábon keresztül közvetetten (jóslat: a kamatlábhatás kicsi) • Az árszínvonal változik, ami a pénz aktív gazdaságbefolyásoló képességét eleve megkérdőjelezi- pénzsemlegesség • A gazdaság alkalmazkodása több cikluson keresztül megy végbe (inga) • Keynes-hatás: árszínvonal emelkedés miatt lecsökkent reálpénzkészletek feltöltésének kamatemelő hatása • Pigou-hatás: Az infláció miatt a pénzkészlet, mint vagyon értékének csökkenése miatti vagyonhatás a költekezésre
•
Javasolt politika a reáljövedelem (permanens jövedelem) növekedéséhez igazodó fix pénzkínálat növelés
•
A rövid távú ingadozások csak a hosszú távú egyensúlyi állapot körüli mozgásokat teszik lehetővé.
•
•
•
Keynes
Keynes vs monetarista nézet IS-LM
•
A monetáris expanzió révén nő a jövedelem és csökken a kamatláb.
•
A pénzkínálat növekedése váltja ki a kamatlábak csökkenését, ami a beruházások iránti kereslet növekedésével emeli a jövedelmet.
LM1 IS1
Kérdések •
érintetlen marad-e az árszínvonal
•
ha nem, akkor ez milyen további hatással lesz
r1
•
a gazdaságot és a pénzpiacot milyen paraméterek jellemzik (milyen a két görbe meredeksége)
r2
•
a kormányzati politika változatlan marad-e
•
csökkent reálpénzkészletek feltöltésének kamatemelő hatása
Monetarista •
az árszínvonal az expanzió hatására emelkedik
•
Keynes-hatás szerint az LM görbe balra felfele tolódik
•
Pigou-hatás szerint a vagyonhatáson keresztül a fogyasztás csökken, azaz az IS görbe balra, lefele tolódik
Y1
Y2
LM2
A Phillips-görbe és bírálata • Lehetőség a munkanélküliség és infláció trade-off
dP
• Gazdaságpolitikai alternatíva U
• Monetarista kritika – –
Pénzillúzió Adaptív várakozások A múltbeli várakozások teljesülése alapján kialakított új várakozások
• Racionális várakozások – Lucas kritika –
–
pte = pt-1e + a(pt-1 – pt-1e), ahol 0 < a < 1 •
A reálgazdaság ilyen befolyásolása az infláció felgyorsulását eredményezi
•
Hosszú távon a Phillips-görbe a munkanélküliség természetes rátájához igazodik
–
–
Racionális várakozások: A szereplők az információk és gazdaság működési mechanizmusával tisztában vannak A piac egyidejűleg árazza be az információt a kormánnyal, ami gazdaságpolitika hatástalanságához vezet A váratlan sokkok rövidtávon félrevezethetik a szereplőket (ld látszólagos Phillips görbe) Csak a nem várt intézkedések lehetnek hatással a reálváltozókra
Phillips-görbe mai forma =
−
−
+
─ Az infláció ragadós, függ a korábbi időszakétól ─ A keresleti oldalon a ciklusok befolyásolják ─ Kínálati oldalon bekövetkező sokkok is hatással vannak rá ─ A folyamtok rövid távú leírására használható
Vita állása •
A két pénzelméleti modell eltérő megközelítésből indul ki, de közelítettek egymáshoz (pénz vagyoneszköz).
•
Az árszínvonal változásnak okai eltérők, de mindkettő pénzmennyiség növekedésén keresztül vezet az út az inflációhoz.
•
A lényegi eltérés a monetáris politika használatában van.
•
Keynes esetében a transzmisszió rövid távon az árszínvonalat nem érintette, a kamatlábhatás jelentős, a pénzkínálat képes a gazdaság aktivizálására.
•
A monetaristák nem tagadják a monetáris politika rövid távú hatásait, de azt csak a hosszú távú trend körüli mozgásnak tekintik.
•
A monetaristák a reálgazdaságot stabilnak tekintik, amely gyorsan korrigálja a zavarokat, a keynesisták szerint ez nem elég gyors és nem is biztos.
•
Neoklasszikus szintézis
•
esetben
•
Hosszú távon a monetáris politika nem hat a reálváltozókra.
•
Rövid távon az egyensúlyi állapot elérése és a ciklikus ingadozás csillapítása a cél.
A modern pénzpolitika a transzmisszió feltárására helyezi a hangsúlyt, vagyis arra, hogy a pénz milyen hatásmechanizmuson keresztül fejti ki hatását.
a
Infláció
Infláció definíciója Infláció az általános árszínvonal emelkedése Pénzromlás Pénz vásárlóerejének csökkenése
Kapcsolódó fogalmak Defláció: árszínvonal csökkenése Dezinfláció: az inflációs ráta csökkenése Stagfláció: magas munkanélküliség, gazdasági stagnálás melletti magas infláció
Az infláció dinamikus jelenség Példa 0-ák levágása a pénz nominációjából nem eredményez deflációt Relatív árváltozásokból álló trendszerű sorozat Elszigetelt áremelkedések nem jelentenek inflációt
Infláció mérése Fogyasztói árindex CPI Súlyozott fogyasztói kosár Mérése, havi, 12 havi (éves) éves átlagos HICP (európai harmonizált) Maginfláció (Core Inflation) Infláció lényegi trendjét mutatja Egyszeri hatások kiszűrése Jellemzően: feldolgozatlan élelmiszerek, energiaárak, szabályozott árak kivétele
GDP deflátor Nominális GDP (aktuális áron) / reál GDP (változatlan áron)
Termelői árindex PPI Agrárolló Mezőgazdasági termelői árindex és ráfordítás árindex hányadosa
Példa GDP deflátor vs CPI CPI Csak fogyasztói kosárban szereplő javak Import és hazai termékek, szolgáltatások egyaránt Rögzített súly, időnkénti felülvizsgálat
GDP deflátor Csak belföldön előállított termékek Teljes értékesítési kör Változó súlyok a GDP összetétel változásának megfelelően
Infláció fokozatai Árstabilitás az infláció „természetes” rátája – 2% relatív árak változása minőségi javulás hatása deflációs veszély - vita
Mérsékelt infláció <10% vannak jóléti veszteségek
Vágtató infláció 2-3 számjegyű infláció, de még kontroll alatt súlyosan rongálja az üzleti kapcsolatokat
Hiperinfláció Havi 50% felett - Kontroll nélküli infláció Világrekord MO Havi infláció 1946 július 4,19*1016% 1020 pengős bankjegy
Infláció észlelése • Az inflációt jellemzően felülbecslik a háztartások • • • •
Gyakran vásárolt termékek árváltozása Termékek és szolgáltatások minőségváltozása Árnövekedésre érzékenyebbek a fogyasztók Hosszabb időszakra való összehasonlítás
• Hatás • •
Várakozások jelentősége Inflációs várakozások makacssága
Infláció költségei Magas infláció (Várt infláció) Készpénztartás költségei növekednek Tranzakciós ktg növekednek mivel a tranzakciók száma növekszik (cipőtalp költség) Menü (étlap) ktg: gyakori árazás ktg-e (beleértve a hibákat is – rossz allokáció) Számviteli torzítás: számviteli kimutatások valóságot bemutató ereje csökken Torzítások: adók és illetékek hatása torzul (pl. adóprogresszió) Inflációs mentalitás, reálvagyonba menekülés, hiánycikkek
Bizonytalan és volatilis infláció (nem várt) Árszignál csatorna nem működik, a piaci mechanizmus alapvető ereje romlik (relatív árak torzulása) Jövedelem elosztás romlik, igazságtalan nyereségek és veszteségek Gazdasági kapcsolatok rövidülnek Hatékonyságvesztés
Hiperinfláció • Főbb közvetlen jellemzők • pénz forgási sebessége rendkívüli mértékben felgyorsul • reálbérek zuhannak • relatív árak ingadozása kiszámíthatatlanná válik
• Kormányzat és a hiperinfláció • adóbevételek reálértéke zuhan a késleltetés miatt • bevétel seignorage - öngerjesztő folyamattá válik • gazdaság összeomlik
• Miért nehéz megállítani • • • •
Súlyos gazdaági környezet Vesztes háború, katasztrófa, kritikus külföldi eladósodás Hitelfelvétel ellehetetlenülése Államcsőd kormányzati megszorítással sem kerülhető el
Defláció • Miért baj? • Vállalatok eredményessége csökken • Hitelek reálkamatlába nő • Beruházások visszaesnek • Foglalkoztatás csökken • Bedőlő hitelek aránya nő • Negatív visszacsatolás a gazdaságra • Öngerjesztő folyamat
Infláció „előnyei” Keynesi gondolatmenetben rugalmasabbá teszi a béreket, segíti a piac megtisztulását Likviditási csapda esetén a monetáris politikát hatékonnyá teszi ( zéró kamatlábak esetén is) – FED külön hangsúlyozza a defláció elleni küzdelem eszközeként - QE2 alapvető célja Mundell-Tobin hatás: az infláció megelőzi a hozamokat (kamatokat) – mivel a pénztartás költségei nőnek, ezért a pénzügyi javak iránti kereslet nő és ez csökkenti a reál kamatlábakat, ami ösztönzi a gazdaságot Kritika: rövid távú, nem igazolt a hosszú távú ex ante reálkamatokra való erőteljes hatás, piacidegen
Sokan mondják ma, hogy az adósságválság legjobb, legigazságosabb megoldása, mivel egyenlően teríti a költségeket Kritika: Ez legkevésbé sem igaz, az elosztása a szegények számára méltánytalan módon történne Az adósságot csak rövid távon csökkenti hosszabb távon növeli Az infláció elleni védekezés a szegények részére nem lehetséges
Dezinfláció költségei •
Munkanélküliség és infláció közötti kapcsolat – kínálati oldal leírása
•
Okun törvénye
•
•
1%-os munkanélküliség növekedés
•
2%-os GDP csökkenés
A várakozások szerepe az áldozati rátában •
Hiteles gazdaságpolitika jelentősége
•
Lucas függvény
− •
=
+
−
Dilemma illetve legjobb út a monetáris politika számára •
Sokk jellegének azonosítása
•
Keresleti sokkok kezelésénél nincs célkonfliktus
•
Kínálati sokknál viszont igen
