RÉDE - BAKONYBÁNK –SÚR KÖRZETI ÁLTALÁNOS ISKOLA
HELYI TANTERVE 1-8. OSZTÁLY
2013.
Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK ...................................................................................................................................... 2 1. MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA..................................................................................................... 3 1.1.HELYI TANTERVÜNK TARTALMI ÉS FORMAI BEMUTATÁSA............................................................................. 3 1. 1. 1. A tantervek felépítése az alábbi ......................................................................................................... 4 1.1.2. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának alapelvei ...................................................................... 5 1. 2. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI........................................................................... 5 1.3. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ............................................................................ 7 1. 4. MODULÁRIS OKTATÁS ................................................................................................................................. 7 1. 5. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK ................................................... 7 1. 6. ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK ..................................................................................................................... 7 1. 7. HÁZI FELADATOK......................................................................................................................................... 7 1. 8. TANTÁRGYI RENDSZER ................................................................................................................................ 8 1. 8. 1. A tantárgyak neve ............................................................................................................................. 8 1.8. 2. Tantervi modulok ................................................................................................................................ 8 1. 8.3. Új tanulásszervezési eljárások ............................................................................................................ 8 1.8.4. Hetes óraterv: Kt. 52.§ (3), (7), bekezdés ............................................................................................ 9 1.8.5. Nem kötelező tanórai foglalkozás tervezete Kt. 52.§ (7), (11). .......................................................... 11 1.8.6. Tantervek és szerzőik ......................................................................................................................... 12 2. ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA .................................................................................................... 13 2.1. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYE .............................................. 13 TANTERVEK ...................................................................................................................................................... 13 2. 2. ÓRATERV .................................................................................................................................................. 14 1-4. évfolyam óraterve ................................................................................................................................. 14 5-8. évfolyam óraterve ................................................................................................................................. 15 2.3. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ............................................................ 18 2. 4. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI ......................................................................................... 18 2. 5. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI ...................................................................... 19 2. 6. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE ...................................................................................................................................................... 20 2. 7. AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSÉNEK RÉSZEKÉNT AZ ALÁBB MEGHATÁROZOTT MÉRÉSEKET KELL ELVÉGEZNI AZ ELŐÍRT IDŐKÖZÖNKÉNT: ................................................................................ 22 2.8. MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM ÉRTÉKELÉSE ............................................................................................... 22 2. 9. AZ ISKOLAI JUTALMAZÁS FORMÁI .............................................................................................................. 25 2. 10. AZ ISKOLAI BÜNTETÉSEK FORMÁI ............................................................................................................ 26 2. 11. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA 26 2. 12. TANTÁRGYI RENDSZER ............................................................................................................................ 26 2. 12. 1. A tantárgyak neve .......................................................................................................................... 27 2. 12..2. Tantervi modulok ........................................................................................................................... 27 2. 12. 3. Új tanulásszervezési eljárások ....................................................................................................... 27 2. 13. NEM KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁS TERVEZETE KT. 52.§ (7), (11). ................................................. 28 2. 14. TANTERVEK ÉS SZERZŐIK ........................................................................................................................ 29 2. 15. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE ............................................................................................ 29 2. 16. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE ...... 30
1. Móra Ferenc Általános Iskola 1.1.Helyi tantervünk tartalmi és formai bemutatása Pedagógiai programunkban általánosan képző, komplex személyiség- és képességfejlesztő pedagógiát megvalósító iskolaként definiáljuk intézményünket. Alapelveinkben is ez az öndefiníció fogalmazódik meg: esélyegyenlőség, nyitottság, komplexitás, személyközpontúság. A tanórákba és a tantervekbe – minden tantárgy esetében – beépítjük az alábbi kompetenciafejlesztő módszereket és tanulásszervezési eljárásokat: - Kooperatív tanulás - Egyéni és páros munka - Tanórai differenciálás heterogén csoportokban - Dramatikus módszerek és technikák alkalmazása - Önellenőrzés, mások ellenőrzése - Ötletroham - Vita Alkalmassá teszünk egy tantermet arra, hogy abban újszerűen szervezhessük a tanítástanulás folyamatát. A helyiséget felszereljük korszerű IKT-eszközökkel Az IKT- eszközöket mindenféle tantárgy oktatásában felhasználjuk, a következő tevékenységekhez: - Házi feladatok készíttetése számítógéppel - Tanulók információgyűjtése - Tanári prezentációk projektorral - Tanulói prezentációk projektorral Az életpálya-építést és a szociális kompetencia fejlesztését egyrészt osztályfőnöki óra keretében végezzük, másrészt a hagyományos tantárgyak oktatásába, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokba is beépítjük. - Az alábbi életpálya-építő kompetenciákat fejlesztjük elsősorban: önismeret, önbemutatás, álláskeresési technikák, munkaerő-piaci ismeretek, tanulásmódszertan. - A szociális és életviteli kompetenciák közül pedig az alábbiak szerepelnek programunkban: környezettudatos magatartás, kritikai gondolkodás, aktív felelősségtudat, szociális érzékenység, problémamegoldó-képesség. - Együttműködés, empátia, tudatosság a kapcsolatokban, barátság, családi szerepek. - Önállóság, önbizalom, belső harmóniára való képesség, kreativitás, nyitottság, rugalmasság, mások elfogadása. Fejlesztjük a tanulók szövegértési képességét mindenfajta tanórán és minden évfolyamon. Az egyes közoktatási szakaszok váltásakor diagnosztizáló mérést végzünk szövegértésből, a fejlesztés megalapozásához. A rászorulóknak korrepetálást tartunk a felzárkóztatás érdekében. Törekszünk arra, hogy a tanórákon életszerű feladatokat adjunk a tanulóknak, a tanultakat leehetőség szerint kössük a tapasztalataikhoz. A hagyományos tantárgyak szummatív értékeléseikor kompetenciamérő feladatot is adunk.
4 1. 1. 1. A tantervek felépítése az alábbi 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Óraterv A tantárgy tanításának célja és feladatai Fejlesztési követelmények Tananyag A továbbhaladás feltételei Ellenőrzés, értékelés Szükséges taneszközök
. Az óraterv a Közoktatási Törvényben rögzítetteknek felel meg. A kötelező órák elválnak az adható óráktól. A kötelező órákon zajlik a Kerettanterv követelményeinek és a "rátett" követelmény-együttesnek a tanítása. A szabadon felhasználható órákon az ismeretek elmélyítése, bővítése, valamint tehetséggondozás és felzárkóztatás zajlik. Úgy gondoljuk, hogy a gyerekek heti terhelése ekkora óraszám és ennyi tanulnivaló esetén még éppen elviselhető. Ezt elérendő kompenzációs technikákat építünk bele az órarend készítésébe (pl.a "legerősebb nap" figyelemmel kísérése, elméleti és gyakorlati tantárgyak jól megválasztott napi aránya, órák tömbösítése, stb.). A tantárgy tanításának célja és feladatait nagy gonddal, a sokéves szakmai tapasztalatból és a Kerettanterv elvárásaiból kiindulva fogalmaztuk meg, illetve választottuk az intézményünkre adaptálható tantervet. Az "egyedi" és "általános" egységét, valamint a bevezető (1.-2. évf.), kezdő (3.-4. évf.), alapozó (5.-6. évf.) és fejlesztő (7.-8.) szakasz feladatainak egymásra épülését, koherenciáját reméljük sikerült megvalósítani. Különös figyelmet fordítunk a tehetséggondozásra, a szociális-, magatartási-, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységekre. Első feladatunk, hogy minél hamarabb felismerjük a tehetségeket. Ezt követően a tehetséggondozás színtereit igyekszünk minél hatékonyabban működtetni. A további hatékonyság növelése érdekében kidolgoztuk a csoportbontások rendjét, órák differenciálását. Biztosítjuk a versenyeken való részvételt, melyet minden esetben fokozott felkészítés előz meg. Szem előtt tartjuk a versenyeztetés minél szélesebb skáláját, hogy minél több tanuló jusson sikerélményhez. Ilyen versenyek pl. elméleti tárgyak tanulmányi versenyei, sportversenyek, kulturális rendezvények, közlekedésbiztonsági vetélkedő, polgári védelmi vetélkedő, vöröskeresztes verseny. A szociális hátrányokkal, tanulási nehézségekkel küzdők problémájának enyhítése minden pedagógus feladata. Felzárkóztatásukhoz a tanórán kívüli korrepetálások, speciális foglalkozások nyújtanak segítséget. Ennek leghatékonyabb eszköze a rendszeres táplálkozás, beszélgetés, kapcsolatteremtés: pl. családlátogatás, szülői értekezlet, fogadó óra, nyílt tanítási nap. A tehetséges és a felzárkóztatásra szoruló tanulókkal való foglalkozást differenciáltan, csoportbontással oldjuk meg.
5 A tanulók magatartása a társadalomban, családban lévő feszültségek hatását erősen magán viseli. A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységünk igyekszik lépést tartani a feladatokkal. A gyermek- és ifjúságvédelem a testület minden tagjának feladata, de van a területnek felelőse is. Elsődleges teendőnk a megelőzés. A gyermekek életkörülményeiben tapasztalható veszélyeket, fejlődésükben tapasztalható rendellenességeket időben észleljük és jelezzük az illetékesnek (osztályfőnöknek, GYIV-felelősnek, igazgatónak, önkormányzat jegyzőjének). A probléma kordában tartásának, kezelhetőségének általunk alkalmazott eszköze a havonkénti magatartás és szorgalom értékelése is. Tartalmi sajátosságként megemlíteném az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók integrált oktatásának, fejlesztésének a tervezetét. Az Ellenőrzés, értékelés tantárgyspecifikus. A lényegretörő megfogalmazásban a pedagógiai gyakorlat által is visszaigazolt alapelveket, módszereket, eljárásokat, mérőeszközöket tüntettük fel. Az intézmény részletes ellenőrzési, értékelési rendszere a Minőségirányítási Programban található. A Szükséges taneszközök problémás, talán vitatható egységek. Több területen határozott elképzelés alakult ki, hogy mely tankönyvcsaládokból fogunk oktatni. Sok kiadó jelent meg a piacon minősített tankönyveivel, melyek közül nehéz választani. 1.1.2. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának alapelvei Tartalom Korszerűség Továbbfejleszthetőség Időtállóság Áttekinthetőség Esztétikusság Strapabíróság Bekerülési költség Kompetenciaalapú tankönyvek, programcsomagok
1. 2. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az Nkszt. előírja az iskolakezdés feltételeit. Mi a rugalmas iskolakezdés lehetőségét ajánljuk a szülőknek. Az első osztályba történő beiratkozáshoz óvodai szakvélemény szükséges. Problémás esetekben szakértői vizsgálatot kérünk és javaslatukat figyelembe vesszük. A beiratkozás formai feltételei: - a tanuló adatai: név, születési hely és idő lakcíme - az apa neve - az anya neve - a tanuló hova járt óvodába és hány évig, vagy előkészítő foglalkozáson részt vett- e? A beiratkozás képességfeltétele: - óvodai szakvélemény - óvodai szakvélemény hiányában szakértői javaslat
6 Lehetőséget biztosítunk tanév közben és tanév végén iskolánkba való beiratkozásra. Amennyiben a tanuló nem tanulta az iskolánkban oktatott tantárgyak valamelyikét, 1 hónap elteltével különbözeti vizsgát köteles tenni.Ez alól kivétel az idegen nyelv. A más iskolából érkező tanuló esetleges hátrányainak kiküszöbölése a gyermeket tanító valamennyi pedagógus feladata. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit a Nktsz. 50.§-a határozza meg. Iskolánkra jellemző, továbblépés szempontjából alkalmazott periódus a tanév. A periódus folyamán szerzett folyamatos értékelések alapján kialakított tanári vélekedés és a periódus végén átfogó írásos értékelés érdemjegye ad lehetőséget a magasabb évfolyamra lépésre. Konkrétan: A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Az 1 évfolyamon félévkor és év végén szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló „ felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni azok megszüntetésére, adott esetben az osztályismétlésre. A 4-8. évfolyamon minden tantárgyból az elégséges év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 2. évfolyamtól a 8. évfolyam végéig 1-től 5-ig terjedő érdemjeggyel történő alkalmazunk.
értékelést
A továbbhaladásról döntő személyek:- osztálytanítók - szaktanárok - vitás esetekben a tantestület egésze Osztályt ismételni köteles az a tanuló, aki tanév végén 2-nél több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Az elmarasztaló értékelést követő utólagos, egyedi korrekció lehetősége: - A következő tanév kezdetéig az érintett pedagógus által kiadott minimum követelményszint teljesítés, melyet a tanulóval a tanév végén ismertetni kell a sikeres felkészülés érdekében.
7
1.3. Egészségnevelési és környezeti nevelési program Ezen dokumentumok Pedagógiai Programunk mellékletét képezik.
1. 4. Moduláris oktatás A bevezetésre kerülő modulok a helyi tantervben kerültek meghatározásra. Értékelése és minősítése az egyéb tantárgyak értékelésével egyezik meg. A modulok követelményeinek sikeres teljesítése a magasabb évfolyamra lépés feltétele.
1. 5. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Az iskola testnevelő tanára által összeállított és a tantestület által is jóváhagyott feladatsor végrehajtása adja a mérés alapját. A fizikai mérést 1.-8. évfolyamokon végezzük. A mérésre a tanév során 2 alkalommal, szeptemberben és májusban kerül sor. A testnevelő tanár és az érintett osztálytanítók az elért eredményekről személyre szóló fejlődési lapot vezetnek. A fizikai állapot mérése során elért teljesítményt osztályzattal nem minősítjük.
1. 6. Írásbeli beszámoltatások Az írásbeli beszámoltatások tantárgyspecifikusak. A tantárgyankénti tanmenetek határozzák meg az írásbeli beszámoltatások rendjét. Formái: témazáró dolgozatok, tanév eleji diagnosztizáló mérések, tanév végi felmérések,alkalmankénti írásbeli beszámoltatások. Korlátai: Egy tanítási napon maximum 2 témazáró dolgozat íratható egy évfolyamban. A témazáró megírására mindig összefoglalást követően kerülhet sor. A témazáró megírásának idejét legkésőbb a megelőző órán közölni kell a tanulókkal. A témazáró dolgozatok javítására tanítónak, szaktanárnak egyaránt 1 hét áll rendelkezésére. A témazáró dolgozatok érdemjegyei a félévi és a tanév végi osztályzatoknál súlyozottan kerülnek beszámításra.
1. 7. Házi feladatok Írásbeli és szóbeli házi feladatot a tanulók lehetőség szerint minden alkalommal kapnak. Beleértendő ebbe a hét végére adott házi feladat is. Tanévközi szünetekre szorgalmi feladat adható. A kötelező olvasmányok elolvasására a nyári szünet áll rendelkezésre.
8
1. 8. Tantárgyi rendszer 1. 8. 1. A tantárgyak neve Komplex magyar (1-8.) – a szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület fejlesztése Idegen nyelv Matematika Történelem, állampolgári ismeretek Természetismeret Képességfejlesztés ( 5.) Osztályfőnöki (6-8.) Földrajz Biológia Fizika Kémia Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Informatika Technika és életvitel Testnevelés és sport 1.8. 2. Tantervi modulok Tánc és dráma Hon- és népismeret Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika 1. 8.3. Új tanulásszervezési eljárások Szövegértés-szövegalkotás komp. terület oktatása 1. és 6. évolyam Matematika komp. terület oktatása 5. évfolyam Idegen nyelv (német) komp.terület oktatása 5. évfolyam Életvitel és pályaorientáció komp. terület 8. évfolyam Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása 5. évfolyam Moduláris oktatás: hon- és népismeret tánc- és dráma mozgókép- és médiaismeret Tantárgytömbösített oktatás 5. évfolyam Egyhetes témahét megszervezése Háromhetes projekt megszervezése Erdei iskola program megvelósítása Színházlátogatások megszervezése A tanulásszervezési eljárások részletes kimunkálása az „Eljárásrend”-ben található meg. Az „Eljárásrend” a PP mellékletét képezi.
1.8.4. Hetes óraterv: Kt. 52.§ (3), (7), bekezdés Tantárgyak Évfolyamok Magyar nyelv és irodalom Komplex magyar Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Képességfejlesztés Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Modulok: Informatika Tánc és dráma / Hon- és népismeret Mozgókép és médiaismeret Összesen: Kötelező óraszám Kt. 52.§ (3)
Heti órák száma Heti kötelező / szabadon tervezhetó Heti kötelező / szabadon tervezhető 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 7 7 - 8 8 3 1 3 1 4 - - - - - - 2 - - - - - - 2 1,5 2 - 2,5 2 3 2,5 3 3 3 4 1 4 1 4 1 3 1 2 1 1 2 1 1 3 3 1 1 1 1 2 2 1,5 1,5 0,5 2 1.5 0.5 1 0.5 1,5 1 1 1 0.5 1 0.5 1 1 1 1 - 0. 0. - 0. 0. 1 1 5 5 5 5 1 1 1 1 0.5 0, 1 1 1 5 2,5 2.5 1 1 1 1 1.5 1 - 0,5 0,5 3 3 3 3 - 1. 0. 0, 2 0. 0,5 2,5 2,5 5 5 5 5 0,5 - 0,5 0,5 0.5 0.5 19
1 20
19
1 20
19
1 20
21.5 1 22.5
20,5 2 22,5
0.5 0.5 20.5 2 22,5
24
1 25
0,5 24
1 25
Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
1. évf. 8
2. évf. 8
3. évf. 7
5 1 1 2 2 1 5
5 1 1 2 2 1 5
5 1 2 2 2 1 5
4. évf. 7 2 5 1 2 2 2 1 5
25
25
25
27
Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 5–8. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon- és népismeret* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
5. évf. 4 3 4
6. évf. 4 3 4
7. évf. 4 3 4
8. évf. 4 3 4
2
2
2
2
1 3
1 3
1
1
2 2 1 2 1 1
2 2 2 2 1 1
1 1
1 1
1
1
1 1 5 1
1 1 5 1
1 1 5 1
1
28
28
31
31
5 1
11 * A két tantárgy valamelyikének választása kötelező. Az Ember és társadalomismeret, Etika modul a 7. osztályos Történelem és állampolgári ismeretek tantárgyba épült be. Az Egészségtan modul a 6. osztályos testnevelés és a 8. osztályos Biológia tantárgyakba épült be 5. és 6. évfolyamon a vastagon szedett óraszámok a nem szakrendszerű órákat jelölik. Szabadon tervezhető órakeret felhasználása: 1-2. oszt.: magyar, matematika 1-1 óra 3. oszt.: matematika, magyar, környezetismeret 1-1 óra 4. oszt.: magyar, matematika, környezetismeret 1-1 óra 5. oszt.: természetismeret, informatika 1-1 óra 6. oszt.: matematika, természetismeret, tánc- és dráma 1-1 óra 7. oszt.: magyar, matematika, földrajz 1-1 óra 8. oszt.: matematika, fizika, biológia 1-1 óra 1.8.5. Nem kötelező tanórai foglalkozás tervezete . A nem kötelező tanórai foglalkozások tanévenkénti indításának lehetőségét a fenntartóval történő egyeztetés előzi meg. A nem kötelező tanórai foglalkozások órakeretét tanévenként az alábbi területeken használjuk fel: 1.-4. évfolyam 5.-8. évfolyam - Felzárkóztatás, tehetséggondozás 8 óra 11 óra - Környezeti nevelés 1 óra 4 óra - Nyelvórák bontása 3 óra 9 óra - Iskolai sport 2 óra 4 óra - Tánc 2 óra 1 óra A nem kötelező tanórai foglalkozások órakeretének konkrét felhasználása a mindenkori tanévkezdéskor kerül meghatározásra. Rögzítése: Éves munkatervben Tantárgyfelosztásban
12 1.8.6. Tantervek és szerzőik Magyar nyelv és irodalom
1 - 4.
Komplex magyar Magyar nyelv Magyar irodalom Komplex magyar Angol nyelv Német nyelv Matematika Történelem és állampolgári ismeretek Természetismeret
1-4. 5 - 8.
Adaptáció: OM kerettanterve Adaptáció: OM kerettanterve Adaptáció:OM kerettanterve Adaptáció: OM kerettanterve
5-8. 4 - 8. 4 - 8. 1 - 8. 5 - 8.
Adaptáció: OM kerettanterve Adaptáció: OM kerettanterve Adaptáció: OM ke3rettanterve Adaptáció: OM kerettanterve Adaptáció: OM kerettanterve
1 - 4. 5 - 6. 7 - 8. 7 - 8. 7 - 8. 7 - 8. 1 – 8. 1-4 5 - 8. 5 - 8. 1 - 8. 1 - 8. 5 -6. 5 - 6. 8.
Adaptáció: OM kerettanterve Adaptáció: OM kerettanterve Adaptáció: OM kerettanterve Adaptáció: OM ke3rettanterve Adaptáció: OM kerettanterve Adaptáció: OM kerettanterve Adaptáció: OM kerettanterve Adaptáció: OM kerettanterve
Földrajz Biológia Fizika Kémia Ének - zene Rajz és vizuális kultúra Informatika Technika és életvitel Testnevelés Tánc és dráma Hon- és népismeret Mozgókép és médiaismeret
Adaptáció: OM kerettanterve Adaptáció: OM kerettanterve Adaptáció: OM kerettanterve Adaptáció: OM kerettanterve Adaptáció: OM kerettanterve Adaptáció: OM kerettanterve
13
2. Arany János Általános Iskola 2.1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelménye Tantervek Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: H2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. szeptemberétől érvényes helyi tanterv.
2. 2. Óraterv 1-4. évfolyam óraterve
Éves óraszám
2. félévi óraszám
1. félévi óraszám
Éves óraszám
2. félévi óraszám
1. félévi óraszám
4
4
148
4
4
148
4
4
148
3
3
111
Magyar irodalom
4
4
148
4
4
148
4
4
148
4
4
148
Idegen nyelv
-
-
-
-
-
-
-
-
-
3
3
111
Matematika
4
5
166,5
5
4
166,5
4
4
148
3
3
111
Informatika
-
-
-
-
-
-
-
-
-
1
1
37
Környezetismeret
1
1
37
1
1
37
1
1
37
2
2
74
Ének-zene
1
1
37
1
1
37
1
2
55,5
1
1
37
Rajz
2
1
55,5
1
2
55,5
2
1
55,5
1
2
55,5
Technika és életvitel
1
1
37
1
1
37
1
1
37
1
1
37
Testnevelés
3
3
111
3
3
111
3
3
111
3
3
111
Kötelező tanítási órák összesen
20
20
740
20
20
740
20
20
740
22
23
832,5
2
74
2
2
74
2
2
74
2
3
92,5
2. félévi óraszám
Éves óraszám
4. évfolyam
1. félévi óraszám
3. évfolyam
Éves óraszám
2. félévi óraszám
2. évfolyam
Magyar nyelv
Tantárgy
1. félévi óraszám
1. évfolyam
Kötelező tanítási órák
Nem kötelező (választható) foglalkozás Felzárkóztatás, képességkibontakoztatás, 2 tehetséggondozás
5-8. évfolyam óraterve
1. félévi óraszám
2. félévi óraszám
Éves óraszám
2 2 3 3 3 1 2 2 1 1 2 0,5 22,5
2 2 2 3 3 1 2 2 1 1 3 0,5 22,5
74 74 92,5 111 111 37 74 74 37 37 92,5 18,5 832,5
2 2 2 3 3 1 1 2 1 2 1 1 1 3 0,5 25,5
2 2 2 3 3 1 2 1 2 1 1 1 1 2 0,5 24,5
74 74 74 111 111 37 55,5 55,5 55,5 55,5 37 37 37 92,5 18,5 925
5
6
203,5
Éves Óraszám
Éves óraszám
74 92,5 92,5 111 148 18,5 74 37 37 37 92,5 18,5 832,5
203,5
2. félévi óraszám
2. félévi óraszám
2 2 2 3 4 1 2 1 1 1 3 0,5 22,5
6
1. félévi óraszám
Nem kötelező (választható) foglalkozás Felzárkóztatás, képességkibontakoztatás, 5 tehetséggondozás
8. évfolyam
1. félévi óraszám
2 3 3 3 4 2 1 1 1 2 0,5 22,5
7. évfolyam
Éves óraszám
Kötelező tanítási órák Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret és egészségtan Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés Osztályfőnöki óra Kötelező tanítási órák összesen
1. félévi óraszám
Tantárgy
6. évfolyam
2. félévi óraszám
5. évfolyam
2 2 2 3 3 1 2 1 2 1 1 1 2 2 25
2 2 2 3 3 1 1 2 1 2 1 1 1 3 25
74 74 74 111 111 37 55,5 55,5 55,5 55,5 37 37 55,5 92,5 925
7
8
277,5
7
8
277,5
A „Tánc és dráma” (6.o. ének-zene ) , az etika ( 7.o a magyar irodalom ) a „ Hon és népismeret” ( 5.-6.o. történelem ) a „Mozgókép és médiaismeret” modulok ( 8.o technika ) tantárgyakba integrálódnak
Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
1. évf. 7(8)
2. évf. 7(8) 4(5) 1 1 2 2 1 5
3. évf. 7 (8) (1) 4(5) 1 1 2 2 1 5
4. évf. 6(7) 2(3) 4 1 1(2) 2 2 1 5
4(5) 1 1 2 2 1 5 25
25
25
27
Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 5–8. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon- és népismeret* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki
5. évf. 4(5) 3 4
6. évf. 4(5) 3 3(4)
7. évf. 3(4) 3 3
8. évf. 4 3 3(4)
2(3)
2(3)
2
2
1 2
1 2
1
1
1 1
2 2 1(2) 1(2) 1 1
1(2) 1(2) 2 2 1 1
1 1 5 1
1 1 5 1
1
1 1 Tört.i. (1) 1 5 1
5 1
17 Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
28
28
31
31
A szabadon tervezhető órakeret felhasználása: 1.-2.o matematika és magyar nyelv és irodalom 1-1 óra 3.o
matematika és magyar nyelv és irodalom 1-1 óra, idegen nyelv 1 óra
4.o.
környezetism. matematika, idegen nyelv 1-1 óra
5.o
magyar nyelv és irodalom, informatika 1-1 óra
6.o
magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem 1-1 óra
7.o.
magyar nyelv és irodalom, kémia, földrajz 1-1 óra
8.o.
matematika, biologia, fizika 1-1 óra
A hon-és népismeret 5.o. a történelem tantárgyba integrálódik. A hit és erkölcstan oktatást a 2012. CXC. köznevelési törvény vonatkozó 35.§ alapján kell megszervezni az érintett egyházak bevonásával, hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatásban való részvétel a tanulók számára önkéntes. Minden tanév május 2o-ig fel kell mérni a hit és erkölcstan oktatásiránti igényt. A hitoktatás megszervezéséhez az iskola segítséget nyújt az órarend összeállításakor és a teremigények felmérésekor. A 2007/08-as tanévtől az SNI-s tanulóinkat részben integráltan oktatjuk. A készségtárgyakat a velük azonos normál osztállyal együtt tanulják Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az 1. és 2. évfolyamon a magyar és a matematika tantárgy óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson. Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek minisztérium által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Iskolánkban a tanulók idegen nyelvként az angol, a német nyelvet tanulják. (3.-8.o. ) Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: Az első-negyedik évfolyamon a heti 5 kötelező testnevelés óra, délután a játékos, egészségfejlesztő testmozgás. Az ötödik-nyolcadik évfolyamon a heti 5 kötelező testnevelés óra,
18 tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak. A napközi otthonban a játékos, egészségfejlesztő testmozgás.
2.3. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a nevelők a következő szempontokat veszik figyelembe: A taneszköz feleljen meg az iskolahelyi tantervének! Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.
2. 4. A magasabb évfolyamra lépés feltételei A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A második-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.
19 Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon tanév végén 1 -3 tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónap második felében javító vizsgát tehet. /Háromnál több tantárgy esetén osztályismétlés/ A 2. év végéig osztályismétlés csak szülői kérésre vagy nagyfokú mulasztás miatt lehetséges. .A második-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha: o az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; o az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; o egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; vagy az egyes tantárgy éves óraszámának 30%-ánál többet. o magántanuló volt.
2. 5. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei Iskolánk minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz a felvételi körzetéből. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt a szülő személyi igazolványát; a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt); a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem voltóvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;
szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: a tanuló anyakönyvi kivonatát; a szülő személyi igazolványát;
20 az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.
2. 6. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, tantárgyakból az első-negyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek; A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom idegen nyelv (a 48. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél: a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik; az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak
21 egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban: az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. o (A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.) A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. A második-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. Az első, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:
KIVÁLÓAN TELJESÍTETT
JÓL TELJESÍTETT
MEGFELELŐEN TELJESÍTETT
FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL
A 2-8 évfolyamon félévkor és év végén osztályzattal minősítjük.
a tanulók teljesítményét, előmenetelét
Az első, a második évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az szövegesen értékeljük. A második.-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell
22 szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény 0-33 %: 34-60 %: 61-79 %: 80-90 %: 91-100 %:
Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)
2. 7. Az iskolai nevelő-oktató munka ellenőrzésének részeként az alább meghatározott méréseket kell elvégezni az előírt időközönként: Félévkor: 2. évfolyam: számolási készség mérése értő olvasási készség mérése 8. évfolyam: magyar matematika történelem idegen nyelv Év végén: 4. évfolyam: számolási készség mérése értő olvasási készség mérése helyesírási készség mérése 6. évfolyam: magyar matematika idegen nyelv 1 választott tantárgy A méréseket a pedagógusok tervezik meg, szükség esetén ehhez külső forrást is igénybe vehetnek
2.8. Magatartás és szorgalom értékelése A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.
23 A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. o A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. o A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. o A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: a házirendet betartja; a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; kötelességtudó, feladatait teljesíti; önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; tisztelettudó; társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik; az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; Jó (4) az a tanuló, aki: a házirendet betartja; tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; nincs írásbeli figyelmeztetője. Változó (3) az a tanuló, aki. az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; feladatait nem minden esetben teljesíti; előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; igazolatlanul mulasztott; osztályfőnöki figyelmeztetője van. Rossz (2) az a tanuló, aki: a házirend előírásait sorozatosan megsérti;
24 feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; több alkalommal igazolatlanul mulaszt; több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. o A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. o A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; munkavégzése pontos, megbízható; a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. Jó (4) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; a tanórákon többnyire aktív; többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; taneszközei tiszták, rendezettek. Változó (3) az a tanuló, akinek: tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.
25 Hanyag (2) az a tanuló, aki: képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; feladatait többnyire nem végzi el; felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. Azt a tanulót, aki képességihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.
2. 9. Az iskolai jutalmazás formái a. Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári dicséret, napközis nevelői dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret. b. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért, példamutató magatartásért részesíthetők.
és
kiemelkedő
szorgalomért
dicséretben
c. Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d. Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. e. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. f. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. g. A „Jó tanuló, jó sportoló” címet 1 lány- és 1 fiútanuló kaphatja meg év végén az alábbi feltételekkel: legalább 4,6 a tanulmányi átlaga, aktívan részt vesz a
26 különböző szabadidősportokban, a körzeti és megyei versenyeken 1-3. helyezést ér el /egyéni vagy csoportbeli/ A fenntartó finanszírozásában 10.000Ft-os pénzjutalomban részesül. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni.
2. 10. Az iskolai büntetések formái szaktanári figyelmeztetés; napközis nevelői figyelmeztetés; osztályfőnöki figyelmeztetés; osztályfőnöki intés; osztályfőnöki megrovás; igazgatói figyelmeztetés; igazgatói intés; igazgatói megrovás; tantestületi figyelmeztetés; tantestületi intés; tantestületi megrovás. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
2. 11. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása; az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot;
2. 12. Tantárgyi rendszer
27 2. 12. 1. A tantárgyak neve
Magyar nyelv- és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, állampolgári ismeretek Természetismeret, Környezetismeret Osztályfőnöki Földrajz Biológia Fizika Kémia Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Informatika Technika és életvitel Testnevelés és sport 2. 12..2. Tantervi modulok Tánc és dráma ( Ének-zene 6.o. ) Hon- és népismeret ( Történelem 5.o. ) Mozgóképkultúra és médiaismeret ( Tecnika 8.o. ) Etika ( Magyar irodalom 7.o. ) A tantervi modulok értékelése az adott tantárgyakon belül történik. 2. 12. 3. Új tanulásszervezési eljárások Szövegértés-szövegalkotás komp. terület oktatása 1. -4. évolyam Matematika komp. terület oktatása 1.-4. évfolyam Idegen nyelv (német) komp.terület oktatása 3.-8. évfolyam Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása 6. évfolyam Moduláris oktatás: hon- és népismeret tánc- és dráma mozgókép- és médiaismeret etika Tantárgytömbösített oktatás 5.-6.o. évfolyam Egyhetes témehét megszervezése Háromhetes projekt megszervezése Erdei iskola program megvelósítása Színházlátogatások megszervezése Lap-top program IKT-eszközökkel történő oktatás A tanulásszervezési eljárások részletes kimunkálása az „Eljárásrend”-ben található meg. Az „Eljárásrend” a PP mellékletét képezi.
28
2. 13. Nem kötelező tanórai foglalkozás tervezete A nem kötelező tanórai foglalkozások tanévenkénti indításának lehetőségét a fenntartóval történő egyeztetés előzi meg. A nem kötelező tanórai foglalkozások órakeretét tanévenként az alábbi területeken használjuk fel: - Felzárkóztatás, - tehetséggondozás - Iskolai sport A nem kötelező tanórai foglalkozások órakeretének konkrét felhasználása a mindenkori tanévkezdéskor kerül meghatározásra. Rögzítése: Éves munkatervben Tantárgyfelosztásban
29
2. 14. Tantervek és szerzőik 1 - 4. Magyar nyelv Magyar irodalom
5 - 8.
Adaptáció: OM kerettanterve Adaptáció: OM kerettanterve Adaptáció: OM kerettanterve Adaptáció: OM kerettanterve
5-8. Angol nyelv Német nyelv Matematika
3 - 8. 3 - 8. 1 - 8.
Történelem és állampolgári ismeretek Természetismeret
5 - 8.
Földrajz Biológia Fizika Kémia Ének - zene Rajz és vizuális kultúra Informatika Technika és életvitel Testnevelés Tánc és dráma Hon- és népismeret Mozgókép és médiaismeret
1 - 4. 5 - 6. 7 - 8. 7 - 8. 7 - 8. 7 - 8. 1 – 8. 1-4 5 - 8. 4 - 8. 1 - 8. 1 - 8. 5 -6. 5 - 6. 8.
Adaptáció: OM kerettanterve Adaptáció: OM kerettanterve Adaptáció: OM kerettanterve Adaptáció: OM kerettanterve Adaptáció: OM kerettanterve Adaptáció: OM kerettanterve Adaptáció: OM kerettanterve Adaptáció: OM kerettanterve Adaptáció: OM kerettanterve Adaptáció: OM kerettanterve Adaptáció: OM kerettanterve Adaptáció: OM kerettanterve Adaptáció: OM kerettanterve Adaptáció: OM kerettanterve Adaptáció: OM kerettanterve Adaptáció: OM kerettanterve Adaptáció: OM kerettanterve
2. 15. A tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok:
30
2. 16. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést és a tanulók tevékenykedtetését az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják
képek, betűkártyák, szótagkártyák bábok betűsín falitablók gyermeklexikon űrmértékek, számkártyák, mérleg-súlysorozat színes rudak videokazetták zenetanítást segítő eszközök: ritmus eszközök, zenehallgatási anyagok hangkazettán vagy CD-n diapozitívok mintázó eszközök testnevelés tantárgy tanítását segítő eszközök , labdák, kötelek, zsámolyok, bordásfalak, dobbantók, magasugrómérce, ugródomb, súlygolyók, tornaszekrény, labdák, gerenda írói arcképsorozat térképek szótárak, lexikonok hangkazetták, CD-k, videofilmek, könyvek, CD olvasó, -író falitablók számítástechnikai eszközök szintetizátor magnetofon, CD-lejátszó írásvetítők, diavetítők matematika tanításához szükséges síkidomok,testek, mérőeszközök, oktatótáblák terepasztal kőzetgyűjtemény földgömb, domborzati térképek, tellurium, iránytű fizika tanítását segítő mechanikai, optikai, elektromosságtani eszközök kémia tanítását segítő modellek, tablók, tanulókisérleti eszközök biológiai egységcsomag mikroszkópizáló csontvázak, oktatótáblák, technika tantárgyhoz szükséges eszközök reszelők, fogók, satuk, fúró
31
2.17 Egészségnevelési és környezeti nevelési program I.Helyzetkép Intézményünk a mindennapi élet egyik legfontosabb színtere, hiszen a nap nagyobbik részét itt töltik tanulóink. Alapvető törekvésünk kell, hogy legyen az, hogy az iskola váljon a család mellett az egészségfejlesztés és a környezeti nevelés legfontosabb helyszínévé. Iskolaépületünk 30 éves, nem régi, de a 2009-es felújítás óta jó állapotban van, Tantermeink tágasak, tájolásuk megfelelő természetes fényt biztosít. A mesterséges megvilágítás viszont elavult, korszerűsítésre szorul. Ennek megoldására folyamatosan törekedünk. Ugyanígy a nyílászárók cseréjét is tervezzük, hiszen hiába korszerű a fűtésünk, ha ablakainkon a hő egy része távozik. Mellékhelyiségeink, mosdóink állaga, higiéniás viszonyai kielégítők, fertőtlenítésük, takarításuk folyamatos. Az iskola épülete barátságos, a tanulók munkáival díszített, faliújságok, tablók, zöld növények teszik komfortossá. Jó érzés ide bejönni. A padok, székek mérete, alakja az életkornak és az előírásoknak megfelelő. Esztétikai szempontból történő cseréjüket elkezdtük, anyagi források függvényében folyamatosan újítjuk. Technikai felszereltségünk megfelelő. Az óraközi szüneteket a gyermekek a tágas, zárt, parkosított udvaron töltik , ahol szabadon mozoghatnak, kihasználva a kapcsolódó sportudvar adta lehetőségeket is. Napközis tanulóink számára étkezést biztosítunk napi három alkalommal. Az esztétikus étkezőhöz közvetlen kapcsolódik a konyha, így az étel nem kerül melegítésre. A teríték, a terítési szokások, az étkezési eszközök anyaga és tisztasága az előírásoknak megfelel. Az ételek minősége, tartalmassága követi a gyermekétkeztetési elvárásokat, bár tanulóinkban már kisiskolás korra rögzülnek az otthonról hozott beidegződések e téren is, így gyakori, hogy nem kérnek főzeléket vagy levest. A napközis szabadidős tevékenység rendszeres eleme a mozgásos játék, séta a környező erdőkbe vagy a tóhoz. Iskolánk környezeti szempontból integráns részét képezi a falunak. Évi rendszerességgel falutakarítást végzünk. Tanévenként két alkalommal /ősszel és tavasszal/ papírgyűjtést szervezünk. A szárazelem begyűjtése folyamatos. Bekapcsolódtunk a Kihívás Napja országos rendezvénybe, és részt veszünk a falu hagyományőrző műsorain. Tantestületünk minden tagja az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítására törekedik személyes példaadásával is. Szeretnénk tanulóinkban olyan természettudományos gondolkodásmódot kifejleszteni, hogy érzékennyé váljanak életmódjuk és környezetük minőségi megváltoztatására. Így elérhetjük azt, hogy ez felnőtt korukra az életvitelt meghatározó erkölcsi alapelvvé válhat.
32
Iskolai egészségnevelési program Iskolánkra nagy feladat és felelősség hárul tanulóink egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységünkkel szolgálni kell a gyermekek egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetünkkel segítjük azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek egészségi állapotukat javítják. Az iskolai egészségnevelés kiemelt feladata: az egészséges életvitel megvalósításához szükséges korszerű ismeretek, jártasságok, készségek kialakítása. az egészségbarát , egészségmegtartó viselkedés-és tevékenységformák bemutatása, gyakoroltatása. A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – tanórán és tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb életviteli ismeretekkel. a./ káros függőségek: alkohol, dohányzás, drogfogyasztás megelőzése azok káros hatásai a serdülő szervezetére. b./ helyes táplálkozási szokások kialakítása c./ a személyes higiénia alapvető kérdései d./ a szexuális kultúra és magatartás e./ családi életre való felkészítés f./ az aktív életmód , a sport egészségben betöltött szerepe g./ a környezet /lakás, közlekedés, iskola/ leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőinek elkerülési módjai h./ a környezet óvása az egészségkárosodás elkerülése végett. elfogadó, segítőkész magatartás kialakítása a beteg, sérült, fogyatékos embertársak iránt az egészséges állapot örömteli megélése, a harmonikus élet értékeként való tisztelete segítés a krízishelyzetbe jutottakon
Tevékenységformák az egészségnevelés területén: Mindennapos testmozgás biztosítása testnevelés órákon / napi rendszerességgel/ tömegsport foglalkozásokon, /napi rendszerességgel/ játékos egészségfejlesztő testmozgás, helyes testtartás a napközi otthonban is /napi rendszerességgel/ úszás lehetőségeinek biztosítása, kibővítése ,/igény szerint/ néptánc órák gyakorlatai /heti 2 alkalom/ kistérségi futóversenyek, /őszi, tavaszi szervezések/ kistérségi, körzeti sportrendezvények /alkalmanként/ Kihívás Napja rendezvényei /május hónap/ gyalog-és kerékpártúrák szervezése / hétvégi, őszi, tavaszi/
33
Higiénés magatartásra nevelés természetismeret órán alsó tagozatban /hosszú távon, folyamatosan/ egészség megóvása, tisztálkodási szokások, egészségvédelem, prevenció fogápolási program biológia és egészségtan, valamint osztályfőnöki órán a felső tagozatban / hosszú távon, folyamatosan/ Növekedés, változás, serdülőkori higiéniája, szexuális, családi életre nevelés, tájékoztató programok,előadások szervezése védőnő, iskolaorvos, gyermeknőgyógyász , ÁNTSZ bevonásával / alkalmanként, rövid távon, évente ismétlődve/
Egészséges táplálkozásra nevelés technika,biológia, egészségtan , osztályfőnöki órákon az egészséges táplálkozási szokások ismertetése / tanmenet szerint/ napközi otthonban az étkezés kulturált szokásainak gyakoroltatása / rövid távon, folyamatosan/
A biztonság megőrzése technika és életvitel, testnevelés órákon / folyamatos, rendszeres/ a személyes biztonság, közlekedésbiztonság, elsősegélynyújtás alapvető ismeretei, vetélkedők szervezése / tanéven belül/ Kresz-versenyekre felkészítés / aktualitás/ Együttműködés a rendvédelmi szervekkel; rendőrséggel, ifjúságvédelemi munkatársakkal / alkalmanként, aktuális esetben/
A szűrővizsgálatok rendszeressége Eszközök az egészségnevelés területén: fogászati ellenőrzések / évente 2 alkalommal kötelező jelleggel, a fogorvosi nyilvántartás szerint folyamatos prevenció/ egészségügyi szűrések a védőnő által összeállított iskolaegészségügyi munkaterv alapján.
Szellemi erőforrások: Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának feladata tanórán és azon kívül egyaránt. Fontos szerepe van az iskola gyermekvédelmi megbízottjának, aki folyamatos kapcsolatot tart a Családsegítő Központtal és a Gyermekjóléti Szolgálattal.
34 A községi védőnő, orvosunk, fogorvosunk naprakész információval, szakmai tapasztalattal, szűrővizsgálatokkal, előadásokkal is segíti az egészségnevelés területén végzett munkánkat. Rendszeres az osztályok szellőztetése és tisztaságának ellenőrzése, amit a DÖK-vezető tanár irányít. Évente egy alkalommal ÁNTSZ-előadó is segít a 7-8. osztályosok pubertáskori felvilágosításában.
Tárgyi erőforrások:
szakkönyvek, tablók, szemléltető modellek, videofilmek, sportudvar, sporteszközök, az egészséges bakonyi környezet.
Iskolai környezeti nevelési program A környezeti nevelés átfogó célja,hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását , ezzel az egészség megóvását. Súr falunak már van környezetvédelmi programja, sőt térségünkben működik egy felnőtt környezetvédő csoport is. Ennek vezetője környezetvédő szakmérnök, egyben intézményünk tanára is. Mivel az iskola a község meghatározó intézménye, ezért feladataink meghatározásakor kapcsolódtunk programjukhoz.
Az iskolai környezeti nevelés kiemelt feladata: olyan ismeretekkel és viselkedésmechanizmusokkal felvértezni a tanulóinkat, hogy életszemléletükké váljon a környezettel való harmóniára törekvés, tudatosuljon ezek egészségmegőrzéssel összefüggő szerepe, - ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése, - az ismeretek , szabályok összefüggések megértetése - a prevenció fontosságának felismertetése, - érzékennyé tenni őket a környezeti szépségek befogadására esztétikus környezet iránti igény kialakítása, felkészíteni tanulóinkat, hogy ha lehetőségük van választani, dönteni, akkor a környezetkímélő termékeket, technológiákat részesítsék előnyben. Kialakítani a gyerekekben a károsodásokat megelőző gondolkodást/ víz, levegő, talaj/ a későbbiekben a szelektív hulladékgyűjtés legyen természetes számukra, legyen természetes számukra a takarékos anyag- víz-és energiafelhasználás ismerjék környezetük veszélyes hulladékait, ismerjék a kezelésükre vonatkozó előírásokat, a tevékenységük során keletkezett hulladékok, maradékok újrahasznosítására törekedjenek a fenti ismeretek elsajátíttatása mellett tanulóinknak bemutatjuk, gyakoroltatjuk velük azokat a képességeket, készségeket, amelyek a természeti és társadalmi környezet zavartalan működését elősegítik. Környezettudatos és kritikus fogyasztásra nevelés, melynek során döntéseikben szerepet játszik a minőség a biztonság, a gazdaságosság és a takarékosság. /fogyasztóvédelem/
35
2 .Tevékenységformák a környezeti nevelés területén: a./ hagyományos tanórai keretek: A nemzeti alaptanterv és a kerettanterv lehetőségeit kihasználva – a tantárgyi programokból kiindulva- meg kell határozni a környezeti nevelési tananyagot Minden tantárgyba próbáljuk beépíteni a környezeti nevelés célkitűzéseit, koncentrációt teremtve a konkrét tananyag által kínált lehetőséggel, különös tekintettel a természetismeret, földrajz, biológia, osztályfőnöki és technika tantárgyakra.
b./ Nem hagyományos tanórai foglalkozások: szakkör / heti rendszerességgel iskolánkban működik a környezetvédő szakkör, tagjai rendszeres vízminőség vizsgálatot végeznek/ jeles napok , vetélkedők / Madarak és fák napján, Föld napján vetélkedők, faültetés, az iskola virágosítása/ pályázatokon való részvétel / kiírásoknak megfelelően rajzpályamunkák készítése/ gyűjtőmunka / levél és virág, termés/ terepgyakorlatok / a helyi tónál, az erdőben, a patak partján az élőhelyek élővilágának megismerése/ hulladékgyűjtés / ősszel és tavasszal., ezen kívül szárazelem-gyűjtés folyamatosan az erre kijelölt gyűjtőbe helyezve/ falutakarítás , parkrendezés, az iskola virágosítása / ősszel és tavasszal a helyi önkormányzattal összehangolva/ erdei iskola / eredményes pályázat esetén/ kirándulás, túra / kerékpár és gyalogtúra a környező Bakony tájainak felfedezése, év végén többnapos kirándulás az ország tájainak- köztük természetvédelmi területeinek megismerésére/ iskolai tisztasági verseny / rendszeres, folyamatos ellenőrzés, értékelés, jutalmazás/ állatkerti, növényházi látogatások Eszközök, módszerek a környezeti nevelés területén: Használunk hagyományos módszereket, de a környezeti nevelés szempontjából sokkal hatékonyabbak az élményalapú, tevékenységalapú, érzékenyítő. interaktív módszerek. Törekedünk ezek sokoldalú használatára. Alkalmazott eszközök: tankönyvek, folyóiratok, nyomtatott és elektronikus anyagok , természetfilmek
36 térképek, iránytűk, modellek, tájolók, tablók fizikai, kémiai mérésekhez, biológiai vizsgálatokhoz nagyító, mikroszkóp, bonckés, lupa, merítőháló, tesztcsík, pipetta, lakmuszpapír… játékhoz szükséges eszközök anyagok: papír, ragasztó, olló, fa… szerszámok a földmunkálatokhoz
