IRODALOM
KÖNYVEK
CARRIER, N. — HOBCRAFT, J.: D e m o g ra p h ic e stim a tio n fo r d e v e lo p in g societies. (D e m o g rá fia i becslési m ódszerek fe jlő d ő tá rs a d a lm a k részére.) P o p u la tio n In ve stiga tio n C om m ittee, London, 1971. 204 p. A könyv n a g yob b része a n n ak a ta n fo ly a m n a k az anyaga, a m e lye t a London School of Economics d e m o g rá fia i kurzusának h a llg a tó i ta n u ln a k az M. Se. fo ko za t elnyeréséhez. A népesedési a d a to k h ib á in a k és h iá n yo sság a in a k fe ltá rá s á ra és csökkentésére a lka lm a s ú ja b b m ódszerek ism ertetésével a kézikönyv elsősorban a fe jlő d ő országok d e m o g rá fia i p a ra m é tere i becslésének te c h n ik á já ró l ad á tte kin té st, de e m e lle tt hasznos segítséget n yú jt a sta tisztiku soknak és ku ta tókn a k, a kik hiányos, hibás népesedési a d a to k fe lh a szn á lá sá n a k g y a k o rla ti kérdéseivel fo g la lk o z n a k . A kézikönyv három fő részből á ll. Az elsőben egy-egy fe je ze t fo g la lk o z ik a h a la n d ó sági tá b la m od e lle k rendszerével, a kiegyenlítés és a h a la n dó sá g -be cslé s te ch n iká já va l és a sta b il népességi m od e lle k a lka lm azá sá va l. A m ásodik rész hét fü g g e lé k e t ta rta lm a z. A fü g g e lé ke k a h a la n d ó s á g i tá b la füg gvé n ye k érté ke in e k g e n e rá lá sá ra a lka lm a s Brass-féle m o d e lle ke t ism ertetik, a lka lm a zá su k m ó d já t p é ld á kka l szem léltetve. B e m u ta tjá k to vá b b á a h a la n d ó s á g i szint becslésének a m ódszerét két egym ást követő népszám lálás ko rm egoszlá sából a to vá bb é lé si valószínűségek fe lh a szná lá sá va l, kiegészítve a ko e fficie nse kke l végezhető k o rcso p o rt-e lto lá s, ille tv e felosztás te c h n ik á já v a l. (Az u tó b b i m ódszerre a kko r van szükség, a m ik o r a két népszám lálás közötti időszak nem 5 vagy 10 év, hanem e ttő l e ltérő, pl, 6 év.) A h a rm a d ik részben a Brass á lta l k id o lg o z o tt h a la n d ó sá g i tá b la m o d e lle k sorozata ta lá lh a tó , és egy tá b lá z a t, am ely a korcsoport felosztási ko e fficie nse ke t ta rta lm a zza . Brass h a la n d ó s á g i tá b la m odell-rendszere, am ely a kézikönyv gerince, a h a la n dó sá g szerkezetének le írá sá t más m ódszerrel közelíti meg, m in t a közism ert ENSZ m o d e lle k és az ezeket to v á b b fe jle s z tő p rin ce to n i re g io n á lis h a la n d ó sá g i m odellek. A ko n ve ncion á lis m ó d szerek töm eges m eg fig ye lé se kb ő l kísérlik meg az illeszkedő á tla g é rté ke k szárm aztatását, (a p rince to n i m od e ll-re nd sze r pl. 326 h a la n d ó sá g i tá b lá n a la p szik). Brossnak az ún. ,,lo g it" h a la n d ó s á g i tá b la m od ell-rendszere viszont a rra a ta p a s z ta la ti szabályszerűségre épül, hogy két bá rm ilye n h a la n d ó s á g i tá b lá b a n a to vá bb é lé si a rá n yo k között — a születéstől egy a d o tt X korig — egy logisztikus tra n szfo rm á ció a lka lm azá sa esetén lin e á ris ka p cso la t á ll fenn. Ha ,,p " egy a d o tt valószínűség, a kko r e tra n szfo rm á ció t a lk a lm a z v a : .J o g it” p = 0,5 lo g e (1 —p /p ). Ezt az összefüggést fig ye le m b e véve a Brass-féle ké t-p a ra m é te re s m od e ll-re nd sze r egyszerűsített fo rm á ja : Yx — A + B. Ysx, a h o l Yx = ,l o g it" 1x és Ysx = ,J o g it” 1sx az a la pul vá la s z to tt „s ta n d a rd ” h a la n d ó sá g i tá b lá b a n . A és В konstansok; a В p a ra m é te r csak pozitív lehet, az A p a ra m é te r lehet n egatív is. A m od e ll-re nd sze rt a p a ra m é te re k v á lto z ta tá s a g e n e rá lja . A m o d e ll-csa iá d c e n trá lis vagy á tla g o s ta g já t A = 0 és В = 1 esetén kapjuk. A Brass-féle m od e ll-re nd sze r előnye, hogy tö b b in fo rm á c ió t tud hasznosítani, n agyobb rugalm asság elérése érdekében és a k a p o tt értékek is p o n to sa b b a k. Á lta lá b a n nem v o n a t kozik ez a m e g á lla p ítá s a m od e lln e k a n yu g a ti országok pontos a d a ta iv a l kapcsolatos eset leges a lka lm a zá sá ra (pl. előreszám ításhoz), de e le g e n d ő bizonyító anyag á ll rendelkezésre a rra vonatkozóan, hogy a m od e ll fle x ib ilitá s a és m eg b ízh a tó ság a te ljesen k ie lé g ítő a fe jlő d ő országokra a lka lm azva . Különösen jo b b illeszkedést eredm ényez Brass m o d e llje a zoknak a fe jlő d ő országoknak az esetében, am elyekben a h a la n dó sá g roham os csökkenése csak a le g u tó b b i idő b e n kezdődött. Ezekben az országokban ugyanis a csecsemő- és a g yerm ek h a la n d ó s á g csökkenése sokkal gyo rsa b b ütem ű, m in t azokban a fe jlő d ő országokban, a m e lyeket az ENSZ m od e lle k vagy a ká r a p rin ce to n i re g io n á lis h a la n d ó sá g i tá b la m od e lle k kifejlesztéséhez fig y e le m b e vehettek. T ovábbi érdem e a kézikönyvnek, hogy ú ja b b m ódszereket ism ertet a korösszetétel to r zítá sa ina k kiegyenlítésére. A népszám lálások közötti to vá bb é lé si a rá n yo k a lka lm azá sá va l ka p cs o la tb a n is néhány új elem m el g a z d a g ítjá k a szerzők az iro d a lm a t, különösen az a rá nyok összegezésére k id o lg o z o tt ,,lá n c” -m ódszer érdem el em lítést. Bár a könyv kife je ze tte n a lk a lm a z o tt d e m o g rá fia c é lja ira készült, néhány e lm életi fo g a lm i kérdést is tá rg y a l, m in t pl. az ún. „á tla g o s rep rodukciós a rá n y” (M ean R eproduction
IRODALOM
283
Rate), a m ely elvezet az „e ffe k tív ” term ékenység egy jó l m e g a la p o zo tt, kifejezetten népességelőreszám ítási célokra alkalm as, becslési m ódszeréhez. т. J.
HENRY, L : Perspectives d é m o g ra ph iq u e s. 2. átd. kiad. (D e m o g rá fia i perspektívák.) I.N.E.D. Paris 1973. 115 p.
Louis H enry a népesség e lőreszám ításával fo g la lk o z ó könyvének á td o lg o z o tt és k ib ő víte tt m ásodik kiadása m egőrizte az 1964. évi első kiadás m inden erényét, és je le n tő s ta r ta lm i gazd ag o d á so n m ent keresztül. Ez a könyv ere d e ti rendeltetése szerint is ta n kö n yv nek készült, m ely a fra n cia o rszá g i dem ográfusképzésben nem le b e csü le nd ő szerepet v o lt h i vatva já ts z a n i; ezt a tu la jd o n s á g á t a m ásodik kiadás is m e g ő rizte ; a népességelőreszám í tással ka p cso la to s összes elvi és m ódszertani je lle g ű kérdéseket fe lö le li az á lta lá n o s je lle g ű m e g á lla p ítá s o k tó l kezdve a te c h n ik a i részletkérdésekig, Tankönyvszerű rendeltetésén t ú l m enően a népességelőreszám ítás pro b lé m a kö ré h e z kap cso ló dó még kifo rra tla n , vita t á r g yá t képező kérdésekre is kitér. A könyv bevezetése a népességi perspektívák és az e lő re lá tá s fo g a lm á t, v a la m in t az ország éle té ne k azo ka t a te rü le te it m u ta tja be, so ro lja fel, m elyek sikeres fu n kcio n á lá sá n a k a m egszervezéséhez a g y a k o rla ti ta p a s z ta la to k a la p já n szükség van á lta lá n o s vagy b izo nyos fa jta népességelőreszám ítás eredm ényeinek az ism eretére. Az első fe je z e t az előreszám ítás előkészítő m ű ve le te irő l: az a d o tt helyzet és a m ú lt b eli fe jlő d é s elem zéséről, az a lka lm a z a n d ó hipotézisek m egválasztásáról és az előreszám í tás c é lja ira a lka lm as fo rm á b a n v a ló le írá sá ró l szól. Illu sztrá ció ké p p e n a h a la n d ó sá g i és term ékenységi hipotézisek kia la k ítá s á n a k és rögzítésének egy-egy konkrét p é ld á já t m u ta t ja be. A m ásodik fe je ze t röviden kité r a népesség összlétszám ának ún. g lo b á lis előreszám ítási m ó d já ra is, m ajd a to v á b b é lő k szám ának nem és é le tk o r szerinti előreszám ítását tá rg y a lja igen részeltesen a h a la n d ó sá g a la ku lá s á ra von a tko zó k ü lö n fé le hipotézisek, az „in d u ló " , ill. elő re szá m ítan d ó fé rfi és női népesség kü lö n b öző részletességű korm egoszlásai és a né pesség „e lő re v ite le " során a lk a lm a z a n d ó lépések id ő ta rta m a (évről-évre, ille tve az ötéves p e rió d u so n ké nt v a ló „e lő re lé p é s e k ” ) k ü lö n fé le k o m b in á c ió in a k a b e m utatásával. A h a rm a d ik fe je ze t tá rg y a lja az élveszületések szám ának a kü lö n fé le kiszám ítási m ó d ja it. A fe je z e t első része á lla n d ó , m ajd vá lto zó term ékenység feltételezésével az á lta lá n o s (házas - j- nem házas) korspecifikus term ékenységi arányszám ok felh a szná lá si m ó d ja it rész letezi, ezen arányszá mok lo n g itu d in á lis és transzverzális v á lto z a ta in a k fe lh a szná lá si fo rm á it e g y a rá n t bem utatva. A fe je ze t m ásodik része a házasságból szárm azó élveszületések pers p ektivikus szám ának kiszám ításával fo g la lko zik. Ez u tó b b iva l ka p cso la tb a n a különböző h á zassági kohorszok á lta lá n o s házasságtartam — specifikus term ékenységének az a la p u lv é te lével k id o lg o z o tt hipotézisek és a születési sorszám szerint részletezett term ékenységnek a la p u lv é te lé v e l k id o lg o zo tt hipotézisek kia la k ítá s á n a k és fe lh a szn á lá sá n a k a m ódszereire is kitér. A n e g yed ik fe je ze t a házasságkötések szám ának e lőreszám ításával fo g la lk o z ik . Az e lő reszám ítás em e fa jtá ja sp eciális term észetű nehézségeinek és fő b b vo n a la in a k a fe lv á z o lása után k ü lö n -kü lö n fo g la lk o z ik az első házasságkötések p erspektivikus számának, v a la m in t az özvegyek és az e lvá lta k házasságkötései p erspektivikus szám ának a kiszám ítási m ó d szereivel. Külön pont elem zi az ötven éves koron tú l kö tö tt első házasságok jö vő b e ni szá m ának a becslési m ó d ja it. Az ö tö d ik fejezetben kerül sor a népesség v á n d o rm o zg a lm á n a k figye le m b e vé te lé vel készített előreszám ítások b e m u ta tá sá ra . A vá n d o rm o zg a lo m m a l ka p cso la tb a n rendelkezésre á lló a d a to k (in fo rm á c ió k) te ljességének és a vá n d orm o zga lo m retrospektív m eg fig ye lé sé ből nyerhető in fo rm á c ió kn a k a jellem zése után a külső és a belső vá n d o rlá so kn a k a f i g ye lem bevételével készült népességelőreszám ítások egy-egy p é ld á já t m u ta tja be. A h a to d ik fe je z e te t a szerző az ún. szá rm a zta tott e lő re szá m ításo kn a k: az is k o la lá to g a tó népesség, a kórházak népessége, a g a z d a s á g ila g aktív népesség és a háztartások szánna előreszám ításának szenteli. A g a z d a s á g ila g aktív népesség előreszám ításával k a p c s o la t ban ez u tó b b i fo g la lk o zá si ágak, ill. szektorok szerinti m egoszlás előreszám itásával k a p cs o la tb a n fe lm e rü lt néhány g o n d o la t (F. G u é la u d — Leridon, M . Febvay, A. Sauvy egy-egy ko n c e p c ió ja ) b e m u ta tá sá ra is kitér. A há ztartá so k szám ának előreszám ításával ka p cso la t-
284
IRODALOM
ban a nemek, kor és csa lá d i á lla p o t szerint e lő re szá m ított népesség a d a ta in és a kü lö n böző nemű, korú és cs a lá d i á lla p o tú h á ztartá sfő k hip o téziskén t e lfo g a d o tt arányszám ain a la p u ló előreszám ítási m ódot m u ta tja be, s m in th o g y ez u tó b b i fe lté te le zi a népesség ne mek, kor és csa lá d i á lla p o t szerinti előzetes előreszám ítását, kité r a csa lá d i á lla p o t szerinti m egoszlás e lőreszám ításának p ro b lé m a tik á já ra is. Ezzel ka p cso la tb a n G. C a lo t és R. Pres sât von a tko zó k o n ce p ció it á llítja szembe egym ással. Szól a h á ztartások na g yság á n a k és összetételének az előreszám ításáról is. A kü lö n b öző nagyságú h á ztartá so kn ak a m egoszlá sával k a p cso la tb a n m egem lékezik F. Bam as és N. T rib a lla t az Études et co n jo n ctu re 1967. évi de ce m b e ri szám ában m e g je le n t am a ta n u lm á n yá ró l is, m elyben a szerzők kim u ta ttá k, hogy a csa lá d o k nagyság szerinti m egoszlása je le n le g csak nem nagy m értékben tér el a n egatív b in o m iá lis elosztástól és kérdésként teszi fe l, hogy ez a m e g á lla p ítá s más id ő p o n to kra vona tko zó a n is e lfo g a d h a tó -e . H enry könyvének hetedik, utolsó fe je ze te a népességelőreszám ításoknak azokkal a f a j tá iv a l fo g la lk o z ik , melyek előkészítéséhez, m eg a la p o zá sá ho z és le b o n yolítá sá h o z rendszerint nem á lla n a k rendelkezésünkre p u b lik á lt a d a to k, ez u tó b b ia k a t k ü lö n fé le egyéb fo rrá so kb ól (h iv a ta li dossziékból, ü g y ira to kb ó l, esetleg rep re ze n ta tív a d a tfe lv é te l le b o n yolítá sa ú tjá n stb.) kell az előreszám ítást végző d e m o g rá fu sn a k p ó to ln ia . Ilyen pl. a gyorsan fe jlő d ő , ille tve h a n y a tló te le p ülése k népességének, az új városok, ill. a te le p ü lé scso p o rto k népességének, a kü lö n b öző nagyságú (típusú) la ká so kb an la kó személyek szám ának, va la m e ly v á lla la t, ill. üzem kü lö n b öző rang szerinti k a te g ó riá k b a ta rto zó d o lg o zó i szám ának stb. az e lőreszá m ítása. A szerző - a ko rá b b a n e tá rg ykö rrő l p u b lik á lt ta n u lm á n y a i a la p já n — különösen az utolsó e lőreszám ítástípust részletezi és illu s z trá lja p é ld á kka l. Louis H enry könyve a d e m o g rá fia igen nagy a ktu a litá sú , gyorsan fe jlő d ő á g á ró l ad m agasszínvonalú, jó l rendszerezett, le g kise b b részleteiben is a u te n tiku s á tte kinté st. Nem csupán a népességelőreszám ítások g y a k o rla ti le b o n yo lítá sá b a n é rd e ke lt szakem bereknek kell m egism erniök, hanem azoknak az egyéb tá rg ykö rö k kuta tásá va l fo g la lk o z ó d e m o g rá fusoknak is, a k ik e t érdekelt, hogy m iként gyüm ölcsöznek a d e m o g rá fia i elemzés elvei és m ódszerei, tö b b évtizedes m agasszinvonalú ku ta tásn a k szerző nevéhez fű ző dő igen értékes eredm ényei olyan speciális te rü le te n , m ely le h e t csupán „lé h a in te lle k tu á lis já té k " is, de b u k ta tó iv a l e g yü tt a d e m o g rá fiá n a k igen kom oly h iv a tá s tu d a tta l m űvelt ága is.
KELLY, W . 1.: A cost-effectiveness study o f c lin ic a l m ethods o f b irth c o n tro l: W ith special reference to Puerto-Rico. (A születésszabályozás k lin ik a i módszerei g a zd asá g i h a té konyságának az elemzése, különös te k in te tte l Puerto Ricora.) N ew York - W a sh in g ton — London 1972. Praeger. 122 p. W illia m J. K elly könyve a term ékenység ko rláto zá sá n a k g a zd a sá g i vo n a tko zá sa it elemzi. Ennek során elsősorban a m agas term ékenységű fe jlő d ő o rszágoknak a népesség gyors sza p o ro d á sá b ó l a d ó d ó p ro b lé m á ib ó l in d u l ki. A könyv m egjelenése id e jé n tö b b m in t 23 fe jlő d ő országnak v o lt m ár a term ékenység ko rláto zá sá ra irá n yu ló k o rm á n yp ro g ra m ja és 22 fe jlő d ő országban lé p te tte k m ár é le tb e á lla m i tá m o g a tá s t élvező különböző m a g á n p ro g ra m o ka t. A term ékenység k o rláto zá sá t célzó beru h á zá so ka t a szerző ezekben az országokban teljesen jo g o s u lta k n a k és tá m o g a tá s t é rd e m lő kn e k ta rtja . Könyve bevezető részében Stephen Enké-t, a g a z d a s á g d e m o g rá fia em e á ga egyik ism ert ú ttö rő jé t idézi, aki szerint ,,ha a d o tt n a g y ságú g a zd a sá g i e rő fo rrá so ka t a népesség sza p o ro d á sá n ak a ko rláto zá sá ra fo rd ítu n k ahelyett, hogy a term elés növekedésének a gyorsítására fo rd íta n á n k , ezek az erőforrások m integy százszor h a téko n ya b b a n fo g n a k az egy fő re ju tó jö ve d e le m növekedéséhez h o zzá já ru ln i szá mos fe jlő d ő o rsz á g b a n ."* R a cio n á lis beruházási p o litik a k ia la kítá sa érdekében egybe kell vetni egym ással a különböző cé lkitűzések elérésére fo rd íto tt beruházások utolsó eg ysé ge i nek a hasznosságát, s ennek az egybevetésnek az a la p já n kell g y a k o rla tila g kia la k íta n i e beruházások (tö b b e k között a term ékenység ko rlá to zá sá t célzó beruházások) va la m e ly id ő szak a la tti o p tim á lis abszolút nag yság a it. Kelly könyve két részből á ll. Az első rész (1., 2. és 3. fe je ze t) a term ékenység k o rlá tozása kü lö n b öző m ódszereinek a lka lm a zá si költségei és hatékonysága k v a n tifik á lá s á n a k a m ódszertani kérdéseit fo g la lja össze, érté ke li és fe jle szti to vá b b , m ásodik része (4., 5. és 6. fe je ze t) a Puerto Ricoban a lk a lm a z o tt te rm é ke n ység -ko rláto zá si m ódok költségeinek és ha téko n ysá g á n a k az e m pirikus elem zését ta rta lm a zza azzal a sikeresen el is é rt c é lla l, hogy ja v a s la to t tegyen az érvényben levő hiva ta lo s születéskorlátozási program tökéletesítésére.
30
* S te p h e n s E n k e : The e c o n o m ic A sp e c ts o f S lo w in g (1966. évi m á rc iu s i szám .)
P o p u la tio n G ro w th , The E co nom ic J o u rn a l, LXXVI
IRODALOM
285
A könyv első fe je z e te egy élveszületés m egelőzése költsé g eine k a kiszám ítását tűzi ki fe la d a tá u l. A jövőben fe lm e rü lő költségek je le n le g i értékének a m e g á lla p ítá s á ra törekszik, vagyis — m e g fe le lő k a m a tlá b fe lh a szná lá sá va l — a d iszko n tá lt n a g yság u ka t ta rtja kiszámíta n á ó n a k tö b b más e té m á va l fo g la lk o z ó szerzőhöz hasonlóan. A term ékenység ko rláto zá sá t célzó beruházások h a té ko n ysá g á t a m egelőző születések szám ával m éri, s a jövő b e n m eg előzendő születések szám át szintén a lka lm asa n m eg vá la szto tt diszkont-tényező fe lh a s z n á lá sával re d u k á lja je le n le g é rté ke lh e tő eredm énnyé. H a a va la m e ly 0 -va l je lz e tt évben fo g a n a to s íto tt term ékenységkorlátozási a kciók következtében az n -n e l je lz e tt évben A számú éjveszületést sikerül e lk e rü ln i és az n -n e l jelzett évben egy élveszületés m egelőzés Vp d o l lá rb a , vagyis A számú élveszületés m egelőzése A :V p d o llá rb a kerül, a kko r ennek a je le n le g i é rtéke r k a m a tlá b alka lm azá sa esetében A V p /( 1 + r ) n d o llá r lesz stb. Ilyen részletesen - a vonatkozó p u b lik á c ió k eredm ényeinek k ritik a i szám bavétele és tová bb fe jle szté se a la p já n — fo g la lk o z ik a szerző az egy élveszületés kiküszöbölési kö ltségeinek a kiszám ítására szo lg á ló m ódszernek a kia la kítá sá va l. A könyv m ásodik fe je ze te a term ékenység korláto zá sá va l fo g la lk o z ó egészségügyi szer vek (k lin ik á k ) ,,te rm e lő ” , ill. „s z o lg á lta tá s n y ú jtó " fu n k c ió ja kü lö n b öző sa já to ssá g a in a k és k ü lö n fé le költsé g eine k részletes le írá sá t és elem zését ta rta lm a zza egy m eg fe le lő „te rm e lé si fü g g v é n y " k ia la k ítá s á ra téve kísérletet. A könyv h a rm a d ik fe je ze te tá rg y a lja a m eg e lő zö tt születések szám ának méréséhez szük séges d e m o g rá fia i fo g a lm a k a t és kü lönböző (d ire k t és in d ire kt) m ódszereket. Ennek során a fo g a m zá sg á tlá s sikerességének, ill. sikertelenségének a mérésére, a fo g a m zá sg á tlá st fo ly ta tó k, ille tv e a b b a h a g y o k a rá n yá n a k a m érésére stb. szo lg á ló m ódszerek b e m u ta tá sá ra és k ritik a i értékelésére is sor kerül. A term é ke n ység ko rlá to zó tevékenység á lta l m e g e lő zö tt élveszületések szám ának becslésére a szerzőnek szintén van saját, ere d e ti módszere. A könyv 4., 5. és 6. fe je ze te — m in t je le ztü k — Puerto Rico d e m o g rá fia i és ga zd asá g i helyzetének a leírásával és az o tt a lk a lm a z o tt te rm é ke n ység ko rlá to zó m ódszerek ga zd asá g i ha téko n ysá g á n a k konkrét elem zésével, tö kéletesítési lehetőségeivel fo g la lko zik. A könyv végén szakszerűen ö sszeállított, g a zd a g — b á r csaknem kizá ró la g a n g ol, ille tve spanyol nyelven p u b lik á lt m űveket ta rta lm a z ó -b ib lio g rá fiá t, v a la m in t a m a te m a tika i fo rm u lá kb a n a lk a lm a z o tt jelö lé se k és a fő b b fo g a lm a k szakszerű m a g ya rá za tá t ta lá lju k . H ogyan é rté ke lh e tő W illia m 1. K e lly-nek ez a könyve? E lőrebocsátjuk, hogy a szerző személyében az a m e rika i g a zd a sá g d e m o g rá fia a p u b lik á c ió k száma a la p já n ítélve egyik igen e rőteljesen fe jlő d ő , te kin télyes irá n yza tá n a k a ké p vise lő jé rő l van szó, könyvének értékelése te h á t je le n tő s m értékben a szóban fo rq ó irá nyza t értékelésének a függvénye. A m ennyiben m a g á t az irá n y z a to t k ritik a i értékelés n élkül e lfo g a d ju k , meg kell á lla p íta n u n k , hogy a szerző h o zzájárulása az egy élveszületés m egelőzéséhez szükséges költségek kiszám ításának a m ódszertanához, a term ékenységkorlátozással fo g la lk o z ó k lin ik á k „te rm e lő ” , ille tve „s z o l g á lta tá s n y ú jtó " tevékenységének az elemzéséhez, a kiküszöbölt élveszületések va la m e ly id ő szak a la tti szám ának becslési m ódszereihez stb. nem te k in th e tő je le n té kte le n n e k. A tém án b e lü li összefüggéseikből kira g a d va , ö n á lló kérdésként kezelve is érdekesek és értékesek t o vá b b á a könyvnek ezek a részei, hiszen m inden olyan országban, a h o l létezik te rm é ke n y ségkorlátozás, e tevékenységnek va n n a k költségei, van hatékonysága stb., s kétségtelen, hogy a d e m o g rá fiá n a k , ille tve g a zd a s á g d e m o g rá fiá n a k m indezt k v a n tifik á ln ia , elem eznie kell. E le n g e d h e te tle n ü l fo n tos lenne a zonban — s ez m ár a szóban fo rg ó ku ta tási irányzat k ritik á já t is je le n ti — a n n a k a tisztázása is, hogy a term ékenység, s e zá lta l a néoesséqszám növekedésének korláto zá sa nem m in dig és nem m inden országban te k in th e tő különböző g a zd asá g i és n e m -g a zd asá g i term észetű m eg fo n to lá so k a la p já n kívánatosnak, hasznosnak. A kü lö n b öző ism érvek sze m p o n tjá b ó l o p tim á lis népességszám, ille tve szapo rodási ütem p ro b le m a tik á já t a szerzőnek nem le tt volna szabad te ljesen fig ye lm e n kivül h agynia, ille tve csak a fe jlő d ő országok népességeinek az a la p u l vételével m e g íté ln ie a könyvben tá rq y a lt p ro b le m a tika ugyanis elsősorban a fe jlő d ő országok n é p e ssé g p o litiká ja sze m p o n tjá b ó l releváns.
O n the m easurem ent o f hum an fe rtility . Selected w ritin g s o f Louis Henry. (Az em beri te r mékenység mérése. Louis H enry v á lo g a to tt írásai.) Ford. és szerk. M. C. Sheps — E. La p ie rre -A d am cyk. A m sterdam — N ew York — London 1972. Elsevier. 228 p.
A népesség növekedésének és vá lto zá sán a k sze m p o n tjá b ó l igen je le n tő s a n a ta litá s szin tjé t m eg h a tá ro zó tényezők vizsg á la ta . Bár a tá rsa d a lm i, g a zd asá g i és p szich o ló g ia i té nyezők képezik a n a ta litá s vá lto zá sán a k fő fo rrá sa it, ezek csak a re p ro d u kció fiz io ló g ia i tö r vényszerűségeinek keretei között és a zokkal összefüggésben fe jtik ki ha tásu ka t, am i csak
286
IRODALOM
bizonyos fiz io ló g ia i tényezők m ódosításában n yilvánul meg. Fontos te h á t a n n ak vizsgálata, hogyan és m ilyen m értékben b e fo lyá so lja a re p ro d u kció t a fiz io ló g ia i fu n kció k természetes és in d u k á lt változása. Az ilyen vizsg á la to k sze m p o n tjá b ó l rendkívül je le n tő s a „te rm é sze te sen" (azaz a születések ko rláto zá sá ra szándékosan te tt lépések n é lkü l) szaporodó népesség re von a tko zó a d a to k elemzése és olyan m od e lle k fe lá llítá s a , am elyek fé n yt de ríte n e k a kér déses fiz io ló g ia i fu n k c ió k ha tása ira . Louis Henry, a Párizsi Egyetem professzora v o lt az első, aki m eg a la p o zo tta n és széles skálán m ozogva fo g la lk o z o tt ilyen m ode lle kke l. Ezek a m od e lle k elsősorban azokra a p ro b lé m ákra irá nyu ln a k, am elyek a fé rje z e tt nők rep ro d u ktív telje sítm é n yé n e k elemzése során m e rülnek fe l. Sok olyan kérdést te tt v izsg á la t tá rg yá vá , am elyekre a válasz e g y á lta lá n nem m a g á tó l é rte tő d ő , m int p é ld á u l: H ogyan a la k u l a zoknak a h á za spároknak a reproduktív viselkedése, am elyek nem ko rláto zzá k re p ro d u k c ió ju k a t fo g a m z á s g á tló a lka lm a zá sá va l vagy művi abortusszal? M i a szerepe a re p ro d u k c ió t m eg h a tá ro zó fő b io ló g ia i tényezőknek a re p rod u ktív viselkedés a la k u lá s á b a n ? Ha adva va n n ak a csa lá d o k egy bizonyos sokaságára olyan a d a to k, m in t a házasságkötés d á tum a , a házaspár é le tko ra a hózassságkötés id e jé n , a születések száma és d á tum a , - m ilyen m ódszerekkel le h e t a le g h a té ko n ya b b a n elemezni ezeket az a d a to k a t? M ilye n következtetések vo n h ató k le ezeknek a h á zaspároknak a term észetes term ékenysé gére, a b io ló g ia i tényezők é le tk o rtó l fü g g ő vá lto zá saira , a csoportok közötti különbségekre v o n a tko zó la g ? Louis H enry e kérdések m egválaszolása c é liá b ó l m a te m a tika i m o d e lle ke t konstruált. Ezeket a m o d e lle ke t és a b e lő lü k le vo n h ató következtetéseket ta lá lh a tja meg az olvasó Az e m b e ri term ékenység c. könyvben. A to v á b b ia k b a n röviden ism e rte tjü k az egyes fe je ze te k ta rta lm á t. Az első fe je z e t cím e: A term észetes term ékenység m érőszám ainak e lm é le ti a la p ja i. Ez a cikk e re d e tile g 1953-ban je le n t meg. Az e lő a d o tt m odell nem veszi e x p lic ite számí tá sb a az e lv e té lt terhességet. A szerző ugyan m eg e n g e d i, hogy a m egterm ékenyíthetőség (azaz az élve születéshez vezető fogam zás valószínűsége) és a nem fo g éko n y (azaz a te r hesség és a szülést követő fo g am zá ské p telen ) időszak ta rta m a h á za spá ro n ké nt e lté rő le gyen, de fe lté te le z i, hogy az egyes p á ro kn á l ezek konstans értékkel rendelkeznek egészen a végleges te rm é ke tle n időszak kezdetéig. T ovábbi feltételezés, hogy a term éketlenség be következésének valószínűsége az é le tko rra l e g yü tt nő. E feltevések m e lle tt következtetni le het a házasság x id ő ta rta m á h o z ta rto zó term ékenységi a rá n yn a k és vá rh a tó ku m u la tív te r m ékenységnek vá rh a tó értékére. A cikk fo g la lk o z ik a p a ra m é tere k becslésének és a k ü lö n böző típusú a d a to k n á l fe llé p ő torzítások becslési m ódszereivel is. A m ásodik fejezet, am elynek cím e: Termékenység és c s a lá d : m a te m a tik a i m o d e lle k (I). (1957-ben m e g je le n t cikk) Louis H enry to v á b b i vizsg á ló d á sa in a k e redm ényeit közli. A szerző m e g m u ta tja , hogy félrevezető, ha e lte kin tü n k a terhesség kü lö n b öző kim e ne te le i közötti m eg kü lö n b ö zte té stő l. Erre va ló te k in te tte l e xp licite szerepelteti m o d e llje ib e n az élve szüle tést és az e lv e té lt terhességet. A terhesség ké tfé le kim e ne te lé n e k m eg fe le lő e n ké tfé le e l oszlást fe lté te le z a nem fo g éko n y időszak ta rta m á ra . A vizsg á ló d á sok a term ékeny asszo nyok hom ogén c s o p o rtja ira ko rláto zó d n a k. A ta n u lm á n y központi té m á já t a három é le tk o r fü g gvé n y (a m egterm ékenyíthetőség, az abortusz és a nem fo g éko n y időszak á tla g o s ta r ta m a ) képezi, v a la m in t a fo gam zási a rá n yo k és a term ékenységi a rá n yo k vizsg á la ta . A szerző a m o d e lljé t num erikus a d a to k k a l is illu s z trá lja . A h a rm a d ik fe je z e t az előző cikk (1961-ben m eg je le n t) m ásodik részét közli. Ebben a szerző fig y e lm e fő le g a következő té m á kra irá n y u l: a k u m u lá lt term ékenység eloszlása a házasság ta rta m a szerint; a születések közötti á tla g o s id ő kö zö k; összefüggés a be fejeze tt term ékenység és az időközök között; a csökkenő m egterm ékenyíthetőség id ő szakának az utolsó néhány születés közötti időközökre. A nem fo g éko n y időszak ta rta m a a term észetes term ékenység becsléseiben c. cikk (1964-ben je le n t meg, és a könyv ne g yed ik fe je ze té t képezi) azokkal a m ódszerekkel fo g lalkozik, am elyek az élve születéssel kapcsolatos nem fo g é ko n y időszak á tla g o s ta rta m á hogy a m egterm ékenyíthetőség vagy a nem fo g é ko n y időszak ta rta m a vagy m ind a kettő hatása az é le tk o r függvénye. A könyv utolsó, ö tö d ik fe je ze te a M éhen b e lü li h a la n d ó s á g és a m egterm ékenyíthetőség c. c ikke t (m e g je le n t 1964-ben) ta rta lm a zza . A sza kirod a lo m nagy fig y e lm e t fo rd ít a házas ságkötéstől az első élve születésig ta rtó időszakok eloszlására. Azok a sta tisztika i a datok, am elyek fo g a m z á s g á tló t n yilvá n va ló an nem a lka lm a zó h á zaspárokra vonatkoznak, gyakran nem egyeztethetők össze olyan m od ellekkel, am elyek azt fe lté te le zik, hogy (a) a m egterm é kenyíthetőség m inden asszonyra konstans, (b) e fü g gvé n y értéke m egegyezik m inden aszszonyra, (c) az e lve té lt terhesség fig ye lm e n kívül h agyható. Louis H enry olyan m odellekkel
IRODALOM
287
do lg o zik, am elyek a (b) és (c) fe lté te lre nem tám aszkodnak. Feltételezi a m egterm ékenyíthetőség eloszlásainak, az e lve té lt terhesség bekövetkezésének és az ab o rtu szt követő nem fo g é ko n y időszakok ta rta m a két konstans értékének tö b b különböző ko m b in á c ió já t. C ikkében a szerző összehasonlít bizonyos, em p iriku s a d a to k b ó l nyert in d e xé rté ke ke t ugyanezen in dexeknek a m odelleken a la p u ló , h ip o te tiku s a d a to k b ó l szám ított értékeivel. Sz. M.
V
ROUBICEK, V.: Z á k la d n i pro b le m y obecné a ekonom ické dem o g ra fi e. (A tá rsa d a lo m és gazV
d a s á g d e m o g rá fia a la p ve tő p ro b lé m á i.) Vysoká Skola Ekonomická, Praha, 1972. 159 p.
A Prágai K ö zg a zdaságtudom ányi Főiskola n é p ga zd a sá g i fa k u ltá s á n a k a h a llg a tó i ré szére ö ssze á llított ta n k ö n yvp ó tló p u b lik á c ió ö t részből á ll. Az első rész a d e m o g rá fia és a n é p essé g p o litika k a p c s o la ta in a k a m e g vilá g ítá sá t tűzi ki célul. Ebben a részben ta lá lju k a d e m o g rá fia i és a g a zd a sá g d e m o g rá fia tá rg y á n a k m eg határozását, k a p c s o la ta ik á lta lá n o s jellem zését, v a la m in t a n é p e ssé g p o litiká va l kapcsolatos fo g a lm a k m a g y a rá z a tá t (a n é p essé g p o litika cé lja in a k , fo rm á in a k, eszközeinek stb. a le írá sát). A m ásodik rész a tá rs a d a lo m d e m o g rá fia a la p ja in a k b e m u ta tá sá val fo g la lko zik. Ebben a részben va n n ak a népszám lálási népessé g ka te g ó riá ka t, a népesség te rü le ti m egoszlását, v á n d o rm o zg a lm á t, nem, kor és kü lönböző tá rs a d a lm i—g a zd asá g i ismérvek szerinti m egosz lását b e m u ta tó fe je z e te k; itt ta lá lju k a család, a háztartás, a lakások, ill. la kó h á zak népes sége, a rep ro d u kció , v a la m in t a népesség és a g a zd asá g közötti ka p cso la to k elemzése so rán fe lm e rü lő fo g a lm a k első b e m u ta tá sá t is. A h a rm a d ik rész a g a zd a sá g d e m o g rá fia a la p ja it tá rg y a lja . E résznek a népességet m in t m un ka e rő fo rrást b e m u ta tó fe je ze te v ilá g ítja meg a m unkaképes korú, a munkaképes, a g a z d a s á g ila g aktív, a g a zd a sá g ila g inaktív, stb. népességek fo g a lm a it és b e p illa n tá s t n y ú jt a fo g la lk o z á s i statisztika néhány kérdéskörébe is. A népesség és a m unkaerő re p ro d u k c ió já n a k a k a p c s o la ta it elem ző fe je ze te a g a z d a s á g ila g aktív népességre nehezedő e l ta rtá s i te rh e kn e k a népesség ö re g edéséből a d ó d ó növekedését és a d e m o ö ko n ó m ia i egyen súly egy m a te m a tik a i m e g fo g a lm a zá sá t is b e m u ta tja . Ez u tó b b i szerint a nem zeti jövedelem (D), a lakosság fogyasztása (S) és a fe lh a lm o zá s (A) között D = S + A összefüggésből a d ó d ó a n a m unkaterm elékenység (v) a g a z d a s á g ila g aktív lakosok szám ának (T), az egy fő re ju tó fogyasztás (s) p e d ig az összes népesség szám ának (0) ism eretében
fo rm u lá k k a l d e fin iá lh a tó , vagyis
Az egy g a z d a s á g ila g aktív személyre ju tó lakosok szám ának (O /T = h) és az egy g a z d a s á g ila g aktív személyre ju tó fe lh a lm o zá s vo lum enének (A/T = a) ism eretében m e g á lla p ít ható, hogy
A fe n ti a la p v e tő összefüggések ta rta lm á t a szerző szavakban is m egfogalm azza.
288
IRODALOM
A negyedik rész a népességelőreszám ítások p ro b le m a tik á já v a l fo g la lko zki. E rész első fe je ze te a h a la n d ó s á g i tá b lá t és a h a la n d ó sá g i tá b la fe lh a szn á lá sá va l végezhető egysze rűb b elem zéseket m u ta tja be. Kitér a kü lönböző h a la n d ó sá g i tá b la m o d e lle k re is. M ásodik fe je ze te a népességelőreszám ítás kü lö n b öző fa jtá iv a l ism erteti meg az o lva só t (egyik é r dekessége a há ztartá so k összetételének előrebecslésére von a tko zó p o n t). K itér a különböző szu b p o p u lá ció k előreszám ításának, a re g io n á lis prognózisok a népesség v á n d o rm o zg a lm á ból a d ó d ó nehézségeinek és az iz o lá lt népességek e lő reszám ításának a vizsg á la tá ra is. Az ö tö d ik rész a népességre és a n é p m o zg a lo m ra vo natkozó a d a to k fő b b fo rrá s a it (népszám lálás, m ikrocenzus, né p m o zg a lm i sta tisztika ) m u ta tja be. V la d im ír R oubicek elsősorban d id a k tik a i szem pontokat követő összeállítása, fe lé p íté sének eredetisége, m elynek kia la k ítá s á b a n a „rendszerező elv” szerepét fe lte h e tő e n az já t szotta, hogy a p u b lik á c ió egész m o n d a n iv a ló já t a n é p e ssé g p o litiká b a n va ló fe lh a s z n á lh a tóság c é ljá n a k re n d e lje a lá , elism erést érdem el. Kérdéses m arad azonban, hogy célszerű-e az á lta lá n o s d e m o g rá fia i le író je lle g ű részeit tá rs a d a lo m d e m o g rá fia k é n t e lő a d n i (m ásodik rész) és te lje se n e lte k in te n i a d e m o g rá fia i elemzés olyan egyszerű eszközeitől is m in t a nyers és a tis z títo tt n é p m o zg a lm i arányszám ok, a né p m o zg a lm i je le n sé g ek tá b la m ó d sze rű elemzése stb. Az összeállításban a h a la n d ó sá g tá b la m ó d sze rű elemzésén kívül csupán a g a zd a sá g i a k tiv itá s tá b la m ó d sze rű elemzése ta lá lh a tó meg (két helyen is), az egyéb n é p m ozgalm i és az egyéb g a zd a sá g i je le n sé g ek tá b la m ó d sze rű elemzése e lm a ra d . A szerző u g ya na kko r u ta l a d e m o g rá fia i é le tra jz fo g a lm á ra is, m ely u tó b b in a k a kid o lgozása - m int ő is hangsúlyozza — az é le t fo lya m á n e lő fo rd u ló je le n sé g ek tá b la m ó d sze rű elemzése nélkül elké p ze lh ete tle n . V la d im ir Roubicek könyve a d e m o g rá fia jó l hasznosítható kézikönyv.
egyetem i
és
fő is k o la i
szintű
o kta tá sá b a n
SWEET, 1. A .: W om en in th e la b o r force. (A női m unkaerő.) N ew Y ork — London 1973, Se m in ar Press. 211 p. (Studies in P o p u la tio n .)
A könyv a nők m u n k a v á lla lá s á t az Egyesült Á lla m o k b a n vizsg á lja . E téren nagy tá r sa d a lm i változások következtek be az utolsó é vtize d be n : a II. v ilá g h á b o rú kezdetétől „ d r á m aian n ő tt” a nők m un ká b a á llása. M íg 1890-ben a m unkaképes korú nők 18,2% -a d o l gozott, 1940-ben pe d ig 2 5 ,8% -a, 1960-ban ez az a rá n y m ár 34 ,5% -ra és 1970-re 40°/o-ra nőtt. A II. v ilá g h á b o rú u tá n i évtizedekben különösen a házas és gyerm ekes nők m u n ka vá l la lá sa n ö ve ked e tt: 1940-ben 13,8%. 1960-ban p e d ig 30,6% . Ezen b e lü l a 10 év a la tti g ye r m ekkel rendelkező anyák aránya 7 ,8 % -ró l 21 ,0% -ra em elkedett. Ismeretes, hogy a „k é tp u p u teve g ö rb e ” , am ely a női g a zd a sá g i a ktivitá s kor szerinti m egoszlását á b rá z o lja , lényeges m ódosuláson m ent keresztül az u tó b b i 1—2 évtizedben az ip a rila g fe jle tt k a p ita lis ta o rszá g o kb a n : 1. egyre n a g yob b a 40—55 évesek aránya a kereső fo g la lko zá ssa l rendelkező nők kö zö tt; 2. lényegesen m eg e m e lke d ett a fé rje z e tt és/vagy g ye r m ekkel rendelkező nők ga zd asá g i a ktivitá sa . J. A. SWEET az u tó b b i kérdést vizsg á lja igen b e h ató a n az A m e rika i Egyesült Á lla m o k p é ld á já n . 1960-ban a 20—24 évesek 27,6% -a, a 25—29 évesek 2 4 ,1 % -a , a 30—34 évesek 26,3% -a d o lg o z o tt. Tehát viszonylag nem nagy azoknak az aránya, a kik a férjhezm enés ill. g ye r mekszülés után m egszakították kereső fo g la lko zá su ka t. M in é l m ag a sa b b iskolai vé g ze tt séggel rendelkeznek, a n n á l n a g yob b a rá n yb a n d o lg o zn a k és a n n á l kisebb m értékben h a g y já k a b b a a kereső fo g la lk o z á s t fé rjh e zm e n ete l és szülés után. Természetesen, ha azokat az a n y á k a t nézzük, a k ik 6 éves kor a la tti gyerm ekkel rendelkeznek, ná lu k lényegesen az á tla g a la tt van a g a z d a s á g ila g a ktíva k a rá n y a : 16,9% . Ezek nagy tö b b sé g e a 20—24 és 2 5 -2 9 évesek k a te g ó riá já b a esik. Viszont a 6—17 éves gyerm ekkel rendelkező anyák kö ré ben m ár 36,0% a g a z d a s á g ila g aktívak aránya. A könyv a fé rje z e tt és gyerm ekkel rendelkező nők g a zd a sá g i a k tiv itá s á t elem zi d e m o g rá fia i szem pontból. M ódszere és k iin d u ló p o n tja ta n ulság o s a szocialista országokban a női m unkaerő tá rs a d a lo m tu d o m á n yi (közgazdasági, d e m o g rá fia i, s zo cio ló g ia i) ta n u lm á n yo zá sa sze m p o n tjá b ó l is. A m e lle tt érvel ugyanis, hogy a női m un ka e rő t (e g yá lta lá n az em bert m in t m unkaerőt) nem in d iv id u á lis a n , hanem c s a lá d i egységben kell ta n ulm á n yo zn i, p á rh u zamosan ill. e g yü tt a g a zd asá g i és d e m o g rá fia i je le n sé g e ke t (kiegészítve ezeket szocio ló g ia i és p szich o ló g ia i szem pontokkal is). A zt az elvet, hogy a m un ka e rő t csa lá d i egységben, a csa lá d i viszonyok függvényében kell vizsgálni, először Evelyn KITAG AW A fo g a lm a zta meg
IRODALOM
289
1956-ban, m ajd ennek a la p já n kid o lg o zta k egy ku ta tási ja v a s la to t SWEET könyve ezt a k o n ce p ció t érvényesíti. A házasságban é lő nők g a zd a s á g i a k tiv itá s á t elem zi a 60-as évek ben az U S A -ban, a hogy azt c s a lá d ju k összetétele b e fo lyá so lja . Vagyis a női m unkát vizs g á lja a nő csa lá d i po zíció ja o ld a lá ró l. Az 1960-as n épszám lálási a d a to k a t használja fel, ill. a h á ztartá so kb ól v e tt 1 % 0-es m intát, am ely 60 év a la tti, fé rjü k k e l élő házas nőkre te r je d t ki. A könyv első fe je ze té b e n a la p o s iro d a lo m elem zést ta lá lu n k a női m unkaerőről. N e m csak a közgazdasági iro d a lm a t te k in ti á t (a m unkaerő u tá n p ó tlá sa , fogyasztás a c s a lá d ban), hanem azon szo cio ló g ia i és p szich o ló g ia i tényezőkre vonatkozó m un ká ka t is, a m e lyek b e fo ly á s o ljá k a nő, az anya m u n ka vá lla lá sá t (g a z d a s á g i-p é n z ü g y i okok, a személyes m eg elégedettség keresése a csa lá d b a n és a m unkában, az önm egvalósításra, fü g g e tle n ségre, tá rs a d a lm i ka p cso la to k létesítésére törekvés). S fő le g a család d e m o g rá fia i m uta tó i és a m u n k a v á lla lá s összefüggését tá rg y a ló iro d a lo m ró l ad rendszerezett képet (a gyerm ek kora, a nő id ő m é rle g e , term ékenység és m unka összefüggése, stb.). A m ásodik - m ódszertani — fe je ze tb e n azo ka t a m u ta tó k a t rendszerezi, am elyek a la p já n elvégzi a női m unka m u ltiva riá ció s elem zését a család összetétele sze m p o n tjá b ó l. Az in d ik á to ro k fő b b c s o p o rtja i; 1. a női m unkaerőre vonatkozó m uta tó k (pl. 1965-ben az a m e rika i nők 2/3-a te lje s m un kaidőben, 1/3-a részm unkaidőben d o lg o z o tt; m inél m ag a sa b b az isko la i végzettség a n n á l kevésbé v á lla ln a k részm unkát); 2. a családösszetételre v o n a t kozó m uta tó k (gyerm ekek száma 18 év a la tt, a le g kise b b gyerm ek kora, a h á ztartá si m unka mennyisége, fe ln ő tt segítő erő je le n lé te a c s a lá d b a n ); 3. csa lá d tö rté n e ti m uta tó k (a nő kora a házasságkötéskor, a házasságkötés és az első szülés közötti idő, d o lg o z o tt-e a nő a h á zasságkötés előtt, a házasság s ta b ilitá s á n a k m u ta tó i); érdekes elemzést olva sh a tu n k a csa lá d i fogyasztás szintje és a családtervezés, a szülések közötti időszakok hosszának öszefü g g é s é rő l; 4. g a zd a sá g i m uta tó k (fé rj és feleség jö ve d e lm e ; m e g a lko tja az „a d e k v á t jö v e d e le m " fo g a lm á t, a m ely a kurrens jöve d e lm e n tú l a család fe lh a lm o z o tt jö ve d e lm é t is fig y e le m b e veszi). A h a rm a d ik fe je ze tb e n a feleségek g a zd asá g i a k tiv itá s á n a k á lta lá n o s le írá sá t a d ja a családösszetétel re lá c ió já b a n . Az 1960. évi népszám lálási a d a to k a la p já n részletesen elem zi a fé rje z e tt nők g a zd asá g i a k tiv itá s á t az U S A -ban a le g fia ta la b b gyerm ek kora, a g yerm e kek száma és az anya ko rá n a k függvényében. Többek között b e b izo nyítja , hogy a le g fia ta la b b gyerm ek kora n a g yob b b e folyást gya ko ro l a nő m u n ka vá lla lá sá ra , m in t a gyerm ekek száma. Másrészt, hogy 40 év a la tt fő le g a gyerm ek kora b e fo lyá so lja a női m u n ka vá lla lá st és a nő é le tko ra fő le g 40 év után d ö n tő a fo g la lk o z ta tá s sze m p o n tjá b ó l. A n e g yed ik fe je ze tb e n a házas nők g a zd asá g i a k tiv itá s á t a gyerm ek státusa és a csa lá d tö rté n e ti m uta tó k a la p já n , a m u ltiva riá ció s m ódszer fe lh a szná lá sá va l elem zi, ö t fü g g etlen v á lto z ó t használ: a le g kise b b gyerm ek kora, a 18 éven a lu li gyerm ekek száma, a feleség iskolai végzettsége, az a d e kvát jövedelem , a feleség kora. E fe je ze tb e n érdekes elem zést o lva sh a tu n k a fé rje k a ttitű d jé rő l a nő m u n ká já va l ka p cso la tb a n , to vá b b á a szü lések közötti in te rva llu m hossza és a m u n ka vá lla lá s összefüggéséről, aztán a házasság sta b ilitá s a és a m u n ka m o tivá ció ka p cso la tá ró l (a biztonság m egterem téséért végzett m unka). Az ö tö d ik fe je ze tb e n a nő csa lá d i státusa, isko la i végzettsége, g a zd asá g i igénye és m un ka vá lla lá sa közötti in te ra k c ió t elemzi. Pl. b e m u ta tja , hogy az iskolai végzettség m in dig pozitív ka p cso la tb a n van a m un ka vá lla lá ssa l vagy k a rrie ro rie n tá ció va l, de g ye n gé b b a h a tása, ha kisebb a gyerm ek, m intha idő se b b (iskolás kor e lő tt gyengébb, m in t az iskolás korú gyerm ekkel rendelkező anyák esetében). A fő is k o la i végzettségű nők h a m a rá b b vissza térnek a m unkába a szülés után, m in t az a la cso n ya b b iskolai végzettségűek. A h a to d ik fe je z e t igen so ko ld a lú elemzést ta rta lm a z a feleségek jö ve d e lm é rő l, an n ak a b szo lú t n a g yság á ró l és relatív h o zzá já ru lá sá ró l a család jövedelm éhez. Az u tó b b iv a l k a p cso la tb an egy a d a t: 1959-ben az U S A -b a n a csa lá d o k jöve d e lm é n b e lü l 81% a csa lá d fő (férj), 1 2 % a feleség, 7 % más hozzátartozók jö ve d e lm é b ő l eredt. Ez nyilván a rra m utat, hogy igen nagy különbségek va n n ak a fé rfia k és nők jö ve d e lm e között. (T á b lá za tba n b e m u ta tja p. 137.). E fe je ze t a la p já n a következőkben lehetne összefoglalni azo ka t a fő b b tényezőket, am elyek a feleségek jö ve d e lm é t b e fo ly á s o ljá k : 1. a fo g la lk o z á s : a rosszabbul fize tő fo g la lk o z á s o k b a n n a g yob b a nők aránya, 2. te rü le ti m egoszlás: a la cso n ya b b u rb a n izá ltsá g i szinten a la cso n ya b b a fizetés (n a g yo b b a m u n ka e rő kín á la t), 3. az isko la i vé g zettség, 4. a szakképzettség, 5. a nő kora, 6. a m unkában e ltö ltö tt évek száma (erre h iá n y zanak a sta tisztika i a d a to k), 7. a 18. év a la tti gyerm ekek száma (e lő b b tényezőkön keresz tü l hat), különösen a le g kise b b gyerm ek kora. M in t h ipotéziseket nagyon érdekes g o n d o la to k a t o lva sh a tu n k e fe je ze tb e n a női k a rrie r ta n ulm á n yo zá sá ró l, a to vá b b i kutatások szük ségességéről és irá n y a iró l. A női keresetek elem zésénél m egjegyzi a szerző, hogy a népszám lálási a d a to k a la p já n a ku ta tó n a k nem á ll m ó d já b a n a nők fo g la lk o z ta to tts á g á t a tá rs a d a lm i rétegek különbségei 9 D e m o g rá fia
290
IRODALOM
szerint tá rg y a ln i. A tá rs a d a lm i rétegszem pont lényegében kiesik SWEET kö n yvé bő l: ezt f o gyatéko ssá g ké n t kell m e g á lla p íta n u n k. A könyv je le n tő s érdem e az, hogy in te rd is z c ip lin á ris elemzésre törekszik. A d e m o g rá fia i (és közgazdasági) szem pontok m e lle tt igyekszik érvényesíteni a szo cio ló g ia i és p szich o ló g iai asp e ktu so ka t is és törekszik arra, hogy azo ka t összekapcsolja a d e m o g rá fia i elemzéssel. S z o c io ló g ia i szem pontból is g o n d o la té b re sztő p é ld á u l az, hogy a női m unka m o tivá ció t a feleség, a család é le tc ik lu s a in a k változása sze m p o n tjá b ó l elemzi, vagy pl. az, hogy a csa lá d b a n az egyének m eg e lé g e d e ttsé g ü ke t keresik, de a m eg e lé g e d e ttsé g egyik fo n tos fo r rásá t a fé rje z e tt és családos nők esetében is a m unka és a tá rs a d a lm i ka p cso la to k képezik. A nő m unka m o tiv á c ió in a k a nő é le tú tjá ra va ló fe lé p íté se — te lje se n új (d e m o g rá fia i) szem p o n t a m u n k a szo cio ló g iá b a n. A könyv ta n u lsá g o s m indazoknak, a kik a női m unka és a család k a p c so la ta iva l d e m o g rá fia i, közgazdasági, szo cio ló g ia i vagy szo ciá l-p szich o ló g ia i szem pontból fo g la lko zn a k. M . L.
FOLYÓIRATCIKKEK
B A U M A N , К. E. — UDRY, J. R.: The d iffe re n c e in u n w anted births betw een b la cks and whites. (N e m kívá n t szülések külö n b ség e négerek és fe h ére k között.) — D em og ra p h y. V ol. 10. 1973. No. 3. 31 5 -3 2 8 p. ' N égereknél a nem kívánt gyerek születése g ya ko rib b , m in t a fe h é r népességnél. A kü lö n b sé ge t azzal szokták m agyarázni, hogy a négerek kevésbé hatásos születésszabályozási m ódszereket a lk a lm a z n a k és azo ka t is kevésbé hatékonyan és ritk á b b a n h a szn áljá k m in t a fehérek. A szerzők kisjövedelm ű nők 17 városból szárm azó a d a ta it vizsg á ltá k meg egy, a c s a lá d tervezést é rté ke lő program keretében. A v izsg á la t eredm ényei azt m u ta tjá k, hogy a nemkívántterhességek és szülések a négereknél három fő okra vezethetők vissza. A négerek keve sebb gyereket ta rta n a k kívánatosnak, kevésbé a lka lm azzá k a zo ka t a születésszabályozási m ód szereket, am elyek orvos közrem űködését ig é n ylik (ta b le tta , s te rilizá lá s stb.) sőt nagy v a ló színűséggel e g y á lta lá n nem a lka lm a zn a k születésszabályozást és vé g ü l ha ig é n yb e veszik is az orvos közrem űködését ig é n ylő m ódszereket, n a g yob b h ib a a rá n n y a l a lka lm azzá k azokat. A szerzők szerint nem m a g ya rá zh a tja a kü lö n b ség e t sem az, hogy a négerek fia ta la b b korban é rik el a kívánatosnak ta rto tt gyerm ekszám ot, sem p e d ig a m inta kor és születés szám eltérései. U gyanis az sem m a g ya rá zh a tja , hogy a négerek m ár csak a kko r fo g a d já k el az orvosi közrem űködést ig é n ylő m ódszereket, ha egy nem kívánt szülésre sor került. A ta n u lm á n y t tá b lá k egészítik ki, am elyekben kor, isko la i végzettség, jö ve d e le m , a b e fe je z e tt term ékenység elérésének kora, születésszám stb. szerint m u ta tn a k ki különbségeket. A tá b lá k b a n lá th a tó eltéréseket t ille tve F p ró b á va l e lle n ő rzik és tö b b n y ire elég m agas v a lószínűségi szinten szig n ifiká n s eltéréseket kapnak. “ ' Sz. K.
BISWAS, S.: A note on th e g e n e ra liza tio n o f W illia m Brass's m odel. (M egjegyzés W illia m Brass m o d e lljé n e k á lta lá n o s ítá s á ró l.) — D em ography. Vol. 10. 1973. No. 3. 459—467 p. A ta n u lm á n y Brass m o d e lljé t kívánja á lta lá n o s íta n i, am ely a b e fe je ze tt term ékenységű anyák születésszám e loszlását a d ja meg bizonyos egyszerűsítő feltevések m ellett, egyben egy szerű m ódszert közöl a szükséges p a ra m é te re k szám ítására. A szerző az á lta lá n o sítá ssa l ja v í to tt m o d e llt 5190 Egyesült Á lla m o k b e li 45—49 éves korú és nő tényleges, v a la m in t az eredeti Brass és a ja v íto tt m o d e lle l szám ított term ékenységi a d a ta in a k összehasonlításával ellenőrzi. G yors számítási e ljá rá s t ad a m ag a sa b b születési sorrendekhez ta rto z ó valószínűségek szá m ítására és végül m eg vizsg á lja a m od e ll a lka lm a zá sá n a k le h e tősé g e it a m egterm ékenyíthetőség és a ste rilitás fin o m íto tt in d e xe in ek szám ításában.
IRODALOM
291
Brass 1958-ban egy X t p a ra m é terű összetett Poisson eloszlást ille szte tt a születéseknek az anyák t hosszúságú rep ro d u kció s id ő ta rta m á n érte lm e ze tt em p iriku s eloszlására. H a a X Pearson III. típusú e loszlást követ, a születések Brass á lta l m e g h a tá ro zo tt eloszlása a (0, í) in te rv a llu m b a n a :
n egatív b in o m iá lis eloszlás lesz, a h o l r a születések száma a t id ő ta rta m a la tt. M á r Brass rá m u ta to tt a m odell két h ib á já ra , hogy t . i. : a) nem veszi fig ye le m b e a term észetes ste rilitást, így a soha nem szült nők szám át a lu lbecsli ; b) nem veszi fig y e le m b e a terhességeket követő nem m egterm ékenyíthető időszakot, így fe lü lb e c s li azon anyák szám át a kik n a g yo b b számú g yereket szültek. Brass m egkísérelte egyszerű eszközökkel k o rrig á ln i a h ib á ka t, de az eredm ény nem v o lt k i e légítő. A d o lg o z a t első közelítésben egyszerűsítő fe lté tele zé se kke l él, am elyek egy része nem je le n t lényeges m egszorítást, más része azonban irreális, ezért h a tásu ka t később ki kell kü szöbölni a m o d e llb ő l. Az e lő b b ire p é ld a , hogy a házasság (együttélés) kezdete és a p ro d u k tív kor felső h a tára között m e g h a tá ro zo tt (0, t) in te rva llu m 0 id ő p o n tjá b a n a nő nem terhes, am i nyilván a 0 id ő p o n t m eg választásától függ, az eredm ényt nem b e fo lyá so lja . Az u tó b b ira pe d ig az a fe lté te l a p é ld a , m ely szerint m inden fo g am zá st élve- vagy halvaszületés követ, te h á t az a bortusz m inden fa jtá já t kizárja. A szerző az egyszerűsítő fe lté te le k m e lle tt a Brass típusú m o d e llb ő l in d u l ki, ennek egy p a rtik u lá ris esetét te rje szti ki a fü g gvé n y Taylo r-so rba fejtésével. A sornak csak az első két ta g já t h a sználja, m ert m ár ez jó közelítést ad és a h ib a n a g ysá g re n d je egy elő re m e g a d o tt szint a la tt m arad. így lényegében az e re d e ti m o d e llt tö b b fü g gvé n yre b o n tja , vég ü lis ahhoz hasonló, de korrekciós ta g o k k a l helye sb íte tt m o d e llt kap. A m od e llb e n a s te rilitá s t konstans szorzóként veszi fig ye le m b e . A p a ra m é te re k (köztük a ste rilitá s konstans szorzója) ite rá ció s szám ítási e ljá rá s á t az e m líte tt 5190 nő a d a ta iv a l m u ta tja be. A ta n u lm á n y végén a szerző visszatér a rra a feltételezésére, m ely szerint a fogam zások m in dig élve- vagy halvaszületéshez vezetnek, sajnos nem utal arra, hogyan lehet a m o d e llt a valóságos helyzetnek m eg fe le lő n á ta la k íta n i. Ez a n n á l is in k á b b hiányzik, m ert a k ü lö n böző abortuszok szám ai szintén valószínűségeloszlást követnek, egy a d d itív konstans ta g g a l nem ille szth e tő k a m od e llb e . Sz. K.
DYKE, B. — M ACCLUER, J. W .: Estim ation o f vita l rates by m eans o f M o n te -C a rlo sim u la tion . (N é pm o zg a lm i arányszám ok becslése M o n te -C a rlo szim u lá ció segítségével.) — D e m o g raphy. Vol. 10. 1973. No. 3. 383-403. p. Az Egyesült Á lla m o kh o z ta rto zó V irg in -szig e tcso p o rt egyik szigetén — a St. Thom as-szigeten — a népesség tú lsá g osa n alacsony száma és a h a lá lo zá sok p o n ta tla n regisztrálása m ia tt nem le h e te tt közvetlen m ódon kiszám ítani a né p m o zg a lm i a rányszám okat. A szokásos e ljá rá s a valószínűségeket a relatív g ya ko risá g g a l helyettesíti, am i nagy p o p u lá c ió k esetén te ljesen korrekt feltételezés, viszont egy (1966-ban) m indössze 657 le lk e t szám láló közösségre nem a lk a lm a z h a tó . A St. Thom as-szigeten fra n c ia e redetű lakosság él, lényegében izo lá tu m b a n , ezért az a n tro p o ló g u s o k és h u m á n -b io ló g u so k szám ára különösen érdekes. Az a n tro p o ló g ia i és b io ló g ia i vizsg á la to kho z a zo n ba n az a la p v e tő népesedési je lle m ző kre is szükség van, ezért egy h á ztartá s-szá m lá lá st és g e n e o ló g ia i fe lv é te lt végeztek, a m e lyb ő l a születési anyakönyvek és a csak részben m eglevő halá lo zá si feljegyzések fe lh a szná lá sá va l, szim u lá ció segítségével becsülték a term ékenységi, n u p c ia litá s i és h a la n d ó sá g i m uta tó ka t. Első lépésben a halá lo zá si arányszám okat becsülték egyszerűbb szim ulációs p ro g ram m al, m ajd ezeket a hiányos ha lá lo zá si a d a to k he lye tt használva egy összetett eljá rássa l, a term ékenységet, a n u p c ia litá s t és a h a la n d ó s á g o t e g ya rá n t valószínűségi vá lto zó ké n t ke zelve, m odellezték a népesség fe jlő d é s é t 1916 és 1966 között. A p ro g ra m o t tö b bszö r fu tta ttá k és a zo ka t az eredm ényeket fo g a d tá k el, am elyek az a d o tt körülm ények között az 1916-os 9*
IRODALOM
292 202 fő b ő l k iin d u lv a oszlással.
1966-ra 657 főnyi népességet p ro d u k á lta k m e g fe le lő nem és korm eg
Az első pro g ra m — a m e llyel a h a la n d ó s á g o t kívánták becsülni — két v á lto z a tb a n , d e term inisztikus, ille tv e sztochasztikus m ódszerrel készült. D e te rm in isztiku s esetben az 1916-os kezdő népességből kiin d u lva , évenkénti lépésekkel végezték a szám ítást nem enként és ko r évenként, fe lhasználva a születési a d a to k a t és a C oa/e — D e m én y: R e g io n a l M o d e l Lile Tables a n d S ta b le P op u la tio n s (1966) kia d vá n yá b ó l a sziget viszonyainak m e g fe le lő h a la n d ó sá gi tá b la to vá bb é lé si rendjét. A sztochasztikus v á lto z a t e ttő l a n n yib a n té rt el, hogy a C oa/e — Dem ény kia d vá n yba n szereplő ará n yszá m o kat m in t nem - és korspecifikus h a lá lo zá si valószínűségeket vették fig y e lem be. A szám ítógép n u lla és egy közé eső vé letlen szám okat g e n e rá lt évenként a kezdő népesség m inden ta g já h o z és ha ez a szám n a g yo b b n a k bizonyult, m in t a m e g fe le lő h a lá lozási valószínűség, a személy a népességben m aradt, e g yé bké n t m e g h o ltn a k te kin te tté k. Az új elem ek a születési a d a to k n a k m eg fe le lő e n lé p te k be a p o p u lá c ió b a . Ezt a p ro g ra m o t is sorozatban fu tta ttá k és a d e term inisztikus vá lto za th o z hasonló krité riu m o k a la p já n fo g a d tá k el egy le g jo b b a n illeszkedő sorozat á tla g a it. M in d k é t m ódszer elég gyorsan fu to tt és lénye gében u g ya na zt az eredm ényt a d ta , n a g yob b h a jlé ko n yság a m ia tt m égis a sztochasztikus m ódszert választották. A korspecifikus term ékenység becslését m in t m ár e m líte ttü k összetettebb szim ulációs pro g ra m végezte, am elyben a term ékenységen kívül a n u p c ia litá s t és a h a la n d ó s á g o t is v a lószínűségi vá lto zó kén t kezelték. Itt te h á t csak egy — sztochasztikus — v á lto z a t készült. A p ro g ram m egtervezésénél sok tényezőt k e lle tt fig ye le m b e venni, tö b b e k között azt, hogy a te rm é kenység a la k u lá s á t a népesség nem enkénti korösszetétele erősen b e fo lyá so lja és a szigeten m agas v o lt a nem házasodók a ránya. N e h e zíte tte a m unkát, hogy a C oa/e - Dem ény k ia d ványhoz hasonló szerkezetű term ékenységi tá b lá k nincsenek. A p ro g ra m h o z az a lá b b i bem enő in fo rm á c ió k a t h a szn áltá k: 1) Függvénnyel m e g a d o tt ha lá lo zá si valószínűségek kor és nem szerint. 2) A fé rfia k p árválasztási valószínűségei a kor és a m egelőző csa lá d i á lla p o t fü g g v é nyében. 3) A feleség v á rh a tó á tla g o s é le tko ra és az ehhez ta rto zó sta n da rd eltérés m in t a fé rj ko rá n a k függvénye. 4) A rep ro d u kció s valószínűségek a házas nők ko rá n a k függvényében. 5) Az előző születéstől szám ított in te rva llu m h o z ta rto zó rep ro d u kció s valószínűségek függvénye. 6) Nem i a rá n y a születéskor. M in t a ha lá lo zá si arányszám ok p ro g ra m já n á l lá ttu k itt is fu tá s-so ro za to k összesített e re d m ényét fo g a d tá k el. ö s s z e h a so n lító á b rá ko n m u ta tjá k be a b e csü lt és a d ire k t m ódon szá m íto tt értékek eltéréseit. A hisztogram típusú á b rá k jó l szem léltetik a szim ulációs e ljá rá s k i e g ye nlítő h a tá sá t és azt, hogy a p o p u lá c ió tényleges a d a ta i sok helyen p ro d u k á ln a k kiugró érté ke ke t a kis elemszám következtében. A szerzők a lk a lm a s n a k ta rtjá k az e ljá rá s t kis népességek je lle m ző in e k vizsg á la tá ra , a h o l a kis esetszám ok m ia tt a nagy számok törvénye nem érvényesül. Az e ljá rá s to v á b b fe j lesztésével a szám ítási id ő és a költségek csökkenthetők, ilym ódon hasznos segédeszközt nyerhetünk a ta n u lm á n y b a n le írt típusú kis népességek vizsg á la tá ho z, de ezen kívül a „m esterséges kis-népességek” , m in t pl. kis m in tá k elemzéséhez is. ' ' Sz. K.
HOFSTEN, E.: Exponential or lo g istic grow th?. (E xponenciális vagy logisztikus növekedés?). - Genus. Vol. 28. 1972. No. 1 -4 . 17-2 5 . p. Évszázadok óta k ia la k u lt szokás, hogy a hum án p o p u lá c ió k növekedését egyszerű ex p o n e n c iá lis növekedésként m u ta tju k be. M a lth u s a népesség szám ának m értani h a la d ván y szerinti növekedési te n d e n c iá já ró l írt és tu d ju k , hogy hasonló g o n d o la to k m ár jó va l ko rá b b a n is fe lm e rü lte k . A 17. században Petty m ár a m egkétszereződési id ő g o n d o la tá t is fe lve tette , m ely szerinte tíz évnyi id ő ta rta m ra is re d u ká ló d h a t. V a la m ive l később Süssmilch híressé vá lt D ie g ö ttlic h e O rd n u n g -jó b a n (1. kia d á sá n a k éve 1741) m ár részletesen fo g la lk o z ik a népes ségszám e xp o n e n ciá lis növekedésének a g o n d o la tá v a l. Számos e lő fu tá rá tó l és kö ve tőjétő l eltérően nem hisz a népesség á lla n d ó növekedési a rá n yá b a n . Szerinte a népesség szám ának a m egkétszereződéséhez szükséges id ő egyre hosszabbá válik, míg végül a népesség száma-
IRODALOM
293
п а к a növekedése n yu g vóp o n tra ju t. Süssmilch te h á t m ár nem v o lt távol a népesség száma logisztikus növekedésének a g o n d o la tá tó l. N a p ja in k b a n ism ét g ya kra n m erül fe l az e xp o ne n ciá lis növekedés g o n d o la ta . Számos, elsősorban nem d e m o g rá fu s szerző az e xp o n e n ciá lis növekedés g ö rb é jé n a la p u ló e x tra p o lá c ió segítségével becsli a népesség szám ának a jö vő b e n i a la k u lá s á t. Ez az a la p ja a „ d e m o g rá fia i ro b b a n á s ró l'' szóló gya ko ri e szm efuttatásoknak is. A logisztikus növekedés g ö rb é jé n e k m a te m a tika i kifejezését első ízben V e rh u lst a d ta meg Q u e te le t egy g o n d o la ta a la p já n , m ajd P e a rl és Reed fe d ezte fel később újra. A lo gisztikus növekedés m a te m a tika i fo rm u lá ja :
a h o l N t a népesség f-id ő p o n tb e li száma, a, b, és c p e d ig á lla n d ó k. Az ism ert D ro s o p h ila -kísérle t — m ind tu d ju k — nem ig a zo lta P earl és R eed e lg o n d o lását, m in th o g y a kísérlet a la p já u l szo lg á ló fe lté te le k (vá lto za tla n nagyságú te rü le t és v á l to za tlan m ennyiségű é le le m ) em beri p o p u lá c ió k ra nem a lka lm azh a tó k. M in d e z id e ig e kérdéssel ka p cso la tb a n csupán a népesség egészéről v o lt szó, h o lo tt köztudott, hogy a népesség növekedésének a m egértéséhez ez u tó b b i kor szerinti d iffe re n c iá ló d á s á n a k a fig y e le m b e vé te lé re is szükség van. Egy ötéves ko rcsoportokra fe lo szto tt zárt női sta cio n er népességből kiin d u lva , m elynek születéskor vá rh a tó á tla g o s é le tta rta m a 35,0 év, korspecifikus term ékenységi a rá n yszá m a in ak az összege pe d ig 3,96 gyerm ek, a h a la n dóság, m ajd a term ékenység színvonalának a süllyedését fe lté tele zve szintén kim u ta th a tó , hogy a népesség száma logisztikusan fo g növekedni, míg a h a la n dó sá g és a term ékenység új, a lacsony színvonala m e lle tt a népesség ism ét sta cio n érrá nem válik. Tételezzük fel, — írja a szerző —, hogy az in d u ló népesség a je lz e tt h a la n d ó s á g i és term ékenységi fe lté te le k m e lle tt az elemzés kezdetét je le n tő 0. év e le jé re stacioner, vagyis v á lto z a tla n összlétszáma is és vá lto z a tla n benne a különböző ko rú a k száma is. A h a la n dó sá g és term ékenység színvonalának a m egváltozása transzverzálison és lo n g itu d in á lis á n (ill. egy id e jű le g m in d k é tfé le k é p p e n ) is e lképzelhető. Az első esetben a változás e g yid e jű le g m in d egyik korcsoport népességére kite rje d , a m ásodik esetben a változás e lő b b az új (fia ta la b b ) kohorszokat é rin ti a ré g e b b ie k v á lto z a tla n u l m aradása m ellett. R acionális az az e lg o n d o lás, hogy a h a la n d ó s á g színvonala e g yid e jű le g m inden kohorszra kite rje d ő e n (tra n szve rzá li son) a term ékenység színvonala p e d ig kohorszról-kohorszra te rje d ő e n (lo n g itu d in á lis á n ) v á l tozik. A népesség e lő reszám ításának a segítségével vizsg á lju k meg e vá lto zá sok következ m ényeit feltételezve, hogy 1 2 1. A születéskor vá rh a tó á tla g o s é le tta rta m a a 0. év kezdetétől ö t évenként ö t évvel nő, vagyis a 39. év végén 75,0 évet tesz ki; 2. A 40. évben született kohorsszal kezdődően a term ékenységi arányszám ok úgy a la kulnak, hogy a n e ttó rep ro d u kció s e g yü tth a tó n a k az é rtéke az egyes kohorszokban 1-gyel (a korspecifikus term ékenységi arányszám ok összege p e d ig 2 ,14-dal) egyenlő. E fe lté te le k m e lle tt bizonyos id ő e lte lte után egy új sta cio n er népesség a la k u l ki. A szerző á lta l g ra fiku sa n is sze m lélte te tt fe jlő d é sm e n e tb ő l kitű n ik, hogy a népesség száma a vá zo lt (gyakran te lje sü lő ) fe lté te le k m e lle tt logisztikusan nő, ille tve , hogy szóban fo rg ó előreszám ítás „e m p irik u s ” a d ta in a k a fe lh a szná lá sá va l e lő á llíto tt lo g isztiku s fü g g vé n y g ö rb e igen szoros illeszkedésű lenne. Ez a tény a zonban e m p iriku sa n csak a kko r m u ta th a tó ki, ha a szóban fo rg ó te lje s fe jlő d é sm e n e te t ism erjük. A logisztikus g ö rb e in fle xió s p o n tjá ig , sőt v a la m ivel to v á b b h a la d v a is, az lehet az im pressziónk, hogy a népesség szám ának e xp o ne n ciá lis növekedéséről van szó. A g ö rb e e szakaszának a fe lh a szná lá sá va l végzett e x tra p o lá c ió a zonban abszurd eredm ényhez vezet. A 120. évtől kezdődően ugyanis a népesség növekedése h irte le n a b b a m a ra d . Az ú jo n n an k ia la k u lt sta cio n er népesség létszám a m integy négyszerese az ere d e ti (in d u ló ) sta cio n e r népesség létszám ának. A le írt növekedési m o d e llt term észetesen egyetlen népesség tényleges fe jlő d é se sem követi szorosan; a zokban az országokban, m elyekben a népesség száma nem növekszik (Finnország, N D K ) e sta g ná lá s elsősorban az e m ig rá c ió következm énye. Számos olyan o r szág van azonban, m elyekben egyes születési kohorszok m ár csak a lig re p ro d u k á ljá k m a gukat. A ta n u lm á n y be fejező részében a szerző Svédország népességének a fe jlő d é s é t veti egybe a fe n tie k b e n vá zo lt növekedési m o d e lljé ve l és ju t igen érdekes következtetésekre. \/. E.
294
IRODALOM
HRISTACHE, I. — M EAS N IC O V, I. — TREBICI, V .: D e m o g ra fia o ra se lo r R om âniei si un e le p ro b lèm e statistice. (R om ánia vá ro sa in a k d e m o g rá fiá ja és néhány sta tisztika i p ro b lé m a . 1. rész.) - S tru ctu ra d e m o g ra fica a o ra se lo r R om âniei. (R om ánia vá ro sa in a k d e m o g rá fia i s tru ktú rá ja . 2. rész) - Revista de S tatistica. 1973. 7. és 9. sz. 41-4 8 . és 4 0 -4 8 . p. A szerzők ta n u lm á n yu kb a n Rom ánia városi népességének néhány speciá lis je lle g ű p ro b lé m á já v a l fo g la lk o z n a k . Kiem elik, hogy a hosszú távú ga zd asá g i tervek az elkövetkező évek re 300—350 új városi te le p ü lé s létesítését írjá k elő, to vá b b á , hogy a városias ko n ce ntrá ló d á s tú lz o tt m értékű te n d e n c iá it a te rm e lő e rő k m egfelelő re g io n á lis elosztásával, v a la m in t a d m inisztratív intézkedésekkel kívá n já k m egelőzni. A különböző n é p szám lálások a d a ta it nehéz összehasonlítani, m ert id ő közben új te le püléseket m in ősíte tte k várossá, ezért a szerzők az 1956-ban létező 170 város (B ukarest n é l kül) a d a ta it ta n ulm á n yo ztá k. Ezekben a városokban az ország la ko ssá g án a k m in te g y 2 5 % -a lakik. Az 1966. III. 15-én v é g re h a jto tt né p szám lá lá sn á l a 170 város az összes városok népes ségének kb 7 0 % -á t a lk o tta . így a 170 város egy olyan „ m in tá t" képvisel am e lyikne k reprezen ta tiv itá s a igen m agas, Rom ánia városai je le n tő sen különböznek egym ástól tá rsa d a lm i, g a z dasági, ku ltú rá lis és n a g yság re n d i je lle m z ő ik szerint. Éppen ezért a városok cso p o rto sítá sá nak p ro b lé m á ja ta n ulm á n yo zá su k lehetőségének a la p v e tő kérdése. A na g yság re n d i csoportosítás e lté r az ENSZ á lta l ja v a s o lt n é p essé g ka te g ó riá któ l. A szerzők vélem énye szerint, a m it széleskörű vizsg á la to k a la p já n a la k íto tta k ki, a rom án viszo nyoknak le g jo b b a n három n a g yság re n d -típ u s szerinti csoportosítás fe le l meg. Ezek: nagy városok (100 000-en fe lü lie k ), közepes városok (20 000—99 999-ig közöttiek) és kis városok (20 000-en a lu lia k ) A városok csoportosítása nagyság szerint, félrevezető, m ert népességük tá rs a d a lm i ga zd asá g i s tru k tú rá ja igen eltérő. Ezért a szerzők a n a g yság re n d et k o m b in á ljá k a g a z d a sági szektorokra je lle m z ő ismérvekkel. G a zd asá g i szektorok szerint, három je lle g ű várost kü lö n böztetnek m eg: I. prim er, a h o l a m ezőgazdaságban fo g la lk o z ta to tta k va n n a k túlsúlyban, II. szekunder, népességük tö b bsé g e az ip a rb a n és é p ítő ip a rb a n d o lgozik, végül III. tercier, a h o l a szo lg á lta tá s b a n d o lg o zó k va n n a k töb bsé g b e n . A vizsg á lt 170 város kettős k o m b in á ciós csoportosítása a következő:
Számos d e m o g rá fia i és szo cio ló g ia i vizsg á la t bizo n yítja a vá n d o rm o zg a lo m szelektív hatását, vagyis, hogy az ip a rila g fe jle tt, de á lta lá b a n a fe jle tt .szekundér1' szektorral ren delkező városokba v a ló b e vá nd o rlá s a fé rfi népesség szám át növeli, különösen a g a z d a sá g ila g aktív korosztályokban. Ennek következtében a fé rfia k a rá n ya a népességen belül n a g yob b az erősen ip a ro s o d o tt m egyékben, a h o l az u rb a n izá ló d á si index m agas. Szem be tű n ő jelenség, hogy a 0—39 éves népességben a fé rfia k aránya egynél n a g yob b m inden k a te g ó riá jú városnál. Az 1956—1966. évek közötti vá n d orlá s ezt a te n d e n c iá t le g n a gyo b b részben meg is m agyarázza. Az ország népességére á lta lá b a n je lle m ző az „e lö re g e d é s ” . Ez a fo ly a m a t a vá ro so k ban is érződik, csak lassabb ütemű, m in t a fa lu si környezetben. A 170 város korm egoszlása néhány je lle g ze te sség e t m utat. A 60 éven fe lü li népesség súlya 1956-ban 9,3% volt, 1966ban ez az a rá n y 11,1% -ra nőtt. A „sze ku n d e r" típusú városokban a 15—59 éves népesség a rá n ya sokkal nag yob b , m in t az ország egész népességében észlelt arányuk. A 100 000 lakoson fe lü li városokban, fü g g e tle n ü l típ u suktó l, ez az a rá n y a le g m a g a sa b b , 70% kö rü li. A 0—14 évesek 1966-évi aránya (1 = 21,6; II = 22,4; 111 = 24,9) m ind a három tiípusú városban csökkent 1956-hoz viszonyítva (I = 23,1 ; II = 24,6; III = 26,5). A szerzők megvizs g á ltá k a városok term ékenységi és h a la n d ó sá g i m u ta tó it két egym ásutáni ö t éves id őszak ban, éspedig 1961—65 és 1966—1970 in te rva llu m o kb a n . A városok d e m o g rá fia i m uta tó i kö
IRODALOM
295
zötti különbség n a g ysá g re n d jü k szerint je le n tő seb b , m in t g a zd a sá g i tip u su k szerint. Pi. az élveszületési a rá n y 1961-1965 évek között a II. szekunder típusú városokban, a követ kező v o lt: 100 000 lakoson fe lü lie k b e n 11,1; 20 000—99 999 közötti la ko sú a kba n 18,0; a 20 000-en a lu lia k b a n 16,9 ezrelék vo lt. U gyanez az arány g a zd asá g i k a te g ó riá k szerint: I. p rim e r = 14,8; II. szekunder = 13,8 és III. te rc ie r = 13,6 ezrelék volt. 1966—1970 évek között az élveszületési a rá n y je le n té ken ye n m eg n ö ve ke d e tt és a 22-es ezrelék körül m oz gott. V égezetül a szerzők m e g á lla p ítjá k , hogy a d e m o g rá fia i je lle m ző k d in a m ik á já n a k m é lyebb vizsg á la ta szükségessé teszi a városi népesség g a zd asá g i a ktivitá sa s tru ktú rá já n a k, isko lá zo ttság á n a k, vá n d orm o zga lm á n a k, stb. részletesebb sta tisztika i fe lm é ré sé t és e le m zését. P. E.
LOEBNER, H. - DRIVER, E. D .: D iffe re n tia l fe rtility in C entral In d ia : A pa th analysis. ( D if fe re n c iá lis term ékenység K ö zé p -ln d iá b a n . Útelem zés.) — D em og ra p h y. 1973. No. 3. 329-350. p. ~ ' Szerzők 2719 k ö z é p -in d ia i há ztartá s m in tá ja a la p já n elem ezték a női term ékenységet és a születésszabályozás g y a k o rla tá t b e folyáso ló tényezőket. 23 d e m o g rá fia i és ga zd asá g i változó, v a la m in t a term ékenység és a születésszabályozás közötti kauzális k a p c s o la t-lá n c o la to t k u ta ttá k az útelem zés segítségével. A fü g g e tle n vá lto zó ka t az in d ia i é le tciklu s id ő ren d jé b e n s o ro ltá k fe l. Tehát p é ld á u l a kaszthoz va ló ta rto zá s szerepelt első válto zó kén t és a fé rj, v a la m in t a feleség iskolai végzettségét m egelőzte a nagyszülők iskolai vé g ze tt sége. A v á lto zó k ren d jé n e k m eghatározása azt a c é lt szo lg á lta , hogy kikü szö b ö ljé k a rec ip ro k összefüggések szám ítását és így az útelem zés m ódszere tu la jd o n k é p p e n a regreszsziós e g yü tth a tó k sta n d a rd izá lá sá n a k módszerévé vá lto zo tt. Az ú t-ko e fficie n se k rendkívül nagy szám át a lehetséges o kozati összefüggések — h i potézisen a la p u ló — e lh a tá ro lá s á v a l 92-re csökkentették. A szám ítógéppel végzett elemzés során kitűnt, hogy e b b ől a fe lté te le z e tt 92 fé le összefüggésből csupán 56 szignifikáns. Az ú t-e g y ü tth a tó k s z ig n ifik a n c iá já t a nyers regressziós e g yü tth a tó k h ib á já n a k n a g yság re n d je a la p já n h a tá ro z tá k meg. A to v á b b i a nalízis be b izo nyíto tta , hogy csak ö t vá lto zó h a t közvetlenül a te rm é ke n y ségre. Az ö t közvetlenül ha tó tényező re n d re : a házasság id ő ta rta m a , a feleség kora, a házasságkötési kor, a kaszt, v a la m in t a fé rj testvéreinek szama. Az elemzés b e ig a zo lta , hogy K ö zé p -ln d iá b a n elsősorban a házasság ta rta m á tó l fü g g az élve született gyerm ekek száma, azaz, hogy a születésszabályozás g ya ko risá g a kicsi, vagy p e d ig hatékonysága alacsony. A szerzők az ú t-k o e fficie n se k és a ko rre lá ció s e g yü tth a tó k összevetése a la p já n részle tesebben elem zik, hogy az élve született gyerm ekek szám át közvetlenül b e fo lyá so ló ö t té nyezőt m iké nt a la k ítjá k a tö b b i változók. így p é ld á u l rá m u ta tta k arra, hogy a házasság id ő ta rta m á t a feleség kora és a feleség házasságkötési kora m iké nt b e fo lyá so lja közvetett m ódon. Kiem elik, hogy az élve született gyerm ekek szám át közvetlenül b e folyáso ló m ásodik tényező, a feleség kora, n egatív m ódon hat, azaz az ú t-ko e fficie n se p = —0,093. Ez azt je le n ti, hogy egyéb tényezők azonossága esetén, a nő korának növekedésével csökken a term ékenység. Ezt a közvetlen h a tást a zonban fe lü lm ú lja az a közvetett hatás, a m e lye t a nő kora elő id é z a házasság ta rta m á n a k na g yság á b a n . Közvetett m ódon te h á t a nő kora pozitív m ódon b e fo ly á s o lja az élve született gyerm ekek számát. A házasságkötési kor In d iá b a n nagyon sokat elem zett tényező. A d e m o g rá fu so k tö b b esetben úgy vélekedtek, hogyha sike rülne a korai házasságkötési kort m egnövelni, lénye gesen csökkenne az in d ia i term ékenység. Az útelem zés ezzel szemben azt ig a zo lta (p = = 0,052), hogy a korai házasságkötés közvetlen hatása ta rta lm a zza a fia ta lk o ri s te rilitá st is. Szerzők a ko rre lá ció s e g yü tth a tó k elemzése a la p já n a rra is rám u ta tna k, hogy a házas ságkötési kor negatív közvetett h a tást gya ko ro l az élve született gyerm ekek szám ára. A kaszthoz v a ló ta rto zá s negatív e g y ü tth a tó ja azt jelzi, hogy m ennél m ag a sa b b kaszt ról van szó, a n n á l kisebb a csa lá d o k nagysága. M ivel a kaszthoz va ló ta rto zá s ú t-k o e ffic iense és ko rre lá ció s e g y ü tth a tó ja azonos, a n n ak ellenére, hogy a kaszthoz va ló ta rto zá s szig n ifiká n s h a tást fe jt ki a közbülső tényezőkre — a feleség és a fé rj iskolai végzettségére —, a kaszt, m in t változó, hatása ezeken a közvetett tényezőkön keresztül úgyszólván n u llá ra re d u k á ló d ik . Az ö tö d ik vá lto zó elemzése azt bizo n yíto tta , hogy a n a g y-csa lá d b ó szárm azó fé rjn é l az ú t-k o e ffic ie n s kicsi, de m égis szignifikáns, azaz a n a g y-csa lá d kia la k ítá s á n a k te n d e n c iá já t hordozza.
IRODALOM
296
Szerzők elem ezték a születésszabályozást b e folyáso ló tényezőket is, olyan m ódon, hogy a m in tá b a fe lv e tt h á ztartá so któl m eg tu d a ko ltá k a kívánt és az e lh a lt gyerm ekek szám át és e bből, v a la m in t az élve született gyerm ekek szám ából m e g h a tá ro ztá k a születési tö b b le te t. Az útelem zés során kitű n ik, hogy a születésszabályozás g y a k o rla tá t a feleség iskolai v é g zettsége, a fé rj isko la i végzettsége, a fé rj jö ve d e lm e és a születési tö b b le t, azaz az é le t ben levő gyerm ekek és az id e á lis gyerm ekszám közötti különbség h a táro zta meg. A g ye r m ekh a la n d ó sá g, am ely közvetve a születési tö b b le te t is b e fo lyá so lja , szorosan összefügg az élve született gyerm ekek szám ával, a csa lá d fő iskolai végzettségével, az anya időleges t á vo llétével, to v á b b á a csa lá d típusával. Szerzők elemzése azt bizo n yíto tta , hogy K ö z é p -ln d iá b a n a term ékenység m eg h a tá ro zó in elsősorban a házasság ta rta m a . A feleség kora, v a la m in t a házasságkötési kor lényegesen kisebb hatást gya ko ro l, a term ékenységre, m in t a házasság ta rta m á n a k nagysága. Az is kitű n t, hogy a g a z d a s á g i—tá rs a d a lm i vá lto zó kn a k nincs közvetlen hatásuk a te rm é ke n y ségre, kivéve a kaszthoz va ló tartozást, am elynek ú t-ko e fficie n se nagyon kicsi és negatív. A g a z d a s á g i—tá rs a d a lm i vá lto zó k közvetett hatása a zonban nem ta g a d h a tó le és különösen erősen je le n tk e z e tt a házastárs tá v o llé te esetén. A születésszabályozást ezzel szemben, e lső sorban a g a zd a sá g i és tá rs a d a lm i tényezők b e fo lyá so ljá k. Ezek között is elsősorban a fe leség iskolai végzettsége. Ebből az következik, hogy a korm ány születésszabályozási p ro g ra m já t a m űveltség em elkedése segíti elő a le g n a g yo b b m értékben. U g ya n a kko r azonban azt is ki kell em elni, hogy az iskolai végzettség em elkedésével e g yü tt já r a házastárs á t m eneti tá v o llé té n e k növekedése és így ez a tényező közvetve is csökkenti a term ékenységet. A c s a lá d fő jö ve d e lm e pozitív ú t-k o e ffic ie n s t eredm ényezett. N yilvá n va ló te h át, hogy a szü letésszabályozással kapcsolatos költség csökkentés elő se g íth e ti az in d ia i term ékenység ko r látozását. V égül a szerzők hangsúlyozzák, hogy a születésszabályozás vizsg á la ta során, az iskolai végzettség és a jö vedelem is kicsi ú t-ko e fficie n se ke t s z o lg á lta to tt és ezt a tényezőt nem szabad fig ye lm e n kívül hagyni. -
D
D
.
MITRA, S. - R O M A N IU K , A .: Pearsonian type I curve and its fe rtility p ro je c tio n p o ten tia ls. (A Pearson-féle 1 g ö rb e és a n n a k term ékenységi elő re je lzé sre va ló fe lh a szná lá sa .) — D em ography. 1973. No. 3. 351-365. p. A P earson-féle I g ö rb é t régebben elsősorban a korspecifikus term ékenységi rátá k k i szám ítására használták. Term ékenységi elő re je lzé sre csak néhány szerző p ró b á lta ig é n yb e venni, de ez nem sikerült. A cikk szerzőinek c é lja egyrészt az, hogy egyszerűsítsék a Pearson-féle I eloszlás p a ram é te re in e k a becslését, másrészt, hogy m eg vizsgálják, m iképpen a lk a lm a z h a tó a szüle tések előrejelzésére. Az I eloszlás k é p le te :
ahol
X —
az é letkor,
y() - a m odális term ékenységi ráta, | és a2 — a term ékeny in te rv a llu m o t m eg h a tá ro zó param éterek, rríj és m2 — a term ékenységi g ö rb e a la k já t m eg h a tá ro zó param éterek. 0
A g ö rbével a korspecifikus term ékenység nagyon jó l je lle m e zhe tő , de csak bizonyos m a te m a tika i fe lté te le k te lje sü lé se esetén le h e t a lka lm a zn i. A szerzők három p a ra m é terb e cslé si e ljá rá s t h a so n líta n a k össze koréves term ékenységi a d a to k a la p já n : 7. Az első négy m om entum on a la p u ló becslés. 2. Az első két m om entum on a la p u ló becslés. 3. Az á tla g o n és a móduszon a la p u ló becslés.
IRODALOM
297
(Az u tó b b i ke ttő né l rö g zíte tt term ékenységi in te rva llu m ra van szükség, ezért m indegyiknek két v á lto z a tá v a l d o lg o z ta k : 15-50 ille tve 1 7 -5 0 éves term ékenységi in te rv a llu m o t a lapulvéve.) V a la m e n nyi m ódszer elég jó eredm ényeket s z o lg á lta to tt (elsősorban term észetesen az első) a h a rm a d ik m ódszer 1 5 -5 0 éves v á lto z a tá n a k kivételével. Ez a két egyszerűbb e ljá rá s h asználata m e lle tt szól, mivel jó va l egyszerűbbek, m int az, am e lyik az első négy m om en tum ra tá m aszkodik. Bár az eredm ények elég jók, a tényleges a d a to k tó l va ló eltérés é le tko ro n ké n t elég nagy cikliku s re g u la ritá s t m utat. A szerzők a születések előrejelzésére a m o d e llt két lépésben kívá n já k fe lh a s z n á ln i: b e csülni kell a term ékenység színvonalát (yQ), és korm egoszlását (a x, a2, mL, m2-t, ille tve a m o m entum okat, m elyek a la p já n ezek becsülhetők). A cikk vé g ü l m e g á lla p ítja , hogy az á tla g o n és a m od á lis term ékenységen a la p u ló m ó d szer a le g a lk a lm a s a b b előrejelzés c é ljá b ó l, mivel nem csak az a d a t- és szám ításigény szem p o n tjá b ó l a legegyszerűbb, hanem a p a ra m é tere k d e m o g rá fia i éretlm ezése is ebben az eset ben a legkönnyebb.
RESSEGUIE, L. ]. : In flu en ce of age, b irth o rd e r and rep ro d u ctive co m pensation on s tillb irth ratios. (Az életkor, születési sorrend és a rep ro d u kció s kom penzáció hatása a h a lv a születési ará n yra . — Journal o f B io so cia l Science. 1973. No. 5. 443—452. p.) A szerző ere d e ti szándéka az volt, hogy a halvaszületés esélyét az anyai é le tk o rra l hozza összefüggésbe és ennek k a p c s o la tá t vizsg á lja . A fe lh a szn á lt a d a to k tip u s á tó l fü g g e tle n ü l az é le tko r h a tásá n a k becslése ó h a ta tla n u l b o n y o lu lta b b á v á lik a születési sorrendből eredő h a tások m ia tt. Az iro d a lm a t á tte kin tve a szerző három k iin d u ló p o n to t á llít fö l: 1) az első születéseknél n a gyobb a halvaszületési esély, m in t a m á so d ika kn á l; 2) a h a rm a d ik születésnél az esély nem kisebb, m in t a m ásodik születésnél; 3) ha a h a rm a d ik születésnél na g yob b az esély, m int a m ásodiknál, a különbség cse kély. M ive l a szerző pusztán az é le tk o r h a tá sá t a ka rta vizsgálni, ezért e gyetlen m in tá t vett a la p u l. 1968-ban C a lifo rn ia á lla m b a n h a rm a d ik gyerm ekét szülő 44,415 nő a d a ta i a lk o ttá k az egyik tá b la s o ro z a to t, u g ya n o tt ug ya na kko r m ásodik gyerm ekét szülő 79.867 nő a d a ta ib ó l szárm azott a m ásodik tá b la so ro za t. Az anyai é le tko r 19—39 év között oszlott meg. T á b lá z a ta i ban fe ltü n te tte , hogy az 1968. évi születés élve- vagy halvaszületés vo lt-e . Az élveszületettek c s o p o rtjá t to vá b b o szto tta n e o n o tá lis h a lá lo zá sra és é le tb e n m a ra d o tta k ra . E ka te g ó riá k m in d egyikét még to v á b b b o n to tta az utolsó e lő tti szülés je lle g e szerint; fig ye le m b e vette az anyai é le tk o rt és hogy élve- avagy halvaszületés vo lt-e . A szerző először az 1968-ban bekövetkezett m ásodik ille tő le g h a rm a d ik születések halvaszületési a rá n y a it h a so n lítja össze, különösebb e lté ré st egyik ko rcso p o rtba n sem ta lá l. A következő, m ásodik elemzés során összehasonlítja az 1968-ban h a rm a d ik gyerm ekének é le te t a d ó nők esetében az első és a m ásodik, ille tő le g a m ásodik és a h a rm a d ik születés közötti halvaszületési esélyt. Itt m ár je le n tő s eltéréseket ta lá l: az egyes nők éle té be n az első születéstől a m ásodikig m ajd a h a rm a d ikig egyre csök ken a halvaszületés kockázata. Az é le tko rb a n e lő fo rd u ló néhány év e ltérésből eredő ha tást e lfe d i a születési so rre n d b ől származó hatás. Ez a következtetés pa ra d o xo n h oz vezet. Ha a h a rm a d ik születés halvaszületési esélye sokkal kisebb m ind a m ásodiké, ez a legelső elemzés során m ié rt nem je le n tke ze tt? A válasz erre a rep ro d u kció s kom penzáció, a sp e ciá lisa n az előző h a lva szü le te tt gyerm ek p ó tlá sára kezdem ényezett terhesség. M in d e n ko rcso p o rtná l m eg á lla p íth a tó , hogy a m ásodik születés halvaszületési aránya sokkal m ag a sa b b a zo kn ál a n ő k nél, a kikn é l a h a rm a d ik születés ham arosan követte a m ásodikat, m int azoknál, a kik hosszabb id e ig vá rta k. N y ilv á n v a ló a n a m ásodik születéskor ta p a s z ta lt késői m agzati h a lá lo zá s e lő fo r du lá sa fe le lő s a rákövetkező in te rva llu m rövidségéért. Szerző azt a ko n klú zió t vo n ja le, hogy egyazon é le tko rú és p a ritá sú nők közül sokkal h a jla m o s a b b másik terhesség kezdem ényezé sére az a nő, a kin e k gyerm eke halva született ezt m egelőzőleg. Ezt kiegészíti az a m eg figyelés, hogy ú ja b b terhességet kezdeményező nők közül azok, a kikn e k gyerm eke előzőleg élve született, á tla g o s a n hosszabb in te rv a llu m o t ta rta n a k a következő születésig. M ivel nagy e ltéréseket ta lá lt az 1968-as p e rin a tá lis ha lá lo zá son b e lü l a fo e tá lis, ille tő le g n e o n a tá lis h a lálozás arányszám ai között, a szerző gyü m ö lcsö ző b b n ek véli az olyan elemzést, a m ely ezt a két típusú h a lá lo z á s t k ü lö n -kü lö n kezeli, mivel a h a lá lo k o k nagyon e lté rő e k lehetnek. A kutatás ere d e ti c é ljá tó l e lté rő fő eredm énye a m ásodik és h a rm a d ik születés között a
298
IRODALOM
halvaszületési esély erős csökkenésének és a rep ro d u kció s kom penzáció létezésének kim u tatása,. Az okot, a m ié rt a m egelőző iro d a lo m a je le n sé g e t elm ulaszto tta fe lfe de zn i, a szerző a b b a n lá tja , hogy két különböző női m inta m ásodik, ille tő le g h a rm a d ik születéseit hason líto ttá k össze. A halvaszületési esély csökkenését in ká b b a sikeres orvosi beavatkozással, m intsem a m ásodik születéssel bekövetkező b io ló g ia i változással m agyarázza. P éldának f e l hozza C a lifo rn ia á lla m b a n a m éhnyak e lé g telen sé g e k m ia tt bekövetkezett spontán abortuszok szám ának leszorítását. Ilyen esetekben az e ljá rá s kid o lgozása e lő tt a születéseknek csak 30,8% -a vo lt élveszületés, az orvosi beavatkozás után az 83 ,2% -ra ja vu lt. Á krónikusan a b o rtá ló nőkre von a tko zó a d a to k pontos összegyűjtése során je le n tő s kü lönbségek a d ó d h a tn a k a születési n yilvá n ta rtá si rendszerekből. A krónikusan a b o rtá ló nő szerepelhet, a kurrens a d a to k között, m in t a h a rm a d ik gyerm ekét m egszülő anya, te k in te t n élkül a rra , hogy négy sikertelen terhessége vo lt ezen kívül. U gyanez a születés szerepelhet az USA é le tta rta m ra von a tko zó sta tisztiká i között m int első születés. M ivel a halvaszülésre h a jla m o s nőknek tö b b terhességre van szükségük, hogy a kívánt élveszületések szám át e lérjék, a kérdés rendkívül fontos az olyan típusú tá rsa d a lm a kb a n , ahol nagy hom o g e n itá s ta p a s z ta lh a tó a csa lá d m é re te t és az anya é le tk o rá t ille tő e n a gyerm ek születésekor.
V. J.
ROESKE-SLOMKA, I.: W spółzależność n a tu ra ln e g o rozw oju d e m o g ra ficzn e g o i wzrostu g o s p o d arcze g o regionów . (A régiók term észetes d e m o g rá fia i fe jlő d é sé n e k és ga zd asá g i növekedésének összefüggése.) — S tu d ia D e m og ra ficzn e . 1973. No. 31. 85—100. p. A g a zd a sá g i viszonyok részben közvetlenül, részben pe d ig közvetve, a p szich o ku lturá lis viszonyok a la k ítá s á n keresztül b e fo lyá so ljá k a term ékenység a la k u lá s á t. A szerző Sm oliński ism ert e lm é le té b ő l in d u l ki (lásd Sm oliński ta n u lm á n y á t a D e m o g rá fia 1965. évi 1. szám ában). Eszerint a g a zd asá g i viszonyok hatása term ékenységre kü lö n b özik a g a zd asá g i fe jle ttsé g n e k három nagy ta rto m á n y á b a n : 1. a létm inim u m a la tt, 2. a lé tm inim u m és a szükségletek k i elégítésének m axim um a között, 3. e m axim um fö lö tt. Az e m líte tt m axim um (am ely — u g ya n úgy m int a m inim um — term észetesen tö rté n e ti korszakonként vá lto zik) egy olyan jövedelem szintet je le n t, a h o l a csa lá d tartós fogyasztási eszköz- és lakásszükségletei k ie lé g íth e tő k és így a n a gyobb gyerm ekszám nem a kadályozza e szükségletek kielégítését. A ta n u lm á n y szer zője szerint e m axim um je le n le g le g a lá b b 2000 d o llá r/fő évi nem zeti jö vedelem szinten van. Tehát Lengyelország — a tö b b i közepesen fe jle tt országokhoz haso nlóa n — egyértelm űen a fe n ti m ásodik ta rto m á n y b a n van, a h o l a jö ve d e le m szin t és a term ékenység közötti összefüg gés negatív. Lengyel re g io n á lis a d a to k a la p já n vizsg á lja , hogy ez az e lm é le ti té te l ig a z o ló d ik -e a lengyel v a ló sá g ba n . Kétváltozós ko rre lá c ió k a t szám ít egyrészt egy term ékenységi változó, másrészt egy jö v e d e lm i vá lto zó között. Két term ékenységi vá lto zó t használ: az élveszületési arónyszám ot és egy s ta n d a rd iz á lt á lta lá n o s term ékenységi arányszám ot. Az a d o tt ré g ió jö v e delem szintjének jellem zésére a lte rn a tíva n a következő v á lto zó ka t h a szn á lja : egy fő re ju tó m eg te rm e lt nem zeti jö ve d e le m , fe lo sztott nem zeti jövedelem , fogyasztási kiadás. A régiókra vonatkozó nem zeti jö ve d e le m a d a to k s a já t szám ításain a la p u ln a k . A szám ítások a la p a d a ta i az 1956, 1959, 1960, 1961, és 1965 évi v a jd a s á g i a d a to k, va la m in t 1960-ban a poznani va jd a sá g já rá s á n a k a d a ta i. M in d e g yik évre kü lö n -kü lö n számítk o rre ló c ió t és regressziót. A k a p o tt ko rre lá ció s e g yü tth a tó k nem m inden esetben s z ig n ifi kánsak, a zonban néhány igen m agas ko rre lá ció s e g y ü tth a tó t is ka p o tt, így p é ld á u l 1965-ben a v a jd a s á g i term ékenység és egy fő re ju tó fogyasztás közötti ko rre lá ció s e g yü tth a tó k értéke - 0,84. Tehát a g a z d a s á g ila g le g fe jle tte b b , le g ip a ro s o d o tta b b , le g tö b b beruházást kapó v a jd a ságokban és a nagyvárosokban (am elyek ki va n n ak em elve a v a jd a s á g o k b ó l) a le g a la c s o nyabb a term ékenység, viszont a le g e lm a ra d o tta b b v a jd a s á g o k b a n a le g m a g a sa b b . A szerző m egjegyzi, hogy a re g io n á lis fe jle ttsé g és jö ve d e le m különbségek csökkennek. M e g á lla p ítja , hogy mivel a lengyel népesség je le n le g nagy súlyt helyez az a n ya gi f e l em elkedésre, és a m ag a sa b b életszínvonal elérésére, ille tve az e lé rt színvonal m eg ta rtásá ra v a ló törekvés a születésszám korlátozása irá nyá b a n hat, és mivel a jö ve d e le m e m elkedésé vel e g yelőre e te n d e n cia erősödésével kell szám olni, a term ékenység kedvezőtlenül a la csonnyá v á lh a t. Az igen alacsony term ékenység hátrányos a g a zd asá g i fe jlő d é s szem pont já b ó l. ö s s z e h a s o n líth a tó vizsg á la to k azt m u ta ttá k (a szerző Sauvyra h ivatkozik), hogy az azo nos g a zd asá g i körülm ények között levő országok és régiók közül a n n a k a g a zd asá g i f e j lődése szokott gyo rsa b b lenni, am e lyikne k népessége g yo rsa b b a n szaporodik. Lengyelor-
IRODALOM
299
szagnak te h á t aktív p ro n a ta lis ta n é p e se d é sp o litiká t kell bevezetnie. E nép ese d é sp o litika esz közei között e m líti a következőket: csa lá d i pótlék, az adórendszer m eg vá lto zta tá sa, a la ká s k iu ta lá s i renszer m eg fe le lő elveinek m e g á lla p ítá sa , a népesség term ékenységi a ttitű d je i nek befolyásolása. A m érsékelten b ő vített népesség re p ro d u kció t te kin ti célnak. Em ellett fo n tosn a k ta rtja a term észetes szaporodás s ta b ilizá lá sá t, hogy a d e m o g rá fia i h u llám hegyek és h u llá m vö lg ye k ne ism étlődjenek, vagyis, hogy a korstruktúra e g yenletesebbé vá ljé k. A. R.
V
V
V
о
V
SNiZEK, !. : P o pulacni vyvoj z hlediska ekonom ickych aspektu rozvoje CSSR. (A népesség a la k u lá s a a Csehszlovák S zocialista Köztársaságban - a g a zd asá g i fe jlő d é s szemszö g é b ő l) — P o litic k á Ekonomie. 1974. No. 2. 143—158. p. Csehszlovákia szerepét és je le n tő s é g é t nem népességének nagysága határozza meg — hiszen a v ilá g népességének a lig 4 % -á t teszi ki —, hanem népességének m orális, p o litik a i és képzettségi színvonala. Ezt a g o n d o la to t a ta n u lm á n y szerzője a cikk első m o n d a ta ib a n fo g alm a zza meg, m ajd aláhúzza, hogy - éppen a népesség m inőségi ism érveinek fontossága m ia tt — C sehszlovákiában sokkal n a g yob b g o n d o t kell fo rd íta n i az o p tim á lis, kiegyensú lyozott népességnövekedésre, az egész n é p gazdaság, a tu d om á n y és te ch nika fejlesztése é r dekében. A ta n u lm á n y első része arra m uta t rá, hogy a csehszlovákiai term ékenység cikliku s h u l lám zása — az első v ilá g h á b o rú tó l n a p ja in k ig , ille tve az e zre d fo rd u ló ig — je le n té ke n y ha tást gya ko ro l a tá rs a d a lm i m unkaerő n a g yság á ra és összetételére; ilyen m ódon b e fo lyá so lja a lakosság a n ya gi és tá rs a d a lm i helyzetét — olykor veszélyeztetve, vagy éppen e lle nkezőleg biztosítva a kiegyensúlyozott é le tfe lté te le k a la p ja it. Az első v ilá g h á b o rú éveiben C sehszlovákiában a term ékenység a lá b b s z á llo tt. Ez vo lt az első term ékenységi h u llám völgy. A születéskiesések és a h a la n dó sá g m egnövekedése közel 3/4 m illió fővel csökkentette a népesség számát. Ezt a korszakot követte 1920—1929. évek között a term ékenységi h ullám hegy, a kom penzációs korszak, a m iko r részben p ó tló d o tt az első v i lá g h á b o rú a la tti születéskiesés. A vilá g g a z d a s á g i válság hatása a csehszlovák term ékenység 1930—1937. évi csökkenésében kim u ta th a tó . A m ásodik term ékenységi h u llá m vö lg y k ia la k u lásához, a g a z d a s á g i—tá rsa d a lm i tényezőkön kívül, d e m o g rá fia i tényezők is h o zzá já ru lta k; ekkor ke rü lte k ugyanis szülőképes korba az első v ilá g h á b o rú h u llá m vö lg yé n e k g e n erá ció i. A korszak d e p o p u lá c ió t eredm ényezett: a n e ttó rep ro d u kció s e g y ü tth a tó 1930. és 1937. között egynél kisebb értékű volt. 1939. és 1945. között te h á t a b b a n a korszakban, a m ikor Csehszlovákia elveszíti á lla m i ö n á lló s á g á t és a ném et m egszállás súlyos a n ya gi és p szichikai te rh e it viseli és a m iko r az első v ilá g h á b o rú gyenge kohorszai ju tn a k term ékeny korszakukba, em e lke d ik a női term ékenység. A szerző m egkísérli v e rb á lisá n ö ssze fog la ln i azo ka t az okokat, am elyek e lő id é zh etté k ezt a rendellenes d e m o g rá fia i á lla p o to t. így tö b b e k között m e g á lla p ítja , hogy a háborús term elés m ia tt te lje s v o lt a fo g la lk o z ta to tts á g , m ár m eg ke zd ő d ö tt a ko rá b b i születéskiesések ko m p e n zá lá sa ; de le g fő b b okké n t azt em eli ki, hogy a ném et m egszállók to tá lis m ozgósítása és t o tá lis m unkaerő ig a zg a tá sa a ló l csak a terhes és a kisgyerm ekes anyák m en te sü lh e ttek és a d e m o g rá fia i h u llá m egyik o k á t ebben a „vé d e ke ző " m a g a ta rtá sb a n je lö li meg. Közvetlenül a m ásodik vilá g h á b o rú után csökkent a term ékenység. Ezt a té n yt b iz o nyára az idézte elő, hogy közel 2,2 m illió ném et és tö b b százezer m ag ya r ha g yta el Cseh szlovákiát. Az 1946—1952-ig te rje d ő korszak Csehszlovákia tö rté n e té b e n a m ásodik — viszony la g hosszú ta rta m ú — term ékenységi h u llá m h e g y korszaka. A term ékenység kedvező a la k u lá sá t egyrészt az idézte elő, hogy szülőképes korba lé p te k az első term ékenységi hu llá m h e g y k o ro sztá lya i; másrészt, hogy az á lta lá n o s g a zd asá g i és szociális h aladás, különösen a f ia ta lo k és a nők e g z iszte nciáján a k m egjavítása, lehetővé te tte a korai házasságkötést, á lta lá b a n az életszínvonal em elkedését. Szem betűnő, hogy ez a viszonylag hosszú id e ig ta rtó term ékenységi h u llá m te rü le ti d iffe re n c iá ló d á s t ta rta lm a z o tt; a kezdeti időszakban ugyanis Csehország, a későbbi években p e d ig Szlovákia p ro d u k á lja a term ékenységi csúcsot, 1952-ben az a korosztály lé p e tt szülőképes korba, am ely a m ásodik term ékenységi h u llá m vö lg y id e jé n született. A szerző hangsúlyozza, hogy helytelen tá rs a d a lm i és d e m o g rá fia i értékelés eredm ényeképpen 1957-ben érvénybe lé p e tt a szociális in d ik á c ió k a t lehetővé tevő terhesség-m egszakítási törvény. A szerző a h iva ta lo s ko ra b e li d e m o g rá fia i á llá sp o n ttá * szemben — am ely a h a rm a d ik term ékenységi h u llá m vö lg y o ká t a g a zd asá g i tényezőkben je lö lte meg — azt b izonyítja, hogy sem az életszínvonal csökkenése, sem a lakás és egyéb szo c iá lis intézm ények (óvodák, bölcsődék) b e fog a dóképességének a la ku lá sa nem in d o ko lta az
IRODALOM
300
1957—1962. és az 1966—1968. évi d e m o g rá fia i h u llá m vö lg y keletkezését. A szerző az 1957— 1962. évek közötti d e m o g rá fia i h u llá m vö lg ye t elsősorban a n n ak tu d ja be, hogy a ko rá b b i d e m o g rá fia i h u llá m vö lg y szülőképes korosztályai ebben az időszakban lé p te k le g te rm é ke nyebb korszakukba és csak m ásodsorban tu la jd o n ít fo n to ssá g á t a g a zd asá g i és tá rsa d a lm i jelenségeknek. H angsúlyozza azonban, hogy az 1966-1968. évi h u llá m vö lg y az e lkö ve tett p o litik a i és gazdaságvezetési h ib á kn ak tu d h a tó be. A ta n u lm á n y másik része a terhesség-m egszakítási törvény h a tá sá t elemzi. Kiem eli, hogy a törvény m eg h o za ta la után azonnal csökkent a 25-éves és ennél idő se b b nők te rm é ke n y sége. U g ya n a kko r a b szo lú t értékben és az élve születések szám ához képest is, növekedett a terhesség-m egszakítás. A terhesség-m egszakítás tá rs a d a lm i g y a k o rla tá t a szerző az e g o ce n t rikus — p o litik a ila g és id e o ló g ia ila g h e lytelen — szem lélet k ia la k u lá s á n a k tu d ja be. Kiem eli, hogy az 1969. u tá ni term ékenységem elkedés egyrészt a n n a k tu d h a tó be, hogy szülőképes ko r szakukba lé p te k a ko rá b b i term ékenységi h u llá m h e g y nem zedékei és hogy a gyerm ek-, anyaés csa ládvédelem új jo g sza b á lya i p ro n a ta lis ta irá n yza to t kezdeményeztek. A ta n u lm á n y utolsó részében a szerző a rra hívja fe l a fig ye lm e t, hogy az első v ilá g h á b o rú tó l n a p ja in k ig te rje d ő je lentős term ékenységi hullám zás — az elkövetkezendő ötéves tervek időszaka a la tt, 1990-ig - az isko la i intézm ények fejlesztésében, a ta n u ló k kicsi, m ajd nagy létszám a m iatt, nehézségeket fo g e lő id é zn i. H a so n ló p ro b lé m á k je le n tke zne k a p ro d u k tív korú m unkaerő létszám ának h u llá m zá sá b a n is - a 2000-ig szám ított hosszútávú tervezés időszakában. Szerző kiem eli, hogy a m un ka e rő g a zd á lko d á sb a n g a zd asá g i és képzési in té z kedéseket kell é le tb e lé p te tn i a term ékenységi h u llá m o k kiegyenlítésére. D. D. SCHWARZ, K.: G rün d e des G e b urte n rü ckg a n g s. (A születésszám csökkenésének o ka i.) — W irts c h aft u nd Statistik. 1973. No. 12. 698-700. p. A 60-as évektől kezdődően a születések száma az N SZK-ban évi 1 m illió kö rü lirő l 1973ra m integy 630 ezerre csökkent. Ez a tény hívta fel a fig y e lm e t a je le n sé g o ka in a k k u ta tá sára. A v iz s g á la t során két tényező h a tá sá t elem zik, m ég p e d ig egym ástól fü g g e tle n ü l. Az első tényező a házaspárok szaporodási m ag a ta rtá sa , m elynek vizsg á la tá ra a következő m u ta tó t a lka lm a zzá k:
ahol : Lnd = Ed =
le g itim élveszülöttek a vizsg á lt évben a szülők h á za sság ta rtam a szerint az a d o tt évben fe n n á lló házasságok házasságtartam szerint
A k a p o tt eredm ény az ,,n” -ed ik gyerm ek azaz a k a p o tt eredm ények összegzése után az a d o tt év szaporodási viszonyai között vá rh a tó házasságonként! gyerm ekszám ot m u ta tja , A szám ításokból az a lá b b i következtetések vo n h a tó k le: — e m e lke d ik a gyerm ektelen és egy gyerm ekes c sa lá d o k a rá n ya a három és tö b b g y e r mekes csa lá d o k rovására. — a tren d irá nyvo n a la a m aximum két gyerm ekes csa lá d o k fe lé m u ta t és a n n ak a v a lószínűsége, hogy ezeknél a c sa lá d o kn á l a h a rm a d ik gyerm ek m egszületik, erősen csökkenőben van. — 1966 és 1972 között az élveszületések a b szo lú t száma (am ely m a g á b a n fo g la lja a szaporodási m a g ta rtá s vá lto zá sán a k hatásán kívül a házasságok szám ának és ta r ta m á n a k vá lto z á sá t is) az első gyerm eknél 2 7 % -ka l, a m áso d ikn á l 3 3 % -ka l, a h a r m a d ik n á l 4 4 % -ka I és e fö lö tt 5 0 % -ka l csökkent, A csökkenésben kizá ró la g a szapo rodási m a g a ta rtá s vá lto zá sán a k tu d h a tó be az első gyerm eknél 17%, a m ásodiknál 27% , e fö lö tti gyerm ekszám nál e hatás nem tű n ik jelentősnek. A házasságok szám ának és ta rta m á n a k hatása, — m in t a születések csökkenésére ható m ásik tényezőé — könnyen kiszám ítható az a lá b b i m uta tó segítségével.
IRODALOM
301
ahol ; Ld66 = Ed66 =
1966-ban élveszülöttek a szülők h ázasságtartam a szerint 1966-ban fe n n á lló házasságok ta rta m u k szerint.
A k a p o tt eredm ények a la p já n m e g á lla p íth a tó , hogy a születéscsökkenések je le n tő s h á nyada (m in te g y egynegyede) a házasságok szám ának ta rta m á n a k és a házasfelek korának változására vezethető vissza. Azaz csökkent — az 1945-ben született kisebb korosztály p ro p a g a tív korba kerülésével — a 7 éve és a n n á l rövide b b id e je fe n n á lló házasságok száma, h o l o tt a ta p a s z ta la to k szerint a csa lá d o kba n a kívánt gyerm ekek 2 /3-a a házasság első két évében születik meg. M e g á lla p íth a tó te h á t, hogy a születésszám csökkenésének m integy 2 5 % -a d e m o g rá fia i okokra, 50—7 5 % -a pe d ig a rra vezethető vissza, hogy a házaspárok ke vesebb gyerm eket kívánnak. Előbb vagy u tó b b a születések száma az 1950 és azután születettek házasodási korba lépésével s ta b iliz á ló d n i, vagy em elkedni fog. B izonytalan tényező azonban, hogy fo g e v á l tozni, s ha igen m ilyen irá nyb a a házaspárok kívánt gyerm ekszám m al kapcsolatos e lvárásai. P. M.
TYREE, A .: M o b ilit y ratios a n d association in m obil it y tables. (M o b ilitá s i a rá n yo k és asszo c iá c ió a m o b ilitá s i tá b lá z a to k b a n .) — Popula tio n Studies. Vol. 27. 1973. No. 3. 577 588. p. A m iko r az 1940-es években az első nagy tá rs a d a lm i m o b ilitá s v iz s g á la to k a t tervezték és végezték, a k u ta tó k azzal a p ro b lé m á va l á llta k szemben, hogyan elem ezzék ezeket a t á b lá za to kat. A legegyszerűbb elemzési eszközök n yilvá n va ló an a kilépési és belépési m o b ilitá si arányszám ok. Ezek a arányszám ok a zonban erősen fü g g n e k a tá rs a d a lm i stru ktú rá tó l és a n n a k v á lto z á s á tó l: ha egy tá rsa d a lm i réteg erősen nő, a kko r n yilvá n va ló an nagyok a b e lépési m o b ilitá s i arányszám ai, ha erősen csökken, a kko r szükségképpen n agyok a kilépési m o b ilitá s i arányszám ai. Ez a tény m egnehezítette a tá rs a d a lm i m o b ilitá s tö rté n e ti és a nem zetközi összehasonlításának lehetőségét, Ezért olyan m érőszám ot a k a rta k kid o lg o zn i, am ely kiküszöböli a s tru ktú rá n a k és a struktú ra válto zá sn a k a hatását. Ilyennek te k in te tté k az úgy nevezett asszociációs indexeket. K é p le tü k:
a h o l nij a tá b lá z a t a d o tt c e llá já b a n m e g fig ye lt szám, n,-. az i sor összege, n - j a j oszlop összege és N a te lje s m e g fig ye lt esetszám. H am arosan tisz tá z ó d o tt azonban, hogy ez az index nem m eg fe le lő . Nevezetesen a kö vetkező h ib á i va n n a k : 7. Az indexnek — Glass szerint — az le tt vo ln a a cé lja , hogy összehasonlíthatóvá tegye a m o b ilitá s i tá b lá k a t, am elyekben a k iin d u ló (a p a ) és e lé rt (fiú ) tá rs a d a lm i összetétel a rá nyai különböznek, vagyis, hogy kim utassa, hogy ténylegesen m iko r vagy hol n a g yo b b a k vagy kisebbek a m o b ilitá s i esélyek. Blau és D uncan a zonban kim u ta ttá k hogy, az asszociációs és disszaciációs indexek nem lehetnek azonosak két olyan m o b ilitá s i tá b lá z a tb a n , a m e ly ben a sor és oszlop összegek (vagyis vagy az a p á k vagy a fiá k tá rs a d a lm i m egoszlása) eltérőek. M á rp e d ig egy olyan mérőszám, am ely a válto zá st vagy v á lto z a tla n s á g o t van h i vatva k im u ta tn i, kevéssé a lka lm a s erre a célra, ha olyan eset nem fo rd u lh a t elő, a m ikor v á lto z a tla n s á g o t (ille tv e két m o b ilitá si tá b la lényegi azonosságát) m u ta t ki. 2. Az indexnek az le tt volna a c é lja , hogy kikü szö b ö lje a tá rs a d a lm i struktúra változás h a tá sá t a m o b ilitá sra , te h á t m integy a tiszta m o b ilitá s t mutassa ki. A szerző azonban kim u ta tja , hogy az index ténylegesen nem szűri ki a struktúra változás hatását. 3. Az index kid o lg o zó i szerint a különböző indexek értékének aránya a tényleges m o b i litá si esélyek a rá n y á t fejezné ki, te h á t ha p é ld á u l va la m e lyik asszociációs index kétszerese egy m ásiknak, a kko r ez azt kellene hogy je le n tse , hogy az e lő b b i rétegben kétszer akkora a tá rs a d a lm i helyzet átörökítésének foka, m in t az u tó b b ib a n . V a ló já b a n a zonban az asszo ciá ció s ind e xe ket nem lehet ilyen m e g á lla p ítá so k m eg fo g a lm azá sá ra felh a szná ln i, m ert az index lehetséges m axim um a függ a kérdéses tá rs a d a lm i réteg n a g yság á tó l, p o n to sa b b a n a te lje s m in tá n b e lü li a rá n yá tó l. M in él kisebb az a d o tt réteg, a n n á l n a g yo b b é rté ke t é rh e t el
302
IRODALOM
az asszociációs index. Ennek következtében a kisebb rétegek asszociációs indexei á lta lá b a n nag yob b a k, m in t a n a g yob b rétegeké. Például az ^értelmiségi réteg asszociációs indexe á l ta lá b a n m inden m o b ilitá s i tá b lá b a n igen nagy, a parasztságé tö b b n y ire viszonylag kicsi, de e b b ő l még nem következik az, hogy az é rte lm isé g b e n a tá rs a d a lm i helyzet á törökítése n a g yo b b fokú. Ezt a p ro b lé m á t úgy p ró b á ltá k m eg kerülni, hogy nemcsak az asszociációs és disszaszociációs in d e xe ket szám ították ki és közölték, hanem kiszám ították m inden egyes index tényleges é ré tké t az e lm é le tile g lehetséges m axim um százalékában. Ebben az esetben a m agas index érték azt je le n te n é , hogy közel van a m axim um hoz, te h á t nagy a fo g la lk o z á s i átörökítés. Ezeknek az indexeknek is tö b b hiányosságuk van. A m axim um százalékában va ló kifejezést azt fe lté te le zi, hogy egy a d o tt tá b la c e lla értéke fü g g e tle n a tá b lá z a t tö b b i c e llá ib a n sze rep lő k szám ától, h o lo tt nyilvá n va ló an nem az. A tényleges a d a to k a t így egy olyan a d a tm a trixhoz (a lehetséges m axim um ok m átrixá h o z) h a so nlítju k, am ely a va ló sá g b a n nem létezhet (m ert nem le h e t m inden c e lla értéke egyszerre m axim á lis). Ezen kívül ennél az indexnél is je le n tke zik egy hasonló m éret-hatás, m in t az asszociációs indexnél, csak ellenkező irányú. Ez az index ugyanis á lta lá b a n an n ál n a g yob b szokott lenni, m inél n a g yo b b a kérdéses réteg. A szerző - m iután e két indexet elve te tte - egy olyan index kid o lg o zá sá t lá tja kívá natosnak, am ely m e g m o n d ja : va jo n az / tá rs a d a lm i származású személyek a rá n y ta la n u l nagy valószínűséggel vagy a rá n y ta la n u l kevéssé valószínűen fo rd u ln a k elő a j je le n le g i tá rsa d a lm i rétegben. M ásszával azt a k a rju k tu d ni, hogy p é ld á u l egy szo lg á lta tá si m unkás szárm azás ho gyan fü g g össze egy é rte lm isé g i pozíció elérésével. Pozitívan? N e g a tíva n ? És m ilyen erősen? Ennek az indexnek a következő követelm ényeknek ke lle n e m e g fe le ln ie : 1. ism ert és fix m a xi muma és m inim um a legyen, 2. ne b e fo ly á s o ljá k az é rté ké t a sor- és oszlopösszegek változásai, 3. a származás és e lé rt helyzet fü g g e tle n sé g e esetén va la m ilye n egyéretlm ű é rté ke t vegyen fel. "" Erre a cé lra m eg fe le l a Y ule fé le Q nidex, a m e lye t még 1912-ben d o lg o z o tt ki á lta lá ban a 2 X 2 -e s tá b lá z a to k elemzésére. K é p le te :
ahol a, b, c, d, a tá b lá z a t egyes c e llá ib a n szereplő számok. Yasuda a lka lm a zta ezt az in de xe t a m o b ilitá s elem zésére olyan m ódon, hogy a n a g yo b b tá b lá z a to k b a n a vizsg á lt ce llá n kívüli a d a to k a t b lo kko kb an egyesítette. Például egy i számú sorból és j számú oszlopból á lló m o b ilitá s tá b lá z a to t a következőképpen von össze:
a h o l níj a vizsg á lt c e llá b a n szereplő szám, n,-. az / sor összege, n . j a j oszlop összege és N a te lje s esetszám. Ebből a Yasuda fé le in d e x:
Ennek az indexnek néhány kivá ló tu la jd o n s á g a va n : é rtéke plusz és mínusz 1,0 között v á l tozhat, fü g g e tle n sé g esetén az értéke 0, és az index értéke nem vá lto zik, ha egy sort vagy osz lo p o t v a la m e ly konstanssal szorzunk, te h á t nem érzékeny a struktúra vá lto zá sa ira . Egyetlen h ib á ja v a n : na g yob b m o b ilitá s tá b lá z a to k n á l a kiszám ítása nagyon b o n yolult. Ez azonban ma az e le ktro n iku s szám ítógépekkel nem okoz nagy g o n do t. A ta n u lm á n y közli a B la u -D u n ca n fé le in te rg e n e rá ció s m o b ilitá s i tá b lá z a tb ó l szám ított Q indexeket. Ebből tö b b érdekes tény tű n ik ki. Az index értéke 0,88 az ö n á lló sza b a d fo g lalkozásúak tá rs a d a lm i helyzetének átö rö kíté sé né l és 0,20 az iro d a i d o lg o zó k tá rsa d a lm i
IRODALOM
303
helyzetének átörökítésénél, v a la m in t 0,88 a fa rm e re k tá rs a d a lm i helyzetének átörökítésénél. Ezek a számok elég jó l k ife je zik a kü lö n b öző tá rs a d a lm i rétegek helyzetének átörökítésében m utatkozó különbségeket. M ég érdekesebbek a zonban a negatív értékű indexek, am elyek azt fe je z ik ki, hogy bizonyos szárm azási réte g e kb ő l bizonyos más rétegekbe b e ju tn i m eny nyire nehéz. Ennek az indexnek egy lényeges h á tránya v a n : nem küszöböli ki az e lté rő tá rsa d a lm i összetétel hatását. Tehát ha két olyan m o b ilitá si tá b lá z a to t ha so nlítu n k össze, am elynek a szárm azási és a je le n le g i tá rs a d a lm i összetétel nem azonos (te h á t g y a k o rla tila g m inden összehasonlításnál), az összehasonlítás nem te lje se n korrekt. Ennek kiküszöbölésére a szerző egy olyan — D em ing á lta l k id o lg o z o tt — e ljá rá s t ja v a sol, am elyben ite ra tív úton az egyik összehasonlítandó m o b ilitá si tá b lá z a t sor- és oszlop összesenjeinek a rá n y á t a m ásik összehasonlítandó tá b lá é v a l azonossá tesszük. Először m eg szoroznak m inden sort egy olyan szorzótényezővel, am elynek h a tásá ra a soröszesen az öszeh a s o n líta n d ó tá b lá é v a l azonossá vá lik. Ennek következtében term észetesen m egváltoznak az oszlopösszesenek is. A m ásodik lépésben az o szlo p o kat szorozzák olyan szorzótényezőkkel, hogy az oszlopösszesenek az összehasonlítandó tá b la oszlopösszesenjeivel egyenlőkké v á lja nak. Ezután ism ét a sorokat, m ajd ism ét az o szlo p o kat szorozzák, és így to vá bb . Az e ljá rá s gyorsan konvergál az összhasonlítandó tá b lá h o z olyan m ódon, hogy a két tá b la sor- és oszlopösszesenjei egyenlőkké vá ln a k. Az így k a p o tt m o b ilitá s i tá b lá z a to k a t azután korrektül öszsze le h e t h a s o nlíta n i. A szerző a B la u -D u n ca n fé le in tra g e n e rá ció s m o b ilitá si tá b lá z a to t a la k ítja á t ezzel az e ljá rá s s a l olyan m ódon, hogy az in te rg e n e rá ció s tá b lá z a tta l egeynlővé v á lja n a k a sor- és oszlopösszesenek. Ilyen m ódon összehasonlítja az a m e rika i in te rg e n e rá ció s és in tra g e n e rá ció s m ob ilitást. A. R.
VEEVERS, J. E.: Estim ating th e in cid e n ce and p re va le n ce of b irth o rd e rs: a te ch n iq u e using census d a ta . (Az egyes születési sorszám ok e lte rje d tsé g é n e k és g ya ko risá g á n a k a becslése: egy népszám lálási a d a to k a t használó módszer.) — D e m og ra p h y. 1973. No. 3. 447—458. p. A cik k azt vizsg á lja , hogy a születési sorszám ta n u lm á n yo zá sá n á l a n épm ozgalm i sta tisztika a d a ta i he lye tt hogyan le hetne népszám lálási a d a to kra tám aszkodni. A ja v a s o lt módszer lényege az, hogy a n épszám lálási a d a to k b ó l kivá la sztju k azo ka t a 40 évnél idő se b b nőket, a kik szültek le g a lá b b egy gyerm eket, és gyerm ekszám szerint cso p o rto s ítju k őket. Ezután — p é ld á u l — a 3 gyerm ekszám ú cso p o rtn a k tu la jd o n ítu n k annyi első-, m ásod- és h a rm a d szü lö tt gyereket, a m ekkora a cso p o rt létszám a. Ezt értelem szerűen a lk a l mazva a tö b b i csoportra is m e g ka p h a tó a nők m in d e g yik cso p o rtja á lta l szült első-, m ásod-, stb. szülött gyerm ekek száma, és ezekből összeadással m e g ka p h a tó a b e fe je ze tt term ékenységű nők első, m ásodik, stb. sorszámú gyerm ekeinek te lje s száma. Ennek a la p já n megoszlási viszonyszám okat számítva o b je ktív ké p e t ka p h a tu n k a népesség tényleges m egoszlásáról a születési sorszám te k in teté b e n . A népszám lálási a d a to ko n a la p u ló m ódszer tö b b o kb ó l is előnyös: a m inta sokkal n a gyobb, m in t a rendszeres n épm ozgalm i a d a tfe ld o lg o z á s vagy az időszakos fe lvé te le k esetén, és ug ya na kko r tö b b fé le in fo rm á ció va l is rendelkezünk róla, e zá lta l lehetővé vá lik különböző su b p o p u lá c ió k term ékenységének a vizsg á la ta , v a la m in t az anyák és a gyerm ekek sokasá g á n a k e g y id e jű vizsg á la ta . A népszám lálási a d a to k á lta lá b a n p o n to sa b b a k, m in t a népm oz g a lm i statisztika a d a ta i (főle g fe jle tle n országok esetén) és m entesek a ttó l az in g a d ozá stó l, am ely az éves a d a to k a t je lle m zi. A szerző fo g la lk o z ik az á lta la ja v a s o lt m ódszer k o rlá tá iv a l is. P ro b lé m á ka t okozhatnak az ikerszülések, az eredm ényeket to rz ítja a csecsem őhalálozás (és a n n a k születési sorszám szerinti különbözősége), a 40 éves kor a la tti anyai h a lá lo zá s (és a n n ak a szülések száma sze rin ti különbözősége). Végül a cikk hangsúlyozza a születési sorszám helyes szám bavételének fo n tossá g á t, te kin te tte l az eg yé bké n t v á rh a tó sok h ib a le h e tő sé g re és torzításra. Sz. B.
VU K O LO V A , Sz.: N eko to rü e aszpektü dem o g ra ficseszko g o p ro g n o ziro va n ija . (A d e m o g rá fia i e lőrejelzés néhány tényezője.) — Vesztnik S ztatisztiki. 1973. No. 12. 14—20. p. A nép ga zd a sá g fejlő d é se, a tervezés tökéletesítése m egköveteli a népességi prognózisok
304
IRODALOM
m ódszertanának to vá bb fe jle szté sé t. A fe la d a t sikeres m egoldása a ttó l fü g g , m ilyen m ér tékben v á lto z ta tjá k meg a közgazdasági, szo cio ló g ia i, egészségügyi és más tényezők a né pesség s tru k tú rá já t. A S zovjetunióban m in dig nagy fig y e lm e t fo rd íto tta k a népességi prognózisokra. Az első népességelőreszám ítást S ztrum ilin aka d ém iku s készítette az 1920. évi népszám lálás a d a ta i a la p já n . Az 19ő0-as évek e le jé n ú jb ó l fe lle n d ü lt a prognózisok készítése, a m ik o r e lektronikus szám ítógépeket kezdtek a lka lm a zn i az előreszám ításoknál. Az 1959. évi népszám lálás a la p já n m ár tö b b vá lto z a t készült, ekkor készítettek első ízben re g io n á lis előreszám ítást is. A népességi p ro g nózisoknál nagy szerepet já tszik a né p m o zg a lm i arányszám ok d in a m i k á já n a k elemzése. Ehhez pontos népességtovábbvezetésre van szükség. A S zo vjetunióban az 1970. évi népszám lálás a d a ta it összehasonlították az 1959. évi népszám lálás továbbvezetett a d a ta iv a l; az eltérés m indössze 0,2% volt. A h a la n dó sá g a la ku lá sa azt m u ta tja , hogy a fia ta la b b korosztályok, különösen az 5 éven a lu lia k h a la n d ó sá g a á lla n d ó a n ja vu l. U g ya n a kko r az 50 éven fe lü lie k h a la n d ó sá g á b a n nem v á rh a tó ja vulás. A korspecifikus h a lá lo zá si arányszám ok te rü le te n k é n t erősen eltérőek. Ezért a jö v ő b e n i arányszám okat te rü le te n k é n t kell e lő re je le ze n i, fig ye le m b e véve a kie g ye n lítődési te n d e n c iá k a t is. • Az élveszületési arányszám ok lényegesen na g yob b m értékben különböznek az egyes terü le te ke n . 1972-ben e m u ta tó értéke pl. 35,3%o v o lt a Tadzsik SzSzK-ban, míg Lettországszágban csak 14,5% o A 60-as években a S zovje tu n ió b a n m e g in d u lt az élveszületési a rá n y számok csökkenése; é rtéke az 1959-es 25% o-ről 1969-ig 17%o-re csökkent. Ebben szerepet játszott, hogy a 20—24 évesek száma a háborús születéskiesések m ia tt az 1959-es 10,3 m illió ról 1967-re 5,9 m illió ra csökkent. Az élveszületési arányszám ok a la k u lá s á t olyan d e m o g rá fia i tényezők is b e fo lyá so ljá k, m in t a fé rfia k és nők aránya az össznépességben, a házas nők aránya. A le g u tó b b i két szovjet népszám lálás a d a ta i a rró l ta n úsko d n a k, hogy a fé rfia k a rá nya az össznépességben 11 év a la tt 4 5 % -ró l 46,3% -ra e m e lk e d e tt; ezzel párhuzam osan nőtt a házasságban é lő nők a rá n ya is. A házasulok á tla g o s é le tko ra is csökken. A v á n d o rló k nem és kor szerinti összetételét a fo lya m a to s sta tisztiká k a la p já n á lla p ít já k meg. Az e d d ig ie k szerint a vá n d o rló k 75—9 0 % -a a 1 6 -2 9 évesek közül kerül ki. A vá n d orlá s — m in t ismeretes — b e fo lyá so lja a népességi re p ro d u kció t. E hatás ta n u l m ányozása c é ljá b ó l ö sszehasonlították a m ig rá ció s előreszám ítást a vá n d orlá s fig y e le m b e vétele nélkül készült v á lto z a tta l; m in d ké t e lőrejelzés fe lté te le zi, hogy a korspecifikus te rm é kenységi arányszám ok v á lto z a tla n o k m ara d n a k. A két v á lto z a t népességszám ának k ü lö n b sége 1980-ban 1,4 m illió , 2000-ben 12 m illió fő. Ennek oka a városi népesség a rányszám á nak növekedése; a városokban élő nők term ékenysége a S zo vje tu n ió b a n is a la cso n yab b a községi népesség term ékenységénél. A fe n ti m eg g o n d o lá sok a la p já n a term ékenység e lő rejelzésére három vá lto za t készült. Az első fe lté te le z i, hogy a korspecifikus term ékenységi arányszám a 25 éven a lu li nők ese tében növekszik, a 25—35 éves korban nem változik, a 35 év fe le ttie k é csökken az OSzSzSzKban, U k ra jn á b a n , Belorussziában, G rúziá b a n , a Litván SzSzK-ban, M o ld á v iá b a n , Lettország ban és Észtországban. F eltételezhető, hogy ez a te n d e n cia m ár a közeljövőben érvényesül, a későbbiekben pe d ig s ta b iliz á ló d á s következik be. Közép-Ázsia szovjet köztársaságaiban, Kazahsztánban, A ze rb a jd zsán b a n , és Ö rm é n yo rszá g b a n nem vá lto zn a k a term ékenységi arányszám ok. A m ásodik vá lto za t hipotézise m ajdn e m m egegyezik az előző v á lto za té va l. Az eltérés az, hogy a közép-ázsiai szovjet köztársaságokban, K azahsztánban, A ze rb a jd zsán b a n és Ö r m ényországban a községi népesség korspecifikus term ékenységi arányszám ai 1980-ig csök kennek, azután v á lto z a tla n o k m ara d n a k. A h a rm a d ik v á lto z a t szerint vala m e n n yi ko rcso p o rtba n , m inden szovjet köztársaságban csökkenni fo g a term ékenység, kivéve a közép-ázsiai szovjet köztársaságokat, Kazahsztánt, A ze rb a jd zsá n t és Ö rm ényországot. A jövő b e n készülő előreszám ításokhoz fe lh a s z n á ljá k m ajd a nők körében végzett közvé lem énykutatás eredm ényeit, am elyben az id e á lis és a tervezett gyerm ekszám ot tu d a k o ljá k . Pontosabban kell m eg h a tá ro zn i, hogy a népesség e tn ik a i összetétele, az isko la i végzettség stb. hogyan b e fo ly á s o lja a korspecifikus term ékenységi arányszám ok a la ku lá sá t. A sta tisztika i szervek fontos fe la d a ta , hogy előkészítsék az országos és a köztársasági prognózisok m e lle tt az egyes a utonóm te rü le te k, a m egyék és a városok népességének e lő re szám ítását is. Ehhez az e d d ig a lk a lm a z o tt m ódszerek to v á b b i ja vítá sá ra , fin o m ítá sá ra van szükség.
K. T.
IRODALOM
D E M O G R Á F I A I
305
FO LY Ó I R A TSZE M L E
DEMOGRAFIE a Csehszlovák Szövetségi S ta tisztika i H iva ta l fo ly ó ira ta
1973. No. 4. D U N O V SKY , J.: A veszélyeztetett és a fo g yaté ko s gyerm ekek aránya a népességben. PROKOPEC, J. — SCHULLER, V .: A v á lá s t m egelőző körülm ények és a válási m a g a ta rtá st b e folyáso ló tényezők. M USIL, 1. — LINK, A Csehszlovák S zocialista Köztársaság u rb a n iz á c ió ja és a n n ak néhány sajátos je lle m z ő je (1. rész). ANDRLE, A .: K om m unális és v á lla la ti la kó h á zak lakói. DO KO U P IL, L.: Az O s tra v a -ip a rv id é k kö zp o n tjá n a k népesedése a 19. században. A Csehszlovák D e m o g rá fia i Társaság V. D e m o g rá fia i K o n fe re n ciá ja (Prága, 1973. m áj. 16.). “ ' ~ ' DEMOGRAPHY az A m e rik a i Népességi Társaság fo ly ó ira ta
1973. Vol. 10. No. 3. GLICK, P. C. — N O R TO N , A. 1.: A vá lások és ú jrah á za so d á sok szám ának le g ú ja b b u g rá s szerű em elkedésével ka p cso la to s kilá tá so k. B A U M A N , K. E. — UDRY, J. R.: Nem kívánt szülések különbsége a négerek és fe h ére k közt. LOEBNER, H. — DRIVER, E. D .: D iffe re n c iá lis term ékenység K ö zé p -ln d iá b a n . (P ath-analízis.) MITRA, S. — R O M A N IU K , A .: A P earson-féle I g ö rb e és a n n a k term ékenységi előrebecslésre v a ló fe lh a szná lá sa . PICHË, V. — GEORGE, M. V K a n a d a i in d iá n o k n é p m o zg a lm i a rá n yszá m a in ak becslései, 1960-1970. _ DYKE, В. — M ACCLUER, 1. W .: N é p m o zg a lm i arányszám ok becslése M onte C a rlo szim u lá ció segítségével. RAO, S. L. N .: Az Egyesült Á lla m o k hosszú távú h a la n d ó sá g i tre n d je i, 1850-1968. MITRA, S,: H a la n d ó s á g i tá b la füg gvé n ye k becsléseinek használhatósága. KASS, R.: M e tro p ó lis i te le p ülése k fu n k c io n á lis osztályozása. VEEVERS, J.: Az egyes születési sorszám ok e lte rje d tsé g é n e k és g ya ko risá g á n a k a becslése: egy n épszám lálási a d a to k a t használó módszer. BISWAS, S.: M egjegyzés W illia m Brass m o d e lljé n e k á lta lá n o sítá sá ró l. SIRKEN, M. G .: H á zta rtá si m in ta vé te le k tervezete a ha lá lo zá sok anyakönyvezési te lje ssé g é nek ellenőrzésére. 1ANOWITCZ, B. S.: Keresztmetszeti vizsg á la to k m in t a születési arányszám ok tre n d je in e k e lő re je lz ő i. M egjegyzés Ekanem eredm ényeihez. D EMOSTA a Csehszlovák Szövetségi S ta tisztika i H iva ta l D e m o g rá fia i Intézetének fo ly ó ira ta
1973. No. 2. SRB, V .: Csehszlovákia népességének fe jlő d é se az 1972-es évben. V Ü N N Ü C S U K , V .: A né p ese d é sp o litika e tika i aspektusai. RUZKOVA, /.: N éhány a d a t az e lta rto tt gyerm ekekkel rendelkező csa lá d o kró l. PROKOPEC, M .: A népesség á tla g o s te stm a g a ssá g án a k vá rh a tó növekedése a következő 20 esztendőben a CsSzK-ban. H A RVA T, E.: Prága népességének ko rstru ktú rá ja . ZAJICEK, K.: V áltozások a művi abortuszok végzésére vonatkozó rendelkezésekben.
1973. No. 3. SEGER, J.: G a zd asá g i idősorok spektrá la n a lízise . SRB, V .: Csehszlovákia népesség-előrejelzései 1970-től 2000-ig. 10 D e m o g rá fia
306
IRODALOM
VESELÁ, 1.: A je le n le g i lakáshelyzet Csehszlovákiában. V O M Á C K O V Á , O .: A Csehszlovák D e m o g rá fia i Társaság V. K o n fe re n ciá ja . 1973. No. 4. JURECEK, Z.: Az 1970. évi nép-, ház- és lakásszám lálás Csehszlovákiában. SRB, V.: A g y e rm e kh a la nd ó sá g 1950—1970. közt. STÁDLER, V .: K örnyezetstatisztika a CsSzK-ban.
POPULATION a fra n c ia D e m o g rá fia i Intézet fo ly ó ira ta 1973. No. 6. Franciaország d e m o g rá fia i helyzete 1972-ben. HÉMÉRY, S. — RABUT, O .: A k ü lfö ld ie k h o zzá já ru lá sa a születési arányszám a la ku lá sá ho z Franciaországban. M A IS O N , D .: A lg é ria népessége. DEGOS, L. — LAN G A N EY, A .: Egy d é l-sza h a ra i „iz o lá tu m ” , a Kel K um m er-törzs: a különböző vércsoportok leírása. PAILLAT, P.: Az időskorú, nem földm űves népesség é le tkö rü lm é n yei és szükségletei. Az INED egy k ia d vá n yán a k ism ertetése. HIRSCH, A .: Időskorú személyek fogyasztása, összehasonlítva az aktív személyek m eg fe le lő fo gyasztásával. BIRABEN, 1. N. — D U H O U R C A U , F.: N yu g a t-E uró p a népességének fö ld ra jz i átrendeződése 1961-től 1971-ig. . . . . VALLIN, ]. : Az é s z a k -a lg é ria i nők házasságkötési é le tk o rá t b e folyáso ló tá rs a d a lm i—ga zd asá g i tényezők. TABUTIN, D . : N éhány a d a t az é sza k-a lg é ria i csecsemők szoptatási időszakáról. G azdaság, oktatás, nevelésügy. A népesedés m a rx is ta -le n in is ta elm élete. Sism ondi születése kétszázadik é v fo rd u ló já n a k m egünneplése 1973. m áj. 7-én Párizs ban. A gyilkosságok a la ku lá sa az ip a ri országokban. A születési arányszám ok re g io n á lis kü lö n b ség e i az N SzK-ban. Nők g a zd asá g i a k tivitá sa az N SZK-ban 1961 és 1971 közt. A m un ka n é lkü lisé g A n g liá b a n és S kó ciá b a n 1959 és 1972 közt. Zsidó tudósok a S zovjetunióban. Egészségügyi p o litik a és népességnövekedés M o n g ó liá b a n . Az időskorú népesség az Egyesült Á lla m o k b a n és F ranciaországban. S panyol—a m e rik a ia k g a zd asá g i helyzete az Egyesült Á lla m o kb a n . Az egykori rabszolgák term ékenysége San D o m in g ó b a n (1794—1801). N éhány szám adat az A tla n ti-ó c e á n térségén kívüli em berkereskedelem ről. A családtervezéssel szembeni m a g a ta rtá s Iránban. A Poznan—Kiekrz-ben 1973. szept. 4—6. között ta rto tt d e m o g rá fia i kollokvium .
POPULATION ET F A M I L I E a b e lg a Népesség- és C s a lá d k u ta tó Központ fo ly ó ira ta 1973. No. 29. WIJEW ICKREMA, S. M .: N u p c ia litá s és iskolázottság. M ódszertani szem pontok és a lk a lm a zásuk B elgium esetére. M O RSA, J.: O rszágos term ékenységi v izsg á la t B e lg iu m b a n. (V. r.) — Az o rá lis fo g a m z á s g á t lás elterjedése. AB O LI G A M R A H , H .: Egy kvá zi-sta b il népesség p a ra m é te rb e cslé se i: a h a la n d ó sá g csök kenését fig y e le m b e vevő korrekciós tényezők. _ . . . . . W U N S C H , G .: A h a la n d ó sá g csökkenése és a term ékenység csökkenése közti id ő b e li e lto lódás. Egy d e m o g rá fia i á tm e n e ti m o d e llb ő l ve tt néhány eredm ény. GERARD, H. - LOHLE-TART, L.: A csa lá d n ag ysá g fo g a lm á n a k fe lü lv iz s g á la ta .
IRODALOM
307
POPULATION INDEX a P rin ce to n-i Egyetem Népesség ku ta tó Intézetének és az A m e rika i Népességi Társaságnak a fo ly ó ira ta
1973. No. 1. COALE, A. J. - RIVES, N. W .: Az Egyesült Á lla m o k 1880-1970 közti néger népességének rek o n s tru k c ió ja : a v a ló d i népességszám ok becslése életkor, nem, születési arányszám ok és te lje s term ékenység szerint.
1973. No. 2. TAEUBER, I.: A kínai népességek a d a ta i és d in a m ik á ja . POPULATION STUDIES a Londoni K özgazdasági Főiskola N é pességkutató fo ly ó ira ta
1973. Vol. 27. No. 3. KELLEY, A. C .: Népességnövekedés, e lta rto tts á g i a rá n y és a g a zd asá g i fe jlő d é s üteme. HALL, M .-F .: Észak-am erikai és la tin -a m e rik a i nézetek a népességnövekedés kérdésében. KHALIFA, A. M .: Javaslat a tá rs a d a lm i—g a zd asá g i státusz és m odernség szerinti te rm é ke n y ség külö n b ség e in e k m a g y a rá z a tá ra : Egyiptom p é ld á ja . GRINDSTAFF, C. F. — EBANKS, G. E.: A fé rfia k ste riliz á c ió ja m in t fo g am zá sg á tlá si módszer K a n a d á b a n : em pirikus vizsgálat. O N A K A , A. T. - YAUKEY, D .: A szexuális közösség fe lb o m lá sa következtében kiesett te rm é keny időszak San-José-ban (C osta-R ica). R O M A N IU K , A .: H á rom -p ara m éte re s m od e ll a születésszám előreszám ítására. FESTY, P.: K anada, az Egyesült Á lla m o k, A u sztrá lia és Ú j-Z é la n d n u p c ia litá s i tre n d je i. JAMES, W , H .: Egyesült á lla m o k b e li nők m egterm ékenyülési valószinűsége. DEVIS, T. L. F.: Term ékenységi különbségek Sierra Leone törzsi cso p o rtja i közt. OUTRIGHT, Ph. - GALLE, O .: A házasságon kívüli születések hatása az Egyesült Á lla m o k á lta lá n o s term ékenységi a rányszám aira és népességnövekedésére. H IG M A N , B. W .: H á zta rtá si struktúra és term ékenység a ja m a ik a i ra b szo lg a -ü lte tvé n ye ken: egy 19. sz.-i p é ld a . SALAFF, J. W .: A h a la n dó sá g csökkenése a Kínai N é p kö ztársa sá g b an és az Egyesült Á lla m okban. TYREE, A .: M o b ilitá s i a rá n y és asszociáció a m o b ilitá s i tá b lá z a to k b a n . Hozzászólás S u i-Y in g -W a t és R. W. H o d g e ta n u lm á n y á h o z : „T á rs a d a lm i és ga zd asá g i tényezők a H o n g -K o n g -i term ékenység csökkenésében” . STUDIA DEMOGRAFICZNE a Lengyel Tudom ányos A ka d é m ia D e m o g rá fia i B izo ttsá g á n ak fo ly ó ira ta
1973. 31. szám BO RO W SKI, S.: Edward Rosset professzor, a Lengyel Tuom ányos A ka d é m ia D e m o g rá fia i B iz o ttsá g á n ak tis z te le tb e li elnöke. SAUVY, A .: A népesség isko lá zo ttság a és fo g la lk o z ta to tts á g a . BA BIKÓ W , G .: A népesség e lö re g e d é si fo ly a m a tá t je lző in dexek kiszám ítása a m o rb id itá si in d exekből. H O R N IG , A .: A népesség té rb e li ko n c e n trá c ió já n a k zónái az O p o le -v a jd a s á g b a n . BIDENY, M .: A népesség é le tta rta m a és testi fe jlő d é sé n e k fokozódása. ARCZYNSKI, M .: A z is ko lá zo tt m unkaerő u tá n p ó tlá sa fe lú jítá s i fü g g v é n y -m o d e llje i egy a d o tt rég ió ra . A m odell d e m o g rá fia i és g a zd asá g i d e term in á nsa i. ROESKE, SŁO M KA , I. : ö ssze fü g g é s a rég ió k term észetes n é p ességfejlődése és g a zd asá g i növekedése közt. H O D ER -N IE D BALA , A .: A csa lá d n ag ysá g növekedésének tá rs a d a lm i—g a zd asá g i fe lté te le i és valószínűségei.
1973. 32. szám ROSSET, E.: Az a n tro p o ló g ia és a d e m o g rá fia kap cso la ta . 10"
308
IRODALOM
WALENTEJ, D .: A népességtudom ányok és a népesedési törvények rendszere. M EN G O S, W. - H O R IN G , D .: A népesség ko rstru ktú rá ja és a g a z d a s á g ila g aktív népes ségre e b b ő l h á ru ló te h er Európa néhány országában. JÓZEFOWICZ, A .: Beszám oló a népességtudom ány helyzetéről és fe la d a ta iró l Le n gye lo r szágban. D ZIENIO , K. - JÓZEFOWICZ, A. - LATUCH, M .: A d e m o g rá fia i ku ta tás és a népesedéspo litik a prem isszái és p ro g ra m ja Lengyelországban. R O M A N IU K , К .: Konferencia a n é p ese d é sp o litika időszerű p ro b lé m á iró l. PRO M INSKA, E.: Beszám oló a lengyel A n tro p o ló g ia i Társaság tudom ányos üléséről a „ D e m o g rá fia i kérdések az a n tro p o ló g iá b a n " tá rg y á b a n (Torun’, 1972. jún. 16.) 1973. 33, szám CALOT, G .: Termékenység és c s a lá d jo g i szabályozás F ra n cia o rszá g b a n . VIELROSE, £.; M egjegyzések a n ig é ria i e lit d e m o g rá fiá já v a l ka p cso la tb a n . KW ASZA, A. : A népességi op tim u m p ro b lé m á i. FIJAŁKOWSKI, W .: A születésszabályozás m in t a szexuális ka p cso la to k h u m a n izá ló d á sá na k tényezője. DZIERZYKRAY-ROGALSKI, T.: A népességtudom ányok je le n tő sé g e az a n tro p o ló g ia szem pont já b ó l. ROSENMAYR, L : Ausztria időskorú népességének struktúraelem zése és szükségleteinek m eghatározása. M ANTO RSKA, T.: A g e nerációs u tá n p ó tlá s mérése. ANDRZEJEWSKA, M . : A házasságkötések g ya ko risá g a és a N ém et Szövetségi Köztársaság n u p c ia litá s i tá b lá i. ARCZYNSKI, M .: Az isko lá zo tt m unkaerő u tá n p ó tlá sa fe lú jítá s i fü g g v é n y -m o d e llje i — Az is ko lá zo tt m unkaerő m o b ilitá sa á lta l d e te rm in á lt m odellek. 1973. 34. szám R O M A N IU K , K.: A népességelőrebecslések tervezésének p ro b lé m á ja . BOROW SKI, S.: A term ékenység d iffe re n c iá ló d á s a az ip a ro so d á s és az u rb a n izá ció fe jlő désének fe lté te le i között. LATUCH, M .: A belső v á n d o rlá s szerepe Lengyelország nagyvárosai népességének je le n ko ri növekedésében. VIELROSE, E.: V áltozások a m ezőgazdasági népesség százalékos m egoszlásában Lengyel országban 1950-70 közt. . KO ZŁO W SKA, E.: A törvény hatása a házasságra és a válásra Lengyelországban. DZIENIO , K.: A m unkaerő Lengyelországban 1950-90 közt, a g a z d a s á g ila g aktív népesség a rá n yá n a k és k o rs tru ktú rá já n a k vá lto zá sai a la p já n mérve. GONTARSKI, Zb. - KLIMCZYK, M .: A „m e tro p o lis i te rü le te k ” e lh a tá ro lá s á n a k a la p já u l szol g á ló népességszám m értékek. Lengyelországban.
Index 25.191
D E M O G R A F I A M e g je le n ik n e g y e d é v e n k é n t F e le lő s s z e rk e s z tő : S ze rke sztő sé g :
KSH
D r. S z a b a d y Egon
N é p e s s é g tu d o m á n y i K u ta tó
In té z e t, 1053 B u d a p e s t, V ., V e res P á ln é u tc a 10.
T e le fo n : 181-609 K ia d ó h iv a ta l:
B u d a p e s t, II., K e le ti K á ro ly u tc a 18/b. T e le fo n : 358-530
K ia d á s é rt fe le l a S ta tis z tik a i K ia d ó V á lla la t ig a z g a tó ja T e rje szti a M a g y a r P o sta. E lő fiz e th e tő a
Posta
h írla p ü z le te ib e n
b á rm e ly p o s ta h iv a ta ln á l, a
és a
P osta
K ö z p o n ti
(K H I, B u d a p e s t, V ., József N á d o r té r 1. p o s ta c ím : 1900 B u d a p e s t) v a la m in t
á tu ta lá s s a l
a
K H I.
k ö z v e tle n ü l v a g y p o s ta u ta lv á n y o n ,
215-96162 p é n z fo rg a lm i
je lz ő s z á m á ra .
E lő fiz e té s i d í j fé lé v re 52,—, egész é vre 104,— Ft 74,0936 S Z Ü V N y o m d a , B u d a p e s t — íves m a g a s n y o m á s F e le lő s v e z e tő :
M ih á ly i Z o ltá n
k é z b e s ítő k n é l,
H í r la p ir o d á n á l
