ì
AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM JOGA E-‐ker tv. és egy jogeset
E-‐KER TV. ì 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus
kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről
ì Harmonizáció eredménye – Európai Parlament és
Tanács 2000/31. EK irányelve a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól
E-‐KER TV. Kulcsfogalmak ì Információs társadalommal összefüggő szolgáltatás ì Elektronikus úton, távollevők részére, rendszerint
ellenszolgáltatás fejében nyújtoP szolgáltatás, amelyhez a szolgáltatás igénybevevője egyedileg fér hozzá
ì Elektronikus kereskedelmi szolgáltatás ì Olyan információs társadalommal összefüggő
szolgáltatás, amelynek célja valamely áru üzletszerű értékesítése, beszerzése, cseréje vagy más módon történő igénybevétele
E-‐KER TV. Kulcsfogalmak ì Elektronikus út: ì elektronikus adaVeldolgozást, -‐tárolást, illetőleg
továbbítást végző vezetékes, rádiótechnikai, opWkai vagy más elektromágneses eszközök alkalmazása
E-‐KER TV. Kulcsfogalmak ì
Szolgáltató: aki a szolgáltatást nyújtja (természetes vagy jogi személy, anélküli más szervezet)
ì
Közve[tő szolgáltató: ì ì
ì ì
Az igénybe vevő által biztosítoP információt távközlő hálózaton továbbítja vagy a távközlő hálozathoz hozzáférést biztosít (egyszerű adatátvitel és hozzáférés-‐biztosítás) Az igénybevevő által biztosítoP információt távközlő hálózaton továbbítja, és az alapvetően más igénybe vevők kezdeményezésére történő információtovábbítás hatékonyabbá tételét szolgálja (gyorsítótárolás) Az igénybe vevő által biztosítoP információt tárolja (tárhelyszolgáltatás) Információk megtalálását elősegítő segédeszközöket biztosít az igénybe vevő számára (keresőszolgáltatás)
E-‐KER TV. Tárgyi hatály ì
Bármely, Magyarországról területéről nyújtoP szolgáltatás (székhely, telephely, lakóhely)
ì
Magyarorság területére irányulóan nyújtoP szolgáltatás
Személyi hatály ì
Szolgáltató, igénybe vevő
ì
Nem terjed ki: olyan közlésekre, amelyet gazdasági, szakmai tevékenység vagy közfeladat körén kívül eső célból eljáró személy (fogyasztó) tesz információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevételével – nem tartozik a törvény hatálya alá pl. a chatszobában íroP közlés, a közösségi oldalon teP kommentek
E-‐KER TV. ì Előzetes engedélyezést kizáró elv: ì Nem szükséges engedély az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások nyújtásának megkezdéséhez vagy folytatásához ì Ez nem jelenW azt, hogy ne kellhetne valamilyen engedély az ilyen szolgáltatás útján végzeP tevékenységhez ì EGT területéről Magyarországra irányuló szolgáltatás nem korlátozható (kivéve közrend, közbiztonság, közegészségügy, fogyasztók védelme…)
E-‐KER TV. ì Kötelező adatszolgáltatás (folyamatosan
elérhetőnek kell lennie a honlapon)
ì Név, székhely, telephely (lakcím), elérhetőség ì Ha kell, nyilvántartási száma, engedélye száma ì Ha áfa-‐alany, akkor adószámot ì Tárhelybiztosító, elérhetősége ì SzabályozoP szakmák esetében plusz
követelmények
E-‐KER TV. ì Kiskorúak védelme ì Médiatartalomnak nem minősülő információ,
amely kikskorúak szellemi, erkölcsi, fizikai fejlődését súlyosan károsíthatja ì Figyelmeztető jelzés ì Szűrőprogramok által felismerhető jelzés a
forráskódban
E-‐KER TV. Közve[tő szolgáltató felelőssége általában: ì A közve[tő szolgáltató nem köteles ellenőrizni az
általa csak továbbítoP, tárolt, hozzáférhetővé teP információt, továbbá nem köteles olyan tényeket vagy körülményeket keresni, amelyek jogellenes tevékenység folytatására utalnak
JOGESET – MI TÖRTÉNT? ì
Ingatlandepo.com szerződési gyakorlata: 30 napig ingyenes szolgáltatást fizetőssé tePek (lejárt ingyenes hirdetéseket automaWkusan meghosszabbítoPák, majd ezek árát követelték a hirdetőkön – és nem vePék le a lakáshirdetéseket, míg ki nem fizePék a tartozást)
ì
GVH nem találja jogsértőnek ì ì ì ì ì
ì
ÁSZF-‐ben szerepelt Regisztráció után küldöP e-‐mailben szerepelt Elismerte, hogy netes környezetben gyors döntés, viszonylag kevés tájékozódás, és erre az oldal szerkesztési elvei rá is erősítePek De szeretné a gyakorlatával a tudatosabb fogyasztói magatartást ösztönözni Ráadásul a fogyasztók 2/3-‐a élt a lehetőséggell és időben törölte a hirdetést – azaz a GVH szerint ez a Wpikus fogyasztói magatartás
Több száz panasz érkezik a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületéhez (MTE): eWkátlannak találják
MI TÖRTÉNT? ì MTE közzéteszi az állásfoglalást a www.mte.hu oldalon:
"A panaszokat megvizsgálva a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) elítéli az ingatlanhirdetésekkel foglalkozó Exe Ltd. cég fogyasztókat megtévesztő gyakorlatát, valamint eWkátlannak tartja az olyan tartalomszolgáltatást, amely a felhasználókat megtéveszW az általános szerződési feltételekben vagy egyéb módon. Az MTE még akkor is eWkailag kifogásolhatónak tartja az ilyen gyakorlatot folytató tartalomszolgáltató tevékenységét, ha esetleg önmagában az eljárása jogszerű, de az a felhasználókat könnyen megtévesztheW a szolgáltatás ingyenességét illetően.” ì Index.hu és vg.hu leközli
MI TÖRTÉNT? Mellékszál: ì Jóri András (adatvédelmi biztos): ì "Az érinteP Wltakozása esetén az ingatlan hirdetésének
további megjelenítése, személyes adatok kezelése a honlapon adatvédelmi szempontból nem jogszerű. Ezen módszert nem lehet szankcióként alkalmazni a követelés behajtása érdekében”
ì ÉrinteP bírósághoz fordulhat ì Jóri felszólítoPa levélben Benkő Sándort (a portál
vezetőjét), hogy hagyjon fel a jogsértő gyakorlaPal
MI TÖRTÉNT? ì Kommentek pl.: ì "Benkő Sándoros, sunyi, szemét, lehúzó cég" ì "Azért az ilyenek szarjanak sünt és költsék az összes
bevételüket anyjuk sírjára, amíg meg nem döglenek”
ì Ingatlandepo.com beperli az érinteP
tartalomszolgáltatókat jóhírnévsértés miaP
ì (Jóhírnévsértés: a jóhírnév sérelmét jelenW
különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel)
FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (ELSŐ FOK) ì MTE (mint alperes) védekezése: Ektv.)
2.§ l) pontja lc) alpontja alapján közve[tő szolgáltatónak minősül, ezért a hozzászólások tartalmáért nem tartozik felelősséggel. Az Ektv. 7. § (3) bekezdése alapján a közve[tő szolgáltatók nem kötelesek a blogok, hozzászólások moderálására, tartalmuk ellenőrzésére, a szolgáltatók kizárólag tárhelyet és felületet biztosítanak a tartalom elhelyezésére. A hozzászólások egy kaqntással, az indítványozó közreműködése, ellenőrzése nélkül jelennek meg a webes felületen.
KÖZVETÍTŐ SZOLGÁLTATÓ? ì Közve[tő szolgáltató: az információs társadalommal
összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltató, amely
ì la) az igénybe vevő által biztosítoP információt távközlő
hálózaton továbbítja, vagy a távközlő hálózathoz hozzáférést biztosít (egyszerű adatátvitel és hozzáférés-‐ biztosítás); ì lb) az igénybe vevő által biztosítoP információt távközlő hálózaton továbbítja, és az alapvetően a más igénybe vevők kezdeményezésére történő információtovábbítás hatékonyabbá tételét szolgálja (gyorsítótárolás); ì lc) az igénybe vevő által biztosítoP információt tárolja (tárhelyszolgáltatás); ì ld) információk megtalálását elősegítő segédeszközöket biztosít az igénybe vevő számára (keresőszolgáltatás)
KÖZVETÍTŐ SZOLGÁLTATÓ? ì
7. §48 (1) A szolgáltató felel az általa rendelkezésre bocsátoP, jogszabályba ütköző tartalmú információért.
ì
(2) A közve[tő szolgáltató a más által rendelkezésre bocsátoP, a közve[tő szolgáltató által nyújtoP információs társadalommal összefüggő szolgáltatással továbbítoP, tárolt vagy hozzáférhetővé teP információért -‐ a 8-‐11. §-‐okban meghatározoP feltételek fennállása esetén -‐ nem felel.
ì
(3) A közve[tő szolgáltató nem köteles ellenőrizni az általa csak továbbítoP, tárolt, hozzáférhetővé teP információt, továbbá nem köteles olyan tényeket vagy körülményeket keresni, amelyek jogellenes tevékenység folytatására utalnak.
ì
(4) A 13. § (1) bekezdése szerinW jogsértés esetében a 2. § lb)-‐ld) pontjaiban meghatározoP közve[tő szolgáltató -‐ a (2) bekezdésben említePeken túlmenően -‐ akkor nem felel a más által rendelkezésre bocsátoP, az általa nyújtoP információs társadalommal összefüggő szolgáltatással továbbítoP, tárolt vagy hozzáférhetővé teP jogszabályba ütköző tartalmú információval harmadik személynek okozoP jogsérelemért, ha lefolytatja a 13. § szerinW eljárást.
ì
(5) A közve[tő szolgáltatónak a (2) bekezdés alapján történő mentesülése nem zárja ki azt, hogy az a személy, akit a jogellenes tartalmú információ révén sérelem ért, a jogsértésből fakadó igényei közül a jogsértés megelőzésére vagy abbahagyására irányuló követeléseit a jogsértő fél melleP a közve[tő szolgáltatóval szemben is bíróság útján érvényesítse.
E-‐KER TV. ì Értesítési és eltávolítási eljárás ì Szerzői és szomszédos, valamint védjegyjogi jogosultságok védelmében szolgálja a gyors fellépést ì Ezen jogokat sértő tevékenységek vonatkozásában nem csak az kell a mentesüléshez, amit az előzőekben felsoroltunk, hanem a jelen eljárás lefolytatása is (jogosultnak kell kezdeményezni, ha nem teszi, a szolgáltató mentesül) ì Jogosult értesítésének kézhezvétele után 12 órával el kell távolítani (jelzés, hogy miért nem elérhető a tartalom + hozzáférést biztosító igénybe vevő értesítése 3 munkanapon belül)
E-‐KER TV. ì Értesítési és eltávolítási eljárás ì ÉrinteP igénybe vevő tájékoztatás átvételétől számítoP 8 napon belül kifogással élhet ì Kifogás átvételét követően köteles a szolgáltató haladéktalanul újra elérhetővé tenni (kivéve, ha az eltávolítást bíróság vagy hatóság rendelte el) – és erről a jogosultat értesíteni ì 10 munkanapon belül abbahagyás és elWltás iránW ideiglenes intézkedést kérhet a bíróságtól (vagy büntetőfeljelentést tehet) ì A bíróság intézkedést elrendelő határozatnák kéthezvételétől számítoP 12 órában a szlgáltatónak el kell távolítani – és 1 munkanapon belül értesíteni erről az igénybe vevőt
FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (ELSŐ FOK) Főváros Bíróság 19.P.21.022/2010/7. számú ítélete: ì MTE állásfoglalása igen kriWkus, de nem lépi túl a
véleménynyilvánítás szabadságát
ì Az MTE a kommentekben megjelenő, a felperesre
vonatkozó nega[v tartalmú (indokolatlanul bántó) kifejezésekkel megsértePe a felperes jóhírnévhez való jogát
ì kommentek olvasó levelek, tehát szerkeszteP
tartalom
FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA (MÁSODFOK) Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.21.129/2011/4. számú ítélete ì Helyben hagyta az elsőfokú ítéletet, részben eltérő indoklással ì nem olvasói levelek, magánjellegű megnyilvánulások, de az
MTE azzal, hogy teret adoP felperesre nézve súlyosan sértő, lealacsonyító hozzászólásoknak, híreszteléssel megvalósítoPa a jóhírnév sérelmét
ì Ptk. alapján kell megítélni ì annak, hogy a kommenteket az indítványozó haladéktalanul
törölte a honlapról, a bíróság szerint nem a jogsértés objek[v megállapítása körében van jelentősége, hanem a kártérítési igény, illetve a felróhatóság alóli kimentés körében
KÚRIA ì MTE felülvizsgálaW kérelmet nyújtoP be a Kúriához ì A Kúria alaptalannak találta: ha az alperes
internetes oldalán különböző hozzászólások elhelyezésére ellenőrzés nélkül biztosít lehetőséget, számolnia kell azzal, hogy „azok közöP jogsértő közlés is szerepel”. A személyhez fűződő jogok megsértése objek[v ténykérdés. Akit személyhez fűződő jogában megsértenek, a régi Ptk. 84. § (1) bekezdése alapján alanyi jogon kérheW a jogsértés megállapítását.
ALKOTMÁNYJOGI PANASZ ì MTE: A bírósági döntések értelmében jogsértő, ha valaki
a honlapján ellenőrzés nélkül biztosít lehetőséget hozzászólások elhelyezésére, mivel számolnia kell azzal, hogy közöPük jogsértő közlés is szerepelhet. Ezzel sérül a véleménynyilvánításhoz való jog. A véleménynyilvánítás szabadságának szükséges és arányos korlátozása, ha a bíróság a jóhírnevet sértő véleménynyilvánításokat jogsértőnek minősíW, viszont aránytalannak tartja, hogy az is felel ezért, aki a közlés tartalmára és megjelentetésére nincs befolyással, kizárólag a közlés megjelentetésére szolgáló eszközt (adoP esetben a tárhelyet) bocsátja rendelkezésre.
ALKOTMÁNYJOGI PANASZ ì MTE: a véleménynyilvánítás jogának mint
kommunikációs alapjognak az a rendeltetése, hogy – többek közöP – „a közügyek megvitatását”, „az önkifejezés lehetőségét társadalmi kontextusban biztosítsa”. Az internet korában ez az interak[v kommunikáció megjelenését is magába foglalja, ilyenek az internetes fórumok és hozzászólások is, ahol a felhasználók az álláspontjukat kifejtheWk. Ezt a lehetőséget lehetetleníW el a bíróság ítélete.
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ì A kommentek – eltérően a másodfokú bíróságnak a Kúria által
helybenhagyoP álláspontjától – nem lehetnek magánjellegű megnyilvánulások; ha azok lennének, nem állhatnának a véleménynyilvánítás szabadságának védelme alaP. A magánközlések – magánlevelek, telefonbeszélgetés, email, magánbeszélgetés, napló stb. – nem tartoznak a véleménynyilvánítás szabadsága védeP körébe, mert csak meghatározoP személyeknek, esetleg senkinek, de semmiképpen sem a nyilvánosságnak (bárkinek) szánt közlések.
ì A komment, amelyet szerzője valamely bárki számára
hozzáférhető internetes oldalon tesz közzé – jellemzően nem saját nevén, hanem választoP felhasználónévvel –, nem tekinthető magánközlésnek; a komment valóban magánvélemény (t.i. a szerző saját véleménye, nem „hivatalos” vélemény), de ePől még a nyilvánosságnak szánt közlés.
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ì Az internetes oldal fenntartójának/működtetőjének
felelőssége kétségtelenül korlátozza a nem vitásan az internetes közlésekre is kiterjedő sajtószabadságot. A sajtószabadság a közlés továbbításának és az érdeklődőhöz eljuPatásának szabadsága lévén, a közlés jogsértő tartalmáért való felelősség e szabadság korlátozása, amennyiben az interneten elérhetővé teP szerkesztetlen tartalom a közzétevő felelősségével jár; ez az internetes oldal fenntartójának szabadságát (cselekvését) – mely a sajtószabadság alapjoga által védeP magatartás – jogilag korlátozza. Ez a korlátozás főleg abban áll, hogy növeli az oldal fenntartásának költségeit, ami az oldal működését nehezíW, szélső esetben lehetetlenné teszi, valamint az oldal működtetőjét olyan magatartásra kényszeríW (készteW), amelyet különben nem választana (pl. komment törlése).
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ì Az internetes oldal fenntartójának/működtetőjének
felelőssége kétségtelenül korlátozza a nem vitásan az internetes közlésekre is kiterjedő sajtószabadságot. A sajtószabadság a közlés továbbításának és az érdeklődőhöz eljuPatásának szabadsága lévén, a közlés jogsértő tartalmáért való felelősség e szabadság korlátozása, amennyiben az interneten elérhetővé teP szerkesztetlen tartalom a közzétevő felelősségével jár; ez az internetes oldal fenntartójának szabadságát (cselekvését) – mely a sajtószabadság alapjoga által védeP magatartás – jogilag korlátozza. Ez a korlátozás főleg abban áll, hogy növeli az oldal fenntartásának költségeit, ami az oldal működését nehezíW, szélső esetben lehetetlenné teszi, valamint az oldal működtetőjét olyan magatartásra kényszeríW (készteW), amelyet különben nem választana (pl. komment törlése).
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ì Az alapjog korlátozása megállapítható; az alapjog
korlátozása azonban lehet az Alaptörvénynek megfelelő vagy alkotmányellenes
ì A szabályozás alkotmányosan indokolt célt – a
személyiségi jogok, egyáltalán a közlésekkel érintePek jogainak védelmét – köveW. Az igazolható cél melleP alkalmas is a cél elérésére, mivel az internetes oldal üzemeltetőjének felelőssége nélkül az érinteP a bekövetkezeP sérelméért aligha kaphatna elégtételt.
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ì Kétséges lehet azonban a korlátozás arányossága ì arányos-‐e az oldal fenntartójának felelőssé tétele a jogsértőnek bizonyult közlésért; ì másrészt arányos-‐e a felelősség mértéke, azaz a kártérítés vagy a sérelemdíj összege (új Ptk. intézménye)
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ì A moderálás nem vezet feltétlenül a felelősségtől való
mentesülésre: a moderált komment, ha jogsértő, ugyanolyan jogi következménnyel jár, mintha nem leP volna moderálva (előzetesen vagy utólag ellenőrizve).
ì A jogsértés bekövetkezése után minden kommentet közlő
oldal helyzete azonos.
ì A kommentek moderálása nem mentesít a jogsértő közlésért
való felelősség vagy a helytállás kötelezePsége alól. A kommentek moderálásáról a weboldal fenntartója dönt: erre jogszabály vagy a bírói gyakorlat sem kötelezi. A jogsértő közleményekért való felelősség független a moderálástól: egyedül a jogsértő közlés tényén alapszik.
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ì
A nem moderált kommenteket közzé tevő oldal fenntartójával szemben a jogsértés megállapítása arányos a következők miaP. Az arányosság követelménye szerint az alapjog szükséges korlátozása is csak akkor igazolható, ha a cél elérésére alkalmas legkisebb alapjog-‐korlátozással jár. Az internetes megjegyzések jogsértő tartalmáért való felelősség esetén a legkisebb hátrány megállapításánál abból kell kiindulni, hogy a moderált kommentekért való felelősség, a jelenlegi szabályozásban a sajtószabadság legkedvezőbb (legenyhébb), a cél elérésére alkalmas korlátozása. A korlátozás arányosságának kérdését ennek alapján a komment közzétevője felelőssége tekintetében nem kell vizsgálni. Ha a kommentek közzétételéért való felelősség nem függ a moderálástól, mert a közlés tényén alapszik, nem indokolt a moderált és nem moderált kommentek közöP különbséget tenni az alapjog-‐korlátozás arányosságában sem. A moderált kommenteket közlő weboldalak felelősségének arányosságát az indítványozó sem vitatja: szerinte azonban indokolt a nem moderált kommentek külön, kedvezőbb kezelése. Az Alkotmánybíróság ezt a különbségtételt nem tartja indokoltnak, így az arányosság kérdése e tekintetben elesik.
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ì Dr. Paczolay Péter alkotmánybíró párhuzamos
véleménye
ì Rendelkező résszel egyetért, indoklással nem ì Alkotmányos egyensúly személyiségvédelem és
szólásszabadság közöP: különbségnek kellene lenni a beazonosítható személyazonosságú kommenetek és nem beazonosíthatók esetei közöP – noWce and take down
ì Dr. Stumpf István alkotmány bíró különvéleménye ì Rendelkező résszel sem ért egyet ì Legkisebb alapjogi sérelem (az arányosság vizsgálatánál) a cél vonatkozásában: jogsértő közlemények megelőzése vagy eltávolítása – noWce and take down
EGY “PÁRHUZAMOS” ESET ì
Pécsi Ítélőtábla Pf.VI.20.776/2012/5 számú ítélete ì
ì
Az interneten hozzáférhető honlap fenntartója (közve[tő szolgáltató) akkor tartozik polgári jogi felelősséggel a honlapra mások által feltöltöP ún. kommentek jóhírnevet sértő tartalmáért, ha a tudomásszerzést követően haladéktalanul nem intézkedik a jogsértő tartalom eltávolítása iránt.” Az ítélet indokolása az oldal fenntartójának, illetve szerkesztőjének a komment sérelmezeP tartalmának ismeretében hozoP döntését tekinW lényeges elhatárolási ismerévnek, és ezáltal az alkalmazoP értelmezés – az Ektv. kifejezeP hivatkozása nélkül is – gyakorlaWlag a értesítési-‐eltávolítási szabálynak megfelelő felelősségi alakzatot érvényesít: „A felperes az alperessel szemben személyiségi jogvédelmet nem az alperes által kifejezeP gondolaW tartalom, hanem az ismeretlen személyek által ahhoz fűzöP megnyilatkozások (kommentek) miaP kért, és mint ezeknek teret engedő személyt kívánta az alperest polgári jogi felelősségre vonni. A jóhírnév megsértésének külön nevesíteP törvényi esetei közül nyilvánvalóan nem illeszthető az alperes magatartására a valótlan tényállítás és a való tény hamis színben való feltüntetése. A híresztelés megvalósulásának a vizsgálata során pedig figyelemmel kell lenni arra, hogy a magyar jog fogalomrendszerében a híresztelés valaminek mint hírnek széles körben mások számára való továbbadása, másokkal való közlése (A magyar nyelv értelmező szótárának III. kötete, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1960., 263. oldal.). Következésképpen híresztelésnek a hír továbbadása, azaz a gondolatnak a közlése, az értesülés megosztása minősül (BDT2012. 2742.). Ez ak[v és tudatos magatartást feltételez, vagyis a jogot sértőnek a tudata át kell fogja a jogsértő tényállítást, illetve véleménynyilvánítást, és azt kommunika[v módon saját tudaPartalomként kell a nyilvánossággal megosztania.
