Radoslav J. Subic
BÁCSKA FALUSI LAKOSSÁGÁNAK MIGRÁCIÓJA M I N T AZ AGROTECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYE
I. B E V E Z E T Ő
Bácska Jugoszlávia legjelentősebb mezőgazdasági vidéke, amely a leg több mezőgazdasági terméktöbbletet termeli. É p p e n ezért Bácskában jut a legnagyobb mértékben kifejezésre az agrotechnika fejlődése, és ennek következtében a földműves lakosság migrációja. A háború utáni társadalmi-gazdasági v á l t o z á s o k k a l , v a l a m i n t a föld társadalmasításával létrejöttek a korszerűbb és a belterjesebb mezőgaz dasági termeléshez szükséges alapvető feltételek. Jugoszláviában Bácska területét hasznosítják legnagyobb a r á n y b a n mezőgazdasági termelésre, s itt előretört a korszerű, különösképpen az öntözéses termelés. A z eddigi, a r á n y l a g egyoldalú gabonatermelési jelleget fokozatosan meg kell szün tetni, hogy mielőbb korszerűsödjön a mezőgazdasági termelés, s meg felelő helyet és szerepet kell biztosítani az állattenyésztésnek m i n t a leg d i n a m i k u s a b b mezőgazdasági ágnak. Bácskában 20 község (város és nagyközség) v a n 163 településsel; a 8956 négyzetkilométernyi területén 1971-ben a 325 221 h á z t a r t á s b a n 987 284 lakos élt, s ebből 478 664, vagyis 48,48 százalék férfi volt. Egy négyzetkilométerre átlag 110 lakos j u t o t t , egy h á z t a r t á s pedig átlag 3,03 lelket számolt. A népsűrűség növekedőben v a n , de nem minden község ben s z a p o r o d i k a lakosság száma. Jelentős a faluból a városba, különösen a gazdaságilag fejlett k ö z p o n t o k felé i r á n y u l ó migráció. A m a g á n s z e k t o r Bácskában 1972-ben a földterület 60,21 százalékát, míg a szántóföldek 63,43 százalékát b i r t o k o l t a . A t á r s a d a l m i közösség közvetlen érdeke, hogy ilyen n a g y földterületen n a g y teljesítményű mező gazdasági termelést szervezzen meg. Jelentős t á r s a d a l m i intézkedések tör téntek a m a g á n s z e k t o r termelésének fejlesztésére, azonban a pozitív eredmények ellenére az nagymértékben l e m a r a d a társadalmi szektorban elért eredmények mögött.
131
II. BÁCSKA M E Z Ő G A Z D A S Á G Á N A K
JELLEGZETESSÉGEI
Bácska mezőgazdasági földterületeinek n a g y a r á n y ú felhasználása, a messze földön híres termékenysége és kedvező összetétele rendkívüli ter mészeti adottságot képez, amely korszerű agrotechnika és technológia a l k a l m a z á s á v a l jó a l a p a mezőgazdasági termelés fejlesztésére. A természeti a d o t t s á g o t és az a g r o t e c h n i k á t belterjesebben használja ki, illetve a l k a l m a z z a a társadalmi, m i n t m a g á n s z e k t o r . Ezért a tár sadalmi szektoron összehasonlíthatatlanul m a g a s a b b a k a terméseredmé nyek. A t á r s a d a l m i közösség érdekei és h a l a d á s a megköveteli, hogy Bácska természeti adottságai magasabb termelékenységgel és korszerűb ben legyenek k i h a s z n á l v a , ami azt jelenti, hogy a mezőgazdasági m a g á n s z e k t o r n a k meg kell közelítenie a t á r s a d a l m i szektorban elért termelési eredményeket. E z a z o n b a n elképzelhetetlen a b i r t o k o k felaprózottsága és a h a g y o m á n y o s termelési, illetve gazdasági viszonyok közepette. E m i a t t új, korszerűbb m ó d o z a t o k a t kell keresni a m a g á n t e r m e l ő k társu lása és a magán-, illetve a társadalmi szektor közötti különböző társas termelési viszony megteremtésére. A t á r s a d a l m i szektor a mezőgazdasági földterület 36,93 és a szántó föld 36,56 százalékával rendelkezik. Ez az a r á n y rendkívül kedvezőtlen a belterjes és n a g y termelékenységű társadalmi felhasználás szempontjá ból. A falu szocialista á t a l a k í t á s á n a k f o l y a m a t á b a n a birtoklási a r á n y fokozatosan v á l t o z i k a mezőgazdaság társadalmi szektora j a v á r a . E z a folyamat a z o n b a n a r á n y l a g lassú, és ezért lehetővé kell tenni a n n a k felgyorsulását. A társadalmasítás és a szocializálás megvalósításához m e g v a n n a k a leglényegesebb feltételek, s azok felhasználásával kell tár sadalmilag és gazdaságilag i r á n y í t a n i a k í v á n t f o l y a m a t o k a t , hogy a jelenlegi m a g á n s z e k t o r 2000-ig fokozatosan és túlnyomórészt t á r s a d a l mivá váljon. A jelenlegi társadalmi-gazdasági f o l y a m a t o k a t , a m a g á n termelők életkorát és más lényegbevágó tényezőket figyelembe v é v e ez a számítás teljesen reálisnak tűnik. A század végén f e n n m a r a d ó , jelen téktelen számú gazdaságból álló m a g á n s z e k t o r n a k szorosabb gazdasági termelési k a p c s o l a t r a kell lépnie a mezőgazdaság társadalmi szektorával a n n a k céljából, hogy azzal egyforma szintű eredményeket érjen el. E folyamat megvalósulása érdekében a társadalmi közösségnek megfelelő feltételeket kell teremtenie.
/. Az agrotechnika
és a technológia
tökéletesítése
Bácskában a technológia minden mezőgazdasági á g a z a t b a n nagyjából azonos. E m i a t t a termelékenység növelése is azonos tendenciát m u t a t o t t . Bácska m e z ő g a z d a s á g á n a k műszaki fejlődésében a z o n b a n eltérő v o l t a leglényegesebb tényezők hatása a mezőgazdasági termelés fejlődésének különféle szakaszaiban és szféráiban. A vidék mezőgazdasági termelé132
sének korszerűsítésében különösen jelentős tényező volt a gépesítés. A z új energetikai bázis alapján fejlődtek, tökéletesedtek a gépi termelési sorok egyes mezőgazdasági á g a z a t o k b a n , és azok jelentős mértékben csökkentették a termeléshez szükséges emberi m u n k á t . összehasonlításképpen említjük meg: Bácskában v a l a h a egy ember lófogattal n a p o n t a fél h e k t á r földet szántott fel mindössze 18 centimé ter mélyen. M a egy ember t r a k t o r r a l n a p o n t a 5—10 h e k t á r t szánt fel a m u n k a g é p erejétől függően. A fenti a d a t o k b ó l megállapítható, hogy tíz-húszszorta megnövekedett a teljesítmény. Ezen túlmenően is reális az a törekvés, hogy t o v á b b növeljék a v o n t a t ó g é p e k erejét, ami elkerül hetetlenül növelni fogja az emberi m u n k a termelékenységét. Bácskában a búza — az egyik h a g y o m á n y o s , legelterjedtebb növényi k u l t ú r a — vetésére v a l a h a például összehasonlíthatatlanul több emberi m u n k á r a volt szükség, az aratásról nem is szólva. Ezt a következő a d a tok szemléltetik legjobban: v a l a m i k o r a négy ló v o n t a t t a kévekötő, amelyet két ember l á t o t t el, n a p o n t a 2 h e k t á r o n végezte el a m u n k á t , a kévék keresztberakása 1 h e k t á r o n másfél n a p o t (másfél ember), a behordás és a k a z a l b a r a k á s 2,5 n a p o t igényelt (2,5 ember); a cséplést pedig 24 ember végezte. A cséplőgép napi teljesítménye 150 métermázsa búza, illetve 5 h e k t á r n y i termés cséplése volt, s ezen felül a szérűből a szalmát is el kellett h o r d a n i , és k a z a l b a kellett r a k n i . M a az Universal k o m bájnnal egy ember ó r á n k é n t egy h e k t á r n y i búzát a r a t és csépel, míg a mag elszállítása h e k t á r o n k é n t másfél ó r á t igényel (a szalmát bálákba kötve később szállítják el). Az Universal arató-cséplő u g y a n o l y a n telje sítményre képes a kukorica b e t a k a r í t á s a k o r , mint a búza és más gabona félék a r a t á s a k o r . A gabonafélék termesztésében a magas szintű termelékenységet a ter melési folyamat teljes gépesítésével érték el. Segítségével jelentős mér tékben csökkent a termeléshez szükséges emberi erő, és munkaerő-fölös leg keletkezett a növénytermesztésben. Az ipari növénytermesztésnek gépesítési foka Bácskában sorrendben a második helyen v a n . A m í g az Universal kombájnnal a n a p r a f o r g ó sze désében jobb eredmények születnek, mint a búza aratásában, addig a cukorrépa b e t a k a r í t á s a h á r o m szakaszban folyik h á r o m gép segítségévei: 1. répaszedés — egy ember — egy h e k t á r — egy óra, 2. répafejezés — egy ember — egy h e k t á r — egy óra, 3. r a k o d á s — h á r o m ember — 1 hektár — h á r o m óra. A korábbi időszakhoz viszonyítva az ipari növények termesztésének jelenlegi gépesítési rendszere nagy haladást jelent a termelékenység nö velése és az emberi m u n k a csökkentése terén, m i n t ahogyan az a gabo nafélék esetében l á t h a t ó . A belterjes t a k a r m á n y n ö v é n y e k termesztése Bácskában a gépesítés és a termelékenység tekintetében a h a r m a d i k helyen áll. N a g y fogyatékos ság a föld megmunkálásához szükséges teljes gépsor hiánya. Ez az állat tenyésztés h á t r á n y o s helyzetének következménye, ami csökkentette az érdeklődést, és nem h a t ösztönzőleg. 133
Bácskában a főzelékféle termesztésében legalacsonyabb a termelékeny ség, legkisebb a r á n y b a n gépesített, s ennek következtében az még min dig a r á n y t a l a n u l sok emberi m u n k á t igényel. A gépesítés kérdése szoros kapcsolatban v a n a beérés problémájával. E z t a kérdést m a m á r sike resen oldják meg világszerte és n á l u n k is. A nagyvilágban zöldbab-, borsó-, u b o r k a - , p a r a d i c s o m - stb. b e t a k a r í t ó kombájn v a n , s m á r h a z á n k ban is a l k a l m a z z á k a z o k a t . A bácskai ültetvények jelentéktelen száma és tipizáltságának h i á n y a m i a t t a gyümölcs- és szőlőtermesztés problémáival nem foglalkozunk. Bácska állattenyésztése a pozitív h a g y o m á n y o k és a kétségtelen h a ladás ellenére — amely főleg a t á r s a d a l m i szektorban m e n t végbe —, még mindig nem érte el a lehetséges és k í v á n a t o s szintet a termelés tech nológiája, a k o m p l e x gépesítés és a m u n k a termelékenysége tekintetében. Kivételt képeznek a társadalmi szektorban levő, egyelőre kevés számú farmok, amelyeken t o v á b b lehet fejleszteni a technológiát, illetve növelni a termelékenységet és a termelést. Bácskában 1972-ben a legfontosabb mechanizáció 13 636 t r a k t o r b ó l és 2881 kombájnból állt. A m e n n y i b e n a m e g á l l a p í t o t t átlag alapján ter veznénk, a k k o r 100 h e k t á r o n szükség lenne 1,47 t r a k t o r r a és 0,71 k o m bájnra, illetve 100 h e k t á r o n k é n t összesen 160 lóerőre.
2. A
növénytermesztés
Bácska mezőgazdaságában a növénytermesztés a legfőbb tevékenység, amely a t á r s a d a l m i szektoron a mai jugoszláviai feltételek közötti leg fejlettebb agrotechnika és a legkorszerűbb technológia a l k a l m a z á s á v a l folyik. A m a g á n s z e k t o r e tekintetben e l m a r a d mögötte. A fontosabb növényi k u l t ú r á k vetési s t r u k t ú r á j á b a n évek óta a leg n a g y o b b területet a kukorica- és a búzavetések foglalják el. Kis területen termesztenek ipari és t a k a r m á n y n ö v é n y t , ami kétségte len bizonyítéka a n n a k , hogy még mindig nem eléggé belterjes a t e r m e lés, s ennek jellegére főképpen a m a g á n s z e k t o r nyomja rá bélyegét. A haladás és az általános társadalmi érdek megköveteli a helyzet mielőbbi m e g v á l t o z t a t á s á t . Szilárdabb és belterjesebb mezőgazdasági termelés biz tosítására v a n szükség, a megfelelő társadalmi-gazdasági intézkedések és a korszerű agrotechnika és tehnológia a l k a l m a z á s á v a l Bácska egész te rületén. E vidéken még mindig jelentéktelen földterületet öntöznek az a r r a alkalmas 490 000 h e k t á r o n , jóllehet ismeretes, hogy az öntözés sokban hozzájárul a mezőgazdasági termelés belterjesebbé tételéhez. Vál t o z t a t n i kell t o v á b b á a növényi k u l t ú r á k vetésterületének jelenlegi a r á nyán, több t a k a r m á n y - , v a l a m i n t ipari n ö v é n y t és főzelékfélét kell ter meszteni. Bácskában korszerű vegyszeres növénytermesztés folyik. A z agroké mia alkalmazása intenzívebb, teljesebb és a t á r s a d a l m i szektoron szak szerűbb, m i n t a magántermelőknél. 134
Bácskában 1972-ben összesen 31 124 vagon m ű t r á g y á t , vagyis h e k t á ronként 441 k i l o g r a m m o t használtak fel. Amennyiben Bácska egész ve tésterülete a társadalmi szektorhoz t a r t o z n a , a számítások szerint évente 49 384 vagon m ű t r á g y á t , vagyis h e k t á r o n k é n t 700 k i l o g r a m m o t használ nak fel. Ebben az esetben 18 260 v a g o n n a l , azaz h e k t á r o n k é n t 259 kilo grammal többet szórnának el belőle. É v e z r e d ü n k végéig valószínűleg nem fog növekedni a h e k t á r o n k é n t használt m ű t r á g y a mennyisége, h a n e m az összetételükben levő a k t í v anyagok koncentrációját fogják növelni. A vegyi növényvédőszerek alkalmazása tekintetében Bácskában h a sonló a helyzet, mint a m ű t r á g y a használata terén. Bácska termékeny szántóin a korszerű agrotechnika és agrokémia al k a l m a z á s á v a l , v a l a m i n t az emberi m u n k a e r ő befektetésével országos vi szonylatban kiemelkedő eredmények születnek a növénytermesztésben. A. m a g á n s z e k t o r terméshozamok jóval e l m a r a d n a k a társadalmi szek torétól. Amennyiben azonban Bácska összes szántóföldje társadalmi tulajdon ban lenne, illetve a n n a k termelési módját a l k a l m a z n á k a m a g á n s z e k t o r ban is, jóval n a g y o b b a k lennének a terméshozamok és a termelés is. H a a növényi k u l t ú r á k vetésterületének jelenlegi a r á n y a mellett tár sadalmi termelés folyna Bácskában, sokkal több mezőgazdasági terméket lehetne termelni: búzából kukoricából cukorrépából napraforgóból lucernából burgonyából
2 019 258 métermázsát 8 139 153 665 782 224 418 1 005 531 1 552 663 " stb.
A felsorolt a d a t o k azt bizonyítják, mennyivel többet termel a t á r sadalmi szektor, továbbá érzékeltetik, milyen lehetőségek v a n n a k a n a gyobb és belterjesebb termelésre Bácska növénytermesztésében. Bácskában a búza, a kukorica és a n a p r a f o r g ó termesztését nagy mér tékben gépesítették és leegyszerűsítették ezek termesztésének technoló giáját. A területi egységenként befektetett m u n k á t reálisan 10 ó r á r a lehet csökkenteni h e k t á r o n k é n t a búza és a n a p r a f o r g ó esetében, míg húsz ó r á r a egy h e k t á r kukorica termesztésében. Ilyen szintű termelékenység mellett, természetesen a fenti a r á n y b a n növekszik a terméshozam is. 3. Az állattenyésztés a mezőgazdasági termelés belterjességének fokmé rője. Jugoszláviában a 100 h e k t á r r a eső á l l a t á l l o m á n y száma nem kielégí tő. A száz főnyi lakosságra eső átlag a z o n b a n m á r kedvezőbb. A z állat tenyésztés belterjessége azonban h a z á n k b a n még mindig a reális lehe tőségek szintje alatt v a n . A kedvezőtlen gazdasági helyzet következtében a belterjes állattenyész tés rendkívüli feltételei Bácskában még közel sincsenek kihasználva. E n -
135
nek következtében Bácska mezőgazdasági termelése sem eléggé belterjes, nincs a k í v á n a t o s és lehetséges szinten. E z t a megállapítást megerősíti az alábbi t á b l á z a t : A s z a r v a s m a r h á k és a sertések száma Bácskában 1972-ben Az ÖSSZES BIRTOKON
AZ ÖSSZES BIRTOKON
ÖSSZESEN
üsző
tehén
ÖSSZESEN
tenyészkoca
hízó
206 647
91 811
73 460
869 670
89 405
359 475
A fenti táblázat alapján és Bácska mezőgazdasági földterülete n a g y ságának ismeretében kiszámítható az egy területi egységre eső állatállo m á n y . Egy tenyészjószágot általában 400 kilogrammosnak s z á m í t a n a k . Bácskában 1972-ben a mezőgazdaság m i n d k é t szektorában összesen 783 293 h e k t r á n y i mezőgazdasági földterületet t a r t o t t a k nyilván (szán tóföld, kert, gyümölcsös, szőlő, és legelő). U g y a n a b b a n az évben Bácská ban összesen 206 647 tenyészmarha volt. Ebből következik, hogy 0,27 s z a r v a s m a r h a j u t o t t egy, illetve 27 s z a r v a s m a r h a száz h e k t á r r a , továbbá 89 405 tenyészkoca és 359 475 hízó volt, vagyis 0,14 sertés egy, illetve 14 sertés jutott száz h e k t á r r a a társadalmi és m a g á n s z e k t o r b a n együtt véve. H a összeadjuk a tenyészmarhák és a sertések számát ( 2 7 + 1 4 = 41), láthatjuk, hoggy a mezőgazdaság m i n d k é t szektorán 1972-ben összesen 41 tenyészjószág jutott 100 h e k t á r r a . A jugoszláv átlag m a 35 jószág 100 h e k t á r o n . Mint l á t h a t ó , Bácskában a jugoszláv átlagnál több jószág jut száz h e k t á r r a , azonban mégsem lehetünk elégedettek, ha figyelembe veszszük, hogy ez Jugoszláviának a mezőgazdasági termelésre legalkalmasabb vidéke. Ezen a megállapításon nem v á l t o z t a t n a lényegesen, h a a fentiekhez h o z z á a d n á n k a juhok és a szárnyasok számát, amit ezúttal szándékosan figyelmen kívül h a g y t u n k . Bácskában úgyszólván jelentéktelen juhte nyésztés folyik, a szárnyasok tenyésztése pedig a falusi lakosság mel lékfoglalkozása. Ennélfogva a juh és a szárnyasok tenyésztése nem képez jelentős tételt e téma lényegének boncolgatásában. A n n a k ellenére, hogy a ló mezőgazdasági m u n k a e r ő , Bácskában nagymértékben csökken a száma, m e r t nem kifizetődő a tartása. Általános érdek tehát, hogy társadalmi-gazdasági intézkedésekkel meg szilárdítsuk az állattenyésztés helyzetét az országban és ezzel Bácská ban is. A szilárd és a tenyésztésre serkentőleg h a t ó jószágárak elősegí tenék az állattenyésztés fejlődését, s hogy elfoglalja azt a helyet, amely a korszerű életben és a bácskai ideális feltételek között megilleti. A meglévő öntözőrendszerek intenzívebb h a s z n á l a t á v a l és újak kiépíté sével Bácska k i t ű n ő t a k a r m á n y b á z i s h o z jutna, ami a belterjes állatte nyésztés legfontosabb feltétele. A bőséges t a k a r m á n y hozzájárulna ahhoz, 136
hogy fokozódjon az üszőhizlalás és á l t a l á b a n a hústermelés, v a l a m i n t a tejtermelés stb. Bácskában az állattenyésztés elmarad a növénytermesztés mögött, és ennélfogva kevesebb m u n k á s t foglalkoztat. Az összeírás összehangoltságá nak h i á n y a m i a t t nincs a d a t arról, h á n y a n d o l g o z n a k Bácska állattenyész tésében. Ezért számtani művelettel kell kiszámítani. A rendelkezésre álló a d a t o k szerint Vajdaságban 1971-ben a mezőgazdaság társadalmi szektorában dolgozók 36 százaléka állattenyésztéssel foglalkozott. H a ezt az a r á n y s z á m o t Bácskára a l k a l m a z z u k , a k k o r láthatjuk, hogy a me zőgazdaság m i n d k é t szektorában dolgozó 166 364 főnyi a k t í v lakosságból 59 890 személy az állattenyésztésben dolgozik. A z állattenyésztésben fog l a l k o z t a t o t t a k számát kizárólag a t á r s a d a l m i szektorban lehet p o n t o s a n k i m u t a t n i , a m a g á n s z e k t o r b a n ez lehetetlen, tekintettel a r r a , hogy az ál lattenyésztés rendszerint mellékfoglalkozás. E m i a t t a felsorolt a d a t o k némi módosításra s z o r u l h a t n a k . A mai feltételek k ö z ö t t a vizsgált b i r t o k o k o n végzett számítások sze rint az állattenyésztés társadalmi szektorában 91 s z a r v a s m a r h a (üsző) és 171 sertés jut egy dolgozóra. U g y a n o t t a termelési folyamat műszaki szempontból még mindig nincs kellő mértékben tökéletesítve és gépe sítve. A kedvezőtlen gazdasági helyzet és az állattenyésztés p i l l a n a t n y i távlatnélkülisége m i a t t a fiatalok nehezen és nem szívesen helyezkednek el az állattenyésztésben, s emiatt az e gazdasági ágban f o g l a l k o z t a t o t t a k életkora 35—50 év k ö z ö t t mozog. A m e n n y i b e n Bácskában az állattenyésztés 2,60-szorosára növekedne, a k k o r is elegendő v o l n a a jelenleg ebben az á g a z a t b a n f o g l a l k o z t a t o t t a k száma. A z intenzív és megnövekedett termelés felölelné az állattenyésztés ben fellelhető jelenlegi munkaerő-fölösleget, ami azt jelenti, hogy v á l t o zatlan m a r a d n a a f o g l a l k o z t a t o t t a k száma és a lakosság e részének ter mészetes s z a p o r u l a t a a mezőgazdaságon kívüli tevékenységben helyez kedne el. A z élelmiszertermelés növelése iránti szükséglet, v a l a m i n t a fogyasztás ra kerülő élelmiszerek összetételének a r á n y á b a n m u t a t k o z ó javulás a vi lágban és n á l u n k is megnövekedett, és intenzívebb mezőgazdasági ter melést követel elsősorban az állattenyésztésben. A korszerű társadalom eme e l v i t a t h a t a l a n és elengedhetetlen törekvése mellett kifejezésre jut egy jelentős ellentmondás. Á l l a n d ó a n csökken a termőterület, különösen a városi települések terjeszkedése, ipari létesítmények, csatornák, u t a k , távvezetékek stb. építése m i a t t . A növényi k u l t ú r á k vetésterületi a r á n y á n a k változásával Bácskában növekedni fog az ipari növények, a j ó s z á g t a k a r m á n y , a főzelék- és gyü mölcsfélék termesztése. Ily m ó d o n belterjesebbé válik a mezőgazdasági termelés és a termőföld kihasználása, s több k i t ű n ő mezőgazdasági-élel miszeripari terméket fognak előállítani a n n a k érdekében, hogy pozitív értelemben vett változások következzenek be a fogyasztott élelmiszerek a r á n y a terén. 4. A foglalkoztatottak száma a mezőgazdasági termelésben. Bácska 137
mezőgazdaságában a foglalkoztatottak s z á m á n a k bizonyos sajátosságai v a n n a k . A mezőgazdasági termelés általában munkaigényesebb, mint sok más mezőgazdaságon kívüli tevékenység. Mint ahogyan az eddigi elem zésekből kiderül, Bácskában a mezőgazdasági termelés gépesítésének té nyezői csökkentették a területegységenkénti, illetve jószágonkénti m u n kaigényt. A m u n k a termelékenységének növekedése a mezőgazdasági termelésben és a foglalkoztatottak számának csökkenése eltérő ütemben és különböző szinten történt a különböző mezőgazdasági á g a z a t o k b a n . Amennyiben Bácskában a mezőgazdasági termelés dinamikusabban fej lődne, intenzívebben csökkenne a f o g l a l k o z t a t o t t a k száma, a m u n k a erő-fölösleg pedig a mezőgazdaságon kívüli tevékenységekben helyezked ne el, a faluról a városba igyekezve. E z a folyamat nem fejeződött be, hanem folytatódik a haladással összhangban és á l l a n d ó jellege v a n , s meggyorsítható az agrotechnika tökéletesítésével és a mezőgazdaságon kívüli tevékenységek fejlesztésével. Bácska mezőgazdaságának belterjesebbé tételében a m u n k a termelé kenységének növekedésére és a munkaerő-szükséglet csökkentésére az ag rotechnika fejlődése g y a k o r o l t a az a l a p v e t ő hatást. Ebben a f o l y a m a t b a n jelentős tényező volt továbbá a bácskai szántóföld termékenysége, a jó szágtenyésztés növekedése, illetve a h e k t á r o n k é n t i hozamnövekedés és a tenyészjószág g y a r a p o d á s a .
III. BÁCSKA FALUSI L A K O S S Á G Á N A K
MIGRÁCIÓJA
1 . A megráció mint a gazdasági fejlődés következménye. Bácska gaz d a s á g á n a k fejlődése jelentős társadalmi változásokat hozott, ami a m u n kaerő és a lakosság összetételének megváltozásában nyilvánul meg. A strukturális változásokat a m u n k a e r ő n e k és a lakosságnak a faluról a városba, illetve a mezőgazdaságból a g y á r i p a r b a és más tevékenységekbe való migrációja o k o z t a . A m u n k a e r ő átömlése a mezőgazdaság h a g y o mányos szektorából a korszerű szektorba a m o d e r n gazdasági fejlődés törvényszerűsége. Ezzel p á r h u z a m o s a n a korszerű gazdálkodásban a m u n kaerő szakképesítése is folyik. Bácskában 1970-ben és 1971-ben 24 044 személy v á l t o z t a t o t t lakhe lyet, nagy többségük a faluból a városba t á v o z o t t . Az 1961—1971-es időszakban Bácskából ideiglenes külföldi m u n k á r a 22 043 személy ment, vagyis az a k t í v lakosság 5,22 százaléka. Ez azt jelenti, hogy az említett tízéves időszakban évente átlag 2 204 személy ment dolgozni külföldre. Bácskában a lakosság természetes szaporulata 1971-ben 13 községben pozitív (3271 személy), 7 községben pedig negatív volt (—155 személy), összesen 3116 fő. A felsorolt a d a t o k alapján megállapítható, hogy Bácskában a faluról a városba több személy t á v o z o t t , mint a m e k k o r a a lakosság természetes 138
szaporulata. Évenként átlag 912 személlyel kevesebben mentek Bácskából külföldi m u n k á r a , mint a m e k k o r a a természetes szaporulat. A gazdasági fejlődés f o l y a m a t á b a n a termelési kapacitások és a m u n k a e r ő - t a r t a l é k közötti területi összehangolatlanság megszüntetése nálunk a m u n k a e r ő klasszikus migrációjával történik. Ez az összehangolás azonban a terme lési kapacitások kihelyezésével is megoldható, amennyiben a n n a k meg v a n n a k az indokolt gazdasági feltételei, beleértve az egyes gazdasági régiók közötti megfelelő munkamegosztást is. A mi gazdaságunkban más és korszerűbb megoldások egész sor a k a d á l y b a ütköztek. Bácska gazdasági p r o g r a m j á n a k összehangolásakor a jövőben a célszerű megoldásokat mind két módszer megfelelő alkalmazásában kell keresni. A mezőgazdaságból a mezőgazdaságon kívüli tevékenységekbe irányuló gazdasági migráció a legmunkaképesebb lakosságot öleli fel. Ezzel pár huzamosan folyik a földműves lakosság korosztály és nemek szerinti szelektálódása is. Ez az elöregedést és a nők s z á m á n a k növekedését hozza m a g á v a l a mezőgazdasági munkaerőnél. A z o n b a n mint ahogyan a gazdaságon kívüli tevékenységekben sem mellékes, hogy milyen minősé gű az oda á r a m l ó m u n k a e r ő , ugyanúgy a mezőgazdaság és a n n a k fejlő dése szempontjából sem mellékes, hogy milyen m u n k a e r ő m a r a d kere tében. 2. A munkalehetőséget nyújtó központok felé irányuló migráció. Bácska mezőgazdaságában nagy m u n k a e r ő - t a r t a l é k v a n . Az agrotechnika töké letesítésével a t a r t a l é k munkaerő-fölösleggé válik, amely a mezőgazdaság ból és a faluról a munkalehetőséget nyújtó k ö z p o n t o k b a igyekszik, a g y á r i p a r b a n és más tevékenységekben k í n á l k o z ó munkalehetőségek után k u t a t v a . Bácskában ez a migráció spontán, s számos pozitív és negatív következményei v a n n a k . A mezőgazdaságból és a falvakból való távozás és a mezőgazdaságon kívüli tevékenységekben való elhelyezkedés felöleli Bácska földműves h á z t a r t á s a i n a k minden kategóriáját a m a g á n t u l a j d o n b a n levő mezőgazda sági birtok nagyságára v a l ó tekintet nélkül. Az agrárterületek lakosságának megfogyatkozása nem csak Bácskára és Jugoszláviára jellemző, az egy univerzális folyamat, amelyen keresz tülmegy minden ország minden társadalmi rendszerben. A népszámlálás a d a t a i szerint Bácska földműves lakossága az összlakos ság számához viszonyított 46,51 százalékról 33,58 százalékra csökkent az 1961—1971-es időszakban. Bácskában a falusi lakosság zöme főleg két okból szűnik meg föld művesnek lenni: a) örökre elhagyja a mezőgazdaságot és a faluról a v á rosba távozik, b) a mezőgazdaságon kívül helyezkedik el, azonban meg tartja a m a g á n t u l a j d o n b a n levő mezőgazdasági b i r t o k á t , mint kiegészítő jövedelemforrást. Eközben a volt földművesek g y a k r a n t o v á b b r a is a faluban m a r a d n a k , v a g y csak ott v a n n a k , s a városban dolgoznak. A falusi településeken az urbanizáció, a városiasodás folyamata megy végbe és növekszik a társadalmi életszínvonal. Ily m ó d o n csökkennek a különbségek a falusi és a városi életfeltételek között. A korszerű közle139
kedési h á l ó z a t lehetővé teszi, hogy a m u n k a e r ő a faluról utazhasson a munkalehetőséget nyújtó k ö z p o n t o k b a , a g y á r i p a r b a n v a g y más tevékeny ségekben levő m u n k a h e l y é r e . A m u n k a e r ő a következő okokból utazik lakóhelyétől a m u n k á l t a t ó k ö z p o n t i g : az elhelyezkedés és a nagyobb jövedelem, illetve a gazdasági helyzetének javítása céljából a felaprózott mezőgazdasági b i r t o k n a k , m i n t kiegészítő jövedelemforrásnak a meg t a r t á s a miatt, t o v á b b á mivel nincs lehetősége a városban lakásproblé májának a megoldására stb. Bácskában a következő községekből megy a legnagyobb számú m u n kaerő lakóhelyén kívül dolgozni: Temerin, Zsablya, Titel, Kishegyes, H ó d s á g stb. A statisztikai a d a t o k alapján nem lehet p o n t o s a n megálla p í t a n i , hogy a településén kívül foglalkoztatott m u n k a e r ő a tágabb ér telemben vett község kereteiben vagy szélesebb gravitációs területen dol gozik-e. Temerin, Zsablya és Titel m i n d e n n a p u t a z ó munkásait földrajzi helyzeténél és közelségénél, v a l a m i n t g a z d a s á g á n a k összetételénél fogva főleg Újvidék, Vajdaság legnagyobb m u n k á l t a t ó központja fogadja be. A m u n k a e r ő napi migrációja m a minden város fejlődésének kísérő je lensége. Amennyiben az abszorpciós k ö z p o n t iparilag fejlettebb, a b b a n az esetben intenzívebb a m u n k a e r ő ingázása. Ily m ó d o n a mezőgazdaság ban m u t a t k o z ó munkaerő-fölösleg n y o m á s t gyakorol a v á r o s o k r a és a mezőgazdaságon kívüli tevékenységek fejlődésére. A m u n k a e r ő és a fog lalkoztatási lehetőség közötti egyensúly létrehozása céljából a városokba irányuló bevándorlás mellett tanúi v a g y u n k a m u n k a e r ő ingázásának, amely a korszerű gazdasági folyamatok és fejlődés sajátos formája. 3. A faluról a városba irányuló migráció és a munkáltató központok kommunális problémái. Az urbanizáció a társadalmi-gazdasági fejlődés szerves folyamata, s az emberiség nagyon jelentős és összetett problémájá v á vált. A lakosságnak a faluról a városba irányuló átözönlése világszerte egyre intenzívebbé válik a legújabb k o r b a n is, és egyes nyugati országok ban a kritikus p o n t i g jutott. Ettől a problémától nem mentesek a szocialista társadalmi berendezésű országok sem, jóllehet azok oldják meg legsikeresebben. Az urbanizáció mint az iparosiasodás, az agrotechnika korszerűsödésé nek és más tényezőknek a következménye, Jugoszláviában valamivel eny hébb formában veti fel ezeket a p r o b l é m á k a t . Szerbia háború utáni iparosodása meggyorsította az urbanizációt és a h á b o r ú előtti 17,5-ről 1971-ig mintegy 36 százalékra növelte a városi la kosság a r á n y s z á m á t . A háború utáni időszakban Szerbia városi lakossága több mint kétszeresére növekedett, s a városok befogadták a köztársaság abszolút lakosságnövekedésének mintegy 90 százalékát. Szerbia urbanizációjának szintje a tetszetős növekedés és a h a t a l m a s fejlődés ellenére sincs kellő szinten. A köztársaságban Kosovo u r b a n i zációjának volt legnagyobb üteme, a z o n b a n e téren mégis elmarad szű kebb Szerbia mögött. Az urbanizáció üteme Vajdaságban volt a legsi keresebb. A falusi lakosság spontán migrációját a faluról a városba az a g r á r t ú l 140
népesedés és a lakosság földművelő jellegének megszűnése o k o z t a . A v á rosba irányuló migráció olyan méreteket öltött, hogy szabály szerint m e g h a l a d t a a t á r s a d a l o m lehetőségeit, mind a foglalkoztatás, mind a la káskérdés megoldása terén. Az 1948—1971-es időszakban egyre n ö v e k e d e t t a városi lakosság, száma, u g y a n a k k o r csökkent a falusi lakosság. E z t az alábbi táblázat is bizonyítja:
Bácska városi lakosságának arányszáma az 1948—1971-es időszakban
1948. A VÁROSI LAKOSSÁG ARÁNYA Vo-BAN
44,29
1953.
44,72
1961.
47,31
Az urbanizáció növekedésének mutatószáma 1971 . (1971/1948)
52,10
117,63
Bácskában a városi lakosság kisebb a r á n y b a n növekedett, m i n t Vajda ságban. E z az a r á n y Szerbiához viszonyítva kicsiny. A felépítményhez t a r t o z ó létesítmények fejlettségi szintje és száma Bácska településein külön jelentőséggel bír az urbanizáció tekintetében. A bácskai községeket korszerű szárazföldi ú t h á l ó z a t és vasút köti össze. Vízi ú t t a l csak négy község: S z a b a d k a , T o p o l y a , Kishegyes és Temerin nincs összeköttetésben. Bácska falusi lakosságának migrációs folyamatai elsősorban a m u n k á l t a t ó k ö z p o n t o k felé i r á n y u l n a k . Minél n a g y o b b és v o n z ó b b a k ö z p o n t , annál nagyobb n y o m á s t g y a k o r o l n a k rá. A vonzóerőt főleg a következők képezik: a megélhetés biztonsága, a munkalehetőség neme, a jövedelem mértéke, az u t ó d o k t á v l a t a i , a magasabb életszínvonal stb. Ezek szerint a falusi lakosság a legnagyobb n y o m á s t a z o k r a a k ö z p o n t o k r a (Újvidék, S z a b a d k a ) gyakorolja, melyeknek a legnagyobb városrendezési-kommuná lis problémái v a n n a k . E n n e k következményeit n e m mérték fel idejekorán, s így a z o k n a k spontán jellegük volt. A jövevények által g y a k o r o l t n y o más (az a m ú g y is szegényes felépítményre) lelassította a tipikus városi p r o b l é m á k megoldását. Emellett Bácska városi lakosságának növekedését nem kísérte a felépítmény megfelelő ütemű építése, új m u n k a h e l y e k meg nyitása, a lakáskérdés megoldása stb. E m i a t t a n n y i r a kifejezett az eltérés a városok népessége és társadalmi-gazdasági funkcióik k ö z ö t t , s ezt leg jobban a migrációra kényszerülők érezték meg. 4. A külföldre
irányuló
gazdasági
migrálás.
A m u n k a e r ő ésszerű fog
l a l k o z t a t á s á n a k időszaka, amely az egész országra jellemző volt, Bács k á b a n sajátos jelleget öltött. A mezőgazdaság gazdálkodási feltételeinek s z a k a d a t l a n romlása m i a t t igyekezett a földműves lakosság nagy számban
141
m u n k á t találni a másodlagos és h a r m a d l a g o s tevékenységekben. A ter mészetes szaporulat mellett más vidékek lakossága is nyomást g y a k o r o l t a v á r o s o k r a . A helyzetet súlyosbította, hogy kevés beruházást eszközöltek a gazdaságban, s hogy n a g y o n alacsony foka volt a termelőerők fel szereltségének. Ezenfelül a reform megkövetelte a m u n k a e r ő ésszerű kihasználását, minek következtében nem csak megszűnt az új m u n k a e r ő alkalmazása, h a n e m még a f o g l a l k o z t a t o t t a k száma is csökkent, különösen a m e z ő g a z d a s á g t á r s a d a l m i s z e k t o r á b a n , ahol m a is munkaerő-fölösleg v a n . Bácskában, Vajdaság alkotó részében, jegyezték fel a foglalkoztatás csökkenésének leghosszabb időszakát, s ez megerősíti e vidék m á r említett sajátosságát. A foglalkoztatás problémái évről-évre nőttek és egyre öszszetettebbé v á l t a k . Ezek v o l t a k a legjelentősebb okok, amelyek m i a t t Bácskában megnövekedett a m u n k a k e r e s ő k száma. Bácskából 1969-ben, 1970-ben és 1971-ben m e n t el a legtöbb m u n k á s külföldi m u n k á r a . Többségük N y u g a t - N é m e t o r s z á g b a n , Ausztriában, Franciaországban, H o l l a n d i á b a n , Svédországban, Svájcban stb. dolgozik. Főleg férfi és fiatal, 20—35 éves m u n k a e r ő r ő l v a n szó, és több m i n t 50 százalékuk falusi származású. Külföldi ideiglenes m u n k a v á l l a l á s o n főleg férfiak v a n n a k . Foglalkozás szerint legtöbbjük g y á r i p a r i v a g y ehhez hasonló m u n k á s , v a l a m i n t föld műves stb. Érdekes a d a t az is, hogy a külföldi m u n k á n levő személyek 21,44 százaléka e l t a r t o t t volt. A T a r t o m á n y i Foglalkoztatási Intézet dokumentációja szerint az 1971-es népszámlálástól 1974. december 31-éig Bácskából külföldi ideig lenes m u n k a v á l l a l á s r a ment még: 1972-ben 2905, 1973-ban 3 8 2 1 , 1974ben 149 személy, összesen 6875-en. A szakképzett dolgozók külföldre v a l ó távozása m i a t t nagy k á r o k a t szenved h a z á n k , m e r t elmenetelükkel k á r b a vész a képzésükre és szak képesítésükre k ö l t ö t t pénz.
IV. BÁCSKA FALUSI L A K O S S Á G A M I G R Á C I Ó J Á N A K SZABÁLYOZÁSA
A lakosság m u n k á b a állítása az elsődleges, másodlagos és h a r m a d l a g o s tevékenységekben sokban függ a termelőerők fejlődésétől. A gazdasági fejlődés f o l y a m a t á b a n a fejlett, illetve a fejlődő országokban az a k t í v lakosság száma a legnagyobb mértékben az elsődleges tevékenységekben (mezőgazdaság) csökken, s legnagyobb mértékben a h a r m a d l a g o s (szol gáltatások) és a másodlagos tevékenységekben (gyáripar) növekszik. Az a k t í v lakosság összetételében történő változások a gazdasági fejlettségtől és egyes országok fejlődési útjának sajátosságaitól függnek. H o g y a n alakult Bácska a k t í v lakosságának összetétele az 1 9 6 1 — 1 9 7 1 es időszakban, az alábbi táblázatból l á t h a t ó : 142
Bácska aktív lakosságának foglalkozás szerinti összetétele 1961 — 1971-ben A TEVÉKENYSÉG Elsődleges tevékenység Másodlagos tevékenység Harmadlagos tevékenység
1961
1971
49,98 15,93 20,35
38,40 19,33 24,64
A táblázat a d a t a i azt mutatják, hogy Bácskában tízéves időszak alatt (1961 —1971.) 11,58 százalékkal csökkent az a k t í v lakosság száma az elsődleges tevékenységekben, viszont a másodlagos tevékenységben 3,40, a h a r m a d l a g o s tevékenységben pedig 4,30 százalékkal növekedett. Az említett csökkenés ellenére Bácska a k t í v lakosságának még mindig igen magas az a r á n y s z á m a az elsődleges tevékenyságben, viszont kifejezetten alacsony a h a r m a d l a g o s tevékenységben. A jelenlegi és a további gazdasági fejlődés alapján Bácskában csökken ni fog az elsődleges tevékenységben f o g l a l k o z t a t o t t a k száma, u g y a n a k k o r növekedni fog a fejlődéssel összhangban a másodlagos és a h a r m a d l a g o s tevékenységben. A z agrotechnika s z a k a d a t l a n korszerűsítése és a termelékenység növe kedése következtében a mezőgazdaságban és Bácska falvaiban csökkenni fog a munkaerő-szükséglet. E folyamat mellett, melynek ütemére kihatás sal van a másodlagos és h a r m a d l a g o s tevékenység fejlődése, a termelés tár sadalmasításával jelentős munkaerő-fölösleg jelentkezik, amely ma Bácska mezőgazdaságában t a r t a l é k k é n t szerepel. A munkaerő-fölösleg állandó nyomást gyakorol, és felvetődik a kérdés, merre kell i r á n y í t a n i migráció ját. A társadalmi közösség kötelessége biztosítani az össz gazdaság t e r v szerű és összehangolt fejlődését, s nemkülönben e p r o b l é m a egyidejű megoldását biztosítani oly módon, hogy a mezőgazdaságban jelentkező munkaerő-fölösleg migrációját a k í v á n t i r á n y b a terelje. 1. A másodlagos és harmadlagos tevékenység fejlesztése a városi tele püléseken. A gazdasági fejlődés f o y l a m a t á b a n az iparosításnak sokoldalú funkciója v a n , többek közöt tehermentesíti a mezőgazdaságot a m u n k a erő-fölöslegtől és lehetőséget teremt z a v a r t a l a n fejlődéséhez, megteremti továbbá az előfeltételeket a h a r m a d l a g o s tevékenységek fejlesztésére is. Az említett pozitív hatása ellenére, mint ahogyan az m á r megállapítást nyert, mégsem tehermentesítette Bácska mezőgazdaságát a munkaerő-fe leslegtől. A g y á r i p a r és kooperánsaink fejlesztése a városi települések fejlődésé nek alapvető feltétele. Ebből következik, hogy a gyáripar létesítése a vá rosokban a társadalmi-gazdasági fejlődésre g y a k o r o l t rendkívül nagy hatása ellenére negatív hatást fejt ki a környezet fejlődésére. E tekintet ben Bácskában még nem fordultak elő n a g y o b b hibák. A g y á r i p a r fejlődé se sok m u n k a e r ő t igényel, és ezt különösen a mezőgazdaságból meríti, amely Bácskában a legnagyobb m u n k a e r ő f o r r á s . A mezőgazdasági mun kaerő-fölösleg a g y á r i p a r b a n látja t á v l a t á t , s ez készteti migrációra, mi143
közben nagy a r á n y b a n növeli a városi lakosság számát. A lakosság szá m á n a k növekedése Bácska nagyobb városaiban a fejlődési folyamat lo gikus következménye, amely összefüggésben v a n a gazdasági és szociális fejlődéssel. Ez az urbanizáció korszerű szakasza, és a termelés, v a l a m i n t a lakosság területi koncentrációjára v a l ó törekvés. A t á r s a d a l o m érdeke, hogy ezt a f o l y a m a t o t és a migrációt tervszerűen szabályozza. A z egyik legfontosabb tényező a gyáripari létesítmények megfelelő elhelyezése. A g y á r i p a r fejlesztését össze kell hangolni az egész gazdaság fejlődésével, s ugyanígy a m u n k a e r ő mezőgazdaságból való migrációját is társadalmilag és tervszerűen szabályozni kell a gyáripari létesítmények megfelelő el helyezésével. Bácskában a h a r m a d l a g o s tevékenység fejlődése szoros kapcsolatban van a műszaki haladással az urbanizáció fejlődésével, v a l a m i n t az élet feltételek és az életmód változásával. A másodlagos tevékenységek a leg n a g y o b b mértékben az egyéni m u n k á t igénylik, s ezzel lehetővé teszik nagyobb számú m u n k a e r ő , főleg nők foglalkoztatását. Ennél fogva a szol gáltatási tevékenységek a fejlődés jelentős tényezőjévé v á l t a k és lehetővé teszik Bácska mezőgazdasága munkaerő-fölöslegének elhelyezését. A gaz dasági reform előtt a g y á r i p a r és az agrotechnika fejlődésével összhangban a h a r m a d l a g o s tevékenységek is n a g y a r á n y ú fejlődésen mentek keresztül m u n k á t a d v a a volt földműves lakosságnak. Ez a folyamat ma lelassult a g y á r i p a r és a mezőgazdaság fejlődésével v a l ó közvetlen összefüggés ha tására. A v á r o s o k b a n nagy hiány m u t a t k o z i k az úgynevezett új kisipari tevé kenységet végző személyekből. A fejlett i p a r r a l rendelkező t á r s a d a l o m n a k megnövekedett szükségletei v a n n a k a különleges szolgáltatások iránt, s ez jó alkalom a mezőgazdasági munkaerő-fölösleg szakképesítésére és elhelyezésére, s kiváltja Bácska városaiba irányuló migrációjukat, ahol a m u n k a mellett megtalálják a korszerű életfeltételeket is. 2. A falusi települések városiasodása és a kisebb gyáripari kapacitások fejlesztése. Bácska falusi lakosságának élete lényeges változásokon ment keresztül, és bizonyos formáiban a városihoz hasonlóvá vált. A korszerű agrotechnika alkalmazásával lényegesen m e g v á l t o z o t t a mezőgazdasági termelés módja, és változáson ment keresztül a falusi lakosság anyagi és szellemi kultúrája. Az említettek életmódjának m e g v á l t o z t a t á s á r a k i h a t á s sal volt a város is. A z egyik lényeges változás a m u n k a hivatásszerűvé válása. A klasszikus faluban a h a g y o m á n y o s földművelésben nem v o l t munkamegosztás, u g y a n a z a személy mindenféle m u n k á t végzett. A szo cialista viszonyok bevezetésével és a technológiai folyamatok a l k a l m a z á sával bekövetkezett a m u n k a hivatásszerű megoszlása és a m e g h a t á r o z o t t m u n k a i d ő bevezetése; a mezőgazdasági termelés pedig m i n d i n k á b b ipari jelleget k a p o t t . E v i s z o n y o k n a k köszönve növekedett az életszínvonal és szabad időhöz j u t o t t a k a földművesek, s azt m i n d i n k á b b úgy használják ki, mint a városban élők. A mezőgazdasági munkaerő-fölösleg által a v á r o s o k r a és a másodlagos, v a l a m i n t h a r m a d l a g o s tevékenységekre g y a k o r o l t h a t á s á t Bácskában a 144
falusi települések gyorsabb városiasításával és a kisebb gyáripari k a p a c i tások falun való fejlesztésével lehet csökkenteni. A falusi települések intenzívebb urbanizációja csökkentené a falusi és a városi települések lakóinak életmódja közötti különbségeket. Ilyen feltételek között, a m e n y nyiben a falusi és a mezőgazdasági m u n k a e r ő helyben j u t n a m u n k á h o z , nem törekedne m i n d e n á r o n a városba. Ehelyett szívesebben m a r a d n a a falun, a legrosszabb esetben ingázna. A z o n b a n a foglalkoztatást a falun is meg lehet oldani megfelelő m ó don. A termelési kör m i n d a d d i g nincs bezárva, amíg nem épülnek szárí tók, a nagyobb helységekben pedig g a b o n a t á r o l ó k és h ű t ő h á z a k . Enélkül nincs sem korszerű élelmiszeripar, sem élelmiszer-kereskedelem. Bácská ban ideális feltételek v a n n a k az agráripari k o m p l e x u m megszervezésére, melynek vállalnia kellene kisebb gyáripari létesítmények felépítését a falun a termelésének bővítését célzó gazdaságpolitikával összhangban. A kisebb gyáripari kapacitások, elsősorban az élelmiszeripar mint például az élelmiszeripari féltermékek és késztermékek, a zöldség feldolgozása, mely nem tűr hosszú v á r a k o z á s t és szállítást, a korszerű készételtermelés stb. Felesleges bizonyítgatni, hogy mindezzel a falusi munkaerő-felesleg foglalkoztatása mellett teljes gazdasági indokoltság és pénzügyi eredmény valósítható meg. 3. A mezőgazdasági termelés fejlesztése a városok környékén. Bácská ban a városok korszerű fejlődése jelentős és sokoldalú hatást gyakorolt a város k ö r n y é k i lakosságra. Elsősorban innen folyt a mezőgazdasági munkaerő-felesleg vándorlása, s a klasszikus mezőgazdasági termelés rész ben a korszerű szükségletek hatása alá került. A város környéki z ó n a fogalma a l a t t a n a g y o b b város, illetve gyáripari k ö z p o n t körüli területet kell érteni, amely mezőgazdasági termékekkel látja el a fejlődésben levő város lakosságát. A lakosság számának növekedése, az intenzív társadalmi-gazdasági fej lődés és a korszerű táplálkozás nagyobb igényeket támaszt a mezőgazda ság i r á n t és azt új feladatok elé állítja. Ebben a f o l y a m a t b a n a mező gazdaságon belül a termelés differenciálódása és szakosítása megy végbe. Bácskában egyes mezőgazdasági szervezetek h o z z á l á t t a k főzelékfélék, gyümölcs, hús, tejtermékek stb. termeléséhez. Ü v e g h á z a k épültek korai főzelékfélék termesztésére, gyümölcsösöket telepítettek, szarvasmarha-, sertés- és b a r o m f i f a r m o t létesítettek a fejlődésnek és a korszerű szük ségleteknek megfelelően. A város k ö r n y é k i (különösen Újvidék, S z a b a d k a és a többi nagyobb bácskai város körüli) településeken önállóan is megkezdődött a főzelékféle és a gyümölcs belterjes termesztése. Ily m ó d o n Bácska n a g y o b b városai körül mezőgazdasági termeléssel foglalkozó különleges körzetek jöttek létre, amelyekben a kis m a g á n p a r c e l l á k o n n a g y o b b számú kézi mun kaerőt a l k a l m a z n a k . A lakosság s z á m á n a k növekedése, a városok és a g y á r i p a r fejlődése, a mezőgazdaság belterjesebbé válása, v a l a m i n t a különféle táplálékok
145
iránti szükséglet d i k t á l t á k és g a z d a g í t o t t á k Bácska élelmiszeripari ágaza t a i n a k fejlődését. Azzal p á r h u z a m o s a n korszerűsödött a hűtéssel k a p csolatos tartósítás rendszere, s ezzel létrejött a főzelékfélék, a gyümölcs és minden más, feldolgozásra és emberi t á p l á l é k n a k szánt mezőgazdasági termékek megőrzéséhez és feldolgozásához szükséges műszaki a l a p . A z utóbbi időben a termelők b e l á t t á k a z á r t helyi (fóliasátras) főze lékféle-termesztés előnyét. Termesztésében ugyanis nemcsak a termésered ménynek és a minőségnek t u l a j d o n í t a n a k nagy fontosságot, h a n e m a termesztés i d ő t a r t a m á n a k is. Ezért m a n a p s á g egyre inkább megvalósul az egész évben, folyamatosan történő és az évszakoktól független főze lékféle-termesztés. A z ü v e g h á z a k b a n folyó termelés ipari jellegű főzelékféle-termesztés, m e r t szünet nélkül folyik benne a termelési folyamat. A z á r t helyiségben folyó főzelékféle-termesztés általában véve nincs gépesítve, s ezért több kézi m u n k a e r ő t követel, amelynek költségei még a termelési költségek ötven százalékánál is magasabbak. E m i a t t olyan rendkívül alacsony a termelékenység az ü v e g h á z a k b a n . Egy dolgozó például 650—750 négy zetméternyi területen termeszt paradicsomot, 250 négyzetméteren u b o r k á t , 600 négyzetméteren p a p r i k á t stb., a termelési költségek struktúrájában az emberi m u n k a költségei a p a r a d i c s o m esetében 35, az u b o r k a és a p a p rikatermesztésben 52, illetve 51 százalékot tesz ki. Ú j a b b a n az ü v e g h á z a k b a n a földmegmunkálást k i s t r a k t o r o k k a l és más mezőgazdasági gépekkel végzik. A kipufogó gázok o k o z t a á r t a l o m elke rülése végett v i l l a n y m o t o r üzemeltetésűek. Ilyen és hasonló gépekkel 10 százalékra lehet csökkenteni a termesztéshez szükséges emberi m u n k a erőt. A földmegmunkáláson kívül egyéb m u n k a f o l y a m a t o k a t , a vetést, az öntözést, a szállítást stb. is lehet gépesíteni a főzelékféle termesztésében, de mindezek ellenére ez a termelés a legmunkaigényesebb. Mindegyik szakosított mezőgazdasági termelés, de különösen a főzelék féle termesztése az értékes piaci áru előállítása mellett nagy lehetőséget nyújt a munkaerő-felesleg áthelyezésére a mezőgazdaságon belül. A fenti ekből kitűnik, hogy a főzelékfélék termesztése még mindig sok emberi m u n k á t igényel, s ez lehetőséget nyújt a n n a k a m u n k a e r ő n e k a fog l a l k o z t a t á s á r a , amelyet a korszerű agrotechnika bevezetése Bácskában ki szorított a klasszikus mezőgazdasági termelésből. U g y a n a k k o r csökkenne a m u n k a n é l k ü l i e k által a v á r o s o k r a , v a l a m i n t a g y á r i p a r r a és a h a r m a d lagos tevékenységekre g y a k o r o l t n y o m á s , s a szervezett termelés sokoldalú társadalmi haszonnal j á r n a . Sajnos az e téren k í n á l k o z ó rendkívüli feltételeket és lehetőségeket Bácskában nem használják ki eléggé, jóllehet n y i l v á n v a l ó a k a többtermelés iránti igények. Ez u t ó b b i a k a t igen g y a k r a n megerősítik olyan termékek i n d o k o l a t l a n behozatala, amelyeket jobb szervezéssel, megfelelő tervezés sel n á l u n k is lehetne termelni, mégpedig többet és jobb minőségűt, s ahelyett, hogy behoznánk, még e x p o r t á l h a t n á n k is. O l y a n , nagy a g r á r k o m p l e x u m o k létrehozására kell törekedni, amelyek képesek a r r a , hogy tervszerűen és összehangoltan, v a l a m i n t az élelmi146
szeripar teljesítőképességének szükségletei és a piaci kereslet alapján meg szervezzék a termelést, és részben megoldják a munkaerő-fölösleg átömlesztését Bácska mezőgazdasága keretében. Ez jelentős társadalmi ha szonnal j á r n a .
V. Ö S S Z E F O G L A L Á S
A mezőgazdaság fejlődése Bácskában jelentős társadalmi változásokat hozott, amelyek a m u n k a e r ő és a lakosság összetételének megváltozásá ban j u t n a k kifejezésre. A strukturális változások k i v á l t o t t á k a m u n k a e r ő és a lakosság migrációját a falvakból a városokba, illetve a mezőgazda ságból a g y á r i p a r b a és más gazdasági tevékenységekbe. A m u n k a e r ő v á n dorlása a hagyományosból a korszerű gazdaságba a társadalmi fejlődés törvényszerűsége. Bácska mezőgazdaságában nagy m u n k a e r ő - t a r t a l é k keletkezett az ag rotechnika korszerűsödésével. A munkaerő-fölösleg a mezőgazdaságból és a faluról a m u n k á l t a t ó k ö z p o n t o k felé v á n d o r o l t a g y á r i p a r b a n és más tevékenységekben keresve m u n k á t . Bácska földműves lakosságának a r á n y száma az 1961—1971-es időszakban 46,51-ről 33,58 százalékra csökkent. Bácskában a falusi lakosság zöme főleg két okból szűnt meg földmű velő lenni: a) véglegesen elhagyta a mezőgazdaságot és a faluról a város ba költözött, és b) a mezőgazdaságon kívül állt m u n k á b a , azonban meg t a r t o t t a mezőgazdasági b i r t o k á t , s ily m ó d o n a valamikori mezőgazda sági m a g á n t e r m e l ő g y a k r a n a faluban lakik, s n a p o n t a u t a z i k a városba, illetve az első-, második- v a g y h a r m a d r e n d ű m u n k á l t a t ó k ö z p o n t o k b a . A m u n k a e r ő napi migrációja ma m á r minden város fejlődésének kísérő jelensége. Amennyiben az abszorpciós k ö z p o n t fejlettebb, különösen a gyáripar tekintetében, a k k o r kifejezettebb a napi migráció. A mezőgazdasági munkaerő-fölösleg nyomást gyakorol a v á r o s o k r a és a mezőgazdaságon kívüli tevékenységekre. A jövevények által végzett nyomás intenzitása egyenes a r á n y b a n növekszik a m u n k á l t a t ó k ö z p o n t nagyságával és vonzóerejével. A m u n k a e r ő ésszerű a l k a l m a z á s á n a k időszaka, amely az egész ország ra jellegzetes volt, k o m o l y a n érintette Bácskát, Jugoszlávia legfejlettebb mezőgazdasági vidékét. E n n e k egyik következménye volt 29 073 sze mélynek, az a k t í v lakosság 5,22 százalékának a migrációja, azaz ideig lenes külföldi m u n k á r a v a l ó távozása. Legtöbbjük az 1961—1971-es idő szakban talált m u n k á t más országokban. A z 1971-es népszámlálástól 1974 végéig Bácskából 6875 személy t á v o z o t t külföldi m u n k á r a . Ideiglenes külföldi m u n k a v á l l a l á s o n főleg fiatal, 2 0 — 3 5 éves férfi m u n k a e r ő tar tózkodik. T á r s a d a l m i közösségünk fejlődése érdekében ezt a problémát úgy kell megoldani, hogy munkalehetőséget t e r e m t ü n k a h a z a t é r ő k szá-
147
m á r a a gazdaság átállításával, új gazdasági létesítmények építésével és a mezőgazdaság korszerűsítésével. A mezőgazdaság korszerűsítésével, a korszerű agrotechnika és agro kémia a l k a l m a z á s á v a l , az emberi munkaerő-szükséglet á l l a n d ó a n csök kent, u g y a n a k k o r megkétszereződött a legfontosabb növényi k u l t ú r á k terméshozama. A termelési és műszaki megoldások elégtelen fejlettsége következtében a növénytermesztés példájára az állattenyésztésben is munkaerő-fölösleg keletkezik, amelyet a mezőgazdasági termelés és kü lönösképpen a nem kielégítő állattenyésztés bővítésével kell foglalkoz tatni. A z élelmiszer iránti állandó és n ö v e k v ő kereslet következtében növe kedni fog a mezőgazdasági termelés a szükségletekhez és a gazdasági ér dekekhez idomulva. Az élelmiszer-, az energia- és a nyersanyagtermelés fejlesztése h a z á n k egyes vidékeinek, így Bácska gazdasági fellendülésé nek is a legjelentősebb előfeltételei közé t a r t o z i k . Ezért t á r s a d a l m i k ö zösségünk kötelessége feltételeket teremteni a szilárd, folytonos és k o r szerű mezőgazdasági termeléshez, v a l a m i n t a munkaerő-feleslegnek a me zőgazdaságból más tevékenységekbe való áttéréséhez. A m u n k a e r ő - t a r t a l é k o k felhasználásának tervezése kiemelkedő jelen tőségű a teljes foglalkoztatottság és a m u n k a e r ő h a t é k o n y kihasználása tekintetében. Mivel ez általános t á r s a d a l m i érdek, magától értetődő, hogy társadalmilag i r á n y í t a n i kell a migrációt, és meg kell teremteni a me zőgazdasági munkaerő-fölöslegnek a mezőgazdaságon kívüli tevékenysé gekbe való irányítását. F o r d í t o t t a Kalapis József
IRODALOM
JEGYZÉK
1. Popis stanovništva i stanova 1971. — Stanovništvo SR Srbije prema eko nomskim obeležjima — Republički Zavod za statistiku, statistički bilten br. 90, Beograd, septembra 1972. 2. O E C D : „Low Income in Agriculture and Economic Growth" — Apendix, Table 9. 3. A. P. Borzunov, B. V. Vlaszov: „Promislenoszt na seljo" — Izdateljsztvo „Znanie", Moszkva, 1971. 4. Popis stanovništva i stanova 1971. — Stanovništvo SR Srbije prema vital nim i migracionim obeležjima — Republički zavod za statistiku, sta tistički bilten br. 96. Beograd, februara 1973. 5. Pokrajinski zavod za statistiku: „SAP Vojvodina između XIV i XV Kon ferencije SK 1968—1972." — Novi Sad, 1973. 6. Dr. Petar J. Markovié: „Strukturne promené na selu kao rezultat ekonoms kog razvitka period 1900—1960" — Zadružna knjiga, Beograd, 1963. 7. Zavod za ekonomiku i privredni razvoj, Subotica: „Regionalni razmeštaj proizvodnih snaga i uslovi razvitka pojedinih područja SAP Vojvo dine u narednom periodu" — kivonat a tanulmányból, Subotica, maja 1973. 148
8. Zsaklin Bozsjo-Garnye — Zsorzs Sabo: „Ocserki po geografu gorodov" — Izdateljsztvo „Progresz", Moszkva, 1967. 9. Akademija nauk SSSR. Nacionalni komitet szovjetszkih geografov: „Prob lemi szavremenoj urbanizacii" — Sztatisztika, Moszkva, 1972. 10. Glavnaja redakcija szocijalno-ekonomicseszkoj literaturi: „Marksziszticsko-leninszkaja teorija narodonászelenija" — Izdateljsztvo „Miszl", Moszkva, 1971. 11. Republički sekretarijat za urbanizam, stambene i komunalne delatnosti SRS: „Prostorni plan SR Srbije" — II element — Ekonomske kom ponente organizacije uređenja prostora, Beograd, 1973. 12. Popis stanovništva i stanova 1971. — Prvi rezultati popisa stanovništva i stanova SAPV. — Pokrajinski Zavod za statistiku, statistički bilten br. 5. Novi Sad, maja 1971. 13. „Priručnik radnih normi i normativa za poljoprivrednu proizvodnju" i izdanje Saveza zemljoradničkih zadruga AP Vojvodine, Novi Sad, 1950. 14. Pokrajinska Geodetska uprava, Novi Sad — Statistički podaci geodetskih uprava opština Bačke za 1972. 15. „Priručnik o organizaciji rada u seljačkoj radnoj zadruzi" — Zadružna knjiga, Beograd, 1949. 16. Dr. Bogdan Rajkov, dr. Svet. Otašević: „Optimalizacija rada i korišćenje mašina u ratarskoj proizvodnji" — Studija Poljoprivrednog fakulteta, Novi Sad, 1973. (kézirat). 17. Dr. Petar Markovié i drugi: „Aktuelna pitanja ekonomskog položaja i daljeg razvoja jugoslovenske poljoprivrede" — Beograd, mart 1973. 18. Institut za političke studije Fakulteta političkih nauka: „Ljudski faktor i problemi zaposlenosti" — Beograd, 1969. 19. UN. Economic for Europe: „Economic Survey for Europe 1968" part. III. The European Economy in 1968, ch. III. Determinants of Labor Suplly in Europe 1950—1965. 20. Dr. Mladen Friganović: „Socijalna geografija i stanovništvo sveta" — Zagreb, 1968. 21. Akad. H. Daszkalov, Doc. T. Murtazov: „Proizvodnja povrća u toplim lejama i staklarama (fordítás bolgár nyelvből) — Beograd, 1961.
Rezime Migracija seljačkog stanovništva u Bačkoj k a o rezultat agrotehnike
razvoja
Posleratni nagli razvoj privrede u Bačkoj, naročito usavršavanje agrotehnike i agrohemije, prouzrokovalo je značajne društvene promené, koje se manifestuju u izmeni strukture radne snage i stanovništva. Strukturne promené uslovile su migracije radne snage i stanovništva iz sela u grad, odnosno iz poljoprivre de u industriju, tercijerne i druge delatnosti. Prelazak radne snage iz tradicio nalnog u savremeni sektor proizvodnje predstavlja zakonomernost društvenog razvoja. U poljoprivredi Bačke postoje velike unutrašnje rezerve radne snage nastale 149
usavršavanjem agrotehnike i agrohemije. Viškovi radne snage iz poljoprivrede i sela migriraju ka radnim centrima u potrazi za zaposlenjem u industriji i drugim delatnostima. Na taj način učešće poljoprivrednog u ukupnom stanov ništvu Bačke smanjilo se u periodu 1961—1971. godine sa 46,51 na 33,58 pro centa. U Bačkoj su najkarakterističnija dva vida deagrarizacije seoskog stanovni štva: a) trajno napuštanje poljoprivrede i odlazak iz sela u grad, odnosno u centre zapošljavanja i b) zapošljavanje van poljoprivrede uz zadržavanje po ljoprivrednog poseda, pri čemu bivši individualni proizvođač često ostaje da stanuje u selu a kao dnevni migrant radi u gradu. Dnevne migracije radne snage prate danas razvoj svih gradova usled nemogućnosti rešavanje stambe nog problema u gradovima ili pak usled postepene urbanizacije sela prestaje interes za stanovanjem u gradu. Ukoliko je absorpcioni centar razvijeniji i atraktivniji, naročito industrijski, dnevne migracije radne snage su intenziv nije. Period racionalnog zapošljavanja radne snage ozbiljno je pogodio Bačku, jednog od najznačajnijih poljoprivrednih centara u Jugoslaviji. Jedna od posledica je ekonomska migracija 29 073 lica, odnosno 5,22 procenta aktivnog sta novništva na privremeni rad u inostranstvo i to najviše u periodu 1961—1971. godine. Od popisa stanovništva u 1971. godini do kraja 1974. godine iz Bačke je otišlo u inostranstvo još 6785 lica, mahom muška radna snaga od 20—35 godina starosti. U interesu progresa naše društvene zajednice ovaj problem treba resiti stva ranjem uslova za zapošljavanje radnika povratnika i to skladnim prestruktuiranjem privrede, izgradnjom novih privrednih kapaciteta i modernizacijom poljoprivrede, stvaranjem agroindustrijskih kompleksa itd., s tim pre što se radi o najvitalnijem delu radne snage u čije je stručno usavršavanje uloženo značajnih društvenih sredstava. Usavršavanjem poljoprivredne proizvodnje potreban ljudski rad se nepre stano smanjuje, međutim viškovi radne snage mogu se zaposliti proširenjem poljoprivredne proizvodnje, naročito u nedovoljnoj stočarskoj proizvodnji i u povrtarstvu, koje iziskuje dosta ljudskog rada, zatim u sekundarnim i tercijernim delatnostima. Usled permanentne i sve veće potražnje hrane, poljoprivredna proizvodnja će da raste prilagođavajući se potrebama i ekonomskim interesima. Proizvod nja hrane, energije i sirovine predstavlja najznačajnije uslove ekonomskog prosperiteta naše zemlje i njenih pojedinih regiona, između ostalog i Bačke. Zato naša društvena zajednica mora obezbediti uslove za stabilnu, kontinuira nu i savremenu proizvodnju u poljoprivredi, kao i transfer viška radne snage iz poljoprivrede u nepoljoprivredne delatnosti. Planiranje iskorišćavanja radnih rezervi ima prevashodan značaj za obezbeđenje pune zaposlenosti i efektivno korišćenje rada u privredi. Pošto je to opstedruštveni interes, logično je da se migracije društveno usmeravaju i obezbede uslovi za uspešan i planski transfer viška radne snage iz poljoprivrede u nepoljoprivredne delatnosti.
150
Summary
The migration of the village population in the Bačka as a consequence of the agrotechnical development The immediately development of the economics in the Bačka in the years after the world war, especially the perfection of the agrotechnics and agrochemistry had the consequence an important social change, which manifested itself in the transformation of the structure of the working forces and the po pulation. The structual transformations conditioned the fluctuation of the manpower and the population from the villages into the towns, from the agri cultural into the industrial, from the tertial into other branches respectively. The fluctuation of the manpower from the traditional into the modern sectors of the production presents a lawfull conditioned social development. In the agricultural production of the Bačka there is a lot of internal man power reserve originated as a consequence of the agrotechnical and agrochemistry perfection. The surplus of the manpower from the agriculture and from the villages is migrating toward the greater industrial centers owing to find a job in the industry or in other kind of activities. In this way, the participation of the agricultural manpower in the total manpower to the population in the Bačka decreased in the period from 1961—1971 from 46,51 into 33,58%. In the Bačka the two most characteristic forms of deagrarisation of the vil lage population are: a) the desertion the agriculture and fluctuations into the towns, or into the greater centers of employment respectively, and b) the employment out of agriculture, with maintaining of landed property, when the former individual grower often remains to live in the village, but as a daily migrant, he has his employment in the town. The two migration of the man power are followed newly by the development of the towns as a consequence of impossibility of the solving of housing conditions in the towns, or as a con sequence of the successive urbanization of the villages, so there is no more in terest of living in the towns. When the absorbtion centers are more developed and more attractive , especially the industrial centers, the daily migration of the manpower is more intensive. The period of the rational employment of the manpower touched seriously the Bačka, one of the most important agricultural centers in Yugoslavia. One of the consequences of it is the economical migration of 29.073 persons, i.e. 5,22 per cent of active population into the temporary employment abroad respectively, above all in the periode between 1961 and 1971. Beginning from the national census in the year 1971, up to the end of the year 1974 from the Bačka went abroad 6.785 persons more, chiefly male manpower in the age between 20 and 35 years. In the interest of the progress of our social community, this problem is to be solved with establishing of the employment conditions for them who are about to come back, namely by according changement of the economical struc ture, with building and establishing of new economical capacities and by mo dernization of the agricultural production, with building of new agroindustrial complexes, and so, so much the more, that it concerns the most vital part of the manpower, in whose professional education there were invested significant social resources. With perfection of the agricultural production, the necessery human man151
power is successively diminishing, but the surplus of the manpower can be employed by enlargement of the agricultural production, especially in the in sufficiently developed livestock-farming and in the truck-gardening, which require a lot of human works, furthermore in the secundary and tertial acti vities. In sonsequence of a permanent increasing and more requirements of the food, the agricultural production will be enlarging, adapting himself to the ne cessities and economical interests. The foodstuffs production, the production of energy and raw materials present the most important conditions of eco nomical prosperities of our country, and his individual regions, among other of the Backa as well. Therefore our social community must establish the conditionds for a stabile, constant and modern agricultural production, and the removal of the manpower surplus from the agricultural into the not agricultu ral branches of the productive activities. The contemplation of exploatation of the manpower reserves has a primar importance for the guarantee of the complete employment and effective exploa tation of the working forces in the economics. As it presents generally a so cial interest, it is logical, that the migration and the fluctuation must be so cially directed, owing to assure the conditions for a successfull and planned removal of the manpower surplus from the agricultural branches of the pro duction into the not agricultural activities.
152
