PÁSZTOR DALOK
1874.
d e c . 20.
gy: B. B.
Mohol S z ú c s é n y i I s t v á n (71) j u h á s z
JatCando •>
"r rir.r r
AJ- két Uf. A Ma he-te,
r
há - rom,
ma- dót
vá • rom,
r
r
Mo • k
a
síé
-
'4 m
1)
vagy mén
"s F^=i
<4 - mo - da
jön
Fe • ke-te
esi
3-V5Z.
a - mint
-
las *sza - ma - ron.
1o) 12.13.V5Z.
2) 4.VSZ.
P P f •— 2b)
2 q ) 6.V.5Z.
W 2 c) 1Z.1S.VSZ
r
r
Iá - hm
u
10.V.3Z.
r
Mégösmertem a szamaráról, (a) Bodor szörü pulijáról. Bodor szőrű pulijáról, (az) Irhás bőrű subájáról. (az) Irhás bőrű subájáról, Szép fekete bajuszáról, Szép fekete bajuszáról, Rézsarkantyús csizmájáról. — Adjon az isten, jó bujtárom, Van-é károm — amint látom, — Né azt kérdezd, van-é károd, Üres-é mán az iszákod? — Üres bizon! Három hete Mőte kifogyott belőle! — Nincsen károd, de nem is lesz, Még a falkád (a) kezemen lesz, — Nincsen károm? Hogy ne volna, Hát a vezérürüm hol van?
(a) Kutyád itta meg a vérét, A zsidó vitte el a bőrét, Kit megettem, kit megittam, Kii a széplányoknak adtam. — (az) Inged gatyád el kell adni, (az) Ürü árát meg kell adni, — Ó, szép lányok, szánjatok meg, Az ürü árát adjátok meg. Lássátok, hogy nincs vásárom Ne kívánjátok el a károm. Ereggy íogg még a babossat Vagy pedig a harangossat, Fogjál éggyet a lányoknak, Az én kedves galambomnak. Amott lenn a búkor mellett Három birkám halót ellett Van már birkám, van bárányom, Sirathatsz mán, kisangyalom. Akkó van aki meg ezt is mondja utánna, hogy: Esteledik, alkonyodik, A számadó káromkodik, Hijjába jis káromkodik, (a) Juhászlegény iszik, iszik. Iszik a juhász a csapon Sir a kislány az ablakon Ne sirj, kislány, ojan nagyon, Nem ütik a juhászt agyon. Várjunk csak. Még:
Iszik a juhász a csapon Nem sir mán a kislány nagyon, Sirhatsz, kislány, nagyon, nagyon, (Merd) Most ütik a juhászt agyon. (,,Mos mán nem tudok többet.")
2. JÖ NAPOT, ÉDES BOJTÁROM 1Ü70
gy:
B.
Mohol Ö7.v. F a r k a s P e t e m é
Hasa M á r i
(97)
JarhttcCo dá
tfés 607 • iá - rom.
na - pof, é
Van-é
ká-rom
?
Van-e
ké - rom ?
'2 5
űie /7Ö77 /'s
Nin-csen ké - rod,
(de) Meg a
nya-jad
ke-ze-mén 2 ) 4.V.SZ.
/ész,
lesz.
5 ) V.SZ.
— Dehogy nincsen, de bizon van Hál a három ürü hun van? Kutyák itlák meg a vérit, Én éltem el a többijit. (de) Főfeküdtem a halomra, Un néztem lé a nyájamra, Nézek, nézek hazafelé, Gyün két zsandár kifelé.
C.
— Zsandár urak, mit akarnak, Talán bizon mégvasalnak? — Mégkötözünk, mégvasalunk, A tömlöcbe bé jis csukunk. ( Na, most má nem mondom tovább") r
3. IGYUNK, K I N E K A N G Y A L A VAN 1871
gy; B. B.
Felsőhegy S z e k e r e s F e r e n c (59)
larCando
\\
P
rr r r
mm
Igyunk, ki-nek
Mer a
ban-gó
Va-la-meny-nyi
Mind a
kocs-má
0
an-gya - la van,
-
nak dö - ge - van!
ron-gyas
ban-gó,
ros-nak
va • ló.
4. NINCS K E D V E S E B B VENDÉGÖM 1672
gy: B. B.
Jázovó Siabóné
S ü l i O r z s e (80)
p p g —f— MV?cs ked-ve-sebb
Mind a
Ab - bul
ked-ves
nem pa
ven-de
fe - le -
ran-csol
-
gSm
se-göm
sen • ki.
Barabás-emlék. Barabás dudás volt, közismert Bánátban. Az utolsó magyar dudás a Dél-Alföldön. A háború utolsó éveiben még szólt a dudája. (Ma valamelyik magyarországi múzeumban van.) Süli örzse néni a dudaszó stílusát utánozva énekelte ezt a versszakot.
5. KONDOROSI CSÁRDA M E L L E T T 1672
fiy:
B
Horgos G y a r m a t G y ö r g y (70)
TaxCando
4
r f f. r-
Kon-do-ro- sl
(6)
f f bu
mel- lelt
f -ja,mé-nes
Csér-da-be-
li
Bort i - szik az
3.VSZ.
csár-da
oti de - lel - get,
szép asz - szony-nél
ö•
reg
boj
- /ár.
9.. V S Z .
(az) öreg bojtár, kis számadó, A íőcsikós után való, Hej, csapláros, hova lett kend? (a) Három iccét nem hozta kend! (a) Három bojtár jó bort iszik, A számadó káromkodik, (hej, de ja) Három bojtár jó bort iszik, A számadó káromkodik.
.
G
.
gy:
B . G.
Zenta Huszák
1
N á n d o r (75)
latCando ft
•
•
Szó-ke
•
•
-g
.
le-gény
3
i
F
- fa - 6a,
11—
g l—T Xhdol - ko- dik
firr=l
ó
ma
_
I
gé - ba,
•
on-dol • ko • dik
Ho • vá men -jen.
c
í
rr a - gé - ba,
éc- ca
-
ká
-
ra.
Elgondolta jő magába, Biró lánya jablakába. Kopogtatott hajdú módra: — Vajonn itthonn-e a gazda? — Nincs itthonn a házigazda, Kerűjj, rózsám, a kapura, Kilenc lakat vagyon rajta, Mind kinyilik egy pár csókra. Ne félj, rózsám, csak gyere be, Vetve jaz ágy, csak feküdj be, (de) Ne félj, rózsám, csak gyere be, Vetve jaz ágy, csak feküdj le. („Ezt tudom eddig.")
1
7. JUHÁSZLEGÉNY A PUSZTÁBA 1975. s z e p t .
gy:
Mohol Vlasity
Károlyné Zélity Klára
(47)
Jaríando
É - gon- dók-szik
Só - ié • te-dik
Ho-vá
le - gyen
o ma - ga - ba,
az
ég
al - ja,
éj • sza - ka - rg ?
Megy babája ablakára, — Itthon-e jaz öreg gazda? — Nincs itthon az öreg gazda, Kerűjj, babám, az ajtóra! — Nem kerülök az ajtódra, Nem keltesz fel éjféltájra! — Felkeltelek, babám, jókor, Éjfél után egy órakor. — Éjfél után egy az óra, Kelj fel, babám, indulóra, Irigyeim mind alszanak, Még a kutyák se jugatnak.
B. B.
8. SZÁRAZ A KENYÉR, ÜRES A BAKÓ 1673
py: B. B. — B. A.
Zenta K e l e m e n A n d r á s (77)
Szá - raz a
ke - nyer,
ü-res
a
ba - ko,
e—g—a Nyá-vog
a
Lá-bam-ra
sza-lan-nás
da-gadt a
Nem ád he -lyetf'ez
m i
a
Ha ki • sza -ba-du- lok
"p P 0
j
1
r*=->
Meri hat
Ván-do - rol
m
csíz - ma,
gaz - da.
nyá-
f ^r
lú-dom, sok gaz-da meg f
zacs-kó,
bén • ja,
*-
ki-nek hámja,
a
zsig- vá
ki-nek
sar - re
jár-ma
m
Még
a
nyáj a
ke • ze
men lesz.
É De-hogy
M
Hét
is
van,
r r
m
6 ve • zer - ü - rü -t^—r m-
de
bi-zony
~
hol
van!
van ?
Ku-kjék
/'/- fék meg a
vé - ríf,
Isi - dó
vit- te
bő • ríf.
el
a
9. LÓRA, CSIKÓS, LÓRA! 1971
gy: B . G.
Horgos G y a r m a t G y ö r g y (70)
Taríaticú) L6 • ra
El-sza-ladr
El - sza-ladf
(hej.de)
ló - ra !
esi-kos,
a
Csak e-gye-dül
me - nes,
me - nes.
m
ma-ga
ma -
radt
É A
rc -
ke - te
Csü - iör • fö - kön
Csak azr
vei- fem -fi-
ké • nyes.
es - te
i—f—r—i (hej,de)
A sze-ge-ői
Vas-ra
(bej,de)
A
Meg is
Ar- ra
va • gyök
sze-ge-di
va • gyok
jött
an
5/ - rai
en- gem
Si - rat
e/7- gem
1 rét aj-jé
- ba
ver- ve. rét aj - jé
• ba
ver - ve.
gya- lom,
/7a • gyon.
i (hej.de)
Faj
na- gyan,
Ne
si-rass an
gya- lom,
a
szi- vem
na ' gyon
10. E S T E L E D I K , ALKONYODIK JD75 S Z á p t .
gy:
Mohot Viaslty
Károlyné Zélity Klára
(47)
Kettő a csárdába mulat, De szomorú nótát húzat! A harmadik Cserepesbe, Csaplárosné az ölébe. Eszaladt az aranyguja, De szépen szól a kolopja, A számadó megtalálta, Debreceni nagy vásárba.
13.
B.
11. K I S PACSIRTA A MAGASBA I37.->
gy:
Mohol Vlasity
Kúrolync Zélily
Klára
(47)
Jcu-uuidc
Kis pa - csír-ta
a
ma - gas- ba,
CT~L Hang-ja
az
Ha • síj - ja
e
get ha - síj • ja.
ja
ma- gas
c'u - hász • le-gény
e -
get
őgy le - gel - tet
Hu esik is, hordja, fújja, Juhászlegény a pusztába, De ja paraszt a szobába, Alszik paplanyos ágyába. Mit ér az a paplanyos ágy, Ha nincs göndör szőrű subád? Göndör suba, szép feleség, Abba van a gyönyörűség!
B. B.
1!)74. d e c . 20.
g y
B. B.
Mohol S z é c s é n y i I s t v á n (71) j u h á s z
-4-4-é~M—\
/Vem
p
g - kar a
1 Réz-ko-lomp-jat
m
[-
p
ve - úr - ü
L !
i
i
g
»
g
/e - / - fl/',
t't
szc-mo- rü-jan
^
/ - de-gen sza • qol é-rez
Hai-ra-te-kint:
p
- rüm
haipan-dúr
zör-ge - //'
,
,
a
a
c r pusz-ia-ba
nyo •mé-ba.
Három ágú kancsika ja kezébe Egyenest a juhászbojtár elébe Akkorát üt (a) szegény bojtár fejérc Léjesik a szamara jelejébe. Ezt a bojtár sé nem vette tréfára, Gamós botját fölveti ja vállára, — Csendőr uram, -meg ne üssön kend többet. Istenemre mondom, levágom kendet Ere aztán azt mondja ja kapitány: — Hová való születésű vagy, bojtár? — Kiskunhalas; Bács-Moholon születtem Anyám sé vót, mégis fölneveledtem. * Ugy nyőtem föl, mind erdőbe a gomba Kennek arra, kapitány úr, mi gondja.
Erre aztán a kapitány azt mondja, Hatlövetű revolverét rám fogva: — Pakójj föl hát (a) szamaradra, te bojtár Kezed-lábod vasra verem, de mingyá! — Hat zsandárnak nincsen annyi halalma Hogy engem a nyájamtól elzavarna Én a nyájamtól addig el nem megyek Még a számadó úrral nem beszélek. Kijött már a számadó ja faluból, Én is elbúcsúzok sejmes nyájamtól: Isten veled, szép sejmes nyáj, elmegyek, Vagy méghalok, vagy a babámé leszek. Veszek kocsit, veszek lovat, szamarat, Fölültetem az én kedves babámat, Ára járok, amére ja nap lejár, A dérajcsap tudom ára sosem jár. Megüzenem a moholi uraknak, Annak az akasztófára valóknak, Né keressenek éngém a pusztába Mégtalálnak a Bécsali csárdába.
• A dallam második
felére
1S70
g y : T . C.
Zerxta M a n g u r á s Ferencnc
N a a y A n n a (66)
Jocó rujraío ;Vf/7? a-kar a
ve-zér-ü-f—P-
Réz-ko-tompját
o- jan bú-san
I - de-gen sza
Hét - ra • né - zek
-
got é-rez
rüm
le-gel-m
pen-ge-H,
a
hat zsan-őér jön
pusz-tí-
ba,
u - lén-nam.
Asz kérdezi a zsandár főkapitány: — Hová való születés vagy, te bojtár? — Veszprém megyében születtem Iglódban, Csendőr úrnak arra ne legyen gondja! — Pakójj, bojtár betyár, a számadásra, Vasat verek még ma kezed-lábadra! — Hat zsandárnak nincsen ojan hatalma, Hogy engem a nyájamtól elhajtana. (mer) Én a nyájam addig oda nem adom, A számadóm a kocsmából kivárom, Ojant vágok a csendőr úr fejére, Hogy leborul a számadó elébe.
Fölülök a szamaramra nagy búsan, Füle közé vágok a gamós bottal, Isten veled, szép sejmes nyáj, elmegyek, Vagy meghalok, vagy a rózsámé leszek. Vásárokról vásárokra járok én, Sörrel, borral, bornyúhússal élek én, Sör előttem, két karom közt a babám, Hátam megett vígan zenél a cigány. Belenyúlok a kis lajbim zsebébe, Jaj, de kevés ötkoronás van benne, Kiválasztok a ménesből egy csikót, Betyár kupec azér adja a bangót.
1973
gy: B. A.
Kishomok B i c s k e i I s t v á n (28)
ve-zér- ü - rum
Nem a-kar a dk
3
l£*L
Héi-ra-né-zelt,
e
j j^
Réz,-kobmpját
/ - de-gen sza
le -gel - ni,
-r*-f—P-
bő-san
pen-ge-H,
* -
^
got é - rez a
puszta - ba,
hal zsan-dar jön
u -
ián-na.
Hat zsandárnak nincsen ojan hatalma, Hogy éntőlem a nyájamat elhajtja, Ojat vágok (a) zsandárkáplár fejére, Leborul a számadó úr elébe! Azt mondja a zsandárkáplár kapitány: — Hová való születésű a bojtár? — Kiskunhalas, Jászberény az én hazám, Betyárok közt nevelt engem az anyám. Vásárokról vásárokra járok én. Sörrel, borral, borjúhússal élek ón, Sör előttem karjaim közt a babám, Hátam megett szépen húzza cigány.
1971 Oiomhegyes
gy: T. G.
BUázs István
(68)
Nem a-kar
vé-zér - ö - rüm
6
le -gel-
ni,
m—|
>.m űs
;/ Réz -ko-lomp-jz
a—a
— •
?/ é - rez
1 - de- gén sza- -
rlét-ra
r
r
1
a
A. )7 zsandár
- te-kint
zör- qe - H,
bő-san HP,
i
P
'
:
őoj-/őr pejl ^* •Ür >
1
fes,
1
A_L
f| f • f. F i—_ 1 —. Vas-baie-szém mii
m-.. ^/á^ szám-a-dóm
1
1
1
nyer-geld le ja
el R
1
.
.
.
nemméka
p ki nem jön a
1
r
! sza-ma- rad, P
"SE
-1
u - ián-nam.
jon
r
C-r r * pusz-ta - te/7.
U
P
?
t
f
*
i
1
r í=
— — w nyé-jam-tul, csér-dá-bul!
Káplár uram fogi a szíj kancsikát, Végigvági bojtár bodor subáját. — Káplár uram, még né jüssön kend többet, Bizonyomra mondom, leverem kendet. Erre ja szóra azt feleli ja káplár: — Hová való születés vagy, te bojtár? — Kiskun megye, Hova jaz én hazám, Egy pusztában nevelkedtem föl árván! * Egy erdőben nevelkedtem, mint a gomba, Loptam lovat kilencéves koromba.
• A dallam második
felére
16. NEM IDEVALÓ SZÜLETÉS V A G Y O K ÉN 1973
gy:
Bácsfeketehegy
(Feketics)
O r o s z J á n o s (51)
(Jiu&éo
J = 108
Nemi-de-va
í
-
lószú-le-iés
va-gyokén
Brr r | r f f r | g
Mesz-szefáhl-ről
fgyjar,a.-ki
van-do- rol- fam
mesz-szefbld-rSl i-de ván-do
Nincs be - s-ja, A
i-de
& ná/- £ - /a
(„Nem tudok több versit..
-
f
f
en
rol,
óo - rul-jon.
B. B.
17. AMOTT, AMOTT L E N T A H E G Y ALJÁBA 1074. d e c . 20.
Sy: B . B .
Mohol S z é c s é n y i I s t v á n (71) j u h á s z
fi A-molt, a-molt J t - ^ r i
lent a hegy al 1 -
já
Ül két jü-hasz
fe- ke - le su
bá - ba
i
Í J
- ba
1
1—f—f—
OBT • /7S& -P3R-
dón egy úr-fi, 1) 2 , 3 , 4 , 5 . V S Z .
így szól az 2)
2 . V 52.
e
-
gyik-nek. 3)
5. V S Z .
— Juhászlegény, szegény juhászlegény, Nesze pénzzel ez a kövér erszény Megveszem a szegénységet tőled, Ráadásul add a szeretődet. — Ha az a pénz lenne a foglaló, Ezerannyi meg a borravaló, A világot adná ráadásnak, Szép szeretőm mégsem adnám másnak. Miért te? (Aszongya)
Mer az a pénz könnyen elfogyhatik Sem szeretőm, se pénzem, se kincsem, Akkor volnák csak igazán szegény Juhászlegény, szegény juhászlegény. — Hajjá, úrfi, ne mondja (kend ezt így, Mert a juhász a gamósbottal ír, Ráírja az úrnak a fejére (hogy) Mibe kerül égy juhász szeretője.
18. AMODA J A MAGOS H E G Y ALJÁBA 1971
g y : T. G.
Oromhegyes B a l á z s I s t v á n (68)
Joao mSaío A-mo-daja
Ül kii ju-hász
ma-gos hégyal
ja - ba,
fe- ke - le
bá -
su
ban,
1
É
T"
(hejde) Igyszo-li- hm
én meg az e
Kef-tó kö-zül
a. sze- gé-nueb
gyí - kel.
bi • kel:
— Juhász, juhász, szegény juhászlegény, Minek néked ez az üres erszény? Megveszem a szegénységet tőled, Rájadásul add a szeretődet! — Ha jaz a pénz lenne csak foglaló, Ezerannyi még a borravaló, Ez világot idadnád rá(a)dásul, Szép szeretőm mégsem adnám másnak! — Juhász, juhász, szegény juhászlegény, Vigyázzál té, mert mégcsal a remény! Vagy hűtlen lesz, vagy pedig nem szeret, Se pénzed, sem szép szeretőd nem lesz.
19. AMODA L E N T A HECÍY OLDALÁBA 1072
gy: B. A.
Felsöhegy F l e i s z G y u l a (42)
U- gye, ba - bám,
nem ne - ked va
-
ló - vagy ?
Suba, suba bodor szőrű suba, Hat ököré nem adnám ón oda, Mer az ökör csak járomba való De a suba szép kislánytakaró. Juhász, juhász, szegény juhászlegény, Tele pénzzzel ez a kövér erszény Megveszem a szegénységet tőled, Ráadásul add a szeretődet. Ha az a pénz csak foglaló volna, Meg megannyi borravaló volna, A világot adnád ráadásul, Szép szeretőm mégsem adnám árul.
20. TŰL A TISZÁN, AZ ERDŐ ALJÁBAN 1971
g y : B. G.
Horgos G y a r m a t G y ö r g y (70)
%co ruSaio Túl a
Ti-szán, az er-dő
Kér ju- hész ül
fe-ke-le
Be-szál-gef-nek,
a szám-á-dó
Cjaj) De bol-dqg, i)
2.VSJ
¥ iS 3)
3.V5Z.
ja - ban,
rrrr
rr
sv
ki-nek sze - re-iő 23)
2.V
sz.
ba- ban,
mond-ig:
-
je
2Í>) 3.V S 2 . 0
LT 4-)
2.VSZ.
van.
1»
5) 3. V SZ.
— Legény, legény, (te) szegény juhászlegény, Nesze pénzzel ez a kövér erszény. Megveszem a szegénységet tőled, (csak) Ráadásul add a szeretödet. — Ha jez a péz csak foglaló volna, (meg) Ezerannyi borravalót adna, A szeretőm mégsem adnám .másnak, Nem adnám a széles ez világnak.
Lejégett a jászberényi cserény, Bennejégett (a) szegény juhászlegény, Benneégett három pár ruhája, A számadó kivarott subája. (a) Számadónak nincsen semmi karja, (mert) Megveszi a szegedi vásárban, De, a szegény barna juhászlegény, Ö maga is bennejégett szegény. Barna kislány kerüli a cserényt, szegény . . . . , , Keresi ja barna Juhaszlegenyt, Barna kislány, híjába keresed, Mert elégett, ki téged szeretett. Szomjas a nyáj, szomjan megy a kútra, Nincsen, aki annak vizet húzna, Barna kislány sírva megy utánna, Korsójával vizet önt a nyájnak. A számadó kérleli ja lejányt, — Legyél (a) babám, megfizetek búsan! — Nem kell nékem a számadó pénze, Mert a babámat elégette érte.
21. MEGÉGETT A CSIRI-BIRI l!)7í
CSÁRDA g y : B . G.
Zenta H u s z a k N á n d o r (75)
Valamikó a Hortobágynak vót 152.000 hód íőggye. Ab ba vól 22—29 csárda. És égy csárdát úgy hitak, hogy Csiri-biri csárda. Eccé a gulyásoknak, csikósoknak kedvük támadt, bementek inni a csárdába. Akkó a csárdába há rom nő mérte az italt. És ahogy a csikósok ittak, ugy vették észre, hogy a fejüket nekik. Há, aszonták a három nőnek, igyonak ük is a borbú. Nem akartak inni a borbú. És akkó micsinátak a csikósok? Mégkötözték neki a kezüket, oszt akkó föbontották a hordót, főverték, hát kigyők-békák vótak benne. Arrú itatták üket. Akkó osztán mégkötték a három nőnek a lábajikat, összeköztözték üket, kimentek, oszt a csárdát főgyujtották, mer akkó nádtetős vót a csárdák. Főgyűjtői tek. Égett a csárda . . . Akkó eszibe jutott a , hogy a számadónak az ő irhás subája bénnmaratt a csárdába. Akkó oszt micsinátak? A Jancsi, a gulyás, csikóslegin beugrott a csárdába, hogy maj kihozza számadónak az irhás kivarrott subáját. Igennám, de a csárda akkó lero gyott, a Jancsi is . . . azt is bén térte a csárdába! Má másnap vót a nóta a csárdáru. Az vót a n ó t a . . . me Csiribiri csárdának hiták. Ügy híták hogy: II B. G.
Ben-ne - e - getf
i
há-rom hí- res
Ben-ne - é - geif
É
há-rom
Szama-dö-ngk
szép
r, r,
5zwn - a - cYÓ - nak
Maj meg- ve - szí
ff
ja
var
dé • ma,
hí-res
-
dá-mg.
roft su•
nin-csen
gyu - la - jl
4 -
Ben-ne - é - geir
bá-ja.
j - f f Ej kér- ja
vá - sár -1 l P
dan • esi gLi -jás - k • géiiy.
r » i £ w - ne
é • geif
sze - gény.
(„Ez mingyá másnap . . . izé . . . nóta vót.")
1
1ÍI72
g y : 13. O .
Horgos G y a r m a t G y ö r g y (70)
Le-jé-gefra
Ben-nejé-getf(a)
M B 0 Ben-ne-jé-geH
A szám-a-dó
jész-óe-ré
- nyi
cse-rény
szegény ju - nász
le - gény
-0—*• _ há-rompér
ru
-
ki-var-rótt
su
-
hé- ja
ba -ja
s y : B . <;.
ISI70 I'éterréve M e s t e r K á r o l y (68)
I
Le-je-gei
a
jász-be-
ré- nyi
cse • rény.
-0—MBe • le - é- gefr
dá-nos
ju-hász
Szám-a-dó-nak 1a)
2,3.
dá -nos jo- hász
.
le - cjény
kj-kne pár ru
-
há-ja.
ki - var-rolt $u
-
bá-ja
v sz.
(a) Számadónak nem esett meg karja, Megveszd jaz abonyi vásárba, De a szegény János juhászlegény, Ö maga jis belejégett szegény. Barna kislány kerüli a cserényt, Keresi ja János juhászlegényt, János juhászt hiába kereste, Megégett az ki őtet szerette.
Ugyan, kérem, mutassák még sírját, Hogy öntözzem könnyejimmel hantját, Hogy teremjen rózsát, nefelejcset, Mer ő engem igazán szeretett.
24. KOCSMÁROSNÉ LÁNYA JA R I K I RÚZSI 1*6?
gy: B. B.
Zenta M a n g u r á s F e r e n c n c N a g y A n n a (61) birkanyíró
asszony
J = 132
n
1 — w
•=
u . r Kocsmá-ros-ná 1
iÖ - /7ya Ja i
Hét 3 M .
r P
C-T
i
,
*i
Kocsma-ros-ne
c/ - po or- rs
»
i
9
le
- nya
R/-ki
Rú- zsi,
pr
r .
ki rúq-ja
ra'f
ci - pS .
rf1=
r
i
i
ki ?
la
lé- ba uj-jan fvd-ja,hogya m
—
J-f
1 J
J
>
^
ban szo - rí) • ja.
Leégett a Csirip csárda, Benneégett három híres dáma, Benneégett három Híres dáma, számadója sallangos subája.
1 J
25. NEM BÁNOM, HOGY GUJÁSNAK SZÜLETTEM 1972
K>': B . A .
Kispiac V a r b a i L a j o s n é N a g y M a t i l d (68)
hej,da)
É
m
Nem bé-nom, hogy
-
m
Csak hogy gu-jás
-
boj-fér-nak
Ugry hív-nak,
gu-jas-nak
szű-let-iem,
n le -
gény
va-gyok te
hogy : 1)
2.3.
le-hef-fem
-
szém-a • dó
je - de/- me,
te - g/e/ - me.
v.sr.
Ha megfől a gujásos ebédem, Körülülöm én meg a cselédek, Ügy jólakok fordított kásává, Mint a báró tekenős békává. A szegedi halastó, halastó, Belejestem kocsistú, lovastú, Jaj, istenem, ki vesz ki, ki vesz ki, Sajnál-e még engemet valaki?
26. BEGYÜRÖM A SÜVEGEM TETEJÉT gy:
1972
B . A . — T. G.
Gombos Tamaskó
Antal
(fin
Úgy vá-rom a
m
Úgy, lé-rom
för-me-
el
Meg az ég is
kg
az i - '•' úóh
be-bo-
rul,
e -
a
le-jét,
sor-som
be-bo-rul.
Száraz kóró tavasszal virágzik, Az én rózsám ősszel házasodik Elmennék én a lakodalmára, Megcsókolnám menyasszony korába. 26/a. NEM BÁNOM, HOGY JUHÁSZNAK SZÜLETTEM 1C7C
g y : T. G.
Zenta M a n g u r á s F c r e n c n é N a g y A n n a (üű)
J = 92 (i., 2 , v » . )
Nem bánom, hogy juhásznak születtem, A bárónak számadója lettem, Megfőzöm a bográcsos ebédem, Körülüli azt a hat cselédem. Ha látom a förgeteg elejét, Bevágom a süvegem tetejét, Ügy jólakok zsíros tarhonyával, Mint a báró tekenyős békával. 26/b. NEM BÁNOM, HOGY JUHÁSZNAK SZÜLETTEM gy:
1872
B . A.
Horgos K r e k u s k a G y ö r g y (4sl)
Nem bánom, hogy juhásznak születtem, (hej de) Nem bánom, hogy számadó lehettem, Hét bojtárnak vagyok fejedelme, Ügy tisztölnek (hogy): számadó kegyelme. Ha megfőzöm bográcsos ebédem, Ügy viszem a számadó elébe, Ügy jólakok krumplis tarhonyával, Mint a báró tekenyős békával. Ha felütöm süvegem tetejét, Onnan nézem az idő elejét, Ügy elnézem a vihart alóla, Hogy még a jég is lepattan róla.
27. BESZEGŐDTEM A JÁRÁSRA BUJTÁRNAK 1972
gy: B. B.
Tótfalu C s e h I l o n a (76)
J = 88
Be-sze-gőd-iem
dó le-ge-lő-je
a ja-rás-ra
vanoti a 1)
4.
me-ri-nó-
.
buj-tér-nak,
i
bir-ka-nak.
v sz.
Fizetésem tizeinhárom hét krajcár Megél abból, megél abból, megél abból a bojtár! Szépen szól a vezérürü kolompja, Bujtánlegény, bujtárlegény szépen sétál utána. Szeretője a faluba bevárja, Páros csókot nyom ám a bujtárlegény ajkára. — Ne sírj, rózsám, azér mi el nem válunk, Piros május elsejére lakodalmat csinálunk.
28. AZ ALFÖLDI HÍRES VÁROS, KECSKEMÉT 1972
gy: B. B. — B. A.
Kevi F e h é r V i n c e (60)
* m
|ÜÉÉ
hí-res
va-ros,
Kecs-ke- mét,
Oft szü-lei-fem,
an-nak eszem
ke-nye-rér,
A
ma-gyarem-ber
ve-tet- te,
bű-zé-mat
Szép mé'-nyecs-ke
ka-kas-iej-jel
sü-föt-ie.
1)
Én, kiskirál, azér járok kényéssen, Bornyúszájú jingem lobog szélessen Kiskalapom jobb szememen viselem, Mindén ember előtt még sé jemelém Amott legel két pej csikó csapatba, Mind a négynek békóba van a lába, Ereggy, pajtás, fordídd ere ja csikókat, Maj levesszük a lábáról a békót. Ha levesszük a lábáról a békót, Hát azután hova tesszük (a) csikókat? Majd elhajcsuk, amöre ja nap lejár, Ára, tudom, a gazdája sosé jár.
