r e h a b 1. TERMÉSZETI- TÁJI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA

135

rehab

BUDAPEST IX. KERÜLET „KÖZÉPSŐ-FERENCVÁROS” REHABILITÁCIÓS TERÜLET KERÜLETI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA – EGYEZTETÉSI ANYAG

1.

TERMÉSZETI- TÁJI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA

A főváros legjellegzetesebb táji-morfológiai adottsága a Budai-hegység, a Duna-völgy és a Pesti-síkság együttese. A változatos morfológiai viszonyok a városszerkezetet jelentősen determinálják. A kerület, s ezen belül a szabályozási terület a Pesti-síkság része. Felszínének jellemzőit a Duna alakította ki, Ny-K-i irányban emelkedő térszínű teraszos tagoltsággal. A folyó hajdani tevékenységének nyoma a felszín közelében szinte mindenütt fellelhető folyóvízi (homok-kavics) üledék. A területen az évi átlagos napfénytartam 1980 óra, az évi középhőmérséklet: 10,7°C, az évi átlagos csapadékösszeg: 570 mm. A szélirány jellemzően északnyugati. A beépített városrészben a természetes növénytakaró nem lelhető fel, épületekkel és burkolatokkal fedett felületek és mesterséges zöldfelületek találhatók. Védett, védendő táji-, természeti értékek Helyi jelentőségű védett területek: Az 50/2015. (I. 28) Főv. Kgy. határozattal elfogadott Budapest Főváros TSZT Zöldfelület-, táj – és természetvédelmi tervlapja tartalmazza a településképvédelmi szempontból védett és védelemre tervezett fasorokat, a karakterében megőrzendő közparkokat, köztereket, jelentős zöldfelületű intézményterületeket.

TSZT területfelhasználás

TSZT zöldfelület, táj és természetvédelem

Szerkezeti jelentőségű zöldfelületi kapcsolat: Tompa utca. Városképi jelentőségű fasorok: József körút, Üllői út, Haller utca, Mester utca. További védettséget rögzít a 14/1993. (IV.30.) Főv. Kgy. rendelet, melyben kiemelt közcélú zöldterület (helyesen zöldfelület) a tervezési területtel határos Nagyvárad tér és az Üllői út sarok (azóta Angyal István tér) zöldfelülete. Kiemelt közcélú fasorok: Ferenc körút, Üllői út, Mester utca fasorai. E rendelet vonatkozásában kiemelt közcélú zöldterületnek kell tekinteni azokat a közparkokat, városi kerteket, sétányokat, játszótereket, sporttereket, utcai fasorokat és az azokat kísérő zöldsávokat, melyek szerepe a városszerkezetben elfoglalt helyük és használatuk következtében fővárosi jelentőségű. A szabályozási területen nincs NATURA 2000 terület, „Ex lege” védett természeti érték, helyi jelentőségű védett terület, nem tartozik az OTrT által szabályozott Országos Ökológiai Hálózat övezetébe. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek A terület tájképi karakterét alapvetően meghatározza a beépítés, a városi tájjal - a falanszterszerű lakótelepektől, az eklektikus városon át, a kisvárosi karakterig bezárólag. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendők azok a területek, amelyek látványvédelem szempontjából érzékenyek: a Ludovika környezetében jó rálátással rendelkező területek a TSZT lehatárolás alapján. 2. A JELENLEG HATÁLYOS (2002) SZABÁLYOZÁSI TERV ZÖLDFELÜLETI ELEMEI ÉS MŰKÖDÉSE A természetes vagy természetközeli környezetnek a szabályozási tervben megjelenő elemei a következők: a) közterületeken  Z-KP-IXR jelű közparkok  fkj fásított köztér jellegű zöldfelület  átjárók: a tömbbelsőkben újonnan kialakításra kerülő gyalogos felületek, terek növényzettel fedett területrészei  fasorok b) tömbbelsők zöldfelületi rendszere  kpj jelű – a tömbbelsők legalább egy oldalán közterülettel határolt közpark jellegű, de annál kisebb méretű összefüggő zöldfelülete  kk jelű – lakótelepi közkertek  KZ jelű – a tömbön belüli, a közterülettel kapcsolatban lévő, de zárt közös használatú zöldfelület  Z jelű – a tömbön belüli telkek saját zöldfelülete, ami lakókert és intézménykert lehet  felületi, lineáris és pontszerű, megkülönböztetett jelekkel ellátott elemek - függőleges növényfelületek (kertészeti eszközökkel rendezendő tűzfalak) 135

136

rehab


-

helyi védelemre javasolt, megtartandó fa, facsoport, helyi védelemre javasolt (fa)ültetési hely telepítendő fa

Közparkok: nem beépíthető, közhasználatú zöld területek, a városrész rekreációs központjai; a hagyományokkal rendelkező Ferenc tér és a Kerekerdő park, a rehabilitációs terület két súlypontjában. Megvalósultak, szerkezeti szempontból és funkcionálisan jól működnek. A tömbbelsőkben helyet kapó közpark jellegű zöld területek, amely a tömbökben úgy helyezkednek el, hogy legalább egy oldaluk közterülettel határos. Ilyen a Tűzoltó utca és a Liliom utca sarkán a korai időszakban épült Tűzliliom pihenőpark vagy az Örökimádás templom szentélye és kertje mögött létesült Salkaházi Sára park. Színfoltok, oázisok, lazulás a sűrűbben beépített területeken, jó pihenőpontok, a célnak kiválóan megfelelnek. Funkció alapján a köztér és park jelleg közti átmenet, a gyalogos forgalmi igényektől függően. A fogalom módosítása szükséges, hogy a köztér és park funkciónak is megfeleljen a kategória. A SOTE előtti tér és Remete park a zöldfelületekkel tagolt köztér jelleg dominál, a Tűzliliom parkban és Salkaházi Sára parkban a parkjelleg a meghatározó. A Szentágothai park fásított köztér helyett parkként funkcionál. Javasolt átfogó kategória: park jellegű köztér. Közkert jellegű zöld felület: a régebbi lakótelepi beépítésnek a már meglévő, tovább nem beépíthető, de feltétlenül minőségjavító felújításra szoruló kertjei, játszóterei. Területük értékes, minőségük vegyes, megőrzésük kondicionálás és szerkezet szempontjából kiemelten indokolt. Közös használatra szánt zöldfelület (KZ): a tömbbelsőben kialakított, nem építési telkek, felhasználásuk csak a környező épületek közös zöldfelületeként megengedett. A KZ jelű telkek határvonalán épülő épületek a KZ felé homlokzattal építettek. Az egy tömbhöz tartozó lakóházak közössége számára a telkeken belül kijelölt, összefüggően kialakított és együttesen hasznosított közös rész. A KZ egy része felszín alatt beépíthető, a felszín zöldtető. Az aktív zöld felület aláépítetlen, a tervezett felszín talajrétege az altalajjal összefüggésben marad, a fák teljes értékűen fejlődhetnek. Különlegesen értékes rehabilitációs elem, a terület jelentős értéknövelő tényezője minden szempontból. Telken belüli zöld felület: a tömbökön belüli telkek saját zöld felülete: a lakófunkciójú tömbbelsőkben a különböző jogviszonyú területrészek, a saját kertek és a közös zöld felületek összenyitásával, illetve egymástól csak alacsony kerítéssel, sövénnyel, cserjesorral történő elválasztásával az összefüggően növénnyel borított, kertépítészeti kialakítású területek. Változóan működő és használt lehetőség. Elsődleges kérdés a biztonság, csak teljes tömblezárásnál vonzó lehetőség, mely a tulajdonosi szándéktól és összetételtől jelentősen függőn működik. Zöldtető: a szabályozási terven megjelölt intézmények első és második emeleti szintig történő, 100%-os beépítése esetén zöld tető kialakítása. Zöldtetők létesítése a város-rehabilitáció korszerű eleme, de elengedhetetlenül a szakszerű fenntartással, a célnak megfelelő zöldtető-típus alkalmazásával együttesen. Kertészeti eszközökkel rendezendő tűzfal: jellemzően a megmaradó és kiszabadult tűzfalak kertre néző felületei. Szakszerű alkalmazással lehetőség a kondicionálásra, esztétikai javításra, zöldfelületi arányba beszámítása nem indokolt. Fővárosi jelentőségű, védett fasor: a Ferenc körút, az Üllői út és a Mester utca fasorai, a Haller út korban vegyes fasora. Fővárosi kezelésű fasorok, alkalmazásuk továbbra is indokolt. Helyi védelemre javasolt, megtartandó fa, facsoport: környezetesztétikai, környezetvédelmi szerepe alapján az udvarokban, kertekben található faállomány értékes egyedei. A védelem nem működött megfelelően, nem született további rendelkezés a védettség feltételeire, fenntartására, teherviselésére. A megtartandó fa, facsoport megfelelő kategória, érték, elhelyezkedés alapján, feltételezve a felelős, életszerű szakmai gondolkodást. Védett fahely: meglévő fa (vagy fák) esetén nem a fa egyedre vonatkozó, hanem a fa helyének megtartását szolgáló védelem, klimatikus és környezetesztétikai okok miatt. Jól működő kategória, rugalmasan alkalmazható az értékőrzés, - idézés és építési szándék összehangolásával. Telepítendő fa, facsoport: a fapótlások és a megfelelő nagyságrendben jelen lévő összes lombkorona által elérhető árnyékoltság és a szebb környezet céljait szolgálják. Az újonnan kiültetendő fák esetében is – mint minden városi faültetésnél – alapkövetelmény a várostűrés és a vizuális érték megteremtése. Általánosan alkalmazott, megfelelő elem, alkalmazásakor fontos a közműhelyzet ismerete, a prioritás meghatározása minden esetben. Aktív zöldfelület: a terület zöldfelületi rendszerének teljes értékű, térszín alatt nem beépíthető része, amely fák telepítésére alkalmas: a 2002. szabályozási terv szerinti Z100, a közös használatra szánt zöldfelületek (KZ) aktív része, valamint a Z-KP alá nem építhető része, és kpj, kk, fkj jelű területek. A rehabilitációs folyamatban egyre 136

137

rehab


inkább előtérbe kerülő igény, mely a zöldfelületek területi mutatóin túl a tényleges kondicionálás feltétele, kiemelten őrzendő irány. A célnak megfelelő az aláépíthetőség határának meghatározása is.

3.

      

ZÖLDFELÜLETI RENDSZER ÉRTÉKELÉSE

A sűrűn beépített városi környezetben az élő természetet a zöldterületek, a zöldfelületek, s a fasorok összefüggő rendszere képviseli. A rehabilitáció zöld felületi rendszerének elemei: közparkok (újak és felújítottak) park jellegű közterek zöldfelületekkel (parkok - terek, általában sarkokon, úttalálkozásoknál) közterületi átjárók (hosszabb tömböket átszelő gyalogosútvonalak, megnyitások, utcák összekötése új gyalogos passzázsként) utcák (hagyományos elrendezésűek és újszerűek, szintbe emelt útpályával) tömbökön belül a közös zöld területek, azaz belső kertek közkert jellegű zöld felület: a régebbi lakótelepi beépítésnek a már meglévő, tovább nem beépíthető, de feltétlenül minőségjavító felújításra szoruló kertjei, játszóterei intézménykertek. A közterületek egyik jellemző mutatója az intenzitás, a biológiai aktivitás, amely a meglévő és telepített növényzet biológiai hatékonyságát jelzi. A korábban csupán a belső udvarokban fellelt és egy-egy parkterületen, téren megőrzött facsoporthoz képest jelentős a növekedés. Intenzitás szempontjából kiemelkedőek a belső közös zöld területek, a parkok, a teresedések. Növényzettel gazdagodtak az átjárók, az utcák egyaránt, javítva a terület biológiai aktivitását. Közösségi használat szempontjából eltérőek az egyes önálló funkciójú területek. Korlátlanul használhatók az átépített utcák, teresedések, közparkok, jellemzően a közterületi átjárók. Közhasználat elől gyakorlatilag elzártak a közös zöld területek, a lakóközösségek számára viszont korlátlanul használhatók. Az elrendezés, kiterjedés alapján „vonalas” létesítmények az utcák, gyalogosátjárók, „foltszerűek” a közparkok, teresedések, s azok az átjárók, amelyek közös zöld területekhez csatlakoznak. Tulajdonviszonyok szempontjából összetett megoldás működik. Önkormányzati tulajdonúak az utcák, a közparkok, a teresedések jelentős része. A tömbbelsőkben, ahol aktív talajfelületet ír elő a szabályozás, a zöld felületek önkormányzati tulajdonú telekrészen létesülnek, ahol viszont aláépítési lehetőséget kap a társasház, ott önkormányzati telken magántulajdonú garázs felületén önkormányzati tulajdonú közös zöldterület, átjáró épül. Közparkok A szabályozási területen két közpark épült a rehabilitációs terület súlypontjaiban. A parkok a szabadtéri pihenés, találkozás, sport és játék színterei. A Kerekerdő park a sporthoz, játékhoz, testmozgáshoz teremt lehetőséget, a sétautak mentén találhatók csendesebb időtöltésre alkalmas ülőpadok, míg a felújított Ferenc tér a pihenés mellett a séta, a rendezvények, az összejövetelek, a közösségi élet színtere.





Ferenc tér A korábban is parkként használt, közpark, a Ferenc tér az átépülő lakótömbök természetes, fórumszerű központja, pihenő-, játszó-, találkozóhely, gyalogos csomópont. A két térrész hagyományos átlós szimmetriájának helyreállítása, a teret elválasztó vonal megszüntetése annak egységét teremtette meg. Jelenleg átépítés, felújítás alatt áll a park központja, elbontásra kerül a balesetveszélyes bálna szökőkút, pavilonok. Új játszótér épül a park Mester utca felőli részén. Az üvegtetejű fedett teret felújítják, a Ferenc tér központi helyszíne lesz a ferencvárosi rendezvényeknek. Kerekerdő park A rehabilitációs terület másik közparkja a Kerekerdő park, amely a II. világháború óta egyedülálló kezdeményezés – egy lebontott lakótömb helyén megépült összefüggő zöldterület. A tér megszületése átszabta a környezetet, megszakítva a beépített tömbök sorát. A bontást követően előtűntek a környező házak – az itt lévő ingatlanok jelentősen felértékelődtek. A park vidám, hangulatos, s funkcionálisan jól működik. A zöldfelületek és az épített elemek (játszóterek, pergola, pihenők, labdapálya) aránya harmonikus. A kerületrész kutyafuttatóját is a Kerekerdő parkban jelölte ki a fejlesztési terv, ahogyan az a tömb déli szegélyén, egy elkerített sávban meg is épült. Sajnos az intenzív parkhasználat s a rongálás már látható néhány ponton. Azonban a gondolat és a megvalósítás újabb húzópontot teremtett a rehabilitációs területen. Táj- és kertépítészeti szempontból a legnagyobb lépés az volt, hogy egy épületegyüttest 100%-ban parkfelület válthatott fel és a 17 lebontott lakóház helyén új közpark készült. Ennek eredményeképpen jött létre a közel 1 hektár kiterjedésű Kerekerdő park. A zöld területeket preferáló rendkívüli szabályozás jelentős lépés az általános városrendezési gyakorlatban.

137

138

rehab

Ferenc tér


Kerekerdő park

Park jellegű közterek, parkok-terek A kisebb parkok, terek közterülettel, utcával határos területek, melyek az épület-visszahúzások vagy épületek helyén jöttek létre. Jogilag vegyes helyzetűek, lehetnek magánterületek közhasználattal, önkormányzati tulajdonú területek aláépítési lehetőséggel és önálló önkormányzati tulajdonú területek. 

Tűzliliom park A közterek egyik jellemző típusát képviselő telekméretű kis park, amely a találkozásnak, játéknak, pihenésnek ad otthont. A klasszikus parkhangulatot az Angyal utca sarkán felállított szobor gazdagítja, zöld oázisként a falak szorításában.



Salkaházi Sára park A park határos az Örökimádás-templommal, amely kertjének idős fái biztosítanak zöld hátteret. A tér hangsúlyos eleme az Angyal István emlékét őrző 1956-os képzőművészeti alkotás, a templom meghosszabbított tengelyében áll. A szobor tere architektonikus kialakítású, ünnepélyes tér, melyet oldott vonalvezetésű sétány ellensúlyoz. A parkban a pihenőjelleg dominál, kisebb-nagyobb csoportok részére jól használható terekkel. A szobor látványa a távolabbi pontokról is élvezhető, változatos növénykiültetéssel keretezve. A Tűzoltó utcát szimbolikus kerítés választja el, az alacsony fal önálló térrészletet határol. Karakteres, változatos, gazdag növényültetés, az építészeti környezethez igazodó igényes klinker és kemény mészkő alkalmazása erősíti a park rendezett, ünnepélyes látványát.



Szentágothai park és SOTE előtti tér A tér egyes részterületeinek zöld felületi aránya a funkciótól függően változik: a gimnázium előtt burkolt tér, a SOTE-tömb előtt zöld felülettel vegyes pihenő-, találkozótér, a tér nyugati oldalán dominánsan park, zöld felület készült. A Vendel utca iránya, a térbe vezető passzázs a tér egyes elemeiben (burkolat-architektúra, növénytelepítés iránya) is megjelenik. A SOTE oktatási tömbje előtti téren dominál a burkolat, zöld felületekkel tagoltan. A gyalogosforgalom az út mellett s a homlokzat előtt egyaránt biztosítható, a térrész áthaladásra és pihenésre egyaránt szolgál. A főbejáratnál köztéri alkotás készült, a tér déli részén ivókút épült. Az északi és déli részen a padokkal, székekkel, ülőfelületekkel tarkított pihenőterületek a közösségi élet színterei. A Szentágothai park ad helyet dr. Szentágothai János és R. Cajal tudósok szobrainak.



Remete park Városi köztér a Sobieski János utca és a Tűzoltó utca sarkán létesült kis park, amely egy idős fát lett volna hivatott megőrizni. A fa a régi épület bontását követően kidőlt, de a park helye már nem beépíthető, így jótékonyan lazítja a környező területet. A park megőrzi az eredeti járdák vonalát, így a Tűzoltó utca, Sobieski János utca átmenő gyalogos forgalma zavartalan. A tér hangsúlyos pontja a sarok zöld térnegyede. A zöld felületek szigetes elrendezésűek, a térburkolat lazítását, a megpihenést, valamint az esztétikai felüdülést egyaránt szolgálják. A gyalogosforgalmat is a zöld szigetek választják el egymástól, formájuk, elforgatásuk oldja a térburkolat kötöttségét, a homogén növényfelületek látványa pihentető. A József Attila-emlékévben készült tér súlypontja egy gránitból faragott, bronzdíszítésű ivókút, amely előtt a burkolatba simuló kőíven bronzba öntött versidézetek emlékeztetnek a költőre.



Ernő utca – Tűzoltó utca – Mihalkovics utca sarok Zöld szigettel határolt parkoló, egy későbbi tér kialakításának lehetősége.

138

139

rehab


Tömb 1.

Park neve, helye Tűzliliom park

Park területe m2 1122

15.

Salkaházi Sára park

1965

19.

Szentágothai park

1237

22.

SOTE-park

2244

27.

Kerekerdő park

9322

32.

Sobieski park

40.

Haller utca–Telepy utca közötti terület

41.

Tűzoltó u. 92. alatti park

42.

Haller utca–Mihalkovics u. közötti terület

43.

Benzinkút területén lévő park

44.

Ferenc tér

11160

Összesen:

38107

463 5326 364 4700 204

Tűzliliom park

Salkaházi Sára park

Remete park

Szentágothai park

Közterületi átjárók 

Páva átjáró: Páva utca – Berzenczey utca között A Páva utca–Berzenczey utca közti átjáró mellett közös kert nyílik. Az áttört kerítéssel látványban a közös zöld területtel szerves egység alakulhatna ki.



Vendel sétány: Bokréta utca – Viola utca – Thaly Kálmán utca között A rekreációs terület új gyalogoskapcsolata a Vendel-tengely, amely teljes hosszában megépült a Bokréta utca– Thaly Kálmán utca között, összeköttetésként a Ferenc tér–SOTE-tömb–Kerekerdő park között. Az első szakaszon – a Bokréta és a Viola utca között – egy belső udvar folytatódik hosszanti egyoldalas, de zárt kerítésfalas átjáróban. A belső udvar egy határos épület visszabontásával, újjáépítésével tágas, levegős térré vált, amely őrzi a korábbi keretes beépítés hangulatát, s egyben átvezeti a gyalogosokat a tényleges átjáróra. A gyalogosátjáró biztosítja a Viola utca–Bokréta utca–Balázs Béla utca között megépült közös zöld terület megközelítését. Az átjáró díszburkolattal készült, gyalogosforgalom céljára. A sétány és az átjáró két terület találkozása önálló teresedésként, egyedi burkolatarchitektúrája optikailag vezeti a gyalogosokat. A teresedés lehetőséget nyújt pihenésre. A belső udvarban kiemelt kazettákban növénytelepítés tagolja a burkolt felületet. Az udvar ritmusát a kazetták, a pillérsor folytatásában tervezett lámpák, dézsák adják. A tengely második szakasza, az utca teresedéséből indulva, igényes térburkolati megoldásokkal, pihenőfelületekkel tagoltan biztosítja az áthaladást, a pihenést, a lakóépületek megközelítését.



Gát sétány: Bokréta utca – Viola utca – Thaly Kálmán utca között Az első, teljes tömböt átszelő átjáró a Bokréta utcát és a Viola utcát kötötte össze. Négy ütemben épült, négy eltérő magasságú garázsfödém találkozásánál. A szabályozási terv két garázs sarkának kirekesztésével két fa ültetését biztosította. A tömbön széles sétány vezet át, mely nincs megnyitva a közforgalomnak, parkként működik.

139

140

rehab


A Viola utca –Thaly Kálmán utca között a tengely folytatódik, részben épületek között zárt udvaros csatlakozással, részben nyitott, közös zöldterületi határral. Az átjáró több szakaszán parkká szélesedik, különösen a Bokréta utca– Viola utca közötti gazdag növényzetű szakaszon. 



SOTE átjáró: Tűzoltó utca – Vendel utca között A Tűzoltó utcát és a Vendel utcát átjáró köti össze (jogilag magánút közhasználattal), amely gyalogosátvezetésre és pihenésre szolgál. Erre csatlakozik a SOTE-tömb keleti homlokzatának 3 belső udvara, amely az épület részeként készült el. Az átjáró egyoldalt beépített, a Tűzoltó utca felől fedett szakasszal indul, s folyamatos sétányként szeli át a tömböt. A sétányt 3 teresedés tagolja, összhangban az épület homlokzatával. A sportcsarnok bejárata szintén teresedéssel kapcsolódik az átjáróhoz. A sétányon pihenők, padok, intenzív növényzet gazdagítja a közösségi teret. Tervezett átjáró: Üllői út – Tűzoltó utca között Tervezés alatt álló terület a volt Tűzraktár környezete. Az átjáró célja a Thaly Kálmán utca szűk járdáját kiváltani, a metrómegálló felől a gyalogos forgalmat átvezetni. Tömb

Átjáró helye

Terület m2

11.

Páva u.–Ferenc tér között (Páva sétány)

532

16.

Bokréta u. 17.–Viola u. 34. között (I. ütem, Vendel sétány)

984

Bokréta u. 17.–Viola u. 34. között (II. ütem, Vendel sétány) 17.

640

Bokréta u. 7.–Viola u. 14. között (I. ütem,)

1480

Bokréta u. 7.–Viola u. 14. között (II. ütem)

460

19.

Viola u. 33.–Thaly K. u. 40. között (Vendel sétány)

580

20.

Viola u. 15.–Thaly K. u. 18. között (I. ütem, Gát sétány)

330

Viola u. 15.–Thaly K. u. 18. között (II. ütem)

550

22.

Vendel u.–Tűzoltó u. között

876

Összesen:

6432

Gát sétány Bokréta utca – Viola utca között

SOTE átjáró

Vendel sétány Bokréta utca – Viola utca között

Vendel sétány Viola utca –Thaly Kálán utca között

140

141

rehab


Utcák Középső Ferencvárosban az utcák átalakulása a legradikálisabb változás. A parkolás – mint gyalogos forgalmat ellehetetlenítő tényező - az átépítéssel és területhasználattal együtt lecsökkent. A díszburkolattal ellátott növénykazettákkal, fásítással, planténerekkel berendezett utcák gyalogos prioritásúak. Az átépítés folyamata a Ferenc körúttól a Nagyvárad tér felé halad. Az utcák térburkolatként épülnek, járdaszintre emelt útpályával, parkolóhellyel, zöld szigetekkel. Az útpálya, a parkolósáv, a járda és a behajtók színben és a térkő méretében különböznek. A parkolást – ahol csak lehetőség nyílt rá – zöld sávok, kazetták korlátozzák, pollerekkel váltakozva. A látványos térkő burkolatok, a növénytelepítés, az utcabútorok építése mellett a régi közművek cseréje, a felszíni víz elvezetésének kiépítése, a közvilágítási rendszer átépítése és új kandeláberek biztosítják az utcák színvonalas működését. Elsőként a 16–18 méter széles Tompa utca épült ki. Az utca szélessége lehetővé tette két jól használható járda megépítését, egy nyomvonalelhúzással tervezett forgalmi sáv és a kapcsolódó parkolók, rakodóhelyek, behajtók kialakítását. A nyomvonal mozgatása esztétikai és forgalomcsillapítási szempontból fontos. A növényzet tervezését, túl az igényeken és az esztétikán, láthatatlan korlátok befolyásolták: a tűzoltás-biztosítás érdekében megengedett fasorsűrűség, a közművektől, vezetékektől betartandó biztonságos távolság, az űrszelvény szabadon tartása. A járdák és az útpálya között változó szélességű, arányos zöld felületek készültek, cserjékkel, talajtakarókkal gazdagon betelepítve, pihenőkkel tagoltan térburkolatokkal kiegészítve. Az utcák között egyedi az Angyal utca, különösen a Mester és a Tompa utca közötti szakasza, amelynek szélessége mindössze 8–9 méter. Ez a szélesség arra elegendő, hogy két jól használható járda készüljön, az út középen egyenesen haladjon, s kisebb zöld sávok válasszák el a gyalogos- és gépjárműfelületeket. Az Angyal utcában megszületett a szabályozási tervben elhatározott árkádosítás. Mind az utca elején, mind a közepén a gyalogosforgalom az árkádok alatt halad, így lehetőség nyílt növénytelepítésre, az épületek árkádjai alatt teraszos kiülők megnyitására. Az utcához méretezett a fasor és a – sajnálatosan – még mindenütt szükséges pollersor (forgalomterelő oszlop). Az oszlopok alacsonyabbak a szokásosnál, a magasság igazodik az utca arányaihoz. Az Angyal utca az átépítés során kitisztult, az árkádokkal megsegítve teresedett, igazi kisvárosi hangulatú utcává alakult. A széles és keskeny utcák között az átmenetet a Liliom utca jelenti, szélessége 10–11 méter, talán ez a legjellemzőbb szélesség a rehabilitációs területen. Az utca középső szakaszán az épületek visszahúzásával jelentős teresedés született, az utca levegőssé vált. Itt is forgalomcsillapított szakasz jött létre, nyomvonalelhúzással kialakított, egyirányú útpályával. Az utca szélessége kétoldali járdát, egyoldali parkolást, a parkolók között zöld szigetek kiépítését tette lehetővé. A járda az épületek előtt halad a teresedésben is, így jelentős szélességű zöld szigeteket lehetett építeni, kiemelt fallal, pihenőszékekkel. Kiemelt kazettákba ültetett lombhullató és örökzöld cserjék, fasor díszíti az utcát. A jellemző szélességgel és megoldással további utcák épültek át: Bokréta, Páva, Berzenczey, Viola utca teresedések, Gát utca, Thaly Kálmán utca teresedés, Márton utca teresedés, Sobieski János utca teresedés, Ernő utca teresedés. A hagyományos szerkezetű utcák lehetőségei korlátozottabbak, néhány dézsás növény, illetve utcabútorok elhelyezésére van lehetőség. Az utcák fásítása vegyes, a fák eltérő életkorúak és állapotúak. A növények szabad földben faveremrácsokkal védetten vagy kőszegélyes víznyerő felülettel ellátott kazettákban élnek. A fák körüli víznyerő felület megfelelő méretű, azonban a kazetták fenntartása, növénypótlása nem elegendő.

Angyal utca

Tompa utca

141

142

rehab

Páva utca


Bokréta utca Fásított utak A tervezési területet határoló utak: Ferenc körút, Üllői út, Haller utca, Mester utca. Az Üllői út a tervezési területen belül fásított - az elmúlt 20 évben lassan fasorrá fejlődő - várostűrő ostorfával. A Ferenc körúton folyamatos a fásítás, folytatásáról a Boráros térig a TSZT rendelkezik. A Mester utca platánsora kiemelten értékes, az elmúlt években felújított fasor. Közös zöld területek A legjelentősebb és leglátványosabb változás a „közös zöldek”, azaz a közös zöldterületek megszületése. A siker alapja az egyértelműen lefektetett szabály: az újonnan épített és összenyitott belső udvarokban nem lehet parkolás. A belső kertek kizárólag növénytelepítésre, pihenésre, játékra épülnek. Ezek azok a területek, ahol a teljes átalakulás megtörtént, a zárt, szűk, betonburkolatos udvarok világa eltűnt, napos kertek, intenzív növényzetű belső parkok születtek, s ahol csak lehetett, az udvarok összenyitásával további összefüggő zöld terek alakultak ki. Összefüggő közös zöld területek – lánckert Talán a legnagyobb „lánckert” a Bokréta utca–Mester utca–Viola utca–Balázs Béla utca által határolt tömbben létesült, ahol két közös zöld terület (az egyik kettős terű) és egy közparkká szélesített átjáró alkot rendszert, a kertek keresztülszövik a tömböt. A közös zöld területek egyike gyakorlatilag „kettős udvarú”, ahol egy meg nem épült belső épületszárny helye is a közös zöld részéve válhatott, valamint az északi közös zöld területhez csatlakozik a Bokréta utca 15 sz., a Sonnenschein-ház belső udvara, s a Viola utcai társasházak magánkertjei. Összefüggő közös zöld területek Hasonló rendszerű a 20-as tömb két nagy felületű közös zöld területe, azonban itt két közös zöld terület és egy átjáró csatlakozik. Az összekötő átjáró egy szakaszon egyoldali beépítésű, az áttört kerítéssel vizuális és kondicionáló térkapcsolat született. Mindkét közös zöld területhez csatlakoztak a saját tulajdonú kis udvarok, így lehetőség nyílt a tömb lakói számára a belső park korlátlan használatára. A 11-es tömbben szintén két önálló közös zöld terület készült, az északi mezőben különleges feladattal: a megtervezett kertbe kellett belekomponálni egy új lépcsőházat, szellőzőket, egy meglévő régi épület csatlakozó belső udvarát. Önálló közös zöld területek A rehabilitáció első kertjei tömbön belül egységesen kialakított, terepplasztikákkal díszített, változatos, belső terekben gazdag kertek. A növényállomány az évek során beállt, jó mikroklímájú, hangulatos, meghitt belső parkokat eredményezett (3-as, 4-es, 5-ös, 7-es, 10-es, 11-es tömbök). Önálló kis zöld terület épült a Bokréta utca 4–6 sz. mögött: apró alvókertként indult, a továbbépítés során teljesedett kertté. A Viola utca 36. mögötti kert látszólag egész, valójában „fél kert”, mely a Balázs Béla utca felé folytatódik. A rehabilitációs területen a Thaly kert (19-es tömb) több ütemben, önálló szigetekben készült. Ebben a tömbben működik a Csicsergő Óvoda, a közös zöldterület egy részén. A Thaly Kálmán utca 36. sz. alatt elbontott épület udvarán álló idős platán megőrzése érdekében a telek nem építhető be, így az óvoda kertjeként működik. Jelenleg tervezés alatt áll egy mini-kreszpark a KZ területén, melyet az óvoda és a társasházak közösen használnak. A KZ használata érdekében egyedi szabályozás szükséges a határok felülvizsgálatával. A Tűzoltó kert (26-os tömb, déli kert) szintén négy ütemben épül, itt is találkozik az új és a régi beépítés, ahol a megújuló belső udvar és a tömb átnyitása nagyon jó arányú, harmonikus teret teremt. Értékes, összefüggő felületté válik a 18-as tömb kertje, amely majd az Üllői út 83. udvarával összekapcsolva szintén a régi és új találkozása lesz. Önálló szigetek a Sobieski és a Tűzoltó utca belső kertjei, védettek, bensőségesek, apró köldökzsinórok az átjáró kapcsolatok. A rehabilitációs terület zöld felületi elemeinek összessége, ezen belül a közös zöld területek, mind ökológiai, mind használati szempontból jelentős értéket képviselnek. Minél nagyobb a zöld terület aránya, annál jelentősebb szerepe van az ökológiai egyensúly fenntartásában, a biológiai sokféleség megőrzésében és a rekreációs kínálat megteremtésében közös zöld területek a következő tömbökben létesültek/létesülnek: 3, 5, 7, 10, 11, 12, 13, 14, 16, 17, 18, 19, 20, 25, 26, 28, 29, 31, 32, 35, 40. 142

143

rehab


4.tömb

5. tömb

7. tömb

10. tömb

11. tömb

13. tömb

17. tömb

28. tömb Közkert jellegű zöld felületek A 40. 42. tömb szabadon álló panelházak keretező zöldfelületei a közkertek, részben bekerítve, részben korlátlan közhasználattal működnek. A növényállomány beállt, a játszóterek részben átépítettek, részben felújítandók. 143

144

rehab


Intézménykertek A tömbbelsőkben tradicionális intézménykertek elsősorban intézményekkel körülvett belső udvarokban fordulnak elő. A zöldfelületi rendszer egymástól elszigetelt elemei, azonban kondicionálás tekintetében hatékonyak mind a közvetlen területek, mind a tágabb térség szempontjából. A rehabilitáció során kialakított intézménykertek a zöldfelületi rendszer szervesen csatlakozó elemei új építésű kertként, vagy új beépítéshez csatlakozó megnyíló kertként. Megtartandó / átépítések, felújítások során kiépítendő kertek.  Korábbi Mária Terézia Laktanya, ALDI – 1. tömb  SOTE 2. sz. Tűzoltó utcai Gyermekklinika – 4. tömb  Hotel Corvin - Angyal utca – 4. tömb  Magyar zene Háza - Páva utca – 8. tömb  Óvoda – Liliom utca 15. – 8. tömb  Holocaust Emlékközpont – Páva utca – 9. tömb  Hotel Páva Plaza – 10. tömb  Örökimádás Templom – Üllői út – 15. tömb  Tűzraktár – Thaly Kálmán utca SE Anatómiai Intézet kertje – 21. tömb  SOTE tömb – Thaly Kálmán utca – 22. tömb  Sportcsarnok – Vendel utca – 22. tömb  Leövey Klára Gimnázium - Vendel utca – 23. tömb  Közgazdasági Politechnikum - Vendel utca – 23. tömb  Általános Iskola - Lenhossék utca 24-28 sz.– 23. tömb  Óvoda – Bölcsőde – 24. tömb  Ferencvárosi komplex Óvoda és Iskola – Gát utca 6sz.- 24. tömb  Kaniziusz Szent Péter templom Gát utca – 24. tömb  Szt. István Közgazdasági Szakközépiskola és Koll.– Mester utca 56-58.– 25. tömb  Választási Hivatal – Balázs B. utca -Sobieski János utca sarok -34. tömb  Telepy Károly Testnevelési Ált. Isk. és Gimnázium – Telepy utca 17. – 39.tömb  Üzemanyagtöltő állomás környezete 43. tömb Az intézményekben működő sportpályák elsősorban oktatási célúak, részben lakossági célra használhatók. A vizsgálati térkép feltünteti a jellemző funkciókat.

SOTE II.sz. Gyermekklinika

24. tömb Varázskert Bölcsőde

Anatómiai Intézet

Leövey Klára Gimnázium

Holokauszt Emlékközpont

A foghíjtelkek és a tömbbelsők kibontásával, a belső udvarok összenyitásával megnövekedett, összefüggő szabad területek jöttek létre. A zöld felületi rendszer alappillérei az önkormányzat tulajdonában lévő közös zöldterületek, valamint a magántelkek kertjei, amelyek együtteseiből ökológiai, esztétikai értelemben és a használhatóságot tekintve is nagyobb, összetartozó, s ezáltal szebb, egészségesebb egységek jöttek létre.

144

145

rehab


4. KÖRNYEZET ÁLLAPOT VIZSGÁLATA Az értékelés egyrészt a területet terhelő, másrészt a terület jelenlegi felhasználásából eredő ártalmak feltérképezésére terjed ki. A vizsgált terület nem áll természetvédelmi oltalom alatt, az országos ökológiai hálózat területe és fejlesztési területe, Natura 2000 övezet nem érinti jelen területet. TALAJ –ÉS VÍZVÉDELEM A térség geomorfológiai szempontból a Duna-völgye folyami hordalékkúp síkságának felszíne. A városfejlődés eredményként közel vízszintessé rendezett, épületekkel, burkolatokkal és növényzettel fedett, mesterséges terepfelszín alakult ki. A tervezési területen összefüggő aktív talajfelületek a zöldfelületek, a szabad földfelületek és a vízáteresztő burkolatok. Közlekedési eredetű másodlagos talajszennyezés a nagy forgalmú utak mentén jellemző: Üllői út, Ferenc körút, Haller utca, Mester utca. A talaj a természeti és művi környezet eleme, helyhez kötött, ezért a talajt ért szennyeződések felhalmozódhatnak, hatásuk tartós lehet. A talaj védelme érdekében a szabad területeket burkolattal kell ellátni vagy zöldfelületként fenntartani, melyeken semmilyen talajt veszélyeztető tevékenység nem folytatható. A 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet határozza meg a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolását, melynek értelmében Budapest IX. kerülete „érzékeny” felszín alatti vízminőség védelmi kategóriába tartozik. A felszíni alatti vizek minősége védelmének szabályaira a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásait kell betartani.

A felszín alatti vizeket érintő tevékenységek közül leggyakoribb az üzemanyagtöltő állomások térszín alatti üzemanyag tárolása, általában duplafalú üzemanyagtartályokban. A tervezési területen az OKIR FAVI adatbázis alapján (http://web.okir.hu/sse/?group=FAVI) a Haller utca 56. sz alatt működik üzemanyagtöltő állomás, az üzemanyag tárolása térszín alatti duplafalú tartályokban történik. LEVEGŐMINŐSÉGVÉDELEM A vizsgált terület levegőminőségét a budapesti háttérszennyezettség, a terület felületi - és vonalforrásainak együttes hatása határozza meg. A IX. kerületi levegőminőség főbb tényezői: közlekedés, pontforrások, diffúz légszennyezés. Vonalas szennyezőforrások Kiemelt szennyezők a területet határoló utak, az Üllői út, Ferenc körút. Budapest és környéke esetében a levegőterheltségi szintje a 2005-2013 közötti időszakban az OLM értékelése alapján - a nitrogén-dioxid esetében szennyezettnek, a szálló por (PM10), a kisméretű szálló por (PM2,5) alapján megfelelőnek, míg az ózonra tekintettel jónak minősítette. A nitrogén-dioxid (NO2), a szálló por (PM10) meghaladja a levegőterheltségi szintre vonatkozó határértéket, a túllépések esetszáma azonban csökkenő tendenciát mutat. Jelentős változás, hogy a 40 évvel ezelőtt a budapesti kén-dioxid éves szint átlaga a mai határérték 3-4 szerese volt és az éves átlagok még 1979-83 között is is átlagosan 10-20%-kal meghaladták a mai éves határértéket. (Budapest Környezeti Állapotértékelése 2014.)

145

146

rehab


A vizsgált területen mérőállomás nem működik, a legközelebbi mérőpont a Teleki tér.

Szálló por (PM10) éves átlagos koncentráció, pirossal és bordóval kiemelve az éves határérték (40 μg/m3) meghaladó értékeket (Adatforrás: Budapest Környezeti Állapotértékelése 2015.) A levegővédelmi követelményeket a hatályos jogszabályok, a környezetvédelmi programok, a településrendezési tervek, településfejlesztési koncepció, a kerületi önkormányzat környezetvédelmi programja tartalmazza. A levegő védelméről a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet rendelkezik. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölését a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet tartalmazza, melynek értelmében Ferencváros az 1. Budapest és környéke légszennyezési agglomerációba tartozik. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeire a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet vonatkozik. Pontforrások A területen működő jelentősebb pontforrások: TELEPHELY SE II.sz. GYERMEK KLINIKA

CÍM 1094

Bp.

Tűzoltó u. 7-9.

LÉGSZENNYEZŐ ANYAG NOx ( NO és NO2 ) mint NO2, CO

SE ANATÓMIAI INTÉZET

1094

Bp.

Tűzoltó u. 58.

NOx ( NO és NO2 ) mint NO2, CO

TRAFÓHÁZ (KONTRA KLUB)

1094

Bp.

Liliom u. 41.

NOx ( NO és NO2 ) mint NO2, CO

IRODAHÁZ

1094

Bp.

Balázs B. 35.

NOx ( NO és NO2 ) mint NO2, CO2, CO

ANGYAL IRODAHÁZ

1094

Bp.

Angyal u. 1-3.


HOTEL SISSI

1094

Bp.

Angyal u. 33.


SE ANATÓMIAI INTÉZET

1094

Bp.

Tűzoltó u. 58.

Etil-alkohol / etanol /, Formaldehid

Egyéb bejelentett pontforrások: Budapest IX. kerület, Tűzoltó utca 5. textiltisztító, Tűzoltó u. 57., Közgazdasági Politechnikum. A területen határérték túllépés nincs. Diffúz szennyezőforrás Felületi szennyezőforrás a Haller utcában működő üzemanyagtöltő állomás, valamint az építkezések időszakosan burkolatlan szabad földfelületei. ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM A környezeti zajt okozó tevékenységek és létesítmények működése során a zaj-és rezgésterhelésre a 284/2007. (X.29) Kormány rendeletet kell betartani. A a 91/2015. (XII. 23.) FM rendeletben foglaltak hatályosak a zajkibocsátási határértékek megállapítására, a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet, valamint a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM. együttes rendelet módosítására. A hatályos zaj- és rezgésvédelmi rendeletek előírásai betartandók. A tervezési területet határoló jelentős forgalmú utak: Üllői út, Ferenc körút, Haller utca, Mester utca. A jelenlegi állapot zajterhelésére a Fővárosi közgyűlés 1211/2007.(VI.28) számú határozatával elfogadott Budapest és vonzáskörzete stratégiai zajtérkép vonatkozik. A zajtérkép alapján meghatározható a megfelelő zajvédelmi stratégia, a zajcsökkentés célszerű sorrendje. Ott javasolt a mielőbbi beavatkozás, ahol a konfliktus 10 dB-nél nagyobb (Üllői út, Ferenc körút, Haller utca, Mester utca). A forgalmi intézkedések és a nyílászárók kicserélése nagyobb hanggátlású szerkezetekre hozhat eredményt a közutak mentén. A zajkonfliktus nappal és éjjel 0-5 és 5-10 és 10dB feletti.

146

147

rehab


Közúti zajterhelés nappal

Közúti zajkonfliktus nappal

Közúti zajterhelés éjjel

Közúti zajkonfliktus éjjel

Üzemi zaj előfordulása nem jellemző a területen, a kisebb zajkibocsátású létesítmények a megállapított zajkibocsátási határértéket betartják. ( Budapest IX. kerület, Tűzoltó u. 57., Dobos Kft. telephelye, Telepy u. 24. szám alatti UNO-SOFT Számítástechnikai Kft. által üzemeltetett telephely.) A Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselőtestületének 26/2009. (XII.04.) rendelete vonatkozik a zaj elleni védelem egyes szabályaira, az építési tevékenység kormányrendeletben foglalt előírásainak szigorítására. A kerületi rendelet egyben meghatározza a kulturális vagy szabadidős zajforrásra vonatkozó zajterhelési határértékeket, a vendéglátó egységek kerthelyiségeinek működtetését, a kertépítéssel és fenntartással kapcsolatos zajt keltő tevékenységek szabályait. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS A fővárosban a hulladékkezelési közszolgáltatás működtetése alapvetően fővárosi önkormányzati feladat. Az FKF Zrt. biztosítja a hulladékkezelési közszolgáltatás ellátását, vagyis a települési szilárd hulladék rendszeres gyűjtését, elszállítását valamint kezelését. A kerületi hulladékelszállítás célállomása a Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központ. A keletkező hulladék eredet szerint megoszlik kommunális hulladékra, termelési hulladékra, csomagolási hulladékra, szerves (kerti) hulladékra, valamint inert (bontási-építési) hulladékra. További csoportosítás a veszélyes és nem veszélyes hulladékok megkülönböztetése. A Fővárosi Önkormányzat az FKF Zrt.-vel 2015-re Budapest egész területén kiépítette a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtő rendszert a papír, fém és műanyaghulladékokra. A fejlesztés által több helyen visszavonhatóvá váltak a problémásan üzemelő szelektív hulladékgyűjtő szigetek, csökkentve ezzel a közterületek szennyezettségét, gazdaságosabbá téve az üzemeltetést. Szelektív hulladékgyűjtő sziget a Márton utca - Vendel utca sarkon, s a Mihálkovics utca lakótelep, Profi melletti parkolóban működik még a területen, egyébként a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés rendszerében történik az elszállítás. A Szabályozási Területen keletkező veszélyes hulladékok gyűjtése és szállítása a mindenkor hatályos jogszabályokat kell betartani a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályaira vonatkozó 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendeletben foglaltak alapján. FENNÁLLÓ KÖRNYEZETVÉDELMI KONFLIKTUSOK, PROBLÉMÁK A terület legnagyobb környezeti problémája a jelentős zaj‐ és rezgésterheltség, mely a közúti közlekedésből ered, különösen az Üllői út, Ferenc körút szakaszon. A közlekedés a levegő tisztaságát jelentősen mértékben meghatározza. A légszennyező anyagok koncentrációja a levegőben sokszor eléri az egészségügyi határértéket, a túllépések esetszáma azonban csökkenő tendenciát mutat. Az átszellőzési csatornákon kiemelt jelentősége van a tisztító zöldsávoknak, az akadálytalan átszellőzés megőrzésének. A városi hősziget‐hatás az intenzív beépítésű területeken, az összefüggő burkolt felületeken jelentkezik. Cél: a városi légmozgások működésben tartása tagoló zöldfelületek, fasorok alkalmazásával közterületeken, a közös zöldterületek, belső kertek jó karban tartásával a jól kondicionált területek megőrzése, mennyiségi és minőségi fejlesztése.

147

148

rehab


5.

ZÖLDFELÜLETEK ÉRTÉKELÉSE ÉS JAVASLATA

1. TÖMB A korábbi Mária Terézia Laktanya belső udvara burkolt, parkolóként használt terület, értékes megőrzendő platánokkal, gesztenyékkel. A Lovarda épületben kialakított ALDI telken aszfaltparkoló épült, fásítással. A laktanya hátsó homlokzat előtt jegenyenyár sor áll, a tűzfalat és téglakerítést kúszónövény tagolja. A Tűzoltó utca 8sz. kertjében megőrzendő idős fa áll, a korábban védett fákat kivágták. A zárt belső udvarok burkoltak. A Tűzliliom park a közterek egyik jellemző típusa, telekméretű, találkozásnak, játéknak, pihenésnek ad otthont. A megrongált, túlburjánzott növényzetű parkot az Angyal utca sarkán felállított szobor (Csikszentmihályi Róbert Zene 1983/2003) és egy szökőkút gazdagítja. Megőrzendő a bálványfa a parkban. Területek A laktanya belső összefüggő udvar területe: 4056 m2 Tűzliliom park területe: 1121 m2 Javaslat  A laktanya belső udvarának zöldfelületekkel tagolt felhasználása. Meglévő idős platánok megőrzése. Üllői út –Tűzoltó utca gyalogos átvezetés nem reális az ALDI parkoló behajtója miatt. Tűzoltó utcai homlokzat feljavítása további növénytelepítéssel.  Tűzoltó utcai lakóházak belső udvarában önálló, bontás esetén egymásba átfolyó teljes értékű zöldfelületek, növénytelepítés kialakítása.  Tűzliliom park teljes körű felújítása. 2. TÖMB A Ferenc körút épületei zárt, jellemzően burkolt udvarúak. Az Angyal utcai épületek belső kertjei két összefüggő tömbben hatékonyan kondicionálnak. A Tompa utca 10 sz. udvarán álló idős hegyi juhar értékes. Javaslat  Belső kertek megőrzése, fejlesztése, értékes juhar megőrzése vágásérettségig, helyére pótlás azonos fajjal.  A Ferenc körúti épületsor hátsó traktusainak bontásakor a felszabaduló hely zöldfelületként kialakítása, összekapcsolva a meglévő belső kertekkel. 3. TÖMB A Ferenc körút épületei zárt, jellemzően burkolt udvarúak. Az Angyal utcai épületek belső kertjei összefüggőek, az Angyal utca 18sz. közös zöldterület. A csatlakozó magánkertekkel összefüggő belső zöldfelületet alkotnak, íves sétánnyal néhány paddal. A felnyurgult idősebb fák és fiatalabb díszfák közül megőrzendők a platánok. Terület: KZ3 316 m2 Javaslat  Belső kertek megőrzése, fejlesztése, értékes platán megőrzése vágásérettségig, helyére pótlás azonos fajjal. Alá nem épített területek fásítása.  A Ferenc körúti épületsor hátsó traktusainak bontásakor a felszabaduló hely zöldfelületként kialakítása, összekapcsolva a meglévő belső kertekkel. 4. TÖMB A tömbben intézménykertek és lakókertek találkoznak. A Tűzoltó utcai Gyermekklinika belső kertje idős fákkal tagolt gazdasági udvar és hangulatos játszóhelyek együttese. Értékes egy idős gesztenyefa. A kórház melletti telek parkolóként működik. A határos szállodakertek térszín alatti garázsok felett épített térburkolatos zöldfelületek. A lakóépületek összefüggő belső kertjei térkő sétánnyal feltárt, karban tartott zöldfelületek, pavilonnal fedett homokozóval, pihenőpadokkal berendezve. A zárt udvarok jellemzően burkoltak. Javaslat  A gyermekklinika kertjének egységes kialakítása, burkolatokkal, játszóhelyekkel, jól karbantartható növényzettel, a gazdasági udvarrészek rendezésével. A zöldfelületi arány növelése.  Az összefüggő lakókertek megőrzése, az idős fák megőrzése vágásérettségig, pótlás helyben. Alá nem épített területek fásítása.  A szabadon maradt tűzfalakat kertészeti eszközökkel rendezni kell. 5. TÖMB A tömbben összefüggő, a tömböt teljesen átszelő mintaértékű közös zöldterület épült. A közterületi kapcsolatot 2 átjáró biztosítja. Az eltérő korú és szintszámú épületeket, változatos tereket egységessé köti össze a kert, egyedi hangulatok, súlypontok megteremtésével. Az igényes növényzet, a jól megalkotott terek a séta-pihenés, játék teljes értékű helyei. Belső sétány, játszótér, pihenők, értékes, változatos, beállt növényzet, jelentős mennyiségű örökzöldek a kert értékei. A Liliom utca 34 sz. udvarán értékes, idős platán áll. Az Angyal utca 17sz. közös zöldterület, önálló, védett belső kert. A tömbben lévő zárt udvarok jellemzően burkoltak. Terület KZ 5/1 2675 m2 KZ 5/2 194 m2 Javaslat A meglévő állapot megőrzése, jó karban tartása. A Liliom utca 34sz. alatti platán kiemelt megőrzése.

148

149

rehab


6. TÖMB A tömbben jellemzőek az önálló, zárt belső udvarok. A Liliom utcai CBA, a parkolóház és a Trafó alkot összefüggő tömböt. Növényzet a Tűzoltó utcai lakóházak belső udvaraiban, idős fa az Üllői út 53b. telkén látható. Tervezett közös zöldterület a Tűzoltó utca 22 sz. telkén volt kijelölve, 50%-ban aláépíthetően, nincs kialakítva. Javaslat  Közös zöldterület kialakításának nincs realitása. 7. TÖMB A tömbben 2 összefüggő, mintaértékű közös zöldterület épült. Az északi közös zöldterület átjárója egy magánkerten keresztül éri el a közterületet. A déli közös zöldterületen átjáró biztosítja a közterületi kapcsolatot a Páva utca felől. Az északi közös zöldterület dombokkal tagolt különleges hangulatú parkká fejlődött, a növényzet dominál, elrejtve az eltérő korú és szintszámú épületeket. A változatos tereket egységessé köti össze az intim terekkel jól tagolt, gazdag lombhullató és örökzöld növényállománnyal szépen beültetett kert. Belső sétány, játszótér, pihenők, értékes, változatos útvonalak, íves, lendületes utak a kert értékei. A déli közös zöldterület szintén jó minőségű parkjellegű kert, változatos növényzettel, berendezéssel. Terület KZ 7/1 2318 m2 + 575 m2 nem KZ jelenleg KZ 7/2 1471 m2 + 134 m2 nem KZ jelenleg Javaslat  A meglévő állapot és értékes növényzet megőrzése, jó karban tartása.  37494 hrsz. kiépített KZ telekrész csatolása a közös zöldterülethez 8. TÖMB A tömbben intézménykertek, közös zöldterület, telken belüli zöldfelületek találhatók. Intézménykert a Liliom utca 15sz. alatt működő óvoda kertje. Hosszanti elrendezésű, játékokkal berendezett fásított kert, kerítéssel elválasztva a határos lakókertektől és udvaroktól. Az óvodakertben ütéscsillapító burkolattal, játszószerekkel, pavilonnal berendezett burkolt és szabad földfelületek dominálnak. Hátsó telekhatáron a Magyar zene Háza kertje kapcsolódik, változatos terepalakulatokkal, beállt növényzettel jó mikroklímájú tömbbelsőt alkotva. A közös zöldterület 1 telkes, kerítéssel elválasztott a határos udvaroktól, kertektől. Közterületi átjáró nincs, a KZ mérete megegyezik a határos telken belüli kertekkel. A tömb déli részén önálló saját kert épült, a közös zöldterületekkel hasonló karakterrel, szintben elválasztott kertrészekkel. Terület KZ 8 163 m2 Javaslat  Az óvodakert felújítandó. 9. TÖMB A Holocaust Emlékközpont és környezete kiemelkedik a tömb zöldfelületi közül minőségben és térben egyaránt. Az épület tetőkertjén a növények azon országokat reprezentálják, ahol a holokauszt alatt emberek százezrei estek áldozatul. A kertből különleges kilátás nyílik a zsinagóga oromzatára, az emlékközpont belső udvarára és a környező ferencvárosi utcákra. (Török Péter) A tömbben a zárt belső udvarok jellemzően burkoltak, telken belüli kert a Berzenczey utca 30. számhoz tartozik. Javaslat  A Berzenczey utca 28 sz. beépítésével saját kert alakítandó ki, összekötve a szomszédos kertekkel.  A Berzenczey utca 32 sz. hátsó épületszárnyak esetén további zöldfelületek alakítandók ki, s a megjelenő tűzfalak kertészeti eszközökkel rendezendők.  A bontáskor összenyíló belső udvarokat zöldfelületekkel tagoltan kell kialakítani. 10. TÖMB A tömbben 2 összefüggő, közös zöldterület épült ki tényleges KZ-ként és KZ jellegű területként. A közterületi kapcsolatok kiépítettek a Páva utca és a Berzenczey utca felé. Az északi közös zöldterület dombokkal tagolt hagyományos hangulatú parkká fejlődött, sétányokkal összekötve az épületek bejáratait. Idős, értékes fák borítják árnyékba, néhol mélyárnyékba a kertet. A Tűzoltó utca 21 sz. belső udvara virágágyakkal tagol, szépen kiépített szimmetrikus burkolt udvar, elzárt magánterület. A déli közös zöldterület jó zöldfelületi arányú rendezett kert, értékes fiatal növényzettel, padokkal berendezve. Terület 10/1 2488 m2 kiépített KZ és KZ jellegű együttesen 10/2 1901 m2 kiépített KZ Javaslat  Az északi közös zöldterületen a talajtakaró-cserjeszint felújítandó, a meglévő értékes fák megőrzendők.  A közös belső kertek közös zöldterületként használata megőrzendő. 11. TÖMB A tömbben 2 összefüggő, közös zöldterület épült, a tömböt közforgalom számáéra megnyitott gyalogos átjáró tagolja. Az északi közös zöldfelület teljes mértékben aláépített. A kert játszóhelyet, pihenőt, sétányt és kiemelt zöldfelületeket foglal magába. A kert folytatása Ferenc tér 1 sz. burkolt belső udvara, mely a közös zölddel egybenyitottan épült ki. A Páva utca–Berzenczey utca közti átjáró mellett zárt kerítés választja el a közös zöldterületet. Az átjáróból hiányzik a növényzet. 149

150

rehab


A déli közös zöldterület jól beállt kert, íves utak, teresedésekkel, változatos telepplasztikákkal. A tömb déli részén rendezett telken belüli zöldfelületek készültek emelt térszínen és aláépített területen. Terület KZ 11/1 1409 m2 KZ 11/2 1453 m2 Javaslat  A közterületi átjáró felújítandó, a kialakított helyekre planténerek helyezendők el.  A zárt táblás kerítés áttörtre cserélendő. 12. TÖMB A tömbben 2 összefüggő, közös zöldterület épült. A közterületi kapcsolatok kiépítettek a Bokréta utca és a Berzenczey utca felé. Az északi közös zöldterület a 60-as években épült társasház belső kertjének folytatása. A déli közös zöldterület több új építésű társasház belső kertje, csatlakozó telken belüli zöldfelületekkel. Önálló, zárt udvaros az Üllői út 69 sz., megőrzendő értékes gesztenyefával. A Bokréta utca 34 sz. első emeleti tetőkerttel épült, hátrahúzott homlokzattal. Terület 12/1 812 m2 kiépített KZ és KZ jellegű terület 12/2 833 m2 kiépített Javaslat  Az Üllői út 69 sz. épület tűzfalainak rendezése kertészeti eszközökkel.  A meglévő gesztenyefa megóvása, a kertek jó állapotban tartása. 13. TÖMB A növényzet dominál, elrejtve az épületeket. Változatos terek, egységes kert, intim pihenők, jól tagolt, gazdag lombhullató és örökzöld növényállománnyal szépen beültetett magas rekreációs értékű parkok. Az összefüggő zöldfelületek, a játszóhelyek, pihenők, értékes, változatos útvonalak, íves, lendületes utak a kert értékei. A közös zöldterület telekhatára nem követi a homlokzatok határát, de a ténylegesen megépített kert egységes az épületek között. Terület KZ 13/1 853 m2 kiépített KZ 13/2 1780 m2 kiépített Javaslat  Megőrizni a kert mai állapotát, s a növényzetet. 14. TÖMB Önálló kis közös zöldterület épült a Bokréta utca 4–6 sz. mögött: apró alvókertként indult, játszóhellyel, pár paddal, s a továbbépítés során teljesedett kertté. Az eltérő ütemekben készült kert aláépített, a felújított épületek mellett aktív zöldfelület megtartásával. A kert arányait a korábbi tűzfal megnyitásával épített homlokzat jelentősen tágítja, hangulatos színfolttá emelve a bezárt kis területet. A közös zöldterület északi párja a telken belüli zöldfelületek együttese, területileg és szintben elkülönülő, de kondicionálásban jótékonyan együttműködő zöld szigetként. Terület KZ 14 662 m2 Javaslat  Megőrizni a kert mai állapotát, s a növényzetet. 15. TÖMB A tömb súlypontja a Salkaházi Sára park. A park határos az Örökimádás-templommal, amely kertjének idős megőrzendő fái karakteres zöld hátteret adnak. A tér hangsúlyos eleme az Angyal István emlékét őrző 1956-os képzőművészeti alkotás, a templom meghosszabbított tengelyében áll. A szobor tere architektonikus kialakítású, ünnepélyes tér, melyet oldott vonalvezetésű sétány ellensúlyoz. A parkban a pihenőjelleg dominál, kisebb-nagyobb csoportok részére jól használható terekkel. Az utcát szimbolikus kerítés választja el. Karakteres, változatos, gazdag növényültetés, az építészeti környezethez igazodó igényes klinker és kemény mészkő alkalmazása erősíti a park rendezett, ünnepélyes látványát. A tömbben az 1960 körül épület társasházak belső kertjei értékesek, megőrzendő az Üllői út 73 sz. és Bokréta utca 37 sz. fái. A belső zárt udvarok vegyesek, teljesen burkolatok vagy zöldfelülettel tagoltak. A Tűzoltó utca 40sz. tetőkerttel épült társasház. Terület SALKAHÁZI SÁRA PARK 1965 m2 Javaslat  Megőrizni a park mai állapotát, s az értékes növényzetet. 16. TÖMB A tömbben 2 összefüggő, közös zöldterület, az épületek között gyalogos átjáró épült. Az északi közös zöldfelületet a Nemzetbiztonsági Hivatal épülete határolja, a kert részben kiépített, elmarad a rehabilitációs területen megszokott színvonaltól. A Bokréta utca 21 sz. udvarát parkolásra használják. A rekreációs terület új gyalogos kapcsolata a Vendel-tengely, amely első szakaszaként fedett belső udvar folytatódik hosszanti egyoldalas, de zárt kerítésfalas átjáróban. A gyalogosátjáró biztosítja a közös zöld terület megközelítését is. A déli közös zöldterület, a Viola utca 36 sz. mögötti kert látszólag egész, valójában „fél kert”, mely a végleges beépítés során a Balázs Béla utca felé folytatódik. A kert nem aláépített, játszóhelyet, pihenőt, sétányt és

150

151

rehab


zöldfelületeket foglal magába. Gazdag növényzetű a Viola utca 32sz. kertje. A Ferenc tér 11 sz. belső udvara szépen kiépített, növényzettel, padokkal berendezett. Ferenc tér 12 sz. új szárnyán emeleti tetőkert létesült. Terület KZ 16/1 573 +782 m2 észak KZ 16/2 618 m2 dél kiépített KZ 16/3 633 m2 dél kiépítendő Javaslat  A közterületi átjáró épített részei felújítandók.  Az északi közös zöldterület egységessé építendő.  A déli közös zöldterület tovább építendő a beépítés részeként, aláépíthető kertként. 17. TÖMB A legnagyobb „lánckert” e tömbben létesült, ahol két közös zöld terület (az egyik kettős terű) és egy parkká szélesített átjáró alkot rendszert, a kertek keresztülszövik a tömböt. Az északi közös zöldterület „kettős udvarú”, ahol egy meg nem épült belső épületszárny helye is a közös zöld részéve vált. A kert része a Bokréta utca 15., a Sonnenschein-ház belső udvara, s a Viola utcai társasházak telken belüli zöldfelületei. Értékesek a tömbben a Bokréta utca 3 és 15.sz telken álló idős platánok. A közös zöldterületeken játszóhelyek, pihenők, sétányok, épültek. A kertek közül az északi tömb nem teljesen aláépített, a déli tömb teljesen aláépített. A tömb értéke a keresztirányú belső átjárhatóság, mely a lezárt közterületi átjáróval együtt parkként működik. Az első, teljes tömböt átszelő átjáró a Bokréta utcát és a Viola utcát köti. A szabályozási terv két garázs sarkának kirekesztésével két fa ültetését biztosította. A tömbön széles sétány vezet át, mely nincs megnyitva a közforgalomnak, méreténél és védettségénél fogva is belső parkként működik. Terület KZ 17/1 3637 m2 észak KZ 17/2 1402 m2 dél ÁTJÁRÓ-PARK 2043 m2 Javaslat  A közterületi átjáró megnyitása átmenő gyalogos forgalom céjára. Az átjáró gyalogos közlekedés céljára épült. Előnye, hogy át lehet menni a két utca között az átjárón. Az átjáró megnyitásával a tömb keresztirányú megnyitását le kell zárni a kertek biztonsága érdekében.  Az értékes platánok megőrzése. 18. TÖMB Értékes, összefüggő felületté vált a 18. tömb kertje, amely majd az Üllői út 83 sz. udvarával együtt volt közös zöldterültként kijelölve. A megépült kertben sétány, pihenők, játszóhely készült, az árnyékoltság kevés. A közös zöld jelentős része aláépített terület, közterületi kapcsolattal rendelkezik. Terület KZ 18 2979 m2 kiépített része Javaslat  Az Üllői út 83 sz. felújításával a kert kiépítése. A jelentős szintkülönbség miatt közös zöldterületi jelleggel is működhet, mellyel az összekapcsolódás lehetősége megmarad. 19. TÖMB A tömbben 2 összefüggő, közös zöldterület volt kijelölve, melyből az északi és a déli rész is részben kiépült. A déli kert eddig 4 ütemben, önálló szigetekben készült. A tömbben működik a Csicsergő Óvoda, a közös zöldterület egy részén. A Thaly Kálmán utca 36. sz. alatt elbontott épület udvarán álló idős platán megőrzése érdekében a telek nem építhető be, így az óvoda kertjeként működik. Jelenleg tervezés alatt áll egy minikreszpark a KZ területén az óvoda részére. A közös zöldterületen az intézmény és lakófunkció elválasztása érdekében kerítés épült, mely helyét és megoldását az új területhasználatnak megfelelően kell átalakítani. A kerthasználat és KZ határ nincs összhangban. A tömbön vezet át a Vendel-sétány második szakasza, a Viola utca teresedéséből indulva, igényes térburkolati megoldásokkal, pihenőfelületekkel tagoltan biztosítja az áthaladást, a pihenést, a lakóépületek, közös zöld megközelítését. A Szentágothai park ad helyet dr. Szentágothai János és R. Cajal tudósok szobrainak a térburkolatokkal, zöldfelületekkel, pihenőkkel kialakított térben. Fásított közterület helyett parkként épült ki. Terület KZ 19/1 364 m2 észak kiépült KZ 19/2 1497 m2 dél kiépült és folyamatban levő építés Szentágothai park 1319 m2 PJK Javaslat  A meglévő közös zöldterület tovább építendő a beépítés részeként, aláépített kertként és aktív zöldfelületként.  A közös zöldterület tulajdoni helyzetét rendezni kell. A Thaly Kálmán utca 36 sz. telek a KZ részeként legyen kialakítva, alá nem építhető területként. Az óvoda által használt terület határán biztonságos magasságú áttört kerítés létesítése indokolt a KZ-n belül növényzettel takartan.  Az idős platán megőrzendő. 20. TÖMB A tömbben 2 önálló, közös zöldterület épült, a tömböt közforgalom számára megnyitott gyalogos átjáró tagolja. Az északi közös zöldfelületet északi része nem épült meg. A kert jól beállt növényzetű, játszóhellyel, pihenővel, dombokkal tagolt zöldfelület. Több belső udvar csatlakozik a közös területhez. 151

152

rehab


A tömböt átszeli a Gát sétány, részben épületek között zárt udvaros csatlakozással, részben nyitott, közös zöldterületi határral. Az átjáró térré szélesedik, biztosítja a közös zöld területek megközelítését. A déli közös zöldterület több szakaszban épült, aláépített területeken és aktív zöldfelületeken. A kert jól beállt növényzetű, játszóhellyel, pihenővel, dombokkal tagolt zöldfelület. Eltérő szintű belső udvar csatlakozik lépcsővel a közös területhez. A Thaly Kálmán utca 14-18 sz. lapostetőt zöldteraszként építették át, használható tetőkertként. Terület KZ 20/1 2058 m2 észak - kijelölt kiépített része KZ 20/1 672 m2 észak - kijelölt nem kiépített része KZ 16/2 2697 m2 dél - kijelölt kiépített része Javaslat  A közös zöldterület tovább építendő a beépítés részeként, aláépített kertként és aktív zöldfelületként. 21. TÖMB A tömbben még nem épült meg a kijelölt közös zöldterület és átjáró. Tervezés alatt álló terület a volt Tűzraktár környezete. Az átjáró egyik célja volt a Thaly Kálmán utca szűk járdáját kiváltani, a metrómegálló felől a gyalogos forgalmat átvezetni, kiszolgálni az új funkciókat, zöldfelületet létesíteni. A tömbben értékes az Anatómiai Intézet és Bonctani Intézet kertje, idős fákkal. Terület PJK 2227 m2 Javaslat  Az épülő szálloda, kollégium vendéglátás funkció alapján a PJK felel meg a közös zöldterület helyett.  Az Anatómiai Intézet és Bonctani Intézet növényállományának megőrzése.  Az Anatómiai Intézet felé néző tűzfalak takarása kertészeti eszközökkel. 22. TÖMB A SOTE előtti tér zöld felülettel vegyes pihenő-, találkozótér. A főbejáratnál köztéri alkotás készült, a tér déli részén ivókút épült. Az északi és déli részen a padokkal, székekkel, ülőfelületekkel tarkított pihenőterületek a közösségi élet színterei. A Tűzoltó utcát és a Vendel utcát átjáró köti össze (jogilag magánút közhasználattal), amely gyalogosátvezetésre és pihenésre szolgál. A sportcsarnok bejárata szintén teresedéssel kapcsolódik az átjáróhoz. A sétányon pihenők, padok, intenzív növényzet gazdagítja a közösségi teret. A tömbben épült műfüves sportpálya az oktatási intézményeket szolgálja. A Tűzoltó utcai irodaház kertje kiépített, rendezett, az épületen tetőkert készült, belső udvara parkolóként működik egy idős fa meghagyásával. Terület KZ 22 508 m2 Javaslat  Közös zöldterület megvalósítása a beépítés részeként.  SOTE előtti tér park jellegű köztérként fenntartása. 23. TÖMB A tömbben oktatási intézmények működnek. A Leövey Klára Gimnázium burkolt udvarán értékesek az idős platánok, zöldfelület nincs. A Közgazdasági Politechnikum kertjében sportpálya működik, a kertben értékesek az idős juharok, gesztenyék, ostorfák. Az új építésű házak kertjei aláépítettek, szerény növényzetűek. A felújított Balázs Béla utca 14 sz. belső udvara zöldfelületekkel díszített belső udvar. Javaslat  Az intézményekben zöldfelületek létrehozása, feljavítása, karbantartása, az értékes faállomány megőrzése. 24. TÖMB A tömbben intézménykertek és lakókertek váltakoznak. A Thaly Kálmán utca és Lenhossék utca között sétány vezet át. Értékesek az óvoda, általános iskola, templom kertjében élő hársak, japánakácok, platán, gesztenyék. A Balázs Béla utcai új építésű lakóépületeken zöldtetők, az emelt térszínen összefüggő közösségi kertek készültek. A felújított épületek belső udvaraiban térburkolat, zöldfelületek, pihenők épültek. Javaslat  A Kaniziusz Szent Péter templom kertje felújítandó.  A Ferencvárosi komplex Óvoda és Iskola kertje teljes körűen átépítendő, a zöldfelületek arányát növelni kell.  Az értékes fák megőrzendők. 25. TÖMB A tömbben közös zöldterületi jelleggel épült a Gát utca 3-5 sz. kertje, a JAT I. üteme keretében. A rendezett kert lehetőséget nyújt közösségi kulturális programok befogadására. A tömbben működik a Szt. István Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium és Patonyi László Sportcsarnok. A sportcsarnok kertje, a szakközépiskola előkertje rendezett. A lakóházak belső udvarai jellemzően burkoltak, értékes fák a Gát utca 7sz. udvarán élnek. Javaslat  Az értékes fák megőrzendők.  A szabad tűzfalak takarása kertészeti eszközökkel. 152

153

rehab


26. TÖMB A tömbben 2 önálló, közös zöldterület épült. Az északi közös zöldfelületet északi része nem épült meg, jelenleg üres a terület, parkolóként működik. A közös zöldterület jól beállt növényzetű, játszóhellyel, pihenővel, terepemeléssel tagolt zöldfelület, a Márton utca felé közterületi kapcsolattal. A tömböt két részre osztja a jelenleg építés alatt álló épület. A déli oldalon lévő közös zöldterület több ütemben épült, új építésű lakóházak és felújított épületek közös pihenőkertje minimális egyéb funkcióval. Közterületi kapcsolat a Tűzoltó utca és a Márton utca felé is kiépült. Terület KZ 26/1 1749 m2 észak - kijelölt KZ kiépített része KZ 26/1 2002 m2 észak - kijelölt nem kiépített része KZ 26/2 2346 m2 dél - kijelölt kiépített része KZ 26/2 238 m2 dél - kijelölt kiépítendő része Javaslat  A közös területek kiépítése alá nem építhető terület biztosításával. 27. TÖMB A rehabilitációs terület súlyponti közparkja a Kerekerdő park, amely a II. világháború óta egyedülálló kezdeményezés – egy lebontott lakótömb helyén megépült összefüggő zöld terület. A zöldfelületek és az épített elemek (játszóterek, pergola, pihenők, labdapálya) aránya harmonikus. A kerületrész a tömb déli szegélyén, egy elkerített sávban épült meg. A növényállomány igényes, fajgazdag, a terepplasztikák jó tereket eredményeztek. Az intenzív parkhasználat, s rongálás nyomai láthatók. Terület KP 27 9321 m2 Zöldfelületi arány 69% Javaslat  Általánosan fokozott karbantartás. Az erodálódott dombok intenzív fenntartása, növénytelepítése.  A park funkcióinak megőrzése.  A park méretei alapján közkert besorolás közpark funkcióval. 28. TÖMB A tömbben 2 önálló, közös zöldterület épült, melyek két átjáróval csatlakoznak a közterülethez, s egy belső átjáróval egymáshoz. Az új épületek kertjei jellemzően aláépítettek, a meglévő épületek felé eső részek aktív zöldfelületek. A kertkapcsolatok, szintugrások változatosak, a növényállomány örökzöldekben gazdag, a közös zöldterület minősége kiváló. A Márton utca 13 sz. rendezett kertje, a közös zöldterület része, azonban átláthatatlan kerítéssel leválasztott terület. Terület KZ 28/1 764 m2 észak KZ 28/2 1088 m2 dél Javaslat  A minőség megőrzése.  Márton utca 18 sz. kertjének egybenyitása.  Gát utcai épületek tűzfalainak takarása kertészeti megoldással. 29. TÖMB A tömbben 2 önálló, közös használatú kert épült ki, részben a szabályozási tervtől eltérően. Első lépésként a Balázs Béla utca 29. társasház közös zöldterülete készült el, aláépített módon, a telekhatáron megőrzött aktív zöldsávval, növénytelepítéssel, térburkolattal. A JAT I. üteme keretében készült el a Lenhossék 7-9 és Gát utca 18-20 sz. közös zöldterületi jellegű a belső épületszárnyak elbontásával. A kert meglévő kapualjon keresztül csatlakozik a közterülethez. Kiépítettsége átlagos, sétaút, pihenők, növénytelepítés készült el. Megépült a Márton utca 10 sz. épület, a közös zöldterület kiépítéséhez csatlakozhat a kertrész. Terület KZ 29/1 803 m2 KZ kiépített része (Balázs B. u. 29) KZ 29/2 3611 m2 KZ nem kiépített része KZ jellegű kert 534 m2 JAT I.ütem Javaslat  Az aláépítési határok megtartása az eredeti szabályozási terv szerint, a kert alakzatának megfelelő elosztással.  A Gát-utca 24-28sz. és a Márton utca 8a-b, belső szárnyainak bontásakor közös belső kert létesítése, építéskor a szintkülönbségek kezelésével alá nem építhető területként.  A bontáskor szabaddá váló tűzfalak kezelése homlokzatnyitással és kertészeti eszközökkel.  A JAT I. ütemben megépült közös zöldterület jellegű kert közös használatának megőrzése.  KZ kettős közterületi kapcsolat biztosítása a Lenhossék utca felé. 30. TÖMB A tömbben lakóépületek és oktatási intézmények is működnek. Az udvar zöldfelületei egységesek, szintben elkülönítettek az egyes épületek kertjei és a közösen használható terek, melyek különleges mediterrán hangulatúak. A belső terek jól átjárhatóak, meghitt pihenők, díszudvarok, árnyékos és benapozott zöldfelületek láncolatai. A fenntartás minősége kiváló. A tömbben működő Fáy András Szakközépiskola udvara teljesen burkolt, növényzet csak az előkertben van. Javaslat A szakközépiskola udvarának fásítása, zöldfelületek kialakítása. 153

154

rehab


31. TÖMB A tömbben a Tűzoltó utca 78-82sz. megépítésével közös zöldterület első üteme megépült. A kert szerkezetét a térszín alatti garázs egyedi szellőzői rajzolták ki. A közös zöld játszóhellyel, pihenővel épült meg, jelenleg állapota gyenge, a zajló építkezés miatt a kert kevéssé használt. Közterületi kapcsolat a Tűzoltó utca felé épült ki. A kert növényzete gyenge. A tömb értéke a meglévő épületek között kialakult kertsáv meglévő fákkal. A belső udvarok jellemzően burkoltak. Terület KZ 31/1 1355 m2 kijelölt KZ kiépített része KZ 31/2 1270 m2 kijelölt KZ nem kiépített része Javaslat  Közös zöldterület teljes kialakítása, a meglévő kert feljavítása.  A tömbben lévő összefüggő fásítás megőrzése, telken belüli zöldfelületek egységes sávvá építése, tűzfalak takarása kertészeti eszközökkel. 32. TÖMB A tömbben 2 önálló, közös zöldterület épült, melyek egy átjáróval csatlakoznak a közterülethez, s egy belső átjáróval egymáshoz. A Tűzoltó utca 71-73sz. belső kertje csak gyepesített födém, a Sobieski János utca 20-24 sz. belső kertje rendezett, pihenővel, változatos növényzettel megépített kert. A Sobieski János utca és a Tűzoltó utca sarkán létesült kis park, egy idős fát lett volna hivatott megőrizni, mely kipusztult, de a park jótékonyan lazítja a környező területet. A tér hangsúlyos pontja a sarok zöld térnegyede. A József Attila-emlékévben készült tér súlypontja egy gránitból faragott, bronzdíszítésű ivókút, amely előtt a burkolatba simuló kőíven bronzba öntött versidézetek emlékeztetnek a költőre. Terület KZ 32/1 1235 m2 észak KZ 32/2 933 m2 dél Javaslat  A Tűzoltó utca 71-73sz. belső kertjében növénytelepítés.  Remete park megőrzése - PJK. 33. TÖMB A tömbben a Vendel utcai lakóépületek telken belüli zöldfelületei egységesek, rendezettek. A zárt udvarok jellemzően burkoltak. Javaslat  Belső épületszárnyak bontások közös légterű telken belüli zöldfelületek kialakítása aktív területként.  A szabaddá váló tűzfalak takarása kertészeti eszközökkel.  A Balázs Béla utca mentén teresedés kiépítése. 34. TÖMB Intézmények tömbje vegyesen lakófunkcióval. Minimális a zöldfelületek aránya. A Választási Hivatal belső udvara teljesen burkolt parkoló. Javaslat  Zöldfelületek kiépítése, parkolók fásítása. 35. TÖMB A tömbben közös zöldterületek épültek, melyek egy átjáróval csatlakoznak a Gát utcához. Jelenleg folyamatban van a Márton utca 3b. építése, s a KZ teljes kiépítése. Terület KZ 35 1065 m2 KZ 35 418 m2 kiépítendő Javaslat  Egységes közös zöldterület befejezése, megőrzése.  A tömbben épületszárnyak bontásakor további belső kertek kialakítása.  Tűzfalak takarás kertészeti eszközökkel. 36. TÖMB A tömb értéke a meglévő épületek között meglévő fasor. A belső udvarok jellemzően burkoltak. Javaslat  A tömbben lévő összefüggő fásítás megőrzése, telken belüli zöldfelületek egységes kondicionáló sávvá építése. 37. TÖMB A tömbben a Sobieski utcai és Balázs Béla utcai új lakóépületek telkein belüli zöldfelületek összefüggőek, rendezettek. A zárt udvarok jellemzően burkoltak. Javaslat  Belső épületszárnyak bontások közös légterű telken belüli zöldfelületek kialakítása.  A szabaddá váló tűzfalak takarása kertészeti eszközökkel. 38. TÖMB A tömbben a régi épületek burkolt belső udvarai zártak. Építés alatt áll a Telepy utca 2e. A tömböt a Balázs Béla utca felől belső kertes panelház zárja. 154

155

rehab


Javaslat  Tűzfalak takarása kertészeti eszközökkel, lapostető esetén tetőkert létesítése.  Belső udvarok növénytelepítése. 39. TÖMB A tömbben működik a Telepy utcai Általános iskola. Az iskola udvarán és a határos üres telken műfüves pálya, salakpálya és aszfaltpálya, játszóhely épült, a pályák között örökzöld sorral. A tömb értéke a Telepy utca 29sz. és Ernő utca 32 sz. parkolósávjában lévő értékes fák. A zárt belső udvarok jellemzően burkoltak. Javaslat  A tömbben lévő összefüggő fásítás megőrzése, telken belüli zöldfelületek egységes kondicionáló sávvá építése.  Belső udvarok növénytelepítése. 40. TÖMB A tömbben a szabadon álló panelházak keretező zöldfelületei a közkertek, részben bekerítve, részben korlátlan közhasználattal. A közkertben játszótér, pihenők épültek, a zöldfelületek vegyes minőségűek a fenntartásra fordítható eszközök arányában. A keretes beépítés zöldfelületei közös zöldterületek, a közterületektől áttört kerítéssel határolva. Belső játszóhelyek és építés korabeli utcabútorokkal berendezett kertek. Terület KZ 40/1 2255 m2 észak KZ 40/2 2671 m2 dél Javaslat  A közkertek burkolatainak, épített elemeinek minőségjavítása, a zöldfelületek fenntartásának javítása.  A tömbben lévő fásítás megőrzése. 41. TÖMB A tömbben az Ernő utca és Mihalkovics utca új építésű lakóépületek telken belüli zöldfelületei rendezettek. A zárt udvarok jellemzően burkoltak. Értékes az Üllői út 117 sz. társasház lombtömege. A Mihalkovics utca 20. belső udvara közterülettel határos, az udvar hangulata, látványa különleges. Karaktere, a fák megőrzendők. Az Ernő utca 23 sz. új épület kertje szépen kiépített új zöldfelület. Javaslat  A Mihalkovics utca 16 sz. tűzfal takarása kertészeti eszközökkel. Az Üllői út 117 sz. társasház értékes fáinak megőrzése.  Belső udvarok növénytelepítése.  Tűzoltó utca 92 sz. előtt PJK kialakítása.  A Mihalkovics utca 20. belső udvarának karaktere, a fák megőrzendők. 42. TÖMB A tömbben a szabadon álló középmagas, 10 emeletes panelházak keretező zöldfelületei a közkertek, részben bekerítve, részben korlátlan közhasználattal. A közkertben játszótér, pihenők épültek bekerítve. Több játszóhely rongált, elhanyagolt. A zöldfelületek túlárnyékoltak, a gyep nem él meg, talajtakarószint és cserjeszint hiányos. A tömb északi részén a Vörös ház kettős belső udvarán idős, értékes fák megőrzendők. A lakótelepi bevásárló üzlet parkolója nem fásított, a környezet rendezetlen. Javaslat  A közkertek burkolatainak, épített elemeinek minőségjavítása, a zöldfelületek teljeskörű felújítása szükséges.  A tömbben lévő fásítás ifjítása, felújítása szükséges az értékes egyedek megtartásával. 43. TÖMB A tömbben üzemanyagtöltő állomás működik. A keretező zöldfelületek rendezettek. Javaslat  Folyamatos fásítás telepítése a lakóépületek felé. 44. TÖMB A korábban is parkként használt, Ferenc tér az átépülő lakótömbök természetes, fórumszerű központja, pihenőjátszó-, találkozóhely, gyalogos csomópont. A két térrész hagyományos átlós szimmetriájának helyreállítása, a teret elválasztó vonal megszüntetése annak egységét teremtette meg. Jelenlegi kialakítása egy következő ütemben lehetőséget ad felszín alatti garázs megépítésére, a fák megőrzésével. Jelenleg átépítés, felújítás alatt áll a park központja, elbontásra kerül a balesetveszélyes bálna szökőkút, pavilonok. Új játszótér épül, a Ferenc tér központi helyszíne lesz a ferencvárosi rendezvényeknek. Terület KP 44 telek utakkal 11160 m2 zöldfelületi arány telekre 41% KP 44 útszegélyen belüli terület 7826 m2 zöldfelületi arány parkra 60% Javaslat  Átépítést követően jó állapotban tartás, értékes fák megőrzése.

155

r e h a b 1. TERMÉSZETI- TÁJI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA

Recommend Documents