1 Perecz László
Publikációs jegyzék
I.
Könyvek
7
II.
Tanulmányok
92
III.
Előadások
30
IV.
Lexikoncikkek
10
V.
Recenziók
31
VI.
Egyetemi jegyzetek
7
Összesen
Az összes publikáció közül idegen nyelvű
177
15
Az összeállítás nem tünteti föl a napi- és hetilapokban megjelent esszéket, publicisztikákat, recenziókat és ismeretterjesztő írásokat, valamint a napilap-, rádió- és tévéinterjúkat. A PhDfokozat megszerzésének éve: 1997. A fokozatszerzés után született publikációk minden kategóriában külön, *** jel után szerepelnek.
Budapest, 2007. februárjában
2 I. Könyvek A. Monográfiák *** 1. A pozitivizmustól a szellemtörténetig: Athenaeum, 1892–1947. (Horror Metaphysicae), Budapest: Osiris Kiadó, 1998. 244 p. 2. Magyar filozófia a XX. században: Első rész, Budapest: Áron Kiadó, 2000. 319 p. (szerzőtársak: Hell Judit, Lendvai L. Ferenc) 3. Magyar filozófia a XX. században: Második rész, Budapest: Áron Kiadó, 2001. 338 p. (szerzőtársak: Hell Judit, Lendvai L. Ferenc) 4. Recepció vagy originalitás? A „nemzeti filozófia” toposza a magyar filozófia történetében (Eszmetörténeti Könyvtár), Budapest: Argumentum Kiadó–Bibó István Szellemi Műhely, előkészületben B. Tanulmánygyűjtemények *** 5. Hívószavak: Publicisztikai írások, Budapest: Osiris Kiadó, 1999. 246 p. 6. Szép rendbe foglalva: Arcképvázlatok a magyar filozófia történetéből, Budapest: Ister Kiadó, 2001. 309 p. C. Szerkesztett kötet *** 7. Közelítések a magyar filozófia történetéhez: Magyarország és a modernitás (Recepció és kreativitás), Budapest: Áron Kiadó, 2004. 432 p. (szerkesztőtárs: Mester Béla) II. Tanulmányok A. Tanulmánykötetekben 1. „Lukács György életművének értelmezéséhez”, in: Tudományos Diákköri Füzetek, 13. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, 1982. pp. 237–292. 2. „A »nemzeti filozófia« megteremtésének kísérlete az egyezményesek bölcseletében”, in: Darai Lajos (szerk.): A magyar felvilágosodás és osztrák, német kapcsolatai. Die ungarische Aufklärung in ihren österreichischen und deutschen Beziehungen, Gödöllő: GATE Filozófia Tanszék, 1995. pp. 36–67. 3. „Az időszerűtlenség erénye”, in: Karikó Sándor (szerk.): Derrida Marx-szelleme, Budapest–Szeged: Gondolat Kiadó–Lukács Kör, 1997. pp. 81–86. *** 4. „A pozitivizmustól a szellemtörténetig: Athenaeum, 1892–1947”, in: Kőszegi Lajos (szerk.): Athenaeum–tár (Pannon Panteon), Veszprém: Comitatus Kiadó, 1998. pp. 687– 701.
3 5. „A pozitivizmustól a szellemtörténetig: Az Athenaeum feldolgozásának módszertani problémáiról”, in: Fehér M. István–Veres Ildikó (szerk.): Alternatív tradíciók a magyar filozófia történetében, Miskolc: Felsőmagyarország Kiadó, 1999. pp. 405–411. 6. „Az antinómiák filozófusa: Gróf Révay József, 1905–1945”, in: Gróf Révay József: Mások megértéséről. Kisnemesek Tajnán, Budapest: Ister Kiadó. 1999. pp. 5–15. 7. „Böhm, Bartók, Bibó: Az Erdélyi Iskola hatása a bibói munkásságra”, in: Dénes Iván Zoltán (szerk.): A szabadság kis körei: Tanulmányok Bibó István életművéről, Budapest: Osiris Kiadó, 1999. pp. 153–165. 8. „Jogtudomány a Műegyetemen – múltban és jövőben”, in: Műegyetem 2000, Budapest: Műegyetemi Kiadó, 1999. pp. 121–123. 9. „Különbözni, egyezni: Erdélyi János élete és halála”, in: Kardos András–Radnóti Sándor– Vajda Mihály (szerk.): Diotima: Heller Ágnes hetvenedik születésnapjára, Budapest: Osiris Kiadó–Gond, 1999. pp. 408–421. 10. [Bevezetés Alexander Bernát »Nemzeti szellem a philosophiában« című akadémiai székfoglaló értekezéséhez], in: Csató Éva (szerk.): Pályánk emlékezete: Válogatás az Akadémiai Értesítő írásaiból (Magyar Tudomány Füzetek, 2.), Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 2000. p. 83. 11. [Bevezetés Vargha Gyula »Népünk mozgalma a népszámlálás adatai szerint« című akadémiai székfoglaló értekezéséhez], in: Csató Éva (szerk.): Pályánk emlékezete: Válogatás az Akadémiai Értesítő írásaiból (Magyar Tudomány Füzetek, 2.), Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 2000. p. 79. 12. „Böhm Károly nyelve”, in: Böhm Károly és a „kolozsvári iskola” (A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai, III.), Kolozsvár–Szeged: Pro Philosophia, 2000. pp. 165–176. 13. „Emigrációból emigrációba: Mannheim Károlyról”, in: Fehér Márta–Lendvai L. Ferenc (szerk.): Hársing László 70 éves, Miskolc: E Typographeo Universitatis (Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Philosophica, Tomus VI. Fasciculus 2. Fasciculus Specialis), 2000. pp. 219–237. 14. „Az antispekulativitás jegyében: Bibó István filozófiai előföltevéseiről”, in: Dénes Iván Zoltán (szerk.): Megtalálni a szabadság rendjét: Tanulmányok Bibó István életművéről, Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, 2001. pp. 37–55., rövidített változata újraközölve: in: Fehér M. István–Veres Ildikó (szerk.): Filozófia és teológia a magyar eszmetörténetben (Magyar Filozófiatörténeti Könyvtár, VII.), Miskolc: Bíbor Kiadó, 2003. pp. 185–202. 15. „Filozófiai irányzatok és viták a két világháború között”, in: Lackó Miklós (szerk.): Filozófia és kultúra: Írások a modern magyar művelődéstörténet köréből (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok, 28.), Budapest: MTA Történettudományi Intézet, 2001. pp. 9–42. 16. „Következetes következetlenség: Bartók György, 1882–1970”, in: Bartók György: Szellem és rendszer: Válogatott írások (Magyar Minerva), Budapest: Ister Kiadó, 2001. pp. 5–19. 17. „Fejlődés, kérdőjelekkel: A filozófiai tudományosság és az Akadémia, 1825–1944”, in: Glatz Ferenc (szerk.): Közgyűlési előadások, 2000: 175 éves a Magyar Tudományos Akadémia (Akadémiai Műhely), I. kötet, Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 2002. pp. 81–87. 18. „György Lukács, die Lukács-Schule und die Budapester Schule”, in: Frank Benseler– Werner Jung (Hgg.): Lukács 2002: Jahrbuch der Internationalen Georg-LukácsGesellschaft, Bielefeld: Aisthesis Verlag, 2002. pp. 165–191. (szerzőtársak: Judit Hell, Ferenc L. Lendvai) 19. „Túl az iskolafilozófián: A Pauer–Kármán-vitáról”, in: Mészáros András (szerk./red.): Iskolai filozófia Magyarországon a XVI–XIX. században. Školská filozofia v Uhorsku v
4 XVI–XIX. stročí (Dialógus Könyvek. Edícia Dialógy), Pozsony/Bratislava: Kalligram Könyvkiadó–A Magyar Köztársaság Kulturális Intézete/Kultúrny inštitút Mad’arskej republiky, 2003. pp. 145–152. 20. „A filozófia mint följelentés: Budai Ferenc »Rostá«-jának nemzetfölfogása”, in: Dénes Iván Zoltán (szerk.): A szabadság értelme – az értelem szabadsága: Filozófiai és eszmetörténeti tanulmányok, Budapest: Argumentum Kiadó, 2004. pp. 285–298. 21. „A magyar bölcselők és a modernitás”, in: Mester Béla–Perecz László (szerk.): Közelítések a magyar filozófia történetéhez: Magyarország és a modernitás (Recepció és kreativitás), Budapest: Áron Kiadó, 2004. pp. 7–16. (szerzőtárs: Mester Béla), újraközölve: in: Palló Gábor (szerk.): Teremtő befogadás: Összefüggések, tanulságok (Recepció és kreativitás), Budapest: Áron Kiadó, 2004. pp. 197–206. 22. „A magyar filozófiai intézményrendszer kialakulása”, in: Mester Béla–Perecz László (szerk.): Közelítések a magyar filozófia történetéhez: Magyarország és a modernitás (Recepció és kreativitás), Budapest: Áron Kiadó, 2004. pp. 40–74. 23. „Nap nélkül: Halasy-Nagy és az Athenaeum”, in: Szabó Tibor (szerk.): Scientia Potestas: Tanulmányok Halasy-Nagy József filozófiájáról, Szeged: Lectum Kiadó, 2004. pp. 145– 154. 24. « Des rôles multiples et changeants : István Bibó et l’opposition hongroise », in : Chantal Delsol–Michel Masłowski–Joanna Nowicki (dir.) : Dissidences (Politique d’aujourd’hui), Paris : Presses Universitaires de France, 2005. pp. 171–184. 25. „»Fajegészségtan«, balról jobbra: Az eugenika század eleji recepciójához: Madzsar és Pekár”, in: Valastyán Tamás (szerk.): A totalitarizmus és a magyar filozófia: Tanulmányok (Memento Könyvek, 1.), Debrecen: Vulgo, 2005. pp. 200–212. 26. „A fölfedezett reneszánsz: Hanák Tibor és a magyar filozófia történetírása”, in: Veres Ildikó (szerk.): Megidézett reneszánsz (Magyar Filozófiatörténeti Könyvtár, IX.), Miskolc, 2006. pp. 21–31. 27. „Nemzet, filozófia, »nemzeti filozófia«: Adalékok a magyar filozófiatörténet »nemzeti filozófiai« toposzához”, in: Sallai Éva (szerk.): A nemzeti tudományok historikuma: Tudományos tanácskozás (Kölcsey Füzetek, XVII.), Budapest: Kölcsey Intézet, megjelenés előtt 28. „Lukács György”, in: Boros Gábor (főszerk.): Filozófia (Akadémiai Kézikönyvek), Budapest: Akadémiai Kiadó, megjelenés előtt 29. „Magyar filozófiatörténet”, in: Boros Gábor (főszerk.): Filozófia (Akadémiai Kézikönyvek), Budapest: Akadémiai Kiadó, megjelenés előtt 30. „Wilhelm Wundt”, in: Boros Gábor (főszerk.): Filozófia (Akadémiai Kézikönyvek), Budapest: Akadémiai Kiadó, megjelenés előtt 31. „Das ungarische Denken: asiatisch oder versteckend? Sándor Karácsony und Lajos Prohászka über die »Nationale Philosophie«”, in: András Mészáros (ed.): Studies of the Symposium on “National Philosophy” of the 4th International Conference on Hungarology, megjelenés előtt 32. „»Objektív« és »primitív«? Karácsony Sándor és a »magyar filozófia« gondolata”, in: Demeter Tamás (szerk.): A társadalom aspektusai, Miskolc, megjelenés előtt B. Folyóiratokban 33. „A demokrácia lehetetlensége és lehetőségei”, Barométer, 8. (1988. október) pp. 13–18. 34. „Csak hét?” [Válasz a »Hét szűk esztendő...« című körkérdésre], Kollégista, 1988. november, pp. 6–7. 35. „Az antinómiák filozófusa: Gróf Révay Józsefről”, Tájékoztató, 1989/4. pp. 26–46.
5 36. „»Gyönyörű víziója egy igazán emberi világnak«: Lukács György 1919-es kommunizmus-képéről”, Magyar Filozófiai Szemle, 1989/5. pp. 535–549. 37. „A filozófus arcmásai: Lukács György, a regényhős”, Társadalmi Szemle, 1991/1. pp. 38– 53. 38. „Egy elfeledett magyar szellemfilozófus: Portrévázlat Bartók Györgyről”, UNIO, 1991/2. pp. 30–41. 39. „Új magyar jobboldal: A Hunnia és a Szent Korona történelem- és társadalomképe”, Világosság, 1991/3. pp. 208–222. 40. „A »nemzeti filozófia« születése: Egy 1847-es akadémiai vitáról”, Gond, 2. (1992), pp. 29–35. 41. „A nép és az ő barátai: Változatok a jobboldali populizmusra”, Kritika, 1992/1. pp. 13–16. 42. „Felemás portré, politikai keretben: Kant–vita a Tudományos Gyűjtemény 1817–1818-as évfolyamaiban”, Világosság, 1992/11. pp. 845–856. 43. „Erasing Old Political Definitions”, Invest in Hungary, 1993/2. pp. 9–10. 44. „Szélsőjobboldali tendenciák a mai Magyarországon”, Ellenállók és antifasiszták, 1993. május, p. 11. 45. „Finger in the Wind”, Invest in Hungary, 1993/4. pp. 10–11. 46. „Alkotmányaink jövőképe”, Valóság, 1993/5. pp. 1–14. 47. „A pozitivizmustól a szellemtörténetig: Százéves az Athenaeum”, Világosság, 1993/7. pp. 44–55. 48. „Két kísérlet: Az egyezményesek és Alexander Bernát a »nemzeti filozófiáról«”, Gond, 4. (1994), pp. 104–128. 49. „The Polls: Have Hungarian Voters Matured?”, Invest in Hungary, 1994/1. pp. 24–25., 71. 50. „Új idealizmus, antipozitivizmus, antiliberalizmus: Athenaeum 1915–1919”, Világosság, 1994/5–6. pp. 174–189. 51. „Nyitások és árnyak: Az Athenaeum zárókorszaka”, Kalligram, 1994/12. pp. 32–44. 52. „Alkotmányozás, alkotmány helyett?” [Válasz a »Mire való az alkotmányozás?« című körkérdésre], Világosság, 1994/12. pp. 23–26. 53. „A pozitivizmus programjával: Athenaeum 1892–1914”, Magyar Filozófiai Szemle, 1995/1–2. pp. 1–37. 54. „Tükör és előzmény: A Magyar Filozófiai Társaság Közleményei”, Világosság, 1995/5. pp. 25–31. 55. „Az első másfél évtized: A Magyar Filozófiai Társaság indulása”, Magyar Tudomány, 1995/6. pp. 735–742., újraközölve: MFT Hírek, 1995/2. pp. 9–16. 56. „Előszezon”, Mozgó Világ, 1995/12. pp. 65–71. 57. „A szellemtörténet korszakában: Athenaeum 1919–1944”, Gond, 12. (1996), pp. 162–196. 58. „Magyar filozófia”, Világosság, 1996/12. pp. 62–69. 59. „Böhm Károly nyelve”, Korunk, 1996/12. pp. 54–60., újraközölve: Világosság, 1997/2. pp. 52–58. 60. „Filozófiai irányzatok és viták a két háború között”, Pro Philosophia Füzetek, 11–12. (1997), pp. 29–67. 61. „A posztakadémikus tudományig és tovább: Beszélgetés Fehér Mártával”, Magyar Tudomány, 1997/7. pp. 819–828. 62. „A pozitivizmustól az újidealizmusig: Böhm Károly”, Világosság, 1997/9–10. pp. 97– 108. ***
6 63. „Túl a neokantianizmuson: Vázlat az Erdélyi Iskoláról”, Pro Philosophia Füzetek, 13–14. (1998), pp. 219–235. 64. „A belátásos elmélettől a mezőelméletig. A magyar jogfilozófia fél évszázada: Pikler, Somló, Moór, Horváth”, Századvég, 1998/ősz, pp. 73–94. 65. „Az Írás igazsága: Temesvári Pelbárt”, Kalligram, 1999/11. pp. 15–28. 66. „Maszkok mögött: Pauler Ákosról”, Világosság, 1999/12. pp. 37–50. 67. „A filozófiai gondolat fényénél: Százötven éve született Alexander Bernát”, Magyar Tudomány, 2000/4. pp. 483–493. 68. „Szép rendbe foglalva: Apáczai Csere János”, Kalligram, 2000/7–8. pp. 105–118. 69. „Könyvtárjelenetek Alsó-Szászországból”, Kritika, 2000/8. pp. 21–22. 70. „Üres-e a kamra? Körkérdés a magyar filozófiai hagyományról”, Magyar Tudomány, 2000/8. p. 981. 71. „Talpraállás után: Magyar filozófia a kilencvenes években”, Századvég, 2000/ősz, pp. 163–188., újraközölve: MFT Hírek, 2001/1. pp. 3–21. 72. „Az élet mint tett és mű: Prohászka Lajosról”, Világosság, 2000/11–12. pp. 90–103. 73. „Fejlődés, kérdőjelekkel: A filozófiai tudományosság és az Akadémia 1825–1944”, Magyar Tudomány, 2001/4. pp. 422–427. 74. [Válasz a »Terrorizmus és szabadság« című körkérdésre], Fundamentum, 2001/4. pp. 76– 78. 75. „Lukács György, a Lukács-iskola és a Budapesti Iskola”, Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Philosophica, Tomus VIII. – Fasciculus 1. 2002. pp. 81–118. (szerzőtársak: Hell Judit, Lendvai L. Ferenc) 76. „Túl az iskolafilozófián: A Pauer–Kármán-vitáról”, Világosság, 2002/8–9. pp. 55–60. 77. „Változatok a magyar filozófiára: A »nemzeti filozófia« toposza a magyar filozófiatörténetben”, Magyar Tudomány, 2002/9. pp. 1242–1251. 78. „Die Geschichte der ungarischen Philosophie als eine Geschichte der Rezeption”, Berliner Osteuropa Info, 19. (2003), pp. 49–51. 79. „Béla Hamvas”, Nova Istra (Pula), 2003/1. pp. 73–78. (szerzőtársak: Judit Hell, Ferenc L. Lendvai, fordította: Neven Ušumović) 80. „Nap nélkül: Halasy-Nagy és az Athenaeum”, Kalligram, 2003/11. pp. 98–105. 81. „A nemzeti nyelvtől a »nemzeti filozófiáig«: A »magyar filozófia« fogalmának jelentésváltozatai a reformkori Akadémia bölcseleti vitáiban”, Világosság, 2003/11–12. pp. 55–61. 82. „A fölfedezett reneszánsz: Hanák Tibor és a magyar filozófia történetírása”, Pro Philosophia Füzetek, 40. (2004), pp. 87–96. 83. „Nemzet és filozófia: a német példa”, Világosság, 2004/6. pp. 99–110., újraközölve: Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. XXXII. Sectio Philosophica, 2005. pp. 261–277. 84. „»Nemzeti filozófia«: saját vagy idegen? Erdélyi János és a »magyar filozófia« gondolata”, Irodalomtörténeti Közlemények, 2004/5–6. pp. 541–558. 85. „A nemzeti kultúraépítés jegyében: Imre, Palágyi, Pekár és a »nemzeti filozófia« gondolata”, Kellék, 26. (2005), pp. 123–138. 86. „Nach dem Neubeginn: Zur Lage der ungarischen Philosophie seit 1989“, Deutsche Zeitschrift für Philosophie, 2005/2. pp. 277–285. 87. „Böhm és Alexander a »nemzeti filozófiáról«: Fejezet a magyar neokantianizmus történetéből”, Világosság, 2005/2–3. pp. 113–119. 88. „»Nemzeti kultúra«: nyitott vagy zárt? Szontagh Gusztáv és Palágyi Menyhért a magyar »nemzeti filozófiáról«”, Beszélő, 2005/6–7. pp. 146–152. 89. „Nemzet, filozófia, »nemzeti filozófia«: Adalékok a magyar filozófiatörténet »nemzeti filozófiai« toposzához”, Pro Philosophia Füzetek, 46. (2006), pp. 129–141.
7 90. „Nemzet és filozófia: Kérdések a magyar »nemzeti filozófiáról«”, Debreceni Disputa, 2006/7–8. pp. 113–117. 91. „»Magyar gondolkodás«: ázsiai vagy bujdosó? Karácsony Sándor és Prohászka Lajos a »nemzeti filozófiáról«”, Magyar Tudomány, megjelenés előtt 92. “Background Scenery: The »Official« Hungarian Philosophy and the Lukács Circle of the Turn of the Century”, Studies in East-European Thought, 2007/3–4., megjelenés előtt III. Előadások 1. „Változatok a jobboldali populizmusra”. Előadás Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Ráday-kollégiumának Társadalomelméleti Körében, Budapesten, 1992. február 19-én. 2. „Szélsőjobboldali tendenciák a mai Magyarországon”. Előadás a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének vitaülésén, Budapesten, 1993. március 26-án. 3. „A »nemzeti filozófia« megteremtésének kísérlete az egyezményesek bölcseletében”. Előadás a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Filozófia Tanszéke által rendezett, A magyar felvilágosodás és osztrák, német kapcsolatai. Die ungarische Aufklärung in ihren österreichischen und deutschen Beziehungen című nemzetközi tudományos konferencián, Gödöllőn, 1993. június 21-én. 4. „Kis magyar antikapitalizmus”. Előadás a Condorcet Kör által rendezett, A polgári demokrácia válsága című kerekasztal-tanácskozáson, Budapesten, 1994. február 3-án. 5. „A pozitivizmustól a szellemtörténetig: Az Athenaeum földolgozásának módszertani problémáiról”. Előadás a Miskolci Akadémiai Bizottság és Miskolci Egyetem Filozófiatörténeti Tanszéke által rendezett, Alternatív tradíciók a magyar filozófiai kultúrában című nemzetközi konferencián, Miskolcon, 1996. január19-én. 6. „Böhm Károly nyelve”. Előadás a Babes-Bolyai Egyetem Filozófia Tanszéke és a Diotima Baráti Társaság által rendezett Böhm Károly nemzetközi konferencián, Kolozsváron, 1996. október 18-án. 7. „Az időszerűtlenség erénye: Derrida Marx kísértetei”. Előadás a Szegedi Akadémiai Bizottság Filozófiai és Történettudományi Szakbizottsága, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Társadalomelméleti Tanszéke valamint a Tertium datur Alapítvány által rendezett, Derrida és Marx című kerekasztal-tanácskozáson, Szegeden, 1996. október 31én. 8. „A »nemzeti filozófia« a múló időben”. Előadás a Veszprémi Egyetem Társadalomelméleti Tanszékének előadássorozatán, Veszprémben, 1997. április 21-én. *** 9. „Jogtudomány a Műegyetemen – múltban és jövőben”. Előadás a Budapesti Műszaki Egyetem Műegyetem 2000 címmel rendezett konferenciáján, Budapesten, 1999. január 21én. 10. „Ungarische Philosophiegeschichte”. Előadás a Herzog-August-Bibliothek Stipendiatenkolloquiumán, Wolfenbüttelben, 1999. június 7-én. 11. „Az antispekulativitás jegyében: Bibó István filozófiai előföltevéseiről”. Előadás a Miskolci Egyetem Filozófiatörténeti Tanszéke és a Babes-Bolyai Egyetem Filozófia Tanszéke által rendezett, Filozófia és teológia a magyar eszmetörténetben című nemzetközi konferencián, Miskolcon, 2000. október 28-án; majd a Bibó István Szellemi Műhely által Bibó István születésének kilencvenedik évfordulója alkalmából rendezett
8 konferencián, Budapesten, 2001. október 11-én; valamint az ELTE Bibó István Szakkollégiuma „Bibó-szemináriumán”, Budapesten, 2004. október 18-án. 12. „Fejlődés, kérdőjelekkel: A filozófiai tudományosság és az Akadémia, 1825–1944”. Előadás a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztálya által rendezett, A magyar társadalom filozófiai kultúrája: A filozófia a Magyar Tudományos Akadémián című tudományos ülésen, Budapesten, 2000. november 13-án. 13. „A magyar filozófiatörténet”. Előadás a Magyar Filozófiai Társaság és a Helikon Kastélymúzeum által rendezett, A magyar filozófia helye és szerepe a kultúrában, oktatásban, közgondolkodásban című konferencián, Keszthelyen, 2000. november 17-én. 14. „Nap nélkül: Halasy-Nagy és az Athenaeum”. Előadás a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottsága által rendezett, Scientia Patestas: Halasy-Nagy József filozófiája című konferencián, Szegeden, 2001. október 12-én. 15. „A Bibó-kutatások helyzete: Beszámoló a Bibó István Szellemi Műhely tevékenységéről”. Előadás a Debreceni Egyetem Jog- és Államtudományi Intézete által rendezett, Társadalom – politika – jog című konferencián, Debrecenben, 2002. április 19-én. 16. „A magyar filozófiai intézményrendszer kialakulása”. Előadás a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Kutatóintézete által irányított, „Recepció és kreativitás: Nyitott magyar kultúra” című projekt filozófiatörténeti-tudománytörténeti kutatócsoportjainak workshopján, Budapesten, 2002. szeptember 21-én. 17. „Túl az iskolafilozófián: A Pauer–Kármán-vitáról”. Előadás a Magyar Köztársaság Pozsonyi Kulturális Intézete, a Comenius Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke és a Szlovák Tudományos Akadémia Filozófiai Intézete által rendezett, Iskolai filozófia Magyarországon a XVI–XIX. században című konferencián, Pozsonyban, 2002. október 17-én. 18. „Változatok a magyar filozófiára: A »nemzeti filozófia« toposza a magyar filozófiatörténetben”. Előadás a Bibó István Szellemi Műhely vitaülésén, Budapesten, 2003. január 9-én. 19. „A nemzeti nyelvtől a »nemzeti filozófiáig«: A »magyar filozófia« fogalmának jelentésváltozatai a reformkori Akadémia bölcseleti vitáiban”. Előadás az ELTE BTK Filozófia Intézete és az ELTE – TKI Nyelvfilozófiai Kutatócsoportja által a „Nyelv, megértés, interpretáció: A nyelv mint a kortárs filozófiai áramlatok közös problémája” című program keretében Nyelv, meggyőzés, érvelés címmel rendezett tanévnyitó konferencián, Budapesten, 2003. október 3-án. 20. „»Nemzeti filozófia«: saját vagy idegen? Erdélyi János és a »magyar filozófia« gondolata”. Előadás a Bibó István Szellemi Műhely vitaülésén, Budapesten, 2004. március 11-én. 21. „Die Entfaltung der Idee der »Nationalphilosophie« in der deutschen Romantik“. Előadás a Stiftung der Weimarer Klassik Stipendiatenkolloquiumán, Weimarban, 2004. május 11én. 22. „Nemzet és filozófia: a német példa”. Előadás az Eszterházy Károly Főiskola BTK Filozófia Tanszéke által rendezett, Európa Nietzsche után című konferencián, Egerben, 2004. június 4-én. 23. „A fölfedezett reneszánsz: Hanák Tibor és a magyar filozófia történetírása”. Előadás a Miskolci Egyetem Filozófiatörténeti Tanszéke és a Miskolci Akadémiai Bizottság Történelemtudományi és Néprajzi Szakbizottsága által Megidézett reneszánsz címmel Hanák Tibor születésének 75. évfordulója tiszteletére rendezett nemzetközi tudományos konferencián, Miskolcon, 2004. szeptember 9-én. 24. „Böhm és Alexander a »nemzeti filozófiáról«: Fejezet a magyar neokantianizmus történetéből”. Előadás az ELTE BTK Filozófia Intézete és Nyelvfilozófiai Kutatócsoportja, a Német-Magyar Filozófiai Társaság valamint a Pécsi Egyetem filozófiai
9 tanszékei által a „Nyelv, megértés, interpretáció: A nyelv mint a kortárs filozófiai áramlatok közös problémája” témakörben hagyományosan megrendezett tanévnyitó konferencia-sorozat keretében Kant halálának kétszázadik évfordulója alkalmából rendezett, Metafizika, ész, nyelv – kritikai perspektívák című konferencián, Budapesten, 2004. szeptember 24-én. 25. „»Fajegészségtan«, balról jobbra: Az eugenika század eleji recepciójához: Madzsar és Pekár”. Előadás az MTA-DE Vulgo Kutatócsoport által rendezett, A totalitarizmus és a magyar filozófia című konferencián, Debrecenben, 2005. április 29-én. 26. „»Nemzeti kultúra«: nyitott vagy zárt? Szontagh Gusztáv és Palágyi Menyhért a magyar kultúra receptivitásáról és autochton jellegéről”. Előadás a Bibó István Szellemi Műhely, a Közép-Európai Egyetem Történelem Tanszéke és a Teleki László Intézet KözépEurópai Tanulmányok Központja által rendezett, A magyarországi politikai és historiográfiai diskurzusok közép- és kelet-európai összefüggésben című nemzetközi tudományos konferencián, Budapesten, 2005. május 14-én. 27. „Nemzet, filozófia, »nemzeti filozófia«: A »nemzeti filozófia« toposza a magyar filozófia történetében”. Előadás az ELTE BTK XVII–XIX. századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke, a Károli Gáspár Református Egyetem BTK Klasszikus Irodalmi Tanszéke, az MTA Irodalomtudományi Intézetének Illyés Gyula Archívuma és a Természet- és Társadalombarát Fejlődéséért Közalapítvány Kölcsey Intézete által rendezett, A nemzeti tudományok historikuma című tudományos tanácskozáson, Budapesten, 2005. november 25-én. 28. „»Magyar filozófia«: ázsiai vagy bujdosó? Karácsony Sándor és Prohászka Lajos a »nemzeti filozófiáról«”. Előadás a VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus Nemzeti filozófia című szimpóziumán, Debrecenben, 2006. augusztus 25-én. 29. „Nemzet és filozófia”. Előadás a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának Politikaelméleti és Politikatörténeti Tanszéke által rendezett, Politika az erkölcsi minimum mércéjén című konferencián, Debrecenben, 2006. október 4-én. 30. „Apácaitól Bibóig: A »nemzeti filozófia« toposza a magyar filozófia történetében”. Előadás a Bibó István Szellemi Műhely vitaülésén, Budapesten, 2007. január 11-én. IV. Lexikoncikkek 1. „Eötvös József”, in: Etikai kislexikon, Budapest: Kossuth Kiadó, 1984. pp. 54–55. 2. „Jászi Oszkár”, in: Etikai kislexikon, Budapest: Kossuth Kiadó, 1984. p.125. *** 3. „Hungary, philosophy in”, in: Edward Craig (ed.): Routledge Encyclopedia of Philosophy, Vol. 4. London: Routledge, 1998. pp. 567–573. 4. „Hungary, philosophy in”, in: Concise Routledge Encyclopedia of Philosophy, London: Routledge, 2000. pp. 368–369. 5. „Magyar filozófia”, in: Magyar Nagylexikon, XII. kötet, Budapest: Magyar Nagylexikon Kiadó, 2001. pp. 412–414. 6. „Alexander Bernát”, in: Nyíri Kristóf (főszerk.): Magyar Virtuális Enciklopédia, http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/filoz/alexander_bernat.htm (2005. augusztus) 7. „Erdélyi János”, in: Nyíri Kristóf (főszerk.): Magyar Virtuális Enciklopédia, http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/filoz/erdelyi_janos.htm (2005. augusztus) 8. „Hegel-vita”, in: Nyíri Kristóf (főszerk.): Magyar Virtuális Enciklopédia, http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/filoz/hegel-vita.htm (2005. augusztus)
10 9. „Magyar filozófia”, in: Nyíri Kristóf (főszerk.): Magyar Virtuális Enciklopédia, http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/filoz/magyar_filozofia.htm (2005. augusztus) 10. „Pauler Ákos”, in: Nyíri Kristóf (főszerk.): Magyar Virtuális Enciklopédia, http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/filoz/pauler_akos.htm (2005. augusztus) V. Recenziók 1. „A Vasárnapi Kör” (Karádi Éva–Vezér Erzsébet [szerk.]: A Vasárnapi Kör), Valóság, 1980/12. pp. 102–105. 2. „Lukács György élete képekben és dokumentumokban” (Fekete Éva–Karádi Éva [szerk.]: Lukács György élete képekben és dokumentumokban), Valóság, 1981/6. pp. 102–104. 3. „A lukácsi életmű és a jog” (Varga Csaba: A jog helye Lukács György világképében), Világosság, 1981/12. pp. 788–789. 4. „Azért-ez-is-hadd-menjen-csak, avagy: kulcskérdés” (Vitányi Iván: Vitairat a mai magyar művelődésről), EF-Lapok, 1984/2. pp. 30–31. 5. „Tematikus számok a Voproszü Filoszofiiban”, Magyar Filozófiai Szemle, 1984/3–4. pp. 525–531. (szerzőtárs: Kobal Vladiszlav) 6. „Mitológiák” (Roland Barthes: Mitológiák), A Toll, 1984–1985/2. p. 5. 7. „A népi szociográfia” (Némedi Dénes: A népi szociográfia 1930–1938.), Társadalmi Szemle, 1985/8–9. pp. 152–154. 8. „A zöldek – három szintről közelítve” (Szabó Máté: Zöldek, alternatívok, környezetvédők), Kulcsszavak, 1985. szeptember, p. 7. 9. „Bibó István: Válogatott tanulmányok, I–III.”, EF–Lapok, 1986/11–12. pp. 13–15. 10. „Újbaloldali vagy alternatív?” (Heller Ágnes: A szükségletek jelentősége és jelentése Marx gondolatrendszerében), EF–Lapok, 1987/4–5. pp. 48–49. 11. „Sárközy Tamás: Egy gazdasági szervezeti reform sodrában”, Magyar Sajtó, 1987/5. p. 21. 12. „Filozófiatörténet és történetfilozófia” (Nyíri J. Kristóf: Európa szélén; Lendvai L. Ferenc: Protestantizmus, forradalom, magyarság), Valóság, 1987/6. pp. 96–99. 13. „Az orvosi jogviszony” (Törő Károly: Az orvosi jogviszony), Orvosi Hetilap, 1987. november 18. p. 1757. (szerzőtárs: Németh András) 14. „Társadalomontológia és jogelmélet” (Varga Csaba: Politikum és logikum a jogban), Világosság, 1988/3. pp. 189–190. 15. „Egy filozófus ébresztése” (Hajós József: Böhm Károly filozófiája), Világosság, 1988/10. pp. 719–720. 16. „A lukácsi demokráciafelfogás – húsz év után” (Lukács György: A demokratizálás jelene és jövője), EF–Lapok, 1988/11–12. pp. 17–18. 17. „Az erkölcs dialektikája” (Gróf Révay József: Az erkölcs dialektikája), Valóság, 1989/3. pp. 108–111. 18. „Képek a századvégről” (Lengyel László: Tépelődés), Kritika, 1993/3. p. 31. 19. „A szentkorona–tan alakváltozásai” (Kardos József: A szentkorona-tan története, 1919– 1944.), Magyar Filozófiai Szemle, 1993/ 3–4. pp. 775–779. 20. „Az elfelejtett reneszánsz” (Hanák Tibor: Az elfelejtett reneszánsz), Valóság, 1993/12. pp. 104–108. 21. „Filozófiatörténet versus tudománytörténet – Kelet-Európában” (Helmut Dahm–Assen Ignatow [Hg.]: Geschichte der philosophischen Traditionen Osteuropas), Magyar Filozófiai Szemle, 1997/5–6. pp. 993–1000. ***
11
22. „Láthatatlan történet” (Földesi Margit: A Szövetséges Ellenőrző Bizottság Magyarországon: Visszaemlékezések, diplomáciai jelentések tükrében, 1945–1947.), Magyar Tudomány, 1998/7. pp. 883–884. 23. „A politika védelmében” (Tamás Gáspár Miklós: Törzsi fogalmak, I–II.), Holmi, 1999/8. pp. 1058–1063. 24. „Fábián Péter: Közelképtár”, Kritika, 2000/4. p. 40. 25. „Weiss János: Tizenkét előadás a Frankfurti Iskoláról és a diákmozgalmakról”, Magyar Tudomány, 2001/8. pp. 1012–1014. 26. „Herbárium” (Balogh József–Tóth László [szerk.]: Magyar leveleskönyv I–II.), Magyar Tudomány, 2002/4. pp. 525–529. 27. „Lee Congdon: Seeing Red”, Magyar Tudomány, 2002/12. pp. 1680–1682., angol nyelvű változata újraközölve: Studies in East-European Thought, 2007/3–4., megjelenés előtt 28. „Tóth Tamás (szerk.): Az európai egyetem funkcióváltozásai”, Magyar Tudomány, 2003/7. pp. 926–928. 29. „Újrafölfedezés” (Somos Róbert: Pauler Ákos élete és filozófiája), Magyar Filozófiai Szemle, 2003/4. pp. 533–541. 30. „Kultusztárgyból gondolkodó” (Balog Iván: Politikai hisztériák Közép- és KeletEurópában: Bibó István fasizmusról, nacionalizmusról, antiszemitizmusról; Kovács Gábor: Az európai egyensúlytól a kölcsönös szolgáltatások társadalmáig: Bibó István, a politikai gondolkodó), Szociológiai Szemle, 2005/1. pp. 72–79. 31. „Mester Béla: Magyar philosophia”, Magyar Tudomány, megjelenés előtt VI. Egyetemi jegyzetek A. Szerzőként *** 1. Államtani és közigazgatási jogi ismeretek, Budapest: Műegyetemi Kiadó, 2002. 89 p. (társszerző: Bánkuti Antal) 2. Jog, állam, gazdaság, Budapest: Műegyetemi Kiadó, 2002. 175 p. B. Szerkesztőként 3. Építéstervezői vállalkozási jogi és közigazgatási ismeretek, Budapest: Magyar Építészek Szövetsége, 1996. 123 p. *** 4. Környezetjog, Budapest: Államigazgatási Főiskolai Kiadó, 1998. 220 p., második kiadás: Budapest: Műegyetemi Kiadó, 2000. 226 p. (szerkesztőtárs: Bándi Gyula) 5. Jogtudományi alapismeretek, Budapest: Műegyetemi Kiadó, 2000. 177 p. 6. Munkajogi ismeretek, Budapest: Műegyetemi Kiadó, 2000. 106 p. 7. A vállalkozások jogi kérdései, Budapest: Műegyetemi Kiadó, 2001. 184 p.
12 Az összes publikáció közül idegen nyelvű 1. „Erasing Old Political Definitions”, Invest in Hungary, 1993/2. pp. 9–10. 2. „Finger in the Wind”, Invest in Hungary, 1993/4. pp. 10–11. 3. „The Polls: Have Hungarian Voters Matured?”, Invest in Hungary, 1994/1. pp. 24–25; 71. *** 4. „Hungary, philosophy in”, in: Edward Craig (ed.): Routledge Encyclopedia of Philosophy, Vol. 4. London: Routledge, 1998. pp. 567–573. 5. „Ungarische Philosophiegeschichte”. Előadás a Herzog-August-Bibliothek Stipendiatenkolloquiumán, Wolfenbüttelben, 1999. június 7-én. 6. „Hungary, philosophy in”, in: Concise Routledge Encyclopedia of Philosophy, London: Routledge, 2000. pp. 368–369. 7. „György Lukács, die Lukács-Schule und die Budapester Schule”, in: Frank Benseler– Werner Jung (Hgg.): Lukács 2002. Jahrbuch der Internationalen Georg-LukácsGesellschaft, Bielefeld: Aisthesis Verlag, 2002. pp. 165–191. (szerzőtársak: Judit Hell, Ferenc L. Lendvai) 8. „Die Geschichte der ungarischen Philosophie als eine Geschichte der Rezeption”, Berliner Osteuropa Info, 19. (2003), pp. 49–51. 9. „Béla Hamvas”, Nova Istra (Pula), 2003/1. pp. 73–78. (szerzőtársak: Judit Hell, Ferenc L. Lendvai, fordította: Neven Ušumović) 10. „Die Entfaltung der Idee der »Nationalphilosophie« in der deutschen Romantik“. Előadás a Stiftung der Weimarer Klassik Stipendiatenkolloquiumán, Weimarban, 2004. május 11én. 11. « Des rôles multiples et changeants : István Bibó et l’opposition hongroise », in : Chantal Delsol–Michel Masłowski–Joanna Nowicki (dir.) : Dissidences (Politique d’aujourd’hui), Paris : Presses Universitaires de France, 2005. pp. 171–184. 12. „Nach dem Neubeginn: Zur Lage der ungarischen Philosophie seit 1989“, Deutsche Zeitschrift für Philosophie, 2005/2. pp. 277–285. 13. „Das ungarische Denken: asiatisch oder versteckend? Sándor Karácsony und Lajos Prohászka über die »Nationale Philosophie«”, in: András Mészáros (ed.): Studies of the Symposium on “National Philosophy” of the 4th International Conference on Hungarology, megjelenés előtt 14. “Background Scenery: The »Official« Hungarian Philosophy and the Lukács Circle of the Turn of the Century”, Studies in East-European Thought, 2007/3–4., megjelenés előtt 15. “Lee Congdon: Seeing Red” (recenzió), Studies in East-European Thought, 2007/3–4., megjelenés előtt
Perecz László
13 Hivatkozási jegyzék
I.
Recenziók
21
II. Egyes művekre történő hivatkozások
222
III. Általános – művek megjelölése nélküli – hivatkozások, köszönetnyilvánítások
Összesen
22
265
Az összes hivatkozás közül idegen nyelvű
19
Az összeállítás nem tünteti föl a publicisztikai munkásság visszhangját, illetve a tudományos munkásság
visszhangjának
nem
publikált
tanulmányokban,
szakdolgozatokban,
disszertációkban hozzáférhető darabjait. A PhD-fokozat megszerzésének éve: 1997.
Budapest, 2007. februárjában
14 I. Recenziók A pozitivizmusról a szellemtörténetig: Athenaeum, 1892–1947. (Horror Metaphysicae), Budapest: Osiris Kiadó, 1998. 1. Almási Miklós: „Temetőfeltárás: A pozitivizmustól a szellemtörténetig”, Népszabadság, 1999. január 2. p. 28. 2. Vajda György Mihály: „A magyar polgári filozófia emlékezete”, Magyar Tudomány, 1999/4. pp. 490–493. Hívószavak: Publicisztikai írások, Budapest: Osiris Kiadó, 1999. 3. Sükösd Mihály: „Tudós és publicista”, Népszabadság, 1999. augusztus 25. p. 9. 4. Sylvester András: „Hívószavak”, Magyar Tudomány, 2000/3. pp. 365–366. Magyar filozófia a XX. században: Első rész, Budapest: Áron Kiadó, 2000. (szerzőtársak: Hell Judit, Lendvai L. Ferenc) 5. Mester Béla: „Két összefoglalás a magyar(országi) filozófia történetéről – magyarul”, Magyar Tudomány, 2001/3. pp. 378–381. 6. Montcalm: „Hell Judit–Lendvai L. Ferenc–Perecz László: Magyar filozófia a XX. században: Első rész”, www.animamundi.hu/kajanloform.php?kid=12 Szép rendbe foglalva: Arcképvázlatok a magyar filozófia történetéből. Budapest: Ister Kiadó, 2001. 7. Almási Miklós: „Szellem és empátia”, Népszabadság, 2001. május 23. p. 11. 8. Kruzslicz Anita: „Választott rend: Perecz László: Szép rendbe foglalva”, Jelenkor, 2003/4. pp. 436–440. 9. Laczkó Sándor: „»Boldog az a nép, melynek kertjében nyílnak e rózsák«: Kötet a magyar filozófiai hagyományokról”, Iskolakultúra, 2002/11. pp. 107–110. 10. Lendvai L. Ferenc: „Perecz László: Szép rendbe foglalva”, Magyar Tudomány, 2002/2. pp. 245–248. 11. Poszler György: „Ex libris”, Élet és Irodalom, 2002. január 25. p. 23. 12. Ungvári Zrínyi Imre: „Életek és művek rendje: Magyar filozófusok elismerés és kanonizálás között”, Korunk, 2001/12. pp. 67–74. 13. Végh Attila: „Szép rendbe foglalva: Perecz László magyar filozófiatörténete”, Magyar Nemzet, 2001. április 28. p. 37. 14. Weiss János: „Ex libris”, Élet és Irodalom, 2001. augusztus 10. p. 23. Közelítések a magyar filozófia történetéhez: Magyarország és a modernitás (Recepció és kreativitás), Budapest: Áron Kiadó, 2004. 432 p. (szerkesztés, szerkesztőtárs: Mester Béla) 15. Dinnyei Béla: „Közelítések a magyar filozófia történetéhez”, Magyar Tudomány, 2004/12. pp. 1448–1450.
15 16. Hajós, József: “Approaches to the History of Hungarian Philosophy”, Philobiblon (Cluj), Vol. X–XI. (2005–2006), pp. 546–550. 17. Hajós József: „Közelítések a magyar filozófia történetéhez”, Korunk, 2005/6. pp. 120– 121. 18. Pichler, Tibor: „O mad’arskom filozofickom myslení”, Filozofia (Bratislava), 2005/8. pp. 624–626. 19. Pléh Csaba: „Ex libris”, Élet és Irodalom, 2004. szeptember 11. p. 23. 20. Pléh Csaba: „Recepció és kreativitás”, Magyar Tudomány, 2005/5. pp. 634–639. 21. Somos Róbert: „Recepció és kreativitás”, Magyar Filozófiai Szemle, 2005/1–2. pp. 293–302.
II. Egyes művekre történő hivatkozások „Bibó István: Válogatott tanulmányok, I–III.”, EF–Lapok, 1986/11–12. pp. 13–15. 1. Szilágyi Mihály (összeállította): „A Bibó Istvánról megjelent tanulmányok jegyzéke: 1979–1998.”, in: Dénes Iván Zoltán (szerk.): A szabadság kis körei: Tanulmányok Bibó István életművéről, Budapest: Osiris Kiadó, 1999. p. 337. „Az antinómiák filozófusa: Gróf Révay Józsefről”, Tájékoztató, 1989/4. pp. 26–46. 2. „Révay József”, in: Markó László (főszerk.): Új magyar életrajzi lexikon, V. kötet, Budapest: Magyar Könyvklub, é.n. [2004] p. 723. „Egy elfeledett magyar szellemfilozófus: Portrévázlat Bartók Györgyről”, UNIO, 1991/2. pp. 30–41. 3. „Bartók György”, in: Markó László (főszerk.): Új magyar életrajzi lexikon, I. kötet, Budapest: Magyar Könyvklub, é.n. [2001] p. 481. 4. Filep Tamás Gusztáv: „Utószó”, in: Bartók György: Szellem és rendszer: Válogatott írások (Magyar Minerva), Budapest: Ister Kiadó, 2001. p. 309. 5. Mariska Zoltán: „Bartók György filozófiája a két világháború közötti időszakban”, in: Fehér M. István–Veres Ildikó (szerk.): Alternatív tradíciók a magyar filozófia történetében, Miskolc: Felsőmagyarország Kiadó, 1999. p. 161., 168. 6. Mariska Zoltán: „Filozófussors – Magyarországon”, Korunk, 2000/12. pp. 124–133. 7. Mariska Zoltán: „Tizenkét prédikátor”, in: „Párbeszédben a világ sorsával”: Filozófia a globalizálódó világban, Eger: EKF Líceum Kiadó, 2001. p. 252., 256., újraközölve: in: Mariska Zoltán: A filozófia nevében (Magyar Filozófiatörténeti Könyvtár, II.), Miskolc: Egyetemi Kiadó, 2001. p. 91., 97. 8. Tonk Márton–Szélyes Éva: „Bartók Györgyre és műveire vonatkozó írások”, in: Bartók György: Válogatott filozófiai írások (A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai, IV.), Kolozsvár–Szeged: Pro Philosophia, 2001. p. 268.
16 „Új magyar jobboldal: A Hunnia és a Szent Korona történelem- és társadalomképe”, Világosság, 1991/3. pp. 208–222. 9. Agárdi Péter: „A tegnap holnapja?: Jobboldali radikalizmus egykor és ma”, in: Feitl István (szerk.): Jobboldali radikalizmusok tegnap és ma: Tanulmányok (Politikatörténeti füzetek, XII.), Budapest: Napvilág Kiadó, 1998. p. 260. 10. Agárdi Péter: „Díszletek, analógiák, »vérségi« kapcsolatok”, Mozgó Világ, 1993/2. p. 106. „A »nemzeti filozófia« születése: Egy 1847-es akadémiai vitáról”, Gond, 2. (1992), pp. 29– 35. 11. Mester Béla: „A nemzet mint kommunikációs közösség Szontagh Gusztáv politikafilozófiai kísérletében”, Beszélő, 2005/6–7. p. 141. 12. Mester Béla: „Nemzeti filozófia – in sensu cosmopolitico”, Kellék, 24. (2004), p. 132., újraközölve: in: Mester Béla: Magyar philosophia: A szenvedelmes dinnyésztől a lázadó Ikaroszig (A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai, IX.), Kolozsvár– Szeged: Pro Philosophia, 2006. p. 65., 297. 13. Mészáros András: A filozófia Magyarországon: A kezdetektől a 19. század végéig, Pozsony: Kalligram Kiadó, 2000. p. 146. 14. Mészáros András: „A »nem létező« tárgy dimenziói: A magyar(országi) filozófia időés térbeli megoszlásáról”, in: Glatz Ferenc (szerk.): Közgyűlési előadások, 2000: 175 éves a Magyar Tudományos Akadémia (Akadémiai Műhely), I. kötet, Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 2002. p. 78. 15. Mészáros András: „»Magyar filozófia ═ Magyarországon művelt filozófia«: Nyílt kérdések Hanák Tibor kapcsán”, Fórum. Társadalomtudományi Szemle, 2004/3. pp. 167–168., újraközölve: in: Veres Ildikó (szerk.): Megidézett reneszánsz (Magyar Filozófiatörténeti Könyvtár, IX.), Miskolc, 2006. p. 114. 16. Mészáros, Ondrej: „Evidencie a kvázi-evidencie v historiografii tzv. národnej filozofie, I.: O pojme národnej filozofie v mad’arskom myslení“, Filozofia (Bratislava), 2004/6. p. 393. 17. Várhegyi Miklós (szerk.): ELMÉSZ: Szemelvények a régi magyar filozófiából (Pannon Pantheon), Veszprém: Comitatus Kiadó, 1994. p. 102., 316. „A nép és az ő barátai: Változatok a jobboldali populizmusra”, Kritika, 1992/1. pp. 13–16. 18. Agárdi Péter: A kultúra sorsa Magyarországon, Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, 1997. p. 50., 116. 19. Agárdi Péter: „A tegnap holnapja?: Jobboldali radikalizmus egykor és ma”, in: Feitl István (szerk.): Jobboldali radikalizmusok tegnap és ma: Tanulmányok (Politikatörténeti füzetek, XII.), Budapest: Napvilág Kiadó, 1998. p. 260. 20. Agárdi Péter: „Díszletek, analógiák, »vérségi« kapcsolatok”, Mozgó Világ, 1993/2. p. 106. 21. Bozóki András: Politikai pluralizmus Magyarországon: 1987–2002. Budapest: Századvég Kiadó, 2003. p. 277., 564. 22. Bozóki András: „Vázlat három populizmusról: Egyesült Államok, Argentína, Magyarország”, Politikatudományi Szemle, 1994/3. p. 51., 67.
17 23. Gyurácz Ferenc: „A »populizmus« értelmezéseiről”, Hitel, 1992/szeptember, p. 37., 42., újraközölve: in: Gyurácz Ferenc: Egy „populista” följegyzései: Politikai esszék, tanulmányok, cikkek, 1980–1993., Szombathely: Életünk Könyvek, 1993. p. 332., 343. 24. Monostori Imre: „A Németh László-recepció története a »rendszerváltozás« után”, Kortárs, 2001/2–3. p. 23. 25. Monostori Imre: „A Németh László-recepció történeti vázlata, 1925–2001.”, in: Monostori Imre (szerk.): „Én sosem kívántam más emlékművet…” Vonulatok a Németh László recepció történetéből, Budapest: Argumentum Kiadó, 2003. p. 982. „Felemás portré, politikai keretben: Kant–vita a Tudományos Gyűjtemény 1817–1818-as évfolyamaiban”, Világosság, 1992/11. pp. 845–856. 26. „Budai Ferenc”, in: Markó László (főszerk.): Új magyar életrajzi lexikon, I. kötet, Budapest: Magyar Könyvklub, é.n. [2001] p. 957. 27. Gurka Dezső: „Schelling filozófiájának magyarországi vonatkozásai a 18. század végén és a 19. század első évtizedeiben”, in: Mester Béla–Perecz László (szerk.): Közelítések a magyar filozófia történetéhez: Magyarország és a modernitás (Recepció és kreativitás), Budapest: Áron Kiadó, 2004. pp. 199., 209–210. 28. Laczkó Sándor (összeállította): „Kant magyar recepciója: A magyar nyelvű Kantirodalom tájékoztató bibliográfiája, 1972–2003.”, Világosság, 2004/6. p. 96. 29. „Márton István”, in: Markó László (főszerk.): Új magyar életrajzi lexikon, IV. kötet, Budapest: Magyar Könyvklub, é.n. [2002] p. 552. 30. Mészáros András: A filozófia Magyarországon: A kezdetektől a 19. század végéig, Pozsony: Kalligram Kiadó, 2000. p. 99. 31. „Rozgonyi József”, in: Markó László (főszerk.): Új magyar életrajzi lexikon, V. kötet, Budapest: Magyar Könyvklub, é.n. [2004] pp. 834–835. 32. Tanács János: „A »párhuzamosok problémájának« és a kanti eszmék magyarországi recepciójának sajátosságai a 18. század végén”, in: Palló Gábor (szerk.): A honi Kopernikusz-recepciótól a magyar Nobel-díjakig (Recepció és kreativitás), Budapest: Áron Kiadó, 2004. p. 126., 127. 33. Várhegyi Miklós (szerk.): ELMÉSZ: Szemelvények a régi magyar filozófiából (Pannon Pantheon), Veszprém: Comitatus Kiadó, 1994. p. 316. „Alkotmányaink jövőképe”, Valóság, 1993/5. pp. 1–14. 34. Bakk Miklós: „Alkotmányozási dilemmák”, A Hét, 1997/22. p. 9. „A pozitivizmustól a szellemtörténetig: Százéves az Athenaeum”, Világosság, 1993/7. pp. 44–55. 35. M. L.: „Pauer Imre Rudolf”, in: Glatz Ferenc (főszerk.): A Magyar Tudományos Akadémia tagjai, II. kötet, Budapest: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont– Tudománytár, 2003. p. 982. 36. „Pauer Imre Rudolf”, in: Markó László (főszerk.): Új magyar életrajzi lexikon, V. kötet, Budapest: Magyar Könyvklub, é.n. [2004] p. 183. 37. Somos Róbert: „Az ifjú Pauler Ákos”, Magyar Filozófiai Szemle, 1995/1–2. p. 96.
18 38. Somos Róbert: Pauler Ákos élete és filozófiája, Budapest: Paulus Hungarus–Kairosz Kiadó, 1999. p. 29. 39. Várhegyi Miklós (szerk.): ELMÉSZ: Szemelvények a régi magyar filozófiából (Pannon Pantheon), Veszprém: Comitatus Kiadó, 1994. p. 316. „Két kísérlet: Az egyezményesek és Alexander Bernát a »nemzeti filozófiáról«”, Gond, 4. (1994), pp. 104–128. 40. „Alexander Bernát”, in: Markó László (főszerk.): Új magyar életrajzi lexikon, I. kötet, Budapest: Magyar Könyvklub, é.n. [2001] p. 82. 41. „Hetényi János”, in: Markó László (főszerk.): Új magyar életrajzi lexikon, III. kötet, Budapest: Magyar Könyvklub, é.n. [2002] p. 262. 42. M. L.: „Alexander Bernát”, in: Glatz Ferenc (főszerk.): A Magyar Tudományos Akadémia tagjai, I. kötet, Budapest: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont– Tudománytár, 2003. p. 32. 43. M. L.: „Hetényi János”, in: Glatz Ferenc (főszerk.): A Magyar Tudományos Akadémia tagjai, I. kötet, Budapest: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont–Tudománytár, 2003. p. 512. 44. M. L.: „Szontagh Gusztáv”, in: Glatz Ferenc (főszerk.): A Magyar Tudományos Akadémia tagjai, III. kötet, Budapest: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont– Tudománytár, 2003. p. 1257. 45. Mészáros András: A filozófia Magyarországon: A kezdetektől a 19. század végéig, Pozsony: Kalligram Kiadó, 2000. p. 146. „A »nemzeti filozófia« megteremtésének kísérlete az egyezményesek bölcseletében”, in: Darai Lajos (szerk.): A magyar felvilágosodás és osztrák, német kapcsolatai. Die ungarische Aufklärung in ihren österreichischen und deutschen Beziehungen, Gödöllő: GATE Filozófia Tanszék, 1995. pp. 36–67. 46. Landschaft und Landschaftsbildbewertung. Voraussetzungen der Landschaftswahrnehmung. Analyse von Bewertungsverfahren. Technische Universität München, Lehrstuhl für Landschaftsökologie, 2002. http://www.loek.agrar.tumuenchen.de/studium/ws_01/bericht_landschaftsbild.pdf, p. 62. „A pozitivizmus programjával: Athenaeum 1892–1914”, Magyar Filozófiai Szemle, 1995/1– 2. pp. 1–37. 47. M. L.: „Pauer Imre Rudolf”, in: Glatz Ferenc (főszerk.): A Magyar Tudományos Akadémia tagjai, II. kötet, Budapest: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont– Tudománytár, 2003. p. 982. 48. „Pauer Imre Rudolf”, in: Markó László (főszerk.): Új magyar életrajzi lexikon, V. kötet, Budapest: Magyar Könyvklub, é.n. [2004] p. 183. 49. Somos Róbert: Pauler Ákos élete és filozófiája, Budapest: Paulus Hungarus–Kairosz Kiadó, 1999. p. 29. „A szellemtörténet korszakában: Athenaeum 1919–1944”, Gond, 12. (1996), pp. 162–196.
19
50. Lackó Miklós: „Egy nemes konzervatív: A kultúrfilozófus Prohászka Lajos”, Történelmi Szemle, 1998/3–4. p. 277. 51. Lackó Miklós: „Két portré”, in: Lackó Miklós (szerk.): Filozófia és kultúra: Írások a modern magyar művelődéstörténet köréből (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok, 28.), Budapest: MTA Történettudományi Intézet, 2001. p. 92., 109. „Böhm Károly nyelve”, Korunk, 1996/12. pp. 54–60., újraközölve: Világosság, 1997/2. pp. 52–58. illetve: in: Böhm Károly és a „kolozsvári iskola” (A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai, III.), Kolozsvár–Szeged: Pro Philosophia, 2000. pp. 165–176. 52. Balogh Brigitta: „Böhm-konferencia”, Korunk, 1996/12. p. 44., újraközölve: in: Böhm Károly és a „kolozsvári iskola” (A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai, III.), Kolozsvár–Szeged: Pro Philosophia, 2000. p. 16. 53. Mészáros, Ondrej: „Evidencie a kvázi-evidencie v historiografii tzv. národnej filozofie, II.: O pojme národnej filozofie v mad’arskom myslení“, Filozofia (Bratislava), 2004/7. p. 468. 54. Ungvári Zrínyi Imre: Öntételezés és értéktudat: Böhm Károly filozófiája (A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai, VI. Monográfiák), Kolozsvár–Szeged: Pro Philosophia, 2002. pp. 13–14.,154. „Magyar filozófia”, Világosság, 1996/12. pp. 62–69. 55. Gurka Dezső: „A kopernikuszi fordulat értelmezése Lakatos Imre tudományfilozófiájában”, Valóság, 1999/6. p. 44., 53. 56. Somos Róbert: Magyar filozófusok politikai útkeresése Trianon előtt és után, Budapest: Kairosz Kiadó, 2004. p. 53. „Filozófiai irányzatok és viták a két háború között”, Pro Philosophia Füzetek, 11–12. (1997), pp. 29–67. 57. Lackó Miklós: „Egy nemes konzervatív: A kultúrfilozófus Prohászka Lajos”, Történelmi Szemle, 1998/3–4. p. 277. 58. Lackó Miklós: „Két portré”, in: Lackó Miklós (szerk.): Filozófia és kultúra: Írások a modern magyar művelődéstörténet köréből (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok, 28.), Budapest: MTA Történettudományi Intézet, 2001. p. 92., 109. 59. Tonk Márton: „A Tavaszy Sándorra vonatkozó művek bibliográfiája”, in: Tavaszy Sándor: Válogatott filozófiai írások (A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai, II.), Kolozsvár–Szeged: Pro Philosophia, 1999. p. 217. 60. Tonk Márton: Idealizmus és egzisztenciafilozófia Tavaszy Sándor gondolkodásában (A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai, V. Monográfiák), Kolozsvár–Szeged: Pro Philosophia, 2002. p. 130. 61. Tonk Márton–Szélyes Éva: „Bartók Györgyre és műveire vonatkozó írások”, in: Bartók György: Válogatott filozófiai írások (A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai, IV.), Kolozsvár–Szeged: Pro Philosophia, 2001. p. 269.
20 „A posztakadémikus tudományig és tovább: Beszélgetés Fehér Mártával”, Magyar Tudomány, 1997/7. pp. 819–828. 62. Bencze Gyula: „Lesz-e még tudomány 2001-ben?”, Magyar Tudomány, 1997/8. p. 989., 991. 63. Fábri György: „Tudomány és közönség új találkozásai”, Világosság, 2005/1. p. 12., 15. 64. Fábri György: „Tudomány, közvélemény, média: Kutatási tájékoztató”, Magyar Tudomány, 2004/11. p. 1268. 65. Fehér Márta: „Relativizmus és racionalizmus”, Századvég, 1998/ősz, p. 4. „A pozitivizmustól az újidealizmusig: Böhm Károly”, Világosság, 1997/9–10. pp. 97–108. 66. Ungvári Zrínyi Imre: Öntételezés és értéktudat: Böhm Károly filozófiája (A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai, VI. Monográfiák), Kolozsvár–Szeged: Pro Philosophia, 2002. p. 154. „A belátásos elmélettől a mezőelméletig. A magyar jogfilozófia fél évszázada: Pikler, Somló, Moór, Horváth”, Századvég, 1998/ősz, pp. 73–94. 67. Cserne Péter: „Bibó István eszmevilágának eredete és ifjúkori munkássága”, www.invisible.hu/regi/cserbibo.htm#_edn88 68. Cs. Kiss Lajos: „A szinoptikus jogelmélet esztétikája és metafizikája”, Jogelméleti Szemle, 2003/1. www.extra.hu/jesz/index.html 69. Cs. Kiss Lajos: „A tragédia metafizikája a jogban”, in: Horváth Barna: A géniusz pere: Szókratész és Johanna (Historia Incognita, Bibliotheca Iuridica), Máriabesnyő– Gödöllő: Attraktor, 2003. p. 232. 70. „Moór Gyula”, in: Markó László (főszerk.): Új magyar életrajzi lexikon, IV. kötet, Budapest: Magyar Könyvklub, é.n. [2002] p. 845. 71. „Pikler Gyula”, in: Markó László (főszerk.): Új magyar életrajzi lexikon, V. kötet, Budapest: Magyar Könyvklub, é.n. [2002] p. 351. 72. „Somló Bódog”, in: Markó László (főszerk.): Új magyar életrajzi lexikon, V. kötet, Budapest: Magyar Könyvklub, é.n. [2002] p. 1212. 73. Szabadfalvi József: „A Common Law szelleme és a két világháború közötti magyar jogbölcseleti gondolkodás”, Jogtudományi Közlöny, 2003/9. p. 370. 74. Szabadfalvi József: „A magyar jogbölcseleti gondolkodás történetének vázlata”, in: Szabó Miklós (szerk.): Fejezetek a jogbölcseleti gondolkodás történetéből, második, bővített és javított kiadás, Miskolc: Bíbor Kiadó, 2004. p. 92. 75. Szabadfalvi József: „A magyar neokantiánus jogbölcseleti tradíció”, Létünk, 2004/3– 4. p. 55. 76. Szabadfalvi József: „A neokantiánus fordulat beteljesedése a magyar jogi gondolkodásban. Vázlat Somló Bódog jogbölcseleti életművéről”, Collectio Iuridica Universitatis Debreceniensis, VI., Debrecen: Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara, 2006. p. 228. 77. Szabadfalvi József: „Angolszász hatások a magyar jogbölcseleti gondolkodásban”, in: Collectio Iuridica Universitatis Debreceniensis, II., Debrecen: Multiplex Media− Debrecen University Press, 2002. p. 123., 135., 141.
21 78. Szabadfalvi József: „Angolszász hatások a második világháború előtti magyar jogbölcseleti gondolkodásban”, Állam- és Jogtudomány, 1999/1–2. p. 51., 62., 65., 71., újraközölve: in: Szabadfalvi József: A cselekvőségi elmélettől az újrealizmusig: Fejezetek a magyar jogbölcseleti gondolkodás történetéből (Gondolat–Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának kiadványai, 1.), Budapest: Gondolat Kiadó–Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2004. p. 189., 196., 198., 204. 79. Szabadfalvi József: „Angolszász hatások Horváth Barna, Szabó József és Bibó István jogelméletében”, in: Bragyova András (szerk.): Ünnepi tanulmányok Holló András hatvanadik születésnapjára, Miskolc: Bíbor Kiadó, 2003. p. 396. 80. Szabadfalvi József: „Egy »európai értelmiség jelenség«: Horváth Barna emlékezete”, Magyar Jog, 2003/11. p. 646. 81. Szabadfalvi József: „Húsz év a magyar jogbölcseleti tradíció újraértékelésében”, in: Szabadfalvi József (szerk.): Facultas nascitur: 20 éves a jogászképzés Miskolcon, Miskolc: Bíbor Kiadó, 2001. pp. 424–425., 427., 429., újraközölve: in: Szabadfalvi József: A cselekvőségi elmélettől az újrealizmusig: Fejezetek a magyar jogbölcseleti gondolkodás történetéből (Gondolat–Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának kiadványai, 1.), Budapest: Gondolat Kiadó–Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2004. p. 247., 249., 251., 252., 253. 82. Szabadfalvi József: „Kihívások és kényszerpályák: A magyar jogbölcseleti gondolkodás történetének vázlata”, in: Szabadfalvi József: A cselekvőségi elmélettől az újrealizmusig: Fejezetek a magyar jogbölcseleti gondolkodás történetéből (Gondolat–Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának kiadványai, 1.), Budapest: Gondolat Kiadó–Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2004. p. 11., újraközölve: Magyar Szemle, 2005/1–2. p. 74. 83. Szabadfalvi József: „Kísérlet az »új magyar jogfilozófia« megteremtésére: A jogpozitivizmustól a neokantiánizmus meghaladásáig”, Zempléni Múzsa, 2003/4. p. 30. 84. Szabadfalvi József: Moór Gyula (Magyar Pantheon), Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, 2001. p. 238. 85. Szabadfalvi, József: „Neo-Kantian Legal Philosophical Thinking in Hungary”, Зъорник Радова / Recueil des Travaux (Novi Sad), 2003/1–2. p. 272. 86. Szabadfalvi, József: „Portrait-Sketches from the History of Hungarian Neo-Kantian Legal Philosophical Thought”, Acta Juridica Hungarica: Hungarian Journal of Legal Studies, 2003. Vol. 44. Nos. 3–4. p. 245. 87. Szabadfalvi, József: „Revaluation of Hungarian Legal Philosophical Tradition”, Archiv für Rechts-und Sozialphilosophie, 2003. Vol. 89. Heft 2. pp. 164–165., 167– 168. 88. Szabadfalvi, József: „Short History of Legal Philosophical Thinking in Hungary until the Mid-Twentieth Century”, Acta Iuridica Cassoviensia 25. Univerzita P. J. Šafárika v Košiciach–Právnická Fakulta, 2004. p. 36. 89. Szabadfalvi, József: „Some Reflections on the Anglo-Saxon Influence in the Hungarian Legal Philosophical Traditions”, Acta Juridica Hungarica: Hungarian Journal of Legal Studies, 2001. Vol. 42. Nos. 1–2. p. 111., 117. 90. Szabadfalvi, József: „The Elements of Sociological Aspect in the Hungarian Legal Thinking until Mid-Twentieth Century”, Kontroll: Law Journal, 2006/1. p. 68. http://www.juris.u-szeged.hu/kontroll/pdf/Kontroll4eng.pdf 91. Szabadfalvi, József: „The Role of the Hungarian Legal Philosophical Tradition in the Renewal of National Legal Culture”, in: Právná kultúra a európsky integračný proces (historické, politicko-právne a filozofické aspekty práva a pravnej kultury) / Law
22 Culture and European Integration Process (historical, political-legal and philosophical aspects of law and legal culture) Zborník vedeckých prác riešitel’ov projektu VEGA a konferenčných príspevkov účastníkov vedeckej konferencie „Právna kultúra a európsky integračný proces”, Právnická Fakulta UPJŠ v Košiciach − november 2004. p. 241., 245−246., 249. 92. Szabadfalvi, József: „The Spirit of the Common Law in the Hungarian Legal Philosophical Thinking”, HJEAS. Hungarian Journal of English and American Studies, 2003. Vol. 9. No. 2. p. 199., 204. 93. Szilágyi Péter: „A jogbölcselet oktatása a jogi karon”, in: Takács Péter (szerk.): A jogászképzés, múltja, jelene és jövője: Ünnepi tanulmányok, konferencia-előadások, kerekasztal-beszélgetések, Budapest: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, 2003. p. 77. 94. Varga Csaba (összeállította): „Horváth Barna méltatása”, in: Horváth Barna: A géniusz pere: Szókratész és Johanna (Historia Incognita, Bibliotheca Iuridica), Máriabesnyő–Gödöllő: Attraktor, 2003. p. 257. A pozitivizmustól a szellemtörténetig: Athenaeum, 1892–1947. (Horror Metaphysicae), Budapest: Osiris Kiadó, 1998. 244 p. 95. Békés Vera: „Palágyi Menyhért reakció-kísérletei a Kolozsvári Egyetem Pszichofiziológiai Laboratóriumában”, Magyar Filozófiai Szemle, 2005/4. p. 352., 378. 96. Bogdanov Edit: „Művészetelméleti gondolatok befogadása és kreatív átalakítása Palágyi Menyhért filozófiájában”, in: Békés Vera (szerk.): A kreativitás mintázatai: Magyar tudósok, magyar intézmények a modernitás kihívásában (Recepció és kreativitás), Budapest: Áron Kiadó, 2004. p. 112. 97. Bretter Zoltán: „Századvég vagy századelő? Böhm Károly és Alexander Bernát alternatív műveltségeszményei”, in: Mester Béla–Perecz László (szerk.): Közelítések a magyar filozófia történetéhez: Magyarország és a modernitás (Recepció és kreativitás), Budapest: Áron Kiadó, 2004. p. 281., 289. 98. Demeter Katalin: „A természettudományok népiskolai tanításának elvei Magyarországon a dualizmus korában”, www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/pedagog/ nevtort/demeter/demeter.htm 99. Fehér M. István: [Válasz a magyar filozófiai hagyományról szóló körkérdésre], Magyar Tudomány, 2000/8. p. 987., 989. 100.Gurka Dezső: „Schelling filozófiájának magyarországi vonatkozásai a 18. század végén és a 19. század első évtizedeiben”, in: Mester Béla–Perecz László (szerk.): Közelítések a magyar filozófia történetéhez: Magyarország és a modernitás (Recepció és kreativitás), Budapest: Áron Kiadó, 2004. p. 218. 101.Hell Judit: „Ember, világ, férfi és nő Halasy-Nagy szerelemfilozófiájában”, in: Szabó Tibor (szerk.): Scientia Potestas: Tanulmányok Halasy-Nagy József filozófiájáról, Szeged: Lectum Kiadó, 2004. p. 51., 58. 102.Jobbágy József: „Somogyi József emlékezete: A fenomenológiától a nemzeteszméig”, Valóság, 1999/6. p. 56. 103.Kiss Endre: „Friedrich Nietzsche filozófiája: Monográfia-tervezet”, 2003. http://www.pointernet.pds.hu/kissendre/nietzsche/20050919225508216000000366.ht ml 104.Kunszt György: [Válasz a magyar filozófiai hagyományról szóló körkérdésre], Magyar Tudomány, 2000/8. p. 1001.
23 105.Laczkó Sándor: „A magyar filozófiai műnyelv kialakulása: Apáczaitól a XIX–XX. század fordulójáig”, in: Mester Béla–Perecz László (szerk.): Közelítések a magyar filozófia történetéhez: Magyarország és a modernitás (Recepció és kreativitás), Budapest: Áron Kiadó, 2004. p. 109. 106.Nagy Edit: Áramló tér és álló idő: Palágyi Menyhért tér- és időelmélete tükörként, tükröződésként (Magyar Filozófiatörténeti Könyvtár, III.), Miskolc: Egyetemi Kiadó, 2002. p. 13., 139., második, javított kiadása: Áramló tér és álló idő – gubancokkal: Palágyi Menyhért tér- és időelmélete tükörként és tükröződésként (Magyar Filozófiatörténeti Könyvtár, III.), Miskolc: Bíbor Kiadó, 2003. p. 19., 203. 107.Novák Zoltán: „Sors és szellem: Az egzisztencialista ihletésű kultúrtudomány esélyei a két háború közti magyar filozófiában”, Vulgo, 2004/2. p. 138., 146., 153. 108.„Pauer Imre Rudolf”, in: Markó László (főszerk.): Új magyar életrajzi lexikon, V. kötet, Budapest: Magyar Könyvklub, é.n. [2004] p. 183. 109.Schiller Erzsébet: „Szimat és ízlés”: A Nyugat magyar irodalomtörténeti hagyományképe, 1908–1914., Budapest: Ister Kiadó, 2005. p. 150. 110.Sinkó Katalin: „Ékítményes rajz és festés”, www.mke.hu/mintarajztanoda/konyv206.htm 111.Somos Róbert: „Filozófia és politika Kornis Gyula munkásságában”, Valóság, 2003/2. pp. 64–65., 77–78. 112.Somos Róbert: Magyar filozófusok politikai útkeresése Trianon előtt és után, Budapest: Kairosz Kiadó, 2004. pp. 119–120., 164., 176. 113.Somos Róbert: Pauler Ákos élete és filozófiája, Budapest: Paulus Hungarus–Kairosz Kiadó, 1999. p. 231. 114.Szabadfalvi József: „Múltidézés: Emlékezés a Magyar Filozófiai Társaság 1942. december 1-jén tartott »Jogfilozófia« című vitaülésére”, Magyar Filozófiai Szemle, 2003/3. p. 393., újraközölve: in: Szabadfalvi József: A cselekvőségi elmélettől az újrealizmusig: Fejezetek a magyar jogbölcseleti gondolkodás történetéből (Gondolat– Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának kiadványai, 1.), Budapest: Gondolat Kiadó–Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2004. p. 157. 115.Tonk Márton: Idealizmus és egzisztenciafilozófia Tavaszy Sándor gondolkodásában (A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai, V. Monográfiák), Kolozsvár–Szeged: Pro Philosophia, 2002. p. 90. „A pozitivizmustól a szellemtörténetig: Athenaeum, 1892–1947”, in: Kőszegi Lajos (szerk.): Athenaeum–tár (Pannon Panteon), Veszprém: Comitatus Kiadó, 1998. pp. 687–701. 116.Kőszegi Lajos: [Válasz a magyar filozófiai hagyományról szóló körkérdésre], Magyar Tudomány, 2000/8. p. 1000. 117.Palló Gábor: „Magyar tudományfilozófia”, Magyar Tudomány, 2001/4. p. 430., 434. újraközölve: in: Glatz Ferenc (szerk.): Közgyűlési előadások, 2000: 175 éves a Magyar Tudományos Akadémia (Akadémiai Műhely), I. kötet, Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 2002. p. 91. „Hungary, philosophy in”, in: Edward Craig (ed.): Routledge Encyclopedia of Philosophy, vol. 4. London: Routledge, 1998. pp. 567–573.
24 118.Uffelmann, Dirk: „Aktuelle Themen und Methoden der Philosophiegeschichtsschreibung (mit Schwerpunkt russische Philosophie des 19. und 20. Jahrhunderts)”, http://www.vifaost.de/w/pdf/uffelmann-philosophie.pdf, p. 14., 26. Környezetjog, Budapest: Államigazgatási Főiskolai Kiadó, 1998. 220 p., második kiadás: Budapest: Műegyetemi Kiadó, 2000. 226 p. (szerkesztés, társzerkesztő: Bándi Gyula) 119.Kozák Imre Olivér: „A határértékek szerepe a modern környezeti gazdálkodásban”, Műhelytanulmányok, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gazdaságés Társadalomtudományi Kar, 2002. p. 108., 110., 113. 120.Kozák Imre Olivér: „A közvélemény szerepe a környezetvédelmi határértékek kialakításában”, www.inno.bme.hu/kio/pdf/anket_kozvelszerepe.pdf, p. 9. „Túl a neokantianizmuson: Vázlat az Erdélyi Iskoláról”, Pro Philosophia Füzetek, 13–14. (1998), pp. 219–235. 121.Tonk Márton: „A kantianizmus magyar recepciójának történetéből: Tavaszy Sándor és a kolozsvári Böhm-iskola”, in: Mester Béla–Perecz László (szerk.): Közelítések a magyar filozófia történetéhez: Magyarország és a modernitás (Recepció és kreativitás), Budapest: Áron Kiadó, 2004. pp. 261–261. 122.Tonk Márton: Idealizmus és egzisztenciafilozófia Tavaszy Sándor gondolkodásában (A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai, V. Monográfiák), Kolozsvár–Szeged: Pro Philosophia, 2002. p. 29., 90. 123.Tonk Márton–Szélyes Éva: „Bartók Györgyre és műveire vonatkozó írások”, in: Bartók György: Válogatott filozófiai írások (A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai, IV.), Kolozsvár–Szeged: Pro Philosophia, 2001. p. 269. „Az antinómiák filozófusa: Gróf Révay József, 1905–1945”, in: Gróf Révay József: Mások megértéséről. Kisnemesek Tajnán, Budapest: Ister Kiadó. 1999. pp. 5–15. 124.Koncsos Ferenc: „A filozófus dolga: az antitézisek kezelése”, Magyar Tudomány, 2000/6. pp. 794–795. 125.Nemes Ilona: „Arisztodemokraták (Gróf Révay József: Mások megértéséről; Kisnemesek Tajnán)”, Forrás, 2003/1. pp. 117–120. 126.Szabados György: „Gróf Révay József megértéséről”, Hitel, 2001/8. p. 107., 110. „A politika védelmében (Tamás Gáspár Miklós: Törzsi fogalmak I–II.)”, Holmi, 1999/8. pp. 1058–1063. 127.Kovács Gábor: „A politika halála, avagy a diadal veresége”, Beszélő, 2001/7–8. p. 42., 44. 128.Tamás Gáspár Miklós: „Két rosszkedvű válasz”, Élet és Irodalom, 2002. május 3. p. 2.
25 „Böhm, Bartók, Bibó: Az Erdélyi Iskola hatása a bibói munkásságra”, in: Dénes Iván Zoltán (szerk.): A szabadság kis körei: Tanulmányok Bibó István életművéről, Budapest: Osiris Kiadó, 1999. pp. 153–165. 129.Tóth László: „Ravasz László és Bibó István: Kapcsolódási pontok”, in: Dénes Iván Zoltán (szerk.): Megtalálni a szabadság rendjét: Tanulmányok Bibó István életművéről, Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, 2001. p. 267., 289. 130.Tóth-Matolcsi László: Műhely a lehetetlenséghez: Kapcsolódási pontok Bibó István és Ravasz László életművében (Eszmetörténeti Könyvtár, 4.), Budapest: Argumentum Kiadó–Bibó István Szellemi Műhely, 2005. p. 50., 95., 112. 131.Tóth-Matolcsi László: „Ravasz László és Bibó István nemzetértelmezései”, Beszélő, 2005/6–7. p. 156. „Maszkok mögött: Pauler Ákosról”, Világosság, 1999/12. pp. 37–50. 132.Lengyel András: „Az igazság-paradigma megrendülése: Kosztolányi beállítódásának egyik eleméről”, Forrás, 2000/5. p. 81., 88. 133.„Pauler Ákos”, in: Markó László (főszerk.): Új magyar életrajzi lexikon, V. kötet, Budapest: Magyar Könyvklub, é.n. [2004] p. 187. „Az élet mint tett és mű: Prohászka Lajosról”, Világosság, 2000/11–12. pp. 90–103. 134.„Prohászka Lajos”, in: Markó László (főszerk.): Új magyar életrajzi lexikon, V. kötet, Budapest: Magyar Könyvklub, é.n. [2004] p. 476. „Emigrációból emigrációba: Mannheim Károlyról”, in: Fehér Márta–Lendvai L. Ferenc (szerk.): Hársing László 70 éves, Miskolc: E Typographeo Universitatis (Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Philosophica, Tomus VI. Fasciculus 2. Fasciculus Specialis), 2000. pp. 219–237. 135.„Mannheim Károly”, in: Markó László (főszerk.): Új magyar életrajzi lexikon, IV. kötet, Budapest: Magyar Könyvklub, é.n. [2002] p. 467. Magyar filozófia a XX. században: Első rész, Budapest: Áron Kiadó, 2000. 319 p. (szerzőtársak: Hell Judit, Lendvai L. Ferenc) 136.Békés Vera: „A »konstruktív pesszimizmus« forrásvidéke: A magyar tudományos műhelyek »utolsó polihisztorai« a 20. század első felében”, in: Békés Vera (szerk.): A kreativitás mintázatai: Magyar tudósok, magyar intézmények a modernitás kihívásában (Recepció és kreativitás), Budapest: Áron Kiadó, 2004. p.147. 137.Bretter Zoltán: „Századvég vagy századelő? Böhm Károly és Alexander Bernát alternatív műveltségeszményei”, in: Mester Béla–Perecz László (szerk.): Közelítések a magyar filozófia történetéhez: Magyarország és a modernitás (Recepció és kreativitás), Budapest: Áron Kiadó, 2004. p. 280. 138.Filep Tamás Gusztáv: „Utószó”, in: Bartók György: Szellem és rendszer: Válogatott írások (Magyar Minerva), Budapest: Ister Kiadó, 2001. p. 310.
26 139.G. Fodor Gábor: Gondoljuk újra a polgári radikálisokat (Posztmodern politológiák), Budapest: L’Harmattan, 2004. p. 158. 140.G. Fodor Gábor: „Nagyzási hóbort vagy politikai program? A Huszadik Század körének viszonya a liberalizmushoz”, Századvég, 2001/tavasz, p. 145. 141.Hajós, József: “Approaches to the History of Hungarian Philosophy”, Philobiblon (Cluj), Vol. X–XI. (2005–2006), p. 547. 142.Hajós József: „Közelítések a magyar filozófia történetéhez”, Korunk, 2005/6. p. 120. 143.„Halasy-Nagy József”, in: Markó László (főszerk.): Új magyar életrajzi lexikon, III. kötet, Budapest: Magyar Könyvklub, é.n. [2002] p. 60. 144.Karikó Sándor: „Halasy-Nagy József filozófiai örökségéhez”, Valóság, 2002/4. p. 70., 78., újraközölve: in: Szabó Tibor (szerk.): Scientia Potestas: Tanulmányok HalasyNagy József filozófiájáról, Szeged: Lectum Kiadó, 2004. p. 38., 49. 145.Kiss Endre: „Friedrich Nietzsche filozófiája: Monográfia-tervezet”, 2003. http://www.pointernet.pds.hu/kissendre/nietzsche/20050919225508216000000366.ht ml 146.Laczkó Sándor: „A magyar filozófiai műnyelv alakulása (Apáczaitól a XIX. század végéig)”, www.phil-inst.hu/nkfp/laczko.htm 147.Laczkó Sándor: „A magyar filozófiai műnyelv kialakulása: Apáczaitól a XIX–XX. század fordulójáig”, in: Mester Béla–Perecz László (szerk.): Közelítések a magyar filozófia történetéhez: Magyarország és a modernitás (Recepció és kreativitás), Budapest: Áron Kiadó, 2004. p. 79. 148.Laczkó Sándor: „»Boldog az a nép, melynek kertjében nyílnak e rózsák«: Kötet a magyar filozófiai hagyományokról”, Iskolakultúra, 2002/11. p. 107., 110. 149.Mester Béla: „A magyar filozófiatörténet kánonai”, in: Mester Béla: Magyar philosophia: A szenvedelmes dinnyésztől a lázadó Ikaroszig (A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai, IX.), Kolozsvár–Szeged: Pro Philosophia, 2006. p. 18., 22., 288. 150.Mester Béla: „Zalai Béla”, in: Nyíri Kristóf (főszerk.): Magyar Virtuális Enciklopédia, http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/filoz/kant-vita.htm (2005. augusztus) 151.Mariska Zoltán: „Filozófussors – Magyarországon”, Korunk, 2000/12. p. 124., 133. 152.Mészáros András: A felső-magyarországi iskolai filozófia lexikona, Pozsony: Kalligram Könyvkiadó, 2003. p. 66., 157., 200–201. 153.Mészáros András: „A »nem létező” tárgy dimenziói: A magyar(országi) filozófia időés térbeli megoszlásáról«, in: Glatz Ferenc (szerk.): Közgyűlési előadások, 2000: 175 éves a Magyar Tudományos Akadémia (Akadémiai Műhely), I. kötet, Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 2002. p. 76. 154.Mészáros András: „Könnyed játékok és komoly vállalások között: Lakatos Krisztina interjúja”, Új Szó, 2001. július 28. p. 9. 155.Nagy Edit: Áramló tér és álló idő: Palágyi Menyhért tér- és időelmélete tükörként, tükröződésként (Magyar Filozófiatörténeti Könyvtár, III.), Miskolc: Egyetemi Kiadó, 2002. p. 21., 138., második, javított kiadása: Áramló tér és álló idő – gubancokkal: Palágyi Menyhért tér- és időelmélete tükörként és tükröződésként (Magyar Filozófiatörténeti Könyvtár, III.), Miskolc: Bíbor Kiadó, 2003. p. 28., 201. 156.„Palágyi Menyhért”, in: Markó László (főszerk.): Új magyar életrajzi lexikon, V. kötet, Budapest: Magyar Könyvklub, é.n. [2004] p. 41. 157.Somos Róbert: „Filozófia és politika Kornis Gyula munkásságában”, Valóság, 2003/2. p. 63., 77. 158.Somos Róbert: Magyar filozófusok politikai útkeresése Trianon előtt és után, Budapest: Kairosz Kiadó, 2004. p. 64.
27 159.Somos Róbert: „Recepció és kreativitás”, Magyar Filozófiai Szemle, 2005/1–2. p. 302. 160.Szabadfalvi József: „Húsz év a magyar jogbölcseleti tradíció újraértékelésében”, in: Szabadfalvi József (szerk.): Facultas nascitur: 20 éves a jogászképzés Miskolcon, Miskolc: Bíbor Kiadó, 2001. pp. 424–425., 427., 429., újraközölve: in: Szabadfalvi József: A cselekvőségi elmélettől az újrealizmusig: Fejezetek a magyar jogbölcseleti gondolkodás történetéből (Gondolat–Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának kiadványai, 1.), Budapest: Gondolat Kiadó–Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar 2004. p. 247., 249., 251., 252., 253. 161.Szabadfalvi József: Moór Gyula (Magyar Pantheon), Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, 2001. p. 238. 162.Takács Ádám: „Újszászy Kálmán és a filozófia”, Zempléni Múzsa, 2003. február, p. 7., 20. 163.Varga Csaba (összeállította): „Horváth Barna méltatása”, in: Horváth Barna: A géniusz pere: Szókratész és Johanna (Historia Incognita, Bibliotheca Iuridica), Máriabesnyő–Gödöllő: Attraktor, 2003. p. 257. „Üres-e a kamra? Körkérdés a magyar filozófiai hagyományról”, Magyar Tudomány, 2000/8. p. 981. 164.Egyed Péter: „Az erdélyi paradigma”, in: Mester Béla–Perecz László (szerk.): Közelítések a magyar filozófia történetéhez: Magyarország és a modernitás (Recepció és kreativitás), Budapest: Áron Kiadó, 2004. p. 189. 165.Egyed Péter: „Az ismert ismeretlen: Sipos Pál”, in: Sipos Pál: A keresztyén vallásnak és a világosodásnak együtt való terjedéséről (A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai, VIII.), Kolozsvár–Szeged: Pro Philosophia, 2002. p. 9., újraközölve: in: Egyed Péter: Szabadság és szubjektivitás: Filozófiai tanulmányok, esszék, Kolozsvár: Komp-Press Korunk Baráti Társaság, 2003. p. 324., 340., illetve: in: Mészáros András (szerk./red.): Iskolai filozófia Magyarországon a XVI–XIX. században. Školská filozofia v Uhorsku v XVI–XIX. stročí (Dialógus Könyvek. Edícia Dialógy), Pozsony/Bratislava: Kalligram–A Magyar Köztársaság Kulturális Intézete/Kultúrny inštitút Mad’arskej republiky, 2003. p. 136. 166.Egyed Péter: Sipos Pál redivivus, in: Fehér M. István–Veres Ildikó (szerk.): Filozófia és teológia a magyar eszmetörténetben (Magyar Filozófiatörténeti Könyvtár, VII.), Miskolc: Bíbor Kiadó, 2003. p. 305. 167.Fehér M. István: „A hazai filozófia kutatása”, in: Fehér M. István–Veres Ildikó (szerk.): Filozófia és teológia a magyar eszmetörténetben (Magyar Filozófiatörténeti Könyvtár, VII.), Miskolc: Bíbor Kiadó, 2003. p. 15. 168.Kampis György: „A filozófia látásmódjai: Bevezető”, Magyar Tudomány, 2002/3. pp. 263–264. 169.Laczkó Sándor: „A filozófia magyar nyelve”, in: Fehér M. István–Veres Ildikó (szerk.): Filozófia és teológia a magyar eszmetörténetben (Magyar Filozófiatörténeti Könyvtár, VII.), Miskolc: Bíbor Kiadó, 2003. p. 79. 170.Laczkó Sándor: „A magyar filozófiai műnyelv kialakulása: Apáczaitól a XIX–XX. század fordulójáig”, in: Mester Béla–Perecz László (szerk.): Közelítések a magyar filozófia történetéhez: Magyarország és a modernitás (Recepció és kreativitás), Budapest: Áron Kiadó, 2004. p. 76. 171.Mariska Zoltán: „Filozófussors – Magyarországon”, Korunk, 2000/12. p. 124., 133.
28 172.Szabadfalvi József: „Húsz év a magyar jogbölcseleti tradíció újraértékelésében”, in: Szabadfalvi József (szerk.): Facultas nascitur: 20 éves a jogászképzés Miskolcon, Miskolc: Bíbor Kiadó, 2001. p. 430., újraközölve: in: Szabadfalvi József: A cselekvőségi elmélettől az újrealizmusig: Fejezetek a magyar jogbölcseleti gondolkodás történetéből (Gondolat–Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának kiadványai, 1.), Budapest: Gondolat Kiadó–Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar 2004. p. 253. 173.Tonk Márton: „A kantianizmus magyar recepciójának történetéből: Tavaszy Sándor és a kolozsvári Böhm-iskola”, in: Mester Béla–Perecz László (szerk.): Közelítések a magyar filozófia történetéhez: Magyarország és a modernitás (Recepció és kreativitás), Budapest: Áron Kiadó, 2004. p. 251. 174.Ungvári Zrínyi Imre: „Életek és művek rendje: Magyar filozófusok elismerés és kanonizálás között”, Korunk, 2001/12. pp. 68–69., 74. 175.Ungvári Zrínyi Imre: Öntételezés és értéktudat: Böhm Károly filozófiája (A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai, VI. Monográfiák), Kolozsvár–Szeged: Pro Philosophia, 2002. p. 19. „Talpraállás után: Magyar filozófia a kilencvenes években”, Századvég, 2000/ősz, pp. 163– 188., újraközölve: MFT Hírek, 2001/1. pp. 3–21. 176.Kocziszky Éva: „Ex libris”, Élet és Irodalom, 2001. április 27. p. 23. Magyar filozófia a XX. században: Második rész, Budapest: Áron Kiadó, 2001. 338 p. (szerzőtársak: Hell Judit, Lendvai L. Ferenc) 177.Gurka Dezső: „Kalmár László szerepe Lakatos Imre matematikafilozófiájának alakulásában”, in: Békés Vera (szerk.): A kreativitás mintázatai: Magyar tudósok, magyar intézmények a modernitás kihívásában (Recepció és kreativitás), Budapest: Áron Kiadó, 2004. p. 263. 178.Laczkó Sándor: „»Boldog az a nép, melynek kertjében nyílnak e rózsák«: Kötet a magyar filozófiai hagyományokról”, Iskolakultúra, 2002/11. p. 107., 110. 179.Mester Béla: „A magyar filozófiatörténet kánonai”, in: Mester Béla: Magyar philosophia: A szenvedelmes dinnyésztől a lázadó Ikaroszig (A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai, IX.), Kolozsvár–Szeged: Pro Philosophia, 2006. p. 18., 22., 288. 180.Somos Róbert: Magyar filozófusok politikai útkeresése Trianon előtt és után, Budapest: Kairosz Kiadó, 2004. p. 36. 181.Somos Róbert: „Recepció és kreativitás”, Magyar Filozófiai Szemle, 2005/1–2. p. 302. 182.Szabó Tibor: „Budapesti Iskola és/vagy Lukács-iskola?”, Magyar Hírlap, 2004. július 13. p. 16. Szép rendbe foglalva: Arcképvázlatok a magyar filozófia történetéből, Budapest: Ister Kiadó, 2001. 309 p. 183.Dénes Iván Zoltán: „A reálpolitikus, a próféta és a szelíd lényeglátó kísérletei a magyar politikai skizofrénia feloldására”, Beszélő, 2005/6–7. p. 170.
29 184.Dénes Iván Zoltán: „Liberalizmus és nacionalizmus: Szövetségesekből ellenfelek”, Beszélő, 2006/2. p. 62. 185.Gángó Gábor: Eötvös József Uralkodó eszméi: Kontextus és kritika (Eszmetörténeti Könyvtár, 5.), Budapest: Argumentum Kiadó–Bibó István Szellemi Műhely, 2006. p. 96., 327. 186.Hajós, József: “Approaches to the History of Hungarian Philosophy”, Philobiblon (Cluj), Vol. X–XI. (2005–2006), p. 548. 187.Hajós József: „Közelítések a magyar filozófia történetéhez”, Korunk, 2005/6. p. 120. 188.Karikó Sándor: „Halasy-Nagy József filozófiai örökségéhez”, Valóság, 2002/4. p. 70., 78., újraközölve: in: Szabó Tibor (szerk.): Scientia Potestas: Tanulmányok HalasyNagy József filozófiájáról, Szeged: Lectum Kiadó, 2004. p. 38., 49. 189.Kiss Endre: „Friedrich Nietzsche filozófiája: Monográfia-tervezet”, 2003. http://www.pointernet.pds.hu/kissendre/nietzsche/20050919225508216000000366.ht ml 190.Nagy Erzsébet–Pénzes Ferenc (összeállította): Tájékoztató: Bibó István Szellemi Műhely, Szellemi Köztársaságért Alapítvány, Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Politikaelméleti és Politikatörténeti Tanszék, Közpolitikai-közéleti specializáció, h.n. [Budapest–Debrecen]: Argumentum Kiadó nyomdaüzeme, é.n. [2005], p. 5., 35., újraközölve: MFT-Hírek, 2005/1. p. 11. 191.Weiss János–Tillman J. A.–Fehérvári Tamás: „Kívül lenni a hisztérián: Beszélgetés Bibó Istvánról – Forgács Péter Bibó Breviárium című filmje kapcsán”, www.c3.hu/~tillmann/konyvek/ezredvegi/bibo_besz.html, újraközölve: Fehérvári Tamás: „Képtudat és önismeret: Weiss János filozófus, Tillmann J. A. és Fehérvári Tamás esztéta beszélgetése Bibó Istvánról és Forgács Péter filmjéről”, Filmvilág, 2002/6. p. 18. „Az antispekulativitás jegyében: Bibó István filozófiai előföltevéseiről”, in: Dénes Iván Zoltán (szerk.): Megtalálni a szabadság rendjét: Tanulmányok Bibó István életművéről, Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, 2001. pp. 37–55. 192.Balog Iván: „Az Egyetemi előadások helye és szerepe Bibó István életművében”, in: Dénes Iván Zoltán (szerk.): Bibó István egyetemi előadásai, 1942–1949. (Debreceni Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Libri rationis rei publicae, 1.), Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 2004. p. 281., 288. 193.Balog Iván: Politikai hisztériák Közép- és Kelet-Európában: Bibó István fasizmusról, nacionalizmusról, antiszemitizmusról (Eszmetörténeti Könyvtár, 2.), Budapest: Argumentum Kiadó–Bibó István Szellemi Műhely, 2004. p. 66., 198., 281. 194.Kiss Andor: „»Megtalálni a szabadság rendjét«: Bibó István életművéről”, Forrás, 2002/10. pp. 98–100. 195.Kovács Gábor: „Válasz a konferencián elhangzott véleményekre”, in: Dénes Iván Zoltán (szerk.): A szabadság dilemmái: Konferencia Bibó István [1911–1979] emlékére, 2004. április 28–30., www.law.klte.hu/jati/bibo/articles/programjaink/ a_szabadság_dilemmái_konf_besz.htm 196.Lányi Kamilla: „Bibó István harmadik útjai”, Világosság, 2002/2–3. p. 6., 11., 14. „Filozófiai irányzatok és viták a két világháború között”, in: Lackó Miklós (szerk.): Filozófia és kultúra: Írások a modern magyar művelődéstörténet köréből (Társadalom- és
30 művelődéstörténeti tanulmányok, 28.), Budapest: MTA Történettudományi Intézet, 2001. pp. 9–42. 197.Bretter Zoltán: „Ex libris”, Élet és Irodalom, 2002. szeptember 20. p. 23. 198.Kovács Gábor: „Hajnal István pozíciója a pozitivizmus és a szellemtörténet vitájában”, in: Békés Vera (szerk.): A kreativitás mintázatai: Magyar tudósok, magyar intézmények a modernitás kihívásában (Recepció és kreativitás), Budapest: Áron Kiadó, 2004. p. 132., 133., 236. 199.„Pauler Ákos”, in: Markó László (főszerk.): Új magyar életrajzi lexikon, V. kötet, Budapest: Magyar Könyvklub, é.n. [2004] p. 187. „György Lukács, die Lukács-Schule und die Budapester Schule”, in: Frank Benseler–Werner Jung (Hgg.): Lukács 2002. Jahrbuch der Internationalen Georg-Lukács-Gesellschaft, Bielefeld: Aisthesis Verlag, 2002. pp. 165–191. (szerzőtársak: Judit Hell, Ferenc L. Lendvai) 200.Illés László: „Lukács – 2002. Jahrbuch der Internationalen Georg-LukácsGesellschaft. Frank Benseler und Werner Jung (Hrsg. von). Aisthesis Verlag, Bielefeld, 2002, 191; Lukács – 2003. Jahrbuch der Internationalen Georg-LukácsGesellschaft. Frank Benseler und Werner Jung (Hrsg. von). Aisthesis Verlag, Bielefeld, 2003, 167; Sozialismus und Demokratie – Georg Lukács’ Überlegungen zu einem ungelösten Problem. (Lukács György elmélkedései egy megoldatlan problémáról). Ein Kolloquium – 9. Juni 2001. Werner Jung und Antonia Opitz (Hrsg. von). Rosa-Luxemburg-Stiftung Sachen, Leipzig, 2002, 166.”, Helikon, 2004/4. pp. 637–638. 201.Tosel, André: „Az idős Lukács és a Budapesti Iskola”, Eszmélet, 60. (2003), p. 92. „Változatok a magyar filozófiára: A »nemzeti filozófia« filozófiatörténetben”, Magyar Tudomány, 2002/9. pp. 1242–1251.
toposza
a
magyar
202.Mester Béla: „Szontagh Gusztáv és a magyar filozófia fogalmai”, in: Mester Béla– Perecz László (szerk.): Közelítések a magyar filozófia történetéhez: Magyarország és a modernitás (Recepció és kreativitás), Budapest: Áron Kiadó, 2004. p. 39. 203.Mester Béla: „Szontagh Gusztáv »magyar filozófiája«”, in: Mester Béla: Magyar philosophia: A szenvedelmes dinnyésztől a lázadó Ikaroszig (A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai, IX.), Kolozsvár–Szeged: Pro Philosophia, 2006. p. 142., 297. „Túl az iskolafilozófián: A Pauer–Kármán-vitáról”, in: Mészáros András (szerk./red.): Iskolai filozófia Magyarországon a XVI–XIX. században. Školská filozofia v Uhorsku v XVI–XIX. stročí (Dialógus Könyvek. Edícia Dialógy), Pozsony/Bratislava: Kalligram Könyvkiadó–A Magyar Köztársaság Kulturális Intézete/Kultúrny inštitút Mad’arskej republiky, 2003. pp. 145–152. 204.Laczkó Sándor: „Iskolai filozófia Magyarországon a XVI–XIX. században: Nemzetközi filozófiakonferencia, 2002. október 17–19.”, MFT Hírek, 2003/1. p. 15. 205.Mészáros András: „Iskolai filozófia Magyarországon a XVI–XIX. században”, Fórum. Társadalomtudományi Szemle, 2002/3. p. 185.
31
Közelítések a magyar filozófia történetéhez: Magyarország és a modernitás (Recepció és kreativitás), Budapest: Áron Kiadó, 2004. 432 p. (szerkesztés, társszerkesztő: Mester Béla) 206.Mester Béla: „A magyar filozófiatörténet kánonai”, in: Mester Béla: Magyar philosophia: A szenvedelmes dinnyésztől a lázadó Ikaroszig (A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai, IX.), Kolozsvár–Szeged: Pro Philosophia, 2006. p. 22., 293. 207.Tanács János: „A »párhuzamosok problémájának« és a kanti eszmék magyarországi recepciójának sajátosságai a 18. század végén”, in: Palló Gábor (szerk.): A honi Kopernikusz-recepciótól a magyar Nobel-díjakig (Recepció és kreativitás), Budapest: Áron Kiadó, 2004. p. 130. 208.Tonk Márton: „Kolozsvári forráskutatások a magyar nyelvű filozófia területén”, Debreceni Szemle, 2006/1. p. 122. „A filozófia mint följelentés: Budai Ferenc »Rostá«-jának nemzetfölfogása”, in: Dénes Iván Zoltán (szerk.): A szabadság értelme – az értelem szabadsága: Filozófiai és eszmetörténeti tanulmányok, Budapest: Argumentum Kiadó, 2004. pp. 285–298. 209.Dinnyei Béla: „A szabadság értelme – az értelem szabadsága”, Magyar Tudomány, 2004/5. p. 669. 210.Ludassy Mária: „Margináliák”, Holmi, 2004/8. p. 1030. „A magyar bölcselők és a modernitás”, in: Mester Béla–Perecz László (szerk.): Közelítések a magyar filozófia történetéhez: Magyarország és a modernitás (Recepció és kreativitás), Budapest: Áron Kiadó, 2004. pp. 7–16. (szerzőtárs: Mester Béla) 211.Palló Gábor: „Előszó”, in: Palló Gábor (szerk.): Teremtő befogadás: Összefüggések, tanulságok (Recepció és kreativitás), Budapest: Áron Kiadó, 2004. pp. 19–20. 212.Somos Róbert: „Recepció és kreativitás”, Magyar Filozófiai Szemle, 2005/1–2. p. 301. „A magyar filozófiai intézményrendszer kialakulása”, in: Mester Béla–Perecz László (szerk.): Közelítések a magyar filozófia történetéhez: Magyarország és a modernitás (Recepció és kreativitás), Budapest: Áron Kiadó, 2004. pp. 40–74. 213.Dinnyei Béla: „Közelítések a magyar filozófia történetéhez”, Magyar Tudomány, 2004/12. pp. 1448–1449. 214.Hajós, József: “Approaches to the History of Hungarian Philosophy”, Philobiblon (Cluj), Vol. X–XI. (2005–2006), pp. 547–548. 215.Hajós József: „Közelítések a magyar filozófia történetéhez”, Korunk, 2005/6. p. 120. 216.Laczkó Sándor: „A magyar filozófiai műnyelv kialakulása: Apáczaitól a XIX–XX. század fordulójáig”, in: Mester Béla–Perecz László (szerk.): Közelítések a magyar filozófia történetéhez: Magyarország és a modernitás (Recepció és kreativitás), Budapest: Áron Kiadó, 2004. p. 80., 90., 112.
32 217.Mester Béla: „Egyezményes filozófia”, in: Nyíri Kristóf (főszerk.): Magyar Virtuális Enciklopédia, http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/filoz/egyezmenyes_filozofia.htm (2005. augusztus) 218.Mester Béla: „Kant-vita”, in: Nyíri Kristóf (főszerk.): Magyar Virtuális Enciklopédia, http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/filoz/kant-vita.htm (2005. augusztus) 219.Mester Béla: „Magyar karteziánusok”, in: Nyíri Kristóf (főszerk.): Magyar Virtuális Enciklopédia, http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/filoz/magyar_kartezianusok.htm (2005. augusztus) 220.Mester Béla: „Szontagh Gusztáv és a magyar filozófia fogalmai”, in: Mester Béla– Perecz László (szerk.): Közelítések a magyar filozófia történetéhez: Magyarország és a modernitás (Recepció és kreativitás), Budapest: Áron Kiadó, 2004. p. 29. 221.Somos Róbert: „Recepció és kreativitás”, Magyar Filozófiai Szemle, 2005/1–2. pp. 298–299. „Nemzet és filozófia: a német példa”, Világosság, 2004/6. pp. 99–110., újraközölve: Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. XXXII. Sectio Philosophica, 2005. pp. 261–277. 222.Mészáros, Ondrej: „Evidencie a kvázi-evidencie v historiografii tzv. národnej filozofie, III.: Národná filozofia v slovenskom myslení a pokus o riesenie problému“, Filozofia (Bratislava), 2005/10. p. 785., 794.
III. Általános – művek megjelölése nélküli – hivatkozások, köszönetnyilvánítások 1. Balog Iván: Politikai hisztériák Közép- és Kelet-Európában: Bibó István fasizmusról, nacionalizmusról, antiszemitizmusról (Eszmetörténeti Könyvtár, 2.), Budapest: Argumentum Kiadó–Bibó István Szellemi Műhely, 2004. p. 13. 2. Csejtei Dezső: „Bevezető szavak”, Pro Philosophia Füzetek, 30. (2002), p. 130. 3. Cserne Péter: „Gazdaság és jog viszonya a marxista jogelméletben és a jog gazdasági elemzésében”, Jogelméleti Szemle, 2003/4. http://jesz.ajk.elte.hu/cserne16.html, újraközölve: Világosság, 2004/4. p. 49. 4. Dénes Iván Zoltán: „A Bibó István Szellemi Műhely”, Rubicon, 2004/4. p. 56. 5. Dénes Iván Zoltán: „Egy igazságtalanság két értelmezése: Szekfű Gyula és Bibó István a párizsi békeszerződésről”, Magyar Tudomány, 2003/06. p. 738. 6. Dénes Iván Zoltán: „Előszó”, in: Dénes Iván Zoltán (szerk.): A bűnbaktól a realista lényeglátóig: A magyar politikai és tudományos diskurzusok Kossuth-képei, 1849–2002. (Eszmetörténeti Könyvtár, 1.), Budapest: Argumentum Kiadó–Bibó István Szellemi Műhely, 2004. p. 8. 7. Dénes Iván Zoltán: „Előszó”, in: Dénes Iván Zoltán (szerk.): A szabadság értelme – az értelem szabadsága: Filozófiai és eszmetörténeti tanulmányok, Budapest: Argumentum Kiadó, 2004. p. 9. 8. Dénes Iván Zoltán: „Előszó”, in: Dénes Iván Zoltán (szerk.): Politika az erkölcsi minimum mércéjén: Esettanulmányok (Debreceni Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar,
33 Politikaelméleti és Politikatörténeti Tanszék, Libri rationis rei publicae, 2.), Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 2006. p. 8. 9. Dénes Iván Zoltán: „Rövid tartalmi összefoglalás”, in: Dénes Iván Zoltán (szerk.): A szabadság dilemmái: Konferencia Bibó István [1911–1979] emlékére, 2004. április 28– 30., www.law.klte.hu/jati/bibo/articles/programjaink/a_szabadság_dilemmái_konf_ besz.htm 10. Dénes Iván Zoltán: „Vele, nem nélküle: Szabadságértelmezések metszéspontjai”, in: Dénes Iván Zoltán (szerk.): A szabadság értelme – az értelem szabadsága: Filozófiai és eszmetörténeti tanulmányok, Budapest: Argumentum Kiadó, 2004. p. 140. 11. Egyed Péter: „A rendszer. És üzenete (előszó)”, in: Böhm Károly és a „kolozsvári iskola” (A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai, III.), Kolozsvár–Szeged: Pro Philosophia, 2000. p. 8., újraközölve: in: Egyed Péter: Szabadság és szubjektivitás: Filozófiai tanulmányok, esszék, Kolozsvár: Komp-Press Korunk Baráti Társaság, 2003. p. 345. 12. Filep Tamás Gusztáv: „Utószó”, in: Bartók György: Szellem és rendszer: Válogatott írások (Magyar Minerva), Budapest: Ister Kiadó, 2001. p. 311., 314. 13. Gángó Gábor: Eötvös József Uralkodó eszméi: Kontextus és kritika (Eszmetörténeti Könyvtár, 5.), Budapest: Argumentum Kiadó–Bibó István Szellemi Műhely, 2006. p. 14. 14. Kiss László: „Modernizáció, globalizáció és Magyarország: Kerekasztal-beszélgetés”, Esély, 2003/2. p. 103. 15. Kovács Gábor: „A Bibó István Szellemi Műhely”, Regio, 2002/3. p. 140., újraközölve: MFT Hírek, 2003/1. p. 18. 16. Kovács Gábor: Az európai egyensúlytól a kölcsönös szolgáltatások társadalmáig: Bibó István, a politikai gondolkodó (Eszmetörténeti Könyvtár, 3.), Budapest: Argumentum Kiadó–Bibó István Szellemi Műhely, 2004. p. 11. 17. Mester Béla: „A magyar politikafilozófiai gondolkodás változó teoretikus háttere a kiegyezéstől az I. világháború utáni évtizedig: Összefoglaló”, http://www.fil.hu/nkfp/mester.htm 18. Mészáros, Ondrej: „Evidencie a kvázi-evidencie v historiografii tzv. národnej filozofie, II.: O pojme národnej filozofie v mad’arskom myslení“, Filozofia (Bratislava), 2004/7. p. 479. 19. Nagy Erzsébet–Pénzes Ferenc (összeállította): Tájékoztató: Bibó István Szellemi Műhely, Szellemi Köztársaságért Alapítvány, Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Politikaelméleti és Politikatörténeti Tanszék, Közpolitikai-közéleti specializáció, h.n. [Budapest–Debrecen]: Argumentum Kiadó nyomdaüzeme, é.n. [2005], pp. 4–5., 10., újraközölve: MFT-Hírek, 2005/1. p. 10., 11. 20. Sükösd Mihály: „Az esszéírás élvezete”, Mozgó Világ, 1998/3. p. 94. 21. Szabadfalvi József: „Múltidézés: Emlékezés a Magyar Filozófiai Társaság 1942. december 1-jén tartott »Jogfilozófia« című vitaülésére”, Magyar Filozófiai Szemle, 2003/3. p. 406., újraközölve: in: Szabadfalvi József: A cselekvőségi elmélettől az újrealizmusig: Fejezetek a magyar jogbölcseleti gondolkodás történetéből (Gondolat– Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának kiadványai, 1.), Budapest: Gondolat Kiadó–Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2004. p. 165. 22. Tóth-Matolcsi László: Műhely a lehetetlenséghez: Kapcsolódási pontok Bibó István és Ravasz László életművében (Eszmetörténeti Könyvtár, 4.), Budapest: Argumentum Kiadó–Bibó István Szellemi Műhely, 2005. p. 10.
34
Az összes hivatkozás közül idegen nyelvű
Recenziók Közelítések a magyar filozófia történetéhez: Magyarország és a modernitás (Recepció és kreativitás), Budapest: Áron Kiadó, 2004. 432 p. (szerkesztés, szerkesztőtárs: Mester Béla) 1. Hajós, József: “Approaches to the History of Hungarian Philosophy”, Philobiblon (Cluj), Vol. X–XI. (2005–2006), pp. 546–550. 2. Pichler, Tibor: „O mad’arskom filozofickom myslení”, Filozofia (Bratislava), 2005/8. pp. 624–626.
Egyes művekre történő hivatkozások „A »nemzeti filozófia« születése: Egy 1847-es akadémiai vitáról”, Gond, 2. (1992), pp. 29– 35. 3. Mészáros, Ondrej: „Evidencie a kvázi-evidencie v historiografii tzv. národnej filozofie, I.: O pojme národnej filozofie v mad’arskom myslení“, Filozofia (Bratislava), 2004/6. p. 393. „A »nemzeti filozófia« megteremtésének kísérlete az egyezményesek bölcseletében”, in: Darai Lajos (szerk.): A magyar felvilágosodás és osztrák, német kapcsolatai. Die ungarische Aufklärung in ihren österreichischen und deutschen Beziehungen, Gödöllő: GATE Filozófia Tanszék, 1995. pp. 36–67. 4. Landschaft und Landschaftsbildbewertung. Voraussetzungen der Landschaftswahrnehmung. Analyse von Bewertungsverfahren. Technische Universität München, Lehrstuhl für Landschaftsökologie, 2002. http://www.loek.agrar.tumuenchen.de/studium/ws_01/bericht_landschaftsbild.pdf, p. 62. „Böhm Károly nyelve”, Korunk, 1996/12. pp. 54–60., újraközölve: Világosság, 1997/2. pp. 52–58. illetve: in: Böhm Károly és a „kolozsvári iskola” (A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai, III.), Kolozsvár–Szeged: Pro Philosophia, 2000. pp. 165–176. 5. Mészáros, Ondrej: „Evidencie a kvázi-evidencie v historiografii tzv. národnej filozofie, II.: O pojme národnej filozofie v mad’arskom myslení“, Filozofia (Bratislava), 2004/7. p. 468.
35 „A belátásos elmélettől a mezőelméletig. A magyar jogfilozófia fél évszázada: Pikler, Somló, Moór, Horváth”, Századvég, 1998/ősz, pp. 73–94. 6. Szabadfalvi, József: „Neo-Kantian Legal Philosophical Thinking in Hungary”, Зъорник Радова / Recueil des Travaux (Novi Sad), 2003/1–2. p. 272. 7. Szabadfalvi, József: „Portrait-Sketches from the History of Hungarian Neo-Kantian Legal Philosophical Thought”, Acta Juridica Hungarica: Hungarian Journal of Legal Studies, 2003. Vol. 44. Nos. 3–4. p. 245. 8. Szabadfalvi, József: „Revaluation of Hungarian Legal Philosophical Tradition”, Archiv für Rechts- und Sozialphilosophie, 2003. Vol. 89. Heft 2. pp. 164–165., 167–168. 9. Szabadfalvi, József: „Short History of Legal Philosophical Thinking in Hungary until the Mid-Twentieth Century”, Acta Iuridica Cassoviensia 25. Univerzita P. J. Šafárika v Košiciach–Právnická Fakulta, 2004. p. 36. 10. Szabadfalvi, József: „Some Reflections on the Anglo-Saxon Influence in the Hungarian Legal Philosophical Traditions”, Acta Juridica Hungarica: Hungarian Journal of Legal Studies, 2001. Vol. 42. Nos. 1–2. p. 111., 117. 11. Szabadfalvi, József: „The Elements of Sociological Aspect in the Hungarian Legal Thinking until Mid-Twentieth Century”, Kontroll: Law Journal, 2006/1. p. 68. http://www.juris.u-szeged.hu/kontroll/pdf/Kontroll4eng.pdf 12. Szabadfalvi, József: „The Role of the Hungarian Legal Philosophical Tradition in the Renewal of National Legal Culture”, in: Právná kultúra a európsky integračný proces (historické, politicko-právne a filozofické aspekty práva a pravnej kultury) / Law Culture and European Integration Process (historical, political-legal and philosophical aspects of law and legal culture) Zborník vedeckých prác riešitel’ov projektu VEGA a konferenčných príspevkov účastníkov vedeckej konferencie „Právna kultúra a európsky integračný proces”, Právnická Fakulta UPJŠ v Košiciach − november 2004. p. 241., 245− 246., 249. 13. Szabadfalvi, József: „The Spirit of the Common Law in the Hungarian Legal Philosophical Thinking”, HJEAS. Hungarian Journal of English and American Studies, 2003. Vol. 9. No. 2. p. 199., 204. „Hungary, philosophy in”, in: Edward Craig (ed.): Routledge Encyclopedia of Philosophy, vol. 4. London: Routledge, 1998. pp. 567–573. 14. Uffelmann, Dirk: „Aktuelle Themen und Methoden der Philosophiegeschichtsschreibung (mit Schwerpunkt russische Philosophie des 19. und 20. Jahrhunderts)”, http://www.vifaost.de/w/pdf/uffelmann-philosophie.pdf, p. 14., 26. Magyar filozófia a XX. században: Első rész, Budapest: Áron Kiadó, 2000. 319 p. (szerzőtársak: Hell Judit, Lendvai L. Ferenc) 15. Hajós, József: “Approaches to the History of Hungarian Philosophy”, Philobiblon (Cluj), Vol. X–XI. (2005–2006), p. 547. Szép rendbe foglalva: Arcképvázlatok a magyar filozófia történetéből, Budapest: Ister Kiadó, 2001. 309 p.
36 16. Hajós, József: “Approaches to the History of Hungarian Philosophy”, Philobiblon (Cluj), Vol. X–XI. (2005–2006), p. 548. „A magyar filozófiai intézményrendszer kialakulása”, in: Mester Béla–Perecz László (szerk.): Közelítések a magyar filozófia történetéhez: Magyarország és a modernitás (Recepció és kreativitás), Budapest: Áron Kiadó, 2004. pp. 40–74. 17. Hajós, József: “Approaches to the History of Hungarian Philosophy”, Philobiblon (Cluj), Vol. X–XI. (2005–2006), p. 547–548. „Nemzet és filozófia: a német példa”, Világosság, 2004/6. pp. 99–110., újraközölve: Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. XXXII. Sectio Philosophica, 2005. pp. 261–277. 18. Mészáros, Ondrej: „Evidencie a kvázi-evidencie v historiografii tzv. národnej filozofie, III.: Národná filozofia v slovenskom myslení a pokus o riešenie problému“, Filozofia (Bratislava), 2005/10. p. 785., 794.
Általános – művek megjelölése nélküli – hivatkozás, köszönetnyilvánítás 19. Mészáros, Ondrej: „Evidencie a kvázi-evidencie v historiografii tzv. národnej filozofie, II.: O pojme národnej filozofie v mad’arskom myslení“, Filozofia (Bratislava), 2004/7. p. 479.
