Pszichometria fogalmak IX, XI, XII, XV. Fejezet IX. Fejezet

Pszichometria fogalmak IX, XI, XII, XV. Fejezet IX. Fejezet 1. faktorelemzés  Olyan többváltozós statisztikai eljárás, melynek célja a változók közötti kapcsolatok feltárása, illetve a változók redukciója.  Ennek alapjai a köztük lévő átfedések, korrelációk.  Feltáró faktorelemzés  Megerősítő faktorelemzés 2. Kaiser-Meyer-Olkin (KMO) mutató  A faktorelemzés adekváltságát megbecslő mutató.  Ha értéke: o 0,5 alatti – a változók nem alkalmasak faktorelemzésre o 0,5-0,7 – gyenge o 0,7-0,8 – közepes o 0,8 – jó 3. faktorpontszámok (factor score)  Az egyes tételeken elért pontszámokat beszorozzák a faktorsúllyal, majd ezt standardizálják. 4. kovariancia  Két, egymást átfedő, korreláló tétel közös része. 5. Lejtő diagram (scree-plot)  Ez alapján megkapható (Scree-teszt segítségével) a legnagyobb hatékonysággal rendelkező faktorok száma.  X tengely: a faktorok száma  Y tengely: sajátértékek 6. feltáró faktorelemzés  Egy adott teszt vagy tesztek struktúrájának vizsgálata.  A tételeken végzett elemzés megmutatja, hogy a tételek milyen struktúrákba rendeződnek, ami a mérőeszköz skáláinak alapját is képezi.  A faktorsúly-mátrixból kiolvasható, hogy az egyes tételek milyen szoros együttjárást mutatnak a faktorokkal, így megbecsülhető mely tételek milyen súllyal esnek latba az egyes faktorok kialakításánál. 7. megerősítő faktorelemzés  A mérőeszköz tételeinek, skáláinak feltételezett kapcsolatrendszere tesztelhető vele.  Első lépés a hipotetikus struktúra felállítása, mely az elemzés segítségével összevethetővé válik az empirikus adatokból származó struktúrával.  A két struktúra hasonlósága az illeszkedési mutatókból származik. 8. Goodness of Fit Index (GFI)  Illeszkedési mutató, mely a modell varianciájának és kovarianciájának relatív mennyiségét fejezi ki.

1

Pszichometria fogalmak IX, XI, XII, XV. Fejezet 9. Scree-teszt  A legnagyobb hatékonysággal rendelkező faktorok száma kapható meg vele. 10. Structural Equation Modeling  az empirikus adatok felhasználásával a megalkotott teoretikus modell érvényessége tesztelhető vele. 11. Kaiser-kritérium  Ez a faktorok számának legismertebb meghatározása.  Az egynél nagyobb sajátértékek figyelembe vételével történik. 12. Varimax forgatás  A faktorok ortogonális forgatásának egyik módszere.  A kapott faktorok interpretációját segíti azzal, hogy minimalizálja azon változókat, melyek több faktorral is szoros kapcsolatot mutatnak. XI. Fejezet 13. analógiás gondolkodás (mátrixgondolkodás)  A performációs IQ keretein belül mérik.  Lényege, hogy a gyerekeknek a hiányos mátrixtábla üres négyzeteibe kell kikeresnie az odaillő részletet a megadott válaszlehetőségek közül. 14. mozaikpróba  A performációs intelligencia egyik altesztje.  nonverbális, a téri és fluid intelligencia feltárását szolgálja. 15. verbális index  A WISC-IV egyik indexe.  Három alapfeladat adja: o szókincs o közös jelentés o általános megértés 16. munkamemória-index  Betű-szám szekvencia  Számemlékezet  Számolási feladat 17. eduktív képességek – következtetéses logikai képességek  jelentésbeli rendezőelvek felismerése  új belátások  olyan összefüggések azonosítása, melyek első ránézésre nem nyilvánvalóak 18. Nehezített (Raven-féle) Progresszív Mátrixok  APM-I o serdülők és felnőttek o normál intelligencia övezet  APM-II o serdülők és felnőttek o magas intelligencia övezet 2

Pszichometria fogalmak IX, XI, XII, XV. Fejezet 19. feldolgozási sebesség indexe  Áthúzás  Kódolás  Szimbólumkeresés 20. perceptuális készségek indexe  Képi fogalomalkotás  Mozaikpróba  Képkiegészítés  Mátrixgondolkodás 21. intelligencia  „az intelligencia az, amit az intelligenciatesztek mérnek”  Nehéz meghatározni, sokféle definíciója van, melyek vita tárgyát képezik  Néhány dimenziója: o problémamegoldó képesség o gyors felfogóképesség o gondolkodási gyorsaság o okosság 22. reproduktív képességek  információ tárolására, előhívására vonatkozó képességek  verbálisak 23. intelligenciatesztek  Intelligencia mérése  Először Galton  Binet-teszt  Stanford-Binet teszt  I. VH, USA: Army Alpha és Beta  Wechler kérdőívek o WPSSI-III – 2-7 éves korig o WISC-IV – 7-14 éves korig o WAIS-III – 18 éves kortól  Raven-féle progresszív mátrixok 24. Standard Progresszív Mátrixok  Klasszikus (SPM) o serülők, felnőttek o normál intelligencia övezet  Parallel (SPM-P) o klasszikus ismételt felvétele  Plusz (SPM+) o serdülők, felnőttek o normáltól enyhén magasabb intelligenciaövezet 25. képmegnevezés  A WPPSI-III része 3

Pszichometria fogalmak IX, XI, XII, XV. Fejezet 

Akkor vesszük fel, ha valamelyik alapteszt kevéssé alkalmas a gyerek képességeinek felmérésére. 26. képrendezés  WPPSI-III  A performációs intelligencia mérésének egyik altesztje  Egy képrészletet egésszé kell alakítani 27. Színes Progresszív Mátrixok  Klasszikus (CPM) o gyermekek (kb. 6 éves kortól), idősek  Parallel (CPM-P) o Klasszikus újbóli felvétele 28. mentális hányados  Olyan viszonyszám, mely az adott személy saját életkorához mérten fejezi ki az intelligencia alakulását.  Ebből származik maga az intelligencia kvóciens (IQ) fogalma is, melyet Terman vezetett be:  IQ = MK/ÉKx100. 29. szókincspróba  WPPSI-III  A gyereknek ki kell választania a tesztkönyvből a vizsgáló által mondott szó képét. 30. mentális kor  Az határozza meg, hogy a gyermek milyen életkornak megfelelő feladatokat tud megoldani. 31. Wechsler Intelligencia-kérdőív  Három korosztály számára kidolgozott változatból áll: o WPSSI-III – 2-7 éves korig o WISC-IV – 7-14 éves korig o WAIS-III – 18 éves kortól  A kérdőívek általános szabályai közé tartozik a kezdés, a visszafordulás és a pontozás.  Verbális és performációs mutatókat különböztet meg  Az újabb változatok már perceptuális, feldolgozásisebesség és munkamemóriaindexeket is megkülönböztetnek. 32. Mill Hill Szókincsteszt (MHV)  A Raven-féle szókincsteszt egyik változata  verbális megértés és kifejezés mérése 33. WISC-IV  A Wechsler Intelligencia-kérdőív 7-14 éves korosztálynak szánt változata  15 alrész: 10 alap és 5 kiegészítő.  A feladatok alapján 5 index számolható ki:  verbális IQ, perceptuális készségek, feldolgozásisebesség-, minkamemóriaindex, valamit az IQ-összpontszám. 4

Pszichometria fogalmak IX, XI, XII, XV. Fejezet XII. Fejezet 34. bábjáték  Projektív játékdiagnosztikai eljárás  A terápia alapja a gyermek rögtönzött játéka, kell hozzá báb és paraván.  olyan figurákat kell választani, melyek a gyermek mindennapi konfliktusaiban, szorongásában szerepelnek, vagy aminek a szerepébe belevetítheti magát.  Vannak elsődleges (anya, apa, tanár, nagyi), másodlagos (orvos, focista) és jelképes figurák (királyfi). 35. projektív hipotézis  A projektív hipotézisen alapuló indirekt technikával a személyiség olyan mélyebb rétegeit térképezhetjük fel, amelyekhez az egyszerű önjellemzésen alapuló kérdőíves megoldásokkal nehezen férhetnénk hozzá. 36. determináns  azokat a tényezőket tekintjük determinánsoknak, amelyek meghatározottak, más a modellben szereplő tényező nem befolyásolja:  pl. nem, életkor, szocioökonómiai státusz. 37. projektív játékdiagnosztika  A gyermekek félelmeinek, problémáinak feltárására alkalmasak.  Szimbolikus eszközökkel jeleníti meg a különböző problémákat, és a gyerek reakcióból következet a belső konfliktusokra, a problémák gyökereire. o Bábjáték o Világjáték 38. Emberrajzpróba  A projektív rajztesztek egy változata.  Először egy embert rajzoltatunk a v.sz.-el, majd egy ellentétes nemű embert.  Végül egy történetet kell mondani a rajzolt figurákkal  Célja az intelligencia becslése 39. projektív módszerek  A projektív módszerek sokkal inkább a személyiségműködés globális értékelésére alkalmasak, mintsem speciális vonások vagy reakciók feltárására.  Minél strukturálatlanabb az inger, annál szabadabb, kötetlenebb választ kaphatunk az egyéntől.  Az ilyen válaszokban a személyvédekező reakciói kevésbé nyilvánulnak meg, szemben a strukturált mér eszközökben megfogalmazott konkrét kérdéseknél gyakran tapasztalt ellenállással. 40. Farajz-teszt  Projektív rajzteszt 41. projektív rajzteszt  Lényegük az instrukció keretein belüli szabad önkifejezés.  Lehet ember, család, fa, elvarázsolt család, állatok, ház.  A projektív rajzok általános értelemben valamely kognitív struktúra externalizációjaként írhatók le. Értékelésük során a megadott standard 5

Pszichometria fogalmak IX, XI, XII, XV. Fejezet ingermintára (a konkrét rajzfeladatra), a rajzban megnyilvánuló ábrázolási sajátosságokra (pl. vonalvezetés, a kidolgozottság precizitása, színhasználat) és szimbolikus tartalmakra támaszkodhatunk. 42. Rorschach-próba  A Rorschach-próba az egyik legszélesebb körben alkalmazott projektív mér eszköz, amellyel mind az egészséges, mind a szomatikus és pszichés problémákkal küzd kliensek személyiségének struktúrája, pszichodinamikája beleértve a kognitív és affektív jellemzőket, az egofunkciókat, az elhárító mechanizmusokat és a konfliktusokat, valamint a megküzdést kiválóan feltérképezhető.  Ingereit 10 közel szimmetrikus tintafolt jelenti.  A hazai gyakorlatban használatos értékelési rendszer kialakítását Mérei Ferenc készítette el.  A válaszok értékelése az alábbi öt nagy területen történik:  felfogásmód, determináns, tartalom, gyakoriság és különleges reakciók.  A nemzetközi gyakorlatban az Exner-féle kiértékelési rendszer tekinthet a legátfogóbbnak és a legnépszerűbbnek. 43. Ház-Fa-Ember Teszt  A módszert kezdetben az intellektuális képességek mér eszközének gondolták, de a klinikai tapasztalatok alapján később a személyiség feltárásának projektív eszközeként vált széles körben ismertté.  A mér eszköz értelmezésénél általánosan elfogadott, hogy a házrajz a rajzoló otthonát, családi kapcsolatait, a farajz a környezettel való kapcsolatot, az emberrajz pedig a személy társas kapcsolatait szimbolizálja.  A külön lapokra elkészített rajzokról az utótesztben tehetünk fel tisztázó kérdéseket.  Például a házrajz esetében: kinek a háza, kik laknak ebben a házban; mit csinálnak benn; milyen hangulatú ez a ház; milyen itt az este; megfordulnak itt más emberek is? 44. Rosenzweig-féle Frusztrációs Teszt  A történetbefejezési technikák közül a legnépszerűbb eljárás a Rosenzweigféle Frusztrációs Teszt (PFT), amit a hétköznapi stresszből fakadó agresszív jellemzők feltárására dolgoztak ki.  Az eljárás 24 sematikus rajzból áll, mindegyiken két személy látható különféle frusztrációt jelent helyzetekben.  A vizsgálati személyek válaszait két szempont szerint mérlegelik: az agresszió iránya és a reakció típusa. 45. Holtzman Tintafolt Technika  A Rorschach-próba egyszerűbb, csoportosan is felvehető változata 46. szóasszociáció  A szóasszociáción alapuló módszerek lényege, hogy az ingerszavak közé olyanokat is belevegyítenek a felsorolásba, amelyek fokozott érzelmi töltéssel vagy kiemelt jelentőséggel bírnak. Az értelmezés alapját többnyire az 6

Pszichometria fogalmak IX, XI, XII, XV. Fejezet asszociációt tükröz szavak tartalma és ezek reakcióideje jelenti, de sokszor a feszültség testi kifejeződését is figyelembe veszik.  A legjelentősebb szóasszociáción alapuló eljárás a Jung által kialakított 100 szóból álló lista. 47. Jungi Szóasszociáció Teszt  Jung által kidolgozott 100 szóból álló lista olyan pszichológiai komplexusok megragadását célozta, amelyet intellektuális és érzelmi deficitnek nevezett.  Az értékelés során a különböző válaszok típusa is kódolásra kerül:  ellentétes jelentésen alapuló (öreg fiatal)  asszociatív (hosszú türelem)  definitív (tó víz)  állítás (menyasszony soha)  szóismétlés (fa fa)  nincs válasz 48. Szondi-teszt  A teszt a Szondi Lipót-féle ösztönlélektan mér eszköze, mely elmélet alapfeltevése, hogy sorsdöntő választásainkat lappangó ösztönadottságaink irányítják.  A Szondi által kifejlesztett teszt a személy projekciós hajlamaira alapozva, különböző manifeszt ösztönbetegekről (pl. szadista, hisztériás, paranoid szkizofrének) készült fényképek rokonszenv és ellenszenv szerinti kiválasztása nyomán következtet a vizsgálati személy ösztönéletére. 49. Temetikus Appercepciós Teszt (TAT)  A tematikus appercepciós tesztek a vizsgálati személy tudattalan fantáziáinak elemzését és értelmezését segítik azáltal, hogy értékelik a személy képek sorozatáról alkotott történeteit.  A Tematikus Appercepciós Teszt 30 fekete-fehér és egy teljesen üres, fehér táblából áll. Minden képet külön-külön tesznek a vizsgálati személyek elé, és arra kérik őket, hogy találjanak ki hozzájuk olyan történeteket, melyekben leírják a szereplők gondolatait, érzéseit, a történet előzményeit és kimenetelét. 50. mondatbefejezés  Pszichés konfliktusok és alkalmazkodási zavarok feltárása.  40 félbehagyott mondat  életkornak megfelelő változatok 51. történet konstrukció ld. TAT 52. ösztönlélektan ld. Szondi teszt 53. Világjáték  Olyan diagnosztikai terápiás eszköz, melynek során a gyermek felépíti a világot, amiben élni szeretne.  Tartozékai: o Maga a játékeszköz, főleg hétköznapi tárgyak – személyek, állatok, használati tárgyak szimbólumai. o Tálca 7

Pszichometria fogalmak IX, XI, XII, XV. Fejezet 

o Homok A tálca a tengert, a homok a szárazföldet jelképezi, melyre a gyermek felépíti világát.

XV. Fejezet 54. 360 fokos értékelés  A 360 fokos értékelések az egyéni felmérésnél szélesebb körű értékelést tesznek lehetővé, és egyben fontos kiegészítői lehetnek annak.  A 360 fokos értékelés során nem csupán a személyes önértékelés alapján kapott információkat használhatjuk fel, hanem az egyénről mások által adott értékeléseket is.  Ezek a külsődleges értékelések több forrásból származnak, olyanoktól, akik több szinten illetve relációban kapcsolódnak az értékelt személyhez. Így lehetőség adódik arra, hogy ugyanazon dimenziók (pl. kompetenciák) mentén információkat kapjunk a felettesektől éppúgy, mint a személlyel egy szinten dolgozó munkatársaktól, valamint az alatta dolgozó beosztottaktól.  Mivel a 360 fokos értékelés lényeges jellemzője, hogy anonim módon zajlik, így a bizalmasság biztosítása lehetőséget teremt arra, hogy az értékelt személy ezen őszinte visszajelzések alapján mintegy külső tükröt kapva reális ismeretekhez jusson arról, milyen képet is alkotnak róla mások, illetve ez mennyire egyezik a különféle értékelési szinten álló személyek között, valamint mennyire vág egybe a saját magáról alkotott képpel. 55. számítógépes szakértői rendszerek  A számítógépes szakérői rendszerek működési elve és szakértelme annyiból áll, hogy a pszichológusok tudásanyagát olyan formalizált struktúrába rendezve foglalja magában, amelyből egy adott teszt, illetve skála pontszámkiszámítását, standard populációhoz történő viszonyítását, valamint az eredmények bizonyos szintű értelmezését lehetővé tudják tenni. 56. Személy- és munkamegfelelés modell  Ld. könyv 15.2 ábra 57. szervezeti szintű felmérések  A szervezeti szintű tesztelések már nem csupán az egyén, illetve az őt körülvevő szűkebb csoport vizsgálatára fókuszálnak, hanem az egész szervezetre jellemző sajátságok feltárását célozzák.  Ezek közül a módszerek közül a két legáltalánosabban használt eljárás a 360 fokos értékelések, valamint a belső elégedettség. 58. HR-funkciók  A személyzeti tevékenységek alapfunkciói: munkakörelemzés, toborzás és kiválasztás, beillesztés, vezetés és motiválás, teljesítményértékelés, egyéni fejlesztés, karriertervezés, képzés-fejlesztési programok, csapatépítés. 59. online tesztelés  A számítógépes szakértői rendszerek funkcióinak speciális kiegészítéseként fejlesztették ki az úgynevezett internetalapú, vagy online tesztelést. 8

Pszichometria fogalmak IX, XI, XII, XV. Fejezet 



Ez annyiban jelent továbbfejlődést, hogy itt már nincs szükség egyedi szoftverek számítógépre telepítésére, mivel az interneten elérhető site-ok segítségével történhet meg a tesztelésnek gyakorlatilag minden fázisa. Az online tesztelés további nagy előnye, hogy a tesztkitöltés párhuzamos végzésére is lehetőség nyílik.

9