Pszeudo. szenzitív. versus. török gábor. koltai-dietrich gábor

Pszeudo versus

török gábor

koltai-dietrich gábor

szenzitív

török gábor (pszeudo) koltai-dietrich gábor (szenzitív) kiállítása az artézi galériában 1037 Budapest, Kunigunda u. 18. http://www.artezi.hu T: 06 20 496 3408 török Gábor (pszeudo) [email protected] Mobil: 06 30 864 1151 koltai-Dietrich Gábor (szenzitív) [email protected] Mobil: 06 20 445 3502 Megnyitó: 2016. november 5. szombat du 5 óra A kiállítást megnyitja: Sipos Endre művészetfilozófus Nyitva: 2016. november 5 – december 1. Megbeszélt időpontban: 06 30 864 1151

Katalógusterv © Németh Géza

pszeudo versus szenzitív

Koltai-Dietrich Gábor remekül alkalmazza az enkausztika ókori festői eljárást életérzései kivetítéséhez. Képein sejtelmesen rendeződnek a fények és árnyékok. Ősi természeti élményt idézve. Török Gábor már évek óta az időmérés vizuális megjelenítésével foglalkozik. Először grafikusan, majd festői eszközökkel alkotott változatos formájú órákat. Az utóbbi időben a síkbeli alakzatok térbe lendülnek, s plasztikusan rendeződnek. Ílymódon a múlt a jelen és a jövő térbeli transzcendens síkokká transzponálódnak.

Sipos Endre

TÖRÖK GÁBOR – PSZEUDO

Török Gábor (Békéscsaba, 1960.08.19.) tervezőgrafikus, képzőművész és animációs szakértő, a Magyar Képzőművészeti Főiskolán 1991-ben, majd ugyanitt posztgraduális képzés keretében 1994-ben diplomázott. Mestere Zelenák Crescencia, Molnár Kálmán és Felsmann Tamás volt. Leginspirálóbban Bráda Tibor művészete hatott rá. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének és a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének tagja. A Magyar Festészet Napja Alapítvány kurátora. Török Gábor 1996-tól a Duna Televízió grafikai csoportjának vezetője volt. Feladatai közé tartozott a csatorna műsorainak arculata, grafikai megjelenésének kialakítása (főcímek, animációk, CD és DVD borítók, plakátok). Ebben az időszakban készült a Hol volt, hol nem volt mesesorozat, amelyben kreatív animátorként vett részt. Az illusztrációkat Szyknian Wanda készítette, rendezte Macskássy Katalin később Vizi Mária. Jelenleg az MTVA grafikusa.Képzőművészeti tevékenységének középpontjában részben a húros hangszerek állnak. Ő maga zenerajongó, e tárgyban készít pasztellrajzokat, akrill festményeket. A másik dolog, ami érdekli, az idő, az időmérő eszközök, az órák, azoknak is a római számos, analóg számlapjai, amelyeknek új tipográfiai megoldásait festményekben, kollázsokban és palsztikákban jeleníti meg. Ahogyan egy interjúban beszél erről: „Mindenki vágyik arra, hogy az idő rabszolgájából az idő urává váljon, melynek egyik lehetősége, ha az életünket hasznosan éljük.”


Török Gábor képzőművész „Időmérő oltárok” pszeudo festett plasztikus kép műfajú művek A műtárgyak koncepciója: Alapelem az óraszámlap jelölésében alkalmazott római számok, amelyek megjelennek formailag, mint számok, vagy a 3-6-9-12 mennyiségi jelölését alkalmazva a megszokott négy negyedre osztott felület oldalfelezőinél tűnnek fel. A számokat szabad design elemként kezelem, legtöbbször átírt, átfogalmazott formaként jelenítem meg. A betűkarakterek anatómiáját tiszteletben tartva módosítok egy régit, vagy éppen új karaktert hozok létre, mintegy vizuálisan kódolom a látványt. Az oldalfelező tengelyekre pozícionált jelek, téri elemekből állnak. Ezeket sík modulként fogom fel, szerkezeti egységként kezelem, és mint egy tervezett tipográfiai felület, hozom létre a kompozíciót. Végül minden a helyére kerül, csak nem pont úgy néz ki, mint egy óra. Nem is az a cél. Ezek a tárgyak bár időmérőként néznek ki, de sohasem működtek. Inkább az álló időt, az időtlenséget mutatják mutatóval vagy a nélkül. Ha nézzük a tárgyat nem a ketyegő, sürgető idő motoszkál mögötte, hanem a formák harmóniája, tetszetőssége ragad meg. Kreatív formajáték ez a tárgyak megalkotásával. Előfordul esetenként kavics a képeken. „Írott” (festett) kőként épül be a kompozícióba. E természeti tárgy jelenléte, formája és pszichológiai üzenete, belegondolva az előéletére, időtlen mivoltára, az időmérő témával foglalkozó kompozíciókat magasztossá, egyben misztikussá teszi.


Mystic, 60 x 60 cm


A tűz órája, 25 x 25 cm


Időkapu, 2010, 70 x 50 cm


21,25, 40 x 30 cm


Az időn túl, 43 x 30 cm


Azték hangulat, 25 x 25 cm


Bábeli útvesztő, 50 x 30 cm


Fél óra, 25 x 25 cm


Időkapu I., 70 x 50 cm


Időkapu II., 70 x 50 cm


Időtorkolat, 33 x 24 cm


Lábasóra, 100 x 25 cm

koltai-dietrich gábor – szenzitív

Koltai-Dietrich Gábor Szakmai életrajz Született 1964-ben Vácott, mely jelenleg is lakóhelye. A Magyar Képzőművészeti Egyetemen 1989-ben államvizsgázott, majd 1989 és 1992 között ugyanitt mesterkurzust végzett. Mesterei Raszler Károly, Eszik Alajos, Nagy Gábor és Kocsis Imre voltak. 1995 és 1996 között Derkovits – ösztöndíjban részesült. Főbb egyéni kiállításai: 1989: Hincz-gyűjtemény – Vác 1991: Fiatal Művészek Klubja – Budapest 1992: Művelődési Ház – Tata 1994: Greeve Hause – Hamburg 1998: Arcus Galéria – Vác 2003: Görög Templom – Vác 2008: Arcus Galéria – Vác Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Magyar Képző és Iparművészek Szövetségének, valamint a váci Új Szalonnak (Váci Alkotóművészek Egyesülete), amelynek kiállításain folyamatosan szerepelnek munkái. 1990 óta rendszeresen részt vesz a Váci Téli Tárlaton, ahol 1992-ben, 1998-ban, 2003-ban, 2009-ben és 2012-ben fődíjat nyert. „Kezdetben grafikai kísérletekkel foglalkozott. Monokróm alapfelületre, nem rajzolva/ karcolva, hanem formára vágott lemezzel nyomtatott egyszerű geometrikus formákat. Az enkausztika felfedezésével festményeken fejlesztette tovább grafikai kísérleteit. ~ lírai absztrakcióhoz közelítő képeinek jellemzői a minimális festői nyelvezet, faktúragazdagság, monokrómia, formaismétlődés és folyamatszerűség. Ezért a képek szakócaszerű alapformáját kár is volna értelmezni, hisz az nem beszédes. A megfejtés kényszerű keresésénél fontosabb, hogy töprengésre, meditációra késztetnek művei. ~ az utóbbi két-három évben az art brut enkausztikát kisméretű, figurális fragmentumokat tartalmazó képi világgal cserélte fel, továbbra is megőrizve a 60-as évek minimalizmusát, a 80-as évek festői, lírai, de még mindig szűkszavú nyelvezetét.” Bárdosi József

koltai-dietrich TÖRÖKgábor GÁBOR––szenzitív PSZEUDO

Koltai-Dietrich Gábor: Világítótest …Rejtőzködő, egyszerűen beszélő festőnként jellemezhetnénk őt, ha már az első pillanatban nem sejtetne valami mást az a derengés vásznain, amely immáron tíz éve úgy látszik, valósággal megigézte a festőt. Szinte visszavonta mesterségbeli tudását, hogy végig járja felfedezőútját, és bizonyítsa első intuíciójának helytállóságát. Valamely végső szubsztanciára lelt, amelyet önmaga is félve, titkosan bontott ki aprólékos, végsőkig kifinomított eszközeivel. Ha valamely dolgot kellően sokáig és nagy igyekezettel teszünk, mondhatni a megfelelő lelki és szellemi, sőt testi alázattal, akkor abból a tevékenységből egyfajta rituálé, vagy még inkább szertartás válik. Koltai-Dietrich rálelt egy festészeti titokra a fényről való munkájának örvényében, amely a szem észlelésén keresztül a világ konkrét mibenlétére kérdez rá. Minek látszódik a világ most, és miként ábrázolható azzal a jelen idejű tudással, ami rendelkezésre áll, ami kéznél van. Ezt nevezzük valódi kortárs világlátásnak és cselekvésnek. A fény enigmatikus jelenlétéről van szó egyébként, amely a festészet története során már több nagymestert is rabul ejtett, de a névsor összeállításának és a motívumok kigyűjtésének örömét, most meghagyom Önöknek. Jómagam visszatérek az egyszerűséghez, a már-már minimalista Koltai-Dietrich-féle festészeti okfejtéshez. Létünket alapvetően a vertikalitás határozza meg – figyelmeztet Koltai-Dietrich, miközben önmagunkat, és vele minden kivetülésünket a horizontális irányában toltuk el. Ezért dolgaink kies területre értek, ahol már csak a derengés, és nem a fény az úr. És itt, ezen a ponton, Koltai-Dietrich egy gyakorlati, már-már életviteli tanáccsal is szolgál. Mivel most szélesre tárta műterme ajtaját, beleolvashatunk a festészetében kitárulkozó létvitelének „naplójába”, ami őriz egy „feljegyzést”. Miszerint, ha ki akarunk jutni a résből, feljutni a gödörből, akkor előbb dobjuk el, legalábbis, tegyük le az ásót. Lassuljunk le, felejtsük el a gyors megtérüléssel, de kis befektetéssel járó dolgokat, és koncentráljunk a nehezen megvalósítható, azonban nagy előnyökkel járóakra. Mentsük meg magunkat, mielőtt a műszerek alá tolnak, és digitalizálódunk mint számok, mennyiségek, viszonyított értékek. Mielőtt nem maradna más vigasz, csak a folyosó magányában percegő neon. Mielőtt valóban elkövethetetlen lesz az emberi vertikális rehabilitálása. Állítsuk vissza magunkat az emelkedés lassan kivitelezhető, de gyümölcsöző szellemi menetébe. Hölgyeim és Uraim, semmi nem lehet nagyobb, nem lehet magasabb nézőpont, mint örökös, lassan hullámzó, személyes kérdéseink nézőpontja. Például a függőleges ecsetvonások és viasznyomok napi mantrája a fényről, az emberi vertikálisról, amellyel példának okáért Koltai-Dietrich Gábor behúzta magát a kortárs magyar festészet élvonalába. Kurdy Fehér János


Alkony, 70 x 50 cm


Hajnal, 67 x 62 cm


Derengés I., 90 x 95 cm


Derengés II., 90 x 95 cm


Pár I., 40 x 75 cm


Pár II., 40 x 75 cm


Eltünés, 50 x 75 cm


Vibrations, 70 x 110 cm


Parázs, 30 x 40 cm


Verőfény, 50 x 65 cm

Artézi Galéria 1037 Budapest Kunigunda u. 18. http://www.artezi.hu [email protected]

Pszeudo. szenzitív. versus. török gábor. koltai-dietrich gábor

Recommend Documents