PROJEKT CIKLUS MENEDZSMENT KÉZIKÖNYV

PROJEKT CIKLUS MENEDZSMENT KÉZIKÖNYV

MAGYAR ÉS UKRÁN CIVIL SZERVEZETEK RÉSZÉRE KÉPZÉSI PROGRAM PROJEKTFEJLESTÉS ÉS –GENERÁLÁS TÉMÁBAN

A képzési programot az Európai Unió támogatta (HU 2002/000-180-03-01/03 SZ. PHARE Magyar-Ukrán CBC program)

2004 KÉSZÍTETTE: HUMÁN FORRÁS ALAPÍTVÁNY „Transcarpathia” Regionális Fejlesztési Ügynökség

„Magyar és ukrán civil szervezetek részére képzési program lebonyolítása projektfejlesztés és –generálás témában” HU 2002/000-180-03-01/03

Projekt Ciklus Menedzsment kézikönyv

A kézikönyv az alábbi Phare projektek tananyagainak felhasználásával készült:

A képzési tananyag kidolgozásában résztvevő szakértők: Haase Diána Szűcs Róbert Kézy Béla Kézy Béláné Natalia Nosa Szabó István Dr. Rácz Éva Dr. Jeney István

Az anyaggyűjtés lezárása: 2004. szeptember 10. A tananyag kidolgozását, és a hozzá kapcsolódó képzést az Európai Unió támogatta (HU 2002/000-180-031-01/03 sz. PHARE magyarukrán CBC program)

HUMÁN FORRÁS ALAPÍTVÁNY „Transcarpathia” Regionális Fejlesztési Ügynökség

3


Tartalomjegyzék BEVEZETÉS......................................................................................................................................................... 6 1.

A NON-PROFIT SZERVEZETEK TEVÉKENYSÉGEINEK, MŰKÖDÉSÉNEK A BEMUTATÁSA 7 3.1 1.1 A NON-PROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON ......................................................................... 7 1.1.1. A közhasznú jogállás ....................................................................................................................... 9 1.1.2. A kormányzat civil stratégiája, a Nemzeti Civil Alapprogram........................................................ 9 3.2 NON-PROFIT SZERVEZETEK UKRAJNÁBAN .......................................................................................... 11 1.2.1.A non-profit szervezetek osztályozása: ............................................................................................... 11 1.2.2 Non-profit szervezetek létrehozása ..................................................................................................... 13

2 AZ EURÓPAI UNIÓS PROGRAMOK SZEREPE A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS ELŐSEGÍTÉSÉBEN .......................................................................................................................................... 15 3.3 REGIONÁLIS POLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓBAN .................................................................................... 15 2.1.1 A regionális politika kialakulásának lépései................................................................................. 16 1.1.1 A regionális politikát meghatározó alapelvek ............................................................................... 17 3.4 A STRUKTURÁLIS ALAPOK ÉS A KOHÉZIÓS ALAP, MINT A FEJLESZTÉSEK FORRÁSAI .......................... 18 2.1.2 Európai Szociális Alap (European Social Fund – ESF)................................................................ 18 2.1.3 Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (European Agricultural Guarantee and Guidance Fund – EAGGF).......................................................................................................................... 19 2.1.4 Európai Regionális Fejlesztési Alap (European Regional Development Fund (ERDF) ............... 19 2.1.5 Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (Financial Instrument for Fisheries Guidance – FIFG) 20 2.1.6 Kohéziós Alap (Cohesion Fund).................................................................................................... 20 3.5 AZ EURÓPAI UNIÓ HATÁRON ÁTNYÚLÓ PROGRAMJAI ......................................................................... 21 2.1.7 INTERREG közösségi kezdeményezés Magyarországon............................................................... 21 2.1.8 TACIS program ............................................................................................................................. 27 3

A PROJEKT CIKLUS MENEDZSMENT ÉS A LOGIKAI KERETMÁTRIX ................................. 33 3.6 A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ESZKÖZEI ....................................................................................... 33 3.6.1 A sikeres projekt ismérvei ............................................................................................................. 33 3.6.2 Projekt-ciklus Menedzsment.......................................................................................................... 35 3.6.3 Projekttervezési és irányítási eszközök.......................................................................................... 37 3.7 LOGIKAI KERETMÁTRIX MEGKÖZELÍTÉS (LFA).................................................................................. 38 3.7.1 Bevezetés ....................................................................................................................................... 38 3.7.2 Elemzési szakasz............................................................................................................................ 39 3.7.3 Tervezési szakasz........................................................................................................................... 42

4

A PROJEKT OPERATÍV TERVEZÉSE................................................................................................ 48 4.1 KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSE ................................................................................................................ 48 4.1.1 Projektköltségvetés összeállítása .................................................................................................. 48 4.1.2 Cash-flow, illetve likviditástervezés .............................................................................................. 49 4.2 ÜTEMTERV KÉSZÍTÉSE ........................................................................................................................ 49 4.2.1 Ütemtervezés, időtervezés ............................................................................................................. 49 4.2.2 Logikai háló .................................................................................................................................. 50 4.2.3 Kritikus utak módszere – egy példa............................................................................................... 50 4.2.4 Gantt-diagram............................................................................................................................... 51 4.2.5 Ütemterv – egy példa .................................................................................................................... 52 4.3 HUMÁN ERŐFORRÁS TERVEZÉS ........................................................................................................... 56

5

A PROJEKTTŐL A PÁLYÁZAT MEGVALÓSÍTÁSÁIG .................................................................. 58 5.1 5.2

A PÁLYÁZATÍRÁS ÉS A PCM............................................................................................................... 58 A PÁLYÁZAT KIDOLGOZÁSA ............................................................................................................... 59


4


5.2.1 A részletes projektterv kidolgozása ............................................................................................... 59 5.2.2 Az adatlap kitöltése ....................................................................................................................... 59 5.2.3 A pályázati dokumentáció összeállítása ........................................................................................ 60 5.3 A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSA .............................................................................................................. 60 5.3.1 Szerződéskötések ........................................................................................................................... 60 5.3.2 Pénzügyi megvalósítás, kifizetések ................................................................................................ 61 5.3.3 Közbeszerzések.............................................................................................................................. 62 5.3.4 Helyszíni ellenőrzések ................................................................................................................... 63 5.3.5 Tájékoztatás .................................................................................................................................. 65 5.4 PROJEKTMONITORING ......................................................................................................................... 66 5.4.1 Monitoring, értékelés, ellenőrzés .................................................................................................. 66 5.4.2 A monitoringról részletesen .......................................................................................................... 71 5.4.3 Monitoring indikátorok ................................................................................................................. 72 6

ESETTANULMÁNY ................................................................................................................................ 73 6.1 6.2 6.3 6.4 6.5

HELYZETLEÍRÁS ................................................................................................................................. 73 PROBLÉMAFA...................................................................................................................................... 75 CÉLFA ................................................................................................................................................. 76 LOGIKAI KERETTÁBLA ........................................................................................................................ 77 PÁLYÁZAT .......................................................................................................................................... 78


5


Bevezetés A Strukturális Alapok hazai felhasználásának sikere igen jelentős mértékben azon múlik, hogy képesek lesznek-e a legkülönfélébb gazdasági és társadalmi szereplők elegendő jó minőségű, megalapozott projektet felmutatni, amelyeken keresztül egyrészt ténylegesen fel tudjuk szívni a rendelkezésre álló – de nem automatikusan járó – támogatásokat, másrészt valós eredményeket tudunk elérni hazánk fejlődésében. A jó minőségű projekt jól megtervezett és jól végrehajtott projektet jelent. Egy jól előkészített és sikeresen pályázó projekt is elbukhat, ha nem kellő gondossággal zajlik a végrehajtása, ugyanakkor egy rosszul vagy hiányosan megtervezett projekt már a szelekció során elhullik, be sem kerülhet a Strukturális Alapok rendszerébe. Jelen dokumentum a HU 2002/000-180-03-01/03 számú „Magyar és ukrán civil szervezetek részére képzési program lebonyolítása projektfejlesztés és -generálás témában” című projekt keretében kidolgozott Projekt-ciklus Menedzsment kézikönyv, melynek célja a magyar és ukrán civil szervezetek felkészítése sikeres projektek előkészítésére és menedzselésére. A kézikönyv elsődleges feladata a magyar és urán civil szervezetek menedzsment képességeinek javítása, különös tekintettel a projekt-generálás folyamatának hatékonyságára, a projektötletek megfelelő előkészítésére, illetve a megvalósítási folyamat sikeres menedzsmentjére. Ezen képességek fejlesztése különösen fontos a határmenti területen, hiszen Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, hasonlóan az ukrajnai Kárpátalja megyéhez európai és magyar viszonylatban is alacsony életszínvonallal jellemezhető, elmaradott területek közé tartozik. A helyi társadalom, kezdeményezések élénkítése, projektötletek fejlesztési tevékenységekké történő alakítása szükséges előfeltétele a fejlesztési források lehívásának. Ezen megközelítéseknek megfelelően a jelen tananyag egyaránt tárgyalja a projektek tervezésének és végrehajtásának kérdéseit, minden elemnél bemutatva az Európai Unióban elfogadott és alkalmazott módszereket, technikákat, valamint a hazai megvalósítási rendszer egyes elemeit.


6


1. A non-profit szervezetek tevékenységeinek, működésének a bemutatása Jelen fejezet külön-külön mutatja be a magyar és ukrán non-profit szféra sajátosságait, különbözőségeit, illetve a kormányzat civil stratégiáját. 1.1 A non-profit szervezetek Magyarországon Szervezeti megközelítésben a non-profit szektort az alapítványok és egyesületek – illetve a közhasznú társaságok, köztestületek és a közalapítványok összessége alkotja. Jogi szempontból a non-profit szektor a személyegyesülésekből, célvagyont működtető személyegyesülésekből, szervezetekből, továbbá a közcélú vállalkozó non-profit szervezetekből áll. A funkcionalitás oldaláról nézve megállapítható, hogy bizonyos meghatározható funkcióit tekintve a non-profit szektor az állammal átfedésben működik, néhányat az üzleti szektorral vagy a háztartásokkal, bizonyos funkciókat pedig önállóan lát el. A Baltimore-i John Hopkins Egyetem nemzetközi összehasonlító projektje által megfogalmazott definíció tekinthető nemzetközileg a legelfogadottabbnak. E kutatás szerint az alábbi ismérvekkel bíró szervezet tekinthető non-profit szervezetnek: − intézményesültség, − kormányzattól független szervezet, − gazdálkodása eredményét a szervezethez tartozók között fel nem osztó szervezet, − önszerveződésen és öntevékenységen alapuló szervezet, − közvetlen politikai hatalom megszerzését és gyakorlását célul nem kitűző szervezet.1 A non-profit szektor meghatározása során három alapvető kritérium fogalmazható meg. Ilyen a profitosztás tilalma, a nem-kormányzati jelleg és az intézményesültség jogi személlyé válási folyamata. További, kiegészítő jellemzői a non-profit szektort alkotó szervezeteknek az önkéntesség, közjó szolgálata, a pártpolitikai és egyházi hitéleti tevékenység kizárása.2

1

Győrffy Gábor: A non-profit szervezetek ismérvei és tevékenységük. Alapfokú kézikönyv civil szervezetek számára. NIOK-Soros, Budapest, 1995, 21. o.

2

Kuti Éva: Hívjuk talán non-profitnak…Nonprofit Kutatócsoport, Budapest, 1988, 14-15.o.


7


Társadalmi szervezet Az Magyar Köztársaságban az 1989. évi II. törvény - Egyesülési törvény (Etv.) szerint mindenkinek joga van arra, hogy másokkal szervezeteket, közösségeket hozzon létre, illetve ilyen szerveződések tevékenységében részt vegyen. E jog gyakorlását csak szűk körben korlátozza a joganyag. Az ily módón, önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet nyilvántartott tagsággal bír, az alapszabályban megfogalmazott célok mentén fejti ki tevékenységét és ebből a célból szervezi tagságát. Elsődlegesen gazdasági, vállalkozási tevékenység végzése céljából társadalmi szervezet nem alapítható, de a társadalmi szervezet a létesítő okiratban rögzített céljai megvalósítása érdekében akadálytalanul folytathat gazdasági tevékenységet. Az alapítvány Alapítványt a Polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezései szerint magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság hozhat létre csak tartós közérdekű célra, elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható. Az alapítványok esetében sincs azonban akadálya annak, hogy a tartós közérdekű, az alapítvány célja szerinti tevékenység kiegészítéseként, annak veszélyeztetése nélkül vállalkozási tevékenységet folytassanak. A működés alapját az alapítói vagyon adja, melyhez nyílt alapítvány esetén további adományok társulhatnak, tehát amennyiben az alapító okiratban meghatározott feltételek engedik, bárki csatlakozhat. Zárt alapítványról beszélünk abban az esetben, ha az alapító az alapító okiratban kizárja az alapítványhoz való csatlakozás esélyét. A közalapítvány A közalapítvány az alapítványok egy speciális típusa, amit az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat vagy kisebbségi önkormányzat képviselőtestülete hozhat létre, valamely közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása érdekében. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a felsorolt szervek alapítványt csak közalapítványi formában létesíthetnek. Mint minden egyéb alapítvány, a közalapítvány is a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre és itt is természetes a jogi személy státusz. A közhasznú társaság A közhasznú társaság a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló tevékenységet rendszeresen végző jogi személy. Üzletszerű gazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében folytathat. A gazdasági tevékenység eredményeként képződő nyereség nem osztható fel a társaság tagjai között, hanem azt az alaptevékenységre, közhasznú tevékenységre kell visszaforgatni.


8


A köztestület A köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező, jogi személyiségű szervezet, a közfeladat ellátásához szükséges jogokkal rendelkezik, és ezeket önigazgatás útján érvényesíti. Törvényi előírás szerint bizonyos tevékenységek csak köztestület tagjaként láthatók el. Ilyen például az orvosi vagy az ügyvédi tevékenység. A köztestületek által ellátott közfeladatok közérdekűek, nincs akadálya nyilvánosságra hozataluknak.

A közhasznú jogállás A non-profit szektor életében a „közhasznú” jelzőnek 1998. január 1-jétől, a Közhasznú szervezetekről szóló törvény (Khtv). hatálybalépése óta van kiemelt szerepe. A közhasznú szervezetek nyilvántartásba vétele a szervezet székhelye szerint illetékes megyei bíróságon történik, melyhez szükséges az elérni kívánt közhasznúsági fokozat megjelölése a benyújtott kérelemben. A közhasznú szervezet legfelsőbb szerve, valamint ügyintéző és képviseleti szerve vonatkozásában a non-profit törvény szigorú összeférhetetlenségi előírásokat tartalmaz, amelyekkel kapcsolatban alapszabályi rendelkezés szükséges. A közhasznúsági törvénnyel kapcsolatos problémák: − A törvény nem tölti be a non-profit szektor átfogó jogi szabályozásának funkcióját, − A törvénnyel az állami kedvezmények normatív jogosultja nem az alapítvány, vagy a társadalmi szervezet, hanem a közhasznú szervezet: a jogalkotási, illetve –alkalmazási folyamat a nem közhasznú civil szervezetek kedvezményeinek visszavonására irányul, − A közhasznú jogállás megszerzésével kapcsolatos bírósági eljárásban túlsúlyban vannak a formális kritériumok a valóságos, érdemi feltételekkel szemben, − A Khtv. rögzíti a nyereségfelosztás tilalmát, de nem részletezi tartalmát, nincs korlátja és igazi célja a beszámolók nyilvánosságának.

A kormányzat civil stratégiája, a Nemzeti Civil Alapprogram A 2002 májusában elfogadott „Cselekedni most és mindeniért” kormányprogram II., a civil társadalommal foglalkozó fejezete „Az autonóm civil társadalmat partnernek tekintő állam” címet viseli. Az autonómia szó használatával a kormány kimondja, hogy tiszteletben tartja a civil társadalom önállóságát, kormányzattól való függetlenségét. A kormányprogram tehát a közös ügyekért tenni kész, a kormányzattal partneri viszonyban működő civil társadalom igényét fogalmazza meg. HUMÁN FORRÁS ALAPÍTVÁNY „Transcarpathia” Regionális Fejlesztési Ügynökség

9


A két oldal szereplői ennek szellemében tették meg a társadalmi párbeszéd kialakulása felé vezető út első lépéseit, hiszen mindkét fél számára egyértelmű, hogy a civil társadalom normális működése elképzelhetetlen a megfelelő állami feltételrendszer biztosítása nélkül. A kormányzat felelőssége a működést lehetővé tévő, segítő jogi háttér biztosítása és esélyteremtés az anyagi források elérésére. Gyenge lábakon álló, létfenntartási gondokkal küszködő civil szervezetek ugyanis nem képesek feladataik ellátására, állami és önkormányzati feladatok átvállalására pedig végképp nem. Ez a párbeszéd adta a kormányzat civil stratégiájának és a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvényének előkészítésének alapját is. A civil társadalmi párbeszéd a szaktárcák által képviselt ágazati ügyekben, a megyék és az önkormányzatok szintjén is törekvés és elvárás, ugyanis a civil szervezetek többsége a helyi önkormányzat területén fejti ki elsődlegesen tevékenységét. A szakági szervezetek pedig elsősorban a tárcákkal működnek együtt, a párbeszéd ennek megfelelően többszintű, tartalma sokirányú. A kormányzati stratégia lefekteti, hogy a „civil társadalom szerveződéseinek életritmusa nem követheti a választási ciklusokat. A civil társadalom jelentősége éppen onnan való, hogy működése független a mindenkori kormánytól.” A civil stratégia felismeri, hogy az állami funkciók gyakorlásának hatékonyságát javítja a közfeladatok ellátásának társadalmasítása, az állami szervek és intézmények együttműködése a civil szektorral. A szektor legfontosabb problémái a következők: − a civil társadalom sokrétűsége miatt lehetetlen egységes módszert találni a problémáik megoldására, − a civil szektor bevételén belül a költségvetési források aránya elmarad az európai uniós országokétól, − a politikai függőség érzete eltérő mértékben ugyan, de növeli a szektor megosztottságát. A kormány állást foglalt a civil szervezetek részére biztosított források nagyságrendjének érezhető javítása mellett, célul tűzte ki a stratégia, hogy a kormányzati ciklus végére a szektor összbevételén belül a költségvetési eredetű elérje az európai uniós országokban tapasztalt támogatási mérték alsó határát, a 40%-ot. A Kormány elhatározta az éves költségvetési törvényben nevesített támogatások felülvizsgálatát, így a Nemzeti Alapprogramról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy az Alapprogram működési támogatásaihoz nem juthatnak hozzá azon civil szervezetek, amelyek állami költségvetésből nevesítetten kapnak működési támogatást. A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény megteremti a civil szervezetek normatív alapú támogatásának lehetőségét és kizárja azt, hogy az Alapprogram támogatásaihoz egyedileg, pályázaton és normatív rendszeren keresztül jussanak hozzá a kedvezményezettek. Az Országgyűlés 2003. június 23-án fogadta el a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvényt, melynek jelentősége abban áll, hogy forrásaival jelentős állami támogatást biztosít a civil társadalom számára a legfontosabb társadalmi, kormányzati feladatok eredményes megvalósításában való közreműködéshez, a civil társadalmi önszerveződés elősegítéséhez. A Nemzeti HUMÁN FORRÁS ALAPÍTVÁNY „Transcarpathia” Regionális Fejlesztési Ügynökség

10


Civil Alapprogram nem más, mint egy új típusú támogatási, pályázati rendszer, amely évi mintegy 7 milliárd forint plusz forrást jelent a civil szektornak. A Nemzeti Civil Alapprogrammal egy átlátható, költségvetési forrásautomatizmusra épülő, elsősorban működési költségeket biztosító támogatási rendszer jött létre, amely nagymértékben elősegíti a szféra megerősödését, előre vetítve ezzel az állami feladatok minél nagyobb mértékű átvállalásának lehetőségét. A Nemzeti Civil Alapprogram olyan támogatási formát jelent, amely számos civil szervezet számára a programfinanszírozású pályázati pénzekhez történő hozzáférést teszi lehetővé. A költségvetési törvény sorain a tárcák és intézményeik nagy részénél találhatók olyan források, amelyek különböző programok megvalósítását, finanszírozását szolgálják. Az Alapprogram által biztosított működési támogatás nélkül azonban sok kis civil szervezet számára ezek a források sosem válnának hozzáférhetővé, mivel a pályázati pénzösszegek felhasználására jogszabályban előírt elszámolási kötelezettség nem engedi, hogy ezeket a forrásokat a kedvezményezettek a támogatási szerződésben rögzített céltól eltérően használják fel. A Nemzeti Civil Alapprogrammal kapcsolatos http://www.nca.hu/ Internetes oldalon található.

részletes

tájékoztatás

a

Non-profit szervezetek Ukrajnában Ukrajnában a „Társasági adó módosításáról” szóló törvény definiálja az intézetek és szervezetek fogalmát aszerint, hogy gazdasági és szociális tevékenységeik értelmében jogosultak-e a non-profit státuszra. Ennek megfelelően léteznek például − Jótékonysági szervezetek − Alkotói közösségek − Oktatási intézmények − Egészségvédelem. Ezen szervezeteknek lehetőségükben áll a fent említett törvény szerint adózni. A non-profit szervezeti státusz elérésének előfeltétele az, hogy a szervezet bekerüljön a non-profit szervezetek és intézmények regiszterébe. A non-profit szervezetek és intézmények regisztere (a továbbiakban: Regiszter), azon non-profit szervezetek összegyűjtésének, rendszerezésének és adatkezelésének automatikus rendszere, melyek a fent említett törvény 7.11-es pontja alapján ,tevékenységből származó nyereségre nem jogosultak, tehát nincs ilyen jellegű adózás kötelezettségük.

1.2.1.A non-profit szervezetek osztályozása: A non-profit szervezetek hivatalos formáit a 2000. évi CCCLV. sz. „Az ukrán adózási rendről szóló” kormányrendelet szabályozza. Az állami adóhatóság egy több számjegyű kódrendszert vezetett be az intézmények és szervezetek nyilvántartására, ez alapján a következő csoportok különíthetőek el. HUMÁN FORRÁS ALAPÍTVÁNY „Transcarpathia” Regionális Fejlesztési Ügynökség

11


Az első csoport: 0001– Az ukrán államhatóság 0002 jellemző - Állami intézmények, szervezetek, melyeket a központi költségvetés finanszíroz 0003 jellemző – Önkormányzati testületek 0004 jellemző - Önkormányzatok által létrehozott intézmények, szervezetek melyeket központi költségvetés finanszíroz Második csoport: 0005 jellemző – Jótékonysági alapítványok (szervezetek), törvény meghatározott rendben létrehozva jótékonysági tevékenység céljából.

által

0006 jellemző – Természetvédelemmel, egészségüggyel, amatőr sporttal, kultúrával, oktatással és tudománnyal kapcsolatos tevékenységekre létrehozott civil szervezetek. 0007 jellemző – Alkotói közösségek 0008 jellemző – Politikai pártok 0014 jellemző – Kutató intézetek és III – IV akkreditációs szinttől magasabb fokú oktatási intézmények, melyek az állami regiszter tudományos intézeteihez tartoznak, és állami támogatásban részesülnek. Harmadik csoport: 0009 jellemző – Nyugdíjalapok 0010 jellemző – hitelszövetkezetek Negyedik csoport: 0011 jellemző – Minden olyan egyéb jogi személy, - az ukrán „Társasági adóról szóló törvény” „b” paragrafusának definíciója szerint -, melyeknek tevékenysége előre nem látható módon haszonszerzésre irányul. Ötödik csoport: 0012 jellemző – Szövetkezetek, társulások, és jogi személyek egyéb társulásai, melyek nem folytatnak gazdasági tevékenységet, A társulás célja valamilyen gazdasági tevékenység folyamatos koordinálása, de nincs ráhatással a tagok termelési és kereskedelmi tevékenységeire. Hatodik csoport: HUMÁN FORRÁS ALAPÍTVÁNY „Transcarpathia” Regionális Fejlesztési Ügynökség

12


0013 jellemző – Egyházak, egyházi szervezetek Hetedik csoport: 0015 jellemző – Házépítő szövetkezetek, lakóközösségek

1.2.2 Non-profit szervezetek létrehozása Non-profit szervezetet alapíthat természetes személy, ha betöltötte a 18. életévét (ifjúsági szervezeteknél – 15. életév), jogi személy és állami intézmények. Az ukrán állami hatóságok testületei, állami és közületi cégek, intézmények és szervezetek, melyeket a költségvetés finanszíroz, nem lehetnek jótékonysági szervezetek alapítói. A non-profit szervezetek annak a törvényhozásnak megfelelően kapják meg a jogi személyiségi státuszt, amely a működését és tevékenységi körét meghatározza. Politikai pártok, polgári szervezetek és a nemzetközi polgári szervezetek regisztrálását kötelező megtenni, ezt az ukrán Igazságügyi Minisztérium végzi. Ugyanezen Minisztérium, valamint az állami intézmények helyi képviseletei és a települési önkormányzati tanács intézi a polgári szerveztek nyilvántartását. A bejegyzést a médiában közzé kell tenni. Az egyházak és szervezetek állami regisztrációját regionálisan, Kijev és Szevasztopol városi adminisztrációja hajtja végre, a Krími Köztársaságban pedig a kormány. A jogi személyiséggel rendelkező társaságokat a szervezeti és jogi formájuktól függően Ukrajna Gazdasági Kódexe és az ukrán jog 2003. 05. 15.-én meghozott „A jogi és természetes személyek állami regisztrálásáról” szóló törvény szerint regisztrálják. A Kereskedelmi Kamara állami regisztrálását az Igazságügyi Minisztérium végzi, az ukrán jogi szabályoknak megfelelően az „Ukrajna Kereskedelmi Kamarájáról” szóló 1997. 12. 02.-án meghozott 671/97-VR számú törvény szerint. Állami regisztrációjuk után a non-profit szervezetek statisztikai, nyugdíjbiztosítási, illetve kereskedelmi szövetségbeli regisztrációját is el kell végezni. Fő tevékenységek A non-profit szervezetek általában valamilyen jótékony célú segítségnyújtást, kulturális, tudományos, oktatási és egyéb, a társadalom szükségleteit kielégítő szolgáltatói tevékenység folytatására jönnek létre. Az alapító okiratnak tartalmaznia kell a non-profit szervezetek tevékenységeinek teljes listáját. A tevékenységei közt nem szerepelhet értékesítési tevékenység a „A Társasági adóról” szóló törvény 7. cikkelyének 7.11. és 7.11.1. pontjának „c” és „d” bekezdése szerint azon személyek részére, akik nem alapítói, részesei vagy tagjai ezen non-profit szervezeteknek.


13


Közhasznúság A magyar szabályozástól eltérően, Ukrajnában nincs pontosan körülhatárolható definíciója a „közhasznú státusznak”. A non-profit szervezetek adókiváltságokat élveznek (nem fizetnek eredmény utáni adót, mint ahogy nem származik bevétel sem a tevékenységükből). A gazdasági társaságok természetesen nyújthatnak támogatást non-porfit szervezeteknek. A támogatott összegnek az előző évi adózott eredmény 4%-ig fennálló részét költségként elszámolhatják. A támogatásnak az ezen felüli része pedig a vállalkozás adózott eredményét növeli. Non-profit szervezetek támogatásának állami stratégiája Ukrajnában még nem született nemzeti program a non-profit szervezetek támogatására. Minden minisztériumnak, vagy állami bizottságnak, mely rendelkezik valamilyen pénzalap felett, megvan a saját programja, amiknek teljesítésében szerepet kapnak a non-profit szervezetek is. Ezeknek a programoknak a listáját állandó jelleggel frissítik. A lista elkészítésénél szükséges felkérni minden érintett minisztériumot és állami bizottságot. A programok tartalmát főleg a regionális és a helyi hatóságok dolgozzák ki, de a programokhoz rendelt összegek általában alacsonyak.(A finanszírozás mértéke függ a program jellegétől és nagyságrendjéről, de a legtöbb esetben néhány ezer grivnya nagyságú) Ebből kifolyólag a legtöbb non-profit szervezet különböző segélyprogramok (hazai vagy külföldi) végrehajtásából tartja fenn magát. Az Ukrajnába érkező segélyek mennyisége jelentős, de az egyes projekteknél már csak kevés összeg realizálódik. Kivételt jelentenek ez alól az Európai Bizottság programjai. Ezek a programok azonban főként a helyi önkormányzatokat és azok intézményeit célozzák meg. A non-profit szervezetek nagytöbbsége azonban nem pályázhat Európai Uniós programokra, csak partnerként szerepelhet. Talán a jövőben megváltozik a helyzet, és az ukrán civil szervezeteknek is lehetőségük lesz EU-s programokban részt venni, nemcsak mint partner, hanem projektgazdaként is.


14


2 Az Európai Uniós programok szerepe a határon átnyúló együttműködés elősegítésében Regionális politika az Európai Unióban A regionális politika alapvetően állami politika; mindig a Kormányzat felelőssége, hogy lehetőségeihez mérten mérsékelje az adott országon belüli térségi különbségeket, biztosítva ezen keresztül az állampolgárok számára az esélyegyenlőséget. A XX. században végbemenő gazdasági folyamatok eredményeképpen a legtöbb országban komoly fejlődésbeli különbségek alakultak ki az egyes térségek között, és az is hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a szabad verseny, a piaci körülmények ezeket a különbségeket nemhogy nem mérséklik, hanem inkább a mélyülésük irányába hatnak. Az Európai Unióban a gazdasági integráció előrehaladása révén a résztvevő európai országok fokozatosan egyetlen gazdasági egységgé váltak. Nem meglepő tehát, hogy az egyébként is meglévő területi problémák a Közösség szintjén is megjelentek, sőt, még inkább nyilvánvalóvá, a különbségek pedig mélyebbekké váltak. A Közösség szintjén jelentkező területi különbségek, problémák egyértelműen indokolják a regionális politika közösségi szintre emelését, az országok – illetve a szegényebb és gazdagabb térségek – közötti jövedelem-újraelosztás szükségességét. Különösen azért, mert a közösségen belüli szabad tényezőáramlás az eltérő fejlettségi szinten levő, így különböző termelékenységű térségek között az erőforrások egyirányú áramlását eredményezheti, ami pedig az elmaradott térségek további leszakadásához vezethet. A gyakorlati tapasztalatok sajnos azt mutatják, hogy az integrációs folyamat annál inkább polarizál, minél inkább eltérő az abban résztvevő tagországok gazdasági fejlettségi foka és gazdasági szerkezete; a fejlődés ugyanis az eleve fejlettebb, gazdagabb területeken koncentrálódik. Az integráció önmagában tehát inkább kiélezi, mint kiegyenlíti a térségek közötti fejlettségi különbségeket, amelyek kompenzációs mechanizmusok alkalmazása nélkül súlyos, egy-egy országon belül nem tapasztalható méreteket is ölthetnek. Ennek megfelelően tehát az Európai Közösségek (később Európai Unió) gyakorlatilag a tagországok határait átlépve próbálta, és próbálja érvényre juttatni és jelentős forrásokkal támogatni a társadalmi-gazdasági kohézió, a fejlettségbeli különbségek kiegyenlítésének elvét. Mára a regionális politika a közös költségvetésben elfoglalt közel 40 százalékos súlyával előlépett az egyik legfontosabb közös politikává. A regionális politika egyik alapelve az, hogy a gazdagabb térségek jövedelmük egy részét átcsoportosítják a szegényebb térségek segítése érdekében; a különbség azonban az állami területpolitikától az, hogy az EU-ban az átcsoportosítás általában egy más országbeli régió javára történik. Ennek megfelelően vannak a HUMÁN FORRÁS ALAPÍTVÁNY „Transcarpathia” Regionális Fejlesztési Ügynökség

15


területpolitikának nettó befizető tagállamai, amelyek többet fizetnek be az EU közös költségvetésbe, mint amennyi forráshoz onnan juthatnak, és vannak nettó kedvezményezettjei, amely országok pedig jóval több forráshoz jutnak, mint amennyit befizetnek. Mégis úgy tűnik, hogy a folyamatosan felerősödő viták ellenére jelenleg valamennyi tagállam számára elfogadott, hogy szükség van közösségi szintű regionális politikára.

2.1.1 A regionális politika kialakulásának lépései Bár az Európai Közösségek már az alapcéljai között is megjelenítette a fejlettségbeli különbségek mérséklésének szükségességét, eleinte közösségi szinten nem voltak olyan mélyek a különbségek, amelyeket az adott tagállamok jelentős külső segítség nélkül nem lettek volna képesek kezelni. Az 1973-as bővítéssel, amikor a két viszonylag fejlett ország, az Egyesült Királyság és Dánia mellett a rendkívül elmaradott Írország is a Közösségek tagjává vált. Írország egy főre jutó GDP-je a csatlakozása pillanatában éppen hogy csak elérte a közösségi átlag 60 százalékát, ami gyorsan nyilvánvalóvá válik, hogy a célok deklarálása mellett szükséges kialakítani egy – a fejlettségbeli különbségek mérséklésére alkalmas eszközrendszert. Az egyik nagyon fontos eleme ennek a folyamatnak egy kifejezetten regionális fejlesztési célú közösségi szintű pénzalap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF – European Regional Development Fund) létrehozása volt 1975-ben. A nyolcvanas évek bővítései újabb jelentős lökést adtak a közösségi regionális politika fejlődésének: 1981-ben Görögország, majd 1986-ban Spanyolország és Portugália lépett be az Európai Közösségbe. Ezen országok mindegyikénél az egy főre jutó GDP jóval a közösségi átlag 70 százalék alatt maradt, rendkívüli mértékben kibővült tehát a közösségen belül a súlyosan elmaradott térségek köre. Az EK bővülésével párhuzamosan kiéleződő fejlettségbeli különbségek olyan kihívások elé állították a Közösségeket, amelyekre sorozatos reformlépésekkel reagált. Ezek a reformlépések fokozatosan vezettek el ahhoz, amit ma az EU-ban regionális politikának neveznek. A regionális politika első jelentős, összehangolt, és tényleges változásokat eredményező reformja 1988-ban zajlott le. A reform közvetlen kiváltója volt részben az említett déli bővítés, részben pedig az egységes belső piac megteremtését célul kitűző Egységes Európai Okmány megjelenése volt. Azt mondhatjuk, hogy az 1988-as reform során bevezetett reformok meghatározták az európai Unió ma ismert regionális politikájának a legfontosabb kereteit. A legfontosabb reformlépések az alábbiak voltak: •

A strukturális politika tényleges gazdasági hatásokat kiváltó eszközökkel történő motiválása;

•

A tagállamok támogatásának hosszabb távú programokhoz kapcsolása az egyedi projektek támogatása helyett;


16


•

A regionális szint szerepének erősítése a strukturális politika megvalósításában.

•

A rendelkezésre álló támogatási keretek jelentős növelése;

•

Prioritást élvező célterületek meghatározása.

Az újabb reformlépésekre 1993-ban került sor; ezeknek közvetlen előzménye az egységes belső piac létrejötte, a Maastrichti Szerződés elfogadása és életbe lépése volt, melynek nyomán az Európai Közösségeket felváltotta az Európai Unió, s a monetáris unió megteremtése megfogalmazódott, mint alapvető célkitűzés. Az 1993as reform legfontosabb elemei az alábbiak: •

A regionális politika súlyának további növekedése (a regionális politika költségvetési súlyát tekintve az Unió egyik legfontosabb közösségi politikájává vált);

•

A rendelkezésre álló erőforrások nagyobb fokú összpontosítása a legkevésbé fejlett térségekre.

•

Kohéziós Alap létrehozása, amely az unió legkevésbé fejlett tagállamainak (és nem térségeinek!) monetáris unióra való felkészítését szolgálta.

Legutóbb átfogó reformlépésekre az Agenda 2000 nyomán került sor, mely a jelenlegi – 2000-2006 közötti programozási periódust megelőzően jelölte ki a szükségesnek tartott változásokat. (Egyébként az újabb változásokat az is váltotta ki, hogy látható közelségbe került az Európai Unió újabb, Közép-Kelet Európa irányába történő bővítése). Az AGENDA 2000-ben felvetett változások egyike a koncentráció további fokozása, melynek keretében egyrészt célul tűzték ki, hogy a támogatható térségek lakossága nem haladhatja meg az EU összlakosságának 40 százalékát (szemben a korábbi 51 százalékkal), másrészt 7-ről 3-ra csökkentették a prioritást élvező célterületek, 13-ról 4-re pedig a közösségi kezdeményezésű programok számát, ezáltal sokkal áttekinthetőbb rendszert kialakítva. Végül, de nem utolsósorban, az Agenda 2000 irányozott elő először strukturális támogatásokat az új tagállamok számára. A 2007 utáni regionális politika valószínűleg csak elveiben fog hasonlítani a jelenlegihez, mivel a 2004 előtt csatlakozott tagországok egyetértenek abban, hogy a kibõvített Unióban a jelenlegi rendszer nem tartható fenn a mostani kedvezményezetteket és a donor országokat érintõ pénzügyi kihatások miatt.

1.1.1 A regionális politikát meghatározó alapelvek A Strukturális Alapok működését négy fő alapelv határozza meg: a koncentráció, a programozás, a partnerség és az addícionalitás. A koncentráció esetében két dimenziót különíthetünk el. Az egyik azt célozza, hogy a különböző forrásokból származó támogatásokat együtt, összefogva, koncentráltan használják fel. Ennek megfelelően a Strukturális Alapokból finanszírozott fejlesztési programok nagy részét is egyidejűleg több Alap finanszírozza, vagyis úgynevezett integrált programokról beszélhetünk. A koncentráció másik dimenziója szerint a rendelkezésre álló erőforrásokat oda kell összpontosítani, ahol arra a legnagyobb HUMÁN FORRÁS ALAPÍTVÁNY „Transcarpathia” Regionális Fejlesztési Ügynökség

17


szükség van; vagyis a forrásoknak a kiemelt célterületekre és a leginkább elmaradott régiókba irányuló koncentrációját jelenti. Ez jelenik meg a Strukturális Alapok célkitűzéseinek rendszerében is. A programozás elve a korábbi széttöredezett, projektalapú finanszírozást váltotta föl. Ennek alapgondolata, hogy egy komplex fejlesztési program összhatása sokkal jelentősebb, mint a külön finanszírozott kisebb projekteké. Így a Strukturális Alapok támogatásainak felhasználása a területrendszer egészét, vagy annak valamely alrendszerét érintő fejlesztési programokon keresztül valósul meg. A partnerség elvét szintén két dimenzióban értelmezhetjük. A vertikális partnerség a tagállam és az Unió, valamint a tagállamon belül a különböző hierarchikus szintek partnerként való együttműködését jelenti. A horizontális partnerség az egy adott szinten levő társadalmi-gazdasági partnerek egyenrangú bevonását jelenti a fejlesztési programok kidolgozásába, előkészítésébe és végrehajtásába. A horizontális partnerség természetesen nem azt jelenti, hogy a fejlesztés során minden érintett céljai, elképzelései maradéktalanul megvalósuljanak. A horizontális partnerség célja sokkal inkább a fejlesztési programok legitimálása, elfogadtatása; vagyis annak a társadalmi bázisnak a megteremtése, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a közpolitika által vezérelt program beilleszkedhessen a gazdasági-társadalmi környezetbe. Az addícionalitás elve szerint a Közösség által nyújtott támogatásoknak többletként kell megjelennie a tagállamokban, vagyis olyan fejlesztéseket kell finanszírozniuk, amelyek egyébként nem valósultak volna meg. Ez a megközelítés megfelel a közös regionális politika orientáló jellegének. Az addícionalitás elve praktikusan két dolgot jelent: egyrészt a tagállam egy adott célra fordított kiadásai nem csökkenhetnek a közösségi támogatás érkezésével (a nemzeti pénz nem váltható ki), másrészt a közösségi finanszírozásnál minden esetben előírják a nemzeti részesedés meglétét, vagyis kizárólag közösségi forrásból való finanszírozás nincsen. A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap, mint a fejlesztések forrásai A regionális politika célkitűzéseinek megvalósítása, az elmaradott térségek felzárkóztatása elképzelhetetlen lenne megfelelő eszközök nélkül. Az Európai Unióban a közös regionális politika megvalósításának finanszírozási hátterét a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap biztosítják. A Strukturális Alapok összefoglaló megnevezés, alatta négy különböző alapot értünk.

2.1.2 Európai Szociális Alap (European Social Fund – ESF) A Strukturális Alapok közül elsőként az Európai Szociális Alap jött létre 1960-ban, még a Római Szerződés rendelkezései alapján. Az alap elsősorban foglalkoztatáspolitikai, humán erőforrás-fejlesztési célkitűzések megvalósítását szolgálja. Elsődlegesen az európai munkavállalók versenyképesebbé tételére irányul, növelni kívánja térbeli és szakmai mobilitásukat, azaz az egységes belső piac egyik legjelentősebb gyengesége, a munkaerő immobilitása ellen veszi fel a harcot. HUMÁN FORRÁS ALAPÍTVÁNY „Transcarpathia” Regionális Fejlesztési Ügynökség

18


Az alap korai megjelenése elsősorban azzal magyarázható, hogy kezdetben a regionális problémákat kizárólag a munkanélküliségben látták. Az évtizedek során a Szociális Alap tevékenysége kibővült és finomodott, s ma már jóval több a munkanélküliség elleni küzdelem eszközénél. Az Alap, amellett, hogy elősegíti a tartósan munkanélküliek szakmai integrációját, támogatja a szakképzési, előképzési, alapképzési rendszerek és képzési, foglalkoztatási, támogatási struktúrák fejlesztését, a foglalkoztatáspolitikai szaktanácsadást, a humán erőforrás kapacitások növelését a kutatás-fejlesztésben. Fontos célkitűzése továbbá a vállalkozói készségek fejlesztése, a vállalkozóvá válás ösztönzése. Mindemellett kiemelten kezeli a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelmet, támogatja a fiatalok beilleszkedését a munkaerőpiacba. Szintén elsődleges céljai között szerepel az egyenlő esélyek biztosítása és a nők részvételének növelése a munkaerőpiacon.

2.1.3 Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (European Agricultural Guarantee and Guidance Fund – EAGGF) Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap szintén a Római Szerződés rendelkezési alapján született meg 1962-ben. Ennek az alapnak az Orientációs Szekcióját soroljuk a Strukturális Alapok közé. Az alap másik része (Garancia fejezet) a közös agrárpolitikához (KAP) tartozó mezőgazdasági támogatásokat tartalmazza. A KAP célja eredetileg csak a mezőgazdasággal foglalkozók jövedelmének biztosítása és az agrártermékek piacának stabilizálása volt. Később folyamatosan jelentek meg az agrárfejlesztést, a mezőgazdaság modernizációját és a termelés diverzifikációját, az agrárnépesség humán erőforrásfejlesztését, a mezőgazdaság strukturális átalakulását, és végül a vidékfejlesztést szolgáló elemek.

2.1.4 Európai Regionális Fejlesztési Alap (European Regional Development Fund (ERDF) Mint ahogyan azt a fentiekben röviden bemutattuk, a Szociális Alap és a Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap kezdetben csak közvetve, a mezőgazdasági és foglalkoztatáspolitikai intézkedések támogatásán keresztül szolgált regionális fejlesztési célokat. 1972-ben született meg aztán a döntés Európai Regionális Fejlesztési Alap létrehozásáról, mely már a nevében is egyértelműen utal arra, hogy milyen célokat szolgál. Az Alap 1975-ben kezdte meg működését. Elsődleges célja a Közösségen belül a regionális egyenlőtlenségek csökkentése, a gazdaság szerkezetváltásának elősegítése. Ezzel összhangban az Alap az alábbi típusú intézkedések megvalósítása támogatható: •

munkahelyteremtő beruházások,

•

az infrastruktúra fejlesztése,

•

helyi fejlesztéseket,

•

a kis- és középvállalkozások fejlesztése,


19


•

a technológia transzferek, az innovációk és a kutatás-fejlesztés előmozdítása,

•

termelő infrastruktúra, információtechnológia fejlesztése, beruházás-támogatás.

Mindezek mellett az Alap kiemelt figyelmet szentel a nemek közötti esélyegyenlőség kérdésének, valamint a környezetvédelemnek, és külön is támogatja a határokon átnyúló, interregionális programokat.

2.1.5 Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (Financial Instrument for Fisheries Guidance – FIFG) A bemutatott három alap 1993-ban egészült ki a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközzel. Az alapok közül mind méretét, mind jelentőségét tekintve ez a legkisebb. Kialakulásának hátterében a Közösség tengeri halászati politikájának átalakulása áll. A Közösséget alapító Római Szerződés a tagállamok parti vizeit közös vizeknek nyilvánította, azaz a tengeri halászat szabályozása a Közösség hatáskörébe került. Azonban sajnálatos módon a közös vizek halállománya a túlhalászás folytán drámai módon lecsökkent, aminek nyomán beavatkozásra volt szükség. A megoldást részben a halászati kvóták rendszerének bevezetése jelentette, ez azonban önmagában nem oldotta meg azt a problémát, hogy az érintett tagállamok halászati kapacitásai jelentősen meghaladták (meghaladják a fenntartható lehalászás indokolta szintet. Ezért a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz amellett, hogy fejlesztési alapként támogatja a halászati és a hozzá kapcsolódó feldolgozóipari fejlesztéseket, igyekszik minél inkább ösztönözni és segíteni a partmenti térségek gazdaságának diverzifikálását, a halászatnak egyéb gazdasági tevékenységekkel való kiváltását.

2.1.6 Kohéziós Alap (Cohesion Fund) A Strukturális Alapok mellett szólni szükséges az Európai Unió egy további – fejlesztési célokat szolgáló – alapjáról, a Kohéziós Alapról. Hangsúlyozni kell, hogy ez az alap nem tartozik a Strukturális Alapok közé, célkitűzései és felhasználásának módja is különbözik azokétól. A Kohéziós Alap létrehozásának hátterében a monetáris integráció, a közös európai pénz bevezetése áll. Az 1992-es Maastrichti Szerződés jelölte ki a Gazdasági és Monetáris Unió (Economic and Monetary Union – EMU) ütemtervét. A sikeres pénzügyi integráció alapfeltételének a részt vevő tagállamok gazdaságpolitikájának és makrogazdaságának összehangolását, konvergenciáját tartották. Ennek megfelelően az EMU-ban való részvételt számos fontos kritérium teljesítéséhez kötötték. Szempontunkból a legfontosabb a költségvetési kritérium volt, amely azt írta elő, hogy a költségvetési deficit nem haladhatja meg a GDP 3 %-át, az államadósság pedig a GDP 60 %-át (ez utóbbi vonatkozásában azonban elegendő a megfelelő ütemű csökkenő tendencia is). Nem nehéz belátni, hogy ezen kritériumok teljesítése a tagállamoktól a központi költségvetési kiadások jelentős visszafogását követeli meg, ami a tagállamok központi nagyberuházásainak késlekedéséhez, vagy akár meghiúsulásához HUMÁN FORRÁS ALAPÍTVÁNY „Transcarpathia” Regionális Fejlesztési Ügynökség

20


vezethet. Az ilyen beruházások elmaradása pedig a szegényebb, elmaradottabb országok további leszakadását eredményezheti. Mivel e beruházások jelentős része a közlekedési infrastruktúrát érinti, a késedelem veszélyezteti az úgynevezett Transzeurópai Hálózatok, vagyis a közösség infrastrukturális hálózatának kiépítését, fejlesztését is. E hatások kompenzálására született meg a Kohéziós Alap, amely a négy leginkább elmaradott tagállam – Görögország, Írország, Portugália és Spanyolország – számára nyújt támogatást nagyléptékű, 50 millió euró feletti infrastrukturális és környezetvédelmi projektek megvalósításához (autópályák, repülőterek, csatornahálózatok, szennyvíztisztítók kiépítése stb.). A Kohéziós Alap tehát tagállami szinten finanszíroz, és nem komplex programokat, hanem (nagy volumenű) egyedi fejlesztési projekteket. Ugyanakkor jellemző a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap támogatásainak összehangolása is az érintett országokban. Az Európai Unió határon átnyúló programjai

2.1.7 INTERREG közösségi kezdeményezés Magyarországon Az INTERREG együttműködést, mely egy az Európai Unió 4 Közösségi Kezdeményezése közül, 1989-ben kezdeményezte az Európai Bizottság azzal a céllal, hogy ösztönözze a régiók együttműködését az Unió belső határai mentén. (Az INTERREG akroníma az Inter és Regions szavak megfelelő szótagjaiból áll össze.) Az INTERREG kezdeményezéseket – szemben a regionális és egyéb strukturális programokkal – az Európai Bizottság javasolja a Tagállamoknak, mint az egész európai térség fejlesztése és kohéziója szempontjából alapvetően fontos együttműködési területeket. A fő gondolat az volt, hogy közösen dolgozzanak ki megoldásokat a határok által kettészelt, de földrajzilag egységes területek problémáira. Ezzel keretet biztosítottak egy határokat átívelő, kölcsönös kapcsolat- és intézményrendszer kialakításához, amely bizonyos mértékben képes volt enyhíteni a periférikus területek hátrányosságait. Ezzel megalapozták az egységes belső piac és a határok nélküli Európa további fejlődését. A program későbbi szakaszaiban pedig különös figyelmet fordítottak a Közösséggel határos, európai országok határmenti területei és az Unió hasonló adottságú régiói közötti együttműködésre. A kezdeményezés egyik célja az volt, hogy csökkentsék az EU külső és belső határai mentén fekvő területek viszonylagos fejletlenségét. A lemaradás oka a nemzeti és az uniós gazdaságtól való viszonylagos elszigeteltségből adódott. A másik cél, hogy ezzel egyidejűleg felkészítsék a külső határmenti területeket arra a speciális szerepre, amelyet az egyesített uniós piac perifériáján töltenek be. Ugyanekkor kezdték meg a Közösség külső határai mentén fekvő nem tagállamokkal való együttműködés módjának kidolgozását is. Az Európai Unió meghatároz egy pénzkeretet és meghatározza a kezdeményezések átfogó céljait és prioritásait, amely alapján az előre definiált határ menti és makrotérségeket alkotó EU Tagállamok (az érintett szomszédos nem EU tagállamok HUMÁN FORRÁS ALAPÍTVÁNY „Transcarpathia” Regionális Fejlesztési Ügynökség

21


támogatásával) közös, részletes javaslatot nyújtanak be az Európai Bizottsághoz (Közösségi Kezdeményezési Programok, CIP). A programok szabályszerű végrehajtásáért és a kezdeményezések céljainak elérésért a Tagállamok által programonként kinevezett/felállított közös Irányító Hatóságok felelősek. Szemben a nemzeti és regionális programokkal, az INTERREG együttműködés nem önálló adminisztratív struktúrákkal, önálló jogrendszerrel rendelkező területeken jön létre. Ezzel összefüggésben a határon átnyúló karaktere alapján megállapodásokban rögzített szabályok szerint járnak el az adott feladatra (programra) kinevezett intézmények. Az INTERREG legújabb fázisa a 2000-2006 közötti időszakra vonatkozik, amelynek irányelveit 2000 áprilisában hagyta jóvá az Európai Bizottság. A kezdeményezés olyan transz-európai együttműködéseket támogat, melyek biztosítják az Unió teljes területén a harmonikus és kiegyenlített fejlődést. A megfogalmazott célok megvalósítását az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) támogatják 4,875 milliárd euróval, melyet az A, B és C elemek között 67%, 27% és 6% arányban osztanak el. Magyarország esetében ezek az arányok 85%, 9% és 6%. Ezek a célok a Közösségen belüli gazdasági és társadalmi kapcsolatok elmélyítésével és a régiók ill. nemzetek közötti, valamint a határok menti együttműködés serkentésével az Unió egészének kiegyensúlyozott és fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődésének biztosítását szolgálják. Emellett kiemelt figyelmet fordítanak a periférikus területekkel és a 2004-től új taggá váló szomszédos államokkal való szorosabb együttműködésre. Az INTERREG kezdeményezés 3 alapvető – és egymástól elsősorban az együttműködési területében különböző formája: 1. Határmenti együttműködés: INTERREG IIIA A III A elem a legtámogatottabb a kezdeményezés elemei közül. A 2000 és 2006 közötti időszakra az INTERREG III teljes költségvetésének 67%-át fordítják ennek az elemnek a támogatására, mintegy 3,3 milliárd eurót. Az A elemen belül minden NUTS 3 szintű. • résztvevő területek: két (egyes esetekben három) ország határ-menti megyéi (NUTS III szint) •

átfogó célok: határon átnyúló gazdasági és szociális kapcsolatok fejlesztése

• beavatkozás fő területei: KKV együttműködés, helyi gazdaságfejlesztési kapcsolatok, város és vidékfejlesztés, emberi erőforrás fejlesztés (K+F, kultúra, egészségügy, oktatás), környezetvédelem, megújuló energia, közlekedési, információs és vízügyi együttműködés, jogi és közigazgatási együttműködés, stb. (beruházások és kisebb részben tanulmányok, stb.) 2. Transznacionális együttműködés: INTERREG IIIB Az INTERREG III/B elem már nem regionális, hanem magasabb szintű területi integrációt segítő nemzetközi együttműködést támogat. A fő szempont, hogy HUMÁN FORRÁS ALAPÍTVÁNY „Transcarpathia” Regionális Fejlesztési Ügynökség

22


megvalósítsa a fenntartható, kiegyensúlyozott, többcentrumú fejlődést az Unió teljes területén, kiegészítve azt a csatlakozni kívánó államokkal és még távolabbi perifériákkal. Minden egyes makrorégió maga dolgozta ki a programozást a jelenlegi támogatási időszakra a következőkben felsorolásra kerülő prioritások alapján. Ez az elem a második legtámogatottabb része a kezdeményezésnek. A 13 makrorégió a teljes költségvetés 27 %-ával, mintegy 1,3 milliárd euróval támogatja a tagok saját programozású kooperációjának megvalósulását. A legnagyobb összeggel (330 millió euró) az északnyugat- európai makrorégió (Egyesült Királyság, Írország, Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Németország, Svájc) nemzetközi szintű együttműködését támogatja. A Magyarországot is magába foglaló CADSES térség 132 millió euró támogatásban részesül. • résztvevő területek: Európát 13 egymást néhol átfedő makro-térségre osztották. Magyarország (teljes területe) a Közép Európát és a Balkánt magába foglaló térségben vesz részt az együttműködésben (CADSES program) • átfogó célok: országok feletti, transznacionális együttműködés az európai térség területi integrációjának elősegítésére • beavatkozás fő területei: transznacionális fejlesztési stratégiák közös kidolgozása, hatékony és fenntartható európai közlekedési hálózat kialakítása, az információs társadalomhoz való kapcsolódás elősegítése, környezetvédelmi együttműködés, a kulturális és természeti erőforrások védelme, különös tekintettel a vízgazdálkodásra, stb. (főleg tanulmányok, koncepciók, tervek, szoftverek, stb., továbbá kisebb infrastrukturális beruházások) 3 INTERREGionális együttműködés: INTERREG IIIC Az INTERREG III C lehetőséget biztosít egymástól távol eső régiók együttműködésére az Európai Unió teljes területén, beleértve a szigeti és a legperiférikusabb területeket is. Lehetőség nyílik a csatlakozásra váró és a harmadik országokkal való együttműködésre is. Az EU regionális politikájának megvalósítása érdekében támogatja a tapasztalatcserét és hálózatépítést. • résztvevő területek: az ország egész területéről vehetnek részt szervezetek a programban, partnereik pedig Európa teljes területéről származhatnak • átfogó célok: a regionális fejlesztés és kohézió stratégiájának és eszközeinek fejlesztése Európa teljes területét felölelő együttműködésen keresztül A Közösségi Kezdeményezések az Unió fejlesztési céljainak közvetlen megvalósítására törekszenek, céljaik – és részben az alkalmazott menedzsment módszerek – ezért meglehetősen speciálisak: nemzeti fejlesztési elképzelésekkel és struktúrákkal szemben európai szintű, transznacionális, határokon átívelő szempontokat helyeznek előtérbe. Ez szemben áll azzal a gyakorlattal, hogy a végrehajtásért a Tagállamok felelősek, ők állítják fel, illetve választják ki a programok menedzselésért felelős Végrehajtó Hatóságokat és az egyéb menedzsment szervezeteket. A Közösségi Kezdeményezések az unió fejlesztési céljainak közvetlen megvalósítására törekszenek, céljaik – és részben az alkalmazott menedzsment HUMÁN FORRÁS ALAPÍTVÁNY „Transcarpathia” Regionális Fejlesztési Ügynökség

23


módszerek – ezért meglehetősen speciálisak: nemzeti fejlesztési elképzelésekkel és struktúrákkal szemben európai szintű, transznacionális, határokon átívelő szempontokat helyeznek előtérbe. Ez szemben áll azzal a gyakorlattal, hogy a végrehajtásért a Tagállamok felelősek, ők állítják fel, illetve választják ki a programok menedzselésért felelős Végrehajtó Hatóságokat és az egyéb menedzsment szervezeteket. INTERREG programok Magyarországon 2004-2006: Magyarország összesen 8 INTERREG (IIIA, IIIB, IIIC) programban vesz részt 20042006 között. Mivel a programok jellege, tartalma erősen különböző, ezért a programok végrehajtásával kapcsolatos feladatok is erősen eltérőek lesznek. A magyar kormány és az Európai Bizottság hivatalos levelezése alapján az INTERREG programokkal kapcsolatban az irányító hatósági feladatok a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatalba kerülnek. Az előkészítő munka, majd a program végrehajtásának koordinálására és elvégzésre az 1998-ban létrehozott INTERREG Titkárság bázisán egy önálló INTERREG Iroda került létrehozásra a VÁTI Területfejlesztési Igazgatóságán. Fontos szempont, hogy azon programok esetében is (2 belső INTERREG IIIA program, INTERREG IIIB CADSES és INTERREG IIIC), amelyekben nem Magyarország adja az Irányító Hatóságot, fontos feladatokat kell megoldania az INTERREG programokért felelős szervezetnek: társfinanszírozás, információ, projektfejlesztés, projektek kiválasztásában való közreműködés, programértékelés egyes esetekben akár kifizetések ellenőrzése. Program neve

INTERREG III A, Határ menti együttműködés

Program célja

Határon átnyúló gazdasági és szociális kapcsolatok fejlesztése

Résztvevő területek

Két (egyes esetekben három) ország határ menti megyéi

Költségvetés

Az INTERREG III programokban történő magyarországi részvételre allokált forrás kb. 85%-a

Magyarországi részvétel

Magyarország-Szlovákia-Ukrajna Szomszédsági Program,

(NUTS III szint)

Magyarország-Románia és Magyarország-Szerbia Montenegró Határ menti Együttműködési Program, Szlovénia-Magyarország-Horvátország Program, Ausztria-Magyarország INTERREG Kezdeményezési Program

Program neve

Szomszédsági IIIA

Közösségi

INTERREG III B, Transznacionális együttműködés


24


Program célja

Országok feletti, transznacionális együttműködés az európai térség területi integrációjának elősegítésére.


Európát 13 makro-térségre osztották, Magyarország teljes területe a Közép-Európát és a Balkánt magába foglaló térségben vesz részt ilyen együttműködésben (CADSES térség).

Költségvetés

Az INTERREG III programokban történő magyarországi részvételre allokált forrás kb. 9%-a.


INTERREG IIIB CADSES

Program neve

INTERREG III C, Interregionális együttműködés

Program célja

A regionális fejlesztés és kohézió stratégiájának és eszközeinek fejlesztése Európa teljes területét felölelő együttműködésen keresztül.


Magyarország egész területéről vehetnek részt szervezetek a programban, partnereik pedig Európa teljes területéről származhatnak.

Költségvetés



INTERREG IIIC Kelet

Program neve

ESPON program, Európai Területi Tervezési Megfigyelő Hálózat /kis méretű, horizontális jellegű szakmai kezdeményezés/

Program célja

Területfejlesztéssel kapcsolatos kutatási, tervezési együttműködésen keresztüli kapcsolatteremtés a területfejlesztés szakmai szervezetei között


Magyarország egész területe

Költségvetés



ESPON program

Program neve

INTERACT program, /kis méretű, speciális, szakmai jellegű program/


25


Program célja

Az INTERREG programok megvalósítása során a területfejlesztés, a határ menti, transznacionális és interregionális együttműködések terén felhalmozódott tapasztalat átadása, hasznosítása


Magyarország egész területe

Költségvetés



INTERACT program


26


2.1.8 TACIS program A TACIS Program a Szovjetunió felbomlása után alakult 13 új független állammal működik együtt. A TACIS legfőbb célja társulások létrehozása és együttműködés kiépítése a haszonélvező országok szervezetei és EU partnereik között. Támogatott prioritási területek: − állami vállalatok átszervezése és a magánszektor fejlesztése; − mezőgazdaság; − infrastruktúra; − nukleáris biztonság és környezetvédelem; − közigazgatási reformok; szociális ellátás; − oktatás. A TACIS forrásait know-how és eszközök biztosítására fordítják. A szükséges knowhow többségét EU szervezetek és cégek szakértelméből merítik, azonban hangsúlyt fektetnek a helyi ismeretek feltárására, illetve hasznosítására is. A TACIS kedvezményezett országai: Azerbajdzsán, Belorusszia, Grúzia, Kazahsztán, Kürgezisztán, Moldávia, Mongólia, Orosz Föderáció, Örményország, Tádzsikisztán, Türkménia, Ukrajna, Üzbegisztán. A program 1991 óta nyújt vissza nem térítendő pénzügyi támogatást Kelet-Európa és Közép-Ázsia 13 országának (ezek a volt Szovjetunió országai), a társadalmigazdasági átalakulás segítése érdekében. Az 1991-1999 között nyújtott összes támogatás mintegy 4,2 milliárd eurót tett ki. A fő támogatási területek 2000-től: − intézményi, jogi és közigazgatási reform; − magánszektor és gazdasági fejlesztés; − társadalmi változások; környezetvédelem; − vidéki gazdaság; − nukleáris biztonság. A TACIS Cross-Border Cooperation programja keretében Kelet-Európában - a határmenti együttműködésre építve - a FÁK tagállamai valamint a visegrádi államok és a FÁK tagállamai közötti határmenti régiók is pályázhatnak. A projektekben részt vehetnek közhasznú társaságok, és más non-profit szervezetek, valamint regionális oktatási központok. A projekt két résztvevője közül egyik a FÁK tagállamaiból, a másik a visegrádi államokból kell, hogy kikerüljön. EU államok képviselői is részt vehetnek további partnerekként. HUMÁN FORRÁS ALAPÍTVÁNY „Transcarpathia” Regionális Fejlesztési Ügynökség

27


A TACIS CBC program két elemet tartalmaz. Egyrészt a kis projektek támogatására létrehozott alapot (Tacis CBC Small Project Facility), amely 18 hónapos határidejű projekteket tartalmaz (projektenként max. 200.000 Euro támogatás erejéig). Másrészt a mikro projektek támogatására létrehozott alapot (Tacis CBC Micro Project Facility). A második program hat hónapos projekteket támogat, max. 50.000 Euro támogatás nyerhető. A TACIS CBC program által támogatott területek a következők: •

Adminisztratív reformok: helyi és regionális önkormányzatok irányítása, helyi és regionális demokrácia, pénzügyek és költségvetés, döntéshozás helyi és regionális szinteken, kapcsolat a lakossággal

•

Helyi gazdaságfejlesztés: KKV-k támogatása és fejlesztése, gazdasági tervezés és megtérülés, idegenforgalmi fejlesztések, stratégiák, munkanélküliség csökkentésére irányuló stratégiák, vidékfejlesztés

•

Szociális fejlesztések: városi és falusi egészségügy, nemzeti kisebbségek integrálása, fiatalság, oktatás

•

Környezetvédelem és energiahatékonyság: környezet védelme és fejlesztése, hulladékgazdálkodás, szállítás és közlekedés, energiaforrások gazdaságos felhasználása, alternatív energiaforrások alkalmazása

2.1.8.1

A TACIS CBC program bemutatása

Amint azt már említettük, a TACIS CBC program a FÁK és az EU jelenlegi és tagjelölt államai közötti együttműködést, pontosabban ezen országok határmenti régiói közötti gazdasági és szociális kapcsolatok javítását hivatott elősegíteni. A TACIS CBC egyike az EU határmenti együttműködési eszközeinek, melyek úgy a jelenlegi, mint a jövőbeni határmenti területekre vonatkoznak (így pl. az INTERREG, PHARE-CBC, CARDS és MEDA). A határmenti régiókra koncentráló uniós eszközök jobb koordinálása érdekében, illetve a 2004-es bővítési folyamattal megváltozott határok miatt a Bizottság célul tűzte ki az új határok mentén folyó együttműködés megreformálását. Ennek eszköze az ún. Szomszédsági Program (Neighborhood Programme), mely 2004 és 2006 között fog a határmenti együttműködések egységes keretévé válni. A TACIS CBC programnak az alábbiakban részletesen bemutatott két fő komponensét különbözetjük meg. Egyike a TACIS CBC Small Project Facility, azaz a Kisprojekt Alap, a másik a TACIS CBC Micro Project Facility, azaz a mikroprojekteket finanszírozó alap. TACIS CBC Small Projekt Facility (TACIS CBC SPF): A TACIS CBC SPF alap célja az Unióval határos FÁK államok – Oroszország, Fehéroroszország, Ukrajna és Moldva – illetve a régi és új tagállamok határmenti együttműködésének elősegítése. A fő cél a különböző országok határmenti régióiban jelentkező közös gazdasági, kereskedelmi, környezetvédelmi, turisztikai és HUMÁN FORRÁS ALAPÍTVÁNY „Transcarpathia” Regionális Fejlesztési Ügynökség

28


mezőgazdasági problémáinak orvoslása a határmenti együttműködés és integráció által. A TACIS CBC SPF program fő céljai a következők:

Az életszínvonal emelése Fehéroroszország, Moldva, Ukrajna és Oroszország határmenti régióiban

Határon átnyúló hatás: a FÁK és EU határmenti régiói és önkormányzatai közötti együttműködés elősegítése

Közös határmenti problémákra összpontosító, illetve a partner kompetenciáját javító projektek finanszírozása.

A program nagy hangsúlyt fektet a projektek határon átnyúló jellegére és fenntarthatóságára. Ugyanakkor felismeri, hogy a határmenti együttműködés sikerességének alapja a határmenti régiók és városok önkormányzatainak közvetlen és aktív közreműködése. A TACIS CBC Kisprojekt Alap által olyan együttműködési területeket finanszíroznak, melyekben a régiók, városok és helyi önkormányzatok tapasztalattal és szakértelemmel rendelkeznek.


29


Ez különösképpen a következő táblázatban bemutatott együttműködési területeket fedi:

Adminisztratív Reformok

Helyi gazdaságfejlesztés

-Helyi és regionális önkormányza tok irányítása

- KKV támogatás és fejlesztés

- Városi és szociális egészségügy

- Gazdaságtervezés és ipari átalakítás - Szektorális fejlesztés

- Nemzeti kisebbségek és fogyatékosok integrálása

Szociális fejlesztések

Környezetvédelem és energiahatékonyság - Környezetvédelem és jogszabályfejlesztés

-Döntéshozatal a helyi- és regionális hatóságoknál - Helyi és regionális demokrácia - Részvételi demokrácia

- Pénzügy és költségvetés

- Fejlesztési és turisztikai stratégiák

- A helyi és regionális hatóságok közötti együttműköd és és kooperáció

- Munkanélküliség csökkentésére irányuló stratégiák

- Közönségszolgálat (pl. információszolgáltatás)

- Vidékfejlesztés

- Fiatalság politika - Oktatás

- Ember és szervkereskedelem elleni harc és megelőzés

Hulladékgazdálkodás

- Szállítás és közlekedés irányítása - Gazdaságos energiafelhasználás és monitoring

- Alternatív energiaforrások felhasználása

A helyi és regionális hatóságok közvetlenül vehetnek részt a TACIS CBC kisprojektekben, melyek értéke 50 000 – 200 000 Euró között változhat. A pályázati HUMÁN FORRÁS ALAPÍTVÁNY „Transcarpathia” Regionális Fejlesztési Ügynökség

30


kiírások a Bizottság hatáskörébe tartoznak, a pályázatokat pedig a EuropeAid-nek (a Bizottság Unión kívüli országok segélyezésével foglalkozó szerve) kell benyújtani. A megfelelő pályázatoknak a következő feltételeket kell teljesíteniük: 9 Erős és jól látható határon átívelő jelleg 9 Pénzügyileg reális és jól átláthatóság 9 Végrehajthatóság 9 A célterületek életfeltételeinek javítására irányulás 9 Emberközi kapcsolatokat kezdeményező és elősegítő 9 Innovatív megoldásokat tartalmazzon 9 Illeszkedjen a FÁK partner regionális vagy megyei hosszú távú fejlesztési stratégiájába. A pályázati kiírásoknak például tevékenységek felelnek meg:

a

következőkben

felsorolt

és

hasonló

- személyzeti képzés, beleértve a képzők képzését is - tanulmányutak - a modellértékű gyakorlatok megállapítása - a tanácsadói és fejlesztő funkciók meghatározása - rendszerelemzés és a tudás átadása/tapasztalatcsere - munkahelyteremtés - szektorális és regionális kutatások - környezetvédelmi menedzsment - tematikus szakmai információs szemináriumok, vásárok és kiállítások - tájékoztató anyagok készítése - humán- és intézményi erőforrás fejlesztő intézkedések, stb. Támogatásra nem jogosult tevékenységek például a konferenciákon, workshopokon való részvétel támogatása, egyéni ösztöndíj kérelmek, egyetlen kulturális tevékenység finanszírozása, stb. A támogatásra jogosult területek a FÁK, illetve az EU közös határánál fekvő régiók, települések. Ezen felül további partnerek is bevonhatóak az EU bármelyik tagállamából, ha megfelelnek a feltételeknek. Így például Ukrajna esetében azok a területek pályázhatnak, melyek határosak valamely EU tag- vagy tagjelölt államával, második partnerként bevonva a határos ország határmenti régióját, települését, illetve a projektbe harmadik partnerként bevonható az Unió bármelyik régiója.


31


Mindezt jól szemlélteti a következő táblázat: Projektállam

Ukrajnai partnerek

Újonnan csatlakozott és tagjelölt államokbeli partnerek

EU-s partner

Más bevonható partnerek

Ukrajna

Lutska, Lvivska, Zakarpatska,

Lengyel, szlovák, magyar és román Ukrajnával határos települések.

A teljes EU

A FÁK, EU és Kelet Európa minden lehetséges területe

Ivano-Frankivska, Chernivetska és Odesska települések

Ezen említett területek helyi és regionális hatóságai, önkormányzatai, illetve az ezekből kialakított társulások nyújthatnak be pályázatokat. Civil és egyéb non-profit regionális partnerek is bevonhatóak a megfelelő területekről, illetve az önkormányzatokhoz tartozó más hatóságok, melyek legalább 50%-ban ezek tulajdonában vannak és a szervezeti struktúra részeit képezik. A projektekbe bevont partnereknek konzorciumként kell együttműködniük, azaz léteznie kell közöttük egy partnerségi megállapodásnak. Az EU csak a projektek 80%-át finanszírozza, a többit önrészként a pályázó szervezeteknek kell fedezniük. TACIS CBC Micro Projekt Facility (TACIS CBC MPF): A TACIS CBC MPF a TACIS program határmenti együttműködési részének a másik, ugyancsak 1997-ben beindított komponense. A projektekben pályázásra jogosult szervezetek és földrajzi területek megegyeznek a Small Project Facility esetében említettekkel. Ugyanez érvényes a projektek célkitűzéseire és a többi pályázati kritériumra. A Small- és Micro Project Facility közötti eltérés az, hogy a mikro projektek esetében kisebb projektekről beszélünk, úgy a hatáskörüket, mint időtartamukat illetően, mely maximum 6 hónapos lehet. A megpályázható összeg kisebb. Egy másik lényeges különbség a két támogatási lehetőség között az, hogy míg a Kisprojekt Alap esetében a pályázatokat előre megszabott határidőre kell benyújtani, a Mikro-projekt Alap esetében a határidő nyitott, így a pályázatokat bármikor be lehet küldeni. A támogatás odaítéléséről a pályázat megérkezése utáni 10-12 héten belül döntenek. Megjegyzendő még továbbá, hogy az EU Neighborhood Programjának beindítása után, a TACIS CBC Kisprojekt Alapja, mint támogatási forma megszűnik létezni.


32


3 A Projekt Ciklus Menedzsment és a Logikai Keretmátrix A projekt megvalósításának eszközei

3.1.1 A sikeres projekt ismérvei A Strukturális Alapok működtetésének közel 30 éve alatt a támogatás reményében beérkező projekttervekkel kapcsolatban számtalan, az Alapok felhasználásának hatékonyságát és hatásosságát veszélyeztető hibát, ill. ezek alapján sikerkritériumokat tudtak azonosítani. Ezek elemzésével kristályosodott ki a projektekkel szembeni három legfontosabb követelmény: csak olyan projektek szerepelhetnek sikerrel a pályázatokon, melyek relevánsak, megvalósíthatóak és fenntarthatóak. Ez a fejezet az Európai Unióhoz benyújtott projektjavaslatokkal szembeni legfontosabb ismérveket mutatja be: áttekinti a legalapvetőbb követelményeket, valamint az ezek érvényesülését akadályozó leggyakoribb hibákat. Az Európai Unióhoz, ezen belül a Strukturális Alapokhoz benyújtott pályázatokkal szemben hármas követelményt kell teljesíteni: •

Relevancia: egy projekt releváns, ha kapcsolódik az ágazati, a nemzeti és az Európai Uniós célokhoz, másrészről részletes problémaelemzéssel feltárt valós, a kedvezményezettek igényeivel is találkozó szükségleteket elégít ki és a célok nyilvánvalóan a célcsoport javát szolgálják. ,

•

Megvalósíthatóság: egy projekt megvalósítható, ha a célok reálisak, logikusak és mérhetőek, figyelembe vették a megvalósítók szervezeti és pénzügyi képességeit, mérlegelték a kockázatokat és kidolgozták az ezeket csökkentő intézkedéseket. Ugyancsak a projekt megvalósíthatóságával függ össze az ütemezés, a munkamegosztás és a pénzügyi tervek egymással, valamint a célokkal és lehetőségekkel összhangban álló megtervezése és a releváns célokra összpontosító monitoring kidolgozása.

•

Fenntarthatóság: egy projekt fenntartható, ha a célcsoport számára a megvalósulás során elért előnyök a projekt támogatásának lezárulása után is megőrizhetők. Ehhez a projekttervezés során fel kell tárni és mérlegelni a fenntarthatóságot befolyásoló tényezőket.

Az Európai Unió támogatási rendszereinek több évtizedes működése során szembesülniük kellett azzal a ténnyel, hogy a beadott pályázatokban szereplő projektek zöme megsérti ezt a hármas követelményt, ezért már vagy az elbírálásnál, rosszabb esetben a megvalósítás vagy a működtetés során elbukik, nem sikerül a célokat elérni. A leggyakrabban előforduló – hazánkban sem ismeretlen – hibák az alábbiak voltak: A leggyakrabban előforduló, a projekt relevanciáját veszélyeztető hibák az alábbiak: •

Zavaros stratégiai keretek: nem világos, hogy a projekt hogyan kapcsolódik a szélesebb érdeket hordozó térségi vagy ágazati programokhoz, valamint nem


33


határozható meg pontosan a projekt konkrét célja által szolgált stratégiai cél. Ekkor a projekt elszigetelt marad, nem garantált, hogy valóban a térségi vagy ágazati prioritásokat viszi előbbre, és nem valami mellékvágányon, esetleg a stratégiai célokkal ellentétes úton indul el. •

Kínálat-vezéreltség: a projekt nem valós szükségleteket elégít ki, hanem csupán a pályázati felhívásban kirajzolódó lehetőségre, a támogatás öncélú megszerzésére reagál.

•

Tevékenység-orientált tervezés: a tervezés során szem elől veszítik a célokat és csak a tevékenységekre összpontosítanak. Ezzel a tervezés öncélúvá, sehova nem vezetővé teheti a projektet és az erőforrások pazarlásához, működésképtelen projekthez vezet.

•

Kedvezményezettek igényeinek figyelmen kívül hagyása: valós szükségletekre épülő célok esetén is elbukik a projekt, ha a célcsoport nem tud azonosulni vele, nem érzi azt magáénak. Az azonosulást csak úgy lehet elérni, ha a tervezésben is részt vesznek a kedvezményezettek, és lehetőségük van beépíteni a projektbe igényeiket, szokásaikat. Így az előkészítés és a megvalósítás során fontos szerep jut a PR-nek.

A projekt megvalósíthatóságát a következő hibák veszélyeztetik a leggyakrabban: •

Gyenge helyzetelemzés: a háttér, a körülmények, a partnerek, a saját képességek és lehetőségek részletes felmérésének, a kapcsolódó innovatív megoldások, más példák ismeretének hiánya megakadályozza a helyzetnek leginkább megfelelő módszertan kiválasztását, ami veszélyezteti a projekt sikerét.

•

Váratlan kockázatok felmerülése: tisztában kell lennünk a megvalósulás sikerét veszélyeztető tényezőkkel. Ezek a projekt megvalósulásához szükséges összes feltétel és azok bekövetkezési valószínűségének meghatározásával tárhatók fel, majd ismeretükben kidolgozhatók a „védekezés” szükséges lépései.

•

Téves költségvetés, ütemezés vagy feladatmegosztás: ezek a tényezők általában a gyenge helyzetelemzésből vagy a szakmai kompetenciák gyengeségéből következnek és végzetesen kisiklathatják a megvalósítást.

•

Pontatlan projektdokumentáció: a zökkenőmentes megvalósítás, majd a hiteles értékelés és az eredmények népszerűsítésének záloga a gondosan vezetett, minden lényeges szempontra és lépésre kiterjedő dokumentáció.

•

Korábbi tapasztalatok beépülésének hiánya: a kockázatok jelentős mértékben csökkenthetők, ha biztosított a korábbi tapasztalatok beépülése. Ez csak a folyamot monitoring és az értékelés segítségével érhető el.

A projekt fenntarthatóságát veszélyeztető leggyakoribb hibák: •

Rövid távú gondolkodás: pusztán a projekt időszakára koncentrálva az eredmények hamar veszélybe kerülhetnek. Azok a projektek a sikeresek, melyek működési fázisát (a támogatás felhasználását követő időszakot) is átgondolták, a későbbi időszakok szempontjai is beépültek a fejlesztésbe.


34


•

Bemérhetetlen hatások: már a projekt indulásakor tudnunk kell, hogy mire számíthatunk a megvalósítás után. Miben, milyen mértékű előrelépést tudunk így elérni. Ezek ismerete nélkül sem a projekt jövője, sem a stratégiához való illeszkedése nem értékelhető. A várható hatások mérlegelése nélkül a megvalósítás során a projekt fenntarthatóságát, vagy a fejlesztés stratégiai céljait veszélyeztető érdekellentétek, konfliktusok merülhetnek fel.

A fenti hibák kiszűrésére a projektek tervezésében és gondozásában új eljárást és módszert vezettek be. A programmegvalósítás irányításának eszközévé a projekt ciklus menedzsment, a projektek felépítésénél, követésénél és értékelésénél pedig a logikus szerkezet és belső összefüggések kialakulását és megtartását segítő logikai keretmódszer (logframe módszer) vált általánosan megköveteltté. Az Európai Uniós pályázati technikák elsajátítása így elsősorban e két módszer megismerését és az alkalmazására való felkészülést jelenti. A következő fejezetekben részletesen bemutatjuk a Projekt Ciklus Menedzsment és a LogFrame módszer alkalmazásával kapcsolatos ismereteket.

3.1.2 Projekt-ciklus Menedzsment Projekt-cikluson egy projekt tervezésének és végrehajtásának folyamatát értjük, a projekt ötlet felmerülésétől a projekt megvalósulásáig terjedő időszakot foglalja magában. A ciklus olyan struktúrát kínál, amely biztosítja az érdekcsoportok véleményének kikérését és a releváns információk rendelkezésre állását, így kellően megalapozott döntéseket lehet hozni a projekt futamidejének kulcsfontosságú szakaszaiban. A projekt ciklus:

Programozás Értékelés

Identifikáció

Megvalósítás

Finanszírozás

Kidolgozás


35


A Projekt-ciklus menedzsment (Project Cycle Management) az 1980-as évek végén, az OECD Fejlesztés-támogatási Bizottság eredményességre vonatkozó elemzéseiből fejlődött ki, azonban bevezetésre a 90-es években került sor az Európai Bizottság által, a projekttervezés és -irányítás minőségének javítása érdekében. Ennek fő oka az volt, hogy a támogatott programok nagy többsége igen alacsony szintű eredményeket mutatott. Az értékelések többek között a gyenge projekttervezésre és előkészítésre, a számos irreleváns kedvezményezettre, a kockázatok hiányos figyelembevételére, a hosszú távú fenntarthatóságot befolyásoló tényezők és a múltbeli tapasztalatok figyelmen kívül hagyására vezették vissza a projektek eredménytelenségét. A PCM-re a szektorális megközelítés, a kereslet-vezérelt megoldások, a fejlett elemzési technikák, a cél-orientált tervezés, mérhető hatások, a minőség hangsúlyozása, a fenntarthatóság figyelembe vétele és az egységes formátumok jellemzőek.A projekt-ciklus irányítás integrálja a projekt-ciklus szakaszait, lehetővé téve az egyes kérdések szisztematikus vizsgálatát, olyan módszer és metodika révén, amely biztosítja, hogy a célok és a fenntarthatósághoz kapcsolódó kérdések szem előtt maradjanak. A következő ábra bemutatja, hogy a Projekt-ciklus Menedzsment miként kínál megoldásokat a felmerült problémákat: Tapasztalatok

A PCM előnyei

•

zavaros stratégiai keretek

•

•

strukturált megjelenés

kínálat-vezérelt projektek

•

•

kereslet-vezérelt megoldások

gyenge helyzetelemzés

•

•

fejlett elemzés

tevékenységorientált tervezés

•

•

cél-orientált tervezés

bemérhetetlen hatások

•

mérhető hatások

•

hangsúly a minőségen

•

EU

kedvezményezettek igényeinek figyelmen kívül hagyása

•

rövid távú gondolkodás

•

összpontosítás a fenntarthatóságra

•

nem várt kockázatok

•

standard formátum

•

eredmények követhetetlensége

• • •

1992

a költségek nem álltak arányban a kapott előnyökkel tapasztalatok hiánya

beépülésének

pontatlan projektdokumentumok


36


”A PCM, a fennálló helyzet részletes értékelésének előírása és a logikai keretmátrix alkalmazása révén arra kényszeríti a projekttervezési szakembereket, hogy a kedvezményezettek valós igényeire koncentráljanak. A fenntarthatóságot biztosító szempontokat kezdettől fogva figyelembe veszi a projekttervezés. A PCM egyik erőssége az, hogy a projektdokumentumokat egységes forma szerint strukturálja, minden releváns kérdés kapcsán, beleértve a projekt kiindulási feltételezéseit is. Ezeket a kérdéseket a projekt-ciklus minden egyes szakaszában felülvizsgálják, módosítják, amennyiben szükséges, és továbbviszik a következő szakaszba. Ez a rendszer egyértelművé és áttekinthetővé teszi a projekt koncepcióját és kontextusát, amelyben működik, és ezáltal jobb értékelést és monitoringot tesz lehetővé.” A PCM alapelveit a következőkben foglalhatjuk össze: 1. A projekt-ciklus szakaszainak következetes betartása, amely strukturált és megfelelő információn alapuló döntéshozatali eljárást biztosít. 2. Részvétel biztosítása, a projekt-ciklus kulcsfontosságú szakaszaiban szervezett workshop-ok és a projekt céljainak a kedvezményezettek részére nyújtandó tartós előnyök/hasznok formájában történő megfogalmazása révén. 3. Fenntarthatósági szempontok figyelembe vétele a projekttervezés során, az előnyök/hasznok tartós biztosítása érdekében. 4. Logikai keretmátrix alkalmazása, amely konzisztens elemzési módszert biztosít a projekttervezés és a végrehajtás során. Integrált megközelítés, amely az egyes projektek céljait összekapcsolja a Bizottság célkitűzéseivel és a partner-országon belüli nemzeti és szektorális célkitűzésekkel; biztosítja, hogy a projekt-munkatervek és költségvetések logframe módszerrel készüljenek; és egységes alapformát használ a kulcsfontosságú kérdések konzisztens és teljes körű kezelésének biztosítása érdekében a projekt teljes időtartama alatt.

3.1.3 Projekttervezési és irányítási eszközök A projekttervezési és végrehajtási eszközök közé azok a gyakorlati munka során alkalmazható módszertani eszközök tartoznak, amelyek biztosítják a relevanciára, a megvalósíthatóságra és a fenntarthatóságra vonatkozó célkitűzések teljesítését. A PCM-en belül a projekttervezéshez és irányításhoz használt alapeszköz a Logikai Keretmátrix módszer (Logical Framework Approach - LFA). Az LFA hatékony eszköz arra, hogy az érintettek azonosítsák és elemezzék problémáikat, és meghatározzák azokat a célokat és elvégzendő tevékenységeket, amelyek a problémák megoldásához szükségesek. A logframe struktúra alkalmazásával a tervezők tesztelhetik a javasolt projektterveket azok relevanciájának, megvalósíthatóságának és fenntarthatóságának biztosítása érdekében. A program- és projekt- előkészítésben játszott szerepe mellett az LFA fontos menedzsment eszköz a megvalósítási és értékelési szakaszban. Ennek alapján történik az operatív projekttervek elkészítése, valamint a monitoring rendszer és az értékelési keretrendszer kialakítása. Az érdekcsoportokat a lehető legnagyobb mértékben be kell vonni az előkészítésbe, amely a projekttervezők részéről HUMÁN FORRÁS ALAPÍTVÁNY „Transcarpathia” Regionális Fejlesztési Ügynökség

37


megfelelő együttműködést igényel. A hatékony alkalmazás érdekében a műszaki, gazdasági, szociális és környezeti elemzések más eszközeivel is támogatni kell az LFA-t. Az Európai Bizottság kifejlesztett több ilyen módszertani eszközt; ezek közé tartoznak a környezeti hatáselemzéshez, a nemek közötti esélyegyenlőségre gyakorolt hatások elemzéséhez illetve a pénzügyi és gazdasági hatáselemzéshez kapcsolódó módszertani útmutató. Logikai Keretmátrix megközelítés (LFA)

3.1.4 Bevezetés A logikai keretmátrix megközelítést (Logical Framework Approach, LFA) az USAID fejlesztette ki az 1960-as években, fejlesztési tevékenységek tervezésének, irányításának és értékelésének segítése céljából. A logframe a projektek logikájának strukturálásához általánosan használt eszközzé vált, és alkalmazása elterjedt az Európai Unióban is. Az LFA módszert ennek megfelelően használják helyzetelemzésre, problémafeltárásra, célok, célrendszerek és tevékenységek meghatározására, amelyek az adott helyzet javítását szolgálják. Az LFA a végrehajtás és az értékelés során is használható: alapul szolgál a projekttervezéshez és a monitoring rendszer kialakításához a végrehajtási szakasz során, továbbá keretet ad az értékeléshez. A projektciklus valamennyi szakaszában meghatározó szerepet játszik. A logikai keretmódszer garantálja:

a valós problémákra épülést

a célok strukturáltságát

a mérhetőséget

a kockázatok felmérését

a projektterv következetességét

Az LFA módszer alkalmazásának végeredményeként áll elő a logikai keretmátrix (röviden: logframe), amely 16 mezőben foglalja össze a projekt szempontjából legfontosabb információkat:

miért kerül végrehajtásra a projekt (beavatkozási logika)

mit szeretne elérni a projekt (beavatkozási logika és indikátorok)

ezt hogyan tervezi elérni a projekt (tevékenységek, eszközök)

milyen külső tényezőket kell figyelembe venni (feltételezések és kockázatok)

hol találjuk meg a projekt értékeléséhez szükséges információkat (ellenőrzés forrásai)

milyen eszközökre van szükség (eszközök)

mekkora a projekt költségvetése (költségek)


38


milyen előfeltételezéseket (előfeltételezések).

kell

teljesíteni

a

projekt

elindításához

A logikai keretmátrix formátuma:

Beavatkoz ási logika

Indikátorok

Indikátorok Feltételezé forrása sek

Eszközök

Költségek

Átfogó célok Projekt cél Eredmény ek Tevékenys égek

A módszer alkalmazása során rendkívül fontos az érintettek bevonása a folyamatba. Ezért a projekttervezés során is a problémaelemzés, célelemzés, stratégiaelemzés és projekttervezés fázisaiban is alkalmazzuk az interaktív workshopok, és a csoportmunkára, érdekegyeztetésre lehetőséget adó más alkalmak eszközét. Az LFA egy elemzési és egy tervezési szakaszból áll, melyek a következő pontokban kerülnek bemutatásra.

3.1.5 Elemzési szakasz A projektek célja a jelenlegi helyzetben fennálló, meglevő problémák megoldása, ezért a fő problémák megértéséhez elemezni kell célcsoport – pl. kistérség, település, társadalmi csoport, vállalkozók egy köre stb. – esetében fennálló helyzetet. Az adott helyzetet különbözőképpen értékelhetik a különböző érdekcsoportok, érintettek. Ezzel kapcsolatban hasznos lehet az összes érintett bevonása a helyzetelemzés elvégzésébe (például egy workshop keretében). Az elemzési szakasz három fázisból áll:

Probléma-elemzés

Célok meghatározása

Stratégia-elemzés

3.1.5.1

Problémaelemzés

A probléma-elemzés a kedvezményezettek főbb problémáinak azonosítását valamint a problémák közötti ok-okozati összefüggések meghatározását jelentő „probléma-fa” elkészítését foglalja magában. A problémák feltárása/azonosítása interjúk, felmérések, elemzések, és statisztikák alapján történhet. A problémák feltárásának, HUMÁN FORRÁS ALAPÍTVÁNY „Transcarpathia” Regionális Fejlesztési Ügynökség

39


összegyűjtésének módszere lehet az is, ha az érdekeltek brainstorming összejövetel keretében határozhatják meg az adott helyzethez kapcsolódó legfőbb problémákat. A problémák feltárása, összegyűjtése után meg kell határozni a feltárt problémák logikai hierarchikus egymásra épülését – ez az ún. „probléma-fa”. Minden feltárt problémát értékelni kell. Ki kell választani egy átfogó problémát, és fel kell tárni az ehhez kapcsolódó, ezt kiváltó problémákat. Ha a probléma ok, akkor alsóbb szintre kerül, míg az általa kiváltott okozat feljebb. Az alábbi ábra egy probléma-fát mutat be.

Okozat

Lassú gazdasági növekedés újonnan privatizált szektorokban

Rosszul szervezett privatizációs program

Megfelelő piaci jogszabályok hiánya

Csődesetek magas aránya új vállalkozások körében

Veszteséges állami vállalatok

Üzleti szakértelem hiánya az új vállalkozások körében

Új vállalkozásokra vonatkozó legjobb gyakorlat hiánya

Rugalmatlan banki hitelezési gyakorlat

Vállalkozási technikákra vonatkozó képzés hiányossága

Ok

Az elemzés eredménye végül egy, a fenti ábrához hasonló probléma-fa, mely világosan mutatja a problémák közötti ok-okozati összefüggéseket, rávilágít arra, hogy a részproblémák hogyan függnek össze a főproblémával. 3.1.5.2

Célelemzés

A felállított probléma-fa minden egyes felvetett problémájára megfogalmazunk egy megvalósítható célt, amely elősegíti a probléma megoldását. Ha az ok-okozati összefüggéseket jól állítottuk fel, úgy a célfa megmutatja, hogy a fő probléma megoldásához milyen részfeladatok megvalósításával juthatunk közelebb. A projekt célkitűzései és a feltárt problémák közötti összefüggés így biztosítható. A probléma-fa valamely fennálló helyzet negatív aspektusait mutatja meg, míg a célok elemzése a kívánatos jövőbeni helyzet pozitív aspektusait. A cél-fa tehát a probléma-fa tükörképe. Az ok és okozati viszonyt az eszközök és célok viszony váltja fel. Az egyes célok ugyanúgy egymásra épülnek, mint a problémák a probléma-fában. E logikai HUMÁN FORRÁS ALAPÍTVÁNY „Transcarpathia” Regionális Fejlesztési Ügynökség

40


kapcsolat értelmében az alsó szintű célok maradéktalan megvalósítása esetén a felsőbb szintű célkitűzések is megvalósulnak. A következő ábra egy, a fent bemutatott probléma-fából levezett cél-fát mutat be. Eredmény

Gazdasági növekedés javulása újonnan privatizált szektorokban

Privatizációs programok jobb kidolgozása és végrehajtása

Megfelelő piaci jogszabályok kialakítása

Életképes állami vállalatok működési hatékonyságának javítása

Csődesetek arányának csökkentése új vállalkozások körében

Új vállalkozások üzleti szakértelmének növelése

Kísérleti projektek végrehajtása legjobb gyakorlat demonstrálása céljából

3.1.5.3

Új banki hitelezési gyakorlat kialakítása új vállalkozások felé

Vállalkozási technikákra vonatkozó képzési kurzusok

Feltétel

Stratégiai elemzés

Az elemzési szakasz utolsó fázisában történik a kívánt eredmény eléréséhez szükséges stratégia kiválasztása. A projekt mindig csak egy feladat megoldására irányul, egy problémakör valamennyi problémáját nem képes egy projekt megoldani. A célfa segítségével választjuk ki azt a beavatkozási útvonalat, mely - a rendelkezésre álló idő- és forráskereten belül egy konkrét feladattól garantáltan eljut a legfőbb célig, de egyben megfelel az alábbi fő kiválasztási szempontoknak. •

illeszkedik a fejlesztés alapelveihez és alapértékeihez, azaz semmiképp sem ellentétes a projektet megvalósítók többi céljaival, a fejlődésről alkotott elképzelésével,

•

biztosított a megvalósító számára a szükséges tudás és információs háttér, valamint a technikai feltételek,


41


•

biztosítottak a pénzügyi források, azaz a szükséges saját erő rendelkezésre áll, és az elérhető támogatási programok valamelyikében a kívánt mértékig a megvalósítás, ill. a megvalósító szervezet támogatható,

•

hatékony, azaz adott idő alatt a befektetett erőforrások ezen az úton hozzák a legnagyobb eredményt, illetve a befektetett erőforrások arányban állnak a kapható eredményekkel,

•

húzó, ill. multiplikátor-hatással rendelkezik, azaz a megvalósítás a célfa, ill. célfák más alrendszerében is előrelépést indukál,

•

minimalizálja a konfliktusokat, azaz nem szít túl nagy ellentéteket, mások érdekeit legkevésbé sérti.

A stratégia-elemzés során kerül eldöntésre, melyek azok a célok, amelyek bekerülnek a jelenlegi projekt céljai közé, és melyek azok, amelyek kimaradnak. A stratégia tehát olyan célokat tartalmaz, amelyek illeszkednek a projekthez a rendelkezésre álló idő és erőforrások függvényében. A stratégia áttekinti a különböző beavatkozások, megoldási lehetőségek, módszerek megvalósíthatóságát, ami a projekt fókuszának elmozdulásával járhat. Ebből kifolyólag, miután kiválasztásra került a stratégia, a projekt célja és általános célkitűzései többé-kevésbé rögzítettek. A stratégia-elemzés folyamata: •

Határozzuk meg, melyek azok a célok, amelyeket nem kívánunk elérni (nem kívánatos, vagy nem megvalósítható).

•

Csoportosítsuk a célokat, hogy kialakuljanak a lehetséges stratégiai alternatívák, stratégiai irányok.

•

Válasszuk ki, melyik stratégia a legmegfelelőbb a kiválasztási kritériumok alapján (a kiválasztási kritériumokat a résztvevők közösen határozzák meg a stratégia elemzés kezdetén).

•

Határozzuk meg az átfogó célt és a konkrét célokat.

A stratégia-elemzési szakasz lezárásával pontosan azonosítottuk, körvonalaztuk a valós szükségletre alapuló, cél-orientált projektünket. Ezt követően indulhat meg a tervezési szakasz, a projekt részletes kidolgozása.

3.1.6 Tervezési szakasz 3.1.6.1

A beavatkozási logika meghatározása

A logframe mátrix első oszlopát intervenciós logikának (vagy beavatkozási logikának) nevezik, amely megadja a projekt alapjául szolgáló stratégiát. Ez a projekt magyarázó leírása a logframe-ben használt mind a négy intervenciós hierarchia szinten. A beavatkozási stratégia kiválasztása után az a teendőnk, hogy beazonosítsuk a projekt célrendszerének egyes szintjeit. HUMÁN FORRÁS ALAPÍTVÁNY „Transcarpathia” Regionális Fejlesztési Ügynökség

42


•

A stratégiai célt a célfa csúcsán lévő, a pályázati kiírásban szereplő céllal megegyező megfogalmazás adja.

•

Projektcélként a célfából a stratégia célt szolgáló konkrét, az eredmény következményeként előálló célmegfogalmazást emeljük ki.

•

Az eredmény a projekt kézzelfogható hozadéka, közvetlen outputja.

•

A tevékenységek sorában az eredmény elérése érdekében elvégzendő feladatokat soroljuk fel.

A beavatkozási stratégia egyes elemei logikusan egymásra épülnek. Azaz világosan ki kell tűnnie, hogy a tevékenységek megvalósítása esetén az eredmény elérhető, az eredmény magával hozza a projekt cél teljesülését, ami pedig hozzájárul a stratégiai cél eléréséhez. (A célrendszer relevanciáját, azaz a programhoz való illeszkedést a stratégia célok megegyezősége, a célcsoport igényeinek való megfelelést pedig a problémaelemzés során kapott probléma-, illetve az abból kapott célfával való összhang mutatja.) A célok hierarchiáját az alábbi ábra mutatja be: Beavatkozási logika Átfogó célok ⇑ Projekt cél ⇑ Eredmények ⇑ Tevékenységek

3.1.6.2

⇐

Eszközök

Indikátorok és forrásainak meghatározása

Ahhoz, hogy projektünket tovább pontosítsuk, ennek megfelelően megítélhetők legyenek a várható hatások, és követhető legyen a megvalósulás - indikátorokat kell megjelölnünk. Az indikátorok megmutatják, hogy a kitűzött célokat milyen mértékben sikerült teljesíteni a logframe különböző szintjein. E mutatók alapján kerülhet sor a megfelelő monitoring rendszer kidolgozására. Az indikátorok olyan objektíven mérhető jelzőszámok és specifikációk, melyek az eredmények mennyiségi (db, fő, m, m2, m3, tonna, Ft, %, stb.), minőségi (kategória, szint, célcsoportra, funkcióra, kompetenciára, helyre, témára utaló jelző), vagy időbeni (állandó, időszakos, … évi) meghatározását adják. A logframe ezen oszlopában kerülnek meghatározásra a beavatkozási logikát leíró oszlopban meghatározott célok, eredmények elérésének mérésére szolgáló indikátorok. Az átfogó célok mérésére szolgáló indikátorok a hatásindikátorok, a HUMÁN FORRÁS ALAPÍTVÁNY „Transcarpathia” Regionális Fejlesztési Ügynökség

43


konkrét cél mérésére szolgáló indikátorok az eredmény indikátorok, és a projekt eredményének mérését az output indikátorok teszik lehetővé. A legalsó sorban kerülnek feltüntetésre azok az eszközök, erőforrások. Az erőforrások közé a tervezett tevékenységek elvégzéséhez és a projekt irányításához szükséges emberi, anyagi és pénzügyi erőforrások tartoznak. Ha valamely kitűzött célhoz nem tudjuk megmondani, hogy kinek, mennyit, milyen minőségben, mikorra, hol valósítjuk meg, a célkitűzést át kell fogalmaznunk. Az eredményhez az output, a projekt célhoz az eredmény és a stratégiai célhoz a hatásindikátorok tartoznak. Az indikátorok mellett az azok ellenőrzésére alkalmas információs források is meghatározandók. Az indikátorok és forrásainak megjelölésekor figyelembe kell vennünk, hogy azok kövessék az ún. SMART-elvet, azaz legyenek: •

eléggé részletezők, specifikusak (Specific): arra a jellemzőre vonatkoznak, amelyhez hozzárendeljük őket, és az adott jellemzőről kellő mélységben és részletességgel szolgáltat információt. Az egyes célkitűzésekhez rendelt mutatók esetében a specifikusság azt jelenti, hogy az adott mutató valóban hiteles, és „zajtól mentes” képet ad az adott célkitűzés megvalósulásáról.

•

mérhetők (Measurable): azon indikátorok gyakorlati felhasználhatósága, amelyekhez nem tudunk számértéket rendelni, csekély. Az indikátorok számszerűsíthetősége, mérhető formában történő meghatározása alapvető fontosságú.

•

megszerezhetők, megfizethető áron elérhetők (Achieveable): fontos, hogy az adott indikátor értékére vonatkozó információhoz hozzá lehessen férni, létezzen, vagy létre lehessen hozni egy olyan információs rendszert, melyből az adott indikátorra vonatkozó információ kinyerhető. Ezen kritériumnak nem csak elméletben kell teljesülnie, hiszen a folyamatos adatgyűjtés megvalósíthatósága múlik ezen, így az indikátor meghatározásánál figyelembe kell venni azt is, hogy milyen költségekkel, erőfeszítésekkel lehet megszerezni az indikátorra vonatkozó értékeket. Az információ megszerzésének ráfordításainak arányban kell állniuk az információ hasznosságával.

•

hitelesek és reálisak (Realistic): az indikátornak a felhasználás szempontjából fontos és hasznos információt kell hordozniuk

•

a projekt élettartamához alkalmazkodók (Time-based): az időhöz való viszony két szempontból is jelentős az indikátorok esetében. Egyrészt egyértelmű kell, hogy legyen az az időpont vagy időhorizont, amire egy adott mutató vonatkozik: melyik hónapra, melyik évre szóló adatról van szó, egyes célértékeket milyen időtávon kívánunk megvalósítani, stb. Másrészt mind a tervezés, mind a végrehajtás optimalizálásához elengedhetetlen, hogy a leíró jellegű mutatók az időszerű, időben is valósághű állapotot ábrázolják.

A hatások mérésére leggyakrabban a belső nyilvántartásokból és a hivatalos statisztikákból nyerhető információkat használjuk, de gyakran szükség van önálló adatgyűjtésre is. Ebben az esetben vigyáznunk kell, hogy megbízható, de nem nagyon költséges felmérési módot válasszunk. HUMÁN FORRÁS ALAPÍTVÁNY „Transcarpathia” Regionális Fejlesztési Ügynökség

44


Az indikátorok és forrásaik meghatározása befolyásolja a projekt megvalósítása során kialakítandó, a résztvevőktől elvárt nyilvántartások, jelentések korének, tartalmának, formájának és gyakoriságának meghatározását, a monitoring-rendszer kialakítását. 3.1.6.3

A megvalósítás feltételei

Egy projekt sikere gyakran nemcsak a projekt beavatkozásain múlik, hanem bizonyos külső tényezőkön, illetve konkrét feltételezéseken is, amelyek kívül esnek a projekt hatáskörén. A külső tényezők brainstorming (ötletbörze) révén határozhatóak meg a logframe minden egyes szintjére vonatkozóan. A projekt beavatkozásokon túl a sikerhez szükséges egyéb tényezők az alattuk lévő sorban találhatóak, így a feltételezések és kockázatok oszlop egy szinttel lentebb kezdődik, mint a másik három oszlop. A feltételek feltárásában alulról felfelé haladunk, mégpedig olyan logika mentén, hogy minden szinten azt keressük, hogy az adott szinten elért eredmények, hatások mellett a következő szint céljának teljesüléséhez mire van még szükség. •

Ha az előfeltételek megvalósítása;

•

Ha a tevékenységek megvalósultak és az ezen a szinten lévő feltételezések igaznak bizonyulnak, akkor létrejönnek az eredmények;

•

ha ezek az eredmények és ezen szint feltételei teljesültek, akkor elérjük a projekt célt;

•

ha a projekt cél megvalósult és a szinthez tartozó feltétezések teljesülnek, akkor a projekt hozzájárul az általános célok eléréséhez.

teljesülnek,

akkor

elkezdődhet

a

tevékenységek

A projekt megvalósításához szükséges feltételek felmérését a már meglévő erőforrások számbavételével kezdjük. Sorra vesszük, hogy a beavatkozási stratégia egyes szintjeinek teljesítéséhez mire lesz szükségünk. Amennyiben ezzel rendelkezünk, beírjuk a „források” mezőbe. Forrás lehet a készpénzben vagy már lekötött hitelben meglévő sajáterő, a rendelkezésre álló épület, berendezés, már meglévő engedélyek, tervek, emberi erőforrások, stb. A további szükséges feltételeket vagy magában a projektben teremtjük meg, vagy a még bizonytalan „feltételezések” oszlopba kerülnek. Végül minden szükséges összetevőnek szerepelnie kell a mátrixban. A feltételrendszer még hiányzó, a projektben nem szereplő (külső) elemeinek feltüntetése történik meg a feltételezések oszlopában. A feltárásban alulról felfelé haladunk, mégpedig olyan logika mentén, hogy minden szinten azt keressük, hogy az adott szinten elért eredmények, hatások mellett a következő szint céljának teljesüléséhez mire van még szükség. Azaz: •

milyen előfeltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy a tevékenységeket teljesíteni tudjuk,


45


•

ha a tevékenységek megtörténtek, mi kell még az eredmény eléréséhez

•

ha ez is meg van, mire van még szükség a projektcél teljesüléséhez, végül,

•

ha a projektcél teljesült, milyen feltételeknek kell még meglenniük a stratégiai cél és az ahhoz tartozó indikátorok eléréséhez.

A feltételek megjelölése egyben a kockázatok elemzésére is lehetőséget ad. Mérlegelnünk kell a bekövetkezés valószínűségét. Amennyiben valamely fontos feltétel bekövetkezése nem valószínű, úgy meg kell kísérelnünk átalakítani a projektet. Ha ez nem sikerül, úgy a projekt nem megvalósítható, az ötlet elbukott. A feltételezések meghatározását követően a kívánt helyzet formájában kell azokat megfogalmazni. Ilyen módon lehetővé válik ellenőrzésük és értékelésük a feltételezési algoritmus segítségével. A feltételezések vizsgálatának logikai folyamatát a következő ábra foglalja össze.

F o n to s a f e lt é t e l ? V a l ó s z ín ű a b e k ö v e tk e z é s e ?

ig e n

B iz to s

K i k e ll h a g y n i

V a l ó s z ín ű

F ig y e ln i k e l l

V a l ó s z ín ű t le n

Á t l e h e t a la k í t a n i a p ro je k te t?

K i k e ll b ő v ít e n i a p r o j e k t e t a f e lt é t e l r e h a tó e s z k ö z ö k k e l

3.1.6.4

K i k e ll h a g y n i

nem

ig e n

nem „ G y i lk o s ” f e lt é t e l

A logikai keretmátrix

A logframe mátrix oszlopainak és sorainak kitöltése meghatározott sorrendben történik. •

Először az első oszlop kerül elkészítésre fentről lefelé haladva, így elkészül a projekt célrendszere, meghatározásra kerülnek a tevékenységek.

•

Ezután a feltételezések kerülnek meghatározásra (negyedik oszlop) lentről felfelé haladva, kezdve az előfeltételezésekkel.

•

Ezt követően az alsó sorból kiindulva vízszintesen haladva kitöltjük a hiányzó téglalapokat, először meghatározva az indikátorokat, majd azok forrását.

Az alábbi ábra a logframe oszlopainak, illetve sorainak kitöltési sorrendjét mutatja be.


46


Projekt leírás

Objektíven igazolható eredményességi mutató

1.

15.

16.

2.

13.

14.

8.

3.

11.

12.

7.

4.

9.

10.

6.

Ellenőrzés forrásai és eszközei

Feltételezések

5.


47


4 A projekt operatív tervezése Költségvetés tervezése

4.1.1 Projektköltségvetés összeállítása Miután a logframe alapján meghatároztuk a projekt tevékenységeit, meg kell határozni a tevékenységek elvégzéséhez szükséges fizikai, anyagi és pénzügyi erőforrásokat. Mivel a későbbiekben különböző szempontok szerint kell összevonni és összesíteni a költségeket, az erőforrásokat előre meghatározott költségkategóriák szerint célszerű felosztani. A költségvetést célszerű valamely táblázatkezelő szoftver (pl. segítségével összeállítani. A költségvetési táblának tartalmaznia kell: •

a költségnemet

•

a mértékegységet

•

tevékenységenként és összesen

MS

Excel)

o a mértékegységet o a mennyiségeket o egységárakat o teljes költséget. A támogatás-igénylés szempontjából elsődlegesen a projekt szűkebb, csak az adott támogatási, pályázati konstrukció keretében elismerhető, támogatható kiadásokat tartalmazó költségvetése a releváns. Ugyanakkor azokat a költségtételeket is kalkuláljuk ki, melyek a pályázatban nem elismerhető, de várhatóan felmerülő költségeket jelentenek. Általában ilyenek a menedzsmenttel kapcsolatos „általános” költségek, esetleg a forgóeszköz biztosításának költsége, vagy például egyes pénzügyi, banki szolgáltatások díja (pl. hitelkamatok), vagy áfa-visszaigénylésre jogosult szervezetek esetén az ÁFA is. Az egyes pályázatok esetében elismerhető költségek tekintetében a Program-kiegészítő Dokumentumban található intézkedésleírás, illetve az ez alapján összeállított pályázati útmutató a mérvadó. Rögzített, vagy maximált költségvetési keret esetén, ha első közelítésben meghaladjuk a kereteket, változtatnunk kell a tevékenységeken vagy az indikátorokon. Ily módon tehát a költségvetés fő sorainak meghatározása visszahat az eddigi tervezési eredményeinkre, azok módosítását vonhatja maga után.


48


4.1.2 Cash-flow, illetve likviditástervezés A projektköltségvetés kialakítása, annak egyes elemeinek meghatározása mellett fontos azt is megterveznünk, hogy az egyes kiadások időben mikor merülnek föl, illetve mikor kapjuk meg a projekt egyes bevételeit, vagy éppen a kérelmünk alapján folyósított támogatást. Az egyes bevételek és kiadások esedékességének figyelembe vételére épülő időbeli pénzáramlások meghatározását nevezzük cash-flow tervezésnek. A cash-flow tervezés egyik jelentősége, hogy segítségével előre láthatjuk, hogy a projektvégrehajtás egyes időszakaiban mennyi kiadásunk és mennyi bevételünk lesz, így tervezhetővé válik a likviditási helyzetünk, nem kerülünk a megvalósítás során pénzzavarba. Ütemterv készítése

4.1.3 Ütemtervezés, időtervezés Az ütemtervezés a projektelemek, feladatok időbeli ütemezésének, esedékességének tervezése, előzetes meghatározása. Az ütemtervet meghatározó tényezők:

Az egyes feladatok időigénye

A feladatok egymásra épülése

Az időzítés fizikai feltételei

Az erőforrások rendelkezésre állása

Költséghatékonyság, észszerűség

Az időtervezés célja:

A projekt átfutási idejének meghatározása

A részfeladatok, kiszámítása

Az események bekövetkezési időpontjának előrejelzése

Az átfutási időt közvetlenül befolyásoló részfeladatok (kritikus tevékenységek) meghatározása

A legkorábbi és legkésőbbi időpontok meghatározása a nem-kritikus tevékenységeknél

tevékenységek

kezdési

és

befejezési

időpontjának

Az időtervezés ezáltal segíti a túlzott ingadozások elsimítását és a „gap”-ek kiszűrését a tevékenységek végrehajtása során.


49


4.1.4 Logikai háló Az időtervezés továbbfejlesztett változata a logikai háló megrajzolása. Ez a komplex feladatok elemi feladategységekre bontásával kezdődik, majd ezt követi az elemi feladatok logikai kapcsolatának (követő, megelőző, párhuzamos kapcsolat) és időtartamának megállapítása. A logikai háló megrajzolását pedig általában az ún. kritikus út meghatározására (Critical Path Method) követi. A logikai háló alkalmas a költségek és a munkaerő szükséglet meghatározására és alkalmazása az alábbi előnyökkel jár:

teljes tevékenység jól átláthatóvá, ezáltal kezelhetőbbé válik,

elősegíti a koordinációt,

a felelősségi viszonyok tisztábban kirajzolódnak

a megvalósítás jobban nyomon követhető, ellenőrizhető,

számítógépes alkalmazás igénybevételével gyorsítja a tervezési, ellenőrzési folyamatokat.

4.1.5 Kritikus utak módszere – egy példa3 Tekintsünk át egy példát a CPM alkalmazására! Egy cég egy számítógépes programcsomag kifejlesztését tervezi. Mivel a szoftverpiacon a gyorsaság fontos sikertényező, elsőként a feladat végrehajtásának időszükségletét igyekeznek megbecsülni. Ehhez a kritikus utak módszerét használják. Ismerjük a tevékenységeket, az elvégzésükhöz szükséges időket, sőt tudjuk a tevékenységek sorrendjét és a köztük lévő kapcsolatokat is. Az adatokat a következő táblázatban foglaltuk össze:

3

Forrás: Demeter Krisztina, Gellei Andrea (szerk.): Az értékteremtő folyamatok menedzsmentje, feladatgyűjtemény; Budapest, 2003; Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Vállalatgazdaságtan tanszék Logisztikai és Termelési Kutatócsoport


50


Tevékenységek

Idő (hét)

Közvetlen megelőző tevékenység

A Piackutatás

3

-

B Grafikák tervezése

4

A

C Adatbázis tervezése

3

A

D Képernyő tervezése

6

B, C

E 1. modul

5

C

F 2. modul

3

C

G 3. modul

7

E

H 4. modul

5

E,F

I Tesztelés

8

D, G, H

A CPM-hálóban a nyilak csak az egyes tevékenységek közti kapcsolatokat jelzik, míg a körök, a háló csomópontjai reprezentálják az egyes tevékenységeket. A kritikus út a példánkban az ACEGI.

B, 4 D, 6

A, 3

C, 3

E, 5 F, 3

I, 8

G, 7 H, 5

4.1.6 Gantt-diagram Az ütemtervezés legelterjedtebb módszertani eszköze az ún. Gantt-diagram. Ez a diagram a projekt időtervében foglalt tevékenységeket egy-egy sorral jeleníti meg a tervben, olyan módon, hogy a sorok hossza arányos a reprezentált tevékenység teljesítési idejével. Elkészítése 4 lépésből áll: HUMÁN FORRÁS ALAPÍTVÁNY „Transcarpathia” Regionális Fejlesztési Ügynökség

51


A tevékenységek definiálása

A tevékenységek logikai sorrendjének, egymásra épülésének meghatározása

A tevékenységek időtartamának meghatározása

A Gantt-diagram összeállítása

A Gantt-diagramban a tevékenységek egymás alatti helyzete is időbeliséget jelez, mivel az elhelyezkedés jelzi az interdependenciákat:

átfedéses szekvenciálás: az előző tevékenységet nem kell befejezni ahhoz, hogy a következő megkezdhető legyen

negatív átfedés: késleltetést jelez

A módszer alkalmazásának további előnye, hogy az ún. függőségi nyilakkal a függőségi kapcsolat is megjeleníthető az ábrán. A Gantt-diagram segítségével a projekt haladása jól nyomon követhető, azonban a módszer jelentős hátránya, hogy bonyolult, sok tevékenységből álló és nagyszámú logikai kapcsolatot tartalmazó projektek esetében már átláthatatlanná válik az ábra.

4.1.7 Ütemterv – egy példa Az alábbiakban tekintsük át egy konkrét példán, hogy hogyan zajlik egy projekt ütemtervezése, és ez alapján hogyan juthatunk el egy egyszerű Gantt-diagramhoz! A példaként választott projekt keretében együttműködő kis- és középvállalkozások állítanak fel egy közös irodát, amelyik egy a projekt keretében kialakítandó közös informatikai rendszerük fizikai központjaként szolgál. A projekt során kifejlesztik és bevezetik az új számítógépes rendszert. A projekt tevékenységei a következők:

Építési közbeszerzési eljárás lefolytatása meglevő épület felújítására, új irodaépület kivitelzésére

Építés kivitelezése

Eszközvásárlási közbeszerzési eljárás szerver, munkaállomások és szoftverek beszerzésére

Eszközök szállítása

Szoftverfejlesztés, képzés és kiadványkészítés közbeszerzési eljárása

Szoftverfejlesztés

Képzés

Kiadványok készítése

A projekt ütemezését, az egyes tevékenységek időbeli megvalósulását érintő dolgokról a következőket tudjuk: HUMÁN FORRÁS ALAPÍTVÁNY „Transcarpathia” Regionális Fejlesztési Ügynökség

52


1.

A projekt az első év januárjában indítható, a következő év október végéig le kell zárni.

2.

Az építési komponens csak akkor indítható, ha az épületből a jelenlegi bérlő kiköltözik; a bérlő szerződése az első év júniusának végén jár le.

3.

Az eszközbeszerzési komponens közbeszerzési eljárásának időtartama várhatóan 90 nap.

4.

Építkezni minden évben csak áprilistól októberig lehet.

5.

Az eszközbeszerzés lebonyolításának kiválasztásától számítva – 60 nap.

6.

Az építéshez kapcsolódó közbeszerzés várható időtartama 90 nap.

7.

Az építés időtartama 6 hónap. Ez legfeljebb egyszer szakítható meg, a 4. hónap után.

8.

A szoftverfejlesztés időtartama várhatóan 4 hónap, ezt követi egy 1 hónapos tesztelés az éles rendszeren.

9.

A rendszer bevezetéséhez kapcsolódó képzés időigénye 1 hónap.

10.

A képzés lebonyolításához szükséges, hogy a szoftver a gépeken már fusson.

11.

A rendszerről szóló kiadványok, tájékoztatók elkészítéséhez két hónapra van szükség.

12.

A képzés csak akkor indulhat, ha a tájékoztató kiadványok már rendelkezésre állnak.

13.

A gépeket csak akkor tudjuk elhelyezni, ha az új ingatlan már átadásra került.

14.

A beszerzési eljárásokban ajánlatot tevő cégek ajánlata 30 napig érvényes.

15.

A rendszer külső csatlakozásához szükséges Internet-hozzáférés a szolgáltatótól kapott információ szerint a második év áprilisában lesz elérhető a településen.

16.

A szoftver-fejlesztést, oktatást és kiadványkészítést végző kiválasztásához 60 napos közbeszerzési eljárásra van szükség.

17.

A kiadványokat csak a szoftverfejlesztés után készíthetem el.

időtartama

–

a

szolgáltató

cég

A fenti tényezőket figyelembe véve tervezzük meg a projekt időbeli ütemezését. Ennek végeredményét az alábbi Gantt-diagramban foglaltuk össze.


53



54

„Magyar és ukrán civil szervezetek részére képzési program lebonyolítása projektfejlesztés és –generálás témában”

Projektelem ÉPÍTÉS

Konkrét tevékenység Építés közbeszerzési eljárása Építés kivitelezése

ESZKÖZBESZERZÉS Eszközvásárlás közbeszerzési eljárása Eszközök szállítása SZOLGÁLTATÁSOK

Szoftverfejlesztés, képzés és kiadványkészítés közbeszerzési eljárása Szoftverfejlesztés Képzés Kiadványok készítése


55

október

szeptember

augusztus

július

június

május

április

március

február

január

december

november

október

szeptember

július

június

május

április

március

február

január

Ütemezés

augusztus

HU 2002/000-180-03-01/03


Humán erőforrás tervezés Korunk gazdaságának újszerű vonása, hogy a legfontosabb termelési tényezővé a emberi erőforrás lép elő. A fejlődés olyan mértékig felgyorsult, hogy a legnagyobb vállalatok számára gyakorlatilag a rendelkezésre álló humán erőforrás jelenti az egyetlen szűk keresztmetszetet. A humán tényező szerepe azonban minden projektben külön kiemelendő. Ezért a következőkben részletesebben foglalkozunk a projektek humánerőforrás-tervezésével. A humánerőforrás-tervezés első lépése a megvalósításban részt vevő szakértő kiválasztása. Ennek során a projekt egyes feladatai által megszabott követelmények fényében kell kiválasztanunk azokat a személyeket, akik az egyes feladatok ellátására képesek. A szakemberek közötti egyik alapvető különbségtétel a személyek generalistákra és specialistákra való felosztása. Ennek függvényében ugyanis más lehet az egyes szakértők projektben betöltött szerepe. A specialista

egy területet nagyon mélyen ismer

a saját területén jó válaszai vannak

A generalista

sok területen van tudása, de nem mély

érti a területek közti összefüggéseket

jó kérdéseket tud feltenni bármely területen

A kiválasztott szakértők által biztosított erőforrások tervezéséhez mindenek előtt azt kell látnunk, hogy az időterv és a tervezéshez felhasznált erőforrások között rendkívül szoros a kapcsolat. A szűkösen rendelkezésre álló erőforrások optimális allokálása a sikeres és hatékony projekt-végrehajtás kulcseleme. A tervezéshez egy példát mutatunk be, a Megakom Stratégiai Tanácsadó Iroda által kifejlesztett feladattervezési táblát, amely jól rávilágít az ütemterv és az emberi erőforrás terv szoros kapcsolatára. A táblázat három részből áll, melyek egymás mellett helyezkednek el. Az első rész a feladat megnevezése. Az első oszlopban a projekt elemek, vagyis a projekt nagyobb részegységei kerülnek felsorolásra. Ezt követi egy második konkrét tevékenységek oszlop, ahol a projekt elemek részfeladatokra bontása található. A második rész a feladatterv. Ez egyrészt felelőst jelöl ki minden egyes tevékenységhez (első oszlop), másrészt a feladatok időbeli ütemezését tartalmazza, egyfajta egyszerűsített Gantt-diagram formájában. A táblázatrész utolsó oszlopa az output illetve teljesítési mutatók, ahol az adott tevékenység elvárt eredménye kerül feltüntetésre. A harmadik rész az erőforrás-terv. Az oszlopokban itt a szakértők szerepelnek, a táblázat celláiban pedig azt rögzítik, hogy az adott szakértő hány szakértői napot fordít az adott tevékenység ellátására. Végül az utolsó két oszlop a tevékenység sikeres elvégzéséhez szükséges egyéb input / költség megnevezését és költségét (e HUMÁN FORRÁS ALAPÍTVÁNY „Transcarpathia” Regionális Fejlesztési Ügynökség

56


Ft-ban) tartalmazza. Az alábbi táblázat a Humánerőforrás-tervezés eme eszközének alkalmazását mutatja be egy egyszerű, tanulmánykészítésre vonatkozó projekt esetében alkalmazott példán keresztül. Feladat megnevezése

Erőforrás-terv Szakértők Output / teljesítési mutató

jan. 5-11

dec. 29 - jan. 4

dec. 22-28

Felelős

dec. 15-21

Forrásanyag gyűjtése

Konkrét tevékenység

dec. 8-14

Projekt elem

Feladatterv

BZ TAÖsszesen Megnevezés

Információtérkép összeállítása

TA

0,30,5

0,75

Külföldi szakemberek felkeresése

BZ

0,5

0,5

Adatgyűjtés elemzés

és TA

Strukturált alapanyaghalmaz

0,51,5

Tanulmány tartalmi vázlat (kb. 3 oldal)

0,5

Általános TA szakmai részek kidolgozása

Ált. fejezetek

1 1

2

Esettanulmányok TA kidolgozása

Esettanulmányok

1

1

0,50,5

1

2,8 5

7,75

Javaslatok. BZ kulcsüzenetek megfogalmazása ÖSSZESEN


Költség (eFt)

2

Tartalmi vázlat TA Előkészítés összeállítása

Kidolgozás

Egyéb input / ktg

0,5

0

57


5 A projekttől a pályázat megvalósításáig A pályázatírás és a PCM A pályázatíró szemszögéből a PCM alkalmazása a programokra épülő pályázati kiírások megjelenésével kezdődik. A világos, a megvalósíthatóságra és a fenntarthatóságra is rávilágító logikai keret felállítása után és az arra épülő feladatmeghatározás birtokában indulhat el a részletes projektterv, a megvalósíthatósági tanulmányok, műszaki tervek, üzleti tervek kidolgozása. A pályázati munka utolsó fázisában történik meg az – egyébként már jól ismert adatlap kitöltése és a teljes dokumentáció összeállítása, majd a pályázat beadása. Ezzel a pályázatíró tevékenysége befejeződött, de a projekt élete valójában csak itt kezdődik. A pályázatíró további munkájának eredményességét nagyban segíti, ha a projektet továbbra is követi, a megvalósítás menetét és eredményességét tanulmányozva levonja a tervezésre vonatkozó következtetéseket és ezeket beépíti a következő munkájába. A logframe módszertanra alapuló pályázatírás egyes lépéseit az alábbiakban foglalhatjuk össze: I. IDENTIFIKÁCIÓ 1. A kiírás tanulmányozása - pályázhat-e a szervezet? - megfelelnek-e a célok? - mit kell teljesíteni? - milyen nagyságú, mértékű és formájú támogatásra lehet számítani? - melyek a támogatható tevékenységek, elfogadható költségek? 2. A logikai keretmódszer alkalmazása - Stratégia meghatározása - Logikai keretmátrix felállítása - Kockázatok elemzése 3. Tevékenységterv készítése - feladatmegosztás - ütemezés tervezése)

(tevékenységenként,

partnerenként,

pénzáramlások

- pénzforgalmi terv 4. Költségvetés kidolgozása 5. Szervezeti háttér vázolása HUMÁN FORRÁS ALAPÍTVÁNY „Transcarpathia” Regionális Fejlesztési Ügynökség

58


- ki a projektgazda, kik vesznek részt még a megvalósításban - az együttműködés keretei - döntéshozók, kompenetenciák - menedzsment, munkaköri feladatok II. KIDOLGOZÁS 6. Részletes projektterv kidolgozása 7. Üzleti terv kidolgozása - termék, szolgáltatás bemutatása - technológia leírása - piac lehatárolása és jellemzése - piaci stratégia vázolása - szervezeti háttér - gazdasági számítások III. FORMÁBA ÖNTÉS 8. Adatlap kitöltése 9. Pályázati dokumentáció összeállítása 10. Önellenőrzés

A pályázat kidolgozása

5.1.1 A részletes projektterv kidolgozása A pályázatoknak tartalmazniuk kell a pályázat kiírója számára szükséges mindazon információkat, amelyek a pályázat értékeléséhez szükségesek, ideértve a javasolt intézkedés leírását, annak hatáskörét, beleértve a földrajzi lefedést is, és konkrét céljait. A pályázatokban ismertetni kell a javasolt intézkedések középtávú gazdasági és társadalmi hasznaira vonatkozó előzetes értékelés eredményeit, a javasolt kedvezményezetti kört, a javasolt végrehajtási ütemezést és a finanszírozási tervet, minden olyan egyéb információval együtt, amely annak ellenőrzéséhez szükséges, hogy az érintett intézkedés megfelel a pályáztató jogszabályainak és célkitűzéseinek. A projekttervből a projekt értékelője meg kell, hogy tudja azokat az információkat, amelyek a projektre vonatkozó értékelési jelentés elkészítéséhez szükségesek.

5.1.2 Az adatlap kitöltése Röviden fogalmazva: az adatlap egy struktúrát szab, és kérdéseket tesz fel támogatást igénylő projekttel kapcsolatban. Az adatlap mellett benyújtandó, HUMÁN FORRÁS ALAPÍTVÁNY „Transcarpathia” Regionális Fejlesztési Ügynökség 59


esetlegesen kevésbé formalizált dokumentumok, mint például az üzleti terv, lehetővé teszik, hogy a pályázó olyan formát illetve struktúrát használjon, amilyet kíván, és saját logikai menete szerint dolgozza ki a projektet. Ezzel szemben a pályázó az adatlap esetében nem térhet el jelentős mértékben a pályázat kiírója által megszabott követelményektől. Az adatokat tömören kell ismertetni, és mellőzni kell a lényegtelen információkat. Az adatlap struktúrájától eltérni nem szabad, ugyanakkor minden feltett kérdésre válaszolni kell. Egyszerű, a kiírással megegyező betűtípust használjunk.

5.1.3 A pályázati dokumentáció összeállítása A pályázati dokumentáció részei: I.

Adatlap

II.

Részletes projektterv (benne az üzleti terv)

III.

Csatolandó dokumentumok

Az összeállításnál különösen ügyelni kell az előírt példányszámra, az aláírásokra, a mellékletekre és a beadási határidő betartására. A projekt megvalósítása

5.1.4 Szerződéskötések Amennyiben a benyújtott pályázatunk sikeres, és elnyerjük a támogatást, a következő lépés a támogatásról szóló szerződés megkötése lesz. A támogatási szerződés a pályázati dokumentáció része, azonban a támogatási rendszerek különbségei miatt Magyarországon nem rendelkezik egységes formátummal. A támogatási szerződés tartalmazza, illetve rendelkezik a következőkről: •

a támogatás formája (néhány kivételtől eltekintve vissza nem térítendő támogatás),

•

a támogatás maximális összege és aránya,

•

a projekt megvalósításának kezdete és befejezése, működtetési kötelezettség esetén annak időtartama,

•

a költségek elszámolhatóságának szabályai,

•

a kifizetések kérelmezésének folyamata, feltételei,

•

az előrehaladási jelentésekkel kapcsolatos kötelezettségek,

•

a vonatkozó, állami támogatásokkal kapcsolatos szabályok,

•

a vonatkozó, közbeszerzéssel kapcsolatos szabályok,


60


•

a vonatkozó, tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek,

•

dokumentációs kötelezettségek,

•

helyszíni ellenőrzések végzésére vonatkozó szabályok,

•

a támogatás kifizetésének felfüggesztésére visszafizetésére vonatkozó szabályok,

•

biztosítékadási kötelezettség,

•

a szerződés módosításának folyamata, feltételei.

illetve

a

támogatás

A támogatási szerződés mellékletei általában a következőket tartalmazzák: •

költségek, költségkategóriák szerinti bontásuk és ütemezésük,

•

források,

•

számszerűsíthető célok, ütemezésük,

•

biztosítékok (pl. felhatalmazó nyilatkozat, jelzálogszerződés, stb. szükség szerint)

A szerződés megkötéséhez a nyertes pályázótól gyakran követelik meg bizonyos igazolások bemutatását, benyújtását. Ilyen dokumentumok lehetnek például: •

aláírási címpéldány;

•

jogi státusz igazolása;

•

források rendelkezésre állásának igazolása;

•

az adóhatóságok igazolása arról, hogy a kedvezményezettnek nincs lejárt köztartozása; az 1 millió forint összeget el nem érő támogatás esetén a kedvezményezett nyilatkozata helyettesítheti az igazolást;

•

a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóságok igazolása arról, hogy a kedvezményezettnek nincsen határozatban előírt teljesítetlen kötelezettsége, az 1 millió forint összeget el nem érő támogatás esetén a kedvezményezett nyilatkozata helyettesítheti az igazolást.

5.1.5 Pénzügyi megvalósítás, kifizetések A támogatásból megvalósított projektek pénzügyi menedzsmentje során kiemelt jelentőséggel bír a támogatás folyósításának, igénylésének rendszere. A kifizetések lebonyolítására vonatkozóan három alapesetet különböztetünk meg: •

•

Kifizetett számlák alapján – ebben az esetben a kedvezményezett a felmerülő költségeket számlák alapján kifizeti, és a kifizetett számlák alapján kéri a támogatás arányos folyósítását. A kedvezményezett szempontjából ennek a formának nagy hátránya, hogy folyamatosan elő kell finanszíroznia a tevékenységeket, a kiadásokra jutó támogatást csak utólag kapja meg.

Ki nem fizetett számlák alapján – itt a kedvezményezett nem fizeti ki a kapott szállítói számlákat, hanem azokat kifizetetlenül terjeszti fel az illetékes HUMÁN FORRÁS ALAPÍTVÁNY „Transcarpathia” Regionális Fejlesztési Ügynökség 61


szervnek, az adott kiadásra jutó önrész egyidejű átutalásával egy lebonyolítási számlára. A költségigazolás után erre a lebonyolítási számlára kerül a támogatás összege is, és innen fizetik ki a szállítót. A kedvezményezett számára ez az előzőnél kedvezőbb megoldás, hiszen csak a saját erő terhére kell finanszíroznia a tevékenységeket; az előfinanszírozás terhét ilyenkor gyakorlatilag a szállító veszi magára. •

Előlegfizetés – ekkor a támogatás egy részét előlegként utalják a kedvezményezettnek akkor, mikor tényleges költségei még fel sem merültek. A kedvezményezett szempontjából ez a legkedvezőbb megoldás, az előfinanszírozás terhét a támogatást nyújtó szervezet vállalja magára.

A Strukturális Alapok vonatkozásában Magyarországon az alábbi főszabályok érvényesek: •

a kedvezményezett által kifizetett számlák alapján történő kifizetés tekinthető alapesetnek;

•

a kivitelező / szállító / szolgáltató által benyújtott, de a kedvezményezett által még ki nem fizetett számlák alapján történő kifizetés elsősorban az államháztartás részét képező szervezetek - köztük az önkormányzatok esetében alkalmazható;

• előlegfizetés elsősorban az Európai Szociális Alap esetében alkalmazható. A fenti általános szabályok mellett azonban a támogatás folyósításának konkrét szabályait minden esetben az adott pályázati kiírás feltételrendszere, illetve a támogatási szerződés rögzíti.

5.1.6 Közbeszerzések 2004. május 1-jét követően Magyarországon a közbeszerzések az új, EU normáknak megfelelő közbeszerzési törvény (Kbt.) alapján történnek, mely egységesen és egyedüliként kerül alkalmazásra. Az új Kbt. életbe lépésével így hatályát veszti az előcsatlakozási alapok kapcsán alkalmazott Practical Guide (PRAG) is. A támogatásból megvalósuló projektek esetében az egyébként közbeszerzésre nem kötelezett szervezetek (pl. vállalkozások is) az esetek igen jelentős részében közbeszerzési eljárás keretében kell lebonyolítsák a projektekhez kapcsolódó beszerzéseket Az új törvény újdonságai közül megemlítendők a következők: •

az egyes eljárások során alkalmazandó dokumentumok formalizáltsági szintje nagyban megnövekszik, standard formadokumentumok alkalmazása válik kötelezővé

•

új elem a közösségi irányelvek alkalmazása a közösségi értékhatárt meghaladó beszerzéseknél

•

megemelkednek az egyes eljárás-típusokhoz kapcsolódó értékhatárok

•

a beszerzés tárgya szerinti tagolást, amely az EU-ban általános, és a PRAG esetében is megjelent, a törvény nem vette át HUMÁN FORRÁS ALAPÍTVÁNY „Transcarpathia” Regionális Fejlesztési Ügynökség 62


•

új elem továbbá a feltételes közbeszerzési eljárás, amelynek segítségével egyes kedvezményezettek gyakorlatilag az állami támogatásra való pályázással egy időben lebonyolíthatják a közbeszerzési eljárást, jelentősen lerövidítve így a projekt megvalósulásához szükséges időt.

5.1.7 Helyszíni ellenőrzések Közpénzekből támogatott projektek esetében helyszíni ellenőrzést végezhetnek a támogatást nyújtó szervezetek (az Irányító Hatóság vagy a közreműködő szervezet), vagy az általuk megbízott szervezetek, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI), valamint az Állami Számvevőszék (ÁSz). A fentieken túl, az Európai Unió által társfinanszírozott támogatási rendszerek esetében helyszíni ellenőrzést végezhet Pénzügyminisztérium (PM), amely felelős az Európai Bizottság számára benyújtott kifizetési kérelmek hitelességének igazolásáért, illetve az Európai Bizottság érintett főigazgatósága és az Európai Számvevőszék. Helyszíni vizsgálatok esetében megkülönböztetünk monitoring és ellenőrzési célú látogatásokat, az ellenőrzési típusú látogatásoknál pedig előzetes, közbenső, valamint utólagos látogatásokat. 5.1.7.1 A helyszíni ellenőrzések szabályai A helyszíni ellenőrzésről a kedvezményezettet legalább három nappal korábban értesítik (kivéve, ha ez meghiúsítaná az ellenőrzést). A vizsgálat tárgyát képezi projekt hátterének, az ellenőrzés elvégzéséhez szükséges általános információknak a megismerése; a pénzügyi-számviteli dokumentumok, a könyvelés vizsgálata, a fizikai teljesítés ellenőrzése, valamint az Európai Unió speciális előírásai teljesítésének ellenőrzése (pl. tájékoztatási kötelezettségek). A zökkenőmentes ellenőrzésekhez a kedvezményezetteknek ismerniük kell a rájuk és az ellenőrre vonatkozó jogokat és kötelezettségeket. 5.1.7.2 Az ellenőr jogai A helyszíni vizsgálatot végző ellenőrnek joga van:

az ellenőrzött kedvezményezett bármely helyiségébe belépni,

az ellenőrzött kedvezményezett bármely dolgozójától írásban vagy szóban nyilatkozatot kérni, valamennyi dokumentumba betekinteni,

a dokumentumokat átvételi elismervény ellenében átvenni, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíteni,

az eredeti dokumentumokat másolat hátrahagyásával a vizsgálati anyaghoz csatolni,

az ellenőrzött kedvezményezett működésével és gazdálkodásával összefüggő kérdésekben más szervektől felvilágosítást kérni,

indokolt esetben szakértő kirendelését, bevonását kezdeményezni.


63


5.1.7.3 Az ellenőr kötelezettségei A helyszíni vizsgálatot végző ellenőr köteles:

ellenőrzési munkája során az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályokban, az ellenőrzési programban foglaltakat, valamint az őt megbízó ellenőrző szervezet rendelkezéseit maradéktalanul betartani;

tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzendő tájékoztatatni, és megbízólevelét bemutatni;

az objektív vélemény kialakításához elengedhetetlen dokumentumokat és körülményeket megvizsgálni;

megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően írásba foglalni;

az ellenőrzés alatt megismert állami, szolgálati, üzleti és magántitkot megőrizni, illetve a jogszabályban meghatározott adatvédelmi kötelezettségének eleget tenni;

haladéktalanul jelentést tenni az ellenőrzési szervezet vezetőjének, ha az ellenőrzés során bűncselekményre utaló körülmény merül fel;

az ellenőrzés befejezését követően megállapításait az ellenőrzött kedvezményezettel, valamint a vonatkozó részek tekintetében a felelőssé tett személyekkel ismertetni;

az átvett dokumentumokról átvételi elismervényt adni, illetőleg azokat hiánytalanul visszaszolgáltatni;

a vizsgálati megbízásával kapcsolatban vagy személyére nézve összeférhetetlenségi ok fennállása esetén haladéktalanul jelentést tenni az ellenőrzési szervezet vezetőjének

kedvezményezettet

5.1.7.4 A kedvezményezett jogai A helyszíni vizsgálat során a kedvezményezettnek, mint az ellenőrzés alanyának joga van:

az ellenőr igazolványának, illetve megbízólevelének bemutatását kérni, ennek hiányában az ellenőrzést megtagadni;

az ellenőrzés megállapításait megismerni, azokra észrevételeket tenni (8 napos határidő), és az észrevételekre szóban vagy írásban választ kapni (7 napos határidő);

személyes felelősségünkkel kapcsolatban adott írásbeli magyarázatunkra írásban választ kapni;

titoktartási kötelezettség alá vont témában az információ szolgáltatását, a dokumentum bemutatását vagy átadását megtagadni.

5.1.7.5 A kedvezményezett kötelezettségei A helyszíni vizsgálat során a kedvezményezett, mint az ellenőrzés alanya köteles:

az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni;


64


az ellenőr részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani, kérés esetén az eredeti iratokat - másolat és átvételi elismervény ellenében - az ellenőrnek átadni;

az ellenőr kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni;

felelősségének megállapítása magyarázatot adni;

az ellenőrzés megállapításai alapján a hibák kijavítása céljából a saját hatáskörébe tartozó intézkedéseket a megadott határidőre megtenni, és erről az ellenőrző szervezetet tájékoztatni.

esetén

a

megadott

határidőre

írásbeli

5.1.8 Tájékoztatás A tájékoztatási és nyilvánossági kötelezettségekkel külön jogszabály és arculati útmutató foglalkozik, alapvetően két fő cél és kötelezettségi kör jellemző: •

egyrészt a lehetséges támogatásokról;

•

másrészt a széles közvélemény tájékoztatása a támogatások felhasználásáról és a támogatásokkal elért eredményekről, illetve általában az Európai Unió szerepéről, amelyet az ország fejlesztésben betölt - a kedvezményezett kötelezettsége!

pályázók

tájékoztatása

az

igénybe

vehető

Az első cél kapcsán a pályázók számára előnyként jelentkező tényezők a könnyebb, egyszerűbb hozzáférés a pályázati információkhoz, az egységesített tájékoztatási metódusok, valamint a pályázati folyamat nyomon követhetősége, de éppen ezért a pályázóknak számolniuk kell a nagyobb versennyel is. A második cél kapcsán a pályázók kötelezettségeit a támogatási szerződésben rögzítik, mulasztás esetén akár a támogatás is visszavonható. A pályázók kötelezettségei közé tartozik a rendszeres beszámoló a tevékenységek ellátásáról, igazoló dokumentumokkal, fényképekkel, valamint képzési-foglalkoztatási projektek esetében a résztvevők tájékoztatása, plakátok elhelyezése a helyszínen az arculati elemek követésével, illetve kiadványokon, brosúrákon szintén az arculati elemek és a megfelelő szövegek feltüntetése.


65


Projektmonitoring

5.1.9 Monitoring, értékelés, ellenőrzés A projektek végrehajtása során a felelős projektmenedzsment mindenképpen gondoskodik a megfelelő minőségű projektmonitoringról. Ezzel kapcsolatban a kedvezményezettek számos, a támogatási szerződésben rögzített követelménnyel is találkoznak. Mindezek alapján részletesen is tárgyalnunk kell a projektmonitoring témakörét – mindenekelőtt elkülönítve a monitoring tevékenységet az ellenőrzés és az értékelés feladataitól. Monitoring, értékelés és ellenőrzés – három feladatkör gyakran együtt kerül említésre, holott a fejlesztési tevékenységek életciklusában elég jól elkülöníthető szereppel és funkcióval rendelkeznek. A három tevékenység definiálását célszerű olyan módon elvégezni, hogy közben bemutatjuk a közöttük levő különbségeket céljaikban, megvalósulásuk módjában. Mindenekelőtt definiáljuk a három tevékenységet a projekt életciklusán belül azok alapvető jellemzői, és célja szerint: •

A monitoring folyamatos adatgyűjtésen alapszik, amely alapján a menedzsment, a döntéshozók vizsgálhatják a tevékenység előrehaladását a kitűzött célok viszonylatában.

•

Az ellenőrzés a folyamatok, tevékenységek állandó felülvizsgálatát jelenti, célja a szabálytalanságok, csalások, visszaélések kiszűrése.

•

Az értékelés a projekt egészének áttekintése, célja a tevékenység hatásának vizsgálata a megoldani kívánt társadalmi-gazdasági probléma viszonylatában.

Vagyis a monitoring nem más, mint a projekt tervezése során meghatározott tevékenységek elvégzésének, célok teljesülésének, vagyis végeredményben a projekt megvalósulásának folyamatos nyomon követése. Ennek alapjául az előzetesen kitűzött célok számszerűsítése szolgál. A Strukturális Alapok projektjeinek logframe-alapú tervezési fázisában ezt készítik elő, mikor az egyes projektekhez outputok, eredmények és hatások szintjén is célokat fogalmaznak meg, amelyekhez számszerűsített indikátort rendelnek, a kiindulási és a célérték meghatározásával – e számszerűsített célok, monitoring indikátorok nélkül egy projektterv nem tekinthető teljesnek, így pályázatként sem állja meg a helyét. A monitoring tevékenység kulcsa, hogy e mutatószámok aktuális értékeit a projekt végrehajtói folyamatosan gyűjtsék és elemezzék, lehetőséget biztosítva ezáltal mind a projektmenedzsment döntéshozók, mind a támogatást nyújtó szervezetek, donorok számára, hogy rendszeresen egyértelmű jelzést kapjanak a projekt, illetve annak egyes részei aktuális állásáról. Ezen információ birtokában megítélhetik, hogy a projekt az előzetes terveknek, elképzeléseknek megfelelően halad-e, és ez alapján a tervektől való eltérés esetén szükség szerint megtehetik a megfelelő kiigazító lépéseket a végrehajtás, a megvalósítás menetében. Fontos kiemelnünk, hogy a monitoringot a folyamatos adatgyűjtés még nem teszi monitoringgá: ez az adatgyűjtési, megfigyelési tevékenység azáltal válik HUMÁN FORRÁS ALAPÍTVÁNY „Transcarpathia” Regionális Fejlesztési Ügynökség

66


monitoringgá, hogyha az ilyen módon rendelkezésre álló információ hasznosul a menedzsment döntések előkészítésében, meghozatalában, vagyis ha döntéstámogató menedzsmentrendszerként alkalmazzuk. Láthatjuk tehát, hogy a monitoring elsősorban a menedzsmentet támogató, a projekt eredményes és sikeres megvalósulását elősegítő tevékenység. Gyakran hasonló jellegű adatokra építve, ámde más céllal folyik az ellenőrzés. Az ellenőrzés feladata, hogy a projektvégrehajtás során biztosítsa a jogszabályoknak, előírásoknak és más kötelezettségeknek való elégtételt, és ezáltal kizárja – kiszűrje, illetve megelőzze – a visszaéléseket, a csalásokat, szabálytalanságokat. Az ellenőrzés számos területre terjedhet ki. A projektek ellenőrzési rendje magába kell foglaljon pénzügyi, (elszámolási, bizonylatolási, stb.) ellenőrzéseket, de a személyekre, a döntéshozatalra, a hatáskörök megfelelő vonatkozó vizsgálatokat is. Az ellenőrzési rendszernek alapvetően kéttípusú szabályrendszernek való megfelelést kell folyamatosan vizsgálnia: •

egyrészt a projekt saját belső szabályrendszerének, vagyis azoknak az eljárásrendi, végrehajtási szabályoknak, amelyeket a program kialakítása során vázoltunk fel, vagy éppen a projektünk kapcsán kötött támogatási szerződés rendelkezéseinek;

•

másrészt a hazai szabályrendszernek.

és

közösségi

jogszabályok

alkotta

külső

Míg a monitoring egyértelműen a projektvégrehajtó szervezeteken belül zajlik, annak menedzsment munkáját segíti, illetve e munka részét képezi, az ellenőrzés sokkal inkább megjelenik külső tevékenységként. A szabályoknak, előírásoknak való megfelelés alapvetően a projektmenedzser felelőssége, de annak ellenőrzésére számos külső intézmény jogosult – elsősorban a donorok érdekeinek képviseletében. A monitoring és az ellenőrzés a végrehajtáshoz közvetlenül kapcsolódó, operatív jellegű feladatok, amelyek folyamatosan zajlanak, és végigkísérik a megvalósítás egészét. Az értékelés célja ezzel szemben nem a végrehajtási feladatok közvetlen támogatása, hanem a program, projekt egészének megítélése. Az értékelés tehát a fejlesztési tevékenységet annak célkitűzéseivel, menedzsmentjével és – a megvalósulást követően – eredményeivel és hatásaival együtt egységes egészként kezeli. Számos szempontja mellett az értékelés alapvető kérdése gyakorlatilag minden esetben ugyanaz: hogyan ítélhető meg a projekt a megoldani kívánt társadalmi–gazdasági probléma vonatkozásában? A projektek születése valamely fennálló problémarendszerben, illetve annak megoldásában mint célrendszerben gyökerezik. Emlékezzünk: a tervezés első lépéseként a helyzetelemzést, a problémák feltárását végeztük el. E problémák megoldására építettük fel céljainkat, stratégiánkat, és azután a tényleges, operatív eszközöket. Az értékelés ehhez a gyökérhez nyúl vissza, ezt használja alapvető szempontként, amikor megítéli a projekteket. Az értékelésnek a relevancia, az eredményesség és a hatékonyság kérdéseire kell választ adnia. A relevancia esetében azt kell megítélnie, hogy az egyes projektek HUMÁN FORRÁS ALAPÍTVÁNY „Transcarpathia” Regionális Fejlesztési Ügynökség

67


célja vajon tényleg lényeges, releváns-e a megoldani kívánt probléma szempontjából, ténylegesen orvosolja-e azt, illetve – hiszen az értékelés jellegéből fakadóan gyakran komparatív módon zajlik – hogyan alakul ez a relevancia a problémához kapcsolódó más célokkal, vagy más problémákkal való összehasonlításban. Az eredményesség arra keresi a választ, hogy sikerül-e, illetve milyen mértékben sikerül elérni a kitűzött célokat, míg a hatékonyság azt vizsgálja, hogy milyen áron, vagyis milyen ráfordításokkal, erőforrásokkal sikerül e célokat elérnem. Az értékelés további jellemzője – a monitoringgal szemben –, hogy képes a projektet és a környezetét együttesen elemezni. Míg a monitoring eszközrendszere, adottságai révén elsősorban a projekten belül tud vizsgálódni, addig az értékelésnek lehetősége van a kitekintésre, a projekt értelmezésére és elemzésére a társadalmigazdasági környezet viszonylatában. A monitoring továbbá inkább az operatív célok teljesülésére koncentrál, és lehetőségei sem igazán adottak ahhoz, hogy felmérje a projekt által kiváltott hatásokat. Ez a feladat tehát az értékelés kompetenciája, az előzetes értékelés becsüli meg a projekt megvalósulása következtében várható hatásokat, és az utólagos értékelés elemzi a tényleges hatásokat. A három tevékenység közötti különbségek, illetve az egyes feladatkörök sajátosságainak jobb megértését segíti, ha áttekintjük, hogyan viszonyulnak a projektek hatásmechanizmusának szintjeihez. Mindehhez először nézzük meg, hogyan is épül fel ez a hatásmechanizmus! Ezt szemlélteti a következő ábra:

Inputok

Hatások

Átfogó célok

Eredmények

Specifikus célok

Outputok

Operatív célok

Program célok

Program tevékenységek

A projekt keretében végzett tevékenységek az inputokból valósulnak meg. Az inputok magukban foglalnak minden emberi, pénzügyi és fizikai erőforrást, amely a tevékenység során felhasználásra kerül. A tevékenységek eredményeként outputok jönnek létre, amelyek az adott tevékenység közvetlen termékei. Ezen outputok valamely eredménnyel járnak, vagyis közvetlen előnyökkel a fejlesztés által megcélzott célcsoport számára. Ezek az eredmények hosszabb távon áttételes hatásokat fejthetnek ki a célcsoportra. E hatások elérése jelenti a projektek átfogó céljainak teljesülését, amely célokat a tervezési folyamat elején határozták meg; vagyis az eredeti társadalmi-gazdasági problémák orvoslását, felszámolását. A fejlesztési tevékenység tervezésének folyamatában jelölték ki az ezekhez kapcsolódó specifikus célokat, amelyek a HUMÁN FORRÁS ALAPÍTVÁNY „Transcarpathia” Regionális Fejlesztési Ügynökség

68


fejlesztési tevékenységek eredményeire vonatkoztak. A végrehajtáshoz kapcsolódó operatív célok pedig a tevékenységek outputjait érintik. A következő ábra szemlélteti, hogy az egyes tevékenységek – a monitoring, az ellenőrzés és az értékelés – mekkora spektrumot fog át, vizsgál a hatásmechanizmusban. Input

Output

Eredmény

Ellenőrzés

Hatás

Jogi és adminisztratív előírások Eredményesség

Monitoring

Értékelés

Társadalmi elvárások, problémamegoldás

A három tevékenység közül az ellenőrzés fogja át a legszűkebb spektrumot: az inputoktól a tevékenységeken át az outputokig terjed a vizsgálódási köre. Vagyis onnantól fogva, hogy az első forintot elköltöm, az első tevékenységeket elvégzem, odáig, hogy az utolsó outputot is teljesítem – átadom a megépült utat, vagy lebonyolítom az utolsó képzési eseményt egy tanfolyam-sorozatban –, az ellenőrzés meg fogja vizsgálni, hogy a vonatkozó előírásoknak, szabályoknak megfelelően jártam-e el, gondoskodik a különféle csalások, szabálytalanságok megelőzéséről, illetve felderítéséről. Nem tartozik azonban az ellenőrzés asztalára a hatásmechanizmus további állomásainak vizsgálata: annak felmérése, hogy az outputok valóban kiváltották azokat az eredményeket, majd hatásokat, amelyeket beterveztünk ez egyes projektek esetében. A monitoring a kitűzött célokhoz, lefektetett tervekhez, elképzelésekhez viszonyított megvalósulást vizsgálja. Ezeket a célokat, elképzeléseket a hatásmechanizmus több szintjén rögzítettük: eredmény- és outputindikátorokat egyaránt meghatároztunk a különböző szintű célok számszerűsítése során, az inputok tekintetében pedig az egyes elemek költségvetési terve szolgál alapul. A monitoring ezekből kiindulva, ezekhez viszonyítva vizsgálja az inputok felhasználásának, a tevékenységek végzésének, az outputok és eredmények megvalósulásának tényadatait; ez alapján pedig, ha a tervekhez, célokhoz képest eltérést tapasztal, ezzel lehetőséget biztosít a döntéshozók számára, hogy beavatkozzanak, módosítsák a projekt menetét. Operatív jellegéből adódóan azonban a monitoring még nem igazán képes a hatások elemzésére, figyelembe vételére: nincsenek meg azok az elemzési, adatgyűjtési eszközei, és időzítését tekintve sem úgy zajlik, hogy képes legyen a hatások HUMÁN FORRÁS ALAPÍTVÁNY „Transcarpathia” Regionális Fejlesztési Ügynökség

69


mérésére és elemzésére. Így a monitoring a hatásmechanizmusban az inputoktól az eredményekig terjedő skálát fogja át. Az értékelés esetében korábban azt mondtuk, hogy szemlélete azon alapszik, hogy az eredetileg megoldani kívánt társadalmi-gazdasági problémához nyúl vissza, és ennek szemszögéből ítéli meg a projekt egészét. Erre a társadalmi-gazdasági problémára a megoldást pedig a hatások fogják szolgáltatni. Elkülöníthető a három tevékenység a visszacsatolás módja alapján, vagyis aszerint, hogy hogyan reagál a rendszer arra, ha az ellenőrzés, a monitoring vagy az értékelés eltérést, nem megfelelőséget tár fel. Ha az ellenőrzés ilyen nem megfelelőséget talál, akkor az – az ellenőrzés fogalomrendszerében – valamely csalást, visszaélést, szabálytalanságot jelent, a külső vagy belső szabályrendszer valamely elemétől, kötelező előírásától való eltérést. Ilyen felfedezés esetén az ellenőrzés általában valamilyen szankció formájában csatol vissza, ami természetesen a feltárt szabálytalanság, eltérés mértékétől és jellegétől függően igen eltérő lehet. Ha a monitoring tár fel eltérést, nem megfelelőséget, az e tevékenység szemszögéből azt jelenti, hogy a tevékenységek nem az előre eltervezett módon zajlanak, a kitűzött célokat nem sikerül teljesíteni, a tényadatok elmaradnak a tervezettektől. Erre a monitoring mint döntéstámogató menedzsment eszköz olyan módon reagál, hogy feltárja az eltérés hátterét, okait, és ezzel lehetőséget teremt a döntéshozók számára, hogy módosítsák a tevékenységek menetét, a projekt végrehajtásának mikéntjét abból a célból, hogy az eredeti tervek, célkitűzések ténylegesen megvalósulhassanak. Vagyis a monitoring esetében a visszacsatolás egyfajta kiigazítás lesz az eredményesség érdekében. Az értékelés esetében a nem megfelelőség a relevancia, a projekt logikája, az eredményesség, a hatékonyság, vagy a hatásmechanizmus egésze tekintetében jelentkező tökéletlenségként értelmezhető. Ezekre az elvi, stratégiai és gyakorlati ellentmondásokra vagy hiányosságokra hívja fel a figyelmet az értékelés, amelynek tapasztalatai – legyen szó akár előzetes, akár utólagos értékelésről – felhasználásra kerülnek a projektek kialakítása során, egyfajta tanulási folyamatba épülnek be, amely révén egyre magasabb minőségű, egyre jobb projekteket állíthatunk elő. Mint az eddig elmondottakból kiderül, bár a felhasznált alapadatokban és részben az elemzés módjában is vannak hasonlóságok, a három tevékenység alapvetően más jellegű, más céllal zajlik a projekt életciklusában, és ennélfogva jól elkülöníthető azon belül. Az egyes tevékenységek jellemzőit, illetve azok összevetését a következő táblázatban foglaltuk össze.


70


Tevékenység

Ellenőrzés

Monitoring

Értékelés

A szabályoknak, előírásoknak való megfelelés vizsgálata

A kitűzött célokhoz viszonyított megvalósulás vizsgálata

A tevékenység hatásának vizsgálata a megoldani kívánt társadalmi-gazdasági probléma viszonylatában

Folyamatos, a projektvégrehajtás során

Folyamatos, a projektvégrehajtás során

Pontszerű, előzetes, közbenső és utólagos

A tevékenység végzője szerint

Külső vagy belső

Belső

Külső

A tevékenység jellege

Operatív

Operatív

Elemző-tudományos

A visszacsatolás módja

Szankció

Kiigazítás az eredményesség érdekében

Tanulási folyamat

Cél

Időbeliség

5.1.10

A monitoringról részletesen

„A monitoring folyamatos adatgyűjtésen alapszik, amely alapján a menedzsment, a döntéshozók vizsgálhatják a tevékenység előrehaladását a kitűzött célok viszonylatában.” – definiáltuk az előzőekben a monitoringot. E definíció részben önkényes, amennyiben az EU-ban sem a közösségi jogszabályokban, sem a Strukturális Alapok kapcsán született módszertani kézikönyvekben nem találunk definíciót a monitoring fogalmára. A monitoringot értelmezhetjük mint rendszert, ide értve a vizsgált adattartalmat, az indikátorrendszert, a beszámolási kötelezettségek és az információáramlás rendszerét, de a támogató számítógépes rendszereket is. Értelmezhetjük a monitoringot ugyanakkor mint folyamatot is, amely magában foglalja az adatok folyamatos gyűjtését, feldolgozását és átadását, majd elemzését, ez alapján a végrehajtási rendszer módosítására tett javaslatok kialakítását, és végül a döntéshozatalt. 5.1.10.1 A monitoring tevékenység felhasználói Az eddigiekben a monitoringot elsősorban, mint döntéstámogató menedzsment eszközt mutattuk be; ebből a szerepkörből következően a monitoring felhasználói között első helyen kell említenünk a projektek döntéshozóit, menedzsereit. Azonban a monitoringot még egy nagyon fontos kör, a finanszírozók, donorok is hasznosítják. Miért van szüksége a monitoringra a projekt végrehajtásáért felelős menedzsernek? A projektmenedzser a folyamatos monitoring tevékenység révén kap információt arról, hogy a projekt sikeres-e, vagyis a kitűzött céloknak megfelelően halad-e, és amennyiben nem, a monitoring feltárja a sikertelenség tényét, hátterét, és ezáltal lehetővé teszi a beavatkozást, a módosítást, kiigazítást a projekt végrehajtási menetében, összességében segítve a projektvégrehajtás eredményességét.


71


A második felhasználói kör a donorok, a fejlesztési tevékenységek finanszírozói. A donor az a szereplő, aki a saját forrásait bocsátja egy-egy program vagy projekt végrehajtására. Egy támogatott projekt szintjén a donor az a program, illetve intézkedés, amelynek keretében a támogatást nyújtották; a donor szervezeti megtestesítője az a pályáztató szervezet lesz, aki a támogatottal, kedvezményezettel kapcsolatban áll. Miért van szüksége a donornak a monitoringra? A donor azért áldozza forrásait a projekt megvalósulására, mert annak céljai legalább részben egybeesnek a saját céljaival. Éppen ezért számára is lényeges, hogy rendszeres információkhoz jusson a projekt előrehaladásáról, hiszen ez befolyásolja saját céljainak teljesülését, és amennyiben nem elégedett a végrehajtás valamely aspektusával, úgy van lehetősége beleavatkozni a projekt megvalósításába. A monitoring ezáltal hozzájárul ahhoz, hogy a donor rendelkezésére álló források minél hatékonyabban kerülhessenek felhasználásra. Ez a gyakorlatban akár úgy is megjelenhet, hogy a donor a finanszírozás biztosítását, a támogatás folyósítását kötheti a ténylege megvalósuláshoz és az elért eredményekhez. Egy támogatott projekt szintjén ez jelentheti azt, hogy a támogatási összeg egy részét csak akkor ítélik meg egy projekt javára, ha az már bizonyos arányos részeredményeket fel tudott mutatni, amelyek által bizonyítható, hogy a finanszírozott tevékenység ténylegesen hozzájárul a kitűzött célok eléréséhez.

5.1.11

Monitoring indikátorok

A monitoring tevékenység általánosságban elképzelhetetlen az azt támogató mutatók, indikátorrendszerek nélkül. Az indikátorok témakörének mára jól kialakult elméleti és gyakorlati háttere támogatja a felhasználókat a legkülönbözőbb területeken – bár maga a monitoring tevékenység jellege egészen más, az indikátorok fogalma ugyanúgy megjelenik, ha például a Tisza ökomonitoringjáról vagy valamely bank hitelmonitoring rendszeréről beszélünk. A mutatók léte képezi a monitoring tevékenység alapját jelentő folyamatos adatgyűjtés, feldolgozás és elemzés alapfeltételét, ezek a mutatók teremtik meg azt az egységes és egyértelmű rendszert, amelyben az információkat gyűjteni és a döntéshozatalt támogató formában elemezni lehet. A fejlesztési projektekhez kapcsolódóan a monitoring indikátorok alkalmazása számos specifikus kérdést vet fel. Ebben a részben célunk eme aspektusok körbejárása, rávilágítva az indikátorok használatának általános szabályaira, azok illeszkedésére a projekt tervezésébe és végrehajtásába, a monitoring rendszer működésébe.


72


6 Esettanulmány Helyzetleírás

Kocsonyás – a világörökség része Kocsonyás városa, mely egyike lehetne bármely magyar kisvárosnak, két dolog miatt mégis kiemelt figyelmet érdemel. Az egyik, hogy Budapesten kívül talán még ez a magyar település rendelkezik nemzetközi hírnévvel, melyet a környékről eredő kiváló minőségű bor teremtett meg. Ezt az értéket tovább erősíti, hogy a várost a néhány éve világörökség részévé nyilvánították. A városban és környékén élők számára a fő megélhetési forrást a mezőgazdasági termelés, azon belül is elsősorban a szőlő- és bortermelés jelenti, valamint az utóbbi években az idegenforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása. Ez a gazdasági bázis azonban a két tevékenységet jellemző erőteljes szezonalitás miatt rendkívül sérülékeny, a munkanélküliségi ráta magas, és erőteljes a fiatalok elvándorlási aránya a városból, melynek okai a bizonytalan megélhetésben, a szórakozási lehetőségek és a kulturális programok hiányában keresendő. A foglalkoztatási gondok enyhítésének, a gazdasági bázis erősítésének alapja a szőlőés a bortermelés, valamint a turizmus komplex, kölcsönösen egymást erősítő fejlesztése és a kistérségre való kiterjesztése lehet. A város összességében nagyon kedvező idegenforgalmi adottságokkal rendelkezik: a bortermelés és sajátos földrajzi fekvése vonzó turisztikai célponttá teszi. Ugyanakkor ezek az egyedi turisztikai adottságok jelenleg nem megfelelő mértékben kihasználtak. Bár sok turista keresi fel minden évben a várost, azonban általában nagyon rövid ideig tartózkodnak itt, ráadásul a turistaforgalom rendkívül szezonális. A szálláshelyek száma a városban az elmúlt évek során folyamatosan bővült, az őszitéli időszakban ezek jórészt kihasználatlanok. Az idegenforgalom fejlődése az elmúlt évek során spontán módon történt, s bár az alapvető szolgáltatások kialakultak, jelenleg a városban és környékén kevés az olyan idegenforgalmi és kulturális program, amely maradásra bírhatná az ide látogató turistákat. A kulturális és szabadidős rendezvények hiányának egyik fő oka, hogy jelenleg a város nem rendelkezik olyan központi épülettel, és egyéb infrastrukturális feltételekkel, mely helyszínéül szolgálna a helyi és szomszédos községek, régiók lakossága, cégei, szervezetei számára, rendezvények és konferenciák lebonyolításához. Nincs lehetőség színházi előadások, koncertek, vagy esetleg szemináriumok tartására. Adottak a feltételek a turizmus fejlesztéséhez, hiszen minőségi szálláshelyekből bő a választék: a magánszállások, panziók és hotelek összesen 565 fő elhelyezését teszik lehetővé, mely kiegészíthető a környező települések turista- és vendégházaival, 200 fő erejéig. A Kocsonyás Mikrorégiójáért Alapítvány számos városfejlesztési ötlettel állt elő az utóbbi években, melyeket a Kocsonyás Város Önkormányzatával közösen hajtottak végre. Jelentős forrásokat fordított a város a kommunális infrastruktúrájának javítására, valamint a városkép fejlesztésére, vonzóbbá tételére. Megoldódott a város és mikrorégiója szennyvízcsatornázásának és –tisztításának problémája, megfelelve HUMÁN FORRÁS ALAPÍTVÁNY „Transcarpathia” Reginális Fejlesztési Ügynökség 73


a világörökségi helyszínek környezetvédelmi előírásainak. Megvalósult a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskola megépítése, a helyi sajátosságokat mutató munkaerő-szükségletek fedezésére. Azonban még mindig sok olyan épület van a városban, mely leromlott állapota miatt fejlesztésre, felújításra vár. Ezek egyike az 1980-ban épült Zsinagóga, amely romos állapota miatt sokáig kihasználatlanul állt, ugyanakkor épületi adottságai, környezete alapján alkalmassá tehető mind kulturális, mind pedig konferencia jellegű rendezvények befogadására. A Zsinagóga felújítása, mely egy komplex fejlesztés első ütemét képezi, EU-s forrásból már elkezdődött. A Kocsonyás Mikrorégiójáért Alapítvány tervei között szerepel, hogy a város rendezvény-turizmus terén is ismert és elismert legyen, ami hozzájárulhatna a lakosság identitásának erősítéséhez, hosszabb távon pedig a gazdaság stabilizálásához és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok, azon belül pedig kiemelten az elvándorlás megállításához.

HUMÁN FORRÁS ALAPÍTVÁNY „Transcarpathia” Reginális Fejlesztési Ügynökség

74

Problémafa Magas a kistérségből való elvándorlás

Szabadidős tevékenysége k lehetőségeine

Alacsony a turizmus jövedelemtermelő

Magas szezonalítás

Rendezvénye k hiánya

Marketing, PR tevékenysé g hiánya

a

Vendégéjszakák száma alacsony

Hiányos idegenforgalmi infrastruktúra

Rendezvények Nincs a lebonyolításához rendezvényHUMÁN FORRÁS ALAPÍTVÁNY szükséges, megfelelő szervezésnek „Transcarpathia” helyszínek hiánya Reginális Fejlesztési kialakult Ügynökség mechanizmusa

Komplex turisztikai programcsomagok hiánya

Kistérségi szinten összehangolatlan a turisztikai kínálat

75

Marketing, PR tevékenység hiánya

Munkahel yek hiánya

Célfa A kistérségből való elvándorlás csökkentése

Lehetőségek megteremtése a szabadidő hasznos eltöltésére

A turizmus jövedelemtermelő képességének növelése

Szezonalítás csökkentése

Rendezvénye k szervezése

Marketingeszközök kialakítása, PR tevékenység

Épületek felújítása, kihasználatlan épületek hasznosítása, építés

Munkahelyteremtés

Vendégéjszakák számának növelése

Idegenforgalmi infrastruktúra bővítése, fejlesztése

Komplex turisztikai programcsomagok kialakítása

Szervezeti struktúra kialakítása


76

Turisztikai programok kialakítása több település összefogásával

Marketingeszközök kialakítása, PR tevékenység folytatása

Logikai kerettábla Projekt címe: Projekt leírás Átfogó célok A turizmus diverzifikálása a kistérségbe érkező látogatók számának növelése, az idegenforgalom élénkítése, a lakosság jövedelmi helyzetének javítása, hosszú távon a településről való elvándorlás megfékezése céljából.

Kulturális és konferenciaközpont kialakítása Kocsonyás városában Objektíven igazolható eredményességi Ellenőrzés forrásai és eszközei mutatók (indikátorok) Hatás indikátorok Ellenőrzés forrásai és eszközei

• •

Turisták számának emelkedése: +20%

•

Rendezvények számának növekedése évente: +5db

•

A településről elvándorlók számának csökkenése: 5 éven belül 15%

Vendégéjszakák számának növekedése: +15%

Kockázatok és Feltételezések Kockázatok és Feltételezések

Munkaügyi központ KSH adatok Önkormányzat nyilvántartásai

• Projekt célja Kulturális és konferencia rendezvények helyszínének biztosítása az idegenforgalom szezonalításának csökkentés céljából.

Új, turisztikai szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások száma: 7db Cél indikátorok (result indicators) Rendezvények éves száma a központban: 20 db Központ által foglalkoztatottak száma: 10 fő Színházterem kihasználtsága: 60% rendezvényenként

Várt eredmények (outputs)

Eredmény indikátorok (Output indicators)

• • • •

•

Kulturális és konferenciaközpont épület alapterülete: 2526 m²

• • •

Színházterem befogadóképessége: 240 fő

Kulturális és konferencia központ, Színházterem, Marketingkommunikációs eszközök Parkolóhelyek

Ellenőrzés forrásai és eszközei Önkormányzat nyilvántartásai, Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai, T-star adatbázis

Ellenőrzés forrásai és eszközei

Kockázatok és Feltételezések A vállalkozások felismerik a turisztikai szolgáltatásokban rejlő lehetőségeket Kistérségi szinten összehangolt rendezvénysorozatok kialakítása Turisztikai szakemberek rendelkezésre állnak Kockázatok és Feltételezések

Átadás-átvételi jegyzőkönyvek Önkormányzat nyilvántartásai Marketingkiadványok

Kellő mennyiségű rendezvények kerülnek megszervezésre Megfelelő az érdeklődés a rendezvények irányt Folyamatosan jó a partneri viszony az érintett felek között

Források Igényelt támogatás: 958 817 eFt (97,5%) Saját erő: 24 585 eFt (2,5%)

Kockázatok és Feltételezések Sikeres közbeszerzési eljárás Megfelelő minőségű kivitelezés

Marketingkiadványok típusainak száma: 3db Következő ütem megvalósíthatósági tanulmánya:1db

• Tevékenységek

• • • •

Kulturális és Konferenciaközpont építése Parkolóhelyek kialakítása Arculati kézikönyv és marketingkommunikációs eszközök kialakítása

Parkolóhelyek száma: 46 db Eszközök Személyi jellegű költségek: 10.902 eFt Beszerzési költségek: 971.500 eFt Adminisztratív költségek: 1.000 eFt Költség összesen: 983.402 eFt

Szükséges források összesen: 983.402 eFt

3. ütem előkészítése Előfeltételezések Szakhatósági hozzájárulások, A projektben résztvevő felek (Önkormányzat, civil szervezet) megfelelő együttműködése


77

Pályázat

Magyar Terület-és Regionális Fejlesztési Hivatal Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatóság

Pályázat A Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében meghirdetett pályázati kiíráshoz

Kocsonyási Kulturális és Konferenciaközpont Kocsonyás Város Önkormányzata

2004. május

78

Az intézkedés neve: Turisztikai vonzerők fejlesztése A pályázati kiírás hivatkozási száma: 1/2004/ROP1.1

1. Projekt összefoglaló a.) A pályázat végrehajtásában résztvevő pályázó és partnerei: A táblázat szükség szerint további sorokkal bővíthető. Pályázó:

Kocsonyás Város Önkormányzata

Partner (P1):

Kocsonyás Mikrorégiójáért Alapítvány (Közreműködő partner)

Max. 15 partnert lehet feltüntetni. A projekt címe (max. 255 karakter):

Kocsonyási Kulturális Konferenciaközpont

és

b.) A projekt megvalósulásának helye: A megvalósulás konkrét helyszínei; több településre, kistérségre is kiterjedhet a célrégión belül. A táblázat értelemszerűen a további megvalósulási helyszínekkel bővíthető. Maximum 16 helyszín jelölhető meg. 1. helyszín Település:

Kocsonyás

Utcanév:

József Attila

Házszám:

9.

Statisztikai kistérség neve:

Kocsonyási

2. helyszín Település:

-

Utcanév: Házszám: Statisztikai kistérség neve:

79

c.) A projekt megvalósítás kezdetének tervezett időpontja (ÉÉÉÉ.HH.NN.):

2004.11.01.

A projekt befejezésének (ÉÉÉÉ.HH.NN.):

2006.07.30.

várható

időpontja

d.) Adjon rövid összefoglalást a projektről! (max. 2000 karakter) Kocsonyás Mikrorégiójáért Alapítvány elképzelése alapján fog megvalósulni a projekt, a Városi Önkormányzat projektmenedzselésével. A fejlesztés egy 3 ütemből álló komplex elképzelés 2. üteme, amelynek célja a városképbe illeszkedő, 240 főt befogadó színházterem kialakítása a világörökségi helyszínt bemutató színvonalas kiállítással együtt, valamint a létesítmény kihasználását segítő marketing eszközök megvalósítása. A projekt közvetlen célja egy olyan Kulturális és konferencia központ kialakítása, amellyel a nyári és kora őszi szezonra koncentrálódó turizmus konferenciák és színházi előadások szervezésével az eddigi holtszezonra kiterjeszthető. A kialakítandó helyszín Kocsonyás, mint kistérségi központ szerepkörét is erősíti. A projekt átfogó célja a turisztikai tevékenységek diverzifikálása az idelátogatók számának növelése, az idegenforgalom élénkítése, a lakosság jövedelmi helyzetének javítása hosszú távon pedig a településről (és a kistérségből) való elvándorlás megfékezése céljából. A projekt célcsoportjai a térségbe látogató turisták, a kistérség lakossága, és a turisztikai szolgáltatásokhoz kapcsolódó helyi kis- és középvállalkozások. e.) A projekt végrehajtásához igényelt támogatás összege: Adatok eFt-ban A projekt költségei

2004

2005

2006

% Összes en

I. Személyi jellegű költségek

948

5 688

4 266

10 902

1,11

135 500

631 000

205 000

971 500

98,79

1000

0

0

1000

0,1

IV.Rendkívüli tartalék

0

0

0

0

0

V.Értékcsökkenés

0

0

0

0

0

VI. Közvetett költségek

0

0

0

0

0

137 448

636 688

209 266

983 402

II. Beszerzések III.Adminisztratív költségek

Elismerhető költségek összesen

100

80

134 012

620 771

204 034

958 817

97,5

Saját forrás

3 436

15 917

5 232

24 585

2,5

a) Pénzbeli sajáterő

3 436

15 917

5 232

24 585

2,5

0

0

0

0

Igényelt támogatás

b) Egyéb saját forrás

0

f.) Adja meg rövid felsorolással, hogy milyen biztosítékokat kíván adni a projekt teljesítéséhez: (max. 2000 karakter)

Jelzálog bejegyzése a létrehozandó létesítményre.

2. A pályázó és a támogatásban részesülő partnerek 4 bemutatása (a) Jelenleg melyek a szervezet fő tevékenységi körei? Pályázó/partner

Tevékenység

Pályázó: Kocsonyás Város Önkormányzati igazgatás, körzeti Önkormányzat Polgármesteri Hivatal építésügyi és gyámügyi igazgatás, szociális, egészségügyi, oktatási és kulturális intézmények működtetése és fenntartása. Okmányirodai feladatok ellátása, városüzemeltetés és gazdálkodás. Partner: Kocsonyás Alapítvány

Mikrorégiójáért Idegenforgalmi célú kezdeményezések támogatása, esélyegyenlőség nyomon követése a programok során, saját szervezésű ismeretterjesztő, oktatási és kulturális programok lebonyolítása.

Maximum 15 partnert lehet feltüntetni.

4

A pályázónak és a támogatásban részesülő partnereknek is kötelező a teljes 4-es pontot kitölteni!

81

2.1 Projektek vezetésére és megvalósítására való képesség 2.1.1 Pénzügyi és emberi erőforrások Ismertesse részletesen a szervezet rendelkezésére álló különböző erőforrásokat, konkrétan a következőkre koncentrálva: (a) az elmúlt három év éves bevételei5 (profitorientált szervezetek esetében árbevételei):

Év

200 1

Éves bevétel összege

Éves bevétel fő forrása6

160.366 Intézményi bevétel

Fő bevételi forrást biztosító szervezet neve (profitorientált szervezetek esetében nem kell kitölteni!)

saját Ellátottak, dolgozók

51.783 Helyi adók 229.415 Személyi Jövedelem Adó

A támogatás aránya az adott évi bevétel %-ában 2,9

Lakosság, vállalkozók

0,9

Állami támogatás

4.1

15.110 Tárgyi eszköz Lakosság, értékesítés vállalkozások

0,3

1.699.040 Felhalmozásra Környezetvédelmi átvett pénzeszköz. Min, Megyei (pályázatok) Területfejl. Tanács, UKIG, Gazdasági Minisztérium

30,5

114.583 Működésre átvett OEP, Munkaerő pénzeszközök Piaci Alap, BM, Megyei Közoktatási Közalapítvány

2,1

445.600 Normatív Állami Állami támogatás Hozzájárulás

8

67.583 Központosított és Állami támogatás egyéb támogatás

1,1

2.775.431 Cél

és

Címzett Belügy Min.

49,8

5

Partnerek esetén kérjük, hogy ismételje meg a táblázatot. Kérjük, hogy maximum 15 partner adatát mutassa be.

6

Pl. támogatás, adomány, pályázati támogatás, árbevétel, egyéb, éspedig….

82

támogatás 19.511 Céljellegű Decentr. TEKI.

200 2

183.388 Intézményi bevétel

Megyei Tám. Tan.

Területfejl.


52.077 Helyi adók 269.831 Személyi Jövedelem Adó

4,5


1,3

Állami támogatás

6,6

189.027 Tárgyi eszköz Lakosság, értékesítés, vállalkozások, Koncessziós díj LÁNGOSVÍZ Rt.

4,6

969.555 Felhalmozásra Környezetvédelmi átvett pénzeszköz. Min, Megyei (pályázatok) területfejl. Tanács, Gazdasági Minisztérium

23,8

83.554 Működésre átvett OEP, Munkaerő pénzeszközök Piaci Alap, BM, Megyei Közoktatási Közalapítvány

2.1

500.047 Normatív Állami Állami támogatás Hozzájárulás

12,3

149.096 Központosított és Állami támogatás egyéb támogatás

3,7

1.666.822 Cél és Címzett Belügy Min. támogatás 8.674 Céljellegű Decentr. Tám. 200 3

0,3

186 280 Intézményi bevétel

Megyei Tan.

Területfejl.


49 715 Helyi adók 286 565 Személyi Jövedelem Adó

0,2 9,0


2,4

Állami támogatás

13,8

7 946 Tárgyi eszköz Lakosság, értékesítés vállalkozások 72 024 Felhalmozásra

40,9

Környezetvédelmi

0,4 3,5 83

átvett pénzeszköz. Min, Megyei (pályázatok) Területfejl. Tanács, UKIG, Gazdasági Minisztérium 102 845 Működésre átvett OEP, Munkaerő pénzeszközök Piaci Alap, BM, Megyei Közoktatási Közalapítvány

4,9

894 496 Normatív Állami Állami támogatás Hozzájárulás

42,9

16 886 Központosított és Állami támogatás egyéb támogatás

0,8

447 143 Cél és Címzett Belügy Min. támogatás 17 051 Céljellegű Decentr. TEKI.

Megyei Tám. Tan.

21,5

Területfejl.

0,8

(b) a projekt témájához szaktudásban kapcsolódó teljes munkaidős részmunkaidős foglalkoztatottak száma munkakörönként (max. 15 sor):

és

A kulcsszemélyzet száma Munkakör megnevezése

Teljes munkaidős állomány

Polgármester

1

Jegyző

1

Osztályvezető

2

Közművelődési előadók

3

Műszaki ügyintézők

3

Pénzügyi és adóügyi ügyintézők

4

Közoktatási szakreferens

1

Részmunkaid ős állomány

Ifjúsági referens

1

Rendszergazda

1

Településfejlesztési szakreferens

1

Titkársági ügyintézők

3

Szerződés es állomány

84

(c) egyéb, a projekt megvalósítása szempontjából fontosnak ítélt erőforrások7 (pl. kapcsolati tőke, szervezeti kapcsolatok, már rendelkezésre álló technikai eszközök, stb.) (max. 2000 karakter)

A pályázó Kocsonyás Önkormányzat a korábban megvalósított projektek tapasztalatai alapján nem egyedi projekteket, hanem fejlesztési programokat valósít meg. Előre elvégzi az előkészítési feladatokat (pl. a műszaki, marketing és megvalósíthatósági tervek előre kidolgozása ill. kidolgoztatása), így a 3 ütemben tervezett fejlesztés megvalósítása gördülékenyen fog menni. Megfelelő projekt tervezési tapasztalattal és saját apparátusán belül projekt menedzsment háttérrel és pénzügyi elszámolási/ellenőrzési tapasztalattal rendelkezik. A Hivatalban 31 db, többségében Pentium 4-es számítógép, Windows XP alapú hálózatba kapcsolva segíti a dolgozók munkáját. Minden dolgozónak biztosított az Internet hozzáférés, valamint önálló e-mail cím. A foglalkoztatottak összetétele: a dolgozói létszámból 12 fő felsőfokú végzettségű, 19 fő középfokú, 1 pedig alapfokú végzettségű. Angol nyelvből 4 főnek középfokú, 1 főnek alapfokú nyelvvizsgája van, 1 dolgozó pedig középfokú német nyelvvizsgával rendelkezik.

2.2 Projektek megvalósításában szerzett tapasztalatok Projektenként ismertesse a pályázó valamint a támogatásban részesülő partnerek által megvalósított, az elmúlt 3 évben lezárt legfontosabb projektjeit. Kérjük, hogy egyedüli pályázóként maximum 3 projektet, támogatásban részesülő partnerekkel együtt történő pályázás esetén maximum 5 projektet mutasson be, amelyből legalább 2 a támogatásban részesülő partner tapasztalataira vonatkozik. A megvalósítandó projekthez hasonló – pl. volumenben, tevékenységeiben, céljaiban stb. – projektek bemutatásával kezdje! Minden projekt esetében tüntesse fel: Pályázó/partner neve


1. Projekt címe

7

Kocsonyás és szennyvízcsatornázása építése

és

Mikrorégiója tisztítómű

A pályázóra és a partnerekre együtt töltse ki.

85

Projekt célkitűzései karakter)

(maximum

1000 Kocsonyás város kezdeményezésére a város és térsége elhatározta, hogy megépíti a térségi szennyvízcsatorna hálózatot, valamint Kocsonyásban a közös tisztító művet.

Projekt megvalósításának helyszíne

Kocsonyás, Babosd, Szalonnás, Csülökfalva, Pacalg települések

Projekt megvalósításának kezdete (év / 2000,december 20. hónap / nap) Projekt megvalósításának vége (év / 2002.szeptember 17. hónap / nap) Projekt fő tevékenységei (maximum 1000 Szennyvíz elvezetés és tisztítás karakter) Projekt eredményei karakter)

(maximum

1000 A város és térsége lakossága, intézményei és vállalkozásai számára biztosítva van a teljes körű szennyvízcsatorna szolgáltatás. Ezzel a beruházással sikerült a világörökségi helyszínen a környezetvédelmi előírásoknak megfelelni. Kocsonyás esetében az ivóvízbázis veszélyeztetettségét, a hegyaljai települések esetében pedig a pincék beázását is sikerült kiküszöbölni. E projekt keretében 214.827 folyóméter szennyvíz-csatorna vezeték épült meg , s régi 500m3/D kapacitású tisztító művet 2000m3/D kapacitással bővítettük.

Projekt költségvetésének végösszege

6.031.330 e Ft

2. A szervezet projektben betöltött szerepe A beruházásban a települések egymás és annak mértéke közötti megállapodása alapján a gesztori feladatokat Kocsonyás város látta el. Így a beruházás teljes pénzügyi és műszaki lebonyolítását Kocsonyás Város Polgármesteri Hivatala végezte. 3. Projekt megvalósításához nyújtó szervezet neve

támogatást Belügyminisztérium –céltámogatás

Hozzájárulás összege (ezer Ft)

Környezetvédelmi támogatás Céltámogatás:

Minisztérium-

KAC

3.818.937 e Ft

KAC támogatás: 1.085.639 e Ft Projekt azonosító száma (amennyiben

Céltámogatás: 0500942,0500943

86

volt)

KAC támogatás: 31235

Pályázó/partner neve


1. Projekt címe Projekt célkitűzései karakter)

Kereskedelmi és Középiskola építése (maximum

Idegenforgalmi

1000 A régi iskola az 1950-es évek elején megszűnt „Utász laktanya” épületében működött, mely az iskolai igényeknek nem felelt meg. Ezért a régi épület rekonstrukciójával, illetve új épületszárnnyal való bővítésével lehetővé vált a jelentősen megnövekedett tanulólétszám korszerű, a mai kor igényeinek megfelelő épületben történő oktatása. A projekt megvalósításával arra törekedtünk, hogy a város és térsége szempontjából fontos kereskedelmi és idegenforgalmi adottságok maximális kihasználása érdekében megfelelő felkészültségű szakembereket képezzünk.


Kocsonyás, Boldogapáti út 5.

Projekt megvalósításának kezdete (év / 2000. december 18. hónap / nap) Projekt megvalósításának vége (év / 2003. november 30. hónap / nap) Projekt fő tevékenységei (maximum 1000 A középfokú oktatási intézményen belül karakter) az alábbi szakképzési évfolyamokon folyik oktatás :szakiskolai, szakközépiskolai, valamint felsőfokú akkreditált szakképzés Projekt eredményei karakter)

(maximum

1000 Az iskola megépítésével a korábbi 400 fős diáklétszám 725 főre emelkedett. A helyben és környéken a vállalkozók gyermekei, illetve a kereskedelemben és az idegenforgalomban elhelyezkedni szándékozó fiatalok számára nyújt képzettséget magas és gyakorlatias szinten.

87

Projekt költségvetésének végösszege

494.577 e Ft

2. A szervezet projektben betöltött szerepe A beruházás az önkormányzat és annak mértéke felügyelete és irányítása alatt zajlott. A Polgármesteri Hivatalon belül történt a beruházás pénzügyi lebonyolítása. 3. Projekt megvalósításához nyújtó szervezet neve

támogatást Belügyminisztérium


444.575 e Ft

Projekt azonosító száma:

518306001 333

Pályázó/partner neve


1. Projekt címe Projekt célkitűzései karakter)

Időskorúak Otthona építése (maximum


1000 Kocsonyás városban 1952-ben jött létre a Szociális Otthon, a volt Ezüstrigó szálloda, a volt Főszolgabírói Hivatal, valamint a volt Csendőrlaktanya épületeinek felhasználásával. Az épületek eleve alkalmatlanok voltak a döntéshozók által elképzelt funkciók ellátására. Mára teljességgel nem feleltek meg a szigorú és EU normákat is meghaladó Szociális Törvényben foglaltak teljesítésének. Kocsonyás, Boldogapáti út 52.

Projekt megvalósításának kezdete (év / 2002. május 15. hónap / nap) Projekt megvalósításának vége (év / 2004. január 16. hónap / nap) Projekt fő tevékenységei (maximum 1000 Időskorúak karakter) ellátása Projekt eredményei karakter)

(maximum

bentlakásos

intézményi

1000 Az Önkormányzat úgy határozott, hogy „zöldmezős” beruházás keretében egy új, a XX. Század igényeinek megfelelő Időskorúak Otthonát felépíti. A beruházás keretében 50 emelt szintű és 100 alapszintű ellátást biztosító férőhelyet alakítottunk ki. A beruházás megvalósításával helyreálltak a gondozottak magas szintű szociális 88

ellátásához fűződő jogai. Lehetőség nyílik az ápoláson kívül a szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére, a közösségi helyiségek és egyéb funkciók igénybevételével (hobby szobák, könyvtár, tornaterem, foglalkoztatók, kert stb.) Projekt költségvetésének végösszege

760. 550 e Ft

2. A szervezet projektben betöltött szerepe A beruházás az Önkormányzat és annak mértéke beruházásban valósult meg állami címzett támogatás igénybevételével. 3. Projekt megvalósításához nyújtó szervezet neve

támogatást Belügyminisztérium


697. 837 e Ft

Projekt azonosító száma:

051101 M

89

3. A megvalósítandó projekt részletes bemutatása 3.1 Célkitűzések Maximum 1000 karakterben ismertesse a projekt célkitűzéseit, valamint azt, hogy hogyan segíti elő a projekt céljainak megvalósulása a pályázati kiírás célkitűzéseinek a megvalósulását. A fejlesztés egy 3 ütemből álló komplex elképzelés 2 üteme, amelynek célja a városképbe illeszkedő, 240 főt befogadó színházterem kialakítása a világörökségi helyszínt bemutató színvonalas kiállítással együtt, valamint a létesítmény kihasználását segítő marketing eszközök megvalósítása. A projekt konkrét célja az idegenforgalom szezonalítását csökkentő rendezvények helyszínének biztosítása. A projekt átfogó célja, hogy a turizmus kiszélesítésével a kistérségbe látogató turisták száma növekedjen, élénküljön az idegenforgalom ezáltal javuljon a lakosság jövedelmi helyzete is, ami hozzájárul a nagyarányú elvándorlás csökkenéséhez. A projekt segíti a pályázatban kitűzött célok elérését, csökkenti a Kocsonyási kistérség hátrányos helyzetét és megteremti a feltételét a humán erőforrás fejlesztésnek azáltal, hogy helyet biztosít különböző szakmai szemináriumoknak, és kulturális eseményeknek.

3.2 Indoklás (a) A projekt célcsoportok felsorolása (max. 1000 karakter) A projekt célcsoportjai három kategóriába sorolhatók. Az első, a két környező statisztikai régió – Észak-Magyarország és Észak-Alföld - lakossága és cégei, szervezetei a kulturális rendezvények és a konferenciák résztvevői lehetnek. Kocsonyás, mint a világörökség része nevével már országos és nemzeti szinten is ismert, és ezt a nevet a konferenciaturizmus területén is ki lehet használni. Nemzetközi szintéren a bor révén híres a város, amelyhez még a fejlesztés 1. üteme (Zsinagóga átalakítása) következtében vallási kötődésű külföldi turizmus is kapcsolódik. A földrajzilag legszűkebb csoport a kistérség lakossága, hiszen Kocsonyás kistérségi központként a kellő befogadóképességű konferenciaközpontot fogja igénybe venni a kulturális és társadalmi élet rendezvényeihez (szemináriumok, képzések, színházi előadások, irodalmi estek, koncertek, öntevékeny közösségek bemutatkozásai, kistérségi közgyűlések). A harmadik elem pedig idegenforgalmi, kereskedelmi szolgáltatásokat kínáló vállalkozások. A rendezvény-turizmushoz elegendő számú minőségi szálláshely rendelkezésre áll, hiszen a magánszállások, panziók és hotelek összesen 565 fő elhelyezését teszik lehetővé. Ehhez kapcsolódnak a szomszédos települések turista és vendégházai (200 fő).

90

(b) A projekt célterületének és/vagy célcsoportjának szükségletei és problémái (max. 4000 karakter)

Magyarország idegenforgalma - belföldi és külföldi vendégeket tekintve egyaránt Budapestre és a Balatonra koncentrálódik. Az Észak-Magyarországi Régióban elhelyezkedő Kocsonyás város és a Hegyvölgy idegenforgalma a híres bor és a világörökségi cím ellenére is elmarad a lehetőségeitől, és ennek gazdasági eredményeit a szezonalítás még tovább csökkenti. Az egyenetlen eloszlású árbevétel miatt a turizmushoz kötődő vállalkozások - szálláshely szolgáltatók, vendéglátóhely üzemeltetők, bortermelők – bevétele éves szinten kevés eredményt hoz, amely így kevés alapot nyújt a turisztikai szolgáltatások feltételeinek saját erőből történő további fejlesztéséhez. A tervezett fejlesztés mindhárom – nemzetközi, régiós és kistérségi – célcsoport szükségleteivel találkozik. A létesítmény kialakításánál fogva alkalmas lesz nemzetközi szintű, legfeljebb 240 fő részvételével megtartandó konferenciák, rendezvények lebonyolítására. A marketing terv és a megvalósíthatósági tanulmány szerint a környék nemzetközi hírneve, kiegészülve a vallási kötődésű idegenforgalommal, biztosítja a piaci értékesíthetőséget, s így kellő számú konferencia lebonyolításának lesz a helyszíne. A kulturális – színházi, előadó-művészeti előadások, koncertek – célcsoportja a két nagyrégió: Észak-Magyarország és Észak-Alföld lakossága. Ugyanezen földrajzi terület cégei, szervezetei a saját rendezvényeik, konferenciák, szemináriumok lebonyolítására fogja igénybe venni az igényesen kialakított Kulturális és Konferenciaközpont szolgáltatásait. A jelenlegi borhagyományokra épülő turizmus a létesítmény kialakításával a belső és külső rendezvényturizmus célterületévé válik. Az elsősorban kistérségi érdeklődésre számot tartó rendezvények - öntevékeny közösségek bemutatkozása (színház, énekkar, tánc), a kistérségi szerepkörhöz kötődő alkalmak – tájékoztatók, közgyűlések -, valamint kulturális események megrendezésére jelenleg nincs megfelelő helyszín a városi státuszú kistérségi központban. A lakosság életminőségének javulásával erősödik a kistérséghez való kötődésük és az elvándorlás esélyei csökkennek. Az idegenforgalomból származó bevétel növekedésével és a városi jellegnek megfelelő kulturális programok kínálatával a lakosság gazdasági és társadalmi szinten is erősebben fog kötődni a településhez.

(c) A célcsoportot segítő tevékenységek kiválasztásának indokolása (max. 4000 karakter)

91

Kocsonyáson és környékén nincs olyan épület, amely méretei és kialakítása alapján a világörökségi helyszínhez méltóan rangos eseményeket és nagyobb közönséget lenne képes befogadni. A korábbi zsinagóga épület jelenleg romos állapotban van, amelynek felújítása a teljes projektelképzelés 1. üteme, s amely a Phare 2002-es programból támogatást nyert el (a megvalósítás hamarosan kezdődik). A jelen pályázat keretében megvalósuló 2. ütem a színházterem és a bemutató helység kialakításával szervesen kapcsolódik az első ütemhez, annak szolgáltatásait erősíti. A projekt biztosítja a világörökségi helyszín méltó színvonalú bemutatását a kiállított tablókon, fényképeken keresztül. A nyári idegenforgalmi időszak a Kocsonyási hegy, a Lángos és a Lepény folyók, valamint a világhírű bor miatt az őszi időszak egy része kihasznált. Ugyanakkor a holtszezonban a mára kiépült szálláshely és vendéglátóhely szolgáltatók jelentős része bezár. A világörökségi helyszín miatt mind a magyar (elsősorban a környező két nagyrégió) mind a külföldi kulturális és konferenciaturizmus keresletére lehet számítani a megfelelő infrastruktúra és programkínálat kifejlesztésével. A vendégfogadás idényjellegének csökkenésével a szolgáltatók növelik bevételüket, s gazdasági kötődésük a térséghez fokozódik. A város és a kistérség idegenforgalmi adóbevétele nő. A megvalósuló létesítményben a kistérségi érdeklődésre számot tartó rendezvények is megrendezésre kerülnek, amelynek szintén nincs jelenleg megfelelő közösségi helyszíne. A Kulturális és Konferencia Központban a városi jellegnek megfelelő kulturális programok kerülnek majd lebonyolításra a Művelődési Ház szakembereinek szervezésében, amelyet a külön alkalmazott marketing szakember egészít ki tevékenységével. A közösségi rendezvények erősítik a lakosság kötődését – és megtartását - a kistérséghez. A projekt előkészítettsége magas fokú: elkészültek a műszaki tervek és érvényes építési engedéllyel rendelkezik, amelyhez a műemléki és világörökségi helyszín miatt számos szervezettel kellett külön egyeztetni. A létesítmény üzemeléséhez marketing terv és megvalósíthatósági tanulmány készült. A műszaki tervekből egyértelműen látszik, hogy a színház méretéhez illeszkedő méretű parkolóhely kerül kialakításra, amelyhez a telket is a projekt keretében szerzi be a pályázó. Az épület tervezése során kiemelt szempontként szerepelt az akadálymentesítés megvalósítása: a megközelítés mozgássérültek számára is alkalmas feljárókon keresztül fog történni, a közlekedést nem akadályozzák küszöblécek, és a mellékhelységek, mosdók kialakítása is oly módon fog történni, hogy legyen mozgássérültek használatára alkalmas egység is. A létesítménybe a Világörökségi helyszíneket bemutató kiállítás kerül elhelyezésre, valamint a turisták tájékozódását fogják segíteni a pályázó Önkormányzat által kihelyezendő városi tájékoztató és információs táblák.

92

3.3 Illeszkedés más stratégiákhoz (a) Hogyan illeszkedik a projekt a Regionális Akciótervhez? (max. 2000 karakter)

Az Észak-Magyarországi régió Regionális Akcióterve a ROP I.1. „Turisztikai vonzerők fejlesztése” c. intézkedésének 2. Komponenséhez „Világörökségi helyszínek látogatóbarát bemutathatóságának fejlesztése” kapcsolódva kiemeli a Kocsonyáshoz, mint világörökségi helyszínhez kapcsolódó fejlesztések támogatását. A jelen projekt keretében Kocsonyásban létrehozandó kulturális- és konferenciaközpont közösségi funkciókat ellátó intézménynek tekinthető, mely otthont adhat képzéseknek, konferenciáknak, közösségi rendezvényeknek, stb., s hozzáférhetősége a nyilvánosság számára is biztosítva lesz. A kulturális- és konferenciaközpont fejlesztése az Észak-Magyarországi régió területfejlesztési stratégiai programja 2-es stratégiai prioritásának „A gazdasági dinamizmus erősítése”, 2.8-as konkrét céljához „Turisztikai infrastruktúra és versenyképes turisztikai termékek kialakítása” illeszkedik. Ennek megfelelően a projekt hozzájárul a világörökségi helyszín nemzetközi elvárásoknak és helyi igényeknek megfelelő fejlesztéséhez egy olyan térségben, mely hazánk leghátrányosabb helyzetű kistérségei közé tartozik. A központ kialakításával javul egyrészt a színvonalas turisztikai szolgáltatások nyújtásának háttere Kocsonyásban, másrészt pedig kedvezőbbé válnak a változatos kulturális programkínálat nyújtásához szükséges feltételek. A fejlesztés épít a térség egyedi kulturális értékeire, s a kulturális központ olyan rendezvényeknek ad majd otthont, melyek mind az ide érkező (bel- és külföldi) turisták, mind a települési és kistérségi szereplők igényeit kielégíthetik majd.

(b) A projekt illeszkedése a megye ill. kistérség fejlesztési koncepciójához, programjához vagy egyéb ágazati stratégiához (max. 2000 karakter)

Jelen projekt illeszkedik a megye 1999-es területfejlesztési koncepciójában megfogalmazott „Gazdaságfejlesztési koncepció” programcsomag „Komplex turizmusfejlesztés” stratégiai céljához. Ezen belül a fejlesztés, mivel számos (helyi és kiterjedt idegenforgalmi vonzerővel bíró) rendezvények ad majd otthont, hozzájárul a tradíciók újjáélesztéséhez, a nyitottság és közösségi érzés erősítéséhez, s a koncepció azon célkitűzéséhez, hogy a megye kulturális értékei turizmus-orientáltan kerüljenek feltárásra. A fejlesztés szolgálja a megyei koncepció másik két célját, a turizmus gazdasági súlyának növelését, és azt, hogy a városrendezésben, városépítészetben a turizmus szempontjai hangsúlyosan legyenek kezelve.

93

A projekt illeszkedik az 509. sz. (Alpohánk-Kocsonyási) statisztikai körzet területfejlesztési koncepciójának "Magas színvonalú, fenntartható turizmus fejlesztése" stratégiai programjához, azon belül a "Konferencia turizmus fejlesztése" operatív programhoz, melynek célja Kocsonyásban a konferencia turizmus kapacitásának emelése. A Központ ugyanis alkalmas lesz nagyobb szabású (legfeljebb 240 fős), nemzetközi rendezvények megtartására. Közvetve illeszkedik a projekt a „Kulturális és sport turizmus fejlesztése” operatív programhoz, hiszen otthont ad majd elsősorban kistérségi érdeklődésre számot tartó rendezvényeknek is. A fejlesztés szolgálja A Kocsonyási Borvidék Kultúrtáj kezelési tervében megfogalmazott idegenforgalmi alapelveket: a hagyományos anyagok felhasználásával készülő épület esztétikailag illeszkedik a településképbe. A fejlesztés hozzájárul az idegenforgalom teljesítőképességének növeléséhez is a rendezvényturizmus lehetőségeinek bővítésével. A projekt tehát jól illeszkedik a regionális termékskálába, hiszen Magyarország történelmi borvidékét, a világörökség részét érinti, s a rendezvényturizmus infrastruktúrájának fejlesztése révén bővíti a régióban is kiemelt idegenforgalmi célpontnak tekinthető térség turisztikai kínálatát.

94

(c) Sorolja fel, hogy a projektje a Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) mely intézkedéseihez/projektjeihez, illetve melyik más Operatív Program (OP) intézkedéseihez/projektjeihez kapcsolódik/illeszkedik. (max. 5 projekt) A (ROP vagy más OP-k) kapcsolódó intézkedései Az intézkedés/projekt címe nek hivatkozási száma

A projekt/ intézkedés rövid tartalma

Intézkedés:

Intézkedés: a turisztikai vonzerővel rendelkező területeken a sokoldalú hasznosítás 1/2004/ROP/ Turisztikai vonzerők alapfeltételeinek megteremtése (jó I.1. fejlesztése megközelíthetőség, színvonalas szolgáltatási háttér, változatos programkínálat). Elsődleges a 2. komponens: komplex turisztikai termék- és programcsomagok Idegenforgalmi kínálatának bővítése, illetve az egyedi potenciállal szolgáltatási igényeket kiszolgálni képes kulturális, rendelkező öko- és aktívturizmus területén meglévő turisztikai világörökségi vonzerők fejlesztése. A fejlesztések, támogatható helyszínek és tevékenységek alapvetően beruházás jellegűek.

történelmi városközpontok fejlesztése

2. komponens: azoknak a lehetőségeknek a továbbfejlesztése, melyek révén bemutathatók a jelentős turisztikai potenciált képviselő Világörökség helyszínek és történelmi városközpontok értékei. (látogatóbarát szolgáltatások, közösségi funkciókat ellátó épületek, közterületek kialakítása, felújítása).

A Projekt Előkészítési Alap folyamatában támogatást nyert elképzelés 17 elemből áll. Jelen projekthez 2 sárospataki elem kapcsolódik szervesen. Ezek célja a turisztikai világörökségéért vonzerők fejlesztése a kisvárosban: a Rákóczi Intézkedés: várbástya rehabilitációja és zempléni Turisztikai vonzerők történelmi panoptikum kialakítása, valamint, a fejlesztése Vízikapuban víziszínpad és ülőhelyek 2. komponens: elhelyezése. Projekt:

1/2004/ROP/ Összefogással I.1. Kocsonyás

Idegenforgalmi potenciállal rendelkező világörökségi helyszínek és történelmi városközpontok fejlesztése

Projekt: 1/2004/ROP/ Kocsonyás I.1. Háza Intézkedés:

A Projekt Előkészítési Alap folyamatában Borok támogatást nyert elképzelés az önkormányzat tulajdonában lévő, a kisváros központjában található ingatlan átalakítása élő bormúzeummá. Az épülethez pince is tartozik. 95

Turisztikai fejlesztése

vonzerők

A Borház otthont ad kiállításoknak, borászati rendezvényeknek (pl. árverés, vásár), s a 3. komponens: vendégek a borkészítés műveletét 2. komponens: folyamatában tekinthetik meg. Idegenforgalmi potenciállal rendelkező világörökségi helyszínek és történelmi városközpontok fejlesztése

3.4 A tevékenységek részletes megvalósításának módja

ismertetése

és

a

projekt

3.4.1 Cselekvési és ütemterv (max. 40 sor)

96

3.4.1. Cselekvési és ütemterv A tevékenys ég sorszáma

Tevékenység

A tevékenység tartalmának részletes ismertetése

1

Építési közbeszerzés lebonyolítása

Eljárás lebonyolítása

1.1

Dokumentumok előkészítése

1.2

Tevékenység eredménye Kivitelezői szerződés

Megvalósítá sért felelős szervezet

Megvalósítás kezdete (év, hónap)

Megvalósítá s vége (év, hónap)

Kocsonyás 2004.07. hó Város Önkormány zat

2004.07. hó

Tervek, hirdetmény Meghirdethető szöveg kidolgozása dokumentációs anyag

Kocsonyás Város Önkormány zat

2004.07. hó

2004.07. hó

Építés közbeszerzés eljárás indítása

Meghirdetés, ajánlatok Kivitelezői szerződés értékelése, szerződéskötés


2004.08. hó

2004.11. hó

2.

Épület kivitelezése

Építés

Kocsonyás 2004.11. hó Önkormány zat

2006.03. hó

2.1

Telek vásárlás

Adásvételi szerződés Parkoló telek Kocsonyás aláírása, telekkönyvi adásvételi szerződés, Város bejegyzés indítása tulajdon bejegyzés Önkormány zat

Felépített épület 1.

2004.11. hó

2004.11. hó

97

2.2.

Épület kiviteli Kiviteli tervezése elkészítése

2.3.

tervek Színházépület terve


2004.11. hó

2005.03. hó

Területelőkészítés, alapozás, szigetelés

Földmunkák, alapozási Terület előkészítve Kocsonyás és vízszigetelési Alapozás és Város munkálatok vízszigetelés kész Önkormány zat

2005.03. hó

2005.04. hó

2.4.

Szerkezetépítés

Pillérvázas monolit vb Kész épületszerkezet födémes ép.szerk. építése


2005.05. hó

2005.08. hó

2.5.

Tetőszerkezet

Tetőszerkezet héjazat készítése

és Kocsonyás Város Önkormány zat

2005.08. hó

2005.10. hó

és Tetőszerkezet héjazat kész

2.6.

Kőművesmunkák

Szerkezeti és válasz- Vakolt épület falak készítése, vakolási munkák


2005.10. hó

2005.12. hó

2.7.

Nyílászárók

Nyílászáró üvegezési végzése


2005.10. hó

2005.11. hó

2.8.

Villanyszerelés

Villanyszerelési Vilanyszerelés kész munkák, csövezés vezetékelés


2005.10. hó

2005.11. hó

építési és Nyílászárók kész munkák

98

2.9.

Víz-szennyvíz, központifűtéshűtés, kazánház szerelés

Víz-szennyvíz, Víz-szennyvíz szerelés központifűtés-hűtés központifűtés-hűtés, szerelési, gázszerelési kazánház kész és kazánházi munkálatok


2005.10. hó

2006.02. hó

2.10.

Szellőzés

Szellőzés-légtechnikai munkálatok

Szellőzés kész


2006.01. hó

2006.02. hó

2.11.

Felvonó

Felvonó építés

Felvonó kész


2006.01. hó

2006.02. hó

2.12.

Burkolás, festés

Padló- és falburkolatok Burkolás készítése, fal-és kész nyílászáró festési munkálatok

és

festés Kocsonyás Város Önkormány zat

2006.03. hó

2006.05. hó

2.13.

Világítás, vagyonvédelem,

Világítás, vagyonvédelem, antenna szerelés

Világítás kész


2006.04. hó

2006.06. hó

Színpadtechnika kész


2006.04. hó

2006.06. hó


2006.05. hó

2006.07. hó

TV antenna

TV

2.14.

Színpadtechnika

Színpadtechnika, hangtechnika, színpadvilágítás munkálatai

2.15.

Belsőépítészet

Belsőépítészeti Belsőépítészet kész burkolatok, berendezések munkálati

99

2.16.

Külső közműépítés

Víz-csatorna, gáz, Külső közmű kész villany közműépítési munkák


2006.05. hó

2006.05. hó

2.17.

Útépítés térburkolás térvilágítás

Térburkolás, parkoló Térburkolás, parkoló Kocsonyás építési munkálatok, kandeláberes Város térvilágítás készítése térvilágítás kész Önkormány zat

2006.05. hó

2006.07. hó

2.18.

Építés átadás

2006.07.hó

2006.07.hó

műszaki Épület műszaki átadása

3

Eljárás lebonyolítása

Átadás-átvételi dokumentum


Szállítói szerződés

Kocsonyás 2005.09. hó Város Önkormány zat

2006.12. hó

Eszközbeszerzé s közbeszerzés lebonyolítása 3.1.

Dokumentumok előkészítése

Leírások, hirdetmény Meghirdethető szöveg kidolgozása dokumentációs anyag


2005.09.hó

2005.09.hó

3.2.

Eszközbeszerzés közbeszerzés eljárás indítása

Meghirdetés, ajánlatok Szállítói szerződés értékelése, szerződéskötés


2005.09.hó

2005.11. hó

4.

Marketing eszközök létrehozása

Arculati kézikönyv és Arculati kézikönyv, Kocsonyás 2005.10.hó film, prospektus, Város eszközök létrehozása szórólap, honlap, CD Önkormány zat

2006.04.hó

100

5.

Következő ütem Dokumentumok előkészítése létrehozása

5.1.

Építészeti tervek Kiválasztás, megbízás, Építészeti tervek kidolgozása a 3. tervezés, dokumentálás ütemre


2005.02.hó

2005.06.hó

5.2.

Kiválasztás, megbízás, Megvalósíthatósági Megvalósíthatósá vizsgálat, tanulmány tanulmány gi tanulmány megírása kidol-gozása a 3. ütemre


2005.02.hó

2005.06.hó

6.

Projekt zárás

Könyvvizsgálati Kocsonyás 2006.07.hó jelentés, záró Város jelentés Önkormány zat

2006.07.hó

Könyvvizsgálat, zárójelentés készítés

Építészeti tervek, Kocsonyás 2005.02.hó megvalósíthatósági Város tanulmány Önkormány zat

2005.06.hó

101

5.4.2 A projekt megvalósításának módja Mutassa be az egyes tevékenységek megvalósításához kapcsolódó módszereket a következő pontokon keresztül: (a) a tevékenységek megvalósításának módszerei és indoklása (max. 1000 karakter) Kérjük, használja az 5.4.1. pont alatti cselekvési és ütemtervben szereplő sorszámokat! A mielőbbi megvalósítás érdekében az építés közbeszerzési eljárását (1.1.) még a pályázat eredményhirdetése előtt meg kell indítani, annak megjegyzésével, hogy a pályázat elbírálás alatt áll. A kivitelezési szerződést (1.2.) a jelen pályázat eredményhirdetését követően lehet megkötni. A kivitelezés (2.) a részletes kiviteli tervek kidolgozásával kezdődik, s ekkor a telekvásárlást (2.1.) is le lehet bonyolítani. A kivitelezés a terület-előkészítéssel (2.3.) 2005. kora tavaszán kezdődik, s az időtartalékokat is figyelembe véve 2006. 07. hóban fejeződik be. Ekkorra beépítésre kerülnek a külön beszerzendő eszközök is, amelyek beszerzési eljárása (3.) kellő időben, 2005.09. hóban indul. A marketing tervben javasolt marketing eszközök és arculati kézikönyv (4.) kidolgozására is kellő időt – fél évet - biztosít az ütemterv, így elegendő idő áll majd rendelkezésre a városi és kistérségi szereplőkkel való egyeztetésre. A 3. ütemhez további források időben történő bevonásához az előkészítő tervek is ugyanekkor készülnek. A projekt zárása legkésőbb 2006. 7. hóban történik.

(b) a projektirányítási, végrehajtási és ellenőrzési rendszere. (max. 1000 karakter) A pályázó önkormányzat 3 fő bevonásával tervezi menedzselni a megvalósítást. A projekt menedzser fogja össze a megvalósítást, átfogóan figyeli az egyes fázisok időben történő megvalósítását, problémák esetén beavatkozik, illetve jelentést tesz a felelős vezetőnek, Kocsonyás polgármesterének. Feladata a folyamatok dokumentálása, jelentések időben történő leadása. A pénzügyi munkatárs ellenőrzi az egyes költségek elszámolhatóságát, a bejövő számlákat és az egyes elszámolásokhoz elkészíti a pénzügyi jelentést. A műszaki munkatárs az építést valamint az eszközbeszerzést felügyeli a projekt menedzser irányítása mellett. Rendszeresen tartja a kapcsolatot a projekt keretében megbízott műszaki ellenőrrel, és képviseli a kedvezményezett érdekeit. A műszaki ellenőr feladatait a feladat-meghatározása fogja tartalmazni, ő felügyeli az építést és az egyes munkafázisok előírt minőségben történő teljesítését. Könyvvizsgáló a pályázat mérete miatt elvégzi az előírt közbenső és a végső könyvvizsgálatot. 102

(c) az egyes partnerek (támogatásban részesülő partner, közreműködő partner, egyéb partner) projektben játszott szerepe és annak rövid indoklása (kérjük a partnerek felsorolásánál használja a következő jelzést: P1, P2 stb.) (max. 4000 karakter) Kocsonyás Önkormányzata, mint a támogatásban részesülő partner (P) teljes mértékben felelős a pályázati projekt megvalósításáért. Biztosítja a pénzbeli saját erőt, biztosítja a felkészült munkatársakat a megvalósítás lebonyolításához. A pénzügyi biztosíték nyújtásával anyagi felelősséget vállal a támogatási szerződésnek megfelelő lebonyolításáért és a jelentések időben történő leadásáért. Kocsonyás Mikrorégiójáért Alapítvány (P1) közreműködő partnerként vesz részt. Mivel az alapítói okiratnak megfelelően feladata a Kocsonyási mikrorégióban az idegenforgalmi célú kezdeményezések támogatása, így feladatai már a projekt tervezésénél kezdődtek, részben a projekt előkészítéshez, részben a megvalósításhoz, valamint a működtetés segítéséhez is kapcsolódik. Az alapítványtól származik az elképzelés, javaslatai határozták meg az épület funkcióinak kialakítását, és a projekt célcsoportjait. A létesítmény működtetése során feladata lesz az esélyegyenlőség nyomon követése és biztosítása. Saját szervezésű ismeretterjesztő, oktatási és kulturális programjait a megfelelő számú érdeklődő esetén a Kulturális és Konferenciaközpontban fogja megszervezni. Korlátozott pénzügyi lehetőségei miatt forrásokat nem biztosít a projekt megvalósításához. Feladatai közt szerepel továbbá a megvalósíthatósági tanulmány és a marketing terv elkészítése. A megvalósítás során a projekt részét képező marketing elemek (arculattervezés, promóciós film, CD, brosúra) tervezésében és idegenforgalmi szempontú jóváhagyásában fogja a támogatásban részesülő partnert (P) segíteni. A működtetés beindulását követően a létesítmény kihasználásában lesz szerepe, s ezért a kulturális rendezvények itt történő lebonyolításában, rendezvények szervezésében és propagálásában működik közre. Az egyéb partnerek valamennyien vállalták, hogy a rendezvényeik lebonyolítási helyszínéül a projekt keretében létrejövő Kulturális és Konferenciaközpont létesítményeit veszik igénybe, és hogy szervezetük tevékenységi területein népszerűsíti a létesítményt.

(d) a projektben nem partnerként résztvevő egyéb szervezetek (ahol van ilyen) milyen tevékenységben/tevékenységgel vesznek részt a projektben (max. 1000 karakter)?

103

Ilyen egyéb szervezetek a projektben nem vesznek részt.

(e) hogyan kíván a projekt előző projekt(ek)re, illetve korábbi tevékenységekre építeni (ahol van ilyen). Kérjük tüntesse fel a projekt megnevezését, a megvalósításért felelős szervezetet és részletezze a kapcsolódó tevékenységeket. (max. 1000 karakter) A projekt egy 3 ütemből álló komplex fejlesztés 2. üteme. Mindhárom ütem ugyanabban a tércsoportban helyezkedik el, s az építési engedély a három ütemre érvényes. Az első ütemben a műemlék jellegű, volt zsinagóga épület helyreállítása és új funkciókkal történő ellátása történik, amellyel az épület alkalmassá válik hangverseny, kiállítás, közösségi rendezvények szervezésére. Az önkormányzat az első ütem megvalósítására a HU2002/000-315.01.06 sz. Phare programból támogatást nyert, s a megvalósítás hamarosan kezdődik. A harmadik ütemben a Serház helyreállítása a cél, s itt az épület eredeti térrendszerének visszaállításával olyan művelődési terület alakítható ki, amely szakköröknek, csoportos összejöveteleknek és foglalkozásoknak lehet a helyszíne (pl. Kocsonyási Írótábor). A harmadik ütem beruházását az önkormányzat az elkövetkezendő években külső források, támogatások igénybevételével kívánja megvalósítani.

(f) mutassa be a pályázó, valamint a támogatásban részesülő partnerek oldaláról a projekt megvalósításában részvevő szakemberek szaktudását és tapasztalatát egy összefoglaló táblázatban (F_15 melléklet alapján).

3.5 A projekt megvalósításának számszerűsíthető eredményei 3.5.1 Az értékeléshez használt indikátorok és értékeik alakulása, a projekt várható eredményei (Az alábbi pontok kitöltéséhez használja az indikátor-módszertani útmutatót!) Mutassa be, hogy miként fognak alakulni a pályázati felhívásban meghatározott, a projekt outputját valamint eredményét számszerűsítő mutatók értékei a projekt megvalósítása során. Output mutató / indikátor megnevezése

Mutató mértékegység e

A mutató értéke Projekt

Az utánkövetési időszakban tervezett

104

1.év 2.év 3.év 4.év 5.év

Kulturális és konferencia központ épület alapterülete

m2

kezdése kor

befejezés kor

0

2526 252 6

252 6

252 6

252 6

252 6

Színházterem fő befogadóképessé ge

0

260

260

260

260

260

260

db

0

46

46

46

46

46

46

db

0

3

3

3

3

3

3

Következő ütem db megvalósíthatósá gi tanulmánya

0

1

1

1

1

1

1

Megközelíthetősé get javító parkolóhelyek száma Marketingkiadván yok (CD, brosúra, film) típusainak száma

Eredmény mutató Mutató / indikátor mérmegnevezése tékegység e

A mutató értéke Projekt

Az utánkövetési időszakban tervezett 1.év 2.év 3.év 4.év 5.év

kezdése kor

befejezés kor

Központ által foglalkoztatottak száma

fő

0

10

12

12

13

13

13

Rendezvények éves száma a központban

db

0

20

25

30

35

40

40

A színházterem % átlagos kihasználtsága rendezvényenkén t

0

55

55

60

60

60

60

105

3.5.2 Indikátorok mérésének módszertana, a mutatók értékeit alátámasztó számítások, becslések (a) A táblázatban mutassa be az egyes tevékenységekhez kapcsolódó mutatókat, valamint a használt adatok forrását is. Mutató

Adatforrás

Kulturális és konferencia központ épület alapterülete Színházterem befogadóképessége Megközelíthetőséget parkolóhelyek száma

Átadás-átvételi jegyzőkönyvek

Átadás-átvételi jegyzőkönyvek javító Átadás-átvételi jegyzőkönyvek

Marketingkiadványok (CD, Elkészült anyagok brosúra, film) típusainak száma Következő ütem Elkészült dokumentum megvalósíthatósági tanulmánya Központ által foglalkoztatottak száma

Önkormányzat nyilvántartásai

Rendezvények éves száma a központban

Önkormányzat nyilvántartásai, statisztikai adatok, T-star adatbázis

Színházterem kihasználtsága

Önkormányzat nyilvántartásai

3.6

Központi

Fenntarthatóság

(a) Pénzügyi fenntarthatóság (max. 1500 karakter): Mutassa be, hogyan fogja a tevékenységeket finanszírozni a támogatás felhasználása után. Beruházások esetében adja meg, hogy mekkora a beruházás nettó jelenértéke és belső megtérülési rátája (ha releváns) ill. milyen forrásból egészítik majd ki a bevételeket.) A kért számítások elkészítéséhez külön pénzügyi segédlet ad útmutatást. A fenntarthatóságot piaci alapon, a különféle rendezvények és egyén turisztikai szolgáltatások bevételeiből lehet fedezni a megvalósíthatósági tanulmány által leírt üzleti tervnek megfelelően. A beruházás nettó jelenértéke a tanulmányban bemutatott különféle forgatókönyveknek megfelelően 11-68 millió forint, belső megtérülési rátája 10,78%.

106

(b) Intézményi fenntarthatóság (max. 1500 karakter): Mutassa be, hogy miképpen fogja működtetni a fejlesztés eredményeképpen létrejött létesítményeket a projekt befejezése után. Foglalkoztatási, képzési projektek esetében mutassa be, milyen intézmények tudnák folytatni, továbbvinni a projekt által megvalósított eredményeket, tevékenységeket.

Jelen projekt megvalósításával egy Kulturális és Konferenciaközpont jön létre Kocsonyáson. A Központ épülete, a beszerzett eszközök, és az elkészült tanulmányok, marketingeszközök Kocsonyás Város Önkormányzatának tulajdonát képezik majd. Az önkormányzat saját intézményein keresztül tervezi fenntartani a kialakított létesítményt, ami intézményileg az önkormányzat által fenntartott Művelődési Házhoz fog tartozni. A Központ működéséhez a Művelődési Ház főfoglalkozású szervezői mellett plusz egy fő alkalmazottra lesz szükség, aki a Központ konferenciákkal, kulturális rendezvényekkel való megtöltéséhez szükséges marketing feladatokat látja majd el: marketing alapelvek és tervezett események kommunikálása a lakosság felé, időszakos tájékoztató anyagok készítése, a Központ programjának kialakítása, fejlesztése, stb. A Kulturális és Konferenciaközpont vezetőjét Kocsonyás Város Önkormányzata jelöli ki. A létrehozott Központ működtetését, valamint a szükséges emberi erőforrások biztosítását az Önkormányzat vállalja.

3.7 Horizontális szempontok 3.7.1 Az esélyegyenlőség szempontjai Mutassa be, hogyan érvényesülnek az esélyegyenlőség szempontjai a projekt megvalósítása során (max. 4000 karakter). (A kitöltést külön esélyegyenlőségi útmutató segíti.) A kulturális és konferenciaközpont létrehozását célzó projekt tervezésekor végig lettek gondolva, s be lettek építve az esélyegyenlőség szempontjai. A Központ tervezésekor fontos irányelv volt az akadálymentesítés: a tervezett kulturális szolgáltatások, rendezvények, konferenciák elérhetősége a fogyatékkal élők számára is biztosított lesz. Ennek megfelelően az épület tervezése során az akadálymentes megoldások alkalmazása fontos prioritás. Mindez építészetileg az épületen belüli közlekedés (küszöbök, feljáratok) és a vizes blokkok megfelelő kialakítását jelenti. Az épület kültéri elemei is biztosítják a fogyatékkal élők számára a problémamentes közlekedést, a parkolóban külön parkolóhelyek lesznek kijelölve számukra Az építési költségek tartalmazzák az akadálymentesített megoldások kialakítását.

107

A projekt végrehajtásáért felelős teamben (projekt menedzser, pénzügyi munkatárs, műszaki munkatárs) mindkét nem képviselteti magát, a projektmenedzser nő. Összességében a tervezett fejlesztés az esélyegyenlőség szempontjából esélyegyenlőség-orientált projektnek minősül, mert ugyan nem elsődleges célja az esélyegyenlőség javítása, de hozzájárul az egyenlőtlenségek csökkentéséhez. A tervezett fejlesztésnek van továbbá egy speciális esélyegyenlőséggel kapcsolatos dimenziója: a Központ Magyarország hátrányos helyzetű kistérségében jön létre. 2004. január 1-ével Kocsonyás az újonnan kijelölt Kocsonyási kistérség központja, mely funkciónak való megfelelést jelen fejlesztés is elősegíti. A Központ ugyanis konferenciák, szemináriumok mellett települési, kistérségi dimenziójú rendezvényeknek is otthont ad majd. A helyi lakosok számára lehetőség nyílik tehát kulturális rendezvényeken való részvételre, kistérségi rendezvények, dalkörök, öntevékeny csoportok szerepléseinek megszervezésére. A Központban megrendezett helyi jelentőségű rendezvények között kiemelten fontosan lesznek kezelve a hátrányos helyzetű csoportokat, a roma kisebbséget érintő rendezvények, melyeket kedvezményes feltételekkel fogad be a létesítmény. Mindez összességében hozzájárul a helyi lakosság életminőségének javulásához. Az esélyegyenlőségi szempontok a megvalósítási, nyomon követési és értékelési szakaszban is figyelembe lesznek véve. A létesítmény működtetése során a projekt megvalósításában partnerként résztvevő Kocsonyás Mikrorégiójáért Alapítvány feladata lesz az esélyegyenlőség nyomon követése és biztosítása. Saját szervezésű ismeretterjesztő, oktatási és kulturális programjait a megfelelő számú érdeklődő esetén a Kulturális és Konferenciaközpontban fogja megszervezni.

3.7.2 A környezeti fenntarthatóság szempontjai Mutassa be, hogyan érvényesülnek a fenntartható fejlődés környezeti pillérének szempontjai a projekt előkészítése és megvalósítása során. A leírásban mutassa be a projekt és a környezeti fenntarthatóság célkitűzései közötti kapcsolatot, valamint írja le a projekt várható környezeti hatásait (negatív, semleges, vagy pozitív hatások). A kifejtés (max. 4000 karakter) során legyen tekintettel az intézkedés értékelése során vizsgálandó környezeti fenntarthatósági szempontokra. (A kitöltést külön környezetvédelmi útmutató segíti.) A projekt esetében értelmezendő releváns környezeti szempontok kiválasztásához segítséget nyújt a pályázati útmutató 7.4.7.-es pontja, valamint az útmutató 5. pontjában bemutatott értékelési táblában jelzett környezeti fenntarthatósági szempontok. A megfelelő tervezési engedélyek kiadásáig a támogatás folyósítása visszatartható.

108

A tervezés során vizsgáltuk megvalósítás és működés során a létesítmény környezetre gyakorolt hatását. Az építési engedélyhez a pályázó megkérte és megkapta a Környezetvédelmi Hivatal szakhatósági engedélyt. A konferencia központ fejlesztése nem esik a 20/2001.(II. 14.) kormányrendelet hatálya alá, így az építés kivitelezéséhez környezeti hatásvizsgálat elkészítése nem volt szükséges. A kivitelezés során természetes eredetű és előállítású, valamint hatású anyagokat alkalmazása lett előírva. Az alkalmazott anyagok a város épített és a városkörnyék táji környezetéhez illeszkednek. A létesítményben és a környezetében burkolati anyagként a környék jellemző kőanyagát használjuk. A város építészetére jellemző kő-és vakolat architektúra jelenik meg az épületegyüttesen. A térburkolatok hagyományos kockakőburkolatok, zöldfelületekkel tarkítva, melyek a város kialakult gyalogos forgalmi rendszerébe szervesen illeszkednek, tehát ez pozitív hatású. A létesítmény a település kialakult hagyományos építészeti kultúrájához igazodik, mind a Zsinagóga tömegével, mind annak építészeti karaktereivel harmonizál, mind a környezetben kialakult utcaképbe illeszkedik. Az építészeti karakterek a kialakult felületarányok szerint rendeződnek, természetesen a funkció-szerkezet-forma hármas egységének szimbiózisában, tehát ez pozitív hatású. Az épületegyüttes mind tömegarányaival, mind az épületek között kialakuló tereivel illeszkedik a város kialakult térszövetébe. Az épületegyüttes energetikai kialakításánál a legkorszerűbb elvek kerülnek alkalmazásra, mind az energiahordozók (földgáz), mind a felhasznált energiamennyiség mind pedig az üzemeltetés tekintetében. Az építés során alkalmazott és felhasznált anyagok csak reciklálható termékek lehetnek. A kialakuló létesítmény környezete új fás ligetekkel- melyek a tiszta levegő zálogai gazdagítja Kocsonyás városát, amely hozzájárul a környezetei elemek állapotának javulásához. A beruházás nem vonja magával a környezeti értékek feláldozását. A kivitelező számára a pályázati feltételek között elő lesz írva, hogy a kivitelezés során a hazai és EU-s környezetvédelmi szabályokat be kell tartani, és hogy környezetvédelmi vezetési és irányítási rendszert alkalmazzon, de a kivitelezés során a szállítás és a zaj és porszennyezés rövid ideig korlátozott negatív hatást eredményez. A fejlesztés nem érinti, ezáltal nem veszélyezteti a helyi kultúra részét képező hagyományos gazdasági kultúrát, vagy a fogyasztói szokásokat. A kistérségi és városi rendezvények és a kialakítandó, ingyenesen látogatható világörökségi kiállítás a helyi közösség minden tagja számára hozzáférhető. A működés során a létesítményhez az előírások szerinti számú gépkocsit (46db) a létesítmény telkén, parkolóban helyezzük el. A keletkező szilárd hulladék rendszeres elszállításáról és kezeléséről a Kocsonyás Hulladékkezelő Közhasznú Társaság (K.H.K. Kht.) gondoskodik. Kocsonyás városában a hulladékgyűjtést és feldolgozást ez a cég végzi heti rendszerességgel. A keletkezett hulladékok gyűjtése várhatóan hamarosan szelektív módon történik, hiszen Kocsonyás város tervei szerint bevezetik a szelektív hulladékgyűjtést és feldolgozást. A KHK. Kht. hulladékudvarát a közelmúltban avatták fel, amely létesítmény az európai normatívákat meghaladó színvonalú. 109

Természetesen az új létesítmény a Kocsonyási szennyvízhálózatra lesz csatlakoztatva, amelyet néhány éve újítottak fel és láttak el egy nagyteljesítményű és modern - teljesen automatizált, számítógép vezérelt - szennyvíztisztító teleppel. Ennek a kapacitása bőven elegendő a meglévő hálózaton keletkező szennyvíz számára. Tehát az új épület működése során nem lehet számítani jelentősebb környezeti terheléssel, hiszen a tudatos városfejlesztési koncepciónak és kistérségi összefogásnak köszönhetően Kocsonyásban a szilárdhulladék és a szennyvíz kezelése már európai módon történik.

4. Szinergia Mutassa be, hogy projektjének az 5.3. c) pont alatt felsorolt projektekkel történő együttes megvalósítása esetén milyen olyan közvetett eredmények vagy hatások keletkeznek, amelyek az egyes önálló projektek megvalósulása esetén nem jelentkeznének. Milyen többlet eredménytől esne el a régió, ha a projekt nem valósulna meg? (max. 1500 karakter) A jelen projekthez kapcsolódó I. ütemben megvalósított zsinagóga-felújítás kiállításoknak, kisebb rendezvényeknek otthont adva kiegészíti jelen projektet. A Központ pedig a nagyobb szabású rendezvényturizmus növekvő infrastrukturális igényeinek tud majd megfelelni Kocsonyásban. A szinergia azonban nem csak a Kocsonyáson belüli fejlesztések között áll fenn, hiszen konferenciaközpontok felépítése azonban önmagában nem elégíti ki az igényeket, szükség van kiegészítő szolgáltatásokra, turisztikai attrakciókra, programokra is. Ezek egy részét a magánszféra ellátja (pl. szálláshely, vendéglátás), más részét pedig önkormányzati, kistérségi szereplők oldják meg. Ez utóbbihoz tartoznak a fent bemutatott kapcsolódó projektek. A kulturális-történelmi attrakciók fejlesztése (Borok Háza múzeum, vár, színpad) ugyanis bővebb kulturális szolgáltatások nyújtásával jelentősen megnöveli a térség vonzerejét. A bemutatott fejlesztések hatása tehát egymást erősítve összekapcsolódik, a világörökség és a borvidék palettáján komplex turisztikai termékké fűzhető. Idegenforgalmi vonzerejük önállóan is érvényesülne, így azonban a szakmai konferenciák, rendezvények résztvevői a kistérségben számos programot találva több időt tölthetnek el a borvidéken. Jelen projekt meg nem valósulása esetén továbbra sem lenne a kistérségben olyan rendezvényközpont, amely képes nívósabb konferenciák befogadására, s mindez jelentős bevételkiesést jelentene a kisváros, s közvetve a térség idegenforgalma számára.

110

5. Tájékoztatás, Nyilvánosság Ismertesse, hogy a támogatás elnyerése esetén milyen tevékenységeket terveznek a nyilvánosság és a tájékoztatás biztosítása érdekében, és hogyan fogják biztosítani, hogy a projekt eredményei szélesebb körben is ismertté váljanak (a kitöltést a Tájékoztatás és nyilvánosság útmutató segíti), (maximum 4000 karakter)

Jelen projekt végrehajtása során az Európai Bizottság 2000 május 30-i 1159/2000 számú rendeletében foglalt tájékoztatással kapcsolatos követelmények teljes mértékben figyelembe lesznek véve. A tájékoztatással kapcsolatos kötelezettségek betartása a projektgazda feladata, az egyes tanulmányok, marketingeszközök feladatmeghatározása úgy lesz kialakítva, hogy az arculati követelményeknek a kész anyagok megfeleljenek. Ennek megfelelően minden elkészülő marketingeszközön, projektjelentésen fel lesz tüntetve az Európai Uniós támogatás ténye, illetve utalás szerepel majd a közreműködő testületekre is. Az elkészült marketingeszközök terjesztésének alapelveit, eszközeit, a minél szélesebb körű nyilvánosság elérésének mikéntjét a Kulturális és konferenciaközpont marketingterve tartalmazza. Az építési munkák során megfelelő tábla tájékoztatja a közvéleményt a projekt EUs közreműködéssel történő megvalósításáról. Mivel a fejlesztés teljes költségvetése meghaladja az 500 millió forintot, a támogatott projekt lezárása után a Központon jól látható helyen állandó emlékeztető tábla kerül kihelyezésre. A sajtó számára készített tájékoztatókon, sajtóanyagokban is fel lesz tüntetve a támogatás ténye. A média bevonását a pályázó a Közreműködő Szervezetekkel közösen kívánja végrehajtani. A pályázó a projekttel kapcsolatos valamennyi rendezvényen elhelyezi az EU-t jelképező kommunikációs eszközöket. A projekt indításához, majd a Központ átadásához médianyilvánosságot kapó rendezvény kapcsolódik, melyre az Irányító Hatóság és a Közreműködő Szervezetek képviselői is meg lesznek hívva (kb. 40-40 fő részvételére lehet számítani). A megfelelő vizuális megjelenítés, és a tájékoztatásra vonatkozó szabályok legteljesebb körű betartása érdekében a projektgazda, és valamennyi partnere megismeri és követi az Európai Unió Arculati Kézikönyvében, az 1159/2000-es rendeletben, illetve a ROP brosúrában előírtakat, valamint együttműködik a támogatás közvetítésében szerepet játszó szervezetekkel.

111

PROJEKT CIKLUS MENEDZSMENT KÉZIKÖNYV

Recommend Documents