Pro Publico Bono Online Támop Speciál 2011 AZ ÁLLAMI NYILVÁNTARTÁSOK ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI *

Pro Publico Bono Online Támop Speciál 2011

Közigazgatástudományi Kar

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

SZABÓ MÁTÉ CSABA AZ ÁLLAMI NYILVÁNTARTÁSOK ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI*

A TÁMOP projekt keretében vállalt munkámat két részre osztottam: az első szakaszban az általam már ismert, földügyi igazgatás területén kívántam bemutatni az internetes környezet adta szolgáltatási lehetőségeket, részint a már létező, részint a közeljövőben megvalósuló rendszereket. Ennek a munkának lett az eredménye az „Elektronikus kormányzati szolgáltatások a földügy területén” címet viselő tanulmány. Munkám második részében azt a kérdést kívánom körbejárni, hogy - amennyiben az állam által kezelt adatok interneten történő értékesítése működik a földügy területén -, vajon működhet-e mindez más területen, más állami intézmények által kezelt adatokkal is? A központi és helyi közigazgatás által kezelt adatok, különösen a személyes adatok, természetesen bizalmas információnak tekinthetık, ezek védelmét számos jogszabály biztosítja, ugyanakkor a Jogalkotó biztosítja a közérdekő adatok nyilvánosságát is. Második tanulmányomban azt a kérdést kívánom körbejárni, melyek azok a körülmények, amikor mégis van lehetıség az állami szervezetek által kezelt adatokat harmadik félnek kiadni; melyek a szóba jöhetı adatok, és milyen feltételek mellett van mód ezek internetes felületen történı értékesítésére. Szándékomban áll továbbá bemutatni egyfelıl a személyes adatokra vonatkozó adatkezelési biztosítékokat, másfelıl a gépjármő-nyilvántartás által kezelt adatok helyzetét és az ahhoz tartozó adatértékesítés rendszerét. 1. A nyilvántartások általános csoportosítása Amennyiben általánosabban kívánunk fogalmazni, azt mondhatjuk, a nyilvántartás nem más, mint előre meghatározott szempontok szerint összegyűjtött és rögzített, azaz rendszerezett információk együttese. Célja, hogy segítségével áttekinthetők a nyilvántartással érintett objektumok, lehetővé téve a döntések gyors és megalapozott meghozatalát.

*

Ez a tanulmány a Budapesti Corvinus Egyetem 4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005. számú TÁMOP program [Társadalmi Megújulás Operatív Program] Hatékony állam, szakértő közigazgatás, regionális fejlesztések a versenyképes társadalomért alprojektjében, a „Közigazgatási szervezet és e-kormányzás” műhelyben készült. A műhely (kutatócsoport) vezetője: Imre Miklós. A tanulmányt szakmai szempontból lektorálta: Balogh Zsolt egyetemi docens (PTE). A szerző egyetemi tanársegéd (BCE Közigazgatás-tudományi Kar); elérhetősége: [email protected].

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

2

A XX. század második felében a nyilvántartások száma és a bennük tárolt információk köre rendkívül megnövekedett, mivel a jóléti állam csak általuk tudott eleget tenni kitűzött céljainak. A különböző állami szervek, de különösen a közigazgatás szervei ma már százas nagyságrendben vezetnek nyilvántartást, amelyek gyakorlatilag átfogják a társadalmi és a gazdasági élet minden területét. Mint a Magyar Közigazgatási Jog című könyvben olvashatjuk, az államigazgatási szervek információs rendszerei általában egy-egy általuk vezetett nyilvántartáshoz kapcsolódnak.1 Ugyanakkor az államigazgatási információs rendszerek fogalmi köre tágabb, mint az államigazgatási nyilvántartásoké. A nyilvántartások csoportosítására nincsen egységes elv, mivel azokat több szempont szerint lehet vizsgálni. Tekintsük át a leglényegesebb és leggyakrabban idézett csoportosítási lehetőségeket: 1. Alapvető megkülönböztetés a nyilvántartást vezető szerv jellege alapján történhet, így megkülönböztetünk állami és nem állami nyilvántartásokat. Témánk szempontjából az állami nyilvántartások az érdekesek, melyek is tovább bonthatók: - közigazgatási nyilvántartásokra (államigazgatási, önkormányzati), például a hadkötelesek nyilvántartása, vagy az önkormányzati vagyonnyilvántartás; - vegyes nyilvántartásokra, mint például a népesség-nyilvántartás; - bírósági nyilvántartásokra, példa erre a cégnyilvántartás. 2. A területi hatály alapján megkülönböztethető az országosan, általában egy központban vezetett nyilvántartás, mely tárgyára vonatkozóan az egész ország területéről tartalmaz adatokat, és a helyi, általában helyben vezetett adatbázis. 3. Szintén roppant lényeges megkülönböztetni a hatósági és nem hatósági nyilvántartásokat. A hatósági nyilvántartás sajátossága az, hogy azt a közigazgatási szerv jogszabályi előírás alapján hatóságként köteles vezetni, közigazgatási határozatnak minősül. Ezzel szemben a nem hatósági nyilvántartás vezetését nem jogszabály írja elő, ugyanakkor vezetheti államigazgatási szerv. Ilyen pl. az önkormányzati vagyonkataszter. 4. A fenti kérdéskörhöz kapcsolódik a nyilvántartásba foglalt adatok bizonyító ereje, hitelessége szerinti megkülönböztetés, így beszélhetünk közhitelű és a nem közhitelű nyilvántartásokról. A közhitelű nyilvántartás vezetését jogszabály rendeli el és a bejegyzett adatokat - az ellenkező bizonyításáig - mindenki számára hitelesnek kell elfogadni. Közismert példa erre az ingatlan-nyilvántartás. A nem közhitelű nyilvántartást annak vezetője általában saját döntése alapján fekteti fel és vezeti, rendszerint azért, hogy megkönnyítse saját munkáját. 5. Megkülönböztethetjük jogi hatás alapján a konstitutív és deklaratív hatályú nyilvántartásokat. A konstitutív azt jelenti, hogy valamely jog magával a nyilvántartásba vételével jön létre, módosításával módosul és abban való törléssel szűnik meg (pl. ingatlan nyilvántartás). Ezzel szemben a deklaratív nyilvántartás nem eredményezi a nyilvántartásba vételkor jog keletkezését, hanem csak kinyilvánítja azt, és a nyilvántartásból való törlés is jog vagy állapot megszűnését mutatja (anyakönyvi nyilvántartás). Forrás: Magyar Közigazgatási Jog XVII. fejezet, Szerkesztette: Ficzere Lajos (Osiris Kiadó, Bp. 2006.)

1

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

3

6. Különbség tehető a nyilvántartás tárgya alapján, vagyis azon objektum szerint, amelyre maga a nyilvántartás vonatkozik. így megkülönböztethetjük a személyek, (pl. a népesség), a dolgok (pl. gépjárművek), a szellemi javak (pl. szabadalmak), és a jogszabályok nyilvántartása között. 7. Végül a nyilvántartás vezetésének módszere és eszköze szempontjából három csoportra tagolhatjuk azokat: a lajstromos, kartotékos és a számítógépes nyilvántartásra. - a könyvszerű, vagy lajstromos nyilvántartás, a legrégebbi módja az adatok rendszerezett tárolásának, de még napjainkban is használatos; általában kronológiai sorrendben, esetleg alfabetikusán vezetik az adatokat. Ez az adatbiztonság igen magas szintje, hiszen utólag nem, vagy csak felismerhető módon változtathatók meg az abban szereplő adatok, ugyanakkor az adatok más szempontú csoportosítását nem teszi lehetővé. Legjellemzőbb példa erre az anyakönyv. - a kartotékos nyilvántartás is igen régóta használt módszer, itt minden egyes tétel külön kartonlapra kerül felvezetésre, ezáltal az azon szereplő adatok több szempontból is csoportosíthatók. Hátránya ugyanakkor, hogy az egyes kartonlapok észrevétlenül is kicserélhetők, ennél fogva az adatbiztonság szintje is alacsony. A legrégebbi ilyen nyilvántartás a könyvtári katalógus, de kisebb önkormányzatoknál ma még a helyi népességnyilvántartás is kartonon van. - a számítógépes nyilvántartás az elmúlt évtizedek számítástechnikai forradalma nyomán napjainkban a legelterjedtebben használt módszer, mely a legmagasabb igényeket is kielégíti. A tárolt adatokat nagy gyorsasággal, bármilyen szempont szerint lehet csoportosítani és lekérdezni, hátránya viszont költségessége, illetve az adatok védelméhez szükséges, esetenként rendkívüli biztonsági intézkedések betartása. Látható, hogy a fentiek alapján egy nyilvántartás a vizsgálódási szempontok szerint akár több csoportba is tartozhat, például az ingatlan-nyilvántartás jellemzője, hogy az állami-közigazgatási-, ugyanakkor hatósági-, közhitelű-, dologi- és konstitutív nyilvántartás is, melyet már számítógépes módszerrel vezetnek. 2. A Közigazgatás Információs Rendszerei A fent említett csoportosítási lehetőségeken túl, szólni kell a funkció szerinti megkülönböztetésről, amely elvezet minket a közigazgatás információs rendszereinek főbb jellemzőihez és sajátosságaihoz. A funkció szerint e rendszereket sorolhatjuk az ágazati és funkcionális információs rendszerek közé, megkülönböztetjük az állami statisztikai információs rendszert, és országos alapnyilvántartásokat, mely utóbbiak a témánk szempontjából a leglényegesebbek. Mint Torma András rámutat, az ágazati és funkcionális információs rendszerek a központi államigazgatási szervek - minisztériumok és a kormányhivatalok, központi hivatalok által kiépített információs rendszerek, amelyek kifejezetten az adott szerv ágazati és funkcionális feladatainak az ellátását szolgálják. Ezek végpontjain rendszerint az adott főhatóság megyei szervei vagy ennek hiányában a megyei közigazgatási hivatalok állnak, illetve nemritkán a települési önkormányzatok.

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

4

Az állami statisztika feladata és célja minden társadalomban az, hogy valósághű képet adjon a társadalom, a gazdaság, illetve az emberi környezet állapotáról és változásairól annak érdekében, hogy az állami szervek ezen objektív adatok birtokában megalapozott döntéseket hozhassanak. Az állami statisztikai információs rendszer jellemzője az, hogy különböző alrendszerekből épül föl. A statisztikáról szóló törvény szabályozza a hivatalos statisztikai szolgálat szervezeti rendszerét, továbbá a statisztikai tevékenységet: az adatok statisztikai módszerekkel történő felvételét, feldolgozását, tárolását, átadását, átvételét, elemzését, szolgáltatását, közlését és közzétételét. A törvényben meghatározott statisztikai tevékenység ellátása Magyarországon a hivatalos statisztikai szolgálat feladata. Ez nem egy szervet, hanem egy szervcsoportot jelent: a Központi Statisztikai Hivatalt, a minisztériumokat, a Legfelsőbb Bíróságot, a Legfőbb Ügyészséget, a Magyar Nemzeti Bankot és a Gazdasági Versenyhivatalt. A társadalmi-gazdasági, valamint a nemzeti adatvagyon szempontjából a leglényegesebbek az országos alapnyilvántartások, amelyek az állami döntéshozatal információs bázisának gerincét képezik. E nyilvántartások közös jellemzője az, hogy vezetésüket jogszabály írja elő, továbbá azonos elvek alapján, összefüggő-zárt rendszerben, az egész országra - illetve az ország minden adott objektumára - kiterjedően (teljes körűen) rögzítik a lakosságnak, a nemzeti vagyon egyes elemeinek vagy a szellemi javaknak ugyanazon legfontosabb adatait, függetlenül attól, hogy erre egy központi helyen vagy az országban széttagoltan kerül-e sor. Számítógépes környezetüket tekintve - éppen a teljes körűségből fakadó óriási adattömeg miatt - ezek ún. nagygépes rendszerek. Az országos alapnyilvántartásokat rendszerint, de nem kivétel nélkül államigazgatási szervek vezetik. E nyilvántartások köre a következő: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása, a katonai nyilvántartás, a bűnügyi nyilvántartás, az ingatlannyilvántartás, a közúti közlekedési nyilvántartás, a légi járművek nyilvántartása, az úszólétesítmény-nyilvántartás (hajólajstrom), az EU közös agrárpolitikája végrehajtásában érintett ügyfelek regisztere, a szabadalmi lajstrom, a jogszabály-nyilvántartás, az adónyilvántartások. Szintén országos nyilvántartás a cégjegyzék, de ezt nem közigazgatási szervek, hanem a bíróságok (cégbíróság) vezetik. Mielőtt rátérnénk a hazai jogszabályokban kijelölt nyilvántartásokat vezető szervek ismertetésére, fontos megemlíteni a kérdést érintő EU-s irányelvről. Az Európai Parlament és a Tanács 2003/98/EK Irányelve (2003. november 17.) a közszféra információinak további felhasználásáról szól, meghatározva az alapelveket, melyeket a tagállamoknak követniük kell ennek az új típusú piaci tevékenységnek a működését megalapozó saját belső jogszabályaik megalkotása során.2 Az irányelv kitér arra mit lehet közigazgatási dokumentumnak tekinteni – vagyis bármilyen tartalom, függetlenül az adathordozó formájától (papír vagy elektronikus forma, illetve hangi, képi vagy audiovizuális eszköz); illetve továbbá definiálja a további 2 Az Európai Parlament és a Tanács 2003/98/EK Irányelve (2003. november 17.) a közszféra információinak további felhasználásáról – Forrás: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=DD:13:32:32003L0098:HU:PDF - a letöltés időpontja 2011. április 20.

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

5

felhasználást is: értve ezalatt a közigazgatási szervek dokumentumainak természetes vagy jogi személyek általi felhasználása olyan kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célra, ami kívül esik azon a közfeladat ellátása keretén belüli eredeti célkitűzésen, amire a dokumentumokat előállították. Az jogszabály irányt mutat a formátumok és a díjazás kérdésben, továbbá kitér az átláthatóság megteremtésére és a megkülönböztetés tilalmának uniós szintű garanciáira. 3. A személyi alapnyilvántartások és az azt vezető szerv Az hazai alapnyilvántartások közül először tekintsük át az országos személyi alapnyilvántartásokat. A személyi nyilvántartás természetes személyekre vonatkozó adatok folyamatosan nyilvántartott rendszere, általában egy ország lakónépességének minden egyes tagjára vonatkozó válogatott információkat tartalmaz. A személyi nyilvántartási rendszerek közhitelességének minősége döntően azoknak az információknak a pontosságától és a változásoknak a rövid időn belüli bejelentésétől függ, amelyekre a rendszer épül. Témánk szempontjából lényeges, hogy megismerjük e nyilvántartások vezetésére rendelt szervet. A nyilvántartást a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala végzi, mely a jelenlegi formájában 2007. január 1-jén jött létre a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal, a Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hivatal és a Távközlési Szolgálat jogutódjaként.3 A hivatal a legjelentősebb országos alapnyilvántartások (személyiadat- és lakcímnyilvántartás, közúti közlekedési nyilvántartás, úti okmánynyilvántartás, bűnügyi nyilvántartás, stb.) adatkezelője, a hazai közigazgatási intézményrendszer nélkülözhetetlen szervezete. A KEK KH önálló jogi személyiséggel rendelkező, országos hatáskörű szervezet, feladat- és hatáskörébe tartozó közigazgatási ügyekben hatósági jogkörrel felruházott, önállóan gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának feladatai közé tartozik a nemzeti adatvagyon kezelése, adatfeldolgozás, a nyilvántartások vezetése; okmányok előállítása; országos informatikai és távközlési hálózatok üzemeltetése.4 További feladata a választások és népszavazások lebonyolításának informatikai támogatása; az elektronikus közigazgatási ügyintézés és a kapcsolódó szolgáltatások lehetőségének megteremtése; a Schengeni Információs Rendszer nemzeti hivatalának feladatainak ellátása, végül a nyilvántartásokból történő adatszolgáltatás szervezetek, intézmények, cégek, és magánszemélyek számára. A KEK KH a nyilvántartásokból nagy tömegű adatszolgáltatást teljesít elektronikus formában a közigazgatási szervek, az önkormányzati szféra, az üzleti szereplők és a magánszektor arra feljogosított tagjai részére. Az általa vezetett okmánytárak közhiteles 276/2006. (XII. 23.) Korm. Rendelet a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról, feladatairól és hatásköréről 4 Továbbá szolgáltatások biztosítása az okmányirodák, rendészeti szervek, anyakönyvi hivatalok és más intézmények számára ezeken a rendszereken keresztül 3

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

6

dokumentumainak jelentős szerepe van a jogállami működés biztosítása szempontjából. Ezen túlmenően a hivatal gondoskodik több kiemelt jelentőségű biztonsági okmány kibocsátásáról (így például a vezetői engedély, személyazonosító igazolvány, útlevél, magyar igazolvány, gépjármű törzskönyv és forgalmi engedély stb.). A hivatal feladatai ellátásához kiterjedt és modern számítástechnikai infrastruktúrával rendelkezik. A jogszabályi előírások végrehajtása érdekében az elmúlt években korszerű, magas szolgáltató képességű elektronikus nyilvántartásokat hozott létre (pl. Központi Szabálysértési Nyilvántartás), és folyamatosan, magas rendelkezésre állással üzemeltet a közigazgatás szempontjából kiemelt jelentőségű, országos lefedettséget biztosító informatikai infrastruktúrákat (pl. okmányirodai hálózat, Anyakönyvi Szolgáltató Alrendszer). Ezen túlmenően a folyamatosan változó jogszabályi környezet előírásainak megfelelően fejlesztik az ellátási körébe tartozó szervezetek integrált számítógépes kommunikációs hálózatát, továbbá annak központi erőforrásait. A szervezetnek nagy gyakorlata van kiemelt jelentőségű projektek megvalósításában (választások informatikai lebonyolítása, biztonsági okmányok bevezetése, Schengeni Információs Rendszer nemzeti központi alkalmazásának üzemeltetése, stb.). A szolgáltató állam megvalósítása és a közigazgatás reformja keretében számos, a társadalom széles rétegeit érintő, ügyfélbarát közigazgatási eljárás és szolgáltatás került megvalósításra (pl.: Internetes Közigazgatási Szolgáltató Rendszer /XR/, Jogügyletek biztonságát erősítő adatszolgáltatási keretrendszer /JÜB/, hatósági erkölcsi bizonyítvány elektronikus kérelmezése, ügyfélkapuval rendelkező állampolgárok részére elektronikus értesítés okmányok lejárati idejéről /proaktív szolgáltatás/). 4.1.1 A személyi adat- és lakcímnyilvántartás A személyi adat- és lakcímnyilvántartás talán a legkorábban centralizált személyi nyilvántartásunk.5 A nyilvántartás az állampolgárok legfontosabb természetes személyazonosító- és lakcímadatait, valamint az ezekben bekövetkezett változásokat tartalmazza.6 E nyilvántartás képezi az alapját a polgárok személyes- és lakcímadatainak közhiteles igazolásának, illetve nyilvántartáson alapuló, közokiratnak minősülő okmányok kiadásának. Ki kell emelni azt a tényt is, nem csak az adatokat tartják nyilván, hanem az adtatok alapján készült és azokat hivatalosan igazoló okmányokat is (pl. személyazonosító igazolvány, útlevél, járművezetői igazolvány), vagyis azok is a nyilvántartás részét képezik. A nyilvántartás célja, hogy biztosítsa azokat az alapvető személyi és lakcímadatokat, amelyek a polgárok egymás közötti jogviszonyaiban, jogügyleteiben személyazonosságuk igazolásához, továbbá a közigazgatási és az igazságszolgáltatási szervek, a helyi önkormányzatok, valamint más szervek és szervezetek törvényen alapuló adatigényeinek 1974. július 1-én jött létre az Állami Népességnyilvántartó Hivatal, amelynek irányítását és felügyeletét a Központi Statisztikai Hivatal végezte. 6 A nyilvántartás a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló - többször módosított - 1992. évi LXVI. törvényben és a végrehajtására kiadott 146/1993. (X.26.) Kormányrendeletben foglalt rendelkezések szerint működik. 5

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

7

kielégítéséhez szükségesek. A nyilvántartás szerveinek feladata a törvényben meghatározott adatok és változásaik gyűjtése és kezelése, azokról okiratok kiadása és a törvényben meghatározott jogosultaknak adatok szolgáltatása. A nyilvántartás adattartalma tekintetében meg kell különböztetnünk a személyi- és a lakcím adattartalmat. A nyilvántartás személyi adattartalma tartalmazza a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személynek a nevét, nemét, születési helyét és idejét, anyja nevét, személyi azonosítóját, elhalálozása helyét és idejét7, lakcímét, az adatszolgáltatásra vonatkozó korlátozást, illetve tilalmat, adataiból történő rendszeres adatszolgáltatásra vonatkozó jelzést, családi állapotát, arcképét, aláírását, valamint személyi azonosítójáról és lakcíméről kiadott hatósági igazolványának okmányazonosítóját. A lakcím adattartalma pedig a település, településrész megnevezését, (a fővárosban a kerület megjelölését is); postai irányítószámot; a közterület nevét és jellegét (út, utca, tér stb.); a ház számát, (ezen belül az épület, lépcsőház, szint, emelet és ajtó számát), ennek hiányában a helyrajzi számot; esetenként pedig a cím jellegét (pl. lakóház, közintézmény, üres telek stb.) tartalmazza. A közhitelesség fenntartása érdekében szükségszerű a nyilvántartott adatok naprakészségének biztosítása. Adattartalmának alapját az anyakönyv és a polgárok kötelező lakcímbejelentése képezi. A nyilvántartás helyi kezelését a települési, a fővárosban a kerületi önkormányzat polgármesteri hivatalában számítógépes támogatással, - a helyi adottságoktól függően - , ennek hiányában csak manuális (kartonos) módszerrel végzik. A települési önkormányzatok jegyzői gondoskodnak az illetékességi területükön lakó polgárok adatváltozásainak, adatjavításainak nyilvántartásba vételéről. A körzetközponti jegyző rögzíti a nyilvántartásban az illetékességi területén működő jegyzők által, papír alapú bizonylaton jelentett adatváltozásokat, adatjavításokat. Az önkormányzatok anyakönyvvezetői pedig átvezetik a nyilvántartáson az anyakönyvbe bejegyzett adatváltozásokat, adatjavításokat. A számítógépes rendszer a változásokat ellenőrzi, a hibásakat visszautasítja, és hibalistán jelzi vissza az azokat jelentő szerveknek. A változásokról rendszeresen értesíti a nyilvántartás helyi és területi szerveit. A nyilvántartás központi számítógépes rendszerét is a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala működteti, 2001. november 1.-je óta az adatváltozások on-line rendszerben kerülnek átvezetésre, tehát az adatváltozás rögzítését követően azonnal. A nyilvántartás területi megyei számítógépes rendszerét a regionális államigazgatási hivatalok üzemeltetik. 4.1.2 Adatszolgáltatás a Személyi adat- és lakcímnyilvántartásból Mint említettük, az adatszolgáltatás is a Hivatal kötelezettségei közé tartozik. A szolgáltató állam eszméjével valamint az adatvédelmi törvényben foglaltakkal összhangban az állampolgárt számos jog illeti meg. Ennek megfelelően az állampolgár jogosult tájékoztatást kérni személyes adatai kezeléséről; saját adatairól a nyilvántartásból kivonatot, vagy másolatot, illetőleg szóbeli tájékoztatást kérni; kérelmezni személyes adatainak helyesbí7

Esetenként a holttá nyilvánítását vagy a halál tényének bírói megállapítását is.

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

8

tését, illetve - a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével – törlését. Számos garancia is megilleti az adatok tulajdonosait, így jogosultak megtiltani a róla nyilvántartott adatok kiadását; kérhetik az adatkezelő tájékoztatását az általa kezelt adataikról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják, vagy kapták meg az adatokat. Jogosultak az adatvédelmi biztoshoz fordulni, ha véleményük szerint személyes adataik kezelésével kapcsolatban jogsérelem érte őket, vagy annak közvetlen veszélye fennáll (kivéve, ha az adott ügyben bírósági eljárás van folyamatban), jogosultak továbbá jogaik megsértése esetén az adatkezelő ellen bírósághoz fordulni. Meg kell jegyezni, hogy adatszolgáltatás elsősorban az adatigénylő lakó- vagy tartózkodási helye, székhelye, telephelye szerint, illetőleg az érintett polgár ismert lakcíme szerint illetékes jegyzőtől kérelmezhető.8 A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától akkor igényelhető adatszolgáltatás, ha az a jegyző által - a szükséges technikai feltételek hiányában, vagy egyéb okból - nem, illetőleg csak célszerűtlenül teljesíthető. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 17. §-ának (1) bekezdése szerint a nyilvántartás szervei az e törvényben meghatározott feltételekkel és korlátok között - a polgár, illetve jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kérelmére, a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása esetén - szolgáltatnak adatot. A benyújtandó dokumentumnak tartalmaznia kell a kérelmező adatait, (az ügyfél és képviselője nevét- megnevezését- lakcímét-székhelyét, telephelyét stb.); az igényelt adatok pontos leírását és mennyiségét; és azok felhasználásának célját, a felhasználásának jogalapját igazoló okiratot9; amennyiben a kérelmező által ismert, a keresett személy azonosítására alkalmas természetes személyazonosító adatokat (neve, születési helye, ideje, anyja neve, lakcímét); valamint a kérelmező képviseleti jogosultságának igazolását, amennyiben más nevében jár el. A meghatalmazott köteles eredeti írásbeli meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát csatolni az iratokhoz. Ha a keresett személlyel az ügyfél nem áll jogi kapcsolatban, csak egyszerűen hallani akar felőle, beszélni kíván vele, üzenni akar neki stb. akkor ezt is közölni kell. Ebben az esetben a kérelmező igényelheti, hogy kapcsolatfelvétel céljából a KEK KH az általa megjelölt személyt keresse meg és kérje írásos hozzájárulását ahhoz, hogy név-és lakcímadatát a kérelmező rendelkezésére bocsáthassa (személyes kapcsolatfelvétel), vagy arról értesítse, hogy a kérelmezőt közvetlenül keresse meg az általa megadott címen vagy telefonszámon, ha vele a kapcsolatot fel kívánja venni (értesítés). Tipikusan e szolgáltatásnak az igénybe vételéről van szó, érettségi-, illetve bajtársi találkozók szervezésekor, amikor az egykori ismerősök már nem rendelkeznek egymás lakcímadataival. E lehető-

Az 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról,18. § (1) bekezdése szerint 9 Az okiratnak azt a tényt, illetve eseményt kell igazolnia, amely bizonyítja azt az adatfelhasználási kapcsolatot, ami a keresett személy és a kérelmező között fennáll, vagy fennállt. 8

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

9

ség az ún. „szolgáltató közigazgatás” iskolapéldája, de jól példázza azt is, hogy a személyes adatok üzleti értékét, „forgalomképességét” az állam sem hagyja figyelmen kívül. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától adatokat egyedileg és csoportosan lehet kérelmezni. Az egyedi kérelem beérkezését követően a Hivatal dönt a kérelemhez mellékelt dokumentumok alapján, hogy az adatok kiadhatóke vagy sem. Az egyedi adatok kiadhatóságáról a személyesen benyújtott kérelmek esetén a KEK KH Ügyfélközpontjának (1062 Budapest, Andrássy út 55.) munkatársai helyben az Ügyfél által dokumentumokkal alátámasztott, vagy büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata alapján - döntik el, hogy az adatok kiadhatók-e vagy sem. Az adatszolgáltatásért, a kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, valamint értesítésért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, mely történhet készpénz befizetéssel vagy átutalási megbízással a szolgáltatás teljesítésétől számított 15 napon belül. Az egyedi (vagyis 100 főt meg nem haladó) adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás díja öt főig 3500 Ft.; ötnél több főt érintő adatszolgáltatás esetén, az adatszolgáltatásban érintett személyek számának és a díjtételnek a szorzata. A díjtétel mértéke: 730 Ft/tétel. Itt jellemzően papíralapon történik az adatszolgáltatás. Csoportos adatszolgáltatásról akkor beszélhetünk, amikor egy eljárásban 100 főnél több személy vagy okmány adatait szeretné egy természetes személy vagy gazdálkodó szervezet megkapni. Ilyen igényt írásban kell benyújtani a Hivatal Szolgáltatási Osztályának címére, mely az igény elbírálása után a szolgáltatás teljesíthetőségéről értesíti a kérelmezőt. A hivataltól az alábbi típusszolgáltatások igényelhetők: A természetes személyazonosító adatok alapján Lakcímadatok alapján Az adatigénylő által megjelölt személy, vagy személyi kör az adatszolgáltatásra illetékes szerv által – kapcsolatfelvétel céljából – történő megkeresése Különböző csoportképző ismérvek (nem, életkor, családi állapot, lakcím, településnév) meghatározásával igényelt név- és lakcímadatok (címlista) Így lehetőség van arra, hogy összetett szűréseknek megfelelő adatbázis összeállítását igényeljék a hivataltól, például egy örökjáradékot kínáló cég kikérheti a Budapest II. kerületében élő összes nyugdíjas korú állampolgárának listáját. Az adatszolgáltatásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét a 16/2007. (III. 13.) IRM-MeHVM együttes rendelet melléklete szabályozza. Az igényelni kívánt szolgáltatás specifikálásában és a szolgáltatási kérelem formai követelményeiben a KEK KH nyújt információt, segítséget. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény lehetővé teszi, hogy „a polgár – ha a törvény másként nem rendelkezik - jogosult megtiltani a róla nyilvántartott adatok kiadását”. Ez a jogosultság természetesen a központi személyi adat- és lakcímnyilvántartás esetében is fennáll, a nyilvántartásban szereplő adatalanyok (törvényes képviselőik) nyilatkozatban kérhetik a személyes adataikra vonatkozó adatszolgáltatási korlátozást. Fontos kiemelni, hogy az adatkorlátozás, illetve

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

10

az adatszolgáltatás letiltása nem hivatalból történik, azt az adatalanynak minden esetben kérnie kell. 4.2 Adatszolgáltatás a választói névjegyzékből: A fentiekben láthattuk milyen feltételekkel juthatnak a természetes vagy jogi személyek mások adatainak birtokába. Van azonban egy különleges helyzet, mikor Jogalkotó lehetővé tette, hogy bizonyos szervezetek meglehetősen laza feltételek mellett juthassanak széleskörű adatokhoz az állampolgárokról. E helyzetről a 1997. évi C. számú, a választási eljárásról szóló törvény rendelkezik. Annak érdekében, hogy a jelöltek és a pártok a kampány során közvetlenül is megszólíthassák a választópolgárokat, jogszerűen hozzájuthatnak a választópolgárok név- és címadataihoz. A jelöltek, valamint a jelöltet, listát állító pártok a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától a szavazás napja előtti 20. napot követően– díjfizetés ellenében – megkaphatják a névjegyzékben szereplő választópolgárok családi és utónevét, valamint lakcímét. Az adatokat nem, életkor vagy lakcím szerinti csoportosításban is lehet kérni.10 A jelöltek illetőleg a jelöltet, listát állító pártok mindegyike azonos feltételek mellett, a helyi választási iroda vezetőjétől (jegyzőtől) kérheti a közszemlére tett névjegyzék másolatát, amelyet a szavazás napja előtti huszadik napot követően kaphatnak meg szavazóköri bontásban. Az adatszolgáltatások keretében megszerzett adatokat kizárólag a választási kampány céljára lehet felhasználni. Egyéb célú felhasználásuk, jogosulatlan személynek, szervezetnek, más jelöltnek, pártnak történő átadásuk tilos. Az adatszolgáltatás adatait legkésőbb a szavazás napján meg kell semmisíteni, és az erről készült jegyzőkönyvet három napon belül át kell adni az adatszolgáltatónak. A választási kampány céljára más állami vagy önkormányzati szerv személyes adatot nem szolgáltathat a jelöltek, pártok részére. A választási kampány céljára a - helyi választási iroda vezetőjén, továbbá a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervén kívül - a jelöltek, pártok, jelölő civil szervezetek számára más állami vagy önkormányzati szerv a saját nyilvántartásaiból személyes adatot nem szolgáltathat ki. A jelöltek illetőleg a jelöltet, listát állító pártok az adatszolgáltatásért az alábbi igazgatási szolgáltatási díjai kötelesek fizetni, de egy általam megkérdezett országgyűlési párt kampányszakértője szerint ez szinte minden esetben optikai lemezen (cd-dvd) kérik ki az adatokat. Az adat megnevezése Díjtétel (Ft.) A névjegyzékben szereplő választópolgárok családi és utóneve, lakcíme (nemenként, korcsoportos és lakcím szerinti bontásban) - elektronikus adathordozón 3,30 Ft/fő 10

1997. évi C. törvény a választási eljárásról, 45. § (1)

11

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

- papíron - öntapadós etiketten A közszemlére tett névjegyzék másolata A/4-es formátumban Forrás: 10/1998. (II. 20.) BM rendelet a választási tási szolgáltatási díjakról

5,40 Ft/fő 6,40 Ft/fő 10,20 Ft/lap adatszolgáltatásokért fizetendő igazga-

Mindezzel kapcsolatosan már sokszor felmerültek éles kritikák, mivel e rendszer hozzájárul ahhoz, hogy a pártok könnyűszerrel illegális választói adatbázist hozzanak létre, amelyben a választópolgárok listáját és a saját támogatói listáikat egyesítve, azok különbségéből megismerhetik a nem támogatók listáját. Ilyen vádak ez elmúlt évek kampányaiban többször is felmerültek a politikai élet több nagy szereplőjével kapcsolatban is, olyannyira, hogy az adatvédelmi biztos figyelmét is felkeltették.11 Az ilyen feltételezett illegális választói adatbázisok nemcsak súlyosan sértik az Adatvédelmi Törvényt, melynek 2.§2 a. pontja különleges adatnak minősíti a politikai véleményre vagy pártállásra vonatkozó adatokat; de lehetőséget teremtenek arra is, hogy a döntéshozók e nyilvántartást felhasználva, saját előnyükre módosítsák a választókörzeteket.12 Az ilyen jelenségek súlyosan rombolhatják a demokratikus intézményrendszerbe vetett közbizalmat. 4.3.1 A Közlekedési Nyilvántartás: A közúti közlekedési nyilvántartás egy komplex nyilvántartás, melynek feladata azoknak az adatoknak a kezelése, amelyek a tulajdon védelméhez, a közúti közlekedés biztonságának elősegítéséhez és a hatósági okmányok közhitelességéhez fűződő egyéni és közérdekek érvényesítéséhez szükségesek. A közúti közlekedési nyilvántartás az alábbi nyilvántartásokból áll: - a gépjárműnyilvántartás (a járműtulajdonos (üzemben tartó), a közúti közlekedésről szóló külön törvény alapján nyilvántartott jármű, illetve a járműokmány adatait, valamint az adatokban bekövetkezett változásokat (történeti állomány) tartalmazó nyilvántartás.) - az engedély nyilvántartás (a járművezető és a járművezetésre jogosító okmány adatait, továbbá a járművezető forgalomban való részvételével összefüggő egyes jogosultságok és kötelezettségek fennállását igazoló adatokat tartalmazó nyilvántartás) - az engedély nyilvántartás részét képezi a közúti közlekedési előéleti pontrendszer nyilvántartás, - a származás-ellenőrzési nyilvántartás (a külföldről belföldi forgalomba helyezés céljából behozott használt járművek és azok tulajdonosai (üzemben tartói) adatai-

Forrás: http://www.privatbankar.hu/cikk/hircentrum/nincsenek_titkos_valasztoi_adatbazisok_37055 - a letöltés időpontja 2011. április 20. 12 Forrás: http://index.hu/belfold/eovk4876/ - a letöltés időpontja 2011. április 20. 11

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

-

-

-

12

nak, valamint a jármű származását igazoló okmányok adatainak és a származásellenőrzés eredményének nyilvántartása.) az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás (az előzetes eredetiségvizsgálat során a vizsgált jármű megállapított műszaki és azonosító adatait, rögzített képi adatait, a kérelmező nevét és lakcímét, a vizsgálat eredményét, valamint a vizsgáló jogosultságazonosítóját tartalmazó nyilvántartás.) az okmánytár (a nyilvántartás alapiratainak, a nyilvántartásban szereplő adatok változását igazoló okmányok, a cserélt, leadott és a visszavont okmányok nyilvántartása.), valamint a a parkolási igazolvány nyilvántartás.

4.3.2 Adatszolgáltatás a közúti közlekedési nyilvántartásból annak módja, feltételei Egyedi adatszolgáltatás iránti kérelem a Nyilvántartóhoz, illetve a körzetközponti jegyzőhöz nyújtható be. A csoportos, az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás, a történeti állomány, illetve az okmánytárból kért adatszolgáltatás iránti kérelem teljesítése a Nyilvántartó hatáskörébe tartozó feladat.13 Hogy mely szerveknek, személyeknek és milyen feltételekkel szolgáltatható adat azt a Közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. Törvény határozza meg. 14 Az adatkezelés, az adatszolgáltatás a vonatkozó jogszabályok által meghatározott garanciális feltételek mellett történik. Az adatszolgáltatás iránti kérelmet a KEK KH Közlekedési Igazgatási és Nyilvántartási Főosztály - Közlekedési Nyilvántartó Osztályára kell benyújtani. Az alábbi szolgáltatások és adatok igényelhetők: - Egyedi adatszolgáltatás: egy személyre (jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre), egy vezetői engedélyre, egy, a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványára (a továbbiakban: parkolási igazolvány), egy járműre, egy járműokmányra vonatkozó adat közlése. - Csoportos adatszolgáltatás: az adatigénylő által meghatározott szempontok szerint - képzett csoportba tartozó nyilvántartási adatok közlése. - Járműazonosító adat: a jármű hatósági jelzése (rendszám) és alvázszáma. - Személyazonosító adat: családi és utónév, születési családi és utónév, anyja születési családi és utóneve, születési hely és idő, a személy neme. A Kknyt. 21. §-a alapján a nyilvántartásból adatot igényelhet magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet:

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999.évi LXXXIV. törvény alapján, a nyilvántartással kapcsolatos adatkezelési és hatósági feladatokat a központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv, valamint - az okmánytár, az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás és a történeti állomány adatait kivéve - a körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője látja el. 14 Az adatszolgáltatás iránti kérelmet, a közúti közlekedési nyilvántartás működéséről és az adatszolgáltatás rendjéről szóló 56/1999. (XII. 28.) BM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. 13

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

13

jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében; vagy tudományos kutatás céljából személyazonosító és járműazonosító adatok kivételével; vagy - közvélemény-kutatás és piackutatás céljára a jármű műszaki adataiból időbeli és - területi bontásban; vagy - közvetlen üzletszerzés céljára a jármű műszaki adataiból időbeli és területi bontásban. Az adatszolgáltatás iránti kérelemnek tartalmaznia kell az adatfelhasználás céljának és jogalapjának igazolását, valamint az adatigénylés tárgyának azonosításához szükséges adatokat. A kérelmező az adat igénylésekor azt a tényt, vagy eseményt köteles megjelölni, amely az adat felhasználási cél alapját képező - az érintett és közötte fennálló - kapcsolatot hitelt érdemlően igazolja. Amennyiben a kérelmező az adat felhasználásának célját, vagy jogalapját nem vagy nem megfelelően igazolta, kérelem teljesítését megtagadja a hivatal. Ha az ügyfél a keresett személlyel/személyekkel nem áll jogi kapcsolatban, csak üzenni kíván neki, ez esetben a kérelmező igényelheti, hogy kapcsolatfelvétel céljából a Nyilvántartó az általa megjelölt személyt, személyi kört keresse meg, és kérje írásos hozzájárulását ahhoz, hogy a kérelemben felsorolt adatait a kérelmező rendelkezésére bocsáthassa, vagy tájékoztassa arról, hogy az ügyfelet közvetlenül keresse meg, ha vele a kapcsolatot fel kívánja venni. A kérelemre indult adatszolgáltatási eljárásért, valamint a kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, illetőleg értesítésért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.15 Az adatszolgáltatási eljárásért fizetendő díjak megállapítása szempontjából egy tétel egy szolgáltatott adatnak felel meg. Egyedi azonosító alapján (például: rendszám, alvázszám, vagy személyazonosító adatok alapján) egy eljárásban igényelt adatszolgáltatás díja tételenként 550 Ft, de legalább 1250 Ft. Kapcsolatfelvétel céljából történő megkeresés, értesítés díja személyenként: 700 Ft, de legalább 1400 Ft. Csoportképző ismérvek alapján egy eljárásban történő adatszolgáltatás esetén az előzetes tájékoztatás díja: 6750 Ft. A tudományos, közvélemény- és piackutatás, valamint közvetlen üzletszerzés céljára történő adatszolgáltatás díja: 10.000 tételig 55 forint, 50.000 tételig 40 forint, efölött 34 forint tételenként, de minden esetben legalább 10.000 Ft. A csoportképző ismérvek alapján meghatározott személy vagy személyi kör kapcsolatfelvétel céljából történő megkeresésének díja: 10.000 tételig 190 forint, 50.000 tételig 175 forint, efölött 162 forint tételenként, de minden esetben legalább 15.000 Ft. Az okmánytárból szolgáltatott másolat kiadásának díja oldalanként 130 Ft, de legalább 260 Ft. A másolat hitelesítésének díja oldalanként 29 Ft. A díjfizetés történhet készpénz átutalási megbízáson, vagy lehetőség van banki átutalással (elektronikus, vagy hagyományos módon) teljesíteni a befizetést.

-

A közúti közlekedési nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatás díját az 54/1999. (XII.25.) BM rendelet állapítja meg.

15

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

14

Fontos kiemelni, hogy a törvény nem biztosít lehetőséget a járműnyilvántartásból, illetve az engedély nyilvántartásból történő piackutatási, illetve direkt marketing célú adatkérések esetén, a jármű tulajdonosok, üzembentartók, illetve járművezetők adatainak átadására! További garanciális lehetőség, hogy az érintett személy itt is megtilthatja, korlátozhatja személyes, a közlekedési nyilvántartással kapcsolatos egyéb adatainak szolgáltatását, mely nyilatkozata a közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzésre kerül. 4.4 A KEK KH által kezelt további nyilvántartások Egyéni vállalkozók:

Az egyéni vállalkozók nyilvántartását is a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala vezeti. A nyilvántartásban szereplő adatokat - a gazdasági forgalom biztonsága, a vállalkozói tevékenység gyakorlásával összefüggő jog vagy tény igazolása céljából - az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság megszűnésétől számított tíz évig kezeli. Az interneten, az Egyéni Vállalkozók Nyilvános Nyilvántartásában naprakészen bárki számára díjmentesen megtekinthető, és folyamatosan hozzáférhetők az egyéni vállalkozók jogszabályban meghatározott adatai.16 A bárki számára ingyenesen hozzáférhető adatbázisban Egyéni Vállalkozói Igazolványszám, Nyilvántartási Szám, és Adószám alapján lehet keresni. Az itt nem szereplő adatokat is szolgáltathatóak, hivatalos megkeresésre, például a bíróságok számára, büntetőeljárás lefolytatása, büntetés és intézkedés végrehajtása, továbbá polgári perben a tényállás megállapítása céljából. Útlevél nyilvántartás:

A Hivatal által üzemeltett útlevél nyilvántartásból az adatfelhasználás céljának és jogalapjának igazolása esetén az állampolgároknak információt szolgáltat az úti okmány száma alapján birtokosának családi és utónevéről, valamint az úti okmány elvesztésének, ellopásának, megsemmisülésének valamint esetleges megkerülésének tényéről. Bűnügyi nyilvántartás:

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény a különleges adatok közé sorolja a büntetett előéletre vonatkozó szemé-

Elérhető: https://www.nyilvantarto.hu/evig/LekIgazolvanyszamAlapjan.action?view - a letöltés időpontja 2011. április 20. 16

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

15

lyes adatokat. A személyes, illetőleg a különleges adat akkor kezelhető, ha azt törvény rendeli el.17 A bűnügyi nyilvántartás a törvényben meghatározott adatokat tartalmazó, közhitelű hatósági nyilvántartás, amelynek feladata adatok gyűjtése, kezelése, azokról okirat kiadása, a törvényben meghatározott jogosultaknak adatok szolgáltatása. A bűnügyi nyilvántartás - egymástól különálló nyilvántartásokként - a bűntettesek, a büntetőeljárás alatt állók, a kényszerintézkedés alatt állók, az ujj-és tenyérnyomatok, valamint fényképek és a DNS-profilok nyilvántartását foglalja magába. A bűnügyi nyilvántartás törvényességi felügyeletét a Legfőbb Ügyészség látja el. A választójoggal nem rendelkező személyek nyilvántartása A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 17-20. §-i alapján a Hivatal folyamatosan vezeti a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok országos nyilvántartását. Abból az általános és időközi választások esetén a névjegyzék összeállításához a jegyzők részére adatszolgáltatást teljesít. Ebből a nyilvántartásból más törvényekben meghatározott esetekben az arra jogosult személyek részére - a választójogosultság igazolására is szolgáltathat adatot a Központi Hivatal. 4.5 Az ingatlan nyilvántartás Az ingatlan nyilvántartásról – mely az országos dologi nyilvántartások közé tartozik – ezúttal nem kívánok részletesen írni, az e területre vonatkozó jogszabályokért, nyilvántartási elvekért, adatkezelési, adatszolgáltatási valamint az interneten elérhető szolgáltatásokról bővebben lásd: Szabó Máté Csaba: Elektronikus kormányzati szolgáltatások a földügy területén 2011, TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005 projekt tanulmányt. 5. Az üzleti adatkezelés Mint Belánszki Gyula rámutat, a politikai rendszerváltás után az adatvédelmi törvény megalkotásának időszakában, illetve azt megelőzően, a személyes adatok - az érintett hozzájárulása nélkül történő - kezelésének igénye elsősorban az állam különböző szervei részéről merült fel. A fokozatosan kialakuló, illetve fejlődő piacgazdaság elvárásai következtében a személyes adatok megszerzésében, felhasználásában érdekelt szervek, személyek köre folyamatosan bővült, és a nem elégséges, illetve kijátszható szabályozás miatt általánossá vált az ún. „fekete adatkereskedelem”. Ez a gyakorlatban nem jelentett

A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról a 2009. évi XLVII. törvény rendelkezik. 17

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

16

mást, mint a név- és lakcímadatok illetéktelen személyek részére, nem egyszer ellenérték fejében történő átadását.18 Az Országgyűlés az illegális adatkereskedelem folyamatosan terjedő jelenségét, illetve annak veszélyét felismerve, amikor megalkotta a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvényt (a továbbiakban: Kkt). A jogszabállyal alapvetően kettős célt kívántak elérni: egyrészt megakadályozni az addigi jogellenes adatkereskedelmet és törvényes keretek közé helyezni, másrészt biztosítani a társadalom igényeivel összhangban a tudományos kutatás, közvélemény-kutatás és a piackutatás indokolt adatszükségleteinek legális kielégítését. A személyes adatok forgalmi értékét jelzi, hogy a legnagyobb állami adatkezelő szerv az általa vezetett, legteljesebb körű, és legpontosabb adatbázist hozzáférhetővé tette az üzleti szféra részére. A Kkt. szervi, illetve személyi hatálya a természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező valamennyi szervezetre kiterjed, amennyiben tudományos kutatás, közvélemény-kutatás, piackutatás és közvetlen üzletszerzés céljára név- és lakcímadatot igényelnek, illetőleg ilyeneket kezelnek.19 A törvény meghatározza és definiálja azokat a tevékenységi köröket, amelyek végzése során, illetve amelyek végzése céljából név- és lakcímadatok igényelhetők. E négy tevékenységi kör: a tudományos kutatás, a közvélemény kutatás: (egyének és csoportjaik véleményének és ítéletalkotásuk összetevőinek kutatása), a piackutatás (az egyének és csoportjaik fogyasztói szokásának vizsgálata) végül a közvetlen üzletszerzés vagy direkt marketing (azok a közvetlen megkeresés módszerével végzett tájékoztató tevékenységek és kiegészítő szolgáltatások, amelyeknek célja termékek vagy szolgáltatások ajánlása, hirdetések továbbítása, a fogyasztók vagy kereskedelmi partnerek tájékoztatása, az üzletkötés előmozdítása érdekében). A tudományos kutatást végző, a közvélemény-kutató és a piackutató, valamint a közvetlen üzletszerző szerv (a továbbiakban együtt: adatkezelő) különböző forrásokból gyűjthet adatokat. Felhasználhatja a jogszerűen nyilvánosságra hozott, illetve közzétett adatbázisok adatállományát is. Ilyen pl. a telefonkönyv, a szaknévsor, a statisztikai névjegyzék és minden olyan nyilvános adattár, amely elkészítésekor - az adatgyűjtés vagy az adategyeztetés során - az abban szereplő adatalanyokat tájékoztatták az adatkezelés (felhasználás, továbbítás) eredeti céljától eltérő folytatásának lehetőségéről, illetve arról, hogy az érintettnek joga van ezt megtiltani, de az adatalany – a figyelmeztetés ellenére letiltási jogával nem élt. A közvetlen üzletszerzéssel foglalkozó adatkezelők nyilvántartási kötelezettségüknek „direkt marketing lista”, illetve tilalmi lista összeállításával kötelesek eleget tenni. A Közvetlen üzletszerzési (direkt marketing) lista nevek és lakcímek gyűjteménye, amely az érintettekkel vagy kereskedelmi partnerekkel való kapcsolatfelvételt és kapcsolattarForrás: Nyilvántartási rendszerek és adatvédelem, Szerkesztette: Rytkó Emília - Belánszki Gyula, Magyar Közigazgatási Intézet, Bp. 2001 19 A Kkt. hatálya nem terjed ki a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény alapján végzett kutatásra. 18

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

17

tást szolgálja közvetlen üzletszerzés céljából. A lista a néven és lakcímen kívül csak az ügyfelek és támogatók érdeklődésére vonatkozó információt tartalmazhatja. A tilalmi lista azon érintettek név- és lakcímadatainak a nyilvántartása, akik nem járultak hozzá, hogy személyes adataikat e törvényben meghatározott közvetlen üzletszerzési célok valamelyikére felhasználják, vagy megtiltották azoknak e célból történő, további kezelését. Ha az adatkezelést bármilyen okból meg kell szüntetni, a személyes adatokat törölni vagy „anonimizálni” kell. Az anonimizálás olyan technikai eljárás, amely biztosítja az érintett és az adat közötti kapcsolat helyreállítása lehetőségének végleges kizárását. A Kkt. szerinti adatkezelőknek az adatok biztonságáról megfelelő technikai és szervezési intézkedésekkel kell gondoskodni. Ennek során - a tudományos kutató kivételével belső adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatot kell készíteni, melyek kialakításába a tevékenység jellege szerinti szakmai képviseleti szervezetek is bevonhatók. A Kkt. hatálya alá tartozó adatkezelők tevékenységüket - annak megkezdése előtt - kötelesek az adatvédelmi biztosnak bejelenteni. 6. Az állami nyilvántartások értékesítésének lehetőségei elektronikus szolgáltatások keretében Kutatásom egyik célja az volt, hogy bemutassam, milyen szolgáltatásokat kaphatnak a ügyfelek az állami nyilvántartásokra vonatkozóan, legyenek akár természetes- vagy jogi személyek. Másik célom, hogy bemutassam, léteznek-e a földügy területén ismert TakarNet szolgáltatásokhoz hasonló, magas szintű on-line szolgáltatások, esetleg van-e lehetőség elektronikus pénzügyi tranzakciókra. Amennyiben végigtekintünk a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által nyújtott szolgáltatások listáján, felemás érzésünk lehet. Egyfelől a hivatal weblapján a tájékoztatás teljes körű – részletes leírásokat találhatunk az egyes ügymenetekről.20 Másfelől e tájékoztatás a legtöbb esetben csak a hagyományos, személyes ügyintézésre vonatkozik. Az elektronikus ügyintézés menüpont alatt találhatunk ugyan információkat az Ügyfélkapuról illetve lehetőség van on-line időpontfoglalásra okmányirodai ügyekben, de magukról az nyilvántartásokhoz való hozzáférésről szó sem esik, melyek oka a már fent ismertetett vonatkozó jogi feltételrendszer. Többszöri megkeresésemre sem érkezett érdemi válasz a hivataltól arra kérdésemre, terveznek-e elektronikus tranzakciókat is lehetővé tevő szolgáltatásokat, illetve milyen fejlesztések várhatóak a közeljövőben. A weblapon a kiemelt projektek részben beszámolnak ugyan a fejlesztésekről, de sajnos itt sem láthatjuk nyomát az érintett iránynak. Ugyanakkor bíztató, hogy az olyan adatbázis lekérdezéseknél, ahol a jogszabályi környezet lehetővé teszi, és nincs szükség igazgatási díj fizetésére, meglepően könnyen használható és jól működő rendszereket találhatunk. Ilyen a KEK KH által működtetett, már fent említett Egyéni Vállalkozók Nyilvános Nyilvántartása21, illetve az Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban KözreElérhető: https://www.nyilvantarto.hu - a letöltés időpontja 2011. április 20. Elérhető: https://www.nyilvantarto.hu/evig/LekIgazolvanyszamAlapjan.action?view - a letöltés időpontja 2011. április 20. 20 21

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

18

működő Szolgálata22, mely a cégbíróságok nyilvántartó rendszerére alapozva nyújt ingyenes céginformációs szolgáltatást. Munkámban ugyanakkor törekedtem arra, hogy elsősorban a közigazgatási szervezetrendszer által kezelt nyilvántartásokat vizsgáljam, így a (cég)bíróságok által vezetett adatok nem képezik e vizsgálat tárgyát. A KEK KH egyik dolgozója, bár név nélkül, de elmondta az eredménytelen kommunikáció egyik oka egyfelől az lehet, hogy bár voltak kezdeményezések az elektronikus adathozzáférések fejlesztésére, a háttérintézmények felelős pozícióban lévő hivatalnokai vonakodnak elkötelezni magukat egy-egy konkrétum mellett, - hiszen például a Takarnet24 projekt fizikai megvalósulása is a tervezett 2010. szeptember 30-ról 2011. június 30.-ra tolódott.23 Másfelől az elektronikus tranzakciókat is támogató adatszolgáltatásokhoz komoly anyagi feltételek szükségesek, éppen ezért ezeket gyakran Európai Unió támogatásával tervezik megvalósítani, amely döntések viszont túlmutatnak a hivatalvezetők hatáskörén. Befejezésként úgy ítélem meg, a fenti szolgáltatásokra van igény a magyar piacgazdaság részéről; és egy jogszabályoknak megfelelő, könnyen kezelhető, felhasználóbarát rendszer nemcsak a jelenleginél jelentősebb anyagi bevétellel szolgálna az igazgatási díjakból, de erősítené az állampolgároknak a „szolgáltató közigazgatásba” vetett hitét, miközben sikerrel oszlatná el a XX. századi, ósdi hivatalokról megrögzült képeket.

22 23

http://www.e-cegjegyzek.hu/index.html - a letöltés időpontja 2011. április 20. Ez a projekt nem a KEK KH-hoz kötődött.

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

19

7. Felhasznált Irodalom és internetes források:

- Magyar Közigazgatási Jog, Szerkesztette: Ficzere Lajos, Osiris Kiadó, Bp. 2006. - Nyilvántartási rendszerek és adatvédelem, Szerkesztette: Rytkó Emília - Belánszki Gyula, Magyar Közigazgatási Intézet, Bp. 2001 - Burszán Judit - Deményné Kertész Krisztina - Farkas Péterné: Útmutató a választók nyilvántartásának elkészítéséhez és továbbvezetéséhez. (Választási füzetek. 46.). Belügyminisztérium, Országos Választási Iroda. Bp. 1998. - Közigazgatási szakvizsga: Bel- és igazságügyi ágazat, Szerkesztette: Laborcné dr. Balogh Éva - Daróczy István Magyar Közigazgatási Intézet, Bp. 2002 - A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala weblapja: http://www.nyilvantarto.hu továbbá – https://kozigazgatas.magyarorszag.hu/intezmenyek/450021/450023/450041 - a letöltés időpontja 2011. április 20.s - A Nemzeti Közigazgatási Intézet weblapja http://www.nki.gov.hu/ - a letöltés időpontja 2011. április 20. - Az Országos Választási Iroda weblapja: http://www.valasztas.hu/hu/parval2010/362/362_7.html a letöltés időpontja 2011. április 20. Felhasznált jogszabályok:

1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról 146/1993. (X.26.) Kormányrendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról 1995. évi CXIX. Törvény a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről 1997. évi C. törvény a választási eljárásról 1996. évi XX. törvény a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról 1999.évi LXXXIV. törvény közúti közlekedési nyilvántartásról 54/1999. (XII.25.) BM rendelet a közúti közlekedési nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatás díjáról 56/1999. (XII. 28.) BM rendelet a közúti közlekedési nyilvántartás működéséről és az adatszolgáltatás rendjéről 58/1999. (XII.30.) BM rendelet az okmányirodák személyi és technikai feltételeiről.

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

20

28/2000. (X. 27.) BM rendelet az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vállalkozók központi nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjáról 256/2000. (XII.26.) Korm. rendelet az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről 276/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról, feladatairól és hatásköréről 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről 308/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság kijelöléséről, valamint egyes kormányrendeleteknek az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel összefüggő módosításáról Az Európai Parlament és a Tanács 2003/98/EK Irányelve (2003. november 17.) a közszféra információinak további felhasználásáról