2011.05.31.
Prevenció és rehabilitáció viszonya
Megelőzés. Nemzetközi szó a latin praevenire, praeventum ((elébe vág, megelőz) p g g ) nyomán, a prae‐ (elé) és venire (jön) elemekből.
A fogalom magába foglalja mindazon törekvéseket, melyek • az egészség fejlesztését, megelőzését, • egészségkárosodás esetén az egészség mielőbbi visszaállítását, • a károsodás további súlyosbodásának kivédését szolgálják
A prevenció megelőzést jelent, azon lépések, melyek minimalizálják illetve kiküszöbölik azokat a társadalmi, pszichológiai és szociális feltételeket, melyek érzelmi, fizikai betegségeket vagy társadalmi‐gazdasági problémákat okoznak vagy hozzájárulnak ezek kialakulásához.
1
2011.05.31.
Prevenciós szintek ‐Kockázati tényezők megelőzése/primordiális prevenció ‐Elsődleges megelőzés/primer prevenció
•
Teljes populáció /társadalmi szintű i té k dé k intézkedések
‐Másodlagos megelőzés/ szekunder prevenció
•
Célpopulációkra / veszélyeztetett egyének re irányuló programok
‐Harmadlagos megelőzős/tercier ‐Harmadlagos megelőzős/tercier prevenció
•
Betegekre / már kialakult Betegekre / már kialakult károsodások / funkciózavarok esetén végzett tevékenység a további komplikációk megakadályozására
Primordiális prevenció (kormányzati y g ) tevékenységek) • ‐célja megakadályozni a tömegesen veszélyeztető tényezők elterjedését • –környezeti, gazdasági, szociális magatartásminták kialakítása
Primer prevenció • •
•
•
‐középpontjában az egészség általános védelme és támogatása áll ‐célja az egészségkárosodás és a j g g megbetegedés bekövetkeztének megelőzése, ‐ a fizikális ellenálló képesség, a mentális jólét, a környezeti biztonság megőrzése és erősítése, ‐általános életvitelbeli változások tartoznak ide, beleértve az egészséges táplálkozást, a rendszeres egészséges táplálkozást, a rendszeres testmozgásra való törekvést, vagy a dohányzásról , túlzott alkoholfogyasztásról való leszokást pl.
2
2011.05.31.
Szekunder prevenció (korai felismerés)
Tercier prevenció (elsősorban gondozást, rehabilitációt foglal magába)
• ‐a rejtett megbetegedéseket feltárja, amikor a betegség már kialakult de panaszokat már kialakult, de panaszokat még nem, vagy alig okoz • ‐akkor van rá szükség, ha már egy kialakult betegségnek az ismételt megjelenését, vagy valamilyen társult betegség kialakulását kívánjuk j megelőzni • ‐itt is kiemelkedő szerepe van az életmódbeli változásnak, de emellett a terápiás módszerek kerülnek előtérbe
• • •
•
‐megelőzi a betegség késői komplikációit vagy visszatérését ‐célja: célja: a betegségekből fakadó a betegségekből fakadó károsodások ‐a tartós egészségdeficitet okozó állapotok megelőzése (életminőséget rontó funkciózavar, tartós fájdalom, tartós ellátást okozó állapotok megelőzés) ide tartozik és nagy jelentőséggel bír a hatékony, korszerű, szövődménymentes gyógyítás a korai rehabilitáció amivel gyógyítás, a korai rehabilitáció, amivel elkerülhető a definitív károsodások kialakulása
Példák ‐ drogfüggés • Elsődleges (primer) prevenció: Célja, hogy egy adott népességen belül mérséklődjön a mentális rendellenességek és zavarok új eseteinek előfordulási aránya Oksági megelőzés zavarok új eseteinek előfordulási aránya. Oksági megelőzés történik. (pl. primer prevenció olyan serdülőknek előadást tartani a kábítószer‐fogyasztás veszélyeiről, akik még nem próbálták) • Másodlagos (szekunder) prevenció: Célja a korai stádiumban lévő esetek gyors, hatékony megoldása, amikor még nem rögzült az állapot, szűréssel történhet. (pl. marihuána‐fogyasztás esetén megelőzni a kábítószer‐függőséget Harmadlagos (tercier) prevenció: A károsító hatások • Harmadlagos (tercier) prevenció: A károsító hatások, következmények kiküszöbölése, ártalomcsökkentés, rehabilitáció útján valósulhat meg. (pl. intravénás drogfogyasztás estén a tűcsere‐program, mely megelőzi a HIV‐fertőzést)
3
2011.05.31.
egészségügyben • Primer prevenció= szűrőprogramok teljes populáció körében akik feltételezetten populáció körében, akik feltételezetten egészségesek • Szekunder prevenció = célzott életmódprogramok fokozottan veszélyeztetetek körében • Tercier prevenció = kialakult betegségek / károsodások / funkciózavarok szövődményeinek, további romlásának megakadályozása
A program elemei
Belgyógyászat Kardiológia, hypertonia Szív és érrendszeri vizsgálat Vérnyomás mérés
Szív és érrendszeri kockázat Vércukormérés Koleszterinszint mérés Húgysavszint mérés
Tüdőgyógyászat Spirometria‐légzésfunkció COPD kérdőív Szénmonoxid mérés Pulse oxymetria
Test összetétel vizsgálat Magasság mérés Haskörfogat mérés Csípőkörfogat mérés Testsúly, elérendő célsúly Testzsír tömeg mérés Vázizom tömeg mérés Csontritkulás vizsgálat
Testműködés vizsgálat Kontinencia vizsgálat Kontinencia vizsgálat SDS pajzsmirigy vizsgálat SDS allergia vizsgálat SDS arcüreg vizsgálat SDS fogászati góc vizsgálat
4
2011.05.31.
5
2011.05.31.
Mi köze van a prevenciónak és a rehabilitációnak egymáshoz? Mikor tekinthető a prevenciós tevékenység a rehabilitáció részének? Megelőzhető betegségek kérdése (születésszabályozás, magzati időszakban végzett szűrések, újszülött szűrések) Familiárisan halmozódó betegségek kérdése Genetikai adottságok és bizonyos betegségek kapcsolata Endémiás ártalmak kérdése Endémiás ártalmak kérdése Progresszív betegségek egyes szakaszainak kérdése A betegségek ismétlődésének kockázata
Kikre irányul az átfogó rehabilitáció? Egészségügyi (orvosi, pszichológiai) – pedagógiai – szociális ‐ foglalkoztatási • Fogyatékos személyek = harmadlagos prevenció
• Neuro‐musculo‐sceletalis
• A fogyatékosság kialakulásának veszélye kialakulásának veszélye különösen nagy = másodlagos prevenció
• Kardiológiai • gyermekk
6
2011.05.31.
definíciók Orvosi rehabilitáció Orvosi rehabilitáción értjük azt a tevékenységet, amelyet az orvostudomány saját eszközeivel y y j (diagnosztika, terápia, prevenció, gondozás) nyújt a fogyatékos személyeknek, hogy meglévő képességeik kifejlesztésével önállóságukat részben vagy egészben visszanyerjék és képessé váljanak a családba, munkahelyre, társadalomba való beilleszkedésre. Lé Lényege tehát a meglévő funkciók és a t hát lé ő f k iók é teljesítőképesség pontos megítélése (állapotfelmérés), kompenzatórikus fejlesztése és tréningje.
RSZK állásfoglalás 2010.
DE OEC Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Tanszék
European Board of Physical and Rehabilitation Medicine Collège Européen de de Médecine Physique et de Réadaptation -----------------------------------------------------
European definition of Physical and Rehabilitation Médicine (PRM) Thi proposall was sett up d This during i th the G Generall A Assembly bl off Ljubljana Lj blj (March (M h 2003) and validated in Antalya (October 2003) 2003)
A fizikális és rehabilitációs medicina önálló orvosi szakma, amely a fizikai és kognitív funkciók, a tevékenységek „„
(beleértve a viselkedést), a részvétel (beleértve az életminőséget) fejlesztésével, és a személyes és környezeti tényezők módosításával foglalkozik. Felelős
tehát a fogyatékosságot okozó egészségügyi problémákkal és azok társtárs-betegségeivel élő személyek prevenciós, diagnosztikai, kezelési és rehabilitációs ellátásának irányításáért valamennyi életkorban.” . (White book)
www.euro--prm.org www.euro
7
2011.05.31.
A medicinán belül A rehabilitációs medicina (teljes néven: fizikális és rehabilitációs medicina) az orvostudomány egyik önálló diszciplinája, szemléletében egységes, interdiszciplináris klinikai szakterület. Tevékenysége az egészségkárosodás miatt fizikailag (testileg) fogyatékos vagy a fogyatékosság szempontjából fokozottan veszélyeztetett személyek funkcióképességének optimalizálására irányul. A képességek fejlesztése a környezettel való kölcsönhatás figyelembevételével, specifikus módszerek alkalmazásával, multiprofesszionális team munka formájában történik, reálisan kitűzhető rehabilitációs cél(ok) érdekében, építve a páciens tevőleges részvételére a rehabilitációs program során tevőleges részvételére a rehabilitációs program során. Kórháztól a lakóhely közeli ellátásig az ellátórendszer minden szintjén szolgáltatható. Szubspecialitások formájában is megjelenik. RSZK állásfoglalás 2010. DE OEC Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Tanszék
Hospice pathológia Elveszített betegeink
DIAGNÓZIS
THERÁPIA
REHABILITÁCIÓ GONDOZÁS
SZŰRÉS Vasc. HT, diab Dagantok
Mozgásszerv Izület, csont Idült légúti
Gastrointestinalis
gyógyulás
8
2011.05.31.
Egészségkárosító hatás / körülmény
átmeneti egészségkárosodás (akut betegség)
kezelés szekunder prevenció
tartós egészségkárosodás (krónikus betegség)
gyógyul
utókezelés szekunder prevenció
gyógyul maradandó egészségkárosodás (fogyatékosság)
Átfogó rehabilitáció
• Orvosi kezelések
Terápiák • Aktív, a beteg részvételére építő terápiák:
– Beteg edukáció (minden team tag: életmód, aktivitás, részvétel; speciális oktató programok) – Aktivizáló ápolás – Gyógytorna (egyéni, csoportos; típusok) – Ergoterápia – Pszichoterápia (egyén, család, Pszichoterápia (egyén család pár) – Sport‐terápia • – Kreatív terápiák – Diétás tanácsadás
– Szekunder és tercier prevenciós tevékenység – Alapbetegség, szövődmények és társbetegségek kezelése
Team munkában: – Spaszticitás Spaszticitás, fájdalom kezelés fájdalom kezelés – Nyelészavar / egyéb táplálék felvételi zavarok kezelése – Ortézisek, protézisek és egyéb GYSE kiválasztása, rendelése, ellenőrzése
Passzív: – Fizikoterápiák – Masszázs – Infúziós kezelések
DE OEC Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Tanszék
9
2011.05.31.
osteoporosis
Égés és egyéb háztartási balesetek megelőzése PP: Az otthoni biztonság fokozása EBM
Kedrick D et al Cochrane Database of Systematic Reviews 2007. Issue 1.
80 tanulmány. Konlklúziók: melegvizhasználat, füstjelzők, gyógyszerek és vegyszerek 80 tanulmány Konlklúziók: melegvizhasználat füstjelzők gyógyszerek és vegyszerek tárolása, ipecac elrejtése, mérgezési sürgősségi központok telefonszámának nyilvánossága…
PP: Közösségi alapú gyermek égés és forrázás megelőzési kampányok EBM
Turner C et al Cochrane Database of Systematic Reviews 2004. Issue 2.
39 tanulmámy. Konklúziók: jelentős csökkenés a gyermek égési balesetekben a kampányban résztvevő közösségekben a többihez képest Phillips C, Rumsey N BURNS 2006
SzP: Pszichoszociális szolgáltatásokégés után a családoknak: kevesebb szorongás, stress és depresszió a szülők körében.
10
2011.05.31.
Rizikó tényezők feltárása / prevenciós programok és a család támogatás fontossága • Szándékosan előidézett égések, merényletek Modjarrad K et al. Descriptive epidemiology of intentional burns in the US BURNS 2006.
1601 / 54219 = 3% (49% szándékos – 1601 / 54219 = 3% (49% szándékos 51% merénylet) 51% merénylet) idősebb életkor, ffi túlsúly, több szinesbőrű, nagyobb mortalitás, nagyobb átlagos TBSA, több légúti sérülés, hosszabb kórházi tartózkodás, nagyobb rehabilitációs és ápolási szükséglet
• A családi háttér hiánya Park S et al. The risk factors of psychosocial problems for burn patients BURNS 2007. Több probléma a kezeléssel, gondozással, rehabilitációval és a szociális ellátásokhoz jutással
PP: Gyermek bántalmazás Thomas NJ et al J Peditar Surg 2007 Oct. A gyermekbántalmazás elleni hónapban kevesebb volt a nem‐balesetes sérülés.
Veszélyeztetett populációk feltárása – szociális‐gazdasági helyzet EBM
Burn Injury Rehabilitation Model Systems’ database (J Burn Care Res 2006 Sept) database (J Burn Care Res 2006 Sept)
Gondozásról elmaradás (lemorzsolódás) okai: – – – – – –
Fiatalabb életkor Munkanélküli az égési sérüléskor 8 osztály vagy kevesebb végzettség 8 osztály vagy kevesebb végzettség Drog használat az anamnézisben Merényletre utaló körülmények az égésbalesetnél Nincs egészségbiztosítás Rizikó Faktorok
11
2011.05.31.
TP: Kontraktúra‐megelőző fektetés Nyak elülső része
Enyhe extenzió
Váll
90o-os os abdukció, 15 15-20 20o-os os addukció, neutrális rotáció
Kar
Könyök extendálva, kar szupinációban
Kéz-kézhát
Csukló 15-20o-os extenzióban, az MCP izületek 60-90o-os flexióban, IP izületek teljes extenzióban
Kéz-extenzor inak
Mint előbb, de az MCP izületek 30-40o-os extenzióban
Tenyér
Csukló 15-20o-os extenzióban, az ujjak és az MCP izületek teljes extenzióban, a hüvelyk széles tenyéri abdukcióban
Mellkas elülső része, váll
90o-os abdukcióban és enyhe kirotációban (az elülső ficam veszélyére ügyelni kell)
Gát
A csípők 10-15o-os szimmetrikus abdukciója, teljes extenziója és neutrális rotációja
Láb
Térdben teljes extenzió, bokában 90o-os dorzálflexió
SM besorolás rehabilitációs szempontból PP: nincs
Stádium‐beosztás Kurtzke Skála (Expanded Disability Status Scale, EDSS). 0: Normális neurológiai lelet 0: Normális neurológiai lelet SZP: 1: Funkció‐zavar nincs, de neurol. tünetek vannak (Babinski jel, tremor, nystagmus, stb.) 2: Minimális funkciózavar (enyhe paresis, ataxia, visuo‐motoros zavarok) R‐SzP: 3: Mérsékelt funkció‐zavar (mono‐ vagy hemiparesis, ataxia, kifejezett sensoros‐, szem‐ vagy hólyag‐tünetek) 4: A funkciózavar relative súlyos, de a beteg fenn van és átlag napi 12 órán át normális köznapi tevékenységet folytat R‐TP: 5: Dolgozni nem tud, de segítség nélkül több háztömbnyi távolságot képes gyalogolni 6: Csak segítséggel tud járni 7: Kerekesszékhez kötött, de azzal önálló helyváltoztatásra képes 8: Ágyhoz kötött, de a kezeit, karjait használja 9: Teljesen magatehetetlen, ágyhoz kötött Kurtzke JF. Rating neurologic impairment in multiple 10: Elhalálozás SM következtében sclerosis: an expanded disability status scale (EDSS). Neurology 1983;33:1444‐52.
DE OEC Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Tanszék
12
2011.05.31.
Stroke PP Szűrések (lipid, RR, vércukor) Familiáris halmozódáskor gyakoribb szűrés, fokozott figyelem
Hypertonia‐kontroll H l Helyes táplálkozás tá lálk á Mozgásos életmód Testtömeg kontroll Abúzusok kerülése Stresszmentes életmód
SzP: A stroke rizikófaktorai és a prevenció speciális szempontjai Életmódhoz köthető rizikófaktorok jelentősége • • • • •
Dohányzás Étkezés és vitaminok szerepe Étkezés és vitaminok szerepe Alkohol (French paradox) Mozgásszegény életmód Atherosclerosist generáló faktorok – – – –
• •
Stroke a családban Kardilógiai betegségek – – – –
•
Hipertónia Lipidek Diabetes mellitus Obezitas
iSZB PF Kongestiv szívelégtelenség Balkamra hypertrophia
Hormonalis faktorok (oralis kontracept / postmenop oestrogen)
•
Carotis stenosis
•
Aggregációgátló és antikoaguláns kezelés
A szérum homocisztein szint és a vaszkuláris megbetegedések kockázatának összefüggése, vízszintes tengelyen a se. homocisztein szint, a függoleges tengelyen a vaszkuláris megbetegedések kockázatát jelölo adjusted odds ratio.
13
2011.05.31.
Fizioterápia stroke‐ot követően Stratégia: A stroke által érintett végtagok működésének újraindítása vagy j gy kompenzatórikus stratégiák TP: kontraktúra profilaxis / fájdalom megelőzése / megtanítása
másodlagos pszichés hatások kivédése / immobilitás kialakulásának megakadályozása (nyomási fekély, osteoporosis, incontinencia, izmok sorvadása)
Terápiák: aktív and passzív ROM gyakorlatok, CIMT, tükörterápia
Célok: Cél k Koordináció javítása, egyensúly javítása, spaszticitás mérséklése, gyengeség csökkentése Speciális megközelítés: Cél‐orinentált tevékenységek pl. játék, sport
A gyermek rehabilitáció sajátos jellemzői A rehabilitációs medicina definíciója érvényes a A rehabilitációs medicina definíciója érvényes a gyermek rehabilitáció tevékenységére, szem előtt tartva a korspecifikus (14, egyes esetekben 18 éves korig) jellemzőket és a család kiemelt szerepét. A specifikus cél a megzavart fejlődés korrekciója (habilitáció), ill. a fogyatékosság csökkentése, a (habilitáció), ill. a fogyatékosság csökkentése, a gyermek lehetőségeit figyelembe véve a legteljesebb közösségi részvétel elérése. DEOEC Orvosi Rehabilitáció és Fiz Med Tanszék
14
2011.05.31.
Rates of Return to Human Development Investment Across all Ages 8
Pre-school Programs
6 Return Per $ Invested
School 4 R
Job Training
2 PreSchool
0
School
6
Post School
18
Age
Pedro Carneiro, James Heckman, Human Capital Policy, 2003
DEOEC Orvosi Rehabilitáció és Fiz Med Tanszék
Frank Oberklaid 2006
100 Average position in the d distribution
90 80 70
High SES; high g earlyy rank
60
High SES; low early rank
50
Low SES; high early rank
40
Low SES; low early rank
30 20 10 0 22 28 34 40 46 52 58 64 70 76 82 88 94 100 106 112 118 Age in months
Source: Feinstein, Economica (2003)
DEOEC Orvosi Rehabilitáció és Fiz Med Tanszék
15
2011.05.31.
16
