1
2
Válságkezelés, értékmegóvás, a természet és az emberiség viszonya A témaválasztás indoklása
1.) A nemzetközi közösségek válságkezelő tevékenysége
2.) A 21. század globális biztonsági környezet változásai,
trendek, következmények
3.) Az értékeink megóvásával, a hatékony válságkezeléssel
kapcsolatos következtetések és javaslatok
3
‘Válság, válságkezelés, értékek megóvása’ - fogalomrendszer meghatározása A válság és a konfliktusok fogalmi rendszere. A válság szó eredetileg a görög nyelvből származik (krízis), jelentése a beteg életveszélyes állapotára utal, amikor a betegség válaszúthoz ér, de a gyógyulás még lehetséges. Mai átvitt értelemben a válság negatív folyamatok összességét jelenti, amelyek során a normálistól eltérő történések a meghatározóak. E negatív folyamatok természeti és ipari katasztrófák (szomorú aktualitással mutat erre példát a 2010. októberi vörös‐iszap katasztrófa Kolontár‐Devecser térségében) következtében, külső és belső társadalmi‐politikai‐gazdasági különbözőségek miatt, negatív gazdasági folyamatok eredményeként alakulhatnak ki: súlyos zavart, veszélyes és nehezen megoldható helyzetet jelentenek, amely válságok konfliktusokban csúcsosodhatnak ki. 4
‘Válság, válságkezelés, értékek megóvása’ - fogalomrendszer meghatározása Megóvandó értékek: y y y y y y y y y y y y
emberi méltóság; személyi‐, szólási‐, vallásgyakorlási szabadság; demokrácia; egyenlőség; függetlenség; önrendelkezés; jogállamiság; kisebbségi jogok; vállalkozási szabadság; kulturális, etnikai hagyományok; ökológiai egyensúly és a környezet; természeti kincsek; létrehozott áruk és vagyontárgyak; ingó és ingatlan tulajdonok; kritikus infrastruktúra; fenntartható fejlődés; közösségi vívmányok; … . 5
A megóvandó értékeink biztonsága! • Az emberek, s a velünk lévő élővilág; • A természeti javak; • Létrehozott vagyontárgyak, a köz- és magántulajdon; • A közös értékek, úgy mint a demokrácia, az emberi jogok és a törvényesség alapján az igazságos és tartós békés rend, valamint a béke, a biztonság és a stabilitás megőrzése;
• Az ún. kritikus infrastruktúrák (részletezése a következő lapon), amelyek működésük során 3 lényeges funkciót látnak el: - a nélkülözhetetlen javak (a létfenntartáshoz szükséges javak) biztosítását, - az összeköttetés és együttműködés képességének biztosítását, - a közbiztonság és a külső támadás elleni védelemhez való hozzájárulást. 6
Az ún. kritikus infrastruktúrák •
• • • •
•
•
(fő infrastruktúra-csoportok) Az energiatermelő, -tároló és -szállító infrastruktúra (különböző tüzelési módú és természeti forrásokat hasznosító erőművek, energia kitermelő-átalakító vállalatok, bányák, távvezetékek); A banki, tőzsdei és pénzügyi infrastruktúra (banki hálózatok, kereskedelmi központok, tőzsdék, stb.); A vízellátó és csatornarendszerek; A távközlési és számítógép-hálózati rendszerek: a számítógépek és távközlési eszközök, hálózatok, szoftverek, stb., A szállítói infrastruktúra: a légitársaság, a repülőterek, a közúti személy- és teherszállító vállalatok, az út- és autópálya-hálózatok, a vasúti társaságok, a vasúthálózatok, a vízi szállítóeszközök, stb., A biztonsági, vészhelyzeti és katasztrófavédelmi infrastruktúra: a mentőszolgálatok, a rendőrség, a tűzoltóság, az egészségügyi intézetek, a katasztrófavédelmi szolgálatok, stb., a miniszteriális, kormányzati, önkormányzati és más közigazgatási intézmények, szervek, stb. 7
1. A nemzetközi közösségek válságkezelő tevékenysége y
A békeműveletek generációinak jellemzői, trendek;
y
Az ENSZ, az EBESZ, a NATO, az EU, az AU és a nemzetközi közösség (IC) békemissziói, az ‘együttműködésük’ …
y
Kiemelt válságövezetek, személyes tapasztalatok: Európa, az ismétlődő balkáni válságokkal Közel-Kelet, Irakkal és környezetével Közép-Ázsia, Afganisztánnal és szomszédjaival Afrika, a kizsákmányoltságával és mai háborúival
8
Béketámogató műveletek Olyan gyűjtőfogalom, amelyet azoknak a ‘katonai’ műveleteknek a megjelölésére használnak, amelyekben ENSZ által támogatott, többnemzetiségű erőket alkalmaznak a világ békéjének és biztonságának megőrzése céljából. Típusai: • Konfliktus megelőzés • Béketeremtés • Békefenntartás • Békekikényszerítés • Békeépítés • Humanitárius műveletek 9
Békemissziók ‘generációs’ csoportosítása y
Az ENSZ hagyományos, klasszikus békefenntartó tevékenysége I. generációs ’13’ misszió, 1988-ig (B-B G főtitkár); (lásd: jegyzet 1.p.)
y
Az ENSZ békefenntartó tevékenysége a 1988-tól II. generációs missziók, 1988-1995; sokkal aktívabb, a válságkezelésben nagyobb feladatot kapó ENSZ! (pl. irak-iráni rendezés, a SZU afg.-i kivonulásának segítése,…) 1992/1993, Boutros-Ghali főtitkár, Békeprogram c. jelentés, meghatározások!!! (lásd: jegyzet 2.p.)
y
Nemzetközi válságreagáló műveletek a ’90-es évek második felében III. generációs missziók, ENSZ-EU-NATO-, …;
y
Válságreagálás, stabilizációs műveletek a XXI. század elején IV. generációs missziók, Irak, Afganisztán, Szudán, …;
y
A következő évtizedek várható békemissziói V. generációs missziók, új kihívások (élettér-háborúk, …) 10
Békemissziós/Válságkezelési trendek a 20/21. századokban
•
A válsághelyzetek kezelésének növekvő száma, lásd ‘R2P’;
•
‘Nem-jogi személyek’ megjelenése a missziókban, lásd al-Kaida;
•
‘Befejezetlen’ missziók visszahatásai, lásd Afrika, Balkán;
• •
Komplex kezelésű missziós részvétel, lásd Afganisztán;
•
Terrorizmus-fenyegetés erősödése, lásd MINURSO; 11
2. A 21. század globális biztonsági környezet változásai, trendek, következmények A természeti és a humán eredetű, halmozottan jelentkező válságok komplex értékelése: 2.1. Természeti eredetű kihívások, veszélyek, válságok 2.2. A humán eredetű, tartósan megoldatlan válságok kihívásai 2.3. A 21. századi biztonsági környezet halmozott változásainak komplex elemzése, négy kiemelt térség viszonylatában A hadviselés jelentős átalakulása, … a geofizikai hadviselés növekvő realitásai; Az értékeink fokozódó veszélyeztetése, rombolása, … Terrorizmus, mint a szervezett erőszak formája, … Globalizáció, … nyitottság, sebezhetőség, illetve az élettér szándékos befolyásolása …; Globális klímaváltozás; Környezeti katasztrófák, … és a társadalmi biztonság. 12
Nemzetközi trendek
1.
•
Az Ázsiai / Csendes-óceáni Térség, mint az új globális gazdasági és politikai hatalmi központ (rendkívüli súlypontáthelyeződés a hidegháború vége óta);
•
A folytatódó globalizációs folyamat még nyitottabbá teszi a világot (ezáltal sebezhetőbbé is!), és összekapcsolja részeit a kommunikáció, a kereskedelem, a kultúra és a közlekedés területén;
•
Súlyosbodó klímaváltozás, amelynek hatásai még erősebbek, amikor és ahol a természeti és a humán eredetű válságok (pl. a szegénység, a túlnépesedés, az élettérerőforrások csökkenése) halmozottan jelentkeznek; 13
Nemzetközi trendek
2.
• Növekvő egyenlőtlenségek a világ sok részén, amikor a gazdasági fejlődés eltérő helyzete okán új gazdag-szegény országcsoportok alakulnak ki; • A hadviselés rohamos sebességű átalakulása, új kihívásai a globalizálódó világban (aszimmetrikus, hibrid, információs, terror-elhárításai, geofizikai hadviselés, felkelők elleni műveletek); • A tömegpusztító fegyverek terjedése fokozott gondokat okoz: - egyes államok nukleáris programjai ellenőrizetlenek, - a terrorista csoportok érdeklődése fokozódik a vegyi, biológiai, radiológiai és a nukleáris anyagok, s egyes fejlett technológiák iránt. 14
Nemzetközi KKF Kihívások: Élettér-csökkenés, Egyenlőtlenségek, Ökológiai változások, Természeti erőforrások kimerülése, Környezet-szennyezés, Gazdasági visszaesés, Demográfiai robbanás, … Kockázatok: Diktatúrák, autokrata rendszerek, Nacionalizmus, extrémizmus, fundamentalizmus, Fegyverkereskedelem, Migráció, Proliferáció, Pénzmosás, … Fenyegetések: Erőszak-radikalizmus; Terrorizmus; Vallási szélsőségesek; Geofizikai hadviselés, Szervezett bűnözés; Kábítószer terjesztés, … 15
2.1. Természeti eredetű kihívások, veszélyek, válságok •
A globális felmelegedés és a globális lehűlés problémái
•
A földkéreg rétegek folyamatos elmozdulásából adódó mindsúlyosabb földrengések, szökőárak/cunamik, árvizek, tűzhányó kitörések fenyegetései
•
A Naprendszer elemeinek egyre jobban megismerhető és Földünket fenyegető egyes tevékenységei (növekvő erejű és hatású rezgések, a földi mágneses pólusok prognosztizált váltásából, azaz feltételezett felcserélődéséből, valamint a Föld drámaian gyengülő mágneses teréből adódó kihívások)
•
A szférikus rezonanciák (légköri események), az univerzális rezonanciák (a világűrből érkező sugárzások és különböző változó hatások, például a Naprendszer bolygóinak befolyása a földi életre), a lunáris rezonanciák (a Hold hatása, például az ár-apály) és a szoláris rezonanciák (a Nap befolyása, többek között a napszél, napkitörés, napfolttevékenység) bolygónkat befolyásoló, válságokat okozó jelenségei és eseményei 16
2. 2. A humán eredetű, tartósan megoldatlan válságok kihívásai •
A prognosztizálható biztonsági kihívások dezintegráció; gazdasági visszaesés; környezet-szennyezés; humán (technikai és mentális) eredetű ökológiai változások; demográfiai robbanás; élettér-csökkenés; elszegényedés, az erőforrások következmények felmérése nélküli, rövidtávú kimerítése; …
•
A válságokat sejtető kockázatok fegyver-, kábítószer-, ember-, emberi szerv kereskedelem; tömeges migráció; proliferáció; pénzmosás terjedése; a tolerancia növekvő hiánya; az extrémizmus, a radikalizmus és a nacionalizmus fokozódó térnyerése; diktatúrák és diktátorok létezése; a joghézagokat kihasználóknak és a szervezett bűnözés szereplőinek állami hatalmi ágakba beférkőzése; megfelelő vezetők hiánya; …
•
Az értékeket fenyegető veszélyek a szervezett bűnözés erősödése; fekete gazdaság és korrupció léte és erősödése; az erőszak-radikalizmus; vallási szélsőségesek erősödése; a geofizikai hadviselés realitásai; a terrorizmus; a kábítószer-használat fokozott és legalizált terjedése; … 17
A hadviselés átalakulása
1.
• A 21. századi hadviselés célpontjai mind békében, mind minősített időszakban jellegzetesen eltérhetnek a klasszikus ‘szárazföldi és légi’ hadviselés katonai célpontjaitól;
• A geofizikai hadviselés realitása: a Föld légkörének igénybevétele a meteorológiai ‘események’ térségi befolyásolásához; a geofizikai fegyverek bevetése a Föld (és régiói) védelme érdekében, illetve előnyszerzés céljából;
• Az ún. kritikus infrastruktúrák elleni támadások ipari, gazdasági, infrastrukturális, telekommunikációs, adminisztratív-politikai területeken fejthetnek ki hatást akár globális, akár regionális vagy országos méretekben.
Azok súlyos zavarával kapcsolatos békeidejű tapasztalatok érzékeltetik számunkra, milyen súlyos károkat okozhatna megtámadásuk a háborúban, vagy egy korlátozott méretű-idejű konfliktusban, avagy terrorcselekmények esetén. 18
A hadviselés átalakulása
2.
• Az információs hadviselés - modern környezetben - alapvetően azon műveleteket öleli fel, amelyek a számítógépekben és azok hálózatában lévő információk megsemmisítésére, áramlásuknak megakadályozására vagy megtörésére, illetve tartalmuk megváltoztatásra irányulnak; • A számítógép-hálózati hadviselés, mint új típusú hadviselési forma a célját tekintve a számítógépes rendszerek működésképtelenné tételét, illetve ezzel ellentétesen, a saját rendszerek működőképességének biztosítását szolgálja. • A háborúk ‘privatizálása’: komplex jelenség, melynek számos oka figyelhető meg, többek között a mai ‘intelligens hadviselés’ jellegéből adódó harcosok/civilek közötti arányok változása, a sorozott tömeghadseregek visszaszorulása, a hadseregek létszámcsökkenése és professzionális jellegének fokozódása, a harcoló/harctámogató/harcbiztosító/kiszolgáló elemek közötti arányok változásai;
• Gyermekkatonák ismételt (lásd II. vh) megjelenése, főleg az ún. harmadik világban; Lásd: Papp István (MH, nyá. alezredes, ENSZ-alkalmazott esete Szudánban 2010. októbere; és végre kiszabadulása 2011. január!) 19
A hadviselés átalakulása
3.
A modern hadviselés és a környezetszennyezés problémája: a) békehelyőrségben: fokozott környezetvédelmi előírások csökkentik a károkat; kiképzéskor és befogadó nemzeti támogatáskor egyaránt; b) békemissziós helyszíneken: tetten érhető a ‘lábnyom-effektus’; de nemzetközi előírások rögzítik az „ahogy átvetted a tábort – úgy is add vissza!” elvet, s betartását a misszió szakosodott szervei ellenőrzik; [ellenőrzött szállítás a hajón, repülőn, vonaton, illetve szennyezett anyag ‘hazaszállítási kényszere’ áll fenn]; c) háború/hadműveletek térségében: nem elsődleges szempont a környezet óvása, sem pedig a régió élővilágának, egészségének védelme …; így kerülhetett sor például a Balkánon (1995-1999) többek között a szegényített urániumot tartalmazó lövedékek bevetésére: a nagyon hatásos alkalmazásukkorbecsapódásukkor, a lövedék páncélburkolatának megnyílásakor sajnos radioaktív anyag kerül a légtérbe, ami por ‘formájában’ rátelepszik mindenre, amihez 20 hozzáérve jut be az élővilág szervezetébe a betegséget okozó anyag, …;
A geofizikai hadviselés kihívásai
1.
• Geofizikai hadviselés/háború [a Föld, mint fegyver], Geophysical Warfare, or ‘Earth as weapon’; • A Föld geofizikai folyamataiba történő szándékos beavatkozást jelenti, háborús vagy általános katonai célokra (de mindig mögötte értendő az adott ország gazdasági-társadalmi érdeke!); • A Geofizikai fegyverkezés tilalmáról szóló 1976. évi Egyezményt, amely csak 20 évre szólt, s így 1996-ban lejárt, több mint 60 állam írta alá; • 2002, Oroszország, a Duma kezdeményezése: Memorandum a Geofizikai fegyverek tilalmának ajánlására. Sorozatos nemzetközi kezdeményezések, eredmény nélkül! • A geofizikai és a klimatikus-tektonikus fegyverek hatásmechanizmusai;
21
A geofizikai hadviselés kihívásai
2.
• Atomfegyverek, a Földet gázfelhővé változtatva; • Biológiai fegyverek, amelyek ‘csak’ az életet pusztítják el; • Geofizikai fegyverek, az élő szervezetek szándékos pusztítására; • Kémiai fegyverek; • Ideggáz fegyverek; • Látszólagos ‘természeti katasztrófák’, a légkör manipulálásával.
22
A geofizikai hadviselés kihívásai
3.
A geofizikai hadviselés lehetséges célkitűzései: •
az éghajlat mesterséges változásai nagy térségben;
•
hosszantartó esőzések előidézése;
•
szárazság előidézése;
•
hőmérséklet eloszlás változásainak előidézése;
•
az ózonréteg destrukciója;
•
a ciklonok iránya és erőssége változásainak előidézése;
•
a légkör elektro-mágneses arányának változásai;
•
a légkör toxikusságának változása a légköri oxigén változása alapján az ózonrétegben;
•
a tengerek, óceánok fizikai viszonyainak változásai, a tengeralattjárók megbénítása céljából;
•
vizek radioaktív szennyezése,
•
a partmenti területek és a kikötők mesterséges hullámokkal történő elárasztása; 23
A geofizikai hadviselés kihívásai
4.
A geofizikai hadviselés lehetséges célkitűzései (folytatás): •
a földfelszín mesterséges elárasztása;
•
mesterségesen előidézett földrengés és vulkánikus robbanások, aktív tektonikus rétegek alkalmazásával;
•
szorosok tönkretétele, a folyók áramlatának megváltoztatása;
•
nagykiterjedésű szándékos tüzek létrehozása;
•
az aszteroidák röppályájának módosítása, hogy egy adott területre csapódjanak be;
•
a permafrost (örökké fagyott föld) felmelegítése, objektumok rombolása érdekében.
Tektonikus fegyverek: a földkérget mozgatják. Éghajlati fegyverek, •
lásd HAARP-jellegű rendszereket;
•
klímaváltozás, a troposzféra melegítésével.
Űrfegyverkezés, …
24
2. 3. A 21. századi biztonsági környezet halmozott változásainak komplex elemzése, négy kiemelt térség viszonylatában
•
Európa, az ismétlődő balkáni válságokkal
•
Közel-Kelet, a babilóniai Irakkal és környezetével
•
Közép-Ázsia, a mesés Afganisztánnal és szomszédjaival
•
Afrika, a kizsákmányolt múltjával és mai háborúival
25
A biztonságot fenyegető erőszakos cselekmények (A biztonság tartalma, az azt veszélyeztető kihívások köre, az ezek közötti arányok radikálisan megváltoztak! A kifejezetten katonai veszélyforrások háttérbeszorultak, új erőszakformák, újszerű és tartós fenyegetések jelentek meg!) Mára összetetté váltak a biztonsági kockázatok és kihívások! (lásd: jegyzet)
Fenyegetések okai: •
az eltérő társadalmi fejlődésből fakadó, átmeneti vagy tartós ellentétek;
•
a gazdasági, pénzügyi és társadalmi válságok; a működésképtelen államok;
•
az etnikai és vallási feszültségek; a rasszista, idegengyűlölő erők;
•
a nemzetközi terrorizmus;
•
a szervezett bűnözés; az extrém, radikális utcai anarchizmus;
•
az illegális kábítószer- és fegyverkereskedelem;
•
a demográfiai feszültségek; az éghajlatváltozás közvetlen hatásai;
•
Az illegális és tömeges migráció; civilizációs katasztrófák;
•
a nagyfokú környezeti ártalmak; új járványok terjedése;
•
a tömegpusztító fegyverek elterjedése, …
26
Azon növekvő veszélyek, amelyek fokozatosan avagy katasztrófa-szerűen hatnak a világ lakosságára:
y
Instabil régiók, működésképtelen államok;
y
Természeti, civilizációs és egészségügyi veszélyforrások;
y
Szélsőségek, radikálisok, terrorizmus, szervezett bűnözés;
y
Társadalmi-szociális ellentmondások, feketegazdaság és korrupció;
y
Nemzeti, etnikai, kisebbségi és vallási problémák;
27
Azon növekvő veszélyek, amelyek fokozatosan avagy katasztrófa-szerűen hatnak a világ lakosságára: y
Kábítószer növekvő terjedése, fokozott függőség legalizálása;
y
Irán és Észak-Korea növekvő nukleáris proliferációja és fenyegetése, továbbá a nukleáris terrorizmus kihívásai;
y
A hagyományos és a nukleáris terrorizmus valós akciói;
y
A Cyber-terrorizmus veszélyei, az információs társadalom kihívásai;
y
Az ún. ‘elveszett nukleáris töltetek’ veszélyei.
28
A jövőformáló stratégiai trendek: y Az erősödő klímaváltozás és a környezet-átalakulás hatásai; Lásd. következő lapon!
y A jelentősszámú népesség-elvándorlás hatásai; y A növekvő ivóvízkészlet-hiány hatásai; y Az energia-források birtoklásának válságai; y A tengeri szállítás biztonsági növekvő kockázatai; y A fundamentalizmus (pl. iszlám radikalizmus) erősödése; y A hagyományos értékrendek és szövetségek felbomlása. 29
A környezet-átalakulás és a klímaváltozás főbb kihatásai y Az iható vízhez való hozzáférés csökkenése; y Az élelmiszer gyártás, -bírtoklás torzulása, mint az alábbiak
következménye
- növekvő felmelegedés, illetve a növekvő lehűlés (!), - elsivatagosodás, - vízhiány, - megművelhető földterület csökkenése, - növekvő árvizek, természeti csapások, - az iható vízhez jutás beszűkülése vagy teljes hiánya, - a tengeri halászat gyengülése, halhiány. y Népesség-vándorlás növekedése, élettér-válságok és háborúk; y Egyéb, a környezet-átalakulásra és a klímaváltozásra visszavezethető
tényezők hatásai!
30
A globális klímaváltozás kumulatív hatásai
y A leginkább sebezhető térségek: Afrika, Latin-Amerika, Dél-Európa, Ázsia; y A kumulatív hatás jelensége:
amikor a globális klímaváltozás hátrányos regionális és társadalmi helyzetekben jelenik meg, s ez tovább növeli a társadalmi problémákat, megnehezíti a védekezést és az esetleges alkalmazkodást!
y Az élet- és munkakörülményeket, megélhetést érintő globális klímaváltozás,
a kedvezőtlen éghajlati hatások, avagy a váratlan időjárási katasztrófák egy adott ország esetében (így persze Magyarország is) komoly biztonsági problémákat okozhatnak:
- a regionális egyenlőtlenségek miatt új társadalmi mobilitási irányokkal, esetleges menekültáradatokkal kell számolni; - egyes régiók, országok, térségek önállóan nem rendelkeznek az alkalmazkodáshoz, sem a védekezéshez, sem a kárkompenzációhoz szükséges elegendő erőforrásokkal (lásd: pakisztáni árvíz 2010-ben, avagy a kelet-magyarországi árvíz-belvíz 2010/2011); - felerősödik a vidéki mezőgazdasági lakosság gazdasági függősége; - az amúgy is periférikus helyzetben élők életfeltételei jelentősen romlanak, ennek egyik következménye lehet az ‘erőszakos szerzés’ gyakoriságának növekedése. 31
Afrika, a gyarmatosító hatalmak távozása után… Konfliktusok lehetséges okai, többek között: a legelők használatával kapcsolatosan kialakuló elfajuló véres viták, háborúk; a tovább fokozódó sivatagosodás, élettér-szűkülés miatt; a klasszikus pásztorkodó és földművelő népcsoportok egyre gyakoribb összecsapásai; a vízmegosztással kapcsolatos kérdések; iható víz csökkenése; fokozódó szegénység, alulmúlhatatlan életfeltételek; gyakori egészségügyi válságok, járványok; ember-, fegyver-, drog-, gyógyszer-, élelmiszer csempészet! Afrika konfliktusaira is kimondható: A békefenntartás, békekikényszerítés még csak fél megoldásnak sem tekinthető, ha a konfliktusok alapproblémáját (lásd fentebb) nem segítenek megoldani a nemzetközi szervezetek!
Élettér-háborúk 2011: Szudán, Nigéria, Szomália, Kongó, … (élelmiszer-víz a tényleges ok, nem a vallási különbözőségek!) 32
3. Az értékeink megóvásával, a hatékony válságkezeléssel kapcsolatos következtetések és javaslatok
3.1.) A halmozottan jelentkező válságokra javasolt cselekvési programok felvázolása, a következő 30 év viszonylatában 3.2.) A biztonsági szektor reformja (SSR) jellegű válságkezelés alkalmazásának esettanulmányai 3.3.) A természeti és a humán eredetű válságok halmozott jellegének tudatosítása, az emberiség jövőformáló felelőssége!
33
3.1. A halmozottan jelentkező válságokra javasolt cselekvési programok felvázolása, a következő 30 év viszonylatában A nemzetközi közösség és -szervezetek szerepének újragondolása, újra-meghatározása, elfogadtatása, érvényesíttetése; A nemzetközi releváns szerződések tudatos érvényesíttetése; Széleskörű, lobbiérdek-mentes globális kommunikáció kiépítése; A nemzetközi hatékony jogszervezetek és hatóságok működtetése; A természeti és a humán eredetű válságok, katasztrófák okozóinak teljeskörű nemzeti és nemzetközi szankcionálása; Valós válságkezelési és katasztrófa-megelőzési rekultivációs képességek és kompetenciák kialakítása.
(-elhárítási), 34
3.2. A Biztonsági Szektor Reformja (‘SSR’-minimum)
Adott ország, régió, térség Drog/Fegyverkereskedelem elleni harc (CNWP) Vezető szervezet vagy nemzet:
Államhatalmi ágak és Jogállamiság reformja (JR) Vezető szervezet vagy nemzet:
Gazdasági újjáépítés , környezetvédelem (EREP)
Vezető szervezet vagy nemzet:
Illegális fegyveres csoportok lefegyverzése (DIAG) Vezető szervezet vagy nemzet:
Nemzeti biztonsági erők kialakítása és kiképzése (ETNSF) Vezető szervezet vagy nemzet:
SECURITY SECTOR REFORM ENSZ, EU, EBESZ, …
NATO, EU, IC, NGO-k, …
NATO, EU, AU, … 35
A biztonsági szektor reformja (SSR) jellegű válságkezelés alkalmazásának esettanulmányai
Bosznia-Hercegovina, 1991-2010
Irak, 2003-2010
Afganisztán, 2001-2010
36
3.3. A természeti és a humán (azaz mesterséges: szándékos vagy vétlen) eredetű válságok halmozott jellegének tudatosítása, az emberiség jövőformáló felelőssége! A biztonsági környezetben bekövetkező kihívások, kockázatok, veszélyek és fenyegetések egy adott térségben, egyidejűleg jelentkező halmozott jellege időben történő felismerésének fontossága, ennek tudatosítása (önpusztítás elkerülése érdekében!); Az emberiség története elmúlt 2 évszázada környezet- (és klíma) átalakító tevékenységének valós értékelése, a tudatos jövőmentés (-óvás) felelősségének drasztikus bemutatása, a nemzetközi és nemzeti hatóságok ember- és környezet óvó jogkörének érvényesíttetése, a halmozott válsággal fenyegetett térségek időbeni mentesítése!!!! [Lobbi-érdekek, mint például a nagy ‘5’ (energiaipar-olaj/gáz, egészségügy-gyógyszeripar, pénzügy-bankok, gépjárműipar, ingatlanszerzés-kereskedelem) jogerős kontrolljának megteremtése!] 37
A tenni akarás személyes ars poeticája
„A múltra kegyelettel emlékezni, A jelent tisztességgel építve becsülni, A jövőt akarni, s érte tenni, tenni kell!” - IJ
„Aki csinálni akar valamit, talál rá eszközt. Aki nem akar csinálni semmit, talál rá mentséget.” - cseh mondás
38
39
40
