Focus
Plenáris ülés, 2011. május 9–12., Strasbourg Mennyiben ássa alá a határok nélküli Európa elképzelését, hogy felmerült a javaslat, hogy az észak-afrikai menekülthullám kezelése érdekében ideiglenesen állítsák vissza az ellenőrzéseket a belső határokon? Többek között ez lesz az egyik kiemelt vitatéma a Parlament májusi plenáris ülésén. A képviselők értékelik az uniós külügyi szolgálat eddigi teljesítményét is, de a napirenden szerepel az uniós pénzügyi szabályozás és a Portugáliának nyújtott uniós mentőcsomag kérdése is. A képviselők szavaznak az ún. „átláthatósági nyilvántartásról” is, amely az uniós intézményeknél lobbi- és érdekérvényesítő tevékenységet folytató szervezetek listáját tartalmazná. A jövőben a textiltermékek címkéjén az eddiginél részletesebben kell feltüntetni az összetevőkre vonatkozó információkat, amennyiben az EP megszavazza az erről szóló jogszabályt. Szó lesz még a kultúra diplomáciai szerepéről, illetve arról, hogyan lehet elérni, hogy 2013-ra az EU-ban mindenhol legyen szélessávú internet�hozzáférés. Kövesse figyelemmel folyamatosan frissülő beszámolónkat a strasbourgi plenáris ülés eseményeiről!
HU
Sajtószolgálat Média Igazgatóság Igazgató-szóvivő : Jaume DUCH GUILLOT Reference No.: 20110429FCS18372 Press switchboard number (32-2) 28 33000
1/18
Focus Hírlevél - A májusi plenáris ülés főbb témái Schengeni övezet: a határellenőrzések visszaállításának terveire reagál az EP José Manuel Barroso bizottsági elnökkel vitáznak kedden a képviselők arról a tervről, mely szerint ha egy tagállam egy váratlan és nagy tömegű bevándorlási hullám esetén nem tudja ellátni határainak felügyeletét, más tagállamok átmenetileg visszaállíthatnák a határellenőrzéseket a schengeni zónán belüli határokon is. A képviselők a május 4-én bejelentett bizottsági közleményre reagálva fejtik ki véleményüket az uniós bevándorlási és menekültügyi politika jövőjéről. Az európai külügyi szolgálat első félévi bizonyítványa Az európai külügyi szolgálat (EKSZ) tavaly december elsején alakult meg. A képviselők azóta először vitáznak majd az Unió kül- és biztonságpolitikájáról Catherine Ashton külügyi főképviselővel. A szerda reggeli vita középpontjában várhatóan a szíriai helyzet, a palesztin Fatah–Hamasz kiegyezés, és az iraki Ashraf-tábor helyzete áll majd. Az uniós intézmények 2009-es költségvetésének mentesítése A Tanács, az Európai Rendőrakadémia és az Európai Gyógyszerügynökség mentesítését halaszthatják el a képviselők kedden. A többi uniós intézmény várhatóan kiállja a Parlament költségvetési ellenőrzését a 2009-es költségvetési évre. A Parlament támogatja a lobbisták és érdekcsoportok uniós szintű nyilvántartását Egyesítik a Parlament és a Bizottság lobbisták és más érdekérvényesítő szervezetek nevét tartalmazó nyilvántartását, amennyiben a képviselők szerdán megszavazzák a két intézmény között létrejött megállapodást. A Parlament szavaz arról a javaslatról is, amely arra kötelezné a képviselőket, hogy jogalkotási jelentéseikhez csatolják azoknak a lobbistáknak a nevét, akikkel munkájuk során kapcsolatba kerültek. A Parlament szeretné, hogy a Miniszterek Tanácsa is csatlakozzon a nyilvántartáshoz. Rádióspektrum: több frekvenciasávot az új mobilkészülékeknek 2013-ra az Unió egész területén biztosítani kell a szélessávú internet-hozzáférés lehetőségét, 2020-ra pedig a tényleges, egyetemes nagysebességű internet-hozzáférést. Legalábbis ez a Parlament célkitűzése. A rádióspektrum-politikai program új szabályokat vezetne be arról, hogy miként osszák fel a televízióadók digitalizációja miatt felszabadult frekvenciasávokat más, internetes készülékek javára. Ez 100%-os internetes lefedettségét tehetne lehetővé az Unió területén. A szőrme és bőr összetevőket is fel kell tüntetni a textiltermékek címkéjén Egyszerűbben tájékozódhatnak a textiltermékek összetételéről a fogyasztók, mert a jövőben azt is fel kell tüntetni a termékek címkéjén, hogy tartalmaznak-e valódi bőrt vagy szőrmét. Erről a jogszabályról, mely az állati szőrre allergiás emberek számára igen nagy fontossággal bír, csütörtökön szavaz a Parlament. Új élelmiszerek: a Parlament egy új javaslatot követel Miután másfél hónapja a Tanács és a Parlament közötti tárgyalások eredménytelenül záródtak, az új élelmiszerekre vonatkozó jogszabályjavaslat nem lépett érvénybe. A képviselők sürgősnek tartják, hogy a Bizottság egy új javaslattal álljon elő a klónozott termékek betiltására az élelmiszerekben. A Parlament egyik alelnöke, Gianni Pittella olasz szocialista képviselő vezeti majd fel az egyeztetési eljárás kudarcából levont tanulságokat, és ismerteti a Parlament elvárásait. Kérdések a portugál mentőcsomagról és a pénzügyi szabályozásról
20110429FCS18372 - 2/18
Focus A Portugáliának nyújtott uniós pénzügyi mentőcsomag lesz a fő témája annak a szerda délutáni vitának, amelynek keretében a Tanács, a Bizottság és a Parlament képviselői a hitelválságra adott uniós választ értékelik. A parlamenti képviselők a válságkezelés kapcsán várhatóan szóba hozzák a további banki szabályozás szükségességét is. Több pénzt szánna a fiatalok oktatására és mobilitására az EP Több forrást szeretne az EP a fiatalok uniós mobilitási és oktatási programjainak finanszírozásához. Az oktatás és a mobilitási programok támogatása befektetés a jövőbe, nem pedig többletkiadás, még a mostani nehéz gazdasági körülmények között sem - áll abban a nem jogalkotási állásfoglalásban, amelyről csütörtökön vitázik és szavaz a Parlament. A képviselők támogatják a képesítések kölcsönös elismerését az EU egész területén. Serkentsük az Unió kreatív iparát, a kultúra külügyi célokat is szolgálhat A demokratizálódás, a gazdasági fejlődés és az emberi jogok, különösen a szólásszabadság elősegítése érdekében az Unió hatékonyabban használhatná a kulturális eszközeit a harmadik országokkal való diplomáciai kapcsolatok során, vallja egy parlamenti állásfoglalás. Az Unión belül pedig erősebb szerzői jogi védelemmel és anyagi támogatással kell ösztönözni a kulturális ipart. A Parlament támogatja, hogy Szarajevó Európa kulturális fővárosa lehessen 2014-ben. Uniós szabályzást az adósok javainak közzétételére és befagyasztására! A tagállamok közti kereskedelmet fellendítené, ha a nemzeti határokon átnyúló adósságokat hatékonyabban be lehetne szedni. Ennek érdekében a képviselők a Bizottságot arra szólítják fel, hogy javasoljon egy új jogszabályt az adósok javainak közzétételére és befagyasztására. Veszélyt jelent az állatok fokozódó ellenállása az antibiotikumoknak Hogyan lehetne elkerülni, hogy egyre több állat betegsége ellenálljon az antibiotikumoknak? Ebben a témában vitáznak a képviselők a Bizottsággal szerda este. Egy állásfoglalás-tervezetben a Parlament kutatási pénzeket és az antibiotikumok hatásának erősebb felügyeletét javasolja, mind az állattenyésztésben, mind a háziállatok esetében. Nukleáris biztonság Csernobil után 25 évvel Miközben néhány hete a csernobili atomkatasztrófa 25. évfordulójára emlékezett a világ, a fukusimai atomerőműben a szakemberek továbbra is a helyzet stabilizálásán dolgoztak. Szerdán a képviselők megemlékeznek az atombaleset áldozatairól, és megvitatják, hogy milyen intézkedésekkel lehetne biztonságosabbá tenni az atomerőműveket. A veszélyes hulladékok illegális exportját meg kell akadályozni A parlamenti frakciók arra kíváncsiak, hogy mit tesz a Bizottság azért, hogy érvényesítse és javítsa a veszélyes hulladékok fejlődő országokba történő exportjáról szóló jogszabályokat. Az EU-ból nagy mennyiségben kerül illegálisan veszélyes hulladék olyan országokba, ahol a biztonsági előírások és a hulladékfeldolgozás szabályai az EU-s előírásoknál megengedőbbek. A Bizottság szerint minden ötödik hulladékszállítmány megszegi a 2006-ban elfogadott uniós rendelet előírásait. Érvek az uniós innovációs politika mellett Egy átfogó európai innovációs politikát támogat az az állásfoglalás, melyet szerdán vitatnak meg a képviselők. A népesség öregedésének kihívásai, a természeti források fenntartható felhasználása és a gazdasági fejlődés is az innováció által nyújtott megoldásokat kívánják. Ehhez a bürokrácia enyhítése és az ötletekkel és járó esetleges kudarcok elfogadása is kiemelt fontosságú.
20110429FCS18372 - 3/18
Focus Közös nyilvántartás készülhet az uniós lobbistákról és érdekcsoportokról Egyesíthetik az uniós szervezetekhez akkreditált lobbisták és érdekcsoportok nyilvántartását. A Parlamenthez jelenleg mintegy 1700, az Európai Bizottsághoz pedig 3900 lobbista és érdekcsoport van akkreditálva. A Parlament már régóta szeretné, ha egyesítenék az intézmények ilyen nyilvántartásait. Amennyiben a Parlament megszavazza szerdán az erről szóló megállapodást, júniusra elkészülhet az úgynevezett „átláthatósági nyilvántartás”. Az új, ún. „átláthatósági nyilvántartás" egyesítené a már most is létező parlamenti és bizottsági listákat. Erről 2010 novemberében egyezett meg a két intézmény. Az új név azért volt szükséges, mert a nem kereskedelmi tevékenységet folytató szervezetek, kutatóintézetek, egyházi szervezetek nehezen voltak hajlandóak egy „lobbi-nyilvántartáshoz" csatlakozni. Bár több képviselő is szerette volna, ha kötelezővé tennék a lobbisták nyilvántartásba vételét, a jelenlegi javaslat szerint ez önkéntes lenne. Ugyanakkor parlamenti akkreditációt csak azok a lobbisták kaphatnak, akik regisztráltatják magukat. A Miniszterek Tanácsa jelezte, hogy annak ellenére csatlakozik a közös nyilvántartáshoz, hogy a tárgyalásokon nem vett részt. A képviselők szavaznak arról a javaslatról is, amely szerint a Parlamentben készülő jogszabály-módosításokhoz egy függeléket kellene csatolni, amelyben a jelentéstevőknek az összes lobbista nevét fel kellene sorolniuk, akikkel munkájuk során kapcsolatba léptek. Az olasz Carlo Casini által készített jelentésről kedden vitázik és szerdán szavaz a Parlement plenárisa. A Parlamentben egyébként Jerzy Buzek elnök vezetésével jelenleg egy munkacsoport dolgozik a képviselők és lobbisták magatartási kódexének szigorításán.
20110429FCS18372 - 4/18
Focus A lényegről egy percben Minden plenáris ülés első napján egyperces felszólalások keretében hívhatják fel a képviselők a Parlament figyelmét egy-egy általuk fontosnak ítélt kérdésre. Aktuális események, uniós politikák, kétoldalú kapcsolatokat érintő kérdések rendszeresen szerepelnek a témák között. Az egyperces felszólalásokra harminc perces időkeretet biztosítanak, ez azonban rendre kevésnek bizonyul. Az egyperces felszólalások annyira népszerűek, hogy tavaly például csak a felszólalásra jelentkező képviselők fele jutott szóhoz. Idén is már több mint kétszázan éltek volna a lehetőséggel, de csak valamivel több mint felük jutott szóhoz. Ízelítőül az áprilisi plenáris ülés egyperces felszólalásaiból szemezgettünk. Aktuálpolitikai események Marian Harkin ír, liberális képviselő az áprilisi plenáris ülésen az ír mentőcsomagról és annak az ír lakosság életére tett hatásáról beszélt egy percben. Diane Dodds brit, független képviselő annak az észak-ír rendőr haláláról szólt, akivel egy bombatámadás végzett. Arra kérte a képviselőket, hogy ítéljék el a cselekedetet és követeljék az erőszakos cselekmények befejezését. {}Uniós politikák Gyakran szóba kerülnek az uniós politikák is. Jim Higgins ír, néppárti képviselő arra volt kíváncsi, hogy miért késik az uniós jogszabály az egységes európai jogosítványról. A képviselő szerint az EU-nak mindent meg kell tennie a közúti biztonság javításáért, hogy minél kevesebben váljanak közlekedési baleset áldozatává. Konstantinos Poupakis görög, néppárti képviselő a vakok és gyengénlátók helyzetének javításáról szólt. Az olyan mindennapi tevékenységek, mint például a bevásárlás is rendkívül bonyolult számukra, mert nem könnyű elolvasni az élelmiszercímkéket. A görög képviselő azt szeretné, ha a Bizottság lehetővé tenné az élelmiszercímkéken az információ Braille-írással történő feltüntetését. Kétoldalú kapcsolatok Az egyperces kérdések során gyakran kétoldalú kapcsolatokkal kapcsolatos kérdések is felmerülnek. Janusz Wojciechowski lengyel, konzervatív képviselő például a litvániai lengyel kisebbség helyzetéről, George Cutas román, szocialista képviselő március 15-e kapcsán a román-magyar viszonyról beszélt, Alexander Misky lett, szocialista képviselő pedig a lettországi orosz tannyelvű iskolákról szólt néhány szót. Egyperces felszólalások •
Mikor? - A plenáris első ülésnapján.
•
Kik? - Akiknek az elnök szót ad.
•
Mennyi időben? - A képviselőknek egy percük van a felszólalásra.
•
Miért? - A képviselők egy általuk fontos politikai témára hívhatják fel a figyelmet így.
20110429FCS18372 - 5/18
Focus Plenáris nyitány: Európa Nap, homofóbia, gázai halálbüntetés A strasbourgi plenáris ülés megnyitóján a Parlament elnöke szólt a mai Európa Napról, a május 17-én esedékes homofóbia elleni világnapról, illetve arról, hogy az EU képviselői ezentúl felszólalhatnak az ENSZ közgyűlésén. Beszédében Jerzy Buzek az EP nevében elítélte a Gázában nemrég végrehajtott kivégzést is. Minden évben május 9-én tartják az Európa Napot. Idén 61 éves a Schuman-nyilatkozat, amely megteremtette az európai integráció alapját - mondta Jerzy Buzek, aki ma délelőtt Firenzében járt, és az ottani ünnepi rendezvényeken is részt vett. „Az EU most már a nemzetközi közösség valódi tagja” - tette hozzá az elnök annak kapcsán, hogy május 3-án az ENSZ jóváhagyta, hogy az Unió felszólalhasson az ENSZ általános közgyűlésében (szavazati jogot nem kapott az EU). Továbbra is egy hangon kell a világban megszólalnunk, különösen az észak-afrikai, a szíriai és a bahreini események kapcsán hívta fel a figyelmet az elnök. Szó volt a homofóbia elleni világnapról is. Buzek megjegyezte, hogy az EU az Alapjogi Chartába és az uniós szerződésekbe foglaltak alapján elkötelezett a homofóbia elleni küzdelem iránt. A Parlament nevében Jerzy Buzek elítélte, hogy Gázában egy katonai bíróság az Izraellel való együttműködés miatt kivégzett egy személyt. Új képviselők Három új képviselőt is köszöntöttek az Európai Parlamentben. Mojca Kleva (szocialista, szlovén) Zoran Thaler helyét foglalja el, Phil Prendergast (szocialista, ír) Alan Kellyt váltja, míg Sampo Terho (szabadság-demokrácia, finn) Timo Soini helyett került a Parlamentbe. A képviselők a mandátumvizsgálatot követően foglalhatják el helyüket. A Parlament megerősítette Brice Hortefeux (néppárti, francia) mandátumát, aki Catherine Souillie-t váltja. Napirendi változások A Ház két napirendi változást is elfogadott. A hétfői napirenden szereplő témák sorrendjét megcserélték, így először az európai halászat és az olaj árának változása közti összefüggéssel kapcsolatról lesz szó, majd ezt követően kerül sor a rádióspektumokról szóló vitára. A szerda délelőtti vitán Catherine Ashtonnal, az EU külügyi főképviselőjével nemcsak Szíriáról és az Ashraf-táborról, hanem az egyiptomi koptik keresztény közösségről is szó lesz.
20110429FCS18372 - 6/18
Focus Átfogó, hiteles banki stressztesztet szeretnének a képviselők Tavaly a 91 nagy uniós bank többsége kiállta az európai stressztesztet, több megfigyelő szerint viszont ennek az volt az oka, hogy a vizsgálatok nem voltak elég szigorúak. Képviselők most arra kíváncsiak az Európai Bizottságtól, hogy idén júniusban hogyan gondoskodnak arról, hogy hiteles átfogó vizsgálatok készüljenek a bankok stabilitásáról. A néppárti, a liberális és a szocialista frakció képviselői kedden este a témával kapcsolatos három külön szóbeli kérdés során fejtik ki, hogy 2010-ben a tesztek nem voltak elég szigorúak és nem sikerült visszaállítani az európai bankszektorba vetett bizalmat. A képviselők most arra kíváncsiak, hogy mi történik annak érdekében, hogy a 2011 júniusában esedékes tesztek hitelesebbek legyenek, ugyanakkor hiányolják, hogy a tesztek során nem számolnak a legrosszabb forgatókönyvvel, egyes tagállamok fizetésképtelenné válásával. „Idén a kritériumoknak szigorúbbaknak kell lenniük és a stresszteszteknek minden tagállamban egységesnek kell lenniük. Átfogó és reális értékelést szeretnénk, amely során az uniós bankszektor minden gyenge pontját azonosítjuk. Ebből kifolyólag azt is meg kell vizsgálni, hogy a bankszektor stabilitását mennyire veszélyezteti egyes tagállamok megugró államadóssága” - mondta Corien Wortmann-Kool néppárti, holland képviselő. Háttér A banki stressztesztek célja, hogy megvizsgálja a bankok tőkeerősségét. Ha ugyanis nem elég tőkeerősek és a piacokról nem tudnak új forrásokhoz jutni, akkor a kormányok az adófizetők pénzéből segíthetik ki a pénzintézetet. A bankok tevékenységének alapja, hogy a betétesektől kölcsönvett pénzt forgatják, kölcsönöket, hiteleket nyújtanak magánszemélyeknek, vállalatoknak. Egy pénzintézeteknek így egyszerre vannak kötelezettségei és rendelkezésre álló pénzügyi eszközei, amelyek ideális esetben egyensúlyban vannak. Recesszió idején azonban a bankok veszteséget halmozhatnak fel, amennyiben a cégek vagy magánszemélyek nem tudják törleszteni hiteleiket, az államkötvények pedig nem hozzák az előre várt hozamot. Így egyre kevesebb pénzügyi eszköz áll a bank rendelkezésére, kötelezettségei viszont megmaradnak. Ha tőkeerős egy bank, akkor át tudja vészelni a nehezebb időszakokat, ellenkező esetben viszont akár be is dőlhet.
20110429FCS18372 - 7/18
Focus Hol landol valójában az európai hulladék? Bár elvileg uniós jogszabály tiltja, egyre több veszélyes hulladék kerül az EU-ból a harmadik világ országaiba. Mit tesz az EU annak érdekében, hogy változtasson a helyzeten? Erre kíváncsiak a parlamenti frakciók, akik kedden este teszik fel kérdéseiket a Bizottság képviselőinek. Az EU évente mintegy hetvenmillió tonna veszélyes hulladékot termel. A veszélyes hulladékot és az elektronikai berendezésekből keletkezett hulladékot a szigorú uniós szabványok elkerülése és az olcsóbb kezelési költségek miatt olykor fejlődő országokba szállítják, hogy ott ártalmatlanítsák őket. Bár uniós rendelet tiltja, egyre gyakoribbak az illegális szállítmányok, amelyek a legkevésbé hatékony ellenőrzést végző tagállamok kikötőin keresztül hagyják el Európát. Az elektronikai berendezésekből keletkezett hulladék mintegy 70%-ának sorsa ismeretlen, a hulladéknak csak 33%-át dolgozzák fel az uniós jogszabályoknak megfelelően. A probléma pedig egyre fontosabb, mivel az EU egyre több mérgező hulladékot termel. Az OECD becslése szerint az EU 2020-ra 45%-kal több hulladékot termelhet, mint 1995ben. Emiatt nő a szállított veszélyes hulladék mennyisége is, a szállítmányok elsődleges célpontjai pedig immár a harmadik világbeli országok, a hulladékártalmatlanítással foglalkozó cégek pedig főként Afrikát veszik célba, kihasználva az olcsó munkaerőt és megkerülve a környezetvédelmi szabályokat. Mi számít veszélyes hulladéknak? Olyan hulladék számít veszélyesnek, amely vegyi anyagot, mérgező anyagot, radioaktív anyagot, nehézfémeket tartalmaz. Ebbe a kategóriába tartoznak a különböző elektromos és elektronikus hulladékok is. A hulladék nemcsak az azt megfelelő védőfelszerelés nélkül ártalmatlanítóknak, hanem a környezet számára is veszélyt jelent. Az ilyen szállítmányok rendszerint olyan hajók rakományaiként kerülnek ki Európából, amelyek idefele valamilyen árut szállítottak a kontinensre. Az elektromos berendezések sokszor „használt áruként” kerülnek ki az EU-ból, pedig gyakorlatilag hulladékról van szó. Uniós szabályok Arról, hogy pontosan ki, mit milyen mennyiségben és hova szállíthat, nemzetközi egyezmények rendelkeznek. Minden körülmények között gondoskodni kell arról, hogy a hulladék feldolgozása a környezetvédelmi előírásokat betartva történik. 2006-ben felülvizsgálták a vonatkozó uniós rendeletet, amely megtiltja a veszélyes hulladék exportját a fejlődő országokba. Hasonlóan tilos nem veszélyes hulladékot, például számítógépek részeit Unión kívüli országokba szállítani. Az előírások megszegését a tagállamoknak jelenteniük kell. Az uniós szabályokat azután vizsgálták felül 2006-ban, hogy Elefántcsontparton tizenhatan meghaltak és több ezren mérgezést szenvedtek egy mérgező iszapot tartalmazó szállítmány miatt.
20110429FCS18372 - 8/18
Focus A frakciók többsége kitart a határok nélküli Európa mellett A legtöbb frakció vezetője elutasítja Párizs és Róma kérését, hogy ideiglenesen állítsák vissza a határellenőrzéseket az EU belső határainál az Észak-Afrika irányából érkező menekülthullám miatt. Több felszólaló a menekültek mozgásának jobb és szigorúbb ellenőrzését kezdeményezte, mások azonban azt is kétségbe vonták, hogy menekültválság alakult volna ki. Győri Enikő európai ügyekért felelős államtitkár a Tanács nevében elmondta, hogy a menekülthullám „komoly kihívást jelent, amely a határok felügyeletének újragondolására készteti az EU-t”. Győri bejelentette, hogy a tagállamok miniszterei még a júniusi uniós csúcs előtt megvitatják, hogy hogyan lehet egyidejűleg biztosítani a polgárok szabad mozgását és garantálni a biztonságot. Hozzátette, hogy a legfeljebb ideiglenesen lehet újra visszaállítani az ellenőrzéseket, de ehhez uniós szintű megállapodásra van szükség. A vitán részt vett José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is. Barroso az épületek alapjához hasonlította a személyek szabad mozgását biztosító schengeni rendszert, amelyet ha megbolygatnak, az egész épületet instabillá teheti. „Kivételes körülmények között újra vissza lehet állítani a határellenőrzéseket a schengeni rendszer szabályai szerint. De ez csak a legutolsó eszköz lehet.” Barroso a tagállamok közti szolidaritás szükségességéről is szólt: „A migrációs hullám által érintett országoktól nem várjuk azt, hogy egyedül birkózzanak meg a feladattal. Európai kihívásról van szó, amely európai választ igényel. Határozottan kiállt a határok nélküli Európa mellett Manfred Weber német képviselő, aki a néppárti frakció nevében szólalt fel. Elmondta, hogy a schengeni rendszer az európai integráció egyik legnagyobb sikere, amelyről a polgárok nap mint nap meggyőződhetnek, ha Európában utaznak. Svédországról is szólt, ahova évente 25 ezer menekült érkezik, de senkinek nem jutott eszébe emiatt kétségbe vonni a schengeni rendszer lényegét. Hozzátette, hogy Bulgária és Románia schengeni térséghez történő csatlakozását nem késleltethetik az ehhez hasonló viták. {}Martin Schulz szocialista frakcióvezető szerint nem okoz válsághelyzetet az, hogy 25 ezer bevándorló átkel a Földközi-tengeren. A német politikus a jogszabályok most is lehetővé teszik, hogy kezelni lehessen a kivételes helyzeteket. Schulz Franciaországot és Olaszországot bírálta, mert a maguk által kreált problémát a határellenőrzések visszaállításával szeretnék megoldani. Nem lehet egyszerűen felfüggeszteni az európai polgárok jogait, ezzel az európai eszmén esne csorba - mondta a német politikus. Guy Verhofstadt, a liberálisok frakcióvezetője is Franciaországot és Olaszországot állította pellengérre. A belga politikus szerint a két ország a menekültek hátán pingpongozik, a belső határok visszaállítása pedig az EU lényegét kérdőjelezné meg és aránytalan intézkedés lenne a probléma kezelésére. „Küzdeni fogunk a képviselőcsoportokkal a határellenőrzések visszaállítása ellen”- tette hozzá. Timothy Kirkhope szerint viszont eljött annak az ideje, hogy „ne csak a szabad mozgás biztosításáról, hanem a határok jobb védelméről is szó essen”. A brit, konzervatív-reformer frakció nevében felszólaló képviselő szerint most korábban nem létező kihívásokkal kell szembenézni: magas munkanélküliséggel, az Észak-Afrika felől érkező menekülthullámmal, a terrorizmussal. A képviselő szerint a jelenlegi rendszer nincs felkészülve a megváltozott körülmények miatt kialakult helyzet kezelésére. Daniel Cohn-Bendit zöldpárti, francia képviselő arra emlékeztetett, hogy a boszniai háború során az EU sok menekültet befogadott. „Németország több százezer menekültet fogadott be, mégse omlott össze az ország.” Cohn-Bendit több szolidaritást kért a tagállamoktól. „Ne mondják azt, hogy ez Észak-Afrika problémája, ez biztonsági kérdés.” Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a belső határokon történő ellenőrzés nagy valószínűséggel ránézésre történne, és eleve gyanúsak lennének a sötétebb bőrűek. Rui Tavares baloldali, portugál képviselő szerint nem szabad csak úgy lemondani a schengeni rendszerről, mert az káros lenne Európa számára, és ez elfogadhatatlan. „Meg kell védeni a polgárokat, de köztük a szíriaiakat és a bengáziakat is”- tette hozzá. 20110429FCS18372 - 9/18
Focus Nigel Farage képviselő szerint az Olaszország és Franciaország közötti vita azt mutatja, hogy válsághelyzetben a nemzetállami megközelítés kerekedik felül. Barrosóhoz fordulva a szabadság-demokrácia frakció brit társelnöke elmondta: „Elnök úr, ön xenofóbnak és szélsőségesnek nevezi azokat, akik saját országuk határait szeretnék megvédeni. De valójában a populisták a demokraták.” Schengen számokban •
évente 650 millió ember kel át a schengeni térség határain
•
idén már 20 ezer bevándorlónak sikerült illegálisan bejutnia az EU területére
•
a bevándorlók elsődleges célpontja Olaszország és Málta
•
2010-ben 257 800 menekültkérőt regisztráltak az EU-ban
•
az EU 100 millió euróval támogatja a menekülteket humanitárius segítségnyújtás formájában
20110429FCS18372 - 10/18
Focus Az uniós intézmények 2009-es költségvetésének mentesítése A Parlament jóváhagyta az Unió kiadásainak oroszlánrészét a 2009-es költségvetési évre, de a Tanács, az Európai Rendőrakadémia és az Európai Gyógyszerügynökség mentesítését elhalasztották. Az összes többi intézmény költségvetési mentesítését megszavazták. A Parlament az Unió mentesítő szerve: minden éves költségvetés könyvvizsgálata után a Parlament, a Tanács javaslatára dönt arról, hogy az egyes uniós szerveket „mentesítsék"-e a költségvetésük helyes felhasználásának felelőssége alól. Ez az utolsó lépés minden éves költségvetésben. A Bizottság A Parlament nagy többséggel mentesítette az Európai Bizottságot. A plenáris szavazást előkészítő időszakban a képviselők hangsúlyozták, hogy az Unió olyan kiadásait, melyeket a Bizottság és a tagállami hatóságok közösen felügyelnek, és melyek a költségvetés 80%-át alkotják, szigorúbb ellenőrzésnek kell alávetni. A Parlament azt is javasolta, hogy a tagállami vezetők vállaljanak politikai felelősséget a saját országukban elköltött uniós pénzekért azzal, hogy nemzeti pénzgazdálkodói nyilatkozatokat tesznek közzé. Algirdas Šemeta adóügyekért felelős európai biztos eleget tett a Parlament követeléseinek, és ígérte, hogy kikéri róluk a tagállamok beleegyezését is. A képviselők további kérései között szerepelt, hogy a tagállami ellenőrzési és irányítási rendszerek hiányossága esetében a Bizottság szisztematikusabban függessze fel vagy szakítsa meg a kifizetéseket, illetve hogy hatékonyabban szerezze vissza a helytelenül elköltött pénzeket. Šemeta biztos ezekre a javaslatokra is pozitívan reagált. Fekete pont a Rendőrakadémiának és a Gyógyszerügynökségnek Szinte egyhangúan halasztották el a képviselők az Európai Rendőrakadémia mentesítését, mert az angliai Bramshillben található szerv „következetesen nem tesz eleget a pénzügyi szabályozásnak". Az akadémia az egyetlen uniós szerv, mely 2008-ban nem kapott mentesítést. A londoni Európai Gyógyszerügynökség esetében a Parlament a gyógyszereket vizsgáló tudományos szakértők függetlenségének garanciáját kérdőjelezte meg, többek között az étvágycsökkentő Benfluorex esetében. A jelentés az intézmény közbeszerzési folyamatait és az ott dolgozók felvételi kritériumait is megkérdőjelezi. Tanács és a Parlament A Tanács mentesítését is őszig halasztotta a Parlament, mivel a képviselők úgy ítélték meg, hogy az nem működött kellően együtt a Parlamenttel, főleg az információszolgáltatás terén. A Parlament a saját költségvetésével kapcsolatban példát akar mutatni a költségei lefaragásával. A képviselők több kiadáscsökkentést is javasoltak, például a munkacsoporti üléseken az automatikusan tolmácsolt nyelvek számát hatra csökkentenék (angol, német, francia, lengyel, olasz és spanyol nyelvre), és csak a képviselők külön kérésére tolmácsolnának további nyelvekre is. A jelentés a parlamenti sofőrszolgálat igénybevételével megtett hosszú távú utak csökkentését is szorgalmazza, és külön szabályokat sürget annak megtiltására, hogy a képviselők asszisztensként foglalkoztassák egymás családtagjait. A jelentés egy hosszú távú költségvetési reformot is sürget, melynek a célja a kiadások csökkentése lenne.
20110429FCS18372 - 11/18
Focus Többszörösen megtérül a korai nevelésbe történő befektetés Bár senki nem vitatja, hogy a gyermekek fejlődése szempontjából meghatározóak az első évek, a témához országonként eltérően viszonyulnak Európában. Míg Belgiumban például a gyermekek gyakran csak három hónapig maradnak otthon, más országokban, például Szlovákiában vagy Finnországban ez az időszak akár három év is lehet. A korai oktatás és nevelés fontosságával foglalkozik Mary Honeyball brit, szocialista képviselő jelentése. Honeyball szerint a gyermekek számára az lenne ideális, ha életük első évében legalább egyik szülőjükkel otthon maradnak. A parlamenti jelentés szerint viszont nincsen olyan egységes módszer, amelyet mindenhol egységesen lehetne alkalmazni. Ez nagyban annak is köszönhető, hogy tagállamonként eltérnek az oktatási-nevelési hagyományok a kontinensen. A gyermekek fizikai és mentális fejlődése szempontjából rendkívül fontos az első három év, és a kutatások szerint a kora gyermekkori nevelésbe történő befektetés később mindenképpen megtérül. A jelentés foglalkozik azzal is, hogy a fejlődés szempontjából mire van szüksége a gyermekeknek, és hogyan lehetne a szülői szabadság feltételeit javítani, mivel az meghatározó a hatékony nevelés szempontjából. „Svédországban például a dolgozó szülők 16 hónap fizetett szabadságra jogosultak gyermekenként. A szabadságot megosztják az apák és az anyák között” - mondta el a képviselő, aki szerint az apákat is minél jobban be kell vonni a nevelésbe. A témáról megkérdeztük a kulturális bizottság néhány más tagját is. A finn, liberális Hannu Takkula szerint a politikusoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a szülőket támogassák a gyermekneveléshez szükséges feltételek megteremtésével. A képviselő szerint fontos, hogy a gyermekek megélhessék gyermekkorukat és bár rendkívül fontos a korai oktatás, nem szabad túlterhelni őket. A néppárti, lengyel Róża Gräfin von Thun und Hohenstein szerint a szülőknek naponta legalább húsz percet kell olvasniuk a gyermekeknek, mert az elősegíti a nyelvi és kognitív fejlődésüket. „Lengyelországban már nagyon sikeres kampányt indítottak ennek népszerűsítése érdekében. A következő lépés egy európai kampány lehet” - mondta a képviselő. A korai gyermekkori nevelésről szóló jelentésről csütörtökön szavaz az EP.
20110429FCS18372 - 12/18
Focus Kulturális diplomácia: hogyan adjuk el az európai kultúrát a világban? A kultúra célja ma már nem pusztán az, hogy művészeti vagy irodalmi értéket hozzon létre. A „kulturális diplomáciát” napjainkban egyre gyakrabban használják a liberális demokratikus értékek, és a demokráciában való részvétel előmozdítására – mondja a holland, liberális Marietje Schaake, akinek a jelentéséről csütörtökön szavaz az EP plenárisa. Miért fontos a kultúra a külpolitikában? A kultúrát és a kulturális intézkedéseket a demokráciában való részvétel, a fejlődés, az oktatás, az emberi jogok és a szólásszabadság előmozdítására használják. A kultúrát egyre inkább elismerik, mint az értékorientáltabb célok előmozdításának eszközét. Látjuk a diákok, tanárok, újságírók, és művészek közötti cseréket, és látjuk azt is, hogy egyre jobban használják fel a pénzt a kultúrára, és a harmadik országokkal való partnerségre. A jelentés javaslatokat tesz a szakpolitikák koherensebb módon történő felhasználására, és a programok stratégiailag hatékonyabb összehangolására. Nemcsak azért, mert úgy vélem, ez egy jó ötlet, hanem azért is, mivel már a lisszaboni szerződés és az UNESCO�egyezmény is megállapította, hogy a kultúrát valamennyi program részévé kell tenni. Jelentésében azt javasolja, hogy jelöljenek ki egy kulturális megbízottat az EU mindegyik tengerentúli képviseletén. Mi lenne a megbízott feladata? Igen, a jelentés azt javasolja, hogy az EU mindegyik tengerentúli képviseletén jelöljenek ki egy személyt, aki az EU es harmadik országok közötti kulturális kapcsolatok koordinálásáért felel. Ez a személy tudna az EU-ban zajló valamennyi kulturális tevékenységről és programról, és erről tájékoztatnia kellene az embereket. Ez az interneten keresztül is elvégezhető. Ez nem csak arról szól, hogy a helyszínekre kell utazni, és ott helyben programokat kell szervezni. Igazából azt hiszem, egy új stratégiát kell bevezetnünk a digitális diplomáciával kapcsolatban. Jelentésében arról is beszél, hogy az „új média” döntő szerepet játszik a kulturális diplomáciában. Az emberek egyre többet érintkeznek egymással az interneten keresztül. Az új média segíthet az olyan értékek előmozdításában, mint a véleménynyilvánítás szabadsága, az információhoz való hozzáférés és a demokráciában való részvétel. Ma már át lehet törni a cenzúrát és a tabukat, és tényleg fontos az új médián keresztül bevonni az embereket a demokráciába, az emberi jogok érvényesülésének előmozdításába. Ez is a kulturális programok része. A bloggerek alapvetően a ma újságírói, és embereket zárnak börtönbe a blogokért, amelyeket írnak, vagy azért, ahogyan az új médiát használják. Ez az új világ valósága – egy olyan valóság, amelyet még nem igazán vettek figyelembe a szakpolitikákban, és most egy jó alkalom lenne erre. Hogyan védheti meg Európa az internetes szólásszabadságot, és mit gondol, képes lesz-e túlélni a Wikileaks kiszivárogtatásait az internet? Nagyon fontos, hogy Európa kiálljon a szabad és nyitott internet mellett. A véleménynyilvánítás szabadsága és a demokratikus részvétel miatt is fontos. A Wikileaks esete annak egy tünete, ahogyan az internet és a technológia megváltoztathatja a demokráciát. Újra kell gondolnunk a diplomáciát, a demokráciát és a kormányzást, és meg kell vizsgálnunk, hogyan tehetjük őket sokkal nyitottabbá. Az olyan szolgáltatásokat, mint a Wikileaks, a kormányokkal szembeni bizalmatlanság légkörében fejlesztették ki. A nyitott kormányzás legyen a norma, a titkolózás pedig a kivétel. Így remélem, hogy ezt a momentumot a nyitottság növelésére fogják felhasználni. Remélem, hogy hatékonyan újra fel lehet építeni a kormányzati politikusok és az emberek közötti bizalmat. Jelentése utal az „Európa, mint márka” továbbfejlesztésére. Hogyan lehetséges ennyi különböző kultúrát egy kulturális márkaként eladni?
20110429FCS18372 - 13/18
Focus Éppen a változatosság teszi Európát olyan vonzóvá. Ezt nem akarjuk összemosni, és nem is lenne lehetséges, hiszen pont azt fojtaná meg, ami Európát erőssé teszi. A sokszínűség is arculat. Az „Európa, mint márka” arra utal, hogy a tagállamok közötti különbségek helyett „Európáról a világban” gondolkodjunk. Fontos gondolkodni a világgazdaságban betöltött pozíciónkról, különben lehetőségeket veszítünk, és egyre kevésbé leszünk fontosak a globális színtéren annak ellenére, hogy nekünk van a messze legvonzóbb kulturális tájképünk. A jelentésben foglaltak hogyan befolyásolhatják az EU külpolitikáját? Az uniós külpolitikának központi elemmé kell tennie a kulturális és digitális programokat és a diplomáciát. Ha a kultúrát a külpolitika stratégiai elemének tekintjük, akkor az EU felzárkózhatna a világ többi részéhez ebben a tekintetben. Hillary Clinton például egy stratégiát javasolt a globális internetszabadság megteremtése érdekében. A NATO a kultúrát a konfliktuskezelés és -megelőzés eszközének tekinti. Kína rendkívül sokat fektet a kulturális diplomáciába, hogy javítson imázsán és turistákat vonzzon. Az EU-nak is ki kell használnia az ezekben az eszközökben rejlő lehetőségeket. Az egyik kiemelt cél a szólás- és sajtószabadság elősegítése, az információs technológiákhoz való hozzáférés javítása. Hogyan segíthet ez abban, hogy az észak-afrikai forradalmak után valódi demokratikus rendszerek jöjjenek létre a térségben? Az internethez való hozzáférés egyre fontosabb, mivel az segít az egyetemes jogok közvetítésében. A sajtószabadság, az információhoz való hozzáférés biztosítása vagy az emberi jogsértésekről történő beszámolók elképzelhetetlenek az internet nélkül. Az elnyomó rezsimek is tudják ezt, és ugyanezekkel az eszközökkel próbálják meg elnyomni országuk polgárait. Számítógépes jelszavakért kínoznak meg embereket, hogy az ellenzéki hálózatokat lenyomozzák, az ellenzékieket pedig letartóztassák. Európának a 21. század valóságához kell igazítania politikáit. A nyitott társadalmak lehetővé teszik a nyitott piacokat, ebből mindenki csak nyerhet. Biztosítjuk az emberi jogok iránti tiszteletet és lehetővé tesszük a jobb hozzáférést a piacokhoz. Ez csak egy példája annak, hogy az új technológiákat be kell vonni a külpolitikai stratégiába. Az interneten keresztül egyre több kreatív tartalomhoz is hozzá lehet férni, amely lehetővé teszi, hogy az emberek megtapasztalják a kulturális sokszínűséget. Miközben az EU vonzó, sokszínű kulturális közösség, ezt világszerte minél több emberrel meg kell ismertetni. A holland képviselővel tavaly decemberben készült interjút május 11-én frissítette az Európai Parlament webszerkesztősége.
20110429FCS18372 - 14/18
Focus Közös lesz a Parlament és a Bizottság lobbi-nyilvántartása A képviselők megszavazták, hogy a Parlament és a Bizottság lobbisták és más érdekérvényesítő szervezetek nevét tartalmazó nyilvántartását egyesítsék. Arra is kötelezné a Ház a képviselőket, hogy jogalkotási jelentéseikhez csatoljanak egy függeléket, melyben felsorolnak minden olyan lobbistát, akikkel az adott téma kidolgozása során kapcsolatba kerültek. A Parlament szeretné, hogy a Miniszterek Tanácsa is csatlakozzon a nyilvántartáshoz, és kötelezővé tenné a regisztrációt is. A néppárti, olasz jelentéstevő Carlo Casini szerint a változtatások „egy komoly előrelépést jelentenek az átláthatóság irányába. Ebből is látszik, hogy a Parlament számára az átláthatóság egy alapvető érték." A közös nyilvántartás növeli az intézmények átláthatóságát, mert az állampolgárok egy helyen megtalálhatnák az összes olyan személy és szerv nevét, akik az uniós intézményekkel kapcsolatban vannak. Ez az egyszerűsített rendszer az érdekképviseletek regisztrációját is megkönnyíti. Az új, ún. „átláthatósági nyilvántartás" egyesíti a már most is létező parlamenti és bizottsági listákat. Erről 2010 novemberében egyezett meg a két intézmény. Az új név azért volt szükséges, mert a nem kereskedelmi tevékenységet folytató szervezetek, kutatóintézetek, egyházi szervezetek nehezen voltak hajlandóak egy „lobbi-nyilvántartáshoz" csatlakozni. Kötelező vagy önkéntes regisztrációt? Bár több képviselő is szerette volna, ha kötelezővé tennék a lobbisták nyilvántartásba vételét, a jelenlegi javaslat szerint ez önkéntes lenne. Ugyanakkor a parlamenti épületekhez való hozzáférés, úgy, mint eddig is, kötelező akkreditációhoz kötött. A Parlament felszólítja a Tanácsot, hogy szintén csatlakozzon a közös nyilvántartáshoz, és örömét fejezte ki, hogy ezzel kapcsolatban pozitívan nyilatkozott. A szabályrendszer javítása A képviselők megszavazták azt is, hogy a Parlamentben készülő jogszabályokhoz függeléket kelljen csatolni, amelyben a jelentéstevőknek az összes lobbista nevét fel kellene sorolniuk, akikkel munkájuk során kapcsolatba léptek. A közös nyilvántartásban az is újítás, hogy elérhetővé válnak új adatok, például hogy egyes érdekképviseleteknek hány megbízottja van kapcsolatban az Unió intézményeivel, és hogy mennyi és milyen anyagi vagy egyéb támogatást kaptak uniós forrásokból. Tisztázták a panaszok kivizsgálására és az esetleges szankciókra irányuló eljárások menetét is. Egy kapcsolódó szavazás során a képviselők arról is döntöttek, hogy amint egy EP-képviselő pénzügyi helyzetében változás történne, ezt kötelessége azonnal feltüntetni a nyilvános vagyonnyilatkozatában. Háttér A Parlamentnek 1996 óta van lobbi-nyilvántartása, a Bizottságnak 2008 óta. Abban az évben az EP egy közös, a Tanácsot is magába foglaló, nyilvántartás létrehozatalát kérte. A Parlament és a Bizottság egy közös munkacsoportja 2010-re novemberére dolgozott ki egy megoldást a közös nyilvántartásra. A mai szavazás után ez idén júniusban már életbe is léphet.
20110429FCS18372 - 15/18
Focus Elfogadta a Parlament az új textilcímkézési szabályokat A szerdán elfogadott jogszabály értelmében a jövőben azt is fel kell tüntetni a textiltermékek címkéjén, hogy tartalmaznak-e valódi bőrt vagy szőrmét. Ez különösen az állati szőrre allergiás emberek számára lehet fontos. Az új szabályok megkönnyítik az új textilszálak és innovatív termékek piacra kerülését is. Az Európai Bizottságnak 2013 őszéig értékelést kell készítenie a textiltermékek esetleges eredetjelöléséről, amelyet akár jogalkotási javaslat is kísérhet. A Parlament szerdán elfogadta a textiltermékek címkézéséről szóló új jogszabályt, amelyről még húsvét előtt született második olvasatban megállapodás a Parlament és a Tanács között. A parlamenti tárgyalócsoportnak Toine Manders liberális, holland jelentéstevő vezetésével jelentős engedményeket sikerült elérnie. Hamarosan megvalósíthatósági tanulmány készülhet a textiltermékek eredetcímkézéséről is. Fel kell tüntetni a szőrme és bőr összetevőket Egyértelművé kell tenni a textiltermékek címkéjén, ha a termék állati eredetű összetevőt tartalmaz. A nyírt állati szőrmét gyakran használják viszonylag olcsó ruházat gyártásakor, a vásárlók számára viszont sokszor nem egyértelmű a különbség a valódi szőrme és a jó minőségű műszőrme között. Ilyen esetben a címkén az „állati eredetű, nem textil alkotórész” információt kell feltüntetni a jövőben. Ez különösen a szőrmére allergiások számára fontos információ. A Bizottságtól azt kérik, hogy 2013. szeptember 30-ig készítsen tanulmányt a veszélyes anyagokról, hogy fel lehessen mérni, hogy van-e ok-okozati összefüggés az allergiás reakciók és a textiltermékekben található vegyi anyagok, például a színezőanyagok, biocidek vagy nanorészecskék között. „Made in” címkék A Parlament szerette volna kötelezővé tenni a harmadik országokból importált textiltermékek esetében az eredetcímkézést. A javaslat azonban megosztotta a tagállamokat, így a Tanács végül elutasította a javaslatot. A Tanács viszont belement abba, hogy felkérjék a Bizottságot, hogy 2013. szeptember 30ig készítsen megvalósíthatósági tanulmányt az eredetcímkézés bevezetéséről, mivel így a fogyasztók pontos információhoz juthatnak a textiltermékek származásáról és nyomon követhetik annak útját is. Az értékeléshez jogalkotási javaslat is kapcsolódhat. A Bizottság jelentésének azt is meg kell vizsgálnia, hogy mennyire lehetne összehangolni a textiltermékek kezelésére vonatkozó címkéket, lehet-e a ruházati termékeken egységes méretű címke az Unióban, amelyen az allergén anyagokat is feltüntetik. A Parlament szerint azt is meg kell vizsgálni, hogy az új technológiák, mint például a mikrocsipek vagy a rádiófrekvenciás azonosítás, helyettesíthetik-e a hagyományos címkéket a jövőben. Az új szabályok alapján a kötelező címkézési szabályok alól mentességet élveznek a személyre szabottan, magánvállalkozó szabók által készített termékek. Következő lépések A mai parlamenti szavazást követően a textilcímkézésre vonatkozó új szabályokat a tagállamok képviselőinek alá kell még írniuk. Az új szabályok húsz nappal az EU Hivatalos Lapjában történő megjelenés után lépnek életbe. Ugyanakkor a címkézési szabályok tekintetében, mint például a szőrmerészek címkézésének szabályai, két és féléves átmeneti időszakot vezetnek be, hogy az ágazatnak legyen ideje a felkészülésre.
20110429FCS18372 - 16/18
Focus Több frekvenciasáv juthat a mobilkészülékeknek A Parlament szerdán nagy többséggel támogatta azokat a javaslatokat, amelyek felgyorsíthatják a mobilinternet elterjedését. A képviselők szerint azonban Európának bátrabbnak kell lennie, hogy vezető szerepet játszhasson a digitális technológiában. Miután a tagállamok az analóg televíziós műsorszórásról átállnak a digitálisra, a felszabaduló frekvenciákat az internetes lefedettség növeléséhez lehet használni. Gyors, szélessávú internetről ugyanis csak vezeték nélküli kapcsolat biztosításával lehet gondoskodni azok számára, akik vidéki területen vagy távoli szigeten élnek. Az első rádióspektrum-politikai program (RSPP) központi eleme az EU digitális politikájának, amelynek célja, hogy 2013-ban teljes legyen az internetes lefedettség az EUban, 2020-ra pedig mindenki számára elérhető legyen a legalább 30 Mbps sebességű internetkapcsolat. Bár a frekvenciák kiosztása nemzeti hatáskörbe tartozik, európai szinten kell megállapítani azokat a szabályokat, amelyek alapján felosztják a spektrumot a szolgáltatók és felhasználók között. Az RSPP segít majd a rádióspektrumok koordinált felhasználásában és gondoskodik a maximális rugalmasságról és elérhetőségről. Több tanulmány szerint a mobilkészülékek forgalma rohamosan nő és évente megduplázódik. Ilyen ütemű növekedés mellett 2009 és 2014 között negyvenszeresére nőhet az adatforgalom. A gyorsabb internet az innováció kulcsa „Szeretném, hogy Európában legyen a legjobb szélessávú kapacitás és a leggyorsabb internet, mert akkor a modern gazdaság számára elengedhetetlen szolgáltatásokat fejleszthetünk ki. Szeretném, hogy Európa legyen az otthona a Google, a Yahoo és az Apple új generációjának, illetve minden olyan vállalatnak, amelyek a versenyképességet és az innovációt testesíti meg - mondta a hétfői vita során a jelentéstevő Gunnar Hökmark, néppárti, svéd képviselő. A szerdai szavazáson a Parlament 615 igen, 26 nem és 16 tartózkodás mellett fogadta el a jogszabálytervezetet. 800 MHz - mobilinternet frekvencia 2013-tól A Bizottság tervei szerint 2013. január 1-jéig az uniós tagállamoknak a 800 MHz frekvenciasávot elérhetővé kell tenniük a vezeték nélküli szélessávú szolgáltatások számára. A Parlament elfogadott egy módosítást, amely lehetővé tenné a tagállamoknak, hogy 2015-ig vagy azt követően is haladékot kérjenek, amennyiben problémát okoz a határokon átnyúló frekvenciák koordinálása a szomszédos harmadik országokkal. 2013 után a Parlament azt szeretné, hogy a 1,5 GHz és 2,3 GHz sávokat is elérhető legyen a szélessávú mobilinternet számára, míg a mobilátvitel számára biztosított spektrumnak 2015-re el kell érnie legalább 1200 Mhz-et. Ezenkívül a Bizottságnak figyelemmel kell követnie a technológiai változásokat és a spektrumfelhasználás hatékonyságát, hogy fel tudja mérni a további frekvenciák (mint például a 700 MHz sáv) harmonizálásának szükségességét, hogy új felhasználók és szolgáltatások számára helyet biztosítsanak. Következő lépések A tagállamok illetékes miniszterei május 27-én tárgyalhatnak a jogalkotási javaslatról. A Parlament és a Tanács között még nincs megállapodás a végleges szövegtervezetről.
20110429FCS18372 - 17/18
Focus A képviselők keményebb szankciókat várnak Szíria ellen Sokkal határozottabb és koordináltabb uniós külpolitikát látnának szívesen az EP képviselők az elmúlt hónapok arab forradalmai tükrében, és nehezményezik az uniós külpolitikának a tagállami szintre való visszaesését. A Catherine Ashton külügyi főképviselővel folytatott vitában több frakció is azt kérte, hogy az Unió minél hamarabb terjessze ki az anyagi javak befagyasztását elrendelő listát Bassár el-Aszád elnökre és családjára is. A szíriai helyzet egy „katasztrófa", mondta Guy Verhofstadt, a liberális frakció belga vezetője, aki a szituációt egy arab Tiananmen-ként emlegette. A zöldekkel és reformerekkel együtt arra szólították fel a főképviselőt, hogy el-Aszád elnököt minél hamarabb rakják fel arra a listára, amelyben múlt pénteken a Tanács 13 szíriai kormánytagra vetett ki utazási tilalmat és rendelte el a javaik befagyasztását. Az olasz, néppárti Gabriele Albertini által jegyzett külügyi jelentés és az olasz szocialista Roberto Gualtieri nevéhez fűződő biztonságpolitikai jelentés egyik fő üzenete, hogy az Unió rendeljen el fegyvertilalmat Bahreinnel, Jemennel és Szíriával szemben. Szíriával a társulási megállapodást célzó tárgyalásokat is be kell fagyasztani, vélik a képviselők, Bahreinnek pedig azt üzenik, hogy álljanak el a tüntetők kivégzésétől. Líbia A főképviselő tapsot kapott a bejelentésére, miszerint az Unió hamarosan irodát nyit Bengázi városában, hogy a felkelők által létrehozott Nemzeti Tanácsot és a líbiai lakosságot hatékonyabban tudja segíteni. A vita után elfogadott jelentésben a Parlament arra intette Ashton főképviselőt, hogy az ENSZ által engedélyezett, civil lakosságot védő akció ne lépje át a kereteit, ne eszkalálódjon. Az Uniónak szorosan együtt kell működnie a líbiai átmeneti Nemzeti Tanáccsal, hogy minél hamarabb véget lehessen vetni a vérengzésnek. A cél Kadhafi lemondatása, valamint Misrata és más líbiai régiók számára a humanitárius segélyezés biztosítása kell, hogy legyen. Közel-kelet A vitában több felszólalás is sürgette, hogy az iraki Ashraf táborban tartózkodó iráni ellenzékiek elleni halálos támadást ki kell vizsgálni. A közel-keleti békefolyamatban is előrelépés szükséges, mondták egyes képviselők, akiknek a többsége a palesztinok adóbevételének kifizetésére szólította fel az izraeli kormányt. A konzervatívok és az Európa Szabadságért és Demokráciáért frakciók a Fatah-Hamász kiegyezés ellenére is azt vallották, hogy az Uniónak nem szabad kapcsolatot tartania a Hamásszal. „A Hamászra vonatkozó politikánk nem változott," mondta Ashton főképviselő, valamint hozzátette, hogy a terv, miszerint nemsokára indul egy újabb, humanitárius segélyt Gázába szállító flottilla a palesztinok megsegítésére, „nem a helyes válasz a gázai övezet humanitárius problémáira." A baloldali frakció két képviselője a héten jelentette be, hogy a hajón fognak tartózkodni, amikor az június 13-án elindul. Egyéb prioritások A jelentésekben szó esik a fehéroroszországi politikai foglyok szabadlábra helyezéséről és a koszovói szervkereskedelem kivizsgálásáról is. A Parlament szerint az uniós külpolitikának okulnia kell a múlt hibáiból, és nagyobb hangsúlyt kell fektetnie az emberi jogok betartására, különösen a harmadik országokkal kötött szerződések, mint például a most tárgyalás alatt álló orosz és indiai kereskedelmi egyezmények során. A szocialista, spanyol María Muñiz de Urquiza jelentéstevő szerint pedig az Uniónak törekednie kell arra, hogy állandó helyet kapjon az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Az ENSZ Közgyűlése május 3-án megszavazta, hogy az Unió megerősített státusszal bírjon a testületben. E szerint az Unió felszólalhat a közgyűlésben, bár szavazati joggal továbbra sem bír.
20110429FCS18372 - 18/18
