Fókusz
Plenáris ülés, 2011. június 6–9., Strasbourg A strasbourgi plenáris ülésen az Európai Parlament véglegesíti javaslatait az EU hosszú távú költségvetéséről, és a képviselők döntenek arról is, hogy támogatják�e Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni térséghez. Szó lesz az egyre több megbetegedést okozó és eddig már több halálos áldozatot is követelő E.coli járvány megfékezéséről is. Hétfőn este a Nemzetközi Valutaalap jövőbeni elnökének kilétéről tesznek fel kérdéseket a képviselők az Európai Bizottság képviselőinek. Szerdán az új magyar alkotmányról rendeznek vitát a Bizottság és a soros magyar elnökség képviselőivel. A Parlamentet az érdekli, hogy milyen lépések várhatóak annak biztosítására, hogy az új magyar alkotmány ne sértsen uniós alapértékeket és alapelveket. A képviselők a júliusi plenáris ülésen szavaznak majd egy állásfoglalásról a témában. Strasbourgban szó lesz még a hitelminősítő intézetekre vonatkozó szabályok szigorításáról, a nehéz tehergépjárművek által okozott környezeti kár megtérítéséről és a június 9�én esedékes EU–orosz csúcstalálkozóról is. Kövesse figyelemmel folyamatosan frissülő beszámolónkat a plenáris ülés eseményeiről!
HU
Sajtószolgálat Média Igazgatóság Igazgató-szóvivő : Jaume DUCH GUILLOT Hivatkozási szám:20110526FCS20303 A sajtóosztály központi telefonszáma:
1/19
Fókusz Plenáris hírlevél, 2011. június 6–9., Strasbourg A következő uniós költségvetés növelését javasolja a Parlament különbizottsága A Parlament pénzügyi és gazdasági válsággal foglalkozó különbizottsága szerint nem életképes az a tagállami javaslat, mely a 2014–2020 időszakra tervezett hosszú távú költségvetést a 2013-as kiadások szintjén fagyasztaná be. A képviselők szerdán vitáznak és szavaznak a különbizottság jelentéséről, mely a Parlament és a tagállamok között hamarosan kezdődő tárgyalások alapjául szolgál majd. A zaj- és légszennyezésért is fizetnének a nehéz tehergépjárművek Az uniós tagállamoknak joguk lenne a „szennyező fizet” elve alapján úthasználati díjat kivetni a nehéz tehergépjárművekre, hogy a díjak valóban tükrözzék azokat a költségeket, amelyet a nehézgépjárművek zaj- és légszennyezése okoz. Ezt tartalmazza az a javaslat, amely a jelenlegi, úgynevezett Euromatrica szabályokat módosítaná, és amelyről kedden szavaz a Parlament. Az új magyar alkotmányról vitáznak a képviselők Az új magyar alkotmányról folytat vitát a Parlament a Bizottság és a soros magyar elnökség képviselőivel. A Parlamentet az érdekli, hogy milyen lépések várhatóak annak biztosítására, hogy az új magyar alkotmány ne sértsen uniós alapértékeket és alapelveket. A képviselők a júliusi plenáris ülésen szavaznak majd egy állásfoglalásról a témában. Napirenden Bulgária és Románia schengeni csatlakozása A Parlament arról mond jövő héten véleményt, hogy Bulgária és Románia készek-e csatlakozni a határok nélküli schengeni övezethez. Az állampolgári jogi szakbizottság szerint az országok teljesítik a feltételeket, azonban a képviselők azt is követelik, hogy tájékoztassák őket a bolgár–görög–török határon a növekedő bevándorló hullámok miatti kiegészítő intézkedésekről. EU–Oroszország csúcstalálkozó: a vízumkényszer eltörlése is téma lesz Az Unió és Oroszország között készülő, a kölcsönös vízumrendszer könnyítését előkészítő terv lesz az egyik kiemelt témája a Stefan Füle szomszédságpolitikáért felelős biztossal tartott vitának. Június 9-én kerül sor az EU–orosz csúcsra, melyen az ország Világkereskedelmi Szervezethez (WTO) való csatlakozása és egy új, EU–orosz stratégiai partnerségi egyezmény kidolgozása is napirenden lesz. E. coli járvány Németországban A Németországban dúló E. coli járvány, mely május 31-ig 10 halálos áldozatot követelt és további 373 súlyos megbetegedést okozott, kedden lesz vita tárgya a plenárison. A járvány május 22-én kezdődött, és főleg Németországot sújtotta, bár Svédországban, Dániában, az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Franciaországban, Spanyolországban és Ausztriában is megállapítottak eseteket. Szigorítanák a hitelminősítő intézetekre vonatkozó szabályokat A Parlament pár héttel a Bizottság javaslatának közzététele előtt alkot véleményt a hitelminősítő intézetek szabályozásának módosításairól. Az intézetek közötti verseny serkentése és a minősítésektől való függőség csökkentése nagy hangsúlyt kap majd, de a frakciók között éles harc várható az államadósságok értékelésével és az uniós hitelminősítő intézet finanszírozásával kapcsolatban. Túl gyakran használják az európai elfogatóparancsot
20110526FCS20303 - 2/19
Fókusz A képviselők szerdán az európai elfogatóparancs aránytalanul gyakori használata ellen szükséges lépésekről faggatják majd a Bizottságot és a Tanácsot. Egyes képviselők szerint annak ellenére, hogy a vádlottak tagállamok közti kiadatásának eljárása nagyon költséges, az elfogatóparancsot sokszor jelentéktelen bűncselekmények esetében is kiadják, ami még alapjogokat is megsérthet. Hankiss Ágnes mentelmi jogának felfüggesztéséről szavaz az EP Kedden szavaz a Parlament Hankiss Ágnes magyar, néppárti képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről. A jogi bizottság azért ajánlja a mentelmi jog felfüggesztését, mivel a szóban forgó bírósági eljárás egy 2004-es eseményre vonatkozik, amikor Hankiss még nem volt EP-képviselő. A már többször is bíróságon tárgyalt kegyeletsértési ügy nem érinti Hankiss Ágnes európai parlamenti tevékenységét. Egyéb napirendi pontok Hétfőn este a plenáris a Nemzetközi Valutaalap (IMF) új vezérigazgatójának kinevezési folyamatáról tart vitát a Bizottsággal. A kedd délutáni vita José Manuel Barroso bizottsági elnökkel a múlt heti G8 csúcstalálkozó eredményeire koncentrál majd. Ezt követően a Szudán és Dél-Szudán közti helyzetről esik szó. Csütörtök reggel a képviselők mind az uniós, mind a környező országokban működő atomenergia-művek stressz-tesztjeiről tartanak vitát.
20110526FCS20303 - 3/19
Fókusz Elszámoltathatóbbá tenné a hitelminősítőket a Parlament Hétfőn a hitelminősítő intézetek elszámoltathatóbbá tételéről vitázik a Parlament, kedden pedig szavaznak is az erről szóló jelentésről. A válság előtt a hitelminősítők könnyen adtak kedvező besorolást az összetett pénzügyi eszközöknek, amelyeket a befektetők előszeretettel vásárolták fel. Ezek az eszközök később azonban értéküket vesztették, a megingott pénzügyi rendszert pedig az adófizetők pénzéből kellett megerősíteni. A téma politikailag azért érzékeny, mert a hitelminősítők most spórolást javasolnak az országoknak, ha nem szeretnék, hogy csak magas kamattal kapjanak hitelt. A hitelminősítő intézetek tevékenységének szigorúbb ellenőrzéséről Wolf Klinz liberális, német képviselő készített jelentéstervezetet, amelyet a pénzügyi bizottság március 16�án megszavazott. A tervezet támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek jobban bevonnák a befektetőket, bankokat és a központi bankokat a kockázatelemzésbe, mivel ezzel csökkenne a függőség a hitelminősítő intézetektől. Klinz arra is javaslatot tesz, hogy a hitelminősítők vállaljanak polgári jogi felelősséget minősítéseikért. A jelentés felveti egy Európai Hitelminősítő Alapítvány létrehozását is, de ez csak akkor ajánlatos, ha teljesen független, és nem áll semmilyen szervezet befolyása alatt. Egy ilyen ügynökség elősegíthetné a versenyt egy olyan ágazatban, ahol három globálisan aktív vállalat uralja a piacot. A jelentés felszólítja az Európai Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot egy ilyen alapítvány létrehozására. Az alapítvány működését a pénzügyi szektor finanszírozná az első öt évben. Több képviselőcsoport viszont azt szerette volna, hogy a hitelminősítő alapítvány közalapítványként alakuljon meg. A hitelminősítők szerepe A kölcsönös befektetési alapok vagy nyugdíjalapok a felhalmozott összegeket részvények, kötvények és összetett pénzügyi termékekbe fektetik. Azzal kapcsolatban, hogy mennyire biztonságos egy befektetés, a hitelminősítők véleménye adhat útmutatást. A befektetők általában ezekre az információkra alapozzák döntéseiket. Minél jobb minősítést kap egy pénzügyi termék, annál biztonságosabbnak számít. Viszont mivel kicsi a befektetés kockázata, a várható hozam is viszonylag alacsony. Ennek az ellenkezője igaz, ha egy termék alacsonyabb besorolást kap. Hol csúszott hiba a gépezetbe? A hitelminősítők a pénzügyi termékek értékeléséből és a kockázatok felméréséből jutnak bevételhez. A termékekkel kereskedők érdeke az, hogy minél magasabb besorolást kapjon a termékük, mert az vonzza a befektetőket. A válság kirobbanása előtt a hitelminősítők több nagy kockázatú pénzügyi terméket is a valósnál biztonságosabbnak ítéltek. Klinz szerint a legfőbb probléma azt volt, hogy a hitelminősítők a pénzügyi termékek besorolásán túl tanácsokat is adtak azoknak az ügyfeleknek, akik a minősítésért fizettek. A nemrég életre hívott Európai Értékpapír�piaci Hatóság feladata az lesz, hogy ellenőrizze a hitelminősítő intézetek tevékenységét. A hitelminősítők által végzett tanácsadói tevékenység azért lehet problémás, mert a befektetési bankoknak adhatnak tanácsot arról, hogyan állítsák össze pénzügyi termékeiket úgy, hogy a lehető legmagasabb besorolást kaphassák. Ettől azonban egy kockázatos termék nem lesz megbízhatóbb, legfeljebb annak tűnik. Ez a gyakorlat viszont csak súlyosbította a válságot, és a kormányoknak még jobban a zsebükbe kellett nyúlniuk, hogy megmentsék a pénzügyi rendszerüket. Az államadósság megugrásával viszont az országok csak drágábban tudnak hitelhez jutni a piacokról. Az EP baloldali frakciója és a szocialisták szerették volna, ha a hitelminősítőknek kisebb szerepe lenne az országok hitelképességének megállapításában, Klinz jelentése viszont csak arra tesz javaslatot, hogy a hitelminősítés folyamata legyen átlátható. 20110526FCS20303 - 4/19
Fókusz Klinz azonban hozzáteszi, hogy a vállalati- és az államadósságok esetében nem történtek olyan hibás minősítések, mint a pénzügyi termékek esetén. „Ugyanakkor egyetértek azzal, hogy a leminősítések Görögország és Spanyolország esetében túl későn történtek, és nem segítettek megnyugtatni a piacokat" - tette hozzá a képviselő.
20110526FCS20303 - 5/19
Fókusz A GDP�n innen és túl – létezhet-e átfogó gazdasági mutató? A bruttó hazai termék, azaz a GDP az 1930-as évek óta bevett gazdasági mérőszám, amely egy adott területen egy adott időszakban előállított gazdasági teljesítményt méri. Bár gyakran az általános gazdasági fejlettség mutatójának is tekintik, a GDP nem veszi figyelembe például a gazdasági fejlődés környezetvédelmi és társadalmi aspektusait és hatásait. Kedden szavaz a Parlament arról a jelentésről, amely új szempontok bevezetését javasolja a gazdasági teljesítmény méréséhez. A jelentés szerzőjét, Anna Rosbach dán, konzervatív�reformer képviselőt kérdeztük a szavazás előtt. A GDP már csaknem nyolcvan éve a makrogazdasági teljesítmény mérőszáma. Mi a baj vele, miért nem elégséges önmagában most már? A GDP önmagában azért elégtelen mérőszám, mert több szempontot figyelmen kívül hagy. Vegyük például a nyersanyagban gazdag afrikai országok példáját! Hiába vannak gazdag gyémánt� és aranyérclelőhelyeik, az ott élő emberek nyomorban élnek. A GDP tekintetében viszont nem állnak rosszul ezek az országok, mert a kormány sok bevételhez jut a nyersanyagok eladásából, a lakosság viszont ebből semmit sem lát. Ezért lehet félrevezető önmagában a GDP. A jelentésben további gazdasági mutatók kidolgozását javasolja. Milyen tényezőket kéne ezeknek a mutatóknak figyelembe venniük? Olyan mutatókra van szükség, amelyek figyelembe veszik, hogy milyen színvonalú az oktatás egy adott országban, milyenek a munkalehetőségek, mennyit ér az ott élő emberek pénze, milyen az egészségügy, milyen esélyeik vannak a lakosoknak idős korban a minőségi életre. De ez csak az én véleményem. Ezek az elképzelések nem szerepelnek a jelentésben, mert jelenleg a kompromisszum alapjainak a megteremtése a cél. Ha elfogadják a jelentést, az Európai Bizottságtól azt kérjük, hogy dolgozzon ki konkrét javaslatokat a mutatókról. Olyan mutatókra van szükség, amelyet az Eurostat is mérni tud, és amelyek változását évről évre figyelemmel lehet követni. Mikorra születhetnek meg ezek az új mutatók? Remélem, hogy minél hamarabb, mert szükség van rájuk. Franciaországban és az Egyesült Királyságban is téma már ez a kérdés, EU-n kívüli országok is foglalkoznak vele. Az EU egy kicsit későn kapcsolt, ezért minél hamarabb cselekedni kell.
20110526FCS20303 - 6/19
Fókusz Plenáris nyitány: tadzsik elnök és történelmi megemlékezések A strasbourgi plenáris ülés megnyitóján a Parlament elnöke először Emomali Rahmon tádzsik elnököt üdvözölte, aki hivatalos látogatást tett az Európai Parlamentben. Ezután két évfordulóra emlékeztetett: 22 éve rendezték az első valamennyire szabadnak mondható választást Lengyelországban, de pont ennyi ideje történt Kínában a Tienanmen téri vérengzés is. Az elnök a szovjet seregek kitelepítéseiről is megemlékezett, melyeket 1941-ben hajtottak végre a balti államokban. Rahmon elnökkel a kétoldalú kapcsolatokról és a Tádzsikisztánban szükséges reformokról tárgyaltak - számolt be Buzek elnök a plenárisnak. Az 1989. június 4-ei Tienanmen téri tüntetések vérbefojtását Buzek elnök élesen elítélte, miközben arra emlékeztetett, hogy ugyanazon a napon Lengyelországban tartották Közép-Kelet Európa első részben szabad választását, mely a demokratikus ellenzék elsöprő győzelmével zárult. A balti államok kitelepítésének 70. évfordulója Egy rövid vita során a Parlament azokról a kitelepítésekről emlékezett meg, melyeket hetven éve hajtottak végre a szovjet hatóságok az 1940-ben elfoglalt balti államokban. Buzek elnök szerint a deportálások célja „az észt, lett és litván kulturális és politikai elitjének az eltávolítása" volt. A több százezer áldozat emlékének megőrzése közös kötelességünk, mondta. A balti államok polgárainak szenvedése viszont erőt adott nekik, hogy, fél évszázaddal később kiküzdjék saját függetlenségüket, és visszatérjenek egy egyesült Európába, tette hozzá. Két képviselő frakciót váltott A brit David Campbell-Bannerman az EFD frakcióból a konzervatívokhoz (ECR) távozott, míg a görög Theodoros Skylakakis a néppárti frakcióból nyergelt át a liberálisokhoz.
20110526FCS20303 - 7/19
Fókusz Euró az utakon - módosítaná a készpénzszállítás szabályait az EP Az euróból forgalomban lévő készpénz képviseli a legnagyobb értéket a világon a forgalomban lévő valuták közül. Egyik országból a másikba viszont csak kevés eurót szállítanak az euróövezetben, mivel tagállamonként eltérnek a pénzszállításra vonatkozó szabályok. A Parlament kedden szavaz az Európai Bizottság javaslatáról, amely megkönnyítené a készpénz határon átnyúló szállítását. Az EU 17 tagállamában több mint 330 millióan használják fizetőeszközként az eurót. A forgalomban levő készpénz megoszlása viszont egyenlőtlen és ezért előfordulhat, hogy helyenként nincs elég elérhető készpénz a forgalomban. Ezt elvileg könnyen lehetne orvosolni a készpénzszállítással. A gyakorlatban viszont az eltérő tagállami készpénzszállítási szabályok miatt ez sokszor igen bonyolult. A bankjegyeket mindig biztonsági konténerekben szállítják, amelyhez a szállítás során még a biztonsági személyzet sem férhet hozzá. Ha valaki mégis erővel próbálja kinyitni a konténert, a bankjegyek automatikusan festékkel szennyeződnek vagy megsemmisülnek. Eltérőek viszont az előírások például a tekintetben, hogy a pénzszállító személyzet viselhet�e fegyvert, és nincs egységes szabályozás a pénzszállító járművek kötelező biztonsági felszereléséről sem. A pénzügyi válság idején még inkább kiütközött, hogy mennyire fontos kérdésről van szó. Mivel egyre többen tartottak attól, hogy csődbe jutnak a bankok, megnőtt a készpénz iránti igény. Az Európai Központi Bank adatai szerint 2002 februárja és 2010 decembere között 240%-kal nőtt a készpénzforgalom euróban. Most azért módosítanák a készpénzszállításra vonatkozó szabályokat, hogy gondoskodni lehessen arról, hogy mindig, mindenhol megfelelő euró legyen érhető. „Közös a valutánk, ezért az eurózónán belül könnyen kell forognia” - mondta Sophie Aucoine (francia, néppárti), a téma jelentéstevője. A jelentésről kedden szavaz a Parlament plenárisa.
20110526FCS20303 - 8/19
Fókusz Kritizálták a képviselők az E.coli járványra adott válaszokat Először a spanyol uborkára, majd a babcsírára gyanakodtak, de mindkét feltételezés hamisnak bizonyult, így továbbra sem tudni, hogy mi okozza az elsősorban Németországban terjedő hasmenésjárványt. Az immár hetek óta folyamatosan megbetegedéseket okozó E.coli járvány eddig már több mint húsz halálos áldozatot követelt és több mint kétezer megbetegedést okozott. Kedden délelőtt az egészségüggyel is foglalkozó európai biztos részvételével rendeztek vitát az Európai Parlamentben a járvány kezeléséről. A képviselők több kérdés kapcsán is kritikát fogalmaztak meg. Szerintük a jövőben jobban össze kell hangolni az ilyenkor szükséges tennivalókat, kötelezővé kell tenni az élelmiszerek címkézését, a fogyasztóknak pedig mindig pontosan tudniuk kell, hogy melyik termék honnan származik. Szóba került a valótlan híresztelések miatt jelentős anyagi kárt elszenvedő gyümölcs- és zöldségtermesztők kártérítése is. Hiányos koordináció, rossz kommunikáció John Dalli, az egészségügyért is felelős európai biztos szerint a Bizottság minden rendelkezésre álló csatornát kihasznált a válság kezelésére, az egészségügyi és élelmiszerbiztonsági hatóságok napi kapcsolatban voltak egymással. A biztos elmondta, hogy csökkenteni kell a megalapozatlan félelmet, és arra kérte a tagállamokat, hogy ne vonjanak le idő előtt olyan következtetéseket, amelyeknek nincs tudományos alapjuk. Peter Liese (német, néppárti) szerint figyelmeztetni kell az embereket akkor, amikor egészségügyi veszélynek vannak kitéve, de szerinte ebben az esetben elhamarkodottan tájékoztatták a közvéleményt. Corinne Lepage (liberális, francia) szerint viszont mindig szem előtt kell tartani az elővigyázatosság elvét. „Az emberi élet fontosabbak a gazdasági szempontoknál” - mondta. James Nicholson (brit, konzervatív�reformer) szerint az EU-nak képesnek kell lennie arra, hogy kezelni tudjon egy ilyen helyzetet. A brit képviselő arra kérte a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki egy olyan stratégiát, amellyel a jövőben kivédhető egy hasonló helyzet. Rebecca Harms (német, zöldpárti) elmondta, hogy sem Németország, sem az EU nem volt felkészülve egy ilyen járványra. Szerinte az Egyesült Államokról kell példát venni, hogy hogyan kell egy ilyen helyzetet kezelni és koordinálni. „Kommunikációs problémák voltak a laboratóriumok és a miniszterek között” - tette hozzá. A képviselő egy olyan központi uniós szerv létrehozását is javasolta, amely ilyen esetkben riadóztatna. Sabine Wils (német, baloldali) is osztotta a koordinációval kapcsolatos negatív véleményt. „Németországnak regionális és országos szinten sem sikerült kezelnie a válságot, a teljes zavar pedig tragikus következményekkel járt” - mondta. {}Tudni kell, hogy mi kerül az asztalra A képviselők a vita során próbáltak tágabb összefüggésbe is helyezni a járványt. Több képviselő is arra hívta fel a figyelmet, hogy ismét foglalkozni kell az antibiotikumokkal szemben kialakult rezisztenciával a mezőgazdasági termelés kapcsán. Az ugyanis az egyik oka lehet annak, hogy egyáltalán felütötte a fejét egy ilyen járvány. Ezzel kapcsolódva az élelmiszerbiztonságra is nagyobb figyelmet fordítana a Parlament. Linda McAvan (brti, szocialista) szerint abszurd, hogy a zöldségfogyasztás halálos áldozatokat szed. A képviselő az antibiotikumok mezőgazdasági felhasználásával és az élelmiszerek származásának nyomon követhetőségével kapcsolatban vár előrelépést. Megjegyezte, hogy a Tanács nem képviseltette magát a vitán és emellett ellenzi az élelmiszercímkézéssel kapcsolatos intézkedéseket is. Szóba került az is, hogy a később valótlannak bizonyuló híresztelések miatt a gazdák jelentős károkat szenvedtek el. Dalli szerint az, hogy Oroszország betiltotta az európai zöldségek behozatalát, nincs arányban a kialakult helyzettel, mivel a járvány eddig elsősorban Hamburg környékére koncentrálódik.
20110526FCS20303 - 9/19
Fókusz Francisco Sosa Wagner (független, spanyol) uborkával a kezében beszélt. A képviselő szerint az uborkatermelőket kártérítés illeti meg az elszenvedett károkért, és minél előbb vissza kell állítani a fogyasztók bizalmát. Kedden a mezőgazdasági miniszterek Luxemburgban rendkívüli ülést tartanak, ahol többek között az E.coli járvány mezőgazdaságra tett pénzügyi hatásairól és az érintett gazdák helyzetéről lesz szó.
20110526FCS20303 - 10/19
Fókusz Túl gyakran adják ki az európai elfogatóparancsot Az európai elfogatóparancs túl gyakori és sokszor indokolatlan használatával kapcsolatban tesznek fel kérdéseket szerdán a képviselők az Európai Bizottság és a Tanács képviselőinek. Az elfogatóparancs célja, hogy megkönnyítse a súlyos bűncselekménnyel vádolt személyek uniós tagországok közötti kiadatását, de sokszor jelentéktelen bűncselekmények esetén is kiadják az elfogatóparancsot. Az európai elfogatóparancsot 2004-ben vezették be, miután a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően az Európai Bizottság javasolta létrehozását. Az európai elfogatóparancs lehetővé teszi a terrorcselekményekkel vagy súlyos bűncselekmények elkövetésével meggyanúsított személyek kiadatásának felgyorsítását. Ugyanakkor tagállamonként eltérő lehet a súlyos bűncselekmény fogalmának meghatározása. Az európai elfogatóparancs lehetővé teszi a tagállamok hatóságainak, hogy a gyanúsítottak kiadatását kérhessék az EU egész területén, függetlenül a gyanúsított származási országától. Olyan esetekben is élhetnek az elfogatóparanccsal, amikor a szóban forgó bűncselekmény nem számít bűncselekménynek abban a tagállamban, ahonnan az elkövető származik, vagy ott, ahol letartóztatják. 2004 és 2010 között több mint 70 ezer ilyen elfogatóparancsot adtak ki, és több mint 12 ezret végre is hajtottak. Az európai elfogatóparancs egy évről 16 napra rövidítette az EUn belüli kiadatási eljárás hosszát, amennyiben a gyanúsított is beleegyezett a kiadatásba. Egyéb esetekben 50 napra csökkent ez az időtartam. A legtöbb elfogatóparancsot, 4884-et Lengyelország adta ki, majd Németország (2433), Románia (1900), Franciaország (1240), Magyarország (1038) és Hollandia (530) következett a sorban. Julian Assange, a Wikileaks alapítója minden bizonnyal a legismertebb személy, akivel szemben ilyen elfogatóparancsot adtak ki, de sikeresen alkalmazták terrorcselekmények elkövetésével gyanúsítottak, fegyveres rablók és drogcsempészek esetében is. Sok esetben azonban jelentéktelen bűncselekmények, például bicikli- és malaclopás, illetve 0,45 grammnyi cannabis birtoklása esetén is kiadták, annak ellenére, hogy az eljárás 25 ezer euróba kerül. A tagállamok és a Bizottság szerint ezek az esetek aláássák az elfogatóparancs hitelességét. Szerdán a Tanács és a Bizottság képviselőit kérdezik a képviselők arról, hogy miért használják sokszor indokolatlan esetben is az európai elfogatóparancsot. A börtönkörülmények állapota, a vádlottak jogi képviselete, és az elfogatóparancs elleni fellebbezés lehetőségének a hiánya is várhatóan vita tárgyát képezi majd.
20110526FCS20303 - 11/19
Fókusz A szennyező fizet elve érvényesül a közúti fuvarozás esetén is Az Euromatrica irányelv módosítása lehetővé teszi, hogy a nehéz tehergépjárműveknek az úthasználat mellett az általuk okozott zaj- és légszennyezésért is fizetni kelljen. A Parlament által kedden elfogadott irányelv szerint az ebből befolyó pénzt a közlekedési rendszerek fejlesztésére és környezetvédelemre kellene fordítani. A plenáris vitán Said El Khadraoui (szocialista, belga), a téma jelentéstevője elmondta, hogy a megállapodás fontos állomásnak számít az európai közlekedéspolitika jövője szempontjából, mivel a tagállamoknak most először lesz lehetőségük arra, hogy a közlekedéssel kapcsolatban felmerülő külső költségek fedezésére is díjat vessenek ki. Kilométerenként átlagban 3–4 eurócenttel növekedhetnek a fuvarozók költségei azzal, hogy a nehézgépjárművek által okozott zaj- és levegőszennyezésért, illetve a közúti infrastruktúra használatért is fizetni kell a jövőben. Huszonkét tagállam, köztük Magyarország is, már eddig is szedett valamilyen úthasználati díjat a nehézgépjárművek után, amelynek mértéke a díj típusától függően kilométerenként 15–25 eurócent volt. Az új díjak kivetése a tagállamok számára nem kötelező, arról maguk döntenek, a zaj- és légszennyezés után kivetett díjat viszont egy közös módszer alapján kell kiszámítaniuk. Az új szabályok a transzeurópai közlekedési hálózatokon (TEN�T) túl az autópályák használatára is vonatkoznak, és a 3,5 tonnánál nehezebb tehergépjárműveket érintik. A tagállamok legfeljebb 12 tonnáig mentességet adhatnak a tehergépjárműveknek a díj fizetése alól, döntésüket viszont meg kell indokolni és arról az Európai Bizottságot is tájékoztatni kell. A tagállamok vállalják, hogy a díjból befolyó összeg 15%�át a TEN�T hálózatok fejlesztésére fordítják. A fennmaradó összeget a környezetterhelés csökkentésére és a közlekedési rendszerek fenntartható fejlesztésére költhetik. Az átláthatóság érdekében a tagállamoknak rendszeresen be kell számolniuk az Európai Bizottságnak arról, hogy milyen díjakat vetettek ki és mire használták az azokból befolyó összeget. A környezetbarát járművek után kevesebbet kell fizetni A legkevésbé szennyező tehergépjárművek (EURO V osztályba tartozók) 2014. január 1jéig mentességet élveznek a légszennyezés után fizetendő díjak fizetése alól. A mentesség 2018. január 1-jéig érvényes az EURO VI osztályba tartozó járművek esetén. A szennyezés által jobban érintett, illetve a hegyi térségekben a leginkább szennyező teherautók (EURO 0-tól az EURO II kategóriáig) esetén a jelenlegi szabályokhoz hasonlóan 25%-kal nagyobb díjat lehet beszedni. Ezt a szabályt 2015. január 1-jétől kiterjeszthetik az EURO III kategóriájú járművekre is. A zökkenőmentes közúti szállítás biztosítása érdekében csúcsidőben a díjakat 175%-kal meg lehet emelni, cserébe viszont csúcsidőn kívül csökkennének a díjak. Annak érdekében, hogy a fuvarozók pontosan ki tudják számolni költségeiket és meg tudják tervezni a szállítási útvonalat, az Európai Bizottság összefoglaló táblázatot készít a tagállamokban fizetendő különböző díjakról. A jelentést 505 igen, 141 nem és 17 tartózkodó szavazattal fogadta el a Parlament. Az új szabályokat formálisan még az uniós tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk. A szabályok az EU Hivatalos Lapjában való megjelenés után három hónappal lépnek hatályba. Eljárás: együttdöntés, második olvasat
20110526FCS20303 - 12/19
Fókusz Szigorúbban lépne fel a Parlament a hamis cégnyilvántartásokkal szemben 2003 óta több mint négyszáz panasz érkezett az Európai Parlament petíciós bizottságához olyan hamis cégkatalógusokkal, arany oldalakkal kapcsolatban, amelyeket ingyenes hirdetési lehetőségként kínáltak fantomcégek, majd több ezer eurót csaltak ki a tőrbe csalt cégektől. Csütörtökön a képviselők ismét azt kérdezik az Európai Bizottságtól, hogy mit tesz azért, hogy véget vessen ennek a gyakorlatnak. Több ezer, elsősorban kisebb cég, civilszervezet, könyvtár, de még iskolák is pórul jártak az elmúlt években, amikor valójában nem is létező cégek ingyenes hirdetési lehetőséget kínáltak nekik különböző cégnyilvántartásokban. Díjmentes szolgáltatásról azonban szó sem volt: a cégekkel olyan kétes szerződéseket írattak alá, amelyek alapján később több ezer eurót tudtak kikényszeríteni. A hamis cégnyilvántartásokat kiadó cégek általában egy más tagállamban jegyeztették be magukat, mint ahol az általuk megtévesztett vállalkozások voltak bejegyezve, ezért a kis cégek csak drágán és nagy nehézségek árán élhettek jogorvoslattal, már ha volt erre forrásuk. A képviselők arra kérik az Európai Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy a tagállamok végrehajtják azt a 2006-os uniós irányelvet, amely a félrevezető hirdetésekre vonatkozik. A képviselők azt is szeretnék, hogy a Bizottság hozzon olyan szabályokat, amelyek elítélik a cégnyilvántartást készítő cégek félrevezető gyakorlatait.
20110526FCS20303 - 13/19
Fókusz Az EP szerint Bulgária és Románia felkészült a schengeni tagságra A Parlament szerdán úgy ítélte meg, hogy Bulgária és Románia készen áll a belső határok nélküli schengeni övezethez való csatlakozásra, mivel teljesítetik a tagság feltételeit. A képviselők viszont a jövőben is tájékoztatást várnak azokról a további intézkedésekről, amelyeket a bolgár–török–görög határon kell foganatosítani annak érdekében, hogy kezelni lehessen a megnövekedő migrációs nyomást. Figyelembe véve azt az előrelépést, amelyet a két tagállam a schengeni övezethez való csatlakozás érdekében tett, valamint értékelve a helyszínen járt szakértők megállapításait, a Parlament úgy véli, hogy bár néhány kérdéssel kapcsolatban továbbra is rendszeres jelentésre és figyelemre lesz szükség, azok nem akadályozhatják meg azt, hogy Bulgária és Románia a schengeni övezet teljes jogú tagjává váljon. A Parlament véleményét megkapják az uniós belügyminiszterek is, akik holnap üléseznek Luxembourgban. A téma jelentéstevője, Carlos Coelho néppárti, portugál képviselő a parlamenti vitán elmondta: „Bulgária és Románia csatlakozhat a schengeni övezethez, és remélem, hogy a Tanács is hasonló álláspontot képvisel majd, amint megkapja pozitív véleményünket. Románia és Bulgária polgárai teljes jogú uniós polgárok, nem szabad, hogy populista szólamok túszai legyenek.” Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke így kommentálta a Parlament döntését: „Schengen az EU egyik legnagyszerűbb vívmánya. Nem szabad, hogy meggondolatlan döntéshozatallal leromboljuk. A schengeni övezet a külső határok ellenőrzését a lehető legmagasabb szinten valósítja meg. Románia és Bulgária teljesíti az ezzel kapcsolatos elvárásokat, ezért nem szabad késleltetni csatlakozásukat. Arra kérem a Tanácsot, hogy vegye figyelembe a Parlament nagy többséggel elfogadott véleményét.” Figyelni kell a bolgár–török–görög határszakaszra Carlos Coelho elmondta, hogy a bolgár–török–görög határszakasz az illegális bevándorlás szempontjából az EU külső határának legérzékenyebb pontja. Ezért Bulgáriának néhány további intézkedést kell tennie. Többek között ki kell dolgoznia egy, a schengeni csatlakozáskor végrehajtandó speciális cselekvési tervet, és közös forgatókönyvet kell kidolgoznia Görögországgal és Törökországgal, hogy szükség esetén kezelni tudják a növekvő migrációs nyomást. A képviselők elfogadtak egy módosítást is, amely arra kéri az érintett tagállamokat, hogy az Európai Parlamentet és a Tanácsot írásban tájékoztassák a tagságról szóló döntés hatályba lépését követő hat hónapban mindennemű hiányosságról és a szükséges további intézkedések végrehajtásáról. Következő lépések Mielőtt a Tanács dönt egy tagállam schengeni csatlakozásáról, ellenőrizni kell, hogy az új tagok teljesítik-e az összes követelményt: képesek�e a szárazföldi, tengeri és légi határok ellenőrzésére, vízumok kiadására, megfelelő-e a rendőrségi együttműködés, felkészültek-e a schengeni információs rendszer alkalmazására. A döntés előtt a Tanács a Parlament véleményét is kikéri. A Parlament véleményét, 487 igen, 77 nem szavazat és 29 tartózkodás mellett fogadták el, és továbbítják a tagállamok belügyminisztereit tömörítő Belügyi Tanácsnak, amely június 9– 10-i luxembourgi ülésén foglalkozik a témával. A két ország schengeni csatlakozásáról a schengeni övezetbe tartozó tagállamoknak egyhangúlag kell dönteniük.
20110526FCS20303 - 14/19
Fókusz 2014–2020-as uniós költségvetés: befagyasztás csak programok lemondásának árán A Parlament egyértelmű felhívást intéz azokhoz a tagállamokhoz, akik a következő, 2014–2020-as uniós költségvetési szintet a 2013-as szinten akarják befagyasztani: azt kérik, hogy ezek a tagállamok egyértelműen nyilatkozzanak, mely uniós programokat vagy projekteket vetnék el. A Parlament ugyanis meg van győződve arról, hogy a már jelenleg betervezett kiadások és kötelezettségvállalások legalább 5%-os költségvetési emelést vonnak maguk után. „Véget kell vetnünk annak a rossz szokásnak, hogy politikailag elkötelezzük magunkat, majd a szükséges forrásokat nem biztosítjuk. Az uniós költségvetés csökkentése nem egy járható út azok számára, akik egy versenyképes Európában hiszünk," mondta Salvador Garriga Polledo, portugál, néppárti jelentéstevő szavazás után. A Parlament pénzügyi és gazdasági válsággal foglalkozó különbizottságának jelentését 468 igen, 134 nem és 54 tartózkodó szavazattal fogadta el ma a plenáris ülés, a Tanáccsal való egyeztetés a következő többéves keretről a hetekben indul majd meg. „A többéves keretnek az EU 2020 stratégiában meghatározott prioritásokat kell tükröznie. Nem kitalált okokból szorgalmazzuk a keret növelését, hanem mert egy reális, megvalósítható költségvetést szeretnénk," tette hozzá Jutta Haug német szocialista képviselő, a különbizottság elnöke. A képviselők szerint nem életképes a következő hosszú távú költségvetés 2013-as kiadások szintjén való befagyasztása. A Parlament egy legalább 5%-os növekedést szorgalmaz, ami az Unió össz-bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,11%-át tenné ki (a 2013-as évre ez 1,06%-ra rúg). A Parlament arra szólítja fel a növekedést ellenző a tagállamokat, hogy egyértelműen határozzák meg azokat a területeket, ahol uniós programokat vetnének el a költségvetés csökkentése érdekében. A kiadáscsökkentési tervek a már betervezett kutatásra és innovációra, infrastruktúra-fejlesztésre, EU-bővítésre és külpolitikai célokra fordított forrásokat veszélyeztetik különösen. A regionális politikára (tehát a kohéziós és strukturális alapokra), valamint a mezőgazdasági politikára áldozott költségeket a jelen szinten kell tartani, áll a jelentésben. A Parlament azt is javasolja, hogy a Bizottság hozzon létre egy átmeneti kategóriát azoknak a térségeknek a részére, melyeknek az egy főre jutó GDP-je az uniós átlag 75%-a és 90%-a között mozog, hogy fejlődésükhöz nagyobb biztonságot kapjanak. A képviselők az energetikai infrastruktúrafejlesztésre több pénzt fordítanának, míg az Unió adminisztrációs költségeit szerintük le lehetne faragni, például azzal, ha a Parlamentnek csak egy székhelye lenne. Saját forrásokat igen, visszatérítéseket nem A képviselők kritizálják a jelenlegi finanszírozási rendszert, amiért az szinte kizárólag tagállami hozzájárulásokból tevődik össze, és túl bonyolulttá vált. A Lisszaboni Szerződés szerint „a költségvetést teljes egészében saját forrásokból kell finanszírozni,” emlékeztet a Parlament, és emiatt a valódi saját uniós források bevezetését szorgalmazza. Az EP szerint a jelenlegi rendszer aránytalan hangsúlyt fektet a tagállamok közötti nettó egyenlegekre, és ezáltal ellentmond az európai uniós szolidaritás elvének, gyengíti a közös európai érdeket és nagymértékben figyelmen kívül hagyja az európai hozzáadott értéket. A jelentés szerint egy valódi saját forrásokból finanszírozott költségvetés igazságosabb, átláthatóbb, egyszerűbb és méltányosabb lenne, anélkül, hogy az európai polgárok számára külön adóterheket jelentene. A képviselők továbbá mindennemű engedmény, kivétel és kiigazítási mechanizmus megszüntetését követelik, melyek a jelenlegi rendszerben elburjánzottak. Rugalmasság
20110526FCS20303 - 15/19
Fókusz A jelenlegi többéves keret egyik kirívó problémája, hogy kevés rugalmasságot enged az egyes évi költségvetések meghatározásában: váratlan események esetén nagyon nehéz forrásokat átcsoportosítani. A képviselők emiatt egy „globális tartalék" felállítását szorgalmazzák, ami az éves költségvetések fel nem használt tartalékaiból és el nem költött forrásaiból tevődne össze. Ezeket az el nem költött forrásokat az eddigi rendszer szerint a tagállamoknak utalták vissza. Következő lépések A Parlament az első uniós intézmény, mely véleményt nyilvánított a többéves pénzügyi kerettel kapcsolatban. Június 29-én mutatja be a Bizottság a saját javaslatait: egyet a többéves keretről, egyet pedig az Unió saját forrásairól. A Tanáccsal való egyeztetések csak ezután kezdődnek meg. A jelenlegi többéves keret 2013 végén jár le.
20110526FCS20303 - 16/19
Fókusz Vita az atomerőművek stressztesztjéről Az EU-ban található mind a 143 atomerőmű biztonságát felülvizsgálják június 1�jétől. Erről márciusban döntött az Európai Unió a fukushimai nukleáris katasztrófát követően. A vizsgálatok során azt kell megállapítani, hogy az atomerőművek mennyire képesek ellenállni egy földrengésnek, áradásnak vagy terrortámadásnak. Az Európai Bizottság csütörtökön ismerteti a képviselőkkel a vizsgálat pontos kritériumait. A képviselőket még ez előtt kérdeztük arról, hogy mit várnak a biztonsági vizsgálatoktól. Szigorú feltételek kellenek Az általunk megkérdezett képviselők nem értettek egyet azzal kapcsolatban, hogy a vizsgálatok elég szigorúak lesznek-e. Herbert Reul (német, néppárti), az ipari szakbizottság elnöke szerint mindenképpen: „A vizsgálatok egy esetleges légi szerencsétlenség esetén is megvizsgálják a kockázatokat, míg a terrorveszély felmérésével egy külön munkacsoport foglalkozik majd. Az számít igazából, hogy a teszteket hogyan végzik majd el a gyakorlatban.” A környezetvédelmi szakbizottság elnöke, Jo Leinen (német, szocialista) szerint jó ötlet, hogy a stressztesztek során számolnak a természeti katasztrófák és az emberi mulasztás eshetőségével is, „de az olyan fontos területek, mint a terror- vagy számítógépes támadások eshetőségének figyelmen kívül hagyása gyengíti a teszteket”. Giles Chichester brit, konzervatív képviselő óva intett a túlzott pesszimizmustól. Szerinte földrajzi okokból nem valószínű, hogy a Japánban történthez hasonló földrengésre kerüljön sor Európában. A vizsgálat módszereit kritizálta viszont Lena Ek svéd, liberális képviselő, aki a javasolt biztonsági vizsgálatot túl gyengének tartja, és szerinte nem biztosított a vizsgálatok függetlensége és átláthatósága. Rebecca Harms német képviselő szerint a legnagyobb probléma az, hogy a tesztek önkéntesek. „A tagállamok döntik el, hogy mely erőművekre terjesztik ki a vizsgálatot és azt, hogy részt vesznek-e a vizsgálatban. A teszteknek nem szabad figyelmen kívül hagyniuk, hogy az egyre öregebb uniós erőműveknek milyen hiányosságaik vannak.” A képviselő szerint a vizsgálatok során foglalkozni kell az atomhulladékok ártalmatlanításának kérdésével is. Niki Tzavela görög, szabadság�demokrácia párti képviselő szerint nem az ellenőrzés feltételeiról kell vitatkozni. „Fukushima után tudjuk, hogy a nukleáris technológia veszélyes és kiszámíthatatlan. Európában el kell kezdenünk fokozatosan kivonni a nukleáris technológiát.” Hasonlóan vélekedett Sabine Wils baloldali képviselő is: „Csak az az atomerőmű biztonságos, amelyet már bezártak.” Ha egy erőmű megbukik a teszten... A Bizottság azt javasolta, hogy amennyiben egy atomerőmű nem megy át a vizsgán, akkor be kell zárni, de erről az adott ország dönthetne. A képviselők véleménye ezzel kapcsolatban is megoszlott. Jo Leinen támogatja az atomerőművek bezárását, vagy legalábbis a technológiai megújításukat. Herbert Reul szerint viszont először az atomerőművek modernizálását kell megfontolni. „Amennyiben ez nem lehetséges, vagy gazdaságilag nem éri meg az üzemeltetőnek, akkor kell az állandó bezárásról dönteni.” Giles Chichester szerint a nukleáris szabályozó hatóságok feladata lenne minden tagállamban dönteni a vizsgán megbukó erőművek sorsáról. Atomerőművek az EU szomszédságában
20110526FCS20303 - 17/19
Fókusz A Bizottság az EU-val szomszédos országokban található erőművek biztonságát is felülvizsgálná. Elsősorban a svájci, az orosz, az ukrán és az örmény erőművekről van szó. Több EP�képviselő is egyetértett abban, hogy fontos, hogy a vizsgálat ezekre az országokra is kiterjedjen, mivel egy atombaleset esetén a sugárzás nem ismer határokat.
20110526FCS20303 - 18/19
Fókusz A Parlament elvárásai az EU–orosz csúccsal kapcsolatban A mai EU–orosz csúcs alkalmából a Parlament egyenes üzenetet küldött a tárgyalófeleknek: a képviselők támogatnák az újabb kereskedelmi, vízumügyi és együttműködési megállapodásokat, de csak abban az esetben, ha Moszkva az alapvető emberi jogokat tiszteletben tartja. Ezért véget kell vetni a politikai motivációkon alapuló bírósági döntéseknek, a sajtószabadság korlátozásának, a melegfelvonulások betiltásának és a grúziai területek megszállásának. Az Unió és Oroszország között fennálló gazdasági, energetikai és politikai egymásrautaltságot szem előtt tartva a képviselők remélik, hogy a mai, Nyizsnyij Novgorodban tartott csúcstalálkozó folyamán előrelépés történik a partnerségi és együttműködési egyezmény tárgyalásában. A vízumkényszer eltörlését célba vevő tervek és Oroszország Világkereskedelmi Szervezethez (WTO) való csatlakozása terén is haladást vár a Parlament. Egyes kereskedelmi és emberi jogi kérdéseket viszont szem előtt kell tartani, vélik a képviselők, akik ma egy állásfoglalást fogadtak el a témában. Ellenzéki politikusok elhallgattatása, bírósági korrupció A Parlament elítélte a politikailag motivált bírósági határozatok gyakorlatát, és a politikai beavatkozást a Mihail Hodorovszkij ellen folyó per során. Az állásfoglalás Szergej Magnyickij bebörtönzésének és halálának kivizsgálását, és a decemberi parlamenti választásokon az ellenzéki pártok regisztrációját megnehezítő akadályok felszámolását is követeli. A képviselők a sajtószabadság és gyülekezési szabadság csorbulását is aggodalommal kísérik, mint például az immár hatodik éve ismétlődő döntést, miszerint Moszkvában nem engedélyeznek melegfelvonulást. Vízumpolitika és a grúziai konfliktus A frakciók üdvözlik a nemrég megszületett, kölcsönös vízumkényszer megszüntetését megcélzó menetrendet, mely szerintük fokozatosan és gyakorlati előrelépésekre építve kell, hogy haladjon. A Parlament felhívja az Unió külügyi főképviselőjét és a Bizottságot, hogy győzzék meg Oroszországot, hogy ne adjon ki útleveleket a szomszédos országok megszállt tartományainak, Dél-Oszétia és Abházia lakóinak. Az utóbbi helyzettel kapcsolatban a képviselők Oroszországot az aláírt megállapodások betartására, csapatainak a megszállt területekről való kivonására szólítják fel. Energiapolitika: kerüljünk el egy második Fukushimát „A természeti erőforrásokkal való ellátást nem szabad politikai eszközként használni" mondja ki az állásfoglalás, mely a gázellátás terén egy kiegyensúlyozott háromoldalú megoldást szorgalmaz Oroszország, Ukrajna és az Unió között. A Parlament a csúcstalálkozótól egy közös elkötelezést vár az atomerőművek erőteljes stressztesztje és a kibővített nemzetközi együttműködés mellett, a Fukushimához hasonló válsághelyzetek elkerülése végett. WTO-tagság Végezetül a képviselők azt remélik, hogy a csúcstalálkozón megoldódnak azok a kérdések, melyek Oroszország WTO tagságának útjában állnak: ilyen Oroszország importtilalma az uniós zöldségekre, és az orosz–kazah–fehérorosz vámunió, mely az uniós termékek számára magasabb vámokhoz vezetett.
20110526FCS20303 - 19/19
