Szám: 09/2/1110-6/2014/PL KIR HAT. Tárgy:
Gróf Tisza István Kórház tűzvédelmi bírság ügye
HATÁROZAT A Gróf Tisza István Kórházat (4100 Berettyóújfalu, Orbán Balázs tér 1.) a 2014. október 30-án a 4100 Berettyóújfalu, Orbán Balázs tér 1. szám alatti Gróf Tisza István Kórház területén keletkezett tűzeset és a tűzesetet követően 2014. november 17-én megtartott tűzvédelmi ellenőrzésen és az eljárás során tapasztaltak miatt, az alábbiakra kötelezem: 1. A létesítmény területén kialakított automatikus tűzjelző berendezés érzékelőinek letakarása csak a szükséges ellensúlyozó intézkedések megtétele után lehetséges. 2. A munkálatok megkezdése előtt a zóna kiiktatásának és visszaállításának körülményeit, annak felelősségi körét, az ellensúlyozó intézkedéseket rögzíteni kell a Tűzvédelmi Szabályzatban, valamint az üzemszünetet a tűzoltósági ügyeletre be kell jelenteni. Határidő: A határozat kézhezvételétől számított 20 napon belül, majd folyamatosan. Valamint, a tűzvédelmi ellenőrzésen és az eljárás során tapasztaltak miatt, 400.000 - azaz négyszázezer forint tűzvédelmi bírság megfizetésére kötelezem. A pénzbírságot a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 1002300200283494-20000002 számú bankszámlájára jelen határozatom jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül fizetheti meg késedelmi pótlék mentesen. A határozat jogerőssé válik, ha ellene nem fellebbeznek és a fellebbezési határidő letelik, illetve a fellebbezés lehetőségéről lemondtak, vagy a fellebbezést visszavonták. A befizetés során az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni a „tűzvédelmi bírság” szöveget, a határozat számát (09/2/1110-6/2014/PL KIR HAT.) és a bírságfizetésre kötelezett nevét. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlékot a teljesítési határidő utolsó napját követő naptól kell felszámítani. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. Határidőben történő önkéntes teljesítés hiányában elrendelem a tűzvédelmi bírság és a késedelmi kamat adók módjára történő behajtását. Felhívom a figyelmét, hogy a tűzvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint a tűzvédelmi bírság kiszabására okot adó szabálytalanság megszüntetésének kötelezettsége alól. Az eljárás során ügyfelet terhelő eljárási költség nem merült fel. A határozat ellen, annak közlésétől számított 15 napon belül, a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgatójához címzett, a hatóságomhoz benyújtandó, 16.000,- Ft értékű illetékbélyeggel ellátott fellebbezéssel lehet élni.
1
Ha a fellebbezésnek megfelelően az elsőfokú hatóság a döntést nem módosítja, vagy nem vonja vissza, a fellebbezésről az annak elbírálására jogosult Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság dönt. A másodfokú döntést hozó hatóság a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. A másodfokú döntést hozó hatóság a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. INDOKOLÁS 2014. október 30-án a járó beteg ellátására szolgáló rendelőintézeti épület I. emeletén tűz keletkezett. A röntgen folyosó belgyógyászat felőli végénél egy kb.: 50 x 50 centiméteres lámpa armatúra égett. A tűz közelében lévő 2/23-as és 2/24-es füstérzékelőre gumikesztyű volt ráhúzva. A fentiek miatt hatóságunk I. fokú hatósági eljárást indított. Az eljárás keretein belül tűzvédelmi célellenőrzést tartottunk a kórház fent említett részén. Az ellenőrzött részéről az ellenőrzésen a meghatalmazással rendelkező …………………………… és …………………………………..vett részt. A meghatalmazottal meghallgatási jegyzőkönyvet vettünk fel, amelyben az alábbiakat nyilatkozta: 2014 márciusában kezdődtek felújítási munkálatok az első emeleti mikrobiológiai laborban. A felújítás során több helyiségből egy nagyobb helyiséget alakítanak ki, amely CT helyiség lesz. Az átalakítás területén lévő tűzjelző érzékelők 2014 márciusa óta letakarásra kerültek, amely a karbantartási naplóban rögzítésre kerültek. A beruházás saját erőből valósult meg, a munkálatokat a kórház (műszaki osztály) dolgozói végezték. A tűzeset helyszínén. a folyosón nem voltak munkálatok, a felújítással érintett helyiségből nyíló folyosó két legközelebbi érzékelőjén volt felhelyezve gumikesztyű, amelyet nem a műszaki osztály dolgozói tettek fel. Az armatúra trafója a felújítási munkálatoktól függetlenül gyulladt ki. Az érzékelő, amelyen a gumikesztyű volt felhelyezve rendesen bejelzett, de mivel ez még a régi 20042005-ben létesített rendszer, az a portaszolgálatra jelzett és onnan telefonáltak a tűzoltóságra. Ezt követően a tűzriadó tervben foglaltaknak megfelelően jártak el. A tűzesetet követően a világítótestet eltávolították, majd a vezetékeket leszigetelték. A rendszer karbantartója a Kontroll-Sec Kft. karbantartója másnap kijött a helyszínre, aki a rendszert átvizsgálta. Az üzemeltetési és karbantartási naplóban külön hely nincs kialakítva a rendkívüli felülvizsgálatoknak és karbantartásoknak, ezért a napló átalakítása folyamatban van. Nincs információm a gumikesztyűt ki rakhatta fel az érzékelőre. A kórház (műszaki osztály) dolgozóinak tűzvédelmi oktatása megtörtént. November végével befejeződnek a munkálatok és a tűzjelző érzékelőkről is levételre kerülnek a védőburkolatok. Az ellenőrzés során az aktuális tűzjelző berendezés üzemeltetési és karbantartási naplójáról fénymásolatot készítettünk. A naplóban nincsenek külön lapok a rendkívüli felülvizsgálat és karbantartás ledokumentálására, így azok rögzítésre sem kerültek. A rendszeres felülvizsgálat és karbantartás alapján 2014.03.13-án bejegyzés került rögzítésre, amelyben a Kontroll-Sec Kft. karbantartója: ……………………. (aki érvényes tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvánnyal rendelkezik) lenyilatkozza a tűz- és hibaátjelző berendezés ellenőrzése során tapasztaltaknál: „A labornál átalakítás folyik, az érzékelők sem letakarva, sem kiiktatva nem lettek. Felém nem jelezték előre”. A rendszeres karbantartási tevékenység leírásánál: „A labornál az átalakításnál az érzékelők kitakarítva, kupakkal ellátva a felújítás idejére.” A napló végében található feljegyzések oldalon ……………………..2014. 07. 28-án bejegyzést tett az alábbiak alapján: „Kérem, javaslom a beépített tűzjelző berendezés üzemeltetési és karbantartási napló
2
rendkívüli felülvizsgálati és karbantartási lap bővítésével, mert az ezekre tett intézkedéseket nincsen hová írnom, jelenleg a feljegyzésekhez írom, de a hely nem elég és nem hivatalos.” Az eljárás során az alábbiakat állapítottam meg: 1./ Az üzemeltetési és karbantartási naplóban a napi ellenőrzések adata az ellenőrzés napjáig folyamatosan vezetve vannak. Az események adatai szintén vezetve vannak. A havonkénti ellenőrzések 2014. november hónapig vezetve vannak. A negyedéves ellenőrzések szintén vezetve van. A rendszeres felülvizsgálat és karbantartás 2014. október hónapban megtörtént. Az ügyfél 2014. november 18-án hiánypótlásként megküldte a tűzesetet követőn készített rendkívüli felülvizsgálat és karbantartás elvégzését igazoló dokumentációt az üzemeltetési és karbantartási naplóból. A kórház Tűzvédelmi Szabályzatának mellékleteként becsatolt tűzveszélyességi osztályba sorolás alapján a vizsgált rendelő, röntgen és labor helyiségek egy tűzszakaszt képeznek, amelyek alapterülete 3127 m². 2./ Hiányosságként állapítom meg, hogy az átalakítás helyszínén az érzékelőket letakarták, valamint a Tűzvédelmi Szabályzatban nincs rögzítve a zóna kiiktatásának és visszaállításának körülményei, annak felelősségi köre, az ellensúlyozó intézkedések, valamint az üzemszünetet a tűzoltósági ügyeletnek nem lett jelezve. A megállapításokkal kapcsolatban az ügyfél meghatalmazottja a helyszínen nyilatkozatot tett, a jegyzőkönyvben leírtakkal egyetért. A munkaterületen kívül található két érzékelőre a műszaki osztály dolgozói nem helyezték el a gumikesztyűket, erre utasítást nem adott. A beépített tűzjelző berendezés üzemeltetési és karbantartási naplónak módosítása, amely már tartalmazza a rendkívüli meghibásodás rögzítésére szükséges oldalakat, folyamatban van. Az eljárás során megállapított hiányosságokkal az alábbiakat sértették meg: A tűz elleni védekezésről, műszaki mentésről és tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. Törvény 18. § (1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek a létesítmények, az építmények, a technológiai rendszerek megvalósításával, üzemeltetésével, fejlesztésével összhangban gondoskodniuk kell a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről. (2) Az (1) bekezdésben felsoroltak kötelesek a) a közvetlen tűzvédelmüket szolgáló – jogszabályban, hatósági határozatban előírt – tűzvédelmi berendezést, készüléket, felszerelést, technikai eszközt állandóan üzemképes állapotban tartani, időszaki ellenőrzésükről, valamint az oltóvíz és egyéb oltóanyagok biztosításáról gondoskodni; A tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet 2. § (1) A Szabályzatot a tűzvédelmi helyzetre kiható változás esetén úgy kell átdolgozni, hogy az naprakész legyen. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX.6.) BM rendelet (továbbiakban OTSZ) 204. § (2) A téves riasztások elkerülése érdekében az érzékelők tűzjellemzőjére hasonlító hatás idejére az adott zóna, vagy zónák kiiktatása, akkor lehetséges, ha a) a kiiktatott zóna csak a téves riasztást okozó hatás helyiségében lévő automatikus érzékelők működését korlátozza, b) a kiiktatott zóna a téves riasztást okozó hatás helyiségében lévő kézi jelzésadók működését nem korlátozza,
3
c) a berendezés műszaki kialakítását ismerő szakemberrel a zóna kiiktatás körülményei egyeztetve vannak, olyan módon, hogy az a létesítéssel, karbantartással, felülvizsgálattal összefüggő jogokat, kötelezettségeket ne sértsen, és d) a zóna kiiktatásának és visszaállításának körülményei, annak felelősségi köre, az ellensúlyozó intézkedések a Tűzvédelmi Szabályzatban rögzítve vannak. (3) A felügyelet kiegészítésére szolgáló tűz- és hibaátjelző berendezés tervszerű (átalakítás, felújítás, bővítés miatt történő) részleges vagy teljes üzemszünetét abban az esetben kell jelezni a tűzoltósági ügyeletnek, ha az meghaladja a 8 óra időtartamot. (4) A bejelentésnek tartalmazza az üzemszünet kezdetét és végét, a védelemből kieső területek leírását (szükség esetén rajzát) és a kockázat ellensúlyozására teendő intézkedéseket, valamint az ennek végrehajtásáért felelős személyek nevét. (5) A felügyelet kiváltására szolgáló tűz- és hibaátjelző berendezés meghibásodásának, tervszerű leállításának idejére felügyeletet kell biztosítani. A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, valamint a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 7. § (1) bekezdése alapján „A tűzvédelmi hatóság az 1. mellékletben megjelölt szabálytalanság esetén az ott rögzített mértékben tűzvédelmi bírságot szabhat ki. Az 1. mellékletben foglalt táblázat 1-8., 12-16. a), 17-18., 20-24., 29., 30. és 36. sorában rögzített szabálytalanságok esetén a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező.” A bírság összegét a következők alapján állapítottam meg: 1. melléklet a 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelethez Tűzvédelmi bírság legkisebb mértéke /Ft/
Tűzvédelmi szabálytalanság
17.
Jogszabály vagy hatóság által előírt beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezés készenlétben tartásának, karbantartásának, felülvizsgálatának hiánya, működésének akadályozása, ha a védett tér 100 000/rendszer a) legfeljebb 100 m2 alapterületű: 200 000/rendszer b) 101-500 m2 alapterületű: c) 500 m2 feletti alapterületű:
400 000/rendszer
Tűzvédelmi bírság legnagyobb mértéke /Ft/
400 000/rendszer 1 000 000/rendszer 2 000 000/rendszer
Ezen tűzvédelmi szabálytalanságért 400.000 Ft-tól – 2.000.000 Ft-ig terjed a tűzvédelmi bírság mértéke és a kiszabása kötelező, jelen esetben a minimum: 400.000 Ft, azaz négyszázezer forintban határozom meg.
31.
Ha a külön jogszabályban kötelezettek tűzvédelmi szabályzatából jogszabályban előírt kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy a tűzvédelmi helyzetre kiható változást nem tartalmazza
60 000
200 000
Ezen tűzvédelmi szabálytalanságért 60.000 Ft-tól – 200.000 Ft-ig terjed a tűzvédelmi bírság mértéke.
4
A bírság kiszabása a Korm. rendelet 7. § alapján nem kötelező, így mivel az Tűzvédelmi Szabályzat kiegészítése megtörtént, amely hatóságomnak megküldésre került, a bírság kiszabásának mellőzése mellett döntöttem. Az összeg meghatározásánál enyhítő körülményként figyelembe vettem, hogy a tűzjelző berendezés üzemeltetési és karbantartási naplójában rögzítésre került az érzékelők letakarásának ténye. Súlyosbító körülményt nem vettem figyelembe. A fentiek alapján 400.000 Ft,- azaz négyszázezer forint tűzvédelmi bírságot szabtam ki. A késedelmi kamat mértékét, valamint a tűzvédelmi bírság és a késedelmi kamat adók módjára történő behajtását a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 43. § (3) bekezdése határozza meg, illetve biztosítja. A Korm. rendelet 9. § (4) bekezdése alapján „a tűzvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás a hatóságnak a jogsértésről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.” A rendelkezésre álló adatok alapján pontosan nem megállapítható, hogy a jogsértés mióta áll fenn, a hatóság 2014. október 30-án szerzett tudomást róla. Döntésem a fenti jogszabályhelyeken alapul. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban. Ket.) 29. § (3) bekezdés a) pontja alapján az ügyfél a 09/2/1110-1/2014/PL KIR HAT. számú iraton értesítve lett a bírságolási eljárás megindításáról, mely iratot 2014. november 06-án kézhez vett, azonban nem élt iratbetekintési jogával. Az eljárás során ügyfelet terhelő eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről nem rendelkeztem. Határozatom a Ket. 71. § (1) bekezdésén, a tűz elleni védekezésről, műszaki mentésről és tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 11. §-án alapul. Hatáskörömet a Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése, illetékességemet a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről szóló 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet 1. §-a, valamint ugyanezen rendelet 1. melléklete határozza meg. A Ket. 98. § (1) bekezdése értelmében az első fokon hozott határozattal szemben önálló fellebbezésnek van helye, melyet a Ket. 102. § (1) bekezdése szerint annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amelyik a megtámadott döntést hozta. A Ket. 99. § (1) bekezdése alapján a fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezés elbírálására a Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése alapján az Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság jogosult. A fellebbezési eljárásra a Ket. 102-105. §-a az irányadó. A fellebbezési illeték összegét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése határozza meg. Püspökladány, 2014. december 03.
5
