38. = HAT MAGYAR FILM HAT BIZTOS SIKER

BUOflPESTFILfn R .T . BUDAPEST, V II., ERZSÉBET-KÖRUT 8. TELEFON: 132-888, 132-828.

■ ■

TARTSA 1. 2. 3. 4. 5. 6.

ON

IS SZÁMON

MÁMI MAI LÁNYOK CSALÁDI PÓTLÉK MARIKA ÚRI VILÁG TEKINTETES ASSZO NY

1937/38. =

HAT MAGYAR FILM HAT BIZTOS SIKER

1938/39. =

TIZENKÉT MAGYAR FILM TIZENKÉT BIZTOS SIKER

BUDAPEST FILM RT.

FILMMŰVÉSZETI ÉS TU D O M Á N Y O S

XI. ÉVFOLYAM.

3. SZÁM.

HANGOS MAGYAR YILÁGHIRADÓ Hetenként 19 példányban számol be a hazai és külföldi eseményekről. Bemutatásra kerül az ö s s z e s m a g y a r mozgóképszínházakban. K ia d ja a

MAGYAR FILMIRODA

R. T.

Budapest, IX., Könyves K álm án -krt. 15. sz. T e le fo n : 146-346. H a n g o s és n é m a film fe lv é te le lc, trü k k film k é s zité s , k ó p iá k és film fe lira to k , k e s k e n y film m u n k á k , u tó s z in k ro n iz á lá s .

HANGOS HÍRADÓ versenyen kívül áll. Á 300 magyar mozgószinház 75%-a l e k ö t ö t t e .

FOLYÓIRAT

1938. MÁRCIUS 1.

A Budapesti Nemzetközi Vásár je le n ti: Az iparügyi m iniszter engedélyével tehe­ tővé vált az. hog\- az április 20-én megnyíló Budapesti Nemzetközi Vásáron — megelőz­ ve az összes középeurópai országokat — Budapesten mutassák be először az árumin tavásár keretében a kor egyik legna­ gyobb technikai csodáját: a televíziót. A m. kir. Posta vezérigazgatóságának engedé­ lye alapján be fogják m utatni a vásáron a képtaviratosást is. Terstyánssky Ákos ál­ lam titkárnak engedélye alapján a vásár kö­ zönsége ez évben m ár rövidhullámon is to­ vábbíthat üzeneteket a vásár területéről Amerikába, amiáltal lehetővé válik, hogy a vásárt látogató közönség élőszóval, saját hangjával küldhessen üzeneteket a tengeren­ túlra.

* N agyarányú utazási kedvezm ények a Bu­ dapesti Nemzetközi V ásár alkalm ából. M áris rendkívül sok igénylés érkezik be a Buda­ pesti Nemzetközi Vásár nemsokára m egje­ lenő utazási igazolványaira, amelyek ismét 25—50% -os utazási kedvezményeket fognak biztosítani a vásár látogatóinak 27 európai állam 65 közlekedési vállalatának vonalain. Az utazási kedvezmények érvénye M agyarországin és a környező államokban 10 nap­ pal a vásár előtt kezdődik és 10 nappal a vásár után ér véget, m íg a nyugateurópai államokban ez a határidő 5—5 nap. A vá­ sár ápr. 29—m áju s 9-ig tart. A vásáriga­ zolvánnyal vizűm nélkül lehet M agyaror­ szágra beutazni (utólagos vizűm a vásáron P 2.50), Pontos felvilágosítást tartalm az a kedvezményekről a vásárigazolvány, amely e hó végén m ár az összes utazási irodákban kapható lesz.

* Eddig már több mint 1200Jkiállító jelent­ kezett. Az 1938. április 29. és m ájus 9. kö­ zött tartandó Budapesti Nemzetközi Vá­ sárra eddig m ár több mint 1200 kiállító je­ lentette be részvételét. A legerősebben kép­ viselt szakmák a vas-, gép- és villamossági ipar, az építőipar, a bútor- és az élelmiszeripar.

Kiss Ferenc, az O rsz. M . kir. Színművészeti A k a d é m ia ig a z g a tó ja :

A magyar filmszinészképzés kialakulása Színm űvészeti A kadém ia és annak növendékei hosszú időn keresztül n él­ külözték a szakszerű film oktatást. M ost, am i­ kor tervem felm erült és a m agas kulfuszkorm ánynál bensőséges fogadtatásra talált, egészen hatalm as kontúrokban kezű kialakulni a magyarországi filmoktatás jövője. D r Bingert János, a m agyar hangosfilm gyártás alapítója és lelkes apostola m ár m egkezdte az A kadém ián a szak o k tatást és az előadások soroza­ tá t Balogh Béla, a kiváló film rendező foly tatja. T öbb neves művész, film tech­ nikai szakértő és rendező fog később bekapcsolódni, akiknek neve pillanat­ nyilag még nem hozható nyilvános­ ságra. N agy m últjuk, sőt jelenük azon­ ban. ezt előre m ondhatom , m egnyug­ tató biztosíték a jövő fiatal filmgene­ ráció tök életes fejlődésére. A később kibővülő és kiszélesedő film oktatás főbb tervei közé tarto zik 200—300 m é­ teres játékfilm ek készítése a növen­ dékek közrem űködésével. De nem csak a színészi, hanem rendezői u tán p ó t­ lás kérdésével is kívánunk foglalkozni. Jóm agam , m int a m unka felelős veze­ tő je nem elégszem meg saját film és színpadi m últam m al, hanem tanul­ mányútra utazom a külföld nagv gyá­ raiba hogy m indazokat a művészi és technikai ú jításokat, am elyek az utóbbi idők alkotásai, elsajátítsam , és á t­ adhassam a következő szezonban m ár teljes erővel induló m agyar film okta­ tásnak. Remélem, hogy ugyanakkor, am ikor m inden kézm ím csm ari és szel­ lemi m unkakörnek megvan a s a já t szak­ iskolája, m indenki érzi egy ilyen m ű­

vészi intézm énynek hiányát, am ely a tradíció, és a szükségszerű újítások je­ gyében fog m egszületni. Elvégre a m agyar film hatalm as fö­ lényben ád a többi hasonló képességű ország produkciós átlagával szem ben. Körülbelül 30—35 m agyar film kerül ki évente gyárainkból, és em ellett a nagy kulturfölényjt reprezentáló szám arány m ellett nem csak anyagi, de művészi akadályokkal is kell küzdenie a szor­ gos m agyar film gyártásnak. Fiatal erők — értem ezalatt a 16‘—20 e sz te n ­ dős lányok és fiúk szerepkörét — egyáltalán nincsenek, és gyakran elő­ fordul, hogy forgatókönyveket a ren ­ delkezésre álló színészanyag szerint kell áttranszponálni. A bban a percben, am ikor az Orsz. m. k ir Színm űvészeti A kadém ia három évi m unka után nem csak színpadra, de művészileg és technikailag a filmre is tökéletesen ki­ k ép zett fiatalokat fog kebeléből kibocsájta.ni, remélem ez az akadály végleg megszűnik. A Film akadém ia készülő já ­ tékfilm jein n y ú jto tt teljesítm ények biztosítékul szolgálhatnak m ajd a p ro ­ ducereknek és rendezőknek. A fiata­ lok foglalkoztatása nem lesz b áto r k í­ sérlet, hanem biztos üzlet. A filmmoz­ gás, beszéd, maszk, játék tudom ányá­ nak teljes birtokában szeretnénk m ajd útrab o csájtan i a fiatalokat. T e k in te t­ te a kiváló erőkre, akik tudásuk leg­ javával állanak m ajd harcba a növen­ dékek m ellett, erre a fejlődésre m in­ den rem ényünk m egvan. T alán egy új és még kitűnőkben prosperáló film kor­ szak k ezd etét jelenti akadém iánk az ország művészi kultúrájának és fejlő­ désének érdekében.

2

Dr. Jcinky István : (S ü m eg)

Á fantáziaképek megfilmesítése m ikor p ap írra vetjük, a betűket, m ár nem gondo­ lunk arra, hogy voltaképen stilizált képeket ra j­ zolunk: em bert m adarat, különböző term észeti tá r­ gyakat. A nyelv tö rtén et folyam án — a beszéd m alm ában és a leírt hangok láncolatában — az egyes szavakhoz fűződő prim itív szemléle­ tek részint feledésbe m entek, részint pedig elváltoztak. A töm eg élek le­ faragja az egyéni szem lélet szecesszióit: kidolgozott képek h ely ett jelképeket fogalmaz. x\hhoz, hogy például a sincéve szót kifogástalanul használjuk, nem szüksé­ ges m agunk elé idéznünk a sine cera képet. A z elhom ályosult összetételek­ ben elre jte tt, kifakult képekben m ár csak a nyelvészek tudnak gyönyör­ ködni. De nem esok a hetük és egyes szavak színe fakult ki, szürkült el az idők folyam án, hanem ugyanez a sors érte utol a sűrűn használt m etafo rá­ kat, ső t még a m etonim iákat is. Az élet képeitől és hangjaitól elsza­ kadó szóhasználat gyakran jár látási zavarokkal, am elyek eredm énye a képlogikátlanság. H a például valaki ilyes­ m it ír le: ,,A vitézek ajkán dal kelt lábra“, akkor nyilvánvaló, hogy nem látja a szavak m ögött rejlő képeket, a fogalmi viszonyokra irányuló figyelme clterelő d ö tt a szavak ered eti szem lé­ letes tartalm átó l. A ráértés, az odaértés, a logikai elvonás következtében még a legöntudatosabb, a Iegfegyelmezettebb beszédben is rengeteg lo g ik át­ lan kép fordul elő. A köznapi b esz éd ­ ben az ilyen hibákra m ár fel sem figye­ lünk, m órt a hangulat logikája p ó ­ tolni tu d ja a képzelet logikáját. A z egym ásból folytatólagosan k ira j­ zolódó képek logikája vagy logikát­

lansága akkor tűnik ki legjobban, ha a stilus képeit m ozivászonra vetítve képzeljük el. N em csak a mesei ta rta lm a t lehet filmre vinni, hanem az írásm űvek s tí­ lusának szem léletes elem eit is. A képzelőerő m egfilm esítése révén m élyebb b etek in tést nyerhetnénk az alkotás „m űhelytitkaiba“ : el tudnánk különíteni egym ástól az élm ényi k ép e­ ket és azokat a képeket, am elyek csak az általános frazeológia részei. Egyegv költem ény vagy akár egy levél szóképeinek m egfilm esítésével láthatóvá lesz a láth atatlan lélek egyik legclrejte tte b b területe. A zseniális, patolo­ gikus és konvencionális képek sokkal jobban leplezik a lélek re jte tt szándé­ kait, alkotó és rom boló erőit, m int a pszichoanalitikusoktól használt asszo ­ ciatív hívószavakra a d o tt válaszok. A rom antikus és szim bolikus költe­ m ények képei, am elyek gyakran elvesz­ nek a zene hullám aiban, a pergő filmen drám ai folyam atossághoz és egy k ri­ tikus világosságra juthatnának. T erm észetesen a képzet megfilmesí­ tésének megvannak a maga határai. Egy A dy-versciklus megfilm esítése sok rendezői lelem ényt kíván. Éppígy ne­ héz filmre vinni V ö rö sm arty bölcselő költem ényeit. „N ietzsche képzelete* egyenesen hangosfilm re kívánkozik, de általában a filozófusok képzeletét b e­ m utató filmek bizonyára csak a pszi­ chológiai laboratórium ok zártkörű, h ig ­ gadt közönségét érdekelnék és elriasz­ tan ák a m érges soffőröket. Ellenben igen hatásos és széles k ö rö k et érdeklő énekes, illetve recitálással kísért filme­ ket lehetne készíteni a különböző ncnck képzeletéről a népdalok alapján. Kissé talán szokatlan de hatásos és tanulságos film tém a: Száz m agyar (vagy francia) n ép d a 1 filmen.

Magyarország a hatodik helyen áll Európa filmgyártásában és ezek között m ennyi volt a hazai és m ennyi az idegen g y ártm á n y ú film. Az eléggé m egbízhatónak látszó k i­ m utatás szerin t a film g y ártás terén E u ró p á b an M a gya ro rszá g a hatodik helyen áll, a m ozgóképszínházak szem ­ pontjából pedig a 13 . helyen. A z é r­ dekes k im u ta tá s egyébként a k ö v e t­ kező :

erlini összeáll i«tás alapján külön­ böző külföldi film lapok k im u ta­ tá st közölnek E u ró p a mai fiim :'iszo ­ nyairól. Ebben a k im u tatásb an közlik, hogy euves állam okban hány mozi van. ezeknek m ennyi az összbefogadók épessége. K im u ta tja a statisztika, hogy az elm últ esztendőben m ennyi film jelent m eg az egyes országokban

B

I

O rszágok: Albánia A ndorra Anglia Ausztria Belgium Bulgária Csdhor&zág Dánia Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Jugoszlávia Lengyelország Lettország Lichtenstein Litvánia Luxem burg M agyar or szag Monaco Németország Norvégia O laszország O roszország Portugália Románia San Marino Svédország Svájc Spanyolország Törökország

A mozik száma: 14 1 43C5 762 790 94 1937 352 57 2*29 4100 153 308 189 318 809' 93 1 04 25

cm

7

5312 240 4471 20010 210 900 1 1670 334 2351 121

Mindenki számára nélkülöz­ hetetlen az uj 1938. évi

Az ülőhelvek • száma: 0.900 500 3,872.000 250.000 — —

600.000 — — —

2,000.000 — •

118.000 —

92 995 *251.000 23.000 800 13.400 —

154.000 —

2,000.000 68.000 1,500.000 1,150.000 105.800 92.000 40 a 224,000 120.800 1,500.000 —

A megjelent H azai filmek szám a: filmek: — ■ 50 — 30 222 752 ”Í3 m 5 250 — 150 47 303 6 200 — 130 8 238 116 448 — 323 528 18 180 — 265 23 223 — *250 — 30 — 150 — 100 190 33 — 10O 183 111 £> 259 352 32 359 60 10 ISO 225 — 36 325 27 15!) 2

Külföld filmek: 50 30 530 320 245 130 256 194 139 230 333 323 510 189 265 200 150 39 150 109 103 100 72 248 32'j *290 180 225 33 298 148

—

—

—

150

—

150

F il m m ív é sz e t i É vkönyv

T a rta lm a z z a tö b b e k k ö zö tt: a teljes3 szakm ai cimtárt, cim tá rt, aa filmgyárté film g y á rtá s h o z szükséges sza kmai szin é s zc im tá ra t, a zö sszes m a g y a ro rs záági gi m mozik ozik a adatait, d a ta it, a a zz uj uj tüzren tűzrendész d észeti re n d e le tets tb .

A ra O p e n g ő (portó 7 0 fill.)

. 9.

4

M egrendelhető a Film kultúra kiadóhivatalában

A Fipresci san-remoi ülése CA F éderational Internationale de la / vPresse C iném atographique ezévi első végrehajtóbizottsági ülését San R em óban ta rto tta meg, am elyen Gherard o Casini, a Fipresci jelenlegi elnöke elnökölt. A v ég rehajtóbizottsági ülésen sokan v ettek részt Franciaországból, Belgiumból, N ém etországból, O lasz­ országból és a kisebb országok is ki­ küldték m egbízottaikat. A végrehajtóbizottság a szokásos folyó ügyeken kívül különösen az uszító film k érd é­ sével foglalkozott. K im ondották, hogy ebben a kérdésben teljes m értékben eg yü ttm ű köd ik a Fipresci a N em zet­ közi Film kam arával és a ném et dele­ gáció jav aslatára Franciaország h iv ata­ los k ik ü ld ö ttjét Thierrv-t választotta meg öszekötő tisztn ek a Fipresci és a N FK között. U gyancsak a ném et dele­ gáció előterjesztésére behatóan tá r­ gyalták a nem zetközi döntőbíróság kérdését. E lőreláthatóan francia elnök­ sége lesz a döntőbíróságnak, am elyre m inden ország egy-cgy m egbízottat küld ki. M iután a nem zetközi döntőbíróság kérdése még annyira új, hogy azt m áról-holnapra létrehozni nem le­ het, kim ondották, hogy N D B ügyében a n ém etek még egy részletes és alapos m em orandum ot dolgoznak ki, am elyet a Fipresci októberi v ég reh ajtó b izo tt­ sági ülésén fognak tárgyalni. K im ondta a v ég rehajtóbizottság azt is, hogy az U nion In ternationale de la Presse Film ée-t (a film híradókészítők egyesülé­ sét) reak tiv álják és o k t ó b e r b e n az U nio-val k aröltve ta rtjá k meg az ülést. Felkérik a különböző nem zetek film hiradókészítőit, hogy az októberi varsói Fipresci összejövetelen egy-egy nem zeti sajátosságot kidom borító h ír­ ad ó t m utassanak be. A Fipresci nagy­ ban készülődik m ár az 1939. évi berlini nem zetközi film ujságíró kongresszus­ ra, am elynek legfontosabb tém ája a nem zetek közö tti szellemi összm üködés kifejlesztése és megerősítése. A F ip­ resci legközelebbi végrehajtóbizottsági ülését ok tó b erb en rendezi V arsóban.

4

m

március

I

A pnN s

május

PARAMOUTI | PÁRÁDÉ Néhány nap múlva m e g in d u l a PARAMOUNT PÁRÁDÉ, a Paramounf nagy beosztási világver­ senye. Minden ambíciónk, hogy ebben a nemes versengésben, amely a mozisok részére értékesnél-értékesebb dijakat tűz ki, mi a budapesti fiók is sikeresen sze­ repeljünk. Ehhez szükségünk van üzletbarátaink l e g i n t e n z i v e b b támogatására. Kérjük Önt, adja meg a beosztatlan filmek játszási terminusait és kösse le a II. fél­ évünk szenzációs anyagát! EDDIGI MEGJELENÉSEINK: Aran ylakodalom

L á z a d ó k kapitánya

Madridi express

U rinő k előnyben

E g y leány, aki n ye r

Angyal

Párisban szerettem beléd

A II. FÉLSZEZON ANYAGA: Kaló zk isa sszo n y

Shanghai leánya

Honfoglalók

A s s z o n y a viharban

K ékszak áll 8 felesége Carole Lombard bű n ü gy i v ig já té k a

Popeye és a 40 rabló

A

Paramount fekete és * s zín e s rövid­ filmjei v e z e tn e k .

5

A világ film ipari helyzete 1937-ben M im ten év e le jé n különbözei j e ­ le n té s e k a la p já n ö ssz e fo g la ló c ik k e t k ö z iü n k a v ilá g is m e rte b b o rs z á g a i­ n a k film g y á r tá s i, filin k e re s k e ilc lm i h e ly z e té rő l, v a la m in t az e g y e s á lla ­ m ok m o z iip a rá n a k v is zo n y a iró l.

1. N ém etország:

k itü n te te tt filmek lényeges adóked­ vezm ényben részesülnek. Ezzel szem ben igen kedvező volt a ném et filmszínházak látogatottsága. A z elm últ évben kereken 400.000 em ­ ber lá to g a tta az 5000 ném et m ozit, am i azt jelenti, hogy a ném et lakos­ ság 11 %-a legalább h eten k én t egyszer m egy moziba. A jövőre rem élik, hogy ez a látogatottság még jobban em elke­ dik és igyekeznek az angol arányt el­ érni, ahol a lakosság 40%-a já r h eten ­ ként legalább egyszer moziba.

m ost lezárt esztendőben a ném et film piacon 171 játékfilm et jelen­ tettek meg és ezzel a ném et filmpiac a kinem atográfia kezdete óta soha nem tap asztalt m élypontot ért el. A 171 filmből 94 volt ném et gyártm ányú és 77 külföldi film. Ezek így oszlanak meg: # USA A usztria F ranciaország CSR Magyarország Olaszország Anglia Jap án Lengyelország Svédország

38 14 9 5 3 3

2. É szak-A m erika: Az elm últ esztendőben az am erikai film ipar egyik legfőbb törekvése az volt, hogy az európai film piacot, m elyet az európai nem zeti film gyártások fe j­ lődése folytán elvesztett, visszahódítsa. Maga az am erikai film gyártás az előző évvel szem ben kb. 25%kal visszam a­ radt. A z 1936—37 film idényre a 9 nagy am erikai gyár (Colum bia, M etró, Pa ram ount, RKO, Republic, Fox, U nited A rtist, U nivcrsal és W arner) 516 fil­ m et h ird ete tt, azonban 1937 augusztus 1-ig csak kb 250 film készült el te lje ­ sen ugyanakkor, am ikor m ár az új 1937—38. évi idényre az előkészülete­ ket m egtették. Ennek a to rló d ásn ak az volt az oka, hogy rengeteg film m eg­ jelenési id ejét az idény folyam án el kellett halasztani és b ár az új idényre ism ét 500 film m egjelenését h ird ették a gyárak, de term észetesen ez az 500 film ism ét nem k észü lh etett el. Az am erikai film gyártás m eglassulásának több oka van. Egyrészt igen sok a k é t­ millió dolláron felüli film, am elyek elő­ állítási ideje hetekig, illetve hónapokig tart, azonkívül sajn ála ttal tap asztal­ ják az am erikai film gyártásban, hogy

2 1 1 1 77 film

1936-ban m ég 180, 1937-ben pedig még 201 film jelent meg a ném et film­ piacon. A 94 ném et filmet 36 gyártási cég fo rg atta és czicket a film eket öszszesen 10 film kölcsönző hozta forga­ lomba. A ném et filmek közül 29 fil­ m et g y árto tt az U fa, 27-et a T obis és 19-ct a T erra Film kunst. A többi el­ őszóik. A ném et filmek átlagos gyár­ tási költségei lényegesen em elkedtek. Míg 1932-ben egy ném et film átlagos előállítási költsége 250.000 m árka volt, addig az elm últ évben 500.000—550.000 m árkára szö k ött fel. A ném et filmköl­ csönzés az 1936—37. idényben Ludwig Klitzsch, az U fa vezérigazgatójának a nyilatk o zata szerint 12—15,000.000 m árka veszteségre szám ít. Hogy a jö ­ vőben ilyen veszteségek elkerülhetők legyenek, a ném et film ek kölcsöndíjait felemelik, ezenkívül a százalékos kölcsöndíj legalacsonyabb fokát 30—32hí %-ban állapítják meg. A ném et film­ ipar további felsegítése érdekében a

6

1933 1933 1934 1935 1936 1937

az u tóbbi h ónapokban a mozgóképszínházak bevételei erősen visszaestek, úgyhogy ennek folytán a gyártásba nagyon lassan és kism értékben került vissza a b efek tetett tőke. H ollyw ood­ ban ezidőszerint 20 nagy gyártó cég dolgozik, k öztük a fe n tem lített 9 nagy konszern. Ezeken kívül még kb. 2 tu ­ cat kisebb gyártócég is áll fenn, am e­ lyek főleg belföldi célokat szolgáló, te ­ hát nem exportképes film eket g y árta­ nak. A n n ak ellenére, hogy a m ozgóképszínházak jövedelm e visszaesett, a film gyárak m érlegei mégis kedvező eredm ényt tü n tetn ek fel. A Loewkonszern 15 millió nyereséget, a 20th C en tu ry Fox S A l m illiót, a Param ount 8 m illiót, a W arn erék lsedig 6 millió tiszta nyereséget tü n tetn ek fel az 1937-ik évre. M indenesetre ezekben a bevételekben nem csak a gyártásból eredő érték esítési bevételek, hanem az amerikai m o zik bevételei is szerepel­ nek. A z egyik külföldi lap érdekes k i­ m u tatást közöl arról, hogy m ilyen jel­ legű am erikai film eknek volt a legna­ gyobb sikerük. E szerint úgy A m eri­ kában, m int az ex p o rtstatisztik áb an elsősorban a nagy amerikai sztárfilmek vezetnek, u tán a következnek a nagy kiállítású zenei filmek, h arm adik h e­ lyen állnak a modern társadalmi filmek és negyedik helyen következnek a k o sz­ tümös filmek. Érdekes m egállapítás, hogy a színesfilmet a közönség csak a revüfilm eknél szereti.

156 film 189 , , ISO „ 198 „

222

225

„

„

Sajátságos, hogy m inél több a han­ gosfilmek száma, annál kevesebb kerül külföldre. E nnek oka az, hogy főleg quóta-film ek készülnek, am elyek m inő­ sége nem alkalm as arra, hogy külföldre vigyék. A nagy angol film gyárak az elm últ évben tudvalévőén alig készí­ te tte k exportképes film eket, úgyhogy ez a látszólagos em elkedés nem nagy előnye az angol film iparnak. A tavalyi filmek nagy részét am erikaiak g y árto t­ ták. H a A nglia legközelebb változtat az úgynevezett film quótatörvényen és kedvezőbben szám ítja be a kontingens­ be a quótafilmeke
3. A nglia: Az angol B oard of T ra d e m ost közli az 1937. év film ipari adatait. E szerint N ag y b ritan iáb an 225 angol és 571 kül­ földi filmet m u tatta k be, összesen 1,420.000, illetve 3,740.000 láb hosszú­ ságban. A kinálat teh át összesen 796 filmet te tt ki. Ezekhez jön még 211 angol és 562 külföldi rövidfilm. A z an ­ gol film gyártás — am ely alatt term é­ szetesen főleg a belföldi szükséglet k i­ elégítésére szolgáló gyártást kell érteni — az utóbbi esztendőkben a k ö v et­ kezőképen fejlő dött:

A m erika N ém etország Franciaország A usztria Anglia Csehország Aíagyar ország Oroszország L engyelország

147 125 19 15 9 3 3

1 1 323

Bár A usztria néjmet nyelvterület, mégis azt lát juk, hogy itt is az am erikai film vezet. A három m agyar film a következő: Mária nővér, N á szú t fél­

7

áron és Hortobágy. A Lengyelország­ ból im p o rtált film jidclisch nyelven készült. A z o sztrák filmek szám a m ind­ össze 15 és érdekes adat, hogy erről a 15 filmről m indössze 100 kópia készült, míg a ném et film ek 700 kópiával fu­ to tta k , az am erikaiak pedig 350 kópiá­ val, beleszám ítva a- Bécsben szinkro­ nizált kó p iák at is. A 323 filimet 31 filmkölcsönző cég hozta forgalom ba. M ajdnem az élen áll a bécsi TobisSascha 39, u tán a következik az U fa 30, a Fox 20 , a Kiba 23, a W arner Bros. 19, az RKO 17 filmmel, é rd e ­ kes, hogy a statisztik áb an a bécsi l Tránia színház 6 filmmel szerepel, am e.yek az U ránia kölcsönzőjében m egjelentek. A z osztrák film gyártás, m int em lé­ kezetes, 1937 elején válságos helyzetbe került és ebből az aléltságból esak a nyár folyam án került ki. A z év folya­ m ár m egjelent 15 film közül 2 még 1936-ban készült, míg 13-at forgattak 1937-ben.

behozatala 20 %-kal visszaesett, viszont N ém etország pontosan m eg tarto tta po­ zícióját. A m agyar film ek száma k e t­ tővel em elkedett. Javult a francia film bem utatása, viszont az angol és orosz gyártm ányú filmek szám a visszaesett. 6. Svédország: 1937-ben néggyel több film jelent meg a svéd film piacon, m int 1936-ban. ö sszesen 331 film et m u tatta k be Svéd­ országban, am ely közül a svéd g y árt­ m ányú film ek szám a 23 volt. A külföldi film ek élén term észetesen itt is A m eri­ ka áll 180 filmmel, utána következik Franciaország 41 filmmel, m ajd N é m e t­ ország és A nglia egyenként 32 film ­ mel, A usztria 10 filmmel. A svéd film az utolsó 5 esztendőben kb. egy szín­ vonalon m ozgott, ím e a kim utatás: 1933-ban készült 27 svéd film 1934-ben „ 22 „ 1935-ben „ 20 ,, ,, 1936-ban „ 28 „ 1937-ben ,, 23 ,, „ Svédországban ezidőszerint 1907 m oz­ góképszínház m űködik, m elyek közül azonban csak 332 játszik n ap o n ta leg­ alább kétszer. A m ozgóképszínházak közül 409 van m agánkezekben, 65 rész­ v é n y tá ra s á g , 210 pedig gazdasági vagy politikai egyesületeké. A legtöbb film­ színház k éth ete n k in t vagy havonta egyszier-kétszcr játszik, ézek szám a 298 és a svéd film színházak sorában az 5. osztályba tartoznak. A svéd film szín­ házakat ugyanis 6 csoportba osztják, am elyek közül az első osztályba ta rto ­ zik a fentem lített 332 mozi, a második osztályba sorolnak 91 film színházat, am elyek naponta egyszer, vasárnap és ünnepnap kétszer játszanak, a harma­ dik osztályba tarto zn ak azok a mozik, am elyek heten k én t 4 - 7 előadást ta rta ­ nak, ezek szám a 180, a negyedik osz­ tályba sorozott m ozgóképszínházak h e ­ tenként 1—2 előadást tartan ak , szám uk 97. A hatodik osztályba tarto zn ak azok a mozik, am elyek csak ünnepnap ta rta ­ nak előadásokat, ezek szám a 35.

5. C sehország: D ecem ber 15.-ével zá rták le a cseh filmpiac ad a ta ira vonatkozó kim uta­ tást, úgyhogy teljes képet kapunk az elm últ esztendő film viszonyairól. Az elm últ 11 és hí hónapban 230 külföldi film beviteléhez ad o tt a behozatali bi­ zottság engedélyt, szem ben az előző év 258 külföldi filmjével. Ez a vissza­ esés term észetesen különböző korlá­ tozó rendelkezések folytán állt be, ami viszont azért tö rtén t, m ert a cseh gyártm ányú filmek száma em elkedett. A k ét év behozatali statisztik á ját m u­ ta tja a következő kim utatás: Amerika Németország Franciaország Ausztria M agyarország Anglia Oroszország Más országok összesen

Érdekes,

hogy az

1937 100 76 18 13 9 6 5 3 230

1936 122 76 15 17 7 11 9 1 258

am erikai

filmek

8

Befejezték l e g ú j a b b m a g y a r filmünk felvételeit.

PILLANAT I rt a: Z S O L D O S g o n d o la ta a la p já n

A N D O R a la p B ÓK A Y ] Á N O S

Rendezte: VAJDA LÁSZLÓ Zene: SERLY LAJOS Szereplők: TOLNAY KLÁRI, PÁGER ANTAL, KABOS GYULA, ATTAY A NDO R, PETHES SÁNDOR, SZOMBATHELYI BLANKA, FELHŐ RÓZSI, MIHÁLYFFY BÉLA, MAKLÁRY ZOLTÁN, KÖPECZY B O Ó C Z LATOS, LATABÁR ÁRPÁD, UTVÁRY LATOS, SZÖREGHY GYULA

Hamza— Körner— Vajda produkció

Forgalomba hozza:

BUDAPEST, V III, ERZSÉBET-KÖRUT 8. SZÁM.

-4 VÁLTOZÁSOK A MOZI­ ENGEDÉLYESEK KÖRÉBEN

Magyar F ilm gyártók Egyesülete. Budapest, V III, Csokonav u. 10. I. 8. Telefon: 145-873. Szám: 65/1938. •

llj moziengedélyek: Dunabogdány: B a 11 i n g e r Mihály dunabogdányi lakos Dunabogdány községre. U j ucca 187. szám alá Nagybaracska; A m b e r g e r Antal, dunaszekcsői lakos Nagybaracska községre. B odajk: Hj. K e r n e r József, bodaiki lakos Bodajk községre, özv. Szekeres Jáno^ né vendéglője külön helyiségére. Újpest: F é r r y Oszkár, budapesti lakos, nyug. főhadnagy Ú jpest megyén város te rü ­ letére, a Vöröm arty u. 2. sz. alá. (Tündér mozO Gyöngyös: özv. S m e k a l Jenőnc szül. 1) ö r i n g Hedvig, gyöngyösi lakosnak (K ál­ vária u. 10), Gyöngyös város területére, Szt. Bertalan ti. 3 alatti helyiségre. (Egyben fel­ emelte a belügyminisztérium a gyöngyösi engedélyek számát egyről kettőre.) Szentes: C z i r f u s z Antálné szül. Janszky Ilona, budapesti lakosnak Szentes m e­ gyei város területére. Megvont engedélyek: Kispest: A Hadi rokkantak. H adiözve­ gyek és H adiárvák Orsz. Szövetsége ki* pesti csoportjának 1930-ban adományozott engedélyét a belügyminisztérium vissza­ vonta \1 esöberény: A belügyminisztérium meg­ vonta J a n k ó János, mezőbcrcnyi lakos ?észére még 1920-ban adományozott engedé­ lyét, m ert az engedélyes három .mezőberényi lakossal a minisztérium engedélye nélkii' társulási szerződést kötött, illetőleg az üzem kihasználási jogát bérbeadta. Ú jpest: A belügyminisztérium az özv. F ev e ii c z y Jánosné szül. S z e n t i m r e y Hedvig, szombathelyi lakos részére még 1921-ben kiadott és Ú jpest, Vörösmarty u. 2. sz. alatti engedélyét megvonta, m ert a/ engedélyes a régebben létrejött társulási szer­ ződést, amely 1937 november 3-án lejárt, a 7200/936. B. M. sz. rendelet 5. szakaszában foglalt tilalom ellenére továbbra is fenntar­ totta. Üzembehelyezések: Som oskőújfalu: T ó n i k a Pál engedélyes Karancs-mozgó név alatt mozgóképszínhá­ zát üzembe helyezte. Bk: 120, .]•: hetenként egyszer. Békéscsaba: T a s s y Ilona szül. H oj l e c s ' k ó Ilona békéscsabai lakosnak még 1933-ban adományozott engedélye alapján üzemét Békéscsabán, az Orosházi u. 53/1. szám alatti helyiségben m egnyitotta. Bk.: 148, J . : hetenként egyszer.

10

m e g h í v ó : A M agyar Film gyártók Egyesülete 1938. m árcius hó 13-án (vasárnap) d. e. 11 ó ra­ kor ta rtja hivatalos helyiségében (Buda­ pest, V ili., Csokonav u. 10.. 1. em. 8 .)

I-ső évi rendes közgyűlését, melyre az egyesület í. tag jait ezúton tisztelettel m eghívja és pontos okvetlen m egjelenést kér. Budapest, 1938. február 24-én. Az Elnökség. T árgysorozat: 1. Elnöki m egnyitó. 2. T itkári jelentés. 3. Pénztári jelentés, a szám vizsgálók je­ lentése és a felm entvény m egadása. 4. A lapszabály módosítás. 5. 1938. évi költ­ ségvetés m egállapítása. 6 . Elnök-, iigyv. elnök-, titkár-, pénztáros-, ügyész válasz­ tása. 'A választm ány-, .Járulék-Megáila­ pító-, a Szám vizsgáló és Fegyelmi Bi­ zottságok tag jain ak m egválasztása. 7 . Esetleges indítványok. Amennyiben ezen közgyűlés h atáro za t­ képtelenség m iatt m egtartható nem len­ ne, az ujabbi, a fentebbi tárgysorobatru nézve az alapszabályok 12 . |- a alapján a m egjelentek szám ára való tekintet nél­ kül határozatképes közgyűlés idejéül 1938. m árcius 20-ik napjának (vasárnap) d. e. 11 ó ráját tűzi ki az egyesület hivatalos helyiségébe (Budapest, VIII., Csokonay u. 10 sz.. I. 8 .)., am ikorra az egyesületi ta g o k at tiszte­ lettel m eghívja az Elnökség. K ivonat az alapszabályokból §. T a g s á g i J o g a it c s a k az o ly a n ta g g y a ­ k o ro lh a tja , a k i ta g s á g i k ö te le z e tts é g e it te lje ­ síte tte . 11. §. A k ö z g y ű lé se n c s a k oly in d ítv á n y o k tá rg y a lh a to k , a m e ly e k e t a k ö z g y ű lé s előtt le g ­ alul)!) 5 n a p p a l a v á la sz tm á n y h o z írá s b a n b e ­ n y ú jto tta k . K iv é te le s e n tá r g y a lh a to k oly s ü r ­ gős in d ítv á n y o k , a m e ly e k s ü rg ő s s é g é t a k ö z ­ g y ű lé s v ita n é lk ü l k im o n d o tta , to v á b b á ú ja b b re n d k ív ü li k ö z g y ű lé s e g y b e h iv á s á ra vonatkozó in d ítv á n y o k . 12. § . A k ö z g y ű lé s h a tá ro z a tk é p e s , h a azon a s z a v a z á s ra jo g o s u lt re n d e s ta g o k e g y h a rm a d részc m e g je le n t —, az a la p sz a b á ly m ó d o s ítá s t á r ­ g y á b a n p e d ig a k k o r, h a a s z a v a z á s ra jo g o su lt ta g o k k é th a rm a d ré s z e m e g je le n ik . H a a k ö z ­ g y ű lé s a ta g o k m e g nem je le n é s e m ia tt a k i ­ tűzött id ő p o n tb a n e g y ó ra i v á ra k o z á s u tá n sem h a tá ro z a tk é p e s , le g fe lje b b 8—20 n a p o n b e lü l új k ö z g y ű lé st k e ll ö ssz e h ív n i, a m e ly a m e g je le n ­ te k s z á m á ra v a ló te k in te t n é lk ü l h a tá ro z a tképes. 7.

Gigantikus számok Amerika filmvilágából m erikából m egszoktuk a fan taszti­ kusnak látszó nagy szám okat és így nem e jt bennünket bám ulatba, am ikor az 1937. évi am erikai film sta­ tisztikával kapcsolatban közlik, hogy Am erikában hetenként 85 millió ember látogatja az ottani m ozgóképszínháza­ kat, teh át k éth arm ad része az am erikai lakosságnak állandó m ozilátogató. 1937ben az am erikai film színházak látoga­ to ttság a sokkal jobb volt, m int az előző esztendőben, ami az am erikai gazda­ sági k o n ju n k tú ra javulásával áll össze­ függésben. Az am erikai statisztik a szerint az Egyesült Á llam okban 4 m illiárd és 420 ezer em ber látogatta a m ozikat, úgy­ hogy tényleg 85 millió esik átlagban egy hétre. A mozgóképszínházak bevé­ teleiből a filmvállalatok 300 millió dol­ lár bevételt kaptak. Az am erikai statisztik a ezeket a szá­ m okat összehasonlítja az angol m ozi­ látogatás kim utatásával. E szerint A ng­ liában h eten k én t csak 20 millió em ber láto g atta a m ozikat, ami ötvcnm illiós lakosságnál azt jelenti, hogy A nglia la­ kosságának a 225-öd része hetenként rendszeresen láto g atja a m ozikat. M agyar szem előtt valóban fantasz­ tikusnak tűnnek ezek a hatalm as szá­ mok ! Igen érdekes adatok kerültek nyil­ vánosságra a Brodw ayn lévő film palo­ ták üzleti eredm ényeiről is. A Holly­ woodban gyártott film ek gyártási k ö lt­ ségeinek a 17.6%-áf fedezik a new yorki filmkölcsönzö-kerület bevételei. N ewY orkban 741 film színház játszik, de ezek közül a legtekintélyesebbek és a legfontosabb bevételi források azok a nagy film paloták, am elyek a B rodw ayn játszanak. A B rodw ay 13 film színháza g y ú jtó p o n tja a new yorki film életnek és üzleti sikereik m érvadók nem csak a new yorki, hanem az am erikai film szín­ házak további üzletm enetére is. A 13 Brodway-filmszínbiáz hatalm as üzleti

11

eredm ényt ért cl 1937. évben. így pl. a világ legnagyobb film palotája, a RádióC ity Music Hall (6200 ülőhellyel) 4.3 millió dollár b ru ttó bevételt ért cl. E n­ nek a színháznak a heti átlag bevétele 82.800 dollár. U tán a következik a R o x y (5886 ülőhely) az évi b ru ttó bevétele 2,078.700, a heti átlaga m ajdnem 40.000 dollár. H arm adiknak következik a Paramount-filmszínház (3664 ülőhellyel) több m int kétm illió dollár évi forga­ lommal és heti átlaga 38.800 dollár. N egyedik helyen áll a Capitol 5486 ülő­ hellyel, az évi b ru ttó forgalm a 1,446.500 dollár, heti átlaga 27.817 dollár. A többi „kisebb“ színház forgalm a ekként alakult: State (3329 ülőhely) évi 1,381.800, heti 44.500 dollár bevétellel; Strand (2758 ülőhely) évi 1,035.000, heti 45.000 dollár bevétellel; Rivoli (2002 ülőhely) évi 931.800, heti 50.000 dollár bevétellel'; A sto r 552.000 dollár. Palace 468.900 dollár, Critériom 435.500 dollár, a Rialto, Globe, Hollywood egyenként kb. 400.000 dolláros évi bevétellel. Ez a 13 B rodw ay film színház 1937ben 15,606.000 dollár forgalm at ért el és ezzel a bevétellel túlszárnyalták va­ lam ennyi new yorki színház bevételét. Ezek a színházak az elm últ naptári esz­ tendőben 90 színdarabot m u tattak be és bruttobevételük m indössze 13 886.000 dollár volt.

Magyar Mozgófénykép Gépkezelők Országos Egyesülete Budapest, V II., W esselényi ucca 73. T e le f o n : 337-598.

A

Hivatalos ó rák : 2 — 5-ig. munkaügyeket W e i s z H e n r i k a Rexmozgó gépésze intézi.

H ivatalos ( rán kívül hivható d .e . 10—12-ig 14-57-11, e s te p e d ig 6—12-ig az 13 21-75, telefonszám alatt.

I «§> A M Ű T E R E M

j

C eb ruár hónapban m eglehetősen l stag n ált a film gyártás a két buda­ pesti m űterem ben. A H u n n ia film gyár­ ban m indössze a „D öntö pillanat“ (A nagy jelenet) felvételei folytak, am elyek Tolnay Klári betegeskedése következ­ tében némileg elhúzódtak. Jan u ár 31-én kezdték meg ennek a filmnek a felvé­ teleit Vajda László rendezésében és a H am za-Körner-Vajda társaság p ro d u k ­ ciójában. A film tém áját Zsoldos A n ­ dor egyik színdarabjából m erítették, filmre írta B őkay János. A film fősze­ replői Tolnay Klári. Kabos G yula, Páger A ntal, A j t a y A ndor és M ihályffy Béla. Február 21-én fejezték be a film felvételeit, am elyeket Vass K ároly ope­ ra tő r k észített, aki em iatt rövid időre Berlinből h azajött. F ebruár 25-én k ezd ték meg a Buda­ pest film rt. ötödik filmjét, az Úri vi­ lágot, am elyet a T ekin tetes asszony előtt forgatnak. C sak ennek a filmnek a befejezése u tán kerül sor a T ek in tetes asszonv-ra. A film főszereplői Góth Sándor, Uray T ivadar, Simor Erzsi. Puskás T ibor, M é ly G erő, M ihályffy Béla, Boray Lajos, Ladomers'zky M ar­ git, Orsolya Erzsi, M akláry Z oltán és Balassa János. A filmet Gertler V iktor, a kiváló tehetségű fiatal rendező ren ­ dezi, a képfelvételeket Eiben István, a hangfelvételeket Lohr Ferenc végzi. D íszlettervező Vincze M árton, a gyár­ tás vezetője d r Ba jusz P éter és 'Vincze László, felvételező Bán Frigyes, a ren­ dező asszisztense Csepreghv János, zene: Ábrahám Pál. A kitünően sike­ rü lt forgatókönyvet Bónyi A dorján re­ génye nyom án írták. A rendkívül ro ­ konszenves m agyar légkörben játszódó cselekm ény b iztosíték arra hogy a film a közönség legszélesebb rétegeiben si­ k ert fog aratni. Közvetlenül a Budapest-film Urivílág című filmje után kezdik forgatni a Pictura első idei film jét az Jch ko m m e

12

nicht zum Abendessen-tc, am elyből azonban csak ném et v áltozat készül. A P ictura nagy felkészültséggel indul és olyan filmet kíván gyártani, am ely szín­ vonal, szereposztás és m űvészi szem ­ pontból m éltóképen fogja képviselni a m agyar film gyártás hírnevét a külföl­ dön. A forgatást előreláthatólag m ár­ cius 12— 14 között kezdik. Eiben István készíti a kép- és Lohr Ferenc irán y ítja a hangfelvételeket. R endezője Baky József, a B erlinben élő kiváló m agyar film rendező, aki éveken keresztül Bolváry m ellett dolgozott. A film fősze­ replői M agda Schneider, K arin Hardt, Paul Hörbiger, Paul K em p és H ans Söhnker. Ezek a felvételek április ele­ jén fejeződnek be. M árcius elején kezdik meg ugyan­ csak a Hamza-Körner társaság p roduk­ ciójában a ,,H ajtóvadászat’l című film felvételeit. Ezt a filmet Segesdy László írta és Kardos László rendezi. F orgatja Gergelits Ferenc, a hangot Lázár Is t­ ván m érnök készíti. A szereposztás e sorok írásakor még ism eretlen. A fil­ m et az Elit-film k ft hozza forgalom ba. A Magyar Filmiroda m űterm ében feb ­ ruárban csak kisebb szinkronizálási m unkálatokat végeztek és csak 25-én kezdték meg a harm adik Jókai-film, a Fekete gyém á nto k felvételeit. Ezt a Jókai-film et még az idény elején a H. & T. kft. ak arta megfilm esíteni, azonban a m unkálatokat az ism ert okoknál fogva el kellett halasztani. M ost a filmet Gál Ernő produkciójá­ ban egy konzorcium készíti és a H irsch Lajos és T suk Im re cég hozza forga­ lomba. A gyártásvezető Gál Ernő és Falus István, akik hatalm as felkészült­ séggel és nagy lendülettel láttak a m un­ kához, hogy elkészítsék a harm adik reprezentatív Jókai-film et. A film fő­ szereplői Jávor Pál, T örzs Jenő, Csortos G yula, Rózsahegyi Kálmán, Mály G erő, Köpeczi-Boócz Lajos, Greguss Z oltán, gróf Hallév László. Körülbelül m árcius közepére fejeződ­ nek bo a film felvételei, am elyeket a M agyar Film irodában nagy gondosság-

gai es és lelkiism eretsséggel készítenek. A filmet K urzm ayer K ároly forgatja, Pán József készíti a stílusos díszlete­ k et és a Pulvári hangrendszere szerint készítik a hangot. A film v árh ató nagy sikerét b izto sítja Vajda László szem é­ lye, aki tehetségével és külföldön szer­ ze tt tudásával oldja meg a nehéz fel­ ad ato k at. A M agyar Film Irodában közvetlenül a Fekete gyém á nto k felvételei u tán a R eflektor film vállalat megy a m ű­ terem be, am ely Gál E rnő produkció­ jában elkészíti a Mioche című francia film m agyar változatát. Egyelőre anynyi bizonyos, hogy Páger A ntal játsza a főszerepet és Keleti M árton a rendező. >a*’v n a a a a /v a a /v v v s a /s a a a a a a ^ /v \a a / F ritz Freund: Kinematografisches Jahrhuch, 1938. Ara Sch. 4.—. A bécsi ö sterreichische Film zeitung kiadásában és Fr'itz Freund szerkesztésében immár tizenkilenced­ szer jelent meg a K inem atografisches Jahrbuch. A könyv tartalm azza az összes bécsi és osztrák mozgóképszínházak részletes ada­ tait, a bécsi filmvilág valamennyi tudni­ valóit, végül egymásután felsorolja Csehor­ szág, Magyarország, Jugoszlávia, Lengyelország, Románia és Németország adatait. Szaklapjubileum . A párisi La Cinématogra­ phie Française most ünnepelte ezredik szá­ mának a megjelenését és ebből az alkalom­ ból olyan rendkívül gazdag tartalm ú számot jelentetett meg, amely az egész világ film­ köreiben méltó feltűnést keltett. A lap szer­ kesztői, nevezetesen Paul August Harlé és Marcel Colin-Reval valóban emberfeletti munkát végeztek, amikor ezt a szép külön számot kiadták. A nnuaire Française de la Photo et du Cinéma 1937—38. Edition T iranty, 5, Rue de la Paix, PaTis. A francia film- és amatőrmozgóképviszonyok teljes adattárát foglalja össze a most megjelent harm adik francia fotó- és mozi­ évkönyv. Gyakorlatilag a könyv rendkívül kényelmes és gyorsan áttekinthető munka és az, aki akár a film, akár az am atőrviszo­ nyokról gyors és áttekinthető képet akar, pillanatok alatt m egtalálja a kívánt tudni­ valókat ebben az egyébként is rendkívül ér­ dekes és értékes könyvben. Gyönyörű képek­ kel kezdődik az évkönyv, amelynek első ré­ sze a fényképészettel és az am atőr kinematográfiával foglalkozik technikailag éppúgy, mint elméletileg. A második rész kizárólag a filmet öleli fel, főleg a keskcnyfilmet és e tekintetben rendkívül becses és hasznos ada­ tokat találunk a könyvben.

Újrázás a mozikban Filmkultúra január 1-i szám ában m egem lékeztünk arról, hogy a párizsi C iném a-F aram ountban m egis­ m étlik azo k at a film jeleneteket, am e­ lyek a közönségnek tetszenek. T eh át a filmen is m egteszik azt, am i a színpa­ don évszázadok óta általános bevert szokás, hogy a tetszetős zene- és ének­ szám okat megismétlik. E rre vonatkozóan pótlólag kell k ö ­ zölnünk, hogy ez a fiimujrázási ötlet nem új, nem is eredeti francia elgondo­ lás, hanem ezzel a kérdéssel m ár b e­ hatóan foglalkozott M a ttisz István bu­ dapesti lakos is, aki még 1937-ben a budapesti szabadalm i hivatalnál sza­ badalm i bejelentést te tt „Filmvetítési rögtönzést ismétlés“ címmel. A Mattisz-féle szabadalm i bejelentés részle­ tesen ism erteti az egyes jelenetek m eg­ ism étlésének technikai kivitelét. M a t­ tisz szerint ennek a találm ánynak nagy jelentősége van, hiszen a m oziközön­ ség valójában, különösen a p re m ie rszínházakban és a nagy után játszó és m ásodhetes m ozikban m ajdnem ugyan­ az a közönség, m int a színházé. És így ugyanaz a közönség, am ely a színpadi jelenetek m egism étlését kívánja, jog­ gal követeli a neki tetsző film jelenetek m egism étlését is. M attisz szerint a fílm ujrázás nem jelenti a következő előadások eltolódását, m ert az utolsó előadás közönsége gyakran szívesen nélkülözi a kiegészítő műsort és annak kim aradása rendszerint egyáltalán fel sem tűnik. így teh át a k ét előző elő­ adásnál beállott időbeli eltolódást az utolsó előadásnál be lehet hozni azzal, hogy egyszerűen elhagyják a kiegé­ szítő m űsort. M attisz „Filmvetítési rögtönzési ismétlése“ abszolút tö k é­ letes m agyar találm ány és értesülé­ sünk szerint tárgyal is különböző film­ érdekeltségekkel a találm ány érté k e­ sítése ügyében.

13

A

H Í R A D Ó J A A Magyar Film Iroda igazgatósága Szaiados Mihályt, a Filmiroda igazgatóhelyette­ sét bízta meg a létesítendő híradómozi meg­ szervezésével. A Filmiroda adm inisztrációs ügyeit február 15-e óta dr May Mayus Ti­ vadar, a Rádió eddigi cégvezetője vette át igazgatóhelyettesi címmel. A M agyar Film gyárosok E gyesülete m ár­ cius 13-án délelőtt az OMME helyiségében rendes közgyűlést tart. A napirenden jelen­ tések és az 1938. évi költségvetés m egálla­ pítása szerepel. A közgyűlés új elnököt, új ügyvezető elnököt, titkárt, pénztárost és ügyészt választ. Betöltésre kerülnek külön­ böző bizottságok is. Amennyiben a 13-iki közgyűlés határozatképtelen számban jönne össze, úgy m árcius 20 -án a megjelent tagok szám ának figyelembevétele nélkül ta rtják meg az évi közgyűlést. A budapesti német birodalmi követség közölte a, MMOE-vel, hogy a német államot M agyarországon filmügyekben kizárólag dr Weisse követségi titk ár képviseli, akinek hivatalos helyisége: I., Úri ucca 64—66. alatt található'. Telefon: 160-060. Dr ing. Orbán Ferenc hangm érnök feb­ ruár 15-én a Magyar Elektrotechnikai Egye­ sület Honvéd uccai előadóterm ében vetített képekkel kísért előadást ta rto tt „A hangos­ film sistergése“ címmel. Az Országos M agyar Mozgóképipari E gye­ sület m árcius első napjaiban választm ányi ülést tart, am elyen döntenek afelett, hogy a MMOE aján latát, am ely szerint küldjenek ki egy hárm as bizottságot a szakm ai rend, illetve a szállítási és bérleti feltételek letárgyalására, elfogadják-e vagy sem. A hangulat után ítélve valószínű, hogy kikül­ dik ezt a teljhatalm ú bizottságot, hiszen az OMME-nak is érdeke, hogy a szakm ában végre rendet és nyugalmi állapotot terem t­ senek. A budapesti törvényszék elrendelte a csődönkíviilikényszeregvességi eljárást aCinema Film kft. (Erzsébet körút 8 .) bej. cég ellen. Vagyonfelügyelő dr. ifj. Faragó József. Bírósági jogi megbízott dr. Rodé Miklós. K öve­ tesések bejelentése m árcius 17-ig az OHE budapesti központjánál. A Légvédelmi H ivatal nemrégiben pro­ pagandafilm et készített a légvédelemről. A MMOE felkéri a m agyarországi mozgóképszínházakat, hogy ezt a légvédelmi propa­ gandafilmet a hazafias és nemzetvédeimi célra való tekintettel minél gyakrabban ve­ títsék díjtalanul mozgóképszínházaikban.

14

A MMOE és az OMME elnöksége újabb tárgyalásokat folytat a szakmai rend meg­ szervezése érdekében. Ennek első feladata a filmbérleti és szállítási feltételek egye­ sítése és végleges elfogadása lenne. A Mozi­ egyesület kezdem ényezésére az OMME a legnagyobb készséget jelentette ki az új tárgyalások felvétele érdekében. Megállapí­ tották, hogy eredményes m unkát csak ab­ ban az esetben végezhetnek, ha m indkét egyesület olyan bizottságot küld ki, am e­ lyet teljhatalom m al ruháznak fel és hiva­ to ttak a kérdés végleges letárg y alására és aláírására. Az erre vonatkozó lépések a közel jövőben m egtörténnek. Az új m űsorkötési rendeletet, am elyet a Film kultúra legútóbbi száma szószerint kö­ zölt, az alsórendű vidéki hatóságok Vélrem agyarázták és e m iatt a vidéken a legfur­ csább helyzetek álltak elő. Egyes vidéki rendőrhatóságok a mozgóképszínháza k iro­ dáiban átvizsgálják a filmvállalatokkal kö­ tött m egállapodásokat, szerződéseket és ha azt látják, hogy az illető mozinak Budapes­ ten egyéni m egbízottja vagy képviselője van, ezt már a m űsorkötési rendeletbe ü t­ közőnek minősítik. A 111.000/1938. B. M. sz. rendelet, amely a filmműsorkötési m eg­ állapodás láttam ozásáról szól, nem kifogá­ solja az egyéni képviseletet, azt nem te ­ kinti trösztalakulatnak és így a vidéki h a­ tóságok rendeletértelm ezése csak sok kel­ lem etlenséget és felesleges izgalm akat kelt a vidéki mozisok körében. A K özmunkák T anácsa egyik legútóbbi ülésében hozzájárult egy új, nagyszabású filmszínház építéséhez. K aszab Gyuláné és Neumann G yuláné a K ároly körút 3/a számú bérház tulajdonosai ad tak be aján ­ latot mintegy 800 személyes filmszínház en­ gedélyezése ügyében. A Közm unkák T aná­ csa a Károly körúti filmszínház, építését en­ gedélyezte. Március folyam án kezdődik a legközelebbi mozgógépkezelő- és üzemvezetői tanfolyam. Ezen a tanfolyamon az igazgatóság azt ter­ vezi, hogy párhuzam osan két előadássoro­ zatot tart: az egyiket naponta, a m ásikat csak hétfőn, kedden és szerdán, egész n a­ pon át, reggeltől-estig, azért, hogy a vidéki mozisoknak módjukban álljon a hét másik felét odahaza üzemükben eltölteni. Ha ez a rendszer megfelel, vagy beválik, a jövőben is meg fogják ismételni. Előfordult precedensből kifolyólag a bel­ ügyminisztérium hivatalosan is m egállapí­ totta, hogy a filmszínházakban vetítésre ke­ rülő előfilmeket (Vorspann-t) nem szabad beleszámítani a rendeletben előírt m éter­ hosszba. Ha a mozgószínház 3400 vagy 3800 m éteres műsort m utat be, úgy' ez nem érinti a 100—15C vagy 200 méteres Vorspannt, m ert ez nem tartozik a műsorhoz és így a m éterhosszba sem kell beleszámítani.

B U D A P E S T E R FILMMARKT

M egjelenési statisztika Erscheinungsstatistik

\

1938 február hónapban: Im Monat Februar 1938: M agyar (ungarischer) film 4 2 Német (deutscher) film Amerikai (amerikanischer) film 7 Francia (französischer) film 3 Osztrák (österreichischer) film 1 összesen (Zusam m en): 17 film

Im Monat Februar 1938: Alfa-Film: Das ewige Siege!, U rania F ilm ­ theater. Jf (Ung.) Budapest-Film: Marika, Royal Apollo. Jf. (Ung.) Fox-Film: W ake up and live, Kam m erlicht­ spiele, Décsi-Kino. Jf. Harmonia-Film: Das indische Grabmal, Ra­ dius Film theater. Jf. Hirsch & Tsuk-Film: Zauber der Bohème, Kammerlichtspiele, Atrium Filmpalast. Décsi-Kino. Jf. Kinobetriebs-Film: Stella Dallas, RadiusFiilmpalast. Jf. Metro-Film: Conquest, Metro-Filmpalast, Corso-Film theater. Jf. — M adame X, Omn-ia. City-Kino. Jf. Param ount-Film : Ebb tide, City, OmniaKino. —• The Buccaneer, Atrium -Film theater, City, Omnia-Kino. Jf. Phöbus-Film: Samson, Omnia, City-Kino. Jf. Reflektor-Film: Serenade, Royal Apollo, Corso-Kino. Jf. Rex-Film: Sie werden mein Gatte sein, Forum -Film theater. Jf. (Ung.) — Rauche Du nur ruhig weiter Ladányi, Décsi-Kino, Kammerlichtspicle. Jf. (Ung.) Sláger-Film: Les hommes des proie, Radius-Fiilmpalast. Jv. Ungár-Film: A u service du Tzar, UraniaFilm theater. Jf. Ufa-Film: Gewitterflug zu Claudia, U raniaFilm theater. Jf.

1937 augusztus 1-től: Seit dem A A ugust 1937: Magyar (ungarischer) film 28 Magyarországon, gyártott idegen nyelvű (in U ngarn gedrehter fremdsprachiger) film 1 Amerikai (amerikanischer) film 53 Német (deutscher) film 17 Francia (französischer) film 15 2 O sztrák (österreichischer) film Angol (englischer) film 3 összesen (Zusam m en): 114 film 1938 január 1-től: Seit dem 1. Januar 1938: M agyar (ungarischer) film Német (deutscher) film Amerikai (amerikanischer) film Francia (französischer) film O sztrák (österreichischer) film összesen (Zusammen):

8 4 16 4 1 33 film

VWVVVVVWVVVVVVVSAA^V>A/S/WV% A m agyar film gyártás különböző időszerű kérdései kerültek m egvitatásra a MMOE és OMME közös elnökségi ülésén, am elyet feb­ ruár 21-én ta rto tta k meg. Az OMME szerint a túlsók m agyar film k árára van a ren tá­ bilis m agyar film gyártásnak, ezzel szemben a Moziegyesület képviselői a mennyiséget nem kifogásolták, sőt annak fokozása ér­ dekében kellene, szerintük, mindent elkö­ vetni, de megfelelő anyagi lehetőségek ha­ tárán belül. így felmerült újból az állam ­ segély kérdése és itt kialakult az a felfogás, hogy egy teljesen semleges szervet vagy bizottságot kellene a korm ánynak kiküldenie, amely minden egyéni vagy anyagi ér­ dektől mentesen állapítaná meg az elkészült m agyar filmek színvonalát és ehhez mér­ ten tenne javaslatot az illető filmnek ál­ lamsegélyben való részesítése érdekében. Csak azokat a m agyar filmeket kellene a kontingensbe beleszámítani, am elyek a bi­ zottság véleménye alapján államsegélyben részesülnek. Ezek a különböző ötletek és elgondolások azonban m ég’ nem értek meg teljesen, úgyhogy márciusban a két egyesü­ let elnöksége tovább folytatja a megkez­ dett tárg y aláso k at és azok eredm ényét an­ nak idején írásban felterjeszti az illetékes hatósághoz.

Kifogástalan állapotban levő, k o m p l e t t Belgráder-féle

hangos leadóberendezés O rio n -h an g szó ró v al

olcsón eladó Hungária-film színház Nyíregyháza

15

Á magyar filmcenzura működése 1937-ben Az O rszágos M ozgóképvizsgáló Bizottság az 1937. évben m egvizsgált m ozgóképekről a következő statisztikát b ocsátotta a FILMKULTÚRA re n d e lk e z é s é re :

I. Ü lések szám a— —

—

—

-

I I . K iadott engedélyokiratok d ara b szá m a —

—

I I I . M egvizsgált n orm ál m ozgóképek db.-szám a IV.

„

keskeny

V.

„

n orm ál m ozgóképek m. hossza

VI.

„

keskeny

V II.

„

yy

„

yy

yy

„ n orm ál m ozgóképekből előzetes synch ro n — — — — — — — végleges sy nchron — -

hangos 287 ném a — h an g o s 5838 ném a 67 h an g o s 898 n ém a 16 hangos 21 n ém a 43 h an g 815.193 ném a 11 033 h an g o s 4359 ném a 6123

összesen

287

összesen

5905

ö sszesen

914

ö sszesen

64

összesen

826 226

összesen

10.482

5 d rb .

6.148 m tr.

II. Minősítés szerin t : 1. K orlátozás nélkül engedélyezi.

2.

K orlátozással engedélyeztetett

3. C sak kivitelre

„

4. B etiltott filmek 5. A lkalm asnak nem talált kül­ földi felira t nélküli film ek összesen :

6.

B etiltott film ek külföldi

H. N. H. N. H. N. H. N. H. N. -

775 film 58 „ 23 yy 83 „ yy 25 „

H. N.

919 film 59 .,

978 db.

H.

16 film

1.5o/o 0.9%

10.514 m. 125 „

0.4%

10 459 m

1 3%

6

9.614 m.

15

26.512 111. 125 m.

12% 30/0

7.

„

„

belf. m ag y ar

H. N.

8.

„

külf.

film ek u t eng.

H.

9.

„

belf. m

„

„

„

1

13

„ .,

9

1

„

4

„

79 5° o 6 o/o 2.5%

638271 m. 17 156 „ 46.651 m.

76.1% 2.7% 5.6%

8.5%

57.340 m.

6.5%

2.4%

46 585 m. 125 „ 30.580 m.

5.5% keskeny 3.6%

836.708 m.

100%

36 071 m.

4.02% I. 30/0

1 .1%

0 .6% „ 1.4°/o ,, 10. Végleg b etilto tt film 1 „ ebből külf. H. 12 db. 25.612 m tr. „ belf. m. H. 3 „ 900 125 »> „ N 1 „ H. H. N.

16

kesKeny

26.637 mt.

l

r III. Származási hely szerin t: 1. M agyarország

—

—

—

—

H. N.

Ö sszesen E bből végleges synchron Id eg en nyelven g y á rto tt

5 film 13 „

Ö sszesen

18 film

Id eg en n y elv ü nagy játék „ „ nem „

—

—

_

13 film —

—

Ö sszesen 3. A nglia

—

—

—

—

—

—

H. N.

358 1 359 H. 16 N. —

Ö sszesen 4. C sehszlovákia

— —

—

—

—

—

—

—

H. N.

—

—

—

—

H. N H. N.

Ö sszesen N ém etország—

— —

—

—

—

—

—

—

— —

—

—

—

—

—

—

—

— —

—

—

—

—

—

—

F őösszeg

387.114 m. 275 „

46.2%

387.389 m. 23 501 m. — —

2.7%

9.063 m -------

1.1%

52.272 in 2.641 „

6.3%

0.1%

778 m.

18 film 5 „ 23 film

1.8% 0.5%

3 film —

0.3%

H. N.

26.5%

778 m. -------

0,6% 0.3%

104.741 m. 3.986 „

12.5% 0.6%

108.727 m. 4.254 m. 1.017 „

0.7% 0.1%

5.271 in. 20.168 m 1.017 „

2.2% 0.1%

21.185 m. -

4.091 m. —

0.40,°

3 film

4.091 m.

H; N.

1 film —

2.633 m. -------

H. N.

919 film 59 „

94.1% 5.9%

2.633 m. 819.552 m. 17.156 „

98°,0 2%

978 film

100%

836.708 m.

100%

Ö sszesen Ö sszesen

1 film )9 1 film

5 film 3 „ 8 film

H. N.

219.157 m.

54.913 m.

H. N.

Ö sszesen 11. Ja p á n

3.3%

12 6% 0.5%

Ö sszesen 10. S vájc

32 film 1 33 film

25.5% 1 %

9.063 m .

122 film 4 „ 126 film

Ö sszesen 9. O sztrá k —

0.5%

H. N.

Ö sszesen 8 O laszország —

4 film —

210 937 m. 8.220 „

23.501 m.

4 film

Ö sszesen 6. L engyelország

17.084 m tr. 1 139 yy 18 223 m tr. film 36.4% „ film film 1.7%

16 film

Ö sszesen g F ra n c ia o rsz á g

36.9°/0 4.6%

404 film 41.5% H. 6148 rntr. H . 18.223 >1 H . 24.371 m tr.

7 film 6 „

Ö sszesen

o A m erika

359 film 45 „

1 film

17

0.3%

IV. Tárgy szerin t: 1. Játék film —

— — — — — 390 film

2. O ktatófilm

—

—

— — —

39.6%

645.201 m.

77.2°/.. O.50/0

16

„

1.5%

4.116 „

3. Ism eretterjesztő film

—

—

—

103

„

10.1%

51,223 „

4. R ip o rt

—

— —

_

—

_

253

„

26.40/0

73.577 ,.

5 R eklám

—

—

—

—

—

198

„

20.5o/o

22.778 „

18

„

—

6. E gyéb (feliratok nélküli elő­ zetes film) — — — — Ö sszesen

978 film

20/0 8 .70/0 2 60/0 6

1.9o 'o

39 813 „

4 80/0

lOOo.'o

836.708 m.

IOO0/0

Tárgy szerinti a d a to k b ó l : M agyar játékfilm

—

—

— —

— —

H. N

76 db. —

7.8o/o

H.

3 —

„

0.2o/u

657 -------

0.10/0

36 3

„ „

3.8o/o 0.2o/o

18.140 1.053 „

2.4o/o 0.2o/o

150.177 in. -------

18.5o/o

„

oktatófilm

—

—

„

ism eretterjesztő film -^

—

H. X.

„

rip o rtfilm

—

—

—

—

H. N.

115 „ 32 „

11 8 V0 3.4o/o

29 722 „ 3.975 „

3 2o'o 0.3o'o

„

reklám film —

—

—

—

H. N.

129 „ 10 „

13.2o/o 1. 0, 0

12.241 „ 3.192 „

1.2./o 0.5o/o

Ö sszesen

H. N.

359 45

36.9o '0 4 60/0

210.937 „ 8.220 „

25.5o/o 1 o/o

41.5%

219.157 m.

26.5o/o

F őösszeg

„ „

404 db.

V. 1. F ilm alap p ótdij köteles film

—

.26

2.

—

715

„

„

m entes

„

Ö sszesen

d a ra b „

978 d a ra b

2Th

427.244 m.

0 51.1 •/

73°-°

409.4(F1 „

48.9°/°

100°/«

836.708 m.

100°o

VI. 1. M agyar film g y á rtás fejlesztéséért k ia d o tt nagy cen zu rajeg y

248 d a ra b

2

583 d a ra b ff

3. K ülföldi

ff

>'

film ek ért

le ad á sra

ff

ff

kötelezett

kis

ff

335

„

nagy

ff

160 d a ra b

kis

„

149

309 d a ra b

4

ff

ff

18

„

IV. Tárgy szerin t: 1. J á té k f ilm —

—

— — —

2. O ktatófilm

— —

3. Ism ere tterje sztő film

— 390 film

39.6%

645.201 m.

77.20/u

—

—

16

„

1.5%

4.116 „

O.50/0

— —

—

103

„

10.1%

51,223 „

6 20/0 8 .70/0 2 60/0

—

4. R ip o rt

—

—

—

—

—

— 253

„

26.4%

73.577 ,.

5 R eklám

—

—

—

—

—

—

198

„

20.5o/o

22.778 „

E gyéb (feliratok nélküli elő­ zetes film) — — — —

18

„

1.9o'o

39 813 „

lOOo.'o

836.708 m.

6.

Ö sszesen

978 film

80/0 IOO0/0 4

Tárgy szerinti a d a to k b ó l : M agyar játékfilm

—

—

— —

— —

H. N

76 db. —

7 .80/0

H.

3 —

„

0 .2o/o

657 -------

36 3

„ „

3.8o/o O.20/0

18.140 „ 1.053 „

150.177 in. -------

18.5o/o

0 . 10/0

„

oktatófilm

—

—

„

ism eretterjesztő film -^

—

H. X.

„

rip o rtfilm

—

—

—

—

H. N.

115 „ 32 „

11 80/0 3.4o/o

29 722 „ 3.975 )(

0.3o'o

„

reklám film —

—

—

—

H. N.

129

13.2o/o 1. 0/0

12.241 „ 3.192 „

1.2 /o 0.5o/o

Ö sszesen

H. N.

359 „ 45 „ 404 db.

36.9o '0 4 60/0

210.937 „ 8.220 „

25.5o/o

41.5%

219.157 m.

26.5o/o

.

F őösszeg

„

10

2.4o/o

0 .2 o/o 3 2o '0

1 0/0

V.

0 1. F ilm alap p o tdij köteles film —

.26

2.

715

„

„

m entes

„

—

d a ra b

2 T I1'

427.244 m.

51.1°/

„

73°o

409.4(>4 „

48.9°/»

lüO°/o

836.708 m.

100"«

978 d a ra b

Ö sszesen

VI. 1. M agyar film g y á rtás fejlesztéséért k ia d o tt nagy eenzurajegy

248 d a ra b

2

335

583 d a ra b ff

3. K ülföldi

f)

kis

y>

film ek ért

le ad á sra

ff

ff

kötelezett

>f

„

160 d a ra b

nagy

309 d a ra b “4 •

ff

kis

ff

18

ff

149

„

A FILM HALOTTÁ I Szirontai-Lhotka István, az ism ert m agyar festőm űvész és díszlettervező február 21-én 53 éves korában hosszú szenvedés után m eghalt. SzirontaiL hotka o tt volt a m agyar film gyártás bölcsőjénél, felépítésénél és éveken ke­ resztül dolgozott a régi U her film gyár­ nál, m ajd a C orvin és Star film gyárak­ nál, ahol a szebbnél-szebb díszleteket k észítette. Sokáig dolgozott K orda Sándor m ellett, aki éveken keresztül igénybe v ette szolgálatait és teh etsé­ gét. A m agyar ném afilm gyártás össze­ om lása u tán B erlinbe költözött, ahol huzam osabb ideig dolgozott C serépy A rzén m ellett és a legism ertebb n é­ m et film ek díszleteinek ő volt a te r­ vezője. Évekkel ezelőtt, am ikor a m a­ gyar film gyártás lábraállt, h az ajö tt és nagy lelkesedéssel és hozzáértéssel dolgozott a budapesti m űterm ekben, de különösen a H unniában. N éhány év ó ta betegeskedett, gyom orrák tám adta meg, úgyhogy meg is operálták Halála őszinte részv étet k eltett az egész m a­ gyar film szakm ában, am elynek Sziron­ tai-L hotka István egyik szerény és te ­ hetséges tag ja volt. F ebruár 25-én te ­ m ették cl B udapesten nagy részvét m ellett. Julius Jónak film opcratőr 44 éves k orában Bécsben hirtelenül m eghalt. .Tónak évek óta az am erikai U nivcrsal Bécsben élő film riportere, aki M ag y a rországon is gyakran m egfordult és itt is sok b a rátja és tisztelője volt. Száj- és köröm fájás m iatt szünetelnek egyes csehországi mozik. Morvaországban, Sziléziában a történelmi Csehország egyes részeiben az utóbbi hónapokban valóságos gazdasági katasztrófa keletkezett az ott lábrákapott száj- és köröm fájás m iatt. Ez a gazdasági válság kihatott egyes környékek filmszínházaira isr úgyhogy egyes helyeken sorra zártak a mozik. A cseh moziegyesületben remélik, hogy tavasszal a száj- és köröm fájás mai elterjedtsége megszűnik és a bezárt mozikat újból üzembe helyezik.

A Központi Értesítő február 10-iki kiadása szerint a budapesti kir. törvényszéknél be­ jegyezték Sperber G yulának, a Royal-tröszt főkönyvelőjének cégvezetői jogosultságát a H. és T.-Íiím kft.-nél. T atabányai és tokodi Mozgóképszínházak kft. címmel T atab án y a főteleppel és Tokod fiókteleppel új vállalat alakult 10.000 pengő törzstőkével. A vállalat ügyvezetői: T atár István és Szőke László tatabányai, továbbá Víg Ferenc és Világhy' István tokodi lako­ sok. A cég T atán és Tokodon mozgókép­ színházat ak ar üzemben tartani. A Magyar Film Iroda rt. m árcius 1-én ta rtja XIV. évi rendes közgyűlését, am ely­ nek tárgysorozatában a szokásos ügyek szerepelnek. A Filmiroda 1937. évi műkö­ dése P 7810.63 nyereséggel végződött. A vállalat részvénytőkéje most 300.000 pengő, a tartalék alap 13.500 pengő, a hitelezők 46il.'492.26 pengővel szerepelnek, különböző átm eneti tételek 240.730.36 P-vel. Jellemző a Filmiroda nagyarányú fejlődésére és munkakészségére az, hogy dologi kiadásokra I,068X93.01 pengőt fizettek. Leírás berende­ zésből P 29.992.48, a különböző üzemek bruttó bevétele pedig P 1,642.427.20 tett ki. A Param ount filiníorgalmi rt. március 4-én ta rtja ezidei rendes közgyűlését. Míg a vállalat 1936-ban 106.446.34 pengő vesz­ teséggel dolgozott, addig az 1937. évi vesz­ teség csak P 13.240.37. A Param ount üzemi bevételei P 393.501.89 összeget te tte k ki, amihez még több kisebb-nagyobb bevétel jön. A vállalat alaptőkéje 150.000 pengő, különböző tartalék o k P 7122.02 és jellemző a gondos kereskedelm i vezetésre, hogy a hitelezők mindössze P 14.456.07 összeggel szerepelnek. A Fővárosi Nagymozgó és Film ipari Rt. február 21-én ta rto tta ezidei XVI. évi ren­ des közgyűlését. A vállalat 60.000 pengő részvénytőkével dolgozik, tartalék alap ja 4 ezer pengő. A hitelezők 1133.06 pengővel szerepelnek. A berendezés és felszerelés ér­ tékét 60600 pengőre becsüli a mérleg, az adósok pedig 6550.70 pengő összeggel sze­ repelnek. Az elmúlt évi tiszta nyereség pe­ dig 1038.48 pengő. A bevételek elérték a 144.616 pengő összeget. A kiadások között szerepelnek az üzemi kiadások 124.000 pen­ gővel, az adó közel 12.000 pengővel, míg leírások címén 7037.50 pengő szerepel. A Magyar Mozgóienykép Gépkezelők Or­ szágos Egyesülete folyó évi jan u ár hó 28-án tarto tt rendes évi közgyűlésén a következő tagjait v álasztotta tisztikarába: Elnök: Brill Béla. Alelnök: Frouth Alfréd. T itkár: Braun Antal. Jegyző: Röszler István. Pénz­ táros: Bozóki József. M unkaközvetítő: VVeisz Henrik. Pénztári ellenőrök: Nemes László és Recsnik Ferenc. K önyvtáros: Valkó Endre. H áznagy: Hausler Ferenc.

t

^ A

A z -OKTATÓFILM Hol és hogyan szerzik Budapesten a magyar oktatófilmeket? egutóbb közöltük, m ilyen szerve­ zet g o ndoskodik a m ag y ar isko­ lák filmellátásáról. E z nem könnyű feladat, ,nagy és kellő előrelátás, üz­ leti fü rg eség és járta ssá g , továbbá ala­ pos pedagógiai és film m ű v é s z e ti tudás kell ahhoz, hogy a m ag y ar iskolák ré­ szére kellő m inőségű és szám ú o k ta­ tófilm et gyű jtsenek össze. T erm észe­ tes, a m a'gyar vagy külföldi anyagból készült o k tatófilm ek tárolása, ra k tá ro ­ zása, elküldése, visszaérkezése, a film ­ kópiák g o n dozása az O k tató film K irendeltségnek sok m u n k át jelent. K ü ­ lönösen érdekes az o kta tó fü m tá r szer­ vezete, felépítése és kezelése. E z az iskolai film tár két részből áll. Az egyik a leltárakban ő rzö tt és kópiákat szolgáltató negatív anyag, a m ásik az iskolákban p erg ő sokszorosított film ­ anyag.

L

A m ag y ar állami film tá rn a k a?, az 1936 / 37 . iskolai évben 102 darab. Budapest székesfóvárosnak 10 l darab tan ító film je volt. E n n ek kb. 7 3 % -a m ag y ar sz á rm a z á sú . A m ag y ar film oktatás ezidőszerint m ég központi szervezetű. A film o k ta­ tá sra szükséges film kópiák B udapes­ ten központilag táro ltatn ak . A film kó­ piák szárma, nincs m egszabva. M inden film tém a annyi m ásolatban készül, am ennyit a szü k sé g diktál. A film eket film o rsó ra tekercselve és papírdobozbon cím kézve, kö ny vek módjára tá­ rolja a O ktatófilm K irendeltség. A film eket B udapesten 8 , a vidéken 20 nappal előbb levelezőlapon kell kérni.

20

E r r e azért volt szükség, hogy az eset­ leg hiányzó kópia elkészítésére idő m aradjon. E z a rendelkezés igen jól bevált, m ert sohasem kellett egyetlen iskolának sem azt mondani, hog y a kért film nem kapható; ha a film tá r­ ban kevesebb kópia volt, m int az igénylés, ak k o r a laboratórium ban a m ég hiányzókat a k ív án t időre elké­ szítette a film tár és az iskolának: elküldötte. A tanítófilm ek szám ának növekedésével az igénylés ideje term é­ szetesen csökken. A film tár használata 1936 . m ájus havában indult m eg 245 film kópiával. A következő tanévben ( 1936 — 37 .) a film tém ák szám a 102 -re em elkedett és 1728 film kópiát foglalt m agában. E z an n y it jelent, hogy az állam i film ok­ tatásb an résztvevő iskolák naponként 50— 60 darab film kópiát kértek és kap­ tak. A m ag y ar állam i film oktatásban az elm últ 1936 — 37 . év végéig össze-

MÉH Picire »1Ilit WwM

International Educational P ic tu re s ,

Inc.

4 0 M O U N T VERNON STREET, B O STO N , M A S S A C K U S E T T S .

Előfizetési ára: 1 évre (4 füzet $ 2' — Minden további 1 évre ___

$ T—

Tartalmazza az év során m egjelenő norm ál és keskeny o k ta tó -, kultur- és ism eretterjesztő film ek részletes a d a ­ ta it, szakm ák szerint elosztva. Tanul­ ságos m indenki számára, ak nek a kulturfilmmel bárm ilyen kapcsolata van.

+ sen 10.350 d rb film egység pergett. E g y sze rre 3— 4 ta n tá rg y szám ára is lehetett film et leérni és m inden egyes küldem ény 72 ó rá ig m a ra d h a to tt az iskolában. K ö zb ejö tt ünnep vagy szü­ net au to m atik u san m egtoldotta a 72 órai id ő tartam o t. A z iskolák a k ért film et két nappal az igénylésükben m egjelölt idő előtt k ap ják m eg. E z azért szükséges, hogy

a ta n á r a film et m ag án ak lepergethesse és a tan ó ráb a m egfelelően il­ leszthesse ke. A film tár an y ag a 3— 4 hónapon­ ként átlag 25 — 30 d arab új tan ító film ­ mel növekszik. A z 1937— 38. iskolai év m ár nem 102 , hanem 140 drb ta ­ nítófilm m el indult meg. B udapest székesfőváros anyaga szin­ tén állandóan növekszik.

Film akadém ia létesül N ém etországban. A birodalmi kormány elhatározta, hogy filmakadémiát létesít, amelynek építését már márciusban megkezdik. Az akadémiának az a célja, hogy a film terén az utánpótlás­ ról gondoskodjék és kellő nevelésben és ok­

tatásban részesítse a filmen szereplőket. Szellemi téren a néniét film legkiválóbb erőit gyűjtik össze, akik a hallgatóságot oktatni fogják, technikai szempontból pedig minden rendelkezésre áll majd, ami az ok­ tatáshoz szükséges.

21

A gondolattól a kifejezésig^“ Ezzel a címmel dr Já nky István sü­ megi tan ár igen szép és érdekes k öny­ v et írt. A könyv tulajdonképen — ahogy a szerző m ondja — tanulm ányút a betűk m ögött és nagyon intelligen­ sen fejtegeti azt, hogy az egyes' gon­ dolatok m ögött tulajdonképen mi m in­ den rejtőzik. A könyv két részből áll. Az első rész tárg y alja a kifejezés ideológiáét, a m ásodik rész a kifejezés mesterségét. Az utóbbi részben foglal­ kozik a stílussal és annak m ódszerei­ vel, a stilisztika szabályaival és többek k ö zö tt a hang és a kép közötti viszony­ nyal. Ebben e fejezetben igen szelle­ m esen foglalkozik az író a fantázia­ kép ek megfilmesítésének a kérdésével és a szerző engedőim ével ezt a fejeze­ te t a Filmkultúra mai szám ában közöl­ jük is. A nagyon tanulságos könyv Sarlat: Jenő k ö nyvnyom dájában jelent meg. í^AAr^AA/V^A/^^A/V^AAAAAAAZvV^AA>^ Európa egyik legmodernebb filmszínháza nyilt meg februárban K openhágában Pal­ ládium néven. Az új filmszínház 1400 sze­ mély befogadására alkalm as és olyan tö k é­ letes felszereléssel lá ttá k el, am ilyenre ed­ dig alig volt példa. Az előcsarnok közelébe k uiyapanziót állítottak fel. megfelelő cel­ lákkal, hogy amíg a gazdájuk a filmet nézi, a kutyák itt nyugodtan bevárhassák az elő­ adás végét. Xem messze ettől van egy m á­ sik végtelenül helyes berendezésű terem gyerm ekek részére, ahol ezerféle játékszer áll a kis porontyok rendelkezésére, míg a m am ájuk a színházban szórakozik. A vetí­ tőterm et az elképzelhető legmodernebb ki­ vitelben építették és szerelték fel. Az egész mozgóképszínház a kényelem jegyében épült. Minden van itt, A m i kell, ami csak elképzelhető egy modern mozgószínházban. Term észetesen mondern és intim étterem sem hiányzik a Palládiumból. A német birodalmi v asutak ism eretter­ jesztő filmjei. Tudvalevő, hogy a német birodalm i vasúlak vezetősége évek ó ta kü ­ lönböző ism eretterjesztő filmeket g y árt és ezeket a világ különböző részeiben m utat­ ják be. A birodalmi vasútak filmosztálya 12 év óta foglalkozik ism eretterjesztő és kultúrfilm ek készítésével és ez alatt a 12 év alatt 300 filmet forgatlak.

Film a new yorki világkiállításon. Jövő évben nyitnak meg New-Yorban az 1939-cs világkiállítás kapui. A kiállítás előkészületei folyamaiban vannak és óriási felkészültség­ gel várják az odaözönlő idegeneket. A v i­ lágkiállítás rendezőt) izottiságában képvisele­ tet kapott valamennyi amerikai művészeti szervezet is, amelyek művészetit kérdésekben egy-egy külön bizottságban dolgoznak a k i­ állítás előkészítésén. Ezekben a bizottságok­ ban az amerikai filmipar valamennyi ága­ zata kiküldte képviselőit. Érdekes, hogv már régebben elhatározták, hogy 1939-ben San Franciscóban is kiállítást rendeznék és így a sanfranciscoi kiállítás úgyszólván ver­ senyezni fog a newyorkival. M indamellett a filmszakma is ¡igyekszik a newyorki világkiállítás keretén belül olyat nyújtani, amely méltó Am erika egyik leghatalmasabb ipará­ nak, a film iparnak a színvonalához. Párizsi íilmszámok. A francia fővárosban január 1-án 320 mozi játszott. Ezek közül kimondottan ősbemutató színház és ezek kö­ zül is 13 kizárólag francia filmeket játszik, m íg a másik 13 nagyrészt külföldi filmekéi m utat be. További 31 filmszínház premierszínház (ezek megfelelnek a mi utánjátszó színházainknak), ezek közül 12 csak francia filmeket m utatott be. A többi 203 filmszín­ ház minősítése utánjátszó színházzal kez­ dődik. Jap án film kvóta és a politika. A japán korm ány legutóbb k ontingentálta a külföldi filmek behozatalát és azok szám át százban állap íto tta meg. A japán mozitulajdonosok a közönséget teljesen az am erikai filmhez szoktatták és így term észetes, hogy am ikor csak 100 külföldi film behozatalát engedé­ lyezik, elsősorban am erikai filmet ak arn ak beengedni. Kb. 75—80% -bán am erikai fil­ met engednek be, úgyhogy csak legfeljebb 25% m arad más gyártmányú külföldi film szám ára. — P olitikai okokból elsősorban 10 ném et film et ak arn ak beengedni, azon­ ban még a ném et szaklapok is m egállapít­ ják, hogy e tekintetben bizonyos nehézsé­ gek merülnek fel, m ert a német fihníziés mégis csak eltér az am erikai ízléstől. E gé­ szen kis százalék jut a francia filmnek, de angol gyártm ányú filmet nem engednek be. Lehetséges, hogy ebben az utolsó intézke­ désben külpolitikai okok is közrejátszottak. Szem csenagyság m egállapítása. A szem­ csenagyság m egállapítására különböző emul­ ziók esetén K otlakék k ét úton járnak el. Az egyik esetben a n agyítás m értékét v ál­ to ztatták mindaddig, míg azonos megfigye­ lési távolság m ellett a szemcsék fel nem tűnnek. A másik esetben azlonos vetítési m érték esetén vizsgálják azt a távolságot, amelynél a szemcsék m ár előtűnnek.

IIMTECHNIKA Faludy László: (Kispest)

Á háromdimenziós film ujabb megoldási lehetősége lig egy évvel ezelőtt a három -dim enzió kérdése fölé m ár-m ár győzelmi lobogót tűztek a feltalá­ lók. am ikor rájö ttek , hogy b astard ó t szültek, hogy a kiindulási pontot rosszul v álaszto tták meg. V isszakozt fú jtak és elkezdték elölről, újra. H osszú ideig csend u ralta ezt a frontot, úgy látszott elejtették , de ez csak viharelőtti csend­ nek bizonyult. M ost újra, talán még nagyobb erővel tö rt elő a diadalm i him nusz s a heuréka hangfoszlányait hozzánk is elsodorta a nyugati szél. N em tudni, m ely irányban látják m egoldva a túl nehéznek bizonyult k érd ést, de ha ú jra szerkezeti kom pli­ kációkkal és a felvétel nehezítésével ak a rják m egoldani, úgy jobb ha nem is foglalkoznának vele. M ost papírra rögzítek egy ú jabb elm életet, am ely az egyszerűségben keresi a m egoldást és am ely — mivel fizikai tényeken nyugszik — papíron megt ámadhat atlan. A film technika alapzata hiányosságra, az em beri szem tökéletlenségére épült. Hiszen ez a szerintünk olyan nagysze­ rűen jó szervünk a sugárzások, csak igen kis részét a 400 billiótól 750 b il­ lióig terje d ő rezgés szám út tu d ja fel­ fogni és az aggyal érzékeltetni. Az 1től 400 billióig, a 750 biliótól 15 tril­ lióig terje d ő t csak hatásaikból ismer­ jük. Ezek a h atások a rezgésszámtól függőek és olyan tulajdonságokkal ren ­ delkeznek, am elyek m egfelelő alkalm a­

zásával a háromdimenzió nem a jövő zenéje, hanem a jelen színm űvészeiét piedesztálra emelő csodálatosan egy­ szerű eszkö zévé válnak az embernek. Elmélet: a vetítőkavernából a film­ szalagon keresztül a fény a vászonra (fehér fal,) viszi a képet. A vászonnak két irányú k iterjed ése van, erre háromsikos képet rávinni lehetetlenség. Ha mégis plasztikus képet akarunk kapni, úgy azt a harmadik dimenzióban kell láthatóvá tienni. V an egy fénytani tö r­ vényünk: két különböző irányú fény kereszteződésénél a nagyobb rezgés­ szám m al bíró elnyeli a gyengébbet, m indaddig, mig a k e ttő között 7/8-os különbség nincs, am ikor is a fényviszszaverés jelensége áll elő. Ebből az következik, hogyha elő tudunk állítani 400 billiótól 750 billióig terjed ő sugár­ nak 7/8-al m egnagyobbított szám át, úgy azokon a v e títe tt sugár meg fog akadni és láthatóvá válik. T eh á t kell egy 750 billiótól a színpad mélysége felé 1400 billióig egyenletesen növekvő sugárm ező (nevezzük ,,H“-nak). A k e ttő kö z ö tti térkülönbség lenne a harmadik d im enzió. a kép mélysége. Ennek az előállítása nem ütközik ne­ hézségbe, annál kevésbbé, mivel a sugárm ező m agas rezgésszám ánál fogva szem ünknek láthatatlan. Ezek szerint a kép nem a vetítősíkon, hanem a sugárm ezőben a v e títe tt fény erősségétől függően a 7/8-dal nagyobb íto tt keresztsugáron látszik aszerint, hogy a tárgy vagy személy, a negatí­ von keresztül hogyan kap megvilágí-

23

tást. (A valóságot vetitiik fel nega­ tívra, m ost a negatívon keresztül a valóságnak megfelelően fog látszani). Z_ : :

Megoldás: a „H“ sugárm ezőt jénai üveggel elláto tt alacsony katoei esésű uviollám pával állítjuk elő. A fényfor­ rást „ X “ (uvioLám pát) parabolikus tü k ö r „C “ g y újtó p o n tjáb an helyezzük, ami által párhuzam os, egyenletesen to ­ v aterjed ő sugarakat kapunk. Ezeket a sugarak at keresztül vezetjük egy fény­ törő prizm án, „D‘\ A prizm án keresz­ tül a m agasabb rezgésszám m al bíró fény jo b b an elhajlik és így alkalm unk van a sugarakat kettéválasztani. A láth ató sugarak elé ,.F‘' (am elyekre nincs szükségünk) lágy vashom orú fe lü ­ letét „K “ állítjuk, ami elnyeli a fényt, a m ásik rész a láth atatlan sugár — 750 billiótól — sík fém tükörrel ,.M“ lesz függőleges irányban felfelé vetítve a színpadon, a vetületi vászon ,,Z ‘ előtt. A v etítés közvetlenül a negatív­ ról, vagy annak egyszerű m ásolatáról történik, amivel a diapozitív készítése feleslegessé válik. A három dim enziós film előnyéről és szükségességéről beszélnem felesleges, hiszen kézenfekvő, hogy m it jelentene, főleg a m agyar filmeknél, am elyek a dialógusokra épülnek. H a a terv m eg­ valósítása lehetővé válik — am ihez m inden rem ény megvan, — úgy kétség­ telen, hogy szükebb hazánk a film tech­ nikai világ érdeklődésének középpont­ jáb a kerül. Faludy László kispesti technikus fej­ tegetéseihez Karban József a kiváló op eratő r a k ö vetkezőket fűzi: A m ozgókép fejlődése, roham os té r­ hódítása nem áll meg napjainkban. Itt a hangosfilm , a színesfilm m egoldása csak kis idő kérdése. A technikusok, laboratórium ok dolgoznak és egyre

24

tökéletesedik a fi m technikája. E lér­ keztünk a színesfilmen túl a térbeli lá­ tás kérdéséhez és a világszerte folyó kísérletekből úgylátszik M agyarország is részt kér. Fent a Filmkultúra szer­ kesztőségéhez érkezett cikket tesszük közzé úgy, ahogy azt Fa'udy úr m egírta. A m agam részéről sok hozzátenni valóm nincsen. Ilynem ű kísérletet, sze­ rény tudom ásom szerint a nagy világ bán még nem végeztek. A kísérlet véghezvitele, illetve sikere aggályokat tám aszt bennem , m ert ha jól é rte t­ tem, egy olyan nagy felületű vásznat, illetve teret kell láthatatlanul „m eg­ világítanunk“, m int a jelenlegi vászon­ felület. Ehhez elég nagy katódcsőre és elég nagy feszültségre is volna szük­ ség. Ez ugyan áthidalható, de hogyan lehet a negatívot, vagy az arról k é­ szült egyszerű m ásolatot „plasztiku­ san “ vetíteni, am ikor csak egy film­ anyagra egy képet v ettü n k fel? T u d ­ valevő dolog, hogy az em ber csak úgy lát „plasztikusan“, ha m in d ké t szeme egészséges. N ézetem szerint a térbeli hatású film is csak így jöhet tétre. A dim enziós film hatásáról k ár be­ szélni. A z előnye esetleg színnel pá­ rosulva beláthatatlan. U gyancsak b e­ láth atatlan az üzleti kihasználhatósága. N agyon jó lenne, ha Faludy László úr m ódot adna a szakm abeli szakér­ tőknek, valam int ism ertnevű fiziku­ sainknak arra, hogy kísérleteiről egy összejövetel k eretében beszám olna. Faludy úr cikkét b em utattuk még egy szakm ai előkelőségünknek, aki a következőket m ondotta: A tervezet leírása igen vázlatos, a különböző rezgésű sugarak szétválasz­ tása egészen önkényesen elm életi alapú, a fizikailag elérhető valóság kísérleti igazolása teljesen hiányzik és a függé­ lyesen v e títe tt sugarak látható volta egészen kétséges. -Míg egy legalább sem atikus berendezésű kísérleti kivi­ tellel legalább a nyom át igazolva nem látju k a feltételezett eredm ényeknek, addig az elméletről nem is lehet ko ­ m o ly és érdemleges bírálatot mondani.

U,j am erikai pióhahívó-berendezés. Igen ötletes és a gyakorlati követelm ényeknek jól megfelelő próbahívó berendezésiről ol­ vashatunk az am erikai szaklapokban. Sok­ szor fordul elő a filmfel vételek során, hogy nehéz jelenetek exponálásáról van szó, am elyekre költségességük vagy egyéb ne­ hézségeik m iatt különösen nagy gond for­ dítandó. Ilyen esetekben gyakran van úgy, hogy a felvételnek, m int képnek várható h atása vagy alakulása egészen pontosan előre nem állapítható meg. !A legpontosab­ ban ezt úgy lehetne megállapítani', ha próbafelvételt készítenénk és azt előhíva megnézzük vetítésben a tényleges képet, igen ám, csakhogy ez nagyon hosszadalm as dolog. Ezen segít ötletesen az am erikai fel­ vételi technika. Az, egyik stúdió ugyanis kism éretű és kerekeken gördülő boxba épí te tt próbahívó berendezést állított össze, amely úgy a műteremben, mint a külső fel­ vételeknél bárhol a képkam ara közelében elhelyezhető. A próbahívó berendezés segít­ ségével a próbafilm szalag 3 perc alatt elő­ hívható és újabb 8 perc múlva egy 25X -5 cm-es teljesen száraz papirnagyítás áll ren­ delkezésre. Óriási méretű filmvetítés. N ém etországban Xürnbergben vetítették eddig Európában a legnagyobb m éretű képmezőt. A kép szé­ lessége 12 m. volt. A v etíte tt kép kitünően m egvilágított és, ragyogóan kontrasztdús volt. F ényforrásul egy Beck szénnel dolgozó Magnasol lámpa szolgál, am ely 110 Ámp. áram erősséggel dolgozott. A vetítési távol­ ság 85 m. volt. IA nézőközönség, 40.000 em­ ber, egy 100X80 m-es szabad területen he­ lyezkedett el. 3 darab hangszóró a vetítőernyő tetejére szerelve és a nézőközönség felé irányítva, tökéletesen kielégítő hang­ leadási eredm ényezett. Gépgyárból filmműterem. A Basel melletti Brown-Rovery gépgyár műhelyei huzamo­ sabb idő óta üresek, úgyhogy nemrégiben filmműteremmé alakították át. Az első fil­ met m ár kezdték i,s forgatni és pedig fran­ cia és német változatban.

WAAAWW AAAAW AAAMAAMAAA A csehországi mozitulajdonosok nem régi­ ben elhatározták, hogy tanulm ányutat szer­ veznek Budapestre. Ezt a társasutazást a csehek bizonytalan időre elhalasztották. Egy balatonfüredi mozibérlő pert indított a balatonvidéki villamosművek rt, ellen, m ert az a mozi gépei által felhasznált áram árá t is a világítási áram nak megfelelő á r­ ban szám lázta és fizettette. A veszprémi kir. törvényszék most jogerős ítélettel m egálla­ pította, hogy a társaság eljárása jogtalan volt és arra kötelezte, hogy a jogosulatla­ nul beszedett díjkülönbözetet fizesse vissza.

25

Megnyílt Magyarország első szinesfilmlaboratóriuma A z új szinesfilm laboratórium ot a Filmgrafika kft. B udapesten, a Tisza Kálm án tér 14/15. sz. házban rendezte be igen nagy anyagi áldozatok árán és a legm odernebb gépeket állította fel helyiségeiben, így a többi k özött egy autom ata-hívó és száritó-berendezést, amely óránként 600 m éter film et dolgoz fel. A laboratórium a legm odernebb m ásológépekkel is rendelkezik és így fehér-fekete film ek m ásolására és g y ár­ tására is kiválóan alkalm as. A Film­ grafika kft. laboratórium át a NaturColor szinesfilm eljárás szerint ép íte t­ ték a három alapszínű, új találmányit szinesfilm gyártására és ezenkívül spe­ cializálta m agát szirtes triikkfilm ek k é ­ szítésére is. Ú jítá sk é n t bevezette a bábjátékok színes film ezését is. A la­ boratórium ba a legm odernebb trü k k ­ asztal került felállításra, am ely m inden szakértő legnagyobb elism erését kivív­ hatja. A Film grafika kft. N aturcolor szinesfilm laboratórium a a környező országokra is k iterjeszti m űködését és ezért rem ény van arra, hogy külföldi film esek is P estre jönnek m ajd színes film ek gyártása céljából. A szincsfilmlaboratórium m űködése iránt nem csak a m agyar, de a külföldi szakm ai körök is a legnagyobb érdeklődéssel és v á ra ­ kozással tekintenek. Amerikai vizsgálatok a vetítőernyők kö­ rül. Cricks nagyarányú vizsgálatokat folyta­ tott le a vetítőernyők bevilágrto ttságát ille tőleg és arra a m egállapításra jutott, hogy Amerikában nem annyira a vetítőernyőre jutó fény kevés, mint inkább hogy a vetítő­ ernyő bevilágítottsága nem egyenletes. E n ­ nek oka a rendkívül kényes ívlámpa szerke­ zetekben és a magas ampérszám vetítéssel együtt járó nehézségekben keresendő. A m a­ gas ampenzésü vetítésnél a kráterképződés meglehetősen bizonytalan és gyakran elván­ dorol eredeti helyzetétől. Ennek következmé­ nye az, hogy vetítőernyőn foltok, színes elrajzolódások és fénybeli egyenlőtlenségek mutatkoznak. A gépkezelőnek a szerző sze­ rint sokkal nagyobb gonddal kellene fény­ forrását kezelnie, hogy a filmet zavaró je1enségek rnegszűnjenek.

lija. Brückner' János oki. gépészmérnök.

sonlít bizonyos m értékig a papírra. Ennél azonban a kísérletek tanúsága szerint még lassabban és nehezebben ég. T ehát az acetyl cellulóza filmnél is van bizonyos, te r­ mészetesen lényegesen kisebb tűzveszély. Éppen ezért helyes ez az elnevezés, am elyet úgy A m erikában, mint Európa legtöbb o r­ szágában alkalm aznak vagyis az ilyen film helyes elnevezése: „biztonsági film4 (safty film, Sicherheitsfilm).

M egsárgul a vetítő optika lencséje Ismeretes, hogy a vetítőoptika több len­ cséből álló rendszer, amelyek m eghatározott sorrendben helyezkednek el a tubusban. Ezen egyes lencsék között van vagy van­ nak olyanok is, am elyek csak látszatra egyes lencsék. Ugyanis valójában ezek két lencséből állnak és egym ással pontosan öszszeragasztottak. E ragasztott lencsék egy­ másnak megfelelő homorú ill. domború felü­ letei párhuzam osak és egym ásra helyezve pontosan egész felületükön fedik egym ást. Ide az érintkezésbe kerülő felületek közé különleges ragasztó anyagot hozva a két lemezt pontosan és tartósan összeragaszt­ hatjuk. A ragasztás sokáig, éveken keresz­ tül tart. Az állandó és nagy meleg hatására azonban idővel a ragasztóanyagban belső elváltozás történik, am inek következm énye lesz, hogy az eredetileg színtelen és telje­ sen átlátszó ragasztási réteg m egsárgul. A m egsárgulás m iatt egyrészt csökkenni fog a fényerő, m ásrészt megszíneződik a v etíte tt kép is. Az ilyen hiba a legkényesebbek közül való és semmi körülm ények között ne próbáljuk m agunk m egjavítani. A lega já ra to s a b b a hibás lencsét a szállító' vagy előállító gyárhoz vagy megbízható optikus­ hoz adni.

H elyes e az éghetetlen film elnevezés? Sok szó esik m ostanában az „éghetetlen­ nek^ nevezett filmanyagról. Nap-nap után hallhatunk külföldi eredm ényekről, am elyek szerint az „éghetetlen'4 film ugyanolyan kedvező m echanikai és zsugorodási tulaj­ donságokkal fog bírni, mint a jelenleg ál­ landóan használatos normál tűzveszélyes film. Ugyanis az u. n. éghetetlen film — az acetyl cellulóza film — ma a normál film form ájában meglehetősen elm arad kedve­ zőtlen tulajdonságai m iatt a nitrocelluloza vagyis a tűzveszélyes film mögött. E m iatt meglehetősen nehezen is tud elterjedni nor­ mál filmalakban. Ezzel szemben a keskeny filmek ma m ár úgyszólván kivétel nélkül acetyl cellulóza filmek, amelyeknél a tűz­ veszély lényegesen kisebb. H angsúlyozzuk azt, hogy lényegesen kisebb, de nem telje­ sen tűzmentes, tehát nem éghetetlen. Az „éghetetlen'' film is meggyullad csak egy­ kettőre elalszik. G yulladási viselkedése ha-

E rkélyre ép ített gépház Némely helyen a körülm ények olyan gép­ házi elrendezést írnak elő, amelynél ez az erkélyen meglehetősen előreugrik a néző­ térre. Ilyen m egoldásoknál különösen k é­ nyes dolog és nagy figyelmet igényel a ve­ títőgépek helyes alapozása. Ugyanis ezen alapozás szakszerűtlen elvégzése esetén a gépzaj, ha még olyan kis m értékben is a padlózaton keresztül erőteljesen terjed to­ vább és behallatszik a nézőtérre. A hangos fűmnél ez különösen erős zav art okoz, mert itt a hangeffektusok kisebbek általában, mint a régi némafilmek zenekari kíséretei mellett voltak, ü g yeljünk tehát ilyen hely­ zet esetén a gépalapozás elkészítésére és olyan megoldást keressünk ki, amely mel­ lett a gép járásáv al eg y ü tt jelentkező zaj, rezgés a legminimálisabb mértékben, g y a­ korlatilag elhanyagolhatóan terjed a nézőtér irányába. Mindenesetre nagy segítségünkre szolgál, hogy a modern vetítőgépek járása, hasonlítva a régebbiekhez, lényegesen zajta­ lanabb.

A hátsó pilla A modern filmvetítő gépeknél úgyszólván kivétel nélkül mindegyiknél eltűnik az ob­ jektiv után elhelyezett pilla és ez a film­ szalag mögé kerül. Ez a hátsó pillás elren­ dezés tulajdonképen nem újdonság, m ert is­ merünk néhány régi gépet, amelyeknél ez a megoldás alkalm azást nyert. A m ostani ál­ talános elterjedése a modern nagy fényerejű vetítésekkel kapcsolatos előnyei m iatt következett be. Ugyanis a hátsó pilla a film­ szalag és a fényforrás között helyezkedik el, tehát a filmszalagra a fény és evvel kapcsolatos h ősugarakat csak szakaszosan engedi. (A régi pilláknál a vetítés alatt a filinszalag és képkapú állandóan k ap ta a fény és hősugarakat). Ennek következm é­ nye az lesz, hogy rövidebb ideig, tehát ke­ vesebb hőmennyiség éri a fi:mszalagot és képkapút, vagyis a felmelegedés és evvel eg y ü tt a tűzveszély' is csökkenni fog. A másik tűzveszély csökkentő hatás abban van, hogy a hátsó pilla a filmszalag köze­ lében forogván, tekintélyes légáram latot létesít, ami pedig mind a kapura, mind a filmszalagra hűtő hatású.

MIRODAIOM SZAKSAJTÓ K urt London: The seven Soviet Árts. Faber & Faber Ltd. 24 Russel Square, London. A ra 15 sb. K urt London neve ismert a nemzetközi filmszakirodalomban. Egy évvel ezelőtt a film zenéről írt, mindent magábafoglaló át­ tekintő könyvet, mostani könyve a sokat fir­ tatott orosz film életbe •viszi bet az olvasót. K urt London személyesen tanulmányozta az oroszországi filmviszonyokat és személyes meg­ figyelései és tapasztalatai alapján 400 olda­ las igen érdekes és lebilincselő könyvben fog­ lalta össze mondanivalóit. K urt London szí­ nesen és változatosan, természetesen politi­ kai véleménynyilvánítástól teljesen függet­ lenül állítja be az oroszországi művészeti viszonyokat, különösen azonban a film álla­ potokat. Könyvének elején általánosságban foglal­ kozik a szovjet kultúrál is kérdéseivel, a m ű­ vészi szervezkedés lényegével, a jelenlegi Stalin-rendszer művészeti elgondolásaival és célkitűzéseivel, m ajd hosszasan ism erteti a Szovjet zenei állapotait, végül az irodalmi viszonyok ismertetése után és a jelenlegi szovjet színművészeti és képzőművészeti kérdések ismertetése után bőségesen foglal­ kozik a filmmel. Az orosz filmművészet is­ mert alakjai Pudovkin, Eisenstein, Dovsenko és mások vonulnak fel előttünk, m ajd le­ írja K urt London a különböző orosz váro­ sokban működő filmgyárak technikai és mű­ vészi berendezéseit. Érdekes bepillantani abba az organizációba, amely állítólag annyi filmet gyárt és annyi embert foglalkoztat. Néhány orosz filmet is ismertet röviden, a fősúly azonban mégis az oro«z Hollywoodok leírásán és 'ismertetésén nyugszik. P eter Hagen: Aufblenden. V'erlag: E rnst Rowohlt, Berlin W 50. A műterem világában, ahol izzó jupiterlámpák fényében készülnek a filmek, játszó­ dik le Peter Hagen regénye. De persze azon túlmenően is végigvonul egy, a filmvilág­ ban élő ifjú emberpár élete, szerelme és tragédiája. Nagyon érdekes, ahogy az író bevezet bennünket a film misztikus világá­ ba, ami természetesen csak a laikus olvasó

előtt misztikus, m ert hiszen az a lényeg, hogy az olvasóközönség, amely ezúttal moziközönség is, szintén bepillantást nyerjen a műterem intim világába. A regény maga ér­ dekes, mindvégig lebilincselő és szórakoz­ tató. Az író és színésznő harcát és életfel­ fogását ism erjük meg a regényben, amely­ nek legvonzóbb szépsége a műtermi élet nem riportszerű, hanem irodalmi leírása. H. C. Opl'erman: Das film en ist so schön, Verlag: W ilhelm Knapp, Halié a/S. A kezdő am atőr részére szolgál hasznos tudnivalókkal ez a kézikönyv. Mint egy kis járni tanuló gyermeket, úgy vezeti a könyv írója a kezdő am atőrt az amatőrfilmezés titkaiba és rejtelmeibe. Nemcsak írásban, hanem képpel is oktatja a kezdőt az am a­ tőrfelvétel minden technikájára, legyen az akár maga a felvétel, akár pedig az elkészült felvétel előhívása kidolgozása. Természete­ sen a filmanyagokat is ism erteti az iró, m ert hiszen ez is hozzátartozik az amatőr kezdőiskolájához. A modern amatőrfilmezés trükkjeit, montázsait, elgondolásait, feliratkészítéseit és vágásait is kellőképpen isméi teti az író.

FILMMŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT ELŐFIZETÉSI ÁR: 1 évre 10 pengő. — % évre 5 pengő. Felelős szerkesztő és kiadó: L ajta Andor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, XIV., THÖKÖLY-ÜT 75. Telefon: 297—076. Párizsi szerkesztőség: Artúr Vitner,

Paris, 3, rue E rnest Psichari. Megjelenik minden hónap elsején. Minden cikkért a szerző felel.

/*WVVVV>AAAA/VW\A/WSAA/VVSAAA N yom atott: OTTHON-nyomda, IX., Lónyay u. 50. Telefon: 187-287.

27

Budapesti filmpiac Filmmegjelenések 1938. február hónapban JELMAGYARÁZAT: Megj. = Megjelenési hely. — H. = Hossza. — F. =

Felírás. — M. =

Műfaj. Fősz. = Főszereplők. R. — Rendező. — C. = cenzúra. — a. — aluli. — f. = felüli

11. 24

A z örök titok. — M egj.: Uránia. — FI.: 2427 m. — M.: Dráma. — Fősz.: H arsányi Rezső, Fcdák Sári, Gárday Lajos. — R.: György István. — C.: Aluli.

11. 11

Marika. — M egj.: Royal Apolló. — H .: 2314 ni. — M.: Színmű. — Fősz.: Perczel Zita, Szepes Lia, Jávor Pál. — R.: Gcrtlcr Viktor. — C.: A.

11. 3

Pletyka. — M egj.: Décsi, Kamara. — H .: 2506 m. — M.: V ígjáték. — F.: Pásztor Józseí. — Fősz.: Alice Fave, Jack Holey. — R .: Roy dél Ruth. — C.: Aluli.

11. 18

A hindu síremlék. — M egj.: Rad.ius. — H .: 4500 m. — M.: Filmregény. — F.: Radó István. — Fősz.: La Jana, K itty Janizen. Gustav Diessl, H ans Stüwe. — R.: Richard Eichberg. — C.: A.

11. 10

Szeretlek! — M egj.: H.: 298Q m. — M.: Iván. — Fősz.: Jan R .: Bolváry. —• C.:

11. 10

Asszony a lejtőn. — M egj.: Radius. — H .: 2892 m. — M.: Dráma. —• F .: Pásztor Béla. — Fősz.: B arbara Stanwick, Jolin Boles. —• R.: K ing V i­ dor. —• C.: Aluli..

ALFA FILM VI., Erzsébet-körut 8. T el.: 140-028.

B u d ap est F ilm rt. Erzsébet-körút 8. Tel.: 132-888.

FOX FILM r.-t., Rákóczi-út 9. Tel.: 139-437 és 131-658.

HARMONIA-FILM Akácfa-u. 7. Tel.: 135-287.

HIRSCH é s TSUK, Rákóczi-út 14. Tel.: 143-835.

MOZGÓKÉPÜZEMI FILM RT. VII., Erzsébet-körut 45 Telefon 144-487.

II 1

METRO-GOLDWYN V III., Sándor-tér 3. Tel.: 144-424 és 25. II. 10

PARAMOUNT FILM FORGALMI R. T., VII., Rákóczi-út 59. T .: 134-437,149-522

PHÖBUS FILM FORGALMI RT., VTI.. Erzsébet-krt 8. Tel.: 131-562.

II. 3

11. 24

11. 17

Décsi, Kam ara, Átrium. — Zenés film. — F.: Siklőssy Kiepura. E ggerth M árta. —■ Aluli.

IValewska grófnő. — M egj.: Metró, Corso. — FI.: 3065 m. — F .: Erb. — M. Dráma. — Fősz.: Greta Garbó, Charles Boyer. — R.: Clarence Brcwn. — C.: Aluli. Madame X. — M egj.: Omnia, City. — H. 1965 m. — M.: Dráma. — F.: Erb. — Fősz.: Gladys George, W arren W illiam, John Beal. — R.: Sam Wood. — C-: Aluli. Trópusi vihar. — M egj.: City, Omnia. — H .: 24:88 m. — M.: Dráma. — F .: lvuhn Erzsébet. — Fősz.: Ray W illiand. Oscar Homolka, — R.: Wesley Rugglest. — C.: Aluli. Kalózkisasszony. — M egj.: City, Átrium, Omnia. — H .: 3300 m. — M.: Dráma. — F. K uhn E r­ zsébet.— Fősz,: Gaal Franciska, Frederic March. — R.: Cecil B. de Miile. — C.: Aluli. Modern Sámson. — M egj.: Omnia, City. — H .: 2479 m. — M.: Dráma. — F .: Fodor Sándor. — Fősz.: H a try Baur, Henry- Bernstein, Gaby Morlay. — R.: Maurioe Tourneur. — C.: Felüli.

28

R E F L E K T O R F IL M Sándor-tér 4. Telefon: 142-529.

11. 25

11. 15 R E X -F IL M Népszínház u. 12. Tel.: 139-978.

Szerenád, a második asszony. — Megj. Corso. Royal Apolló. — H.: 2934 m. — M.: Dráma. — F.: V itéz Miklós. — Fősz.: Hilde Krahl, Igó Sym, M alterstock. — R .: W illy Forst. -r- C.: A. Maga lesz a férjem . — M egj.: Fórum . — H .: 2412 m. — M.: Vígjáték. — Fősz.: Agay Irén, já v o r Pál, Kabos Gyula, Csortos Gy. — R.: Gaál Béla. — C.: Aluli.

11. 22

Te csak pipálj Ladányi. — M egj.: Décsi, K a­ mara. — H .: 2625 m. — M.: V ígj. színmű. — Fősz.: Rózsahegyi Kálmán, T uray Ida, Ráday Imre. R.: Keleti M árton. — C.: Aluli.

11. 3

Préda. — M egj.: Rádius. — H .: 2244 m. — M.: Dráma. — F .: Siklóssy Tván. — Fősz.: Jean Galland, Jeanne Boitel. — R.: De Juan. — C.: Felüli.

U FA -F1L M RT., Kossuth Lajos-u. 13. Tel.: 183-858.

11. 10

Vihar szárnyakon (E gy repülőkapitány kalandos regénye). — M egj.: Uránia. — H .: 2013 m. — M.: Dráma. — F .: Lándor Tivadar. — Fősz.: W illy Fritsch, Olga Csellova. — R.: E richW aschneck. — C.: Aluli.

UNGÁR S . Vili., Sándor-tér 2. Telefon 132-774.

11. 17

Szerelem, bosszú, halál. — M egj.: Uránia. — H.: 2170 m. — M.: Dráma. — F .: Serényi Erzsébet. — Fősz.: P ierre Richard, W ikn, W era Korene. — R.: Pierre Billión. — C.: Aluli.

S L Á G E R F IL M Erzsébet-körút 8. Telefon 143-195.

KOVÁCS ÉS FALUDI FILMGYÁR ÉS LABORATÓRIUM

BUDAPEST, XIV., GYARMAT-U. 35. T E L E F O N : 297-855.

M agyarország le g n a gyo b b és leg m o d e rn eb b gépekkel felszereli- l a b o r a t ó r i u m a K é s z i t ; hangosfilm eké) és kópiákat, film felira)oka), p e d a g ó g ia i-, kulhur-, reklám és rajztrükk-filmeke)

Speciális filmszállitások a világ minden részébe.

leggyorsabb vámkezelés a Nyugati és Keleti p á lya ­ udvarokon, a fővám hivatalban és a hajóállom ásokon

„H E B E L“ n em zetkö zi szállítm ányozási és elvám olási v á lla la t,

VI., V Á C I - U T T e l e f o n :

1.

115-947.

S U I P E P : P Á N Is a P A INI IC II INI E » H « Ä LEGTÖKÉLETESEBB KÉPNEGATIVOK DUP-NEGATIY, DUP-POZITIY, HANGNEGATIY

HANG-NEGATIV

Tf4,

H A N G -P O Z 1 T IY SPEZiAL

16 és 32 m ilim éteres

keskenyfilmek

AZ AGFÁ-POSITIY a legjobb és a legtartósabb kópiaanyag

VEZÉRKÉPVISELŐ Magyarország részére :

L a jta A n d o r BUDAPEST

XIV.f T h ö k ö l y ut 75. Telefon: 297 076.

N y o m ato tt: O tth o n -n y o m d a (Kis Iván) B u d ap est, IX., L ónyay ucca 5(). — T e le fo n : 187-287 és 187-577.