Határtalanul! HAT-15-06-0017
2. előkészítő óra Kodály Zoltán és Galánta Kápolnásnyék, 2016. február 25.
Határtalanul! HAT-15-06-0017 1. utazás: 2016. március 7-11.
Galánta, Szlovákia
Kodály Zoltán életútja Kodály Zoltán zeneszerző, népzenekutató, zenepedagógus Kecskeméten született. Apja Kodály Frigyes MÁV-tisztviselő, anyja Jaloveczky Paulina, mindketten műkedvelő muzsikusok voltak. Kodály gyermekkorát Szobon, Galántán és Nagyszombatban töltötte, ez utóbbi város érseki gimnáziumában érettségizett. 1900-tól Budapesten tanult. A Zeneakadémián 1904-ben zeneszerzői diplomát kapott, 1905-ben a tudományegyetemen magyar-német szakos tanári diplomát, 1906-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1907-től a Zeneakadémián a zeneelmélet, 1908-tól a zeneszerzés tanára.
Kodály Zoltán
Kodály Zoltán 1882. december 16-án született Kecskeméten
Kodály Zoltán "Születtem Kecskeméten, de mivel szüleim pár hónapos koromban elköltöztek onnan, nem illet meg a „Kecskemét fia” büszke név. Mégis kénytelen visszaéltem vele, mikor falusi vándorlásaim közben megkérdezték „hová való születésű” vagyok, Kecskemét neve mindig felcsillanó szemeket és rokonszenvet hozott.” Részlet Kodály 1966-os Visszaemlékezéséből.
Kodály Zoltán és Galánta Galánta, a Mátyusföld egyik központja: ebben a magyarszlovák-német ajkú községben töltötte a szerző gyermekkora legszebb hét esztendejét, 18851892-ig. Itt hallgatta a „világhíres” cigányprímás verbunkosait, nótáit, melyek a Galántai táncok című Kodály-mű ihletői lettek. A vasútállomás: a család lakhelye.
Kodály Zoltán és Nagyszombat Nagyszombat: ez a történelmi múltú város Kodály diákéveinek, első komolyabb zenei tanulmányainak színhelye. Kodály szinte mester nélkül megtanul zongorázni, hegedülni, brácsázni és gordonkázni. Itt érettségizett az érseki gimnáziumban 1900. júliusában, jeles eredménnyel.
Kodály Zoltán Kodály 1905-ben kezdte meg népdalgyűjtő útjait, majd 1906tól Bartók Bélával együtt folytatták a gyűjtést. Mint zenetudós módszeresen gyűjtötte, feldolgozta és rendszerezte a magyar népdalokat. A magyar népzenére támaszkodva alakította ki egyéni magyar stílusát.
Kodály Zoltán Kodály 1907-ben lett az új Liszt Ferenc téri Zeneakadémia zeneelmélet tanára, 1908-tól pedig a zeneszerzés tanára.
Kodály Zoltán 1910-ben volt első szerzői estje. Az igazi sikert a húszas évek hozták meg számára. 1925 táján irányult figyelme a gyermekénekkarokra, egyúttal az iskolai énekés zenetanításra. Kialakította a zenei írás-olvasás tanítására szolgáló módszert.
Új kóruskultúrát teremtett. Fáradozásainak eredményeképpen indult meg a rendszeres népzeneoktatás felsőfokú tanintézményeinkben. Nagy számban adott ki zenepedagógiai jellegű műveket.
Kodály és Bartók Kodály 1905-ben kezdte meg népdalgyűjtő útjait, majd 1906-tól Bartók Bélával együtt folytatták a gyűjtést.
Kodály Zoltán Mint zenetudós módszeresen gyűjtötte, feldolgozta és rendszerezte a magyar népdalokat. A magyar népzenére támaszkodva alakította ki egyéni magyar stílusát. 1910-ben volt első szerzői estje. Az igazi sikert a húszas évek hozták meg számára. 1925 táján irányult figyelme a gyermekénekkarokra, egyúttal az iskolai ének- és zenetanításra. Kialakította a zenei írás-olvasás tanítására szolgáló módszert. Új kóruskultúrát teremtett. Fáradozásainak eredményeképpen indult meg a rendszeres népzeneoktatás felsőfokú tanintézményeinkben. Nagy számban adott ki zenepedagógiai jellegű műveket.
Kodály Zoltán
Kodály Zoltán Gyakran megfordult külföldön. Műveit mindenütt nagy megbecsüléssel fogadták. Fáradhatatlanul küzdött a helyes magyar nyelv és általában a nemzeti tradíciók megőrzéséért. A Magyar Tudományos Akadémia 1946-ban elnökévé választotta. Kossuth-díjat (1948, 1952, 1957), 1965-ben Herder-díjat kapott. Több egyetem díszdoktorává avatta (Budapest, Oxford, Berlin, Torontó). A Nemzetközi Népzenei Tanács elnökévé, a Nemzetközi Zenepedagógiai Társaság díszelnökké választotta. 85 éves korában, 1967-ben hunyt el.
Kodály Zoltán
Kodály Zoltán zeneszerzői életműve a népzene szellemében született. Nemzetközi rangra emelte a magyar zenetudományt. Pedagógiai módszerét az egész világon alkalmazzák.
Kodály Zoltán Gyakran megfordult külföldön. Műveit mindenütt nagy megbecsüléssel fogadták. Fáradhatatlanul küzdött a helyes magyar nyelv és általában a nemzeti tradíciók megőrzéséért. A Magyar Tudományos Akadémia 1946-ban elnökévé választotta. Kossuth-díjat (1948, 1952, 1957), 1965-ben Herder-díjat kapott. Több egyetem díszdoktorává avatta (Budapest, Oxford, Berlin, Torontó). A Nemzetközi Népzenei Tanács elnökévé, a Nemzetközi Zenepedagógiai Társaság díszelnökké választotta.
Kodály Zoltán
Kodály Zoltán
85 éves korában, 1967. március 6-án egy szívroham vet véget életének. Ravatalához a Magyar Tudományos Akadémia előcsarnokában tízezrek járulnak. Koporsóját a Farkasréti temetőben az egész ország, az egész zenei világ részvéte kíséri végső nyugvóhelyére.
Köszönjük a megtisztelő figyelmet!
