JÓVÁHAGYOTT VÁLTOZAT! (2009.12.17.)
PILIS VÁROS TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLİSÉGI HELYZETELEMZÉS ÉS PROGRAM
Pilis 2009. Készítette: Progress Consult Kft. Budapest (Hodossy Attila közoktatási szakértı) Készült: 8 példányban.
Záradék: A Települési Esélyegyenlıségi Helyzetelemzést és Programot - a szakmai és társadalmi egyeztetések biztosítását követıen - Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a 2009. december 17-i nyilvános és rendes ülésén megvitatta és a 385/2009. (XII.17.) sz. önkormányzati határozatával elfogadta.
Pilis, 2009. december hó 21. napján.
Szabó Márton polgármester
dr. Csiki Gábor jegyzı
2
Tartalom
Tartalomjegyzék 1. 2. 3. 4. 4.1. 4.2. 4.3.
Vezetıi összefoglaló .................................................................................................... 4 Stratégiai célok és alapelvek........................................................................................ 5 Általános elvek ............................................................................................................ 5 Helyzetelemzés ............................................................................................................ 6 Pilis rövid bemutatása .............................................................................................. 6 A gazdasági és társadalmi környezet bemutatása .................................................... 7 Az ellátások, szolgáltatások helyzete..................................................................... 11 4.3.1. Egészségügy................................................................................................ 11 4.3.2. Szociális ellátások ....................................................................................... 12 4.3.3. Közmővelıdés............................................................................................. 13 4.3.4. Sport, egészséges életmód .......................................................................... 14 4.3.5. Civil szervezetek, alapítványok .................................................................. 14 4.4. A közoktatás helyzete......................................................................................... 17 5. Akció terv.................................................................................................................. 17 6. Monitoring, értékelés ................................................................................................ 38 7. Nyilvánosság biztosítása ........................................................................................... 38 8. Program felülvizsgálata ............................................................................................ 39 9. Felelısségi körök ...................................................................................................... 39
3
1. Vezetıi összefoglaló A Magyar Országgyőlés 2003-ban fogadta el az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükrözı, többször módosított, 2003. évi CXXV. törvényt az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról, majd az Európai Unióhoz való csatlakozást követıen kiemelten megjelentek az esélyegyenlıségi szempontok a közösséget
érintı
esélyegyenlıség
programok
érvényesítése
kialakításában,
ill.
Magyarországon
is
projektek a
tervezésében.
fejlesztéspolitika
Az
alapvetı
szempontjává vált. Az esélyegyenlıségi szempontok értelmezése és alkalmazása új kihívás a települési döntéshozók és a település lakói számára is. Az önkormányzat, a Köztársasági Esélyegyenlıségi Programban meghatározott célokkal összhangban fogadja el a helyi Esélyegyenlıségi Helyzetelemzését és Programját, amelyben elemzi a településen élı hátrányos helyzető csoportok helyzetének alakulását és meghatározza az e csoportok esélyegyenlıségét elısegítı célokat, a célok eléréséhez szükséges feladatokat, forrásokat és a végrehajtáshoz szükséges határidıket. Az Esélyegyenlıségi Helyzetelemzés és Program elkészítésekor figyelembe vettük az esélyegyenlıségi törvény¹, a közoktatási törvény², és a munka törvénykönyvének³ vonatkozó részeit. Az Esélyegyenlıségi Helyzetelemzés és Program készítése során tekintettel voltunk az esélyegyenlıség elımozdítását segítı hazai és nemzetközi ajánlásokra,
dokumentumokra
és programokra.
A Települési
Esélyegyenlıségi
Helyzetelemzés és Program céljainak tervezése során egyeztettünk a település ellátási kötelezettségeinek teljesítése érdekében létrehozott intézményfenntartó társulások partnertelepüléseivel. Az Esélyegyenlıségi Helyzetelemzés és Program készítése során törekedtünk a „jó kormányzás elveinek” érvényesítésére, vagyis mind a tervezésben, mind az elfogadás folyamatában a minél szélesebb körő bevonásra és konszenzusra törekedtünk.
4
2. Stratégiai célok és alapelvek Célunk, hogy Pilis olyan településsé váljon, ahol senki sem tapasztalja a közvetlen vagy közvetett diszkriminációt vagy hátrányos megkülönböztetést faji, etnikai, nemzetiségi, vallási, nemi, életkor, családi állapot, fogyatékosság vagy más indok alapján. Alapelveink:
Szolidaritás: Településünk közössége minden tagjának érdeke a szolidaritás erısítése, amely nagyban elısegítheti a hátrányos helyzető csoportok társadalmi integrációját, foglalkoztatási és érvényesülési lehetıségeit.
Méltányos és rugalmas elbánás: A megkülönböztetés tilalma, az egyenlı bánásmód elve nem alkalmas az összes létezı egyenlıtlenség megszüntetésére. Olyan pozitív, méltányos és rugalmas intézkedéseket kidolgozására törekszünk, amelyek elısegítik az érintettek társadalmi és foglalkoztatási pozíciójának javulását, megırzését.
Az Esélyegyenlıségi Helyzetelemzés és Program megvalósulását a képviselı testület nyomonköveti, és ha szükséges módosítja.
3. Általános elvek Pilis Város Önkormányzata olyan társadalmi környezet támogatását célozza meg, mely tiszteletben tartja a sokszínőséget, mentes a hátrányos megkülönböztetéstıl, a zaklatástól, jogellenes elkülönítéstıl, valamint a megtorlástól. Az esélyegyenlıség elımozdítása érdekében szükség esetén elınyben részesítünk egyéneket, társadalmi csoportokat, ha az az esélyegyenlıtlenség felszámolására irányul. Kiemelt figyelmet fordítunk az alábbi csoportok esélyegyenlıségének biztosítására: •
nık,
•
40 évnél idısebb munkavállalók, 5
•
romák,
•
fogyatékos, megváltozott munkaképességő személyek,
•
két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelı, vagy tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelı munkavállalók, állampolgárok,
•
alacsony iskolai végzettségő emberek,
•
pályakezdı, munkanélküli emberek.
4. Helyzetelemzés 4.1. Pilis rövid bemutatása Pilis Budapesttıl 45 kilométerre, Pest megye középsı részén, a Gödöllı– Ceglédberceli-dombság és a Duna–Tisza közi homokhátság találkozásánál helyezkedik el. A település közúton a 4-es számú fıúton, vasúton a Budapest–Szolnok fıvonalon közelíthetı meg. A város és környéke régészeti lelıhelyekben gazdag: az ásatások során bronz és vaskori leleteket, II. századbeli Szarmata halomsírt tártak fel, valamint avar- és honfoglaláskori temetıre is bukkantak. A települést elıször egy 1326-ban kelt oklevél említi, neve szláv eredető; kopasz, növényzet nélküli helyet jelent. A falut 1453-ban V. László király Szilassy Györgynek és Pozsonyi Farkas Jánosnak adományozta. A török idıkben mindvégig lakott hely volt, de a XVII. századi harcok során a település elpusztult és hosszú idıre elnéptelenedett. A birtokot a XVIII. század elején örökség útján Beleznay János szerezte meg, aki 1722 körül a Felvidékrıl és Nógrádból szlovákokat telepített ide. A népesség száma a következı évtizedekben ugrásszerően megnıtt. A gazdasági fejlıdés eredményeként a település 1805-ben mezıvárosi rangra emelkedett. 1823-ban a csizmadiák, nyolc évvel késıbb a szőcsök alapíthattak céhet. Az 1848-as jobbágyfelszabadítás után Pilisen – közel egy évszázadon keresztül – a paraszti középbirtok vált meghatározóvá. A XIX. századtól a községben jelentıs szerepe volt a szılımővelésnek és a borkészítésnek. A XX. Század közepéig a lakosság elsısorban a mezıgazdaságból élt, az 1950-es évektıl kezdve egyre többen helyezkedtek el az iparban.
6
4.2. A gazdasági és társadalmi környezet bemutatása Pilis népessége 2005. január 1-jén 11 281 fı volt, az 1870-es népszámlálás idején regisztrált 3500 fıvel szemben. A lakosság száma – az 1980-as évek kivételével – az elmúlt 130 év során folyamatosan emelkedett. Az 1970-es években a születések száma 172 fıvel haladta meg a halálozásokét és ehhez még 231 fıs vándorlási nyereség is járult. Az 1980-as években a népesség fogyott; a születések száma 323 fıvel elmaradt a halálozásokétól, a beköltözık száma pedig 157 fıvel volt kevesebb, mint az elköltözıké. Az 1990-es években folytatódott a természetes fogyás, azonban a több mint 2000 fıs vándorlási nyereség miatt a település népessége növekedett. Ez a tendencia napjainkig jellemzı a településre. A bevándorlás során elsısorban Budapestrıl költöztek Pilisre, de az agglomeráció Budapest közeli településeivel ellentétben a betelepülık elsısorban a rossz szociális helyzetben lévı, Budapesten a lakásukat fenntartani nem tudó családok a beköltözök, elsısorban a várost övezı pincékbe és tanyákba (külterületi zártkertek) költöznek. Jelenleg 1721 fı él külterületen. Három meghatározó külterület található a város körül: északra a Szabadkai szılık, dél-nyugatra a Homoki szılık, Krekács dőlı és Báró szılı, valamint délre a Haleszi szılık, Bicskei tanya és a Papbereki dőlı. A népesség számának alakulása* (forrás: KSH)
2005
2004
2003
2002
2001
1990
1980
1970
1960
1949
1941
1930
1920
1910
1900
1890
1880
12000 11000 10000 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 1870
Lélekszám*
A lakónépesség változása
*1960-ig jelenlevı, 1970-tıl lakónépesség.
A népesség változásában negatív tendencia, hogy a kissé növekvı lélekszám mellett a fiatal korosztályok száma meglehetısen gyorsan csökken (a 0-3 évesek 2007ben 18-cal, 2008-ban 39-cel voltak kevesebben mint az elızı évben). Ez egyúttal a 7
lakosság elöregedésére is utal. A település népességének korösszetétele még így is kedvezıbb, mint a megye városaiban általában. 2008 elején a városban élık 21%-a 18 évesnél fiatalabb, a 65 éves és idısebbek aránya a lakosok 16,7%-a volt. Száz fiatalkorú lakosra 77 idıs személy jutott, ami kevesebb, mint a megye városaiban átlagosan. A népesség nemek szerinti összetételére a nıtöbblet jellemzı. 2008. január 1-jén ezer férfira 1036 nı jutott, ez mintegy 50-nel kevesebb a megye városainak átlagánál. Pilis népességnagysága alapján 28. a megye városai között, népsőrősége 238 fı/km2, 75 fıvel kevesebb, mint a megye többi városában átlagosan. A Pilis városában bejelentett lakhellyel rendelkezı 2000 és 2007 között született gyermekek létszámát az alábbi táblázat mutatja:
Év
2000.
Születések 130 száma
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
2006.
2007.*
128
125
120
132
101
136
47
*: január 1. és június 15. között születettek száma
Az adatok az ingadozások ellenére stabil, 125 körüli átlagos létszámot mutatnak. A 2008/2009-es tanévben a hátrányos helyzető gyerekek száma a beadott szülıi kérelmek alapján a 3-14 éves korosztályban 208 fı, a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek száma a beadott szülıi nyilatkozatok alapján 76 fı. A településen jelentıs számban élnek a szlovák nemzetiség és a cigány kisebbség tagjai. A szlovák nemzetiségi önkormányzat adatai szerint 2458 pilisi lakost képviselnek, bár a kisebbségi választási listára mindösszesen 76-an kérték a felvételüket. A cigány kisebbségi önkormányzat 935 fıt képvisel, a választási listára esetükben 67-en kérték a felvételüket. A szlovák nemzetiség tagjainak korösszetétele megegyezik a többségi lakosokéval, a cigány nemzetiség esetén megfigyelhetı, hogy a fiatal népesség aránya jelentısen nagyobb, az idısebb korosztály aránya lényegesen kisebb, mint a többségi lakosoké (a 0-18 évesek aránya esetükben 53%, a 60 évnél idısebbek aránya 6%). A település felekezeti összetétele: Evangélikus Egyházközség: alapítási év 1222. A gyülekezeti tagok száma: 5400 fı, az ország egyik legnépesebb evangélikus gyülekezete. Református Egyházközség: a 2001-es népszámláláskor 1048 fı a gyülekezeti tagok száma. Pilis Krisztus Király Római Katolikus Gyülekezet: 3000 fı. Baptista Gyülekezet: 100 fı. 8
A településen fogyatékkal élıkrıl nincs pontos információja az önkormányzatnak. A becslések szerint látási fogyatékkal 5 fı, Hallási fogyatékkal 8 fı, mozgási fogyatékkal 30 fı és értelmi fogyatékkal 100 fı él a településen. Közülük mindössze 7-en dolgoznak védett munkahelyen (Üllın és Monoron található akkreditált munkahelyekre járnak dolgozni). Jelentıs a településen élı hajléktalan személyek száma is (46 fı). Róluk ellátási szerzıdés alapján a Magyar Vöröskereszt Pest Megyei Szervezete gondoskodik (lásd késıbb). A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele eltér a megye városainak átlagától. A 2001. februári népszámlálás adatai alapján Pilisen a foglalkoztatottak száma megközelítette a 3700 fıt, népességen belüli arányuk 35%-ot tett ki, 5,2 százalékponttal kevesebbet, mint a megye többi városában átlagosan. Az inaktív keresık, az eltartottak és a munkanélküliek részesedése egyaránt nagyobb a városi átlagnál. A legnagyobb eltérés az inaktívak körében figyelhetı meg; 32%-os részarányuk 2,6 százalékponttal haladta meg a megye városaira jellemzı értéket. A munkanélküliek száma 472 (2009. szeptember, forrás www.afsz.hu) , közülük tartósan 69 fı nem tudott elhelyezkedni. A munkanélküliség aránya ugyan csak 6,07%, és ez mindössze 72%-a az országos adatoknak, de Pest megyére átlagosan jellemzı érték az országos átlag 56%-a. A népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint, 2001. február 1. (Forrás KSH)
9
A helyben lakó foglalkoztatottak döntı hányada, 65%-a a szolgáltatási jellegő ágazatokban, háromtizede az ipar, építıipar területén tevékenykedik. A helyben foglalkoztatottak zömét kis és középvállalkozások foglalkoztatják. Jellemzı módon a legnagyobb létszámot (közvetlenül, illetve közvetve foglalkoztatottak is beleszámítva) az önkormányzat foglalkoztatja, 231 fıt. A második legnagyobb létszámot pedig a Gyermekotthon foglalkoztatja 105 fıvel. A többi foglalkoztatónál a foglalkoztatotti létszám nem haladja meg a 30 fıt. A Pilisen élık több mint héttizede nem a lakóhelyén dolgozik. A más településre eljáró foglalkoztatottak döntı hányada, kb. 75%-a budapesti munkahellyel rendelkezik. A város lakásállománya 2005. január 1-jén megközelítette a 4 ezret, amelyek szinte kizárólag földszintes, egylakásos épületek voltak. 100 lakásra 285 lakos jutott, 12 fıvel több, mint Pest megye városaiban átlagosan. A 2001. februári népszámlálás adatai alapján a lakásállomány több mint fele három vagy több szobás volt, átlagos alapterületük 82 m2. A lakások 99%-a természetes személyek tulajdonában van, mintegy háromnegyede 1980 elıtt épült. A lakásállomány fıbb adatai (Forrás KSH) Megnevezés Lakásállomány
1970. január 1.
1980. január 1.
1990. január 1.
2001. február 1.
2005. január 1.
2648
3012
3244
3807
3952
1 szobás
38,9
21,4
13,9
11
-
2 szobás
51,2
46,5
40,8
37,2
-
3 szobás
9,8
32,1
45,3
51,8
-
-
113,7
107,7
117,4
103,8
345
317
279
281
285
Ezen belül %-ban
Lakásállomány az elızı idıpont %-ban 100 lakásra jutó lakos
A 2001. évi népszámlálás idıpontjában a lakásállomány felszereltsége általában kedvezıtlenebb volt, mint a megye városaiban általában. A lakások több mint kétharmada – 2669 lakás – összkomfortos, illetve komfortos, 6,1%-a félkomfortos volt. A komfort nélküli és a szükséglakások együttes aránya 24%. Az összkomfortos lakások aránya lényegesen, 13 százalékponttal kisebb, viszont a komfort nélküli lakásoké 5,8, a szükséglakásoké pedig 3,9 százalékponttal nagyobb a megye városaira átlagosan jellemzınél. Az azóta eltelt idıszakban a lakhatási viszonyokban kedvezıtlen folyamat, hogy a külterületen lévı zártkertekben lévı, sokszor komfort nélküli ingatlanokat, 10
használják a beköltözık egyre többször lakásként. A lakott külterületek elhelyezkedése és egyéb okok miatt a belterületté alakításra nincs mód. 2004 végén Pilisen még csak a lakásoknak csak a fele hálózati vízvezetékkel ellátott, amikor a megye városaiban arányuk átlagosan 93%-ot tett ki. Közcsatornához mintegy kétötödük – a megye városaiban átlagosan 60%-uk – csatlakozott. A lakások háromnegyede rendelkezett hálózati gázzal, részesedésük 10 százalékponttal elmaradt a városok átlagától. Mára a település erıfeszítéseinek köszönhetıen a lakások 81%-a a szennyvízhálózatba, 77%-a a vízhálózatba bekötött, a belterületi ingatlanok 100%-a számára a szolgáltatások elérhetıek. A szennyvízbekötés aránya azért haladja meg a vízbekötésekét, mert több ingatlantulajdonos nem köti be az ivóvizet a jegyzıi felszólítás ellenére sem (a döntésük anyagi megfontolásból születik).
Közmőellátottság, 2004. december 31. (Forrás KSH)
4.3. Az ellátások, szolgáltatások helyzete 4.3.1. Egészségügy Pilis egészségügyi alapellátását 2009-ben 4 háziorvos, 3 fogorvos és 2 házi gyermekorvos biztosította, munkájukat 5 körzeti ápolónı és 3 védını segítette. A településen két gyógyszertár mőködik. A településen kiegészítı egészségügyi ellátás keretében mintavételi hely, sebészet, szemészet, reumatológia, fizikoterápia és nıgyógyászati szakellátásokat tart fenn az önkormányzat. A kórházi ellátást és egyéb 11
szakellátást a város lakosai számára a Pest Megyei Önkormányzat Flór Ferenc Kórháza biztosítja. 4.3.2. Szociális ellátások Az önkormányzat biztosítja a jogszabályokban meghatározott, megélhetést nyújtó segélyeket, a meghatározott szükségletekhez igazodó támogatásokat, eseti segélyeket (aktív korúak ellátása, idıskorúak járadéka, ápolási díj, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély, szociális étkeztetés, közgyógyellátás, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, óvodáztatási támogatás). Az ellátások igénybevételével kapcsolatos szabályokat a Pilis Város Önkormányzatának 25/2008. (X.01.) számú és az ezt módosító 2/2009. (II.04.) számú önkormányzati rendelete tartalmazza. A városban 102-en kapnak rendszeres szociális segélyt (közülük 90-en aktív korúak), átmeneti segélyt 282-en kapnak. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt 212 családban 431 gyermek után igényelnek. Közülük 185-en halmozottan hátrányos helyzetőek, 246-an nem adtak nyilatkozatot, de közülük nincs olyan nem nyilatkozó, akinek az iskolai végzettsége nem haladja meg a nyolc általános iskolát. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatástban 309 gyermek részesült. Idıskorúak járadékában 5 fı részesül. Lakásfenntartási támogatásban 39 család részesül, közülük 18-an aktív korúak. Ápolási díjban részesülık száma 120 fı. Természetben nyújtott szociális ellátás keretében 116 fı tüzelıutalványban, 97 fı élelmiszer utalványban részesült. A településen 24 köztemetés is volt. Közgyógyellátási igazolvánnyal ellátottak száma 291 fı, akik közül 291 fı alanyi jogon, 54 fı normatív jogon és 47 fı méltányossági jogon kapott közgyógyellátási igazolványt. 9 fı adósságkezelési szolgáltatásban, illetve adósságcsökkentési támogatásban részesült. A benyújtott igények elbírálása az önkormányzat szociális rendeletében meghatározott eljárásrend szerint történik. Az önkormányzat többcélú társuláson keresztül biztosítja a szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat (étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzırendszeres házi segítségnyújtás, családsegítés, nappali ellátások és gyermekjóléti szolgálat). Szociális étkeztetést 20-en vették igénybe (9 nı és 11 férfi), nagyobb részt egyedülálló emberek (4 fı 18-39 éves korosztályból, 6 fı a 40-59 éves korosztályból, 6 fı 12
a 60-64 éves korosztályból 2 fı a 65-69 éves korosztályból és 2 fı az idısebb korosztályból) A házi segítségnyújtás térítés ellenében érhetı el a településen (térítés mértékérıl és a megállapítás szabályairól lásd a fentebb említett rendeleteket). Jelenleg 7 férfi és 10 nı ellátását 3 gondozó biztosítja. Az ellátottak közül 7 fı 60 évesnél fiatalabb, 5 fı 60-65 év közötti és a többiek 65 év felettiek. A családsegítı szolgálat tavalyi forgalma 2327, az esetszám 261 db. A gyermekjóléti szolgálatot 321 gyermek után vették igénybe (az érintett családok száma 101, az éves forgalom 1712). Az ellátást három fı biztosítja. A településen a szakosított ellátási formák közül a támogató szolgálat, szenvedélybetegek közösségi ellátása és az öregek napközi otthona is elérhetı. A szociális ellátást igénybe vevık száma az elmúlt idıszakban jelentıs növekedést mutatott, a jelen adatok a gazdasági válság elıtti idıszak jellemzıit tükrözik, az azóta eltelt idıszak a helyzet további jelentıs romlását mutatja. A szociális ellátások közül a bölcsıde, a támogató Szolgálat, a közösségi ellátások, a falu és tanyagondnoki szolgálat, a családi napközi, a házi gyermekfelügyelet és a családok átmeneti otthona nem megoldott a településen. 4.3.3. Közmővelıdés A városban részben a Kármán József Városi biztosítja a kulturális szolgáltatásokat. A Könyvtár elsıdleges feladata, hogy a város lakóinak információkat szolgáltasson a tanuláshoz, az önmőveléshez és hozzájáruljon a település polgárainak rekreációjához. A Könyvtár e célok megvalósítása érdekében alakítja győjteményét és fejleszti szolgáltatásait. Heti öt napi nyitva tartással mőködik (szerda és vasárnap a szünnap), az épületben mőködik e-Magyarország pont is. A könyvtár sokszínő programot biztosít az alapszolgáltatásokon túl: költészet napi rendezvények, elıadások, könyvbemutatók, stb. A városban a kulturális élet másik jelentıs színtere a Móricz Zsigmond Közösségi Ház. A Közösségi Ház feladata: közösségi-mővelıdési funkció, társadalmi-közéleti funkció, egyedi mővelıdési formákat szervezı funkció. A települési szintő, regionális programok szervezése, a településen mőködı társadalmi, civil szervezetek számára közösségi tér, lehetıség biztosítása. A nemzeti ünnepek szervezése, képzımővészeti 13
programok, kiállítások, gyermekprogramok- foglalkozások megtartása, hangversenyek megszervezése. A városban más területen is élénk a kulturális élet, sokan látogatják a hangversenyeket
(tavaszi
hangverseny,
Nyári-Nyáry
muzsika).
Minden
évben
megrendezik az országos veteránautós, motoros találkozót és autóversenyt. A lovassport kedvelıi országos díjugrató és fogathajtó versenyen mérhetik össze tudásukat. Az egyesületek és a civil szervezetek számos családi és hagyományırzı rendezvénnyel várják a helyieket és az idelátogatókat. 4.3.4. Sport, egészséges életmód A városban a mozgásra, kikapcsolódásra lehetıséget a Pilisi Falka Futóklub, Pilisi Labdarugó Klub, PDS FC labdarugó klub, Gerje Horgászegyesület, Pilisi Motoros Egyesület, Postagalamb Sportegyesület biztosít. A tanulók számára több diáksportkör biztosít lehetıséget a mozgásra. 4.3.5. Civil szervezetek, alapítványok A településen élénk civil élet folyik. A település civil szervezetei, alapítványai: Civil szervezetek: 1. Pilisi Nép és Gazdakör (alapítás 1928) Taglétszáma: 70 fı. 2. Pilisi Ipartestület (alapítás 1948) Taglétszáma 100 – 120 fı. 3. Pilisi Polgárır Egyesület (alapítás 1996) Taglétszáma 40 fı. 4. Pilisi Hírközlési Egyesület (PIHE) (alapítás 1993) Taglétszáma: 15 fı + 2 fı tiszteletbeli tag. 5. Gerje Horgász Egyesület (alapítás 1992) Taglétszáma: 145 felnıtt, 12 ifjúsági, 8 gyermek 6. Pilisi Labdarúgó Klub (alapítás 1996) Taglétszáma: 80 fı. 7. Pilisi Diáksport Egyesület (alapítás 90-es évek eleje) Taglétszáma: 15 fı. 8. Góliát Mc Donald’s FC Országos Diáksport Egyesület pilisi csopo2tja (alapítás 1996) 14
Taglétszáma: 66 fı. 9. Vidám Tavasz Klub (alapítás 1978) Taglétszáma: 70 fı (nyugdíjas klub) 10. Barátság Nyugdíjas Klub Taglétszáma: 62 fı. (alapítás 1992) 11. Olasz – Magyar Baráti Kör (alapítás 1994) Taglétszáma 40 fı. 12. Pilisi Motoros Egyesület (alapítás 2004) Taglétszáma 22 fı. 13. Postagalamb Sportegyesület (alapítás 1995) Taglétszáma: 22 fı. 14. Pilisi Petıfi Vadásztársaság (alapítás 40-es évek) Taglétszáma: 25 fı. 15. Pilisi Összefogás Egyesület (alapítás: 2006. év) Taglétszáma: 35 fı 16. Rózsatanya Hagyományırzı Egyesület (alapítás: 2006. év) Taglétszáma: 16 fı
A civil szervezetek erısségét mutatja, hogy a településen mőködı szervezetek önálló honlappal rendelkeznek (http://www.civilpilis.koznet.hu/cp/index.php) a város honlapja mellett (http://www.pilis.hu/). A civil szervezetekrıl további információ a két honlapon található. Kiemelt alapítványok
1. A „Pilis Városért” Közalapítvány 1997 óta Pilis Nagyközségi Önkormányzat Képviselı – testülete kezdeményezésére bejegyzett kiemelkedıen közhasznú szervezet. Célja: a város / település arculatának formálása, szabadidıpark kialakítása, kulturális és sportlétesítmények támogatása, a közterületek rendezése, utcák, terek parkosítása, fásítása, ezek folyamatos ápolása, a nagyközség központjának kialakítása.
2. A Zene Mindenkié, a Pilisi Általános és Zeneiskola Alapítványa 1998 – ban nyitott 15
alapítványként került bejegyzésre. Célja: a zeneoktatás feltételeinek javítása, versenyek, rendezvények, tanulmányutak szervezése, támogatása, zenei kapcsolatok építése és ápolása. Tehetséges tanulók támogatása, jutalmazása.
3. A „Segítünk Alapítvány” a Pilisi Általános és Zeneiskola Alapítványa 1997 – ben nyitott alapítványként került bejegyzésre. Célja: hátrányos helyzető tehetséges tanulók jutalmazása. Tanulmányi kirándulások, versenyek, sporttevékenység, cserekapcsolatok költségeinek támogatása. Eredményei: minden évben két alsó, két felsı tagozatos tanuló „Év tanulója” kitüntetésben
részesül.
A
tanulmányi
versenyen
résztvevı
diákokat
jutalom
kirándulásban részesítik.
4. Az „Epres Alapítvány” a Pilisi Széchenyi Iskola Alapítványa 1999 – tıl nyitott alapítványként van bejegyezve. Célja: Iskola oktatás tárgyi, technikai feltételeinek javítása, informatikai eszközök fejlesztése, iskolai szabadidıs programok, tanulmányi, kulturális, sportversenyek szervezése.
5. A Boldog Gyermekkor Alapítvány 1999 – ben az Óvodai Intézmény Rákóczi úti Óvoda kezdeményezésére nyitott közhasznú alapítványként került bejegyzésre. Célja: az óvodai tevékenység támogatása, szakmai folyóirat beszerzése, pályázatokhoz anyagi háttér biztosítása, kirándulásszervezés, sporttevékenység, újszerő pedagógiai programok bevezetése.
6. A Napsugár Alapítvány 1998 – ban az Óvodai Intézmény Kávai úti Óvoda kezdeményezésére nyitott közhasznú alapítványként került bejegyzésre. Célja: az óvodai oktatáson keresztül támogatja az óvoda helyiségeinek fejlesztését, szakmai folyóiratok, óvodai foglalkozásokhoz szükséges felszerelések beszerzését, óvodai kirándulásokat, sporttevékenységeket, célja továbbá új és korszerő pedagógiai program bevezetése, szociális tevékenyég, gyermek és ifjúsági nevelésének támogatása.
16
7. A Szivárvány Alapítvány 1998 – ban az Óvodai Intézmény Attila úti Óvoda kezdeményezésére nyitott közhasznú alapítványként került bejegyzésre. Célja az óvoda technikai eszközeinek bıvítése, tárgyi feltételek javítása, bıvítése, szakmai folyóiratok beszerzése, óvodai rendezvények, gyermekkirándulások szervezése, természetjáró túrákhoz szükséges pénzeszközök kiegészítése, óvodai sporttevékenység támogatása, új és korszerő pedagógiai program bevezetése.
8. Pilisi Római Katolikus Alapítvány 2002 – ben került bejegyzésre. Célja a katolikus templom felújítása, a fiatalokkal történı foglalkozás. Nevelés, oktatás, képességfejlesztés. Hátrányos helyzető fiatalok esélyegyenlıségének elısegítése.
9. Pilisi Református Templom Építési Alap Alapítvány 1996 – ban került bejegyzésre. Célja a református templom építése, az istentiszteleti szolgálat, és az ifjúság nevelése, a templomban és gyülekezeti teremben a gyermek – és ifjúság lelki – erkölcsi nevelésének elısegítése.
10. Evangélikusok Erıs Vár Alapítvány 1996 – ban került bejegyzésre. Célja a Pilisi Evangélikus Gyülekezet segítése, a templom renoválásához hozzájárulás, egyházi táborok támogatása, tárgyi eszközök fejlesztése.
4.4. A
A közoktatás helyzete település
közoktatási
esélyegyenlıségi
helyzetével
és
a
közoktatási
esélyegyenlıségi akciótervvel kapcsolatos adatokat, intézkedéseket a Pilis Város Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzése és Terve tartalmazza.
5. Akció terv A helyzetelemzés alapján a település az alábbi konkrét célokat tőzi ki, amelyek megvalósításával biztosítható a stratégiai célok elérése, a szegregáció és diszkrimináció mentes társadalmi környezet, amely segíti a hátrányos helyzető rétegek társadalmi integrációját is. 17
A Települési Esélyegyenlıségi Program megvalósításához szükséges feltételek biztosítása Intézkedés leírás Az önkormányzat illetékes munkatársai, illetve az egyes intézmények vezetıi minden ponton megkapják a szükséges felkészítést, információt és segítséget a program végrehajtásához, az Intézményi Esélyegyenlıségi Terv (ahol szükséges) elkészítéséhez, az intézményi szakmai, illetve mőködési dokumentumokkal való összehangoláshoz Intézkedés indoka Az esélyegyenlıségi terv sikerét a település érintett szervezeteinek és a közös fenntartású intézményeknek munkája biztosítja. Ennek a munkának sikeres elvégzéséhez szükséges támogató környezetet a település önkormányzata biztosítja. Intézkedés elvárt eredménye A településen az akciótervben megfogalmazott célok megvalósulnak. Intézkedés célja Rövid távú Rövid távú Középtávú Középtávú Hosszú távú Hosszú távú célok (1 év) célok célok célok célok célok indikátorai (3 év) indikátorai (6 év) indikátorai A monitoring a Monitoring A monitoring Monitoring A programban Monitoring program jelentés, a program jelentés, megfogaljelentés, céljainak felülvizsgált céljainak felülvizsgált mazott célok elfogadott idıarányos Esélyegyen- idıarányos Esélyegyen- többsége módosított megvalósulását lıségi megvalólıségi megvalósult, dokumentum mutatja, az Helyzetsulását Helyzetaz éves célok elemzés és mutatja, az elemzés és Esélyegyenfelülvizsgálata Program éves célok Program lıségi megtörténik felülvizsgálata helyzet2011. június minden év elemzés és 30-ig június 30-ig Program megtörténik felülvizsgálata évente megtörténik Felelıs Települési Esélyegyenlıségi Helyzetelemzés és Program irányítója Forrás Nincs forrásigénye Az intézkedés A kockázat A kockázat A kockázat eredményes következményének bekövetkezésének elhárításának, megvalósulásának súlyossága (1-3) valószínősége (1-3) kezelésének tervezett kockázata módja A sikeres megvalósításhoz szükséges
2
1
18
Települési Esélyegyenlıségi Helyzetelemzés és
információk nem jutnak el az érintettekhez
Program megvalósításáért felelıs személy kinevezése. A felelıs a munkája során megfelelı információs csatornákat alakít ki
19
Fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés Intézkedés leírása A különbözı fogyatékossággal élı embereknek a szolgáltatásokhoz való egyenlı hozzáférését szolgálja a fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés. Intézkedés indoka A településen teljes körő fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés nem történt. Intézkedés elvárt eredménye Az akadálymentesítés révén a fogyatékkal élık számára a közszolgáltatások igénybevétele a többségi társadalom tagjaival egyenlı eséllyel valósul meg. Intézkedés célja Rövid távú célok (1 év)
Rövid távú célok indikátorai
Középtávú célok (3 év)
Középtávú célok indikátorai
Hosszú távú célok (6 év)
Hosszú távú célok indikátorai
Pályázati források és az ahhoz szükséges önerı feltárása a teljeskörő akadálymentesítéshez. Hangoskönyvek beszerzése a könyvtár részére Vakbarát települési honlap készítése.
Elkészült pályázati terv
2 közintézmény teljes körő akadálymentesítése pályázati forrásból.
Az akadálymentesített intézmények és szolgáltatások száma.
A közintézményekben az akadálymentesítés teljes körően megtörténik
Akadálymentesített intézmények száma.
A beszerzett egységek száma
Vakbarát intézményi honlapok készítése.
Elkészült vakbarát honlapok.
Elkészült vakbarát honlap. Felelıs
Települési Esélyegyenlıségi Helyzetelemzés és Program irányítója Forrás Helyi költségvetési forrás, pályázat Az intézkedés A kockázat eredményes következményének megvalósulásának súlyossága (1-3) kockázata A pályázati forrás nem áll rendelkezésre.
3
A kockázat bekövetkezésének valószínősége (1-3)
3
20
A kockázat elhárításának, kezelésének tervezett módja A pályázati projektek alapos tervezésével a
kockázat következményének súlyossága csökkenthetı. A bekövetkezés valószínősége az önkormányzattól független, a központi régióban biztosított forrásoktól függ.
21
Szociális ellátások elérhetıségének javítása Intézkedés leírása A hiányzó ellátások esetén igényfelmérés, az igények és az önkormányzat számára elérhetı lehetıségek figyelembe vételével döntés az ellátás biztosításáról, illetve a döntésnek megfelelı cselekvési terv elkészítése. A jelenleg ismert igények alapján a bölcsıdei ellátás megoldása a legsürgetıbb, de az alternatív lehetıségek vizsgálatára is szükség van (pl. családi napközi). A város biztosítja nyári napközi keretében a gyermekek napközbeni ellátását az intézményi szünetek idején, amelyet a nagy igényre való tekintettel a továbbiakban is fenn kíván tartani. Az idısek számának a növekedése miatt az Idısek Napközi Otthonának (INO) kibıvítésére, illetve a jobb elérhetıség érdekében egy új helyen való egység létrehozása indokolt. Intézkedés indoka A településen a helyzetelemzésben említett területeken az ellátások nem biztosítottak. Intézkedés elvárt eredménye A szociális ellátások elérhetısége javul a településen (INO), a bölcsıdei ellátás helyben megoldottá válik. Megfelelı igény és a feltételek biztosíthatósága esetén az óvodás korosztály számára is elérhetıvé válik a családi napközi. Intézkedés célja Rövid távú célok (1 év)
Rövid távú célok indikátorai
Évente ismétlıdı igényfelmérés és arra épülı intézkedési terv, pályázat bölcsıde létrehozására, a családi napközi és INO létrehozásának, feltételeinek vizsgálata, a nyári napközi mőködésének biztosítása.
Az igényfelmérés eredménye, intézkedési terv, az elkészült bölcsıdei pályázat, döntés a családi napközi és INO létrehozásának támogatásáról. A nyári napköziben nellátott gyermekek száma
Középtávú célok (3 év)
Középtávú célok indikátorai
Az Ellátási igényfelmérésben szerzıdés megjelenı szolgáltatások a településen elérhetıvé válnak (feltéve, hogy a szolgáltatás feltételei teljesíthetık és pályázati források rendelkezésre állnak)
Felelıs Települési Esélyegyenlıségi Helyzetelemzés és Program irányítója 22
Hosszú távú célok (6 év)
Hosszú távú célok indikátorai
-
-
Forrás Nincs forrásigénye, illetve a tervezett ellátások esetén normatív támogatás, saját forrás. Az intézkedés A kockázat A kockázat A kockázat eredményes következményének bekövetkezésének elhárításának, megvalósulásának súlyossága (1-3) valószínősége (1kezelésének kockázata 3) tervezett módja Forráshiány miatt az igényelt ellátások nem biztosíthatók
3
2
23
Gondos tervezéssel, a társulásban rejlı lehetıségek kiaknázásával, az ellátások teljes rendszerének a vizsgálatával a kockázat csökkenthetı
A GYES-rıl, GYED-rıl visszatérık foglalkoztatási esélyeinek növelése Intézkedés leírása A GYES-rıl, GYED-rıl visszatérık munkaerı-piaci elhelyezkedésének egyik legnagyobb akadálya, hogy gyermekeik nappali ellátásáról nem tudnak megfelelıen gondoskodni és ellátás híján nem tudnak visszatérni a munkaerıpiacra. Ezt segítheti a bölcsıde létrehozása a településen (lásd elızı pont), illetve az óvoda és az iskola rugalmas nyitva tartása (jelenleg is az igényekhez igazodó a nyitva tartás). A GYES/GYED vége felé nyújtott munkaerı-piaci információ nyújtása, tudás frissítés támogatása, a volt munkáltatóval a kapcsolatfelvétel segítése. Intézkedés indoka A GYES-rıl, GYED-rıl visszatérı szülık számára nagy segítséget jelenthet, ha bölcsıdei elhelyezéssel gyermekeik napközbeni ellátásáról tudnak gondoskodni, illetve óvodás, iskolás korú gyermekek esetén a közoktatási intézmények nyitva tartása rugalmasan alkalmazkodik az igényekhez. A másik jelentıs akadály a munkaerı-piacra való visszatérésben az, hogy a több éves munkaerı-piaci távollét miatt a kapcsolatrendszerek fellazultak, a szaktudás frissítésre szorul, illetve némely esetben a munkáltató már nem tudja vállalni a további foglalkoztatást. Intézkedés elvárt eredménye A Gyes-rıl, Gyed-rıl visszatérık munkaerı-piaci visszatérése zökkenımentes. Intézkedés célja Rövid távú célok (1 év)
Rövid távú célok indikátorai
Középtávú célok (3 év)
Középtávú célok indikátorai
A közoktatási intézmények és a polgármester i hivatal nyitvatartása iránti szükségletek feltérképezés e. A GYES-n, GYED-n lévık tájékoztatása a munkaerıpiaci lehetıségekrıl.
Igényfelméré sek eredményei és az intézmények nyitvatartása.
A közoktatási intézmények nyitvatartása alkalmazkodik a más településre eljáró szülık igényeihez.
Intézményi elégedettségi mérések releváns eredményei.
A megtartott tájékoztatók feljegyzései.
A GYED/GYE S-en lévı kismamák közül többen csatlakoznak munkaerıpiaci 24
Munkaerıpiaci programokho z csatlakozó kismamaák száma. Családbarát munkahelyek
Hosszú távú célok (6 év)
Hosszú távú célok indikátorai
-
-
A munkaadók tájékoztatása a családbarát munkahely feltételeirıl, elınyeirıl.
programhoz. száma. Családbarát munkahelyek alakulnak ki.
Felelıs Települési Esélyegyenlıségi Helyzetelemzés és Program irányítója Forrás Közoktatási intézményeknél belsı munkaszervezés, a tájékoztatás esetén nincs forrásigény. Az intézkedés A kockázat A kockázat A kockázat eredményes következményének bekövetkezésének elhárításának, megvalósulásának súlyossága (1-3) valószínősége (1-3) kezelésének tervezett kockázata módja A GYES/GYED-en lévık nem nyitottak a munkaerı-piaci visszatérést segítı programokra
2
1
25
Széleskörő tájékoztatás biztosítása
A településen fogyatékkal élı lakosok társdalmi integrációjának segítése Intézkedés leírása A fogyatékkal élı lakosok helyzetérıl pontos adatbázis készül, a munkaadók tájékoztatást kapnak az akkreditált munkahelyekrıl, az önkormányzat, mint legnagyobb foglalkoztató, megvizsgálja akkreditált munkahelyek létrehozásának a lehetıségét. Intézkedés indoka A településen nincs megbízható adatbázis a fogyatékkal élık helyzetérıl, amely alapja a társadalmi, munkaerı-piaci integrációnak. A munkaadók tájékozatlanok az akkreditált munkahelyek létrehozásának a feltételeirıl és emiatt a fogyatékkal élık foglalkoztatásában rejlı lehetıségek kiaknázatlanok maradnak. Intézkedés elvárt eredménye A pontos adatbázis elkészül, amely alapján a társadalmi és munkaerı-piaci integráció megtervezhetı. A munkaadók számára a tájékoztatás megtörténik. Intézkedés célja Rövid távú célok (1 év)
Rövid távú célok indikátorai
Az adatbázis elkészül a fogyatékkal élıkrıl Tájékoztató a munkaadók részére Az önkormányzati munkahelyek akkreditálhatóságáról felmérés elkészül.
Az elkészült adatbázis, a tájékoztató jelenléti íve Az akkreditálható önkormányzati munkahelyek adatbázisa
Középtávú célok (3 év)
Középtávú célok indikátorai
A Akkreditált településen munkahelyek legalább 3 száma akkreditált munkahely jön létre
Hosszú távú célok (6 év)
Hosszú távú célok indikátorai
A munkaképes Akkreditált munkahelyek fogyatékkal száma élık foglalkoztatása javul
Felelıs Települési Esélyegyenlıségi Helyzetelemzés és Program irányítója Forrás Nincs forrásigénye Az intézkedés eredményes megvalósulásának kockázata
A kockázat következményének súlyossága (1-3)
A kockázat bekövetkezésének valószínősége (1-3)
Az információval rendelkezı szervezeteknél az adatokhoz való hozzáférés korlátozott
2
1
A munkaadók elutasítóak a
3
3 26
A kockázat elhárításának, kezelésének tervezett módja Az adatkezelés a személyiségi jogok figyelembe vételével történik, a adatszolgáltató szervezetek számára is átlátható módon Teljes körő tájékoztatás
fogyatékkal élı munkavállalókkal szemben
és a kedvezmények igénybevételének a támogatása (pl. adminisztráció területén)
27
A megváltozott munkaképességőek munkaerı-piaci elhelyezkedésének támogatása Intézkedés leírása A megváltozott munkaképességő emberek tájékoztatása az akkreditált munkahelyen végezhetı munkalehetıségrıl, részmunkaidıs, távmunkában történı foglalkoztatás lehetıségeinek megismerése, üzemlátogatás, próbamunka szervezése a potenciális munkavállalók részére. Intézkedés indoka A rendelkezésre álló ismeretek szerint a településen élı megváltozott munkaképességő emberek egy részének segítséget jelenthetne akkreditált munkahelyen való elhelyezkedés. Emellett a megváltozott munkaképességőeknek a közelmúlt felülvizsgálatai nyomán megváltozott az ellátásuk összege (jellemzıen csökkent), emellett megváltozott munkaképességőek társadalmi integrációját is erısíti munkaerı-piaci elhelyezkedésük. Intézkedés elvárt eredménye A település csökkent munkaképességő lakói megismerik a munkaerı-piaci lehetıségeiket és ezeken keresztül bekapcsolódnak a foglalkoztatás rendszerébe. Intézkedés célja Rövid távú célok (1 év)
Rövid távú célok indikátorai
Középtávú célok (3 év)
Középtávú célok indikátorai
A megváltozott munkaképességőek foglalkoztatási lehetıségeinek felmérése. Figyelemfelkeltı kampány lebonyolítása, próbamunka szervezése.
A tájékoztatott foglalkoztatók, a próbamunkán résztvevık száma
Elindulnak az elsı foglalkoztatások az akkreditált munkahelyen.
Hosszú távú célok (6 év)
A résztvevı megváltozott munkaképességőek száma.
Hosszú távú célok indikátorai -
Felelıs Települési Esélyegyenlıségi Helyzetelemzés és Program irányítója, az önkormányzat szociális ügyekért felelıs elıadója Forrás Központi támogatás, kedvezmény. Az intézkedés A kockázat eredményes következményének megvalósulásának súlyossága (1-3) kockázata
28
A kockázat bekövetkezésének valószínősége (1-3)
A kockázat elhárításának, kezelésének tervezett módja
Az érintettek féltve meglévı ellátásaikat nem kapcsolódnak be a programba.
2
2
29
Megfelelı tájékozattással a kockázat csökkenthetı
A társadalmi környezettel az együttmőködés javítása Intézkedés leírás Együttmőködés a cigány kisebbségi önkormányzattal, illetve a térségben mőködı cigány érdekvédelmi szervezetekkel tervszerően mőködı, preventív beavatkozások érdekében az esélyegyenlıségi területeken (pl. cigány polgárırök képzése a település közbiztonságának biztosításában való egyenlı részvétel érdekében, a társadalmi integrációt segítı kezdeményezésekben való aktív részvétel [pl. boxklub a csellengı fiatalok részére]). Intézkedés indoka A cigány kisebbségi önkormányzattal való jó kapcsolatra építve az esélyegyenlıség minél több területen való biztosítása érdekében a cigány kisebbségi önkormányzat, a térségben mőködı cigány érdekvédelmi szervetek bevonása az intézkedésekbe az esélyegyenlıség hatékonyabb érvényesülését, a társadalmi integráció javulását fogja eredményezni. Intézkedés elvárt eredménye Operatív együttmőködés az önkormányzat/intézmények és a roma szervezetek között Intézkedés célja Rövid távú célok Rövid távú Középtávú célok Középtávú célok Hosszú Hosszú (1 év) célok (3 év) indikátorai távú távú célok indikátorai célok indikátorai (6 év) Kapcsolatfelvétel Jegyzıkönyv. A cigány kisebbségi Közösen a kölcsönös önkormányzat aktív megvalósított elvárások szerepet vállal a tevékenységek tisztázása, az cigány kisebbség száma. együttmőködési esélyegyenlıségének területek megteremtésében. meghatározása. Közös Esetmegbeszélések esetmegbeszélések a száma. segítségre szorulókra irányuló programokról Felelıs Települési Esélyegyenlıségi Helyzetelemzés és Program irányítója Forrás Nincs forrásigénye Az intézkedés A kockázat A kockázat A kockázat eredményes következményének bekövetkezésének elhárításának, megvalósulásának súlyossága (1-3) valószínősége (1-3) kezelésének tervezett kockázata módja Nincs fogadókészség a felekben az
1
1 30
A kockázat bekövetkezésének a
együttmőködés iránt
meglévı jó kapcsolatra tekintettel kicsi az esélye, de az is folyamatos kommunikációval, a tervezésbe való bevonással csökkenthetı
31
A társadalmi integrációt segítı környezet kialakításának támogatása Intézkedés leírás A deviáns magatartás kialakulásának megelızése érdekében (részben a civil szervezetekkel összefogva), preventív jellegő beavatkozások támogatása (a meglévı sportegyesületi pályák közösségi térré alakítása, éjszakai sport a csellengés megelızése érdekében, a versenysport esélyegyenlıséget támogató szerepének erısítése, stb.) Intézkedés indoka A településen egyre nagyobb számban vannak jelen olyan fiatalok, akiknek a társadalmi integrációja a rossz szociális háttér miatt veszélybe került. Számukra a leszakadás megelızése érdekében szükség van preventív szolgáltatásokra.
Intézkedés elvárt eredménye . A veszélyeztetett fiatalok jelentıs része csatlakozik a felkínált programokhoz. Intézkedés célja Rövid távú Rövid távú Középtávú célok Középtávú Hosszú Hosszú célok (1 év) célok (3 év) célok távú távú célok indikátorai indikátorai célok indikátorai (6 év) A programkínálat Programok és A civil Program szervezetekkel terv. olyan, hogy a az azon résztvevık együttmőködve fiatalok 30%-át a program eléri. száma kínálat kialakítása. Egy-két Elindított területen a programok programok elindítása Felelıs Települési Esélyegyenlıségi Helyzetelemzés és Program irányítója Forrás Nincs forrásigénye, illetve az új programok forrásigényét pályázati forrásból biztosítjuk Az intézkedés A kockázat A kockázat A kockázat eredményes következményének bekövetkezésének elhárításának, megvalósulásának súlyossága (1-3) valószínősége (1-3) kezelésének tervezett kockázata módja Nincs fogadókészség a programok iránt
3
1
32
A programok tervezésébe és megvalósításába a
civil szervezetek és az érintettek bevonásával a kockázat minimálisra csökkenthetı
33
A társadalmi integrációt segítı oktatási környezet kialakításának támogatása Intézkedés leírás A közoktatási intézményrendszer a nem tanköteles korú lakosság számára a társadalmi integrációt segítı oktatási formák közül a felzárkóztató képzést és az esti oktatás keretében érettségi vizsga megszerzését biztosítja. Az igények alapján egyéb képzési igények kielégítését is megvizsgálja az önkormányzat. Intézkedés indoka Az iskolázottság szint növelése az egyik legfontosabb esély a kiemelkedésre, a sikeres társadalmi integrációra.
Intézkedés elvárt eredménye . A leszakadó társadalmi rétegek képzettségi szintje növekszik, társadalmi integrációjuk javul. Intézkedés célja Rövid távú Rövid távú Középtávú célok Középtávú Hosszú Hosszú célok (1 év) célok (3 év) célok távú távú célok indikátorai indikátorai célok indikátorai (6 év) A meglévı Beiratkozott A felmérés Programok és oktatási tanulók alapján a az azon szolgáltatások száma jelenlegi képzési résztvevık biztosítottak, a Felmérés struktúra bıvül. száma felnıttképzési eredménye területen jelentkezı igények felmérése
Felelıs Települési Esélyegyenlıségi Helyzetelemzés és Program irányítója Forrás Nincs forrásigénye, illetve az új programok forrásigényét pályázati forrásból biztosítjuk Az intézkedés A kockázat A kockázat A kockázat eredményes következményének bekövetkezésének elhárításának, megvalósulásának súlyossága (1-3) valószínősége (1-3) kezelésének tervezett kockázata módja Nincs fogadókészség a
3
1 34
A programok igényfelmérés alapján
programok iránt
indulnak el.
35
A hátrányos helyzető lakosság munkaerı-piaci integrációjának támogatása Intézkedés leírás A Rendelkezésre Állási Támogatásra (RÁT) jogosultak számára foglalkoztatás biztosítása. Az önkormányzat 100%-os foglalkoztatásra törekszik, a legrászorultabbak folyamatos foglalkoztatása mellett (jelenleg mindenkinek, aki alkalmas, biztosított a foglalkoztatottsága). Továbbá célja az önkormányzatnak, hogy az ellátásból jelenleg kiszorulókat minél nagyobb arányba bevonja a Rendelkezésre Állási Támogatásra jogosultak közé Intézkedés indoka A munkaerı-piacról kiszorultak visszatérésének egyik akadálya a munkatapasztalat hiánya, amelyet az önkormányzat részben önerı, részben állami támogatás igénybevételével megvalósított foglalkoztatással biztosít. Intézkedés elvárt eredménye A RÁT-ban részesülık folyamatosan visszatérnek az elsıdleges munkaerı-piacra. Intézkedés célja Rövid távú Rövid távú célok Középtávú célok Középtávú Hosszú Hosszú célok (1 év) indikátorai (3 év) célok távú távú célok indikátorai célok indikátorai (6 év) RÁT-ban Foglalkoztatottak Az egyéb ellátásban A RÁT részesülık aránya az összes részesülık vagy keretében foglalkoztatása jogosulthoz ellátatlanok egyre foglalkoztatott 100%-os. képest nagyobb arányban új személyek vesznek részt száma közfoglalkoztatásban. A munka nélkül eltöltött idı hossza csökken A munka nélkül eltöltött idı hossza Felelıs Települési Esélyegyenlıségi Helyzetelemzés és Program irányítója Forrás Nincs forrásigénye Az intézkedés A kockázat A kockázat eredményes következményének bekövetkezésének megvalósulásának súlyossága (1-3) valószínősége (1-3) kockázata A RÁT-ban részesülık nem motiváltak az
2
3 36
A kockázat elhárításának, kezelésének tervezett módja A program során annak biztosítása,
elsıdleges munkaerıpiacra való visszatérésben.
hogy ezen foglalkoztatási forma ne legyen végleges megoldás a résztvevık számára
37
6. Monitoring, értékelés A Települési Esélyegyenlıségi Helyzetelemzés és Program nyomon követése alapvetıen kétféle módon történik. Értékeléssel, amely támogató módon vizsgálja az eddig elért eredményeket és javaslatot tesz a hatékony továbblépéshez szükséges beavatkozásokat illetıen, illetve monitoringgal, amely a vállalt célok megvalósulását ellenırzi. Az értékelés két szinten jelenik meg, egyrészt fenntartói, másrészt intézményi szinten. Az intézményi szinten megkülönböztethetünk intézményi önértékelést, illetve a fenntartó által végzett vagy végeztetett külsı értékelést. Az intézményi önértékelés végrehajtásának módjáról, gyakoriságáról az intézményi esélyegyenlıségi tervek, ennek hiányában az éves munkatervek rendelkeznek. A külsı értékelés évente, két monitoring vizsgálat közti idıszak felénél kerül végrehajtásra. Módszere fókuszcsoportos interjú, melynek keretében az intézményi esélyegyenlıségi akcióterv idıarányos megvalósulását értékelik az intézmény szakemberei, a megvalósításban érintett külsı szakemberek és a fenntartó képviselıje. A monitoring során dokumentumelemzéssel az éves munkatervben meghatározott feladatok elvégzését, illetve az esélyegyenlıségi tervek idıarányos megvalósulását vizsgálja a fenntartó által delegált személy minden évben az évente elfogadott munkaterv szerint.
7. Nyilvánosság biztosítása A Települési Esélyegyenlıségi Helyzetelemzés és Programhoz kapcsolódóan a nyilvánosság biztosítása két szinten jelenik meg. Egyrészt a program kidolgozása, felülvizsgálata és módosítása során, másrészt a megvalósítása során. A Települési Esélyegyenlıségi Helyzetelemzés és Programot az érintett intézmények és érintett csoportok közremőködésével tervezzük meg. A program kidolgozása
során,
az
elfogadását
megelızıen
biztosítjuk
a
konzultáció
és
véleményformálás lehetıségét a megvalósításban érintett szakmai és társadalmi partnerek (civil szervezetek és érdekképviseleti szervek). A program felülvizsgálata, módosítása
38
során az érintett szakmai és társadalmi partnereknek lehetıséget biztosítunk módosítási javaslatok megtételére. A program eredményes megvalósulását döntıen befolyásolja, hogy az érintettek elkötelezettek-e és aktív részvételükkel támogatják-e a program végrehajtását. Éppen ezért szükséges minden elérhetı eszközt és helyi médiát bevonni a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. A megvalósítás során a nyilvánosság folyamatos biztosítására évente tájékoztatjuk a
program
megvalósításában
elért
eredményekrıl
a
település
döntéshozóit,
tisztségviselıit, az intézmények és az együttmőködı szakmai és társadalmi partnerek képviselıit a település honlapján és kiadványaiban. Az intézmények az intézményi esélyegyenlıségi tervben határozzák meg a nyilvánosság biztosításara tett lépéseiket és azok módját.
8. Program felülvizsgálata A Települési Esélyegyenlıségi Helyzetelemzés és Program rendes felülvizsgálatára évente kerül sor, minden év június 30-ig (az elsı felülvizsgálat 2011. június 30-ig történik meg). A program rendkívüli felülvizsgálatát bármely érintett szakmai és társadalmi partner kezdeményezheti a felülvizsgálat okának részletes indoklásával. A felülvizsgálat megindításáról a település jegyzıje dönt.
9. Felelısségi körök A Települési Esélyegyenlıségi Helyzetelemzés és Program végrehajtásáért felelıs vezetı személy a település jegyzıje, akinek elsısorban a következıkért kell felelısséget vállalnia: •
Biztosítania kell, hogy a település minden lakója, de fıként az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhetı legyen a Települési Esélyegyenlıségi Helyzetelemzés és Program,
•
Az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselıi és a településen mőködı intézmények dolgozói ismerjék és kövessék a benne foglaltakat.
39
•
Biztosítania kell, hogy az önkormányzat, illetve az intézmények vezetıi minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához, az Intézményi Esélyegyenlıségi Terv elkészítéséhez (ahol szükséges az elkészítése) és az intézményi mőködési dokumentumokkal való összehangoláshoz.
•
Az egyenlı bánásmód elvét sértı esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket.
•
Ki kell jelölnie a Települési Esélyegyenlıségi Helyzetelemzés és Program megvalósításának irányítóját. Az ı feladata a program megvalósításának koordinálása, a program végrehajtásának nyomon követése, és az esélyegyenlıség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása.
A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselıi és a településen mőködı intézmények vezetıi felelısek azért, hogy tudatában legyenek az egyenlı bánásmódra és esélyegyenlıségre vonatkozó jogi elıírásokkal, biztosítsák a diszkriminációmentes társadalmi környezetet, a befogadó és toleráns légkört. Felelısségük továbbá, hogy ismerjék a Települési Esélyegyenlıségi Helyzetelemzés és Programban foglaltakat és közremőködjenek annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlıség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a kijelölt programirányítónak. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerzıdéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelıssége, hogy megismerje a programot és magára nézve is kötelezıként kövesse azt. Záradék: A Települési Esélyegyenlıségi Helyzetelemzést és Programot - a szakmai és társadalmi egyeztetések biztosítását követıen - Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a 2009. december 17-i nyilvános és rendes ülésén megvitatta és a 385/2009. (XII.17.) sz. önkormányzati határozatával elfogadta. Pilis, 2009. december hó 21. napján.
Szabó Márton
dr. Csiki Gábor
polgármester
jegyzı 40
