PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2009. január december 31. közötti idıszakra vonatkozólag)

1

(Jóváhagyott verzió!)

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2009. január 01-2010. december 31. közötti idıszakra vonatkozólag) Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete Pilis Város Önkormányzata (2009. január 01-2010. december 31. közötti idıszakra vonatkozó) Szociális Szolgáltatás-tervezési Koncepcióját a Képviselı-testület 2008. december 18-i nyilvános és rendes ülésén meghozott 364/2008. (XII.18.) sz. önkormányzati határozatával fogadta el, és hagyta jóvá.

Pilis, 2008. december hó 23. napján.

(Szabó Márton) polgármester

(dr. Csiki Gábor) jegyzı

1

2

Pilis Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Tartalomjegyzék I. fejezet: Bevezetés. II. fejezet: Célok, Alapelvek, Értékek. III. fejezet: Pilis Város lakosságszámának alakulása, demográfiai, szociográfiai helyzetképe. IV. fejezet: Pilis Város szociális feladat ellátási kötelezettségének ismertetıje. IV/1. Szociális rászorultságtól függı pénzbeli és természetbeni ellátási kötelezettség. IV/2. Személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális ellátási kötelezettség: IV/2.1. Szociális alapellátások IV/2.2. Gyermekjóléti alapellátások. V. fejezet: Mőködtetés, finanszírozás. VI. fejezet: Fejlesztési irányok, feladatok. VI/1. Fejlesztési irányok, és hozzá kapcsolódó feladatok a pénzbeli és természetbeni ellátások területén. VI/2. Fejlesztési irányok, és hozzá kapcsolódó feladatok szociális/gyermekjóléti ellátások területén. VII. fejezet: Ütemterv az egyes szociális/gyermekjóléti szolgáltatások biztosítására. VIII. fejezet: Együttmőködés. IX. fejezet: Befejezés.

2

3

I. fejezet Bevezetés A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 92.§ (3) bekezdése szerint „(3) A legalább 2000 lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében, fıvárosban élı szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat, illetve a társulás kétévente felülvizsgálja.” Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete bevezetıjében rögzíti, hogy a jelen Koncepció elfogadása során, - részben új elemként, a gyámügyi igazgatás területeit is magába foglaló - Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció (a továbbiakban: Koncepció) elıkészítésének és elfogadásának célja az alábbi volt: Az évek során a települési önkormányzatok szociális (gyámügyi) feladatellátása bıvülı tendenciát mutat. A Koncepció elfogadásának célja: a település ellátási kötelezettségének, a hozzá kapcsolódó személyi- és tárgyi feladatrendszer bemutatása, a feladatellátást szolgáló intézményrendszer fejlesztési irányainak kijelölése, a hatékony mőködést biztosító, ma még hiányos, egyes személyi, tárgyi feltételek létrehozása.

II. fejezet Célok, Alapelvek, Értékek A szolgáltatás-tervezési koncepció elfogadásának célja: E sajátos szemlélet alapvetı rendezı elvei elsıdlegesen a társadalmi esélyegyenlıség biztosítása, az egyes szolgáltatások, támogatások elérhetıségéhez kapcsolódó elvárások teljesítése, - a minıségi szolgáltatások nyújtása. Ezek alapján a Koncepció elfogadásának célja, hogy a településen a szociális szolgáltatásoknak olyan minıségi rendszere mőködjön, - amelynek középpontjában a támogatásra szoruló egyén és szükséglete áll. Cél továbbá, hogy a szolgáltatások mindenki számára egyaránt hozzáférhetı és a segítségnyújtás, - egyénre szabott legyen. Alapelvek, értékek: 1./ Pilis város valamennyi polgárának joga van az emberhez méltó életre, mindenki számára biztosítani kell a szociális minimumot. 2./ Pilis város valamennyi polgára számára biztosítani kell, hogy törvényben rögzített jogaival – így szociális, a gyámügyi területen biztosított jogaival is - élni tudjon. 3./ Pilis város polgárai – nemre, vallásra nemzeti etnikai hovatartozásra, politikai vagy más véleményre, korra, a cselekvıképesség hiányára vagy korlátozottságára, fogyatékosságára tekintet nélkül – jogosultak igénybe venni a szociális szolgáltatásokat és ellátásokat. 4./ Pilis város szociálpolitikájának elsıdleges feladata a védelem, amely az egyén, a család, a köz és helyi társadalom védelmét jelenti. Az Önkormányzat szociálpolitikája a helyi társadalom zavartalan együttélését, mőködését 3

4 szolgálja. 5./ A szociális illetve gyámügyi szolgáltatások és ellátások középpontjában az embernek, az egyénnek és a családoknak szociális egyensúlya megtartásának, helyreállításának kell állnia. Alapvetı cél: minden segítséget meg kell adni, hogy a rászoruló minél tovább saját lakásában élhessen. 6./ A szociálpolitikának a szociális biztonság megteremtésére kell törekedni annak érdekében, hogy senki ne szenvedjen szükséget, illetve a szükséget szenvedık ne maradjanak ellátás nélkül. 7./ Differenciáltan kell nyújtani a szociális szolgáltatásokat és ellátásokat annak érdekében, hogy mindenki olyan szolgáltatásban és ellátásban részesüljön, amelyet szükségletei indokolnak és a jogosult ott és olyan mértékben kapja meg a támogatást, - ahol az számára a legmegfelelıbb. Fontos elv, hogy az ellátás minden esetben egyénre szabott legyen. 8./ Az idıs személyeknek joguk van az egészséges életkörülményekhez és életvitelhez koruknak és egészségi állapotuknak megfelelı színvonalú egészségügyi ellátáshoz, és szolgáltatáshoz, szociális gondozáshoz. 9./ Az Önkormányzat a munkaképes személyeknek, elsısorban képzettségüknek megfelelı munkát biztosítva kívánja a megélhetésüket elısegítni.

III. fejezet Pilis Város lakosságszám alakulása,korösszetétele,szociográfiai helyzetképe A lakosság korcsoportonkénti megoszlása: Korosztály 2006. év 0-18 éves 2.575 fı 18 év - 60 év 6.980 fı közöttiek 60 év felett 1.996 fı Összesen 11.551 fı

2007. év 2.582 fı 7.093 fı 2.029 fı 11.704 fı

Pilis Város Önkormányzata korábban hatályban volt Koncepciójában (2003. év, 2004. év), valamint a fent ismertetett adatok alapján elmondható, hogy a település lakosság száma kismértékben, de - folyamatosan növekszik. A korcsoportonkénti megoszlása alapján: a 0-18 éves korosztály alacsony számot jelez, a 1860 év közötti korosztály létszáma viszont magas, a 60 év feletti lakosok száma is fokozatos emelkedést mutat. Megállapítható, hogy a város lakossága fokozatosan öregszik. A gyermekkorú lakosság egyre szőkülı alapot képez a korfán, ami a jövedelemteremtı és jövedelemfogyasztó népcsoportok létszáma közötti különbség további szélesedését vetíti elıre. Alapjában véve rögzíthetı, hogy a településen élı, viszonylag idıs korú lakosság egyre inkább elszegényedik, a külterületekre beköltözık jelentıs része is a hátrányos társadalmi helyzető társadalmi csoportok számát növeli. A regisztrált munkanélküliek száma a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ 4.sz. Regionális Kirendeltsége által szolgáltatott adatok alapján (2006. évben: 269 fı, 2007. évben: 273 fı) folyamatos emelkedést mutat. A nem regisztrált munkanélküliekrıl adatokkal az önkormányzat nem rendelkezik, de a tapasztalatok alapján, leginkább alkalmi munkavégzésbıl tartják fenn magukat. A felnıttek 10%-a kapott már valamilyen segélyt az önkormányzattól, a kérelmezık száma szerint, - egyre többen szeretnének havonta, rendszeres jelleggel, valamilyen anyagi segítséget kapni. 4

5 A lakásfenntartás költségének növekedésével párhuzamosan, a lakosság egyre nagyobb részének van közmődíj hátraléka, e mellett jelentıs hányaduk más tárgyú fizetési gondokkal is küzd. A hátrányos helyzetőek között jelentıs arányt képvisel a roma lakosság, körükben az inaktívak aránya igen magas. A roma lakosság tagjai közül, legtöbben munkanélküliek, alkalmi munkát végeznek, illetve a gyermekek után járó ellátásokból (gyes, gyed, családi pótlék) tartják fenn magukat. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat a jó tanulmányi eredménnyel rendelkezı fiatalokat tanulmányi ösztöndíjjal segíti a „Cigányokért” Közalapítvány segítségével. Ennek keretében az elmúlt idıszakban 20 tanuló idıszakos, illetve folyamatos támogatására került sor. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat támogatásával, a SZERSA Alapítvány (Szegényekért és Rászorulókat Segítı Alapítvány) szervezésében indult oktatás keretében, 24 fı, alacsonyan iskolázott személy sikeresen szerezte meg a 8. általános iskolai végzettséget, illetıleg 26 fı sajátította el az OKJ végzettséget adó könnyőgépkezelıi szakmát. Ezen túlmenıen a Cigány Kisebbségi Önkormányzat – az eddig eltelt önkormányzati ciklus idıtartama alatt (2006-2008. év) az arra rászorulókat élelmiszer, valamint ruhaadományokkal segítette, eseti, illetve idıszakonként, rendszeres jelleggel. Társadalmi problémát is elırevetítı jelleggel, a hagyományos családszerkezet átalakulása miatt – folyamatosan növekszik az egyedülálló, gyermeküket egyedül nevelı szülık, illetve idıskorúak száma. Az ún. egy személyi háztartások, illetve az egy személyi háztartásokban nevelkedı kiskorúak (gyermekkorúak, fiatalkorúak) különösen kiszolgáltatottak az infláció, az alapvetı élelmiszerek, gyógyszerek, energiaárak emelkedésével szemben. Ma már olyan családok is megélhetési gondokkal küzdenek, akik ugyan nem veszítették el a munkahelyüket, - de jövedelmük nem képes lépést tartani az árszínvonal emelkedésével. Az önkormányzat képviselı-testülete és bizottságai üléseinek napirendjén egyre gyakoribbak a szociális problémák. A Polgármesteri Hivatal jegyzıje által, a Képviselı-testület 2007. év február havi és 2008. február havi rendes ülésére készített írásbeli elıterjesztésbıl (hatósági statisztikai kimutatásból) is megállapíthatóan, - a Hivatal ügyfél-és ügyiratforgalmának egyre nagyobb hányada szociális és gyámügyi ügyekben keletkezik. A fentiek miatt, a lakosság jelentıs rétegei szociálisan rászorulónak minısülnek: - egyedülálló szülı, - jövedelmi (családi) okokból veszélyeztetett kiskorúak, - munkanélküli vagy kiskeresető, megromlott egészségügyi állapotú aktív lakosság, - alacsony összegő nyugellátásokkal rendelkezı lakosság.

IV. fejezet Pilis Város szociális feladat ellátási kötelezettségének ismertetıje A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, többször módosított 1949.évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 17. §-a, 35. § (1) bekezdésnek g) pontja, valamint 70/E. § (1)-(2) bekezdése kimondja: „17. § A Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedéssel gondoskodik.” „70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz, öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség estén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. (2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és szociális intézmények rendszerével valósítja meg.” 5

6 A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, többször módosított 1949.évi XX. törvényben biztosított ún. alapjog végrehajtása érdekében, az Alkotmány 35. § (1) bekezdésnek g) pontja az alábbiak szerint fogalmaz: „35. § (1) bekezdés g/pontja: A Kormány a) … b) … c) … d) … e) … f) … g) meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét, és gondoskodik az ellátás anyagi fedezetérıl, h) … i) … j) … k) … l) … m) …” Az Alkotmányon túl a szociális biztonsági rendszer alapjait, a szociális alapellátások egyén, csoport, helyi társadalmi szintjén végzett konkrét feladatokat a következı központi jogszabályok határozzák meg: A helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 8. § (4) bekezdése értelmében: „A települési önkormányzat köteles gondoskodni … az egészségügyi és szociális alapellátásokról.” Az Ötv. meghatározza azon közszolgáltatásokat, melyekrıl minden települési önkormányzat köteles gondoskodni. Ezen alapfeladatok része a helyi szociális/gyermekjóléti alap ellátórendszer mőködtetése. Fentiek értelmében a helyi önkormányzatok – kiemelten - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993.évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.), valamint a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségő szervek feladat- és hatásköreirıl 1991. évi XX. törvény (a továbbiakban: Htv.) 132-137. §-ai között, továbbá a végrehajtási tárgyú jogszabályok közül kiemelten: a) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló, többször módosított 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet, b) az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló, többször módosított 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet, c) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételérıl szóló, többször módosított 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet, valamint d) a személyes gondoskodást nyújtó intézmények szakmai feltételei és mőködési feltételeirıl szóló 1/2000.(I.7.) SZCSM. rendelet, míg a gyermekjóléti gondoskodás területén: a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló, többször módosított 1997.évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) keretei között, , továbbá a végrehajtási tárgyú jogszabályok közül kiemelten: 6

7 a) a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló, többször módosított 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet, b) a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és mőködési feltételeirıl szóló, többször módosított 15/1998.(IV.30.) NM. rendelet, valamint c) a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetérıl és illetékességérıl szóló, többször módosított 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján látják el a részükre meghatározott szociális és gyámügyi feladatokat. Az Szt., Gyvt. - ben megfogalmazott szociális ellátás két alapvetı feladatkört foglal magába, melyet a települési önkormányzatnak kell ellátnia: A.) Szociális rászorultságtól függı pénzbeli és természetbeni ellátási kötelezettség, továbbá B.) Személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális ellátási kötelezettség rendszere. Önkormányzatunk - az elmúlt években kialakított szabályozási gyakorlat alapulvételével - a hatáskörébe utalt szociális igazgatási feladatok végrehajtására, az alábbi rendeleteit alkotta meg, és alkalmazza: - szociális ellátásokról, - a gyermekvédelem helyi rendszerérıl, valamint - az adósságkezelési szolgáltatásról szóló önkormányzati helyi rendeletét, melyekben a kötelezı feladatain túl szabályozza az általa, önként vállalt feladatokat és rendelkezik a hatáskör átruházásáról is. A Képviselı-testület a szociális feladatok döntı többségét a szociális – és Egészségügyi Bizottságára ruházta át, de a polgármester hatáskörébe is tartoznak feladatok.

IV./1. Szociális rászorultságtól függı pénzbeli és természetbeni ellátási kötelezettség Pilis Város Önkormányzata a pénzbeli és természetbeni ellátások keretén belül – szociális rászorultság estén – a törvényi rendelkezéseknek megfelelıen az alábbi kötelezıen ellátandó, illetve önként vállalt támogatásokat nyújtja: 1. RÉSZ: A települési önkormányzat Jegyzıje az Szt.- ben meghatározott feltételek szerint: - idıskorúak járadékát, - rendszeres szociális segélyt, - a Szt.41.§ (1) bekezdésében és a 43/A.§ (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat, - rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, - kiegészítı gyermekvédelmi támogatást, - mozgáskorlátozottak támogatását, - természetbeni ellátásként közgyógyellátást nyújt, illetve állapít meg. IV./1. Idıskorúak járadéka Az idıskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkezı személyek részére nyújtott támogatás. A települési önkormányzat jegyzıje azon személyek részére állapítja meg, aki: - a 62.életévét, illetıleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, akinek saját és vele együtt 7

8 lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy fıre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, - egyedülálló, 62.életévét, illetıleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75.évesnél fiatalabb személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át, - egyedülálló, 75.életévét betöltött személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 130%-át. Az idıskorúak járadékában részesülık számának alakulását, az alábbi táblázat mutatja be: Év 2006. év 2007. év

Ellátásban részesülık (fı) 7 fı 5 fı

A településen az idıskorúak járadékában mindössze 5-7 fı között részesült, akik régóta igénybe veszik az ellátást. Kellı szolgálati idı hiányában nyugdíjszerő ellátásra nem jogosultak, - jövedelmi helyzetük alapján a szegényebb réteghez tartoznak. IV/2. Rendszeres szociális segély A rendszeres szociális segély a hátrányos munkaerı - piaci helyzető aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás. A települési önkormányzat jegyzıje rendszeres szociális segélyt állapít meg annak az aktívkorú személynek, aki: - egészségkárosodott, vagy - nem foglalkoztatott, vagy - támogatott álláskeresı feltéve, ha saját maga és családjának megélhetése nem biztosított. Nem foglalkoztatott személy esetében a rendszeres szociális segély megállapításának feltétele, hogy vállalja a beilleszkedést segítı programban való részvételt. Rendszeres szociális segélyre egy családban csak egy személy jogosult. A települési önkormányzat a nem foglalkoztatott személy munkaerı- piaci helyzetének javítása érdekében foglakoztatást szervez. A foglakoztatási kötelezettség közhasznú munka közcélú munka biztosításával teljesíthetı. Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás idıtartama legalább 30 munkanap. Közcélú munka alatt olyan közmunka vagy közhasznú munkának minısülı állami vagy helyi önkormányzati feladat ellátást kell érteni, amelynek teljesítésérıl - jogszabály alapján - a települési önkormányzat gondoskodik. Egybefüggıen végezett közcélú munka idıtartama a 12 hónapot nem haladhatja meg. Az önkormányzatnál közhasznú és közcélú foglakoztatásban 2006.évben (átlagosan) 17 fı, 2007. évben (átlagosan) 16 fı vett részt, - a jövı évekre vonatkozóan az Önkormányzat ezt a létszámot – tárgyévi költségvetésének függvényében - bıvíteni kívánja. Az Önkormányzat a Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat vezetıjével, 2006.június 01. napján megkötött megbízási szerzıdéssel 2007. december 31. napjáig biztosította ez idáig az aktív korú segélyezettek szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedési programot. Ezen feladat ellátását 2008. december 01. napjától a Monor és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulásban által fenntartott Kistérségi Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat pilis tagintézménye látja el, munkatársai bevonásával. A program keretében az elsı személyes találkozás alkalmával történik az egyén alapvetı élethelyzetének: családi körülményei, egészségügyi állapota, esetleges szenvedélybetegsége, a munkába és munka nélkül töltött idı aránya feltárása, illetıleg az, hogy kik azok, a személyek akiknél a munkába állás gyakorlatilag kilátástalan és kik azok, akiknél reális esély van az elhelyezkedésre. A tapasztalatok szerint több szolgáltatás együtt biztosítja leghatékonyabban az ügyfél 8

9 érdekeit, ezek: a kötelezı havonkénti megjelenések tanácsadásra, egyéni segítı kapcsolat találkozásokkal, csoportos foglalkozás, családgondozás, állás keresı klub. Elmondható, hogy a munkába állás elısegítésének legfıbb akadálya, az ügyfelek egészségügyi állapota. Jellemzı, hogy az Országos Orvosszakértıi Intézet Bizottsága 30%-os munkaképesség csökkenést állapít meg, illetıleg a rokkantnyugdíjhoz szükséges szolgálati idıvel kevesen rendelkeznek. Ezen segélyezettek közül, a legtöbben mozgásszervi, ér-és szívrendszeri, illetve mentális betegségekben szenvednek. Év 2006. év 2007. év

Támogatást igénybe vevık (fı) 158 fı 89 fı

IV/3. Az Szt. 41.§ (1) bekezdésében és a 43/A.§ (1) bekezdésében foglalt ápolási díj Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolást ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. A támogatásra akkor jogosult a hozzátartozó (házastárs, szülı, gyerek, unoka), ha állandó és tartós gondozásra szoruló, súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg 18 év alatti személy, illetıleg fokozott ápolást igénylı súlyosan fogyatékos személy gondozását végzi. Az ápolási díj havi összege az Szt. 41.§ (1) bekezdésében foglalt esetben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-a, a 43/A.§ (1) bekezdésében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-a. Év 2006. év 2007. év

Alanyi jogon (fı) 58 fı 69 fı

Az ápolási díj azon családoknak kíván segítséget nyújtani, akik hozzátartozóik ápolását otthonukban kívánják megoldani, illetve keresı tevékenységet az ápolási teendık ellátása mellett nem tudnak folytatni. Az ápolási díj segíti a család egyben tartását, - és sokszor a költségesebb intézményi elhelyezés is elkerülhetı, vagy súlyosabb probléma kialakulása megelızhetı. IV./4. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A jegyzı a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításával igazolja, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult: • a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, • július és november havi pénzbeli támogatások, valamint • külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság egy év idıtartamra annak a gyermeknek állapítható meg, a.) akinek a családjában az egy fıre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 135/%-át, ha aa) a gyermeket egyedülálló szülı, illetve más törvényes képviselı gondozza, ab) a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy ac) nagykorúvá vált gyermek esetén megfelel a Gyvt.20.§ (3) vagy (4) bekezdésében 9

10 meghatározott feltételeknek, b) akinek a családjában az egy fıre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 125 %-át az a) pont alá nem tartozó esetben, feltéve hogy a vagyoni helyzet vizsgálat során az egy fıre jutó vagyon értéke nem haladja meg a Gyvt. 19.§ (7) bekezdésében meghatározott értéket. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény nagy részét - az eddig, 2007. és 2008. évben keletkezett hatósági statisztika adatállománya alapján - alacsony jövedelmő, több gyerekes családok, illetve egyedülálló szülık igényelik. Év 2006. év 2007. év

Ellátásra jogosult (fı) 507 fı 442 fı

IV./5. Kiegészítı gyermekvédelmi támogatás Kiegészítı gyermekvédelmi támogatásra az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülı gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki - a gyermek tartására köteles, és - nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban vagy nyugdíjszerő rendszeres szociális pénzellátásban vagy idıskorúak járadékában részesül. A kiegészítı gyermekvédelmi támogatás havi összege - gyermekenként - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22%-a. A jegyzı annak a gyámul rendelt hozzátartozónak, akinek kiegészítı gyermekvédelmi támogatásra való jogosultsága, • tárgyév július 1-jén fennáll, a tárgyév július hónapjában - a július hónapra járó kiegészítı gyermekvédelmi támogatás mellett • tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjában - a november hónapra járó kiegészítı gyermekvédelmi támogatás mellett - pótlékot folyósít. Év 2006. év 2007. év

Ellátásra jogosult 4 fı 4 fı

IV./6. Mozgáskorlátozottak támogatása A mozgáskorlátozottak támogatására vonatkozó, hatályos és érvényes Kormányrendelet generál rendelkezései szerint: három jogcímen (gépkocsi szerzési, gépkocsi átalakítási és közlekedési támogatás) állapítható meg, az orvosilag igazolt mozgáskorlátozottság fennállta és annak ténye hitelt érdemlı igazolása esetén. Jelen alpontban, a mozgáskorlátozottak támogatásának rendszerét igénybe vevı ügyfélkört mutatjuk be (statisztikailag feldolgozva). Év 2006. év 2007. év

Gépkocsi szerzési támogatás (fı) 5 fı - fı

Gépkocsi átalakítási támogatás (fı) - fı - fı

10

Közlekedési támogatás (fı)

Összesen (fı)

153 fı 112 fı

158 fı 112 fı

11

IV./7. Közgyógyellátás (rendszere) A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személyek részére az egészségügyi állapota megırzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított állami, önkormányzati hozzájárulás. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezı személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott - járóbeteg-ellátás keretében rendelhetı gyógyszerekre a gyógyszerkerete erejéig, - egyes, külön jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközökre (ide értve a protetikai és fogszabályozó eszközöket is, valamint azok javítását és kölcsönzését is), továbbá - az orvosi rehabilitáció céljából igénybe:vehetı gyógyászati ellátásokra. Formái: - Alanyi jogú közgyógyellátásra: jogosult az átmeneti gondozott, átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú, az Szt.37/A.§ (1) bekezdésének a) pontja szerint rendszeres szociális segélyben részesülı, a pénzellátásban részesülı hadigondozott és nemzeti gondozott, a központi szociális segélyben részesülı, a rokkantsági járadékos, az I. és II. csoportú rokkantsága alapján nyugellátásban, baleseti nyugellátásban részesülı, aki vagy aki után szülıje vagy eltartója magasabb összegő családi pótlékban részesül. - Normatív jogú közgyógyellátásra: jogosult, akinek estében a havi rendszeres gyógyító ellátásának az egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10 %-át meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy fıre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élı estén a 150%-át. - Méltányossági közgyógyellátás. A közgyógyellátás támogatás rendszerében 2006. június 1.-tıl jelentıs változás következett be, egyrészt a – korábban az Önkormányzat szervzetéhez (ti. a településem a Képviselıtestület Szociális- és Egészségügyi bizottsághoz) tartozó – hatásköröknek, az ún. jegyzıhöz való telepítésével, másrészt a közgyógy igazolványra rendelhetı gyógyszerek esetében a gyógyszerkeret bevezetésével, továbbá a méltányosságból kiadott igazolvány után fizetendı térítési díj mértékben. Év Alanyi jogon Normatív (fı) Méltányosság Összesen (fı) (fı) (fı) 375 fı 80 fı 47 fı 502 fı 2006. év 341 fı 38 fı 48 fı 431 fı 2007. év 2. RÉSZ: A Szociális - és Egészségügyi Bizottság a Képviselı-testülettıl kapott átruházott hatáskörben a jogosult részére - jövedelme kiegészítésére, pótlására - az alábbi pénzbeli és természetbeni ellátási formát: - adósságkezelési támogatást - lakásfenntartási támogatást, - méltányossági ápolási díjat (Szt.43/B.§-a szerint), - átmeneti segélyt (három ellátási formát foglal magába: pénzbeli segélyt, élelmiszer és tüzelıutalványt), - temetési segélyt, - rendkívüli gyermekvédelmi támogatást (három ellátási formát foglal magába: pénzbeli segélyt, élelmiszer és tüzelıutalványt.), - szemétszállítási díj mérséklés, illetve törlését állapít meg. - illetıleg idısek napja alkalmából, egyszeri támogatást nyújt, illetve állapít meg. 11

12

IV./8. Adósságkezelési támogatás A szolgáltatás igénybevételét az Önkormányzat 2006. március 01.napjától biztosítja a település lakossága számára. Az adósságkezelési szolgáltatás a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott lakhatást segítı támogatás. Az adósságkezelési támogatást azok kérhetik, akiknek: - a lakóhelyéül szolgáló és tartozással érintett lakása, melyben életvitelszerően tartózkodik, a település területén van, - vállalja az érintett adósság legalább 25%-nak egy összegben való megfizetését, - vállalja az adósságkezelési tanácsadóval a folyamatos kapcsolattartást, - a településen a helyi rendeletben elismert nagyságú és minıségő lakása van, - családjában az egy fıre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedülálló estében a 200%-át, - lakáscélú (közüzemi díj) tartozása a kérelem benyújtását megelızı18 hónapban keletkezett legalább 6 havi tartozás, mely meghaladja az 50.000 forintot vagy a díjtartozás miatt a közüzemi szolgáltatást kikapcsolták. A szolgáltatás bevezetése óta azonos létszámú ügyfél vette igénybe a szolgáltatást, azzal a különbséggel, hogy 2007.évben (2006. évhez képest) az ügyfelek jóval nagyobb adósságállomány rendezésében kérték a segítséget, azaz valószínősíthetı, hogy ezen szolgáltatást igénybe vevıknél (is) a rendezés tárgyát képezı közmő hátralék mértéke folyamatosan emelkedik (e miatt, ezen szolgáltatásra vonatkozó helyi szabályozás 2009. évi felülvizsgálata indokolt.) A hátralékok jelentıs részben villany, illetve gázszámlatartozás felhalmozására került sor, illetve több esetben volt olyan, amikor már a közüzemi szolgáltatást is kikapcsolták és csak ezt követıen fordult az ügyfél segítségért a települési önkormányzathoz. Az esetek többségében külterületen élı, alacsony jövedelmő, és egyre jellemzıbb módon egyedülálló személyek kérték az adósságkezelési támogatás megállapítását. IV./9. Lakásfenntartási támogatás A szociálisan rászorult személyeknek, családoknak, az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. Formái: - a normatív lakásfenntartási támogatás, - az adósságkezelési szolgáltatásban részesülı személynek megállapított lakásfenntartási támogatás, valamint - a helyi lakásfenntartási támogatás. Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fıre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás 20%-át meghaladja. Adósságkezelési szolgáltatásban részesülı személyek esetében: a támogatás összegének kiszámítására a normatív lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Helyi lakásfenntartási támogatásra az a személy jogosult, akinek a lakásfenntartás költségei meghaladják az egy háztartásban élı család jövedelmének a 25%-át, feltéve, hogy a házastárs tagjainak jövedelme lakáshasznosításból nem származik, és a háztartásban élık egy fıre esı jövedelme nem lehet magasabb a mindenkori öregségi nyugdíj 200%-nál. Az un. helyi lakásfenntartási támogatás fél évre, vagy főtési szezonra állapítható meg. A 12

13 támogatás megállapítása iránti kérelem egy pénzügyi évben kettı alkalommal terjeszthetı elı. Álláspontunk szerint, az önkormányzat - ezen támogatási forma nyújtásával, - a legrászorultabb családok lakásfenntartási költségeihez járul hozzá. Év 2006. év 2007. év

Ellátásra (család) 46 család 40 család

jogosultak

IV./10. Méltányossági ápolási díj A méltányossági ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolást ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Annak állapítható meg, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását, ápolását végzi azzal, hogy az ápoló családjában az egy fıre számított havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj 120%-át, egyedülálló estében a 180 %-át nem éri el. Az ápolási díj mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a. Év 2006. év 2007. év

Ellátásra jogosultak (fı) 29 fı 41 fı

Ezen ellátási formáról, sajátosságként elmondható, hogy az ápolási díjat igénybe vevık száma jelentısen emelkedett a korábbi évekhez képest, mely a tapasztalatok alapján annak tudható be, hogy az ügyfelek részére fontos hogy, az így eltöltött idı munkaviszonynak (társadalombiztosítási jogviszonynak) minısül. Ezen ellátás tekintetében, - az ügyfelek által is - rögzítettek alátámasztják a hazai társadalombiztosítási rendszer átfogó megváltoztatása (reformja) indokoltságát. IV./11. Átmeneti segély Az átmeneti segély a létfenntartást veszélyeztetı, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint idıszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdı személyek részére nyújtott természetbeni, vagy pénzbeni támogatás. A segély megállapításánál figyelembe vehetı egy fıre számított havi jövedelemhatár: a háztartásban az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén, 150%-át. Az átmeneti segély – az Önkormányzat célja és alapelvei szerint - elsıdlegesen természetben nyújtható támogatás. A természetben nyújtható támogatás mértéke, családonként, rászorultságtól függıen: - élelmiszerre, maximálisan 7.000 -Ft/alkalom, - tüzelıre, maximálisan:11.000 - Ft/ főtési szezon. A pénzben nyújtható átmeneti segély mértéke maximálisan:5.000 –Ft/ alkalom. Élelmiszer utalvány esetén a segélyt megállapító határozattal és személyigazolványának felmutatásával az ügyfél a hivatallal szerzıdésben álló, egyéni vállalkozó által mőködtetett élelmiszerüzletben, a határozatban meghatározott összeg erejéig élelmiszert vásárolhat. Tüzelı utalvány esetén az önkormányzat az általa fenntartott közhasznú társaság útján az ügyfél részére, a határozatban megjelölt összeg erejéig tőzifát szállíttat ki. Év 2006. év 2007. év

Ellátásra jogosultak (fı) 73 fı 167 fı 13

14

IV./12. Temetési segély A temetési segély annak a személynek állapítható meg, aki a meghalt személy eltemetésérıl gondoskodott, annak ellenére, hogy nem volt köteles vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. A temetési segély mértéke: a helyben szokásos legolcsóbb - koporsós illetve hamvasztásos temetési költség 10 %-a. Temetési segélyben részesíthetı, ha - egyedülálló személy esetében nem haladja meg a jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj 150 %-át, - családban élı személy esetében nem haladja meg a háztartásban egy fıre számított jövedelem, a mindenkori öregségi nyugdíj 100 %-át. A temetési segélyre jellemzı még, hogy az elhunyt személy eltemettetésérıl gondoskodó személy részére biztosított anyagi hozzájárulás, valamint olyan támogatás, amelynek igazodnia kell a helyben szokásos temetési költségekhez. Rögzíthetı, hogy 2005. évben 19 személy kapott 178.000 forint összegben temetési segélyt, 2006. évben 19 személy kapott 186.000 forint összegben. Érdekesség, hogy 2007. évben temetési segély kérelem nem volt. (Ugyanakkor 2008. évben, e tárgyú kérelemnek már adott helyt az Önkormányzat.) IV./13. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban elsısorban azon a gyermekek részesülnek, akiknek ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve akinél alkalmanként jelentkezı többletkiadások - különösen a szociális válsághelyzetben lévı, várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának elıkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásnak, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elısegítése, betegsége, vagy iskoláztatás - miatt segítségre szorul. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege: Élelmiszerutalvány esetében:3.000-8.000.- Ft/ család. Tüzelıutalvány esetében: 11.000 Ft/egy főtési szezon/család. Év 2006. év 2007. év


Rögzíthetı, hogy az Önkormányzat 2006. évhez képest, 2007. évben kevesebb személy (család) részére biztosított rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, melynek nyújtása helyi feltételei 2008. év december 01. napjától kezdıd hatállyal tovább szigorodnak. IV./14. Szemétszállítási díj mérséklése, illetve törlése A szemétszállítási díj mérséklésének, illetve törlésének feltétele, hogy a háztartásban az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló estén a 150%-át. Az eljárás során – az e tárgyú helyi önkormányzati rendelet 2007. évi, átfogó újrakodifikálása (2007. július 01.) részeként – a nyújtható támogatás mértéke csökkent: kizárólag a tárgyévre esı személyszállítási díj mérsékelhetı, illetve törölhetı.

14

15

Év 2006. év 2007. év

Ellátásra jogosulta (fı) 40 fı 39 fı

IV./15. Idısek Napja alkalmából, egyszeri támogatás nyújtása Pilis Város Önkormányzatának Szociális és Egészségügyi Bizottsága - most már több éve kialakult gyakorlat szerint - a településen élı, 70.dik életévüket (tárgyévben) betöltı idıs személyek részére kiküldendı emléklappal, valamint egyszeri kisebb összegő támogatás nyújtásával emlékezik meg minden év október 1-jén, az Idısek Napjáról. 3. RÉSZ: A polgármester a Képviselı–testülettıl kapott átruházott hatáskörben, a jogosult részére az alábbi pénzbeli és természetbeni ellátásokat: - azonnali átmenti segélyt, - azonnali gyámügyi segélyt, - eseti gyógyszertámogatást, - köztemetést nyújt, illetve állapít meg. IV/16. Azonnali átmeneti segély A polgármester a létfenntartást veszélyeztetı vagy rendkívüli élethelyzetbe került személyek részére azonnali segélyt nyújt. A szociális ellátásokról szóló, érvényes és hatályos önkormányzati rendelet pontosan rögzíti azokat a létfenntartást veszélyeztetı, illetve rendkívüli helyzeteket, mely alapján a rászorult azonnali segélyben részesíthetı. Ezek az alábbiak: a.) a kérelmezıt vagy vele egy háztartásban élı közeli hozzátartozót ért szervi betegség, tartós egészségkárosodás. b.) a kérelmezı háztartásában (lakásában) bekövetkezett elemi tőz, vagy víz kár, viharkár, talajvíz bekövetkezésével összefüggésben keletkezett kár. c.) a kérelmezı vagy közeli hozzátartozó sérelmére elkövetett vagyoni bőncselekmény, d.) családsegítés illetve gyermekvédelmi, gyermekjóléti ügyekben, a családgondozó által javasolt összeg erejéig, a felmerült, indokolt utazás. e.) az elızı pontokban nem megjelölt, a kérelmezı vagy vele egy háztartásban élı közeli hozzátartozó létfenntartását súlyosan veszélyeztetı, különösen indokolt, rendkívüli élethelyzetben. Az ügyfél, illetve a vele egy háztartásban elı személy létfenntartását veszélyeztetı élethelyzet, illetve a rendkívüli élethelyzet fennálltát, az: - az a) pontjában meghatározott esetben: a szervi betegségrıl, tartós egészségkárosodásról kiállított orvosi szakvélemény, zárójelentés, a kezelést rögzítı kórlap, beutaló lap eredeti példányának felmutatásával, - a b) pontjában meghatározott esetben: a kár jellegétıl függıen a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a területileg illetékes Tőzoltóság, vagy az I. fokú építésügyi hatóság képviselıje által felvett jegyzıkönyv eredeti példányával, - a c) pontjában meghatározott esetben: a vagyoni bőncselekmény bekövetkeztét, és a feljelentés megtörténtét igazoló rendırségi jegyzıkönyv eredeti példányával, - a d) pontjában meghatározott esetben: a jegyzıi gyámhatósági feladatot ellátó ügyintézı, vagy a Kistérségi Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat, pilis részérıl kirendelt családgondozó ún. hivatalos feljegyzése, illetve a családsegítés, gyermekvédelmi ügyekben 15

16 hozott hatósági határozat felmutatásával. - az e) pontjában meghatározott esetben: bármely, a kérelem indokoltságát alátámasztó, lényeges okirattal. Az azonnali átmeneti segély mértéke: - az a), c) és e) pontokban meghatározott esetében maximálisan 6.000.-Ft / alkalom. - a d) pontban meghatározott esetben, a családgondozó által javasolt összeg (a felmerült, indokolt utazás költsége), de legfeljebb 7.000.-Ft / alkalom. - a b) pontban meghatározott esetben /elemi kár bekövetkezésekor/ maximálisan az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a háromszorosa. Az azonnali segély felnıttek részére nyújtott pénzbeli támogatási forma. Év

Ellátásra jogosultak (fı)

2006. év 2007. év

68 fı 119 fı

Ellátásra fordított összeg (eFt) 401 fı 669 fı

Rögzíthetı, hogy 2007. évben az ellátást igénybe vevık száma - 2006. évhez képest jelentısen emelkedett, nıtt, - melynek stagnálása várható 2008. évre. IV./17. Azonnali gyámügyi segély Az azonnal gyámügyi segély fogalmi és esetköre, illetve a segély mértéke megegyezik az „azonnali átmeneti segély” fogalmi és esetkörével, valamint mértékével, annyi különbséggel, hogy ezen segélyezés a gyermeket nevelı családok támogatását szolgálja, - a létfenntartásukat veszélyeztetı vagy rendkívüli élethelyzet bekövetkeztekor. Év 2006. év 2007. év


Rögzíthetı, hogy 2007. évben az ellátást igénybe vevık száma - 2006. évhez képest - kis mértékben csökkent, mérséklıdött, mindannak ellenére, hogy álláspontunk szerint a településen a gyámügyi intézkedésre okot adó körülmények száma tovább emelkedett. IV./18. Eseti gyógyszertámogatás Az eseti gyógyszertámogatás, annak a személynek állapítható meg, akinek a családjában az egy fıre számított havi családi jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 150%-át, egyedülálló estében pedig a 200%-át nem haladja meg. Nem igényelhet esti gyógyszertámogatást az a személy, akinek részére un. alanyi vagy normatív jogcímen közgyógyigazolvány kiállításra került. Egy családban kizárólag egy személy jogosult a támogatásra. A gyógyszertámogatás a kérelem benyújtását megelızı hónap gyógyszerköltségének 50%-a, maximum esetenként:8.000 Ft- lehet. A gyógyszertámogatás egy pénzügyi évben negyedévente, legfeljebb egy alkalommal vehetı igénybe. A támogatott a támogatásról 30 napon belül számlával köteles elszámolni. Év 2006. év 2007. év

Ellátásra jogosultak (fı) 33 fı 57 fı 16

17

Tekintettel arra, hogy a Képviselı-testület 2007. február 01. napjától 2008. év március 1. napjáig az ún. méltányossági közgyógyellátást hatályon kívül helyzete (kivette tárgyi szociális rendeletébıl) 2007. évben megemelkedett az eseti gyógyszertámogatást (egyszeri ellátást) igénybe vevık száma. IV./19. Köztemetés A haláleset helye szerint illetékes település polgármestere - önkormányzati hatáskörben – a halálesetrıl való tudomásszerzést követı 30 napon belül, gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történı eltemettetésérıl, ha - nincs vagy nem lelhetı fel az eltemettetésre köteles személy, vagy - az eltemetésre köteles személy az eltemetésrıl nem gondoskodik. Az elhunyt személy elhalálozás idıpontjában fennálló lakóhelye szerinti települési önkormányzat a köztemetés költségét a fenti bekezdés szerinti önkormányzatnak megtéríti. A megtérítés iránti igényt, a köztemetés elrendeléstıl számított 60 napon belül kell a lakóhelye szerinti települési önkormányzathoz, írásban bejelenteni. Az elhunyt utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzat: - a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzınél bejelentheti, vagy - az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi. Év 2006. év 2007. év


Elmondható, hogy az utóbbi években egyre többen vették igénybe a köztemetés lehetıségét a korábbi évekhez képest, mely arra vezethetı vissza, hogy az igénylık részére jelentıs anyagi megterhelést jelent elhunyt hozzá tartózójuk eltemettetése. Azaz, egyre többen kényszerülnek arra, hogy igénybe vegyék az önkormányzat ilyen formájú segítségét.

IV./2 Személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális ellátási kötelezettség IV./2.1. Szociális alapellátások Az Szt. meghatározza azokat az alapszolgáltatásnak minısülı feladatokat, amelyeket a helyi, ezen belül a települési önkormányzatoknak kell biztosítani. Ezen elv szerint, a szolgáltatások mőködtetése során, az azzal kapcsolatos döntéshozatali viszonyoknak és felelısségi rendnek, valamint a döntés(ek) végrehajtásával összefüggı feladatoknak, minél közelebb kell lenniük a lakossághoz. Az a felismerés fogalmazódik meg, hogy az emberek sajátos szükségleteit legjobban az önkormányzatok ismerik, és így lehetıvé válik a helyi és egyéni körülményekhez igazodó ellátás biztosítása. Az alapszolgáltatások megszervezésével: a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére, saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukról, mentális állapotukból vagy más okokból származó problémáik megoldásában. Szt.86.§ (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat köteles biztosítani „a) /Hatályon kívül helyezve./ b) étkeztetést, c) házi segítségnyújtást, - állandó lakosainak számától függıen a (2) bekezdés szerinti szociális szolgáltatásokat, 17

18 - az a) - d) pontban nem említett szociális szolgáltatásokhoz – különös tekintettel a családsegítéshez – való hozzáférést. (2) A települési önkormányzat, amelyiknek területén a) kétezer fınél több állandó lakos él, családsegítést, b) háromezer fınél több lakos él, az a) pont szerinti alapszolgáltatást és idısek nappali ellátását, c) tízezer fınél több állandó lakos él, az a) - b) pont szerinti alapszolgáltatásokat, jelzırendszeres házi segítségnyújtást és a b) pontban nem említett nappali ellátást, továbbá 2008. december 31-éig támogató szolgáltatást és közösségi ellátásokat, d) harmincezer fınél több állandó lakos él, az a)-c) pont szerinti szociális szolgáltatásokat és átmeneti elhelyezést nyújtó ellátást, e) ötvenezer fınél több állandó lakos él, az a)- d) pont szerinti szociális szolgáltatásokat és utcai szociális munkát köteles. (3) A támogató szolgáltatás és közösségi ellátások 2009. január 1-jétıl nem kötelezı önkormányzati feladatok.” A Szt. fent hivatkozott 86. §-a értelmében, önkormányzatunknak - a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális alapszolgáltatások tekintetében, - az alábbi ellátási formákról kötelessége gondoskodni: 1. Étkeztetés, 2. Házi segítségnyújtás, 3. Jelzırendszeres házi segítségnyújtás, 4. Családsegítés, 5. Idısek nappali ellátása, 6. Támogató szolgálat (2009. január 1-tıl nem kötelezı feladat), 7. Közösségi ellátások (2009. január 1-tıl nem kötelezı feladat). IV./2.1.1. Szociális étkeztetés A szociális étkezés keretében, azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább egyszeri meleg étkezésérıl kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészégi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt. Az Ör. alkalmazásában szociálisan rászorult az a személy, aki vagyonnal nem rendelkezik; továbbá vonatkozásában a tartásra képes, illetve kötelezett személy tartási kötelezettségét nem teljesíti; egyúttal eltartási, öröklési, gondozási szerzıdéssel nem rendelkezik; kora, egészségügyi állapota alapján étkezését önmaga más módon nem képes megoldani. Fent említett szolgáltatást az Önkormányzat a Monor és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat pilisi tagintézménye (a továbbiakban: Szolgálat) útján biztosítja. A szociális étkezéssel kapcsolatos feladatokat a Szolgálaton belül az Idısgondozási Szakmai Csoport látja el. A gondozónık gondoskodnak az étel kiadagolásáról, az ételhordók tisztántartásáról. Az ételt - a közbeszerzési eljárás keretein belül – a PENSIO 17 Kft. (budapesti székhelyő konyha) szállítja a teljesítés helyre. A Szolgáltatás igénybevételére vonatkozólag jellemzı, hogy a legtöbb ügyfél maga viszi el az ebédjét, illetve rászorultság estén a települési önkormányzat – külön megbízási szerzıdés alapján - biztosítja az ügyfelek részére az étel házhoz szállítását. (Az Önkormányzat ezen szolgáltatás keretein belül oldja meg a közétkeztetést is.)

18

19 IV./2.1.2. Házi segítségnyújtás (házi gondozás) A házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevı személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel érdekében szükséges ellátást. A házi segítségnyújtás keretein belül, biztosítani kell: - a veszélyhelyzetek kialakulásának megelızése, illetve azok elhárítása érdekében a segítı kapcsolat kialakítását, fenntartását, - a személyes higiéné megtartására vonatkozó gondozási feladatokat (pl: segítség fürdésben, mosásban), - az alapvetı ápolási, gondozási feladatok ellátását (pl: orvoshoz kísérés, gyógyszerkiváltás, kórházi látogatás), - közremőködést a háztartási feladatok ellátásában, - az orvossal való kapcsolattartást (pl: gyógyszer felíratás), - családi és egyéb kapcsolatok megırzésében való közremőködés, továbbá - minden olyan hivatali ügyintézés, amire a gondozottaknak szüksége van. Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, - a házi segítségnyújtást végzı személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történı ellátást. A házi segítségnyújtást jelenleg 3 fı szociális gondozónı végzi: hétfıtıl-péntekig 8-16 óra között. (A gondozási feladatok elosztása, a település adottságaiból adódóan, három (3) körzet figyelembevételével történik.) Házi gondozásban jelenleg 17 fı van, a gondozónıkre jutó gondozottak száma 5-6 fı, mely a törvényi elıírásoknak megfelelı. A gondozottak ¾-e külterületen él, ahol az infrastruktúra részben vagy teljesen hiányzik, (így ezáltal a gondozónık naponta 20-30 km-t kerékpároznak). Sajátos az a körülmény, hogy a gondozónıknek kiemelten fát kell vágni, kályhán vizet melegíteni, mely jelentısen növeli fizikai megterhelésüket, illetve a gondozási órák számát is. A gondozónık munkájukat az Idısgondozási Csoport szakmai vezetıjének koordinálásával, ellenırzésével végzik. Pozitívumként említendı, hogy nagyon jó kapcsolat alakult ki a házi orvosokkal, akik szintén érzik ezen szolgáltatás elınyeit.( pl: napi szintő a kapcsolattartás az orvosok és gondozónık között, - az orvosok a gondozónıket soron kívül fogadják gyógyszer felíratás céljából). IV/2.1.3. Jelzırendszeres házi segítségnyújtás Jelzırendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élı, egészségügyi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelı használatára képes idıskorú, vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére, az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülı krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. A jelzırendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell: - az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történı haladéktalan megjelenését, - segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében, az azonnali intézkedések megtételét, - szükség esetén, további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését, megtételét. A jelzırendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából a szociálisan rászorult személy fogalmát az Szt.65.§ - a határozza meg. A jelzırendszeres házi segítségnyújtás kiegészítı szolgáltatásként a már mőködı házi segítségnyújtás keretében történik. Fent említett szolgáltatást önkormányzatunk a lakosság részére a Szolgálaton belül, az Idısgondozási Szakmai Csoport dolgozói látják el. Munkájukat a szakmai vezetı koordinálja. 19

20 A szolgáltatás mőszaki feltételeit és a diszpécser központ mőködtetését, - 2005.február 01. napjától, határozatlan idıre kötött szolgáltatási szerzıdés útján a B.G. Kft. végzi. A gondozónık rendelkeznek mobiltelefonnal és készenléti táskával, amelyet a Szolgálat biztosít. A Szolgálat munkatársai a gyors helyszínre érkezéshez, szolgálati kerékpárt vagy saját gépkocsit vesznek igénybe. A jelzırendszeres házi segítségnyújtás folyamatos készenlétben (24 órás) mőködik. A nappali készenléti ügyeletet az Idısgondozási Szakmai Csoport gondozónıje látja el. A késı délutáni, hétvégei, éjszakai készenléti ügyelet ellátása pedig - megbízási szerzıdés alapján történik, e feladat ellátására kijelölt gondozónı(k) útján. A diszpécserközpont a segélyhívás esetén, a segítséget kérı nevének és címének, egyéb elérhetıségének és a jelzett problémájának közlésével, értesíti a készenlétben lévı dolgozót. A gondozó a lehetı legrövidebb idı alatt kimegy a segítséget kérı személyhez. A gondozók elmondása szerint gyakoriak az esti, hétvégi, ünnepek alatti riasztások. Többször elıfordul téves riasztás (pl: véletlenül megnyomták a gombot, vagy csak beszélgetni szeretett volna a gondozott), de természetesen elıfordultak olyan esetek is, amikor a gondozott rosszul lett, hozzá orvost vagy mentıt kellett hívni. A szolgáltatás térítésmentes. A Szolgálat új igénylıt várólistáról, üresedés esetén tudnak felvenni. A jelzırendszeres házi segítségnyújtásban jelenleg 40 fı részesül.(A létszám minden évben betöltött). Várólistán a Koncepció elkészítése és összeállítása idıpontjában (2008. november hónap) jelenleg senki nincs. A Szolgálat keretein belül, rendszeresen történik kérdıíves elégedettségi vizsgálat mind a házi gondozottak, mind a jelzırendszeres házi segítségnyújtást igénybevevık körében, - a szolgáltatás nyújtására vonatkozólag. Az eddig, 2006. és 2007. évben elvégzett felmérés alapján elmondható, hogy a gondozottak elégedettek és igényelik ezen ellátási formákat, - annál is inkább mivel ezen szolgáltatások igénybevétele jelentıs biztonságérzetet nyújt számukra. IV./2.1.4. Családsegítés A családsegítés a szociálisan vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára nyújtott szolgáltatás, amely a krízis kialakulásának megelızése, annak megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megırzése céljából nyújtott szolgáltatás. A családsegítés keretein belül biztosítani kell: - szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, - az anyagi nehézségekkel küzdık számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, - a családgondozást, így a családban jelentkezı mőködési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elısegítését, - közösségfejlesztı, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, - tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdık, a fogyatékossággal élık, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdık illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, - a családokon belüli kapcsolaterısítést szolgáló közösségépítı, családterápiás, konfliktuskezelı mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élı családokat segítı szolgáltatásokat. A családsegítés keretében végzett tevékenységnek - a szolgáltatást igénybe vevı érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül - a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevı környezetére, különösen családjának tagjaira.

20

21 A kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha - kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és - a kiskorú érdekei – gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül – e szolgáltatás keretében is megfelelıen biztosíthatók. Önkormányzat a családsegítı szolgáltatás jogszabályban elıírt feladatait 2006. április 01. napjától a Monor és Térsége Többcélú Önkormányzati Társulás által fenntartott és mőködtetett Kistérségi Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) részbeni fenntartásával finanszírozásával – pilisi tagintézménye (részjogkörrel rendelkezı költségvetési hely) oldja meg. A szolgáltatás igénybevétele térítésmentes. Az igénybevétel módja: önkéntes, illetve együttmőködés keretében történik. A feladatot 2006-2007-2008. évben két fı családgondozó látta el, a pilisi tagintézmény-vezetı koordinálásával, ellenırzésével. 2009. évtıl kezdıdıen, - a Koncepció érvényességének idıtartama alatt - a feladatot várhatóan három fı családgondozó fogja ellátni, aki közül az egyik a szakmai vezetıi teendıket is el fogja végezni. Az igénybevétel módjára jellemzı, hogy az ügyfelek önként keresik fel a Szolgálatot. A Szolgálatot leginkább gyerekes családok keresik fel, de jelentıs az egyedül, gyermek nélkül élı kliensek aránya is. Míg a házastársi/élettársi kapcsolatban élıkre a munkanélküliség, az anyagi és a jogi problémák az elsıdlegesen jellemzık, az egyedülállók esetében a munkanélküliség, valamint az anyagi problémák mellett a mentális problémák is elsıdlegesek. Legnagyobb arányban az inaktívak (gyes, gyed, nyugdíjas) és munkanélküli személyek jelennek meg a Szolgálatnál. Jelzi ez azt is, hogy ha biztosított olyan intézmény, ahol problémáik megoldásához segítséget kaphatnak, akkor kimozdulnak, megpróbálnak tenni helyzetük javítása érdekében. Az ügyfelek jelentıs része alacsony iskolázottságú. Az is jól látszik ebbıl, hogy az alacsony iskolázottság egyenesen arányos, - a hátrányos helyzet kialakulásának kockázatával. Sok ügyfél jár be a Szolgálathoz telefonálás céljából, - számla ügyeinek intézésében. Mindezeken túlmenıen, kérelmek megírásában, a gyermekek után járó szociális juttatások igénylésében, személyi okmányaik intézésében kérik a családgondozók segítségét. Elmondható, hogy az alacsony iskolázottságú ügyfél járatlan a hivatalos ügyeinek intézésében, nem tudja jogait érvényesíteni, ezért nem jut hozzá a neki járó juttatásokhoz, illetve kiszorul a munkaerı-piacról is. Tekintettel arra, hogy az ügyfelek jelentıs része munkanélküliséggel kapcsolatos problémákkal keresi fel a szolgálatot, ezért az intézmény kiemelt figyelmet fordít az álláskeresı ügyfelek álláshoz juttatásához. Ennek keretében a családgondozó személyes, mélyebb beszélgetés során (az ügyféllel közösen) feltárja az eddigi sikertelen álláskeresés okait, ezt követıen történik a valós és reális igények megfogalmazása, majd a következı személyes találkozásra a családgondozó már személyre szabott állásokat győjti össze (internet, helyi és országos újságok, helyi és környezı kábel tévé útján). Családgondozó segítségével történik a munkáltatóval való kapcsolatfelvétel is (legtöbbször telefonon keresztül), - továbbá, ha az ügyfél igényli, segítséget kap az önéletrajz megírásában, megfogalmazásában is. Az egyes visszajelzések alapján elmondható, hogy az ügyfelek 50%ának sikerült ilyen módon segíteni és állást találni.

21

22

A Szolgálatnál az ügyfelek részére ingyenesen biztosítottak az alábbi – családgondozási feladatellátáshoz kapcsolódó - szolgáltatások: - (kéthetente, 2 órában) jogász, - (heti 2x4 órában) 2 fı pszichológus, - igény szerint pedig 1 fı mediátor igénybevétele. IV./2.1.5. Nappali ellátás, Idısek Klubja A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsısorban a saját otthonukban élı, - tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idıs koruk miatt szociális és mentális támogatására szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, - tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvıbeteg - gyógyintézeti kezelést nem igénylı pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, részére biztosít lehetıséget napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvetı higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkezését. Az Önkormányzat - a nappali ellátást nyújtó intézmények közül, - a település lakossága részére, a Szolgálat keretein belül Idısek Klubját mőködtet „Idısek Nappali Otthona” név alatt. Az Idısek Nappali Otthona által nyújtott szolgáltatásokat jelenleg - a Koncepció elkészítése és összeállítása (2008. november hónap) idıpontjában - 14 fı veszi igénybe. A feladatokat 2 fı gondozónı látja el, - a szakmai vezetı koordinálásával és ellenırzésével. Idısek Nappali Otthona által nyújtott szolgáltatások: - napi kétszeri étkezés biztosítása (reggeli, ebéd), - szabadidıs programok keretében biztosított: a sajtótermékekhez való hozzáférés, a könyvtári könyvek cseréje, a tévé- rádió használat, a kulturális programokban való részvétel, évente egy alkalommal kirándulás, megemlékezés az ünnepekrıl, - az egészségügyi ellátás keretében biztosított: rendszeres vérnyomás-súlymérés, felvilágosító elıadásokon való részvétel, mentális gondozás, - a fizikai ellátásként biztosított: napi fürdés, pedikőr, fodrász, mosás, vasalás, gyógyszerek beadása, - a hivatalos ügyek intézésében segítség adásként biztosított: személyes jellegő elintézni valók, családi kapcsolatok támogatása. Ellátás színvonalának, minısége érdekében, 2006. és 2007. évben is elvégzett anonim kérdıíves felmérés szerint a gondozottak elégedettek az intézmény által nyújtott szolgáltatásokkal. Az idısek napközi otthona 20 férıhelyes intézmény. Azonban mőködése óta nem sikerült a férıhelyet maximálisan betölteni, még megközelítıleg sem. Az intézménybe bárki jelentkezhet, aki nyugdíjas - és elfogadja, betartja az intézmény házirendjét. Az Idısek Napközi Otthonában tartózkodó személyek 50 %-a, fıként pszichiátriai vagy szenvedélybeteg. Ezáltal az intézmény nem az idıs személyek nappali idıtöltését valósítja meg, ezért azon személyek, akik ezt igénybe vennék nem is kívánnak jelentkezni. Megoldást jelenthetne az intézmény épületének bıvítése, ahol megoldhatóvá válna mindkét csoport igényének megfelelı szolgáltatás nyújtása. Ennek átfogó megoldására azonban az Önkormányzat – jelenlegi és szőkülı költségvetési helyzete miatt, - a jelen Koncepció érvényességének idıtartama alatt (2009-2010. év) nem tud anyagi fedeztet biztosítani.

22

23

IV./2.1.6. Támogató szolgálat A támogató szolgáltatás nyújtásának célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történı ellátása, elsısorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megırzése mellett, a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. Támogató szolgáltatás feladata a fogyatékosság jellegének megfelelıen különösen: - alapvetı szükségletek kielégítését segítı szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (személyi szállítás, szállító szolgálat mőködtetése) - általános egészségügyi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelı egészségügyiszociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztı tevékenységhez való hozzájutás biztosítása, - információnyújtás, ügyintézés, tanácsadást követıen a társadalmi beilleszkedést segítı szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, - nyelvi tolmácsszolgálat elérhetıségének biztosítása, - segítségnyújtás a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javításához, családi kapcsolatainak erısítéséhez speciális, önsegítı csoportokban való részvételükhöz, - egyes szociális alapszolgáltatási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodóan, - segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósulásához, valamint a családi, a közösségi, a kulturális, a szabadidıs kapcsolatokban való egyenrangú részvételhez szükséges feltételek biztosítása, - a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítı szolgáltatások elérhetıségének, igénybevételének elısegítése. A szolgáltatás igénybevétele során szociálisan rászorulónak minısül a súlyosan fogyatékos személy (fogyatékossági támogatásban, a vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegő családi pótlékban részesülı személy). A SALUS Alapítvány helyi munkacsoportja 2005. február végétıl mőködött településünkön, az általuk mőködtetett támogató szolgálat részeként. A SALUS Alapítvány által nyújtott személyi segítségnyújtás és a szállítói szolgálati tevékenység térítési díjhoz kötött volt. A támogató szolgálat célcsoportját olyan emberek alkották, akik beteg, fogyatékos, rokkant családtagjaik számára kérték a segítséget, illetve olyan, egyedül élı idıs, beteg emberek, akiknek családjuk nincs vagy nagyon messze él. A pilisi támogató szolgálat 40 fı klienssel dolgozott, fıként szállítási – személyi segítség nyújtása területén. Tekintettel a költségvetési törvényben jelzett változtatásokra - SALUS Alapítvány által nyújtott személyi segítségnyújtás és a szállítói szolgálati tevékenység, a településünkön 2009. január 01. napjától megszőnik (mely Önkormányzatot érintı helyzet részbeni megoldására külön, írásbeli elıterjesztés készül.) Emellett a Magyar Máltai Szeretetszolgálat monori munkaszervezetének ellátási területe kiterjed városunkra is. Az általuk nyújtott szolgáltatások, többek között a támogató szolgálat is ingyenesen igénybe vehetı, - mely feladat ellátása mennyiségi mutatóit, az Önkormányzatunknak a jövıre nézve (a Koncepció érvényességének idıtartama alatt) a Magyar Máltai Szeretetszolgálat monori munkaszervezete irányába (az elesett helyzető emberek körülményei javítása érdekében) fokozni kellene. IV/2.1.7. Közösségi ellátás A közösségi ellátások a pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott ún. alacsonyküszöbő ellátás.

23

24 A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére a közösségi alapellátás keretében kell biztosítani: - a lakókörnyezetben történı segítségnyújtást, illetve fejlesztést, - meglévı képességek megtartását, illetve fejlesztését, - a háziorvossal és kezelıorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevı állapotának folyamatos figyelemmel kísérését, - a pszichoszociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást, - az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban, szőrıvizsgálaton való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését, - megkeresı programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében. A szenvedélybetegek részére nyújtott, ún. alacsonyküszöbő ellátás keretében a fent említett bekezdés utolsó két pontjában meghatározottakon túl biztosítani kell: - a szenvedélybetegség okozta egészségügyi és szociális károk mérsékléséhez szükséges egyes ártalomcsökkentı szolgáltatásokat, - a kríziskezelést az életet veszélyeztetı, a testi, szociális, kapcsolati és életvezetési rendszerben kialakult kezelhetetlen helyzetek esetére. A Magyar Máltai szeretetszolgálat monori munkaszervezetének ellátási területe kiterjed városunkra, azzal, hogy az általuk nyújtott szolgáltatások köre 2007. évtıl kibıvült a közösségi ellátásokkal, - mely ellátási területükön, így Pilisen is ingyenesen igénybe vehetı. Álláspontunk szerint, alapvetı célként fogalmazható meg, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat monori munkaszervezete által nyújtott szolgáltatások mennyiségi mutatóit, az Önkormányzatunknak a jövıre nézve (a Koncepció érvényességének idıtartama alatt) (hátrányos helyzető emberek körülményei javítása érdekében) fokozni kellene. IV./2.2. Gyermekjóléti alapellátások A gyermekjóléti alapellátásoknak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlıdésének, jólétének, a családban történı nevelésének elısegítéséhez, a veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történı kiemelésének a megelızéséhez. A Gyvt. 94.§ (1) - (3) bekezdése szerint: „a települési önkormányzat feladata a gyermekek védelme helyi ellátórendszerének kiépítése és mőködtetése, területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése. A települési önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében a gyermekjóléti szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását, szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehetı ellátásokhoz való hozzájutást. A települési önkormányzat, amelynek területén tízezernél több állandó lakos él bölcsıdét köteles mőködteti.” A komplex szociális ellátórendszerhez kapcsolódóan a Gyvt. a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében, az alábbi feladat ellátási kötelezettséget írja elı: 1. gyermekjóléti szolgáltatást, 2. gyermekek napközbeni ellátását (bölcsıde), 3. gyermekek átmeneti gondozását.

24

25

IV./2.2.1. A gyermekjóléti szolgáltatás Olyan, a gyermek érdekeit védı speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családjában történı nevelkedésének elısegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelızését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. Pilis Város Önkormányzata a tárgyi szolgáltatást a közigazgatási területén élı ellátásra jogosultak részére, a Monor és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás intézménye: a Kistérségi Családsegítı és Gyermekjóléti szolgákat, pilisi tagintézménye (e fejezet alkalmazásában, a továbbiakban: Intézmény) útján biztosítja. Az intézmény szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el, - a védınıi szolgálattal, óvodákkal, valamint az általános iskolákkal folyamatosan és rendszeresen együttmőködve. Az intézmény feladatai különösen: a.) A gyermek testi, lelki egészségének, családban történı nevelésének elısegítése érdekében: - a gyermekek jogairól, a részükre biztosított támogatásokról való tájékoztatás, segítségadás a támogatásokhoz való hozzájutáshoz, - családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelızését célzó tanácsadás vagy az ehhez való hozzájutás megszervezése, - szociális válsághelyzetben lévı várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, - szabadidıs programok szervezése, - hivatalos ügyek intézésének segítése. b.) A gyermek veszélyeztetettségének megelızése érdekében: - veszélyeztetettséget észlelı és jelzı rendszer mőködtetése, - veszélyeztetettséget elıidézı okok feltárása, ezek megoldására javaslat készítése, - a Gyvt. 17. §-ában meghatározott személyekkel, intézményekkel való együttmőködés megszervezése, tevékenységük összehangolása. c.) A kialakult veszélyeztetettség megszőnése érdekében: - a gyermek és családjával végezett szociális munkával (családgondozás) a gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkezı mőködési zavarok ellensúlyozása, - a családi konfliktusok megoldásának kezelése, - az egészségügyi és szociális ellátás, valamint hatósági beavatkozás kezdeményezése, - javaslat készítése a gyermek családjából történı kiemelésre, a leendı gondozási helyre vagy annak megváltoztatására, d.) A családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében: - a családgondozás biztosítása a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülı és gyermek közötti kapcsolat helyreállításához, - utógondozó szociális munka biztosítása a gyermek családjában történı visszailleszkedéséhez. Az intézmény a fenti feladatain túl: - folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élı gyermek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, - meghallgatja a gyermek panaszát és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket, - elkészíti a védelembe vett gyerekek gondozási - nevelési tervét, - szervezi a helyettes szülıi hálózatot, illetve mőködteti azt, - segíti a nevelési – oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatainak ellátását, 25

26 - felkérésre környezettanulmányt készít, - kezdeményezi a településen új ellátások bevezetését, - az ún. TEGYESZI. felkérésének megfelelıen vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit, - biztosítja a gyermekjogi képviselı munkavégzéséhez szükséges helyiségeket, - nyilvántartást vezet a helyettes szülıi férıhelyekrıl. Az intézmény által nyújtott szolgáltatások térítésmentesek. A feladatot 2006-2007-2008. évben három fı családgondozó látta el, a pilisi tagintézményvezetı koordinálásával, ellenırzésével. 2009. évtıl kezdıdıen, - a Koncepció érvényességének idıtartama alatt - a feladatot várhatóan továbbra is három fı családgondozó fogja ellátni, aki közül az egyik a szakmai vezetıi teendıket is el fogja végezni. A Szolgálathoz elsısorban a jelzırendszer tagjaitól (fıként védınık, oktatási-nevelési intézményektıl) jött jelzések alapján kerülnek be a gyerekek, de gyakran fordul elı, hogy a gyermek maga kér segítséget. Amennyiben a családok együttmőködıek és reális esély van a gyermek helyzetének, körülményeinek megváltoztatására - hatósági beavatkozás nélkül is, akkor a családokat továbbra is alapellátásban gondozzák. Elmondható azonban, hogy sokszor csak egy keskeny határ húzódik meg az alapellátás és védelembe vétel között, melyet általában a még önkéntes együttmőködés indokol, támaszt alá. A védelembe vételi eljárások többségérıl elmondható, hogy a Szolgálat kezdeményezésére indult, elsısorban a szülı életviteli - gyermek nevelési problémái, a gyermekek magatartási, beilleszkedési problémái, valamint az iskola kerülései, tanulásai zavarai miatt. A védelembe vett gyermekeknél a probléma mindig halmozottan fordul elı. Az anyagi, gyermeknevelési-és életviteli problémák mögött valamely mértékben, szenvedélybetegség is áll a háttérben. A családgondozás során, a szorosabb felügyelet, gyakori találkozások, jelzırendszer tagjaival való szorosabb együttmőködéssel sikerül elérni a gondozási-nevelési tervben foglaltakat. Az intézmény tevékenységét igénybe vevı családok és gyermekek számának növekedése (a 2006-2007-2008.. évi tapasztalatokat alapul véve), az alábbi nehézségeket okozzák a családgondozás folyamatában: a) a prevenció hiánya, b) a családgondozók személyének gyakori változása miatt, a kijelölés megváltozása (adott esetben, a megjelent probléma részletes kivizsgálása alatt is), c) a családgondozók túlhajszoltsága, d) az ügyek ad-hoc jellegő, „tőzoltásszerő” (elızmények alaposabb ismerete nélküli) kezelése. IV.2.2.2. A gyermekek napközbeni ellátása A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élı gyermekek életkorának megfelelı nappali felügyeletét, gondozását, nevelést, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, neveli, gondozói munkavégzésük, munkaerı - piaci részvételt elısegítı programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhetı – gyermek életkorának megfelelıen – különösen bölcsıdében, családi napköziben, házi gyermekfelügyelet keretében, nyári napközis otthonban vagy napközis táborban, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény hatálya alá tartozó óvodában, iskolai napköziben. Önkormányzatunk a fent említett szolgáltatást: az óvoda, az általános iskolai napközi keretében szervezi meg, illetıleg az önkormányzat anyagi támogatásával az intézmény nyaranta táborokat szervez. 26

27 Az Önkormányzat a bölcsıdei feladat ellátására irányuló kötelezettségét, a jelenlegi anyagi helyzete, illetve megfelelı épület hiányában - pályázat útján kívánja, 2010. december 31. napjáig megvalósítani. Fentieken túlmenıen, az Önkormányzat 2009. pénzügyi évtıl kezdıdıen a nyári gyermekfelügyelet biztosítását is tervezi. IV./2.2.3. Gyermekek átmeneti gondozása A gyermek átmeneti gondozása keretében, - a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlıdést elısegítı, az életkorának, egészségügyi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelı étkezésrıl, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásról, gondozásról, nevelésrıl, lakhatásról kell gondoskodni. A gyermek átmeneti gondozását - szülı vagy törvényes képviselı belegyezésével - ideiglenes jelleggel, teljes körő ellátással kell biztosítani, ha szülı egészségügyi, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermeknevelést a családban nem tudja megoldani. Önkormányzatunk a gyermekek átmeneti gondozását helyettes szülınél szervezi meg. Önkormányzatunk a szolgáltatást 2006. és 2007.évben a Cegléd Város Önkormányzat által mőködtetett Helyettes Szülıi Hálózattal kötött ellátási szerzıdés útján biztosította. Rögzíthetı, hogy az ellátást összesen 3 fı gyerek részére lett igénybe véve. Önkormányzatunk a szolgáltatást 2008. évtıl kezdıdıen a sülysápi Otthon Szociális Szolgáltató Nevelıszülıi és Helyettes Szülıi Hálózat által mőködtetett Helyettes Szülıi Hálózattal kötött ellátási szerzıdés útján biztosítja, mely szerzıdés idıbeli hatálya 2010. december 31. napjáig áll en. A helyettes szülıi ellátás, szolgáltatás biztosítása során – figyelemmel arra, hogy a szolgáltató ezen ellátást, az állami normatíva, pénzügyi keret terhére, jó szakmai színvonalon biztosítja – az Önkormányzat részérıl a jelen Koncepció érvényességének idıtartama (2009. január 01. – 2010. december 31.) alatt kiemelt intézkedés, végrehajtandó feladat nincs.

V. fejezet Mőködtetés, finanszírozás A szociálpolitikai (gyámügyi) feladatok ellátása 1990. évtıl kezdıdıen a vonatkozó, elsıdlegesen központi jogszabályok, valamint a rendelkezésre álló költségvetési keret figyelembe vételével történik. Az alábbiakban ismertetett adatokból kitőnik, hogy az Önkormányzat szociális (gyámügyi) jellegő kiadásai már az elızı Koncepció érvényességének (2006 január 01. - 2007. december 31.) idıtartama alatt is, évrıl-évre növekedtek, - és álláspontunk szerint, ez a tendencia várható az elkövetkezendı években is. Az Önkormányzat saját forrásainak terhére, kizárólag bizonyos mértékben - költségvetési teherbíró képességére tekintettel - tudja (tudta) kiegészíteni a normatív támogatás keretösszegét, illetıleg próbál egyéb, általa önként vállalt, pénzbeli és természetbeni ellátásokat biztosítani a rászoruló lakosság számára. Az állami finanszírozás struktúra 2004. pénzügyi évtıl észrevehetı átalakítására (a feladatoknak a kistérség útján történı ellátása, elláttatása esetén, - kiegészítı finanszírozás nyújtására figyelemmel) tekintettel, Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete 2006. év ıszén, és telén áttekintette a saját, személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális/gyermekjóléti ellátás intézményhálózatának rendszerét. Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a 2007. év január hónapjában megtartott rendes ülésén úgy határozott, hogy a feladatok ellátásához kapcsolódó, kiegészítı normatív finanszírozás igénybevételére tekintettel – szociális étkezés, házi gondozás, jelzırendszeres házi gondozás, nappali ellátás, családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás feladatait kistérségi 27

28 feladatellátás keretein belül (tagintézményi formában) láttatja el. Fentiek értelmében Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az általa meghozott 20/2007. (I.25.) sz. önkormányzati határozatával, a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális/gyermekjóléti (szociális étkezés, házi gondozás, jelzırendszeres házi gondozás, nappali ellátás, családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás) ellátást kistérségi szintre emelte. (Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete által kezdeményezett feladatok átadására vonatkozó külön megállapodást a Monor és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás Tanácsa a 2007. március 26. napján megtartott ülésén meghozott 18/2007. (III.26.) sz. TÖKT. határozatával és 19/2007. (III.26.) sz. TÖKT. határozatával hagyta jóvá.) A személyes gondoskodást nyújtó szociális/gyermekjóléti alapfeladatok ellátásáról jelenleg is a Monor és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás Tanácsa keretein belül gondoskodik, - mely feladatellátás elveit és módját, álláspontunk szerint nem indokolt módosítani, illetve korrigálni. A Kistérségi Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat 2006. évi és 2007. évi költségvetési kiadásai: Év Tervezett ei. Módosított ei. Forgalom 2006 41.609.000 39.299.000 39.095.036 2007 35.052.000 36.752.000 27.677.350 (A forgalom 2007. évben, - kizárólag Pilis Város Önkormányzata által, terhére eszközölt kiadásokat foglalja magában.)

Teljesítés % 99,48 75,31 saját költségvetése

Szociális ellátások területe: Összehasonlító adatállomány Rendszeres szociális ellátások Ápolási díj Idıskorúak járadéka Lakásfenntartási támogatás Rendszeres gyermekvéd.tám. Rendszeres szoc.segély Rendszeres jutt. járuléka Adósságkezelés Összesen:

2007. évi tény adat 30.604 e Ft 2.437 e Ft 888 e Ft 277 e Ft 28.222 e Ft 6.425 e Ft 1.797 e Ft 70.650 e Ft

2006. évi tény adat 23.812 e Ft 2.391 e Ft 1.172 e Ft 5.760 e Ft 23.205 e Ft 4.286 e Ft 610 e Ft 61.236 e Ft

Eseti ellátások: Adósságkezelés és helyettes szülıi hálózat Átmeneti segélyezés Gyógyszer támogatás Temetési segély Köztemetés Közgyógyellátás Szociális étkezés Gyámügyi segély Szemétdíj mérséklés Közlekedési támogatás Összesen:

466 e Ft 1.787 e Ft 639 e Ft 292 e Ft 600 e Ft 1.361 e Ft 12.308 e Ft 6.957 e Ft 330 e Ft 1.125 e Ft 25.865 e Ft

1.554 e Ft 3.168 e Ft 70 e Ft 206 e Ft 256 e Ft 1.691 e Ft 13.001 e Ft 4.006 e Ft 507 e Ft 1.266 e Ft 25.725 e Ft

28

29 A 2006. és 2007. évi adatok összehasonlításából megállapítható, hogy az eseti ellátások azonos szinten alakultak mindkét évben, míg - a központi jogszabályi feltételrendszeren alapuló - rendszeres szociális ellátások közel 10 millió Ft-tal emelkedtek. Azaz: az Önkormányzat költségvetési egyensúlyának jövıbeni megtartása érdekében, kizárólag az Önkormányzat költségvetésébıl finanszírozandó eseti ellátások éves keretösszegének csökkentése, szigorúbb döntéshozatal lenne indokolt, e terület pénzügyi egyensúlyban történı tartása érdekében.

VI. fejezet Fejlesztési irányok és feladatok A szociális szolgáltatások fejlesztését alapvetıen két cél mentén kell megszervezni. Az egyik a meglévı ellátási formák minıségi/mennyiségi fejlesztése, a másik a hiányzó szolgáltatás(ok) biztosítása. Figyelembe véve a szociálisellátó rendszer jelenlegi személyi, tárgyi, pénzügyi és szakmai helyzetét a településen, a jelen Koncepció (2009. január 01. – 2009. december 31. napjáig tartó idıszak) által átfogott idıszakban (a szakmai és gazdaságossági indokokra tekintettel a közeljövıben az alapellátási formák fejlesztését, a hozzájuk kapcsolódó feltételrendszer teljeskörő megteremtését) szükséges támogatni. Álláspontunk szerint, ezzel tud megvalósulni az alapvetı szociálpolitikai cél, - amely az ellátást igénylı részére egyedi személyre szabott támogatást nyújt. A./ Fejlesztési irányok, - hozzá kapcsolódó feladatok a pénzbeli és természetbeni ellátások területén: I. számú alapelv Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete úgy dönt, hogy a Képviselı-testület elidegeníthetetlen hatáskörébe tartozó rendeletalkotások során (a Koncepció érvényességének idıtartama alatt) olyan eljárási rendszert dolgoz ki és mőködtet, melynek részeként mind a szociális, mind a gyámügyi ágazatba tartozó egyes ellátási formákhoz kapcsolódó hatáskörök, - operatív módon gyakorolhatók. II. számú alapelv 1./ Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete úgy foglal állást, hogy a Képviselıtestület hatáskörébe tartozó, vagy a helyi rendeletalkotás részeként koordinálandó szociális és gyámügyi ágazatba tartozó, egyes ellátási formákhoz kapcsolódó, a szociális alapnyilvántartásba és gyámügyi alapnyilvántartásba felvett adatállományok valósággal való egyezıségét kiemelt területnek tekinti. 2./ A Képviselı-testület a szociális és gyámügyi ellátásokhoz kapcsolódó kérelemben foglaltak, valamint a Polgármesteri Hivatal által vezetett szociális alapnyilvántartás és gyámügyi alapnyilvántartás egyezıségének teljesebb körő vizsgálata, valamint az egyes ellátási formák tekintetében a tételes ún. környezettanulmány bevezetése érdekében, továbbá a megnövekedett szociális jellegő feladatok nagyságára tekintettel, - az Önkormányzat 2009. évi költségvetésérıl szóló tárgyalás keretein belül a Polgármesteri Hivatal (Egészségügyi, Szociális és Gyámügyi Irodája) köztisztviselıi állományának 1 fıvel történı emelése kérdését érdemben megvizsgálja.

29

30

III. számú alapelv Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete úgy dönt, hogy 2009. évtıl kezdıdıen – a gyámügyi és szociális ágazat éves, összefoglaló beszámolójával párhuzamosan – az aktív korúak rendszeres szociális segélyezéséhez kapcsolódó beilleszkedési program tárgyidıszaki végrehajtásáról a Kistérségi Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat intézményvezetıjétıl évente, rendszeres jelleggel beszámolót kér. IV. számú alapelv Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete úgy dönt, hogy - a szociális és gyámügyi ellátó rendszer mőködtetése során, a Koncepció érvényességének idıtartama alatt - a mérlegelést nem igénylı, kizárólag az un. jogalap kérdésében eldöntendı feladat-és hatáskörök a település polgármestere, míg a jogalap kérdése mellett, döntési mérlegelést igénylı kérdésben eldöntendı feladat-és hatáskörök a Szociális-és Egészségügyi Bizottság hatáskörébe tartozzék. V. számú alapelv 1./ Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete úgy foglal állást, hogy mind a települési önkormányzatnak, mind a Polgármesteri Hivatalnak kiemelt figyelmet kell fordítania a szociális és gyámügyi ügyekben érkezı ügyfelek fogadására, - várakozási idejük csökkentésére. 2./ A Képviselı-testület az 1./ pontban foglalt állásfoglalás végrehajtása érdekében úgy dönt, hogy az Önkormányzat 2009. évi költségvetése részeként, legkésıbb 2009. április 30. napjáig megvizsgálja a Polgármesteri Hivatal jegyzıje által 2007. november és december hónapban tervezett, a Polgármesteri Hivatal Egészségügyi, Szociális és Gyámügyi Irodája feladatellátásához, a szociális ügyféltér, illetve étkezı helyiség kialakításához kapcsolódóan, a Polgármesteri Hivatal Mikes Kelemen u. felıli, dél-nyugati szárnya hasznosítására vonatkozó átépítést, belsı átalakítást. VI. számú alapelv Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete úgy dönt, hogy a jelen Koncepció érvényességének idıtartama alatt (2009. január 01.-2010. december 31.) - az Önkormányzat pénzügyi forrásainak, valamit a helyi életviszonyok változásainak figyelembe vételével - a helyi szociális ellátásokról, valamint a gyermekvédelem helyi rendszerérıl szóló rendeleteit folyamatosan felülvizsgálja és karbantartja. VII. számú alapelv Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete úgy dönt, hogy a jelen Koncepció érvényességének idıtartama alatt (2009. január 01.-2010. december 31.) Pilis Város Önkormányzatának a szociális ellátásokról szóló 25/2008. (X.01.) sz. önkormányzati rendeletével bevezetett ún. önkormányzati közérdekő munkavégzés jogintézményét folyamatosan mőködteti, a hozzá kapcsolódó személyi és tárgyi feltételrendszert, - az Önkormányzat tárgyévi költségvetése terhére folyamatosan biztosítja.

30

31

VIII. számú alapelv Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete úgy foglal állást, hogy kiemelt célként tekinti az átmeneti és rendkívüli segélyezés, nyújtás esetén, - hogy a helyi szabályozás elısegítse a legrászorultabbak támogatáshoz juttatását, a támogatások célhoz kötöttségét, célzottságát. IX. számú alapelv Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete úgy dönt, hogy a szociális ágazatot érintı jogszabályok változásaira tekintettel, biztosítja a szociális területen dolgozó munkatársainak a szükséges képzések, továbbképzések pénzügyi fedezetét, - a Polgármesteri Hivatal igazgatási szakfeladata kerete terhére. X. számú alapelv 1./ Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete úgy dönt, hogy a jelen Koncepció érvényességének idıtartama alatt (2009. január 01.-2010. december 31.) kiemelt feladatként kezeli a kifejezetten szegény anyagi körülmények között élı, tehetséges gyermekek segítését. 2./ Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete, úgy dönt, hogy a tárgyévi költségvetésének tervezésekor a „Bursa Hungarica” Ösztöndíj pályázatban való részvétel pénzügyi fedezetét - legalább az elızı évre vonatkozólag, a Képviselı-testület által biztosított költségvetési elıirányzat erejéig, - tárgyévi költségvetésében, folyamatosan és rendszeresen biztosítja. XI. számú alapelv Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete úgy dönt, hogy a jelen Koncepció érvényességének idıtartama alatt (2009. január 01.-2010. december 31.) - a kedvezı lakossági visszajelzésekre tekintettel - az Önkormányzat tárgyévi költségvetésének terhére, az adósságkezelési szolgáltatás pénzügyi fedezetét, - továbbra is biztosítja. XII. számú alapelv Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete úgy foglal állást, hogy az Önkormányzat a Monor és Térsége Többcélú Kistérségi Önkormányzattal együttmőködve, folyamatosan megvizsgálja különféle tárgyú pályázatok kidolgozásának, és az e tárgyú pályázatokon történı részvétel (ti. roma foglalkoztatási, téli közmunka pályázat) lehetıségét. B./ Fejlesztési irányok feladatok a személyes gondoskodást nyújtó ellátások területén: I. számú alapelv 1./ Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete úgy dönt, hogy a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény 37/D. §-ában meghatározott, a beilleszkedési program végrehajtásáért felelıs szerveként, - a Kistérségi Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat pilisi tagintézményét jelöli ki. 2./ A Képviselı-testület felkéri a polgármestert, hogy az 1./ pontban foglalt döntésrıl az Intézmény vezetıjét írásban értesítse. 31

32

II. számú alapelv Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete úgy foglal állást, hogy a Koncepció érvényességének idıtartama alatt, 2010. december 31-ig, elsıdlegesen pályázati források bevonásával, két csoporthelyiségbıl és a hozzá tartozó kiszolgáló helyiségbıl álló bölcsıdeépület komplexum létesítését tervezi megvalósítani, a Gerje-forrásvidék és környezetében fekvı pilisi, 06/22 hrsz.-ú belterületi ingatlanon. III. számú alapelv Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete úgy dönt, hogy az Önkormányzat 2010. évi költségvetésének terhére fedezi és biztosítja a Kistérségi Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat pilisi tagintézményének (Kossuth L. u. 49. sz. telephely) akadálymentesítését, illetve a tagintézmény (Kossuth L. u. 49. sz. telephely) területén kliens illemhelyiségek kialakítását. IV. számú alapelv Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete úgy dönt, hogy a Kistérségi Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat pilisi tagintézménye által ellátott feladatok közül, - tárgyévi pénzügyi lehetıség szerint (különbözı mértékben) finanszírozza az intézmény által nyújtandó prevenciós formákat, alábbi lehetıségeket: a csoportos lelki gondozás intézményét, formáját, valamint a gyermekjóléti és családsegítı szakmai ágazatában dolgozó munkatársak un. kiégés elleni védekezésének feladatait. V. számú alapelv Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete úgy foglal állást, hogy a házi segítségnyújtás iránt megnıtt igényeket figyelembe véve - tekintettel a települési önkormányzat romló költségvetési helyzetére - az ún. háztartási segítık bevonásával (közhasznú munkások, közcélú munkások, önkormányzati közérdekő foglalkoztatásban részt vevı munkások) segíti a feladat ellátását. VI. számú alapelv Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testület úgy dönt, hogy a lakosság felé történı információ nyújtásának érdekében a már meglévı szolgáltatásokról (ellátásokról) - a médiafelelıs és a jegyzı útján - egységes szerkezető ismertetı, tájékoztató anyagot készíttet 2009. április 30. napjáig, melynek közzé tételérıl a helyi újság („Hírnök” c. idıszaki lap) 2009. évi II. számában, illetve az Önkormányzat honlapján (www.pilis.hu.) 2009. április 30. napjáig gondoskodik. VII. számú alapelv Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete úgy dönt, hogy 2009. pénzügyi évtıl kezdıdıen - a tárgy pénzügyi évre vonatkozó költségvetési rendelet, valamint a tárgy pénzügyi évre vonatkozó külön képviselı-testületi határozat keretei között - rendszeresen és folyamatosan gondoskodik a települési nyári gyermekfelügyelete, feladatellátása megszervezésérıl és ellátásáról.

32

33

VIII. számú alapelv Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete úgy dönt, hogy a jelen Koncepció érvényességének idıtartama alatt (2009. január 01.-2010. december 31.) évente egy alkalommal, - tárgyévente, legfeljebb bruttó 150.000. Ft összegő költséghatárig - a hátrányos helyzető gyermekek számára, saját költségvetése terhére 1 (egy) hetes nyári táboroztatást szervez, a nyári táboroztatás költségihez hozzájárul. IX. számú alapelv Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete célul tőzi ki, hogy 2009. május 31. napjáig - a Kistérségi Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat útján, a Máltai Szeretet Szolgálat területileg illetékes intézményével, - együttmőködési megállapodást köt, amelynek célja: a település külterületi részén élı, hátrányos helyzető családok ütemezett integrációja. X. számú alapelv Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete úgy foglal állást, hogy a jelen Koncepciónak, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokra vonatkozó fejezetét a Monor és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás által elıkészítendı és benyújtásra kerülı szociális- és gyámügyi szolgáltatás tervezési koncepciójakor – a két Koncepció rendelkezéseinek összhangban hozatala érdekében – felülvizsgálja. XI. számú alapelv Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete úgy foglal állás, hogy a jelen Koncepció érvényességének idıtartama alatt (2009. január 01.-2010. december 31.) eljár – a polgármester útján – annak érdekében, hogy a Máltai Szeretet Szolgálat területileg illetékes intézménye a támogató szolgálat, közösségi feladat ellátása mennyiségi mutatóit fokozza, emelje. XII. számú alapelv 1./ Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete úgy dönt, hogy a jelen Koncepció részeként, 2009. február 01. napjától kezdıdı hatállyal elégedettségi kérdıíves felmérési rendszert vezet be a Kistérségi Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat pilisi tagintézménye mindhárom részlegénél (családsegítés, gyermekjóléti részleg, nappali ellátás), melynek részletei kidolgozásával az Intézmény vezetıjét bízza meg. Ügyfél elégedettségi kérdıíves felmérés idıszak: Elsı rész: 2009. február hó 01. napjától a 2009. február 28. napjáig terjedı idıszak. Második rész: 2009. június hó 01. napjától a 2010. február 28. napjáig terjedı idıszak. Harmadik rész: a tárgyév június hó 01. napjától a tárgyévet követı év február 28. napjáig terjedı idıszak (folyamatos). Értékelési idıszak: Elsı rész: 2009. március hó 01. napjától a 2009. március 31. napjáig terjedı idıszak. Második rész: 2010. március hó 01. napjától a 2010. március 31. napjáig terjedı idıszak. Harmadik rész: a tárgyévet követı év március hónapja (folyamatos).

33

34 2./ Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete úgy dönt, hogy az 1./ pont szerinti kérdıív tartalmát - a Kistérségi Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat Intézmény vezetıjének elıterjesztése és javaslata alapján – a Képviselı-testület Szociális és Egészségügy Bizottsága (elsı alkalommal a Bizottság 2009. január havi rendes ülésén) fogadja el, és határozza meg. 3./ Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete úgy dönt, hogy 2009. évtıl kezdıdıen – a gyámügyi és szociális ágazat éves, összefoglaló beszámolójával párhuzamosan – a Kistérségi Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat által ellátott, nyújtott szolgáltatások (szociális étkezés, házi gondozás, jelzırendszeres házi gondozás, nappali ellátás, családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás) színvonala tekintetében, az ún. elégedettségi kérdıív elemzését kéri a Kistérségi Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat intézményvezetıjétıl - évente, az 1./ pontban megjelölt tárgyidıszakra vonatkozólag.

VII. fejezet Ütemterv a szolgáltatások biztosításáról 1./ Ütemtervet készíteni és összeállítani kizárólag a települési önkormányzat pénzügyi helyzetének több évre elıretekintı, és körültekintı ismeretében lehetséges. 2./ Az Önkormányzatnak több olyan kötelezı feladata gyermekfelügyelet) - amelyet még nem tudott megszervezni.

van

(bölcsıde,

nyári

Az ütemterv elsı feladata: ezen, szociális és gyámügyi, végrehajtásra váró alapfeladatoknak a központi jogszabályok által elıírt személyi, tárgyi és dologi feltételek szerinti költségvonzatának kidolgozása, a tárgyidıszaki költségvetési rendeletbe történı beépítése.

VIII. fejezet Együttmőködés A Kistérségi Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat, pilisi tagintézménye törvényben foglalt kötelezettsége, hogy esetgazdaként mőködteti az észlelı- és jelzırendszert (egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmények, SALUS Alapítvány, közoktatási intézmények, rendırség, társadalmi szervezetek, egyházak stb.) A hatékony igényfelmérés tekintetében Pilis Város Önkormányzatának Szociális és Egészségügyi Bizottságával rendszeres kapcsolattartás. A jelen Koncepcióban foglaltak végrehajtásától várt eredmények: - alapelvekben megfogalmazottak érvényesülése, a helyi szociálpolitikához kapcsolódó döntések, a mőködés átláthatósága, - tudatos és tervezhetı szolgáltatás és minıségfejlesztés, - ráfordítások, források harmonizálása és a hatékonyság növelése, - feladatarányos finanszírozási rendszer kialakítása, - mőködıképesség megırzése, - jogszabályi feltételrendszer teljesítése és fenntartása, - önkormányzati szociálpolitika kommunikációs tevékenységének javítása, társadalmi elismertség növelése, - különbözı érdekek eredményes egyeztetése és beépítése a döntéshozatali mechanizmusba, - szolgáltatások színvonalának megtartása, lehetıség szerinti emelése. 34

35

IX. fejezet Befejezés 1./ Az Önkormányzat fontosnak tartja, hogy minden rászorult, szükségletet szenvedı lakos problémájára megoldást találjon, amelynek biztosítéka, hogy a szociális ellátórendszer összehangolt, gyakorlat orientált legyen, „érzékennyé váljon” a meg nem fogalmazott problémák meglátására, illetve fontosnak tarja, hogy a szociális feladatellátásnak olyan minıségi rendszere mőködjön, melynek középpontjában a támogatásra szoruló egyén és szükséglete áll. 2./ Az Önkormányzat a különbözı támogatások, szolgáltatások biztosítása révén törekszik arra, hogy a támogatások/szolgáltatások célzottak, egyénre szabottak legyenek. 3./ Az ellátásokat differenciáltan igyekszik nyújtani, annak érdekében, hogy minden rászorult olyan szolgáltatásban és támogatásban részesüljön, melyet szükségletei indokolnak és a rászorult, ott és olyan mértékben kapja meg a támogatást, ahol az a legmegfelelıbb. Továbbá az Önkormányzat a hathatósság követelményébıl fakadóan a jogosultak minél szélesebb köréhez próbálja eljuttatni az ellátásokat, szolgáltatásokat. A hatékonyság követelményének megfelelve pedig a rendelkezésre álló forrásainak felhasználásával valóban a rászorulónak próbál hathatós segítséget nyújtani. 4./ Az Önkormányzat számára elsırangú szempont és feladat az eddigi ellátás és biztosított vívmányok fenntartása mellett a hiányzó szolgáltatások, valamint a meglévı hátrányok ledolgozása, továbbá a felmerülı igények és szükségletek figyelembe vételével - a szolgáltatások mind szélesebb körő biztosítása, hatékonyságuk és minıségük javítása, együttmőködési lehetıségek bıvítése, keresése. Záradék: A Koncepció nyilvánosságra hozatala, értékelésének, végrehajtásának módja: 1./ A Koncepció nyilvánosságra hozatala a helyben szokásos módon történik. 2./ A Képviselı-testület a Koncepció dokumentumaiba való betekintés formáját, az alábbiak szerint határozza meg: 2.1./ a Kistérségi Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat vezetıjénél, három szakmai vezetıjénél (olvasás, betekintés), 2.2./ a Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökénél (olvasás, betekintés), 2.3./ a Polgármesteri Hivatal Egészségügyi, Szociális, és Gyámügyi Iroda vezetıjénél (olvasás, betekintés), 2.4./ Pilis Város Önkormányzata által mőködtetett honlapon (www.pilis.hu.) történı közzététel. Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete Pilis Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatás-tervezési Koncepcióját, a Képviselı-testület 2008. december hó 18. napján megtartott, nyilvános és rendes ülésén meghozott 364/2008. (XII.18.) sz. önkormányzati határozatával fogadta el, és hagyta jóvá. Pilis, 2008. december hó 23. napján. .......................................................... Szabó Márton polgármester

…............................................................... dr. Csiki Gábor jegyzı 35

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2009. január december 31. közötti idıszakra vonatkozólag)

Recommend Documents