PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2015. január december 31. közötti időszakra vonatkozólag)

1

(Tervezett verzió!)

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2015. január 01 - 2016. december 31. közötti időszakra vonatkozólag) Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Pilis Város Önkormányzata (2015. január 01-2016. december 31. közötti időszakra vonatkozó) Szociális Szolgáltatás-tervezési Koncepcióját a Képviselő-testület 2015. április …..-i nyilvános és rendes ülésén meghozott …../2015. (IV…...) sz. önkormányzati határozatával fogadta el, és hagyta jóvá.

Pilis, 2015. április hó ….. napján.

(Simó Gáborné) polgármester

(Tóth László) jegyző

1

2

Pilis Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Tartalomjegyzék I. fejezet: Bevezetés. II. fejezet: Célok, Alapelvek, Értékek. III. fejezet: Pilis Város lakosságszámának alakulása, demográfiai, szociográfiai helyzetképe. IV. fejezet: Pilis Város szociális feladat ellátási kötelezettségének ismertetője. IV/1. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátási kötelezettség. IV/2. Személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális ellátási kötelezettség: IV/2.1. Szociális alapellátások IV/2.2. Gyermekjóléti alapellátások. V. fejezet: Működtetés, finanszírozás. VI. fejezet: Elért eredmények VI/1. Fejlesztési irányok, és hozzá kapcsolódó feladatok a pénzbeli és természetbeni ellátások területén. VI/2. Fejlesztési irányok, és hozzá kapcsolódó feladatok szociális/gyermekjóléti ellátások területén. VII. fejezet: Fejlesztési irányok, feladatok. VIII. fejezet: Ütemterv az egyes szociális/gyermekjóléti szolgáltatások biztosítására. IX. fejezet: Együttműködés. X. fejezet: Befejezés.

2

3

I. fejezet Bevezetés A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 92.§ (3) bekezdése szerint „(3) A legalább 2000 lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében, fővárosban élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat, illetve a társulás kétévente felülvizsgálja.” A törvény a dokumentum elkészítésével, felülvizsgálatával a települési önkormányzatok részére fontos célként tűzte ki, hogy az elkészül, időről-időre felülvizsgált koncepcióval megismerhetővé, áttekinthetővé, ellenőrizhetővé váljon az abban rögzített feladatok megvalósítása, kijelölésre kerüljenek azok a fejlesztési irányok, célok, melyek az elérni kívánt eredmények érdekében szükségesek. Fentiek értelmében Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete megalkotta Pilis Város Önkormányzatának Szolgáltatástervezési Koncepcióját, melyet a Képviselő-testület 2005. április hónapjában meghozott 45/2005.(IV.27.) számú határozatával fogadott el. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat az Szt.92.(3) bekezdése értelmében kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. Ezen követelménynek eleget téve 2008. és 2011. évben került sor a szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatára, melyet a Képviselő-testület 364/2008.(XII.18.) számú határozatával, illetve 128/2011.(IV.28.) számú határozatával fogadott el és kifejezte elkötelezettségét az abban foglaltak végrehajtására vonatkozóan. Az elfogadott koncepció átfogó képet adott a szociális feladatok, szolgáltatások helyzetéről, fejlesztési irányok, elvek megvalósítási elképzeléseiről, illetve az ehhez meglévő és hiányzó feltételekről és a jövőbeni elérendő célokról. Jelen koncepció célja a működőképesség megőrzése, hiányzó ellátási formák megszervezése, szakmai feladatok megfogalmazása, hatékonyság növelése, jogszabályi előírások teljesítése, alapszolgáltatások fejlesztése, új szolgáltatások bevezetése. A szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata során figyelembe vételre kerültek a felülvizsgálattal érintett időszakban végbement váltások elemzése, az elért eredmények bemutatása, az Szt. eddigi változásai, a településen jelentkező ellátások iránti igények, a hiányzó szolgáltatások iránt felmerülő igények, feladatok megjelenítése, tennivalók 3

4 összegzése.

II. fejezet Célok, Alapelvek, Értékek A szolgáltatás-tervezési koncepció elfogadásának célja: A koncepció alapértékei, elvei, célja változatlan maradt, melyek az alábbiak szerint határozhatóak meg: Ezek alapján a Koncepció elfogadásának, felülvizsgálatának célja, hogy a településen a szociális szolgáltatásoknak olyan minőségi rendszere működjön, - amelynek középpontjában a támogatásra szoruló egyén és szükséglete áll. Cél továbbá, hogy a szolgáltatások mindenki számára egyaránt hozzáférhető és a segítségnyújtás, - egyénre szabott legyen. A szociális szolgáltatástervezési koncepció célja, hogy meghatározza a szociális szolgáltatások jövőbeni fejlesztésének céljait, illetve az ehhez szükséges irányelveket. Alapelvek, értékek: 1./ Pilis város valamennyi polgárának joga van az emberhez méltó életre, mindenki számára biztosítani kell a szociális minimumot. 2./ Pilis város valamennyi polgára számára biztosítani kell, hogy törvényben rögzített jogaival – így szociális, a gyámügyi területen biztosított jogaival is - élni tudjon. 3./ Pilis város polgárai – nemre, vallásra nemzeti etnikai hovatartozásra, politikai vagy más véleményre, korra, a cselekvőképesség hiányára vagy korlátozottságára, fogyatékosságára tekintet nélkül – jogosultak igénybe venni a szociális szolgáltatásokat és ellátásokat. 4./ Pilis város szociálpolitikájának elsődleges feladata a védelem, amely az egyén, a család, a köz és helyi társadalom védelmét jelenti. Az Önkormányzat szociálpolitikája a helyi társadalom zavartalan együttélését, működését szolgálja. 5./ A szociális illetve gyámügyi szolgáltatások és ellátások középpontjában az embernek, az egyénnek és a családoknak szociális egyensúlya megtartásának, helyreállításának kell állnia. Alapvető cél: minden segítséget meg kell adni, hogy a rászoruló minél tovább saját lakásában élhessen. 6./ A szociálpolitikának a szociális biztonság megteremtésére kell törekedni annak érdekében, hogy senki ne szenvedjen szükséget, illetve a szükséget szenvedők ne maradjanak ellátás nélkül. 7./ Differenciáltan kell nyújtani a szociális szolgáltatásokat és ellátásokat annak érdekében, hogy mindenki olyan szolgáltatásban és ellátásban részesüljön, amelyet szükségletei indokolnak és a jogosult ott és olyan mértékben kapja meg a támogatást, - ahol az számára a legmegfelelőbb. Fontos elv, hogy az ellátás minden esetben egyénre szabott legyen. 8./ Az idős személyeknek joguk van az egészséges életkörülményekhez és életvitelhez koruknak és egészségi állapotuknak megfelelő színvonalú egészségügyi ellátáshoz, és szolgáltatáshoz, szociális gondozáshoz. 9./ Az Önkormányzat a munkaképes személyeknek, elsősorban képzettségüknek megfelelő munkát biztosítva kívánja a megélhetésüket elősegítni. 10./Állami és a civil szféra összefogása 11./Működés és fejlesztése finanszírozása a fenntarthatóság érdekében 4

5

III. fejezet Pilis Város lakosságszám alakulása, korösszetétele, szociográfiai helyzetképe A lakosság korcsoportonkénti megoszlása: Korosztály 2011. 1826 0-14.éves 15-62 év 7895 közöttiek 1917 62 év feletti Összesen 11638 5736 Ebből: férfi 5902 nő

2012. 1828 7887

2013. 1807 7861

2014. 1860 7934

1968 11683 5770 5913

2042 11710 5776 5934

1933 11727 6123 5066

2011. 57 111 141

2012. 96 137 150

2013. 112 118 143

2014. 119 128 126

Házasságkötés Élve születés Halálozás

Pilis Város Önkormányzata korábban hatályban volt Koncepciójában (2006. -2010. év), valamint a fent ismertetett adatok alapján elmondható, hogy a település lakosság száma kismértékben, de folyamatosan növekszik, melynek oka a városba beköltözők, illetve a születések számának növekedése okoz. A szociális szolgáltatások tervezésénél, szervezésénél rendkívüli jelentősége van a lakó népesség szerinti megoszlásnak, másrészt a település szerkezetnek. A város sajátossága a rendkívül nagy területű és helyenként sűrűn beépített külterület. A város külterületi részeinek lakosság száma 2014. december 31-én: 1.914 fő volt. Továbbá az elmúlt évek folyamán új elemként merült fel a hajléktalan személyek számának növekedése a településen. Hajléktalanok száma 2011. december 31-én: 69 fő, 2012.december 31-én: 74 fő, 2013.december 31-én: 78 fő, 2014. december 31-én: 85 fő volt. A korcsoportonkénti megoszlása alapján: a 0-14 éves korosztály száma folyamatos emelkedést jelez, a 14-62 év közötti korosztály létszáma viszonylag magas, a 62 év feletti lakosok száma is fokozatos emelkedést mutat. Jól látható, hogy a férfiak várható élettartama jóval alacsonyabb a nőknél. A gyermekkorú lakosság viszonylag szűkülő alapot képez a korfán, ami a jövedelemteremtő és jövedelemfogyasztó csoportok létszáma közötti különbség további szélesedését vetíti előre. Tehát megállapítható, hogy a város lakossága fokozatosan öregszik. A szociális ellátó rendszernek szembe kell néznie az öregedő népesség problémájával, mely a jövőre nézve egyre növekvő feladatot jelent az önkormányzat számára. A hagyományos család modellek visszaszorulása következtében ez a korosztály egyre inkább külső segítségre lesz utalva, ez prognosztizálja a személyes gondoskodást nyújtó szociális 5

6 ellátások iránti igényeket. Az átlag életkor növekedésével gyakoribb a demens és a folyamatos ápolásra szorulók száma. Emellett folyamatosa nő a fogyatékosok, mozgássérültek, pszichés, szenvedély betegek száma is. Ezen személyek többsége családban él, sokszor az eltartó, segítő az évek alatt összeomlik, meghal tehát ezen személyek ellátása a szociális ellátó rendszert igénybevevők számát fogja növelni. Alapjában véve rögzíthető, hogy a településen élő, viszonylag időskorú lakosság egyre inkább elszegényedik, a külterületekre beköltözők jelentős része is a hátrányos társadalmi helyzetű társadalmi csoportok számát növeli. A regisztrált munkanélküliek száma a Pest Megyei Kormányhivatal Monori Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége által szolgáltatott adatok alapján (2011. évben: 561 fő, 2012. évben:605 fő, 2013.évben:423 fő, 2014.évben:453 fő) az elmúlt éveket figyelembe véve folyamatos csökkenést mutat, ami azonban nem tekinthető valós számnak, mivel azon ügyfelek, akik jelentkezési kötelezettségüknek nem tesznek eleget a rendszer egy hónapot követően törli a regisztrált munkanélküliek köréből, és az ismételt regisztrációra viszont nem minden esetben kerül sor. A legnagyobb a munkanélküliség továbbra is 18-55 év közötti korosztály esetében, de a korábbi évekhez képest valamelyest a számuk csökkent. Viszont növekedés figyelhető meg 56-60.év közötti lakosság, illetve a fiatal pályakezdők tekintetében. A munkanélküliek aránya a szakképzetlenek között a legnagyobb. A nemek aránya 2010. óta változott, jelenleg a regisztrált munkanélküliek 50%-a férfi, 50%-a nő. A nem regisztrált munkanélküliekről adatokkal az önkormányzat nem rendelkezik, de a tapasztalatok alapján, leginkább alkalmi munkavégzésből, segélyekből tartják fenn magukat. A gazdasági helyzet következményeként az emberek jövőképe bizonytalanná vált, sokak anyagi helyzete romlott, észrevehetően most már olyan emberek is kérik az önkormányzat segítségét, akik korábban nem fordultak az önkormányzathoz. A változás különbözőképpen érintette a lakosság különböző csoportjait. Egyre érzékelhető problémát jelent, hogy felnőtt egy olyan korosztály, akik tudatosan vagy önhibájukon kívül a munkanélküli életformára és az állam által biztosított rendszeres szociális ellátások igénybevételére rendezkedett be. Komoly problémát jelent a munkanélküliség, ezen belül is a tartós munkanélküliség. A munkanélküliek jelentős hányada küzd az aluiskolázottság problémájával, a meglévő tudás elavultságával, ami szintén nehezíti a foglalkoztatottságot, mely rendkívül megnehezíti a munkaerőpiacra való visszajutást, visszatérést. A kérelmezők száma szerint, - egyre többen szeretnének havonta, rendszeres jelleggel, valamilyen anyagi segítséget kapni. A devizahiteles probléma kapcsán többek lakhatása bizonytalanná vált, illetve oly módon megoldott, hogy a korábban saját tulajdonában lévő lakásának albérlőjévé vált. A lakásfenntartás költségének növekedésével párhuzamosan, a lakosság egyre nagyobb részének van kikapcsolással is érintet közműdíj hátraléka, e mellett jelentős hányaduk más tárgyú fizetési gondokkal is küzd. A hátrányos helyzetű lakosság, körükben az inaktívak aránya igen magas, a legtöbben munkanélküliek, alkalmi munkát, közcélú munkát végeznek, illetve a gyermekek után járó ellátások jelentik az egyetlen bevételi forrásukat. Ezen személyek sajnos a munkaerő piacról kiszorult, tartós munkanélküliek, illetve megváltozott munkaképességű személyek, akik nem csak alacsony iskolai végzettségűek és szakképzetlenek, hanem családi, szociális, egészségügyi és életvezetési nehézségek is jellemzik őket. Társadalmi problémát is előrevetítő jelleggel, a korábban már említett hagyományos családszerkezet átalakulása miatt – folyamatosan növekszik az egyedülálló, gyermekeiket egyedül nevelő szülők, illetve időskorúak száma. Az ún. egy személyes háztartások, illetve az egy személyes háztartásokban nevelkedő 6

7 kiskorúak (gyermekkorúak, fiatalkorúak) különösen kiszolgáltatottak az infláció, az alapvető élelmiszerek, gyógyszerek, energiaárak emelkedésével szemben. Ma már olyan családok is megélhetési gondokkal küzdenek, akik ugyan nem veszítették el a munkahelyüket, - de jövedelmük nem képes lépést tartani az árszínvonal emelkedésével. A tapasztalatok alapján egyre gyakoribbak a szociális jellegű, rendkívüli élethelyzetből adódó problémák, így a Polgármesteri Hivatal ügyfél-és ügyiratforgalmának egyre nagyobb hányada továbbra is szociális ügyekben keletkezik. Összességében elmondható, hogy miközben egyre jobban nő mind a pénzbeli, mind a személyes gondoskodások igénybevétele iránti lakossági igény ezzel párhuzamosan az állami támogatások összege nem változik, sőt csökkenő tendenciát mutat és egyre kevésbé állnak rendelkezésre az önkormányzat részére kiegészítő források, mely bizonytalanná tehetik az ellátások biztosítását. A fentiek miatt, a lakosság jelentős rétegei szociálisan rászorulónak minősülnek: - időskorúak (nyugdíjasok, egyedül álló idősek), - jövedelmi (családi) okokból veszélyeztetett kiskorúak, - munkanélküli vagy kiskeresetű, megromlott egészségügyi állapotú aktív lakosság, - hajléktalanok, - speciális csoportok (pszichiátriai és szenvedélybetegek)

IV. fejezet Pilis Város szociális feladat ellátási kötelezettségének ismertetője Magyarország Alaptörvényének XIX. cikke az alábbiak szerint fogalmaz: „ Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult. Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg. Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja. Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja.”

Az Alaptörvényen túl a szociális biztonsági rendszer alapjait, a szociális alapellátások egyén, csoport, helyi társadalmi szintjén végzett konkrét feladatokat a következő központi jogszabályok határozzák meg: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló, többször módosított 2011.évi CLXXXIX. törvény 13.§ -a értelmében: „A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg” Az Ötv. meghatározza azon közszolgáltatásokat, melyekről minden települési önkormányzat köteles gondoskodni. Ezen alapfeladatok része a helyi szociális/gyermekjóléti alap 7

8 ellátórendszer működtetése. Fentiek értelmében a helyi önkormányzatok – kiemelten - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993.évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.), valamint a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről 1991. évi XX. törvény (a továbbiakban: Htv.) 132-137. §-ai között, továbbá a végrehajtási tárgyú jogszabályok közül kiemelten: a) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló, többször módosított 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet, b) az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló, többször módosított 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet, c) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló, többször módosított 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet, valamint d) a személyes gondoskodást nyújtó intézmények szakmai feltételei és működési feltételeiről szóló 1/2000.(I.7.) SZCSM. rendelet, míg a gyermekjóléti gondoskodás területén: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló, többször módosított 1997.évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) keretei között, , továbbá a végrehajtási tárgyú jogszabályok közül kiemelten: a) a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló, többször módosított 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet, b) a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről szóló, többször módosított 15/1998.(IV.30.) NM. rendelet, valamint c) a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló, többször módosított 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján látják el a részükre meghatározott szociális és gyámügyi feladatokat. Az Szt., Gyvt. - ben megfogalmazott szociális ellátás két alapvető feladatkört foglal magába, melyet a települési önkormányzatnak kell ellátnia: A.) Szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátási kötelezettség, továbbá B.) Személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális ellátási kötelezettség rendszere. Önkormányzatunk - az elmúlt években kialakított szabályozási gyakorlat alapulvételével - a hatáskörébe utalt szociális igazgatási feladatok végrehajtására, az alábbi rendeleteit alkotta meg, és alkalmazza: - a szociális ellátások helyi rendszeréről, - a gyermekvédelem helyi rendszeréről, melyekben a kötelező feladatain túl szabályozza az általa, önként vállalt feladatokat és rendelkezik a hatáskör átruházásáról is. A Képviselő-testület a szociális feladatokat a Szociális - és Egészségügyi Bizottságára, illetve megosztva Pilis Város polgármesterének hatáskörébe utalta.

IV./1. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátási kötelezettség Pilis Város Önkormányzata a pénzbeli és természetbeni ellátások keretén belül – szociális rászorultság estén – a törvényi rendelkezéseknek megfelelően az alábbi kötelezően ellátandó, 8

9 illetve önként vállalt támogatásokat nyújtotta a felülvizsgálattal érintett időszakban: 1. RÉSZ: az Szt-ben meghatározott feltételek szerint a települési önkormányzat Jegyzője által nyújtott ellátások a felülvizsgálattal érintett időszakban az alábbiak voltak: - időskorúak járadéka, - alanyi ápolási díj, - aktív korúak ellátása, - rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, - kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, - óvodáztatási támogatás, - egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, - mozgáskorlátozottak támogatása, - természetbeni ellátásként közgyógyellátás. A fent felsorolt támogatások egy részre jelentős változásokon ment keresztül 20112014.közötti években: - 2011.év közepétől mozgáskorlátozottak kapcsolatos támogatások igénylése (gépjárműszerzési és átalakítási kérelmek) átkerült a Pest Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának hatáskörébe, illetve 2012. december 31. napjával a közlekedési támogatás, mint támogatás igénylése megszüntetésre került. - 2011. év szeptemberétől az un. normatív lakásfenntartási támogatás átalakítására került sor oly módon, hogy a támogatás nyújtására elsősorban természetbeni szociális ellátásként, illetve azon rendszeres kiadások viseléséhez került nyújtásra, amelynek elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyeztette. Következő év elejétől az említett támogatás átkerült képviselő-testületi hatáskörből jegyzői hatáskörbe. - 2012.év folyamán a méltányossági közgyógyellátás jogintézménye vonatkozásában kiszélesítésre került a méltányossági közgyógyellátásra jogosultak köre (egyrészt a jövedelmi feltételek enyhítésével, továbbá végtaghiányos fogyatékossággal élők személyek vonatkozásában). Ezt követően 2014. január 01-jétől a méltányossági jogcímen igényelhető közgyógyellátási jogosultság a jegyzői hatáskörből az önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe került át. - Aktív korúak ellátására jogosultak esetében 2011.évtől bevezetésre került a segély továbbfolyósításának feltételeként 30 napos munkavégzés teljesítése, továbbá a segélyben részesülő ügyfél elhelyezkedése érdekében a Munkaügyi Kirendeltség által felajánlott, az iskolai végzettségétől és szakképzettségétől függetlenné vált munkalehetőség elfogadása. Ezzel egyidejűleg az említett időponttól az önkormányzat által bevezetésre került az. un. rendezett lakókörnyezet biztosítására vonatkozó helyi rendeleti szabályozás. Az említett támogatásban részesülő személyek közfoglalkoztatásáról, a közfoglalkoztatás megszervezéséről, feltételek biztosításáról a települési önkormányzat gondoskodott a helyi közfoglalkoztatási terv elkészítésével, elfogadásával. Fentieken túlmenően az önkormányzat az. un aktív korúak ellátási rendszeréhez kapcsolódóan a pilisi lakosok számára az un. önkéntes közérdekű munkavégzés lehetőségével is élt, illetve az önkormányzat a segélyezettek számára külső cégek megkeresése alapján állásbörzét szervezett. Ezen túlmenően a Közép Tisza - Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséggel együttműködve a felülvizsgálattal érintett időszak alatt szintén lehetőség adódott közfoglalkoztatás keretein belül éves statisztikai átlagban 5-6 fő munkanélküli személy foglalkoztatására. A helyi közfoglalkoztatási tervnek, mint a roma, a téli és országos közfoglalkoztatotti programoknak köszönhetően a korábbi évekhez képest jelentősen nőtt a helyben közfoglalkoztatás keretében dolgozó pilisi lakosok száma. A helyi közfoglalkoztatás keretében 2011.évben:119 főt, 2012. évben: 91 főt, 2013.évben:102 fő,2014.évben:132 fő foglalkoztatására került sor az önkormányzat a különböző önkormányzati fenntartású intézményeknél és önkormányzati tulajdonú Gerje - Non Kft-nél társaságnál. 9

10 Az elmúlt éveket áttekintve elmondható, hogy az önkormányzat pénzügyi lehetőségeit figyelembe véve igyekezett arra törekedni, hogy minél több aktív korúak ellátásában részesülő személy részére biztosítson foglalkoztatást, annak érdekében, hogy a tartós munkanélküliek számára lehetőséget teremtsen a munkavilágába történő visszatérésre. Azonban sajnos a fent említett programmal kapcsolatban a helyi tapasztalat szerint elmondható a segélyezettek nagy része nem volt ösztönözve arra, hogy a munkaerőpiacra visszatérjen. - 2013.évben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás összevonásra került, oly módon, hogy a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás „pénzbeli ellátás” elnevezéssel az rgyvt. egyik speciális jogosulti kör számára nyújtható komponenssé vált. - 2013. január 01.napjától a helyi és a területi közigazgatási rendszer teljes szervezeti megújításával a települési önkormányzat jegyzőjének hatásköréből a járási hivatal hatáskörébe került át az alanyi jogú ápolási díj, az időskorúak járadéka, az alanyi és normatív jogcímen megállapított közgyógyellátás és az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása. Fenti időponttól a pilisi lakosok ilyen típusú ügyeiket továbbra is helyben, az önkormányzat által a Pest Megyei Kormányhivatal Monori Járási Hivatal pilisi kirendeltsége részére biztosított helyiségben intézhetik. - Továbbá 2013. november 15-vel bevezetésre került a Pénzügyi és Természetbeni Támogatás Rendszere, melynek célja egy egységes, országos és naprakész szociális rendszeres kialakítása, annak érdekében, hogy a párhuzamosságok kiszűrhetőek legyen a támogatások odaítélése során Jegyzői hatáskörbe tartozó ellátások alakulása és számának változása 2011-2014.évben 2011. 4 42 67

Időskorúak járadéka Alanyi ápolási díj Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság Alanyi és normatív 183 közgyógyellátás Méltányossági 12 közgyógyellátás Mozgáskorlátozottak 52 támogatása Aktív korúak ellátása Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Óvodáztatási támogatás Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás Lakásfenntartási támogatás

2012. 6 59 105

2013. Járáshoz került Járáshoz került Járáshoz került

2014. Járáshoz került Járáshoz került Járáshoz került

261

Járáshoz került

Járáshoz került

14

15

KT. került

32

Pest Megyei Kormányhivatalhoz került 233

231

188

Pest Megyei Kormányhivatalhoz került 206

680

615

605

525

17

13

11

5

1

1

0

0

xxx

231

241

204

10

11

2. RÉSZ: A Szociális - és Egészségügyi Bizottság a Képviselő-testülettől kapott átruházott hatáskörben a jogosult részére - jövedelme kiegészítésére, pótlására – a felülvizsgálattal érintett időszakban az alábbi pénzbeli és természetbeni ellátási formákat nyújtotta: - adósságkezelési támogatás, - lakásfenntartási támogatás, - méltányossági ápolási díj, - átmeneti segély, - rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, - szemétszállítási díj mérséklése, törlése, - idősek napja alkalmából egyszeri támogatás. A Szociális-és Egészségügyi Bizottsága által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások rendszere szintén átfogó változáson ment keresztül az eltelt időszak alatt: - 2011.december 31. napjával az ügyfelek együttműködési készségének hiánya, illetve az önrész befizetésének elmaradása miatt megszűntetésre került az un. adósságkezelési szolgáltatás, - 2012.március 31. napjával kp-i jogszabályváltozással összhangban az. un. helyi lakásfenntartási támogatás szintén megszűntetésre került, - 2011. február 01.napjával az un. méltányossági ápolási díjjal kapcsolatos hatáskör a Képviselő-testület Szociális-és Egészségügyi Bizottságától Pilis Város Polgármesterének feladatkörébe került át. -2014.január 01 napjától az átmeneti segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, mint önálló ellátási forma megszűntetésre került, ezzel egyidejűleg bevezetésre került az un. önkormányzati segély. Ezt követően mind az azonnali, mind a pénzbeli és természetbeni segélyek esetében képviselő-testülettől kapott átruházott hatáskörben a döntés Pilis Város Polgármesterének feladatkörébe került át. Szociális-és Egészségügyi Bizottság hatáskörébe tartozó ellátások alakulása és számának változása 2011-2014.évben Adósságkezelési tanácsadás Helyi lft Átmeneti segély Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Szemétszállítási díj törlése, mérséklése

2011. 6

2012. xxx

2013. xxx

2014. xxx

4 127 94

11 114 103

xxx 141 115

xxx xxx xxx

5

19

6

xxx

3. RÉSZ: A polgármester a Képviselő–testülettől kapott átruházott hatáskörben, a jogosult részére a felülvizsgálattal érintett időszakban az alábbi pénzbeli és természetbeni ellátásokat nyújtotta: - azonnali átmenti és gyámügyi segély (2014. január 01. napjától önkormányzati segély), 11

12 - eseti gyógyszertámogatás (2014. január 01. napjától önkormányzati segély), - temetési segély (2014. január 01. napjától önkormányzati segély), - köztemetés. - szemétszállítási díj törlése, mérséklése, - méltányossági ápolási díj , - méltányossági közgyógyellátás. A polgármesteri hatáskörben lévő pénzbeli és természetbeni ellátások nyújtását az eltelt időszakban végbement jogszabályváltozások szintén jelentősen átalakították: - 2011.február 01.napjától a méltányossági ápolási díj átruházott hatáskörben Pilis Város Polgármesteréhez került át, -2014. január 01-jétől a méltányossági jogcímen igényelhető közgyógyellátási jogosultság a jegyzői hatáskörből átruházott hatáskörben Pilis Város Polgármesteréhez kerül át,. - szintén 2014. január 01. napjától az un. szemétszállítási díj törlése, mérséklése Szociálisés Egészségügyi Biztossági hatáskörből átruházott hatáskörben Pilis Város Polgármesteréhez került át, - az önkormányzati segély bevezetésével egyidejűleg, mint önálló ellátási forma megszűntetésre került az un. azonnali átmeneti és gyámügyi segély, az eseti gyógyszertámogatás, valamint az. un temetési segély, mely ellátások a továbbiakban az önkormányzati segély részeként váltak elérhetővé az arra jogosult ügyfelek számára. Polgármesteri hatáskörébe tartozó ellátások alakulása és számának változása 20112014.évben 2011. átmeneti 142

azonnali segély azonnali gyámügyi segély temetési segély szemétszállítási díj törlése,mérséklése önkormányzati segély eseti gyógyszertámogatás köztemetés méltányossági ápolási díj méltányossági közgyógyellátás

2012. 135

2013. 141

2014. xxx

79

48

35

xxx

11 xxx

6 xxx

25 xxx

xxx 2

xxx

xxx

xxx

323

16

3

xxx

4 16

7 18

11 15

11 14

xxx

xxx

xxx

6

IV./2 Személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális ellátási kötelezettség IV./2.1. Szociális alapellátások Az Szt. meghatározza azokat az alapszolgáltatásnak minősülő feladatokat, amelyeket a helyi, ezen belül a települési önkormányzatoknak kell biztosítani. Ezen elv szerint, a szolgáltatások működtetése során, az azzal kapcsolatos döntéshozatali viszonyoknak és felelősségi rendnek, valamint a döntés(ek) végrehajtásával összefüggő feladatoknak, minél közelebb kell lenniük a lakossághoz. Az a felismerés fogalmazódik meg, hogy az emberek sajátos szükségleteit legjobban az 12

13 önkormányzatok ismerik, és így lehetővé válik a helyi és egyéni körülményekhez igazodó ellátás biztosítása. Az alapszolgáltatások megszervezésével: a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére, saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukról, mentális állapotukból vagy más okokból származó problémáik megoldásában. Szt.86.§ (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat köteles biztosítani: „(1) A települési önkormányzat köteles biztosítani a) b) étkeztetést, c) házi segítségnyújtást, d) állandó lakosainak számától függően a (2) bekezdés szerinti szociális szolgáltatásokat, e) az a)-d) pontban nem említett szociális szolgáltatásokhoz - különös tekintettel a családsegítéshez - való hozzáférést. (2) Az a települési önkormányzat, amelyiknek területén a) kétezer főnél több állandó lakos él, családsegítést, b) háromezer főnél több állandó lakos él, az a) pont szerinti alapszolgáltatást és idősek nappali ellátását, c) tízezer főnél több állandó lakos él, az a)-b) pont szerinti alapszolgáltatásokat és a b) pontban nem említett nappali ellátást, d) harmincezer főnél több állandó lakos él, az a)-c) pont szerinti szociális szolgáltatásokat, időskorúak gondozóházát, éjjeli menedékhelyet, hajléktalan személyek átmeneti szállását köteles biztosítani. (3) (4) A fővárosi kerületi önkormányzat biztosítja az (1) és (2) bekezdés szerinti szociális szolgáltatásokat, a 88. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével. A fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében az (1) és (2) bekezdés szerinti szolgáltatásokat a fővárosi önkormányzat biztosítja.” A Szt. fent hivatkozott 86. §-a értelmében, önkormányzatnak - a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális alapszolgáltatások tekintetében, - az alábbi ellátási formákról kötelessége gondoskodni: 1. Étkeztetés, 2. Házi segítségnyújtás, 4. Családsegítés, 5. Idősek nappali ellátása. 6.Hajléktalanok nappali ellátása IV./2.1.1.Szociális étkeztetés Az Szt. 62.§-a értelmében: 62. §(1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a) koruk, b) egészségi állapotuk, c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d) szenvedélybetegségük, vagy e) hajléktalanságuk miatt.

13

14 (2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultsági feltételek részletes szabályait a települési önkormányzat rendeletben határozza meg. A fent említett szolgáltatást 2011. évben az Önkormányzat a Monor és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat pilisi tagintézménye) útján biztosította. A szociális étkezéssel kapcsolatos feladatokat a Szolgálaton belül az Idősgondozási Szakmai Csoport látta el. A szociális étkezés biztosítása - mint kötelezően ellátandó önkormányzati feladat-, 2012. január 02. napjától Magyarországi Evangélikus Egyház fenntartásába került, a szolgáltatást telephelyükön 2721 Pilis, Kossuth L. u. 57/B. szám alatti intézményben végzik. A Szeretetszolgálat 2012. augusztusában kelt tájékoztatása alapján, az ellátást igénybe vevők száma 2011. évhez képest megkétszereződött. A tájékoztatóban nyújtott számszaki adatok alapján, 2011. december 31-én nyilvántartott étkezők száma 70 fő/nap, míg 2012. augusztusában hétköznaponként 130 fő/nap volt. Ez köszönhető annak, hogy a Szeretetszolgálat 2012. október 20 napjától hétköznaponként már népkonyhai szolgáltatást is végzett, és 2012. október 20-tól pedig munkaszüneti napokon és ünnepnapokon is végzett népkonyhai szolgáltatást a rászoruló hajléktalan és más személyek részére. A népkonyhai ételosztást 2013. májusáig csak a dolgozók végezték, majd a társadalmi felelősségvállalás elősegítéseként önkéntesek bevonásával szervezték meg. A szociális étkezést igénybe vevő személyek többnyire nem rendelkeztek jövedelemmel, vagy jövedelmük olyan mértékben alacsony, hogy a szolgáltatásra térítésmentesen, vagy csekély mértékű hozzájárulással váltak jogosulttá. A népkonyhai ellátás ingyenes, az elmúlt évek adatai alapján, az ingyen ebéd iránti igény ugrásszerűen megnőtt a településen élő rászoruló réteg körében. A szociális illetve népkonyhai ellátást igénybe vevők számának alakulása 2011. év kb.18.000 adag étel

2012. év 32.749. adag étel

2013. év 47.317 adag étel

2014. év 49.950 adag étel

IV./2.1.2. Házi segítségnyújtás (házi gondozás) A házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel érdekében szükséges ellátást.

saját

Az Szt. 63.§-ában foglaltak alapján: „63. § Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. (2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. (3) Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást.”

14

15 A fent említett szolgáltatást 2011. évben, a szociális étkezéshez hasonlóan, az Önkormányzat, a Monor és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat pilisi tagintézménye) útján biztosította, a gondozási feladatokat a Szolgálaton belül az Idősgondozási Szakmai Csoport látta el. A házi segítségnyújtást, mint kötelezően ellátandó feladatot, 2012. január 02. napjától a Magyarországi Evangélikus Egyház Szeretetszolgálata látja el, 2721 Pilis, Kossuth L. u. 57/B. szám alatti telephelyen. A Szeretetszolgálat évente, önkormányzat részére megküldött beszámolója alapján, a házi gondozottak létszáma folyamatosan növekedett, így 2014. év végére elérte a működési engedélyben lévő maximális 63 ellátotti létszámot. Az ellátásukat 7 fő házi gondozó végezte, az év végére részmunkaidőben foglalkoztatott helyettesítő személy is besegített a gondozottak ellátásában. A házi segítségnyújtást igénybe vevő személyek, mozgásszervi, fogyatékkal élő, illetve pszichés betegek, gondozásuk, ellátásuk nem csak fizikai, hanem pszichés megterhelést is jelentett a gondozónők részére. Az gondozottak több mint 30%-a külterületen él, a segítők naponta közel 15-20 km- t kerékpároznak, az időjárás viszontagságainak kitéve. 2011.12.31. ellátott szám 17. fő kb.3.025 látogatás

2012.12.31 ellátott szám 50 fő 6903 látogatás

2013.12.31. ellátott szám 58 11.468. látogatás

2014.12.31. ellátott szám 63 13.919. látogatás

IV./2.1.4. Családsegítés Az Szt. 64.§ -a alapján: „64. § (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. (2) A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, a járási hivatal, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, az egyesületek, az alapítványok, a vallási közösségek és a magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást. (3) A (2) bekezdés szerint kapott jelzés alapján a családsegítést nyújtó szolgáltató, intézmény feltérképezi az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés (4) bekezdésben megjelölt céljáról, tartalmáról. (4) A családsegítés keretében biztosítani kell a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, d) közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz 15

16 élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat, g) a menedékjogi törvényben meghatározott integrációs szerződésbe foglalt társadalmi beilleszkedés elősegítését. (5) A családsegítés keretében végzett tevékenységnek - a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül - a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha a) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és b) a kiskorú érdekei - a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül - e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók. (6) Családsegítés a gyermekjóléti szolgáltatással egy szolgáltató keretében hozható létre.” Önkormányzat a családsegítő szolgáltatás jogszabályban előírt feladatait 2006. április 01. napjától a Monor és Térsége Többcélú Önkormányzati Társulás által fenntartott és működtetett Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) részbeni fenntartásával finanszírozásával – pilisi tagintézménye (részjogkörrel rendelkező költségvetési hely) oldja meg. A szolgáltatás igénybevétele térítésmentes. Az igénybevétel módja: önkéntes, illetve együttműködés keretében történik. A feladatot 2011. február 01. napjától 2013. február 28. napjáig 2,5 fő családgondozó látta el, 2013. március 01. napjától a jelen Koncepció időpontjában is, 2 fő családgondozó dolgozik a Szolgálatnál, aki közül az egyik a szakmai vezetői teendőket is végezte/végzi. Az igénybevétel módjára jellemző, hogy az ügyfelek önként keresik fel a Szolgálatot. A Szolgálatnál az utóbbi években jelentősen megemelkedett az egyedül élő, idős kliensek aránya, akiknél több esetben gondnoksági eljárás kezdeményezése vált szükségessé. Az idős beteg egyedülálló gondozottak esetében, jellemző az elhanyagoltság, a demencia, illetve egyéb betegség következtében előforduló elszigetelődés, gondozásuk szoros kapcsolattartást igényel. Míg a házastársi/élettársi kapcsolatban élőkre a munkanélküliség, az anyagi és a jogi problémák az elsődlegesen jellemzők, az egyedülállók esetében a munkanélküliség, valamint az anyagi problémák mellett a mentális problémák is elsődlegesek. Legnagyobb arányban az inaktívak(gyes, gyed,nyugdíjas) és munkanélküli személyek jelentek meg a Szolgálatnál. Gyakran előfordult a Munkaügyi Kirendeltséggel való kapcsolattartás, iratok megkérése, jelentkezési kötelezettség teljesítése ügyében történő segítségkérés, nagy az információ nyújtásra való igény. Mindezeken túlmenően, az ügyfelek kérelmének megírásában, a gyermekek után járó szociális juttatások igénylésében, személyi okmányaik intézésében kérték a családgondozók segítségét. Tekintettel arra, hogy az ügyfelek jelentős része munkanélküliséggel kapcsolatos problémákkal kereste fel a szolgálatot, ezért az intézmény kiemelt figyelmet fordított az álláskereső ügyfelek álláshoz juttatásához. Ennek keretében a családgondozó személyes, beszélgetés során (az ügyféllel közösen) feltárta a sikertelen álláskeresés okait, ezt követően történt a valós és reális igények megfogalmazása, majd a következő személyes találkozásra a családgondozó már személyre szabott állásokat gyűjtötték össze (internet, helyi és országos újságok, helyi és környező kábel tévé útján). Előfordult, hogy a családgondozó segítségével történt meg a munkáltatóval való kapcsolatfelvétel is (legtöbbször telefonon keresztül), - továbbá, amennyiben az ügyfél igényelte, segítséget kapott az önéletrajz megírásában, megfogalmazásában is. A Szolgálat segítséget nyújtott a hátralékkal rendelkező ügyfelek részére is, a szolgáltatókkal való kapcsolatfelvételt követően, az adósság részletekben történő teljesítésének igénylésében, illetve a szociális rászorultságot igazoló iratok beszerzésében, kitöltésében. 16

17 A családgondozók által vezetett forgalmi napló alapján, a Szolgálatot felkereső ügyfelek száma elérte a havi 200 főt. A szolgáltatást igénybe vevők számának alakulása: 2011. 983 fő éves forgalom:3802

2012. 1066 fő éves forgalom:4584



A Magyar Máltai Szeretetszolgálat és az EDF DÉMÁSZ szolgáltató 2012. februárjában áramhátralék-csökkentő modellprogramot indított ”Hálózat a közösségért” címmel a rászoruló háztartások megsegítésére. A programhoz Pilis városa is csatlakozott, a pályázatokkal kapcsolatok tájékoztatást, az abban való részvételhez szükséges dokumentációt a Szolgálat munkatársai biztosították az ügyfelek részére. A családgondozók az elmúlt évek során, a gyermekek részére szervezett nyári táboroztatásban is jelentős szerepet vállaltak, valamint a nyári gyermekétkeztetés lebonyolításában, a kész ételek, rászorulók részére történő kiosztásáról gondoskodtak. A Magyar Élelmiszerbank által biztosított élelmiszer adományt 2013. évben a Családsegítő szolgálat osztotta ki a rászoruló családok részére. IV./2.1.5.Nappali ellátás, Idősek Klubja Az Szt. 65/F.§-a alapján: „65/F. § (1) A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő, a) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, b) az Szt. 93. § (4) bekezdése szerinti kivétellel a tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, c) harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak - ide nem értve az idős személyeket - napközbeni étkeztetését. …” Az Önkormányzat 2011. év végéig - a nappali ellátást nyújtó intézmények közül, - a település lakossága részére, a Szolgálat keretein belül Idősek Klubját működtetett „Idősek Nappali Otthona” név alatt. A Pilisi Evangélikus Szeretetszolgálat 2012. január 02. napjával kezdődően a nappali ellátást, mint szolgáltatást, Pilis város közigazgatási területén élők részére biztosította. Az intézményben (telephely:2721 Pilis, Kossuth L. u. 57/b) történő tartózkodás során az ellátottaknak lehetősége nyílt az étkezésre, társas kapcsolatok kiépítésére, szórakozásra, mentális gondozásra, illetve az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. Az épület adottsága miatt, a Szolgálat 20-21 főt képes fogadni, ellátni, a működési engedélyben foglalt 20 fős korlátozás miatt, állandó volt a túljelentkezés. A gondozottak többsége idős korú, fogyatékkal élő, demens, szenvedélybeteg személy, egészségi állapotuk jelentősen megromlott. A Szeretetszolgálat a nappali ellátást annak ellenére, hogy normatív finanszírozás nem fedezi az ellátás költségeit térítésmentesen biztosítja a szolgáltatást igénybe vevők részére. IV./2.1.6.Támogató szolgáltatás:

17

18 A támogató szolgáltatás nyújtásának célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett, a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. Támogató szolgáltatás feladata a fogyatékosság jellegének megfelelően különösen: - alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (személyi szállítás, szállító szolgálat működtetése) - általános egészségügyi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelő egészségügyiszociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztő tevékenységhez való hozzájutás biztosítása, - információnyújtás, ügyintézés, tanácsadást követően a társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, - nyelvi tolmácsszolgálat elérhetőségének biztosítása, - segítségnyújtás a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javításához, családi kapcsolatainak erősítéséhez speciális, önsegítő csoportokban való részvételükhöz, - egyes szociális alapszolgáltatási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodóan, - segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósulásához, valamint a családi, a közösségi, a kulturális, a szabadidős kapcsolatokban való egyenrangú részvételhez szükséges feltételek biztosítása, - a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítő szolgáltatások elérhetőségének, igénybevételének elősegítése. A szolgáltatás igénybevétele során szociálisan rászorulónak minősül a súlyosan fogyatékos személy (fogyatékossági támogatásban, a vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy). Az Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza Támogató Szolgálat 2007. óta működik Monoron, kistérségi ellátási területtel. A szolgálat által nyújtott támogatások: - szállító szolgálat - személyi segítés - információnyújtás, tanácsadás. A fentieken kívül a Szolgálat rendszeres csoportfoglalkozásokat tart mozgáskorlátozott felnőtteknek, értelmi sérült gyermekeknek és fiatal felnőtteknek. Szabadidős- és kulturális programokat szerveznek a Szolgálathoz forduló olyan súlyosan fogyatékos személyek részére, akik a társadalomtól elszigetelten, lakásukban élnek. A szállító szolgálat segítséget nyújt a sérült emberek részére hivatalos, illetve magán jellegű elfoglaltságuk miatt, otthonukat kizárólag gépjárművel tudó személyek szállításában. Naprakész információval rendelkeznek a fogyatékkal élőket érintő jogszabályok, az érdekképviseleti szervezetek tekintetében, illetve szoros kapcsolatot ápolnak a Kistérség szociális intézményeivel, szakembereivel. A Szolgálat minden hétköznap 8 és 16 óra között fogadta/fogadja ügyfeleit. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat monori munkaszervezetének ellátási területe kiterjed városunkra is. Az általuk nyújtott szolgáltatások, többek között a támogató szolgálat is ingyenesen igénybe vehető. IV/2.1.7.Közösségi ellátás A közösségi ellátások a pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott ún.alacsonyküszöbű ellátás.

18

19 A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére a közösségi alapellátás keretében kell biztosítani: - a lakókörnyezetben történő segítségnyújtást, illetve fejlesztést, - meglévő képességek megtartását, illetve fejlesztését, - a háziorvossal és kezelőorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevő állapotának folyamatos figyelemmel kísérését, - a pszichoszociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást, - az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban, szűrővizsgálaton való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését, - megkereső programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében. A szenvedélybetegek részére nyújtott, ún. alacsonyküszöbű ellátás keretében a fent említett bekezdés utolsó két pontjában meghatározottakon túl biztosítani kell: - a szenvedélybetegség okozta egészségügyi és szociális károk mérsékléséhez szükséges egyes ártalomcsökkentő szolgáltatásokat, - a kríziskezelést az életet veszélyeztető, a testi, szociális, kapcsolati és életvezetési rendszerben kialakult kezelhetetlen helyzetek esetére. A Magyar Máltai szeretetszolgálat monori munkaszervezetének ellátási területe kiterjed városunkra, azzal, hogy az általuk nyújtott szolgáltatások köre 2007.évtől kibővült a közösségi ellátásokkal, - mely ellátási területükön, így Pilisen is ingyenesen igénybe vehető. Utcai szociális munka: A Képviselő-testület az ún. szociális háló további erősítése érdekében az általa 2009. év április hó 30. napján megtartott nyilvános és rendes ülésén meghozott 118/2009.(IV.30.) és a 120/2009.(IV.30.) sz. határozata értelmében a Magyar Vöröskereszt Pest Megyei Szervezetével kötött feladatellátási - szerződés révén a pilisi lakosok számára a nappali melegedő és az utcai szociális ellátást biztosította. 2013. év folyamán az utcai szociális munkára vonatkozó normatív állami támogatás megszűnésével az utcai szociális munka feladatellátásra vonatkozó szerződés hatályát vesztette, ezt követően ezen feladatot a Magyar Vöröskereszt pályázati úton működtette és látta el, azonban az önkormányzat ezen feladatellátást a Dózsa Gy.u.33.szám alatti ingatlan használatba adásával továbbra is támogatta. IV./2.2. Gyermekjóléti alapellátások A gyermekjóléti alapellátásoknak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez. A Gyvt. 94.§ (1) - (3) bekezdése szerint: „94. § (1) A települési önkormányzat, fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat feladata a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és működtetése, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése. (2) A települési önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint, a (2a)-(4) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokat, valamint, ha a (2a)-(4) bekezdés alapján nem köteles az ellátás biztosítására, szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást. (2a) A települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti szolgálatot működtetni. 19

20 (3) Az a települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat, amelynek területén a) tízezernél több állandó lakos él, bölcsődét, b) húszezernél több állandó lakos él, az a) pontban meghatározottak mellett gyermekek átmeneti otthonát, c) harmincezernél több állandó lakos él, az a) és b) pontokban meghatározottak mellett családok átmeneti otthonát, d) negyvenezernél több állandó lakos él, az a)-c) pontokban meghatározottak mellett gyermekjóléti központot [40. § (3) bek.] köteles működtetni.” A komplex szociális ellátórendszerhez kapcsolódóan a Gyvt. a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében, az alábbi feladat ellátási kötelezettséget írja elő: 1.gyermekjóléti szolgáltatást, 2.gyermekek napközbeni ellátását (bölcsőde), 3.gyermekek átmeneti gondozását. IV./2.2.1. A gyermekjóléti szolgáltatás Pilis Város Önkormányzata a tárgyi szolgáltatást a közigazgatási területén élő ellátásra jogosultak részére, a Monor és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás intézménye: a Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti szolgákat, pilisi tagintézménye (e fejezet alkalmazásában, a továbbiakban: Intézmény) útján biztosítja. Az intézmény feladatai különösen: a.) A gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében: - a gyermekek jogairól, a részükre biztosított támogatásokról való tájékoztatás, segítségadás a támogatásokhoz való hozzájutáshoz, - családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ehhez való hozzájutás megszervezése, - szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, - szabadidős programok szervezése, - hivatalos ügyek intézésének segítése. b.) A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében: - veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, - veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása, ezek megoldására javaslat készítése, - a Gyvt.17. §-ában meghatározott személyekkel, intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása. c.) A kialakult veszélyeztetettség megszűnése érdekében: - a gyermek és családjával végezett szociális munkával (családgondozás) a gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása, - a családi konfliktusok megoldásának kezelése, - az egészségügyi és szociális ellátás, valamint hatósági beavatkozás kezdeményezése, - javaslat készítése a gyermek családjából történő kiemelésre, a leendő gondozási helyre vagy annak megváltoztatására, d.) A családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében: - a családgondozás biztosítása a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és gyermek közötti kapcsolat helyreállításához, - utógondozó szociális munka biztosítása a gyermek családjában történő visszailleszkedéséhez. 20

21

Az intézmény a fenti feladatain túl: - folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, - meghallgatja a gyermek panaszát és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket, - elkészíti a védelembe vett gyerekek gondozási - nevelési tervét, - segíti a nevelési – oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatainak ellátását, - felkérésre környezettanulmányt készít, - kezdeményezi a településen új ellátások bevezetését, - az ún. TEGYESZI. felkérésének megfelelően vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit, - biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket, Az intézmény által nyújtott szolgáltatások térítésmentesek. A feladatot 2011. évben 5 fő, 2012.- 2014. évben 4. fő családgondozó látta el, a vezető családgondozó koordinálásával, ellenőrzésével. A Szolgálathoz elsősorban a jelzőrendszer tagjaitól (főként védőnők, oktatási-nevelési intézményektől, rendőrségtől) érkezett jelzések alapján kerültek be a gyerekek, de gyakran fordult elő, hogy a gyermek maga kért segítséget. Amennyiben a családok együttműködőek és reális esély lehet a gyermek helyzetének, körülményeinek megváltoztatására- hatósági beavatkozás nélkül is, - akkor a családokat továbbra is alapellátásban gondozzák. Az esetszámok 2011-2012-2013-2014 években, folyamatos emelkedést mutattak, amelynek tényezői a jelzőrendszer hatékony működése, valamint a családok Szolgálatnál történő önkéntes megjelenése, motivációja, problémájuk megoldása érdekében. A megemelkedett esetszámot eredményezhette a családok egyre szűkösebb anyagi helyzete, az elszegényedés, anyagi problémák, munkanélküliség fennállása is. Gondozott gyermekek számának alakulása a koncepcióban vizsgált időszak alatt: 2011. év 327 fő

2012. év 398 fő

2013.év 428 fő

2014.év 448 fő

Az évek során állandó problémaként szerepelt, a családgondozók nagyfokú leterheltsége, a jogszabályban előírt 45 gyermek, 25 családdal szemben, a családgondozók 50-100%-os többlet esetszámmal dolgoztak. A szakmai tevékenységek száma a vizsgált időszakban: (halmozott adat) 2011. év 3884

2012. év 6317

2013. év 6758

A szakmai tevékenység során kezelt probléma típusok: a) anyagi problémák, b) gyermeknevelési problémák, c) gyermek intézménybe történő beilleszkedési nehézsége, d) magatartászavar, e) családi konfliktus, f) szülő, család életvitele, g) elhanyagolás, h) bántalmazás, i) fogyatékosság, j) szenvedélybetegségek. 21

2014. év 5924

22

Védelembe vétel: Ha a szülő vagy más törvényes képviselő, a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben még biztosítható, a gyámhatóság a gyermeket védelembe veszi. A védelembe vétellel egyidejűleg a gyermek gondozásának folyamatos segítése és ellátásának megszervezése a szülői nevelés támogatása érdekében a gyámhatóság a gyermek részére a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját rendeli ki, és a veszélyeztetettség okának megszüntetése érdekében intézkedést tesz. Védelembe vett gyermekek száma: 2011. év 33 gyermek

2012. év 24 gyermek



Ideiglenes hatályú elhelyezés: Ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, azonnali elhelyezése szükséges. Az ideiglenes hatályú elhelyezést megalapozó súlyos veszélyeztetettségnek minősül a gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat. A családból kiemelt gyermekek száma: 2011. év 11 gyermek


2013. év 1 gyermek

2014. év 3 gyermek

Átmeneti nevelésbe vétel: A gyermeket a hatóság átmeneti nevelésbe veszi, amennyiben a gyermek fejlődését családi környezete veszélyezteti, és veszélyezetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, védelembe vétellel nem lehetett megszüntetni, illetve attól eredmény nem várható, továbbá ha a gyermek megfelelő gondozása családján belül nem biztosítható. Az átmeneti nevelébe vétellel egyidejűleg a gyermeket nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban helyezik el, részére hivatalos gyámot rendelnek ki. Átmeneti nevelésbe vett gondozottak számának alakulása a vizsgált időszakban: 2011. év nincs adat

2012. év 71 gyermek 36 család



Prevenció: A Szolgálat nagy hangsúlyt helyezett a kiskorúak veszélyeztetettségének megelőzésére, a szabadidős programok szervezése, kivitelezése, az abban való részvétel elősegítése minősül a prevenció legfontosabb eszközének. A gyermekeknek szervezett hasznos szabadidős elfoglaltság biztosításával a csellengést, céltalan csavargást kívánják csökkenteni, megelőzni. A foglalkozások során a gyermekek lehetőséget kaptak az általuk ismert értékrendhez képest, egy másik értékrend elsajátítására, a kortárs és egyéb segítő kapcsolatok iskolán kívüli kiépítésére, kommunikációs formák elsajátítására. A közösségi munka során az érintettek megtapasztalhatták a valahová tartozás élményét is. Az elmúlt években a Szolgálat által szervezett programok (pl. Városi Gyermeknap) iránt a gyermekek nagy érdeklődést mutattak, megismerték az intézmény munkatársait, betekinthettek a munkájukba, ismeretet szerezhettek arra vonatkozóan, hogy probléma esetén kihez fordulhatnak. 22

23 A Gyermekjóléti Szolgálat 2009. évtől kezdve, minden év decemberében megszervezte a Karácsonyi Cipős doboz akciót, az Evangélikus Egyházzal együttműködve, az Adventi vásár ideje alatt ajándékokat gyűjtöttek, amelyeket azoknak a gyermekeknek juttattak el, akik egyéb módon nem juthattak ajándékhoz. IV.2.2.2. A gyermekek napközbeni ellátása 21. Bölcsődei ellátás: A Képviselő-testület az ún. bölcsődei ellátás nyújtása, alap feladatról történő gondoskodás kapcsán, Közép- Magyarországi Operatív Program keretein belül kiírt KMOP-2009-4.5.2. számú, „Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése” címen kiírt pályázatra Pilis Város Önkormányzata 2010. november 30-án „Bölcsődei szolgáltatásokhoz szükséges feltételek megteremtése Pilis városában” címmel pályázatot nyújtott be, amely pályázatot támogatásra érdemesnek ítéltek meg. A pályázaton nyert anyagi támogatásból 2011-2013 évben, a beruházás gerincét képező építési szerelési munkálatok megtörténtek, 2013. év június hónapban Pilis, Gólyahír u. 6. szám alatti épületben, 56 férőhelyre engedélyezett, jelenleg 48 férőhellyel dolgozó, két gondozási egységből álló intézményben kezdődhetett meg a bölcsődei nevelés. Pilis Város Önkormányzat a bölcsődei ellátást illetően, 2013.március hónapban feladat ellátási szerződést kötött a Magyarországi Evangélikus Egyházzal amelyet követően- az ellátás iránti nagymértékű érdeklődés és igény miatt- 2013. június 22. napjától a működési engedély kiadásáig 2013. augusztus 01.napjáig, ingyenes gyermekfelügyelet került biztosításra. A nyári gyermekfelügyeletnek köszönhetően, szeptemberre 14-16 fő gyermek került beszoktatásra, 2013. december 31 napjára a gyermeklétszám 26 főre emelkedett. A 2014. esztendőben a gyermeklétszám folyamatos emelkedést mutatott (januárban 30, decemberben 41 megállapodás került megkötésre), amelynek okán, az intézmény március hónapban új, negyedik csoportot indított el, a szakmai létszámot 1-1 fő létszámmal bővítették. A nyári hónapokban a gyermekek létszáma csökkent, 2014. decemberében 41 fő kiskorú gondozott látogatta az intézményt. A bölcsődei gondozásért fizetendő díjak két díjtételből tevődik össze: a gondozásért fizetendő díj maximuma 750 Ft/nap (15.000-Ft/hó), valamint az étkezésért fizetendő díj, amely 375 Ft/ nap (7.875.-Ft/hó). Az összegek 2014. áprilisától kerültek megállapításra. A gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek szülei térítésmentesen vehetik igénybe az intézmény által nyújtott szolgáltatást, a három vagy több gyermeket nevelő családok, illetve a tartós betegségben szenvedő gyermekek szülei a gondozásért nem, az étkezésért 50%-ot fizetnek. Az intézmény 2014. január 01. napjától jogosult állami normatívára, azonban kizárólag abban az esetben jogosultak igényelni egy gyermek esetében a havi támogatásra, amennyiben a gondozott kiskorú egy adott hónapban 10 napnál többet nem hiányzik az intézményből. A központi szabályozás eredményeként az intézmény 2014. évben 31 fő gondozott után igényelhetett állami normatívát. 2.2 Nyári gyermekfelügyelet: A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelést, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, neveli, gondozói munkavégzésük, munkaerő - piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhető – gyermek életkorának megfelelően – különösen bölcsődében, családi napköziben, házi gyermekfelügyelet keretében, nyári napközis otthonban vagy napközis táborban, valamint a közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvény hatálya alá tartozó óvodában, iskolai napköziben. 23

24 Az Önkormányzata fent említett szolgáltatást, a koncepcióban foglalt időszak alatt, a Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Pilisi tagintézményének szervezésében megvalósult nyári táboroztatás keretében biztosította. A programok kivitelezéséhez az anyagi támogatás az Önkormányzat biztosította. IV./2.2.3. Gyermekek átmeneti gondozása A gyermek átmeneti gondozása keretében, - a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődést elősegítő, az életkorának, egészségügyi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkezésről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásról, gondozásról, nevelésről, lakhatásról kell gondoskodni. A gyermek átmeneti gondozását - szülő vagy törvényes képviselő belegyezésével - ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátással kell biztosítani, ha szülő egészségügyi, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermeknevelést a családban nem tudja megoldani. Az Önkormányzat a szolgáltatást 2008. évtől kezdődően Váci Római Katolikus Egyházmegyével kötött ellátási szerződés útján biztosította, mely szerződés időbeli hatálya 2013. december 31. napjáig állt fenn.

V. fejezet Működtetés, finanszírozás A szociálpolitikai feladatok ellátása 1990. évtől kezdődően a vonatkozó, elsődlegesen központi jogszabályok, valamint a rendelkezésre álló költségvetési keret figyelembe vételével történik. Az alábbiakban ismertetett adatokból kitűnik, hogy az Önkormányzat szociális és gyámügyi jellegű kiadásai már az előző Koncepció érvényességének (2011.január 01. - 2012. december 31.) időtartama alatt is, évről-évre növekedtek, - és álláspontunk szerint, ez a tendencia várható az elkövetkezendő években is. Az Önkormányzat saját forrásainak terhére, kizárólag bizonyos mértékben - költségvetési teherbíró képességére tekintettel – tudta kiegészíteni a normatív támogatás keretösszegét, illetőleg próbál egyéb, általa önként vállalt, pénzbeli és természetbeni ellátásokat biztosítani a rászoruló lakosság számára. Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2011. év folyamán áttekintette a saját, személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális ellátás intézményhálózatának rendszerét. Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2011. év október hónapjában megtartott rendes ülésén úgy határozott, hogy a feladatok ellátásához kapcsolódó, kiegészítő normatív finanszírozás igénybevételére tekintettel – szociális étkezést, házi gondozást, nappali ellátást feladat- ellátási szerződés útján a Magyar Evangélikus Egyházzal láttatja el. (Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által kezdeményezett feladatok átadására vonatkozó külön megállapodást a 2011. október 27. napján megtartott ülésén meghozott 246/2011. (X.27.) sz.önk. határozatával hagyta jóvá.). A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapfeladatok ellátásáról, 2011.évtől jelenleg is Magyar Evangélikus Egyház Pilisi Evangélikus Szeretetszolgálata gondoskodik, - mely feladatellátás elveit és módját, álláspontunk szerint nem indokolt módosítani, illetve korrigálni. Továbbá az önkormányzat szintén feladat-ellátási szerződés útján a Magyar Evangélikus Egyházzal láttatja el 2013.évtől kezdődően a bölcsődei ellátást, mely feladatellátás elveit és módját, álláspontunk szerint nem indokolt módosítani, illetve korrigálni. (Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által kezdeményezett feladatok átadására vonatkozó döntését a 2013.január 31. napján megtartott ülésén meghozott 1/2013. (I.31.) sz.önk. határozatával hagyta jóvá.). 24

25 A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapfeladatok ellátásáról, 2007.évtől jelenleg is a Monor és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás Tanácsa, feladat-ellátási szerződés útján gondoskodik, a feladatok ellátásához kapcsolódó, kiegészítő normatív finanszírozás igénybevételére tekintettel. A pénzbeli és természetbeni ellátások biztosítása minden önkormányzat esetében egységesnek tekinthető. A támogatások egy része rendszeres, más része pedig eseti jellegű támogatási formának minősült. A segélyezés egy-egy korcsoport vagy réteg, illetve hátrányos helyzetű csoport életszínvonalának javítását célozta meg, a támogatási formák kiterjedtek a gyermekekre, az idősekre, a mozgássérültekre, munkanélküliekre és az egyéb rendkívüli élethelyzetbe került emberekre. A jogszabályok által előírt pénzbeli és természetbeni ellátásokat az önkormányzat teljes körűen biztosította. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások nyújtására a települési önkormányzatokat az Szt. és a Gyvt. lakosságszám függvényében differenciáltan kötelezte a települési önkormányzatokat. Pilis Város Önkormányzatának jelentős és költségigényes feladatai vannak ezen a területen. Elmondható, hogy a szociális ellátórendszer finanszírozási elégtelenségével párhuzamosan nőt a szociális szolgáltatást igénybe vevők száma. A Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2011.-2014. évi költségvetési kiadásai: Év 2011 2012 2013 2014

Tervezett ei. 20.444.000 20.944.000 8.204.000 4.578.000

Módosított ei. 20.444.000 19.789.000 5.404.000 3.227.000

Forgalom 13.849.857 19.789.498 4.834.628 3.227.000

Teljesítés % 67,74 100 89,46 100

Szociális ellátások területe: Összehasonlító adatállomány Rendszeres szociális ellátások Ápolási díj Lakásfenntartási támogatás Kiegészítő gyvt, Aktív korúak ellátása Összesen: Eseti ellátások: Önkormányzati segélyezés Óvodáztatási támogatás Temetési segély Köztemetés Közgyógyellátás Rendszeres gyvt. Szemétdíj mérséklés Összesen:

2011/2012. évi tény adat 2013/2014. évi tény adat 14.808e Ft 7.741e Ft 21.601 e Ft 24.204.e Ft 167e Ft - e Ft 113.897 e Ft 95.055 e Ft 150.473e Ft 127.000 e Ft 2.836e Ft 255e Ft 334e Ft 815 e Ft 685e Ft 15.103e Ft 190 e Ft 20.218 e Ft

3.076.e Ft 300 e Ft 816 e Ft 1.711 e Ft 473 e Ft 13.664 e Ft 111 e Ft 20.151 e Ft

A Pilisi Polgármesteri Hivatal keretein belül, a segélyezési rendszerben résztvevő személyek, illetve a támogatásban részesülők nyilvántartása alapján megállapítható, hogy különböző támogatásért hatósághoz folyamodók száma az évek során emelkedést mutatott, mely 25

26 elsősorban a téli hónapokban volt kiemelkedőnek mondható. A szociális ágazatra szánt költségvetési kiadási összeg hatékony felhasználása érdekében, a rendszeres ellátás iránt folyamodó személyek esetében, a szociális hatáskört gyakorló szerv minden esetben környezettanulmányt készített az illető személyek háztartásában, amely esetekben, nem csak a segély feltételeként előírt rendezett lakókörnyezetet ellenőrizte, hanem az ügyfél által kérelemben rögzített tények valódiságáról is meggyőződött. A Képviselő-testület a helyi szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendeleteinek felülvizsgálata során, a szociális feladatok ellátására nyújtott költségvetési keretein belül az egyes ügyfelek, ügyfél csoportok életvezetésének, színvonalának változásait nyomon követve alakította ki a támogatások nyújtásának súlypontját. Ugyancsak a helyi önkormányzati rendelet tartalmához és felülvizsgálati rendszeréhez kapcsolódik azon hatósági gyakorlat, mely szerint a Polgármesteri Hivatal részéről valamennyi eseti támogatás tekintetében, a jogszabályi környezettel összhangban a támogatások odaítélésének nagy része természetbeni ellátás formájában, illetve kisebb része pénzbeli, támogatás formájában történt. A 2011.- 2014. évi adatok összehasonlításából megállapítható, hogy az eseti ellátások azonos szinten alakultak az eltelt években, míg - a központi jogszabályi feltételrendszeren alapuló rendszeres szociális ellátások közel 23 millió Ft-tal csökkentek. A tárgyidőszaki cikluson belül, illetve valamennyi pénzügyi évre vetítve megállapítható, hogy a rendszeres és eseti ellátásokat igénylők magas számának növekedésével ellentétben, a költségvetésen belül a szociális feladatok ellátására elkülönített költségvetési kiadások nem emelkedtek, azt az önkormányzat az adott év (ek) pénzügyi előirányzatainak megfelelően teljesítette, tervszerűen és gondosan használta fel. Elmúlt évek tapasztalatai alapján megállapítható,hogy a szociális jellegű problémák súlyosbodtak, évről-évre újabbakkal bővültek, illetve gyorsabb ütemben növekedtek, mint az azok megelőzéséhez, tényleges megoldásához rendelt források. A gazdasági válság kihatásaként, településünkön folyamatosan emelkedett a munkanélküli lakosok száma, a szegénység régi formái mellett újak is megjelentek (pl: hajléktalanság). Összességében elmondható, hogy a tartós szegénység egyre szélesebb kört érint településünkön, ezzel párhuzamosan a jelenlegi, központi szabályozási és finanszírozási rendszer túlzott terhet és felelősséget hárít az önkormányzatra. Az Önkormányzat költségvetési egyensúlyának jövőbeni megtartása érdekében, kizárólag az Önkormányzat költségvetéséből finanszírozandó eseti ellátások éves keretösszegének szinten tartása, amennyiben lehetséges annak csökkentése, illetve a kialakított és jól működő szigorú segélyezési rendszer, valamint döntéshozatal indokolt, e terület pénzügyi egyensúlyának jövőbeni megtartása érdekében.

VI. fejezet 2011.-2014.évben elért eredmények A korábbi fejezetekben már megemlítésre került néhány olyan intézkedés, melyet az előző koncepció felülvizsgálata és aktuális koncepció megalkotása óta eltelt négy évben elért az önkormányzat. Az alábbiakban összefoglalóan felsorolásra kerülnek a 2011-2014.évben elvégzett feladatok és az eredmények. - Szorosabb lett a kapcsolat a szociális feladatokat ellátó szervezetekkel, mely a feladatellátás biztosítását eredményezte. - Közfoglalkoztatásba jelentős számú tartós munkanélküli került bevonásra - Sikeres pályázat útján megváltozott munkaképességű személyű alkalmazására került sor az önkormányzatnál, 100%-os bértámogatás és járulékkedvezmény igénybevételével. - 2013.évtől megoldásra került a 0-3. éves korú gyermekek napközbeni ellátása. - A településen történt beruházások új munkahelyeket is teremtettek, az új bölcsőde 20 főnek adott munkát. - Az önkormányzat saját maga is tevékenyen részt vett a tartós munkanélküliséggel küzdő 26

27 személyek munkaerőpiacra történő visszajuttatásában (állásbörze szervezésével). - Magyar Élelmiszerbankkal történő sikeres együttműködés eredményeként több száz család élelmiszeradományban részesült. - Az önkormányzat saját költségvetésének terhére az arra rászorulókat rendszeresen ruha adományokban részesítette. - Lakossági igényeknek megfelelően az önkormányzat saját költségvetésének terhére biztosította a szociálisan rászoruló gyermekek nyári étkezését. - Az önkormányzat saját költségvetésének terhére biztosította a Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat pilis tagintézménye által szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek nyári táboroztatásának kiadásait. - Az önkormányzat (feladat-ellátási szerződés útján) új alapokra helyezte a személyes gondoskodást nyújtó (étkezés, házi segítségnyújtás, nappali ellátás, bölcsőde) szociális ellátások biztosítását, mely a szolgáltatás minőségi színvonalának emelkedését eredményezte. - Tehetséges gyermek anyagi támogatását a Bursa Hungarica ösztöndíj pályázat útján biztosította.

VII. fejezet Fejlesztési irányok és feladatok A szociális szolgáltatások fejlesztését továbbra is alapvetően két cél mentén kell megszervezni. Az egyik a meglévő ellátási formák minőségi/mennyiségi fejlesztése, a másik a hiányzó szolgáltatás(ok) biztosítása. Figyelembe véve a szociális ellátó rendszer jelenlegi személyi, tárgyi, pénzügyi és szakmai helyzetét a településen, a jelen Koncepció (2015. január 01. – 2016. december 31. napjáig tartó időszak) által átfogott időszakban (a szakmai és gazdaságossági indokokra tekintettel a közeljövőben az alapellátási formák fejlesztését, a hozzájuk kapcsolódó feltételrendszer teljeskörű megteremtését) szükséges támogatni. Álláspontunk szerint, ezzel tud megvalósulni az alapvető szociálpolitikai cél, - amely az ellátást igénylő részére egyedi személyre szabott támogatást nyújt. A./ Fejlesztési irányok, - hozzá kapcsolódó feladatok a pénzbeli és természetbeni ellátások területén: I. számú alapelv Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a Képviselő-testület elidegeníthetetlen hatáskörébe tartozó rendeletalkotások során (a Koncepció érvényességének időtartama alatt) olyan eljárási rendszert dolgoz ki és működtet, melynek részeként mind a szociális, mind a gyámügyi ágazatba tartozó egyes ellátási formákhoz kapcsolódó hatáskörök, - operatív módon gyakorolhatók. Felelős: Polgármesteri Hivatal jegyzője Határidő: folyamatosan II. számú alapelv Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy foglal állást, hogy mind a települési önkormányzatnak, mind a Polgármesteri Hivatalnak kiemelt figyelmet kell fordítania a szociális ügyekben érkező ügyfelek fogadására, - várakozási idejük csökkentésére. 27

28 Felelős: Polgármesteri Hivatal jegyzője Határidő: folyamatosan III. számú alapelv Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a jelen Koncepció érvényességének időtartama alatt (2015. január 01.-2016. december 31.) - az Önkormányzat pénzügyi forrásainak, valamit a helyi életviszonyok változásainak figyelembe vételével - a helyi szociális ellátásokról szóló rendeletét folyamatosan felülvizsgálja és karbantartja. Az önkormányzat az általa nyújtott, a helyi önkormányzati rendeletekben szabályozott ellátási formákról, azok változásairól a lakosságot – helyben szokásos mód mellett, a „Hírnök” c. időszaki lap útján is- folyamatosan tájékoztatja. Felelős: Polgármesteri Hivatal jegyzője Határidő: folyamatosan IV. számú alapelv Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy foglal állást, hogy kiemelt célként tekinti a települési támogatás nyújtás esetén, - hogy a helyi szabályozás elősegítse a legrászorultabbak támogatáshoz juttatását, a támogatások célhoz kötöttségét, célzottságát. Felelős: polgármester Határidő: folyamatosan V. számú alapelv Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete célul tűzi ki, hogy az önkormányzat koordinálásával erősíteni kívánja a települési lakossági karitatív tevékenységét (mint például a adventi élelmiszeradomány,valamint a cipős doboz adománygyűjtést), azzal a céllal, hogy a településen élő szociálisan rászoruló, hátrányos helyzetű családok adományokkal segítése. Felelős: polgármester Határidő: folyamatosan VI. számú alapelv Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete célul tűzi ki, hogy tárgy évente megállapodást köt a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel, melynek célja a településen élő szociálisan rászoruló, hátrányos helyzetű családok adományokkal történő segítése. Felelős: polgármester Határidő: folyamatosan VII. számú alapelv 1./ Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a jelen Koncepció érvényességének időtartama alatt (2015. január 01.-2016. december 31.) kiemelt feladatként kezeli a kifejezetten szegény anyagi körülmények között élő, tehetséges gyermekek segítését. 2./ Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, úgy dönt, hogy a tárgyévi költségvetésének tervezésekor a „ Bursa Hungarica” Ösztöndíj pályázatban való részvétel pénzügyi fedezetét - legalább az előző évre vonatkozólag, a Képviselő-testület által biztosított költségvetési előirányzat erejéig, - tárgyévi költségvetésében, folyamatosan és rendszeresen biztosítja. 28

29 Felelős: Kult, Oktatási-és Sport Bizottság Határidő: folyamatosan VIII. számú alapelv Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, úgy dönt, hogy továbbra is részt kíván venni a megváltozott munkaképességű emberek példaértékű foglalkoztatásában és keresi ilyen tárgyú pályázatokon történő indulás lehetőségét. Felelős: polgármester Határidő: folyamatosan IX. számú alapelv Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy az önkormányzati szerepvállalás erősítése mellett ösztönzi, hogy a közfoglalkoztatási programokba további foglalkoztató helyek (egyházak, intézmények) is bevonásra kerüljenek. Felelős: polgármester Határidő: folyamatosan X. számú alapelv Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy foglal állást, hogy az Önkormányzat folyamatosan megvizsgálja az un. szociális szövetkezet elindításának, és az e tárgyú pályázatokon történő részvétel lehetőségét. Felelős: polgármester Határidő: folyamatosan B./ Fejlesztési irányok feladatok a személyes gondoskodást nyújtó ellátások területén: I. számú alapelv Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy az Önkormányzat 2015. évi költségvetésének terhére fedezi és biztosítja a Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat pilisi tagintézményének (Kossuth L. u. 49. sz. telephely) új telephelyre történő átköltözését (tervezett telephely:2721 Pilis, Rákóczi u.40.). Felelős: polgármester Határidő: II. számú alapelv Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat pilisi tagintézménye által ellátott feladatok közül, - tárgyévi pénzügyi lehetőség szerint (különböző mértékben) finanszírozza az intézmény által nyújtandó prevenciós formákat, alábbi lehetőségeket: a csoportos lelki gondozás intézményét, formáját, valamint a gyermekjóléti és családsegítő szakmai ágazatában dolgozó munkatársak un. kiégés elleni védekezésének feladatait. Felelős: polgármester Határidő: III. számú alapelv 29

30

Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy foglal állást, hogy a szolgáltatások szakszerű és biztonságos ellátásának megőrzése érdekében kiemelt célként kezeli a humán erőforrás megőrzését, megbecsülését, a közösségért végzett munka elismeréseként a jövőre nézve is, a kétévente adható „Kiváló Szociális Dolgozó”címmel kívánja jutalmazni. Felelős: polgármester Határidő: 2016. október

IV. számú alapelv Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat pilisi tagintézménye által ellátott feladatok közül, - tárgyévi pénzügyi lehetősége, helyzetének figyelembevételével- kiemeltebben finanszírozza az intézmény által nyújtandó pszichológiai és jogi tanácsadás nyújtását. Felelős: polgármester Határidő: V. számú alapelv Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testület úgy dönt, hogy a lakosság felé történő információ nyújtásának érdekében a már meglévő szolgáltatásokról (ellátásokról) - a médiafelelős és a jegyző útján - egységes szerkezetű ismertető, tájékoztató anyagot készíttet 2015. szeptember 30. napjáig, melynek közzé tételéről a helyi újság („Hírnök” c. időszaki lap) 2015. évi …….. számában, illetve az Önkormányzat honlapján (www.pilis.hu.) 2015. szeptember 30. napjáig gondoskodik. Felelős: polgármester Határidő: VI. számú alapelv Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy települési igényeknek megfelelően - a tárgy pénzügyi évre vonatkozó költségvetési rendelet, valamint a tárgy pénzügyi évre vonatkozó külön képviselő-testületi határozat keretei között - rendszeresen és folyamatosan gondoskodik a települési nyári gyermekfelügyelete, a szociálisan rászoruló gyermekek nyári étkeztetésének feladatellátása megszervezéséről és ellátásáról. Felelős: polgármester Határidő: VII. számú alapelv Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a jelen Koncepció érvényességének időtartama alatt (2015. január 01.-2015. december 31.) évente egy alkalommal, - tárgyévente, legfeljebb bruttó 150.000. Ft összegű költséghatárig - a hátrányos helyzetű gyermekek számára, saját költségvetése terhére 1 (egy-két) hetes nyári táboroztatást szervez, a nyári táboroztatás költségihez hozzájárul. Felelős: polgármester Határidő:

30

31

VIII. számú alapelv Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete célul tűzi ki, hogy a jelen Koncepció érvényességének időtartama - a Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat útján, a Máltai Szeretet Szolgálat területileg illetékes intézményével, - együttműködési megállapodást köt, amelynek célja: a település külterületi részén élő, hátrányos helyzetű családok ütemezett integrációja, valamint a „Biztos Kezdet Program” bevezetése. Felelős: polgármester Határidő: IX. számú alapelv Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy foglal állást, hogy az Önkormányzat folyamatosan megvizsgálja az un. Ifjúsági Információs Pont, illetve Tanácsadó Iroda beindításának, és az e tárgyú pályázatokon történő részvétel lehetőségét. Felelős: polgármester Határidő: folyamatosan X. számú alapelv Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy foglal állást, hogy a jelen Koncepció érvényességének időtartama alatt (2015. január 01.-2016. december 31.) eljár – a polgármester útján – annak érdekében, hogy a Máltai Szeretet Szolgálat területileg illetékes intézménye a támogató szolgálat, közösségi feladat ellátása mennyiségi mutatóit fokozza, emelje. Felelős: polgármester Határidő: XI. számú alapelv Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy foglal állás, hogy a jelen Koncepció érvényessége alatt az önkormányzat keresse azon együttműködési formák lehetőségét civil és egyházi szervezetekkel, annak érdekében, hogy az új vagy az önkormányzat által még nem működtetett intézménytípus, szolgáltatások esetlegesen ellátási szerződés útján biztosított legyen az arra rászorulók részére. Felelős: polgármester Határidő:

VII. fejezet Ütemterv a szolgáltatások biztosításáról 1./ Ütemtervet készíteni és összeállítani kizárólag a települési önkormányzat pénzügyi helyzetének több évre előretekintő, és körültekintő ismeretében lehetséges. Az ütemterv első feladata: szociális és gyámügyi, végrehajtásra váró alapfeladatoknak a központi jogszabályok által előírt személyi, tárgyi és dologi feltételek szerinti költségvonzatának kidolgozása, a tárgyidőszaki költségvetési rendeletbe történő beépítése.

VIII. fejezet 31

32

Együttműködés A Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, pilisi tagintézménye törvényben foglalt kötelezettsége, hogy esetgazdaként működteti az észlelő- és jelzőrendszert (egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmények, közoktatási intézmények, rendőrség, társadalmi szervezetek, egyházak stb.) A hatékony igényfelmérés tekintetében Pilis Város Önkormányzatának Szociális és Egészségügyi Bizottságával rendszeres kapcsolattartás. A jelen Koncepcióban foglaltak végrehajtásától várt eredmények: - alapelvekben megfogalmazottak érvényesülése, a helyi szociálpolitikához kapcsolódó döntések, a működés átláthatósága, - tudatos és tervezhető szolgáltatás és minőségfejlesztés, - ráfordítások, források harmonizálása és a hatékonyság növelése, - feladatarányos finanszírozási rendszer kialakítása, - működőképesség megőrzése, - jogszabályi feltételrendszer teljesítése és fenntartása, - önkormányzati szociálpolitika kommunikációs tevékenységének javítása, társadalmi elismertség növelése, - különböző érdekek eredményes egyeztetése és beépítése a döntéshozatali mechanizmusba, - szolgáltatások színvonalának megtartása, lehetőség szerinti emelése.

IX. fejezet Befejezés 1./ Az Önkormányzat fontosnak tartja, hogy minden rászorult, szükségletet szenvedő lakos problémájára megoldást találjon, amelynek biztosítéka, hogy a szociális ellátórendszer összehangolt, gyakorlat orientált legyen, „érzékennyé váljon” a meg nem fogalmazott problémák meglátására, illetve fontosnak tarja, hogy a szociális feladatellátásnak olyan minőségi rendszere működjön, melynek középpontjában a támogatásra szoruló egyén és szükséglete áll. 2./ Az Önkormányzat a különböző támogatások, szolgáltatások biztosítása révén törekszik arra, hogy a támogatások/szolgáltatások célzottak, egyénre szabottak legyenek. 3./ Az ellátásokat differenciáltan igyekszik nyújtani, annak érdekében, hogy minden rászorult olyan szolgáltatásban és támogatásban részesüljön, melyet szükségletei indokolnak és a rászorult, ott és olyan mértékben kapja meg a támogatást, ahol az a legmegfelelőbb. Továbbá az Önkormányzat a hathatósság követelményéből fakadóan a jogosultak minél szélesebb köréhez próbálja eljuttatni az ellátásokat, szolgáltatásokat. A hatékonyság követelményének megfelelve pedig a rendelkezésre álló forrásainak felhasználásával valóban a rászorulónak próbál hathatós segítséget nyújtani. 4./ Az Önkormányzat számára elsőrangú szempont és feladat az eddigi ellátás és biztosított vívmányok fenntartása mellett a hiányzó szolgáltatások, valamint a meglévő hátrányok ledolgozása, továbbá a felmerülő igények és szükségletek figyelembe vételével - a szolgáltatások mind szélesebb körű biztosítása, hatékonyságuk és minőségük javítása, együttműködési lehetőségek bővítése, keresése. Záradék: A Koncepció nyilvánosságra hozatala, értékelésének, végrehajtásának módja:

32

33 1./ A Koncepció nyilvánosságra hozatala a helyben szokásos módon történik. 2./ A Képviselő-testület a Koncepció dokumentumaiba való betekintés formáját, az alábbiak szerint határozza meg: 2.1./ a Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szakmai vezetőinél (olvasás, betekintés), 2.2./ a helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökénél (olvasás, betekintés), 2.3./ a Polgármesteri Hivatal Hatósági Iroda Szociális Csoportvezetőjénél (olvasás, betekintés), 2.4./ Pilis Város Önkormányzata által működtetett honlapon történő közzététel. Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Pilis Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatás-tervezési Koncepcióját, a Képviselő-testület 2015. április hó napján megtartott, nyilvános és rendes ülésén meghozott …../2015. (IV……) sz. önkormányzati határozatával fogadta el, és hagyta jóvá. Pilis, 2015. április hó …... napján. .......................................................... Simó Gáborné polgármester

…............................................................... Tóth László jegyző

33

34

II. számú alapelv Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy megvizsgálja annak lehetőségét, hogy a Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat pilisi tagintézményének fenntartása az önkormányzat kizárólagos hatáskörébe kerüljön át. Felelős: polgármester Határidő: Az elmúlt két évben az Idősek Napközi Otthona által a személyes gondoskodás területén nyújtott ellátások igénybevétele területén kedvezőtlen tendencia volt tapasztalható. A házi segítségnyújtást igénybe vevők száma stagnál , a nappali ellátást és az étkezést igénybe vevők száma pedig csökkent a korábbi évekhez képest, holott az időskorúak ellátását elsősorban lakókörnyezetükben kell biztosítani. Ezért is célszerű lenne a jövőben fejleszteni az idősek ellátását túlmenően a helyben élő fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, hajléktalan személyek ellátását célzó szociális ellátásokat. Sajnos ezen személyek ellátása során megfogalmazódott igényeknél nem hagyató figyelmen kívül azon tény, hogy ezen szolgáltatások a normatív támogatáson kívül plusz önkormányzati finanszírozás nélkül szinte nem megoldató. További gondot jelentet a jövőre nézve, hogy az idős ellátás területén évről-évre nő az idősotthonokba várakozó személyek száma. A táblázat adatai alapján elmondható, hogy a igényb 60 %-os volt. Az intézménynél a konyha rekonstrukciójával 2010.év folyamán sikerült jelentősen javítani a szolgáltatás színvonalán. Az étkezés biztosítása közbeszerzési pályázat nyomán a Pensió 2000 Kft. vel megkötött ellátási szerződés útján történik. Elmondható, hogy az ellátási szerződés keretében biztosított ételek mind mennyiségi, mind minőségi szempontból több esetben kifogásolható volt az eltelt időszak alatt. Az étkezést döntő többségben 60 éven felüli idősebbek, illetve segélyekből élő lakosok veszik igénybe. A lakásra történő szállítást többségében mozgásukban korlátozott idősebb személyek vették igénybe. Sajnos a fent említett minőségi okok miatt a közétkezők számát lényegesen nem emelkedett a korábbi évekhez képest, a szociális étkezők közül is jelentős volt az étkezést visszamondók száma. Emellett problémaként jelentkezett, hogy a 34

35 folyamatosan növekedett a térítési díjjal elmaradó, illetve nem fizető személyek száma is. A szociális alapellátások e formája főleg az idősellátásban fontos hiszen sok idős ember már nem képes magára főzni, illetve nehezére esik a napi szintű bevásárlás is. Összeségében elmondható, hogy az ellátások finanszírozási költségei folyamatosan nőnek, ugyanakkor egyre jobban szélesedik az a kör akik alacsony jövedelmük miatt a díj fizetésre képtlenek, szociálisan rászorultak. A pénzbeli ellátásoknál megállapítható, hogy a legnagyobb összeget a rendszeres jellegű segélyekre fizeti az önkormányzat, melyek közül kiemelkedik az aktív korúak ellátása, valamint az ápolási díj. bölcsőde: Váratóan 2012.év megoldásra kerül a 0-3. éves korú gyermekek napközbeni ellátása. Az állami fenntartású szociális intézmények mellett lassan ugyan, de növekedést mutat az egyházi és nem állami fenntartású szociális szolgáltatók tevékenysége. Fenntartó Református Egyház Manócskák Családi Napközije

Tevékenység házi segítségnyújtás családi napközi

elvekhez: hátrányos helyzetűek munkaerőpiacra való beilleszkedésének támogatása, az elmúlt években működő közcélú munka további erősítése. A hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatási lehetőségeinek feltárása, koordinálása. .kialakulásának megakadályozása. A szociális ellátórendszer intézményeinek fejlesztése, a meglévő intézmények tárgyi és személyi feltételeinek megteremtése, illetve az intézmény műszaki állapotának javítása. civil szervezetek részvételének erősítése a szociális szolgáltatások működtetése terén, nagy hangsúlyt fektetve az önkormányzattal megkötendő ellátási szerződésekre. ellátási igény indukálja a szakmai létszám szükségszerű emelését sajnos az önkormányzat intézményeinek egyes épületei műszakilag leromlott állapotban vannak, ezért felújításuk, más épületbe történő átköltözésük indokolt lenne.az elmúlt években több olyan változás történt, amely javította az ellátások színvonalát Hajléktalan ellátás feladat ellátási szerződés útján látható el. Önkormányzat a tárgyi feltételek hiányossága miatt 2010. évben az intézményi épület rekonstrukciójával, bővítésével, felújítás, korszerűsítés A szolgáltatások közül a közösségi pszichiátriai és szenvedélybeteg ellátás, szenvedélybetegek, valamint a pszichiátriai betegek nappali ellátása tekintetében kell előre lépnünk, ezeket civil szervezetek útján ellátási szerződés megkötésével lehetne biztosítani. Az ellátási kötelezett teljesítése szempontjából továbbra is fontos az ellátást biztosító civil szervezetekkel való kapcsolatfelvétel és együttműködés, mivel a tapasztalatok szerint a szenvedélybetegek és a pszichiátriai betegek körén belül egyre jobban mutatkozik az ellátási igény. Szomorú tény, hogy az ellátásra szoruló személyek között egyre több a fiatal depressziós tünetekkel küzdő és öngyilkosságot elkövető ember. a pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátása kapcsán megoldásként merülhet fel civil és egyházi szervezetek feladatellátásba történő bevonása, feladatellátási szerződés megkötése útján A második legnagyobb ellátás igény az idősek ellátásával kapcsolatban jelentkezik, 35

36 folyamatosa nő az elhelyezésre várók létszáma. Probléma, hogy új intézmény kialakítása csak nagy költséggel valósítható meg, ezért az önkormányzat által történő kialakításon és működtetésen kívül más alternatívával kell számolni. a másik alternatíva a már előzőekben civil vagy egyházi szervezetekkel szerepvállalása az ellátásokban. elmondható, hogy az ellátási igényeket figyelembe véve e szervezetek is képesek új intézményeket létrehozni, működtetni. Civil és egyházi szervezetek új, az önkormányzat által még nem működtetett intézménytípusokat hoznak létre, vagy már ellátott ugyanazon ellátotti kört érintő feladatokat vehetnek át. Elmondható, hogy Pilis Város a gyermekjóléti alapellátás terület a jogszabályok által előírt ellátási kötelezettségét teljes körűen teljesíti. bár a törvényi kötelezettség jelentős terhet ró az önkormáynzatokara, a már működő ellátások közül is van olyan amely az ellátási igényeket figyelembe véve fejlesztésre szorul. önkormányzatnak az elmúlt év folyamán sikerült elérnie a szociális intézményeknél a jogszabályi előírásoknak megfelelő akadálymentesítést. Az utóbbi időben az intézményi telephelyek feltételei javultak az utóbbi két évben jelentős eredményeket sikerült elérni az önkormányzatnak a tartós munkanélküliek foglalkoztatásában, mellyel minden eddiginél több munkanélküli került bevonásra. Befejezés: a koncepció végrehajtása olyan mértékű finanszírozásr igényel, melyet sem a szolgáltatást nyújtó, sem a fenntartó önkormányzati forrásból nem képes biztosítani,ezért szükség van az összes erőforrás kihsználására, feladatok racionális gazdálkodás mellett történő ellátására, a civil szevezetek támogatására a szolgáltatások biztosítására vonatkozóan. közösségi ellátás: a közösségi pszichiátriai ellátás olyan önkénteses igénybe vehető, hosszú távú közösségi alapú gondozás, amelynek során a gondozás pszichó - szociális rehabilitáció az ellátott otthonában, illetve lakókörnyezetében történik. melynek célja a életmódváltozás elindítása, segítése, nyomon követése. utcai szociális munka:az intézményes ellátással szemben bizalmatlan, életvitelszerűen utcán tartózkodó személyek mentális és szociális segítése. nappali melegedő: lehetőséget biztosít a hajléktalan személy nappali tartózkodására, közösségi együttlétre, tisztálkodásra, ruha tisztántartására, étel fogyasztásáre. családsegítés: egyre több fiatal és gyermek hódol a káros szenvedélyeknek, utóbbi években nőtt a magatartási zavarokkal küzdők száma és nőtt a gyermekek agresszívitása. Mozgássérültek ceglédi Egyesülete a településen élő mozgáskorlátozott emberek számára nyújt információs segítséget a számukra biztosított különböző támogatások igényléséhez. A civil szférára nagy szükség van a szociális ellátások biztosítása területén nemcsak azért, hogy kiváltsa az önkormányzatok által biztosítandó feladatokat, hanem, hogy biztosítsák a választás lehetőségét, a szolgáltatások ember-közelibbé válhassanak. Befejezéshez: a szociális alapszolgáltatások kiépítettségében az utóbbi évek alatt jelentős előrelépés tapasztaható. szociáis adatbázis kidolgozása, kistérség koordinációs szerepének erősítése a szociális feladat ellátás érdekében. Keresni kell a hajléktalan ellátás megszervezésének lehetőségét, helyi ellátás hiányában csak a megyei ellátórendszert vehetik 36

37 igénybe. Civil szervezetek felkutatása, velük való együttműködési formák kidolgozása Szociális intézmények szakmai tevékenységének évenkénti értékelése, a meglévő szolgáltatások befogadó képességének növelése, Az önkormányzat által nyújtott, a helyi szociális rendeletben szabályozott ellátási formákról,azok változásairól a lakosságot továbbra is tákékoztatni. A szociális ellátásokról az önkormányzatnak és az ellátást nyújtó intézménynek több, hatékonyabb és rendszeres információt kell nyújtani az ott élők felé kiadványok, szóró anyagok, helyi média adta lehetőségek bevonásával. felmérések készítése annak érdekében, hogy milyen szolgáltatásokra, ellátásokra lenne még igény települési szinten. segítő szolgálatok tovább bővítése, mint például a jogsegélyszolgálat rendszeresítése.

Átmeneti segélyeket legtöbb alkalommal tüzelő, élelmiszer, gyógyszer vásárlására terjesztették elő. Temetési segély: az egyre emelkedő temetési költségek egyre nagyobb anyagi terhet rónak a hozzátartozókra, melyet az önkormányzat anyagi hozzájárulásával is csak nehezen tudnak a hozzátartozók megoldani. Ezért az önkormányzat a temetési segélyek mértékének emelése mellett döntve 30%-os emelés mellett határozott. Családsegítés: a hátrányos családokat nyári táboroztatása, különböző rendezvények megszervezésével (gyereknap, mikulás), adományok (ruhaosztás), nyári gyermekétkeztetés megszervezésével is segítették. Étkezés: az önkormányzat ingyenes ellátásban részesítette azokat akik jövedelemmel nem, vagy a mindenkori öregségi nyugdíjnál alacsonyabb jövedelemmel rendelkeztek, törekedni kell arra, hogy minél több rászoruló vegye igénybe az ellátást biztosítva ezzel a napi egyzeri meleg ételhez jutásának lehetőségét. A szegénység sokszor hitelek, kölcsönök felvételére kényszeríti a főként alacsonyabban iskolázottakat, melynek tényleges következményeivel nincsenek tisztába. és olyan adósságcsapdába esnek, melyből csak újabb kölcsön felvétellel tudnak csak mérsékelni, ezért egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni az életvezetési tanácsadásra. Pilis Város Önkormányzata a szociális ágazatra szánt költségvetési kiadási főösszegét (figyelemmel pénzbeli-költségvetési helyzetére) nominál értéken lenne szükséges tartania és ezen rendelkezésre álló költségvetési keretből lenne szükséges a szociális feladatok ellátását minél szélesebb körben megoldania, - amely alapvetően a rendelkezésre álló pénzügyi források „igazságosabb felosztásának” követelményét és alapelvét hordozza magában. A fenti alapelv és cél megvalósulása érdekében, az Önkormányzat úgy dönt, hogy a szociális ágazatra szánt költségvetési kiadási főösszeg minél hatékonyabb felhasználása érdekében, - a Polgármesteri Hivatalon keresztül, a központi jogszabályokban meghatározott ellenőrzésen túlmenően – gondoskodik a (központi) jogszabályban meghatározott környezettanulmány felvételének gyakoribbá tétele iránt. Egyúttal, a szociális ágazat területén törekedni kell arra, hogy a szociális célú ágazat költségvetési kiadásai (rendszeres szociális kiadások, eseti szociális kiadások) az Önkormányzat mindenkori (tárgyévi) anyagi teherbíró képességére kerüljenek tervezésre. 37

38

A szociális ágazat tekintetében az alábbi alapelvek figyelembe vételével kell meghatározni, a segítségnyújtás mértékét: a) Kiemelt figyelmet kell fordítani a nagycsaládosokra, a rászoruló családok gyermekeire. b) Előnyben kell részesíteni a gyermeknevelés területén, a természetben nyújtható juttatásokat, illetve közvetett támogatásokat. c) Az Önkormányzatnak az idős, beteg, helyzetükön önerőből változtatni nem képes, többnyire egyedülálló, idős beteg emberek életét segítenie kell. Az Önkormányzat a szociális gondoskodás területén 1998. évben létrehozta a Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálatot, amelynek keretében működik az Idősek Napközi Otthona és a házi szociális gondoskodás is. Az Önkormányzatnak a szociális gondoskodás területén, a szociális gondoskodás minél magasabb fokú kiterjesztése érdekében, akár szociális alapellátás, feladat részleges átvállalására irányulóan is, akár a kiegészítő szociális ellátás körébe tartozó ún. közösségi ellátások településen történő bővítése: a valóban intézményesített csatornák kidolgozása és működtetése érdekében fel kell vennie a helyi, vallásfelekezeti egyházak vezetőivel a kapcsolatot, a közösségi ellátásokat igénybe venni kívánók igényeinek felmérése, „becsatornázása”, előtérbe helyezése, valamint a település „szociális hálójának, hálózatának” javítása, a „szociális kerekasztal” működtetésében történő aktívabb együttműködés, a szociális feladatok ellátása tárgyában történő szorosabb együttműködés, az egymást kiegészítő feladatok vállalása és ellátása érdekében, - mivel ezen a területen a helyben élők, szereplők közötti együttműködés nem volt jellemző.” A Képviselő-testület az általa elfogadott Gazdasági Ciklusprogram részeként, a foglalkoztatási feladatellátás területén, alapvetően, az alábbi megoldandó területek megvalósulását tűzte ki céljául: Pilis Város Önkormányzata alapvető érdeke a munkanélküliségnek - a településen megfigyelhető és rögzíthető - magas arányának tartós csökkentése. Ennek keretein belül a jelen önkormányzati ciklus részeként, az Önkormányzat által megvizsgálandó rész szempontok és megoldásra váró problémák az alábbiak voltak: 1.) A Képviselő-testület által működtetett önkormányzati fenntartású intézmények racionalizálása keretein belül, a vizsgálat eredményei alapján „megtakarítandó álláshelyek” megszüntetésével összefüggésben, a leghumánusabb munkáltatói intézkedések meghozatala, lehetőség szerint más, megüresedő álláshely felkínálása, figyelemmel az iskolai alap végzettség(ek)re és szakképzettség(ek)re. 2.) A Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, a Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzattal valamint az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzattal minta-együttműködés kialakítása, a valódi foglalkoztatási lehetőségek megteremtése érdekében, a településért tenni akaró és tudó roma származásúak számára, mely a település további, harmonikusabb és szerves fejlődésének záloga lehet. Ennek folyamatába mindkét önkormányzatnak a Megyei Munkaügyi Központot, illetve annak Monori Kirendeltségét is be kell vonni. 3.) A települést az önkormányzati ciklus időtartama alatt érintő ún. országos közúti hálózat fejlesztés (4-es elkerülő út) részeként ipari park kialakítása, az első ipari létesítmények megteremtéséhez szükséges infrastrukturális követelmények, feltételek biztosítása. 4.) A település jelenleg hatályos szervezeti terve szerint, a régi 4-es főút mellett további szolgáltató-vagy kereskedelmi létesítmények elhelyezése ösztönözhető, akár (ingatlan) tulajdonosi szempontból, akár szervezési szempontból is. 5.) A foglalkoztatás területén alapvető cél, relatíve jelentősebb munkavállalói létszámmal 38

39 foglalkozó – az adott környezetbe településképi szempontból szervesen illeszkedő, és környezetbarát – kereskedelmi-szolgáltató funkciójú létesítmények, vagy (környezetterhelés szempontjából nem jelentős hatású, ún. nem környezeti hatásvizsgálat köteles) ipari létesítmények helyhez kötése, vállalkozó barát jogi, szabályozási és infrastrukturális környezet kialakítása. Álláspontunk szerint a települési önkormányzat az un. foglalkoztatás területén, a tárgyidőszaki ciklusprogram időtartama alatt a megvalósítandó célok rajta kívül álló és az önkormányzat által nem befolyásolható események (4-es elkerülő út megvalósulásának elhalasztása) miatt csak részben valósulhatott meg. Az önkormányzat nem kizárólag pénzügyi-gazdasági tárgyú, hanem szakmai együttműködési tárgyú megállapodást is kötött a foglalkoztatás elősegítésére, javítására a településen működő Roma Nemzetiségi Önkormányzattal, ennek keretein belül lehetőség nyílt közfoglalkoztatás keretein belül éves statisztikai átlagban 2-3 fő roma származású személy foglalkoztatására. Ezen túlmenően a Közép Tisza - Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyelőséggel együttműködve a tárgyévi ciklusprogram időszaka alatt szintén lehetőség adódott közfoglalkoztatás keretein belül éves statisztikai átlagban 5-6 fő munkanélküli személy foglalkoztatására. A foglalkoztatást területét alapvetően új, és az önkormányzat gazdálkodásában lényeges változást hozó elemként jelentkezett, hogy a közfoglalkoztatás rendszerét 2011.évtől új támogatási rendszer váltotta fel, megszűnt a közmunkaprogram, a közcélú munka, valamint a közhasznú munkavégzés és helyükbe az egységes közfoglalkoztatás lépett. A jogszabályváltozások a közfoglalkoztatás támogatási rendszerét alapvetően megváltoztatták, de a cél továbbra is az maradt, hogy minél több munkára képes és kész aktív korú szociálisan rászoruló ember számára teremtse meg és biztosítsa a munkába való visszatérés lehetőségét. A közfoglalkoztatási támogatásokra fordítható éves keret felosztását első körben a megyei munkaügyi központok részére decentralizáltan történik, amely keret további felosztásra kerül a területileg illetékes munkaügyi központok, majd az önkormányzatok között. A közfoglalkoztatás új rendszerében megszűnt a helyi önkormányzatok „Közfoglalkoztatási Terv” készítésének kötelezettsége, ugyanakkor a helyi közfoglalkoztatással kapcsolatos jogi, munkaügyi szervezési, pénzügyi és dologi igazgatási kérdések tárgyában továbbra is az un. Helyi közfoglalkoztatási tervben kerülnek rögzítésre a fent említett feladatok. A tárgyévi ciklusprogram időszakára tekintve megállapítható, hogy a helyi közfoglalkoztatás keretében 2010.évben: 115 fő, 2011.évben 119 fő, 2012.évben 91 fő, 2013. évben: 102 fő került foglalkoztatásra. 2014.év tervezett létszám: 132 fő. A helyi közfoglalkoztatással kapcsolatban megállapítást nyert, hogy a közfoglalkoztatottak alkalmazása átlagosan 6-8 órás munkarendben, 2-3 havonkénti cserével, a bérek 100%-os mértékű támogatásával valósult meg. Az idei évre vonatkozóan a helyi közfoglalkoztatási terv azzal a kiegészítésre került elfogadásra, hogy 2014. május 01. napjától -2015. február 28. napjáig terjedő időszakra nézve - az önkormányzat kérésére - a létszám 6 fővel egészült ki a vasúti kerékpármegőrzés feladatának végrehajtása érdekében. Ezzel egyidejűleg az önkormányzat részt vett a Kormány által szervezett téli közmunka programban, melynek keretein belül 2013. év novemberétől 2014. április 30. napjáig a Pilisi Önkormányzat átlag 130 személynek biztosított képzési, továbbképzési, illetve közfoglalkoztatásban való részvételi lehetőséget. A közmunkaprogramban részt vevő személyek elsősorban a Járási Munkaügyi Központ Járási Kirendeltsége nyilvántartásában szereplő és a Kirendeltséggel folyamatosan együttműködő személyek, akik nem részesülnek semmilyen rendszeres szociális ellátásban, továbbá azok vettek részt, akik foglalkoztatást 39

40 helyettesítő támogatásban részesülnek és vállalták a közfoglalkoztatásban való részvételt. A program keretén belül 48 fő vett részt képzésben, a többi személy intézményeknél, illetve a vasútállomáson fellelhető kerékpármegőrző állandó felügyeletét, továbbá közterületen, a közmunkaprogram vezetője által meghatározott feladatokat láttak el. 2014. június 05.-vel a közfoglalkoztatási terven felül még 20 fő munkanélkülit tudtunk foglalkoztatni 8 órában 2014. július 31-ig 2 hónapra. 2014. augusztus 07.-vel az Állam által 100 %-ban támogatott újabb létszámot kaptunk. 2014. augusztus 07-től 2014. október 31-ig 58 fő segédmunkás 3 hónapra, majd 2014. november 01től 2014. november 30-ig szintén 58 fő segédmunkás 1 hónapra. Ezt a létszámot kiegészítve 4 hónapra 2014. augusztus 07-től 2014. november 30-ig 4 fő magasabb bérrel felvehető irányítót kapott Pilis Városa, akik magasabb végzettséggel rendelkező munkanélküliekből kerültek ki. A kormányzati közfoglalkoztatási programban 130 fő a helyi közfoglalkoztatás keretében 82 fő mindösszesen jelen beszámoló elkészültéig a 2014. évben 212 fő közfoglalkoztatott alkalmazására került sor. 2014. szeptember 01-től 3 fő megváltozott munkaképességű személyű alkalmaz Önkormányzatunk a Nemzeti Szociális és Rehabilitációs Hivatal által meghirdetett pályázat keretében, 100%-os bértámogatás és járulékkedvezmény igénybevételével. A pilisen történt beruházások új munkahelyeket is teremtettek, az új bölcsőde 20 főnek ad munkát, a Földfém Kft. új üzemcsarnokában 80 fő kezdhette meg a tevékenységét.

40

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2015. január december 31. közötti időszakra vonatkozólag)

Recommend Documents