PIB tájékoztatás. 2. A költségvetési gazdálkodás eredményességének javítása (Gazdálkodási projekt)

PIB tájékoztatás 2. A költségvetési gazdálkodás eredményességének javítása (Gazdálkodási projekt)

2.1 Stratégiai tervezés és éves költségvetés összekapcsolása

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

„Szolgáltató Partnerség” projekt


13-17. szakasz

Tartalomjegyzék Előzmények, feladatok meghatározása

3-7

1. A közfeladatok, közszolgáltatások finanszírozása az államháztartás rendszerében 1.1 A közfeladatok, közszolgáltatások meghatározása

8

1.2. A pénzügyi rendszer szerepe, feladatai a közszolgáltatások ellátásában

9

1.3.1 Az önkormányzatok feladatai

10 -11

1.3.2 Szolgáltató önkormányzat kialakításának és működtetésének feltételei

12

1.4. Az önkormányzat tervezési feladatai

12

1.4.2 Az önkormányzati pénzügyi költségvetés-politikai szabályrendjének meghatározása 1.4.3 Az önkormányzat költségvetésének tervezése

13

1.5. A stratégiai tervezés módszertana

15

1.6. A várható bevételek meghatározása

16

1.7. A várható kiadások meghatározása

17 - 19

1.8. A stratégiai tervezés és éves költségvetés összekapcsolása

20 - 21

14

1.9. A stratégiai tervezés információs rendszere

22

1.10. Stratégiai tervek

23

2.Stratégiai tervezési eljárásrend és útmutató

24 - 28

3. Stratégiai elemzések, kockázatok, előrevetítések

29 - 40

1/a számú melléklet

Kerület statisztikai adattár kialakítása

1/b számú melléklet

Koncepciói aktualizálásának feladat- és határidő terve

1/c számú melléklet

Stratégiai tervezési eljárásrend

2. számú melléklet

Költségvetési intézmények tervezés-gazdálkodási adatlap stratégiai tervezéshez Adatlap Polgármesteri Hivatal működési kiadásainak stratégiai tervezéséhez

3. számú melléklet 4. számú melléklet

Adatlap a Polgármesteri Hivatal bevételeinek stratégiai tervezéséhez


Adatlap a PH fejlesztési-felújítási kiadásainak stratégiai tervezéséhez


Tervezési-gazdálkodási adatlap az adósságszolgálathoz


Pénzügyi mérleg elemzés


Számviteli mérleg elemzés

Függelék

Soroksár – Homo Regius

Háttéranyagok (külön kötetben)

2


13-17. szakasz

Előzmények, feladatok meghatározása A Szolgáltató Partnerség projektben az Önkormányzat által meghatározottak szerint a „költségvetési gazdálkodás eredményességének javítása” keretében a következő feladatok, projektszakaszok kerültek meghatározásra: 13. szakasz: Stratégiai tervezés és éves költségvetés összekapcsolása 14. szakasz: Új költségvetés tervezési és végrehajtási technikák alkalmazása 15. szakasz: A költségvetés készítésének és elfogadásának folyamata 16. szakasz: A pénzügyi és gazdálkodási felelősségvállalás szabályozásának fejlesztése 17. szakasz: Pénzügyi és költségvetés végrehajtási ellenőrzés javítása A 15. szakasz, a költségvetés készítésének és elfogadása folyamatával kapcsolatban készített anyagot a PIB a február 5.-i ülésén elfogadta. A szakmai anyag a helyzetelemzés mellett a tervezési kézikönyvre, a tervezési eljárásrend szerkezetére, tartalmi elemeire és szabályozásának a módjára vonatkozó javaslatokat tartalmazott. A következő feladat a stratégiai tervezés és az éves költségvetéssel kapcsolatos szakmai feladatok leírása. A Projekt célja: a közszolgáltatások színvonalának javítása, a finanszírozás biztosítása érdekében szükség van az önkormányzat sajátosságainak kihasználása alapján új lehetőségek keresésére, illetve a meglevő anyagi források nagyobb mértékű kihasználására, bővítésére. Az Önkormányzat helyzetéből adódóan kiemelten fontos a pénzügyi egyensúly, a likviditás folyamatos fenntartása, a költségvetési gazdálkodás hatékonyságának önkormányzat szintű valamennyi intézményre kiterjedő javítása: -

az információs rendszer fejlesztésére alapozva,

-

új tervezési, végrehajtási és finanszírozási technikák alkalmazásával

-

hatékony szervezeti és irányítási formák kialakításával,

-

a gazdálkodás folyamatos és hatékony kontrolljának a biztosításával.

A projektben meghatározott feladatok ezen célkitűzések megvalósításához kívánnak hozzájárulni a gazdálkodás hatékonyságát elősegítő, a manuális adminisztrációs tevékenységet csökkentő módszerek és eljárások bevezetésével, az önkormányzati szinten az alkalmazott integrált gazdálkodási információs rendszerre építve, annak szükséges mértékű továbbfejlesztésével, a civil szervezetek, a lakosság széles körű támogatása elősegítésével. A projekt megvalósításának már a jelenlegi szakaszában szeretnénk kiemelni, elfogadtatni, hogy a javaslataink nem az „önkormányzati fiskális rendszer „megerősítését szolgálják. Működtetése, információi, eredményei az egyes ágazati szervezeti egységek, szakemberek számára is nagyon fontos. A pénzügyi és ágazati szervezeti egységek együttműködése alapján biztosítható a döntést hozók megalapozott, alternatívákat, prioritásokat bemutató döntés-előkészítési információkkal való ellátása. Az önkormányzat elvárása:


3


13-17. szakasz

A stratégiai tervezés és éves költségvetés összekapcsolása, valamint a tartalmi és eljárási kapcsolat kialakítása az önkormányzati szakpolitikai prioritások és a költségvetés előkészítése és elfogadása között -

A stratégiai és éves tervek közötti kapcsolat kidolgozása. Aktuális szakmapolitikai kérdések kezelése és eljárásrendje, a kerületpolitikai szükségletek és igények szinkronizálhatósága. Mérőszámok és indikátorok rendszerének kialakítása.

Azonosított probléma Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatai szakmai előírásait, követelményeit törvények, illetve a végrehajtására kiadott jogszabályok határozzák meg. A jogszabályok előírásai alapján a feladatellátás hosszú távon tervezett elképzeléseit, az egyes feladatok szakmapolitikai prioritásait a különböző stratégiai tervek- gazdasági program, közoktatás fejlesztési terv, integrált városfejlesztési stratégia, stb. –tartalmazzák. A célkitűzések megvalósításáról az önkormányzat éves költségvetési tervében gondoskodik. A forrás szabályozás rendszerében a gazdálkodási mozgástér változása szükségessé teszi a stratégiai tervek módosítását, folyamatos karbantartását, amelyre nincs minden esetben lehetőség. Az éves költségvetés oldaláról jelenleg nincs technikai lehetőség a szakmapolitikai prioritások pénzügyi alátámasztására, hosszabbtávon történő finanszírozhatóságának bemutatására. Megoldás A stratégiai és éves tervek közötti iterációs folyamat kialakítása, a gördülő stratégiai tervezés rendszerének a bevezetése. Testületi döntések a szakmai területek működtetésére, fejlesztésére, az aktualizálás folyamata és feladata. Aktuális szakmapolitikai kérdések kezelése és eljárásrendje, a kerületpolitikai szükségletek és igények szinkronizálhatósága. Mérőszámok és indikátorok rendszerének kialakítása a benchmark kidolgozása és az alkalmazás szabályai meghatározása. Szakmai jogszabályok által előírt követelményleltár kidolgozása és a tényleges helyzethez viszonyítása. Megoldást lehetőségét biztosító részterületek indikátorai  



A szakmai feladatok számbavétele alapján az érintett feladatok számszerűsítése. A feladatot leíró mérőszámok és indikátorok számossága, a feladatok leírásánál legalább négy fajta minőséget bemutató mérőszám alkalmazása (pénzügyi, vagyon, szakmai eredményesség, humán erőforrás). A benchmarkok számossága (alapvetően pénzügyi, vagyoni mutatók körében), kerületi, városi, régiós, megyei jogú városok, országos stb., viszonyítás legalább háromhoz.

A projektfázis során megjelenő részletes feladat meghatározás Munkafázis Helyzetfelmérés és elemzés az önkormányzat jelenlegi tervezési rendszerére, (stratégiai tervek, gazdasági program, ágazati tv-ek által előírt


Feladatok - A helyzetfelméréshez és elemzéshez szükséges adatok és dokumentumok meghatározása. - Folyamatok elemzése, konzultációk

4


13-17. szakasz

Munkafázis

Feladatok

szakmai tervek, IVS, éves költségvetési terv, tervezési és gazdálkodási eljárásrend, dokumentálás, egyeztetés kapcsolatok gyakorlata mérőszámai, technikai informatikai támogatás. Szakmai jogszabályok követelményleltár kidolgozása és a tényleges helyzethez viszonyítása.

megtartása,

- Módszertani támogatás, tanácsadás biztosítása.

Mérőszámok, indikátorok, benchmarkok kialakítása. A stratégiai és éves tervek közötti iterációs folyamat kialakítása, a gördülő stratégiai tervezés rendszerének a bevezetése, figyelembe véve a projekt keretében elkészítendő PH stratégiát.

- Módszertani támogatás, tanácsadás biztosítása. - Az érintettek felkészítése.

Testületi döntések a szakmai területek működtetésére, fejlesztésére, az aktualizálás folyamata és feladata.

- A folyamatok felmérése, eljárásrend kialakítása, alternatívák a szinkronizáláshoz. - Módszertani támogatás, tanácsadás biztosítása.

Aktuális szakmapolitikai kérdések kezelése és eljárásrendje, a kerület-politikai szükségletek és igények szinkronizálhatósága. Mérőszámok és indikátorok rendszerének - Javaslat a nyilvántartásra, az alkalmazás eljárásrendjére. kialakítása - a stratégiai tervezés mérőszámai az Módszertani támogatás, tanácsadás biztosítása. éves tervezés során kapnak célértéket. Azonban ennek a mérőszám és célértéknek is összhangban kell lennie a szervezeti teljesítményt gazdálkodási szempontból mérő mutatókkal a benchmark kidolgozása és az alkalmazás szabályai. Javaslat az alkalmazáshoz szükséges önkormányzati szabályozásra.

- Módszertani támogatás, tanácsadás biztosítása.

A projekt szakaszban meghatározott szakmai feladatok bevezetésére, alkalmazására vonatkozó javaslatok A projekt szakaszban az önkormányzat által meghatározott igényeknek megfelelő szakmai anyagok elkészültek. A szakmai javaslat tartalmazza többek között A stratégiai tervezés módszertani leírását, A stratégiai tervezés és éves költségvetés összekapcsolásának technikai megoldását,


5


13-17. szakasz

Szakmai jogszabályok alapján a feladat és követelményleltár kidolgozásának a kereteit, Az egyes feladatok elemzéséhez, a mérőszámok mutató számok kialakításához szükséges technikai megoldásokat. A szakmai javaslatokat a Gazdálkodási Munkacsoport a március 04., 17. és a 25.-i ülésein tárgyalta és a jelen projekt szakaszban elkészült szakmai anyag alkalmazásával kapcsolatban az alábbi megállapításokat tette: a) Az önkormányzati feladatkataszter létrehozásának elősegítése érdekében a javaslatban a háttéranyagok között részletes önkormányzati feladat és hatásköri leltár szerepel. A feladat és hatásköri leltár alapján az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai a megfelelő jogszabályi hivatkozás, illetve önkormányzati döntés megjelölésével pontosítható. A Munkacsoport javasolja a – jelenleg felülvizsgálat alatt álló - feladatkataszter összeállítása során a feladat és hatásköri leltár felhasználását. b) Budapest XIII. Kerület Önkormányzatának koncepciói aktualizásának feladat és határidő terve elkészítését a Munkacsoport támogatja. Az elkészítéshez az egyes Osztályoktól információ kérésére került sor a Vagyongazdálkodási Osztály koordinálásával. A tábla tervét az előterjesztés melléklete tartalmazza. c) A Munkacsoport támogatja a Kerületi Statisztikai Adattár létrehozását. Célja az önkormányzati szinten a feladatellátás elemzése, tendenciák megállapítása, összehasonlító adatok képzése. Tartalma: kerületi szintű naturális adatokat (Népesség, munkaügy, gazdaság stb.) és önkormányzati szintű gazdálkodási és naturális adatokat tartalmaz. A Kerületi adatok mellett az összehasonlító adatok is rögzíthetők. Erre a célra jelenleg az Ingatlanvagyon kataszter országos adatai állnak rendelkezésre. A Kerület statisztikai adattára, adattárának a meghatározása az egyes szakmai osztályok javaslatai alapján kerül sor. A felmérést a Vagyongazdálkodási Osztály koordinálja. A táblázat tervezetét az előterjesztés melléklete tartalmazza. A javaslatok alapján a tábla összeállítását a tanácsadók végzik. d) A 2.3 a költségvetés készítésének és elfogadásának folyamata projekt szakasz keretében elfogadásra került a tervezés gazdálkodás adatlapoknak a Hivatalon belüli alkalmazása. A szakmai anyag az adatlapok körének és adtartalmának a kiegészítését javasolja. Egyrészt javasolja, hogy az önkormányzat valamennyi feladatára, így az intézmények esetén is kerüljön alakalmazásra, másrészt kerüljön kiegészítésre az elemzésekhez szükséges adatokkal, mutató és mérőszámokkal benchmarkokkal. Az adattartalom kiegészítésénak a célja: az intézmények működése, a feladatellátás gazdaságossága, hatékonysága és eredményessége elemzésének, a költségek összehasonlítása érdekében képzett mutatószámokkészítésének a biztosítása. Felhasználható a koncepció készítésénél, illetve az éves terv készítése során a szakmai igények indokolására. Az adatartalma: a tervezés gazdálkodási adatlapok alapadataiból elsősorban a kerület statisztikai adatokkal képzett képletek, pl. 1 lakosra, 1 ellátottra, 1


6


13-17. szakasz

m2-re stb jutó költségek, vagyon személyi juttatás. A számítása az exceltáblákban az alapadatok megadása után automatikus, az egyes évek adatai összehasonlíthatók. A munkacsoport az elemzéseket fontosnak tartja. A Hivatalban a Keretgazdák elemzéséhez a Mérési rendszer keretében kialakított mérőszámokat, mutatószámokat javasolja felhasználni. e) A stratégiai tervezés alapját képezi az Önkormányzat összevont bevételi és kiadási előirányzatai, a könyvviteli mérleg adatainak elemzése. Hosszabb időszak adatai rendelkezésre állása esetén megállapíthatók a bevételek, kiadások a vagyon, az önkormányzat gazdasági helyzetének tendenciái, amelyek alapján a különböző programok koncepciók kialakíthatók. A számításokhoz excel táblák készültek, amelyek lehetővé teszik a további évek adatai rögzítését az elemzések folytatását. A megadott adatok alapján a táblák elkészültek az előterjesztés mellékleteként csatolásra kerültek. Összefoglalva: A Munkacsoport az önkormányzat helyzetével, gazdálkodásával kapcsolatos elemzéseket – amelyeket a projekt szakaszban előterjesztett szakmai anyag biztosít – fontosnak és szükségesnek tartja. Ugyanakkor a Hivatalban a Keretgazdánként, intézményenként történő elemzések technikai és személyi feltételei nem állnak rendelkezésre. A munkatársak a napi munkájuk mellett nem tudják - a jelenlegi technikai lehetőségek, néhány esetben az informatikai (excel) ismeretek hiányában- az elemzésekkel kapcsolatban elvárt feladatokat teljesíteni. Az Önkormányzatnál az elemzések teljeskörű megvalósításához két fő közgazdasági elemző munkatárs beállítására lenne szükség. A rendszeres gazdaságossági és hatékonysági elemzések esetén a „befektetett költségek” többszöröse megtérülhet. A technikai feltételek fejlesztése közé tartozhat olyan integrált számviteli és gazdálkodási információs rendszer alkalmazása, amely az alapadatokat az elemzésekhez automatikusan biztosítja, az elemző táblák adatai az igények szerint lekérdezhetők. A stratégiai tervezés, az elemzések bevezetését a Munkacsoport fokozatosan – a technikai és személyi feltételektől függően - az alábbiak szerint javasolja: - az elemzések 2011. évi tervezésnél az önkormányzati szintű adatokra és Osztályonként legalább egy feladat elemzésére kerülnek alkalmazásra, - az elemzéshez szükséges adatok a 2010. évtől keretgazdánként rögzítésre kerülnek, a Hivatal által ellátott adatok teljeskörű elemzésére tendenciák számítására 3-4 év adatai rendelkezésre állását követően kerül sor, - az intézményi adatok elemzésének alkalmazása a számviteli gazdasági információs rendszer fejlesztését követően történik teljes körűen, a 2011. évi tervezés során egy intézménynél kerül teszt jelleggel alkalmazásra. A Munkacsoport a fenti kiegészítés figyelembevételével javasolja a szakmai javaslat elfogadását.


7


13-17. szakasz

1. A közfeladatok, közszolgáltatások finanszírozása az államháztartás rendszerében 1.1 A közfeladatok, közszolgáltatások meghatározása A közszolgáltatások alatt olyan feladatok ellátásának biztosítását értjük, amelyek közösségi szervezést igényelnek és társadalmi szükségletek kielégítését szolgálják. Az államháztartás az állami feladatok, funkciók ellátását szolgáló gazdálkodási rendszer központi és önkormányzati alrendszerből áll. Az államháztartás központi alrendszere magában foglalja a Magyar Államot, mint közjogi kötelezettségek és jogosítványok (beleértve az alapszerűen finanszírozott állami feladatokat) alanyát és az alábbi jogi személyeket: a Magyar Államot, a központi költségvetési szerveket, mindazokat a jogi személyeket, amelyeket törvény a központi alrendszerbe sorol, törvény eltérő rendelkezése hiányában azon költségvetési szerveket, amelyeknek alapítója a Kormány vagy a központi alrendszerbe tartozó jogi személy. Az államháztartás önkormányzati alrendszere az alábbi jogi személyeket foglalja magában: a helyi önkormányzatokat, a kisebbségi önkormányzatokat, az önkormányzati költségvetési szerveket, mindazokat a jogi személyeket, amelyeket törvény az önkormányzati alrendszerbe sorol, azon költségvetési szerveket, amelyek alapítója az önkormányzati alrendszerbe tartozik. Az állam az államháztartás forrásaiból: Gondoskodik saját működésének feltételeiről (törvényhozás, igazságszolgáltatás, honvédelem, rendészet, külügyek, stb.). Közszolgáltatásokat, ellátásokat, egyéb támogatásokat nyújt (oktatás, egészségügy, nyugellátás, szociális ellátások stb.). A gazdasági folyamatokba – stabilizálás, növekedés- és foglalkoztatás ösztönzés céljából – gazdasági tevékenységet és szolgáltatásokat végez. Kezeli és finanszírozza az államadósságot. A fenti feladatok ellátása érdekében: intézményrendszereket tart fenn, hozzájárul nem állami intézmények működéséhez, szociális ellátásokat, támogatásokat nyújt, infrastrukturális beruházásokat végez, a gazdaság működését befolyásoló támogatásokat nyújt (mezőgazdaság, közlekedés). Az államháztartás kiadásait összetett forrásrendszer biztosítja. Ezek államháztartási alrendszerenként differenciáltak, adójellegűek, nem adójellegűek, vagyonnal kapcsolatosak. Az államháztartás alrendszerei között meghatározott munkamegosztás működik a


8


13-17. szakasz

közfeladatok ellátásában és finanszírozásában. Alrendszerenként más és feladattartalom, az intézményi és juttatási rendszer, a finanszírozási források köre.

más

a

Az államháztartás rendszerét, forrásait, a közfeladatok ellátásának körét, mértékét, módját, színvonalát számos belső és külső körülmény, tényező határozza meg. A közszolgáltatások ellátásának mértéke és módja a különböző társadalmakban és korszakokban változó. A társadalmi igények kielégítését többek között meghatározza az adott állam gazdasági rendszerének működése, fejlettsége, a társadalmi gazdasági folyamatok változása, az állami szerepvállalás mértéke, az állami szabályozás módja, alkalmazott eszközei, a központi és helyi feladatvállalás közötti munkamegosztás arányai, módjai. Az általánosnak mondható környezeti tényezők mellett, az egyes államoknak a XXI. században új kihívásokkal kell szembenézniük, amelyek az eddigi szerepvállalás átgondolását és az államok közötti fokozott együttműködést igényelik. Ezen tényezők közé tartozik a gazdaság globalizálódása, termék-, fogyasztóvédelem, környezetvédelem, terrorizmus, drogkereskedelem, pénzmosás elleni védelem. Hazánknak, illetve az Unióhoz újonnan csatlakozott tagállamoknak további feladatot jelent az euro-övezethez való csatlakozás feltételei megteremtése, a „Maastrichti” követelmények teljesítése, különösen az államháztartásunk jelenlegi helyzetében és az ország adósságállományának tükrében. 1.2. A pénzügyi rendszer szerepe, feladatai a közszolgáltatások ellátásában Ha a közszolgáltatások ellátását a társadalmi igények oldaláról közelítjük, elsődleges szempontként kerül meghatározásra az ellátás minősége, mennyisége, színvonala és másodlagos annak pénzügyi feltétele. (Egy kis településen élő családnál természetes igény, hogy a gyermekek számára a közoktatás helyben, de a legjobb színvonalon kerüljön biztosításra. Ugyanakkor alapvető kérdés, hogy az ezzel járó többletköltségeket a család, a helyi közösség, vagy a teljes lakosság finanszírozza.) A feladatellátás mértékében, mennyiségében és színvonalában a feladatellátás forrásai meghatározóak, lényegében – sok esetben elsődleges – abszolút korlátot jelentenek. A feladatellátás és források összhangjának megteremtése egy állandóan vitatott téma lehet, egyegy időszakban éves, vagy hosszabb távú terminusban az egyes területek – a pénzügyesek és szakágazatok – képviselői közötti iterációs folyamatban alakul ki. A fentiek szerint a pénzügyi rendszer feladatai között szerepel: a stratégiai, politikai és szakpolitikai célok végrehajtásának elősegítése, a kormányzat működéséhez és céljainak megvalósításához szükséges erőforrások biztosítása, az erőforrásoknak a különböző kormányzati színterek és területek közötti feladatarányos elosztása, a társadalmi csoportok, régiók, települések gazdasági ágazatai közötti jövedelemkülönbségek mérséklése.


9


13-17. szakasz

A pénzügyi rendszer – különösen napjainkban – kiemelten fontos feladata, hogy segítse elő a rendelkezésre álló források hatékony felhasználását. A közszolgáltatások szervezése, átalakítása során megalapozott információkkal, elemzésekkel alapozza meg a különböző szakmai alternatívákban megfogalmazott elképzeléseket. A közszolgáltatások, a közfeladatok hatékony, eredményes működtetése, szervezése egy jól működő, hatékony pénzügyi rendszer, illetve pénzügyi információs rendszer nélkül elképzelhetetlen. A pénzügyi rendszer jogi környezetét a közfeladatok szabályozásához hasonlóan törvények, kormányrendeletek, ágazati miniszteri és önkormányzati rendeletek alkotják. Központi szinten meghatározó az állami költségvetés, mely tartalmazza a közfeladatok ellátásának központi forrásait, illetve a források elosztásának módját. Az államháztartási törvény és végrehajtási rendeletei a tervezés, finanszírozás, gazdálkodás szabályait, míg a számviteli jogszabályok az elszámolás és beszámolás szabályait rögzítik. Az önkormányzatok feladatellátását és gazdálkodását alapvetően az önkormányzati törvény és az ágazati törvények előírásai határozzák meg. A pénzügyi rendszer szerepéről az 1. számú háttéranyag tartalmaz további információkat 1.3. A helyi önkormányzatok által ellátott közszolgáltatásokat meghatározó jellemző tendenciák, környezeti jellemzők 1.3.1 Az önkormányzatok feladatai A helyi és helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetése az államháztartás helyi szintje. A központi költségvetéshez- nettó módon- a támogatásokkal, az államháztartáshoz – bruttó módon- teljes bevételével és kiadásával kapcsolódik. Az önkormányzatok maguk alakítják működésüket, önállóan gazdálkodnak pénzeszközeikkel, vagyonukkal. A helyi önkormányzat jogosult a területén élő lakossága érdekében a kötelezően előírt és az általa önként vállalt állami feladatok ellátását szervezni. Ezen feladatkörök közé tartozik a közoktatás, az egészségügyi és szociális ellátás, kulturális szolgáltatások, valamint a település-üzemeltetés. Az önkormányzati feladat és hatáskör leltárt a 2. számú háttéranyag tartalmazza A kötelező feladatok körét az Ötv., illetve a szaktörvények határozzák meg. Az egyes közszolgáltatások ellátásának módjáról, mértékéről a jogszabályok keretei között az önkormányzat dönt. Ennek következtében az önkormányzatok forrásai, ezek racionális, hatékony felhasználása a közfeladatok ellátásában meghatározó jelentőségű. Az önkormányzatok a közfeladatokat elláthatják saját költségvetési szerveik, száz százalékos, vagy többségi tulajdonú gazdasági társaságuk, társulás, vagy a magánszférával való együttműködés útján.


10


13-17. szakasz

Az önkormányzati kötelező és önként vállalt feladatai leltárát a 3. számú háttéranyag tartalmazza (a szakmai javaslat készítése időpontjában az SZMSZ-ben meghatározott feladatok álltak rendelkezésre) A közszolgáltatások – elsősorban a humán terület – hosszabb távú tervezését jelentős mértékben befolyásolhatják a várható demográfiai folyamatok, a munkaerő piaci változások, illetve a társadalomszerkezeti jellemzők alakulása. A hosszú távú prognózisok az előző évtizedek tendenciáira építve az ország lakosságának a csökkenésével számolnak. A különböző számítások közös eleme, hogy 2010-re már tízmillió alá süllyed az ország lakosainak száma. A népességfogyást alapvetően a termékenység csökkenése, a kevesebb gyermek vállalása és a szülések idősebb korra való elhalasztása befolyásolja. A népességszám csökkenését csak mérsékelheti a halálozások számának csökkenése, a bizonytalan nagyságú, de várhatóan pozitív vándorlási egyenleg, mindez kihat a népesség korstruktúrájának alakulására is. Így többek között a közoktatást érinti, hogy 2016-ig 208 ezer fővel csökken az 5 – 19 éves korosztály létszáma. Ugyanakkor az átlagos életkor növekedése eredményeként is növekszik a 65 év felettiek aránya. A munkaképes korú népesség számának csökkenése és az elöregedés jelentősen befolyásolja a közszolgálati kiadások mértékét és jelenlegi szerkezetét. A bevándorlás a demográfiai arányokat minimális mértékben módosíthatja. A bevándorlás forrása jelenleg a környező országok magyarlakta területei. Az országon belüli migráció jellemzői közé tartozik – az előrejelzések szerint a re-urbanizáció a nagyvárosba visszaköltözés felerősödése, a kistelepülések, aprófalvak további elnéptelenedésének a folytatódása. A gazdasági versenyképesség alapvető feltételei a foglalkoztatás bővülése és a humán tőke minőségének javítása. A hazai munkaerő-piac talán legnagyobb tartós problémája a nemzetközi mértékben is alacsonynak mondható munkaerő-piaci részvétel és ezen belül az alacsony foglalkoztatás. A foglalkoztatás nagymértékű csökkenése együtt jár a foglalkoztatási szerkezet átalakulásával, a szakképzetlen és iskolázatlan munka keresletének jelentős csökkenésével, a képzettség felértékelődésével. Az előzetes számítások szerint a 25 – 54 évesek között a legalább középfokú végzettséggel rendelkezők aránya 2016-ra tíz százalékkal 57 %-ra, a felsőfokúak aránya pedig öt százalékkal 22 %-ra nő. Az Európai Unióhoz csatlakozott államok, így hazánk egyik legnagyobb problémája a társadalmi rétegek közötti egyenlőtlenségek csökkentése, az esélyegyenlőség, a szegénységből való kiút esélyének megteremtése. A fenti, közel sem teljes körű környezeti tényezők, tendenciák jól mutatják a közszolgáltatásokkal – egészségügy, közoktatás, szociálpolitika, foglalkoztatás, településfejlesztés – szembeni igényeket, kihívásokat. Az igényeknek való megfelelést tovább nehezíti a gazdasági versenyképesség oldaláról felmerülő fontos elvárás a közszektor súlyának a csökkentése, a gazdaságot terhelő adók, járulékok mérséklése. Ennek tükrében felértékelődik a közszektor belső működési szabályainak és szerkezetének átalakítása, a működés hatékonyságának, hatásosságának javítása. A település (kerület) statisztikai adatokat, jellemzőket a 4. számú háttéranyag tartalmazza.


11


13-17. szakasz

1.3.2 Szolgáltató önkormányzat kialakításának és működtetésének feltételei Az önkormányzati gazdálkodás feltételrendszerének változékonysága és ellentmondásai jelenleg sok tekintetben kényszerpályákra szorítják az önkormányzatokat, távlatilag - egy valódi decentralizáció eshetőségére is tekintettel megkerülhetetlen feladatot jelent a gazdálkodás modernizációja. Csak egy átgondolt, áttekinthető és (a feladatok minősítését és rangsorolását is feltételező) stratégiai szemléletű gazdálkodás mellett válhat képessé az önkormányzat arra, hogy pénzügyi helyzetét hosszabb távra rendezze úgy, hogy az egyes feladatokra rendelkezésre álló források, azok felhasználási mechanizmusai, valamint a lakosság elégedettsége közt világos és kielégítő kapcsolatot teremtsen. A gazdálkodással kapcsolatos elvárások teljesüléséhez azonban - az elvek és a gyakorlat konfliktusát elkerülendő - valójában a településirányítás egészének is kellő minőségűnek kell lennie. E minőség definiálásában, érvényre juttatásában és nyomon követésében követhető mintát nyújthat a hatékonyság, az elszámoltathatóság, az átláthatóság és a participáció általános középpontba állítása, amely a gazdálkodás számára is kedvező kereteket körvonalaz. A városirányítás modernizációja: a stratégiai tervezés, a hatékonyság, az elszámoltathatóság, az átláthatóság és a participáció elveinek középpontba helyezése, világos indikátorok felállítása és a működés azok alapján történő értékelése. A költségvetési tervezés megújítása: az újabb tapasztalatok alapján folyamatosan felülvizsgálandó a költségvetési tervezés rendszere, s abba beépítendők az adott település tartós finanszírozhatóságát garantáló, illetve - a lehetőségekhez mérten - a stratégiai szemléletet biztosító elemek (pl. pozitív előjelű működési eredmény tervezése, gördülő tervezés). A vagyongazdálkodás hatékonyságának növelése: az önkormányzati vagyon naprakész rendszerének kialakítása, a vagyonbővítés lehetőségeinek folyamatos értékelése, a vagyon feletti kontroll rendszerének folyamatos javítása. 1.4. Az önkormányzat tervezési feladatai 1.4.1 A pénzügyi rendszer feladatai, funkciói az önkormányzatok által nyújtott közszolgáltatások ellátásában Az önkormányzati gazdaság államháztartáson belül elfoglalt helyét, az állami költségvetéshez való kapcsolódását, a főbb bevételi forrásokat, az alapvető gazdálkodási jogköröket, azok korlátait az önkormányzati törvény határozza meg, többek között: az önkormányzat közszolgáltatásokat nyújt, saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik, vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják, a helyi lakosság szükségleteiből és a jogszabályokból adódó feladatait saját költségvetési szerv útján, más gazdálkodó szervezet támogatásával, szolgáltatások vásárlásával, illetve egyéb módon látja el,


12


13-17. szakasz

feladataihoz igazodóan választja meg a gazdálkodás formáit és a pénzügyi előírások keretei között önállóan alakítja ki az érdekeltségi szabályokat, a feladatai ellátásának feltételeit saját bevételekből, átengedett központi adókból átvett bevételekből, központi költségvetési normatív hozzájárulásokból, valamint támogatásokból teremti meg, adósságot keletkeztető éves kötelezettségvállalásának felső határa a saját bevétel. Az önkormányzatok előzőekben felsorolt – nem teljes körű – gazdálkodási jogkörei igen széles meghatározó befolyásolási lehetőséget biztosítanak a közfeladatok ellátása mértékére, mennyiségére és minőségére mind a kötelező, mind az önként vállalt feladatok terén. A pénzügyi rendszer feladatai, funkciói az önkormányzati közfeladatok ellátásában hasonlóak az állami funkciókhoz, így elő kell segítenie a helyi társadalmi igények, politikai célok ágazati törvényekben megfogalmazott előírások teljesítését, biztosítani kell a feladatellátás forrásait, finanszírozását, a célok megvalósításának ellenőrzését, értékelését, a feladatok ellátása módjától függően a vonatkozó ágazati törvények felhatalmazása alapján egyes közszolgáltatások térítési díjai megállapítása, illetve a megállapítás módjának szabályozását. Az önkormányzat a közfeladatok ellátásának forrásairól, finanszírozásáról költségvetési rendeletében, illetve a rendeleteket megalapozó rendeletekben gondoskodik. A közfeladatok finanszírozása az önkormányzati hivatal, illetve az önkormányzati költségvetési szervek költségvetéséből történik. Az önkormányzat költségvetése tartalmazza (a többcélú kistérségi társulás esetén tartalmazhatja) a társulás feladatai ellátásához megállapított forrásokat, illetve az önkormányzati gazdasági társaságokkal, illetve egyéb szervekkel való költségvetési kapcsolatokat. 1.4.2 Az önkormányzati meghatározása

pénzügyi

költségvetés-politikai

szabályrendjének

Az Ötv. 90.§. a szerint, a helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselőtestület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős. A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért az állami költségvetés nem tartozik felelősséggel. Az önkormányzat gazdálkodása biztonsága érdekében szükség lenne az önkormányzati pénzügyi költségvetés-politikai szabályrendjének meghatározására. A meghatározás egyik alapvető feltétele, hogy az önkormányzati finanszírozás a feladatellátás tendenciáira, a meghatározó környezeti tényezőkre vetítve kiszámítható legyen. A stratégiai alapú tervezéshez többek között szükség lenne. a nemzetgazdaság adatait jellemző mutatószámok alapján a központi finanszírozás arányának, nagyságának a meghatározására,


13


13-17. szakasz

a közszolgáltatások ellátását jellemző mutatószámok térség település szintű egységes meghatározására, az egyes közszolgáltatások ellátásának szakmai előírásai meghatározása, a finanszírozás ellátottak, ellátottság arányos gyakorlatára, a központi és a helyi forrásból finanszírozható feladatok meghatározása, stb. Az Ötv. előírásaira figyelemmel az önkormányzati pénzügyi költségvetés-politikai szabályrendjének meghatározására a központi finanszírozási alapelvek rögzítése nélkül is fontos feladat. Az önkormányzat az Ötv. 91.§.-a szerint meghatározza gazdasági programját és költségvetését. A szabályrend egyrészt a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a gazdasági programban, a tárgyévre vonatkozóan a költségvetési rendeletben pontosítható. 1.4.3 Az önkormányzat költségvetésének tervezése 1.4.3.1. A költségvetés készítésének tartalmi kérdései Az államháztartás alrendszereiben a gazdálkodást éves költségvetés alapján kell folytatni. Az éves költségvetést megalapozó átfogó stratégiai tervek készítésére sem önkormányzatok sem az államháztartás más szereplői számára nincs jogszabályi előírás.

az

Természetesen az egyes ágazatok, feladatok szintjén készülnek távlati tervek, koncepciók viszont ezek megvalósításához szükséges erőforrások összehangolt tervezésére már nem kerül sor. A stratégiai tervek pénzügyi megalapozottságát fenntarthatóságát is figyelembevevő átfogó tervek készítésének rendszere kialakítása, szabályozása az előttünk álló időszak feladata, illetve a projekt fő célkitűzése. Az éves költségvetés készítése – az Áht-ban és Ámr-ben szabályozott módon – időben elhatárolt munkaszakaszokban hosszan tartóan, számos szereplővel, pontosan megadott munkamegosztásban, tartalommal, módszertannal, eljárási rendben és felelősséggel végzett feladatsor. Ezek lényege, hogy előkészítési-, javaslattételi-, egyeztetési- és jóváhagyási munkaszakaszokban, iterációs folyamatban alakulnak ki a költségvetés dokumentumai. Meghatározásra kerülnek a bevételi és kiadási előirányzatok, a kapcsolódó követelmények és feltételek, adatok. Az éves költségvetés tervezésére vonatkozó javaslatok a 2.2 és 2.3 projekt szakaszban kerülnek meghatározásra. A költségvetés összeállításának tartalmi szempontból egyik döntő elvi és gyakorlati kérdése, hogy a költségvetés nemcsak meghatározza a közszolgáltatásokat, hanem meghatározottak a feladatellátás módjától, szervezetétől a különböző igényektől, illetve előírásoktól. 1.5. A stratégiai tervezés módszertana 1.5.1. A stratégiai tervezés meghatározása


14


13-17. szakasz

A stratégiai tervezés fogalmi, tartalmi meghatározása több oldalról megközelíthető. Stratégiai tervezés az a gazdasági folyamat, amelynek során az adott szervezet kialakítja a stratégiai koncepcióját. A folyamat eredménye a stratégiai terv. Hosszú távra vonatkozik, lehetővé teszi, hogy a szervezet felkészüljön az előre nem látható, váratlan eseményekre. A stratégiai tervezés a hosszú távú célok meghatározása, és az ezek elérése érdekében tervezett akcióprogram összeállítása. El kell készíteni az intézmény programstruktúráját, amely bemutatja, hogy az intézmény milyen programokat kíván folytatni a meghatározott célok elérése érdekében, bemutatva a célok és a programok közötti kapcsolatot. A stratégiai terv helyzetet tár fel, célokat tűz ki és eszközöket határoz meg – a program ezeket az eszközöket részletezi, teszi kézzelfoghatóvá. Az eddigiektől eltérően azonban ennek a tervnek nem csak - sőt nem elsősorban - az intézmény a végállomása, hanem a politikai döntéshozók, akik ennek alapján, az intézménnyel konszenzusban határozzák meg az adott intézmény költségvetési szerkezetét. A szabályozás előírja azt is, hogy ezt a tervet az intézmény időről időre (háromévenként) köteles felülvizsgálni, de a módosítására, amennyiben azt az intézmény fontosnak tartja, gyakrabban is lehetőség van. A lényeg minden esetben az, hogy erről megegyezzenek. 1.5.2. A stratégiai tervezés főbb lépései Függetlenül attól, hogy vállalat, vagy önkormányzat készít stratégiai tervet – az alábbi három szakaszra bontható tervezés folyamata: Nézd meg, hogyan állsz! (helyzetfelmérés); Ez alapján vizsgáld meg, mire vagy képes! (helyzetelemzés) Határozd meg, hogy mit kell tenned a céljaid eléréséhez! (stratégia-alkotás) E három szakasz eredményeképpen áll elő a stratégiai tervezés elsődleges outputja: a program, pontosabban a program-generálásra való képesség. A logika magától érthetődőnek látszik – a probléma többnyire azzal szokott lenni, hogy a harmadik lépés, azaz hogy mit kell tenni (hova és milyen utat kell építeni, mit kell oktatni stb.) már azelőtt megvan, hogy a helyzetet átgondolnánk és a célokat kitűznénk. Pedig a tervezés éppen arra jó, hogy szembesüljünk azzal: biztos az-e a legszükségesebb teendő, amit magunktól evidensnek tartanánk. 1.5.3. A gördülő stratégiai tervezés módszere A stratégiai tervezés célja és következetes alkalmazásának egyúttal legnagyobb eredménye lehet a tervezést előkészítők a döntéshozók felkészülése, felkészítése a változásra. A változás pontos mértéke nem határozható meg, de változás iránya igen. A tervezők feladata, hogy megfelelő alternatívák kidolgozásával a tényleges helyzet ismeretében a legjobb döntések meghozatalát segítsék elő. A stratégiai tervezés nem vállalhatja fel a több évre való pontos tervezést. Ehhez kiszámítható gazdasági környezethez és kiszámítható (kiszámíthatóbb) önkormányzati feladat ellátási előírásoknak és ehhez igazodó finanszírozási rendszernek kellene lennie.


15


13-17. szakasz

A gördülő stratégiai tervezés, az elmúlt – legalább 5 év tendenciájának alapján - az éves tervezési eljárás során alkalmazott módszerrel a tervév eredeti előirányzatainak a tervévet követő 5 évre való kivetítésével a várható bevételek, kiadások és a közszolgáltatást igénybevevők adatainak a megállapítása. 1.6. A várható bevételek meghatározása 1.6.1. A forrásszabályozás rendszere A helyi önkormányzatok (forrás) szabályozásán a különböző törvényekben és rendeletekben megfogalmazott szabályok összességét értjük, amelyek közvetlenül, vagy közvetve meghatározzák az önkormányzatok és intézményeik által az ellátandó feladatokhoz felhasználható bevételek nagyságát, összetételét, önkormányzatonkénti eloszlását (allokációját), mindezek tervezésének, realizálásának módját és feltételeit. A centralizált, kiadásorientált szabályozásnál a normatív és decentralizáltabb forrás-(orientált) szabályozásra való áttérés 1990-től indult. Az 1990. évi költségvetési törvény szerint az önkormányzati bevételeket saját bevételek (43 %, ide tartozott az Szja. 100 %-ban), állami támogatások (39 %, 11 normatíva, illetve további két jogcím), társadalombiztosítási finanszírozás (16 %) hitel (2 %) képezte. A forrásorientált szabályozás lényege, hogy a kiadások nagyságát az egyes helyi és központi elemekből felépülő bevételek határozzák meg. A kiadások nagyságát a kötelező és önként vállalt feladatok, illetve a jogszabályi előírások alapján az önkormányzatok határozzák meg. A bevételek és kiadások egyensúlya nagyon komoly iteratív munkával, a kiadások visszafogásával, a feladatok csökkentésével (kiszervezésével), a helyi bevételek (helyi adók, térítési díjak) növelésével, illetve hitel felvételével jár. A forrásszabályozás rendszere napjainkig fokozatos átalakuláson, változáson ment keresztül, jelentősen érintve mind az Szja, mind a normatív állami hozzájárulások rendszerét. Az Szja. esetén az átengedés mértéke – ezen belül a képződés helyén maradó összeg aránya fokozatosan csökkent. Egyre nagyobb szerepet kapott – az egyes ágazati törvények szabályozása alapján bevezetett – normatívan elosztott Szja. A jövedelemkülönbségek mérséklését szolgálta az Szja. kiegészítés. Az iparűzési adó növekedése és a települések közötti jelentős szóródása vezetett 1999-től az adóerőképesség vizsgálata és a szabályozási rendszerbe történő bevonása. Az adóerőképesség alatt az önkormányzatonként elérhető (elért), átlagos kulccsal számított bevétel értendő. Ha a képződés helyén maradó Szja. és az iparűzési adóerőképesség együttes összege nem éri el (egy lakosra jutó összege) a település-típus átlagos szintjét, a bevétel e szintig kiegészül Az állami támogatások körében – elsősorban az ágazati, közoktatási, szociális, kulturális stb. jogszabályok előírásai következtében – rendkívüli módon megnövekedett a normatívák száma (az 1990. évi 14 jogcím után 2003-ban 70, 2007-ben több mint 200 jogcímen lehet támogatást igényelni).


16


13-17. szakasz

Különösen a normatív kötött felhasználású támogatások bevezetésével a forrásszabályozást az ún. feladat-finanszírozás irányába vitte el. A forrásszabályozás rendszere – napjainkig – megfelelően szolgálta (a hatékonyságáról, racionális működtetéséről a vélemények megoszlanak) a rendkívül széleskörű – viszont szakmai ágazati szempontból kevésbé szabályozott – önkormányzati feladat és hatásköri rendszert. A kiegyenlítő mechanizmusok – pld.: ÖNHIKI – működésével jelentősen tompította a települések közötti különbségeket biztosította az önkormányzatok működőképességét. Ugyanakkor a feladat és források összhangjának hiányában jelentős mértékben hozzájárult az önkormányzati vagyon feléléséhez, állagának romlásához, a címzett és céltámogatás rendszerében kihasználatlan kapacitások létrehozásához. Egyre sürgetőbb feladat lenne politikai konszenzus alapján a jelenlegi rendszer – alapvető törvények módosításával – megváltoztatása. A fejlesztés irányai között szerepelhet pl. a közoktatás – „optimális méretű” intézmények kialakításával – 100 %-ban történő finanszírozása, a szociális ellátások központi és helyi rendszerének egységesítése, a településüzemeltetés helyi bevételekből történő finanszírozása. 1.6.2. A várható bevételek megállapításának módszere A stratégiai tervezés alapja a várható bevételek meghatározása. A várható bevételek megállapítására egyidejűleg több módszer alkalmazható. Ezek közé tartozik többek között: a bevételek adataiból idősorokat képezve, grafikusan ábrázolva az előző évek technikai kivetítésével, az átlagos növekedési ütem számításával, a KSH, által megadott makrogazdasági mutatók – infláció, gazdasági növekedés növekedésének, változásának az üteme - alkalmazásával, az egyes bevételeknél alkalmazott speciális számítási módszerrel. Az egyes módszerek számított eredmények átlagát is alkalmazni lehet. Természetesen tudomásul kell venni, hogy különösen a jelenlegi változó gazdasági környezetben rendkívül nehéz pontos becslést adni. Vannak viszont olyan tendenciák, irányok, - pl. lakosságszám változás – amelyek nagy valószínűséggel bekövetkeznek. A stratégiai tervezés során így a bevételek tervezésénél is a lehetőségekhez mérten ki kell szűrni a tendenciák, fejlődési irányok meghatározását rontó egyedi eseteket, pl. egyszeri bevételeket. A bevételek tervezése során figyelembe kell venni a bevételek nagyságát meghatározó mutatókat, illetve a tervezés kockázatait. 1.7. A várható kiadások meghatározása Az Önkormányzat feladatait, az általa nyújtott közszolgáltatásokat jogszabályok, illetve a Képviselő testület döntései határozzák meg. A lehetőségek szerint ezen előírások alapján


17


13-17. szakasz

kerül meghatározásra a feladatellátás módja, szervezeti keretei és a feladatra fordítható kiadások összege és a feladatellátást szolgáló vagyon nagysága. Az egyes feladatokat vizsgálva, a feladatellátás tartalmi ismérvei, a ráfordítások hatékonysága, gazdaságossága, eredményessége mérőszámai, mutatószámai a feladat jellegétől, a közszolgáltatást igénybe vevők körétől, azok változásának a tendenciáitól függően határozhatóak meg. A feladatok specifikus mutatói mellett természetesen meghatározható néhány általánosan alkalmazható ismérv, mutatószám is, így többek között: a település lakosságszáma, az egyes közszolgáltatásokat igénybevevők száma, ellátottak száma, férőhely, kapacitás, stb. A feladat ráfordításai esetén is általában vizsgálható; a ráfordítás nagysága, volumene, a ráfordítások évek alatt kialakult trendje, tendenciái, a ráfordítások egyszeri, vagy folyamatos jellege, hatékonyság gazdaságosság mutatói, a feladat létszám igényessége, a ráfordításokból a kötelezettségekkel, illetve elkötelezettségekkel terhelt részarány, a ráfordítások, kiadások közgazdasági osztályozás szerinti csoportosítása, stb. Az Önkormányzat gazdálkodása, pénzügyi, vagyoni helyzetének megítélése során a rendkívül szerteágazó feladatrendszert, a feladatokat leíró sokrétű ismérvek felhasználásával, lehetőség szerint azok értékeinek jellemzőinek összegezhető alkalmazásával lehet értékelni. A gazdálkodás helyzetének a megítélése történhet egy adott időpontra, illetve egy meghatározott rövidebb, vagy hosszabb időszakra vonatkozóan. Az adott időpontban egy év gazdálkodásának az elemzése, az éves terv, az év során tervezett programok teljesítésének a sikeressége, eredményessége megítélésére adhat elsősorban választ. A hosszabb időszak egy vagy több önkormányzati ciklust átölelő elemzések már a feladatellátás tendenciái, trendjei megítélésére is alkalmasak. A hosszabb időszak alapján számított tendenciák alkalmasak a feladatellátás mutatószámai, ráfordításai előre vetítésére, gazdálkodási szempontból a szakmai tervek stratégiák megalapozására, valamint mutatószám, a közszolgáltatás iránt várható igény növekedése, vagy csökkenésére való felkészülésre. A stratégiai tervezés lényegében a közszolgáltatásokkal szembeni igények változására való felkészülés, ennek megfelelő szakmai cselekvési tervek készítésével. A gazdálkodási pénzügyi elemzések lényegében a gazdálkodási pénzügyi stratégia ezen célok teljesítését szolgálja. Természetesen ez egy szoros együttműködést igényel a tervező szervektől. Az Önkormányzat gazdálkodási lehetőségeit, mozgásterét alapvetően a várható források határozzák meg. Az ágazati szakmai tervezők a tendenciák trendek alapján meghatározzák a szakmai igények prioritásait. A forrásoknak a feladatok közötti elosztásáról a feladatstruktúra szükség szerinti módosításáról végső sorban természetesen a képviselő testület dönt.


18


A megalapozott döntéshozatalhoz szükséges a megfelelő alternatívákat összehangolt szakmai és pénzügyi stratégiai tervezés.

13-17. szakasz

bemutató,

A fentieknek megfelelően a stratégiai tervezés célja: Adatok információk biztosítása az önkormányzati feladat ellátási stratégia tervezéséhez, a gazdasági program elkészítéséhez. Az önkormányzati feladat ellátási struktúra vizsgálata, tendenciák, irányok jelzése, adatok információk elemzések biztosítása a feladat ellátási struktúra önkormányzati döntések szerinti átalakításához. Adatok, információk, elemzések készítése az ágazati stratégiák koncepciók megalapozásához. Az elemzésekre a tendenciák számítására az adatok különböző szintű aggregátumai alapján kerülhet sor. A szerteágazó feladatrendszer és ezek sokrétű ismérvei miatt a hosszabbtávú elemzések a trendek számítása elsősorban az összevont település, önkormányzat szintű adatokkal történhet. A fő tendenciák meghatározása alapján a belső összetétel, a belső volumenindexek alapján határozhatók meg a tervezési alapegységek, elemi feladatok ráfordításai. Természetesen a hosszabb távra rendelkezésre álló, elegendő, illetve megalapozott információk esetén szükség van az elemi feladatok adatai elemzésére, az önkormányzati megítélést szolgáló mérő és mutatószámok elemi szintről való felépítésére. Az önkormányzati feladat és információs rendszer szabályozásának a változása, technikai, technológiai színvonala várhatóan csak a jövőre vonatkozóan biztosítja ezen feltételeket. Az Önkormányzat adatai elemzése mellett nagyon fontos a megfelelő összehasonlító adatok, átlagok rendelkezésre állása is. Sajnos ezen a területen is – az előző indokok alapján - igen kevés a megbízható és jól használható adatok köre. A várható kiadások meghatározása szintén több módon lehetséges: belső arányok megoszlás, kiadási növekedési ütem, a közszolgáltatást igénybevevők száma tendenciái. makrogazdasági mutatószámok Tervező szakmai igények meghatározása, Eltérés esetén priorált igénylista előterjesztés, Javaslat a források újra osztására. Az éves terv után a következő 5 év megállapítása, akár testület elé vitele. Cselekvési tervek koncepciók szakmai stratégiák készítése Tervezési gazdálkodási alapelvek meghatározása: o Az előirányzat megtartása, többletigény előterjesztése, csak gazdaságossági és hatékonysági számításokkal végezhető. o Bevételi – vagyonértékesítési – plafonok, kiadási plafonok beépítése. A stratégiai tervezéshez általánosan használt adatok, mérő és mutatószámok:


19


13-17. szakasz

Népesség korcsoport, Kapacitás kihasználtság, Ellátottsági mutatók, Hatékonysági gazdaságossági számítások Stratégiai táblázatok, grafikus ábrázolás 1.8. A stratégiai tervezés és éves költségvetés összekapcsolása A stratégiai tervezés és éves költségvetés összekapcsolása az ágazati szakmai feladatoktól indul. Az önkormányzatnál szükséges egy átfogó feladat felülvizsgálat, helyzetelemzés a tény helyzet rögzítése. Ennek keretében szükséges az egyes feladatok, a feladatokat jellemző mutatószámok, erőforrások rögzítése, a következők szerint. Az önkormányzati feladatkataszter létrehozása. Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai meghatározása, az egyes feladatok azonosítása. A feladatokon belül meg kell határozni a tervezési gazdálkodási alapegységeket. A tervezési gazdálkodási alapegység az a legkisebb feladategység, amelynek a költségvetésen belül elkülönült költségvetése, felelőse, mérhető (mérendő) mutatószáma van. A meghatározás során fontos az azonosító rendszer kialakítása, amelynek a különböző adatbázisokban azonos módon kell szerepelnie. A feladatellátásért felelős személyek keretgazdák meghatározása. A feladatra vonatkozó központi és helyi szabályozás előírásai rögzítése, különös tekintettel a feladat ellátás számszerűsíthető követelményeire. A feladatot jellemző mutatószámok, azonosítók szakfeladat, főkönyvi szám, kapacitás-, feladat- és teljesítménymutatók, a feladat eredményességének a mérése. A feladat ellátás módja: a szervezeti megoldás, saját, vagy vásárolt szolgáltatás, társulás stb. A feladat ellátásához rendelt erőforrások: o A feladat jellegétől függően a létszám, személyi juttatások, dologi kiadások kiemelve az üzemeltetési kiadásokat. o A feladat ellátásához rendelt bevételek, saját bevétel, a feladat mutatószámai alapján meghatározható állami támogatás, önkormányzati globális támogatás. o A feladathoz rendelt ingó és ingatlan vagyon műszaki, érték, állapot és kapacitás adatai. (A szakmai előírások alapján a minimum értékek rögzítése). 1.8.1. A stratégiai terv előkészítése, a feladatellátás elemzése A költségvetési gazdálkodás elemzésének talán legfontosabb célja abban jelölhető meg, hogy elősegítse a rendelkezésre álló források lehető legjobb felhasználását. A működés, gazdálkodás gazdaságosságának, hatékonyságának, eredményességének rendszeres értékelését és növelését a költségvetési szférában is fontossá teszi, hogy a források csak korlátozottan állnak rendelkezésre,


20


13-17. szakasz

a feladatellátás módja, szervezése során vizsgálni kell az egyes alternatívák előnyeit, hátrányait, ráfordításait, a feladatellátás egyes elemei ráfordításait (személyi, dologi, üzemeltetési kiadások), ezek változásait, változtatási lehetőségeit, a kapacitás kihasználtságát, a hasznosítás, hasznosíthatóság eseteit. A gazdaságossági vizsgálatok és az elemzések is a tevékenységekhez, programokhoz, a szervezetek feladatainak megoldásához szükséges erőforrások beszerzésére összpontosítanak, és arra keresik a választ, hogy a termékek, szolgáltatások előállításához az erőforrások legjobb kombinációját biztosították-e, a személyi és tárgyi feltételeket a szükséges mennyiségben és minőségben, a lehető legolcsóbban szerezték be. A gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség a költségvetési gazdálkodásban sajátosan jelenik meg. Ezen fogalmakat az Áht. a következők szerint határozza meg: -

Gazdaságosság: egy adott tevékenység ellátásához felhasznált erőforrások költségének optimalizálása a megfelelő minőség biztosítása mellett.

-

Hatékonyság: egy adott tevékenység során előállított termékek, szolgáltatások és egyéb eredmények, valamint az előállításukhoz felhasznált források közötti kapcsolat. Költséghatékonyság elemzésekor az eredményeket a költségek függvényében, munkahatékonyság vizsgálatakor a befektetett munkával, illetve az alkalmazotti létszámmal összefüggésben kell vizsgálni.

-

Eredményesség: egy adott tevékenység céljai megvalósításának mértéke a tevékenység szándékolt és tényleges hatása közötti kapcsolat.

A gazdaságosság elemzésénél elsősorban az inputokra kerül a hangsúly, így vizsgálható az erőforrásokkal való ellátottság, pedagógus-, orvos ellátottság, intézmények felszereltsége, infrastrukturális ellátottság stb. Az ellátottság vizsgálatot akkor célszerű végezni, ha van jogszabályban, szakmai előírásban vagy országos (uniós) átlagokban rögzített viszonyítási lehetőség. További vizsgálati szempont, a kapacitások kihasználtsága, a kapacitások megszervezése, ráfordításai, nagysága. A hatékonyság elemzése arra irányul, hogy a tevékenységek ellátásához, a programok megvalósításához és a szervezetek a feladataik teljesítéséhez rendelkezésre álló inputokat milyen hatásfokkal használják fel, a megszervezett erőforrásokat milyen mértékben hasznosítják. Ezek mérésére használhatók az 1 egységre jutó, számított termék, szolgáltatás, költség erőforrás stb. A hatékonyság vizsgálatával kapcsolatos valamely tevékenység, feladat eredményeként előállított termék, szolgáltatás (output) átlagos költségének alakulása vizsgálata. Az átlag költségek a gazdaságosságot, hatékonyságot egyaránt tükrözhetik. Az államháztartás szervezetei teljesítményének legfontosabb jellemzője az eredményesség. Az eredményesség azt az értéket jelenti, amit a társadalom elvár a közszféra befektetéseitől, a gazdálkodás végcélját, a gazdálkodás során tett erőfeszítések hasznosságát mutatja. Az eredményességet a különböző tevékenységek eredményei együttesen mutatják, így a tevékenység által létrehozott javak, szolgáltatások, illetve a kifejtett hatások (közvetlen, végső), amelyek hozzájárulnak a társadalmi politikai célok eléréséhez.


21


13-17. szakasz

Természetesen egy adott intézmény teljesítményének a mérése nem könnyű feladat, különösen a kimenő teljesítmény mennyisége és minősége. Vizsgálható az ellátási színvonal az ellátottság, az egy feladatmutatóra jutó kiadás, saját bevétel, létszám, személyi juttatás, eszközérték stb. Ezen mutatókat lehet hasonlítani a tervezett szinthez, korábbi időszakhoz, bázishoz, különböző átlagokhoz. A megfelelő értékeléshez – lehetőség szerint – több módszert együttesen alkalmazó elemzéssel lehet eljutni. Az elemzés eredménye akkor hasznosítható legjobban, ha az adatok – mutatószámokat több évre vonatkozóan lehet rögzíteni, így a feladatváltozás tendenciái is bemutathatók. Az elemzést követően meg kell vizsgálni az átlagost, az indokoltat meghaladó erőforrások leépítése lehetőségeit, a feladatellátás módjának változtatását, szükség esetén intézkedési terv készítését. Ha a feladatellátás és az erőforrás felhasználás összhangban van, az elemzés alapján az erőforrás szükséglet jóváhagyása történhet. A jóváhagyott erőforrás szükséglet és feladatjellemzők alapján lehetséges a Tervezés – finanszírozási normatívák (erőforrás normatívák) képzése az intézmény/feladat típusra differenciálva. Szakmai követelmények célok módosítása bővítése esetén szükséges a finanszírozási feltételek számítása a normatívák alapján. A feladatot meghatározó mutatószámok tendenciái meghatározása alapján a stratégiai terv kimenete: Tervezés finanszírozási normatívák előrevetítésével, a várható erőforrás szükséglet számítása, amelynek eredményeként szükség szerint módosítani kell az ágazati stratégiákat. Az éves költségvetési tervhez adatszolgáltatás, a feladathoz rendelt lehetséges saját bevételek tervezése, a mutatószám változással korrigált erőforrás szükséglet meghatározásához, ennek alapján az esetleges hiány, többlet, kapacitáskihasználtság indokolásához. 1.9. A stratégiai tervezés információs rendszere Az információs rendszer feladata, célja: Az önkormányzatok feladatellátása információs rendszere alapvetően két csoportba sorolható: ágazati szakmai információs rendszerek az egyes feladatok specialitásainak megfelelően, gazdasági pénzügyi információs rendszer, amely az egyes feladatok pénzügyi ellátási helyzetét, költségeit, hatékonyságát mutathatja be. A stratégiai információs rendszer feladata, hogy összekösse, közvetlen kapcsolatot teremtsen az egyes információs rendszerek között, ezáltal iránymutatást, információkat, adatokat ad a feladatellátás lehetőségeinek elemzéséhez, a feladatstruktúra átalakítás szükségességének, igényének a megalapozásához. A kölcsönös iteráció alapján az ágazatok megalapozottabban jelezhetik az alulfinanszírozás hatásait, vagy adott esetben a túlfinanszírozás önkormányzati szintű következményeit.


22


13-17. szakasz

A stratégiai információs rendszer feladata az alábbiak szerint foglalható össze: Az önkormányzat, a település (kerület) működését, feladatait meghatározó környezeti tényezők, adatok, tendenciák bemutatása, az elemzések elősegítése, az átfogó stratégiai tervek készítésének a támogatása. Az önkormányzat feladat szerkezetének, struktúrájának az elemzéséhez információk, elemzések készítése. Az elemzés feladategységenként (tervezési alapegység), illetve feladatra (ágazat) összesített adatokkal történhet. Az éves tervezéshez a koncepcióhoz adatok információk biztosítása, kapcsolat az éves tervvel, a visszacsatolás után az elemző táblák elkészítése, a szerkezeti változások bemutatása. A stratégiai információs rendszer adattartalma: A stratégiai tervezés információs rendszere az adat aggregátumok alapján működtethető:

két szinten

település szintű globális adatokra alapozva, önkormányzati feladatok jellemző adataira alapozva. A stratégiai adatbázis ennek megfelelően: település statisztikai adattárra, amely az önkormányzat település szintű naturális adatokat (Népesség, munkaügy, gazdaság stb.) és önkormányzati szintű gazdálkodási és naturális adatokat tartalmaz. tervezési alapegységek adattárára, amely az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai adatait feladategységenként a tervezés gazdálkodási adatlap részletezésében tartalmazza, az elemzésekhez alkalmazott képletek, számítások adattárára bontható. Az adattárakon belül az adatok három csoportja különböztethető meg: azonosító adatok, kódok, erőforrás adatok (Létszám, pénzügyi adatok, vagyon) adott feladatra jellemző mérő- és mutató számok. Az adott feladatra – adatkörre - jellemző, elemző számítások, képletek, feladatonként határozhatók meg, az adott feladathoz rendelve. Az önkormányzat vezetői, testületei számára az adattár adataiból feladategységenként illetve feladat csoportra összesítve készíthetők táblák (természetesen az adattárak teljes körű feltöltése esetén). A Kerületi Statisztikai Adattárat az 1/a számú melléklet tartalmazza 1.10. Stratégiai tervek Az önkormányzatok stratégiai terveit két csoportba sorolhatjuk. Egyrészt a teljes feladatrendszert átfogó tervek, illetve az ágazati törvények alapján készített koncepciók, illetve stratégiák.


23


13-17. szakasz

Az átfogó tervek közül ki kell emelni az önkormányzat gazdasági programját. Az önkormányzatnak az Ötv. 91. §-ban foglaltak szerint és tartalommal a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra gazdasági programot kell készítenie. A gazdasági program tartalmazza különösen a fejlesztési elképzeléseket, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat. Az átfogó stratégiai tervek közé sorolható az integrált városfejlesztési stratégia, a településfejlesztési stratégia is. Az ágazati jogszabályok által előírt – alapvetően az önkormányzat kötelező feladataira vonatkozó koncepciókról az 5 számú háttéranyag tartalmaz összefoglalót. A gazdasági programban – az ágazati stratégiákban - megfogalmazott célkitűzések megvalósítása, a reálisan tervezhető feladatok a költségvetési koncepcióban jelennek meg és végleges tartalmat az önkormányzati költségvetésben és az elemi költségvetésben nyernek. Mindegyik dokumentum elkészítése, előkészítése során nagyon fontos: az önkormányzat reális vagyoni és pénzügyi helyzetének ismerete, a célkitűzések, tervek megvalósítását, megalapozását szolgáló elemzések, alternatívák bemutatása, a dokumentumok tervezeteinek, különösen a közfeladat-ellátás módja megváltoztatásának (vagy változatlanságának) anyagi pénzügyi hátterének széleskörű egyeztetése, bemutatása. A gazdasági program megalapozása hosszabb távú tendenciák, irányok bemutatását igényli. A költségvetési koncepció a központi információk ismeretében már konkrét adatokra alapozható. Az Önkormányzat koncepciói aktualizálásának feladat és határidő tervét az 1/b számú melléklet tartalmazza

2. Stratégiai tervezési eljárásrend és útmutató 2.1. Stratégiai tervezési eljárásrend Az önkormányzati stratégiai tervezés szakmai - pénzügyi feltételrendszerét és annak ismeretében a célok meghatározását kialakító folyamat bonyolult, szerteágazó információk gyűjtését, feldolgozását és rendszerezését teszi szükségessé. A nagy mennyiségű adatok kezelése és feldolgozása megfelelő számítástechnikai háttér és szoftver rendelkezésre állását igényli. A pénzügyi adatok kezelésében a polgármesteri hivatalban alkalmazott integrált számviteli rendszer mindezt biztosíthatja. A stratégiai tervezéshez szükséges információs állomány kezelését, a prognózisok és előrejelzések elkészítéséhez szükséges elemzések készítését a projekt keretében kifejlesztésre került excel táblák segítik. A stratégiai tervezési eljárásrend alapvetően az éves költségvetés kidolgozásához kialakított tervezési eljárásrendre épül. Az eljárásrend abból indul ki, hogy a stratégiai tervezés két szakaszra bontható. Az 1. szakasz az elemzések elvégzését és összerendezését tartalmazza. A Soroksár – Homo Regius

24


13-17. szakasz

2. szakasz az értékelési szakasz, mely a célok meghatározását biztosítja. A szakaszok alapján kialakított „eredmény” (cél) az éves költségvetés készítésére meghatározott eljárási rendben alakul át koncepcióvá, illetve költségvetési tervvé. Az eljárásrend a gazdasági program kialakítására került kidolgozásra, de alkalmazható az ágazati stratégiák meghatározásához is. Álláspontunk szerint a gazdasági program az önkormányzat olyan középtávú terve, melyben a politikai akarat és az ágazati szakmai elképzelések olyan konszenzusa alakítható ki, amely optimális városfejlesztési célokat határoz meg. A stratégiai tervezés eljárásrendjét az 1/c. számú melléklet tartalmazza. 2.2. A bevételek és kiadások stratégiai tervezése alapdokumentumai, útmutató 2.2.1 Tervezési - gazdálkodási adatlap tartalma A stratégiai tervezés alapját a bevételi és kiadási tervezési alapegységenként kiállított és vezetett Tervezési és Gazdálkodási adatlapok képezik. A tervezési alapegység fogalma az éves költségvetés készítéséhez kidolgozott tervezési kézikönyvben került meghatározásra: Tervezési alapegység: az a legkisebb feladategység, amelynek a költségvetésen belül elkülönül a költségvetése, felelőse, mérhető (mérendő) mutatószáma van. A meghatározás során fontos az azonosító rendszer kialakítása, amelynek a különböző adatbázisokban azonos módon kell szerepelnie. A Tervezési - gazdálkodási adatlapoknak az éves tervezés végrehajtásához szükséges adattartalmát, funkcióit, az adatlapok fajtáit szintén a Tervezési kézikönyv rögzíti. Az adatlap kitöltésének alapelve, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű információt biztosítson az előirányzatok egyeztetéséhez és véglegesítéséhez és kiindulási alapot nyújtson az önkormányzati támogatás megállapításához figyelemmel az önkormányzat pénzügyi pozíció váltására (pl. állami támogatások csökkenése). Ennek során kiindulási alapként kerül figyelembevételre az állami támogatások csökkenése, valamint a tárgyévben jóváhagyott önkormányzati támogatással elismert feladatok. A Tervezési - gazdálkodási adatlap az éves tervben megfogalmazott funkciók mellett további nagyon fontos feladatot teljesít: Az adatlap a pénzügyi és ágazati szakmai nyilvántartásokat összekapcsolja, információk közlését, szakmai problémák jelzését teszi lehetővé. A pénzügyi és ágazati szakmai nyilvántartásokat összekapcsolása mellett biztosítja az államháztartási és az Önkormányzat testületi előterjesztései tartalmi egyeztetésének, egyezőségének a lehetőségét. Lényegében az Önkormányzat egyes feladatai „személyi igazolványaként” tanúsítja a feladat jellemzőit, a feladatellátás helyzetét, ráfordításait a feladatot igénybevevők számának alakulását, a múltbeli adatok gyűjtésével, elemzésével a jövőbeli tendenciák meghatározását.


25


13-17. szakasz

A Tervezési - gazdálkodási adatlap adattartalma alapvetően megegyezik az éves tervezés során már megismert és alkalmazott adatokkal. Az adatok kiegészítése a múltbeli adatok gyűjtése, illetve az elemzések, a feladat változás tendenciái meghatározása miatt szükségesek. Valamennyi feladathoz, tervezési alapegységhez hozzá kell rendelni a feladatot leíró mutató számokat, mérőszámokat, a mutatószámok számításának a képleteit. A feladatok gazdaságossága, hatékonysága megítéléséhez szükségesek a feladatellátáshoz rendelt vagyonnal kapcsolatos információk, így a vagyon értéke, jellemzői, állapota. A stratégiai tervezés egyik „dimenziójában szükséges lehet, hogy az intézményi adatlapok teljes körűen – így a Polgármesteri Hivatal igazgatási feladataira is elkészüljenek. További lehetőségkéntbiztosítható, hogy az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok, illetve az egyéb szervezeti formában –koncesszió- ellátott feladatokról is készüljenek speciális adatlapok. Az adatlapokon a feladat jellemzőin túl az Önkormányzathoz kötődő a tervet érintő költségvetési kapcsolatok jelennének meg. Az adatlapok adatait az egyes szervezeteknek kell biztosítani. Az adatlapok lehetővé teszik a feladat keretében kezelt vagyonra, a feladatellátásra vonatkozó elemzéseket, az Önkormányzati szabályozás feladatait, a szabályozás hatásainak a felmérését. Az adatlapokon kezelt adatok felhasználása, csoportosítása, összegzése egységesen rendezett azonosító rendszer kialakítását, alkalmazását és folyamatos karbantartását teszi szükségessé. 2.2.2 A stratégiai tervezés adataival kiegészített adatlapok 2.2.2.1 Intézményi tervezési - gazdálkodási adatlap Az adatlap alapelve, hogy információt nyújtson a tervezési év kiinduló önkormányzati támogatásának a meghatározása. Az adatlap tartalmazza az intézmény funkció, valamint gazdálkodására vonatkozó besorolását, az alapító okiratban engedélyezett létszámok jellemzőit (szakmai és nem szakmai álláshelyek, betöltött és üres álláshelyek) Az adatlap számszaki információkat nyújt a következő évi költségvetés kialakításához, és meghatározza a tervezési év kiinduló önkormányzati támogatásának szintjét. Az intézményi Tervezés Gazdálkodási Adatlapokat az Önkormányzat valamennyi önállóan gazdálkodó és önállóan működő, illetve önállóan működő intézményére el kell készíteni. Azon intézmények esetén, amelyek több telephellyel rendelkeznek, szükséges az intézményi adatok telephelyenként – tagintézményenként, tagóvodánként – való megbontása. Az intézményi adatok lényegében elemi feladatonkénti részletezése biztosítja többek között a kapacitások kihasználtságának, a gazdaságosságnak, az üzemeltetés működtetési költségek összehasonlításának az elemzését és megítélését. Az intézmények között szerepelnie kell a polgármesteri hivatalnak is. Az adatok összesítése esetén az önkormányzati szintű költségvetési adatok csak ebben az esetben egyeztethetők, illetve elemezhetők. Az egyes intézmények – tagintézmények, telephelyek - adatai elemzése mellett vizsgálhatók, vizsgálandók az azonos típusú intézmények összesített adatai is. Az összesítésből képzett átlagok alapján ítélhető meg az egyes intézmények működése, az átlagtól való eltérés


26


13-17. szakasz

indokolásával, illetve indokoltságával. Az összehasonlító adatok – megyei jogú városi, régiós, országos átlagok rendelkezésre állása esetén szintén az összesített adatok képezik a viszonyítási adatot. Az intézményi adatlapok tartalma intézmény típusonként eltérhet. Az egyes típusok között az intézmény által ellátott feladat fajlagos mutatószámaiban, az elemzés módjában és a feladattal kapcsolatos teljesítményt mérő mutatószámokban, indikátorokban lehet eltérés. Az Intézményi tervezési gazdálkodási adatlap adatait a 2. számú melléklet tartalmazza. 2.2.2.2 Polgármesteri hivatali tervezési - gazdálkodási adatlap 2.2.2.2.1 Tervezési - gazdálkodási adatlap a kiadások tervezéséhez A Polgármesteri Hivatalban kezelt szakfeladatok tervezési alapegységekre bontottak, mely szerkezet jól igazodik az ellátott feladatok szakmai tartalmához. Az adatlap kitöltésének alapelve, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű információt biztosítson az előirányzatok egyeztetéséhez és véglegesítéséhez. Lényeges változás, hogy az adatlap információt nyújtson már a tervezés idejében a különböző mutatóktól, így a kapacitásmutató, feladatmutató, teljesítménymutató és eredményességi mutató vonatkozásában. További új elem és feladat az adatlapok kitöltők számára, hogy a 2010. évtől érvényes szakfeladati rendnek megfelelően általuk kerüljön besorolásra az adott feladatellátás. Mindkét követelmény alapjaiban szolgálja a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény előírásait. A Polgármesteri Hivatal kiadási adatlapjainak adatai az egyes feladatok ráfordításai, a feladatellátás gazdaságossága és hatékonysága megítélését szolgáló adatokkal és mutatószámokkal, a lehetőség szerint rendelkezésre álló összehasonlító adatokkal kerül kiegészítésre. Az adatok elemzéséhez a feladatellátás tendenciái megítéléséhez, a várható adatok megállapításához szükséges az adatok évenkénti gyűjtése, a rendelkezésre állás függvényében visszamenően legalább 5 évre történő feltöltése. Az adtalap tartalmazza a hosszabb távú tervezéshez az önkormányzat finanszírozási pozíciója változása alapján számított az összes forrásból a feladatra eső, az évek során felhasználható előirányzat - stratégiai keret - összegét is. A stratégiai keret alapján a feladatellátásért felelős szervezet (személy) feladata a keretből megvalósítható szakmai feladatok tervezése, illetve a keret összegének a változásával kapcsolatos hatások, a feladatellátás várható színvonalának – növekedésének, csökkenésének a jelzése. A fenntartási stratégiai keret felhasználása mellett szükség van az adott feladat évekre bontott fejlesztési, felújítási igényének, fejlesztési, felújítási tervének a meghatározására is. Az igények tervezése során meg kell határozni az igények prioritásait, illetve a fejlesztések által elérhető, illetve a fejlesztés elmaradása esetén bekövetkező eredményt, hatást.


27


13-17. szakasz

A Polgármesteri Hivatal kiadási adatlapját a 3. számú mellélet tartalmazza. 2.2.2.2.2 Tervezési - gazdálkodási adatlap a bevételek tervezéséhez A működést finanszírozó bevételek teljes körű felmérése és annak kellő alátámasztottsága és megalapozottsága a tervezési munka egyik legkiemelkedőbb feladata. Ennek érdekében a bevételek összegzésére kialakított adatlap tartalmazza mindazokat az információkat, melyek ezt szolgálják. A korábbi gyakorlattól eltérően be kell mutatni azt, hogy az adott bevétel milyen jogszabályon, döntésen alapul, illetve a bevétel beszedését milyen egyéb dokumentum (pl. szerződés, megállapodás) támasztja alá. A bevételi jogcímek részletes bemutatására ad lehetőséget a munkalap naturáliákkal alátámasztva azon bevételeknél ahol ez lehetséges. A Polgármesteri Hivatal bevételi adatlapját a 4. számú melléklet tartalmazza. 2.2.2.2.3 Fejlesztési – felújítási - feladatok tervezési adatlap A polgármesteri hivatalban kezelt feladatok tervezése során külön adatlap került kialakításra a fejlesztés területére. Az adatlap értékelése és elemzése azt mutatta, hogy az adatlapokon kért információk átfogó, részletes és kellő alátámasztottsággal bíró fejlesztési előirányzatok kialakítását teszik lehetővé, azon főbb, alapvető változtatások nem szükséges, helyzetértékelésben megfogalmazott problémák ellenére sem. A problémák megoldására a hivatal szervezeti egységei közötti együttműködés és információáramlás erősítése adhat megoldást. Az adatlapon bemutatásra kerülnek a folyamatban lévő és az indításra tervezett fejlesztések a hozzájuk rendelhető támogatásokkal. Az adatlap kiemelt feladata, hogy a már folyamatban lévő fejlesztések finanszírozása teljes egészében bemutatásra kerüljön, így elvárás a már a tervezési évet megelőző kifizetések bemutatása. A Fejlesztési felújítási feladatok adatlapja egyrészt gyűjti – legalább 5 évre visszamenően – az önkormányzat költségvetéséből a fejlesztésre fordított előirányzatokat. az előirányzatokon belül ki kell bontani a források – saját, hazai,- uniós támogatás egyéb forrás, hitel, kötvény – megoszlását. Az előirányzatokkal kapcsolatban vizsgálható, vizsgálandó az előirányzatnak az összes előirányzatból való részesedése, a fejlesztés, felújítás aránya, a fejlesztés, felújítás feladatellátásra gyakorolt hatása, eredménye. A stratégiai tervezésnél elsősorban a saját forrás arányát, illetve az összes kiadáson belül a fejlesztésre fordított saját forrás nagyságát vizsgálhatjuk. Az adatlap a stratégiai tervezéshez szükséges információkat is tartalmazza. Az önkormányzat finanszírozási mozgástere tendenciái alapján egyrészt meghatározásra kerül a jövőben a fejlesztésre, felújításra fordítható saját forrás kerete. A tervező szervek feladata, hogy a pályázati lehetőségek alapján kiegészítse a lehetséges várhatóan elérhető forrásokkal. Így évente kialakulhat a stratégiai fejlesztési keret. Az adatlap a fejlesztési, felújítási igényeket – a kiadási és intézményi adatlapok alapján összegzi. Az adatlap az igényeket önkormányzati feladatonként, intézményenként a megadott prioritások szerint rangsorolva, a hatásokat bemutatva tartalmazza. Soroksár – Homo Regius

28


13-17. szakasz

A stratégiai fejlesztések és az igények összevetésével kimutatja az igények és a lehetőségek közötti eltéréseket. A fejlesztések ütemezéséről, a várható megvalósításról a prioritások és hatások figyelembevételével a Képviselő testület dönt. A Fejlesztési, felújítási adatlap tartalmát az 5. számú melléklet tartalmazza. 2.2.2.2.4 Adósságszolgálati adatlap A polgármesteri hivatal tervezési évre várható teljes körű kiadásainak felmérése érdekében az egyéb kiadási előirányzatok felmérése mellett külön került kialakításra az adósságszolgálati adatlap, melynek kitöltésével és bemutatásával már a tervezési folyamatban résztvevők egyes szereplőinek az adott szakaszban információt nyújt. Az Adósságszolgálati adatlap már jelenlegi formájában és adattartalmában is stratégiai űrlapnak tekinthető. jelenleg is előre vetítve már a tényleges adatokkal tartalmazza az Önkormányzatot a jövőben terhelő adósság, annak paraméterei összegét. A múltra vonatkozó adatok a költségvetés egyensúlyának adatai alakulását, az egyensúly kialakításának feltételeit, jövőbeli hatását mutatják. A jövőre nézve egyrészt jelzi a gazdálkodás mozgástere korlátait, másrészt a hitelfelvételi határt, amely még az Önkormányzat működő képességét nem veszélyezteti. Azt a határt, amelynél a hitel, adósság visszafizetése mellett a feladatok színvonal romlás nélkül elláthatók. Az adósságszolgálati adatlap tartalmát a 6. számú melléklet tartalmazza. 2.2.2.2.5 Az önkormányzati társulások, többségi tulajdonú gazdasági társaságok, egyéb szervezetek által ellátott feladatok tervezési - gazdálkodási adatlap Az önkormányzati társulások, többségi tulajdonú gazdasági társaságok, egyéb szervezetek (továbbiakban: külső szervek) által ellátott feladatok az önkormányzat költségvetéséhez nettó módon kapcsolódnak. Egyrészt a feladatellátáshoz az Önkormányzat által nyújtott kiegészítő támogatás, vagy a költségvetésben történő befizetés útján. Ezeket az összegeket a Hivatal költségvetése tartalmazza. A külső szervek által ellátott feladatok tervezési gazdálkodási adatlapjai kiállításának a költségvetési kapcsolatok mellett az önkormányzati feladat ellátása színvonala, a változás tendenciái, hatékonysága elemzése miatt fontos. A külső szervek a feladatokhoz jelentős értékű önkormányzati vagyont használnak. Az elemzés során fontos a vagyon állapotára, a kapacitások, az elhasználódás mértékére a vagyon pótlására vonatkozó információk rendelkezésre állása is. Az önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaságok esetén az adatlapon követhető az Áht.100/K. §-ban és a 100/L. §-ban foglalt előírások teljesítése. 2.2.2.2.5.1 Társulások tervezési - gazdálkodási adatlap Az adatlap a Hivatal költségvetésében megjelenő tervezési alapegység egyfajta analitikus adatlapja. Azonosítására lényegében ugyanaz a kódszám, vagy annak az alábontása használható. A szervezetre vonatkozó adatok a feladatellátás módja pontban kerülnek rögzítésre.


29


13-17. szakasz

A feladat jellemző adatai és erőforrásai az adott szervezet adatszolgáltatása alapján kerül rögzítésre. A szervezet adatszolgáltatása a feladatellátásra vonatkozó megállapodás alapján történhet. Szükség szerint sor kerülhet a megállapodás módosítására, vagy pontosítására. A feladatellátás színvonalát, gazdaságosságát, hatékonyságát, tendenciáit a feladat jellegének megfelelő mutató számok alkalmazásával kell elvégezni, illetve a várható tendenciákat megállapítani. 2.2.2.2.5.2 Többségi tulajdonú Önkormányzati Gazdasági Társaságok tervezési gazdálkodási adatlap Az adatlapok kitöltésénél a 2.2.3.1 adatlapnál leírtakat alkalmazni kell. Ezen adatlapok esetén külön kell értékelni az Áht. 100/K. § és 100/L. § előírásait. 2.2.2.2.5.3 Koncessziós Társaság tervezési - gazdálkodási adatlap Az előző két pontban meghatározottak mellett további szempont a koncesszió várható időtartamára vonatkozó feladat ellátási igény és körülmények vizsgálata. 3. Stratégiai elemzések, kockázatok, előrevetítések 3.1 Bevételek stratégiai tervezése 3.1.1 A bevételek tervezésének elemzése a tervezés kockázatai Az önkormányzati bevételek alapvető szerepet játszanak a feladatrendszer keretében megvalósítható célok elérésében. Közös jellemzője a bevételeknek, hogy törvényen vagy azok végrehajtására kiadott rendeletek előírásain alapulnak. Az önkormányzatnak nincs módja – egyfajta városállami szerepkört gyakorolva – saját maga által kitalált bevételi forrás alkalmazására. A bevételek stratégiai tervezése annak modellezését jelenti, hogy a jövőben várhatóan milyen források milyen mértékben állnak az önkormányzat rendelkezésére, azok mennyiben képesek a meglévő feladatrendszer fenntartást, fejlesztését biztosítani, mennyiben teszik lehetővé új feladatok megvalósítását, illetve mennyire kényszerítik ki egyes feladatok elhagyását. A költségvetési gazdálkodásban a közszolgáltatási jelleg nem jelentheti a „költség – haszon elv” figyelmen kívül hagyását, az erőforrások pazarlását. Fontos annak kihangsúlyozása, hogy a bevételek a költségvetés részeként a politikai szereplők – Közgyűlés - döntése nyomán válnak véglegessé. A szakmai előkészítésben a politikai szempontok nem mérvadók, követelmény viszont a bevételek kockázatának, a döntések hatásmechanizmusának bemutatása a döntést hozók számára. A stratégiai tervezés kidolgozását előkészítő helyzetelemzés főbb vizsgálati területei a következők voltak: Az állami költségvetésről szóló törvények A költségvetési gazdálkodás kereteit meghatározó főbb szabályozások (az államháztartásról szóló törvény, a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvény, illetve ezek végrehajtására kiadott rendeletek


30


13-17. szakasz

Soroksár éves költségvetési és költségvetés végrehajtásáról szóló rendeletei és az ahhoz kapcsolódó számítások és elemzések Soroksár szakmai (ágazati) koncepciói Soroksár Integrált Városfejlesztési Stratégiája ÁSZ vizsgálati anyagok Az elemzések alapján az látszik, hogy a bevételi tervezés szabályozottsága és keretek közé terelése következtében a rendelkezésre álló erőforrás meghatározása gyakorlatilag a felkínált lehetőségek kihasználását, a szabályozás által lehatárolt tér „kitöltöttségének” maximalizálását jelenti. Fontos annak kihangsúlyozása, hogy nem automatizmusokról van szó, az eljárás nem mechanikus. A bevételi tervezés kockázatos, szerteágazó hatások szinkronizálását és optimalizálást jelenti. A szabályozás által lehatárolt tér folyamatosan változó, iránya, mértéke nehezen meghatározható. Célszerű ezért az egyes bevételi források kockázatát külön-külön felmérni és ennek alapján a prognózisok kidolgozását meghatározni. 3.1.2 A bevételek stratégiai tervezésének feladatai Az önkormányzat gazdasági, feladat ellátási, illetve egyes feladatok ágazati stratégiái készítéséhez, a jelenlegi helyzet elemzéséhez, a várható lehetőségek számításához, ennek alapján a jövőbeni célok, követelmények megalapozottabb meghatározásához a várható források jelzése. A bevételi szerkezet, a várható tendenciák elemzése, vizsgálata. A saját, illetve sajátos önkormányzati bevételek maximálása érdekében készített bevételi stratégia, cselekvési terv készítésének a megalapozása. Összevont bevételi adatok Az összevont bevételi adatok jogcímeire tartalmazza: eredeti előirányzat, arány (összes bevételen belül) változás % (Tárgyév/induló év) teljesítés arány (összes bevételen belül) változás % (Tárgyév/induló év)

Bevételek szerkezete, összetétele, arányai A bevételi tervezési alapegységek 1-4 pozíciós mélységű részletezettségében és sorrendjében tartalmazza: eredeti előirányzat, arány (összes bevételen belül)


31


13-17. szakasz

változás % (Tárgyév/induló év) teljesítés arány (összes bevételen belül) változás % (Tárgyév/induló év) A bevételek becslésének a módszere: A bevételek további évekre vonatkozó becslése történhet a kialakult tendenciák (csak a tartós bevételek esetén) és a mindenkori költségvetési törvény makrogazdasági adatai együttes figyelembevételével. Az egyszeri bevételeket – pl. vagyonértékesítés – figyelmen kívül kell hagyni. 3.1.3 Bevételi jogcímek A várható bevételi forrásokra már a koncepció összeállítása során számításokat kell végezni. A bevételek tervezése az önkormányzat számára a központi költségvetési kapcsolatokból származó források és a saját önkormányzati, intézményi bevételek, az átvett pénzeszközök, a hitelfelvételi lehetőségek számbavételét jelenti. A bevételeket jogcímenként, tehát a bevételek jellege szerint szükséges tervezni. A főbb jogcímek a következők: önkormányzat sajátos működési bevételei (helyi adók, átengedett központi adók, egyéb sajátos bevételek), intézményi működési bevételek, önkormányzatok költségvetési támogatása, átvett pénzeszközök (OEP-től átvett), hitelek (működési és felhalmozási célú hitelek) 3.2. Az Önkormányzat éves költségvetési pénzügyi továbbiakban: pénzügyi mérleg) adatainak elemzése

mérleg

(költségvetési

főösszege,

3.2.1 A pénzügyi mérleg adatok elemzésének célja A pénzügyi mérleg adatok elemzésének alapvető célja az önkormányzati összevont feladat struktúrája összes kiadásai arányának, az egyes feladatok kiadásai tendenciáinak a meghatározása. A feladatoknak a további években várható ráfordításait első sorban az Önkormányzat várható „becsült” bevételei határozzák meg. Az ágazatok, a szakmai igények és követelmények alapján meghatározzák a feladat igények oldaláról jelentkező finanszírozási szükségletét. Összehasonlítják az igényelt és becsült értékeket. Ha a becsült érték figyelembe véve a meghatározó mutatószám változását is kevesebb mint a szakmai igény, akkor meghatározott prioritási sorrendben többletigényt terjeszt elő. Az egyes feladatok közötti átcsoportosításról a Képviselő testület dönt. 3.2.2. A pénzügyi mérleg adatok elemzésének alapadatai, az elemzés módszerei


32


13-17. szakasz

Az elemzés alapadatait a tervezési alapegységek adatai összegzésével állíthatjuk elő. A mérleg egyes sorairól lényegében egy tervezési - gazdálkodási adatlap kerül kiállításra. Az adatok gyűjtésére ebben a formában csak 2009. évtől van lehetőség, a trendek tendenciák vizsgálata csak néhány év adatai rendelkezésre állását követően lehetséges ebben a formában. Az egyes feladatok azonítására a tervezési alapegységek kódrendszere kerülhet alkalmazásra. A költségvetési rendeletek mérleg adatai kigyűjtésével megfelelő idősorok képzésével viszont meghatározott irányok trendek következtetések jelenleg is meghatározhatók. Az előbbiek figyelembevételével a pénzügyi mérleg kiadási oldala tervezési gazdálkodási adatlap tartalma, lényegében az egyes tervezési alapegységek, ezek összesítéseként előállítható szakmai feladatok tervezési gazdálkodási adatlapjai összegzésével kerülnek előállításra. Az egyes tervezési alapegységek tervezett előirányzat összesen adata kerül felösszesítésre. A tábla adatai a tárgyévet és az azt megelőző legalább 5-10 év és az azt követő 5 év adatait tartalmazza. Számítások: Átlagos növekedési ütem számítása: A tábla egyes soraiból, illetve a kiadás összes sorból, számolni kell az átlagos növekedési ütemet, (számítás módja: az idősor utolsó - tagja/az idősor első tagja = H, az eredményből az idősor tagjai száma – 1 négyzetgyök vonása. Az átlagos növekedési ütemmel az idősor további tagjai kiszámítása. Az egyes feladatok kiadásai aránya az összes kiadáson belül: Az egyes évek során meg kell határozni az egyes feladatoknak az összes kiadásból való részesedését. Az összes kiadás 100%, az egyes feladatok aránya: feladat kiadása/összes kiadás. Az egyes feladatok kiadásainak részletezése: A tárgyév és a tárgyévet megelőző évek: -

Eredeti előirányzat, Az eredeti előirányzat aránya %. Módosított előirányzat, Módosított előirányzat aránya % Teljesítés, Teljesítés aránya %

A tárgyévet követő években:

-

Becsült várható kiadás, Aránya % Szakmai igény összege Aránya % Eltérés összege, aránya. A feladat jellemző adatai, mutatószámai:


33


13-17. szakasz

Népesség adatai évenként, Az 1 lakosra jutó összes kiadás és a kiemelt kiadások (pl. közoktatás) Benchmarkok: Országos, megyei jogú városi, régiós és megyei átlagok. Az egyes feladatok további részletezését jelenti a fenti egyes szakmai feladatokra, illetve ezek alábontásaként tervezési alapegységenként kiállított tervezési - gazdálkodási adatlap. 3.2.3 Az Önkormányzat kiemelt előirányzatonkénti kiadási adatainak az elemzése 3.2.3.1 Az Önkormányzat kiemelt előirányzatonkénti kiadási adatainak elemzési célja A kiemelt előirányzatok egyes jogcímeit az államháztartásról szóló törvény határozza meg. A törvény kiemelt előirányzatként állapítja meg a o működési költségvetésen belül a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok, a dologi kiadások, az ellátottak pénzbeli juttatásai, az egyéb működési célú támogatások, kiadások és a kamatfizetések előirányzatait, o

a felhalmozási költségvetésen belül az intézményi beruházások, a felújítás, az egyéb felhalmozási kiadás, a központi beruházás, a lakástámogatás, a lakásépítés és az államháztartáson kívülre irányuló fejlesztési beruházás előirányzatait.

Az Áht. előírásai szerint kiemelt előirányzatként kell kezelni az önkormányzat, illetve az egyes költségvetési szervek létszám előirányzatát is. A kiemelt előirányzatok elemzése több szempontból fontos a gazdálkodás helyzetének megítélése során. Egyrészt szabályozási, a gazdálkodási előírások szempontjából. A jogszabályok, elsősorban az Áht. és végrehajtási rendeletei, illetve a jogszabályok keretei között az Önkormányzat az egyes jogcímekhez meghatározott előírásokat rendelnek. Ezek közé tartozik többek között a kiemelt keretek növelésének, csökkentésének, a keretek közötti belső átcsoportosítás lehetőségeinek a szabályai megállapítása. A szabályozás az egyes költségvetési szerv típusok szerint differenciáltan kerül megállapításra. Az éves gazdálkodási szabályok meghatározása mellett a kiemelt előirányzatok különösen az éves tervezés során nagyon fontos kalkulációs szerepet töltenek be. A személyi juttatások a munkajogi jogszabályok előírásai a munkavállalók besorolása, az Önkormányzat személyi juttatásokra vonatkozó döntései alapján munkavállalónként részletesen kerül meghatározásra. Hasonlóan tételes, részletes tervezést biztosíthat az üzemeltetési kiadások tervezése, ha az energia felhasználás mennyiségi adatai is rendelkezésre állnak. A kiemelt előirányzatokon belül a személyi juttatások és az üzemeltetési kiadások viszonylag kötöttebbek, rugalmatlanok. Az Önkormányzat finanszírozása a mozgásterének a változása, a bevételi források esetleges csökkenése esetén csak hosszabb időszak alatt módosíthatók. Hasonlóan kiemelt elkötelezettséget jelent évről évre az adósságszolgálat terhei. A fentiekre figyelemmel a kiemelt előirányzatok elemzésének, a stratégiai tervezés során különösen a kötött, kötelezettségvállalással terhelt előirányzatok vizsgálatának a célja többek között:


34


13-17. szakasz

A működési és a fejlesztési kiadások arányának alakulása, a fejlesztésekre fordítható előirányzatok tendenciái. A működési kiemelt előirányzatoknak az összes kiadáson belüli arányai, az Önkormányzati mozgástér alakulásának előre jelzése. Az egyes feladatok munkaerő-igényessége, a munkaerő szükséglet, munkaerő ellátottság, összetétel vizsgálata. A személyi juttatások elemzése, az előirányzat és a kötelezettségek aránya. Az üzemeltetési, fenntartási kiadások arányai, tendenciái. Az önkormányzat költségvetési főösszege (pénzügyi mérlege) elemzését a 7. számú melléklet tartalmazza 3.2.3.2 Az Önkormányzat kiemelt előirányzatonkénti kiadási adatainak elemzési módszerei Az Önkormányzat mérlegében az alábbi kiemelt előirányzatok kerülnek meghatározásra:

Személyi juttatás Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadás  Melyből:  Intézményi karbantartás  Ellátottak élelmezési kiadásai  Tanulók tankönyvtámogatásai Speciális célú támogatások  Társadalom-és szociálpolitikai juttatások  Működési célú pénzeszköz átadás  Ellátottak pénzbeli juttatása Felhalmozási kiadások  Beruházási kiadások  Felújítási kiadások  Egyéb felhalmozási kiadások Az elemzés alapadatait az intézményenkénti tervezési alapegységek adatai összegzésével állíthatjuk elő Az adatok gyűjtésére ebben a formában csak az intézményi tervezési gazdálkodási adatlapok kiállításával 2010. évtől van lehetőség, a trendek, tendenciák vizsgálata csak néhány év adatai rendelkezésre állását követően lehetséges ebben a formában. Az egyes feladatok azonítására az intézményi tervezési alapegységek kódrendszere kerül alkalmazásra a költségvetési rendeletek mérleg adatai kigyűjtésével megfelelő idősorok képzésével. A kiemelt előirányzatok adatai az egyes tervezési gazdálkodási adatlap adatai összesítésével kerülnek előállításra. A tábla adatai a tárgyévet és az azt megelőző legalább 5-10 év és az azt követő 5 év adatait tartalmazza.


35


13-17. szakasz

Számítások: Átlagos növekedési ütem számítása: A tábla egyes soraiból, illetve a kiadás összes sorból, számolni kell az átlagos növekedési ütemet, (számítás módja: az idősor utolsó - tagja/az idősor első tagja = H, az eredményből az idősor tagjai száma – 1 négyzetgyök vonása. Az átlagos növekedési ütemmel az idősor további tagjai kiszámítása. A kiemelt előirányzatok kiadásai aránya az összes kiadáson belül: Az egyes évek során meg kell határozni az egyes előirányzat jogcímnek az összes kiadásból való részesedését. Az összes kiadás 100%, az egyes feladatok aránya: feladat kiadása/összes kiadás. Az egyes feladatok kiadásai részletezése: A tárgyév és a tárgyévet megelőző évek: - Eredeti előirányzat, - Módosított előirányzat, - Teljesítés, - Az eredeti előirányzat aránya %. A tárgyévet követő években: -

Becsült várható kiadás, Aránya % Szakmai igény Aránya % Mutatószámok:

A kiemelt előirányzatokból a belső arányok tendenciák meghatározása mellett számos mutatószám is számolható: Település szintű mutatószámok: Ezen a területen elsősorban az egy lakosra jutó fejlesztési és működési kiadás, illetve ezeken belül az egyes kiadási jogcímek adatai, tendenciái vizsgálhatók. Ezen mutatókból levonható következtetéseknek elsősorban az adatoknak mutatóknak más önkormányzat mutatóival, országos, régiós átlagokkal való összehasonlításban van jelentősége. A stratégiai tervezésben nagyon fontos azon kiadások összegének arányának az ismerete, amelyeket kötelezettségvállalás terhel. A létszám, mint kiemelt előirányzat vizsgálható a szükséges és tényleges létszám összevetésével, továbbá vizsgálható a létszám összetétele szakképzettség, életkor, iskolai végzettség szerint.


36


13-17. szakasz

A létszám racionalizálás lehetőségei vizsgálata mellett, nagyon fontos azon szempontok megítélése, hogy egy közszolgáltatás kiszervezése, piacosítása adott esetben milyen munkaerő igényt, vagy munkahelyek számának a megszűnését eredményezheti. A kiemelt előirányzatok önkormányzati feladatonként való vizsgálata mutatószámai: A kiemelt előirányzatok feladatonkénti vizsgálata alapján nagyon fontos a gazdálkodás szempontjából meghatározó mutatószámok képzésére van lehetőség, így többek között meghatározhatóak a feladatellátás gazdaságosságának, hatékonyságának a mutatói: Egy lakosra, egy ellátottra, egy férőhelyre, egy gondozási napra, stb. jutó működési kiadások (kiadási jogcím szerinti bontásban), ezek átlagainak, az átlagoktól való eltérésnek, a szélső értékeknek, a mutatók tendenciáinak a vizsgálata is fontos. A hatékonysági mutatók közé tartozik az egységnyi szakmai létszámra, egységnyi személyi juttatásra, egységnyi üzemeltetési kiadásra jutó közszolgáltatást igénybevevők száma. A munkaerő és létszám gazdálkodás megítélésére már közvetlen jelzéseket biztosít a személyi juttatások és létszám adatai elemzése és mutatói. A közszolgáltatást igénybevevők számának a tendenciái a növekedésük vagy csökkenésük, különösen, ha ezzel összefüggésben a feladat állami finanszírozása is változik, meghatározzák a ráfordítások arányos változtatását, a kiadások növelését, illetve a csökkentését. A feladatellátás gazdaságossága és hatékonyságának a vizsgálata alapján a finanszírozáshoz meghatározott normatívák is kialakíthatók, amely a költségvetés tervezését, a feladatellátás ösztönző rendszerének a kialakítását segíti elő. Benchmarkok : Országos, megyei jogú városi, régiós és megyei átlagok. 3.3. Az Önkormányzat számviteli mérleg adatainak elemzése 3.3.1 Az Önkormányzat számviteli mérlege szerinti adatainak elemzési célja A számviteli mérleg tartalmazza az eszközök és a források előző és tárgyévi összevont, illetve főbb csoportonkénti állományi (érték) adatait. Ezen adatok lényeges információs bázist jelentenek az Önkormányzat vagyoni és pénzügyi helyzetének, az azokban bekövetkezett változásoknak a vizsgálatához elemzéséhez. A számviteli mérleg elemzésével lehetővé válik: az eszközök és a források állományváltozásai jellemzőinek, irányultságának a feltárása, a vagyon és költségvetési gazdálkodás tényleges vonásainak, a tendenciáinak a kapcsolatok, összefüggések alapján való megítélése. 3.3.2 Az Önkormányzat számviteli mérlege szerinti adatainak elemzési módszerei


37


13-17. szakasz

Az elemzések során az elemzési feladatok végrehajtását szolgáló módszerek közül megoszlási viszonyszámok, illetve idősorok képzésével tendenciák számítását végezzük, valamint a mérleg egyes elemeiből mutató számokat állítunk elő. Az elemzések során vizsgálhatjuk: az eszközök és a források összetételét, a vagyoni helyzet alakulását, a pénzügyi helyzet alakulását. Az összetétel vizsgálata a mérleg főcsoportok, csoportok és tételek arányainak, részesedésének a bemutatására szolgál. A vagyoni helyzet alakulásának az értékelésére a tőkeszerkezeti mutatók a leginkább alkalmasak. A pénzügyi helyzet elemzéséhez alkalmazott mutatók a likviditás alakulásának a megítélését szolgálják. Az elemzéshez az Önkormányzati szintű egyszerűsített mérleg adatait alkalmazzuk. Az adatok részletesebb elemzése az Önkormányzat intézményei mérlegei alapján intézményenként a leírt módszerek szerint elvégezhető. A mérleg adatait az év végi beszámoló tartalmazza. Az elemzéshez az adatok gyűjtéséhez egy speciális tervezési - gazdálkodási adatlap szerkeszthető, illetve az intézményi tervezési gazdálkodási adatlap részeként kezelhető Az adatok az Önkormányzat elemi beszámolójából kerülnek átvételre. (Az idősorok elemzése miatt fontos, hogy ezek az adatok az intézményi szintű tervezési - gazdálkodási adatlapon szerepeljenek.) A tábla adatai a tárgyévet és az azt megelőző legalább 5-10 év és az azt követő 5 év adatait tartalmazza. Számítások: Átlagos növekedési ütem számítása A tábla egyes soraiból, illetve a kiadás összes sorból, számolni kell az átlagos növekedési ütemet, (számítás módja: az idősor utolsó - tagja/az idősor első tagja = H, az eredményből az idősor tagjai száma – 1 négyzetgyök vonása. Az átlagos növekedési ütemmel az idősor további tagjai kiszámítása. Az eszközök és a források egyes elemeinek az aránya a főösszeghez viszonyítva. Az egyes évek során meg kell határozni az egyes eszköz és forrás elemeknek a főösszeghez viszonyított részesedését. Az összes forrás-eszköz = 100%, az egyes elemek aránya: eszköz-forrás elem/összesen.. Az eszközök és források részletezése: A tárgyév és a tárgyévet megelőző évek: - Eszközök és források tényleges összege, aránya A tárgyévet követő években: -

Becsült várható eszköz és forrás elemek összege, aránya.


38


13-17. szakasz

A mérleg adataiból számított mutatószámok:

A befektetett eszközök aránymutatói: Befektetett eszköz/ összes eszköz, forgóeszközök/összes eszköz, befektetett pénzügyi eszközök/összes eszköz. A mutató értékelése: az eszközök belső arányait mutatja, változása tendenciái okinak a feltárása szükséges. Eladósodási mutató: Összes kötelezettség/összes forrás A mutató értékelése: Az összes forrásból az adósságállomány arányát részesedését fejezi ki. A gazdálkodás súlyos állapotát fejezi ki ha ez az arány magas, a 60%-t meghaladó. Vizsgálni kell a mutató időbeli változását, a pénzügyi rendezése a likviditás fenntartásának a biztosítása érdekében. Likviditási mutatók: Likviditási gyorsráta I.: Pénzeszközök/ Rövid lejáratú kötelezettségek, Likviditási gyorsráta II.: Követelések+Értékpapírok+Pénzeszközök/ Rövid lejáratú kötelezettségek, A mutató értékelése: A fizetőképesség megítélésére alkalmasak. A mutatók időbeli alakulásának figyelemmel kísérése, a fizetőképesség változásának a kedvező, vagy kedvezőtlen alakulását, tendenciáit jelzik. Befektetett eszközök fedezettsége: Saját források/Befektetett eszközök A mutató értékelése: a mutató a saját forrás és a tartósan lekötött eszközök összhangját tükrözi, a működés biztonságának a megítélésére alkalmas. a mutató 100 % feletti értéke kedvező, idegen forrásból finanszírozott jelentős beruházás esetén 100% alá is kerülhet Az Önkormányzat, illetve az intézmények feladatai elemzéséhez valamennyi mutató számításával nyerhető kellő információ. Ezek együttesen alkalmasak a működés a gazdálkodás átfogó megítélésére. Benchmarkok: Országos, megyei jogú városi, régiós és megyei összesített mérlegadatok, illetve az ebből számított mutatószámok. Az önkormányzat számviteli mérlegének elemzését a 8. számú melléklet tartalmazza 3.4. Az Önkormányzat vagyon adatainak elemzése 3.4.1 Az Önkormányzat vagyon adatainak elemzési célja Az önkormányzatok önállóságának és működésének alapvető feltétele, hogy feladataik ellátásához szükséges vagyonnal rendelkezzenek. Az önkormányzati gazdaság anyagi


39


13-17. szakasz

feltételei között a pénzügyi eszközökön kívül meghatározó jelentősége van az önkormányzati vagyonnak. Az önkormányzat vagyona saját tulajdonát képezi és mint tulajdonos élvezi hasznát, gyakorolja a tulajdonost megillető jogokat, és jó gazda módjára gondoskodik a vagyon hasznosulásáról, vagyon tárgyak megóvásáról. A helyi képviselő-testület, a település polgárait osztatlan közös tulajdonként megillető, az Alkotmány által biztosított és a törvényekben rendezett, közösségi tulajdonnal gazdálkodik, miközben gyakorolja a tulajdon tekintetétben a tulajdonost megillető jogokat. Az önkormányzati vagyon fogalmi elemeit az Ötv. 78. §.-a határozza meg. A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról - külön jogszabályban meghatározott - vagyonkimutatást kell készíteni. A vagyonkimutatás felépítése - a könyvviteli mérleg alapján - legalább a római számmal jelzett eszköz-, illetve forráscsoportonkénti - kivéve a tárgyi eszköz, illetve a befektetett pénzügyi eszközcsoportok esetében, ahol a könyvviteli mérleg arab számmal jelzett tételei szerinti - tagolásban tartalmazza az önkormányzat vagyonát törzsvagyon (forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes), illetve törzsvagyonon kívüli egyéb vagyon, bontásban. A vagyonkimutatás további részletezését, tételes alábontását az erre vonatkozó önkormányzati rendelet szabályozza. A vagyon adatai elemzésének a célja a vagyonkimutatás adatai alapján a vagyon összetételének, értékének a változási tendenciáit bemutassa. 3.4.2 Az Önkormányzat vagyon adatainak elemzési módszerei Vagyon adatok:

Kapacitás adatok: (Intézmény típusonként kerül megállapításra: szakmai termek száma, férőhely, befogadó képesség stb.) A vagyon értéke: (bruttó érték, nettó érték) A vagyon állapota: épületek, építmények esetén: Az építmények állag-mutatója, Összes épület db. Beavatkozást nem igényel, Részleges felújítást igényel, Teljes felújítást igényel, Gazdaságosan nem újítható fel Karbantartási igény: A tárgyévet megelőző időszakban megvalósult, illetve a stratégiai időszakban igényelt tevékenység és összeg. Felújítási igény: A tárgyévet megelőző időszakban megvalósult, illetve a stratégiai időszakban igényelt tevékenység és összeg.


40


13-17. szakasz

Beruházási igény: A tárgyévet megelőző időszakban megvalósult, illetve a stratégiai időszakban igényelt tevékenység és összeg. A tábla adatai a tárgyévet és az azt megelőző legalább 5-10 év és az azt követő 5 év adatait tartalmazza. A vagyonnal való gazdálkodás elemzésének előzőekben megfogalmazott célja akkor valósulhat meg, ha az elemzés átfogja az ezen eszközökkel való gazdálkodás teljes folyamatát, azaz kiterjed a vagyon: rendelkezésre álló állományának, rendeltetésszerű használatának, hatékony használatának, fenntartásának, pótlásának, bővítésének a vizsgálatára. A vagyoni adatok elemzéséhez szükséges alapadatokat a 2 – 6 számú mellékletek tartalmazzák


41

PIB tájékoztatás. 2. A költségvetési gazdálkodás eredményességének javítása (Gazdálkodási projekt)

Recommend Documents