Pest-budai látképek a tizenkilencedik századból

S E E N G E R E R V I N:

Pest-budai látképek a tizenkilencedik századból

Budapest

TARTALOM

I. Történeti bevezetés II. A bevezetés német / angol fordítása III. Irodalom és rövidítések IV. Katalógus V. A felsorolt veduták áttekintése VI. Művésznévmutató VII. Képtáblák

2

I..TÖRTÉNETI BEVEZETÉS

Budapest városkép-ikonográfiai corpusának második része azoknak a városképábrázolásoknak (továbbiakban: vedutáknak) katalógusát és a jelentősebb veduták reprodukcióit tartalmazza, amelyek akár önállóan, akár illusztrációként 1800 és 1870 között készültek vagy jelentek meg. A corpus helytörténeti forrás – különösen egyes épületekre, kisebb városképi egységekre ( utcák, terek) vonatkoztatva – ábrázolási dokumentáció. Nem tartalmazza a corpus az „alkalmazott”-nak tekinthető ábrázolásokat, mint például iparművészeti objektumok díszítéseit, vagy ilyen természetű önálló műveket. Előbbi kategóriára közismert példa az 1820-1850-es évek tányér-, csésze- és pohárdíszítései, amelyek egyébként is veduták festett transzponálásai, tehát új elemeket nem tartalmaznak; az önálló művek közé sorolhatók a szalmából, hajból sőt darából készült „látképek” amelyek legfeljebb ízlésnélküli kuriózumok minden történeti – nem is szólva művészi – érték nélkül. Utóbbi csoportban egyetlen kivételt kell említenünk: Szentpéteri Józsefnek a pesti lövölde 1824. évi megnyitására készült emlékplakettjét. Jellegüknél fogva ezek nem tartozhatnak a veduták közé. Az 1800., illetve 1870. évnek mint időhatárnak megállapítása alapjául egy-egy városfejlődési fázis kezdete szolgált: 1800 körül ugyanis a feudális Pest kapitalizálódik, a barokk és copf építőstílust a polgárság klasszicizmusa váltja fel, ezek mellett a társadalmi változások és városképi vetülete mellett 1809-ben kezdi meg működését a pesti Szépítőbizottmány (Verschönerungscommission), amelynek elgondolásai szerint épül a Lipótváros, Pest látképeinek a Belváros mellett legszembetűnőbb eleme. Pest arculata alapvetően – mind jellegében, mind terjedelmében – megváltozik, ez a változás magától értetődően tartalomban, ábrázolásmódban egyaránt a vedutákon is megnyilvánul. A tartalmi változás mellett az ábrázolásmód változására részletesebben nem térünk ki, mert a pestbudai látképek első kötetével ( Rózsa György: Budapest régi látképei. Bp.,1963, 2. kiadás: 1999) összevetve az eltérés amúgy is nyilvánvaló, összefoglalóan csak annyival jellemezzük ezt, hogy amíg az 1870 körüli évekig a vedutákat nagy általánosságban sommás szerkesztésmód, addig ettől kezdve optikailag és helyrajzilag realisztikus ábrázolásmód jellemzi. A záró időpont (1870) megállapítása: az 1860-as évektől kezdve politikai, gazdasági tényezők hatásaként Pest – Budával ellentétben – rohamos fejlődésnek indul, a kereskedelem, közlekedés, általában pedig Pest és – csökkentebb mértékben – Buda életének is a fejlődése a közigazgatás számára szükségessé teszi, hogy a két város kapcsolatát mind szorosabbá téve végülis az 1872. évi XXXI. törvénycikkben megvalósuljon az egyesítés. Az egyesülés többéves folyamatának igen jelentős mozzanata volt a Közmunkatanácsnak az 1870. évi X. törvénycikkel történt létesítése. Amíg az egyesítés lényegében közigazgatási aktus volt, közvetlen városképi hatás nélkül, addig a Közmunkatanács – éppen hivatásánál fogva – elsődlegesen hatott a városkép alakulására, ebből következően pedig a vedutákra mint e hatás vizuális rögzítésére. A Közmunkatanács a Szépítőbizottmány örökösének, szerepe folytatójának tekinthető, ezért létesítésének éve látszott alkalmasnak, sőt indokoltnak, hogy a közölt ikonográfiai anyag záróéve legyen. Ezeken a várostörténeti megfontolásokon kívül ábrázolás-stilisztikai és gyűjtési szempontok is indokolták 1870-nek mint záróévnek megállapítását. A klasszicizmus, de még a romantika korának városkép-ábrázolási hűségre törekvésétől eltérően mindinkább szaporodnak azok az alkotások, amelyekre elsősorban a festőiségre törekvés jellemző, ez pedig sok esetben nem szolgálja a város- illetőleg ezen belül helytörténet számára elengedhetetlen topográfiai hitelességet.

3

Külön kell szólnunk a fényképezés korabeli elterjedéséről, illetőleg arról, hogy a fényképezés 0iparszerű tömegtermelése a grafikai ábrázolásokat úgyszólván teljesen háttérbe szorította. A fényképpel még az aránylag gyorsan előállítható és szinte korlátlan példányszámban sokszorosítható litográfia sem volt képes lépést tartani. Ez a körülmény okozta azt, hogy a fent említett kizáró okokat szükségképpen a fényképekre is ki kellett terjesztenünk, ami ugyan igen sajnálatos, de szükséges eljárás volt. Amíg ugyanis az 1800 és 1870 közötti grafikára, a kézi- és sokszorosított grafika terén egyaránt, a festészetre még inkább alkalmazhattuk a teljességre törekvés követelményét, addig ez a fényképek esetében egyszerűen gyűjtési képtelenség. Sem az 1800-as kezdő, sem pedig az 1870-es záróév nem jelenthet naptári értelemben vett pontos időhatárt, hanem – a városkép ábrázolt állapotát illetően néhány évnyi „hibával” kell számolnunk. Korszakunkra vonatkoztatva ez a latitüd nem több két vagy három évnél, ennek azonban gyakorlatilag alig van jelentősége. A corpus két fő részre oszlik: a már említett és gyakorlati jelentőségénél fogva elsőrendű katalógusra és az ezt megelőző történeti részre, amely tulajdonképpen a katalógus függvénye, magyarázata. A katalógus a város látképeit tipológiai csoportokban tárgyalja, amely tipológiai csoportok alapja a néző- (felvételi) pont azonossága. Amint az időhatároknál sem értelmezhettük az éveket naptári pontossággal, úgy a nézőpontok sem jelenthetnek mértani egybeesést. A tipológiai bemutatással a városkép alakulása szembetűnőbb, plasztikusabb, mint a mereven történeti sorrend szerinti felsorolással. A tipusokon („családok”) belül azonban lehetőleg ragaszkodtunk az időrendhez, amennyiben ilyen időrend valamilyen indicium (megjelenési év, városképelem) alapján egyértelműen megállapítható. A katalógus felépítésében Pest-Buda összlátképeit ( Buda, Pest, Margitsziget, Duna, Gellérthegy, Lánchíd) a kisebb egységek, végül egyes objektumok követik. A használhatóság érdekében célszerű volt a nagybudapesti kerületbeosztás (1950) alapulvétele annak ellenére, hogy ez a beosztás nem követi, sőt figyelembe sem veszi az egyes városrészek történeti kialakulását. Jellemző példa: a Viziváros az I. és II. kerület között oszlik meg, holott egységes település. Ebben az esetben tehát elválasztás történt. Ellenkező eljárásra, összevonásra példa az V. kerület, ahol a középkori, tehát legrégibb települést a merőben eltérő szerkezetű, legkésőbbi városrésszel, a Lipótvárossal egyesítették. A közigazgatási kerületek szerinti csoportosítás révén viszont könnyű megtalálni azokat az ábrázolásokat, amelyekre akár a történész-kutatónak, akár a műemlék-helyreállító szakembernek, vagy – általában bármely érdeklődőnek szüksége lehet. Egy-egy épületcím alatt az illető épületnek a corpus időhatárain belüli összes ábrázolásai együtt találhatók, a corpusnak a történeti forrásértékén túl tehát ez a gyakorlati jelentősége. A katalógust szerkezetileg, de nem jelentőségében megelőzi a történeti rész. Ez négy fejezetre osztva vázolja a város és ettől függően a városkép alakulását, de csupán abból a szempontból: mennyiben tükrözik a városkép-ábrázolások, tehát a veduták, a város tényleges képét, megrajzolva az ábrázolás-történeti hátteret. Természetes, hogy ettől mind a veduták története, mind elemzése, város- és művészettörténeti értékelése egyaránt elválaszthatatlan, de csak addig a mértékig, ameddig a corpus amúgyis nagy terjedelme ezt megengedi. A négy fejezet az 1800 és 1870 közötti hét évtizednek az ábrázolások szempontjából jelentős városalakulás négy szakaszának felel meg. Az egyes fejezetek a várostörténeti vázlatot követően először a jelentősebb vedutákat tárgyalják, majd a kisebb városképi egységeket ábrázoló lapokat (terek, utcák, épületek), esetleg olyan esemény- és életképeket, amelyek értékesek lehetnek (árvízképek stb.). Látképsorozatokat, képcsoportokat közvetlenül a veduták után mutatunk be.

4

I. 1789-1808 1. Pest városképe A tizennyolcadik század utolsó évtizedeiben Pest Magyarország gazdaságilag legjelentősebb városává fejlődött. A kereskedelem a vásárok számára új területet követelt, amit azonban a városfalak közé zárt Belváros, de a századvégre meglehetősen beépült Teréz-, József- és Ferenc-külváros sem adhatott. Városközeli szabad térség csupán az északi városfal előtt volt. 1789-ben ezen a vidéken házhelyeket jelölnek ki, a területet rendezik és kialakítják a hatalmas Újvásár- (Erzsébet) teret. A rendezés alapja Schilson János kamarai adminisztrátor terve 1 , amelyet Pollenzig József rézmetszetéről és a hozzá tartozó rövid szövegmagyarázatból ismerünk.2 A rendezési terv által érintett terület a mai Lipótvárosnak a Deák Ferenc – illetőleg Arany János utca, valamint a Dunapart illetőleg Bajcsy Zsilinszky út közötti része. A terv a Belváros és a külvárosok utcahálózatától eltérően derékszögű utcarendszert javasol. E terület súlypontja, a Vásártér majdnem négyzet alakú. A Schilsonterv meghagyja a fennálló régebbi épületeket mint pl. a Sóraktárt és természetesen a csupán néhány évvel korábban épült ún. Újépületet (Neugebäude). Egyébként is – mint címéből kitűnik, – a terv az Újépület és Váci-kapu közötti terület rendezését célozza. A veduták szempontjából érdekes eleme ennek a tervrajznak, hogy feltünteti azokat a löszhalmokat, amelyeket már Mikoviny Sámuel látképének előteréből ismerünk. Tizenhat évvel a Schilson-terv megjelenése után a pestvárosi Tanács megbízza Hild János építőmestert egy szabályozási terv elkészítésével.3 Hild a Schilson-tervet némiképp módosítja és kibővíti, amennyiben a telkeket a mai Markó utca vonaláig jelöli ki, nyugaton pedig megtervezi a Dunasort, ami ma az Apáczai Csere János utca keleti oldalának felel meg. Hild tervén már a Rakpiac (Roosevelt tér) is megjelenik, bár jóval kisebb területre méretezve, mint ahogyan az később megvalósult. A tér északi határa a mai Mérleg utca, déli határa pedig a mai József Attila utca. Hild tervének utcahálózatát részben az Újépület fekvése, részben pedig – a mai Alkotmány utcától északra – a Duna vonala határozza meg. Az új külváros tehát Schilson János és Hild János tervei alapján alakul, a városi tanács pedig 1790 IV.12.-i ülésén Lipótvárosnak nevezi el.4 Az 1805-1808-ig alakuló Szépítőbizottmány működését 1808 decemberében kezdte meg és a Lipótvárosra vonatkoztatva Hild János tervének elgondolását fogadta el. A Schilson-terv megalkotásától a Szépítőbizottmány működésének megindulásáig eltelt két évtized folyamán kezdődik Pest átalakulása a feudalizmus barokk városából az új, polgári társadalom nagyvárosává, amelynek építészeti stílusa a barokk ellenhatásaként már a klasszicizmus. Pest barokk jellegének megszűnése azonban nemcsak az új stílus térhódításának a következménye, hanem annak is, hogy a városképből fokozatosan tűntek el a barokkal oly jól harmonizáló középkori városkép-elemek, mint a városfalak és városkapuk. Pest kapuit 1800 körül egymás után lebontották,5 a falak azonban részben megmaradtak, amennyiben ott, ahol nem bontották le, az eléjük épült házak hátsó falaként továbbra is fennmaradtak, amint ezt néhány belvárosi háznál ma is világosan látjuk. Mind a városfallal, mind a kapukkal kapcsolatosak a rondellák, amelyek közül az utolsót, az úgynevezett Színház-rondellát 1815-ben bontották le.6

1

Pásztor M.: A százötvenéves Lipótváros. Bp., 1940. Stat. Közl. 93. kötet, 4. sz 30. Csillag 51. sz. 3 Pásztor M.: i. m. 79. 4 Schmall L.: Adalékok Budapest székes főváros történetéhez. 2. kötet. Bp., 1899. 11. 5 Gárdonyi A.: A pesti városfal. História II (1929) 4-5. sz. Pest-budai emléklapok 1. sk. 6 Színészeti Lexikon, Bp., 1930. 748. 2

5

Korszakunk átmeneti jellegű. A barokk mellett, amit főként a templomok, a Városháza, az Invaliduspalota és néhány magánház képvisel, megjelenik a copfstílus oly jelentős épületekkel, mint a Görög templom, az Angol királynő-szálló, a teréz- és józsefvárosi plébániatemplom, a Curia. Utóbbival szinte egyidejűek a Leyrer J. kiadásában megjelent „Die Stadt Pesth…” c. levélgyűjtemény illusztrációiról ismert klasszicista épületek, köztük a Festetich-palota a Fűvészkertben (1803). E korszak második évtizedének folyamán épül a Szén-piacon (ma Deák Ferenc tér) az evangélikusok temploma.7

2.Pesti veduták A századfordulótól 1808-ig Pest városkép-ábrázolási forrásai szinte kizárólag céhlegények pesti tartózkodását igazoló és a város képével illusztrált bizonyítványok, népszerű nevükön céhlevelek. Természetesen ugyanez vonatkozik Budára is. Ezek elsődleges célja nem a városkép bemutatása, hanem a céh székhelyének ábrázolása, illetőleg ennek révén a céhlevél díszítése. Ennek megfelelően különösebb művészi igény nélkül készültek. Amíg a barokk-kori céhleveleken, többnyire Binder János Fülöptől, igen szép, valóban művészi keretdíszeket találunk, addig 1800 után ezek is leegyszerűsödnek. Ami a céhlevélillusztrációk forrásértékét illeti, a városkép egészét lényegében a valóságnak megfelelően tükrözik, még ha egyes épületekre nézve nem is fogadhatjuk el őket hiteleseknek. A barokk jellegű, soktornyos Belváros mellett már világosan látjuk az Újépület és a Dunapart közötti terület fokozatos beépülését; feltűnik az új vásártér, egyelőre még a céhlevél-illusztrációk a Schilson-terv nyomán a Váci kapu helyétől Észak felé terjedő Lipótváros alakulását tükrözik. A városkép átmeneti jellegének megfelelően a céhlevelek rajzmodora, keretdíszítése is változó formákat mutat. A tiszta rokokó mellett feltűnnek a copfstílusnak hol a rokokóhoz, hol a klasszicizmushoz közelebb álló díszítőelemei. A várost északnyugat felől felvéve a budai várhegy közepe tájáról látjuk. A céhleveleken ez a típus állandósult, a staffázsalakok kisebb változtatásával. A XVIII. század céhlevelein ezzel ellentétben a látkép nézőpontja délebbre esik, Pestet tehát délnyugat felől látjuk. A céhlevelek, illetőleg illusztrációik mesterei ekkor még az előző korszakban is sűrűn szereplő Binder J. F., mellette Mayer Ágoston, Tischler Antal rézmetszők. (1. kép) A céhlevél-látképek csoportja mellett néhány veduta Pestet frontális nézetben mutatja a Várkert felől, vagy a királyi palota feletti madártávlati pontból. Előbbinek mestere Rauschmann János, akinek rajzát Blaschke János metszette rézbe 8, a másik látképet Prixner Gottfried rézmetsző készítette a már említett Leyrer-féle könyvecske számára, amelyben még nyolc Prixner-metszet jelent meg, részben azóta már eltűnt pesti klasszicista épületeket ábrázolva, ezek között az Illés-kutat, Pest legjobb vizű kútját.9 3. Buda városképe Ebben a korszakban Buda lényegében még a középkori alapokon épült barokk város képét mutatja. 1782 / 1785 között azonban Pesttel ellentétben a budai városképen bizonyos fokú negatív jellegű változásnak vagyunk tanúi, ez különösen a Várhegy képén feltűnő. II. József rendeletére ugyanis több szerzetes rendet feloszlattak, kolostoraikat templomaikkal együtt világi célokra vették igénybe, a templomokat lebontották, ezáltal a budai városkép 7

Schoen A.: A pesti Deák-téri evangélikus templom. Bp., 1939. 11. KM lt. sz. 3877. 9 Die Stadt Pesth und ihre Gegend in Briefen von einem Fremde. Herausgegeben von… Joseph Leyrer, Pesth…1803. 8

6

jellemző elemei tűntek el. Nemcsak barokk, hanem középkori városkép-elemek is hiányoznak ettől az időtől kezdve. Lebontották a vár erődrendszeréhez tartozó rondellák közül az Ybl Miklós tér helyén állott hatalmas Vizi-rondellát, a mai Lánchíd utca déli végénél épült Halászkaput és ennek bástyáját, valamint Buda utolsó török imaházát az egykori Musztafa pasa-dzsámit az úgynevezett Salétromos mecsetet a mai Fő utca és Kacsa utca sarkánál. Amíg tehát Pest városképe a XVIII. század végén csak középkori eredetű városképi elemeket veszített, majd copf és klasszicista elemekkel gazdagodott, addig Buda városképe a barokk éveiben a korhoz képest az 1780-as évek folyamán visszafejlődik, amíg csak a század utolsó éveiben a Várhegy nyugati lejtőjénél a Krisztrinaváros fokozatosan ki nem alakul. A pesti Szépítőbizottmány hatásköre Budára nem terjedt ki, a pesti városfejlődésnek 1808 / 1809-es korszakhatára tehát Buda viszonylatában nem lenne indokolt. A pest-budai városfejlődést tárgyaló szöveg egysége érdekében azonban célszerű, hogy Buda számára ne alkalmazzunk– esetleg erőszakoltan – másféle korszakbeosztást, annál kevésbé, mivel Pesté a vezérszólam, budai vedutákat pedig amúgyis csak az 1810-es évektől találunk nagyobb számban. 4. Budai veduták Az 1800-as évek legelejére datálhatjuk a Történelmi Képcsarnokban őrzött vízfestményt, amely Pestet kelet felől ábrázolva a háttérben Budát is mutatja. A Budától távol eső nézőpont következtében azonban ezen a festményen részletes ábrázolásról nem beszélhetünk. Mestere ismeretlen.10 A pesti vedutákkal kapcsolatban már említett Leyrer-féle levelek illusztrációi között Prixner egyik lapja a ferencvárosi part mentén horgonyzó hajómalmok felől ábrázolja Budát.11 Szorosan ezt követi Blaschke János szinte azonos című rézmetszete is. Mindkét veduta kis méretű, ábrázolásmódja vázlatos. 12 A céhleveleket még a XVIII. században készült rézlemezekről nyomják, csupán az évszámokat – pestiesen szólva az évszámok második számjegyét – változtatják meg. Igy pl. a céhlevél-űrlap keltezésének 17.-es számát a lemezen 18-ra változtatják. Új céhlevélrézlemezek és fametszet-dúcok majd 1815 körül készülnek.(2. kép)

II.1809-1838 Érdekes ékes kép, mely a komoly ősz hajú hajdant S a víg jelent vásznadon egybeszövöd, Ott fejedelmi Budát, a polgár Pestet emitten Abban régi dicsőnk, ebben egy ifjú világ. S mégis testvérek? „Vérek” visszhangzik az echó S a tetemes Gellért rá „Buda-Pest”-et üvölt.”13 Garay János eme sorai tömören foglalják egybe és fejezik ki e három évtizedes korszak várostörténetének lényegét. A konzervatív, hivatalnokváros jellegű Budát és az élénk kereskedelmű és haladó szellemű Pestet a reformkorban, amelynek súlypontja a Lipótváros.

10

MTKcs kat. sz. T. 1054. Ansicht von den Schiffmühlen, KM lt. sz. 28236. 12 Ansicht der Städte Ofen und Pest von den Schiffmühlen. KM lt. sz. 2112. 13 Budapesti Antológia. Szerk. Rubinyi M.- Szoboszlay F. Bp., é. n. (1946-47?) 11

7

1. Pest városképe Pestet ekkoriban túlnyomó részben a Gellérthegyről vagy a Vár felől ábrázolták. Ebből adódott, hogy a veduták legszemebetűnőbb eleme a pesti Dunapart volt, amely az 1810-1820-as évek folyamán dél-észak irányában fokozatosan épült ki. Ekkor létesült a Dunasor a Vigadó kivételével, 1826/1838 között pedig Hild József a Rakpiac palotáit építi fel.141832-ben a Vigadó is megépült.15 Pestváros belterületén 1812-ben készül el a Német színház,16 egy évvel később a színház mellett megnyílt a „Magyar király”-szálló.17 1817-ben a lipótvárosi plébániatemplomot18 szentelik fel, amely majd az 1849. évi ostromban elpusztul, 1830/ 1834 közott épül a Ludoviceum,19 1835-37-ig a Nemzeti Színház,20 amelyet 1840-ig Pesti Magyar színháznak neveztek. Megnyitása évében fognak a Nemzeti Múzeum építéséhez,21 amely az 1838-tól épülő Vármegyeházával22 a következő korszak elején készül el. Számos magánpalota épült, amelyeknek képeit láthatták a Vasquez-térképsorozat keretképeiként. Pest klasszicista városképe tehát a korszak végére úgyszólván teljesen kialakult. 2. Buda városképe Az előző korszakhoz képest Buda városképe több lényeges ponton módosul. 18131814-ig épül a Gellérthegy tetején az új csillagvizsgáló, 23 közvetlenül mellette pedig 1817ben készült el a csillagászok lakóháza.24 A barokk korból megmaradt városkép-elemek közül eltűnt a tabáni plébániatemplom toronysisakja, ez az 1810 szeptemberében kitört tűzvészben pusztult el. A királyi palota pedig 1830-ban veszti el Mária Terézia korbeli alakját, amikor a gellérthegyi új obszervatórium megépítésével a budavári palota csillagvizsgáló tornya fölöslegessé vált és lebontották.25 Ezzel együtt a nyugati kupolát is eltávolították és a palotát egyszerű nyeregtetővel látták el. Óbudán 1820-1821 folyamán felépül a klasszicista zsinagóga,26 amely tekintélyes tömegével a barokk plébániatemplom szomszédságában az óbudai városkép igen jelentős eleme. Kollár István tusfestése (1812) szinte fotografikus hűségű képét adja Óbuda és környékének.(3. kép) 3. Pest-budai veduták A kettős várost bemutató együttes veduták ebben a korszakban keletkeznek nagyobb számban, a Budát vagy Pestet külön bemutató látképek száma viszont az előző korszakéhoz képest viszonylag kevesebb. Az eddig követett módszer, amellyel a két várost külön-külön bemutató ábrázolásokat külön-külön is tárgyaltuk, itt már célszerűtlen lenne és három 14

Rokken F.: A Ferenc József- tér. TBM II. 41. Bierbauer V.: A régi pesti Vigadó építéstörténete. TBM III. 98. 16 Fővárosunk 12. l. 10. sz 17 Fővárosunk 13. l. 11. sz. 18 Zádor-Rados 102. 19 Zádor-Rados 76 20 Zádor-Rados 135. 21 Zádor-Rados 66. 22 Fővárosunk 22. 1. 1. sz. 23 Kelényi B. O.: A Pázmány Péter Tudományegyetem csillagvizsgáló Intézetei. Bp., 1929. 20-21. 24 Kelényi B. O. i. m. 25. 25 Feldmann’s Wegweiser durch Pest und Ofen und deren Umgebungen. 3. Auflage. Pest, 1859. 106. 26 Fővárosunk 14. l. 23. sz. 15

8

kategória megalkotását tenné szükségessé, ti. budai, pesti, és pest-budai vedutákét, ami az időrendet, ennélfogva a városfejlődés folyamatos ábrázolását zavarná. A katalógusrész tipológiai felépítése amúgyis külön mutatja be egyes városrészek, illetőleg Buda és Pest önálló ábrázolásait. A veduták sorát Franz Jaschke lavírozott tollrajza nyitja meg, amelyen a pesti Dunapartot a hajóhídtól dél felé, a tabáni partról felvéve láthatjuk.27 Ezen a rajzon két képelemnek van különös jelentősége: a befejezés előtt álló Német színháznak és a mai Régiposta utcában az Apáczai Csere János utcánál 1815-ig állott Színház rondellának. Ez a képelem a rondellának eddig ismert és megbízhatónak tekinthető egyetlen ábrázolása. Céhleveleken, amint fentebb láttuk, a rondella ugyan többször is szerepel, de talán két céhlevél sincs, amelyen azonos alakban láthatnánk. A tollrajz keletkezési idejét a Német színház építésének ábrázolt állapota és a tabáni templom toronysisakjának barokk alakja alapján állapítottuk meg. A színházat 1808-ban kezdik építeni, a toronysisak 1810. IX. 5.-én elpusztul, a rajzot tehát legkorábban 1809 őszére, legkésőbben 1810 szeptember 4. -re datálhatjuk. Az attribuálás alapja a bécsi Nationalbibliothekban lévő azonos témájú Jaschke-rajz és egyéb stíluskritikai tényezők voltak. (4. kép) Petrich András az osztrák, orosz és porosz fejedelmek 1814. évi budai látogatása alkalmával rendezett kivilágítást örökíti meg a Történelmi Képcsarnokban őrzött vízfestményén 28, amelyen a Gellérthegyet, Tabánt és Várhegyet északkeleti nézetből látjuk. A hajóhídtól északra pontonok horgonyoznak, ezeken helyezték el a latin üdvözlő szöveg egyes világító betűit. A kéktónusú aquarell első sorban hangulatkép, várostörténeti értéke a kivilágítás illusztrálásán kivül az, hogy a kép bal előterében a művész az ún. repülőhidat is megfestette. Körülbelül egy évvel későbbi egy Silber nevű, közelebbről nem ismeretes festőnek vagy rajzolónak nagyobb méretű vízfestménye a Kiscelli Múzeumban, nézőpontja az épülőfélben lévő pesti Vigadó alapfalainál van. Silber innen vette fel a Gellérthegyet és Várhegyet, nagyjából Petrich előbb említett vedutájához hasonlóan. A különösebb művészi értéket nélkülöző látkép annyiban érdekes – a Vár száraz, de pontos rajzán kívül –, hogy világosan mutatja: a Vigadó telkén a Pollack Mihály terve szerint épült Vigadó előtt semmiféle más épület nem állott, legalábbis ezekben az években, a Silber-veduta előterében ábrázolt alapfalak az 1809-ben abbamaradt és csak 1832-ben folytatódott Vigadóépítkezésé, Petrich alább tárgyalandó látképén illetőleg az ennek nyomán készült ábrázolásokon a kérdéses helyen látható palota nem más, mint Joh. Aman tervezett, de meg nem épült Redoutja. A kép legkésőbb 1816-ból való, a csillagda mellett ugyanis az 1817-ben épült lakóház még nem szerepel 29(5. kép). Richard Bright angol utazó 1816-ban Magyarországra látogat. Útleírása „Travels from Vienna through lower Hungary” címen 1818-ban jelent meg, egyik acélmetszetű illusztrációja Pest-Budát a Gellérthegy tetejéről felvéve mutatja be. Ezzel az 1817-re datált látképpel indul meg a XVII. század (Hallart vedutái után) újból a Gellérthegyről felvett veduták hosszú sora. A látkép városábrázolása elnagyolt, értéke inkább festői előadásmódjában rejlik. Jelzése a könyv többi illusztrációjához hasonlóan R. B., ami mögött csakis a szerzőt tételezhetjük fel annál is inkább, mert az erősen felhős égbolt és az éles fényhatások tükrözik Brightnak ugyanilyen hangulatú leírását, amelyben élénk színekkel mondja el a hegy tetején átélt rövid zivatart. E látkép keletkezési éve (1817) acélmetszet viszonylatában igen korai időpont. 30 27

KM lt. sz. 3656. A leltár bejegyzése szerint „Állítólag Theodor Alfonz” műve, de ilyen nevű művészt nem ismerünk. 28 MTKcs kat. sz. T. 1183. 29 KM lt. sz. 28235. 30 Bright, Rich..: Travel’s from Vienna through lover Hungary… Edinburgh, 1818. p. 280.

9

Nemcsak e korszak vedutái, hanem az összes pestbudai és budapesti vedutái sorában egyik legjelentékenyebb az a rézkarc, amelyet Petrich András rajzáról Richter Antal Fülöp 1818-ban készített. Ez a rendkivül finoman maratott karc Bright acélmetszetéhez hasonlóan, de tőle függetlenül a gellérthegyi csillagda mellől ábrázolja Pest-Budát, előtérben egy előkelő társasággal, amelynek – Schoen Arnold megállapítása szerint – Pasquich János, a csillagvizsgáló igazgatója távcsövön mutatja a testvérvárosokat. Ettől a csoporttól balra egy hintó ajtaján AP betűket olvashatunk, ami nem más, mint a művész, Andreas Petrich, monogramja. Petrich vedutája „a Szépítési Bizottság városrendező működése óta első összefoglaló ábrázolása Budának, Pestnek és… a… Wurm utcáig terjedő dunaparti házsornak” 1818-ban. 31(6. kép) Petrich műkedvelő tájfestő volt és műszaki tiszt, akinek vedutája finom rajzával és színezésével, helyes perspektívájával nemcsak a korszak egyik legkedveltebb látképe, hanem – már csak előnyös nézőpontja miatt is – igen nagyszámú variáns „őse”. A variánsok között talán legelterjedtebb az Artaria-cég kiadásában néhány évvel később megjelent lap. Petrich eredeti festményét nem ismerjük, de bizonyos, hogy a művész alpesi tájképeihez hasonlóan ez is gouache-ecsetrajz volt, amelyet azután Richter Antal Fülöp rézkarcáról Schmid János budai rézmetsző és kőnyomdász harminc példányban sokszorosított. A példányokat színezve adták ki. Az Illésházy István számára készült példányon kívül, amelyet mint láttuk, maga Petrich színezett, a Kiscelli Múzeum még egy példányt őriz, ezt Nyitray Teréz színezte és jelezte is.32 Ezen a példányon a hintó ajtaján az AP monogram nem szerepel és ez a körülmény szintén amellett szól, hogy Illésházy számára a karcot maga Petrich András színezte. A Silber-vedutához igen hasonló egy Fide nevü egyébként ismeretlen festőtől származó veduta, ezen is a Gellérthegyet és Várhegyet látjuk a hajóhíd pesti hídfője közelében ábrázolva. Az 1819-re datált olajfestmény különösebb festői kvalitásokat nem mutat, de kedves primitívsége mellett hangulatos képet ad a dunaparti életről, emellett igen részletező rajzával helytörténeti hitelességű. 33 (7. kép) 1811 / 1817 között megjelent céhleveleken – az előző korszakhoz hasonlóan – külön látjuk Budát, illetőleg Pestet. Amíg azonban akkor Pestet északnyugat felől vették fel, addig most a céhlevelek frontális nézetben ábrázolják a várost. Budára ugyanez vonatkozik. Wilt I. fametszetű céhlevelének budai látképe még Binder J. Fülöpnek 1780 körüli típusán alapul és bár 1815-ben jelent meg, a keretdísze is még rokokó stílusú. 34 (2. kép) Mintha talán ez is Buda lassúbb fejlődését bizonyítaná. Prixner Gottfried rézmetszetű céhlevele 1816-ból, már új, reálisabb látképet ad a Várhegyről és a Tabánról 35 Egy évvel későbbi Prixner pesti céhlevél-vedutája, amelynek előterében az 1817-ben felépült csillagvizsgáló-lakóházat látjuk, a pesti Belvárosból pedig eltűnt az 1815-ben lebontott Színház-rondella. 36 A Prixner-vedutát (1816) veszi és dolgozza át Rennernek legkorábban 1817-ben készült, de 1822-ben kiadott céhlevele 37, amelynek nemcsak városképi hűsége, de művészi színvonala sem éri el Prixnerét. A budai halász-céhlevél ismeretlen rézmetszője a Várhegy rajzában szorosan Rennert követi átvéve annak topográfiai hibáit, de a rajzot a Rózsadombbal bővíti. 38 A céhleveleken ábrázolt városkép Buda esetében általában a Tabántól az Országút-városrészig

31

KM lt. sz. 14809. Címe: Pesth-Ofen. Nördliche Ansicht in Meridian von d. St Gerhardsberger Sternwarte zu Ofen. 32 KM lt. sz. 721. 33 KM lt. sz. 60.37. 34 KM lt. sz. 3234. 35 KM lt. sz. 128. 36 KM lt. sz. 3233. 37 KM lt. sz. 3751. 38 KM lt. sz. 3212.

10

bezárólag, a pestieken 1800 körül az Újépülettől a ferencárosi katonai kórházig bezárólag, az 1810-es években az Újépület déli oldalától a Szerb-templomig terjed. 1815 körüli évekből származik a Kiscelli Múzeum hat lavírozott ceruzarajzból álló látképsorozata 39, amely különböző pontokról felvéve ábrázolja Budát és Pestet, illetőleg a két város részeit. A Múzeum leltára szerint a rajzokat Höchle Nep. János készítette. 1821-ben Brudern József báró pesti műgyűjtő és mecénás megbízta Markó Károlyt, hogy Buda és Pest környékének egy-egy szebb részletét örökítse meg.40. Ebből a sorozatból egyetlen olajfestmény reprodukciója ismert, de ennek is kétes a helyrajzi hitelessége. A festmény a „Gyűjtő” c. folyóirat katalógusa 41 szerint Óbudát ábrázolja a Margitsziget felől, de a kép rongált állapota, illetőleg ennek következtében a reprodukciója nem alkalmas arra, hogy a kép tárgyát pontosan meghatározzuk. Egyetlen képelem nincs a festményen, amelyet egyértelműen Óbudával lehetne kapcsolatba hozni. Sajnos nem tudjuk, Markó Károly milyen mértékben tett vagy tehetett eleget Brudern megbízásának. Ugyanebben az évben jelenik meg Schams Ferenc széleskörü történeti felkészültséggel megírt leírása Pest városáról. 42 Ennek a könyvnek egyik rézmetszetű melléklete Blaschke Ferenctől Pest látképe északnyugat felől, a budai partról felvéve. Ha ennek a látképnek rajzmodora nem is, a felvételi pontja bizonyos mértékig emlékeztet a céhlevelekére. Schams „Pest”-jét egy évvel később, 1822-ben Buda városát tárgyaló műve követi, előbbinél nagyobb terjedelemben, bővebb leírásokkal.43 Ennek a monográfiának egyik melléklete Rauschmann János ecsetrajzáról Jacob Alt kőrajzú vedutája, Buda a pesti hajóhídfő felől. A megbízható veduta eredeti példánya 1932 óta a Kiscelli Múzeumban van.44 A Petrich-„Artaria”-típusba tartozik Jacob Hyrtl bécsi rézmetszőnek 1832-ben naptárillusztrációként kiadott vedutája,45 J. A. Schlosser kiadásában megjelent kőnyomatú 46 és a Barth kiadású rézmetszet.47 Mindezek a veduták az „Artaria”-féle lapon alapulnak, sőt még mutatis mutandis az 1838-as árvízképek között is nyomát találjuk a prototípusnak. Franz Jaschke bécsi festő számos külföldi útja során Pest-Budára is ellátogat. Utazásai közben fest, karcokat készít. Pest-budai tartózkodásáról öt vízfestménye tanúskodik. A nagyjából azonos méretű aquarellek 1824 és 1825-ben készültek; egyik közülük Budát a pesti part felől a Rauschmann - J. Alt vedutához hasonlóan, 48 a másik a Várat a Festősziget felől, 49 (8. kép) egy lap pedig Óbudát a Margitszigetről ábrázolja. 50 Két további lap margitszigeti részleteket mutat be, köztük a nádor nyaralóját. 51 A Festősziget felől aVárat bemutató veduta alapján készült egy kőnyomat, ennnek érdekessége a csillagvizsgáló-torony bontás közbeni állapota, aminek alapján 1830 körüli időre datálható a litográfia. 52 Ugyancsak ezekből az évekből való a Herzinger-aquarell, ez Wonsidler rajza alapján dunai látképet ad a Gellérthegy alatti útról észak felé felvéve. A lapot Riedl műkereskedő adta ki.53 A Történelmi Képcsarnokban őrzött példány a látképet még csupán rézkarc állapotában 39

KM lt sz. 275-280. Pogány Gáborné 7. 41 A Gyűjtő, II (1913) 6.,7.,8. sz. illusztrációja. 42 Schams, F.: Vollständige Beschreibung der königlichen Freystadt in Ungern. Pest, 1821. 43 Schams, F.. Vollständige Beschreibung der königl. freyen Haupt Stadt Ofen in Ungern… Ofen. 1822. 44 KM lt. sz. 18187. 45 KM lt. sz 21113 46 MTKcs kat. sz. Képcs. VII. 47 MTKcs kat. sz. 463. 48 KM lt. sz. 15672 49 KM lt. sz. 15673. 50 KM lt. sz. 15675 . 51 KM lt. sz. 15676. 52 KM lt. sz. 2985 53 KM lt. sz. 943. 40

11

mutatja, akvatinta nélkül.54 Annak ellenére, hogy a Wonsidler-veduta nem éri el Petrich színvonalát, mégis több változatnak lett őse, mint amaz (9. kép). Ismeretlen művésznek 1827ben egy rézkarcsorozata jelent meg Tomala Ferdinánd kiadásában. Nyolc lapról van tudomásunk, illetőleg ennyit őriz a Kiscelli Múzeum metszetgyűjteménye. A rézkarcok a Várat Pest felől (10. kép), a Gellérthegyet ugyancsak a pesti Dunapartról, a Szervita-teret, a Színház-teret, Orczy báró üvegházát, a városligeti Dróthidat, a margitszigeti kikötő vidékét, a Ferenchalmot ábrázolják.A Gemeinnützige Blätter 1827-es évfolyamában megjelent értesítés csupán a négy első lapot említi.55 Feltehetjük, hogy nyolcnál több nem is jelent meg.56 A Tomala-sorozat mesterét kutatva két művész jöhetne szóba: Hofbauer János és Franz Jaschke. Hofbauer ugyancsak 1827-ben a Kőbánya és Hatvani vonal ( ma Baross tér) között épült próbavasút megnyitása alkalmából nagyobb méretű rajzot készített, amelyet Gurk Ede aquatintára dolgozott át. A finomrajzú lap hátterében látjuk Pestet, mögötte a Várheggyel és távolabb a budai hegyekkel. 57Ugyanő 1831-ben a Rózsadombról rajzolta meg Pest-Budát előtérben szüreti jelenettel, e kép festését azonban nem fejezte be 58 (11. kép). Jaschketől a már ismertetett ötlapos vízfestménysorozatot ismerjük 1824 / 1825-ből. Ha mármost a Tomala-sorozatot mind a Hofbauer- mind a Jaschke-vedutákkal vetjük össze, valószínűbbnek tűnik, hogy a sorozat mestere Hofbauer János. Erre mutat a staffázsalakok és a növényzet rajzának hasonlósága és a rajzok egyező, finom, kissé száraz vonalvezetése. Hofbauer szerzőségét Jaschkeé ellenében az is valószínűsíti, hogy Jaschke gyakori utazásai folyamán nem tartózkodott hosszabb ideig Pest-Budán. Hofbauer mellett szól végül is a Tomala-sorozat és a kőbányai próbavasút rajzának egyidejűsége. Ugyanebben az évben (1827) a felvidéki Szentgyörgyi János a királyi palotáról különösebb művészi érték nélküli képet fest a pesti Dunapart felől, előtérben hajóból kirakodás jeleneteivel.59 Ugyanő két évvel később a Gellérthegy keleti lejtőjéről megfesti Pest-Budát ugyanabban a bágyadtszínű modorban, de némiképp biztosabb rajzzal, mint a királyi palotát. 60 ___________ A napoleoni háborúk után Európa-szerte fellendül az utazási kedv, utakat építenek, a meglévőket javítják, fejlesztik a közlekedést, mindezek nyomán pedig számos útleírás jelenik meg, külföldet bemutató illusztrált művek igyekeznek azoknak kíváncsiságát kielégíteni, akik művelődési igényük kielégítése végett körülményeik miatt nem utazhatnak. Nyugateurópa utazóit különösen a „romantikus Kelet” vonzotta. Ez a jelenség az 1810-es évektől kibontakozó, de csíráiban már a XVIII. század közepén kimutatható romantikának a vetülete. A keletre utazók előszerettel hajóztak a Dunán a Balkánra. Az útirajzok mellett földrajzi ismeretterjesztő művek is jelentek meg, ezek sorába tartozik az 1820-as évek közepe táján kiadott Europäisches Panorama”, amely Wonsidler dunai látképének egy rézkarcú változatát mellékelte illusztrációként.61 54

MTKcs kat. sz. 560. Gemeinnützige Blätter 1827, XXXI, 241m – A sorozat magyar címe: Buda és Pesth városoknak ’s környékeinek tekinteteik Hozzá kaptsolt leírással kiadá Tomala Ferdinánd … Pesthen…é. n. A 2-7. sz. lapokról lásd Csillag 115-120. sz 56 KM lt. sz. a sorozat lapszámainak sorrendjében: 1. 57.10.1.; 2. 27245/1; 3. 27245/3.; 4. 57.10.4.; 5. 5215.; 6. 5213.; 7. 5216.; 8. 5214. 57 KM lt. sz. 28232. 58 KM lt. sz. 16306. 59 KM lt. sz. 268. 60 KM lt. sz. 16044. 61 Oehlinger, Jos.: Europäisches Panorama. Zwanzig Ansichten und Beschreibungen der vorzüglichsten Hauptund Residenrzstädte in Europa. 2. Band. Caschau , 1823. 404. mellett „Ofen und Pest.” 55

12

A dunamenti városokról készült albumok sorából kiemelkedik a „Zwey hundert vier und sechzig Donau-Ansichten…” (hosszú címe miatt általában „Donau-Ansichten” rövidített címen ismeretes.) A művet négy haránt-folio kötetben Adolf Kunike litográfus adta ki Bécsben.62 (1826) A Duna forrása és Belgrád közötti folyamszakasz vedutáit Jacob Alt rajzolta le és A. Kunike litografálta, a Belgrád és Fekete tenger közötti városok rajzait maga Kunike készítette. A rajzok 1820 / 1826 között folyamatosan készültek, köztük öt lapon találkozunk budai, pesti, illetőleg margitszigeti tárgyúakkal: a CXLIV. sz. Óbudát, a következő lapon a margitszigeti ferences-templom romját, a CXLVI. sz. lap Budát és Pestet a ferencvárosi part felől ábrázolja, az utána következő pedig Óbudát Kiscellel, végül az utolsó lapon a pesti Dunapartot látjuk északnyugati nézetben. A pest-budai tárgyú lapokat tartalmazó kötet 1824-ben jelent meg. Néhány lapot nagy példányszámban variálva adtak ki. A 148. sz. vedutát Wicksteed 1834-ben némi staffázsváltozattal olajban festi meg. 63(12. kép) Az 1830-as években a szárazföldi és vizi közlekedés fejlődésével párhuzamosan az útirajzirodalom is bővült. Pestbudai szempontból a dunai hajózás megindulása rendkívül jelentős esemény. Mind több és több külföldi – főként angol – utazó keresi fel Pestet és Budát akár rövidebb-hosszabb itt-tartózkodás céljából, akár átutazóban a Balkán vagy Kisázsia felé. Ezek az útirajzok gyakran mellékelnek pesti vagy budai látkép-illusztrációkat. Pest klasszicista város arculata ekkor már nagyrészt kialakult és az egységes stílusú városképet általában megcsodálják. John Paget 1835-ben Pesten jártában így ír: „…hajtassunk végig a rakparton. Figyeld meg ezt az első három vagy négy házat és mondd, ha ismersz magánépületet, amely ezeknél ragyogóbb vagy jobb stílusban épült… Ezekkel az épületekkel szemben tervezik az új hidat a Duna felett.” 64 A Rakpiacról és a Nákó-palotáról van tehát szó, amely utóbbinak tengelyében épül majd 1839-től a Lánchíd. Michael Quin 1836 őszén utazott át Pesten és ő is a „modern stílus”-ban épült palotákat említi útleírásának elején. Quin művének mind eredeti angol 65 mind francianyelvű kiadásához 66 Jacob Alt „Donau-Ansichten”-jének nyomán litografált vedutákat mellékeltek a kiadók. Julia Pardoe 1836. évi konstantinápolyi útján látogatja meg Pestet, ahová 1839-ben visszatér. Ezúttal hosszabb időt tölt Pesten és 1840-ben megjelent „The City of the Magyar…” című könyvében többek között így ír: „Különös, mély nyugalom honol Buda felett, egy neme a néma királyi méltóságnak. A gondolat önkéntelenül vissza-vissza száll a múltba, miközben az ember a meredek magaslatokra megy fölfelé… De csak a hidon kell átmenned, hogy a jelen, a tevékeny, a becsvágyó, az életerős jelen táruljon a szemed elé… minden olyan friss, olyan tiszta, olyannyira a növekvő életet tükröző, hogy… szükségszerű, hogy Buda igényeivel szemben… egykor Pest legyen majd fővárosa annak az országnak, mely máris halálosan mély álmából ébredező óriáshoz hasonlít.” 67 Buda és Pestnek ebben a romantikusan plasztikus szembeállításában mintegy visszhangzanak a kortárs Garaynak e fejezet élén olvasható gondolatai.

62

Zwey hundert und sechzig Donau-Ansichten nach dem Laufe des Donaustromes von seinem Ursprunge bis zu seinem Ausflusse in das schwarze Meer… herausgegeben von Adolf Kunike … Wien.. 1826. [NebehayWagner 336. sz.] 63 KM lt. sz. 15080. 64 Trencsényi-Waldapfel. 42. 65 Quin, Michael J.: A Steam Voyage down the Danube…Vol. I. London… 1834. 4.”…Pest looks extremely well from the Danube. It is for he most part built in a modern style of architecture; several of the public edifices, and even the private mansions are spelendid.” 66 Quin, Michel J.: Voyage sur le Danube, de Pest à Routcouk, par navire à vapeur… Tome premier, Paris… MDCCCXXXVI. 67 Trencsényi-Waldapfel. 55.

13

George Hering „Sketches on the Danube in Hungary and Transylvania” címen 1838ban egy folio-albumot 68 jelentet meg, amelyben a címtől eltérően nemcsak dunai képeket közöl, hanem felvidéki várakat és városokat is ábrázol, sőt az aggteleki cseppkőbarlangot is bemutatja. A tájképeken kívül néprajzi érdekességű ábrázolásokat is találunk az albumban. Hering Széchenyi Istvánnak ajánlotta művét és jellemző az ajánlásnak az a mondata, amelyben Széchenyinek kedveskedve azt írja, hogy „amíg azelőtt az európai utazó számára Magyarország szinte tilos terület volt, addig most a (dunai) gőzhajóút olyan könnyű mint egy utazás a Themzén.” Hering albumának 26 lapja közül egyetlen pest-budai tárgyút találunk, egy dunai látképet a vizivárosi partról felvéve. A pesti városkép hitelességéhez szó férhet, úgyszintén a part mellett horgonyzó bárka méreteihez is, de mindezekért kárpótol a rajz finomsága, amelyen az angol festők atmoszférikus hatásokat művészien ábrázoló modorát még így, a kőnyomaton is érezzük.69 Az 1830-as évek folyamán Adolf Kunike „Donau Ansichten”-jét kisebb formátumú két változatban is kiadják. Egyik változat „Malerische Donaureise vom Ursprunge bis Belgrad” címen Mansfeld kiadásában jelenik meg 1833-ban,70 ennek IV. részében a 7. és 8. lapon találunk egy-egy pestbudai vedutát, a másik kiadásváltozatot Förster jelenteti meg év megjelölése nélkül ugyan, de még a harmincas években, „Die Donau vom Ursprunge bis Belgrad”71 címen. Mindkét újabb kiadás az eredeti Alt-Kunike-albumnak két-két azonos képét dolgozza át és ezek az átdolgozások a sokkal kisebb mérettől eltekintve az eredetitől csak lényegtelen vonásokban térnek el. __________ Szentgyörgyi János, akivel 1827-ben, majd 1829-ben festett vedutái kapcsán már találkoztunk, az 1830-as években két vedutát fest. 1830-ból való a korábbi, ez a mester pestbudai négy vedutája között egyúttal a legjobban is sikerült. Nézőpontja a gellérthegynaphegyi nyereg közelében van, ahol ekkoriban még szőlő termett. Innen láthatjuk balra a már klasszicista modorban átépült királyi palotát, a jobboldali háttérben pedig Pestet. 72 Ennek a szignált és datált vedutának vízfestésű vázlata is fennmaradt.73 Az 1827-ben kiadott Tomala-féle rézkarcsorozat szerzőségével kapcsolatban említett Hofbauer Jánosnak 1831-re datált vedutáján Budát és Pestet a Rózsadomb felől látjuk. Amint említettük, Hofbauer a rajznak csak az előterét és a égboltot színezte illetőleg festette, a középrészt talán szándékosan nem színezte, nehogy a hajszálfinom rajzot elmossa. A kép ceruza-rajza szinte fénykép-pontosságú (11. kép). Szentgyörgyi János legkésőbbi vedutája majdnem azonos az 1829. évivel, csupán az előtérbe állított, de oda egyáltalán nem illő staffázsalak-pár és az időközben elkészült pesti Vigadó jelentenek új képelemeket. A Gellérthegy alatti úton haladó hintó is újra szerepel ezen a későbbi vedután, amely sem nem szignált, sem nem datált, de az előbbi, szinte azonos festménnyel egybevetve Szentgyörgyi szerzősége kétségtelen, a kép keletkezési ideje pedig a Vigadó elkészülte (1831) és a Lánchíd építési munkáinak − amelyeknek a képen semmi nyomuk − megkezdése (1839) közötti időre, tehát az 1835 körüli évekre tehető.74 Ugyancsak 68

Hering, Geo.: Sketches on the Danube in Hungary and Transylvania. London… 1838 Dedication: … Hitherto, Hungary has been almost forbidden ground for the European traveller…with the Steam Boat on the Danube it becomes almost as easy a Tourt on the Thames… [Nebehay-Wagner 247. sz.] 69 Az albumnak – a címlapot is számítva – a 6. illusztrációja. 70 Malerische Donaureise vom Ursprunge bis Belgrad. - Nach der Natur gezeichnet von J. Alt in IV Abtheilungen… I. Abtheilung. (1833) Nebehay-Wagner 24. sz. 71 Die Donau vom Ursprunge bis Belgrad. Neue Auflage der malerischen Donaureise. Wien… é. n. NebehayWagner 25. sz. 72 Az egri Dobó István Múzeum letéte a KM-ban. 73 KM lt. sz. 13567. 74 KM lt. sz. 744.

14

1835-re kell datálnunk egy látkép-párt is, amely a Gellérthegy alatti útról Wonsidler nyomán, illetőleg a Bomba- (Batthyány) tér felől mutatja Pest-Budát. 75 A két kőnyomatú vedutát Weissenberg Ignác rajztanár készítette, aki Teschenből származva bécsi, majd pozsonyi működés után Pesten telepedett meg. Ennek a két vedutának sem a történeti, sem pedig művészi értéke nem jelentős, amíg azonban a testvérvárosokat dél felől ábrázoló rajza Wonsidler alapján másodlagos, addig a Bomba-tér felőli látkép elsődleges, amit két évvel később Vasquez átdolgozásában látunk viszont. Feltűnő, hogy Weissenberg rajztanár létére mennyire tökéletlen távlatot rajzol, holott az egyik vedutánál legalábbis, rendelkezésére állhatott Wonsidler sokkal helyesebb perspektívájú felvétele. Paur Miksa Félix, aki Bajorországból származva 1832-től Pesten Pollack Mihálynál, majd Hild Józsefnél rajzolóként működött, 1837-ben nagyméretű rajzon örökíti meg a Rakpiacot a dél felől csatlakozó Dunasorral.76A rajzot Bergmann litografálja és adja ki Münchenben. (13. kép) Ugyanebben az évben keletkezett azonos épületrajzzal ennek a lapnak egy változata, amelyen a Rakpiac staffázsalakjai az előbbitől eltérő módon szerepelnek.77 Paurnak ez a vedutája, amelyet a Dunasor épületeinek erős kisebbítése révén elért mély perspektívája jellemez, számos kisebb méretű változatban jelent meg. De ezek csakhamar megszűnnek, ugyanis 1839-ben már megkezdik a Lánchíd építését, ami Paur rajzának előterét alapvetően megváltoztatja. Paur egyébként 1837. évi vedutáját megelőzően már készített egy litográfiát a Dunasornak a Nákó-palota és a Belvárosi templom közötti szakaszáról a „Fillértár” 1834. évfolyama számára,78 utóbbinak két variánsa ismeretes.79 A négykötetes Művészeti Lexikon (Paur címszó alatt) Paurnak egy Pest-Buda közötti állandó hídnak építésére vonatkozó tervét is említi.80 A városkép általános fejlődését tükröző veduták mellett a város kisebb egységeit bemutató ábrázolások utóbbiak szempontjából ugyanakkora, ha nem nagyobb jelentőségűek, mivel egy nagyobb látószögű képen természetszerűen kevesebb részletet lehet reprodukálni. Ilyenfajta kisebb egységek a terek, házak, amelyeknek ábrázolásai R. Alt, L. Rohbock és követőik révén válnak gyakorivá. Az 1814-ben megnyílt „Magyar király”-szálló hirdetésének fejlécén a szálló rézmetszetű képét látjuk Prixnertől, 81 az 1820-as években pedig Perlaszka Domokos készíti el a Váci utcában volt „Nádor”-szálló hirdetését, amelynek eddig csupán a rézlemeze van meg, egykorú levonata nem bukkant fel. A lemez a Kiscelli Múzeumban van. 82 (14. kép) Ugyancsak Perlaszkától való Schwindt Károly rajza nyomán a „Vadászkürt”- szálloda prospektusa is, szintén az 1820-as évekből. 83 A „Magyar király” 1835-ben vagy kevéssel utóbb újra megjelentet egy hirdetést ezúttal háromrészes képszalag formájában. 84 A szállodai hirdetések közé tartoznak még a „Tigris” és az „Angol királynő” illusztrált prospektusai is. Ezek a szálloda-reklámok igen csekély példányszámban maradtak fenn. Szálloda-hirdetések illusztrációin kívül egyes épületeket ábrázolnak a képcsoportok. A képcsoportoknak két fajtáját különböztethetjük meg. 1./ Veduták keretképei. 2./ Albumok, könyvillusztrációk. Az előbbi csoportba tartozik Strohmeyer Antal 1835-ben megjelent

75

KM lt. sz. 3782 és 3797. KM lt. sz. 8088 77 KM lt. sz. 3780 78 KM lt. sz. 13281. Fillértár mindennemű közhasznú ismeretek terjesztésére 1834. Pozsonyban. A 13. sz. mellékleteként jelent meg. 79 KM lt. sz. 3626. és Lanfr. 205. sz. 80 Művészeti Lexikon, I. köt. 716. 81 KM lt. sz. 54.148.1. 82 KM lt. sz. 52.7.1. 83 KM lt. sz. 146, 84 KM lt. sz. 1084. 76

15

térképe 14 keretképpel, Pest akkoriban jelentős épületeiről. 85 „Ofen und Pest von der Josef Bastey in Ofen” címmel említi Schoen Arnold azt a pest-budai vedutát, amelyet 12 buda- és pestkörnyéki látkép övez, szerzője Fr. Faltus. A Csillag-gyűjteményben említett litográfia előttem ismeretlen. Megjelenési ideje „1835 körül?” 86 A Petrich-Artaria-vedutát dolgozza át Schlosser azon a vedután, amelyet pest-budai tájrészletekkel vesz körül. A keretképek F. Barth bécsi kiadónál megjelent látképek egyszerű átvételei, azok hibáival együtt. Megjelenési idejét az 1830-as évekre tehetjük.87 1837-ben készült, de csak egy évvel később jelent meg Vasquez P. Károlynak négy lapból álló térképsorozata, a térképek körül szintén a pest-budai nevezetesebb épületek kőmetszetű ábrázolásaival. 88 A négy térképet összesen hetvenhat keretkép övezi, közöttük néhány tájkép, sőt Budának és Pestnek egy-egy Mátyás-kori, illetőleg XVII. századi látképének átdolgozása. Két térkép felett a pesti Dunapartot a Paur veduta alapján látjuk reprodukálva, néhány keretkép pedig valamivel korábbi veduták nyomán készült. Így viszontlátjuk a Wonsidler és Weissenberg látképeket is. A sorozat térképeinek rajzolója minden bizonnyal maga a kiadó, Vasquez ugyanis műszaki tiszt volt, így kartográfusként is működhetett. Vasquez működését valószínűsiti az ajánlás, amelyben Zichy Ferraris Emanuelnek a „Buda és Pest” című művet „… mély tisztelettel ajánlja a szerző Gróf Vasquez Pinos Károly.” Kevésbé azonosíthatjuk Vasquezzel a keretképek rajzolóját, akiben több joggal azt az egyébként ismeretlen rajzolót gyaníthatjuk, aki a sorozat két előzéklapja közül az egyiknek alján lévő keretdíszítő látképen (Rakpiac) „Fr. Weiss”-sel szignálta magát. A név előtt olvasható „Entw[orfen] u[nd] Gest[ochen]” rövidítések nyíltan utalnak arra, hogy a dús címlapdíszítést is Weiss tervezte és metszette kőbe a második előzéklappal együtt, amelyben romantikusan gotizáló ikerablakon át látjuk Budát és Pestet. A négylapos térképsorozat a két előzéklappal együtt kékszínű papírborítékban jelent meg „Buda és Pest Szabad Királyi Varossainak Tájleierása [!] Topographie der königl[ich] ungarischen freyen Städte Ofen und Pesth von Carl Graf Vasquez” címen. Tervrajz és veduta együttesét képviselik a koszakunkat lezáró évtized folyamán igen nagy számban kiadott Lánchíd-tervek. Ezek ugyanis a tervezett hidat környezetével együtt ábrázolják, mégpedig északi nézetben, vagy a budai, illetőleg pesti hídfő közeléből. Az északi nézet William Tierney Clark 1837 november 10-én keltezett első függőhíd-tervén alapul. 89 A tervezett híddal kapcsolatos látkép nézőpontja a Duna középvonalától némileg keletre, a hídtól pedig északra esik, a mai Roosevelt-tér északi határának megfelelő vonalban. A kép baloldalán a Rakpiac az Ullmann-palotától délre ( az északi szomszéd Wieser-ház ekkor még nem épült fel), a háttér közepén a Gellérthegy, jobboldalon a Várhegy déli része a királyi palotával és Szertárral. Ez a tervrajz számos egykorú és későbbi variánsnak volt az alapja: A W. T. Clark-féle tervről a Paur-rajz nyomán 1830-ban egy acélmetszet készült, ez szinte másolata Clark tervének. 90 1839-ben C. Mahlknecht némileg megváltoztatta a környezetet és ugyancsak acélmetszetben reprodukálja a Clark-tervet. 91(15. kép) Ezeken kívül pedig váltóűrlapok, levélpapír-fejlécek, kottacímlapok ismétlik az első Lánchíd-tervet még a későbbi évek folyamán is, amikor pedig már újabb módosított hídterv jelent meg, sőt a híd elkészülte után is vissza-visszatér az első tervváltozat a későbbi variánsokkal együtt.

85

Csillag 127. sz. Csillag 112. sz. 87 KM lt. sz. 9106. Selyemre nyomtatva.. 88 KM lt. sz. 3583/1-6. 89 A tervrajznak csak fénnyomatú reprodukcióját ismerem. Megjelent Zelovich Kornél A budapesti lánchíd. Bp. 1899. mellékleteként. 90 KM lt. sz. 3727. 91 KM lt. sz. 14763. 86

16

Schwindt Károly egy 1837-ben megjelent pest-budai „Wegweiser” 92számára megrajzolja a pesti Vigadót a hajóhídfő felől, és a Rakpiacot a Nákó- és Lloyd-palota (akkor még Kereskedelmi Csarnok) között. Utóbbi ábrázolás rokon a Vasquez-sorozattal kapcsolatban említett keretdíszítő ( Fr. Weiss-el jelzett) ábrázolással. Schwindt rajzainak acélmetszetű változatait C. L. Frommel szignálta. Ugyanebben az útikalauzban jelent meg egy tabáni látkép a mai Ferdinánd-kapu alól felvéve „durch W. Creuzbauer in Carlsruhe” jelzéssel. Ennek az útikalauznak illusztrációi Creuzbauer karlsruhei műintézetében készültek, Frommel pedig 1824-ben Henry Winkles angol acélmetszővel közös műtermet nyitott ugyancsak Karlsruheban. A Schwindt-Frommel és Frommel-Winkles-kapcsolat alapján valószínű, hogy azoknak az útikalauzoknak illusztrációit amelyeket Winkles az 1845. évi „Vezéd” 93 és Feldmann „Wegweiser”- ének 1844. évi 94 és későbbi kiadásai számára metszett acélba, ugyancsak Schwindt Károly rajzolta. A földrajzi ismereteket terjesztő művek sorában 1838-1840 között három részben jelenik meg a „Panorama der Oesterreichischen Monarchie, oder malerisch-romantisches Denkbuch der schönsten und merkwürdigsten Donau-Ansichten.”95 Ez a rövidített cím a teljes címnek csupán a fele! A köteteket számos acélmetszet díszíti nagyészt Th. Endertől készített rajzok alapján, amelyeket angol acélmetszők sokszorosítottak. Az 1838-ban kiadott első részben pest-budai tárgyú három vedutát találunk (Várhegy, Pest a Várhegy felől, Rakpiac ), ezek néhány évvel később a „Pittoreskes Souvenir an die schönsten Ansichten der Donau in Ungarn von Theben bis Golumbacz…” című tizenkilenclapos acélmetszet-sorozatban a „Panorama”-hoz hasonlóan ugyancsak Hartleben K. Adolf kiadásában jelentek meg újra.96 Csupán a viszonylagos teljesség érdekében említjük e korszak látképei sorában Jacob Alt, Krauss és I. Raffalt egy-egy festményét. J. Alt kisméretű vízfestménye Budát ábrázolja a Gellérthegy alatti Dunapartról észak felé tekintve, de nem Wonsidler nyomán. 97 Nem valószínű, hogy ez a veduta sokszorosítva is megjelent volna, Alt ugyanis a kép előterében ábrázolt tabán-Dunaparti házsor színezését nem fejezte be, 1851-ben pedig nagyjából ugyanebből a nézőpontból J. Bermann „Malerische Donaureise”-jéhez teljesen új látképet fest. F. Krauss J. Altnak 1824-ben rajzolt és A. Kunike kőnyomatában megjelent vedutájára emlékeztetően festi Budát és Pestet a soroksári országútról felvéve. 98 Raffalt olajfestményén a Várat nyugat felől látjuk, előtérben a Kis Svábhegy és Sashegy közötti vidékkel. A kép érdekessége a Kis Svábhegy déli lejtője mögötti nézőpont, ahonnan szinte soha nem ábrázolták a várost.99 (16. kép). 92

Gemälde von Pesth und Ofen mit ihren Umgebungen. Ein Wegweiser für Einheimische und Fremde. Pesth, 1837. 93 Buda-Pest, a’ magyarok fővárosa vagyis ezen testvér-városban létező minden nevezetességek és látni méltó dolgok leírása. Vezéd vidékiek és benszülöttek számára. Pest, 1845. 94 Feldmann, G. L.: Pesth und Ofen. Neuester und vollständiger Wegweiser durch beide Städte und ihre Umgebungen. Für Fremde und Einheimische… Leipzig und Pesth, 1844. Zweite, ganz umgearbeitete Auflage von Dr. Joh. Christ. Seiz… Pest, 1859. Dritte Auflage von Johann Christian Seiz… Pest, 1859. Mindhárom kiadás azonos illusztrációkkal. 95 Panorama der Oesterreichischen Monarchie, oder malerisch-romantisches Denkbuch, der Gletscher, Hochgebirge, Alpenseen udn Wasserfälle, bedeutender Städte mit ihren Kathedralen, Pallästen und altertümlichen Bauwerken, berühmter Badeörter, Schlösser, Burgen und Ruinen , so wie der interessantesten Donau-Ansichten. Mit Stahlstichen… nach eigends zu diesem Werke aufgenommenen Originalzeichnungen. Pesth und Leipzig… 1838-1840. Band I. 256 /257 „Ofen”, 288 /290 „Pesth vom ofner Festungsberge gesehen”, 296/297 „Pesth. Der Ausladungsplatz.” Nebehay-Wagner 814. sz. (szerinte az I. kötet megjelent 1838-ban) 96 Pittoreskes Souvenir an die schönsten Ansichten der Donau in Ungarn von Theben bis Golumbacz, nebst einigen der interessantesten gegenden dieses Königreichs. In 19 englischen Stahlstichen nach Zeichnungen von R. Alt, Thomas Ender und C. Klette… Pest,é. n. (1840 körül) [Nebehay-Wagner 43. sz.] 97 SzM lt. sz. 1933-2389. 98 KM lt. sz. 14929. „Ansicht von Pest und Ofen.” 99 KM lt. sz. 1116*. „Perspective von Pest und Ofen.”

17

Franz Barth bécsi kiadónál az 1830-as években egy rézmetszet sorozat jelenik meg, ennek néhány lapján – mindössze hét lapon – pest-budai részletek láthatók: Margitsziget, Festetich-pavilon a Fűvészkertben, Lipótmező, Hárshegyi úti „Vadászkastély”, a zugligeti „Remete”-villa, Kamaraerdő, Városliget. Az ismeretlen rézmetsző, aki talán azonos a kiadóval, a felsorolt részleteket igen kezdetleges módon ábrázolta, egyedüli érdeme hogy az illető témákról nagyon kevés, vagy éppen semmiféle egyéb ábrázolás nem ismeretes. A „Remeté”-t és az ún.”Vadászkastély”-t (ez egyébként a Szép Juhásznéra vonatkozó téves címfelirattal jelent meg) csak ebben a sorozatrészben találjuk, illetőleg a már említett Schlosser-veduta keretképei között mint kisebbméretű másolatok szerepelnek. A Barthsorozat magas lapszámozása alapján nyilvánvaló, hogy nagyobb terjedelmű kiadványról van szó, amelynek csupán elenyésző hányada pest-budai helyi vonatkozású. 1835-től számos változatban jelenik meg a Pesti Magyar Színház terve, amelynek a tervezett, de meg nem valósult szobrászati díszítését is feltüntetik. A színház tervei többnyire folyóirat- 101 és szinházi zsebkönyv-mellékletként jelennek meg.102 1837-től, a színház elkészülte és megnyitásának idejétől az ábrázolások természetesen a valóságnak megfelelő, tehát a plasztikai díszítés nélküli állapotot tükrözik (17. kép). Naptármellékletek közlik a Színházon kívül a Ludoviceum képét, 103az 1838-as árvizet valamint egyéb, ha nem is látképjellegű tárgyakat, mint például a „Ferenc császár” gőzöst, a Vigadó termeit stb. Négylapos sorozat illusztrálja az 1827. évi pesti első lóversenyt. A sorozat kőmetszésű lapjait Prestel Ferdinánd felvételei alapján J. B. Clarot rajzolta. A sokszorosítást Schmid János nyomdája végezte. A sorozaton egyes futamok mozzanatait láthatjuk, háttérben a versenypálya tribünjeivel. 104 (18. kép) 100

Az 1838. évi árvíz ábrázolásai Az 1838 március 13-16. között Pesten és Budán romboló és pusztító árvíz számos – nagyobbrészt sajnos csekély művészi értékű – ábrázolásra adott alkalmat. Ezeket az ábrázolásokat jellegüknél fogva két csoportra oszthatjuk: 1. Árvízképekre. 2. Árvízjelenetekre. Árvízképek azok az ábrázolások, amelyeknek elsődleges célja a város egészét (pl. Reichert),105 vagy egyes részeit ( pl. Schwindt-Perlaszka) 106 elöntő árvíz bemutatása, az árvízzel kapcsolatos jelenetek, mit pl. mentés, házbeomlás stb. pedig másodlagosak vagy stafázsjellegűek. Árvízjelenetek – ellentétben az árvízképekkel – azok az ábrázolások, amelyeknél az árvízzel kapcsolatos események, genreszerű jelenetek elsődlegesek és a környezet, háttér bemutatása csak másodsorban jelentős. Az árvízjelenetek hitelessége ennélfogva csekély, sok 100

No. 71. Ansicht der königl. Haupt Städte Ofen umd Pest in Nieder-Ungarn. MKCs kat. sz. 463. – No. 73. Am Auwinkel bey Pesth. KM lt. sz. 200. – No. 74. Ansicht der schönen Schäferin bey Pesth. (Téves megnevezés, helyesen a II. Hárshegyi út 5. sz. alatti épület.) KM lt. sz. 18267. No. 76. Ansicht des zu Festetitsch bey Pesth. KM. lt. sz. 188.14. – No. 77. Ansicht des Leopold’s –Feld bey Pesth. KM lt. sz. 41747 des Kammerwaldes bey Pesth. MTKcs. kat. sz. 1124. Megállapíthatatlan lapszám: Ansicht der Palatin-Insel bey Pesth. KM lt. sz. 3665.No. 78? Ansicht des Stadtwäldchens bey Pesth. KM lt. sz. 188.12. 101 „Fillértár”…Második évi folyamat, 1835… 51. sz. 400/401. 102 Budai nemzeti játékszíni zsebkönyv 1837re… kiadta Gillyén Sándor… Pesten… 103 Közhasznu Honni Vezér gazdasági, házi ’s tiszti kalendárium 1833. köz esztendőre… Pesten. Kőmetszetű melléklet: „Ludovicea Első magyar nemzeti katona-nevelő intézet. Jelzetlen. –Azonos ábra: „Ludovicea. Erste Militär Academie im Königreich Ungarn… 1833. 104 KM lt. sz. 15741-15744. 105 KM lt. sz. 3813. 106 KM lt . sz. 14774/1-4.

18

esetben meg éppen semmi. Céljuk a rémségek, legtöbb esetben túlhangsúlyozott, színpadias (pl. Ranftlnál) bemutatása. Az árvízképek csoportjában mind az ábrázolás hitelességével, mind művészi színvonalával első helyet érdemel a Schwindt Károly rajzairól készült Perlaszka Domokosféle aquatintasorozat. A négylapos sorozat színezve jelent meg. Bemutatja a Színház-teret (19. kép), a Városház-piacot, a zajló Dunát végül már a víz viszahúzódásának napján, március 16án, a Széna-piacot. Ezzel a sorozattal hitelességénél fogva, de művészi színvonalánál fogva is egyenértékű egy látkép-pár a Színház-térről és a Rózsa-térről (20. kép), amely Klette Károly rajzán alapul, majd Schwindt Károly dolgozott ki, végül a párizsi Hürlimann kiadásában jelent meg, ugyancsak színezve. Mindkét lap aquatinta. 107 Trentsensky kőnyomdai műintézete „Sechs Unglücks-Szenen aus den Tagen der Uiberschwemmung von Ofen und Pest vom 13. Bis 18. März 1838” címen kiadott sorozatának lapjait Schoen Arnold szerint egy BM vagy MB monogramista litografálta. 108 Az a képelem, amelyen e feltevés alapul, ha nem zárja is ki, de egyértelműen nem igazolja egy monogramista szerzőségét. A jelzett két betű, egy „M” tetején fekvő „B” a sorozat 5. lapjának előterében hányódó bölcső oldalán látszik és lehet ugyan monog*ram, de éppenúgy díszítmény is. A sorozat minden egyes lapjához magyarázó szöveg tartozik; nem áll a Schwindt-Perlaszka-sorozat színvonalán, Barabás Miklós szerzőségét már csak ezért is ki kell zárnunk. A rajzokat valószínűleg Trentsensky rajzolta és litografálta is. Klette Károly rajzairól készültek Georg Scheth kőnyomatai, amelyek „X. Bildliche Darstellungen sammt Beschreibung als Gedenk-Blätter der am 13.,14.,15. und 16. März 1838 stattgefundenen, furchtbaren und nie erlebten Überschwemmung beyder königlichen freyen Nachbarstädte Ofen und Pest.” bőbeszédű címmel sorozatként jelentek meg Tomala Fedinánd kiadásában.109A sorozat címlapján Klette Károly mellett Adam Brenner bécsi akadémiai festő is szerepel mint társszerző és a címlap rajzolója, elfogadhatjuk azonban Horváth Henrik nézetét eszerint Brenner társszerzősége csak névleges – az egyes lapokon ugyanis neve sehol sem szerepel –, működése pedig csupán a címlapra és arra az emléklapra szorítkozott, amely e sorozatban megjelent. Ez az emléklap Pest-Buda lakosságának háláját fejezi ki azok iránt, akik adományaikkal segítettek az árvízkárosultakon. Az allegorikus ábrázolás hátterében egy pesti részlet képzeletbeli rajzát látjuk, mögötte a Várat és a Gellérthegyet. Az alapgondolat Tomala Ferdinándé, a rajz Adam Brennertől és Klette Károlytól származik, a litográfia pedig J. Lanzedellytől. A sorozatnak ezt a lapját Horváth nem említi, pedig csak ezzel együtt tízlapos a sorozat. Az egyes képek lipót-, teréz-, józsef- és ferencvárosi részleteket mutatnak be, egyik lap pedig a mai Vörösvári utat, háttérben Kiscellel. Négy fametszetű árvízképünk (Színház-tér, Szénapiac, Józsefvárosi templom, Nagymező utca) ismeretes Franz Collartól 110. Rendkívül ritka példány Strasser kőnyomatú árvízképe a Rókus-kórházzal és kápolnával, jobboldalon pedig a Szt. Miklós-szobor fülkéjével, amelyről ez eddig egyetlen ábrázolásunk.111 Kaszás István „sebészmester” Gyár-utcai árvízképének hátterében a Király-utcai Valero-selyemgyárat látjuk. Kaszás képe olajfestmény, amelyről kőnyomatú másolat is készült. 112 A kép egyébként átmenet az árvízkép és -jelenet között. A festmény a Budai Lövölde tulajdona volt és a II. világháború alatt sajnos elpusztult (21. kép).

107

KM lt sz. 14780 és 21852. KM lt. sz. 1130 /1-6. Az esetleges monogramista szerzőségét illetően lásd Csillag 38. 109 KM lt. sz. 3320 / 1-10. A címlappal együtt 3320 /1-11. Vö. Horváth H. 1938. 366. 110 KM lt. sz. 28250., 28261., 3614., 1410. Collár F.-ről lásd Gemeinnützige Blätter, 1836. I. 313.- Horváth H. 378. 111 KM lt. sz. 128262 112 KM lt. sz. 26272.- Horváth H. 379. 108

19

Barabás Miklós egyetlen árvízképpel szerepel, ez a rendkívül finom, kisméretű aquarell szorosan véve nem is árvízkép, hanem az árvíz következtében feltörő talajvíztől alapjaiban megrongált, majd bedőlt Derra-házat ábrázolja. 113 Az árvízképek számos olyan városrészletet vagy épületet mutatnak be, amlyeket egyébként más alkalommal nem ábrázoltak. Ha pl. a Színház-térről az árvíz előtt és után is több ábrázolás készült, a Józsefváros, Terézváros, Ferencváros utcáit alig vagy egyáltalán nem örökítették meg. A Rózsa-térről az előbb említett Klette-Hürlimann-aquatintán kívül csak sokkal későbbi fényképek maradtak fenn, bár ez a tér a Belváros talán legharmonikusabb tere volt a vele szervesen egybetartozó Sebestyén térrel együtt. Mindkettő 1900 táján beépült. Az árvízképek eme pozitív értéke mellett sajnos igen nagy részük mind a helyrajzi hiteleséget, mind a művészi színvonalat nélkülözi. Több árvízkép régebbi típusokat ismétel (pl. Artaria nyomán) a városképbe komponálva az árvizet. Egyes lapok teljesen eltorzítják a város látképét: egyik metszeten a Várhegy mögött, a Krisztinavárosban is árvizet látunk, amelyből a Várhegy szigetként emelkedik ki. Másik képen a rajzoló Pest-Budát tükörképben ábrázolta, a két part között óriás arányú gőzhajóval. Ezek a primitív és hatásvadászó ábrázolások vezetnek át az 2. árvizjelenetekhez. Ezek legtöbb esetben grand guignolszerüen túlozzák el a kétségtelenül tragikus eseményeket és helyzeteket. Így látunk a Duna jégtábláin – még a folyam közepén is bútorokat, nyugodtan alvó kisgyerekeket és más lehetetlen szituációkat. Különösen kedvelt volt a fuldoklók bemutatása. Amíg az árvízképek csoportjának végén említett képek ilyenfajta elemei ott staffázsalakok voltak még akkor is, ha – mint a SchwindtPerlaszka sorozat esetében – magas személyiség (jelen esetben István főherceg ) mentési tevékenységét illusztrálják, addig itt, az árvízjelenetek csoportjában az ábrázolásnak elsődleges témái. Ezekkel a megindító és hatásvadászó jelenetekkel akarták a lapok kelendőségét fokozni. Tekintsük enyhítő körülménynek, hogy a kiadók az árusításból befolyt összegeket többnyire az árvízkárosultak javára fordították. A szörnyű árvízjelenetektől jólesően elütőek Forray Iván vízfestésű árvíz-genrejelenetei. Ezek a kisméretű akvarellek a mentést szinte karikatúraszerűen mutatják be. Egyik képen egy agarat engednek le az ablakból a mentőcsónakba, másikon cilinderes urak csónakáznak. Forray ábrázolásai helyrajzilag megállapíthatatlanok, tulajdonképpen biedermeier hangulatképek.114 Annál romantikusabb, sőt színpadias az a jelenet, amelyet Mathias Ranftl bécsi művész festett meg. Az olajfestmény előterében tutajszerű deszkaszerkezetet látunk, ami ugyan méreteinél fogva erre alkalmatlan, mégis egyelőre nyolc személyt tart, de még kettőt készülne befogadni, ezenkívül kutya, madárkalitka egészíti ki a népes családot. E kép hátterében kéttornyú templom látszik – talán a józsefvárosi plébániatemplom. Ranftl ezt a jelenetet három változatban is megfestette. Egyik példány a Szépművészeti Múzeumban, másik a Kiscelli Múzeumban, a harmadik pedig Horváth Henriknek az árvíz centenáriumára megjelent emlékkönyv számára írt tanulmánya szerint magántulajdonban volt. Egy 1857-ben készült másolat Horváth szerint H. B. J. monogrammal jelzett, ez 1938-ban lappangott.115 (22. kép) B. J. Schmelzer drezdai festő Wesselényi Miklós életéről egy vízfestmény-sorozatot készített, ennek egyik lapja csupán céljával, nem pedig tárgyával kapcsolódik a pest-budai árvízhez. A kép hátterében ugyanis Firenzét ismerhetjük fel. Különös, hogy Horváth Henrik az árvíz-emlékkönyvben megjelent tanulmányában a hátteret mondja „irreális”-nak, holott éppen az előtér irreális, mind az ábrázolt cselekménynél, mind a háttérhez való kapcsolatánál fogva. 116 113

KM lt. sz. 572. – Horváth H. 359. KM lt. sz. nélkül. - Horvát H. 364. Bibliográfiával. 115 KM lt. sz. 1754.- Horváth H. 361. 116 KM lt. sz. 17461. - Horváth H. 363 114

20

Sem Forray Iván (nem pedig „István”, mint Horváth tévesen nevezi), sem Schmelzer, sem Ranftl árvízjelenetei helyileg nem rögzíthetők, városképábrázolási jelentőségük nincs, csupán a történeti teljesség érdekében említettük, illetőleg vettük fel őket a Corpusba. Bámekkora volt is a kettős város életében a 1838. évi árvíz hatása, hiszen Budán, Óbudán és Pesten 2882 ház dőlt össze,117 a városkép alakulására ez a hatás sokkal kisebb volt. Az árvizet követően a Szépítőbizottmány alaposan megvitatta az árvíz okait, el is készített egy építési szabályzatot, ennek célja az volt, hogy hasonló méretű katasztrófa a jövőben be ne következzék*, 118 nagyobb városszabályozásra azonban nem került sor. Az árvíz utáni városszabályozás nem volt több, egyes utcák kiigazításánál és egy belvárosi tér létesítésénél a Megyeháza mellett. Az 1838 és 1839-ben készült egyéb látképeken az árvíz pusztításainak nem látjuk nyomát, mivel ez inkább a – részben mélyebben fekvő –külvárosokban pusztított, a látképek előterében fekvő Bel- és Lipótváros egyrészt magasabban fekvő, másrészt szilárdabban épült palotái, házai sértetlenül maradtak vagy csak jelentéktelen sérüléseket szenvedtek, ezeket viszont nem ábrázolták. Kivételt képez a Barabás festette Derra-ház, ennek beomlását is csak közvetve okozta az árvíz, ugyanis egy víztől el nem borított „szigeten” állott. Az árvízképek kisebb csoportjára, valamint az árvízjelenetekre a korabeli romantika nyomta rá a bélyegét anélkül, hogy egyes mesterek konkrét hatását kellene feltételeznünk. Nem valós*zínű, hogy – mint Horváth Henrik feltételezi – a pest-budai kismesterek vagy akár Ranftl is ismerte volna a „Meduza tutajá”-t vagy Delacroixnak egyébként is későbbi „Don Juan hajótörésé”-t, e két egyáltalában szóbajöhető festményt. Az árvízkatasztrófa önmagában elegendő volt ahhoz, hogy a romantika korában ilyesfajta ábrázolások létrejöjjenek.119

III. 1839-1849. Pest-Buda városképe Pest-Buda városa és a pest-budai veduta történetének egyaránt egyik legjelentősebb időszaka a nagy árvíz és a szabadságharc közötti évtized. Mivel ezt a Lánchíd építése – a szó valóságos értelmében – hidalja át, másrészt pedig a híd a városkép és a veduták domináns eleme, a vedutákon tükröződő városkép leírása elé a híd építésének rövid története kívánkozik, néhány vedután ugyanis nyomon követhetjük ennek a műalkotásnak létrejöttét. Az 1836. évi országgyűlés elhatározta, hogy Pestet Budával összekötő állandó hidat kell létesíteni. 120 Széchenyi István javaslatára William Tierney Clark elkészíti egy függőhíd (ekkor még nem „lánc”-hídról volt szó, legalábbis nem így nevezték a létesítendő hidat) tervét, amely az általa épített London-Hammersmith-i hídnak változata. A pest-budai függőhidat több tervváltozatban ismerjük, ezek vedutákkal kacsolatosak, ezért mutatjuk be őket. William Tierney Clark első híd-terve 1837-ből, három-láncsoros függőhíd, nyeregtetős két mederpillérrel, amelyeket oszlopok díszítenek. Ezt a tervrajzot eredetiben nem, csupán fénymásolatban ismerem. Ennek nyomán készült többek között a Paur és Mahlknechtmetszet.121 117

Statisztikai adat a „Plan der Ueberschwemmung von Ofen und Pest bei dem Eisgang. 1838.”című térképről. KM lt. sz. 3558. 118 Bierbauer V.: Az 1838. évi árvíz hatása Pest építészetére. Megjelent Némethy K. 109. j.-ben idézett munkájában. 119 Horváth H. 358.- Az 1838. évi árvízzel kapcsolatos ábrázolásokra vonatkozóan lásd Schoen Arnold az 1838. évi árvíz ismeretlen ábrázolásai-című cikkét a Magyar Művészet 1938. évi kötetében, 315. 120 1836. évi XXVI. tc. 121 Vajda 18.

21

1839-ben jelenik meg W. T. Clark módosított híd-terve. Az 1837. évi három-láncsoros és oszlopdíszű mederpilléres tervet egyszerűsítve két-láncsoros és sima-pilléres hidat látunk,122 minimális eltérésekkel a Lánchíd mai állapotát. Az előző korszak tárgyalása során már elemeztük a két variánst, ezért itt nem ismételjük meg ezeknek a tervrajzoknak elemzését. Az épülő Lánchíd folyamatosan változó eleme e korszak városképének. Az épülő pillérek cölöpei, majd állványzata123 ( 23. kép), a pesti, majd budai mederpillér, végül 1848 júliusától a híd felhúzott láncai egyéb időmeghatározó tényezők híján szinte naptári pontossággal datálnák egy bizonyos állapotban a kettős város képét. Gyakorlatilag azonban sajnos ez a pontosság nem sokat jelent, a veduták ugyanis az építés fázisait egyáltalán nem követik ekkora hűséggel. Egyetlen ábrázolást sem ismerünk, amelyen az elkészült pilléreket láncok nélkül látnánk. Ezt az állapotot aránylag Alt lavírozott rajza közelíti meg leginkább, de még ezen a rajzon is látható az építési állványzat.124 A vedutákba vagy az első megvalósult variánst helyezik, vagy a második tervváltozat szerint épült hidat ábrázolják, annak tényleges elkészülte előtt.125 Mindez magától értetődően csak az 1849 előtti időre érvényes. A Lánchíd építésének évtizede Pest építészetének oly jelentős periódusa, amelyet majd csak az 1860-as évek közepétől kibontakozó eklektika fog mennyiségben felülmúlni. Ennek az évtizednek folyamán értesülnek – csupán a vedutákon is jelentkező objektumokat említve – a Vármegyeháza,126 a pesti új lövölde,127 a Császárfürdő Hild József által tervezett alakjában, 128 a pesti Indóház, 129 a Nemzeti Múzeum, amelynek 1837-ben megkezdett építése most már erőteljesebb ütemben folyik és 1842-ben be is fejeződik.130 1846-ban létesül a Széchenyi-liget a mai Szabadság-tér déli oldalánál.131 Ha vedutákon nem is jelentkeznek, mégis új városképi elemek a Lipótváros új magán-bérházai, a Városliget és a budai hegyvidék villái. Az építészet stílusa az 1840-es évek első felében még az érett klasszicizmus, nemsokára azonban feltűnik már a romantika, amint ezt a Király-utcai Pekáryházon (1847) láthatjuk.132 Ybl Miklós kiváló tehetségére mutat, hogy a Hermina-kápolnát már 1842-ben, tehát fóti templomát két évvel megelőzve, gotizálóan romantikus stílusban tervezi.133 A művészeti élet fejlődését jelezze néhány évszám: 1839. Megalakul a pesti Műegylet; 134 1846. Marastoni Jakab a Nagyhíd-utcában megnyitja festőiskoláját,135 Varság Jakab festőiskoláját pedig Ujházy Ferenc egyik vízfestményéről ismerjük. E kor festészetét a festőiskolák mellett a rendszeresített kiállítások is fellendítik. Bár a festők főtémája az arckép, a vedutafestészet legszebb pest-budai emlékei az 1840-es évekből valók. A Budán megtelepedett Barabás Miklóson kívül főleg bécsi mesterek hosszabb vagy rövidebb itttartózkodásuk alkalmával rajzolják és festik a kedvezőbb körülmények között fejlődött nyugateurópai nagyvárosokkal most már egyenrangú Pest-Budát. Ezek között számunkra a 122

Vajda 25. Vajda – 1848. VII. 18. 124 KM lt. sz. 3648. 125 KM lt. sz. 28962.– A Sandmann-variáns uo. lt. sz. 188.18., a Sürch-metszet uo. lt. sz. 3100. Fuchsthaller A. két változatot metszett acélba a Hawkins- és a Haghe-féle ábrázolások alapján, KM lt. sz. 21817. ( a híd elkészülte utáni állapotot mutat), illetve 3089. 126 Fővárosunk 23. l. 1. sz. 127 Fővárosunk 23. l. 3. sz. 128 Fővárosunk 24. l. 8. sz. 129 Fővárosunk 25. l. 14. sz. 130 Fővárosunk 23. l. 5. sz. 131 Fővárosunk 25. l. 16. sz 123

132

Fővárosunk 27. l. 20. sz. Schoen A.: Hermina főhercegnő budapesti emlékkápolnája. Bp., 1937.7. 134 Művészeti Lexikon, III. kötet 742. 135 Művészeti Lexikon, III. kötet 234. 133

22

két Alt, különösen Jacob fia Rudolf a legjelentősebb, akinek két látképsorozatot is köszönhetünk. A reformkor Pestjének városképe 1844 óta új elemmel gazdagodott, ekkor fejeződött be ugyanis a Városházának 1824-ben megkezdett átépítése egyemeletes barokk alakjából klasszicista kétemeletes épületté. A vedutákon jelentkező külvárosi objektumokat fentiekben már megneveztük. 1841 óta feltünő változás állott be Buda előző korszakbeli városképéhez képest. A jelzett évben leég a várbeli Nagyboldogasszony-templom toronysisakja, a templom tornyát ettől fogva a század vége felé történt átépítéséig alacsony sátortető fedi. A Vár barokk-kori képéből most már csak a Szertár marad fenn a századfordulóig. Buda lassúbb ütemű fejlődése lövetkeztében a vedutákon is jelentkező újabb objektumokról ebben az évtizedben nem szólhatunk. A kettős város terjedelme az előző korszakhoz képest nem változik. Pest-Buda – a Lánchíd megvalósulása idején már egy városról beszélhetünk – eddigi határai között fejlődik, a városkép az eddigi határokon belül változik. 2. Pest-budai veduták alkotói között német és angol művészeket találunk. Több esetben német művészek rajzait angol grafikusok sokszorosítják. A szomszédos Ausztriából Thomas Ender, majd Rudolf Alt látogatott Pest-Budára, utóbbi többször is. Nemcsak ennek a korszaknak, hanem a budapesti látképfestészet egész történetének legszebb lapjait Barabás Miklós alkotta 1841-től kezdve. Ezek közül külön ki kell emelnünk 1843-ban készült három vedutáját ( Hajóhíd, Rakpiac, Aldunasor 24-26. kép). Korszakunk vedutáinak sorát Fitzgerald Minarelli egyébként ismeretlen festő nyitja meg a királyi palota harmadik emeletéről felvett látképével, amint azt maga a művész tanúsítja 1829-ben készült művének hátoldalára írt ajánlásával. Az olasznyelvű ajánlás barátjának, Cavallininek szólt. A veduta előterében a palota délkeleti sarka, mögötte Tabán, Gellérthegy, balra a Belváros, Ferencváros, háttérben az Alföld. A veduta különösebb művészi kvalitásokat nem mutat, pontos, száraz modorban tárja elénk az egyébként ritkán ábrázolt és szokatlan nézőpontú látványt. A festmény Csillag Béla gyűjtményének többi darabjával együtt elpusztult, csak fényképe maradt fenn.136 Némileg hasonló ehhez az a tollrajz, amely a palota előtti terraszról mutatja lényegileg ugyanazt a város- és tájrészletet az 1820 körüli években.137 Az 1840-es évektől jelennek meg a nagylátószögű veduták mellett a város kisebb egységeit, egyes épületeit reprodukáló ábrázolások, amelyek közül néhány téma Vasquez keretképein 1837 / 1838-ban már előfordult, most azonban már önállóan szerepelnek. 1840 körül jelenik meg a pesti Ehrenreich-cég kiadásában Fuchsthaller Alajos kisméretű rézmetszetsorozata, ennek öt lapján a Dunasort Paur nyomán, a Kereskedelmi Csarnokot, a Nagyhíd-utcát, a Vigadót, végül a Szervita teret látjuk Ehrenreich boltjával, ez tehát egyúttal üzleti hirdetés is.138 Josef Kuwasseg, aki az előző korszakban néhány kőrajzú vedutával már

136

Csillag 166. sz. Képpel. MTKcs kat. sz. 14. 138 KM lt. sz. 1161.2, 1181.3, 1181.4, 1182.5, 3104. Lehetséges, hogy az a veduta, amely a W. T. ClarkMahlknecht-féle lánchídterv-veduta alapján készült és „Ofen und Pest mit der zu erbauenden Kettenbrücke” címen ugyancsak Ehrenreich kiadásában jelent meg, szintén Fuchsthallertől származó acélmetszet és hatodik lapként e sorozathoz tartozik. KM lt. sz. 1181.1.– [Rózsa Gy.: Ehrenreich Ádám forrásai. In: MÉ. VIII (1959) 61.] 137

23

szerepelt, 139 1842-ben Grimm Vincénél hatlapos sorozatot jelentet meg, amelynek rajzairól Martens öt, Hürlimann pedig egy aquatintát készített.140 A dunamenti tájakat bemutató kiadványok sorában 1841-ben Hartlebennél Pesten és Lipcsében megjelent Th. Ender „Die Wundermappe der Donau oder das Schönste und Merkwürdigste an den Ufern dieses Stromes in seinem Laufe durch die österreichischen Staaten.” című albuma, ennek 36 acélmetszete közül pest-budai négy látkép szerepel: Buda és Pest a Gellérthegyről Radcliffe, Pest Várhegyről Sands, a Rakpiac ugyancsak Sands, a királyi palota ismét Radcliffe angol acélmetszőktől. Utóbbi három veduta mint láttuk, a „Panorama”ban már megjelent. Körülbelül ugyanebben az időben szintén Hartleben adja ki a „Pittoreskes Souvenir…” sorozatot, ennek hat pest-budai látképe közül négy a „Wundermappe”, illetőleg a „Panorama”-ból került át, kettő pedig a Vigadót és a Kereskedelmi Csarnokot mutatja be. Utóbbi két kép acélmetszetét Rauschenfels von Steinberg készítette. Jacob Rauschenfels v. Steinberg 1841. augusztus 21.-én meghalt, ez tehát meghatározza a sorozat keletkezésének legkésőbbi időpontját. A „Pittoreskes Souvenir” hat pest-budai látképét Hartleben „Ofen und Pest” címen 1842 vagy 1843-ban külön is kiadja.141 Th.Endernek az a rajza, amely a királyi palotát és Pestet a Naphegy felől ábrázolja,142 három változatban ismert. Egyik a Radcliffemetszet ( ez jelent meg a „Wundermappe”-ban, a „Pittoreskes Souvenir”-ben és az „Ofen und Pest”-ben), a másik variáns J. Holzer bécsi festőnek egy olajfestésű vedutája 1842-ből, 143 a harmadik változat pedig csak majd 1844-ben jelenik meg mint a „Magyarország festői mutatványokban” című sorozat egyik tagja, J. Zahradniczek litográfiájaként. A Holczer-veduta csak annyiban tér el Enderétől, hogy nem szerepel rajta a hajóhíd annak ellenére, hogy lombos fákat látunk a kép előterében, tehát a veduta nem télen, a hajóhíd szünetelésének idején készült, a Lánchidat pedig tervezett alakjában látjuk. Mind a Radcliffmetszetnek, mind a Holzer-festménynek közös őse Th. Ender lavírozott ceruzarajza, amely a budavári Nagyboldogasszony-templom toronysisakjának lebontása, sőt a Lánchíd építésének megkezdése (1839) előtt keletkezett. Bizonyos, hogy Ender rajza nyomán elsőnek a Radcliffemetszet, majd a Holzer-festmény készült, hiszen – mint láttuk – a Radcliffe-metszet a Rauschenfels-metszettel együtt jelent meg legkésőbb egy évvel Holzer festménye előtt. Holzer egyébként a bécsi akadémián Th. Ender tanítványa volt.

139

Josef Kuwasseg pest-Budai tárgyú kőnyomatai közül „Buda.Ofen” c. látképe a Gellérthegyről (KM lt. sz. 28249) és „Buda-Pest”.”Offen u. Pest” c. látképe a Rózsadomb felől (?- KM lt. sz. 3197.) szignált, és Grimm V..-nél Pesten jelent meg . A múzeumban 3674. lt. sz. alatt nyilvántartott „Jm Stadtwäldchen. Umgebungen von Pesth und Ofen” c. lapon staffázsalakként ugyanaz a nőalak szerepel, aki az előbbi két vedután is megtalálható. Ez utóbbi lap kiadójaként Trentsensky olvasható annak feltüntetése nélkül, vajon a pesti vagy a bécsi Trentsenskyről van-e szó, bizományosként pedig szintén Grimm Vince van megemlítve. Ennek a kőnyomatnak a bal sarkában IK monogramot látunk, ami a hasonló rajzmodor, a visszatérő staffázsalakok alapján kétségtelenné teszi Josef Kuwasseg szerzőségét. A MTKcs – itt 282. kat. sz. alatt nyilvántartott – litográfiájának „Umgebungen von Pesth und Ofen. Jm Auwinkel. 2te Ansicht – IK szignója ugyancsak Kuwassegre utal. Az utóbb említett két lap egyébként összetartozik, a Városligeti tó-veduta kiadói jelzete után „No. 1.”, a zugligetié után pedig „No. 2.” sorozati lapszámot találunk. 140 KM lt. sz. 52.24.1.-52.24.6.: A városi tánczterem épületje., Pesti Magyar szinház., Sz. Ferencziek tere., Invalidus palota., Rakpiac., végül Kis papok laka.– [G. Celedin: Joseph Kuwasseg. 1799-1859. Graz 2002.202203.]

141

Ofen und Pesth. 6 Ansichten der beiden Nachbarstädte. Nach Originalzeichnungen in englischen Stahhlstichen… Pest, o. J. A sorozat lapjai: Ofen (Ender-Radcliffe); Ofen und Pesth vom Blocksberg gesehen ( Ender-Radcliffe); Pesth vom ofner Festungsberge gesehen (Ender-Sands); Pesth. Der Ausladungsplatz (J. Rauschenfels von Steinberg); das Thater- und Redoute-Gebäude (J. Rauschenfels von Steinberg).– KM lt. sz. 12199/a-f. 142 KM lt. sz. 594. 143 özv. Eszláry Istvánné tulajdonában. Vö. Horváth H.: Pest-budai látkép 1842-ből. In: MM 1936.74. – U. ő. Holzer pest-budai látképe. In: MM 1836. 120.

24

A Lánchíd építése több veduta készüléséhez adott alkalmat. Elsősorban jelentős Barabás Miklósnak az alapkőletételi ünnepség színhelyén készült mozgalmas, élénk színhatású vízfestménye.144 (27. kép) Ezt a témát Barabás többször is feldolgozta, így 1843ban W. T. Clark számára,145 majd 1854-ben Erzsébet királyné albumába,146 mindkettőt akvarellben. 1858 /1864 között a Nemzeti Múzeumban őrzött nagyméretű olajfestményt készíti el,147 1859-ben pedig a Kiscelli Múzeumban lévő kisebb méretű festményt, Barabás oeuvrekatalógusa szerint „vázlat”-ot.148 Ezek közül a variánsok közül nem ismerjük sem az idősebb Clark, sem pedig a királyné számára készült akvarelleket. Az épülő hidat Barabás Miklós, Theodor Glatz és R. Alt művei nyomán kisérhetjük figyelemmel. A cölöpverési munkálatokat láthatjuk azon a finomtónusú, szinte pasztellszerű vízfestményen, amelynek hátterében a királyi palota áll.149 ( 28. kép) A festmény 1841-re datált, de Barabás Miklós oeuvrekatalógusában ilyen tárgyú képet nem találunk. Ez az akvarell alighanem azonos a katalógus 2831. sz. alatt bejegyzett vízfestménnyel – 1842-ből. A katalógusban „A budai vár a Lánchíd cölöpeivel. Pest” címen szerepel.150 Ugyanebből az évből még két azonos tárgyú bejegyzést találunk Barabás műveinek katalógusában: 788. szám alatt „William Klark angol ingenieurnek Lánchíd építés első tele a[kvarell] v[ázlat], valamint 1789. szám alatt „detto második tél” szöveggel, tehát ez nem készülhetett ugyanabban az évben. Ezek szerint a képek sorrendje: a Clark számára készült festmény az 1840 /1841. évi tél folyamán, a híd cölöpeit a királyi palotával ábrázoló akvarell 1841 tavaszán, a „második tél” katalógus-szöveg alatti pedig a hídépítés második telét mutatja be, 151 a kép holléte ismeretlen. Strohmayer Antal a budai és pesti polgárőrség számára egy-egy emléklapot tervez, rajzol és ad ki. Mindkét lapon hasonló elrendezésben keretképeken mutatja be a különböző alakulatokat, a lap közepén pedig az őrség egy-egy funkcióját. A budai polgárőrség 152 lapjának közepén a Szent György teret látjuk egy szemle vagy felvonulás alkalmával, a pesti lap153 pedig a polgárőrség részvételét a Lánchíd alapkőletételi ünnepségét (1842. augusztus 24.) mutatja be. Ez utóbbi képen a Rakpiacot és a Dunasort látjuk, Paur felfogására emlékeztetően. A budai polgárőrség emléklapját Stromayer nem datálta, de a datált pesti lap alapján feltételezhetjük, hogy a két lap nagyjából egyidejű. Mindkét – ma már igen ritka – lapot a pozsonyi Mangold-nyomdában sokszorosították. Nagyjából ugyanerre az időre datálhatjuk azt az ugyancsak rendkívül ritka rézmetszetet, amelyen Lehnhardt Sámuel a W. T. Clark-Hawkins-féle Lánchídterv-változat előterében katonai felvonulást ábrázol, de éppen G. Hawkinssal való szoros kapcsolata alapján bizonyos, hogy ez a metszet – egyébként Kostyál pesti szabómester kiadása és nyilván reklámja is – az 1840-es évek legelején készült.154 (29. kép)

144

KM lt. sz. 758. Vö. Barabás. 1944. 2832. sz. Barabás. 1944. 831. sz. 146 Barabás. 1944. 1536. sz. 147 MTKcs kat. sz. 452. Barabás. 1944.273. 1678. sz., 276. Bejegyzés 1862/1863 között, 273. 1817. sz. 148 KM lt. sz.. 17763. Barabás. 1944. 1721. sz. 149 Hofmann. 1923. 61. 150 KM lt. sz. 577. Barabás. 1944. 2831. sz. 151 Barabás. 1944.865. sz. 152 KM lt. sz. 959. 145

153

KM lt. sz. 14760. Panorama der Donau von Wien bis Pesth. In Vogelperspektive gezeichnet und gestochen von H. Hummitzsch… Wien, 1842.- KM lt. sz. 29000. – [Nebehay-Wagner 271. sz. 3. kötet.]

154

25

„Die Donaureise von Wien bis Pest… Nebst Panorama der Donau von Wien bis Pest.” címen 1842 / 1843-ban jelenik meg Bécsben J. Moshammer útleírása 155 és ennek mellékleteként H. Hummitzsch acélkarcú „Panorama”-ja, amely a Dunának Bécs és Pest közötti szakaszát fínomrajzú madártávlatban mutatja be. A Dunaszakasz felett látjuk Buda és Pest távlati képét a Gellérthegyről felvéve, ezen kívül néhány kisebb méretű városrészletképet.156 1843-ban jelent meg a londoni Virtue-cég kiadásában William Beattie dunai útleírása.157 A 236 oldalnyi terjedelmű könyvet F. Abresch német grafikus helyszíni vázlatai alapján („sketches taken on the spot”) W. H. Bartlett illusztrálta különféle acélmetszők lapjaival, ezek között fejléc, záróvignetta vagy szövegközti képekként néhány fametszet is található. A pestbudai vonatkozású szöveget négy acélmetszet és egy fametszet illusztrálja: Buda látképe a Várból (tévesen: „from the Observatory” címmel ), a Gellérthegy, a tervezett Lánchíd, a Királyi Palota az előtérben a hajóhíddal és a fametszetű Várhegy-részlet. Beattie könyvének németnyelvű változatát O. L. B. Wolff írta az eredeti szerzőre való utalás nélkül,158 azonos címen, azonos illusztrációkkal azonban eggyel több képet mellékel PestBudáról mint Beattieé (látkép a Gellérthegyről). Abresch-Bartlett illusztrációinak hitelessége valamivel alatta marad rajzi fínomságuknak.Az illusztrációk közül kettő ( látkép a Gellérthegyről illetve Várhegyről) számos későbbi variánsnak az őse. Az illusztrációk valószínűleg 1840-ben készültek, de mindenesetre 1841 előttiek. Barabás Miklós 1843-ban festett vedutáit már érintettük: „Pesti Dunapart a Lánchíd épülő pilléreivel” élénk kék és fehér színnel tulajdonképpen a hajóhidat ábrázolja hátérben a pesti Dunasorral. 159 (29. kép) „A pesti Rakpiac a Kereskedelmi Csarnokkal” 160 és a „Pesti Dunasor Buda látképével”161 a mozgalmas dunaparti életet mutatja be rendkívül finom tónusokkal, talán az Angliában látottak hatásaként. Ez különösen Rudolf Alttal összehasonlítva szembeötlő. Ugyanebben az évben az említett és W. T. Clark részére készült vedutákon kívül J. C. Pickersgill angol bankár vagy H. H. Pickersgill arcképfestő számára egy az oeuvrekatalógusban „Pest” címen szereplő vízfestésű vedutát 162 és egy ugyanott „detto” ( ti. Pickersgillnek ) a’ hídtól sz. Gellérttel című vízfestményt készít.163 Néhány sorral alább a katalógus ismét említ egy vedutát: „Pickersgillnek 1 rajz a[kvarell] Pest látványa”.164 A Pickersgill számára készült képekről egyebet sajnos nem tudunk, mint azt, hogy egyenként négy aranyért festette. Ugyancsak 1843-ban a zugligeti Tündérsziklát festi, háttérben a

155

Moshamer (Moshammer), Jos. Alois: Die Donaureise von Wien bis Pesth. Eine Darstellung der auf seine Route befindlichen Merkwürdigkeiten in historischer, topographischer und artistischer Beziehung nebst einer Beschreibung des Sehenswerthesten in den Städten Ofen und Pesth. Wien, 1843. 156 Panorama der Donau von Wien bis Pesth. In Vogelperspektive gezeichnet und gestochen von H. Hummitzsch… Wien, 1842.- KM lt. sz. 29000. – [Nebehay-Wagner 271. sz. 3. kötet.] 157 Beattie, Will.: The Danube: its History, Scenery and Topography… Splendidly Illustrated, from sketches taken on the spot, by Abrech, and drawn by W. H. Bartlett… London, 1842. [Nebehay-Wagner 82. sz.] 158 Wolff, O. L. B.: Die Donau ihre Anwohner, Ufer, Städte Burgen und Schlösser. Von ihrer Quelle bis zu ihrer Mündung beschrieben von - . Leipzig, 1843. [Nebehay-Wagner 853. sz.] 159 KM lt. sz. 17418. Barabás 1944 830. sz. 160 KM lt. sz. 17419. – Barabás 1944. 823. sz.(?) 161 KM lt. sz. 17455, - Barabás 1944.822 vagy 832. sz. Minkét számnak a kép tárgyával való azonosítása kétséges, annál is inkább, mivel Hofmann Edith szerint ( i. m. 45.) a három utóbbi vízfestmény W. T. Clark albumából került elő, az oeuvrekatalógus szerint a 822., 823. és 832. sz. képek Pickersgill számára készültek. A 830. katalógus-számú vízfestményen kívül az oeuvrekatalógus nem tartalmaz a tárgyalt képekkel azonosítható egyéb műveket. 162 Barabás 1944. 822. sz. 163 Barabás 1944. 823. sz. 164 Barabás 1944. 832. sz.

26

Hunyadorommal 165 és egy „Sziklatanulmány a Zugligetből” című vázlatot készít, talán éppen a Tündérsziklához.166 (30. kép) Hartleben Konrád Adolf 1844-ben „Magyarország festői nyomtatványokban”címen egy albumot ad ki, ebben G. Hering „Sketches on the Danube…”-jának néhány rajza újból megjelenik – más litografusoktól kisebb méretre átdolgozva. Az Album tizenöt lapja közül kettő ábrázolja Pestet, illetőleg Budát, mindkét veduta Ender egy-egy lapjának átvétele J. Zahradniczektől, amelyek elsődleges (acélmetszetű) változatai néhány évvel előbb a „Pittoreskes Souvenir” valamint az „Ofen und Pesth” című sorozatokban már megjelentek. A két látkép közül – „Pest a Várhegyről” és a Várhegy és Pest a gellérthegy-naphegyi nyereg felől – utóbbinak ez már harmadik variánsa, amelyen az eredetitől eltérően a hajóhíd mellett a (tervezett) Lánchíd is látható. Heringen és Enderen kívül az albumban Klette, R. Alt és egyéb művészek rajzainak változatait is megtaláljuk.167 A legjelentősebb pest-budai vedutacsoport Rudolf Alt-nak harminckét lapos kőnyomatú albuma, amely Hartleben K. Adolfnál „Buda-Pest” címen 1845-ben jelent meg.168 A haránt nyolcadrét alakú album mindegyik képéhez a kiadó magyar és német nyelvű rövid szöveget csatolt, a sorozatot pedig egy romantikusan gotizáló címlap előzi meg, amely némiképpen a Vasquez sorozat címlapjához hasonlít. Alt Rudolf ebben az albumban számos olyan városrészletet mutat be, amelyet eddig a művészek nemigen méltattak figyelemre. Ebben a vonatkozásban érdekes és jelentős a budai hegyvidék egyes részeinek a megjelenítése pl. a Zugliget (31. kép), a Szép Juhászné-fogadó (32. kép), amelyet 1840-es évekbeli állapotában például csupán Altnak itt közölt képéről ismerünk. A Zugligetről Keleti Gusztávnak 1860 táján készült látképeiig ugyancsak nem ismerünk hitelesnek elfogadható egyéb ábrázolást. Ugyanezt mondhatjuk Altnak ebben az albumban közölt két krisztinavárosi képéről is (33-34. kép). Ennek a sorozatnak a felvételei 1842 / 1843 körül készültek, litográfusuk Franz Xaver Sandmann. A kőrajzokat J. Rauh nyomdája sokszorosította. A harminckét lapos sorozat vedutái Pest-Budának úgyszólván minden városrészéből közölnek egy-egy képet, a Margitsziget és Óbuda kivételével. Óbuda ugyanis külön város lévén, a csak Budát, illetőleg Pestet ábrázoló művekbe nem tartozhatott, így maradt ki – pontosabban: nem került be – az annak idején Óbudához tartozó Margitsziget sem ebbe, sem pedig az 1852 körül megjelent Festői megtekintések… című Alt-sorozatba sem. Ez utóbbinak egyes lapjai megjelenésüknél korábbi állapotot tükröznek, mégpedig 1847 / 48 körüli éveké. A két sorozat összehasonlító elemzését a későbbiek során végezzük el. A két Alt-sorozat megjelenése közötti időből, pontosan 1848-ból való Altnak egy szignált olajfestménye, ez József főherceg tulajdonában volt és valószínűleg elpusztult, csupán fényképe maradt fenn. A kép nézőpontja a Gellérthegy északkeleti lejtője, ahonnan a Várat, Pestet, a hajóhidat és (már felhúzott láncaival ) a Lánchidat látjuk. Ez utóbbi körülményből – tekintve Rudolf Alt precíz ábrázolásmódját – arra következtethetünk, hogy ezt a képet 1848 őszén festhette vagy legalábbis a kép akkori városképet ábrázol.169 Körülbelül ebben az időben Franz Xaver Sandmann egy nagyméretű vedutát litografált Buda-Pestről, gellérthegyi nézőpontból. A kép tévedésből a hajóhidat a templomtérnél mutatja; a lap 1852 / 1853 körüli kiadására a hajóhidat törölték, mint ahogy akkor már nem is létezett (35. kép). A veduta első kiadása a bécsi J. Rauh intézetében jelent meg.170

165

SzM lt. sz. 1903-95. Barabás. 1944. 2846. sz. Barabás. 1944.2845. sz 167 Magyarország festői nomtatványokban. Pest, 1844. IV. lap „Pest alulról’. V. lap „Pest fölülről”. 168 Buda-Pest. Előadva 32 eredeti rajzolatban Alt Rudolf által. Rajzolta Sandmann, nyomtatta Rauh János Pesten 1845. [Nebehay-Wagner 45. sz.] 169 Kremmer 227. sz. 170 KM lt. sz. 14802. A javított kiadású lap uo. lt. sz. 3787. 166

27

Az 1840-es évek folyóirataiban számos illusztráció fordul elő városrészlettel életképek hátterében. Ilyenre jellemző J. B. Clarot-nak a „Spiegel” 1843. évi kötetében megjelent „Pesther Schiffbrücke” című életképe, amelyen a hídvám körüli bonyodalmakat mutatja be, háttérben a pesti hajóhídfő vámházával 171 (36. kép), a „Pesti Divatlap” 1844-ben egy divatképet közöl, hátterében a „Nemzeti Színházzal” 172; „A’ szél Pesten” egy karikatúra hátterében Perlaszka D.-tól Huber Nagy Kristófját látjuk („Életképek”, 1844; 37. kép).173 Ezeknél jelentősebb a pest-váci vasút megnyitásáról készült emléklap, ezt Varsányi J. rajzáról Rohn A. litografálta 1846-ban (38. kép). „A Magyar Középponti Vasút első megnyitása” című lapon a pesti „Indóház” fűtőháza mellől Vácra induló vonatot látjuk az ünnepség résztvevőivel. 174 A „Spiegel”-hez 1847-ben mellékelve a pesti magyar és a német színház képe jelenik meg Sürch J-től rézmetszetben,175 valamint Fuchsthaller A.-tól ugyanebben a kötetben a Német Színház égéséről készült acélmetszet (39. kép) 176; a pestszolnoki vasút megnyitásával kapcsolatban (szintén 1847-ben ) Tyroler József a kőbányai vasúti vendéglő képét metszette rézbe,177 magát a megnyitási ünnepséget pedig J. B. Clarot vízfestménnyel örökítette meg.178 3. Az 1848 /1849. évi forradalom és szabadságharc A forradalom és szabadságharc pest-budai eseményeinek ábrázolásain a városkép csupán néhány esetben tükröződik hitelesen. Az események jellegéből következik, hogy a hangsúly – hasonlóan az árvízjelenetekhez – nem a statikus, hanem a dinamikus képelemeken van. Ez különösen a Budavár visszavételét, az ezzel kapcsolatos harci momentumokat bemutató képekre áll, amelyek között Apáti ( Than ) Mór és Klette Károly – egyébként későbbi keletű – ostromképén kívül hitelesnek mondható vedutát nem ismerünk. Ezért az 1838. évi „árvízkép” és „árvízjelenet” kategóriáinak megfelelő „ostromkép” és „ostromjelenet”szerinti csoportosítást itt nem végezhetjük el, annál kevésbé, mivel az események időrendi bemutatása a téma természeténél fogva fontosabb, mint akár a tipográfiai, akár a „kép” és „jelenet” alapján való – ebben az esetben mesterkélt felosztás. Egyes események ábrázolásainak tárgyi azonossága amúgyis a legtöbb esetben önmagától alkotja tipológiai csoportját. A forradalom időszakából legtöbb ábrázolás természetszerűen a mácius 15-i eseményeket örökítette meg. 179 Egy-egy kép mutatja be a robot és tized eltörlése alkalmából a Szabadság- (Városháza) téren tartott népgyűlést (III 19.),180 Kossuth Lajos megérkezését (IV 24.), 181 a bécsi egyetemi ifjúság küldöttségének fogadása alkalmából a Nemzeti Múzeum előtt rendezett népgyűlést ( IV 24.), 182 néhány kőnyomaton a Léderer Ignác budai katonai parancsnok elleni macskazene szétverését látjuk (V 10.), 183 egyetlen példányt ismerünk abból a kőnyomatból, amelyik a Károly-laktanyában elszállásolt Ceccopieri-ezred lázadását mutatja be (VI 11.). 184A Kiscelli Múzeum példánya körülvágott, sem szerzőjét, sem megjelenési 171

Der Spiegel für Kunst, Eleganz und Mode. XVI. Jg. Pest, 1843. Pesti Divatlap, I. évf. 1844. 9. sz. 173 „Életképek, 1844. II. köt. 318. 174 KM lt. sz. 52.25.1. 175 KM lt. sz. 188.16. 176 KM lt. sz. 14437. Steinrucker rajzáról 177 KM lt. sz. 3843. „Der Ungar”, 1847. VI. Jg. 178 Kat. sz. 1292. 179 Kat. sz. 1296. 180 Kat. sz. 1308. 181 Kat. sz. 1310. 182 Kat. sz. 1313. 183 KM lt. sz. 1272.5.; Bucsánszky A. Nagy képes naptárából, 1849. 184 KM lt. sz. 15030. 172

28

helyét nem ismerjük. Az országgyűlés képviselőházának július 5-i ülését a pesti Vigadóban Borsos József rajzolta és August Pettenkofen litografálta (40. kép) 185; erről 1861-ben Werfer K. nyomdájában egy silány átdolgozás készült. 186 Ugyanennek az országgyűlésnek a főrendiházi üléséről a Nemzeti Múzeum dísztermében, több kisméretű kőmetszet-változat jelent meg mellékletekként. 187 Szeptember 28.-án szúrták le a hajóhídon Lamberg császári biztost. Orlai Petrics Soma ceruzarajza mellett néhány metszet is ábrázolja ezt az eseményt. (különös, hogy amíg az ábrázolások és írott források az esemény színhelyéül a hajóhidat vagy általában „a híd”-at jelölik meg, Szerelmei Samu szerint „Lamberg Ferenc… királyi biztost, a felbősült … néptömeg… a lánchíd közepén.. kivégzi.” (41. kép) 188 A szabadságharc hadi eseményei során Windischgrätz Alfréd császári csapatok élén 1849 január 5.-én bevonul Pestre. A bevonulást a Lánchídon ábrázolják.189 A budai vár ostromának egyes mozzanatait, végül a vár visszafoglalását nagyszámú grafika és kevés festmény illusztrálja. Helyrajzi szempontból Kölbl Simonnak két tusfestménye az Újvásártér bombázásáról,190 illetőleg a királyi palota égéséről (42-43. kép),191 Than Mórnak és Klette Károlynak pedig a Fehérvári kapu és rondella ellen, pontosabban a rondella melletti rés („Bresche”) ellen intézett döntő ostrom ábrázolásai azok, amelyeknek helytörténeti értékük is van. Than – akkori nevén Apáti – Mór a rohamról egy akvarellt, 192 Klette pedig egy olajfestményt 193 készített, mindkettőnek litografált változatait is ismerjük (44-45. kép). Klette ostromképének két változata ismeretes, egyik példány a Kiscelli Múzeum, másik a Hadtörténeti Múzeum gyűjteményéből. Pettenkofen ostromképe 194első sorban festői előadásmódjánál fogva emelkedik ki az átlagtermésből (46. kép). Sterio Károly „Sebesült honvéd”-je tárgyát a romantika kellékeivel és eszközeivel festette, hátterében Pettenkofen mozgalmas ostromképére emlékeztetően (47. kép).195 A forradalommal, de különösen Budavár ostromával kapcsolatos események igen rövid idő alatt aktualitásukat vesztették. Az események gyors változása miatt nem volt idő hosszadalmasabb kidolgozást igénylő festmények vagy metszetek készítésére, különösen az „Armee-Bulletin”-ek esetében, így mind kényszerűségből, mind a gyorsabb terjesztés és olcsóbb ár érdekében a kőnyomáshoz folyamodtak. A nagyjelentőségű végakkord, a Vár visszafoglalása, maradandó jellegű esemény volt, ezért nemesebb technikájú alkotásokra késztette a művészeket. Budavár visszafoglalása nemcsak önálló, hanem alkalmazott ábrázolásként is számos esetben fordul elő, mint például kép-órák festmény dísze.

IV.1849-1870 1. Pest-Buda városképe Pest ebben a korszakban is eddigi határai között fejlődik. A mai Szent István-körút – Haller utca, valamint a Rottenbiller utca – Fiumei út, illetőleg a Duna vonala közötti terület beépítetlen részei beépülnek, a szórványos települések összefüggő egységekké alakulnak. 185

KM lt. sz. 226. KM lt. sz. 54.146.1. 187 KN lt. sz. 8127., 15028., 3862. 188 Szerelmei Samu: Magyarország krónikája az 1848. és 1849. évi forradalom idejéről. Pest, 1867. 224. 189 KM lt. sz. 53.14.2., 3177., 3120. 190 KM lt. sz. 52.28.6 191 KM lt. sz. 52.28.1. 192 MTKcs kat. sz. 1342. 193 KM lt. sz. 13253. 194 KM lt. sz. 3790. 195 KM lt. sz. 54.311.1. 186

29

Az abszolutizmus magyarországi gazdaságpolitikája nemcsak megakasztotta a magyar iparnak a 1840-es évek folyamán megindult általános fejlődését, hanem egyes iparágak ( pl. a textilipar) teljes megszünését okozta, így többek között a Valero-selyemgyárnak is be kellett szüntetnie a munkát. Az osztrák kormány ezzel szemben fokozott mértékben fejlesztette az élelmiszeripart és ezen belül különösen a malomipart. 196 Az ötvenes évektől épülnek a Lipótváros északi részén, majd a Ferencvárosban és Újlakon azok a malmok, amelyek egy félszázadon át a városkép jellegetes elemei maradnak, 197 aránylag hatalmas tömegükkel, füstölgő kéményeikkel. A gőzmalmok közül az újlakiak működtek, illetve működnek. A lipótvárosi gőzmalmokat azonban a lakóterület gyors növekedése következtében le kellett bontani, csupán az Újpesti rakparton maradtak fenn valamivel tovább is. Pesthez képest Buda lassabban bár, de szintén terjeszkedik, különösen a Krisztinavároshoz tartozó területeken, ahol a hegyvidék enyhe lejtői a település számára megfelelőbbek és kedvezőbbek voltak voltak, mint az északi dombvidék (Rózsadomb), amely majd csak a század végétől kezdve épül be fokozatosan. Mindkét város építészetében új színt jelent a romantika, 198 amely már a klasszicizmus idején itt-ott mutatkozott, sőt Ybl Miklós fóti templomában (1844) teljesen kialakulva jelentkezett akkor, amikor Hild József majd tiszta klasszicista stílusban építi a lipótvárosi plébánia új templomát – 1851-ben! Ennek a két stílusnak tartamát élesen nem határolhatjuk el egymástól. Az egyébként rövidéletű romantika azonban monumentális alkotással gazdagította Pest-Buda városképét: még az előző korszakban fognak Hild József tervei alapján a Hermina kápolna építéséhez (1842), de csak 1856-ban fejezik be.199 1652-ben leplezik le a budavári Szent György-téren a Hentzi-emléket, 200 ezt ma már csak R. Alt és L. Rohbock rajzairól ismerjük, későbbi időből pedig néhány fényképről. A Karátsonyi-grófok krisztinavárosi palotáját Pán József 1853 / 1856 között építi, 1939-pedig lebontják 201; 1854 /1859 között épül L. Förster tervei szerint az izraelita hitközség Dohány utcai nagytemploma 202 és ezzel egyidejűleg a mai Szent István téren a Pichler-ház, 203 annak a Wieser Ferencnek tervei szerint 1855-1857-ig, aki hat évvel ez után építi a pesti Ferences-templom remekbe sikerült toronysisakját 204; Petschig József 1857-1859-i építi a budai főreáliskola hatalmas és a budai városképben domináns helyet elfoglaló, palotaszerű épületét, a mai Toldy-gimnáziumot, 205 amikor pedig ennek építkezése befejeződött, hozzáfogtak a hazai romantika leghatalmasabb alkotásának, a pesti Vigadónak építéséhez Feszl Frigyes tervei alapján. 206 Az új Vigadó, elődjének alapjaira épült, Pollack Mihály 1849-ben megsérült, majd lebontott klasszicista Vigadója helyére. Az új Vigadó 1865-ben nyílik meg akkor, amikor már szinte készen áll a Magyar Tudományos Akadémia új palotája, amelyet A. F. Stüler tervezett 207 a Ferenc József(Roosevelt) tér északi lezárásaként a klasszicista Lloyd-palota neorenaissance ellenpárjaként. A romantika és az eklektika esetenként egyidejű jelenségek. A budai városkép legkiemelkedőbb – ennek szó szerinti értelmében – két objektuma bár a romantika korában, de nem ennek stílusában jelentkezik. 1851-ben a Gellérthegy

196

Heckenast G.-Karácsonyi B.-Lukács L.-Spira Gy.: A magyar nép története, rövid áttekintés. Bp 1951, 286.!!! Vö. Budapest műszaki útmutatója. Szerk. Edvi Illés A. Bp., 1896. 591. 198 Lyka K.: Nemzeti romantika. Magyar művészet 1850-1867. Bp., 1942. 199 Fővárosunk 45. l. 5. sz. 200 Fővárosunk 43. l. 1. sz. 201 Fővárosunk 44. l. 4. sz. 202 Fővárosunk 45. l. 9. sz. 203 Fővárosunk 45. l. 7. sz. 204 Fővárosunk 47. l. 15. sz. 205 Fővárosunk 45. 1. 10. sz. 206 Fővárosunk 47. l. 16. sz. 207 Fővárosunk 47. l. 17. sz. 197

30

fellegvárát, a Citadellát kezdik építeni, 208 kevéssel utóbb pedig a királyi lak átépítéséhez fognak. 209 Amíg a Citadella jellegtelen, sima, sőt sivár, kincstári „Nutzbau”, addig a királyi palota pompás, neobarokk „Prunkbau”. Hogy az 1850-es évek stíluskeveredése még teljesebb legyen, szóljunk a budai Alagút keleti kapuzatáról is. Sajátos, és az eddigiek egyikébe sem sorolható stílusú alkotás ez, amelyet Clark Ádám 1853-1857-ig épített. 210 A dór oszlopok és ión párkányzat együttese alapján mind a klasszicismusba, mind az eklektikába tartozhathnék az Alagút különös megoldású, mégis művészi hatású keleti bejárata. A kapitalizmus rohamos fejlődése, az abszolutizmus nyomásának csökkenése a kiegyezést közvetlenül megelőző néhány év folyamán, utána pedig annak megszűnése következtében Buda és Pest – rövidesen és hivatalosan is Budapest – kulturális, főleg azonban műszaki fejlődése is fellendül. Néhány adat: 1861. Megnyílt a Budai népszínház 211; 1865. Megkezdik a pesti Dunapart szabályozását 212; 1866. VIII 1. Megindul a Lóvasút 213; 1867. Helyi hajójárat indul Buda és Pest között 214; 1868. A lipótmezei elmegyógyintézet megnyitása 215; 1870. III 2. A Budai hegypálya (Sikló) megkezdi működését. 216 Az 18601870 között eltelt évtized váosképének új és a második világháborúig épen maradt eleme a Ferenc József- (Roosevelt) tértől észak és dél felé épülő házsorok, a mai Széchenyi, illetve Belgrád rakparton. Az építészetben mindjobban terjed az eklektika. Ennek jegyében épül 1861-ben a Budai takarékpénztár (Fő utca 2.), 217 1865-ben a régi képviselőház 218 és a M. T. Akadémia. 219 1867-ben a ferencvárosi plébániatemplom, 220 az Első Magyar Általános Biztosító Intézet Vigadó-téri székháza (1868 körül); a Hungária-szálló (1870-1871). 221 Az önmagát túlélő kapitalizmus jelentkezik 1850-ben az Angol királynő szálló átépítésében 222 és a pesti Városháza harmadik emeletének létesítésében (1863). 223 Talán nem tévedünk annak feltételezésében, hogy az öreg Hild mester akkor is csak a klasszicizmus formanyelvén szólalt volna meg, ha – a Városháza esetében – nem kötik már meglévő adottságok. 1867-ben kezdik meg Pest pontos felmérését és ennek a felmérésnek alapján készül 1867-1872 között Pestváros szabályozási terve, Halácsy Sándor mérnök nagyformátumú térképe.224 Ez a térkép már kijelöli a Nagykörút, Sugár- (Andrássy-) út és több más út és utca vonalát, illetőleg terek helyét. 1870 februárjában kiadják Pest új építési szabályzatát és még ugyanebben az évben a X.t.c. életre hívja a Fővárosi Közmunkák Tanácsát, amelynek hatáskörébe tartozik a városszabályozás és -rendezés. 225 Az egykori Szépítőbizottmány feladatát most már tágabb keretek között ellátó „Közmunkatanács” megalakulásával Budapest életének új korszaka nyílt meg. Buda és Pest városfejlődése ekkor már abba a stádiumba 208

Zakariás 177. R. Alt 1853-ra datált vedutáján (Dunai látkép a Bomba-tér felől, vízfestmény) az új manzardkupola már feltűnik a déli szárnyon. Ybl E. szíves közlése, amely szerint az átépítést a déli szárnyon kezdték meg, ezt igazolja. 210 Fúvárosunk 45. l. 6. sz. 211 Vasárnapi Újság 1861.38. sz. 452. 212 Gettinger 4. 213 Jakoby P.: Budapest kézikönye. Bp., 1918. 50. 214 Vasárnapi Újság 1867. 6. sz. 70. 215 Zakariás 76. 216 Emléktábla szövege, KM 217 Horler M.: Budapest műemlékei. I. Bp.,, 1955. 693. 218 Az attikán olvasható felirat szerint. 219 Zakariás 122. Megnyílt 1865. XII. 11. 220 Zakariás 69. 221 Budapest műszaki útmutatója.( A 197. jegyzetben idézve) 419.– A magyar vendéglátóipar története. Szerk. Ballai K. Bp., 1943. 398. 222 Fővárosunk 27. l. 22. sz. 223 Fővárosunk 46. l. 13. sz. 224 KM lt. sz. 54.154.1. 1-9. 225 Siklóssy L. Hogyan épült Budapest? Bp 1931. 86. és 117. 209

31

jutott, hogy az 1872.évi XXXVI. törvénycikkel jog szerint is megvalósult az egyesítés, amit a szabadságharc forradalmi kormánya 1849. junius 24-én elhatározott ugyan, de a szabadságharc bukása következtében nem volt végrehajtható226.

2. Pest-budai veduták

Budavár visszafoglalásához kapcsolódik, de már az ostrom következtében megváltozott Vár képét mutatja Klette Károly 1849 júniusában készült szépiája. A rajz szinte az ostromképet ismétli, de mind arányaiban, mind a képkivágás nagyságában attól eltér. Amíg a Klette-ostromkép jobb oldala a Nyári színháznál végződik, a szépiarajz a színházépületen túl is folytatódik 227 A rajz természeténél és tárgyánál fogva is hitelesebb képet ad a Várról és a romos királyi palotáról, mint akár a festett, akár a litografált ostromkép, amelynek tárgya első sorban az ostrom mozgalmas bemutatása, az épületek pedig csupán háttér (48. kép). Kölbl Simon, akit az Újvásártér1849 májusában történt bombázásával és a királyi palota ugyanekkori égésével kapcsolatban már említettünk, az ostromban romossá vált palotát is röviddel a visszafoglalás utáni állapotában megrajzolta. (49. kép)228 Barabás Miklós az ötvenes években festi hangulatos részleteit a Városmajorból, közöttük saját villáját is.229 1851-ben negyedszázados „hallgatás” után újból feltűnik Jacob Alt. Az öregedő festő J. Bermann bécsi kiadó „Malerische Donaureise von Wien bis Pest-Ofen…” című albuma számára többek között négy pest-budai vedutát fest, amelyeket F. X. Sandmann rajzolt kőre. Érdekes ezt a négy látképet azokkal a lapokkal összehasonlítani, amelyeket a harminckétéves művész Kunike „Donau-Ansichten”-je számára rajzolt. A litográfiák tükrözik azt a változást, amely a korábbi sorozat megjelenése óta eltelt három évtized alatt nemcsak a festészetben, hanem magában a művészben végbement. Biztosabb távlati érzék, mélyebb tónusok jellemzik J. Alt új vedutáit, az a szárazság azonban, amely a régebbi sorozat lapjain annyira érezhető, a gazdagabb tónusok ellenére, bizonyos fokig a „Malerische Donaureise” látképein is feltűnik. A Bermann-féle album számára festett pest-budai tárgyú veduták: „Budapest” a tabáni partról nézve, 230 „Buda” a ferencvárosi part felől a Gellért- és Várheggyel,231 „Pest” a Gellérthegy és a királyi palotával a Viziváros felől felvéve, 232 végül az óbudai hajógyár. (50. kép) 233 A kőnyomatok J. Rauh nyomdájában készültek, de az első látképet Reiffenstein és Rösch műintézete nyomtatta. A litográfiák alapjául szolgáló festmények – a királyi palota alakjából következtetve – nem egyidejűek. A „Pest” című veduta ugyanis még a klasszicista palotát ábrázolja, a „Budapest”-en pedig már a déli szárny neobarokk kupoláit látjuk. A teljes külső városképet tükröző veduták sorában 1853 körül újból megjelenik az előző korszak keretében említett Sandmann-veduta, de az időközben beállott változások figyelembevételével átrajzolt alakban, ez az átrajzolás egyes képelemekre (királyi palota, Vigadó) szorítkozott, ugyanakor például a Lánchíd 1850-ben készült oroszlánjait Sandmann 226

Gárdonyi A.: A föváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye. Bp., 1913. VI., X. KM lt. sz. 16445 228 KM lt. sz. 52.28.5. 229 Barabás. 1944. 2956., 2959-2961., 2969. sz. 230 KM lt. sz. Lanf. 237. sz. 231 „Buda” KM lt. sz. Lanf. 234. sz. 232 „Pest” KM lt. sz. 28322. 233 „O’ budai hajógyár”, KM lt. sz. n. 227

32

elmulasztotta feltüntetni. Leginkább a hajóhíd törlése szembetünő, a törlés nyoma a kőnyomaton a megfelelő helyen észlelhető.234 Ugyanezekben az években F. X. Sandmann egy kőrajzú veduta-párt ad ki J. Bermannál Bécsben. A Pest-Budát észak felől ábrázoló látkép nézőpontja a rózsadombi kápolna (+ 1945) mellett van, ahonnan a város a Gül Baba-türbe, illetve a mai Országház helyének vonalától dél felé, nyugaton a Várheggyel látható. 235 A dél felől felvett vedután a várost a Gellérthegy északi lejtőjéről láthatjuk.236 Mindkét képet J. Stoufs nyomtatta (51. kép). Rudolf Alt 1852 vagy 1853-ban Leopold Neumann bécsi kiadónál „Festői megtekintések Budára és Pestre” (eredetiben ékezethibákkal) címmel egy huszonnégy lapból álló kőnyomat-sorozatot jelentet meg. 237 A sorozat vízfestmény-előképeit F. X. Sandmann litografálta, és legnagyobb részt Rauh nyomtatta ( 1., 2., 5., 6., 8-24. sz.), 3. sz. lapot J. Stoufs, a 4. számú pedig Reiffenstein és Rösch. Nyomda feltüntetése nélkül jelent meg a 7. sz. Mint fentebb említettük, e sorozat ábrázolásai nem egyidejűek. Keletkezésük 1844-1852 közötti évekre esik, amit egyes lapokon látható épületek állapota bizonyít. Erre példa az „Angol királynő”-szálló a sorozat 7., illetőleg 8. lapján. Előbbin 1849 előtti alakjában látjuk, utóbbin már az 1850-es átépítéskor nyert klasszicista alakjában. 1848-ra datált az óbudai hajógyárat ábrázoló lap vízfestésű eredetije, a Lánchidat ábrázoló lapon pedig már az oroszlánokat is látjuk, amelyek 1850-ben kerültek a hídfőkre. A „Festői megtekintések.”-et Alt „Buda-Pest”- jével összevetve szembetűnik a különbség a két sorozat között. Amíg a 32-es sorozatban (1845) túlnyomóan tájképeket találunk, sőt a sorozat első lapján teljes Budapest-vedutát (Bartlett nyomán), addig a későbbi (1852-1853 körül), 24-es sorozatban az arány a kisebb városképi egységek (belső városképek) javára tolódik el. A „Buda-Pest” harminckét lapja között 21 lapon találunk tájábrázolást, s többi 11-en pedig egyes objektumokat, a későbbi sorozat huszonnégy lapján 15 épületábrázolás van, a többi kilenc lap nem sajátos értelemben vett tájkép, inkább csak nagyobb látószögű veduta, így például az István-főherceg szálló, Rakpiac, Lánchíd és királyi palota, vagy akár a „Herkules” gőzös és Gellérthegy. Ezeknek a lapoknak a címei is az illető objektum elsődlegességét igazolják (62. kép). Ugyanakkor, amikor Rudolf Alt ebben a későbbi sorozatában olyan tárgyú képeket is bemutat, amelyeket több-kevesebb, de inkább kevesebb, eltéréssel az 1845. évi „BudaPestben” már közölt, – egyes témák hiányoznak. Újra bemutatja például a Városház-teret, a Szénapiacot (Calvin tér) háttérben a Nemzeti Múzeummal, a József-teret, mindhármat a korábbiakkal majdnem azonos nézőpontból, illetőleg képkivágással, nem találjuk viszont, egyik sorozatban sem a Városház-tér kivételével a Belváros egyéb tereit: a Sebesyén-, Rózsa-, Templom-, Szervita- és Ferenciek terét, sem pedig Buda városképében annyira jelentékeny Bomba-( Batthyány) teret, a várbeli Dísz-teret. A „Fesői megtekintések…” művészi színvonala nem éri el a „Buda-Pest”-ét, kivéve a korai lapokat. Egyik lapja (4. sz.), amely a Lánchidat a pesti hídfő felől ábrázolja, minden valószínűség szerint – a nyomtatott jelzés ellenére – nem is Alt műve. Egyébként ez az a lap, amely a többitől eltérően nem Rauh vagy Stoufs nyomdájában, hanem Reiffenstein & Röschnél készült. Egyrészt a rajz stílusa tér el a sorozat többi lapjáétól, másrészt pedig a kép teljesen megegyezik a Kiscelli Múzeum grafikai gyűjteményében lévő rajzzal, amely a múzeum leltárában Fuchsthaller Alajos műveként szerepel és a bécsi Artaria-cégtől került a 234

KM lt. sz. 52.34.1. KM lt. sz. 28290. 236 KM lt. sz. 53.174.1. 237 Festői Megtekintések Budara es Pestre. Malerische Ansichten von Ofen und Pest.” Nach d. Natur gezeich. v. R. Alt. Lithogr. v. X. Sandmann. Verlags Eigenthum v. L. T. Neumann in Wien. O. J.(1852) - KM lt. sz. 4137.[Nebehay-Wagner 875. sz.] 235

33

Múzeum gyűjteményébe.238 A „Buda-Pest” festőibb, oldottabb technikájú rajzmodorával ellentétben a „Festői megtekintések…” képei kevés kivétellel szárazabbak, ezt különösen akkor tapasztaljuk, amikor azonos témájú lapokat hasonlítunk össze (Nemzeti Színház, Városháza, Nemzeti Múzeum). A két sorozat összevetése az értékelést a korábbi (1845-ös) javára dönti el, és az a benyomásunk, hogy Alt ebben a későbbi kiadványában részben azt akarta bemutatni, ami a korábbiból kimaradt, részben pedig egyes újabb objektumokat, (Hentzi-emlék, Herkules gőzös), anélkül, hogy csak megközelítő teljességre törekedett volna, amit éppen a városképileg annyira jelentős terek ábrázolásának mellőzése bizonyít. A sorozat kronológiai egysége hiányának tudhatjuk be, hogy a második sorozat évszám megjelölése nélkül jelent meg, ellentétben az 1845-re datált korábbival. Azonos tárgyú képek szerepeltetésének tényét nem magyarázhatjuk, hacsak nem azzal, hogy R. Alt néhány már készen lévő vázlatát akarta megjelentetni. Néhány évvel a „Festői megtekintések…” megjelenése után készültek Ludwig Rohbock nürnbergi grafikus művésznek azok a pest-budai, ecsetrajzú vedutái, amelyeket különféle német acélmetszők másoltak Hunfalvy János „Magyarország és Erdély…” című nagyobbszabású történeti-földrajzi műve számára. 239 A mű két „szakasz”-ban füzetenként jelent meg Darmstadtban 1856-1864-ig G. G. Lange kiadásában és nyomdájában. Az első szakasz két kötete Magyarországról szól, ennek első kötete 1856-ban, a második 1860-ban jelent meg. Hunfalvy az első szakasz első kötetében írja le Budapestet. Leírását a címlappal együtt huszonhét acélmetszet illusztrálja. Ez a szöveg még a „Magyarország és Erdély megjelenésének folyamán, 1859-ben „Budapest és környéke”címen külön kötetben is megjelent, most már Lauffer és Stolp pesti kiadónál, de még a darmstadti Lange-cég nyomdájában.240 Hunfalvy János mindkét kötetének pest-budai tárgyú illusztrációi túlnyomó részt azonosak a „Magyarország és Erdély”-nek huszonhét pest-budai metszetéből csak huszonhármat közöl; hiányzik természetesen a címlap, ezen kívül a Vigadó, az Akadémia és a Zsinagóga képei. Ennek oka, hogy mind a Vigadó, mind az Akadémia és a Zsinagóga 1859ben még nem készült el. Mindkét Hunfalvy-mű – amennyiben kettőről egyáltalán szó lehet – az acélmetszetek eredeti rajzainak készítőjeként egyaránt L.Rohbockot nevezi meg, mégis az utóbbi három acélmetszet eredeti ábrázolásai közül a Vigadót és az Akadémiát Lüders ceruzarajzairól, a Zsinagógát pedig fénykép után sokszorosították. L.Rohbock egyes rajzain Rudolf Alt „Festői megtekintések” című sorozata megfelelő ábrázolásainak a hatása félreismerhetetlen. Rohbock a Szent György-teret a Hentzi emlékkel, a Nemzeti Múzeumot, a Városház-teret bemutató rajzai szinte másolatai Alt azonos tárgyú képeinek, csupán a staffázs vagy megvilágítás változott meg. A Váci-temető részletképén ugyanazt a sírboltot látjuk, kissé távolabbról felvéve, mint a „Buda-Pest” megfelelő lapján. A Rohbock-rajzok, különösen a tájképek, már a kifejlődött romantika modorában készültek. Ezt leginkább a képek fényhatásain láthatjuk. Erős fény-árnyék-ellentétek, a Városház-tér és a budai Lánchídfő képein pedig a holdvilág adják meg a képek romantikus hangulatát (53. kép).

238

KM lt. sz. 4988. „Magyarország és Erdély eredeti képekben. Nevezett országok legérdekesebb tájait, városait, fürdőit, egyházait, várait, palotáit s egyéb régi és új építményeit hely szinen rajzolta Rohbock Lajos. Acélba metszették korunk legjelesebb művészei. A történeti és helyirati szöveget írta Hunfalvy János.” Darmstadt, 1856.-1864. kiadja és nyomatja Lange Gusztáv György. [Hasonmás kiadás: Bp., 1986, Véber K. és Rózsa Gy. kisérő szövegével.- Nebehay-Wagner 371. sz.] 240 Budapestről az első kötet szól, ez 1859.-ben „Buda-Pest és környéka.” Címen egy fejezet hiján, de függelékkel, újra megjelenik. [Nebehay-Wagner 370. sz.] 239

34

Rohbock egyébként nemcsak Hunfalvy János említett köteteit illusztrálta, hanem Anton Ruthnernak ugyancsak Darmstadtban Lange-nál kiadott. „Das Kaiserthum Oesterreich” című háromkötetes művét is, amely 1871-től kezdve jelent meg.241 Bár Óbudát és vele a Margitszigetet 1850-ben Budával egyesítették. Mindkét Hunfalvy-mű illusztrációi közül hiányzanak ennek a két területnek a vedutái. Egyetlen Rohbock-illusztráció utal Óbudára, de csak címében, tárgyában ez is hajómalmokat ábrázol Óbudánál. A „Festői megtekintések” és a „Magyarország és Erdély” közé esik időrendben R. Altnak egy vízfestésű vedutája, ez a vízivárosi partról ábrázolja a pesti Dunapartot, Lánchidat, Gellérthegyet, királyi palotát. 242 Az 1853-ra datált vízfestménynek acélmetszetű másolata Oedertől, I. G. Kohl „Die Donau von ihrem Ursprunge bis Pest” című könyvét illusztrálja.243 A könyvet a Lloyd Triestino adta ki, hasonlóan a „Kettenbrücke in Pest” című vedutához, amelynek hátterében a Várat látjuk. A dunasori nézőponttal felvett kép előterében fekvő csomagok egyikén LÖ monogram olvasható, ez kétségtelenné teszi ugyancsak L. Oeder (Öder) szerzőségét. (54. kép)244 Kevéssel az 1850 utáni évekből J. N. M. Chapuy litografálta két vedutát ismerünk. Egyiknek a Halászbástya a nézőpontja, 245 másiknak – hasonlóan az Alt-Oeder-vedutához – a vízivárosi Dunapart.246 Előbbinek számos változata jelent meg. Vinzenz Reim, akit közelebbről nem ismerünk, két rézkarcsorozattal szerepel ezekben az években. Az egyik sorozat 142-146., a másik 522-530, közötti számozással. A két csoport lapszámának írásmódja eltér egymástól, de sorozaton belül azonos. Az alacsonyabb lapszámú sorozatrészletek Pest-Budának 1840-es évekbeli állapotát ábrázolják, minden esetre 1847 ( a Német színház leégte) előtti időből, az 522-530. lapszámú képek 1851 június 13-a és 15-e közötti napokra datáltak és a képek meg is felelnek a város ez évbeli állapotának. Amíg a korábbi sorozaton a művész „I: V: R:” szignaturával jelezte magát, a későbbin „Vinzenz Reim”, „Vin.Reim”, J. V. Reim” vagy csupán „V: Reim”-mel. A képek azonos technikája és az 1851-re datált sorozatrészlet szignója alapján valószínű, hogy a korábbi sorozat „I: V: R:” rövidítésének feloldása ugyancsak V. Reimre utal. Reim másik keresztneve bizonytalan.247 Rudolf Alt a „Vogelsperspectiv-Ansichten …” című sorozat számára 1855-ben egy nagyméretű vedutát litografált, Pest-Budának északi madártávlatból felvett képét. Altra jellemző rendkívül aprólékos rajza és differenciált fényhatásainál fogva ez a veduta nemcsak Alt kőrajzainak, hanem a pest-budai litografált látképek egyik legértékesebb lapja. (55. kép)248 Molnár József 1856-ban a rózsadombi kápolna körüli szőlőkből nézve ábrázolta PestBudát; ezt a rajzot 1857-ben Reiffenstein & Rösch kőrajzban soksorosította. 249 Az ötvenes évek folyamán egyébként a rózsadombi Kálvária-, „Veronika”, helyesen Szent sír kápolnát előszeretettel keresik fel a művészek. (Itt festettek Molnáron kívül Sandmann, Rohbock, Wigand és mások, a kápolna körüli terrasz ugyanis kedvező kilátási pontul szolgált a városra. 1860-ban itt készült egy fényképsorozat egyik felvétele is. (56. kép) 250 241

Ruthner, Anton von : Das Kaiserthum Oesterreich in malerischen Originalansichen… Wien, 1878. Moritz Perles Verl. Druck von Leopold u. Bär in Leipzig. II Bände, 2. Abth. – [Nebehay-Wagner 484. sz.] 242 KM lt. sz. 1470. 243 Kohl, J. G.: Die Donau von ihrem Ursprunge bis Pest… Triest, 1854. Direction des österreich. Lloyd. [Nebehay-Wagner 310. sz.] 244 KM lt. sz. 21816. 245 KM lt. sz. 52.33.1. 246 KM lt. sz. 2676 247 Vö: Csillag 282-287. sz. – [Rózsa 1983. 71-84.] 248 KM lt. sz. 259.- Csillag 330. sz. 249 KM lt. sz. 3752. 250 KM lt. sz. 22371.

35

Az 1850-es évek folyamán Barabás Miklós a fentebb már említett városmajori két képén kívül további részleteket örökített meg a Városmajorból 1855 és 1858 között. Képein az akkor még boltozatlan Ördögárok hídját, facsoportokat látunk.251 Saját villájáról 1852-ben készült akvarelljének (57. kép) 1856-ban olajfestésű változata készül.252 A klasszicista villa kertjében a művész Kovács Mihály festőművészt is megörökítette. Egy évvel korábban a villája közelében épülő Vízgyógyintézetet festette meg (ma XII.Városmajor utca 64. sz. helyén) 253. A Csillag-gyűjtemény katalógusa a 334. szám alatt Barabás Miklósnak egy ceruzarajzát említi, amelyet a katalógus szerint 1857-ben készített. A katalógus illusztrációján azonban világosan 1859 olvasható. A rajz egy klasszicizáló, emeletes épületet mutat, előterében bokrokkal, fákkal a lap alján „Buda 1859 a városmajorban” felirással. Barabás műveinek jegyzéke a kérdéses két évből nem tartalmaz olyan rajzot, amellyel ez azonosítható lenne. A század második felében mindinkább szaporodnak a budai hegyeket bemutató tájképek. Ezzel kapcsolatban elsősorban Keleti Gusztáv működése jelentős, aki az 1860-as években Eötvös József családjánál a Svábhegyen lakott. 1856-ban már megfesti az Eötvösvillát,254 néhány kisebb képén pedig a villa kertjét látjuk az Eötvös-család tagjaival, a villa telkének végében az úgynevezett „Karthausi lak”-ot és egyéb részleteket. 255 Leheletszerűen finom ceruzarajza a Szép Juhászné tájáról, 1861-ból való. 256 Ugyanerre az időre tehetjük néhány kisebb jelentőségű akvarelljét a Csillagvölgyből, a Normafa-lejtő vidékéről, az árnyas útról.257 A hegyvidéki tájképek csoportjába tartozik Brechler Bélának 1857-ben a „Fácán” fogadóról (58. kép) 258, Fáy Albertnek pedig a Budakeszi úti Kochmeister-villáról készült olajfestménye.259 (59. kép) Ligeti Antal munkásságának elenyésző töredéke budapesti tárgyú, de ez a néhány festmény a budapesti tájképfestészet legjobb alkotásai közé tartozik Barabáshoz hasonlóan mind a hitelesség, mind a művészi színvonal mértékénél fogva. Művei között szerepel egy „Budapest látképe a budai szőlőhegyekről” című olajfestmény, amely valószínűleg Rohbock, Sandmann,Wigand vagy Molnár János hasonló nézőpontú látképeinek csoportjába tartozik. A festmény 1853-ban a Pesti Műegylet tulajdonaként szerepelt, később Károlyi István gróf gyűjteményébe került.259 1864-ben Ligeti a ferencvárosi Dunapart felől festi Budapest látképét, majd ezt 1887ben kidolgozza.260 A biztos távlat és a Ligetire jellemző finom színkezelés, amely ugyan inkább délvidéki vagy keleties hangulatot teremt, egyaránt értéke ennek a nagyméretű vedutának. Mestere is jelentősnek tarthatta, mert több változatban is feldolgozta. 1865-ben ugyanis újból megfesti ezt a témát, végül harmadik variánsát 1866-ban készíti el.261 Az 251

Barabás. 1944. 2956. sz ; SzM lt. sz. 1903-99. Barabás. 1944. 2959. sz..; a 2957. sz. „Fatörzs tanulmány” valószínűleg a 2959. sz. akvarelhez készült Végül: Barabás. 1944. 2961. sz.”Városmajori híd”, akvarell. 252 Barabás. 1944. 2969. sz. A KM 17733. és 17734. lt. sz. két vízfestménye nem szerepel az oeuvrekatalógusban. „Híd a Városmajorban” SzM lt. sz. 1 903-39. Barabás. 1944. 2981. sz 253 SzM lt. sz. 1903-100. Barabás. 1944. 2960. 254 KM lt. sz. 59.31. 255 KM lt. sz. 27720.-27732. 256 KM lt. sz. 27733. 257 KM lt. sz. 27728., 874/5., 29063. 258 KM lt. sz. 26855. 259 Rapaics 69. 260 KM lt. sz. 1300. 261 A Ligeti-veduták azonosítása igen bonyolult és egyértelműen aligha oldható meg. Rendelkezésünkre álló adatok eddig Schoen Arnold feljegyzései az 1865. évi példányról, és az 1866. évi változat szignaturájáról készült fényképeken a KM fotoarchivumában. Az 1866. évi változat bizonyára azonos Ligetinek 1866.-ra datált ama képével, amely Gizella főhercegnő hagyatékával Münchenben, 1932-ben került árverésre (Nachlass der

36

1864/1887. évi változat a Kiscelli Múzeumban van, 262 az 1866. évi variáns pedig Milch L. gyűjteményéből 1942-ben Donáth Sándor műkereskedőhöz, majd a miniszterelnökségre került. Az egyes változatok egymástól rajzban alig, színkezelésben annál inkább eltérnek. Az 1850-es évek elejétől mindinkább fejlődő fényképezés nem maradt hatás nélkül a festészetre, méginkább a sokszorosító grafikára. Köztudomású, hogy Borsos József, Barabás Miklós és néhány kisebb jelentőségű festő átmenetileg vagy véglegesen a fényképezésre tért át. Bár a „fényirdák”-ban túlnyomó részt arcképek készültek, néhány városképet is felvettek a hatvanas évektől kezdve. Ettől az időtől a városfényképezés terjedésének arányában a grafika színvonala feltünően alászáll és hosszú időre szinte kizárólag arcképábrázolásra szorítkozik. Erre a folyamatra jellemző az 1866-ban készült Słowikowski-féle színes kőnyomatsorozat, amely az Akadémiát, Lánchidat, Nemzeti Múzeumot, Képviselőházat és a királyi palota udvarát ábrázolja.263 Rohbockkal kapcsolatban már említettük Ruhtnernak „Das Kaisertum Oestereich” című művét 1878-tól, ennek illusztrációi azonban legkésőbb 1870-ből valók. A nagyszámú illusztráció közül négy lap pesti tárgyú: Rohbock-Kurz „Buda és Pest a Gellérthegyről” című acélmetszet Hunfalvytól „Totalansicht von Pest-Ofen kizárólag német címmel jelenik meg, a korábbi lemezre átvitt, időközben beállott városképi változásokkal (Akadémia, koronázási domb). 264Abból a tényből, hogy a vedután az 1868 folyamán a mai Eötvös- és Vigadó-tér között épült házsor még nem szerepel, de az 1867-ben készült koronázási domb már látható, pontosan 1867-re datálhatnánk az átdolgozást. Valószínűbb azonban, hogy az ismeretlen átdolgozó csak olyan változtatásokat végzett a lemezen, amelyek a rajz lényeges elemeit nem érintették. A Lánchídtól délre eső part az eredeti képen lejtős, az átdolgozott lemezen az időközben szabályozott part függőleges vonalai mögött világosan kivehető az elsődleges állapot harántcsíkos vonalazása. Ruthner ugyancsak Hunfalvy munkájából vette át a „Kilátás a Várkapuból” című metszetet. A másik két látkép azonban itt jelent meg először: a „Ferenc József-kőpart és Lánchíd” acélmetszetű változatát Riegel készítette, ez Pestet az Albrecht (Hunyadi János) útról nézve ábrázolja,265 a „Fővárosi Vigadó”-t Heisinger metszette acélba és a Vigadót a Duna felől frontális nézetben mutatja a „Phönix” és az Első Magyar Általános Biztosító Intézet palotájával.266 Újra találkozunk Rohbock-Fesca „Buda és Pest” című metszetével, amely azonos látképpel, de „Pest és Buda. – Pesth und Ofen im Jahre 1860” felirattal ezúttal a bécsi Szelinaszki kiadásában jelent meg.267 Történeti áttekintésünket Georg Nissen hatalmas méretű (94 x 312 cm) kartonra festett temperájával zárjuk, ezen a művész a Citadella mellől ábrázolja Pest-Budát 1866 / 1867ben.268 Az 1870-es évektől – Haske Ferenc margitszigeti, acélmetszetű sorozatát (1873) kivéve –úgyszólván a századfordulóig, a budapesti városképábrázolás mélyponton áll, Keleti Gusztáv és Brodszky Sándor festményei voltaképpen tájképek. A kilencvenes évek végétől Dörre Tivadar akvarelljeiben és rajzaiban, Háry Gyula olaj- és vízfestményeiben, Nádler Róbert, Pörge Gergely festményeiben, rajzaiban elsősorban a hitelességet értékeljük, a valóban művészi színvonalat Rauscher Lajos grafikái és Menyánszky László festményei képviselik. Prinzessin Gisela v. Bayern. Versteigerungskatalog, No. 114.) Ez kerülhetett Milch L.,majd Donáth S.,, végül a miniszterelnökség tulajdonába. 262 KM lt. sz. KM 6478 263 KM lt. sz. 188.19., 3138., 3137., 237., 3134. 264 KM lt. sz. 54.144. 265 KM lt. sz. 23515. 266 KM lt. sz. 3101. 267 KM lt. sz. 54.125. 268 KM lt. sz. 9026.

37

II. A TÖRTÉNETI BEVEZETÉS IN EXTENSO NÉMET / ANGOL FORDÍTÁSA Oldalszám: X

*

III. IRODALOM ÉS RÖVIDÍTÉSEK

Bakay

Bakay Margit: Györgyi Giergl Alajos. Bp., 1938.

Barabás 1899

Barabás Miklós emlékkiállítás katalógusa. Bp., 1899

Barabás 1944

Márkosfalvi Barabás Miklós önéletrajza. Bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Biró Béla. Kolozsvár 1944.

Barabás 1985

Barabás Miklós akvarelljei. A magyar rajzművészet mesterei I. A MNG kiállítási katalógusa. Bp.1985

Berza

Budapest története képekben 1493-1980. Képkatalógus. I-III. kötet, Bp., 1982-92. Főszerkesztő Dr. Berza László.

Boldényi

Boldényi, M. J.: La Hongrie ancienne et moderne. Paris, 1851.

BTM

Budapesti Történeti Múzeum

Bubics

Bubics Zsigmond: Magyarországi várak és városoknak a M. N. Múzeum Könyvtárában létező fa- és rézmetszetei. Bp., 1880

Budapest az újkorban

Budapest az újkorban. Történelmi pillanatok egy nagyváros életében. A BTM kiállítási katalógusa. Bp., 1995.

Budapest régen

Budapest régen és most. Az Országos Szépművészeti Múzeum grafikai osztályának XLVIII. kiállítása. Bp., 1923.

Budapester Bilder

Budapester Bilder. Strassen und Menschen 1700-1945. Kiállítás a Wiener Belvedere-ben. Bp., 1976.

BudRég

Budapest Régiségei I-XX. kötet. Bp., 1889-1963.

Buzinkay

BTM. Főszerkesztő Buzinkay Géza. Bp., 1995.

Cassius

Cassius: Magyarország fővárosa. Pest, 1866.

Celedin

Celedin, Gertrude: Joseph Kuwasseg 1799-1859. Graz, 2002. Kiállítási katalógus. 38

Cennerné Wilhelmb Cennerné Wilhelmb Gizella: Than Mór 1828-1899. Bp., 1982. Centenáris kiállítás

1848-1849. Magyar Nemzeti Múzeum Centenáris kiállításának katalógusa. Bp., 1948.

Csillag

Buda-pesti képek, könyvek Csillag Béla gyűjteményében. Bp., 1936. Összeállította Schoen Arnold.

Domanovszky

Magyar művelődéstörténet, V. kötet. Szerk. Domanovszky Sándor. Bp., é. n.

Faragó

A reformkori Pest-Buda. Összeállította és a bevezetőt írta Faragó Éva. Bp., 1995.

Fejős 1955

Fejős Imre: A Nemzeti Múzeum ábrázolásai. In: Folia Archaeologica. Új folyam VII (1955) 213-222.

Feszl

Feszl Frigyes 1821-1881. A BTM kiállítási katalógusa. Bp., 1981.

FMK

A Budapesti Székesfővárosi Múzeum katalógusa. Szerk. Kuzsinszky Bálint. Bp., 1907.

A főváros régisége

A főváros régisége. A Kiscelli Múzeum állandó kiállításának vezetője. Bp., 2004.

Fővárosunk

Fővárosunk 1800-1873 között. Budapest Székesfőváros Történeti Múzeumának kiállítási katalógusa. Szerkesztette: Schoen Arnold. Bp., 1948.

Gerszi

Gerszi Teréz: A magyar kőrajzolás története a XIX. században. Bp., 1960.

Gettinger

Gettinger, Theodor: Ungarns Hauptstädte Pest-Ofen. Pest, 1866.

Gilh. XXXVI

Gilhofer & Ranschburg Auktion XXXVI. Aus der Sammlung Dr August Heymann. Wien, 1913.

Gilh. LIII.

Gilhofer & Ranschburg LIII. Kunstauktion. Wien, 1921. Rudolf Alt.

Gmeiner-Hübel

Gmeiner-Hübel, Gabriele: Jakob Alt (1789-1872) Leben und Werke, Graz, 1990. Gépiratos disszertáció.

Gosztola

Gosztola Annamária: Szerelmey Miklós litográfus (1803-1875). In: MÉ XXXIV (1985) 1-31.

Gyurkovics

K. Gyurkovics Tibor: Sterio Károly. Bp., 1976.

Heincz

Heincz Katalin: Alt Rudolf pesti látképei. In: Budapest 1946 (II) 131-134.

Hevesi

Hevesi, Ludwig: Rudolf Alt, sein Leben und Werk. Wien, 1911.

Hoffmann 1923

Hoffmann Edith: Barabás Miklós. Bp., 1923

39

Hoffmann 1950

Hoffmann Edith: Barabás Miklós. Bp., 1950.

Holló

Holló Szilvia Andrea: Budapest régi térképeken, 1686-1896. Bp., 1994.

Horváth 1937

Horváth Henrik: A régi Buda és Pest a művészet tükrében. In: MM XIII (1937) 1. sz. 1-13.

Horváth 1938

Horváth Henrik: Az árvíz a művészetben. In: A pest-budai árvíz 1838-ban. Szerkesztette Némethy Károly Bp., 1938.

D’Isoz

D’Isoz Kálmán: A régi Magyarország hangjegyeken. In: Magyar Bibliofil Szemle. 1924. 1. sz.

Jajczay

Jajczay János: Budai és pesti veduták vallásos tárgyú képeken. TBM IV (1936) 157-172.

Jégszakadás

„Jégszakadás és Duna kiáradása.” A BTM kiállítási katalógusa. Bp., 1988.

Képcs.

Képcsoport

Kiss

Kiss Sándor: Magyarország történetének képeskönyve 1849-1945. Bp., 1969.

Kopp

Kopp Jenő: A régi Buda és Pest a művészet tükrében. In: MM XIII (1937) 1. sz. 14-36.

Kossuth ikonográfia Kossuth Lajos ikonográfiája. In: „Leborulok a nemzet nagysága előtt.” A Kossuth-hagyaték. Szerkesztettte Körmöczi Katalin. Bp., 1994. (Rózsa Györgytől) Kottacímlapok

Magyarországi kottacímlapok 1848-1867. A Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjtményének kiállítási katalógusa. Bp., 2000.

Kremmer

A régi Buda és Pest könyvekben, képekben. A Magyar Bibliofil Társaság harmadik kiállítása. Rendezte Kremmer Dezső. Bp., 1922.

Lanfr.

Lanfranconi Enea által Budapest fővárosnak ajándékozott budapesti történelmi képek jegyzéke. Bp., 1887.

Lyka

Lyka Károly: Magyar művészet 1800-1850. A táblabíró világ művészete. 2. kiadás. Bp., [1939]

M

Művészet 1902-1918

A magyar rajz

A magyar rajz és akvarell a XIX. és XX. században. Bp., 1959. A MNG kiállítási katalógusa

MÉ

Művészettörténeti Értesítő 1954-től

MIparm

Magyar Iparművészet

MM

Magyar Művészet 1925-1938. 40

MNG

Magyar Nemzeti Galéria

MTKcs

Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnoka

Művészeti Lexikon

I-IV. köt. Főszerkesztők Zádor Anna és Genthon István. 1-4 kötet. Bp., 1963-1968

Nagy

Nagy Zoltán: A magyar litográfia története a XIX. században. Bp., 1934. Disszertáció.

Nagy M.

Magyarország képekben. Szerkesztette Nagy Miklós. Pest, 1870.

Nebehay-Wagner

Ingo Nebehay-Robert Wagner: Bibliographie altösterreichischer Ansichtenwerke aus fünf Jahrhunderten. I-VI. kötet. Graz, 1981-1984.

OSzK

Országos Széchényi Könyvtár

Pataky

Pataky Dénes: A magyar rézmetszés története. Bp., 1951.

Pataky 1961

Pataky, Dénes: La lutte pour l’indépendance hongroise de 1848-49 représentée dans l’ art graphique. In Bulletin de la Galerie Nationale Hongroise. III (1961) 74-89.

Pogány Gáborné

Pogány Ö. Gáborné: Id. Markó Károly. Bp., 1954.

Preisich

Preisich Gábor: Budapest városépítésének története Buda visszavételétől a II. világháború végéig. 2. átdolgozott kiadás. Bp., 2004

Rapaics

H. Rapaics Judit: Ligeti Antal. Bp., 1938.

Rexa

Rexa Dezső: 101 kép a régi Pest-Budáról. Bp., 1959.

Rózsa 1963

Rózsa György: Budapest régi látképei (1493-1800). Bp., 1963. 2. átdolgozott kiadás: u. o.1999.

Rózsa 1963/b

Rózsa György: Pracher és Szerelmey. In: MÉ XII (1963) 151-156

Rózsa 1978

Rózsa György: Adatok Franz Jaschke tájképfestői működéséhez. In: Művészet és felvilágosodás. Szerkesztette Zádor Anna és Szabolcsi Hedvig. Bp., 1978. 443-464.

Rózsa 1983

Rózsa György: Johann Vincenz Reim és Magyarország. In: Folia Historica 11 (1983) 71-84

Rózsa 1997

Rózsa György: Budapest legszebb látképei. Bp., 1997.

Rózsa 1998

Rózsa György: Grafikatörténeti tanulmányok. Bp., 1998. Művészettörténeti füzetek 25. sz.

41

Rózsa-Spira

Rózsa György-Spira György: Negyvennyolc a kortársak szemével. Bp., 1973.

Scheiber

Scheiber Mária: Franz Jaschke pest-budai látképei. In: MÉ X (1961) 196202.

SchL

Pest-Buda egyesítése emlékére Lantos r. t. tudományos Antiquáriumának… XVII. jegyzéke. Összeállította Schoen Arnold. Bp., 1923.

Schoen 1924

Schoen Arnold: Hamis színezett metszetek In: Magyar Bibliofil Szemle 1924. I. 51.

Schoen 1948

Schoen Arnold: Egy nap története. Bp., 1948. A BTM kiállítása.

Seenger 1953

Seenger Ervin: Adalékok Szentgyörgyi János művészetéhez. In: MÉ L (1953) 152-155.

Seenger 1955

Seenger Ervin: Egy pest-budai látkép és tanulságai. BudRég XVI (1955) 245.

Seenger 1963

Seenger Ervin: A Kiscelli Múzeum grafikai gyűjteménye három látképének attribuálása. In: BudRég XX (1963) 483.

Stopp

Klaus Stopp: Handwerkskundschaften mit Ortsansichten. 1-17 kötet. Stuttgart 1982-1992

SzEK

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

Széchenyi Ikonográfia

Széchenyi ikonográfia. In: Széchenyi és kora: Szerkesztette Éri István Bp., 1981. (Rózsa Györgytől)

SzilárdfyTüskés-Knapp

Szilárdfy Zoltán-Tüskés Gábor-Knapp Éva: Barokk kori kisgrafikai ábrázolások magyarországi búcsújáró helyekről Bp., 1987.

SzM

Szépművészeti Múzeum grafikai osztálya

Sz-Sz kötet. Bp., 1915.

Szendrei János- Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona. 1.

Szvoboda 1983

Szvoboda Gabriella: Barabás Miklós. Bp., 1983.

TBM

Tanulmányok Budapest Múltjából

TrencsényiWaldapfel

Trencsényi-Waldapfel Imre: A régi Pest-Buda. Bp., 1944.

Tud. Gyűjt.

Tudományos Gyűjtemény 1817-1841.

Turcsányi

Turcsányi Erzsébet: Molnár József. Bp. 1938., Disszertáció.

Új szerzemények

Új szerzemények a Magyar Nemzeti Múzeumban. Bp., 2000.

42

Vajda

Vajda Pál R.: A százéves Lánchíd. Bp., 1942.

Vayer

Vayer Lajos: Széchenyi képe. In: Magyarságtudomány 1942. 93-118.

Városképek 1969

Pest-budai városképek a XIX. század elejéről. Összeállította Czifka Péterné. Bp., 1969. A BTM kiállítási katalógusa.

Városképek 1987

Pest-budai városképek 1800-1870. Összeállította Mattyasovszky Péter. Bp., 1987. A BTM kiállítási katalógusa.

VU

Vasárnapi Újság 1854-1918.

Wilhelmb 1944

Wilhelmb Gizella: Than Mór. Bp., 1944. Disszertáció.

Zádor-Rados

Zádor Anna-Rados Jenő: A klasszicizmus építészete Magyarországon. Bp., 1943

Zakariás

Zakariás G. Sándor: Magyarország művészeti emlékei. 3. kötet. Bp., 1996.

43

IV. K A T A L Ó G U S

A. Pesti látképek (1-104. sz.)

I. Pest a halászbástya felől felvéve (1-7. sz.) 1. [Pest] Jelzetlen. Rézkarc, 11,8 x 36,6 cm. (képméret) Megjelent a pesti lakatosok és sarkantyúsok bizonyságlevelén, 1800 és 1801 november 1. között Ábrázolás: Pest északnyugat felől az Üjépület és tábori kórház között BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Rózsa 1963. 33/a. sz.; Stopp H 84. 1. sz. (adressz előtti állapot, könyvkötők), H 84. 2. sz.; Rózsa 1998. 123. l. 308. sz. (jelezve alul a középtől balra Ioseph Korr. Jobbra: Binder sc. Budae.) 2. [Pest] Jelezve a kép alatt jobbra: Anton Tischler sculp[sit] Pest. (1800 körül) Rézkarc, 9,4 x 33,7 cm (képméret). Megjelent a pesti ácsok bizonyságlevelén. Ábrázolás az 1. sz. alapján, de királyi palota és repülőhíd nélkül. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Pataky 233. l. 25. sz.; Stopp H. 94. 1. sz. 3. [Pest] Jelezve lent középen: Binder sc[ulpsit] Budae. Rézmetszet, 14 x 39 cm. (képméret) Megjelent a pesti kocsigyártók és kovácsok bizonyságlevelén Ábrázolás: a 2. sz. városképe alapján. Néhány évvel megjelenése után átdolgozták, berajzolva az evangélikus templomot és törölve a 10. és 14. számot. BTM Fővárosi Képtár, MTKcs Irodalom: Pataky 83. l. 10. sz.; Berza 4058. sz.; Stopp H 93. sz.; Rózsa 1998. 323. sz. 4. [Pest] Jelezve lent jobbra: Ant[on1 Tischler sc[ulpsit] Budae (1800 körül) Rézkarc, 7,8 x 31,5 cm. Megjelent a pesti asztalosok és gyertyamártók céhének bizonyságlevelén. Ábrázolás: kisebb eltérésekkel a 3. sz. alapján. MTKcs Irodalom: Pataky 233. l. 24. sz.; Stopp H 90. sz. 5. [Pest] Jelezve lent a középtől jobbra: Binder sc[ulpsit] Budae (1800: körül) Megjelent a pesti molnárok céhének bizonyságlevelén

44

BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Pataky 83. l. 12. sz.; Stopp H 89. sz. 6. „Pesth von Ofen gesehen.” Jelezve: J[ohann] V[incenz] Reim am 15t Juni 851. Nr. 522.” Szinezett rézkarc, 10 x 16 cm. Ábrázolás: kilátás a Halászbástyáról délkeleti irányba Pestre és a Vizivárosra. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Csillag 285. sz.; Rózsa 1983. 74. 7. „Pest von…. gesehen” Jelezve olvashatatlan név után: 1te August 1865. Szinezett ceruza, papír, 25,2 x 49,6 cm. Ábrázolás: Pest látképe az Akadémia-Lipótvárosi templom vonalától délre, Lánchíddal a Nagyboldogasszony templom szentélye felől. BTM Kiscelli Múzeum

II. A királyi palota és a várkert felől felvéve. (8-28. sz) 8. „Ansicht der könig[lichen] frey und Comertz Stadt Pest.” Jelezve: Prixner del[ineavit] et scul[psit] Rézkarc, 8,2 x 10,3 cm. Megjelent: Leyrer, Jos: Die Stadt Pesth… 1803. Ábrázolás: Pest látképe az Újépület és Angolkisasszonyok temploma között a hajóhíddal a királyi palota fölötti madártávlati pontból felvéve. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Csillag 58. sz.; Pataky 208. l. 23. sz.; Berza 4068. sz. 9. „Ansicht von Pesth von der Ofner Festung.” Jelezve: Rauschmann del[ineavit] J[ohannes ] Blaschke sc[ulpsit]. (1805 körül) Rézmetszet, 7,7 x 11,6 cm Megjelent: Sartori, F: Länder- und Völcker-Merkwürdigkeiten des österreichischen Kaiserthums I. Th. Wien, 1809. Doll. Címlap mellett. Ábrázolás: Pest az Újépület vonalától a Belvárosi templomig, a Várkertből felvéve. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Pataky 91. l. 148. sz.; Nebehay-Wagner 606/1. sz.; Berza 4069. sz. 10. [Pest] Jelzetlen. (1810 körül) Rézmetszet, 17 x 45,5 cm. Megjelent bizonyságlevél illusztrációján. Ábrázolás: Pest az Újépület déli végétől a szerb templomig a királyi palota és Gellérthegy közötti madártávlati pontból felvéve. A közölt példány szövegrészét levágták és a copfstilusú keret alsó részét a képhez ragasztották. BTM Fővárosi Képtár

45

11. [Pest] Jelzetlen (1812 körül). Rézmetszet, 11 x 42,5 cm. A pesti kőművesek és kőfaragók bizonyságlevelének illusztrációjaként jelent meg. Ábrázolás: Pest az Újépülettől a szerb templomig, felvétel mint 10. sz. BTM Fővárosi Képtár 12. [Pest] Jelzetlen (1815 körül). Rézmetszet, 16,9 x 41,9 cm. Megjelent a pesti üvegesek és üvegkereskedők bizonyságlevelének illusztrációjaként. Ábrázolás: a városkép, mint 11. sz., az előtér jobb sarkánál a gellérthegyi csillagdával. BTM Fővárosi Képtár 13. [Pest] Jelezve: Prixner fecit (1820 körül). Rézmetszet, 17,1 x 15,5 cm. Megjelent a pesti ácsok bizonyságlevelének illusztrációjaként. Ábrázolás: városkép mint 11. sz., a gellérthegyi Csillagda mellett már ott látható az 1817-ben emelt lakóépület. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 185. sz.; Csillag 71. sz.; Pataky 206. l. 35. sz. Azonos ábrázolás megjelent a pesti magyar tímárok bizonyságlevelén, de jelzés nélkül. BTM Fővárosi Képtár 14. [Pest] Jelzetlen (1820 körül). Lavírozott tollrajz, 13,9 x 33,4 cm. Ábrázolás: kilátás Pestre a királyi palota előtti teraszról délkeleti irányban, háttérben Gellérthegy. MTKcs 15. „Veduta di Buda-Pesth dal 3. piano del palazzo reale.” Jelezve: M[inarelli] F[itzgerald] 1839. Olajfestmény, vászon, 32 x 55,5 cm. Kilátás a királyi palotából Pestre, előtérben bástyarészlet, háttérben Tabán, Gellérthegy, pesti Dunapart a görög templomtól Soroksárig. A festmény a Csillag gyűjteménnyel együtt a 2. világháború folyamán elpusztult, képét a katalógusból ismerjük. Irodalom: Csillag 166. sz. 16. „Ansicht der königlichen Freyen Comercial Stadt Pesth, in Ungarn.” Jelezve: Lehnhardt del[ineavit] et sc[ulpsit]. (1820-as évek). Rézmetszet, 9,2 x 29,4 cm. Megjelent iparoslegény vándorkönyvének mellékleteként. Ábrázolás: Pest látképe, nyugat felől a hajóhíddal, a Dunapart a mai Eötvös-tér 2. sz. és kb. a Sörház-utca vonala között. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Kremmer 21. sz.; Csillag 114. sz.; Pataky 172. l. 25. sz.; Berza 4076. sz.

46

17. „Ansicht der königlichen Freyen Comercial Stadt Pesth, in Ungarn.” Jelezve: Lehnhardt del[ineavit] et sc[ulpsit],(1820-as évek) Rézmetszet, 8,9 x 28,6 cm. Megjelent vándorkönyv mellékleteként. Ábrázolás: mint 16. sz., csak méretben és metszéstechnikában különbözik tőle. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Csillag 114. sz.; Pataky 172. l. 25. sz. Azonos ábrázolás „Szabad Királyi ’s Kereskedő Pesth Várossának Kinézése” címmel is megjelent. BTM Fővárosi Képtár 18. [Pest] Jelzetlen (1830-as évek). Rézmetszet, 6,3 x 25,6 cm. Megjelent valószínűleg vándorkönyv mellékleteként. Ábrázolás: mint 17. sz. staffázsalakok nélkül, gőzhajóval. BTM Fővárosi Képtár, körülvágott példány. 19. [Pest] Jelezve: Lithog[raphie] Szakmáry (1840-es évek). Kőmetszet aranynyomással, 6,1 x 25,5 cm. Megjelent bizonyságlevél fejléceként. Ábrázolás: a pesti Dunapart körülbelül a Lloyd-palota és a Sörház utca között. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Gerszi 206. l. 12. sz. 20. „PESTH” Jelzetlen (Perlasca D. ?) Rézmetszet, 7,6 x 10,8 cm. Megjelent: Scheiben-Schützen Almanach für… 1830. Pest. Ábrázolás: várkerti részlet, háttér a pesti Dunapart a Rakpiac és a görög templom között. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Gemeinnützige Blätter. 1830. LXVII. sz. 532.; Lanfr. 162. sz.; Csillag 100. sz.; Pataky 261. l. 69. sz. 21. (Pest) Jelezve: Nach der Natur gezeichnet von Anton Strohmeyer [1846] Ceruzarajz, 25,3 x 78,5 cm. Ábrázolás: Pest a Várkertből, jobbra terasz sarka, balra tervezett Lánchíd. Háttérben tervezett lipótvárosi templom kupolája. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Schoen 1948. 2. sz.; Berza 4084. sz. 22. „Pest” Jelezve: Strohmayer rajz[olta] Fuchsthaller metsz[ette] Acélmetszet, 25 x 76 cm. Kiadó: Wagner József tulajdona PESTEN. Ábrázolás: mint 21. sz., jobbra József nádor, előtérben balra három-, jobbra kéttagú csoport. A kép

47

alatt a nevezetesebb épületek megjelölése és a nádornak szóló ajánlás: „Ő… FENSÉGES … FŐHERCZEG JÓZSEF MAGYARORSZÁG NÁDORÁNAK legmélyebb alázatossággal ajánlja a Kiadó.” BTM Fővárosi Képtár Irodalom: FMK X. 48. sz.; Sz-Sz 536.; Pataky 125. l. 1 sz 23. „PEST” Jelezve: FESTETE[!] MANSFELD J. – KŐRE RAJZOLTA SANDMANN. Kőnyomat, 30,2 x 40,5 cm. Nyomda: NYOMATOTT RAUH JÁNOS BÉCSBEN. Kiadó: Kiatta [!]Treichlinger J. Ábrázolás: Pesti Dunapart az István főherceg-szállótól a Vigadóig. Előtér mint 22. sz., de háromtagú csoporttal. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Kremmer 204. sz.; Csillag 324. sz.; Nagy 74.; Faragó 11. kép. Valószínűleg erre a vedutára vonatkozik a Pesti Hirlap 1846. évi 658. számának 257. l. megjelent tudósítás. 24. „PEST” Jelezve: LITH[ographiert] G. EIGNER C. Kőnyomat, 27 x 47,3 cm. Nyomda: GEDR[uckt] BEI STEINLE. Ábrázolás: hasonló 21-23. sz. -hoz Lánchíddal, hajóhíddal, balra és jobbra 3-3 tagú csoporttal, terasz nélkül. Azonos ábrázolás „PEST” címfelirat nélkül. BTM Fővárosi Képtár 25. [Pest] Jelzés a körülvágott példányon nem állapítható meg. Kőnyomat, 29,2 x 71,5 cm. Ábrázolás: Kilátás a Várkertből a pesti Dunapartnak a Tänzer-ház és Templom-tér közötti szakaszára. Magántulajdonban. 26. „PEST” Jelzetlen. Kőmetszet, 6,4 x 17,5 cm. Nyomda: Bécsben Janos [!] Rauh. Kiadó: Kiatta [!] Treichlinger J. Ábrázolás: az előzők változata, a jobboldali csoportban díszmagyaros férfi. MTKcs 27. (Pest) Jelzetlen. [Franz Pracher] Kőnyomat, 4 x 10 cm. Megjelent: Szerelmey M.: Magyar hajdan és jelen… Pest, 1847. címlap- illusztrációként. Ábrázolás: Pest a Várkertből Lánc- és hajóhíddal. BTM Fővárosi Képtár

48

Irodalom: Gerszi 210. l. 91. sz. (szerinte Szerelmey Miklós műve); Gosztola 17-18.; Aere perennius. Ércnél maradandóbb. Az Országos Széchényi Könyvtár és Magyar Nemzeti Múzeum 200 éve. Budapest 2001. Kiállítási katalógus. 53. l. 48. sz. 28. „PESTVÁROS KÉPRAJZA: ANSICHT von PEST.” Lásd: Képcs. XII. B. 1. sz. Kőnyomat, 15,4 x 26,4 cm. Ábrázolás: Pest a Várkert felől, Dunapart a Wieser-ház és a Belvárosi templom között Lánchíddal és hajóhíddal. Az előző ábrázolásoktól eltérően hiányzik az előtéri balusztrád.

III. A Várhegy egyéb pontjairól felvéve (29- 43. sz.)

29. (Budapest) Jelzetlen (Schwindt K. 1830 körül). Gouache, 25,5 x 59,7 cm. Ábrázolás: a pesti Dunapart a Nákó-palotától Soroksárig, előtérben a mai Király lépcső alsó része BTM Kiscelli Múzeum. 30. „PEST VÁROSÁNAK DUNA PARTI RÉSZE A’ BUDAI VÁRFOKRÓL TEKINTVE.” Jelezve: Rajz. Schwind[t] Kőnyomat, 20,5 x 37,8 cm. Ábrázolás: hasonló az előbbihez, előtérben balra a régi vízmű és a kincstári élelmezési raktár, felvéve a mai Hunyadi János útnak vagy a Király lépcsőnek az Apor-utca tengelyében fekvő egyik pontjáról. Megjelent Magyar Hazai Vándor 1835. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 178. sz.; FMK X. 10. sz.; Kremmer 250. sz.; SchL 693. sz.; Nagy 74.; Csillag 104. sz. 31. „Sz[abad] Kir[ályi] Pest Városa. Kön[igliche] Freystadt Pest.” Jelzetlen (1835 körül). Kőnyomat, 13,7 x 37,3 cm. Megjelent: céhlegény vándorkönyv mellékleteként. Ábrázolás: a 30. sz. másolata. BTM Fővárosi Képtár 32. [Pest] Jelzetlen (1834/35). Kőnyomat, 3,5 x 15 cm. Megjelent levélpapír-fejlécként. Ábrázolás: a pesti Dunapart a Nákó-palotától a görög templomig, előtérben a vizivárosi régi vízmű. BTM Fővárosi Képtár

49

33. „PEST.” Jelezve: durch Creuzbauer in Carlsruhe (1835 körül). Acélmetszet, 6,5 x 17,8 cm. Megjelent levélpapír-fejlécként. BTM Fővárosi Képtár 34. „PESTH.” Jelezve: Szakmáry (1835 körül) Kőmetszet, 6,3 x 18,3 cm. Megjelent levélpapír-fejlécként. Ábrázolás: mint 32. sz. előtérben vizivárosi részlet a Jégverem-utcától délre. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Gerszi 206. l. 13. sz. 35. [Pesti Dunapart] Jelzése olvashatatlan (1835 körül). Kőmetszet, 6,3 x 18,5 cm. Megjelent levélpapír-fejlécként. Ábrázolás: mint 34. sz. csekély staffázseltéréssel. BTM Fővárosi Képtár 36. „PEST” Jelezve lent balra: POPOVICS (1835 körül). Rézkarc, 6,1 x 17,2 cm. Megjelent levélpapír-fejlécként. Előbbihez hasonló. 37. [Pesti Dunapart] Jelzetlen (1834/35). Kőmetszet, 4,5 x 15 cm. Megjelent levélpapír-fejlécként. Ábrázolás: Dunapart a Nákó-palota és görög templom között, előtér nélkül. BTM Fővárosi Képtár 38. „PEST.” Jelezve: Lith[ographiert] v[on] Gebrüder Pollak Pest 1862. Kőnyomat, 32,2 x 40,6 cm. Kiadó: Eigenthum der Redaktion des Feierabend. Ábrázolás: kilátás az Albrecht- [Hunyadi János] útról Pestre a Lánchíddal, előtér vizivárosi részlet a Jégverem-utca környékén. BTM Fővárosi Képtár 39. [Pest] Jelzetlen. Megjelent Az Ország Tükre címlapjának fejléc-illusztrációjaként 1862-től Ábrázolás: hasonló 38. sz. -hoz. BTM Fővárosi Képtár

50

40. „PEST.” Jelezve. L[adislaus] Petrovics g[ezeichnet] & l[itographiert] (1866 körül). Kőnyomat, 27,5 x 38,2 cm. Nyomda, kiadó: Druck u. Verl. v. H[einrich] Gerhart, Margarethen Grüngasse No. 32. Wien. Mit Vorbehalt gegen Nachdruck. Ábrázolás: pesti Dunapart az Akadémia és Angol királyné szálló között a mai Hunyadi János út felső részéről, előtérben vizívárosi részlet a Jégverem utca és Lánchíd között. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 271. sz.; SchL 742. sz.; Nagy 75.; Éber László-Gombosi György: Művészeti Lexikon, Bp.,1935. II. köt. 294. 41. [Pest] Jelzetlen (1860-as évek) Kőnyomat, 6 x 13 cm. Megjelent: Ziehrer, C. M.: Gruss an Pest c. zeneművének címlap-illusztrációjaként Nyomda: K. K. Hof-Lithographie u. Steindr. V. A. Grube, Wien Kiadó: Wien: Haslinger, Leipzig: Bertiermann(?), Paris: Maho, J., London: Cock C & Comp., St. Petersburg: A. Büttner, Mailand: T. Ricordi, Brüssel: Gebr. Schott, New York: G. Schirmer. BTM Fővárosi Képtár 42. „PESTH.” Jelzetlen (1866 körül). Kőnyomat. 30 x 41 cm. Nyomda, kiadó: Druck u. Verlag v. A. Planck & Sohn. Ábrázolás: Pest, Dunapart a Lloyd-palotától a Templomtérig. BTM Fővárosi Képtár 43. [Pest] Jelzetlen (1865 körül). Kőmetszet, 6 x 11,6 cm. Ábrázolás: levélfejlécen a pesti Dunapart a Rakpiac és környékével, Lánchíddal, előtérben Budai takarékpénztár, népszínház, az Elipsről nézve. BTM Fővárosi Képtár

IV. Vizivárosi rakpart felső része (44-58. sz.) 44. „UNGERN. Stadt Pest” Jelezve: gez[eichnet] v[on] J[acob] Alt. Kőnyomat, 25,5 x 34,7 cm. Nyomda: Druck v. Kunike. Megjelent: Kunike, Ad.: Zwey hundert vier und sechzig Donau-Ansichten nach dem Laufe des Donaustromes… herausgegeben von Adolf Kunike… Wien gedruckt bey Leopold Grund 18201826. CXLV Ábrázolás: pesti Dunapart az Angol királynő-szállótól Soroksárig. Előtérben mellvédre könyöklő cilinderes férfi, két gyermek, háttérben négytagú társaság, mögötte Gellérthegy. SzEK.

51

Azonos ábrázolás megjelent Kunike, Ad. Hrsg: Donau-Ansichten vom Ursprunge bis zum Ausflusse ins Meer nach der Natur und auf Stein gezeichnet von Jacob Alt… Wien, 1824. Lapszámozás nélkül. OSzK: Dm 1426. Irodalom: Lanfr. 153. sz.; FMK X. 11. sz.; Kremmer 251. sz.; SchL 686. sz.; Budapest régen 8. sz.; Nagy 74.; Csillag 91. sz.; Berza 4075. sz.; Nebehay-Wagner 336/148. sz.; Rózsa 1997. 75. sz.; Gmeiner-Hübel 2. 148. sz. 45. „PESTH. Ungarn.” Jelzetlen (Alt, Jacob). Kőnyomat, 12,6 x 19 cm. Megjelent: Malerische Donaureise vom Ursprunge bis Belgrad Nach der Natur gezeichnet von J. Alt in IV. Abtheilungen… Wien im lithographischen Bureau von Mansfeld & Comp. É. n. (1833). Abth. IV: Bl. 8. Ábrázolás: hasonló a 44. sz. -hoz, előtér staffázsalakok nélkül. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Csillag 92. sz.; Nebehay-Wagner 24. sz. 46. „PEST.” Jelzetlen. Kőnyomat, 12,7 x 19 cm. Nyomda: Steindr. V. A. Kneisel Megjelent: Quin M. J.: Dampfbootfahrt auf der Donau und Skizzen aus…. Ungarn… etc. Leipzig, 1836. Ábrázolás: pesti Dunapart a Klopfinger-háztól Soroksárig, előtérben hálóteregető halász, háttérben nő gyermekkel. Irodalom: Lanfr. 269. sz.; SchL 711/a. sz. 47. „PEST” Jelzetlen. Kőnyomat, 8 x 14,4 cm. Nyomda: Printed by C0. Hullmandel. Megjelenés, kiadó: Quin, M. J.: A Steam Voyage down the Danube… London, Rich. Bentley. Vol. I. Ábrázolás: 45. sz. kisebbített átdolgozása. BTM Fővárosi Képtár 48. „PEST.” Jelezve: H. van der Burch. Kőnyomat, 8,8 x 14 cm. Nyomda: Litho. De Becquet. Megjelenés, kiadó: Quin, M.: Voyage sur le Danube, de Pest à Routchouk… Paris, Arthus Bertrand. É. n. [1836] Ábrázolás: 45. sz. kisebbített másolata. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Nebehay-Wagner 524. /1. sz. 49. „PESTH”

52

Jelzetlen. Kőnyomat, 8,4 x 14,2 cm. Nyomda: Steindr. van H. J. Backer. Megjelenés, kiadó: Quin, M. J.: Reize met een stroomboot op den Donau van Pesth nar Rutchuk benevens schetsen van Hongarye… Te Amsterdam… Frijlink, 1838. Ábrázolás: 45. sz. durva átdolgozása. OSzK 50. [Pest] Jelezve: C. F. WICKSTEED 1834. Olajfestmény, 63,5 x 76 cm. Ábrázolás: mint 45. sz., de staffázsa eltérő. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Berza 49995. sz. 51. [Pest] Lásd Képcs. II. 6. sz. 2,3 x 6,8 cm. Ábrázolás: mint 45. sz., előtérben magyarruhás férfi és nő, háttérben két nő. 52. „Ansicht von Pest” Jelezve: Blaschke sculps[it]. Rézmetszet, 7,8 x 15,9 cm. Megjelenés, kiadó: Schams, F.: Vollständige Beschreibung… Pest, Hartleben’s Verlag, 1821. Pesti Dunapart a Kirakodó- és Só-tér között (ma Roosevelt- és Fővám-tér) a Vigadó beépítetlen telkével, északnyugat felől Budáról felvéve. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Tud. Gyűjt. 1822. IV. 10.; Lanfr. 148. sz.; Sz-Sz 212.; Kremmer 208. sz.; Csillag 82. sz.; Pataky 89. l. 107. sz.; Berza 4072. sz.; Faragó 5. kép. 53. „PEST. PESTH.” Jelezve: Rauschenfels de Steinberg del[ineavit] – J[acob] Hyrtl sculp[sit] Viennae. Rézmetszet, 7,7 x 16,8 cm, eliptikus. Megjelent Schedius L. - Blaschnek S.: Magyar Ország… Földabrosza…1833,36. illusztrációjaként. Ábrázolás: pesti Dunapart észak felől a Duna utcáig, a budai part a hajóhíd mellőli egyik pontjáról felvéve. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 167. sz.; SchL. 696. sz.; Csillag 134. sz.; Pataky 143. l. 5. sz. 54. [Pest] Jelzetlen. Kőmetszet, 7 x 16 cm. Nyomda: Lith. Rohn & Grund, Pest. 1865. Megjelent: Sipos A: . Magyar Barcarolla c. zeneművének címlapján. Ábrázolás: vázlatos rajz a pesti Dunapartnak a Vigadó és Belvárosi templom közötti részéről. BTM Fővárosi Képtár 55. [Pest]

53

Jelezve: N[icolas] de Barabás 1843. Vízfestmény, 20,4 x 26. 5 cm BTM Kiscelli Múzeum Ábrázolás: pesti Dunapart és hajóhíd a budai hídfő mellől északkelet felé nézve. Irodalom: Barabás 822. sz. (?) ; Hoffmann. 1950. 45. 56. „Ansicht der Stadt Pesth” Jelezve: J: V[inzenz] R[eim],1830-as évek. Rézkarc, 10 x 15,9 cm. Megjelent Reim sorozata 142. illusztrációjaként. Ábrázolás: Pest a budai part felől, madártávlatból. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Csillag 282. sz. (11. Jun. 851. dátummal, ami a kiscelli példányon nem szerepel).; Rózsa 1978. 74.

Irodalomból ismert 57. „A pesti bognár és kovács-céh német nyelvű felszabadító levele.” Jelezve: Binder sc. Budae [1810 körül] Ábrázolás: Pest látképe Buda felől. Irodalom: Csillag 69. sz.; Pataky 83. l. 10. sz. (?). 58. „Fejléc levélpapírra, Pest látképével.” Szerző: Doby Jenő. 1851. Rézkarc. Irodalom: Sz. -Sz. 379.; Pataky 102. l. 8. sz.

V. Rakpiac, Dunasor (59-104. sz.). 59. „RAKPIAC”Jelezve: Rajz[olta] Schwindt. Frommel direx[it] Acélmetszet, 7,1 x 11,4 cm. Megjelent: Auróra 1834. 246/47. l. Kiadó: Trattner és Károlyi, Pest. Ábrázolás: Nákó-palota, Libasinszky-ház, Diana-fürdő és Keresk. Csarnok, északnyugat felől, előtérben gőzhajó. BTM Fővárosi Képtár Azonos ábrázolás: „Rakpiac. Auslade-Platz.” Nyomda: Creuzbauer’ művészi intézetéből Carlsruheban. Megjelent: Gemälde von Pesth und Ofen… Pesth, 1837. 60/61. l Kiadó: Kilián Gy. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Csillag 188. sz. 60. [Rakpiac] Lásd Képcs. III. A.

54

4,2 x 11. 3 cm. Ábrázolás: mint 59. sz. előtérben „Nádor” gőzös. 61. [Rakpiac] Jelzetlen. Kőmetszet, 3,5 x 9 cm. Megjelent váltóűrlap fejléceként [1840. körül]. Ábrázolás: mint 57. sz. eltérő staffázzsal. BTM Fővárosi Képtár 62. [Rakpiac] Jelzetlen [Ender, Th. 1838]. Vízfestmény, 10,1 x 15,5 cm. Ábrázolás: a tér keleti oldalának palotasora a Tänzer-háztól a Libasinszky-házig, előtérben piac, háttérben kilátás a Vizivárosra és Újlakra. BTM Kiscelli Múzeum 63. „PESTH. DER AUSLADUNGSPLATZ.” Jelezve: Gez[eichnet] v[on] Th[omas] Ender – Gest[ochen] v[on] J[ames] Sands Acélmetszet, 9,9 x 15,4 cm. Nyomda: Ausgeführt v. Black & Armstrong. Megjelent: lásd Képcs. IX. 7., IX. a. sz. Kiadó: Hartleben, K. A. Pest. Ábrázolás: 62. sz. acélmetszetű másolata. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: lásd Képcs. IX. 7., IX. a. sz.; SchL 713. sz; Berza 14480. sz.; Faragó 63. kép 64. „Ausladungsplatz” Jelezve: Stahlstich v[on] Rauschenberg von Steinberg. Acélmetszet, 9,1 x 14,3 cm. Megjelenés, kiadó. gyűjtemény lásd Képcs. IX. 9, IX. 9 a. Irodalom: lásd Képcs. IX. 9., IX. a. sz.; Kremmer 307 sz. Ábrázolás: a Rakpiac palotasora a Nákó-háztól a Keresk. Csarnokig, északnyugati nézetből 65. „Ausladungsplatz” Akvatinta, 8,7 x 11,7 cm. Megjelent a „Magyar király”-szálló hirdetésén [1840-es évek]. BTM Fővárosi Képtár 66. [Rakpiac] Jelzetlen. Fametszet, 9,3 x 14,2 cm. Megjelent „Lámpagyújtogatók’szerencsekívánata…. Pest Városa nagylelkű lakosaihoz 1841.” Fejléc-illusztrációjaként. Ábrázolás: csekély eltérésekkel, kezdetlegesebb rajzban mint 64. sz. BTM Fővárosi Képtár 67. „PEST. RAKPIAC. AUSLADUNGSPLATZ. PLACE DE LA DEBARQUEMENT. LANDING-

55

PLACE.” Jelezve: Kuwasseg rajz[olta] Martens metz[ette] Párisban (1840 körül) Akvatinta, 15. 8 x 23,3 cm. Kiadő: Pesten, Grimm Vincénél. Ábrázolás: Rakpiac észak felől az Ullmann-palotától délre, háttérben a Gellérthegy. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 196. sz.; FMK X. 27/b. sz.; Gilh. XXXVI (1913). 22. sz.; Budapest régen 25. sz.; Kremmer 288. sz.; Lantos 2647. sz.; Csillag 176. sz.; Nebehay-Wagner 345/8. sz.; Berza 14481. sz.; Faragó 64. kép.; Celedin. 34. sz. 68. „AUSLADEPLATZ.” Lásd Képcs. XIII. 2. 4,8 x 8,1 cm. 69. [Rakpiac] Jelezve: Lith[ographiert] v[on] S[amuel] Winter Pesth [1840 körül]. Kőkarc, 5 x 7,8 cm. Megjelent levélfejlécként. Ábrázolás: Rakpiac észak felől a Nákó-palotától délre, háttérben Gellérthegy. BTM Fővárosi Képtár 70. „VENDÉGLŐ EURÓPÁHAZ(!). HOTEL EUROPA.” Lásd: Képcs. . XVII. 2. sz. 12,6 x 18,5 cm. Rakpiac észak felől az Európa szállótól délre, jobbra Lánchídfő, háttérben Gellérthegy. 71. [Rakpiac] Jelzetlen [1850-es évek]. Vízfestmény, 26 x 4,5 cm. Ábrázolás: mint 70. sz., staffázsváltozattal. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: FMK X. 200.; Fővárosunk 27. l. 23. sz. 72. [Rakpiac] Jelzetlen [Rohbock, Ludw. ]. Ecsetrajz, 11 x 18 cm. Ábrázolás: Rakpiac a Wieser-háztól délre, jobbra Lánchídfő, Gellérthegy. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Lanfr. 291. sz.; FMK X. 58/c. sz. 73. „FELDUNASOR PESTEN: OBERE DONAUZEILE IN PESTH. Jelezve: L[udwig] Rohbock del[ineavi]t. – F[ranz] Hablitschek sculp[si]t. Acélmetszet, 11,1 x 18 cm. Nyomda, kiadó: Druck & Verlag v. G. G. Lange in Darmstadt. Megjelent: Hunfalvy J. - Rohbock, Ludw.: Magyarország és Erdély… 1856-1864, ennek a műnek német kiadásában: Hunfalvy J. - Rohbock, Ludw.: Budapest és könyéke, Pest 1859. Lauffer és Stolp bizományában.

56

Ábrázolás: a 72. sz. acélmetszetű átdolgozása. Irodalom: Lanfr. 312. sz.; Csillag 365. sz.; Nebehay-Wagner 570/19. sz.; Berza 14609. sz. 74. „Landungs-Platz” Jelezve: T[heodor] Glatz (1835 körül) Tollrajz tussal, 14,5 23,6 cm. BTM Kiscelli Múzeum Ábrázolás: Dunasor a Rakpiactól délre, tutajok, bárkák, háttérben hajóhíd és Gellérthegy. Irodalom: Lanfr. 212. sz.; FMK. X. 24/b. sz. 75. „ANSICHT VON PESTH.” Jelezve: Nach der Natur aufgen[ommen] v[on] M[ax] F[elix] v[on] Paur1837. Auf Stein gez[eichnet] v. J. Bergmann. Kőnyomat 35,2 x 53,9 cm. Nyomda: Gedr[uckt] v. J. Lacroix. Kiadó: Verlag v. J. Bergman in München. In Pest bei F. M. von Paur Architekt. Vodjanerischen Haus an der Donau Nº 12. 2 St[ock]. Ábrázolás: Rakpiac az Ullmann-palotától délre, Dunasorral a ferencvárosi partig. A téren vágtató ötösfogat, teherkocsik, árusok. A part mentén bárkák, borszállító csónakok. A cím végén a kiadó ajánlása József nádorhoz, a nádor címerével: „einer Kaiserlicher Hoheit dem durchlauchtigsten Herrn Erzherzog Joseph Palatinus vom Königreiche Ungarn in tiefster Ehrfurcht gewidmet von J. Bergmann.” BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 258. sz.; Kremmer 341. sz.; SchL 697. sz.; Nagy 74.; Csillag 15. sz.; Fővárosunk 20. l. 21. sz ; Berza 13542. sz.; Faragó 32. kép; Gmeiner-Hübel 94-95. sz. 76. „Ansicht von Pesth.” Jelzetlen. Kőnyomat, 19 x 109 cm. Ábrázolás: mint 75. sz. eltérő nyomással. Kiadó: Verlag v. J. Bergmann in München. Ábrázolás: az épület és felhőzet rajza azonos a 75. sz-al, a téren teljesen eltérő staffázsalakok (zenészek, görög keleti papok), a bárkák 75-höz hasonlóak csekély eltérés a hozzájuk tartozó staffázsalakok ábrázolásán. BTM Fővárosi Képtár 77. „ANSICHT VON PESTH” Jelezve: F[riedrich] Federer dlt [delineavit] Kőnyomat, 15 x 23,3 cm. Nyomda, kiadó: Lith. Anst. V. W. Pobuda / Stuttgart Literatur Comptoir. Ábrázolás: épületrajzban és staffázsalakokban mutatkozó eltérésekkel az előzőt követi. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Nagy 74.; Csillag 136. sz 78. „PESTH.” Jelezve: Auf Stein gez[eichnet] v[on] C. Kornmayer in Nbg [Nürnberg] 1838. Kőnyomat, 18,2 x 28,2 cm.

57

Kiadó: Nürnberg bei G. v. Renner & Co[mpagnie] Ábrázolás: hasonló az előzőhöz, amelynek. kisebb méretű átdolgozása BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Nagy 74. 79. „PESTH.” Jelzetlen. Kőnyomat, 13,8 s 20 cm. Ábrázolás: a 75. sz. kicsinyített átdolgozása, tükörképesen, más staffázsalakokkal. BTM Fővárosi Képtár 80. „PESTH.” Jelezve: Fuchsthaller sc[ulpsit] 1840 körül. Acélmetszet, 6,6 x 18,5 cm. Kiadó: Verlag u. Eigenthum v. A[lexander] Ehrenreich in Pesth. Ábrázolás: a 75. sz-al azonos épületrajz, eltérő staffázsalakokkal. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Kremmer 329. sz.; Csillag 180. sz.; Pataky 124. l. 8. sz. 81. [Dunasor] Jelzetlen [1835 körül]. Kőmetszet, 21 x 32 cm. Ábrázolás: Dunasor a Vigadótól a görög templomig, jobbra hajóhídfő BTM Fővárosi Képtár 82. „A’ kiszállóhely tekintete. Ansicht des Landungs-Platzes.” Lásd: Képcs. III. E. 11. sz. Ábrázolás: az előzőhöz hasonló. 83. „Die Redoute in Pest.” Jelezve: A[lois] Fuchsthaller sc[ulpsit] Pest [1840 körül]. Acélmetszet, 8 x 14,3 cm Megjelenés, kiadó: Verlag u. Eigenthum v[on] A[lexander] Ehrenreich Ábrázolás: Dunasor a Vigadótól a Duna-utcáig, jobbra hajóhídfő. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Kremmer 325. sz.; Csillag 182. sz., Pataky 124. l. 5. sz. 84. „PESTI. A VÁROSI TÁNCTEREM ÉPÜLETJE. DAS REDOUTEN GEBÄUDE. LA REDOUTE. THE MASK-HOUSE.” Jelezve: Kuwasseg rajz[olta] Martens metz[ette] Párisban. [1840 körül] Akvatinta, 15,6 x 22,9 cm. Kiadó: Pesten, Grimm Vincénél. Ábrázolás: Dunasor a Vigadó és görög templom között a hajóhídfővel, észak felől. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 201. sz.; FMK X. 27. sz.; Gilh XXXVI. (1913); Kremmer 285. sz.; SchL 705. sz.; Csillag 175. sz.; Domanovszky 657. l. 125. sz.; Faragó 68. kép., Celedin 203. l. 36. sz 85. „A’ Redoute terem. Redouten Gebäude”

58

Lásd. Képcs. XII. B. 12. sz. Ábrázolás: a 84. sz. átdolgozása. 86. „Képviselő Ház’ külseje /Redoute/ das Aussere des Represent[anten] Hauses” Lásd Képcs. XIV. 2. sz. 11,1 x 16,8 cm. Ábrázolás: Aldunasor a rommá lőtt Vigadótól a görög templomig. 87. „Képviselő háznak külseje / Redoute / das Aussere des Represent[anten] Hauses” Jelzetlen. Kőnyomat, 13,7 x 20,8 cm. Ábrázolás: a. 86. sz. másolata. MTKcs 88. [Dunasor] Jelezve: N[icolas] de Barabás 1843. Vízfestmény, 22,5 x 31,5 cm. Ábrázolás: Dunasor a Kereskedelmi Csarnoktól a templom térig észak felől, háttérben Gellérthegy. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Kopp 9., Fővárosunk 17. l. 1l. sz.; Hoffmann 1950. 45. l.; Barabás. 1985. 94. sz. 89. „ALDUNASOR PESTEN. UNTERE DONAUZEILE IN PESTH” Jelezve: L[udwig] Rohbock del[ineavit] J[oseph] M[aximilian ] Kolb sculp[si]t Acélmetszet, 10,7 x 16,8 cm. Nyomda, kiadó, megjelenés lásd 73. sz. alatt. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanf. 304. sz.; FMK X. 57/d. sz.; Csillag 357. sz.; Nebehay-Wagner 570/12. sz.; Berza 13548-9. sz., Rózsa 1997. 107. sz. 90. [Dunasor] Jelzetlen [Gelpke?]. Kőkarc, 11,5 x 94,5 cm. Megjelent: „Fillértár” Pozsony 1834. 13. sz. Ábrázolás: Dunasor Nákó-palota és a Belvárosi templom között. Azonos a „13” lapszám nélkül BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 205. sz.; Schoen 1924. 51.; Csillag 107. sz.; Fővárosunk 18. l. 18. sz. (az egyes épületek megnevezésével) 91. [Dunasor] Jelzés, technika, méret mint 90. sz. alatt, eltérő rajzmodorban más staffázsalakokkal BTM Fővárosi Képtár 92. [Dunasor] Jelezve: Nach der natur u[nd] auf Stein gez[eichnet] v[on] M[ax] von Paur. [1836 körül, de 1838 előtt. ] Kőmetszet, 18,2 x 90,5 cm. Nyomda: Ged[ruckt] bei I. N. Burger in München.

59

Ábrázlás: Dunasor a Spiegel-háztól (V. Akadémia utca 5.) a Kalap (Irányi) utcáig, négy nézőpontból felvéve. Erre mutat a Libasinszky-ház és a Diana –fürdő épület tömbjének, a Vigadónak, a görög templomnak, végül a Belvárosi templomnak ortogonális felvétele. Utóbbi körülményre F. Mihály Ida hívta fel a figylmemet, ezért ezúton mondok köszönetet. BTM Fővárosi Képtár 93. „Pestnek artzképe 1ső osztálya. Ansicht von Pesth. 1ste Abtheilung.” Lásd Képcs. III. E. 2. sz. 8 x 52,3 cm. Ábrázolás: Feldunasor a Spiegel-háztól (lásd előbb) a Klopfinger-házig (V. Apáczai Csere J. utca 11. sz.) a part mentén vontatógőzös, bárkák. 94. „Pestnek artzképe 2dik osztálya. Ansicht von Pesth. 2te Abtheilung.” Lásd Képcs. III. F. 2. sz. Ábrázolás: Vigadó és Aldunasor a Duna-utcáig a hídfővel, part mentén gőzhajó, bárkák. Mind ez, mind az előző a 92. sz. megfelelő részének jelentéktelen mértékben átdolgozott másolatai kisebb terjedelemben, de nagyobb méretben. 95. „Der Ausladungsplatz und die daranstossenden neuen Gebäude in Pest.” Jelzetlen [1850 körül. Kőnyomat, 20,4 x 30,5 cm. Ábrázolás: kétemeletes házsor a rakpiaci Libasinszky-háztól a Wurm –utcáig a Dunáról nyugat felől, homloknézetben felvéve. BTM Fővárosi Képtár 96. [Felső Dunasor] Jelzetlen [Alt R.,1840 ]. Vízfestmény, 16,5 x 23,7 cm. Ábrázolás: pesti Dunapart a Wodianer R. -Tänzer-háztól a rakpiaci Libasinszky-házig [mai Arany János - Mérleg utca között] a Lánchíd pesti mederpillérével. A kép hátoldalán: Nº 241. Rud. Alt Pesth donauzeile. Studie kézirású felirat. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Fővárosunk 35. l. 51. sz. 97. „FELSŐ DUNASOR. OBERE DONAUZEILE” Lásd Képcs. XVII. 3. sz Kőnyomat, 12,9 x 16,5 cm. Ábrázolás: a 96. sz. változata. Irodalom: lásd Képcs. XVII. 3. sz., ezen kívül Budapest régen 64/a. sz. 98. „ALSÓ DUNA SOR: UNTERE DONAUZEILE.” Lásd Képcs. XVII. /7/ sz. Kőnyomat, 12,9 x 18,5 cm. Ábrázolás: a pesti Dunapart a Wurm udvar és a Szende Pál utca Apáczai Csere János utca között. Irodalom: Lásd Képcs. XVII. (7). sz., valamint Budapest régen 63/a. sz. 99. [Aldunasor] Jelezve: N[icolas] de Barabás 1843.

60

Vízfestmény, 22,5 x 31,5 cm. Ábrázolás: pesti Dunapart a görög templom táján kilátással észak felé, a Várheggyel és az épülő Lánchíddal. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Kopp 9.; Fővárosunk 33. l. 22. sz.; Hoffmann 45.; Berza 13543. sz. 100. „NEMEGYESÜLT GÖRÖG EGYHÁZ. GRIECHISCH NICHT UNIERTE KIRCHE” Lásd Képcs. XVI. 9. sz. Kőnyomat 12,5 x 18,5 cm. Ábrázolás: a pesti Dunapart a görög templomtól felfelé, háttérben épülő Lánchíd, előtérben dunavízhordó, piaci árusok stb. Irodalom: lásd Képcs. XVII. 9. sz.; Budapest régen 45/a. sz. 101. [Aldunasor] Jelzetlen [Rohbock, Ludwig] Ecsetrajz tussal, 12 x 17 cm Ábrázolás: pesti Dunapart a görög templomtól észak felé, háttérben Lánchíd, mögötte budai hegyek. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom. Lanfr. 292. sz 102. „A GÖRÖG EGYHÁZ AZ ALDUNASORON PESTEN. DIE GRIECHISCHE KIRCHE A[n] D[er] UNTEREN DONAUZEILE IN PESTH.” Jelezve: L[udwig] Rohbock del[ineavit] J[oseph] M[aximilian] Kolb sculp[si]t. Acélmetszet, 11,1 x 16,7 cm. Nyomda, kiadó, megjelenés lásd 73. sz. alatt. Ábrázolás: a 101. sz, acélmetszetű átdolgozása. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 285,313. sz.; Csillag 259. sz.; Nebehay-Wagner 571/18. sz.; Berza 13548-9. sz. 103. [Lipótvárosi Dunapart] Jelzetlen. [Brodszky Sándor, 1850-es évek] Ceruzarajz 25,5 x 27,5 cm Ábrázolás: mai Széchenyi rakpart, kb az Árpád utca és a Roosevelt-tér között. BTM Kiscelli Múzeum 104. „A felső dunaparti új-házsor Pesten.” Jelezve: /Lüders rajza után/- RUSZ K[ároly]. Fametszet 13 x 18,3 cm. M egjelent: VU 1864. 49. sz. 529. Ábrázolás: háromemeletes házsor a Rudolf [Széhenyi] rakparton az Árpád utcától délre, hajókikötővel. Azonos ábrázolás megjelent: ”Felső dunaparti új házsor” címmel Cassius. és „Rudolphquai”címmel Getttinger többször idézett könyvében (2, ill. 9. l.) Irodalom: Berza 14607. sz.

61

B BUDAI VEDUTÁK (105-297. sz.) I. Kelet felől felvéve (105-110. sz.) 105. „Prospect von Ofen.” Jelzetlen. Rézkarc, 1,5 x 5 cm. Megjelent: Korabinszky, J. M. Atlas Regni Hungariae portatilis. . [Wien, Schaumburg, 1805] Tab. XVII. Ábrázolás: Tabán, Várhegy, Viziváros kelet felől, jobbra a Margitsziget déli csúcsa. Számmagyaázat: 1. Festung. 2. Neustift. 3. Landstrasse. 4. Wasserstadt. 5. Fischerstädtel. 6. Raitzenstadt. 7. Haseninsel. BTM Fővárosi Képtár 106. [Buda] Jelezve: I. Wilt [a keret bal alsó sarkában] Fametszet, 12,2 x 38,5 cm. Megjelent: a budai halászok stb. bizonyságlevele illusztrációjaként. Ábrázolás: Buda látképe a Gellérthegytől Országútig, a Duna felől. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Stopp H. 53. sz. 107. [Buda] Jelezve: Prixner del[ineavit] sc[ulpsit] et excudit Pestini 1816. (a bal alsó sarokbsn) Rézmetszet, 12,2 x 38,8 cm. Megjelent: több budai bizonyságlevél illusztrációjaként. Ábrázolás: Buda a Tabán és felsővárosi (Sz. Anna) templom között, a hajóhíddal. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: SchL 682 sz.; Csillag 73. sz.; Lyka 495.; Pataky 206. l. 37. sz.; Stopp H 54. sz 108. [Buda] Jelezve: Renner sc[ulpsit] Budae [1818 körül]. Rézmetszet, 29,9 x 42 cm. Megjelent: a budai üvegesek bizonyságlevél-illusztrációjaként. Ábrázolás: Buda a Gellérthegytől Országútig; hajóhíd, malmok. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Pataky 210. l. 5. sz.; Stopp H. 55. sz. 109. [Buda] Jelzetlen. Rézmetszet, 26 x 57,3 cm. Megjelent: a budai halászok bizonyságlevele illusztrációjaként. Ábrázolás: a 108. sz. kompozíciója, változatlan előtérrel és staffázzsal. BTM Fővárosi Képtár 110. [Buda] Jelzetlen. Olajfestmény.

62

Ábrázolás: Várhegy a királyi palotával, balra a Gellérthegy északi fele és hajóhíd. A kép alatt: A t. cz. Pest városi Czél Lövésztársaságnak emlékezetül ajánlja 1847 évben Szilágyi István V. P. „a veduta felső részén angyalos magyar középcímer, alatta szöveg. „TZÉLRA ÜGYELJ 1825.” A kép körül 60 megyei címer. A festmény elveszett. BTM Kiscelli Múzeum, a festmény fényképe. Irodalom: Kremmer 317. sz.

II. Északkelet felől felvéve (111-113. sz.) 111. [Buda] Jelzetlen (a leltár szerint Höchle, Johann Nepomuk, 1815 körül) Lavirozott ceruzarajz, 16,2 x 113 cm. Ábrázolás: Buda a Gellérthegy és Fazekas- (ma Szilágyi Dezső) tér között, háttérben a Vár északi része torzított távlatban, a pesti hajóhídfő felől felvéve. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: FMK X. 16 sz.; Kremmer 242. sz. 112. [Buda] Jelezve: Silber f[ecit] (1815 körül) Vízfestmény, 45 x 70 cm. Ábrázolás: Gellérthegy, Tabán, Várhegy Vizivárossal északelet felől, az épülőfélben lévő Vigadó alapfalai mellől. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Seenger 243.; Budapester Bilder 119. sz.; Berza 450. sz., Buzinkay 302. sz. 113. [Buda] Jelezve: Peint par Fide 1819 Olajfestmény, 52 x 78, cm. Ábrázolás: a 112. sz. nézőpontjából, de a Vigadó alapfalai nélkül. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Faragó 31. kép

III. Budai látképek délkelet felől (114-131. sz.) 114. [Buda] Jelezve: Nach der Natur gezeichnet von Johann Rauschmann [1821] Tusfestés, 19,5 x 37,5 cm. Ábrázolás: Buda a Gellérthegy és ferences-temlom között a pesti hajóhídfő felől, északnyugat felé. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Kremmer 126. sz.; Buzinkay 303. sz. 115. „ANSICHT DER HAUPTSTADT IN UNGARN 1821.” Jelezve: Rauschmann del[ineavit] – Alt lithogr[aphiert] Kőnyomat, 19,5 x 35,4 cm. Megjelent: Schams, F.: Vollständige Beschreibung …Ofen in Ungern… Ofen, MDCCCXXII.

63

Ábrázolás: mint 114, de a pesti hajóhídfővel is. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 151. sz.; FMK X. 12. sz.; Kremmer 190. sz.; Budapest régen 15. sz.; SchL 687. sz.; Nagy 67. (téves adattal); Csillag 84. sz.; Berza 454. sz. 116. [Buda] Jelezve: F[ranz] Jaschke1825 fecit. Vízfestmény. 47,5 x 72 cm. Ábrázolás: Buda a Tabántól Óbudáig az Angol királynő-szálló mellől, hajóhíddal. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: MM 1931 487.; Fővárosunk 29. l. 1. sz., Scheiber 197-198.; Budapester Bilder 101. sz.; Rózsa 1978. 457.; 117. [Buda] Jelezve: J[acob] Alt 1851. Olajfestmény, papír, 24,5 x 37 cm, Ábrázolás: Gellérthegy, Várhegy, háttérben a budai hegyvidékkel a pesti Dunapartnak Só-(Fővám) tér környéki pontja felől. BTM Fővárosi Képtár 118. „OFEN. BUDA.” Jelezve: Nach der Natur gemalt v[on] J[acob] Alt. Lith[ographiert] v[on] Sandmann. Kőnyomat, 24,7 x 37 cm. Nyomda: Gedr[uckt] b [ei] J[ohann] Rauh Megjelent: Bermann, J. Malerische Donaureise… Wien, 1851. Kiadó: Verlags-Eigenthum v. Josef Bermann in Wien. Vervielfältigung ausschliesslich vorbehalten Ábrázolás: 117. sz. kőnyomatú másolata. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 234. sz., FMK X. 34. sz.; SchL 712. sz.; Nagy 68.; Csillag 280. sz.; NebehayWagner 27/9. sz.; Gmeiner- Hübel 19-9. 119. [Buda] Jelzetlen. (Keleti Gusztáv hagyatéki bélyegzőjével, 1850 körül) Ceruzarajz, 19. 5 x 35,5 cm. Ábrázolás: Gellérthegy, Tabán, Várhegy kb a mai Fővám-tér felől. BTM Kiscelli Múzeum 120. „BUDA. OFEN.” Jelezve: Rauschenfels de Steinberg del[ineavit] – J[acob] Hyrtl sculp[sit] Viennae. Rézmetszet, 6 x 11,5 cm. Megjelent: Schedius L. - Blaschnek S.: Magyar Ország… Földabrosza… 1833-1836. illusztrációjaként. Ábrázolás: Tabán és Várhegy a pesti Dunapartról, a hajóhídtól délre. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 166.; SchL 695. sz.; Csillag 133. sz., Pataky 143. l. 4. sz. 121. „OFEN.” Jelezve: Gez[eichnet] v[on] Th[omas] Ender. Gest[ochen] v[on] Radcliffe. Ausgeführt d[urch] Black

64

& Armstrong. Acélmetszet, 9,8 x 15,3 cm. Megjelent: Panorama der Oesterreichischen Monarchie… Pesth und Leipzig, 1838. 356. mellett ezen kívül lásd Képcs. IX. 5., IX. a. /5. sz.; Die Wundermappe der Donau… Pesth, Leipzig, 1841. Ábrázolás: Tabán és Várhegy délkelet felől a pesti Dunaparrtról. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 215. sz.; FMK. X. 53/a. sz.; Csillag 191. sz; Nebehay-Wagner 814/3. sz.; U. o. 164/10. sz. .; Faragó 19. kép. 122. „FORTRESS OF BUDA.” Jelzetlen. Acélmetszet, 8,5 x 12,7 cm Megjelent: Pardoe, J.: The City of the Magyar, or Hungary and her Institutions in 1839-1840. Vol. III. Kiadó: London, Virtue, G. Ábrázolás: Várhegy délkelet felől Tabánnal, előtérben a hajóhídtól délre halászcsónakok. BTM Fővárosi Képtár, OSzK Irodalom: FMK X. 1/a. n sz. 123. „CASTLE OF BUDA, OR OFEN.” Jelzetlen [Wimper] Fametszet, 9. 5, x 12,5 cm. Megjelent: Beattie, W.: The Danube… 1843. Kiadó London, Virtue, G. Ábrázolás: hasonló122. sz-hoz, némileg délibb nézőpontból. Azonos ábrázolás. „DAS SCHLOSS ZU OFEN.”címen megjelent: Wolff, O. L. B.: Die Donau… Leipzig, Webers Verl. 1843. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Nebehay-Wagner 82. sz. (ilyen című és jelzetlen acélmetszetet nem említ, a fametszetek nincsenek felsorolva)., U. o. 844. sz. (a fametszetek nincsenek felsorolva). 124. „LÁTÁSA BUDÁNAK. ANSICHT VON OFEN.” Lásd Képcs. XII. A. 15,3 x 26,5 cm. Ábrázolás: előbbihez hasonló, háttérben a budai hegyvidék északi részével is. 125. „BUDA a’ Dunáról föl felé tekintve. OFEN Donauaufwärts” Lásd Képcs. XI. 14. sz. 12,5 x 16 cm Ábrázolás: Gellért- és Várhegy a Tabánnal a Só-tér környékéről, jobbra Molnár -utca. 126. „Ansicht von Ofen.” Jelzetlen [1845 körül] Kőnyomat, 25,5 x 35,7 cm. Nyomda, kiadó: Druck u. Verlag bei F. Werner in Wien. Ábrázolás: Tabán és Várhegy, hajóhíddal és tervezett Lánchíddal délkelet felől jobbra Molnár utca, előtérben tutajok, bárkák. Hol van ?

65

127. [Buda] Jelzetlen [1849]. Lavirozott ceruza, 13,5 x 35,7 cm. Ábrázolás: Buda a Gelllérthegytől a Nagyboldogasszony-templomig a Tabánnal, balra gőzhajó. Jobbra a Molnár utca. Felvéve Só-térről. Díszoklevél illusztráció terve. BTM Kisceli Múzeum 128. [Buda] Kőmetszet. 7,5 x 26 cm. Nyomda: Lith. A. F. Walzel in Pest. Megjelent: Haynau Gyula budai díszpolgári oklevelén. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Nagy 74. 129. [Buda] Jelzetlen (1852 körül) Lavirozott ceruza, 12 x 40 cm. Ábrázolás mint 127. sz., a királyi palota átépülőben. BTM Kiscelli Múzeum 130. [Buda] Jelzetlen (Alt, Jac. 1850 körül). Vizfestmény, 14,7 x 23 cm. Ábrázolás: Buda a Gellérthegy alatti partról Óbudáig hajóhíddal. SzM 131. [Buda] Jelezve: H. Marko. 1869. Olajfestmény, 60,6 x 105 cm. BTM Kiscelli Múzeum

IV. Északkelet felől felvéve (132-135. sz.) 132. [Buda] Jelezve: Fr[anz] Jaschke fec[it] 1825. Vízfestmény, 47,2 x 71,2 cm. Ábrázolás: Buda déli része a Várszínházig a Festősziget felől. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Fővárosunk 15. l. 25. sz.; Scheiber 197-199; Rózsa 1978. 457., Rózsa 1997. 74. sz. 133. „ANSICHT VON DER MARGARETHENINSEL GEGEN OFEN.” Jelzetlen (1835 körül) Kőnyomat 20,5 x 25,4 cm. Ábrázolás: mint 132. sz., de a Vár csak a Szertárig. A palota csillagdája bontás közben. BTM Fővárosi Képtár

66

134. „BUDA a’ Dunáról le felé tekintve. OFEN Donauabwärts.” Lásd Képcs. XI. 13. sz. Kőnyomat, 12,3 x 18,3 cm. Ábrázolás: Várhegy, Viziváros, kb. a mai Jászai Mari tér felől . 135. „OFEN DONAU ABWÄRTS.” Lásd Képcs. XIII. 4. Acélkarc, 4,8 x 15,6 cm. 136. [Buda] Jelzetlen (1850 körül). Kőmetszet, 4 x 11 cn. Megjelent a budai kalaposcéh bizonyságlevelén. Ábrázolás: északkelet felől, a pesti partról. BTM Fővárosi Képtár 137. [Buda] Jelezve: Torsch rajz[olta] és véste. (1850 körül) Kőmetszet, 5,8 x 14 cm. Megjelent: budai polgárlevél illusztrációjaként. Ábrázolás: Látkép észak felől két nézetben, a Gellérthegytől a Várhegy északi részéig. A két látképrészt a polgárlevél pecsétje választja el egymástól. BTM Fővárosi Képtár V. Várhegy (l38-150. sz.) 138. [Várhegy] Jelezve: Lehnhardt sc[ulpsit] Pest. (1810 körül) Rézkarc, átmérő: 4,3 cm. Megjelent ismeretlen könyv címlapján Ábrázolás: Várhegy részlete a királyi palotától a Nagyboldogasszony-templomig délkelet felől, hajóhíddal. MTcs Irodalom: Lanfr. 165 sz. 139. [Várhegy] Jelezve: Hugo S: fe[cit] 1820-as évek. Rézkarc, 6 x 16,5 cm. Megjelent: Vogel L. budai divatáru-és borkereskedő üzleti hirdetésének illusztrációjaként. Ábrázolás: Tabán és Várhegy délkelet felől, a pesti partról, hajóhíddal. BTM Fővárosi Képtár 140. [Várhegy] Jelezve: Hugo sc[ulpsit]. (1820-as évek) Rézkarc, 5 x 10 cm. Megjelent: Vogel L. üzlete hirdetésének illusztrációjaként. BTM Fővárosi Képtár, a rézkarc lemezével. 141. [Várhegy]

67

Jelezve: Joh[annes] Sz[ent] Györgyi pinx[it] 1827. Olajfestény, 63 x 77 cm. Ábrázolás: Várhegy déli része a Nagyboldogassony templomig, a királyi palota délkeleti saroknézete a pesti partról, hajóhíddal. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: FMK XI. 2. sz.; Seenger 953, 1953. 155.; Berza 139. sz. 142. „Buda’ vára. Die Festung Ofen.”. Lásd Képcs. I. 1. sz. Rézkarc, 9. 1. x13,9 cm. Ábrázolás: Várhegy déli része kb a Batthyány-palotáig a pesti hajóhídfő melletti sétány felől, előtérben a hajóhídfő vámházai. BTM Fővárosi Képtár 143. „Ansicht der Festung Ofen.” Jelezve: J. V[incenz] R[eim] (1830-as évek) Rézkarc, 10 x 16 cm. Megjelent: eddig meghatározatlan látképsorozat 143. lapjaként. Ábrázolás: Várhegy déli része a Nagyboldogassszonx-templomig a pesti hajóhídfő délkelet) felől. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Csillag 283. sz.; Rózsa 1983. 74 144. [Várhegy] Jelzetlen (1846) Kőnyomat, 8,3 x 38,3 cm. Nyomda: Kőre nyom[tatta] Walzel Pesten. Megjelent: Emerling K. „István főherczeghez” c. szállodájának hirdetésén „A’ fogadó ablakából kilátás. Aussicht aus den Fenstern des Hotels.” aláírással. Ábrázolás: Várhegy mint 143. sz. a tervezett Lánchíddal, előtérben Rakpiac. BTM Fővárosi Képtár 145. [Várhegy] Jelzetlen 1850 körül) Kőnyomat, 8,3 x 38 cm. nyomda: Druck v. B[ernhard] Fried, Pest Göttergasse No. 11. Megjelent: minr 144. sz. azonos aláírással. Ábrázolás: mint 143. sz., de már az elkészült Lánchíddal. BTM Fővárosi Képtár 146. [Várhegy] Jelzetlen (1850 körül) Kőmetszet, 3,1 x 12,6 cm. Megjelent: az „István főherczeg” –szálló levélpapír fejléceként a 144. sz. -al azonos aláírással. Ábrázolás: csekély eltérésel (előtérben a lobogó iránya, staffázs) az előbbinek másolata. BTM Fővárosi Képtár 147. (Várhegy)

68

Jelzetlen (1850 körül). Kőmetszet, 3 x 9,2 cm. Nyomda: Lith[ographiert] b[ei] Engel & Mandello in Pest. Megjelent: a budai kereskedőtestület által kiadott felszbadítólevél illusztrációjaként. Ábrázolás: a Várhegy déli része a Vizivárosi kapuig az „István főherczeg-szálló felől. BTM Kiscelli Múzeum 148. [Várhegy] Jelzetlen [Rauschmann János 1830 körül]. Gouache, 13,9 x 19,2 cm. Ábrázolás: Várhegy látképe a Pasarét környéki szőlők felől. MNG Irodalom: A magyar rajz 23. 149. [Várhegy] Jelezve: R[udolf] Alt 1846. Vízfestmény, 12,4 x 18,4 cm. Ábrázolás: Várhegy déli része a Vizivárosi kapuig a pesti Vigadó mellől felvéve, előtérben piac. SzM Irodalom: Heincz 4. 150. „A KIRÁLYI KASTÉLY BUDÁN, PEST FELŐL. DAS KÖNIGL[ICHE] SCHLOSS IN OFEN VON PEST AUS.” Lásd Képcs. XVII 6. sz. Ábrázolás: a 149. sz. kőnyomatú másolata. Irodalom: lásd Képcs XVII. 6. sz.; Budapest régen 22/b. sz (téves datálással)

VI. A királyi palota és környéke (151-160. sz.) 151. „Procession of Hungarian Pilgrims. Pesth. PRICESSION DE PELERINS HONGROIS A PESTH:” Jelezve: W[illiam] H[enry] Bartlett. – E. Brandard. Acélmetszet, 12,9 x 18,3 cm. Megjelent: Beattie, W. The Danube… London, 1842. P. 191. Kiadó: Virtue and Co. Ábrázolás: Királyi palota, katonai szertár, Várszínház délkelet felől a hajóhíddal, felvéve a pesti partról, előtérben körmenet. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 221. sz.; FMK X. 54/c. sz.; Trencsényi-Waldapfel 29.; Nebehay-Wagner 82/62. sz. Azonos ábrázolás: „DIE ALTE BRÜCKE IN PESTH. Procession of Hungarian Pilgrims. Pesth. Megjelent: Wolff, O. L. B. Die Donau… Lpz 1843. 190. Irodalom: Nebehay-Wagner 853. sz. (lapszám megjelölés nélkül) 152. „Ansicht der königlichen Burg Ofen. A budai királi lak. Veduta del Castello reale a Buda. Wzhled kralowsyh wayho Zámku w Budine.”

69

Jelzetlen (1840-es évek). Kőnyomat, 14,9 x 22,2 cm. Ábrázolás: a 151. sz. másolata BTM Fővárosi Képtár Irodalom: FMK X. 21/a. sz.; Nagy 69. 153. „La forteresse de Bude avant la prise de générale Goergey.” Jelezve: F[reeman] – TRICHON. Fametszet, 7 x 10 cm. Megjelent: Boldenyi. Partie historique 5. 154. [Királyi palota és környéke] Jelzetlen. Acélmetszet, 7,1 x 11,1 cm. Fametszet, vászonra, aranynyomással, 2,7 x 4,2 cm. Megjelent, lásd 153. sz. címlap illusztráció. BTM Fővárosi Képtár 155. „Buda. Ofen.” Jelezve: Winkles sculp[sit] Acélmetszet, 7,1 x 11,3 cm. Megjelenés, kiadó: lásd Feldmann, G. L., Pesth und Ofen… Wegweiser… Leipzig und Pesth, 1844. 110/111. Ábrázolás: Várhegy déli része a Sánor palotáig délkelet felől, hajóhíddal. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 170. sz.; Csillag 216,341. sz.; Berza 1073. sz. 156. „Königl[iches] Schloss.” Lásd Képcs. X. 2 Kőnyomat, 12 x 19,5 cm. 157. [Várhegy] Jelzetlen, olajfestmény, fa, köralakú. Anyaga és formája elveszte miatt nem állapítható meg. Ábrázolás a királyi palota délkeleti saroknézetével…. Ő Cs. K. Főhercegsége M. Or. Nádorának félszázados dicső uralkodása ünepén [!] adatott nagy cél lövészetkor – lőtte Keresztessy Pál. 1846. BTM Kiscelli Múzeum (Elveszstt, csak fényképről ismert. Irodalom: Kremmer 319. sz. 158. [Királyi palota] Jelzetlen [1840-es évek]. Tollrajz, 22,5 x 28 cm. Ábrázolás: Hajóhíd, háttérben Halászváros, Várhegy déli része kelet felől. BTM Kiscelli Múzeum 159. „A budai kiályi várpalota.” Jelezve: R[usz] Fametszet, 10,9 x 14 cm. Megjelent: VU 1855. 31. sz. 245.

70

Ábrázolás: a palota és a mai Lánchíd utcai Dunapart délkelet felől Azonos ábrázolás „A kir. Palota Budán.” címen megjelent: nemzeti Képes Naptár 1856. évre c. kiadványban. Szerk. Tóth L. 61. A kompozíció „Budavár” címen megjelent Cassiusnál a címlapon és „Die Festung.” címen. Gettingernél a 21. lapon.. Irodalom: Berza 1076. sz. 160. „BUDA” Lásd Képcs. XX.4. sz. Ábrázolás: csekély eltéréssel mint 159. sz.

VII. Várhegyről észak felé felvéve (161-165. sz.) 161. „City of Buda or Offen from the Observatory / Hungary/” Jelezve: W[illiam] H[enry] Bartlett. – R. Wallis. Acélmetszet, 12,4 x 18,1 cm. Megjelent: Beattie, W. The Danube… London, Virtue, 1842,178/79. Ábrázolás: Viziváros, Óbuda, Margitsziget a mai Halász lépcső felől. A címben „Observatory” téves nézőpont-megjelölés. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr.223. sz.; FMK X. 54. a.; Budapest régen157.; Csillag 196. sz.; Nebehay-Wagner 82/59. sz.; Berza 464. sz. Azonos ábrázolás: OFEN. City of Buda, or Ofen from the Observatory /Hungary/”(franciául is) c. megjelent Wolff, O. L B., Die Donau… Leipzig, Weber, 1843. 187. Irodalom: Nebehay-Wagner 853. sz. (lapszám megjelölés nélkül) 162. „OFEN.” Jelezve: J. Wopalensky lith[ographiert] Kőkarc, 12,6 x 17,8 cm. Kiadó: C. W. Medau & Co. in Prag. Ábrázolás: 161. sz. másolata, eltérő felhőzettel. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Nagy 67. 163. „OFEN.” Jelzetlen. Kőnyomat, 13,2 x 18,7 cm. Kiadó: Artist. typogr. Institut v. Carl Bellmann in Prag. Ábrázolás: mint 162-163., más staffázzsal. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Nagy 67. 164. [Buda] Jelzetlen [Brodszky Sándor,1866] Olajfestmény, kartonra, 21,5 x 30 cm. Ábrázolás: Viziváros, Margitsziget a Várhegy keleti eljtőjéről. BTM Kiscelli Múzeum.

71

Irodalom: FMK XI. 55. sz.; Sz-Sz. 268. 165. [Buda] Jelzetlen (1860-as évek) Olajfestmény, kartonon, 23,8 x 42 cm. Ábrázolás: Viziváros Sz.. Anna templommal, háttérben Óbuda, Margitsziget, jobbra lipótvárosi részlet. BTM Kiscelli Múzeum (MTKcs letét) Irodalom: Peregriny: Az Orsz. Szépm. Múz. Állagai. I. rész. 162. l. 967. sz

VIII. Tabán (166-175. sz.) 166. [Tabán] Jelzetlen [Jaschke, 1820 körül] Szinezett tollrajz, 22 x 17,6 cm Ábrázolás: a vár tabáni kapujából kilátás Tabánra és Gellérthegyre, balra róm. kat. jobbra szerb plébániatemplom. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Horváth Henrik: A régi Pest In : MM V (1929) 606.; Rózsa. 1978. 458.; Faragó 76. kép; Berza 1808. sz. 167. [Tabán] Jelezve: Jakob Warschag Pesth 1836. Olajfestmény, katalógus szerint 70 x 52 cm. Előzőhöz hasonló. Habsburg József főherceg tulajdonában volt, jelenlegi sorsa ismeretlen. Irodalom. Kremmer 283. sz.; Berza 1809. sz.; Faragó 16. sz. 168. „OFEN." Jelzetlen. Acélmetszet, 11,5 x 7,2 cm. Nyomda: durch W. Creuzbauer in Carlsruhe. Megjelent: Gemälde von Pesth und Ofen.... Pest, 1837. 162/63. Kiadó: Kilian G. jun. Ábrázolás: előző kompozíció átdolgozása. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Csillag 189. sz. 169. „KILÁTÁS A’ VÁRKAPUBÓL Budán.” Ugyanez németül is. Lásd Képcs XI. 24. sz. Kőnyomat, 12,3 x 18,5 cm. Ábrázolás: hasonló az előzőkhöz más staffázsalakokkal. Irodalom::lásd Képcs. Budapest régen 87/b. sz. 170. „KILÁTÁS A VARKAPUBÓL. BUDÁN. BLICK DURCHS BURGTHOR IN OFEN." Jelezve:L[udwig] Rohbock del[ineavi]t J[oseph] M[aximilian] Kolb sculp[si]t.

72

Acélmetszet, 11,6 x 9,4 cm. Nyomda, kiadó: Druck u. Verlag v. G. G. Lange in Darmstadt. Megjelenés: lásd 73. sz. Ábrázolás: tabáni kapu belsejéből kilátás mint előzőknél, balra a kapuból kifelé tekintő katona. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Csillag 343. sz.; Nebehay-Wagner 571/8. sz.; Berza 1812. sz. 171. „BLICK DURCH DAS BURGTHOR IN BUDA-PEST." Jelzése, technikája mint 170. sz. Megjelent. Ruthner, Anton, das Kaiserthum Oesterreich, Wien 1871/78. II. Abth. 2. kötet Ábrázolás: a bal oldali katona tartása és ruhája eltér az előző számétól. OSzK Dm 133. Irodalom: Az 1986-os Hunfalvy-Rohbok reprint kisérő szövege. 172. „Kilátás a Varkapuból Budán.”. Jelezve: Rohbock Pesth. Aranyfüst-karc, 14 x 10,3 cm BTM Fővárosi Képtár 173. „Kilátás a budai királyi palota kapujából.” Jelzetlen. Kőnyomat, 16 x 10,3 cm. Megjelent: Az Ország Tükre 1863. 36. sz. 241. Ábrázolás: három staffázsalak hiányától eltekintve azonos a 170. sz.-al Irodalom: Gerszi 219. l. 114. sz. 174. „A vár hegye. Festungsberg.” Lásd Képcs. XII. A. 8. sz. Kőnyomat, 7,4 x 7,7 cm. Ábrázolás: hasonló az előzőkhöz. De míg azok a Tabáni kapu alól felvett képek, ezt a kapun kívül vették fel. 175. [Tabán] Jelezve: W. Richter Ofen 1862. Olajfestmény, 59,5 x 73 cm. Ábrázolás: Tabán a mai Várkert és Groza Péter rakparttal. A kép közepén a Döbrentei- és Apród utca, háttérben Sashegy. Felvéve a pesti Dunapart felől. BTM Kiscelli Múzeum. Irodalom: Berza 631. sz.; Faragó 19. kép.

IX. Krisztinaváros, Városmajor (176-198. sz.) 176. „A’ KRISZTINA VÁROS Budán.” Cím németül is. Lásd Képcs. XI. 23. sz. Kőnyomat, 12,5 x 18,4 cm. Ábrázolás: Krisztinaváros, Tabán, Gellérthegy kb. a mai Lovas-út és Gránit-lépcső sarka felől

73

felvéve. Irodalom: lásd Képcs. XI.; Budapest régen 87/a. sz., Rózsa 1997.106. sz. 177. „KILÁTÁS A’ BUDAI BÁSTYÁRÓL a’ hegyek felé. AUSSICHT VON DEN OFNER BASTEI nach den Gebirgen.” Lásd Képcs. XI. 27. sz. Kőnyomat, 12,5 x 18,6 cm. Ábrázolás: kilátás mai Tóth Árpád-sétánynak a Szentháromság utca tengelyétől kissé délre fekvő pontjáról a Krisztinavárosra a Vérmezővel, Városmajorral, háttérben János- és Nagyhárshegy. Irodalom: lásd Képcs. XI.; Budapest régen 104/a. 178. „(Environs de Bude)” Jelezve: POTHEY. Fametszet, 7,5 x 11 cm. Megjelent: Boldényi. Partie variétés, 96. Kiadó: Lebrun, H. Ábrázolás: mint 177. sz., kisebb méretre átdolgozva. BTM Fővárosi Képtár 179. [Krisztinaváros] Jelzetlen, [1840-es évek] Olajfestmény, 53,5 x 75 cm. Ábrázolás: a templom és környéke a Színkörrel, Vérmezővel, középtérben Karakas pasa tornya, háttérben Kissvábhegy, Jánoshegy, Hárshegy. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Faragó 27. kép. 180. „Der Blocksberg.” Lásd Képcs. VII. 19. sz. Ábrázolás: a várhegy Krisztinavárosi lejtője a bástyafallal, háttérben a Gellérthegy. 181. [Plébániateplom] Jelzetlen, ( Binder J. F.? 1800 körül) Rézmetszet, 7 x 18 cm. Megjelent: a templom kegyképének másolata alatt. Ábrázolás: a templom és környéke kelet felől, előtérben körmenet, háttérben szőlők. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Szilárdfy-Tükés-Knapp (csak XVIII. századi jelzett példányokat ismer) 182. [Plébániatemplom] Jelezve: Binder sc[ulpsit]. (1800 körül) Rézmetszet, 3 x 18 cm Kiadó: zu finden bey Binder in der Wasserstadt No.21. Ábrázolás: mint 181. sz., de silányabb kidolgozásban. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Szilárdfy -Tüskés –Knapp. 54. sz (képpel és korábbi irodalommal, műhelymunka); Rózsa 1998 381. sz

74

183. [Plébániatemplom] Jelzetlen (1830 körül) Vizfestmény, 22,8 x 33,5 cm. Ábrázolás: templom és plébániaépület nyugat felől, háttérben a Várhegy részlete. 184. „Huber’s Tagstheater zu Ofen, in der Christinenstadt…” Jelezve: J[osef] v[on] Ságody entw[orfen] u[nd] gez[eichnet] Vidéky gest[ochen] (1843) Acélmetszet, 7,5 x 11.3 cm. Ábrázolás: a Budai Színkör bokrétaünnepélye alkalmából kiadott alkalmi beszéd („Rede des Zimmerpoliers verfasst von Niklas”) fejléceként. Ábrázolás: a szinkör külső képe. BTM Fővárosi Képtár 185. „A NYÁRISZÍNHÁZ Budán. DAS SOMMERTHEATER in Ofen.” Lásd Képcs. XI. 6. sz. Kőnyomat, 12,4 x 18,4 cm. Ábrázolás: a színkör nézőtere és színpada a földszint utolsó sora mögül felvéve. Irodalom: lásd Képcs. XI. 6. sz.; Budapest régen 23. sz. 186. [Budai Szinkör] Jelzetlen, [Alt, R. 1848 körül] Vízfestmény, 17,3 x 22,5 cm. Ábrázolás: nézőtér egy jobboldali, földszinti páholyból nézve. SzM Irodalom: Budapest régen 40. sz. 187. „Nyári színházi (!). Sommer Theater.” Lásd Képcs. XII. A. 14. sz. Kőnyomat, 7, x 7,8 cm. Ábrázolás: a színház külseje staffázsalakokkal. 188. „Belsőlátása a nyári színháznak. Inere (!) Ansicht des Somer (!) Theaters.” Lásd Képcs. XII A. 7. sz. Kőnyomat, 7,3 x 7,7 cm. 189. „Der Stadt Mayerhof.” Lásd Képcs VII. 20. sz. Ábrázolás: emeletes épület lépcsőzettel, helye ismeretlen 190. „A’ Város Major terme-Stadtmayerhof Saal.” Lásd Képcs. XII. A. 12. sz. Kőnyomat, 5,8 x 7,8 cm. Ábrázolás: lépcsőzetes épület, pontosabban nem meghatározható helyen. 191. [Barabás Miklós villája] Jelezve: Barabás (1853) Vízfestmény, 27 x 35,5 cm.

75

Ábrázolás: klasszicizáló villa, négyoszlopos portikusszal. előkerttel. Átépítve ma XII. Városmajor utca 44. sz. BTM Kiscelli Múzeum. Irodalom: Városképek, 1969. 16. sz.; Berza 25883. sz.; Barabás 1985,146. sz.; Rózsa 1997. 125. sz. 192. „Vízgyógyintézet épitése.” Jelezve: Barabás 855. Vízfestmény, 30,3 x 41,6 cm. Ábrázolás: építkezés a mai XII. Városmajor utca 64. sz. telken. SzM Irodalom: Barabás 1899. 312. sz.; Barabás 1985. 148. sz. 193. „Dr Siklósy vízgyógyintézete Budán.” Jelzetlen. Fametszet, 11,7 x 14 cm. Megjelent: VU 1857.,48 sz. 520. Ábrázolás: manzardtetős épületcsoport toronyal, háttérben lakóház. 194. „A Városmajorban.” Jelezve: Barabás Buda 1859. Ceruzarajz, 22 x 27,5 cm. Ábrázolás: kőfallal határolt telek, háttérben emeletes, tornácos épület, előtérben bokros terep. A rajz a Csillag gyűjteményben a máodik világháborúban elpusztult. Irodalom: Csillag 334. sz. 195. [Városmajor] Jelezve: Barabás M[iklós] 1856. Vízfestmény, 26,5 x 39 cm. Ábrázolás: részlet az Ördögárokkal. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Barabás 1899. 329. sz.; A magyar rajz 40. sz.; Városképek 1969. 17. sz. 196. „Híd a Városmajorban.” Jelzetlen (Barabás M. 1856.) Vízfestmény, 27,7 x 36,7 cm. Ábrázolás: fahíd, fák. A tárgy nem egyértelműen Városmajor. MNG, grafikai osztály Irodalom: Barabás 1899. 316. sz.; Budapest régen 92. sz ; Barabás 1944. 2981. sz.; Szvoboda 1983. 101. kép (1857) 197. „Fatörzs a Városmajorban” Jelezve: Barabás 1856. Vízfestmény, 28. 9 x 23 cm. Ábrázolás: tisztás szélén hatalmas fa. MNG Irodalom: Barabás 1899. 311. sz.; Barabás 1944. 2959. sz.; Hoffmann 1950, 45. (képpel) ; Berza 7163. sz.; Barabás 1985. 149. sz.

76

198. „Városmajori fák.” Jelezve: Barabás M[iklós]1857. Vízfestmény, 26 x 35,5 cm. Ábrázolás: tisztás szélén facsoport, hintázó gyerekek. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: A magyar rajz, 129. sz.; Barabás 1944. 2992. sz.; Városképek 1969. 105. sz.; Barabás 1985. 156. sz.

X. Óbuda (199-204. sz) 199. „Alt Ofen genommen vis a vis der Pfarrkirche, das Auge 12°, 40° zurück, die Tafel 60° breit… Jelezve a cím folytatásaként… der Natur nach gezeichnet von Stephan Kollár dasigen Pfarrer und Dechant A°1812.” Tusfestmény, 30,5 x 52,3 cm. Ábrázolás: a plébániatemplom és környéke kelet felől, háttérben Kiscell, szőlők. A lap alján a festő verses feljegyzése: Die Zeichnungs schule sah’ ch nie, auch hört ich keinen Zeichner /In Caill”s Optic die Perspectiv’ gelesen War mein Meister! BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Schoen Arnold, Óbuda multjából. Bp. 1934. Képpel.; Pest-budai városképek 1800-1870. Kiállítási katalógus.; Berza 3870. sz.; Faragó 30. kép, Buzinkay 301. sz.; Rózsa 1997. 69. sz. 200. „UNGERN. Alt Ofen.” Jelzést, technikát nyomdát, megjelenést lásd 44. sz. CXLIV. lapnál Kőnyomat, 25. 5 x 34,5 cm. Ábrázolás: felső-margitszigeti részlet, háttérben Óbuda. SzEK Azonos ábrázolás megjelent Donau-Ansichten vom Ursprunge bis zum Ausflusse ins Meer nach der Natur und auf Stein gezeichnet von Jacob Alt… herausgegeben von Adolf Kunike… Wien 1824. lapszámozás nélkül. Irodalom: Lanfr. 154. sz.; FMK X. 45. sz.; Kremmer 335. sz.; SchL 27. 685. sz.; Csillag 93. sz. Nebehay-Wagner 336/144. sz., Gmeiner-Hübel 2. 147. sz. 201. „UNGERN. Kloster Klein Mariazell bei Ofen.” Jelzés, technika, nyomda, megjelenés: lásd 44. sz. CXLVII. lap. 25,5 x 35,5 cm. Ábrázolás: Óbuda látképe a felső Margitszigetről, háttérben hajógyári szigetek, Kiscell, Hármashatárhegy SzEK Azonos ábrázolás megjelent: Donau-Ansichten vom Ursprunge bis zum Ausflusse ins Meer nach der Natur gezeichnet von Jacob Alt… herausgegeben von Adolph Kunike… Wien 1824. Lapszámozás nélkül. Irodalom: Lanfr. 155. sz.; FMK X. 45. sz.; Kremmer 334. sz.; Csillag 95. sz.; Nebehay-Wagner 336/147. sz.; Gmeiner-Hübel 2. 147. sz. 202. „Ansicht der Stadt Alt-Ofen mit dem Kloster Kl[ein] Mariazell in Ungarn.”

77

Jelezve: Lith[ographiert] u[nd] gedr[uckt] b[ei] D[octo]r Kunike. [1830-as évek]. Kőnyomat, 9 x 25,5 cm. Ábrázolás: 201-hez hasonló, más stafázsalakokkal. BTM Fővárosi Képtár 203. [Óbuda] Jelezve: F[ranz] Jaschke fec[it] 825. Vízfestmény, 50 x 73,4 cm. Ábrázolás: felső -margitszigeti részlet, a fák között kilátás Óbudára. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: MM VII (1931) 825.; Scheiber 197, 199.; Rózsa 1978. 457. sz 204. „Ansicht der Palatin-Insel bey Pesth.” [Téves cím] Jelzetlen [1830-as évek] Rézkarc, 18 x 24,7 cm. Megjelent: eddig meghatározatlan látképsorozat tagjaként. A Kiscelli Múzeum példányán lapszám nem látható. Kiadó: b[ei] F[ranz] Barth. Ábrázolás: Hármashatárhegy előterében a hajógyári sziget. Azonos ábrázolás Palatin Insel címen lásd Képcs. VII. 7. sz.

XI. Budai hegyvidék (205-295. sz.) 205. [Hegyvidék] Jelzetlen. [Höchle, Joh. Nep. 1815 körül] Színezett ceruzarajz, 17 x 65,5 cm. Ábrázolás: Várhegy, Krisztinaváros, Gellért- Nap- és Sashegy a Kissvábhegy déli lejtőjéről felvéve, háttérben Pest. Az előtéri szőlők rajza befejezetlen. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: FMK 1907. X. 197. sz ; Kremmer 244. sz. 206. „Perspective von Pesth und Ofen” (a festmény hátoldalán.) Jelezve: Raffalt 1829. Olajfestmény, 50,3 x 68,5 cm. Ábrázolás: Istenhegyi-úti részlet a mai Orbán-tér környékén, balra a háttérben Kissvábhegy délnyugati lejtője, háttérben a Vár-, Gellért-és Sashegy. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: FMK 1907. XI. 4. sz. 207. [Istenhegyi út] Jelezve: Sandhof [1840-es évek] Olajfestmény, 66,5 x 89 cm. Ábrázolás: részlet kb a mai Zsibó-utca környékén balra Kissvábhegy mögötte a Várhegy, jobbra Gellérthegy, háttérben Pest. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Budapester Bilder. 5. sz.; Berza 3567. sz.

78

208. „BUDA ÉS PEST a’ svabhegyről. OFEN UND PESTH vom Schwabenberge.” Lásd Képcs. XI. 20. sz. Kőnyomat, 12 x 18,7 cm. Ábrázolás: a mai Szabadsághegy keleti lejtőjéről kilátás a Kissvábhegyre, Krisztinavárosra, Vár- és Gellérthegyre, háttérben Pestre. Irodalom: lásd Képcs. XI.; Budapest régen 107/b. sz. 209. [Hegyvidék] Jelezve: Keleti [1870 körül] Vízfestmény, 33,1 x 47,8 cm. Ábrázolás: svábhegyi részlet Hármashatárheggyel. MNG Grafikai Osztály 210. [Pasarét] Jelezve: C[arl] Klette (1854?) Olajfestmény, 62 x 78,5 cm. Ábrázolás: dülőút lovasokkal, háttérben Városmajor, Vár- és Gellérthegy. BTM Fővárosi Képtár 211. „Ofen 1836.” Jelzetlen. [Klette, Carl] Vízfestmény, 11 x 36,4 cm. Klette C. vázlatkönyvéből. Ábrázolás: hegyvidéki táj, háttérben János- és Hárshegy, az előtérben elszórtan épületek, talán a Kurucles-dülő táján. SzM 212. „Ofen vom Gebirg aus.” Jelzetlen [Klette, Carl] 1836. Vízfestmény, 11 x 36,4 cm. Klette C. vázlatkönyvéből. Ábrázolás: naphegyi részlet, hátterében a Várhegy. SzM 213. „Ofen” Jelzetlen [Klette, Carl, 1830-as évek] Vízfestmény, 11 x 36. 4 cm. Klette C. vázlatkönyvéből. Ábrázolás: lapos táj legelővel, előtérben dülőút, háttérben néhány épület, jobbra Hárshegy (?) SzM 214. „Festung Ofen” Jelzetlen [Klette, Carl, 1830-as évek] Ceruzarajz, 11 x 36,4 cm. Klette C. vázlatkönyvéből SzM 215. „Ferentz’ halma Buda mellett. Franzens-Höhe bey Ofen.” Lásd Képcs. I. 8. sz. Rézkarc, 10 x 15 cm. Ábrázolás: a Budakeszi-út menti Sz. László-kápolna és Kalmárffy-villa, balra Tündérhegy, jobbra

79

Hárshegy. Irodalom: lásd Képcs. I. 8. sz.; Lanfr. 175. sz. 216. „Franzenshöhe.” Jelzetlen [Klette, Carl d[en] 1 Sept[ember] 840. Ceruzarajz, 11 x 18,2 cm. Klette C. vázlatkönyvéből. Ábrázolás: ferenchalmi tájrészlet hátterében a Sz. László-kápolna és a Tündérszikla. SzM 217. „Franzenshöhe bey Ofen.” Jelzetlen [Klette, Carl, 1840 körül]. Ceruzarajz, 11 x 28,2 cm. Klette C. vázlatkönyvéből. Ábrázolás: ferenchalmi tájrészlet, háttérben a Kalmárffy-villa és Hárshegy. SzM 218. „FERENCZ HALMA Budán. DIE FRANZENSHÖHE in Ofen.” Lásd Képcs. XI. 30. sz. Kőnyomat, 12,4 x 18,5 cm. Ábrázolás: Sz. László-kápolna és Kalmárffy-villa Budakeszi-út mentén, háttérben Hárshegy. Irodalom: lásd Képcs. XI. 30. sz.; FMK X. 30/c. sz.; Budapest régen 105/b. sz.; Fővárosunk. 15. l. 24. sz. 219. „Franzens Höhe.” Lásd Képcs. VII. 2. sz. Ábrázolás: a Budakeszi-út menti Sz. László-kápolna 220. „Ansicht der schönen Schäferin.” [téves cím] Jelzetlen [1830-as évek] Rézkarc, 18,2 x 24,4 cm. Ábrázolás: eddig meghatározatlan látképsorozat 74. lapja Kiadó: Wien b. F[rank] Barth. Ábrázolás: egyemeletes klasszicizáló épület [ma II. Hárshegyi út 5. ] BTM Fővárosi Képtár 221. „Die schöne Schäferin.” [Téves cím] Lásd Képcs. VII. 25. sz. Ábrázolás: mint a 220. sz., amelynek átdolgozott másolata. 222. „Marxen Graben.” Lásd Képcs. VII. 23. sz. Ábrázolás: meghatározhatatlan helyen álló két épület, a cím szerint a Kurucles-dülőn. 223. „SIEBERS VILLA im Ofner Gebirge.” Jelezve: Rohn. Kőnyomat, 25,1 x 35,7 cm. Nyomda: Gedr. b. Lencsó, Ofen 1855. Ábrázolás: klasszicizáló földszintes villa négyoszlopos portikusszal, átépítve ma II. Budakeszi-út 48.

80

BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Fővárosunk 39. l. 9. sz.; Gerszi 192. l. 137. sz. 224. [Kochmeister-nyaraló] Lásd 289. sz. alatt is. Jelezve: Fáy Fáy Albert festette 1866. Olajfestmény, 62,8 x 86,7 cm. Ábrázolás: a Budakeszi- út és Ferenchalom közötti lejtő svájci stilusú nyaralóval, ma Budakeszi-út 71. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: A főváros régisége 46. 225. „Kochmeister Frigyes nyárilaka Budán. (A császári gyermekek lakóhelye.) Jelezve: RUSZ K[ároly] Fametszet, 15,5 x 18,2 cm. Megjelent: VU 1866. 32. sz. 384. Ábrázolás: a II. Budakeszi-út 71. sz. villa délkeleti saroknézetben. 226. „A FENSÉGES KIRÁLYI GYERMEKEK LAKHÁZA A ZUGLIGETBEN.” Jelzetlen. Fametszet, 15,7 x 23 cm. Megjelent: Magyarország és a Nagyvilág, 1866. 32. sz. 500. A Kochmeister-villa és környéke. 227. Csendilla um Ofen. 4. September 1849.” Jelzetlen. Kelety Gusztáv hagyatéki bélyegzővel. . Vízfestmény, 15,8 x 24,4 cm Ábrázolás: földszintes, klasszicizáló villa négyoszlopos portikusszal, ma II. Budakeszi-út 73. 228. [Bátorhegy ? dülő] Jelezve: Keleti 861. Ceruzarajz, 23,8 x 33,3 cm. Ábrázolás: a hárshegy délkeleti lejtőjéről kilátás a Ferenchalomra, hátérben a Vár, Gellérthegy, előtérben a mai Ságvári-liget helye. BTM Fővárosi Képtár 229. A szép juhászné lakhelye tájja Buda mellett. Ansicht zur schönen Schäferin bey Ofen.” Lásd Képcs. III. D. sz. Kőmetszet, 8,1 x 10,4 cm. Ábrázolás: klasszicizáló földszintes vendéglőépület a mai Budakeszi-út 95. sz. helyén, a terület ma az Úttörővasút Ságvári-ligeti állomásához tartozik. A vendéglőt 1930 körül bontották le. 230. „A’ SZÉPJUHÁSZNÉ Budán. DIE SCHÖNE SCHÄFERIN in Ofen.” Lásd Képcs. XI. 31. sz. Kőnyomat, 12,4 x 18,6 cm. Ábrázolás: földszintes klasszicizáló vendéglő lombos fákkal. 231. „Laszlofsky. Laslofsky.” Lásd Képcs. XII. A. 10. sz.

81

Kőnyomat, 5,8 x 7,7 cm. Ábrázolás: klasszicizáló emeletes villa, ma XII. Budakeszi út 71., balra Laszlovszky-major. 232. [Árnyas-út] Jelzetlen. [Keleti G. 1860 körül] Színezett ceruzarajz, 18. 2 x 22 cm. Ábrázolás: a háttér felé lejtő dülőút, háttérben Várhegy, balra a ferenchalmi Sz. László kápolna. A hátoldalon téves felirat: Zugligeti részlet a János hegy és Hunyadorom között. BTM Fővárosi Képtár 233. [Budakeszi-út] Jelzetlen. [Liebrich ? 1846] Gouache, 30,5 x 28 cm. Ábrázolás: az Aranyszarvas-vendéglő és hárshegyi nyereg közötti szakasz a Wodianer-, Baldacci-, mögötte a Rózsa- és Sieber-villával, hátterében Hunyadorom, János- és Hárshegy, Ferenchalom. BTM Fővárosi Képtár Irodalom Városképek 1969. 6. sz.; Fővárosunk 40. l. 11. sz.; Berza 3180. sz. 234. [Vízivárosi temető] Jelzetlen. [Höchle, Nep. J. 1815 körül] Lavírozott ceruzarajz, 16,5 x 38,5 cm. Ábrázolás: részlet Alvinczy J. tábornok klasszicizáló, körtemplom-alakú síremlékével, háttérben Víziváros és Várhegy nyugat, illetőleg északnyugat felől. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: FMK X. 20. sz.; Kremmer 246. sz. 235. „Katonai temető Alvinczy síremlék.” Jelzetlen. [1840 körül] Ceruzarajz, 22,5 x 26 cm. Ábrázolás: az Alvinczy-síremlék mellől kilátás a Vízivárosa és a Várra. BTM Fővárosi Képtár 236. „Az Alvinczy-temetőből Budán.” Jelzetlen. [ Barabás M. ?] Ceruzavázlat, 22,5 x 28,5 cm, zöld papiron. Ábrázolás: temetőrészlet, háttérben Várhegy, Víziváros. BTM Fővárosi Képtár 237. [Vízivárosi temető] Jelzetlen. [Barabás M? 1850 körül] Befejezetlen ceruzarajz, szépiával, 27 x 46 cm. Ábrázolás: a temetőből kilátás a Városmajorra, Várra, Vízivárosra, előtérben Alvinczy-síremlék BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Városképek 19. sz. 238. „Alvinczy síremléke Budán.” Jelezve: „(Gregus János eredeti rajza.)” – RUSZ K[ároly] Fametszet, 18,2 x 15,8 cm.

82

Megjelent: VU 1866. 45. sz. 545. és Nagy M. II. 125. Ábrázolás: hatoszlopos, kupolás monopterosz, közepén urna. 239. [Lipótmező] Jelezve: Liebrich fecit 1824. Gouache, 30,5 x 46,8 cm. Ábrázolás: földszintes, tornyos épület tornáccal (vendéglő), előtérben szobrok. Ma: átépítve: Páfrány-út 39/b. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Városképek 6. sz. 240. „Leopoldfeld. 1829” Jelzetlen. Olajfestmény, bádoglemezre, mérete nem volt megállapítható. Ábrázolás: a 239. sz. alatt meghatározott épület, előtérben 3 szobor, fák. A festmény egy elpusztult óra tartozéka volt, csak fényképe maradt fenn. BTM Kiscelli Múzeum, fényképgyűjtemény. Irodalom: FMK XI. 3. sz. 241. „Leopoldfeld” Jelzetlen. [Klette, Carl 1840 körül] Ceruzarajz, 11 x 18,2 cm. Ábrázolás: sűrű lombok között a vendéglő teteje és tornya. SzM, Klette C. vázlatkönyve. 242. „Ansicht des Leopold’s Feld bey Pesth.” Jelzetlen. [1830-as évek] Rézkarc, 8,3 x 24,8 cm. Megjelent: eddig meghatározatlan látképsorozat 77. lapjaként. Kiadó: Wien b. F[ranz] Barth. Ábrázolás: a 239. sz. alatt meghatározott vendéglő, előtérben az Ördögárok hídja. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: FMK X. 39/a. sz.; Nagy 68. 243. „Leopold Feld.” Lásd Képcs. VII. 2 sz. Ábrázolás: a 242. sz. átdolgozása. 244. „ANSICHT von dem Unterhaltungsort Leopold Feld nächst Ofen.” Jelezve: Gez[eichnet] von H. Widerspan. [1830-as évek] Kőkarc, 9,3 x 14,8 cm. Ábrázolás: a vendéglő és melléképületei az Ördögárok hídjával. BTM Fővárosi Képtár 245. „Buda” [Lipótmező] Jelzetlen. [Than Mór] 1846. Gouache, 19 x 23 cm. Ábrázolás: az Ördögárok mögött fák között a vendéglő tornya.

83

BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Wilhelmb 1944. 91.; Cennerné Wilhelm. 3. kép. 246. „A buda-lipótmezei orsz[ágos] tébolyda.” Jelezve: „(Zombori G[usztáv] rajza.)” Fametszet, 11. 8 x 15,8 cm. Megjelent: Hazánk és a külföld, Pest, VI (1867) 680. Ábrázolás: az intézet távlati képe délkelet felől. 247. „A lipótmezei országos tébolyda.” Jelezve: „(Haske rajza.) – RUSZ” Fametszet, 15,3 x 23,2 cm. Megjelent: VU 1869. 24. sz. 325. Ábrázolás: az intézet távlati képe délkelet felől. 248. „A BUDAI ORSZÁGOS TÉBOLYDA HOMLOKNÉZETE.” Jelzetlen. [1870 körül] Fametszet, 22,4 x 30,2 cm. Ábrázolás: távlati kép délkelet felől. BTM Fővárosi Képtár 249. „A lipótmezei tébolyda egyik belső kertje.” Jelzetlen. Fametszet, 11,5 x 15,5 cm. Ábrázolás: balra egyemeletes, szemközt és jobbra két kétemeletes épületszárny, közöttük parkírozott udvar 11 beteggel. Megjelent: VU 1969 24. sz. 325. 250. „Aussicht vom Schwabenberg bey Ofen.” Jelzetlen. [Klette, C. 1860-as évek] Vízfestmény, 23 x 31,6 cm. Ábrázolás: a Normafa-lejtő környéke, háttérben kilátás az óbudai hegyekre, Újpestre. MTKcs 251. [Csillagvölgy] Jelzetlen. [Brodszky S. 1865] Olajfestmény kartonon, 20,4 x 31,7 cm. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: FMK XI. 55. sz. 252. [Svábhegy] Jelezve: Rajzolta Iancsó Iozsef Mértanszék Segédje. Vízfestmény, 10,5 x 12,4 cm. Megjelent: „Az 1846dik évben a Svábhegyen tett gyakorlati felmérésnek. térképe” keretképeként. Ábrázolás: földmérő eszközökkel játszó puttókkal, háttérben Hármashatárhegy és a Duna Óbudánál. BTM Kiscelli Múzeum 253. [Svábhegy]

84

Jelzése, technikája, megjelenési és őrzési helyét lásd 252. számon. 10,3 x 11,3 cm. Ábrázolás: rét, földmérő eszközökkel játszó puttókkal. 254. [Svábhegy] Jelzetlen. [Keleti Gusztáv, 1860 körül]. Vízfestmény, 12,7 x 20,8 cm. Ábrázolás: előtéri két facsoport között kilátás a régi templomra, háttérben elmosódva Pest. BTM Kiscelli Múzeum 255. „ISTENHEGYI KÁPOLNA Budatáján. SCHWABENBERGER KAPELLE nächst Ofen.” Jelezve: Készété Románo. Gezeich[net] Romano, Wien. Kőmetszet, 28 x 22,2 cm. Nyomda: Nyomt. Walzel A. F. Pesten 1854. Ábrázolás: romantikus stilusú tornyos kápolna. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Fővárosunk 46. l. 11. sz. 256. „A budai Svábhegy: A kápolna és vidéke.” Jelezve: „(Zombory G[usztáv]” rajza után.) RUSZ K[ároly ] Fametszet, 13 x 18 cm. Megjelent: VU 1864. 25. sz. 241. Ábrázolás: a kápolna és környéke kb. a mai Széchenyi-hegy állomás felől felvéve. BTM Fővárosi Képtár Azonos ábrázolás: „A kápolna és vidéke, a Széchenyi hegyen. ”címen megjelent Cassiuskönyvlben (33) „Der Schwabenberg” címen pedig Gettinger már többször idézett könyvében. (44). Irodalom: Berza 3579. sz. 257. „KÁPOLNA.” Jelzetlen. Fametszet, 6 x 3 cm. Megjelent: Hazánk és a külföld V (1870) 392. Ábrázolás: a svábhegyi (régi) kápolna délnyugati saroknézetben. BTM Fővárosi Képtár 258. „Ofen. Villa am Schwabenberg. Studie. ”- (Perger villa) Jelzetlen, [Alt Rudolf, 1848 körül] hátoldalon kézírással: N. 256. Rud. Alt. Vízfestmény, 23,4 x 15 cm. Ábrázolás: a mai Béla király-út 30. sz. telken állott svájci stilusú villa. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Fővárosunk 40. l. 15. sz. 259. „PERGERS VILLA am SCHWABENBERG bei Ofen.” Jelzetlen, [1850 körül] Kőnyomat, 23,2 x 35,9 cm. Nyomda: J. Rauh lith. Kunstanst. Ábrázolás: villa, parkban sétáló, beszélgető csoportokkal. BTM Fővárosi Képtár

85

260. „Svábhegyi nyári-lak.” Jelezve: C BROWN sc[ulpsit] Fametszet, 16,7 x 24 cm. Megjelent: VU 1855. 36. sz. 281. Ábrázolás: mint 256. sz., eltérő staffázsalakokkal. Azonos ábrázolás „Perger’sche Villa” címen megjelent Gettinger említett könyvének 46. lapján. 261. [Perger villa] Jelezve: Blumberg – Walter (?) Münck fa metsző / int. Fametszet, 12 x 16 cm. Megjelent: VU 1865. 35. sz. 442. Ábrázolás: előzőkhöz hasonló délkeleti nézet, a villa eladási hirdetésének fejléce. 262. „PERGER VILLA” Jelzetlen. Fametszet, 6,4 x 5,4 cm Megjelent: Hazánk és a külföld V (1870) 392. Ábrázolás: délkeleti saroknézet. 263. [Eötvös-villa] Jelzetlen. [1856 Klette] Vízfestmény, 20,3 x 27,3 cm. Ábrázolás: Eötvös József nyaralója a mai XII. Eötvös-út 14. sz. telken. Földszintes középszárnyhoz két végénél csatlakozó egy-egy egyemeletes oldalszárny, elől kert. MTKcs Irodalom: Rózsa 1997. 97. sz 264. „B[áró] Eötvös József nyaralója.” Jelezve: „(Zombory G[usztáv]rajza után.)” RUSZ K[ároly]. Fametszet, 10,4 x 13 cm. Megjelent: VU 1866. 31. sz. 240. Ábrázolás: látkép kelet felől, előtérben kocsiút-kanyar. Aznos ábrázolás „Báró Eötvös nyárilaka.” címen megjelent: Cassiusnál és „Villa des Baron von Eötvös”címen Gettingerél (1, illetve 45. l) Irodalom: Berza 25527. sz. 265. „EÖTVÖS NYARALÓJA” Jelzetlen. Fametszet, 6 x 7. 6 cm. Megjelent: Hazánk s a külföld, V (1870) 392. Ábrázolás: mint 264. sz., amelynek kicsinyített átdolgozása, az úton kocsi nélkül. 266. [„Karthausi”-lak. ] Jelezve: Rajzolta Iancsó Jozsef Mértanszék Segédje Vízfesmény, 10. 5 x 13,7 cm. Megjelent: „Az 1846dik évi a Swábhegyen vett gyakorlati felmérésnek… térképe” keretképeként. Ábrázolás: földszintes faépület, háttérben erdős domboldal, mögötte Pest. Helye ma XII. Karthauzi-

86

út 14. Átépíttette Schunda V. hangszergyáros. 267. [„Karthausi”-lak. ] Jelzetlen. [Keleti Gusztáv, 1860 körül] Vízfestmény, 12,5 x 20,5 cm. Ábrázolás: dúslombú erdő szélén kőtalapzaton álló faházikó, előtte ösvény. BTM Kiscelli Múzeum 268. [Svábhegy] Jelzetlen. [Keleti G. 1860 körül] Vízfestmény, 12,5 x 20,5 cm. Ábrázolás: telekrészletről (vsz. az Eötvös-villa telkéről) kilátás Budapest keleti és délkeleti részére, előtérben favágó, háttérben Pest. BTM Kiscelli Múzeum 269. [Svábhegy] Jelzetlen. [Keleti G. 1860 körül] Vízfestmény, 12,7 x 20,9 cm. Ábrázolás: a hegy keleti lejtője erdőkkel, előtérben vadász, háttérben Pest. (Vsz. az Eötvös-villa környékéről készült kép) BTM Kiscelli Múzeum 270. „Jókai nyári lakása.” Jelzetlen. Fametszet, 13 x 19 cm. Megjelent: Emich G. Nagy Képes Naptára 1863. évre. 121. Kiadó: Emich G. Pest, 1862. Ábrázolás: tornácos villa a mai Költő-utca 23. sz. alatt, átépítve. BTM Fővárosi Képtár 271. „JÓKAI NYARALÓJA.” Jelzetlen. Fametszet, 6,3 x 6,9 cm. Megjelent: Hazánk s a külföld V (1870) 392. Ábrázolás: földszintes villa fatornáccal. BTM Fővárosi Képtár 272. „FRIDVALSZKY VILLA.” Jelzetlen. Fametszet, 6,5 x 6,9 cm. Megjelent: Hazánk s a külföld V (1870) 392. Ábrázolás: romantikus stilusú tornyos épület, kastélyszerű villa, átépítve ma: XII. Béla-király útja 20. 273. „Johanisberg bey Ofen am 30 Mart[ius] 1832.” Jelzetlen. Ceruzarajz, 19,7 x 33,6 cm. Ábrázolás: János- és Hárshegy, Zugliget kelet felől, balra Tündérhegy és - szikla, jobbra Remete-,

87

Árnyas- és Budakeszi-út. Felvéve a Hunyadoromról. BTM Kiscelli Múzeum 274. „Az Auwinkel, Buda mellett. Das Auwinkel nächst bey Ofen.” Lásd Képcs. III. D. 13. sz. Kőmetszet, 8 x 10,3 cm. Ábrázolás: részlet a Tündérheggyel, háttérben Budakeszi-út, Hármashatárhegy. 275. „Auwinkel.” Lásd Képcs. VIII. 6. sz. Akvatinta, 7 x 10,2 cm. Ábrázolás: részlet a későbbi „Fácán”-fogadó környékén a Tündérheggyel. 276. „ZUGLIGETI TÁJ Budán. PARTHIE IM AUWINKEL in Ofen.” A művészre, technikára és megjelenésre vonatkozólag lásd Képcs. XI 28. sz. Kőnyomat, 12,3 x 18,6 cm. Ábrázolás: tájrészlet a Szilassy-útnál, balra Tündérszikla, háttérben kilátás a Budakeszi-útra, előtérben staffázsalakokkal. Irodalom: lásd Képcs. XI. 28. sz.; Budapest régen. 103/b. sz; Fővárosunk. 37. l. 10. sz. 277. „AUWINKEL” Lásd Képcs. . XIII: 10. sz. Acélmetszet, 4,8 x 8 cm. Ábrázolás: hasonló előzőhöz, staffázsalakok nélkül. Irodalom: lásd Képcs. XIII. 10. sz; Lanfr. 278/b. sz. 278. [Zugliget] Jelezve, A[lbert] Brechler. Pest 1857. Olajfestmény, kartonon, 35,5 x 54 cm. Ábrázolás: a „Fácán”-fogadó és környéke a János- és Tündérheggyel. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Fővárosunk 41. l. 19. sz. 279. „Budai zugliget: A fáczán vendéglő.” Jelezve: (Myskovszky V[iktor] rajza.) Fa-karc, 11,8 x 18,5 cm. Megjelent: VU 1866. 9. sz. 228. Ábrázolás: a XII. Béla király-út 61. sz. alatt volt „Fácán”-fogadó és a XII. Csermely-út 61. alatti egykori Laszlovszky-villa, háttérben Tündérhegy és -szikla. Azonos ábrázolás „Das Auwinkel” címen megjelent Gettinger könyvében (47.) 280. „Budai zugliget: Kilátás a Normafától, Csillagvölgy.” Jelezve: „(Keleti Gusztáv rajza.)” Fametszet, 13 x 18,3 cm. Megjelent: VU 1866. 19. sz. 229. Irodalom: Berza 3585. sz. 281. „A Csillagvölgy.”

88

Jelezve: Keleti. Vízfestmény, méret ??? Ábrázolás: Zugliget Tündérorommal, Hunyadorom dél felől. SzM Irodalom: Budapest régen. 115. sz.; MM IV (1928) 613. (képpel); Berza 3604. sz. 282. „UMGEBUNGENVON PESTH UND OFEN. Jm Auwinkel. 2te Ansicht.” Jelezve: I[osef] K[uwasseg] 1830-as évek. Kőnyomat, 22,7 x 31,8 cm. Kiadó: Herausgegeben von M. Trentsensky. No. 2. Ábrázolás: romantikus táj hatalmas fákkal, bokrokkal, előtérben néhány staffázsalak, kecskék. Meghatározhatatlan hely. MTKcs 283. „Am Auwinkel bey Pesth.” Jelzetlen. (1830-as évek) Rézkarc, 18,3 x 24,5 cm. Kiadó: Wien bey Franz Barth. Megjelent: eddig meghatározatlan látképsorozat 73. lapjaként. Ábrázolás: klasszicizáló földszintes ház portikusszal, amely talán azonos a XII Remete-út 5. sz. alatti egykori „Remete”-villával. BTM Fővárosi Képtár 284. „Am Auwinkel.” Lásd Képcs. VII. 18. sz. Ábrázolás: az előző sz. kicsinyitett másolata ??? 285. „Jm Auwinkel.” Lásd Képcs. VII. 21. sz. Ábrázolás: egyemeletes villaszerű épület fák között. 286. „Zugligeti szikla Budán.” Jelezve: Barabás 1843. Vízfestmény, 21 x 31,6 cm. Ábrázolás: a Tündérszikla nyugati oldala, háttérben Hunyadorommal. MNG grafikai osztály Irodalom: Barabás 1899. 301. sz.; Barabás 1944. 28476. sz.; Budapest régen. 112. sz.; Hoffmann 1950. 30. l. (képpel); A magyar rajz 3. sz.; Barabás 1985. 97. sz. (képpel); Berza 3569. sz. 287. [Disznófő] Jelzetlen. [Than Mór] Buda 47. Vízfestmény, 156 x 22 cm. Ábrázolás: a Disznófő-forrás egykori fülkéje, előtérben asztalok. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Wilhelmb. 1944. 91.; Fővárosunk 40. l. 12. sz.; Cennerné Wilhelmb 1982 kat. 4. sz. 288. „Zugligeti facsoport.” Jelezve: Barabás [1860].

89

Vízfestmény, 21,8 x 30,4 cm. Ábrázolás: facsoport a Normafa-lejtő szélén, háttérben pilisi hegyek. MNG grafikai osztály Irodalom: Barabás 1899. 216. sz.; Barabás 1944. 3013. sz; Budapest régen. 114. sz.; Barabás 1985. 171. sz. (téves dátummal) 289. „A szép svájci nőhöz címzett villa a Csillagvölgyben.” Jelezve: Barabás (1856) Ceruzarajz, 43,8 x 31 cm. Ábrázolás: svájci stilusú egyemeletes villa fá között. A cím alig olvasható, a Kiscelli Múzeum leltárkönyve alapján közöljük. Lásd 224. számot is. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Barabás 1944. 2971. sz. (?) 290. „Zugligeti képek.” Jelzetlen. [Liptay rajza után.] Fametszet, 23 x 16 cm. Megjelent: Hazánk és a külföld VI (1867) 585. Ábrázolás: öttagú képcsoport: Normafa, Mihálfi selymészet, Disznófő, Kochmeister nyaralója, „Fáczány”. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Berza 3587. sz. 291. [Eötvös villa] Jelezve: Kelety G[usztáv] Vízfestmény, 12,5 x 20,6 cm. Ábrázolás: a villa északi homlokzata, előtte lejtős parkrészlet, háttérben Sashegy, Duna, holdvilág. BTM Kiscelli Múzeum 292. „Kochmeister villa a ferencz halmon / A királyné lakása” Jelzetlen. [Ujházy F. ] Ceruzavázlat, 16 x 23,1 cm. Ábrázolás: svájci stilusú villa, növényzettel befuttatott homlokzata délkelet felől. MNG grafikai osztály 293. [Schwartzer-féle gyógyintézet. ] Jelzetlen. Fametszet, 9 x 20 cm. Megjelent: Schwartzer F.: A budai magán elme- és ideg-gyógyintézet tudósítója…Buda, 1864. Ugyanennek német kiadásában is. Ábrázolás: a Kékgolyó-utca. 5. sz. helyén állott egyemeletes intézet homlokzata. BTM Fővárosi Képtár

Irodalomban említve 294. „Auwinkel gegen Johannesberg,”

90

Jelezve: Gez[eichnet] u[nd] lith[ographiert F[ranz] v[on] Faltus. Kőnyomat, 30 x 38 cm. Nyomda: Ged. bei Joh. Schmid. Ábrázolás: Zugliget a Jánosheggyel. Irodalom: Csillag 110. sz. 295. „Zum goldenen Stern im Auwinkel.” Jelzés, nyomda lásd előző számon. Kőnyomat, 28,7 x 37 cm. Ábrázolás: zugligeti vendéglő „Az arany csillaghoz.” Irodalom: Csillag 111. sz.

C. Margitsziget (296-318. sz.) 296. [Margitsziget] Jelezve: Jaschke fecit 1811. Vízfestmény, 44,1 x 63,2 cm. Ábrázolás: nádori nyaraló és környéke dél felől. Österreichische Nationalbibliothek, Handschriftensammlung, Wien Irodalom: Scheiber 196-98.; Seenger 1963. 483.; Rózsa 1978. 457.; Berza 7546. sz. 297. „UNGERN. Ruine auf der Margaretheninsel.” Jelezve: Gez[eichnet] v[on] J[acob] Alt. Kőnyomat, 26 x 36 cm. Nyomda, kiadó: Zwey hundert vier und sechzig Donau-Ansichten. Nach dem Laufe des Donaustromes… herausgegeben von Adolf Kunike… Wien gedruckt bey Leopold Grund 18201826. CXLV. lap. Ábrázolás: egykori ferences zárda-templom homlokzatának romjai délről: SzEK. Irodalom: Lanfr. 443. sz.; FMK VIII. 4. sz.; Kremmer 332. sz.; SchL 927. 684 sz.; Csillag 94. sz.; Nebehay-Wagner 336/145. sz.; Gmeiner-Hübel 145. sz. Azonos ábrázolás megjelent: Donau -Ansichten vom Ursprunge bis zum Ausflusse ins Meer… Wien, 1824. Herausgegeben von Adolf Kunike. Lapszám nélkül. Wohl A-né tulajdona. 298. [Margitsziget] Jelzetlen [Jaschke, Franz, 1825 körül]. Vízfestmény, 49,6 x 73,2 cm. Ábrázolás: a ferencrendiek egykori templomának romjai melletti részlet staffázsalakokkal, háttérben kilátás Újlakra. BTM Kiscelli Múzeum. Irodalom: Scheiber 197,199.; Rózsa 1978. 457. 299. „Ausgegrabene Ruinen der Margaretha Kirche auf der gleichnahmigen Jnsel bei Pesth.” Jelezve: H[ermann] Neefe del[ineavit] Sandmann lith[ographavit] [1838 körűl. ] Kőnyomat, 21,7 x 30,6 cm.

91

Nyomda: Ged. bey A. Leykum in Wien. Kiadó: Pesth, bey Joseph Wagner Kunsthändler. Ábrázolás: az egykori domonkos apácazárda templomának romjai a szentély felől felvéve, három staffázsalakkal. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Berza 51651. sz 300. „Ausgegrabene Ruinen der Margaretha Kirche auf der gleichnahmigen Jnsel bei Pest" Jelezve: Karoline Papp. Ceruzarajz, selyemre, 22 x 30 cm. Ábrázolás: a 299. sz. valószínűleg egykorú másolata. BTM Kiscelli Muzeum Irodalom: FMK VIII. 1. sz. 301. [Domonkos- templom romja] Jelzetlen.

Ceruzarajz, 21,7 x 30,4 cm. Ábrázolás: a 300. sz. másolata. BTM Kiscelli Múzeum 302. „Ruinen auf der Margaretheninsel zu Pest.” Jelezve: Glatz fesit[!] [1846] Ábrázolás: a domonkos- templom romjai a szentély felől. Előtérben kő a művész szignójával: „TG 1846" (Theodor Glatz) BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: FMK VIII. 2. sz. 303. „Mária-egyház romai (!) a Margitszigeten Buda és Pest között a 19k századb[an]. Ugyanez franciául és németül is. Jelezve: Pracher. Kőmetszet, 11,4 x 16,5 cm. Nyomda, kiadó Szerelmey N. műintézetéből Pesten. Megjelent: Szerelmey M.: Magyar hajdan és jelen. Pest 1847. Ábrázolás: a zárdatemplom romjai a szentély felől. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Gerszi 209. l 20. sz.; Rózsa 1963. 22. sz; ; Berza 26067. sz 304. Mária-egyház romjai a Margitszigeten Buda és Pest közt a 19k századb[an]” Jelzetlen. Kőmetszet, 11,3 x 16,5 cm. Nyomda: Nyomt. Rohn, Pesten 858. Megjelent: Radványi I.: Margit-sziget története. Pest 1858. Ábrázolás: 303. sz. másolata. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Gerszi 192. l. 133. sz.

92

305. „MARGARETHEN-JNSEL" Lásd Képcs. XIII. 13. sz. Acélmetszet, 5,2 x 8 cm. Ábrázolás: lombos fák, háttérben a domonkos zárdatemplom romjai. Irodalom: lásd Képcs. XIII. és Lanfr. 278/f. sz. 306. „Margit szigeti templom omladék. Kirchen Ruine auf der Marg[arethen] Jnsel.” Jelezve: Nach der Natur gez[eichnet] u[nd] lith[ographiert] v[on] E[duard] Weichselgärtner [1860-as évek]. Kőnyomat, 19,5 x 27,5 cm. Nyomda: Druck v. J. Heller. Vervielfältigung vorbehaltan. Ábrázolás: a templomrom előtérben két staffázsalak, háttérben fák. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Budapest régen 118. sz.; SchL 756. sz. 307. [Nádori nyaraló] Jelezve: Franz Jaschke pin[xit] 824. Vízfestmény, 50 x 73,5 cm. Ábrázolás: egyemeletes, vöröstégla épület a ferences templom romjai mellett, északkelet felöl, körülötte park. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Scheiber 197,200. (képpel); Rózsa 1978. 457.; Rózsa 1997. 73. sz. 308. „Kikötőhely Margit’ szigetén. Landungsplatz auf der Margarethen-Insel.” Lásd Képcs I. 7. sz. Rézkarc, 10,1 x 14,9 cm. Ábrázolás: a nyaraló északi saroknézetben. 309. [Margarethen Insel]. Jelzetlen [Klette, Carl] 1836. Vízfestmény, 21,2 x 28,7 cm. Ábrázolás: tisztás hétterében sürűlombos fák között a nádori nyaraló kelet felől. MTKcs Irodalom: Budapest régen. 98. sz. 310. „Kerti ház a’ nádorszigeten. Gartenhaus auf der Palatinal Jnsel.” Lásd Képícs III. C. 13. sz. í Kőmetszet, 7,9 x 10,4 cm. Ábrázolás: a nádori nyaraló északnyugati saroknézetben a ferences templom romjával. 311. „Főhercz[egi] Nyárilak és omladék Margita ligetén. E[rz] H[erzogliches] sommerhaus samt Ruine auf der Magarethen Insel.” Jelzetlen [Pracher]. Kőnyomat, 16,5 x 25,7 cm. Kiadó, nyomda, megjelenés lásd 303. sz. alatt. Ábrázolás: hasonló a 310. sz. -hoz BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Kremmer 331. sz.; SchL 735. sz.; Feuerné Tóth Rózsa.: Margitsziget. 1955. 5. kép.; Rózsa 1963/a. 23. sz.

93

312. „Erzherzogliches Sommerhaus mit den Ruinen des S[ankt] Mihael Klosters auf der Margarethen Insel.” Jelzetlen [Häufler, J. ]. Kőkarc, 5,5 x 9 cm. Megjelent: Häufler, J.: Historische Skizzen von Ofen und Pest. Pest, 1854. 107. 313. „Főhercz[egi] Nyárilak és omladék Margitszigeten.” Jelzetlen. Kőkarc, 11,4 x 16,5 cm. Nyomda: Nyomt. Rohn, Pesten 1858. Megjelent: Radványi I.: Margit-sziget története. Pest 1858. BTM Fővárosi Képtár 314. [Margitsziget] Jelzetlen. Kőkarc, 5,5 x 8,6 cm. Lapkivágás. Megjelenés ismeretlen helyen. Ábrázolás: mint 310. sz., előtérben jobbra kertész. 315. „Hof-Gärtnerwohnug u[nd] Meyerey auf der Margarethen Jnsel bei Pesth.” Jelezve: K[aroline] Papp. Ceruzarajz selyemre, 218 x 30 cm. Ábrázolás: a 299. szám egykorú másolata. BTM Kiscelli Múzeum 316. „Egy kerti tájjék tekintete a’ Nádor-szigetben. Ansicht einer Gartenpartie auf der Palatatinal Jnsel”. Lásd Képcs. III. C. sz. Kőkarc, 8 x 10,4 cm. Ábrázolás: felsőmargitszigeti részlet, háttérben az óbudai romtemplom. 317. „Artesische Brunnen auf der Margarethen Insel.” Jelzetlen [Kollarz, F. ] Ceruzarajz, 28,5 x 19,8 cm. Ábrázolás: a Zsigmondy Vilmos által 1866. 12. 21/1867. 5. 13. közőtt végzett kútfúrás fúrótornya. BTM Kiscelli Múzeum 318. „A Margitszigeti artézi kút.” Jelezve: Liptay Pál er[edeti] rajza után E[lischer] Fametszet, 12,1 x 18,7 cm. Megjelent: Magyarország és a nagyvilág 1868. 5. sz. 55. Ábrázolás: hasonló előzőhöz.

D. Duna, Gellérthegy (319-347. sz)

94

319. „PEST.” Jelezve: G[eorge] Hering del[ineavit] J[ames] B[aker] Pyne lith[ographer] Kőnyomat, 25,3x 40 cm. Nyomda: Day & Haghe Lith[ographers] to the Queen. Megjelent: Hering, G.: Sketches on the Danube in Hungary and Transylvania… 1838. London. Plate 6. Kisdó: Published by Th. McLean. 26. Haymarket and Mr G. Hering Charles Street, Berner sreet 1838. Ábrázolás: dunai látkép észak felől, jobbra hatalmas bárka, mögötte Gellérthegy. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 157. sz.; FMK X. 28. sz.; Kremmer 189. sz; Csillag 143 sz. (Képpel) 320. „Pest” Jelzetlen. Fametszet, 4,5 x 8,6 cm. Megjelent: Paget, J. . Hungary and Transylvania… Vol. I. 1 kiadás 1839. 2. kiadás 1850. feljléceként. Kiadó: London, J. Murray Ábrázolás: mint 319, amelynek kicsinyített, fametszetű átdolgozása. MTKcs 321. „Gabonaszállító hajó a Dunán” Jelezve: Barabás [189] Vízfestmény, vázlat, 12,6 x 21,1 cm. Ábrázolás: hajóhíd felett a pesti part mentén horgonyzó bárka, háttérben Gellérthegy. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Barabás 1899. 234. sz.; FMK V. 56. sz.; Barabás 1944. 3008. sz. 322. [Duna] Jelezve: H[einrich] H[ummitsch] Auf Stahl rad[iert] v. J. Tritschler. Acélkarc, 3,4 x 9,6 cm. Megjelent: Panorama der Donau von Wien bis Pesth… Wien, 1842. címlapillusztrációként. Kiadó: Wien bei Peter Rohrmann. Wallnerstrasse No. 265. Későbbi kiadások Wien bei Carl Hölzl, Buchhändler. Ábrázolás: észak felé induló gőzhajó, háttérben pesti és budai Dunapart a Gellértheggyel, jobbra királyi palota BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Nebehay-Wagner 271. sz. /3. kötet/ 21. sz. 323. „Eisgang.” Lásd Képcs. VIII. 5. sz. Vizfestmény, 7 x 10,1 cm. Ábrázolás: zajló Duna észak felől. 324. „A’GŐZHAJÓK ALSÓ KIKÖTŐJE Pesten. UNTERER LANDUNGSPLATZ DER DAMPFSCHIFFE in Pesth.” Lásd Képcs. XI. 11. sz. Kőnyomat, 12,3 x 16,4 cm.

95

Ábrázolás: aldunasori kikötő, háttérben Gellérthegy. 325. [Kikötő] Jelzetlen (Alt, R. - Sandmann, F. J. 1845). Kőnyomat. 10 x 5 cm Nyomda: Rauh J. Megjelent: Alt R.: Buda-Pest… 1845. című sorozat címlap-illusztrációjaként. Kiadó: Hartleben K. A. Ábrázolás: dunai kikötő, az előző kép átdolgozása. 326. „PEST A’ BUDAI PARTRÓL PEST VOM OFNER UFER.” Lásd Képcs. XI 7. sz. Kőnyomat 12,3 x 18,5 cm. Ábrázolás: vontatógőzös északról dél felé haladva az épülő Lánchíd előtt, háttérben pesti Dunapart az Akadémia-utca 3. sz. és a görög templom között, előtérben lovak, bárka. Irodalom: lásd Képcs. XI. és Fővárosunk 34. l. 25. sz. 327. [Pesti kikötő] Jelezve lent balra: Kaniz (1851/1852) Ceruzarajz, 11,3 x 19,8 cm. Ábrázolás: gőzhajóállomás a mai Petőfi-térnél, háttérben a Gellérthegy az épülő Citadellával, északkelet felől. BTM Kiscelli Múzeum 328. „ÓBUDA S A HAJÓMALMOK: ALTOFEN UND DIE SCHIFFMÜHLEN.” Jelezve: L[udwig] Rohbock del[ineavi]t J[ulius] Umbach sculp[sit] Acélmetszet, 11,3 x 16,7 cm. Nyomda, kiadó: Druck & Verlag v. C G, Lange in Darmstadt, Megjelent: Hnmfalvy J. -Rohbock L.: Magyarország és Erdély…1856-1864. ., u. ennek a műnek német kiadásában és Hunfalvy J. -Rohbock L.: Budapest és környéke, Pest 1859. Lauffer és Stolp bizományában. Ábrázolás: vizimalmok és gabonaszállító bárkák az ujlaki Dunapart és Margitsziget között dél felől felvéve. Háttérben Óbuda. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 309. sz.; FMK. X. . 57/b. sz.; Budapest régen. 110/b. sz.; Csillag 356. sz.; Nebehay-Wagner 571/14. sz. 329. „A pesti alsó Dunapart végpontja.” Jelezve: (Lüders rajza után) - RUSZ. Fametszet, 12,8 x 17,8 cm. Megjelent: VU 1854. 52. sz. 565. Ábrázolás: part mentén horgonyzó bárkák, kirakodás, háttérben jobbra lágymányosi részlet a Gellérthegy lábánál. Azonos ábrázolás „A pesti alsó dunapart” címen megjelent Cassiusnál(4).,„Das Donauufer in der Franzstadt” címen Gettinger(24). 330. „Szent-Gellér’ hegye Buda mellett. Der Blocksberg (Gerhardsberg) bey Ofen.” Lásd Képcs. I. 2. sz.

96

Rézkarc, 10 x17,8 cm. Ábrázolás: Gellérthegy északkelet felől, előtérben Aldunasor a Kisdhíd utcától a görög templomig. 331. „A’ Sz. Gellért hegye és azon a’ Tsillagvizsgálótorony. Ansicht des Blocksberges mit der Sternwarte.” Lásd Képcs. III. D. 3. sz. Kőmetszet, 8,1 x 10,3 cm. Ábrázolás: a Gellérthegy észak felől a Tabán egy részletével. 332. „Sternwarte an Ostern.” Lásd Képcs., VIII. 4. sz. Aquatinta, 7 x 10 cm. Ábrázolás: a gellérthegyi csillagda és környéke a husvéthétfői népmulatság idején. 333. „The Bloxberg (from Pesth). LE BLOKSBERG VU DE PESTH”. Jelezve: W[illiam] H[enry] Bartle. tt. - C[harles] Cousen. Acélmetszet, 12. 6 x 18,2 cm. Megjelent: Beattie, W.: The Danube: Its History, Scenary and Topography… from Sketches on the Spot by Abresch …1842. Kiadó: Virtue and Co. London. Ábrázolás: Gellérthegy a görög templom felől, bárkákkal. SzEK Irodalom: Sz-SZ. 319., FMK. X. 56/b. sz. Azonos ábrázolás: „DER BLOXBERG BEI PESTH: The Bloxberg (from Pesth.) címen megjelent: Wolff, O. L. B.: Die Donau. . Leipzig, 1843. 334. „Der Bloxberg bei Pesth.” Jelezve: F. Höhne lith[ographiert] 1840-es évek) Kőmetszet, 12. 4x18 cm. ( Nyomda: C. W. Medau & Co. in Prag. Ábrázolás: mint 333, amelynek kőmetszetű másolata. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Nagy 67. 335. Der Bloxberg bei Pesth.” Jelezve: F. Zelinka lith[ographiert] Kőmetszet, 12,4 x 18 cm. Nyoma, kiadó: C. W. Medau & Co. in Prag. Ábrázolás: mint előző, de más felhőzettel, eltérő technikával. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Kremmer 213. sz.; Nagy 67. 336. „Der Bloxberg und die Sternwarte.” Jelezve: V[incenz] Reim Am 15t[en] Juni 1851. Rézkarc, 10,2 x 15,9 cm. Megjelent eddig meghatározhatatlan látképsorozat 526. lapjaként. Ábrázolás: látkép észak felől, a mai Ybl Miklós- tér irányából. BTM Fővárosi Képtár

97

Irodalom: Rózsa 1983. 75. 337. [Herkules vontatógőzős és Gellérthegy] Jelezve: R. Alt 844. Vízfestmény, 18,7 x 25,5 cm. Ábrázolás: a „Herkules” gőzös, háttérben Gellérthegy északkelet felől. Berlin Staatliche Museen. Graphische Sammlung. Irodalom: Hevesi 8. tábla 338. „HERKULES VONTATÓGŐZÖS ÉS A KELENHEGY. REMORQUEUR HERKULES U[nd] DER BLOCKSBERG.” Lásd Képcs. XVII. 24. sz. Ábrázolás: mint 337, előtérben kikötőn ülő férfialak 339. „Pesth und der Blocksberg.” Jelezve: L[udwig] Rohbock del[ineavit]. G[eorg] M[ichael] Kurz sculp[si]t. Acélmetszet, 8,8 x 12,4 cm. Nyomda, kiadó, megjelenés lásd 328. számnál. Címlapillusztráció. A Magyarország és Erdély címlapján a német kiadás címlapillusztrációja szerepel „Pest és a Gellérthegye” acélmetszetű aláírással, ezt kivágásként utólag ragasztották a magyar kiadás, illetve a Budapest és környéke” címlapjára. Ábrázolás: Duna, Gellérthegy a vizivárosi partról, előtérben bástyarom. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 293. sz.; Csillag 342. sz. . 340. [Duna, Gellérthegy] Jelzetlen[1860-as évek] Kőnyomat, 12 x 20 cm Megjelent: Széchenyi Ö.: „Hajós Egyleti Polka” címlapillusztrációjaként. Kiadó: Rózsavölgyi és Társa. Ábrázolás: Lánchíd, Gellérthegy, előtérben csónakda. BTM Fővárosi Képtár 341. [Gellérthegy] Jelzetlen [Keleti Gusztáv, 1860-as évek]. Ceruzarajz, 10,8 x18,5 cm. Ábrázolás: a Gellérthegy délkelet felől a Dunáról, Sárosfürdővel. BTM Kiscelli Múzeum 342. [Gellérthegy] Jelezve alul középen: Barabás 1837. Ábrázolás: tabáni lejtő viskókkal, háttérben királyi palota, Pest. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Barabás 1899. 230. sz.; Barabás 1944. 2962? (1855-re datálva, 1837-ben hasonló téma nem szerepel); MM 1929. V. 607. 343. [Gellérthegyi barlang] Jelezve J[osephus] Fischer ad nat[uram] del[ineavit] (1820 körül)

98

Vízfestmény, 27,3 x 39,5 cm. Ábrázolás: a barlang előcsarnoka belülről felvéve, putrikkal, háttérben kilátás Lágymányosra. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Rózsa Gy.: Die ungarische Landschaft im Werk Josef Fischers In: Mitteilungen der Österreichischen Galerie 26/27 (1982/1983) 153. 344. „Béjárás a’barlangba, a’ promontorium faluhoz közel Buda mellett. Eingang in die Höhle nächst dem Dorfe Premontor (!) bey Ofen.” Lásd Képcs. III. D. 17. sz. Ábrázolás: a barlang kivülről, belsejében putrik. 345. „PESTH.” Jelezve: Schmidt del[ineavit] et sc[ulpsit] (1830-as évek) Kiadó: Verlag von Gottlieb Haase Söhne (Prag, 1939). Ábrázolás: a barlang előtti térség, háttérben Buda és Pest. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 192. sz.; Csillag 98. sz. 346. „Barlanglakások a Gellérthegy körül.” Jelezve: Keleti Gusztáv rajza. – RUSZ. Fametszet, 12,3 x 18,3 cm. Megjelent: VU 1866. 52, sz, 636, Ábrázolás: a barlang látképe dél felől, háttérben Pest részlete. Azonos ábrázolás „Barlanglakások a Gellérthegyen” címen megjelent Nagy Miklós szerk. Magyarország képekben, Pest 1870. I. 209. Irodalom: Kiss. 33.

Irodalomban említve 347. „Gellérthegyi barlang épületekkel.” Jelezve: Barabás. Ceruzavázlat, 11 x 18,5 cm. Irodalom: Csillag 335. sz.

E. Lánchíd (348-457. sz.)

I. W. T. Clark első terve, 1837 (348-388. sz.) 348. „DESIGN FOR THE SVSPENSION BRIDGE OVER THE RIVER DANVBE AT PESTH.” Jelzetlen [Clark, W. T. ?] Hammersmith 10th November 1837. Kliséreprodukció, 17,3 x 42,3 cm (képméret) Megjelent Zelovich K.: A budapesti Lánchíd. Bp. 1899. mellékleteként. Ábrázolás: tervezett híd észak felől oszlopdíszes pillérekkel, balra Rakpiac az Ullmann-háztól délre,

99

jobbra Gellérthegy. A kép alatt: „Ezen Rajzolatot az Országos Választmány az híd építésére alkalmatosnak találta. Pesten 27a Sept. 838. Gróf Batthyáni Imre helyettes Elnök” kézírású szöveg reprodukciója. BTM Kiscelli Múzeum 349. [Lánchídterv. ] Jelezve: gez[eichmet] v[on] Paur Architekt – Carl Frühling gemalt [1838]. Vízfestmény, 37 x 85 cm. Ábrázolás: hasonló 348-hoz, de Rakpiac a Wieser háztól délre. BTM Kiscelli Múzeum 350. [Lánchídterv. ] Jelzetlen. Acélmetszet, olajjal átfestve, 37 x 79,7 cm Ábrázolás: mint 348., Rakpiac az Ullmann-ház rizalitjától délre. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Fővárosunk. 30. l. 4. sz.; Pataky 262. l. 84. sz. 351. „A’ Buda és Pest közti Álló Híd’ képe nagyméltóságú magyar országgyülési küldöttség által megállpított terv szerint. Ansicht der stehenden Brücke zwischen Ofen und Pesth Nach dem von der hochlöblichen ungarischen Reichs-Deputation genehmigten Plane.” Jelezve: Sculpt[um] direx[it] C[arolus] Mahlknecht. Acélmetszet, 22 x 41,8 cm. Kiadó: Kiadja Heckenast Gusztáv, Pest 1839. (Németül is.) Ábrázolás: mint előbb, Rakpiac az Ullmann-ház délnyugati sarkától. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Gilh. XXXVI. 30. sz.; SchL 708. sz.; MM 1926. 238., Fővárosunk 50. l. 5. sz. 352. „OFEN und PEST mit der zu erbauenden Kettenbrüke.” ??? Jelzetlen [1839 körül]. Acélmetszet, 6,8 x 20. 8 cm. Kiadó: Verlag u. Eigenthum v. A. Ehrenreich in Pesth. Ábrázolás: hasonló előzőkhöz, Rakpiac a Nákó-palota déli felétől. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Csillag 378. sz. Azonos című, technikájú, méretű ábrázolás megjelent „Jm Verlag bey D[ominicus] Perlaska” szöveggel levélpapír-fejlécként 1838-ban vagy legkésőbb 1839 elején . 353. „A’ rakpiac és Buda-Pest közt építendő lánchíd térképe. Ansicht des Ausladeplatzes und der zu erbauenden Kettenbrücke zwischen Ofen u[nd] Pest. ’ Jelezve: gezeichnet u[nd] gestochen v[on] D[ominicus] Perlaska. [1838/39] Aquatinta, 36,6 x 50 cm. Kiadó: In Verlag bey D. Perlaska Kupferstecher in Pest. Ábrázolás: hasonló 348. számhoz. Rakpiac az Ullmann-palota sarkától. Előtérben „Árpád” gőzős. A kép alatt: „Ő csász. Kir. Fő-Herczegségének Magyarország Nádorispánjának JÓZSEF Ő fönségnek legmélyebb hódolattal ajánlja Perlaska Domonkos.” BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: SchL. 710. sz.; Csillag 171. sz. ., Pataky 200. l. 80. sz.

100

354. „PEST-BUDA jelenleg a’ felállítandó lánchíddal. PEST-OFEN gegenwärtig mit den zu errichtenden Kettenbrücke.” Jelezve: Lith[ographiert] bey J[osef] Szakmáry in Ofen. Kőmetszet, 5,8 x 20,7 cm. Megjelent: Patachich J.: Történeti jegyzetek szabad királyi Pest városáról. Pest 1839. mellékleteként. Ábrázolás: mint 348. sz. Rakpiac a Nákó-palotától délre, jobbra királyi palota. BTM Kiscelli Múzeum 355. [Lánchídterv. ] Jelzetlen [1840 körül]. Olajfestmény, rézlemezen, 58,5 x 82,2 cm. Ábrázolás: mint 348. . sz., a Rakpiac a Szarka-(Zrinyi) utcától délre. A Csillag gyűjteménnyel együtt elpusztult. Irodalom: Csillag 173. sz. (képpel) 356. [Lánchídterv. ] Jelzetlen [1840 körül]. Acélmetszet, 4,7 x 8,5 cm, ovális alakban. Kék papíron. Megjelent a Lánchíd építéséhez jogosító belépőjegyen. Ábrázolás: az ovális alakú kép az előzőkhöz hasonló ábrázolással, de a hídpillérek a módosított tervnek megfelelően lapos záródásúak. A kép alatt metszett felírás: „A’ kapuőrnek átadandó. Dem Thorwächter abzugeben.” BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Csillag 276. sz.; Fővárosunk 31. l. 12. sz.; Pataky 262. l. 110. sz. 357. [Lánchídterv. ] Jelzetlen. Acélmetszet, 4,7 x 8,5 cm, fehér papiron Megjelent mint előző szám, amellyel csekély rajzbeli eltérésektől eltekitve azonos. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Fővárosunk 31. l. 13. sz. 358. [Lánchídterv. ] Jelzetlen. Acélmetszet, 4,5 x 14,5 cm. Megjelent levélfejlécként, 1840 körül. Ábrázolás: mint előző, Rakpiac az Ullmann-palotától délre. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Fővárosunk 32. l. 17. sz. 359. „BUDA-PEST.” Jelezve: F[riedrich] Feszl del[ineavit A[loisius] Fuchsthaller sc[ulpsit] [1840 körül]. Acélmetszet, 5 x 20,2 cm. Megjelent levélfejlécként. Ábrázolás: mint előző, Rakpiac az Ullmann-palota felétől délre, jobbra királyi palota és Szertár. BTM Kiscelli Múzeum

101

Irodalom: Pataky 198. l. 42. sz.; V. ö. Feszl 641. sz. 360. „Pest-Budai álló Lántzhíd.” Jelezve Fuchsthaller raj[za] – Kolman[n] metsz[ése] [1840 körül] Acélkarc, 20,2 x 37,3 cm. Ábrázolás: hasonló előzőkhöz, Rakpiac a Nákó-palota teljes homlokzatával, királyi palota Szertár nélkül. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: SchL 709. sz.; Pataky 158. l. 33. sz. 361. [Lánchídterv. ] Jelzetlen. Kőmetszet, 3,5 x 10 cm. Megjelent Jaell, A.: Souvenir d’Hongrie-című zeneművének címlap-illusztrációjaként. Kiadó Pest: Rózsavölgyi és Társa, Leipzig: Whistling F., Wien Glöggl, F. Ábrázolás: hasonló az előzőkhöz, királyi palotával, Szertárral. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Kottacímlapok 62. sz. 362. [Lánchídterv. ] Jelezve WJ monogrammal (valószínűleg Warságh Jakab) Pesten – Kohlman[n] m[etszette]. [1840 körül] Acélmetszet, 4 x 9 cm. Megjelent váltóűrlap fejléc-illusztrációjaként. Ábrázolás: Rakpiac a Nákó-palota déli falától, a híd budai pillére és a királyi palota nem látható. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Pataky 262. l. 105. sz. ? Azonos technikájú, méretű ábrázolás WJ monogrammal, „Kohlman[n] m.” nélkül. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Fővárosunk 31. l. 8. sz. 363. „Ansicht der zu erbauenden Brücke zwischen Ofen und Pesth. A’ Buda-Pest közt építendő híd’ térképe.” Jelzetlen [1840 körül]. Rézmetszet és rézkarc, 21 x 35,5 cm. Kiadó: Jm Verlag bey D[ominicus] Perlaska Kupferstecher in Pesth. Ábrázolás: balra Rakpiac a Diana-fürdővel és Kereskedelmi Csarnokkal, jobbra királyi palota, háttér mint előzőknél. BTM Kiscelli Múzeum 364. [Lánchídterv]. Jelzetlen[1846] Vízfestmény, fedőfehérrel, 48 x 77,5 cm. Ábrázolás: Rakpiac, bárkák, „Pest” gőzhajó. Az 1846-os évszám az előtér egyik bárkáján olvasható. BTM Kiscelli Múzeum 365. [Lánchídterv. ] [1840 körül] Kőmetszet, 4 x 13 cm.

102

Megjelent levélfejlécként. Ábrázolás: mint előző számnál. BTM Kiscelli Múzeum 366. [Lánchídterv. ] Jelzetlen [1840 körül]. Kőnyomat 25,5 x 34,2 cm. Ábrázolás: mint előzőknél, Rakpiac a Diana-fürdőtől délre. BTM Kiscelli Múzeum 367. „Pesth und Ofen.” Jelzetlen [1840 körül]. Kőnyomat, 25,5 x 34,8 cm. Nyomda, kiadó: Druck & Verlag bei F. Werner in Wien. Ábrázolás mint 365. számnál, előtérben gőzhajók bárkák, partrészlet. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: SchL 2656.; Nagy 74. 368. „Ofen und Pesth.” Jelezve: Baur sc[ulpsit]. [1840 körül] Acélkarc, 6,5 x 20 cm. Kiadó: zu haben bei H[einrich] Engelman[n]. Ábrázolás: mint előzőknél, Rakpiac a Nákó-palota déli felétől, jobbra királyi palota, Szertár nélkül. Levélpapír-fejléc. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Fővárosunk 31. l 7. sz.; Pataky 117. l. (Engelmann műveként) 369. [Lánchíd. ] Jelezve: W. Schwarz lith[ografiert] [1840-es évek] Kőmetszet, 4 x 30,8 cm. Nyomda: Lith. Anst. der Steimle’s W[itt]we Pesth. Megjelent a pesti és budai cukrász céhek bizonyítványa illusztrációjaként. Ábrázolás: hasonló a fentiekhez, Rakpiac a Nákó-palota déli felétől, királyi palota és Szertár. BTM Kiscelli Múzeum 370. [Lánchíd. ] Jelzetlen[1840 körül]. Kőmetszet, 6 x 18,2 cm. Megjelent a budai kalapos céh bizonyítványának illusztrációjaként. Ábrázolás: hasonló a fentiekhez. Rakpiac, az Ulmann-palota déli felétől, királyi palota Szertár nélkül. BTM Kiscelli Múzeum 371. [Pest és Buda]. Jelezve: A[lois] Fuchsthaller 853. Ceruzarajz, 12,4 x 32,4 cm. Ábrázolás: a pesti Dunapart az István főherceg-szállótól délre, átépülőfélben lévő királyi palota, háttérben Lánchíd, mögötte Gellérthegy, felvéve a Dunáról, mint az előzők.

103

BTM Kiscelli Múzeum 372. „PEST-OFEN.” Jelezve: A[lois] Fuchsthaller sc[ulpsit] 853. Acélmetszet, 7,3 x 19,2 cm. Nyomda: Druk(!) von Steger Pesth. Ábrázolás: előző szám kisebb méretű acélmetszetű átdolgozása. Levélpapírfejléc. BTM Fővárosi Képtár 373. „OFEN u[nd] PESTH.” Jelzetlen [1852]. Acélmetszet, aquatinta, 6,3 x 19,2 cm. Ábrázolás: tervezett Lánchíd a királyi palota átépítésének kezdeti állapotával. Levélpapír-fejléc. BTM Kiscelli Múzeum 374. [Lánchíd. ] Jelzetlen [1852]. Acélmetszet, 4 x 12 cm. Ábrázolás: előbbiek nyomán. Rakpiac a Nákó-palotától délre, királyi palota Szertár nélkül, épülőfélben lévő Citadella. Levélpapír-fejléc. BTM Fővárosi Képtár 375. „PEST OFEN (az N betű fordítva !) Jelezve. A[lois] Fuchsthaller sc[ulpsit] [1853]. Acélmetszet, 7,3 x 19,5 cm. Kiadó: Verlag von Gonci’s Erben. Ábrázolás: előbbiek nyomán, a DGT raktelepének rácsával. Levélpapír-fejléc. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Kremmer 306. sz. (?); Pataky 125. l. 25. sz. 376. „BUDA-PEST PEST-OFEN.” Jelezve, kiadó: J[osef] Tyroler’s Kunst-Anstalt Pest 854. Vorbehalt geg[en] Nachdruck. Acélmetszet, 7,8 x 20,7 cm. Ábrázolás: az előbbiek nyomán, Rakpiac az Európa-szállótól délre, királyi palota, Szertár, tervezett Alagút. Levélpapír-fejléc. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Fővárosunk 36. l. 34. sz.; Pataky 236. l. 41. sz. 377. „ANSICHT DER PESTHER DONAU LANDE NÄCHST DER KETTENBRÜCKE NACH AUSFÜHRUNG DES DURCH DIE K[aiserlich] K[önigliche] DONAU-DAMPSCHIFFAHRTS GESELLSCHAFFT UNTERNOMMENEN QUAIBAUES.” Jelezve: Gez[eichnet] Ludwig Frey [1854]. Szinezett tusrajz és vízfestmény, 43 x 74,5 cm. Ábrázolás: az előző szám bal oldalának a pesti Lánchídpillérig bezárólag terjedő része. A kép alatt Augusz Antalnak szóló német ajánlás J. A. Masjontól és Reitter Ferenctől. Nyomtatott szöveg s. k. aláírásokkal. BTM Fővárosi Képtár

104

378. „A Cs[ászári] KIR[ályi] SZAB[adalmazott] DUNAGŐZHAJÓZÁSI TÁRSULATNAK ÉPÜLŐ RAKHELYE PESTEN. Ugyanez németül is. Jelezve: KÖRE (!) RAJZ[olta] ROHN. Kőnyomat, 45,5 x 75,7 cm. Nyomda: FRANK J[ózsef] M. NYOMTATA (!) PESTEN 1854. Ábrázolás: előző szám kőnyomatú másolata BTM Fővárosi Képtár Irodalom: azonos ábrázolás a magyar címfeliat nélkül is megjelent. BTM Kiscelli Múzeum 379. „A pesti Dunapart és lánczhíd.” Jelezve: Rohn – Brown sc[ulpsit]. Fametszet, 17,5 x 23,6 cm. Megjelent VU 1895. 18. sz. 140. Ábrázolás: mint előzőé, amelynek fametszetű átdolgozása. Azonos ábrázolás kisebb képkivágással „Lánchíd” címen megjelent Cassiusnál és „Kettenbrücke” címen Gettingernél, mindkét esetben a könyv elején. BTM Kiscelli Múzeum 380. „Buda-Pest.” Jelezv: Fuchsthaller del[ineavit] et sc[ulpsit]. Acélmetszet, 22,5 x 41,5 cm. Nyomda: Druk (!) von Lorber in Pest. Kiadó: Verlag von Gustav Emich in Pesth, 1857. Ábrázolás: Rakpiac, Lánchíd, királyi palota, Szertár, Alagút észak felől, háttérben Gellérthegy. MTKcs Irodalom: Pataky 126. l. 37. sz. 381. [Lánchíd] Jelezve: aczélba metsz[ette] Kovács és Medvey. Acélmetszet, kb 2,3 x 2,7 cm. Nyomda: Perlaszka özvegye ’s Kaufmann. Megjelent: Schulz testv. Szerk.: Világtörténeti elbeszélések. Pest, 1846. címlapillusztráció. Ábrázolás: Kereskedelmi Csarnok, Lánchíd, Gellérthegy és királyi palota torzított képe. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Pataky 162. l 2. sz. 382. „Pest-Buda.” Jelezve: Weber H[enrik] rajz[a] Tyroler J[ózsef] acz[él] metsz[ése][1848] Acélmetszet, 5 x 13,5 cm. Nyomda: Nyomt. Tyroler Józsefnél Pesten. Megjelent: „Nádori emlék”, József és István nádorok emléklapján. Ábrázolás: Rakpiac a Nákó-palota déli felétől, tervezett Lánchíd, királyi palota, a Szertár déli felével. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Pataky 235. l. 20. sz. 383. [Lánchíd]

105

Jelzetlen [1850-es évek]. Kőmetszet, 4,5 x 8,3 +,5 x 10 cm. Nyomda, kiadó: Zu haben in S[amuel] Winters Steindruckerei Pesth Göttergasse. Megjelent több pesti céh felszabadító levelének illusztrációjaként. Ábrázolás: kétrészes látkép a Rakpiaccal, Lánchíddal. Királyi palota és Szertár észak felől, háttérben a Gellérthegy. BTM Fővárosi Képtár 384. [Lánchíd. ] Jelzetlen [1850-es évek]. Kőmetszet, 4,6 x 19 cm. Megjelent: egy mezőgazdasági oklevélürlap illusztrációjaként. Ábrázolás: hasonló előzőkhöz, balra a Rakpiac az Ullmann-palota déli felétől, jobbra királyi palota és Szertár déli része. BTM Fővárosi Képtár 385. [Lánchídterv] Jelzetlen [1850-es évek]. Megjelent. Schulhof, J.: Souvenir de voyage… című zenemű illusztrációjaként. Kiadó: Rózsavölgyi et Comp. Ábrázolás: Lloyd-palota, Dunasor királyi palota nélkül. BTM Fővárosi Képtár 386. [Lánchíd]. Jelzetlen. Kőmetszet, kb 6 x 17 cm. Megjelent: Kéler B: Pest-Ofner Polka című zenemű címlapján. Nyomda Dr[uck] v. Lorber 1858. Kiadó: Pest bei Rózsavölgyi et Comp. Ábrázolás: a Lánchíd megvalósult állapotában, a királyi palota a kép megjelenési éve ellenére még klasszicizáló alakjában. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Kottacímlapok 64. sz. 387. [Lánchíd] Jelzetlen. Kőmetszet, 5 x 34 cm. Nyomda: Dietze Vilmos Kőnyomdája Pesten 1869. Megjelent: a budai és pesti egyesült cukrászok tanonclevelének illusztrációjaként. Ábrázolás: Ferenc József-tér az Európa szállótól délre, királyi palota, Gellérthegy. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: SchL 740. sz. 388. „The Bridge of Pest. LE PONT DE PEST.” Jelezve W[illiam]. H[enry] Bartlett. – R[obert] Wallis. Acélmetszet, 12 x17,. 9 cm. Megjelent: Beattie, W.: The Danube… London. 1842. 182. Kiadó: Virtue and Co.

106

Ábrázolás: a 2. változat szerint tervezett Lánchíd a Dunáról nézve, kissé északkelet felől. Balra Rakpiac a Kereskedelmi Csarnokkal és a – helytelenül mellette ábrázolt – Nákó-palotával Jobbra a királyi palota, előtérben gőzhajó, bárkák, háttérben a Gellérthegy. SZEK Azonos ábrázolás „DIE NEUE KETTENBRÜCKE IN PESTH. The Bridge of Pest. címen megjelent Wolff, O. L. B.: Die Donau. . Leipzig, Verl. Weber, 1843. 192. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 335. sz.; FMK X. 54/d. sz.,: Kemmer 51. sz. (?), Csillag 189. sz.

II. W. T. Clark második terve, 1839. (389-410. sz.) II/1. „Hawkins I. tipus terve (389-403. sz) 389. „VIEW OF THE SUSPENSION BRIDGE. now erecting over the River Danube at Pesth in Hungary.” Jelezve: FROM THE DESIGNE AND UNDER THE DIRECTION OF W[illiam] TIERNEY CLARK, CIVIL INGENEER F[ellow of the]R[oyal] S[ociety] – On Stone by G[eorge] Hawkins, Jun[io]r. [1839. ] Kőnyomat, 27 x 48 cm. Nyomda: Day & Haghe, Lith[ographe]rs to the Queen. Ábrázolás: a tervezett hídnak a pesti hídfőtől némileg északkeletre fekvő pontjából felvett képe mögött a Várhegynek a királyi palota és Sándor palota közötti része. Előtérben felvonuló katonaság, kocsik, lovas és gyalogos staffázsalakok. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 230. sz.; FMK X. 38. sz.; Kremmer 315. sz.; SchL 707. sz.; Nagy 71.; Csillag 168. sz.; Fővárosunk 31. l. 10. sz.; Centenáris kiállítás. 119. 390. „DIE NEUE KETTENBRÜCKE IN PESTH. LE NOUVEAU PONT EN FIL DE FER A PEST. THE NEW CHAINBRIDGE TO PEST.” Jelezve: G[eorge] Havkins (!) del[ineavit] Sandmann lith[ografiert, 1839/10] Kőnyomat, 20 x 26,8 cm. Nyomda: Gedr. bei Joh. Höfelich. Kiadó: Verlag und Eigenthum von L[eopold] T. Neumann in Wien. Ábrázolás: előzőnek eltérő méretarányú másolata néhány staffázsalak elhagyásával. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: SchL 711. Azonos ábrázolás: cím, technika, nyomda és kiadó megjelölése nélkül. BTM Fővárosi Képtár 391. „SUSPENSION BRIDGE OVER THE DANUBE.” Jelzetlen Acélmetszet, 7,8 x 13,2 cm. Megjelent: Pardoe, Julia: The city of the magyar… London, 1840. vol. III. p. 262/63. Kiadó: Virtue, G. 392. „Kettenbrücke.”

107

Jelzetlen [1850 körül]. Vízfestmény, 5,3 x 9,5 cm. Ábrázolás: 389. másolata, részben megváltoztatott staffázsalakokkal (felvonuló katonság nélkül) BTM Fővárosi Képtár 393. „A’ Lánchíd. Kettenbrücke.” Lásd Képcs. XII. B. 8. Kőnyomat, 7,5 x 8 cm. Ábrázolás: 389 kisebb méretű átdolgozása. 394. [Lánchíd. ] Jelezve: Lehnhardt Sam[uel] metsz[ette] Pesten. [1840 körül]. Rézmetszet, 45,6 x 55 cm. Kiadó: Közli Kostyál Ádám Pesten. Ábrázolás: 389. sz. nagyobb méretű, rézmetszetű átdolgozása. Kostyál szabómester hirdetése; polgárőrség felvonulása, viseletkép. BTM Fővárosi Képtár 395. [Lánchíd[. Jelzetlen [1840-es évek]. Olajfestmény, bádoglemezre, 58,5 x 79 cm. A festmény egy képóra tartozéka volt. BTM Kiscelli Múzeum 396. „KÖNIGLICHES SCHLOSS.” Lásd Képcs. XIII. 6. sz. Acélmetszet, 4,8 x 8 cm. Ábrázolás: mint 389, más staffázsalakokkal, a hídon nincs katonaság. 397. „BUDAPESTI LÁNCZHÍD. Kettenbrücke zwischen Ofen und Pesth.” Jelezve: Perlaska gest[ochen] Pesth. [1840 körül. ] Aquatinta, 28,4 x 47,5 cm. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Csillag 172. sz (?) 398. „PESTH OFNER KETTENBRÜCKE Eröffnet am 20ten November 1849.” Jelezve: A[lois] Fuchsthaller sc[ulpsit]. [1850/51] Acélmetszet, 12,3 x 21 cm. Kiadó: Verlag von Concis Erben in Pesth. Ábrázolás: Lánchíd az oroszlánokkal, az úttest közepén háromkarú lámpával, részben a ClarkHawkins-tervből átvett staffázsalakokkal. BTM Fővárosi Képtár 399. „PESTH OFNER KETTENBRÜCKE:” Jelzés, technika, méret, kiadó lásd előző számnál. Ábrázolás: előző számtól a következő részletekben különbözik: a királyi palota átépült alakjában és hiányzik a lámpa az útttestről. BTM Kiscelli Múzeum, az acélmetszet lemezével.

108

400. [Lánchídterv. ] Jelzetlen [1850-es évek]. Vízfestmény, kartonra, 70 x 145 cm. 389. sz. alapján, a hídfő vámházai között az előbbi háromkarú lámpa. Lehetséges, hogy az – egyébként majdnem teljesen fakult - ábrázolás az eredeti Clark – G. Hawkins terve. BTM Kiscelli Múzeum 401. [Lánchíd. ] Jelezve: kőre rajzolta F. Würbel. Kőnyomat 6 x 12,6 cm. Nyomda: Bécsben, Nyomatott Schwarz J. nál jun. 30. 1860. Megjelent: Széchenyi István emléklapjának keretképeként. Kiadó: Kiadja Kotsányi László. A kiadó tulajdona. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Vayer 53. sz.; Rózsa 1991. 59. sz. 402. [Lánchíd. ] Jelzetlen [1860 körül]. Fametszet, 10,3 x 11,5 cm. Ábrázolás: 389 alapján. A kép alatt kézírással: „Budapesti lánchíd Buda várával 1864-ben” Illusztráció. BTM Fővárosi Képtár 403. „Buda-pesti lánczhíd. Pest-Ofner Kettenbrücke.” Jelzetlen [1861]. Fametszet, 12. 3 x 19,5 cm. Megjelent vándorkönyv mellékleteként. Ábrázolás: hamis hídábrázolás, tervezett láncbeillesztéssel, de az 1850-ben felállított kőoroszlánokkal. Háttér hasonló az előzőkhöz. BTM Fővárosi Képtár

II/2. „Hawkins II. tipus terve (404. sz.)” 404. „THE NEW BRIDGE BETWEEN PEST & BUDA. From a design by W[illiam] Tierney Clark, Esqr” Jelezve: Engraved on steel by I[oseph] Sürch. Acélmetszet, 119 x 18,9 cm. Megjelent: An addition to the Mirror 1940. Ábrázolás: hasonló 389-hez, a pesti hídpillér a királyi palota fele alatt ábrázolva, balra Tabán, Gellérthegy. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Budapest régen. 39. sz.; Fővárosunk 31. l. 9. sz.

109

II/3. „Hawkins III. tipus terve (405-410. sz.) 405. „THE NEW BRIDGE, BETWEEN PEST & BUDA. From a design by W[illiam] Tierney Clark, Esqr” Jelezve: On Zinc by L[ouis] Haghe. Kőnyomat 11 x 19 cm. Megjelent: Paget, John: Hungary and Transylvania… London, 1839. Kiadó: Murray J. Ábrázolás: hasonló 389-hez, de a pillér a Várhegy déli végétől balra ábrázolva. Staffázsalakok mint előzőnél. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Budapest régen 61. sz.; Nagy 72. l. 1. sz.; Fővárosuk 30. l. 6. sz. 406. „ANSICHT DER KETTTENBRÜCKE zwischen Ofen und Pest, nach dem Plane des Herrn T[ierney] Clark.” Jelzetlen [1840 körül]. Kőnyomat, 11 x 18,7 cm. Megjelent: Beilage zum Pesther Tageblatt. Kiadó: Verlag von Gustav Heckenast. Ábrázolás: azonos előzőével, de a királyi palota északi szárnya hiányzik. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Nagy 72. l. 2. sz. 407. [Lánchídterv. ] Jelzetlen [1850 körül]. Vízfestmény, 12,4 x 20 cm. BTM Kiscelli Múzeum 408. „SUSPENSION BRIDGE OVER THE DANUBE AT PEST.” Jelzetlen. Fametszet, 8,7 x 15 cm. Megjelenés, kiadó lásd 405. (?) sz. címlap mellett. Ábrázolás: lásd 403. (?) sz. MTKcs 409. „DIE KETTENBRÜCKE. Zwischen Pest u[nd] Ofen nach dem Plane des H[errn] Clark. Jelezve: A[lois] Fuchsthaller sc[ulpsit] Pest. [1840 körül] Acélmetszet, 8,9 x 19,6 cm. Kiadó: Zu haben bei Heinich Engelman[n] Ábrázolás: a staffázsalakok némi változtatásával mint előzők, láncbeillesztés a pillér metoponjai alatt. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Csillag 170 sz.; Pataky 124. l. 1. sz. (1839-re datálva) 410. „Die Kettenbrücke zwischen Pesth und Ofen.” Jelzetlen [1840-s évek]. . Acélmetszet, 11,2 x 19, cm. Ábrázolás: néhány képelem eltérő ábrázolásávsl mint előzők.

110

BTM Fővárosi Képtár

III. A Rakpiac felől felvéve (411-417. sz.) 411. „Pest és Buda a’ lánczhíddal. PEST UND OFEN mit der Kettenbrücke.” Lásd Képcs. XI. Kőnyomat, 12,3 x 18,6 cm. Ábrázolás: Rakpiac déli része a Kereskedelmi Csarnok (Lloyd-palota) homlokzatával, jobbra Lánchíd, háttérben Várhegy déli része a királyi palotától a Szentháromság-tér vonaláig. 412. [Lánchíd. ] Lásd Képcs. XI. Kőnyomat, 10,5 x 5,5 cm. Megjelent: R. Alt „Buda-Pest sorozatának címlapján. Ábrázolás: az előző számú kompozíció bal oldala a Lánchídig bezárólag. 413. „Pesth u[nd] Ofen mit der Kettenbrücke. Pest és Buda a Lánchíddal. ’ Jelezve: In Oktober (?) 1845. Olajfestmény, bádogra, 47 x 62,6 cm. Ábrázolás: a 411. sz. primitív átdolgozása. A lap egy képóra tartozéka volt. BTM Kiscelli Múzeum 414. [Lánchíd. ] Jelzetlen. Kőnyomat méret? Ábrázolás: a 411. sz. alapján, előtérben Kossuth és Jellačić karikatúrája, csak fényképe ismert. BTM Kiscelli Múzeum fényképtárában. 415. [Lánchíd. ] Jelzetlen [ 1848 körül]. . Kőkarc, 7 x 16 cm. Megjelent naptár-illusztrációként. Ábrázolás: a 411 sz. alapján, eltérő staffázzsal BTM Fővárosi Képtár 416. [Lánchíd], Levélpapír-fejléc. Jelzetlen. [ 1850-es évek]. Kőkarc, 10 x 20 cm. Nyomda: Lith. v. S[amuel] Winter in Pest 1857. Ábrázolás: 411. sz. alapján, átépült királyi palotával és eltérő staffázzsal. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Nagy 67.; Gerszi 217. l 4. sz. 417. [Lánchíd. ] Jelzetlen. Kőkarc, 5 x 11 cm.

111

Nyomda. Lith. v. S. Winter Pest 1857. Megjelent: Matók B.: Jogász csárdás1857-re” címú zenemű címlapjának illusztrációjaként. Kiadó: Rózsavölgyi és Társa. Ábrázolás: a 411. sz. alapján, csekély változtatásokkal. BTM Fővárosi Képtár

IV. A mai Eötvös-tér felől felvéve (418 -423. sz.) 418. „Kettenbrücke.” lásd Képcs. XVI. 3. sz. Gouache, 5 x 8,8 cm. Ábrázolás: Lánchíd az Eötvös-tér felől, háttérben a Vár, a Szertártól északra. . 419. „Kettenbrücke.” Lásd Képcs. XVI/a. 3. sz. Vízfesmény, 5,5 x 8,6 cm. Ábrázolás: 416. sz. vízfestésű átdolgozása. 420. „KETTENBRÜCKE.” Lásd Képcs. XVI/b. 3. sz. Acélmetszet, 4,2 x 9,3 cm. Ábrázolás: mint 416. sz., amelynek csak a staffázsalakokra szorítkozó csekély eltérésű átdolgozott másolata. 421. „Kettenbrücke in Pest. Jelezve. Az előtér baloldalán ábrázolt egyik csomagrakományon LÖ monogam (Ludwig Öder). A monogram feloldása és a metszet attribuálása indokolt, mivel ugyancsak Oeder (Öder) készítette Alt Rudolf 1855-ben keletkezett vízfestésű vedutájának „Ofen-Pest” című acélmetszetű változatát, amelyet szintén a Trieszti Lloyd adott ki. Kohl J. G. művének illusztrációjaként. Azonos mesterre utal a két metszet egyező technikája is. Acélmetszet, 15,8 x 26,2 cm. Nyomda, kiadó: stabili[mento] art[istico] del Lloyd austr[iaco] in Trieste. Ábrázolás: a híd látképe délkelet felől, háttérben a Várhegy a Sándor-palotától északra. Előtérben piac teherhordók stb. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 231. sz. 422. „Die Kettenbrücke in Pesth.” Jelezve Vincenz Reim Am 14ten Juny 1851. Megjelent egy eddig meghatározatlan látképsorozat 525. lapjaként. Ábrázolás: a híd látképe a pesti hídfő déli lejáratáról háttérben a Várhegy a Sándor-palotától északra. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Rózsa 1983. 74. 423. „Lánchíd és a’ várnak egy része. ” (Tükörírással)

112

Jelzetlen [1850-es évek. ] Kőmetszet, 22,3 cm átmérővel. Ábrázolás: a híd tükörképe a pesti déli hídfő felől, háttérben Várhegy. MTKcs

V. A budai hídfő déli oldala felől felvéve (424-428. sz.) 424. „Pest. Pesth” Jelezve: Winkles sculp[sit]. Acélmetszet, 7,2 x 11,2 cm. Megjelent: Feldmann, G. L.: Pesth und Ofen… Wegweiser… Leipzig und Pest, 1814. Ábrázolás: tervezett Lánchíd a budai déli hídfő felől, háttérben Rakpiac. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: FMK X. 55/c. sz.; Csillag 216. sz. Azonos ábrázolás megjelent „Pest” címen Buda-Pest, a’ magyarok fővárosa, … Vezéd vidékiek és bennszülöttek számára. Pest 1845., Feldmann’s Wegweiser durch Pest und Ofen und deren Umgebungen für Fremde und Einheimische. Zweite… Auflage von Dr. Johann Christian Seis. Pest., dritte Aufl. Pest 1859. Irodalom: Csillag 337. sz. Azonos ábra: Pest. Jelzés, technika, méret, mint 419. sz. Nyomda: Dr[uck] v. J[osef] Tyroler Pest 1854. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 286. sz. 425. „Pest”. Jelzetlen [1860-as évek]. Kőmetszet, 4,8 x 10,6 cm. Megjelent: Heirich F. ”Nemzeti csokoládéja” címke-illusztrációjaként. Ábrázolás: hasonló 419. sz-hoz. BTM Fővárosi Képtár 426. „Kettenbrücke”. Lásd Képcs. X 5. sz. Kőnyomat, 10 x 36 cm Ábrázolás: Lánchíd a budai déli hídfő irányából, háttérben a pesti Dunapart a mai Széchenyi- és Szende Pál-utca között. BTM Fővárosi Képtár 427. „A BUDA-PESTI LÁNCHÍD Budáról fölvéve. ANSICHT DER PEST-OFNER KETTENBRÜCKE von Ofen aus gesehen.” Jelezve: Természet után rajzolta Slowikowski Ádám [1866]. Kőnyomat, 21,5 x 30,2 cm. Nyomda: Leitner Vilmos nyomása Pesten. Kiadó: Laufer Vilmos tulajdona Pesten. Ábrázolás: látkép a budai déli hídfő mellől, háttérben a pesti part a Ferenc József tértől északra, mögötte a lipótvárosi templom tervezett kupolája.

113

BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Nagy 72 és 77. 428. [Lánchíd. ] Jelzetlen [1870 körül]. Vízfestmény köralakú üveglapra, átmérő 15,5 cm. Ábrázolás: látkép a budai déli hídfő melletrti parkból, háttérben a pesti part a Széchenyi- és Fürdőutca között, a lipótvárosi templom tornyai a kupola bedőlése (1868) után. BTM Fővárosi Képtár

VI. A budai hídfő északi oldala mellől felvéve (429-442 sz) 429. „Die Kettenbrücke.” Jelezve: Lansghans grav[iert]. Kőmetszet, 15,5 x 20 cm. Megjelenés, kiadó: Medau. C. W.: Erinnerungen an merkwürdige Gegenstände und Gegebenheiten… Wien, Prag, Leipzig 1842. Medau, C. W. in Leitmeritz, 95. l mellett Ábrázolás: tervezett Lánchíd a budai északi hídfő felől felvéve, háttérben pesti Dunapart a Nákópalota Angol királynő-szálló között. A hídfő úttestén háromkarú lámpa. BTM Fővárosi Képtár 430. „ Die Kettenbrücke in Pesth.” Jelezve: grav[iert] v[on] Langhans [1840 körül]. Kőmetszet, 15,7 x 20,2 cm. Kiadó: C. W. Medau in Leitmeritz, Ábrázolás: néháy staffázsalaktól eltekintve azonos előzővel. 431. [Lánchíd. ] Jelzetlen [1840 körül]. Kőmetszet, 7,3 x 28 cm. Megjelent a pesti mázoló-céh felszabadító levelének illusztrációjaként. Ábrázolás: hasonló a előzőhöz, pesti Dunapart a Wieser-ház és Régiposta-utca között. BTM Fővárosi Képtár 432. [Lánchíd. ] Jelzetlen [1850 körül]. Kőmetszet, 5 x 11 cm. Megjelent a budai kalapos-céh felszabadítólevelének illusztrációjaként. Ábrázolás: hasonlő az előzőhöz, pesti Dunapart Wieser-ház és Vigadó-utca között. BTM Fővárosi Képtár 433. [Lánchíd. ] Jelzetlen [1840-es évek]. Kőmetszet, 4,8 x 9,5 cm. Megjelent a Joanovits Lázár bankcég váltójának fejlécén. Ábrázolás: hasonló előzőkhöz, háttérben pesti Dunapart a Wieser-ház és Kishíd-utca között. BTM Fővárosi Képtár

114

434. . „PONT DE BUDE-PEST.” Jelezve: BRETON-TRICHON. Fametszet, 11,3 x17,8 cm. Megjelent Boldényi. 224/25. Kiadó: Ed. Lebrun. Ábrázolás: a Lánchíd hátterében a pesti part a Wieser-ház és a mai Apáczai Csere János-utca 19. sz. helye között. A Rakpiac rajza téves. 435. „PESTH.” Jelezve: A[lois] Fuchsthaller sc[ulpsit]. [1850 körül] Acélmetszet, 9,7 x 20,6 cm. Megjelent: Beilage zum Spiegel [1847?] Ábrázolás: Lánchíd Buda felől, háttérben a pesti part aWieser-ház és Kishíd[Türr István] utca között. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Pataky 126. l. 47. sz. 436. „PESTH.” Jelezve: A[lois] Fuchsthaller sc[ulpsit] [1850 körül] Acélmetszet, 5,5 x 13,2 cm. Ábrázolás: a híd hétterében a pesti part a Nákó-palota és Vigadó közötti szakasza, a hídfő előtt háromkarú lámpa, kőoroszlánok. BTM Fővárosi Képtár 437. „PESTH.” Jelezve: A[lois] Fuchsthaller sc[ulpsit]. [1850 körül] Ábrázolás: azonos előzővel. Az előtéri lámpa törölve. BTM Fővárosi Képtár 438. [Lánchíd] Lásd Képcs. XV. 1. sz. Kőkarc 5,5 x 10,3 cm. 439. [Lánchíd] Jelezve: W[inter] S[ámuel] Kőkarc, 5 x 10,3 cm. Nyomda: Steindr. v. Giessendorff. Ofen 1856. Megjelent a pesti kútcsinálók céhlevelén. Ábrázolás: a 429. sz. (?) alapján. Balra postakocsi. BTM Fővárosi Képtár 440. [Lánchíd. ] Jelezve W[ilhelm Tatzelt sc[ulpsit]. Kőmetszet, 10 x 12 cm. Nyomda, kiadó: Kovaltsik Amád „Magyar kedélyes ifjúság” című zenemű címlap-illuasáztrációja. Rózsavölgyi és társa Pesten. Ábrázolás: Lánchíd Buda felől, háttérben Roosevelt-tér.

115

BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Kottacímlapok 44. sz. (képpel) 441. [Lánchíd. ] Jelzetlen. Kőnyomat, 3,5 x 10 cm. Nyomda: Ny. Grund, Pest 1870. Megjelent a Budai Polgári Lövészegylet tagsági oklevelén. Ábrázolás: a híd budai szárnya mögött a várhegy Sándor-palota és Nagyboldogasszony-templom közötti részlete. BTM Fővárosi Képtár

Irodalomban említve 442. „ A Lánchíd Budáról tekintve.” Kőnyomat. levélpapír fejléce. Irodalom: Gerszi 212. l. 2. sz. (Troch műveként)

VII. A pesti hídfő északi oldala mellől. (443-447. sz.) 443. „LÁNCHÍD ÉS A’ VÁRNAK EGY RÉSZE. KETTENBRÜCKE UND EIN THEIL DER FESTUNG.” Lásd Képcs. XVII. 4. sz Kőnyomat, 12,6 x 18,5 cm. Ábrázolás: a híd látképe a pesti hídfő északi oldala alatti partról, háttérben a királyi palota az1855. évi átépítése előtti állapotában, Szertárépület, Sándor-palota. Irodalom: lásd Képcs. XVII. 4. sz.; Budapest régen 64/b. sz.; Centenáris kiállítás 119. sz. 444. [Lánchíd. ] Jelzetlen, a Kiscelli Muzeum leltára szerint Fuchsthaller Alajos rajza. Ceruzarajz, 12,3 x 18,5 cm. Ábrázolás: az előző szám másolata. BTM Kiscelli Múzeum 445. „AZ UJ HÍD PEST ÉS BUDA KÖZÖTT. DIE NEUE BRÜCKE ZWISCHEN PEST111H UND OFEN.” Jelezve: L[udwig] Rohbock del[ineavi]t]. G[eorg] M[ichael] Kurz sculp[si]t. célmetszet, 12,3 x 16,8 cm. Nyomda, kiadó: Druck & Verlag v. G. G. Lange in Darmstadt. Megjelent: Hunfalvy J. -Rohbock, L.: Magyarország és Erdély… I. kötet, 1856. u. ennek a műnek német kiadásában és Hunfalvy J. - Rohbock, L.: Budapest és környéke, Pest 1859. Lauffer és Stolp bizományában. Ábrázolás: a híd látképe a 443. számmal azonos felvételi pontból, háttér az átépített királyi palotától a Batthyány-Strattmann palotáig terjedő várhegyi házsor.

116

BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 308. sz.; FMK X. 56/a. sz.; Csillag 347. sz. 446. [Lánchíd. ] Jelzetlen. Kőnyomat, 9,9 x 17 cm. Nyomda, Pest Werfer Károly műnyomdájából. Megjelent: Széchenyi István „A nemzet legelső napszámosa” című emléklapjának keretdíszeként. Ábrázolás: az előző lap kőnyomatos átdolgozása. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Gerszi 316. l. 18. sz.; Rózsa 1991. 58. sz. 447. „OFEN vom Quai in Pesth.” Jelezve: De Vieux [1855 körül]. Kőnyomat, 25, x 39,1 cm. Nyomda, kiadó: Druck u. Verlag v. H[einrich] Gerhart Wieden, Kettenbrückgasse No. 820 Wien. Mit Vorbehalt d. Nachdrucks. Ábrázolás: a Lánchíd északkelet felől, a mai Széchenyi-rakpartról, háttér Gellérthegy, Tabán, királyi palota. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Nagy 68.

VIII. Az építés ábrázolásai. (448-456. sz.) 448. [Lánchídépítés. ] Jelezve: Barabás tavasszal 1841. Kőnyomat, 25,5 x 35,5 cm. Ábrázolás: a pesti mederpillér építésének cölöpei mögött a Várhegy déli része a királyi palotával, Szertárral. Zajló Duna, köd. BTM Kiscelli Múzeum. Irodalom: Barabás 1899. 294. sz.; Barabás 1944. 788. sz.; FMK X. 105. sz.; M M 1929. V. 504.; Fővárosunk 32. l. 14. sz.; Barabás 1985. 89. sz. (a két utolsó tételben a technika vízfestményként van megjelölve) 449. „Pest und Ofen mit der im Bau begriffenen Kettenbrücke gesehen von der Festungsberg, zwischen dem Wasserthor und der Fischerbastei aufgenommen mittels Camera-obscura und gezeichnet von Joseph Thumler, im Monat April des Jahres 1842 / wo es bekanntlich noch keine Photographien gegeben hat/.” Tollajz, 27 x 41,5 cm. Ábrázolás: az épülő Lánchíd cölöpeinek háttere Pest, a pesti Dunapart a Rakpiac és Régiposta-utca között a Várhegyről felvéve. A képen halvány kézirás ceruzával: „Den 28ten April 842” BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Fővárosunk 32. l. 14. sz. 450. [Lánchíd alapkőletétele. ] Jelzetlen. (Barabás Miklós 1842. aug. 24.) Vízfestmény, vázlat, 26,2 x 33,8 cm. Ábrázolás: a pesti hídfő zárógátjának gerendázata, ünneplő közönség.

117

BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Barabás 1899. 305. sz.; Barabás 1844. 1721 sz.; FMK V. 25. sz.; Hoffmann 1923. 29.; Hoffmann 1950. 58. 451. [Lánchíd alapkőletétele. ] Jelezve: Barabás 1859. Olajfestmény, vásznon, 72,5 x 110 cm Ábrázolás: hasonló előzőhöz más nézőpontból felvéve. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Centenáris kiállítás 118. 452. [Lánchíd alapkőletétele] Jelezve: Barabás 1864 Olaj, vászon, 275 x 397 cm. Ábrázolás: hasonló az előzőhöz, amelynek monumentális méretű változata, más nézőpontból és más képszerkesztéssel. MTKcs Irodalom Hoffmann 1923. 30.; Barabás1944. 1817. sz.; Hoffmann 1950. 58.; Rózsa György: A Töénelmi Képcsarnok legszebb festményei. Bp. 1977. 46. sz. 453. „ Parade zur Grundsteinlegung der Pesth-Ofner Kettenbrücke am 24. aug[ust]1842. Jelezve: Herausgegeben Entworfen u[nd] Lithogr[raphiert v[on] Ant[on] Stromeyer. Kőnyomat 17,8 x 43 cm. Nyomda: Gedrukt (!) bei C Mangold in Pressburg. Megjelent Darstellung des Bürger Militairs der k. Freystadt Pesth című emléklap illusztrációjaként Ábrázolás: Rakpiac polgárőrségi diszszázaddal, háttérben Dunasor. Hat keretkép: gyalogos és lovas polgárőrök. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: FMK V. 22. sz.; Budapest régen 75. sz.; Nagy 72.; Centenáris kiállítás. 41. sz.; . Városképek 1987, Faragó 45. kép (részlet); Rózsa 1997. 99. sz. 454. „PESTHER BRÜCKENBAU:” Jelezve: Th[eodor] Glatz del[ineavit]. [1843 körül] Tollal, tussal, 16,8 x 24,8 cm. Ábrázolás: a mederpillérek állványai, háttér Pest, A felvétel délnyugati madártávlatból készült. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Lanfr. 211. sz.; FMK 124/a. sz. 455. [Lánchíd-építés] Jelzetlen. Fametszet, 16 x 22 cm. Megjelent: egy németnyelvű lap illusztrációjaként (1847) Ábrázolás: mint előző számnál. BTM Fővárosi Képtár 456. [Lánchíd-építés] Jelzetlen. A Kiscelli Múzeum leltárkönyve szerint Alt Rudolf műve. Ceruzarajz, helyenként színezve, 29 x 45,5 cm.

118

Ábrázolás: mederpillér építés, háttere a pesti Dunapart a Viziváros felől felvéve. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Kremmer 228 sz.; MM 1929. V. . 602.; Fővárosunk 35. l. 29. sz,

IX. Háttér nélkül (457. sz.) 457. [Lánchíd] Jelezve Pesky Ede 1863. Kőnyomat, kb 6,5 x 8,5 cm. Megjelent Gróf Széchenyi István és családja című emléklap - a Hölgyfutár 1863 II. félévi műlapjaKiadja Kertész József. Ábrázolás: Lánchíd háttér nélkül, az egyik hidfő felől felvéve. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Gerszi 188. l. 49. sz.; Vayer 55. sz.; Rózsa 1991. 68. sz.

F. Pest-budai látképek. (458-614. sz.) I. A Gellérthegy tetejéről felvéve (458. -472. sz.) 458. „ A VIEW OF THE FORTRESS OF BUDA AND A PART OF PESTH, TAKEN NEAR THE OBSERVATORY.” Jelezve: Sketched by R[ichard] B[right] Engraver by W. R. Smith. Acélmetszet, 14,7 x 21,1 cm. Megjelenés, kiadó: Bright, R.: Travels through lover Hungary… Edinburgh, 1818. 280/281. Published by A. Constable & Co Edinburgh October, 1817. Ábrázolás: az árnyékban levő Tabán fölött erős fényben a vár, háttérben Újlak. Óbuda, jobbra Pest. A festői hatású kép elemei részben önkényesek. Keletkezésére nézve lásd Bright, R. i. m. 200. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: FMK X. 21/b. sz.; Nebehay-Wagner 111/7. sz 459. „THE FORTRESS OF BUDA.” Jelzetlen [1820 körül]. Akvatinta, 11,6 x 19,4 cm. Nyomda, megjelenés: Engraved for La Belle Assemblée No. 156. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Nagy 67. (tévesen a kőrajzok között). 460. „Nördliche Aussicht im Meridian v[on] der S[ankt] Gerhardsberger Sternwarte zu Ofen.” Jelezve a hintó ajtajára festett AP monogrammal (Andeas Petrich, 1818). Rézkarc, szinezve, 40,7 x 59 cm. Ábrázolás: Pest-Buda a gellérthegyi csillagda mellől észak felé. Jobbra csoport, amelynek – Schon Arnold megállapítása szerint – Pasquich J. a város látképét mutatja. A rendkívül fínomrajzú, gyengén maratott vedután az egyébként pontos ábrázolás mellett, a pesti Vigadó helyén ennek Aman J. tervezte rajzát látjuk. Petrich A. vedutáját Richter Antal Fülöp karcolta rézre.

119

BTM Fővárosi Képtár, MTKcs (jelzés nélküli példány). Irodalom: Tud. Gyűjt. IV. 1820. 124.; Häufler, J.: Andeutungen über die… Umgebungen von Ofen und Pest. 5. (Häufler, J.: Buda-Pest. Pest. 1854. itt a szerző ugyancsak a gellérthegyi csillagda mellől felvett látkép megjelenését is kilátásba helyezi, de ez vagy nem készült el, vagy lappang.); Bubics, 17. sz.; M. 1906 V. 137.; FMK X. 31. sz.; Műbarát 1922. II. 3. sz.; Budapest régen 6. sz.; (1918-es datálással); MM. 1929. V. 602.; Nagy 67. (tévesen mint kőrajzot említi); Csillag 77. sz.; Domanovszky 684. l. 276. sz.; Fővárosunk 14. l. 22. sz.; Pataky 201. l. és 211. l. 2. sz.; Jégszakadás 8c.; Faragó 6. sz.; Rózsa 1997. 72. sz.; Preisich 79. Petrich András e saját szinezésű példányán kívül a Fővárosi Képtár gyűjteményének másik példányát Nyitray Teréz színezte, jelezve Thérèse de Nitray. 461. „OFEN UND PEST.” Jelzetlen, [1825 körül]. Rézkarc, 38,5 x 66,1 cm. Kiadó, megjelenés: Publiée à Vienne chez Artaria & Comp. Rue Kohlmarkt. Propriété des Editeurs. Déposée à la Bibliothèque Imp. et Roy. de Vienne. Ábrázolás: a 460. sz. variánsa. Jobbra magyar ruhás főúri csoport (József nádor és kisérete?), balra népi csoport. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 141. sz.; FMK X. 40. sz.; Gilh. XXXVI. 18. sz.; SchL 691. sz.; Nagy 69.; Csillag 97. sz.; Fővárosunk 18. l. 4. sz.; Városképek 1987.; Faragó 1. sz.; Preisich 80. 462. „Ofen und Pesth.” Jelzetlen [1820-as évek] Rézmetszet, mérete ismeretlen. Megjelent: naptár-illusztrációként. Ábrázolás: 460. sz. kicsinyített, rontott másolata. Csak fényképről ismerjük. BTM Kiscelli Múzeum, fényképtár. 463. „Ansicht der Königl[ichen] Haupstädte Ofen und Pesth, in Nieder-Ungarn.” Jelzetlen [1830 körül]. Rézmetszet, 14,8 x 22,8 cm. Kiadó: Wien, bey Franz Barth. Ábrázolás: a 460. sz. alapján készült, a felső jobb sarokban 71-es lapszám. MTKcs 464. „OFEN und PESTH mit ihren Umgebungen.” Lásd Képcs. VII: 1. sz. 465. „Ansicht auf Ofen und Pesth.” Jelezve: Wigand. Gouache, 8,9 x 14,1 cm. Ábrázolás: a 460. sz alapján csekély eltérésekkel. BTM Kiscelli Múzeum 466. „Ansicht von Ofen und Pesth.” Jelezve: Wigand. Gouache, 14,8 x 19,8 cm.

120

Ábrázolás: a 460. sz. alapján jelentéktelen eltérésekkel. BTM Kiscelli Múzeum 467. [Buda-Pest] Jelzetlen. Kőnyomat, 5,5 x 13 cm. Nyomda: Imp. Magnier, 34 r[ue] Lamartine (Paris) Megjelent Tuisy„Ofen” című zeneműve címlap-illusztrációjaként. Ábrázolás: vázlatos veduta 460. sz. nyomán. BTM Fővárosi Képtár 468. „OFEN und PEST.” Jelezve: J[acob] Hyrtl sculp[sit] Viennae 1832. Rézmetszet, 29 x54. 2 cm. Megjelent: Sollinger, J. P.: Geschichte und Erinnerunsgskalender auf das Jahr 1833. Wien. (Csillag 101. sz nyomán) Ábrázolás: 460. sz. alapján de más előtérrel. BTM Fővárosi Képtár Avant la lettre példány a MTKcs-ban. Irodalom: Lanfr. 17344. sz.; FMK I. 13. sz.; Kremmer 243. sz.; Csillag 101. sz.; Pataky 143. l. 2. sz; Faragó 9. kép.; Rózsa 1997. 97. sz. 469. „Ofen und Pesth.” Jelezve: Richter grav[iert] Kőkarc, 15 x 19,5 cm. Nyomda: Steindr[uck] v. C. W. Medau in Leitmeritz. Megjelenés, kiadó: Medau, C. W. hrsg. Erinnerungen an merkwürdige Gegenstände. Neue Folge 2. Ed. Wien, Prag, 1858. 164/165. Ábrázolás: 461. sz. alapján de kisebb képmezővel, más staffázssal BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lantos 2646. sz.; Nagy 73. és 116.; Gerszi 189. l. 11. sz. 470. „Ofen und Pesth.” Jelezve gez[eichnet] u[nd] gest[ochen] v[on] A[ndreas] Winkler. Acélmetszet, 8,6 x 13,8 cm. Megjelent: Blumenbach, W. C. W.: Neuestes Gemälde der Länder Ungarn, Polen, Mähren und Schlesien… Wien, 1834. - Neuestes Gemälde der Oesterreichischen Monarchie… III: Theil 2. Ausgabe Wien 1837. –Weidmann, F. C.: Pittoreskes Welt-Album, Wien 1843. Kiadó: Sammer, R., utóbbi műnek Weidmann, F. C. Ábrázolás: Kilátás Budára és Pestre a Gellérthegy tetejéről (hiányos térrajz !) észak felé. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lafr. 268. sz.; FMK X. 1/c. sz; Csillag 106. sz.; Nebehay-Wagner 101/44. sz.; 818/104. sz 471. „Ofen und Pesth.” Jelezve C. C. Böhme litho[graphirt]. Kőkarc, 8,6 x 13,8 cm. Nyomda: St[ein] dr[uck] v[on] Pönicke u. Sohn i[n] Leipzig

121

Megjelent eddig meghatározhatatlan mű 13. illusztrációjaként 1840 körül. Taf. XIII. lapszámmal Ábrázolás: ???sz. átdolgozása. ELLENŐRZÉS BTM Fővárosi Képtár 472. [Lágymányos, Csepel] Jelezve: E[ugen] Neureither Pesth den 18ten Aprill (!)183. - E. N. Ábrázolás: 471. ?? sz. átdolgozása, háttérben soroksári part és Csepel a Gellérthegy tetejéről felvéve. ELLNŐRZÉS BTM Fővárosi Képtár

II. A Gellérthegy északi és északkeleti lejtőjéről felvéve (473. - 496. sz.) 473. „BUDA. OFEN” Jelezve: Kőre rajz[olta] Kuwasseg Jos[ef, 1836 körül] Kőnyomat 30,4 x 41,5 cm. Nyomda: Nyomt. Trentsensky és Társa. Kiadó: Pesten Grimm Vinczénel (!) Ábrázolás: Buda látképe a Gellérthegy északkeleti lejtőjéről, előtérben Tabán, jobbra hajóhíd, Pest. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Celedin 40. sz. 474. [Buda-Pest] Lásd Képcs. III. B. sz. Kőmetszet, 30,3 x 22,2 cm. Ábrázolás: mint 473. sz., amelynek átdolgozása. 475. [Buda-Pest] Jelzetlen [1835] körül Kőnyomat, 36,5 x 110,5 cm. Ábrázolás: Tabán, Krisztinaváros, Várhegy, Pestnek a Ferencvárostól északra eső Része, háttérben Újlak, Óbuda, Margitsziget, pilisi hegyek a Gellérthegy északi lejtőjéről. BTM Fővárosi Képtár 476. „OFEN-PEST. BUDA-PEST. ”- A kép felett: „UNGARN HONGRIE. ” Jelezve F[ranz] X[aver] Sandmann del[ineavit, 1835 körül, de 1856 előtt] Kőnyomat 36,6 x 50 cm. Nyomda: Ged[ruckt] bei Jos[ef] Stoufs in Wien. Kiadó: Verlags-Eigenthum von Jos[ef] Bermann in Wien. Nachduck vorbehalten. Ábrázolás: Buda látképe Tabántól Óbudáig a Várheggyel, jobbra Lipótváros. Lánchíd. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Centenáris kiállítás 34. sz.; Nebehay-Wagner 892. 7. Abteilung 4. sz. Azonos ábrázolás, cím, jelzet, technika, méret. Nyomda, kiadó: Dr[uck] u[nd] Verlag v[on] H. Gerhart, Margarethen Grüngasse No. 32. Wien. Nachdruck vorbehalten. MTKcs Azonos ábrázolás, cím, technika, méret.

122

Nyomda: Ged. bei J. Bermann in Wien BTM Fővárosi Képtár 477. „Ofen-Pest. ” Jelzetlen. 1857. Acélmetszet, 13,9 x 17,5 cm. Megjelent: eddig meghatározatlan mű 21. sz. illusztrációjaként. Lapszám a kép jobb alsó sarka alatt. Ábrázolás: előkép (479) kisebbített másolata. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Kremmer 330. sz. 478. „Ofen. Pesth.” Jelzetlen [1850-es évek]. Kőnyomat, 26,3 x 37,5 cm. Kiadó: Verlag v. Carl Martin senior in Berlin Friedrichstrasse 17. Ábrázolás: mint 477. sz., más staffázsalakokkal. BTM Fővárosi Képtár 479. „OFEN UND PEST.” (Tükörírással) Jelzetlen [1850-es évek]. Kőnyomat 25,7 x 56,2 cm. Kiadó: bei Winckelmann & Söhne in Berlin. Guckkastenbilder No. 63. Ábrázolás: mint 477. sz., más staffázsalakokkal. BTM Fővárosi Képtár 480. „PANORAMA VON OFEN UND PESTH. Vom Blocksberg aus.” Jelezve: In Vogelperspective gezeichnet und gestochen von H[einrich] Hummitzsch. Acélkarc, kb 12 x 100 cm. Megjelent: Hummitzsch, H.: Panorama der Donau von Wien bis Pest, 1842. Kiadó: Wien, Rohmann Ábrázolás: a kettős város látképe a Gellérthegyről észak felé felvéve. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Pesti Hirlap 1842. 198. sz. 834.; 199. sz. 842.; Lanfr. 206. sz.; Kremmer 542. sz.; Nebehay-Wagner 271/3. kötet/21. sz. 481. [Buda-Pest] Jelezve R. Alt és olvashatatlan évszám [1848?] Olajfestmény, 87 x 124 cm. Ábrázolás: látkép a Gellérthegy északi lejtőjéről a Tabántól Óbudáig jobbra a pesti Dunapart a Rakpiactól a Belvárosi templomig, hajóhíddal és Lánchíddal. Adatok és leirás Kremmer 227. sz., illetve a Kiscelli Múzeumban lévő fénykép alapján. József főherceg tulajdonában volt, sorsa ismeretlen. 482. [Buda-Pest] Jelezve: R[udolf] Alt [1855 körül] Vizfestmény, 31,4, x 79,4 cm. Ábrázolás: látkép a Gellérthegy északi lejtőjéről Budára (Krisztinaváros nélkül)

123

és Pestre, a Kalap- (Irányi-) utca vonalától északra. SzM. 483. „PESTH UND OFEN.” Jelezve: Nach d[er] Natur gez[eichnet] und lith[ographiert] v[on] C. Waage. [1855 körül] Kőnyomat 18,1x 26,2 cm. Nyomda: Ged[ruckt] bei Jos. Stoufs. Kiadó: Verlag v. A. Tomaselli, Wien, Stadt, Hohenmarkt No. 544. – mit Vorbehalt gegen Nachdruck Ábrázolás: látkép a Gellérthegy északkeleti lejtőjéről Budára a Tabántól Óbudáig a Krisztinaváros egy részével, jobbra Lipótváros. BTM Fővárosi Képtár 484. „OFEN UND PESTH.” Jelezve: Lith[ographiert] v[on] C. Waage [1866 körül] Színes kőnyomat, 32,4 x 44,7 cm. Nyomda, kiadó: Druck u. Verlag v. Jos. Stoufs Neubau Andreasgasse No. 10 in Wien. Mit Vorbehalt gegen Nachdruck. Ábrázolás: a 483. sz. -hoz hasonló Krisztinaváros nélkül, Pest a mai Petőfi-tér-Bazilika vonulatától északra. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: SchL 78. sz. 485. „PEST.” Jelezve: r[ajzolta] Keleti METZI POLLÁK. Fametszet, 4,5 x 13,5 cm. Megjelent: Nagy M. címlap-illusztrációként. Kiadó: Heckenast Gusztáv. Ábrázolás: Tabán, Vár, Lánchíd, jobbra Akadémia, a Gellérthegy északkeleti lejtőjéről. BTM Fővárosi Képtár 486. „PEST UND OFEN.” Jelezve: Gez[eichnet] u[nd] lith[ographiert] v[on] X[aver] Sandmann [1848 körül] Kőnyomat 43. 2 x 76 cm. Nyomda: Gedruckt bei J. Rauh in Wien. Mit Vorbehalt des Nachdruckes. Kiadó: Zu haben bei Anton Seifert in Karlsbad. Ábrázolás: a Gellérthegy északkeleti lejtőjének szikláiról kilátás Budára és Pestre, a Várhegytől a lipót- és belvárosi Dunapartnak a Duna-utcáig terjedő szakaszáig. Háttérben budai és pilisi hegyek. A kép jobb oldalán -tévesen-a templom-tértől kiinduló hajóhíd. Kiscelli Múzeum egyik példányán ezt a hajóhidat átfestették, azonban egy 1957. évi restaurálás során az átfestés eltávolítása után a híd újból látható lett. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 226. sz.; FMK X. 47. sz.; Nagy 75. Ismert azonos ábrázolású példánya „Mit Vorbehalt des Nachdruckes” szöveg nélkül. 487. „PEST UND OFEN.” Jelezve mint előző szám [1854 körül, de legkésőbb 1856] Kőnyomat, 43,2 x 76 cm.

124

Nyomda, kiadó: Artist. Anst. v. Reiffenstein & Rösch in Wien. Ábrázolás: hasonló előzőhöz a következő eltéréssel: A királyi palota, Angol királyné szálló átépítve, Vigadó 1849 utáni ideiglenesen helyreállított állapotában látszik. A rajz részletes átdolgozása a többi képelemre nem terjedt ki, így érintetlen maradt a lánchídfő, ahol az oroszlánok nem szerepelnek annak ellenére, hogy1850-ben helyezték el őket. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 227. sz.; SchL 732. sz.; Csillag 325. sz.; Rózsa 1997. 110. sz 488. „Pesth.” Jelzetlen [1850 körül] Gouache, 8,3 x 24,8 cm. Ábrázolás: Buda látképe – Krisztinaváros nélkül – a Gellérthegy egyik sziklája mellől, jobbra Pest. MNG grafikai osztály SzM. 1952-4723. Irodalom: Kiss S. 32-33. 489. „Ansicht von Pesth mit der Kettenbrücke.” Jelzetlen [1850 körül] Gouache, 12,4 x 17,4 cm. Ábrázolás: hasonló 488-hoz, más staffázsalakokkal BTM Fővárosi Képtár 490. „Ansicht von Pesth mit der Kettenbrücke,” Jelezve Wigand. Gouache, 13 x 17 cm. Ábrázolás: hasonló 488-hoz, de a budai részből csak a királyi palota látszik A jobb oldali sziklán lobogó. T. K. magántulajdona 491. „PESTH”. Lásd Képcs. XVI. b sz. Acélkarc, 8,8 x 26,5 cm. Ábrázolás: a 480. számon közölt Hummitzch acélkarc átdolgozása. ELLENŐRZÉS 492. „VU DE PEST-OFEN.” Jelezve: TH v B (Theodor von Boehn) Fametszet, 7 x 118 cm. Megjelent Wallace, Sig.: An der Donau von Wien nach Constantinopel und nach den Dardanellen Wien 1864. 36/37. Kiadó: Zamarski, L. C. u. Ditmarsch, C. Ábrázolás: Buda a Tabántól Óbudáig (Krisztinaváros nélkül), Pest torzított távlatú látképe Lánchíddal a Gellérthegy szikláiról. BTM Fővárosi Képtár 493. [Buda-Pest] Jelzetlen [1865] Fametszet, 4,7x 13,7 cm. Megjelent: Az Ország Tükre 1865 évf. IV. 22- 39. számainak fejléceként. BTM Fővárosi Képtár

125

494. [Buda-Pest]. Jelzetlen [Nissen, Georg 1866 vagy 1867] Tempera, kartonon, 94 x 312 cm Ábrázolás: Buda és Pest a Citadella északi oldala mellől. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Kremmer 191. sz.; Fővárosunk 48. l. 18. sz. 495. [Várhegy, Lánchíd]. Jelezve az emléklap margóján: Tervezte és kiadta Vahot Imre és Társa. (Marastoni József) Kőnyomat, 12 x 13 cm. Nyomda: Ny. Mandello és Leitner Pesten 1866. Megjelent „Az 1865/6-iki magyar országgyűlés képviselőházának emlékműlapja” keretdíszeként. Ábrázolás: Tabán és királyi palota dél felől, Lánchíddal. BTM Fővárosi Képtár 496. [Buda-Pest]. Jelzetlen [1860-as évek] Olajfestmény, bádog, 57 x 73 cm. Ábrázolás: kilátás a Gellérthegyről észak felé, előtérben sétány. Magántulajdon. Irodalom: BÁV 1. sz. művészeti aukciójának katalógusa (Bp. 1957) 173. sz.

III. A Gellérthegy keleti lejtőjének szikláiról felvéve (497- 511. sz.) 497. [Buda-Pest] Jelezve: Joan[nes] Szentgyörgyi pinxit ad naturam a[nno] d[omini] 1829. Olajfestmény, vászon 65 x 91,5 cm. Ábrázolás: a Gellérthegy keleti lejtőjéről kilátás észak és északkelet felé, előtérben balra fekete ruhás férfi és kék ruhás nő. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Ernszt Lajos-Lázár Béla: Magyar biedermeier-művészet. Az Ernszt Múzeum kiállításai. X. Bp. 1913. 189. sz.; Seenger 1953. 152-155. 498. [Buda-Pest] Jelzetlen [Szentgyörgyi János 1835 körül]. Olajfestmény, vászon, 69 x 94 cm. Ábrázolás: előző számon közölt festményhez hasonló, staffázsalakok nélkül, a városkép időközben bekövetkezett változásaival (Vigadó). BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: FMK XI. 1. sz.; Seenger 1953. 152-155. 499. „Pesth u[nd] Ofen, von dem Ofener Blocksberge aus.” Jelzetlen [ 1830-as évek]. Tollrajz, 20 x 33 cm. Ábrázolás: harangláb a Gellérthegy keleti oldalának egyik szikláján, háttérben

126

Pest, balra Várhegy. BTM Kiscelli Múzeum 500. [Buda] Jelzetlen. Fametszet, 5,5 x 6,7 cm. Megjelent, kiadó: Paget, J.: Hungary and Transylvania… London, Murray 1839. I. 154. II. kiadás u. o. 1850. Záróvignetta. Ábrázolás: látkép a Gellérthegy szikláiról észak felé. MTKcs 501. „Buda and Pesth /from the Blocksberg. / - BUDE ET PESTH VUES DE BLOXBERG.” Jelezve: W[illiam] H[enry] Bartlett. – G. K. Richardson. Acélmetszet, 11,9 x 13,2 cm. Megjelenés, kiadó: Beattie, W.: The Danube… London, Virtue and Co. 1842. 60/61. Ábrázolás: Buda látképe a Tabántól Óbudáig a Krisztinaváros egy részletével, jobbra Pest a Belvárosi templomtól északra, Lánchíd. Előtérben sziklán egy álló és egy heverő férfialak. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 224. sz.; Nebehay-Wagner 82/16. sz. Azonos ábrázolás: „OFEN UND PESTH. Buda and Pesth (from the Bloxberg.) Megjelent: Wolff, O. L.: Die Donau… Leipzig, Weber, 1843. 176/77. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Csillag 197. sz.; Nebehay-Wagner 853. sz. (lapszám megjelölés nélkül). 502. „Ansicht der Städte Ofen und Pesth in Ungarn. Veduta della citta di Buda e di Pest nell’Ungaria. Pest-Buda tekintete Magyarhonban. Wzhled mnest Budina Peszta w Uhrach.” Jelzetlen [1840-es évek]. Kőnyomat 15 x 22,5 cm. Ábrázolás: a Bartlett-Richardson-féle 501. sz. látkép alapján, az előtérben sziklán egy férfialak. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: SchL 734. sz.; Nagy 73. 503. „Ofen und Pesth.” Kőnyomat, 9,8 x 16,4 cm. Ábrázolás: az 501. sz. alapján, az előtérben egy ülő és egy álló férfi. BTM Fővárosi Képtár 504. „Pesth.” Jelezve: A[bert] H[enry] P[ayne] sc[ulpsit] [1840-es évek]. Acélmetszet, 9,1 x 14,2 cm. Ábrázolás: 501. nyomán hajó- és Lánchíddal, előtérben sziklák néhány figurával, jobbra Pest a Belvárosi templomtól északra. BTM Fővárosi Képtár 505. [Buda-Pest]. Jelezve az emléklap margóján: Ant[on] Ziegler Sohn gezeich[net] u. lithogr[aphiert] [1850 körül]. Kőnyomat 11 x 15 cm.

127

Nyomda: Gedr. bei Joh. Höfelich. Megjelent „Die Aegide Oesterreichs” című emléklap keretképeként. Kiadó: Herausgegeben von Anton Ziegler Sohn und Anton Graf. Ábrázolás: 501. nyomán. BTM Fővárosi Képtár 506. [Buda-Pest]. Jelzetlen [1850 körül]. Olajfestmény, bádoglemez, 125,8 x 34,2 cm. Ábrázolás: az 501. silány átdolgozása. BTM Fővárosi Képtár 507. [Buda-Pest]. Jelezve: Tatzelt metz[ette]. Kőkarc, 5,5x 11 cm. Nyomda: Nyomt. Schneckenberger Pesten 1863. Megjelent: Mosonyi M.: ”Hat népdal” című zeneművének címlap-illusztrációjaként. Kiadó. Rózsavölgyi és Társa. Ábrázolás: az 504. sz. nyomán készült kisméretű átdolgozás. ELLENŐRZÉS BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Kottacímlapok 25. sz. (képpel, a címlap ismeretlen műveként közölve) 508. „PEST ÉS BUDA. PEST UND OFEN.” Lásd Képcs. XI. 1. sz. Kőnyomat, 12,4 x 18,1 cm. Ábrázolás: a Gellérthegy keleti lejtőjének egyik sziklájáról kilátás Budára a Várhegytől Óbudáig, a hajóhídra és a mögötte épülő Lánchídra, jobbra Pestnek egy részére a Belvárosi templom környékén. Irodalom: lásd Képcs. XI. 1. sz. és Fővárosunk 34. l. 25. sz. 509. „ BUDA PEST.” Jelezve: A[lois] Fuchsthaller sc[ulpsit]. Acélmetszet, 6,6 x 18,7 cm. Nyomda: Druk (!) v. Lorber Pest 853. Kiadó: Verlag von Concis Erben. Ábrázolás: levélpapir-fejléc az 504. sz. átdolgozásával: elkészült Lánchíd, előtérben szikla hiányzik. B TM Fővárosi Képtár Irodalom: Pataky 125. l. 26. sz. Azonos ábrázolás nyomda megjelölése nélkül. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Pataky 125. l. 25. sz 510. [Buda-Pest]. Jelezve: A[lois] Fuchsthaller del[ineavit] 1853 vagy 1858. Ceruzarajz, 14,8 x 24 cm. Ábrázolás: hasonló -hez Lánchíddal, más staffázsalakokkkal. A rajz évszáma alig olvasható és amennyiben a helyes olvasás 1853, feltehető, hogy a rajz alapján készült az előző acélmetszet. KIMARADT SZÁM NEM OLVASHATÓ: ELLENŐRZENDŐ BTM Fővárosi Képtár

128

511. „BUDA ÉS PEST A GELLÉRTHEGYRŐL. OFEN & PESTH VOM BLOCKSBERGE” Jelezve: L[udwig] Rohbock del[ineavi]t G[eorg] M[ichael] Kurz sculp[si]t. Acélmetszet, 12 x 17,4 cm. Nyomda, kiadó: Druck & Verlag v. G. G. Lange in Darmstadt. Megjelent? Hunfalvy J. -Rohbock, L.: Magyarország és Erdély … Darmstadt, 1856-1864. és a mű német kiadásában. HunfalvyJ. - Rohbock, L.: Budapest és környéke… Pest, Laue és Stolp bizományában. Ábrázolás: Krisztinaváros, Tabán, Vár, háttérben Óbuda, jobbra pesti Dunapart rászlete, Lánchíd. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 305. sz.; FMK X. 57. sz., Budapest régen 66/b. sz. (acélmetszőként tévesen Fescat tünteti fel); Csillag 345. sz.; Nebehay-Wagner 570/16. sz.

IV. A gellérthegy-naphegyi nyereg felől felvéve (512-529. sz.) 512. [Buda-Pest] Jelzetlen, a Kiscelli Múzeum leltára szerint Höchle, Joh. Nep. [1815 körül]. Lavirozott ceruzarajz, 16,4 x 70 cm, szinezése befejezetlen. Ábrázolás: Tabán, Krisztinaváros részlete, Vár, Pest a gellérthegy-naphegyi nyereg felől, szőlők. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: FMK X. 18. sz.; Kremmer 245. sz. 513. [Tabán, királyi palota] Jelzetlen [Jaschke, F. 1820-as évek. ] Gouache, 19,2 x 23,7 cm. Ábrázolás: Tabán, királyi palota, háttérben Duna, Margitsziget. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Seenger 1963. 481. 514. [Pest] Jelzetlen [Szentgyörgyi János, 1830] Vízfestmény, vázlat, 25,8 x 43,5 cm. Ábrázolás: a gellérthegyi szőlők felől kilátás Pestre, Dunapart az Angol királynő-szálló és Belvárosi templom között. BTM Kiscelli Múzeum 515. [Buda-Pest] Jelezve: aufgenommen und gemahlt(!) v[on] Joh[ann] Szentgyörgyi 1830. Olajfesmény, vászon, 51 x 73,5 cm. Ábrázolás: Tabán, királyi palota, Pest a gellérthegyi szőlők felől a mai Orom utca tájáról. Előtérben szüreti jelenet. Az előző számon leírt vázlat - amelyre Bertalan Vilmos hívta fel a figyelmemet- a kép jobboldali harmadához készült. A végleges kidolgozáson az előtér módosult. Az egri Dobó István Múzeum letéte a BTM-ben Irodalom: Seenger 1953. 152-155. 516. [Buda-Pest]

129

Jelzetlen, a Kiscelli Múzeum leltára szerint Ender Th. műve [1839] Szinezett ceruzvázlat, 17,5 x 41 cm. Ábrázolás: Tabán, királyi palota és Pest a hajóhíddal a Gellérthegy tabáni lejtője felől. Az előtér rajza befejezetlen. BTM Kiscelli Múzeum 517. „OFEN UND PESTH. VOM BLOCKBERG GESEHEN. ’ Jelezve: Gez[eichnet] v[on] Th[omas] Ender. Gest[ochen] v[on] Radcliffe. Ausgeführt d[urch] Black & Armstrong. Acélmetszet, 9,8 x 15,4 cm. Megjelent: Weidmann, F.: Panorama der Oesterreichischen Monarchie… Pesth und Leipzig, 193940. Band I. No. 31. és Ender, Th.: Die Wundermappe der Donau… Pesth & Leipzig 1841. No. 7 Ezen kívül lásd Képcs. IX. 4. sz. és IX. a. sz. Kiadó: Hartleben, K. A. Ábrázolás: mint 516. sz. téves képelemekkel (Vigadó). OSzK, BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 216. sz.; FMK X. 53/c. sz.; SchL 715. sz., Csillag 190. sz., Nebehay-Wagner 814/31. és 164/7. sz. 518. „PEST.” Jelzetlen [1840-es évek] Akvatinta, 17,1 x 24,3 cm. Ábrázolás: 516. sz. másolata. részben eltérő staffázsalakokkal. BTM Fővárosi Képtár 519. [Buda-Pest] Jelezve. J[oseph] Holzer, 1842. Olajfestmény, mérete ismeretlen. Ábrázolás: tervezett Lánchídal, hajóhíd nélkül. Magántulajdon (Eszláry Istvánné) Irodalom: MM XII(1936) 74,120. 520. „PEST ALULRÓL” Jelzetlen. A sorozat előzéklapján a IV. lapra vonatkozóan: Ender után kőre metszette Zahradniczek József. Kőnyomat, 19,7 x 29,5 cm. Nyomda jelzése a címlapon: Rauh János’ bécsi kőnyomóműhelyéből. Megjelenés, kiadó: Magyarország festői nyomtatványokban, Pest, 1844. Hartleben Konrád Adolf tulajdona, IV. lap. Ábrázolás: mint 516. de tervezett Lánchíddal, Rakpiac nélkül. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 171. sz.; Schoen 1924. 51.; Nagy 74,97,4. sz.; Csillag 205.; Schoen 1948. 1. sz. ”PEST ALULRÓL”-cím németül is. Azonos ábrázolás magyar és német címmel és kiadói jelzéssel a képmezőn és margóján. BTM Fővárosi Képtár 521. [Buda-Pest] Jelzetlen [1848 körül]

130

Kőmetszet, 6,7 x 11 cm. Ábrázolás: 519. -hez hasonló, hajóhíddal és tervezett Lánchíddal, előtérben szüreti jelenet, ovális, neobarokk keretben. BTM Fővárosi Képtár 522. [Buda-Pest] Jelzetlen [1848 körül] Kőmetszet, 5,8 x 14,2 cm. Ábrázolás: hasonló 521-hez, de hajó- és Lánchíddal, háttérben vasút. BTM Fővárosi Képtár 523. „OFEN-PESTH.” Jelezve az emléklap margóján: Originalzeichnung entworfen von Ferdinand Tewele. Nach dem Origialentwurf lith[ographiert] v[on] Czerny u[nd] A[ugust] Strixner 1852. Kőnyomat 17 x 11 cm. Nyomda: Gedr. B J. Höfelich. Megjelent Oesterreichs Thronstützen. Symbolograhphisch-historisches Denkblatt. Kiadó: Eigenthum des Verfasssers. Mit Vorbehalt des Nachdrucks. Leimubean dwe í Wien No. 33. Ábrázolás: 521 nyomán, kisebb méretben átdolgozva, mint amannak részlete. BTM Fővárosi Képtár 524. „Ansicht von Pesth in Ungarn.” Jelzetlen [1840 körül] Kőnyomat, 25,7 x 35,8 cm. Nyomda, kiadó: Druck u. Verlag bei F. Werner in Wien. Ábrázolás: Gellérthegy tabáni lejtője, háttérben Pest a hajóhíddal. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Kremmer 188. sz. 525. „BUDAVÁR ÉS KRISZTINAVÁROS. FESTUNG OFEN & CHISTINENSTADT.” Jelezve: L[udwig] Rohbock del[ineavi]t. Joh[ann] Poppel sculp[si]t. Acélmetszet, 11,4 x 16,9 cm. Nyomda, kiadó: Druck & Verlag v. G. G. Lange in Darmstadt. Megjelent: Hunfalvy J. - Rohbock, L.: Magyarország és Erdély… 1856-1864. és ugyanennek német kiadásában. Hunfalvy J. -Rohbock, L.: Budapest és környéke, Pest 1859. Lauffer és Stolp bizományában. Ábrázolás: Krisztinaváros és Vár, Lánchíd, Pest részletével a Gellérthegy tabáni lejtője felől, háttérben Margitsziget. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 307. sz.; FMK X. 56/a., Csillag 350. sz.; Nebehay-Wagner 571/7. sz. 526. [Várhegy, Krisztinaváros] Jelezve: „W” monogrammal. [1860-as évek] Gouache-miniatür elefántcsontra, 10 x 14,2 cm. Ábrázolás: előző szám másolata. BTM Kiscelli Múzeum 527. [Várhegy, Krisztinaváros]

131

Jelzetlen. Kőnyomat, 8,3 x 14,8 cm. Nyomda: 1856. Nyomt. Rohn Pesten. ”Buda-pesti emlék” címlap-illusztrációja. Ábrázolás: 525. sz. alapján, a pesti részlet és két alak hiányával. BTM Fővárosi Képtár 528. [Buda-Pest] Jelzetlen. [Brodszky Sándor, 1870 körül] Olajfestmény, kartonon, 21,5 x 30 cm. Ábrázolás: Várhegy, Lipótváros (Lánchíd nélkül) a Gellérthegy felől. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: FMKXI. 54. sz.; Sz-SZ. 268. 529. „PEST ÉS RÁCZVÁROS. PESTH UND RAITZENSTADT.” Jelezve: L[uwig] Rohbock del[ineavi]t- G[eorg] M[ichael] Kurz sc[ulpsi]t. Acélmetszet, 11,4 x 18,4 cm. Megjelenést lásd 73. sz. alatt. Ábrázolás: szüreti jelenet a Gellérthegy északi lejtőjén, balra a tabáni szerb templom, háttérben Pest. BTM Fővárosi Képtár

V. A Halászbástya felől felvéve (530-539. sz.) 530. „PESTH, VON OFNER FESTUNGSBERGE GESEHEN.” Jelezve: Gez[eichnet] v[on] Th[omas] ENDER – Gest[ochen v[on] J[ames] Sands. Ausgeführt durch Black & Armstrong. Acélmetszet, 9,8 x 15,4 cm. Megjelenését lásd 517. sz. 106. Kiadó u. o. Ábrázolás: Várhegyrészlet, a Halászbstya és Vizivárosi kapu között, háttérben pesti Dunapart a Rakpiactól Csepelig. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 217. sz.; FMK X. 53/b. sz.; SchL 714. sz.; Csillag 192. sz.; Nebehay-Wagner 814/39. és 164/16. sz. 531. „PEST FÖLÜLRŐL.” Jelzetlen. A sorozat címlapján az V. lapra vonatkozóan: Ender után kőre metszette Zahradniczek József. Kőnyomat, 17,6 x 27,8 cm. Nyomda jelzése a címlapon: Rauh János’ bécsi kőnyomómühelyéből. Megjelent: Magyarorság festői mutatványokban, Pesten 1844. Kiadó: Hartleben Kon4rád Ádolf tulajdona. Ábrázolás: az 530. kőnyomatos átdolgozása. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Schoen 1924. 51.; Nagy 74.; 97. l. 5. sz.; Csillag 206. sz. „PEST FÖLÜLRŐL. PESTH STROMAUFWÄRTS”- címmel. Azonos ábra magyar és német címmel és kiadói jelzéssel a képmezőn és margón.

132

BTM Fővárosi Képtár 532. „OFEN-PEST.” Jelezve: Nach der Natur v[on] Chapuy gez[eichnet] Lith[ographiert] v[on] X[aver] Sandmann. [1850/56] Kőnyomat, 44 x 59,5 cm. Nyomda: Gedr. b. J. Rauh. Kiadó: Verlag von Artaria & Co. in Wien. Mit Vorbehalt aller Rechte gegen Nachdruck u. Vervielfältigung. Ábrázolás: kilátás a Halászbástyáról a Viziváros déli részére, jobbra a Nagyboldogasszony-templom szentélye, balra háttérben Pest. Két férfi és két női staffázsalak. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 228. sz.; FMK X. 32. sz.; Sz-Sz. 303.; Nagy 73 és 89, Csillag 328. sz. 533. „PESTH ET BUDE.” Jelezve: Rouargue del[ineavit] Willmann sc[ulpsit]. Acélmetszet, 11,1 x 17,5 cm. Nyomda, kiadó: Imp. F. Chardon ainé, 30, r. Hautefeuille, Paris. Ábrázolás: hasonló 530. -hoz a templom szentélye nélkül, előtérben lovas katona paraszttal beszélget. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: FMK X. 52/d. sz. 534. „Pesth.” Jelzetlen. Acélmetszet, 9,8 x 15 cm. Ábrázolás: mint 532. kisebb képmezővel. BTM Fővárosi Képtár 535. „PESTH und OFEN.” Jelzetlen. Acélmetszet, 11,2 x 16,3 cm. Kiadó: Bibliograph. Institut Hildburghausen. Ábrázolás: hasonló 533. -hoz, előtérben mellvéden ülve pipázó parszt, jobbra két lovastiszt BTM Fővárosi Képtár 536. [Buda és Pest] Jelezve: Lith[ographie] A[ois] Rohn, Pest [1860 körül] Kőkarc, 8,8 x 21,1 cm. Megjelent Goldberger, Fr.: „Souvenir de Pest” című keringő-címlapjának illusztrációjaként. MTKcs Irodalom: Gerszi 192. l. 138. sz. 537. [Buda és Pest] Jelzetlen. Kőkarc, 4 x 14 cm. Nyomda: K. K. Hof Lithographie und Steindruckerei v. A Grube, Wien 1867. Megjelent: Haslinger, C. „Ungarischer Krönungsmarsch” című indulójának címlap-

133

illusztrációjaként. Kiadó: Wien, C. Haslinger, Leipzig: B. Hermann. 538. [Buda-Pest] Jelezve a lap hátoldalán: Procopius Zsigmond, előoldalán: 857. Vízfestmény, 20,5 x 26 cm. Ábrázolás: Buda, Margitsziget, Váci út környéke a Halászbástyáról. SzM Irodalom: Mocsáry, Alex.: Ungarisches National-Museum. Katalog der Bildergalerie. Bp. 1908. 25. 15. sz. 539. „Das Donauthal bei Pesth-Ofen.” Jelezve: LANCELOT – SARGENT [1860 körül] Fametszet, 15,7 x 23 cm. Megjelent eddig meghatározhatatlan folyóirat illusztrációjaként. Ábrázolás: az Albrecht- (Hunyadi János útról kilátás a Vívizivárosra 8 A kapucinus-templomtól észak felé, háttéren Óbuda, jobbra Lipótváros. BTM Fővárosi Képtár

VI. A ferencvárosi Dunapart felől felvéve (540-556. sz.) 540. „Ansicht von den Schiffmühlen.” Jelezve Prixner sc[ulpsit] Rézmetszet, 7,6 x 11,9 cm. Megjelent: Leyrer, Jos.: Die Stadt Pesth… Pesth, 1803. Ábrázolás: Gellérthegy, Tabán, Várhegy a ferencvárosi part felől, jobbra vizimalmok. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Csillag 665. sz.; Pataky 206. l. 30. sz. 541. „Ansicht der Städte Ofen und Pest von den Schiffmühlen.” Jelezve J[ohannes] Blaschke sc[ulpsit] [1810-es évek] Rézmetszet, 7,3 x 12,5 cm. Ábrázolás: 540. sz. nyomán, kidolgozottabb formában. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: SchL 676/a. sz.; Csillag 81. sz., Pataky 89. l. 105. sz. 542. [Buda és Pest] Jelzetlen [1810-es évek] Ábrázolás: 541. sz. másolata. Mindkettő egy XVIII. század végi ábrázolásra vezethető vissza, a képen ugyanis látható az 1785-ben lebontott Salétromos mecset, az 1794-ben felépült pesti görög templom viszont nem szerepel. BTM Fővárosi Képtár 543. [Buda-Pest] Jelzetlen, leltár szerint Höchle Nep. János [1815 körül] Lavirozott ceruzarajz, 16,5 x 73,5 cm. Ábrázolás: Gellérthegy, Vár, Pest a ferencvárosi tábori kórház mellől.

134

BTM Fővárosi Képtár Irodalom: FMK X. 17. sz.; Kremmer 243. sz. 544. „UNGERN. Ofen und Pest.” Jelezve: gez[eichnet] v[on] J[acob] Alt – Druck v. Kunike. Megjelenésre lásd 297. számot, ott a CXLVI. l. Ábrázolás: Gellérthegy, Várhegy, Pest a Soroksári út menti partról, előtérben két pásztor két tehénnel. SzEK Azonos ábrázolás megjelent Kunike, Ad. Hrsg, Donau-Ansichten… Wien 1824. lapszámozás nélkül. OSzK Irodalom: Lanfr. 152. sz., FMK X. 4. sz.; Nagy 66.; Csillag 69. sz.; Nebehay-Wagner 336/146. sz.; Gmeiner-Hübel 2.146. Azonos ábrázolás: „Ansicht der Städte Ofen und Pest in Ungarn.” BTM Fővárosi Képtár 545. „OFEN und PESTH. UNGARN.” Jelzetlen [1833]. Kőnyomat, 12,9 x 19 cm. Megjelent: Malerische Donaureise vom Ursprunge bis Belgrad Nach der Natur gezeichnet von J. Alt in IV. Abtheilungen… Wien im lithographischen Bureau von Mansfeld & Comp. é. n. I. rész 7. Ábrázolás: hasonló 544. sz.-hoz, előtérben állatok nélkül. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Csillag 90. sz.; Nebehay-Wagner 24/62. sz., Gmeiner-Hübel 6.62 546. „Buda & Pest.” Jelzetlen. Kőnyomat, 8,7 x 14,8 cm. Nyomda: Printed by C[harles] Hullmandel. Megjelenés, kiadó: Quin, M.: A Steam Voyage down the Danube… London, Rich. Bentley…1835. I. köt. Ábrázolás: 545. kicsinyített másolata. BTM Fővárosi Képtár 547. „PEST.” Jelezve: H. van der Burch. Litho[graphie] de Becquet. Kőnyomat, 8,5 x 14,4 cm. Megjelenés, kiadó: Quin, M. J.: Voyage sur le Danube, de Pest a Routchouk… Paris, Arthus Betrand… 1836. Ábrázolás: 545. sz. -hoz hasonló, stafázsalak változással. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Nebehay-Wagner 524. /I. köt. 1. sz. 548. „PEST u[nd] OFEN.” Jelzetlen [1830-as évek] 24,7 x 34, cm. Nyomda, kiadó Druck u. Verlag v. F. Silber, Berlin Post. Str. 9.

135

Ábrázolás: 544. sz. -hoz hasonló, előtérben két férfi kutyával. BTM Fővárosi Képtár 549. „OFEN & PESTH.” Jelzetlen. Acélmetszet, 9,8 x 14,7 cm. Megjelent: Meyer’s Universum oder Abbildung und Beschreibung der… Natur und Kunst…Siebenter Band, 1840. CCCXVIII. kép. 109. Kiadó: Hildburghausen Bibligraphisches Institut Ábrázolás: hasonló 525. sz. -hoz, de előtérben három szarvasmarha. FoORRÁST ELLENŐRIZNI BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 172,319. sz. Azonos ábra „PUDA(!)-PESTH AND OFEN THE CAPITAL OF HUNGARY. ’” Megjelent „Published for HERMANN J. MEYER. 164. WILLIAM-STREET NEWYORK.” BTM Fővárosi Képtár Irodalom: FMK X. 30/a. sz Azonos ábrázolás: „OFEN & PESTH” címen megjelent „MS C. No 947.” /Meyer’s Conv.-Lex./Aus d. Kunstanstalt d. Bibliogr. Inst. in Hildch (Hildburghausen) Eigenthum d. Verleger. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Nebehay-Wagner 84/65. sz ; 546/ 3. kötet/ 16. sz. 550. [Buda és Pest] Jelezve: Fischer ad Nat[uram] del[ineavit] [1820-as évek] Vízfestmény, 26,7 x 38,8 cm. Ábrázolás: Gellérthegy, Várhegy, Hármashatárhegy, kb a mai Soroksári-út irányából, előtérben birkák. Magántulajdon. 551. „Ansicht von Pest und Ofen.” Jelezve a kép hátoldalán: F. Krauss [1820-as évek] Olajfestmény, 69 x 99 cm. Ábrázolás: Buda látképe a Soroksári út felől vízimalmokkal, jobbra Pest. BTM Fővárosi Képtár 552. „Buda Pest A’ Tábori Ispotálytól fel véve.” Jelezve Kohlman[n] L[ipót] metsz[ette]. Rézmetszet, 5 x 16 cm. Megjelent Pest Pilis és Solt törv. egyesült vármegyék és a Kis Kunság Föld Képe 1834. című térkép illuszréciójaként. Kiadó: Szerzette és kiadta 1834 Örkényi Ferenczy József. A térkép ugyanezen szerző „Tekintetes Nemes Pest Pilis és’ Solt… vármegyékben… található… városoknak. . névtára… Budán, 1844. című művének melléklete. Ábrázolás: hasonló az előzőhöz, torzított távlattal. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Tud. Gyüjt. 1834. III. 126.; Petrik Magyarország bibliográfiája 1781. (1833-as évszámmal); SchL 693/a. sz.; Pataky 161. l. 5. sz. 553. [Budapest]

136

Jelezve Ligeti A. [ntal] 1887. Olajfestmény, 100 x 151 cm. Ábrázolás: Buda és Pest látképe a ferencvárosi partról, kb a mai Vámház-tér felől. Ligeti a képet 1864-ben vette fel és 1887-ben dolgozta ki, illetve fejezte be, BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: FMK XI. 46. sz.; Rapaics J.: Ligeti Antal. Bp. 1938. 69.; Budapester Bilder.; Rózsa 1997. 143. sz??? 554. [Budapest] Jelezve Ligeti A[ntal] 1865 Olajfesmény, vászon, 106 x 153 cm. Ábrázolás: gőzhajó hiján sötétebb felhőzettel, mint 553. sz. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Városképek 1987.; Buzinkay 133. kép („E Ligeti veduták azonosítása egyértelműen aligha oldható meg. Az biztos, hogy gyűjteményümkben a témának két feldolgozása található meg, s ezek közül azonosítható az 1887-ben kidolgozott változat. A másik, rosszul olvasható jelzete szerint, inkább az 1666-ra keltezett variáns. ”) 555. Lappangó vagy elpusztult változat 1866-ból, 1943-ban Donáth Sándor műkereskedőnél volt. 556. [Buda] Jelezve H. Marko 1869. Olajfestmény, 60,6 x 105 cm. Ábrázolás: Gellérthegy, Tabán, Vár a Soroksári út felől. BTM Kiscelli Múzeum Vö. 131. sz

VII. A tabáni partról észak felé felvéve (557-573. sz.) 557. [Buda-Pest] Jelzetlen [Jaschke, Fr. 1809/10] Szinezett tollrajz, 26 x 36 cm. Ábrázolás: budai és pesti Dunapart a tabáni part felől. Balra kilátás Óbudáig, háttérben Margitsziget, jobbra belvárosi part a görög templomtól északra, Rondella, épülő Német színház. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Rózsa 1978. 457. 558. [Buda-Pest] Jelzetlen [Jaschke, Fr. 1809 körül] Vízfestmény, 42 x 61,5 cm. Ábrázolás: előző kép csekély értékű változata J. Aman tervezett Vigadójával. Wien, Österreichische Nationalbibliothek, Handschriftensammlung Irodalom: Scheiber. 197.; Rózsa 1978. 457. 559. [Buda-Pest] Jelzetlen [Herzinger, A. Wonsidler, A. rajza alapján, 1825 körül]

137

Rézkarc, 36 x 56 cm (lemezméret). Ábrázolás: budai és pesti Dunapart a Gellérthegy alatti útról észak felé, az úton észak felé haladó kocsival. MTKcs 560. „Ansicht der beyden Königl[ich] freyen Hauptstädte Ungarns OFEN und PEST.” Jelezve: Gezeichnet von A[lexander] Wonsidler. [1825 körül. Herzinger +1826] Akvatinta, 29,6 x 53 cm (képméret). Kiadó: Wien und Pest in J. Riedl’s Kunsthandlung. Ábrázolás: azonos 558. sz-al. BTM Fővárosi Képtár, MTKcs, (tiszta rézkarc, akvatinta nélkül) Irodalom: FMK X. 5. sz.; Budapest régen 12. sz.; SchL 689. sz.; Domanovszky 666. l. 120. sz. . 561. „OFEN U[nd] PEST” Jelzetlen. Rézkarc, 12,7 x 21,3 cm (képméret). Megjelenés, kiadó: Oehlinger, Jos.: Zwanzig Ansichten und Beschreibungen der vorzüglichsten Haupt- und Residenz-Städte in Europa. Otto Wigand’s Verlag Caschau. Zweyter Band (1823). S. 400/401. Ábrázolás: 558. sz. kicsinyített másolata. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 169. sz.; Csillag 86. sz.; Pataky 261. l. 82. sz 562. „Ofen u[nd] Pest.” Jelzetlen [1830 körül] Rézkarc, 7,6 x 11,5 cm (képméret). Kiadó: Wien bey A. Paterno. Ábrázolás: mint 558. sz. Felső jobb saroknál 116. lapszám. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Csillag 80. sz. 563. „Ofen und Pest.” Jelzetlen. Rézmetszet, 27,6 x 41 cm (képméret). Ábrázolás: 558 sz. . másolata, eltérő felhő és vízrajzzal. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Csillag 79. sz. 564. „Ofen und Pesth.” Jelezve Dr. [Kunike, Adolf] Kőmetszet, tollrajz modorban, 13 x 16,9 cm. Megjelent egy az 1820-as évekbeli kiadvány 682. illusztrációjaként. BTM Fővárosi Képtár (jobbra fent 10. lapszám) Irodalom: Nagy 68. 565. [Buda-Pest] Jelzetlen [1838 körül] Kőnyomat, méret ???,

138

Ábrázolás: 558. sz. silány változata, gőzhajóval. BTM Fővárosi Képtár 566. [Buda-Pest] Jelzetlen [1838 körül]. Kőmetszet, 3,3 x 5 cm. Megjelent: Uibersicht des Königreichs Ungarn, statistisch, geographisch u. genealogisch entworfencímű statisztikai lap illusztrációjaként. BTM Fővárosi Képtár 567. „Ofen und Pest.” Jelzetlen. Acélmetszet, 25 x 41,2 cm (képméret). MTKcs 568. „MALERISCHE DONAU ANSICHT VON OFEN UND PESTH.” Jelezve WEISSENBERG J[gnaz] G. [1835] Kőnyomat, 31,8 x 52,3 cm. Ábrázolás: hasonló az eddigiekhez, gőzhajóval, balra az előtérben parasztok. A kép alatt ajánlás: ”Seiner Exzellenz dem Hochwohlgebornen Herrn Alexander Mérey… geheimer Rathe… gewidmet von I[gnaz] G. Weissenberg Zeichnungslehrer einer privat Zeichnungschule in Pesth. U. ez magyarul is, a német szöveg „Sümegher Comitaten” szavak megfelelő magyar helyén helyesen Somogy Vármegye.” BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Nagy 72.; Csillag 123. sz.; Domanovszky 669. l. 212. sz.; Preisich 80. 569. „OFEN UND PEST.” Jelzetlen [1830-as évek] Fakarc, 15,6 x 24,2 cm. Ábrázolás: mint 558, előtérben háromtagú csoporttal. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Nagy 69. (?), 570. „Buda és Pest tekintete alólról vízellenében. Ansicht von Ofen und Pesth Stromaufwärts.” Lásd Képcs. III. E. 10. sz. Kőmetszet, 8 x 23,8 cm. Ábrázolás: az előzőkéhez hasonló képelemekkel, a kocsi azonban dél felé halad. 571. „OFEN UND PEST. BUDAPEST.” Jelezve: Gem[alt] v[on] Jac[ob] Alt. Lith[ographiert] v[on] Sandmann. [1851. ] Kőnyomat, 24. 6 x 36,7 cm. Nyomda: Gedr. b. J. Rauh. Ábrázolás: Buda a tabáni parttól Óbudáig, jobbra Pest a mai Irányi utca és Roosevelt tér között. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: FMK X. 36. sz.; Nagy 73. Azonos ábrázolás, cím, jelzet, technika, méret. Nyomda: Artist. Anstalt v. Reiffenstein & Rösch. Megjelenés, kiadó: Bermann, J.: Malerische Donaureise, Wien 1851. Verlags Eigenthum v. Jos.

139

Bermann in Wien. Vervielfältigung vorbehalten. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 237. sz.; Nagy 73. (?); Nebehay-Wagner 27/9. sz.

Irodalomban említve 572. „Buda és Pest látképe a tabáni partról nézve.” Jelzetlen [1835 körül ?] Szépia, 29,5 x 41 cm. Irodalom: Csillag 121. sz. 573. „Buda és Pest látképe a Halászváros felől nézve a hajóhíddal.” Jelzetlen. Állitólag Thomas Ender műve 1836/40. Ceruzarajz, 23 x 31,5 cm. Irodalom: Csillag 131. sz.

VIII. A vizivárosi Dunapartról dél felé felvéve (574-582. sz.) 574. „MALERISCHE DONAU ANSICHT VON PESTH UND OFEN.” Jelezve WEISSENBERG I[gnaz] G, [1835] Kőnyomat, 35,7 x 51,5 cm. Ábrázolás:: pesti Dunapart a Rakpiactól Soroksárig, Buda a Bomba-tértől a Gellérthegyig, előtérben Sz. Anna templom és az egykori őrház. A cím alatt ajánlás: Seiner Excellenz dem Hochwohlgebohrnen Herrn Grafen Gabriel Keglevich von Buzin, k. ung. Landes Kronhüter… Kämmerer… Statthalterei Rathe… Obergespan des Neograder Comitates & c…gewidmet von I[gnaz] G. Weissenberg. Zeichnungslehrer der unter Aufsicht der… national Schulen Direction stehenden Privat Zeichnungs-Schule in Pesth. - U. ez magyarul is. A szöveg között a Keglevichcímer. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Nagy 73.; Csillag 122. sz.; Rózsa 1997. 82. 575. „Buda fekvésének tekintete 1837-ben. Ansicht von Ofen im Jahre 1837.” Lásd Képcs. III. D. 15. sz. Kőmetszet, 8 x 10,4 cm. 574. kicsinyített átdolgozása. 576. „Ofen u[nd] Pesth.” Jelzés, kiadó: Verfasst, lithographiert und verlegt von C[arl?] Hennig, 1838 Prag u[nd] Berlin. Kőmetszet, 2,3 x 4 cm. Megjelenés, kiadó: General-Gemälde des österreichischen Kaiserstaaten in geographischstatistischer Hinsicht. Leitmeritz, bei C. W. Medau. BTM Fővárosi Képtár 577. „Pest, Bude Vue Générale. Pest, Buden (!) Hauptansicht.”

140

Jelezve: Chapuy del[ineavit] Eug[ène] Cicéri lith[ographavit]. [1850 körül] Kőnyomat, 25,5 x 40,3 cm. Nyomda, kiadó: Imp. Lemercier, Paris. 76. Paris Bulla Frères et Jouy, 16 rue Tiquetonne. New York, Émile Seitz, 413. Broadway. Ábrázolás: pesti Dunapart, Várhegy, jobbra az Erzsébet-apácák zárdája és az Anna-templom, a vizivárosi Dunaparttal. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Nagy 89.; Csillag 329. sz.; Nebehay-Wagner 121/76. sz. 578. [Pest-Buda] Jelezve J[acob] Alt 1851. Olajfestmény, papírra, 24,1 x 36,1 cm. Ábrázolás: vízivárosi Dunapart, háttérben Pest, Lánchíd, Gellérthegy, jobbra királyi palota. Berlin, Staatliche Museen. Irodalom: Gmeiner-Hübel 14.14 579. „PEST. PEST” Jelezve Nach der Natur gemalt v[on] J[acob] Alt. Lith[ogaphiert] v[on] Sandmann. Kőnyomat, 24 x 36 cm. Nyomda: Gedr. bei J. Rauh. Megjelent Berman, J.: Malerische Donaureise, Wien 1851. Kiadó: Verlags Eigenthum von Josef Bermann in Wien. Ábrázolás: az 578. sz. másolata. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 233. sz.; FMK X. 35. sz.; Kremmer 310. sz.; SchL 726. sz.; Csillag 278. sz.; Nebehay-Wagner 27/10. sz.; Gmeiner-Hübel 19. 10 580. [Pest-Buda] Jelezve R[udolf] Alt 853. Vízfesték fehér fedőfehérrel, 16 x 26,5 cm. Ábrázolás: dunai látkép a Béla utca – Fazekas- (Szilágyi Dezső) tér vonalától délre. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: FMK X 29. sz.; Kremmer 229. sz.; MM 1929. V. 605.; Fővárosunk 36. l. 33. sz.; Rózsa 1997. 128. sz. 581. „Pesth und Ofen.” Jelezve R[udolf] Alt pinx[it] L. Oeder sc[ulpsit]. Acélmetszet, 15,5x 25,8 cm. Nyomda, kiadó: Stich u. Druck d. Kunst. Anst. d. Oest. Lloyd in Triest. Megjelent Kohl, J. G.: Die Donau. . . Triest, 1854. 274/75. Ábrázolás: az 580. sz. másolata. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Kremmer 333. sz.; SchL 728. sz.; Nebehay-Wagner 310/28. sz. 582. [Pest-Buda] Jelezve A[nton] Perko 17/11 1870. Vízfestmény, 20 x 33 cm. Ábrázolás: pesti Dunapart az Akadémiától délre, Lánchíd, Gellérthegy, jobbra királyi palota, felvéve

141

a Szilágyi Dezső-tér felől. MTKcs Irodalom: Budapest régen 139. sz.

IX. Rózsadomb felől felvéve (583-602. sz.) 583. „Stadt Ofen und Pest.” Jelzetlen. A múzeumi leltár szerint Höchle, Nep. János (1815 körül) műve. Lavírozott ceruzarajz, 15,8 x 95 cm. Ábrázolás: látkép a rózsadombi szőlők felől a Sz. Sír-kápolnával, balra Pest, középen Víziváros, jobbra Kissvábhegy, Gellérthegy. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: FMK X. 15/a. sz.; Kremmer 241. sz.

584. [Pest-Buda], Jelezve J[ohann] H[ofbauer] 831 Ceruzarajz, vízfestmény, 46 x 63 cm. Ábrázolás: szüreti jelenet a Rózsadombon, háttérben Pest és Buda. A képnek csupán az előtere és az égbolt festett. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Horváth Henrik: A régi Buda és Pest a művészet tükrében. MM XIII (1937) 1l. 585. „BUDA ÉS PEST. OFEN UND PEST.” Lásd Képcs. . XI. 2. sz. Kőnyomat, 3 x 18,5 cm. Ábrázolás: Víziváros, Várhegy, Pest a Rózsadomb délkeleti lejtőjéről. 586. „HAUPTANSICHT VON BUDA PEST.” Lásd Képcs. XIII. 1. sz. Acélmetszet, 19,4 x 31,5 cm. Ábrázolás: Viziváros, Vár és Gellérthegy a Rózsadomb keleti lejtőjéről, balra a háttérben Pest. Irodalom: Kremmer 249. sz.; Csillag 314 és 322. sz.; Pataky 126. l. 31. sz. . 587. „OFEN-PEST. BUDA-PEST.” Jelezve F[ranz] X[aver] Sandmann del[ineavit, 1854/55. ] Kőnyomat 36,4 x 50 cm. Nyomda. Ged. bei Jos. Stoufs in Wien. Kiadó: Velags-Eigenthum von J. Bermann in Wien. Pressburg bei Carl Streibig. Nachruck vorbehalten. Ábrázolás: Pest és Buda a rózsadombi Sz. . Sír-kápolna mellől, amelynek lépcsőzete a kép jobb oldalán látszik. A kép alatt középen az „Ungarn. Hongrie. ”c. sorozat 2. lapszáma. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: FMK X 49. sz.; Nagy 73.; Városképek 1987. 588. [Pest. Buda]

142

Jelzetlen [1850-es évek] Szinezett ceruzavázlat, 31 x 49,5 cm. Ábrázolás: az 586. sz. valószinűleg egykorú másolata. BTM Kiscelli Múzeum 589. „Pest És Buda. Pesth und Ofen.” Jelezve L[udwig] Rohbock del[ineavi]t - A. Fesca sculp[si]t Nyomda, kiadó, megjelenés lásd 73. sz. alatt. Ábrázolás Buda és Pest a rózsadombi Sz. Sír- kápolna mellől lásd 587 sz. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 306. sz.; FMKX. 56/c. sz.; Csillag 144. sz. Azonos ábrázolás: „PEST ÉS BUDA: PESTH UND OFEN JM JAHR 1860.” Jelzés, technika, méret lásd fent. Nyomda, kiadó: Druck v. L. Pisani- Verlag von Georg Szelinski, Wien. BTM Fővárosi Képtár, a metszet lemezével. Irodalom: Budapest régen 66/a. sz. 590. „Ansicht von Ofen und Pesth.” Jelzetlen [Wigand B?] Gouache, 12,3 x 17,1 cm. Az előző számon közölt metszet más staffázzsal. BTM Fővárosi Képtár 591. „Ansicht von Pesth mit der Kettenbrücke,” Jelezve Wigand. Gouache, 15 x 19,8 cm. Ábrázolás: a városkép 1850 körüli állapotokat mutat, Balthasar Wigand a Thieme-Becke Lexikon szerint 1846-ban halt meg. . BTM Fővárosi Képtár 592. [Buda-Pest] Jelezve M[olnár] J[ózsef] a kép jobb alsó sarkánál [1855 körül] Ceruzarajz, 23,5 x 38,1 cm. Ábrázolás: a Rózsadomb délkeleti lejtőjén elterülő szőlők, háttérben Pest és Buda. MNG grafikai osztály. Irodalom: Turcsányi 1938. 99 és 195. l. 208. sz. 593. „Buda-Pest a Császárfürdő melletti szőlőhegyről. Ofen-Pest von den Weingärten beim Kaiserbad” (kézírással). Jelezve Rajzolta Molnár J[ózsef] (kézírással). Kőnyomat 35,4 x 45,3 cm. Nyomda: Nyomt[atta] Reiffenstein & Rösch Bécsben (kézírással). Ábrázolás: Pest és Buda látképe a rózsadombi Sz. Sír-kápolna balusztrádja mellől. E kőnyomat az 592. sz. rajz-vázlat kompozíciója magasabb nézőpontból felvéve. BTM Fővárosi Képtár, avant la lettre példány. Irodalom: Turcsányi 1938. 99 és 189. l. 25. sz., Városképek 1987.; Rózsa 1997,137. sz Azonos ábrázolás: ”Buda-Pest. /: a Császár fürdő melletti szőllő hegyekrül: / Ofen-Pesth. /: von den Weingärten beim Kaiserbade: ” című lapon.

143

Technika, méret azonos az előzőével. Nyomda: Nyomt. Reiffenstein & Rösch Bécsben. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 268. sz.; Budapest régen 84. sz. 594. [Buda-Pest] Jelzetlen [1860 körül]. Kőnyomat, 21 x 30,2 cm. Ábrázolás: Gül Baba türbéjének környéke rálátással Budára a Gellértheggyel, balra pesti részlet. Téves helyrajz, a Flórián kápolna hiányzik. MTKcs 595. [Buda-Pest] Jelzetlen [1860/65] Vizfestmény, 25,7 x 36,3 cm. Ábrázolás: látkép a Gül Baba türbe mellől, balra az épülőfélben lévő lipótvárosi plébániatemplom. BTM Kiscelli Múzeum 596. [Buda-Pest] Jelzetlen [Keleti Gusztáv hagyatékából, 1860-as évek] Ceruzavázlat, 16,5 x 39,5 cm. BTM Kiscelli Múzeum 597. „Budapest a Rózsahegyről tekintve.” Jelezve. ”(Keleti Gusztáv eredeti rajza)”- Pollak s[culpsit] Fametszet, 10,2 x 14,4 cm Ábrázolás: mint 596-nál, amelynek fametszet- változata más előérrel. Megjelent Nagy M I. kötet 2. 1. BTM Fővárosi Képtár 598. [Buda-Pest] Jelezve olvashatatlan – METSZI POLLÁK Fametszet, 7,8 x 17 cm Megjelent „Magyarország és a Nagyvilág. ”címlap-illuszrációjaként 1865-től. Ábrázolás: látkép a Rózsadombról dél felé. 599. [Buda-Pest] Jelezve Kollarz. Fametszet, 7,3 x 15,5 cm. Megjelent mint 598. sz. az 1868-as évfolyamból. Ábrázolás: csekély eltérésekkel mint 598. sz. 600. [Buda-Pest] Jelezve J[acob] Alt 1838. Vizfestmény, 42 x 53 cm. Ábrázolás: rózsadombi dülőút, háttérben Víziváros, Pest, Gellérthegy. SzM Irodalom: Gmeiner-Hübel 11.15

144

601. ”BUDA-PEST. OFEN u[nd] PESTH.” Jelezve Kőre rajz[olta] Kuwasseg Jos[ef, 1830-as évek] Kőnyomat, 32,3 x 43,7 cm. Nyomda: Nyomt. Trentsensky és Társa. Kiadó: Pesten Grimm Vinczénel (!) Ábrázolás: teraszról rálátás Vízivárosra és Pestre. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Kremmer 210. sz.; Nagy 73.; Celedin 40. sz 602. [Buda-Pest] Lásd Képcs. III. B. 1. sz. Kőmetszet, 31 x 22,2 cm

X. Rákosmező felől felvéve (603-605. sz.) 603. „Buda” (a kép hátoldalán kézírással) Jelzetlen (Petrich A. 1800 körül). Gouache, 18,6 x 38,9 cm. Ábrázolás: fennsík sátrakkal, háttérben Várhegy és Pest tornyai. MTKcs Irodalom: Bubics 86. sz. (?) 604. „Pest és Buda fővárasoknak képe, Rákos mezejéről véve, az ugyanott próbára felállított Vasútnak rajzolatjával. Aussicht vom Felde Rákos auf Pest und Ofen, nebst der dort nur zur Probe erbaut gestandenen Eisenbahn.” Jelezve felvette és rajzolta Hofbauer János, metzette Gurk Eduard (1829). Akvatinta, 47 x 72,3 cm. Ábrázolás: balra az előtérben a próbavasút, háttérben Pest, mögötte Buda. A kép alatt: A Nemes Magyar Nemzetnek legmélyebb tisztelettel ajánlja Hofbauer János. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Gemeinnützige Blätter. 1829. XLII. 329., XLIII. 337.; FMK X. 37. sz.; Sz-Sz. 614.; Kremmer 301. sz.; SchL 690. sz. (tévesen litográfiák között); Csillag 96. sz.; Domanovszky 676. l. 430. sz.; Fővárosunk 15. l. 7. sz.; Pataky 141. l.; Rózsa 1997. 87. 605. „PESTH UND OFEN MIT DEM OFNER GEBIRGE VOM PESTHER LAGERPLATZ AUFGENOMMEN.” Láss Képcs. . XIII. 12. sz. Acélmetszet, 4,8 33,7 cm. Ábrázolás: látkép délkelet felől, előtérben tábori kórház, jobbra Ludoviceum, háttérben Tabán, Várhegy és a budai hegyvidék.

XI. Északi madártávlatból felvéve (606-613. sz.)

145

606. [Pest-Buda] Jelzetlen. Fametszet, 10,2 x 17,3 cm Megjelent: ”Zum Neuen Jahre 1830 sämmtlichen. . Gönnern, Freunden und Besuchen der Schiffbrücke… von den Ankerwächtern. -” hez fejléc-illusztrációként. Ábrázolás: Pest és Buda a hajóhíddal észak felől, előtérben csónakban horgony. BTM Fővárosi Képtár 607. [Pest-Buda] Jelezve kézírással: lit[hographiert] v[on] R[udolf] Alt [1855 körül]. Kőnyomat, 42 x 58 cm. Ábrázolás: Pest és Buda északi madártávlatból az Arany János utca-Corvin tér vonaltól délre, háttérben a Csepelsziget. BTM Fővárosi Képtár, avant la lettre példány. Azonos ábrázolás: „PESTH-OFEN. BUDA-PEST.” Jelezve Nach d[er] Natur gez[eichnet] & lith[ographiert] v[on] R[udolf] Alt Nyomda: Druck v. Reiffenstein & Rösch. Megjelenés, kiadó. Vogelperspektiv-Ansichten. . Wien, 1855/56. Verlag & Eigenthum v. F. Paterno. Vervielfältigungsrecht vorbehalten. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: FMK X. 65. sz.; Kremmer 300. sz.; SchL 730/a. sz.; Nagy 82., Csillag 330. sz.; Budapesti Történeti Múzeum 314. sz.; Rózsa 1997. 131. sz.; Preisich 102. 608. „Buda-Pesti lánchíd.” Jelezve a képkereten balra: V[inzenz] Katzler 1860., a margón: Kőre rajzolta Katzler Vincze. Kőnyomat 7,4 x 17,5 cm. Nyomda: Nyomt. M. Bäcker, Betsben (!) Megjelent”Gróf Széchenyi Jstván”emléklapja keretképeként. Kiadó: Kiadtak Koptsány Jstván és Bäcker M. Utánnyomás tiltatik. Ábrázolás: Kisebb méretben hasonló 607. sz. -hoz. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Vayer 52. sz.; Rózsa 1991. 60. sz. 609. „Buda-Pesti lánchíd.” Jelezve, technika, méret: Photo-Lith[ographia] Giessendorf Károly, 3,5 x 8 cm. Nyomda, kiadó: Nyomt. Reiffenstein és Rösch Bécsben, Kiadák Giessendorf és Becker M. Megjelent „Gróf Széchenyi István” című emléklap keretképeként. Ábrázolás: hasonló az előzőhöz. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Vayer 52/a. sz.; Rózsa 1991. 60/a. sz. 610. „PESTH-OFEN.” Jelezve C. A[dolf] Eltzner gez[eichnet] u[nd] gest[ochen, 1860 körül] Acélmetszet, 20,2 x 33,5 cm. Nyomda, kiadó: Druck u. Verlag d. Englischen Kunstanstalt v. A. H, Payne Leipzig & Dresden. Commissionär für Pest: Lauffer & Stolp. Ábrázolás: hasonló 607. sz. -hoz, északnyugati madártávlatból. BTM Fővárosi Képtár

146

Irodalom: Lanfr. 270. sz.; FMK X. 44. sz.; „A Gyűjtő”1915. IV. 4-5. sz. 121. l. 778. sz.,7. sz. 172. l. 32. sz.; Kremmer 302. sz.; SchL 730. sz.; Rexa 141. . 611. „OFEN UND PESTH.” Jelzetlen [1860 körül]. Kőnyomat, 39,5 x 38,5 cm. Kiadó: Berlin F. Sala & Co. Unter d. Linden 51. Ábrázolás: hasonló az előzőhöz. BTM Fővárosi Képtár 612. Bude & Pest. Ofen & Pest.” Jeltés, nyomda, kiadó: Lith[ographie] F. C. Wentzel à Wissembour (Alsace.) Depot chez F. Wentzel à Paris rue St. Jacques 65. Déposé. - Druck u. Verlag v. Wentzel in Weissenburg Elsass. / 1865 körül. Kőnyomat, 24,4 x 36,6 cm. Megjelent eddig meghatározhatalan mű 355. sz. illlusztrációjaként. Ábrázolás: hasonló az előzőkhöz, de már az kadémiával. BTM Fővárosi Képtár Azonos ábrázolás: ”Bude & Pesth. Ofen & Pest.” Jelés. kiadó: Lith. De F. Wentzel Wissembourg. DEPOT, Fr. Wentzel Editeur true St. Jacques 65. PARIS. Kugler László Pesten. Meghatározatlan mű 783. illusztrációjaként. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: A főváros. 18. 613. [Pest] Jelzetlen 1870 körül] Kőnyomat, 12 x 18 cm. Nyomda: Lith. Anst. v. C. G. Röder Leipzig. Megjelenés, kiadó: Kafka Johann: „Erinnerung an Pesth”című zeneművének címlapillusztrációjaként, Leipig: Leuckart, Paíris: J. Maho, New York: G. Schirmer, London: StanleyLucas, Weber & Co. Ábrázolás: hasonló 611-száméhoz, de Buda nélkül, képzelt előtérrel. BTM Fővárosi Képtár

XII. Déli madártávlatból felvéve (614. sz.)

614. „HOTEL A LA REINE D’ ANGLETERRE PEST /HONGRIE./” Jelzetlen Kőnyomat, 45,7 x 77,7 cm. Nyomda: Imp. Pollak frères Pest 1866. Ábrázolás: Buda és Pest dékeleti madártávlatból a Gellérthegy Angol királynő-szálló vonalától észak felé, jobbra az épülőfélben lévő lipótvárosi templom. BTM Fővárosi Képtár

147

UTCÁK, TEREK, EGYES ÉPÜLETEK ÁBRÁZOLÁSA

Első kerület. (615-693. sz.) I. Királyi palota (615-631. sz.) 615. [Királyi palota] Jelezve: Binder sc[ulpsit] Budae (1800). Rézmetszet, 19,2 x 12,7 cm. Megjelent Alexandra Pawlowna nádorné üdvözlésén, annak Budára érkezése alkalmából. Nyomtatvány. Ábrázolás: keleti homlokzat, Pápay Miklós latin distichonjaival. MTKcs Irodalom: Pataky 83. l. 4. sz. 616. „Das königl[iche] Schloss zu Ofen.” Jelzetlen [1820-as évek]. Fametszet, 4,7 x 7,6 cm. Megjelent: Neu eingerichteter allgemeiner Ofner Schreib-Kalender évfolyamainak címlapillusztrációjaként. Ábrázolás: keleti homlokzat, barokk alakjában. 617. „Das königliche Schloss zu Ofen.” Jelzetlen [1830-as évek]. Megjelenését lásd az előző számon. Ábrázolás: keleti homlokzat klasszicista alakjában; torzított arányok. 618. [Királyi palota] Lásd Képcs. II. 1. sz. Acélmetszet, 3 x 5 cm. Ábrázolás: délkeleti homlokzat. 619. [Királyi palota] Jelezve: Lith[ographié] par Winter Pest 1854. Kőmetszet, 2,5 x 5,3 cm. Megjelenés, kiadó Stuhlmüller, S.: Echo de Hongrie… Pest, Rózsavölgyi, 1854. című zenemű címlap-illusztrációja. BTM Fővárosi Képtár 620. [Királyi palota] Jelezve: Rohn. – Weinem u. Riewel sc[ulpsit] Fametszet, 5 x 13 cm. Megjelent, VU 1857,19. sz. 157. Ábrázolás: a palota keleti homlokzata I. Ferenc József és Erzsébet királyné medaillonképe alatt. 621. „A’ Királyi Palota Budán. Die Königliche Burg.” Lásd Képcs. III. D. 16. sz.

148

Kőmetszet, 8 x 10,3 cm. Ábrázolás: a palota udvara északnyugat felől a tabáni kapu lejárójával. 622. [Kiályi palota] Jelzetlen [1849]. Kőmetszet, 4,8 x 9,7 cm. Megjelent: Hentzi Henrik emléklapjának illusztrációjaként. Ábrázolás: hasonló 621. sz.-hoz, hintóval, staffázsalakokkal BTM Fővárosi Képtár 623. „Cs[ászári] Kir[ályi] Palota. K[aiserlich] K[önigliche] Hofburg.” Lásd Képcs. XII. A. 4. sz. Kőnyomat, 5,9 x 9,7 cm. Ábrázolás: palotaudvar észak felől az őrség épületének sarkával. 624. „Királyi Kastély Budán” Jelzetlen. Kőmetszet, átmérője 11,3 cm. Ábrázolás: hasonló az előzőhöz. MTKcs 625. „Die K[önigliche] Burg in Ofen.” Jelezve: J: V[inzenz] R[eim, 1830-as évek] Rézkarc, 10,1 x 15,8 cm. Egy eddig meg nem határozott sorozat 144. sz. lapja. Ábrázolás: a palota udvari homlokzata a tabáni kapulejáróval. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Rózsa 1983. 74. 626. „Das königl[iche] Schloss zu Ofen.” Jelezve: Auf[genommen] v[on] S[imon] J[osef] Kölbl [1840-es évek]. Tusfestmény, 29 x 5 cm. Ábrázolás: palotaudvar északnyugat felől, a tabáni kapu lejárójával és palotaőrségi épülettel, háttérben Gellérthegy. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Kremmer 339. sz. 627. „KIRÁLYI KASTÉLY BUDÁN. DAS KÖNIGLICHE SCHLOSS IN OFEN.” Lásd Képcs. XVII. 18. sz. Kőnyomat, 12,6 x 18,7 cm. Ábrázolás: hasonló előbbihez, Gellérthegy nélkül. 628. [Királyi palota]. Jelzetlen [Szemlér Mihály, 1849]. Ceruzavázlat, 31 x 45,6 cm, Ábrázolás: . palotaudvar északi, alacsony nézőpontú madártávlatból a palotaőrségi épülettel. Visszafoglalás utáni sérült állapot. BTM Kiscelli Múzeum

149

Irodalom: FMK V. 33. sz. 629. „A KIRÁLYI PALOTA BUDÁ. N” Jelzetlen. Fametszet, 17 x 24 cm. Megjelent Magyarország és a Nagyvilág, 1865. 10. sz. címlap-illusztráció. Ábrázolás: palotaudvar délnyugat felől, hatlovas hintóval. 630. „A palota udvartere.” Jelzetlen. . Fametszet, 12,7 x 18,8 cm. Megjelent: VU 1866. 7. sz. 77. Ábrázolás: palotaudvar délnyugat felől, magyarruhás staffázsalakokkal. Azonos ábrázolás: „A királyi várpalota” címmel megjelent Cassius könyvében (26). 631. „A MAGY[ar] KIRÁLYI VÁRPALOTA BUDÁN. DIE UNGARISCHE KÖNIGSBURG IN OFEN.” Jelezve: Természet után rajzolta Slowikowski Ádám [1866]. Kőnyomat 21,8 x 30,2 cm. Színes. Nyomda: Leitner M. L. nyomása Pesten. Kiadó: LAUFFER VILMOS tulajdona Pesten. Utóbbi szöveg szárazbélyegzővel is. Ábrázolás: palotaudvar délnyugat felől, előtérben bokrok. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Nagy 77.

II. Szent György tér (632-640. sz.) 632. [Sz. György-tér.]. Jelezve a Képcs. margóján: Entworfen u[nd] Lithog[raphiert ] v[on] Ant[on] Strohmeyer (1840-es évek). Kőnyomat, 18,5 x 44 cm. Nyomda: Gedrukt (!) bei C. Mangold in Pressburg. Megjelenés, kiadó: „Darstellung des Bürger Militärs der Königl. Freistadt Ofen” című emléklapon. Kiadó: herausgegeben ,,,v. Ant. Strohmeyer. Ábrázolás: a tér látképe dél felől, balra a Teleki, jobbra a Sándor palotával. A Sz. György és Színház utca között épületcsoport. A látkép körül a budai polgárőrséggel kapcsolatos keretképek. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: FMK V. 33. sz.; Nagy 121. 633. „GYÖRGY-TÉR ÉS A’ HENCZI EMLÉK A RÁRBAN(!). GEORGS-PLATZ U[nd] HENTZI MONUMENT IN DER FESTUNG.” Lásd Képcs. XVII. 19. sz. . Kőnyomat, 13,3 x 16,9 cm. Ábrázolás: a tér látképe észak felől, háttérben a szertár és udvari istállóépület, balra a Sándor-, jobbra a Teleki-palota sarka. A tér közepén a Hentzi-emlék (1852-1898).

150

634. „Hentzi Denkmal Ofen.” Jelzetlen [Rohbock, Ludw. 1855 körül] Ecsetrajz tussal, 11,9 x 17,4 cm. Ábrázolás: hasonló előbbihez, más staffázsalakokkal, háttérben Gellérthegy Citadellával. MTKcs 635. „HENTZI EMLÉKE BUDÁN. HENTZI DENKMAL IN OFEN.” Jelezve: L[udwig] Rohbock del[ineavi]t. L. Oeder sculp[si] t. Acélmetszet, 11,7 x 17,2 cm. Nyomda, kiadó: Druck & Verlag v. G. G. Lange in Darmstadt. Megjelent: Hunfalvy J. - Rohbock, L: Magyarország és Erdély… Darmstadt, 1856/64., u. ennek német kiadásában és Hunfalvy J. - Rohbock, L.: Budapest és környéke, Pest, 1859, Lauffer és Stolp kiadásában. Ábrázolás: azonos 634. sz.-al, amelynek acélmetszetű átdolozása. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 299. sz.; Csillag 352. sz.; Nebehay-Wagner 571/9. sz. 636. „Gr[af] Sándor’s Haus” Jelezve. Rauschmann gez[eichnet]. Rézkarc, 76,5 x 9,6 cm. Nyomda: meg nem nevezett bécsi nyomda. Megjelent: Rösler: Kalender von Ofen und Pest für 1809. Kiadó: in Commission bei K. A. Hartleben, Pest. Ábrázolás: a Sándor-palota főhomlokzata. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Csillag 66. sz.; Fővárosunk 12. l. 3. sz.; Pataky 209. l. 3. sz 637. „Gróf Sándor palotája, a György piatzon. Gräflich Schandorisches Palais am Georgsplatz.” Lásd Képcs. III. D. 19. sz. Kőmetszet, 7,8 x 8,7 cm. Ábrázolás: a Sándor-palota délnyugati saroknézetben. Irodalom: Rózsa 1997. 87. sz. 638. „A’ Gróf Teleky ház, a György piatzon, 10. szám. Gräflich Telekisches Haus am Georgsplatz N[umer]o 10.” Lásd Képcs. III. D. 11. sz. Kőmetszet, 7,9 x 8,7 cm. Ábrázolás: kétemeletes copfstilusú palota délkeleti saroknézetben a mai Szent György tér 4. sz. helyén. 639. „Fegyvertár. Zeughaus.” Lásd Képcs. XII. A. 5. sz. Kőnyomat, 7,4 x 7,9 cm. Ábrázolás: a Sándor-palota főhomlokzata, vele szemben a királyi palota északi szárnya helyén állott barokk stilusú katonai szertárépület északi homlokzata nyugat felől. 640. „Város Színháza- Stadt-Theater.”

151

Lásd Képcs. XII. A. 15. sz. Ábrázolás: a Várszínház homlokzata nyugat felől, ma Színház utca 1-3. sz.

III. Szentháromság tér (641-658. sz.) 641. „Főtemplom a’ Tanátsház piatzán. Pfarrkirche am Rathausplatz.” Lásd Képcs. III. D. 7. sz. Kőmetszet, 8,2 x 8,8 cm. Ábrázolás: a budavári Nagyboldogasszony-templom homlokzata, a kamarai (egykori jezsuita) épületek és a Szentháromság-emlék nyugat felől. Irodalom: lásd Képcs. és SchL 2644/a-33. sz.; Faragó 18. sz. 642. SBKTSTnk]t Stephansprocession.” Lásd Képcs. VIII. 8. sz. Akvatinta, 7 x 10,2 cm. Ábrázolás: Szentháromság-emlék, jobbra az egykori közkút, háttér mint 641. sz.-nál 643. „M[agyar] Kir[ályi] Kamara és V[áros]templom. K[öniglich] ung[arische] Hofkammer u[nd] Pfarrkirche.” Lásd Képcs. XII. A. 6. sz. Kőnyomat, 5,8 x 7,8 cm. Ábrázolás: Nagyboldogasszony-templom, kamarai épületek és Miklós-torony délnyugat felől. 644. „Der Dreifaltigkeitsplatz in Ofen.” Jelezve: Auf[genommen] v[on] S[imon] J[osef] Kölbl [1840-es évek] Tusfestmény, 28,9 x 35,3 cm. Ábrázolás: látkép a Szentháromság utca felől a Jezsuita-akadémiával, Szentháromság-emlék, Nagyboldogasszony-templom, városháza. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Kremmer 338. sz. 645. „Festungskirche in Ofen.” Jelzetlen, „Ofen 7/4 853.” Ceuzarajz, tempera, tus, 13,6 x 10,5 cm. Ábrázolás: templomhomlokzat és Városháza a Szentháromság utca felől. BTM Kiscelli Múzeum 646. „VÁROSHÁZ ÉS SZ. ISTVÁN EGYHÁZA BUDÁN. RATHAUS U[nd] S[ank]T STEPHANSKIRCHE IN OFEN.” Lásd Képcs. XVII. 20. sz. Kőnyomat, 12,7 x 18,6 cm. Ábrázolás: Szentháromság utca nyugat felől, háttérben Nagyboldogasszony-templom. Irodalom: lásd Képcs. XVII. 20. st. -Budapest régen. 82/b. sz. 647. [Szentháromság-tér ] Jelzetlen [Rohbock, Ludwig, 1855 körül]

152

Ecsetrajz tussal, 16 x 11,6 cm. Ábrázolás: a tér látképe északnyugat felől a Szentháromság emlékkel, háttérben templomhomlokzat, a dél felől hozzáépült kamarai épülettel. MTKcs Irodalom: Budapest régen. 93. sz. 648. „SZENTHÁROMSÁG TERE ÉS NAGYBOLDOGASZONY EGYHÁZA BUDÁN. DREIFALTIGKEITSPLATZ & MARIEN HIMMELFAHRTSKIRCHE IN OFEN.” Jelezve L[udwig] Rohbock del[ineavi]t G[eorg] Hess sc[ulpsi]t. Acélmetszet, 16 x 11 cm. Nyomda, kiadó, megjelenés: lásd 73. sz. alatt. Ábrázolás: 647. sz.-al azonos, amelynek acélmetszetű másolata. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 316. sz.; Csillag 351. sz.; Nebehay-Wagner 571/10. sz. 649. „Mátyás temploma Budán.” Jelzetlen [Zombory Gusztáv ?] Fametszet, 13 x 14 cm. Megjelent: VU 1858. 12. sz. 137. Ábrázolás: homlokzat, a kamarai épületek egy-egy szomszédos részletével. 650. [Szentháromság-tér] Jelezve: Festette Zombory Gusztáv 1860. Vizfestmény, 24,8 x 32,7 cm. Ábrázolás: templomhomlokzat a kamarai épületekkel és Szentháromság-emlékkel Nyugat felől. BTM Kiscelli Múzeum 651. [Szentháromság-tér] Jelzetlen [1860-as évek] Ceruzarajz, 32 x 53 cm. Ábrázolás: Budavári Nagyboldogasszony templom és Szentháromság-emlék nyugat felől. MTKcs 652. „A Szentháromságtér és Nagyboldogasszony temploma Budán.” Jelzetlen. Kőnyomat, MÉRET ??? Megjelent: Az Ország Tükre. 1864. 22. sz. 261. Ábrázolás: a templom és a Szentháromság-emlék nyugat felől. 653. „Mátyás király temploma Budán.” Jelezve. (Myskovszky rajza). - POLLÁK sc[ulpsit] Fametszet, 18,4 x 13 cm. Megjelent: VU 1865. 52. sz. 651. - „Mátyás templom Budán” címen megjelent Cassiusnál (26.l.) ; és „Die Stadtpfarrkirche” címen Gettingernél (33.l.). Ábrázolás: a templom szentélye és tornya délkelet felől a Halászbástyáról felvéve. 654. „Mátyás király temploma a budai várban.”

153

Jelezve: Rajz[olta] Zombory Gusztáv. Fametszet, 33 x 42,5 cm Nyomda: Noyma(!) [tott] Migalovics műintézetében Pesten 1857. Kiadó: Vahot Imre. Ábrázolás: A templom főhajója a főkapu felől. A kép felső jobb sarkában Mátyás király apokríf arcképe. Jobbra címere, a bal alsó sarokban a templom és kamarai épületek keleti felől, jobbra a templom főhomlokzata. Háromsoros magyarázó szöveg. BTM Fővárosi Képtár 655. [Budai városháza, Szentháromság utca 2. sz ] Jelzetlen. Fametszet, 9,3 x 14,6 cm. Megjelent: „Unterthänigster Neujahrswunsch der…. Laternen- Anzünder. . Ofen 1846. fejlécillusztráció. Ábrázolás: azonos ábrázolás megjelent a budai lámpagyujtogstók 1857. évi újévi üdvözletének fejléc-illusztrációjaként. Nyomda: Druk (!) von M. Bagó in Ofen. 1856. BTM Fővárosi Képtár 656. „Város ház tér. Stadthausplatz.” Lásd Képcs. XII. A. 3. sz. Kőnyomat, 5,6 x 7, cm. Ábrázolás: a mai Szentháromság tér nyugati oldala a Szentháromság-emlékkel. 657. „A budai városháza.” Jelezve „. (Myskovszky V[iktor] rajza után.)” - POLLAK sc[ulpsit] Fametszet, 10,7 x 14 cm. Megjelent VU 1865. 20. sz. 349. Ábrázolás: a mai Szentháromság utca 2. sz. északi oldala nyugat felől, háttérben a Nagyboldogasszony templom. Azonos ábrázolás: „A városház Budán” címmel megjelent Cassiusnál. (39.l.) és „Das Rathaus. ” címen Gettingernél. (34.l.) 658. „A’ Királyi Kamara. A’ Bétsi utszában. Königliche Kammer in der Wienergasse.” Lásd Képcs. III. D. 21. sz. Kőmetszet, 7,8 x 8,6 cm. Ábrázolás: a Nagyboldogasszony templom északi oldalához épült háromemeletes copfstílusú palota a mai Hess András tér 1. székhelyén.

IV. Úri utca (659-660. sz.) 659. „A’ Királyi Helytartótanáts épülete az Urutszában. Königliches Statthaltereygebäude in der Herrengasse.” Lásd Képcs. III. D. 9. sz. Kőmetszet, 7,5 x 8,8 cm. Ábrázolás: a mai Úri utca 49. sz. egykori klarissza zárda kétemeletes épülete. Irodalom: lásd Képcs. III. D.9. sz.; Schoen 1948. 31. sz.; Rózsa 1997. 86. sz

154

660. „M[agyar] Kir[ályi] Helytarto Tanács. K[öniglich] ung[arische] Statthalterei.” Lásd Képcs. XII. A. 2. sz. Kőnyomat, 5,8 x 7,7 cm. Ábrázolás: kétemeletes sarokpalota, címének nem megfelelő ábrázolásban. A képen látható sarokpalota ábrázolása hamis.

V. Helyőrségi templom. (661-662. sz.) 661. „Sz[ent] János temploma Budán. Vár-őrségi templom.” Jelezve: „Myskovszky rajza)” POLLAK sc[ulpsit] Fametszet, 17,8 x 12,6 cm. Megjelent VU. 1865. 35. sz. 437. Ábrázolás: a Helyőrségi templom északnyugat felől. 662. „Szent János egyháza Budán.” Jelzetlen. Kőnyomat, 16,7 x 21,5 cm. Megjelent: Az Ország Tükre. 1865. 16. sz. 165. Ábrázolás: a templom látképe északnyugat felől. BTM Fővárosi Képtár

VI. Lánchíd (Clark Ádám) tér. (663-674. sz.) 663. „A budai Lánczhídtér.” Jelezve: HL(Hermann Lüders) – RUSZ K[ároly] Fametszet, 15,8 x 23,5 cm. Megjelent: VU. 1865. 1. sz. 5. Ábrázolás: a tér látképe a Lánchíd felől, balra Budai Népszínház, jobbra Budai Takarékpénztár, háttérben Alagút. Azonos ábrázolás „Lánchídtér” címen megjelent Cassius idézett könyvében (4. l.) és „Kettenbrückenplatz” címen Gettingernél is (36. l.). 664. „ A BUDAI NÉPSZÍNHÁZ.” Jelzés, nyomda: Lith[ografálta] és Ny[omtatta] Frank J[ózsef] M. Pesten 1861. Kőmetszet, 24 x 30,8 cm. Kiadó: a budai népszínház alapítását segélyező bizottmány tulajdona. Ábrázolás: a tér déli oldalán 1861-1870-ig állott színházépület homlokzata, háttér nélkül staffázsalakokkal. MTKcs (2 példány, eltérő alányomással) Irodalom: Kremmer 610. sz. 665 „ A budai magyar népszínház homlokzata. (Gerster és Frey építészek tervei szerint.)” Jelzetlen.

155

Fametszet, 23 x 24 cm. Megjelent: VU. 1861. 38. sz. 449. Ábrázolás: hasonló előbbiekhez más staffázsalakokkal. 666. [Budai népszínház] Jelzetlen. Fametszet, 2,5 x 4 cm. Megjelent: Az Ország Tükre. Vegyes rovatábank az e színházra vonatkozó hírek fejléceként. Ábrázolás: a színház homlokzata környezet és háttér nélkül. 667. „A budai takarékpéntár.” Jelzetlen. Kőnyomat, 11,5 x 21,4 cm. Megjelent: Az Ország Tükre 1861. I. 43 Ábrázolás: I. Fő utca 2. sz. helyén állott eklektikus saroképület. 668. [Alagút] Jelzetlen (Rohbock, Ludwig, 1855 körül) Ecsetrajz tussal, 10 x 15 cm. Ábrázolás: a Várhegy déli vége a királyi palotával, Szertárral. Előtérben az Alagút tervezett, de meg nem valósult friz-díszítéssel, háttérben a Citadella. . BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Lanfr. 289. sz.; FMK X. 51/a. sz. 669. „A BUDAI ALAGUT KAPUZATA. PORTAL DES TUNELS ZU OFEN.” Jelezve: L[udwig] Rohbock del[ineavi]t –G[eorg] Hess sculp[si]t. Acélmetszet, 10 x 16,2 cm. Nyomda, kiadó: Druck & Verlag v. G. G. Lange in Darmstadt. Megjelenésére vonatkozólag lásd 73. sz. Ábrázolás: 668. sz. átdolgozása acélmetszetbe. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 296. sz.; Csillag 349. sz.; Nebehay-Wagner 570-571/6. sz.; Rózsa 1997. 133. sz. 670. „OFNER TUNEL.” Jelezve: Fuchsthaller sc[ulpsit] Acélmetszet, 7,5 x 17,8 cm Nyomda: Druk (!) von Lorber Pesth 1857. Kiadó: Verlag von Goncis Erben. Ábrázolás: a budai Lánchídfő vámházai között az Alagút bejárata a tervezett díszítményekkel. Levélfejléc. BTM Fővárosi Képtár, a metszet lemezével. Irodalom: Csillag 332. sz.; Pataky 126. l. 36. sz. 671. „Budai-Alagút.” Jelzését lásd 608. sz. alatt (Széchenyi István emléklapja) Kőnyomat, 7 x 10 cm Ábrázolás: keleti kapuzat torzított arányú rajz a. Irodalom: lásd 609. számnál.

156

672. „Budai-Alagút.” Jelzését lásd 609. sz. alatt (Az előbbi emléklap fotolitográfiai másolata) Fotolitográfia, 3,7x 4 cm. Ábrázolás és irodalom: mint 671. számnál, amelynek másolata. 673. „Gőzsikló a budai hegyoldalon.” Jelezve: „(Haske rajza.)” – POLLÁK s[culpsit]. Fametszet, 15,6 x 23 cm. Megjelent: VU. 1869. 51. sz. 700. Ábrázolás: Sikló és Alagút, háttérben Szertár és Sándor-palota. 674. „A BUDAI GŐZSIKLÓ.” Jelezve: POLLAK Sc[ulpsit]. Fametszet, 20,8 x 17,8 cm. Megjelent: Magyarország és a Nagyvilág. 1870. 26. sz. 303. Ábrázolás: a hegypálya északkelet felől, Alagúttal és Népszínházzal.

VII. Kapucinus épületcsoport, I. Fő utca 52. (675-676. sz.) 675. „A kapucinusok zárdája Budán.” Jelezve: „(Myskovszky rajza után.)” - R[usz] Fametszet, 13 x 16,5 cm. Megjelent: VU. 1864. 45. sz. 477. Ábrázolás: romantikus stilusú templom és rendház. Azonos ábrázolás megjelent „Kapucinusok zárdája” címen Cassiusnál (35.) és „Kloster der Kapuziner” címen Gettingernél (37. l.) 676. [Kapucinus templom és rendház]. Jelezve: Pesky Ede Pest 1864. Olajfestmény. MÉRET ??? Ábrázolás: a rendház és templom homlokzata kelet felől, háttérben várhegyi részlet a Nagyboldogasszony-templommal, az Egyház segítő szentjeit ábrázoló oltárkép alsó részén. Kapucinus-rendház. Irodalom: Jajczay 171.

VIII. Bomba (Batthyány) tér (677-678. sz.) 677. „ A’ Budai Főtemplom a’ Vizivárosban. Ofner Pfarrkirche in der Wasserstadt.” Lásd Képcs. III. D. 1. sz. Kőmetszet, 8 x 8,8 cm. Ábrázolás: a felsővizivárosi Sz. Anna plébániatemplom homlokzata és a plébániaépület. 678. „Budai bombatér: Szent-Anna-templom.” Jelezve: „(Myskovszky rajza után.)” – POLLAK sc[ulpsit]

157

Fametszet, 22,8 x 18,3 cm. Megjelent: VU. 1865. 30. sz. 373. Ábrázolás: templom és plébániaépület észak felől, háttérben Nagyboldogasszony-templom, Balra Lánchíd. Azonos ábrázolás megjelent: „A szent Anna-temploma”címen Cassiusnál (36), és „Die Pfarrkirce zur heil[igen] Anna. ” címen Gettingernél (38. l.), valamint „Budai bombatér: szent-Anna templom” címen Nagy M. könyvében I. köt. 202. l.

IX. Blum J. gőzmalma (679. sz.) 679. [Blum-malom] Jelzetlen. Fametszet, 7,5 x 10 cm. Megjelent. Pester Lloyd-Kalender … 1859. LXIII. Ábrázolás: egyemeletes épületcsoport a Dunaparton, vsz. a mai I. Fő utca 37. sz. helyén. Az ábrázolás hitelessége nem volt ellenőrizhető. BTM Fővárosi Képtár

X. Rudasfürdő. (680-688. sz.) 680. „A duna melletti Rudasfürdő. Das Bruckbad an der Donau.” Lásd Képcs. III. D. 8. sz. Kőmetszet, 7,8 x 8,7 cm. Ábrázolás: a fürdőépület észak felől, háttérben Gellérthegy. Irodalom: Faragó 24. sz. 681. „Türkisches Bad im Bruckbade.” Jelzetlen (Hummitzsch, Heinr. 1842). Acélkarc, 4,6 x 5,3 cm. Megjelenés, irodalom lásd 480. sz. alatt. Ábrázolás: a fürdő török medencéje 682. „RUDAS-FÜRDŐ BUDÁN. DAS BRUCKBAD in Ofen.” Lásd Képcs. XI. 19. sz. Kőnyomat, . 12,3 x 18,4 cm. Ábrázolás: a fürdő török medencéje női és férfi fürdőzőkkel. 683. [Rudasfürdő] Jelezve a tajz hátoldalán: gez[eichnet] von Orsi (1850 körül) Lavirozott ceruzarajz, 10,3 x 6,5 cm Ábrázolás: hasonló előbbihez. BTM Kiscelli Múzeum 684. „Közfürdőterem a Rudasfürdőben Budán.”

158

Jelzetlen. Fametszet, 10,3 x 8,5 cm. Megjelent: VU. 1855. 11. sz. 85 sz. Ábrázolás: a 683. sz. feldolgozása fametszetben. 685. [Rudasfürdő] Jelzetlen [Orsi, 1850 körül] Lavirozott ceruzarajz, ? x 11,4 cm. Ábrázolás: a fürdő török medencéje, szélén fáklyás férfi. BTM Kiscelli Múzeum 686. „RUDAS FÖRDŐ BUDÁN. DAS BRUCKBAD IN OFEN.” Jelezve: L[udwig] Rohbock del[ineavi]t K. Gunkel u. J[oseph]M[aximilian] Kolb sculp[si]t Acélmetszet, 12,1 x 15,7 cm. Nyomda, kiadó, megjelenés lásd 73. sz. Ábrázolás: a fürdő török medencéje, közpen ülő nő, jobbra török ruhás férfi. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 300. sz.; FMK V. 59. sz.; Budapest régen. 95/a. sz.; Csillag 354. sz.; NebehayWagner 570/10. sz. 571/13. sz. 687. „ Rudas fürdó közterme.” Jelzetlen. Kőnyomat, 15,3 x 20 cm. Megjelent: Az Ország Tükre. 1864. 8 sz. 39. 688. „Belső látása a’ rudas fördőnek. Innere Ansicht des Bruckbades.” Lűsd Képcs. XII. A. 13. sz. Kőnyomat, 5,8 x 7,7 cm. Ábrázolás: a fürdő belső udvara.

XI. Rácfürdő. (689-691. sz.) 689. „A >Rácz-fürdő< Budán. ” Jelezve. BL[umberg Lajos] Fametszet, 8,4 x 14,6 cm. Megjelent: VU. 1864. 25. sz. 240. A mai fürdő külső nézete észak felöl. Azonos ábrázolás „Ráczfürdő Budán”címmel megjelent Cassiusnál (30.l. és „Das Raitzenbad” címmel Gettingernél (39.l.). 690. „A budai Ráczfürdő.” Kőnyomat, 21,3 x 30 cm. Megjelent Az Ország Tükre. 1865. 30. sz. 355. Ábrázolás: a fürdőhomlokzat észak felől, háttérben Gellérthegy, előtérben társaskocsi.

159

691. „RÁTZ FÜRDŐ RAITZEN BAD RAITZ KUPELI CRbCKA KY KA ” Jelzetlen Kőmetszet, 10,3 x 15,8 cm ovális keretben. Megjelent a fúrdő köpűlyözö hirdetményén (1860-as évek). Ábrázolás: a fürdő homlokzata, mögötte Gellérthegy balra Duna. BTM Fővárosi Képtár

XII: Déli pályaudvar. (692. sz.) 692. „A BUDA-KANIZSAI VASÚT INDÓHÁZA BUDÁN.” Jelezve: Zombory G[usztőv] Fametszet, 19,5 x 27 cm. Megjelent: VU. 1861. 18. sz. 205. Ábrázolás: a pályaudvar eredeti állapotában, fedett csarnokkal.

XIII. Disz tér (693. sz.) 693. „Budai Disztér.” Jelzetlen [Ujházy Ferenc]. Ceruzavázlat, 16 x 23,1 cm. Ábrázolás: földszintes ház a tér déli részén, háttérben a régi evangélikus templom. BTM Kiscelli Múzeum

Második kerület (694-733. sz.)

I. Császárfürdő (694-714. sz.) 694. [Császárfürdő] Jelezve: R[udolf] Alt 844. Vizfestmény, 17 x 23 cm. Ábrázolás: a fürdőszálló dunai homlokzata, háttérben Irgalmasrend kórháza. BTM Kiscelli Múzeum 695. „CZÁSZÁRFÜRDŐ (!) BUDÁN (A DUNA FELÉ.)” – Cím németül is. Lásd Képcs. XVII. 23. sz. Kőnyomat 12,6 x 18,4 cm. Ábrázolás: a 694. sz. kőnyomatú változata. Irodalom: lásd Képcs. XVII.; Budapest régen 97. sz.; Fővárosunk. 24. l. 8. sz 696. „KAISERBAD.”

160

Lásd Képcs. XIII. 14. sz. Acélmetszet, 4,8 x 8 cm. Ábrázolás: a fürdő-épületcsoport kelet felől. 697. „A CSÁSZÁR FÜRDŐ BUDÁN.” Jelezve: Fest[ette] Zombory Gusztáv [1850-es évek]. Vizfestmény, 10,3 x 15,7 cm. Ábrázolás: a fürdőépület-csoport a Festősziget déli csúcsával. BTM Kiscelli Múzeum 698. „ A CSÁSZÁR-FÜRDŐ BUDÁN.” Jelezve: Fest[ette] Zombory Gusztáv. Kőnyomat, 10,2 x 15,8 cm. Nyomda: Nyomt. Reiffenstein és Rösch Bécsben. Megjelent: Török J.: A két Magyarhaza első rangú gyógyvizei és fürdőintézetei. 2. kiadás. Debrecen, 1859. Ábrázolás: a 697. sz. litografált változata, 699. „A budai császár-fürdő.” Jelzetlen. Kőnyomat, 10,7 x 21,5 cm. Megjelent: Az Ország Tükre. 1862. 7. sz. 107. Ábrázolás: hasonló előzőkhöz. Irodalom: Domanovszky 677. l. 761. sz. 700. „A CSÁSZÁRFÜRDŐ FŐHOMLOKZATA A DUNA FELŐL.” Jelzetlen. Kőnyomat, 12,8 x 19,5 cm. Nyomda: Ny. Pataki J. Pesten 1863. Ábrázolás: a fürdőtelep északkelet felől, háttérben Rózsadomb, Sz. Sír-kápolna, felvéve a Dunáról. BTM Fővárosi Képtár 701. „A császárfürdő Budán.” Jelezve: POLLAK X[ylographiae] A[uctor]. Fametszet, 19 x 26 cm. Megjelent: VU. 1863. 21. sz. 183. Ábrázolás: hasonló előzőhöz. 702. „A budai császárfürdő.” Jelzetlen. Kőnyomat, 16 x 22,7 cm. Megjelent: Az Ország Tükre. 1865. 22. sz. 239. 703. „CSÁSZÁRFÜRDŐ BUDÁN. KAISERBAD in Ofen.” Jelzetlen. Acélmetszet, 12,8 x 18,4 cm. Nyomda: (G. G. Lange in Darmstadt) Megjelenés, kiadó: szerk. „Nayad. ” Fürdői album, Szerk: Balázs S. - Huszár I. - Rózsaági A. Pest,

161

1863. Lauffer és Stolp, I. évf. és a Hunfalvy-Rohbock mű 1873-as, A. Ruthner- féle kiadásában. Ábrázolás: Nyolcas képcsoport: 1. „Margitszigetről. Von der Margaretheninsel gesehen. ” A 700. sz. nyomán. 2. „A gyógyudvar külseje. Curhof von aussen. A 694. nyomán. 3. „A Lukácsfürdő felől. Ansicht vom Lukasbaad aus. ” 4. „Nőuszoda kivülről. DAMENSCHWIMMSchule von aussen. ” 5. „Nőuszoda belülről. Damen Schwimmschule Inneres. ” 6. „Törökfürdők. Türkenbäder. ” 7. „A gyógyudvar belseje. Curhof Inneres. ” 8. „Férfi uszoda, Herrnschwimmschule.” BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Nebehay-Wagner 583/ 2. kötet/ 45. sz.; A reprint kiadás kisérő szövege 20. 704. „A’ Tsászárfürdő, O Budán, a’ Főutszán. Das Kaiserbad in Altofen in der Hauptstrasse.” Lásd Képcs. III. D. 12. sz. Kőmetszet. 8 x 8,7 cm. Ábrázolás: a fürdőudvar, átépítése előtti állapotban, hatalmas fákkal [1857]. 705. „ A’ CSÁSZÁRFÖRDŐ (!) Budán. DAS KAISERBAD in Ofen.” Lásd Képcs. XI. 12. sz. Kőnyomat, 12,4 x 18,5 cm. Ábrázolás: a fürdőudvar nyugat felől, nyitott, árkádos oszlopos folyosókkal (épitette Hild József, 1841) 706. „Császár-fördő (!). Kaiserbad.” Lásd Képcs. XII. A. 9. sz Kőnyomat 5,9 x 8,3 cm. Ábrázolás: a fürdőudvar nyugat felől hamis ábrázolt előtérrel. 707. „Kaiserbad in Ofen.” Lásd Képcs XVI. 5. sz. Gouache, 5,7 x 83 cm. Ábrázolás: fürdőudvar nyugat felől. 708. „Kaiserbad in Ofen.” Lásd Képcs. XVI / a. / 5. sz. Vizfestmény, 4,9 x 6,7 cm. Ábrázolás: azonos előzővel. 709. „Kaiserbad in Ofen.” Lásd Képcs. XVI. / b. /5. sz. Acélmetszet, 4,8 x 6,8 cm. Ábrázolás: azonos 707. sz. -al. 710. [Császárfürdő] Jelzetlen [Alt, Rudolf 1850 körül] Ceruzavázlat, vízfestéssel, 17,2 x 25 cm Ábrázolás: fürdőudvar nyugat felől kioszkkal, fákkal. A festmény bal oldala befejezetlen SzM Irodalom: Budapest régen. 101. sz.; Heincz 134. 711. „CSÁSZÁRFÜRDŐ BUDÁN (BELSŐ NÉZET) KAISERBAD IN OFEN (INNERE

162

ANSICHT).” Lásd Képcs. XVII. 23. sz. Kőnyomat, 12. 7 x 23 cm. Ábrázolás: mint 710. sz., amelynek kőnyomatú átdolgozása több staffázsalakkal. Irodalom: lásd Képcs. XVII.; Fővárosunk. 24. l. 9. sz. 712. [Császárfürdő] Jelezve: Lith[ographiert] v[on] S[amuel Winter Pesth MDCCCLVII. Kőmetszet, kb 12 x 18 cm. Megjelent: Deutsch T.: „Kaiserbad Tänze. ” Című zenemű címlap-illusztrációjaként. Kiadó: Pest bei Rózsavölgyi & Comp. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: D’Isoz 1924. I. 176.; Nagy 78. 713. [Császárfürdő] Jelzetlen. Kőmetszet, 12 x 18 cm. Nyomda: Nyomt. Schneckenberger Pesten 1865. Megjelent: Döme J.: Császárfürdő –csárdás című zeneművének címlap-illusztrációjaként. Kiadó: Rózsavölgyi & Tsa sajátja Pesten. Ábrázolás: jelentéktelen eltérésektől eltekintve előbbiekhez. hasonló. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: lásd 712-nél. 714. [Császárfürdó] Jelzetlen [1863 körül] Kőmetszet, 12,2 x 19. 3 cm. Ábrázolás: fürdőudvar nyugat felől, hasonló 705-höz. MTKcs

II. Császármalom (715-719. sz.) 715. „A’ Törökjárás idejebeli Tsászármalom, Ó-Budán a’ Főutszán. Die Kaisermühle aus den türkischen Zeiten in Altofen Hauptgasse.” Lásd Képcs. III. D. 14. sz. Kőmetszet, 8,1 x 10,4 cm. Ábrázolás: az egykori malom tornyos épület a mai Lukács-uszoda helyén, kelet felől. 716. [Császármalom] Jelzetlen [Rohbock, Ludw. 1855 körüL] Ecsetrajz, tussal, 12 x 16,4 cm. Ábrázolás: a Császármalom kelet felől, jobbra a Császárfürdő déli homlokzata. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: MM 1929. V. 601. 717. „CSÁSZÁRMALMOK ÉS CSÁSZÁR FÖRDŐ BUDÁN. KAISERMÜHLEN &

163

KAISERBAD IN OFEN.” Jelezve: L[udwig] Rohbock del[ineavi]t - J. Richter sculp[si]t. Acélmetszet, 11,8 x 16,2 cm. Megjelenés, nyomda, kiadó lásd 73. sz. és „Nayad. ”Fürdői album, szerkesztették: Balázs S. -Huszár I. - Rózaági A., Lauffer és Stolp. kiad. Pest, 1863. I. évf. 8/9. l Ábrázolás: 716. sz. acélmetszetű másolata. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 314. sz.; FMK X. 59/a. sz.; Budapest régen 95/a. sz.; Csillag 353. sz., NebehayWagner 670/9. sz, 571/12. sz 718. „Budai császármalom.” Jelezve „(Myskovszky Gy[őző] rajza után)” RUSS K[ároly] Fametszet, 129 x 18,4 cm. Megjelent VU. 1864. 15. sz. 141. Ábrázolás: négysaroktornyos épület a mai Lukács-uszoda helyén délnyugat felől (a mai Frankel Leó utcai oldal.) Azonos ábrázolás jelent meg „Budai császármalom és Lukácsfürdő” címmel Cassius 57. és „Die Kaisermühle” címmel Gettinger 57, illetve 4. l mellett. BTM Fővárosi Képtár

Irodalomban említve 719. „A császár-malmok a Lukács forrásnál Budán.” Jelezve: (Brechler Béla, 1858) Olajfestmény, ???. MÉRET? Irodalom: Sz. -Sz. 255.

III. Gül Baba türbéje. (720-723. sz.) 720. Jul Baba török devis sírja, Ó Budán, Grabmal des türkischen Derwisch Jul-Baba zu Alt-Ofen.” Lásd Képcs. III. D. 20. sz. Kőmetszet, 7,6 x 8,7 cm. Ábrázolás: a türbe, körülötte szőlő, háttérben Viziváros, Gellérthegy. Irodalom: Berza. 9536. sz.; Rózsa György: Zur Ikonograpie der osmanisch-türkischen Baudenkmäler Ungarns. Sonderdruck aus den Akten des XXV. Internationalen Kongresses für Kunstgeschichte in Wien, Wien 1983 125. (mit Bild) ; Rózsa 1997. 82. sz. 721. „Gülbaba sírmecsete Budán.” Jelezve balra lent: F monogram. Fametszet, 9,6 x 7,5 cm. Megjelent: VU. 1855. 11. sz. 84. Ábrázolás: a türbe külseje, Azonos ábrázolás megjelent „Türkische Moschee” címen Gettingernél (41.) BTM Fővárosi Képtár

164

Irodalom: Berza 9537. sz. 722. „A török imola Budán.” Jelzetlen. Fametszet, 13 x 19 cm. Megjelent: Az Ország Tükre. 1865. 15. sz. 167. Ábrázolás: a türbe külseje. 723. „ A budai török mecset belseje. ” Jelzetlen Fametszet, 13 x 19 cm. Megjelent, VU. 1852. 2. sz 328. Ábrázolás: a türbe belseje asztalokkal, padokkal, két török. Irodalom: Berza 9538. sz

IV. Sz. Sír-(Veronika. -) kápolna (Bolyai utca 2) (724-725. sz.) 724. [Sz. Sír-kápolna] Jelezve: E. Hütter 15/5 1855 (?) Vizfestmény, 17,3 x 24,8 cm. Megjelent: VU. 1862. 26. sz. 326 Ábrázolás: egytornyos kápolna körülötte szőlők. BTM Kiscelli Múzeum 725. [Sz. Sír-kápolna] Jelezve: Fecit Giergl 1858. Olajfestmény, mérete nem volt megállapítható. Ábrázolás: a kápolna homloknézete, szőlők, fent Sz. Donát. Oltárkép a budai ferences rendházban. Irodalom: Bakay; Jajczay 165.

V. (Országúti) ferences rendház és templom (726-727. sz.) 726. [Fences templom. ] Jelzetlen [1820 körül]. Fametszet, méretét nem ismerjük, mivel csak fénykép maradt róla. Ábrázolás: a buda-országúti sz. ferencrendi plébániatemplom és rendház délkelet felől, a rendház előtt előkertA rendház könyvtárában. 727. [Ferences templom] Jelezve a térkép szélénél: Renner del[ineavit] et sc[ulpsit] Budae. Megjelent: Mappa calcographica conventuum provinciae S. Joannis a Capistrano; Anno 1823. Csepanovich, Greg.: Synoptico-memorialis catalogus observantiae minorum provinciae S. Joannis a Capistrano… a dimidio seculi (!) XIII. usque recentem aetatem… Budae, 1823. Typis regiae univ.

165

térképmellékletének illusztrációjaként. Ábrázolás: kéttornyos templom, bal oldalához csatlakozó egyemeletes rendházépület, mögöte szőlők. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Pataky 210. l. 3. sz.

VI. Budai (első) lövölde (728. sz.) 728. [Lövölde] Jelzetlen [ 1827] Olajfestmény, fára, mérete nem volt megállapítható. Ábrázolás: egyemeletes klasszicizáló épület oszlopos folyosókkal a mai Bakfark Bálint-utca 1/3. sz helyén. Céltábla-illusztráció, elveszett, csak fényképreprodukcióról ismert. Egykor BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Kremmer 516. sz. (tévesen mint pesti lövölde jelölve)

VII. „Primás- ház” (A mai Frankel Leó út és Török utca sarkán - 729. sz.) 729. [„Primás-ház”] Jelzetlen (A múzeumi leltár szerint Telepy György) Olajfestmény, 94 x 121cm. Ábrázolás: rokokóstílusú, földszintes, timpanonos épület a mai Frankel Leo-út és Török-utca sarkán. Lebontották az 1910-es években. Balra kilátás a Gellérthegyre, jobbra az országúti ferences templomra. Felvéve észak felől. BTM Kiscelli Múzeum

VIII. Régi Sz. János kórház (730. sz.) 730. „Budai polgári kórház.” Jelezve: „(Myskovszky rajza után)” Fametszet, 10 x 14,3 cm. Megjelent VU. 1965. 46. sz. 577. Ábrázolás: a látkép kelet felől, a Hattyú-utcából a kőrház kápolnájával. Lebontották 1949-ben.

IX. Budai Király-malom. (731. sz.) 731. „ Ofner Königsdampfmühle.” Jelezve: „(Myskovszky rajza után, )” Fametszet, 5,5 x 7,7 cm. Megjelent: Pester Lloyd Kalender, 1868. LI.

166

Ábrázolás: a mai II. Fő utca 69-71. sz. helyén állott kétemeletes malomépület, háttérben a budai polgári kórház, északkelet felől. BTM Fővárosi Képtár

X. Werther-féle gyártelep. (732. sz.) 732. „WERTHER FRIGYES GYÁRTELEPE BUDÁN.” Jelzetlen. Fametszet. 6,5 x 9,5 cm. Megjelent: Délibáb1859. XXIII. Ábrázolás: a mai Frankel Leó út 59-63. sz. helyén állott egyemeletes, klasszicizáló saroképület, hátterében Margitsziget. BTM Fővárosi Képtár

XI. Ganz vasöntöde (733. sz.) 733. „Ganz vasöntödéje Budán.” Jelzetlen. Fametszet, 10,2 x 16,8 cm. Megjelent: VU. 1862. 51. sz. 604. Ábrázolás: földszintes, romantikus stilusú gyár-homlokzat a mai Ganz utcában, háttérben jobbra a Flórián kápolna tornya Azonos ábrázolás azonos címmel megjelent Cassiusnál (40.) és ”Die Ganz’sche Eisenguss- und Maschinenfabrik” címmel Gatterernél (38.).

Harmadik kerület (734-754. sz.)

I. Kiscell. (Kiscelli út 108). (734-736. sz.) 734. „Klein Zell” Lásd Képcs. VII. 3. sz. Ábrázolás: az egykori trinitárius templom és rendház északkeleti saroknézetben. 735. „Kis Máriatzell, a’ Kórkatonaház, Ó Buda mellett. ” Ugyanez németül is. Lásd Képcs. III. D. 22. sz. Kőmetszet, 7,8 x 8,7 cm. Ábrázolás: északkeleti saroknézet. Irodalom: Rózsa 1997. 83. sz. 736. „Kis-Czell vidéke Ó-Buda fölött.” Jelezve: ”(Keleti Gusztáv eredeti rajza, )” RUSZ K[ároly]

167

Fametszet. 12,8 x 17,5 cm. Megjelent: VU. 1868. 24. sz. 285. Ábrázolás: a kiscelli kálvária kápolnája a III. Doberdó-úton dél felől.

II. Zsinagóga (Lajos utca 163. sz. – 737. sz.) 737. „Az Izraeliták temploma Ó-Budán” Lásd Képcs. III. D. 18. sz. Kőmetszet, 8. 1 x 8,7 cm. Ábrázolás: a zsinagóga homloknézete,

III. Csillaghegyi (?) forrás (738. sz.) 738. „A fehéregyházi forrás.” Jelezve POLLAK sc[ulpsit]. Fametszet, 15,7 x 24 cm. Megjelent: Nagy M. I. 233.

IV. Hajógyár (739-754 sz.) 739. „Schiffswerfte d[er] Dampfboote.” Jelzetlen [Hummitzsch, Heinr. 1842] Acélkarc, 5,2 x 7,6 cm. . Megjelenésére vonatkozóan lásd 480. sz. Ábrázolás: dokk gőzhajóval. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 206/a. sz.; Csillag 199. sz.; Nebehay-Wagner 271/ 3. kötet. / 16. sz. 740. „Donau Dampfschiffs Werfte in Alt-Ofen.” Jelezve T[heodor] G[latz] 1846. Tollrajz, 22,8 x 25 cm. Ábrázolás: dokk belseje, hajóépítés. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Buzinkay 310. kép. 741. [Hajógyár] Jelezve R[udolf] Alt 1848. Vízfestmény, 22,8 x 25 cm. Ábrázolás: dokkok, műhelyépületek és az Attila vontatógőzös délnyugat felől, előtérben partsáv. BTM Kiscelli Múzeum 742. „A HAJÓGYÁR Ó-BUDÁN. SCHIFS (!) WERFTE IN ALT-OFEN.”

168

Lásd Képcs. XVII. 21. sz. Kőnyomat, 18,7 x 18,5 cm. Ábrázolás: azonos az előzővel, amelynek kőnyomatú változata. Irodalom: lásd Képcs. XVII. 21. sz.; Fővárosunk 26. l. 19. sz. 743. „SCHIFFSWERFTE BEI ALT OFEN. O’BUDAI HAJÓGYÁR.” Jelezve Nach d[er] Nat[ur] gez[eichnet] v[on] J[acob] Alt. Lith[ographiert] v[on] Sandmann. Kőnyomat, 25 x 37 cm. Nyomda: Gedr. B. J. Rauh. Megjelent Alt, J. - Bermann, J.: Malerische Donaureise von Wien bis Pest, 1851. Kiadó: Verlags –Eigenthum v. Josef Bermann in Wien. Vervielfältigung ausschliesslich vorbehalten. Ábrázolás: a gyártelep látképe délnyugat felől, előtérben óbudai partrészlet. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 235. sz.; FMK X. 33. sz.; Budapest régen. 109. sz.; . SchL. 724. sz.; Nagy 68.; Nebehay-Wagner 27/8. sz 744. „Ó-BUDAI HAJÓGYÁR. SCHIFFSWERFTE ZU ALT OFEN.” Jelezve: L[udwig] Rohbock, del[ineavi]t F[ranz] Hablitschek sculp[si]t. Acélmetszet, 12,2 x 17,4 cm. Nyomda, . kiadó, . megjelenés lásd 73. sz. Ábrázolás: mint a 743. sz. szélesebb partsávval. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 302. sz.; Budapest régen. 110. sz.; Csillag 355. sz.; Nebehay-Wagner 570/11. sz.,571/15. sz. 745. [Hajógyár] Jelezve: Lith[ographiert] A[lois] Rohn, Pest 1857. Kőmetszet, 7 x 18,1 cm. Megjelent a hajógyár alkalmaztatási bizonyítvány űrlapjának fejléc-illusztrációjaként. Ábrázolás: mühelyépületek, előttük a „Flora” és „Magyar” vontatógőzösök. BTM Fővárosi Képtár 746. „Ó-budai hajógyár.” Jelezve „g” monogrammal. Fametszet. 10,8 x 13,3 cm. Megjelent: VU. 1857. 3. sz. 25. Ábrázolás: dokkok, jobbra a „Ludwig” gőzös, előtérben óbudai part. Azonos ábrázolás „Az ó-budai hajógyár.” címmel megjelent Cassius és „Die Schiffswerfte. ” címen Gettinger már többször idézett könyvében a 38. illetve 42. lapon. 747. „ANSICHT DES ALTOFNER SCHIFFSWERFTES.” Jelezve: Nach der Nat[ur] gez[eichnet] u[nd] lith[ographiert] v[on] Joh[ann] Indriko[vics]. Kőnyomat, 36,5 x 57,8 cm. Nyomda: Gedruckt b. A. F. Walzel, Pest 1858. Ábrázolás: a hajógyártelep és a hajógyári sziget hídjának madátávlsti képr délnyugat felől. BTM Fővárosi Képtár, MTKcs Irodalom: Nagy 78.; Gerszi 153. l. 1. sz.; Rózsa 1997. 138. sz.

169

748. „Ansicht der Schiffe Werftes Alt Ofen.” Jelezve: Linzbauer den 19. Juli 1858. Vízfestmény, 31,5 x 95,5 cm, (átmérő, ovális kép). Ábrázolás: a gyártelep és híd látképe délnyugat felől. BTM Kiscelli Múzeum 749. „Az ó-budai hajógyár.” Jelzetlen. Kőnyomat, 17 x 35 cm. Megjelent Az Ország Tükre 1863 2. sz. 19. Ábrázolás: a gyártelep délnyugati madártávlatból, előtérben az óbudai katonai ruharaktár téves rajza. 750. „Az ó-budai hajógyár.” Jelezve: ”(Greguss János rajza)” POLLAK s[culpsit] Fametszet, 11,8 x 15,7 cm Megjelent: Nagy M. I. köt. 197. Ábrázolás: a hajógyái sziget látképe délnyugat felől, háttérben a híddal. BTM Fővárosi Képtár 751. „Hajógyárhoz vezető híd Ó-Budán.” Jelzetlen [Lám Sándor, 1850 körül]. Vízfestmény, 14,5 x 20,8 cm. Ábrázolás: az óbudai part és a hajógyári sziget között 1858-ban épült fahíd délnyugat felől, jobbra műhelyépület. BTM Kiscelli Múzeum 752. [Hajógyárszigeti híd] Jelzetlen [1860 körül] Olajfestmény, 20 x 25 cm. Ábrázolás: a híd, mögötte egyemeletes épület (dohányraktár) a hajógyári szigetről nézve. BTM Kiscelli Múzeum 753. „Az ó-budai hajógyárból: Főmérnöki iroda, rajztermek és butorszer-raktár. Jelezve POLLAK sc[ulpsit] Fametszet, 12,7 x 18 cm. Megjelent VU. 1866. 38. sz. 457. és Nagy M. I. köt. 200. Ábrázolás: a híd, mögötte egyemeletes épület, az óbudai partról, délnyugat felől . 754. „AZ ÓBUDAI HAJÓGYÁR.” Jelzetlen. Fametszet, 14 x 24,7 cm. Megjelent: Magyarország és a Nagyvilág 1866. 13. sz. 229. Ábrázolás: a gyártelep délnyugat felől.

Negyedik kerületből nincs ábrázolás

170

Ötödik kerület (755-974. sz.)

I. Váci utca (755- 757. sz.) 755„A’ VÁCI UTCZA Pesten. DIE WAITZNERGASSE in Pesth.” Lásd Képcs. XI. 9. sz. Kőnyomat, 12. 3 x 18,4 cm. Ábrázolás: látkép a Színház tér felől (mai számozás szerinti 4-14., illetve 3-5. sz. házakkal), balra a Kristóf tér, jobbra Kishíd (Türr István) utcza. 756. „A’ Váczi utcza. Die Waitznergasse.” Lásd Képcs. XV. 7. sz. Kőmetszet, 4,6 x 3,5 cm. Ábrázolás: 755. sz. kicsinyített másolata. 757. [Váci utca] Jelezve A[lois] Rohn. Kőnyomat, 25,3 x 35,4 cm. Nyomda: Nyomt[atta] Lencsó Budan 1855. Ábrázolás: részlet a Régiposta utcánál Alter A. divatboltjával (a mai 13. sz. helyén), balra háttérben régi városháza. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Rózsa 1997. 130. sz.

II. Nagyhíd (Deák Ferenc) utca (758-759. sz.) 758. „Gr[osse] BRÜCKGASSE IN PESTH.” Jelezve A[lois] Fuchsthaller sc[ulpsit] Pesth [1840 körül]. Acélmetszet, 8 x 11,5 cm. Kiadó: Verlag u[nd] Eigenthum v[on] A[lexander] Ehrenreich. Ábrázolás: utcarészlet az „Angol királynő”-szállóval (balra), és Német színházzal (jobbra), kelet felől felvéve, háttérben kilátás Budára a hajóhíddal. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Kremmer 326. sz.; Csillag 161. sz.; Pataky 124. l. 4. sz. 759. [Nagyhíd utca] Jelzetlen [Barabás Miklós, 1832?]. Tusrajz és vizfestmény, fedőfehérrel, 21 x 28 cm. Ábrá zolás: az utca déli oldalának részlete a Váci utca és Dunasor között a Színház tér felől, háttérben hajóhídfő, Sashegy. BTM Kiscelli Múzeum

171

III. Vigadó utca (760. sz.) 760. [Vigadó utca] Jelezve Barabás 1832. Tusrajz, vízfestmény, 15 x 28 cm. Ábrázolás: látkép a Színház-tér felől, jobbra Magyar király-szálló sarka, háttérben kilátás a királyi palotára. BTM Kiscelli Múzeum

IV. Szervita (Martinelli) tér (761-762. sz.) 761. „A’ Szerviták’ piatza Pesten. Serviten Platz in Pesth.” Lásd Képcs. I. 3. sz. Rézkarc, 11,8 x 14,8 cm. Ábrázolás: a szerviták temploma barokk alakjában, hozzá csatlakozva jobbról az egyemeletes kolostorépület. Az előtérben baloldalt az egykori Teleki-palota, háttérben az Invaliduspalota. A tér közepén Mária-oszlop. Felvéve észak felől. 76. „DER SERVITENPLATZ IN PEST.” Jelezve Fuchsthaller sc[ulpsit] [1840 körül]. Acélmetszet, 9,9 x 13,4 cm. Kiadó: Verlag u[nd] Eigenthum v[on] A[lexander] Ehrenreich. Ábrázolás: balra háromemeletes ház, földszintjén Ehrenreich műkereskedésével, jobbra kétemeletes sarokpalota, az egykori Teleki-ház. A tér közepén Mária-oszlop. Felvéve dél felől. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Csillag 179. sz.)

V. Újvásár (Erzsébet) tér (763-765. sz.) 763. „AZ UJPIACZ Pesten. DER NEUE MARKTPLATZ in Pesth.” Lásd Képcs. XI. 18. sz. Kőnyomat, 12,5 x 18. 8 cm. Ábrázolás: a tér látképe kelet felől, jobbra Fürdő (József Attila) utca, balraz „Obeliszk” 764. „Der neue Obelisk auf dem Markplatz in Pesth. ” Jelezve Höschl Jos[ef] Lith[ografálta ] Pesten. Kőmetszet, 22 x 15,8 cm. Megjelent: Der Pesther Stadt- und Landbote für … Ungarn, 1835. Ábrázolás: kőobeliszk, tetején olajlámpással. Készítette Weber A. pesti bádogosmester, müködött 1834 március 29-től. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Gerszi 153. l. 2. sz

172

765. „Az Ürményi-ház az uj-piatzon. Das Ürményische Haus am neuen Markt.” Lásd Képcs. III. F. 15. sz. Kőmetszet, 7,8 x 8,7 cm. Ábrázolás: kétemeletes copfstilusú palota a mai Deák Ferenc-tér 2. sz. ház helyén. Irodalom: lásd Képcs. III. F. sz.; SchL 2644-a. 17. sz. JÓ SZÁM EZ?

VI. József József nádor) tér. (766-770. sz) 766. „József’ tere Pesten. DER JOSEPHSPLATZ in Pesth.” Lásd Képcs. XI. 5. sz. Kőnyomat, 12,2 x 13 cm. Ábrázolás: a tér keleti és nyugati oldala, háttér a Fürdő- és Nádor-utca. Megvilágítás bal felől. 767 [József tér] Jelzetlen [Alt Rudolf, 1848 körül]. Vízfestmény, 16,6 x 23 cm. Ábrázolás: úgyszólván azonos 766. -al. Lovas és gyalogos staffázsalakok, egyenletes megvilágítás. SzM Irodalom: Budapest régen. 20. sz.; Heincz 133. 768. [József- tér. ] Jelezve R[udolf] Alt. Vízfestmény, 12,7 x 18,5 cm. Ábrázolás: 766 kidolgozottabb változata. SzM Irodalom: Budapest régen 19. sz. 769. „Jósef tere. Josefsplatz.” Lásd Képcs. XVII. (11). sz. Kőnyomat, 12,6 x 18,5 cm. Ábrázolás 767 kőnyomatú változata. Irodalom: Képcs. XVII.; Budapest régen. 24/a. sz. 770. „JÓZSEF Austriai Főherczeg, s Magyarország félszázados Nádorának emlékoszlopa Pesten. Az 1869ik év April hó 25én nagy ünnepéllyel történt leleplezése emlékéül.” Jelzetlen. Kőnyomat, 40,5 x 27. 7 cm. Nyomda: Nyomt. Légrádi Testvérek Pesten. Kiadó: Kiadta Vereby Soma. Az utánnyomat fentartatik. Ábrázolás: József nádor szobra délkeleti saroknézetben, háttere a mai József Attila- és Nádor- utca sarka. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: SchL. 741. sz.

173

VII. Széchenyi liget (771-773. sz. .). 771. „SZÉCHENYI LIGET PESTEN.” Jelzetlen. Kőnyomat, 15,4 x 23,7 cm. Megjelenés, kiadó: Életképek, 1847. I. kiadja Frankenburg. Ábrázolás: az Ujépület déli oldala mellett 1846-ban létesült sétatér. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Fővárosunk 25. l. 16. sz. 772. „Die Promenade in Pesth.” Jelezve Reim d[e]lineavit & sc[ulpsit] Am 14t[en] Juni 1851. Rézkarc, 10,2 x 16 cm. Megjelent eddig ismeretlen sorozat 529. lapjaként. Ábrázolás: kioszk, zenekar, sétáló, üldögélő közönség. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Rózsa 1983. 75. 773. „A pesti Széchenyi-liget új kioszkja.” Jelzetlen. Fametszet, 14,2 x 22,7 cm. Megjelent Az Ország Tükre. 1864. 15. sz. 175. Ábrázolás: romantikus stílusú, földszintes pavillon (építette: Vassél L. 1864.)

VIII. Színház (Vörösmarty) tér – Német színház (774-790. sz.) 774. „A’ theátrom piatza Pesthen. Theater Platz in Pesth. Lásd Képcs. I. 4. sz. Rézkarc, 11,5 x 16 cm. Ábrázolás: a tér látképe észak felől, jobbra a színház, háttérben Váci-utca. 775. „Das Deutsche Theater in Pesth.” Jelezve Joh[ann] Ig[naz] Muehlig [1830 körül] Vízfestmény, 26,2 x 32,5 cm. Ábrázolás: homlokzat északkeleti saroknézetben, előtérben staffázsalakok. BTM Kiscelli Múzeum 776. „Színház’ tere Pesten.” Jelzetlen. Kőmetszet, 10,5, x 15,6 cm. Megjelent Fillértár 1834. 4. sz. Ábrázolás: északkeleti saroknézet, jobbra a „Magyar király”-szálló sarka. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Csillag 108. sz.

174

777. [Német színház] Lásd Képcs. II. 4. sz. Acélmetszet, 2,2 x 2,5 cm. Ábrázolás: keleti homloknézet. 778. [Német színház] Jelzetlen. Kőmetszet, 10,7 x 17,5 cm. Megjelent Weber I. és Alberti J. kéményseprő mesterek legényeinek újévi üdvözlőlapján 1835, illetve 1836-ban. Ábrázolás: homlokzat a Nagyhíd- és Vigadó-utcákkal BTM Fővárosi Képtár 77. „A’ Játékszin piatza. Theater Platz.” Lásd Képcs. III. E. 9. sz. Kőmetszet, 8 x 14,3 cm. Ábrázolás: a színház és környéke a tér északi oldaláról. 780. „Stadt-Theater.” Lásd Képcs. VIII. 12. sz. Akvatinta, 7 x 10,2 cm. Ábrázolás: homlokzat északkelet felől. Háttér Váci- utca. 781. „Das neue Thater Gebäude,” Jelezve Blaschke sculps[it] Rézmetszet, 4,7 x 7,9 cm. Megjelent Schams, F.: Vollständige Beschreibung… Pest in Ungarn. Pest, Hartleben, 1821. címlap mellett. Ábrázolás: homlokzat frontális nézetben. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Pataky 89. l. 107. sz. 782. [Német színház] Jelezve Lith[ographiert] bey J[osef] Szakmary in Ofen. Kőmetszet, 8,4 x 15,8 cm. Megjelent Berghoffer A. kéményseprő legényeinek újévi üdvözlő lapján, 1840. Ábrázolás: északkeleti saroknézet a „Magyar király”-szálló sarkával. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Gerszi 206. l. 26. sz. 783. „A’ Színháztere Pesten. DER THEATERPLATZ in Pesth.” Lásd Képcs. XI. 4. sz. Kőnyomat, 12,3 x 18,3 cm. Ábrázolás: homlokzat kelet felől a „Magyar király”-szálló részletével. 784. „Das K[öniglich] städt[ische] Theater in Pesth.” Jelezve I[ohann] V[inzenz] R[eim, 1845 körül]. Rézkarc, 10,3 x 16,3 cm.

175

Megjelent eddig ismeretlen sorozat 145. lapjaként. Ábrázolás: északkeleti saroknézet a „Magyar király”-szálló sarkával. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Kremmer 292. sz.; Rózsa 1983. 74. 785. „Deutsches Theater in Pesth.” Jelezve J[osef] Sürch sc[ulpsit] Acélmetszet, 8,5 x 8,3 cm. Megjelent Der Spiegel, 1847. Ábrázolás: homlokzat kelet felől, jobbra Vigadó-utca. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Csillag 259. sz.; Pataky 225. l. 10. sz. 786. „Das Deutsche Theater in Pesth.” Jelezve V. Röthig grav[iert, 1830-as évek. ] Kőmetszet, 19,5 x 14,7 cm. Kiadó. C. W. Medau in Prag: Ábrázolás: az előző szám másolata más staffázsalakokkal. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Nagy 75. 787. „A német Színház. Das deutsche Theater.” Lásd Képcs. XII. B. 5. sz. Kőnyomat, 5,9 x 7,8 cm. Ábrázolás: homlokzat észak felől, betekintéssel a Váci-utcába. 788. „A’ német Színház. Das deutsche Theater.” Lásd Képcs. XV. 6. sz. Kőmetszet, 4,6 x 3,5 cm. Ábrázolás: hasonló az előzőhöz. 789. „A’ német játékszin belsejének tekintete. Jnere Ansicht des teutschen Theates,” Lásd Képcs. III. F. 8. sz. Kőmetszet, 7,9 x 8,8 cm. Ábrázolás: a színház nézőtere, háttérben a szinpad. 790. „A’pesti városi színház leégte után. 1847 Február 2dikán. . Das k[öniglich] städt[ische] Theater in Pest nach dem Brande.” Jelezve Rajz[olta] Dr. A. Kőmetszet, 17,4 x 26 cm. Nyomda: Nyomt[atta] Walzel. A. F. Leírás: a színház falai tetőzet nélkül, a nézőtéren még füstölgő gerendák, háttérben az előcsarnok. Felvéve nyugat felől, a Vigadótól. A cím alatt: „A megkárosodott zene-kar tagok javára. Zum Vortheile de beschädigten Orchester Mitglieder. ” A címben szereplő február 2. -i dátum téves, a színház ugyanis a február 2. -áról 3-. ára virradó éjjel égett le, a helyes dátum tehát február 3. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: FMK V. 50. sz.; Nagy 78.

176

IX. Ferenciek tere és temploma. (791-792. sz.) 791. „PEST. SZ[ent] FERENCZIEK TERE. FRANZISKANER PLATZ. PLACE DES FRANCISCANS. FRANISCAN PLACE.” Jelezve Kuwasseg rajz[olta] Martens metz[ette] Párisban. [1840 körül] Akvatinta, 15,5 x 23 cm. Kiadó: Pesten, Grimm Vinczénél. Ábrázolás: az Alcantarai Sz. Péter-ferences templom homlokzat-részlete és a templom déli oldalához csatlakozó régi egyetemi könyvtár, jobbra „Nereida”-kút. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 202. sz.; FMK X. 26/b. sz.; Gilh XXXVI. 24. sz.; Budapest régen. 55. sz.; Kremmer 287. sz.; Domanovszky 667. l. 124. sz.; Faragó 59. sz.; Rózsa 1997. 98. sz.; Celedin. 32. sz 792. „A Ferences barátok tére. Franciskanerplatz.” Lásd Képcs. XII. B. 14. sz. Kőnyomat, 7. 3 x 7,8 cm. Ábrázolás: mint 791 sz. .

X. Hal-tér. (793-795. sz.) 793. „HALTÉR S A VÁROSI EGYHÁZ PESTEN. FISCHPLATZ & TADTPFARRKIRCHE IN PESTH.” Jelezve L[udwig] Rohbock del[ineavi]t – J. Riegel sculp[si]t. Acélmetszet, 14,4 x 11 cm. Nyomda, kiadó, megjelenés lásd 73. sz. Ábrázolás: a ma beépített Molnár utca 1., Irányi-utca4., Március 15. tér által határolt terület piaccal, háttérben a belvárosi templom homlokzata. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 297. sz.; Budapest régen. 56. sz.; Csillag 358. sz. 794. „Haltér s a Városi Egyház Pesten.” Jelezve: J[oseph] M[aximilian] Kolb sculp[sit]. Aranyfüst-karc üvegre, 14,1 x 10,3 cm. Ábrázolás: mint 793. sz., más staffázsalakokkal. BTM Kiscelli Múzeum 795. „A haltéri új kút Pesten,” Jelezve Huszka sc[ulpsit] Fametszet, 18,2 x 13 cm. Megjelent VU. 1862. 49. sz. 580. Ábrázolás: Dunaiszky l. „Halászlány” kútja (a tér beépítésekor a Liget térre került), háttérben kétemeletes ház.

177

XI. Belvárosi főplébániatemplom (796-797. sz.) 796. „A pesti belvárosi plébánia-templom.” Jelezve „(Myskovszky rajza után)” POLLAK sc[ulpsit] Fametszet, 17,8 x 12,7 cm. Megjelent VU 1865. 47. sz. 592. Ábrázolás: a templom délkeleti saroknézetben, a szentélyhez épült csúcsíves (romantikus) Sz. Flórián fülkével. Azonos ábrázolás „Die Stadtpfarrkirche” címmel megjelent Gettingerkönyvében (4.) 797. [Belvárosi templom] Jelzetlen, [Alt, Rudolf, 1848. körül) Vízfestmény, vázlat, 28,8 x 2,7 cm. Ábrázolás: a templom középhajója és szentélye a nyugati (fő-) bejárat felől. SzM Irodalom: Budapest régen 32. sz.; Heincz 133.

XII. Makedon-oláh (görög) templom (798-799. sz) 798. „A’ Görög-Oláh Templom, a Duna partján. Griechisch wallachische Kirche an der Donauzeile.” Lásd Képcs. III. C. 1. sz. Kőmetszet, 8,1 x 9,8 cm. Ábrázolás: a templom homlokzata átépítés előtti állapotában (építette Jung J. 1781-1801.) 799. „A’ GÖRÖG TEMPLOM Pesten. DIE GRIECHISCHE KIRCHE in Pesth.” Lásd Képcs. XI. 22. sz. Kőnyomat, 12,3 x 18,5 cm. Ábrázolás: a templom belseje a bejárat felől, háttérben ikonosztázis, balra szószék. Irodalom: lásd Képcs. XI.; Budapest régen. 44. sz.

XIII. Lipótvárosi templom (800-801. sz.) 800. „A’Leopold temploma a’ Leopoldvárosban. Die Leopoldskirhe in der Leopoldstadt.” Lásd Képcs. III. F. 3. sz. Kőmetszet, 7. 9 x 8,7 cm. Ábrázolás: a Zitterbart J. tervei szerint 1827-ben épült templom a mai Sz. István téren, a későbbi Bazilika helyén (állt 1849-ig) 801. „Lipot városi templom. Leopoldstädter Kirche.” Lásd Képcs. IV. 6. sz. Acélkarc, 6 x 7,9 cm. Ábrázolás: a templom romja az 1849. évi bombázás után.

178

XIV. Evangélikus templom (802-803. sz.) 802. „Az Evangélikusok temploma. Die Evangelische Kirche.” Lásd Képcs. III. E. 3. sz. Kőmetszet, 7,7 x 8,7 cm. Ábrázolás: a pesti evangélikus egyházközség temploma a Szén-piacon (ma Deák Ferenc-tér), homlokzati toronnyal, északkeleti saroknézetben (épült 1799-1808.). Irodalom: lásd Képcs. III. E.; Domanovszky 672. l. 292.; Rózsa 1997. 89. sz. 803. „Pesti evang[élikus] templom (a Deák-téren)” Jelzetlen. Fametszet, 10,3 x 14,8 cm. Ábrázolás: a templom északkeleti saroknézete, homlokzati toronnyal. Azonos ábrázolás ”Die evangelische Kirche” címen megjelent Gettinger. könyvében (6.).

XV. Magyar király-szálló (Dorottya utca 2. sz. helyén, lebontották 1937-ben - 804-813. sz.) 804. [Magyar király-szálló] Jelezve S[amuel] Lehnhardt fec[it – 1814 körül] Rézmetszet, 9 x16,5 cm. Megjelent „Anzeiger des Gast- und Einkehrhauses zum Koenig von Ungarn in Pest. ” -hirdetés fejléc-illusztrációjaként. Ábrázolás: háromemeletes saroképület. BTM Fővárosi Képtár 805. „A’ Magyar Király nevezetű Új Vendégfogadónak tekintete. ” Ugyanez németül, franciául és olaszul is.) Jelezve Prixner del[ineavit] et sc[ulpsit – 1816 körül] Rézmetszet, MÉRET ?? Ábrázolás: saroknézet, balra német színház, jobbra Rupp-ház részlete. Számjelmagyarázat 1-7. -ig németül. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Csillag 74. sz. (képpel); Pataky 236. l. 43. sz. 806. „Hotel zum König von Ungern.” Jelzetlen [1830-as évek]. Kőmetszet, 20,5 x 29,4 cm. Nyomda: Lith bey Joh. Schmid in Pesth. Megjelent a szálloda hirdetésén illusztrációként. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Gerszi 199. l. 41. sz. 807. „Nagy vendégfogadó a’ Magyar Királyhoz. Hotel zum König von Ungarn.” Lásd Képcs. III. E. 5. sz Kőmetszet, 7,8 x 8,7 cm.

179

Ábrázolás: keleti homlokzat a német színház és Vigadó északi oldalával. 808. „Hotel z[um] König v[on] Ungarn.” Jelzetlen [1840 körül]. Akvatinta, 8,7 x 11,7 cm. Megjelent a szálloda hirdetésének illusztrációjaként. BTM Fővárosi Képtár 809. [Magyar király-szálló] Jelzetlen [R. Alt 1847. körül]. Vízfestmény, vázlat, 17,5 x 23,5 cm. Ábrázolás: délkeleti saroknézet belátással a Dorottya utcába. SzM Irodalom: Hevesi 96. l.; Heinz. 134. 810. [Magyar király-szálló] Jelzetlen [R. Alt 1848. körül]. Vízfestmény, 12,8 x 18,8 cm. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Budapest régen. 53. sz.; MM 1937. XIII. 11. sz. 4. 811. „VENDÉGLŐ A MAGYAR KIRÁLYHOZ. HOTEL ZUM KÖNIG VON UNGARN.” Lásd Képcs. XVII. 12. sz. Kőnyomat, 12,6 x 18,5 cm. Ábrázolás: előzők kőnyomatú változata. Irodalom: Lásd Képcs. XVII.; Budapest régen 43/b. sz.; Faragó 54. kép. 812. [Magyar király-szálló] Jelzetlen [1862 körül]. Kőnyomat, 30,8 x 48,2 cm. Megjelent: Steingassner J. szállodatulajdonos hirdetésének illusztrációjaként, magyar, német és francia szöveggel. Ábrázolás: a szálló képe a Színház tér felől, balra az egykori német színház sarka. Számos staffázsalak, kocsik, lovasok. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Budapest régen. 56. sz. 813. „HOTEL ’ZUM KÖNIG VON UNGARN’ – to the KING of HUNGARY. Au ROI d’HONGRIE.” Jelzetlen. Kőmetszet, 4,5 x 7,2 cm. Nyomda: Nyomt. Pollák Testvérek Pesten 1864. Megjelent a szállodai számla fejléc-illusztrációjaként. Ábrázolás: saroknézet a Színház tér felől, alatta THEATERPLATZ IN PEST. BTM Fővárosi Képtár

180

XVI. Nádor-szálló (814. sz.) 814. „VENDÉGFOGADÓ A NÁDORHOZ.” Jelezve Pest. Per[lasca] sc[ulpsit- 1830 körül] Rézkarc, akvatinta, 18,7 x 23,6 cm. Ábrázolás: barokkstilusú, kétemeletes épület középrizalittal a mai Váci utcának kb a Régiposta és Kígyó utca közötti szakaszán. A kép feletti feliratok: „Vendég fogadó a Nádorhoz”,„Hotel zum Palatin, ” lent: ’”Hotel au Palatin”,„Hotel to the Palatin” Pest, Waitznergasse No. 410. Carl Emerling. BTM Fővárosi Képtár, a karc lemezével.

XVII. Vadászkürt-szálló (815-817. sz.) 815. „Mayer’s Gasthof. Mayer Vendég Fogadója. HOTEL MAYER ALBERGO. MAYER Pesth kleinbruckgasse zum Jägerhorn.” Jelezve Swindt (!) – Perlasca metz[ette] Pesth sc[ulpsit – 1835 körül]. Néhány példányon: Swindt r[ajzolta] Perlaszka metz[ette] Pest sc[ulpsit - 1835 körül]. Akvatinta, 11,7 x 14,5 cm. Ábrázolás: háromemeletes, klasszicizáló épület „MAYERS HOTEL” feliratú cégérrel, mellette a Kardetter- ház, hátterében Duna, Sashegy. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Kremmer 299. sz.; Csillag 109. sz.; Fővárosunk 14. l. 17. sz.; Pataky 197. l. 13. sz. „Perlaszka metz. Pest. 1834”jelzéssel. 816. „A’ vadászkürt vendégfogadó a’ kis-hídutszában. Hotel zum Jägerhorn in de kleinen Bruckgasse.” Lásd Képcs. III. C. 19. sz. Kőmetszet, 7,8 x 8,8 cm. Ábrázolás: a szálló északkeleti saroknézetben. 817. [Vadászkürt-szálló] Jelzetlen. Kőmetszet, 29 x 41,5 cm. Nyomda: Lith. A. F. Walzel Pesth 1852. Ábrázolás: északkeleti saroknézet, balra Aranykéz utca, jobbra a háttérben kilátás a Tabánra. MTKcs Irodalom: Budapest régen 48. sz.

XVIII. Tigris-szálló (Nádor utca 5. sz. – 818- 821. sz) 818. [Tigris-szálló] Jelzetlen [ R. Alt 1848. körül]. Vízfestmény, vázlat, 15,9 x 22,3 cm. Ábrázolás: háromemeletes, klasszicizáló saroképület.

181

SzM Irodalom: Budapest régen. 51. sz. 819. „VENDÉGLŐ A TIGRISHEZ. HOTEL TIGER.” Lásd Képcs. XVII. 10. sz. Kőnyomat, 12,6 x 18,5 cm. Ábrázolás: a 818. sz. kőnyomatú átdolgozása. 820. „TIGRIS VENDÉGLŐJE PESTEN. HOTEL ZUM TIGER IN PEST Palatingasse No. 4. HOTEL TIGRE A PEST Rue dite Palatingasse No. 4. Louis Polatsek Pächter Jelzetlen. Kőnyomat, 29,3 x 42,6 cm. Nyomda: Lith. Engel & Mandello Pest, 1853. Ábrázolás: délnyugati saroknézet, jobbra a Mérleg, előtérben Nádor utca. MTKcs Irodalom: Budapest régen. 42. sz.; Gerszi 137. l. 16. sz. 821. „HOTEL ’ZUM TIGER’” Jelzetlen. Kőmetszet, 3,7 x 5,3 cm. Nyomda: Lith. Gebrüder Pollak Pest 1855. Megjelent a szálloda számlájának fejléc-illusztrációjaként. Ábrázolás: Nádor és Mérleg utcai saroknézet. BTM Fővárosi Képtár

XIX. Frohner-szálló (822-823. sz.) 822. „FROHNER SZÁLLODA PESTEN.” Jelzetlen. Fametszet, 6,8 x 12 cm. Ábrázolás: háromemeletes, romantikus saroképület erkélyekkel, ma Nádor utca 22. sz. (építettte Zofahl L. 1846.) 823. [Frohner-szálló] Jelzetlen [1870 körül]. Fametszet, 5,8 x 4 cm. Megjelent ismeretlen helyen, lapkivágás. Ábrázolás: hasonló az előzőhöz, északkeleti saroknézetben. BTM Fővárosi Képtár

XX. Diana-fürdő (824-826. sz) 824. „Pfeffer dunafürdőházának külső tekintete. Aussere Ansicht des Pfeffer’schen Donaubades.” Lásd Képcs. III. E. 15. sz.

182

Kőmetszet, 7,7 x 8,7 cmű Ábrázolás: klasszicizáló, kétemeletes saroképület, erkéllyel és attikával. (építette Hild József, 18221823, mai Roosevelt tér 3 sz helyén). 825. „Pfeffertől állított dunafürdő. Das Pfeffer’sche Donaubad.” Lásd Képcs. III. E. 4. sz. Kőmetszet, 7,8 x8,7 cm. Ábrázolás: a fürdő udvara. 826. [Diana-fürdő] Jelzeetln [ R. Alt 1848. körül]. Vízfestmény, vázlat, 18,3 x 22,7 cm. Ábrázolás: a fürdó előcsarnoka. SzM/ Irodalom: Budapest régen. 99. sz.; Heincz. 133.

XXI. „István főherczeg” szálló (Akadémia utca 2. sz., átépítve). (827- 835. sz.) 827. „Az Ilbay-ház a duna partján. ” Ugyanez németül is. Lásd Képcs. III. F. 5. sz. Kőmetszet, 7,8 x 8,7 cm. Ábrázolás: kétemeletes klasszicista épület. 828. [”István főherczeg”-szálló] Jelezve R[udolf] Alt 844. Vízfestmény, 10,5 x 24 cm. Ábrázolás: klasszicita saroképület, az úttesten egylovas kocsi, háttérben Buda. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Gilh. LIII. 3. sz. 829. „VENDÉGLŐ ISTVÁN FŐHERCZEGHEZ. ” Cím németül is. Lásd Képcs. XVII. 1. sz. Kőnyomat, 12, x 18,5 cm. Ábrázolás: 828. sz. másolata 830. „EMERLING Fogadója István Főherczeghez PESTEN. ” Cím németül., franciául, angolul is. A szálloda hirdetése. Jelzetlen [1840-es évek] Kőnyomat, 31 x 40,5 cm. Nyomda: Köre (!) nyom. Walzel Pesten. Ábrázolás: Négyes képcsoport: 1. a szálló képe. 2. „A fogadó alakábóli kilátás. 3. ”Étterem. ” 4. ”Reggeli-csornak (!).” A feliratok németül is. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Gerszi 213. l. 26. sz. 831. „EMERLING FOGADÓJA’ISTVÁN FŐHERCZEGHEZ’ PESTEN. ” - Cím németül is.

183

Jelzés, technika, méret lásd 830. sz. Nyomda: Druck v. B. Fried, Pest Göttergasse, No. 11 Ábrázolás: azonos 830. sz. -al, de a 4. sz. helyesen: „Reggeli csarnok. ” 832. „EMERLING Fogadója ISTVÁN Főherczeghez PESTEN. ”- Cím németül, angolul, franciául is. – Levélpapirfejléc. Jelzetlen [1850-es évek] Kőmetszet, 4,7 x 6,6 cm. Ábrázolás: délnyugati saroknézet. BTM Fővárosi Képtár 833. „ISTVÁN FŐHERCZEGHEZ” ALL’ ARCIDUCO (!) STEFANO A’L’ ARCHIDUC „ ETIENNE HOTEL EMERLING IN PESTH ZUM ERZHERZOG STEPHAN vis a vis der Kettenbrücke u. d. obern Dampfschiffe im eigenen Hause no. 292. Jelzetlen. Kőmetszet, 2,5 x 6,7 cm. Megjelent a szálloda számlafejléceként. Ábrázolás: a szálloda és a Wieser-Ullmann-ikerház nyugat felől. 834. „ISTVÁN FŐHERCZEGHEZ. ALL’ARCIDUCO (!) STEFANO A’L’ARCHIDUC ETIENNE HOTEL ERZHERZOG STEPHAN in PEST”. Jelzetlen [1885] Nyomda: Pest. Druck von Engel und Mandello. A szálloda reklámnyomtatványa fejléceként. Ábrázolás: mint 833. sz. BTM Fővárosi Képtár 835. ”ISTVÁN FŐHERCZEGHEZ, ALL’ ARCIDUCO (!) STEFANO A’ L’ARCHIDUC ETIENNE HOTEL EMERLING IN PEST ZUM ERZHERZOG STEFAN, vis a vis der Kettenbrücke u. d. obern. Dampfschiffe in eigenen Hause N. 29.” Jelzetlen [1860-as évek]. Kőmetszet, 4 x 7 cm. . Nyomda: 2697 LITH. V. KUNOSY PEST. Megjelent a szálloda számlafejléceként. Ábrázolás: a 833. sz. másolata, a Lánchíd oroszlánjaival. BTM Fővárosi Képtár

XXII. Nákó-palota (Roosevelt tér 5-6. sz. helyén, lebontották-836-837. sz.) 836. [Nákó-palota] Lásd Képcs. II. 2. sz. Acélmetszet, 2,2 x 2,5 cm. Ábrázolás: homlokzat északnyugat felől. 837. „Nákó-ház a kirakodó révpart mellett. Das v[on] Nakoische Haus am Ausladungsplatz.” Lásd Képcs. III. C. 10. sz.

184

Kőmetszet, 7,9 x 8,8 cm. Ábrázolás: honlokzat északnyugat felől.

XXIII. Ullmann-palota illetve Európa-szálló (Roosevelt tér 7. sz. helyén, lebontották. 9) (838-839. sz.) 838. „Ullmann új háza a’ dunaparti kirakó révnél. Das von Ullmannische Haus am Donau Ausladungsplatz.” Lás. Képcs. III. C. 5. sz. Kőmetszet, 8,2 x 10,4 cm. Ábrázolás: a palota saroknézete, délnyugat felől. 839. „Szálloda Europához Pesten a Lánchíd átellenében.” Jelzetlen [1860-as évek]. Fametszet, 4,2 x 5,1 cm. Megjelent szállodaszámla fejléceként. Ábrázolás: a szálló homlokzata. BTM F38ővárosi Képtár

XXIV. Második német színház (1847-49.) (840. sz) 840. „A német színház az új piacon. Das deutsche Theater am neuen Marktplatz.” Lásd Képcs. XIV. 1. sz. Acélkarc, 6,6 x 18,5 cm. Ábrázolás: az 1849. évi bombázás alkalmával leégett épület maradványai az Újvásártéren, háttérben a tér déli oldala.

XXV. A harmadik német színház (841. sz.) 841. [Német színház] Jelzetlen [1855 körül]. Kőmetszet, 10 x 14 cm. Ábrázolás: az Újvásártéren állott színház délkeleti saroknézetben. BTM Fővárosi Képtár

XXVI. Uszodák (842-844. sz.) 842. „A’ polgári úszóiskola. Die Civill Schwimmschule.” Lásd Képcs. III. C. 4. sz. Kőmetszet, 8,2 x 10,2 cm.

185

Ábrázolás: dunauszoda a mai Széchenyi-rakpart mellett. 843. „Schwimmschule.” Lásd Képcs. VIII. 7. sz. Akvatinta, 7 x 10,2 cm. Ábrázolás: mint 842. számnál. 844. „A’ PESTI NEMZETI USZODA. Die Pesther National-Schwimmschule. LA SCUOLA NAZIONALE DI NATAZIONE A PEST. L’ÉCOLE NATIONALE DE NATATION A PEST.” Természet után rajzolta kőre rajolta Wolf Kőnyomat, 57 x 71,5 cm. Nyomda: Nyomatott Rauh János, Bécsben. Ábrázolás: uszodabelső, fürdő és úszó nőkkel, úszólecke, nézők. Indás keretdíszítés úszó, ugró férfialakokkal. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Budapest régen. 96. sz. Tükörképes, avant la lettre példány, keretdíszítés nélkül. MTKcs Tükörképes. Avant la lettre példány, keretdíszítéssel. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Faragó 66. sz. 845. [Uszoda] Jelzetlen. Kőnyomat 27,3 x 28,9 cm. Nyomda: Lit. Anieletto & Pollitzer Pest. 1866. Ábrázolás: dunauszoda az Aldunasor mentén. Háttérben Gellérthegy 846. [Dunafürdő] Jelzetlen [1830-as évek] Kőmetszet, 4,5 x 14,5 cm. Megjelent „Duna fürdő” című hirdetés fejléc-illusztrációjaként. Ábrázolás: tutajra épült faépület híddal. BTM Fővárosi Képtár

XXVII. Brudern-palota (Felszabadulás tér 5. sz. helyén, lebontották). (847-848. sz) 847. „Die B[aron] v[on] Bruder’sche Halle.” Jelezve Blaschke sculps[it]. Rézmetszet, 4,8, x 8 cm. Megjelent Schams, . F.: Vollständige Beschreibung… Pest in Ungern, Pest 1822. Ábrázolás: klasszicista palota kapuja. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Sz-Sz. . 212.; Pataky 89. l. 107. sz. 848. „Báró Budern palotájának tekintete. ”Ugyanez németül is.

186

Lásd Képcs. III. E 14. sz. Kőmetszet, 7,7 x 8,7 cm. Ábrázolás: 847. sz. nyomán, más staffázsalakokkal. .

XXVIII. Kereskedelmi csarnok-Lloyd-palota (Roosevelt tér, lebontották). (849-865. sz.) 849. [Kereskedelmi csarnok] Lásd Képcs. II. 3. sz. Acélmetszet, 2,2 x 2,5 cm. Ábrázolás: északnyugati saroknézet. 850. [Kereskedelmi csarnok] Jelzetlen. Rézkarc, 8,5 x 11,6 cm. Megjelent Abertini J. illetve Nessi P. kéményseprőmesterek legényei újévi „Köszöntés”-ének, illetve újévi üdvözlő lapjának fejléc-illusztrációjaként 1837, illetve 1838. Ábrázolás: homlokzat észak felől, balra téves rajzolatú piaci palotahomlokzatok. BTM Fővárosi Képtár 851. „A’ kereskedőkar épülete a’ kirakodó rakpiacon. ”A cím németül is. Lásd Képcs. III. C. 14. sz Kőmetszet, 7,9 x 10 4 cm. Ábrázolás: a homlokzat, félig beüvegezett erkéllyel. 852. „Das Handlungsgebäude in Pesth. ” Jelezve L. Blass 45. Kőnyomat, 10,5 x 17,7 cm. Nyomda: Lithog. V. E. Pönicke & Sohn in Leipzig. Ábrázolás: északkeleti saroknézet, háttérben királyi palota, előtérben piac. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Nagy 75. 853. „DAS CASINO IN Pest.” Jelezve A[ois] Fuchsthaler sc[ulpsit] Pest – 1848 körül] Acélmetszet, 9,6 x 13,2 cm. Kiadó: Verlag u. Eigenthum v. A. Ehrenreich. Ábrázolás: északnyugati saroknézet, s földszint keleti oldalán vendéglő, félig üveezett veranda, balra a háttérben a Fürdő és Dorotta utca sarka. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Kremmer 328. sz.; Pataky 124. l. 7. sz. 854. . „Das Casino in Pesth.” Jelezve: J[ohann] V[inzenz] R[eim –1840-es évek. ] Rézkarc, 10,1 x 15,8 cm. Megjelent eddig meghatározatlan sorozat 146. sz. illusztrációjaként. Ábrázolás: északnyugai saroknézet, egyébként hasonló előbbihez.

187

BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Csillag 284. sz.; Rózsa 1983. 74. 855. „A’ kereskedői kar épülete. Handelstand Gebäude.” Lásd Képcs. XII. B. 9. sz. Kőnyomat 5,9 x 7,6 cm. Ábrázolás: északnyugati saroknézet 856. [Kereskedelmi csarnok] Jelzetlen [R. Alt 1848. körül]. Szinezett ceruzarajz, 16,8 x 26 cm. Ábrázolás: a kereskedelmi csarnok északi homloknézetben, háttérben Dorottya- és Fürdő-utca, előtérben hordók a Rakpiacon. SzM Irodalom: Budapest régen. 33. sz.; Heincz. 132. 857. „A KERESKEDELMI KAR ÉPÜLETE, PESTEN. CASSINO IN PESTH.” Lásd Képcs. XVII. 5. sz. Kőnyomat, 12,6 x 18,5 cm. Ábrázolás: azonos előzővel, amelynek kőnyomatú másolata. Avant la lettre példány BTM Fővárosi Képtár, „Lloyd épület” kézírású címmel. Irodalom: Képcs. XVII.; Budapest régen. 22/a. sz.; Fővárosunk 17. l. 12. sz. 858. „Casino Gebäude.” Lásd Képcs. XVI. 6. sz Gouache, 5,4 x 8,7 cm. 859. „Casino-Gebäude” Lásd Képcs. XVI. a. Vízfestmény, 5,6 x 8,6 cm Ábrázolás: mint 858, amelynek vízfestésű másolata. 860. „CASINO – GEBÄUDE” Lásd Képcs. XVI. b. Acélmetszet, 4,8 x 8,4 cm Ábrázolás: mint 858. sz., amelynek acélmetszetű másolata. 861. „Pesti gabona-csarnok.” Jelezve JN monogramista. Fametszet, 13 x 23 cm. Megjelent VU. 1856. 7. sz. 215. Homlokzat észak felől, üvegezett verandával, balra vendéglő, a Diana fürdő sarka. ú Azonos ábrázolás: „Kereskedelmi testület épülete” címmel megjelent Cassius és „Handelstandgebäude” címen Gettinger sokszor idézett könyvében. (15, illetve 11. l.) 862. „Pesti Kasinó.” Jelezve a keret alsó bal sarkánál V[inzenz] Katzler, 1860., a margón: kőre rajzolta Katzler Vincze. Kőnyomat, 7,6 x 6 cm.

188

Nyomda: Nyomt. M. Bäcker, Betsben (!) Megjelent „Gróf Széchényi István”-című emléklap keretképeként. Kiadó: Kiadták Koptsányi István, és Bäcker M. Utánnyomás tiltatik. Ábrázolás: homloknézet gyalogos, lovas, és kocsin ülő staffázsalakokkal. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: lásd 608. sz 863. „Pesti kasino.” Jelzés, technika: Photo-Lith[ographia] Giessendorf Károly. 3,7 x 3,7 cm. Nyomda: Nyomt. Reiffenstein és Rösch Bécsben. Megjelent Gróf Széchenyi István”-című. emléklap keretképeként. Kiadó: Kiadták Giessendorf és Bäcker M. Ábrázolás: 862. sz. kicsinyített másolata. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: lásd 609. sz 864. [Lloyd-palota] Jelezve Rusz Fametszet, 11,3 x 15,5 cm. Nyomda: Buchdruckerei von Emil Müller Dorotheagasse No. 12. Megjelent Pesther Lloyd Kalender… 1860. címlap-illusztrációként. Ábrázolás: 862. sz. nyomán. Azonos ábrázolás: Diana-fürdő nélkül, a homlokzaton Müller E. nyomdája, előtérben cölöpsor. BTM Fővárosi Képtár 865. [Lloyd-palota] Jelzetlen [1865]. Fametszet, 11,2 x14, cm. Nyomda: Buchdruckerei von Khór u. Wein. Dorotheagasse No 14. Megjelent Pesther Lloyd -Kalender. 1866. címlap-illusztráció. Ábrázolás: a 864. sz. nyomán más staffázzsal, a rézsúton párhuzamos cölöpsor között fasor. BTM Fővárosi Képtár Azonos ábrázolás „A pesti keresk. test. épülete. A Pester Lloyd társulat szállása”címmel megjelent VU 1865. 2. sz. 321.

XXIX. A pesti első Vigadó (Vigadó téren) (866-881. sz) 866. „Theater in Pesth.” Jelzetlen [Schwindt K ? 1834 ?]. Ecsetrajz, tussal, 7,4 x 116 cm. Ábrázolás: Vigadó, Nagyhíd [Deák F. ] utca és „Angol királynő”-szálló a pesti hajóhídfő déli oldala mellett. BTM Kiscelli Múzeum 867. „HÍDFŐ’ TÉRE.”

189

Jelezve Rajz[olta] Schwindt. - Frommel direx[it]. Acélmetszet. 7,3 x 11,5 cm. Megjelent Aurora hazai almanach. Alapitó Kisfaludy Károly… 1834. 248/49. Kiadó: Pesten, ifjabb Kilian György költségén. Ábrázolás: 866. sz. másolata. BTM Fővárosi Képtár Azonos ábrázolás: „HÍDFŐ’ TÉRE. Brück-Gasse.” Jelzet, technika, méretre vonatkozólag lásd fent. Nyomda: Creuzbauer’ művészi intézetéből Carlsruheban. Megjelent Gemälde von Pesth und Ofen… Ein Wegweiser… Pesth 1837. Verlag von Kilian u. Comp. Címlap mellett. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Kremmer 308. sz.; Csillag 187. sz. 868. [Vigadó] Lásd Képcs. II. 5. sz. Acélmetszet, 2,2x 2,5 cm. Ábrázolás: homlokzat délnyugat felől. 869. „A’ nézőjáték szin tekintete. Ansicht des Theaters.” Lásd Képcs. I. C. 16. sz. Kőmetszet, 7,9 x 10,4 cm. Ábrázolás: Vigadó, előtérben pesti hajóhídfő háttérben Nagyhíd utca. 870. „Das Theater- und Redoute-Gebäude.” Jelezve Stahlstich v[on] Rauschenfels von Steinberg. Acélmetszet, 9 x 14,2 cm. Megjelenés- és kiadóra lásd Képcs. IX. 8. Gyüjtemény és irodalomra lásd Képcs. IX. 871. „K[öniglich] st[ädtisches] Redoutengebäude.” Jelzetlen [1840 körül]. Akvatinta, 8,7 x 11,7 cm. Megjelent a „Magyar Király”-szálló hirdetésének illusztrációjaként. BTM Fővárosi Képtár 872. „Redoute-épület. Redutengebäude.” Jelezve Winkles sculp[sit]. Acélmetszet, 7,1 x 11,3 cm. Megjelent Feldmann: Pesth und Ofen… Wegweiser… Leipzig und Pest, 1844. 28/29.; Buda-Pest, a’ magyarok fővárosa… Vezéd… Pest, 1844. 32/33. Ábrázolás: délnyugati saroknézet. Jobbra a Nagyhíd utca, balra hajóhídfő sarka. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Csillag 216. sz. Azonos ábrázolás megjelent”Redouteépület 1849 előtt. Redoutengebäude vor 1849. címen megjelent. Feldmann’s Wegweiser durch Pest und Ofen… Zweite, ganz umgearbeitete Auflage von Dr. J. Chr. Seitz. Pest 1855. Verl. v. G. Heckenast., Dritte Auflage… Pest 1859. Verl. v. G. Heckenast.

190

BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 287. sz.; FMK X. 55/d. sz.; Csillag 340. sz. 873. [Vigadó] Jelzetlen [R. Alt] Vizfestmény, vázlat, 16 x 22,7 cm. Ábrázolás: homlokzat északnyugat felől, jobbra „Angol királynő”-szálló sarka. SzM Irodalom: Budapest régen. 16. sz.; Heincz 145. 874. [Vigadó] Jelezve R[udolf] Alt 845. Vízfestmény, 12,4 x 18,4 cm. Ábrázolás: mint 873, részletesebben kidolgozva. SzM Irodalom: Budapest régen 17. sz.; Rózsa 1997. 103. sz 875. [Vigadó] Jelzetlen [Alt, R. 1845. körül – Sandmann, Fr. Jos. ]. Kőnyomat 12,7 x 18,5 cm. Ábrázolás: előbbiek litografált másolata. BTM Fővárosi Képtár, avant la lettre példány. Irodalom: Nagy 75. 876. „A’PESTI REDOUTÉPÜLET. DAS REDOUTENGEBÄUDE in Pesth.” Lásd Képcs. XI. 3. sz. Kőnyomat, 12,3 18,4 cm. Ábrázolás: Vigadó, „Angol királynő”-szálló, Kardetter-ház északnyugat felől. 877. „A’ Redout épület. Das Redoutengebäude.” Lásd Képcs. XV. 10. sz. Kőmetszet, 3,5 x 4,6 cm Ábrázolás: az előző szám kicsiyített átdolgozása. 878. „REDOUTE” Lásd Képcs. XIII. 16. sz. Acélmetszet, 4,8 x 8 cm. Ábrázolás: Vigadó „Angol királynő-szálló, hajóhíd a Várkert felől. 879. [Vigadó, „Angol királynő”-szálló] Jelzetlen [1849] Ceruzarajz, két kép egy lapon: 27,6 x 26,2 cm Ábrázolás: fent ép állapotban északnyugat felől, lent ugyaninnen az 1849. V. 12/13-i bombázás következtében romosan. MTKcs 880. „Képviselő terem. Representanten Saal.” Lásd Képcs. XIV. 4. sz.

191

Acélkarc, 6 x 8,1 cm. Ábrázolás: Vigadó romos nagyterme.

Irodalomban említve 881. „A Vigadó homlokzata.” Jelezve Sürch sc[ulpsi]t – Kohlmann sculp[sit] Rézmetszet, 21,2 x 13,2 cm. Megjelenés, kiadó: Der Spiegel für Eleganz, Kunst u. Mode hrsg. v. F. Wiesen, 1835. Címlapillusztráció. Irodalom: Csillag 129. sz.; Pataky 225. l. 5. sz.

XXX. A pesti második Vigadó (882- 888. sz.) 882. „Die städtische Redoute in Pest.” Jelezve nach d[er] N[atur] gez[eichnet] v[on] H[ermann] Lüders [1856. körül] Ceruzarajz, 22,5 x 32,2 cm. Ábrázolás: tervezett épület a Duna felől, északnyugati felvételben. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Lanfr 283. sz. 883. „ A REDOUTTEÉPÜLET PESTEN. DAS REDOUTTENGEBÄUDE IN PEST.” Jelezve H[ermann] Lüders del[ineavi]t G[eorg ] Hess sculp[si]t. Acélmetszet, 11,1 x 15,4 cm. Nyomda, kiadó: Druck & Verlag v. G. G. Lange in Darmstadt. Megjelent, Hunfalvy J. Rohbock, Ludw.: Magyarország és Erdély. . 1856/1864, és ugyanennek a műnek német kiadásában is. Ábrázolás: 882. után, amelynek acélmetszetű másolata. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 282. sz.; Nebehay-Wagner 570/22. sz.; Rózsa 1997. 135. sz. 884. „Pesti városi Vigadó-épület.” Jelzetlen. Fametszet, 17 x 22, cm. Megjelent VU. 1866. 2. sz. 17. Ábrázolás: homlokzat nyugat felől, Vigadó- és Nagyhíd-utcával 885. „Redout épület.” Jelzetlen. Fametszet, 16,3 x 24,4 cm. Megjelent Cassiusnál (14. l.) Ábrázolás: homlokzat előtérben alacsony kőfal. Azonos ábrázolás: „Das Redoutengebäude. ” címen megjelent Gettingernél (12. l) „A pest-városi redout-épúlet”-címen Nagy M. kiadványában. (II. 98.)

192

BTM Fővárosi Képtár 886. [Vigadó] Jelzetlen. Fametszet, 3,5 x 6,5 cm. Megjelent Az Ország Tükre. 1865. évfolyam 1. skk. számainak a Vigadóról szóló hírei fejléceként. Ábrázolás: homlokzat frontális nézetben. 887. „ PESTI VIGARDA (Redoute)” Lásd Képcs. . XIX. I. sz. Fametszet Ábrázolás: homlokzat. 888. Pest városi Vigarda.” Jelzetlen Kőmetszet, 8 x 7 cm. Nyomda Dietze Vilmos kőnyomdája Pesten 1869. Megjelent egyes pesti és budai cukrászok tanonclevelén. Ábrázolás: homlokzat a térről, északnyugat felől felvéve. BTM Fővárosi Képtár

XXXI. Angol királynő-szálló (889-895. sz, ) 889. „von Kemnitzerisches Haus.” Jelezve Prixner. Rézmetszet, 9,7 x 12,7 cm. Megjelenés, kiadó: [Leyrer Jos. ] Die Stadt Pesth und ihre Gegend… Pest, 1803. Ábrázolás: copfstilusú, kétemeletes saroképület, a mai Vigadó tér 1. sz. helyén., előterében az első dunaparti sétány. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Csillag 59. sz.; Pataky 206. . l. 24. sz. 890. „A’ Kemnitzer-ház a duna partján. Das Kemnitzersche Haus an der Donau.” Lásd Képcs. III. F. 13. Kőmetszet, 7,7 x 8,8 cm. Ábrázolás: homlokzat délnyugat felől, balra Vigadó. 891. „Hotel zur Königin von England.” Jelezve Amant (a jobb oldalon látható hajó orrán). [1839] Fametszet, 8,2 x 12,8 cm. Megjelent a szálló számlaürlapjának fejléc illusztrációjaként. Ábrázolás: homlokzat a Duna felől, balra a Nagyhíd, jobbra a Kishíd utcával. BTM Fővárosi Képtár 892. [Angol királynő-szálló] Jelezve R[udolf] Alt 1847.

193

Vízfestmény, 16 x 23 cm. Ábrázolás: homlokzat nyugat felől, balra Nagyhíd utca. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: MM 1937, XIII 5.; Fővárosunk 26. l. 15. sz.; Rózsa 1997. 113. sz. 893. „VENDÉGLŐ AZ ANGOL KIRÁLYNÉHEZ. HOTEL KÖNIGIN VON ENGLAND.” Lásd Képcs. XVII: 8. sz. Kőnyomat, 12,5 x 18,4 cm. Ábrázolás: háromemeletes klasszicizáló épület a Vigadó tér 1. sz. helyén. Irodalom: lásd Képcs. XVII.; Budapest régen. 45/b. sz.; Fővárosunk. 27. l. 22. sz.; Faragó 53. sz. 894. [Angol királynő-szálló] Jelzetlen [ 1860. körül]. Kőmetszet, 5,5 x 9 cm. Nyomda: Lith. Engel & Mandello Budapest. Megjelent „Rechnung vom Hotel zur Königin von England” fejléceként. . BTM Fővárosi Képtár Azonos ábrázolás nyomda nélkül BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Gerszi 137. l. 28. sz. 895. [Angol királynő-szálló] Jelzetlen [1860-as évek]. Kőmetszet, 5,5 x 9 cm. Nyomda: Lith. v. Gottlieb Haase Söhne Prag. Ábrázolás: 694 másolata BTM Fővárosi Képtár

XXXII. Pesti első Megyeháza. (Városház utca 7. sz. helyén. lebontották.) (896-897. sz.) 896. „Pest-vármegyeháza a’Granátéros útszában. Komitatshaus. in der Grenadier Gasse.” Lásd Képcs. III. C. 22. sz. Kőmetszet, 7,9 x 8,8 cm. Ábrázolás: egyemeletes barokk épület. 897. A’ Vármegyeháza tekintete hátulról. Rückwertige Front des Kmitatshauses.” Lásd. Képcs. III. E. 8. sz. Kőmetszet, 8 x 8,7 cm. Ábrázolás: a Megyeházának a mai Semmelweis utca 6. sz. alatti szárnya. .

XXXIII. Pesti második Megyeháza (Városház utca 7. sz. -898-904. sz.) 898. A’ megyeház Pesten.” Jelzetlen [1842. körül]. Kőnyomat, 12,5 x 16,8 cm.

194

Ábrázolás: a mai megyeháza., balra Invaliduspalota. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Nagy 76. 899. „Megyeház. Comitatshaus.” Jelezve Winkles sculp[sit] Acélmetszet, 7,3 x 11,2 cm. Megjelenésére vonatkozólag lásd 872. sz. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 288. sz.; Csillag 216. sz.,338. sz. 900. „A’ Vármegyeháza. Comitat.” Lás. Képcs. XII. B. 5. sz. Kőnyomat, 5,8 x 7. 8 cm. Ábrázolás: délnyugati saroknézet. 901. „A’ Vármegyeháza. Das Comitathaus.” Lásd Képcs. XV. 8. sz. Kőmetszet, átmérő: 3,5 cm. Ábrázolás: délnyugati saroknézet 902. [Megyeháza] Jelzetlen [Alt R. 1847 körül] Víizfestmény, vázlat, 17,9 x 23,7 cm. Ábrázolás: északnyugati saroknézet. Előtérben kiszélesedő utca, egy férfi staffázsalak. SzM Irodalom: Budapest régen. 32. sz.; Heincz. 133. 903. „VÁRMEGYEHÁZ PESTEN. ” Cím németül is, Lásd Képcs. XVII. 14. sz. Kőnyomat, 12,6 x 18,4 cm. Ábrázolás: 902. nyomán., előtérben lovak, kocsi 904. „Pesti megyeház.” Jelzetlen. Fametszet, 13,3 x 17 cm. Megjelent VU 1861. 2. sz. 17. Ábrázolás: északnyugati saroknézet, előtérben ünneplő tömeg. Azonos ábrázolás „Megyeház” címen megjelent Cassius „Komitathaus” címen pedig Gettinger könyvében (1. illetőleg 7. l.)

XXXIV. Invaliduspalota – Károly laktanya (Városház utca 9-11. - 905-912. sz) 905. „Die Kaserne.” Jelezve Prixner sc[ulpsit] Pest. Rézmetszet, 7,5 x 12 cm.

195

Megjelenés, kiadó: [Leyrer, Jos. ]: Die Stadt Pesth und ihre Gegend… Pesth, 1803. Ábrázolás: főhomlokzat nyugat felől, a Szervita (Martinelli) térről. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Csillag 60. sz.; Pataky 206. l. 25. sz . 906. „ A’ kórkatonák házok a’ gránátos utszában 10. sz[ám]. Cím németül is. Lásd Képcs. III. C. 20. Kőmetszet, 7,9 x 8,8 cm. Ábrázolás: főhomlokzat északnyugat felől. 907. „Ansicht des K[aiserlich] K[öniglichen] Pesther Invalidenhauses.” Jelzetlen [1830-as évek]. Kőnyomat, 28,3 x 46,7 cm. Nyomda: ged. im lith. Institut in Wien. Ábrázolás: a homlokzat ortogonális felvétele. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Kremmer 340. sz.; Nagy 76. 908. „PEST. INVALIDUS PALOTA. INVALIDEN PALAIS: PALAIS DES INVALIDES. HOTEL OF INVALIDES. ” Jelezve Kuwasseg rajz[olta] Hürlimann metz[ette] Párizsban [1840. körül]. Akvatinta, 15,8 x 23,6 cm. Kiadó: Pesten, Grimm Vinczénél. Ábrázolás: főhomlokzat dél felől, balra a háttérben Szervita templom, előtérben felvonuló katonaság. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 203. sz.; FMK X. 25/a. sz.; Gilh. XXXVI. 25. sz.; Kremmer 296. sz.; SchL 716. sz.; Csillag 177. sz.; Faragó 58. sz; Celedin 39. sz. 909. „Az elaggott Katonák épülete Das Invaliden-Palais.” Lásd Képcs. . XII. 32. 4. Kőnyomat, 5,8 x 9,7 cm. Ábrázolás: hasonló 208. sz. -hoz, felvonuló katonaság nélkül.

910. „AZ INVALID- ÉS MEGYEHÁZ Pesten. INVALIDENPALAIS UND COMITATHAUS in Pesth.” Lásd Képcs. XI. 29. Kőnyomat, 12, x 18,5 cm. Ábrázolás: a Szervita tér felől, jobbra a Szervita-templom sarka, háttérben Megyeháza (lásd XXVIII.) 911. „Az elaggott katonák épülete. Das Invaliden. Palais.” Lásd Képcs. XV. 3. sz. Kőmetszet, átmérő 3,5 x 4,5 cm. . Ábrázolás: mint 910. sz. 912. „Das Invaliden Palais in Pesth.”

196

Jelezve Vin[zenz] Reim Am 14t[en] Juni 1851 Rézkarc 10 x 15,8 cm. Megjelent Reim rézkarcsorozatának 537. lapjaként. Ábrázolás: nyugati szárny déli oldalnézetben. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Csillag 287. sz., Rózsa 1983. 75.

XXXV. Pesti első városháza. (913. sz.) 913. „A’Városháza. Das Stadthaus.” Lásd Képcs. . III. F. 1. sz. Kőmetszet, 6 x 8,7 cm. Ábrázolás: egyemeletes barokk épület toronnyal a mai Váci utca 31-33., Szabadsajtó út 4-6., Március 15. tér 5 és a volt Piarista köz által határolt terülteten (1755-1842)

XXXVI. Pesti második városháza. (914-931 sz.) 914. „A Városház. Stadthaus.” Jelezve Winkles sculp[sit]. Acélmetszet, 7, x 11,2 cm. Ábrázolás: lásd 872. sz. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 284. sz.; FMK X. 55/b. sz.; Csillag 216. sz. . 915. „Stadthaus.” Lásd Képcs. X. 6. sz. Kőnyomat, 10 x 10, cm. Ábrázolás: északkeleti saroknézet. 916. „A’ VÁROSHÁZTERE Pesten. DER STADTHAUSPLATZ in Pesth.” Lásd Képcs. XI. 6. sz. Kőnyomat, 12,3 x 16,5 cm. Ábrázolás: a városháza homlokzata, jobbra Belvárosi templom, régi piaristaépület, a téren piac, sokaság. Irodalom: lásd Képcs. XI.; Domanovszky 675. l. 574. sz. 917. „A’ Városház. Das Stadthaus,” Lásd Képcs. XV. 2. sz. Kőmetszet, átmérő: 3,6 cm. 918. [Városháza] Jelzetlen. Fametszet, 11,5 x 14 cm.

197

Nyomda: Beimel nyomt. Megjelent „1847. újévi Üdvkivánat… Pest városa lakosaihoz… Lámpa gyujtók…” Ábrázolás: északnyugati saroknézet. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Gerszi 130. l. 1. sz. 919. [Városháza] Jelzetlen [1840-es évek]. Kőmetszet, 6,7 x 9,6 cm. Nyomda: Lith. v. S. Winter Pest Ábrázolás: hasonló 916. sz. -hoz, kevesebb staffázsalakkal. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Gerszi 217. l. 7. sz. 920. „Az uy. (!)Városház. Das neue Stadthaus.” Lásd Képcs. XII. B. 15. sz. Kőnyomat 7,3 x 7,8 cm. Ábrázolás: északnyugati saroknézet. 921. „RATHHAUSPLATZ.” Lásd Képcs. XIII 9. sz. Acélmetszet, 4,8 x 8 cm. Ábrázolás: képelemek mint 914. -nél, más staffázzsal. 922. „Rathausplatz in Pesth.” Jelezve V[inzenz] Reim am 13t[en] Juni 854 [?] Rézmetszet, 10 x 16 cm. Reim rézkarcsorozatának 523. sz. lapja. Ábrázolás: homlokzat észak felől, balra Váci utca, jobbra piaristák régi épületének sarka, előtérben piac. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Csillag 287. sz.; Nebehay-Wagner 541/523. sz.; Rózsa 1983. 74.; Faragó 55. sz 923. [Városháztér] Jelzetlen [R. Alt, 1844] Ceruzarajz, vízfestmény, 17,3 x 24,9 cm. Ábrázolás: homlokzat attikaszobrok nélkül, balra Váci utca. Berlin, Staatliche Museen, Kupfestichkabinett. Irodalom: Hevesi 50. 924. „VÁROSHÁZ PESTEN. DAS STADTHAUS IN PESTH:” Lásd Képcs. XVII. 13. sz. Kőnyomat 12,6 x 18,5 cm. 925 „Pesth Stadthaus” (kép hátoldalán, kézirással). Jelzetlen [Rohbock, Ludw. 1855körül]. Ecsetrajz tussal, 10,8 x 18,7 cm. Ábrázolás: 922. alapján, közelebbről felvéve (VALÓBAN ???)

198

BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 290. sz.; FMK X. 58/b. sz 926 „VÁROSHÁZA PESTEN. STADTHAUS IN PESTH.” Jelezve L[udwig] Rohbock del[ineavi]t. JOH[ANN] Poppel sculp[si]t. Acélmetszet, 10,6 x 16,6 cm. Nyomda, kiadó: Druck u. Verlag v. G. G. Lange in Darmstadt. Megjelenésre lásd 73. sz Ábrázolás: a 924. másolata. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 317. sz.; Csillag 360. sz.; Nebehay-Wagner 570/15,571/ 20. sz. 927. „Stadthaus” Lásd Képcs. XVI. 2. sz. Gouache, 4,9 x 8 cm. Ábrázolás: városháza és tér északkelet felől. 928. „Stadthaus. Lásd Képcs. XVI. a/2. sz. Vízfestmény, 5,7 x 8,8 cm Ábrázolás: az előző kompozició másolata 929. „Stadthaus.” Lásd Képcs. XVI. B. 2. sz. Acélmetszet 4,2 x 7,3 cm. Ábrázolás: a 924. másolata. 930. [ Városháza] Jelzetlen [1860 körül]. Fametszet, 9 x 13,2 cm. Ábrázolás: homloknézet, jobbra a belvárosi templom szentélyével. BTM Fővárosi Képtár

Irodalomból ismert 931. [Városház] Jelzetlen [1850 körül]. Réznyomás, 20,5 x 13,5 cm. Ábrázolás: levélpapir-fejléc a városháza képével, jobbra Piaristák.

XXXVII. Egyetem és egyetemi templom. (932-937. sz) 932. „UNIVERSITAS LITERARUM FRANCISCO I.: AUG[usto] REGIA PESTINI.” Jelezve C[arl] Schwindt del[ineavit] Pesth, Stahlstich von L[eopold] Zechmeyer in Wien.

199

Acélmetszet, 10,7 x 16 cm. Megjelent Fejér, Georg.: Historia Academiae Scientiarum Pazmaniae… literaria, Budae, Typ. Univ. 1835. 124/25. Ábrázolás: egyetem és templom északkelet felől. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Kremmer 548. sz.; SchL 694. sz.; Csillag 128. sz. .; Domanovszky 674. l. 331. sz.; Schoen 1948. 14. sz.; Pataky. 250. l 1. sz.; Rózsa 1997. 80. sz. 933. „A’ Papnevendékház. Das Seminarium.” Lásd Képcs. III. C. 11. sz. Kőmetszet, 7,9 x 8,8 cm. Ábrázolás: homlokzat délkelet felől, hátterében a templom toronypárja. 934. „PEST, . KIS PAPOK LAKA: DAS SEMINAR. LE SEMINAIRE: THE SEMINARY?” Jelezve Kuwaseg rajz[zolta] MARTENS METZ[ETTE] Párizsban [1841 körül] Akvatinta, 15. 8 x 34,4 cm. Kiadó: Pesten Grimm Vinczénél. Ábrázolás: Papnövelde- (Eötvös1 Lóránd-utca. kelet felől, háttérben az angolkisasszsonyok (Sz. Mihály-) temploma, mögötte Gellérthegy. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 200. sz.; FMK. X. 25. sz.; Gilh. XXXVI. 26. sz.; Kremmer 289. sz.; Budapest régen. 57. sz.; Faragó 60. sz.; Rózsa 1997. 100.; Celedin 935. „A pap növendékek épülete. Seminar.” Lásd Képcs. . XII. B. 7. sz. Kőnyomat, 7,2 x 7,9 cm. Ábrázolás: hasonló 934-hez. 936. „A’ pap növendékek. Seminar. Lásd Képcs. XV. 5. sz. Kőmetszet, átmérője 2,3 cm. Ábrázolás: a Papnövelde utca kelet felől. 937. „Az egyetemi egyház Pesten.” Jelezve Weinem sc[ulpsit] Fametszet, 19,7 x 25,7 cm. Megjelent VU. 1859. 11. sz. 125. Ábrázolás: Egyetem, templom és szeminárium északkelet felől. Azonos ábrázolás: „Egyetem főegyháza” címmel megjelent Cassiusnál (7. l.) és ”Die Universitätskirche” címen Gettingernél. (6. l.). BTM Fővárosi Képtár

XXXVIII. Magyar Tudományos Akadémia (938-945. sz.) 938. „ A MAGYAR T[udományos] AKADÉMIA PESTEN. PALAST DER UNGARISCHEN AKADEMIE DER WISSENSCHAFTEN IN PEST.”

200

Jelezve H[ermann] Lüders del[ineavi]t Chr[istian] Steinichen sculp[si]t. Acélmetszet, 11,3 x 16,5 cm. Nyomda, kiadó: Druck & Verlag von G. G. Lange in Darmstadt. Megjelent Hunfalvy J. - Rohbock, Ludw.: Magyarország és Erdély…Darmstadt, 1856/64. ugyane mű német kiadásában. Ábrázolás: az Akadémia palotájának Stüler-féle, megvalósult terve dél felől ort. felvételben Ortogonális felvételben, előtérben a Rakpiac. A József téren Lloyd-palota és Lánchídfő közötti fasor. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 298. sz.; Fővárosunk 47. l. 17. sz.; Nebehay-Wagner 571/24. sz. 939. [Akadémia] Jelzetlen. Fametszet, 10,3 x 15,4 cm. Megjelent Szepesi, Emer.: Ode ad palatium Academiae Scientiarum Hungaricae sollemniter apertus… MDCCCLV, Pestini. Ábrázolás: homlokzat dél felől, jobbra Európa-szálló, balra a Lánchídfő, mögötte kilátás Budára. A téren tervezett szökőkút. 940. „A magyar tud[ományos] akadémia palotájának főhomlokzata a lánczhídtér felől.” Jelezve St monogrammal (Stüler) Fametszet, 23,2 x 34 cm. Megjelent VU. 1866. 17. sz. 106. Ábrázolás: homlokzat, a rizalit sarkaira tervezett griffekkel 941. „A MAGY[ar] TUD[ományos] AKADÉMIA PESTEN. DIE UNGAR[ische] ACADEMIE D[er] WISSENSCHAFTEN IN PEST.” Jelezve természet után rajzolta Slowikowski Ádám [1866]. Szinezett kőnyomat, 22 x 30,2 cm. Nyomda: Leitner M. L. nyomása Pesten Kiadó: Lauffer Vilmos tulajdona Pesten. Ábrázolás: Akadémia, Akadémia-utca és az Európa-szállótól a Széchenyi utcáig terjedő házsor dél felől. Háttérben a Roosevelt (Ferenc József) tér. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Kremmer 351. sz.; Nagy 77.; Gerszi 200. l. 7. sz.; Rózsa 1997. 141. sz. 942. [Akadémia és környéke] Jelezve margón: tervezte és kiadta Vahot Imre és társa. Marastoni Jos[ef] Kőnyomat, 7 x 13 cm. Megjelent „Az 1865/6-iki magyar országgyűlés képviselőházának emléklapja” keretképeként. Nyomda: Ny. Mandello és Leitner Pesten 1866. Ábrázolás: Akadémia, a Lánchíd pesti szárnya délnyugat felől. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Gerszi 179. l. 551. sz. 943. „AZ AKADÉMIA PALOTÁJA.” Jelezve POLLAK sc[ulpsit] Fametszet. 21, x 33,5 cm.

201

Megjelent „Magyarország és a Nagyvilág” 1865. 10. sz. 153. Ábrázolás: délnyugati saroknézet. BTM Fővárosi Képtár 944. „Magyar tudományos Akadémia.” Jelzetlen. Kőmetszet, 8 x 7 cm. Nyomda: Dietze Vilmos Könyomdája Pesten 1869. Megjelent a pesti és budai egyesített cukrászok tanonclevelén. Ábrázolás: délnyugati saroknézet BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Gerszi 133. l. 1 sz.

Irodalomból ismert 945. „ A M. Tud. Akadémia épülete.” Jelezve [Doby Jenő, 1865 körül] Rézmetszet. MÉRET ??? Irodalom: Sz-SZ 379.

XXXIX. Újépület (946. sz.) 946 „A’ pattantyusok kaszárnyájok. Die Artillerie Kaserne, genant(!) das Neugebäude. Lásd Képcs III. C. 8. sz. Kőmetszet, 7,8 x 8,8 cm. Ábrázolás: a mai Szabadság tér helyén állott Újépület egyik sarokszárnya.

XL. Horváth-ház (mai Kossuth L. utca 3 helyén – 947-948. sz). 947. „Horváth-ház és Landerer Lajos könyvnyomtató műhelye. Horváth’sches Haus und Lud[wig] v[on] Landerer’sche Buchdruckerei.” Lásd Képcs. III. F. 6. Kőmetszet, 7,8 x 8,7 cm. Ábrázolás: háromemeletes, klasszicizáló sarokház a ferences templom szentélyével. Irodalom: lásd Képcs. III. F.; Schoen 1948. 16. sz.

Irodalomból ismert 948. „Horváth József kamarás háza a hatvani utcában. ”Hátoldalon „No. 26. Pallais des H[errn] v[on] Horwath in Pest.”

202

Jelzetlen [Állítólag J. Pichl festette. ] Vízfestmény, 10,5 cm. (másik méret hiányzik) Irodalom: Csillag 75. sz.

XLI. Cziráky-palota (Kossuth Lajos utca 5. – 949. sz.) 949. . Gr[óf] Cziráky palotája. Das Palais Cziráky.” Lásd Képcs. III. F. 14. sz. Kőmetszet, 7,8 x 8,7 cm. Ábrázolás: kétemeletes, klasszicizáló sarokház.

XLII. Wodianer Sámuel háza (Deák Ferenc tér, lebontották 1945. (950. sz.) 950. „Wodianer Sámuel háza. Das Samuel Wodianer’sche Haus.” Lásd Képcs. III. E. 6. sz. Kőmetszet, 7,7 x 8,7 cm. Ábrázolás: kétemeletes, copfstilusú sarokház. Az egykori „Két török”.

XLIII. Marczibányi-ház (Zrinyi utca 13. (951. sz.) 951. „A’ Martzibáni palota a’ bálvány-útszában. Das Martzibani’sche Palais in der Göttergasse. Lásd Képcs. III. E. 6. sz. Kőmetszet, 7,8 x 8,7 cm. Ábrázolás: kétemeletes, klasszicizáló sarokház. Irodalom: Faragó 73. sz

XLIV. Károlyi-palota (Egyetem-utca 16. sz. - 952. sz.) 952. „Gróf Károly György Palotája Pesten az 535 szám alatt, a’ Ketskeméti útszában. Karolisches Palais in Pesth in der Ketskemeter Strasse No. 535.” Lásd Képcs. III. E. 21. sz. Kőmetszet, 7,8 x 8,7 cm. Ábrázolás: klasszicizáló palota, címeres attikával.

XLV. Döring-ház (Nádor-utca 11. – Zrinyi-utca 6. sz. - 953. sz.) 953. „Döring háza, Pesten a’ Bétsi útszában. Das Döringsche Haus in Pesth in der Wiener-Gasse N[umer] 142.

203

Lásd Képcs. III. E. 13. sz. Kőmetszet, 7,8 x 8,7 cm. Ábrázolás: kétemeletes klaszicizáló sarokház.

XLVI. Wodianer Rudolf háza (Arany János utca 3. - 954. sz.) 954. „Wodianer Rudolf háza a’ duna mellett. Das Rudolf Wodianer’sche Haus an der Donau.” Lásd Képcs. III. E. 7. sz. Kőmetszet, 7,8 x 8,7 cm. Ábrázolás: kétemeletes klasszicizáló sarokház.

XLVII. Birly- („Nagy Kristóf”) ház (Váci utca 6. helyén – 955. sz.) 955 „A’ Nagy Kristóf nevű ház. Das Haus zum grossen Christoph.” Lásd Képcs. III. F. 7. sz. Kőmetszet, 7,7 x 8,7 cm. Ábrázolás: kétemeletes klasszicizáló sarokház, Bauer M. Nagy Kristóf szobrával.

XLVIII. Cukortisztitó gyár (956. sz.) 956. „Cs[ászári] kir[ályi] szab[adalmazott] pesti cukortisztító gyár.” Jelzetlen. Kőmetszet, 15 x 21,5 cm. Megjelent Közhasznú Honi Vezér… kalendárium, 1840…évre. Ábrázolás: gyárépület a mai Erzsébet tér – Bajcsy Zsilinszky út - Sz. István krt. sarkán BTM Fővárosi Képtár

IL. Negyedik pesti lövölde (957-960. sz.) 957. „A’ polgári lőhely. Die bürgerliche Schiessstat. Lásd Képcs. III. E. 16. Kőmetszet, 15 x 21,5 cm. Ábrázolás: a mai Vámház krt. - Királyi Pál-utca - Só - utca - Fővám-tér között állott lövölde klasszicizáló udvara. 958. „Das bürgerliche Schiesshaus in Pesth.” Jelezve C. Karrer (1824). Kőnyomat, 8,8 x 16,1 cm. Nyomda: Steindr. v. C. W. Medau in Leitmeritz. Ábrázolás: a lövölde udvara katonai és polgári öltözetű staffázsalakokkal, kocsival. A kép alatt: Das grosse Portal des Schützenhofes nebst Grundplan in Pesth.

204

9,9 x 14,1 cm. Ábrázolás: a lövölde három nyílású klasszicizáló kapuzata. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Kremmer 522. sz.; Nagy 77.; Domanovszky 670. l. 243. sz.; Faragó 82. sz 959. „Das bürgerliche Schiesshaus in Pesth.” Jelezve olvashatatlan jelzéssel. Kőnyomat, 8,6 x 16 cm. Nyomda: Steindr. v. C. W. Medau. Ábrázolás: hasonló 958-hoz, eltérő staffázzsal. A kép alatt: „das grosse Portal des Schützenhofes nebst Grundplan in Pesth.” 9. 7 x 26 cm. Ábrázolás: mint 958. számnál. BTM Fővárosi Képtár 960. [Lövölde] Jelzetlen (Perlaszka Domokos ?) Rézmetszet, 7,5 x 11,3 cm. Megjelent Scheiben-Schützen Almanach für das Schützen Jahr 1830. Kiadó: Herausgegeben durch die Pesther Bürgerliche Scheiben-Schützen Gesellschafft Ábrázolás: a lövölde udvara a bejárat felől. E kép mellett a lövölde kapuzata. Rézmetszet, 7,5 x 11,3 cm. Ábrázolás mint 959. számnál BTM Fővárosi Képtár

L. Pesti főreáliskola (961. sz.) 961. „DAS NEUE REALSCHULGEBÄUDE IN DER KOHLBACHERGASSE ZU PEST:” Jelezve A[lois] R[ohn]. Kőnyomat 29,2 x 45,5 cm. Nyomda: Ged. A. Rohn Pest 1857. Ábrázolás: a mai Eötvös gimnázium késői klassszicizáló, háromemeletes homlokzata. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Nagy 117.; Gerszi 192. l. 129. sz.

LI. Hausner üzletház (a mai Türr István utca 7. helyén - 962. sz.) 962. „Hausner F[erenc] L[ipót] kereskedelmi háza Pesten. ”a kis híd-utczában, a ’nagy pipához’ a vastuskó mellett. F[ranz] L[eopold] Hausner’s Handlungshaus in Pest in der kleinen Brückgasse zur’grossen Pfeife’, neben den Stock in Eisen” Jelezve Brown sc[ulpsit] Pest. Fametszet, 7,1 x 12,2 cm. Nyomda: Nyomtatott Landerer és Heckenastnál Pest, 1855. Megjelent a Hausner-féle fűszerkereskeedés árjegyzékén 1855-ben és több hirdetéssel 1857-ben is.

205

BTM Fővárosi Képtár

LII. Pesti hajóhídfő (a mai Deák Ferenc utca tengelyében, lebontották. - 963. sz.) 963. [Magyar Kertészeti Társulat csarnoka. ] Jelezve Brown sc[ulpsit] Pest. Fametszet, 7,5 x 21,2 cm. Nyomda: POLLAK Testvérek kőnyomdai műintézet Pesten, 1855. Megjelent a Magyar Kertészeti Társulat oklevelének fejléceként. Ábrázolás: a hajóhídfő két vámháza közé épült oszlopos csarnok, itt rendezte kiállításait a Kertészeti Társulat. Háttérben Duna, Tabán, királyi palota.

LIII. Berghardt-ház (964. sz.) 964. „Dr. Berghardt háza Pesten.” Jelzetlen Kőnyomat, 22 x 22 cm. Megjelent Az Ország Tükre. 1663. 31. sz. 363. Ábrázolás: koraeklektikus, kétemeletes sarokház. Berghardt név az egykorú lakásjegyzékekben nem szerepel, így a ház fekvése pontosan nem állapithatö meg. Pester Lloyd-kalender 1864 évi kötete a Nádor utca 27. sz. alatt „Burghardt”Ferenc házát említi az Újépülettel szemben a Nádor utcának a Géza (Garibaldi) és Zoltán utca közötti szakaszán.

LIV. Mocsonyi-ház (Erzsébet tér 9. helyén, lebontották- 965. sz.) 965. [Mocsonyi ház]. Jelzetlen. Fametszet, 12 x 16 cm. Megjelent Pester Lloyd-Kalender, 1860. LXXIII. Ábrázolás: egyemeletes, romantikus sarokház. BTM Fővárosi Képtár

LV. Pesti Hengermalom. (966. sz.) 966. „Pesti Hengermalom.” Jelzetlen. Fametszet, 4,5 x 8 cm. Megjelent Emich G. Képes naptára. 1860. XVII. BTM Fővárosi Képtár

206

LVI. „Háznégyszög.” (967-968. sz.) 967. „A most épült ’négyszög’ palota a régi harminczad helyén.” Jelzetlen. Kőnyomat, 10 x 24 cm. Megjelent Az Ország Tükre 1862. I 5. Ábrázolás: „Háznégyszög” vagy „Szabónégyszög” vagy „Schneiderviereck” volt a neve a mai Vörösmarty valamint József nádor tér és Dorottya illetőleg Harmincad urtca közötti háztömbnek. Képünk a háztömb déli és keleti oldalát mutatja a Pesti Magyar kereskedelmi Bank első székházának [a mai Gerbeaud-palota] átépítés előtti állapotával. 968. „ Az uj háznégyszög Pesten a színház téren. – Követek kaszinója.” Jelezve RUSZ K[ároly] Fametszet, 14,5 x 21 cm. Megjelent VU. 1866. 1. sz. 5. Azonos ábra „Commerzialbank. ”címen megjelent LVII. Az egykori Franklin Társulat székháza (Károlyi Mihály utca 14. helyén – 969-970. sz. 969. „A Vasárnapi Ujság szerkesztő s kiadóhivatala és nyomdája.” Jelezve S[amuel POLLAK X[ylographiae] A[uctor?] Fametszet, 21x 25 cm. Megjelentí VU. 1863. 1. sz. 5. Ábrázolás: háromemeletes, romantikus stilusú saroképület délnyugati nézetben, jobbra a Károlyipalota sarka. 970. „Heckenast Gusztáv könyvkiadó üzlete és nyomdája. Buchdruckerei und Verlagsgesellschaft von Gustav Heckenast.” Jelezve POLLAK sc[ulpsit]. Fametszet, 10,3 x 11,? cm. MÉRET!! Ábrázolás: mint 969. sz., de Károlyi palota nélkül, és staffázzsal.

LVIII. Wurm udvar (Dorottya utca 4. - 971. sz.) 971. [Wurm udvar]. Jelzetlen. Kőmetszet, 10 x 17 cm. Nyomda: Nyomt Rohn és Grund Pesten 1865. Megjelent Förstinger A. raktárának árjegyzékén. Ábrázolás: sarokrészlet Förstinger A. szerszámárú raktárával. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Gerszi 197. l. 105. sz. (Rohn és Grund mint kőrajzolók)

207

LIX. A skót misszió iskolája (Hold utca 7. helyén - 972. sz.) 972. „ A pesti skót misszió iskolája.” Jelezve RÁNICS. Fametszet, 13 x 18 cm. Megjelent VU. 1870. 6. sz. 72.

LX. Pesti Takarékpénztár (Reáltanoda utca 1. helyén. - 973. sz.) 973. „A pesti takarékpénztár új épülete.” Jelezve RUSZ Fametszet, 13 x 15,5 cm. Megjelent Hazánk és a Külföld. 1866. 10. sz. 163.

LXI. Első Magyar Általános Biztosító Társaság székháza (Vigadó tér, lebontottták. - 974. sz.) 974. „AZ ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ TÁRSASÁG PALOTÁJA A PESTI DUNAPARTON.” Jelzetlen. Fametszet, 25,5 x 25,7 cm. Megjelent Magyarország és a Nagyvilág 1870. 20. sz. 231. Ábrázolás: a Vigadó tér déli oldalán 1868-1950-ig állott palota északkelet felől

Hatodik kerület (975-993. sz.)

I. Indóház (975-980. sz.) 975. „Magyar központi vasúti indóház.” Jelezve Feszel rajz[olta] Perlaszka metz[ette]. Acélmetszet, 11,5 x 19,1 cm. Megjelent Életképek, 1846. I. félév. Ábrázolás: a pest-váci vasút pályaudvara északnyugati saroknézetben. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Nagy 78.; Pataky 199. l. 61. sz. Azonos ábrázolás „Personenhalle d[er] ungarischen Centraleisenbahn in Pest.” Jelezve Fesel del[ineavit] Perlaska sc[ulpsit]. Megjelent Beilage z. Spiegel. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Domanovszky 670. l. 226. sz.; Rózsa-Spira 81, sz. (a MTKcs példánya); Feszl 640. sz. 976. „Az indoház. Bahnhof.”

208

Lásd Képcs. XII. B. 9. Kőnyomat, 5,9 x 7,8 cm. Ábrázolás: északnyugati rálátás. 977. „Der Bahnhof in Pesth.” Jelezve J[ohann] V[inzenz] Reim am 13t[en]Juni 1851. Rézkarc, 10,1 x 16 cm. Megjelent Reim rézkarcsorozata 524. darabjaként. Ábrázolás: nyugati saroknézet. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Rózsa 1983. 74., Rózsa 1997. 124. sz. 978. „A pesti vasúti indóház.” Jelzetlen „(Myskovszky rajza)” Fametszet, 13 x 16,7 cm. Megjelent VU. 1866. 23. sz. 277. Ábrázolás: délkeleti saroknézet. Azonos ábrázolás „Der Bahnhof der s[üd] ö[stlichen] Staatsbahn” címen megjelent Gettingernél (15.) BTM Fővárosi Képtár 979. [A pest-váci vasút pályaudvaránnak hütőháza. ] Jelezve Rajz[olta] Glembay Metcz[ette] Tyroler. Acélmetszet, 1,5 x 4,8 cm. Megjelent Ipar czímtár 1847évre Kiadták Szalkay G. és Németh J. kiad. Pest, 1846, a kötet címlap-illusztrációjaként. Ábrázolás: fűtőház, bal felől vonattal. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Pataky 235. l. 9. sz 980. „BAHNHOF.” Lásd Képcs. XIII. 17. sz. Acélmetszet, 4,8 x 8,8 cm. Ábrázolás: a pályaudvar külső épületei észak felől.

II. Batizfalvy gyógyintézet (981-983. sz.) 981. „Dr. Batizfalvy gyógyintézete Pesten.” Jelzetlen. Fametszet, 9,7 x 18 cm. Megjelent VU. 1859. 4. sz. 41. Ábrázolás: a Király utca 89. sz. alatt volt romantikus stilusú, egyemeletes épület saroknézete 982. „Dr. Batizfalvy Samu gyógyintézete.” Jelzetlen. Kőnyomat, 13 x 21 cm.

209

Megjelent: Az Ország Tükre17. sz. 251. Ábrázolás: saroknézet. 983. „Dr. BATIZFALVY GYÓGYINTÉZETE PESTEN” Jelzetlen. Fametszet, 13,2 x 18,3 cm. Megjelent: Magyarország és a Nagyvilág. 1867. 16. sz. 190.

III. Terézvárosi templom (984. sz.) 984. „A’ Therézia temploma a’ királyútszában. Die Theresien Kirche in der Königgasse.” Lásd Képcs. . III. E. 1. sz. Kőnyomat, 8 x 8,7 cm. Ábrázolás: saroknézet a Király utca felől.

IV. Vakok intézete (a Zeneakadémia helyén - 985 - 986. sz.) 985. „VAKOK INTÉZETE.” Jelzetlen [1840-es évek] Kőnyomat, 16,5 x 25 5 cm Ábrázolás: klassszicizáló, kétemeletes épület. Azonos ábrázolás „BLINDEN INSTITUT” címen. BTM Fővárosi Képtár 986. „Blinden Inst[itut]” Lásd Képcs. . X. sz. Kőnyomat, 5 x 10 cm. Ábrázolás: saroknézet.

V. Fogadó „Páris városához” (987. sz.) 987. [Fogadó „Páris városá”-hoz] Jelzetlen [1850-es évek]. Kőnyomat, 17 x 24,4 cm. Ábrázolás: a Váci krt. 11. alatt volt kétemeletes saroképület. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Nagy 75.

VI. Ungár Gyula gazdasági gépgyára (988. sz.)

210

988. „Ungár Gyula gazdasági gépgyára és vasöntödéje.” Jelzetlen. Fametszet, 7,3 x 11,6 cm. Megjelent VU. 1862. 29. sz. 344. Ábrázolás: gyártelep a mai Bajcsy Zsilinszky út és Jókai utca sarkánál. Közelebbi helye nem volt megállapítható

VII. Zarzetzky József gyufagyára (989-990. sz.) 989. [Zarzetzky gyufagyár] Jelzetlen. Fametszet, 7 x 11,5 cm. Megjelent: Emich Gusztáv Képes Naptára 1860. V. Ábrázolás: gyártelep a mai Podmaniczky- utcának a Jókai-utca és Nagymező-utca közötti szakaszán. Közelebbi helye ismeretlen. 990. „A Zarzetky-féle gyufagyár Pesten. Jelzetlen. Fametszet, 13 x 18 cm. Megjelent: VU. 1863. 5. sz. 40. Ábrázolás: madártávlati kép.

VIII. Schlick Ignác vasöntödéje (991. sz.) 991. „ Schlick Ignácz vasöntődéje Pesten.” Jelzetlen. Kőnyomat, 11 x 21,5 cm. Megjelent: „Az Ország Tükre, ” 1865. 34. sz. 407. Ábrázolás: gyártelep a mai Bajcsy Zsilinszky út és Jókai utca között. Közelebbi helye ismeretlen.

IX. Pesti leányárvaház (Jókai tér 5. helyén - 992. sz.) 992. „A pest-városi leány-árvaház.” Jelzetlen. Fametszet, 15,7 x 22,7 cm. Megjelent: Hazánk és a Külföld, 1866. 11. sz. 172. Ábrázolás: egyemeletes sarokház.

X. Bethesda kórház (Rózsa utca 55-59. sz. körül - 993. sz.)

211

993. „Bethesda’ kórház Pesten.” Jelezve EK monogrammal-X[ylographiae] A[uctor] C. Schnetzer. Fametszet, 10,2 x 16,3 cm. Megjelent VU. 1870. 6. sz 72,

Hetedik kerület (994-1020. sz.)

I. A pesti ötödik lövölde (a mai Lövölde tér és Rottenbiller utca sarkán - 994-997 sz.) 994 „A’ POLGÁRI LŐHELY Pesten. DIE BÜRGERLICHE SCHIESSSTÄTTE in PESTH.” Lásd Képcs. XI. 21. sz. Kőnyomat, 12,5 x 16,5 cm. Ábrázolás: klasszicista épület és kapuzata. 995. „A’ polgári lövész egylet. Die bürgerl[iche] Schiesstätte.” Lásd Képcs. XII. B. 11. sz. Kőnyomat, 5,9 x 7,8 cm. Ábrázolás: a kapuzat északnyugati saroknézetben. 996. [Lövölde] Jelzetlen. Kőmetszet, 12 x 19,5 cm. Megjelenés, nyomda, kiadó: Kéler B. Lövész-bál-polka. Címlap-illusztráció. Nyomt. Lorber Pesten 1862. Rózsavölgyi és társa sajátja Pesten. Ábrázolás: négyoszlopos dór stilusú portikusz. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: D’Isoz I. 176., Nagy 78. 997. [Lövölde] Jelzetlen. Kőmetszet, 11,4 x 15 cm. Megjelenés, kiadó: Dubez, J. Kränzchen-Souvenir. Címlap-illusztráció. Rózsavölgyi és Tsa kiadásában. Nyomda. Druk (!) v. . Ed. Langer, Pest 1864. Ábrázolás: szórakozóhely a lövölde előtt. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Kottacímlapok. 66. sz.

II. Valero Antal első selyemgyára (Király utca 53-59/b. helyén - 998-999. sz.) 998. „Valero Antal első selyemgyára a királyútszában. J. A[nton] Valeros Seidenfabrik in der Königsgasse. ” Lásd Képcs. III. F. 16.

212

Kőmetszet, 7,8 x 8,7 cm. Ábrázolás: copfstilusú kétemeletes épület. Irodalom: Faragó 81. sz. 999. „A PESTI KATHOLIKUS LEGÉNYEGYLET HELYISÉGE (Király-utcza, Valeroház)” Cím németül is. - Levélpapir-fejléc. Jelzetlen [1850 körül]. Fametszet, 7,8 x 8,8 cm. Ábrázolás: az épület középszárnya. BTM Fővárosi Képtár

III. Izraelita imaterem az Orczy-házban - 1000. sz.) 1000. „Tempel DER ISRAELITEN IN PESTH” Jelezve a cím folytatásaként: nach der Natur gezeichnet u[nd] lithographiert im Jahre 1833 von Jos[ef] Ant[on] Stromeyer.” Kőmetszet, 18,6 x 21,3 cm. Ábrázolás: klasszicizáló imaterem, az egykori Orczy-házban (lebontva 1937), a mai Tanács- körút 21-25. sz. helyén. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Gerszi 202. l. 25. sz.

IV. Pesti orthopaed intézet (1001 sz.) 1001. „A’ pesti orthopaed privát-intézet” Jelzetlen [1837]. Fametszet, 9 x 11 cm. Nyomda: Nyomtatta Landerer. Ábrázolás: a Schöpf-Mérei Ágost alapította intézet képe. Mai helye a Dob, Síp és Dohány utcák által határolt terület. A 1838. évi árvízben elpusztult épület telkén épül fel később a zsinagóga. Wesselényi-utca akkor még nem nyílt meg. BTM Fővárosi Képtár

V. Vasfürdő a Nyár utcában (1002-1003. sz.) 1002. EISEN-BAD IN DER SOMMER-CASSE ZU PEST.” Jelezve Aufgen[ommen] und grav[iert] Csintalan Artillerie Corp[oral] Kőmetszet, 15,7 x 16,4 cm. Megjelenés, nyomda: Beschreibung der neu errichteten Eisenbad-Anstalt zu Pesth, in der Sommegasse. Pesth, gedr. Bey Ludwig v. J. Landerer, 1827. mellékleteként. Ábrázolás: födszinten épült oszloptornácos udvara vs. A mai nyár-utca 3. sz. helyén. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Nagy 90.

213

1003. „Die Eisenbad Anstalt in Pest.” Jelezve EK monogr. – X[ylographiae] A[uctor] C. Schnetzer Rézmetszet, 12,5 x 16,5 cm. Ábrázolás: azonos előbbivel. Változott arányokban áldolgozva. BTM Fővárosi Képtár

VI. Pekáry-ház (Király utca 47.) (1004-1007. sz.) 1004. [Pekáry-ház] Jelzetlen [Rohbock, Ludw. 1856]. Ecsetrajz tussal, 14. 5 x11,3 cm. Ábrázolás: romantikus stilusú, háromemeletes bérház (ma: Király utca 47 –Csányi utca 12. Építette. Pollack Á. 1847/48,) BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Fővárosunk 27. l. 20. sz. 1005. „RÉSZLET A KIRÁLY UTCZÁBÓL PESTEN: EIN THEIL DES KÖNIGSGASSE IN PESTH:” Jelezve L[udwig] Rohbock del[ineavi]t Ad[olf] Fesca sculp[si]t Acélmetszet, 14,2 x 10,4 cm. Nyoma, kiadó Druck & Verlag v. G G. Lange in Darmstadt Megjelent Hunfalvy J. –Rohock, Ludw: Magyaroszág és Erdély. . Darmstadt, 1856/1864. és ugyanennek a műnek német kiadásában. Lauffer és Stolp bizományában, Ábrázolás: az 1004. sz. acélmetszetű feldolgozása. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 315. sz.; Csillag 562. sz.; Nebehay-Wagner 571/23. sz.; Rózsa1997. 136. sz; Preisich 119. 1006 „ Pekáry-féle ház Pesten.” Jelzetlen Kőmetszet, 15,7 x 13,7 cm. Megjelent Az Ország Tükre 1864. 4. sz. 59. 1007. „Pekáry-ház] Jelzetlen Kőmetszet, 11,8 x 17,6 cm. Megjelent Nessi P. kéményseprőmester újévi üdvözlőlapján, 1849. Ábrázolás: saroknézet. BTM Fővárosi Képtár

VII. Dohány utcai zsinagóga. (1008-1015. sz.) 1008. „Der israelitische Cultus Tempel in Pest.”

214

Jelezve n[ach] d[er] N[atur] gez[eichnet] v[on] H[ermann] Lüders [1860 körül]. Ceruzarajz, 21x 28,5 cm. Ábrázolás: homlokzat délnyugat felől, északi homlokzathoz csatlakozó házsorral. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Lanfr. 281. 1009. „Israelit[ischer] Tempel in Pest”. Jelzetlen (Lüders, H. 1860 körül). Ecsetrajz, 12,6 x 15,7 cm. Ábrázolás: előbbivel azonos. MTKcs 1010. „AZ IZRAELITÁK TEMPLOMA PESTEN. DER ISRAELITISCHE TEMPEL IN PEST:” , Jelezve Nach Photographie. G[eorg] M[ichael] Kurz sculp[si]t. Acélmetszet, 12,6 x 15,7 cm. Nyomda, kiadó: Druck & Verlag von G. G. Lange in Darmstadt. Lauffer és Stolp bizományában Pesten. Megjelent Hunfalvy J. – Rohbck, Ludw.: Magyarorság és Erdély…Darmstadt 1856/1864 és ugyannek a műnek német fordÍtásában is. Irodalom: Nebehay-Wagner 571/19. sz.; Rózsa1997. 134. sz. 1011. Zsinagóga] Jelzetlen [1857] Ceruzarajz, 20,9 x 28,6 cm. Ábrázolás: homloknézet, előtérben gyalogosok, lovasok BTM Kiscelli Múzeum 1012. „Az izraeliták új imaháza Pesten.” Jelezve S[amuel] POLLAK Sc[ulpsit]. Fametszet, 17,5 x 24 cm. Megjelent VU. 1857. 50. sz. 545. Ábrázolás: azonos ábrázolás mint 1011 más staffázsalakokkal. Ugyancsak azonos ábrázolás szerepel „A pesti izraelita nagyzerű új imaház. ” Cimenmegjelent Dalemlény a bpesti izraelita új imaház felszentelésére. Esztergom 1859. címlap-illusztrációján. 1013. „DER ISRAELITISCHE TEMPEL IN PEST.” Jelzetlen [1863 körül]. Kőnyomat, 27,7 x 37,2 körül. Nyomda, kiadó: Dr[uck] u. Verl[ag] H. Gerhart, Margarethen Grüngasse 32 Wien. Ábrázolás: 1018. alapján eltérő staffázzsal. MTKcs 1014. [Zsinagóga] Jelezve Tatzelt Vilmos metz[ette] Acélmetszet, 12 x 15,5 cm. Nyomda. Nyomt. Lorber Pesten 1863. Megjelent „Kol nidreh” címlap-illusztráció, Pest Treichlinger J. kiadása.

215

BTM Fővárosi Képtár 1015. „ Der isr[aelitische] Kultustempel.” Jelzetlen Fametszet 8 x 10,8 cm. Megjelent Gettinger 16.

VIII. Pesti kereskedelmi kórház (Hársfa utca 17. - 1016. sz.) 1016 „A pesti kereskedelmi kórház.” Jelezve Rajz[olta] Liptay Fametszet, 10,5 x 13 cm. Megjelent Hazánk és a Külföld, V. köt. Pest 1867. 117.

IX. Országos Protestáns Árvaház (Dob utca 70. helyén. Lebontoták). (1017. sz.) 1017. „Az országos prot. . . Árvaház Pesten.” Jelezve POLLAK. Fametszet, 12 x16 cm. Megjelent VU. 1870. 14. sz. 172. Ábrázolás: a Dob utca 70. helyén állott romantikus stílusú egyemeletes épület.

X. Unger-ház (1018. sz.) 1018. Király utca 1575. sz. Unger Antal háza. Jelzetlen. Fametszet, 1,2 x 2 cm Megjelent Pesti Hirlap 1846. 666. sz. 52. l. Ábrázolás: héromemeletes homlokzat egy eladási hirdetés illusztrációja

XI. Schön-féle zsinór-, gomb-, és paszománygyár (1019. sz.) 1019. Schön János zsinórgyára. Jelzetlen Fametszet, 4,4 x 7,8 cm Megjelent Adressen-Kalender von Pest Ofen und Altofen… Pest. 1871. V: Ábrázolás: a gyár Dohány utcai telepe kb a mai Alserdősör táján BTM Fővárosi Képtár

216

Nyolcadik kerület (1020-1106. sz. )

I. Nemzeti Múzeum (1020-1044. sz.) 1020. „NEMZETI MUSEUM” Jelzetlen. Kőmetszet, 13 x 17,5 cm. Megjelent Közhasznú Honi Vezér, 1843. Ábrázolás: északnyugati saroknézet, a lépcsőzet mellvédjére tervezett szfinxekkel. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Csillag 200. sz.; Fejős 8. sz. 1021. „MUSEUM” Lásd Képcs. X. 1. sz. Kőnyomat, 8 x 15 cm. Ábrázolás: északnyugati saroknézet, lépcsőzet mellvédjén tervezett kandeláberekkel. Irodalom: Fejős 9. sz. 1022. „Muzeum. Museum” Jelezve Winkles sculp[sit] Acélmetszet, 7,2 x 11,3 cm. Megjelent Feldmann, L. G.: Pesth und Ofen… Wegweiser, Leipzig. u. . Pesth, 1844. – Zweite, ganz umgearbeitete Auflage. Pest. 1…. Chr. Seiz. Pest, 1855. – Dritte Auflage, Pest, 1859. Kiadó: 1844-ben Verlags-Magazin, 1855,1859-ben Heckenast G. Ábrázolás: ésaknyugati saroknézet erős rövidüléssel előtérben hintó. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Fejős 11. sz. 1023. „MUSEUM.” Lásd Képcs. XIII. 7. sz. Acélmetszet, 4,8 x 8 cm. Ábrázolás: hasonló az előzőhöz, előtérben szénásszekér. Irodalom: Csillag 314. sz.; Pataky 125. l. 29. sz.; Fejős 35. sz. (Häuffler-Fuchsthaller) 1024. „DAS NATIONAL MUSEUM IN PESTH.” Jelezve Schwind[t] gez[eichnet] Pesth. Fuchsthaller sc[ulpsit] (1845 körül) Acélmetszet, 13,1 x 19. 4 cm. Megjelent „Beilage zum Ungar.” BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Csillag 201. sz.; Pataky 125. l. 17. sz.; Fejős 10. sz. 1025. „A’ Muzeum. Das Museum.” Lásd Képcs. XII. B. 3. sz. Kőnyomat, 5,8 x 7,7 cm. Ábrázolás: homlokzat északnyugat felől. Irodalom: Fejős 16. sz.

217

1026. „National Museum,” Lásd Képcs. XVI. 7. sz. Gouache, 5,5 x 7,4 cm. Ábrázolás: északnyugati saroknézet, gyalogos és lovasstaffázsalakokkal. Irodalom: Fejős 26. sz. (Wigand) 1027. „ National-Museum.” Lásd Képcs. XVI. a. Vízfestmény, 5,6 x 8,6 cm Ábrázolás: kompozíció azonos 1026-éval. Irodalom: Fejős 27. sz. (Wigand) 1028. „NATIONAL-MUSEUM.” Lásd Képcs. XVI. b. Acélmetszet, 45 x 7 cm. Ábrázolás: kompozíció azonos 1026-éval. Irodalom: Fejős 37. sz. (Fesca) 1029. „Das ungarische National-Museum.” Jelezve rajz[olta] Varsányi J[ános] mérnök –Rohn 1853. Kőmetszet, 7,8 x 10,5 cm. Nyomda: Nyomt. Frank J. M. Pesten 1853. Megjelent Pospect zu dem, unter dem Titel „Ungarn in Bildern” erscheinenden literarischartistischen Werke. Keretkép. Ábrázolás: északnyugati saroknézet. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Fejős 33. sz. 1030. [Nemzeti Múzeum] Jelzés, kiadó: Marastoni Jos[ef] kiadta Vahot Imre és társa. Mind a kőrajzi mind a photographiai utánzás tilos. Kőnyomat, 11 x 13 cm. Nyomda: Ny. Mandello és Leitner Pesten 1866. Megjelent „Az 1865/6-iki magyar országgyülés képviselőházának emléklapja” keretképeként. Ábrázolás: északnyugati saroknézet gyalogos és lovas staffázsalakokkal, a kupolán lobogó. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Gerszi 179. l. 551.; Fejős 61. sz 1031. „Das Museum in Pesth.” Jelezve V[inzenz] Reim am 15t[en] Juni 1851. Rézkarc, 10 x 16 cm. Megjelent Reim rézkarcsorozatának 530. sz. lapjaként. Ábrázolás: homlokzat északnyugat felől, néhány staffázsalakkal. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Fejős 29. sz.; Rózsa 1983. 75. 1032. MAGYAR NEMZ[eti] MUZEUM.” Jelzetlen.

218

Kőnyomat, átmérő 5,3 cm. Megjelent Toldy F.: A magyar nemzeti irodalom története. Pest 1851. Emich G. kiadásának címlapján. Ábrázolás: a múzeum homlokzatának középrésze az északi illetve déli szárny 3 ill. 5 ablaktengelynyi részletével, farkába harapó kigyóval keretezve. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Fejős 12. sz. 1033. „National Museum zu Pesth.” Jelezve Glatz fezit [1842 kórül]. Tollrajz tussal 14, x 22 cm. Ábrázolás: rálátás a múzeumra és a „két pisztoly”-fogadóra délnyugat felől kb a mai Kecskeméti utca és Királyi Pál utca közötti házsor egyik vsz képzelt erkélyéről. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Fejős 25. sz. 1034. „A’ NEMZETI MUSEUM Pesten. DAS NATIONALMUSEUM in Pesth.” Lásd Képcs. XI. 15. sz. Kőnyomat, 12,2 x 18,5 cm. Ábrázolás: délnyugati saroknézet, előtérben Széna (Calvin) téri piac. Irodalom: lásd Képcs. XI; Schoen 1948. 23. sz.; Fejős 14. sz (Alt-Sandmann) 1035. „A’Muzeum. Das Museum.” Lásd Képcs. XV. sz. 4. sz Kőnyomat, 3,5 x 4,6 cm. (ovális keretben) Ábrázolás: eltérő stafázzsal, mint 1034. Irodalom: Fejős 16. sz 1036. [ Nemzeti Múzeum] Jelezve R[udolf] Alt 1847. Vízfestmény, 15 x 22 cm. Ábrázolás: délnyugati saroknézet, balra a Kecskeméti utca bejárata, előtérben piac. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Domanovszky 676. l. 572.; Fővárosunk 23. l. 5. sz.; Városképek 1969. 20. sz.; Fejős 15/a. sz.; Faragó 77. sz 1037. „NEMZETI MUZEUM. NATIONAL MUSEUM.” Lásd Képcs. XVII. 16. sz. Kőnyomat, 12,5 x 18,4 cm. Ábrázolás: 1034. másolata. Irodalom: Fejős 16. sz. 1038. [Nemzeti Múzeum] Jelzetlen [Rohbock, Ludwig, 1855 körül] Tollajz, tussal, mérete nem volt megállapítható. Ábrázolás: délnyugati saroknézet. MTKcs Irodalom: Fejős 42. sz.

219

1039. „NEMZETI MUZEUM PESTEN. NATIONAL MUSEUM IN PEST.:” Jelezve L[udwig ] Rohbock del[ineavit] G[eorg] M[ichael] Kurz sculp[si] t. Acélmetszet, 11,. 3 x 16,. 2 cm. Nyomda. Kiadó: Druck & Verlag v. G. G. Lange in Darmstadt. Megjelent Hunfalvy J. - Rohbock, Ludw.: Magyarország és Erdély… Darmstadt 1856/1864. valamint ugyane mű német kiadásában. Hunfalvy J. . - Rohbock, Ludw.: Budapeszt és környéke, Pest 1859. Lauffer és Stolp bizományában. Ábrázolás: 1038. sz. lap másolata BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 331118. sz.; Csillag 361. sz; Fejős 42/a. sz; Nebehay-Wagner 570/16. sz.,571/21. sz. 1040. „Pesti Muzeum.” Jelezve rajzolta Katzler Vincze. V[inzenz] Katzler 1860. Kőnyomat 7 x 15,3 cm. Nyomda: Nyomt. M. Bäcker, Betsben. Megjelenés, kiadó: „Gróf Széchenyi István”című emléklap keretképeként. Kiadták Koptsány Jstván és Bäcker. Utánnyomás tiltatik Ábrázolás: délnyugati saroknézet, előbbieknél egyszerűbb átdolgozás. Irodalom: Vayer 52. sz.; Fejős 45/b. sz.; Rózsa 1991. 60. sz. 1041. „Pesti Museum.” Jelezve Photo-Lith[ographie] Giessendorff Károly (1860) Kb 3,5 x 7 cm. Nyomda: Nyomt. Reiffenstein és Rösch Becsben. Megjelenés, kiadó”Gróf Széchenyi Jstván című emléklap keretképeként Kiadták Giessendorff és Becker M. Utánnyomás tiltatik. Ábrázolás: mint 1040, kisebb méretben. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Vayer 52/a. sz.; Fejős 40. sz.; Rózsa 1991. 60/a. 1042. „A nemzeti Museum Pesten. ” Jelezve JK monogrammal - Brown sc[ulpsit. Fametszet, 15,6 x 23,7 cm. Megjelent VU 1856. 8. sz. 65. Ábrázolás: délnugati saroknézet, közeli felvétel. Azonos ábrázolás: „A nemzeti Museum. ” címen megjelent Cassius és „Das National Museum. ” címen Gettingersokat idézet könyében a 9., illetve 17. lapon. Irodalom: Fejős 40., 63. sz 1043 [Nemzeti Múzeum]. Jelzetlen. Fametszet, 2,5 x 4 cm. Megjelent Az Ország Tükre vegyes rovatának a múzeumról szóló hírei fejléceként. Ábrázolás: délnyuati saroknézet, háttér és staffázs nélkül. Irodalom: Fejős 52. sz.

220

1044. „MAGYAR NEMZETI MUZEUM PESTEN UNGAR[isches] NATIONAL MUSEUM IN PEST.” Jelezve Természet után rajzolta Slowikowszki Ádám. [1866] Kőnyomat, 21,2 x 30 cm. Nyomda: Leitner M. L. nyomása Pesten. Ábrázolás: délnyugati saroknézet, háttérben balra a régi Képviselőház, jobbra Károlyi L. palotája, előtérben az Országút (Muzeum krt) a lóvasút pályájával. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Kremmer 347. sz.; Nagy 77.; Csillag 373. sz.; Fejős 54. sz; Gerszi 200. l. 5. sz.

II. Pesti Magyar Színház – Nemzeti Színház (1045-1067. sz.) 1045. PEST. MAGYAR SZÍNHÁZ. UNGARISCHES THEATER. THÉATRE HONGROIS. HUNGARIAN PLAY-HOUSE. Jelezve Kuwasseg rajz[olta] Martens metz[ette] Párisban (1837/38). Akvatinta, 15,8 x 23,3 cm. Kiadó: Pesten, GrimmVinczénél. Ábrázolás: északkeleti saroknézet a tervezett plasztikai díszítéssel, háttérben a Hatvani (Kossuth Lajos) utca déli oldala a Ferenciek teréig. (A színház a mai Rákóczi út1-3. sz. tlken állott 18371914. -ig.) BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 197. sz.; FMK X. 26/a. sz.; Gilh. XXXVI. 27. sz.; Kremmer 206. sz.; Budapest régen. 21. sz.; Csillag 174. sz.; Celedin 33. sz.; Faragó 75. sz 1046. „UNGARISCHES NATIONAL THEATER (in Pesth)” Jelezve Th[eodor] Glatz del[ineavit, 1845. körül). Tollajz, 10,4 x 14,2 cm. Ábrázolás: északkeleti saroknézet, előtérben hintó. BTM Kiscelli Múzeum 1047. „A’ NEMZETI SZÍNHÁZ Pesten. DAS NATIONALTHEATER in Pesth.” Lásd Képcs- XI. 17. sz. Kőnyomat, 12,5 x 18,4 cm. Ábrázolás: északkeleti saroknézet, háttérben Hatvani utca. Irodalom: lásd Képcs. XI.; Domanovszky 679. l. 624.; Schoen 1948. 39. sz. 1048. „A’ magyar nemzeti Színház. Ungarisches Theater.” Lásd Képcs. XV. 9. sz. Kőmetszet, 3,8 x 4,6 cm, ovális keretben. Ábrázolás: a staffázstól eltekintve azonos az előzővel. 1049. „Nationaltheater in Pesth.” Jelezve J[osef] Sürch sc[ulpsit] Acélmetszet, 8,6 x 8,3 cm. Megjelent Praemienbild zum Spiegel. Ugyanazon a lapon a Német színház. Ábrázolás: hasonló az előzőhöz, csak kisebb képkivágással.

221

BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Csilllag 259. sz.; Pataky 225. l. 10. sz 1050. „Das Nationaltheater in Pesth.” JelezveV. Röthig grav[iert, 1840-es évek] Kőmetszet, 19,5 x 14,7 cm. Kiadó: C. W. Medau & Co. in Prag. Ábrázolás: néhány staffázsalaktól eltekintve azonos az előzővel, BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Nagy 75. 1051. „A’ magy[ar] nemzeti színház. Ungarisches Theater. Lásd Képcs. XII: B. 2. sz. Kőnyomat, 5,9 x 7,8 cm. Ábrázolás: északkeleti saroknézet. 1052. „National-Theater.” Lásd Képcs. XVI. 4. sz Gouache, 4,4 x 7,3 cm. Ábrázolás: északkeleti saroknézet fákkal. 1053. „National-Theater.” Lásd Képcs. XVI. a. 4. sz. Vízfestmény, 5 x 6,7 cm. Ábrázolás: azonos előzővel. 1054. „NATIONAL-THEATER.” Lásd Ké XVI. b. 4. sz. Acélmetszet. 4,2 x 7,4 cm. Ábrázolás: azonos 1052-vel, amelynek acélmetszetű másolata. 1055. „NATIONAL-THEATER.” Lásd Képcs. XIII. 8. sz. Acélmetszet, 4,8 x 8 cm. Ábrázolás: északkeleti saroknézet, nyugat felől szomszédos házakkal. 1056. [Nemzei színház] Jelzetlen [Alt, Rudolf, 1847. körül] Vízfestmény, 17,7 x 24,5 cm. Ábrázolás: homlokzat és keleti oldal északkelet felől, előtérben hintó. SzM Irodalom: Hevesi 97. sz.; Budapest régen. 29. sz.; Heincz 134.; Rózsa 1997. 112. sz. 1057. „NEMZETI SZÍNHÁZ. NATIONAL THEATER.” Lásd Képcs. XVII. 15. sz. Kőnyomat 12,7 x 18,6 cm. Ábrázolás a elő kőnyomatú változata. Irodalom: lásd Képcs. XVII.; Fővárosunk 20. l 23. sz

222

1058. Jelezve a képkeret alsó részén: V[inzenz] Katzler 1860. - Kőre rajolta Katzler Vincze. Kőnyomat, 7,7 x 8 cm. Nyomda: Nyomt. M. Bäcker, Betsben Megjelent „Gróf Széchenyi Jstván” emléklapja keretdíszeként. Kiadó: Kiadták Koptsány Jstván, és Bäcker M. Utánnyomás tiltatik. Ábrázolás: mint 1056. számnál. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Vayer 52. sz.; Rózsa 1991. 60. sz. 1059. „Nemzeti színház.” Jelezve Photo-Lith[ographia] Giessendoff Karoly (1860). 3,5 x 3,8 cm. Nyomda. megjelenés. kiadó lásd 1041 sz. Ábrázolás: méretben azonos előzővel. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Vayer 52/a.; Rózsa 1991. 60/a. 1060. [Nemzeti színház] Jelzetlen. Kőmetszet, 3,8 x 5,3 cm. Megjelent Feldmann’s Wegweiser durch Pest und Ofen… Pest, 1859, Verl. v. G. Hrckenast. Címlapillusztráció. Ábrázolás: keleti saroknézet, beüvegezett erkéllyel, háttér nélkül. BTM Fővárosi Képtár 1061. [Nemzeti színház] Jelzetlen. Rézkarc, 9 x 15 cm. Nyomda: Nyomt. Lorber Pesten 869. Megjelent Répertoire au théatre national… pour le piano, Kiadó: . Rózsavölgyi et Comp. Ábrázolás: északkeleti saroknézet. BTM Fővárosi Képtár 1062. [Nemzeti színház] Jelzetlen. Fametszet, 2,5 x 4 cm. Megjelent Az Ország Tükre színházi rovatának fejléceként. Ábrázolás: északkeleti saroknézet. 1063. „Színház homlokzata.” Jelezve Tervezte Montini L. F. (1840-es évek). Kőmetszet, 10,2 x 15,9 c. m. Nyomda: Nyomt. Walzel A. F. Megjelent „Nemzeti színház Pest” címú nézőtéri helyszínrajz illusztrációjaként. Ábrázolás: homlokzat oldala északnyugat felől. BTM Fővárosi Képtár

223

Irodalom: Gerszi 213. l. 29. sz 1064. „Das Ungarische Theater in Pesth.” Jelezve Vinzenz Reim am 14t[en]Juni 1851. Rézkarc, 10,2 x 15,9 cm. Megjelent Reim rézkarcsorozatában 528. lapként Ábrázolás: lásd 1063. sz. előtérben piac. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Kremmer 293. sz. .; Rózsa 1983. 75. 1065. [Nemzeti színház] Jelzetlen. Kőnyomat, 5 x 13 cm. Megjelent „Emléklap a Nemzeti színház negyedszázados örömünnepéhez. (Az Ország Tükre, 1862. 20. sz. 285.) Ábrázolás: északnyugati saroknézet lovas és gyalogos staffázsalakokkal. BTM Fővárosi Képtár 1066. „Nemzeti színház.” (Fordított állásban.) Jelzetlen [1860-as évek] Kőnyomat, 12 x 21,6 cm Ábrázolás: északkeleti saroknézet tükörképesen. MTKcs 1067. „Ung[arisches] Nat[ional] Theater.” Jelzetlen [Hummitsch, Heinr. ]. Acélkarc, 4,8 x 8,2 cm. Megjelenés, kiadó lásd 322. sz. BTM Fővárosi Képtár

III. Orczy kert – Ludoviceum (1068-1076 sz) 1068. Schwanenteich im Orczy-Garten.” Jelezve Prixner sc[ul psit] Rézkarc, 7, x 12 cm. Megjelenés, kiadó: [Leyrer, Jos, ] Die Stadt Pesth… 1803… gewidmet von Jos. Leyrer, Ábrázolás: tó hattyúkkal, partján fűzfák. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Csillag 57. sz.; Pataky 206. l. 22. sz. 1069. „Üvegház Báró Orczy’ kertjében Pesth mellett. Glashaue im Freyh[errlich] Orczyschen Garten bey Pesth.” Lásd Képcs. 5. sz. Rézkarc, 8,1 x 13,9 cm. Ábrázolás: parkrészlet, hátterében üvegház.

224

1070. „Elias Brunnen,” Jelzés, techni ka, méret, kiadó, lásd 1068. sz. alatt. Ábrázolás: a Ludoviceum helyén állott klaszicizáló kút-pavillon. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Csillag 63. sz; Pataky 206. l. 28 sz 1071. „Elias Brun[n].” Lásd Képcs. VII. 13. sz Nyomat, selyemre. Papírra, ovális keretben, 9,5 x 12,5 cm. 1072. „LUDOVICEA. Első magyar nemzeti katonai-nevelő intézet.” Jelzetlen. Kőmetszet, 15,7 x 21,7 cm. Megjelenés, nyomda, kiadó: Közhasznú Honi Vezér… kalendáriom 1835 közesztendőre… Pest, Füskuti Landerer. Ábrázolás: a mai Honvéd Kossuth Akadémia, (Üllői út 80-82. sz) középszárnya délnyugati saroknézetben. Azonos ábrázolás „LUDOVICA Erste Militär Academie im Königreich Ungarn. Pesth, 1833. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: SchL 92 sz.; Csillag 103. 102. sz. 1073. „Ludoviceum közel az Üllői lineához. Das Ludoviceum an der Ülleőr (!) Linie.” Lásd Képcs. III. C. 3. sz. Kőmetszet, 8,2 x 10,4 cm. Ábrázolás: északnyugati saroknézet. 1074. „A’Ludoviceum kerti oldala. Das Ludoviceum von der Gartenseite.” Lásd Képcs. III. F. 9. sz. Kőmetszet. 7,9 x 10,5 cm. Ábrázolás: keleti homlokzat. 1075. [Ludoviceum]. Jelezve C[arl] Schwindt 1841. Olajfestmény, 34 x 45 cm. Ábrázolás: keleti homlokzat az Orczy-kert részletével BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Fővárosunk18. l. 14. sz. 1076. „A’ LUDOVICEUM PESTEN. DAS LUDOVICEUM IN PEST.” Lásd Képcs. XI. 16. sz. Kőnyomat, 12,3 x 18,5 cm Ábrázolás: délkeleti saroknézet tóval.

IV. Festetich-kert – Fűvészkert. (1077-1082. sz.) 1077. „Der Festetitsche Pallais.”

225

Jelezve Prixner sc[ulpsit]. Rézkarc, 7,3 x 11,8 cm. Megjelenés, kiadó: (Leyrer, Jos:) Die Stadt Pesth… 1803 gewidmet von Jos. Leyrer. Ábrázolás: épülőfélben lévő, egyemeletes klaszicizáló ház, ma az Egyetemi Fűvészkert Igazgatósági épülete (ma Illés utca 25.). BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Csillag 64. sz.; Fővárosunk 12. l. 2. sz.; Pataky 206. l. 29. sz. 1078. „Ansicht zu Festetitsch bey Pesth.” Jelzetlen [ 1830-as évek]. Rézkarc, 18 x 24,9 cm. Megjelenés, kiadó: eddig mghatározatlan mű 76. sz. illusztrációjaként: Wien bey Franz Barth. Ábrázolás: egyemeletes klasszicizáló ház, lásd 1077., fákkal. BTM Fővárosi Képtár 1079. „Festetich.” Lásd Képcs. VII. 12. sz. 1080. „Diószegi és Fazekas emléke a pesti fűvészkertben.” Jelezve „(Bicsérdi János rajza.)” Fametszet, 13 x 18,2 cm. Megjelent VU. 1869. 40. sz. 545. 1081. „Endlicher és Unger emléke a pesti fűvészkertben.” Jelezve BICSÉRDI és RUSZ Fametszet, 13 x 18 cm. Megjelent VU. 40. sz. 560. 1082. „Üvegház a pesti fúvészkertben.” Jelezve „(Bicsérdi János rajza)” - RUSZ Fametszet, 12,6 x 18 cm. Megjelent VU. 1860. 41. sz. 561. Ábrázolás: romantikus stilusú üvegház, kiugró középrésszel.

V. Régi képviselőház (Bródy Sándor uta 8. - 1083-1088. sz.) 1083. „A magyar ideig[enes] képviselőház…A nemzeti muzeum parkjából tekintve.” Jelezve „Ybl Miklós terve szerint. (Fénykép után rajzolta Kelety Gusztáv.)” – RUSZ K[ároly]. Fametszet, 18,3 x 23,7 cm. Ábrázolás: homlokzat, előtérben Muzeumkert részlete szoborral. Azonos ábrázolás „A képviselőház. ”címen megjelent Cassius könyvében (18.) és Gettingernél (18.). Fővárosi Képtár 1084. [Képviselőház] Jelzetlen.

226

Kőmetszet, 11 x 16 cm. Nyomda: Nyomt. Langer Ede, Pesten 1865. Megjelenés, kiadó: Kecskeméty K.: „1865ki Országgyülési Indulő” Rózsavölgyi, Pest 1865. címlap-illusztráció. Ábrázolás: homlokzat. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: D’Isoz I. köt. 176.; Nagy 78. 1085. „AZ IDEIGLENES MAGYAR KÉPVISELŐHÁZ PESTEN. (a Muzeum kertjéből fölvéve) DAS PROVISOR[ische] LANDHAUS IN PEST (aufgenommen von Museumpark aus)” Jelezve Természet után rajzolta Slowikowski Ádám (1866) Színes kőnyomat, 21,5 x 30 cm. Nyomda, kiadó: Leitner M. L. nyomása Pesten. Lauffer Vilmos tulajdona Pesten. Ábrázolás: homlokzat délnyugat felől, előtérben muzeumkerti részlet Kazinczy Ferenc szobrával. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Nagy 77.; Gerszi 200. l. 4. sz.; Rózsa 1997. 140. sz. 1086. [Képviselőház] Jelezve, kiadó: Marastoni Jos[ef] kiadta Vahot Imre és társa. Mind a kőrajzi, mind a photographiai utánzás tilos. Kőnyomat, 11 x 13,5 cm. Nyomda: Ny. Mandello és Leitner Pesten 1866. Megjelent „Az 1856/6-iki magyar országgyűlési képviselőházának emlékműlapja” keretképeként. Ábrázolás: homlokzat. BTM Fővárosi Képtár 1087. [Képviselőház] Jelzetlen. Kőmetszet, 6,5 x 10,3 cm. Nyomda: Ny. Adamsky és Riss Budán 1869. Megjelent Herdy F. „1869. Pesti követválasztási néphangok” című zeneművének címlap-illusztrációjaként. Kiadó: Pest. Táborszky és Parsch, Bécsben Wessely F., Lipcsében Hofmeister, Fr. Ábrázolás: homlokzat, romantizáló, akantuszleveles medaillonkeretben. BTM Fővárosi Képtár 1088. „[Az ideiglenes országház Pesten. ]” Jelzetlen [1860-as évek]. Fametszet, 8,6 x 11 cm Megjelent ismeretlen mű illusztrációjaként, lapkivágás. BTM Fővárosi Képtár

VI. József fiúárvaház. (Üllói út 76. sz. - 1089. sz.) 1089. „Pesti József fiúárvaház.” Jelzetlen. .

227

Fametszet, 5. 9 x 24,3 cm. Megjelent VU. 1856. 16. sz. 137. Ábrázolás: kétemeletes sarokház. Azonos ábrázolás „József árvaház. ” címen megjelent Cassius könvében (17). és „Das Josefinum, ” címen Gettingernél (19.)

VII. Pesti légszeszgyár (Mező Imre út 9-11. - 1090-1091. sz.) 1090. „A pestvárosi gázvilágítás épülete a kerepesi kapun túl.” Jelzetlen. Fametszet, 12,3 x 16,8 cm. Megjelent VU. 1856. 29. sz. 253. Ábrázolás: romantikus stilusú, egy emeletes épület. Azonos ábrázolás: „Gázvilágítási épület” címmel megjelent Cassiusnál (16.), Gettingernél pedig „Das Gaswerk” címen a2. lapon. 1091. „A pesti légszesz-gyár.” Jelzetlen. Kőnyomat, 13,5 x 22,9 cm. Megjelent Az Ország Tükre 1864. 11. sz. 127. sz.

VIII. Pesti evangélikus szlovák templom (Rákóczi út 57. /a-b. sz. –1092-1093. sz.) 1092. „Evang[élikus] uj templom (a kerepesi úton).” Jelezve Z[ombory] G[usztáv]. Fametszet, 14,7 x 24,7 cm. Megjelent VU. 40. sz. 353. Ábrázolás: a mai Rákóczi út 57/a-b. sz. alatt, a Luther-udvarban álló romantikus stilusú templom. Balra iskola, jobbra plébánia. Azonos ábrázolás: „Die slavisch- evangelische Kirche” címen megjelent Gettingeer idézett könyve 22. lapján. BTM Fővárosi Képtár 1093. „AZ EVANGELIKUS TEMPLOM PESTEN.” Jelezve POLLAK Sc[ulpsit] Fametszet, 33 x 16 cm. Megjelent Magyarország és a Nagyvilág. 1868. 10. sz. 111. Ábrázolását lásd előző számon, saroknézet.

IX. Ötpacsirta utcai (Polláck Mihály téri) házsor. (1094. sz.) 1094. „ A pesti nemzeti muzeum mögötti uj épületek homlokzata.”

228

Jelzetlen. Kőnyomat, 15 x 51,6 cm. Megjelent Az Ország Tükre. 1863. 34. sz. 402. Ábrázolás: a mai Polláck Mihály téren álló egykori Festetich-palota, Lovarda, Károlyi A. palotája (volt olasz követség).

X. Festetich-palota (Polláck Mihály tér 10 - 1095-1096. sz. ] 1095. „Gróf Festetich palotája Pesten(a nemzeti muzem mellett).” Jelezve RUSZ K[ároly]. Fametszet, 15,5 x 23,5 cm. Megjelent VU. 1864. 34. sz. 345. 1096. „Gróf Festetich György palotája Pesten.” Jelezve F. DUFFEK. Kőnyomat, MÉRET ??? Megjelent Az Ország Tükre. 1865. 25. sz. 375.

XI. Nemzeti lovarda (Polláck Mihály tér 7. sz. helyén. (1097. sz.) 1097. „A nemzeti lovarda Pesten.” Jelzetlen. Fametszet, 8 x 14 cm. Megjelent VU. 1858. 7. sz. 76. Ábrázolás: romantikus stilusú földszintes épület délnyugati saroknézete. Azonos ábrázolás megjelent „A lovarda”címen Cassiusnál (19.) és „ Die Nationalreitschule” cím alatt Gettingernél (19. l).

XII. Gr. Károlyi Alajos palotája (Polláck Mihály tér 3. sz. helyén - 1098. sz.) 1098. „GRÓF KÁROLYI A[lajos] PALOTÁJA, a nemzeti muzeum mögött.” Jelezve Rajz[olta] Haske. Buxbaum és Schwartz sc[ulpsit] Fametszet Megjelent Magyarország és a Nagyvilág 1860. 50. sz. 794. Ábrázolás: neorenaissance palota a Muzeum utca sarkán.

XIII. Rókus (Semmelweis) kórház (1099-1100. sz.) 1099. [Rókus kórház és –kápolna] Jelezve Lehnhardt sc[ulpsit].

229

Rézmetszet Megjelent Schwarczl, Jos.: Nosocomium civium Pestiensium ad Sanctum Rochum, Pestini 1834. Ábrázolás: a kórház és kápolna homlokzata nyugat felől. SzEK Irodalom: Schoen A.: A pesti Szent Rókus kápolna. Bp. 1938. Pataky 174. l. 84. sz. 1100. „Szüz Mária-szobor a pesti Rókus-kórház előtt.” Jelezve „(Haske rajza)” RUSZ. Fametszet, 15,4 x 23,5 cm. Megjelent VU 1867. 45. sz. 553. - Nagy M. könyvében (II. 131.). Ábrázolás: kápolahomlokzat és a Szüz Mária-emlékoszlop BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Domanovszky 677. l 472. sz.

XIV. Kerepesi temető (Mező Imre út –1101. sz.) 1101. Allgemeiner Friedhof.” Jelzetlen. Fametszet, 12,8 x16,7 cm Megjelent Gettinger könvében (210. sz.) Ábrázolás: a temetőkápolna és környéke.

XV. A Magyar Északi Vasút pályaudvara (Józsefvárosi p. u. -1102-1103. sz.) 1102. „ Pest-losonczi Vaspálya pályaudvara s indóháza Pesten.,” Jelezve „(Rajz Zombory Gusztáv”) Fametszet, 9,2 x 15 cm. Megjelent Hazánk és a külföld. 1865. 26. sz. 405. Ábrázolás: délnyugati saroknézet. 1103. „A magyar északi vasút indóháza Pesten.” Jelezve RUSZ K[ároly]. Fametszet, 13,2 x 18,3 cm. Megjelent VU. 1867. 35. sz. 432. Ábrázolás: mint előző számnál.

XVI. Nemzeti Tornacsarnok (Szentkirályi utca 26. - 1104-5. sz.) 1104. „Nemzeti tornacsarnok Pesten” Jelezve RUSZ Fametszet, 13 x 18 cm. Megjelent VU 1870. 51. sz. 653.

230

1105. „A pesti tornacsarnok. ” – Homlokzat. Jelzetlen. Fametszet 22,2 x 15,5 cm. Megjelent Magyarország és a Nagyvilág. 1970 50. sz. 591.

XVII. Beleznay kert (Rákóczi út 9. helyén – 1106. sz.) 1106. „5 Pacsirta utcza Beleznay kert.” Jelezve Ujházy Ferencz. Ceruzarajz, 16 x 23,1 cm. SzM

Kilencedik kerület. (1107-1115. sz.)

I. Széna (Calvin) téri református egyház (1107-1108. sz.) 1107. „A’ Reformátusok temploma Pesten a’ a Jó’sefvárosban. Die reformierte Kirche in der Josefstadt” Lásd Képcs. III. C. 7. sz. Kőmetszet, 8,3 x 8,8 cm. . Ábrázolás: a templom eredeti alakjában. 1108. „A pesti református] egyház és iskolaépület.” Jelezve POLLAK sc[ulpsit. ] Fametszet, 15,8 x 12,7 cm Megjelent VU. 1860. 16. sz. 185. Ábrázolás: a templom mai alakjában, mellette klasszicizáló iskolaépület. Azonos ábrázolás: ”Református templom. ” címen megjelent Cassius többször idézett könyvében (8.) valamint, „Die reformirte Kirche. ” Címen Gettinger nél (23.). BTM Fővárosi Képtár

II. Mária Terézia laktanya (Üllői út 45-51. - 1109. sz.) 1109. „DIE NEUE KASERNE auf der Üllőer Strasse in Pesth.” Jelezve A[lois] FUCHSTHALLER sc[ulpsit. ] Acélmetszet, 11,2 x 20,1 cm Megjelent Beilage z. Spiegel [1847. ] Ábrázolás: Üllői úti homlokzat északnyugati saroknézettel. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Pataky 126. l. 46. sz.

231

III. Köztelek (1110. sz.) 1110. „A’ pesti köztelek volt épülete.” Jelezve r[ajzolta] Varsány [1850 körül. ] Ceruzarajz, 13,4 x 15,1 cm. Ábrázolás: kétszárnyas, romantikus stilusü, egyemeletes épület kiugró kerek középtoronnyal az Üllói-út mai 25. sz. helyén.

IV. Vidats István gépgyára (1111-1113. sz.) 1111. [Vidats-gyár] Jelzetlen. Kőmetszet, 8,5 x 15,4 cm. Nyomda: Nyt. Engel és Mandello, Pesten 1857. Megjelent a gyár számlájának fejléceként. Ábrázolás: egyemeletes saroképület a mai Lónyay és Erkel utca sarkán. 1112. „Vidats István gépgyára Pesten.” Jelzetlen. Fametszet, 8,3 x 14,8 cm. . Megjelent VU. 1859. 9. sz. 101. Ábrázolás: azonos az előzővel. 1113. „Vidacs gépgyára” Jelzetlen. Kőmetszet, 7,5 x 15 cm. Megjelent Az Ország Tükre 1864. 36. sz. 429. Ábrázolás: az előbbivel azonos.

V. Farkas István gépgyára (1114. sz.) 1114. „FARKAS ISTVÁN GAZDASÁGI GÉP GYÁRA” Jelezve BROWN PEST. Fametszet, 7,3 x 10,6 cm, ovális keretben. Megjelent Emich Gusztáv Nagy képes naptára 1861. évre XII: Ábrázolás: korai romantikus stilusú földszintes épület az Üllői út mai 9? sz. helyén.

VI. Schlick Ignác vasöntödéje (1115. sz.)

232

1115. [Schlick Ignác vasöntődéje] Számlafejléc. Jelezve Lehnhardt rajz[olta] és metsz[ette] - (1840 körül). Acélmetszet, 7,5 x 15 cm. Ábrázolás: a gyár Két nyúl utca 79. sz. alatti telepe. Mai helye a Lónyay utcának Kinizsi utca és Boráros tér közötti szakaszán. BTM Fővárosi Képtár

Tizedik kerület. (1116-1122. sz.)

I. Kőbányai sziklapincék (1116. sz.) 1116. „ROTTENBILLER FÜLÖP, FÖLDEI a pesti kőbányában. PHILIPP ROTTENBILLER’S ANLAGEN im Pesther Steinbruche.” Jelezve F[ranz] X[aver] Sandmann lith[ographiert - 1850. körül] Kőnyomat, 32 x 23 cm, (a Képcs. keretmérete.) Ábrázolás: négyes képcsoport: „KERTFÖLDEK MÁRIAVÖLGYBEN. ” Sziklapincék, háttében Pest-Buda. - „SZIKLAPINCÉK. ” Földalatti vendéglő. - „Átnézet. ” Kilátás sziklapincéből. – „Lakház. ” A képcsoport részeinek címei németül is. BTM Fővárosi Képtár

II. Pest-szolnoki vasút vendéglője (1117. sz.) 1117. „PARK UND RESTAURATIONS-GEBÄUDE IM STEINBRUCH NÄCHST DER EISENBAHN.” Jelezve gest[ochen] u[nd] gedr[uckt] bei J[osef] Tyroler. Acélmetszet, 11 x 24,5 cm. Megjelent „Der Ungar, 1847. Ábrázolás: földszintes pavillon tetőterrasszal, kiugró középrésszel. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Csillag 262. sz.; Pataky 235. l. 11. sz. .

III. Tüköry Sándor serfőzdéje (1118. sz.) 1118. „TÜKÖRY SERFŐZÉS PESTEN: /Tüköry’sche/ BIERBRAUEREI, PEST.” Jelezve Nach d[er] Natur gez[eichnet] ent[worfen] u[nd] lith[ographie] v[on] A. Limberg. Kőnyomat, 55,6 x 80 cm. Nyomda: Nyomt. Pollák Testvérek Pesten 1864. Ábrázolás: a gyár távlati képe kilenc keretképpel a gyár belső helyiségeiről. MTKcs

233

IV. Kőbányai serfőzőház (1119. sz.) 1119. „A KŐBÁNYAI SÖRFÖZŐHÁZ” Jelezve Buxbaum & Schwarz sc[ulpsit] Fametszet, 21 x 17,7 cm Megjelent Magyarország és a Nagyvilág. 1866. 43. sz. 677. Ábrázolás: hármas képcs. . Fent a serfőzde külső képe. Alatta két belső részletkép.

V. Dreher-féle serfőző (1120. sz.) 1120. „Dréher serfőzdéje Kőbányán.” Jelzetlen. „[Feszl terve szerint]” Kőnyomat, . 15 x 30,3 cm. Megjelent Az Ország Tükre. 1863. 20. sz. 237. Ábrázolás: a gyár homlokzata. Irodalom: Feszl 120-127. sz

VI. Barber-féle serfőzde (1121. sz.) 1121. „A Barber-sörfőzde Kőbányán.” Jelzetlen. Kőnyomat, 10,6 x 22 cm. Megjelent Az Ország Tükre. 1863. 30. sz. 357. Ábrázolás: a gyártelep távlati képe.

VII. A kőbányai víztároló (1122. sz.) 1122. „ A pest-kőbányai tartalék vízmednce.” Jelzetlen. Fametszet, 22 x 15. 4 cm. Megjelent Magyarország és a Nagyvilág. 1870. 49. sz. 579. Ábrázolás: földalatti ciszterna (ma X. Ihász utca 29. sz. a.)

Tizenegyedik kerület (1123-1133. sz.)

I. Kamaraerdő (1123-1124. sz.) 1123. „Kappel Majorja, Buda város kamarai erdejében. Der Kapplische Maierhof im Ofner

234

Stadtkamer (!) Wald.” Lásd Képcs. III. D. 5. sz. Kőmetszet, 8,1 x 10,4 cm. Ábrázolás: Kappel Fr. nagykereskedő majorsága és tehenészete. (ma Kőérberki dülő 33. sz. alatt Fővárosi Szociális Otthon gondnoksága.) 1124. „Ansicht des Kammerwaldes bey Pesth” Jelzetlen. Rézmetszet, 15,2 x 22,8 cm. Kiadó: Wien bey Franz Barth. Ábrázolás: egyemeletes klasszicizáló vendéglőépület. MTKcs Azonos ábrázolás „Kammerwald” címen megjelent lásd Képcs. VII. 15. sz.

II. Keserűvíz-források (1125-1130. sz.) 1125. [Kelenföldi keserűvízforrások] Jelzetlen [Than László, 1855.) Ceruzarajz, 9,5 x 46 cm. Ábrázolás: elszórtan épült földszintes házak, háttérben hegyek. BTM Kiscelli Múzeum 1126. [Kelenföldi keserűvízforrások] Jelzetlen [Than László, 1854. ] Ceruzarajz, 9,3 x 27 cm. Ábrázolás: az 1125. sz. alatti telep más nézetből BTM Kiscelli Múzeum 1127. „F[ranz] L[eopold] Hauner’s Bittersalzquelle.” Jelzetlen [Rohn, A. 1850-es évek]. Kőmetszet, 5,3 x 8,3 cm Megjelent a lágymányosi Hildegarde-keserüvízforrás hirdetésének fejléc-illusztrációjaként. Ábrázolás: földszintes épület kiugró kapuzattal, balra és jobbra 2-2 ablak. BTM Fővárosi Képtár 1128. „Das Innere der Brunnenquelle.” Jelezve Rohn. Kőmetszet, 5,2 x 8,5 cm. Megjelenésére vonatkozólag lásd az előző számot. Ábrázolás: az előző számon említett épület belseje a gyógyforrással BTM Fővárosi Képtár 1129. „A budai Erzsébet-keserűforrás és fürdő.” Jelzetlen Fametszet, 8,8 x 14 cm. Megjelent VU. 1858. 11. sz. 128.

235

Ábrázolás: a mai XI. Tétényi út 12-16 sz. helyén állott egyemeletes, klasszicizáló fürdőépület. Azonos ábrázolás: ”Erzsébet –forrás és fürdőBudán”. címen megjelent Cassiusnál (36.), és „Elisabethquelle” címen Gettingernél (49.) BTM Fővárosi Képtár 1130. ”Erzsébetsósfürdő Budán.” Jelezve Lám S[ándor] Apr[ilis] 27. 8…[a többi számjegy levágva, 1860-as évek] Vízfestmény 14,6 x 23,9 cm. Ábrázolás: kétemeletes fürdőépület, jobbra barakk, a háttérben Sashegy. BTM Fővárosi Képtár

III. Sárosfürdő (1131-1133. sz.) 1131. „A budai Sárosfürdő 1809-től 1844-ig.” Jelzetlen. Fametszet, 10,2 x 14,5 cm. Megjelent VU. 16. sz. 188. Ábrázolás: a gellérthegyi barlang alatti fürdőépület. 1132. „A budai Sárosfürdő jelenleg.” Jelzetlen. Fametszet, 13 x18,5 cm Megjelent VU. 1866. 16. sz. 189. Egy a Sárosfürdőről szóló ismertetés hátoldalán, 1871. Ábrázolás: a törökkori fürdő, mellette egyemeletes klasszicizáló szállóépülettel. 1133. „A budai Sárosfürdó, a Dunáról tekintve.” Jelezve POLLAK sc[ulpsit] Fametszet 13 x 18,5 cm. Megjelenésére vonatkozólag lásd előző számot. Ábrázolás: a Gellérthegy lábánál húzódó házsor, déli végénél a Sárosfürdő, a Dunáról felvéve.

Tizenkettedik fejezet. Lásd a 205-295. számok alatt.

Tienharmadik fejezet. (1134- 1150. sz)

I. Pannonia gőzmalom. (1134-1137. sz) 1134. „Pannnia gőzmalom.” Jelzetlen Kőnyomat, 14 x 21,9 cm.

236

Megjelent Az Ország Tükre. 1864. 9. sz. 99. Ábrázolás malomépület a Kárpát utca 1-7/b. sz. helyén. 1135. „A Pannonia gőzmalom Pesten.” Jelzetlen. ”(Myskovszky rajza)” Fametszet, 10 x 14 cm. Megjelent VU. 1866. 15. sz. 176. Ábrázolás: homloknézet. Irodalom: Kiss 28. 1136. „Pannonia-Dampfmühl-Gesellschaft PEST, …” Jelzetlen. Fametszet, 4,2 x 7,5 cm. Megjelent Pester Lloyd-Kalender…1868, XIX. Ábrázolás: távlati kép. BTM Fővárosi Képtár 1137. „PANNONIA GŐZMALOM:” Jelezve RUSS K[ároly]. Fametszet, 7,9 x 15,8 cm. Megjelent Adressen-Kalender von Pest, Ofen und Altofen… Pest, 1871. XXX. Ábrázolás: távlati kép, délkelet felől. BTM Fővárosi Képtár

II. Árpád gőzmalom (1138-1139. sz.) 1138. „ÁRPÁD GŐZMALOM – ÁRPÁD DAMPFMÜHLE.” Jelzetlen Fametszet, 5,6 x 10,3 cm. Megjelent Pester Lloyd-Kalender 1686. XLIX. Ábrázolás: mai Visegrádi utca 2-4. sz. helyén állott malom saroknézete. BTM Fővárosi Képtár 1139. „Pesti Árpád-gőzmalom-társaság…” Jelzetlen. Fametszet, 6,3 x 8,8 cm. Megjelenés lásd 1137. sz. III. Ábrázolás: madártávlati kép délkelet felől. Fővárosi Képtár

III. Újpesti hajógyár és kikötő (1140- 1142. sz.) 1140. „A KÖZÉPDUNAI GŐZHAJÓ-TÁRSULAT HAJÓGYÁRA ÚJ-PESTEN.” RF monogramista. – Buxbaum & Schwartz sc[ulpsit]

237

Fametszet, 15,5 x 23 cm. Megjelent Magyarország és a Nagyvilág, 1866. 45. sz. 189. Ábrázolás: gyártelep a Duna felől felvéve. 1141. „A magyar gőzhajózási társaság hajóinak gyára Új-Pesten.” Jelzetlen. Fametszet, 8,7 x 10 cm. Megjelent Hazánk és a Külföld. 1866. 32. sz. 508. Ábrázolás: gyárépület kelet felől, háttérben a Duna. 1142. „A újpesti kikötő télen.” Jelezve „/Greguss János rajza/” – RUSZ K[ároly] Fakarc, 13,1 x 18,2 cm. Megjelent VU. 1867. 5. sz. 53. Ábrázolás: befagyott Dunaág, a part mentén tehergőzösök.

IV. Lóvasút végállomás (ma Váci út 20. - 1143-1144. sz) 1143. „A LÓVONATÚ VASPÁLYA INDÓHÁZA UJPESTEN.” Jelzetlen. Fametszet, 11,7 x 15,4 cm. Megjelent Magyarország és a Nagyvilág. Pest, 1866. 31. sz. 481. Ábrázolás: romantikus stílusú épület a címben jelzett helyen. 1144. „A pesti lóvonatú vasút indóháza” Jelezve „/Liptay ered[etije] után rajz[olta] Blumberg./” Fametszet, 9,6 x 12,5 cm. Megjelent Hazánk és a Külföld. 1866. 30. sz. 468.

V. A régi [„váci”] temető (a Lehel tér helyén – 1145-1146. sz) 1145. „A’ TEMETŐ PESTEN. DER FRIEDHOFIN PESTH.” Lásd Képcs. XI. 32. sz. Kőnyomat, 12,6 x 16,5 cm. Ábrázolás: részlet sírbolttal. 1146. „A VÁCZI TEMETŐ PESTEN. DER FRIEDHOF IN PESTH. Jelezve L[udwig] Rohbock del[ineavit] G[eorg] M[ichael] Kurz sculpsi]t. Acélmetszet, 11,4 x 16,3 cm. Nyomda, kiadó, megjelenés lásd 73. sz. Ábrázolás: Az előző szám alapján klasszicizáló síremlékkel. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 301. sz.; FMK X, 59/c. sz; Budapest régen 89/b. sz; Csillag 364. sz.; NebehayWagner 570618; 671/26. sz

238

VI. Neuschloss J. faárugyára (1147. sz) 1147. „Die Dampf-Sägemühle und… Parqueten-Fabrik von J. Neuschloss Söhne…” Jelzetlen. Fametszet, 7,4 x 10,7 cm. Megjelent PesterLloyd-Kalender … 1866. V. Ábrázolás: a gyár feldunasori telepe.

VII. Első pesti fametsző-, gyalu- és faárugyár (Jászay Mari térnél – 1148. sz.) 1148. „Az első Pesti fametsző-, gyalu-és faáru-gyár.” Jelzetlen. Fametszet, 7 x 11,6 cm. Megjelent Emich G. … Képes naptára 1860. évre. Pest XXXIII. Ábrázolás: a gyártelep látképe, Feldunasor 45. sz. alatt.

VIII. Pesti Victoria gőzmalom(XIII. Kárpát utca 20. -22. helyén – 1149. sz.) 1149. „Pester Victoria Dampfmühle.” Jelzetlen. Fametszet, 5,9 x 7,5 cm. Megjelent Adressen-Kalender von Pest, Ofen und Altofen, 1871. XXXII Ábrázolás: Feldunasor 64. sz. alatti gyártelep látképe.

Irodalomból ismert 1150. „Tájrész a Rákospatak mellett.” Jelezve[Molnár József] Olajfestmény, 44 x 33 cm. Irodalom: A Gyüjtő 1912, I. . évf. 72. l. 585. sz.

Tizennegedk kerület (1151-1173. sz.)

I. Városliget (1151-1168. sz.)

239

1151. „UMGEBUNGEN VON PESTH UND OFEN. Im Stadtwäldchen.” Jelezve IK Monogrammal. [Josef Kuwasseg, 1830-as évek] Kőnyomat 35,3 x 47,7 cm. Nyomda, kiadó Herausgegeben von Trentsensky. No. 1. Pesth bei V. Grimm. Ábrázolás: a tó felől, az előtérben nő gyermekkel, a háttérben budai hegyek BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Nagy 75.; Celedin 22. sz. . 1152. [Városligeti tó]. Jelezve Barabás 1842. Vízfestmény, 17,4 x 24,6 cm. Ábrázolás: a tó felől, hátterében Hármashatárhegy, Csúcshegy, Kevélyek. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Barabás 1944-es oeuvrekatalógusában 1842-nél nem említi, de 1840. ben 2016. sz. alatt szerepel egy „Városligeti tó”, amely feltehetően azonos vele.; Barabás 1895. 2816. sz., Barabás 1985. 95. sz 1153. „Parthie aus d[em] Stadtwäldchen.” Jelezve[Hummitzsch, Heinr. ] Acélkarc, 5 x 6,8 cm. Megjelenés, kiadó lásd 480. sz. Ábrázolás: tóparti részlet, háttérben majorsági épülettel. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 206. sz.; Csillag 159. sz. 1154. „VIDÉK A’ VÁROSLIGETBEN Pesthen PARTHIE IM STATWÄLDCHEN in Pesth.” Lásd Képcs. XI. 26. sz. . Kőnyomat 12,3 x 18,5 cm. Ábrázolás: útrészlet a tó mellett fák, bokrok között, balra a tó, háttérben Gellért- és Várhegy. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: lásd Képcs. XI.; Budapest régen103/a sz, . 1155. „A’ PÁVASZIGET a’ pesti városligetben. DIE PFAUEINSEL im Pesther Stadtwäldchen.” Lásd Képcs. XI. . 10. sz. Kőnyomat 12,4 x 18,4 cm Ábrázolás: tóparti részlet, háttérben a majorsági épület, mögötte budai hegyek. Lenyugvó nap Irodalom: lásd Képcs. XI.; Budapest régen 103/b. sz.; Fővárosunk 48. l. 3. sz. 1156. „VÁROSLIGET. STADTWÄLDCHEN.” Lásd Képcs. XVII. 17. sz Kőnyomat 12,6 x 18 cm. Ábrázolás: kerti vendéglő, háttérben tó, balra emeletes épület. Irodalom: lásd Képcs. XVII. 17. sz; Budapest régen 90/a. sz. 1157. „VÁROSLIGET PESTEN. DAS STADTWÄLDCHEN.” Jelezve L[udwig] Rohbock del[ineavi]t F[ranz] Hablitschek sculp[si]t. Acélmetszet, 12 x 16,6 cm.

240

Nyomda, kiadó, megjelenésre lásd 73. sz. Ábrázolás: tó a keleti partról felvéve, előtérben öt staffázsalak, bokrok, háttérben majorsági épület, mögötte Hármashatár- és Csúcshegy. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 311. sz.; FMK. X. 59/a. sz.; Csillag 363. sz.; Nebehay-Wagner 570/17,571/25. sz 1158. [Városliget] Jelzetlen [1870 körül]. Olajfestmény, 39 x 50 cm. Ábrázolás: tóparton sétáló háromtagú család, a a Pávaszigeten egyemeletes épület. BTM Kiscelli Múzeum 1159. „Dróthíd a’ város’ ligetében Pesth mellett. Drahtbrücke in Stadtwäldchen bey Pesth.” Lásd Képcs. I. 6. sz. Rézkarc, 10 x 14,9 cm. Ábrázolás: a tópart és a kis sziget közötti függőhíd. (1826-75). Irodalom: lásd Képcs. I.; Fővárosunk 16. l. 6. sz. 1160. „Pest városa ligetében a’ lántzhíd. Die Kettenbrücke im Stadtwäldchen.” Lásd Képcs. III C. 6. sz. Kőmetszet, 8, x 10,4 cm. Ábrázolás: tórészlet a dróthíddal. 1161. „ Schlittschuhbahn” Lásd Képcs. VIII 1. sz. Akvatinta, 7 x 10,2 cm. Ábrázolás: befagyott tó korcsolyázókkal, háttérben a dróthíd. 1162. „Sommertheater.” Lásd Képcs. VIII. 5. sz Akvatinta, 6,9 x 10,2 cm. Ábrázolás: valószinűleg a Lövölde téren állott színház („Aréna”) 1163. „Ansicht des Stadtwäldchens bey Pesth.” Jelzetlen [1830-as évek]. Rézkarc, 15 x 23 cm. Kiadó: Wien bey Franz Barth. Ábrázolás: eddig meghatározatlan mű 78. sz. illusztrációjaként Ábrázolás: klasszicizáló, földszintes épület két oldalrizalittal, portikusszal BTM Fővárosi Képtár Irodalom: FMK X. 391b.; Fővárosunk 12. l. 9. sz. 1164. „Stadtwäldchen:” Lásd Képcs. VII. 8. sz. Ábrázolás: az előző kicsinyített másolata. 1165. „Pest városa ligetében a’ vendég-és kávéház tekintete és tájjéka. Ansicht des Gaastund Kaffehauses im Stadtwäldchen.”

241

Lásd Képcs. . II. . C. 2 sz Kőmetszet, 8 x 10,5 cm. . Ábrázolás: földszintes, klasszicizáló épület portikusszal, rizalitok nélkül. 1166. „Vendéglő a pesti városligetben.” Jelzetlen. Fametszet, 9,5, x 14 cm. Megjelent ívu. 1860. 27. sz. 328. Azonos ábrázolás „Vendéglő a városligetben” címen megjelent Cassius (20.), és „Das Bötzenhaus”ként Gettinger (25.) 1167. [Városliget] Jelzetlen [1860-as évek] Kőnyomat 26 x 20,5 cm. Megjelenés, kiadó: Dubes, J.: Stadtwald-polka, Pest bei Rózsavölgyi & Comp. Wien bei JN. Dukl. Címlapillusztráció. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: D’Isoz 176 1168. „ Pichlerischer Park.” Jelezve Prixner sc[ulpsit] Rézkarc, 7,4 x 11,3 cm. Megjelenés. kiadó [Leyrer, Jos. ] Die Stadt Pest und ihre Gegend… Pesth, leyrer 1803, Ábrázolás: klasszicizáló földszintes épület vsz. a Fasorban állott. BTM Fővárosi Képtár

II. Hermina kápolna (XIV. Május 1. utca 23 – 1169-1170. sz, ) 1169. [Hermina kápolna] Jelzetlen [ 1840 körül) Olajfestmény, 42,3 x 50,5 cm. Ábrázolás: romantikus stilusú kápolna délnyugati saroknézetben, előtérben játszógyermekek. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Fővárosunk 45. l. 5. sz. 1170. „A Hermina-kápolna a pesti városligetben.” Jelezve „/Myskovszky V[iktor] rajza után.)” Fametszet, 10,6 x 14,4 cm. Megjelent VU 1865. 44. sz. 553. Azonos ábrázolás „Hermina kápolna. ”-címen megjelent Cassiusnál (21.), „Die Herminenkapelle” címen Gettingernél (26. l)

III. Fischof-vízgyógyintézete (1171-1174. sz)

242

1171. „D[octo]r Fischof hidegvízgyógy –intézete” Jelzetlen. Fametszet, 11,5 x 14 cm. Megjelent VU 1858. 25. sz. 292. Ábrázolás: a ma Hungária krt 150. sz. helyén állott fürdőépületcsoport. Azonos ábrázolás „Dr. Fischof gyógyintézete” címmel megjelent Cassius, „Die Wasserheilanstalt des Dr Fischof”címen Gettinger, 27. l 1172. „A’ pesti Vízgyógy- és edző intézet.” Jelezve Vidéky m[etszette] [1840-es évek] Acélmetszet, 5,5 x 13,2 cm Ábrázolás: valószínűleg a későbbi Fischof-féle intézet helyén állott foldszintes épület, hátterében budai hegyek BTM Fővárosi Képtár

Irodalomból ismert 1173. „Pesti városligeti részlet” [Brodszky Sándor, 1846] Olajfestmény, méret ? Irodalom: Sz-Sz. 268.

Tizenötödik kerület

I. Rákospalota (1174. sz) 1174. „PALOTA első vasúti állomás.” Jelzetlen Kőnyomat 15,4 x 23,8c Megjelenés, kiadó: Az Életképek-hez kiadja Frankenburg (1847. I. 14. sz.) Ábrázolás: földszintes vasútállomás befutó vonattal BTM Fővárosi Képtár

Tizenhatodiktól huszonegyedik kerületig 1800 és 1870 között nem készült ábrázolás

243

Huszonkettedik kerület. (1175-1179. sz) I. Budafok (1175-1177.) 1175. „Promotor:” Lásd Képcs. VII. 1. sz. Ábrázolás: barokk stílusú plébániatemplom és környéke 1176. „Promontori földalatti lakás” Jelezve”/Lüders rajza/”RUSZ Fametszet12,7 x 18cm. Megjelent VU. 1864. 41. sz. 429. Ábrázolás: barlang belseje viskókkal Azonos ábrázolás: „Steinhäuser in Promontor” címen jelent meg Etingenél 50. 1177. ”Promontori földalatti lakás.” Jelezve „/Kelety Gusztáv rajza. /”-rusz Fametszet, 16,3 x 13 cm Megjelent VU. 1867. 19. sz. 229. Ábrázolás: barlangbelső két gyermekkel, háttérben kilátás

II. Nagytétény. (1178-1179. sz.) 1178. „Tétényi kastély.” Jelezve RUSZ K[ároly] Fametszet, 11,6 x 13,1 cm. Megjelent Nagy M. többször idézett könyvének I. kötetében, 212. l. Ábrázolás: kastélyhomlokzat kelet felől (Kastélymúzeum utca 9.) BTM Fővárosi Képtár

Eddig meg nem állapított helyen. Irodalomból ismert. 1179. „K[aiserlich] K[öniglich] priv[ilegierte Dampfmühle” Kőnyomat Méret ? Irodalom: Gerszi 37. l. 32. sz. (Engel és Mandello)

244

ESEMÉNYÁBRÁZOLÁSOK VÁROSKÉPI HÁTTÉRREL (1800-1870) 1180. [Lovasjáték Alexandra Pawlowna tiszteletére] Jelezve: Fischer skizzirt. Haller illumi[niert] – A lap alján Erste Skizze. Vízfestmény, 28,6 x 39,7 cm. Ábrázolás: lovasjáték a Battyány-lovardában József nádor és 16 főúr részvételével 1800 május 3. án. BTM Kiscelli Múzeum 1181. „Schluss des militairischen Caroussels, gehalten am 3ten May 1800 in der Stadt Pest zu Ehren Ihro Kays[erlichen] Hoheit Alexandra Paulovna, gemahlin Seiner Kőnig[lichen] Hoheit des Erzherzogs Josephs Palatinus in Hungarn.” Jelezve: nach der Natur gezeichnet und geätzet von J[oseph] Fischer Seiner Kay[serlich] Königl[ichen] Mayj[estäts] Kammer Kupfersecher. Akvatinta, 58,2 x 39,7 cm. Ábrázolás: 1180. sz. másolata BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Rózsa 1982/83. 154 1182. „Schlussfigur DES CAROUSSELS DES PALATINAL HUSSAREN REG[imen]TS. N. ro 12. gegeben am Geburtstage S[eine]r k[aiserlichen] Hoheit des E[rz] H[erzog] Ferdinand Kronprinz zu Pest, am 19. April 1811…” A szöveg folytatása hiányzik. Jelzetlen. Vízfestmény, 35,2 x 49 cm. Ábrázolás: a Batthyány-lovarda udvara, háttérben az Egyetemi- és Ferences- templom tornyai. BTM Kiscelli Múzeum 1183. „ Die Illumination der Stadt Ofen während der Anwesenheit der drei Potentaten. - [Österreich, Russland und Preussen.]” Jelzetlen. Hátoldalán: festette Petrich András B. Vízfestmény, 30,7 x 47,8 cm. Ábrázolás: Gellérthegy, Tabán, Halászváros és királyi palota északkelet felől, a három fejedelem budai látogatása alkalmából rendezett kivilágítás idején. 1814 október 26-28. MTKcs Irodalom: Rózsa 1997. 70. sz. 1184. „Első Ló-futtatás Magyar-országban.” Jelezve: Felvette és rajzolta Presztel és Clarot Budán. Kőre metszette Schmid Pesten. Kőmetszet, 40,7 x. 64,8 cm. Ábrázolás: a verseny finise, háttérben tribűn, eső. A kép alatt: ”Az első Csikósi Ló-futtatás 1827dik Esztendei Junius 6dik napján…Pest Várossa mezején a’ negyedik rendű jutalomért…” A nyertesek neveivel németül, franciául, angolul is. Középen címer Lichtl Károly ajánlási köriratával. BM Fővárosi Képtár Irodalom: Gerszi. 199. l. 48. sz

245

1185. „Második Futtatás Pesten.” Jelezve: Felvette és rajzolta Presztel és Clarot Budán. Kőre metszette Schmid Pesten. Kőmetszet, 41 x 66 cm. Ábrázolás: lásd 1184. sz. A kép alatt a díjnyertes istállótulajdonosok és lovaik nevei. A díjak magyar, német, francia és angol nyelven is. A dátum –1827 junius 7. - a magyar szövegben hiányzik. Címer és őrzési hely mint előbb. 1186. „Második Futtatás Pesten.” Jelezve: Felvette és rajzolta Presztel és Clarot Budán. Kőre metszette Schmid Pesten. Kőmetszet, 40,4 x 64,3 cm. Ábrázolás: lásd 1184 sz. A kép alatt: június 8. -dikán 1827… a további szöveg az előzőkhöz hasonló tartalmú. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Gerszi. 199. l. 49. sz.; Faragó. 83. sz. (a MNM példánya) 1187. „Negyedik Futtatás Pesten.” Jelezve: [Felvette és rajzolta Presztel és] Clarot Budán… [olvashatatlan] Kőnyomat, 41 x 66,4 cm. Ábrázolás: mint 1184. sz. A kép alatt: „Június 9dikén1827…”további szöveg előzőkéhez hasonló. A nyertesek és lovaik neve négy nyelven, a zsokék öltözetének színét is megörökíti. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Gerszi 199. l.,50. sz. 1188. [Lóversenyjelenet] Jelzetlen. [Prestel, Joh. E. G. - Clarot, J. Bapt. – 1827 körül] Vízfestmény, 35,2 x 82 cm. BTM Kiscelli Múzeum 1189. [Lóversenytér] Jelzetlen [Prestel, Joh. E. G. – Clarot, J. Bapt. - 1830 körül] Vízfestmény, 35,3 x 82 cm. Ábrázolás: a Ferencváros és gubacsi határ között volt versenypálya, háttérben Buda és Pest. BTM Kiscelli Múzeum 1190. „BUVÁR HARANG” Jelzetlen. Kőmetszet, 16,8 x 22,7 cm. Megjelent Közhasznu Honni Vezér, Pest 1838. Ábrázolás: buvárharang lebocsájtása vagy felhúzása, háttérben a Dunasor részlete. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Jégszakadás. 44. sz.

1838 évi árvíz A/Árvízképek

246

1191. „Ofen und Pesth während der Ueberschwemmung im März des Jahres 1838.” Jelezve: Richter grav[iert] Kőmetszet, 15,1 x 19,4 cm. Nyomda Steindr. v. C[arl] W[ilhelm] in Leitmeritz. Megjelenés, kiadó: Medau, C. W.: Erinnerungen…Neue Folge II. Bd. Wien und Prag. 1838. 165. Ábrázolás: madártávlati felvétel észak felől, kb Újlak magasságából. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Gerszi. 189. l. 11. sz.; Jégszakadás 80. sz. 1192. „Uiberschwem[m]ung von Ofen und Pest 1838.” Jelezve: Nach d[er] Nat[ur gez[eichnet] u[nd] lith[ographiert] v[on] H[einrich] Reichert. Kőnyomat 18,2 x 30,4 cm. Nyomda: Gedr. Bei J[osef] Satory Ábrázolás: mint előző számnál. A cím után: ”Der reine Ertrag zum Vortheile der verunglückten Bewohner dieser Städte gewidmet von Heinrich Reichert,” Azonos ábrázolás jelzés, technika és méret, de nyomda nélkül. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: FMK V. 11. sz.; Nagy 70.; Jégszakadás 79. sz. 1193. „UIBERSCHWEM[m]UNG von OFEN und PEST.” Jelezve mint 1192. sz. Kőnyomat 18 x 29,5 cm. Ábrázolás: hasonló előzőhöz, annak változata eltérő rajzmodorban. A cím alatt: „Der reine Ertrag zum vortheile der verunglückten Bewohner dieser Stadt gewidmet.” MTKcs 1194. „Überschwemmung von Pesth und Ofen.” Jelzetlen. Rézkarc, 8,3 x 16 cm. Ábrázolás: hasonló az előzőkhöz, staffázsváltozattal, jégtáblákkal. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Jégszakadás 78. sz. (fametszetként) 1195. „ Beyspieloses (!) furchtbares Unglück, welches den 16 März 1838, in Ofen und Pesth, nahmenloser Jam[m]er in beyden Städten.” Jelzetlen. Rézkarc, 9,3 x 28,6 cm. Nyomda: Ged[ruckt] bei Jos. Schott in Wien Ábrázolás: mint 1193 elrajzolt variánsa előtérben hatalmas hullámok, jégtáblák nélkül. A cím alatt tizenkilenc soros szöveg a pusztításokat ismerteti. Röplap. Irodalom: Jégszakadás 81. sz. 1196. „Die Überschwemmung von Ofen u[nd] Pesth am 13,14,15 u. 16 März 1838.” Jelezve lith[ographiert] bei Jos. Häussle in Wien. Kőnyomat, vászonra, 25,5 x 34,5 cm. Ábrázolás: árvízkép a Gellérthegyről, menekülők, a Dunán két gőzös, mentőcsónakok. BTM Fővárosi Képtár

247

1197. „Darstellung der schauderlihen Überschwemmung der Städte Ofen und Pest mit ihren Umgebungen, durch das Ausdrängen der Donau bey dem Eisgange im März 1838…” Jelzetlen. Rézmetszet, 12,7 x 27,5 cm. Árvíz-röplap fejléceként, Wien bey Franz Barth. Ábrázolás: árvízkép Hyrtl (468. sz.) nyomán, tízsoros leírással BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 193. sz.; Csillag 146. sz.; Jégszakadás 89. sz 1198. „Die Ueberschiffung mit dem Dampfschiff von Pest nach Ofen während der Ueberschwemmung 1838.” Jelzetlen. Rézkarc, 15 x 25,4 cm. Ábrázolás: budai árvíz-tükörkép a Gellérthegyről, balra hatalmas gőzhajó. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Jégszakadás 92. sz. 1199. „Ansicht der beyden Städten Ofen u[nd] Pesth während der furchtbaren Ueberschwemmung welche sich am 16t[en] März ereignete.” Jelzetlen. Rézkarc, 9,3 x 26,3 cm. Megjelenés, kiadó Neuer Dresdner Wirtschafts- und Wohlfahrts- Calender1839. Zu haben in der Stadt Fischhof Nr. 515. Ábrázolás: árvízkép az „Artaria” metszet (461. sz.) nyomán. A kép alatt kilencsoros leírás az árvíz történetéről és pusztításairól. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Jégszakadás 88. sz. 1200. „Előadás annak a’ nagy ár víznek, a’ mely Pest Buda városokat és Jáikait (!) a’ Dunánának (!) Kilépése által jégmenetelkor Martius havánk (!)1838 Esztendőben rettenetes módon elpusztította. Darstellung der… Überschwemmung…im März 1838…” Jelzetlen. Rézkarc, 19,2 x 35 cm. Ábrázolás: délnyugati madártávlatból felvett árvízkép, hatsoros magyar és nyolcsoros német leírással az árvíz történetéről és pusztításairól. Röplap. Irodalom: Nagy 70.; Jégszakadás 86. sz. 1201. „Beyspieloses (!) furchtbares Unglück, welches den 16 März 1838, in Gran und Pesth, namenloser (!) Jam[m]er in beyden Städten” Jelzetlen. Rézkarc, 9 x 28,1 cm. Ábrázolás: árvízkép Wonsidler (568. sz.) nyomán a kép alatt huszonegysoros szöveg. Röplap. BTM Fővárosi Képtár 1202. „Schreckliches Elementar-Ereignis von Ofen und Pest.” Jelzetlen. Rézkarc, 5,8 x 27,1 cm. Nyomda, Gedrukt (!) bei Jos[ef] Schott.

248

Ábrázolás: előző szám alapján, staffázsváltozattal, huszonkétsoros szöveggel az árvízről. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Jégszakadás 87. sz 1203. „Scene der grossen Uiberschwemmung von Pesth und Ofen, von 1313t[en] bis 16t[en] März 1838.” Jelezve Lith[ographiert] von Ludw[ig] Seitle. Kőnyomat, 24,7 x 37,6 cm. Nyomda gedr. bey Jos. Hafner in Linz. Ábrázolás: 568. sz. nyomán; jégtorlódás, gőzhajó, mentőcsónakok. A cím alatt: „Der halbe Ertrag ist zum besten der Verunglückten bestimt (!)” BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Nagy 71.; Horváth 1938. 379.; Jégszakadás 84. sz. 1204. „Eisgang zwischen OFEN und PESTH,” Jelezve Heinrich Reichert. Kőnyomat 25,8 x 33,7 cm. Ábrázolás: 568. sz. nyomán; fantasztikus jelenetek a jég között. A cím alatt: „Der reine Ertrag ist den unglücklichen Bewohnern von Gran gewidmet.” BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Nagy 70.; Jégszakadás 85. sz. 1205. „Ueberschwemmung von Ofen und Pesth, nach der Natur gezeichnet. ” Jelzetlen. Kőnyomat, 23,3 x 34 cm. Ábrázolás: buda-pesti árvíz-tükörkép. Téves helyrajzzal. Jégtáblák között összedőlt házak stb. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Jégszakadás 83. sz. 1206. „Uiberschwemmungs Scene von Ofen und Pest” Jelzetlen. Kőnyomat 15 x 23,2 cm. Megjelent eddig meghatározatlan sorozat 4. lapjaként. Ábrázolás: Wonsiedler-tipusra emlékeztető árvízkép a Gellértheggyel északon. Előtérben mentési jelenet. A felső jobb sarokban 158. lapszám. BTM Fővárosi Képtár 1207. „Buda-Pest térképe a’ vészteljes vizár napjaiban martius 13d[ikán] és 14d[ikén] 1838. Ansicht der beyden Städte Pesth und Ofen in den gefahrvollen Überschwemmungstagen den 13t[en] u[nd] 24t[en] März 1838.” Jelezve: nach der Natur gezeich[net] von Schwind. - Perlasca sc[ulpsit]. Akvatinta, 19,4 x 26,3 cm. Kiadó: Im Verlag bey D[ominicus] Perlasca Kupferstecher in Pesth. Ábrázolás: dunai árvízkép észak felől, balra Dunasor a Kereskedelmi csarnoktól délre, jobbra királyi palota, háttérben Gellérthegy, előtérben István főherceg mentőcsónakban. A kép közepén a „Nádor” gőzös. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Kremmer 276. sz.; Pataky 198. l. 40. sz.; Jégszakadás 94. sz.

249

Azonos ábrázolás: technika, méret, kiadó: „Buda-Pest térképe a’ vészteljes vizár napjaiban martius 16d[ikán] és 17d[ikén] 1838. Ansicht der beyden Städte Pesth und Ofen in den gefahrvollen Überschwemmungstagen den 16t[en] u[nd] 17t[en] März 1838.” BTM Fővárosi Képtár Irodalom: FMK, V. 10. sz.; Horváth 1938. 375. (Mindkét változat egy négylapos árvízsorozat III. lapja.) 1208. „PESTH UND OFEN am 16ten 1838.” Jelzetlen. Rézkarc, 7,2 x 17,6 cm. Ábrázolás: levélpapir- fejléc, előző lapéhoz hasonló ábrázolással, gőzös a kép baloldalán. BTM Fővárosi Képtár 1209. „A’ játékszin piacz’ térképe Martius14 d[ikén], a’ veszélytele napokban, a vizárban, Pesten. 1838. Ansicht des Theater Platzes ím 14t[en] M[ärz] 1838 in den Tagen der Gefahrvollen Überschwemmung in Pest.” Jelezve Schwindt del[ineavit] Perlasca sc[ulpsit]. Akvatinta, 19,4 x 28,4 cm. Kiadó: Jm Verlag bey D[ominicus] Perlasca Kupfestecher in Pesth. Ábrázolás: a pesti német színház és környéke délkelet felől, a Harmincadhivatallal, a Nagyhíd utcából felvéve. Mentőcsónakok, jégtáblák. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Kremmer 272. sz.; Horváth 1938,375. sz.; Pataky 198. l.,39. sz (a 1207. sz. -al kapcsolatban említett sorozat I. lapja.); Jégszakadás 120. sz 1210. „THEATER PLATZ IN PESTH am 13ten März 1838.” Jelzetlen. Rézkarc, 7,6 x 18,1 cm. Ábrázolás: eltérő staffázsalakjai ellenére hasonló az előző laphoz. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Jégszakadás 125. sz 1211. „Der Theater Platz.” Lásd Képcs. IV. 3. sz. Kőnyomat, 5,9 x 16,1 cm. 1212. „Játékszin p[iac]” Lásd Képcs. IV. a. 6. sz. Rézkarc, 5,9 x 8,9 cm. 1213. „Der Theaterplatz.” Lásd Képcs. . VI. 1. sz. Kőnyomat 20,5 x 34,2 cm. Ábrázolás: a pesti német színház, háttérben Váci utca, északkelet felől. Mentőcsónakok, tutaj, az eddigi ábrázolásokkal ellentétben jégtáblák nem szerepelnek. 1214. „Emlékezés a’ vizáradásnak a’ Theátrum piatzán a 13dik Mártiustól 16kig 1838. Erin[n]erung de groszen überschwemmung auf den Theater Platz von 15 bis 16 März 1838.”

250

Jelezve. Fr[anz] Collar. Fametszet, 20 x 32,2 cm. Ábrázolás: mint 1213. sz. a csónakok eltérő elrendezésével. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: SchL 697/a-l. sz.; Nagy 69.; Jégszakadás 124. sz. 1215. Erinnerung der überschwemmung auf den Theater Platz von 15t[en] bis den 16. Märtz 1838.” Jelzetlen. Kőmetszet, 20,9 x 32,8 cm. Ábrázolás: mint 1213. sz. erős hullámzással. A kép alatt kétsoros szöveg István főherceg mentési szerepéről. BTM Fővárosi Képtár 1216. „PEST 15dik Martiusban 1838. SZÍNHÁZ TERE. THEATER. PLATZ. PLACE DU THEATRE. THEATRE-PLACE.” Jelezve: Ábrázolatok Klette-től Schwindt rajz[olta]. Hürlimann metz[ette] Párisban. Akvatinta, 15,8 x 23,1 cm. Kiadó: Pesten, Grimm Vinczénél. Ábrázolás: a német színház északkeleti sarka mellől felvett árvízkép, háttérben Váczi utca. Mentőcsónakok, jégtáblák. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 199. sz.; FMK. V. 8 sz.; Kremmer. 275. sz. (téves attribuálással); SchL 700. sz.; Gilh XXXVI. 28. sz ; Csillag 148. sz.; Fővárosunk 27. l. 28. sz.; Jégszakadás 121. sz., Rózsa 1997. 92. sz.; Preisich 90. 1217. „Városház piacza 1838. mart[ius] 15-ki borzalom napján. Stadthaus Platz an dem Schreckenstage dn 15t[en] Märtz in Pesth.” Jelezve: nach d[er] Natur gez[eichnet] v[on] Schwind. Perlasca sc[ulpsit]. Akvatinta, 19,4 x 28,4 cm. Kiadó: Im Verlag bey D[ominikus] Perlaska Kupfersteher in Pesth. Ábrázolás: észak felől felvett árvízkép, hátterében a pesti városháza barokk, egyemeletes, tornyos épülete, jobbra a belvárosi főplébániatemplom szentélye és a Glöckelsberg-palota (piarista-épület.) BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Kremmer 273. sz.; Csillag 149. sz.; Horváth 1937. 374-375.; Pataky 198. l. 39. sz.; Jégszakadás 115. sz.; az 1207. és 1209. számmal kapcsolatban említett sorozat II. lapja. 1218. „Der Rathaus-Platz.” Lásd Képcs. IV. 1. sz Kőnyomat, 15 x 24 cm. 1219. „ Der Rathhausplatz in Pesth den 14,15 und 16 März. 1838.” Jelezve Lith[ographiert] bei Jos[ef] Sakmary. Kőnyomat, 14,7 x 23,6 cm. Ábrázolás: 1217-hez hasonló, eltérő staffázzsal. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: SchL 703. sz. Azonos ábrázolás, cím, technika, méret. Jelezve: Lith[ographiert] bey Jos[ef] Szakmary in Ofen.

251

Megjelent: Benkert Ant.: Wuth des Elementes und Milde des Menschenherzens. Erinnerungsbuch… Pest, Landerer, 1838. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 204. sz.; Nagy 74.; Gerszi 206. l. 14. sz.; Jégszakadás 116. sz. 1220. „Stadthaus Platz in Pest an 15ten März 1838.” Jelzetlen. Acélmetszet, 7,5 x 17,7 cm. Ábrázolás: levélpapir-fejléc illusztráció az 1219. sz. alapján. BTM Fővárosi Képtár 1221. „Ansicht des Rathausplatzes am 16. Maers 1838.” Jelezve: Lith[ographiert b[ei] J[osef] Trentsensky & Comp[anie] Pesth. Kőnyomat 16,7 x 22,6 cm. Megjelenés, kiadó: Der Pesther Stadt- und Landbote…1839. Pesth, Druck und Verlag… Landerer. Melléklet. Ábrázolás: városháztéri árvízkép, mentőcsónakon István főherceg. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Jégszakadás 148. sz. 1222. „A’ Városházpiacz Pesten, az árvíz napokban 1838-iki 14,15,16, Mártiusban.” Jelzetlen. Fametszet, 8 x 14,5 cm. Megjelent: Füskuti Landerer Új históriai Kalendáriom-a 1839dik esztendőre Pesten. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Jégszakadás 59. sz. 1223. „Városház’piacza” Lásd Képcs. IV. a. 1. sz. Rézkarc, 8,1 x 18,3 cm. 1224. [Városház tér] Jelzetlen. Ecsetrajz, 19,3 x 27,1 cm. MTKcs 1225. „PEST. 15dik Martiusban 1838. ROZSA PIACZ. ROSEN-PLATZ, PLACE DES ROSES. ROZE-PLACE. ” Jelezve: Ábrázolatok Klette-től. . Schwinds (!) rajz[olta] Hürlimann metz[ette] Párizsban, Akvatinta, 15,8 x 23,1 cm. Kiadó: Pesten, Grimm Vinczénél. Ábrázolás: árvízkép az egykori Rózsa-térről, háttérben a Városház tornya, előtérben István főherceg csónakban. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr, 198. sz, ; FMK V. 9. sz.; Gilh. XXXVI. 29. sz. .; Kremmer 274. sz.; SchL 699. sz. .; Fővárosunk 21. l. 27. sz.; Jégszakadás 114. sz. 1226. „Szénapiacz képe a’ vízár után 1838 mart[ius]17-ken. Ansicht des Heu-Platzes nach der

252

Uiberschwemmung von 17. März 1838 in Pest. Jelezve: nach d[er] Natur Gez[eichnet] v[on]Schwind. – Perlaska sc[ulpsit]. Kiadó: Im Verlag bey D[ominicus] Perlaska, Kupferstecher in Pesth, Ábrázolás: a mai Calvin tér déli része a Stáció-(Baross) utca és református templom között a Kecskeméti utca felől felvéve. Előtérben István főherceg és kisérete. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Horváth 1938. 375.; Pataky 198. l. 37. sz.; Az 1207,1209. és 1217. számmal kapcsolatban említett sorozat IV. lapja.; Jégszakadás 153. sz. 1227. „Der Heumarkt. ”(Calvin tér) Lásd Képcs VI. 4. sz. Kőnyomat, 20,. 5 x 34,1 cm.

Ábrázolás: a Kecskeméti utcából felvett árvízkép, háttérben a „Két oroszlán”fogadó és a református templom a mai Calvin téren. Irodalom: Jégszakadás. 148. sz 1228. „Die reformierte Kirche.” Lásd Képcs. IV. 4. sz. Kőnyomat, 5,9 x 12,6 cm. 1229. „Erinnerung der grossen Uiberschwemmung auf den Heumarkt Platz von 15 bis 16t[en] März in Pesth. Emlékeztetes (!) A nagy vízözön mely a Széna Piatzon történt 15[től] 16ig 1838 Pesten.” Jelezve F[ranz ] R[itter] Collar. Fametszet, 20,8 x 32,5 cm. Ábrázolás: a mai Calvin tér árvízképe kelet felől, balra részlet a „Két oroszlán”fogadótól a Mészáros utcáig (Vámház körút), jobbra a kecskeméti utcától a Mészáros utcáig. Előtérben tutajon és csónakon menekülők. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: SchL 697/a-2. sz.; Nagy 69.; Jégszakadás 151. sz.; Faragó 39. sz. 1230. „ Die Stations- und Bräuer-Gasse.” Lásd Képcs. VI. 5. sz. Kőnyomat, 20,5 x 34,1 cm. Ábrázolás: árvízkép a mai Baross utca és József-körút tájáról. Irodalom: Jégszakadás 141. sz. 1231. „Ansicht aus der Uiberschwemmungs-Periode am 13-16 März 1838 in Pesth. JOSEFSTADT. Ein Theil der deutschen Gasse nach der Überschwemmung. ” Lásd Képcs. V. 6. sz. Kőnyomat, 26 x 36,7 cm. Ábrázolás: részlet a mai Tavaszmező utcából, összedőlt házak, háttérben a józsefvárosi templom. Egysoros magyarázattal az árvíz pusztításáról BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Nagy 71. . 1232. „Ansicht der durch die Überschwemmung von 13. bis 16. Merz 1838. zerstörten Häuser bei

253

der Josephstädter Kirche in Pesth.” Jelezve: gez[eichnet] u[nd] lith[ographiert] v[on] D[octo]r Kunike. Kőnyomat, 25 x 32,7 cm. Nyomda, kiadó: gedr. u. zu haben b. Joh. Schmid. Ábrázolás: a józsefvárosi templom ép-, környéke romállapotban, a Stáció (Baross) utcából délkelet felől felvéve. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Nagy 69. l.; Horváth 380. 1233. „Emléke nagy Aradásnak Joseph Városban 1838ik Eszt[endőben] Martius15ik és 16kan. Erin[n]erung der grossen übershwemmung inder Josephstadt von 15ten 16ten Märtz 1838 in Pesth” Jelezve F[ranz] R[itter?] Collar Fametszet, 20,6 x 32,8 cm. Ábrázolás: Stáció (Baross) utcai árvízkép. Háttérben a józsefvárosi plébániatemplom. Felvéve kb. a mai József körút felől. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 194. sz.; SchL 697/a-4. sz. 1234. „Josefstadt.” Lásd Képcs. IV. 10. sz Kőnyomat 5, x 16,1 cm Ábrázolás: józsefvárosi árvízkép a templom mellől felvéve, háttérben a refomátus templom, mögötte Gellérthegy. BTM Fővárosi Képtár 1235. „József város.” Lásd Képcs. IV. a. 4. sz. Rézkarc, 5,9 x. 8,9 cm 1236. „Ueberschwemmung in derTheresien-Stadt grossen Feldgasse vom 15ten bis16tenMärz 1838 in Pesth.” Jelzetlen [Collar Ferenc] Tusfestmény, 20 x 32,5 cm. Ábrázolás: Nagymező utcai árvízkép, háttérben terézvárosi templom északnyugat felől felvéve. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Horváth 1938. 378, 384. l. 6 jegyzet; Jégszakadás 139. sz. 1237. „Emléke nagy Aradásnak Theresia Városban nagy Mező Utcában 1838ik Eszt[en]dőbe Martius 15ikés 16kan. Errinnerung der grossen Überschwemmung groszen Feldgasse von 15 bis 16 Marz 1838, in Pesth.” Jelezve F[ranz] R[itter?] Collar. Fametszet, 20,4 x 32,5 cm. Ábrázolás: előző szám másolata. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: SchL 697/ a-3.; Nagy 70.; Horváth 1938. 378.; Jégszakadás 139. sz. 1238. „Aussicht der Fabrik-Gasse der schröklichen Überschwemmungs-Nacht vom 16. März 1838.” és ajánlás: Meyer Ferenc pesti hajósmesternek, mint életmentőnek ajánlja ez emlékképet Kaszás

254

István sebészmester. Olajfestmény, 54 x 67cm. Ábrázolás: árvízkép a mai Jókai utcából, hátterében a régi Valero-gyár. Budai Polgári Lövölde, ahol a festmény az 1944/45 évi ostrom alatt elpusztult. Irodalom: Kremmer 270. sz.; Horváth 1938. 379. 1239. „ Die Fabrik Gasse am16ten März 1838.” Jelezve Litho[graphiert] v[on] C. Ludwig. Kőnyomat, 34,4 x 53,6 cm. Nyomda: gedr. bey J. Szakmáry in Wien. Ábrázolás: azonos előbbivel, amelynek kőnyomatú másolata. A kép alatt, a cím folytatásaként: Den hochherzigen Retter in Todes Gefahr von 3 bis 9 Uhr Früh Herrn Mayer bürgl Schiffmeister zu Pesth widmet dieses Denkblatt im Namen dankbarer Nachbaren obbenannter casse Stephan Kaszás Magister der Chirurgie Der ganze Betrag für die Verungückten in Pesth. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Kremmer 269. sz.; Nagy 71.; Csillag 151. sz.; Horváth 1938. 379.; Jégszakadás 137. sz. 1240. „Die Königsgasse.” Lásd Képcs. VI. 2. sz. Kőnyomat, 20,3 x 34,3 cm. Ábrázolás: a Király és Szeglet utca sarkán volt szegényház romjai. 1241. „Das Armen- Versorgungshaus zum Jägerhof.” Lásd Képcs. IV. 8. Kőnyomat, 7 x 8,6 cm. Ábrázolás: földszintes klasszicizáló ház romja az 1239. sz. alatt megadott helyen. 1242. „Szegények gyám h[áza]” Lásd Képcs. IV. a. 9. sz Rézkarc, 5,9 x 8,9 cm 1243. „Ansicht aus der Überschwemmungs Peiode am 13-16 März 1838 in der Theresienstadt. . EIN THEIL DER KÖNIGSGASSE NACH DER ÜBERSCHWEMMUNG.” Lásd Képcs. V. 5. sz. Kőnyomat, 26 x 36,7 cm Ábrázolás: két romház hátterében, ép házsorokkal 1244. „Theil der Theresienstadt.” Lásd Képcs. IV. 9 Kőnyomat 5,9 x 12,5 cm Ábrázolás: a terézvárosi templom környéke romházakkal. 1245. „Therézia város.” Lásd Képcs. IV. a. 3. Rézkarc, 5,9 x 8,9 cm. 1246. „Ansicht aus der Überschwemmungs- Periode am 13-16 März1838 in Pest. LEOPOLDSTADT. Ausladungsplatz und das Handelsstandsgebäude, sammt Umgebung bis Ofen während der

255

Überschwemmung.” Lásd Képcs. V. 4. Kőnyomat, 29,4 x 37 cm. Ábrázolás: Diana Fürdő és Kereskedelmi Csarnok árvízben, háttérben királyi palota. Felvétel észak felől. Irodalom: lásd Képcs. V.; Budapest régen 36. sz.; Jégszakadás 119. sz. 1247. „Ansicht aus der Überschwemmungs- Periode am16 März 1838 in Pesth. OFEN. Taban oder Raitzenstadt bei Neustift neben einer Theil des Eisgangs und der Überschwemmung.” Lásd Képcs. V. 1. Kőnyomat, 26,5 x 36,8 cm. Ábrázolás: lásd Képcs. V. 1. sz. Ábrázolás: Gellérthegy a Sárosfürdővel, hátterében kilátás Újlakig, jégtáblák között bárkák és csónakok. 1248. „Das Bruckhbad. . Die Abfahrt S[einer] k[aiserlich] k[öniglichen] Hoheit des Erz[herzog] Stephan zur Rettung nach Pest.” Lásd Képcs. VI. . 6. sz. Kőnyomat, 20,5 x 34. 8 cm. Ábrázolás: a Rudasfürdő egyemeletes klasszicizáló saroképülete, mögötte Gellérthegy, előtérben István főhg csónakon. 1249. „Ansicht aus der Überschwemmungs-Periode am 13-16 März 1838 in Ofens ALT OFEN. Ein Theil der Haltergasse samt Umgebung bis Kleinzell, während der Überschwemmung.” Lásd Képcs. V. 2. sz. Kőnyomat, 26 x 35,7 cm. Ábrázolás: árvíz a mai Vörösvári úton bedőlt házakkal háttérben Kiscell. 1250. „Ansicht aus der Übershwemmungs-Periode am 13-16. März 1838 in Pesth. FRANZSTADT. Ein Theil der Soroksarer Gasse nach der Überschwemmung.” Lásd Képcs. V. 7. Kőnyomat, 26 x 36,7 cm. Ábrázolás: részlet a mai Ráday utcából a ferencvárosi templommal. Irodalom: Jégszakadás 152. sz. 1251. „FRANZSTADT” Lásd Képcs. IV. 11. sz. Kőnyomat, 5,8 x 12,6 cm. Ábrázolás: a ferencvárosi templom és környéke a romházakkal. 1252. „Ferencz város.” Lásd Képcs. IV. A. 5. Rézkarc, 5,9 x 9 cm. 1253. [ A beomlott Derra-ház. ] Jelezve: Barabás. Szinezett ceruzarajz vízfestékkel, 10,2 x 17,6 cm. Ábrázolás: kétemeletes sarokház romja a mai József Attila utca 16. sz. helyén.

256

BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Barabás 1944. 2777. sz.; Barabás 1899. 190. sz.; FMK V. 19. sz.; Fővárosunk 21. l. 26. sz.; Jégszakadás 127. sz 1254. [A beomlott Derra-ház] Jelzetlen. Vízfestmény, 21,2 x 4,5 cm. Ábrázolás: hasonló az előbbihez, menekülőkkel és bútorszállítókkal. MTKcs 1255. „Der Einsturz des Derra’schen Hauses” Lásd Képcs. VI. 3. sz. Kőnyomat, 20,4 x 34,1 cm. Ábrázolás: előző kompozíció kőnyomatú változata. 1256. „Ansicht aus der Überschwemmungs-Periode am 13-16. März 1838 in Pesth. LEOPOLDSTATT. Theilweiser Einsturz des v[on] Derraischen Hauses am neuem Marktplatze.” Lásd Képcs. V. 3. sz. Kőnyomat, 26 x 36,7 cm. Ábrázolás: a beomlott ház saroknézetben. 1257. „Das Derra’sche Haus am Marktplatze.” Lásd Képcs. IV. 5. sz. Kőnyomat, 7 x 8,6 cm Ábrázolás: a beomlott ház saroknézetben. 1258. „Vásár p[iac] Derra h[áz].” Lásd Képcs. IV. a. 7. sz. Rézkarc, 5. 9 x 8,9 cm. 1259. „Ansicht des durch die Überschwemmung am 15. Merz Nachmittags 3 Uhr, eingestürzten Hauses des Hern Naum Derra von Moroda, am neuen Markplatz (!) in Pesth.” Jelzetlen. Kőnyomat, 25 x 33 cm. Nyomda, kiadó: gedr. u. zu haben bei Joh. Schmid. Ábrázolás: a beomlott sarokház, előtte vásári elárusítóhelyek. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Gerszi 190. l. 40. sz 1260. „Zum wilden Mann in der 3 Kronengasse.” Lásd Képcs. IV. 6. sz. Kőnyomat, 7,8 x 8,6 cm. Ábrázolás: klasszicista, kétemeletes ház jobb oldala leomolva (a mai Szt. Itván tér és Zrinyi utca sarkán). 1261. „Die evangelische Kirche.” Lásd Képcs. IV. 2. Kőnyomat, 5,3 x 12,4 cm.

257

Ábrázolás: a szénpiaci (Deák Ferenc téri) templom és környéke sekély árvízben 1262. „Evang[élikus] Templom.” Lásd Képcs IV. a. 2. sz. Rézkarc, 5,9 x 12,4 cm. 1263. Ansicht des Bürgerspitals in Pesth am16ten Merz 1838.” Jelezve F. Strasser. Kőnyomat, 15,1 x 25,2 cm Ábrázolás: árvízkép a Rókus- kórház és –kápolna előtt, jobbra az egykori Sz Miklós szobor csarnoka [fennállott 1772-1840] BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Nagy 71.; Horváth 1938. 381.; Jégszakadás 144. sz. 1264. „Ansicht aus der Überschwemmungs-Periode am13-16 März 1838 in Pesth. HOCHHERZIGE HANDLUNG S[eine]r k[aiserlich] k[öniglichen] Hoheit… Erzherzog Stephan, der in den Schreckenstagen… über den … Donau Strom setzte, und… rettete aus dem Haus No. 102. in der Üllőern Strasse eine… Mutter mit ihren drey Kindern und einen 74 jährigen Greis…” Lásd Képcs. V. 8. Kőnyomat, 26 x 35,7 cm. Ábrázolás: egyemeletes ház és környéke, előtérben csónakon István főherceg és megmentettjei. Irodalom: Lásd Képcs. V.; Domanovsky 671 és 258. l.; Jégszakadás 150. sz. 1265. [Vakok intézete] Jelezve Del[ineavit] Reiss Artill[erie]Corp[oral] Kőnyomat, 26,2 x 44,7 cm. Ábrázolás: földszintes romház a mai Zeneakadémia helyén. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Nagy 71,; Horváth 1938. 380. sz.; Jégszakadás 136. sz. 1266. [Vakok intézete] Lásd Képcs. IV. 7. sz. Kőnyomat, 7 x 8,6 cm. Ábrázolás: kopár fák mögött földszintes bedőlt falú épület. Irodalom: Jégszakadás 136. sz. 1267. [Vakok Intézete]. Lásd Képcs. IV. a. 8. sz. Rézkarc, 5,9 x 8,9 cm. 1268. „Ansicht aus der Überschwemmungs-Periode am 13-16 März 1838 in Pesth. EIN THEIL DES FRIEDHOFS nächst dem Waizner-Damm nach der Überschwemmung.” Lásd Képcs. V. 9. Kőnyomat, 26 x 36,7 cm. Ábrázolás: romantikus hangulatkép bedőlt sírboltokkal, düledező keresztekkel a Váci út menti temetőben. Irodalom: Jégszakadás 93. sz.

258

1269. [Tomala Ferdinánd boltja] Lásd Képcs. V bekezdést Kőmetszet, 9 x 12 cm Ábrázolás: háromemeletes homlokzat részlete Tomala Váci utcai boltjával.

B/ Árvízjelenetek 1270. [Árvízjelenet] Jelezve Ranft(l) 838. Olajfestmény, 100 x 137 cm. Ábrázolás: összedőlt házak, tutajon menekülő család, kéttornyú (józsefvárosi ?) templom. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Horváth 1938. 4.; Budapesti Történeti Muzeum 127. sz. 1271. [Árvízjelenet] Jelezve Ranftl 1839. Olajfestmény, 100 x 136 cm. Ábrázolás, irodalom mint előző számnál SzM 1272. [Árvízjelenet] Jelezve I[van] Forray Vizfestmény, 21,6 x 28,3 cm. Ábrázolás: mentési jelenet, egyemeletes sarokház ablakából kutyát engednek le egy csónakba. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Horváth 1938. 5. 1273. [Árvízjelenet] Jelzetlen [Forray Iván] Vízfestmény, 14,7 x 19,6 cm. Ábrázolás: ház ablakából csónakba segítenek egy nőt. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: mint 1272. sz 1274. [Árvízjelenet] Jelzetlen [Forray Iván] Vízfestmény, 22,2 x 13,5 cm Ábrázolás: keskeny utcában vízben álló barna lovon cilinderes férfi, háttérben nő az ablakban. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: mint 1272. sz. 1275. [Árvízjelenet] Jelzetlen[ Ziegler A. sen.] Kőnyomat, 17,6 x 13,5 cm. Megjelent Ziegler, Anton, sen.: Vaterländische Immortellen… Wien, 1838. 107. kép

259

Ábrázolás: romos házból gyereket mentenek. BTM Fővárosi Képtár 1276. „Scenen aus Pest. Das einstürzen der Häuser.” Jelzetlen. Rézkarc, 16,1 x 25,3 cm, Ábrázolás: beomlott falú szobában anya és lánya, balra mentőcsónak. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Horváth 1938. 380. 1277. „Scenen aus der Überschwemmung von Pest, im Jahre 1838.” Jelzetlen. Rézkarc, 16 x 26,7cm. Kiadó: Wien, bey Bermann et Sohn. Megjelent eddig meghatározatlan mű 563. illusztrációjaként. Ábrázolás: előző lap csekély eltérésű tükörkép-változata BTM Fővárosi Képtár Irodalom: mint előzőnél 1278. „Scenen aus der Überschwemmung von Pest, im Jahre 1838” Jelzetlen Rézkarc, 15,9 x 26,9 cm. Megjelenés, kiadó az említett mű 562. illusztrációjaként. Ábrázolás: mentési jelenet kétemeletes házak mögött kéttornyú templom. BTM Fővárosi Képtár 1279. „ERINNERUNG AN PESTH UND OFEN im März 1838.” Jelzetlen. Kőnyomat, 20,5 x 2,5 cm, Kiadó: Herausgegeben von M. Trentsensky in Wien. Pest bei V. Grimm. Ábrázolás: árvízben bedőlt házból egy lovon ülő férfi családját menti, háttérben Gellért (?) hegy. Kertdíszítésként Pest-Buda látképe. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Kremmer 268 v. 271.; Nagy 69.; Horváth 1938. 378. 1280. „ERINNERUNG AN PEST UND OFEN IM Jahr 1838,” Jelzetlen. Rézkarc, 20,4 x 28,3 cm. Kiadók mint előző lapnál. Ábrázolás: a megáradt Dunán jégtáblák között úszó ágyban két gyerek. A háttérben ferencvárosi partra és a Gellérthegyre emlékeztető táj. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: mint előző számnál. 1281. „DIE DANKBARKEIT DER BEWOHNER OFEN’S UND PESTH’S.” Lásd Képcs. V. 10. sz. Kőnyomat 26,8 x 37,23 cm. Ábrázolás: Allegorikus ábrázolás közelebbről meghatározhatatlan városrészlet, háttérben

260

Várhegy, a kép alat tízsoros „ERKLÄRUNG.” 1282. [Újlak árvízjelenet] Oltárképen. Jelzetlen. Olajfestmény, 32 x 76 cm. Ábrázolás: újlaki plébániatemplom és környéke, alatta: Dang Sagung den Herrn Fur die Grose Donau Überschwemung (!) zu Ofen. In der Neustift den 15. 16. ten Mertz 1838 jahr. J. P. P….” BTM Kiscelli Múzeum 1283. „Erienerung (!) An die Schreckens Nacht, von 15t[en] u[nd]16t[en]März 1838… gwitmet von Johann und Eva Hainz.” Jelezve IEH (Johann und Eva Heinz) a középő csónakban lévő zsákon. Olajfestmény, 69 x 56 cm. Ábrázolás: árvízjelenet, felette a máriaremetei kegykép háttérben Kiscell képével. Előtérben élelmiszert szállító csónakok. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Schoen A.: Az 1838-évi árvíz ismeretlen ábrázolásai. MM 1938. 315. 1284. [Árvízjelenet] Oltárképen Jelzetlen. Olajfestmény, 376 x 86 cm. Ábrázolás: klasszicizáló földszintes ház mentési jelenettel és „Den 14ten März 1838. ” felirással BTM Kiscelli Múzeum 1285. „Feierliche Grundsteinlegung durch S[eine]r K[aiserlich] K[öniglichen] Hoheit Erzherzog Reichspalatin zur bürg[erlichen] Schiessstätte in d[er] k[öniglichen] f[reien] St[adt] Pesth, am 9t[en] July 1840.” Jelezve Perlaszka u[nd] Fuchsthaller gez[eichnet] u[nd] gest[ochen]. Aquatinta, 20,4 x 27,8 cm. Kiadó: Verlag und Eigenthum v. A. Ehrenreich. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: FMK V. 24. sz.; Pataky 198. l. 43. sz. 1286. [Pesti ötödik lövölde] Jelezve? Olajfestmény, fára, 77 x 63 cm. Ábrázolás: ötödik lövölde alapkőletételi ünnepsége József nádor jelenlétében. Az elveszett festmény a mai Lövölde teret ábrázolja. Irodalom: Kremmer 318. sz. 1287. „Das 5te Artillerie-Regiment seinem Obersten Josef von Kille am Abend des 23ten Juni 1843. ” Jelzetlen. Vízfestmény, 26,2 x 42,2 cm Ábrázolás: trofeákkal díszített kocsi az Újépület udvarán. BTM Kiscelli Múzeum 1288. „A’ NAGYAR KÖZÉPPONTI VASÚT ELSÓ MEGNYITÁSA”.

261

Jelezve term[észet] után rajz[olta] Varsányi János. Kőnyomat, 24,6 x 39 cm Nyomda. Nyom. Walzel Pesten. Ábrázolás: a pest-váci vasűt megnyitási ünnepsége. 1846 jűlius15,-én du. 4 órakor. József nádor fogadtatása a „Buda” és „Pest” mozdonyok által vontatott szerelvény előtt a pályatér külső területén. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Kemmer 549. sz, ; Nagy 77.; Gerszi 214 l. 53. sz.; Faragó 79. 1289. „Der Brand des K[öniglich] St[ädtischen] Theaters in Pesth am 2 Febr[uar][ 1847/” Jelezve Steinruker del[ineavit] Fuchsthaller sc[ulpsit] Acélmetszet, 13,5 x 18,4 cm. Megjelent Beilage z. Spiegel. Ábrázolás: a német színház égése észak keleti saroknézetben. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Sz-Sz. 536.; Pataky 125. l. 18. sz. 1290. „Erzherz[og ] Stephan in Pesth,” Jelezve J[ohann. ] Clarot, 1847.” Lavirozott tollrajz, 23 x 28,8 cm. Ábrázolás: István nádor fogadtatása a pesti hajóhídfő előtt. 1847. augusztus. 28. A rajz elpusztult, fényképe BTM Fővárosi Képtára. Háttérben kilátás a Dunára és Budára., Irodalom: Csillag 261. 1291. „Pest, die beleuchtung der Häuser von Landerer und Heckenast zu Ehren des Erzherzogs Stephan.” Jelezve J[ohann] Clarot. Ecsetrajz, 22,8 x 9,2 cm. Ábrázolás: István nádor üdvözlése a Hatvani utcában, 1847. aug. 28. 1292. . ”Eröffung d[er]Eisenb[ahn] v[on] Pesth n[ach] Szolnok.” Jelezve J[ohann] Clarot 1847. Lairozott tollrajz, 20,4 x 30,7 cm. Ábrázolás: István nádor a pesti pályaudvarnál 1847. szept. 1-én. BTM Kiscelli Múzeum 1293. „Eröffnung der Eisenbahn von Pesth nach Szolnok durch den Erzherog Stephan.” Jelezve J[ohann] Clarot. Fametszet, 24,5 x 18 cm. Megjelent Leipziger Illustrierte Zeitung, 1847 november. Irodalom: Csillag 363. sz. 1294. „A KÖVETVÁLASZTÁSRA BEJÖTT KORTESEK DISZMENETE Pesten October 17én1847. EINZUG DER CORTES ZUR DEPUTIRTENWAHL in Pesth am 17. October 1847.” Jelezve F. WEISS. Kőnyomat, 23,6 x 38,2 cm. Ábrázolás: választási menet a Múzeum előtt, élén Kossuth Lajossal. BTM Fővárosi Képtár

262

Irodalom: Kossuth Lajos ikonográfiája 132. sz. (korábbi irodalommal) 1295. [1847 évi választás] Jelzetlen Vízfestmény, 40 x 53 cm. Ábrázolás: választási menet a Kristóf téren hátterében a Kishíd (Türr István) utca. BTM Fővárosi Képtár

Forradalom és szabadságharc - 1848/1849 1296. „Pesth 15t[er] März 1848 Anfang der Revolution. Die Presse wird faktisch frei gemacht, die pester12 Punkte werden gedruckt u[nd]dem Volke übergeben.” Jelzetlen. Ceruzarajz, 21,6 x 26,7 cm Ábrázolás: a szabad sajtó első termékeinek szétosztása a hatvani utcai Landerer- Heckenast nyomda előtt. MTKcs Irodalom: Centenáris kiállítás 30.; Rózsa. -Spira 173. sz. 1297. „Ausgabe der pesther zwölf Punkte am 1 5. März.” Jelzetlen. Fametszet, 15,5 x 26,7 cm. Megjelent Leipziger Illustrierte Zeitung, 1848. X Band, Nr. 254. S. 314. Ábrázolás: lásd 1296. sz. amelynek fametszetű átdolgozása. 1298. „Die Pesther Studenten machen die Wünsche desVolkes bekannt. A pesti diákok a nép kivánatait elmondják. J Studenti da Pesth dichiararon desiderio della natione. Studjnici s Pestu wyalownjon praninarodu.” Jelezve K[atzler] V[inzenz] 850. Kőnyomat, 22,5 x 15,2 cm. Megjelent: Ziegler, A.: Vaterländische Bilder-Chronik. 2. Abt-Wien 1850. 10/11. Ábrázolás. lásd 1296. sz. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: FMK V. 43. sz.; SchL 2650. sz.; Nagy 101.; Schoen 1948. 15,18. sz.; Centenáris kiállítás 39.; Százhuszonöt kép. 62. 1299. „A szabadsajtó első termékeinek kiadatása. (Pest, 1848 márcz[ius] 15.” Fametszet, 15,3 x 14,8 cm. Megjelent VU. 1868,11. sz. 124. Ábrázolás: mint 1298. sz. amelynek kisebb méretű átdolgozása. 1300. [Népgyűlés a Nemzeti Múzeum előtt] Jelzetlen. Gouache, 24,3 x 29,5 cm. Petőfi a Nemzeti Múzeum lépcsőjének mellvédjén szaval előtérben néptömeg. A kép hátoldalán kézírással: „Vanitas vanitatum et omnia vanitas. Ptaeter amare Deum et ejus potestatibus obedire.

263

Signavi Pestini diebus mensis Augusti. ED (monogram) BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Márciusi ifjak. 114. l. 10. sz. (korábbi irodalommal) 1301. [Petőfi Sándor szavalata] Jelzetlen Kőmetszet, 13 x 20,4 cm. Nyomda Walzel A. F. Megjelent Kálózdi J. „Nemzeti dal Petőfitől”című zenemű címlap-illusztrációjaként, mint a Pesti Divatlap 1848 április 22. 19. sz. melléklete. Kiadó: Vahot Imre, Pest 1848. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Nagy 78.; Schoen 1948. 24. sz.; Pataky1961. 83 ; Márciui ifjak. 110. l. 6. sz. (korábbi irodalommal) 1302. [Petőfi Sándor szavalata] Jelzetlen. Kőnyomat, 66,7 x 53,6 cm. Ábrázolás: a Nemzeti Múzeum oszlopcsarnokának részlete, Petőfi a márciusi ifjak között a mellvéden szaval, előtérben néhány fej a tömegből. Valószínűleg későbbi ábrázolás. BTM Fővárosi Képtár 1303. „Martiusi napok Pesten.” Jelzetlen. Fametszet, 15 x 22 cm. Ábrázolás: népgyűlés a Nemzeti Muzeum előtt. Nem egykorú ábrázolás. BTM Fővárosi Képtár 1304. „Pest lakossága 12 pontból álló kérelnet nyújt be a városi tanácsnak.” Jelzetlen. Fametszet, 12,3 x 18,5 cm. Megjelenés, kiadás Képes Ujság Kassa I. évf. 1848. 13. sz. 105. Szerk. és kiadó Werfer Károly. Ábrázolás: Városház tér Alt R. nyomán, belekomponált tömeggel. Irodalom: Rózsa-Spira 174. sz. 1305. „/Hotel de ville de Pest. /” Jelezve J. FAGNION SC[ulpsit] Fametszet, 9,4 x 10 cm. Megjelenés, kiadó. Boldényi 189. Ábrázolás: népgyűlés a városháza előtt. BTM Fővárosi Képtár 1306. „STANCSICS MJHÁLY kiszabadítási diadalmenete (marcz, 15. 1848.:)” Jelzetlen. Kőmetszet, 14,2 x 24 cm. Megjelenés, kiadó: Pesti Divatlap 1848 12. sz., márcz. 19. -i szám melléklete, kiadjaVahot Imre.

264

Ábrázolás: Táncsics Mihály bérkocsin távozik Bécsikapu (Táncsics M.) utcai börtönéből hatalmas néptömeg kiséretében. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Schoen1848. 38 ; Gerszi 214. l. 56. l; Rózsa-Spira 180. sz 1307. „Befreiung Stansits 15t[er] März 848.” Jelezve (Weber H[enrik] rajz[olta Tyroler metsz[ette] Acélmetszet, 5 x 6 cm. Megjelent „Az első magyar független felelős ministérium. ”c. emléklapon (1848?) Ábrázolás: fáklyás tömeg kiséri Táncsics kocsiját. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Pataky 235 l. 24. 1308. „Die Deputation der ungarischen Reichsstände bringt die Befreiungs-Akte für den ungarischen Bauer (Erlassung der Zehnten und Frohnen nach Pest und wird am Freiheitsplatze feierlich empfangen.” Jelzetlen. Toll és ceruzatrajz, 22,5 x 24,5 8 cm. Ábrázolás: tömeggyülés a városháza előtt 1848 márc 19-én. MTKcs 1309. „Empfang der Deputierten der ungarischen Reichsstände am Freiheitplatze zu Pest.” Jelzetlen Fametszet, 21 x 22,5 cm. Megjelent Leipziger Illustrierte Zeitung 1848. X Band Ábrázolás: mint az előző lap, amelynek fametszetű változata. 1310. „Kossuth L[ajos].” Jelezve Tyroler J[ózsef] m[etszette] Pesten. Acélmetszet, 35, x 28,5 cm. Kiadó: olvashatatlan… Hochstrasse No 19. Ábrázolás: Kossuth Lajos térdképe gőzhajó kéménye előtt. Hátterében Lánchíd és Várhegy részlete. (1848 április 14.) BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Rózsa-Spira 6. sz. 1311. „. KOSSUTH LAJOS MEGÉRKEZÉSE BUDA-PESTRE.” Jelezve Marastoni Jós[ef] 1868. Kőnyomat 41,1 x 29,5 cm. Nyomda, kiadó: Nyomt és kiadta Kutasi Ime Debrecenben Minden utánnyomás és sokszorozás tilos. Ábrázolás: mint előző számnál. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Gerszi 181. l. 595. sz. 1312. „Pest. Fackelzug zu Ehren des neuen verantwortlichen Ministeriums.” Jelzetlen.

265

Tus- és ceruzarajz, 20,7 x 30,3 cm. Ábrázolás: fáklyásmenet Kossuth tiszteletlére az Újvásártéren. 1848 április 14-én. MTKcs 1313. „Volks-Versammlung in Pesth. Aufführung einer Deputation der wiener Universitäts-Jugend.” Jelzetlen. Ceruzarajz, 18 x 24,9 cm. Ábrázolás: bécsi ifjuság tiszteletére rendezett gyűlés a Nemzeti Muzeum előtt 1848 április 24. MTKcs Irodalom: Budapest régen 85. sz. 1314. „Aufführung einer Deputation der Wiener Universität in der Volksversammlung zu Pest” Jelzetlen. Fametszet, 15,2 x 22,5 cm. Megjelent Leipziger Illustrierte Zeitung 1848, X. Band Nr. 354. S. 314. Ábrázolás: mint előző lapon, amelynek fametszetű átdolgozása. 1315. „Macskazene 1848 május 10. -én.” Jelezve: MIHALOVICS. Fametszet, 9,7 x 12 cm. Megjelent: Bucsánszky A: Nagy Képes Naptár az 1849. évre. Pest 1948 39. l. Ábrázolás: a Lederer I. budai hadi kormányzó ellen tüntető tömeget osztrák katonaság veri szét a Sz. György téren. Háttérben a Teleki-palota. Petőfi Irodalmi Muzeum. Irodalom: Rózsa-Spira 234. 1316. [Az 1848 május 10-i macskazene szétverése. ] Jelzetlen. Fametszet, 9,4 x 1 2 cm. Megjelenés lásd 1315. sz 40. Ábrázolás: a tömeg szétverése meghatározatlan helyen. Petőfi Irodalmi Muzeum. 1317. „ Die Vertreibung der Katzenmusiker aus Ofen. A maska zenék elhajtása Budából. J musici sussuranti a Buda veranno sacciati dalle truppe Jmperiali. Kolcowina w Budini ge skrzcisarsky Woysko rezehnana.” Jelezve Ktzlr (Katzler),850. Megjelenését lásd 1298. sz. a. 30. kép. Ábrázolás: osztrák katonaság a Rakpiacon szétveri a tüntetőket. Háttérben a Lánchíd, mögötte a királyi palota(1848. május 10.). BTM Fővárosi Képtár Irodalom: FMK X. 44. sz.; Budapest régen 68. sz.; SchL 2651 sz.,; Nagy 79 Csillag 269. sz.; Százhuszonöt kép. 63. 1318. [A Ceccopieri-ezred lázadása] Jelzetlen. Kőnyomat, 20,3 x 34,4 cm. Ábrázolás: az Invaliduspalotában elhelyezett olasz ezred lázadása 1848. június11. -én.

266

BTM Fővárosi Képtár(körülvágott példány) Irodalom: Centenáris kiállítás 52. l. 17. sz.; Rózsa-Spira 241. sz. 1319. „AZ ELSŐ MAGYAR ORSZÁG-GYŰLÉS’ MEGNYITÁSA A’ KÉPVISELŐK HÁZÁBAN, PESTEN 1848-DIK ÉVI JULIUS 5-én.” Jelezve a kép alsó bal sarka alatt: Terveszte (!) Borsos Josef, jobboldalt Kőre rajzolta Bettenkofer Károly. - Gróf Batthyány Lajos minister elnöknek tisztelettel ajánlják Borsos Jósef és Bettenkoffer Károly. Kőnyomat, 47,6 x 56,7 cm. Nyomda: Nyomt. Bécsben Höfelich János. Ábrázolás: a Vigadó nagytemében István nádor a Batthyány-kormány tagjaitól körülvéve megnyitja az alsó tábla ülését. BTM Fővárosi Képtár(avant la lettre példány is) Irodalom: FMK V. 29. sz.; Nagy 1. l.; Csillag 271. sz.; Domanovszky 665. l. 53. sz.; Centenáris kiállítás 48. l.; Pataky 1961. 86. sz.; Rózsa-Spira 320. sz. és Negyvennyolc az egykorú művészetben. 1320. „Assemblée nationale séance de juillet 1848.” Jelezve TRICHON. Fametszet, 12,2 x 17, cm. Megjelent mint 1305, 218/9. l. között Ábrázolás: az előző kompozició átdolgozása. BTM Fővárosi Képtár 1321. [ Országgyülés 1848 július 5. ] Jelzetlen Kőnyomat, 38,6 x 56,6 cm. Nyomda: Werfer nyomdájából, 1861. Ábrázolás: 1319. . sz. kompozíció változata BTM Fővárosi Képtár 1322. „Az 1848-ki országgyűlés negnyitása, a pesti redoute-teremben (1848 július 5-én.)” Jelezve POLLÁK sc[ulpsit] Fametszet, 13,3 x 18,6 cm. Megjelent VU 1867. 51. sz. 626; Nagy M. II. 355. 1323. „Az 1848iki július 2ikára egybehítt országgyűlési követek tereme a’pesti redoute-épületben,” Jelzetlen. Kőmetszet, 9,9 x 16,5 cm. Nyomda: Ny. A. Walzel Pesten. Ábrázolás: az országgyűlés alkalmára átalakított Vigadó alaprajzán a nagyterem karzatokkal, ülés alkalmával. Irodalom: Rózsa – Spira: 321. sz. 1324. [ Lamberg megöletése] Jelzetlen. Színes kőnyomat, 21 x 24 cm. Ábrázolás: a lincselési jelenet, háttérben a Gellértheggyel. BTM Fővárosi Képtár

267

1325. „Der Einzug der Kayserlichen in Pesth am 5 Jänner 1849. A császáriak bevonulása Pesten ján[uár] 5én1849. L’entrata (!) delli Imperiali a Pesth. Wtahnuti Cisarskich do Pesstu.” Jelezve VK monogram (Vinzenz Katzler) Kőnyomat 22,5 x 16 cm. Megjelent mint 1298. sz. 41. Irodalom: Százhuszonöt kép 74. 1326. „Einmarsch der k[aiserlich] k[öniglichen] Truppen in Pesth, den 5tenJaenner 1849.” Jelezve Gez[eichnet] u[nd] lith[ographiert] v[on] C[arl] Lanzedelli Wieden. Wienstrasse No883 in Wien. - mit Vorbehalt des Nachdrucks. Kőnyomat, 18,5 x 38,5 cm. Ábrázolás: a császári csapatok bevomulása Pestre a Lánchídon át Budáról felvéve. MTKcs 1327. „Einzug des Ban Jelacic in Pest. (5. Jänner 1849)” Jelezve V[inzenz ] Katzler gezeich[net] 1849. Kőnyomat 7,5 2 x 25,5 cm. Megjelent Scenen v. ungarisch-croatischen Kriegsschauplatze unter Commando Sr. Exls des Banus v. Croatien Jos. v. Jelacic k. k. Feldmaschallt. Kiadó: Verlags-Eigenthum v. Jos. Bermann in Wien. Ábrázolás: a császári csapatok Pestre érkeznek, háttérben Várhegy, BTM Fővárosi Képtár 1328. „Einmarsch der k[aiserlich] k[öniglichen] Truppen in Pesth im Jänner 1949.” Jelezve lent középen. Albrecht lith[ographiert], a kép alsó jobb sarkánál a margón: Lith[ographiert] v[on] Albrecht. Kőnyomat 17,7 x 23,3 cm Kiadó: Verlags-Eigenthum v. L. Mossbeck, Neubau Nro. 128. Ábrázolás: csapatfelvonuláss a Rakpiacon, háttérben Lánchíd és Vár. BTM Fővárosi Képtár 1329. „Seine Durchlaucht der Feldmarschall Fürst Windischgrätz ist am 5. dieses Mittags an der Spitze der kaiserlichen Truppen ohne Schwertstreich in Ofen und Pesth eingezogen”… Jelezve az előtér jobb oldalán álló katona lábánál: E / Ramming von Riedkirchen/ Kőnyomat, 22,7 x 32,2 cm. Megjelenés, kiadó XII. Armee-Bulletin. Wien den 7tenJänner 1849. Verlags-Eigenth. v. J. Höfelich, Stadt, Bazar No. 427. Vervielfältigung vorbehalten. Ábrázolás: Jellaćić és Windisch-Grätz vezetésével császári csapatok vonulnak a Lánchídon át Pestre, háttérben Tabán, királyi palota. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 274. sz.; FMK V. 30. sz.; SchL 723. sz.; Rózsa-Spira 482. sz.; Rózsa 1997. 119. sz. 1330. „Beschiessung der Vestung Ofen durch die Insurgenten und Bombardierung Pesth’s begonen (!) von 4tenbis7tenMay zu Mittag 1849.” Rézkarc, 16,5 x 25,9 cm. Megjelent Wien, bey Joh. Kretschmar Neubau 154,

268

Ábrázolás: magyar ütegek lövik a Várat, háttérben a Gellérthegy részlete, Tabán és az égő királyi palota. Felvéve a pesti partról. BTM Fővárosi Képtár 1331. „BUDA-PEST éjjel május 13-án 1849. BUDA-PEST IN DER NACHT vom 13. Mai 1849.” Jelezve Rohn. Lith[ographie] A[ugust] F[riedrich] Walzel Pest. Kőnyomat, 119 x 19,4 cm. Megjelent a „Hölgyfutár” 1850 2. félév 1. sz. mellett. Ábrázolás: lángokban álló viziváros és Pest a Gellérthegyről felvéve, Bartlett nyomán. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Nagy 79.; Gerszi 214. l. 47. sz. 1332. „Bombardement v[on] Ofen u[nd] Pest.” Jelzetlen Rézkarc, 15,1 x 23,5cm. Ábrázolás: Gellérthegy alatti Dunaparton lovas és gyalogos katonaság, háttérben Vár és Lánchíd, jobbra Pest, Wonsiedler nyomán. BTM Fővárosi Képtár 1333. [Az Újvásártér bombázása, 1849 májusában. ] Jelezve S[imon] I[osef] Kölbl Tusfestmény, 35,4 x 48,2 cm. Ábrázolás: a mai Erzsébet tér a leégett német színház romjaival, háttérbem a Szénpiac az evangélikus templommal és (többek között) az Ürményi házzal. BTM Kiscelli Múzeum 1334. „Die Rettung der verwundeten Feinde bei dem Bombardement in Pesth. A sebesült ellenségnek megmenekvése a’ pesti bombázás alatt. Il salvamento delli Nemüi (nemici helyett) feriti nel Bombardamnto a Pesth. Wiswobozni Nepratelu pri bombardovani w Pesstu.” Jelezve tükörírással KV (Katzler Vinzenz) Kőnyomat 22,2 x 15 cm. Megjelent mint 1298. sz. 43. kép. Ábrázolás: sebesültszállitás a pesti lövölde előtt. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: FMK V. 47. sz.; Budapest régen 70. sz.; Nagy 79.; Százhuszonöt kép 76. 1335. [ A királyi palota égése. ] Jelezve S[imon] I[osef]] Kölbl Tusfestmény, 35,2 x 48,2 cm. Ábrázolás: a királyi palota nyugati oldala égő tetőzettel, a Sz. János tér felől felvéve, előtérben az ördögárok hídjával, 1849. V. 16. BTM Kiscelli Múzeum 1336. „Ansicht der Festung Ofen von Pesther Stadtwäldchen aus.” Ceruzarajz, 23,8 x 32,2 cm. Ábrázolás: a Várhegy látképe kelet felől a Gellérthegy északi lejtőjével, háttérben a Sashegy, jobbra a Rózsadomb, Guggerhegy. Előtérben Pestnek közelebbről meghatározhatatlan területe. A képen +gal jelölve azok a pontok, ahonnan 1849-ben Pestet bombázták. A környező hegyekről a magyar

269

ütegek röppálya jelzései. BTM Kiscelli Múzeum 1337. „Das interessanteste Scene beim Wiener Thor.” Jelzetlen. Ceruzarajz, 19,3 x 25,8 cm. Ábrázolás: roham a bécsi kapu ellen, a kapu attikájára kitűzik a magyar lobogót. BTM Kiscelli Múzeum 1338. „A’ Bécsi KAPU BEVÉTELE Budán Majus 21kén 1849 reggeli 5 órakor. ERSTÜRMUNG des WIENERTHORS in Ofen, den 21t[en] May 1849 Morgens nach 5 Uhr. Jelezve Rajz[olta] és kőre metsz[ette] Winezkí Jósef. Gez[eichnet ] u[nd] litht[ographiert] v[on] Winezky Jósef. Kőnyomat, 23,3 x 30,2 cm. Ábrázolás: roham a Bécsi kapu ellen, a kaputól kétoldalt létrákon a várba nyomuló katonák, balra nemzeti lobogót kitűző katona. Előtérben magyar honvédség. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Nagy 79.; Gerszi 217. l. 1. sz; Rüzsa-. Spira 675. sz. 1339. „Sprengung des Wiener Thores bei Erstürmung von Ofen.” Jelzetlen. Kőnyomat 24,7 x 32 cm. Kiadó, nyomda: Neuruppin beí Oehmigke & Riemschneider, No1478. Ábrázolás: egyes képelemektől eltekintve azonos az előző kompozícióval. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Iwitzki, Angelika: Europäische Freiheitskämpfe. Das merkwürdige Jahr 1848. Berlin 1994. 198. 1340. „Budavár bevétele vitéz honvédeink által 1849. május 21-én.” Jelzetlen. Fametszet, 16 x 22,3 cm. Ábrázolás: szinte azonos 1339-el. BTM Fővárosi Képtár 1341. „PRISE DE BUDE” Jelezve TRICHON. Fametszet, 12,2 x 17,7 cm. Megjelent Boldényi 234. Ábrázolás: majdnem azonos 1340. sz-al. BTM Fővárosi Képtár 1342. [A fehérvári kapu ostroma. ] Jelzetlen. [Than Mór] Vízfestmény, 33,5 x 46,5 cm. Ábrázolás: roham a kapu bástyája és a mellette ütött rés ellen. MTKcs Irodalom: Wilhelmb 1944. 92.

270

1343. „ Az első hadtest rohama Budavár’ fehérvári kapujára ’s a’ Mellette lévő résre 1849évi május 21dik napján reggel 5-6 óra között.” Jelezve Rajz[olta] Apáti Mór. Kőnyomat, 28,2 x 35 cm. Megjelent a fővezéri kőnyomdából. Ábrázolás: a kapu és staffázsalakok eltérő rajzától eltekintve mint előző szám. MTKcs Azonos ábrázolás, jelzés, technika, és címszöveg, de eltérő betűtipussal. Mérete: 23 x 32,1 cm. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: FMKV. 32. sz. (a következő tévesen közölt címmel: Az első hadtest’rohama Budavár’ fehérvári kapujára és a bástyán ütött résre 1849 évi Május 21dik napján reggel 4-6 óra között); Nagy 79.; Rózsa-Spira 673. sz 1344. „Der Sturm auf Ofen, den 21. Mai 1949.” Jelezve a kép jobb alsó sarkánál: C[arl] A[ugust] P[ettenkofen]1849. A margón: Gez[eichnet] u[nd] lith[ographiert] v[on] C[arl] A[ugust] Pettenkofen. Kőnyomat, 25,1 x 37,8 cm. Nyomda, . kiadó: Gedr. b. J. Höfelich – Wien, bei L. T. Bermann. Eigenthum d. Verlegers m. Vorbehalt gegen Nachdruck. Ábrázolás: roham a fehérvári rondella melletti rés ellen. Háttérben jobbra Gellérthegy. Karakas pasa tornya. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 276. sz.; FMK V. 29.; SchL. 2654. sz.; Nagy 79.; Pataky 1961. 87.; Rózsa-Spira 676. sz.; Rózsa 1997. 120. sz. 1345. Die Erstürmung der Festung Ofen durch die Ungarn am 20. Mai 1849. A’ magyarok által a budai erősítésnek ostrommal történt elfoglalása. majus 20án 1849. La valarosa (!) pressa della Fortezza Buda permeza (!) deli Ongare li 20 Magio 1849. Widobiti Twrze Budin skrzUhri dno 20ho Kwetna 1849.” Jelezve tükörírással KV (Katzler, Vinzenz) Kőnyomat, 22,5 x 15 cm. Megjelent mint 1298. sz. 44. Ábrázolás: 1344. sz. átdolgozása. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Százhuszonöt kép 77. 1346 „Sturm auf Ofen,” Jelzetlen. Kőnyomat 23,9 x 36 cm. Kiadó: Wien bei Joh. Schonberg, BTM Fővárosi Képtár 1347. [Sebesült honvédtiszt] Jelezve: Sterio 851 Olajfestmény, 45,5 x 36 cm. Ábrázolás: sebesült tisztet bajtársa támogatja, háttérben roham a Vár ellen, jobbra Gellérthegy. BTM Kiscelli Múzeum

271

Irodalom: Bertalan Vilmos- Nagy Lajos-Seenger Ervin: A Kiscelli Múzeum. Bp.,1962. 47. 1348. [Budavár ostroma] Jelzetlen. Kőmetszet, 26x 46,9 cm. Ábrázolás: roham a nyugati bástyafal ellen homloknézetben. BTM Fővárosi Képtár 1349. „Erstürmung von Ofen durch die Ungarn” Jelzetlen. Kőnyomat, 23,7 x 35,4 cm. Kiadó: Neuruppin bei Oehmigke & Riemschneider, No. 1473. Ábrázolás: Lovastiszt vezette roham a nyugati várfal ellen, háttérben az égő királyi palota A cím alatt háromsoros szöveg az ostrom május 15-21. közötti eseményeivel. BTM Fővárosi Képtár 1350. „Erstürmung v[on] Ofen durch Görgey.” Jelzetlen. Kőmetszet, 9,3 x 14,6 cm. Ábrázolás: mint előző lap. az előtérben ábrázolt lovas helyén bokor. BTM Fővárosi Képtár 1351. „Erstürmung der Festung Ofen am 21. Mai.” Jelezve G. E. lith[ographiert]. Kőnyomat, 13,7 x 19,6 cm. Nyomda, kiadó: Lith. Anst. v. J. Brayer Löbau. Mint előző lap. BTM Fővárosi Képtár 1352. „Heldenmüthige Vertheidigung der Stadt u[nd] Festung Ofen durch G[eneral] M[ajor] Henzi gegen die Übermacht der stürmenden Insurgenten unter Görgey den 21t[en] Mai, 4 Uhr früh 1849.” Jelzetlen. Kőnyomat, 21,6 x 32,3 cm. Kiadó: zu haben bei Werner in Wien. Ábrázolás: roham a Fehérvári rondella melletti rés ellen, háttérben Gellérthegy. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Nagy 79. 1353. „Heldenmüthige Verteidigung der Stadt u[nd] Festung Ofen durch G[eneral] M[ajor] Henzi gegen die Übermacht der stürmenden Insurgenten unter Görgey den 21t[en] Mai, 4 Uhr früh 1849.” Jelzetlen Kőnyomat 21,8 x 32,2 cm. Kiadó: zu haben bei F. Werner in Wien. Ábrázolás: mint az előző lapon, de a két lovas Henzi és segédtisztje. BTM Fővárosi Képtár 1354. „HENZI HŐS HALÁLA: BUDA VÁR BE VÉTELEKOR. May 21dik 1849” Jelezve Rácz 1856. Rajzolta Rátz András Julii 1sőn 1856. Festette Rácz András Novem[er]19dik 1856.

272

- cím alatt RA monogram. Vízfestmény, 55,2 x 68,3 cm. Ábrázolás: 1353 nyomán, néhány változtatással. BTM Kiscelli Múzeum 1355. [Budavár ostroma] Jelzetlen (a Muzeum leltára szerint Franz Kollarz rajza) Szinezett ceruzarajz, 9,5 x 58 cm. Ábrázolás: honvédek a Fehérvári rondella melletti résen át a Várba nyomulnak. BTM Kiscelli Múzeum 1356. „BUDA VÁR HŐSIES BEVÉTELE, 1849 MÁJUS 21-ÉN, DICSŐ HONVÉDEINK ÁLTAL.” Jelezve: Kollarz. Kőnyomat, 50,5 x 72,7 cm. Nyomda, kiadó: Nyomta Reiffenstein és Rösch Bécsben. Mindennemű többszörösítés joga fenntartatik. Kiadja Király János. Megjelent: Jutalomkép A Pesti Hölgydivataphoz. Ábrázolás: mint 1304 ????? Pápai Pál tulajdona, Vácon. Azonos ábrázolása „BUDAVÁR HŐSIES BEVÉTELE, 1849. MÁJUS 21-én, DICSŐ HONVÉDEINK ÁLTAL.” Nyomda, kiadó: Nyomtatta és kiadja Halász István Budapest VIII. Kerepesi út 65. - a többszörösítés joga és az utánnyomat fentartatik. BTM Fővárosi Képtár 1357. „BUDAVÁR HŐSIES BEVÉTELE, 1849 MÁJUS 21-ÉN, DICSŐ HONVÉDEINK ÁLTAL. Cinkográfia, kb 11 x 13 cm. Nyomda: Zinkogr. Meyer Bécsben. Megjelenés, kiadó: Hardy F. 1848. Honvédek harcemléke. . Táborsky és Parsch kiadásában, Pest (1869) címlapillusztráció. Ábrázolás: az 1304-06. középrésze. BTM Fővárosi Képtár 1358. [Budavár ostroma] Jelezve S[imon] J[osef] Kölbl Tusfestmény, 35,4 x 48 cm. Ábrázolás: roham a nyugati várfal ellen. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Kremmer 343. sz. 1359. „OFEN.” Jelezve Gez[eichnet] u[nd] lith[hographiert] v[on] Freisauf. Kőnyomat, 28,7 x 42,8 cm. Nyomda: Gedr. b. J. Rauh. Megjelent Oesterreichische Geschichtsblätter No. 15. Feldzug in Ungarn 1849. Ábrázolás: roham a várfal ellen, a falon Hentzi, háttérben az égő Fedinánd-laktanya, mögötte a Helyőrségi templom tornya

273

BTM Fővárosi Képtár 1360. „Erstürmung von Ofen. .” Jelzetlen. Rézkarc, 17,2 x 27,7 cm. Ábrázolás: az előző sz. kisebb méretű átdolgozása. BTM Fővárosi Képtár 1361. „Budavár ostroma.” Jelezve SZKITSÁK Klinovszky 1861. Olajfestmény, bádogra, 74 x 51. 5 cm. Óra- lap. Ábrázolás: mint 1359. sz. Hadimúzeum tulajdona. 1362. „Sturm auf Ofen d[en]21 Mai 1849.” Jelezve a képcsoport margóján: Gezeichnet und lithographiert von Freysauf Kőnyomat, 81 x 89,4 cm. Nyomda: Gedruckt bei J. Höfel in Wien. Megjelenés., kiadó: Scenen aus dem ungarischen Feldzuge1848 und 1849. Wien bei L. T. Neumann. Eigenth. d. Verlegers m. Vorbehalt gegen Nachdruck. - Keretkép. Ábrázolás: ostromjelenet a lováról sebesülten lebukó Hentzivel. BTM Fővárosi Képtár 1363. „HELDENTOD DES GENERALS HENTZI IN OFEN 1849.” Jelzetlen. Kőnyomat, 24 x 31. 3 cm. Kiadó: Wien bei J. Schönberg. Ábrázolás: roham a Vár ellen. Háttérben balra evangélikus templom, jobbra kilátás Pestre. BTM Fővárosi Képtár 1364. „Heldentod des Generals Hentzi bei der Erstürmung Ofens den 21. Mai 1849”. Jelezve, nyomda, kiadó: Gez[eichnet] u[nd] lith[ographiert] v[on] H[einrich]Gerhart neue Wieden Kettenbrückengass No. 827. in Wien. Technika, méret???? Ábrázolás: ütközet a vár nyugati oldalán jobbra háttérben Lánchíd balra Hentzi. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: FMK V. 40. sz. – Sz. -Sz. 561. – Nagy 79. 1365. „Heldentod des General Hentzi, bey Erstürmung Ofens am 21. Maí 1849.” Jelzetlen. Rézkarc, 18 x 24,5 cm. Ábrázolás: elózó lap rézkarc változata. BTM Fővárosi Képtár 1366. „Hentzi’s Heldentod bei ERSTÜRMUNG VON OFEN am 21ten Mai 1849.” Jelezve a kép bal sarkánál tükörírással: Anton Strassgschwandtner Wien 850. u. ott margón: Gez[eichnet] u[nd ]lith[ographiert] von A[nton] Strassgschwandtner. Kőnyomat, 39 x 58,6 cm.

274

Nyomda, kiadó: Gedruckt bei J. Rauh Verlag u. Eigenthum v. A. Paterno’s W[itw]e & Sohn in Wien, Vervielfältigung ausschliesslich vorbehalten. Ábrázolás: kézitusa magyarok és osztrákok között. Háttérben Hentzi. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 272. sz.; FMK V. 38.; SchL 2655.; Nagy 79. Azonos ábrázolás. Nyomda, kiadó: Gedr. b. Reiffenstein & Rösch Verlag u. Eigenthum v. F. Paterno in Wien. Vervielfältigung ausschliesslich vorbehalten. BTM Fővárosi Képtár 1367. „Buda 1849 máj. 21. ” (A kép hátoldalán) Jelezve F. Harányon Fest[ette] Kis Gergely Károly. Olajfestmény, vászon, 47,5 x 68. 5 cm. Ábrázolás: 1366. sz. másolata. BTM Kiscelli Múzeum 1368. [Budavár ostroma] Jelzetlen. Olajfestmény, bádoglemezre, 67 x 58,9 cm. Ábrázolás: az 1366. másolata. A MTKcs átadása (régi ltsz. 638) 1369. „DIE HELDENMÜTHIGE VERTHEIDIGUNG des GENERALMAJ[ors] HENTZI BEI DER ERSTÜRMUNG VON OFEN / BUDAVÁR OSTROMA” Jelezve Tyroler J[ózsef]met[szette] Acélmetszet, foltmaratással, 47 x 68,5 cm. Nyomda? kiadó: Eigenthum v. J. Tyroler in Pest mit Vorbehalt d. Nachdruckes. Ábrázolás: kézitusa a Vá r nyugati falánál, balra Hentzi, jobbra a háttérben Gellérthegy. BTM Fővárosi Képtár 1370. [Budavár ostroma] . Jelezve CKlette pinx[it] 850. Olajfestmény, 63 x 80 cm. Ábrázolás: Várhegy északnyugat felől, magyar csapatok rohamával, a Fehérvári kapu és a mellette keletkezett rés ellen. Előtérben sebesültszállítás az Ördögárok hídján, a mai Mikó utcában. Hadimúzeum 1371. [Budavár ostroma] Jelezve CKlette pinx[it] 1856. Olajfestmény, 58 x 80 cm. Ábrázolás: előbbivel azonos. BTM Kiscelli Múzeum 1372. [Budavár ostroma] Jelzetlen. Kőnyomat 55,6 x 72,8 cm Ábrázolás: előbbiek kőnyomatú változata BTM Fővárosi Képtár

275

1373. „Budavár ostroma és bevétele 1849-ben.” Jelzetlen. Fametszet, 22,2 x 1,4 cm. BTM Fővárosi Képtár 1374. [Budavár ostroma] Jelezve Wernigk. Olajfestmény, 56 x 128 cm. Hadtörténeti Múzeum. 1375. „OFEN den 21. May 1849 General Hentzi’s Heldentod.” Jelzetlen. Litográfia, 36,8 x 50,2 cm. Megjelenés, kiadó: Momente aus Oesterreichs Kriegsgeschichte No. 32. Herausgegeben v. M. Trentsensky k. k. Oblt. [Oberleutenant] / 1852. Ábrázolás: Szt. György tér, középen sebesült Hentzi, felvétel észak felől. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 275. sz.; TMK V. 31. sz.; Nagy 79.; Csillag 274. sz 1376. „Tod des General Hentzi bei der Erstürmung von Ofen 1849.” Jelezve a lap alján kézírással: Aquarelle von L. Fischer No H. T. 3/12 77 [feltehetően 1877 dec. 3-i dátum. ] Ábrázolás: 1374. től néhány részletben eltérő változat. BTM Kiscelli Múzeum 1377. „ Der Heldentod des General Henzi bei der Erstürmung von Ofen.” Jelzetlen Rézkarc, 14,5 x 24 cm. Kiadó, Wien bei Mossbeck Neubau Hauptgasse No 241. Ábrázolás: magyar és osztrák katonaság közelharca, előtérben Hentzi. A kép alatt ötsoros szöveg. BTM Fővárosi Képtár 1378. „Heldentod des k[aiserlich] k[öniglichen] Generalmajors Hentzi bei der Erstürmung von Ofen am 21. Mai.” Jelezve P. Röhrich. Kőmetszet, 15,5 x 21,8 cm. Nyomda, kiadó C. W. Medau u. Co. in Prag. Ábrázolás: Hentzi holtteste hordágyon, mögötte Görgey Artur. BTM Fővárosi Képtár 1379. „Heldentod des k[aiserlich] k[öniglichen] Generalmajors Hentzi” Jelzetlen. Kőmetszet, 15,1 x 18 cm. BTM Fővárosi Képtár 1380. „Erstürmung v[on] Ofen. Generalmajor Hentzis Tod am 21. Mai.” Jelezve Baerting(?)

276

Kőnyomat, 14,5 x 20 cm. Nyomda, kiadó: Artist. Inst. v. A. Boettger in Zwickau. Ábrázolás: előző sz. kőnyomatú átdolgozása. BTM Fővárosi Képtár 1381. „MORT DU Général Hénzi.” Jelezve V. Beaucé- Trichon. Megjelent Boldényi munkájában: 236. BTM Fővárosi Képtár 1382. „Görgey befiehlt Schonung gegen den sterbenden Hentzi bei der Einnahme der Festung Ofen. Görgey kiméletet parancsol a haldokló Hendzi (!) ellenében Buda bevételénelénel (!) Görgey comanda la indulgenza verse (!) il Hentzi morendö, Görgey káze setrnost k umirajicimu Hentzi pri dobyti pevnosti Budy,” Jelezve V[inzenz] Katzler 850. Kőnyomat, 22,2 x 15 cm. Megjelent Ziegler, A.: Vaterländische Bilder-Chronik… 45. Ábrázolás: 1303 (?)sz jelenet a tabáni kapuban. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Pataky 1961. 85.; Százhuszonöt kép78. 1383. [Hentzi halála] Jelezve a lap hátoldalán: Ziegler. Vízfestmény, 22,5 x 16,3 cm. Ábrázolás: romos várfalon halott Hentzi MTKcs 1384. [Budavár ostroma] Jelzetlen. Olajfestmény, bádogra, 57,5 x 74 cm. Ábrázolás: csatajelenet a Fehérvári kapu melletti résnél, sebesült Hentzivel. BTM Kiscelli Múzeum 1385. [Budavár visszafoglalása] Jelzetlen. Olajfestmény, 42 x 52,5 cm. Ábrázolás: csatajelenet, előtérben nemzeti lobogót vivő honvéddel. BTM Kiscelli Múzeum

Irodalomból ismert 1386. „Hentzi halála Buda város ostrománál 1849 május 21-én.” Jelezve Bachmann-Hohmann Dresden 851. Ceruzarajz, 30 x 40 cm. Irodalom: Csillag 275. sz.

277

1387. [A Lánchíd felrobbantási kísérlete.] Jelezve: Erni von Hüttenbrenner cop[iert] 1826 [helyesen 1926] nach F[ritz] Allemand 851. Wien. Olajfestmény, 108 x 148 cm. Ábrázolás: a budai hídfőnél Alnoch ezredes 1849. május 21-én délelőtt felrobbantja a híd úttestén elhelyezett lőporos hordót. A robbanástól hátratántorodó Alnoch, kezében kanóccal, háttérben az égő királyi palota, jobbra a Sz. Anna templom. BTM Kiscelli Múzeum 1388. „Alois Alnoch von edelstadt. Oberst des 25. Infa[nterie] Reg[iments].” Jelezve Ujházy Ferenc. Olajfestmény, 31,5 x 39 cm. Ábrázolás: Alnoch holtteste hordágyon, a kép vakkeretén Ujházy hitelesítő szövege kézírással: „1849 május 21-én Budavár bevételekor a Lánchidat fel akarta vettetni de a vissza-/csapódó lövet őt találta haját arczát lepörkölte feketére, a koponyája meghasadt / a jobb karja el volt szakítva s a nyíláson tüdeje egy része kilógott, a szája nyitva / volt az alsó felső jobb foga kilátszott. A tetemet 4 honvéd vitte fel egy kiakasztott ólajtón a várba, ott voltam láttam. . Ujházy Ferenc.” BTM Kiscelli Múzeum 1389. „1849 Buda bevétel után” Jelzetlen (Than Mór) Vízfestmény, 27 x 41 cm Ábrázolás: erődítés, katonák, halottak ruhátlan holttesteivel. MTKcs Irodalom: Wilhelmb 1944. 92. 1390. „Festung Ofen nach den 21. May 1849 vom Thurm der Kirche in der Christinenstadt.” Jelzetlen. (Klette, C.) Vízfestmény, 24 x 66,6 cm. Ábrázolás: a Várhegy nyugati oldalának részlete a Szentháromság utca és az udvari istállók között ostromtól sérült házakkal. SzM Irodalom: Magyar rajz 23. 1391. [Várhegy a visszafoglalás után. ] Jelezve C[arl] Kl[ette] Juny 849. Szépiarajz, 14,8 x 41 cm. Ábrázolás: a Várhegy déli része a Fehérvári kapuval északnyugat felől, előtérben az Ördögárok, Nyári színház, háttérben leégett tetőzettel a királyi palota. BTM Kiscelli Múzeum 1392. „Budavár az ostrom után.” Jelezve „/Egykorú festmény után rajzolta Keleti Gusztáv./” Fametszet, 13 x 18,5 cm. Megjelent VU 1867 évf. 50. sz. címlapján. 1393. „Ofen. Ansicht eines Theils der Festung von der Chistianstadt (!)aus.” Jelzetlen. Ceruzarajz, 13 x 18,5 cm.

278

Ábrázolás: a Várhegy nyugati oldalának a Fehérvári kapu és a királyi palota közötti szakasza közvetlenül a visszafoglalás után nyugat felől. MTKcs 1394. [Budavári romok] Jelzetlen (Barabás Miklós, 1849) Szinezett ceruzavázlat, 8,5 x 43,5 cm. Ábrázolás: a Fehérvári rondella és környéke, a rondellán lobogó. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Barabás 1944. 2913. sz. 1395. „Nagy-Sándor József menyasszonya” Jelezve: Barabás Pesten 849. Vízfestmény, 48,8 x 39 cm. Ábrázolás: fehérruhás álló nőalak, háttérben a Fehérvári rondella, csekély változtatással mint az előző számon. MNG Grafikai osztály Irodalom: Barabás 1944. 2914; Barabás 1985. 132. sz. 1396. „A leégett varpalota (!) déli szárnya és környéke Budavárának 1849 május ostrom után (cím folytatásaként. jelezve) Szemlér Mihály. Ceruzarajz, 31 x 45,8 cm. Ábrázolás: a palota déli oldalán a tabáni kapu lejáratával. BTM Kiscelli Múzeum 1397. [Királyi palota] Jelezve S[imon] I[osef] Kölbl. Ecsetrajz tussal, 29 x 44,7 cm. Ábrázolás: keleti homlokzat és bástyafal délkelet felől. BTM Kiscelli Múzeum 1398. „A bécsi kapu közvetlenül a vár bevétele után. Jelzetlen (Giergl Alajos) Ceruzarajz, 18,5 x 25,8 cm. Ábrázolás: a két épület, romos állapotban, észak felől. MTKcs 1399. [Vigadó –Angol királynő szálló] Jelzetlen Ceruzarajz, 14 x 2,3 cm. Ábrázolás: a két épület romos állapotban észak felől. MTKcs 1400. Pesti szemlék az ostrom alatt- Pesti szemlek (!) az ostrom után. ” Lásd Képcs. XIV. 1401. „Les gardes nationaux Hongrois mobilisés quittant la ville de Pesth.” Jelzetlen.

279

Fametszet, 15,3 x 22 cm. Megjelent: L’Illustration, journal universel 1849, XIII. évf. 335. sz. július 29. -i címlapján. BTM Fővárosi Képtár 1402. [Batthyány Lajos kivégzése] Tusvázlat, 20. 7 x 28 cm. Ábrázolás: sortűz a térdelő Batthyány Lajosra. MTKcs 1403. [Batthyány Lajos kivégzése] Jelzetlen. Tollvázlat, 20,7 x 28 cm. Ábrázolás: mint előző sz. MTKcs 1404. „Gróf Batthyány Lajos kivégeztetése. ” Cím németül, franciául és angolul is. Jelezve: Kovács Lajos rajza után. Lithogr[afálta] Louis Noeli Parisban. Kőnyomat, 35,3 x 50,7 cm. Megjelent: „Magyarország 1848 1849 esztendőben. ”3. sz. lap. Ábrázolás: téglafal előtt térdelő Batthyányra lovastiszt sortüzet vezényel. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 277. sz.; FMK V. 42. sz; PatakyV. 81.; Rózsa-Spira 799. sz., Rózsa 1997. 123. sz. 1405. „Gróf. Batthyány Lajos kivégeztetése”. Jelezve Ranics. Fametszet, 18 x 23,2 cm Ábrázolás: sortűz bal felől Batthyányra. BTM Fővárosi Képtár Azonos ábrázolás: Gr[óf] Batthyány Lajos kivégeztetése, 1849 okt[óber] 6. ”-címen, az eredetitől eltérő betűtipussal nyomtatva megjelent Gróf Batthyány Lajos… élete és halála…Pest, Heckenast. 1870. 54/65. és VU 1870. 23. sz. 285. 1406. „Verbrennung von Kossuthnoten zu Pesth am 18. October1849.” Jelzetlen Kőnyomat, 97 x 15,8 cm. Nyomda, kiadó: Druck v. Franke Verlag v. C. G. Lohse Dresden. Ábrázolás: Kossuth bankók égetése a Szén-piacon (Deák téren). BTM Fővárosi Képtár 1407. „Verbrennung von Kossuthnoten zu Pesth am 18. October.” Jelzetlen. Fametszet, 13 x 15,2 cm. Megjelent: valószinüleg a Leipziger Illustrierte Zeitungban. BTM Fővárosi Képtár 1408. „Ankunft S[einer] k[aiserlich] k[öniglichen] Hoheit des Erzherzogs Abrecht, Militair u[nd] Civil Gouverneurs von Ungarn, zu Pesth am 14. Oct[ober] 1851.” Jelezve W[eixelgärtner ] Vincze szerz[ette] és rajz[olta] Budán 1851.

280

Ceruzarajz, 23,6 x 32,7 cm. Ábrázolás: a kormányzó érkezése a pesti hajóhídfő helyén volt hajóállomásra, háttérben a Vigadó, Angolkirálynő-szálló. BTM Fővárosi Képtár 1409 „Erzherzog Albrechts Abfahrt auf dem Kriegsdampfer’Albrecht zu Ofen am 2t[en] Mai (1852) Jelzése olvashatatlan. Ceruzarajz, 11,8 x18,8 cm. Ábrázolás: ünneplő tömeg, háttérben királyi palota, Gellérthegy. MTKcs 1410. „Empfang S[eine]r M[ajestät] des Kaisers von Östreich (!) zu Ofen-Pest am 5t[en] Juni. 1852.” Jelzetlen. Ceruzarajz, 56,7 x 35,3 cm. Ábrázolás: fellobogózott Lánchíd észak felől, háttérben Gellérthegy. MTKcs Irodalom: Domanovszky 665. l. 54. sz. 1411. [I. Ferenc József megérkezése, 1852. június 5. -én. ] Jelzetlen. Ceruzarajz, 15,8 x 35,2 cm. Ábrázolás: hasonló az előzőhöz, a parton hatalmas tömeg, MTKcs 1412. „ Illumination von Pesth-Ofen zu Ehren des Kaisers Franz Joseph im Juni 1852” (június. 5.) Jelezve: Lithogr[aphie] u[nd] Druck v[on] Leh[mann] (A név utolsó négy betűje levágva) Kőmetszet, 9,2 x 15,7 cm. Ábrázolás: I. Ferenc József a Rakpiacon a Lánchíd felé hajtat. BTM Fővárosi Képtár 1413. „Ausstellung der heil[igen] ung[arischen] Krone u[nd] Kron-Insignien nach deren Auffindung bei Orsova, in der Kapelle des k[öniglichen] Schlosses in Ofen am 16 17 u[nd]18 Sept[ember] 1853.” Jelezve: H[einrich] Veber gez[eichnet] J[oseph] Tyroler gest[ochen]. Acélmetszet, 8 x 21,8 cm. Nyomda, kiadó: Druck v. Frey Pest 1853. Eigentum der Verleger Pest. Rózsavölgyi u. Co. Ábrázolás: gőzhajóról lepellel letakart ládát szállítanak, háttérben a királyi palota. BTM Fővárosi Képtár 1414. „Die Ankunft des Kaisers Franz Joseph und seiner Gemahlin Elisabeth in Pesth am 4. Mai. ” (1857.) Jelzetlen. Fametszet, 35 x 51 cm. Megjelent Leipziger Illustrierte Zeitung 1857. 26. sz. 438. Ábrázolás: fogadtatás a pesti hajóállomásnál, háttérben Buda. BTM Fővárosi Képtár 1415. [I. Ferenc József és Erzsébet bevonulása Budára] [1857. máj. 4?]

281

Jelezve: Sterio 859. Olajfestmény, 159 x 255 cm. Ábrázolás: díszmenet az Albrecht úton, háttérben Lánchíd és Pest. BTM Kiscelli Múzeum Irodalom: Gyurkovics 34-35. 1416. „Einzug des Kaisers Franz Joseph von Oesterreich und seiner Gemahlin Elisabeth in Pesth am 4. Mai. ” (1857) Jelzetlen. Fametszet, 26,2 x 35,3 cm. Megjelent: Leipziger Illustrierte Zeitung, 1857. No. 726. Ábrázolás: bevonulás a Vigadó és „Angol királynő-szálló” között felállított diadalkapun át. 1417. „Neue Rollbrücke über den Donau Canal in Alt Ofen entworfen und durchgeführt v[on] Baumeister Prokopp.” Jelezve: Linzbauer 3/10 858. Ceruzarajz 35,3 x 50,8 cm. Ábrázolás: a hajógyárszigeti híd felavatási ünnepsége. BTM Fővárosi Képtár 1418. „SZENT ISTVÁN KIRÁLY 860-DIK BUDAI ÜNNEPÉNEK EMLÉKLAPJA.” Jelzetlen. Kőnyomat, 35,3 x 65,2 cm. Nyomda, kiadó. Nyom. Haske és Társa Pest 1860. -Pest 1860. Werfer Károly műintézetéből. Ábrázolás: valószínűleg Szcitovszky hercegprimás hatlovas díszhintója a királyi palota nyugati homlokzata előtt. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Gerszi 151. l. 29. sz. 1419. „SZÉCHENYI-ÜNNEPÉLY a nemzeti Muzeum dísztermében október 13-án.” Jelzetlen. Fametszet, 18 x 25,5 cm. Megjelent VU 1860. 44. sz. 533. Ábrázolás: Széchenyi mellszobra mellett kétoldalt az Akadémia tagjai, a háttérben zsufolt karzat előtt ünneplő közönség. Irodalom: Kiss 18. 1420. „Báró EÖTVÖS JÓZSEF hazatérése a budai választógyűlésról /márt. 17-én/” (1861) Jelezve St (monogram) Fa-karc, 20,5 x 24,2 cm. Megjelent VU 1861. 13. sz. 149. Ábrázolás: a menet a Ferenc József (Roosevelt) téren, háttérben a Lánchíd. 1421. „Az országgyülés megnyitása Budán. /1861. april. 6-án/” Jelzetlen. Fametszet, 20 x 24 cm Megjelent: VU 1861. 16. sz. 185. Ábrázolás: Apponyi György országbíró a királyi palota tróntermében megnyitja az országgyűlést.

282

1422. „Az alsóház megnyitása.” Jelzetlen Fametszet, 13,2 x 20 cm Megjelent Emich Gusztáv Nagy Képes Naptára… 1862. évre. Pest 1861. l. Ábrázolás: a Nemzeti Muzeum díszterme az 1861. évi országgyűlés megnyitásakor, április 6-án. BTM Fővárosi Képtár 1423. ”Felsőház” Jelzetlen Fametszet, 13,4 x 20,2 cm. Megjelent az előző számon említett naptár 4. l. mellett Ábrázolás: a Lloyd-palota nagyterme az 1861. évi országgyűlés megnyitásakor, április 6-án. BTM Fővárosi Képtár 1424. [Deák Ferenc kivonul az 1861. évi országgyűlésből, augusztus 22. ] Jelzetlen. Ecsetrajz tussal, 25,1 x 35 cm. Ábrázolás: Deák Ferenc és kisérete ünneplő tömeg között, háttérben a Nemzeti Múzeum homlokzata, felvéve északnyugat felől. BTM Kiscelli Múzeum 1425. „Ansicht der auf der Waitznerstr[asse] in Pest am Jäner (!)1864 um ½ 8Uhr Morg[ens] erfolgten Explosion.” Jelezve. Mansfeld. Kőnyomat, 19,3 x 27,6 cm Nyomda: Lith. v. Gebr. Deutsch. Ábrázolás: gázrobbanás a mai Bajcsy Zsilinszky út 9. sz. helyén állott egyemeletes Muráty-(sarok) házban. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Domanovszky 672. l. 276. sz.; Gerszi 133. l. 14. sz. 1426. „Egy ház szétrobbanása Pesten” Jelezve RUSS, C[arl] Fametszet, 12,9 x 18,2 cm Megjelent: VU. 1864 3. sz. 28. Ábrázolás: robbanás, sürű porfelhő, menekülő emberek. 1427. „A Váczi úton levő ház jelenete az 1864 Január 8án történt felvettetés után. Ansicht des Hauses nach der am 8. Januar 1864 stattgefundenen Explosion. Olvashatatlan. jelzéssel. Kőnyomat 19,2 x 27,4 cm. Ábrázolás: egyemeletes ház robbanás következtében beomlott homlokfalának bal oldala, előtérben néptömeg, MTKcs Irodalom: Gerszi 133. l. 17. sz 1428. „Blondin a Margitszigeten”

283

Jelzetlen. Kőnyomat, 12,7 x 22,7 cm Megjelent: Az Ország Tükre. 1864. 22. sz. 259. Ábrázolás: kötéltáncos a Margitsziget vagy a festősziget déli csúcsa fölött kifeszített kötélen, háttérben Császárfürdó. 1429. „A pesti csónakverseny.” Jelezve: RUSZ K[ároly] Fametszet, 15,5 x 23,3 cm. Megjelent: VU 1864. 22. sz. 229. Ábrázolás: az 1864. június 5. -i regatta, háttérben Buda délkelet felől. 1430. „Az Orsz[ágos] gazdasági egylet gép-és állatkiállítása a városligetben.” Jelezve”/Rajzolta Haske/” – RUSZ K[ároly] Fametszet, 22 x 15,5 cm, Megjelent Hazánk és a Külföld 1865. 25. sz. 393. Ábrázolás: Képcs. a 65. junius 3/9 között rendezett kiállításról. 1431. „Huldigung der Pest Ofener Burgerschaft vor dem k[öni]gl[ichen]-Schlosse zu Ofen.” Jelzetlen. Hátoldalán kézírással: Originalzeichnung von Székely. Tusfestmény, 22,5 x 31,5 cm. Ábrázolás: fáklyásmenet I. Ferenc József tiszteletére, a királyi palota udvarán, háttere a Gellérthegy, egyes képelemek német jelölésével, 1865. junius 7. BTM Fővárosi Képtár 1432. „Fáklyás menet Ő Felsége tiszteletére Budán jun[ius]7.” Jelezve „/Székely Bertalan rajza után/” – A metsző monogramja nem olvasható. Fametszet, 23,4 x 34,8 cm. Megjelent: VU 1865. 29. sz. 360. Ábrázolás: az előző lap másolata. 1433. „Császár ő Felségének látogatása Cséry Lajos úr városligeti tehenészetében.” Jelzetlen. Kőnyomat 21,8 x 30,6 cm. Megjelent Az Ország Tükre. 1865. 25. sz. 373. Ábrázolás: svájci stilusu ház előtt I. Ferenc József és kisérete. 1434. „ A pesti alsó dunai rakpart építése.” Jelezve: „/Lüders rajza után./” Fametszet, 13 x 18,4 cm. Megjelent: VU 1865. 2. sz. 16. Ábrázolás: A Dunasor alsó rakpartjának építése, háttere a Vigadó. Azonos ábrázolás: jelent meg „A pesti alsó dunai kőpart” Cassiusnál (5. l. mellett) és „Der untere Donauquai” címen Gettingernél (3.) 1435. „A dalárünnep a városligetben aug[usztus] 20.” Jelezve „/Keleti Guszáv rajza./” – RUSZ K[ároly] Fa-karc, 15 x 20,2 cm.

284

Megjelent: VU 1865. 36. sz. 448. Irodalom: Keszi Imre: Muzsikáló városok: Pest-Buda. Bp., 1973. 80-81. l között (képe) 1436. „A városligeti tó ásatása.” Jelezve: „/Rajzolta Keleti Gusztáv./” – METSZI POLLÁK Fametszet, 11,8 x 20,7 cm. Megjelent: VU. 1865. 43. sz. 541. Ábrázolás: a tó látképe kelet felől, háttérben a budai hegyek 1437. „Ő FELSÉGE BEVONULÁSA BUDA-PESTRE: ” Jelzetlen. Fametszet, 23 x 30,8 cm. Megjelent: Magyarország és a Nagyvilág. 1866. I. sz. 4. Ábrázolás: I. Ferenc József a róla elnevezett téren 1865. december 12-én. Balra a Lloyd-, háttérben a királyi palota. 1438. „Ő Felsége bevonulása Budapestre decz[ember]12-én 1865.” Jelezve: „/Véber Henrik rajza után./” Fametszet, 23,5 x 34,8 cm. Megjelent: VU. 1866. 3. sz. 28. Ábrázolás: I. Ferenc József a pesti pályaudvar előtt. 1439. „KIVILÁGÍTÁS A BUDA-PESTI DUNAPARTON. [1865 december 12. ] Jelzetlen. Fametszet, 19 x 23,2 cm. Megjelent: Magyarország és a Nagyvilág. 1866. 6. sz. 84. Ábrázolás: a mai Széchenyi rakpart kivilágítva, Buda felől. 1440. „Ferenc József Apostoli Király s Neje Erzsébet királyné ő Felségeik ünnepélyes bevonulása Magyarhon fővárosába 1866-dik évi január hó 29-én. ” Jelezve a képen jobbra: Blumberg. Margón: Rajzolta s Kőre tette Blumberg Lajos. Kőnyomat 52,5 x 73 cm. . Nyomda, kiadó: Nyomt. Danieletto és Politzer. Pesten 1866. Holbesz József kiadónak sajátja. Minden nemű utánzás tilos. Ábrázolás: a királyi pár négylovas hintón a Ferenc József (Rosevelt) téren át a Lánchíd felé hajtat, háttéren a királyi palota. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Gerszi 131. l. 12. sz. 1441. „Ő Felségeik bevonulása Buda-Pestre, jan[uár] 29-dikén.” Jelzetlen. Fametszet, 15,7 x 22,7 cm. Megjelent: Hazánk és a Külföld. 1866. 5. sz. 73. Ábrázolás: ünneplő tömeg a pesti Lánchídfőnél háttérben Gellérthegy.

285

Irodalomból ismert 1442. „Első Ferencz József dicsőséges királyunk neje Erzsébet királynénk ő felségeik bevonulása Pesten 1866, Januárius 29ikén” Ugyanez németül is. Irodalom: Gerszi 131. l. 11. sz. (Blumberg Lajos műveként közli) 1443. ”Feierlicher Einzug Ihrer Majestäten des Apostolischen Königs Franz Josef und allerhöchst seiner Gemahlin der Königin Elisabeth, in die Hauptstadt Ungarns am 29. Jänner1866.” Irodalom: Gerszi 132. l. 7. sz. (a kőnyomdatulajdonos Danieletto & Politzer Gerszinél, aki hitelt ad a lap szignaturájának- Lith. Danielotto & Politzer Pesten 1866 - litográfusként szerepelnek.) 1444. „Olasz hadifoglyok Pesten. (Julius első napjaiban, )” Jelezve. RUSZ K[ároly] Fametszet, 13 x 28,2 cm. Megjelent: VU 1866. 31. sz. 373. Ábrázolás: a custozzai csatában foglyul esett olaszok, a pesti Dunaparton, háttérben Gellérthegy. 1445. „Sebesült katonák szállítása Pesten (a vasúttól az ORCZY-kertbe.)” Jelzetlen. Fametszet, 13 x 18 cm. Megjelent: VU 1866. 32. sz. 385. Ábrázolás: sebesültszállítás társaskocsin 1446. „A pesti lóvonatú vaspálya.” Jelezve: F. L. Fametszet, 15,5 x 23,5 cm. Megjelent: VU. 1866. 29. sz. 348. Ábrázolás: két lóvasúti kocsi a Nemzeti Múzeum előtt ünneplő közönséggel. Mivel a kép július 22én már megjelent, a vasút pedig csak augusztus 1-én nyílt meg, vsz. próbajáratról van szó. 1447. „EGRESSY GÁBOR TEMETÉSE.” Jelzetlen Fametszet, 15,7 x 23 cm. Megjelent: Magyarország és a Nagyvilág. 1866. 33. sz. 513. Ábrázolás: Gyászmenet a Nemzeti Színház előtt. 1866. VIII. 1 1448. „A nemzeti muzeum a febr[uár] 18-iki kivilágítás alkalmával.” Jelzetlen. Fametszet, 13,1 x 18,2 cm. Ábrázolás: az 1867-ben kinevezett magyar minisztérium tiszteletére kivilágított Nemzeti Múzeum. 1449. „Fáklyás-menet gr[óf] Andrássy Gyula miniszterelnök lakása előtt, Pesten febr[uár] 18án.” Jelezve: RUSZ. Fametszet, 15,7 x 14,4 cm Megjelent: VU. 1867 9. sz. 103,

286

Ábrázolás: tisztelgő felvonulás. 1450. „Pest 1867 MÁRTIUS 12-én.” Jelzetlen. Fametszet, 33,3 x 23,3 cm. Megjelent: VU. 1867. 12. sz. 137. Ábrázolás: hatos képcsoport I. Ferenc József bevonulásáról és a tiszteletére rendezett kivilágításról: 1 A király a Lloyd-palota előtt, 2-6. A kivilágított városháza, Színház, Barátok tere, Váczi utca, Buda. 1451. „A FŐVÁROS KIVILÁGÍTÁSA MÁRCZIUS 12-ÉN Jelzetlen Fametszet, 22,5 x 16,5 cm. . Megjelent: Magyarország és a Nagyvilág 1867. 12. sz. 135. Ábrázolás: ötös képcsoport az I. Ferenc József tiszteletére rendezett kivilágításról: „ORSZÁGHÁZ”- „REDOUTE”-„LÁNCHÍD”-„NEMZETI SZÍNHÁZ”- „NÉMET SZÍNHÁZ”. 1452. „A MÁRCZIUS 14-diki FÁLYÁSMENET.” . Jelezve: Haske – POLLÁK sc[ulpsit] Fametszet, 14,5 x 23,86 cm. Megjelent: Magyarország és a Nagyvilág. 1867. 15. sz. címlap. Ábrázolás: a várba vonuló menet a pesti Lánchídfő felől felvéve. 1453. „FÁKLYÁSMENET Ő FÖLSÉGE TISZTELETÉRE, A KIRÁLYI PALOTA ELŐTT BUDÁN.” Jelezve: olvashatatlan monogram. - E. H. X[ilographiae] A[uctor] Fametszet, 13,8 x 21,7 cm. Megjelenés 1454. „A fejedelmi pár bevonulása máj[us] 8-án a testvér fővárosba.” Jelzetlen. Fametszet, 15,7 x 22,5 cm. Megjelent: Hazánk és a Külföld. 1867. 20. sz. 313.

I. Ferenc József koronázása 1455. „Auffahrt… (olvashatatlan)zur Krönung am 8-ten July 1867. ”(July helyett juni olvasandó) Jelzetlen. (Székely Bertalan?) Tusfestmény fedőfehérrel, 31 x 42,7 cm. Ábrázolás: Erzsébet királyné koronázására a Budavári Nagyboldogasszony templom elé érkezik. BTM Kiscelli Múzeum 1456. „Erzsébet királyné megérkezése a koronázási templomhoz. – Képek a koronázásról 5. sz.” Jelzetlen. Fametszet, 23,3 x 34,8 cm.

287

Megjelent. VU. 1867 29. sz. 361. az előző szám másolata. 1457. „A koronázási érmek kiszórása a helyőrségi templomba menet alkalmával. Jelezve a képben. V[inzenz] Katzler. A margón Természet után rajzolta Katzler Vincze. Metszette Klanner. Fametszet, 22,7 x 36,5 cm. Nyomda, kiadó: Deutsch testvérek műintézetéből Pesten. Minden módon történő többszörösítés törvényesen fenntartatott. Ábrázolás: a templom északi hajója és főkapuja északnyugati saroknézetben, előtérben a király és kisérete, balra Lónyay Menyhért pénzügyminiszter emlékérmeket szór a nép közé. BTM Fővárosi Képtár Azonos ábra: „Das Auswerfen der Krönungsmünzen beim Zug in die Garnisonskirche. Nach der Natur gezeichnet von Vincenz Katzler. Gestochen von Klanner. Kunstanstalt von Gebrüder Deutsch Pest. Jedartige Vervielfältigung gesetzlich vorbehalten. ” címmel és kiadói jelzéssel. MTKcs 1458. „KORONÁZÁSI PÉNZSZÓRÁS.” Jelzetlen. Fametszet, 18,7 x 25 cm. Megjelent: Magyaroszág és a Nagyvilág. 1867. 31. sz. 367. Ábrázolás: lásd előző számon. 1459. „A KORONÁZÁSI ES KÜ, PESTEN JUNIUS 8-ÁN 1867-BEN. DIE EIDESLEISTUNG IN PEST AM 8TEN JUNI 1867.” Jelezve V[inzenz] Katzler fec[it] 1867. Kőnyomat, 5,1 75 cm. Nyomda, kiadó: Nyom. Reiffenstein és Rősch Bécsben Kiadó-tulajdonos: NAGY ALAJOSHerausgeber ALOIS v. NAGY. Ábrázolás: I. Ferenc József a belvárosi főplébániatemplom előtti esküemelvényen főpapok és zászlósuraktól körülvéve letszi az esküt. A cím alatt magyarul és németül az eskü szövege három sorban. BTM Fővárosi Képtár 1460. [ I. Ferenc József koronázási esküje. ] Jelezve gez[eichnet] Th[eodor] Mayerhofer Kőnyomat, 46,5 x 61,4 cm. Nyomda, kiadó: Sokszorosiította Czeiger S, Műintézete Bécsben. – Kiadta Spielmann és társa Bécsben. Ábrázolás: leírás hasonló 1459. sz. hoz. BTM Fővárosi Képtár 1461. „CORONATION OF THE KING OF HUNGARY. THE KING SWEARING TO MAINTAIN THE CONSTITUTION IN FRONT OF THE CHURCH OF PESTH.” Jelezve GR. monogram. Fametszet, 23,4 x 34 cm. Megjelent: The Illustrated London News. 1867. 656. Ábrázolás: a leírás hasonló az előbbihez, de a staffázsalakok eltérőek. BTM Fővárosi Képtár

288

1462. „Die Eidesleistung auf dem Pfarrplatz in Pest am 8. Juni 1867.” Jelezve a képben Kollarz – FS monogram (F. Schmidt), a margón: Nach der Natur gezeichnet von Franz Kollarz. Gestochen von Schmidt. Fametszet, 30,2 x 44,4 cm. Kiadó. Dux Adolf koronázási emlékalbumában. – Kunstanstalt von Gebrüder Deutsh. Jedartige Vervielfältigng gesetzlich vorbehalten. Ábrázolás: a pesti Templom téren állott esküemelvényen a király esküje, háttérben a Gellérthegy. MTKcs 1463. „Az eskü. ”- „Képek a koronázásról” 3. sz. Jelezve RUSZ. Fametszet, 19 x 23,2 cm. Megjelent: VU. 1867. 26. sz. 324. Ábrázolás: I. . Ferenc József a pesti Szentháromság-emléknél. 1464 „KORONÁZÁSI ESKÜ.” Jelzetlen. Fametszet, 15,4 x 21,4 cm. Megjelent: Magyarország és a Nagyvilág. 1867. 23. sz. címlapon. 1465. „A koronázási eskü a pesti plébánia téren június 8án” Jelezve Az emléklap margóján Rajzolta Suhajdy György. Kőnyomat 13 x 12,2 cm. Megjelenés, nyomda: Iső FERENCZ JÓZSEF MAGYAR KIRÁLY ÉS ERZSÉBET KIRÁLYNÉ MEGKORONÁZTATÁSÁNAK EMLÉKE című arc- és keretképes emléklapon: Kiadja Halász István Budapesten kerepesi út 69. Az utánnyomat fenntartatik. Ábrázolás: esküemelvény Szentháromság – emlék nélkül, háttérben Gellérthegy BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Gerszi 205. l. 126. sz. 1466. „ESKÜTÉTEL A belvárosi plébánia-téren. EIDESLEISTUNG vor der städtischen Pfarrkirche.” Jelzetlen [Jankó János] Kőnyomat, 13,7 x 10,5 cm. Megjelenés, kiadó: A koronázási ünnepély emléklapjai. Kiadó és tulajdonos Leitner M. L. könyv- és kőnyomda Pesten. BTM Fővárosi Képtár 1467. „Az eskütétel.” Jelezve RUSZ K[ároly] Fametszet. 10 x 16,5 cm Megjelent: Hazánk és a Külföld. 1867. 376. Ábrázolás: I. Ferenc József koronázási esküje a pesti Templom-téren. 1468. „ESKÜLETÉTELI EMELVÉNYA belvárosi plébánia-téren. SCHWURHÜGEL am städtischen Pfarrkirchenplatz. ” Jelzetlen[Jankó János]

289

Kőnyomat 10,5 x 13,8 cm. Megjelenés, kiadó: lásd 1466. számon Ábrázolás: az esküemelvény, (Szentháromság-emlék nélkül), a háttérben Gellérthegy, balra plébániaépület. BTM Fővárosi Képtár 1469. „FELSÉGES I FERENC JÓZSEF MAGYAR ORSZÁG KIRÁLYA, a koronázási dombon Junius 8 – 1867.” Jelezve a margón: Kőre rajzolta Kazler V[incze] Kőnyomat 37,7 x 54,6 cm. „Nyomda és kiadó tulajdonos Gerhart Henrik Margarethen Grüngasse 32szám Bécsben. Az utánnyomat fenntartatik” Ábrázolás: a király koronázási díszben lóháton kivont karddal, a domb körül főpapok, zászlósurak, a háttérben királyi palota és a Lánchíd pesti pillére. A cím alatt kétsoros magyarázó szöveg BTM Fővárosi Képtár 1470. „Felséges Ferenc József magyar ország Királya. Seiner Majestät Franz Josef König von Ungarn.” Jelezve olvashatatlanul. Kőnyomat 19,8 x 29,6 cm. Nyomda, kiadó: Haller C. Nyom. BécsBén. Kiádó Planck Antal, Bécsbén, Neubau, Krchengasse(!) 12 szám – Az után nyomat fentartásával. Ábrázolás: hasonló az előzőhöz, azonos építészeti elemekkel, az alakok nagyjából szintén azonosak, más elrendezésben. BTM Fővárosi Képtár 1471. „Der Schwertstreich auf den Krönungs-Hügel in Pest 8 Juni. 1867.” Jelezve litho[graphiert ] v[on] C. Waage. Kőnyomat, 29,5 x 42,7 cm. Nyomda, kiadó: Verlag u. Eigenthum v J. Stoufs. Neubau Andreasgasse No. 10 in Wien. NachdruckVorbehalten. Ábrázolás: kardvágás, háttérben Lánchíd és Várhegy kelet felől. BTM Fővárosi Képtár 1472. I. FERENCZ JÓZSEF Magyarország Királyi koronázási emlék Buda-Pesten Junius 8an 1867. Zur Gedenkfeier der Krönung Franz Josef I. König von Ungarn in Pest-Ofen am 8ten Juni 1867. Kiadó Tatzelt Vilmos rajzolta metzette és kiadja Pesten Kapato (!) aradi és arok utcza sarkan (!)első emelet 26ikszám. Acélmetszet: 37,3 x 33 cm. Nyomda: Nyomt. Schwertzig, Pesten. Ábrázolás: kardvágás, háttérben Várhegy, Lánchíd. BTM Fővárosi Képtár 1473. „FRANZ JOSEF I. KÖNIG VON UNGARN, auf dem Krönungshügel in Pest am 8. Juni 1867. FERENC JÓZSEF Iső MAGYAR KIRÁLY (!) a’ korona hegyen Pesten 1867 éveb Juni hó 8.án” Jelezve: Nach d[er] Natur gezeich[net] v[on] Winezky. Kőnyomat, 38,5 x 58 cm.

290

Nyomda, kiadó: Eigenthum v. Jozef Winezky, Wien, Josefstadt Laudongasse No. 29. Ábrázolás: kardvágás, háttérben királyi. Szertárépület. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Gerszi 217. l. 2. sz. 1474. [I.Ferenc József kardvágása] Jelezve: Lotz. Vízfestmény, fedőfehérrel, 40,5 x 68 cm. Ábrázolás: kardvágás.hátérben Lloyd-palota, Gellérthegy. BTM Kiscelli Múzeum 1475. „Der Schwertstreich.. Bei Gelegenheit der feierlichen Krönung des Kaisers FRANZ JOSEF I. zum König von Ungarn am 8. Juni 1867, in Pest.” Jelezve a képben: Lotz, a Margón Gez[eichnet] v[on] K[arl] Lotz, lith[ographiert] v[on] J[osef] Marastoni. Kőnyomat ,42,4 x 68 cm. Nyomda: Druck v.Reiffenstein u. Rösch in Wien. Vervielfältigung vorbehalten. Ábrázolás: az előző szám másolata. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Gerszi 181. l. 588. sz. 1476. „Die Krönungsfeierlichkeiten in Pest-Ofen.- Der Königsritt auf den Königshügel” Jelezve: Originalzeichnung von Freiberg. – EH [monogram.] X[ylographiae] A[uctor] Fametszet, 22,2 x 31,4 cm. Megjelent: Über Land und Meer. All. Ill. Zeitung. 1867. 41. sz. 653. Ábrázolás: hasonló 1473-hoz. 1477. „A kardvágás.” Jelezve RUSZ K[ároly] Megjelent Hazánk és a Külföld. V. 1867.377. 1478. „A kardvágás a királydombon junius 8án. Jelzés, technika,megjelenés, nyomda lásd 1467.sz. 13 x 15 cm Ábrázolás: a kardvágás, hátterében a királyi palota, Gellérthegy BTM Fővárosi Képtár 1479. „A kardvágás.-Képek a koronázásról 3sz.” Jelezve. RUSZ. Fametszet, 23,5 x 33 cm. Megjelent VU. 1867. 24. sz. 257. Ábrázolás:s Ferenc József tér a kardvágás alkalmából 1480. „A KARDVÁGÁS A KIRÁLYDOMBON” Jelezve. RUSZ K[ároly] Fametszet, 22,7 x 5,2 cm. Megjelent: Magyarország és a Nagyvilág. 1867. 27. sz. Ábrázolás: a kardvágás, háttérben a Lloyd-palota, Gellérthegy, királyi palota.

291

1481. „A KORONÁZÁS HALOM.” Jelzetlen Fametszet, 15,3 x 22 cm Megjelenés lásd 1867. 25. sz. 291. 1482. „A pesti király-domb.” Jelezve Rusz. Fametszet, 13,3 x 18,6 cm. Megjelent: VU. 1867.23.sz.281. Ábrázolás: a koronázási domb, háttérben Lloyd-palota, Gellérthegy. 1483. „KORONÁZÁSI HALOM, Ferenc-József-téren. KRÖNUNGSHÜGEL am Franz Josefstats (!)” Jelzés, technika, megjelenés, kiadó lásd 1467sz. 10,6 x 13,8 cm. Ábrázolás: koronázási domb üresen, háttérben Lloyd-palota. BTM Fővárosi Képtár 1484. „Népünnep a budai várban junius 8.1867.” Jelezve a képben: POLLÁK S[ámuel] , a margón Természet után rajzolta Jankó J. Metszette Pollák. Fametszet, 22,6 x 36 cm. Nyomda: Deutsch testvérek műintézetéből Pesten,minden módon történő többszörösítés törvényesen fenntartatott Ábrázolás: kilences képcsoport humoros jelenetekkel. BTM Fővárosi Képtár 1485. „A BUDAI KORONÁZÁSI NÉPÜNNEP.” Jelzetlen. Fametszet, 11,2 x 3,2 cm. Megjelent: Magyarország és a Nagyvilág. 1867. 30. sz. címlap Ábrázolás: cigányzenekar, körülötte tánc. 1486. „A termesztményi ajándokok átnyujtása junius 10. 1867.” Jelezve a képben: Kollarz – FISCHER Sc[ulpsit], a margón. Természet után rajzolta Kollarz Ferencz. Metszette Fischer Nyomda, kiadó: Deutsch testvérek műintézetéből Pesten. Minden módon történő többszörösítés törvényesen fenntartatott. Ábrázolás: a királyi palota külső udvarán terményeket és állatokat vivő menet. BTM Fővárosi képtár 1487. „Festliche Überreichung von Naturgaben nach der Krönung dem König von Ungarn 11. Juni 1867. Az ajándék átnyujtása Magyarország királyának, a koronázás után 11. Juniusba. (A helyes dátum június 10.) Jelezve lith[ographiert] C.Waage. Nyomda, kiadó: Druck u. Verlag v. Joh. Stoufs Neubau Andreasgasse No. 10 in Wien. Nachdruck vorbehalten.

292

Ábrázolás: hasonló 1486-hoz 1488. „A SZULTÁN FOGADTATÁSA A GŐZHAJÓ FEDÉLZETÉN.” Jelzetlen. Fametszet, 20,2 x 23,2 cm. Megjelent: Magyarország és a Nagyvilág. 1867. 23. sz. 387. Ábrázolás: Abdu Aziz török szultán és kisérete a fogadóbizottsággal. - 1867 julius 31, 1489. „FÁKLYÁSMENET TÜRR TÁBORNOK TISZTELETÉRE PESTEN” Jelezve: L[udwig] Elischer Némethi I. eredeti tervrajza után. Fametszet, 22,6 x 29 cm. Megjelent: Magyarország és a Nagyvilág. 1867. 39. sz. 459. Ábrázolás: ünneplés az Európa-szálló előtt. 1867. I. 15. 1490. „Die neu entdeckte Heilquelle auf der Margarethen- Insel zwischen Pest-Ofen und der Besuch S[eine]r Majestät Kaiser Franz Josef daselbst den 13. Mai 1868.” Jelezve: FK (Franz Kollarz) Fametszet, 30,8 x 22,3 cm. Megjelent: Über Land und Meer. Allg. Ill. Zeitung. 1868. 41.sz. Ábrázolás: I. Ferenc József és a nápolyi királyné megtekintik a margitszigeti hőforrás munkálatait 1491. „Petroleum-gyárbeli égés Budán, szept. 12-én.” Jelezve: RUSZ K[ároly] Fametszet, 12,8 x 18,1 cm. Megjelent: VU. 1868. 39. sz. 465. Ábrázolás: éjszakai tűz a lágymányosi gyártelepen. 1492. „A József-szobor leleplezési ünnepsége (Pest, április 25-én)” Jelezve: RUSZ. Fametszet, 15 x 23,3 cm. Megjelent: VU. 1869. 19. sz. 256. Ábrázolás: az ünnepség, háttérben a Fürdő (József Attila) és Nádor utca sarka József nádor szobrának leleplezése alkalmával. 1493. „Batthyány gyászünnepély: temetési menet a nemzeti muzeumnál.” Jelezve: Appelrath – RUSZ. Fametszet, 17,2 x ,25,1 cm. Megjelent:VU. 1870. 26. sz. 325. - Gróf Batthyány Lajos… élete és halála. Pest, Heckenast G. 128/129. 1494. „Batthyány Lajos temetése junius 9-én.” – Gyászmenet a Ferenciek terén. Jelezve Bicsérdy János. Horganyba edzve, 34,4 x 49 cm Megjelent: Magyarország és a Nagyvilág. 1870. 26. sz. 1495. „ Batthyány temetési menete az ország- és a kerepesi úton.” Jelezve: L. Appelrath. Fametszet, 15,6 x 23 cm.

293

Megjelent: Hazánk és a külföld. 1870. 393 1496. „Batthyány-gyászünnepély: A gyászmenet a kerepesi temetőben.” Jelzetlen „/Székely Bertalan rajza után./” Fametszet, 25,3 x 35,4 cm. Megjelent: Hazánk és a külföld. 1870. 29. sz. 364. - Gróf Batthyány Lajos… 1870. 144/145. 1497. „Batthyány-gyászűnnepély a temetés után” Jelezve: Ranics. Fametszet, 20,6x 15,5 cm Megjelent: mint 1495.sz. 365. illetve 160.l. Ábrázolás: holdvilágos hangulatkép Batthyány sírja körül néhány alakkal. 1498. „Dalárcsarnok a városligetben.” Jelzetlen. Fametszet, 15,5 x 21,9 cm. Megjelent: Magyarország és a Nagyvilág. 1870. 35. sz. 411. Ábrázolás: az 1870 augusztus 18-22 között rendezett dalosversenyek számára épült csarnok.

FÜGGELÉK Irodalomból ismert 1499. „Pest & Ofen” Jelezve R [udolf] Alt (1860 körül) Ceruzavázlat, 16,9 x 49,1 cm. Ábrázolás: a pesti és budai Dunapart a Szilágyi Dezső térről felvéve. Chr. Nebehay bécsi műkereskedésében volt 1963 áprilisban, képe szerepel a katalógusban. 1500. [Tabáni tűzvész] Jelzett olajfestmény. Megjelent a tabáni katolikus templom oltárképén Ábrázolás:égő házsor, a Dunapart közelebbről nem meghatározható helyén.

294

KÉPCSOPORTOK, SOROZATOK, KERETKÉPEK

I „Buda és Pesth városoknak ’s környékeinek tekinteteik. Hozzá kaptsoltt leirással kiadá Tomala Ferdinánd… Pesten.” [1827] (cím németül is) Nyolc látkép: 1. „Buda’ vára. Die Festung Ofen.”, 2. „Szent Gellér’hegye Buda mellett. Der Blocksberg (Gerhardsberg) bey Ofen. ”,3. ”A’ Szerviták’piatza Pesthen. Serviten Platz in Pesth. ”, 4. „A’theátrom piatza Pesthen. Theaterplatz in Pesth. ”, 5. „Üvegház Báró Orczy kertjében Pesth mellett. Glashaus im Freyh[errlich] Orczyschen Garten bey Pesth. ”, 6. „Dróthíd a’ város’ligetében Pesth mellett. Drahtbrücke im Stadtwäldchen bey Pest. ”, 7. „Kikötőhely Margit’szigetén. Landungsplatz auf der Margarethen-Insel. ”, 8. Ferentz’ halma Buda mellett. Franzens-Höhe bey Ofen.” Jelzetlen. (Hofbauer János) Rézkarc, sorozat. BTM Fővárosi Képtár. Irodalom: Gemeinnützige Blätter 1827. XXXI. sz. 241. (csak az 1-4. sz. lapokról); Csillag 115-120. sz. (csak a 2-7. sz. lapokról) II. „BILDER MAGAZIN für allgemeine Weltkunde” címlapja. Franz Weigl del[ineavit] Stahlstich von A[dolf] Dworzack - J. Kress scrip[si]t. Acélmetszet, 25,9 x 15,7 cm. Kiadó: Hartleben, K. Megjelent: 1834, 1845. Hat keretkép: 1. [Királyi palota], 2. [Nákó palota], 3. [Kereskedelmi csarnok], 4. [Német színház], 5. [Vigadó], 6. Pest. BTM Fővárosi Képtár

Irodalomból ismert II/a. „Ofen und Pest von der Joseph Bastey in Ofen” Jelezve Aufgenommen u[nd] lithogr[aphiert] v[on] Fr[anz?] Faktus von Felsen Stern (1835) Kőnyomat, 43 x 57 cm. Nyomda, kiadó: Steindruck von Joh. Schmid bei Karl Müller Kunst und Musikalienhändler in Pest. Ábrázolás: középen Viziváros és Pest, keretképek: „Stadt Wäldchen”, „Elias Brunn. ”, „Klein Zell. ”, „Kammerwald”, „Am Auwinkel”, „Schöne Schäferinn”, „Im Auwinkel.”, „Leopolds Feld.”, „Franzenshöhe. ”, „Maxen Graben”, „Stadt Meyerhof”. Irodalom: Csillag 112. sz. „Pracht Gebäude der königl[ichen] Freistadt Pesth.” Jelzés, kiadó: Nach der Natur gezeichnet und lithograph[iert] von dem Herausgeber Ant[on] Jos[ef] Strohmeyer. ( 1835. ) Kőnyomat , 51,8 x 68,8 cm. Ábrázolás: középen Pest térképe, keretképek: Marcibányi-ház, Német színház,Vigadó, Kemnitzer-

295

ház, Wurm-udvar, Ludoviceum, Kereskedelmi csarnok, Károlyi-palota, Nákó-palota, Birly-ház, Lövölde, Ürményi-ház, Vadász-kürt, Diana-fürdő. Irodalom: Csillag 127. sz. III. „Buda és Pest Szabad Királyi Varossainak Tájleierása (!)”Keretképekkel övezett négylapos térképsorozat két előzéklappal. A-F. (1838) A. „BUDA ÉS PEST Szabad Királyi Várossainak TÁJLEIRÁSA legmélyebb tisztelettel ajánlva [következik 40 főúr neve] Ő NAGYMÉLTÓSÁGOKNAK A’ Szerző Gróf Vasquez Károly által. Keretdíszként a 32 főúri család és 52 törvényhatóság címere. A lap alján a Rakpiac látképe. Jelezve Entw[orfen] u[nd] gest[ochen] Fr. Weiss. Kőmetszet, 52,5 x 70 cm. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Csillag 137. sz.; Gilh. XXXVI. 20. sz. B. „BUDA (!) ÉS PEST. Méltóságos Gróf Zichy Ferráris Emmánuel Urnak s. t. mély tisztelettel ajánlja a’ szerző Vasquez Pinos Károly. Jelzetlen. Kőmetszet, 52 x 70 cm. Ábrázolás: gotizáló ablakpár kilátással balra Vizivárosra és Pestre, jobbra Budára (a 474 és 602. sz. ábrázolások alapján), középen Sz. István. A keretben 41 címer. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Csillag 138. sz. Azonos ábrázolás: „TOPOGRAPHIE VON OFEN UND PEST. Gewidmet vom Verfasser Carl Graf Vasquez.” Ugyanez magyarul is. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Gilh. XXXVI. 20. sz. C. „OFEN PESTH” Térkép kelet felől 22 keretképpel, magyar és német felirattal: 1. A’Görög-Oláh Templom a’ Duna partján. 2. Pest városa ligetében a’ vendég- és kávéház tekintete és tájjéka. 3. A’ Ludoviceum közel az Üllői lineához. 4. A’ polgári úszóiskola. 5. Ullmann új háza a’dunaparti kirakó révnél. 6. Pestváros ligetében a’ lántzhíd. 7. A reformátusok temploma Pesten a’ Jó’sefvárosban. 8. A’pattantyusok kaszárnyájok. 9. A’ magyar játékszin. 10. Nákó-ház a’kirakodó révpart mellett. 11. A’ Papnevendékház. 12. Ebédlő terem a’ redut épületben. 13. Kerti ház a nádorszigetben. 14. A’ kereskedőkar épülete a’ kirakodó rakpiaczon. 15. Pest 1638-dik eszt[endő]ben. 16. A’ nézőjáték szin tekintete. 17. Kertiház a nádorszigetben. 18. A’ Redut épületbeli kávéház belseje. 19. A’ vadászkürt vendégfogadó a’ kishidutszában. 20. A’ kórkatonák házok a’ gránátos útszában. 21. Gróf Károlyi György Palotája Pesten az 535. szám alatt, a’ Ketskeméti útszában. 22. Pest-vármegyeháza a’Granátéros útszában. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 185. sz.; FMK. X. 62. sz.; Gilh. XXXVI. 19. sz.; SchL 2644. sz.; Csillag 139. sz.; Fővárosunk 11. l. 1. sz.; Nebehay-Wagner 773. sz.; Holló 10. sz. D. „OFEN” Buda és környékének térképe kelet felől 22 keretképpel: 1. A’ budai Főtemplom a Vizivárosban. 2, A’ Sz[ent] Gellért hegye és azon a’Tsillagvizsgálótorony. 3. A’szép juhászné lakhelye tájja Buda

296

mellett. 4. Buda, 1490-ben Corvinus Mátyás alatt, rajzoltatott egy képről a’ Magyar Muzeumban. 5. Kappel Majorja, Buda város kamaraerdejében. 6. Visegrád vára. 7. Főtemplom a’ Tanátsház piatzán. 8. A’ Duna melletti Rudasferdő. 9. A’ Királyi Helytartótanáts épülete az Úrutszában. 10. Alexandrina Pawlowna Nádorné Fő Hertzegasszony sirja, Ürömben. 11. A Gróf Teleky ház, a’ György piatzon, 10. szám. 12. A’Tsászárferdő, Ó Budán, a’ Főútszán. 13. Az Auwinkel Buda mellett. 14. A’ törökjárom idejebeli Tsászármalom Ó Budán, a’ Főútszán. 15. Buda ’fekvésének tekintete 1837-ben. 16. A’ Királyi Palota Budán. 17. Béjárás a barlangba Promontorium faluhoz közel Buda mellett. 18. Az izraeliták temploma Ó-Budán. 19. Gróf Sándor palotája, a’György piatzon. 20. Jul-Baba török dervis sírja Ó-Budán. 21. A’Királyi Kamara, a Bétsi útszában. 22. Kis Máriatzell, a’kórkatonaház, Ó Buda mellett. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 184. sz.; FMK. 61. sz.; Gilh. XXXVI. 19. sz.; Csillag 142. sz.; Nebehay- Wagner 773. sz.; Holló 10. sz. E. ”Die Vorstädte Theresien Stadt und Leopold Stadt von Pesth. ” A Teréz- és Lipótváros térképe 16 keretképpel:1. A’ Therézia temploma a’ királyútszában. 2. Pestnek artzképe. 1 ső osztálya. 3. Az evangélikusok temploma. 4. Pfeffertől állított Dunafördő. 5. Nagy vendégfogadó a Magyar Királyhoz. 6. A’Martzibáni palota a’ bálvány-útszában 7. Wodianer Rudolf’ háza a’duna mellett. 8. A’ Vármegye-háza tekintete hátulról. 9. A’játékszin piatza. 10. Buda és Pest tekintete alúlról, vízellenében. 11. A’ kiszálló hely tekintete. 12. Javaslati Hamintzadház. 13. Döring háza, Pesten a’ Bétsi útszában. 14. Báró Brudern palotájának tekintete. 15. Peffer (!) dunafördőházának tekintete. 16. A’ polgári lőhely. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 186. sz ; FMK X. 64. sz.; SchL 26. sz.; Csillag 140. sz.; Fővárosunk 9. l. 5. sz.; Nebehay-Wagner 773. sz.; Holló 10. sz. F. „Pesth mit den Vorstädten Franzens-Stadt, Joseph Stadt und einen Theil der Theresien Stadt.” A Ferenc- és Józsefváros, valamint a Terézváros egy részének térképe 16 keretképpel: 1. A’ Városháza. 2. Pestnek artzképe 2dik osztálya. 3. A’ Leopold temploma a’Leopoldvárosban. 4. Wodianer Sámuel háza. 5. Az Ilbay-ház a duna partján. . 6. Horváth-ház, és Landerer Lajos könyvnyomtató műhelye. 7. A Nagy Kristóf nevű ház. 8. A’német játékszin belsőjének tekintete. 9. Ludoviceum kerti oldala. 10. A’ Jósefpiatz, a harmitzad nélkül. 11. A’ Nemzeti Museum. 12. A’ Magyar Nemzeti játékszin belsőjének tekintete. 13. Kemnitzer-ház a duna partján. 14. Gr. Cziráky palotája. 5. Az Űrményi-ház az uj piatzon. 16. Valero J. A. Selyemgyára a királyutszában. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Athenaeum 1838. II. köt. 816.; Lanfr. 187. sz.; FMK X. 63. sz.; Kremmer 541. sz.; Csillag 141. sz.; Fővárosunk 9. l. 6. sz.; Nebehay-Wagner 773. sz.; Holló 10. sz., Faragó, részlet.; Rózsa 1997. 10. részlet. (Ahárom első lap metszeteiről bel-és külföldi lapok dícsérettel szóltak, végre teljesen elkészült. Az egész – mellyről szépnél s dicséretesnél egyebet nem mondhatni , 6 nagy angol regalra nyomott metszetből áll, mellyeknek kettejét igen választékos izlésű pompás címlapok teszik, diszitvék Magyarország miden megyéinek czimereikkel, valamint azon mecénásokéval is, kik a művésznek ezen fáradhatatlan buzgólkodással és a legóhajtottabb sikerrel kivitt munkáját előfizetés által gyámolították… Érdekessé teszi még az is, hogy a… szép Pestnek némely még nem létező, de már tervben lévő jeles épületei u. m. a nemzeti museum, a javasolt hamincad, a jósefpiac díszítik. ) IV. ”PESTH Am 13t[en] - 18t[en] MAERZ 1838.”

297

Jelezve: Gezeich[net] von Schwindt. Lithog[raphiert] von Torsch. Kőnyomat, 30 x 44,6 cm. Nyomda, kiadó: Herausgegeben und Gedruckt bei J[osef] Trentsensky & Co[mpagnia] in Pesth. Ábrázolás: 11-es árvízkép-csoport: 1. „ Der Rathaus-Platz. . ” 2. „Die evangelische Kirche.” 3. „Der Theater-Platz.” 4. „Die reformierte Kirche.” 5. „Das Derra’sche Haus am Marktplatz. ” 6. „Zum wilden Mann in der 3 Kronengasse. 7. „Das Blindeninstitut. ” 8. „Das Armen Versorgungshaus zum Jägerhof.” 9. „Ein Theil der Theresienstadt.” 10. „Josephstadt.” 11. „Franzstadt.” BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Gemeinnützige Blätter 1838. II. 141.; FMK V. 18. sz.; Nagy 70.; Csillag 150. sz.; Gerszi 211. l. 26. sz. a/ „Duna-Vízáradás Pesten 1838. Mart[ius] 14. 15. 16. Jelezve: Kohlmann metsz[ette] Rézkarc, 34 x 18, 3 cm. Megjelent: (Nemzeti és Hazai) Vándor 1839. Ábrázolás: 9-es árvízképcsoport: 1. „Városház piacza. ” 2. „Evang templom. ” 3. „Therézia város. ”4. Jósefváros. 5. „Ferencz város,”6 „Játékszin p. ”7 „Vásár p.; Derra h. ” 8. „ Vakok Intézete. ” 9. „Szegények gyám. h.” BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Horváth 1938, 377.; Rózsa 1997. 94. sz V. X Bildliche Darstellungen sammt Beschreibung als Gedenk-Blätter der am 13. 14. 15. und 16 März stattgefundenen, furchtbaren und nie erlebten Überschwemmung beyder freyen Nachbarstädte OFEN UND PESTH. Nach der Natur Gezeichnet, und dem Verleger als eine Freundschaftliche Beisteuer zur eines, durch diese Überschwemmung selbst erlittenen nahmhaften Schadens gewidmet von Karl Klette Erzherzoglichen Hofmahler zu Ofen, und Adam Brenner Akademischer Künstler in Wien. PESTH, imVerlage bei Ferd[inand] Tomala.” Indadísz keretben, címszöveg között Tomala F. Váci utcai boltja árvízben. 10 lapos árvízemléklapsorozat címlapja, a keretdísz alsó részén Magyarország, Buda és Pest címerét tartó jelképes, szomorkodó nőalak, tört evező, horgony, kormánylapát. Jelezve az evezőlapáton tükörírással: A[dam] Brenner. A keret mellett: Gez[eichnet] u[nd] lith[ographiert] von Adam Brenner. Kőmetszet, 33,7 x 43,6 cm. (képméret) Nyomda: Ged[ruckt] bei A. Leykum in Wien. Kilenc pest-buda-óbudai árvízkép mindegyike felett”Ansicht aus der Überschwemmungs-Periode am 13-16 März 1838 in Pesth” címfelirat, egységes jelzés: Nach der Natur gez[eichnet] von C[arl] Klette. Lith[ographiert] Georg Scheth. Nyomda: ged[ruckt] bei A. Leykum in Wien. Kiadó: Pesth, im Verlage bei Ferd[inand] Tomala. Kőnyomat . 1. „OFEN. Taban oder Raitzenstadt bei Neustift nebst einen Theil der Donau während des Eisgangs und der Überschwemmung.” A cím alatt egysoros statisztikai magyarázat az árvíz pusztításairól. 2. „ALT OFEN. Ein Theil der Haltergasse samt Umgebung bis Kleinzell, während der Überschwemmung.” A cím alatt az előzőhöz hasonló egysoros magyarázat. 3. „LEOPOLDSTADT. Theilweiser Einsturz des v. Derra-ischen Hauses am neuen Marktplatz.”A cím alatt egysoros magyarázat mint előbb. 4. „LEOPOLDSTADT. Ausladungsplatz und Handelsstandgebäude, sammt Umgebung bis Ofen während der Úberschwemmung.” A cím alatt előzőkhöz hasonló szöveg. 5. „EIN THEIL DER KÖNIGSGASSE NACH DER ÜBERSCHWEMMUNG.” A

298

cím alatt az eddigiekhez hasoló egysoros magyarázat. 6 „JOSEPHSTADT. Ein Theil der deutschen Gasse nach der Überschwemmung. ” A cím alatt a többihez hasonló szöveg egy sorban. 7. „FRANZSTADT. Ein Theil der Soroksarer Gasse nach der Überschwemmung. ” A cím alatt a szokásos magyarázó szöveg. 8. „Hochherzige Handlung. Sr. K. K. Hoheit der durchlauchtigste Erzherzog Stephan, der in der Schreckenstagen mit Gefahr Höchst Seines eigenen Lebens… überall die wirksamste Hülfe leistete, rettete… aus den Hause No. 102 in der Üllőer Strasse eine … Mutter mit ihren drey Kindern und einen 74 jährigen Greis.” 9. „EIN THEIL DES FRIEDHOFS nächst dem Waitzner Damm nach der Überschwemmung. ” A cím alatt négysoros magyarázó szöveg az árvíznek a temetőben okozott puszitásairól. 10. „DIE DANKBARKEIT DER BEWOHNER OFEN’S UND PEST’S” Nach der Idee des Ferd. Tomala Kunsthändler zu Pesth gezeichnet von Adam Brenner und Karl Klette. Jelezve Lanzedelli lith[ographiert]. Nyomda, kiadó mint előzőknél. Az allegorikus kép alatt 10 soros Erklärung. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Nagy 70-71.; Horváth 1938. 366.

VI. „Sechs Unglücks-Scenen aus den Tagen der Uiberchwemmung von Ofen und Pest vom 13. bis 18. Maerz 1838. mit angefügten Texte von F[ranz] C[arl] Weidmann herausgegeben und zu haben in den lithographischen Anstalten des J[oseph] Trentsensky in Wien und Pest. ” Hatlapos kőnyomatú árvízképsorozat egységes szöveggel: ”Unglücks-Scenen aus den Tagen vom 13. bis 18. März 1838. ” Jelzés nélkül, kőnyomat technikával. „Scene 1. Der Theaterplatz. ”(Lanfr. 195. sz.) „Scene 2. Die Königsgasse”. „Scene 3. Der Einsturz des Derra’schen Hauses”. „Scene 4. Der Heumarkt. (Domanovszky 666. l. 13. kép) „Scene 5. Die Stations- und Bräunergasse. ” „Scene 6. Das Bruckbad”. Mindegyik képet egylapos magyarázó szöveg kiséri. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: FML V. 12-17. sz.; Nagy 70.; Csillag 152-157. sz.; Horváth 1938. 376.

VII. „OFEN UND PEST mit ihren Umgebungen.” Jelzetlen. Kőnyomat sárga selyemre nyomva, 76 x7 cm. Kiadó: Herausgegeben v[on] J. A Schlosser Ábrázolás: 1. Budapest látképe a Gellérthegyről Artaria nyomán fenti cím-aláírással körülötte 24 ovális keretkép 2-25 sz. 2. „Leopolds Feld. ”. 3. „Kleinzell. ” 4. „Gran. ” 5. „Komorn. ”6. „Waitzen. ”7. „Palatin insel. ” 8. „Stadtwäldchen. ” 9. „Kapuziner Kloster. ” (Máriabesnyő)10. „Markt Goedele. ”11. „Grassalkovich. ”(Gödöllői kastély) 12. „Festetitsch. ”13. „Elias Brun. ”14. „Promontori. ”15. „Kammerwald. ”16. „Bordaörs. ” (Budaörs)17. „All Suod. ” (Alcsút) 18. „Am Auwinkel. ” 19. „Der Blocksberg. ” 20,„Der Stadt Mayerhof”21. „Jm Auwinkel. ” 22. „Franzens Höhe. ” 23. „Marxen Graben. ” 24. „Budakesz. ” 25. „Die schöne Schäferin. ” Képek méretei: 1. sz. 43 x 39 2. -25 képenként 9,5 x 12,5 cm.

299

BTM Fővárosi Képtár; MTKcs papirra nyomott pld. Irodalom: a pestmegyei helységek látképeit lásd: Pest megye műemlékei I-II. kötet, Bp.,1958, az egész lapot említi Schott, F.: Der Augsburger Kupferstecher und Kunstverleger Martin Engelbrecht und seine Nachfolger. Augburg 1924. 35.

VIII. „ZWÖLF MONATE IN PESTH” Jelezve: gez[eichnet] vonC[arl] Schwindt. Gest[ochen] von M. Schwindt (1839 körül) Aquatinta, 49,7 x 43,3 cm. Ábrázolás: az év 12 hónapjára jellemző tizenkettes város- és életképcsoport: 1. ”Januar. Schlittschuhbahn. ” 2. „Februar. Redoute. ” 3. „März. Eisgang. ”4. „April. Sternwarte an Ostern. ” 5. „ Mai. Sommertheater.” 6. „Juni. Auwinkel.” 7. „Jul. Schwimmschule.” 8. „August. St. Stephansprozession.” 9. „September. Herbstmanoeuvre.” 10. „Oktober. Weinlese. ”11. „November. National-Theater.” 12. „December. Stadt-Theater.” BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Dorotheum. Kunst-Auktion, Katalog 1912. 237. sz.; Rózsa 1997. 95. sz IX. „PITTORESKES SOUVENIR AN DIE SCHÖNSTEN ANSICHTEN DER DONAU IN UNGARN von Theben bis Golumbacz, nebst einigen der interessantesten Gegenden dieses Königreichs.” In 19 englischen Stahlstichen nach Zeichnungen von R[udolf] ALT, THOMAS ENDER UND K[arl] KLETTE. (1840 körül) Verlag von C[onrad] A[dolf] Hartleben in Pest A 19 lapos sorozatban a pest-budai veduták. a 4-9. szám alatt jelentek meg. 4. „OFEN UND PEST, VOM BLOCKSBERG GESEHEN.” 5. „OFEN UND DAS KÖNIGSSCHLOSS, VON PEST GESEHEN.” 6. „PEST, VOM OFNER FESTUNGBERGE GESEHEN.” 7. „PEST, DER AUSLADUNGSPLATZ.” 8. ”PESTH, DAS GROSSE THEATER- UND REDOUTENGEBÄUDE. 9. PESTH, DAS HANDELSSTANDGEBÄUDE AM AUSLADUNGSPLATZ. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 215-220. sz.; FMK X. 53. sz.; Csillag 190-195. sz.; Nebehay-Wagner 43. /4-9. sz.

a/ ”OFEN UND PEST. 6 Ansichten der beiden Nachbarstädte.” Nach Originalzeichnungen in englischen Stahlstichen., Verlag von C. A. Hartleben in Pest. 1-5. sz. alatt megjelentek az előbbi lapok

X. „PESTHER WANDKALENDER FÜR DAS SCHALT-JAHR1844.” Jelzés olvashatatlan. Kőnyomat, 45,6 x 64 cm. Nyomda olvashatatlan. Hat keretkép1. „Museum”2. „Königl-Schloss” 3. „Nat. Theater” 4. „Blinden inst” 5. „Kettenbrücke” 6. „Stadthaus” BTM Fővárosi Képtár

XI. BUDA-PEST Előadva ALT RUDOLF által. PESTH-BUDA illustrirt(!) von

300

Rudolf Alt. A romantikus gotizáló kapunyílások a sorozat egy-egy részletét mutatják, középen Hungária alakjával. „Buda-Pest Előadva 32 EREDETI RAJZOLATBAN ALT RUDOLF által. Rajzolta Sandmann, nyomtatta Rauh János. Pesten 1845. Hartleben Konrád Adolf sajátja Ugyanez németül is. A nyolc füzetben megjelent sorozatot a kiadónak József nádorhoz szóló ajánlása előzi meg, amelyet szintén kétnyelvű előszó követ A sorozat lapjait magyar és német nyelvű képmagyarázatok kisérik. I. „PEST ÉS BUDA. PESTH UND OFEN.” II. „BUDA ÉS PEST. OFEN UND PESTH.” III. „A’ PESTI REDOUTÉPÜLET. DAS REDOUTENGEBÄUDE in Pesth.” IV. „A’ SZINHÁTERE Pesten. DER THEATERPLATZ in Pesth.” V. . „JÓZSEF TERE Pesten. DER JOSEPHSPLATZ in Pesth.” VI. „A’VÁROSHÁZTERE Pesten. DER STADTHAUSPLATZ in Pesth.” VII. „PEST A’ BUDAI PARTRÓL. PESTH VOM OFNER UFER.” VIII. „A’ NYÁRISZÍNHÁZ Budán. DAS SOMMERTHEATER in Ofen.” IX. „A’ VÁCZI UTCZA Pesten. DIE WAIZNERGASSE in Pesth.” X. „A’ PÁVASZIGET a’ pesti Városligetben. DIE PFAUENINSEL im Pesther Stadtwäldchen.” XI. „A’ GŐZHAJÓK ALSÓ KIKÖTŐJE Pesten. UNTERE LANDUNGSPLATZ DER DAMPFSCHIFFE in Pesth.” XII. „A’ TSÁSZÁRFÜRDŐ Budán. DAS KAISERBAD in Ofen.” XIII. „BUDA a’Dunáról lefelé tekintve. OFEN Donauabwärts” XIV. „BUDA a’Dunáról föl felé tekintve. OFEN Donauaufwärts.” „ A’Nemzeti Museum Pesten DAS NATIONALMUSEUM in Pesth. „A’ LUDOVICEUM Pesten. DAS LUDOVICEUM in Pesth.” „A’ NEMZETI SZÍNHÁZ Pesten. DAS NATIONALTHEATER IN Pesth.” „AZ UJPIACZ Pesten. DER NEUE MARKTPLATZ in Pesth.” XIX „RUDAS-FÜRDŐ Budán. DAS BRUCKBAD in Ofen.” XX. . „BUDA ÉS PEST a’ svabhegyről. OFEN UND PESTH vom Schwabenberge.” XXI. „A’POLGÁRI LŐHELY Pesten. DIE BÜRGERLICHE SCHIESSSTÄTTE in Pesth.” XXII. „A’ GÖRÖG TEMPLOM Pesten. DIE GRIECHISCHE KIRCHE in Pesth.” „A’ KRISZTINA VÁROS Budán DIE CHRISTINASTADT in Ofen” „KILÁTÁS A’ VÁRKAPUBÓL Budán. AUSSICHT VOM BURGTHOR in Ofen.” „PEST ÉS BUDA a’ lánczhíddal. PESTH UND OFEN mit der Kettenbrücke. ”. „Vidék A’ Városligetben Pesten. PARTHIE IM STADTWÄLDCHEN in PESTH” XXVII. „KILÁTÁS A’ BUDAI BÁSTYÁRÓL a’ hegyek felé. AUSSICHT VON DER OFNER BASTEI Nach den Gebirgen.” XXVIII. „ZUGLIGETI TÁJ Budán. PARTHIE IM AUWINKEL in Ofen.” XXIX „AZ INVALIDÉS MEGYEHÁZ PESTEN: INVALIDENPALAIS UND COMITATHAUS in Pesth.” XXX. „FERENCZ HALMA Budán DIE FRANZENSHÖHE in Ofen” XXXI. „A’ SZÉPJUHÁSZNÉ Budán. DIE SCHÖNE SCHÄFERIN in Ofen. ”. XXXII. „ A’ TEMETŐ Pesten. DER FRIEDHOF in Pesth ’ BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 239-266. sz. (hiányos); Kremmer 645. sz.; SchL 2647. sz. (hiányos); Nagy 100.; Csillag 217-248. sz.; Heincz 131.; Nebehay-Wagner 45. sz.; Reprint: 1983. Preisich több lapot is idéz a sorozatból, többek között a Nemzeti Múzeumot ábrázolót. (84.)

301

XII. „Festői Tajképei BUDA-PESTNEK a’ nevezetesebb nyilvános épületeknek szélrajzolatjaival és a természet után fel vett fekvési Tervekkel együtt rajzolva. WEISSENBERG J[gnác] G. nyilvános rajztanító, és felsőbb helyen jóváhagyott rajz oskola tulajdonosa által. MalerischeAnsichten von OFEN und PEST mit Rand Zeichnungen der vorzüglichsten öffentlichen Gebäude und Situations Pläne, nach der Natur aufgenommen und gezeichnet von J[gnaz] G. Weissenberg öffenlicher Zeichen Lehrer und Inhaber einer höchsten Orts bewilligten Zeichen Schule. - Nyomda: H. Engel Kőnyomdájából Bécsben. Steindruck des H. Engel in Wien (1847 körül) A „BUDA. OFEN Jelezve a cím alatti, kéthasábos, háromsoros magyar és németnyelvű ajánlás végén…: von J(naz) G. Weisssenberg. Kőnyomat, 30 x 44,7 cm. Nyomda: H[einrich] Engel Kőnyomdájából Bécsben. Steindr[uck]des H. Engel in Wien. Ábrázolás: „LÁTÁSA BUDÁNAK: ANSICHT VON OFEN:” Keretképek: 2. „M. Kir. Helytarto Tanács. K. ung. Statthalterei” 3. „Város ház tér. Stadthausplatz.” 4. „Cs. kir. Palota. K. K Hofburg.” 5. „Fegyvertár. Zeughaus.” 6. „M. Kir. Kamara és V. temploma. K. ung. Hofkam[m] er u. Pfarrkirche.” 7 „Belső látása a nyári Színháznak. In[er]e Ansicht des Som[m]mer Theaters. 8. „A’ vár hegye. Festungsberg”9. Csaszar fördő. Kaiserbad. ”10. „Laslovsky. Laslovsky. 11. „BUDA TERVE. PLAN von Ofen. 12. „A’ város major terme. Stadtmayerhof Saal. .” 13. „Belső látása a’ rudas fördőnek. Innere Ansicht des Bruckbades.” 14. „Nyári Színházi. Sommer-Theater. ”15. „Város Színháza Stadt-Theater. ”A kép alján Szögyény Lászlónak szóló ajánlánlás a család címerével. BTMFővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 186. sz.; FMK. X. 68. sz.; Csillag 252,314. sz.

B. "PEST. PEST.” Jelezve a cím alatti kéthasábos, háromsoros magyar- illetve németnyelvű ajánlás végén. . . J[gnaz] G. Weisenberg. Kőnyomat. 29,8 x 4,2 cm. Nyomda: H. Engel Kőnyomdájából Bécsben. Steindr[uck ] des H. Engel in Wien. Ábrázolás: 1. PESTVÁROS KÉPRAJZA. ANSICHT VON PEST. " Keretképek: 2. "A' magy. nemzeti Színház. Ungar'sches Theater. " 3. "A' muzeum. Das Museum. " 4. "Az elaggott Katonák épülete. Das Invaliden-Palais. "5. "A' vármegyeháza. Comitat. " 6. "A német Színház. Das deutsche Theater. " 7. " A pap növendékek épülete. Seminar. " 8. "A' Lánczhíd. Kettenbrücke. " 9. "A' kereskedői kar épülete. Handelstand Gebäude. "10 " Az indóház. Bahnhof " 11. "Elhelyezési terv. Situationsplan. " 12. " A' polgári lövész intézet. Die bürgerliche Schiessstätte. "13"A'Redoute terem. Redouten Gebäude. "14. "A' Ferencz barátok-tére. Franciskanerplatz" 15. "Az uy Városház. Das neue Stadthaus. " A kép alján Mailáth Györgynek szóló ajánlás a család címerével. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 189. sz.; FMK. X. 69. sz.; SchL 719. sz.; Csillag 253. sz. (téves ajánlással)

XIII. BUDA-PEST mit seinen Umgebungen.”

302

Jelezve J[ohann]von H[äufler] del[ineavit] Fuchsthaller sc[ulpsit] Pesth (1840 körül) Acélmetszet, 34 x 52 cm. Kiadó: Verlag von Gustav Emich in Pest. Ábrázolás: 1"HAUPTANSICHT VON BUDA PEST. "Keretképek: 2. "AUSLADEPLATZ" 3. "WISEGRADER RUINE"4. "OFEN DONAU ABWÄRTS"5. "ZSAMBEKER RUINE: " 6. "KÖNIGLICHES SCHLOSS" 7. "MUSEUM" 8"NATIONAL THEATER. " 9. "RATHAUSPLATZ. " 10. "AUWINKEL. "11. "LEOPOLDIKIRCHE" 12. "PESTH UND OFEN MIT DEM OFNER GEBIRGE VON PESTHER LAGERPLATZ AUFGENOMMEN. 13. "MARGARETHEN INSEL. "14. "KAISERBAD. "15"HERMINENKAPELLE" 16. "REDOUTE.” 17. BAHNHOF." A 2. és 6-17. sz. keretképek megjelölése PLAN DER UMGEBUNGEN VON OFEN UND PEST. Megj Häufler, J.: Buda-Pest, historisch-topographische Skizzen. Pest 1854. térképmellékleteként. . BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 314. sz.; Csillag 314. sz; Pataky125. l29. sz.; Nebehay-Wagner 229. sz. (leírása Patakyétól és Seengerétől eltér!)

XIV. „Pesti szemlék az ostrom alatt. Ansichten von Pesth nach dem Bombardement.” Jelezve: Feszl rajz[olta] Fuchsthaller metsz[ette]. Acélkarc, 27,3 x 37 cm. Nyomda: Druck v. G[eorg] Lorber. Kiadó: zu haben bei Emich in Pest. Ábrázolás: hatos képcsoport a 1849. május 12/13. -i rombolásairól. 1. „A német színház az uj piaczon. Das deutsche Theater am neuen Marktplatz. ”2. „Képviselő Ház. ’ Külseje (Redoute). das Äussere des Representantenhauses.” 3. „Kereskedekmi Csarnok (Casino) Hadelstand Gebäude.” 4. „Képviselő terem. Representanten Saal.” 5. „Buda vár lángba. Brand der Burg zu Ofen.” 6 „Lipot városi templom Leopoldstädter Kirche.” Keretdísz: a Várhegy délkelet felől, körvonalakban. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: FMK V. 21. sz; Csillag 275. sz; Pataky 125. l. 24. sz.; Rózsa-Spira. 670-672. sz.; Preisich 93. Azonos ábrázolás „Pesti szemlék az otrom után. Jelzet, nyomda, kiadó nélkül BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Fővárosunk 27. l. 21. sz.

a/ „BUDA-PEST AZ 1849. KI OSTROM ALATT.” Az előbbiekkel azonos tárgyú képcsoport, megjelent 1889-ben, különféle grafikusoktól átdolgozva, heliogravür megoldásban. BTM Fővárosi Képtár

XV „PEST.” Jelzetlen. (1850 körül) Kőmetszet, 15,7 x ??? cm. Ábrázolás: tizenegyes képcsoport, középen. 1. a Lánchíd a budai északi hídfő mellől. Keretképek. 2. „A városház. Das Stadthaus.” 3. „Az elaggott katonák épülete. Das Invaliden Palais.” 4. „A’ muzeum. Das Museum.” 5. ”A pap növendékek. Seminar. ”6. „A’ német Színház. Das deutsche Theater.” 7. „Váczi utcza. Die Waitznergasse.” 8. „A’Vármegyeháza. Das Comitathaus.” 9. A’ magyar nemzeti színház Ungarisches Theater” 10. „A’ Redoutépület. Das. Redoutengebäude.”

303

11. „Az Indoház. Bahnhof.” BTM Fővárosi Képtár

XVI. [Kisebb képcsoport ] 1. [Buda és Pest] 2…haus ? 3”Kettenbrücke. ”4. ”National-Theater”5. Kaiserbad in Ofen. 6„Casino Gebäude. 7. „National Museum.” Jelzetlen. [1850-es évek). Leltár szerint Wigand művei. SzM.

a/ az előző csoport 2-7. sz. tagja, állítólag szintén Wigand műve lenne. BTM Kiscelli Múzeum

b/ „PESTH” Jelezve A. Fesca Sculp[sit] Acélmetszet, 19,8 x 27,4 cm Nyomda, kiadó: Stich u. Druk (!) d. Kunst Anst. d. Oest. Lloyd in Triest. (1850 körül). Ábrázolás: hetes csoport közepén 1. „PESTH” látképe a Gellérthegyről. Keretképek: 2. „STADTHAUS.” 3. „KETTENBRÜCKE: ”4. „NATIONALTHEATER.” 5. „KAISERBAD IN OFEN.” 6: „CASINO-GEBÄUDE” 7. „NATIONAL-MUSEUM.” BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Csillag 277. sz.

XVII. „Festői Megtekintések BUDARA ES PESTRE. Malerische Ansichten von OFEN UND PEST. ”Nach d[er] Natur Gezeich[net] v[on] R[udolf Alt. Lithogr[aphiert] v[on] X[aver] Sandmann. Verlags Eigenthum v[on] L[eopold ] T[heodor] Neuman in Wien. Vervielfältigung ausschl[iesslich] vorbehalten. (1852-1853) Huszonnégy lapos kőnyomatú látképsorozat. Jelezve egységesen: Gez[eichnet] v[on] R[udolf] Alt. Lith[ographiert] v[on] Sandmann. Kiadó: Wien, bei L[eopold] T[heodor] Neumann. Ausschliessliches Eigenthum desVerlegers. A nyomdai jelzés egyes esetekben eltérő, lásd alább: „VENDÉGLŐ ISTVÁN FŐHERCZEGHEZ. HOTEL ERZHERZOG STEFAN. Gedr. bei J[ohann] Rauh. „VENDÉGLŐ EURÓPÁHOZ. HOTEL EUROPA.” Gedr. b. J. Rauh. „FELSŐ DUNA SOR. OBERE DONAUZEILE: ”Gedr. bei Jos[ef] Stoufs. „LÁNCHÍD ÉS A’ VÁRNAK EGY RÉSZE. KETTENBRÚCKE UND EIN THEIL DER FESTUNG”Artist[ische] Anst[alt] v[on ] Reiffenstein & Rösch. „A KERESKEDELMI KAR ÉPÜLETE PESTEN: CASSINO IN PESTH.” Gedr. b. J. Rauh. „ A KIRÁLYI KASTÉLY BUDÁN, PEST FELŐL. DAS KÖNIGL[iche] SCHLOSS IN OFEN VON PESTH AUS.” Gedr. b. J. Rauh. /7/ „ALSÓ DUNA SOR. UNTERE DONAUZEILE. ”Nyomdajelzés nélkül. 8 „. VENDÉGLŐ AZ ANGOL KIRÁLYNÉHOZ. HOTEL KÖNIGIN VON ENGLAND. Gedr. b. J. Rauh. 9. „NEMEGYSÜLT GÖRÖG EGYHÁZ: GRIECHISCHE NICHT UNIRTE KIRCHE. Gedr. b. J. Rauh,

304

10. „VENDÉGLŐ A TIGRISHÉZ. HOTEL TIGER.” Gedr. b. J. Rauh. /11/. „JÓSEF TERE. JOSEFSPLATZ”. Gedr. bei J. Rauh. 12„VENDÉGLŐ A MAGYAR KIRÁLYHOZ. HOTELZUM KÖNIG VON UNGARN.” Gedr. bei J. Rauh. 13. „VÁROSHÁZ PESTEN. DAS STADTHAUS IN PESTH” Gedr. bei J. Rauh. 14. „VÁRMEGYEHÁZ PESTEN. COMITAT-HAUS IN PESTH”Gedr. bei J. Rauh. /15. / „NEMZETI SZÍNHÁZ. NATIONAL THEATER.” Gedr. bei J. Rauh 16. „NEMZETI MUZEUM. NATIONAL MUSEUM.” Gedr bei J. Rauh. 17. „VÁROSLIGET. STADT- WÄLDCHEN.” Gedr. b J. Rauh. /18/ „KIRÁLYI KASTÉLY BUDÁN. DAS KÖNIGLICHE SCHLOSS IN OFEN. ”Gedr. bei J. Rauh. 19. ”GYORGY-TÉR ÉS A’HENCZI EMLÉK A RÁRBAN (sic). GEORG-PLATZ U[nd] HENTZI MONUMENT INDER FESTUNG. Gedr. bei J. Rauh. 20. „VÁROSHÁZ ÉS SZ. ISTVÁN EGYHÁZA BUDÁN. RATHHAUS U[nd] ST. STEFANSKIRCHE IN DER FESTUNG. Gedr. bei J. Rauh. 21. „A HAJÓGYÁR Ó-BUDÁN. SCHIFS-WERFTE IN ALT-OFEN. ”Gedr. bei J. Rauh. 22. „CZÁSZÁRFÜRDŐ BUDÁN. (A DUNA FELÉ). KAISERBAD IN OFEN (GEGEN D. DONAU)” Gedr. bei J. Rauh. 23. „CZÁSZÁFÜRDŐ BUDÁN (BELSŐ NÉZET). KAISERBAD IN OFEN (INNERE ANSICHT”. Gedr. bei J. Rauh. 24. „HERKULES VONTATÓGŐZÖS ÉS A KELENHEGY. REMORQUEUR HERKULES U[nd] DER BLOKSbERG ” Gedr. bei J. Rauh. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: FMK X 70-75. sz.; Kremmer 552. sz.; Nagy 82.; Csillag 289-312. sz.; Heinz 131.

XVIII. BUDA-PEST. OFEN-PEST. Jelezve Nissen Ludwig –K. Siebenfölk in Pest (1860-as évek) kilences képcsoport. 1. ”OFENPEST” látkép a Gellérthegyől. 2. „Griechische Kirche.” 3. „Akademi Palast” 4. Museum” 5. „Rathaus”. 6 „Leopoldst[ädter] Kirche. ”7. „Redoute.” 8. „Ung[arisches] Theater. 9„Staatsbahnhof.” Könyvfejléc. BTM Fővárosi Képtár

XIX. „A BUDAPESTI UJ ÉPÍTKEZÉSEK.” Jelezve RUSZ K[ároly] Fametszet, 20,5 x 55 cm. Megjelent: Magyarország és a Nagyvilág. 1868. sz. 4-5. Négyes képcsoport: 1. PESTI VIGARDA(Redute) A LIPÓTVÁROSI BAZILIKA 3. BUDAI TAKARÉKPÉNZTÁR. . 4 A PESTI RAKPART.

XX. Széchenyi hegyi képek. Jelzetlen. Fametszet, 22 x 15 cm. Megjelent: Hazánk és a Külföld. V. 1867,392. Hatos képcsoport: 1. FRIDVALSZKY VILLA 2. KÁPOLNA 3. PERGER VILLA 4. Buda 5. EÖTVÖS NYARALÓJA 6. JÓKAI NYARALÓJA.

305

306

V. A KATALÓGUSBAN FELSOROLT VEDUTÁK ÁTTEKINTÉSE

A. Pesti veduták (1-104. sz.) I. I. II. III. IV.

A Halászbástya felől felvéve (1-7. sz.) A királyi palota és várkert felől felvéve (8-28. sz.) A Várhegy egyéb pontjairól felvéve (29-43. sz.) A vizivárosi Dunapart (44-58. sz.) Rakpiac, Dunasor (59-104. sz.)

B. Budai veduták (105-295. sz.) I. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X.

Kelet felől felvéve (105-110. sz.) Északkelet felől felvéve (111-113. sz.) Délkelet felől felvéve 114-131.sz.) Észak-északkelet felől felvéve (132-137. sz.) A Várhegy (138-151. sz.) A királyi palota (152-160. sz.) A Várhegyről észak felé felvéve (161-165. sz.) A Tabán (166-175. sz.) Krisztinaváros, Városmajor (176-198. sz.) Óbuda (199-204. sz.) Hegyvidék (205-295. sz.)

C. Margitsziget (296-318. sz.) D. Duna, Gellérthegy (319-347. sz.) E. Lánchíd (348-457. sz.) I. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI.

Clark első terve (348-388. sz.) Clark második terve (389-403. sz.) Hawkins I terve (389-403. sz.) Hawkins II terve (404. sz.) Hawkins III terve ( 405-410. sz.) A Rakpiac felől felvéve (411-417. sz.) A mai Eötvös tér felől felvéve (418-423. sz.) A budai hídfő déli oldala felől felvéve (424-428. sz.) A budai hídfő északi oldala felől felvéve (429-442. sz.) A pesti hídfő északi oldala felől felvéve (443-447. sz.) Az építés ábrázolásai (448-456. sz.) Háttér nélkül (457. sz.)

F. Pest-budai veduták (458-614. sz.) I. A Gellérthegy tetejéről felvéve (458-472. sz.) I. A Gellérthegy északi és északkeleti lejtőjéről felvéve (473-496. sz.)

306

II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI.

A Gellérthegy keleti lejtőjének szikláiról felvéve (497-511. sz.) A Gellérthegy-naphegyi nyereg felől felvéve (512-529. sz.) A Halászbástya-naphegyi nyereg felől felvéve (530-539. sz.) A ferencvárosi Dunapart felől felvéve (540-556. sz.) A tabáni Dunapartról észak felé felvéve (557-573. sz.) A vizivárosi Dunapartról dél felé felvéve (574-582. sz.) A Rózsadomb felől felvéve (583-602. sz.) A Rákosmező felől felvéve (603-605. sz.) Északi madártávlatból felvéve (606-613.sz.) Déli madártávlatból felvéve (614. sz.)

UTCÁK, TEREK, EGYES ÉPÜLETEK ÁBRÁZOLÁSAI (615-1179. sz.)

Első kerület (615-693. sz.) I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII.

Királyi palota (615-631. sz.) Sz. György tér /Szertár, Teleki-, Sándor-palota/ (632-640. sz.) Szentháromság tér/Nb.templom, Városháza/ (641-658. sz.) Uri utca (659-660. sz.) Helyőrségi templom (661-662. sz.) Lánchíd tér /Alagút, Népszinház, Takarékpénztár stb/ (663-674. sz.) Kapucinus rendház és templom (675-676. sz.) Bomba /Batthyány/ tér (677-678. sz.) Blum malom (679. sz.) Rudasfürdő (680-688. sz.) Rácfürdő (689-691. sz. Déli pályaudvar (692. sz.) Disz tér (693. sz.)

Második kerület (694-733. sz.) I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI.

Császárfürdő (694-714. sz.) Császármalom 715-719. sz.) Gül Baba türbéje ( 720-723. sz.) Sz.Sir- /Veronika-/ kápolna (724-725. sz.) [Országúti]ferences rendház és templom (726-727. sz.) Budai /első/ lövölde (728. sz.) „Primás ház”(729. sz.) Régi Sz.János kórház (730. sz.) Budai Király malom (731. sz.) Werther Frigyes gyártelepe (732. sz. Ganz vasöntőde (733. sz. )

307

Harmadik kerület (734-754. sz.) I. II. III. IV.

Kiscell (734-736. sz.) Zsinagóga (737. sz.) Csillaghegyi /?/ forrás (738. sz.) Hajógyár (739-754. sz.)

Negyedik kerületből nincs ábrázolás

Ötödik kerület (755-974. sz.) I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. XXIV. XXV. XXVI. XXVII. XXVIII. XXIX. XXX. XXXI. XXXII. XXXIII. XXXIV. XXXV. XXXVI. XXXVII.

Váci utca (755-757. sz.) Nagyhíd /Deák Ferenc/ utca (758-759. sz.) Vigadó utca (760. sz.) Szervita /Martinelli/ tér (761-762. sz.) Ujvásár /Erzsébet/ tér (763-765. sz.) József /nádor/ tér (766-770. sz.) Széchenyi liget (771-773. sz.) Szinház /Vörösmarti/ tér- Német szinház ( 774-790. sz.) Ferenciek tere és temploma (791-792. sz.) Hal tér (793 –795. sz.) Belvárosi főplébánia templom 796-797. sz.) Makedon /görög/ templom.(798-799. sz.) Lipótvárosi templom (800-801. sz.) Evangélikus templom (802-803. sz.) Magyar király-szálló (804-813. sz.) Nádor- szálló (814. sz.) Vadászkürt-szálló (815-817. sz.) Tigris-szálló ( 818-821. sz. Frohner-szálló (822-823. sz.) Diana-fürdő (824-826. sz.) István főherceg-szálló (827-835. sz.) Nákó-palota (836-837. sz.) Ullmann-palota /Európa-szálló/ (838-839. sz.) Második német szinház (840. sz.) Harmadik német szinház (841. sz.) Uszodák (842-846. sz.) Brudern palota (847-848. sz.) Kereskedelmi csarnok-Lloyd-palota (849-865. sz.) Pesti első Vigadó (866-881. sz.) Pesti második Vigadó (882-888. sz.) Angol királynő-szálló (889-895. sz.) Pesti első megyeháza (896-897. sz.) Pesti második megyeháza (898-904. sz.) Invalidus-palota – Károly laktanya (905-912. sz.) Pesti első városháza (913. sz.) Pesti második városháza (914-931. sz.) Egyetem, egyetemi templom, papnövelde (932-937. sz.)

308

XXXVIII. XXXIX. XL. XLI. XLII. XLIII. XLIV. XLV. XLVI. XLVII. XLVIII. XLIX. L. LI. LII. LIII. LIV. LV. LVI. LVII. LVIII. LIX. LX. LXI.

Magyar Tudományos Akadémia (938-945. sz.) Ujépület (946. sz.) Horváth-ház (947-948. sz.) Cziráky-palota (949. sz.) Wodianer Sámuel háza (950. sz.) Marczibányi-ház (951. sz.) Károlyi-palota (952. sz.) Döring-ház ( 953. sz.) Wodianer Rudolf háza (954. sz.) Birly- /„Nagy Kristóf”/ ház (955. sz.) Cukortisztító gyár (956. sz.) Pesti negyedik lövölde ( 957-960. sz.) Pesti főreáliskola ( 961. sz.) Hausner üzletház (962. sz.) Pesti hajóhídfő (963. sz.) Berghardt.ház (964. sz.) Mocsonyi-ház (965. sz.) Pesti hengermalom (966. sz.) „ Háznégyszög.” (967-968. sz.) Franklin Társulat (969-970. sz.) Wurm udvar (971. sz.) Skót misszió iskolája (972. sz.) Pesti Takarékpénztár (973. sz.) Első Magyar Általános Biztosító Intézet (974. sz.)

Hatodik kerület (975-993. sz.) I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X.

Indóház (975-980. sz.) Batizfalvy gyógyintézet (981-983. sz.) Terézvárosi plébániatemplom (984. sz.) Vakok Intézete (985-986. sz.) „Páris városa”-fogadó (987. sz.) Ungár Gyula gazdasági gépgyára (988. sz.) Zarzetzky József gyufagyára (989-990. sz.) Schlick Ignác vasöntődéje (991. sz.) Pesti leányárvaház (992. sz.) „Bethesda” kórház (993. sz.)

Hetedik kerület (994-1019. sz.) I. II. III. IV. V. VI.

Pesti ötödik lövölde (994-997. sz.) Valero első selyemgyára (998-999. sz.) Izraelita imaterem az Orczy házban (1000. sz.) Pesti orthopaed intézet (1001. sz.) Vasfürdő (1002-1003. sz.) Pekáry ház (1004-1007. sz.)

309

VII. VIII. IX. X. XI.

Dohány utcai zsinagóga (1008-1015. sz.) Pesti kereskedelmi kórház (1016. sz.) Országos protestáns árvaház (1017. sz.) Unger-ház (1018.sz.) Schön-féle zsinór-, gomb- és paszománygyár (1019. sz.)

Nyolcadik kerület (1020-1106. sz.) I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII.

Nemzeti Múzeum (1020-1044. sz.) Pesti magyar Szinház-Nemzeti Szinház (1045-1067. sz.) Orczy kert – Ludoviceum (1068-1076. sz.) Festetics-kert- Fűvészkert (1077-1082. sz.) Képviselőház (1083-1088. sz.) József fiúárvaház (1089. sz.) Pesti légszeszgyár (1190-1091. sz.) Pesti evangélikus szlovák gimnázium (1092-1093. sz.) Ötpacsirta utcai házsor (1094. sz.) Festetits-palota (1095-1096. sz.) Nemzeti lovarda (1097.sz.) Károlyi Alajos palotája (1098. sz.) Rókus kórház és kápolna (1099-1100. sz.) Kerepesi temető (1101. sz.) Magyar Északi Vasút pályaudvara (1102-1103. sz.) Nemzeti Tornacsarnok (1104-1105. sz.) Beleznay kert (1106. sz.)

Kilencedik kerület (1107-1115. sz.) I. II. III. IV. V. VI.

Széna /Calvin/ téri református egyház (1107-1108. sz.) Mária Terézia laktanya (1109. sz.) Köztelek (1110. sz.) Vidats István gépgyára (1111-1113. sz.) Farkas István gépgyára (1114. sz.) Schlick Ignác vasöntődéje (1115. sz.)

Tizedik kerület (1116-1122. sz.) I. II. III. IV. V. VI. VII.

Kőbányai sziklapincék (1116. sz.) Pest-zolnoki vasút vendéjlője (1117. sz.) Tüköry Sándor serfőzője (1118. sz.) Kőbányai serfőzőház (1119. sz.) Dreher-féle serfőző (1120. sz..) Barer-féle serfőzde (1121.sz.) Kőbányai víztároló (1122. sz.

310

Tizenegyedik kerület ( 1123-1133. sz.) I. Kamaraerdő (1123-1124. sz.) II. Keserüvíz források ( 1125-1130. sz.) III. Sárosfürdő (1131-1133. sz.)

Tizenkettedik kerület lásd a 205.-295.számok alatt

Tizenharamdik kerület (1134-1150. sz.) I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII.

Pannónia gőzmalom (1134-1137. sz.) Árpád gőzmalom (1138-1139. sz.) Ujpesti hajógyár és kikötő (1140-1142. sz.) Lóvasút végállomás ( 1143-1144. sz.) A régi [váci] temető (1145-1146. sz.) Neuschloss J. faárugyára (1147. sz.) Első pesti fametsző, gyalu- és faárugyár (1148. sz.) Esti Victória gőzmalom (1149. sz.)

Irodalomból ismert

I. „Tájrész a Rákospatak mellett” (1150.sz.)

Tizennegyedik kerület (1151-1173. sz.) I. Városliget (1151-1168. sz.) II. Hermina kápolna (1169-1170. sz.) III. Fischer gyógyintézet (1171-1173. sz.)

Tizenötödik kerület (1179. sz.)

I. Rákospalota első vasuti állomás (1179. sz.)

Tizenhatodik- huszonegyedik kerületről 1800-1870 között ábrázolások nem készültek

311

Huszonkettedik kerület (1175-1179. sz.) II. Budafok (1175-1177. sz.) III. Nagytétény (1178-1179. sz.) ESEMÉNYÁBRÁZOLÁSOK VÁROSKÉPI HÁTTÉRREL (1180-1499. sz.) 1800-1826::Különféle (1180-1183. sz.) 1827:Lóverseny (1184-1189. sz.) 1839: Árvíz:árvízkép:(1191-1269. sz.) árvízjelenet (1270-1295. sz.) 1848-1849 Forradalom és szabadságharc(1296-1407. sz.) 1867.I.Ferenc József koronázása1455--1499 Különfélék

312

VI. MŰVÉSZNÉVMUTATÓ A KATALÓGUSHOZ (A név után zárójelben a név eltérő formája mellett a katalógusban megjelenő monogram is szerepel)

Abresch Albrecht Alt, Jacob Alt, Rudolf

Amant Apáti Mór Appelrath, L. Bachmann-Hohmann Baerting ? Barabás Miklós

333 1328 44, 45, 115, 117, 118, 130, 200, 201, 297, 544, 545, 571, 578, 579, 600, 743 96, 149, 186, 258, 325, 337, 412, 456, 481, 482, 580, 581, 607, 694, 710, 767, 768, 797, 809, 810, 818, 826, 828, 856, 873, 874, 875, 892, 902, 923, 1036, 1056, 1499, Képcs. IX, XI, XVII. 891 lásd Than Mór 1493, 1495

Barth, F. Bartlett, W. Henry Baur Beaucé, Vivant Bergmann, Jos. Bicsérdy, János. Binder J. Fülöp Blaschke János Blass, I, Blumberg (BL) Boehn, Th.v. ( Th. v. B.) Borsos József Böhme Brandard, Edw. Paxman Brechler Béla (Albert) Brenner Ádám Breton, E. Bright, Richard Brodszky Sándor Brown,C. Burch, H. van de Buxbaum Miksa

lásd Hohmann-Bachmann 1380 55, 88, 99, 191, 192, 194, 195, 196, 197, 198, 236, 237 (?), 286, 288, 289, 321, 342, 347, 448, 450, 451, 452,759, 760, 1152, 1253, 1394, 1395, 204, 220, 242, 283, 463, 1078, 1124, 1163, 1197, 151, 161, 333, 388, 501 368 1381 75 1080, 1081, 1082, 1494 1, 3, 5, 57, 181, 182, 615 9, 52, 541, 781, 847 852 261, 689, 1144, 1440 492 1319 471 151 278, 719 Képcs. V. 434 458 103, 164, 251, 528, 1173 260, 379, 962, 963, 1042, 1114 48, 547 1098, 1119, 1140

Chapuy, Nic. Jos. Cicéri, Eug. Clark, William Tierney

532, 577 577 348, 389, 404, 405, 406, 409

313

Clarot, J. Bapt. Collar, F. Cousen, Charles CR monogramista Creuzbauer Csintalan Czerny

1184, 1185, 1186, 1187, 1188, 1189, 1290, 1291, 1292, 1293 1214, 1229, 1233, 1236, 1237 333 1461 33 1002 523

Danieletto & Politzer (?) De Becquet De Vieux Doby Jenő Duffek F. Dworzack, Ad.

1443 48, 547 447 58, 945 1096 Képcs. II

ED monogramista EH monogramista Eigner, G. EK monogramista Elischer Lajos (E) Eltzner, Adolf Ender, Thomas

1300 1453, 1476 24 993 318, 1489 610 62, 63, 121, 516, 517, 520, 530, 531, 573, Képcs. IX. 820, 894

Engel és Mandello F monogramista Fagnion, J. Faltus, Franz von Fáy Albert Federer, Friedrich Fesca, A. Feszl (Fesel, Feszel) Frigyes Fide Fischer Fischer, Josef Fischer L. FL monogmista Forray Iván Frank József Freeman Freyberg Freisauf (Freysauf) Frey, Ludwig Frommel, Ludwig Frühling, Carl Fuchsthaller (Fuchstaler, Fuchsthaler ) Alajos

721 1305 294, 295, Képcs. IIa 224 77 589, 1005, Képcs.XVI.b. 359, 975, 1120, Képcs. XIV. 113 1486 343, 550, 1180, 1181 1376 1446 1272, 1273, 1274 664 153 1476 1359, 1362 377 59, 867 349 22, 80, 83, 359, 360, 371, 372, 375, 380, 398, 399 409, 435, 436, 437, 444, 509, 510, 670, 758, 762, 853, 1024, 1109, 1285, 1289, Képcs.XIII., XIV

314

g monogramista G. E. monogramista Gelpke (?) Gerhardt, Heinrich Giessendorf Giergl Györgyi Alajos Glatz, Th. (Th. G.) Glembay Greguss János Gunkel, K Gurk, Eduard.

746 1351 90 1364 609, 672, 863, 1041, 1059 725, 1398 74, 302, 454, 740, 1033, 1046 979 238, 750, 1142 686 604

Hablitschek, F. Häufler, Joh. (J. v. H.) Häusle, Jos. Haghe, Louis Haller Haske Hawkins (Havkins), George Heinz, I und Eva (IEH) Hennig, C. Hering, Geo. Herzinger Hess, Georg Hofbauer, J. (JH) Holzer, Jos. Höchle, J. Nep. Höhne, F. Höschl, Jos. Hugo, S. Hummitzsch/ Hummitsch, Heinrich Huszka Hürlimann Hüttenbrenner, Erni v. Hütter, E. Hyrtl, Jacob

73, 744, 1157 312, Képcs.XIII. 1196 319, 389, 405 1180 247, 673, 1098, 1100, 1418, 1431, 1452 389, 390 1283 (nem művészek) 576 319 560 648, 669, 883 584, 604, Képcs.I. 519 111, 205, 234, 512, 543, 583 334 764 139, 140 322, 480, 681, 739, 1067, 1153 795 908, 1216 1387 724 53, 120, 468

Indrikovics (Indriko) Jancsó/Iancsó József/Iozsef Jankó János Jaschke, Franz JK monogramista

747 252, 253, 266 1466, 1468, 1484 116, 132, 166, 203, 296, 298, 307, 513, 557, 558 861

Kaniz Karrer, C. Kaszás István/Stephan

327 958 1238, 1239 (nem művész, bár a neve szerepel a lapon) 608, 862, 1040, 1058, 1298, 1317, 1325, 1327, 1334, 1345, 1382, 1457, 1459, 1469

Katzler (Kazler) Vinzenz/Vince

315

Keleti/Kelety Gusztáv

Klinovszky Kohlmann/Kolmann Lipót Kolb, Joseph Maximilian Kollár István/Stephan Kollarz, F. ( FK) Kornmayr, C. Korr, Joseph Kovács Kovács Lajos Kölbl Simon Jos. Krauss F. Kress, J. Kunike, Adolf (A, Dr. A.) Kurz, Georg Michael Kuwasseg, Josef (JK)

119, 209, 227, 228, 232, 254, 267, 268, 269, 280, 281, 291, 341, 346, 485, 796, 596, 597, 736, 1083, 1177, 1392, 1435, 1436 1367 1457 211, 212, 213, 214, 216, 217, 241, 250, 263, 309, 1216, 1225, 1370, 1371, 1390, 1391, Képcs. V.,IX. 1361 360, 362, 552, 881, Képcs. IV.a. 89, 102, 170, 686, 794 199 317, 599, 1355, 1356, 1462, 1486, 1490, 78 1 381 1404 626, 644, 1333, 1335, 1358 , 1397 551 Képcs. II. 44, 202, 564, 790, 1232 339, 445, 511, 529, 1010, 1039, 1146 67, 84, 282, 473, 601, 791, 908, 934, 1045, 1151

L’Allemand, Fritz Lám S. Lancelot Langhans Lanzedelli, C. Lehmann Lehnhardt Sámuel Liebrich Ligeti Antal Limberg, A. Linzbauer, I. Liptay Pál Lotz Károly Ludwig, C. Lüders, Hermann (HL)

1387 751, 1130 539 429, 430 1326 1412 16, 17, 138, 394, 804, 1099, 1115 233, 239(?) 553, 554, 555 1118 748, 1417 290, 318, 1016, 1144 1474, 1475 1239 104, 329, 663, 882, 883, 938, 1008, 1009, 1434

Mahlknecht, C. Mansfeld Mansfeld, J. Marastoni József Marko H. Martens Mayerhofer, Th. Medvey Mihalovics Minarelli-Fitzgerald

351 1425 23 495, 942, 1030, 1086, 1311, 1475 131, 556 67, 84, 791, 934, 1045 1460 381 1315 15

Kis Gergely Károly Klanner Klette, Carl

316

Molnár József (MJ) Montini, LF. Muehlig, Johann. Ign. Münck, Walter (?) Myskovszky (Miskovszky) Viktor

592, 593, 1150 1063 775. 261 279, 653, 657, 661, 675, 678, 718, 730, 731, 796, 978, 1135, 1170

Neefe, Hermann Némethi L. Neureither, (Eug, Napoleon) Nissen, Georg/Ludwig Noeli, Louis

299, 300 1489 472 494, Képcs. XVIII. 1404

Oeder (Öder), Ludwig (LÖ) Orsi

421, 581, 635 683, 685

Papp Karolina Paur Max Felix Payne, Albert Henry Perko Anton Perlasca (Perlaska, Perlaszka) Dom.

300, 315 75, 92, 349 504 582 20, 352, 353, 363, 397, 814, 815, 960, 975, 1207, 1209, 1217, 1285, 1226 457, 676 460, 603, 1183 40 1319, 1344 948

Pesky Ede Petrich András (AP) Petrovics (Petrovits) László Pettenkofen (Bettenkoffer) Aug. Xav. C. Pichl J. Politzer lásd Danieletto Pollak Sám.

Procopius Zs. Pyne, James Baker

485, 597, 598, 653, 657, 661, 673, 674, 678, 701, 738, 750, 753, 796, 813, 943, 969, 970, 1012, 1017, 1093, 1108, 1133, 1322, 1436, 1452, 1484 38, 614, 821 36 525, 926 178 27, 303, 311 1184, 1185, 1186, 1187, 1188, 1189, 8, 13, 107, 540, 805, 889, 905, 1068, 1070, 1077, 1168 538 (gyűjtő) 319

Rácz (Rátz) András (RA) Radcliff Raffalt Ramming von Riedkirchen (R) Ranftl, Matth. Ranics (Ránics) Rauschenfels von Steinberg Rauschmann, János

1354 121, 517 206 1329 1270, 1271 972, 1405, 1497 53, 64, 120, 870 9, 114, 115, 148, 636

Pollak testvérek Popovics Poppel, Joh. Pothey Pracher Prestel (Presztel), Joh. Erdmann Gottl. Prixner, Gotfr.

317

Reichert, Heinrich Reim, Johann Vinzenz ( J. V. R.) Reisz Renner RF monogramista Richardson, G. K. Richter, A. F. Richter, J. Richter, W. Riegel, J. Riewel Rohbock, Ludwig

Rohn Alajos (AR) Romano (von Ringe, J. Jul.) Rouarge Röhrich, P Röthig, V. Rusz (Russ) K ( R )

1192, 1193, 1204 6, 56, 143, 336, 422, 625, 772, 784, 854, 912, 922, 977, 1031, 1064 1265 108, 727 1140 501 460, 717, 469, 1191 175 793 620 72, 73, 89, 101, 102, 170, 171, 172, 328, 339, 445, 511, 525, 529, 589, 634, 635,647, 648, 668, 669, 686, 716, 717, 744, 793, 925, 926, 1004, 1005, 1038, 1039, 1146, 1157 223, 378, 379, 536, 620, 745, 757, 961, 971, 1029, 1127, 1128 255 533 1378 786, 1050 104, 159, 225, 238, 247, 256, 264, 329, 346, 663, 675, 718, 736, 864, 968, 973, 1081, 1082, 1083, 1095, 1177, 1178, 1100, 1103, 1104, 1137, 1142, 1426, 1429, 1430, 1435, 1444, 1449, 1463, 1467, 1477, 1479, 1480, 1482, 1491, 1492, 1493, Képcs. XIX.

Ságody József Sandhof Sandmann F. Xaver Jos.

184 207 23, 118, 299, 325, 390, 476, 486, 487, 532, 571, 579, 587, 743, 875, 1116, Képcs. XI., XVII Sands, James 63, 530 Sargent 539 Scheth, Georg Képcs. V. Schmid, J, 806, 1184, 1185, 1186, 1259, Képcs.IIa Schlosser, J.A. Képcs. VII. Schmidtl, F. 1462 Schmidt 345 Schnetzer, O. 993 Schwartz, W. 369, 1098, 1119, 1140 Schwindt (Schwind, Schwinds, Swindt) K. 29, 30, 59, 815, 866 (?), 867, 932, 1024, 1075, 1207, 1209, 1216, 1217, 1225, 1226, Képcs IV., VIII. Schwindt M. Képcs. VIII. Seitle, Ludw. 1203 Silber 112 Slowikowski Ádám 427, 631, 941, 1044, 1085

318

Smith, W.R. St monogramista (Stüler?) Steinichen, Christian Steinruker (Steinrucker) Leop. Sterio Károly Strasser Strassgschwandtner, Anton Strixner, Aug. Strohmeyer, Ant. Jos. Suhajdy György Sürch, Jos. Szakmáry (Sakmary ) József Székely Bertalan Szemlér Mihály Szentgyörgyi J. Szkitsák

458 940, 1420 938 1289 1347, 1415 1263 1366 523 21, 22, 453, 632, 1000, Képcs. IIa. 1465 404, 785, 881, 1049 19, 34, 354, 782, 1219 1431, 1432, 1455, 1496 628, 1396 141, 497, 498, 514, 515 1361

Tatzelt Vilmos Telepy György Tewele Than L. Than Mór Tischler Antal Torsch Leo Trichon Tritschler, J. Troch, M. Tumler Tyroler J

440, 507, 1014 729 523 1125, 1126 245, 287, 1342, 1343, 1389 2, 4 137, Képcs. IV. 153, 434, 1320, 1341, 1381 322 442 449 376, 382, 979, 1117, 1307, 1310, 1369

Ujházy Ferenc Umbach, Jul.

292, 693, 1106, 1388 328

Vahot Imre Varsányi János (W) Vasquez, C. Pinos Vidéky W Waage, C. Wallis, Röbert Walzel Warschag (Varság) Jakab (WJ) Weber (Veber) Henr. Weigl, F Weinem. Weiss, F. Weissenberg Ign. Weixelgärtner, Eduard Weixelgärtner Vince Wentzel, F. C.

495, 942, 1030, 1086 1029, 1110, 1288 Képcs. III. 184, 1172 526 483, 484, 1471, 1487 141, 388 817, 1288, 1331 167 382, 1307, 1413, 1438 Képcs.II. 620, 937, 1294, Képcs.III. 568, 574, Képcs. XII. 306 1408 612

319

Wernigk Wicksteed, C. F. Widerspan Wigand (Balthasar) Willmann Wilt I. Wimper Winezky Jos. Winkler, Andreas Winkles Winter Sámuel Wolf Wonsiedler, A. Wopalensky, J. Würbel, F.

1374 50 244 465, 466, 490, 590, Képcs .XVI. 533 106 123 1338, 1473 470 155, 424, 872, 899, 914, 1022 69, 383, 416, 417, 439, 619, 712, 919 844 560 162 401

Ybl Miklós

1083

Zahradniczek Zechmeyer, Leop. Zelinka Ziegler Ziegler, Ant. Jun. Ziegler, Ant. Sen. Zombory (Sombert) Gusztáv (ZG)

520, 531 932 335 1383 505 1275 246, 256, 264, 649, 650, 654, 692, 697, 698, 1092, 1102

320

KÉPCSOPORTOK, SOROZATOK, KERETKÉPEK

I „Buda és Pesth városoknak ’s környékeinek tekinteteik.Hozzá kaptsoltt leirással kiadá Tomala Ferdinánd… Pesten.” [1827] (cím németül is) Nyolc látkép: 1. „Buda’ vára. Die Festung Ofen.”, 2. „Szent Gellér’hegye Buda mellett. Der Blocksberg (Gerhardsberg) bey Ofen.”,3.”A’ Szerviták’piatza Pesthen. Serviten Platz in Pesth.”, 4. „A’theátrom piatza Pesthen.Theaterplatz in Pesth.”, 5. „Üvegház Báró Orczy kertjében Pesth mellett.Glashaus im Freyh[errlich] Orczyschen Garten bey Pesth.”, 6. „Dróthíd a’ város’ligetében Pesth mellett. Drahtbrücke im Stadtwäldchen bey Pest.”, 7. „Kikötőhely Margit’szigetén. Landungsplatz auf der Margarethen-Insel.”, 8. Ferentz’ halma Buda mellett. Franzens-Höhe bey Ofen.” Jelzetlen. (Hofbauer János) Rézkarc, sorozat. BTM Fővárosi Képtár. Irodalom: Gemeinnützige Blätter 1827. XXXI. sz. 241.(csak az 1-4.sz.lapokról) ; Csillag115120. sz. (csak a 2-7. sz. lapokról) II. „BILDER MAGAZIN für allgemeine Weltkunde” címlapja. Franz Weigl del[ineavit] Stahlstich von A[dolf] Dworzack - J. Kress scrip[si]t. Acélmetszet, 25,9 x 15,7 cm. Kiadó: Hartleben, K. Megjelent: 1834, 1845. Hat keretkép: 1. [Királyi palota], 2.[Nákó palota], 3. [Kereskedelmi csarnok], 4.[Német szinház], 5. [Vigadó], 6.Pest. BTM Fővárosi Képtár Irodalomból ismert II/a. „Ofen und Pest von der Joseph Bastey in Ofen” Jelezve Aufgenommen u[nd] lithogr[aphiert] v[on] Fr[anz?] Faktus von Felsen Stern (1835) Kőnyomat, 43 x 57 cm. Nyomda, kiadó: Steindruck von Joh. Schmid bei Karl Müller Kunst und Musikalienhändler in Pest. Ábrázolás: középen Viziváros és Pest, keretképek: „Stadt Wäldchen”, „Elias Brunn.”, „Klein Zell.”, „Kammerwald”, „Am Auwinkel”, „Schöne Schäferinn”, „Im Auwinkel.”, „Leopolds Feld.”, „Franzenshöhe.”, „Maxen Graben”, „Stadt Meyerhof”. Irodalom: Csillag 112. sz. „ Pracht Gebäude der königl[ichen] Freistadt Pesth." Jelzés, kiadó: Nach der Natur gezeichnet und lithograph[iert] von dem Herausgeber Ant[on] Jos[ef] Strohmeyer. ( 1835.) Kőnyomat , 51,8 x 68,8 cm. Ábrázolás: középen Pest térképe, keretképek: Marcibányi-ház, Német szinház,Vigadó, Kemnitzer-ház, Wurm-udvar, Ludoviceum, Kereskedelmi csarnok, Károlyi-palota, Nákópalota, Birly-ház, Lövölde, Ürményi-ház, Vadász-kürt, Diana-fürdő. Irodalom: Csillag 127. sz.)

III. „Buda és Pest Szabad Királyi Varossainak Tájleierása (!)” Keretképekkel övezett négylapos térképsorozat két előzéklappal. A-F. (1838) A.„BUDA ÉS PEST Szabad Királyi Várossainak TÁJLEIRÁSA legmélyebb tisztelettel ajánlva [következik 40 főúr neve] Ő NAGYMÉLTÓSÁGOKNAK A’ Szerző Gróf Vasquez Károly által. Keretdíszként a 32 főúri család és 52 törvényhatóság címere. A lap alján a Rakpiac látképe. Jelezve Entw[orfen] u[nd] gest[ochen] Fr. Weiss. Kőmetszet, 52,5 x 70 cm. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Csillag 137. sz.; Gilh.XXXVI.20. sz. B.„BUDÁ (!) ÉS PEST. Méltóságos Gróf Zichy Ferráris Emmánuel Urnak s.t. mély tisztelettel ajánlja a’ szerző Vasquez Pinos Károly. Jelzetlen. Kőmetszet, 52 x 70 cm. Ábrázolás: gotizáló ablakpár kilátással balra Vizivárosra és Pestre, jobbra Budára a 474 és 602.sz.ábrázolások alapján, középen Sz.István. A keretben 41címer. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Csillag 138. sz. Azonos ábrázolás: „TOPOGRAPHIE VON OFEN UND PEST. Gewidmet vom Verfasser Carl Graf Vasquez.”Ugyanez magyarul is. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Gilh. XXXVI. 20. sz. „OFEN PESTH” Térkép kelet felől 22 keretképpel, magyar és német felirattal: 1. A’Görög-Oláh Templom a’ Duna partján. 2. Pest városa ligetében a’ vendég- és kávéház tekintete és tájjéka. 3. A’ Ludoviceum közel az Üllői lineához. 4. A’ polgári úszóiskola. 5. Ullmann új háza a’dunaparti kirakó révnél. 6. Pestváros ligetében a’ lántzhíd. 7. A reformátusok temploma Pesten a’ Jó’sefvárosban. 8. A’pattantyusok kaszárnyájok. 9. A’ magyar játékszin.10. Nákó-ház a’kirakodó révpart mellett. 11. A’ Papnevendékház. 12. Ebédlő terem a’ redut épületben.13. Kerti ház a nádorszigetben.14. A’ kereskedőkar épülete a’ kirakodó rakpiaczon.15. Pest 1638dik eszt[endő]ben. 16. A’ nézőjáték szin tekintete. 17. Kertiház a nádorszigetben.18. A’ Redut épületbeli kávéház belseje. 19. A’ vadászkürt vendégfogadó a’ kishidutszában. 20. A’ kórkatonák házok a’ gránátos útszában. 21. Gróf Károlyi György Palotája Pesten az 535. szám alatt, a’ Ketskeméti útszában. 22. Pest-vármegyeháza a’Granátéros útszában. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr.185. sz.; FMK.X. 62. sz.; Gilh. XXXVI. 19. sz.; SchL 2644. sz.; Csillag 139. sz.; Fővárosunk 11. l. 1. sz.; Nebehay-Wagner 773. sz. ; Holló 10. sz. D.„OFEN” Buda és környékének térképe kelet felől 22 keretképpel: 1.A’ budai Főtemplom a Vizivárosban. 2, A’ Sz[ent] Gellért hegye és azon a’Tsillagvizsgálótorony.3. A’szép juhászné lakhelye tájja Buda mellett. 4. Buda, 1490-ben Corvinus Mátyás alatt, rajzoltatott egy képről a’ Magyar Muzeumban. 5. Kappel Majorja, Buda város kamaraerdejében. 6. Visegrád vára. 7. Főtemplom a’ Tanátsház piatzán. 8. A’ Duna melletti Rudasferdő. 9. A’ Királyi Helytartótanáts épülete az Úrutszában. 10. Alexandrina Pawlowna Nádorné Fő Hertzegasszony sirja, Ürömben.11. A Gróf Teleky ház, a’ György piatzon, 10.szám. 12.

A’Tsászárferdő, Ó Budán, a’ Főútszán.13. Az Auwinkel Buda mellett.14. A’ törökjárom idejebeli Tsászármalom Ó Budán, a’ Főútszán.15. Buda ’fekvésének tekintete 1837-ben.16. A’ Királyi Palota Budán. 17. Béjárás a barlangba Promontorium faluhoz közel Buda mellett. 18. Az izraeliták temploma Ó-Budán.19. Gróf Sándor palotája, a’György piatzon. 20. JulBaba török dervis sírja Ó-Budán. 21. A’Királyi Kamara, a Bétsi útszában. 22. Kis Máriatzell, a’kórkatonaház, Ó Buda mellett. BTM Fővárosi Képtár Irodalom:Lanfr.184. sz. ; FMK.61. sz.; Gilh. XXXVI.19. sz.; Csillag 142. sz.; NebehayWagner 773. sz.; Holló 10. sz. E.”Die Vorstädte Theresien Stadt und Leopold Stadt von Pesth.” A Teréz- és Lipótváros térképe 16 keretképpel:1. A’ Therézia temploma a’ királyútszában. 2. Pestnek artzképe.1 ső osztálya. 3. Az evangélikusok temploma. 4. Pfeffertől állított Dunafördő. 5. Nagy vendégfogadó a Magyar Királyhoz..6. A’Martzibáni palota a’ bálványútszában 7.Wodianer Rudolf’ háza a’duna mellett. 8. A’ Vármegye-háza tekintete hátulról. 9. A’játékszin piatza. 10. Buda és Pest tekintete alúlról, vízellenében. 11. A’ kiszálló hely tekintete. 12. Javaslati Hamintzadház. 13. Döring háza, Pesten a’ Bétsi útszában. 14. Báró Brudern palotájának tekintete. 15. Peffer(!) dunafördőházának tekintete. 16. A’ polgári lőhely. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr.186. sz ; FMK X.64. sz.; SchL 26. sz. ; Csillag 140. sz.; Fővárosunk 9.l. 5. sz.; Nebehay-Wagner 773. sz. ; Holló 10. sz. F. „Pesth mit den Vorstädten Franzens-Stadt, Joseph Stadt und einen Theil der Theresien Stadt.” A Ferenc- és Józsefváros, valamint a Terézváros egy részének térképe 16 keretképpel: 1. A’ Városháza. 2. Pestnek artzképe 2dik osztálya. 3. A’ Leopold temploma a’Leopoldvárosban. 4. Wodianer Sámul háza. 5. Az Ilbay-ház a duna partján.. 6. Horváth-ház, és Landerer Lajos könyvnyomtató műhelye.7. A Nagy Kristóf nevű ház. 8. A’német játékszin belsőjének tekintete. 9. Ludoviceum kerti oldala. 10. A’ Jósefpiatz, a harmitzad nélkül. 11. A’ Nemzeti Museum. 12. A’ Magyar Nemzeti játékszin belsőjének tekintete. 13. Kemnitzer-ház a duna partján. 14. Gr.Cziráky palotája. 5. Az Űrményi-ház az uj piatzon. 16. Valero J. A. Selyemgyára a királyutszában. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Athenaeum1838 .II. köt. 816.; Lanfr.187. sz. ; FMK X. 63. sz.; Kremmer 541. sz.; Csillag 141. sz.; Fővárosunk 9. l. 6.sz.; Nebehay-Wagner 773. sz. ; Holló 10. sz., Faragó, részlet.; Rózsa 1997.10 részlet. (Ahárom első lap metszeteiről bel-és külföldi lapok dicsérettel szóltak, végre teljesen elkészült. Az egész –mellyről szépnél s dicséretesnél egyebet nem mondhatni , 6 nagy angol regalra nyomott metszetből áll, mellyeknek kettejét igen választékos izlésű pompás címlapok teszik, diszitvék Magyarország miden megyéinek czimereikkel, valamint azon mecénásokéval is, kik a művésznek ezen fáradhatatlan buzgólkodással és a legóhajtottabb sikerrel kivitt munkáját előfizetés által gyámolították… Érdekessé teszi még az is, hogy a… szép Pestnek némely még nem létező, de már tervben lévő jeles épületei u.m. a nemzeti museum, a javasolt hamincad, a jósefpiac díszítik.) IV. ”PESTH Am 13t[en] - 18t[en] MAERZ 1838.” Jelezve: Gezeich[net] von Schwindt. Lithog[raphiert] von Torsch. Kőnyomat , 30 x 44,6 cm. Nyomda, kiadó: Herausgegeben und Gedruckt bei J[osef] Trentsensky & Co[mpagnia] in Pesth.

Ábrázolás:11-es árvízkép-csoport : 1.„ Der Rathaus-Platz..” 2.„Die evangelische Kirche.” 3. „Der Theater-Platz.” 4.„Die reformierte Kirche.” 5.„Das Derra’sche Haus am Marktplatz.” 6. „Zum wilden Mann in der 3 Kronengasse. 7. „Das Blindeninstitut.” 8.„Das Armen Versorgungshaus zum Jägerhof.” 9. „Ein Theil der Theresienstadt. 10. „Josephstadt.” 11. „Franzstadt.” BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Gemeinnützige Blätter 1838. II. 141.; FMK V.18. sz.; Nagy 70. ; Csillag 150. sz.; Gerszi 211. l. 26. sz. a/ „Duna-Vízáradás Pesten 1838. Mart[ius] 14.15.16. Jelezve: Kohlmann metsz[ette] Rézkarc, 34 x 18, 3 cm. Megjelent: (Nemzeti és Hazai) Vándor 1839. Ábrázolás: 9-es árvízképcsoport: 1.„Városház piacza.” 2. „Evang templom.” 3. „Therézia város.”4.Jósefváros. 5. „Ferencz város,”6 „Játékszin p.”7 „Vásár p.; Derra h.” 8. „ Vakok Intézete.” 9. „Szegények gyám.h.” BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Horváth 1938, 377.; Rózsa 1997. 94. sz V. X Bildliche Darstellungen sammt Beschreibung als Gedenk-Blätter der am 13.14.15.und 16 März stattgefundenen, furchtbaren und nie erlebten Überschwemmung beyder freyen Nachbarstädte OFEN UND PESTH. Nach der Natur Gezeichnet, und dem Verleger als eine Freundschaftliche Beisteuer zur eines, durch diese Überschwemmung selbst erlittenen nahmhaften Schadens gewidmet von Karl Klette Erzherzoglichen Hofmahler zu Ofen, und Adam Brenner Akademischer Künstler in Wien. PESTH, imVerlage bei Ferd[inand] Tomala.” Indadísz keretben, címszöveg között Tomala F.Váci-utcai boltja árvízben.10 lapos árvízemléklap-sorozat címlapja, a keretdísz alsó részén Magyarország, Buda és Pest címerét tartó jelképes, szomorkodó nőalak, tört evező, horgony, kormánylapát. Jelezve az evezőlapáton tükörírással:A[dam] Brenner. A keret mellett: Gez[eichnet] u[nd] lith[ographiert] von Adam Brenner. Kőmetszet, 33,7 x 43,6 cm.(képméret) Nyomda: Ged[ruckt] bei A. Leykum in Wien. Kilenc pest-buda-óbudai árvízkép mindegyike felett”Ansicht aus der ÜberschwemmungsPeriode am 13-16 März 1838 in Pesth” címfelirat, egységes jelzés: Nach der Natur gez[eichnet] von C[arl] Klette. Lith[ographiert] Georg Scheth. Nyomda: ged[ruckt] bei A.Leykum in Wien. Kiadó: Pesth, im Verlage bei Ferd[inand] Tomala. Kőnyomat . 1. „OFEN. Taban oder Raitzenstadt bei Neustift nebst einen Theil der Donau während des Eisgangs und der Überschwemmung.” A cím alatt egysoros statisztikai magyarázat az árvíz pusztításairól. 2. „ ALT OFEN. Ein Theil der Haltergasse samt Umgebung bis Kleinzell, während der Überschwemmung.” A cím alatt az előzőhöz hasonló egysoros magyarázat. 3. „LEOPOLDSTADT. Theilweiser Einsturz des v. Derra-ischen Hauses am neuen Marktplatz.”A cím alatt egysoros magyarázat mint előbb. 4. „LEOPOLDSTADT. Ausladungsplatz und Handelsstandgebäude, sammt Umgebung bis Ofen während der Úberschwemmung.” A cím alatt előzőkhöz hasonló szöveg. 5. „EIN THEIL DER KÖNIGSGASSE NACH DER ÜBERSCHWEMMUNG.” A cím alatt az eddigiekhez hasoló egysoros magyarázat. 6„JOSEPHSTADT. Ein Theil der deutschen Gasse nach der Überschwemmung.”

A cím alatt a többihez hasonló szöveg egy sorban. 7.„FRANZSTADT. Ein Theil der Soroksarer Gasse nach der Überschwemmung.” A cím alatt a szokásos magyarázó szöveg. 8.„Hochherzige Handlung. Sr. K.K.Hoheit der durchlauchtigste Erzherzog Stephan, der in der Schreckenstagen mit Gefahr Höchst Seines eigenen Lebens… überall die wirksamste Hülfe leistete, rettete… aus den Hause No.102 in der Üllőer Strasse eine … Mutter mit ihren drey Kindern und einen 74 jährigen Greis.” 9.„EIN THEIL DES FRIEDHOFS nächst dem Waitzner Damm nach der Überschwemmung.” A cím alatt négysoros magyarázó szöveg az árvíznek a temetőben okozott puszitásairól. 10.„DIE DANKBARKEIT DER BEWOHNER OFEN’S UND PEST’S” Nach der Idee des Ferd. Tomala Kunsthändler zu Pesth gezeichnet von Adam Brenner und Karl Klette. Jelezve Lanzedelli lith[ographiert].Nyomda, kiadó mint előzőknél. Az allegorikus kép alatt 10 soros Erklärung. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Nagy 70-71.; Horváth 1938. 366. VI. „Sechs Unglücks-Scenen aus den Tagen der Uiberchwemmung von Ofen und Pest vom 13. bis 18. Maerz 1838.mit angefügten Texte von F[ranz] C[arl] Weidmann herausgegeben und zu haben in den lithographischen Anstalten des J[oseph] Trentsensky in Wien und Pest.” Hatlapos kőnyomatú árvízképsorozat egységes szöveggel: ”Unglücks-Scenen aus den Tagen vom 13. bis 18. März 1838.” Jelzés nélkül, kőnyomat technikával. „Scene 1. Der Theaterplatz.”(Lanfr. 195.sz.) „Scene 2. Die Königsgasse”. „Scene 3. Der Einsturz des Derra’schen Hauses”. „Scene 4. Der Heumarkt. (Domanovszky 666. l.13. kép) „Scene 5. Die Stations- und Bräunergasse.” „Scene 6. Das Bruckbad”. Mindegyik képet egylapos magyarázó szöveg kiséri. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: FML V. 12-17. sz. ; Nagy 70.; Csillag 152-157. sz.; Horváth 1938. 376. VII. „OFEN UND PEST mit ihren Umgebungen.” Jelzetlen. Kőnyomat sárga selyemre nyomva, 76 x7 cm. Kiadó: Herausgegeben v[on] J.A Schlosser Ábrázolás:1. Budapest látképe a Gellérthegyről Artaria nyomán fenti cím-aláírással körülötte 24 ovális keretkép 2-25 sz. 2. „Leopolds Feld.”.3. „Kleinzell.” 4. „Gran.” 5. „Komorn.”6. „Waitzen.”7. „Palatin insel.” 8. „Stadtwäldchen.” 9. „Kapuziner Kloster.” (Máriabesnyő)10. „Markt Goedele.”11. „Grassalkovich.”(Gödöllői kastély) 12. „Festetitsch.”13. „Elias Brun.”14. „Promontori.”15. „Kammerwald.”16. „Bordaörs.” (Budaörs)17. „All Suod.” (Alcsút) 18. „Am Auwinkel.” 19. „Der Blocksberg.” 20, „Der Stadt Mayerhof”21. „Jm Auwinkel.” 22. „Franzens Höhe.” 23. „Marxen Graben.” 24. „Budakesz.” 25. „Die schöne Schäferin.” Képek méretei: 1. sz. 43 x 39 , 2.-25 képenként 9,5 x 12,5 cm. BTM Fővárosi Képtár; MTKcs papirra nyomott pld. Irodalom: a pestmegyei helységek látképeit lásd : Pest megye műemlékei I-II.kötet, Bp., 1958, az egész lapot említi Schott, F.: Der Augsburger Kupferstecher und Kunstverleger Martin Engelbrecht und seine Nachfolger. Augburg 1924.35. VIII.„ZWÖLF MONATE IN PESTH”

Jelezve: gez[eichnet] vonC[arl] Schwindt. Gest[ochen] von M.Schwindt(1839 körül) Aquatinta, 49,7 x 43,3 cm. Ábrázolás: az év 12 hónapjára jellemző tizenkettes város- és életképcsoport:1.”Januar. Schlittschuhbahn.” 2.„Februar. Redoute.” 3.„März. Eisgang.”4.„April. Sternwarte an Ostern.” 5.„ Mai. Sommertheater.” 6. „Juni. Auwinkel.” 7. „Jul. Schwimmschule.” 8. „August. St.Stephansprozession.” 9. „September. Herbstmanoeuvre.” 10.„Oktober. Weinlese.”11. „November.National-Theater.” 12.„December.Stadt-Theater.” BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Dorotheum. Kunst-Auktion, Katalog 1912. 237. sz.; Rózsa 1997. 95. sz . IX.„PITTORESKES SOUVENIR AN DIE SCHÖNSTEN ANSICHTEN DER DONAU IN UNGARN von Theben bis Golumbacz, nebst einigen der interessantesten Gegenden dieses Königreichs.” In 19 englischen Stahlstichen nach Zeichnungen von R[udolf] ALT, THOMAS ENDER UND K[arl] KLETTE.(1840 körül) Verlag von C[onrad] A[dolf] Hartleben in Pest .A 19 lapos sorozatban a pest-budai veduták. a 4-9.szám alatt jelentek meg. 4. „OFEN UND PEST, VOM BLOCKSBERG GESEHEN.” 5. „OFEN UND DAS KÖNIGSSCHLOSS, VON PEST GESEHEN.” 6. „ PEST, VOM OFNER FESTUNGBERGE GESEHEN.” 7. „PEST, DER AUSLADUNGSPLATZ.” 8.”PESTH, DAS GROSSE THEATER- UND REDOUTENGEBÄUDE. 9. PESTH, DAS HANDELSSTANDGEBÄUDE AM AUSLADUNGSPLATZ. BTM Fővárosi Képtár Irodalom:Lanfr.215-220. sz.; FMK X.53. sz.; Csillag 190-195. sz.; Nebehay-Wagner 43./4-9. sz. a/ ”OFEN UND PEST. 6 Ansichten der beiden Nachbarstädte.” Nach Originalzeichnungen in englischen Stahlstichen.,Verlag von C.A.Hartleben in Pest. 1-5.sz.alatt megjelentek az előbbi lapok X.„PESTHER WANDKALENDER FÜR DAS SCHALT-JAHR1844.” Jelzés olvashatatlan. Kőnyomat, 45,6 x 64 cm. Nyomda olvashatatlan. Hat keretkép1.„Museum”2. „Königl-Schloss” 3. „Nat. Theater” 4. „Blinden inst” 5. „Kettenbrücke” 6. „Stadthaus” BTM Fővárosi Képtár XI.BUDA-PEST Előadva ALT RUDOLF által. PESTH-BUDA illustrirt(!) von Rudolf Alt.A romantikus gotizáló kapunyílások a sorozat egy-egy részletét mutatják, középen Hungária alakjával. „Buda-Pest Előadva 32 EREDETI RAJZOLATBAN ALT RUDOLF által.Rajzolta Sandmann, nyomtatta Rauh János.Pesten 1845. Hartleben Konrád Adolf sajátja Ugyanez németül is.A nyolc füzetben megjelent sorozatot a kiadónak József nádorhoz szóló ajánlása előzi meg, amelyet szintén kétnyelvű előszó követ . A sorozat lapjait magyar és német nyelvű képmagyarázatok kisérik. I.„PEST ÉS BUDA. PESTH UND OFEN.” II. „BUDA ÉS PEST. OFEN UND PESTH.” III.„A’ PESTI REDOUTÉPÜLET. DAS REDOUTENGEBÄUDE in Pesth.” IV.„A’ SZINHÁTERE Pesten. DER THEATERPLATZ in Pesth.” V..„JÓZSEF TERE Pesten. DER JOSEPHSPLATZ in Pesth.”

VI.„A’VÁROSHÁZTERE Pesten. DER STADTHAUSPLATZ in Pesth.” VII.„PEST A’ BUDAI PARTRÓL. PESTH VOM OFNER UFER.” VIII.„A’ NYÁRISZINHÁZ Budán. DAS SOMMERTHEATER in Ofen.” IX.„A’ VÁCZI UTCZA Pesten. DIE WAIZNERGASSE in Pesth.” X.„A’ PÁVASZIGET a’ pesti Városligetben. DIE PFAUENINSEL im Pesther Stadtwäldchen.” XI.„A’ GŐZHAJÓK ALSÓ KIKÖTŐJE Pesten.UNTERE LANDUNGSPLATZ DER DAMPFSCHIFFE in Pesth.” XII.„A’ TSÁSZÁRFÜRDŐ Budán. DAS KAISERBAD in Ofen.” XIII.„BUDA a’Dunáról lefelé tekintve. OFEN Donauabwärts” XIV. „BUDA a’Dunáról föl felé tekintve. OFEN Donauaufwärts.” „ A’Nemzeti Museum Pesten DAS NATIONALMUSEUM in Pesth. „A’ LUDOVICEUM Pesten. DAS LUDOVICEUM in Pesth.” „A’ NEMZETI SZINHÁZ Pesten. DAS NATIONALTHEATER IN Pesth.” „AZ UJPIACZ Pesten. DER NEUE MARKTPLATZ in Pesth.” XIX „RUDAS-FÜRDŐ Budán. DAS BRUCKBAD in Ofen.” XX..„BUDA ÉS PEST a’ svabhegyről.OFEN UND PESTH vom Schwabenberge.” XXI.„A’POLGÁRI LŐHELY Pesten. DIE BÜRGERLICHE SCHIESSSTÄTTE in Pesth.” XXII.„A’ GÖRÖG TEMPLOM Pesten. DIE GRIECHISCHE KIRCHE in Pesth.” „A’ KRISZTINA VÁROS Budán DIE CHRISTINASTADT in Ofen” „KILÁTÁS A’ VÁRKAPUBÓL Budán. AUSSICHT VOM BURGTHOR in Ofen.” „PEST ÉS BUDA a’ lánczhíddal. PESTH UND OFEN mit der Kettenbrücke.”. „Vidék A’ Városligetben Pesten. PARTHIE IM STADTWÄLDCHEN in PESTH” XXVII.„KILÁTÁS A’ BUDAI BÁSTYÁRÓL a’ hegyek felé. AUSSICHT VON DER OFNER BASTEI Nach den Gebirgen.” XXVIII. „ZUGLIGETI TÁJ Budán.PARTHIE IM AUWINKEL in Ofen.” XXIX „AZ INVALID-ÉS MEGYEHÁZ PESTEN: INVALIDENPALAIS UND COMITATHAUS in Pesth.” XXX. „FERENCZ HALMA Budán DIE FRANZENSHÖHE in Ofen” XXXI. „A’ SZÉPJUHÁSZNÉ Budán. DIE SCHÖNE SCHÄFERIN in Ofen.”. „ A’ TEMETŐ Pesten. DER FRIEDHOF in Pesth ’ BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 239-266. sz. (hiányos); Kremmer 645. sz.; SchL 2647. sz.(hiányos); Nagy 100.; Csillag 217-248. sz.; Heincz 131.; Nebehay-Wagner 45. sz.; Reprint:1983. Preisich több lapot is idéz a sorozatból, többek között a Nemzeti Múzeumot ábrázolót.(84.) XII„Festői Tajképei BUDA-PESTNEK a’ nevezetesebb nyilvános épületeknek szélrajzolatjaival és a természet után fel vett fekvési Tervekkel együtt rajzolva. WEISSENBERG J[gnác] G. nyilvános rajztanító, és felsőbb helyen jóváhagyott rajz oskola tulajdonosa által. MalerischeAnsichten von OFEN und PEST mit Rand Zeichnungen der vorzüglichsten öffentlichen Gebäude und Situations Pläne, nach der Natur aufgenommen und gezeichnet von J[gnaz] G. Weissenberg öffenlicher Zeichen Lehrer und Inhaber einer höchsten Orts bewilligten Zeichen Schule.- Nyomda: H.Engel Kőnyomdájából Bécsben. Steindruck des H.Engel in Wien (1847 körül) A „BUDA. OFEN Jelezve a cím alatti, kéthasábos, háromsoros J(naz) G. Weisssenberg.

magyar és németnyelvű ajánlás végén… :von

Kőnyomat, 30 x 44,7 cm. Nyomda: H[einrich] Engel Kőnyomdájából Bécsben. Steindr[uck]des H.Engel in Wien. Ábrázolás: „LÁTÁSA BUDÁNAK: ANSICHT VON OFEN:” Keretképek: 2. „ M. Kir. Helytarto Tanács. K. ung. Statthalterei” 3. „Város ház tér. Stadthausplatz.” 4. „Cs. kir. Palota. K.K Hofburg.” 5. „Fegyvertár. Zeughaus.” 6. „M. Kir. Kamara és V.temploma. K.ung.Hofkam[m] er u. Pfarrkirche.” 7 „Belső látása a nyári Szinháznak. In[er]e Ansicht des Som[m]mer Theaters. 8. „A’ vár hegye. Festungsberg”9. Csaszar fördő. Kaiserbad.”10. „Laslovsky. Laslovsky. 11. „BUDA TERVE. PLAN von Ofen.12. „A’ város major terme. Stadtmayerhof Saal..” 13. „Belső látása a’ rudas fördőnek. Innere Ansicht des Bruckbades.” 14. „Nyári Szinházi.Sommer-Theater.”15. „Város Szinháza Stadt-Theater.”A kép alján Szögyény Lászlónak szóló ajánlánlás a család címerével. BTMFővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 186. sz.; FMK.X.68. sz.; Csillag 252, 314. sz. B."PEST. PEST." Jelezve a cím alatti kéthasábos, háromsoros magyar- illetve németnyelvű ajánlás végén... J[gnaz] G.Weisenberg. Kőnyomat. 29,8 x 4,2 cm. Nyomda: H.Engel Kőnyomdájából Bécsben. Steindr[uck ] des H.Engel in Wien. Ábrázolás: 1. PESTVÁROS KÉPRAJZA. ANSICHT VON PEST." Keretképek: 2. "A' magy.nemzeti Szinház. Ungar'sches Theater." 3. "A' muzeum. Das Museum." 4."Az elaggott Katonák épülete. Das Invaliden-Palais."5. "A' vármegyeháza. Comitat." 6."A német Szinház. Das deutsche Theater." 7." A pap növendékek épülete.Seminar." 8."A' Lánczhíd. Kettenbrücke." 9."A' kereskedői kar épülete.Handelstand Gebäude."10 " Az indóház. Bahnhof ." 11. "Elhelyezési terv.Situationsplan." 12." A' polgári lövész intézet.Die bürgerliche Schiessstätte."13"A'Redoute terem. Redouten Gebäude."14."A' Ferencz barátoktére.Franciskanerplatz" 15."Az uy Városház. Das neue Stadthaus." A kép alján Mailáth Györgynek szóló ajánlás a család címerével. BTM Fővárosi Képtár Irodalom:Lanfr.189. sz.; FMK. X. 69. sz.; SchL 719. sz.; Csillag 253. sz.(téves ajánlással) XIII. BUDA-PEST mit seinen Umgebungen." Jelezve J[ohann]von H[äufler] del[ineavit] Fuchsthaller sc[ulpsit] Pesth (1840 körül) Acélmetszet, 34 x 52 cm. Kiadó: Verlag von Gustav Emich in Pest. Ábrázolás:1"HAUPTANSICHT VON BUDA PEST."Keretképek: 2. "AUSLADEPLATZ" 3."WISEGRADER RUINE"4."OFEN DONAU ABWÄRTS"5."ZSAMBEKER RUINE:" 6."KÖNIGLICHES SCHLOSS" 7."MUSEUM" 8"NATIONAL THEATER." 9. "RATHAUSPLATZ." 10. "AUWINKEL."11."LEOPOLDIKIRCHE" 12."PESTH UND OFEN MIT DEM OFNER GEBIRGE VON PESTHER LAGERPLATZ AUFGENOMMEN. 13."MARGARETHEN INSEL."14."KAISERBAD."15"HERMINENKAPELLE" 16."REDOUTE." 17. BAHNHOF." A 2.és 6-17. sz. keretképek megjelölése PLAN DER UMGEBUNGEN VON OFEN UND PEST. Megj Häufler, J.: Buda-Pest, historisch-topographische Skizzen. Pest 1854. térképmellékleteként.. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Lanfr. 314. sz.; Csillag 314. sz; Pataky125.l29. sz.; Nebehay-Wagner 229. sz.(leírása Patakyétól és Seengerétől eltér!)

XIV.„Pesti szemlék az ostrom alatt.Ansichten von Pesth nach dem Bombardement.” Jelezve: Feszl rajz[olta] Fuchsthaller metsz[ette]. Acélkarc, 27,3 x 37 cm. Nyomda: Druck v. G[eorg] Lorber.Kiadó: zu haben bei Emich in Pest. Ábrázolás: hatos képcsoport a 1849.május 12/13.-i rombolásairól. 1. „A német szinház az uj piaczon. Das deutsche Theater am neuen Marktplatz.”2. „Képviselő Ház.’ Külseje (Redoute).das Äussere des Representantenhauses.” 3. „Kereskedekmi Csarnok (Casino) Hadelstand Gebäude.” 4. „Képviselő terem. Representanten Saal.” 5. „Buda vár lángba. Brand der Burg zu Ofen.” 6 „Lipot városi templom Leopoldstädter Kirche.” Keretdísz: a Várhegy délkelet felől, körvonalakban. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: FMK V.21. sz; Csillag 275. sz; Pataky 125. l. 24. sz.; Rózsa-Spira. 670-672. sz.; ; Preisich 93. Azonos ábrázolás „Pesti szemlék az otrom után. Jelzet, nyomda, kiadó nélkül BTM Fővárosi Képtár Irodalom: Fővárosunk 27. l. 21. sz. a/ „BUDA-PEST AZ 1849.KI OSTROM ALATT.” Az előbiekkel azonos tárgyú képcsoport, megjelent 1889-ben, különféle grafikusoktól átdolgozva, heliogravür megoldásban. BTM Fővárosi Képtár XV „PEST.” Jelzetlen.(1850 körül) Kőmetszet,15,7 x ??? cm. Ábrázolás: tizenegyes képcsoport, középen. 1. a Lánchíd a budai északi hídfő mellől. Keretképek.2. „A városház. Das Stadthaus. „ 3.”Az elaggott katonák épülete. Das Invaliden Palais.”4. „ A’ muzeum. Das Museum.” 5.”A pap növendékek. Seminar.”6. „A’ német Szinház. Das deutsche Theater. „ 7.”Váczi utcza. Die Waitznergasse. „ 8. „A’Vármegyeháza. Das Comitathaus.” 9. A’ magyar nemzeti szinház Ungarisches Theater” 10. A’ Redoutépület. Das.Redoutengebäude.”11.”Az Indoház. Bahnhof.” BTM Fővárosi Képtár XVI.[Kisebb képcsoport ] 1.[Buda és Pest] 2…haus ? 3”Kettenbrücke.”4.”National-Theater”5. Kaiserbad in Ofen. 6„Casino Gebäude. 7.” National Museum.” Jelzetlen.[1850-es évek). Leltár szerint Wigand művei. SzM. a/ az előző csoport 2-7.sz. tagja, állítólag szintén Wigand műve lenne. BTM Kiscelli Múzeum b/ „PESTH” Jelezve A. Fesca Sculp[sit] Acélmetszet, 19,8 x 27,4 cm Nyomda, kiadó: Stich u. Druk (!) d. Kunst Anst.d. Oest. Lloyd in Triest. (1850 körül). Ábrázolás: hetes csoport közepén 1. „PESTH” látképe a Gellérthegyről. Keretképek:2. „STADTHAUS.” 3. „KETTENBRÜCKE:”4. „NATIONALTHEATER.” 5. „KAISERBAD IN OFEN.” 6: „CASINO-GEBÄUDE” 7.„NATIONAL-MUSEUM.” BTM Fővárosi Képtár

Irodalom: Csillag 277. sz. XVII. „Festői Megtekintések BUDARA ES PESTRE. Malerische Ansichten von OFEN UND PEST.”Nach d[er] Natur Gezeich[net] v[on] R[udolf Alt. Lithogr[aphiert] v[on] X[aver] Sandmann. Verlags Eigenthum v[on] L[eopold ] T[heodor] Neuman in Wien. Vervielfältigung ausschl[iesslich] vorbehalten. (1852-1853) Huszonnégy lapos kőnyomatú látképsorozat. Jelezve egységesen: Gez[eichnet] v[on] R[udolf] Alt. Lith[ographiert] v[on] Sandmann. Kiadó: Wien, bei L[eopold] T[heodor] Neumann. Ausschliessliches Eigenthum desVerlegers. A nyomdai jelzés egyes esetekben eltérő, lásd alább: „VENDÉGLŐ ISTVÁN FŐHERCZEGHEZ. HOTEL ERZHERZOG STEFAN.Gedr. bei J[ohann] Rauh. „VENDÉGLŐ EURÓPÁHOZ. HOTEL EUROPA.” Gedr. b. J.Rauh. „FELSŐ DUNA SOR. OBERE DONAUZEILE:”Gedr. bei Jos[ef] Stoufs. „LÁNCHÍD ÉS A’ VÁRNAK EGY RÉSZE. KETTENBRÚCKE UND EIN THEIL DER FESTUNG”Artist[ische] Anst[alt] v[on ] Reiffenstein & Rösch. „A KERESKEDELMI KAR ÉPÜLETE PESTEN: CASSINO IN PESTH.” Gedr. b. J. Rauh. „ A KIRÁLYI KASTÉLY BUDÁN, PEST FELŐL. DAS KÖNIGL[iche] SCHLOSS IN OFEN VON PESTH AUS.” Gedr. b.J.Rauh. /7/ „ALSÓ DUNA SOR. UNTERE DONAUZEILE.”Nyomdajelzés nélkül. 8 „.VENDÉGLŐ AZ ANGOL KIRÁLYNÉHOZ.HOTEL KÖNIGIN VON ENGLAND.Gedr. b.J.Rauh. 9. „NEMEGYSÜLT GÖRÖG EGYHÁZ: GRIECHISCHE NICHT UNIRTE KIRCHE. Gedr. b. J.Rauh, 10. „VENDÉGLŐ A TIGRISHÉZ. HOTEL TIGER.” Gedr.b.J.Rauh. /11/. „JÓSEF TERE.JOSEFSPLATZ”. Gedr. bei J.Rauh. 12„VENDÉGLŐ A MAGYAR KIRÁLYHOZ. HOTELZUM KÖNIG VON UNGARN.” Gedr.bei J.Rauh. 13. „VÁROSHÁZ PESTEN. DAS STADTHAUS IN PESTH” Gedr. bei J. Rauh. 14. „VÁRMEGYEHÁZ PESTEN. COMITAT-HAUS IN PESTH”Gedr. bei J.Rauh. /15./ „NEMZETI SZINHÁZ.NATIONAL THEATER.” Gedr. bei .J. Rauh 16. „NEMZETI MUZEUM. NATIONAL MUSEUM.” Gedr bei J.Rauh. 17. „VÁROSLIGET. STADT- WÄLDCHEN.” Gedr.b J.Rauh. /18/ „KIRÁLYI KASTÉLY BUDÁN.DAS KÖNIGLICHE SCHLOSS IN OFEN.”Gedr.bei J. Rauh. 19.”GYORGY-TÉR ÉS A’HENCZI EMLÉK A RÁRBAN (sic). GEORG-PLATZ U[nd] HENTZI MONUMENT INDER FESTUNG.Gedr. bei J.Rauh. 20. „ VÁROSHÁZ ÉS SZ. ISTVÁN EGYHÁZA BUDÁN. RATHHAUS U[nd] ST. STEFANSKIRCHE IN DER FESTUNG. Gedr. bei J.Rauh. 21. „A HAJÓGYÁR Ó-BUDÁN.SCHIFS-WERFTE IN ALT-OFEN.”Gedr. bei J.Rauh. 22. „CZÁSZÁRFÜRDŐ BUDÁN. (A DUNA FELÉ). KAISERBAD IN OFEN (GEGEN D.DONAU)” Gedr. bei J.Rauh. 23. „CZÁSZÁFÜRDŐ BUDÁN (BELSŐ NÉZET). KAISERBAD IN OFEN (INNERE ANSICHT”.Gedr.bei J.Rauh. 24. „HERKULES VONTATÓGŐZÖS ÉS A KELENHEGY.REMORQUEUR HERKULES U[nd] DER BLOKSbERG.” Gedr. bei J.Rauh. BTM Fővárosi Képtár Irodalom: FMKX 70-75. sz.; Kremmer 552. sz.; Nagy 82.; Csillag 289-312. sz.; Heinz 131. XVIII.BUDA-PEST.OFEN-PEST.

Jelezve Nissen Ludwig –K. Siebenfölk in Pest (1860-as évek ) kilences képcsoport.1.”OFENPEST” látkép a Gellérthegyől.2. „Griechische Kirche.” 3. „Akademi Palast” 4.Museum” 5. „Rathaus”.6 „Leopoldst[ädter] Kirche.”7. „Redoute.” 8. „Ung[arisches] Theater.9„Staatsbahnhof.” Könyvfejléc. BTM Fővárosi Képtár XIX.„A BUDAPESTI UJ ÉPÍTKEZÉSEK.” Jelezve RUSZ K[ároly] Fametszet, 20,5 x 55 cm. Megjelent: Magyarország és a Nagyvilág. 1868. sz. 4-5. Négyes képcsoport: 1.PESTI VIGARDA(Redute) A LIPÓTVÁROSI BAZILIKA 3.BUDAI TAKARÉKPÉNZTÁR..4 A PESTI RAKPART. XX.Széchenyi hegyi képek. Jelzetlen. Fametszet, 22 x 15 cm. Megjelent: Hazánk és a Külföld. V.1867, 392. Hatos képcsoport: 1. FRIDVALSZKY VILLA 2. KÁPOLNA 3.PERGER VILLA 4. Buda 5. EÖTVÖS NYARALÓJA 6. JÓKAI NYARALÓJA.

1

Seenger Ervin, a vedutológus

Az 1950-es években a Budapesti Történeti Múzeumban a Főváros történetére vonatkozó ikonográfiai forrásanyag két katalógusának előkészítő munkálatai folytak, amelyek a képzőművészet eszközeivel készült, a műfaj fejlődésének két egymást követő periódusából származó látképekkel foglalkoztak. A város egészét vagy egyes részeit hitelesen megörökítő látképek első csoportja a kezdetektől 1800-ig, a második a 19. századnak a fényképezés elterjedéséig, azaz a három addig önálló városrész egyesítéséig (1873) tartó időszakban keletkeztek A budapesti látképek feldolgozása más európai nagyvárosokhoz hasonlóan viszonylag korán kezdődött meg. Nem lehet most feladatom a veduta-műfaj fejlődése és a II. világháború közötti bonyolult kapcsolat elemzése, de az európai nagyvárosok lerombolása és a politikai térképek erőszakos átalakítása mindenképpen erősítették a szülőföld iránti hazafias nosztalgiát, ami hozzájárult a veduta iránti érdeklődés rendkivüli mértékű megnövekedéséhez. Az említett két munkálat közül időrendben az első, Budapest régi látképei katalógusának megírása e sorok írójának, abban az időben a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnoka fiatal munkatársának jutott feladatul, és 1963-ban könyv formában napvilágot is látott.1 A munka második részének elvégzésére Seenger Ervin (1908–1981), a Budapesti Történeti Múzeum metszet- és fotótárának munkatársa vállalkozott, aki az egyetemen jogi doktorátust szerzett, majd a Múzeumba kerülve napi munkája révén akkorra már Budapest történetének kitűnő szakemberévé vált.2 Sajnos, adminisztratív problémák miatt a Múzeum vezetősége elvesztette érdeklődését a kötet iránt, és Seenger halála után sem vállalkozott egy kiadó sem a 19. századi vedutakatalógus megjelentetésére, így az általa végzett kutatás befejezetlen maradt, és Budapest legmagasabb színvonalú vedutáinak megbízható katalógusát azóta is nélkülöznünk kellett. Közhely, hogy minden katalógus megjelenése pillanatában kezd elavulni, ami pedig nem kerül közlésre, azt elfelejtik. Bizonyos, hogy Seenger többéves kutatásának eredményei – megjelenésük esetén – az utánunk következő kutatók munkáját nagymértékben megkönnyíthették volna. De talán még ma sincs késő arra, hogy a magyar főváros legszebb és legegységesebb külső képét kialakító korszaknak, a 19. század közepének látképeit bemutassuk. A veduta-kötet kiadása mindenképpen a Budapesti Történeti Múzeum adósságai közé tartozik. Budapest látképeinek fejlődését megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy egy város látképei ugyan első sorban magának a településnek sorsával állnak összefüggésben, de az ország történetének alakulása is hatással van rájuk. Így Magyarországon a török hódoltság beleszólt a magyarországi városok és várak 16-17. századi vedutáinak alakulásába is. Az évszázados háborús helyzet nálunk nemcsak a városok képére és a látképeik formájára hatott, de még a veduta-kutatás módszereit is befolyásolta. A tőlünk nyugatabbra elterülő országok városképeit ebben az időben hazai művészek vagy külföldi utazók örökítették meg saját ízlésüket követve vagy megrendelőik tetszésének engedelmeskedve. Magyarországon a háborús helyzet következtében szinte állandóan történtek olyan események, amelyek nemcsak az ország szempontjából voltak fontosak, de az európai közvéleményt is érdekelték, amely igényelte az eseményekről szöveges és képes információkat. Nálunk az állandó háború következményeként egyes magyar várakról vagy eseményekről számos veduta, ostrom-vagy csatakép maradt fenn, amelyek mind egykorúak a tárgyalt eseménnyel, és amelyek között éppen nagy mennyiségük miatt – korábbi kutatóink nem mindig tudtak eligazodni.

2

k é t l á t k é

E probléma megoldásában segít az a módszer, amely a régi budapesti veduták feldolgozásánál került először alkalmazásra. A nyomtatott szövegek illusztrációiként megjelent veduták pontos keletkezési ideje általában megállapítható, kompozícióik részleteinek egymáshoz való viszonya alapján lehetővé válik a szövegtörténetből ismert „családfák” felállítása, s ezzel a látképek rangsorolása a hitelesség szempontjából. A sokszorosított grafikai technikákkal készült vedutákról e módszerrel, mintegy képzeletbeli segédeszközt („rácsozatot” ) alakíthatunk ki, amely a hátralévő feladatot lényegesen könnyebbé teszi: a festményeket és a rajzokat ebbe a rendszerbe kell beilleszteni.3 Az utóbbi időben váratlanul előkerült kézirat meglehetősen nehéz feladatot igért. Seenger 1800-tól 1873-ig terjedő katalógusa kétszer annyi vedutát sorol fel, mint a korábbi, több évszázadot áttekintő kötet. A szöveg sok javítása elárulja, hogy a szerző élete végéig foglalkozott vele, és javítgatta, abban a korban, amikor még nem állt rendelkezésünkre a számítógép. Vannak esetek, amikor nem lehet megállapítani, hogy végül melyik számon kívánta felvenni katalógusába az újonnan felismert kompozíciókat. Ilyen módon az eredeti, és Seenger által kijavított számozást nem lehetett megtartani. De a katalógus szerkezetében lehetőleg igyekeztünk a szerző elképzeléseit megvalósítani. A bevezetés a szerző stílusát őrzi, így abban csak néhány jelentéktelen elírást és a mai helyesírástól való eltéréseket kellett kijavítani. A bevezetés jegyzetanyagában a szerző halála után megjelent műveket szögletes zárójellel választottuk el attól, amit még maga is láthatott, de ez a katalógusban nem tűnt szükségesnek. A „Budapest régi látképei”-t és Seenger művét érdemes összehasonlítás céljából egymás mellé tenni. Ilyen módon megismerkedhetünk a katalógus-készítés többféle lehetséges módjából kettővel. A köztük mutatkozó különbségek részben az adott történeti helyzet, részben a készitők ízlésének folyományai. A két munka között a legszembetűnőbb különbség az, hogy Seengernél a veduták ritkábban töltik be az ostrom- vagy csataképek hátterének funkcióját, inkább az uralkodó család tagjainak életét állítják elénk, de e mellett megjelennek a polgári és a népi zsáner témái is. A két katalógus hasonlóan kezdődik. Az alapanyag mindkettőben az egész városképet vagy annak egyes részleteit bemutató vedutákból áll, a felvételi pont, illetve a felvétel iránya szerint csoportosítva, az egyes csoportokon belül pedig időrendben. Seengernél a felvételi pontok és a látvány kapja a nagyobb hangsúlyt, míg a régi anyagban az égtájak. Ha Seenger veduta-fogalmára vagyunk kíváncsiak, akkor a „Budapest régi látképei”-ről írott ismertetését kell elolvasnunk.4 Ebben többek között azt írja, hogy a veduta-katalógus számára legmegfelelőbb az anyagot topográfiai alapon rendszerezni. Persze lehet a városok látképeit technika, művészi iskolák vagy akár koruk szerint is gyűjteni, és rész-feldolgozások is elképzelhetők a topográfiaitól eltérő szempontok alapján. De ha egy település vedutáinak egészét kívánjuk vizsgálni, abban az esetben igazat kell adnunk Seengernek. A továbbiakban a két katalógus bemutatja a város történeti helyzetének megfelelő városképet, az ezt alkotó épületek formáját, viszonyukat az őket körülvevő terekhez. A veduta jellege mindig a témául választott valóságot követi. A „Budapest régi látképei” a fent említett kompozíciókat tartalmazó öt fejezet után három rövidebb résszel fejeződik be. Az első „Festmények és rajzok” címet viseli, és Seenger előbb idézett kritikája erre vonatkozik. Mentségemre hadd hivatkozzam a könyv bevezetőjében elmondottakra, hogy azokat a festményeket és rajzokat, amelyek könnyen kapcsolódnak a metszetek alapján készült rendszerbe (családfa), abban helyeztem el, és az említett fejezetbe csak azok kerültek, amelyekről ez nem mondható el, vagy amelyek pontos datálás hiánya miatt okoztak problémát. A régi veduták

3 katalógusa két utolsó fejezete a „Hitelesnek nem tekinthető” és a „Csak az irodalomból ismert” látképeket tartalmazza. Seenger katalógusából a festményes fejezet az elmondottak alapján hiányzik, úgyszintén az apokrif, azaz nem hiteles látképekkel sem foglalkozik a fénykép elterjedése korában. A harmadik fejezet az egyetlen, amellyel, illetve amelynek tartalmával Seengernél is találkozunk, de nem egységes fejezet formájában, hanem a cscportok végén külön-külön egyenként felsorolva. De a Seenger-féle katalógus fő sajátossága, hogy a „tiszta” veduták után tekintélyes nagyságú fejezetbe gyűjti azokat a kompozíciókat, amelyek portréknak, csata- és ostromképeknek, általában mindenféle esemény-ábrázolásnak azonosítható háttérül szolgálnak (árvíz, forradalom és szabadságharc, I. Ferenc József koronázása). Ezzel a csoporttal a katalógus számozása az 1500-as számnál végetér. Ezt a fejezetet követi még egy tekintélyes csoport, amelynek kompozícióit valamilyen közös elem (pl. cím, nyomódúc) kapcsol össze. Meghatározása: Képcsoportok, sorozatok, keretképek.Csak akkor foglalkozik egy csoporttal, ha az egészében Budapestre.vonatkozik Ennek a csoportnak felállítására Seengernek azért volt szüksége, hogy el tudja kerülni a több tételre vonatkozó adatok többszöri ismétlését. Hátránya ugyanakkor, hogy mivel az adatok elosztása a katalógustételek és az összefoglaló fejezet között önkényesen történik, nincsen szabályozva, fontos adatok, pl. művésznevek megtalálása nehézkes. A „Budapest régi látképei”-ben sikerült a problémára jó megoldást találnom: az egész sorozatra érvényes általános adatokat akkor közöltem, amikor a katalógusban odaérkeztem a csoport első tagjához, és a későbbiekben csak ennek a katalógusszámára kellett utalni. De most mégsem változtattuk meg a Seenger-féle megoldást, mert ahhoz az egész katalógus átdolgozására lett volna szükség, mint a leltári számok pótlása esetén is. Nincs pontos adatunk arról, hogy meddig foglalkozott Seenger a katalógus kiegészítésével és befejezésével. A sajtó alá rendezők tisztában vannak azzal, hogy a Seenger halála óta eltelt közel harminc év anélkül múlt el, hogy valaki tudományos igénnyel foglalkozott volna a budapesti vedutákkal, és ezért a kötet jelen formájában torzó, de az is biztos, hogy jó kiindulási alapul fog szolgálni annak, aki Seenger munkáját – remélhetőleg – folytatni fogja. Mi itt és most nem tekinthetjük feladatunknak a hiányok kiegészítését, és az analógiák ellenőrzését. Csak néhány példával utalnánk arra, hogy Seenger utódjának milyen irányban kellene elindulnia. 1.1982 és 1992 között jelent meg Klaus Stopp mainzi botanika-professzor 16 kötetes korpusza, amely a szerző saját gyűjteményén és az utazásai során szerzett autopszián alapul, amelyet Seenger katalógusában még nem tudtott felhasználni. Stopp ugyan nem a városkép fejlődéséből indul ki, hanem a céhtörténetből, de mivel egész Európára kiterjedő anyaggyűjtést végzett, a jövőben munkáját nem lehet megkerülni. A Stoppnál szereplő daraboknál hivatkozni kell rá, ha nem ismeri a szöbanforgó példányt, ezt a körülményt kell jelezni. 2. 1982-ben a MTKcs a bécsi Gilhofer-cégtől vásárolt néhány J. V. Reim-rajzot. Legszebb közülük a „Zeughaus in Ofen am Juni 837.5/11” feliratú ceruzarajz papíron, 21,4 x 29 cm, lt. sz. 82.284. Érdekes, hogy erről nem készült rézkarc. Ezen kívül budapesti vonatkozású még a Német Színházat (lt. sz. 82.285) és a Lloyd palotát (ltsz. 8.291) ábrázoló rajz.5 3. A linzi Franz Pracher 1840 körül készített egy színes litográfiát, amely PestBudát a Rózsadomb felől ábrázolja, ami a 18.század vége óta a magyar főváros egyik lenépszerűbb felvételi iránya volt. Mérete 48,4 x 86,5 cm, korábban úgy látszott, hogy unikum, de közben a MTKCS-ba is jutott egy példány. lt. sz. 87.3.; lt.sz. 97.3.6 4. Az eddigi veduták Seenger halála után kerültek közgyűjteményekbe. Nem mondhatjuk el ugyanezt Barabás Miklós 1846-ban festett, József nádort egész alakban

4 ábrázoló reprezentatív olajfestményéről, mérete 236 x 198 cm, leltári száma 90.1. A kép a Nemzeti Galériától került be 1990-ben a Nemzeti Múzeumba. Egyébként politikusaink portréinak vedutával még többször találkozunk háttérként. (Széchenyi, Kossuth). Esetleg arra gondolhatunk, hogy Seenger szándékosan csak néhány háttér-vedutát vett fel katalógusába, ellentétben a „tiszta” funkciójú látképekkel. 7 5. Walzel Ágost Frigyes: A M. Nemzeti Múzeum díszterme mint a felsőház ülésterme. 1849. Litográfia 9.9 x 16,5 cm, megjelent: Vahot Imre: Országgyűlési emlék. 1849. Ennek a lapnak kimaradása a katalógusból nyilván sajtóhiba, mivel a budapesti közgyűjteményekben pendantjával, az alsóház üléstermének helyet adó Vigadóval együtt megtalálható. Ez utóbbi Seengernél az 1323-as számot viseli. 8 6. A Pesti Vigadó dunai homlokzata, Georg Hess Ludwig Rohbock rajzát sokszorosító acélmetszete. Megjelent Hunfalvy J.- L. Rohbock: Magyarország és Erdély képekben. I. kötet, 129. l. mellett. Pest 1856.( Seengernél 883. sz. )A Hunfalvy- kiadvány képeiből Anton Ruthner: Das Kaisertum Oesterreich 1871 is felhasznált többet. Három új illusztráció szerepel benne, ezek: Georg Heisinger acélmetszete Ludwig Rohbock nyomán, amely a Vigadó homlokzatát más nézetből ábrázoló variáns,9 Margitszigeti részletek, ismeretlenek acélmetszete,10 Ferenc József rakpart és Lánchíd J. Poppel acélmetszete L. Rohbock nyomán.11 Seenger Ervin befejezetlen kéziratos katalógusának közzététele a magyar főváros képzőművészeti eszkökkel készült veduta-anyaga közzététlelének örvendetes befejezését jelenti. Nélkülözhetetlen kézikönyve lesz a múzeumok grafikai osztályai kézikönyvtárainak, de a műkereskedőknek és a metszetgyűjtőknek is. 1

Rózsa György: Budapest régi látképei. Budapest, 1963; második kiadás: Budapest, 1999. Új szerzemények 31. 9 Nebehay-Wagner 584 2/1. kötet 44. sz. 10 U. o. 45. sz. 11 U. o. 39. sz.. 6

11

U. o. 39. sz..