ÖN K O R K É P. Esélyek és lehetőségek ESÉLYEGYENLŐSÉGI MELLÉKLET. tizenkilencedik évfolyam, 186. szám ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT. 10

• tizenkilencedik évfolyam, 186. szám

2009

10. szám

Ö N KORM ÁNY ZAT I FOL Y Ó IR AT www.onkorkep.hu • www.onkornet.hu

ek ég ős ET et LLÉKL leh GI ME és LŐSÉ ek EGYEN ély SÉLY Es E

ÖN KOR KÉP

takornyezetert.hu www.egyuttakornyezetert.hu

www.egyuttakornyezetert.hu

www.egyuttakornyezetert.hu

A vidék küzdelme

Tartalom

A jövőben a lovaskocsi lesz a vasút alternatívája? Miközben a parlamenti bizottsági üléseken és a szocialista frakció munkacsoportjaiban és az Országház előtti, Fidesz által szervezett tüntetésen a jövő évi költségvetés minden egyes forintjáért küzdöttek a képviselők és az ágazatok, addig a plenáris üléseken óriási szócsatákat vívtak kormánypártiak és ellenzékiek az újabb vasúti szárnyvonalak bezárása miatt. Gyakori téma volt az uniós támogatások rossz hatékonyságú felhasználása is. A kormány legújabb korrupcióellenes törvényjavaslata kapcsán pedig állandó napirend előtti téma lett egyes önkormányzatok és vezetőik korrupciógyanús ügyei. Az önkormányzatoknak azonban továbbra sincs törvényességi felügyeletük, mert a pártpolitikai harcok közepette nem sikerült módosítani a kétharmados önkormányzati törvényt.

2

PARLAMENT A vidék küzdelme

2

KOR-KÉP Terepharcok, tüntetések Időközi választások Tűzoltók tüntettek a Parlamentnél

5 8 8

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK (MELLÉKLET) A kultúra erős kapaszkodó Az erő a hálózatban van Országos Esélyegyenlőségi Hálózat Erősödő bizalom A hitem erős motiváció Egyetértés övezi a jelnyelvi törvényt Semmit rólunk nélkülünk! Mobilitás Ifjúsági Hét Zánkán tanácskozott a Magyar Ifjúsági Konferencia

9 10 11 12 13 14 15 16 16

TERÜLETFEJLESZTÉS Közös gondolatok Nyitottnak kell lenni Fontos a jó közérzet is

17 17 18

MAGYARORSZÁG AZ UNIÓBAN

Terepharcok, tüntetések

Városok és Régiók Európai Hete 2009

A korábbi évektől eltérően idén a kormánypárti, ellenzéki és független polgármesterek, településpolitikusok, országgyűlési képviselők szócsatáját kiegészítette az utcai terepharc. Míg év elején egy-egy településen a politikusok elsősorban a helyi ügyek miatt vitték ki az embereket az utcára, ősszel már a fideszes országgyűlési képviselők és polgármesterek Kossuth téri tüntetésre mozgósítottak. Hogy miért nem a szavak erejével, a Ház falai között folytatódik a szócsata? Feltételezhető, hogy a felgyorsult események már a jövő évi országgyűlési, illetve önkormányzati választásokat készítik elő. Állításunkat olyan események felidézésével illusztráljuk – mindezt a teljesség igénye nélkül –, amelyeket a polgármesterek megnyilvánulásai, az uzsorakamat és a kormány jövő évi költségvetési javaslata váltottak ki.

5

Tűzoltók tüntettek a Parlamentnél Hozzávetőleg kétezer szabadnapos tűzoltó demonstrált a Parlament közelében október 19-én a jövő évi költségvetésük csökkentése ellen tiltakozva. A megmozdulás keretében az egyenruhások petíciót adtak át a parlamenti frakciók képviselőinek, a szolgálatot teljesítő tűzoltók kék szalag kitűzésével fejezték ki szolidaritásukat.

8

20

TELEPÜLÉSÜGY Bocskaikert – A tizenöt éves község 22 Partnerségben az önkormányzatokkal 23 Agrár és Falusi Ifjúsági Körök Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesülete 24 Program a közszféra felkészüléséhez 25

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN Indokolt szabályozás Nagyobb hangsúlyt az értékvédelemnek! Kiszámíthatóság, tervezhetőség, biztonság Ismét tiltakoznak Ybl Miklós-díj 2010

25 26 27 28 28

Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó • Lapszerkesztő: Erdélyi Zsuzsa Szerkesztő: Németh Erika, Sörös Erzsébet • Munkatárs: Kolin Péter • Címlapfotók: Kolin Péter • Tervezőszerkesztő: Hudák Zsolt • Szerkesztőség címe: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. • Telefon: (06-1) 329-2302 • Fax: (06-1) 320-7600 • E-mail: [email protected] • Web: www.onkorkep.hu A lap ára 7127 forint+áfa/évfolyam Lapzárta: 2009. október 22. Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. • Telefon: (06-1) 329-2302 Fax: (06-1) 320-7600 • A folyóirat megrendelése és hirdetésfelvétel a kiadóban • A lap kiadásáért felel a kiadó ügyvezetője • ISSN 1215-038X • Nyomdai előkészítés: Szerif Kiadói Kft. • Nyomda: Crew Nyomdaipari Kft.

PARLAMENT

A vidék

küzdelme

A jövőben a lovaskocsi lesz a vasút alternatívája?

Lapzárta után

Miközben a parlamenti bizottsági üléseken és a szocialista frakció munkacsoportjaiban és az Országház előtti, Fidesz által szervezett tüntetésen a jövő évi költségvetés minden egyes forintjáért küzdöttek a képviselők és az ágazatok, addig a plenáris üléseken óriási szócsatákat vívtak kormánypártiak és ellenzékiek az újabb vasúti szárnyvonalak bezárása miatt. Gyakori téma volt az uniós támogatások rossz hatékonyságú felhasználása is. A kormány legújabb korrupcióellenes törvényjavaslata kapcsán pedig állandó napirend előtti téma lett egyes önkormányzatok és vezetőik korrupciógyanús ügyei. Az önkormányzatoknak azonban továbbra sincs törvényességi felügyeletük, mert a pártpolitikai harcok közepette nem sikerült módosítani a kétharmados önkormányzati törvényt.

2

Az október 26-i szavazás napjáig pislákolt a remény, hogy a parlamentnek sikerül felszámolnia a három éve fennálló, alkotmánysértő állapotot, s az önkormányzati törvény módosításával újra létrehozzák a – 2006-ban megszüntetett és regionális szintre emelt – fővárosi és megyei közigazgatási hivatalokat. Ezt később az Alkotmánybíróság alkotmánysértőnek nyilvánította. A szavazás előtti tárgyalásokon meg is egyezett az MSZP az ellenzékkel a megyei szint visszaállításában. Csakhogy a szocialista kormány előterjesztésében a 2010. január 1-i hatálybalépés szerepelt, amit viszont a Fidesz–KDNP-frakció nem volt hajlandó elfogadni. Bár a plenáris ülésen a vitában ez az ellenzéki érv nem hangzott el, a parlamenti folyosón és az alkotmányügyi bizottságÖN • KOR • KÉP 2009. október

ban azonban nyilvánvalóvá tették, nem fogadják el, hogy a szocialista kormány nevezhetné ki hat évre a közigazgatási hivatalok vezetőit. A szavazás napján – koherenciazavar címén – a Fidesz módosító indítványt nyújtott be a törvényjavaslathoz. Ebben kiküszöbölték volna a javaslatban szereplő párhuzamosságokat az újra létrehozandó közigazgatási hivatalok és más területi államigazgatási szervek között, másrészt július 1-re módosították volna a hatálybaléptetést. Ennek nyilvánvaló célja, hogy az országgyűlési választások után létrejövő kormány határozhasson a közigazgatási hivatalok vezetőinek személyeiről. A záróvitában Wiener György, az MSZP álláspontjának tolmácsolója elismerte, hogy valóban maradtak párhuzamosságok | www.onkorkep.hu

a javaslatban a területi államigazgatási szervek és a leendő fővárosi, megyei közigazgatási hivtalok feladat- és hatásköre között, ám a parlamentnek nem a fideszes módosítás elfogadását ajánlotta.

Új törvényjavaslatot nyújtana be a kormány A szocialista képviselő szerint a koherenciazavart éppen a fideszes módosító indítvány idézte elő. Az eredeti törvényjavaslat ugyanis azt tűzte ki célul, hogy a közigazgatási hivatalok kizárólag olyan tevékenységet végezzenek, amely a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésével kapcsolatos. Hargitai János és Ódor Ferenc (Fidesz) módosító indítványa viszont olyan megoldást tartalmazott, amely alapján nem lehet elhatárolni azt, hogy mely ügyekben kell eljárnia a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének és mely ügyekben a közigazgatási hivatalnak – szögezte le Wiener. Hozzátette: alkotmányos kötelezettség kizárólag a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésével összefüggésben áll fenn, azaz, az Alkotmánybíróság 90/2007-es döntése alapján kizárólag ez az a tevékenység, amelynek a szabályozásával összefüggésben a parlamentnek kétharmados döntést kell hozni. Célszerű lett volna – mondta Wiener –, ha a Fidesz elfogadja az eredeti javaslatot, amely szerint a közigazgatási hivatalok megyei, fővárosi szinten működnek, kizárólag ezt a tevékenységi kört látják el, és minden más ügyben a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének van jogosítványa.

| www.onkornet.hu

Végül arra kérte a Házat, hogy utasítsa el a fideszes módosító indítványt, mert az kitolná a helyi önkormányzatok feletti törvényességi ellenőrzés megkezdésének időpontját, a kormány pedig nyújtson be új törvényjavaslatot, térjenek el a Házszabálytól, és tegyék lehetővé, hogy a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését 2010. január 1-től az alkotmányos rendnek megfelelően lehessen végezni. A Fidesz–KDNP válasza nem meglepő módon az volt, hogy – módosító indítványuk elutasítása után – nem támogatták az önkormányzati törvény kétharmados módosítását. A zárószavazáson 202 igen, 156 nem és egy tartózkodás született.

Ellenőrzés hiányában Az önkormányzatoknál és vezetőikkel kapcsolatosan kirobbanó és a parlamentben is rendszeresen előkerülő botrányok pedig azt mutatják, igencsak szükség lenne a helyi hatalmak törvényességi ellenőrzésére. Napirend előtt számos ilyen esetben támadt egymásnak kormánypárti és ellenzéki képviselő. Az önkormányzati miniszter, Varga Zoltán sem maradt ki a polémiából. – Az önkormányzatiság elvéből következően a helyi önkormányzat alkotmányos joga, hogy a képviselő-testület törvényi keretek között önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, az önkormányzati bevételekkel önállóan gazdálkodik és a saját felelősségére vállalkozhat. Tehát mindent megtehet, ami nem veszélyezteti a törvényben előírt kötelező feladatainak ellátását – vezet-

PARLAMENT te fel véleményét a miniszter. Majd hozzátette, más kérdés, hogy a pazarlás, az osztogatás, a felelőtlen gazdálkodás minden körülmények között elítélendő, különösen az ország mai helyzetében. Ma már mindenki tudja, hogy a kiadásokat kénytelenek vagyunk az ország válság okozta kisebb teljesítményéhez szabni – vélte.

Új kormányhivatal a korrupció ellen A kormány – az ellenzék szerint a hozzá kapcsolódó korrupciógyanús ügyekről a figyelmet elterelendő – a következő két évben háromszázmillió forintért hozna létre új hivatalt a korrupció ellen. Ennek érdekében október 26-án törvényjavaslatot nyújtottak be a parlamentnek – jelentette be Bajnai Gordon kormányfő –, amelyben a ma is létező Közbeszerzések Tanácsa átalakításával létrehoznák a Közérdekvédelmi és Közbeszerzési Hivatalt (KKH). A javaslatnak nincs kétharmados eleme, így a március 1-i tervezett életbelépésre jó esély van. Az új hivatalról a kormányfő azt mondta, terveik szerint a jövőben a jogtalan előnyt megszerző szervezeteket büntetheti, akár a megszerzett előny kétszeresére is. Az új szervezet nagyberuházások esetében akár milliárdos nagyságrendű bírságokat is kiszabhatna. Ehhez csak az előny megszerzésének tényét kell bizonyítani. A hivatalnak nem lesz nyomozati jogköre, de ha bűncselekményre utaló információhoz jut, akkor azt továbbítja az illetékeseknek. Olyan ügyekben járhat majd el, amelyek nem minősülnek bűncselekménynek,

de közérdeket sértenek, vagy tisztességtelennek tekinthetők. Így a KKH akár sajtóhírek alapján is megkezdheti a vizsgálódást. A korrupciós bűncselekmények megítélése is szigorodna – ennek részleteit már Avarkeszi Dezső igazságügyi államtitkár ismertette, megjegyezve: egyes esetekben növelnék a Btk. büntetési tételeit, és kötelező mellékbüntetés lenne a foglalkozástól való eltiltás. Az ügyek felderítésében számítanának a munkavállalókra is, akik – ha cégüknél gyanús ügyet találnak – bejelentéssel élhetnek. Bajnai ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: kiemelt védelmet és anyagi ösztönzést kapnak azok, akik jelzik az állam megkárosítását. Ha valaki feltár egy korrupciós ügyet, a kiszabott bírság tíz százalékáig jutalmat kaphat. A csomag része, hogy a közbeszerzést kiíró szervezet átláthatósági megállapodást tehet majd kötelezővé, amely minden pályázóra vonatkozik, és biztosítja például az adatok, dokumentumok nyilvánosságát. A kormány ezt a nagy összegű közbeszerzéseknél kötelezővé tenné.

Az uniós pénzekről, közbeszerzésről Egyre többször szóba kerül a parlament ülésén a közbeszerzési törvény, mint a korrupció melegágya, s ennek tarthatatlansága. Ezzel összefüggésben pedig az uniós támogatási pénzek rossz hatékonyságú felhasználása. Pelczné Gáll Ildikó (Fidesz) egy októberi ülésen arról beszélt, hogy már az Európai Uniótól is figyelmeztetést kaptunk arról, hogy a közbeszerzések hazai szabályozása nem megfelelő.

Ennek egyik kézzelfogható jele, hogy csúsznak az uniós fejlesztési források kifizetései, s a korrupció árnyékolja be a döntéseket. Idén áprilisban léptek hatályba a közbeszerzési törvény legutóbbi módosításai, és önök ebben a törvényben valódi verseny megteremtését ígérték – fordult a szocialistákhoz. Majd hozzátette, már most látszik, nem történt érdemi változás, a törvény kijátszható, kamupályázatokkal érvényteleníthető egy tender, és elhúzható az eredményhirdetés. A kormány ezzel szemben a felelősséget, késlekedést a pályázókra terheli vagy a többi érintettre, az önkormányzatokra. A képviselő hangsúlyozta, az Állami Számvevőszék is sérelmezte, hogy a csúszásokban főként a kohéziós alap nagyprojektjei ludasak, a kivitelezés időtartamának elhúzódása, az eredménytelen közbeszerzések miatt. Példaként hozta fel a 4-es metrót, amelynél, hogy a projekt ne kerüljön veszélybe, a magyar állam kivette az EU által vitatott 11 szerződést a támogatási kérelemből. Így 56 milliárd forinttal kevesebb támogatást kértünk és kaptunk. Egy másik, szintén közlekedésből vett példa az M7es Balatonkeresztúr és Nagykanizsa közötti szakasza, ami a támogatás igénylésekor lényegében elkészült. A forgalomba helyezett szakaszra egy eurócentet sem kaptunk, mert a közbeszerzési eljárásban öt pályázóból négyet kizártak, a versenyben maradt, aki nem is a legolcsóbb ajánlatot adta, fele részben becsődölt. De a sort gyarapítja a csepeli szennyvíztisztító is, amely esetben 10 milliárd forint felhasználása kerül veszélybe.

www.onkorkep.hu

| www.onkornet.hu

Magyarország egyetlen eurócentet sem veszít A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára, Varju László (MSZP) szerint: Magyarország egyetlen eurócentet sem veszít el, és mindent meg kell tenni nemcsak az intézményrendszernek, a pályázóknak is a szabályos felhasználás keretében annak érdekében, hogy erre ne kerüljön sor. Az állami számvevőszéki vizsgálat a 2008-as évről szól – figyelmeztetett, azóta azonban sok minden módosult. Majd hozzátette: a vizsgált problémás esetek többségében pedig – több mint 90 százaléknál – nincs olyan dolog, amely retorziót igényelne. A közbeszerzési eljárások jogsértéseivel kapcsolatban az államtitkár arra hivatkozott, hogy az intézményrendszer után a projektgazdánál van a közbeszerzési eljárás lefolytatásának felelőssége. Neki kell a meghozott törvényeket, szabályokat betartani. Az 1 milliárd forint feletti projekteknél legfeljebb tanácsadással tudunk segítséget adni – mondta. A panaszkezelési eljárásnál ebben az évben már jelentős változtatásokra került sor, éppen azért, hogy az eljárás jelentősen felgyorsuljon. Ennek egyik fontos eleme a kifizetések jelentős gyorsítása vagy a kifizetésekhez szükséges feltételek módosítása és egyszerűsítése. Ezt mindaz a több mint tízezer pályázó érzékelni tudja, akik ebben a folyamatban eredményesen tudtak részt venni. Ugyanerre vonatkozik a biztosítéki terhek jelentős csökkentése is, hiszen 25 millió forint alatt erre külön nincs szükség, illetve lényegében csak a lehívott támo-

| 2009. október ÖN • KOR • KÉP

3

PARLAMENT gatás értékének megfelelő biztosítékok befogadására vagy benyújtására van szükség – vélte az államtitkár. A kormányzat adatait ismertetve elmondta: az elmúlt években 839 pályázati kiírás jelent meg a 2007– 2009-es időszakban, ennek keretében 4285 milliárd forint támogatási igényt jelentett be 32 ezernél több pályázó. 15 348 projektgazda van, akik 2989 milliárd forint támogatásban részesültek. A fideszes képviselő nem volt elégedett a válasszal mondván, helyénvaló, hogy a szabálytalanságokat kivizsgálják, kérdés azonban, hogy a projektgazdának van-e információja arról, mit csinálhat. Birtokomban vannak olyan levelek, amelyek éppen a törvény szellemével ellentétesen utasítják a projektgazdákat a közbeszerzések lebonyolítására – közölte. Az Országgyűlés többsége azonban 177 igen szavazattal, 140 nem ellenében, 10 tartózkodás mellett elfogadta az államtitkár magyarázatát.

Küzdelem a vasúti szárnyvonalakért Szinte minden ülésen kérdésekkel bombázták a kijelölt 33 vasúti szárnyvonal megszüntetése ügyében a közlekedési minisztert, vidékrombolással vádolva a kormányt. A közösségi közlekedést a kormány minden határt túlmenően felszámolja. A vasúti vonalakat az autóbuszlobbi kedvéért megszüntetik, hogy a személyszállítást átvehessék. Ugyanakkor a közösségi autóbusz-személyszállítást is felszámolják – tették szóvá, s nemcsak ellenzéki, de szocialista képviselők is. Az MSZP-frakció végül úgy határozott, csak a közössé-

4

ÖN • KOR • KÉP 2009. október

gi közlekedést átalakító koncepció ismeretében hajlandóak hozzájárulni vonalak felszámolásához. A megmentendő példák között sorolták fel: a Győr– Zirc–Veszprém vasútvonalat, amely védett, az 1800-as évek végén épített, ráadásul három viadukt és négy alagút is van benne, amit széthordhanak. Ezen túl a Veszprém– Zirc vonalrész bezárása ellehetetleníti a Budapest–Székesfehérvárról, illetve a Balaton-régióból a Veszprémben átszállásos utazásokat Zirc– Bakony–Pannonhalma–Győr felé. Kovács Zoltán (Fidesz) a 14. számú vasútvonal érdekében szólt, amely esetben Pápa és Csorna között függesztették fel a személyszállítást. Többen érveltek a Nagykanizsa– Murakeresztúr–Gyékényes– Barcs vonal mellett is. A gazdasági válság kellős közepén emberek tízezreinek lehetetlenítik el a munkavállalását. Nyíregyháza felől a jövőben sem Nyírbátor, sem Vásárosnamény felé nem közlekednek vonatok, így a megye két legnagyobb városa, Nyíregyháza és Mátészalka között nem lesz vasúti közlekedés – tette szóvá a fideszes Hörcsik Richárd. A térségben a Mátészalka–Kocsord–Csenger vasútvonalat is megszüntetik, amelyet a képviselő szerint inkább fejleszteni kellene Szatmárnémeti felé.

A lovaskocsi a vasút alternatívája? Hónig Péter, közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter nagyjából mindig ugyanazon érvrendszer mentén válaszolt: vagyis őt a legnagyobb magyarországi érdekcsoport érdekei vezérlik, és ezek az adófizetők. | www.onkorkep.hu

A vasúton pedig az utasok egyre csak fogynak, s közben párhuzamosságokat fizetünk az adófizetők pénzéből. A helyközi közösségi közlekedés átalakítása során nem a közlekedés szétverésével foglalkozunk, hanem a minőség javításával, a hoszszú távú kiszámítható finanszírozhatóság megteremtése a célunk – közölte. Majd hangsúlyozta, nem a vasútvonalak megszüntetésére törekszenek, hanem a párhuzamosságok kiszűrésére, az ütemes menetrend bővítésére, s azokban az esetekben, amikor a közlekedés más eszközzel hatékonyabban látható el, szolgáltatóváltásra kerül sor. Emellett a kormány három évre előretekintve átalakítási tervet készített, amelynek célja, hogy 2012 végére 70 milliárd forintot takarítson meg, hogy sikerüljön a közösségi közlekedés támogatását a nemzeti jövedelem 1 százalékára leszorítani. Az országos vonalakon ennek megfelelően a menetrendi javaslat előnyben részesíti a vasutat a közúttal szemben. Ezeken a vonalakon elsősorban a vidéki nagyvárosok és Budapest között több járat indulhat a korábbinál nagyobb, kiszámíthatóbb gyakorisággal, az elővárosokból 20–30 perces, távolabbról egy-két órás ütemben. Több viszonylaton érezhetően, 5–10 perccel csökkennek a menetidők. 2010-re, a veszteség finanszírozására a 2009. évinél lényegesen kevesebb jut a közösségi közlekedési területre. A törvényjavaslat 153 milliárd forintot irányoz elő, amelyből megosztva részesül a vasúti és a közúti közlekedés. Ismerve a szűkös költségvetési kereteket, a kormány a helyközi közlekedés

| www.onkornet.hu

átalakításáról szóló határozatában rendelkezett az átalakítás főbb irányairól. Ennek keretében többek között napirenden van a szervezeti rendszer, az intézményrendszer átalakítása, a díjstruktúra reformja. A koncepcióalkotás folyamatban van, a döntések előkészítése folyik – szögezte le a miniszter. Kiemelve azt is: szembe kell nézni azzal, hogy amenynyiben a közösségi közlekedés átalakításában érdemi lépések nem történnek, akkor az egész vasúti közlekedés kerülhet veszélybe. A Győr–Zirc–Veszprém vonallal kapcsolatban anynyit mondott, azon a vonalszakaszon nem szűnik meg a vasúti közlekedés, csak a személyszállítást nem rendelik meg. Amennyiben ez a műemlék vonal turisztikai célpontnak számít, akkor azt helyi érdekeltségben, helyi finanszírozásban turisztikai célra tovább lehet működtetni. Egy másik felvetésre pedig így fogalmazott: korábban a lovas kocsik alternatívájaként épült meg a vasút, de azóta megváltozott a világ. Szerinte ehhez kell alkalmazkodni: 100 emberből 3 utazik vasúton, autóbuszon, 88 egyéb módon oldja meg. Vagyis Magyarországon naponta 340 ezer ember utazik vonaton, ebből 170 ezren Budapest elővárosi vasútjain. Azon az ezer kilométer vonalon, amelynek most a szüneteltetéséről szó van, naponta öszszesen 6 ezer ember utazik. Tehát azoknak az embereknek a tízezrei nem tudom, hol vannak, miért nem szállnak fel a vonatra, és miért nem fizetik ki a jegyet, akik ennyire igénylik ennek a közlekedési formának a fenntartását – kérdezte a tárcavezető. N. E.

KOR-KÉP

Terepharcok tüntetések

A korábbi évektől eltérően idén a kormánypárti, ellenzéki és független polgármesterek, településpolitikusok, országgyűlési képviselők szócsatáját kiegészítette az utcai terepharc. Míg év elején egy-egy településen a politikusok elsősorban a helyi ügyek miatt vitték ki az embereket az utcára, ősszel már a fideszes országgyűlési képviselők és polgármesterek Kossuth téri tüntetésre mozgósítottak. Hogy miért nem a szavak erejével, a Ház falai között folytatódik a szócsata? Feltételezhető, hogy a felgyorsult események már a jövő évi országgyűlési, illetve önkormányzati választásokat készítik elő. Állításunkat olyan események felidézésével illusztráljuk – mindezt a teljesség igénye nélkül –, amelyeket a polgármesterek megnyilvánulásai, az uzsorakamat és a kormány jövő évi költségvetési javaslata váltott ki.

Az uzsora Januárban több polgármester tüntetés szervezését, illetve feljelentést fontolgatott a Provident Zrt. cég ellen. Mali Zoltán, Drávapiski polgármestere szerint nem csupán a több brutális bűncselekménnyel összefüggésbe hozott „hagyományos” uzsora okoz egyre nagyobb gondot, problémás lehet az olyan cégek tevékenysége is, amelyek bár a jelenlegi szabályozás alapján jogszerűen nyújtanak hitelt, valójában az uzsorásokhoz hasonlóan használják ki adósaikat. Drávapiski polgármestere szerint a hitelintézet 264-400 százalékos kamatot számol fel a kölcsönök után. Februárban arról lehetett olvasni, hogy az úgynevezett „Antiprovident” akció keretében a Provident székháza elé több ezer fős tüntetést terveznek, a Gazdasági Versenyhivatalnál és a Pénzügyi Szervek Állami Fel-

ügyeleténél pedig vizsgálatot kezdeményeznek a cég ellen. Ivády Gábor, Ivád polgármestere pedig büntetőfeljelentést is fontolgatott, szerinte ugyanis a hitelintézet tevékenysége kimeríti az uzsora bűntett fogalmát. Cigány szervezetek tüntettek Edelényben Több száz helyi és környékbeli követelte Molnár Oszkár fideszes polgármester távozását. A Phralipe Független Cigány Szervezet alelnöke szerint a polgármester minden roma anyát megsértett és megvádolt. „Nem mást csinál ez a polgármester, mint háborús uszítást. Hagyjuk?” – tette fel a kérdést Daróczi Ágnes, a Phralipe alelnöke. Az előzmény közismert. Történt, hogy a polgármester júniusban egy képviselő-testületi ülésen azt mondta, a cigány asszonyok a terhesség ideje alatt „szándékosan olyan gyógyszereket szednek, hogy

bolond gyerek szülessen, hogy dupla családi pótlékot tudjanak lehívni”. A kijelentés országos botrányt kavart, egyetlen orvos sem támasztotta alá a polgármester szavait, ugyanakkor a polgármester állítását a tüntetés után is vállalta. Banánköztársaság Esztergomban banánnal tüntettek Meggyes Tamás fideszes polgármester ellen. A helyi ellenzék és civil szervezetek szerint ugyanis banánköztársaságként működik a város. Kifogásolták, hogy továbbra sem dolgozhat az állásába visszahelyezett jegyző, hogy tanárokat küldtek el a helyi gimnáziumból, és hogy közpénzen tó épül a polgármester háza mellett. Meggyes Tamás szerint politikai ellenfelei akarják lejáratni. Véleménye szerint: „Ezeknek a botrányoknak semmi igazságtartalma és országos hírértéke nincs, semmi másról nem szól, mint hogy Meggyes Tamást emberként lejárassák”. Polgármesterek tüntettek a Kossuth téren Kósa Lajos, Debrecen polgármestere tüntetésre szólította fel a fideszes polgármestereket, az önkormányzati képviselőket és bizottsági tagokat, valamint az alkalmazottakat október 10-re, a fővárosi Kossuth Lajos térre, hogy „közösen demonstráljanak az utóbbi húsz év legveszélyesebb költségvetése ellen, amely az önkormányzatokat véglegesen padlóra küldheti”. A tüntetésen több ezren vettek részt, ahogy az a következő oldalon a képriportból is kiderül. Az eseményen nemcsak polgármesterek, önkormányzati képviselők voltak jelen. A szónokok meghallgatása közben jutott idő az üzletre, többek között találkozhattunk a „magyarok sörével” is. A rendezvényt Halász Gábor, a Zala megyei Kiskutas független polgármestere nyitotta meg,

www.onkorkep.hu

| www.onkornet.hu

aki emlékeztetett, a demonstráció kezdeményezői voltak: Bernáth László Tetétlen, Bús Balázs Óbuda polgármestere, Szűcs Lajos, a Pest Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke és Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, Debrecen polgármestere. Magyarországon ma nem létezik önkormányzatiság, hiszen az „ön kormányzás” 2002 óta megszűnt – fogalmazott Bernáth László. A polgármester Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc regnálása alatt meghozott változásokra emlékeztetve leszögezte: a szociális rendszert teljesen tönkretették. 2008-ra a 3200 hazai településből 2000 jutott csődközeli állapotba, 216 pedig adósságrendezési eljárás alá került – mondta Tetétlen fideszes polgármestere a kistelepülések nevében. A 2010-es költségvetési tervezetből egyértelműen kiderül: a kormány egyszerűen kidobná a fogyatékossággal élő embereket az utcára – fogalmazott Kósa Ádám , a Fidesz európai parlamenti képviselője. A KSH adatait nézve látható, hogy ma Magyarországon a fogyatékkal élők csoportja él a legroszszabb körülmények között, őket sújtják a legszigorúbb elvonások – hívta fel a figyelmet beszédében a Siketek és Nagyothallók Országos Szervezetének elnöke. Kósa Lajos az önkormányzatokról, azok jogairól és céljáról szóló 12 pontos kiáltványt olvasott fel, amelyet később az Országgyűlés plenáris ülésén is ismertetett. Karsai József, Battonya polgármestere, szocialista országgyűlési képviselő is részt vett a Kossuth téri tüntetésen, és ezzel megsértette a frakciófegyelmet, mégsem kapott büntetést. (Bővebben lásd az ÖNkorNET hírportál oldalon: http://www.onkornet.hu/cikk. html?cikk_id=17131) Csiky Ildikó

| 2009. október ÖN • KOR • KÉP

5

Fotó: Kolin Péter

Október 10. Budapest Kossuth tér

KOR-KÉP – IDŐKÖZI VÁLASZTÁSOK

Korábbi jelentkezésünk óta nyolc településen tartottak időközi önkormányzati választást. Polgármestert hat alkalommal választottak, önfeloszlatás két ízben történt. Azokon a településeken, ahol önfeloszlatás miatt volt időközi választás ( Pilisszentiván, Berekfürdő), a képviselő-testület tagjainak összlétszámát (18 fő) figyelembe véve nyolc személyt újraválasztottak. MECSÉR Csaplár Zoltán független jelöltet választották szeptember 27-én a Győr-Moson-Sopron megyei Mecsér község polgármesterévé. Az időközi polgármester-választáson három független jelölt indult, Csaplár Zoltán 264, míg a másik két jelölt 62, illetve 26 voksot kapott. A névjegyzékbe vett 490 választásra jogosult szavazó közül 353an voksoltak, egy érvénytelen szavazat mellett. Az időközi választást a korábbi polgármester halála miatt kellett kiírni. PILISSZENTIVÁN Pénzes Gábor független jelölt nyerte meg a szeptember 27-én tartott időközi polgármester-választást a Pest megyei Pilisszent ivánon. Három független jelölt közül Pénzes Gábor kapta a legtöbb szavazatot. A győztes 691 voksot nyert el, míg ellenfelei, Sztilkovics Szávó 620, Mirk György pedig 520 szavazatot kapott. Megválasztották a 11 tagú képviselőtestület tagjait is, a képviselői helyekért 24 független jelölt pályázott. Az időközi választást azért kellett kiírni, mert a település képviselő-testülete júliusban feloszlatta önmagát. BEREKFÜRDŐ Hajdu Lajos független jelöltet választották a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Berekfürdő polgármesterévé az október 4-én tartott időközi polgármesterválasztáson. A polgármeste-

8

ÖN • KOR • KÉP 2009. október

ri székért két független jelölt indult. Hajdu Lajos 515, míg ellenfele, Séllei Ilona 180 szavazatot nyert el. Hajdu Lajos korábban 1992 és 1994, valamint 1998 és 2006 között már betöltötte ezt a posztot. Megválasztották a héttagú képviselő-testületet is, a helyekre huszonnégyen pályáztak. Az időközi választást a képviselő-testület júliusi önfeloszlatása miatt írták ki. DOMBÓVÁR Patay Vilmos, a Fidesz–KDNP jelöltje nyerte a Tolna megyei Dombóváron tartott időközi polgármester-választást. Az október 11-i voksoláson Patay Vilmos 3238, Krauss Péter (MSZP) 1518, Krajczár Antal független jelölt pedig 433 szavazatot kapott. A 16 680 dombóvári választópolgár közül 5189-en adták le voksukat, ez 30 százalékos részvételi arányt jelent. Az időközi választást a város korábbi polgármesterének, Szabó Lorándnak (MSZP) júniusi lemondása miatt kellett kiírni. MEZŐBERÉNY Cservenák Pál Miklós, Mezőberény független polgármestere nyerte az időközi önkormányzati képviselő-választást október 11én. A Békés megyei Mezőberény 2. számú választókörzetében a 893 szavazásra jogosult választópolgár közül 138 adta le voksát. A leadott érvényes szavazatok alapján a település polgármestereként dolgozó Cservenák Pál 70 voksot kapott, míg Hajdú Ernőné 63 | www.onkorkep.hu

szavazatot nyert el. A választást a körzet korábbi képviselőjének halála miatt írták ki. PARASZNYA HorváthJánosné Kecskeméti Ildikót választották meg a Borsod-AbaújZemplén megyei Parasznya új polgármesterévé az október 18-án megtartott időközi választáson. A referendumon a névjegyzékbe vett 1023 választópolgár közül 432-en adták le voksukat. A két független jelölt közül Horváth Jánosné Kecskeméti Ildikó 386, míg vetélytársa Szelekovszky Lóránt 37 szavazatot kapott. A leadott voksok közül kilenc volt érvénytelen. Az időközi választást a korábbi polgármester lemondása miatt kellett kiírni. SOMOGYGESZTI Csór Zoltán független jelöltet választották a Somogy megyei Somogygeszti polgármesterévé október 18-án. Az 517 fős településen a szavazásra jogosultak 62 százaléka vett részt.

Csór Zoltánra 149-en adták le voksukat, a másik jelölt, a Fidesz színeiben induló Szeleczman Zoltán 100 szavazatot kapott. Az időközi választás kiírását az indokolta, hogy a község korábbi polgármestere június végén nyugdíjazása miatt lemondott tisztségéről. ZEBEGÉNY Független jelölteket választottak október 18-án a Pest megyei Zebegény képviselő-testületébe. Az időközi képviselő-választást azért kellett kiírni, mert korábban a nyolcfős képviselő-testület tagjai közül öten különböző okokra hivatkozva lemondtak tisztségükről. A megmérettetésen összesen tizenhárom jelölt indult, mindanynyian függetlenek. Összesen 360 lakos járult az urnák elé, ami 30 százalékos részvételi arányt jelent. Kolin Péter

Tűzoltók tüntettek a Parlamentnél Hozzávetőleg kétezer szabadnapos tűzoltó demonstrált a Parlament közelében október 19-én a jövő évi költségvetésük csökkentése ellen tiltakozva. A megmozdulás keretében az egyenruhások petíciót adtak át a parlamenti frakciók képviselőinek, a szolgálatot teljesítő tűzoltók kék szalag kitűzésével fejezték ki szolidaritásukat. Az tűzoltók az ország minden területéről érkeztek a budapesti Alkotmány utcába, melyet a demonstráció idejére a rendőrség elzárt a közlekedés elől. A Parlamenttel szemközti utca – amíg a szem ellát – megtelt tűzoltó járművekkel. A demonstrációt a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságok Országos Szövetsége (HÖTOSZ), a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ) és a Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezete hirdette meg. A résztvevők a 2010-es költségvetési tervezetben megjelölt, a tűzoltókat érintő 1,8 milliárd forintos elvonás miatt tiltakoztak, ami véleményük szerint veszélybe sodorja a tűzoltóságok működését. Az eseményen felszólalókat a több tucat tűzoltóautó szirénázásával és a tűzoltók üdvrivalgásával éltették. A demonstráció szervezői a megmozdulást sikeresnek értékelték, és kijelentették, hogy ha az Országgyűlés megszavazza az elvonásokat is tartalmazó költségvetést, újra utcára vonulnak. K. P.

T LE ÉK LL ME

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK ÖN-KOR-KÉP • esélyegyenlőségi melléklet • 2009. október

A kultúra erős kapaszkodó Beszélgetés Lakatos Erika fotóművésszel – Ha megkérdezik tőled, hogy mi a foglalkozásod, mit mondasz? – Több mindent csinálok, és időszakonként változik a fő tevékenységem. Elsősorban fotóművész vagyok, de van, amikor azt mondom, hogy tanár, mert évekig rajzot tanítottam New Yorkban, de énekelek is. 2006-ban az OSI (Open Society Institute, Nyitott Társadalmi Intézet) szervezésében, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket mentoráltam. – Hogyan kerültél Amerikába? – Egy kedves barátom meghívott. Ott kezdtem egyetemre járni. Előtte Németországban éltem, ahol a szüleim, apám ott zenélt. – Milyen szakra jelentkeztél az egyetemen? – Ének szakra ott kaptam ösztöndíjat, de azután fölvettem mellé a fotózást, igaz csak véletlenül, mert kellett választani extra kreditet. A professzoromnak annyira tetszettek a képeim, hogy arra biztatott, jelentkezzek egy nemzetközi fotóversenyre. Én ennek anynyira nem tulajdonítottam jelentőséget, de azért jelentkeztem. Amikor kiderült, hogy megnyertem Washingtonban a kreatív nagydíjat meglepődtem. De még akkor sem tudtam, hogy fotózással szeretnék foglalkozni. A professzoromat, Stuart Fishelsont nagyon tiszteltem és szerettem határtalan tudásáért és tehetségéért, ami igazi inspirációt és ihletet jelentett számomra. Megtanultam New Yorkban a szabad játékos fotózáson keresztül az önkifejezés fortélyait, ami a kreativitás alapja. A második diplomámat média mester fokozaton szereztem meg. A diplomám kutatási témája a romák sztereotipikus ábrázolása a médiában. Az ehhez kapcsolódó alternatív portrésorozat Roma Ikonok címmel. New Yorkban a Saléna (Long Island Egyetem) galériában volt az első kiállításom. Ezután hazatértem.

– Egy olyan országból, ahol nem számít, hogy valaki roma, nem roma, zsidó, fekete. – Ez nem egészen így van, mert ott is számít, de ott a tehetséget, tudást és professzionalizmust tisztelik elsősorban, ami lehetőséget jelent bárkinek. Magyarországon viszont sajnos nem ezt tapasztalatom. Az igazság, hogy az első tíz évben nem nagyon volt honvágyam, de aztán egyre többet gondoltam arra, haza kellene jönnöm, annak ellenére, hogy ott sikeres voltam. Hiányzott a családom, hiányoztak a barátaim, és volt még egy fontos ok: azt vettem észre, hogy a lányom kezd teljesen amerikai lenni. Ez egy kicsit megijesztett. Én pedig szerettem volna, ha megismeri gyökereit, az európai, a roma és magyar kultúrát. Kislányom sokszor elcsodálkozott, hogy itthon milyen negatív és sértő hangvételben beszélnek a romákról, mivel ő New Yorkban multikulturális környezetben nőtt fel. Persze Amerikában is van rasszizmus, csak azt a szigorú jogrendszer kordában tartja. Ott van kvótarendszer, amely előírja, hogy egy munkahelyen hány százalékban kell például feketéket illetve kisebbségieket foglalkoztatni.

– Min dolgozol most? – Roma Ikonok, ez a fotókiállításom címe, amit már New Yorkban kezdtem el, és ez egy folyamatában változó és növekvő show. A Roma Ikonok hitelessége az önreprezentációban rejlik ezáltal az öndefiníció visszatérő introvertált motívumként jelenik meg a roma portékban. Eddig a romákat kívülről nem romák ábrázolták, ezért alakulhatott ki a ma élő sztereotipikus image, amely hiteltelen. A témája: hogyan sztereotipizálódott a roma kultúra a történelem során. Visszamegy Indiába Rajastánba, ahonnan a romák nagy része származik. Az egyik kedvenc képem éppen egy rajastáni roma táncosnőről készült, akivel New Yorkban találkoztam. A kutatásom bemutatja azokat a helyeket, ahová a romák vándorlásaik során eljutottak. Szerettem volna megmutatni, hogy mennyire nem valós az a kép, ami rólunk kialakult a többségi társadalomban, s ami végül is elvezetett a mai sztereotipikus gondolkodáshoz. Nagyon fontos lenne, hogy már az általános iskolában kezdjék el tanítani, hogy az itt élő, nagy lét-

– Lehet, hogy ott is van rasszizmus, de mégis csak eljutottak Obamáig. Hogy érzi magát itthon a lányod? – Most már jobban. Az elején sokszor kérdezte: „Miért jöttünk ide?” „Hiszen itt minden olyan szürke mami.” Ma már tökéletesen beszél magyarul, pedig amikor hazajöttünk, mindössze annyi tudott mondani az öcsémnek, hogy: „Vegyél nekem fülbevalót”. Most jelentkezett a Corvinus Egyetemre, ahol angol nyelven tanul szociológiát. – Van roma identitása? – Egyre inkább. A roma kultúra mindig is nagy hatással volt rá.

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. október

9

jazz zenészek hihetetlen tehetséges muzsikája, – amit a fehérek ámulattal hallgattak, – sokat javított a közhangulaton. A fehérek rajongtak, tapsoltak, és elkezdték felfedezni, megérteni és értékelni az afroamerikai kultúrát, ennek hatására toleránsabbak lettek a feketékkel. Persze ehhez a média segítsége is kellett. Ha nálunk is a valódi roma kultúrát és a roma művészetet és értékeket látna a képernyőn a közönség és nem csupán Győzike bohóckodásait, akkor talán itt is lenne esély a szemléletváltásra. – Meg tudsz élni a képeidből? – Egyelőre nem. – ??? – Szellemi szabadfoglalkozású tevékenységet folytatok: tolerancia és art worshopokat adok, alkalmanként oktatóként, moderátorként dolgozom a Holokauszt Múzeumban, énekelek Szakcsi Lakatos Béla juniorral. Fontosnak tartom a halmozottan hátrányos gyermekek tehetséggondozását, támogatását, amit a kreativitásra és a művészeti oktatásra alapozok. Az OSI Nyitott Társadalmak Intézete 2006-ban felkért engem és még jó néhány roma művészt és értelmiségit, akik két vagy három diplomával angol nyelvtudással éppen az utcán kószáltunk, munkát remélve. Itt több napos képzésben vettünk részt, kisebb tantervet készítettünk és volt alakalmunk találkozni az ország több részéről érkezett iskolaigazgatókkal, akik választhattak – szakmai és személyes bemutatkozásunk után –, hogy kit szeretnének az iskolájukba meghívni tehetséggondozóként. Ez a program sajnos csak egy évig tartott. Életem egyik leggazdagabb élménye volt ezekkel a gyerekekkel alkotni, látni, hogy hogyan változnak fejlődnek nap mint nap. Sajnálom, hogy ez a program véget ért, és jelenleg nincs, aki az ilyen kezdeményezéseket támogatná. Ezt a programot elküldtem néhány iskolába, de válaszra sem méltattak. Talán , ha alapítványon keresztül juttatnánk el a kreatív tolerancia programot, akkor ez sokat segíthetne a felnövekvő nemzedéknek. számú roma kisebbség honnan jött, milyen volt az ősi kultúrája, és milyen szenvedéseket élt meg a holokauszt évszázados vándorlásai során. Amerikában már az általános iskolában tanítják az afrikai amerikaiak kultúráját, a középiskolában és az egyetemen pedig a történelmükkel ismerkedhetnek meg a hallgatók. A kultúra erős kapaszkodó a toleranciához vezető úton. Amerikában a hatvanas években, amikor dúlt a rasszizmus, a fekete

10

– A beszélgetésünk során sosem mondta ki a cigány szót. – Mert én roma vagyok. A cigány szót a nem romák adták a romáknak. A cigány kifejezés pejoratív túl sok negatív energiát tartalmaz. Például a zigeuner (cigány) német szó fordítása magyarul vándorló tolvajt jelent, amíg az eredeti roma szó, rom (roma nyelvből fordítva) embert jelent. Márpedig én ember vagyok.

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. október

Az erő a hálózatban van

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Esélyek Háza Beszélgetés Táncsics Zitával, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Esélyegyenlőségi Programirodájának főosztályvezető-helyettesével

– Az esélyegyenlőség érvényesítésének sok formáját ismerjük. Az Esélyek Háza miben különbözik ezektől? – Az esélye g y e n lőség fogalma, megvalósításának eszköztára folyamatosan változik, bővül. A hálózat részben a kormányzati szakmapolitikát viszi helyi szintre, emellett erős szemléletformáló és koordináló szerepet vállal. Munkatársaink közvetlen kapcsolatban állnak az esélyegyenlőségi területhez köthető civil szervezetekkel, önkormányzatokkal és háttérintézményeivel, a helyi médiával, és igyekszünk megszólítani a munkáltatókat is. Célunk, hogy egy-egy megyében minél szélesebb körű közös gondolkodás alakuljon ki a témában, egyre több olyan helyi kezdeményezés, program szülessen, amely a hátrányos helyzetű csoportok valós szükségleteire, igényeire épül. Ebben a tekintetben a hálózat egyfajta „katalizátorként” működik. Fontos emellett kiemelni az Esélyek Házai szemléletformáló szerepét. Különböző helyi és országos programokkal, kampányokkal próbáljuk a széles közvélemény figyelmét felhívni az esélyegyenlőség fontosságára. Igyekszünk az emberek érdeklődését felkelteni, szeretnénk minél több olyan ismeretet átadni, élményt nyújtani, mely segíti a sztereotípiák lebontását. – Hogyan ellenőrzi a minisztérium a házak működését? – Rendszeresen, háromhetente, havonta találkozunk a házak vezetőivel, akik munkatársaikkal együtt mélyen elkötelezett emberek. Igyekszünk minél több helyi programon részt venni, emellett a házaknak bizonyos időközönként szakmai beszámolót, illetve előzetes programtervet kell nekünk benyújtaniuk. – Hogyan tanulták meg ezt az új feladatot?

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK – Eleinte sok volt a bizonytalanság, de képzésekkel, beszélgetésekkel, tréningekkel segítettük és segítjük ma is a munkát. A később indulóknak már könynyebb volt a helyzetük, mert az évek alatt összegyűjtött tapasztalatokat fel tudták használni. Öt éve nyílt meg az első ház, az utolsó pedig 2008-ban.. Az idei év fontos prioritása volt egyfajta profiltisztítás, mert a tapasztalatok azt mutatták, hogy egyes tevékenységek tekintetében kezdünk párhuzamosságokat építeni, ami nem jó. A hátrányos helyzetű csoportok közvetlen segítése érdekében a házak olyan feladatokat is felvállaltak, amelyek alapvetően más szervezetek, intézmények hatáskörébe tartoznak, miáltal az alaptevé-

Országos Esélyegyenlőségi Hálózat Az esélyegyenlőség eszméjének védelmét Magyarországon 2003 óta törvény is biztosítja. Ám ahhoz, hogy az esélyegyenlőség ne csupán a törvény lapjain létezzen, hanem mindennapi életünk során is kifejezésre jusson, jelentős szemléletváltásra van szükség. E célkitűzés jegyében kezdődött el 2004-ben az Országos Esélyegyenlőségi Hálózat kialakítása, s mára már az ország valamennyi megyéjében, és külön a fővárosban is működik egy Esélyek Háza. A HÁLÓZAT Minden ember egyenlő és egymással egyenértékű – könnyen leírható, de nehezen megvalósítható eszme. Az Országos Esélyegyenlőségi Hálózat célja, hogy felhívja a figyelmet az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség eszméjének jelentőségére, és igyekezzen mindenki számára megtölteni tartalommal. Ezen belül az Esélyek Házai munkájukkal hat hátrányos helyzetű csoport (nők, gyermekek, romák, idősek, fogyatékossággal élő személyek, hátrányos helyzetű térségekben élők) társadalmi befogadását kívánják segíteni. A hálózat a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakmai felügyelete alá tartozik. AZ ESÉLYEK HÁZAI FELADATAI Az Esélyek Házainak egyik fő feladata a társadalmi szemléletformálás. Rendezvényeinkkel, programjainkkal az esélyegyenlőségi kérdésekkel most ismerkedőkhöz, az eszme elkötelezett híveihez és a hátrányos helyzetű csoportok tagjaihoz egyaránt szólni szeretnénk. Fontosnak tartjuk, hogy az esélyegyenlőséggel kap-

kenység szenvedett csorbát. Nagyos sok ember szociális segélyek ügyében vagy munkanélküliség miatt kereste fel a házakat. Természetesen minden hozzánk betérőnek próbálunk segíteni, de ilyen esetekben a házak csak azt tudják felvállalni, hogy pontos tájékoztatást adnak, mely problémával hova lehet fordulni. Természetesen figyelünk arra, hogy a tájékoztatás valóban segítse az embereket a problémáik megoldásában, igyekszünk, ha lehetséges, akár konkrét ügyintézőkhöz irányítani az érdeklődőket, információs anyagokat biztosítunk számukra. – Ehhez a feladathoz mennyi pénzt rendel a minisztérium?

csolatos információk minél több emberhez eljussanak, ezért nagyobb megyei és országos rendezvényeken is részt veszünk. A szakmai kapcsolatok erősítése érdekében képzéseket, konferenciákat, tréningeket, célcsoportjainknak pedig változatos programokat szervezünk. Munkánk szerves része a partnerségépítés és a hálózatfejlesztési, koordinációs feladatok ellátása az esélyegyenlőség területén tevékenykedő civil szervezetek, valamint az önkormányzatok és munkáltatók között. Segítséget nyújtunk a célcsoportokat segítő szervezetek, intézmények munkájához. Feladataink közé tartozik az információszolgáltatás megyei, kistérségi és települési szinten. A házakban az érdeklődők tájékoztatást, segítséget kaphatnak esélyegyenlőségi kérdésekben, valamint rendszeresen tartunk ingyenes jogi tanácsadást és a helyi igényeknek megfelelően egyéb szaktanácsadást is. DISZKRIMINÁCIÓ. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése vagy hátrányos megkülönböztetés esetében az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH) vagy a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosához lehet fordulni. Az esélyházakban részletes tájékoztatást nyújtunk az EBH és a kisebbségi ombudsman tevékenységéről, valamint panaszfelvételi lehetőséget biztosítunk az EBH és a kisebbségi biztos hatáskörébe tartozó esetekben, s a panaszokat továbbítjuk a két hivatalnak. Az együttműködés előnye, hogy így az ország minden megyéjében van egy hely, ahol a sértett felek segítséget kaphatnak ügyük elindításához.

– Jelenleg havi másfél millió forintot, amely a minimum háromfős stáb bérét és a programok, tevékenységek költségeit fedezi. A hálózat működtetésében helyi önkormányzatok és regionális munkaügyi központok a szerződéses partnereink. – Az önkormányzat mivel járul hozzá házak tevékenységéhez? – Ez változó. Van, ahol csupán közvetítő szerepet vállal, de van, ahol rendszeresen részt vesz a programokban, bevonja egyes szakmai bizottsági munkáiba a házakat. A hálózat működtetésében nagyon fontosnak tartom az önkormányzatok szerepvállalását, ideális esetben az együttműködés hidat képez a helyi döntéshozók és a területen dolgozó civil szervezetek között. – Vannak-e olyan esélyházak, amelyek kiemelkedően jól működnek? – Jót kiemelni mindig lehet, mindig tudtunk. Jelenleg az a célunk, hogy a házak tevékenysége bizonyos alapfeladatokban egységessé váljon. Legyen egy olyan szakmai elvárás, ami minden házra nézve kötelező, és azonos színvonalat és tartalmat biztosít. Ez az egyik alapja a hatékony együttműködésnek a hálózaton belül. Idén ezen sokat dolgoztunk közösen, de mindig figyelembe kell venni az eltérő helyi adottságokat is. – Tehát most ahány megye van, annyiféle Esélyek Háza? – Bizonyos tekintetben igen. Ennek vannak előnyei és hátrányai, mind szakmai, mind működési szempontból. Feladatunk, hogy lehetőségeink szerint a legoptimálisabb rendszert alakítsuk ki. – Azt mondta, hogy igazán elhivatott emberek dolgoznak az esélyházakban. – Másképp nem is lehet ezt csinálni. Szinte minden megyében volt már példa arra, hogy a kollégák elkötelezettsége és kitartása segítette át a házat egy-egy nehezebb időszakon. Most azon dolgozunk, hogy az Esélyek Házai minél hatékonyabban tudjanak együttműködni, segítve, kiegészítve egymást. Idén több olyan programunk volt, ahol a házak együtt jelentek meg. A Szigetfesztiválon, egy sátorban gyűjtöttük össze az egyes megyékben már kipróbált és bevált szemléletformáló játékokat, programokat. A közös munkának nagyon sok hozadéka van. Meggyőződésem, hogy az erő a hálózatban van.

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. október

11

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Beszélgetés Márton Zoltán (Székesfehérvár) és Sztojkáné Hergovics Györgyi (Esztergom) Esélyek Háza vezetőkkel

Erősödő bizalom

– Mióta dolgoznak az Esélyek Házában? Sztojkáné Hergovics Györgyi (SZHGY): 2004 júliusa óta dolgozom az esztergomi Esélyek Házában, ami az év májusában nyitott. Először munkatárs, majd programkoordinátor voltam, és 2007 óta irodavezető vagyok. Márton Zoltán (MZ): A kezdetektől, 2004 tavaszától, a ház beindítástól dolgozom itt, immár hatodik éve. – Miváltozottatevékenységükben az elmúlt hat év alatt? MZ: Most egy egyenes vonalú „leülés” tapasztalható, amit főként a külvilág változása okoz. Ahogy hullámzik a társadalom, úgy változunk mi is. Hiába dolgozunk egy jól felépített szakmai irányvonal mentén, határozott célkitűzésekkel, azért csak a hatodik miniszterünk regnál, és közben meg látjuk, hogy milyen indulatok és egyéb társadalmi változások törnek felszínre, amik nem segítik az esélyegyenlőség ügyét. Sőt, sokszor évek munkáját teszik tönkre. Itt van például a roma gyerekek vagy a fogyatékossággal élő emberek integrációja. Az évek során sok helyütt valósítottuk meg az akadálymentesítést, ám ez a gazdasági válság következtében az illetékesek gondolkodásában hátrább sorolódott. Ez a mostani helyzet újra keverte a kártyát, ami például fölerősítette a romák elleni indulatokat. Márpedig ez nem segít bennünket a kirekesztés elleni munkában. – Az integrált oktatásról sokat vitatkoznak manapság. MZ: Nem hiszek a szegregáció semmilyen formájában, ugyanakkor az integráció sokféle lehetőségében igen. Néha úgy látom, mintha az lenne a szándék, hogy a negatív példák hangsúlyozásával lebeszéljék az embereket még arról is, hogy egyáltalán végiggondolják, mit is jelent az integráció, és milyen káros következményei vannak a szegregációnak. A terepen is azzal szembesülünk, hogy ez egy szélmalomharc egy olyan társadalomban, amelyben rutinszerűen mélyen gyökerező agresszióig fajuló előítéletek élnek, az antiszemitizmustól a rasszizmusig.

12

– Különösen, ha ezt olyanok is erősítik, akik pozícióban vannak, akiknek hisznek az emberek. MZ: A bűnbakkeresés és -gyártás olyan, mint a hullámvasút a vidámparkban. Szívesen felugranak rá az emberek, mert tüneti kezelést kínál olyan problémákra, amelyeket csak nagy erőfeszítésekkel lehetne orvosolni. Sajnos, az esélyesség ügyében egyre rosszabb állapot alakul ki. A mi pályánkon nagyon nehéz megmaradni, mert kevés a sikerélmény. Persze azért találnunk kapaszkodókat. Ilyen például, hogy a fogyatékossággal élők integrációjában már eljutottunk odáig, hogy a mai magyar szókincsből, kezd kikopni a világtalan, a nyomorék, a béna, az idióta vagy a debil kifejezés, ahogy már kerekesszéket mondunk és nem tolókocsit. Úgy gondolom, hogy ez az Esélyek Háza és a médiatársadalom közös sikere. És persze sikerként könyveljük el, hogy csökkenteni tudtuk az idősek generációs hátrányát, és sokat tettünk a fiatalokért is. Ezeken a területeken az országos hálózat nagyon komoly eredményeket ért el. Nekem személy szerint az a legnagyobb sikerélmény, amikor fölöslegessé válok egy szituációban. Most például a Fejér megyei Látássérültek Egyesülete, öt év után, a mi segítségünkkel eljutott oda, hogy megnyitotta a Látássérültek Regionális Rehabilitációs Központját, amit már nélkülünk működtetnek. Nyilván azokon a területeken vagyunk gyengébbek, ahol a havi másfél millió forint működési költség és négy ember kevés egy megyében. Ilyen a cigányság ügyének kezelése, különös tekintettel az oktatási szegregációra – amiben a 27 európai tagállam között Magyarország a sereghajtó – és a munkaügyi piaci diszkriminációra. Itt nem tudtunk eredményt elérni, nem kaptunk hozzá eszközöket. Az aktív korú népességgel kapcsolatban, országos szinten, azt tudjuk felmutatni, hogy magasabb szintű kockázati eseménnyé tettük a diszkriminációt azzal, hogy a roma antidiszkriminációs jogsegélyszolgálatot, az Egyenlő Bánásmód Hatóságot és a kisebbségi ombudsman panasztételi eljárását az Egyenlő Bánásmód Hatóság szankcióval bíró folyamatába sok ügyfelet tudtunk csoportosítani. Ennek a híre a média segítségével elterjedt, így ma Magyarországon magasabb kockázattal jár valakit diszkriminálni, szegregálni, mint öt évvel ezelőtt. Ami persze nem jelenti azt, hogy a jelenség megszűnt. – De mindenesetre létezik egy visszatartó erő. A város és a környék lakói honnan tudnak egy ilyen házról?

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. október

MZ: Onnan, hogy az összes olyan közösség, amely fogyatékossággal élőket, nőket, romákat, nemzeti etnikai kisebbségeket, időseket próbál segíteni, az elmúlt öt évben kapcsolatba került az Esélyek Házával. Szinte egy megyében nincs olyan érdekvédő, aki már ne szervezett volna közösen programokat az Esélyek Házával, szókincset, fogalmakat ne tisztázott volna velünk, valamilyen partnerségben ne tudta volna tovább adni azokat az üzeneteket, amiket mi fogalmaztunk meg. De forrást is szereztük nekik, olykor működési költségük többszörösét. – Mi a helyzet Esztergomban? SZHGY: A kezdetekben idegen intézményként kezeltek bennünket. Ugyanis hasonló esélyegyenlőségi céllal létrejött intézményrendszer nem működött az országban, ezért arra felé toltak bennünket, hogy legyünk a szociális ellátórendszer része. Időbe került, hogy bebizonyítsuk, nekünk más a feladatunk. Nevezetesen: mi a társadalom egészét szeretnénk az esélyegyenlőség tekintetében érzékennyé tenni. Amit mi csinálunk, az társadalmi tudatformáló tevékenység, ami természetesen közvetve a rászorultakat érinti. Az ő érdekeiért tevékenykedünk, de nem minden esetben közvetlenül velük együtt. A programjaink sem csupán nekik, hanem értük szólnak. Tehát a társadalom többi tagjával próbáljuk megértetni a kisebbségek gondjait, hogy miért nem szabad diszkriminálni, előítéletesen viselkedni. Jó néhány olyan rendezvényt szervezünk, ahol jelen van a társadalom minden rétege, mert így hatásos a munkánk. De jelen vagyunk a civil szervezetek eseményein is, és sok esetben közvetlenül is találkozunk azokkal, akik védelmében dolgozunk. MZ: A székesfehérvári Esélyek Házában tizenegy olyan szervezet székhelye talál-

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK ható, amelyek időseket, fogyatékosokat, fiatalokat képviselnek. Közösségi életük közvetlen közelünkben zajlik. SZHGY: Esztergomban mi külön épületben vagyunk a civil szervezetektől, de ennek ellenére nagyon intenzív a kapcsolatunk velük. – Az önkormányzat milyen módon segít Esztergomban? SZHGY: Van egy nagyon jó romaprogram, amit Esztergom városa indított. A felmérésben és a cselekvési terv kialakításában is segédkeztünk. Ez képezte alapját annak a koncepciónak, aminek nyomán a romákat vissza lehetne juttatni az elsődleges munkaerőpiacra. Első körben harminc roma helyezkedett el közintézményekben, illetve kezdte meg az érettségire való felkészülést. Sajnos a mi munkánkba is erősen beleszól a nyugtalan közélet. Legutóbb például az esélyegyenlőségi fesztivált némelyek arra használták fel, hogy uszítsanak a romák és a polgármester ellen. Két roma összeveszett, amiből a közbeszéd egy krimit kanyarított. Voltak, akik lövöldözésről beszéltek. Holott valójában nem történt semmi különös. MZ: Nálunk az önkormányzat boldog amiatt, hogy a szociális minisztérium az Esélyek Házával sok terhet levesz a válláról. Szakmai szervezetként kezelnek bennünket, olyanynyira, hogy például az iskolai esélyegyenlőségi tervet is velünk íratták meg. A pályázatokhoz is kikérik a véleményünket. – A bizalom forintban is mérhető? MZ: Annyiban igen, hogy ha az Esélyek Háza partnere egy, az önkormányzathoz pályázó, civil szervezetnek, akkor többnyire megkapja a forrást, mert mi garancia vagyunk a pénzek tisztességes felhasználáshoz. SZHGY: Bennünket azzal segít az önkormányzat, hogy használhatjuk az intézményeiket. Most a helyi gazdasági társaságok felé nyitunk, őket is megcélozzuk a programjainkkal. Szeretnénk elérni, hogy megértsék, egy civil szervezet, illetve az Esélyek Háza, nem mumus, akitől félni kell. De programjainkkal azt a tévhitet is igyekszünk eloszlatni, hogy a szociális munka sóhivatali tevékenység, valami felesleges rossz. Próbáljuk megértetni, hogy a társadalmi felelősségvállalás hosszú távon mit eredményez, akár a cégek számára is. – Nehéz volt például a Suzuki gyárba bejutni? SZHGY: Nem volt könnyű… De amióta az Egyenlő Bánásmód Hatóság is bírságolhat, és

az EU-s pályázatokban is megjelentek az esélyegyenlőségi szempontok, például, ha családbarát munkahelyhez kérnek támogatást a cégek, vagy befogadó munkahelyeket akarnak létrehozni, kicsit pozitívabban reagálnak a megkeresésünkre. Bejutottam a komáromi Nokia gyárba is, ahol már elindult egy komoly program. 2009-et a Sokszínűség Évének jelölte ki a vezetés. Többször voltunk náluk esélyegyenlőség-érzékenyítő tréningeket tartani. Ezen alkalmakkor felmérjük, hogy mit tettek már eddig, és merre fejlődhetnek tovább. A találkozók némiképpen hasonlítanak egy munkamegbeszélésre, ahol a HR-esek hiányosságaira is rámutatunk. Bizony van olyan cég, ahol tőlünk tudta meg a vezetés, hogy nem csupán fizikai akadálymentesítés létezik, hanem

akadálymentesíteni kell és lehet a vakok vagy éppen a nagyothallók életét is. Igazi sikerélmény számunkra, ha azt látjuk, hogy egy cég komolyan kezd el ezekkel a témákkal foglalkozni. Úgy érzem, egyre többen fordulnak felénk, de sajnos a gazdasági válság egy kicsit keresztülhúzta a számításainkat. Ennek ellenére, azt érezzük, hogy kezd beérni a munkánk. Ha valahol akadálymentesíteni akarnak, hívnak minket, nézzük meg, vizsgáljuk meg, hogy jó-e az elképzelésük, és kikérik a tanácsunkat abban is, hogy miként foglalkoztassák a kisgyermekes asszonyokat. – A végén még komoly tekintélye lesz a házaknak. SZHGY: Erre törekszünk.

Én is voltam munkanélküli, tudom, hogy milyen a társadalom perifériáján élni

A hitem erős motiváció Beszélgetés Maczkay Zsaklinnal, a váci székhelyű Pest Megyei Esélyek Háza vezetőjével – Milyen végzettsége van? – Az ELTE-BTK-ra, valamint a Károli Gáspár Református Egyetemre jártam, magyar-filozófia-esztétika szakra. Az egyetemi évek alatt és után újságíróként dolgoztam. Végül is személyes indíttatásból szociális területre kerültem. Gyermekjóléti szolgálatnál helyezkedtem el, ahol egy évig családgondozóként dolgoztam. Közben pedig szociális továbbképzésekre jártam. Hamarosan fölajánlottak nekem egy megüresedett állást a hajléktalan szállón, így a hajléktalanok átmeneti szállásának és nappali melegedőjének lettem a vezetője. – Nem ijedt meg ettől a feladattól? Sok tragédiával találkozhatott. – Szerettem ott dolgozni. A feladat gyönyörű volt. Ami nehézséget jelentett, az a sok fal, amibe a problémák megoldásakor ütköztem. Az élet úgy hozta, hogy pár év múlva váltanom kellett. A Mozgáskorlátozottak Közép-magyarországi Regionális Egyesületéhez kerültem. Az elnökünk, dr. Chikán Csaba maga is mozgáskorlátozott, egyébként Vác város közjegyzője. Ő hozta létre az egyesületet – az országban elsőként – éppen 30 évvel ezelőtt. Az egyesület berkein belül működik egy támogató szolgálat, valamint egy lakóotthon, ahol önálló életvitelre törekvő mozgáskorlátozott fiatalok élnek. De szintén hozzánk tartozik a régió egyik legnagyobb szociális foglalkoztató intézménye, az Üllői Civil Kht. Talán nem véletlen, hogy egy ilyen sokoldalú egyesület nyerte el 2008-ban

a Pest Megyei Esélyek Háza működtetésének jogát. Ez nekünk mindenképpen egy új kihívás volt, hiszen profilt kellett bővíteni. Az Esélyek Háza tevékenysége ugyanis a fogyatékossággal élő emberek mellett további öt célcsoportra irányul: a gyermekekre, a nőkre, az idősekre, a romákra, valamint a hátrányos helyzetű településen élőkre. Nekik szervezzük különböző esélyteremtő-kiegyenlítő programjainkat (képzéseket, személyiségfejlesztő, pályaorientációs, kommunikációs stb. tréningeket, információs- és egészségnapokat, prevenciós jellegű foglalkozásokat stb.). A tartósan munkanélküliek számára például speciális életpálya-tréning indult.

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. október

13

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK – Ez hogy működött? – Nagyon jól. Ez valójában egy korábban beindult váci program adaptációja volt, amit a szobi kistérségbe vittünk el. Kevesebb résztvevő jelentkezett, mint amennyire számítottunk, de maga a program hasznos volt. Nem álláskeresésre tréningeztük a résztvevőket, hanem a kompetenciákat, a készségeket, az önbecsülés fontosságát állítottuk a középpontba, és az elérhető célokat kerestük közösen. – Igen, csakhogy ezeknek az embereknek a legfőbb bajuk az, hogy nincs munkájuk. – Ez így van, de ha depresszióba zuhannak, akkor még a kevés adódó lehetőséget sem tudják megragadni. – Egy ilyen tréning segít nekik? Jöttek viszszajelzések? – Igen. A foglalkozásoknak jó visszhangja volt. – Ön hisz az integrált programokban? – Nagyon hiszek. Az integrált programok (például a parasportnapok, ahol együtt sportolhatnak sérült és ép emberek) különösen alkalmasak arra, hogy megismerjük egymás értékeit és „másságát”. Úgy gondolom, hogy a megismerés nélkülözhetetlen egy elfogadóbb társadalmi szemléletmód létrejöttéhez. A Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Váci Kirendeltségével együttműködve indítottuk el ez év augusztusában a Kilátások a munkaerőpiacon című hatrészes konferenciasorozatot, melybe a munkaadói és a munkavállalói oldalt egyaránt igyekszünk bevonzani. Az első alkalom a fogyatékossággal élő, megváltozott munkaképességű embereknek szólt. A következő tanácskozáson pedig a 40–50 év feletti munkanélkülieket próbáljuk megszólítani. Városunkban a közelmúltban – hagyományteremtő szándékkal – rendeztük meg az ún. D-napot, melyen a régió valamennyi, segítő szakmában tevékenykedő állami, egyházi és civil szervezete részt vett. Mi esélyegyenlő-

ségi bemutatót tartottunk. Különböző érzékenyítő játékokat játszottunk. Például olyat, amiben a látók a látássérültek világával ismerkedhettek meg, aztán kerekesszékes akadályversenyt rendeztünk, amiben ugyancsak érdeklődéssel vettek részt a látogatók. Hasonló programokkal állandó résztvevői vagyunk a különféle szabadtéri fesztiváloknak, rendezvényeknek, míg a pályaválasztási kiállításokon, állásbörzéken hátrányos helyzetű fiataloknak és felnőtteknek szóló pályázati lehetőségek bemutatásával, valamint esélyegyenlőségi totóval igyekszünk megjeleníteni az esélyegyenlőség témakörét. Az iskolákban, osztályfőnöki óra keretében rendszeresen tartunk esély- és roma népismereti órákat. Ezeken a gyerekek szintjén beszélünk az esélyegyenlőségről. – Honnan tudnak a lakosok a programokról, akciókról, találkozókról, tréningekről? Egyáltalán, honnan tudják az emberek, hogy az Esélyek Házában mi történik? – Amikor elindultunk, elég nagy hangsúlyt fektettünk a nyilvánosság elérésére. Jó a kapcsolatunk a sajtóval. A helyi médiumokban havonta hét–nyolc cikk is megjelenik rólunk. – Például egy Nagybörzsönyben élő roma család, amelynek nincs tévéje és újságra sem telik, honnan értesül az őt érintő eseményről? – Az ottani polgármester egy autóra szerelt hangos bemondón teszi közzé a híreket. – Miként tud az Esélyek Háza három munkatársa ilyen sok eseményt szervezni? – Csakis a partnerszervezetekkel együttműködve. Az esélyegyenlőség területén, valamint a szociális szférában működő partnerszervezetekkel való együttműködés, a hálózatépítés és koordináció az Esélyek Háza alapvető feladata. Tevékenységünk másik fele magukra a szervezetekre és az ott dolgozó szakemberekre irányul: érdekvédelmi fórumok, szakmai kerekasztalok, konferenciák tréningek, továbbképzések formájában. A hálózatépítés folyamatos, és egyre bővül partnereink listája. Szerencsére a polgármesterek jelentős része támogatja munkánkat. – Az ön elhivatottsága miből ered? – Nem akarok patetikus lenni; talán anynyit, hogy a hitem erős motiváció, valamint az is, hogy egyetem után, három diplomával, én is voltam munkanélküli, és tudom, hogy milyen – akár ideig-óráig – szembenézni a társadalmi periféria kérdéseivel.

14

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. október

Egyetértés övezi a jelnyelvi törvényt Beszélgetés dr. Páva Hannával, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Fogyatékosügyi és Rehabilitációs Főosztályának vezetőjével – Sok küzdelem árán jött létre ez a törvény? – A Siket és Nagyothallók Országos Szövetsége már tíz éve fáradozik azon, hogy legyen egy olyan jogszabály, amely elismeri a siketek által használt jelnyelvet. Ehhez tudni kell, hogy a magyar gyógypedagógiában hosszú ideig nem volt szabad használni ezt a közlési formát, hanem csak a – köznapi nyelven szólva – szájról olvasást. Egy idő után már nem volt tilos a jelnyelv, és mostanra jutottunk el odáig, hogy ez a gyógypedagógiában is elfogadott lett. Ez így van rendjén. Ugyanis a ténylegesen, siket, illetve a nagyon súlyos hallássérült ember számára gyakorlatig csak a jelnyelv biztosítja, hogy magas szinten kommunikáljon a társadalommal. – Mi változik a törvény életbelépésével? Valóban várható, hogy néhány héten belül megszavazza a parlament? – Ritka jelenségnek lehetünk tanúi: ezt a törvényjavaslatot minden parlamenti párt támogatja, tehát konszezussal jön létre. Túl a nemes elv deklarálásán, hogy tudniillik a magyar parlament elismeri a jelnyelvet, illetve ennek kultúráját, két alapvető változást idéz elő az érintettek életében. Az egyik az, hogy a közszolgáltatások igénybevétele során az ügyfél döntheti el, milyen módszerrel akar kapcsolatot teremteni és kommunikálni, például az önkormányzattal, a bírósággal, a rendőrséggel. A bíróságon eddig, ha bármilyen minőségben siketeket hallgattak meg, a bíró döntötte el, hogy tolmács segítsen-e a kommunikációban. Igen ám, de mivel nem minden siket vagy nagyothalló ismeri a jelnyelvet, ezért igen nehézkes volt a kommunikáció. Nos, a törvény élet-

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK „Nem segítségre, hanem a döntésekben való részvételre van szükségünk” Szeptember 29-én jelnyelven szólalt fel a parlamentben Kósa Ádám A parlamentben először szólalt meg hallássérült képviselő, az ellenzéki Kósa Ádám beszédét jeltolmácsok fordították a magyar jelnyelv használatáról szóló törvényjavaslat általános vitájában. Szerinte a kormány most „jó tanulónak” bizonyult. Kósa Ádám fideszes európai parlamenti (EP) képviselő szerint a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvényjavaslat a siketek, a nagyothallók és a siket vakok érdekeit szolgálja. Az előterjesztés célja, hogy a magyar jelnyelvet „önálló, természetes” nyelvként ismerjék el. A társadalmi integrációhoz szükséges a jelnyelv használata.

belépésével ez változik, és nemcsak a bíróságok, hanem minden hatóság és közhivatal esetében. A költségek természetesen nem az ügyfelet terhelik ezután sem. A másik terület, amelyet a törvény érint: az oktatás. Úgy tűnik, konszenzus van abban, hogy aki gyógypedagógiai intézetben szegregáltan tanul, kötelező lesz megtanulni a jelnyelvet. Ugyanakkor a gyerek vagy a szülő rendelkezhet arról, hogy a tantárgyakat audtív-verbális módszerrel vagy jelnyelven tanulja meg a diák. Az integrált iskolába járó hallássérült gyerek szülője dönthet arról, hogy a diák elsajátítja-e a jelnyelvet. Amennyiben igény van a jelnyelvtanulásra, az iskola dolga lesz az oktatás megszervezése. A részleteket majd a kormány dolgozza ki. – Mikortól várható a törvény teljes körű alkalmazása? – Egyes rendelkezései már jövőre, illetve 2011-ben életbe lépnek. A teljes körű alkalmazás 2017-től várható. Ekkora lesz annyi kiképzett tanár, aki jelnyelvet tud oktatni. – Személyes sikerének is érzi a törvény létrejöttét? – Sokan dolgoztunk rajta, itt a minisztériumban is. Az érintettekkel közös a sikerünk.

Semmit rólunk nélkülünk! Az European Youth Centerben rendezték szeptemberben azt a nemzetközi konferenciát, amely a fogyatékossággal élő személyek jogtudatos magatartásának elősegítésével, megerősítésével foglalkozott. A konferencia házigazdája a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, a SINOSZ volt, fővédnöke Greg Dorey brit nagykövet, valamint dr. Szabó Máté az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Az eseményről dr. Purda Zsuzsánna számol be. Köszöntőjében Szabó Máté arról beszélt, hogy az emberi jogok fejlődése mára a speciális jogok elismerése felé mozdult. Az válik egyre fontosabbá számunkra, hogy mindenki egyforma esélyekkel induljon az életben és élhessen emberi jogaival – mondta. A Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól Szóló ENSZ Egyezmény – amelyet Magyarország ratifikált elsőként a világon – nem hoz létre új jogokat. Célja, hogy megvédje és biztosítsa minden emberi jog élvezetét a fogyatékos személyek számára – hangsúlyozta Greg Dorey brit nagykövet magyarul megtartott nyitóelőadásában. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormányoknak sürgős intézkedéseket kell tenniük a helytelen, jogsértő gyakorlatok, szokások és intézmények felszámolására. Dr. Kósa Ádám, a SINOSZ elnöke, az első siket képviselő az Európai Parlamentben A SINOSZ szerepe a fogyatékossággal élő személyek jogtudatos magatartásának ösztönzésében címmel tartott előadást. Benne arra hívta fel a figyelmet, hogy az ENSZ Egyezmény csak lehetőség és nem megoldás a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényre juttatásában. Új stratégiát sürgetett, amely az oktatás és a jelnyelv területén kell, hogy változást hozzon. Az információhoz való hozzáférés és a kommunikációban való részvétel lehet az egyik közös pont a különféle szervezetek együttműködésében. Hangsúlyozta a fogyatékossággal elő személyek alapvető követelését, miszerint nem segítségre van szükségük, hanem arra, hogy érdemben részt vehessenek az őket érintő döntések meghozatalában, azaz: „Semmit rólunk nélkülünk!” A konferencia idejére jelent meg Emberi Jogok. Igen! címmel a fogyatékossággal élő személyek jogaival kapcsolatos kép-

zési kézikönyv magyar nyelvű változata a SINOSZ kiadásában. A kézikönyv célja, hogy az ENSZ Egyezményt megismertesse az emberekkel. A könyv jól áttekinthető, könnyen használható, alapvető forrást biztosít az emberi jogok képviseletével, azok oktatásával, és a neveléssel foglalkozóknak munkájuk eredményessé tételéhez. A Siket ember és az Emberi Jogok című helyzetjelentést, amelyet egy világméretű felmérés kapcsán készítettek, Allen Colin (WFD – Siketek Világszövetsége), a projekt koordinátora mutatta be. Svéd kezdeményezésre az emberi jogok alakulását mérték fel a fejlődő országok siketei körében. Colin szerint teljesen árnyalt képet nem sikerült kapni, mivel néhány szervezet vélhetőleg jobb színben tüntette fel a helyzetet, egyrészt azért, mert szégyellik a körülményeiket, másrészt mert félnek, hogy a kormányzat megvonja tőlük emiatt a támogatást. A felmérés eredményeit értékelve beszélt néhány nagyon súlyos jogsérelemről, például arról, hogy egyes országokban nem tekintik őket egyenlő állampolgároknak, nem vezethetnek gépkocsit, nem szavazhatnak, nem alapíthatnak családot, és nagyfokú közöttük az írástudatlanság. A fórum résztvevőinek kétharmada siket személy volt. Magyar és nemzetközi jelnyelvi tolmácsok működtek közre, hatalmas képernyőkön jelent meg magyarul és angolul az írott szöveg, szinkronban az előadásokon elhangzottakkal. A hallók számára pedig fülhallgatón, több nyelven biztosították a megértést. A MAGYAR HELYZETRŐL Rauh Edit esélyegyenlőségi szakállamtitkár jó hírrel kezdte előadását: egy-két héten belül dönt a parlament a jelnyelvről szóló törvény elfogadásáról, amelyet valamennyi párt egyöntetűen támogat – mondta. A várható szabályozásból néhány példát említett: a jelnyelv – mint nem beszélt nyelv a nyelvi identitás része, a magyar jelnyelv pedig önálló kisebbségi nyelv kell, hogy legyen. 2003-ban kezdődött meg a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás országos hálózatának kiépítése, ettől kezdve nem tanfolyam, hanem szakképzés útján sajátítható el a jelnyelv, és hamarosan elkészül a tolmácsok országos névjegyzéke – tette hozzá. 2017-

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. október

15

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK től első osztálytól kétnyelvű oktatást kell biztosítani a siket gyermekeknek – és szüleiknek is! – ha ezt legalább öt szülő kezdeményezi az iskolában. A törvény elfogadásával kapcsolatosan hangsúlyozta, hogy több más törvény módosítása is indokolttá válik, így például a fogyatékossággal élő személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról, az önkormányzatokról, a hatósági eljárásokról, a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény. Ez utóbbi kapcsán a szakállamtitkár elmondta, hogy 2010-től fokozatosan kötelező lesz két óra időtartamonként emelni a közszolgálati műsorokban a feliratozással ellátott adásidőt, így 2015-re eljutunk a teljes műsoridő kommunikációs átalakításához. A híreket azonban már 2010-ben teljes időben felirattal kell ellátni. HELYZETJELENTÉS A VILÁGBÓL Svéd kezdeményezésre világméretű felmérés készült az emberi jogok alakulásáról a fejlődő országok siketeire vonatkozóan. A kérdőívet a világ 7 régiójába, 123 országba juttatták el. 93 országból érkezett válasz, amelynek alapján készült el a nemzetközi jelentés. A kérdőívben négy alapvető szempontot vizsgáltak: a jelnyelv és a siketkultúra tisztelete megvalósul-e, van-e kétnyelvű oktatás, működik-e a törvény előtti egyenlőség, a diszkrimináció tilalma, milyen a hozzáférés a jelnyelvi tolmácsoláshoz. Ezek bármelyikének hiánya vagy akadályoztatása esetén ugyanis mindenképpen sérülnek a siketek emberi jogai. A siket emberek jogainak biztosítása középpontjában a jelnyelv áll, és legfőbb cél, hogy nyelvi kisebbségi jogaikat kiharcolhassák. A jelentés szerint csak 44 országban ismerik el nyelvként a jelnyelvet. Az oktatás területén a jelnyelv használatával kapcsolatban az az általános tendencia (88 országban), hogy biztosítják a siket gyermekek oktatását, főként külön iskolában, és csupán 23 országban létezik kétnyelvű – jelnyelven is történő – oktatás, ami rendkívül fontos a gyermekek számára, hiszen saját nyelvüket nem használhatják. Ahhoz, hogy a kétnyelvű oktatás megvalósulhasson egyrészt a jelnyelv önálló nyelvként való elismerése, másrészt szakképzett jelnyelvi tolmácsok megléte szükséges. Ilyen képzés a felmérésben érintett országok közül csak 43-ban van, és csak 32ben fizeti őket a kormányzat, a többiben a siketszervezetek finanszírozzák őket.

16

Mobilitás Ifjúsági Hét A tavalyi Európai Ifjúsági Hét sikerei után idén október 12–17. között a Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat ismét szakmai programokkal, rendezvényekkel hívta fel a fiatalok és a társadalom figyelmét az ifjúságra, az ifjúsági szakmára. A Mobilitás Ifjúsági Hét központi eseménye az Országházban megrendezett Parlamenti Ifjúsági Nap volt, amelyet Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke és Herczog László szociális és munkaügyi miniszter nyitottak meg. A parlamenti esemény fő témája az Európai Unió és a magyar ifjúság volt. Az ifjúsági napon a fiatalok, ifjúsági szervezetek képviselői és ifjúsági szakemberek mellett az európai, országos és helyi politikusok, illetve egyéb állami, önkormányzati döntéshozók is képviseltették magukat. A rendezvényen a politikai döntéshozók felszólalását dr. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának összegzése zárta. A Parlamenti Ifjúsági Nap levezető elnöki posztját Rauh Edit, a szociális tárca esélyegyenlőségi szakállamtitkára látta el.

Az Európai Bizottság döntése értelmében tavaly novemberben rendezték meg az Európai Ifjúsági Hetet, amelynek fő célja a fiatalok aktív részvételének ösztönzése, valamint a saját jövőjükkel kapcsolatos elképzeléseiknek, elvárásaiknak, eredményeiknek bemutatása a magyar és európai döntéshozóknak. A Parlamenti Ifjúsági Nap a bizottság célkitűzéseivel párhuzamban lehetőséget teremtett a magyar fiatalok számára a döntéshozóikkal való párbeszédre. A Mobilitás és az együttműködő partnerei tették lehetővé azt, hogy az ország számos pontján érdemi diskurzus indult el a fiatalokat érintő kérdések megvitatásában.

Zánkán tanácskozott a Magyar Ifjúsági Konferencia A Gyermek és Ifjúsági Centrumban tartotta ülését a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK). A magyar ifjúság legmagasabb szintű közös fórumának képviselői megfogalmazták: a határon túli magyar ifjúsági szervezetek alapvető érdeke, hogy programjaik, célkitűzéseik végrehajtásához a magyar államtól kapott támogatások hatékonyabb felhasználása érdekében javaslattételi jogot szerezzenek. Rauh Edit szakállamtitkár és Bodor Tamás főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) tartott tájékoztatót a kormányzat ifjúsági szakmai tevékenységéről. Veres Judit igazgató az FSZH Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat a MIK-et segí-

tő, a határon túli és magyarországi ifjúsági tagszervezetek az aktuálisan elvégzett munkájukról számolt be. Szórád Gábor, a MIK Állandó Bizottságának elnöke tájékoztatójában hangsúlyozta az önkéntesség szerepét és bemutatta a stratégiai célok megvalósulásának helyzetét. A MIK módosította szervezeti és működési szabályzatát, elfogadta szakmai-etikai kódexét, illetve a titkárság tevékenységével kapcsolatos feladatmegosztást és munkarendet. A fiatalok aktuális kérdésekről konzultáltak a magyar Külügyminisztérium, az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal képviselőivel, és szekcióüléseken foglalkoztak a tagszervezetek közötti kapcsolatépítéssel. Bővebben lásd: http://onkornet.hu/cikk. html?cikk_id=17248

A mellékletet írta és szerkesztette: Szegvári Katalin • Készült a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából.

TERÜLETFEJLESZTÉS A kapcsolat, a lehetőség önmagában is rendkívüli erő

Közös gondolatok

lalkozni. Ezekre nagy szükség van, mert közösen lehet ajánlani, másrészt az ilyen határon átnyúló turizmus segít a gondok megoldásában is. A rendezvény során megnyílt a lehetőség a turizmusban megjelenő digitális technológiák megismerésére. Az előadókat tekintve európai kitekintésben gondolkodtunk, a résztvevőket pedig magyar és környékbeli országokból vártuk.

Kibővítjük a turisztikai szezont

Nyitottnak kell lenni

Kis gyerek, kis gond – nagy gyerek, nagy gond – szól a mondás, amely igaz talán a városokra is. A nehezedő gazdasági körülmények, a munkahelyek megszűnése, a támogatási lehetőségek beszűkülése új utak keresésére kényszerítik a polgármestereket, hogy polgáraik számára valamennyire megkönnyítsék az életet. A két megyei jogú város, Eger és Szolnok egyaránt a gazdasági kapcsolatok megújításában, új lehetőségek felkutatásában és a turizmus fejlesztésében látja a kivezető utat. Mindkét helyen konferencia rendezésével segítették a helyi gazdasági élet szereplőit, hogy találkozhassanak lehetséges üzletfeleikkel. Egyengetik az utat, hogy minél több partnerkapcsolat jöhessen létre, igyekszenek tanulni mások, akár külföldiek tapasztalataiból. Mindkét városban tudják és figyelnek arra, hogy a kultúra is fontos része a település életének. Közben pedig nem feledkeznek meg a fiatalokról sem, hiszen megtartásuk a jövő záloga. Egerben A Kárpát-medence kincsei címmel rendeztek gazdasági konferenciát szeptemberben. Ennek része volt az az üzleti találkozó, amelyen nyolc ország vett részt és egy szakkiállítás is szerepelt a programban. A cél a negatív tendenciájú gazdasági folyamatok közepette a közeli új piacok, lehetőségek felkutatása és megteremtése, kihasználva a Kárpát-medencében évszázadok alatt kialakult gazdasági és kereskedelmi hálózatok együttműködését Egerrel. A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a megyei jogú város gazdag programmal várta az érintetteket. Habis Lászlót, Eger polgármesterét kérdeztük az eseményről.

– Idén szerveztük meg először a rendezvényt, de ezentúl minden páratlan évben hasonló programokat, a páros években pedig olyan kulturális eseményeket tervezünk bemutatni, amelyek az előző időszakban a legnagyobb sikert érték el. Sok és sokféle program volt, világi és egyházzenei koncertek, kiállítások, színházi előadások. Szerepet kapott a Dobó téren a Kárpát-medence hagyományos termékeinek vásárral és kulturális programokkal kísért bemutatója. Szeretnénk, hogy intenzívebb kapcsolataink legyenek a közeli térségekkel: Ausztria, Horvátország, Románia, Szlovákia, Szerbia, Szlovénia és Ukrajna kapott meghívást egy-egy előadásra. Van

testvérvárosunk Szlovákiában, Csehországban, valamint DélLengyelországban, Gyergyószentmiklós is ebbe a körbe tartozik. A város újrapozicionálására törekszünk. Szinte karnyújtásnyi közelségben vannak, ami lehetővé teszi, hogy intenzívebbé váljon köztünk az összeköttetés. De nemcsak velük. Például az összes külpolitikai nehézség ellenére viszonylag rendszeres a kapcsolatunk Kassával. Bár uniós tagország vagyunk, de még messze a „varrat nélküli Európától”. Pontosan ezért látunk mi a szomszédainkkal együttműködési lehetőséget a turizmusban, környezetvédelmi és egyéb projektek keretében. A lengyelek komoly szimpátiát éreznek Magyarország iránt, és ez potenciális lehetőséget tartalmaz a jövőre nézve. Talán kevés országban lehetne olyan könnyen üzleti sikert elérni, mint Lengyelországban.

A konferenciánk országos és nemzetközi részvételű volt a szakember találkozókat a kamarák szervezik, tulajdonképpen valamennyi környező országból érkeztek üzletemberek, fellendítettük a szakmai turizmust. Maga az idegenforgalom két konferenciaterületen is szerepet kapott. Az egyik a volt és a jövőbeni kulturális fővárosokkal foglalkozott, Nagyszeben, Isztambul és Pécs volt a meghívott. Másrészt előadások hangzottak el a tematikus utakkal kapcsolatban. Úgy, mint a Kárpát-medence új El Camino zarándoklatával, a Mária Úttal, ez 1400 kilométeren Mariazelltől Csíksomlyóig halad; több mint zarándokút: turisztikai-kulturális program. Elsősorban a kétoldalú tematikus utakkal – vártúra, bortúra, wellness túra – kívánunk fog-

www.onkorkep.hu

| www.onkornet.hu

– Honnan kaptak a rendezvényhez támogatást? – Széles körben segítették a törekvésünket. A legnagyobb összeget a Nemzeti Kulturális Alaptól, a konferenciákhoz a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumtól nyertünk pályázati pénzt és az Agrármarketing Centrum is dotálta a rendezvényt. A Hungarofest a kulturális programok előkészítésében és népszerűsítésében dolgozott nekünk, ez sok szakmai és anyagi segítséget jelentett. Összességében több mint 30 millió forintnyi támogatást kaptunk a programhoz, amelynek az összköltsége meghaladja az 50 milliót. – Milyen kézzel fogható eredményre számítanak? – Eger életében fontos az idegenforgalom, és úgy tapasztaltuk, hogy az idén részint a belföldi turizmus tartotta életben a szakmát, részben pedig a környező országok, ebbe beleértve Lengyelországot, ahonnan rengeteg turista érkezik hozzánk. Célunk a szezon hosszabbítása Egerben, ahol a szeptember–október még erős szokott lenni, elsősorban a konferenciaturizmusban, most, mint ahogy a gazdaság egésze – ez a szektor is megbicsaklott. A húzó, dinamizáló területeken látszódnak a legnagyobb bajok. Nem vagyunk messze a határoktól: a szlovák határ 50 kilométerre van, az ukrán sincs mesz-

| 2009. október ÖN • KOR • KÉP

17

– Tervez Eger városa határon átnyúló projektet, vagy létezik-e már ilyen? – A térségben van ilyen program a várak között, azután vannak természetvédelmi jellegű együttműködések, közlekedésfejlesztési projektek szlovák–magyar relációban. Dolgozunk most egy kulturális alapú városfejlesztésen, ami egyfajta hálózatos együttműködést kell, hogy jelentsen az önkormányzatok között, és ebbe éppen a testvérvárosainkat igyekszünk bevonni. Voltak a turizmusban, a turisztikai tájékoztató rendszerben korábban is ilyen típusú közös munkáink – például francia és görög partnerekkel –, fontos a nemzetközi tapasztalat megszerzése. Példa erre német testvérvárosunk, a Stuttgart melletti Esslingen, amely a karácsonyi időszakban hangulatos középkori vásárt rendez. Mi nyári programként szervezzük a középkori vigasságokat, fenn, a Várban A Dobó tér pedig egy középkori piac helyszíne, ahol a régi mesterségekkel ismerkedhetnek a látogatók, és kulturális programokban vehetnek részt. Nyitottnak kell lennünk más országok tapasztalataira. Habis László polgármester a konferencián megtartott előadásában ismertette a város fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseket. Több mint hárommil-

18

ÖN • KOR • KÉP 2009. október

liárd forintot kívánnak fordítani funkcióbővítő városrehabilitációra. Kevesebb közterületi autóparkoló lesz, megszüntetve az eddigi sivár képet. Az Eger patak nyomvonala mentén kerékpáros és gyalogos zóna kialakítására kerül sor. A Szúnyogközi híd a Minaret és a Dobó tér közötti kapcsolatot teszi lehetővé. Új gyalogos híd épül a kis-zsinagógánál, ez utóbbi felújítva kiállító teremként szolgál. Nagy lépés a Dobó tér funkcióbővítő átalakítása. Alatta parkoló, raktár és kiszolgálótér lesz, fenn pedig rendezvényhelyszín, időszakos szabadtéri színpaddal. Szerepel a tervek között a városháza és a Dobó tér között szerves kapcsolat létrehozása, a Minorita templom homlokzatának felújítása, a tornyában kilátótér kialakítása, ahova két lift segít feljutni. A város várja a Műemlékvédelmi Igazgatóságtól a Minaret felújítását, a Valida szultána hamam fürdője romjainak rekonstrukcióját. Az Állami Vagyonkezelő Igazgatóság kezelésében lévő egri vár turisztikai fejlesztési koncepciójának kidolgozásában, anyagi terhet is vállalva, részt kívánnak venni, hogy az esti órákban programok sorával, a dézsmapince feltárásával a török kert vendéglátó funkcióval gazdagodjon. Az Egerbe látogatók számára is fontos lépés, hogy az érseki palota eddig zárt főépületében állandó turisztikai központot nyit az érsekség; a kertben pedig új épület várja majd a hangversenyekre, operaelőadásokra kíváncsiakat. Szeretnék, ha az egriek is egyre jobban éreznék, hogy a város segíti őket és figyel a fiatalokra. Erre szolgál majd a kismamabérlet, és a polgármesteri hivatalban lesz egy munkatárs, aki segíti, tájékoztatja a támogatási lehetőségekről a fiatal házasokat, hogy kiérdemeljék a családbarát jelzőt. | www.onkorkep.hu

A városfejlesztés mellett

szebb 120-nál. A határok nélküliséget szeretnénk érvényre juttatni. Tudjuk, hogy a nagypolitikában hűvösebb szelek fújnak, de azt is tapasztaljuk, hogy a közvetlen önkormányzati vagy kamarai, illetve a gazdasági szereplők közötti szerves kapcsolat létezik, és reményt ad arra, hogy itt a térségben ez eredményes legyen. Kissé a kormányzati politikát hiányolom a folyamatból, hangsúlyt kellene adni ennek az együttműködésnek.

fontos a jó közérzet is

TERÜLETFEJLESZTÉS A szeptemberben megrendezett Szolnoki Gazdasági Napok eseménysorozat két napja alatt hat helyszínen, tíz témában, tíz konferenciát tartottak – kiállítással és sok kísérőprogrammal egybekötve. A rendezvénynek több célja is volt: a friss információk helybe hozatala, a gazdasági döntéshozókkal való találkozás biztosítása, de ugyanilyen fontos volt, hogy a város és a megye vállalkozói lehetőséget kapjanak új gazdasági kapcsolatok kialakítására. Az egyik, talán legérdekesebb és igen sok területet érintő témakör a Szolnok épül program volt. A város 14 milliárd forintos fejlesztéssel újul meg, aminek eredményeként a turizmus, az oktatás és a gazdaság fellendülését remélik, az itt lakók pedig egy élhetőbb, szerethető, megtartó település létrejöttét várják. Szalay Ferencet, Szolnok megyei jogú város polgármesterét, országgyűlési képviselőt faggattuk, milyen lehetőségeket lát a programban, és milyen további tervek készültek, hogy Szolnok megtarthassa vezető szerepét a megyében, munkát tudjon biztosítani, és ezzel maradásra bírni a lakosokat.

– A szolnoki ember mindig képes felállni a földről és újrakezdeni. Tizenháromszor pusztult el járvány, tűzvész, háború során a település, és mindig megújult. 2006-ban indult a Szolnok épül program, hogy az új beruházások segítségével megállítsa az elszegényedést. 8400 kisés középvállalkozás van. Az ipari parkban 26 cég működik, 1000–1500 beszállítóval állnak kapcsolatban. A svájci Stadler nagy beruházásra és fejlesztésre készül a vonatgyártás terén. A Gazdasági Napok az első ilyen rendezvényünk volt; tervezzük, hogy minden évben megszervezzük. Szeretnénk, ha a megyében is tudnánk lehetőséget teremteni a vállalkozóknak a bemutatkozáshoz, a partnerkereséshez. Szolnok az ország közepén van, jó a közlekedésünk, erősek a logisztikai adottságaink, amelyekre tudunk építeni. A Ferihegyi repülőtér 40 percnyire, a főváros másfél órányira van tőlünk. Ha megépül a négysávos M8-as út, ami 2015-re mindenképpen várható, ez

| www.onkornet.hu

az idő még jobban lecsökken. A vasútközlekedésünk szerintem az egyik legjobb az országban. Az utak közelében vannak területeink, amelyek raktárbázis, logisztikai központ kialakítására kiválóan megfelelnek. Egy már működik a Szolnoki Ipari Park és Logisztikai Szolgáltató Kft. keretein belül. Van itt MÁV Kombi terminál is. Tehát már fogadunk különböző országokból érkező szállítmányokat, amelyeket innen osztunk tovább. – Ezek közé tartozik a kínai Hanan tartományból érkező áru is? – Igen. Hanan tartománnyal például szoros és jó a kapcsolatunk, nekik itt van a középeurópai elosztó központjuk. Már jó ideje tárgyalunk velük további együttműködési lehetőségekről is. A kínai fél szeretné, ha a zöldség- és gyümölcstermesztésben, a gyümölcslékészítésben is kooperálhatna velünk. Speciális, kínai konyhák által kedvelt növényekről van szó. Tárgyaltunk már öszszeszerelő üzemekről is, a kis-

TERÜLETFEJLESZTÉS motortól a kisrepülőgépekig. Egy kínai delegáció felmérte a repülőteret, a lehetőségeket. A szolnoki reptér a Boing 737eseket is tudná fogadni. – Látni némi párhuzamosságot Eger terveivel. Közös döntés alapján szervezték a konferenciát mindkét helyszínen, valamint a lakosságmegtartó, a fiatalokat a településre csábító kedvezményeket? – Kapcsolódás nincs, de nem véletlen maga a rendezvény, mert szükség van ezekre a lépésekre. – A Szolnok épül projekt részeként megújult a városháza előtti főtér… – Maga a főtér 970 millió forintból épült újjá. Kligl Sándor szobraival, szökőkútrendszerével, színpadával és a hozzá kapcsolódó útfejlesztésekkel együtt 1, 8 milliárd forintba került. – Hogy állnak munkahely tekintetében? – A 2008-as évet 4 százalékos regisztrált munkanélküliségi mutatóval zártuk, ami most 6 százalékra emelkedett. Az Út a munkához program révén sokan vállalták, hogy újra megjelennek a munkaerőpiacon. Jelenleg 3100–3200 a regisztrált munkakeresők száma. – Sok lepusztult, ám még így is szép, építészeti értékű ház van Szolnok belvárosában…

– Elkezdtünk egy homlokzat-felújítási programot, éppen ezért. Minden évben néhányat sikerül felújítani. Évente mintegy 15 millió forintot szánunk erre. Ehhez várjuk az adott lakóközösség hozzájárulását, ami nem minden esetben sikerül, mert nem tudják az őket terhelő anyagi részt felvállalni. – Az előbb említett logisztikán túl milyen kitörési pontokat lát Szolnok fejlődése érdekében? – Az idegenforgalmat és a turisztikát. Gyakorlatilag ugyanolyan termálvizünk van, mint Hévíznek. Ennek egész éves hasznosítását sajnos még nem tudjuk biztosítani, mivel nincs téliesített fürdőnk. Fürdőfejlesztést viszont végzünk. A belváros rehabilitációjának részeként élményfürdőt és sportuszodát akartunk építeni, a pályázatunk azonban nem nyert. Terveinket továbbra sem adtuk fel, már csak azért sem, mert a Szolnoki Gazdasági Főiskola idegenforgalmi és szállodai szakközgazdászokat is képez. Tehát a munkaerő innen, Szolnokról biztosítható. Az idegenforgalmi és turisztikai elképzeléseinkhez kapcsolódik a Tisza és a Zagyva, mint természeti környezet fejlesztése. Mindkét folyó vízminősége kitűnő, sok a hal, van horgászverseny-pályánk. Tavalyelőtt horgász világbajnokság volt itt, Szolnokon. Ugyancsak kedvelt a lovassport, egészen

Abádszalókig vezet a lovastúra. Kiváló a kapcsolatunk a környékbeli kistelepülésekkel, amelyeknek a falusi turizmusa szintén csábító lehet és fejleszthető. A Tisza menti szabad strandok is a vonzerő részei. A sportolási lehetőségek között érdemes kiemelni a kajak-kenu pályát, amely a válogatóversenyek megtartására alkalmas. Tervezzük a Tiszaligetben egy evezősház létesítését, ami a vízi turizmus egyik állomása lehetne, és néhány napra megállítaná itt a víz szerelmeseit. – Mennyire tudja a terveket támogatni a város? – Tízmilliárdos kötvényt bocsátottunk ki. Ez az önrésze a pályázatoknak. A kötvény a működés támogatásában is segít, az alacsony normatívák kiegészítésére fordítunk belőle, a helyi adókból befolyó összeg mellett. A városban a kultúra minden ágazata jelen van. Nagyon jó a színházunk, a szimfonikus zenekarunk, 60 éves a Tisza táncegyüttes, az iskolákban sok helyen működik néptánc oktatás, kórus. Ahogy beköszönt a jó idő, minden hétvégén valamilyen program várja a város a lakosait. Nemcsak fizikai értelemben történő fejlesztésekre törekszünk, hanem a lelkiekre is, hogy érezzék az itt lakók: szolnokinak lenni jó. – Említette a Szolnok hazavár programot. Kikre vonatkozik ez? – Készítettünk egy internetes portált, ahol regisztrálhat az a cég, amelyik támogatni kíván egy egyetemistát, és regisztrálhat az az egyetemista, aki ilyen támogatást igénybe szeretne venni. Természetesen azzal a feltétellel, hogy a diploma megszerzése után ott marad dolgozni. Alapfeltétel az is, hogy szolnokiak legyenek. www.onkornet.hu

A várossal kötött megállapodás lényege, hogy a maximálisan lehetséges 80 ezer forintos ösztöndíj felét Szolnok városa állja havonta. A diploma megszerzése után, munkába álláskor pedig a város segíti a lakáshoz jutásban is. Már 11 fiatallal megkötöttük a szerződést. – Fiatalok lakják a várost? – Sok a fiatal, de nálunk is az idősebbek vannak többségben. Szeretnénk mindkét korosztálynak segíteni: a kismamák, kispapák ingyen utazhatnak a városi közlekedésben, 300 rászoruló család kapott tűzifát. Erősítjük az egészségügyi szűrőprogramokat és az alapellátást. – Épül a gyalogosforgalomra tervezett Tiszavirág-híd, ami máris szinte emblémája Szolnoknak… – Másfél milliárd forintba kerül majd, összeköti a várost a Tiszaligettel. A városrehabilitáció során az integrált városfejlesztési programban 10 év alatt akarjuk a 11 területre osztott települést fokozatosan megújítani. Tiszaligeten 500 milliós pályázati pénzből két műfüves focipálya, 33 méteres, sátorral fedett medence épül. Két pályázatot nyertünk 6 milliárd forint összegben városrehabilitációra, az ipari park fejlesztésére 1 milliárdot, játszótérre 400 milliót fordíthatunk. – Sokfelé jelent gondot a közbiztonság. Szolnok hogy áll ezen a téren? – Tizennyolc helyen szereltünk fel térfigyelő kamerákat a szobrok, a virágok, a padok tönkretevői ellen. A rendőrség a polgárőrséggel együtt közösen járőröz éjszakánként. A város pozitív példát kíván mutatni, ezért jelentősen nőtt a virágokkal beültetett terület. Hajós Anna

| 2009. október ÖN • KOR • KÉP

19

Városok és Régiók Európai Hete 2009

MAGYARORSZÁG AZ UNIÓBAN Kiegyensúlyozottabb folytatást

European Week of Regions and Cities Brussels

5 - 8 October 2009

Hetedik alkalommal rendezték meg októberben az Open Days-t (Nyílt Napok) – a városok és régiók európai hetét. A brüsszeli központú óriási rendezvénysorozat fő címe Globális kihívások – európai válaszok volt, és a több mint 120 szeminárium négy témája: a növekedés helyreállítása, a régiók és az éghajlatváltozás, a határokon átívelő munka és az európai kohéziós politika kiértékelése és jövőbeli kilátásai. A megnyitót az Európai Parlament brüsszeli székházában tartották José Manuel Barroso elnök és Maud Olofsson svéd miniszterelnök-helyettes részvételével. A két főszervező a Régiók Bizottsága (RB) és az Európai Bizottság Regionális politikáért felelős főigazgatósága volt, akikhez több mint 250 partner csatlakozott 213 régióból, Európa minden

20

Az EU döntéshozóinak sokkal kiegyensúlyozottabb nézőpontokból kell kidolgozniuk a 2010-ben véget érő liszszaboni stratégia folytatását – hangzott el az október 6-án megrendezett workshopon. A regionális vezetők javasolták a gazdasági, szociális és környezeti szükségletek figyelembevételét az EU növekedési és foglalkoztatási politikájának alakításakor. Azon a konzultáción, amely a lisszaboni stratégia továbbfejlesztéséről szólt, a régiók és a városok hasonló nézeteket vallottak: szeretnék, ha folyamatosan bevonnák őket a döntéselőkészítés szakaszába is.

A vállalkozói jövőkép ösztönzése

A Régiók Bizottsága meghirdette az Európai Vállalkorészéről. A brüsszeli rendez- zói Régiók (EVR) díját. Ez egy vény kiegészítéseként az OPEN olyan kísérleti jellegű proDAYS logója alatt további 230 jekt, amely a kiváló vállalhelyi konferenciát, találkozót kozói jövőképpel rendelrendeztek vagy még rendez- kező európai régiók feltérnek. (Magyarországon össze- képezésére és elismerésére sen hat volt vagy lesz, részle- szolgál, valamint a helyi és tek: www.cor.europa.eu). Az regionális önkormányzatoesemény zárásra több mint kat arra igyekszik bátorítani, 7000 résztvevőt regisztráltak hogy tevékenyebben ösztöa különböző rendezvényeken nözzék a kisvállalkozásokat a szervezők. Európa-szerte. Az EVR-díj létrehozásának José Manuel Barroso alkalmából mondott beszédében Luc Van den Brande, az RB alelnöke kifejtette:„Az Európai Vállalkozói Régiók rendszerével az RB – együttműködve az Európai Bizottsággal – új, regionális szintű kezdeményezést hívott életre a növekedés és a foglalkoztatás ösztönzése érdekében. A kezdeményezés konkrét válasz a növekedés, a munkahelyek és az innováció forrásául szolgáló kisés középvállalkozások támogatásának égető szükségességére.” 2009. október

Luc Van den Brande Az EVR nyitva áll Európa valamennyi régiója előtt, függetlenül annak méretétől, népességétől vagy gazdasági helyzetétől. Minden olyan régió, város vagy helyi önkormányzat, amely politikai mandátummal rendelkezik a vállalkozói szellem ösztönzését célzó saját stratégiájának kidolgozására és végrehajtására a helyi és regionális szinten, jogosult a díj megpályázására. Minden évben legfeljebb három európai régió kapja meg azt a jogot, hogy az év vállalkozói régiójának nevezhesse magát. Az Európai Vállalkozói Régiók (EVR) díját először a 2011-es és 2012-es évre ítélik oda, és egy 2010 februárjában tartandó ünnepség keretében nyújtják majd át. A díjra a régiók az EER honlapján pályázhatnak 2010. január 15-ig. Luc Van den Brande alelnök hozzáfűzte: „az EVR-kezdeményezés egyik fő célja, hogy arra bátorítsa a régiókat, vegyék ki részüket a kisvállalkozói intézkedéscsomag végrehajtásából és ösztönzéséből, ami egy dinamikusabb, versenyképesebb és fenntarthatóbb Európát teremt. Arra

| www.onkorkep.hu

| www.onkornet.hu

MAGYARORSZÁG AZ UNIÓBAN kívánja ösztönözni a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy új lehetőségeket keressenek a hosszú távú gazdasági növekedés vállalkozói szellem révén történő biztosítására. Arra bátorítja ezeket a régiókat, hogy jobban odafigyeljenek a kkv-k specifikus szükségleteire, és igazi partneri kapcsolatokat dolgozzanak ki a helyi és regionális önkormányzatok, valamint a régiók gazdasági szereplői között.”

További lépéseket kell tenni Számos előnyt élvezhetnek a regionális és a helyi szereplők, ezért is érdemes szembenézni a kihívásokkal. Az Európai Területi Együttműködési Csoportosulások (EGTC) rendszere hozzásegítheti őket a nagyobb versenyképesség eléréséhez, új eszközt és új jogi kereteket kínálva a közös munkához és a közös sikerekhez. „Már számos eredményről számolhatunk be az EGTCvel kapcsolatosan, azonban további lépéseket kell tenni” – mondta Michael Schneider, a Régiók Bizottsága elnöke. A Régiók Bizottsága továbbra is arra ösztönzi a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy használják ki ezt a fajta együttműködési lehetőséget. Ennek érdekében szakértőket biztosított a Régiók és Városok Európai Hete alatt, aki beszámoltak az érdeklődőknek az EGTC létrehozásának feltételeiről, működtetéséről és a benne rejlő lehetőségekről.

Az együttműködő bankok a fenntartható gazdaság kialakításáért A jelentős helyi gyökerekkel rendelkező bankok együttműködő hálózata lehet a megoldás: már most számos olyan pénz-

ügyi elképzelés létezik, amelyek az eco-innovációra specializálódtak. Ezek közül mutattak be néhányat a résztvevők azon a workshopon, amelyet az Együttműködő Bankok Európai Szövetsége (European Association of Co-operative Banks – EACB) szervezett. A megközelítés újszerű és sok tekintetben önkéntességre épít, hiszen a kialakított termékeknél fontos volt a köz- és magánszféra partnersége annak érdekében, hogy jobban finanszírozható projektek szülessenek, így mozgósítva a szükséges befektetéseket és a pénzügyi folyamatokat. Ezek a megfelelő együttműködő bankok hálózatába ágyazott innovatív politikák szignifikáns változásokat idézhetnek elő és valódi válaszokkal szolgálhatnak a környezeti kihívásokra különösen az éghajlatváltozásra.

Az EU kohéziós politikájának múltja és jövője A Nyílt Napok Egyetemén (OPEN DAYS University) hangzott el Pawel Samecki regionális politikáért felelős európai biztos előadása, amelyben beszámolt az eddigi eredményekről és azokról a kérdések-

Michael Schneider

Pawel Samecki ről, amelyek a 2013 utáni fejlesztési időszak tervezésekor felmerülnek. A jövő kohéziós politikájának alakításakor fő vezérlő elv a teljesítményekre és az eredményekre való összpontosítás, a nemzeti intézményrendszerekben a megfelelő egyensúly megteremtése a szükséges szabályozásban és eljárásrendben. A regionális politikáért felelős biztos felsorolta a saját prioritásait és ötleteit a kohéziós politika jövőjére vonatkozólag: először is fontos, hogy abból mindenki egyformán részesüljön. Többi között a mérhető teljesítmények jelentőségét emelte ki, amely erősebb monitoring-rendszer és a partnerségeken belüli tanulás gyakorlatának kialakítását igényli. A hatékony intézményrendszer kifejlesztése, a kohéziós politika stra-

tégiai dimenziójának erősítése ugyancsak fontos elem a regionális biztos szerint.

Magyar tapasztalatok Az első magyar tapasztalatokról Horváth Viktor, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Államreform Operatív Programért (ÁROP) felelős igazgató-helyettese számolt be. Főbb konklúzióként azt emelte ki, hogy a közigazgatásnak szegényesek a projektmenedzsment terén a kapacitásai, a változtatáshoz új attitűdök szükségeltetnének, mint például a gyakorlatból tanulás. A közigazgatási kultúra átformálása érdekében nagyobb hangsúlyt kell helyezni az innovatív módszerekre és a nyílt közbeszerzések elterjesztésére. E célra összesen 172 millió euró áll rendelkezésre a három kiemelt területen: szervezetfejlesztés és a folyamatok megújítása, az emberi erőforrások színvonalának javítása, valamint a központi régióban végrehajtott fejlesztések. Az OPEN DAYS rendezvényein elhangzott előadások megtalálhatóak a hivatalos honlapon: www.opendays. europa.eu A következő OPEN DAYS, amely a regionális politika és az önkormányzatok legnagyobb szabású nemzetközi eseménye Európában, várhatóan 2010. október 4. és 7. között lesz. Forrás:EurópaiUnió,RégiókBizottsága és az OPEN DAYS hivatalos honlapjai, sajtóközleményei Összeállította: Sabján Katalin ÖN • KOR • KÉP

21

TELEPÜLÉSÜGY

Bocskaikert

A tizenöt éves község Azt mondják, nem vesszük észre, hogy a történelem velünk történik meg. Ez általában igaz is, de sokszor csak arról van szó, nem vesszük észre a história kerekének forgását. A tizenöt éve önálló településként számon tartott Bocskaikert lakói azonban nemcsak észrevették, hanem maguk is formálták a község történelmét. Azzal, hogy sarkukra álltak: legyen önálló település a két város – Hajdúhadház és Debrecen – közötti helyen élő, ma már mintegy kétezernégyszáz ember lakhelye. Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kerek erdő, amelyet már 1158ban megemlítenek a krónikák. Ekkor a tőle tíz kilométerre lévő Debrecen helyén még csak kisebb falvak léteznek, e város csaknem kétszáz évvel később említtetik a Váradi Regestrumban, azaz adójegyzékben. Ekkoriban vásárolja meg ezt a területet Beke Tamás. 1477-ben az akkor Szalók monostora néven tisztelt, 150 lakosú települést Szilágyi Erzsébet vette meg. Aztán meghalt Mátyás, oda lett a fekete



sereg is, amely addig megvédte az országot a török ellen. A törökök közelsége miatt (a közeli Várad igazi török basa székhelye lett) aztán elmenekültek innen az emberek. Az egykori település évszázadokon át Csipkerózsika álmát aludta, mígnem 1898-tól kezdve debreceni és hajdúhadházi lakosok felparcellázták, s hivatalosan szőlőtermelő hegyközség lett. Annak ellenére, hogy az ide legközelebb eső hegy (Tokaj) 80 kilométerre található. Igaz a dom-







22

bos utcákat akár hegynek is nézheti a síkvidékhez szokott ittlakó. Aztán egyre többen költöztek az erdővel körül vett, jó levegőjű Bocskaikertbe, állandó lakosnak, vagy nyaralónak, mígnem napjainkra kialakult 2400 fős lakossága. Ez a település, múltját, nagyságát meghaladó jelentős kulturális hagyományokkal is bír. 1942-től 1946-ig itt élt és dolgozott Németh László író, Gulyás Pál debreceni költő, Dienes László festőművész. Többször nyaralt itt Móricz Zsigmond is. A hatvanas évek centralizációs gyakorlata szerint a településrészt Hajdúhadházhoz csatolták. Tőle szakadt el a rendszerváltás után egy helyi népszavazás hatására, és kezdte meg a község első önálló évét 1994-ben. Első polgármestere az Állami-díjas Gyarmathy Kálmán lett. (Jelenleg Szőllős Sándor a község polgármestere, aki 2006 óta tölti be ezt a tisztséget.). Az önállóság egyik mozgatója, igazi spiritus rectora Lőrincz János volt, aki korábban Tégláson és Hajdúhadházon tanácselnökként dolgozott, öt, illetve húsz évig. Nem sokkal halála előtt – így beszélt erről: „Tudtam, hogy nem én leszek az új település polgármestere,  A bocskaikerti ökumenikus templom  Az önállóság motorja, az idén elhunyt Lőrincz János és virágoszlopos találmánya  A település legrégebbi épülete, a Dugó csárda, ma óvoda  Dienes János festőművész erdőszéli villája

de nem is azért szerveztem az egészet. Egyszerűen arról volt szó, hogy megérdemelték az itteni lakosok az önállóságot.” 2006-ban Lőrincz János a már önálló település alpolgármestere lett. Ezzel elérkeztünk Bocskaikert jelenéhez. Az egyesülés óta a település sokat fejlődött. Több utcát láttak el szilárd burkolattal, iskolát, templomot építettek. Egyre többen költözködtek ide Debrecenből is, akik a városi nyüzsgés helyett az erdőszéli idillt választották, de munkahelyük a megyeszékhelyhez köti őket, ami a települést kettévágó 4-es úton 10 kilométerre van. Közelebb, mint némely budapesti munkahely a belvárostól. De ha jó idő van, akár egy mountain bike-kal az erdőkön keresztül is el lehet ide jutni. A legutóbbi időkben a Debrecent elkerülő autóút építése okozott kisebb ribilliót a Bocskaikertben. A helyiek szerint ez túl közel kerül a község szélső házaihoz. Ebben van is valami, de másképp meg az oxigéngyártó erdőt kellett volna jobban megcsonkítaniuk az építőknek. A vitát jogerősen lezárták, inkább a község „ujját” harapták meg, semmint az erdőét. A bocskaikertieket pedig kárpótolhatja, hogy a község végében térhetnek rá erre az útra, amely az M35ös és M3-as autópályára visz. Így a 15 éves község hamarosan csatlakozhat az ország autópálya-hálózatához is. Gőz József

TELEPÜLÉSÜGY

Partnerségben az önkormányzatokkal

Közép-Kelet Európai Vidékfejlesztő Központ Szolnokon

Egyike volt azoknak, akik szőni kezdték a megye, a város és a régió külföldi kapcsolatait. Emberi nyitottsága környezetére is hatott, munkatársai közül sokan merítettek erőt példájából a nehéz pillanatokban. Talán csak ők tudták, hogy nyugdíjba vonulása nem jelenti a misszió végét. E mondatokkal köszöntötték a közelmúltban Bali Istvánt, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat nyugalmazott külügyi szakreferensét, amikor megkapta a rangos Jász-NagykunSzolnok Megye Európa Díjat. – Úgy gondolná a laikus, hogy 2007 valaminek a vége és valaminek a kezdete. Ekkor vonult nyugdíjba és ekkor alakult meg szolnoki központtal a Közép-Kelet Európai Vidékfejlesztő Központ az ön vezetésével. Pedig a történet nem ekkor kezdődött… – Jóval előbb. 1990-ben megalapítottuk az Agrár és Falusi Ifjúsági KörökJász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesületét. Azóta fáradozunk a vidék jövőjének, értékeinek, versenyképességének megőrzésén. Hisszük és valljuk, a vidék elég tartalékkal rendelkezik ahhoz, hogy felemelje és közelebb hozza egymáshoz Európa népeit. A kontinens szinte minden részében rendelkezünk partnerekkel. Fontos feladatunknak tekint-

jük a magyar kultúra, a népi hagyományok s a helyi gazdaság megismertetését. 1998 óta tagjai vagyunk az Európai Vidék Egyetemeiért Egyesület (APURE) nemzetközi hálózatának, mely szervezet megbízásából 2007-ben hoztuk létre a Közép-Kelet Európai Vidékfejlesztő Központot. – Szlogenjük: „Vidéken a vidékért!” Mit tudnak tenni a vidék felzárkóztatásáért?

– Szeretnénk Közép-Kelet Európában olyan központot kialakítani, amely egy hatékony hálózatba igyekszik bevonni a szomszédos és az újonnan csatlakozott 12 ország vidékfejlesztési szakembereit, egyesületeit. Ezért pályáztunk a lengyelekkel együtt, a portugál központú nemzetközi szervezetnél a Közép-Kelet Európai Vidékfejlesztő Központ szolnoki létrehozására.Végül mi nyertünk. 2007. október 12-én ünnepélyesen aláírtuk a szolnoki megyeházán az alapító okiratot a szlovák, lengyel, cseh és román partnerekkel együtt. Még két ilyen központ működik Európában: Portugáliában és Olaszországban. Az APURE kétévente európai vidékfejlesztő nyári egyetemeket szervez. Programja az aktuális agrár- és vidékfejlesztési témákhoz kapcsolódik. Nagyon fontos például a klímaváltozás elleni

küzdelem, a megújuló energiák megismertetése, felhasználásuk lehetőségei, a hagyományőrzés, az európai kultúra sokszínűségének továbbadása, a táj- és természetvédelem, a környezetvédelem, a nők helyzete falun és a küzdelem az európai újszegénység ellen. 2006-ban Mezőtúron és Szolnokon rendeztük meg a nyári egyetemet Párbeszéd nyugat és kelet között az európai vidék felemelkedéséért címmel. Több mint 12 országból voltak résztvevők, mintegy kétszázan, akik megismerik és átveszik egymás hasznosítható, jó gyakorlatát, és a sajátosságaiknak megfelelően adaptálják. Az APURE, illetve a vidékfejlesztő központ munkája nagyon hasonlít a népfőiskolai mozgalomhoz, mert nem zárt épületben való oktatást jelent, hanem közel megy az egyes településeken az emberekhez, hiszen ők mondják meg az adott helyen, mire van szükségük. Ebben a munkában partnereink a JászNagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtárban – az önkormányzat támogatásával – működő Európai Információs Központ, a Jász-Nagykun-Szol-

Bali István 1946-ban született, Szolnokon él. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat nyugalmazott külügyi szakreferense. Végzettségei: okleveles sportszervező, külkereskedelmi közgazdász és euromenedzser szakközgazdász. 2007-ben történő nyugdíjba vonulásáig, 15 éven át szervezte Jász-Nagykun-Szolnok megye nemzetközi tevékenységét. Testvérmegyék, testvértelepülések kapcsolatait koordinálta, nemzetközi konferenciákat szervezett, EU-s projektek lebonyolításában vett részt. Közreműködött az Európai Régiók Gyűlése oktatási, kulturális, sport, ifjúsági és média bizottságában. 1990-ben megalapította az Agrár és Falusi Ifjúsági Körök Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesületét, melynek elnöke. A szervezet tagja az Európai Vidék Egyetemeiért Egyesületnek (APURE), amelynek alelnöke. Vezetője a 2007-ben Szolnokon megalakult Közép-Kelet Európai Vidékfejlesztő Központnak. A szervezet több sikeres európai uniós és hazai projektben vett már részt. Idegen nyelvismeret: francia, lengyel. Kitüntetései: Lengyel Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje (2001), Jász-Nagykun-Szolnok Megyéért Díj (2004), Lengyel Kultúráért Érdemrend (2005), Pas-de Calais Megyéért Díj (2007), Jász-Nagykun-Szolnok Megye Európa Díja (2008).

www.onkorkep.hu

| www.onkornet.hu

| 2009. október ÖN • KOR • KÉP

23

TELEPÜLÉSÜGY Agrár és Falusi Ifjúsági Körök Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesülete. Jászkiséren, a fiatalok fórumán vetődött fel 1989-ben a gondolat, hogy létre kell hozni egy olyan egyesületet, amely a vidéken élő, mezőgazdaságban dolgozó fiatalok érdekeit képviseli, támogatja képzésüket, kulturális és szabadidős tevékenységüket. Így alakult meg 1990-ben az Agrár és Falusi Ifjúsági Körök Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesülete (AGRARIA), amely a Közép-Kelet Európai Vidékfejlesztő Központot működteti. Az AGRARIA pártoktól függetlenül működő szervezet, mely az érdekazonosságra építi kapcsolatait. 25 megyei településen közel 1500 tagja van. Az egyesület célja a pályakezdő fiatalok elhelyezkedésének támogatása, a képzésük szervezése, a gazdaságilag életképes ötletek megvalósítása, a projektmenedzselés, az agráriumban dolgozó, vidéken élők felkészítése, információval való ellátása. Nemzetközi kapcsolatuk széles körű. Ezen belül népi hagyományok felkutatását, konferenciák, hagyományőrző népi játékok szervezését végzik Abádszalókon és Kunhegyesen. A szervezet hármas célkitűzése: információ, képzés, együttes cselekvés. Nagyobb rendezvények: (1995) Élni és mezőgazdásznak lenni Európában; (1996) Európai Régiók Hagyományőrző Fesztiválja Abádszalókon; (2008) Falu a városban. A Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásával cseh, szlovák és lengyel résztvevőkkel szervezett utcafesztiválnak nagy sikere volt. nok Megyei Népfőiskolai Társaság, a Szolnoki Főiskola Mezőtúri Üzleti Fakultása. Az utóbbival például egy közös projekt keretében – egy dán szervezet támogatásával – energiabusz kialakításán dolgozunk, amely a kistelepüléseket járva szemlélteti majd a napenergia, a szélenergia, a napkollektor működését, a geotermikus energia fontosságát. – Sok a gond vidéken. Kevés a munkahely, hiánygazdálkodás jellemzi a helyható-

ságokat. Mennyire partnerek elképzeléseikhez az önkormányzatok? – Igyekszünk kétoldalú együttműködési megállapodást kötni az önkormányzatokkal, kistérségekkel. Fogékony programjainkra a kunszentmártoni kistérség, az öcsödi, az újszászi, a martfűi, a jászfényszarui és a jászkiséri önkormányzat. Többen részt vettek a faluházas projektünkben, sok tapasztalatot szereztek, amit kama-

A felvétel a Falu a városban című utcafesztiválon készült Szolnokon, 2008-ban

24

ÖN • KOR • KÉP 2009. október

| www.onkorkep.hu

toztatni tudtak a munkájukban. Újszász például fejlesztette a helyi szolgáltatásokat, tagja lett az Európai Falvak és Kisvárosok Szövetségének, az Ecovastnak. Ide is szeretnénk minél több települést bekapcsolni. Vidéken megvan a változtatni akarás készsége, és ehhez az innovatív erő, ami egyesek szerint kihalt a magyar agráriumból. Vissza kell adni az emberek önbizalmát. Kiváló szakemberek hálózata működik a vidékfejlesztésben. Nem igaz az a szkeptikus kijelentés, hogy itt vége mindennek. Keresi az útját a helyi civil társadalom. Segíteni kell a családi gazdaságokat, szövetkezni kell, ha így könnyebb. Meg kell találni az értékesítési piacot, helyben kell termelni és értékesíteni. Ki kell találni, hogy két kistelepülés mit tud fejleszteni közösen. Össze kell fogni, akár francia mintára – ahol kosaras farmerok boltja is működik –, de az önkormányzati összefogásra is egyre nagyobb szükség van.

| www.onkornet.hu

– Hogyan lesz forrás az újszerű fejlesztésekre? – Sokszor arra gondolnak az önkormányzatnál, hogy mi adjuk a pénzt, a támogatásokat. Ez nem így van, mi is pályázati pénzekből tartjuk fenn magunkat. De hozzásegítjük az önkormányzatot ötletekkel, ajánlásokkal, olyan nemzetközi projektekben, szervezetekben való részvételhez, ahová már Brüsszel adja a támogatást. A vidékfejlesztő központból főként információkat adunk. Angolul, franciául, lengyelül, németül beszélnek a munkatársaink a hálózatban. Így nagyobb eséllyel lehet pályázni például egy napkollektor építésére. Cserekapcsolatokat, szakmai utakat szervezünk egyesületek, iskolák között, termelési technikákat népszerűsítünk vállalkozóknak. Jövőre Lyonba, a Szakmák Világa rendezvényre utaztatunk majd egy képzéssel foglalkozó szakembergárdát. A helyi polgárokon, civil szervezeteken múlik, hogyan használják ki a lehetőségeiket. Olyan szemináriumot tervezünk a kistelepülésekre, ahol megtanítjuk az embereket arra, hogyan érveljenek, mondjanak véleményt egy falugyűlésen például. A közösségi részvétel erősítése adja a fenntartható vidékfejlesztés esélyét, ezért segíteni kell a helyi közösségek kialakulását, működését, fejlődését. Az egymástól és a másoktól – legyen bármilyen európai nemzetről szó – való tanulás a társadalom érdeke is. Simon Cs. József

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN 2011-ben Magyarország adja az EU soros elnökségét

Program a közszféra felkészüléséhez Az AIESEC Budapesti Corvinus Egyetemen működő irodája idén nyáron indította el a közszférát megcélzó programját, melynek célja a közintézmények 2011-es EU-elnökségre történő felkészítése. A szervezet a világ 107 országát átölelő hálózatára és több évtizedes tapasztalatára alapozva kíván segítséget nyújtani az intézményeknek, elsősorban önkormányzatoknak, kistérségeknek és államigazgatási szerveknek. A Next Step elnevezésű projekt keretén belül lehetőség nyílik arra, hogy külföldi gyakornokokat alkalmazzanak, akik különféle területeken (például menedzsment, pénzügy, informatika, oktatás, pályázatok előkészítése) végzett munkájukkal, külföldről hozott tapasztalataikkal, ismereteikkel és multikulturális szemléletükkel hozzájárulhatnak a felkészülés sikerességéhez. Egy többlépcsős kiválasztási folyamat biztosítja, hogy a fogadó szervezet szakmai igényei maximálisan teljesüljenek. Mivel az angol nyelv megfelelő ismerete egyre inkább követelménnyé válik a tagországokkal szemben, továbbá

a közigazgatásban a közelgő elnöki pozíció miatt ez prioritássá válik, a Next Step kiemelt figyelmet fordít a nyelvoktatásra. Erre jó példa az ÁNTSZnél dolgozó ausztrál gyakornok, aki október elején érkezett Magyarországra, hogy fejlessze az intézmény dolgozóinak nyelvtudását. A gyakornoki program mellett a projekt fontosnak tartja a szakmai partnerekkel, például az önkormányzati szervezetekkel, illetve a médiumokkal való együttműködést, hogy a későbbiekben közös erővel, hatékonyabban tudjanak megfelelni a közszféra különböző területein az egyéni igényeknek. Ennek érdekében a jövőben egy olyan fórum megszervezését tervezik, ahol a szakmai szervek és partnerek megvitathatják egymással az elnökséggel kapcsolatosan felmerülő kérdéseket, ezáltal is hozzásegítve őket az elnökség idejére a stratégiai lépések megtervezéséhez. A projektről, illetve az AIESEC-ről bővebben a http://bce.aiesec.hu oldalon olvashat az érdeklődő. Koska Ramóna

Megrendelő – 2010 Megrendelem az ÖN-KOR-KÉP című folyóiratot ........... példányban. Éves előfizetési díj: 7127 forint+ 2268 forint postaköltség Összesen: 9395 forint Számlázási cím: ........................................................................................... Szállítási cím: ................................................................................................ Kelt: ..............................., 2009. ..................................................................... Szerkesztőség címe: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1.

......................................................... Aláírás

Indokolt

SZABÁLYOZÁS

Az új rendelet szabályozza többek között a térségi főépítész intézményét, ezzel az önkormányzatoknak lehetőséget teremt az összefogásra a főépítész alkalmazása terén is. Erre szükség is van, hiszen 2009 júniusában mintegy 295 településben alkalmaztak önkormányzati főépítészt, ami azt jelenti, a települések kevesebb, mint 10 százalékának van önkormányzati főépítésze.

Az ÖN-KOR-KÉP Főépítészi hírlevele augusztusi–szeptemberi számában jelezte, az NFGM Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkársága kormányrendeletet készített elő az állami és önkormányzati főépítészi tevékenység ellátásának részletes szakmai szabályairól és feltételeiről. A kormány szeptemberben döntött és megalkotta A főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) számú kormányrendeletet, amely október 1-től hatályos. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyezték a területi főépítészekről szóló (többször módosított) 21/1992. (XII. 4.) KTM rendeletet és az önkormányzati főépítészi tevékenység ellátásának részletes szakmai szabályairól és feltételeiről szóló 9/1998. (IV. 3.) KTM rendeletet. A régiók területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos feladatait, továbbá a területükön működő főépítészek szakmai tevékenységének összehangolását korábban a területi, regionális főépítészek látták el, akik 2000-től az átalakult Közigazgatási Hivatalba, a kormány általános hatáskörű államigazgatási szervéhez kerültek, és elnevezésük állami főépítész lett. A tevékenységüket szabályozó jogszabáwww.onkornet.hu

lyok időközben többször átalakultak, hézagossá váltak, emiatt is szükségessé vált a szabályozás. 2009. október 1-vel lépett hatályba az állami és önkormányzati főépítészek tevékenységét együtt szabályozó 190/2009. (IX. 15.) kormányrendelet. A közös rendeletalkotás is kifejezi a főépítészi hálózat megerősítésének szándékát, a közöttük lévő kapcsolatrendszer minőségének javítását.

Új elem a térségi főépítész A kormányrendelet az állami főépítészek feladatává tette az önkormányzati főépítészek nyilvántartásának vezetését, szakmai továbbképzésük szervezését és kötelezővé tette az ún. főépítészi vizsga lebonyolítását. Minden főépítésznek kötelező bejelenteni alkalmazásának megkezdését, illetve befejezését, és az erre vonatkozó adatlapot eljuttatni az illetékes állami főépítészhez. Az állami főépítészek véleményezését a településrendezési eszközök – a településfejlesztési koncepció, a településszerkezeti terv, a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat – vonatkozásában is kibővítette a kormányrendelet. A

| 2009. október ÖN • KOR • KÉP

25

FŐÉPÍTÉSZEK képviselő-testületek, közgyűlések által elfogadott településrendezési eszközöket utólagos szakmai véleményükkel kell ellátniuk az állami főépítészeknek. Jogszabályon alapuló eltérő véleményük esetén Alkotmánybírósághoz fordulhatnak, illetve fordulniuk kell, a jogszabályba ütköző előírások felterjesztésével. A főépítészi hálózat bővítési szándékát jelzi, hogy a megyei, a települési főépítész mellett új lehetőségként bevezeti a kormányrendelet a térségi főépítész alkalmazásának a lehetőségét, azaz több település együtt foglalkoztathat térségi főépítészt. Erre eddig nehézkes társulási formában volt csak lehetőség. A kisebb települések összehangolt településrendezési terveinek készítését segítheti elő a térségi főépítészek tevékenysége.

Szigorúbb szakmai feltételek Az önkormányzati főépítészek feladatköre érdemben nem változott, viszont alkalmazásuk szakmai feltételei szigorúbbak lettek. Valamennyi önkormányzati főépítésznek kell rendelkeznie közigazgatási ismeretekkel, megfelelő tartalmú szakmai ismeretekkel a településrendezési eszközökről és az építészetről, ehhez le kell tenniük az ún. főépítészi vizsgát alapképzésüktől függő tartalommal. Ez alól csak az öt évnél régebben, folyamatosan főépítészként dolgozó kollégák mentesülnek. A kormányrendelet a főépítészek folyamatos továbbképzését is kötelezővé teszi. Ennek részleteit a későbbiekben majd összhangba kell hozni a Magyar Építész Kamara által szervezett továbbképzésekkel.

26

ÖN • KOR • KÉP 2009. október

A főépítészek alkalmazási feltételei nem változtak lényegesen, köztisztviselőként és megbízási szerződéses formában egyaránt mód van foglalkoztatásukra, de figyelemmel kell lenni az összeférhetetlenség szigorúbb szabályaira. A települési és a térségi főépítészek – a fővárosi és a fővárosi kerületi főépítészek kivételével – alkalmazhatók megbízási formában, az eddigi szabályozással azonosan.

Nagyobb hangsúlyt

az értékvédelemnek!

Fontos az együttműködés Célszerű a polgármestereknek, a jegyzőknek áttekinteni a főépítészekre vonatkozó kormányrendeletet, és saját településükben felülvizsgálni gyakorlatukat. Számos település épített környezetének védelmét, fejlesztését, az önkormányzat ez irányú tevékenységét még nem segíti elő főépítész. Át kellene gondolniuk, hogy látnak-e lehetőséget az új szabályozás szerinti térségi főépítész alkalmazására. A régiók, a települések európai versenyében, a pályázati források megszerzéséhez nélkülözhetetlen a település jövőképének, fejlesztésének meghatározása, a településrendezési tervek készítése/készíttetése. Ehhez szükségük van a főépítészre, aki szakmai tudásával segíti az önkormányzatot ezen munkájában. Az Országos Főépítészi Kollégium felajánlja szakmai segítségét az önkormányzatoknak, hogy területi és településrendezési, továbbá a táji és az épített környezetükkel kapcsolatos feladataikat eredményesen láthassák el. A főépítészek tevékenységével kapcsolatban információk a www.foepiteszek.hu honlapon találhatóak. Országos Főépítészi Kollégium | www.onkorkep.hu

A Hajdúböszörmény városában 2009. augusztus 26–28. között megrendezett XIV. Országos Főépítészi Konferencia témája: „ A hely öröksége – az örökség helye”, mottója: „Identitás nélkül nem lehetséges harmonikus fejlődés” volt. A háromnapos szakmai rendezvény a főépítészi konferencia ajánlásaival zárult.

A táj, a kultúra és az identitás szorosan összefüggenek, hiszen az emberek által lakott és használt tájat a kultúra avatja önazonosságtudatot érlelő, egyedi karakterűvé. Az építészeti kultúra, mint az egyetemes kultúra része – tájalakító, nyoma minden emberlakta helyen megtalálható, sajátosságai pedig az adott hely örökségének meghatározó elemei. A kultúrák egymásra hatásának következtében és a gyorsuló globalizáció hatására egyre gyakrabban tapasztalható, hogy a történelmi előzményeken alapuló, helyi identitást tükröző települési környezet veszít egyediségéből, értékei eltorzulnak, vagy el is pusztulnak, ezért a negatív hatások ellen tudatosan és fokozottan védekezni kell.

| www.onkornet.hu

Erősíteni kell azokat a kezdeményezéseket, amelyek az identitás újraélesztését, erősítését szolgálják, ami segíti a területen élők önbecsülésének és az adott táj megbecsülésének növekedését is. Ha az embereknek lehetőségük nyílik arra, hogy felfedezzék és megismerjék táji és épített környezetük és benne saját tevékenységük értékeit, akkor teljesebb életet élhetnek, környezetükkel, embertársaikkal harmóniában. A főépítészeknek aktív szerepet kell vállalniuk a település jövőképét felvázoló tervezési folyamatban, amelynek alakításához minél szélesebb társadalmi rétegek részvételét, bevonását kell biztosítani. Minden település egyszeri és megismételhetetlen érték. Ez az érték azonban

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN csak akkor tudja kifejteni kultúrát erősítő, fejlődést segítő hatását, ha a helyi társadalom felismeri, védi, használja, és mint értéket védi. A védelem nem merülhet ki újabb tiltásokban, avagy korlátozásokban, integrált módon társulnia kell hozzá támogatásoknak is, e nélkül kétségessé válhat az érték sorsa.

Feladatok és felelősség A társadalomnak és benne a kormányzatnak, az önkormányzatoknak, a szakembereknek fokozott a felelősségük a hely öröksége és az örökség helye védelmében, alakításában. A főépítészekre hárul az a feladat, hogy a helyi társadalom szereplői között aktív és koordináló tevékenységükkel segítsék elő az értékek felismerését, befogadását, a rájuk vonatkozó szabályozás megértését és betartását, hiszen minden szabály annyit ér, amennyit a társadalom elfogad és a gyakorlatban érvényesít. Egy ország életében hoszszú időre nyomot hagyó, a nemzet kultúrájának részét képező, identitását is megtestesítő építésügy a jelenleginél méltóbb, teljesebb körű, nagyobb súlyt kell kapjon a kormányzati tevékenységben, a jogalkotásban. Az épített környezet materiális értékeinek védelme mellett jóval nagyobb szerepet kell kapnia annak a munkának és védelemnek, amely az értékekből fakadó szellemiséget, így a települések hangulatát, történelmi előzményein alapuló kialakult szellemiségét őrzi, illetve védi. E feladatra az értékvédelem helyi felelősei, a politikusok, a képviselők és az önkormányzati főépítészek a jelenleginél jóval nagyobb figyelmet kell, hogy fordítsanak.

Másodlagosnak tűnő, ám alapvetően meghatározó egy település téralakítása – az utcák terek rendszere –, amely történeti időtávlatban is tartósan fennmaradó védendő érték. Az általában használt védettségi szintek mellett, épp Hajdúböszörmény jellegzetes szerkezete mutat rá a települési szintű védelem fontosságára, a struktúra védelem és karakter elemek jelentőségére. A település téralakítása során fokozott gondot kell fordítani az önmagában is értéket megtestesítő településszerkezet és az abban elhelyezkedő egyedi értékek harmóniájára. Egyik sem kaphat megkülönböztetett védelmet a másik rovására, hanem az ezekkel történő bánásmódot úgy kell alakítani, hogy az mindkét értéket tekintve harmonizáló, értéknövelő legyen.

Szükség van operatív beavatkozásokra A helyi értékvédelem minden település – beleértve a fővárosi és a kerületi önkormányzatokat egyaránt – elidegeníthetetlen joga. Ez egyben kötelezettsége is, amelynek teljesítése azonban sok esetben objektív okok miatt elmarad. Az érintettek összefogásával, így a települések szerveződésével és az illetékes főépítészek együttműködésével kell elősegíteni, hogy az bárhol is található, bármilyen körülmények között lévő is, minden épített érték megkaphassa az őt megillető védelmet. A település táji és építészeti értékei többnyire olyan elemek, amelyek megvédéséhez, alakításához a gyakorlatban használt normatív szabályozás sokszor nem elegendő, nem megfelelő. A hatályos jogi szabályozás felülvizsgálatával és kiegészítésével biztosítani kell tehát azt, hogy ezek speciális,

egyedi elbírálást is kaphassanak, a normatív szabályozás ne veszélyeztesse sokarcúságuk megőrzését, egyedi sajátosságuk erősítését. A helyi értékek minél teljesebb körű védelme, az azokat érhető károk, károsodások elkerülése, továbbá a helyi karakter, a település épített identitása, védelme érdekében a hatályos állami jogszabályok haladéktalan felülvizsgálatával biztosítani kell, hogy a település helyi jogszabályban maga is meghatározhassa, mely további építési munkák elvégzését köti hatósági engedély előzetes megszerzéséhez. Ugyanezen okokból azt is biztosítani kell, hogy az engedély megszerzéséhez előírt műszaki és egyéb dokumentációk tartalmát védett értékek esetén a jogszabályban meghatározottnál bővebb tartalommal állapíthassa meg.

Nagyobb szerepet a harmóniának, az illeszkedésnek, a hangulatnak Az épített környezet alakításának, az épített értékek védelmének, a település egyedi szellemiségének megóvása és erő-

sítése érdekében a jogszabályban rögzíthető objektív műszaki paraméterek meghatározása mellett nagyobb szerepet kell biztosítani a konkrét adatokkal nem szabályozható szempontok értékelésének és érvényesítésének, így az illeszkedésnek, az építészeti minőségnek, a harmóniának, a szépségnek, a hely hangulatához való igazodásnak. Az e kérdések minősítésére szolgáló tervtanácsok szakmai véleménye az engedélyezési (létesítési) eljárásban a jelenleginél jóval nagyobb súlyt kell, hogy kapjon. A hatályos jogszabályok módosításával kell biztosítani azt, hogy a tervtanácsok szakmai álláspontja az építési (létesítési) eljárásokban az objektív műszaki paraméterekkel szabályozott kérdésekkel azonos súlyú tétel, illetve szempont legyen. Az építészeti értékteremtés része az a módszer, amelyet az alkotás folyamatában az építész érvényesít. Ennek megismerése az alkotás minősítése szempontjából rendkívül fontos, ezért ennek ismertetését az építészeti dokumentáció részeként kell megkövetelni.

Kiszámíthatóság, tervezhetőség, biztonság A kormány 2009. augusztus 26-án megtárgyalta és elfogadta a Gyorsítás II. program végrehajtási csomagját. Az Országgyűlés 2009. június 22-én ötpárti konszenzussal fogadta el a jogszabálycsomag főbb irányait meghatározó törvényeket. A program az építésügy egészében erősíti a kiszámíthatóságot és a tervezhetőséget, növeli a beruházók és a vállalkozók biztonságát, emellett fokozza a jogkövető magatartást és a szabálytalanságok szankcionálását, továbbá csökkenti a bürokratikus terheket. Majd 2009. szeptember 15-én kihirdették a Magyar Közlöny 129. számában az építési gyorsító csomag kormányrendeleteit. A gyorsításcsomag része továbbá a szeptember 30-án kihirdetett két NFGM rendelet is, amelyek az építési engedélyezés megváltozott, új rendszerét mutatják be. A teljes joganyag a http://kozlony.magyarorszag.hu linken érhető el. (Forrás: www.nfgm.gov.hu )

www.onkorkep.hu

| www.onkornet.hu

| 2009. október ÖN • KOR • KÉP

27

Aquapark

Ismét tiltakoznak Az ország főépítészei először 2008-ban emelték fel szavukat a határ közelében felépítendő, rábakeresztúri–heiligenkreuzi szemétégető ellen. Levelüket akkor eljuttatták a köztársasági elnöknek, a kancellária miniszternek, a környezetvédelmi és vízügyi, valamint a nemzeti fejlesztési-gazdasági minisztereknek és Burgenland tartományi főnökének. Most ismét tiltakoznak.

Szentgotthárd város a megépült nívódíjas St.Gotthard Spa & Wellness Aquapark és a napokban átadásra kerülő négycsillagos 260 ágyas GotthArt hotel. A város új kitörési pontjának stratégiája a fürdő- és gyógyturizmus. Gotthárd jövőjét veszélyezteti a közvetlenül a város szomszédságába – az osztrák–magyar ipari parkba – tervezett hatalmas kapacitású hulladékégető. A „Bűzmű”-vet a várostól ÉNy-i irányban lévő (szélirány!) zöld területre tervezik az osztrákok, 300-400 méterre az Aquaparktól. (Lásd: a kép jobb felső sarkát) Magyarország főépítészei ebben az évben is megtartották évi rendes konferenciájukat. A XIV. találkozónak Hajdúböszörmény adott otthont, ahol mintegy kétszázan voltak jelen. A XIV. Országos Főépítészi Konferencia ismételten megbízást adott a szervezet ügyvivői feladatait ellátó Országos Főépítészi Kollégium Elnökségének, hogy levelükkel adjanak hangot a konferencia leghatározottabb tiltakozásának a szemétégető tekintetében, annak a

28

közös határ közelében történő telepítése, megépítése ellen. 2009 szeptemberében az ismételt tiltakozó levelet megküldték Sólyom László köztársasági elnöknek, Molnár Csaba kancellária miniszternek, Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi, Varga István nemzeti fejlesztési-gazdasági minisztereknek, valamint Hans Niessl, Burgenland tartományi főnöknek. Már a 2008-ban Mosonmagyaróváron megtartott XIII. konferencián is szó esett arról, hogy az örvendetesen megjelenő/megújuló kapcsolatokon túl, létezik még számos negatívum. Pédául a környezetvédelmi szempontból elfogadhatatlan szennyezések, amiknek egyik eklatáns példája az osztrák oldalon megépíteni tervezett rábakeresztúri–heiligenkreuzi szemétégető, amelynek mind a helykijelölése, mind a kapacitása elfogadhatatlan. Folyóink, a Lapincs és a Rába szenynyeződésének megszüntetésére máig nem született elfogadható megoldás. Éppen ezért a főépítészek kértek/kérnek mindenkit, hogy kiki helyzetének, lehetőségeinek, adottságainak megfelelően a legmesszebbmenőkig tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a mindenki számára elfogadható megoldás mielőbb megszülethessen, és környezetünk után a kapcsolataink és lelkeink szenynyezése is tűnjön el egyszer, s mindenkorra. Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége

ÖN • KOR • KÉP 2009. október

| www.onkorkep.hu

Hirdetmény

Légifotó: Czeiner Gábor

FŐÉPÍTÉSZEK

Ybl Miklós-díj 2010

A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium által rendelettel szabályozott Ybl Miklós-díj a hazai épített környezet alakításában tartósan kimagasló gyakorlati és/vagy elméleti építészeti alkotó munkásság, életmű elismerésére szolgál, és csak egyéni teljesítmény alapján adományozható. Évente legfeljebb öt díj adható. A díjjal emlékplakett, az adományozást igazoló oklevél és pénzjutalom jár. Egy díj nem osztható meg két vagy több személy között.

A 2009. évi Ybl Miklós-díjasok a díjátadókkal (balra Szaló Péter, jobbra Fegyverneky Sándor)

AzYbl Miklós-díjak átadása minden évben március 15-e megünnepléséhez kapcsolódik. A díjat az Ybl Miklós-díj Előkészítő Bizottság javaslata, illetve dr. Szaló Péter területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár előterjesztése alapján Varga István, a Magyar Köztársaság nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztere adományozza. A 2010. évi Ybl Miklós-díjak elnyerése, illetve adományozására egyéni pályázatokat kell vagy javaslatokat lehet benyújtani.

Határidő: 2009. november 20., péntek, 14 óra. A pályázatokat (javaslatokat) a Magyar Építőművészek Szövetsége Titkársága címére (1088 Budapest, VIII. Ötpacsirta u. 2.) kell postán eljuttatni, illetve személyesen benyújthatók ugyanitt, munkanapokon 10 és 14 óra között. A pályázatról bővebben: www.epiteszforum.hu Ybl Miklós-díj Előkészítő Bizottság

Változások az Országos Főépítészi Kollégium életében. A XIV. Országos Főépítészi Konferencia az általa elfogadott alapszabály szerint több, a szervezet életében jelentős változás ügyében döntött. Az Országos Főépítészi Kollégiumnak mint országos szervezetnek minden regisztrált főépítész tagja, a kollégium vezető szerve az Országos Főépítész Kollégium Elnöksége (korábbi nevén az Országos Főépítészi Kollégium). A 20 éves Országos Főépítészi Kollégiumnak 20 évig Zábránszkyné Pap Klára volt a titkára, aki az OFK Tiszteletbeli örökös tagjaként szolgálja tovább a főépítészet ügyét.A XIV. Országos Főépítészi Konferencia és a Főépítészek az épített és természeti környezetért Alapítvány döntése szerint szeptember 1-től Gera Orsolya vette át stafétabotot az Alapítvány Főépítészi Titkárság munkatársaként. Országos Főépítészi Kollégium Titkársága. Gera Orsolya, mobil: + 36 30 449 5028, e-mail: [email protected], postacím: 1364 Budapest, Pf. 252. Honlap:www.foepiteszek.hu

| www.onkornet.hu

A rovatot szerkesztette: Zábránszkyné Pap Klára

SZAKTUDÁSUNK ELISMERÉSE

EGYMÁSRA ÉPÍTÜNK

Segítünk kiválasztani a műszakilag és pénzügyileg legoptimálisabb energiagazdálkodási módot, amelynek beruházási költségeit az Ön pénztárcájához igazítjuk, így kisebb beruházási költséggel, akár több lépésben érheti el a legnagyobb megtakarítást. Nemzetközi és hazai forgalmazói kapcsolataink révén előnyös, személyre szabott ajánlatot adunk, igény szerint azok garantált kivitelezésével.

www.primagaz.hu

Segítséget nyújtunk az elérhető pályázati és finanszírozási lehetőségek kiaknázásában. Amennyiben szeretne energiát megtakarítani, hívja a helyi tarifával hívható 06-40-45-50-50-es telefonszámot és kollégáink személyesen felkeresik, hogy Önnel közösen meghatározzák a helyes fejlesztési irányt, amelynek hatásai az Ön és családja kényelmét szolgálják a jövőben!