Tavaszodjon! ÖN K O R K É P. Esélyek és lehetőségek ESÉLYEGYENLŐSÉGI MELLÉKLET. tizenkilencedik évfolyam, szám ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT

• tizenkilencedik évfolyam, 177–178. szám

2009

1–2. szám

ek ég ős ET et LLÉKL leh GI ME és LŐSÉ ek EGYEN ély SÉLY Es E

ÖN KOR KÉP

Ö N KO R MÁN YZATI F O L Y ÓI R AT www.onkorkep.hu • www.onkornet.hu

Tavaszodjon!

2

ÖN • KOR • KÉP 2008. július–augusztus

TARTALOM

JANUÁR–FEBRUÁR

 PARLAMENT Elkésett válságkezelés

2

A Gyurcsány-csomag érdekegyeztetés előtti verziója

3

Érkezők és távozók

4

Az ördög a részletekben van

6

Rendkívüli nyári ülésszakot terveznek

8

Túl szigorú a Balaton-törvény

8

A 13. havi nyugdíj jövőjéről még gondolkodnának az érintettek

8

 KÓR-KÉP Pénzügyi kockázatok az önkormányzati rendszerben A kormány gondolja át…

9 33

 KOR-KÉP

TARTALOMBÓL

Ki van a maszk mögött?

Időközi önkormányzati választások

15

Közéleti közérzet

34


36

Jó, ha van párbeszéd

40

A törvényesség biztosításának jelentőségéről

41

 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK (MELLÉKLET)

36

Az Állami Számvevőszék Kutatóintézete folyamatosan elemzi az önkormányzati szektor működését. E cikkben arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a magyar önkormányzati rendszer, amely elévülhetetlen szerepet töltött be a politikai és gazdasági átmenet folyamatában, kimerítette tartalékait, szerkezeti reformja elkerülhetetlennek látszik. 9. oldal Válságkezelő gazdasági intézkedéseket jelentett be a parlament tavaszi ülésszakának első napján a miniszterelnök. Főbb céljai a költségvetési egyensúly fenntartása és a munkára rakódó adó- és járulékterhek mérséklése, ezáltal versenyképességünk növelése. A csökkentések forrását a fogyasztást terhelő adók emelése, illetve a különböző mentességek és kedvezmények megszüntetése teremtené meg. A tervezett változásokat 2009–2010-ben két lépésben hajtanák végre, az adóterhek változatlanul tartásával, csaknem ezermilliárd forint adó átcsoportosításával. A fontosabb részletekre és összefüggésekre Gyurcsány Ferenc február 16-ai, egyórás évindító beszédében nem tért ki, egyebek között azért sem, mert az elképzelésekről február végén érdekegyeztetés kezdődött. 2. oldal

Mit jelent a nők számára a gazdasági függetlenség?

17

Női kvóta Magyarországon – ha igen, akkor miért nem?

23

Ifjúságkutatás önkormányzati megrendelésre

26

Lehet szép ajánlásokat készíteni a társadalmi integrációról, a szolidalításról, meg az esélyegyenlőségről, de mindez kevés az előrelépéshez

29

Jó példák a regionális operatív programokra benyújtott pályázatokban

32

 TELEPÜLÉSÜGY Mindenütt lehet már postapartner!

38

 FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN A városfejlesztés aktuális kérdései

43

Pályázati felhívás

44

Kós Károly díjat kaptak

44

Januártól kötelező az energetikai tanúsítvány

46

Elindult az ÉPÍTÉSI PIACTÉR

46

Őrizzük meg a történeti ablakokat!

47

Állami főépítészek

48

Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó • Szerkesztő: Erdélyi Zsuzsa, Németh Erika, Sörös Erzsébet • Munkatárs: Kolin Péter • Tervezőszerkesztő: Hudák Zsolt • Busó fotók: Ádám Miklós • A szerkesztőség címe: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. Telefon: (06-1) 329-2302 • Fax: (06-1) 320-7600 • E-mail: [email protected] Web: www.onkorkep.hu • A lap ára 7127 forint+áfa/évfolyam Lapzárta: 2009 február 19. Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. • Telefon: (06-1) 329-2302 Fax: (06-1) 3207600 • A folyóirat megrendelése és hirdetésfelvétel a kiadóban • A lap kiadásáért felel a kiadó ügyvezetője • ISSN 1215-038X • Nyomdai előkészítés: Szerif Kiadói Kft. • Nyomda: Crew Nyomdaipari Kft.

PARLAMENT

Elkésett válságkezelés

Válságkezelő gazdasági intézkedéseket jelentett be a parlament tavaszi ülésszakának első napján a miniszterelnök. Főbb céljai: a költségvetési egyensúly fenntartása és a munkára rakódó adó- és járulékterhek mérséklése, ezáltal versenyképességünk növelése. A csökkentések forrását a fogyasztást terhelő adók emelése, illetve a különböző mentességek és kedvezmények megszüntetése teremtené meg. A tervezett változásokat 2009–2010-ben két lépésben hajtanák végre, az adóterhek változatlanul tartásával, csaknem ezermilliárd forint adó átcsoportosításával. A fontosabb részletekre és összefüggésekre Gyurcsány Ferenc február 16-ai, egyórás évindító beszédében nem tért ki, egyebek között azért sem, mert az elképzelésekről még februárban érdekegyeztetés kezdődött. „Hát, elég nagy felfordulás van a világban! Azt mondják, nagyobb, mint amekkorát bárki is láthatott az élete során. Olyan válság, amely valamennyi világgazdasági régióra, valamenynyi szektorra, valamennyiünkre hat, egyikünk sem tud elbújni előle. Kevesebb jövedelme van az emberekn e k , k e ve sebb jövedelme van a vállalatoknak, s az állam, amely éppen tőlük kap adóbevételt, szintén nyögi ennek a válságnak az összes terhét. Sajátossága az, hogy

2

azok az államok, amelyeket korábban például Európában a legsikeresebbeknek és a legversenyképesebbeknek gondoltunk – Írország, a balti államok –, ezek közül jó néhány ma a legnehezebb helyzetben van. Nincs más lehetőségük, mint hogy újragondolják költségvetésüket, újragondolják gazdaság- és társadalompolitikájukat.” Ugyanakkor Magyarországnak még egy kihívással szembe kell néznie. Ha úgy tetszik, Magyarország kettős szorításban van: meg kell őriznie a fizetőképességét, de javítania kell a versenyképességét is – mondta a miniszterelnök, aki szerint ez majdnem olyan, mint a „zsákban táncolás”.

ÖN • KOR • KÉP 2009. január–február

A jelenlegi 57 százalékos foglalkoztatottságot 65–70 százalékra kell növelni, és meg kell határozni az euró bevezetésének menetrendjét. Az egyensúly megőrzéséhez idén – a korábban tervezetthez képest – 200–220 milliárd forinttal csökkenteni kell az állami kiadásokat. Ez az összeg jövőre 550, 2011-ben pedig 650 milliárd forint lesz. Fűnyíróelven takarékoskodni nem lehet, szükség van a régóta halogatott, átfogó szerkezetváltozások sokaságára. „Azt javasoljuk, hogy öt területen kezdeményezzünk átfogó átalakításokat: az adórendszerben, a szociális rendszerben, a nyugdíjrendszerben, a gazdaságpolitika támogatáspolitikájában és szektorpolitikájában, ötödrészt a politikai képviseleti és igazgatási rendszerben.” A kormány javaslata szerint 5 százalékponttal, 32 százalékról 27 százalékra kell csökkenteni a munkáltatói bérterheket. Megszűnnek a különadók is. Az adórendszer átalakítása 2009-ben „semleges”, nagyjából ugyanannyival csökkennek az adók, mint amennyivel növekednek, de 2010–2011ben a költségvetés egyenlege ebből a szempontból már

pár milliárd forintos passzívumot fog mutatni. Az adóalakítással 800–900 milliárd forintot mozgatnak meg. A személyi jövedelemadó 18 százalékos kulcsa 19 százalékra nő, a sávhatár 1,7 millió forintról 3 millió forintra emelkedik a kormány tervei szerint. Efölött 36 százalékról 38 százalékra emelkedik az szja, de megszűnik a 4 százalékos különadó. A kormányfő szerint emellett egyszerűsíteni kell az adórendszert, szélesíteni kell az adóalapokat, továbbá csökkenti kell a kedvezmények, mentességek, kivételek körét. Az általános forgalmi adó 20 százalékos kulcsa 23 százalékra nő, a cigaretta, az alkohol és az üzemanyagok jövedéki adója pedig 3–7 százalékkal emelkedik – közölte miniszterelnök. A társasági nyereségadó 16 százalékról 19 százalékra emelkedik, de megszűnik a vállalkozások 4 százalékos különadója. A 13. havi nyugdíj összege beépülne a nyugellátásokba, azt követően pedig az újonnan nyugdíjba vonulók már nem kapnák ezt a járandóságot. A kormány javasolja azt is, hogy a nyugdíjszámítást a svájci indexálás megtartása mellett kössék össze a gazdasági növekedéssel. Ha a gazdaság 2 százaléknál kisebb mértékben növekedne vagy csökkenne, akkor is garantálnák a nyugdíjak reálértékének megtartását, mert a juttatást automatikusan az inflációval korrigálnák. Ha a gazdasági növekedés nagyobb lenne, mint 2 szá-

PARLAMENT zalék, akkor az infláció mellett egyre nagyobb mértékben számítanák be a keresetek növekedését a nyugdíjakba, 4 százalékos gazdasági növekedésnél pedig az 50-50 százalékos arányt érné el az indexen belül a keresetnövekedés és az infláció súlya. A kabinet elképzelé-

sei szerint hosszú átmenettel, lassan, 2016-tól évente négy hónappal növekedne a nyugdíjkorhatár, így 2025ben érné el a 65 évet. „Felelős magatartásra lenne szükség ugyanakkor jó néhány pénzintézettől, banktól. Soha egyetlenegy percig nem fogok engedni e

A Gyurcsány-csomag érdekegyeztetés előtti verziója  Két ütemben, 32 százalékról 27-re csökken a munkáltatók járulékterhe (egészségbiztosítási járulék 3, munkaadói járulék 2 százalékponttal).  2009 júliusától a járulékcsökkentést a minimálbér kétszereséig lehet igénybe venni, 2010 januárjától a bér teljes összege után.  2009 júliusától 3 százalékponttal emelkedik az áfa normál kulcsa.  2009 júliusától nő a dohánytermékek, az üzemanyagok és az alkohol jövedéki adója.  Az egészségügyi hozzájárulás összege havi 1950 Ft marad.  Két ütemben változik az szja. Júliustól az alsó kulcs 18-ról 19-re, a felső kulcs 36-ról 38 százalékra változik. A sávhatár a jelenlegi 1,7 millióról 2009 júliusában 2,2 millióra, 2010 januárjától pedig 3 millió forintra nő. Az alsó kulcs emelkedését a legalacsonyabb kereseteknél az adójóváírás növelése kompenzálja.  2009 júliusában megszűnik a különadó, 2010 januárjától pedig a vállalkozások különadója.  Szigorítják a gyed kifizetésének feltételeit: fél év helyett legalább egy év munkaviszonyt várnak el, s legfeljebb két évig folyósítható.  2010-től 19 százalékra nő a társasági adókulcs, és a beruházási kedvezmények kivételével minden adóalap-kedvezmény megszűnik.  2010-től jelentősen szűkül a munkáltatók által adott természetbeni juttatások adómentessége és az egyéb adómentes jövedelmek köre is.  2010-től a háromszorosára nő a rehabilitációs hozzájárulás összege.  A három- és többgyermekesek családi kedvezménye kivételével megszűnik a legtöbb személyijövedelemadó-kedvezmény.  Felkészülnek az általános, értékalapú ingatlanadó 2011– 2014 közötti bevezetésére.

tekintetben a népszerűséghajhászó odamondogatásnak. De azt is el kell mondjam – erről többször tárgyaltunk az elmúlt hetekben bankokkal, bankvezetőkkel –, hogy nem szabad tolerálni azt a gyakorlatot, hogy a bankok a megváltozott körülményekre tekintettel szíre-szóra egyoldalúan módosíthatják a hitelszerződéseket, átháríthatják a költségeiket az egyébként is nehéz helyzetbe került ügyfelekre.” A miniszterelnök azt is bejelentette, hogy a kormány a Paksi Atomerőmű kapacitásának megkétszerezését javasolja. A kormány azt is szükségesnek tartja, hogy mielőbb hozzanak döntést a kisebb parlamentről, az ehhez tartozó új választójogi törvényről, az önkormányzatok létszámának csökkentéséről, az önkormányzati igazgatás működésének megújításáról, a pártfinanszírozásról és a korrupció elleni fellépésről. A kormányfő szerint nem járható út, hogy az igazgatást és a politika működését erős kritika éri, de ezt a politika nem veszi tudomásul, miközben más területeken már intézkedéseket kezdeményeznek. A kormány két héten belül elkezdi benyújtani az Országgyűlésnek a hétfőn ismertetett gazdaságélénkítő csomaghoz szükséges törvénymódosítási javaslatokat – mondta a miniszterelnök, hozzáfűzve, hogy amire módja van, arról saját hatáskörben dönt majd a kabinet.

A szocialistákon kívül minden parlamenti erő válságkezelésre alkalmatlannak, kidolgozatlannak és elkésettnek minősítette a tervezett Gyurcsány-csomagot. Első körben a nyugdíjrendszerben javasolt változtatásokat és az áfaemelést támadták az ellenzéki képviselők.

Négy hónap elegendő lett volna a cselekvésre Dávid Ibolya (MDF): 2006 januárjában vagy februárjában miniszterelnök úr több helyen tartott előadást kis pálcával, diagramokkal, s magyarázta el mindenkinek a nagy médianyilvánosság mellett, hogy dübörög a gazdaság, hogy elérkezett az adócsökkentés ideje. Aztán fél év múlva, pontosan 180 fokkal ennek ellentétét ismét kis pálcákkal, diagramokkal, nagyon teátrális módon bizonygatta, hogy miért kell 180 fokkal fordulni, és érvelt önnön korábbi féléves érvei ellen. Azóta is félévente hallunk ilyen katedrára emlékeztető előadásokat, pedig valójában a miniszterelnöknek egészen másféle műfajban kellene a parlamentben megnyilatkoznia, hiszen nem elméleti kérdésekről és nem filozofikus okfejtésekről kellene itt szót ejteni, hanem törvényekben, törvénytervezetekben megfogalmazható programokról, folyamatosan az előző programok végrehajtásáról és az elért eredményekről. Pontosan 114 napja annak, hogy 2008 októbere elején Gyurcsány Ferenc és Veres

2009. január–február ÖN • KOR • KÉP

3

PARLAMENT és a hazai elemzők többsége is a válság begyűrűzésére figyelmeztetett, akkor ön azt mondta, a szociális transzferekhez nem nyúl a kormány, hiszen – idézem –: „a nehezén már túl vagyunk, csak ezt még nem ismerte fel az ország”. Ekkor az adóreform Gyurcsány Ferenc szóhasználatában még egyet jelentett a brutális megszorításokkal, és mint mondta, adócsökkentésből nem lesz képzettebb magyar polgár. Erős és messzilátó megegyezés programjáról beszélt Gyurcsány Ferenc, amely

Érkezők és távozók

János rádöbbent, hogy itt tényleg valami nem stimmel. Ekkor a nyilvánosság előtt elismerték, hogy nemcsak az oldalszele fog megérinteni minket a válságnak, hanem lehet, hogy a kellős közepén találjuk magunkat. Nos, örvendetes, hogy azt hallhattuk, sok-sok vargabetű után most a kormány ismét soha nem látott reformokra készül, de nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a súlyos károkat okozó fáziskésésről ne beszélnénk. Szeptemberben, amikor már a világ

A tavaszi ülésszak első napján, február 16án 386-ról 383 főre olvadt az országgyűlési képviselők létszáma. Egyrészt letette esküjét Bácskai János fideszes képviselő, aki Gegesy Ferencet, Ferencváros polgármesterét, volt SZDSZ-es képviselőt „váltotta” a parlamentben. Gegesy 2008. szeptember 15-én mondott le mandátumáról és lépett ki az SZDSZ-ből. Ezek után írták ki a főváros IX. kerületének érintett választókörzetében az időközi választásokat, amelyet a második fordulóban Bácskai nyert meg. Február 1-jei határidővel lemondott listás mandátumáról az MDF-es Boross Péter is. Az új képviselő mandátumigazolására később kerül sor. Horn Gyula (MSZP) betegsége miatt nem adta le vagyonnyilatkozatát, ezért nem gyakorolhatja képviselői jogait. 2009. február 12-én a szigetvári bíróság gondnokság alá helyezte a kómában fekvő szocialista Toller Lászlót, mandátuma ezzel 2009. február 13-ától megszűnt. Tasnádi Péter pécsi szocialista polgármester halála miatt Kőhegyi István helyi politikust delegálja pártja országgyűlési képviselőnek.

4


egyszerre képviselte az erősödő gazdaságot, és óvta a szociális biztonság ügyét. A miniszterelnök október 7én fogalmazott úgy, hogy a rendszerváltozás óta most a legerősebb az állam finanszírozóképessége. Habár akkor már az egész világon mindenki munkálkodott a válság okozta károk kivédésén, és minden kormány sorban dolgozta ki a válságkezelő programot. No, röviddel ezután nálunk is nemzeti csúcs volt, és aztán rövid időn belül az IMF megmentette az erős finanszírozóképességgel rendelkező magyar államot. Közel négy hónapja fogott hozzá a kormány a válságkezelő programhoz, de úgy, hogy azóta is a válságkezelő program megtervezésének a fázisában vagyunk. Négy hónap elegendő idő lett volna a cselekvésre, ezzel szemben a szavak és a tervek fogalmazódtak csak meg. Eddigi mértékadó becslések szerint körülbelül 25 ezer honfitársunk veszítette el az állását, és az előttünk álló hónapokban ez az ötszörösére nőhet. A kormány eddigi intézkedései hatására nem sikerült megállítani az országot a lejtőn, a gazdaság recesszióba fordult. Ma komoly válságkezelő programokat kellene tenni, nem pedig azokat, amelyeket miniszterelnök úrnak két éve, három éve vagy akár egy évvel ezelőtt kellett volna megtennie ahhoz, hogy a gazdaság növekedő pályára jusson Magyarországon.

Önök elhiszik? Navracsics Tibor (Fidesz): Magyarország az elmúlt öt évben folyamatosan gyengülő teljesítményt nyújtott a gazdasági növekedés területén. A 2004-es 4,8 százalékos gazdasági növekedésből eljutottunk most a mínusz 3, mínusz 5 százalékos tartományba. Ez az ön kudarca, ennek az öt évnek a kudarca. Ennek a következményeit általában az emberek viselik. Mi a helyzet ma Magyarországon? Egyetlen hónap alatt 32 ezer fővel nőtt a munkanélküliek száma. Januárban már 148 ezer olyan ember volt, aki több mint egy éve keresett munkát. Tegyük hozzá, hogy eközben gazdasági recesszió van, mégpedig a javából, ahogyan ön szokott fogalmazni. Tegyük hozzá, hogy ma délelőtt a forint már a 300 forintos árfolyam fölött volt az euróval szemben. Tegyük hozzá, hogy az ipari termelés zuhanása a kilencvenes évek elejének, annak is a legelejének az adatait idézi, és tegyük hozzá, hogy az államadósság mértéke a GDP-hez viszonyítva a kilencvenes évek közepén volt utoljára ennyire rossz. Ilyenkor egy olyan politikus, akiben van még ambíció irányítani az országot, haladéktalanul munkához lát. Ehhez képest ön mit csinál? Úgy csinál, mintha kormányozna. De hát ez nem kormányzás, miniszterel-

PARLAMENT nök úr. Ezzel a késlekedéssel az ország jövőjét teszi kockára. Ezért szólnék én most önökhöz, szocialista képviselőtársaim. Tudom, hogy szeretnének nem itt lenni, mert nehéz szembenézni a választópolgárokkal. A hírek szerint egyhangúlag támogatásukról biztosították a miniszterelnök úr által előadottakat. Gondoljanak bele: önök elhiszik, hogy a társasági adó 3 százalékkal való növelése adócsökkentés? Önök elhiszik, hogy a személyi jövedelemadó alsó kulcsának 18-ról 19 százalékra növelése, felső kulcsának 36-ról 38 százalékra emelése adócsökkentés? Önök elhiszik, hogy a családi pótlék megadóztatása tehercsökkenést eredményez? Önök elhiszik, hogy a megszűnő adókedvezmények tehercsökkenést eredményeznek? Önök elhiszik, hogy a 13. havi nyugdíj megszüntetése jó lesz a nyugdíjasoknak? Önök elhiszik azt, hogy az iskolakezdési támogatás megadóztatása, az étkezési utalvány megadóztatása, az üdülési csekk megadóztatása tehercsökkenést eredményez? Önök elhiszik, hogy a jövedéki adó, azaz az üzemanyag árának 7 százalékos növelése tehercsökkenést eredményez? Önök elhiszik, hogy az általános forgalmi adó 20 százalékról 23 százalékra való növelése tehercsökkenést eredményez, úgy, hogy a helikopter, az uszoda ugyanolyan áfakulcsba tartozzék, mint a kenyér vagy bármilyen alapvető élelmiszer?

Önök erről elhiszik, hogy ez tehercsökkenést eredményez? Önök erről elhiszik, hogy ez Magyarország jövőjét szolgálja? Képviselőtársaim, ez nem fog menni. Lehet húzni az időt, de az az igazság, hogy ezek a lépések nem kifelé vezetnek minket a válságból. Egyetlen hatása lesz ismét: azokra az emberekre, akiknek még van legális, el nem titkolt jövedelmük, újabb terheket raknak. Azok közül, akiknek nincsen legális jövedelmük, vagy eltitkolják, még többen menekülnek a szürkegazdaságba.

Embereken nem lehet kísérletezni Semjén Zsolt (KDNP): Ha lehámozzuk a kommunikációs csomagolást, akkor ami marad, az végeredményben egy újabb megszorító csomag. Újabb adóemelés, újabb pénzbehajtás, újabb Gyurcsány-csomag. Az pedig már tragikomikusnak tekinthető, amikor 2016-ról meg 2024-ről értekezik ilyen orákulumszerűen, hiszen ön mögött egy olyan költségvetés van, ami saját bevallása szerint két hetet nem élt meg. Hárommillió ember él a létminimum közelében vagy az alatt, és a számuk napról napra nő. Nyolc százalék a munkanélküliség, és a munkanélküliek száma napról napra nő.

Ezer iskolát zártak be, tízezer tanárt tettek az utcára. A közbiztonság olyan, mint az ötvenes évek Harlemében. A külföldi és belföldi bizalomvesztés miatt a forint megrendült. Mióta a csomag nyilvánosságra került, tovább romlott a forint árfolyama. Eltüntették az állami vagyon még megmaradt részét, és mindent elborít és megfojt az államadósság. Magyarország az IMF markába került. Családok tízezrei állnak a csőd szélén. A Kereszténydemokrata Néppárt nevében azt javasolom, hogy a családtámogató hálózatokon keresztül építsük ki a családok csődvédelmét, és rendeljünk hozzá egy olyan szakosított pénzintézetet, ami szociális bankként lehetővé teszi a hitelek átütemezését, a likviditási problémák áthidalását vagy akár moratórium biztosítását. Gyurcsány Ferenc korábban azt mondta, hogy az áfa a szegények adója. Így van, igaza van. Azt is mondta, hogy áfacsökkentést fognak végrehajtani. Ez helyes lett volna. Ehhez képest áfaemelés van. Ön egy szocialista párt elnöke. Helyesnek tartja-e azt, hogy a luxuscikkek ugyanolyan áfa alá esnek, mint a létfenntartási cikkek, hogy a kaviár, a helikopter, az uszoda, a jacht azonos áfakulcs alá esik, mint a tej, a kenyér, a szalonna és az étkezési zsír? Azt javasoljuk, hogy az áfát csökkentsük 5 százalékra mindazon áru-

cikkek esetében, ami az alapvető létfenntartáshoz szükséges. Emberekkel nem lehet kísérletezni; fehér egerekkel lehet. Ezért az lenne a tisztességes, ha visszaadnánk az embereknek a döntés lehetőségét, hiszen az ő életükről van szó, és mondják meg az emberek, hogy hogy legyen tovább. Döntsön a nép!

Túl későn és túl kevés Fodor Gábor (SZDSZ): A legszebb terveket is felvázolhatjuk, azokból semmi nem fog megvalósulni, ha nincs mögötte széles körű politikai és társadalmi összefogás. Ez volt az ok, amiért annak idején a költségvetés támogatása mellé odaálltunk, mert tűzoltásra volt szükség, s azt mondtuk, tegyük félre az ellentéteinket. Most mi, liberálisok készek vag yunk arra , hogy értelmes és jó programok és javaslatok mellé odaálljunk, mindenféle presztízskérdés nélkül. De ezeket a javaslatokat látni kell, kidolgozottaknak kell lenniük, és határozottaknak, és itt van a problémám azzal, amit a miniszterelnök úr elmondott. Húsz évvel ezelőtt volt az, amikor Pozsgay Imre bejelentette az 1956-os forradalommal kapcsolatban azt, hogy népfelkelés volt. A párt berkein belül ez fontosnak és jelen-


5

PARLAMENT tősnek számított, de a társadalom számára kevés volt. Kevés volt, mert a magyar társadalom akkor már többségében réges-rég forradalomnak tudta 1956-ot. Kevés volt, mert a magyar társadalom többsége tudta azt, hogy ennél többre van szükség. Nos, miniszterelnök úr, amikor hallgattam a javaslatokat, ez a húsz évvel ezelőtti esemény jutott eszembe. Amit elmondott a miniszterelnök úr, túl későn hangzott el, és túl kevés volt. Tisztában vagyunk a saját felelősségünkkel. Tisztában vagyunk azzal, hogy együtt kormányoztunk. Nekünk is felelősségünk van abban, ami kialakult ebben az országban. Erkölcsi kötelességünk, hogy próbáljuk kijavítani azt, amit annak idején közösen elrontottunk. Hogyan tudjuk ezt megtenni? Ha olyan programokat adunk és teszünk le az asztalra, amelyek világosan, gyorsan és a lehető legrövidebb időn belül hatékonyak tudnak lenni. Abban, amit a miniszterelnök úr elmondott, természetesen vannak olyan elemek, amelyeket az SZDSZ már régóta mond. Ha akkor megcsináljuk, ma nem itt tartanánk.

Mérj, mielőtt vágsz… Lendvai Ildikó (MSZP): Van egy régi magyar közmondás: mérj, mielőtt vágsz. Ha mérünk, a következő derül ki: költségvetési pluszbevétel nincs a tervezett adóátren-

6

dezésből. Az idén nulla, sőt jövőre még egy kicsit kevesebb is jön be, mint eddig. Nézzük az átlagos magyar családot – őt mindnyájan védeni akarjuk –, ahol átlagjövedelemmel rendelkeznek és két gyerekük van. Mit jelent az átrendezés egy ilyen család felnőtt munkavállalója számára, beleszámolva a kulcsok változását? S beleszámolva természetesen azt is, hogy a családi pótlék az adóalapot növeli, és beleszámolva a sávhatár emelését is, ez azt jelenti, hogy átlagjövedelemmel, két gyerekkel a nettó jövedelem 11 530 forinttal nő. 11 530 forinttal nő! Az ilyen ember, az átlagbéres ember foglalkoztatási költsége pedig 10 ezer forinttal csökken. Mérj, mielőtt vagdalkozol! S igen, emelődik az áfa, és ez levon ebből, ezt én is tudom. Mit jelent a 3 százalékos áfaemelés egy ilyen családtag számára? Még akkor is, ha feltételezzük, hogy csak a legfelső áfakulcs szerinti árut vásárol – ami nyilván képtelenség –, és ha feltételezzük, hogy minden áru árában fillérre megjelenik a 3 százalékos áfaemelés, akkor a 11 530 forint nettó bérnövekedés mellett az ő kiadásai az áfaemelés miatt maximum 5 ezer forint körüli összeggel emelkedhetnek. A 11 ezer áll szemben az 5 ezerrel. Mérj, mielőtt vagdalkozol! N. E.


Az ördög a részletekben van Vita az önkormányzati rendszer reformjáról és a kisebb parlamentről

A költségek csökkentésével és a hatékonyság növelésével indokolta a kormány, hogy a válság közepette közjogi csomag-tervezettel állt elő. Lényege az önkormányzati testületi létszám felezése, a feladatok és hatáskörök újragondolása, a közigazgatás ésszerűsítése és a 199 fős parlament létrehozása, tisztán listás választással. Az alapjavaslatok elméletileg a többi pártnak is elfogadhatóak lennének, de a részletekben már nem értenek egyet. Így vajmi kevés esély van arra, hogy a vonatkozó kétharmados törvényeket és az alkotmányt módosítani lehessen. A Fidesz nem veszi komolyan ezeket a javaslatokat, főként azok után – hangoztatták –, hogy az MSZP eddig hatvanhétszer szavazta le a kisebb parlamentre vonatkozó indítványuk napirendre vételét az Országgyűlésben. Csaknem felére csökkentené a kormány az országgyűlési és önkormányzati képviselők számát, s egyfordulós, listás parlamenti választást javasol. Az államnak világossá kell tennie: nagyobb önmérsékletre, önkorlátozásra, a hatékonyság növelésére van szükség – indokolta a radikális javaslatot február elején Draskovics Tibor igazságügyi miniszter az alkotmányügyi bizottságban. Számításaik szerint ezzel egy négyéves ciklusban mintegy 100 milliárd forintot lehetne megtakarítani, s a kampányköltségek is jóval alacsonyabbak lennének. Az egyfordulós választással 4 milliárd forintot, a kisebb létszámú parlamenttel 10 milliárdot, az önkormányzati képviselők számának felére csökkentésével 47,3 milliárdot, a kistelepülések főállású polgármesteri posztjának megszünte-

tésével pedig 14,4 milliárd forintot spórolna meg egy kormányzati ciklusban a költségvetés – derültek ki a részletek egy kormányzati háttéranyagból. A javaslat szerint, az országgyűlési képviselőknek a jelenleginél kisebb létszáma miatt – 386 helyett 199 – mindenkinek kötelező lenne legalább egy bizottsági tagságot vállalni, amelyért nem járna külön díjazás. A képviselői költségtérítés megmaradna, de számlákkal kellene igazolni a szállás és az utazás költségeit.

A Fidesz a vegyes rendszert támogatja Reagálásában Répássy Róbert (Fidesz), a kormányfő 2006-os kormányprogramját idézte, amelyben az szerepel, hogy csökkenjen 300 fő alá az országgyűlési képviselők száma, s az egyéni választókerületek megőrzése mellett legyen a válasz-

PARLAMENT tói akaratot jobban kifejező rendszer. „Fogadjuk el az ellenzék javaslatát, ha azt mondja, hogy legyen 200 fős a parlament. (...)Tegyük hozzá, hogy legyen egyfordulós a választás és legyen vegyes választási rendszer. Ezt meg fogadják el ők, és meg tudunk egyezni nagyon gyorsan” – idézte Gyurcsány beszédét az ellenzéki képviselő. Majd hozzátette: mi változott 2006 óta, azon kívül, hogy a népszerűségi mutatók alapján a szocialisták nem tudnának választókerületet nyerni. A kormányfő mostani javaslatát blöffnek minősítette, amelynek elfogadása nem reális. A tiszteletdíjak meghatározásáról szóló miniszterelnök i javaslat sem elfogadható számukra, mert a különböző bizottsági tisztségek után járó juttatásokkal a képviselők jövedelme elérhetné az Orbán Viktor által korábban elfogadhatatlannak minősített egymillió forintos határt. Azzal a Fidesz egyetértene, hogy legyen a képviselőknek számlaadási kötelezettségük, ha költséget akarnak érvényesíteni. A Fidesznek kellő rutinja van a közvélemény-kutatások megnyerésében, de ebből még nem kell meszszemenő következtetéseket levonni – replikázott a kritikákra Draskovics Tibor miniszter. Wiener György szocialista szakpolitikus pedig arra emlékeztetett, hogy 2006 nyarán benyúj-

tották javaslatukat, ám azt az ellenzék nem fogadta el. Véleménye szerint bizonyos létszám alatt lehetetlen a vegyes szisztémát fenntartani, a vegyes rendszerhez ugyanis mindenütt magas parlamenti létszám párosul. Hozzátette: a létszámokon nem érdemes vitatkozni, magáról a választási rendszerről kell beszélni. Répássy Róbert úgy látta: a kétszáz fős létszámban és a vegyes rendszerben egyetértés van, s ha csak az a vita, hogy egy- vagy kétfordulós legyen a választás, akár már 2010-ben az új szisztéma szerint lehetne szavazni – közölte.

A javasolt átalakítás a két nagy pártnak kedvez A választási rendszer átalakítására vonatkozóan a kormány javaslata nem a kis pártoknak, hanem a Fidesznek és az MSZP-nek kedvez, és a hangzatos létszámcsökkentési elemei ellenére a kétpárti berendezkedés irányába ható rossz kísérlet – minősítette Gulyás József, az SZDSZ ügyvivője sajtótájékoztatóján az elképzelést. A szabad demokraták szerint minderre alkalmas lenne pártja 250 fős parlamentre tett korábbi javaslata. Az SZDSZ többféle változtatási irányra is nyitott – mondta, de olyan megoldásokat nem támogat, amelyek a „választói akarat torzításával” kétpárti parlamenti vagy önkormányzati rendszert hoznak létre.

A kormányfő 2007 októberében egyszer már a nyilvánosság elé állt egy átfogónak szánt közjogi csomaggal, ám azt részben saját frakciótársai s a polgármesteri lobbi meghiúsították. Az elképzelés egyik lényeges eleme ugyanis az volt, hogy 2010től már senki ne láthasson el egyszerre polgármesteri és országgyűlési képviselői megbízatást.

Így képzelik az önkormányzati reformot A kormány bevezetné, hogy az önkormányzatokban páratlan létszámmal működjenek a testületek, így elkerülhető lenne a szavazategyenlőség, vagyis a döntésképtelenség. A plusz egy fő mindig a polgármester lenne. Az önkormányzati testületek létszámát jelenleg is a települések lakóinak száma alapján határozzák meg. Ez nem változna, de a településen élők száma alapján újraszabnák a testületek létszámát: a legkisebb 2, a legnagyobb – 100 001 embertől – 18 fő lehetne. A háttéranyag példaként a 200 ezernél nagyobb lélekszámú Debrecent említi, ahol jelenleg a polgármesterrel együtt 50 fős a testület. A javaslat szerint ez a szám 19-re csökkenne. A dokumentum kitér arra, hogy 10 ezernél több lakosú települések képviselőit vegyes helyett tisztán listás rendszerben választanák meg, vagyis megszűnne az egyéni választókerületi rendszer.

A 10 ezernél kevesebb lakosú településeken ugyanakkor megmaradna a kislistás választás. A tervek szerint a 25 941 önkormányzati képviselő helyett 13 576 lenne, a fővárosi és a az összes megyei közgyűlésben 901-ről pedig 489-re csökkenne a létszám. A kormány azt is kezdeményezné, hogy a kétezer lakosnál kisebb településeken csak társadalmi megbízatású polgármesterek lehessenek. Kétezer és ötezer fő közt ez választható lehetőség lenne, efelett pedig kizárólag főállású településvezetőt lehetne választani.

Csorbul az önkormányzatiság Az önkormányzati képviselők létszámának felére csökkentésével a Fidesz is egyetért, de szerintük ahogyan a rendszerben haladunk lefelé, annál kevésbé kell érvényesülnie a feleződésnek. A választópolgárok részéről igény van arra, hogy a képviselő kötődjön a képviselt területhez, adott esetben elszámoltatható legyen – fogalmazódott meg ellenérv is a kormányzati tervvel szemben. Részletekbe ennél mélyebben azonban nem bocsátkoztak a fideszes politikusok. Komoly kritikával illették viszont a tervet a szabad demokraták. Hankó Faragó Miklós szerint hibát követnének el, ha csak a testületek létszámában gondolkodnának.


7

PARLAMENT „Nem a létszám miatt drága a rendszer, hanem a mellette működő hivatalok miatt” – mondta a képviselő. Gulyás József pedig úgy vélte: az önkormányzati képviselők választását szabályozó törvényeknek nem lehet a céljuk, következményük az, hogy a településekről a független jelöltek, a civil szervezetek, illetve az 5–10 százalékos támogatottságú pártok kiszoruljanak a testületekből.„Hiába van elvben 5 százalékos bejutási küszöb, ha az átlagos méretű megyékben még 8–10 százalékos eredménnyel sem lehet mandátumot szerezni, míg a

kisebb megyében 12–15 százalékkal sem”– állapította meg. Gulyás alapvető változtatásnak nevezte, hogy a kormány javaslata megszűnteti a közvetlen településrészi, egyéni választókerületi képviseletet. Álláspontja szerint a tízezres lakosságszámot meghaladó településeken az új, tisztán listás választási rendszer eltüntetné a független jelölt intézményét azzal, hogy listák állításához köti a mandátumszerzést. Ez elfogadhatatlan az SZDSZ számára. Az MDF véleménye lapzártánkig nem ismeretes.

Rendkívüli nyári ülésszakot terveznek. A válság miatt az eredetileg tervezettnél jóval több törvényjavaslat kerül a parlament elé, ezért ha szükséges, rendkívüli nyári ülésszakot is be kell iktatni – jelentette be Mandur László, az Országgyűlés alelnöke. Azzal számolnak, hogy a Tisztelt Ház június 15-éig tartó tavaszi ülésszaka után, június végéig egy rendkívüli nyári ülésszakot is be kell iktatni, hogy a törvényhozás elfogadja a kormány által benyújtandó gazdasági tárgyú törvényjavaslatokat. A tavaszi napirenden mintegy 30 törvény elfogadása szerepel, ezen kívül a válság miatt várhatóan további 10–20 jogszabály-javaslatot tárgyalnak meg. Túl szigorú a Balaton-törvény. Módosíttatnák az érintett önkormányzatok az általuk túl szigorúnak talált Balaton-törvényt. A jogszabályt pár hónapja fogadta el a parlament, de 46 település – ahol csatornázottság hiányában nem adhatnak ki újabb építési engedélyt – ellehetetlenülésükről beszél. A zöldtárcánál ezért most vizsgálják, hol szükséges nagyberuházással és hol lehet olcsóbb, egyedi megoldással megvalósítani a

8

szennyvízkezelést – mondta Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) rendkívüli ülésén. Bóka István, Balatonfüred fideszes polgármestere indítványozta, hogy kezdeményezzék a Balaton-törvény újabb módosítását. Szerinte moratóriumot kellene biztosítani az érintett településeknek 2012-ig, ameddig a kormány is határidőt kapott a hiányzó szennyvízberuházások megvalósítására.


A 13. havi nyugdíj jövőjéről még gondolkodnának az érintettek Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára, az Idősügyi Tanács titkára a tanácscsal történt egyeztetést követően azt mondta: a nyugdíjas szervezetek támogatták a 65 évre való korhatáremelést, de a 13. havi nyugdíj jövőjéről és a nyugdíjszámítás módjának megváltoztatásáról további konzultációt kértek. A kormány tervei szerint az idén nyugdíjba lépők már nem kapnák meg a 13. havi nyugdíjat. A többieknek pedig ez a juttatás beépülne a havi ellátásba, de csak a 62 éven felüliek számíthatnak a maximum 80 ezer forint értékű 13. havi nyugdíj beépítésére. A nyugdíjas szervezetek képviselői értik a kormány által javasolt, a nyugdíjakat érintő változtatásokat, azokat tudomásul veszik, de a részletekről még egyeztetni szeretnének – közölte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azt követően, hogy a nyugdíjreformról konzultált az Idősügyi Tanács tagjaival csütörtökön Budapesten. A nyugdíjas szervezetek képviselői pontosan értik: ahhoz, hogy az állam most és a jövőben is tudjon nyugdíjat fizetni, meg kell őrizni a munkahelyeket. – A megbeszélésen a szervezetek képviselői azt mondták, hogy tudomásul tudják venni, el tudják fogadni a kormány javaslatait, de még egyeztetni szeretnének a részletekről – idézte a kormányfő a találkozón elhangzottakat.

Korózs Lajos, államtitkár a találkozót követően elmondta: a 13. havi nyugdíjat érintő változások kapcsán a szervezetek többféle álláspontot is megfogalmaztak, de egyetlen egy szervezet sem utasította el kategorikusan ennek a juttatásnak a beépítését az alapnyugdíjba. Az államtitkár kiemelte: szakértői szinten a jövő héten folytatódnak a konzultációk, és a jogszabálytervezetek benyújtása előtt, vélhetően március közepén, újból egyeztet majd a kormány az Idősügyi Tanácscsal. Az államtitkár kijelentette: a kormány által javasolt változtatásokkal 2050-ig fenntartható a nyugdíjrendszer. Az új nyugdíjszámítási rendszer 2010-től indulna. A kormány azt javasolja, hogy a nyugdíjszámítást – a svájci indexálás megtartása mellett – kössék össze a gazdasági növekedéssel. A kabinet elképzelései szerint hosszú átmenettel, lassan, 2016-tól évente négy hónappal növekedne a nyugdíjkorhatár, így 2025-ben léphetne érvénybe a 65 éves korhatár. Forrás: ÖNkorNET

KÓR-KÉP

Pénzügyiaz önkormányzati kockázatok rendszerben Az Állami Számvevőszék Kutatóintézete folyamatosan elemzi az önkormányzati szektor működését. E cikkben1 arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a magyar önkormányzati rendszer, amely elévülhetetlen szerepet töltött be a politikai és gazdasági átmenet folyamatában, kimerítette tartalékait, szerkezeti reformja elkerülhetetlennek látszik. A „reformérettség” szindrómájának tekintjük azokat a pénzügyi kockázatokat, amelyek nemcsak az egyes szereplők számára, de a pengeélen táncoló magyar nemzetgazdaság egésze számára is veszélyt jelentenek. Ezért gondoljuk azt, hogy az átgondolt szerkezeti reformok elkezdésekor elsőbbséget kell adni ezen nemzetgazdasági szinten is ható problémák kezelésének. A cikkben bemutatjuk a rendszer jellemzőit, utána a már jelzett pénzügyi kockázatokat, végül pedig jelezzük a korszerűsítés lehetséges irányait.

A „magyar modell” Az önkormányzati szektor biztosítja a közösségi szolgáltatások jelentős részét, a helyi önkormányzati rendszer működésének minősége jelentős mértékben meghatározza Magyarország gazdasági versenyképességét. A szektor költségvetése a bruttó hazai termék (GDP) 12 százalékát teszi ki. Jelentős nagyságrendű és meglehetősen összetett szerkezetű fizikai vagyon tulajdonosai is az önkormányzatok. Mind az árbevételt, mind az eszközállományt és a foglalkoztatottakat tekintve jelentős nagyságrendet képviselnek a kötelező önkormányzati feladatokat ellátó – zömmel önkormányzati tulajdonú – gazdasági társaságok is. Az önkormányzati szektor jelentős foglalkoztató is. A közszolgálatban foglalkoztatottak száma meghaladja a 460 1

ezer főt. A helyi önkormányzati rendszer „magyar modelljét” az 1990-es önkormányzati törvény (Ötv.) hozta létre, amely a fejlett országokban tapasztalható integrációval szemben nemcsak az önkormányzás jogát, de a nemzetközi értelemben is széles körű feladat- és hatáskörök címzettjévé a településeket tette. A szektorban megjelenő kockázatok alapvető oka az 1990-ben létrejött magyar önkormányzati modell, illetve ennek folyamatos deformációja. A modell lényegét a következőkben lehet öszszefoglalni:  a helyhatóságok túlhajtott alkotmányos önállósága  a közfeladatok erőteljes decentralizációja  az önkormányzáshoz fűződő jog, a területi közigazgatás és a helyi közfeladat-ellátás kereteinek összemosódása.

Az Állami Számvevőszék Kutatóintézete (ÁSZKUT) hasonló című tanulmányának rövidített összefoglalója.

A magyar önkormányzati rendszer „konfliktuskonténerként” működik. E funkció egyik jelensége, hogy az 1990-es önkormányzati reformmal elkezdődött és azóta is tartó feladatleadás alapvető motivációja a„konfliktus decentralizáció” volt. A konfliktus decentralizáció megmutatkozhat abban is, hogy az önkormányzati feladathoz történő állami hozzájárulások súlya és reálértéke folyamatosan csökkent.

A pénzügyi kockázatok Az államháztartási kiadások mintegy negyedét teljesítő helyi önkormányzati szektor növekvő fiskális kockázatok hordozója. Ez egyfelől a kormányzati statisztikai rendszer (GFS) szerint számolt deficit növekedésének és a deficit ingadozásának kockázata. A választási években az önkormányzatokra is a túlköltekezés volt a jellemző. E hullámzás sem fedi el, hogy az önkormány-

zatok költségvetési egyenlege romló tendenciát mutat. A szektor összesített GFS deficitje a 2006-os évhez képest 2007-re több mint 100 milliárd forinttal javult. Ez a központi támogatások csökkenése ellenére következett be, azáltal, hogy a 2006. évi „választási” költségvetéshez képest az önkormányzatok is jelentős kiadáscsökkentést hajtottak végre. (Lásd: 1. táblázat) A pénzügyi kockázatok forráshiány, likviditáshiány és bonitáshiány formájában jelentkezhetnek. A forráshiány a költségvetési gazdálkodásban azt jelenti, hogy az előírt, törvényekben rögzített feladatokhoz nem rendelődik megfelelő központi forrásból származó pénzeszköz. A likviditáshiány az az eset, amikor a gazdasági szereplő tervezett bevételei és kiadásai között időbeli meg nem felelés áll fenn. A likviditási kockázat likviditáshiányban vagy éppenséggel túlzott likviditásban jelentkezhet. A bonitáshiány azt jelenti, hogy az önkormányzat az általa vállalt pénzügyi kötelezettségeknek nem képes megfelelni. A helyzet leírására a csőd fogalma itt pontatlan volna, hiszen önkormányzat jogutód nélkül nem számolható fel. A helyi önkormányzati szektor a pénzügyi kockázatok vonatkozásában sem tekinthető homogénnek. Külön szegmenst jelentenek a községi önkormányzatok, a megyei jogú városok és más városok, a megyei


9

KÓR-KÉP 1. táblázat

A magyar önkormányzati szektor GFS-rendszerű költségvetési pozíciója privatizációs bevételekkel és e nélkül Év

Költségvetés GFS* egyenleg privatizációs bevételekkel Mrd Ft GDP százalékában - 45,5 -1,0 8,5 0,1 47,9 0,7 66,5 0,7 - 8,7 0 22,9 0,2 4,9 0 1,2 0 -104,9 -0,6 - 31,6 -0,17 -16,5 0 -81,4 -0,37 -156,5 -0,67 - 53,9 -0,2 -90,0 -0,33 -134,0 - 0,5

1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008** 2009***

Költségvetés GFS* egyenleg privatizációs bevételek nélkül Mrd Ft GDP százalékában -55,7 -1,3 -17,2 -0,3 0,6 0 -24 -0,2 -28,1 -0,3 1,1 0 -32,1 -0,2 -91,4 -0,6 -199,5 -1,2 -40,7 -0,2 - 119,2 -0,6 -202,6 -09 -286,5 -1,2 -168,9 -0,65 -220,0 -0,8 -228,0 -0,8

Forrás: Pénzügyminisztérium *Az eredeti (ma nem érvényes) módszertan szerint a GFS egyenlegbe beszámították a privatizációs bevételt. Ezt az új GFS szabvány és az ESA módszertan nem engedi. ** Előzetes *** Költségvetési törvény számítási anyaga szerint

önkormányzatok, a fővárosi és a kerületi önkormányzatok. Ez néhány adatból is jól látszik. (Lásd: 2. és 3. grafikon) A községi önkormányzatok szegmensében is vannak olyan szereplők, amelyek meglehetősen jó pénzügyi adottságokkal rendelkeznek. A szegmens egészében azonban a legfontosabb probléma a forráshiány. Ez csak az esetek kis részében vezet likviditás- vagy bonitáshiányhoz, mivel ennek megelőzését a kormányzat diszkrecionális eszközökkel (önhiki, miniszteri keret) általában el tudja érni. El kell gondolkodni azon, hogy az önhiki és az ún. VI/3-as miniszteri keret a pénzügyi fegyelem szempontjából jó üzeneteket közvetít-e, eléggé jó-e ezen

10

támogatások célzottsága. Az intézet által elvégeztetett felmérés eredményei e tekintetben legalábbis kétségeket támasztanak. Ezért, valamint pénzügyi súlya miatt ez a szegmens a költségvetési szabályok betarthatósága szempontjából nem hordoz jelentős makrogazdasági szintű fiskális kockázatot. Az állandósult forráshiány miatt azonban az itt élő lakosság alapvető közszolgáltatásokhoz nem vagy nem megfelelő minőségben jut hozzá. Más a helyzet a nagyvárosokkal. E jó fiskális kapacitással rendelkező csoport gyorsuló mértékben adósodott el, ami együtt járt a rejtett adósságok, feltételes kötelezettségvállalások (PPP szerződések, kezességek) állományának


növekedésével. A nyílt eladósodás elsősorban kötvénykibocsátás formájában történt. A kötvényeket az önkormányzatok egy számszerűen kicsi, de költségvetési és vagyoni súlyát tekintve meghatározó csoportja (megyei jogú városok, városok egy része, a megyei önkormányzatok) bocsátotta ki. A zömmel devizában denominált kötvénykibocsátás egyfelől jelentős árfolyamkockázatot jelent, másfelől azt eredményezi, hogy jelentős szabad pénzeszközök halmozódtak fel e szereplőknél. (Lásd: 4. grafikon) A kibocsátott kötvényekből rendelkezésre álló források kisebb része használódott beruházásokra. A bevont források egy része a működési hiányt fedezte, más része pedig pénztartalékként ülepedett le. Ezek gyors elköltése makrogazdasági szinten is kockázatot jelent. A kötvénykibocsátásokból származó pénzeszközök tartalékolása a következő két évben „meglepetésszerű” önkormányzati beruházási boom-ot, ezzel akár 0,3–0,7 százalékos GDParányos európai statisztikai szabványoknak (ESA) megfelelően számított hiánytöbbletet is eredményezhet. A megyei önkormányzatok esetében a fenti kockázatok még azzal is kiegészülnek, hogy a megyék önálló bevételi forrással lényegében nem rendelkeznek, azaz igen szerény fiskális kapacitásaik ellenére adósodtak el. Az illetékbevételeik az örökösödési illeték eltörlése és a várhatóan gyengü-

lő ingatlanforgalom miatt csökkenni fognak. Következésképpen esetükben nem látszik az a pénzügyi többlet, amely majd fedezetet nyújt a kötvények visszafizetésére. A megyei önkormányzatok kockázatait az egy lakosra jutó adósságállomány nem mutatja jól. Nem elhanyagolható mértékű a fővárosi önkormányzat eladósodottsága. Figyelmet érdemel, hogy az„elszegényedő”, romló pénzügyi helyzetben lévő főváros mellett viszonylag „gazdag”, stabil pénzügyi helyzetben lévő kerületek is működnek. Az eladósodási folyamat eddig nem mutatott öszszefüggést az EU-s források abszorpciójával. Ez utóbbi maga is fontos kockázatot jelent. Az önkormányzati beruházások növekedése önmagában nem lesz jó hír, hiszen egyelőre nincsenek biztosítékok arra, hogy az EU-s forrásokból pénzügyileg is fenntartható kapacitások jönnek létre. Ez önmagában is aláhúzza a tervezési rendszer sürgős fejlesztésének szükségességét. Szabálytalan felhasználás esetén a keletkező visszafizetési kötelezettségek miatt jövőbeni költségvetési terhekre lehet számítani. A mai helyzetben az önkormányzati projektek esetén történő visszafizetés terheit az állami költségvetés viselné. A jelenlegi pénzügyi válság körülményei között nem zárható ki az unió végrehajtó és ellenőrző szerve-

KÓR-KÉP inek – a források szabályszerű felhasználásával kapcsolatos – szigorának növekedése.

A pénzügyi kockázatok kezelése a pénzügyi fegyelem erősítésével Az a véleményünk, hogy a jelenlegi szabály- és intézményrendszer nem alkalmas a szektor kockázatainak kezelésére, a mindenkori kormány ehhez a szükségesnél kevesebb eszközzel rendelkezik. Ráadásul a mostani rendszer a felelősen gazdálkodó testületeket bünteti, a „potyázókat” preferálja, így nem ösztönöz felelős gazdálkodásra. A jelenlegi alkotmány keretei között is van lehetőség a pénzügyi fegyelem erősítésével a kockázatok kezelésére. A helyi önkormányzati szint pénzügyi kockázatainak mérséklése komplex megközelítést igényel. A komplexitás azt is jelenti, hogy törekedni kell arra, hogy e változások a rendszerszerű átalakítást erősítsék. A megoldás célszerűen kiterjed a szereplők költségvetési korlátjára, pénz és tőkepiaci kapcsolataira, pénzügyi beszámolója minőségének javítására éppúgy, mint a pénzügyi jogbiztonság garanciáira és nem utolsó sorban az ellenőrzés rendszerére. Az információgazdálkodási rendszer korszerűsítése Úgy gondoljuk, hogy a vázolt kockázatok okai között rá kell mutatnunk az információgazdálkodási

rendszer gyengeségeire. Az ebből adódó káros hatásokra – amelyek persze nem korlátozódnak csupán az államháztartás helyi szintjére – az ÁSZ számtalanszor felhívta a figyelmet. Az ÁSZ Közpénzügyi Tézisei pedig a megoldással kapcsolatos javaslatokat is megfogalmaztak. Itt ezzel kapcsolatosan csupán azt az „egyszerű” igazságot jelezzük, hogy adekvát információ nélkül minden döntés vakrepülés. Az államháztartási információs rendszer általános korszerűsítésén túl szükséges egy Országos Adat Kataszter (OAK) felállítása, amely a pénzügyi adatokon túl a fizikai és humánerőforrásokra vonatkozó adatokat is tartalmaz.

2. grafikon

A különféle önkormányzattípusok néhány pénzügyi jellemzője százalékban

Az államháztartás központi és helyi szintjének kapcsolatrendszere A forrásszabályozás rendszere egyfelől jól-rosszul próbált összhangot teremteni az ágazati törvényekben megfogalmazott, helyenként maximalista szakmai igények és a pénzügyi realitások között, másfelől meglehetősen durva formában közvetítette az önkormányzatoknak a makroökonómiai helyzetből adódó fiskális feltételeket. Ebből adódóan a forrásszabályozás elaprózottá, áttekinthetetlenné és nagyon változékonnyá vált. Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy az önkormányzatok rövid távú gondolkodásának egyik fő oka maga a forrásszabályozás. Szüksé-

 Főváros  Fővárosi kerület  Megyei jogú város  Városok  Nagyközségek  Községek  Megyei önkormányzatok


11

KÓR-KÉP Korszerű tervezési módszerek alkalmazása

3. grafikon

Egy lakosra jutó önkormányzati adósság önkormányzattípusonként, 2007, ezer Ft

A kiadási szerkezet változtatása és a stratégiai szemléletű gazdálkodás erősítése nem képzelhető el a hagyományos bázis alapú költségvetési tervezéssel. Az ismert teljesítményalapú költségvetési tervezési technikák (nullbázisú- és a programalapú költségvetés) jelentősen hozzájárulhatnak a helyi tartalékok feltárásához és az önkormányzati fejlesztések pénzügyi fenntarthatóságának biztosításához. E technikák alkalmazásának az előző két javaslatban megfogalmazottak szükséges, de nem elégséges feltételeit jelentik.

100 90 80

gesnek és lehetségesnek látjuk az elaprózottság (a normatívák számának) radikális csökkentését, a kiszámíthatóság erősítését. Léteznek olyan technikák, amelyek különböző makroökonómiai változókhoz (infláció, adóbevételek alakulása stb.) rögzítik az állami hozzájárulásokat. Úgy gondoljuk,

Község

0

Nagyközség

10

Fővárosi kerület

20

Főváros

Országos átlag

30

Város

40

Megye

50

Megyeszékhely, megyei jogú város

60

Nem megyeszékhely, megyei jogú város

70

hogy a forrásszabályozást a központi költségvetésből ki kellene emelni, a fő szabályokat külön törvényben, egy meghatározott politikai ciklusra kell rögzíteni. Az éves költségvetésekben az állami hozzájárulások és az adóátengedés konkrét globális mértékét kellene meghatározni.

Kincstári rendszerre történő áttérés Az önkormányzatok pénzgazdálkodásának a központi kincstári rendszeren kívül tartása továbbra is indokolt. Ugyanakkor érdemes volna egy speciális önkormányzati kincstár2 létrehozását meggondolni. E kincstáron keresztül történhet a központi források folyósítása, a központi számlavezetés miatt lényegében megvalósul ezek felhasználásának ellenőrzése is. Az önkormányzatok saját bevételei (pl. helyi adók, térítési díjak stb.) e kincstári számlára érkeznek, a

A helyi önkormányzati szektor kötvénykibocsátásai 2007–2008 (millió forint)

50 000

100 000

150 000

200 000

4. grafikon

2007

2008  HUF  CHF  EUR

12


Az adósságrendezési törvény következetesebb alkalmazása A hatályos adósságrendezési eljárásról szóló törvény egyik legjobban sikerült eleme a szektort szabályozó jogszabályoknak. Úgy gondoljuk, hogy konkrétabb felelősségi szabályok és az adósságrendezés

A kincstár kizárólag számlavezető és betétgyűjtő funkciót látna el, ez különbözteti meg a banktól. A központi számlavezetés és betétgyűjtés lehetővé teszi a rászoruló önkormányzatok számára a likviditás biztosítását. Az önkormányzati tulajdonú bank az önkormányzatok hitelezését a prudenciális szabályozás elvei szerint nem végezheti, ezért illúzió az önkormányzati bank gondolata. 3 A Gatrantica Zrt. jelenleg is működtet ilyen üzletágat. 2

2006

kifizetések, benne a munkabérek átutalása is innen történne. A központosított pénzkezelés megteremtené a hivatalok száma és létszáma csökkentésének feltételeit. Az önkormányzatok fölös likviditását e kincstár kezelné oly módon, hogy a pozitív egyenlegért kamatot fizet, a likviditást pedig a szektor más illikvid szereplői és az állami likviditáskezelésre lehetne használni. A betéti kamatot a diszkont kincstárjegy aktuális hozamához lehetne igazítani. Nem sérül az önkormányzatok más pénzügyi megtakarítások igénybevételének joga éppúgy, mint a fejlesztési hitelfelvételi lehetősége. Ez utóbbi új a szabályok között. A kincstár működésébe olyan garanciák építhetők, (jogi forma, vezető testületek stb.), amelyek megvédik az önkormányzatokat az állami önkénytől. A kincstár létrehozása esetén gazdája lehetne az OAK-nak.

KÓR-KÉP szabályainak módosítása döntően preventív hatásként erősítené az önkormányzatok pénzügyi fegyelmét és csökkentené a moral hazard szituációk kialakulásának esélyét. Az önkormányzati hitelfelvétel szabályozása A ma érvényes adósságszabály kontraproduktív, a jelenlegi kihívásoknak nem felel meg. Olyan szabály kidolgozása szükséges, amely biztosítja a maastrichti fiskális kritériumok érvényesülését. Ez annál is fontosabb, mivel az euró beve-

zetése után ezen szabályok betartása ugyanúgy kiemelt fiskális cél marad. Önkormányzati hitelgarancia intézmény létrehozása Az előttünk álló időszakban kulcskérdés az önkormányzatok hitelképességének javítása. Az előbbieken túlmenően ezt a meglévő önkormányzati hitelgarancia-rendszer kiteljesítése jelentené. Az önkormányzatok számos olyan felhalmozási feladattal szembesülnek, amelyekre sem saját, sem EU-s forrás nincs, s amelyek teljesülése stratégiai kér-

dés. A jelenlegi helyzethez3 képest előre kell lépni, hiszen ennek az eszköznek egyenlőre marginális szerepe van. Érdemben lehetne csökkenteni a garancia díjat, ha a források olcsók és megfelelő minősítési rendszer (rating) alkalmas a kockázatok pontos bemérésére. A forrás lehetne az EU-s források átcsoportosítása a rating pedig szakmai kérdés. A költségvetésen kívüli szektor transzparenciájának biztosítása Az önkormányzati rendszer fontos és megőrzendő vonása, hogy az önkor-

mányzatok nagy szabadságot élveznek a feladatellátás szervezeti kereteinek megválasztásában. Az is igaz, hogy ezen szereplők vonatkozásában az önkormányzatok irányítási lehetőségei meglehetősen korlátozottak, a jelenlegi gazdálkodási rendszerben az önkormányzati gazdaság egészének kockázatai nem jelennek meg. Úgy gondolom, hogy mind a folyó gazdálkodás, mind a beszámolás terén közelebb kell hozni egymáshoz a költségvetési és az azon kívüli feladatellátókat. Ez részben a beszá-

A stilizált forgatókönyvek összehasonlítása Dimenziók

A szerkezeti változásokat célul kitűző forgatókönyv

Az önkormányzati minimum meghatározásán alapuló forgatókönyv

Alkotmányos státus, közigazgatási beosztás

– középszint kijelölése és adókivetés jog és/vagy adómegosztásban kulcsszerep, – kötelező társulás intézménye, – önkormányzatok tulajdonosi jogosítványainak módosítása.

– ágazati törvények deregulálása, minimális feladatok rögzítése, többcélú kistérségi társulások finomhangolása, – kötelező társulás intézménye konkrét szakpolitikai területen.

Önkormányzati feladattelepítés

– differenciált feladattelepítés, – állami szint, önkormányzati középszint és a helyi szint közötti feladatmegosztás.

– rugalmas feladat-ellátási formák ösztönzése.

Az önkormányzati feladatellátás szervezeti keretei

– a költségvetésen kívüli feladatellátás „piacának” egységesítése, – a közüzemi vállalatok corporate governance szabályainak specifikálása, – árhatósági jogkörből adódó konfliktusok kezelése, – a helyi beruházási döntési mechanizmus szabályozása.

– a közüzemi vállalatok corporate governance szabályainak specifikálása, – árhatósági jogkörből adódó konfliktusok kezelése, – a helyi beruházási döntési mechanizmus szabályozása.

Pénzügyi rendszer

Forrásszerkezet és allokáció

– központi adók középszinttel történő megosztása, (Ez a regionális fejlettségbeli kiegyenlítések eszköze.) – települések közötti kiegyenlítés a középszint által, – a helyi adónemek változtatása, vagyoni típusú adók erősítése, – a helyi adók település és társulások közötti horizontális megosztásának intézménye.

– kötött felhasználású állami hozzájárulás a kötelező feladatokhoz, jogcímek számának radikális csökkentése, – a települések adottságait figyelembe vevő kiegyenlítés, – az szja-megosztás – esetleg a kiegyenlítéssel összekötve és a feladatfinanszírozás különválasztása, – helyi adónemek változtatása (vagyoni típusú adók erősítése).

Pénzügyi fegyelem

– információgazdálkodás korszerűsítése, – forrásszabályozási törvény, – korszerű tervezési módszerek alkalmazása, – önkormányzati kincstár, – következetesebb adósságrendezési szabályozás, – működési deficit lehetőségének kizárása, – új hitelfelvételi szabály, – önkormányzati hitelgarancia intézmény, – ellenőrzési rendszer erősítése.

– információgazdálkodás korszerűsítése, – forrásszabályozási törvény, – korszerű tervezési módszerek alkalmazása, – következetesebb adósságrendezési szabályozás, – új hitelfelvételi szabály, – önkormányzati hitelgarancia intézmény, – ellenőrzési rendszer erősítése.


13

KÓR-KÉP moló és információs rendszerek, részben a corporate governance szabályok szigorításával lehet elérni. A pénzügyi ellenőrzés erősítése Biztosítani szükséges, hogy a minden közpénz ellenőrzésének elve párosuljon költséghatékony megoldásokkal. A már említett kincstár tovább erősíti a beépített ellenőrzési mechanizmusok szerepét. A szakellenőrzések és a pénzügyi ellenőrzés együttes alkalmazása nagyon fontos. Szükséges megoldani, hogy minden önkormányzat zárszámadását külső pénzügyi ellenőrzésnek vessék alá. Költséghatékonyan ezt outsourcinggal lehet megoldani, hiszen az ÁSZ kapacitásait nem érdemes ilyen „idény jellegű” feladat igényeihez igazítani. Államháztartási könyvvizsgálók bevonásával lehetővé kell tenni, hogy az ÁSZ és a Könyvvizsgálói Kamara által kialakított vizsgálati program és módszertan alapján minden önkormányzat beszámolója hitelesítve legyen. Az ÁSZ megfelelő mintavétel alapján e jelentések utólagos minőségbiztosítását elvégezné. Egyebekben kapacitásait a nagy kockázatú önkormányzatok gazdálkodásának szabályszerűségi és teljesítményellenőrzésére fordítaná. Ez nem zárná ki azt a lehetőséget, hogy az önkormányzat könyvvizsgálót alkalmazzon.

14

A működési deficit lehetőségének megszüntetése A nemzetközi gyakorlatban ritka az, hogy a szubnacionális kormányzatok folyó és felhalmozási költségvetése között szabad az átjárás. A hazai gyakorlatban az „egységes pénzalap” arra szolgált, hogy a feladatok alulfinanszírozását lehessen a vagyon terhére kompenzálni. A mai „kollektív felelőtlenség” rendszerét az aranyszabály alkalmazásával lényegesen tisztábbá lehetne tenni. Ez mindenképpen az Ötv. módosítását követeli.

A szerkezeti reformok két lehetséges forgatókönyve Az önkormányzati rendszer szerkezeti átalakítása, egy konzisztens rendszer létrehozása a versenyképességet elősegítő közszektor reformok ésszerű és megkerülhetetlen kiindulópontja. A közszektor reformok kulcskérdése ugyanis a közfeladatok terjedelmének meghatározása és ezek kormányzati szintek közötti észszerű megosztása. Erre épülhet rá a közigazgatás területi beosztása, illetve a feladatellátás szervezeti és financiális feltételeinek biztosítása. A rendszer átfogó korszerűsítésére több szakmailag lehetséges megoldás létezik. A rendszerszerű megoldás két dolgot feltételez. Egyfelől azt, hogy a rövid távú kormányzati lépések és folyamatok ne akadályozzák a későbbi lépéseket, másfelől a változások konzisztens modell irányába történjenek. A forgalomban lévő javaslatok általá-


ban elhanyagolják a komplexitás kérdését. A konzisztenciát biztosítja, ha az önkormányzati működés minden dimenzióját érintik. Gondoljunk a Rubik-kockára. Ha olyan stratégiát választunk ebben, hogy egyetlen oldalra koncentrálunk, akkor a többi oldal megoldása során a már kiforgatott egyszínű oldal is elromlik. A különböző dimenziók átalakítása nemcsak szakmai, de politikai konszenzust is igényel. Az önkormányzati rendszer közjogi vonatkozásainak és a kormányzati szintek közötti feladatmegosztás újraszabályozásához szükséges az alkotmány és az önkormányzati törvény jelentős módosítása. Ennek politikai feltételeinek megteremtődése esetén beszélünk a szerkezeti (modellváltást) változásokat középpontba állító első forgatókönyvről. Világosan látni kell, hogy egy ilyen forgatókönyv felvállalása a politikai osztály számára – a számukra is világos előnyök mellett – számos bizonytalansággal is jár,

hiszen ez egyben a választási rendszer átalakítását is eredményezi. A politikai konszenzus hiánya esetén a második forgatókönyvnek az önkormányzati minimum megállapítását és az ehhez kapcsolódó pénzügyi mechanizmusokat kell középpontba állítani. Ez is reformértékű változás volna, hiszen a rendelkezésre álló források és a tényleges lehetőségek felvállalása szerzett jogok és status quo-k felmondását jelentené. Úgy gondoljuk, hogy mindkét forgatókönyv esetében szükséges a politikai erők kooperációja, hiszen „ellenszélben” a formailag feles törvényekre korlátozódó második forgatókönyv sem életképes. Nem osztjuk tehát azt a vélekedést, amely kizárólag a „sima” és a „kétharmados” kérdésekben látja a megvalósíthatóság törésvonalát. Az áttekinthetőség érdekében a forgatókönyvek fontosabb jellemzőinek összehasonlítását mátrixban (Lásd: előző oldal) is ábrázoljuk. Vígvári András

 Négy település pályázik városi címre a Közép-dunántúli Régióban. Lejárt a várossá válási pályázatok beadási határideje. A Közép-dunántúli Régióban négy település: Csákvár, Rácalmás, Tát, Balatonkenese pályázik. A döntés a köztársasági elnöké. Tát (5614 lakos) Esztergom és Dorog közelében, fejlett térségben fekszik a Duna mellett, ami sok lehetőséget ad. Balatonkenese a maga 3604 lakosával nem nagy, ám köztudott, hogy nyaranta jóval többen élnek ott. Csákvár korábban mezőváros volt, ma 5258 lakosával mikroközpont a Vértes alján. Erősségük az egészségügy, hiszen ott van a megyei kórház egyik részlege, mentőállomásuk van, jó néhány szakrendelés, több gyógyszertár is szolgálja a lakókat. Rácalmásnak 4425 lakosa van. A Dunaújvárostól és Adonytól is 10–11 kilométerre fekvő település az elmúlt 10–15 évben dinamikusan fejlődött, az adatok szerint a lélekszám növekedésében a megyén belül a második helyen áll. Területén működik a Hankook gumigyár, és a 6-os út mellett egyre több középvállalkozás telepszik meg. A Jankovich-kúriában létrehozott rendezvényközpont a környéken, de a tágabb környezetben is a legszebb.

KOR-KÉP

Időközi önkormányzati választások Előző lapzártánk óta (2008. december 5.) húsz településen tartottak időközi választást. Mindenütt felmerült a települések vezetőinek cseréje, így húszból húsz esetben döntöttek a leendő polgármester személyéről. Az eredmények szerint három helyen kapott újra bizalmat a korábbi vezető. Azokon a településeken (Bácsalmás, Dámóc, Heves, Nagymaros), ahol önfeloszlatás történt, a képviselő-testület tagjainak összlétszámát (29 fő) figyelembe véve nyolc képviselőt újraválasztottak.  Szárliget. Mezei Ferenc független jelöltet választották polgármesternek december 7-én hat független és egy MSZP-s jelölt közül a Komárom-Esztergom megyei településen, ahol az 1853 választásra jogosult szavazó csaknem 40 százaléka vet t részt, közülük 27 százalék szavazott Mezei Ferencre. A korábbi polgármester, Andráska Gyula 11 évig irányította a falut, majd szeptember elején lemondott és nyugdíjba ment. Távozásának okát az elégtelen önkormányzati finanszírozásban és egészségügyi okokban jelölte meg.  Tápiógyörgye. Póczné Fehér Máriát választották meg december 7-én a Pest megyei Tápiógyörgye polgármesterének. A 2858 választásra jogosult lakos közül 1251en járultak az szavazóurnákhoz, és 602 szavazattal Póczné Fehér Máriát választották a négy független jelölt közül. Varró István korábbi polgármester 589 jelölést kapott, a másik két jelölt néhány tíz szavazatot ért el az időközi választáson.

 Téglás. Czibere Béla független jelölt nyerte a december 7-én tartott időközi polgármester-választást a Hajdú-Bihar megyei Téglás településen. Az 5041 választásra jogosult polgár közül 2584-en járultak az urnákhoz. A választás, amelyen két jelölt, Czibere Béla (független) és Szegedi Attila (MSZP) indult, érvényes volt. A szavazatok többségét, 1802 voksot, Czibere Béla szerezte meg, így ő lett a választás nyertese. Szegedi Attilára 775-en szavaztak. A szavazást a korábbi polgármester, Csobán József halála miatt írták ki.  Bácsalmás. Zalántai Endre, független jelöltként indult korábbi polgármestert választották újra a Bács-Kiskun megyei Bácsalmás település vezetőjének december 14-én. Zalántai Endre a szavazatok 64 százalékát szerezte meg, míg a szintén független jelöltként induló Tanács Róbert a szavazatok 36 százalékát kapta. A választáson 2459 állampolgár vett részt, a szavazásra jogosultak 40,8 százaléka. Mivel a képviselő-

testület feloszlatta magát, így képviselőket is választottak a településen. A 13 képviselői helyért 40 jelölt versengett.  Dámóc. Tömös Béla Gyuláné független jelöltet választották meg december 14-én a Borsod-AbaújZemplén megyei Dámóc község polgármesterének. A 424 fős település választásra jogosult 321 polgára közül 230-an adták le voksukat. Az időközi választásra azért volt szükség, mert szeptember 30-án feloszlatta magát a dámóci önkormányzat. A kevesebb mint félezer lakosú település képviselőinek többsége úgy döntött, hogy visszaadja mandátumát, mert nem sikerült teljesíteniük időarányosan a 2006-os választási kampány során megfogalmazott vállalásaikat és az önkormányzat is nehéz anyagi helyzetben van. Dámóc polgármesteri posztjáért hárman – köztük a volt polgármester – versengtek, míg az öt megüresedett képviselői helyért tizennégyen indultak.  Kartal. Tóth Ilko Mihály győzött december 14-én a Pest megyei Kartalon tartott időközi polgármester-választáson. A választást azért kellett megtartani, mert az előző polgármester szeptember 14-én elhunyt. Helyére hatan pályáztak: egy személy a KDNP, egy a Jobbik jelöltjeként, négyen pedig függetlenként. A 4700 választásra jogosult lakos közül 1745-en járultak az urnák elé, s közülük 1088-an Tóth Ilko Mihály vállalkozóra adták le voksukat. A második helyezett a KDNP jelöltje lett, aki 266 szavazatot kapott.

 Sátorhely. Lőrincz Árpád független jelölt nyert a Baranya megyei Sátorhelyen tartott polgármesterválasztáson. A december 14ei eseményen Lőrincz Árpád 202 szavazatot kapott. A mintegy 700 lelket számláló település 564 választópolgára közül 319 járult az urna elé. A választásra azért volt szükség, mert Sátorhely korábbi vezetője, Jónás Ferenc októberben – döntését nem indokolva – megvált tisztségétől.  Sormás. Póczai Zoltán korábbi polgármestert választották meg három független jelölt közül a Zala megyei Sormás polgármesterének december 14-én. A település vezetőjének szeptemberben jogerős bírósági ítélet miatt szűnt meg a megbízatása, 2006-ban pedig a képviselő-testület függesztette fel tisztségéből. Az időközi választáson 60 százalékos részvételi arány mellett Póczai Zoltán 197 szavazatot kapott, Gaál Lajos 178, Rákos Lászlóné pedig 107 voksot gyűjtött. A Nagykanizsához közeli település 795 szavazásra jogosult polgára közül 483 választó vett részt a voksoláson.  Bekölce. Dr. Horoghné dr. Németh Katalin személyében új polgármestert választottak december 21én a Heves megyei Bekölce élére. Az önkormányzat önfeloszlatása miatt írták ki a helyi időközi választásokat a településen, ahol a polgármester személyére, valamint a képviselő-testület jelöltjeire szavaztak a helybéliek. A polgármesteri székért három jelölt indult:


15

KOR-KÉP a korábbi polgármester, Liktor István, a jegyző, Dr. Horoghé dr. Németh Katalin, valamint Pallagi Károlyné Holló Ilona. A legtöbb voksot (172) Dr. Horoghé dr. Németh Katalin kapta, Liktor István 139-et, Pallagi Károlyné Holló Ilona 79 szavazatot szerzett. A képviselő-testületi tagságért huszan indultak, közülük választották meg a 7 képviselőt. A körjegyzőség új vezetője Szabó Ágnes lett, az aljegyző Bozsik Péter. A voksoláson a mintegy ötszáz szavazásra jogosult választó közül 372-en jelentek meg.  Porpác. Poócza Tamás független jelöltet választották a Vas megyei Porpác polgármesterének december 21-én. A település körjegyzője az ÖNkorNET kérdésére elmondta, hogy a 165 fős település 133 választásra jogosult polgára közül 66-an jelentek meg a voksoláson. A leadott szavaztok közül 61 érvényes, 5 érvénytelen volt. A polgármesteri székért egy jelölt indult: Poócza Tamás, így ő lett az új polgármester. Az időközi választásra Boros Béla korábbi polgármester lemondása miatt került sor.  Mesteri. Lórántfy Tibor független jelöltet választották polgármesternek január 11-én a Vas megyei Mesteri községben. A választás eredményes volt, a település új polgármestere az egyetlen jelöltként induló Lórántfy Tibor lett.  Fót. Mádly Zsolt, a Fidesz–KDNP jelöltje nyerte a január 25-ei időközi polgármester-választást a Pest megyei Fóton. A választópolgárok közül összesen

16

5090-en szavaztak, ebből 3254-en voksoltak Mádly Zsoltra, a második helyezett, az MSZP jelöltje, 1654, a független jelölt pedig 182 szavazatot kapott. A 17 tagú testület összetétele nem változott: hatan az MSZP színeiben, négyen függetlenként, ketten civil összefogás jelöltjeiként, öten pedig a polgári frakció képviseletében vesznek részt a város vezetésében. Az időközi választást azért kellett kiírni, mert az előző polgármestert tavaly felmentette tisztségéből a bíróság .  Maráza. Hoffmann János független jelölt nyerte a január 25-ei időközi választást a Baranya megyei Marázán. A polgármesteri székért egyedül Hoffmann János indult. A választást a falu korábbi polgármesterének – Schenk János – tavaly októberi halála miatt írták ki.  Nagymaros. Petrovics László független jelölt nyerte az időközi polgármester-választást a Pest megyei Nagymaroson. Petrovics László, korábbi polgármester az 1899 leadott szavazatból 1001-et szerzett meg. Három riválisa közül a legtöbb voksot – 567-et – a Fidesz–KDNP jelöltje kapta. Megválasztották a 11 tagú testületet is. A választáson a nagymarosiak 49 százaléka vett részt. Az időközi választást azért írták ki, mert még tavaly októberben a Pest megyei település önkormányzata feloszlatta önmagát.  Etyek. Szűcs Lajos független jelölt kapta a legtöbb szavazatot a Pest megyei Etyeken február 1-jén tartott időközi polgármester-


választáson. A polgármesteri székért hárman indultak (mindannyian függetlenek). Szűcs Lajos 645 szavazattal győzött, a második helyen Kollárné Papp Ildikó: végzett 574 vokssal. A választást a korábbi polgármester lemondása miatt írták ki.  Tahitótfalu. Sajtos Sándor korábbi alpolgármester nyerte a február 1jén megtartott időközi polgármester-választást a Pest megyei Tahitótfaluban. A szavazáson a jogosultak 42 százaléka élt választói jogával. Az 1815 választó közül 1141 szavazó adott bizalmat a függetlenként induló Sajtos Sándornak. A szintén független Pörzse Sándor 667 szavazatot kapott. Az időközi polgármesterválasztásra az előző polgármester októberi lemondása miatt volt szükség.  Pécsudvard. Zsdrál Artúr független jelöltként nyerte a február 8-ai időközi polgármester-választást a Baranya megyei Pécsudvardon. A 710 lelket számláló település 599 választópolgára közül 326 járult az urna elé, 5 szavazat érvénytelen volt. Az időközi választást azért tartották, mert Pécsudvard korábbi polgármestere, Rónai László egészségi okokra hivatkozva tavaly novemberben megvált hivatalától.  Sósvertike. Böröcz Zsolt függetlenként nyerte a február 8-ai időközi polgármester-választást a Baranya megyei Sósvertikén. A 203 lakosú Sósvertike 139 választópolgára közül 122 járult az urna elé, egy szavazat érvénytelen volt. Az időközi választásra azért kerül

sor, mert Kelemen Árpád korábbi polgármester tavaly októberben elhunyt.  Nemesvid. Harmath István független jelölt nyerte a Somogy megyei Nemesviden tartott időközi választást február 15-én. A függetlenként induló jelölt - a közeli Szőkedencs korábbi polgármestere – 186 szavazattal győzött négy, ugyancsak függetlenként induló jelölttel szemben. A csaknem 900 lakosú település 634 választásra jogosult polgára közül 421-en vettek részt a voksoláson, ami 66 százalékos részvételnek felel meg; 3 szavazat érvénytelen volt. Az időközi választásra azért volt szükség, mert a korábbi polgármester, az őt és családját ért fenyegetések miatt 18 év után, 2008 decemberében lemondott tisztségéről.  Tornyiszentmiklós. Kovács Krisztiánt választották a Zala megyei Tornyiszentmiklós polgármesterének február 15-én. A választáson kevesebb mint 20 százalékos volt a részvétel. A választásra jogosultak névjegyzékében szereplő 526 szavazópolgár közül 97-en adták le voksukat a két, függetlenként indult jelöltre. A település új vezetőjére 70-en szavaztak, a másik jelölt 23 szavazatot gyűjtött be; négy érvénytelen voksot számoltak össze. Kovács Krisztián társadalmi megbízatásban látja el a feladatát. Tornyiszentmiklós korábbi polgármestere novemberben mondott le a képviselő-testülettel való megromlott viszonya miatt. Kolin Péter

„Óvónéni, hogyan lehet, hogy a mamának dolgoznia kell, te pedig egész nap itt játszol velünk?”

T LE ÉK LL ME

ÖN KOR KÉP

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK ÖN-KOR-KÉP • esélyegyenlőségi melléklet • 2009. január–február

„A szándék az, hogy arra bátorítsuk a családokat, a nőket különösen, hogy ne gyesre menjenek, hanem gyedre, hiszen alapvetően minden társadalomban az egyik alapérték, a gyermek. Az a cél, hogy a családot munkajövedelemből lehessen eltartani.”

Mit jelent a nők számára a gazdasági függetlenség? – A nők és férfiak esélyegyenlőségén alapuló költségvetés (gender budgeting) fontosságát hangsúlyozó budapesti konferencián azt mondta: „A nők egyenjogúságának nincsenek jogi akadályai, de hiányzik a meg felelő társadalmi szemlélet. Ne tekintsük gonosz nőnek, rossz anyának azt, aki a gyerek egy-két éves kora után visszamegy dolgozni. Hiszen nagyon sokféleképpen lehet boldog és kiegyensúlyozott családban élni. Szóval, azt hiszem, elsősorban előítéleteken múlik.” – Valóban előítéletekről van szó? – Szerintem nagyrészt igen! A tapasztalatok azt mutatják, hogy a nők és a férfiak között nagyon hagyományos, nagyon tradicionális a munkamegosztás, ami több száz éven keresztül jól működött, de az utóbbi 30–40 évben nagyot változott a világ. Érdemes megnézni, hogy miért van az, hogy a mun-

kaadók megbízhatatlan munkaerőnek tartják a gyerekes édesanyákat, amit a két nem közötti hatalmas bérkülönbség is mutat: amíg nincs gyerek, addig a nők és férfiak közötti bérkülönbség csak 8 százalék, erre Európában akár büszkék is lehetnénk! De az első gyerek után ez már 16 százalékra, a második–harmadik gyerek után pedig 25–26 százalékra nő a különbség. Míg egy 2–3 gyerekes édesapát szívesen fölvesznek a munkaadók, mondván, hogy ő a megbízhatóság mintaképe, ugyanazzal a tudással, ugyanazzal a végzettséggel, egy 2–3 gyerekes édesanyának szinte esélye sincs a magyar munkaerőpiacon elhelyezkedni. Vagy, ha el is helyezkedik, akkor jóval kisebb fizetésért. És természetesen ez a 25–26 százalékkal alacsonyabb bér okozza majd azt is, hogy a nők nyugdíjasként 25–26 százalékkal kevesebb nyugdíjból kénytelenek majd élni.

Gender budgeting

Az esélyegyenlőségen alapuló költségvetés Az UNIFEM-ért Magyar Nemzeti Bizottság 2009 januárjában a közép-kelet-európai hajdani szocialista országok közül elsőként Magyarországon alakult meg. Az egyesület első konferenciáját a nők és férfiak esélyegyenlőségén alapuló költségvetés (gender budgeting) külföldi tapasztalatairól és magyarországi adaptációjának lehetőségeiről tartotta. A konferenciát Dobrev Klára, az egyesület elnöke nyitotta meg. A Budapesten rendezett első konferencián a hazai és nemzetközi szakértők színes és érdekes példákkal könnyítették meg a Magyarországon még szinte teljesen ismeretlen fogalom megértését, valamint a résztvevő önkormányzatok ötleteket is meríthettek az eddig még kiaknázatlan lehetőség hasznosításához. „A nők esélyegyenlőségét többek között gazdasági függetlenségük határozza meg, melyhez az állami segélyek és a szociális támogatások hozzájárulnak, de még ezeknél is sokkal fontosabb, ha a nők egyenrangú félként vehetnek részt a munkaerőpiacon, ha a férfiakkal egyenrangú partnerként tudnak munkát vállalni, és ezért egyenlő munkabért érdemelnek. Éppen ezért tennünk kell az ellen, hogy a kisgyermekes édesanyákat nem akarják foglalkoztatni, és egy 2-3 gyermekes édesanya ugyanazért a munkáért 25 százalékkal kevesebb bért kap, mint egy hasonló munkakörben dolgozó férfi” – hangsúlyozta köszöntőjében Dobrev Klára. „Magyarországon elengedhetetlen a gender szakértelem fejlesztése és kiterjesztése az államigazgatásban annak érdekében, hogy a nők és férfiak társadalmi egyenlősége megvalósuljon az élet valamennyi területén. Az igazságos forráselosztás alapja a társadalmi nemek szükségleteire érzékeny költségvetés” – mondta Rauh Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium esélyegyenlőségi szakállamtitkára előadásában.

„Élete során minden harmadik nő találkozik valamilyen formában az erőszakkal” – mondta Nicole Kidman egy New York-i sajtótájékoztatón, amelyen az UNIFEM, az ENSZ által támogatott Fejlesztési Alapítvány a Nőkért nevű internetes kampány jószolgálati nagyköveteként szólalt fel.

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. január–február

17

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Gender budgeting jelenleg négy stratégiai területre összpontosítja a tevékenységeit: A nők szegénységének felszámolása és a kirekesztés csökkentése; a nők elleni erőszak felszámolása; a nők egészségügyi helyzetének javítása; a nemek egyenlősége a demokratikus kormányzásban békében és konfliktusokat követő rendezésben. Gender budgeting. Az UNIFEM az elmúlt években világszerte több ezer kezdeményezést támogatott, szakmai anyagokat és módszertant dolgozott ki annak érdekében, hogy a költségvetések, közpénzek és erőforrások tervezése, elosztása és újraelosztása során figyelembe vegyék a férfiak és nők eltérő szükségleteit. A költségvetések vizsgálata kimutatja, hogy a pénzügyi eszközök elosztása tovább mélyíti-e, vagy inkább csökkenti a nők és férfiak egyenlőtlenségét. A nemekre érzékeny költségvetésnek nem az a célja, hogy külön nőknek szóló költségvetés készüljön és nem is az, hogy több pénzt költsenek nőknek szóló programokra. Inkább arra irányul, hogy a rendelkezésre álló pénzeszközöket hatékonyabban osszák el a nők és a férfiak között.

Bécsben hogy csinálják?

Ausztria fővárosában már 2005 óta dolgozik egy olyan csoport, mely a nők és férfiak esélyegyenlőségének gyakorlati alkalmazásáért felel. Gerald Sirlinger, a bécsi városháza pénzügyi, költségvetési és statisztikai irodájának munkatársa előadásában példákkal mutatta be a több éve működő bécsi projektet. FRAUEN-WERK-STADT – Az iroda tanácsot ad az új lakások tervezésében és kivitelezésében, kutatásokat folytat a témában, figyelemfelkeltő akciókat hirdet, illetve Európa legnagyobb, nők által tervezett lakáskomplexumát építette fel a 21. kerületben. TÁVOLTARTÁSI TÖRVÉNY –A családon belüli erőszak esetében – a magyar gyakorlattól eltérően – jól működik: a rendőr a helyszínre érve elrendelheti az erőszakot elkövető 10 napos kitiltását a lakásból, még akkor is, ha az saját tulajdona – és még csak vérnek sem kell folynia mindehhez. EDUCATION BOX – Külön oktatási csomagot dolgoztak ki az óvodák és az általános iskolák tanulói számára. A box olyan meséket és dalokat tartalmaz, melyek szakítanak a berögzült nemi szerepekkel, a lányokat és nőket állítva főszerepbe, illetve a hagyományostól eltérő foglalkozásokba és helyzetekbe. Több óvodában megszüntették a lány és fiú játszósarkokat, hogy a gyerekek minél több játékszituációban kipróbálhassák magukat. Néhány évvel később a kísérleti óvodákba járó gyerekeknek sokkal nyitottabb elképzeléseik voltak pályaválasztásukkal kapcsolatosan.

Gender budgeting lehetőségei Magyarországon

Schadt Mária, a Pécsi Tudományegyetem professzora a konferencián elmondta – „a Pécs Megyei Jogú Városi Önkormányzatnál végzett kutatásaim során megfigyeltem, hogy nagyon kevesen érzékelik,

18

hogy a költségvetésen mennyit javíthatna, ha a nők szempontjait is figyelembe vennék annak kialakításánál. Míg sokan tartanak attól, hogy a nemek esélyegyenlőségén alapuló költségvetés magas kiadásokat eredményez, valójában, ha következetesen véghez viszik, hosszú távon nagy hatékonysággal és jelentős innovációval jár.” Az UNIFEM-ért Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület független, nonprofit szervezetként 2009 januárban került bejegyzésre a United Nations Development Fund for Women (UNIFEM) 17 Nemzeti Bizottsága egyikeként. A világszervezet stratégiai célkitűzéseit figyelembe véve alakítja saját misszióját. Elsősorban szemléletformáló feladata van, segíti a hazai gender-tudatos gondolkodást. Másodsorban technikai és anyagi támogatást nyújt az UNIFEM tevékenységéhez a fejlődő országokban. Emellett nemzetközi társadalmi és tudományos tapasztalatokat ad át a régiónkban és világszerte élő nők felzárkózásához. Esélyegyenlőségi kezdeményezésekkel és szemléletformálással segíti a magyar közvélemény alakulását. A nemzetközi UNIFEM székhelye New York-ban van, amely 15 regionális irodán keresztül végzi a munkáját.

Schadt Mária, Rauh Edit és Dobrev Klára

A budapesti konferencián Erika Kvapilova, a Közép-Kelet-Európai Régió pozsonyi központjának vezetője előadásában üdvözölte a magyarországi UNIFEM létrejöttét, és kifejezte reményét, hogy Magyarország be tud kapcsolódni a régiós kezdeményezésekbe elsősorban a béketeremtésben, nők elleni erőszakban folytatott küzdelemben, az alkotmányok gender-tudatossá tételében, valamint a nemek esélyegyenlőségén alapuló költségvetések kialakításában. Inkább ésszel mint pénzzel. Egy Pata nevű internetes felhasználó írta egy fórumon „…a gender budgeting szerintem elsősorban arról szól, hogy egyes társadalmi csoportoknak próbáljuk jobbá tenni az életét, inkább ésszel, mint pénzzel. Emellett a fenti dolgok normális országban férfiakat is érintenék, mert ők is részt vállalnak a gyerekkel kapcsolatos dolgokból. Az északi országokban pl. teljesen normális, hogy a férfi is kivesz egy fél évet, amíg ő van otthon a gyerekkel.


– Miért az édesapa a megbízhatóság mintaképe és nem az anya? – Azért tartják a munkaadók az anyát megbízhatatlannak, mert a gyerekkel kapcsolatos feladatok a magyar társadalomban egyértelműen az édesanyához kötődnek. – Milyen feladatokra gondol? – A gyerekkel kapcsolatos mindennapi teendőkre, például: elvinni az óvodába, a bölcsődébe, az osztálykirándulásra, odafigyelni az ebédpénzbefizetésre, szülői értekezletre járni, ha beteg a gyerek, az édesanya marad otthon. És miért az édesanya marad otthon? Mert neki alacsonyabb a fizetése, tehát a család számára kisebb a kockázat, ha az ő munkája, munkahelye kerül veszélybe. Ez egy ördögi kör, amiből – szerintem – csak nagyon sok munkával és viszonylag nehezen lehet kitörni. – A kitöréssel egyetértek, de hogyan? – Nagyon sok mindenen kell változtatni! Az első lépésnek azt tartom, hogy erről már lehet nyíltan beszélni. Korábban, ha az ember a női esélyegyenlőségi problémákra utalt, azonnal megkapta, hogy, itt vannak az erőszakos feministák, a nagy szájú kékharisnyák! Úgy látom, hogy ma már ez az ellenállás tompul. Ennek többek között az egyik oka az lehet, hogy hazánkban nagyon kevés gyerek születik. Márpedig nekünk, magyaroknak ez nagy tragédiánk. Az európai uniós statisztikákból pontosan lehet látni, hogy ott születik több gyerek, ahol a nők gazdasági önállósággal rendelkeznek. A gazdasági önállóság részben természetesen állami támogatásokon és segélyeken keresztül valósul meg. Ebben egyébként Magyarországnak nincsen szégyenkezni valója, GDP-arányosan mi költünk a legtöbbet az otthontartó támogatásokra. Nincs még egy ország, ahol három éven keresztül

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK nem okosabbak és ambiciózusabbak, mint a férfiak és nem is tehetségesebbek, csak pont olyannyira okosak, mint ők! Nagyon sokat beszélünk arról, hogy vannak olyan szakmák, amelyek rendkívüli módon elnőiesedtek. Például nagyon jó lenne, ha sokkal több férfi tanító és tanár lenne az általános iskolákban, mert a gyerekeknek igenis szükségük van női és férfi mintákra, éppen azért, mert különbözőek vagyunk. De ma még kínos erről beszélni. Azt a fiút, aki tanítónak vagy netalán óvodapedagógusnak megy, azt kinézik, férfiatlan dolognak tartják. Az elmúlt 30–40 évben nagyot változott a világ, az 1960-as évek végétől tömegesen kezdtek el a nők szakmát tanulni, főiskolára, egyetemre járni. Ma már a közgazdaságtudományi és a jogi egyetemekre majdnem 60 százalékban lányok járnak és a műszaki egyetemen is rohamosan nő a számuk. Ez már a női emancipáció, amit ráadásul mindig kritikusan nézünk… – Említette, hogy Magyarországnak nincs szégyenkezni valója, GDP-arányosan mi költünk a legtöbbet az otthontartó támogatásokra. Nincs még egy ország, ahol

három éven keresztül lehet otthontartó támogatást, illetve segélyt kapni. A napokban felröppent egy hír, miszerint a kormány változtatna ezen, és egy évre csökkentené az otthontartó támogatást. – Ez a téma mindig a viták kereszttüzében van. Ha például az édesanyák számára lehetővé tesszük, hogy dolgozhassanak, abban a pillanatban jönnek az ilyen típusú rémtörténetek! Akkor az ellenzék részéről azonnal az a vád ér bennünket, hogy az összes gyereket bölcsődébe akarjuk adni, és megszűnik a gyes és a gyed. Nem, nincs erről szó! Ugyanakkor vannak olyan elképzelések, amelyek a gyes és a gyed rendszerét rugalmasabbá tennék. Az előző kormányok gyakorlatilag ehhez egyáltalán nem nyúltak hozzá. A mostani reformcsomagban a kormány azt javasolja, hogy a gyed adásának feltétele fél év helyett 12 hónap munkaviszony legyen, és csak annyi időre járna ez a támogatás, amennyi ideig előtte a gyermek édesanyja dolgozott, de a gyes változatlan marad. Ezzel kiküszöbölnénk azt, hogy ugyanannyi gyedet kapjon az az édesanya is, aki csupán pár hónapnyi munkaviszonyt tud igazolni

AA n ő knők fo g lalko ztato ttság a és a teljesés term éken ység i ráta az E u ró p airáta U n ió foglalkoztatottsága a teljes termékenységi o rszág aib an 2005-b en

az Európai Unió országaiban 2005-ben

2 F ra n c ia o rs zá g 5 7 ,6 ; 1 ,9 4 Íro rs zá g 5 8 ,3 ; 1 ,8 8 E g ye s ü lt K irá lys á g 6 5 ,9 ;1 ,8 F in n o rs zá g 6 6 ,5 ;1 ,8 D á n ia 7 1 ,9 ; 1 ,8 7 0 ,4 ; 1 ,7 7 Belgium 53,8; 1,72 H o lla n d ia S vé d o rs zá g 6 6 ,4 ; 1 ,7 3 Luxemburg 53,7; 1,7

1,9 1,8 1,7

Teljes termékenységi ráta

lehet otthontartó támogatást, illetve segélyt kapni! De a gazdasági önállósághoz ez önmagában nem elég. Ennél talán még fontosabb, hogy tudnak-e a nők, édesanyák önálló jövedelemre szert tenni, és ez az önálló jövedelem vajon ugyanannyi-e, mint amennyit az apák kapnak. Ahol megvan ez a fajta gazdasági önállósága a nőknek, ott több gyerek születik. Franciaországban, Dániában, Norvégiában, Svédországban többek között azért is születik több gyerek, mert van elegendő bölcsőde, így az anya vissza tud menni dolgozni 4 órában, 6 vagy éppen 8 órában, kinek mire van igénye. Ez az egyik nagyon szoros összefüggés, a másik pedig az, hogy azokban az országokban születik több gyerek, ahol a férfi-nő kapcsolatok sokkal kiegyensúlyozottabbak. Ahol a gyerekkel kapcsolatos feladatokból a férjek is kiveszik a részüket, ahol van például papa-gyed. Ahol az egészen pici kisbabának nemcsak édesanyja, hanem édesapja is van, ahol a szülői értekezleten, a játszótéren ott vannak az apák is. Ezek azok az országok, ahol a nők merik vállalni a második és a harmadik gyereket is, ahol meg béklyóba köt a sok ezer éves megszokás és a maradi hagyomány, ott kevés gyerek születik. – Vannak olyan dolgok, amit jobb, ha az anya vállal. A nőknek nagyobb a tűrőképességük és érzékenyebbek, bizonyos kérdésekben jobb konfliktuskezelők. Vegyük például a szülői értekezleteket... – Ez egy nagyon fontos kérdés, mert a női esélyegyenlőség, az egyenjogúság sosem jelenti azt, hogy teljesen egyformává kellene válnunk. Mi nők és férfiak különbözőek vagyunk, és ez így jó, ettől izgalmas és teljes az egész. Vannak dolgok, amiben a nők jobbak, és vannak dolgok, amiben átlagban a férfiak. Szerintem a nők semmivel

1,6 1,5 1,4

Málta

S p a n yo lo rs zág 5 1 ,2 ; 1 ,3 4 51,0; 1,32 M ag yaro rszág 4 6 ,1 ; 1 ,2 8 G ö rö g o rs zá g 4 6 ,8 ; 1 ,2 4 5 0 ,9 ; 1 ,2 5 L e n g ye lo rs zá g S zlo vá k ia O la s zo rs zá g

33,7; 1,37

4 5 ,3 ; 1 ,3 4

1,3 1,2 1,1 1 30,0

35,0

40,0

45,0

50,0

55,0

60,0

65,0

70,0

Nők foglalkoztatottsági rátája


19

75,0

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK a gyermekvállalás előtt, és az is, aki már több évet dolgozott. Persze akinek két évet meghaladó előzetes munkaviszonya volt, az továbbra is két évig kapná a gyedet Az elmúlt pár évben nagyon sok minden változott. Ilyen például az első hét a papával program, amit a kormány 2002-ben vezetett be. Ez arról szól, hogy amikor megszületik a gyerek, akkor a papának van egy hét plusz szabadsága, ami nemcsak a gyereknek fontos, hanem az édesanyának is. Ez egy rendkívül fontos női esélyegyenlőségi program. Fontos az is, hogy ha az édesanya a gyerek egyéves kora után visszamegy dolgozni, akkor megtarthatja a gyest, hiszen a gyermek elhelyezésével és az utazással kapcsolatban vannak pluszköltségei. Az is fontos, hogy azoknak a munkáltatóknak, melyek gyesről, gyedről visszatérő kismamákat alkalmaznak, jelentős járulékkedvezmény jár. A Start Plusz programokkal 15–25 százalékos járulékkedvezményeket kapnak. Ez mind-mind könnyíti az elhelyezkedést. Volt olyan elképzelés is, miszerint, ha valaki úgy dönt, hogy mondjuk három év helyett csak két évig marad otthon és ezt előre megtervezi, akkor hadd

kapja meg a három évre jutó gyest, adott esetben legyen magasabb abban a két évben a jövedelme. Úgy gondolom, hogy ezek az ötletek jó irányba vezetnek, mert az egész rendszert rugalmasabbá teszik. Tízmillió ember él ebben az országban, más-más családban, más-más értékrendben, muszáj a szabályoknak is kicsit alkalmazkodni. A szándék az, hogy arra bátorítsuk a családokat, a nőket különösen, hogy ne gyesre menjenek, hanem gyedre, hiszen alapvetően minden társadalomban az egyik alapérték, a gyermek. Az a cél, hogy a családot munkajövedelemből lehessen eltartani. A gyed egy biztosítási viszony, ami az előző, ledolgozott évek után teljesen természetes társadalmi szolidaritás. Az elmúlt években látjuk az eltolódást, hogy egyre többen gyesre mennek, ahelyett, hogy gyeden lennének. E tekintetben az biztos, hogy minden hasznos, ami az édesanyákat arra ösztönzi, hogy dolgozzanak. Legyen munkahelyük, végzettségük és utána vállaljanak gyereket. Azt nagyon pontosan lehet látni, hogy akinek egyáltalán nem volt munkahelye, és szül egy vagy két gyereket, majd utána próbál meg elhelyezked-

Női foglalkoztatottság az EU-ban 80 70 60 50 40 30 20 10 0 SI

LT

PT

NL

BE

FI

AT

CY

FR

LV

RO

Source: Eurostat, European Labour Force Survey, annual averages. Notes: No data avalible for DK, IE and SE

20

LU

UK

BG EU-25 PL

EE

ES

EL

SK

DE

CZ

IT

Világos szürke: gyerek nélkül Sötét szürke: gyerekkel


HU

MT

ni, szinte kilátástalan a helyzete. Még akkor is nehéz, ha két–három évi munkaviszony után vállal gyereket, de így legalább van esélye. Ez nem magyar sajátosság, ez így van Svédországban, Svájcban, Németországban is. – Ha nincs esély az elhelyezkedésre, jöhet a szociális és a munkanélküli segély, erről az önkormányzatok sokat tudnak mesélni. – Igen, hogy ez ne így legyen, ebben az önkormányzatoknak fontos szerepük van. Egy civil delegációval voltunk Norvégiában, ahol nagyon jól működő esélyegyenlőségi szervezetek képviselői azt mondták, hogy amíg nincs bölcsőde, addig felejtsük el a nők esélyegyenlőségét. Ugyanis amíg nincsen megfelelő számú bölcsőde, addig egész egyszerűen nem lehet az egyenlő munkáért egyenlő bért és a gazdasági önállóságot a nők számára biztosítani. – Úgy emlékszem, hogy rendszerváltás után a bölcsődék üzemeltetését nem ösztönözték... – Korábban a bölcsődék száma sokkal több volt. A 90-es évek legelején szinte tudatosan szétverték a magyar bölcsődei hálózatot. Az Antall-kormánynak volt egy minisztere, aki janicsárképzőnek nevezte a bölcsődéket. Az volt az ideológia, hogy a nők maradjanak otthon. Akkor születik majd sok gyerek, ha a minél több főállású édesanya lesz. A bölcsődék számát nézve 1998-tól rohamos csökkenést tapasztalunk, ami magyarázható a gyermekszám csökkenésével és azzal, hogy az önkormányzatok számára is egyre nehezebbé válik a gazdálkodás. De nem csak ez volt az oka! A bölcsődeépítés egyáltalán nem volt napirenden. A statisztikai adatokból pontosan lehet látni, hogy nagyjából 2002-től indult el a bölcsődék építése, rohamosan nőtt a bölcsődei normatíva, de tény, hogy így is csak közel a felét fedezi a költségeknek.

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

– Gyakran halljuk az önkormányzatoktól, hogy a bölcsőde az egyik legdrágább szociális intézmény. – Igen, de hozzá kell tenni, hogy a 90-es években egyáltalán nem volt a bölcsődének normatívája! 1996-ban a Horn-kormány vezette be a bölcsődei normatívát, majd utána a Fideszkormány alatt ez reálértékében gyakorlatilag nem változott. A világon mindenütt a bal- és a jobboldal között ez alapvető különbség. Így van ez Németországban is, a mama maradjon otthon. Alapvetően tradicionális női szerepeket támogatnak, ez is a konzervatív pártok sajátossága. – Egy ötödik ciklusát betöltő, nagy tapasztalattal bíró polgármester asszony egyszer azt mondta nekem, hogy milyen szerencse, hogy nem adták el a város bölcsődéit! – Igen, most mekkora szükség van rá! Fontos hozzátenni, hogy természetesen minden polgármesternek igaza van, amikor azt mondja, nincs pénz.

Most mindenre kevesebb pénz jut. Nem is biztos, hogy 2009 a legideálisabb év arra, hogy azért kampányoljanak, hogy építsenek újabb és újabb bölcsődéket, hiszen a világgazdasági válság miatt nagyon sok a probléma. Most inkább a társadalmi szemléleten szeretnék változtatni, a bölcsőde fontosságára szeretném felhívni a figyelmet, hiszen a pénz mindig kevés lesz. A főtér kikövezése, a főtéren lévő szökőkút, a művelődési ház vagy a színház felújítása, mind fantasztikus dolog. De az én rangsoromban a bölcsőde egy kicsit előrébb szerepel. Nagyon jó volna, ha egyre több és több olyan polgármestert lehetne látni, aki nem a főtér kikövezésével, hanem az új bölcsőde építésével kampányol. Ami nagyon nehéz, mert általában ma Magyarországon a társadalmi közhangulat bölcsődeellenes. Egy közvélemény-kutatás szerint az embereknek több mint 90 százaléka szükséges rossznak tartja azt. A megkérdezettek többsége szerint a gyereknek hároméves koráig az anyja mellett, és ami a legfontosabb, csak az anyja mellett van a helye. Erről érdemes beszélni. Ne tekintsük rossz anyának azokat, akik úgy gondolják, hogy a gyereknevelés és a család mellett más is fontos. Én például büszke vagyok arra, hogy a gyerekeimnek egy olyan értékrendet adok át, ami arról szól, hogy a család a világon az első és a legfontosabb dolog. De a család az nem feltétlenül bezár, hanem olyan, aminek én is neki tudom vetni a hátamat, és éppen az ő segítségükkel tudok helyt állni az egyetemi oktatásban, vagy adott esetben bármelyik közéleti feladatban. De a magyar társadalomban ezt nem tekintjük értéknek, sem a munkaadó, sem a munkatársak, sem a média, hiszen azt halljuk nap mint nap, hogy csak az a jó anya, aki otthon marad.

– De a gyesen lévő édesanya otthoni munkáját sokszor maga az apa, a férj se értékeli! Már a 80-as években készültek olyan felmérések, amelyek azt igazolták, hogy a három évig otthon lévő kismamák egy jelentős része gyakran az alkoholhoz nyúlt, de olvashattunk depresszióról és megromlott családi életről is. – A szülés utáni depresszió is tabutéma! Nagyon sokan felháborítónak tartják, hogy a kismamának mindene megvan, a gyerek is milyen gyönyörű, aztán mégis problémája van. Biztos valamilyen úri huncutság! Egyszer egy szociológus azt mondta: „bezzeg régen, amikor a nőknek csak otthon kellett lenniük és szervezték a társadalmi életet, akkor nem volt idejük depressziósnak lenni” – szerintem ez megalázó a nőkre nézve! Miközben pontosan kimutatható, hogy a kismamáknak közel a fele szenved szülés után depresszióban, hormonális okokból eredően is közel 10–15 százalékuk szorulna orvosi kezelésre, ha merne beszélni róla, és nem tartaná a környezete egész egyszerűen hisztériának. Ezek is olyan témák, amikről olyan bonyolult és nehéz beszélni. Sajnos, mindig egy-egy tragédia kapcsán döbbenünk rá, hogy Atyaúristen! lehet, hogy ha kibeszéltük volna ezt a problémát, ha nem söpörjük a szőnyeg alá, akkor meg lehetett volna előzni. – A példák azt mutatják, hogy a bölcsőde nemcsak abban segíthet a fiatal mamának, hogy könnyen visszatérjen a munka világába, ennél többről van szó! Ha az önkormányzatnak van bölcsődéje, az egy szerencsés helyzet, de mi van akkor, ha nincs erre pénz? Ebben az esetben jó megoldás lehet a Csana? – A családi napközi nagyon fontos. Valóban, a bölcsődéket nagyon drága fenntartani. Különösen azokon a kistelepülésen, ahol egész egyszerűen nem tudja magá-


21

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Állami kitüntetésben részesülők aránya 60

2 fé rfi

50 40 2

30

56

3

4

7

3

4

5

5

7 3

1

20 28

8

4

34

36

nő 6 4

5

10

3 33

33

36

31

36

39

40

41

37

34 26

31

38

35

30

10 0 1990.

1992.

1994.

1996.

1998.

2000.

nak megengedni az önkormányzat. De nemcsak a kistelepüléseken, a nagyobb településeken is van létjogosultságuk. Ha az önkormányzat nem tud bölcsődét működtetni a kisgyerekek elhelyezésére, akkor a családi napközi létesítése sokkal olcsóbb megoldást jelent. Erről bővebben a www.csanainfo.hu internetes portálon érdemes tájékozódni, szerintem, jól tesszük, ha felhívjuk az önkormányzatok figyelmét erre a portálra. Családi napközinek azt hívjuk, amikor egy családban az édesanya, a nagymama, a nagypapa vagy bárki más úgy dönt, hogy a saját gyerekei mellett 5–6 vagy akár 7 gyereket is befogad, és napközben ellátja őket. Nyugdíjas pedagógusok, otthon lévő gyeses, gyedes kismamákról van szó. Vannak olyanok, akik főállásban már évek óta ezt csinálják, és fantasztikusan jól működik. Nagyon fontos, hogy a családi napközi is megkapja az állami normatívát és a családi napközinél lehet kérni szülői hozzájárulást. Az a családi napközi, ahol az önkormányzat nem járul hozzá, az a jómódú családok napközije, és önkormányzati hozzájárulás nélkül havi 30–40 ezer forintba kerül egy gyerek ellátása, ez nagyon sok pénz! – Ha nem járul hozzá... – Egyáltalán nem feltétel, de én most mégis azért lobbiznék, hogy az önkormányzatok gyerekenként

22

2002.

2004.

2006.

2008.

havonta 20–30 ezer forinttal támogassák a családi napköziket, ami nagyságrendben sokkal kevesebb, mintha bölcsődét üzemeltetnének, ugyanakkor olyan családok számára is elérhetővé válik, akiknek szerény a jövedelmük. Ne felejtsük el, azok az édesanyák, akik el tudnak menni dolgozni, megtarthatják a gyest munka mellett is a gyerek hároméves koráig. Tehát 23 ezer forintnyi plusz állami támogatást kapnak, ami adott esetben családi napközire is költhető. – Van erre példa? – Igen, több helyen is működik önkormányzati támogatással családi napközi, mint például Zsombón, Sokorópátkán, Kerecsenden és Salgótarjánban, ami véleményem szerint az önkormányzatok számára a legolcsóbb és a leghatékonyabb megoldás. Azért is jó a településeknek, mert ott helyben munkát ad néhány embernek, és lehetővé teszi 5–6 másik édesanya számára, hogy munkát vállaljon. A családi napközinek van még egy nagy előnye, nyitva tartás szempontjából sokkal rugalmasabb, és előnyös a speciális képzést igénylő gyerekeknél is, ha például nyugalmazott gyógypedagógus „vezeti” a családi napközit.


– A családi napközi mióta létezik, mennyire ismert az önkormányzatok körében? –Több mint tíz éve. A bölcsődei normatíva emelésével párhuzamosan emelkedett a normatívájuk és vált egyre hozzáférhetőbbé. És most, hogy a szabályokat is enyhítették – mert voltak olyan ÁNTSZ előírások, amelyek nem voltak racionálisnak –, úgy tűnik népszerűbb lehet. Szerintem történelmi szerepe lenne az ÖN-KORKÉP-nek, ha sikerülne a családi napköziket elterjeszteni... – Rajtunk nem múlik! Mit kell tudni? Egy ilyen vállalkozás kiválthatja a bölcsődéket? – Egy kistelepülésen, ahol bölcsőde működtetésére nincs lehetőség, ott mindenféleképpen. Természetesen a bölcsőde nagyon sok pluszt tud. A bölcsőde nem egy gyermekmegőrző hely, hanem egy fejlesztő intézmény. Az a gyerek, aki adott esetben valamilyen hátrányból indul, 6–7 éves korára, mire iskolába ér, bölcsőde nélkül már behozhatatlan hátrányt szenved. Fontos, hogy hány mesét hall, fogott-e a kezébe színes ceruzát stb. A bölcsődének olyan szerepe van, ami kifejezetten hosszú távon jót tesz a gyereknek. – A bölcsődéknek jelentős szerepük volna a hátrányos helyzetű térségekben... – Biztos, hogy így van, megszűnt az a világ, amikor nagymamák, nagypapák vették körbe a gyereket, rendkívül ingergazdag környezetben. Minden elismerésem azé az anyáé, aki egy kislakásban is tudja biztosítani azt az ingergazdag környezetet a gyereknek, amire szüksége van. Tudom, hogy nagyon sokan vannak ilyenek, de beszéljünk erről is nagyon őszintén. Én jó anyának tartom magam, de én sem vagyok képes 12 órán keresztül folyamatosan rajzolni és mesét mondani. Nagyon-nagyon élvezem

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK a gyerekeimmel töltött időt most is és akkor is, amikor kicsik voltak. De igaz az a gyerekmondás, „hogy óvónéni, hogyan lehet, hogy a mamának dolgoznia kell, te pedig egész nap itt játszol velünk”. Hát igen, ez egy kőkemény munka! – Még nem beszéltünk a női kvótáról! – Igen, ez is fontos, de nem csak a politikában. Nagyon örülök annak, hogy ettől az évtől a Kossuth- és Széchenyidíj bizottság tagjainak már 30 százaléka nő. Ha megnézzük a Kossuth- és Széchenyi-díjasok arányát, azt látjuk, hogy 1990 óta a női díjazottak száma alig éri el a 10 százalékot. Ezzel a témával is tabut döntögetünk, hiszen korábban még senki nem tette fel ezeket az egyszerű kérdéseket. Azt láttam, hogy akit szembesítettem ezzel a statisztikával megdöbbent. Amikor színészekkel, művészekkel, tudósokkal beszéltem, megkérdeztem, hogy egyébként március 16-án meg szoktae nézni az újságot, hogy ki kapott Kossuth- és Széchenyi-díjat. És akkor kiderült, hogy az az első dolguk, hogy megnézik, ki kapott, miért kapott, miért nem ő kapott stb. De még soha, senki nem tette fel azt a kérdést, hogy hány nő és hány férfi részesült ebben a kitüntetésben. Ezért fontos ilyen kérdéseket feltenni, mert önmagában a kérdés is elindíthat egy olyan gondolkodást, ami elvezethet a változáshoz. – Jó, akkor kérdezek! Mi a helyzet a díszpolgárokkal? Mert erre az önkormányzatoknak nagyobb hatásuk van. – Nagyon jó kérdés! – Köszönöm a beszélgetést. Csiky Ildikó Fotó: Pető Zsuzsa A konferencia után Paks, Szigetszentmiklós, Berettyóújfalu, Gyula, Öskű, Sokorópátka, Budapesten a Fővárosi Önkormányzat, valamint a XIII. ésa XV. kerületönkormányzatajelezte,hogyrészt vennének a Gender budgeting programban.

A nő az a lény, amely végletes erejében és gyengeségében: képes elájulni, ha egy egeret vagy pókot meglát, és az élet legnagyobb rémületeivel sokszor rettenthetetlenül száll szembe.

Denis Diderot

Kvóta, ha mondom….

Női kvóta Magyarországon – ha igen, akkor miért nem?

Beszélgetés Dr. Ilonszki Gabriella politológussal (Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézet)

– Politikai életünkben a rendszerváltás óta téma a női kvóta. Beszéljünk először arról, hogy a világ hol tart ma….? – Sok országban történt előrelépés. A két példa ország: Belgium és Franciaország. Nem is kell mondani talán, hogy miért. Erős katolikus hagyományok, patriarkális társadalmak. Mind a két országban – többkevesebb sikerrel – szigorú alkotmányos kvótát vezettek be. Persze tudjuk, hogy azért, mert valamit bevezetnek, nem biztos, hogy politikailag rögtön eredményes is lesz. A belga esetben azonban sikerről beszélhetünk. – Kínkeservvel vagy pedig…? – Lehet mondani, hogy kínkeservvel, mert a jó kvóták azok, amelyek büntetéssel szankcionálnak. Tehát megvan a jutalom, hogy bent vannak a nők, de megvan a büntetés is.

A pártokat szigorúan szankcionálják, ha nem érvényesítik a kvótát. – Ki büntet? – Például az Alkotmánybíróság vagy egyszerűen egy peres, egy jogi eljárásban szabnak ki pénzbüntetést. Ennek eredménye, hogy a belga parlamentben 30 százalék fölötti lett a nők aránya. A franciák nem tudnak ilyen eredményt felmutatni, aminek következtében a pártok sokat fizetnek az államkaszszába. – Ki vagy mi akadályozza a pártokat abban, hogy teljesítsék a kvótát? Csupán az előítéletek? – Ennél bonyolultabb a helyzet. Az egyik ok a választási rendszerben keresendő, ami gyakorta nehezíti a kvóta érvényesítését. De lehetnek politikai okai is. Például, ha a pártokban nagyon erősek – mi úgy hívjuk – a kapuőrök, akik azokat a bejáratokat vigyázzák, amelyeken új szereplők mehetnének be a politikába. És akkor még ott vannak a társadalmi okok. Például, ha maga a társadalom nem igényli a kvótát. Mi több, maguk a nők sem tolonganak, hogy bejussanak a döntéshozók közé. Tehát nemcsak a párt kapuőrök tiltása és a választási rendszer előnytelensége, hanem a női szavazók, illetve a potenciális nő politikusok relatív bizonytalansága is magya-


23

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK 1. táblázat. A nők aránya az új kelet-közép-európai uniós tagállamok parlamentjeiben (%-ban) Ország

Az első demokratikus választás éve

A női képviselők aránya az első választások után

Legutóbbi választási év

A női képviselők aránya a legutóbbi választások után

Litvánia

1990

9,9

2004

22

Lettország

1990

15,0

2002

21

Lengyelország

1991

9,1

2005

20,4

Észtország

1990

5,7

2003

18,8

Szlovákia

1990

12,0

2006

16

Csehország

1990

10,0

2006

15,5

Szlovénia

1990

13,3

2004

12,2

Magyarország

1990

7,3

2006

10,6

Forrás: IPU (www.ipu.org/wmn-f/classif.htm).

rázza, hogy a franciák még nem lépték át azt a bizonyos 30 százalékot, amit álomhatárnak tartunk. – Mi, magyarok hol tartunk? – Mindössze 10,6 százalékon. Ugyanott, ahol húsz évvel ezelőtt. Ezzel gyakran szoktam érvelni. Érdemes megnézni a mi húsz évünket és a többi országét. – Szlovákia? – 16 százalék. A posztkommunista országok közül mi állunk a legrosszabbul. Ehhez képest törvényi kvóta csak egy országban van, Szlovéniában. Az összes többiben vagy párton belüli szabályozásokkal, vagy a társadalmi közhangulat változásával értek el a mienk-

nél jobb eredményt. A cseh társadalom például kevésbé patriarkális, mint a magyar. A lengyeleknél pedig nem állt be úgy a pártrendszer, nem merevedtek meg úgy a pártviszonyok, mint nálunk, ami által nagyobb teret kaptak a nők. Ők már a 20 százalék felett vannak. – Nálunk mi a jellemző? – A mi kvóta problémánk elválaszthatatlan attól, hogy a politikai rendszer befagyott vagy – ha úgy tetszik – konszolidálódott. Nekem az a mániám, hogy a súlyos esélyegyenlőtlenség vagy lemaradás azzal függ össze, hogy 20 éve ugyanaz a pártelit ül a parlamentben. Két évtizede ugyanazokat arcokat látjuk. Márpedig ez a helyzet

2. táblázat. A női képviselők száma és aránya pártonként 1990–2006 között Párt

1990 szám

1994 %

1998

szám

%

szám

2002 %

szám

2006 %

szám

%

MDF

8

4,8

6

15,8

1

5,9

1

4,5

1

9,8

SZDSZ

8

8,5

11

15,7

3

12,5

2

10,0

2

10,0

MSZP

5

15,1

22

10,5

14

10,4

23

12,9

25

13,1

FIDESZ

2

9,1

1

5,0

10

6,7

9

5,5

11

7,8

KDNP

1

4,7

1

4,5

-

-

-

-

2

8,7

FKGP

3

6,8

2

7,7

9

6,2

-

-

-

-

MIÉP Összesen

-

-

-

-

1

7,1

-

-

-

-

28

7,3

43

11,1

32

8,3

35

9,1

41

10,6

Forrás: Ilonszki–Kelemen–Széles (2003: 14) és saját számítások. Kiemelés: kormánypártok.

24


lehetetlenné teszi, hogy egy kisebbségi helyzetben lévő csoport, adott esetben a nők, rákészüljenek a politikusi szerepre, és hogy be tudjanak kapcsolódni a közéletbe. Ez probléma nemcsak a bekerülésnél, hanem a kikerülésnél is tetten érhető. Ha megnézzük a 2006-os parlament összetételét, azt látjuk, hogy a férfi képviselőknek csak a negyede új. Tehát 75 százalékuk ott ül már Isten tudja mióta. Miközben a női képviselők fele új. Ami azt jelenti, hogy egyre nagyobb aránnyal szelektálódnak ki. Tehát: aki nagy nehezen bekerül, az is, ha nem tud hasonulni, vagy nem veszi fel azt a stílust, azokat a módszereket, azokat a perspektívákat, nem követi azt a napirendet – ugye, ez most egy divatos szó –, amit a férfi politikusok szabnak meg, akkor megválnak tőle. Tehát bekerülni, nagyon nehéz, kikerülni pedig iszonyatosan könnyű. Magyarország a rendszerváltáskor – a női képviselők arányát tekintve – a nemzetközi rangsorban kb. a 40. helyen volt, most pedig a 123-on.

A választási rendszer és a női országgyűlési képviselők aránya Az 1998-as választások során az MDF, míg a 2006-os választások alkalmával a KDNP kötött választási koalíciót a Fidesszel, de a parlamentben mindkét párt önálló frakciót alakított, így a 2. táblázatban is külön szerepeltetjük a rájuk vonatkozó adatokat. A konzervatív pártok esetében a női képviseleti szint általában alacsonyabb. Érdemes megjegyezni, hogy a jelenleg legnagyobb konzervatív pártnál, a Fidesznél a női képviselők aránya csak a legutóbbi 2006-os választások során nőtt, de még mindig nem érte el az 1990-es szintet (természetesen, a változó választási

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK 3. táblázat. A női képviselők mandátumszerzési struktúrája 1990–2006 között év

Egyéni körzetben szerzett mandátum

Területi listán szerzett mandátum

Országos listán szerzett mandátum

Összes nõi mandátum

összes női szám

női %

összes női szám

női %

összes női szám

női %

szám

%

1990

176

6

3,4

120

8

6,7

90

14

15,6

28

7,3

1994

176

15

8,5

125

17

12,8

85

11

14,1

43

11,1

1998

176

12

6,9

128

13

10,2

82

7

8,5

32

8,3

2002

176

13

7,4

140

16

11,4

70

6

8,6

35

9,1

2006

176

15

8,5

146

19

13,0

64

7

10,9

41

10,6

Forrás: Ilonszki–Montgomery (2003: 19) és saját számítások.

sikerek fényében a számszerű érték változó). Igaz, hogy a párt 1990-ben még nem a konzervatív pártok családjába tartozott. Az 1989 nyarán az ellenzék és a kommunista párt reformcsoportjai közötti tárgyalások során kialakított sarkalatos törvények közül az egyik a választási rendszert meghatározó törvény volt, amelyet 1989 őszén fogadott el az országgyűlés (XXXIV/1989). A törvény sajátossága, hogy női vagy más kisebbségi képviseletre vonatkozóan semmilyen kitételt nem tartalmaz, a tárgyalófelek inkább a kommunista–nem kommunista törésvonalra koncentráltak a tárgyalások során. Az MSZMP reformcsoportjai az egyéni körzetek túlsúlya érdekében küzdöttek, abban a reményben, hogy jelöltjeik nagyobb ismertségnek örvendenek, mint az új pártok új jelöltjei. Ezzel szemben az ellenzéki csoportok többsége az arányos-listás rendszert preferálta azon az alapon, hogy egy pártalapú arányos rendszerben jobb esélyekkel indulnak. Az, hogy az új választási rendszer nem volt kifejezetten esélyegyenlőség-érzékeny nem jelenti azt, hogy semmiféle hatással nem volt a nőkre, hiszen a mandátumszerzési struktúrában (3. táblázat) fontos eltéréseket láthatunk a női és a férfi képviselők között. Az első választáson a „papírforma” valósult meg, hiszen az előzetes várakozásoknak megfelelően az

egyéni körzetek hátrányosak, míg az arányossági elv alapján működő listák előnyösek voltak a női képviselők számára (a legelőnyösebb a legnagyobb körzetnagyságú országos lista volt). Később azonban a női mandátumok száma és aránya stabilizálódott az egyéni körzetekben (2006-ban pontosan ugyanannyi, mint 1994-ben), és számszerűen kétszer annyi nő szerez egyéni körzetekben mandátumot, mint az országos listáról, ahol a szám alacsony szinten szintén beállt. A területi listás mandátumok tekintetében volt csupán emelkedés az utolsó két választás során. – A nők aránya az Országgyűlésben messze nem tükrözi, hogy Magyarországon egyre több a felkészült, tanult, vezetésre alkalmas nő. – Ez így van. Ugyanakkor el kell ismernünk, hogy a nők nehezebben döntenek a politikai karrier mellett. Például a család iránti felelősségérzet erős visszatartó erő lehet. – Tehát nem csupán a kapuőrök hibásak. – Nem. De azért nem menteném fel őket. Ugyanis azok a nők, akik szeretnének bekerülni a politikába, komoly akadályokba ütköznek. Miközben a jelöltek között növekszik a nők aránya, a saját párttársaiktól valahogy mégsem kapnak elég bizalmat. Vagy, ha mégis felkerülnek a listára, ott olyan helyet

kapnak, ahonnan lehetetlen bejutni az Országgyűlésbe. Itt tehát egyértelműen kimutatható a kapuőröknek a szerepe. Én rengeteget számoltam, mikor észrevettem, hogy valami rendszerjellegű probléma van. Ma már számokkal is bizonyítani lehet, hogy a női képviselők alacsony számának oka nemcsak a női inaktivitásban vagy bizonytalanságban, az élethelyzetekben keresendő, hanem a politikai rendszerekben, illetve az azokat meghatározó szereplőkben. – A nők szívesen szavaznának nőkre? – Érdekes kérdés. Alig van olyan felmérés, amelyik a választópolgároktól azt kérdezte volna, hogy milyen parlamenti képviselőt szeretnének. Nőt, férfit, helyi embert, egyetemi végzettségűt? Tapasztalataim azonban azt mutatják, hogy nincs nagy társadalmi ellenállás a női politikusokkal szemben. – Már csak azért sem lehet, mert a népszerűségi listákon a nők igencsak előkelő helyeken vannak. – Konzekvensen a nők vannak elöl. Mégis, például az egyéni választókörzetekben egyre kevesebb nőt indítanak a pártok. A választópolgárok fele 2006-ban egyéni körzeti szinten egyáltalán nem találkozott női jelölttel. Tehát a 176 körzetből 90-ben egyik pártnál sem volt női jelölt. És ezért nem a társadalom a felelős, mert a szavazópolgárok hivatalosan nem is mondhatják meg, hogy férfit vagy nőt látnának szívesen a körzetükben. – Mivel érvel, ha azt kérdezik, hogy mi lenne jobb az életünkben, ha több nő képviselne bennünket? – Igen. Ezt a kérdést azért is fel kell tenni, hogy elkerüljük a fordított sztereotípiákat. Ott vannak például a kapuőrök, akik nem feltétlenül férfiak. A méhkirálynő effektus a politikában is működik. Vannak nők, akik nehezen tűrik más nők jelenlétét. Ezért nem


25

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK szabad azt hirdetni, hogy ahol nők vannak, ott simán megy minden, és más a politizálás is. Ugyanakkor az is igaz, és ezt nemzetközi tapasztalatok bizonyítják, hogy ha a nők létszáma meghalad egy bizonyos kritikus tömeget, és ezt olyan 30 százalék körül nevesíti a szakirodalom, akkor valóban nagyon sok minden megváltozik. Például más dolgok és más stílusban kerülnek napirendre. Mondok egy példát. Az Egyesült Királyságban a két parlamenti párt nem igazán szereti egymást, sokszor konfrontálódnak. Erősen férfiközpontú politikai világ ez. Amikor a 90-es években a Munkáspárt bevitt egy csomó nőt a parlamentbe, akik még ma is ott vannak, hirtelen kiderült, hogy mégiscsak lehet kompromisszumokat kötni. Például az adózási szabályokat a munkáspárti és a konzervatív párti női képviselők közös kezdeményezésére változtatták meg, mégpedig olyan szellemben, ami főként a gyerekes családoknak kedvez. Talán a férfiak is megváltoztatták volna, ha valaha eszükbe jut. De nem jut eszükbe. Ehhez képest a magyar parlamentben alig születnek olyan döntések, amelyek összehoznák a két oldalt. Tehát 90-től napjainkig összesen 44 törvényjavaslat született a két oldalról jövő többpárti kezdeményezéssel. A kvóta nemcsak az igazságossági, hanem a hasznossági elv érvényesülése miatt is fontos. Jobban működik az a politikai rendszer, ahol több szempontot képviselő, különböző tapasztalatokkal rendelkező emberek vannak. Ez nőkre és férfiakra egyaránt vonatkozik. Tehát itt nem valami filozófiai lilaságról van szó, hanem nagyon konkrét dolgokról; hogy miről fog vitatkozni az egyik parlament, miről a másik, miről dönt az egyik, miről a másik. – Milyen tendenciát lát?

26

– Nem vagyok túlzottan bizakodó, mert ez egy nagyon erősen politikavezérelt ország. Gyenge a társadalom, a civil szféra. A politikában pedig nem látom az akaratot és a szándékot, hogy ezekhez a kérdésekhez hozzányúljanak. Nekem úgy tűnik, hogy a politikai világ egészen más kérdések mentén akar politizálni. A női kvóta nem tartozik a fontos témák közé. – A Női kvóta Magyarországon című könyvben olvastam öntől: „Összességében a kvóta elleni érvek alapja, hogy a jelenlegi helyzet demokratikus, hiszen érvényesülnek a képviseleti demokrácia alapvető elvei minden állampolgárnak egyenlő szavazati joga és egyenlő részvételi lehetősége van, vagyis nincs diszkrimináció, érvényesül a politikai esélyegyenlőség.” Igen farizeus gondolkodás…

– Meggyőződésem, hogy pártállástól független politikai akarat és szándék nélkül ezen a területen nem lehet előre lépni. A változáshoz kellene a társadalmi nyomás is. Igen ám, de egy kifáradt országban nem lehet arra számítani, hogy a nők, meg a nőket támogató férfiak „megszerveződnek”, és fáklyás felvonuláson követelik a női kvótát. – Azt hiszem, az élet más területein is hasonló a nők aránya, mint az Országgyűlésben. – Nem tudom cáfolni. Az akadémián alig vannak nők. A felsőfokú oktatásban ott vannak a nők, de általában nem a hierarchia csúcsán. – Ördögi kör: a parlament leképezi a társadalmat, a társadalom pedig a parlamentet. – Nyugat-Európában egyre inkább figyelnek az arányokra. Szándékosan nem példálózom soha az északi orszá-

„Nincsen szebb kora az emberiségnek, mint az első ifjúság évei. Azon láncok, melyek akkor köttetnek, nem szakadnak el örökké, mert nem a világban kerestünk még akkor barátokat, hanem a barátjainkban leltük fel az egész világot.” Kölcsey Ferenc

Ifjúságkutatás önkormányzati megrendelésre Beszélgetés Diósi Pál és Székely Levente szociológusokkal – Hogy kapta a megbízást? Diósi Pál (D.P.): Már korábban is volt munkakapcsolatom a zuglói önkormányzattal. Gondolom, elégedettek voltak velem. – Tehát már tudták, hogy mit várhatnak. D.P.: Azt pontosan tudták, hogy alaposan dolgozom, és nem vagyok hajlandó véletlenszerűen kiválasztott iskolai osztályokban, a megrendelő számára semmitmondó önkitöltéses kérdőíveket használni. Kizárólag reprezentatív


Diósi Pál

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK gokkal, mert azok mindig egyenlősítő társadalmak voltak. Amikor 1906ban Finnország független lett, az első választás után ugyanakkora lett a nők aránya a parlamentben, mint amilyen nálunk 2006-ban volt (10%). A finneknek nem kellett kvóta, mert a társadalmi viszonyrendszer olyan, hogy e téren szabályozás nélkül is egészségesen működik. Nálunk egyetlen döntéshozó területen érvényesülnek a nők: a bíróságokon. – Talán mert ott alacsonyak a jövedelmek… – Hát ez az. Ezt mi húzzuk magunkkal a rendszerváltás előtti időkből. Sajnos borítékolni merem, hogyha nem történik valami radikális változás, akkor 20 vagy 30 év múlva ez a világ is elférfiasodik. Ahogy emelkednek a fizetések, úgy szorulnak majd ki a nők ebből a hierarchiából is. Sz. K.

mintával dolgozom, amely életkorra és nemekre pontosan leképezi az adott kerületben élő fiatalokat. Azt is tudták, hogy lehet velem előre gondolkozni egy munka megtervezése során. Így volt ez most is, a kutatás tervét a megrendelővel együtt dolgoztuk ki. Nem szerencsés, ha laikusok a kutatóhely nélkül mindent előre meghatároznak. – Levente, hogy jutott a Vas megyei megbízáshoz? Székely Levente (Sz.L.): Amikor ezt a kutatást készítettük, én még a Műszaki Egyetem Információs Társadalom- és Trendkutató Központjának voltam a munkatársa, ahol több hasonló munkát végeztünk már korábban is. – Mi volt a benyomása? A megrendelők komoly szándékkal érkezetek, vagy csak „le akartak tudni” egy feladatot? Sz.L.: Biztos vagyok benne, hogy valóban kíváncsiak voltak a kutatás eredményeire. Az egyetlen gond az volt, hogy

a zuglóiakkal ellenetétben, ők kevesebb anyagi forrással rendelkeztek… Ezért nem kérdőíves kutatást végeztünk, hanem a fiatalokat közvetlenül fókuszcsoportos módszerrel kérdeztük meg, amelyet jól kiegészített az Ifjúság 2004 adatbázisa, valamint más korábban készült felmérések eredményei is. – Gondolom, olvasták egymás kutatási beszámolóit…Nagy különbségek vannak a városi és a vidéki fiatalok közérzete, életvitele között? Sz.L.: Igen is, meg nem is. Kétségtelen, hogy mások a lehetőségek. Én elsősorban ezt emelném ki. Egy falusi fiatal egészen más dolgokhoz fér hozzá, mint egy városi, de ez nem jelenti azt, hogy például a Vas megyeiek sokkal rosszabb helyzetben vannak, mint a zuglóiak. Igaz ugyan, hogy a vidékieknek kevesebb a szórakozási lehetőségük, de igényeik (vágyaik, példaképeik stb.) nagyon hasonlóak, ráadásul az internet által kialakított felületek, a „közös nyelv”, az azonos zenei ízlés tovább csökkenti a különbségeket. – A globalizáció akkor ezen a területen is érvényesül. D.P.: Én ezt azzal spékelném meg, hogy például az otthonteremtést illetően a vidéki fiatalok kedvezőbb helyzetben vannak. Ha megnézzük az országos felvételeket, amelyekben megvannak a településszerkezet szerinti metszetek is, a kizárólag fiatalok által lakott lakásokról, akkor azt látjuk, hogy minél kisebb egy település, annál nagyobb, komfortosabb lakásokban élnek a fiatalok. – Téveszme, hogy vidéken kevesebb a magányos fiatal, mint egy nagyvárosban? Sz.L.: Én ugyan nem emlékszem ilyen kutatási eredményre, de szerintem nem feltétlenül van így. Hiszen a városban eleve többen vannak, nagyobb a kortárscsoport, amihez egy fiatal hozzáfér. Több, az érdeklődésének megfelelő helyre (szórakozás, sport, kultúra) mehet el.

Székely Levente

D.P.: Vidéki településekről idevágó saját kutatási eredményeim nekem sincsenek, de tudom, hogy budapesti és települési reprezentatív felvételben is vannak olyan eredményeink – mert erre figyeltünk –, hogy a fiataloknak nem egészen a fele állítja azt: van olyan stabil találkozóhelye, ahova úgy mehet be, hogy előre nem beszél meg senkivel találkozót, és mégis ott találja a jó embereinek egy részét. Ugyanakkor azt is látom, hogy ez nagyon erősen életkor függő. A fiatalok, amint elkezdenek dolgozni, megváltozik az időbeosztásuk, és egyre kevesebb a törzshelyük. Inkább vendéglőkbe, mint klubokba, művelődési házakba, plázákba, aluljárókba, közterekre járnak. Míg a fiatalabbak, mivel haza nem vihetik a barátokat, mert nem férnek el, és pénzük sincs beülni valahova, megkeresik az otthonukhoz közel eső tereket, ahol „olcsón” együtt lehetnek. Az egészen ifjaknak, jól letapogatható módon, kutatási eredményekkel alátámasztható, hogy napi életritmus típusú a szabadidős tevékenysége. Idősebb korban ez átalakul hetivé. Hiszen nincs idejük arra, hogy naponta összefussanak a haverjaikkal. Ismerek két fiatal lányt, akik már néhány éve diplomáztak, és minden szerdán este 8 és fél 9 kilenc között találkoznak egy klubban, ahol csocsóznak.


27

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK – És ezzel eljutottunk az alapkérdéshez: a Vas Megyei Önkormányzat például mit hasznosíthat az ott végzett vizsgálat tapasztalataiból. Sz.L: Főleg vidéken az egyik alapkérdés, hogy miként tartsák helyben a fiatalokat. Először a helyi gimnáziumban, majd utána, amikor továbbtanulnak, és később, amikor családot alapítanak. De az is foglalkoztatja az önkormányzatot, hogy mivel lehet visszacsalogatni egy – mondjuk a fővárosban végzett – orvost. A fókuszcsoportok résztvevőitől tehát azt kérdeztük, hol érzik jól magukat, vannak-e olyan szórakozóhelyek, ahova szívesen eljárnak. Vas megyében sok esetben előfordult olyan kritika, hogy nincs, vagy kevés az olyan hely, ahol a fiatalok összegyűlhetnek. Ugyanis a vendéglőket ők nem tudják megfizetni. Hiányoznak a „fapados” helyek, ahova bármikor bemehetnek és kortársaikkal találkozhatnak, ugyanakkor az is igaz, hogy nehéz őket bevonni, azonban ha egyszer sikerül, akkor tartós részvételre lehet számítani. A kutatás abban segíthet, hogy feltárja ezeket a problémákat, az önkormányzat pedig gondolkodhat azon, hogy miként aktivizálja a fiatalokat. Persze ehhez először egy általános képet kell kapniuk a döntéshozóknak. Tudniuk kell, hogy kik élnek az adott területen. Milyen problémáik vannak, mit szeretnének, ott akarják-e hagyni a települést, vagy bizonyos feltételek mellett maradnának-e? A megyében élő fiatalok általános társadalmi-gazdasági helyzete mellett – amit a másodelemzések segítségével mutattunk be – arra voltunk kíváncsiak, hogy melyek a fiatalok komfortérzetének feltételei, miben tud segíteni az önkormányzat? Adott esetben nem feltétlenül sok pénzről van szó, más esetben igen. És ez természetes is: építsenek nekünk még egy iskolát, uszodát, vagy a kis faluba minden nyáron hívják el fellépni a Tankcsapdát. Ezek drága kíván-

28

ságok. De vannak egészen apró igények is: tök jó lenne, ha lenne egy csocsóasztal a művelődési házban … – Miután leadták a kutatás eredményét, kaptak visszajelzést? Sz.L:. Annyit, hogy erre gondoltak, örülnek neki, használni fogják, használni akarják. Azóta többen is megkerestek, hogy valami olyasmit szeretnének, mint amit a Vas Megyei Önkormányzatnak csináltunk. D. P:. Zugló esetében annyival egyszerűbb a helyzetünk, hogy már látjuk is mindazt, ami már a kutatásunk eredményeképpen megvalósult. Sőt, már közelről megismerhettem a cselekvési tervüket is. A kutatás adatfelvétele 2007 tavaszán készült, és a 2008–2009-es évekre szóló cselekvési terv részben erre épül. – Mondana példát? D.P:. Két dolog messze kiugrott abból a tízes kérdéskörből, amire lehetséges önkormányzati tennivalóként figyeltünk. Az egyik, hogy égető szükség lenne egy hatékony helyi lakástámogatási rendszerre. A másik, hogy legyen a kerületben egy olyan hely, ahol naprakész információkat lehet kapni a külföldi tanulási és munkavállalási lehetőségekről. Ez már megvalósult. A Zuglói Ifjúsági Tanácsadó Irodába felvettek egy embert, aki csak ezzel foglalkozik. A hatékony lakástámogatást illetően nehezebb a helyzet. Bár 2007 decemberében elfogadták a tervet, de akkor még nem tudták, hogy milyen irányba megy a gazdaság. Jelenleg nehéz elképzelni, hogy lesz pénz a megvalósításra.. – Tehát a szándék megvolt. D.P.: Olyannyira, hogy az idei költségvetésben egy jelentős összeget terveztek egy olyan önkormányzati tulajdonú épület rendbetételére, ahol majd 20 lakást tudtak volna kialakítani, részben fiatalok részére. Ennek megvalósulása most jobb időkre vár… – Levente, ha ön dönthetne, mit hasznosítana a kutatásukból?


Sz.L.: Ha én lennék a Vas Megyei Önkormányzat egyik illetékese, akkor másféle kutatást rendeltem volna. Igen ám, de ahhoz több pénz kell, ami sajnos nem állt a rendelkezésükre. Ezért választottuk primer kutatásként az olcsóbb fókuszcsoportos és szakértői interjús módszert, amelynek fókuszában az információszerzési szokások, érdekérvényesítés, szórakozási, kikapcsolódási lehetőségek voltak…. Elsősorban a módszerből adódóan kimaradtak az olyan kemény dolgok, mint a lakáshoz jutás, a továbbtanulási és elhelyezkedési lehetőségek. Ezeket a témákat az Ifjúság 2004 másodelemzésének során tárgyaltuk, azonban ez óhatatlanul csak általános eredményeket tartalmazhatott, mert nem Vas megyei nézőpontból készült. Egy ilyen kutatást, ha reprezentatív módon akarom megcsinálni, akkor legalább ezer főt meg kell kérdezni. Ez pedig sok millióba kerül. Ugyanakkor azokról a területekről, amelyeket vizsgáltunk, sok hasznos és megvalósítható ötletet kaptunk a fiataloktól és az ifjúsággal foglalkozó szakértőktől. És ahogy látom, a Vas megyeiek hasznosítani is tudták a kutatás eredményeit, ugyanis a megye ifjúsági cselekvésprogramja is ezeken az eredményeken nyugszik. D.P.: A zuglói munka egy 600 személyes reprezentatív kérdőíves kutatás volt. A kérdezőbiztosok személyesen keresték meg a fiatalokat, akik nagyon konkrétan fogalmazták meg igényeiket. Többek között olyan „ifjúsági fészkekre”, amelyekben kortársaikkal találkozhatnak, maguk alakíthatják időtöltésük tartalmát. Ennek lesz az eredménye az is, hogy a Cserepesház – Zuglói Művelődési Házban, és a Zeg-Zug Gyermekházban előbb-utóbb ilyen terek jönnek létre. És ami már ugyancsak megvalósult: 25 százalékkal megemelték a nehézsorsú diákok ösztöndíját.

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Lehet szép ajánlásokat készíteni a társadalmi integrációról, a szolidalításról meg az esélyegyenlőségről, de mindez kevés az előrelépéshez Beszélgetés Szaló Péter területfejlesztésért és építésügyért felelős szakállamtitkárral és Jármi Gyöngyi területi tervezési referenssel (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium) – Nem egy szakembertől hallottam, hogy Ön merőben új szemléletet képvisel. Szaló Péter (Sz.P.): A helyi önkormányzatokról szóló törvény számtalan önkormányzati feladatot sorol fel a közvilágítástól a köztisztaság biztosításáig, az oktatástól és sport támogatásától a településrendezés és településfejlesztésig. Ez utóbbiakat korábban hagyományosan külön kezeltük. Európában és Magyarországon is újdonságnak számít a városi problémák, feladatok integrált kezelése. Az Európai Unió városfejlesztésért

Szaló Péter

felelős miniszterei 2007 májusában fogadták el a Lipcsei Chartát, amely markánsan megfogalmazta az integrált városfejlesztés igényét. Ennek kapcsán a tagországok miniszterei elhatározták, hogy igyekeznek összehangolni a lépéseiket, félévente találkoznak, hogy egyeztessenek a szükséges tennivalókról, megvitassák a végre-

hajtás eredményeit. Hazánk aktívan részt vett a Lipcsei Charta előkészítésében. A Lipcsei Chartát mi úgy értelmezzük, hogy a benne foglaltak egy része kormányzati, más része pedig helyi feladat. Vegyük például a klímaváltozást. Igaz, hogy a kormányzat nagyon sok mindent megtesz, hogy alkalmazkodhassunk a megváltozott időjáráshoz, de azt csak a helyiek tudják, hogy hol kell zöldterületeket, vízfelületeket létesíteni, átszellőzést biztosítani, vagy éppen egy falat borostyánnal befuttatni. Ezért is nagyon fontos a lakók intenzív bevonása a fejlesztésekbe, hiszen helyben lehet fontos kérdésekről megegyezésre jutni. Mert ugye lehet szép ajánlásokat készíteni a társadalmi integrációról, a szolidalításról meg az esélyegyenlőségről, de mindez kevés az előrelépéshez. – Az integrált városfejlesztési stratégia igen markáns döntés volt. Sz.P.: Valóban. Nemcsak kidolgoztunk egy módszertant, de azt is elértük, hogy a városrehabilitációs támogatási programokba beépüljön ez az új szemlélet. Eleinte ugyan nagy volt a morgolódás. Az önkormányzatok nehezen fogadták el, hogy csak akkor kapnak pénzt, ha elkészítik integrált stratégiájukat. Emlékszem, egy konferencián az egyik polgármester kifogásolta mikor megtudta, hogy neki egy integrált városfejlesztési stratégiát kell kidolgoznia. Ma már büszkék a települések, hogy képesek erre, és

az említett polgármester azt mondta, hogy miután a stratégiát feltették a honlapjukra, hihetetlen érdeklődéssel fogadták a lakosok. A civil szervezetek, zöld mozgalmak, városszépítők és más kisebb-nagyobb helyi csoportok gyorsan észrevették, hogy az önkormányzat valóban kíváncsi a véleményükre. – A kézikönyvben számomra az a rész a legizgalmasabb, amelyik a szegregáció kezelésével foglalkozik. Csabai Lászlóné nyíregyházi pol-

„A fenntartható európai városokról szóló LIPCSEI CHARTA a tagállamok dokumentuma, melyet az európai kulcsszereplők széles körű és áttekinthető részvételével dolgoztak ki. Az európai városok kihívásainak és esélyeinek, valamint eltérő történelmi, gazdasági, társadalmi és környezeti hátterének tudatában a tagállamok városfejlesztésért felelős miniszterei közös városfejlesztéspolitikai elvekben és stratégiákban állapodnak meg. A miniszterek kötelezettséget vállalnak arra, hogy • saját országukban politikai vitát kezdeményeznek arról, hogyan integrálják a fenntartható európai városokról szóló Lipcsei Chartában lefektetett alapelveket és stratégiákat a nemzeti, regionális és helyi fejlesztési politikákba; • alkalmazzák az integrált városfejlesztés eszközét és bevonják a releváns hatóságokat a végrehajtásba, valamint megteremtik nemzeti szinten a szükséges kereteket; • támogatnak egy olyan kiegyensúlyozott területi fejlődést, mely európai policentrikus városhálózati struktúrán alapul. (...)”


29

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK gármester asszony már nyilatkozott erről ebben a lapban. Az általa vezetett városban e téren sokat léptek előre. Sz.P.: Eleinte sok polgármester megkérdőjelezte a szegregáció okozta problémák kezelésének fontosságát. Elsősorban nem a szociális rehabilitációra szeretnénk koncentrálni – mondták. – Holott ez az egyik feltétele annak, hogy valaki pénzt kapjon. Sz.P.: Igen, a megyei jogú városok esetében legalább egy szociális területnek bele kell kerülnie a rehabilitációs tervbe. Nagyon sokat dolgoztunk együtt a szociális tárcával, hogy a helyi szinten felmerülő problémák kezelési lehetőségeit is beépíthessük a kézikönyvbe. – Végül is a többség belátta, hogy egy várost nem lehet úgy fejleszteni, hogy a külterületeken nyomornegyedek éktelenkednek. Sz.P.: E felé tereljük őket. Úgy látom, hogy ma már a polgármesterek többsége nem akarja kikerülni a problémát. Ha másért nem, hát azért, mert egyre többen kopogtatnak az ajtajukon segélyekért. – Vannak-e már nyertes pályázatok? Jármi Gyöngyi (J.Gy.): Sok pályázatról született már döntés. Különféle pályázati lehetőségek vannak. A megyei jogú városok jelentős része már benyújtotta projektjavaslatát, ezek nagy részének akciótervi nevesítése történt meg, többen már a projektek megkezdéséhez szükséges feladatokat végzik. A többi település, amelyek szintén integrált fejlesztést akarnak megvalósítani, kétfordulós pályázaton vesznek részt. A régiókban a legjobb pályázati anyagok már itt is bekerültek a második fordulóba, a projektfejlesztési szakaszba. A kisebb nagyságrendű, pontszerű fej-

30

Jármi Gyöngyi

lesztési javaslatokat egyfordulós eljárásrendben bírálták, ezeknél már minden régióban megszületett a döntés. Van, ahol már a támogatási szerződést is megkötötték.

minél több gyakorlati ötletet, javaslatot és jó példákat bemutassunk az önkormányzatok igényeinek megfelelően. – A gazdasági világválság miként befolyásolja az integrált városfejlesztést? Sz.P.: Az én szűk szakterületemnek az építőipar is része, úgy gondolom, hogy a városfejlesztésre szánt uniós források a megrendelések hiányával küszködő építőipar talpra állításában is segíthetnek majd. Az uniós pénzek 2009-ben is rendelkezésre állnak, amelynek megvalósításában a lakosság és az önkormányzatok is érdekeltek. Az ehhez szükséges saját erő viszonylag alacsony. Tapasztalataim szerint ezt elő tudják teremteni az

A 2007–2008-ban megkezdett folyamat eredményei (2009. januárig feldolgozott pályázatok) Funkcióbővítő Szociális Kisléptékű EKF-et kiegészítő összesen városrehabilitáció Városrehabilitáció településfejlesztés regionális fejlesztések Dél-Alföld 6 4 10 0 20 Dél-Dunántúl 8 2 8 7 25 Észak-Alföld 8 2 39 0 49 Észak-Magyarország 17 5 82 0 104 Közép-Dunántúl 7 2 6 0 15 Közép-Magyarország 0 4 20 0 24 Nyugat-Dunántúl 9 0 9 0 18 Összesen 55 19 174 7 255

– Hogyan készítik fel az önkormányzatokat a pályázatokra? A kézikönyv talán nem elég… J.Gy.: A kézikönyv megjelenése óta több workshopot, konferenciát és egyeztetést szerveztünk, az irányító hatósággal közösen is, gyakran találkoztunk a pályázó önkormányzatokkal. Az irányító hatósággal szervezett nemzetközi konferencián spanyol és német szakértők is részt vettek, akik a szociális rehabilitációról mondták el tapasztalataikat. A visszajelzések alapján ezeket hasznosnak tartották a polgármesterek és városi vezetők, sok jó ötletet kaptak a külföldi szakemberektől. De a kézikönyv felülvizsgálata során is figyeltünk arra, hogy


önkormányzatok. Ugyanakkor nélkülözhetetlen a magántőke bevonása. Csak két példa, mert jó néhány a kézikönyvben is benne van. Az egyik a IX. kerület rehabilitációja. A Tompa utca környékét egy városfejlesztő társaság újította meg francia banki finanszírozással. A másik példa itt a Kéthly Anna tér, ahol a hivatalunk is található. Egy magánvállalkozó újította meg a területet. Lebontotta a lepusztult épületeteket, de csak a terület kétharmadát építette be, létrehozott egy szép közterületet, amivel mindenki jól járt. Nemcsak az irodaház ér többet, de a szemközti házak lakásai is. Ugyan ez csak egy spontán, kisléptékű akció volt, de a polgármesterek az ilyen pél-

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK dákból értették meg, hogy „szabad a gazda”, most már rajtuk múlik, milyen lesz a jövőben a település, amit irányítanak.

Szociális városrehabilitáció a józsefvárosi Magdolna negyedben Budapest VIII. kerületében található a Magdolna negyed, amely – gazdasági és társadalmi értelemben – a főváros legnagyobb kiterjedésű krízisterülete (a Népszínház utca–Fiumei út–Baross utca–Koszorú utca– Mátyás tér–Nagyfuvaros utca által határolt terület). A negyed a város belső területén helyezkedik el és kedvező térszerkezeti és közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik. A társadalmi problémák felerősödése a nyolcvanas évek végétől datálható, s a rendszerváltást követő gazdasági válság különösen kedvezőtlenül érintette az eredetileg is alacsonyabb képzettségű, státusú lakosságot. A leromló társadalmi és fizikai környezet hatására a magasabb státusú lakosság jelentős része elköltözött és szegényebb rétegek áramlottak be a területre. A negyed lakossága jelenleg mintegy 12 000 fő, lakásállománya pedig körülbelül 5500 lakás. A helyi képviselő-testület 2005-ben fogadta el a terület megújítását célzó, 15 évre szóló szociális városrehabilitációs programot. A Magdolna Negyed Progra m (M N P)

célja a negyed életminőségének fejlesztése, megfelelő lakhatási színvonal kialakítása, a romló társadalmi folyamatok megállítása és a társadalmi kohézió erősítése a társadalmi sokszínűség megőrzése mellett. A 2005 novemberében megkezdett és 2008. december végéig tartó MNP I. projekt a Fővárosi Önkormányzat által kezdeményezett integrált szociális városrehabilitációs modellkísérlet egyik helyszíne volt. Finanszírozása két forrásból eredt: a fővárosi Rehabilitációs Alap a 800 millió forintos teljes költség 83 százalékát, a 17 százalékos önrészt pedig kerületi önkormányzat biztosította. A Magdolna Negyed Program folytatása, az MNP II. projekt 2008 augusztusában kezdődött meg. A kiemelt projekt végrehajtásának anyagi forrását a KMOP-2007-5.1.1./B ÚMFT Közép-magyarországi Operatív Program Integrált szociális városrehabilitáció támogatási program biztosítja, 10 százalékos önkormányzati önrész mellett. A MNP I–II. projekt több alprogramból áll, amelyek az alábbi beavatkozásokat tartalmazzák: A lakóház felújítási alprogram. A negyed egyik legsúlyosabb problémája a lakóházak leromlott műszaki állapota, a komfortnélküli lakások magas aránya (14%). A bérlakások aránya még jelenleg is kiugróan magas a területen (36%), és számos épület még mindig teljesen önkormányzati tulajdonban van (mintegy 60 db). A program egyik fő célkitűzése a lakhatási körülmények javítása. Ennek érdekében megkezdődött az önkormányzati bérházak felújítása a lakók aktív bevonásával. A bérlők bevonása újszerű együttműködés kialakítását jelenti, melynek

során erősíteni kívánják a környezetükért, annak megóvásáért érzett felelősséget a lakókban. A program részeként egy-egy ház bérlői maguk határozzák meg, hogy milyen felújítási munkákat végezzenek el, és a szaktudást nem igénylő munkák elvégzésében maguk is részt vesznek (pl. pince-, padlástakarítás, udvar zöldesítése, lépcsőházfestés stb). A felújítások négy épületben a befejezéshez közelednek, az uniós MNP II. projekt keretén belül pedig további 12 bérház kapcsolódik be a programba. Az önkormányzati épületek mellett további 7 társasház is felújítási támogatásban részesül. A közterületfejlesztési alprogram célja a közterületi hálózat megújítása egy gyalogostengely létrehozásával, amely összeköti a helyi intézményeket és magában foglalja a negyed nemrégiben felújított parkját, a Mátyás teret. A park felújításának tervezése a helyi közösség részvételével történt, a közelben lévő iskolák diákjai pedig saját kivitelezésű „ülődombok” készítésével járultak hozzá a park új arculatához. A közösség bevonását a közterület megújításokba a GreenKeys uniós program is segítette. A minőségi közterületek kialakítása révén a negyed városközponthoz való kapcsolódása erősödik és valódi találkozási helyek jönnek létre. A gazdasági alprogram a negyed gazdasági pozíciójának erősítését tűzi ki célul. A program részét képezi a helyi lakosság gazdasági aktivitását növelő és munkaerő-piaci pozícióját javító foglalkoztatási, képzési programok és támogató szolgáltatások, illetve a helyi – köztük is különösen a roma – kisvállalkozások indulását és megerősítését szol-


31

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK gáló inkubációs program. Fontos célkitűzése a programnak továbbá az üres üzlethelyiségek számának csökkentése, a negyed kereskedelmi tevékenységének élénkítése. A minőségi oktatás alprogram kulcsfontosságú elemét képezi a szociális városrehabilitációnak. Az első lépés a negyed általános iskolája és egy kerületi gimnázium összevonása volt, annak érdekében, hogy továbbtanulási lehetőséget biztosítsanak az ott tanuló gyermeknek és oldják az iskola teljes etnikai szegregációját. Az újjáalakult – és az uniós támogatás segítségével is megújuló – általános- és középiskola művészeti foglalkozásokat is biztosít diákjainak a MNP projekt keretében: egyrészt a számítógép, a digitális képrögzítés (fotó, film) és a drámapedagógia eszközeinek felhasználásával készített művészeti alkotó kurzus („Kidpix digitális gyerekkor” program), másrészt Csámpai Rozália roma képző-

művész foglalkozásai segítségével. Az MNP projekt keretében az iskola egy osztályában sikerült meghonosítani a „Ravasz róka” elnevezésű svéd oktatási programot is. Az iskola a helyi közösségi életben felnőttképzési programjai mellett más eszközökkel is meghatározó szerepet kíván betölteni („nyitott iskola” programok). E célkitűzés érdekében szoros együttműködést alakít ki a szomszédságában megnyitott Kesztyűgyár Közösségi Házzal. A szociális és bűnmegelőzési alprogram az itt élők biztonságát és biztonságérzetét hivatott növelni, így mérsékelni kívánja az antiszociális viselkedést és a fiatalkorúak bűnelkövetővé válását. Fontos része az úgynevezett „szomszédsági rendőr” rendszerének létrehozása, a helyreállító (resztoratív) konfliktuskezelési és közösségépítési eszközök megismertetése és gyakorlati alkalmazása, a szenvedélybetegek alacsony küszöbű ellátásának megerősíté-

Jó példák a regionális operatív programokra benyújtott pályázatokban • városszerkezeti problémák orvoslása, a történelmi városmag városközponti szerepének visszaadása, valódi funkcióbővülés; • a korábbi városfejlesztési kezdeményezések folytatásának beépítése a jelenlegi integrált projektbe; • a különböző ágazati témájú fejlesztések és fejlesztési források összehangolása a városrehabilitációs projektjavaslatban, szinergia; • partnerség a lakossággal, civil szervezetekkel, egyházakkal; • önkormányzati kezdeményezésre sikerül partnerséget kialakítani meghatározó gazdasági szereplőkkel a városi fejlesztések megvalósí-

32

tása érdekében (a gazdasági szereplő a kkv-szektor tagja, és a megvalósított tevékenység is a kkv-szektor további erősödését segíti); • a projekt integráltságát elősegítő támogatáson kívüli fejlesztési eszközök (pl. homlokzat felújítási alap), a minimális vállaláson túlmutató elemek; • a fejlesztések munkahelyteremtő hatásainak tervezése, összekapcsolásuk közmunkaprogrammal; • Városfejlesztő Társaság létrehozása korábbi fejlesztési társaságok szervezeti kereteire alapozva, meglévő, tapasztalt szakértői háttér segítségével.


se, a drogfogyasztók utcai megkereső szolgálatának fejlesztése, valamint biztonságos kapuk, kapualjak kialakítása. Az érintett intézmények és szervezetek részvételével szakmai munkacsoport alakult, amely aktívan hozzájárult a negyed bűnmegelőzési programjának kialakításához. A program a fentieken kívül a lakosság új szemléletű tájékoztatását, a közbiztonság területén dolgozó szakemberek továbbképzését is magában foglalja. A közösségfejlesztési alprogram célja a helyi társadalmi kohézió erősítése, a lakosság, a civil szervezetek bevonása a rehabilitációs folyamatba. A program két fő pillére a 2008 őszén megnyílt Kesztyűgyár Közösségi Ház és a Szomszédsági Tanács megalakítása. A közösségi házban kap helyet a MNP rehabilitációs irodája, az álláskeresési tanácsadás, a projekt keretében szervezett oktatási, képzési és szabadidős programok, továbbá az intézmény biztosít teret és fórumot a lakosságot célzó, illetve a lakosság és civil szervezetek kezdeményezésére létrejött programoknak. A programok fő célcsoportja a tizen- és huszonéves fiatalok. A Szomszédsági Tanács a negyedben élő és dolgozó embereket, szervezeteket kívánja tömöríteni, akik aktívan részt akarnak venni a negyed megújításának folyamatában. A program megvalósításának legfontosabb eleme a partnerség kialakítása az érintett intézményekkel, civil szervezetekkel és az itt élő lakossággal, mely hosszú távon tudja biztosítani a programban elért eredményeket. Forrás: RÉV8 Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt. honlapja (www.rev8.hu)

A mellékletet írta és szerkesztette: Szegvári Katalin Fotó: Pető Zsuzsa Készült a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából.

KÓR-KÉP

A kormány gondolja át… Többek állítása szerint azzal, hogy bizonyos önkormányzati fejlesztések az áfakörbe tartoznak, az állam saját magának osztja vissza a pénzt, azaz egyik zsebéből a másikba rakja a forrást. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöksége legutóbbi, február 17-ei ülésén áttekintette a kormány gazdasági válsággal összefüggő tervezett intézkedéseit, köztük az adószabályok változására vonatkozó elképzeléseket. A bejelentett 3 százalékos áfaemelés kapcsán a TÖOSZ-t vezető polgármesterek azon aggályuknak adtak hangot, hogy az alapvetően európai uniós források felhasználásával tervezett fejlesztéseiket 20 százalékos áfakulcs figyelembevételével készítették elő, és értelemszerűen ehhez igazították a saját önrészük mértékét is. Amenynyiben magasabb lesz az áfa, a projektre rakódó plusz terhet az önkormányzatoknak kell előteremteniük. Ez adott esetben egy 1,2 milliárdos program esetében 30 millió forint többletkiadást jelentene. Az amúgy is kifeszített költségvetési helyzetben a „csupán” három százalékos többletigény adott esetben az egész program megvalósulását veszélyeztetheti. Természetesen az áfa szerepét az önkormányzati fejlesztések tekintetében a polgármesterek már korábban is többször kifogásolták. Többek állítása szerint azzal, hogy bizonyos önkormányzati fejlesztések az áfakörbe tartoz-

nak, az állam saját magának osztja vissza a pénzt, azaz egyik zsebéből a másikba rakja a forrást. Az állam és az önkormányzatok közötti pénzmozgás egyéb tekintetben is csak bonyolítja és bizonyos mértékben indokolatlanul drágítja az eljárást a kereskedelmi bankok tevékenységének közbeiktatása következtében. Mindezek figyelembevételével a TÖOSZ elnöksége javasolta, hogy a kormány gondolja át az önkormányzatok és az általános forgalmi adó kapcsolatát legalább a fejlesztések tekintetében. A TÖOSZ kezdeményezésre a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a sajtón keresztül úgy reagált, hogy az alacsony infláció, illetve elsősorban a járulékcsökkentés ellensúlyozó hatása miatt nem számol a beruházások érdemi drágulásával, vagyis azzal, hogy az áfaemelés az uniós projektek megvalósítását kedvezőtlenül befolyásolná. Nyilvánvaló, hogy e tekintetben is szükséges majd az összes változás együttes hatását figyelembe venni, viszont ekkor előállhat, hogy a már megkezdett fejlesztési programokat át kell alakítani és engedélyeztetni. Ezért is fontos, hogy a felmerülő kérdéseket mielőbb egyeztessék az érdekelt felek, ugyanis mind a kormányzat, mind az

önkormányzatok abban érdekeltek, hogy a megkezdett fejlesztési folyamat zavartalanul folytatódjék, hiszen a gazdasági válsággal szemben a legjobb ellenszer a kiszámítható és tervezhető – adott esetben uniós, vagy hazai közpénzzel finanszírozott – munka. Nem engedhető meg, hogy újabb bizonytalanságok terheljék az uniós források korrekt felhasználását. A TÖOSZ azért is kezdeményezte Bajnai Gordon fejlesztési miniszterrel történő mielőbbi egyeztetést, mert az áfakérdésen túl is számtalan kritika fogalmazódott meg a polgármesterek részéről az uniós pályázati gyakorlattal kapcsolatban. Az ésszerűtlen és indokolatlan verseny helyett a kötelező önkormányzati feladatellátás megfelelő színvonalának megteremtésére kellene törekedni, elkerülve a felesleges bürokráciát és a könnyelmű pénzkidobást. Sajnos az ország számtalan területéről hozható példa, hogy a tervszerűtlen és összehangolatlan fejlesztések következtében még a közelmúltban is újítottak fel olyan általános iskolákat, amelyekben belátható időn belül nem lesz tanuló. A kistérségi szinten történő fejlesztési programozás eredményeként lehetővé válna, hogy ütemezetten kiszámíthatóan és a lehető

legtakarékosabban történjen a fejlesztési források felhasználása. Így a kistérségen belül elérhető lenne, hogy valamennyi település pontosan tudhatná, hogy nála melyik intézményt, önkormányzati kötelező feladatot milyen ütemezésben és mikor fogják külső segítséggel megvalósítani. Mindezek miatt a TÖOSZ elnöksége kiemelten fontosnak tarja, hogy a kormányzati fejlesztéspolitika és a fejlesztésben érdekelt önkormányzatok között folyamatos és érdemi legyen a szakmai párbeszéd, és a rendelkezésre álló uniós forrásokat a lehető leghatékonyabban tudjuk felhasználni. Azért kell(ene) mielőbb beszélni a felmerülő aggályokról, hogy a félreértések tisztázódhassanak, az ésszerűség, a célszerűség és a takarékosság a legszélesebb körben érvényesüljön. Természetesen abban az esetben is szükséges az egyeztetés a fejlesztéspolitika irányítói és a végrehajtásban közreműködők között, ha nem történik meg a bejelentett áfaemelés, ugyanis újabb nehézség és elbizonytalanító körülmény nélkül is sok kérdést kellene tisztázni, annak érdekében, hogy a fejlesztések hatása lehetőség szerint valamennyi magyar településen érzékelhető legyen. Mindezek figyelembevételével kérte a TÖOSZ elnöksége, hogy a kormány – az önkormányzatokkal folytatott párbeszéd után – gondolja át az önkormányzatok és az áfa kapcsolatát. Sólyom Z.


33

KOR-KÉP A kormány azon javaslatai, amelyek az alkotmányos intézmények megújítására és a közélet átláthatóbbá tételére vonatkoznak, az érintettek körében nem keltett osztatlan sikert. Mint ahogy erről a Parlament rovatunkban közölt tudósításból kiderül (Az ördög a részletekben van – 6. oldal) az Országgyűlés ellenzéki frakciói „darabokra szedik” a javaslatot. Egyedül az MDF véleménye nem ismert lapzártánkig. A különböző fórumokon ismertetett kormányzati elképzelés szinte „percről-percre” alakul, apró finimítások érzékelhetőek, de a február elején nyilvánosságra hozott tervezet ezideig alapvetően nem változott. Vagyis kisebb parlamentről és felére csökkentett önkormányzati képviselői létszámról beszélünk, és mindez a közélet átláthatóbbá tétele szempontjából fontos – olvasható a kormányzati anyagból. Az alábbiakban ismertetett kormányzati elképzelésekből kiderül, hogy ez a közjogi csomag már nem az a csomag, amit 2007 októberében Gyurcsány Ferenc bejelentett. Vagyis nincs szó főállású parlamenti képviselőségről, és nem tervezik azt sem, hogy a következő parlamenti ciklustól önkormányzati vezetők, polgármesterek, gazdasági társaságok vezetői ne lehessenek a parlament tagjai. (A tervezett tisztasági csomag 2007-ben* az akkori 190 fős szocialista frakcióból 38 polgármestert és körülbelül 100 önkormányzati képviselőt érintett volna.) A parlamenti vitából az is kiderül, hogy az ellenzék ugyan sokmindent másként csinálna, de a polgármestereket érintő összeférhetetlenség megszüntetése nekik sem fontos. Ma Magyarországon egy átlagos parlamenti képviselő az országos átlagjövedelem háromszorosát keresi. Ez a jövedelem a parlamenti képviselők felelősségének, tevékenységének súlyához és a hazai jövedelmi viszonyokhoz, a piaci szféra vezetőinek fizetéséhez képest nem számít magasnak. A képviselői jövedelmekkel szembeni kritikát nem elsősorban azok mértéke, hanem azok átláthatatlansága, ellenőrizhetetlensége váltja ki. Az országgyűlési képviselők tiszteletdíját a mindenkori országos átlagkeresettől tennék függővé

A javaslat szerint a képviselők tiszteletdíja a mostani átlagos parlamenti képviselői jövedelemnek megfelelően (ami a tiszteletdíjat és részben a költségtérítést is magában foglalja) az országos átlagkereset háromszorosa lenne. A tiszteletdíjak mindenkori nemzeti átlagkeresethez való igazításával az Országgyűlési képviselők a keresetük révén is közvetlenül osztoznának a nemzet sorsában: fizetésük csak abban az esetben emelkedne, ha az emberek átlagjövedelme is nőne, sőt, ha esetleg csökken az átlagkereset, az a képviselők fizetését is csökkentené – ígéri a javaslat.

* Lásd: ÖN-KOR-KÉP 2007. októberi számát

34


KÖZÉLETI KÖZÉRZET A képviselők létszámának javasolt csökkentése miatt minden képviselő – kivéve a kormányzati tisztséget viselőket – köteles lenne legalább egy bizottság munkájában részt venni, a bizottsági tagságért, valamint a további bizottsági tagságokért külön díjazás nem járna.

A költségtérítés lehetősége megmaradna, de megszűnne a számla nélküli elszámolás lehetősége A képviselők továbbra is jogosultak lennének az útiköltségük megtérítésére, a gépkocsik kilométeróra-állásának szigorú dokumentálása mellett. Az útiköltség-térítés összege megegyezne az adószabályokban rögzített általános mértékkel. Az országgyűlési tisztséget is ellátó képviselők (pl. bizottsági elnök, parlamenti jegyző) javadalmazása a javaslat szerint az országos átlagkereset alapján számított képviselői jövedelem meghatározott szorzóval növelt összege lenne. Kisebb önkormányzati testületek – olcsóbb működés – arányosabb önkormányzati választási rendszer Nemcsak az Országgyűlés, hanem az önkormány-

zati rendszer, az önkormányzati testületek létszáma és működése is jogos kritikákat vált ki az emberekből. Az önkormányzati igazgatás átalakítása során a kormány két célt tart szem előtt:

úgy kell átalakítani az önkormányzati igazgatást, hogy ne sérüljön a képviseleti demokrácia, de csökkenjen a bürokrácia. A képviseleti demokrácia költségeinek csökkentése szükségessé teszi az önkormányzati testületek jelentős – a település lélekszámának nagyságától függő – mértékű csökkentését. A kisebb létszámú testületek nem csupán az önkormányzati rendszer költségeit csökkentik, de gyorsabbá és hatékonyabbá teszik a döntéshozatalt, a kormány által javasolt páratlan létszámú testületek bevezetésével pedig elkerülhető a szavazategyenlőség következtében előálló döntésképtelenség. A nem sokkal több mint 400 lakosú Mihályfa község képviselő-testülete, amely a polgármesterrel kiegészülve jelenleg 6 fős, a javaslat értelmében – szintén a polgármesterrel együtt számítva – 3 fősre csökkenne. A 32 ezres

KOR-KÉP lélekszámú Gyula város képviselő-testülete jelenleg 24 fős a polgármesterrel együtt: ez a szám 13 főre csökkene. Egy nagyváros esetén még ennél is nagyobb lenne a változás: a több mint 200 ezer főt számláló Debrecen példájából kiindulva, ahol jelenleg – a polgármesterrel együtt – 50 fő a települési önkormányzat tagjainak száma, a polgármesterrel együtt 19 főre csökkenne az önkormányzati testület létszáma. A helyi önkormányzati képviselők száma jelenleg 25 941, ez a létszám a javaslat Települési önkormányzatok jelenlegi létszáma 100 lakosig

3 fő*

600 lakosig

5 fő*

1300 lakosig

7 fő*

3000 lakosig

9 fő*

5000 lakosig

11 fő*

10 000 lakosig

13 fő*

25 000 lakosig

17 fő*

50 000 lakosig

23 fő*

60 000 lakosig

25 fő*

70 000 lakosig

27 fő*

Minden további 10 000 lakos után eggyel nő az egyéni választókerületben, és minden további 15 000 lakos után eggyel nő a kompenzációs listán választott képviselők száma. * A testület kiegészül a polgármesterrel Települési önkormányzatok tervezett létszáma 500 lakosig

2 fő*

2000 lakosig

4 fő*

5000 lakosig

6 fő*

10 000 lakosig

8 fő*

20 000 lakosig

10 fő*

40 000 lakosig

12 fő*

100 000 lakosig

16 fő*

100 001 lakostól

18 fő*

* A testület kiegészül a polgármesterrel

szerint 13 576-ra csökkenne. A helyi önkormányzati képviselők számának csökkentése évente közel 11 milliárd forint megtakarítást eredményezhet. A kormány javaslata a kisebbé váló testületek megválasztásának szabályain is változtatna: a 10 000 lakos alatti településeken megmaradna a kislistás választási rendszer, az ennél magasabb lakosságszámú települések képviselőit azonban vegyes helyett tisztán listás rendszerben választanák, azaz ezeken a településeken megszűnne az egyéni választókerületi rendszer. A fővárosi és megyei közgyűlések tagjainak összesített létszáma jelenleg 901 fő, ezt a létszámot a kormány javaslata 489-re csökkentené. Mindez egy év alatt mintegy 825 millió forint megtakarítást eredményezhet. A kormány javaslata szerint a megyei közgyűlések tagjainak választásában a megyei jogú városok választópolgárai is részt vehetnének, így a megyei közgyűlés képes lenne a megye teljes lakosságát reprezentálni.

Polgármesteri tisztség Jelenleg az egyszerűbben ellátható kistelepülési polgármesteri feladatokat is jórészt főállású polgármesterek látják el. Ma közel 2400 olyan település van, ahol kétezer főnél alacsonyabb a lakosságszám. Ezek közül 1182 településen a polgármester főállásban látja el feladatait.

Megyei/fővárosi közgyűlések jelenlegi létszám

tervezett létszám

Budapest

66 fő*

36 fő*

Bács-Kiskun

46 fő

25 fő

Baranya

40 fő

23 fő

Békés

40 fő

23 fő

Borsod-Abaúj-Zemplén

59 fő

27 fő

Csongrád

40 fő

23 fő

Fejér

40 fő

23 fő

Győr-Moson-Sopron

41 fő

23 fő

Hajdú-Bihar

40 fő

25 fő

Heves

40 fő

23 fő

Jász-Nagykun-Szolnok

40 fő

25 fő

Komárom-Esztergom

40 fő

23 fő

Nógrád

40 fő

21 fő

Pest

80 fő

33 fő

Somogy

40 fő

23 fő

Szabolcs-Szatmár-Bereg

48 fő

27 fő

Tolna

41 fő

21 fő

Vas

40 fő

21 fő

Veszprém

40 fő

23 fő

Zala

40 fő

21 fő

A kormány javaslata szerint a jövőben az ezer-kétezernél kisebb lélekszámú településeken kizárólag társadalmi megbízatásban lenne betölthető a polgármesteri tisztség. Az ennél nagyobb, de ötezernél kevesebb főt számláló településeken a polgármesteri tisztség főállásban és társadalmi megbízatásban is betölthető lenne, az

ötezer fősnél nagyobb településeken pedig kizárólag főállású polgármester lenne választható. A főállású polgármesteri tisztség megszüntetésével a kisebb települések több forrást fordíthatnának a közszolgáltatások ellátására. Az elérhető megtakarítás kb. évi 3,6 milliárd forint lehet. Szerkesztette: Csiky Ildikó

Megrendelő Megrendelem az ÖN-KOR-KÉP című folyóiratot ........... példányban. Éves előfizetési díj: 7127 forint+áfa/évfolyam+postaköltség Számlázási cím: ........................................................................................... Szállítási cím: ................................................................................................ Kelt: ..............................., 2009. ..................................................................... ............................................. Aláírás


35

MOHÁCSI


„Ne féljetek, sorsotok hamarosan jobbra fordul”

36

Higgyük, hogy a busójárók nemcsak a telet képesek elűzni, de az önkormányzat pénzügyi helyzetére is jótékonyan hatnak


A busójárás eredetére két magyarázat is létezik: a törökűzés és a télűzés. A törökűzés mondája szerint a törökök által sanyargatott Mohács lakói, a sokácok, a Mohács-szigetre menekültek. Egyik este a nekikeseredett bujdosók előtt, a tábortűznél, megjelent egy öreg sokác ember. Ne féljetek, sorsotok hamarosan jobbra fordul – mondta, majd eltűnt. Hamarosan egy délceg, álarcos vitéz lépett a menekültek közé. Utasítására azok álarcokat, maszkokat öltöttek, és az éj leple alatt áteveztek a folyón, és fafegyverekkel, kereplőkkel nagy zajt csapva hoztak rettenetet a törökre, elűzték őket a városból. A mohácsi sokácok messze földön ismert népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Régen farsangvasárnap reggelétől húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság. Farsang utolsó csütörtökén a gyermekek öltöznek maskarába. A busójárás más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik.

A világörökség része lehet a mohácsi busójárás Mohács életében az egyik legnagyobb dolog a farsang idején tartott busójárás. Bár az esemény sokat változott az évek alatt, az alapmotívumok még mindig ugyanazok: jelmezbe bújtatott szőrős figurák kereplőket

BUSÓFESZTIVÁL pörgetnek, lisztet szórnak a nézőkre, koporsót égetnek, néha még ütlegelik is a turistákat. Most a világörökség részének nyilváníthatják az eseményt. A Közkincs Művészeti és Kulturális Közhasznú Egyesület 2007 óta a hagyományos „busóműsorokon” túl fesztiválprogramokat is szervez a télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepen. Idén február 20-tól Mohács öt különböző helyszínén várják az érdeklődőket, a jó hangulatra vágyókat. A Busófesztivál kiemelt rendezvényei közé tartozik a III. Országos Népzenei Tehetségkutató Verseny

és a II. Nemzetközi Farsangi Dudás Találkozó. A szervezők a támogatásokból fenntartott rendezvényt 2010ben nemzetközi álarcos fesztivállá szeretnék fejleszteni, úgy gondolják, hogy a velenceiek is egyszer így kezdték el valamikor… A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) budapesti székhelyén tartották a Mohácsi Busófesztivál beharangozó sajtótájékoztatóját, ahol a fülsiketítő kereplők és dudák az értékek megőrzésére, társadalmi szerepvállalásra hívták fel a figyelmet. A rendezvényt a Magyar Fejlesztési Bank támogatja. Dr. Erős János, a Magyar

Fejlesztési Bank vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy a Mohácsi Busófesztivál éppúgy rokonságot mutat a riói és a velencei karnevállal, mint az afrikai népek szokásaival. Hang-

súlyozta, hogy az MFB számára fontos a hagyományok őrzése, a zenei értékek közvetítése, a társadalmi szerepvállalás. Csy-kó Fotó: Ádám Miklós

Tegye biztonságossá játszótereit! Korszerű hintaülőkék megfizethető áron!

Minden játszótér alapvető eleme a hinta. De vajon megfelelnek–e az Önök településén található hinták az EN 1176-2 szabványban előírt követelményeknek? Amennyiben szándékukban áll javítani játszótereik biztonságát, de szűkösek az anyagi forrásaik, ajánljuk figyelmükbe legújabb fejlesztéseinket. Egy új fejlesztés eredménye A Ratipur Kft. által kifejlesztett – EN 1176-2 szabvány szerinti tanúsítással rendelkező – lapos hinta, bölcsőhinta és mérleghinta ülőke lehetővé teszi az Ön számára, hogy csökkentse a játszótéren bekövetkező sérülések valószínűségét és mérsékelje azok súlyosságát. A fémvázat beborító speciális poliuretán habot már régóta használják az autóiparban és ma már a fejlesztésekben élenjáró, piacvezető játszótéri játékgyártók is alkalmazzák.

Ergonómia és esztétikum A termékek puhák, ugyanakkor ellenállóak a fizikai behatásokkal és az időjárási viszontagságokkal szemben. A formatervezett hintaülőkék nem csak biztonságosak, de ergonómikusak és esztétikusak is. Könnyen felszerelhetőek A lapos- és bölcsőhintát kompletten, horganyzott lánccal szállítjuk. A mérleghinta ülőke rögzítési pontjai lehetővé teszik, hogy a már meglévő rudazatra könnyen felszerelhető legyen, ezzel pillanatok alatt kiválthatja a sérült- vagy a szabványnak nem megfelelő ülőkéket. Igény esetén szakembereink vállalják a hinták felszerelését. Hazai fejlesztőmunka gyümölcsei Termékeink hazai termékek. Ha ezeket vásárolja, a hazai szakemberek fejlesztőmunkáját és a hazai ipart támogatja!

Amennyiben termékeink felkeltették érdeklődését, kérjük keressen bennünket az alábbi elérhetőségeken, ahol kollégáink készséggel állnak rendelkezésére: Ratipur Kft., H-7300 Komló, Patak u. 2. Tel.: +36 (72) 582 400 Fax.: +36 (72) 582 401 2009. január–február ÖN • KOR • KÉP 37 E-mail: [email protected] Web: www.ratipur.hu

TELEPÜLÉSÜGY

Mindenütt lehet már postapartner! A Postapartner Program az ez év elején meghirdetett negyedik ütemmel országos szintre emelkedett, valamennyi megyében lehet már pályázni postai szolgáltatás üzemeltetésére. Az uniós irányelveknek megfelelően rövidesen megnyílik az európai piac a postai szolgáltatások területén is. A felkészülés részeként a Magyar Posta 2007 őszén indította el Postapartner Programját, melynek keretében postai szolgáltatások ellátására keres partnereket. A posták üzemeltetését közbeszerzési pályázat keretében, több ütemben hirdette meg a társaság. Az első 2007 októberében kezdődött négy megyében, melynek eredményeként 31 posta működtetésére kötöttek szerződést tavaly nyáron. A program újabb két ütemmel folytatódott a múlt év tavaszán, illetve októberében. Ez év elején pedig immár a negyedik ütemben Borsod-Abaúj-Zemplén, GyőrMoson-Sopron, Nógrád és Zala, illetve Komárom-Esztergom megye szerepel öszszesen 390 posta bevonásával. Az utóbbi megyében azokra a postahelyekre lehet újra jelentkezni, amelyekre az első ütemben nem találtak partnert.

Információs napok a kamarák szervezésében A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara február első hetében információs napokat tartott a negyedik ütemben érintett megyék székhelyén. A több mint 250 érdeklődő számára a posta partnerszervezetei – házigazdaként a területi kamarák, valamint a regionális munkaügyi központ, a Magyar Fejlesztési Bank és a KISOSZ – adtak

38

tájékoztatást a postapartneri működésről, mint üzleti lehetőségről, a program részleteiről és eredményeiről, továbbá arról, milyen támogatásokat, segítségeket lehet igénybe venni a pályázás során. A résztvevők által feltett kérdésekből, hozzászólásokból kitűnt, hogy az érdeklődők többsége ma már jól ismeri a programot, és tudja, hogyan kell pályázni, illetve milyen támogatások, kedvezményes hitelekkapcsolódnak hozzá. Győr-Moson-Sopron megyében hatvanöt postára lehet jelentkezni, ennek hírére a megyeszékhelyen teljesen megtelt a kamara konferenciaterme. Sokan érkeztek önkormányzatoktól, sőt, több polgármester úgy érezte, érdemes személyesen meghallgatni, milyen lehetőségeket jelenthet számukra a Postapartner Program. Salgótarjánban is hasonló volt az érdeklődés, talán azért is, mert Nógrád megyében még több – szám szerint hetvenhat – postára lehet pályázni. Az önkormányzatok képviselői mellett vállalkozók is szép számban megjelentek. Az egyik népszerű téma a támogatási lehetőségek köre volt. Felmerült kérdés-


ként például, hogy amennyiben az önkormányzat sikeresen pályázik, és valamennyi jelenlegi postai munkatársat alkalmazná, ez esetben mindannyiuk után igénybe vehető-e a bér- és járuléktámogatás. A munkaügyi központ képviselője megnyugtató válasza szerint elegendő forrás áll rendelkezésre a programban.

tők mindazok a feltételek, amelyeknek a szolgáltatóhelynek meg kell felelnie. Zala megyében hatvannyolc posta kínál lehetőséget a vállalkozó szelleműek számára, és közel ugyanenynyien vettek részt a zalaegerszegi fórumon is. Ott arra kérdeztek rá többek között, hogy mely szolgáltatásokat kell a leendő postapartnernek kötelezően nyújtania. Az érdeklődő megtudta, a cél az, hogy az ügyféligények ne sérüljenek, tehát ne változzon jelentősen a szolgáltatási kör. Az információs napokon tartott előadások anyaga megtekinthető a www.posta.hu/postapartner oldalon, amelyekből

Információs nap Miskolcon Ebben az ütemben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében érintett a legtöbb, szám szerint 148 posta. Egy vállalkozó az iránt érdeklődött, hogy a nyertes hol működtetheti a postai szolgáltatást. A válasz szerint ez lehet a jelenlegi posta vagy akár más helyszín is, mint egy üzlet, kávézó, a pályázati felhívásból pedig megismerhe-

azok is tájékozódhatnak, akik esetleg nem tudták az előadásokat személyesen meghallgatni. Ott érhető el továbbá a közbeszerzési pályázat előminősítési felhívása is, amely alapján postapartnerségre lehet jelentkezni Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Nógrád és Zala megyében. Kottász Gergely

HÍREK

Újabb négy év várakozás A siófoki kistérségi társulás felmondja az oktatásban és az egészségügyben vállalt közös önkormányzati feladatellátást Balatonvilágossal, miután a település elállt a megyeváltás szándékától. A megyeváltás gondolata közlekedési, egészségügyi ellátási és közoktatás-szervezési okok miatt vetődött fel. A Veszprém megyéhez tartozó Balatonvilágos ugyanis mára gyakorlatilag összeépült a Somogy megyéhez tartozó Siófokkal. A lakosok többnyire Siófokon intézik az ügyeiket, bevásárlásaikat, a község mégis olyan kistérséghez tartozik, amelynek központja a 23 kilométerre fekvő, nehezebben megközelíthető Balatonalmádi. Balatonvilágos képviselő-testületi tagjainak többsége azonban attól tart, hogy a megyeváltás után könnyen Siófokhoz csatolhatóvá válna a település fejlettebb, nyugati része. Álláspontjuk akkor sem változott, amikor Siófok polgármestere személyesen is kifejtette: az aggályok alaptalanok és ellentmondanak a törvényi törekvéseknek is. Januárban Fekete Barnabás, a település polgármestere aláírásgyűjtési akcióba kezdett, hogy a képviselő-testület állásfoglalása ellenére megtarthassák Balatonvilágoson a tervezett népszavazást a megyeváltásról. Az akciót azonban le kellett állítani, mert kicsúsztak a határidőből. „Az elmúlt időben a siófoki kistérség bizalmi és nem gazdaságossági alapon vállalt együtt-

működést Balatonvilágossal több téren is. Segítette a települést a kötelező feladatellátásban, miközben az érintett világosi intézmények után az almádi kistérség kaphatott meg bizonyos állami normatívákat. Ezért érthető, hogy a siófoki kistérség felmondta a korábbi együttműködési megállapodásokat” – fogalmazott a csalódott polgármester. Az új helyzetről elmondta: a balatonvilágosiak várhatóan augusztustól a balatonalmádi egészségügyi ügyelethez tartoznak majd, és még nem tudni, mi lesz a Siófoki Integrált Oktatási Központból kikerülő helyi iskolával, hiszen annak 20 millió forinttal többe kerül az önálló fenntartása. Az még kérdéses, hogy az iskola újfajta működtetése megfelel-e majd az állami támogatás feltételeinek. Hozzátette, hogy a világosiak elesnek a siófokiakkal közös csomagban történő, olcsóbb energiaellátás lehetőségétől is. A világosi polgármester bízik abban, hogy a megyeváltás lehetősége nem úszott el, csak újabb négy évet csúszik a testület döntése miatt.

Új főjegyzője van a Csongrád Megyei Közgyűlésnek. Kovalcsik Andrea személyében új főjegyzőt választott február 12-ei ülésén a Csongrád Megyei Közgyűlés. Az új főjegyzőt február 19-ével határozatlan időre választotta meg a közgyűlés – közölte Magyar Anna elnök. A posztra Kovalcsik Andrea egyedüliként pályázott. Kovalcsik Andrea 2000-ig ügyvédként tevékenykedett, majd a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatalban, 2005-től pedig a Fogyasztóvédelmi Felügyeletnél dolgozott, ahol a regionális igazgatói posztot is betöltötte. KÖSZ-állásfoglalás a Volán-társaságok privatizációjáról. A Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének (KÖSZ) Választmánya a 2009. február 2-ai ülésén áttekintette a Volán-társaságok esetleges privatizációjával kapcsolatos kérdéseket, s az alábbi állásfoglalást hozta: Tekintettel arra, hogy az országban hosszabb ideje, több alkalommal is fölvetődött a Volán-társaságok esetleges privatizációja, s minden alkalommal a nagyvárosi önkormányzatok kizárólagos kedvezményezetti pozíciója fogalmazódott meg, a KÖSZ ezt a megoldást nem tartja elfogadhatónak. A választmány álláspontja, hogy amennyiben sor kerül e társaságok privatizációjára, és az önkormányzatok tulajdonába kerülhetnek a társaságok, úgy azok ne csupán a székhely városok, hanem az adott Volán-társaságok által érintett települések közös tulajdonába kerüljenek. A tulajdoni arányok egy céltársulási megállapodásban kerülhetnek meghatározásra, a társaságok működtetésével kapcsolatos egyéb kérdésekkel együtt. A választmány kifejezi abbéli igényét, hogy amennyiben az itt írtakkal kapcsolatos tárgyalások, előtárgyalások megkezdődnek, úgy azokba a kistelepülések és kistérségek érdekeinek képviseletében a KÖSZ-t is vonják be. Wekler Ferenc, a KÖSZ elnöke

Átadták az új regionális szennyvíztisztítót Egyházashetyén Négy Vas megyei kistelepülés – Káld, Egyházashetye, Borgáta és Köcsk – lakói örülhettek annak, hogy lakókörzetükben megoldódott a szennyvízelvezetés és működik egy korszerű szennyvíztisztító. A több mint 1,6 milliárd forintos regionális szennyvízközmű-beruházást Kiss Péter kancelláriaminiszter február 13-án avatta fel Egyházashetyén. A szennyvízelvezetés és -tisztítás kérdése a jobb minőségű élet egyik alapkövetelménye, nem csupán egy műszaki kérdés. Vas megyében, ahol sok a kistelepülés ezt nehezebb megoldani, mint az ország más részeiben, ezért az érin-

tett önkormányzatoknak össze kellett fogni és közös programot kellett kidolgozni. A négy kemenesaljai kistelepülés még 2005 áprilisában pályázott címzett-támogatásra, amelynek odaítéléséről 2006-ban született döntés. A beruházás keretében 1300 lakóházat kötöttek rá a szennyvízvezetékre, a lakosság bekötésenként 330 ezer forintot fizetett. A lakossági befizetéseken túl az önkormányzatok összesen 420 millió forint saját erőt teremtettek elő, ennek érdekében kötvényt bocsátottak ki, amely 20 évre jelent adósságterhet a községeknek.


39

KOR-KÉP – GÖDÖLLŐI ESZMECSERE

Jó, ha van párbeszéd Gödöllőn az önkormányzatok finanszírozásáról tanácskoztak a településpolitikusok. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) által rendezett konferencián közel 500 településpolitikus, az önkormányzati miniszter, az Állami Számvevőszék és a Pénzügyminisztérium tisztségviselője valamint az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke is részt vett. Valamennyi résztvevő egyetértett abban, szükség van a közigazgatási rendszer átalakítására. Annak módjáról azonban jelentősen különbözőek az álláspontok. Közös a felelőség. Gémesi György, a MÖSZ elnöke, Gödöllő polgármestere, megnyitójában a párbeszéd fontosságáról beszélt. Úgy fogalmazott, hogy ha párbeszéd van az önkormányzati szövetségek és a kormány között, az jó, mert nagyon fontos, hogy áttekintsék a települések helyzetét, ugyanis az önkormányzatok képviselői 3500 milliárd forinttal gazdálkodnak, és 10 millió embernek kell a válság idején is biztosítaniuk a szolgáltatásokat. Az önkormányzati miniszter nem zárja ki a kötelező társulások létrehozását sem. Gyenesei István önkormányzati miniszter a tervezett válságkezelő program önkormányzatokat érintő elképzeléseiről beszélt. A miniszter fontosnak tartja az önkormányzati rendszer átalakítását. Véleménye szerint az önkormányzati középszint tisztázása, a működéshez szükséges megfelelő források biztosítása és a decentralizáció kérdése nem kerülhető meg. Ezekben szakmai, politikai viták vannak, szerinte a kérdések tisztázása még 1-2 évet igénybe vesz.

40

Gyenesei István hangsúlyozta, hogy a kormánynak nem áll szándékában az önkormányzatok számát csökkenteni, viszont a közszolgáltatás biztosítását térségi szinten tervezik. Nem zárja ki a kötelező társulások létrehozását sem. A bürokráciáról szólva a miniszter úgy fogalmazott, hogy hazánkban túl sok hivatal működik, indokolt volna a körjegyzőségekre vonatkozó szabályokat módosítani, lélekszámhoz kötni a körjegyzőségek és a hivatalok számát. Mint lehetőség szóba került a csatlakozó községek intézménye is: erről csak abban az esetben lenne szó – mondta a miniszter –, ha egy bizonyos ideig nem sikerül polgármestert, illetve képviselő-testületet választani. Ebben az esetben a települések önrendelkezési jogosítvánnyal rendelkeznének. Az önkormányzati miniszter erősebb jogosítványokat szánna a polgármestereknek. A polgármesterek jogállásáról szólva úgy fogalmazott, hogy vétójoggal ruházná fel a településvezetőket.


Polgármester ne legyen országgyűlési képviselő! Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere a jelenlegi önkormányzati rendszer átalakításáról beszélt. Felhívta a figyelmet a rendszerben található ellentmondásokra, úgy fogalmazott, hogy a változtatás elkerülhetetlen. Véleménye szerint egy erős egységes önkormányzati érdekszövetségre volna szükség, amely felkészült szakértőkkel rendelkezik. Szerinte az önkormányzati választás időpontja sem megfelelő, az volna a jó, ha a parlamenti választásokat követően, legalább hat hónappal később lennének a helyi önkormányzati választások. Csabainé érzékeny dologra tapintott, amikor kimondta, hogy szerinte összeférhetetlen a polgármesterség az országgyűlési képviselőséggel. A polgármester asszony úgy fogalmazott: ő tapasztalatból mondja, hogy ezt a kettősséget meg kell szüntetni. Javasolta, hogy a kistelepülések rendelkezzenek olyan szabad forrással, amelyről maguk dönthetnek.

„Az állam kivívta függetlenségét állampolgáraitól”. Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke a kistelepülések „túlélési” lehetőségeiről szólt, s felhívta a figyelmet azokra a problémákra, amelyek a válságkezeléssel kapcsolatos elképzelések megvalósítása esetén sújtanák őket. A Magyar Faluszövetség elnöke egészen 2000-ig viszszatekintve, kritikusan elemezte a miniszteri keret és az önhiki aránytalanságait, és nem tudta elfogadni a csatlakozó községek jogállására utaló kormányzati elképzeléseket sem. Önkormányzatok: ki tudja merre? Varga Mihály, az Országgyűlés Költségvetési, Pénzügyi és Számvevőszéki Bizottságának elnöke úgy fogalmazott, ez a terület az idei költségvetés legnagyobb vesztese, mivel az egymást követő tárgyalási szinteken összesen 130 milliárd forintot vontak ki az önkormányzati rendszerből. Így a kormánytól kapott bevétel várhatóan a 2006-os szinten lesz. Csiky Ildikó

Elmaradt a találkozó. Az országos önkormányzati szövetségek vezetői sajnálattal vették tudomásul, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az általa – 2009. február 18-ára – kezdeményezett tanácskozást az előző nap délutánján lemondta – olvasható a szövetségek elnökei által kiadott közleményben. A gazdasági válság közepette különösen fontos, hogy a kormány és az önkormányzatok közötti párbeszéd legmagasabb szinten történjen, lehetővé téve, hogy az önkormányzatok képviselőinek lehetősége legyen álláspontjuk, javaslataik és elvárásaik közvetlen megvitatására a kormányfővel. Az önkormányzati szövetségek a lemondással egyidejűleg felajánlott önkormányzati miniszteri tárgyalást nem kívánják igénybe venni, mivel ez nem pótolja a miniszterelnöki megbeszélést. Az önkormányzati szövetségek első együttes elnökségi ülésére a miniszterelnökkel történő tárgyalás elmaradása ellenére 2009. február 25-én sor kerül, melynek eredményéről a közvéleményt tájékoztatni fogják. Budapest, 2009. február 18. Dr. Sütő László, Kisvárosi Önkormányzatok Országos Szövetsége • Dr. Wekler Ferenc, Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége • Szabó Gellért, Magyar Faluszövetség • Dr. Gémesi György, Magyar Önkormányzatok Szövetsége • Molnár Gyula, Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége • Dr. Ódor Ferenc, Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége

KOR-KÉP–KÖZIGAZGATÁS

A törvényesség biztosításának jelentőségéről Januártól megkezdték működésüket a regionális államigazgatási hivatalok, amelyek a megszűnő közigazgatási hivatalok jogutódjaiként működnek ezentúl, de a közigazgatási hivataloktól eltérően a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését nem láthatják el… A törvényességi ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező szerv jogállását ugyanis az Országgyűlésnek kellene kétharmados törvénnyel szabályoznia, a téli ülésszak végéig azonban nem döntött arról a parlament. A kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéről szóló 318/2008. (XII.23.) kormányrendelet értelmében a regionális államigazgatási hivatalok működése továbbra is szorosan kapcsolódik a helyi önkormányzatok tevékenységéhez, hiszen szociális és gyámhivatali, állami főépítészi, építés-felügyeleti feladatokat látnak el, a közigazgatási hatósági eljárásban másodfokú fórumként működnek stb. Ezen hivatalok azonban jelenleg nem kezdeményezhetik az általuk tapasztalt jogszabálysértés orvoslását a helyi önkormányzatoknál. A nemzeti és közösségi jogszabályok folyamatos változása így arra készteti a helyi önkormányzatokat, hogy meghatározott időszakonként – meghatározott szempontok szerint – saját maguk vizsgálják felül rendeleteiket. Ezen munkát részben szakembereik, bizottságaik útján végzik, de számos esetben alkal-

maznak külső szakértői céget is. Ez a munka most, a közigazgatási hivatalok törvényességi ellenőrzési tevékenységének megszűnésével kiemelt jelentőséget élvez. A Kreátor Info Kft. vállalja helyi önkormányzati rendeletek felülvizsgálatát; sok tapasztalatot szerzett már e területen. A Kreátor Info Kft. az önkormányzati rendeletek felülvizsgálata során – a rendeletek tartalmának megfelelően – áttekinti:  a vonatkozó hazai ágazati jogszabályokat,  a jogalkotásra és a jogszabály-szerkesztésre vonatkozó normákat,  az Alkotmánybíróság helyi önkormányzatokat érintő döntéseit  és a vonatkozó uniós normákat is. A helyi önkormányzati rendeletek nemzeti jogszabályokkal való harmonizációjának biztosítása mellett az uniós tagságból adódó jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése is jelentős mértékben érinti a helyi önkormányzatokat. Szükséges megemlíteni, hogy a helyi önkormányzatok e tekintetben a „kormányzás részeként” kezelendők, vagyis ha valamely önkormányzati rendelet nincs összhangban a közösségi jogszabályok-

kal, akkor a kormány felel az önkormányzati jogsértésért. Erre való tekintettel is fontos a folyamatos „kontroll”. A felülvizsgálatok során kiemelt figyelmet kellett fordítani a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/ EK irányelv (a továbbiakban: szolgáltatási irányelv) rendelkezései érvényesülésének vizsgálatára. Azon önkormányzati rendeletek tartoznak az irányelv tárgyi hatálya alá, amelyek tartalmaznak valamely szolgáltatásra, szolgáltatóra, vagy szolgáltatást igénybevevőre vonatkozóan engedélyezési eljárást (pl. telephely-engedély), vagy más – a szolgáltatás tartalmát érintő – korlátozást, követelményt, tilalmat (pl. meghatározott jogi formában történő működés előírása, minimális vagy maximális díjszabás előírása stb.). A helyi önkormányzatok által szabályozott eljárások során alkalmazott korlátozásoknak egyértelműnek, diszkriminációmentesnek kell lenniük, és figyelemmel kell lenni a szükségesség és az arányosság követelményére is. (Például a területi korlátozás irányulhat arra, hogy a település bizonyos, pontosan meghatározott területein a zajkibocsátással, rezgéskeltéssel járó szolgáltatások szigorúbb feltételek mellett nyújthatók.) Figyelembe kell továbbá venni, hogy a központi jogszabályokban lehetővé tett

szolgáltatások nyújtását az önkormányzat rendelete nem lehetetleníti el az egész település területén, a korlátozások tehát nem vezethetnek arra, hogy valamely jogszerűen végezhető tevékenység a település területén ne legyen gyakorolható. Vizsgálni kellett továbbá azt is, hogy az önkormányzati rendeletek összhangban vannak-e az Alkotmánybíróság döntéseiben foglaltakkal. Ennek azért van nagy jelentősége, mert az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény szerint az alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik – többek között – a jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata, valamint a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése is. Egyedül az Alkotmánybíróságnak van joga az alkotmányt sértő önkormányzati rendeletet megsemmisíteni, illetve felhívni a helyi önkormányzatok figyelmét arra – ha az jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta és ezzel alkotmányellenességet idézett elő –, hogy feladatát teljesítse. Különösen nagy jelentősége van ma az Alkotmánybíróság munkájának, amikor 2009. január 1-jével megszűnt a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése. Az Alkotmánybíróság határozataiban számos olyan alapelvet fogalmaz meg, amelyek ismerete és alkalmazása a helyi jogalkotási feladatok ellátásánál nélkülözhe-


41

KOR-KÉP–KÖZIGAZGATÁS tetlen. Az Alkotmánybíróság 77/2006. (XII. 20.) AB határozatában mutatott rá többek között arra, hogy nem felel meg továbbá a normavilágosság követelményének az olyan önkormányzati rendeleti szabályozás, amely szerint „a rendeletben foglaltak megsértése” szabálysértési bírság kiszabását vonja maga után. Az ilyen szabályozási mód – miután a norma címzettjei számára nem egyértelmű – sérti a jogbiztonság elvét. Nem alkotható továbbá olyan önkormányzati szabálysértési tényállás, amely megegyezik a szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) kormányrendeletben már leszabályozott szabálysértési tényállás tartalmával. Amikor a képviselő-testület mérlegelési jogkört telepít egyik szervére vagy a polgármesterre, különös figyelemmel kell lenni arra, hogy pontosan meghatározza a döntés legfontosabb eljárási szabályait, feltételeit (mely esetekben van, pl. eltérési lehetőség), hogy a rendelet közvetve diszkriminációra, indokolatlan megkülönböztetésre ne adjon lehetőséget. Az átláthatóság biztosítása mellett e tekintetben is fontos továbbá az önkormányzati rendeletekben a fogalmak pontos meghatározása is. Gyakran előfordul, hogy a rendeletben a képviselő-testület bizonyos tevékenység engedélyezését (pl. az ebek futtatására kijelölt terület fertőtlenítése) szakhatósági hozzájáruláshoz, engedélyhez köti. A szakhatóságok, mint államigazgatási szer-

42

vek azonban csak az igazgatási jogkörükben adnak szakvéleményt/állásfoglalást, amely nem helyettesítheti a helyi önkormányzat szabályozási autonómiájába utalt feladatot. A szakhatóságok feladat- és hatáskörét az alapító/felügyeleti szerv határozza meg jogszabályban, az önkormányzat rendeletében államigazgatási szervre hatáskört nem telepíthet. Az önkormányzati rendeletekben a jegyzői államigazgatási hatáskörök és az önkormányzati hatáskörök pontos, világos elkülönítése szintén fontos követelmény. Az Alkotmánybíróság is számos döntésében [pl. 37/2004. (X. 15.) AB határozat] rámutatott arra, hogy a jegyző államigazgatási hatáskörének korlátozása tilos. Nem lehet továbbá olyan tárgykörben a rendeletben szabályt alkotni, amely a jegyző hatáskörébe tartozik. Az önkormányzat tulajdonában lévő helyiség bérbeadásának és a bérbeadó hozzájárulásának a feltételeit az önkormányzati rendelet határozza meg; a helyiségbér mértékét az önkormányzati rendelet nem szabályozhatja. A vásárcsarnokokban levő helyiségek bérleti díja szabadáras szolgáltatásnak minősül, mértékének meghatározására a felek – az alkotmány 9. §-ának (1) bekezdésébe foglalt piacgazdaság elemet jelentő, a Ptk. 200. §ának (1) bekezdésében is kifejezett szerződési szabadságból eredő – szabad megállapodása az irányadó – állapította meg az Alkotmánybíróság 67/2006. (XI. 29.) AB határoza-


tában. Ennek megfelelően a piacon az árusítás feltételeként fizetendő díjak megállapítása nem a képviselő-testület, hanem az üzemeltető feladata. A felülvizsgálatok során fontos szempont volt továbbá az önkormányzati rendeletek formai követelményeknek való megfeleltetése is. A Kreátor Info Kft. magas szintű szolgáltatást nyújt ügyfelei számára, a mindennapos tanácsadás kapcsán éppúgy, mint az egyes felülvizsgálati vagy más projektek lebonyolítása során. Munkatársaink – akik kiváló gyakorlati és elméleti szakemberek, széles körű önkormányzati és közigazgatási tapasztalattal rendelkeznek – gyorsan és precízen dolgoznak. A szakértői cégünk szervezésében már több kiadvány

is megjelent, amelyek a helyi önkormányzatok rendeletalkotási munkáját segítik (pl.: A helyi önkormányzati rendeletalkotás és jogalkalmazás az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság döntéseinek tükrében, MHK 2006.; Módszertani Útmutató a helyi önkormányzati rendeletek szerkesztéséhez, MHK 2006.). Ezen kiadványainkat és szolgáltatásainkat ajánljuk szíves figyelmükbe a www.kreatorinfo.hu honlapon!

1031 Budapest, Városfal köz 5. www.kreatorinfo.hu [email protected] (06-30) 641-4138.

Együttműködési megállapodást írt alá Meixner András, Pécs alpolgármestere és dr. Ipkovich György, Szombathely polgármestere. A szövetség keretében Szombathely is bekapcsolódik a 2010es Európa Kulturális Fővárosa projektbe. Meixner András, Pécs Megyei Jogú Város alpolgármestere úgy nyilatkozott, hogy Szeged, Baja, Dunaújváros, Keszthely, Kaposvár, Nagykanizsa után Szombathely sorban a hetedik település, amellyel partnervárosi megállapodást írtak alá. Szombathely a Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010-projektre többek között nemzetközi katonai és hagyományőrző egyesületet és népi iparművészeket, kézműveseket ajánlott fel. Az elfogadásra váró listán szerepel még néhány helyi együttes: az Anima Sound System, a Voler Mouche, Bognár Szilvia és Zenekara, az Ocho Macho, Beat Dis és a Street Dance Shock Break Kollektíva és négy-öt komolyzenei koncert. Cserébe Pécs is küldene Szombathelyre zenekarokat. Lovasi András zenekara, a Kiscsillag, a Vizin horvát népzenei együttes, a világzenét játszó Neofolk, Eszter és a Gumizsuzsi mint alternatív rock szerepel a listán. A programkínálat azonban még rendkívül képlékeny. Dr. Ipkovich György hangsúlyozta: a kulturális tőke most még értékesebb, hiszen a kultúra kitörési pont lehet a gazdasági válságok idején. Olyan érték, ami bár alapvetően a nem produktív szférához tartozik, akár konkrét gazdasági hasznot is hozhat, például azzal, hogy munkahelyeket teremt.

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN

Városi polgármesterek fóruma

A városfejlesztés aktuális kérdései A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium által január 28-án szervezett városfejlesztési konferencia nagy érdeklődés mellett került megrendezésre a Duna Palotában. A konferencia a Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkárság városfejlesztéshez kapcsolódó aktuális feladataival foglalkozott. Súlypontok  A városfejlesztésért felelős európai miniszterek marseille-i találkozójának tapasztalatai, a Lipcsei Charta elveinek átültetése a hazai gyakorlatba;  Városrehabilitáció 2007–2013 Kézikönyv a városok számára című IVS módszertani anyag változásainak bemutatása;  A regionális operatív programok 2009–2010. évben várható városrehabilitációs pályázati kiírásai, útmutatás a pályázó önkormányzatok számára;  Településfejlesztési koncepció várható tartalmi követelményeinek bemutatása. A konferencia levezető elnöke, s egyben első előadója dr. Szaló Péter, az NFGM területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkára volt. Bevezetőjében

szólt a rendezvény fontosságáról, kiemelve, hogy ez egy folyamat, az egy éve e témában megkezdett szakmai párbeszéd folytatása. Megköszönte, hogy a polgármesterek, a főépítészek, a tervezők, a szakemberek elfogadták a meghívásukat. Egyúttal kimentette Burány Sándor NFGM államtitkárt más irányú elfoglaltsága miatt. Dr. Szaló Péter előadása első részében tájékoztatta a résztvevőket a városfejlesztésért felelős európai miniszterek marseille-i találkozójának tapasztalatairól. Majd bemutatta a Lipcsei Charta elveinek hazai gyakorlatba történő átültetését. Dr. Nagy Sándor alpolgármester előadásának címe Városfejlesztés a gyakorlatban – ennek részeként

Dr. Bóka István

bemutatta Szeged Város Integrált Városfejlesztési Stratégiáját. Dr. Bóka István polgármester előadása Városfejlesztés a gyakorlatban – Balatonfüred Város Akcióterületi Tervének bemutatásáról szólt. A felülvizsgált Városfejlesztési Kézikönyvről – a 2007–2008. évi tapasztalatokról és a Kézikönyv változásairól Jármi Gyöngyi területfejlesztési referens (NFGM, Területfejleszté-

si Főosztály) beszélt, aki a téma felelőse és koordinátora. Ennek része ként az Integrált Városfejlesztési Stratégia részleteit Lunk Tamás (Vitalpro Kft.), az Akcióterületi Terv és városfejlesztő társaság összefüggéseit Aczél Gábor, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke (Városfejlesztés Zrt.), a Szociális városrehabilitáció és Antiszegregációs terv részleteit Somogyi Eszter (Városkutatás Kft.) mutatta be. A résztvevők megkapták az átdolgozott Városfejlesztési Kézikönyv munkaközi anyagát CD-n. A Városfejlesztés a Regionális Operatív Programokban témában Mosonyi Balázs főigazgató, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatósága ROP IH tartott ismertetőt. A városi szerepkörök vizsgálatáról, a településfejlesztési koncepció szabályozásáról Szűcs Mihály főosztályvezető-helyettes (NFGM, Területrendezési és Településügyi Főosztály) mondta el az aktuális információkat. A konferenciát az elhangzottakkal kapcsolatos vita, kérdések és az azokra adott válaszok zárták. A konferencián elhangzott előadások anyagai letölthetők a www.nfgm. gov.hu honlapról. (Forrás: NFGM Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkárság)


43


Pályázati felhívás

 HELYI ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG 2009. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Építésügyi és Építészeti Főosztálya az építészeti örökség helyi védelme területén a példaszerű helyreállítások elismerése céljából építészeti nívódíj pályázatot hirdet HELYI ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG 2009. címmel. A pályázat lebonyolításával a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaságot bízta meg. A nívódíjat megvalósult alkotások nyerhetik el. A pályázat nyilvános. A nívódíjra pályázni lehet az ország területén lévő, önkormányzati rendelettel a helyi védelem körébe vont elemekkel, amelyek jelentős építészeti értéket képviselnek, és helyreállításuk, bemutatásuk példaszerű színvonalon, értéknövelő módon valósult meg.

Pályázati feltételek Pályázatot nyújthat be minden olyan személy, aki a felújítás megvalósításában felelős építészként, vagy tájés kertépítész tervezőként, illetve restaurátorként, generálkivitelezőként, vagy tulajdonosként (önkormányzat és civil szervezet is lehet) közreműködött, és a pályázati kiírás feltételeit magára nézve kötelezőnek ismeri

44

el. A pályázatra 2009. január 1. előtt igazoltan megvalósult alkotásokkal, épületek esetében e dátum előtti jogerős használatbavételi engedéllyel rendelkező pályaművekkel lehet jelentkezni. Nem lehet pályázni, ha a tervezéssel kapcsolatban szerzői jogi, etikai vita vagy építésrendészeti eljárás áll fönn, erről a pályázónak nyilatkoznia kell. Díjazásban az építtetők, a tervezők és a kivitelezők részesülnek. A pályázatokhoz ajánlott csatolni az állami főépítész értékelő véleményét, amely a pályázat mellékletét képezi. Nem pályázhatnak az országos műemléki védettséget élvező épületek, objektumok.

A pályázatok benyújtása A pályázatot a pontosan kitöltött adatlapok felhasználásával, a felhívásban ajánlott és kötelező dokumentumok csatolásával, A/4 formátumú csomagolásban, az alábbi címre kell benyújtani: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság, 1111 Budapest, Budafoki út 59. Információszolgáltatási Iroda, Bódyné Máthé Ildikó részére A pályázatok benyújtásának határideje: 2009. március 10. A pályázatokat a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) Építésügyi és Építészeti Főosztály vezetője által felkért bizottság bírálja el, amely a


benyújtási határidőt követő 90 napon belül hozza meg döntését, amelyről a pályázók a döntést követő 20 munkanapon belül írásban értesítést kapnak. A benyújtott pályázati anyag díjazására a legmagasabb pályadíj 1,5 millió, a legalacsonyabb 300 ezer forint. A díjak átadására és a díjazásban vagy elismerésben részesített épületek bemutatására ünnepélyes keretek között kerül sor. A pályázati felhívást az Építésügyi Szemle, az Önkormányzati Tájékoztató, az ÖNKOR-KÉP és az Építész Közlöny is közzéteszi, de hozzáférhető a www.nfgm.gov.hu

és a www.vati.hu honlapon is, letölthető formában. A pályázati kiírás és jelentkezési lap (adatlap) 2009. január 20-tól díjmentesen szerezhető be a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Dokumentációs Központ, Szolgáltatási Osztálynál. Cím: 1111 Budapest, Budafoki út 59. További információ kérhető: Bánóné Nyékhelyi Mária szakmai titkártól a Maria.Nyekhelyi.Banone@ meh.gov.hu e-mail címen, illetve Bódyné Máthé Ildikótól: telefonon: 279-2613 vagy e-mailen: [email protected].

Kós Károly-díjat kaptak Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, Kós Károly születésének 125. évfordulója alkalmából három személynek egyéni és három szervezetnek közösségi díjat adományozott. Az elismeréseket dr. Szaló Péter területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár adta át 2008 decemberében a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumban. A 2008. évben kiadható Kós Károly-díjakra egyéni kategóriában 17, közösségi kategóriában 6 javaslat érkezett be. A beérkezett javaslatokat a Kós Károly-díj Bizottság november 4-én megtartott plenáris ülésén értékelte és ajánlást készített a díjak adományozására. Az ajánlás előterjesztése alapján Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter Kós Károly születésének 125. évfordulója alkalmából

Kós Károly-díjat adományozott az alábbi személyeknek, illetve szervezeteknek:

Egyéni kategóriában Minczinger Katalin nyugdíjas pedagógus. Fonyód város lakosságának régóta megfogalmazott igénye volt egy helytörténeti gyűjtemény megalapítása. Minczinger Katalin magára vállalta a kezdeményezést és a megvalósítás döntő részét. Példa nélkü-

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN désnek. Kulturális szervező és kezdeményező tevékenységével jelentősen hozzájárult a helyi hagyományok feltárásához és fenntartásához. Sokat fáraSáros László építész átveszi a díjat Szaló Pétertől. dozott a település és Károly Alapítvány kuratóriu- környezete szépítéséért, az épímának elnöke; mesterként tészeti és a természeti értékek működik közre a Kós Károly megőrzéséért. Jelentős áldozatVándoriskola tevékenységé- vállalással, kis részben pályázaben. Jelentős szakirodalmi és ti támogatással, képeslapokat építész fotós munkássága a és ismertető füzeteket készíkülönböző kultúrák, hagyo- tett és adott ki a településről. mányok és műfajok iránti érzé- Vass József lokálpatriotizmusa, kenységét mutatják. Szakmai sokoldalú hagyományőrző és sokoldalúsága, a hagyomá- önkéntes művelődésszervező nyos értékek iránti elkötele- munkássága példamutató. zettsége, közéleti szerepválKözösségi kategóriában lalása példamutató. Vass József amatőr helyAz Akli Majorért Műemlék történész és fotográfus. Óföl- Alapítvány. A Zirchez közedeák építészeti, régészeti és li Akli Major értékes épületnéprajzi emlékekben gazdag együttese hajdan a bencés, Csongrád megyei kis település. majd a ciszterci szerzetes rend Vass József két évtizede meg- gazdaságához tartozott. Négy határozó személyisége, szin- évtizeden át a Bakony Tsz. haszte motorja a helyi társadalmi nálta az épületeket, műemléki életnek, a helyi közművelő- jellegükre és történeti értékükre való legkisebb tekintet nélkül. Ennek ellenére az együtA Kós Károly-díjat 1987-ben alapította az akkori építésügyi tes viszonylagos épségben és városfejlesztési miniszter. A díjat a rendszerváltást követően fennmaradt. Egy fiatal házas1991-ben újraalapították. Az elismerés a települési értékvédelem, pár néhány éve megvette a a környezetszépítés, valamint az építészeti hagyományápolás majort, és elszántan nekikezterületén végzett kiemelkedő, eredményes – egyéni vagy csodett az elgazosodott terület portos – munkáért adományozható. Évente legfeljebb három személynek adható díj egyéni és három szervezetnek vagy cso- megtisztításának, valamint az portnak közösségi kategóriában. Az elismeréssel emlékpla- épületeken a legsürgetőbb kett, az adományozást igazoló oklevél és pénzjutalom jár. Az állagmegóvási munkáknak. egyéni díjat ugyanaz a személy legfeljebb kétszer, a közösségi Létrehozták az épületegyütdíjat ugyanaz a szervezet vagy csoport csak egyszer kaphatja tes megmentésére az Akli meg. A díj adományozását előkészítő szakmai bizottság elnö- Major Műemlék Alapítványt. ke Fegyverneky Sándor országos főépítész. A bizottság tagjait a Az együttest a XVI. századtól Magyar Építész Kamara, a Magyar Építőművészek Szövetsége, kezdődően a legkülönbözőbb az Országos Főépítészi Kollégium, a Kulturális Örökségvédel- időszakokban épült, de kivétel mi Hivatal, valamint a Város és Faluvédők Szövetsége (Hun- nélkül művészi értékű épületek garia Nostra) delegálja. alkotják. A felújítás ugyan még Fotó: Berényi András

li önzetlenséggel és eredményességgel, időt és fáradtságot nem kímélve dolgozott ebben az ügyben. Az ő elhivatottsága és lelkesedése másokat is magával ragadott. Így valósulhatott meg a hajdan mozinak is használt, leromlott állapotú százéves nyaralóépület igényes, illetve teljes felújítása a helytörténeti gyűjtemény elhelyezése végett. Minczinger Katalin ezt követően is folyamatos munkát végez mind a gyűjtemény fenntartása és bővítése, mind pedig a település kulturális életének szervezése terén. Sáros László DLA építész. Sáros László építész több évtizedes tervezői alkotó tevékenységével szerzett hírnevet és elismertséget; a legrangosabb építészeti díjak birtokosa. Az alkotói munka mellett azonban folyamatosan közérdekű feladatokat is vállalt. Több mint egy évtizedig főépítészként hatással volt Jászberény város fejlődésére; hasonló ideig volt a Kós

csak a kezdeti stádiumban van, azonban az alapítvány közösségének a helyreállítás érdekében kifejtett erőfeszítései és a jó ügy iránti elkötelezettsége mindenképpen példamutató és elismerésre méltó. A díjat Vajda Eszter, az alapítvány elnöke vette át. A Szigligeti Táj- és Településvédő Kör. A szervezet 1984ben alakult, elsőként a hasonló nagyságú települések körét tekintve. Azóta is folyamatosan és eredményesen dolgozik a táji és a települési környezet értékeinek védelmében, a település fenntartható fejlődése érdekében. Részt vett a „Szigligeti Váralapítvány”alapításában és tevékenységében. Szellemi kapacitásával, szakértői közreműködéssel segítette a helyi önkormányzatot egy több száz milliós csatornaépítési támogatás elnyerésében. A rendezési tervek készítése során a kör ugyancsak szakértői tanácsadással segítette az önkormányzatot; két évtizeden át szervezte a Szigligeti Nyár rendezvénysorozatot, amelynek sikere lehetővé tette, hogy most már az önkormányzat szervezi. A kör alapította 1984-ben a Szigligetért emlékérmet, amelyet minden évben a településért kiemelkedően munkálkodó személy kaphat elismerésül; az 1987-ben megalapított Szép kert, szép ház célja a lakókörnyezeti kultúra iránti igényesség ösztönzése volt, szép eredményeket hozott. A Szigligeti Táj- és Településvédő Kör közel negyedszázados tevékenysége, a helyi önkormányzattal való eredményes együttmű-


45


Januártól kötelező az energetikai tanúsítvány

ködése követésre és elismerésre méltó. A díjat Jeney Lajos DLA építész, a kör örökös elnöke vette át. A Wekerlei Társaskör Egyesület. A Kós Károly és építésztársai által tervezett kispesti Wekerle-telep az idén ünnepelte százéves fennállását. A telep lakói már régen felismerték, hogy szűkebb környezetük nem csupán települési vagy országos jelentőségű

értéket képvisel, hanem bírja az összehasonlítást a vele egy időben Európa-szerte megvalósult hasonló léptékű lakónegyedekkel is. Talán nem véletlen, hogy az igényes lakókörnyezet kedvezően hat a helyi társadalmi életre: a Wekerlén több civil szervezet működik, sőt időnként együtt is működik egymással. Közülük az egyik a Wekerlei Társaskör Egyesület, amely mintegy két

Megjelent a régen várt rendelet, amely kötelezővé teszi és szabályozza az épületek energetikai minősítését. 2009. január 1-től minden új építésnél (ha az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet hatálybalépését követően indult eljárásban engedélyezték) – néhány kivételtől eltekintve – kötelező az energetikai tanúsítvány elkészítése. A kivételek: az 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületek, az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületek, a legfeljebb 2 évi használatra tervezett épületek, a hitéleti rendeltetésű épületek, védett vagy védett területen álló épületek, mezőgazdasági épületek, műhelyek, sátorszerkezetek. Eladásnál és tartós (1 évnél hosszabb) bérbeadásnál a minősítés 2011. december 31-ig önkéntes. Természetesen a minősítés csak azokra az épületekre értelmezhető, amelyek energiát fogyasztanak (fűtöttek, hűtöttek stb). A 176/2008. (VI. 30.) kormányrendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról megszabja a tanúsítvány formai és tartalmi követelményeit, valamint azt is, kik és mennyiért lesznek jogosultak azt elkészíteni. Az energetikai tanúsítvány kiállításához szükséges feltételeket a 104/2006 (IV.28) kormányrendelet tartalmazza. Eszerint ilyen tanúsítványt kizárólag az készíthet, aki letette a energetikai tanúsításhoz szükséges jogosultsági vizsgát, ilyen vizsgát pedig csak az tehet, aki rendelkezik az e jogszabályban meghatározott szakirányú végzettséggel (legalább 3 éves akkreditált tantervű egyetemi szintű alapképzés, illetve főiskolai szintű képzés oklevelével) A tanúsítás díja rendeltetési munkaóránként 5500 forint+áfa lehet, ezen kívül a tanúsító a felmerülő költségeit is felszámolhatja. Ha a tanúsítás a felelős műszaki vezető által igazoltan megvalósult kiveteli terv alapján vagy (eladás, bérbeadás esetén) a valós energiaszámlák alapján történik, a tanúsító legfeljebb 2 munkaórát számolhat el. (Forrás: http://www.archiweb.hu)

46


évtizeden át Katona Áron Sándor, majd az utóbbi években Nagy Tamás elnökletével szervezi a helyi közösségi életet, a települési értékek védelmét és ápolását. Magas színvonalú szervező és kezdeményező tevékenységük a közélet és a kultúra minden területére kiterjed, minden korosztály számára vonzó programokat biztosít. Törekvéseikhez gyakran megnyerik a kerüle-

ti önkormányzat támogatását is. Közérdekű tevékenységük az idei centenáriumi ünnepségsorozat és az ehhez kapcsolódó változatos tematikájú rendezvények szervezésében csúcsosodott ki. A díjat Nagy Tamás, a társaskör elnöke vette át. (Zsilinszky Gyula, NFGM, a Kós Károly-Díj Bizottság titkára)

Gyors információszolgáltatás

Elindult az ÉPÍTÉSI PIACTÉR Azonnali áttekintést ad az elérhető építőipari beruházásokról 2008 novemberétől az Építési Piactér, amely szakmai szervezetek honlapjain és kormányzati portálokon is megtalálható. Az internetes kereső bárkinek ingyenes tájékoztatást ad többek között azokról az uniós forrásokból megvalósuló, már eldöntött építési beruházásokról, amelyek 2010 első feléig öszszesen 1800 milliárd forintnyi megrendelés-állományt tesznek elérhetővé az ágazat szereplői számára. A következő másfél évben mintegy 1800 milliárd forintnyi keresletet támaszt a kormány a hazai építőiparban uniós források segítségével. Mindezen projektek egy, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) által létrehozott internetes adatbázisból kereshetők, amely jelenleg több mint 2600 építési beruházás adatait tartalmazza. Az Építési Piactér előnye, hogy széles körű ingyenes információt ad az építőipari vállalkozóknak, akik így már a kiírás pillanatában értesülhetnek a számukra fontos közbeszerzésekről, uniós pályázatokról. Ezek alapján adhatnak ajánlatokat a beruházást elnyert szervezeteknek, részt vehetnek a kivitelezésben. Az Építőipari Piactér tartalma heti rendszerességgel frissül. A feltöltött adatokat három különböző típusú

kereső segítségével böngészheti az érdeklődő: az Uniós projektek oldal azt a célt szolgálja, hogy az építőipari vállalkozások egy helyen tájékozódhassanak az uniós támogatású építési beruházások legfontosabb adatairól. A Közbeszerzési eljárások oldalon az építésügyi közbeszerzési eljárások adatai között lehet keresni. A Várható uniós projektek pedig a kormány által jóváhagyott, de kiírásra még nem került kiemelt projekteket mutatja be. Mindhárom kereső esetében összetett keresési feltételek alkalmazhatók. Az Építési Piactér fokozza az átláthatóságot és számon kérhetőséget, létrehozásával az uniós és hazai közbeszerzési beruházások menete mindenki számára nyomon követhetővé vált. Az oldal látogatottsága dinamikusan nő, az első egy hónapban közel háromezren használták a keresőt. A minél szélesebb körű tájékoztatás érdekében az Építőipari Piactér keresőprogram több szakmai és kormányzati internetes honlapról is elérhető (pl. www.evosz.hu, www.vosz.hu , www.iposz.hu , www. maisz.hu , www.mek.hu , www.mmk.hu, www.nfgm.gov.hu , www.vati.hu ). Az Építőipari Piactér elérhetősége a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján: http://www.nfu.hu/epitesugyi_kereso (Forrás: NFGM sajtóanyag)


Őrizzük meg a történeti ablakokat! A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 2008 novemberében kétnapos nemzetközi szimpóziumot tartott a Károlyi-Csekonics Rezidenciában Budapesten a hagyományos, történeti ablakok megőrzéséért. A szimpózium széles körű nemzetközi kitekintésben adott számot arról, hogy a hagyományos ablakok is megfeleltethetők a jelenlegi zaj-, hő- és hangszigetelési követelményeknek. Felújításuk időt-

állóbb és környezettudatosabb megoldás, mint meggondolatlan és – a legtöbb esetben – indokolatlan kicserélésük. A hagyományos szerkezetek, így az ablakok, megtartása növeli az épületek ingatlanértékét is. Az ablakok arányrendszerükkel, formai és technikai megoldásukkal képesek önmagukban megjeleníteni az épület stílusát és az építés korát. Kicserélésükkel épületállomá-

nyunk és városképeink jellegzetes karaktere megváltozhat, a sematikus és az építés korszakától idegen homlokzatok zavaros látványt eredményeznek. Hosszú évek tapasztalata azt mutatja, hogy az ablakcserék nem nyújtanak kielégítő megoldást, sem technikai, sem esztétikai tekintetben. Alábbiakban teljes terjedelmében közöljük a szimpózium záródokumentumát.

Kiáltvány a történeti ablakok megtartásáért Az ABLAKOK – nemzetközi szimpózium a hagyományos, történeti ablakok megőrzéséért című szakmai program záródokumentuma Az ablakok, arányrendszerükkel, formai és technikai megoldásukkal képesek önmagukban megjeleníteni az épület stílusát és az építés korát. Kitüntetett szerepet töltenek be nemcsak az egyes házak, hanem az utca- és városkép jellegének meghatározásában is. A magas színvonalú műhelyekben gyártott és több száz éves folyamatos tökéletesítés során kikísérletezett, hagyományos ablakszerkezetek jelentős értéket képviselnek. Mivel kiváló anyagból készültek, élettartamuk folyamatos karbantartással hosszú időre biztosítható. Esztétikusak, eleganciát és könnyedséget kölcsönöznek az épületek megjelené-

sének, mert vékony, karcsú szelvényeik nagyobb üvegfelületet eredményeznek, mint az ugyanakkora nyílásba beépíthető mai szerkezetek. Praktikusak, mert a kétrétegű, gyakran redőnyszekrénnyel vagy spalettával, zsaluval kombinált komplex szerkezetű ablakok nemcsak a hideg ellen nyújtanak védelmet, hanem megfelelő hő-, fény- és zajszigetelést is lehetővé tesznek.

A jelenlegi helyzet Napjaink legnagyobb kihívása a környezetszennyezés, az energiakészletek kimerülése és a klímaváltozás. E problémákra rossz és jó válaszok egyaránt adhatók. Az ablakokra vonatkoztatva rossz és elhamarkodott válasz az – amit többnyire a rosszul kiírt pályázati lehetőségek, az információhiány és a félreve-

zető reklámkampányok okoznak –, hogy az ablakokat indokolatlanul újra cserélik. A jó válaszok egyike a hagyományos ablakszerkezetek megtartása, mert a fenntarthatóság szempontjából alapvető fontosságú, hogy minden meglévő erőforrást maximálisan hasznosítsunk, biztosíthatjuk ezáltal a megszokott, harmonikus utca- és városkép, épített örökségünk karakterének fennmaradását is. Kutatási eredmények bizonyítják, hogy a hagyományos ablakok tulajdonságai viszonylag egyszerű módszerekkel javíthatók, hőtechnikai, hanggátlási és tömítési szempontból az új szerkezetekkel közel egyenértékűvé alakíthatók. A régi ablakoknál nem alakul ki a tökéletes légzárás okozta penészedés és nincs akkora veszélye oxigén-hiánynak, mint egyes új szerkezeteknél, környezetünket megóvjuk a fölös-

leges hulladék keletkezésétől, energiát takarítunk meg azzal, hogy kevesebb új gyártmányt használunk. Az eredeti szerkezetek megtartásával növeljük az ingatlanok piaci értékét. Amennyiben szükséges, jó válasz lehet a régi épületek ablakainak újragyártása is, ha kellő szakértelemmel történik a tervezés, a gyártás és a beépítés, ha az új szerkezet az eredetihez hű formaképzéssel, anyag- és színhasználattal készül, továbbá ha a szükséges technikai mutatóknak való megfeleltetés nem okoz esztétikai értékcsökkenést.

A megoldás Ahhoz, hogy elősegítsük az országunkban még nagy számban megtalálható hagyományos, történeti ablakok megtartását, széles körű összefogásra van szükség. Vállaljuk, hogy e cél elérése érdekében az alábbi feladatok elvégzésében együttműködünk: építésügyi szabályozások összehangolása; az örökségvédelmi, a környezettudatos és energiatakarékos szemlélet erősítése már az oktatás szintjén; szemléletformálás az építészeti szakmagyakorlás (elsősorban a tervezés, kivitelezés) területén; kutatások támogatása; olyan technológiák, anyagok, gyártmányok fejlesztése, amelyek elősegítik az ablakok megtarthatóságát és a mai előírásoknak való megfelelését; az ingatlankezelők és -fenntartók tudatosítása; széles körű tájékoztatás a nem szakmai körök (a lehetséges megbízók) számára,


47

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN többek között a média erejének igénybevételével; olyan pályázatok kiírásának elősegítése, amelyek az ablakcserék helyett az ablakok megtartását, feljavítását ösztönzik; a meglévő jó szakembergárda (restaurátorok, asztalosok, fémművesek, gyártók és forgalmazók stb.), valamint a megvalósult jó példák népszerűsítése; a szakképzés átalakításának támogatása (szemléletformálás, technológia, technika, anyagismeret stb. szélesítése) a hagyományos szerkezetek megtartása érdekében. Első lépésként, a hagyományos ablakok megtartásával kapcsolatos információk népszerűsítése érdekében bejegyzésre került a www. ablakprofilok.hu honlap. Jelen kiáltvány a Budapesten megrendezett ABLAKOK – nemzetközi szimpózium a hagyományos, történeti ablakok megőrzéséért

című szakmai program záródokumentumaként, a nemzetközi és a hazai tapasztalatok alapján készült. Az örökségi értékek átfogó védelmét e kiáltvány nem vállalja föl, de bátorítja hasonló szellemű összefogások és felhívások kezdeményezését. Dr. Mezős Tamás elnök, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Fegyverneky Sándor, országos főépítész, a Nemzeti Építészeti Tanács elnöke • A Nemzeti Építészeti Tanács (NÉT) tagszervezetei: Magyar Építész Kamara (MÉK), Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ), Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT), Országos Főépítészi Kollégium (OFK), Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) valamint Magyar Építész Kamara Műemlékvédelmi Tagozat, Budapesti Építész Kamara, ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság, ECOVAST Falvak és Kisvárosok Magyarországi Műhelye Egyesület , Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht., Magyar Üvegipari Szövetség, Magyar Építészeti Múzeum, Város- és Faluvédők Szövetsége, Budapesti Városvédő Egyesület, Budapest Világörökségéért Alapítvány, Porta Speciosa Egyesület, Ybl Egyesület, epiteszforum.hu (Forrás. www.koh.hu)

Állami főépítészek KERESZTES SÁNDOR állami főépítész, főosztályvezető. Illetékességi területe: a Nyugat-dunántúli Régió (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék, Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg és Nagykanizsa m. j. városok), kivéve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Zala m-i települései. NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZI IRODA 9022 Győr, Vörösmarty u. 10. • Telefon/fax/üzenet: (96) 328-787, (96) 517-004 • E-mail: foepitesz@tfi-gyor.hu BERNÁTH MIHÁLY állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: az Észak-magyarországi Régió (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyék, Miskolc, Eger, Salgótarján m. j. városok) ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZI IRODA 3300 Eger, Kossuth u. 9. • Telefon: (36) 516224, (36) 311-640 • Fax: (36) 516-225 • E-mail: [email protected] Bernáth Mihály [email protected] • Koritár Károlyné [email protected] • Sólyom Margit [email protected] • Szögedi Zsuzsanna [email protected] • Jóna Margit [email protected]

48


LANTAY ATTILA állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a Közép-dunántúli Régió (Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyék, Székesfehérvár, Dunaújváros, Tatabánya és Veszprém m. j. városok), kivéve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Veszprém megyei települései. KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZI IRODA 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. • Iroda: Petőfi út 5. II. emelet • Telefon: (22) 512-250-től 259-ig • Mobil: (30) 2489455 • Fax: (22) 512-250 • E-mail: [email protected] DR. HAJNÓCZI PÉTER állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a Közép-magyarországi Régió (Budapest főváros, Érd m. j. város és Pest megye). KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZI IRODA 1052 Budapest, Városház utca 7. II. 295. • 1364 Budapest, Pf. 270. • Telefon: (1) 485–6800 kp. • Fax: (1) 2662502 • Dr. Hajnóczi Péter (30) 941-6730, hajnoczi.peter@kmrkh. hu • Kabdebó Krisztina (1) 485-6914, kabdebo.krisztina@kmrkh. hu • Kiss Ágnes (1) 485-6945, [email protected] • Kovács Bea (1) 485-6800/6287 m., [email protected] • Kovács Zsófia (1) 485-6800/6289 m., kovacs.zsofi[email protected] • Kövesi György (1) 485-6800/6220 m., [email protected] • Tóth József (1) 4856916, [email protected] VIRÁNYI ISTVÁN állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a Dél-dunántúli Régió (Baranya, Somogy és Tolna megyék, Pécs, Kaposvár, Szekszárd m. j. városok) és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet teljes területe. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZI IRODA 7400 Kaposvár, Csokonai u. 3. • 7401 Kaposvár, Pf. 261. • Telefon: (82) 502-650, (82) 502-659 • Mobil: (20) 9409239 • Fax: (82) 502-639 • E-mail: [email protected] • Fábián Éva (82) 502-659, • Horváth Szabolcs (82) 502-656 • Kutnyák Zsolt (82) 502-658 • Szabó Anita (82) 502-678 • KESZTHELYI ALIRODA: Németh László 8360 Keszthely, Lovassy u. 7/b. • 8361 Keszthely, Pf. 132. • Telefon: (83) 511- 445 • Fax: (83) 314-820 • Mobil: (20) 296-7676 • E-mail: tfi[email protected] • Fabacsovics Zoltán 8230 Balatonfüred, Kossuth u. 3. • Tel/fax: (87) 482-475 • Mobil: (20) 296-7517 • E-mail: tfi[email protected] • Kadlicskó Krisztián 8600 Siófok, Hock János köz 2. • Telefon/fax: (84) 316-714 • Mobil: (20) 296-7687 • E-mail:[email protected] ARATÓ ANDRÁS ISTVÁN állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe. az Észak-alföldi Régió (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és SzabolcsSzatmár-Bereg megyék, Debrecen, Szolnok, Nyíregyháza m. j. városok). ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZI IRODA IRODA: 4024 Debrecen, Vármegyeháza u. 1/b. • 4002 Debrecen, Pf. 83. • 4024 Debrecen, Piac u. 54. • Telefon: (52) 533-477, (52) 348007 • Telefon/fax: (52) 348-481 • E-mail: [email protected]. hu • Arató András: [email protected] • Bujdosó Judit: bujdoso. [email protected] • Jambrik Imre: [email protected] • Zoboki Bernadett: [email protected] CSOHÁNY KLÁRA állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a Dél-alföldi Régió (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyék, Kecskemét, Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Szeged m. j. városok) DÉL-ALFÖLDI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZI IRODA 6741 Szeged, Rákóczi tér 1. • Telefon: (62) 562-695, fax: (62) 562-692 • E-mail: tfi[email protected]

A rovatot szerkesztette: Zábránszkyné Pap Klára az Országos Főépítészi Kollégium titkára

4

ÖN • KOR • KÉP 2008. július–augusztus

Tavaszodjon! ÖN K O R K É P. Esélyek és lehetőségek ESÉLYEGYENLŐSÉGI MELLÉKLET. tizenkilencedik évfolyam, szám ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT

Recommend Documents