Alapítási év: 2007 Kiadja: H-Média Bt. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Szer Felelős szerkesztő: Varga Géza kesztőség: 6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c. E-mail:
[email protected] Tel./ Tördelés, nyomdai Fax: 76/476-115 Nyomda: előkészítés: dr. Potó István Mátyus Bt. Felelős vezető: Mátyus Gyula
Hírös Naptár www.hirosnaptar.hu
Értékőrző havilap 2010. május-június
Székely Bertalan: Önarckép
éve, 1835. május 8-án született Székely Bertalan, a magyar történelmi festészet egyik legnagyobb képviselője. Erdélyi nemesi családból származott. Gyermekkorában sokat betegeskedett, egyedüllétében kedvelte meg a papír és a rajzón társaságát. Először Bécsben, majd 1859-1862 között Münchenben tanult, itt készült korai remekműve, az ifjúi lendületet és szakmai tudást egyaránt kifejező Önarckép. Számos népszerűvé vált históriai kompozíció fűződik a nevéhez, így például a II. Lajos tetemének feltalálása, vagy az Egri nők. Komoly művészetelméleti és pedagógiai tevékenységet folytatott, amelynek színtere 1871-től a Mintarajziskola, majd 1905től a II. Mesteriskola volt. A század utolsó évtizedeiben főleg monumentális festészeti feladatokkal foglalkozott (pl. Pécsi székesegyház, Boldog Mór- és Mária-kápolna; Budapest, a Mátyástemplom belső dekorációja). Lestár Péter polgármester ízlését dicséri, hogy utolsó és legjelentősebb kivitelezett világi falképciklusa éppen Kecskeméten valósulhaFolytatás a 4. oldalon tott meg.
70
A latin mondás dr. Beer Miklós váci megyéspüspök jelmondata, de igen találó az egyházmegye legidősebb, ma is szolgáló papjára, a Kecskeméten élő 93 éves Borsiczky Tibor atyára is, aki hetven éve tartó papi szolgálat után június közepén tartotta rubin miséjét
a Barátok templomában. Tibor atya közel másfél évtizede él Kecskeméten. Példamutató élete, hitének elkötelezett betöltése, személyének erős, szeretetteli kisugárzása egyházkörökben kevésbé jártas emberek számára is rokonszenvessé teszi. Folytatás a 3. oldalon
Borsiczky atya a rubin miséjén (Fotó: Retkes Tamás, Tibor atya testvérének unokája)
175
Permanentes in fide – Rendületlenül a hitben
A gyakorlatias lelki vezető
hallgatott. Hazatérve 1892 szeptemberében Eperjesen tette le a teológiai szakvizs„Magas, sovány, szikár ember volt. Nem hatásvadász gát, s még ez év októberében módon prédikált, inkább száraz hangon beszélt. De édesapja lelkésszé szentelte. hívei szerették, mert mindenkinek segített, akinek tudott” – Folytatás a 2. oldalon emlékezik nagyapjára Sárkány Tibor, a Kecskeméten élő nyugalmazott evangélikus esperes. – „A közösség érdekében ügyesen forgatta az anyagiakat, magának azonban semmit sem gyűjtött. Szerette a családját, a Luther-palotában, a közös asztal mellett az egyházi ünnepeken, névnapokon rendszeresen együtt ebédelt gyermekeivel, unokáival, így velem is”.
50
Sárkány Béla ifjú lelkészként
Székely Bertalan
Sárkány Béla 1870. július 31én ősi lelkészcsalád harmadik gyermekeként született. Édesapja, Sárkány Sámuel országosan ismert evangélikus püspök volt, ő temette el Kossuth Lajost 1894. áp-
rilis l-jén. Elemi iskoláit Pilisen, a gimnáziumot Aszódon, Szarvason és Selmecbányán végezte. Szíve vonzalmát követve a papi pályát választotta. Teológiát Pozsonyban, Eperjesen, valamint Lipcsében
„Mindent kérnék, ami történt”
25
Zeneszó mellett született, nevelkedett. Öt évesen már hegedült. Előbb a Kodály Iskolában, majd a Zeneakadémián tanult. Sikeresen szerepelt számos hazai és külföldi versenyen: többek között 2000-ben elnyerte az Országos Bach Verseny, valamint testvérével közösen az Országos Bartók Béla Hegedű-duó Verseny I.
díját. Fellépett a salzburgi Mozarteumban, Velencében, Magdeburgban, Münchenben, szólistaként játszott a Kecskeméti Szimfonikus Zenekarral, a Budapesti Fesztiválzenekarral, a Pannon Filharmonikusokkal, a Szekszárdi Kamarazenekarral és a Liszt Ferenc Kamarazenekarral. Pusker Ági már most hihetetlen gazdag múlttal rendelkezik,
pedig májusban még csak a 25. életévét töltötte be. Folytatás a 10. oldalon
Már a vágódeszka is hangszerré vált a kezében
A hónap művésze:
3. évfolyam 3. szám
Források: Borzák Tibor: Emlékszik-e még? • Emlékkönyv 1792-1992 (A kecskeméti evangélikus gyülekezet története) • Hunyadivárosi Hírmondó • Katona József Könyvtár • Kecskeméti Életrajzi Lexikon • Magyar Életrajzi Lexikon • Magyar Színházművészeti Lexikon • Pap Gábor: A fénytől élünk s fény vagyunk… Turi Endre • Petőfi Népe, 1985 • Szinnyei: Magyar írók élete és munkái • Színházi képregény
Sárkány Béla népes családja körében (az álló sorban jobbról a harmadik)
Kecskeméti szolgálata idején
A gyakorlatias lelki vezető Folytatás az 1. oldalról
2
Egyházi szolgálatát a pilisi gyülekezetben kezdte. Püspöki titkárként édesapjának segédkezett. Őtőle sajátította el a fegyelmet, a rendet, a pontosságot és mások tiszteletét. Magyarul, németül és szlovák nyelven prédikált. 1894-ben Péteribe kapott meghívást és 13 éven át a Monor melletti községben szolgált. „Sok talentumot kapott, és híven sáfárkodott. A sovány, vékonytermetű lelkész [...] erős hangú, kiváló szónok volt. Igen jó érzékkel vezette, irányította a gyülekezet pénzügyeit. Hívei rajongásig szeretve tisztelték” – emlékezett meg róla a Pest megyei település nemrég megjelent helytörténeti kiadványában lelkésztársa, Szende Ernő. 1907-ben a kecskeméti evangélikus egyházközség választotta meg lelkészének. Új állásába, amelyet Sárkány Béla több mint negyven éven át betöltött, 1907. december 15-én édesapja iktatta be. Szolgálata alatt szellemiekben és anyagiakban egyaránt gazdagodott a kecskeméti evangélikus gyü-
lekezet. Ebben az időszakban épült az egyházközség részben háromemeletes, részben egyemeletes bérháza, az úgynevezett Luther-palota. Bevezették a templom fűtését két kokszfűtésű kályhával, amelyeket ma már nem használnak, de értékes ipari műemlékek. A régi téglakövezetet díszes mozaiklapokra cserélték ki, míg a korhadt, szuvas templompadok helyett kemény tölgyfából újakat készíttettek. Ez idő alatt avatták fel a gyülekezet új orgonáját is, amelyet a világhírű pécsi Angster-cég épített. Ráadásul a gyülekezet lelkésze kiváló pénzügyi szakembernek is bizonyult, a beruházások finanszírozását ügyesen irányította. Így például a Lutherpalota építésének fedezetére jelentős kölcsönt vettek fel 50 évi törlesztésre, amelyet a világháború okozta pénzromlást kihasználva az egyházközség 12 év alatt visszafizetett. Sárkány Béla az egyházi és a városi közigazgatásban is komoly feladatokat vállalt. Előbb alesperes, egyházkerületi aljegyző, majd 1914-től fő-
jegyző, 1914-től 1946-ig püs pök helyettes lett. Emellett Kecskemét törvényhatósági bizottságának, tanügyi bizottságának és iskolaszékének is a tagja volt. 1933-ban a Kecskeméti Takarékpénztár Egyesület elnökévé választották. 1940-ben kormányfőtanácsossá nevezték ki. Jó kapcsolatot ápolt a város más felekezeteivel, amelyet az 1911-es földrengés utáni hónapokról szóló beszámolója is bizonyít: „Csaknem egy féléven át együtt tartottuk istentiszteleteinket, egyik vasárnap a református, másik vasárnap a mi egyházunk szertartása szerint dicsőítvén az Urat. Magunk őszintén örülünk, hogy hajlékot adhattunk a hajléktalanoknak, református testvéreink pedig mély hálával ismerték el hozzájuk kimutatott szeretetünket…”. Sárkány Béla igaz hazafi volt, nemcsak hívei, hanem az egész ország, a nemzet sorsa is foglalkoztatta. Az első világháború után így fogalmazott: „Minden államnak érdeke, hogy polgárai derék, jellemes, becsületes emberek legyenek, ebben
pedig legfontosabb nevelő eszköz: a vallás. A tiszta családi életnek is legbiztosabb alapja a vallásos lélek. Becsületre, kötelességre, erkölcsre nem a tudomány, hanem a vallás tanít! Nem a rendőr és csendőr szuronya biztosítja a társadalom békéjét, hanem a szívbe írott törvény, a vallásos érzésből fakadó tiszta erkölcs. Akik tehát a vallás ellen küzdenek, tudva vagy tudatlanul, a társadalmi rend felborítását mozdítják elő. Éppen ezért mindnyájunknak szent kötelességünk, hogy védelmére keljünk a létében fenyegetett valláserkölcsi nevelésnek és megőrizzük gyermekeinket apáink hitében.” Szeretett kecskeméti híveitől 1948 májusában búcsúzott el, idős korára és hanyatló egészségi állapotára való tekintettel lelkészi állását fiatalabb lelkésznek engedte át. Néhány évvel később a Balaton melletti Gyenesdiáson lévő „Kapernaum”-ba, az evangélikus egyház szeretetotthonába költözött, ahol épp 50 éve, 1960. június 9-én halt meg. Holttestét hazaszállították Kecskemétre, a városi köztemetőben, szeretteivel közös sírban nyugszik. Varga Géza
a hangosítást a templomépület elé, s ez sok fiatalt odavonzott. 1957-1971 között Sülysápon voltam plébános, azután Gödöllő mellett, Valkón szolgáltam. Helvécián 1990-től 1994-ig vezettem a plébániát. Ballószög is hozzám tartozott, ahová a Szűzanya tiszteletére építtettünk egy templomot. Mire ez elkészült, én már 75 éven túl voltam, és idejöttem az otthonba.
Borsiczky atya (a kép jobb oldalán) szüleivel és testvéreivel
gyobb bajban. Egész Európa öregszik. Nem születnek elég számban gyerekek. Félnek az emberek a jövőtől. Ez nagyon súlyos következményekkel jár, mert Kína és a keleti birodalmak mindeközben csak úgy ontják a gyermekáldást, s gazdaságilag is az élvonalra törnek. Az otthon lakójaként szerdán, szombaton és vasárnap tartok itt miséket, és Szentségimádást is vezetek minden csütörtökön. Délutánonként, fél öt óra körül rendszeresen kimegyek az aulába. Az ott lévőknek kicsit magyarázom az evangéliumot. Közösen imádkozunk, elmondjuk a Rózsafüzért, s akik óhajtják, azokat meg is áldoztatom.
– Egyházszolgaként volt-e valami személyes törekvése? – Valahogy mindig templom– Hogy telik egy építés közelében voltam. Már napja? Valkón azzal kezdtem, hogy át-
Permanentes in fide – Rendületlenül a hitben Folytatás az 1. oldalról
– Hogy került Kecskemétre? – Az 1990-es években országosan is ismertté vált a kecskeméti széchenyivárosi katolikus templom építésének gondolata, s ennek hallatán – tudomásom szerint elsőként – ajánlottam fel e célra a Tamásiban lévő lakásom árát. Akkor, hetvenöt évesen úgy gondoltam, hátralévő időmben szívesen lakom szerényebb körülmények között, így kerültem a kecskeméti Jópásztor Otthonba, mely korábban Jópásztor Zárda névre hallgatott. – Kis garzonszobája, középütt egy míves faragású könyvszekrénnyel, gazdag házi könyvtárt rejt. – Annak idején édesapám kölcsönt adott egy Kecskemét környéki rokonunknak, akitől aztán adóssága fejében került a családunkba ez a közel százéves bútordarab. A tárgyak közül szinte csak ehhez ragaszkodom: egyszer már a haláltól is megmentett. Algyői plébánosságom idején a de-
rékszögben kanyarodó útról nagy sebességgel belerohant az épületbe egy teherautó, s ez a szekrény fogta fel a falat annyira, hogy megmenekülhettem. – Melyek voltak életének főbb állomásai? – Zeneszerető katolikus családba születtem. Édesapám főjegyző volt Abonyban, de mellette kitűnően fuvolázott is. Sógorom hegedült, nővérem gyönyörűen énekelt, végül kántor lett belőle. Én is tanultam zongorázni, de aztán abbamaradt. A középiskola elvégzése után, 1935-ben Vácra kerültem a katolikus főiskolára. 1940. június 23-án Hanauer Árpád István püspök úr szentelt pappá kilencünket, akik közül ma már csak én élek. Voltam káplán Szentesen, Tóalmáson. Dolgoztam Vácott a piaristáknál, majd Pestszenterzsébetre kerültem. Ezt követően Algyőn voltam plébános hét évig, innen Csongrádra hívtak káplánnak. Itt még előadásokat is tartottunk úgy, hogy kivittük
– Van, hogy reggel bemegyek keresztút-járásra a Barátok templomába. Utána beülök a gyóntatószékbe, ahol már várnak minden reggel ketten-hárman. Aki hozzám jön a gondjával, bánatával, azt próbálom figyelmeztetni, hogy boldogság csak úgy van, ha elkötelezi magát az ember. Aki odahagy feleséget, gyereket egy újabb szerelemért, az soha többé nem tud igazán boldog lenni, mert csak egynek lehet igazán odaadni az életünket. A házastársaknak hűségben ki kell tartaniuk egymás mellett, s a papoknak, szerzeteseknek is tiszta életben, egészen Istennek szentelve kell élniük. Így lesz nyugodt a lelkük: ha hívja őket az Isten, az Ő színe-látására jutnak. Ez a mi igazi örömünk. Várjuk, hogy mikor hív el bennünket a Jóisten. Mindennap én tartom a ferences templomban a fél kilences szentmisét, utána hazajövök. A piaristáktól hozatom az ebédet. Délután pihenek, olvasgatok. Igyekszem lépést tartani a világ történéseivel. A családok vannak most a legna-
építettük a templomot. Ballószögön sikerült is egy teljesen újat felépíteni, s nagy boldogság számomra, hogy sokunk felajánlása révén a kecskeméti Szentcsalád Plébánia is ilyen szép sikerrel tudta megvalósítani a tervét. – Hét évtizede gyóntatja, figyeli az embereket: változtak-e az idők folyamán? – Nagyon sokan lesüllyedtek. Az egész ország nagyon lent van erkölcsileg. Korábbi vezetőink hatalmas pénzeket vettek fel, s otthagyták az embereket a nyomorúságban. Azért bízni kell, hátha magára talál még a magyar nép. Az egész életem arról szólt, hogy közvetítsem: az Isten végtelenül szeret minket. Velünk van minden bajunkban, s számára semmi sem lehetetlen. Istenben élünk és Ő mibennünk. Minden imádságunkban Vele találkozunk. Ezért kell kitartanunk a hitben, Isten és egymás iránt érzett szeretetünkben. Bízni kell abban, hogy amit az Úr mondott, azt be is teljesíti. Kada Erika
3
Székely Bertalan: Vérszerződés (Ujvári Sándor reprodukciója)
A HÓNAP MŰVÉSZE: Székely Bertalan Folytatás az 1. oldalról
Székely Bertalan falkép-festményei (Ujvári Sándor reprodukciója)
Kecskemét közgyűlése Eötvös Loránd kultuszminiszter 1894 augusztusában kelt körlevele, leirata alapján döntött úgy, hogy a városházi tanácsterem ornamentális díszítése mellett kiemelt helyet biztosít a történeti ikonográfiának. A helyi millenniumi bizottság 1895ben pontosan meghatározta a
4
falakon megjelenítendő két nagyobb (Pusztaszeri gyűlés; 1867. évi koronázás) és négy kisebb (Szent Istvánnak a pápai követek átnyújtják a királyság jelvényeit; Nagy Lajosnak a krakkói püspök és lengyel kancellár vezetése alatti küldöttség a lengyel koronát felajánlja; Mátyás király megválasztása után bevonul Budára; Az 1848-iki országgyűlés
küldöttségének V. Ferdinánd király a márciusi törvények szentesítését megígéri) történeti jelenet tárgyát. Bár eredetileg a két fő kép megfestésére Benczúr Gyulát és Feszty Árpádot kívánták felkérni, végül mégis az akkor 60 éves Székelyt bízták meg a feladattal. A művész 1895. április 22-én kelt levelében leírt javaslatai alapján alakult ki a ma is látható, a nemzeti múlt egészét reprezentálni kívánó képegyüttes. A Pusztaszeri gyűlés helyett – mely „nem bírván semmi alakilag markáns jelleggel (éppen olyan, mint másféle akkori gyűlés)” – a Vérszerződés mellett döntöttek, vele átellenben pedig az eredetileg is kívánt jelenetként Ferenc József 1867. évi koronázása jelenik meg a kiegyezés utáni politikai megbékélés jegyében. Az előbbihez fontos összefüggés, hogy Pusztaszer, melyet ekkoriban a vérszer ződés helyszí-
nének tekintettek, részint a kecskeméti törvényhatóság birtoka volt, sőt a város 1894ben emlékművet is emeltetett ott. A Vérszerződésen különösen jól látható, ahogy Székely e művén is igyekezett történelmileg hiteles lenni, így például az Oroszországban élő Zichy Mihály, kérésére több levélben is beszámolt neki ázsiai viselettörténeti kutatásairól, míg a „kehely” formája a nagyszentmiklósi aranylelet nyomán született meg. A koronázási jelenet kapcsán pedig érdemes megemlítenünk, hogy egy négyrét hajtogatott papírdarab – rajta az ünnepélyes aktus vázlatrajzával és az arra vonatkozó német nyelvű kézírással – alapján Bakó Zsuzsanna azt valószínűsíti, hogy a festő személyesen is jelen volt 1867. június 8-án a Mátyás-templomban. Végül az ülésterem rövid oldalaira megfestett két eseményt pedig történeti kompozíciók helyett nemzetünk nagy uralkodóinak, államférfijainak, függetlenségi törekvéseink jeleseinek (Könyves Kálmán, Szent László, Szent István; Nagy Lajos, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás; II. Rákóczi Ferenc, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós; Széchenyi István, Kossuth Lajos és Deák Ferenc) négyszer hármas csoportba rendezett egész alakos portréinak sorozata köti össze. Székely, 1895. április 22-én Lestárnak írott levelében ezt a változtatást azzal indokolta, hogy egyrészt „különösen tekintettel kell lenni az egészet összekötő ritmusra, a foltoknak teret kitöltő egységeire”, másrészt az adott tér mértéke, melyben például „egy lovas csak 160 cm-nyi lehet, ...álló alak körülbelül 120 cm, mi az adott teret rosszul töltené ki, sok üres teret hagyva meg”. A síkot hangsúlyozó, stilizáló dekorativitásukban az épület stílusához igazodó falképek temperavázlatait 1896ban Székely bemutatta az Ezredéves Országos Kiállításon, majd a következő év nyarán pedig al secco technikával kivitelezte. ifj. Gyergyádesz László művészettörténész
A szín és a fény bűvöletében
75
Már majdnem egy fél évszázad telt el azóta, hogy Turi Endrét megérintette a tűzzománc szépsége. Negyven éve érkezett Kecskemétre, és azóta világszerte elismert szaktekintélye és tanítója lett ennek az izgalmas művészeti formának. És már több mint
egy negyedszázadot töltött el reggeltől estig tartó, gazdag alkotómunkával a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhelyben. Akkor is éppen itt találtam, amikor 75. születésnapja apropóján arra kértem, meséljen művészi pályája indulásáról. A fény születése III. (2004)
Turi Endre (Fotó: Kiss Béla)
Önarcképével a képzőművészeti főiskolán (1955)
tív terheiktől, már jobban oda tudok figyelni a munkámra. Azt hiszem, szerencsés vagyok abban, hogy mióta rajzolni kezdtem – úgy tizenkét évesen – azóta az életem, a létezésem, az „énjeim” egyetlen olyan meghatározó vonal mentén haladtak, ami mellett ki lehetett tartani. Ezt teszem most is. Szeretném elkészíteni szoborban, képben, műben azt a „társaságot”, amit valamikor elképzeltem. És még most is keresek új dolgokat. Ezt a különleges, vörös színt a mai napon találtam. Jöjjön a lámpához, mert fényt kell neki adni… …És a kicsi, zsúfolt műhely lámpája alatt életre kel a különös fényű üveg a maroknyi fémlapon. Úgy világít, akár a többi csoda a falakon, az állványokon: a szikrázóan színes, halvány vagy élénk színű tűzzománc-alkotások, melyek ebben a komor, méltatlanul kopott épületben várják türelemmel és méltósággal, hogy egyszer majd értékükhöz illő helyre költözhessenek a hírös városban. Hogy végre fényt kaphassanak… Fejes Maja
munkákat csináltam, technika- – Kissé leegyszerűsítve mondilag persze. Hiszen meg kellett hatnánk, hogy ebből született ismerni az anyagot. Van, hogy a zománcművészet. És ennek az ember csinálni akar valamit, nyomán hozta létre Turi Endde azt az anyag nem akarja. re „puszta két kezével a nagy Az első nagy lépést akkor tes�- semmiből” a Nemzetközi Zoszük, amikor van egy elképze- máncművészeti Alkotóműlésünk, és ehhez elkezdjük az helyt, melynek alakulásától anyagot nyúzni. Aztán addig igazgatója, a mai napig művényúzzuk, amíg az olyanná vá- szeti vezetője. S melynek falai lik, ahogy megálmodtuk… Így közt azóta több száz hazai és sikerült egy-két új, szép dolgot külföldi művésznek tanította a „műfaj”elméleti és gyakorlétrehozni. lati praktikáit. E mára szűkössé vált falak közt A festő kertje (2008) alkot a mai napig is, hihetetlenül kreatív és termékeny módon. Honnan ez a sokoldalúság, a rengeteg erő, a kitartás? Honnan ez a „megszállott” hűség a zoSzil-Coop Bevásárlóközpont mánchoz? 6000 Kecskemét, Izsáki út 2. – Talán az őseimtől öröTel.: 76/482-270, 76/481-707, költem, hogy még tart a 76/479-461 munícióm, hiszen édesanyám ma is él, 96 éves. De a tűzzománchoz kell is a kitartás, mert időigényes dolog. Nem lehet egy alkotást csak úgy összecsapni: azt fel kell építeni, végig kell csinálni. Azóta, hogy megszabadultam a stúdió igazgatásával járó adminisztra-
– 1970-ben jöttem Kecskemétre, ahol a zománcgyárban – művészként – lehetőséget kaptam, hogy laboratóriumban kutathassam a zománc felhasználásának különleges lehetőségeit – meséli. – Senki nem segített benne, de nagyszerű alkalom volt számomra, mert itt minden anyaghoz hozzáférhettem, szabadon dolgozhattam velük. Utólag elárulhatom, hogy egy évig nagyon rossz
TÁMOGATÓNK:
Szilvási és Társa Bt.
5
Jézust ábrázoló dombormű a Megváltó Patika külső faláról
Betegmérőszék Jobbágy Andor magánszanatóriumából
Az Orvos- és Gyógyszerészettörténeti Múzeum épülete
sekő ellen használták, a hód herezacskóját pedig a hisztériás nők nyugtatójául alkalmazták. A XVIII. századi orvoslás gyógyszerkincse később kiszorult a hivatalos gyógyításból és a népi gyógyászatban élt tovább – magyarázza Mészáros Ágnes. Hányszor mondhatta el mindezt az elmúlt 25 év alatt, amióta a gyűjteményt gondozza, a tudás átadásának öröme azonban még ma is ott van arcán. Szívesen és érdekesen beszél az első kecskeméti patika míves paraszt-barokk bútoráról éppúgy, mint Katona Zsigmondról, a szőlőtermesztő gyógyszerészről, akiről Katonatelep a nevét kapta, vagy legkedvesebb darabjairól, a színes gyógyszeres üvegekről. S ha igazán elmélyülünk a tárgyak történetében, meglátjuk mögöttük a valaha élt gyógyítókat, orvosságkészítőket és a gyógyulásban reménykedő betegeket. A Szentháromság Patika bútora
Így gyógyítottak eleink: patikusok, orvosok múzeuma
25
Amikor nagy a forgalom a kiskörúton, a vitrinek üvegpolcai enyhén megremegnek az Orvos- és Gyógyszerészettörténeti Múzeum épületében, amely a maga egyszerűségével, fehérre meszelt falaival, az előkertjében a benzingőztől szenvedő gyógynövényekkel szerényen húzódik meg Kecskemét legmagasabb épületének árnyékában. A múzeum immár negyedszázada őrzi a megye orvos- és gyógyszerészettörténeti emlékeit.
Múzeum születik
6
„Most tiszteljük a korszerű tudományos vívmányokat, de még inkább tisztelni kell azokat, akik régen egyszerű módszerekkel és egyszerű eszközök segítségével máig érvényes tudományos megállapításokra jutottak” – idézte a megyei napilap újságírója dr. Hutás Imre egészségügyi államtitkárt az Orvos- és Gyógyszerészettörténeti Múzeum megnyitásáról szóló tudósításában 25 évvel ezelőtt. Ez a tisztelet vezette azt a két lelkes gyűjtőt is, Lóránd Nándor gyógyszerészt és dr. Réthy Aladár laboratóriumi főorvost, akik több évtizeden át keresték, kutatták, gyűjtötték, óvták a gyógyszerész és az
orvos szakma nagy becsben tartott tárgyi emlékeit, amelyek a múzeum megnyitására méltatlan körülmények közül, eldugott raktárakból kerültek elő. A kiállítást Grabarics István kalocsai gyógyszerész és Mészáros Ágnes néprajzosmuzeológus tervezték. Ahogyan az akkor a pályája elején lévő kutató visszaemlékszik, Antall József későbbi miniszterelnök, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár igazgatója járt közbe a megyénél, hogy a gyűjtemények méltó helyet kapjanak. A jó szellemiségű és a kultúrát pártoló megyei vezetésnél nyitott kapukat döngetett, így kapta meg a múzeumi szervezet a XIX. század
elején épült, többször átalakított paraszt-polgár lakóházat, amelyből azelőtt költözött ki a Pannónia Filmstúdió kecskeméti műhelye.
A bezoár kecskétől Katonatelepig Ez a bőrszerű labdacs a kaukázusi bezoár kecske gyomrában áll össze az emészthetetlen anyagokból – mutatja az egyik vitrinben Mészáros Ágnes. – A XVI. században az előkelők arany vagy ezüst foglalatban hordták a nyakukban, mert úgy hitték, hogy megvéd a betegségektől. A szárított kecskevért – amiből szintén van a gyűjteményben – epe- és ve-
Készíts te is pilulát! Az elmúlt 25 év alatt nyolcszor vagy tízszer is meg akarták szüntetni a múzeumot, legutóbb a kiskörút új nyomvonalának kialakításakor, vagyis soha nem volt biztos a jövője – mondja kicsit fásultan Mészáros Ágnes, mint aki sejti, hogy így lesz ez ezután is. – A negyedszázad alatt mintegy ezer tárg�gyal gyarapodott a gyűjtemény, ezek azonban egyelőre nem láthatók a kiállításon, mert igen szűkös a hely. Remélem, hogy sikerül majd a pincét felújítani, ahol időszaki kiállításokat rendezhetnénk. Szeretném a múzeumlátogatást egy kicsit élvezetesebbé tenni, tervezem, hogy a látogatók maguk is készíthetnek pilulákat a régi eszközök mai másolataival, a gyógyszerekhez korábban használt hagyományos cukortésztából, amit meg is kóstolhatnak, és megkínálnánk őket gyógyteákkal is. Nagy öröm számomra, hogy a Múzeumok éjszakáján mindig nagy az érdeklődés, sokan ilyenkor „fedezik fel” a múzeumot, és szinte sajnálják, hogy még nem jártak itt. Kállai Erzsébet
Vallomások
Dr. Rozsi Éva orvos, az egészségügyi iskola egykori tanára
60
„Tő s g y ö k e r e s k e c sk e m é t i munkáscsalád egyedüli gyermekeként 1950. június 11-én születtem. Egész életemben szerettem mindenben részt venni, talán így kompenzáltam azt, hogy nincs testvérem. Ma is imádok dolgozni, örömömet lelem abban, ha valamit megcsinálok. Jó érzés, ha körülöttem rendben mennek a dolgok. Nyüzsgő gyerek voltam, a máriavárosi iskola évnyitóján már elsősként szavaltam. Néhány év múlva szüleim átvittek a Zrínyibe, «tanuljon többet a gyerek» – mondták. A beilleszkedés nehezen ment, egy földrajzórán föltett, számomra könnyű kérdés azonban segített. A feladvánnyal osztálytársaim sehogy sem boldogultak, így a tanárnő «na, majd az új kislány» felkiáltással felém fordult, én pedig büszkén kivágtam a megoldást. Ezzel megtört az átok, az osztály befogadott, sőt, juKislányként
talmul én lehettem a biológia szertáros. Később a Bányai Gimnáziumban sem váltam visszahúzódó diákká. A tanulás mellett aktív KISZ-munkát végeztem: versenyeket, előadásokat szerveztünk, eljártunk idősekhez. Szüleimtől vallásos nevelést kaptam, így ők érthetően nem örültek ennek. A jó szándéktól vezérelve egyik tanárom is le akart erről beszélni, de hiába, még KISZ-vezetőnek is megválasztottak. Nem foglalkoztunk mi az ideológiával! Amit tettünk – ma is úgy látom – szép és hasznos volt. Gyerekkoromban apai nagymamám jelentette a mentsvárat számomra, a szülői szigor elől gyakran hozzámenekültem. Általában fekete kötényt viselt, de én kedves anyókának láttam őt. Hétnyolc éves lehettem, amikor súlyosan megbetegedett. Ragaszkodtam hozzá, haldoklását végigkísértem. Ekkor döntöttem úgy, hogy én «mami-gyógyító» leszek. A gimnázium utolsó évében szüleim hallani sem akartak az orvosi pályáról, erkölcstelen szakmának tartották azt. S mivel az országos matema-
tika versenyt megnyertem és a szegedi tudományegyetemről levélben értesítettek, hogy fölvesznek, ők inkább odaküldtek engem. Aláírásukat hamisítva azonban én titokban mégis a SZOTE Általános Orvosi Karára jelentkeztem. Amikor mindez kitudódott, édesapám azzal intézte el a dolgot, hogy «nincs protekciónk, úgyse vesznek föl». De nem úgy lett, 1974-ben orvosi diplomát szereztem. Arról persze szó sem lehetett, hogy Szegeden kapjak állást. Sodort az élet, de nekem minden jónak tűnt. A kecskeméti megyei kórház aneszteziológiai osztályára kerültem, mert csak ott volt hely. Az ott töltött öt év alatt ismertem meg sebész férjemet, s ekkor született két gyermekünk is. Mindig gyógyító orvos szerettem volna lenni, a család, a gyerekek érdekében azonban változtatnom kellett. Egy évig a hiányzó kollegákat helyettesítettem, majd a konzervgyár házi- és üzemorvosa lettem. Azután ismét nagyot váltottam, az egészségügyi szakközépiskolába mentem, ahol a tanítás mellett kezdetben a kollégiumi orvos feladatait is elláttam. A
gyerekekkel jól kijöttem, mindig megtaláltuk a közös hangot. Ma is sokukkal ápolom a kapcsolatot. 22 év után tavaly fejeztem be a tanítást, de azóta sem unatkozom. Egyrészt a Bagoly Egészségházban foglalkozás-egészségügyi orvosként most is dolgozom, másrészt nagy örömömre immár az unokáimra is vigyázok. Azt szeretném, ha békesség és szeretet lenne a földön, s nem lenne ez az őrült rohanás. Alapvetően bizakodó típus vagyok. Persze küzdünk, dolgozunk, de ha valamire nem telik, attól nem dől össze a világ. Bármilyen élethelyzetbe kerültem, sosem estem kétségbe. Tudomásul vettem, hogy számomra akkor és ott épp az a fontos. Hiszen nem az a lényeg, hogy mit csinálok, hanem az, hogy azt tisztességgel és örömmel tegyem. Lehet, hogy kevesebb az üzemorvos megbecsülése, mégis elégedett vagyok, a magam módján én is hozzájárultam az emberek boldogabb életéhez. Végül is a maga helyén mindenki értékes ember, talán ezért is tapasztalom, hogy szeretettel és bizalommal fordulnak hozzám a betegek. Lejegyezte: Varga Géza
Szeretett nagymamájához húzódva
7
KECSKEMÉTI EMLÉKEIM Dr. M. Tóth Antal Cholnoky-díjas főorvos, tanszékvezető egyetemi tanár
70
Kecskeméten született 1940. május 6-án. A Katona József Gimnáziumban érettségizett. Orvosi diplomáját Szegeden szerezte. Először a Kecskeméti Kórházban dolgozott, majd Veszprémbe költözött, ahol 35 évig irányította a regionális vérellátó központot. 1999 óta a SOTE tanszékvezető tanára, öt éve országos szakfelügyelő főorvos. Szakmai munkája mellett mindig zenélt, zenetörténettel foglalkozott. Tagja a Magyar Kodály Társaság országos vezetőségének.
„Régi kecskeméti, máriavárosi parasztcsaládban születtem. Őseim több generációra vis�szamenőleg kerekegyházi földjeiken dolgoztak, apám agrár-
ültették bennem. Bár kitűnően érettségiztem és a fölvételim is jól sikerült, származásom miatt nem vettek föl az egyetemre. Le kellett dolgoznom ezt a «bűnömet». Egy évig segédmunkásként dolgoztam a konzervgyárban, illetve a Mészölytelepen, és immár fizikai munkásként jelentkeztem az orvosira. Ez sem egyetemet végzett gazdatiszt volt elég a bejutáshoz, azonvolt. A nagyon jó szellemű Kato- ban egy munkatársam a segítna József Gimnáziumban tanul- ségemre sietett. Személyesen is tam, amelynek kitűnő tanárai közben járt az érdekemben, és a józan konzervativizmust is el- végül a miniszteri keret terhére
fölvételt nyertem. Így lettem orvos 1965-ben. Először a Kecskeméti Kórházban, a laborban, majd tartalékos katonaként egy évig a repülőtéren dolgoztam. Ezt követően Veszprémben kaptam állást. Itt 1970-től 35 évig vezettem a megyei vérellátót. Tudományos minősítést szereztem, 1999-ben kineveztek a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen tanszékvezető egyetemi tanárnak, 2005-től országos szakfelügyelő főorvos vagyok. Nyugdíjas mindennapjaim munkával telnek, Veszprém és Budapest között ingázok, hetente 3-4 alkalommal utazom a fővárosba. Szakmai munkám mellett mindig érdekelt a zene. Bárhol is éltem, a helyi zenekarok,
Tóth-Szöllős Mihály evangélikus esperes
85
Budapesten született 1925. május 9-én. Előbb Cinkotán, majd Kiskőrösön, azután Dunaegyházán szolgált. 1972-től 16 éven át a kecskeméti gyülekezet lelkészi feladatait látta el. 1973 márciusában egyházmegyei esperessé választották. 1988ben a fővárosba költözött, az Evangélikus Sajtóosztály vezetője lett és 12 évig szerkesztette az Evangélikus Élet folyóiratot. 2005-ben Dunaegyháza Díszpolgára címmel tüntették ki. „Soha nem gondoltam arra, hogy Kecskeméten lelkész legyek. Általában húzódoztam a várostól, hiszen kezdettől fogva falusi, földdel és mezőgazdasággal foglalkozó emberek között forgolódtam. Idegen volt számomra a városi környezet. Isten másként gondolko-
dott felőlem és én az ő kezéből fogadtam el a kecskeméti gyülekezetet. Azután az évek folyamán meg is szégyenültem, mert a gyülekezet meleg, családias közösséggé formálódott. Sokakkal lelkiekben nagyon közel kerültünk egymáshoz. Egy 40-50 tagú magra, köztük pél-
dául Mező Judit és Majthényi Gyuláné segítségére szinte mindenben számíthattam. Büszke vagyok arra, hogy Kecskemét neves költőjét, Sántha Gyuri bácsit is barátomnak tudhattam. Az itteni éveim legnagyobb feladata 1984-ben a Lutheránus Világszövetség Nagygyűléséhez kapcsolódott, melynek nemcsak főszervezője, «háznagya» voltam, hanem a delegáltak Bács megyei látogatását is én készítettem elő. Mindez Tóth-Szöllős Mihály templomunk régóta tervezett renoválásával párosult. S mi- a város és a megye elöljárói is vel az egyházi vezetés mellett rokonszenvvel nézték, sőt tá-
Matolcsy György, a hazai animációs filmgyártás egyik megteremtője
80
Kecskeméten született 1930. május 9-én. A Pannónia Filmstúdió egyik alapítója, igazgatója, több száz animációs film (János vitéz, Lúdas Matyi, Vuk, Gusztáv-sorozat, stb.) stúdióvezetője, az 1980-as években négy perióduson át a Nemzetközi Animációs Filmszövetség főtitkára volt.
8
„Ezer szál fűz Kecskeméthez. Drága szüleim szeretete, kiterjedt családom, rokonságom emléke, Beretvás Pál nagyapám, Matolcsy László üknagyapám szellemi öröksége. Itt voltam első elemista, első gimnazista,
1948-ban Budapestre kerültem, utána egy ideig ritkábban jártam haza. 1971-ben fordulat következett be, mert Kecskeméten sikerült megalapítani az első fővároson kívüli rajzfilmes műtermet, amely Mikulás Ferenc veitt hallgathattam a felejthetet- zetésével azóta is él és virágzik. len emlékű Tóth Endre és Ko- Büszke vagyok kitűnő eredmévács Bálint nagytiszteletű urak nyeikre. Örülök a fesztiváloknak lélekemelő prédikációit. Ebben is, hogy ilyenkor a nemzetközi a városban voltam kiscserkész, animációs szakma is Kecskenagycserkész, teniszező, és itt mét felé fordul. Figyelem a válettem először szerelmes is. ros sportolóinak eredményeit, si-
kereikkel együtt örülök. Ünnepi alkalmakkor örömmel viselem a Zombor Gábor polgármester úrtól kapott, Kecskemét címerét ábrázoló kitűzőt. Jólesik hallani Varga László nagytiszteletű úrtól, a baráti Tiborcz-Nagy család és a Sándor família tagjaitól a város igyekvő-gyarapodó életéről. Miért? Egyszerű a válasz: mert szeretem ezt a várost, és lélekben ma is kecskeméti vagyok. Vallom, hogy ami jó Kecskemétnek, az jó az országnak is!”
énekkarok tagja voltam. Kisdiák koromban óriási élmény volt számomra egy koncert: a kecskeméti színházban Kodály Zoltán kezére énekelhettem a zeneszerző Berzsenyi: A Magyarokhoz című ódájának szövegére írt művét, amely ma már a kórusok legendás összkari száma. Hegedülni is nagyon szerettem, már az úttörőház zenekarában is játszottam, majd tagja lettem a dr. Réthy Aladár vezette kecskeméti orvos-szimfonikusoknak is. Szegeden brácsáztam Vaszy Viktor zenekarában és az egyetemi kamarazenekarban, Veszprémben pedig a Zámbó István által alapított és dirigált városi szimfonikus zenekarban. A könyvek is közel állnak hozzám, olvasni és írni egy-
aránt szeretek. Néhány orvosi, zenei témájú írásom meg is jelent, így például több tanulmányom és két könyvem Veszprém zenei múltjáról. Feldolgoztam többek között a Cholnoky család, valamint a Veszprémi Városi Vegyeskar történetét. Tagja vagyok a Magyar Kodály Társaság országos vezetőségének is. Mindent, amit elértem, a «Hírös Városnak» köszönhetem. Értékeink tisztelete, nyitottságom az újra Kecskeméten ivódott belém. Olyan emberek között nőttem föl, akik később példaképeimmé váltak. Szüleim mellett egész életemre nagy hatással voltak tanáraim, például Orosz László vagy a piarista Szentgyörgyi András, illetve az
egyszerre progresszív és konzervatív Tóth László polgármester, de sokat köszönhetek egy egyszerű cigányembernek is, aki a konzervgyárban segédmunkásként a párom volt. Ahogy telnek az évek, egyre jobban erősödik bennem a nosztalgia szeretett városom iránt. Legutóbbi születésnapomra hat kecskeméti műemléképület képével ellátott sörös kriglit kértem ajándékba.”
mogatták kezdeményezésünket, lehetővé vált az Arany János utca felöli terület teljes rendezése is. A templomra épített üzleteket lebontották, így a világtalálkozó küldöttei, valamint azóta bárki már teljes szépségében láthatja ezt az «ékszerdobozt». Életemből a férfikor javát, szolgálati időm egyharmadát Kecskeméten töltöttem. Hálás vagyok érte Istennek. Örömmel látom, hogy utódom, Kiss János kiválóan folytatja az átvett munkát. A városban sokakkal tart kapcsolatot. Talán ennek is köszönhető, hogy alkalmaik egyre népesebbek. Sok új arccal találkozom, amikor egykori gyülekezetembe ismét ellátogatok.”
Pécsi Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő
Dr. M. Tóth Antal
70
Polgáron született 1940. május 21-én. 1962-ben szerzett diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Színészi pályáját a Pécsi Nemzeti Színházban kezdte, majd több fővárosi társulat tagja volt. 1973-1976 között 3 évadot Kecskeméten töltött. Kezdetben főleg naiva szerepeket alakított, később kiváló karakterszínész lett belőle. Több sikeres film főszerepét is eljátszotta. Színészeten kívül írással, rendezéssel, tanítással is foglalkozik.
„Mindig imádtam Kecskemétet, ami kor pedig itt játszottam, pláne rajongtam érte. Először Kertész Ákos Névnap című darabjában a tüneményes Bözsit játszottam el. A Popfesztivál Esztere papírforma szerint nem az én szerepem, ezért is
örültem neki, hogy rám osztották. Országos hírű előadás volt O’Neill Boldogtalan holdja, melyet Ruszt József rendezett, abban Gábor Miklós partnere lehettem. Az akkor megnyílt ka maraszínházban Találkozások címmel mutattam be önálló san-
zonestemet Angyal Mária rendezésében. Raffai Sarolta Vasderes című drámájában ugyancsak színpadra léptem. A városlakók szeretete, törődése, színházimádata ma is él bennem. Rettenetesen szerettem az uszodáját. Soha nem tudtam azóta sem olyan egészséges életet élni, mint akkor. Utólag visszatekintve azt mondha tom, Kecskeméten luxuséletem volt. A várost nemcsak azért kedvelem még ma is, mert komoly sikereim voltak ott, hanem lenyűgöz az, hogy sikerült megőrizni a régi arculatát.” Pécsi Ildikó és Gábor Miklós (O’Neill: Boldogtalan hold – Kecskemét, 1975)
Matolcsy György (Fotó: Banczik Róbert)
9
Folytatás az 1. oldalról
10
– Hogyan, s mikor kezdődött életedben a zenélés? – Egészen kis korom óta körülvett a zene. Szüleim a Kodály Iskola zenetanárai, és ahová mentek, vittek engem is. Így például egy mózeskosárban én is rendszeresen hallgattam, ahogy édesapám próbál a szakiskola zenekarával. Teljesen természetes volt számomra, hogy belőlem is hegedűs lesz. Az alapokat a Kodály Iskolában egy végtelenül türelmes, gyerekszerető tanártól, Sárosi Györgytől, Gyuri bácsitól kaptam. Később Juniki Spartacus, majd Ittzés Tamás tanított. 1998-ban édesapám a Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok karmestere lett, így ismertem meg a zenekar alapítóját, Szászné Réger Juditot, akinek a középiskolában tanítványa lettem. Ő nemcsak kiváló muzsikus, hanem nagyszerű pedagógus is. Szakmailag és emberileg is sokat köszönhetek neki! A Zeneakadémián, azaz a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen Perényi
Eszter, Kokas Katalin és Kör- e Vanda Marcosig” Európai nyei Zsófia növendéke voltam, Hegedűversenyen (I. díj) is. De nemcsak a versenyek, diplomakoncertemet május az elismerések a fontosak. Az 27-én tartottam. ember életében vannak olyan – Mikor szembesültél először pontok, amelyeket 85 évesen azzal, hogy a zenei pálya sok is emlegetni fog. A Kodály Iskola egy erőt adó bázis, az sikert tartogat majd számodra? – Már kicsi koromban észre- életre való felkészítés, a szevették, hogy rendelkezem elő- retettel való feltöltekezés adói képességgel, pedig szerin- helyszíne volt, s erre örökké tem csak szívből jövő játékot hálás szívvel gondolok. Életprodukáltam. Szüleim és ta- re szóló emlék számomra náraim folyamatosan biztattak, az a koncert is, amikor kezbátorításuk nagy hatással volt dő akadémistaként rögtön a rám. Fantasztikus élményt je- világ egyik legkiemelkedőbb lentett, hogy alig 15 évesen ze- együttesével, a Budapesti nekari kísérettel játszhattam Fesztiválzenekarral játszhatBach: É-dúr hegedűversenyét, tam. Sokáig emlékezni fogok az első díj mindehhez pedig az Erasmus-ösztöndíj révén óriási öröm volt. Ugyanebben Münchenben töltött hónaaz évben húgommal, Julival az pokra is. Igazi kiváltságnak Országos Bartók Hegedű-duó érzem, hogy a bajor főváros Versenyen szintén elsők let- leggyönyörűbb hangversenytünk. Később sikeresen sze- termeiben felléphettem. Ferepeltem többek között az lejthetetlen koncertek részeOrszágos Kamarazenei Ver- se lehettem Salzburgban, a senyen (Nagydíj), az Országos Mozarteumban, valamint VeZenekari Versenyen (szólista lencében, a Teatro La Fenicekülöndíj) a Zathureczky Ede ben és a Sala Sant’ApolloniaEmlékversenyen (II. díj) és ban, és a magdeburgi Olaszországban, az „Alfredo Telemann Hétre, illetve a vi-
A diplomakoncerten (a Zeneakadémia hallgatóival kibővített Liszt Ferenc Kamarazenekart Antal Mátyás vezényelte - Zeneakadémia, 2010. május 27.)
A Pusker család 2010 májusában
A testvérpár: Ági (balról) és Juli (Fotó: Nyúl Endre)
„Mindent kérnék, ami történt”
lághírű professzor, Zsigmondy Dénes mesterkurzusára is szívesen emlékezem. – Testvéred is zenész, az ország egyik legtehetségesebb fiatal hegedűseként tartják számon. Megfértek egymás mellett? – Szüleim remekül megtalálták az egyensúlyt, mindig biztosítottak arról, hogy egyformán fontosak vagyunk számukra. S ezt nemcsak mondták, hanem élték is. Már egész kicsi korunktól, mint az ikrek, egy láthatatlan „szeretetburokban” együtt éltünk. Egyébként is nagyon közel állunk egymáshoz, érdeklődési körünk is azonos. A zene pedig olyan kapocs, ami még inkább elmélyítette kapcsolatunkat. Nagy adomány az élettől, hogy együtt játszhatunk, és én tudom, így lesz ez a jövőben is! – Szavaidból érződik, a szülői ház különösen fontos számodra. – Mindig is a szüleim voltak a példaképeim, irányadók, akikre fölnéztem. Két olyan ember, akikre rábízhattam magam. Szerettem volna rájuk hasonlítani, nekik megfelelni. Amíg Kecskeméten tanultam, kevés időm maradt
Húsz éves a Sárla Klinika, ahol a megelőzés a fő cél
20
A hagyományos, váljon lehetővé. Épp ezért az ún. SZTK-ren- egészségügyi centrum kezdetdelés minőségét messze től fogva három különböző,
baráti kapcsolatokra. Később, a családi otthont és a várost elhagyva, mindig találtam társakat, akikre a nehezebb percekben támaszkodhattam. Buda pesten három nagyon kedves lánnyal hozott össze a kollégium, később az albérlet. Velük azóta is élő a kapcsolatom. Münchenbe már egyedül mentem, de mégsem voltam egyedül. Zenét szerető emberek vettek körül, akik hamar befogadtak. Ha velük voltam, talajt éreztem magam alatt. Segítettek, biztattak, még egy vonósnégyest is alakítottunk. Későn érő típus vagyok, de ezen nem bánkódom. Vágyom egy olyan családi fészekre, mint amiben felnőttünk, amely biztonságot, szeretetet ad a gyerekeknek. Tudom, irányítva van az utam és csak idő kérdése az egész. Megtapasztaltam azt is, hogy nem mindig csillogás áll a siker mögött, de a nehézségek talán erősebbé tesznek. Ha életemet újrakezdhetném, apróságokat esetleg változtatnék, de mindent szeretnék ismét megélni. Mindent kérnék, ami történt! Varga Géza
meghaladó színvonalú szakorvosi rendelési egység kialakítását határozta el 1990-ben egy kecskeméti orvos-házaspár, dr. Sármási Klára és dr. Ladányi Lajos. A SÁRLA nevet, amely az alapítók vezetéknevének kezdőbetűiből összeállított fantáziaszó, egy baráti társaság 70 variáció közül választotta. A klinika profilját oly módon alakították ki, hogy a daganatok korai felismerése
de egymással szorosan összefüggő területen nyújt szolgáltatást: a szakorvosi rendelések mellett egynapos sebészet, valamint a kipróbált, államilag és orvosszakmai szempontból is elismert keleti gyógymódok (reflexológia, íriszdiagnosztika, magnetoterápia, masszázs, akupunktúra, …stb.) állnak a betegek rendelkezésére. A SÁRLA KLINIKA hamar népszerűvé vált, amit elsősorban az indulás óta együtt
SÁRLA KLINIKA
Kecskemét, Kölcsey u. 17.
Szolgáltatások: Terhes rendelés – ultrahang vizsgálat Rákszűrés – változókór – meddőség Fogamzásgátlás – fertőzések Egynapos sebészet Mammográfia – emlő ultrahang szakrendelés Általános belgyógyászat, magas vérnyomás, vesebetegségek Gyógymasszázs, babamasszázs Bio-elektro mágneses mezőterápia (bemer) Írisz állapotfelmérés
Előzetes bejelentkezés, időpont egyeztetése: Tel.: 76/328-756
dolgozó, kiváló szakemberekből álló „szakmai stáb” ért el. Dr. Ladányi Lajos intézetvezető főorvos és dr. Nyilas Gábor főorvos nőgyógyászati szakrendelésén a páciensek teljes körű szakvizsgálaton esnek át: citológiai szűrés, hasi terhesés hüvelyi ultrahang, emlővizsgálat. Gyanú esetén és szűrő jelleggel dr. Mecséry Ilona főorvos, 1994 óta magánúton a megyében egyedüliként, mammográfiás és ultrahangos emlővizsgálatokat végez. Dr. Markó László sebészeti és klinikai onkológiai rendelést vezet. A kompletten fölszerelt, sterilizált műtő lehetőséget nyújt az egynapos sebészeti beavatkozásokra. Az emlő-kimetszések gyors szövettani, valamint a tűszúrásos citológiai vizsgálatok eredményeinek ismeretében a szükséges onkológiai kezeléseket vagy korrekt műtéti megoldásokat megtervezi. A sebészeti rendeléseken lehetőség van a visszér betegségek műtét nélküli injekciós kezelésére is. Úgyszintén a proctológiai rendelés (végbélbetegségek vizsgálata) lehetőséget nyújt aranyér betegség műtét nélküli gyógyítására. A belgyógyászati, a nefrológiai és a hipertonológiai szakrendelést dr. Wórum Imre főorvos irányítja, aki egyúttal a műtő belgyógyászati feladatait is ellátja. A természetgyógyászati részlegben Tóth Mihályné Magdi gyógymasszőr, nemzetközi babamasszőr és akupresszőr várja a gyógykezelésre szoruló betegeket, valamint Kutna horszky Imre természetgyógyász reflexológai, íriszdiagnosztikai és pulzáló mágneses kezeléseket végez. „Joghézagban dolgozunk, jogállásunk a mai napig nincs rendezve és ez nagyon megnehezíti a munkánkat” – mondja dr. Ladányi Lajos. – „Arra számítunk, hogy rövid időn belül rendeződik a törvényes háttér és működésünket az állam fogja finanszírozni, valamint pályázati lehetőségekkel is támogatja majd. Így remélem, hogy a sokak számára fontos, esetenként életmentő tevékenységünket a jövőben is sikeresen folytathatjuk!”
11
ményezésünket a környékben élők is támogatták. Örültek annak, hogy a gyógyszerekhez otthonaikhoz közelebb is hozzájuthatnak, ezért még a takarításban és a festésben is segítettek. Jóleső érzés volt látni ezt. Olyasmit tettünk, amit értékeltek a betegek. 1990. június 26-án nyitottunk, majd lelkesen megkezdtük a munkát. Me-
szakrendelés is várja a pácienseket. Az elmúlt 8 évben hozott jogi szabályozások szinte ellehetetlenítették munkánkat. A gazdasági válság, a növekvő terhek, az emelkedő közüzemi díjak is komoly problémát jelentenek. Leginkább mégis az bánt, hogy bennünket kereskedőkké degradáltak, míg az embereket arra inspirálják, hogy minél több
KÉT ÉVTIZEDE A SZÉCHENYIVÁROSIAK SZOLGÁLATÁBAN
Alapítását ünnepelte a Pajzs Patika
20
éve, 1990. január 1. óta lehet Magyarországon ismét magánpatikát nyitni. A lehetőséget Kecskeméten is hamarosan kihasználták. „Már februárban döntöttem és a városban elsőként, míg az országban negyedikként kértem engedélyt. Ez természetesen nemcsak előnyt, hanem hátrányt is jelentett, hiszen a megfelelő dokumentumok
beszerzése nehezen ment, a hivatali ügyintézést leginkább a tanácstalanság jellemezte” – emlékezik a kezdetekre Ponicsán Imréné, a Pajzs Patika vezetője. – „A Széchenyivárosban éltem, így egy gyógyszerész kollegámmal természetesen itt kerestünk helyet, és a Pajzs utcában, egy látványbüfének tervezett, de üresen maradt épületben alakítottuk ki a patikát. Kezde-
rőben más világ volt persze, akkor még havonta egyszer, faládákban kamion hozta az árut. Gyakran mi magunk mentünk Pestre, Gödöllőre a gyógyszerekért. A patika forgalma fokozatosan nőtt, ezért 2002-ben néhány száz méterrel arrébb költöztünk. A Győzelem utcában egy mini egészségügyi centrumot hoztunk létre: itt egy felnőtt és egy gyermek háziorvosi rendelő, valamint több
gyógyszert fogyasszanak. Nem erről kellene, hogy szóljon a mi munkánk! De erőt ad a betegek bizalma és mi ennek a jövőben is maradéktalanul meg szeretnénk felelni! Függetlenségünket megőrizve a Gyöngy Patikák csoportjához csatlakoztunk és 600 gyógyszertár összefogását kihasználva továbbra is a legjobb szakmai és emberi feltételekkel állunk a kecskemétiek rendelkezésére.”
PAJZS PATIKA KECSKEMÉT, GYôZELEM U. 9. TEL./FAX: 76/492-302
Nyitva tartás: hétfôtôl péntekig: 8–1830 óra, szombaton: 8–12 óra
Turisztikai multimédiás CD-ROM, amely szöveges információk, térképek, több mint ezer fotó és 13 videofilm segítségével mutatja be a város műemlékeit, múzeumait, természeti kincseit, speciális vonzerőit. A háromnyelvű (angol, német és magyar) kiadvány ismerteti a városban született, vagy egykor itt élt és alkotott hírességek életútját, valamint a Kecskeméten napjainkban működő intézmények, civil szervezetek, turisztikai szolgáltatók és cégek tevékenységét is.
HAMAR 12
OSAN!
Kecskemét,
a tolerancia városa the town of tolerance die Stadt der Toleranz
Mindaz, amit Kecskemétrôl tudni érdemes!
Megvásárolható könyvesboltokban, ajándéküzletekben, köz intézményekben, illetve megrendelhető a kiadónál is:
Part Produkció
• 6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c. Tel.: 76/476 -115 • E-mail:
[email protected]
Kéttemplom Ruhaszalon
Elegáns ruhák szép nőknek
Az Európai Unióban gyártott (német, francia, lengyel és magyar) ruházat 16 – 76 év közötti hölgyeknek — — — —
Exkluzív alkalmi, esküvői, estélyi és báli ruházat Ballagási és vizsgaruhák Komplék, bolerók, stólák nagy választékban Üzleti kosztümök
Budapest és Szeged után Kecskeméten is:
Kéttemplom Ruhaszalon
Kecskemét, a Kéttemplom köz és a Szabadság tér sarka. Tel.: 30/531-6369 Nyitva tartás: Hétfő – Péntek: 10 – 18 óra, Szombat: 10 – 13 óra
