A LELKI SZEGÉNYSÉG DÍCSÉRETE

baptista ifjúsági lap

A LELKI SZEGÉNYSÉG DÍCSÉRETE Hálát adok, hogy a világból Oly kevés dolgot ismerek, Hálát, hogy Párist sohse láttam, S nem vonzanak a tengerek. Hogy nem jártam a Rivierán, És járni már alig fogok, Hogy becsukódtak én elõttem Idejében a távolok. Ó láttam így is, éltem így is, Így is kínlódtam eleget. A benyomások szertevitték, S vissza nem hozták lelkemet, Ugyan mit értem volna véle, Ha még több darabra török? S elõlem milliónyi részlet Födi el azt, ami örök. Egy kutat ástam önmagamba, Titokzatos, komor kutat. Sötét vize pár rokon-árnyat, S pár testvér-csillagot mutat. Fölé akkora ég borul csak, Amekkora tükrébe fér. Sok lelki nábob kincse nem kell Cserébe szegénységemér’. Testvér-csillagot, rokon-árnyat Vágyom ringatva tartani, Nem kellenek új emberarcok, Sem új világok partjai. Elég nehéz tükrözni úgyis Tisztán, amit az ég mutat, S felásni, Isten tudja hányszor A mindig-beomló kutat.

2009 július 24-26 között a baptista felekezet 400 évvel ezelõtti megalakulására emlékeznek Amszteredamban. Meleg Adina szövege a 4. oldalon.

Erdély ege, parányi égbolt, Tündöklõ testvér-csillagok: Szegénységem kútperemére Ragyogva ráhajoljatok. Akármerre futnék el innen: Napáldozat, naptámadat Nem látna mást, mint csüggedt szárnyú, Halálos fáradtságomat. Új világok üzenetével Uram, ne kísérts engemet. Én láttam így is, éltem így is, Így is küszködtem eleget. A képek vad zivatarából A lelkemet már menteném. Be sok minden záporozott rám, S milyen kevés lett az enyém!

E keveset add átölelnem, És benne átfognom magam, S halálom elfelednem benne, S az életbõl, mi hátra van. Hagyd haldokló lángokba kapni Kék hegyeink lélekzetét, S hagyd látnom egy harangvirágban – Szent szegénységben: gazdagságban – A mindenségnek végzetét. Reményik Sándor

Ez a lapszám megjelenik a

támogatásával

MAG TÁ R MUSTÁRMAG ÉRTESÍTÕ SÓSZÓRÓ. Augusztus 24-30 között sószóró lesz Tasnádon Veress Efraim és az EMaBISz vezetésével. Az elszállásolás Érszõllõsön lesz. Várjuk 15 megtért, szolgálatra kész fiatal jelentkezését a [email protected] e-mail címre vagy a 0735 500028-as telefonszámon. A jelentkezés díjtalan. Várunk szeretettel! Deák Zsolt, EMaBISz titkár

Kedves Olvasóm! ☺ Örömmel közöljük a hírt, hogy idén nyáron újabb színnel bõvült táborozási lehetõségeid palettája. Már több éve vannak különbözõ ajánlatok, hogy elmenj sátorozni, faházikókba üdülni, sport-táborokba kezet-lábat törni, túra-táborokba túlélni... viszont itt, Romániában, magyar hívõ környezetben, pontosabban baptistáéknál idén elõszõr nyílik lehetõség kézmûves táborban való részvételre! (Persze, a vallás nem kizáró vagy bezáró ok!) A kézügyességet, a szépérzéket és a kreativitást Isten helyezte belénk különleges ajándékként; jó nem megfeledkezni róla, és fejlesztve e képességeket, ezzel is az Õ nevét dicsõíteni! Ha úgy gondolod, hogy meg lettél áldva kézügyességel, vagy éppen fejleszteni szeretnéd azt; vagy szereted kreativitásod határait próbálgatni, érzéseid ily módon is kifejezni; ha szívesen elmatatsz, festegetsz-fûzögetsz, akkor biztos lehetsz benne, hogy ebben a táborban nem unatkoznál! Vagy, ha egyszerûen még nem döntötted el, hogy hova is menj a lábadat lógatni, akkor is nagyszerû lehetõség lesz sok kreatív (ha alapból nem az, elõbb-utóbb azzá válik) emberrel megismerkedni, együtt alkotni!

Hogy mivel fogjuk a napokat eltölteni? (H)EGYSÉGBEN AZ ERÕ. Sporthét tizenegy népi bölcsességben! Mivel sok éhes kölyök álmodik errõl, idén is lesz sporthét a Hargitai Táborban augusztus 17 és 25 között. A hét fõszervezõje Szabó Laci (a jó pap holtig tanul…). A szervezésben részt vállalnak a kolozsvári egyetemisták (egy bolond százat csinál, de ha van több is, akkor…). Nem esik messze a sporthét a hargitai tábori hetek fájától, így a részvételi díj 300 ron. (Olcsó húsnak híg lenne a leve, ezért az okos inkább fizet, a szamár meg szenved s otthon marad). Szemet szemért, fogat fogért, 300 lejért focit, röpit, szurkolást, csapategységet, számháborút, extrém sportokat és sok-sok jókedvet, hogy lányok és fiúk egyaránt jól érezzék magukat. Kinek a pap, kinek a papné. Jelentkezni augusztus elsejéig lehet, de az idõ elszáll, a telefonbeszélgetés megmarad, ezért hívjátok Borzási Gyula táborigazgatót a 0735 500008-es számon, ha jönni akartok. A létszám felsõ határa 120, de mivel egyik száztizenkilenc, a másik egy híján százhúsz, bátran hívhatod (nem baptista) barátaidat is. Amit tehát ma megtehetsz, ne halaszd holnapra: jelentkezz a sporthétre! Kürti Gabi

2. o l d a l

*

július 2009

Régi és új foglalkozásokkal egyaránt megismerkedhettek: • lesz bútorfestés, melyet Halmágyi Csaba híres festõmûvész fog tanítani; bevezet minket a magyar népi motívumok és azok pingálásának világába, a bútorfestés rejtelmeibe, szépségeibe és nehézségeibe is. Az itt tanultakat aztán majd otthon gyakorolhatod tovább a konyhaasztalon, konyhaszékeken és bútorokon... ☺ • lesz gyöngyfûzés, ahol különleges modelleket, tárgyakat, gyöngyfákat, gyöngybõl készült virágokat, stb. készíthetsz majd, és tetszés szerint egyszerû vagy bonyolult láncokat fûzögethetsz, amíg csak bele nem unsz; • lesz decoupage-olás (szalvétatechnika), ahol megtanulsz kis dobozokat, cserepeket, használati tárgyakat feldobni, színesebbé varázsolni, egyedi ajándékokat készíteni; • lesz üvegmatricafestés, hogy majd otthon legyen mivel teleragasztgatni a szobád ablakát, az otthoniak örömére; • és sok egyéb tevékenység, amivel kreatívan üthetitek agyon az idõt! Persze ezen kívül lesznek egyéb foglalkozások is: hogy a sok üléstõl nehogy ellaposodj, naponta lesz lehetõség sportolásra (foci, asztali tenisz, volley, kutya kergetése), közös játékokra. A környezõ erdõkbe, dombokra is ellátogatunk majd, sétálás címszó alatt. Ha meleg lesz, a patakban fürödhetsz is – hideg esetén ott a fürdõszoba ☺. Na, és a szabadidõ sem maradhat ki - valamikor unatkozni is kell egy kicsit. A testi táplálékról a ház tulajdonosai fognak gondoskodni, eddigi tapasztalataink szerint királyi módon! És mivel nem csak kenyérrel él az ember, ezen sok szép és jó dolog mellett Istennek Igéje sem szorulhat háttérbe: minden nap lesz reggeli áhítat, hogy kedvesen kezdjük a napot, és délután rövid bibliai tanulmány, hogy szellemiekben is gazdagodhassunk! Hogy hol is lesz ez a kézmûves tábor megejtve? Egy szép patak partján, erdõ közelében, napsütötte vidéken... Kistárkányon, augusztus 31-tõl szeptember 5-ig (hétfõtõl szombatig). A részvételi díj 300 ron, mely minden felmerülõ költséget fedezni fog: szállás, kaja, eszközök, kellékek, anyagok, festõmûvészek, oktatók...legalábbis reméljük.☺ Jelentkezni lehet július 31- ig a következõ címen: Szilágyi Lea Mónika, telefonszám: 0745 605 608 vagy 0735501753; e-mailcím: [email protected]. Ugyanide kérdésekkel is lehet fordulni; amennyiben azok a táborral kapcsolatosak, még válaszolni is megpróbálunk rá. A nagyváradi „KETYERE” Hobby-s üzlet nevében is Sok szeretettel, [Szilágyi] Lea

Ige ma g Deák Zsolt:

„De, ahol az Úrna k Lelk e,

ott a szabadság” (2Kor 3,17)

özel húsz éve annak, hogy ami csak egy pislákoló remény volt sokak szívében, rövid idõ alatt valósággá vált – a szabadság! Hatalmas elvárásokkal, célokkal, álmokkal rohantunk neki a nagyvilágnak, kitárva szívünket, elménket mindennek, ami új – hiszen a szabadságot meg kell tanulni! Honnan is tudhatná a kommunizmus áldozata milyen a szabadság, hacsak nem kéri meg a kapitalizmus „gyümölcsét”, hogy megtanítsa erre? És azóta hûséges tanítónkká vált, mi pedig mohó tanítványokká, akik sohasem merjük még csak megkérdõjelezni sem tanítónk jogosultságát – hiszen õ maga a „szabadság”! Egy néhány napja, hete már te is belekóstoltál a szabadságba, és azt gondolom, hogy már nagyon vártad. Ezután nem kell feszülten nézegetned a szünettõl elválasztó öregesen ketyegõ másodperceket, nem kell bénultan figyelned a tanárt – vajon, hova nyílik ki a napló... Mindezek véget értek és semmi sem választ el attól, hogy egy felejthetetlen nyárral mosolyogj szembe – mennyire jó lesz! A szürke, fagyos téli napokon álmodoztál a nyári táborozásról, a tavasz felejthetetlen illatai és a természet szépsége mind azt sugallták, hogy nincs sok hátra, és most már szinte elhinni is nehéz, hogy végre szabad vagy! „De, ahol az Úrnak Lelke, ott a szabadság” – tanítja ez az igevers és akár tetszik, akár nem, ez a valódi Szabadság! A forradalmon keresztül megnyert szabadság sokáig sokakat

K

3. o l d a l

*

július 2009

kápráztatott, mégis közel húsz év távlatából egyöntetûen elmondhatjuk, hogy a kommunizmus által elnyomott nép nem ezután sóhajtozott, hanem többre várt… Vagy, azok a nyári vakációk – a múlt években is ígéreteseknek mutatkoztak, mégis, amikor véget értek, keserûség töltött el, mert valami kimaradt és minden tartalmát vesztette… Ugye nem szeretnéd, hogy ebben az évben is ugyanezzel az ürességgel maradj? Milyen jó lenne, ha a nyári vakációd, szabadságod végén kimondhatnád, hogy ezen a nyáron te is felszabadultál és ez a Szabadság már nem csak egy néhány hónapig tart, hanem egész életeden át végigkísér! Van-e ilyen Szabadságod, vagy pedig miközben Szabad lehetnél te meg vagy kötözve? Tudsz-e igazán örvendezni ifjú éveidnek – vagy szárnyaid már rég letörtek és mély sebeket hordozol? Lelkiismereted, titkos bûneid szívedet szaggatják és az abból származó életet mind felemésztik… Itt van a Szabadság, de mégsem vagy szabad? Meddig akarsz ebben az állapotban maradni, újabb sebeket szerezni, elnyomottságban, megterheltségben nyavalyogni, végtelen terhek alatt roskadozni? Azt hiszed, hogy félénk elhatározásod elég lesz, megóv újabb bukásoktól, szégyenektõl, csõdöktõl? Pedig olyan volt ez az elhatározás elõzõ éveidben is, mint reggeli harmat, amikor a legnagyobb szükséged lett volna rá, már semmi sem maradt belõle. Tudod, hogy így nem lesz jó, mégis kerülge-ted ezt a gondolatot, vakon újból saját erõdre

támaszkodsz és bátorítod magad, most sikerülni fog! – sajnos, hamar ráébredsz, hogy saját erõdbõl és az általad elképzelt szabadság hajszolásával nem fog… Lehetõségek hosszú listája áll elõtted, elvégre szabadságról beszélünk, mégis arra kérlek, hogy listádat most tedd félre és figyelj fel Szabadságunk szerzõjére, Jézus Krisztusra! Ne hagyd figyelmen kívül a legfontosabbat, hiszen nélküle minden értelmét vesztette. Miért akarod magaddal elhitetni, hogy nélküle is menni fog, így is szabad és boldog leszel?! Jézus a mi szabadságunkért szenvedett és attól akar megmenteni, ami számunkra annyira ígéretes, és amihez mi annyira ragaszkodunk – a pusztulástól, örök kárhozattól… Szeretnél-e Szabad lenni? Szeretnél-e a Megváltó lábaihoz esni, szemébe nézni, keménységedbõl összetörni és végre Szabaddá válni? Szeretnéd-e, hogy mindennapjaid megváltozzanak, Jézus Krisztusról szóljanak, hogy a Szabadság drága illatát hordozzad és árasszad a szürke hétköznapokban is? Mi tart vissza? Akinek életében az Úr jelen van az Õ Lelke által, ott szabadság lakozik. Amikor Pál és Szilász börtönbe voltak zárva, a Szabadság öröme tört ki belõlük olyannyira, hogy aki „szabad” volt, akkor jött rá, hogy igazából lelkileg a Sátán fogságában van. Ebbõl a történetbõl azt is meglátjuk, hogy aki Szabad, másokat is Szabadságra tud vezetni. Kedves fiatalok, válasszuk a Szabadságot, amit Isten képes adni, válasszuk magát Istent, és akkor Vele együtt kapjuk az igazi Szabadságot. Adjuk át életünket teljesen, és kérjük, hogy Szent Lelkével töltsön be minket. Keressük Istennek áldásait és tanuljuk, hogy mi hogyan lehetünk áldássá mások számára. E néhány hónap alatt, amit mi vakációnak nevezünk, tapasztaljuk meg, hogy

Lib ert è lehet másképp is, úgy ahogy az Istennek tetszõ... Ne a világ szerinti szabadság mércéjét állítsuk fel, hanem Istenhez forduljunk, aki igazán Szabaddá tesz. Személyes tapasztalatból elmondhatom, hogy volt már programokban gazdag Isten nélküli nyaram, és volt programokban szegény, de Istennel töltött nyaram is – csakis a második maradt emlékezetes. Legyen a te nyaralásod is emlékezetes, Istennel való mély átélésekben és élményekben gazdag... épülj és építs, mozdulj és mozgósíts, szabadulj meg és másokat is szabadíts! „Te vagy az oltalmam, megóvsz a bajtól, körülveszel a szabadulás örömével” (Zsolt 32,7). Imádkozzunk, hogy hadd tapasztaljuk meg mindannyian az Istenben megtalált igazi szabadságot, amely örömmel tölt be életünk minden napján!

Meghívó az elsõ ifihétre a Hargitára Kedves fiatalok, emlékeztetünk titeket arra, hogy az elsõ ifjúsági hét gyorsan közeledik. Ezen a héten A megszentelõdés útjáról fogunk hallani tanításokat: és életet megváltoztató evangélizálásokat: Borzási Istvántól, id. Veress Ernõtõl (aki lelkigondozói szolgálatot is vállalt), Ifj. Veress Ernõtõl, Gyõrfi Elek Tóbiástól, Novák Zsolttól és még másoktól. A megszokott szabadidõs tevékenységeken kívül lesz kézimunkázás, emabisz tanácskozás, filmnézés, túrázás és további meglepetések!!! Szeretettel várunk mindenkit! A szervezõk nevében Deák Zsolt

4. o l d a l

*

július 2009

400 év a baptista kezdetektõl

mikor valakit tulipánokról, szélmalmokról, biciklikrõl és szélturbinákról hallasz beszélni, az elsõ dolog, ami eszedbe jut, az Hollandia. Jól van ez így. Hollandia a tulipánok és a szélmalmok országa. Tudtad-e például, hogy több mint egymillió bicikli van csak Amszterdam városában? A csatornák, a zöld területek és a történelmi utcák szívesen fogadják a város látogatóit. A város nevét a folyóról (Amstel) és a rajta épült védõgátról (=dam) kapta. A védõgátak fontosak! Talán soha nem gondoltad, hogy amikor a Schiphol repülõtéren landolsz, tulajdonképpen már négy méterrel a tengerszint alatt vagy. Nem csodálatos, hogy mit meg nem tehet az építészeti nagylelkûség? Az már kevésbé köztudott viszont, hogy Amszterdam az a város, ahol az elsõ baptista gyülekezet alakult négy évszázada. Az 1600-as évek elején egy csoport angliai vallásos menekült gyûlt össze egy amszterdami pékség hátsó szobájában, hogy együtt imádkozzanak és tanulmányozzák a Bibliát. 1609-ben egy részük megalakította a baptista meggyõzõdések magvát, különösen ami a hívõk gyülekezetének szükségességét illeti, mely elkülönül az állami fennhatóságtól, és a hívõk bemerítését gyakorolja. Ezektõl a szerény kezdetektõl terjedt el a baptizmus Anglia, Észak-Amerika és Európa szerte, sõt azon is túl, hogy világszélességû mozgalommá nõjje ki magát körülbelül százmillió fõnyi közösséggel napjainkra. Az európai baptisták Amszterdamban ünneplik ezt a jelentõs 400. évfordulót 2009 július 24-26. között a RAI központ fennséges környezetében. Ez alkalommal a baptisták célja nemcsak feleleveníteni történelmi kezdeteiket, hanem keresni és felismerni Isten hívását a jövõre nézve. Az 1609-es hívõk kis csoportjához hasonlóan õk is fel lesznek szólítva, hogy merjenek különbözõek lenni, amint keresztyén hívõkként szembesülnek napjaink szekularizálódott társadalmával. Az Amszterdam 400 konferencia egyedi lehetõséget biztosít az EBF (Európai Baptista Federáció) családjának, hogy népes számban gyûljenek össze. Lelkes szónokok vannak meghívva, hogy körvonalazzák a múltat, feltárva a baptista kezdeteket, és segítsenek felvázolni az EBF látását a jövõre nézve. Mindez élõ dicsõítésbe ágyazva fog történni, igénybe véve az EBF-n belüli istentiszteleti hagyományok teljes gazdagságát és változatosságát. Jöjj, ünnepelj velünk! Bõvebb információért vedd fel a kapcsolatot az EBF prágai irodájával az [email protected] címen, vagy látogasd meg a www.amsterdam400.org weboldalt.

A

Vasil [VASILEV], az Amsterdam400 Tervezõ Bizottság Tagja Fordította [Meleg] Adina

Ifi ó ra

A szívem az életem! Minden féltve õrzött dolognál jobban óvd szívedet, mert onnan indul ki az élet! (Példabeszédek 4,23) Ezzel a mottóval tartottunk ifi szombatot Temesváron május utolsó szombatján. Vendégeink a kisszentmiklósi fiatalok, valamint Szabó László és felesége, Ildikó, így lettünk vagy 30-an 30-án. Érkezés, majd egy kis „tankolás“, hogy jól induljon a nap, s utána pedig ismerkedésre került sor. Az ismerkedés alatt próbáltuk megfogalmazni mitõl különleges egy virág (rózsa, kála, liliom, tulipán), melyik az a jó illat/jó tulajdonság, ami vonzóvá teszi. Ezt követõen a virágoskert dalra fakadt és áhítatot tartott. Elcsendesedtünk, kértük a mennyei Atyánkat, hogy töltse meg életünket az Õ ajándékaival, “Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj” (Lk 6,45b); és dicsértük Õt, “Mert jó az ÚR, örökké tart szeretete, és hûsége nemzedékrõl nemzedékre” (Zsolt 100,5). Az elõadás témája, amit meghallgattunk az Udvarlás, Testi kapcsolat volt. „Mindig gondolkodj házasságban!” és “Várj! Légy türelemmel!“ hangzott a felhívás. Annak ellenére, hogy a világ mit mond, az üzenet számunkra ez legyen: várj a szerelemmel, várj az együtt járással és várj a testi érintkezéssel. Hiszen ki az, akinek vonzó egy szirmát vesztett rózsa? De mindehhez személyes döntésre van szükség...

MAGÁNYOS? (részlet) Magányos? Nem! Magányos nem vagyok. Hisz soha nem vagyok magam. Ha szól az Úr s szavára hallgatok, minden magánynak vége van.

A testünk táplálását az ebéd alatt oldottuk meg, majd különváltunk: fiúk – lányok és csoportbeszélgetés következett. Feltehettük kérdéseinket, megbeszélhettünk kételyeinket. Bár kint dörgött, mégis a csoportok nekiindultak a Temesvár-túrnak térképpel és elvégzendõ feladatokkal felszerelve. Annak ellenére, hogy az esõ rendesen megáztatta a társaságot, a hangulat nem lankadt, és többkevesebb sikerrel a rájuk bízott feladatokat is sikerült elvégezni. Szárítkozás közben/után uzsonnáztunk, majd tovább folytatódott a csoportvetélkedõ: házépítés spagettibõl, távolsági tollbamondás, himnuszírás, virágkötés különbözõ alapanyagokból és más játékok. Az estét karaokéval zártuk, elõkerültek régi hithangos énekeink, és az új slágerek is. Búcsúzóul közösen énekeltük: „Áldom Szent neved, ha/ napfényes az életem, Ha minden kedvezõen megy,/ Áldom nevedet. Áldom Szent neved a / szenvedések útján is, Bár könnyek között áldozom, / Áldom nevedet.” [Dobai] Gyöngyi, [Nagy] Adina

5. o l d a l

*

július 2009

Ha kis szobámban egyedül vagyok, s figyelek csendesen, bennem sok drága ige felragyog, s vigasztalást, új erõt ad nekem. (...) Világ, nem nyitok már ajtót neked. Csak Te légy velem, Uram, Mesterem! Köszönöm áldott közelségedet! Velem vagy! A magányt nem ismerem. Dorothea Verchau (Németbõl ford.: Túrmezei Erzsébet)

Hit Scientific American felmérése

A szerint az amerikai iskolák-

AZ ATEISTA FILOZÓFIA Az ateista filozófia-professzor arról beszél a tanítványainak, mi a problémája a tudománynak Istennel, a Mindenhatóval. Megkéri az egyik új diákját, hogy álljon fel, majd a következõ párbeszéd alakul ki: Professzor: Hiszel Istenben? Diák: Teljes mértékben, uram. Professzor: Jó-e Isten? Diák: Természetesen. Professzor: Mindenható-e Isten? Diák: Igen. Professzor: A bátyám rákban halt meg, annak ellenére, hogy imádkozott Istenhez, hogy gyógyítsa meg. Legtöbbünk törekedne arra, hogy segítsen másokon, akik betegek. De Isten nem tette ezt meg. Hogyan lehetne akkor jó Isten? Hmm? Diák: (a diák hallgat) Professzor: Erre nem tudsz választ adni, ugye? Kezdjük elölrõl, fiatalember. Jó-e Isten? Diák: Igen. Professzor: Jó-e Sátán? Diák: Nem. Professzor: Honnan származik Sátán? Diák: Istentõl? Professzor: Így van. Mondd meg nekem, fiam, van-e bûn ebben a világban? Diák: Igen. Professzor: A bûn mindenhol jelen van, nemde? Diák: Igen. Professzor: És Isten teremtett mindent. Így van?

6. o l d a l

* július 2009

A fajok és a Vagyok

fotók:

ban egyre inkább terjed a kreacionizmus tanítása, míg az evolúciót igyekeznek kiszorítani az oktatásból. A kreacionizmus az az elv, mely kimondja: minden élet a földön s azoknak a sokszínûsége, egy isteni tevékenység eredménye. Minden egyes lény külön-külön lett megteremtve úgy, ahogy most látjuk.

2009. február 12-én volt Charles Darwin születésének 200. évfordulója, és ugyanebben az esztendõben lesz 150 éve, hogy megjelent legismertebb és legjelentõsebb mûve, A fajok eredete. Diák: Igen. Professzor: Tehát ki teremtette a bûnt? Diák: (a diák nem válaszol) Professzor: Vannak-e betegségek? Erkölcstelenség? Gyûlölet? Csúfság? Mindezen szörnyû dolgok léteznek ebben a világban, ugye? Diák: Igen, uram. Professzor: Tehát, ki teremtette mindezeket? Diák: (a diák nem felel) Professzor: A tudomány állítása szerint 5 érzékünk van, melyekkel felfogjuk és megfigyeljük a dolgokat magunk körül. Mondd meg nekem, fiam! Láttad-e már valaha Istent? Diák: Nem, uram. Professzor: Mondd meg nekünk, hallottad-e már valaha a te Istenedet? Diák: Nem, uram. Professzor: Érezted-e már valaha a te Istenedet, megízlelted-e a te Istenedet, vagy érezted-e már a te Istened illatát? Különben is, volt-e már valamilyen kézzelfogható tapasztalatod Istenrõl? Diák: Nem, uram, attól tartok nem. Professzor: És mégis hiszel benne?

Diák: Igen. Professzor: A tapasztalati, igazolható, bemutatható bizonyítékok alapján a tudomány kijelenti, hogy a te ISTENED nem létezik. Na, erre mit mondasz, fiam? Diák: Semmit. Nekem csak a hitem van. Professzor: Igen. A hit. Pontosan ezzel van problémája a tudománynak. Diák: Professzor, létezik-e a hó? Professzor: Igen. Diák: És létezik-e a hideg? Professzor: Igen. Diák: Nem, uram. Nem létezik. (Az események ezen fordulatára az elõadóterem elcsendesedik.) Diák: Uram, lehet sok havunk, még több havunk, túlhevíthetünk valamit, vagy még annál is jobban felhevíthetjük, lehet fehér havunk, kevés havunk, vagy semennyi havunk. De nem lesz semmink, amit hidegnek hívnak. 458 fokkal tudunk nulla alá menni, ami a hó nélküli állapotot jelenti, de annál lejjebb nem mehetünk. A hideg nem létezik. A hideg szót a hó nélküli állapot jellemzésére használjuk. A hideget nem tudjuk lemérni. A hó: energia. A hideg nem az ellentéte a hónak, uram, hanem a hiánya.

(Az elõadóteremben ekkor már egy gombostû leejtését is meg lehetne hallani.) Diák: És mi van a sötétséggel, professzor? Létezik-e a sötétség? Professzor: Igen. Hogyan beszélhetnénk az éjszakáról, ha nem lenne sötétség? Diák: Ismét téved, uram. A sötétség valaminek a hiányát jelzi. Lehet kis fényünk, normális fényünk, nagy erejû fényünk, villanó fényünk, de ha sokáig nincs fény, akkor nincs semmi, s azt hívjuk sötétségnek, így van? De a valóságban a sötétség nem létezik. Ha létezne, még sötétebbé tudnánk tenni a sötétséget, nemde? Professzor: Tehát, mire akarsz rámutatni mindezzel, fiatalember? Diák: Uram, azt akarom ezzel mondani, hogy a filozófiai eszmefuttatása hibás. Professzor: Hibás? Meg tudod magyarázni, miért? Diák: Uram, ön a kettõsségek talaján mozog. Azzal érvel, hogy van az élet, utána pedig a halál, van egy jó Isten és egy rossz Isten. Az Istenrõl alkotott felfogást végesnek tekinti, mérhetõ dolognak. Uram, a tudomány még egy gondolatot sem tud megmagyarázni. Elektromosságot és mágnesességet használ, de sohasem látta egyiket sem, arról nem is szólva, hogy bármelyiket megértette volna. Ha a halált az élet ellentéteként vizsgáljuk, akkor tudatlanok vagyunk arról a tényrõl, hogy a halál nem létezhet különálló dologként. A halál nem az élet ellentéte: csak annak hiánya. Diák: Most mondja meg nekem, professzor: azt tanítja a diákjainak, hogy majmoktól származnak? Professzor: Ha a természetes evolúciós folyamatra célzol, akkor természetesen igen. Diák: Látta-e már valaha az evolúciót a saját szemével, uram? (A professzor mosolyogva megrázza a fejét, kezdi látni, MI lesz a vita kimenetele.)

7. o l d a l

*

július 2009

Diák: Mivel eddig még senki sem látta az evolúciós-folyamatot végbemenni, sõt azt sem tudja bizonyítani, hogy ez egy folyamatos történés, azt jelentené mindez, hogy ön a saját véleményét tanítja, professzor? Akkor ön nem is tudós, hanem prédikátor. (Nagy zajongás támad az osztályban.) Diák: Van-e valaki az osztályban, aki látta már valaha a professzor agyát? (Az osztály nevetésben tör ki). Diák: Van-e itt valaki, aki hallotta már a professzor agyát, érezte, megérintette azt, vagy érezte az illatát?.... Úgy tûnik, senki nem tette. Tehát, a tapasztalati, állandó, kimutatható bizonyítékok megalapozott szabályai szerint a tudomány kimondja, hogy önnek nincs agya, uram. Ne vegye tiszteletlenségnek, uram, de hogyan adhatnunk így bármilyen hitelt az elõadásainak? (A teremben síri csend. A professzor a diákot nézi, arca kifürkészhetetlen.) Professzor: Azt hiszem, hit alapján kell elfogadnod, fiam. Diák: Errõl van szó, uram! Ember és Isten között a HIT a kapcsolat. És ez mindennek a mozgatója és éltetõje.

Téma A diák Albert Einstein volt. „A tudomány vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül vak.” (Albert Einstein) Forrás: http://www.felfedezesek.hu

Pierre Lecompte du Noüy, biofizikus, aki a sebek gyógyulásának fiziológiáját vizsgálta: „Azok, akik megpróbálták eltörölni az isteneszmét, szégyenletes és tudományellenes munkát folytattak. Én az akkoriban divatos kételkedéssel léptem fel a felnõtt korba, és 30 év laboratóriumi munkájába került, hogy meggyõzõdjem róla: pontosan azok csaptak be szándékosan, akiknek az lett volna a kötelességük, hogy megvilágosítsanak engem, legalább saját tudatlanságuk egyszerû elismerésével. Én erre a hitre a biológia és fizika ösvényeit kutatva jutottam el; meg vagyok gyõzõdve róla, hogy bármely gondolkodó tudós számára lehetetlen, hogy el ne jusson erre a következtetésre, hacsak nem vak és tisztességtelen.” „Az ember és rendeltetése címû utolsó könyvemet abban a mélységes meggyõzõdésben írtam, hogy korunkban a tudomány Isten nélkül lerombolja a világot.”

folyómederben megterített asztalnál ültünk mindannyian. A lampionokba minduntalan berepült egy-egy óriási, lenyûgözõ bogár. Én, a két misszionárusnõ, és Neema, azaz mi, a nõk, - „vakációzni” mentünk. Tanzániában, a Ruaka Nemzeti Parkban éppen a vacsorát fogyasztottuk, nevetgéltünk, ismerkedtünk. Szinte el sem hittem, hogy ott vagyok, de ami még ennél is különösebbnek tûnt, az Neema jelenléte volt. Nem tudtam nem nézni Neemára. Bármire is gondoltam, mindig visszakanyarodtak a gondolataim hozzá. Hirtelen valami neszezést hallottunk a hátunk mögött. Odairányítottuk a zseblámpáinkat, és éppen csak megpillantottuk a négylábú ragadozó hátát, amint elsurrant néhány méterre tõlünk. Az elidegenült kivülállók nyugtalanságával kérdeztük a menedzsert, hogy: Igaz, ööö, nem oroszlán volt? Félvállról legyintett, hogy nem, csak egy kis hiéna. Az oroszlánok nem merészkednek be a táborba. Lucia pedig elõre figyelmeztetett, hogy lefekvés elõtt oroszlános rémtörténeteket fog mesélni, csak hogy bosszantson, és visszaadja azt, amit vele csináltak elsõ afrikai táborozásán. Én úgy tettem, mintha elõre bosszankodnék, - de persze õ még nem tudta, hogy engem a rovaros rémtörténetek sokkal jobban izgatnak. Jöhet az oroszlán, jöhet a megvadult elefánt, jöhet a leopárd... Jöhet, jöhet, jöhet... Csak az izeltlábúak és csúszómászók hagyjanak békén... Neema egész este nagyon csendes volt. Egyébként se szokott sokat beszélni. Az amerikaiak ha elengedik magukat, akkor ömlik a szó, én meg, ha túlteszem magamat a kezdeti nyelvbotlásokon, még õket is felülmúlom a szószaporításban, Neema meg csak figyel, és néha mosolyog. Nem mindent ért, de

A

8. o l d a l

*

július 2009

Rókavörös és hópuha porzuhatagban... (3.) AZ

ANYA

Fotók: B. Johanna

Tol l&p eh ely

próbálja leszûrni a lényeget. Ahogy indulunk vissza a szállásra, Neema megjegyzi, hogy már nem is tudja milyen régóta nem volt olyan napja, hogy nem kellett hajnaltól estig dolgoznia. Most valahogy nem kapja a helyét... Volt egyáltalán olyan, hogy lazított? – kérdeztem magamban, de közben kemény tenyerét vizsgáltam, és azon morfondíroztam, hogy mire gondolhat olyankor, amikor a távolba mered, és mosolyog. Míg ide nem értünk, nem sokat láttam mosolyogni. Ez a hely jót tesz neki – távol a ricsajtól, a gondoktól, az árvaház és a falu nyomasztó terheitõl... Lucia megelõzött. „Mire gondolsz?” – hangzott a nagy kérdés. Neema gondolkodott egy kicsit, majd megvonva vállát, azt felelte, hogy: „A gyerekekre. Kissé aggódom miattuk. Lehet, hogy nem kellett volna otthagynom õket.” A férje, Samuel M’Peli lelkipásztor az árvaházért és az új missziókezdeményezésekért költöztette családját a városból a faluba.

Otthagyták a gyülekezetet, és átvették az egyre növekvõ árvaház gondjait, s közben új gyülekezeteket plántáltak falvakon. Neema-nak és néhány segítõjének keményen kell dolgozniuk, hogy rendben tartsák az árvaházat, és a dolgokat jó mederbe tereljék. „Mindig ez volt az álmom” – vallotta Neema a reggelinél. „Már a kezdetektõl, amikor láttam a sok árvát. Nagyon szerettem volna, ha összegyûjthettem volna õket, és gondjukat viselhettem volna. Most olyanok nekem, mint a saját gyermekeim. Sõt, az én gyermekeim is ott kószálnak köztük, néha nem akarnak hazajönni. Azt mondják, hogy õk is árvák, õk is hozzájuk tartoznak, és velük akarnak aludni. Nagyon szoros kapcsolat van köztünk. Olyanok vagyunk, mint egy nagy család.” A kirándulás minden percét élvezte. Élvezte, hogy nem kellett semmit csinálnia, csak figyelje az állatokat és növényeket. „Itt élek Tanzániában, de nem nagyon látok

ilyesmit.” Ám egész végig nyugtalanság gyötörte. „Remélem, hogy a csecsemõkkel semmi baj nem történik, míg haza nem érek.” „Remélem, hogy nem borul fel a rend.” „Remélem, nem vesznek össze.” Alkonyatkor értünk haza. A gyerekek ébren vártak, elénk tódultak. Körbefogtak, fõleg Neemát, és kiáltozták, hogy „Anya, mesélj!” Neema mindegyiket jól szemügyre vette, megsimogatta kopasz fejüket, és azonnal el is kezdett mesélni. Õk úgy mesélnek, hogy közben el is mutogatják a történetet. Pantomimot láttam az elefántcsordáról, színdarabot a madárhadakról. Felvonultak a zsiráfok, a zebrák, a szurikáták... A gyerekek pedig lelkes hurrázással, hangutánzó szavakkat kísérték a bemutatót. „Nagyon hiányoztatok. Úgy féltem, hogy nehogy valami bajotok történjen, míg odavagyok” – búcsúzott Neema. „Nem tudom, mi történne, ha hetekig távol kellene lennem. Nem szoktam meg, hogy elváljak tõlük.” Az árvaház elcsendesedett. A kirándulásunk után annyi mindenre gondolhattam volna, gyíkok, krokik, antilopok... de csak Neema járt a fejemben. Meg a gyerekek kitörõ öröme, ahogy meglátták hazatérni az anyát... [Borzási] Johanna

Ter em tsé l

TEREMTÉS-VERSENY TÉMA: TEREMTÉSPÁRTI ALTERNATÍVA A Biblia Szövetség Protestáns Teremtéskutató Köre (www.kezdetek.hu) és a Creation Research (www.creationresearch.net) pályázatot ír ki a bibliai teremtésmodell támogatása céljából – Darwin születésének 200. évfordulója alkalmából. A pályázatra keresztények jelentkezését várjuk korhatár nélkül. A pályázattal szeretnénk bátorítani õket, hogy bekapcsolódjanak a teremtéskutatás munkájába. A versenyt Dr David Stewart, amerikai kreacionista tudós, és Diószegi Sámuel, magyar református lelkipásztor és a magyar botanika megalapítója emlékére rendezzük. Feladat: 15-20 oldalas esszé írása, és egy 15 perces elõadás készítése és megtartása. A cél annak bemutatása, hogy milyen érvek cáfolják az evolúciós elméletet, és milyen érvek támasztják alá a bibliai teremtésmodellt. Az elõadás és dolgozat formai követelményei, és a pályázat további részletei megtalálhatók a www.kezdetek.hu oldalon. Beküldés: A dolgozatot, továbbá az elõadás diáit elektronikusan a www.kezdetek.hu oldalon megadott email címre kell beküldeni 2009. szeptember 10-ig. Elbírálás: A pályázatok értékelésében mind a dolgozatokat, mind az elõadásokat figyelembe vesszük. A beérkezett dolgozatokat 2009. szeptember 30-ig elbíráljuk. A pályázók elõadásukat a GeMini (Genezis Minikonferencia) 2009 – Õsz konferencián (várhatóan 2009. október elején) fogják megtartani az erre felkért zsûri elõtt. A konferencián minden pályázó részvételi díját térítjük. Eredményhirdetés: Az eredményt a GeMini 2009 – Õsz konferencián hirdetjük ki. A díjakat John Mackay, a Creation Research vezetõje adja át. Díjazás: I. hely: 300 000 Ft II. hely: 200 000 Ft III. hely: 100 000 Ft Forrás: www.kezdetek.hu

9. o l d a l

*

július 2009

gy bizonyos Dr. Robert Stephens 1995 körül megalapította a Darwin Day Celebrationt. Ez egy civil szervezet, amelynek célja, hogy Darwin születésnapját nemzetközi téren minél szélesebb körben megünnepeltesse s e naphoz kapcsolódva népszerûsítse és hirdesse a darwinizmus tanításait, helyi Darwin-napi megmozdulásokat inspirálva nemzetközi ünnepet hozzon létre. (...) Magyarországon a Darwin nap fõ támogatója és szervezõje az ún. Szkeptikus Társaság. Ez a társaság 2006. december 15-én alakult és jóvoltukból 2007-ben elõször Magyarország is felkerült a Darwin-nap képzeletbeli térképére. (...) A „szkeptikus“ kifejezés egy filozófiai irányvonalat és gondolkodásmódot takar, mely szerint a világról alkotott képünket a logikára és a tudomány kellõen alátámasztott eredményeire kell alapozni, nem pedig tekintélyre, hagyományra vagy bármiféle olyan dogmára, amely a racionális gondolkodás akadálya lehet. A magyarországi Szkeptikus Társaság azt vallja, hogy a világ megismerésének legmegbízhatóbb módja a tudományos módszer, és ezzel összhangban elkötelezett a naturalista filozófia és világkép mellett. A naturalista szemlélet szerint csak egyetlen, anyagi (fizikai) világ létezik, amelynek teljes egészében részei vagyunk mi magunk is. A Szkeptikus Társaság elsõdleges céljának tekinti a tényeken alapuló racionális gondolkodás értékének, a tudomány eredményeinek ismertetését, valamint az irracionális, áltudományos irányvonalak és a vallások kritikáját. (...) A szkeptikusok olyan világképet akarnak megismertetni az emberekkel, mely kizárólag a természettudományos kutatás eredményeire épül. Tiszteletre méltó szándék! Teljesen egyetértünk azzal, hogy a babonaság, áltudományok, hitgyógyítók, s társaik, vagyis a hiszékenység vámszedõi, egy mágikus világkép hirdetõi ellen harcoljanak! Azzal azonban már nem, hogy ezek közé sorolják a keresztyénséget is, amely a Bibliára építi alapvetõ állításait! Ugyanakkor azt tapasztaltuk, hogy a szkeptikusok által szorgalmazott természettudományos világképet tanítják már vagy 200 éve az iskolákban és ezt hirdeti a média minden csatornája. Tehát nyílt kapukat dönget-

E

10. o l d a l

* július 2009

Sípos Ete Zoltán*:

A Darwin-nap margójára (1.) nek, amikor ezt szorgalmazzák. Azért csendesen megjegyezzük: a reformáció döntõ lökést adott a természettudomány kifejlõdésének és a természettudományos világkép kialakulásának! A mi hívõ világképünk is a természettudományos kutatásokra épül és aligha találnak olyan keresztyén embert szkeptikus honfitársaink, aki ne rendelkezne egy tudományos világképpel. Csak biztatni tudjuk a szkeptikus társaságot, hogy kövessék elõdeik útját és vegyék tekintetbe a tényeket és használják a józan eszüket a világ jelenségeinek vizsgálata során, kételkedjenek mindenben és tudományos kutatási eredményeikrõl adjanak tájékoztatást! Egytõl azonban óvnánk õket – álljanak ellene a kísértésnek és kutatási eredményeikbõl ne vonjanak messzemenõ világnézeti következtetéseket! Különösen bánjanak óvatosan azzal, hogy részleges természettudományi képzettségük tudatában – világnézeti, filozófiai-ideológiai kérdésekben végérvényes kijelentéseket tegyenek! Maradjon a cipész a kaptafánál – ez legyen jelszavuk! Hiszen természettudósként már arra sem képesek, hogy egy másik természettudományos szakterület állásával tisztában legyenek – akkor hogyan is akarnak a létkérdésekrõl nyilatkozni? Tisztelettel emlékeztetjük õket arra is, hogy – amint írják - világ jelenségeit õt az ún. naturalizmus alapján közelítik meg. („A szkeptikus társaság elkötelezett a naturalista filozófia és világkép mellett”.) Tudvalévõ, hogy a naturalizmus amint az már a nevében is benne van – egy ideológia. Ráadásul egy ókori, tehát õsi filozófia, ami még a természettudományok kialakulása elõttrõl származik… Ahogy elvárható, mint minden filozófiának, vallásnak, ideológiának, ennek is vannak hitigazságai (dogmái) amikben Grafika: wikimedia.org

Szk ep szi s?

hinni kell… Úgy tudjuk, hogy a naturalizmus (közismertebb nevén: tudományos materializmus) alapvetõ hittani tételei gyakorlatilag a történelmi keresztyénség hittételeinek ellentétei. Szerinte Isten – mint személyes szellemi lény nincs – az anyag vagy energia örök, ez a végsõ valóság. Így a világot nem Isten alkotta, hanem az anyagból-energiából bontakozott ki, véletlenül, évmilliók során saját törvényei szerint - ahogy írják: a „naturalista szemlélet szerint csak egyetlen, anyagi (fizikai) világ létezik, amelynek teljes egészében részei vagyunk mi magunk is…” Vagyis az ember élete csak a földre korlátozódik. Itt a földön a fejlõdés érdekében az erõsebbnek le kell gyõznie a gyengébbet – a fejlõdést biztosító törvény: a létért való küzdelem és a halál. Nincs valami természetfeletti eredetû és mindenkire kötelezõ érvényû erkölcsi rend – csak az ember ill. közösség alkothat ideiglenesen kötelezõ, mert a többség által elfogadott erkölcsi szabályokat… Nincs halál utáni felelõsségre vonás, nincs túlvilág: se mennyország se pokol, mert csak a látható világ van – s a halál megsemmisülés. Lehetne még sorolni az ókori eredetû naturalista filozófia dogmáit, melyekben hisznek a szkeptikusaink – ahelyett, hogy ezekben is következetes bátorsággal kétkednének. A Szkeptikus Társaság tagjai - saját bevallásuk szerint – hiszik ezeket a naturalista dogmákat. Vagyis a szkeptikusok mélyen hívõk, akiknek hitbeli meggyõzõdését tiszteletben tartjuk! Hisznek a natu-

Ré bu sz VÁRJUK A FOTÓN LÁTHATÓ ELÕADÓ NEVÉT, ÉS A KIEMELT SOROKBAN TALÁLHATÓ DAL- ÉS ALBUMCÍMET AUGUSZTUS 20-IG.

ralizmus õsi dogmáiban – melyeket igazát, helyességét sehol, senki nem bizonyította. Persze máris halljuk a szkeptikus társaság egyáltalán nem szkeptikus tagjait, amint kórusban zengik: „de hiszen a természettudomány „bizonyította” a naturalista világnézet hittételeinek igazát! A naturalizmus az egyetlen világnézet, aminek igazságát a tudomány bebizonyította… Ez az egyetlen tudományos világnézet!” Ekkor azonban azt kérdezzük: mióta alkalmas a természettudomány egy világnézet igazságának bizonyítására? Talán módszerei vagy eszköztára teszi képessé ilyen jellegû nyilatkozatokra? Mi úgy látjuk, hogy egy világnézet igazolásának képessége túl van a természettudomány illetékességi körén. Hiszen a természettudomány csakis a látható-vizsgálható, érzékszerveinkkel vagy különbözõ segédeszközökkel hozzáférhetõ anyagi világot képes vizsgálni – arról, hogy azon túl mi van, vagy mi nincs – nem áll módjában végérvényesen nyilatkozni. Persze nyilatkozhat – ez szabadságában áll – de azt, amit mond, bizonyítani a saját mód-

11. o l d a l

*

július 2009

szereivel, eszközeivel – nem tudja – legfeljebb valószínûsítheti, de semmi bizonyosat nem állíthat. Tehát az a véleményünk, hogy a természettudomány nem illetékes világnézeti – filozófiai - ideológiai kérdésekben végsõ eligazítást adni – így felsorolt végsõ kérdésekben sem. Hiába áltatják magukat azzal, hogy a tudomány feleslegessé tette az istenhitet – tévednek! A természettudomány ezt nem tudja feleslegessé tenni – nem áll módjában ezt megtenni. Sok egyebet sem tehet meg a természettudomány pl. nem tudja azt se megakadályozni, hogy kutatási eredményeit emberiségellenes, pusztító célok elérésére használják fel. Be kell látni, hogy a természettudomány sok mindenre nem képes – vagyis nem mindenható. Kérdezzük: az a természettudomány, ami nem képes tökéletesen objektív és biztos képet adni a materiális világmindenség egészérõl sem, mert annak, csak kis szeletével foglalkozik sajátos módszereivel és eszközeivel – hogyan is nyilatkozhatna Isten létérõl vagy nem létérõl?? Forrás: www.kezdetek.hu

JÚNIUSI REJTVÉNYFEJTÕK: Elek Zoltán (Szalárd) Máté Beáta (Ipp) Szilágyi Szabolcs (Nagyvárad)

A JÚNIUSI REJTVÉNY MEGFEJTÉSEI: - CHRIS TOMLIN - HELLO LOVE! - GRAND SALINE - HOW GREAT IS OUR GOD

Na pe rn yõ Pár hasznos tanács, hogy felkészülten indulj útnak 1. Készíts úti patika csomagot (fájdalom- és lázcsillapító, fertõtlenítõszer, görcsoldók, leégés elleni krém, ragtapasz, kötszer, hasmenés elleni gyógyszer)! 2. Az utazás elõtt keresd fel orvosodat és érdeklõdj a veszélyekrõl és a szükséges védõoltásokról, valamint a gyógyszerekrõl! 3. Nyaralás alatt a különbözõ higiénés körülmények miatt csak jól átfõzöttsütött ételeket egyél, és csak palackozott vizet fogyassz. Kerüld a hidegtálakat, a jégkockát, valamint a fõzött fagylaltot! Utcai árusnál ne egyél! 4. Étkezés elõtt mindig moss kezet, de napközben többször is! 5. Védekezz a nap káros sugarai ellen! Ez a napszúrástól és a rosszulléttõl is megóv. Forrás: www.utazaselott.hu

romániai magyar baptista fiatalok lapja Kiadja az EMABISZ Elnök: Szabó László Szerkeszti: Clemetson Adina Tördelés: Gönczi Géza Cím: Budai Nagy Antal 24, 540004 Târgu-Mures, Jud. Mures

E-mail: [email protected] Internet: www.emabisz.ro

PÁLYÁZAT Réges-régen szinte minden gyülekezetnek volt egy-egy házi ‘költõje’, ‘zeneszerzõje’, hisz gyermekversekbõl, énekekbõl mindig hiány mutatkozott. Ha nincs, hát írunk! Sok-sok versike idõközben vagy idõ elõtt „meghalt“, akadtak köztük, amelyekért nem kár, de olyanok is, amelyek ma is használhatóak lennének, és persze olyan szerzõk is, akik - ha kicsit megerõltetnék magukat - ma is tudnának a kicsiknek való versikéket, énekeket írni.

EZÉRT A Jó Pásztor magazin ének-és versíró pályázatot hirdet, melynek keretében szeretnénk elérni, hogy minél több keresztény gyermekversés dal álljon a bibliaköri tanítók, anyukák, apukák és nagyszülõk rendelkezésére. Szeretnénk, ha mindenki benevezne a pályázatra, akinek akárcsak egyetlen verse vagy gyermekéneke van, nem szeretnénk, ha a megírt szerzemények a fiókokban porosodnának! A PÁLYÁZATRA VONATKOZÓ FELTÉTELEK Bárki pályázhat, aki megszólítva érzi magát erre. Fontos, hogy a pályamûvek valóban az óvodás korosztályt célozzák, általuk megtanulható, elmondható, korosztályuknak megfelelõ stílusúak és nyelvezetûek legyenek. A következõ kategóriákban várjuk a pályamûveket: I. kategória: menyegzõ II. kategória: gyermekbemutatás III. kategória: anyák napja IV. kategória: karácsony V. kategória: virágvasárnap, húsvét, pünkösd … arról, hogy mit is szeretnénk pontosan: Elsõsorban olyan verseket, énekeket, amiket mai felnõttek vagy gyermekek írtak, vagy csak most kapnak ihletet és most kezdenek bele az írásba. Másodsorban olyan verseket, énekeket, amiket, mondjuk, nagyszüleink fiókjában találtunk, amik ugyan fizikai formában megmaradtak, ám teljesen elfelejtõdtek – itt az idõ, hogy leporoljuk azokat! Harmadsorban pedig olyan énekeket, amik nem újak, csak új szöveg íródott hozzá, hogy így kapjanak ünnepi hangulatot. És végül olyan énekeket, verseket, amik nagy kedvenceink, mert gyerekkorunkban azokat énekeltük, mondtuk, vagy éppenséggel most hallottuk õket és nagyon megtetszett, tehát bármi, bárhonnan. A pályázat elsõ fordulója 2009. augusztus 31-én zárul, eddig várjuk a pályamûveket a következõ címeken: 1203 Budapest, Ferenc utca 3. „pályázat” jeligére vagy pedig elektronikus formában a [email protected] címre. A legjobb szerzeményeket a Jó Pásztor újságban megjelentetjük, valamint a beküldõk között ajándékokat sorsolunk ki. További információ a www.versekesdalok.freeblog.hu oldalon található, a felmerülõ kérdésekre pedig a [email protected] címen válaszolunk.