Tiszta Energiával Magyarországért Párt Nyilvántartási szám: 2850
6000 Kecskemét, Petőfi S. u. 1/B. VII/1. Budapesti iroda: 1201 Budapest, Irma u. 2. www.tempopart.hu www.tempohirek.com/news.php E-mail:
[email protected] sites.google.com/site/tempoparttempo
PEPSZOLG KFT. TULAJDONOSAI 1201 Budapest, Irma u. 8. Alapítva: 1989. október 23. Tel: 36-1-285-5815 Fax: 36-1-283-7715
ECOPREVENT Gazdasági Szolgáltató Kft. (Cégjegyzékszáma: Cg.01-09-694308) Székhelycím: 1201 Budapest, Irma u. 2. + Fax: 285-5815 Adósz.: 12598977-2-43 Bank.sz.: OTP Bank Rt. 11721026-20292944
AGRIA Ba-Mat Kft. „fa” tulajdonosai Székhely: 1103 Budapest, Gyömrői út 51-53. Telephely: 1201 Budapest, Irma u. 8. Adósz.: 12018705-2-42 Alapítva: 1993. július 01.
Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság részére
Budapest, 2011. szeptember 12. Hiv.sz.: Cgt.01-11/016512/2. 01-10-045772 Hajdú-Bét Rt. „fa”
1055 Budapest Nádor u. 28.
Tisztelt Fővárosi Bíróság! A Hajdú-Bét Rt. „fa” fenti számú ügyében 2011.08.22-én kelt hiánypótlási felhívásnak az alábbiak szerint teszünk a megadott határidőn belül eleget. 1) A T. Cím által 2011.06.02. napján átvett eljárásindító beadvány mellékleteként csatolásra került a TEMPO Párt, Borbély József és Minda Zoltán részére a kérelmezett adós társaság törvényes képviselője által 2010.10.18-án kiadott, a nevezettek kérelmezettel szembeni hitelezői státuszát – bírósági végzés (Csődtv. 6. § /3/ bek., Pp. 61-65. §) törvénysértő hiánya miatt csak a felszámoló szerv útján – igazoló okiratok. Előzőek alapján úgy nyilatkozunk, hogy a TEMPO Párt, Borbély József és Minda Zoltán a közvetlen érintettség folytán a Ctv. 77. § (1) bekezdése szerinti kérelmezőként, a további személyek (1) pedig a Ctv. 76. § (3) bekezdése szerint bejelentőként lépnek fel. Szerény jogi álláspontunk szerint a kérelmezők jogi érdekének valószínűsítése a felszámolás alatt álló kérelmezett társasággal szemben fennálló és az adós törvényes képviselője által kiállított csatolt okiratok szerinti hitelezői követelések folytán igazolt, különös figyelemmel arra is, hogy a kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárás alapjaként feltárt törvénysértések, 1
Ecoprevent Kft. (képviseli: Minda Zoltán), Nagy Lajos, mint a Pepszolg Kft. alapító tagja, Keller István, mint a Pepszolg Kft. alapító tagja, Minda Zoltán, mint a Pepszolg Kft. törvénysértően be nem vezetett ügyvezetője, Borbély József, mint az AGRIA Ba-Mat Kft. „fa” ügyvezetője.
2 fennálló törvény- és jogsértő állapot a kérelmezett társaság felszámolásának rendkívül aggályos elrendelésével, folyásával és az előzőekkel a Btk. több §-ának a törvényi tényállását is kimerítő hivatalból üldözendő cselekmények jogon kívüli kezelésének leplezésével összefüggésben valósultak meg és állnak fenn. 2) A kérelmezőként megjelölt személyek tekintetében álláspontunk szerint megfelelő módon valószínűsített az eljárás megindításához fűződő – közvetlen – jogi érdek. A PEPSZOLG Kft. és az AGRIA Ba-Mat Kft. nevének kérelem fejlécében történt feltűntetése mellett azért kerül kényszerűen megjelölésre a tulajdonosai megjegyzés, mivel az ekként fellépő bejelentők első helyen azt kívánják ezzel deklarálni, hogy a társaságaik nevében feltárt és bizonyított bírósági törvénysértések sorozata eredményeként nem tudnak törvényes képviselőként is eljárni. Második helyen azt, hogy a Fővárosi Cégbíróság berekin belül működő és működött lent nevesített bírák, ezen cégek ügyeiben hivatalból üldözendő törvénysértéseket valósítottak meg a kógens törvényi rendelkezéseket sértő tudottan vagy tudni kelletten irat- és tényellenes alapon folytatott eljárással, majd azok feltárása után a hatékony jogorvoslat biztosítása iránti kérelmek törvénysértő kezelése miatt fennálló jogellenes állapot fenntartásával. A Pepszolg Kft. dr. Deák Éva Ágnes, dr. Bacsy Kázmér, stb. bírák kógens Pp. szabályok éveken át történt – és a Fővárosi Bíróság által is végzésben elismert – megsértésével folytatott, bizonyítottan jogon kívüli szempontokat kiszolgált törvénysértő eljárásának az eredményeként került 1996-ban végelszámolás, majd ezen részletesen feltárt, de a Fővárosi Bíróság és az ügyészség által – dr. Rádi Andrea fővárosi bíró 2009-ben feltárt törvénysértései miatt indult büntetőeljárással szögesen ütköző kezeléssel – eltussolt bírói törvénysértések folyományaként 2008-ban felszámolás alá. Ugyanakkor a bűncselekményeket megvalósított bírák eljárása alapjaként figyelembe vett és a bíróság által hivatkozott tartalmú „Pepszolg Kft. társasági szerződés” soha nem létezett, és nem létezik (lásd: 2010.Vez.XVI.G.43/2-9.), amely okirat bizonyított és bíróság által is elismert hiánya 18 éve nem jelent akadályt a Pepszolg Kft. és tulajdonosaival szembeni nyílt törvénysértésekkel folyó bírósági eljárás során. A korábbi és jelenlegi bírósági vezetés és a megvalósult bírósági / bírói törvénysértések jogon kívüli kezelésében (10/1999. OIT Szabályzat, Be. 171. § /2/ bek., AB 333/B/2002., Btk. 137. § /1/ bek. e/ pont) érintett más hivatalos személyek a színfalak mögött évek óta összekacsintanak, így a bíróságon elfekvő okiratokból is tudottan fennálló és a közhiteles cégnyilvántartás adataira is kiható jogellenes állapot megszüntetése érdekében sem a hivatali esküvel ( 2) részrehajlás nélkül minden ügyfél tekintetében betartani vállalt kógens törvényi rendelkezések, sem a hatékony jogorvoslathoz való jog biztosítására fennálló törvényi kötelezettség (3) ellenére nem jártak és nem járnak el. Az AGRIA Ba-Mat Kft. esetében dr. Vezér Ágnes bíró járt el a cégeljárásban nem szabályozott kérdésekben is alkalmazandó Pp. kógens szabályokat sértő módon akként, hogy az 1996-ban a cég tulajdonosai által hozott határozatok alapján formailag megfelelően előterjesztett kérelemben világosan rögzített adatváltozásoktól eltérő adatokat vezetett be a cégjegyzékbe célirányosan akként, hogy az AGRIA Ba-Mat Kft-vel és tulajdonosaival szemben nevesített gazdasági csoport és képviselői által bírói segédlet mellett megvalósított bűncselekmények eredményével elért jogtalan előny – törvényes látszatot keltve – volt egy évtizeden túl tovább vihető. A cégbíróság fentiek szerinti törvénysértő eljárására közokirati bizonyíték a 12, illetve 14 év után is csak nagy nehezen és többfordulós jogorvoslati eljárás eredményeként az eredeti 1996-os kérelemmel egyezően 2008-ban 2
„Én … esküszöm, hogy hazámhoz a Magyar Köztársasághoz hű leszek; az Alkotmányt és a jogszabályokat megtartom; az állami és a szolgálati titkot megőrzöm, a hatáskörömbe tartozó ügyekben részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, kizárólag a törvényeknek megfelelően járok el (az esküt tevő meggyőződésének megfelelően: Isten engem úgy segéljen).” 3
1993. évi XXXI. tv-el kihirdetett 1950. évi Római Egyezmény 13. cikkelye
3 és 2010-ben is csak nagy nehezen és két fordulóban utólag bevezetett 1996-os valós adatok cégjegyzékben való megjelenésének a ténye (lásd: 01-09-265220/75., 98, 99.). Ugyanakkor a hivatalával vitán felül visszaélt és a cégjegyzéknek is a 2010-ig fennállt célirányosan hamis adattartamát eredményezően több hamis közokiratot is jogellenesen kiállított dr. Vezér Ágnes bíróként elkövetett bűncselekményeit 20082010 között további hamis adatok közokiratokba foglalásával leplezték az ügyben utóbb eljárt bírák, amivel a mai napig a csalás és annak eszközcselekményét képező hivatali visszaélés és közokirat-hamisítás bűntettének törvényi következményeit leplezik. A feltárt, de évek óta jogon kívül kezelt bírói bűncselekményeken is alapuló további súlyos és szintén feltárt törvénysértésekkel idő közben azonban már teljesen kifosztották az AGRIA Ba-Mat Kft-t és tulajdonosait. A megjelölt bírói bűncselekmények miatt is 1998-ban felszámolás alá került cég vagyonát a felszámoló által 1999. januárban készíttetett értékbecslésben 176.564.910,- Ft-ban határozták meg, míg szintén a felszámoló által 1999. májusban azonos vagyonról készített értékbecslésben már 503.000.000,- Ft-ra taksálták. Eközben az 1999-es két felértékelésben először 28.897.235 Ft-on, majd másod ízben már 118.800.000,- Ft-on szerepeltetett Felnémeti fűrészüzemet 316.245.000,- Ft-ért értékesítették. Az előző tényadatok aggálytalanul világítják meg, hogy a Pp. 3. § (2) bekezdését megsértve a kérelemtől célirányosan eltérő adatokat a cégjegyzékbe 1998-ban bevezetett dr. Vezér Ágnes bíró, és a korabeli tévedéseket 2008-ban többszöri kérelem ellenére – az eljárásjogi szabályokra figyelemmel tévedésen túlmutató módon – csak részben orvosolt korábbi cégbírósági vezető bíró, és az adott ügyben általuk megjelenített Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság is nyilvánvaló módon – 1996-ban, 1998-ban és 2008-ban is – „tévedett”. 3) A törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását azért kérjük, mivel a cégjegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést megelőzően már fennállt ok miatt ( 4) törvénysértő (Ctv.74. § /1/ bek. a/ pont), illetve a cégjegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést követően keletkezett ok miatt (5) törvénysértő (Ctv.74. § /1/ bek. b/ pont). a) Az ügyben eljárt bíróság a kérelemhez kötöttség elvét és a Gt. vonatkozó szabályát megsértve vezette be a cégjegyzékbe a 30 napos előterjesztési határidőt is megsértő kérelmezett által csak évekkel később benyújtott kérelemre Karvalits Ferenc igazgatósági tag tisztségének megszűnését 2003.01.28-i valótlan időponttal. Karvalits Ferencnek a csak 2004-ben benyújtott nem alakszerű törlési kérelme alapjaként hivatkozott lemondás ugyanis 2002.04.25-én történt (1997. évi CXLIV. tv. 30. § (2) bek. d/ pont), így a törvénysértő módon csak évekkel később benyújtott kérelem is ezt az időpontot rögzíti, míg a cégjegyzékbe – tévedésbe ejtő és tévedésben tartó módon – a kérelemben rögzítettől eltérő törvénysértő adat került bevezetésre. Többlet tényállás a törvénysértések sorában az is, hogy az eredeti kérelemhez csatolt kérelmezetti közleményjegyzék azt is bizonyítja, hogy Karvalits Ferenc évekkel későbbi törvénysértő törlésének cégközlönyben való közzététele a mai napig nem történt 4
NBH által 2002-től folytatott titkos lehallgatásokkal és ügyészségi közokirattal bizonyítottan bírói megvesztegetések eredményeként történtek a kérelmezett ügyében is a Btk. több §-ának törvényi tényállását kimerítő bűncselekmények, aminek eredményeként illetékességgel bizonyítottan nem rendelkező bíróság járt el, törvénysértő, hamis, irat- és tényellenes be nem vezethető adatokat a cégjegyzékbe bevezetve. Ugyanakkor az illetékesség nélkül eljárt bíróság eljárójával szemben az NBH nevesítetten tett feljelentést, amely nyomán megindult büntetőeljárás alatt aggálytalanul hagyták a kérelmezett ügyében is tovább működni a minden formában megvesztegetett hivatalos személy dr. Varga Miklós bírót, illetve az által is kiszolgált és az ügyészség által teljességgel fel is térképezett bűnszervezetet. 5 bizonyítást nyert, hogy az eljárási illetékesség tekintetében hivatalos személyek ejtették tévedésbe és tartották tévedésben az érintett hitelezőket, amit az utóbb jogellenesen bejegyzett adatok is megcáfolhatatlanul bizonyítanak.
4 meg. A kérelmezett által csak 2004-ben jelzett Karvalits Ferenc igazgatósági tagra vonatkozó „2002-es változás” miatt benyújtott kérelem sem került alakszerű formában benyújtásra, ráadásul a kötelező jogi képviselet okán ügyvéddel eljárt kérelmezett „a cégjegyzék 13/40. rovatát” kérelmezte az általa megjelölt módon „kijavítani”. Ugyanakkor a cégeljárásban a nem szabályozott kérdések körében (1997. évi CXLV. tv. 20. § /1/ bek.) alkalmazandó 1952. évi III. tv. (Pp.) 224. § (1) bekezdésének ( 6) határozatok kijavítására vonatkozó kógens rendelkezése alapján mind a kérelmezett (ügyvédje), mind a bíróság eljárt tagja által hivatalból volt az tudott, hogy kérelemben évekkel később jelzett okból való kijavítás kérelmezésének, és az arra történt bírósági végrehajtásnak sem volt törvényes alapja. További kógens szabály, hogy a Pp. 227. § (1) bekezdése (7) értelmében a bíróság kötve van az ügyben hozott határozatához. A cégjegyzék 13/40. rovatának tartalma az előzőekben megjelölt törvénysértések miatt is, valamint még azért is törvénysértő, mivel a cégjegyzékbe nem a 2004-es „kérelemben” megjelölt 2002.04.25-i időpont, hanem még a Pp. 3. § (2) bekezdését is sértő módon a minden vonatkozásban valótlan 2003.01.28-i időpont került bevezetésre. b) A kérelmezett, az OTP Rt. jelentős befolyású tulajdonosi viszonyának „2001.12.29-i megszűnését” is törvénysértően csak évekkel később, 2004-ben jelentette be. A debreceni bíróság előtt 2004.02.03-áig folyt eljárással bizonyítottan azt megelőzően illetékességgel még nem rendelkezett kecskeméti bíróság által 2004.01.26-án érkeztetett Hajdú-Bét Rt. csatolt önirányú felszámolási kérelme ugyanakkor vitán felül bizonyítja azt, hogy a törvénysértő módon 2001.12.29-i visszamenőleges időponttal csak 2004-ben törölni kért jelentős befolyású tulajdonos OTB Bank Rt., az önirányú felszámolási kérelem 2004-es benyújtásáig változatlanul és folyamatában működtette a kérelmezett 25 bankszámláját. A kérelmezett és a további érintettek csalárd eljárása kárt okozó módon a Hajdú-Bét Rt. hitelezőit és további harmadik személyeket is tévedésbe ejtett és éveken át tévedésben tartott, a jelentős befolyású és közismerten biztos anyagi bázissal rendelkező OTP Rt. törvénysértően kezelt tulajdonosi szerepe tekintetében. A tulajdonos OTP Rt. törlésére 2004.04.07-én (03-10-100346/26.) került sor 2001.12.29-i visszamenőleges időponttal, amely többszörösen törvénysértően kérelmezett és jogellenesen végrehajtott cégjegyzéki adatmódosítás a kérelmezett hitelezőinek ekörben is megtörtént tévedésbe ejtését, és annak fenntartását is eredményezte. c) Karvalits Ferencen túli további igazgatósági tagok tisztsége megszűnése miatt 2004-ben benyújtott változásbejegyzési kérelemben Boros Attila vezérigazgató, Nagy György igazgatósági tag, dr. Ökrös András igazgatósági tag és dr. Gansperger Gyula igazgatósági tag tisztségének megszűnése időpontjaként 2003.12.29. napja került megjelölésre. A kérelemben megjelölt 2003-as időponttal szöges ütközésben a cégjegyzék 13/37. rovatába, a 13/39. rovatába, a 13/44. rovatába és a 13/45. rovatába – „ismeretlen okból” – a fent nevezettek tisztsége megszűnése időpontjaként azonban, már 2004.01.29-i valótlan időpont került bevezetésre. A Pp. 3. § (2) bekezdése értelmében a hivatkozott kérdéskörben a cégjegyzékbe be nem vezethető 2004.01.29-i tudottan vagy tudni kelletten hamis adatok, harmadik személyek tévedésben tartását eredményezően leplezte és leplezi a mai napig is a kérelmezett társaság képviselete 6
„A bíróság névcsere, hibás névírás, szám- vagy számítási hiba vagy más hasonló elírás esetén a határozat kijavítását végzéssel bármikor hivatalból is elrendelheti.” 7
„Amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a bíróság a saját határozatához abban a perben, amelyben azt hozta, kötve van, mégpedig a határozat kihirdetésétől kezdve, ha pedig a határozat kihirdetve nem volt, annak közlésétől kezdve.”
5 körüli anomáliát (Pp. 50. § /1/ bek. 72. §), illetve még azt is, hogy a Bács-Kiskun Megyei Bíróság olyan időben járt el a Debrecenben elrendelt felszámolási végzéssel szemben kérelmezett által 2003.12.29-én (a kérelmezett nem fizetésképtelen állítás közölése mellett) benyújtott fellebbezés nyomán folyt eljárással párhuzamosan Kecskeméten 2004.01.26-án eleve csalárd önirányú felszámolási kérelemmel kezdeményezett eljárásban illetékesség hiányában 2004.01.28-án és 29-én, amikor a fellebbezés folytán folyó debreceni felszámolási eljárás és cégeljárás folytán arra bizonyítottan nem volt törvényes mód. Különösen figyelemre méltó tény és körülmény előzőeken túl az, hogy a kérelmezett cégügyében jogi képviselővel eljárt Szupi-Táp Kft. ügyvédje által jegyzett 2003.12.30-i keltű csatolt kérelem 4. bekezdésében tényként került rögzítésre az, hogy „A felszámolási eljárás elrendelését tartalmazó végzést a Hajdú-Bét Rt. 2003.12.16. napján vette kézhez, majd 2003.12.17. napján az igazgatóság lemondott”, továbbá, hogy „… 2003.12.17. napjától nincs vezetősége a cégnek”. Nyilvánvaló az, hogy a jogi képviselő idézett tényállításai a 2004.01.05-én benyújtott 2003.12.30-i keltezésű törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelem elkészítéséhez 2003.12.16-a és 2003.12.30-a közötti időben megtartott iratbetekintésből származó tényismereten alapszik. Az 1997. évi CXLIV. tv. 30. § (1) bekezdése kimondja, hogy megszűnik a vezető tisztségviselői megbízás a lemondással. A hivatkozottak szerint már 2003.12.17-én lemondott, és ehhez képest csak 2003.12.29-i időponttal törölni kért nevesített igazgatósági tagok tekintetében a Pp. 3. § (2) bekezdését, és a Gt. 30. § (1) bekezdését is sértő módon kerültek a cégjegyzék 13/37, 13/39, 13/44. és 13/45. rovataiba a hamis időpontok (2004.01.29.) bevezetésére. Többlet tényállás az is, hogy az önálló képviseleti joggal 2003.12.29-én megválasztott Kolláth György vezérigazgató cégjegyzéki bevezetésére csak 2004.03.30-án került sor (1997. évi CXLV. tv. 28. §.). Ugyanakkor Kolláth György vezérigazgató 2003.12.29. – 2004.01.29-a közötti képviseleti időszakát követő (!!!) „törvényes képviselő” (Hunyadi Rt. felszámoló) 2004.03.04-én megtörtént 2004.01.29-i kezdő időponttal való cégjegyzéki bevezetése is törvénysértő, hiszen a felszámoló képviseleti jogosultsága későbbi időpontban kezdődött, mint a csak utóbb, 2004.30.30-án bevezetett Kolláth György vezérigazgató képviseleti ideje. A kérelmezett által – a Debrecenben 2003-ban elrendelt felszámolási végzéssel szembeni fellebbezés benyújtásával – 2003.12.29-én folyamatba tett jogorvoslati eljárás mellett, az eljárásra még nem jogosult kecskeméti bíróságon 2004.01.26-án benyújtott önirányú felszámolási kérelem alapján ugyanis nem lehetett törvényesen eljárni 2004. február 05-éig semmiképp. Ugyanis a Kecskemétről 2004.01.08-án Debrecenben visszaküldött el nem bírált cégügyben, csak 204.02.03-án lett jogerős végzés, és csak ezt követően kerültek az iratok Kecskemétre megküldésre, miközben az éveken át megvesztegetett – és ennek hatálya alatt a Hajdú-Bét cégügyében is eljárt – dr. Varga Miklós bíró Kecskeméten, már 2004.01.28-án törvénysértően meghozott végzésével rendelte el a Hajdú-Bét Rt. felszámolását második ízben, holott bizonyított tény az is, hogy tudomással bírt a Debrecenben indult folyó felszámolási ügyről is. Előző tények azonban vitán felül zárják ki azt, hogy a Bács-Kiskun Megyei Bíróság által a kérelmezett ügyében 2004. januárban hozott bármely határozat tekintetében törvényesen és joghatás kiváltására alkalmas módon állapítson meg a kecskeméti bíróság jogerőt már 2004. januárjában, illetve még azt, hogy az iratok Kecskemétre történt visszaérkezését (2004.02.05.) megelőző időpontban (2004.01.28, 29.) a kecskeméti bíróság joghatás kiváltására alkalmas módon járjon el a Hajdú-Bét Rt. bármely ügyében. A csatolt iratok hitelezők álláspontja szerint logikailag zártan bizonyítják azt, hogy a 2003.12.12-én 16 órakor kezdődött kérelmezetti folytatólagos közgyűlésen a székhelyáthelyezés, és azonos napon az addigi székhelyre létrehozott
6 fióktelephely létesítése – a kérelmezett által is ismert és tudott körülményekre tekintettel – a joggal visszaélés tilalmába ütközően történt (Ptk. 5. §), az fiktív volt. Ugyanis a debreceni bíróság a hónapok óta előtte elfekvő számtalan felszámolási kérelem alapján 2003.12.12-én a 16 óráig tartó munkaidőben állapította meg a kérelmezett fizetésképtelenségét, és rendelte el a társaság felszámolását. A felszámolás elrendeléséről szóló debreceni végzést a kérelmezett a csatolt tértivevénnyel igazoltan 2003.12.16-án átvette, amelyet követően csak 2003.12.18-án nyújtották be azon közgyűlési jegyzőkönyvet, amely a Kecskemétre való székhelyáthelyezésről döntött 2003.12.12-én, de akkor is csak 16 óra után megtartott folytatólagos közgyűlésen. A székhelyáthelyezés kérdésében a kecskeméti bíróság csak 2004.02.10-én döntött, az NBH által feltárt több rendbeli bírói megvesztegetés miatt dr. Varga Miklós bíró ellen tett feljelentésre 2003.12.22-én megindult büntetőeljárásban feljelentettként érintett dr. Varga Miklós eljárásában. Az előzőek okán és az 1997. évi CXLV. tv. 28. §-a értelmében 2004.01.28-án Kecskeméten nem lehetett törvényesen sem fizetésképtelenséget megállapítani, sem pedig felszámolót kirendelni a 2004.01.26-án benyújtott önirányú felszámolási kérelem alapján. A kérelmezett ügyében a kecskeméti eljárásra 2004. januárban már csak azért sem volt törvényes mód, mivel bizonyítottan volt ismert a kecskeméti bíróság és a folyamatában megvesztegetett bírája előtt az, hogy a kérelmezett társaság által 2003.12.29-én benyújtott fellebbezés miatt is már egy korábban elrendelt felszámolási eljárás van folyamatban, amely mikénti elbírálása mindenképp előkérdését képezi az eljárásra nem jogosult, továbbá az eljárás alapját képező hivatalos iratokkal 2004.02.05-ig fizikailag sem rendelkezett kecskeméti bíróságnak. A Debrecenben indult folyó felszámolási eljárásról bizonyítottan tudva folyamatba tett második felszámolási eljárásban törvénysértő időpontban kirendelt Hunyadi Rt. felszámoló szerv kijelölésének 2004.01.29-i jogerősítése is törvénysértő. Előzőekben vázolt törvénysértő állapotot közokiratilag igazolja az, hogy a cégjegyzék 13/46. rovatába már be van vezetve mai napig hatályos adatként 2004.01.29-i időponttal a Hunyadi Rt. felszámoló szerv képviseleti joga, míg a felszámoló céget megelőző, 2003.12.29-i közgyűlésen a felszámolás elkerülése érdekében önálló eljárásra jogosult vezérigazgatóként megválasztott kérelmezetti „törvényes képviselő” dr. Kolláth György, csak a cégjegyzék 13/47. rovatába került bevezetésre utólag akként, hogy azonos végzésben a bíróság a Hunyadi Rt. képviseleti jogát megelőzően bevezetendő vezérigazgatónak már a törléséről is rendelkezett 2004.03.30-án, a 2004.04.22-i közzététel mellett. A törvénysértő, valótlan cégjegyzéki adatokat is eredményező eljárást bizonyítja az is, hogy a Kecskeméten meg nem hozható 2004.01.28-i 2.Fpk.03-04-000041/2. számú, 2004.01.29-i 2.Fpk.03-04-000041/5. számú jogerősítő, és az utóbbit 2004.02.10-én kijavított 2.Fpk.03-04-000041/10. számú végzésekkel másodikként is elrendelt felszámolásról és kirendelt felszámolóról szóló végzés közzétételét még 2004.02.19-én is a Debrecenben működő dr. Szűcs Gyula bíró intézte, miközben a 09-10000071/217/I. számú végzéssel már 2003.12.30-án jogerősen került megállapításra a debreceni bíróság illetékességének hiánya, továbbá a folyó büntetőeljárással érintett dr. Varga Miklós bíró csalárd módon állította harmadik személyeket tévedésbe ejtő és tévedésben tartó módon már 2004.01.28-án is azt, hogy az általa megjelenített BácsKiskun Megyei Bíróság törvényesen járhat el a Hajdú-Bét Rt. ügyében. Az 1997. évi CXLV. tv. 3. § (1) bekezdése rögzíti a cégnyilvántartás közhitelességének törvényi tényállását, miszerint „A közhiteles cégnyilvántartás a cégjegyzékből, valamint a cégjegyzékben szereplő adat, jog vagy tény (a továbbiakban együtt: adat) igazolására szolgáló mellékletekből, illetve egyéb olyan okiratokból áll, melyeknek benyújtására a céget -
7 közérdekből, illetve a forgalom biztonsága, valamint a hitelezői érdekek védelme céljából - törvény kötelezi (a továbbiakban együtt: cégiratok).” Álláspontunk szerint a korábban és most is csatolt – illetve nem csatolt, de birtokunkban és a T. Bíróság birtokában is lévő további – okirati bizonyítékok vitán felül bizonyítják, hogy a kérelmezett társaság cégjegyzékben szereplő adatai – a mellékelt 21 oldalas 1-125 sort tartalmazó eseménytáblázatban is rögzített tényadatokkal és ügyészségi okiratokkal is alátámasztva – több ponton nem felelnek meg a fent idézett törvényben rögzített feltételeknek, a cégjegyzék alapját képező cégiratoknak, a vonatkozó kógens törvényi rendelkezéseknek. A most is feltárt és a teljes felszámolás menetére is nyilvánvalóan kiható törvénysértések tényére tekintettel tisztelettel indítványozzuk, hogy T. Cím értesítse hivatalból a felszámolást folytató Bács-Kiskun Megyei Bíróságot és az illetékes ügyészséget is (Be. 171. § /2/ bek., AB 333/B/2002.) a fennálló és a Magyar Köztársaság jogrendjét alapjaiban és minden vonatkozásban sértő törvénysértő állapotra is figyelemmel. A tisztességes eljáráshoz és a jogbiztonsághoz is fűződő jogunk alapján tisztelettel kérjük hatékony jogorvoslat rövid úton való biztosítását, az intézkedésükről való hivatalos értesítést, a hiánypótlás tartalma szerinti értékelését, személyes meghallgatás tartását. Tisztelettel: Tempo Párt Borbély József elnök 6.20.417.5539
Borbély József ügyvezető
Borbély József Mellékletek: 39 db (58 lap, 3 pld.)
Minda Zoltán
Tempo Párt Minda Zoltán titkár 06-30-954-3180
Minda Zoltán ügyvezető
Nagy Lajos
Keller István