Pelle Andrea Sej, Bást falu sáros, Óbásttal határos Medvesalji népdalok

Pelle Andrea Sej, Bást falu sáros, Óbásttal határos Medvesalji népdalok

1

Gyurcsó István Alapítvány Könyvek 37. Kottarafika: Huszár Ágnes Nyelvi korrektúra: Huszár Katalin

Realizované s finančnou podporou Ministerstva kultúry SR – program Kultúra národnostných menšín –

ISBN 80 – 89001 – 37 – 8 © Pelle Andrea © Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya

2

Pelle Andrea

Sej, Bást falu sáros, Óbásttal határos Medvesalji népdalok

Dunaszerdahely, 2006

3

Útbaigazító Ha Almágyból indulsz, menj egyenest délnek, hogyha el nem tévedsz, mindjárt Bástot éred. Óbást s Hidegkút van jobbra s balra tőle, ha meg tovább mégy, hát eljutsz Vecseklőre. A magyar határtól egy jó bakaraszra Tajtid leled – s kész az egész Medvesalja. (Tőzsér Árpád, részlet a Hazai napló című verséből)

4

Kedves Olvasó! Péterfaliként megtiszteltetés és nagy öröm számomra, hogy az első általam szerkesztett kiadványban Medvesalja népdalanyagával foglalkozhatom, hisz ez a jellegzetes kistáj a szülőföldem. Egyetemi éveim vége felé döbbentem rá, hogy ugyan lassan befejezem zenetudományi tanulmányaim, a komoly zene óriásairól és kevésbé jelentős zeneszerzőiről szinte jelentéktelen részleteket is megtanultam, de nagyszüleim, dédszüleim zenei kincséről nem tudok semmit. Úgy éreztem, hogy ezt nem hagyhatom annyiban, ezért elkezdtem a szlovákiai magyarok népzenéjét tanulmányozni. A zenetudományi tanszék és a szlovák népzenekutatók is örömmel fogadták és támogatták a munkám. Talán egy pillanatig sem volt kérdés számomra, hogy mi lesz az első tanulmányom témája. Medvesalja népdalhagyományát választottam. Az eddigi kutatásaim során megszerzett ismreteimet igyekeztem felhasználni ebben a népdalgyűjteményben, úgy a bevezető elméleti, mint a gyakorlati részben. A kiadvány céljai közé tartozik külső összefüggéseiben bemutatni a népdalanyagot. Ennek próbál eleget tenni a kistáj történelmét, társadalmát, gazdálkodását és népi kultúráját felvázoló bevezető, valamint a népdalrepertoárt és annak közreadását elemző elméleti fejezet. A gyűjtemény magját maga a népdaltár képezi, mely összesen 202 dalt tartalmaz műfajok szerint csoportosítva. A népdalok nagy része hangzó alakban is megjelenik. A Medvesalja népdalait tartalmazó gyűjtemény célja továbbadni az ősök dalait unokáiknak, dédunokáiknak, valamint széles körben megismertetni a kistáj népdalhagyományát. A kiadványt felhasználhatják és tanulmányozhatják a folklórmozgalomban tevékenykedők és zenepedagógusok, de forgathatják a népzenét, a népi kultúrát kedvelő és tisztelő olvasók. Külön szeretettel ajánlom ezt a gyűjtményt családom, rokonaim, barátaim, ismerőseim és minden földim számára.

Pelle Andrea

5

TÖRTÉNELMI, TÁRSADALMI ÉS KULTURÁLIS HÁTTÉR Medvesalja földrajzi elhelyezkedése A medvesalji kistáj Szlovákia Besztercebányai kerületének déli területén, a Rimaszombati járásban fekszik, a szlovák-magyar államhatár mentén. A történelmi államigazgatási felosztás szerint ez a tájegység Gömör-Kishont és Nógrád megye között oszlott meg. Tajti, Vecseklő és Óbást 1427ben Gömör-Kishont megyéhez tartoztak. A 15. század második felében már Nógrád megyéhez sorolták őket, azonban a 16. századból származó adatok alapján ismét Gömör-Kishont megye részét képezték.1 Medvesalja szűkebben vett tájegységét öt falu alkotja: Óbást (Stará Bašta), Egyházasbást/Újbást (Nová Bašta), Medveshidegkút (Studená), Tajti (Tachty) és Vecseklő (Večelkov). Ezek a falvak a Cserháti hegyvonulat déli területén, a Medves-hegység lábainál helyezkednek el.

Medvesalja történelmi múltjából Medvesalja benépesedéséről szóló első adataink a 11. század második felére mutatnak vissza.2 A vidék lakosságát ebben az időszakban a beckói várnép és várjobbágyság alkotta, akik a Gortva-patak völgyében, a Medves-hegység lábainál telepedtek meg. Az általuk alapított település az említett Trencsén megyei vár tulajdonát képezte. Ez a település a tatárjárás megszűntével több kisebb helységre oszlott, melyek összessége alkotja a mai Medvesalja szűkebben vett mikrorégióját. Az egyes falvak önállósodási folyamatai a 16. század elején zárultak le (Tajti a 15. század végéig Egyházasbást részét képezte).3 Ezt követően Medvesalja képe és felosztása lényegesen nem változott. A mai Újbáston a 13. század második felében templom épült. Ennek következtében a falu a 14. században az Egyházasbást nevet kapta. Ez a település volt a medvesalji tájegység legnagyobb falva és ebből adódóan a központja is.

6

Meglehetősen sötét időszakot jelentett Medvesalja történelmében az 1553-tól 1683-ig terjedő, a török megszállással behatárolt időszak. Ekkor – az 1553–1594 és a 1682–1683 közötti években – a régió súlyos veszteségeket szenvedett a többszörösen ismétlődő török hadjáratok miatt. Az 1682–1683-as invázió alkalmával a török seregek Medvesalja tágabb környezetében 17 községet égettek fel, köztük Egyházasbástot és Tajtit.4 A háborús történéseken kívül a vidék lakosságát nagyszámban pusztították pestis járványok, melyek két fázisban söpörtek végig a vidéken: az 1576–1578-as időszakban5, valamint a 18. század szinte teljes első felében (1709–1711, 1717, 1731, 1739–1740). A romboló tényezők következtében a régió lakossága többször is jelentősen megritkult. Tajti az 1683-as török pusztítás után teljesen elnéptelenedett.6 Azonban e csapások ellenére sem szakadt meg a medvesalji nemzetségek folyamatossága. Ezt történelmi adatok bizonyítják, melyek szerint a 18. században előforduló nemzetségek nevei már a 16. században is kimutathatóak voltak.7 A 19. század elején Medvesalja jelentős területe a Keglevichek tulajdonába került. A 20. század történelmi eseményei és változásai nagymértékben érintették Medvesalja területét és lakosságának életét. Az első világháború után a trianoni egyezmény következtében a medvesalji kistáj Csehszlovákia részévé vált, majd 1938-ban ismét visszacsatolták Magyarországhoz. A második világháborút követően Medvesalja újra Csehszlovákiához tartozott, 1993 óta pedig Szlovákia területének részét képezi. Amint említettük, ezek a változások különösen nagy hatással voltak a lakosság mindennapi életére, mivel a határok áthelyeződésével egy szerves egységben élő tágabb régió bomlott meg. Ennek részét képezték a határon túl (Magyarországon) maradt községek, mint pl. Tajti szomszéd falvai, Cered és Zabar. Ezek a helységek a kultúra, gazdálkodás és a családi kötelékek szintjén is szoros kapcsolatban voltak egymással. A történelmi háttér és egyéb összefüggések ismerete fontos szerepet tölt be egy régió vagy konkrét település néprajzi jelenségeinek, ezen belül a népzenei hagyományának értelmezésében és elhelyezésében a tágabb régió vagy egy nemzet kulturális hagyományában. Ennek jelentősége tovább fokozódik az interetnikus kapcsolatok vizsgálatánál főleg azon régiók esetében, melyek a nyelvi határon vagy annak közelében helyezkednek el.

7

Medvesalja társadalma, gazdálkodása és népi kultúrája Nemzetiségi megoszlás szempontjából Medvesalja lakosságát annak egész történelme folyamán túlnyomórészt magyarok alkották, és alkotják ma is. Ezt támasztják alá a régi földrajzi nevek, melyek jelentős többsége a magyar nyelvből származik. Az 1255–1503-as időszakból származó 47 helynévből 40 magyar nyelvi eredetű.8 A magyarok régión belüli számbeli többségét bizonyítják az 1910-es és a 2001-es népszámlálási adatok is. Az 1910-es adatok szerint Medvesalja öt községében 2 4619 ember vallotta magát magyar nemzetiségűnek, ezzel szemben csak hárman voltak szlovák nemzetiségűek (egy-egy lakos Újbáston, Tajtin és Vecseklőn). A legutóbbi, tehát a 2001-es10 népszámlálás szerint 1948 magyar11, 82 szlovák12, 37 roma13 és 3 cseh14 nemzetiségű lakos lakta Medvesalja falvait. Szláv, ill. szlovák etnikum jelenlétének nyomaira utal a medvesalji régióban két földrajzi név, melyek a 13–15. századból származnak. Ezek a Tótrét és Tótülés. A 14. században a mai Tajti falu neve Tótülés (Thouthylys) volt, jelenlegi nevét a 16. században kapta. A Tótrét elnevezéssel a 13. század végéről (1290) származó írásos emlékekben találkozunk. Ezen adatokból arra lehetne következtetni, hogy Medvesalja területén éltek szlávok, ill. szlovákok is (noha valószínűleg kis számban). Bizonyos régiók etnikai összetételének meghatározásával kapcsolatban azonban Ila Bálint arra figyelmeztet, hogy a földrajzi ill. helynevekre nem lehet feltétel nélkül támaszkodni. Az ő megállapítása szerint Gömörben találunk szlovák nevű és magyar lakosságú (pl. Szútor) vagy fordítva, magyar nevű és szlovák lakosságú (pl. Murányhosszúrét, Vizesrét) falvakat is.15 Medvesalja magyar lakossága a palóc etnikai csoporthoz, ill. egyes vélemények szerint annak barkó alcsoportjához tartozik. A barkók szállásterületének meghatározása változó. Az egyik nézet szerint a barkók nagyobbik része a mai Magyarország területén, Ózd környékén él, valamint a Hangony-völgyi és az erdőháti falvakban. Szlovákia területén a tágabban vett Medvesalja népét (ide számít még Gömörpéterfala is) nevezik barkónak. A név első írásos említését Paládi-Kovács Attila16 a 19. század végére, azaz 1883-ra teszi. Eredetét Barco Vince, olasz származású tábornok nevére vezetik vissza, aki több évtizeden keresztül a 10. huszárezred tulajdonosa volt. Az ő verbuválási területe a későbbi Barkóság területével esett egybe. A barkó megnevezést sok esetben gúnynévként is használják.17 Amint már említettük, a barkóság területi meghatározása nem egységes. Egyes megfigyelések szerint a bar8

kók az ún. Erdőhátat lakják a Hangony és a Macskás-patak mentén, míg Medvesalja és a többi Gortva menti település Dobfenéktől Várgedéig palócnak tartja magát.18 Itt hangsúlyozni kell, hogy a két megnevezés egyébként sem zárja ki egymást. A palóc-barkók színtiszta római katolikus vallású néprajzi csoportot alkotnak, és a múltban szigorú endogámia (falun belül való házasodás) jellemezte őket.19 A palóc faluközösségek szerkezetét alapvetően a vérségi kapcsolatok alapján létrejött intézmények határozzák meg, vagyis a nagycsaládok, hadak és nemzetségek. Ez jellemző Medvesalja és annak tágabb környezetének falvaira is. Az ún. nagycsaládok vagy hadak a 19. század végén és a 20. század elején bomlottak fel, helyüket a falu társadalmi szerkezetében a kiscsaládok és a rokonság vette át. A nagycsaládokra jellemző volt, hogy egyes alapegységei a falu ugyanazon részén laktak, sőt gyakran hasonlóképpen is temetkeztek.20 A nagycsaládok emlékét ma falurészek elnevezései őrzik, mint pl. Gömörpéterfalán a Köböl had (Köbő had – az Ivókúttól Dobfenek felé eső falurész). Továbbá a lakosok tudatában még ma is felbukkan a nagycsalád vagy had fogalma. Medvesalja lakosságának megélhetését régebben főleg a földművelés és az állattenyésztés biztosította.21 Ezek a gazdálkodási formák elsősorban a régió földrajzi adottságaiból következtek. A tágabban vett medvesalji régió bizonyos fokú izoláltságban élt. Újabb megélhetési formákkal csak a 19. század második felében találkozunk, ekkor (1868-ban) nyílt meg például a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt., valamint további új munkalehetőségeket tett lehetővé az 1885–1893-ban épült vasútvonal22 Fülek és Miskolc között. Ennek következtében a régió életében szerepet kapott a bányászat és az ipari munka. Az 1910-es népszámlálási felmérésből kitűnik, hogy Medvesalja lakosságának 14 %-a bányászatból és 11 %-a ipari munkából élt.23 A lakosság többségének (67 %-nak) megélhetését azonban továbbra is a mezőgazdaság és állattenyésztés biztosította.24 Az 1957–1959-és években Medvesalját is elérte az államosítás és a földműves-szövetkezetek megalakulása, amely az elkövetkezendő évtizedekben jelentős mértékben meghatározta a vidék falvainak életét. A palóc-barkók népi kultúrája a Bükk- és Mátraalja néven ismert nagytáj szerves részét képezi.25 Medvesalja népi kultúrájának szemléltetésénél elsősorban a szellemi kultúra egyes összetevőire helyezzük a hangsúlyt, mivel ezekből építkezik és ezekkel tart szoros kapcsolatot a népzenei hagyomány, ill. annak része, a népi dalkultúra. Szólni fogunk a medvesalji nép vallásosságáról, hiedelemvilágról, népszokásairól, táncairól, zenéjéről és ezek mai megjelenési formáiról. 9

Vallását tekintve a medvesalji nép szinte teljes egészében római katolikus. A lakosság nagy része vallását ma is gyakorolja. A gömöri (ezen belül a medvesalji) magyarok legkedveltebb búcsújáróhelye a mátraverebélyi Szentkút. Ezen kívül meg kell említenünk az Egyházasbást és Vecseklő között található Básti-hegyi búcsújáró helyet. Ez a 19–20. század fordulóján keletkezhetett, mint Mária-jelenés és gyógyhatású vizű szent forrás színhelye. A szent forráson kívül itt két kis kápolna (egyikben a mátraverebélyi kegykép másolata, másikban egy lourdes-i Mária-szobor) és egy kereszt található. A mátraverbélyi Mária-szobor másolatát a liturgia színei szerint rendszeresen öltöztetik.26 Medvesalja népszokásainak egy részét Kotics József dolgozta fel a Kalendáris szokások a Medvesalján27 c. munkájában. Az évközi szokáskör hagyományait bemutató tanulmány rávilágít a régió archaikus népi kultúrájára. A négy évszak ünnepköre közül népszokásaiban és hagyományaiban leggazdagabb a téli ünnepkör. Az adventtől farsangig terjedő időszakban kiemelhetjük a Luca-napi szokásokat. Kotics József megállapítása szerint „Luca napja a téli ünnepkör egyik legjelentősebb időpontja” 28. Ehhez a naphoz sokféle cselekmény, szokás és hiedelem kapcsolódott. Ide tartozik a lucaszék készítése a boszorkányok felismerése céljából, boszorkányok elleni védekezés, a baromfik szaporaságára irányuló cselekmények, házasságjóslások, lucabúzával kapcsolatos hiedelmek, lucakalendárium, bizonyos munkák tiltása és az alakoskodók falujárása. Ez utóbbi szokás 1983-ban Almágyon rögzített változatát a szerző részletesen ismerteti.29 A Luca-naptól karácsonyig terjedő időszakot számos egyházi jellegű szokás gazdagította. Ilyen a szentcsalád-járás, mely kilenc napos ciklusban zajlott, ill. zajlik ma is és karácsony estéjén fejeződik be. A szentcsalád-járást idősebb asszonyok végezték, ill. végzik. A szokás közös imádkozásból és vallásos énekek énekléséből áll. A karácsony előtti időszakra tevődött a mára már megszűnt ostyahordás szokása, valamint a betlehemezés30. Ez utóbbi az 1940-es évekig a karácsonyi ünnepkör egyik legintenzívebb szokása volt. Az 1980-as évek elején viszont már senki sem tudta elmondani a betlehemes játék teljes menetét31. Legfőképp jellegzetes részletek, humoros mozzanatok maradtak fenn, valamint néhány idekapcsolódó dal. A karácsony böjtjén gyakorolt szokások és hiedelmek teszik ki az egész évi szokásanyag legbőségesebb és legsokrétűbb részét.32 Itt elsősorban azokat a mozzanatokat emelnénk ki, melyekhez zene és dalok kapcsolódnak. „Karácsony böjtjének estéjén a vacsora után, 8–9 óra körül a muzsikus cigányok sorra járták a faluban a házakat és karácsonyi énekeket énekeltek.”33 Kotics József tanulmányában közli néhány karácsonyi dalnak a szö10

vegét, mint pl. Szépen zengjetek citerák, Jézus született, A kis Jézus aranyalma, A falu közepin van egy aranyalma vagy Karácsonyi éccakája kezdetű dalokét.34 Karácsony estéjének jellegzetes és elmaradhatatlan szokása volt a legények, gyermekek és pásztorok zajkeltéssel járó falujárása. Az újévet szintén énekkel és versekkel köszöntötték a medvesalji községekben. Az Újesztendő vígságszerző most kezd újolni kezdetű dalt Kotics József dallamával együtt közli. A dalt a szerző 1983-ban gyűjtötte Almágyon. Vallásos énekes népszokás továbbá a vízkereszt utáni második vasárnapon tartott idősebb asszonyok összejövetele, amikor az ájtatosságok elmondása után eléneklik a kánai menyegzőről szóló éneket. Ezt a szokást a medvesalji falvakban körülbelül az 1940-es évektől gyakorolták. Kotics József a dal három változatát közli (dallammal együtt), mindegyik Almágyról származik. Viszonylag gazdag szokásanyagot képeznek a farsanghoz kapcsolódó cselekmények. A farsangi szokások a farsang utolsó három napjára összpontosultak. Az adománygyűjtő falujárások során több verses vagy énekelt rigmus is elhangzott. Többet közülük közöl a szerző, azonban többnyire dallam nélkül (csupán 1 dallamot találunk itt).35 A tavaszi ünnepkör szokásai nagyrészt a nagyböjti és húsvéti időszakhoz, valamint Szent György-napjához (április 24.) kapcsolódnak. Május 1-jén állították Medvesalján a májfát. Ehhez a szokáshoz kapcsolódik a Hallottátok-e már hírét kezdetű dal, melyet Kotics József Almágyon gyűjtött, és tanulmányában dallamával együtt közöl.36 Legszerényebb adataink a nyári ünnepkör szokásairól maradtak fenn. Az 1980-as évek elején a legidősebb generáció képviselői még emlékeztek a Szent Iván-napi tűzgyújtásra, melynek ők még fiatal korukban aktív résztvevői voltak.37 Az őszi ünnepkör szokásai a medvesalji falvakban Mihály-nappal (szeptember 29.) kezdődnek és Katalin-nappal (november 25.) érnek véget. Ebből az időszakból szintén kevés népszokásismeret maradt ránk. Kotics József összefoglalva kutatásait megállapítja, hogy Medvesalja évi szokásrendszere gazdag és sokrétű, mely archaikus elemeket is őriz. Ez a néphagyomány azonban egyre inkább kopik, egyszerűsödik és a megszűnés irányába halad. Medvesalja néptánchagyománya szervesen illeszkedik Gömör néptánckultúrájába. A Barkó vidéken, Gömörpéterfalán járt páros vasvári verbunk motívumanyagát és sajátosságait tekintve sokban hasonlít a Szilicén (északkelet Gömör) gyűjtött vasvári verbunkhoz és pároshoz.38 A gömöri táncdialektus a középső vagy tiszai táncdialektushoz, annak többékevésbé önálló részét képező keleti palóc vagy matyó alcsoportjához tar11

tozik.39 Takács András és Fügedi János a következőképpen magyarázzák a gömöri táncok átmeneti jellegét: „Míg a nyugati palócok csárdására a lenthangsúly (a zenei hangsúlyra a testsúly ejtése), a keletire a fenthangsúly jellemző. A gömöri táncdialektusban mind a kettő megtalálható. A női körtáncot fenthangsúllyal járják, de a csárdás páros forgása esetenként lenthangsúlyos.” 40 Gömör és azon belül Medvesalja legjellegzetesebb női tánca a „karély”, „karikázó”, mely alkalomhoz nem kötött, énekléssel kísért körtánc. A tánc szerkezetét két fő tétel alkotja, egy hosszabb lassú és egy rövid gyors rész. Medvesalján is ismertek voltak a nagyböjti időszakban járt tavaszi leánytáncok és játékok. Ide tartoznak a vonuló-kapuzó, „falusorozó” leányjátékok.41 A pásztorkultúra részét képezték a pásztortáncok, melyek a férfiak repertoárjába tartoztak. A medvesalji falvakban fellelhetőek voltak a botos pásztortáncok. A botostánc szólisztikus, improvizatív férfitánc, melynek kelléke két, a földön keresztbe helyezett bot.42 A férfiak tánca volt a vasvári verbunk is, mely a kötetlen szerkezetű, bemutató-virtuskodó táncok csoportjába tartozik. Ezt a táncot szólóban vagy csoportosan járták. A csoportos táncnál is megmarad a tánc improvizatív és szólisztikus jellege, az egyes táncosok szólója közben a többiek visszafogottan táncolnak.43 A páros táncok közül Medvesalján is közkedvelt tánc volt a csárdás, valamint ismerték az ún. gólyatáncot is.44 Végül említést kell tennünk a népi hagyományok ápolására hivatott folklórmozgalom hatásáról a medvesalji falvak kulturális életére. Medvesalján a 20. század második felében több folklórcsoport, népdalkör és zenekar alakult.45 Medveshidegkúton 1954-ben megalakult a Szegfű nevű zenekar, mely akkor hat tagot számlált. A zenekar prímásból, kontrásból, cimbalmosból, nagybőgősből és dobosból állt. Repertoárjukban főként tánczene szerepelt, melyet mulatságokon és lakodalmak alkalmával játszottak. Ezenkívül a zenekar biztosította a zenét a helyi és környező színjátszó csoportok előadásaihoz is. 1970-ben megváltozott a zenekar összetétele. Változatlan névvel, de kisebb számú zenész részvételével új zenekar jött létre, mely főleg népzenét játszott. Ez a zenekar az 1970-ben alakult Hidegkúti folklórcsoport részét képezte. Az új formáció három–négy zenészből állt: prímásból, kontrásból és nagybőgősből. A zenekar 2002-ben szűnt meg két zenekari tag halála miatt. A Hidegkúti folklórcsoport 1970-ben alakult Mag Vincéné Varga Elza helyi néprajz- és népzenegyűjtő vezetésével, aki nemrégiben bekövetkezett haláláig lelkesen vezette a csoportot. A folklórcsoport fennállása során számtalan népművészeti fesztiválon, valamint egyéb környékbeli és külföl12

di (főként magyaroroszági) rendezvényen vett részt. Több ízben felléptek az Országos Népművészeti Fesztiválon Zselízen (1981, 1984, 1986, 1989) és a szlovákiai magyarok Országos Kulturális Ünnepélyén Gombaszögön (1981). Rendszeres résztvevői voltak továbbá a Tavaszi szél vizet áraszt népzenei vetélkedőnek (1974, 1984, 1986, 1989), valamint annak követőjének a Bíborpiros szép rózsa népzenei vetélkedőnek (2001). A folklórcsoporton belül 1976-ban citerazenekar alakult, mely 1981-1982-ig működött. 1993-ban két tánccsoport jött létre, melyek közül az egyik magyar néptáncokat, míg a másik roma táncokat adott elő. Ez utóbbi csoport helyi romákból állt. Mindkét tánccsoport csupán néhány évig működött. A Hidegkúti folklórcsoport részét képezte egy gyermekcsoport is, mely 1996-ban fellépett a Gyermek Folklórcsoportok Fesztiválján Feleden. Ez a csoport mára már megszűnt. Egyházasbáston működött a Mogyorós nevű zenekar, melyet 1995-ben Blaskó László46 alapított. A zenekar 2002-ben a „doktor úr“ Medvesaljáról való elköltözésével megszűnt. A Mogyorós zenekar 2001-ben a Bíborpiros szép rózsa népzenei vetélkedő országos fordulóján helyezést ért el. Az Óbásti Palóc Menyecskekórus 1999-ben alakult. A népdalkör viszonylag rövid fenállása során több országos és regionális kulturális rendezvényen is részt vett. 2001-ben már bejutottak a Bíborpiros szép rózsa vetélkedő döntőjébe. Azóta is rendzseres résztvevői a rendezvénynek. A medvesaljai kistáj történelmi, kulturális és néprajzi ismereteinek rövid felvázolásával elsősorban arra törekedtünk, hogy a medvesalji népdalhagyományok iránt érdeklődő olvasó megismerhesse annak tágabb keretit és összefüggéseit is. Így egy színesebb, valóságosabb képet szerettünk volna megmutatni, mely mélyebbre enged betekinteni a táj gazdag, régies elemeket is tartalmazó népzenei kultúrájába. A történelmi és néprajzi ismeretek arra engednek következtetni, hogy Medvesalja népdalhagyománya több archaikus stílusréteget is magába foglal. Ez, mint majd látni fogjuk, szembetűnően megmutatkozik a szokás- és gyermekdalok, valamint a pásztor- és betyárdalok műfajában.

13

MEDVESALJA NÉPDALHAGYOMÁNYA Az anyagközlés szempontjai Medvesalja népi kultúrájának sokszínűsége gazdag, zenei műfajokban és stílusokban sokrétű népzenei hagyományt, ill. azon belül népdalrepertoárt feltételez. Gyűjteményünk célja közzétenni, és több oldalról bemutatni ezt a népdalanyagot. Kiadványunkat ajánljuk a folklórmozgalom résztvevői számára a medvesalji tájegység megismerése és anyagmerítés céljából, valamint minden olvasónak, aki a magyar népi kultúra iránt érdeklődik. Ajánljuk továbbá a tanintézmények és zenepedagógusok figyelmébe, akik ebből és más hasonló kiadványból merítve érdekesebbé tehetik a tanórákat, ill. egyéb zenei foglalkozásokat, megismertetve a tanulókat nagyszüleik, dédszüleik és távolabbi felmenőik népzenei hagyományával. Medvesalji népdalok több népzenei kiadványban is felbukkannak. Ezek rendszerint nagyobb tájegység népzenéjét felölelő gyűjtemények, melyekben Medvesaljáról több-kevesebb népdal szerepel.47 Említhetjük többek közt Ág Tibor Édesanyám rózsafája48 c. palóc népdalokat tartalmazó kiadványát, valamint Ág Tibor és Sima Ferenc közös munkáját, mely a szlovákiai magyarok népballadáit gyűjti egybe Vétessék ki szóló szívem49 címmel. Medvesalji népdalokat közöl továbbá Nagy Zoltán Ködellik a Mátra50 c. népdalgyűjteményében, Ujváry Zolán Gömöri népdalok és népballadák51 c. munkájában és végül B. Kovács István Hervadatlan rózsagyüker52 c. Gömör-Kishont népköltészetét ismertető könyvében. Ezen kiadványok mellett fontosnak tartottuk egy önálló gyűjtemény létrehozását, amely kizárólag Medvesalja népdalanyagát tartalmazza. Gyűjteményünket két részre osztottuk. Az első, bevezető rész elméleti ismereteket tartalmaz, mely Medvesalja népdalrepertoárjának és annak tágabb történelmi és néprajzi összefüggéseinek bemutatására összpontosul. Ezek elemzése két fejezetben valósul meg. Az első fejezet „Történelmi, társadalmi és kulturális háttér” címmel átfogó képet kíván nyújtani a kistáj népének múltjáról, ismertetve annak jellegzetes társadalmi és kulturális vonásait. Ezek jelentik a népzenei kultúra hátterét, mozgatórugóját, változásainak legfőbb előidézőjét. A második fejezet „Medvesalja népdalhagyománya” cím14

mel már kizárólag a népdalanyag jellemzésével és elemzésével foglalkozik. Ez a fejezet két alfejezetre oszlik. Az elsőben ismertetjük a kiadvány céljait, koncepcióját és szempontjait, mintegy útmutatót adva annak eredményes felhasználásához. A második alfejezet Medvesalja népdalrepertoárját elemzi több szempontból. Központi szerepet kap a zenei stílusrétegek megkülönböztetése, mely az egyes műfajcsoportok keretein belül történik. A repertoár műfaji csoportosítása jelenti az elsődleges rendszerezési szempontot, ez határozza meg a gyűjtemény második részének koncepcióját is. A kiadvány súlypontja a második, gyakorlati részre helyeződik. Ez a rész tartalmazza a népdalokat, melyeket műfaji kapcsolódásuk szerint kilenc kategóriába soroltunk. Ezek sorrendben: 1. gyermekdalok és játékok, 2. évközi szokásokhoz kapcsolódó dalok, 3. az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó dalok, 4. pásztorköltészet, 5. katonadalok, 6. balladák, 7. lírai dalok, 8. tréfás-, mulató- és táncdalok, 9. egyéb dalok. Az egyes fejezetek belső elrendezése nagyobbrészt zenei szempontok szerint történik. A dalok stílusbeli jellemzőit figyelembe véve a műfajcsoportok elején helyezkednek el a régi stílusú dalok, ezeket követik az új stílus dalai. Ezután a növekvő szótagszám a meghatározó. A dalközlésnél továbbá érvényesül a népdaltípusok elve is. A dallamtípusok variánsai az egyes fejezeteken belül egymás mellett jelennek meg. A dalok számozásánál ezt arab és római számok kombinációjával érzékeltetjük úgy, hogy az arab szám jelzi a dallamtípust, míg a római számok annak egyes változatait. Amennyiben a dallamváltozatok kis mértékben térnek el egymástól, akkor csak a variálódó hangokat tüntetjük fel, valamint az odatartozó dalszöveget. Nagyobb eltérések esetén a változatokat teljes egészében (teljes dallammal) közöljük. A dalok versszakain belüli variálódást a kottában számokkal jelezzük (a variálódó hangok felett), majd a variált részt a dallam alatt tüntetjük fel. Itt megjelenik annak a versszaknak vagy versszakoknak a száma (a hangok alatt), amelyekben a változat előfordul. Ennek figyelembe vételét fontosnak tartjuk a dalok élethű előadásánál. A zenei elv csak másodlagosan érvényesül a „gyermekdalok és játékok”, az „évközi szokásokhoz kapcsolódó dalok” és a „balladák” csoportjánál. Az 15

első csoport esetében a játékok menete, ill. játszási módja a mérvadó, a második kategóriánál az évközi ünnepekhez való kapcsolódás a meghatározó, és végül a harmadik csoport koncepcióját a balladák szövegeinek tematikai vezérmotívuma befolyásolja. Azoknál a daloknál, melyeknek hangzó változatát is közöljük a mellékelt CD-ken a „hangzóval” kifejezést tüntetjük fel. A gyűjtemény felhasználóinak, ill. tanulmányozóinak figyelmébe ajánljuk továbbá az egyes dalokhoz kapcsolódó jegyzeteket, melyek a kiadvány végén találhatók „Jegyzetek a dalokhoz” cím alatt. Itt tüntetjük fel a gyűjtők és lejegyzők neveit, a dalok forrását és leltári számát, valamint további, a dalokat érintő megjegyzéseket, melyek a daltanulásnál fontosak lehetnek. A gyűjtemény részét képezik továbbá a szótagszám- és kadenciamutatók, a dalok betűrendes szövegkezdet mutatója, a gyűjtők névsora és a gyűjtések helyszíne, valamint az adatközlők névsora. Ezek a mutatók elősegítik a kiadványban való különböző célú keresést. Végül röviden összefoglaljuk a medvesalji falvakban végzett népzenei gyűjtéseket, valamint rámutatunk azokra a forrásokra, melyekből a kiadvány anyagát válogattuk. Medvesalja falvait több népzenekutató és folklorista kereste fel. Ág Tibor először 1952-ben járt a vidéken. Ekkor Egyházasbáston, Vecseklőn, Medveshidegkúton és Tajtin gyűjtött.53 Ezt követően 1957-től napjainkig (legutóbbi gyűjtése 2005-ben volt) rendszeresen visszatért ide. Gyűjtéseit később több kiadványában is felhasználta, annak egy töredékét közzétette. Az Édesanyám rózsafája c. kiadvány negyven dalt, míg a Vétessék ki szóló szívem c. balladáskönyv nyolc Medvesalján gyűjtött balladát foglal magába. Medvesalján gyűjtöttek továbbá54: Kiss Lajos (1958), Dráfi Mátyás (1959), Martin György (1974), Nagy Zoltán (1977, 1984, 1985), Agócs Gergely (1980, 1987), Tóbisz Ferenc – Takács András – Schuszter Éva – Nagy Iván – Katona István (1985), Halmos Béla – Abonyi Attila – Varga Norbert (1989), Pálfy Gyula – Teszáry Miklós – Agócs Gergely (1990), Sallai Sándorné Somoskői Ágnes (1997, 1998), Pelle Andrea (2002), Nagy Iván (2002), Pelle Andrea – Huszár Ágnes (2005). Gyűjteményünk népdalanyaga több forrásból származik, az eddig megvalósított népzenei gyűjtések minden hozzáférhető anyagából válogatva. Ezek részben a Csemadok Művelődési Intézetének Népzenei Adattárában Dunaszerdahelyen, továbbá az MTA Zenetudományi Intézete Népzenei Osztályának Népzenei Gyűjtményében Budapesten, valamint magánszemélyeknél vannak elhelyezve. A Népzenei Adattárból származó anyag egy részét Ág Tibor gyűjtése teszi ki, melyet a Csemadok munkatársaként gűjtött 16

az 1970-es években. Ezenkívül jelentős számban szerepel kiadványunkban a Csemadok által 1974-ben és 1978-ban kiírt pályázatra beérkezett anyag, melyet Mag Vincéné Varga Elza Medveshidegkútról és Blaskó László Egyházasbástról küldött be. Hasonlóképpen több dalt közlünk az 1985-ös Nyári Néprajzi Szeminárium alkalmával gyűjtött anyagból. A szemináriumon gyűjtőként részt vettek: Tóbisz Ferenc, Takács András, Schuszter Éva, Nagy Iván és Katona István. Végül a Népzenei Adattár anyagát képezi a 2005 nyarán Medvesalján végzett népzenei gyűjtés anyaga. Kiadványunkba válogattunk továbbá néhány dalt az MTA Zenetudományi Intézetének Népzenei Gyűjtéményéből, melyeket Kiss Lajos, Martin György és Nagy Zoltán gyűjtött. Ág Tibor saját gyűjteményéből származnak azok a dalok, melyeket az 1950-es években jegyzett le és vett fel. Sallai Sándorné Somoskői Ágnes általános iskolai tanítőnő rendelkezésünkre bocsátotta az 1997-ben és 1998ban gyűjtött medvesalji gyermekjáték- és gyermekdalgyűjtményét, mellyel diplomamunkájában55 foglalkozott. Végül Pelle Andrea tulajdonát képezi az a 2002-es gyűjtés, melyet diplomadolgozatában56 használt fel, és melynek nagy részét közzéteszi ebben a kiadványban. Mivel Medvesalja népdalanyaga szervesen illeszkedik tágabb környezetének dalkultúrájába, a kiadványban helyet kaptak olyan népdalok is, melyeket a környező falvakban gyűjtöttek. Ezek lehetnek érdekes dallam- illetve szövegváltozatai a medvesalji népdaloknak, vagy olyan népdalok, melyeknek nem maradt fenn ép változata az öt medvesalji községből származó gyűjtésekben.

A repertoár jellemzése műfajok szerint Gyermekdalok és játékok A gyermekek repertoárja sokban különbözik a felnőttek dalaitól, igazodva a gyermekek lelkivilágához. A gyermekdalok nagyrészt mozgáshoz, játékokhoz kapcsolódnak, melyek a gyermekek fő elfoglaltságát jelentik. A játékok segítségével ismerkednek meg önmagukkal és környezetükkel, általuk tanulnak meg társadalmi kontaktusokat létesíteni. Annak ellenére, hogy a gyermekdal-repertoár lényegesen eltér a felnőttek dalanyagától, találunk köztük néhány találkozási pontot. Hasonló vonásokat fedezhetünk fel a gyermekjátékok és az évi szokáskör felnőtt játékai között, melyek szintén tartalmaznak dramatikus elemeket – dialógust, táncot, éneket, gesztikulációt és mimikát.57 17

A gyermekdalok szövegmotívumait Igaz Mária elemezte.58 Az ő megállapítása szerint a gyermek számára fontosabb a szavak hangzása (dallama és ritmusa), mint a tartalma. Ezzel magyarázhatók a gyermekdalokra oly jellemző hangutánzó és értelmetlen kifejezések. A dalocskák szövegeinek értelmezésekor sok esetben nincs könnyű dolgunk, mivel bennük több öszszefüggéstelen szövegrészlet keveredhet. A gyermekdalokban fellelhetők kimondottan archaikus szövegtöredékek is. Ilyenek: a) az ősi mágikus szertartások szövegmaradványai (...három szál vesszőre tapodtam...; …síppal, dobbal, nádi hegedűvel...), b) historizmusok (...török gyerek megvágta...), c) a lakodalmi szokások szövegmotívumai (...öleld, akit szeretsz...; …ő kell nékem, ő...; ezt ölelem, ezt csókolom...). Az Árok parton szép tavasszal (23. sz.) kezdetű dal szövegében egy régi ivódal Votus illa Cantilena részlete jelenik meg (...ha nincs is pénze, de van embersége...).59 A dalocskákban kifejezésre jut a gyermekek érdeklődése az őket körülvevő környezet iránt (mondókák a természethez), valamint a felnőttek világa iránt, melyet játékaikban utánoznak (a szerepváltó és párcserélő játékok az udvarlás, a menyasszony-kiválasztás és más lakodalmi szertartás elemeit jelenítik meg). A gyermekdalok zenei jellemzőit tekintve is sokban különböznek a felnőttek dalaitól. Ezekre a dallamokra jellemző a motivikus szerkezet, melynek alapját az ún. ütempár (két 2/4-es taktusból álló motívum) képezi. Ez a motívum a gyermekek mozgásából következik.60 A formai építkezés egy ütempáros motívum többszöri ismétlésével, különböző motívumok felsorakoztatásával, valamint hosszabb játékok esetében két-három dal egybefűzésével (ún. füzér forma) történik. A gyermekdalok dallamukat tekintve általában kis hangterjedelműek, a dúr hexachord hangjain mozognak, és egyszerű dallammagokból építkeznek (m r d, s l s m, s f m, s m d stb.)61. A nagyobb gyermekek játékdalaira hatással lehettek a felnőttek strófás, ill. új stílusú dalai is (31./ I., 31./ II.). Strófás szerkezettel, dúr-moll tonalitással, összetettebb ritmikai képletekkel az elnépiesedett tandalok (iskolában tanult dalok) és idegen eredetű gyermekdalok rendelkeznek. Gyűjteményünkben ezek közlését kerüljük. Kiadványunkban összesen 61 gyermekdalt és játékot adunk közre. Közülük 26 hangzó alakban is hozzáférhető a kiadvány CD mellékletében.

18

A népi gyermekrepertoárt funkciójuk szerint hat csoportba soroltuk: 1. mondókák és játékok ölbeli gyermekekkel, 2. kiszámolók, 3. egyszerűbb körjátékok és egyéb játékok kisebb gyermekek számára, 4. szerepváltó és párcserélő körjátékok, 5. hidasjátékok, 6. vonulások.

Évközi szokásokhoz kapcsolódó dalok Medvesalján csupán néhány jeles nap népdalanyaga maradt fenn. Ilyen a karácsonyi és a farsangi ünnepkörhöz kapcsolódó népdalrepertoár. A karácsonyi dalok éneklési alkalmai a medvesalji falvakban elsősorban karácsony estéjéhez, valamint az azt megelőző adventi időszak végéhez kapcsolódnak. Ekkor jártak az ablakok alá énekelni és betlehemezni.62 A karácsonyi népi szokásokra jellemző a keresztény karácsony és a téli napforduló pogány szokásainak keveredése. A keresztény elemek a dalok szövegeiben Jézus Krisztus születésének hírül adásáról és ünnepléséről szólnak. A betlehemes játékok Krisztus születésének bibliai történetét jelenítik meg dramatikus formában. A keresztény jegyek itt mágikus, világi és humoros elemekkel elegyítve mutatkoznak. A karácsonyi köszöntők adománykérő és jókívánságokat tolmácsoló motívumai világi jellegűek. Betlehemezés alkalmával és a pásztorok falujárásakor történő zajkeltés ostorpattogtatással és csörgős botok segítéségével a kereszténység előtti kultúrákban a rossz szellemek kiűzésére szolgált. Zenei szempontból a karácsonyi dalok a régi és az új zenei gondolkodás jegyeit ötvözik. Régies elem a kvintszerkezeten alapuló kis terjedelem, viszont új vonás a dúr-moll funkciós zene némely jegyének megjelenése (az alaphang alsó dominánssal és vezérhanggal való megtámasztása). A karácsonyi dalok formai szerkezete több tipikus vonást hordoz. Annak ellenére, hogy a legtöbb dallam strófás szerkezetű, legkisebb formaalakító egysége mégis a motívum. A motivikus gondolkozás, valamint a füzérszerűen összekapcsolt teljes vagy töredékes dallamok következtében nagyobb (gyakran kontaminált) formai alakzatok keletkeznek (43., 44., 47. sz.). A strófás daloknál többször előfordul az AAXX kezdetű forma. A dallamok viszonylag kis hangterjedelműek domináló dúr jelleggel. A karácsonyi daloknál több jellegzetes dallamfordulatot is megfigyelhetünk. Ilyen a d l s motívum, felbontott dúr (kevésbé moll) kvintakkord, skála futamok, hangismétlés és szekvenciázó motívumkapcsolódás (a motívum megismétlése nagy terccel 19

feljebb vagy nagy szekunddal lejjebb). Gyakoriak a kvart- és szextugrások. Metrikai és ritmikai szempontból a 2/4-es ütem a domináló, melyhez nyolcadokból és negyedekből alakított feszes ritmus tartozik. Gyűjteményünkben 6 karácsonyi dalt közlünk, 4 dalt hangzó alakban is közzéteszünk. A farsangi szokásokhoz kapcsolódó repertoárból csupán 1 dalt soroltunk kiadványunkba. Ennek zenei stílusa a gyermekdalokéval azonos, melyet ütempáros szerkezet és egyszerű dallammotivika jellemez.

Az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó dalok Medvesalja népdalrepertoárja csupán kis számban őriz az emberi élet fordulóihoz – születés, házasság, halál – kapcsolódó dalokat. Ezek nagyobb része a lakodalomhoz fűződik, bár ez a repertoár is erősen hiányos. Medvesaljáról mindössze néhány lakodalmas dallamot ismerünk, melyek inkább a lakodalmi mulatozáshoz és tánchoz kapcsolódnak, mintsem az egyes szertartásokhoz és fontosabb mozzanatokhoz. Az esetek többségében a mai adatközlők már nem ismerik a dalok eredeti funkcióját. Ez főként a régi stílusú dalokra vonatkozik. Az új stílusú dalok éneklési alkalmait ugyan megnevezték, azonban ezek a dalok inkább másodlagos funkciót képviselnek a lakodalmi cikluson belül, helyettesítve az elhagyott és feledésbe merült régi dalokat. Az előzőekben már utaltunk a lakodalmas dalok zenei stílusaira. Ebből kitűnik, hogy a lakodalmas repertoáron belül a régi és az új stílus, valamint azok stíluscsoportjai is képviseltetve vannak. Régi stílusúak a kvintváltó (50., 51. sz.), szabad és kötött ritmusú pentaton (52./ I., 52./ II., 53. sz.), valamint az ereszkedő ívű (54., 55., 56. sz.) dallamok. Jellegzetes vonásként kiemelhetjük a pontozott ritmus alkalmazását az archaikus kvintváltó és ötfokú ereszkedő dallamok esetében. Mivel a 4/4-es taktuson belül megjelenő alkalmazkodó pontozott ritmus az új stílus tipikus eleme, ezt a jelenséget az új zenei ízlésnek a régi stílusra való visszahatásaként értékelhetjük, melyet elsősorban a funkció befolyásol (csárdást táncoltak ezekre a dallamokra). Az új stílusú dalok (57–61.) visszatérő sorszerkezetűek (az első és utolsó sor dallama megegyezik, tehát AXXA), alkalmazkodó pontozott ritmusúak (a dallam ritmusa a szótag hosszúságához alkalmazkodik, tehát soronként és strófánként változik) és egyes soraik néhány jellegzetes kadencia képletben végződnek (1 (5) x, 1 (1) x).63 Kiadványukba 13 lakodalomhoz kapcsolódó dalt válogattunk, közülük 3 dal meghallgatható a mellékelt CD-ken. 20

Pásztorköltészet Medvesalja természeti és földrajzi adottságaiból a múltban két fő megélhetési forma következett, a földművelés és az állattenyésztés.64 Ezekhez csatlakozott a 19. század második felében a bányászat, kézi ipar, kőművesség, melyek azonban lényegesen kisebb mértékben terjedtek el. A történelmi adatok bizonyítják, hogy Gömör megyében a 16. században nagyon elterjedt volt a juhtenyésztés, minek következtében a megműveletlen földek legelőkké változtak. A juhtenyésztés mellett gyakori volt a sertések tartása, melyeket kondákban legeltettek.65 Ezek a társadalomtörténeti összefüggések képezik a pásztorköltészet kialakulásának hátterét. A pásztordalok és balladák csoportjába soroltuk továbbá a betyárdalokat, mivel ez a két műfaj több közös vonást hordoz, és részben fedi egymást. A betyárok gyakran a pásztorok soraiból kerültek ki,66 és a betyárdalok is főként a pásztorok repertoárjában voltak fellelhetőek. A betyárok leginkább a pásztorokkal tartották a kapcsolatot, mivel kerülték a lakott területeket (faluközösségeket), és inkább erdőkben bujdostak.67 Gömör és Nógrád megye, valamint Medvesalja tágabb vidékének leghírhedtebb betyárja Vidróczki Marci volt. Őt említi a Nagy udvara van a holdnak kezdetű ballada (65./ I., 65./ II. sz.). Fejezetünkben helyet kaptak továbbá a rabénekek (64., 66./ I., 66./ II., 66./ III.), melyek szintén sok közös vonást hordoznak az említett két műfajjal. A pásztor- és betyárdalok, valamint a rabénekek közös nevezője archaikus zenei stílusuk. E dallamok túlnyomó többsége a régi stílushoz tartozik, csupán két dallamtípus hordozza az új stílus jegyeit (70., 71. sz.). A régi stílus jellemzői e műfajcsoporton belül az ötfokú hangrendszer, ereszkedő dallamív, szabad ritmus (parlando), négy- és többsoros strófaszerkezet, valamint a kis és közepes szótagszámú sorok (6, 8, de 11 is előfordul). E műfajcsoporton belül is találkozunk a régi stílusú dalok újszerű ritmizálásával (65./ VI. 66./ III., 67./ III., 68./ III., 68./ IV.). A pásztorköltészet csoportjában 30 dal található, melyeknek több mint a fele (17 dal) hangzó alakban is megjelenik. A dalok típusok szerint csoportosulnak. Összesen 9 dallamtípust különböztetünk meg, melyeket arab számokkal jelölünk.

21

Katonadalok A katonadalok jelentős többsége a sorozás témája köré összpontosul, kevesebb dal szól a katonai szolgáltról és a harctéri eseményekről. A regrutadalok a legények sorozását, kedvesüktől, családjuktól és falujuktól való búcsúzását mondja el, beleszőve a fiatalok hazafias öntudatát és félelmeit is. Zenei jellemzőiket tekintve a medvesalji katonadalok kizárólag az új stílushoz, annak is a kifejlett rétegéhez68 tartoznak. Ezekre a dallamokra jellemző az architektonikus szerkezet (AA5BA, AA5A5A, ABBA, AABA formaképletekkel), nagy ambitus (oktávot meghaladó), alkalmazkodó pontozott ritmus, tipikus sorzárlat (1 (5) x, 1 (1) x), ill. sorvégző dallammotívumok. A korai új stílust csupán egy dallam képviseli (78. sz.), ennek feszes giusto ritmusa, valamint sorvégző dallamfordulatai az új stílus korai fázisát jelzik. Gyűjteményünkben 20 Medvesalján ismert katonadalt közlünk, közülük 14 hangzó alakban is megjelenik. A dalok sorrendjét az emelkedő szótagszám határozza meg. Mivel mindössze egy korai új stílusú dal található a katonadalok között, ezt is a fejlett új stíluson belül soroljuk be szótagszám szerint (noha stílusa szempontjából a fejezet legelején lenne a helye).

Balladák A ballada a népköltészet elbeszélő műfaját képviseli, melyben az epikai elemek lírai és drámai jegyekkel vegyülnek. Az epikai elem a történet leírásában van jelen, lírai elemként értékelhetjük a szubjektív érzelmek és gondolatok megfogalmazását, és végül a drámai vonást a dialógusok jelenítik meg. Formájukat tekintve a balladák strófás szerkezetűek. A balladák „lázas drámaisággal iramló történetek – szaggatottan, tömören, párbeszédekkel átszőtt s többnyire tragikus eseményeket mondanak el.”69 A balladák történetei és szereplői nem reális mivoltukban, hanem stilizált (eltúlzott, általánosított) formában mutatkoznak. A balladában vázolt események, helyzetek nem egyszeriek, hanem tipikusak. Ugyanez érvénes a szereplőkre is, akik nem egyéni módon, hanem általánosan, tipikusan viselkednek egy-egy helyzetben. A nép figyelmét főként a tragikus, megrázó történetek kötötték le, erről is tanúskodik a balladák túlnyomó többsége. Tematikáját tekintve a ballada az embernek emberhez való viszonyát tárgyalja. Fő témája tehát a társadalmi problematika.70 22

A magyar népballadák eredetével és történetével Vargyas Lajos foglalkozott behatóan.71 Az ő rendszerezésében a balladák szövegtartalmi szempontból sorakoznak fel, az egyes témák keletkezését történelmi (időrendi) sorrendben követve. Ez alapján megkülönböztetünk: 1. régi (középkori) balladákat és balladaszerű énekeket; 2. 18–19. (20.) századi ponyvaballadákat; 3. betyárballadákat; 4. új balladákat. A szlovákiai magyarok népballadakincsét Ág Tibor és Sima Ferenc adták közre az 1970-es évek végén Vargyas Lajos rendszerezését alapul véve.72 Ebben a kiadványban nyolc Medvesalján gyűjtött ballada szerepel. A Gömörben ismert és énekelt balladákat Ujváry Zoltán tanulmányozta, aki a balladák két csoportját különbözteti meg. Az egyik csoportba a Gömörre oly jellemző betyárballadák tartoznak, míg a másikban az összes többi, a Kárpát-medence egész területén elterjedt balladák kapnak helyet.73 Gyűjteményünkben a Medvesalján gyűjtött balladákat Vargyas Lajos rendszere alapján közöljük azzal a különbséggel, hogy a betyárballadák a pásztorköltészet műfajcsoportjába helyeződnek át (zenei stílusbeli és tematikai kapcsolódás okán). A kiadványba sorolt balladák jelentős csoportját alkotják a régi (középkori balladák). Ez a csoport mintegy 7 balladatípust számlál, melyhez 2 variáns társul. Megtalálható itt a három árva (90. sz.), a szégyenbe esett lány (91. sz.), a halálra táncoltatott lány (92. sz.), a halálra ítélt húga (93./ I–III. sz.), a házasuló királyfi (94. sz.), a gunaras lány (95. sz.), és végül a háromszoros magzatgyilkos (96. sz.) balladája. Zenei szempontból ezek a balladák különböző stílusokhoz, ill. stílustömbökhöz tartoznak, nagyrészük mégis a régi stílushoz kapcsolódik. Pentaton hangkészletű, ereszkedő dallamívű, parlando-rubato ritmusú, valamint rövid sorokból álló nyitott strófás szerkezet jellemzi a 91., 92., 93./ I. és 95. sz. balladákat. Az ereszkedő dallamívű és esetenként pentaton fordulatokat is előhozó dallamok a 90., 93./ II–III. sz. alatt találhatók. A házasuló királyfi (94. sz.) balladája a kis ambitusú (kis terjedelmű) új stílusú dalok jellemzőivel rendelkezik. A 96. sz. ballada dallama az új zenei gondolkodás elvei szerint bontakozik ki (AABAv formaszerkezet és alkalmazkodó pontozott ritmus). A 18–19. (20.) századi ponyvaballadák csoportjába tartozik a 97. és 98. sz. alatt közölt két ballada, melyek közül az első a kiirtott kocsmároscsalád, a második pedig a pávás lány történetét mondja el. Mindkét ballada dallama a régi stílus jegyeit hordozza, azonban a 98. sz. ballada dallama archaikusabb (a sirató stílusba tartozik). 23

Az új balladák csoportja két balladából áll (99., 100. sz.). Mindkét ballada hasonló társadalmi szituációt jár körül, vázolva a bárólány és a juhászlegény történetének két típusát. Az első ballada (99. sz.) zenei szempontból az új stílushoz tartozik, bár a parlando-rubato ritmus inkább régies vonás. A második balladához nyitott szerkezetű (ABCD) mixolíd dallam tartozik ötvözve a régi és új zenei gondolkodás elemeit. Gyűjteményünkben összesen 13 balladát közlünk, közülük 8 meghallgatható a mellékelt CD-ken.

Lírai dalok A szerelmi líra népköltészetünk egyik jelentős ágát képezi, mely a szerelmi témájú dalok számbeli kiterjedésében és történelmi összefüggéseiben nyilvánul meg. E tematikai csoporton belül fellelhetünk régi és újabb eredetű szövegmotívumokat. Ezen kívül a szerelmi téma a legszerteágazóbb témakör, mely több műfajban is felbukkan (pl. pásztorköltészet, katonadalok stb.). Itt a szerelmi szál egy bizonyos (pl. foglalkozás vagy más életkörülmény által határozottabban körvonalazott) szituációba szövődik bele. A „tisztán” szerelmi témájú dalok ezektől a daloktól a szereplők anonimitása és a tipizált szerelmi motívumok révén különböznek. A szerelmi tematika a férfi–nő viszony köré összpontosul, melynek több formáját és fázisát különböztetjük meg. Az ismerkedés, udvarlás, beteljesült, ill. beteljesületlen szerelem, csalódás, elválás a dalok szövegmotívumaiban jelennek meg, gyakran egy dalon belül felsorakoztatva több különböző motívumot. Ez megnehezíti a tematikailag homogén csoportok kialakítását. Azonban a főbb tematikai motívumokat alapul véve mégis sikerülhet kisebb kategóriákat megkülönböztetni. A szerelmi dalokat feloszthatjuk aszerint, hogy milyen érzelmeket mutatnak be. A beteljesült szerelem a dalokban a boldog epekedés, a kedves szépségének csodálata, találkozás, látogatás a kedvesnél, a szerelem megvallása, levélváltás stb. szövegmotívumokban mutatkozik meg. Szomorú érzelmeket tolmácsolnak az elválást, csalódást, eltiltást (pl. szülők által), elkeseredést vagy halálvágyat kifejező motívumok. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a szerelmi líra nagyobb részét a beteljesületlen, ill. csalódott szerelem témája alkotja.74 Ez jellemző a medvesalji szerelmi dalok csoportjára is (a 42 közölt dalból 27 szól a boldogtalan szerelemről). Zenei szempontból a szerelmi dalok sokrétű műfajcsoportot képviselnek. Ugyan kisebb számban, de fellelhetőek itt a régi stílushoz tartozó dallamok, melyek különböző stílusrétegekhez, ill. tömbökhöz tartoznak. E műfajon 24

belül felbukkan a sirató stílus (104./ I–IV.), a kvintváltó ötfokú (101./ I–II., 102./ I–II. sz.), kis ambitusú régi stílusú (103. sz.), nagyobb hangterjedelmű mixolíd (106. sz.) és az ereszkedő giusto dallamok (105. sz.) rétege. A 107. számmal megkezdődik az új stílusú dalok csoportja. Az első dallam (107. sz.) a korai új stílushoz tartozik, a többi (108–130. sz.) az új stílus kifejlett rétegét képviseli. A dalok besorolásánál itt is a szótagszám növekedése a meghatározó szempont. Néhány dallamot több szöveggel is közlünk, ezt jelzi az arab és római számok viszonya. Gyűjteményünkben 42 Medvesalján ismert szerelmi dalt közlünk, ebből 16 meghallgatható a mellékelt CD-ken.

Tréfás-, mulató- és táncdalok A medvesalji népdalrepertoár utolsó előtti csoportja több műfajt foglal magába, amint ez a fejezet címéből is kitűnik. Mivel e műfajok mindegyikét csupán kis számú dalanyag képviseli, és tematikájukat tekintve sem állnak távol egymástól, ezért egy fejezeten belül közöljük őket. A tréfás dalok műfaji behatárolásakor hasonló nehézségekbe ütközünk, mint a szerelmi daloknál. Humoros motívumok szintén több műfajban fellelhetők, részét képezik számos alkalomhoz kötött, ill. kötetlen népdalnak. Tréfás elemeket találhatunk több évközi szokás népdalrepertoárjában (pl. karácsonyi, farsangi dalokban), valamint az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó népdalanyagban (főleg a lakodalmas dalokban). A kötetlen funkciójú dalokból, ill. műfajokból kiemelhetjük az ivó-, mulató- és bordalokat, szerelmi- és erotikus témájú dalokat, paródiákat, szatirikus dalokat. Az itt felsorakoztatott népdalok zenei szempontból a régi stílushoz tartoznak. Funkciójuknak megfelelően a dalok szinte kizárólag kötött táncritmusúak (kivétel a 131. sz. dal). Uralkodik továbbá az ereszkedő dallamvezetés, mely sok esetben a pentaton hangsor fokain mozog. Mindehhez négysoros nyitott forma társul (ABCD, AABBv, ABCCv). Gyűjteményünk 11 tréfás-, mulató- és táncdalt tartalmaz, hangzó formában 6 dalt közlünk.

Egyéb dalok Az utolsó fejezetbe azok a dalok tartoznak, melyek a többi kategóriába nem igazán sorolhatók be. Ez a csoport a tréfás-, mulató- és táncdalok csoportjától abban különbözik, hogy műfajilag heterogén anyagot összpontosít 25

(az egyes műfajok meglehetősen távol állnak egymástól). A fejezet tartalmát egy ún. amerikás dal, két párosító, egy történetszerű dal és végül egy cigánydal képezi. A dalok zenei stílusa is különböző. Túlnyomó többségük az ereszkedő régi stílushoz tartozik (140., 141, 143, 144.), a 142. sz. dal a kvintszerkezetű új stílusú dalok rétegét képviseli. Ez a csoport mindössze 5 dalt számlál, közülük 3 meghallgatható a mellékelt CD-ken. Medvesalja népdalrepertoárjából összesen 202 népdalt közlünk. Legnagyobb számmal a gyermekdalok (61 dal) szerepelnek, őket követik a szerelmi dalok (42 dal), és a harmadik helyen állnak a pásztor-, betyárdalok és balladák, valamint a rabénekek (30). Meglehetősen kis számban maradtak fenn népszokásokhoz kapcsolódó dalok, ezekből kiadványunkba 13 lakodalmas és 7 évközi (6 karácsonyi és 1 farsangi) szokáshoz tartozó dalt sorolunk. A katonadalokat 20, a balladák csoportját 13 példával mutatjuk be. A repertoár zenei szempontból sokszínű anyagot képvisel. Megtalálható benne a régi és az új stílus számos rétege és stílustömbje kezdve a gyermekés szokásdalok egyszerű dallamain át a sirató stílusú, a nagy ívű kvintváltó pentaton és ereszkedő giusto dallamokon, valamint a kvintszerkezetű régi és új stílusú dalokon egészen az új stílus két fejlődési rétegéig. A medvesalji dalokra jellemző a két stílus (az új és régi stílus) egymásra hatása, mely egyfelől a régi stílusú dalok újfajta ritmizálásában (csárdás-ritmus), másfelől viszont az új stílusú dallamok ún. pentatonizálásában (ötfokú dallamfordulatok beiktatásában) jelentkezik. Az egyes műfajcsoportok rövid jellemzésével a kiadvány célravezető és sikeres felhasználását kívántuk elősegíteni. Célunk volt megkönnyíteni a zenei stílusrétegek közötti eligazodást, valamint rámutatni az egyes műfajcsoportok néhány jellemző vonására és összefüggéseire.

26

Jegyzetek 1.

ILA, Bálint: Gömör megye II. A Magyar Tudományos Akadémia Kiadása, Budapest 1944, 231–241. 2. ILA, Bálint: Gömör megye II. i.m., 232. 3. ILA, Bálint: Gömör megye I. Akadémiai Kiadó, Budapest 1976, 137. 4. Uo., jegyzetek a 328. 5. Uo., jegyzetek a 270. 6. Vlastivedný slovník obcí na Slovensku III. SAV, Bratislava 1978, 150. 7. ILA, Bálint: Gömör megye II. i.m., 234. 8. ILA, Bálint: Gömör megye I. i.m., 142. 9. Újbást 609, Medveshidegkút 445, Óbást 448, Tajti 482 és Vecskelő 477 lakos. ZSUPOS, Zoltán: Dél-Gömör gyűjtögető gazdálkodása. Gömör néprajza X. Debrecen 1987, 24. 10. Az adatokat a falvak önkormányzatai szolgáltatták a Szlovák Statisztikai Hivatal Besztercebányai kerületi hivatalának adatai alapján. A népszámlálás dátuma: 2001. 5. 26. 11. Tajti 543, Medveshidegkút 261, Újbást 493, Óbást 365 és Vecseklő 286 lakos. 12. Tajti 13, Medveshidegkút 14, Újbást 28, Óbást 21 és Vecseklő 11 lakos. 13. Tajti 8, Óbást 17 és Újbást 22 lakos. 14. Vecseklő 1 és Óbást 2 lakos. 15. ILA, Bálint: Gömör megye I. i.m., 15. 16. PALÁDI-KOVÁCS, Attila: A barkóság és népe. Hermann Ottó Múzeum, Miskolc 1982; Lásd továbbá: PALÁDI-KOVÁCS, Attila: Medvesalja és földje és népe. Agria 33, Eger 1997, 391–412. 17. LISZKA, József: A szlovákiai magyarok néprajza. Osiris Kiadó, Lilium Aurum Kiadó, Budapest, Dunaszerdahely 2002, 297. 18. B. KOVÁCS, István: Hervadatlan rózsagyüker. Gömör-Kishont magyar népköltészete. Lilium Aurum, Dunaszerdahely 1998, 11. 19. LISZKA, József: A szlovákiai magyarok néprajza. i.m., 297. 20. Uo., 342. 21. ZSUPOS, Zoltán: Dél-Gömör gyűjtögető gazdálkodása. Gömör néprajza X. Debrecen 1987, 14. 22. Gömör-Kishont vármegye. Magyarország vármegyéi és városai. Szerk. Borovszky Samu, Apollo Irodalmi Társaság, Budapest (é.n.). 23. ZSUPOS, Zoltán: Dél-Gömör gyűjtögető gazdálkodása. i.m., 14. 24. Uo., 14. 25. B. KOVÁCS, István: Hervadatlan rózsagyüker. i.m., 11. 26. LISZKA, József: A szlovákiai magyarok néprajza. i.m., 331–332; BARNA, Gábor: Búcsújáróhely a Básti-hegyben. In: Ujváry szerk. 1985, 163–177. 27. KOTICS, József: Kalendáris szokások a Medvesalján. Gömör néprajza III. Ed. Ujváry Zoltán. Debrecen 1986. 28. Uo., 17. 29. Uo., 26–29. 30. Uo., 31–34. 31. Uo., 32. 32. Uo., 34. 33. Uo., 43. 34. Uo., 44–45. 35. Uo., 69–75.

27

36. A dallam hibásan van lejegyezve. A dallam második és harmadik sorában oktávtöréssel találkozunk. Helyesen a dallam e két sora egy oktávval feljebb helyezkedik el (d2-ről indít). 37. Uo., 99. 38. TAKÁCS, András–FÜGEDI, János: Gömöri népi táncok. Madách, Bratislava 1992, 11. 39. LISZKA, József: A szlovákiai magyarok néprajza. i.m., 328. 40. TAKÁCS, András–FÜGEDI, János: Gömöri népi táncok. i.m., 11. 41. Uo., 13–14. 42. Uo., 16–17. 43. Uo., 19. 44. Uo., 21. 45. A folklórcsoportok működését azok vezetői, ill. tagjai ismertették a 2002-es népzenei gyűjtésünk alkalmával. 46. Blaskó László Ipolyságról jött Medvesaljára, ahol több éven keresztül körzeti orvosként működött. A néphagyományokért való lelkesedése arra ösztönözte, hogy zenekart alapítson, melyben ő maga is zenélt. Az általa alapított zenekar egészen nyugdíjba vonulásáig fennállt. Ekkor (2002-ben) hazaköltözött Ipolyságra. 47. Medvesalji népdalok bekerültek A Magyar Népzene Tára kötetibe is. A Magyar Népzene Tára – Corpus Musicae Popularis Hungaricae. I.–X. Ed. Bartók Béla, Kodály Zoltán. Akadémiai Kiadó, Balassi Kiadó, Budapest 1951–1997. 48. ÁG, Tibor: Édesanyám rózsafája. Madách, Bratislava 1974. 49. ÁG, Tibor–SIMA, Ferenc: Vétessék ki szóló szívem. Szlovákiai magyar népballadák. Madách, Bratislava 1978. 50. NAGY, Zoltán: Ködellik a Mátra. Balassi Könyvtár nyomdája. Salgótarján 1993. 51. UJVÁRY, Zoltán: Gömöri népdalok és népballadák. Hermann Ottó múzeum, Alföldi Nyomda, Debrecen 1977. 52. B. KOVÁCS, István: Hervadatlan rózsagyüker. i. m. 53. Ezek az adatok Ág Tibor kéziratban fennmaradt beszámolójából valók, melyet 1970-ben Trencsénben megrendezett konferencián adott elő. 54. Az adatok egy része az MTA Zenetudományi Intézete Népzenei Osztályának gyűjtési katalógusából származik. 55. SALLAI, Ágnes: Énekes népi játékok a Medvesalján. Szakdolgozat. Pedagogická falkulta Univerzity Konštantína Filozofa v Nitre 1998. 56. PELLEOVÁ, Andrea: Piesňová tradícia maďarského etnika v mikroregióne Medveš na Gemeri. Diplomová práca. Filozofická fakulta Univerzity Komenského v Bratislave 2002; PELLEOVÁ, Andrea: Traditional song genres of the Hungarian ethnic group in Medveš in the Gemer micro-region. In: Musicologica Istropolitana III. Ed. Marta Hulková. Univerzita Komenského, Filozofická fakulta, Katedra hudobnej vedy, Bratislava 2004, 213–256. 57. BALASSA, Iván–ORTUTAY, Gyula: Magyar néprajz. Corvina, Budapest 1980, 572. 58. IGAZ, Mária: Magyar népi gyermekjátékok. Ének-zene szakköri füzetek 2. Tankönyvkiadó, Budapest 1977, 77–81. 59. KATONA, Imre: Szépen szóló madárka. Népdalaink szöveges üzenete. Masszi, Budapest 2002. 60. KODÁLY, Zoltán: A magyar népzene. Zeneműkiadó, Budapest 1976, 51–54. 61. A Magyar Népzene Tára I. Gyermekjátékok. Szerk. Bartók Béla, Kodály Zoltán. Sajtó alá rendezte Kerényi György. Akadémai Kiadó, Budapest 1951, 1957 (2. kiadás). 62. PELLEOVÁ, Andrea: Vianočné zvyky a piesne maďarského etnika v oblasti Medveš na Gemeri. In: Vianoce a hudba. Studia ethnomusicologica II. Ed. H. Urbancová. Ústav hudobnej vedy SAV, Bratislava 2002, 180–197. 63. A magyar népzene új stílusával Bereczky János népzenekutató foglalkozik behatóan. Néhány tanulmánya e témában: BERECZKY, János: Az alkalmzkodó pontozott ritmus megjelenése népzenénkben. In: Zenetudományi dolgozatok 2003. MTA Zenetudományi Intézet, Budapest

28

64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74.

2003, 411–454; BERECZKY, János: A korai és a kifejlett új stílus. In: Zenetudományi dolgozatok 1992–1994. MTA Zenetudományi Intézet, Budapest 1994, 217–242; BERECZKY, János: Az új stílus új zenei rendje az akadémiai népdalgyűjteményben. In: Az Idő rostájában I. Tanulmányok Vargyas Lajos 90. születésnapjára. Ed. Andrásfalvy Bertalan, Domokos Mária, Nagy Ilona. L’Harmattan, Budapest 2004, 69–97. UJVÁRY, Zoltán: Gömöri népdalok és népballadák. i.m., 20. Uo., 48. Uo., 49. HORÁK, Jiří - PLICKA, Karel: Zbojnícke piesne slovenského ľudu. SVKL, Bratislava 1965, 20–22. Lásd a 63-as számú lábjegyzetet. CSANÁDI, Imre–VARGYAS, Lajos: Röpülj páva, röpülj. Magyar népballadák és balladás dalok. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest 1954, 9. Uo., 5–53. VARGYAS, Lajos: A magyar népballada és Európa I. II. Zeneműkiadó, Budapest 1976. ÁG, Tibor–SIMA, Ferenc: Vétessék ki szóló szívem. i.m. UJVÁRY, Zoltán: Gömöri népdalok és népballadák. i.m., 73–90. BALASSA, Iván–ORTUTAY, Gyula: Magyar néprajz. Corvina, Budapest 1979 (2. kiadás), 461.

29

vakat

30

GYERMEKDALOK ÉS JÁTÉKOK

31

vakat

32

1. Mondókák és játékok ölbeli gyermekekkel Mondókák

1. Csiga-biga, gyere ki (Csigahívogató)

hangzóval

2./ I. Süss fël nap, süss fël nap (Naphívogató)

hangzóval

33

2./ II. Süss fel, süss fel napocska (Naphívogató)

2./ III. Süss ki, süss ki jó verő (Naphívogató)

34

3. Gólya, gólya, gelice (Gólya-köszöntő)

4. Fecskét látok

(Fecske-köszöntő)

35

5./ I. Katicabogárka, ne szállj fel a fára (Katicabogár-röppentő)

5./ II. Katicabogárka, szállj a mennyországba (Katicabogár-röppentő)

36

6. Bukj ki, bukj ki, kis liba (Liba-hívogató)

7./ I. Héja, héja, lakatos (Héja-riasztó)

37

7./ II. Héja, héja, vaslapát (Héja-riasztó)

8. Csícseri bossó, kis kossó (Patak-ugráló)

38

Játékok ölbéli gyermekekkel 9. Csip-csip csóka „Összecsíptük egymás kézfején a bőrt, és fel-le lengetve énekeltük:” hangzóval

10. Dobi-dobi háta A kisgyermek a felnőtt ölében ül, háttal a felnőttnek. A felnőtt a gyermek hátán egy ujjal a mondóka ütemére enegyenletesen dobol. A gyermek a mondóka végén találgatja, hogy melyik ujjal doboltak a hátán. A játék közben ezt dalolták: hangzóval

39

2. Kiszámolók

hangzóval

11. Egedëm, begedëm ní

12. Szim, szom, szutty

40

13. Ëgy, kettő, tizënkettő

14. Egyedem, begyedem, tengertánc

41

15. Egyedem, begyedem, bakkecske

16. Ádám, Éva, Konkoly Béla

42

17. Ateven, tanteum

18. Akó, kutya, majom, kos

43

19. Eggyem, kettem, hábor, német

20. Egy, kettő, három

44

21. Egy, kettő, három, négy

45

3. Egyszerűbb körjátékok és egyéb játékok kisebb gyermekek számára Kifordulós körjátékok 22./ I. Lánc, lánc, ësztërlánc hangzóval

22./ II. Lánc, lánc, ësztërlánc A gyermekek kézenfogva kört alkotnak. A dal éneklése közben körbe járnak. Akinek a nevét kiéneklik, kifordul és háttal a körnek folytatja a játékot. 46

Mikor mindenki kifordult, elkezdenek gyorsan körbe futni (kifordulva). Addig futnak, míg rakásra nem esnek. Közben ezt a dallamot ismétlik:

22./ III. Lánc, lánc, eszterlánc Kisgyermekek kört alkotva játszák. Mindig az fordul ki, akinek a nevét éneklik. A játék akkor ér véget, mikor mindenki kifordult. Ezt éneklik közben:

47

22./ IV. Lánc, lánc, eszterlánc A dal éneklése közben a gyermekek kézen fogva körbe járnak. Akinek a neve a dalban vagy a dal végén elhangzik, kifordul és úgy folytatja a játékot. Mikor mindenki kifordult, a „forduljon be” szövegváltozattal folytatják.

48

23. Árok partján szép tavasszal A gyermekek kézen fogva kört alkotnak, és az alábbi dal éneklése közben körbe járnak. Akinek a nevét éneklik, kifordul, és úgy folytatja a játékot. Addig játszák, míg mindenki ki nem fordul. hangzóval

49

Körjáték guggolással 24./ I. Dombon törik a diót A gyermekek megfogják egymás kezét, és énekelve körbe járnak. Az utolsó ütemre, ill. a „csüccs” vagy „gugg” felszólításra leguggolnak. hangzóval

24./ II. Dombon törik a diót Lásd a 24./ I. játék menetét.

50

25. Gombolyag cérna Lásd a 24./ I. játék menetét.

Kendős játékok 26. Jön a bárány, megy a farkas A gyermekek körben állnak összefogódzkodás nélkül, egyikük a körön kívül jár kendővel a kezében (a farkas). Egyszercsak leejti a kendőt valakinek a háta mögött, amint az észreveszi, felkapja, és kergetni kezdi a kívüljárót. Ha nem éri utol, helyet cserélnek.

51

27. Tüzet viszëk, në lássátok hangzóval

Gyűrűsdi 28./ I. Csön-csön gyűrű A kör közepén áll egy gyermek, kezében gyűrűt vagy azt jelképező tárgyat tart. Személyről személyre jár, miközben a dalt éneklik. Akinél a dal befejeződik, annak kell kitalálnia, hogy melyik markába rejtette el a gyűrűt. Ha a kérdezett nem találja ki, ő lesz a gyűrűs a körben. hangzóval

52

Szóval: Találd ki!

28./ II. Csön-csön gyűrű A gyermekek sorban vagy körben ülnek, elöl összezárt tenyerekkel. Az egyik játékos (a dugdosó) összetett tenyerei között egy gyűrűvel (vagy más apró tárggyal) sorra beleteszi a kezét a többi gyermek tenyerébe. Közben mindannyian énekelnek. A dugdosó a nála lévő tárgyat észrevétlenül valamelyikük keze között hagyja. Ekkor behívják azt a játékost (bika, bába), aki a dugdosás alatt kint várakozott, hogy találja meg a gyűrűt. Ha megtalálja, szerepet cserél a dugdosóval, ha nem, új keresőt választanak.

Szóval:

Itt zörög, itt börög, Itt add ki! Jöhet a bába, megfőtt a lókása! Bába: Ettől kérem, ez adja ki! 53

28./ III. Szem-szem gyűrű Lásd a 28./ II. játék menetét.

Szóval:

Gyere be, bika! Megfőtt a kása, benne a ló lába!

28./ IV. Szem-szem gyűrő Lásd a 28./ II. játék menetét.

54

Párkereső játék 29. Elvesztettem gunárom Ehhez a játékhoz páratlan számú játékos szükséges. Egy gyermek a kör közepén áll, a többiek kézen fogva körbe járnak a következő dal éneklése közben. A dal végén a középen álló párt választ, s a körbe járók is párokba bomlanak. Aki pár nélkül marad, az megy a kör közepére, s így kezdődik elölről a játék.

55

56

4. Szerepváltó és párcserélő körjátékok Párválasztó-párcserélő körjátékok 30./ I. Haj, szénallya, szénallya A gyermekek körben állnak, egy van a kör közepén. Az alábbi dal éneklése közben a kört alkotók körbe járnak. A következő szövegrésznél – „ezt szeretem, ezt kedvelem”, „ezt ölelem, ezt csókolom” – a körben álló párt választ, majd vele helyet cserél. hangzóval

57

30./ II. Hej, szénalja, szénalja Lásd a 30./ I. játék menetét.

hangzóval

58

30./ III. Hej, szénallya, szénallya

31./ I. Fehér liliomszál A gyermekek körben állnak, egy van középen. Mindenki énekli az alábbi dalt. A kört alkotók körbe járnak. A középen álló mozdulatokkal mutatja a szöveg tartalmát. A játékfüzér végén a következő szövegrésznél – „ezt szeretem, ezt csókolom” stb. – a középen álló párt választ, majd vele helyet cserél. A játékfüzérhez három részből álló dalfüzér társul (a, b, c), ezek folyamatosan kapcsolódnak egymáshoz. hangzóval

59

31./ II. Fehér liliomszál Lásd a 31./ I. játék menetét. hangzóval

60

61

31./ III. Fehér liliomszál Lásd a 31./ I. játék menetét.

62

32. Cickom, mackom Ezt a játékot a „Hej, szénalja, szénalja” előtt szokták játszani. Menete hasonló az előző játékok menetéhez. Az „elkapom ezt” szövegrésznél a körben álló párt választ, akivel a körön kívül kergetőzik, majd az újonnan választott áll a kör közepére.

63

Leánykérő körjátékok 33./ I. Szent Erzsébet-játék A gyermekek kört alkotnak. A kör közepén és a körön kívül is áll egy gyermek. A körön kívül járkáló a Szent Erzsébet. A belső kérdezi: „Honnan jössz Szent Erzsébet?” Aztán közösen eléneklik a dalt. A végén a körön belüli Szent Erzsébetnek adja azt a lányt, akinél Szent Erzsébet a dalocska végén megállt. Addig játszák, míg el nem fogy a kör. hangzóval

64

33./ II. Szent Erzsébet-játék Lásd a 33./ I. játék menetét. hangzóval

65

33./ III. Szent Erzsébet-játék A gyűjtő, Sallai Ágnes ezt írja az alábbi dalról: „Ez alábbi játékdalt hasonlóan énekelték Almágyban és Hidegkúton. (Némi szövegbeli eltérés található benne: „Szép Erzsébet asszony” helyett „Erzsébet királyné”.) A játékot magát azonban különféleképpen játszották. Almágyban a lányok kézen fogva körbe álltak, egy a körön kívül járt és a 66

választ – „itt járok, itt kelek” – csak ő énekelte. Aki mellett megállt, azt vitte magával. Hidegkúton játékkezdőként használták a dalt. Egy kislány járt a többiek előtt, akik ültek. Aki előtt megállt, azt magával vitte. Addig játszották, míg mindenkit el nem vitt. Ezzel aztán egy kört alakítottak, és hozzáfogtak egy másik játékhoz.”

34. Itt ül egy kis kosárka A gyermekek körben állnak. A kör közepén áll egy lány, akinek a szoknyáját megfogják a kört alkotók. A körön kívül jár a kérő. Mindnyájan az alábbi dalt éneklik. Akinek a hátához ér a kérő a dal végén, azt magával viszi. A dalt addig ismétlik, míg el nem fogy a kör. hangzóval

67

Szóval: – Mit kerűlöd, mit fordúlod az én házam táját? – Elszeretném, elszeretném a tte Bözsi lányod. – Bözsi lányom nem adom aranyfátyol nélkül, míg a kisujját fel nem nyújtja aranygyűrő nélkül! – Eredj te, füstös! A játék Tajtiban gyűjtött változatában a végszó: „Lipitom, lapátom, eriggy, no, lányom!”

35. Járom az udvar alját A gyermekek kört alkotnak. A körön kívül járkál egy, a kérő. Az „Őt!” szövegrésznél rámutat a kört alkotók közül arra, akihez éppen odaér. Az első alkalommal („nem kell nékëm ő…”) változatlanul folytatják a játékot. Másodszor, mikor a szöveg az „Ő këll nékëm, ő, szép ő maga is, szép őnéki a ruhája…” frázissal folytatódik, a kiválasztott csatlakozik a kérőhöz. A dal szövege aszerint változik, hogy hányan csatlakoztak már a kérőhöz: „Járom az udvar alját másod magammal…, …harmad magammal…, …negyed magammal…” hangzóval

68

Sorjáték 36. Pípám, pípám, perédikám Az alábbi játék menetét a gyűjtő, Sallai Ágnes így foglalja össze: „Ebben a játékban is van kérő, aki rendre elviszi a játékosokat, akik oszlopban állnak. Az oszloppal szemben pár lépésre áll Kakasuram, aki fél lábbal körülugrálja a játékosokat. A dal végére visszaér eredeti helyére, és párbeszédet kezd az első játékossal. A „Gyere elé, szép lány!” felszólításra egy lány kilép az oszlopból és előrejön. A további párbeszéd vele folytatódik. Kakasuram végül kergetni kezdi a „szép lányt”, s ha megfogja, vele megy. Ha nem sikerül neki, új kérőt választanak.”

Szóval:

1. játékos: Kakasuram: 1. játékos: Kakasuram: Szép lány: Kakasuram: Szép lány: Kakasuram: Szép lány: Kakasuram: Szép lány:

Mit keres? Szép lányt. Gyere elé, szép lány! Hol jártál? Az égben. Mit láttál? Tál pénzt. Ki olvasta? Őfelsége. Add ide! Nem adom, inkább körűszaladom.

69

5. Hidasjátékok 37./ I. Bújj, bújj, zöld ág A leggyakoribb játékmenet: Két gyermek felemelt kézzel kaput tart. A többiek kézen fogva láncot alkotnak, és énekelve átbújnak a kapu alatt. A dal utolsó szótagjára a kaputartók leeresztik a karjukat közrezárva egyet a láncot alkotók közül. Ő a kaputartók mögé áll. hangzóval

70

37./ II. Bújj, bújj, zöld ág Lásd a 37./ I. játék menetét. hangzóval

71

37./ III. Bújj, bújj, zöld ág Lásd a 37./ I. játék menetét. hangzóval

38. Új ház, fényes ház Ezt a játékot úgy játszák mint a 37./ I. játékot azzal a különbséggel, hogy a dal második fele párbeszéd formájában zajlik a kaput tartók és a többi játékos között. 72

73

6. Vonulások 39. Kettőt adnak a legénynek akasztófát A gyermekek párosával egymás mögé állnak és kaput tartanak. A hátsó pár a kapu alatt bújik előre. Amikor előre érnek, ők is kaput tartanak. Így haladnak előre. A játékot sótöréssel fejezik be, utána szétszaladnak. hangzóval

40. Seregjetek lányok Lásd a 39. játék menetét.

74

75

41. Ágy, gyujtott ágy A játék menetét az énekes a következő képpen mondta el: „Ezt úgy jáddzottuk, hogy fogtuk ëgymás kezit, nyitva ëgyenës vonalba. A két első nagy fëlemeltë a kezit, mind a „Bújj, bújj zöld ág”-nál, oszt akkor kezdtük. A kicsik kezdtek hátúró’ a kapun átmënnyi, azt folytatták mindég. Teljes végig gyöttőnk a falun.” hangzóval

76

42. Hëj, pëngyi, pëngyi, pëngyija Lásd a 41. játék menetét. hangzóval

77

vakat

78

ÉVKÖZI SZOKÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ DALOK

79

vakat

80

1. Karácsony 43. Karácsonynak éjszakáján hangzóval

81

44. Karácsonynak éjszakáján

45. Ég, ég, ég, jaj de magas ég

82

46. Kelj fël, Gubó, kelj fël, Gubó hangzóval

83

47. Csillag száll az éjszakára hangzóval

84

48. Vígan zëngjetëk citërák hangzóval

85

2. Farsang 49. Ó, ó, farsang hangzóval

86

AZ EMBERI ÉLET FORDULÓIHOZ KAPCSOLÓDÓ DALOK

87

vakat

88

Lakodalom 50. Szélës az asztal

51. Igyunk bort, pálinkát

89

52./ I. Haragszik a gazda

52./ II. Haragszik a gazda

90

53. Istenëm, Istenëm hangzóval

2. Még most esztendeje, Csak ëgy rőföt vëttem, Vékony karcsú dërëkamon Bokorra kötöttem. 91

54. Erzsi néni, most jöjjön ki Ezt a dalt akkor éneklik, amikor viszik a menyasszonyt a vőlegény házához. A kapuban dalolják. hangzóval

2. Erzsi néni káposztát főz, Orra alá jütött a gőz. Hányja-veti a kanálját, Hova tëgyë Bözsi lányát.

92

55. Ha ja dunna szólni tudna hangzóval

2. Lábujjamon tíz a köröm, Dunna alatt nagy az öröm, Dunna, dunna, csipkés dunna, Ki van a lábam alóla.

93

56. A hajnali csillag ragyog

94

57. Föltëtték már nékëm a koszorút

2. Minek mëgyëk már én a tëmplomba, Ha ja babám nëm látom a sorba. //: Sëm a sorba, sëm a sor szélébe, (Sej) tëgnap vitték ki ja tëmëtőbe. ://

95

58. Anyám, anyám, anyám, édës kedves anyám

2. Anyám, anyám, anyám, édës kedves anyám, Szëdjë jösszë mindën cifra ruhám, //: Szëdje összë, rakja ja láda fenekére, Soha míg a világ nem öltözök bele. ://

96

59. Az újbásti főutcán elvesztettem a bicskám

60. Ez a kislány akkor sír, mikor koszorú van a fején

97

61. Száll a daru, száll a daru magasan a levëgőbe

2. Kinek varrod, kinek varrod, babám, azt a selyëm kendőt? Nékëd varrom, nékëd varrom, babám, mind a tizënkettőt. A sarkára, négy sarkára négy szál rezgő rozmaringot, Közepibe belevarrom, babám, hogy a te szeretőd vagyok. 98

PÁSZTORKÖLTÉSZET Pásztor- és betyárdalok, balladák, rabénekek

99

vakat

100

62./ I. Ködellik a Mátra hangzóval

2. Ej, në korogj manganyáj, Nem mëgyünk még haza, Nem mëgyünk még haza, Nincs még Szent György napja, Akkor megyünk haza.

101

62./ II. Ködellik a Mátra hangzóval

2. Ne korogj manganyáj, Nem megyünk még haza, Maj’ jön Szent György napja, jAkkor megyünk haza, Akkor megyünk haza.

102

62./ III. Lóra csikós, lóra

103

62./ IV. Embërëk, embërëk

2. Nem ökröt keresünk, Lovat vënni mëgyünk, Szënt Erzsébet felé, Lovat vënni mëgyünk. 3. Hallod-e te pajtás, Hogy mit beszél az öreg, Szënt Erzsébet felé, Lovat vënni mënnek, Lovat vënni mënnek. 4. Menjünk hát elejbe, A leleszi völgybe, Üssük szét a fejét, 104

Vegyük el a pénzét, Vëgyük el a pénzét. 5. Në üssetek agyon, Kilenc árvát hagyok, Kilenc árvám vagyon, Hát azt kire hagyom, Hát azt kire hagyom. 6. Në keresd az árvát, Csak vágd el a nyakát, Csak vágd el a nyakát, Vedd el a ló árát, Vedd el a ló árát. 7. Istenem, Istenem, De nagyot vétettem, Háromszáz forintér’ Két lelket vesztettem, De, két lelket vesztettem. 8. Verje mëg az Isten, Azt a bitang bëtyárt, Aki nem sajnálta, Azt a kilenc árvát, Azt a kilenc árvát. 9. Az a kilenc árva, Várhat engëm haza, A leleszi völgybe Nyugszom elhantolva, Nyugszom elhantolva. 10. Sír a kilenc árva, Mert nincs ídësanyja, Sëm apja, sëm anyja, Csak az üres tanya, Csak az üres tanya.

105

63. Haj elő, mëgy elő hangzóval

2. Gyerünk hát előre, Cselőre, csengőre, Gyerünk hát előre, A rózsám elejbe, Gyerünk hát előre, A rózsám elejbe.

106

64. Amott van ëgy nagy ház hangzóval

2. Abba van ëgy asztal, Búval lëterítve, Búval lëterítve, Azon van egy pohár, Mérëggel van telë. 3. Akárkijé lëgyën Az a telë pohár, 107

Csak énértem jönnë A hirtelen halál. 4. Szállj el fecskemadár, Borsodon kërëszttű’, Borsodon kërëszttű’, Vidd el az anyámnak Azt a szomorú hírt. 5. Ha kérdi, hol vagyok Mondjad, hogy rab vagyok, Mondjad, hogy rab vagyok, A gyarmati fëgyház Vaságyán hërvadok.

65./ I. Nagy udvara van a holdnak

108

2. Vidróckinak hírës nyája, Csireg-csörög a Mátrába, Csireg-csörög a Mátrába, Mërt Vidróckit nem tanálja. 3. Mëgyën a nyáj, mëgyën a nyáj, Környes-körül a hëgy alján, Ugya’ hogy álljak elébe A sűrű jerdő közepébe’.

65./ II. Nagy udvara van a holdnak Lásd a 65/ I. dallamot. hangzóval

1. Nagy udvara van a holdnak, Nagy híre van Vidróckinak, Mert Vidrócki hírës bëtyár, Rájillik a vasalt nadrág. 2. Hej, Vidrócki, hej Vidrócki, Hírës bëtyár, most gyere ki, Hej, Vidrócki, most gyere ki, Hét vármegye vár idëki’! 3. Zsandár urak, mit akarnak, Talán vasalni akarnak? Sűrű jerdő az én hazám, Ott ragyog rám a holdvilág.

109

4. Elfogták a hírës bëtyárt, Sötét tömlöcbe hurcolták, Kőből van a feje allya, Göndör haját elporlasztja. 5. Elitélték már Vidróckit, Husz esztendőt adtak neki, Sír az anyja, sír az apja, Sír mind a két testvérbátyja. 6. Ne sirj, anyám, ne sirj, apám, Ne sirjatok, testvérbátyám, Elég lësz már husz esztendő, Majd elemészt a temető. 7. Átkozott légy, sűrű erdő, Bëtyárokat rejtegető, Vidróckira sem ragyog már Soha többé ja holdvilág.

65./ III. Pallagon legel a juhom Lásd a 65/ I. dallamot.

1. Pallagon legel a juhom, Csing-leng rajta a kolompom, De van nekem ott kilenc kutyám, Bömbölve jár a nyáj után. 2. Ma két hete vagyis három, De azóta számadóm várom, 110

Amott jön már, amint látom, Három feketë szamáron. 3. De jónapot, édës bojtárom, Gondolod-ë van-ë károm, De nincsen károd, de nem is lësz, Míg a nyáj a kezemën lësz. 4. Dehogy nincsen, dehogy is van, Hát a vezér ürü hol van? //: Ej, de kutya megitta a vérét, Zsidó árulja a bőrét. :// 5. Hát te aztat hova tetted, Eladtad-e vagy eltetted? //: Sem nem adtam, sem nem tettem, Jópajtásimmal megettem. ://

65./ IV. Sok irigyëm a faluba hangzóval

111

2. Bort iszik az úton járó, Akár szëgény, akár báró, Én is úton járó vagyok, Én is bort inni akarok.

65./ V. Sok irigyëm a faluba’ A 65./ IV. dallamára.

112

2. Az éjszaka ja rács mellett, Három juhom hatot ellëtt, Van már juhom, van bárányom, Szerethetsz már, kisangyalom.

65./ VI. Sok írígyëm a faluba

2. Írígyejim hanyan vagytok? Mint a kutyák úgy ugattok, Adok néktëk szabad napot, Ugassátok ki magatok.

113

66./ I. Ha fëlmëgyëk Budapestre hangzóval

2. Rám ítéltek vagy hat évet, Szabadulnék, de nem lëhet, Írják mëg a jó anyámnak, Küldjön ruhát a fijának. 3. Elküldték a fehér ruhát, Édësanyám zokogva jár, Sírhat, anyám, jajszóval is, Mër’ egy fijad vót, rab lett az is. 114

4. Anyám, anyám, édësanyám, Jöjjön, nézze mëg a szobám, Két szál deszka a nyoszolyám, Itt halok meg, édësanyám. 5. Hogyha megtalálok halni, Ki fog engëm mëgsiratni, Majd mëgsirat a jó anyám, Aki gondot viselt rëjám.

66./ II. Erdő, jerdő, kerek erdő

2. Hallod-e te kakukkmadár, Savanyú vizet në jigyál, Lám, én savanyú vizet ittam, A babámtól elbúcsúztam. 115

3. Hej, de el is vitt lë Vígegërbe, Vígegëri törvénszékbe, Ott láttam ëgy urat írni, Ez fog engëm elitélni. 4. Ej, de rám szabták már a tiz évet, Szabadulnék, de nem lëhet, Irok anyámnak levelet, Küldjön tisztát, hogyha lëhet. 5. Elküldték a tiszta ruhát, Édësanyám zokogását, Sírhatsz, ríhatsz fennszóval is, Ëgy fijad vót, rab lëtt az is.

66./ III. Kis pejlovam a csárda jelőtt hangzóval

116

2. Ez a csikó nem eladó, Nem is zsandár alá való, Mert ha jarra zsandár ülnë, Még a madár is rab lënnë.

67./ I. Esik eső, jaj de szépen csëpërëg hangzóval

2. Ej, de korcsmárosné, halat hozzon idë kend, Hala mellé citronyos bort hozzon kend, De ja lányát strázsának állítsa ki, Ha zsandár jön híradással lëgyën itt. 117

3. Szalad a lány, szalad a lány lelketlen, De itt gyön kilenc zsandár töltött fegyverrel, Ej, de Csiho Pista nem vette jazt tréfára, Fëlugrott a bársonyszőrű lovára. 4. De lova lába mëgbotlott a gyökérben, – a 3. sor dallamára Úgy fogták më Csiho Pistát fektében, – a 4. sor dallamára A nyolc zsandár kezét-lábát kötözi, Kilenc pedig bársony lovát nyergeli. 5. Vitéz urak, kérëm a jó Istenre, Tekintsënek a csillagos egekbe, Hadd üzenem meg a feleségëmnek, Gondját viselje ja két gyermekemnek, Sem csikósnak, sem gulyásnak ne jadja, – a 3. sor dallamára Mër’ azt veri mëg az egeknek Ura. – a 4. sor dallamára

67./ II. Ez a birka Göröm földről való nyáj hangzóval

118

2. Ez a birka nem akar itt legelni, Rézkongóját haragosan zörgeti, Idegëny szagot ériz a határba, Hátra tekint, hat zsandár jön utána. 3. – No te juhász, hol a te szülőhazád, Hol nevelt bëtyárnak az édësanyád? – Borsod, Apátfala ja szülőhazám, Ott nevelt bëtyárnak az ídësanyám.

67./ III. Esik eső, sár van a kis kapuba hangzóval

119

2. Magam vagyok a pusztába ëgyedül, Nékëm csak a fekete rigó fütyül, Fekete rigó ja papom, kántorom, Mëg az az ëgy szép ragyogó csillagom. 3. De sok sűrű kerek erdőt bejártam, Míg ëgy rongyos istállóra találtam, Nem találtam alám való paripát, Én loptam el a vármegye hat lovát. Én loptam el a vármegye hat lovát,– a 3. sor dallamára Engem keres az egész Magyarország.– a 4. sor dallamára

68./ I. Nem ëttem én hamuba sült bodakot hangzóval

120

2. Szëgény paraszt mindég kint vagy a tanyán, Az a csoda mëg nem öl az a meleg nyár, //: Télbe hideg, nyárba nagyon meleg van, Ej, az a csoda, hogy a lélek benned van. ://

68./ II. Olá Gyuri nem volt istenkáromló Lásd a 68./ I. dallamot. 1. Olá Gyuri nem volt istenkáromló, Mégis rásült az aradi hat csikó. A hat csikó mind egyforma szőrű volt, Olá Gyuri neve mindën rajta volt. 2. El is hajtják az aradi vásárra, Kérdëzgetik, ki ennek a gazdája. Mit kérdezik, hogy ki ennek gazdája, Egyre-másra százhúsz forint az ára. 3. Olá Gyurit három zsandár kíséri, Kiskalapját a szëmébe beüti. Föl-föl tekint a zsandár szëme közé, Úgy kísérik az aradi vár felé. 4. Az aradi várnak fala de sárga, Oda van már Olá Gyuri bezárva. Keze-lába rëttenetës nagy vasba, Édës anyja, szeretője siratja. 5. – Édësanyám, hányszor lëvetëtt a ló, Mégis mëgmentőztem én a haláltó’. //: Itthon vëtték el az én életëmet, Rézfokossal vágták szét a fejemet. ://

121

68./ III. Az Alföldön láttam e’ szép bacso lánt hangzóval

68./ IV. Esik eső, sár van a kis kapuba Lásd a 68./ III. dallamot. Esik eső, sár van a kis kapuba, Csempész lónak më is látszik a nyoma, Gyere babám, sëpërd el a ló nyomát, Úgyis tërád költöttem el az árát.

122

69. Szent Mihály táj, Szen’ Mihály táj hangzóval

2. Hajtja, hajtja, hajtja, hajtja hazafelé, A hidegkúti, hidegkúti csárda felé, A csárdába behajtja, csaplárosnak eladja, Felesége ú’ siratja.

123

70./ I. Nem messzë van idë Kismargita hangzóval

2. – Kantinosné, jó jestét, jó jestét, Hát ez a szép szilaj csikó kijé? – Jó bort iszik annak a gazdája, Most jött idë, nincs ëgy félórája. 3. – Küldjë ki hát annak a gazdáját, Nem bántjuk mink, ha mëgadja magát. – Ki së mëgyëk, mëg së jadom magam, Kinek tetszik, hajtsa jel a lovam. 4. A lovamat nem annyira bánom, Csak a nyeregizzajtóm sajnálom, Nyerëgizzajtóm a bugyelláris, Abba hever ëgy pár ezër forint.

124

5. Száz forintot adtam ëgy pej lóér’, Másodikat rávaló szërszámé’, Harmadikat ëgy szép barna lányé’, Kit nem adok szélës a világé’. Szélës e világgal mi’ csinálnék, – 3. sor dallamára De jegy barna lánnyal vélë hálnék. – 4. sor dallamára.

70./ II. Feketë főd termi ja jó gulyát Lásd a 70./ I. dallamát. hangzóval

1. Feketë főd termi ja jó gulyát, Sűrű erdő nevelyi ja bëtyárt, Sűrű erdő, feketë cserësbe, Ott ül fël a bëtyár a nyerëgbe. 2. Nem messzë van idë Kismargita, Környes körűl follya jazt a Tisza, Közepibe koponyai csárda, Abba mulat két bëtyár bujába. 3. – Halljátok-ë bëtyárok, bëtyárok, Amott jönnek hatan a zsandárok, Mind a hatnak ragyog a csákója, Jön ëgyenësen be Kismargitába. 4. – Jó estét, jó estét, kocsmárosné, Hát ez a szép pej paripa kijé? 125

– Jó bort iszik ennek a gazdája, Most érkëzëtt, nincs ëgy félórája. 5. – Küldjë ki hát ennek a gazdáját, Nem bántjuk mink, ha mëgadja magát. – Ki së mëgyek, mëg së adom magam, Hogyha tetszi’, vigye el a lovam. 6. Én a lovam nem annyira bánom, Csak a nyerëg izzajtóm sajnálom, Nyeregizzajtóm a bugyelláris, Abba hever ëgy pár ezër forint. 7. Száz forintot adtam ëgy pej lóé’, Másik százat rávaló szërszámé’, Harmadikat ëgy szép barna lányé’, Kit nem adnék szélës e világé’, Szélës e világgal mi’ csinálnék, – 3. sor dallamára De ja barna lányval vélë hálnék. – 4. sor dallamára.

71./ I. Mëgátkozott engëm az édësanyám hangzóval

126

2. Hidegkúton nincsen legény csak három, Az is mind mëgbetegëdëtt a nyáron, Kettejit a bécsi doktor gyógyítja, Harmadikot feketë gyász borítja. 3. Még én akkor tíz esztendős së voltam, Mikor már én lovat lopnyi tanúltam, Én loptam el a vármëgye hat lovát, Engëm keres az egész Magyarország. 4. – Édës fijam, mit fogsz majd të vallani, Kilenc csendőr fog tégëdet vallatni. – Édesanyám, maj’ csak mondok valamit, Në féjj, anyám, nem vállalok el sëmmit. Hisz a rózsám mëgesküszik mellettem, – a 3. sor dallamára Hogy az éjjel két karja közt pihentem. – a 4. sor dallamára

127

71./ II. Juhászlegény kihajtotta ja nyáját

2. Nem ülök én most lë ja të subádra, Sijetëk a bakóházi tanyára, Barna kislány mëgcsaltad a szivemet, Verjen mëg a csillagos ég tégëdet. 3. Barna kislány, mért jöttél a tanyába? Itt a tilos, behajtják a gulyámat, Má’ të azzal, szívem juhász, në gondolj, Itt az erszény, kiváltom én ha mondom.

128

71./ III. Még én akkor tíz esztendős së voltam hangzóval

2. Pétërfala hëgyes-vőgyes határa A jó lounak, szeip asszonynak nincs párja, A jó loura ha rájülök vigasztal, Szép asszony më’ dunnájával betakar.

129

71./ IV. Még én akkor tíz esztendős së voltam Lásd a 71./ III. dallamot.

1. Még én akkor tíz esztendős së voltam, Mikor már én csikót lopni tanultam, Én loptam el a vármegye hat lovát, Engëm keres az egész Magyarország. 2. Pince, pince, tizenhárom borpice, Abba mulat három barna mënyecske, De szeretnék vele mënni ja bálba, Fáradságom hogy në essë’ hijába.

71./ V. Ez a birka Görömbérre való nyáj Lásd a 71./ III. dallamot.

1. Ez a birka Görömbérre való nyáj, Vezérürüm tizedik évet szolgál, Hallgasd bacso, mërre szól a rézkongó, A bojtárod hétről hétre csapongó. 130

2. Ez a birka nem akar itt legelni, Rézcsengőjét haragosan csörgeti, Idegën szagot ériz a határban, Hátra tekint, hat zsandár jön utána. 3. Ëgyenëst az örüs bojtár elébe, Hatszor lövő levolver a kezébe’, – No te bëtyár, hol van a szülött hazád? Kezed, lábad vasra verëm, de mindjár’. 4. Száz csëndőrnek nincsen annyi hatalma, Hogy engëm a nyájamtól elhajtana, Mert én a nyájamat addig itt nem hagyom, Míg a bacso számadómat nem látom. 5. – No de mégis hol van a szülött hazád, Hol született bëtyárnak a jó anyád? – Gömör mëgye, Péterfala a hazám, Itt született bëtyárnak a jó janyám.

131

vakat

132

KATONADALOK

133

vakat

134

72. Mëgy a nap lëfelé hangzóval

2. Bemëgy a szobába Lëül a vaságyra, Búra hajtja ja fejét, Hullajtja bús könnyejét, A szürke tábori ruhára. 3. Istenëm, Istenëm, Ugyan mi lësz velem, Elvisznek katonának, Itthagyom a babámat, A civil legényëk számára.

135

73. Mëgy a gőzös lëfelé hangzóval

2. Kaptam piros nadrágot, Melléje kék kabátot, Fényës kardot a baloldalamra, Hat krajcár jár ëgy napra. 3. Hat krajcárt én keresëk, Lëtëszëm a fegyverëm, Lëtëszëm a fegyverëmet, Ölelëm a kedvesëmet.

136

74. Azért, hogy én be vagyok sorozva hangzóval

2. Azért, hogy én ilyen, olyan vagyok, Kilenc legény szeretője vagyok, Az igazi értem fëkszik halva, Violaszín gyászos koporsóba’.

137

75. Varsó mellett van ëgy kerek erdő hangzóval

76. Fecske madár szállott a vasútra hangzóval

138

2. Isten veled kis falum örökre, Én elmëgyëk mëghalni messzire, A szivemet élës golyó járja, Lesöpör a hegyek oldalára. 3. Hármas számú magyar gyerëk vagyok, A hazámért örömmel mëghalok, //: Szólnak az ágyúk, vígan mëgyünk (mëgyëk) harcba, Mëg lësz védve ja drága magyar haza. ://

77./ I. El këll mënni katonának messzire hangzóval

139

2. Haza jöttem, lëtöltöttem az időmet, Add vissza ja régi jó szeretőmet, Visszajadnám, kedves pajtás, de már nem lëhet, Karjai közt sírdogál a kisgyerëk.

77./ II. Sötét fëlhő vándorol a kék égën Lásd a 77./ I. dallamot.

1. Sötét fëlhő vándorol a kék égën, Maradásom nincs ezën a vidékën, Az van írva a vándorló fëlhőkre, Isten veled szülőföldem örökre.

140

2. Ha bëmëgyëk a vizitációba, Ingëm, gatyám lëvágom ëgy csomóba, Elejbem áll főorvosúr, vizitál, Azt kérdi, hogy baka lëszël vagy huszár. //: Nem bánom én főorvosúr, akármi, Nem sirat engëm, odahaza sënki. ://

78. A füleki sorozóra süt a nap hangzóval

2. Csak még ëgyszër tüzes ménkő lëhetnék, A füleki sorozóra becsapnék, //: Agyoncsapnám-vágnám azt a kutya főjorvost, Aki engëm katonának sorozott. ://

141

79. Ki fekszik a rëzgő nyárfa tövébe’ hangzóval

2. Falubéli magyar lányok öltözzetek fehérbe, Menjünk el a nagy kaszárnya jelejbe, Rúgjuk be ja nagykaszárnya ráncos kapuját, Had ölelje mindën kislány kedvére a babáját.

142

80. Fiatal koromba’ besoroztak katonának hangzóval

2. Fütyűl a masina, gyorsan ki jaz állomásra, De sok édësanya sírva-ríva néz utánna, //: Në sírj édësanyám, visszajövök nemsokára, Hogyha mëg nem halok valahol Oroszországba. ://

143

81. A havasi kaszárnyából költöznek a fecskék hangzóval

2. Isten veled szép kaszárnya, már én itten hagylak, Odahaza ja faluba vár ëgy rácsos ablak, Rozmaringom a pohárba gazdátlanul hërvad, Szabadságos kalapomhoz hagy tűzzek ëgy szálat.

144

82. Jozefói kaszárnyára rászállott ëgy páva hangzóval

2. Pokrócomnak a négysarkára varrom a nevemet, Átadom az újoncoknak, a százharmincasoknak, Hadd olvassa sírva, ez a bús regruta, Kinek van meg (a) kaszárnyába sok szomorú napja.

145

83. Esik eső, esik, esik a kaszárnya falára hangzóval

2. Ez a barna kislány kisírja már mind a két szemét, Sajnállya ja régi jó szeretőjét, Úgy sajnállya ráborul a gyënga vállára, vállára, Szíve boldogságát, katona babáját siratja.

146

84./ I. Játszik a szél, játszik a szél a fügefa levéllel hangzóval

147

84./ II. Kilyukadt a, kilyukadt a magyar gőzös eleje

2. Játszik a szél, de játszik a szél a fügefa levéllel, Én is játszok, de én is játszok a katona szeretőmmel, Játszhatok már, kedves kisangyalom, úgysë soká játszadozol már, Jön október a bëtyár hónap, majd elmasírozol már.

148

85. Mikor mëntem hazafelé, benéztem egy ablakon hangzóval

2. Édes pajtás, ha haza mégy, mondd meg a jó anyámnak, Ne írjon ő több levelet a katona fijának, Éles golyó lőtte meg az én jobb karomat, Nem írhatok több levelet a jó jédesanyámnak. 3. A losonci közkórházban, ott fekszem ëgy vaságyon, Gyere hozzám, édesanyám, gyász fekete ruhádba, Ha te nem jössz, jön az orvos tiszta fehérbe, Virágokkal földíszítve visznek a temetőbe.

149

86. Zsindëlyës a, bádogos a szabadkai nagy kaszárnya hangzóval

2. Mér’ szeretik a tüzérek annyira a menyecskéket, Mer’ az uruk oda van szegénynek, De ja lánynak parancsol az anyja, Nem engedi tüzérekkel csavarogni a városba’.

150

87. A losonci vigadóba szépen szól a magyar nóta

2. Hadnagy uram, hadnagy uram, csak az a kérésem, Öt-hat napi szabadságot írasson meg nékem, Levelem van, babám küldte, az van beleírva, Meg nem látlak, édes rózsám, letesznek a sötét sírba. 3. Hadnagy úrnak szeme könnyes, arcán ül a bánat, Harmad napja temették el az édesanyámat, //: Én se voltam temetésin, könnyem se hullt rája, Mert szüksége van a hazának minden jó anya fijára. ://

151

88. Erdő szélen de magas, erdő szélen de magas a kaszárnya hangzóval

2. Este szokták, sëjë-haj, este szokták a szërszámot pucolni, Rëggel szokták, sëjë-haj, rëggel szokták a lovakra rárakni, Csillag ragyog a kis pejlovam hátán, nem kantár, de nem kantár, Ëgy së legény, sëjë-haj, ëgy së legény, ki ja lányokho’ nem jár.

152

89. A losonci vigadóra süt a nap, itt jönnek a vizitáló főurak

153

vakat

154

BALLADÁK

155

vakat

156

1. Régi (középkori) balladák 90. Három árva

2. – Nem kelhetëk, nem kelhetëk, Mer’ mély sírba temetettëk el engëm, Van már néktek mostohátok, Aki gondot visel rátok. 3. A mostoha csak mostoha, Nem igazi édësanya, de soha, Mikor a hajam fésüli, Arcom pirosra kivérzi, Mikor az asztalt teríti, – a 3. sor dallamára Három árvát kikergeti. – a 4. sor dallamára

157

91. A szégyenbe esett lány hangzóval

2. Ördögök, ördögök, Vigyétëk lányomat, Vigyétëk lányomat, Nyakavágóhídra. 3. – Anyám, édësanyám, Csak ëgy órát várjon, Még gyászos levelem, (A) babámnak mëgírom. 158

4. Fecském, édës fecském, Vidd el levelecském, Ha rëggel érsz oda, Tëdd az ablakába. 5. Ha délbe jérsz oda, Tëdd az asztalára, Ha jeste érsz oda, Tëdd a párnájára. 6. – Kocsisom, kocsisom, Leggyorsabb kocsisom, Fogd be ja lovadat, Azt a leggyorsabbat. 7. Të legyél nyillámlós, Én lëszëk villámlós, Hangódi Boriskát, Életbe találják. 8. – Jó jestét, jó jestét, Ismeretlen anya, Hol van, hol van, hol van Hangódi Boriska. 9. Bemënt a folyóba Zsebkendőket venni, Gyöngyvári júrfinak, Azzal kedveskëdni. 10. Bemëntem, kerestem, Sëhol së találtam, Hol van, hol van, hol van Hangódi Boriska. 11. Bemënt a konyhába, Asztalt teríteni, Gyöngyvári úrfinak, Azzal kedveskëdni. 12. Bemëntem, kerestem, Sëhol sëm találtam, 159

Hol van, hol van, hol van, Hangódi Boriska. 13. Mit tűrjem, tagadjam, Bent van a szobába, Lëfeküdt, elaludt (A) gombos nyoszolyába. 14. Bemëgy a vőlegény, Látja mënyasszonyát, Benyúl a zsebébe, Agyonlövi magát. 15. Vérëd a vérëmmel Egy patakot folyjék, Testëm a testëddel Egy sírba nyugodjon. 16. Minket temessënek Tëmplom közepébe, A mi kisdedünket Az oltár elébe. 17. Minket temessënek Tëmplom közepébe, A mi kisdedünket Az oltár elébe.

92. A halálra táncoltatott lány

160

2. – Mit tudna csinányi, Ëgy kislány magába, Lëfeküdt, elaludt (A) gombos nyoszolyába. 3. – Keltsë fël, keltsë fël, Küldje jel a bálba, Ződ sejëm ruháját Vëgyë fël magára. 4. Ződ sejëm ruháját Vëgyë fël magára, Tíz arany gyűrűjét Húzza jaz újjára. 5. Tíz aranygyűrűjét Húzza jaz újjára, Gordován csizmáját Húzza ja lábára. 6. Gordován csizmáját Húzza ja lábára, Este nyóc órára Ott lëgyën a bálba. 7. – Húzzátok, cigányok Estétől rëggelig, 161

Míg a sági bíró Lánya el nem alszik. 8. Addig a cigánynak Nem szabad elhagynyi, Míg a sági bíró Lyánya jel nem alszik. 9. – Hadd el má’ te cigány, Hadd mënjek pihennyi, Gordován csizmámból A vért kiöntenyi. 10. Átkozott az apa, Hétszërte az anya, Ki ëgyetlen lányát A bálba bocsájtja. 11. Este elbocsájtja, Rëggelig nem látja, Rëggel nyóc órára Már halva találja. 12. Harangoznak délre, De nem az ebédre, Sági bíró lánya Most van kiterítve. 13. Harangoznak délre, De nem az ebédre, Sági bíró lányát Most tëszik a földbe.

162

93./ I. A halálra ítélt huga

2. Gönc várából Gönc várába, Török Miklós udvarába, Török Miklós meghallotta, Fehér Lászlót elfogatta. 3. Fehér Lászlót el is fogták, Sötét verëmbe bezárták, Az’ kérdezi ja kapitány, Van-ë apád, van-ë anyád. 4. Nincsen apám, nincsen anyám, Csak ëgy kedves kis húgocskám, Fehér Anna annak nevë, Kint lakik a fehér hëgybe. 163

5. Fehér Anna mëghallotta, Hogy a bátyja jel van fogva, Kiszaladt a folyosóra, Folyosóról az udvarra. 6. – Fogd be kocsis a lovamat, Rakd fël mindën aranyomat, Elvágtatunk Gönc várára, Török Miklós udvarába. 7. – Török Miklós, bírójuram, Hoztam ëgy véka jaranyat, Adok ëgy véka jaranyat, Szabadítsd ki a bátyámat. 8. – Nem këll kincsëd, sëm aranyod, Csak ëgy éjjeli hálásod, Háljál velem ëgy éjszaka, Bátyád ki lësz szabadítva. 9. Fehér Anna jerre szóra, Kiszalad a folyósóra, Folyósóról folyosóra, Hármas börtöny ajtajára. 10. – Fehér László, édës bátyám, Alszol-ë még vagy mëghaltál? – Së nem alszom, së nem nyugszom, Mindig rólad gondolkozom. 11. – Fehér László, édës bátyám, Azt mondta ja bírójuram, Vélë hálok ëgy éjszaka, Bátyám ki lesz szabadítva. 12. – Ne hálj vélë, a bitanggal, Akasztófára valóval, Nékëd szüzességëd vëszi, Bátyád fejét lëvëteti. 13. Fehér Anna ezt nem bánja, Elszaladt a konyhájába, 164

Konyhájából szobájába, Egyenësen az ágyába. 14. Felébred ő éjfél tájba, Mi zörej van az udvarba? Lovad viszik itatóra, Zabla csörög a szájába. 15. Fehér Anna másnap rëggel, Mëgy a börtönyajtóra, – Fehér László, édës bátyám, Ki vagy már të szabadítva. 16. Kiszóltak a többi rabok, – Në itt keresd a bátyádot, Zöld erdőbe, sík mezőbe, Akasztófa tetejébe. 17. – Átkozásom nem szokásom, Mosdó vized vérré válljon, Mosdó vized vérré válljon, Törülköződ lángot hányjon. 18. Tizënhárom szekér szalma Rohadjon mëg az ágyadba, Török Miklós bírójuram, Fehér Anna mëgátkozta.

165

93./ II. A halálra ítélt huga hangzóval

2. Gönc városa rajta-rajta, Fehér László el van fogva, Fehér László hírës bëtyár, Van-ë apád, van-ë anyád. 3. Nincsen apám, nincsen anyám, Van takaros kis hugocskám, Fënt lakik a fehér váron, Ëgy szép fényës palotában. 166

4. Fehér Anna meghallotta, Hogy a bátyja el van fogva, – Fogd be kocsis hat lovamat, Rakd mellé az aranyokat. 5. Rakd mellé az aranyokat, Vékában a talléromat, Mëg sëm álljunk mink odájig, Török Miklós udvarájig. 6. – Török Miklós, tömlöcgazda, Áldja mëg az Úr angyala, Szabadítsd ki a bátyámat, Tállal mérëm aranyomat. 7. Tállal mérëm aranyomat, Vékával a talléromat, Szabadítsd ki a bátyámat, Tállal mérëm aranyomat. 8. – Nem këll nékëm sëm aranyod, Sëm vékával mért tallérod, Háljál velem az éjszaka, Bátyád ki lësz szabadítva. 9. Fehér Anna erre nem szólt, Végig szaladt a folyosón, Folyósóról folyosóra, Így mëgy a börtön ajtóra. 10. – Fehér László, édës bátyám, Aluszol-ë vagy mëghaltál? – Sëm nem élek, sëm nem halok, Mindig rólad gondolkozom. 11. Azt mondta ja tömlöcgazda, Háljak vele az éjszaka, Háljak vele az éjszaka, Bátyám ki lësz szabadítva. 12. – Ne hálj vélë, a bitanggal, Az akasztani valóval, 167

Nékëd szüzességëd vëszi, Bátyádnak fejét elveszti. 13. Fehér Anna nem állhatta, Véle hált akkor éjszaka. Fehér Anna éjjel tájban Csörgést hallott az udvaron. 14. – Török Miklós, tömlöcgazda, Mi csörög kint az udvarba? – Lovam viszik itatóra, Zabola csörög szájába. 15. Fehér Anna erre nem szólt, Végig szaladt a folyosón, Folyósóról folyosóra, Így mëgy a börtönajtóra. 16. – Fehér László, édës bátyám, Aluszol-ë vagy mëghaltál? – Në keresd itt a bátyádot, Zöld erdőbe, sík mezőbe, – a 3. sor dallamára Akasztófa tetejébe. 17. – Török Miklós, tömlöcgazda, Verjën mëg az Úr angyala, Tizënhárom sor patika Ürüljön ki a számodra.

93./ III. A halálra ítélt huga Lásd a 93./ II dallamot.

168

1. Lovat lopott Fehér László, jA feketë halom aló’, Ojat pattant a nyerëgbe, Mëghallotta Gönc vármëgye. 2. Hogy a mëgye mëghallotta, Fehér Lászlót el is fogta, El is fogták, mëgkötözték, A börtönbe be is tëtték. 3. Fehér Anna mëghallotta, Hogy a bátyja jel van fogva, Gyorsan mënt a komëndóra, Komëndóról az ajtóra. 4. Török Miklós, bírójuram, Adok ëgy véka jaranyat, Adok ëgy véka jaranyat, Ha kiadja a bátyámat. 5. Nem këll kincsëd, sëm aranyod, Csak ëgy éjjeli hálásod, Nem këll kincsëd, sëm aranyod, Csak ëgy éjjeli hálásod. 6. Fehér Anna jeztet hallja, Kiszaladt a folyosóra, Folyosóról folyosóra, Sötét zárka jajtajára. 7. Kedves bátyám, Fehér László, Török Miklós azt akarja, Török Miklós azt akarja, Háljak véle jëgy éjszaka, Háljak véle jëgy éjszaka, – a 3. sor dallamára Te ki lëszël szabadulva. – a 4. sor dallamára 8. Kedves húgom, Fehér Anna, Në hálj vélë jëgy éjszakát, Në hálj vélë, a gonosszal, Akasztófára valóval. 169

9. Nekëd szűzességëd vëszi, Bátyádnak fejét véteti, Nekëd szüzességëd vëszi, Bátyádnak fejét véteti.

94. A házasuló királyfi

2. Fëlöltözött ő ja kocsisi ruhába, Ihaja, uhaja, kocsisi ruhába. 3. Elmëgy mëgkéretni ja gazdag bíró lányát, Ihaja, uhaja, gazdag bíró lányát. 170

4. – Jó jestét, jó jestét gazdag bíró lánya, – Adj Isten, adj Isten, üllyön a díványra. 5. – Nem azért jöttem én, hogy én itt lëjüjjek, Ihaja, uhaja, jössz-ë hozzám vagy sëm. 6. – Nem mëgyëk, nem mëgyëk, mër én gazdag vagyok, Ihaja, uhaja, gazdag legényt várok. 7. Elmëgy mëgkéretni a kosárkötő lányát, Ihaja, uhaja, kosárkötő lányát. 8. – Jó jestét, jó jestét kosárkötő lánya, – Adj Isten, adj Isten, üllyön a lócára. 9. – Nem azért jöttem én, hogy én itt lëjüjjek, Ihaja, uhaja, jössz-ë hozzám vagy sëm. 10. – Elmëgyëk, elmëgyëk, mër én szëgény vagyok, Ihaja, uhaja, kocsis legényt várok. 11. Ekkor a királyfi fëlvëttë magára, Ihaja, uhaja, királyi ruháját. 12. Elmënt mëgkéretni ja gazdag bíró lányát, Ihaja, uhaja, gazdag bíró lányát. 13. – Jó jestét, jó jestét gazdag bíró lánya, – Adj Isten, adj Isten, üllyön a díványra. 14. – Nem azért jöttem én, hogy én itt lëjüjjek, Ihaja, uhaja, jössz-ë hozzám vagy sëm. 15. – Elmëgyëk, elmëgyëk, mër én gazdag vagyok, Ihaja, uhaja, gazdag legényt várok. 16. Ha jeddig nem jötté’ ezután së këllesz, Ihaja, uhaja, jezután së këllesz. 17. Ott van a szomszédba ja kosárkötő lánya, Ihaja, uhaja, az lësz az én mátkám. 18. Elmëgy mëgkéretni ja kosárkötő lányát, Ihaja, uhaja, kosárkötő lányát. 171

19. – Jó jestét, jó jestét kosárkötő lánya, – Adj Isten, adj Isten, üjjön a díványra. 20. – Nem azért jöttem én, hogy én itt lëjüjjek, Ihaja, uhaja, jössz-ë hozzám vagy sëm. 21. – Nem mëgyëk, nem mëgyëk, mër’ én szëgény vagyok, Ihaja, uhaja, kocsis legényt várom. 22. – Én vagyok az, nem más, csókollyuk mëg ëgymást, Ihaja, uhaja, csókollyuk mëg ëgymást. 23. Viszik a szëgény lányt az ara’ hintóba, Ihaja, uhaja, az ara’ hintóba. 24. Viszik a gazdag lányt szamártaligába, Ihaja, uhaja, szamártaligába. 25. Költik a szëgény lányt a hajnali csókkal, Ihaja, uhaja, a hajnali csókkal. 26. Költik a gazdag lányt ëgy nagy bunkós bottal, Ihaja, uhaja, ëgy nagy bunkós bottal.

95. A gunaras lány hangzóval

172

2. – Në hajigáld, bíró fija, Gímës gunaram, Haza megyek, az apádnak Elpanaszolom. 3. – Adjon Isten, bíróuram, Szép és jó napot! – Adjon Isten szép Ilona, Mért jössz, mi bajod? 4. – Mëghajingálta ja fija Gímës gunaram, – Mit kérsz értë, szép Ilona, Nékëd mëgadom. 5. – A szárnyaér’, a lábajér’ Két köböl búzát, A zúzajér’, a májajér’ Két arany almát. 6. – Hát még az a hírës gëmes Gúnárnyak mit ér? – Vetessen el a fijával, Nem këll sëmmi bér. Ez a ballada a Medvesalján is ismert volt. Ezt bizonyítja Ág Tibor 1974es medveshidegkúti gyűjtése. A dal változatát Nagy Margit (1920) énekelte. Azonban a jesztei változat épebb alakban maradt fenn, ezért azt közöljük.

173

96. A háromszoros magzatgyilkos

2. Szabó Vilma nem vëttë tréfára, Beugrott a közellő csárdába, Parancsolt a csapláros lányának, Száz icce bort hozzon ki Vilmának. 3. Szabó Vilma a borát mëgitta, Kilenc zsandár az ajtót benyitta. – Mond ki, Vilma, mindën bűneidet, Hová tëtted három gyermëkëdet.

174

4. – Ëgyet tëttem a dijófa tövébe, Másat tëttem a Tisza fenekére, Harmadiknak most lëttem gyilkosa, Jaj, Istenem mért lëttem mostoha.

2. 18-19. (20.) századi ponyvaballadák 97. A kiirtott kocsmároscsalád hangzóval

2. – Pápajiné, adjon Isten jó jestét, – Adja Isten, másoknak is szërëncsét, – Ej, Pápajiné, hogy kívánhat szërëncsét, Még az éjjel szivében jár a nagy kés. 3. Pápajiné kiszaladt az udvarra, A két kezét a fejére kulcsolta, – Én Istenëm, hova lëgyek, mit tëgyek? Hat hónapos gyermëkëmtől mëgölnek. 4. Ej, Mari lányom eridj lë ja pincébe, Hozzál fël bort az aranyos iccéba, Pápajiné nem këll nekünk a bora, Csak az életë, mëg mindën vagyona. 175

5. A kocsis is hajnal fele hazamëgy, Ajtót, kaput tátva-nyitva talált ott, – Én Istenëm, itt nagy bajnak këll lënni, Ajtót, kaput tátva-nyitva találtam. 6. Ekkor mindjárt befordult a szobába, Pápajiné már ő halva találta, A két keze sárgi drótval lëkötve, Bal zsebéből ki volt az tallér szëdve.

98. A pávás lány hangzóval

2. Hallod kislány, mire kérünk, Zöld erdőbe gyere vélünk, Zöld erdei mulatságra, Tisztësséges barátságra. 176

3. Föl is értek ők a hëgyre, Lëtelepëdtek a gyepre, De ja kislány elfáradott, Lëfeküdt és elaludott. 4. Fölébredt ő éjféltájba, Fülemüle szólására, – Jaj, Istenëm, verd mëg őket, Hogy engëm idë vezettek. 5. A faluba szép kislányok Csak énrólam tanuljatok, //: Në higyjetëk a legénynek, Csalfa, hamis beszédjének. ://

177

3. Újballadák 99. A bárólány és a juhászlegény I. hangzóval

2. Nem teríthetem én lë ja subámat, Itt a tilos, behajtják a gulyámat, Már të arra szívem juhász në gondolj, Kiváttya jazt édësanyám, ha mondom. 3. – Lányom, lányom, lányomnak së mondanak, ha jén téged ëgy juhásznak odadlak, – Mit bánom én édësanyám, tagadj meg, Fáj ja szivem, a juhászé’ hasad meg. 178

4. Báró lánya nem juhásznénak való, Slingëlt szoknya nem a harmatba való, Mërt a juhász éjjel a harmatba jár, Nappal pedig a nyája után sétál. 5. Szendrő végén kifaragták azt a fát, Amëlyre ja juhászlegényt akasztják, Fújja ja szél gyócs ingét, gyócs gatyáját, Nem öleli többé ja szép báró lányt.

100. A bárólány és a juhászlegény II. hangzóval

2. Kinyillott az Endre báró ablaka, Kökényszemű bárólány néz ki rajta, 179

Háromszor is így sóhajt fël magába’, Én Istenem, mért lettem báró lánya. 3. – A nagyságos kisasszonnak, mi baja? Hogy még mindig nyitva van az ablaka. – Ó, te juhász, aranyos lëgyën a szád, Hogy te nékëm ilyen szépen furullyálsz. 4. Éjfél után kettőt ütött az óra, De még mindig szépen szól a furollya, Köd előttem, köd utánnam támadjon, Hogy az apám sëhol föl në találjon. 5. Endre báró másnap rëggel hajnalba, Kisétált a közelebbi tanyára, Azt kérdëzi a számadó juhásztól, Nem látta-je a nagyságos kisasszonyt. 6. Nem láttam én báróuram, ha mondom, Három hete oda van ëgy bojtárom, Három hete oda van ëgy bojtárom, Azzal mënt el a nagyságos kisasszony. 7. Endre báró nem tudott mëgnyugodni, Éjjel-nappal a lányát mënt kutatni, Nagy sokára sikerült fëltalálni, Juhász fëlëtt itéletët mondani. 8. Ki látta már Szendrő végén azt a fát, Amelyre ja juhászlegényt akasztják, Fújja ja szél fekete göndör haját, Nem öleli a kökényszemű bárólányt. 9. Én a falun végig mënni nem merëk, Mert azt mondják fekete gyász viselek, Fekete gyász, hófehér a jegykendőm, Juhászlegény volt az igaz szeretőm. 10. Faluvégén cigányasszony sátora, De sok szőke, barna kislány jár oda, Elmegyëk én, mëgjósoltatom a jövőmet, Találok-ë hű szeretőt, míg élëk. 180

LÍRAI DALOK

181

vakat

182

101./ I. Szerelëm, szerelëm hangzóval

2. Mindën fa tetején, Citromfa levelén, Hagy szakasztott volna Mindën szegén’ legény.

183

101./ II. Magas hëgyën lakom Lásd a 101./ I. dallamot.

Magas hëgyën lakom, Keress fël galambom, Nyári folyó víznek Csak zúgását hallom.

102./ I. Kisérj el galambom hangzóval

184

2. Elmëgyëk, elmëgyëk, El is van vágyásom, Ebbe ja faluba Nincsën maradásom. 3. Ha jel mégy, ha jel mégy, Csak hozzám igaz légy, Igaz szeretetëd Hamisra në fordítsd!

102./ II. Ha jelmégy, ha jelmégy Lásd a 102./ I. dallamot.

1. Ha jelmégy, ha jelmégy, Csak hozzám igaz légy, Igaz szeretetëd Hamisra ne fordítsd! 2. Ha jóra fordítod, Áldjon mëg az Isten, Ha rosszra fordítod, Verjën mëg az Isten! 3. Verjën mëg, verjën mëg, Veretlen së hagyjon, A fekete földbe, Pihenni së hagyjon.

185

103. Elmëgyëk, elmëgyëk

2. Ha jelmégy, ha jelmégy, Csak hozzám igaz légy, Igaz szeretetëd, babám, Hamisra në fordítsd! 3. Ha jóra fordítod, Áldjon mëg az Isten, Ha rosszra fordítod, babám, Verjën mëg az Isten!

186

104./ I. Ki mëgy amott, ki mëgy amott hangzóval

2. Sok jó napot éjszakával Töltöttem el a babámmal, Kit hijába, kit haszonyra, Kit a szivem fájdalmára. 3. Édesanyám sok szép szava, Kire nem hallgattam soha, Ráhallgatnék, de már késő, Hull a szëmëmből a könnyű. 187

4. Sokat kértelek a jóra, Në mënj a korcsmajajtóra, Mer’ betörik a fejedet, Kutyák isszák a véredet.

104./ II. Igyunk arra, aki búsul Lásd a 104./ I. dallamot.

1. Igyunk arra, aki búsul, Kinek könnyë földre csordul, Lám, az enyém patakot mos, Kibe babám gyócsingët mos. 2. Nem úgy van má’ mint vót régën, Nem az a nap süt az égen, Nem az a nap, nem az a hold, Nem az a szerető, ki volt.

104./III. El këll mënni ha jesik is Lásd a 104./ I. dallamot

188

1. El këll mënni ha jesik is, Mëg ha nehezen esik is, Nehezen esik a járás, Tőled babám az elválás. 2. Az elválás, az elválás, Mëg a sok hozzád járás, Kit haszonra, kit hiába, Kit a szivem fájdalmára.

104./ IV. Édësanyám sok szép szava

2. Édësanyám mondta nékëm, Minek a szerető nékëm, 189

De jén arra nem hajlottam, Titkon szeretőt tartottam. 3. Titkon tartottam szeretőt, Së nem ëgyet, së nem kettőt, //: Most is tartok ëgy csinos barnát, Kiér’ haragszik a világ. ://

105. Mély a Tiszának a szélë hangzóval

2. Által akar rajta mënni, Bazsarózsát szakajtani, Rózsa, rózsa, rózsa, në nyiladozz, Énrám, babám, në várakozz. 190

3. Mërt ha énrám várakozol, Soha-soha mëg nem házasodol, Rózsa, rózsa, rózsa, në nyiladozz, Énrám, babám, në várakozz.

106. Bújdosik az árva madár hangzóval

2. Vagyok olyan gulyás, mint más, Őrzöm én a nyájam, mint más, Szomjan legel a gulyája, Itassa mëg a rouzsája. 3. Látod mijjen ködös idő, Látod hogy esik az eső, De jén azé’ fölkereslek, Mert én igazán szeretlek. 191

107. Ezt a rózsát künn a pusztán szakajtottam

2. Jaj, de nagyon szeretëm a szeretőmet, Csakis azért halasztom az esküvőmet, Azt akarnám kipróbálni, milyen fajta, Más kislánynak kacsintása fog-ë rajta. 3. Nyáron virít, nëm télen a búzavirág, Szerettelek, de nem tudta jez a világ, De të jaztat elmesélted fűnek, fának, Nem szeretlek, mëgmondhasd a jójanyádnak. 4. Tëgnap este lëfeküdtem, elaludtam, Egész éjjel csak felőled álmodoztam, Álmomban të voltál a vőlegényëm, Felébredtem, nem volt igaz, sírt a lelkëm. 5. Ha mëghalok, ki fog engëm mëgsiratni, Ki fog az én koporsómra ráborulni, Ráborulna édësanyám, de már nincsen, Boruljál rá ëgyetlen ëgy drága kincsëm. 192

108./ I. Gömörsídi juhászlegény hangzóval

2. Megitatnám, de ne merëm, Nagy a vödör nem emelëm, Mert ha én azt mëgemelëm, Mëgöl engëm a szerelëm. 3. Mély a Tiszának a széle, De még mélyebb a közepe, De szeretnék által mënni, Rózsabimbót szakítani. 4. Rózsabimbó në hajladozz, Énrám babám ne várakozz, Mert ha énrám várakozol, Soha meg nem házasodol. 5. Nem úgy van már, mint volt régën, Nem az a nap van az égën, Nem az a nap, nem az a hold, Nem az a szeretőm, ki volt. 193

108./ II. Három bárán, de szép tarka Lásd a 108./ I. dallamot

1. Három bárán, de szép tarka, De szép juhászlegény hajtja, De szeretnék nagy lány lënni, Juhász legény párja lënni. 2. Erre gyere, në mënj arra, Jobb út van itt, mint amarra, Erre gyere szivem Juliskája, Adj ëgy csókot utoljára. 3. Páros csókot nam adhatok, Nem a të szeretőd vagyok, //: Páros csókot csakis annak adok, Kinek a babája vagyok. :// 4. Nem úgy van má’, mint volt régën, Nem az a nap van az égën, //: Nem az a nap, nem az a hold, Nem az a szeretőm, ki volt. ://

194

108./ III. Piros alma telelőre Lásd a 108./ I. dallamot.

1. Piros alma telelőre, Në szeresd a lánt előre, Mërt ha jelőre szeretëd, Szégyën lësz ha el nem vëszëd. 2. Nem úgy van már, mint volt régën, Nem az a nap van az égën, Nem az a nap, nem az a hold, Nem az a szeretőm, ki volt. 3. Mëg këll a búzának érni, Ha mindën nap jó szél éri, Mëg këll a szívnek hasadni, Ha mindën nap bánat éri. 4. Lë van a búza jaratva, Kërësztbe is van már rakva, Ahány szëm van ëgy kërësztbe, Annyiszor vagy az eszembe.

195

109. Rigó madár fëlszállott a fára hangzóval

2. Árpa, búza, kukorica tengër, Nékëm akármilyen legény nem këll, Az këll nekëm, csak az aki, aki, Aki a szemembe jó tud kacsintani. 3. Aki tiszta búzát akar vetni, Háromszor këll az alá szántani, Aki szép asszont akar tartani, Nem këll azt a dologra szoktatni. Aki szép asszont akar tartani, – a 3. sor dallamára Vëcsëklőre gyöjjön házasodni. – a 4. sor dallamára

196

110. Künn a pusztán, a pusztán, a pusztán hangzóval

2. Végig mëntem az utcán, az utcán, Besároztam a csizmám, a csizmám, Mëgérdemli az a lán’, de sëj, haj, lány, Kijé’ sáros a csizmám, a csizmám.

197

111. Rózsát ültettem a gyalogútra

2. Mindig bánom, amit cselekedtem, Hogy tevéled szerelëmbe estem, //: Nem estem szerelëmbe csak szóba, Sajnálom, de nem tëhetëk róla. :// 3. Édësanyám piros almafája, Én voltam annak a legszëbb ága, //: Mégis ëgy bitang legény lëszakított, Engëm a karjaji közt elhërvasztott. ://

198

112./ I. Mindig bánom, hogy mëgházasodtam

2. Viszi ja víz a vecseklei rétet, Bennë viszi ja kedves szeretőmet, Engedd anyám, hogy fogjam ki belőle, Három évig voltam a szeretője. 3. De szeretnék hajnalcsillag lënni, Babám ablakába beragyogni, Beragyognék hozzája hajnalba, Csókot kérnék tőle utoljára.

199

112./ II. Kék ibolya lëhajlott, lëhajlott Lásd a 112./ I. dallamot.

1. Kék ibolya lëhajlott, lëhajlott, A szeretőm elhagyott, elhagyott, Ha elhagyott, nem fáj az sënkinek, Mi gondja van énrám valakinek.

113. Édësanyám is volt nékëm, de már nincs hangzóval

200

2. Búzaszëmet adtam én a madárnak, Tëgnap temették az édësanyámat, Anyám sincsen, szeretőm is elhagyott, Jaj, Istenëm, de járván is maradok. 3. Kilenc napra kifogták a kendőjét, Közepébe rávarratam a nevét, A sarkába búbánatot rakattam, Jaj, Istenëm de árván is maradtam.

114. Amott messze látszik ëgy kicsi ház hangzóval

2. Ha jő jengëm igazán szeretnë, Én Istenem jaj, de jó jis lënnë, Olyan boldog lënnék e világon, Itt a földön lënnë mënyországom. 201

3. De jő jengem nem akar szeretni, Mással akar házasságot kötni, Másra nevet, más ül az ölébe, Úgy érzëm, hogy mëg is halok értë. 4. Én Istenëm mért is adtál szívet, A szivemben ilyen nagy szerelmet, Vagy azt a lányt minek terëmtëtted, Ha ja szivét nem nekëm rendëlted.

115./ I. Amott látok ëgy pallagot zöldelni hangzóval

2. Míg én azt së tudtam mi ja szerelëm, Csak mijóta jezt a kislányt szeretëm, Mert szemében készen áll a szerelëm, Nyugodalmas jó éjszakát, kedvesëm. 202

115./ II. Leégëtt a péterfalyi fonóház Lásd a 115./ I. dallamot. hangzóval

1. Leégëtt a péterfalyi fonóház, Benne jégëtt tizënhárom fonólyány, Gyertëk fijúk oltsuk ki ja lángokat, Mëntsük mëg a pétërfalyi lyányokat. 2. Nem füstöl már a fonóház kéménye, Páros galamb szállott a tetejébe, //: Páros galamb mindég csak azt éneklyi, Jaj, de boldog, aki ëgymást szereti. ://

115./ III. Idegën faluba csëndës az este Lásd a 115./ I. dallamot.

1. Idegën faluba csëndës az este, Olyan mintha búval volna befestve, A csillagok, jaj, de szépen ragyognak, Ha rám néznek, bús könnyeim hullanak. 203

2. Hull a könnyem, a babámot siratom, Eszëmbe jut, jaj, de régen nem látom, Jaj, Istenëm, ha mégëgyszër meglátnám, Tiszta szívből megölelném, csókolnám. 3. Én még nem tudtam, hogy mi a szerelëm, Csak mióta ezt a legényt szeretem, Ilyen-olyan a szerelem virága, Háromezer felé hajlik az ága. 4. Mikor Isten csillagokat terëmtëtt, Egy csillagot párja nélkű felejtëtt, //: Annak a csillagnak párja én vagyok, Mër’ már engëm a szeretőm elhagyott. ://

116. Lefeküdtem este kilenc órakor

2. Ez a kislány, ha bemegy a templomba, Hármat fordul rajta a vasalt szoknya, 204

A legények összenéznek a karba’, Ki babája ez a kislány, dë csalfa. 3. Ez a kislány fölöltözött fehérbe, Úgy mëgyën a cifra gőzös elejbe, Cifra gőzös vigyél engem messzire, Vigyél engëm a patika elejbe. 4. – Patikus úr, kérëm szépen jöjjön ki, Három doboz piros púdert hozzon ki, Három doboz piros púdër nem drága, Szeretőmnek zsebében van az ára.

117. Ezt a kislány még akkor mëgszerettem hangzóval

205

2. Bírójuram tegyën törvényt, ha lëhet, Kit szerettem, az az enyém sosëm lësz, //: Hallod babám, azt fütyüli a sárgarigó, Szerelëmbe nem parancsol a bíró. :// 3. Dombon van a kisangyalom lakása, Még messziről látszik a rózsafája, Bús gerlice szokott rajta tanyázni, Szép vagy babám, nehéz tőled elválni.

118. Még azt mondják azok a vénasszonyok hangzóval

2. Jó bort iszok, diófával tüzelëk, (De) más falusi kislányokat szeretëk, Másfalusi tud igazán szeretni, Nem oly csalfa, mint az idevalósi.

206

119./ I. Nincs édësebb a feketë szőlőnél

2. Édësanyám, hol van az az édës tej, Mivel engëm katonának nevelt fël, Adtad volna azt inkább a lányodnak, Kit nem vëttek volna be katonának. 3. Édësanyám, ezt a szál rozmaringot, Amit a szeretőm jegybe itt hagyott, Szëdje jössze, tegye vízbe, de pohárba, A szeretőm esküvője napjára.

207

119./ II. Árvacsanál csípta mëg a kezemet Lásd a 119./I. dallamot.

1. Árvacsanál csípta mëg a kezemet, Barna legény csalta mëg a szivemet, Mëgcsaltad të barna legény magadat, Nem találtál nálamnál igazabbat. 2. Édësanyám, azt a szál rozmaringot, Amit nékëm szeretőm id’adott, Kössë jössze, tëgyë vízbe, de pohárba, A szeretőm esküvője napjára.

120. Őszirózsa, bazsarózsa levele

208

121. Életëmbe mindig szépet szerettem hangzóval

2. Verd meg Isten valahol ëgy legény van, Valahol ëgy szép lány csalogató van, Verd mëg Isten, verd mëg Isten a legényt, Mér’ kivánja mëgcsalni ja lány szivét.

209

122. Hej, sári virág, de sok terem a rétën

2. Sej, összefolyik a Tisza a Dunával, Összeillik a szőke ja barnával, Én is összeillettem a babámmal, Sej, szombat este fel is hagytunk egymással.

123. Kis kutya, nagy kutya, ne ugass hijába

210

124. Bimbó voltam még én mikor mëgszülettem

211

2. Elvitték a szeretőmet katonának, Mëghasad a szive az édësanyjának, Ha neki fija volt, nékëm szeretőm volt, Ki neki kedves volt, nékëm kedvesebb volt. 3. Mëgéltünk volna mink még a jég hátán is, Elaludtunk volna ja kemény kősziklán is, Mikor két édës szív ëgymástól elválik, Még az édës méz is keserűvé válik.

125. Ez a kislány azt hiszi, azt hiszi, azt hiszi

2. A szeretőm udvara, vara, de judvara, Márványkőből van rakva, rakva, de kirakva, Az is azért van rakva, rakva, de kirakva, A szeretőm jár idë, jár oda be rajta. 212

126. Sëj, haj, nincsen kedvem, mer’ elvittë a gólya

2. Sëj, haj, nincsen szélë ja fekete sejëmnek, Nincsen igaz szívë ja szeretőmnek, Vëszëk ojan sejmët mëjnek szélë van, Sëj, haj tartok oj szeretőt, kinek szivë van.

213

127. Szélës a Balaton vizë, keskëny a híd rajta

128./ I. Van nekëm ëgy selyem kendőm, jaj de hosszú a rojtja hangzóval

214

2. Van nekem egy selyem kendőm el akarom viselni, De jaz anyám nem akarja engedni, //: Engedd anyám, nem a të pénzëd állománya, Babám vëttë, babám kapta, mikor jött szabadságra. ://

128./ II. Valahol a Tisza parton jegënyefa tövébe’ Lásd a 128./ I. dallamot.

1. Valahol a Tisza parton jegënyefa tövébe’, Két szerelmes játszik ëgymás ölébe Ëgyik nézi szőke Tiszán a fehér habot, Másik nézi fenn az égen a ragyogós csillagot. 215

2. Van nékëm ëgy selyem kendőm, el akarom viselni, De jaz anyám nem akarja engedni, Engedd anyám, nem a të pénzed állománya, Babám vette, babám hozta, mikor jött szabadságra.

129. A szeretőm udvarában áll ëgy aranyos diófa

2. Megüzenem vagy megírom, vagy még magam is megmondom, Hogy az Isten, a jó Isten árvát egyet se ne jadjon, //: Mër’ az árvát az ág is, bántja még a madár is, Így hát kedves kisangyalom árva vagyok én magam is. ://

216

130. Sëj, a básti magas torony, jaj de messzire ellátszik

2. Este van má’, késő este, kilencet ütött az óra, Ez a kislány, barna kislány mégse jön el a fonóba, Vagy hargszik, vagy beteg, vagy talán nem is szeret, Így hát kedves kisangyalom tiltva vagyok én tetőled.

217

vakat

218

TRÉFÁS-, MULATÓÉS TÁNCDALOK

219

vakat

220

131. Az én kutyám Puli

2. Külyközik a Puli, Bornyazik a Tuli, Babázik a Juli, Most vagy bajba Gyuri.

221

132. Elveszëtt a lovam hangzóval

2. Në keresd lovadot, Mër’ be van az zárva, Hírës bíró judvarába Szoul a csëngő rajta. 3. //: Mëgismerëm lovam, Csëngő szoulásárou, Ismerem a szeretőm a Büszke járásárou. ://

222

133. Kútágas gémestő’ hangzóval

2. Kiskerbe rózsafa, Száz rózsa van rajta, Oda mëgy a legény lëszakajtja, A lányokat azzal csalogatja.

223

134./ I. Hëj, rozmaring, rozmaring

2. Hëj, rëzëda, rëzëda, Karcsú ja lány dërëka. Ha karcsú jis, illeti, Barna legény szereti. 3. (De) három véka kendermag, Jaj de büszek legény vagy. Mit ér a büszkeséged, Ha nincs szép feleséged? 4. Hej, kiskatlan, kis (nagy) katlan, Bennë ja sok mosatlan. //: Mosd fël kislány az edényt, Úgy öleld mëg a legényt. 224

5. Hëj, Budavár, Budavár, De sok kislány (legény) megcsalt már, //: Ha még ez az egy megcsal, Elátkozom, hogy mëghal. ://

134./ II. Hëj, legényëk, legényëk Lásd a 134./ I. dallamot.

1. Hëj, legényëk, legényëk, Ojjan mint a lepínyëk. Ha ja lányok akarják, Pëndëly alá takarják. 2. Hëj, ti lányok, ti lányok, Jaj de nagyon fëlvágtok. A bálba së nem jártok, Mërt csámpás a bokátok.

225

135. Kicsi még a mi lányunk hangzóval

2. Mëgnőtt már a mi lányunk, Eljárhatsz már minálunk. Së nem kicsi, së nem nagy, Éppen, éppen, éppen hozzávaló vagy.

226

136. Férhëz mënt a szomszéd lánya hangzóval

2. Hát a belëvaló tollyút, Ihajja, csuhajja, Még a rétën hordja ja lúd, Rip, rop, ropogós a csuhajja.

227

137. Duda, duda, szőrös duda hangzóval

138. Elveszëtt a tojós ludam hangzóval

228

2. Bánom én, hogy férhëz mëntem, Nyűgöt a nyakamba vëttem. Bitang lëtt az én kedvesem, Sok gyerëkët hagyott nékëm. 3. Ëgyet a kezemen hordok, Kettőt a bőcsőbe hagyok. Hat a földön citerázik, Kilenc a suttyba kártyázik.

139./ I. Két úja van, két úja a ködmönömnek

229

2. Sári, Sári, Sári, Sári, pici Sári, Gyere a ker’be sétálni, Nem mëgyëk mërt nagy a harmat, Attó’ félëk, hogy mëgcsalnak.

139./ II. Két úja van, két úja van a ködmönnek Lásd a 139./ I. dallamot.

1. Két úja van, két úja van a ködmönnek, Kerek allya a pëndëlnek, Akármijjen kevés a kendër, Mégis három szál a pëndël. 2. Hogyha én azt, hogyha én azt tudtam volna, Hogy a lányból asszony volna. Fűzfakardot köttem volna, Katonának mëntem volna. 230

EGYÉB DALOK

231

vakat

232

140. Ősz az idő, ködös nagyon Amerikás dal

hangzóval

2. Ekë vasam a kovácsnál, Gerindëlyëm a kollárnál, Vetőmagom nincs a zsákba, Mind elvitték adóságba. 3. A házamon tető sincsen, Rászálló ëgy madár sincsen, Hat ökröm van a vásárban, Más zsebébe mëgy az ára. 4. Búsul is ám a gazduram, Felesége vígasztalja, Në sírj, në sírj kedves párom, Maj’ jobb lësz a túlvilágon. 233

5. Nem mëgyünk a túlvilágra, Kimegyünk Amerikába, Mëgírják az útlevélen, Szülőföldem Isten véled.

141. Zúg az erdő, zúg a erdő Párosító

hangzóval

2. Virág Vince ostorának Arany a csapója, Virág Hërmin szoknyájának Rózsaszín az alja. 234

3. Virág Hërmin singëlt ágya Magasra van vetve, Ez a Vince ja kalapját Rajta felëjtëtte. 4. Hozzad ki Hërmin kalapomat, Hagy tegyëm fejëmbe, Hogy a fényes nap sugára Në süssön szëmëmbe.

142. A vénasszony nem jó zsáknak Párosító

2. Hallottátok-ë már hírit, Foglár Vilmus legénységit. //: Fűrésszel vágja ja mályfát, Hogy në hajják kopogását. :// 235

3. Föltëszi ja jobb vállára. Viszi Jolány udvarába. //: Kejj fel Jolány, itt a mályfa, Jó éjszakát, vigyázz rája. ://

143. Hidegkúton kidobolták Történetszerű dal

hangzóval

2. Mër’ ëgy kislány itt belőlë, Tralalalala, Mëgdagadt a gyomra tőle, Tralalalala. 236

3. Józsi bácsi befogatta Két sárga lovát, Elvitettë Hajnácskőbe Marcsa leányát. 4. A doktor úr azt kérdezi, Marcsa mi bajod? Savanyú vizet ivóttam, Dagadt a gyomrom. 5. Eriggy haza csináltassál ringó bölcsőt, babadunnát, kis főkötőt. Az a të bajod, Majd mëglátod, nem sokára Lëlohad a gyomrod.

144. Kelet felől dörög az ég „Cigánydal”

237

2. A sátorba három cigány A fúrót csinállya, Asszonyaji ja faluba Mind a kártyát hánnyja. 3. Összekoldul szénát, zabot, Félszëmü lovának, Ringyët-rongyot és bodakot Kilenc rajkójának. 4. Dëvla, dëvla, maró dëvla Szokërësz miránk is, Lëhetne már minékünk ëgy Álandó hazánk is!

238

MUTATÓK

239

vakat

240

Jegyzetek a dalokhoz 1. Csiga-biga, gyere ki Gyűjtötte Pelle Andrea, lejegyezte Pelle Andrea. 2./ I. Süss fël nap, süss fël nap Gyűjtötte Pelle Andrea, lejegyezte Pelle Andrea. 2./ II. Süss fel, süss fel, napocska Gyűjtötte Sallai Sándorné Somoskői Ágnes. 2./ III. Süss ki, süss ki jó verő Gyűjtötte Sallai Sándorné Somoskői Ágnes. 3. Gólya, gólya, gelice Gyűjtötte Sallai Sándorné Somoskői Ágnes. 4. Fecskét látok Gyűjtötte Sallai Sándorné Somoskői Ágnes. 5./ I. Katicabogárka, ne szállj fel a fára Gyűjtötte Sallai Sándorné Somoskői Ágnes. 5./ II. Katicabogárka, szállj a mennyországba Gyűjtötte Sallai Sándorné Somoskői Ágnes. 6. Bukj ki, bukj ki, kis liba Gyűjtötte Sallai Sándorné Somoskői Ágnes. 7./ I. Héja, héja, lakatos Gyűjtötte Sallai Sándorné Somoskői Ágnes. 7./ II. Héja, héja, vaslapát Gyűjtötte Sallai Sándorné Somoskői Ágnes. 8. Csícseri bossó, kis kossó Gyűjtötte Sallai Sándorné Somoskői Ágnes. 9. Csip-csip csóka Gyűjtötte Pelle Andrea, lejegyezte Pelle Andrea. 10. Dobi-dobi háta Gyűjtötte Pelle Andrea, lejegyezte Pelle Andrea. 11. Egedëm, begedëm, ní A kiszámolót az 1985-ös Nyári Néprajzi Szeminárium (továbbiakban NyNSz) alkalmával gyűjtötte Schuszter Éva, lejegyezte Pelle Andrea. 12. Szim, szom, szutty Gyűjtötte Pelle Andrea és Huszár Ágnes, lejegyezte Pelle Andrea. 241

13. Ëgy, kettő, tizënkettő Gyűjtötte Pelle Andrea és Huszár Ágnes, lejegyezte Pelle Andrea. 14. Egyedem, begyedem, tengertánc Gyűjtötte Sallai Sándorné Somoskői Ágnes. 15. Egyedem, begyedem, bakkecske Gyűjtötte Sallai Sándorné Somoskői Ágnes. 16. Ádám, Éva, Konkoly Béla Gyűjtötte Sallai Sándorné Somoskői Ágnes. 17. Ateven, tanteum Gyűjtötte Sallai Sándorné Somoskői Ágnes. 18. Akó, kutya, majom, kos Gyűjtötte Sallai Sándorné Somoskői Ágnes. 19. Eggyem, kettem, hábor, német Gyűjtötte Sallai Sándorné Somoskői Ágnes. 20. Egy, kettő, három Gyűjtötte Sallai Sándorné Somoskői Ágnes. 21. Egy, kettő, három, négy Gyűjtötte Sallai Sándorné Somoskői Ágnes. 22./ I. Lánc, lánc, ësztërlánc A dalt az 1985-ös NyNSz alkalmával gyűjtötte Schuszter Éva, lejegyezte Pelle Andrea. 22./ II. Lánc, lánc, ësztërlánc Gyűjtötte Pelle Andrea és Huszár Ágnes, lejegyezte Pelle Andrea. 22./ III. Lánc, lánc, eszterlánc Gyűjtötte Ág Tibor, lejegyezte Ág Tibor. Csemadok Művelődési Intézetének Népzenei Adattára (továbbiakban CSMI NA): l.sz. 3732. 22./ IV. Lánc, lánc, eszterlánc Gyűjtötte Sallai Sándorné Somoskői Ágnes. 23. Árok partján szép tavasszal… Gyűjtötte Pelle Andrea és Huszár Ágnes, lejegyezte Pelle Andrea. 24./ I. Dombon törik a diót Gyűjtötte Pelle Andrea, lejegyezte Pelle Andrea. 24./ II. Dombon törik a diót Gyűjtötte Sallai Sándorné Somoskői Ágnes. 25. Gombolyag cérna Gyűjtötte Sallai Sándorné Somoskői Ágnes. 26. Jön a bárány, megy a farkas Gyűjtötte Sallai Sándorné Somoskői Ágnes. 242

27. Tüzet viszëk, në lássatok A dalt az 1985-ös NyNSz alkalmával gyűjtötte Takács András és Katona István, lejegyezte Pelle Andrea. 28./ I. Csön-csön gyűrű Gyűjtötte Pelle Andrea és Huszár Ágnes, lejegyezte Pelle Andrea. 28./ II. Csön-csön gyűrű Gyűjtötte Sallai Sándorné Somoskői Ágnes. 28./ III. Szem-szem gyűrű Gyűjtötte Sallai Sándorné Somoskői Ágnes. 28./ IV. Szem-szem gyűrő Gyűjtötte Sallai Sándorné Somoskői Ágnes. 29. Elvesztettem gunárom Gyűjtötte Sallai Sándorné Somoskői Ágnes. 30./ I. Haj, szénallya, szénallya A dalt az 1985-ös NyNSz alkalmával gyűjtötte Tóbisz Ferenc, lejegyezte Pelle Andrea. 30./ II. Hej, szénalja, szénalja Gyűjtötte Pelle Andrea, lejegyezte Pelle Andrea. 30./ III. Hej, szénallya, szénallya A dalt az 1985-ös NyNSz alkalmával gyűjtötte Schuszter Éva, lejegyezte Pelle Andrea. 31./ I. Fehér liliomszál (Hej, rózsa, rózsa és Hajlott a mëggyfa) A dalt az 1985-ös NyNSz alkalmával gyűjtötte Schuszter Éva, lejegyezte Pelle Andrea. 31./ II. Fehér liliomszál (Hej, rózsa, rózsa és Hajlik a mëggyfa) Gyűjtötte Pelle Andrea és Huszár Ágnes, lejegyezte Pelle Andrea. 31./ III. Fehér liliomszál (Hej, rózsa, rózsa és Hajlik a mëggyfa) Gyűjtötte Ág Tibor, lejegyezte Ág Tibor. CSMI NA l. sz. 3773. 32. Cickom, mackom Gyűjtötte Pelle Andrea, lejegyezte Pelle Andrea. 33./ I. Szent Erzsébet-játék (Innen, onnan, alulról) Gyűjtötte Pelle Andrea, lejegyezte Pelle Andrea. 33./ II. Szent Erzsébet-játék (Innen, onnan, alúról) Gyűjtötte Ág Tibor, lejegyezte Ág Tibor. CSMI NA l.sz. 3908. 33./ III. Szent Erzsébet-játék (Hol jársz, hol kelsz Szép Erzsébet asszony) Gyűjtötte Sallai Sándorné Somoskői Ágnes. 34. Itt ül egy kis kosárka Gyűjtötte Ág Tibor, lejegyezte Ág Tibor. CSMI NA l. sz. 3733. 243

35. Járom az udvar alját Gyűjtötte Pelle Andrea, lejegyezte Pelle Andrea. 36. Pípám, pípám, perédikám Gyűjtötte Sallai Sándorné Somoskői Ágnes. 37./ I. Bújj, bújj, zöld ág Gyűjtötte Pelle Andrea, lejegyezte Pelle Andrea. 37./ II. Bújj, bújj, zöld ág Gyűjtötte Pelle Andrea, lejegyezte Pelle Andrea. 37./ III. Bújj, bújj, zöld ág Gyűjtött Ág Tibor, lejegyezte Ág Tibor. CSMI NA l.sz. 3907. 38. Új ház, fényes ház Gyűjtötte Sallai Sándorné Somoskői Ágnes. 39. Kettőt adnak a legénynek akasztófát Gyűjtötte Pelle Andrea, lejegyezte Pelle Andrea. 40. Seregjetek lányok Gyűjtötte Pelle Andrea, lejegyezte Pelle Andrea. 41. Ágy, gyujtott ágy Gyűjtötte Pelle Andrea, lejegyezte Pelle Andrea. 42. Hej, pëngyi, pëngyi, pëngyija A dalt az 1985-ös NyNSz alkalmával gyűjtötte Nagy Iván, lejegyezte Pelle Andrea. 43. Karácsonynak éjszakáján Gyűjtötte Pelle Andrea, lejegyezte Pelle Andrea. 44. Karácsonynak éjszakáján Gyűjtötte Pelle Andrea, lejegyezte Pelle Andrea. 45. Ég, ég, ég, jaj de magas ég Gyűjtötte Pelle Andrea, lejegyezte Pelle Andrea. 46. Kelj fël, Gubó, kelj fël, Gubó A dalt az 1985-ös NyNSz alkalmával gyűjtötte Takács András és Katona István, lejegyezte Pelle Andrea. 47. Csillag száll az éjszakára Gyűjtötte Pelle Andrea és Huszár Ágnes, lejegyezte Pelle Andrea. 48. Vígan zëngjetëk citërák Gyűjtötte Kiss Lajos. Az MTA Zenetudományi Intézetének Népzenei Gyűjteménye (továbbiakban MTA ZTI NGy): AP 2392 e). 49. Ó, ó, fassang Gyűjtötte Pelle Andrea, lejegyezte Pelle Andrea. 50. Szélës az asztal Gyűjtötte Pelle Andrea, lejegyezte Pelle Andrea. 244

51. Igyunk bort, pálinkát Gyűjtötte Pelle Andrea, lejegyezte Pelle Andrea. A dallam változatai a Magyar Népzene Tára X. kötetében a 538–567 sz. alatt találhatók. 52./ I. Haragszik a gazda Gyűjtötte Pelle Andrea, lejegyezte Pelle Andrea. 52./ II. Haragszik a gazda Gyűjtötte Kiss Lajos. MTA ZTI NGy: AP 2386 e). 53. Istenëm, Istenëm Gyűjtötte Ág Tibor, lejegyezte Ág Tibor. CSMI NA l.sz. 3891. 54. Erzsi néni, most jöjjön ki Gyűjtötte Ág Tibor, lejegyezte Ág Tibor. Ág Tibor gyűjteménye l.sz. 1606. 55. Ha ja dunna szólni tudna Gyűjtötte Pelle Andrea, lejegyezte Pelle Andrea. 56. A hajnali csillag ragyog Gyűjtötte Kiss Lajos. MTA ZTI NGy: AP 2395 b). 57. Föltëtték már nékëm a koszorút Gyűjtötte Kiss Lajos. MTA ZTI NGy: AP 2385 b). 58. Anyám, anyám, anyám, édës kedves anyám A dalt az 1985-ös NyNSz alkalmával gyűjtötte Takács András, lejegyezte Pelle Andrea. 59. Az újbásti főutcán elvesztettem a bicskám Gyűjtötte Pelle Andrea, lejegyezte Pelle Andrea. 60. Ez a kislány akkor sír, mikor koszorú van a fején Gyűjtötte Pelle Andrea, lejegyezte Pelle Andrea. 61. Száll a daru, száll a daru magasan a levëgőbe Gyűjtötte Kiss Lajos. MTA ZTI NGy: AP 2385 c1). 62./ I. Ködellik a Mátra Gyűjtötte Ág Tibor, lejegyezte Pelle Andrea. Az énekes a második versszakot 5-soros változatban énekli. Amennyiben a második versszakot bővíteni kívánjuk, akkor az első versszak példája szerint járjunk el. 62./ II. Ködellik a Mátra Gyűjtötte Ág Tibor, lejegyezte Ág Tibor, revideálta Pelle Andrea. 62./ III. Lóra, csikós, lóra Gyűjtötte Kiss Lajos. MTA ZTI NGy: AP 2391 i).

245

62./ IV. Embërëk, embërëk A dal az 1978-as Csemadok által kiírt pályázatra érkezett. Gyűjtötte Mag Elza, lejegyezte Pelle Andrea. CSMI NA l.sz. 4930. Az énekes a második versszakot 4-soros alakban énekli. Javasoljuk azonban az 5-soros forma megtartását ebben a versszakban is. 63. Haj elő, mëgy elő Gyűjtötte Ág Tibor, lejegyezte Ág Tibor. CSMI NA l.sz. 3857. 64. Amott van ëgy nagy ház Gyűjtötte Pelle Andrea és Huszár Ágnes, lejegyezte Pelle Andrea. 65./ I. Nagy udvara van a holdnak Gyűjtötte Pelle Andrea, lejegyezte Pelle Andrea. 65./ II. Nagy udvara van a holdnak Gyűjtötte Nagy Zoltán, lejegyezte Nagy Zoltán. MTA ZTI NGy: AP 11 417 b). 65./ III. Pallagon legel a juhom Gyűjtött Ág Tibor és Dráfi Mátyás, lejegyezte Kapronyi T.. MTA ZTI NGy: AP 4353 h). 65./ IV. Sok irigyëm a faluba Gyűjtötte Pelle Andrea és Nagy Iván, lejegyezte Pelle Andrea. 65./ V. Sok irigyëm a faluba Gyűjtötte Pelle Andrea és Nagy Iván, lejegyezte Pelle Andrea. 65./ VI. Sok írígyëm a faluba A dal az 1974-es Csemadok által kiírt pályázatra érkezett. Gyűjtötte Blaskó László, lejegyezte Pelle Andrea. CSMI NA l.sz. 3396. 66./ I. Ha fëlmëgyëk Budapestre Gyűjtötte Pelle Andrea, lejegyezte Pelle Andrea. 66./ II. Erdő, jerdő, kerek erdő Gyűjtötte Kiss Lajos. MTA ZTI NGy: AP 2387 b). 66./ III. Kis pej lovam a csárda jelőtt A dalt az 1985-ös NyNSz alkalmával gyűjtötte Schuszter Éva, lejegyezte Pelle Andrea. 67./ I. Esik eső, jaj de szépen csëpërëg Gyűjtötte Ág Tibor, lejegyezte Ág Tibor, revideálta Pelle Andrea. Ág Tibor gyűjteménye l.sz. 0650. 67./ II. Ez a birka Görömföldről való nyáj Gyűjtötte Ág Tibor, lejegyezte Pelle Andrea. A dal Ág Tibor saját gyűjteményéből származik. 246

67./ III. Esik eső, sár van a kis kapuban.. A dal az 1974-es Csemadok által kiírt pályázatra érkezett. Gyűjtötte Blaskó László, lejegyezte Ág Tibor, revideálta Pelle Andrea. CSMI NA l.sz. 3457. 68./ I. Nem ëttem én hamuba sült bodakot Gyűjtötte Ág Tibor, lejegyezte Pelle Andrea. A dal Ág Tibor saját gyűjteményéből származik. 68./ II. Olá Gyuri nem volt istenkáromló Gyűjtötte Ág Tibor, lejegyezte Ág Tibor. Ág Tibor gyűjteménye l.sz. 1639. 68./ III. Az Alföldön láttam e’ szép bacso lányt A dalt az 1985-ös NyNSz alkalmával gyűjtötte Takács András és Tóbisz Ferenc, lejegyezte Pelle Andrea. 68./ IV. Esik eső, sár van a kis kapuba A dalt az 1985-ös NyNSz alkalmával gyűjtötte Takács András, lejegyezte Pelle Andrea. 69. Szent Miháj táj, Szen’ Miháj táj közelëdik Gyűjtötte Pelle Andrea és Huszár Ágnes, lejegyezte Pelle Andrea. 70./ I. Nem messzë van idë Kismargita Gyűjtötte Pelle Andrea, lejegyezte Pelle Andrea. Az énekes néhol kissé tagoltan énekel megbontva a sorok egységes dallamívét. Javasoljuk ezt elkerülni. 70./ II. Feketë főd termi ja jó gulyát Gyűjtötte Pelle Andrea és Nagy Iván, lejegyezte Pelle Andrea. 71./ I. Mëgátkozott engëm az édësanyám A dalt az 1985-ös NyNSz alkalmával gyűjtötte Schuszter Éva, lejegyezte Pelle Andrea. 71./ II. Juhászlegény kihajtotta ja nyáját A dal az 1978-as Csemadok által kiírt pályázatra érkezett. Gyűjtötte Mag Elza, lejegyezte Ág Tibor, revideálta Pelle Andrea. CSMI NA l.sz. 6776. 71./ III. Még én akkor tíz esztendős së voltam Gyűjtötte Pelle Andrea és Nagy Iván, lejegyezte Pelle Andrea. 71./ IV. Még én akkor tíz esztendős së voltam Gyűjtötte Pelle Andrea, lejegyezte Pelle Andrea. 71./ V. Ez a birka Görömbérre való nyáj Gyűjtötte Ág Tibor, lejegyezte Ág Tibor, revideálta Pelle Andrea. 72. Mëgy a nap lëfelé Gyűjtötte Pelle Andrea, lejegyezte Pelle Andrea. 247

73. Mëgy a gőzös lëfelé A dal az 1978-as Csemadok által kiírt pályázatra érkezett. Gyűjtötte Mag Elza, lejegyezte Pelle Andrea. CSMI NA l.sz. 4875. 74. Azért, hogy én be vagyok sorozva A dal az 1974-es Csemadok által kiírt pályázatra érkezett. Gyűjtötte Blaskó László, lejegyezte Ág Tibor. CSMI NA l.sz. 3390. 75. Varsó mellett van ëgy kerek erdő A dalt az 1985-ös NyNSz alkalmával gyűjtötte Takács András, lejegyezte Pelle Andrea. 76. Fecske madár szállott a vasútra Gyűjtötte Pelle Andrea és Huszár Ágnes, lejegyezte Pelle Andrea. 77./ I. El këll mënni katonának messzire Gyűjtötte Pelle Andrea, lejegyezte Pelle Andrea. 77./ II. Sötét fëlhő vándorol a kék égën A dal az 1974-es Csemadok által kiírt pályázatra érkezett. Gyűjtötte Blaskó László, lejegyezte Ág Tibor. CSMI NA l.sz. 3489. 78. A füleki sorozóra süt a nap Gyűjtötte Pelle Andrea és Huszár Ágnes, lejegyezte Pelle Andrea, ménkő = mennykő. 79. Ki fekszik a rëzgő nyárfa tövébe’ A dal az 1974-es Csemadok által kiírt pályázatra érkezett. Gyűjtötte Blaskó László, lejegyezte Ág Tibor. CSMI NA l.sz. 3446. 80. Fiatal koromba’ besoroztak katonának Gyűjtötte Pelle Andrea és Huszár Ágnes, lejegyezte Pelle Andrea. 81. A kassai kaszárnyából költöznek a fecskék A dal az 1974-es Csemadok által kiírt pályázatra érkezett. Gyűjtötte Blaskó László, lejegyezte Ág Tibor. CSMI NA l.sz. 3437. 82. Jozefói kaszárnyára rászállott ëgy páva A dal az 1974-es Csemadok által kiírt pályázatra érkezett. Gyűjtötte Blaskó László, lejegyezte Ág Tibor. CSMI NA l.sz. 3488. 83. Esik eső, esik, esik a kaszárnya falára Gyűjtötte Pelle Andrea és Huszár Ágnes, lejegyezte Pelle Andrea.

248

84./ I. Játszik a szél, játszik a szél a fügefa levéllel A dalt az 1985-ös NyNSz alkalmával gyűjtötte Takács András és Katona István, lejegyezte Pelle Andrea. 84./ II. Kilyukadt a, kilyukadt a magyar gőzös eleje A dal az 1978-as Csemadok által kiírt pályázatra érkezett. Gyűjtötte Mag Elza, lejegyezte Pelle Andrea. CSMI NA l.sz. 6403. 85. Mikor mëntem hazafelé, benéztem egy ablakon Gyűjtötte Pelle Andrea, lejegyezte Pelle Andrea. 86. Zsindëlyës a, bádogos a szabadkai nagy kaszárnya Gyűjtötte Pelle Andrea, lejegyezte Pelle Andrea. 87. A losonci vigadóba szépen szól a magyar nóta Gyűjtötte Pelle Andrea, lejegyezte Pelle Andrea. 88. Erdő szélen de magas, erdő szélen de magas a kaszárnya A dal az 1978-as Csemadok által kiírt pályázatra érkezett. Gyűjtötte Mag Elza, lejegyezte Pelle Andrea. CSMI NA l.sz. 4897. 89. A losonci vigadóra süt a nap, itt jönnek a vizitáló főurak Gyűjtötte Pelle Andrea és Huszár Ágnes, lejegyezte Pelle Andrea. 90. A temető mély sáncába Gyűjtötte Ág Tibor, lejegyezte Ág Tibor, revideálta Pelle Andrea. 91. Lányom, édës lányom Gyűjtötte Ág Tibor, lejegyezte Ág Tibor Pelle Andrea. 92. Jó jestét, jó jestét Gyűjtötte Pelle Andrea, lejegyezte Pelle Andrea. A ballada dallama azonos a Szégyenbe esett lány balladájának dallamával. 93./ I. Fehér László lovat lopott A dal az 1978-as Csemadok által kiírt pályázatra érkezett. Gyűjtötte Mag Elza, lejegyezte Ág Tibor és Pelle Andrea. CSMI NA l.sz. 6790. 93./ II. Fehér László lovat lopott Gyűjtötte Ág Tibor, lejegyezte Ág Tibor. CSMI NA l.sz. 3851. 93./ III. Lovat lopott Fehér László Gyűjtötte Ág Tibor és Dráfi Máytás, lejegyezte Kapronyi T. MTA ZTI NGy: AP 4353 a). 94. Ëccër a királyfi A dal az 1978-as Csemadok által kiírt pályázatra érkezett. Gyűjtötte Mag Elza, lejegyezte Ág Tibor és Pelle Andrea. CSMI NA l.sz. 6795.

249

95. Kihajtottam a libámat Gyűjtötte Ág Tibor, lejegyezte Ág Tibor, revideálta CSMI NA l.sz. 3699. A balladát Medvesalján is ismerték. Ezt bizonyítja Ág Tibor 1974-es medveshidegkúti gyűjtése, amikor a ballada változatát Nagy Lajosné Tóth Margit (1921) énekelte. A jesztei változat azonban épebb alakban maradt fenn, ezért azt közöljük. 96. Szabó Vilma kimënt az erdőbe Gyűjtötte Pelle Andrea, lejegyezte Pelle Andrea. 97. Jaj, de sáros, jaj de röges ez az út Gyűjtötte Ág Tibor, lejegyezte Pelle Andrea. A dal Ág Tibor saját gyűjteményéből származik. 98. Hëgyek között, völgyek között Gyűjtötte Ág Tibor, lejegyezte Ág Tibor. CSMI NA l.sz. 4224. 99. Szépen legel a kisasszony gulyája Gyűjtötte Pelle Andrea, lejegyezte Pelle Andrea. 100. Endre báró udvarában van egy fa A dal az 1978-as Csemadok által kiírt pályázatra érkezett. Gyűjtötte Mag Elza, lejegyezte Pelle Andrea. CSMI NA l.sz. 4939. 101./ I. Szerelëm, szerelëm Gyűjtötte Pelle Andrea, lejegyezte Pelle Andrea. 101./ II. Magas hëgyën lakom Gyűjtötte Pelle Andrea, lejegyezte Pelle Andrea. 102./ I. Kisérj el, galambom Gyűjtötte Ág Tibor, lejegyezte Ág Tibor. Ág Tibor gyűjteménye l.sz. 0657. 102./ II. Ha jelmégy, ha jelmégy Gyűjtötte Ág Tibor, lejegyezte Ág Tibor. A dal Ág Tibor saját gyűjteményéből származik. 103. Elmëgyëk, elmëgyëk Gyűjtötte Pelle Andrea, lejegyezte Pelle Andrea. 104./ I. Ki mëgy amott, ki mëgy amott Gyűjtötte Pelle Andrea és Nagy Iván, lejegyezte Pelle Andrea. 104./ II. Igyunk arra, aki búsul… Gyűjtötte Pelle Andrea, lejegyezte Pelle Andrea. 104./ III. El këll mënni ha jesik is Gyűjtötte Pelle Andrea, lejegyezte Pelle Andrea. 104./ IV. Édësanyám sok szép szava A dalt az 1985-ös NyNSz alkalmával gyűjtötte Schuszter Éva, lejegyezte Pelle Andrea. 250

105. Mély a Tiszának a szélë A dalt az 1985-ös NyNSz alkalmával gyűjtötte Schuszter Éva, lejegyezte Pelle Andrea. 106. Bújdosik az árva madár A dal az 1978-as Csemadok által kiírt pályázatra érkezett. Gyűjtötte Mag Elza, lejegyezte Pelle Andrea. CSMI NA l.sz. 4872. 107. Ezt a rózsát künn a pusztán szakajtottam Gyűjtötte Martin György. MTA ZTI NGy: AP 9190 h). 108./ I. Gömörsídi juhászlegény A dal az 1974-es Csemadok által kiírt pályázatra érkezett. Gyűjtötte Blaskó László, lejegyezte Ág Tibor. CSMI NA l.sz. 3456. 108./ II. Három bárán, de szép tarka Gyűjtötte Ág Tibor, lejegyezte Ág Tibor. CSMI NA l.sz. 3664. 108./ III. Piros alma telelőre A dalt az 1985-ös NyNSz alkalmával gyűjtötte Schuszter Éva, lejegyezte Pelle Andrea. 109. Rigó madár fëlszállott a fára A dalt az 1985-ös NyNSz alkalmával gyűjtötte Takács András és Tóbisz Ferenc, lejegyezte Pelle Andrea. 110. Künn a pusztán, a pusztán, a pusztán A dalt az 1985-ös NyNSz alkalmával gyűjtötte Schuszter Éva, lejegyezte Pelle Andrea. 111. Rózsát ültettem a gyalogútra Gyűjtötte Ág Tibor, lejegyezte Pelle Andrea. A dal Ág Tibor saját gyűjteményéből származik. 112./ I. Mindig bánom, hogy mëgházasodtam Gyűjtötte Pelle Andrea, lejegyezte Pelle Andrea. 112./ II. Kék ibolya lëhajlott, lëhajlott A dal az 1978-as Csemadok által kiírt pályázatra érkezett. Gyűjtötte Mag Elza, lejegyezte Ág Tibor. CSMI NA l.sz. 6757. 113. Édësanyám is volt nékëm, de már nincs Gyűjtötte Ág Tibor, lejegyezte Ág Tibor. Ág Tibor gyűjteménye l.sz. 1607. 114. Amott messze látszik ëgy kicsi ház Gyűjtötte Pelle Andrea, lejegyezte Pelle Andrea. 115./ I. Amott látok ëgy pallagot zöldelni A dalt az 1985-ös NyNSz alkalmával gyűjtötte Schuszter Éva, lejegyezte Pelle Andrea. 251

115./ II. Leégëtt a péterfalyi fonóház Gyűjtötte Ág Tibor, lejegyezte Ág Tibor. CSMI NA l.sz. 4250. 115./ III. Idegen faluba csëndës az este Gyűjtötte Ág Tibor, lejegyezte Ág Tibor. CSMI NA l.sz. 3853. 116. Lefeküdtem este kilenc órakor A dal az 1974-es Csemadok által kiírt pályázatra érkezett. Gyűjtötte Blaskó László, lejegyezte Ág Tibor. CSMI NA l.sz. 3450. 117. Ezt a kislány még akkor mëgszerettem Gyűjtötte Ág Tibor, lejegyezte Ág Tibor. Ág Tibor gyűjteménye l.sz. 3853. A dal harmadik versszaka nincs a hangzófelvételen. 118. Még azt mondják azok a vénasszonyok Gyűjtötte Ág Tibor, lejegyezte Ág Tibor. Ág Tibor gyűjteménye l.sz. 1603. 119./ I. Nincs édësebb a feketë szőlőnél A dal az 1974-es Csemadok által kiírt pályázatra érkezett. Gyűjtötte Blaskó László, lejegyezte Ág Tibor. CSMI NA l.sz. 3452. 119./ II. Árvacsanál csípta mëg a kezemet Gyűjtötte Pelle Andrea és Huszár Ágnes, lejegyezte Pelle Andrea. Az énekes elmondása szerinte ezt a dalt lakodalmi menetdalként is szokták énekelni. 120. Őszirózsa, bazsarózsa levele A dalt az 1985-ös NyNSz alkalmával gyűjtötte Tóbisz Ferenc, lejegyezte Pelle Andrea. 121. Életëmbe mindig szépet szerettem Gyűjtötte Ág Tibor, lejegyezte Pelle Andrea. A dal Ág Tibor saját gyűjteményéből származik. 122. Hej, sári virág, de sok terem a rétën Gyűjtötte Pelle Andrea, lejegyezte Pelle Andrea. 123. Kis kutya, nagy kutya, në ugass hijába Gyűjtötte Pelle Andrea, lejegyezte Pelle Andrea. 124. Bimbó voltam még én mikor mëgszülettem A dalt az 1985-ös NyNSz alkalmával gyűjtötte Schuszter Éva, lejegyezte Pelle Andrea. 125. Ez a kislány azt hiszi, azt hiszi, azt hiszi A dal az 1978-as Csemadok által kiírt pályázatra érkezett. Gyűjtötte Mag Elza, lejegyezte Pelle Andrea. CSMI NA l.sz. 4879. 252

126. Sëj, haj, nincsen kedvem, mër’ elvittë a gója Gyűjtötte Ág Tibor, lejegyezte Ág Tibor. CSMI NA l.sz. 3767. 127. Szélës a Balaton vizë, keskëny a híd rajta Gyűjtötte Pelle Andrea, lejegyezte Pelle Andrea. 128./ I. Van nekëm ëgy selyem kendőm, jaj de hosszú a rojtja A dalt az 1985-ös NyNSz alkalmával gyűjtötte Katona István, lejegyezte Pelle Andrea. 128./ II. Valahol a Tisza parton jegënyefa tövébe’ Gyűjtötte Pelle Andrea, lejegyezte Pelle Andrea. 129. A szeretőm udvarában áll ëgy aranyos diófa Gyűjtötte Ág Tibor, lejegyezte Ág Tibor. CSMI NA l.sz. 3765. 130. Sëj, a básti magas torony, jaj de messzire ellátszik Gyűjtötte Pelle Andrea, lejegyezte Pelle Andrea. 131. Az én kutyám Puli Gyűjtötte Pelle Andrea, lejegyezte Pelle Andrea. 132. Elveszëtt a lovam A dalt az 1985-ös NyNSz alkalmával gyűjtötte Schuszter Éva, lejegyezte Pelle Andrea. Az énekes helytelen prozódiával indít. Javasoljuk a kottában feltüntetett ritmust betartani. 133. Kútágas gémëstő’ A dalt az 1985-ös NyNSz alkalmával gyűjtötte Takács András, lejegyezte Pelle Andrea. 134/ I. Hëj, rozmaring, rozmaing Gyűjtötte Martin György, lejegyezte Lázár Katalin. MTA ZTI NGy: AP 9190 g). 134./ II. Hëj, legényëk, legényëk Gyűjtötte Pelle Andrea, lejegyezte Pelle Andrea. 135. Kicsi még a mi lányunk A dal az 1974-es Csemadok által kiírt pályázatra érkezett. Gyűjtötte Blaskó László, lejegyezte Ág Tibor. CSMI NA l.sz. 3477. 136. Férhëz mënt a szomszéd lánya Gyűjtötte Ág Tibor, lejegyezte Ág Tibor. CSMI NA l.sz. 3892. 137. Duda, duda, szőrös duda A dalt az 1985-ös NyNSz alkalmával gyűjtötte Schuszter Éva, lejegyezte Pelle Andrea. 138. Elveszëtt a tojós ludam Gyűjtötte Pelle Andrea, lejegyezte Pelle Andrea. 253

139./ I. Két úja van, két úja van a ködmönnek A dalt az 1985-ös NyNSz alkalmával gyűjtötte Schuszter Éva, lejegyezte Pelle Andrea. 139./ II. Két úja van, két úja van a ködmönnek Gyűjtötte Pelle Andrea és Huszár Ágnes, lejegyezte Pelle Andrea. 140. Ősz az idő, ködös nagyon Gyűjtötte Ág Tibor, lejegyezte Pelle Andrea. A dal Ág Tibor saját gyűjteményéből származik. 141. Zúg az erdő, zúg az erdő A dal az 1978-as Csemadok által kiírt pályázatra érkezett. Gyűjtötte Mag Elza, lejegyezte Ág Tibor. CSMI NA l.sz. 6431. 142. A vénasszony nem jó zsáknak Gyűjtötte Kiss Lajos. MTA ZTI NGy: AP 2386 a1). 143. Hidegkúton kidobolták A dal az 1978-as Csemadok által kiírt pályázatra érkezett. Gyűjtötte Mag Elza, lejegyezte Ág Tibor. CSMI NA l.sz. 6425. 144. Kelet felől dörög az ég Gyűjtötte Kiss Lajos. MTA ZTI NGy: AP 2386 d).

254

Betűrendes szövegkezdet mutató A füleki sorozóra süt a nap .................................................................78. A hajnali csillag ragyog ......................................................................56. A kassai kaszárnyából költöznek a fecskék ........................................81. A losonci vigadóba szépen szól a magyar nóta ..................................87. A losonci vigadóra süt a nap, itt jönnek a vizitáló főurak ..................89. A szeretőm udvarában áll ëgy aranyos diófa ....................................129. A temető mély sáncába .......................................................................90. A vénasszony nem jó zsáknak ..........................................................142. Ádám, Éva, Konkoly Béla ..................................................................16. Ágy, gyujtott ágy ................................................................................41. Akó, kutya, majom, kos ......................................................................18. Amott látok ëgy pallagot zöldelni ............................................... 115./ I. Amott messze látszik ëgy kicsi ház ..................................................114. Amott van ëgy nagy ház .....................................................................64. Anyám, anyám, anyám, édës kedves anyám ......................................58. Árok partján szép tavasszal ................................................................23. Árvacsanál csípta mëg a kezemet ............................................... 119./ II. Ateven, tanteum ..................................................................................17. Az Alföldön láttam e’ szép bacso lányt ...................................... 68./ III. Az én kutyám Puli ............................................................................131. Az újbásti főutcán elvesztettem a bicskám .........................................59. Azért, hogy én be vagyok sorozva......................................................74. Bimbó voltam még én mikor mëgszülettem .....................................124. Bújdosik az árva madár ....................................................................106. Bújj, bújj, zöld ág .......................................................................... 37./ I. Bújj, bújj, zöld ág .........................................................................37./ II. Bújj, bújj, zöld ág ....................................................................... 37./ III. Bukj ki, bukj ki, kis liba .......................................................................6. Cickom, mackom ................................................................................32. Csícseri bossó, kis kossó ......................................................................8. Csiga-biga, gyere ki ..............................................................................1. Csillag száll az éjszakára ....................................................................47. Csip-csip csóka .....................................................................................9. Csön-csön gyűrű ............................................................................ 28./ I. 255

Csön-csön gyűrű ...........................................................................28./ II. Dobi-dobi háta ....................................................................................10. Dombon törik a diót ....................................................................... 24./ I. Dombon törik a diót ......................................................................24./ II. Duda, duda, szőrös duda ...................................................................137. Ëccër a királyfi....................................................................................94. Édësanyám is volt nékëm, de már nincs ...........................................113. Édësanyám sok szép szava ........................................................104./ IV. Ég, ég, ég, jaj de magas ég .................................................................45. Egedëm, begedëm, ní..........................................................................11. Egy, kettő, három, négy ......................................................................21. Egy, kettő, három ................................................................................20. Ëgy, kettő, tizënkettő ..........................................................................13. Egyedem, begyedem, bakkecske ........................................................15. Egyedem, begyedem, tengertánc ........................................................14. Eggyem, kettem, hábor, német ...........................................................19. El këll mënni ha jesik is ............................................................ 104./ III. El këll mënni katonának messzire ................................................. 77./ I. Életëmbe mindig szépet szerettem ...................................................121. Elmëgyëk, elmëgyëk ........................................................................103. Elveszëtt a lovam ..............................................................................132. Elveszëtt a tojós ludam .....................................................................138. Elvesztettem gunárom ........................................................................29. Embërëk, embërëk .......................................................................62./ IV. Endre báró udvarában van egy fa .....................................................100. Erdő szélen de magas, erdő szélen de magas a kaszárnya..................88. Erdő, jerdő, kerek erdő .................................................................66./ II. Erzsi néni, most jöjjön ki ....................................................................54. Esik eső, esik, esik a kaszárnya falára ................................................83. Esik eső, jaj de szépen csëpërëg .................................................... 67./ I. Esik eső, sár van a kis kapuban .................................................. 67./ III. Esik eső, sár van a kis kapuban ...................................................68./ IV. Ez a birka Görömbérre való nyáj .................................................... 1./ V. Ez a birka Görömföldről való nyáj .................................................7./ II. Ez a kislány akkor sír, mikor koszorú van a fején ..............................60. Ez a kislány azt hiszi, azt hiszi, azt hiszi ..........................................125. Ezt a kislány még akkor mëgszerettem ............................................117. Ezt a rózsát künn a pusztán szakajtottam .........................................107. 256

Fecske madár szállott a vasútra ..........................................................76. Fecskét látok .........................................................................................4. Fehér László lovat lopott ............................................................... 93./ I. Fehér László lovat lopott ..............................................................93./ II. Fehér liliomszál (Hej, rózsa, rózsa és Hajlik a mëggyfa) ............31./ II. Fehér liliomszál (Hej, rózsa, rózsa és Hajlik a mëggyfa) .......... 31./ III. Fehér liliomszál (Hej, rózsa, rózsa és Hajlott a mëggyfa) ............ 31./ I. Feketë főd termi ja jó gulyát .........................................................70./ II. Férhëz mënt a szomszéd lánya .........................................................136. Fiatal koromba’ besoroztak katonának ...............................................80. Föltëtték már nékëm a koszorút..........................................................57. Gólya, gólya, gelice ..............................................................................3. Gombolyag cérna ................................................................................25. Gömörsídi juhászlegény .............................................................. 108./ I. Ha fëlmëgyëk Budapestre .............................................................. 66./ I. Ha ja dunna szólni tudna ....................................................................55. Ha jelmégy, ha jelmégy ..............................................................102./ II. Haj elő, mëgy elő ................................................................................63. Haj, szénallya, szénallya ................................................................ 30./ I. Haragszik a gazda .......................................................................... 52./ I. Haragszik a gazda .........................................................................52./ II. Három bárán, de szép tarka ........................................................108./ II. Hëgyek között, völgyek között ...........................................................98. Hëj, legényëk, legényëk..............................................................134./ II. Hej, pëngyi, pëngyi, pëngyija .............................................................42. Hëj, rozmaring, rozmaing ............................................................. 134/ I. Hej, sári virág, de sok terem a rétën .................................................122. Hej, szénalja, szénalja ...................................................................30./ II. Hej, szénallya, szénallya ............................................................. 30./ III. Héja, héja, lakatos ............................................................................ 7./ I. Héja, héja, vaslapát .........................................................................7./ II. Hidegkúton kidobolták .....................................................................143. Hol jársz, hol kelsz Szép Erzsébet asszony ................................ 33./ III. Idegen faluba csëndës az este ....................................................115./ III. Igyunk arra, aki búsul .................................................................104./ II. Igyunk bort, pálinkát...........................................................................51. Innen, onnan, alulról ...................................................................... 33./ I. 257

Innen, onnan, alúról ......................................................................33./ II. Ispiláng, ispiláng ..........................................................................22./ IV. Istenëm, Istenëm .................................................................................53. Itt ül egy kis kosárka ...........................................................................34. Jaj, de sáros, jaj de röges ez az út .......................................................97. Járom az udvar alját ............................................................................35. Játszik a szél, játszik a szél a fügefa levéllel ................................. 84./ I. Jó jestét, jó jestét .................................................................................92. Jozefói kaszárnyára rászállott ëgy páva..............................................82. Jön a bárány, megy a farkas ................................................................26. Juhászlegény kihajtotta ja nyáját ................................................... 71./ I. Karácsonynak éjszakáján ....................................................................43. Karácsonynak éjszakáján ....................................................................44. Katicabogárka, ne szállj fel a fára ................................................... 5./ I. Katicabogárka, szállj a mennyországba..........................................5./ II. Kék ibolya lëhajlott, lëhajlott ..................................................... 112./ II. Kelet felől dörög az ég......................................................................144. Kelj fël, Gubó, kelj fël, Gubó .............................................................46. Két úja van, két úja van a ködmönnek......................................... 139./ I. Két úja van, két úja van a ködmönnek........................................139./ II. Kettőt adnak a legénynek akasztófát ..................................................39. Ki fekszik a rëzgő nyárfa tövébe’ .......................................................79. Ki mëgy amott, ki mëgy amott ................................................... 104./ I. Kicsi még a mi lányunk ....................................................................135. Kihajtottam a libámat .........................................................................95. Kilyukadt a, kilyukadt a magyar gőzös eleje ................................84./ II. Kis kutya, nagy kutya, në ugass hijába .............................................123. Kis pej lovam a csárda jelőtt....................................................... 66./ III. Kisérj el, galambom ..................................................................... 102./ I. Ködellik a Mátra ............................................................................ 62./ I. Ködellik a Mátra ...........................................................................62./ II. Kútágas gémëstő ...............................................................................133. Künn a pusztán, a pusztán, a pusztán ...............................................110. Lánc, lánc, ësztërlánc..................................................................... 22./ I. Lánc, lánc, ësztërlánc....................................................................22./ II. Lánc, lánc, eszterlánc.................................................................. 22./ III. Lányom, édës lányom .........................................................................91. 258

Leégëtt a péterfalyi fonóház ....................................................... 115./ II. Lefeküdtem este kilenc órakor .........................................................116. Lóra, csikós, lóra ........................................................................ 62./ III. Lovat lopott Fehér László ........................................................... 93./ III. Magas hëgyën lakom ..................................................................101./ II. Még azt mondják azok a vénasszonyok ...........................................118. Még én akkor tíz esztendős së voltam ........................................ 71./ III. Még én akkor tíz esztendős së voltam .........................................71./ IV. Mëgátkozott engëm az édësanyám ................................................ 71./ I. Mëgy a gőzös lëfelé ............................................................................73. Mëgy a nap lëfelé ...............................................................................72. Mély a Tiszának a szélë ....................................................................105. Mikor mëntem hazafelé, benéztem egy ablakon ................................85. Mindig bánom, hogy mëgházasodtam ......................................... 112./ I. Nagy udvara van a holdnak ........................................................... 65./ I. Nagy udvara van a holdnak ..........................................................65./ II. Nem ëttem én hamuba sült bodakot .............................................. 68./ I. Nem messzë van idë Kismargita ................................................... 70./ I. Nincs édësebb a feketë szőlőnél .................................................. 119./ I. Ó, ó, fassang .......................................................................................49. Olá Gyuri nem volt istenkáromló .................................................68./ II. Ősz az idő, ködös nagyon .................................................................140. Őszirózsa, bazsarózsa levele.............................................................120. Pallagon legel a juhom ............................................................... 65./ III. Pípám, pípám, perédikám ...................................................................36. Piros alma telelőre .................................................................... 108./ III. Rigó madár fëlszállott a fára .............................................................109. Rózsát ültettem a gyalogútra ............................................................111. Sëj, a básti magas torony, jaj de messzire ellátszik ..........................130. Sëj, haj, nincsen kedvem, mër’ elvittë a gója ...................................126. Seregjetek lányok ...............................................................................40. Sok irigyëm a faluba ....................................................................65./ IV. Sok irigyëm a faluba ..................................................................... 65./ V. Sok írígyëm a faluba ................................................................... 65./ VI. Sötét fëlhő vándorol a kék égën ...................................................77./ II. 259

Süss fël nap, süss fël nap ................................................................. 2./ I. Süss fel, süss fel, napocska .............................................................2./ II. Süss ki, süss ki jó verő .................................................................. 2./ III. Szabó Vilma kimënt az erdőbe ...........................................................96. Száll a daru, száll a daru, magasan a levëgőbe ...................................61. Szélës a Balaton vizë, keskëny a híd rajta ........................................127. Szélës az asztal ...................................................................................50. Szem-szem gyűrő ........................................................................28./ IV. Szem-szem gyűrű ....................................................................... 28./ III. Szent Miháj táj, Szen’ Miháj táj közelëdik .........................................69. Szépen legel a kisasszony gulyája ......................................................99. Szerelëm, szerelëm ...................................................................... 101./ I. Szim, szom, szutty ..............................................................................12. Tüzet viszëk, në lássatok ....................................................................27. Új ház, fényes ház ...............................................................................38. Valahol a Tisza parton jegënyefa tövébe’ ...................................128./ II. Van nekëm ëgy selyem kendőm, jaj de hosszú a rojtja ............... 128./ I. Varsó mellett van ëgy kerek erdő .......................................................75. Vígan zëngjetëk citërák ......................................................................48. Zúg az erdő, zúg az erdő ...................................................................141. Zsindëlyës a, bádogos a szabadkai nagy kaszárnya ...........................86.

260

Zenei mutatók Strófás dalok kadencia mutatója 4-soros dalok: 1 (1) V 1 (1) 1 1 (1) 2 1 (1) b3 1 (1) 3 1 (1) 5 1 (1) 8 3 (1) 4 5 (1) 1 b7 (1) 2 8 (1) b3 4 (b3) 1 b7 (b3) 1 8 (b3) 1 4 (4) b3 5 (4) b3 5 (4) 5 6 (4) 2 V (5) 2 bVII (5) b3 1 (5) 1 1 (5) 2 1 (5) b3 1 (5) 3 1 (5) 4 1 (5) 5 1 (5) 7 1 (5) 7

88. 46., 84./ I., 84./ II., 129. 61., 82. 53. 60., 123. 59., 89., 96., 130. 127. 48. 137. 68./ I., 68./ II., 68./ III., 68./ IV., 97. 54., 138. 140. 132. 135. 55., 105. 65./ I., 65./ II., 65./ III., 65./ IV., 65./ V., 65./ VI., 66./ III., 98., 104./ I., 104./ II., 104./ III., 104./ IV. 139./ I., 139./ II. 102./ I., 102./ II. 94. 142. 71./ I., 71./ II., 71./ III., 71./ IV, 71./ V., 80., 99., 113., 119./ I., 119./ II., 120. 58., 75., 79., 81., 116., 118. 109., 112./ I., 112./ II., 122., 124., 128./ I., 128./ II. 76. 74., 87., 108./ I., 108./ II., 108./ III., 114., 117., 125. 70./ I., 70./ II., 77./ I., 77./ II., 78., 107., 110., 115./ I., 115./ II., 115./ III., 121., 126. 57., 72., 85. 86. 261

1 (5) 8 4 (5) 1 4 (5) 4 4 (5) 5 5 (5) 4 5 (5) 5 5 (5) b7 6 (5) 2 b7 (5) b3 8 (5) b3 8 (5) 4 1 (b7) bVII 5 (b7) b3 1 (8) 1 8 (8) 5

73., 83., 111. 95., 143. 91., 92., 136. 100. 106. 133. 90. 51., 93./ II., 93./ III. 134./ I., 134./ II. 66./ I., 66./ II., 67./ I., 67./ II., 67./ III., 93./ I. 52./ I., 52./ II., 101./ I., 101./ II., 131. 103. 144. 141. 69.

5-soros dalok: 8 (5) 4 1 62./ II., 62./ IV. 8 4 (5) bVII 64. 6-soros dalok: 8 4 (1) 5 4 6 4 (2) 5 2 8 5 (5) 4 1

50. 63. 62./ I., 62./ III.

Szótagszám-mutató Ütempáros dalok: 1., 2./ I., 2./ II., 2./ III., 3., 4., 5./ I., 5./ II., 6., 7./ I., 7./ II., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 16., 17., 18., 19., 20., 21., 22./ I., 22./ II., 22./ III., 22./ IV., 23., 24./ I., 24./ II., 25., 26., 27., 28./ I., 28./ II., 28./ III., 28./ IV., 29., 30./ I., 30./ II., 30./ III., 32., 33./ I., 33./ II., 33./ III., 34., 35., 36., 37./ I., 37./ II., 37./ III., 38., 39., 40., 41., 42., 44., 45., 49.

262

Strófás dalok: 4-soros dalok: 6, 6, 6, 6 6, 6, 8, 6 6, 6, 10, 10 6, 6, 7+7, 6 7, 7, 7, 7 7, 7, 8, 11 7, 7, 9, 8 8, 5, 8, 5 8, 6, 8, 6 8, 8, 8, 8

8, 8, 10, 8 8, 11, 8, 8 9, 9, 14, 9 10, 10, 10, 10 10, 10, 11, 10 10, 10, 11, 12 10, 10, 12, 10 11, 11, 11, 11

11, 11, 12, 15 11, 11, 14, 11 11, 11, 15, 11 12, 8, 9, 8 12, 10, 12, 12 12, 11, 11, 12 12, 12, 10, 10 12, 12, 12, 12 12, 12, 6+6, 12

51., 52./ I., 52./ II., 91., 92., 94., 101./ I., 101./ II., 102./ I., 102./ II., 131., 132. 53., 103. 133. 72. 134./ I., 134./ II. 135. 73. 95., 143. 136., 141., 144. 54., 65./ I., 65./ II., 65./ III., 65./ IV., 65./ V., 65./ VI., 66./ I., 66./ II., 66/ III., 93./ I., 93./ II., 93./ III., 98., 104./ I., 104./ II., 104./ III., 104./ IV., 106., 108./ I., 108./ II., 108./ III., 137., 138., 140., 142. 55., 105. 90. 59. 70./ I., 70./ II., 74., 75., 96., 109., 111., 114. 76. 57. 110. 67./ I., 67./ II., 67./ III., 68./ I., 68./ II., 68./ III., 68./ IV., 71./I., 71./ II., 71./ III., 71./ IV., 71./ V., 77./ I., 77./ II., 78., 97., 99., 100., 113., 115./ I., 115./ II., 115./ III. 116., 117., 118., 119./ II., 121. 79. 60. 119./ I., 120. 139./ I. 58. 122. 46. 107., 124. 123. 263

13, 11, 11, 13 13, 13, 13, 13 13, 13, 7+7, 8 13, 13, 7+7, 13 14, 14, 12, 14 14, 14, 14, 14 14, 14, 15, 14 14, 14, 6+8, 14 15, 11, 11, 15 15, 11, 13, 15 15, 12, 13, 15 15, 15, 13, 15 15, 15, 18, 15 15, 15, 10+9, 16 15, 15, 10+9, 16+7 16, 10, 10, 16 16, 14, 14, 16 16, 16, 16, 16 16, 16, 7+7, 16 16, 17, 8+7, 16 18, 18, 18, 18 22, 22, 7+7, 22

126. 125. 69. 48. 82. 81. 80. 127. 83. 128./ II. 128./ I. 85. 112./ I., 112./ II. 84./ II. 84./ I. 86. 87. 61. 129. 130. 88. 89.

5-soros dalok: 6, 6, 6, 6, 6

62./ II., 62./ IV.

6-soros dalok: 5, 5, 6, 5, 5, 6 6, 6, 6, 6, 6, 6

50. 62./ I., 62./ III., 63.

Összetett formák: 31./ I., 31./ II., 31./ III. 43., 47., 56.

264

Adatközlők névsora 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33.

Ádám Irma (1928, Egyházasbást) – 20., 21., 28./ II., 59., 96., 127. Agócs Johanna (1928, Gömöralmágy) – 22./ IV., 33./ III. Agócs Mária (1925, Gömöralmágy) – 28./ III. asszony (Dobfenék) – 27., 46., 128./ I. asszony (Egyházasbást) – 142. asszony (Óbást) – 81. asszony (Tajti) – 31./ III. asszonyok (Egyházasbást) – 56., 57., 61., 144. asszonyok (Gömörpéterfala) – 115./ II. asszonyok (Medveshidegkút) – 107., 134./ I. asszonyok (Óbást) – 65./ VI., 67./ III., 74., 77./ II., 79., 82., 108./ I., 116., 119./ I., 135. asszonyok (Tajti) – 129. asszonyok (Vecseklő) – 42. 58., 68./ IV. Balázs István (1920, Dobfenék) – 62./ III. Básti Erzsébet (1939, Tajti) – 25. Bástiné Pál Erzsébet (1903, Tajti) – 30./ I. Berta Mária (1912, Vecseklő) – 104./ IV., 132. Bojtos Lajosné (Jeszte) – 95. Bozó Amália (1915, Vecseklő) – 33./ II., 37./ III., 120. Bozó Jánosné Bozó Margit (1915, Vecseklő) – 2./ III., 53., 136. Deák Etel (1917, Vecseklő) – 68./ III., 109., 112./ I., 130. Deák Vencel (1937, Vecseklő) – 76., 78., 80., 83., 89. Farkas Ernőné Szó Ilona (1934, Dobfenék) – 93./ II. férfi (Medveshidegkút) – 62./ IV. Gyuricska Gézáné Fodor Amália (1925, Medveshidegkút) – 65./ II., 100. Herczeg Margit (1919, Egyházasbást) – 127. Jakab Pelle Balázs (1906, Gömöralmágy) – 48. Juhász Anna (1917, Vecseklő) – 120. Kati Vilma (1919, Gömörpéterfala) – 71./ V. Kati Zoltán (1926, Egyházasbást) – 96., 127. Koronczi Margit (1929, Egyházasbást) – 54., 111., 113., 117., 118. Kovács Júlia (1923, Óbást) – 108./ III. Kovács Margit (1933, Egyházasbást) – 102./ I. 265

34. Kovács Menyhértné Mede Malvin (1906, Egyházasbást) – 52./ II. 35. Mag Deme Sándorné Mag Tamás Ilona (1925, Medveshidegkút) – 5./ II., 6., 8., 23., 31./ I., 47., 49., 50., 51., 64., 65./ I., 66./ I., 66./ III., 69., 70./ I., 71./ IV., 72., 88., 91., 92., 99., 101./ I., 101./ II., 105., 115./ I., 124., 139./ I., 141., 143. 36. Mag Gézáné Vincze Erzsébet (1932 Medveshidegkút) – 1., 9., 10., 55., 77./ I., 85., 86. 37. Mag Tamás István (1915, Medveshidegkút) – 133. 38. Mag Vincéné Varga Elza (1933, Medveshidegkút) – 2./ II., 5./ I., 7./ I., 7./ II., 14., 15., 16., 17., 18., 19., 24./ II., 38., 45. 39. Mede Aranka (1921, Egyházasbást) – 123. 40. Mede Gyuláné (1909, Egyházasbást) – 67./ II., 140. 41. Mede Istvánné Kovács Erzsébet (1907, Egyházasbást) – 121. 42. Molnár Béláné Molnár Mária (1943, Tajti) – 126. 43. Nagy Erzsébet (1936, Tajti) – 26. 44. Nagy Lajosné Tóth Margit (1921, Medveshidegkút) – 2./ I., 22./ III., 24./ I., 34., 40., 43., 52./ I., 98., 104./ I., 104./ II., 114., 124., 134./ II., 138. 45. özv. Básti Lajosné Pál Erzsébet (1903, Tajti) – 75. 46. özv. Dancsok Józsefné Vincze Erzsébet (1886, Egyházasbást) – 62./ I., 68./ I., 68./ II., 93./ III., 97., 102./ II. 47. Pál Gézáné Básti Katalin (1950, Tajti) – 126. 48. Pál Gyuláné Pál Júlia (1928, Tajti) – 4., 12., 13., 22./ II., 28./ I., 31./ II., 32., 35., 36., 37./ I., 41., 119./ II., 122., 128./ II. 49. Pál Ilona (1922, Egyházasbást) – 3., 103. 50. Pelle Béláné Farkas Erzsébet (1921, Gömörpéterfala) – 29. 51. Pelle Margit (1926, Medveshidegkút) – 71./ I., 71./ II., 93./ I., 94., 112./ II. 52. Pelle Tibor Nagykovács (1924, Gömörpéterfala) – 65./ IV., 65./ V., 70./ II., 71./ III. 53. Pilát Bálintné Mede Margit (1919, Egyházasbást) – 131., 139./ II. 54. Póczos Béláné Pál Amália (1916, Dobfenék) – 62./ II., 84./ I. 55. Póczos Gáborné Pelle Júlia (1904, Dobfenék) – 63. 56. Póczos Gyuláné Vass Ilona (1923, Dobfenék) – 115./ III. 57. Simon Gizella (1918, Egyházasbást) – 33./ I., 44., 60., 87. 58. Simon Gyuláné Simon Erzsébet (1933, Medveshidegkút) – 37./ II., 39., 104./ III. 59. Somoskői Irma (1922, Vecseklő) – 28./ IV. 60. Szabó József Külső (1885, Egyházasbást) – 65./ III., 67./ I. 266

61. 62. 63. 64. 65. 66.

Szendrei Barna (1921, Gömöralmágy) – 108./ II. Szíjjártó Margit (1926, Egyházasbást) – 30./ II. Tóth Barna Kisalbert (1903, Gömöralmágy) – 66./ II. Tóth Etel (1921, Óbást) – 11., 22./ I., 30./ III., 110., 137. Varga D. István (1906, Medveshidegkút) – 90. Varga Margit (1907, Medveshidegkút) – 73., 84./ II., 106., 125.

A gyűjteményben szereplő dalok gyűjtési évei 1957 1958 1959 1974

– – – –

1975 – 1977 – 1978 – 1985 – 1997 1998 2002 2005

– – – –

Ág Tibor Kiss Lajos Ág Tibor, Dráfi Mátyás Ág Tibor, Martin György, Blaskó László (a Csemadok pályázati felhívására küldte be gyűjtését) Ág Tibor Nagy Zoltán Mag Vincéné Varga Elza (a Csemadok pályázati felhívására küldte be gyűjtését) a Nyári Néprajzi Szeminárium résztvevői, gyűjtői: Tóbisz Ferenc, Takács András, Schuszter Éva, Nagy Iván, Katona István Sallai Sándorné Somoskői Ágnes Sallai Sándorné Somoskői Ágnes Pelle Andrea, Nagy Iván Pelle Andrea, Huszár Ágnes

267

Gyűjtők névsora Ág Tibor (1957, 1959, 1974, 1975) 22./ III., 31./ III., 33./ II., 34., 37./ III., 53., 54., 62./ I., 62./ II., 63., 65./ III., 67./ I., 67./ II., 68./ I., 68./ II., 71./ V., 90., 91., 93./ II., 93./ III., 95., 97., 98., 102./ I., 102./ II., 108./ II., 111., 113., 115./ II., 115./ III., 117., 118., 121., 126., 129., 136., 140. Blaskó László (1974) 65./ VI., 67./ III., 74., 77./ II., 79., 81., 82., 108./ I., 116., 119./ I., 135. Dráfi Mátyás (1959) 65./ III., 93./ III. Huszár Ágnes (2005) 12., 13., 22./ II., 23., 28./ I., 31./ II., 47., 64., 69., 76., 78., 80., 83., 89., 119./ II., 139./ II. Katona István (1985) 27., 46., 84./ I., 128./ I. Kiss Lajos (1958) 48., 52./ II., 56., 57., 61., 62./ III., 66./ II., 142., 144. Mag Vincéné Varga Elza (1978) 62./ IV., 71./ II., 73., 84./ II., 88., 93./ I., 94., 100., 106., 112./ II., 125., 141., 143. Martin György (1974) 107., 134./ I. Nagy Iván (1985, 2002) 42., 65./ IV., 65./ V., 70./ II., 71./ III., 104./ I. Nagy Zoltán (1977) 65./ II. Pelle Andrea (2002, 2005) 1., 2./I., 9., 10., 12., 13., 22./ II., 23., 24./ I., 28./ I., 30./ II., 31./ II., 31., 33./ I., 35., 37./ I., 37./ II., 39., 40., 41., 43., 44., 45., 47., 49., 50., 51., 52./ I., 55., 59., 60., 64., 65./ I., 65./ IV., 65./ V., 66./ I., 69., 70./ I., 70./ II., 71./ III., 71./ IV., 72., 76., 77./ I., 78., 80., 83., 85., 86., 87., 89., 92., 96., 99., 101./ I., 101./ II., 103., 104./ I., 104./ II., 104./ III., 114., 119./ II., 122., 123., 127., 128./ II., 130., 131., 134./ II., 138., 139./ II.

268

Sallai Sándorné Somoskői Ágnes (1997, 1998) 2./ II., 2./ III., 3., 4., 5./ I., 5./ II., 6., 7./ I., 7./ II., 8., 14, 15., 16., 17., 18., 19., 20., 21., 22./ IV., 24./ II., 25., 26., 28./ II., 28./ III., 28./ IV., 29., 33./ III., 36., 38., 112./ I. Schuszter Éva (1985) 11., 22./ I., 30./ III., 31./ I., 66./ III., 71./ I., 104./ IV., 105., 108./ III., 110., 115./ I., 124., 132., 137., 139./ I. Takács András (1985) 27., 46., 58., 68./ III., 68./ IV., 75., 84./ I., 109., 133. Tóbisz Ferenc (1985) 30./ I., 68./ III., 109., 120.

269

Helységnévmutató Dobfenék / Dubno 27., 46., 62./ II., 63., 84./ I., 93./ II., 115./ III., 128./ I. Egyházasbást / Újbást / Nová Bašta 3., 20., 21., 28./ II., 30./ II., 33./ I., 44., 52./ II., 54., 57., 59., 60., 61., 62./ I., 65./ III., 67./ II., 68./ I., 68./ II., 87., 93./ III., 96., 97., 102./ I., 102./ II., 103., 111., 113., 117., 118., 121., 123., 127., 131., 140., 142., 144. Gömöralmágy / Gemerský Jablonec 22./ IV., 28./ III., 33./ III., 48., 62./ III., 66./ II., 108./ II. Gömörpéterfala / Petrovce 29., 65./ IV., 65./ V., 70./ II., 71./ III., 71./ V., 115./ II. Jeszte / Jestice 95. Medveshidegkút / Studená 1., 2./ I., 2./ II., 5./ I., 5./ II., 6., 7./ I., 7./ II., 8., 9., 10., 14., 15., 16., 17., 18., 19., 22./ III., 23., 24./ I., 24./ II., 31./ I., 34., 37./ II., 38., 39., 40., 43., 45., 47., 49., 50., 51., 52./ I., 55., 56., 62./ IV., 64., 65./ I., 65./ II., 66./ I., 66./ III., 67./ I., 69., 70./ I., 71./ I., 71./ II., 71./ IV., 72., 73., 77./ I., 84./ II., 85., 86., 88., 90., 91., 92., 93./ I., 94., 98., 99., 100., 101./ I., 101./ II., 104./ I., 104./ II., 104./ III., 105., 106., 107., 112./ II., 114., 115./ I., 124., 125., 133., 134./ I., 134./ II., 138., 139./ I., 141., 143. Óbást / Stará Bašta 11., 22./ I., 30./ III., 65./ VI., 67./ III., 74., 77./ II., 79., 81., 82., 108./ I., 108./ III., 110., 116., 119./ I., 135., 137., 139./ II. Tajti / Tachty 4., 12., 13., 22./ II., 25., 26., 28./ I., 30./ I., 31./ II., 31./ III., 32., 35., 36., 37./ I., 41., 75., 119./ II., 122., 126., 128./ II., 129. Vecseklő / Večelkov 2./ III., 28./ IV., 33./ II., 37./ III., 42., 53., 58., 68./ III., 68./ IV., 76., 78., 80., 83., 89., 104./ IV., 109., 112./ I., 120., 130., 132., 136. 270

FOTÓTÁR

Óbást (Fotó: Böszörményi István)

271

Mag Vincéné Varga Elza Medveshidegkút

Mag Deme Sándorné Mag Tamás Ilona Medveshidegkút 272

Pelle Béláné Farkas Erzsébet Gömörpéterfala

Nagy Lajosné Tóth Margit Medveshidegkút

Kati Vilma Gömörpéterfala

Deák Vencel Vecseklő

Pál Gyuláné Pál Júlia Tajti (Fotók: Huszár Ágnes) 273

Hangzómelléklet tartalma Dallam Szövegkezdet: sorszáma: 1. 2./ I. 9. 10. 11. 22./ I. 23. 24./ I. 27. 28./ I. 30./ I. 30./ III. 31./ I. 31./ II. 33./ I. 33./ II. 34. 35. 37./ I. 37./ II. 37./ III. 39. 41. 42. 43. 46. 47. 48. 49. 53. 54. 274

Csiga-biga, gyere ki Süss fël nap, süss fël nap Csip-csip csóka Dobi-dobi háta Egedëm, begedëm ní Lánc, lánc, ësztërlánc Árok partján szép tavasszal Dombon törik a diót Tüzet viszëk, në lássátok Csön-csön gyűrű Haj, szénallya, szénallya Hej, szénallya, szénallya Fehér liliomszál Fehér liliomszál Szent Erzsébet-játék (Innen, onnan, alulról) Szent Erzsébet-játék (Innen, onnan, alulról) Itt ül egy kis kosárka Járom az udvar alját Bújj, bújj, zöld ág Bújj, bújj, zöld ág Bújj, bújj, zöld ág Kettőt adnak a legénynek akasztófát Ágy, gyujtott ágy Hëj, pëngyi, pëngyi, pëngyija Karácsonynak éjszakáján Kelj fël, Gubó, kelj fël, Gubó Csillag száll az éjszakára Vígan zëngjetëk citërák Ó, ó, farsang Istenëm, Istenëm Erzsi néni, most jöjjön ki

55. 62./ I. 62./ II. 63. 64. 65./ II. 65./ IV. 66./ I. 66./ III. 67./ I. 67./ II. 67./ III. 68./ I. 68./ III. 69. 70./ I. 70./ II. 71./ I. 71./ III. 72. 73. 74. 75. 76. 77./ I. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84./ I. 85. 86. 88. 91. 93./ II. 95. 97.

Ha ja dunna szólni tudna Ködellik a Mátra Ködellik a Mátra Haj elő, megy elő Amott van ëgy nagy ház Nagy udvara van a holdnak Sok irigyëm a faluba Ha fëlmëgyëk Budapestre Kis pejlovam a csárda jelőtt Esik eső, jaj de szépen csëpërëg Ez a birka Göröm földről való nyáj Esik eső, sár van a kis kapuba Nem ëttem én hamuba sült bodakot Az Alföldön láttam e’ szép bacso lánt Szent Mihály táj, Szen’ Mihály táj Nem messzë van idë Kismargita Feketë főd termi ja jó gulyát Megátkozott engem az édesanyám Még én akkor tíz esztendős së voltam Megy a nap lefelé Mëgy a gőzös lëfelé Azért, hogy én be vagyok sorozva Varsó mellett van egy kerek erdő Fecske madár szállott a vasútra El këll mënni katonának messzire A füleki sorozóra süt a nap Ki fekszik a rëzgő nyárfa tövébe’ Fiatal koromba’ besoroztak katonának A kassai kaszárnyából költöznek a fecskék Jozefói kaszárnyára rászállott ëgy páva Esik eső, esik, esik a kaszárnya falára Játszik a szél, játszik a szél a fügefa levéllel Mikor mëntem hazafelé, benéztem egy ablakon Zsindëlyës a, bádogos a szabadkai nagy kaszárnya Erdő szélen de magas, erdő szélen de magas a kaszárnya A szégyenbe esett lány A halálra ítélt huga A gunaras lány A kiirtott kocsmároscsalád 275

98. 99. 100. 101./ I. 102./ I. 104./ I. 105. 106. 108./ I. 109. 110. 113. 114. 115./ I. 115./ II. 117. 118. 121. 128./ I. 132. 133. 135. 136. 137. 138. 140. 141. 143.

276

A pávás lány A bárólány és a juhászlegény I. A bárólány és a juhászlegény II. Szerelëm, szerelëm Kisérj el galambom Ki mëgy amott, ki mëgy amott Mély a Tiszának a szélë Bújdosik az árva madár Gömörsídi juhászlegény Rigó madár fëlszállott a fára Künn a pusztán, a pusztán, a pusztán Édësanyám is volt nékëm, de már nincs Amott messze látszik ëgy kicsi ház Amott látok ëgy pallagot zöldelni Leégëtt a péterfalyi fonóház Ezt a kislány még akkor mëgszerettem Még azt mondják azok a vénasszonyok Életëmbe mindig szépet szerettem Van nekëm ëgy selyem kendőm, jaj de hosszú a rojtja Elveszëtt a lovam Kútágas gémestő’ Kicsi még a mi lányunk Férhëz mënt a szomszéd lánya Duda, duda, szőrös duda Elveszëtt a tojós ludam Ősz az idő, ködös nagyon Zúg az erdő, zúg az erdő Hidegkúton kidobolták

Felhasznált irodalom A Magyar Népzene Tára – Corpus Musicae Popularis Hungaricae I–X. Ed. Bartók Béla, Kodály Zoltán, Akadémiai Kiadó, Balassi Kiadó, Budapest 1951–1997. ÁG, Tibor–SIMA, Ferenc: Vétessék ki szóló szívem. Szlovákiai magyar népballadák. Madách, Bratislava 1978. ÁG, Tibor: Édesanyám rózsafája. Palóc népdalok. Madách, Bratislava 1974 (első kiadás), Martos 1995 (második kiadás). ÁG, Tibor: Ki népei, vári vagytok. Népismereti Könyvtár 6. Lilium Aurum Kiadó, Komárom–Dunaszerdahely 1996. B. KOVÁCS, István: Hervadatlan rózsagyüker. Gömör-Kishont magyar népköltészete. Lilium Aurum Kiadó, Dunaszerdahely 1998. BALASSA, Iván–ORTUTAY, Gyula: Magyar néprajz. Corvina Könyvkiadó, Budapest 1979 (második kiadás). BARTÓK, Béla: A magyar népdal. Rózsavölgyi és Társa, Budapest 1924. BERECZKY, János: A korai és a kifejlett új stílus. In: Zenetudományi dolgozatok 1992-1994, MTA Zenetudományi Intézet, Budapest 1994, 217–242. BORSAI, Ilona–HAJDU, Gyula–IGAZ, Mária: Magyar népi gyermekjátékok. Ének-zene szakköri füzetek 2. Tankönyvkiadó, Budapest 1977. CSANÁDI, Imre–VARGYAS, Lajos: Röpülj páva, röpülj. Magyar népballadák és balladás dalok. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest 1954. Gömör-Kishont vármegye. Magyarország vármegyéi és városai. Ed. Borovszky Samu, Apollo Irodalmi Társaság, Budapest (é. n.). HORÁK, Jiří–PLICKA, Karel: Zbojnícke piesne slovenského ľudu. SVKL, Bratislava 1965. IGAZ, Mária: Magyar népi gyermekjátékok. Ének-zene szakköri füzetek 2. Tankönyvkiadó, Budapest 1977. ILA, Bálint: Gömör megye I. Akadémiai Kiadó, Budapest 1976. ILA, Bálint: Gömör megye II. A Magyar Tudományos Akadémia Kiadása, Budapest 1944. KATONA, Imre: Szépen szóló madárka. Népdalaink szöveges üzenete. Masszi Kiadó, Budapest 2002. KODÁLY, Zoltán: A magyar népzene. In: A Magyarság Néprajza. 1937 (első kiadás), a harmadik kiadástól (1952) példatárral, összeállította Vargyas Lajos, 1971-től változatlanul jelent meg. 277

KOTICS, József: Kalendáris szokások a Medvesalján. Gömör néprajza III. Debrecen 1986. LÁZÁR, Katalin: Népi játékok. Planétás Kiadó, Budapest 1997. LISZKA, József: A szlovákiai magyarok néprajza. Osiris Kiadó, Lilium Aurum Kiadó, Budapest–Dunaszerdahely 2002. NAGY, Zoltán: Ködellik a Mátra. Balassi Könyvtár nyomdája, Salgótarján 1993. PALÁDI-KOVÁCS, Attila: A barkóság és népe. Hermann Ottó Muzeum, Miskolc 1982. PALÁDI-KOVÁCS, Attila: Medvesalja földje és népe. Agria 33, Eger 1997. PALÁDI-KOVÁCS, Attila: A barkó etnikai csoport. Műveltség és Hagyomány X. Debrecen 1968. PELLEOVÁ, Andrea: Piesňová tradícia maďarského etnika v mikro-regióne Medveš na Gemeri. Diplomová práca, Filozofická fakulta Univerzity Komenského v Bratislave 2003. PELLEOVÁ, Andrea: Traditional song genres of the Hungarian ethnic group in Medveš in the Gemer micro-region. In: Musicologica Istropolitana III. Ed. Marta Hulková, Filozofická fakulta Univerzity Komenského, Katedra hudobnej vedy, Bratislava 2004, 213–256. PELLEOVÁ, Andrea: Vianočné zvyky a piesne maďarského etnika v oblasti Medveš na Gemeri. In: Vianoce a hudba. Studia ethnomusicologica II. Ed. Hana Urbancová, Ústav hudobnej vedy SAV, Bratislava 2002, 180–197. SALLAI, Ágnes: Énekes népi játékok a Medvesalján. Diplomamunka, Pedagogická falkulta Univerzity Konštantína Filozofa v Nitre, 1998. TAKÁCS, András–FÜGEDI, János: Gömöri népi táncok. Madách, Bratislava 1992. UJVÁRY, Zoltán: Gömöri népballadák, Holló László illusztrációival. Gömör néprajza XI. Debrecen 1987. UJVÁRY, Zoltán: Gömöri népdalok és népballadák. Hermann Ottó múzeum, Alföldi Nyomda, Debrecen 1977. VARGYAS, Lajos: A magyar népballada és Európa I. II. Zeneműkiadó, Budapest 1976. VARGYAS, Lajos: Áj falu zenei élete. Budapest 1941. VARGYAS, Lajos: Egy felvidéki falu zenei világa – Áj 1940. Planétás Kiadó, Budapest 2000. Vlastivedný slovník obcí na Slovensku III. SAV, Bratislava 1978. ZSUPOS, Zoltán: Dél-Gömör gyűjtögető gazdálkodása. Gömör néprajza X. Debrecen 1987. 278

Resumé Piesňová tradícia maďarského etnika v mikroregióne Medveš na Gemeri predstavuje mnohovrstvový a rozmanitý repertoár, v ktorom sa dodnes zachovali viaceré žánrové a hudobnoštýlové vrstvy. Cieľom tejto publikácie je časť tohto materiálu sprístupniť folklórnym skupinám, vzdelávacím inštitúciám, odborným a laickým záujemcom, a neposlednom rade aj všetkým milovníkom ľudovej hudby. Našim zámerom bolo predstaviť piesňový repertoár v jeho širších kontextových súvislostiach. Poznatky o spoločenskom, hospodárskom a kultúrnom živote obyvateľstva v minulosti sú dôležitým doplnkom k piesňovému materiálu, ktoré napomáhajú vytvoriť si celistvejší obraz. Vyhchádzajúc z tejto skutočnosti v úvode piesňovej zbierky uvádzame krátku štúdiu, v ktorej predkladáme teoretickú reflexiu repertoáru. Teoretická časť pozostáva z dvoch kapitol. Prvá z nich ozrejmuje spoločensko-historické a etnologické pozadie materiálu. Druhá kapitola je zameraná na analýzu samotného repertoáru, ktorá sa uskutočňuje na základe jeho žánrovej stratifikácie. Štruktúra charakteristiky zodpovedá koncepcii zverejnenia materiálu. Materiálová časť piesňovej zbierky je rozvrhnutá do týchto kapitol: 1. detské hry a piesne; 2. piesne výročného obyčajového cyklu; 3. piesne rodinného obyčajového cyklu; 4. pastierska poézia; 5. vojenské piesne; 6. balady; 7. lyrické piesne; 8. humoristické, zábavné a tanečné piesne; 9. iné piesne. V tejto publikácii sa nachádza 202 piesní, z toho takmer polovica (100 piesní) je prístupná aj v zvukovej podobe na CD nosiči. Najväčším počtom sú zastúpené detské hry a piesne (61 piesní), po nich nasledujú lyrické piesne (42 piesní), a na treťom mieste stoja pastierke piesne a balady (30 piesní). V medvešskej piesňovej tradícii sa malým počtom zachovali piesne a vinše výročného a rodinného obyčajového cyklu, z nich sa do tejto zbierky dostalo 7 výročných a 13 svadobných piesní. Napokon žáner vojenských piesní predstavuje 20 piesní, a balady sú prítomné 13 zápismi. Publikácia je vybavená poznámkovým aparátom a viacerými registrami, ktoré umožňujú orientáciu v zbierke. 279

vakat

280

Tartalom Kedves Olvasó! ....................................................................................... 5 TÖRTÉNELMI, TÁRSADALMI ÉS KULTURÁLIS HÁTTÉR ........... 6 Medvesalja földrajzi elhelyezkedése ............................................ 6 Medvesalja történelmi múltjából .................................................. 6 Medvesalja társadalma, gazdálkodása és népi kultúrája .............. 8 MEDVESALJA NÉPDALHAGYOMÁNYA....................................... 14 Az anyagközlés szempontjai ....................................................... 14 A repertoár jellemzése műfajok szerint ...................................... 17 Gyermekdalok és játékok ........................................................... 17 Évközi szokásokhoz kapcsolódó dalok ...................................... 19 Az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó dalok ............................ 20 Pásztorköltészet .......................................................................... 21 Katonadalok ................................................................................ 22 Balladák ...................................................................................... 22 Lírai dalok................................................................................... 24 Tréfás-, mulató- és táncdalok...................................................... 25 Egyéb dalok ................................................................................ 25 Jegyzetek

.......................................................................................... 27

GYERMEKDALOK ÉS JÁTÉKOK .................................................... 31 1. Mondókák és játékok ölbeli gyermekekkel ............................ 33 Mondókák Játékok ölbéli gyermekekkel ............................................ 39 2. Kiszámolók ............................................................................. 40 3. Egyszerűbb körjátékok és egyéb játékok kisebb gyermekek számára ..................................................... 46 Kifordulós körjátékok ...................................................... 46 Körjáték guggolással ........................................................ 50 Kendős játékok ................................................................. 51 Gyűrűsdi ........................................................................... 52 Párkereső játék ................................................................. 55 281

4. Szerepváltó és párcserélő körjátékok ..................................... 57 Párválasztó-párcserélő körjátékok.................................... 57 Leánykérő körjátékok ....................................................... 64 Sorjáték............................................................................. 69 5. Hidasjátékok ........................................................................... 70 6. Vonulások ............................................................................... 74 ÉVKÖZI SZOKÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ DALOK ...................... 79 1. Karácsony ............................................................................... 81 2. Farsang.................................................................................... 86 AZ EMBERI ÉLET FORDULÓIHOZ KAPCSOLÓDÓ DALOK ...... 87 Lakodalom .................................................................................. 89 PÁSZTORKÖLTÉSZET ...................................................................... 99 Pásztor- és betyárdalok, balladák, rabénekek ............................. 99 KATONADALOK .............................................................................. 133 BALLADÁK....................................................................................... 155 1. Régi (középkori) balladák .................................................... 157 2. 18-19. (20.) századi ponyvaballadák .................................... 175 3. Újballadák ............................................................................. 178 LÍRAI DALOK ................................................................................... 181 TRÉFÁS-, MULATÓ- ÉS TÁNCDALOK ......................................... 219 EGYÉB DALOK ................................................................................ 231 MUTATÓK ........................................................................................ 239 Jegyzetek a dalokhoz ................................................................ 241 Betűrendes szövegkezdet mutató.............................................. 255 Zenei mutatók ........................................................................... 261 Adatközlők névsora .................................................................. 265 A gyűjteményben szereplő dalok gyűjtési évei......................... 267 Gyűjtők névsora ........................................................................ 268 Helységnévmutató .................................................................... 270 FOTÓTÁR ........................................................................................ 271 Hangzómelléklet tartalma ................................................................... 274 Felhasznált irodalom ........................................................................... 277 Resumé ........................................................................................ 279 282

A Gyurcsó István Alapítvány Könyvek sorozatban megjelent:

1. Vígan zengjetek citorák, Csallóközi betlehemes játékok és mendikák, gyűjtötte és válogatta: Ág Tibor, 1992 2. Marczell Béla: A Csallóköz hiedelemvilága, 1994 3. Cséplő Ferenc: Réte – bástya és menedék, Helytörténet két egyházi könyv köré építve, 1995 4. Bíborpiros szép rózsa, Népzenei gyűjtés Peredről, a dallamokat válogatta: Ág Tibor, 1996 5. Tánczos Tibor: Ötven éve történt, A kitelepítés és a deportálás története Nagymegyeren, 1996 6. Ázik, nem fázik, A nagyabonyi népdalkör legkedvesebb dalai, 1996 7. Legendák és tények Nagymegyer városának történetéből, Tánczos Tibor: A nagymegyeri Mátyás legendák; Henkey Gyula: A nagymegyeri magyarok etnikai embertani képe, 1997 8. Barsi Ernő: Tanácsok népdalcsokrok összeállításához, 1997 9. Marczell Béla: Naptár és néphagyomány, Csallóközi népszokások, 1997 10. Zalabai Zsigmond: Koszorúk, 1998 11. Nagy Iván: Erősíteni szíveket, Balony község népzenei monográfiája, 1998 12. Szőke István: A bábjátszás ábécéje, Az ujjtól a marionettig, 1998 13. Varga László: Az első lépések, A Csemadok Nagymegyeri Szervezetének és a Nagymegyeri járás Csemadok-szervezeteinek története, 1999 14. Himmler Zsófia: Mindentlátó királylány, Népmesedramatizációk gyermekbábcsoportoknak, 1999 15. Ág Tibor: Felsütött a Nap sugára, Kelet-Szlovákiai népdalok, 1999 (MC melléklettel) 16. Metzner Valéria: Emlékezés, A Csemadok rétei szervezetének megalakulása és tevékenysége napjainkig, 1999 *** Száraz Pál: Kilométerkő, Novellák, 1999 17. Móser Zoltán: Körülvesznek engem a dalok, (A népdalgyűjtő és népdalíró Czuczor Gergely), A hét szabad művészet könyvtárával (Zsámbéki Apor Vilmos Katolikus Tanítóképző Főiskola) közös kiadásban, 2000 18. Presinszky Lajos: Felső Csallóközi arcképcsarnok, 2000 19. Akkor sirassatok engem (Katona Pista összegyűjtött nótái), 2000 20. Lement a vacsoracsillag, Bartók Béla születésének 120. évfordulója alkalmából, Válogatás az 1910-es év nagymegyeri gyűjtéséből, Összeállította Ág Tibor, 2001 21. Sidó Zoltán–Őszi Irma: Ötven év szolgálat, A Csemadok tevékenysége az Érsekújvári járásban (1949-1999), 2001 22. Ág Tibor: Csináltassunk hírharangot, Nyitra-vidéki népballadák, 2001, (CD, MC melléklet) 23. Vas Ottó: Hogyan tanuljunk verset, prózát? Előadók és felkészítők kézikönyve, 2001 (MC melléklet) 24. Henkey Gyula: A Csallóközi magyarok etnikai embertani képe, Alistál környéke, Bős, Nagymegyer, Csallóközi összefoglaló tanulmány, 2002 25. Varga László: Béke poraikra, Az 1. és a 2. világháború áldozatai és hősei Nagymegyeren, 2002 26. Csiba Lajos: Őszi szarvasbőgések, tavaszi szalonkázások, Csallóközi vadásznapló, 2002 27. Borsi Ferenc: Mi vagyunk a rózsák, Az érzékiség képi ábrázolása a magyar népdalokban, 2003 28. Tánczos Tibor: Az öreg juhász szép meséje és más elbeszélések, 2003

283

29. Ág Tibor: Semmit sem vétettem Nyitra városának, Nyitra-vidéki magyar népdalok, 2004 (CD melléklettel) 30. Varga László: Kultúránk szolgálatában, A Nagymegyeri körzet Csemadok szervezeteinek kialakulása és fejlődése, 2004 31. Köszöntsük a Jézuskát, Régi karácsonyi énekek a Felvidékről, gyűjtötte és válogatta Harmath Lajosné Vöröss Kornélia, 2004 32. A Kolonyi templom előtt, Válogatás Ürge Mária népzenegyűjtéséből. Válogatta, szerkesztette és jegyzetekkel ellátta Tari Lujza, 2004 33. A Népes, írta és összeállította Takács András, 2004 *** Száraz Pál: Beszélő fények, Kisprózák, egyéb szövegek, versek, 2004 34. Fügedi János–Takács András: A Bertóké és társai (Jóka falu hagyományos táncai), 2005 35. Kovács Ferenc: 40 év és a kiwi megérett, 2006 36. Ág Tibor: Az árgyélus kismadár, Martos község népzenéje, 2006 37. Pelle Andrea: Sej, Bást falu sáros, Óbásttal határos, Medvesalji népdalok, 2006

A Gyurcsó István Alapítvány Könyvek hangzó-anyag sorozatban megjelent: 1. Ág Tibor: Felsütött a Nap sugára, MC, 2000 2. Ág Tibor: Csináltassunk hírharangot, MC-CD, 2001 3. Vas Ottó: Hogyan tanuljunk verset, prózát?, MC, 2001 4. Bíborpiros szép rózsa, a népzenei vetélkedő országos gálaműsorának élőfelvétele, MC, 2002 5. Bárdos Ágnes: Tánc-lánc, MC-CD, 2002 6. Semmit sem vétettem Nyitra városának, Nyitra-vidéki magyar népdalok, CD, 2004 7. Szerelem, Csanaky Nóra–Écsi Gyöngyi, Válogatás a XX. század magyar szerelmi lírájából és népdalainkból, CD, 2004 8. Hommage a József Attila (Szlovákiai magyar verséneklők József Attiláról), CD, 2005 9. Sej, Bást falu sáros, Óbásttal határos, Medvesaljai népdalok, 2006, CD, 2006

284

Ez a könyv a VALEUR KFT NYOMDÁJÁBAN készült 929 01 Dunaszerdahely (Dunajská Streda) Múzeum u. 208/4 Telefon, fax: (0)31 551 72 19, 551 72 18

A KIADÓ CÍME: Csemadok Területi Választmánya, Dunaszerdahely P. O. BOX 16., Bacsákova 240/13., 929 01 Dunajská Streda Tel: +421/31/552 24 78 Fax: +421/31/550 98 30 E-mail: [email protected] WEB INFO: www.csemadok.sk ISBN 80 – 89001 – 37 – 8

Pelle Andrea

SEJ, BÁST FALU SÁROS, ÓBÁSTTAL HATÁROS Medvesalji népdalok Kiadta a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya • A kiadásért a Csemadok területi választmányának titkára, Huszár László felel • A nyomdai előmunkálatok Dunaszerdahelyen, a Csemadok területi választmányán készültek • Nyomta a Valeur kft. nyomdája Dunaszerdahelyen, 2006-ban • Megjelent 500 példányban. 285

Jegyzetek

286

Jegyzetek

287

Jegyzetek

288