Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására Balassagyarmat, 2014.szeptember
Lerchné Forgács Marianna
Továbbképzés célja A pedagógusok ismerjék meg (elevenítsék fel) :
a helyes és helytelen
tanulói szokásokat,
a tanulási folyamat minőségének javítási lehetőségét
Bővítsék módszertári tudásukat Próbáljanak ki képességfejlesztő gyakorlatokat, tanulási stratégiákat Ismerjék meg, és építsék be a tanulási folyamat tervezésébe a tantárgyközi szövegértés lehetőségeit.
motiváció metakogníció tanár- diák interakciók
A továbbképzés során megszerezhető kompetenciák A helyes és helytelen tanulási szokások ismerete. Legalább 4-4 a tanulási képességek fejlesztéséhez szükséges módszertani eljárás ismerete: • • • •
a figyelem, a monotóniatűrés, az emlékezet, a gondolkodás fejlesztése területén.
Legalább 4-4 szókincsgyarapító, illetve olvasásfejlesztő módszer ismerete Saját tanulócsoport tanulási szokásainak felméréséhez, értékeléséhez megfelelő módszerek, eszközök ismerete Fejlesztő foglalkozás megtervezésére való képesség a helyzetelemzés alapján.
A továbbképzésen résztvevők teljesítményének értékelése
Feladat:
Az értékelés szempontjai:
• Egy tanulócsoport tanulási szokásainak felmérése, értékelése, és a fejlesztés lehetőségeinek meghatározása. • 1 tanítási órára tervezett, a csoport számára szükséges tanulásfejlesztő gyakorlatok összeállítása írásban
• Felismeri-e a résztvevő a helyes és a helytelen tanulási szokásokat? • Képes-e a résztvevő az adott tanulócsoport sajátosságainak, helyzetének, életkori összetételének megfelelő tanulásfejlesztő gyakorlatok összeállítására
Az önálló tanulás fejlesztésének módszertani lehetőségei A tanuló aktivitására építő módszerek alkalmazása az oktatásban
• • • •
Kooperatív tanulásszervezés
Projekt oktatás Egyéni differenciálás Kritikai gondolkodás fejlesztése
Indirekt tanulás-módszertani fejlesztés • Tanuláshoz szükséges alapkészségek fejlesztése (figyelem, emlékezet, gondolkodás, szókincs, olvasás, írás)
• Megfelelő tanulási környezet kialakítása
Direkt tanulás-módszertani fejlesztés • Hatékony tanulási szokások kialakítása • Megfelelő tanulás iránti attitűd kialakítása • A tanulás iránti motiváció kialakítása • Tanulási technikák és stratégiák begyakoroltatása
Hatékony tanulási szokások kialakítása • A tanulás optimális körülményeinek megteremtése
(rendezett tanulási tér, jó fényviszonyok, a taneszközök kezelésének kialakított szokásrendszere).
• Időtervezés (napirendben, heti rendben a tanulási
idő elhelyezése, az egyes tantárgyakhoz szükséges tanulási idő tervezése)
• A tanulási folyamat szokásrendszerének kialakítása (a tantárgyak tanulásának sorrendje, az ismétlések számának és idejének optimalizálása).
Kutatási eredmények: alapelvek a gyakorlat hátterében
Milyen tényezőknek van a legnagyobb hatásuk a tanulók teljesítményére? John Hattie: Látható tanulás (2009)
138 tényezőt azonosított, amelyek befolyásolják a tanulók teljesítményét.
Milyen tényezőknek van a legnagyobb hatásuk a tanulók teljesítményére?
Milyen tényezőknek van a legnagyobb hatásuk a tanulók teljesítményére? d=hatás mértéke
Hattie (2003) nagyobb kutatási anyag alapján öt főbb dimenziót állított össze, melyek az igen rátermett tanárokra jellemzők: 1. A szakmailag kiváló tanár képes tárgyának legfontosabb részeit meghatározni, azon az alapon, hogyan szervezik és használják tartalmi ismereteiket; 2. az osztálytermi interakciók segítségével irányítja a tanulási folyamatot egy optimális környezetet biztosító osztályban; 3. követi a diákok tanulási folyamatát és visszajelzést ad; 4. a diákokkal való kapcsolatának módjával és a tanítás és a tanulás iránti lelkesedéssel is a jó eredményt igyekszik elősegíteni; 5. a diákok bevonásával, aktivizálásával, nehéz feladatok, célok alkalmazásával, a ’mély’ tanulás és megértés fokozásával is befolyásolja a diákok eredményét. Hattie azt állítja, hogy a kiemelkedő tanárok tulajdonságait összetett profilként, nem pedig egy hosszú tulajdonságlistaként kell értelmezni: ’nincs egyetlen okvetlenül szükséges eleme sem, az összes tulajdonság egyenlő mérvű jelenléte sem felel meg a valóságnak. Sok tulajdonság egymással átfedésben adja ki a teljes képet’
Comenius projekt a nemzetközi ADORE-kutatás: Olvasási nehézségekkel küzdő tizenévesek tanítása – Európai országok hatékony gyakorlatainak összehasonlító tanulmánya melyet az Európai Socrates Program támogatott 2006-tól 2009-ig
Többek között az osztálytermi „jó gyakorlat” 7 kulcselemét fogalmazta meg:
Milyen feladatai vannak a tanárnak a tanítás során?
Asszociátív fürtábra
Milyen pedagógus típusok jutnak eszedbe?
Interakció
A tanulók tantárgyi tudásának támogatása Metakogníció
Motíváció
Interakció
Két aspektust tartalmaz 1. tanulásbarát és támogató tanár-diák kapcsolatot, amely fontos alapja a produktív tanulás környezetnek. 2. a tanítás, tanulásbarát stílus jellemzőit, amely a kognitív tanuló idő modelljét követi
A támogató tanár-diák interakció aspektusainak vizsgálata (Hattie 2009)
Interakció
Interakció
Motíváció
Metakogníció
Kogníció Az észlelést, érvelést és emlékezést felölelő gondolkodási folyamat.
Számolás, műveletek végzése
Metakognició A saját tudásunkra, képességeinkre vonatkozó tudás
„Hogyan számoltam ki?” „Miért jó az eredményem?” szöveges matematikai feladatokat apró lépésekre bontani, és minden lépést önmagunk számára elmagyarázni
Szövegtagoló alcímek létrehozása
Értelmezem, mi a szerepe a szövegtagolásnak
Szövegrész értelmezése
Kérdésekkel ellenőrzöm, megértettem-e a szöveget.
Szóbeli felelet
Hangos gondolkodás, metapárbeszéd
KOGNITÍV GONDOLKODÁS • Kognitív képességek rendszere és fejlődése • Agytorna
27
Kognitív (tartalomközpontú oktatás)
Metakognitív (kompetencia alapú oktatás)
„Mit?”
„Hogyan?” „Miért?”
Cél: tantervi követelmény teljesítése következő iskolafok elvárása
Cél: kijelölése, a tanítási módszerek, alkalmazkodnak az egyénhez,
„Leadom a tananyagot az órámon”, „Én megtanítottam, a gyerek nem tanulta meg”
Fontos a motiváció kialakítása és fenntartása
Értékelés leggyakrabban szummatív
Értékelés gyakran formatív (fejlesztő)
Változatosabb szervezési módok, tanítási módszerek, de a „hogyan?”-ról kevés szó esik
Tényanyag elsajátíttatása mellett a tanár, olyan eszközöket ad át a tanulónak, amelyeknek rutinszerű kiépülésével a tantárgyak tanulása, ismeretek önálló megszerzése hatékonyabbá válhat
Hangosan gondolkozás modellezése Újra! Papír! A papír olyan természetes eredetű anyag, amely viszonylag gyorsan lebomlik, ezért környezetbarátnak tekinthető. A papírgyártás során azonban jelentős a vízszennyezés és az energiafelhasználás, alapanyagához sok fát kell kivágni, ezért előállítása révén a környezetet terheljük. Az „újrapapír” alapanyaga nem fa, illetve cellulóz, hanem a hulladékpapír. Az újrapapír készítése során a vízmegtakarítás közel 75%-os, míg a felhasznált energia közel 60%-kal kevesebb, mint amennyit a nem hulladékpapírból készült papír gyártási folyamatához használnak. Tudtad-e, hogy.. • 54 kg újság újrahasznosítása megmenti egy fa életét? • egy idős fa egy év alatt közel 200 kg-nyi oxigént termel, többet, mint amennyit egy ember egy év alatt felhasznál? • egy átlagos európai háztartás évente hat fa életét dobja a kukába? A http://www.novapapir.hu/about/kornyezetvedelem/ nyomán.