Pedagógiai (szakmai) Program (a módosításokkal egybeszerkesztett)

Budapesti Szolgáltató- és Kézmővesipari Szakképzı Iskola (1082 Budapest, Práter utca 31.)

Pedagógiai (szakmai) Program (a módosításokkal egybeszerkesztett)

2008.

1

Tartalomjegyzék: I. Bevezetı.............................................................................................................................................................. 7 II. Az iskola bemutatása. ...................................................................................................................................... 8 1. Az iskola arculata.............................................................................................................................................. 8 1. 1. Hagyományok (az iskola története). .................................................................................................... 8 1. 2. A képzési kínálat (Az oktatott szakképesítések). .............................................................................. 15 1. 3. A képzési rendszer............................................................................................................................... 21 2. Az iskola kapcsolatrendszere. ........................................................................................................................ 21 2. 1. Az iskola helye a fıvárosi közoktatási rendszerben. ........................................................................ 21 2. 2. Szociológiai. ......................................................................................................................................... 21 2. 3. Gazdasági környezet. .......................................................................................................................... 22 2. 4. Munkaerıpiac helyzet......................................................................................................................... 22 2. 5. Szülıi háttér......................................................................................................................................... 23 3. Az iskola tanulói (hallgatói)............................................................................................................................ 23 3. 1. Lakóhely szerinti megoszlás. .............................................................................................................. 23 3. 2. Neveltségi szint. ................................................................................................................................... 23 3. 3. Pályaválasztási motiváció. .................................................................................................................. 24 3. 4. Tanulási attitőd. .................................................................................................................................. 24 3. 5. Továbbtanulási szándék. .................................................................................................................... 24 3. 6. Diákönkormányzat.............................................................................................................................. 25 4. Az iskola meglévı kapcsolatrendszere........................................................................................................... 25 4. 1. Kapcsolat az illetékes minisztériumokkal, és a „háttér” intézményekkel....................................... 25 4. 2. Kapcsolat a fenntartóval. ................................................................................................................... 26 4. 3. Kapcsolat a szülıkkel.......................................................................................................................... 26 4. 4. Kapcsolat más intézményekkel........................................................................................................... 26 III. Nevelési Program (Kt. 48.§ (1) bekezdés). .................................................................................................. 28 1. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai....... 28 1. 1 Pedagógiai alapelvek............................................................................................................................ 28 1. 2 A nevelı-oktató munka célja. .............................................................................................................. 29 1. 3. A nevelı-oktató munka feladatai. ...................................................................................................... 30 1. 4. A nevelı oktató munka eszközei tanórai foglalkozások: ................................................................. 32 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok. ......................................................................................... 32 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok............................................................................................... 33 4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység. .................................... 34 5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenység......................................................................... 35 6. Gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok. ............................................................................... 35 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı program. ...................................................... 36 8. A sajátos nevelési igényő (SNI.) tanulók integrált oktatása, és a szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység. ......................................................................................................................................................... 37 8. 1. A sajátos nevelési igényő tanulók integrált oktatása........................................................................ 37 8. 2 A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység. ........................................................................ 37 9. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka ellenırzési, mérési, értékelési, rendszere. ................................. 38 9. 1. Az értékelés alapelvei:......................................................................................................................... 38 9. 2. A pedagógiai ellenırzés szinterei: ...................................................................................................... 39 9. 3. A pedagógusok munkájának ellenırzési rendszere, módszerei,...................................................... 40 9.3.1. A pedagógusok munkájának ellenırzése......................................................................................... 40 9.3.2. ISO Minıségirányítási Program keretében végzett ellenırzés...................................................... 41 10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke........................... 41 11. A szülı, tanuló és az iskola (vezetık, tanárok, gyakorlati oktatók) együttmőködésének formái, továbbfejlesztésének lehetıségei. ....................................................................................................................... 41 11. 1. Az együttmőködés és véleményalkotás formái, lehetıségei az iskola vezetıi, és a szülök között.41 11. 2. Az együttmőködés és véleményalkotás formái, lehetıségei tanulók és iskola (vezetık, tanárok, gyakorlati oktatók) között. ......................................................................................................................... 42 12. Az iskola székhelyére, és telephelyére vonatkozó környezet és egészségvédelmi feladatok. ................... 42 13. Az iskolai életvitel.......................................................................................................................................... 43 IV. Az iskolában tanuló diákok érdekében megteendı intézkedések.............................................................. 43 1. A tanulók túlterhelésnek elkerülése érdekében teendı intézkedések.......................................................... 43

2

2. A tanulók fizikai állapotának mérése. ........................................................................................................... 44 3. Orvosi vizsgálat. .............................................................................................................................................. 44 4. A testnevelési órákon történı mérés.............................................................................................................. 45 V. A Pedagógiai (Szakmai) Program................................................................................................................. 46 VI. Az iskola képzési profilja (a Szakmai és vizsgakövetelmények és a Pedagógiai (szakmai) programok kiadásának idıpontjában, 1998.-ban). .............................................................................................................. 47 1. Az iskolában az Országos Képzési Jegyzék kiadása (OKJ) elıtt oktatott szakmák, s az azokban az Országos Szakmunkásképzési Jegyzék kiadását (OSzJ) követıen történt változások. ................................. 47 1. 1. Ipar (400. Egyéb vas-és fémipar). ...................................................................................................... 47 406. sz. Ötvös (arany- és ezüstmőves) szakma. ......................................................................................... 47 407. sz. Vésnök szakma. .............................................................................................................................. 48 1. 2. Ipar (600. Mőszeripar). ...................................................................................................................... 48 604. sz. Látszerész szakma.......................................................................................................................... 48 606. sz. Órás szakma. .................................................................................................................................. 49 1. 3. Ipar (Vegyes és szolgáltatóipar)......................................................................................................... 49 1502. sz. Fényképész szakma. ..................................................................................................................... 49 1505. sz. Fogmőves szakma. ....................................................................................................................... 50 2. Tárgyi feltételek (az iskola épülete és kapacitása)........................................................................................ 51 3. Személyi feltételek. .......................................................................................................................................... 52 3.1. Közalkalmazottak. ............................................................................................................................... 52 Elméleti tanárok. ......................................................................................................................................... 52 Szakoktatók. ................................................................................................................................................ 53 Szakoktatók ................................................................................................................................................. 54 A pedagógiai munkát segítıdolgozók ........................................................................................................ 55 3.2. Óraadó tanárok (megbízásos jogviszony) .......................................................................................... 56 4. Az iskolai tanulói létszámának alakulása, a 2003/2004-es tanévtıl, napjainkig. ....................................... 57 VII. A rendszerváltást követıen bekövetkezett, az iskola munkáját lényegesen befolyásoló változások. ... 57 1. A bázisüzemek. ................................................................................................................................................ 57 2. Az elmúlt 15 évben végrehajtott jelentısebb fejlesztések:........................................................................... 59 VIII. Az iskolában folytatott nevelés és oktatás célja, az új Országos Képzési Jegyzék kiadását, illetve hatályba lépését követıen. .................................................................................................................................. 60 1. Iskolarendszerő nappali oktatás (szakképzés).............................................................................................. 60 Az oktatott szakképesítések:....................................................................................................................... 60 2. Iskolarendszerő felnıtt oktatás (szakképzés /esti tagozat/). ........................................................................ 61 Az oktatott szakképesítések:....................................................................................................................... 61 3. Iskolarendszeren kívüli felnıtt képzés (szakképzés /tanfolyami ................................................................. 61 képzés/)................................................................................................................................................................. 61 3.1. Az oktatott szakképesítések:................................................................................................................ 62 3.1.1. Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplı szakképesítések . ............................................ 62 3.1.2. Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) nem szereplı szakképesítések. ..................................... 62 Mővészeti szakképesítések: ........................................................................................................................ 62 Egészségügyi képesítések:........................................................................................................................... 63 Gazdasági és igazgatási képzés: ................................................................................................................. 63 3.2. Regisztráció alatt lévı szakképesítések: ............................................................................................. 63 3.3. Szolgáltatások:...................................................................................................................................... 63 IX. Az iskola Helyi képzési programja. ............................................................................................................. 64 1. Az 54 211 13 0010 5401 Ötvös (aranymőves) szakképesítés. ....................................................................... 64 1. 1. A képzési idı:....................................................................................................................................... 64 1. 2. A képzésben való részvétel feltételei. ................................................................................................. 64 1. 3. Az iskolában folyó nevelés és oktatás szervezése. ............................................................................. 65 1.3.1. Az egyes évfolyamok Óraterve......................................................................................................... 65 1.3.2. Az SzVK és a Központi program tervezet alapján elkészített, - és a Nevelıtestület által jóváhagyott - Helyi program. ..................................................................................................................... 66 1.3.3. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak: .................................................................................. 69 1. 4. A gyakorlati oktatás szinterei............................................................................................................. 69 1. 5. A beszámoltató képzés. ....................................................................................................................... 70 1. 6. Az iskolai rendszerő felnıtt oktatás (esti tagozat)............................................................................ 71 1. 7. Az alkalmazott tankönyvek, segédeszközök jegyzéke, a kiválasztásának elvei.............................. 71 1. 8. A képzés módszerei. ............................................................................................................................ 72

3

1. 8. 1. Elméleti oktatás. .............................................................................................................................. 72 1. 8. 2. Gyakorlati oktatás........................................................................................................................... 72 1. 9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái. A tanuló teljesítményének minısítése........................................................................................................................ 73 1. 10. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei. ........................................................................... 74 1. 10. 1 Szakmai elmélet. ............................................................................................................................. 74 1. 10. 2. Szakmai gyakorlat......................................................................................................................... 74 1. 11. A tanulók egyéb „kibontakozási” lehetısége. ................................................................................. 75 1. 11. 1. Szentpétery díj............................................................................................................................... 75 1. 11. 2. Szakma Kiváló Tanulója (SzKT) verseny. .................................................................................. 75 1. 11. 3. Ifjú Alkotók Kiállítás (IAK). ........................................................................................................ 76 2. Az 54 215 02 Vésnök szakképesítés................................................................................................................ 77 2. 1. A képzési idı:....................................................................................................................................... 77 2. 2. A képzésben való részvétel feltételei. ................................................................................................. 77 2. 3. Az iskolában folyó nevelés és oktatás szervezése. ............................................................................. 78 2.3.1. Az egyes évfolyamok Óraterve......................................................................................................... 78 2.3.2. Az SzVK és a Központi program tervezet alapján elkészített, - és a Nevelıtestület által jóváhagyott – Helyi program ..................................................................................................................... 79 2.3. 3. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak................................................................................... 82 2. 4. A gyakorlati oktatás szinterei............................................................................................................. 82 2. 5. A beszámoltató képzés. ....................................................................................................................... 82 2. 6. Az iskolai rendszerő felnıtt oktatás (esti tagozat)............................................................................ 83 2. 7. Az alkalmazott tankönyvek, segédeszközök jegyzéke, a kiválasztásának elvei.............................. 83 2. 8. A képzés módszerei. ............................................................................................................................ 85 2. 8. 1. Elméleti oktatás. .............................................................................................................................. 85 2.8. 2. Gyakorlati oktatás............................................................................................................................ 85 2. 9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái. A tanuló teljesítményének minısítése........................................................................................................................ 85 2. 10. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei. ........................................................................... 86 2. 10. 1 Szakmai elmélet. ............................................................................................................................. 86 2. 10. 2. Szakmai gyakorlat......................................................................................................................... 87 2. 11. A tanulók egyéb „kibontakozási” lehetısége. ................................................................................. 87 2. 11. 1. Szentpétery díj............................................................................................................................... 87 2. 11. 2. Szakma Kiváló Tanulója (SzKT) verseny. .................................................................................. 88 2. 11. 3. Ifjú Alkotók Kiállítás (IAK). ........................................................................................................ 88 3. Az 52 725 01 Látszerész és fotocikk-kereskedı szakképesítés. .................................................................... 90 3. 1. A képzési idı ........................................................................................................................................ 90 3. 2. A képzésben való részvétel feltételei. ................................................................................................. 90 3. 3. Az iskolában folyó nevelés és oktatás szervezése, az iskola helyi tanterve. .................................... 90 3. 4. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak...................................................................................... 92 3. 4. 1. Korrigált óraterv............................................................................................................................. 93 3. 5. A gyakorlati oktatás szinterei............................................................................................................. 94 3. 6. A beszámoltató képzés. ....................................................................................................................... 94 3. 7. Az iskolai rendszerő felnıttoktatás.................................................................................................... 94 3. 8. Az alkalmazott tankönyvek, segédeszközök jegyzéke, a kiválasztásának elvei.............................. 95 3. 9. A képzés módszerei. ............................................................................................................................ 96 3. 9. 1. Elméleti oktatás. .............................................................................................................................. 96 3. 9. 2 Gyakorlati oktatás............................................................................................................................ 96 3. 10. az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái. A tanuló teljesítményének minısítése........................................................................................................................ 96 3. 11. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei. ........................................................................... 97 3. 11. 1. Szakmai elmélet. ............................................................................................................................ 97 3. 11. 2. Szakmai gyakorlat......................................................................................................................... 98 3. 12. A tanulók egyéb „kibontakozási” lehetısége. ................................................................................. 98 3. 12. 1 Szakma Kiváló Tanulója verseny. ................................................................................................ 98 3. 12. 2. Ifjú Alkotók Kiállítás. ................................................................................................................... 99 4. A 33.521 07 Órás szakképesítés...................................................................................................................... 99 5. 51 213 01 0010 51 01 Eseményrögzítı szakképesítés, 51 213 01 0010 51 02 Filmlaboráns szakképesítés. .............................................................................................................................................. 100

4

5. 1. A képzési idı ...................................................................................................................................... 100 5. 2. A képzésben való részvétel feltételei. ............................................................................................... 100 5. 3. Az iskolában folyó nevelés és oktatás szervezése, az iskola helyi programja. .............................. 102 5.3.1. Az egyes évfolyamok Óraterve....................................................................................................... 102 5.3.2. Korrigált óraterv............................................................................................................................. 103 5.3.3. Az SzVK és a Központi program alapján elkészített, - és a Nevelıtestület által jóváhagyott Helyi program. .......................................................................................................................................... 105 5.3.3. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak.................................................................................. 108 5. 4. A gyakorlati oktatás szinterei........................................................................................................... 109 5. 5. A beszámoltató képzés. ..................................................................................................................... 109 5. 6. Az iskolai rendszerő felnıttoktatás.................................................................................................. 109 5. 7. Az alkalmazott tankönyvek, segédeszközök jegyzéke, a kiválasztásának elvei............................ 110 5. 8. A képzés módszerei. .......................................................................................................................... 110 5. 8. 1. Elméleti oktatás. ............................................................................................................................ 110 5. 8. 2 Gyakorlati oktatás.......................................................................................................................... 111 5. 9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái. A tanuló teljesítményének minısítése...................................................................................................................... 111 5. 10. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei. ......................................................................... 113 5. 10. 1. Szakmai elmélet. .......................................................................................................................... 113 5. 10. 2. Szakmai gyakorlat....................................................................................................................... 113 5. 11. A tanulók egyéb „kibontakozási” lehetıségei. .............................................................................. 114 5. 11. 1. Szakma Kiváló Tanulója verseny. ............................................................................................. 114 5. 11. 2. Ifjú Alkotók Kiállítás. ................................................................................................................. 114 5. 11. 3. Nemzetközi Fotókiállítás............................................................................................................. 115 6. Az 54 5046 01 Fogtechnikus szakképesítés.................................................................................................. 116 6. 1. A képzési idı: 3 év ............................................................................................................................. 116 6. 2. A képzésben való részvétel feltételei. ............................................................................................... 116 6. 3. Az iskolában folyó nevelés és oktatás szervezése, az iskola helyi tanterve. .................................. 117 6. 4. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak.................................................................................... 118 6. 5. A gyakorlati oktatás szinterei........................................................................................................... 118 6. 6 A beszámoltató képzés. ...................................................................................................................... 119 6. 7. Az iskolai rendszerő felnıtt oktatás................................................................................................. 119 6. 8. Az alkalmazott tankönyvek, segédeszközök jegyzéke, a kiválasztásának elvei............................ 120 6. 9. A képzés módszerei. .......................................................................................................................... 121 6. 9. 1. Elméleti oktatás. ............................................................................................................................ 121 6. 9. 2. Gyakorlati oktatás......................................................................................................................... 121 6. 10. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái. A tanuló teljesítményének minısítése...................................................................................................................... 121 6. 11. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei. ......................................................................... 122 6. 11. 1. Szakmai elmélet. .......................................................................................................................... 123 6. 11. 2. Szakmai gyakorlat....................................................................................................................... 123 6. 12. A tanulók egyéb „kibontakozási” lehetıségei. .............................................................................. 123 6. 12. 1. Szakma Kiváló Tanulója verseny. ............................................................................................. 124 6. 12. 2. Ifjú Alkotók Kiállítás. ................................................................................................................. 124 7. A 33 5276 06 Ortopédiai kötszerész és főzıkészítı szakképesítés. ............................................................ 125 7. 1. A képzési idı:..................................................................................................................................... 125 7. 2. A képzésben való részvétel feltételei. ............................................................................................... 125 7. 3. Az iskolában folyó nevelés és oktatás szervezése, az iskola helyi tanterve. .................................. 126 7. 4 Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak..................................................................................... 127 7. 5. A gyakorlati oktatás szinterei........................................................................................................... 128 7. 6. A beszámoltató képzés. ..................................................................................................................... 128 7. 7. Az iskolai rendszerő felnıttoktatás.................................................................................................. 128 7. 8. Az alkalmazott tankönyvek, segédeszközök jegyzéke, a kiválasztásának elvei............................ 129 7. 9.A képzés módszerei. ........................................................................................................................... 129 7. 9. 1. Elméleti oktatás. ............................................................................................................................ 129 7. 9. 2. Gyakorlati oktatás......................................................................................................................... 129 7. 10. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái. A tanuló teljesítményének minısítése...................................................................................................................... 130 7. 11. Az iskola magasabb évfolyama lépés feltételei.............................................................................. 130

5

7. 11. 1. Szakmai elmélet. .......................................................................................................................... 131 7. 11. 2. Szakmai gyakorlat....................................................................................................................... 131 7. 12. A tanulók egyéb „kibontakozási” lehetıségei. .............................................................................. 131 7. 12. 1. Szakma Kiváló Tanulója verseny. ............................................................................................. 132 7. 12. 2. Ifjú Alkotók Kiállítás. ................................................................................................................. 132 8. A 33 5030 01 Ortopédiai mőszerész szakképesítés. .................................................................................... 133 8. 1. A képzési idı: 2 év ............................................................................................................................. 133 8. 2. A képzésben való részvétel feltételei . .............................................................................................. 133 8. 3. Az iskolában folyó nevelés és oktatás szervezése, az iskola helyi tanterve. .................................. 134 8. 4. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak.................................................................................... 134 8. 5. A gyakorlati oktatás szinterei........................................................................................................... 135 8. 6. A beszámoltató képzés. ..................................................................................................................... 135 8. 7. Az iskolai rendszerő felnıttoktatás.................................................................................................. 136 8. 8. Az alkalmazott tankönyvek, segédeszközök jegyzéke, a kiválasztásának elvei............................ 136 8. 9. A képzés módszerei. .......................................................................................................................... 137 8. 9. 1. Elméleti oktatás. ............................................................................................................................ 137 8. 9. 2 Gyakorlati oktatás.......................................................................................................................... 137 8. 10. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái. A tanuló teljesítményének minısítése...................................................................................................................... 137 8. 11. Az iskola magasabb évfolyama lépés feltételei.............................................................................. 138 8. 11. 1 Szakmai elmélet. ........................................................................................................................... 138 8. 11. 2. Szakmai gyakorlat....................................................................................................................... 139 8. 12. A tanulók egyéb „kibontakozási” lehetıségei. .............................................................................. 139 8. 12. 1 Szakma Kiváló Tanulója verseny. .............................................................................................. 139 8. 12. 2 Ifjú Alkotók Kiállítás. .................................................................................................................. 140 X. A Budapesti Szolgáltató-és Kézmővesipari Szakképzı Iskola fejlesztési (szakmai) koncepciója.......... 141 1. Ötvös szakképesítés....................................................................................................................................... 141 2. Vésnök szakképesítés. ................................................................................................................................... 142 3. Látszerész és fotócikk-kereskedı szakképesítés.......................................................................................... 142 4. Órás szakképesítés. ....................................................................................................................................... 143 5. Fényképész szakképesítés ............................................................................................................................. 143 6. Fogtechnikus szakképesítés. ......................................................................................................................... 143 7. Ortopédiai szakképesítések .......................................................................................................................... 144 XI. A továbblépés lehetıségei........................................................................................................................... 145 XII. Szervezeti változtatások, profilmódosítás ............................................................................................... 147 1. A tervezett szervezeti változtatások............................................................................................................. 147 2. A megvalósított, és tervezett profilmódosítás ............................................................................................. 147 2.1. Az iskola, mint Iskolarendszeren kívüli felnıtt képzést .................................................................. 147 A regisztrált szakképesítések.................................................................................................................... 147 Mővészeti szakképesítések: ...................................................................................................................... 148 Egészségügyi képesítések:......................................................................................................................... 148 Gazdasági és igazgatási képzés: ............................................................................................................... 149 Regisztráció alatt lévı szakképesítések: .................................................................................................. 149 Szolgáltatások:........................................................................................................................................... 149 2.2. Az iskolarendszeren kívüli képzések szervezése, lebonyolítása. ..................................................... 149 2.3. Az Iskolarendszeren kívüli szakképzı tanfolyamok szervezése, és lebonyolítása......................... 149 3. A Színes TISZK-el kapcsolatos feladatok. .................................................................................................. 151 XIII. A Pedagógiai (szakmai) Program módosítása. ...................................................................................... 159 XIV. Záródokumentum. ................................................................................................................................... 159

6

I. Bevezetı. Az iskola, a közoktatásról szóló1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 48.§ (1) bekezdése alapján készült Pedagógiai (Szakmai) Programját a nevelıtestület 1998. január 18-án fogadta el. A Pedagógiai (szakmai) Program elsı módosítására 1999. július 12.-én került sor. Az eredeti Pedagógiai (szakmai) Program és a módosításai magában foglalja
a Kt. 48.§ (1) a) szerinti Nevelési Programot és
a Kt. 48.§ (1) b) szerinti Helyi Tantervet,
a Kt. 48.§ (1) e) szerinti Szakmai Programot (szakképzésben részt vevı iskola) A fentiek, a Kt. elıírásait tartalmazzák, ezért alapvetı módosításokra nem volt szükség.1 Az intézmény minıségírányitásával kapcsolatos kérdéseket a jövıben nem a Pedagógiai (Szakmai) Program (2001. évi módosítás A/ 9.2. pontja) tartalmazza, hanem a külön Intézményi Minıségirányítási Program (Kt. 40. § (11) bek.). A szakiskola nevelési programjának részeként készül az Egészségnevelési és környezeti nevelési program (Kt. 48. § (3) bekezdés) A Kormány 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról, kiterjed a szakiskolákra is. Rendelkezéseit azonban csak 2004. szeptember 1-jétıl kell alkalmazni az általános iskola elsı évfolyamán, ezt követıen minden tanévben felmenı rendszerben, ezért helyi tanterv esetében a módosítást nem kellett végezni, mert a rendelet 3-10. §-ában foglaltak alkalmazása ugyan - a (11) bekezdés kivételével - 2004. szeptember 1-jétıl az iskola valamennyi évfolyamán kötelezı, de ezt az elızı módosítások tartalmazzák és az iskolának általános mőveltséget oktató évfolyamai nincsenek 8.§ (9) bek.2 1. Megjegyzés: A szakiskola a Kt. 27. §-ának (13) bekezdésében meghatározottak szerint mőködik, csak szakképzési évfolyamai vannak. 2. Megjegyzés: A Kt. 129.§(6) Az óvodák, iskolák és kollégiumok 2004. június 30-ig felülvizsgálják a nevelési, pedagógiai programjukat, és megküldik a fenntartó részére jóváhagyás céljából. Eddig az idıpontig elkészítik az intézményi minıségirányítási programot, melyet a nevelési-oktatási intézmények a nevelési, pedagógiai programmal együtt küldenek meg a fenntartónak.

7

II. Az iskola bemutatása. 1. Az iskola arculata. 1. 1. Hagyományok (az iskola története). A Munkaügyi Minisztérium rendeletére a 6. számú Ipari Szakmunkásképzı Intézet az 1963/64. tanévben kezdte meg munkáját Budapesten, a XIII. kerület, Huba utca 6. számú épületben. Az intézmény létrehozásának egyik célja volt, hogy a fejıdı vegyipar számára a különbözı szakmunkásképzı-intézetekben oktatott szakmák képzését egy iskolába koncentrálják és a képzéshez mielıbb optimális feltételeket teremtsenek. Másrészt, hogy néhány, fıként kézmőves szakma is közös igazgatás alá kerüljön átmenetileg, amíg a vegyipari szakmák létszáma nem éri el a kívánt mértéket. Ez a fejlıdés nem így következett be. Az iskola épülete az 1900-as évek elején épült. A II. világháború elıtt a katolikus egyház tulajdona, a San Salvador rend leánynevelı intézete volt. A háború alatt sebesültek ápolására kórházzá alakították. A háború után iparitanuló-otthon lett, 1950-tól 1963-ig pedig a 9. sz. Szakmunkásképzı Intézetként mőködött. A 6. sz. Intézetnek egyre nagyobb gondot jelentett az oktatás feltételeinek megteremtése az épület falai között, mivel a vegyipari szakmák képzéséhez elengedhetetlenül szükség volt kémiai elıadó-laboratóriumok, mérlegszobák, vegyszerraktárak kialakítására. Megoldást jelentett, hogy az intézet megkapta a Huba u.12. számú épületet is. Az iskola 1963/64.-es tanévben 1400 tanulóval kezdte meg munkáját. A tanulók oktatását 12 tanár és 16 szakoktató végezte a következı szakmákban:









gyógyszergyártó (1979-ig) gumigyártó (1979-ig) mőanyag-feldolgozó (1979-ig) ötvös vésnök órás csıszerelı (1966-ig) rézmőves (1966-ig)

8

A szakmák és képzési formák 1963-tól napjainkig sok változáson mentek keresztül. 1964-ben iskolánk megbízást kapott szakközépiskolai osztályok indítására (vegyészlaboráns és vegyipari mőszerész szakmákban). Bıvülı tantestületünk nagy ambícióval, lelkesedéssel vállalta az új feladatot. Különösen a vegyészlaboránsok és gyógyszergyártók oktatása és nevelése során értek el jelentıs eredményeket, s ez komoly szakmai hírnevet szerezett iskolánk tantestületének. Ezért is fájlaltuk nagyon, mikor a Munkaügyi Minisztérium egy újabb rendelete a szakközépiskolai képzést megszüntette. Mégis úgy látszik, hogy a 6. számú Ipari Szakmunkásképzı Intézet vezetésének és tantestületének teherbíró képessége és szakmai alkalmassága a fıhatóság elıtt is nyilvánvaló volt, mert 1966 decemberében megbízást kaptunk vietnami tanulók oktatására. 1967 februárjában megkezdıdött a vietnami gyógyszergyártó tanulók oktatása azzal nehezítve, hogy összekötı nyelv nélkül a magyar nyelv tanítását is meg kellett szervezni. A tantestület jó munkája és a vietnami tanulók hihetetlen szorgalma és lelkes akarása szép eredményt hozott. 1970 szeptemberében - újabb utasításra - bıvült az iskolában oktatott szakmák száma a kelmefestı és a gumijavító, majd 1971-ben a galvanizáló szakmák képzésével. Ezt azzal indokolta a felügyeleti szerv, hogy ezeknek a szakmáknak közük van a vegyiparhoz. Sajnos e három szakma már akkor sem vonzotta a tanulni vágyó fiatalokat, ezért mind a három szakmában csak töredék osztályokat, csoportokat lehetett kialakítani. Az oktatásuk szervezése sok munkát és körültekintést igényelt. Volt olyan év, hogy egyik-másik szakma tanulására - a három közül - jelentkezı sem akadt. Nyilván a vietnami tanulók képzésével szerzett sikereinknek köszönhetı, hogy 1976-ban a mongol tanulók oktatására kaptunk megbízást. A velük való foglalkozás közel sem hozott olyan sikereket és eredményeket, mint azt reméltük (a külföldi diákok oktatásával szerzett tapasztalatokban bízva). Komoly munkát, rendkívüli feladatot jelentett a velük foglalkozó pedagógusoknak, hogy a szakmai ismereteket megtanítsák. Közben minket sem került el, s igencsak igénybe vett az országszerte dúló és egyre gyakrabban változó oktatási reformok és módosítások vihara.

9

Volt szinte minden évben valamelyik szakmában, szaktárgyban, változó óratervekkel, tantervekkel
„hagyományos” és „emelt szintő”,
8 általános iskolai végzettségre és középiskolai végzettségre épülı szakmai képzésünk,
dolgozók szakközépiskolája és
vállalati dolgozók tanfolyami képzése, A hivatalokban „kipattanó ötletek”, elképzelések zöld utat kaptak, születtek tantervek, tankönyvek, amelyek "csak"
a tanulók elıképzettségét,
életkori sajátosságát és
a mőködő pedagógusok tapasztalatait nem vették figyelembe. Ma már szinte csoda (de kétségtelen tény), hogy mindezek ellenére az 1970-es években kiemelkedı - tanítványaink eredményeivel, az országos versenyeken is igazolt- sikereket értünk el. Ezekben az években meg kellett oldani a laboratóriumok építését, amelyet részben társadalmi munkában végeztünk el. A tervezésben Gábriel mérnök úr (a szülıi munkaközösségi tagja) volt segítségünkre. A laboratóriumi asztalok az iskola tanmőhelyében készültek. A szerelési munkákat nagyrészt a Chinoin Gyógyszergyár dolgozói végezték. Felszereléséhez szinte mindegyik gyógyszergyár hozzájárult, annak ellenére, hogy az Egyesült Gyógyszergyár (ma: ÉGISZ) és a Kıbányai Gyógyszergyár (ma: Richter Gedeon) területén már mőködtek tanlaboratóriumok a szakmunkástanulóink képzésére. Ugyanekkor át kellett telepíteni a 6. számú épületbıl a 12. sz. épületbe a vasipari tanmőhelyünket és a gazdasági hivatalunkat, a célszerőbb helykihasználás miatt. Többször kapott iskolánk megbízást országos tanulmányi és Szakma Kiváló Tanulója versenyek megrendezésére, ezeknek, a rendezvényeknek az igényessége több évre meghatározta a versenyek színvonalát. Ekkoriban kezdıdtek az Alkotó Ifjúság pályázatok és benyújtott mővekbıl készült kiállítás még ma is iskolánk hagyományai, közé tartozik. Kollégáink sok és értékes munkát végeztek az oktatási feladatokon kívül. A képzés színvonalának emelése érdekében vállalták a tantervek, tankönyvek, jegyzetek, munkafüzetek írását, szemléltetıeszközök készítését. Mindezek mellett a gyenge tanulók korrepetálása, a tehetséges tanítványok versenyre való felkészítése természetes tevékenység volt.

10

Az 1978-79. tanév iskolánk életében talán a legmozgalmasabb és legkritikusabb tanév volt. Az 5. számú Ipari Szakmunkásképzı Intézet (1082 Bp., Práter utca 31.) átszervezése után hozzánk került a fényképész szakma (akkoriban még 8 általános iskolára és középiskolára épülı képzési formák is voltak). Még ez év szeptemberében megkezdték ellenırzı munkájukat iskolánkban a szakfelügyelık. Általános és minden tantárgyra, gyakorlatra, kiterjedı felügyeletre voltunk kijelölve Az új kollégák, az új tanítványok, és a sok, számunkra idegen felügyelı jelenléte igazán mozgalmassá, változatossá varázsolta az ıszi napokat. Mindannyiunk megelégedésével zárult a felügyeleti munka. December végén megdicsıülve hallgattuk a jegyzıkönyvet ismertetı vezetı szakfelügyelı és a Budapest Fıváros Tanácsa osztályvezetıjének munkánkat, méltató szavait. Az öröm, a megelégedés napjai azonban meg voltak számlálva. 1979. március 16-án iskola vezetıinek és tantestületének - rendkívüli értekezleten- bejelentették, hogy a 6. számú Szakmunkásképzı Intézetet megszüntetik. Indoklás: az épülı szállodák mőködéséhez sokkal több vendéglátó-ipari szakemberre van szükség, ezért a 6. Sz. Ipari Szakmunkásképzı Intézet épületeit a Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképzı Intézet részére kell átadni. A bejelentés okozta sokkot, kollegáink közül sokan még a mai napig sem heverték ki egészen, és a vándorlásra kényszerülı tanítványainkat is megviselte az átmeneti év. A határozat és az elképzelések (mert ekkor az átszervezés több fontos mozzanata még csak elképzelés volt, amely többségérıl késıbb kiderült, hogy bizonytalan és irreális ötlet) szerint, elıször a vegyipari szakmákat helyezték volna el egy másik iskolába, és 1-2 év múlva a fémipari szakmákat is. Igazgatónkat (Ceglédi Mihályt, aki 16 évig állt az iskola élén), szervezı készségét, fáradhatatlan munkabírását figyelembe véve, 1979. április 1-jétıl kinevezték a 30. sz. Szakmunkásképzı Intézet igazgatójává. Ott, és akkor, tapasztalt, erıskező, rendteremtı igazgatóra volt éppen szükség, egy a miénknél nagyobb létszámú, gazdátlanul álló iskolában. Az elképzelések szerint a vegyipari szakmák tanulói (tanáraikkal, oktatóikkal együtt), már 1979 szeptemberében, Budapest valamely más szakközépiskolájában kezdték volna meg a tanévet. Végül - ez csak több hét múlva tisztázódott -, az Irinyi János Vegyipari Szakközépiskola fogadta az útra kelıket.

11

Azok a kollégák, akik ezt a megoldást nem tudták elfogadni kénytelenek voltak állást keresni. Az Irinyi J. Szakközépiskolába áthelyezett kollegákat az a meglepetés fogadta, hogy a kevés tanterem miatt szombatonként két mőszakban kellett tanítani. Rövid idın belül „kiderült” hogy, az iskola tanlaboratóriumai kapacitása nem elegendı a megnövekedtet létszámú tanuló elhelyezésére és oktatására. Így az 1979/80-as tanévben, a laboratóriumi gyakorlatok változatlanul a Huba utcában folytak. Miután a meglévı laboratóriumokat szétverték (megkezdıdtek az átalakítási munkák a vendéglátó-ipari iskola számára), "vendégként" a Petrik József Vegyipari Szakközépiskola laboratóriumában tartották a gyakorlatokat a régi kollégáink. Ami még ezek után a 6. sz. Ipari Szakmunkásképzı Intézetbıl megmaradt (élen a jó hírő, nagy hagyományokkal, rendelkezı ötvösökkel, vésnökökkel, órásokkal, és a nemrég érkezı, egy változást még ki sem heverı fényképszékkel) arra volt ítélve, hogy az 1980-81-es tanévben valamelyik iskolához (vagy iskolákhoz) kapcsolják. Több "megfontolt" elképzelés, alternatíva kudarca után, a fenntartó úgy döntött, hogy mégis megmaradt a 6. sz. Ipari Szakmunkásképzı Intézet önálló iskolaként, az eddig megbízott, s most már kinevezett Kincses Lajosné igazgató vezetésével. Kijelölték az iskola új székhelyét, a 1082 Bp., Práter u. 31. számú épületbe, ahova ugyan nem lehetett beköltözni, mert még ott mőködött a költözésre váró a 27. Sz. Ipari Szakmunkásképzı Intézet. A költözés elıtt még „át kellett élni” a Huba utcai épületbe beköltözködı és átalakítási munkákat is végzı, vendéglátó-ipari iskolával - a mindkét fél számára kényszerő- társbérletet, és az ebbıl fakadó nehezebb tanítási körülményeket. A változó és rendezetlen állapotok nem kímélték az iskola vezetését és tantestületét, sem idegileg, sem pedig fizikailag. 1980. szeptemberben, a 28. sz. Ipari Szakmunkásképzı Intézettıl át kellett venni a látszerész és a rehabilitált órás tanulókat. Az 1981-82. tanévet a 6. Sz. Ipari Szakmunkásképzı Intézet végre a mai otthonában kezdte. A szakmák száma és létszámunk ismét gazdagodott a 12. Sz. Ipari Szakmunkásképzı Intézetbıl hozzánk került fogmőves tanulókkal és azokat oktató kollégákkal.

12

Életünk, munkánk rendjét már csak olyan "apróságok" zavarták, hogy 1986-ban az OSZJ - bıl törölték az általános iskolai végzettségre épülı ötvös képzést. Erre a szakmára már csak érettségizetteket vehettünk fel. Az országot sújtó gazdasági nehézségek ránk is hatottak. A vállalatok igénye csökkent a szakmunkásképzés iránt. Egyes vállalatok szüneteltették a felvételt. Az 1989-90. tanévben már nem vehettünk fel általános iskolát végzett tanulókat. Nemcsak a tanulók létszáma csökkent, hanem a tantestületé is. Meg kellett válni olyan kollégáktól, akikkel szívesen dolgoztunk volna továbbra is együtt. Sajnos már nem volt szükség közismereti tárgyat tanító tanárra. Mindannyiunknak nagyon hiányoztak (hiányoznak) a "kicsik", az általános iskolát végzett tanulók, hiszen a velük való foglalkozás gazdagabb, változatosabb nevelımunkát igényelt, mint a felnıtt, érettségizett emberek szakmai képzése. Ezzel megint lezárult egy korszak az iskola történetében. 1992-ben országszerte dúltak a viták a készülı oktatási törvény körül. Szakmunkásképzı intézetek kerültek nehéz helyzetbe, mert sok helyen megszőnt a gyakorlati képzést biztosító üzem, vagy anyagi, szervezési okokból szüneteltették a képzést. 1993.-ban igazgatónk, Kincses Lajosné bejelentette, hogy nyugállományba vonul. Az iskolát vezetését olyan kezekbe kívánta átadni, akiben İ és a kollegák is megbíznak. Felkérte Mózes Tamást (aki évtizedeket dolgozott a minisztériumban a szakképzés területén, és óraadóként éveket töltött az iskolánkban), hogy pályázza meg az igazgatói állást. A Nevelıtestülettel, s az önkormányzattal történı elızetes egyeztetést követıen - más iskolákkal ellentétben - az igazgatóváltás zökkenımentesen zajlott le. Az elmúlt 15 év is sok változást hozott iskolánk életében,
felépült egy fényképész színes labor,
egy fogtechnikus kiegészítı kabinet,
négy ötvös,
egy ötvös ékszertervezı számítástechnikai kabinet, és
egy látszerész tanmőhely. 13

1996-ban a felszámolás alatt álló Fogtechnikai Rt.-tıl az önkormányzat megvásárolta a fogtechnikus tanlabort (6 labor + kiegészítı helyiségek). Az új laborok, tanmőhelyek építése mellett jelentıs felújítási munkák is folytak az iskolában, így
megtörtént a fogtechnikai tanlabor teljes felújítása (a labor energiarendszerének leválasztása a társasházi rendszerrıl, a tetı és a tetıterasz teljes felújítása, külön szociális helyiségek kerültek kialakításra, s pályázatokon elnyert pénzeszközök felhasználásával az összes tanlabor teljes felújítása történt meg /építészeti, épületgépészeti felújítás, a berendezések/asztalok, motorok stb. teljes cseréje/),
meghatározott ütemterv szerint, az iskolában a tantermek teljes felújítását elvégeztettük (festés-mázolás, parketta csere, korszerő világítási rendszer, új tanulói és tanári asztalok, székek, vizuális, digitális technika),
átálltunk a konvektoros főtésrıl a központi főtésre,
tataroztattuk az iskola épületét, (külsı tatarozás, tetı, függıfolyosó, lépcsıházak, tetıterasz, udvar, csatorna stb.), a pincéket (így megfelelı irattár és raktár került kialakításra),
átalakítattuk a tanárit (konyha, étkezı került kiépítésre),
tataroztattuk a gazdasági osztály helyiségeit. Az építések, felújítások mellett az oktatáshoz szükséges gépek, berendezések, eszközök beszerzése is ütemterve alapján folyik. Elmondható, hogy az iskola korszerő, minden igényt kielégítı tárgyi feltételekkel rendelkezik, s a megfelelı tárgyi feltételek mellett a személyi feltételek is átlagon felüliek. A pedagógusok döntı többsége évtizedek óta a szakmában dolgozik, s elkötelezett szakember. 1999-ben a Gyógyászati Segédeszközök Gyára Rt. valamint az Egészségügyi Minisztérium vezetésének kérésére felvállaltuk az ortopédiai szakképesítések képzését is. Ezzel, valamennyi az EüM irányítása alá tartozó szakképesítés (szakmunkás) oktatása iskolánkhoz tartozik.

14

1. 2. A képzési kínálat (Az oktatott szakképesítések). 1.2.1. Iskolai rendszerő nappali oktatás. (OM azonosító: 035511, MSZ EN ISO 9001-2001 minısítést száma: N/1/589/2006. A vonatkozó jogszabályok: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény, a szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. törvény, és a végrehajtásukra kiadott miniszteri rendeletek) Az iskolai rendszerő nappali oktatással kapcsolatos kérdéseket, szakképesítésenként -, az iskola Pedagógiai (szakmai) program szabályozza. Az iskolában oktatott, az állam által elismert (az OKJ-ben szereplı) szakképesítések
54 211 13 Ötvös (országos beiskolázás) 54 211 13 0010 54 01 54 211 13 0010 54 02 54 211 13 0010 54 03 54 211 13 0010 54 04 54 211 13 0010 54 06

Ötvös (Aranymőves) Ötvös (Cizellır) Ötvös (Drágakıfoglaló) Ötvös (Ezüstmőves) Ötvös (Lánckészítı)

A szakképesítés Szakmai-és vizsgakövetelményei, és a Központi programja még nem került kiadásra, így a 2008/2009. tanévben még az 52 1812 10 Ötvös szakképesítésben indul a képzés.
54 215 02

Vésnök (országos beiskolázás)

A szakképesítés Szakmai-és vizsgakövetelményei, és a Központi programja még nem került kiadásra, így a 2008/2009. tanévben még az 52 1812 16 Vésnök szakképesítésben indul a képzés.
33 521 07

Órás (országos beiskolázás).

A szakképesítés Központi programja még nem került kiadásra. Az OKJ módosításával, a szakképesítést, nyolc általános iskola elvégzéséhez kötötték. A nappali képzésre nincs jelentkezı.

15


51 213 01 0010 51 01
51 213 01 0010 51 02

Eseményrögzítı (regionális beiskolázás) Filmlaboráns (regionális beiskolázás)

A szakképesítés Szakmai-és vizsgakövetelményei, és a Központi programja megjelent. Az iskola, a szakmai szervezetek (kamara, ipartestület), és a szakemberek is ekkor szembesültek azzal, hogy a jövıben a szakmai bizonyítvány csak az elágazásokra (Eseményrögzítı, vagy Filmlaboráns), s a szakmai bizonyítványban nem szerepelhet a Fényképész és fotótermék kereskedı megnevezés. Éveken keresztül „harcoltunk” azért, hogy a Fényképész szakképesítés nevét Fényképész és fotótermék kereskedıre módosítsa az illetékes minisztérium. Az Országos Kereskedelmi és Iparkamara, - az illetékes Ipartestületek, a szakemberek, és az érintett iskolák támogatásával - kezdeményezte a szakképesítés elágazásainak kivételét az OKJ-bıl. Az Országos Kereskedelmi és Iparkamara a javaslatot megküldte az illetékes minisztériumnak, - amely az NSZFI véleményét is kikérve - elfogadta a javaslatot, és jelezte, hogy az OKJ következı módosításánál ezt figyelembe veszik. Az OKJ módosításáig, azonban csak az elágazásokban lehet képzést indítani.
54 724 01 Fogtechnikus és fülilleszték készítı (regionális beiskolázás) A szakképesítés Szakmai-és vizsgakövetelményei, és a Központi programja még nem került kiadásra. 54 5046 01 Fogtechnikus (regionális beiskolázás) szakképesítés, az OKJ-ben már az 54 724 01 Fogtechnikus és fülilleszték készítı szakképesítésként szerepel. A szakma minden képviselıje (kamara, ipartestület, szakemberek, iskolák) kiállt a szakképesítés megnevezésének módosítása ellen. Ezzel a javaslattal az illetékes minisztérium (EÜM), az ETI és az NSZFI vezetése is egyetértett, s kezdeményezte a SZMM-nél az OKJ módosítását. A döntés: az OKJ-t módosítják, s addig a képzést, az 54 5046 01 Fogtechnikus szakképesítésként kell indítani.
51 542 01 0010 51 01 Ortopédiai mőszerész
51 542 01 0010 51 02 Ortopédiai kötszerész és főzıkészítı

16

A szakképesítések (elágazások) Szakmai-és vizsgakövetelményei, és a Központi programjai még nem kerültek kiadásra, így a 2008/2009. tanévben még a régi szakképesítésekben indul a képzés (a szakképesítések megnevezése nem változott, csak elágazásként szerepelnek az OKJ-ben). 1.2.2. Iskolai rendszerő felnıtt oktatás. Iskolai rendszerő felnıtt oktatás (esti tagozat) (OM azonosító: 035511, MSZ EN ISO 9001-2001 minısítést száma: N/1/589/2006. A vonatkozó jogszabályok: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény, a szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. törvény, és a végrehajtásukra kiadott miniszteri rendeletek) Az iskolai rendszerő felnıtt oktatással kapcsolatos kérdéseket, - szakképesítésenként -, a Pedagógiai (szakmai) program IX. fejezete szabályozza. Az új OKJ, már nem tartalmaz olyan szakképesítéseket, amelyeket csak iskolai rendszerő felnıttképzés keretében lehet oktatni, illetve elsajátítani (ez alól, csak az 5.5.-ös szakképesítések jelentenek kivételt). Az oktatott szakképesítések:














51 21 30 0010 51 01 51 21 30 0010 51 02 54 5046 01 52 725 01 33 521 07 51 542 01 0010 51 01 51 542 01 0010 51 02 54 211 13 0010 54 01 54 211 13 0010 54 02 54 211 13 0010 54 03 54 211 13 0010 54 04 54 211 13 0010 54 06 54 215 02

Eseményrögzítı Filmlaboráns Fogtechnikus Látszerész és fotócikk-kereskedı Órás Ortopédiai mőszerész Ortopédiai kötszerész és főzıkészítı Ötvös (Aranymőves) Ötvös (Cizellır) Ötvös (Drágakıfoglaló) Ötvös (Ezüstmőves) Ötvös (Lánckészítı) Vésnök

17

1.2.3. Iskolarendszeren kívüli felnıtt képzés (tanfolyami képzés) (Iskolarendszeren kívüli felnıttképzési nyilvántartási szám: 01-0935-04, MSZ EN ISO 9001-2001 minısítést száma: N/1/589/2006. Intézményi- akkreditációs lajstrom száma: AL-1466. A vonatkozó jogszabályok: a felnıttképzésrıl szóló 2001. évi CI. törvény, és a végrehajtására kiadott kormányrendeletek, és miniszteri rendeletek) Az oktatott szakképesítések: Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplı szakképesítések









52 341 02 0010 5201 51 213 01 0000 5101 51 213 01 0000 5102 54 789 01 0000 0000 52 725 01 0000 0000 33 521 07 0000 0000 54 321 01 0100 5201 54 215 02 0000 0000

Becsüs (Ékszer) Eseményrögzítı Filmlaboráns Gyógyászati segédeszköz forgalmazó Látszerész és fotócikk-kereskedı Órás Újságíró, konferanszié (Fotóriporter) Vésnök

Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) nem szereplı szakképesítések Mővészeti szakképesítések
A „Fotografálás”, mint az emberi tevékenység közegébıl merített produktum.
Cizellır
Digitális ékszertervezés és gyártás (kezdı)
Digitális ékszertervezés és gyártás (haladó)
Digitális ékszertervezés és gyártás (szakértıi színt)
Digitális mőtermi fotós
Díszítı vésnık
Díszítı zománcozó
Drágakı foglaló
Ékszer ábrázolási - és tervezési alapismeretek
Ékszer és díszmő ábrázolási-és tervezési alapismeretek
Fekete-fehér labortechnika
Kameraman és videofelvétel készítı
Képjavító eljárások
Külsı helyszíni fotózás
Mőtermi fotózás
Színes labortechnika 18

Egészségügyi képesítések









Fémlemez készítı Fémmenetes pótlások Fülilleszték készítı Hídváz mintázás Kivehetı fogpótlás készítı Leplezések Orthodonthia Rögzített fogpótlás készítı

Gazdasági és igazgatási képzés
Pályázatíró módszertani és gyakorlati képzés Regisztráció alatt lévı szakképesítések







Logisztika (szakma-specifikus) Munkavédelmi, és munkabiztonsági ismeretek (szakma-specifikus) Számítógépes adminisztráció (szakma-specifikus) Tőzvédelmi ismeretek (szakma-specifikus) Vállalkozási ismeretek az EU-ban Vállalkozói menedzsment

Szolgáltatások:
Elızetes tudásszint felmérés
Elhelyezkedési tanácsadás Az iskolarendszeren kívüli képzések szervezése, lebonyolítása. Az iskolarendszeren kívüli képzéseket, az Iskola önállóan, vagy másik, - a Fıvárosi Munkaügyi Központ által regisztrált- felnıtt képzı (szakképzı) intézménnyel (továbbiakban: Cég) együtt szervezi, és bonyolítja le. Amennyiben az Iskola, a képzést nem önállóan szervezi, és bonyolítja le, akkor a „Képzési szerzıdés”-t a hallgatóval, az iskola, és a Cég, közösen köti meg. A szakmai vizsgát, minden alkalommal, az Iskola szervezi, és bonyolítja le (a szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. törvény 13.§(1) bekezdés).

19

Az Iskolával, - iskolarendszeren kívüli szakképzı tanfolyamok szervezésére, és lebonyolítására -, „Szerzıdés”-t kötött Cégek adatai, és a közösen szervezett képzések. BÁV Bizományi Kereskedıház és Záloghitel Rt. A Cég, felnıttképzési nyilvántartási száma: A nyilvántartásba vétel ideje: A nyilvántartásba vétel lejárta:

01-0830-05 2005. 12. 23 2008. 12. 23

Közösen szervezett képzések:
52 341 02 0010 5201

Becsüs (a szakirány megjelölésével)

GÉNIUS ART Oktatási és Kereskedelmi Kft. A Cég, felnıttképzési nyilvántartási száma: A nyilvántartásba vétel ideje: A nyilvántartásba vétel lejárta:

01-0122-05 2006. 03. 06 2010. 03. 06

Közösen szervezett képzések:
52 341 02 0010 5201

Becsüs (a szakirány megjelölésével)

A közösen szervezett, iskolarendszeren kívüli képzésekhez a „Képzési programok” közös tulajdonban vannak. Valamennyi, az iskola által önállóan szervezett szakképzı tanfolyam, „Képzési program”-ja, az Iskola tulajdonában van.

20

1. 3. A képzési rendszer Iskolánkban csak középiskolai végzettségre épülı (13.-15. évfolyam) szakképzés folyik. Az iskolánkban oktatott szakképesítéseket az országban vagy egyedül iskolánkban lehet elsajátítani, vagy iskolánkon kívül egy-egy iskolában van erre - korlátozott létszámban- lehetıség. A fentiek miatt a hagyományos és az ú.n. beszámoltató képzés keretében is meg kell szervezzük a szakképesítések oktatását. A hagyományos oktatás keretében a tanulók a tanulói jogviszonyt iskolánkkal, míg a beszámoltató rendszerő oktatásban résztvevık a tanulói jogviszonyt az ú.n. anyaiskolával létesítik. Annak ellenére, hogy a lakosság részérıl az általunk oktatott szakképesítések iránt jelentıs az igény, s végzett tanulóink iránt jelentıs a kereslet, a gazdálkodó szervezetek döntı többsége (18 évvel a rendszerváltást, a „piacgazdaság” kialakulását követıen) még most sem vállalja a képzéssel járó terheket. A lakosság és a vállalkozások részérıl jelentkezı igények kielégítése érdekében építettük ki a gyakorlati oktatási kapacitásunkat. 2. Az iskola kapcsolatrendszere. 2. 1. Az iskola helye a fıvárosi közoktatási rendszerben. Iskolánk fenntartója a Budapest Fıváros Önkormányzat Fıpolgármesteri Hivatala. Hasonló képzési profillal rendelkezı iskola sem, a fıvárosban, sem pedig az országban nincs. Az iskolában a fıvárosi igényeken felül országos (pl. ötvös) és regionális (pl. fogtechnikus) képzési igényeket is kielégítünk. 2. 2. Szociológiai. Az iskola, helyileg a VIII. kerületben (Józsefváros) található. A Práter utca a két világháború között Budapest egyik legelegánsabb utcája volt. A II. világháborúban nagyon sok épületet károsodott (nagyon közel volt a potenciális célpontnak számító józsefvárosi telefonközpont), s 1956-ban a

21

Corvin közben folyó harcok következtében, tovább károsodtak az épületek, amelyek rendbehozatala nem történt meg. Az 1960-as években, a kerületben is megkezdıdött a „panel” program, s úgy volt, hogy az iskola épületét is lebontják, így évekig semmiféle karbantartási, felújítási munkát nem végeztek az épületen. Ilyen elızmények után a környék lakói kicserélıdtek, a régi nagypolgári és értelmiségi lakosság helyét a kisebbség vette át, s ennek eredményeképpen a valamikor elegáns, drága környék mindinkább a Harlemre kezdett hasonlítani. Az utóbbi években pozitív változások figyelhetık meg az iskola környezetében, s ez a Corvin - Szigony projekt beindulásának köszönhetı. Egyre több új épület épül a foghíjak helyén, s egyre több romos épületet bontanak le, s helyén korszerő épületeket emelnek. Az építkezések eredményeképpen a lakosság összetétele is kezd megváltozni. A kerületben kiépített kamerás térfigyelı rendszer hatására érezhetıen javult a közbiztonság. 2. 3. Gazdasági környezet. Az elızıekben ismertetett beiskolázási körzet (országos, regionális) miatt a kerület gazdasági helyzete nincs kihatással az iskola mőködésére. A fenntartó önkormányzat - a lehetıségek határain belül - biztosítja az iskola mőködéséhez szükséges anyagi feltételeket. Az állami normatív, valamint a fenntartó önkormányzat által adott kiegészítı támogatás azonban legfeljebb arra elegendı, hogy az iskola mőködıképes maradjon, de fejlesztésre ezekbıl a pénzeszközökbıl nincs lehetıség. Az iskola által végrehajtott fejlesztéseket (tanmőhelyek kialakítása, korszerősítése, gépek berendezések cseréje, épülettatarozás) a pályázatokon elnyert pénzeszközökbıl, a fejlesztési támogatásokból (a gazdálkodó szervezetek szakképzési hozzájárulási kötelezettségének iskolánk felé történı teljesítésébıl), s az alapítványi támogatásokból tudjuk fedezni. 2. 4. Munkaerıpiac helyzet. Az iskolánkban oktatott szakképesítések döntı többsége keresett a munkaerıpiacon. Információink szerint a végzett tanulók döntı többsége a szakmájában helyezkedik el. Természetesen - mint minden szakmában - van olyan tanuló, aki a végzést követıen tovább tanul (pl. ötvösök az Iparmővészeti, a fogtechnikusok a Fogorvosi Egyetemen), s vannak olyanok is, akik más területen keresik a boldogulást.

22

2. 5. Szülıi háttér. Az iskolába járó tanulók szülıi háttere nagyon változatos képet mutat, s nagymértékben az adott szakképesítéstıl is függ. A fogtechnikus hallgatók között sok az értelmiségi szülık gyermeke (s ezen belül is a fogorvos, orvos). Az ötvös és órás tanulók közül nagyon sok az ötvös és órás dinasztia tagja (szinte minden, jelenleg vezetı poszton lévı szakember /ipartestület, kamara/ gyermeke nálunk végzett, illetve nálunk tanul). Az elmúlt években, az ötvös szakon sok pedagógus szülı gyermeke végzett. 3. Az iskola tanulói (hallgatói). 3. 1. Lakóhely szerinti megoszlás. Az országos és regionális beiskolázás miatt, s tekintettel arra, hogy néhány szakképesítést csak iskolánkban lehet megszerezni (pl. ötvös, vésnık, órás, az ortopédia szakképesítések), tanulóink az ország minden területérıl származnak. 3. 2. Neveltségi szint. Az, hogy iskolánkban csak érettségire épülı szakképesítéseket oktatunk elınyökkel és hátrányokkal is, jár. Az érettségi vizsga megléte feltételez bizonyos neveltségi szintet, amely tanulóink döntı többségénél meg is van. Ez a színt azonban nagyon eltérı, s sokban függ a családi háttértıl, s attól az iskolától, ahonnan a tanulóink jönnek. A legtöbb problémát azoknál a tanulóknál tapasztaljuk, akik olyan iskolában végeztek, ahol a tanulók felé nem állítottak kötelezettségeket (pl. nem lehet késni az órákról), sem pedig viselkedés normákat (pl. illik köszönni a tanárnak, ha találkozunk a folyóson). Mindezek ellenére különösebb gondjaink e területen sincsenek, pedagógusaink megfelelıen kezelni tudják a problémákat.

23

3. 3. Pályaválasztási motiváció. A pályaválasztási motiváció szakképesítésenként más és más. Vannak szakképesítések, ahol a beiskolázott tanulók 99%-a az édesapja (édesanyja) foglalkozását kívánja folytatni (pl. órás). Vannak olyan szakképesítések, ahol a jó kereset reménye (pl. ötvös, fogtechnikus), s az, hogy a közvéleményben az adott szakképesítés az értelmiségi pályához áll közel (fogtechnikus) motiválja a jelentkezıt. Sokan az adott szakképesítésnél csak a szép terméket látják, s csak a tanmőhelyben szembesülnek azzal, hogy ez egy fizikai pálya (pl. ötvös, vésnık). Legnehezebben a fényképész szakképesítésre jelentkezık motivációja ismert. A többszörös a túljelentkezés, ugyanakkor egyre kevesebb vállalkozó (cég) vállalja fel a gyakorlati oktatással járó nehézségeket. A fenti problémák, s az elhelyezkedési nehézségek sem tudják visszariasztani a jelentkezıket. Az is igaz, hogy aki ezen a területen befut (riporter, tárgyfotós stb.), annak jövedelme messze az átlag felett lesz. 3. 4. Tanulási attitőd. Tanulóink döntı többségére az a jellemzı, hogy az elsı félévben nem veszik komolyan az iskolát. „Én, egy középiskola után a „szakmunkásképzı iskolában”, tanulás nélkül is megállom a helyem” alapelvbıl kiindulva vágnak neki a tanulmányaiknak. Az elsı félévi ellenırzı vizsgákon szembesülnek azzal,- amit pedagógusaink az elsı órától kezdve próbálnak megértetni a tanulókkal -, hogy itt tanulni, és dolgozni kell. A szakmai tárgyak mind új, eddig nem tanult ismereteket tartalmaznak, s pedagógusaink következetesen megkövetelik azok elsajátítását. A félévi bukások után (sok hallgató itt bukik életében elıször!!), érezhetıen javul a tanulási fegyelem, s a szakmai vizsgákon többségük már kiérdemli a bizottság elismerését. 3. 5. Továbbtanulási szándék. Az a tény, hogy középiskolai végzettségre épülı szakképesítéseket oktatunk egyértelmővé, teszi, hogy tanulóink egy része a sikertelen egyetemi, fıiskolai felvételi után választotta iskolánkat, s nem tett le a továbbtanulási szándékáról.

24

A hallgatók egy része azzal a szándékkal jelentkezik hozzánk, hogy a szakmai bizonyítvány birtokában jelentkezzen egyetemre, fıiskolára. Ennek több oka van, pl.
az Iparmővészeti Fıiskolára csak olyan jelentkezıt vesznek fel, aki elıtte nálunk ötvös szakképesítést szerzett,
a fogorvosi ambíciókkal rendelkezı fiatal meg kívánja elıbb szerezni a fogtechnikus végzettséget, hogy ennek birtokában jobb fogorvosi munkát végezhessen. 3. 6. Diákönkormányzat. Annak következtében, hogy a diákjaink nagy része vidéki (beszámoltató oktatásban részesül), s az oktatott szakképesítések gyakorlat centrikusak (az elmélet-gyakorlat arány általában 30% - 70%), így a Diákönkormányzat mőködtetése szinte lehetetlen (van olyan tanuló, aki egy hónapban két napot jár, van, amelyik hetente egy napot jár az iskolába). A fentiek miatt a Diák Önkormányzati jogokat az egyes szakképesítések tanulóit képviselı, „delegált” tanulók gyakorolják. 4. Az iskola meglévı kapcsolatrendszere. 4. 1. Kapcsolat az illetékes minisztériumokkal, és a „háttér” intézményekkel (NSzFI, ETI). Az iskola megfelelı kapcsolatot alakított ki az illetékes minisztériumokkal, és a „háttér” intézményekkel (NSzFI, ETI). Ezt támasztja alá az is, hogy
az iskola vezetıje - az illetékes minisztériumok felkérésére - több szakmai bizottság tagja (pl. Szakiskolai Fejlesztési Bizottság, Egészségügyi Szak- és Továbbképzési Bizottság),
több kollega vesz (vett) részt - az illetékes intézmények (NSzFI, ETI) felkérésére - az iskolában oktatott szakképesítések Szakmai és vizsgakövetelményeinek, és Központi programjainak kidolgozásában

25

4. 2. Kapcsolat a fenntartóval. Az iskola vezetése, a fenntartó Budapest Fıváros Önkormányzata Fıpolgármesteri Hivatalával, s azon belül az Oktatási Ügyosztállyal - megítélésünk szerint - megfelelı kapcsolatot alakított ki. Valamennyi fontos, az iskola mőködését befolyásoló döntés elıtt kikérjük a fenntartó véleményét. A fenntartó, az iskola önállóságát nem csorbítja, s minden, a jogszabályban biztosított kérdésben az önálló döntési lehetıségét nem vitatja. Hasonlóan jó kapcsolatot alakítottunk ki a fıváros irányítása alá tartozó pedagógiai szolgáltató intézményekkel is. 4. 3. Kapcsolat a szülıkkel. Az iskolában csak felnıtt (18 éven felüli) tanulókat (hallgatókat) oktatunk, így a szülıkkel minimális az iskola kapcsolata. A magunk részérıl nem zárkózunk el a szülıkkel való kapcsolattartástól, de a tanulók döntı többsége nem hogy nem igényli, de vissza is utasítja azt, hogy az iskola közvetlen kapcsolatot tartson a szülıkkel. Természetesen minden szülıi kérésnek eleget teszünk, s amennyiben igénylik, úgy közvetlen kapcsolatot tartunk velük. 4. 4. Kapcsolat más intézményekkel. A fıváros fenntartásában mőködı társintézményekkel korrekt kapcsolatot alakítottunk ki, annak ellenére, hogy hasonló profilú iskola nem mőködik a fıvárosban. Részt veszünk egymás rendezvényein, megbeszéljük a problémákat, s igyekszünk egymásnak segíteni azok megoldásában. A vidéki iskolák közül szorosabb kapcsolatban vagyunk az ú.n. anyaiskolákkal (beszámoltató képzés). Tekintettel arra, hogy igazgatónk több mint két évtizedig a minisztériumban dolgozott, s így a vidéki iskolák igazgatóinak nagy részét személyesen is ismeri, így szorosabb kapcsolat alakult ki több olyan iskolával is, amellyel nem állunk képzési kapcsolatban. Többször szerveztek részünkre kirándulással egybekötött programokat. Szoros kapcsolatot alakítottunk ki egy szlovák iskolával (Nyitra), s így lehetıség van a tanulók és oktatók kölcsönös cseréjére. Jelenleg próbáljuk a kapcsolatot felvenni egy német és egy osztrák iskolával. 26

Egyik legnagyobb eredményünknek azt tartjuk, hogy igen jó emberi és szakmai kapcsolatot tudtunk kialakítani a szakmai szervezetekkel (kamarák, ipartestületek). A szakemberek részt vesznek a Szakmai Munkaközösségek munkájában, képviseltetik magukat a köztes vizsgákon, s valamennyi az iskola által szervezett versenyen, kiállításon stb.

27

III. Nevelési Program (Kt. 48.§ (1) bekezdés). 1. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai. 1. 1 Pedagógiai alapelvek. A pedagógiai alapelvek megfogalmazásánál az alábbi alaphelyzetbıl kell kiindulni:





iskolánkban kizárólag érettségire épülı szakképesítések oktatásával foglalkozunk, s tanulóink nagykorú (felnıtt) emberek, a tanulmányi idejők döntı többségét nem az iskolában, hanem a munkahelyükön (gyakorlati oktatási hely) töltik (elmélet-gyakorlat aránya: 30%-70%), az iskola tanulóinak közel 50%-a vidéki, így havonta csak egy- két napot tölt az iskolában. a beszámoltató rendszerő oktatásban részt vevı tanulók egy része nem az iskolánkkal van tanulói jogviszonyban.

A fentieket figyelembe véve, az alábbi alapelveket határoztuk meg:








tanulóinkat úgy kell kezelni, mint felnıtt (szavazásra jogosult) embereket, ugyanakkor a velük szemben támasztott követelményeket is ennek megfelelıen kell megállapítani, s azok teljesítését következetesen ellenırizni kell, maximális lehetıséget kell adni számukra, hogy véleményüket minden lényeges, az iskola életét befolyásoló kérdésben kifejthessék, minél több lehetıséget kell biztosítani számukra, hogy a szakmai ambícióikat kiélhessék, elképzeléseiket megvalósíthassák (szakmai versenyek, kiállítások stb.), ahol lehetıség van a környezeti nevelés integráló hatása érvényesül az iskola tevékenységében, a “zöld miliı” jelenjen meg és járuljon hozzá a tanulók személyiségének formálásához, folyamatosan fel kell hívni a figyelmet az intézmény energia- és vízgazdálkodására, amely komoly nevelési erıvel bírhat a diákokra és rajtuk keresztül a családok otthoni takarékosságára, életvitelére, a nem környezetvédelmi jellegő szakmák esetében is a szakma mővelıjének ismernie kell az alkalmazott technológia környezeti hatásait. 28




Ehhez segítségül alkalmazhatók összefoglaló, áttekintı jellegő környezeti modulok, amelyek a hagyományos tanóráktól is eltérhetnek. az iskolai egészségnevelésnek hozzá kell járulnia, hogy a tanulók kellı ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezetei értelemben egyaránt ésszerő, a lehetıségeket felismerı és felhasználni tudó egészséges életvitelhez. Hagyományos egészségnevelési felvilágosító munkának kiemelkedı szerepe kell legyen az egészségkárosító magatartásformák veszélyeinek megismerésében.

1. 2 A nevelı-oktató munka célja.











a kor követelményeinek megfelelı magatartási formák kialakítása (megfelelı beilleszkedı képesség, kreativitás, állandó megújulási készség stb.), korszerő szakmai ismeretekkel rendelkezı, a kor követelményeinek megfelelı, önálló vállalkozóként, vagy alkalmazottként is dolgozni képes szakemberek nevelése. a környezettudatos magatartás és életvitel segítése, kialakítása, az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata, fogyasztás helyébe életminıség helyezése, létminıség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása, természeti, épített, szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése, helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, örökbefogadott parkok, hulladék, iskolai büfé “zöldítése”, energiatakarékosság, helyi védettség stb.), pozitív értékrend, egészséges életvitel iránti igény alakítása, az egészséges életmód kialakítása, megtartása, az egészségfejlesztési stratégiák megismertetése.

29

1. 3. A nevelı-oktató munka feladatai. A nevelés területén:









megfelelı magatartási formák kialakítása (pl. tudatosítani, hogy, a vállalkozók, szolgáltatók a megrendelıbıl élnek, ennek megfelelıen azokat ki kell „szolgálni”, a részükrıl megfogalmazott igényeket ki kell elégíteni), megfelelı beilleszkedı képesség kialakítása (pl. fel kell hívni a figyelmet arra, hogy minden cég igyekszik kialakítani az image-t, s a vezetés nem csak elvárja, de meg is követeli az alkalmazottaktól az ennek megfelelı viselkedést), a megfelelı kreativitás kialakítása (pl. az egyéni vállalkozó önálló gondolkodás, állandó fejlesztés nélkül a mai gazdasági helyzetben nem tud talpon maradni), az állandó megújulás iránti igény kialakítása (pl. a korszerő gazdasággal rendelkezı államokban egy-egy szakember élete során 4-5 alkalommal kénytelen foglalkozást, szakmát váltani).

Az oktatás területén














olyan elméleti és gyakorlati ismeretek tanítása és gyakoroltatása, amelyek felkészítik a tanulót az adott szakképesítés követelményeinek teljesítésére, képessé teszik a szakképesítés gyakorlására, a szakképesítéssel betölthetı munkakörök ellátására, a képzés célja, hogy a jelölt a szakképesítés legfontosabb elméleti ismeretei mellett elsajátítsa a legszükségesebb gyakorlati ismereteket, amelyek segítségével, alkalmazásával a tanuló képes legyen az adott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeiben meghatározottaknak eleget tenni, s a szakmai bizonyítvány birtokában az adott szakterületen dolgozni, a környezettudatos szemlélet, magatartás és életvitel kialakítása, a szakoktatásban a környezetbarát technológiák fontosságát hangsúlyozni, az iskola komplex egészségfejlesztési programján belül az iskolai drogstratégia kidolgozása, s abba a mentálhigiénés nevelés integrálása (pozitív értékrend, reális énkép, önbizalom, pozitív önértékelés megvalósítása, döntéshozatali, konfliktuskezelıi képességek fejlesztése), a házirend illemtár részében a viselkedéskultúrát kiemelni, tudatosítani, tartalmazzon “zöld” fejezeteket is, környezetvédelmi vetélkedık tartása, 30


zöld szervezetekkel való intenzív kapcsolattartás. Kiemelt feladatként kell kezelni, hogy a tanulók:
ismerjék a szakma gyakorlásához kapcsolódó természet és környezetvédelmi ismereteket, ezeket tudják megfelelıen hangsúlyozni, kiemelni,
ismerjék a szakmához kapcsolódó higiéniai követelményeket és tudják ezeket a gyakorlatban alkalmazni,
tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az egészségkárosodás megelızésére,
ismerjék meg a szakma történetét és lássák a környezetre gyakorolt hatását,
tudják ennek az egyszerő vizsgálati lehetıségeit. Szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek oktatása során a tanulók:
legyenek képesek a tényeket szakma-specifikusan kiegészíteni, s ezen keresztül is erısödjön meg az ökológiai szemléletük,
sajátítsák el a szakma-specifikus munkát, és legyenek birtokában a környezetvédelmi ismereteknek,
tudják kiemelni a szakma környezetterhelı hatásait, ismerjék a védekezés lehetıségeit (hulladékkezelés, stb.),
ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát,
sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat,
látogassák meg a szakmához kapcsolódó (helyi) létesítményeket, figyeljék meg a helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban,
tudják mérni a környezetet károsító elemek hatásait szakma specifikus eszközökkel,
alakuljon ki a munkafegyelem és technológiai fegyelem,
alakuljon ki a modern rendszertani szemlélet a szakmai és környezetvédelmi oktatás során. Nagyon fontos, hogy ezeket az ismereteket minden szakképesítésnél az oktatók tudatosan alkalmazzák. (Az egészségvédelemrıl szóló 1997. évi CLIV. törvény 38. § (1) A köz- és felsıoktatási, valamint a szakképzési rendszer, illetıleg a felnıttoktatás keretében az életkorhoz és a tanulmányokhoz igazodva meg kell ismertetni a) az emberi szervezet mőködésének és a természeti, társadalmi, pszichés környezet kölcsönhatásainak törvényeit, b) az egészséges táplálkozásra, életmódra, valamint az egészséges környezet megteremtésére vonatkozó tudnivalókat,

31

c) a személyes testi és lelki higiénés ismereteket, d) a testmozgás és a sport egészségmegırzı szerepét, e) a stresszhelyzetek megelızésének, megoldásának és a konfliktusok kezelésének módszereit, f) a szexuális kultúrával és a családtervezéssel, a nemi érintkezés útján terjedı betegségek megelızésével kapcsolatos tudnivalókat, g) a szenvedélybetegségeket, ezek káros hatásait, és a rászokás elkerülésének módját, h) az elsısegélynyújtás elméletét és gyakorlatát, i) az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének feltételeit és lehetıségeit, j) az egészséggel összefüggı etikai alapokat. (2) Az egészségnevelésnek ki kell terjednie a betegségek, illetve kórmegelızı állapotok megelızésével és korai felismerésével kapcsolatos tudnivalók, módszerek ismertetésére is. Ennek során hangsúlyozni kell az egyén lehetıségeit és felelısségét egészsége megırzésével kapcsolatban.)

1.4. A nevelı oktató munka eszközei tanórai foglalkozások:









szakmai gyakorlati foglalkozások, ellenırzı vizsgák, szakmai tanulmányi versenyek (SZKT, Szentpétery díj stb.), kiállításokon való részvétel (Ifjú Alkotók kiállítás stb.), külföldi tanulmányutak, külföldi szakmai gyakorlatok, környezetvédelmi programokon való részvétel, felhívások, tablók elhelyezése, a szakmákkal kapcsolatos környezeti és egészségvédelmi vetélkedı szervezése, felhívások elhelyezése az iskolai közlekedıkön és gyakorlati képzı helyeken.

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok. Az elızıekben már ismertettük az iskolánkban tanulók életkorával, végzettségével kapcsolatos adatokat. Az a tény, hogy iskolánkban csak érettségizett (nagykorú) tanulókat készítünk fel az adott szakképesítés megszerzésére (a késıbbiekben gyakorlásra) a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos lehetıségeiket erısen beszőkíti. A középiskolákból személyiség tekintetében döntıen kész „emberanyagot” kapunk. Egyre több az olyan középiskola, ahol a szabadságot félreértelmezve, szabadosságra nevelik a növendékeiket (a jogok maximális, a kötelességek minimális ismerete, az órákra nem kötelezı idıben beérni stb.). Sajnos sokszor e problémák kezelése komoly erıfeszítést követel pedagógusainktól és a gyakorlati oktatást végzı szakemberektıl egyaránt. Pedagógusaink, szakembereink mindent megtesznek annak érdekében, hogy ezeket a torzulásokat helyrehozzák, s megértessék tanulóinkkal, hogy mindez a saját érdekükben történik (a munkahelyeken nem fogják elnézni a késéseket, ott nem azt tehetik, amihez éppen kedvük van, hanem amire a fınök utasítást adott, 32

s sokszor olyan feladatot is el kell végezni, amelyet esetleg a munkaszerzıdése nem tartalmaz). A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok egyénhez kötöttek, azokat nem lehet általánosítani. Minden tanulót igyekszünk önálló egyéniségként kezelni, s a nála alkalmazható megfelelı módszert megtalálni. Az egészségnevelés területén nagyon fontos tudatni velük, hogy mennyire fontos








önmaguk és egészségi állapotuk ismerete, az étkezés és a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepének felismerése, betegségek kialakulási folyamatainak ismerete, a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészség megelızésben, a személyes krízis helyzetek felismerése és a kezelési stratégiák ismerete, a szenvedélybetegségek elkerülése, a mozgás és szabadlevegın tartózkodás jelentısége az egészség megırzés szempontjából.

3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok. Annak következtében, hogy a diákjaink nagy része vidéki, s az oktatott szakképesítések gyakorlat centrikusak (az elmélet-gyakorlat arány általában 14-hez), így a Diákönkormányzat mőködtetése szinte lehetetlen (van olyan tanuló, aki egy hónapban két napot, van, amelyik hetente egy napot van az iskolában). A fentiek miatt a diák önkormányzati jogokat az egyes szakképesítések tanulóit képviselı, a tanulók által delegált tanulók gyakorolják. A közösségek nem is egy-egy osztályon belül, hanem a gyakorlati oktatási helyeken alakulnak ki „spontán”, hiszen egy-egy osztály tanulói havonta kevés idıt töltenek együtt. Ez egyben azt is jelenti, hogy e területen a legtöbbet, a gyakorlati oktatást ellátó szakemberek tehetnek.

33

Az iskolai tanmőhelyekben (tanlaborokban) dolgozó szakoktatók mindent megtesznek annak érdekében, hogy igazi közösségek alakuljanak ki, ennek érdekében
szakmai programokat szerveznek (pl. kiállítások megtekintése),
közösen készülnek fel a kiállításokra, pályázatokra egészségvédelemmel és a környezettel kapcsolatban,
közös ünnepségeket szerveznek (pl. karácsony). 4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység. Az oktatott szakképesítések (viszonylag keresett, „elit” szakképesítéseket oktatunk, a „gyerekanyag” átlagon felüli), így beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdı hallgató igen ritka (10 év alatt 2 fegyelmi ügyet kellett tárgyalnunk), az ilyen problémákat egyénileg kezelni tudjuk. Elveink szerint:
a problémát elıször helyben (osztályfınök, szakoktató) próbáljuk megoldani,
mennyiben ezen a szinten a probléma már nem kezelhetı, úgy a kibıvített munkaközösség (a munkában minden olyan pedagógus, és gyakorlati szakember részt vesz, aki az adott tanulóval kapcsolatban van) keresi a megoldást,
amennyiben az elızıekben ismertetett módon sem jutunk eredményre, úgy vezetık is foglalkoznak a tanulóval. A fegyelmezés eszközéhez csak a legvégsı esetben folyamodunk, akkor, amikor már nincs lehetıség a tanuló magatartásának más módon történı megváltoztatására, s a tanuló már az osztály (gyakorlati oktatási csoport), vagy az iskola fegyelmi helyzetét veszélyezteti.

34

5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenység. Iskolánkban minden évben megrendezzük:
a Szakma Kiváló Tanulója versenyt, amelyen, minden a szakmai programban rögzített követelménynek megfelelt tanuló részt vehet. (a Szakma Kiváló Tanulója versenyen megfelelı eredményt elért tanulók mentesülnek a szakmai vizsga gyakorlati követelményeinek teljesítése alól),
a Szentpétery díjért folyó versenyt (a verseny elsı helyezettje és szakoktatója jutalmul részt vesz a müncheni Inhorgenta kiállításon /ékszer kiállítás/, a második és harmadik helyezetett az iskola jutalomba részesíti),
a Nemzetközi Fotó Kiállítást,
az Ifjú Alkotók kiállítást, amelyen az ötvös és fényképésztanulókon kívül, bármely szakma tanulója részt vehet (valamely képzımővészeti alkotással). Tanulóinknak további lehetıségeket biztosítunk arra, hogy tehetségüket kibontakoztassák, illetve megfelelı fórumokon bemutatkozhassanak, így pl.
Karát Ékszer-és Órakiállítás, és a Hungexpo Ékszer-és Óra Kiállítás ( Budapest)
Inhorgenta Ékszer-és Órakiállítás (München)


tanulmány utakat (pl. Bécs ÖGGUSSA Kft.) szervezünk részükre.

A kiállítások megfelelı megtervezése és kivitelezése érdekében szorosan együttmőködünk a szakmai szervezetekkel (kamara, ipartestületek), szakemberekkel, külföldi és belföldi iskolákkal. 6. Gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok. Iskolánk sajátos helyzeténél fogva, a hagyományosan vett gyermek-és ifjúságvédelemi feladatok nem jelentkeznek. Ez nem jelenti azt, hogy iskolai szinten és az egyes gyakorlati foglalkozásokon nem esik szó az ifjúságot érintı általános veszélyekrıl (alkohol, droggal kapcsolatos egyre súlyosabb gondokról). A fiatalok egy-egy felvetett problémájára is rendszeresen reagálnak a tanárok, és a gyakorlati oktatók. Ezek között gyakrabban szerepelnek életvezetési és a családok megtartásával kapcsolatos kérdések. A tanárok és a gyakorlati oktatók rendszeresen ismertetik az életmód és a 35

betegségek összefüggéseit a szakmákkal kapcsolatban, Alkalmanként elıadót kérünk fel, aki a drog, az AIDS, a szexualitás szerepérıl beszél az egészségvédelemmel összefüggésben. 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı program. Az érettségi vizsga sikeres letétele után az iskolába felvett tanulók (hallgatók) döntı többsége ilyen problémának nincs kitéve. Általában csak az elsı félévre jellemzıek a gyengébb eredmények. Tanulóink döntı többségére az jellemzı, hogy az elsı félévben nem veszik komolyan az iskolát. „Én, egy középiskola után a „szakmunkásképzı iskolában” tanulás nélkül is megállom a helyem alapelvbıl kiindulva vágnak neki a tanulmányaiknak. Az elsı félévi ellenırzı vizsgákon szembesülnek azzal, amit pedagógusaink az elsı órától kezdve próbálnak megértetni a tanulókkal, hogy itt tanulni és dolgozni kell. A szakmai tárgyak mind új, eddig nem tanult ismereteket tartalmaznak, s pedagógusaink következetesen megkövetelik azok elsajátítását. A félévi bukások után (sok hallgató itt bukik életében elıször!!), érezhetıen javul a tanulási fegyelem, s a szakmai vizsgákon többségük már kiérdemeli a bizottság elismerését. Évente néhány olyan tanulónk van, aki különbözı okok miatt, például


az adott tantárgy ismeretanyaga jelent problémát számára, hiányoznak a szükséges alapok (pl. fizika),
túl sokat vállalt (egyszerre jár hozzánk és egy felsıoktatási intézménybe),
nem ı, hanem a szülei „választották” a szakmát, gyengébb tanulmányi eredményt ér el, esetleg az évfolyam megismétlésére kényszerül. A tanulási nehézségekkel küzdı tanulók (hallgatók) részére az alábbi lehetıségeket biztosítjuk:
az egy-egy elméleti tantárgyból problémákkal küzdı tanulók részére a szaktanárok, - egyéni igény alapján - konzultációs lehetıséget biztosítanak,
a külsı gyakorlati helyen lévı tanulók részére, - térítés ellenében gyakorlási lehetıséget biztosítunk az iskolai tanmőhelyekben, tanlaboratóriumokban (pl. fényképész, ötvös, fogtechnikus).

36

8. A sajátos nevelési igényő (SNI.) tanulók integrált oktatása, és a szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység. 8. 1. A sajátos nevelési igényő tanulók integrált oktatása. Sajátos nevelési igényő (látássérült, hallássérült, mozgássérült, a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetı, vagy vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzdı) tanulók integrált oktatása érdekében az iskola minden lehetséges lépést megtesz. A sajátos nevelési igényő tanulók felvételének alapfeltétele, hogy az adott szakképesítésnél elıírt szakma egészségügyi feltételeknek megfeleljen. Ezt a szakma alkalmassági orvosi vizsgálat zárójelentésében kell, hogy igazolja. Amennyiben ennek a feltételnek megfelel, úgy a pedagógusoknak (elméleti tanárok, gyakorlati oktatók) mindent meg kell, tegyenek (korrepetálás, felzárkóztató foglalkozások, stb.), hogy a tanuló úgy az elméletbıl, mint a gyakorlatból lépést tudjon tartani a nem SNI-s tanulókkal. 8. 2 A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység. Tekintettel arra, hogy a szülıkkel nem vagyunk kapcsolatban, így a tanulók családjának szociális helyzetét nem ismerjük, s nagykorú tanulók esetében ennek felmérésére sincs lehetıség. Ha valamilyen tanácsot kérnek, akkor javaslatokat adunk a támogatás kérésének formáira, helyére, de konzultációs lehetıséget is biztosítunk. Az iskolát két alapítvány támogatja. Mindkét alapítvány, Alapító Okiratában szerepel a tanulók részére adható támogatás, s annak feltételei.

37

9. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka ellenırzési, mérési, értékelési, rendszere. Az intézmény vezetése fontosnak tartja a nevelı-oktató munka és a képzés folyamatos ellenırzését, értékelését, az eredmények visszajelzését, ezen kívül a pedagógusok munkájának ellenırzését, értékelését. 9. 1. Az értékelés alapelvei: A feladatellátás során:
az intézmény a folyamatos fejlıdése, elırelépése, - önmagához képest évrıl - évre történı haladása, mint alapvetı cél megvalósulása,
az értékelési rendszerben a „pedagógiai hozzáadott érték” mérése játsszon meghatározó szerepet,
mérhetıvé tenni a haladást, összehasonlítani a relatív helyzeteket és állapotokat. Megvalósításkor:
az ellenırzés és értékelés rendszeres, objektív, meghatározott idınként visszatérı, elemzı,
az ellenırzés és értékelés szóban, meghatározott, idınként írásban is történjen meg, minden egyes ilyen típusú folyamat zárásakor.

38

9. 2. A pedagógiai ellenırzés szinterei:
a tanórákon és szabadidıs tevékenységhez kapcsolódó feladatok ellátása során,
a minıségfejlesztési munkában való részvétel pedagógiai attitődök, módszerek, eljárások alkalmazásában. Az intézményi mérés rendszere   Külsı mérıeszköz Belsı mérıeszköz   Követelményrendszerhez és Követelményrendszerhez populáció standardhoz viszonyított viszonyított      alkalmankénti fıvárosi monitor alkalmankénti visszatérı mérés mérés mérés    félévi tanévvégi tanulót mérés mérés követı   félévi tanévvégi mérés mérés

39

 populációt követı   félévi tanévvégi mérés mérés

9. 3. A pedagógusok munkájának ellenırzési rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások (az értékelés alapelvei, rendszeressége).

9.3.1. A pedagógusok munkájának ellenırzése. Az iskolában a pedagógusok munkájának ellenırzése a munkaközösségeken keresztül, és az ISO Minıségirányítási Program keretében valósul meg. Munkaközösségen belüli feladatok A Munkaközösség vezetı feladata
az egyes pedagógusok munkájával kapcsolatos információk győjtése (óralátogatás, köztes vizsgák és a szakmai vizsgák tapasztalatai, tanulói jelzések győjtése, értékelése),
a tapasztalatok megbeszélése az érdekelt pedagógussal. Valamennyi munkaközösség, - évente -, Vezetıi értekezleten beszámol a munkaközösség által felügyelt terület munkájáról, az elért eredményekrıl és az esetleges problémákról. A Munkaközösség vezetıje javaslatot tesz a változtatásokra, illetve a szükséges intézkedések megtételére. Amennyiben a Munkaközösség vezetıje olyan problémát talál valamelyik pedagógus munkájában, amelyet megítélése szerint saját hatáskörben már nem tud megoldani, úgy azt jelzi a területért felelıs vezetınek (igazgatóhelyettes, gyakorlati oktatásvezetı). Az illetékes vezetı és a Munkaközösség vezetı ilyen esetben
közös óralátogatást tart,
ellenırzik és értékelik a rendelkezésre álló információkat,
az érintett pedagógussal megbeszélik a problémát, közösen keresik a megoldást.
amennyiben munkájuk nem jár eredménnyel, úgy az iskola vezetésénél kezdeményezik a pedagógus munkájának külsı szakértıvel történı minısítését.

9.3.2. ISO Minıségirányítási Program keretében végzett ellenırzés. A pedagógus munkakörökben foglalkoztatottak teljesítményértékelése. A pedagógus munkakörökben foglalkoztatottak teljesítményértékelése, 2008.tól, a Minıségirányítási Eljárás dokumentumai szerint történik. Az elsı értékelést minden pedagógus elkészítette, majd azt a vezetıség - az érintett pedagógus jelenlétében, és aktív közremőködésével - megvitatta. Jelenleg az anyag feldolgozás alatt van. 10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke.

A nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 7. melléklete meghatározza a kötelezı eszközöket és felszereléseket, amelyekkel az iskolának az alapító okiratok meghatározott tevékenységeihez rendelkeznie kell. A taneszközkészlet meghatározásához a „Funkcionális taneszközjegyzék” nyújt segítséget. (Müv. Közlöny 1998. 2/II. szám). Szakmai képzés vonatkozásában a központi programok és NSZI által közreadott eszközjegyzék. A hiányzó feltételeket a fenntartó költségvetési ütem szerint biztosítja. Ezen eszközök és felszerelések alkalmazása a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 124.§ 20. bek. értelmében, 2003. szeptember 1-tıl kötelezı. Az iskola pedagógia programjának megvalósításához - az iskola speciális helyzeténél fogva - csak a szakma tantárgyak oktatásához, valamint a szakmai gyakorlatok végrehajtáshoz szükséges eszközök és felszerelések szükségesek. Ezeket az eszközöket az egyes szakképesítések Központi programjai tartalmazzák (33. sz. melléklet) 11. A szülı, tanuló és az iskola (vezetık, tanárok, gyakorlati oktatók) együttmőködésének formái, továbbfejlesztésének lehetıségei. 11. 1. Az együttmőködés és véleményalkotás formái, lehetıségei az iskola vezetıi, és a szülök között. Az iskolában felnıtt (18 éven felüli) tanulókat (hallgatókat) oktatunk, így a szülıkkel minimális és eseti az iskola kapcsolata. A magunk részérıl nem zárkózunk el a szülıkkel való kapcsolattartástól, de a

41

tanulók döntı többsége nem hogy nem igényli, de vissza is utasítja azt, hogy az iskola közvetlen kapcsolatot tartson a szülıkkel. Természetesen minden szülıi kérésnek eleget teszünk, amennyiben igénylik, úgy közvetlen kapcsolatot tartunk velük. 11. 2. Az együttmőködés és véleményalkotás formái, lehetıségei tanulók és iskola (vezetık, tanárok, gyakorlati oktatók) között. Annak következtében, hogy a diákjaink nagy része vidéki, s az oktatott szakképesítések gyakorlat centrikusak (az elmélet-gyakorlat arány általában 30%-70%), a Diákönkormányzat mőködtetése szinte lehetetlen (van olyan tanuló, aki egy hónapban két napot, és amelyik hetente egy napot van az iskolában). A fentiek miatt a diák-önkormányzati jogokat az egyes szakképesítések tanulóit képviselı, a tanulók által delegált tanulók gyakorolják. Minden év elején az iskola vezetıi, valamennyi elsı éves évfolyamot felkeresik. A bemutatkozást követıen rövid tájékoztatást kapnak a tanulók az iskoláról. Felhívjuk a figyelmüket arra, hogy bármely problémájukkal felkereshetik az illetékes pedagógusokat (osztályfınök, tanár, gyakorlati oktató), az iskola iskola vezetését. Felhívjuk a figyelmüket arra, hogy ezt idıben tegyék meg, ne akkor, amikor már nincs megoldás (pl. igazolatlan hiányzások). Minden évben „Osztály fórumokat” tartunk, ahol a tanulók, minden, az iskolával kapcsolatos kérdésükre választ kaphatnak. A fórumokon az iskola vezetése is részt vesz. 12. Az iskola székhelyére, és telephelyére vonatkozó környezet és egészségvédelmi feladatok. A már megvalósult, és tervezett feladatok: Az új laborok, tanmőhelyek építése mellett jelentıs felújítási munkák is folytak az iskolában, így
megtörtént a fogtechnikai tanlabor teljes felújítása (a labor energiarendszerének leválasztása a társasházi rendszerrıl, a tetı és a tetıterasz teljes felújítása, külön szociális helyiségek kerültek kialakításra, s pályázatokon elnyert pénzeszközök felhasználásával az összes tanlabor teljes felújítása történt meg /építészeti, épületgépészeti felújítás, a berendezések/asztalok, motorok stb. teljes cseréje/),

42


meghatározott ütemterv szerint, az iskolában a tantermek teljes felújítását elvégeztettük (festés-mázolás, parketta csere, korszerő világítási rendszer, új tanulói és tanári asztalok, székek, vizuális, digitális technika),
átálltunk a konvektoros főtésrıl a központi főtésre,
tataroztattuk az iskola épületét, (külsı tatarozás, tetı, függıfolyosó, lépcsıházak, tetıterasz, udvar, csatorna stb.), a pincéket (így megfelelı irattár és raktár került kialakításra),
átalakítattuk a tanárit (konyha, étkezı került kiépítésre),
tataroztattuk a gazdasági osztály helyiségeit, a Titkárságot, és az igazgatói irodát,
megkezdtük a tetıtér beépítését.

13. Az iskolai életvitel.
szakmák hagyományai, ünnepei méltó megtartásra kerüljenek, legyen lehetıség, Múzeumlátogatásra, vagy idıs mesterek meglátogatására,
a Diákönkormányzat “zöld szemmel” tevékenykedjen, vagy alakítson ki egy zöld tagozatot, mely szem elıtt tartja a diákok és az iskola érdekeit. pl., iskolakörnyéki közlekedés, higiénés viszonyok, stb.,
a megvalósítási tervben a Munkaközösség vezetıkkel közremőködve kell kidolgozni a konkrét feladatokat. Az intézményben dolgozó pedagógusoknak - a különbözı továbbképzéseken való részvétellel - segíteni kell, a környezeti neveléshez is kapcsolható, a különféle tanórán belüli és tanórán kívüli módszerek elsajátítását.

IV. Az iskolában tanuló diákok érdekében megteendı intézkedések. 1. A tanulók túlterhelésnek elkerülése érdekében teendı intézkedések A tanulók, túlterhelését el kell kerülni, ennek érdekében:
egy napra 7 elméleti, illetve 8 gyakorlati óránál több nem tervezhetı,
az órarendet úgy kell összeállítani, hogy a szellemi leterhelést, okozó órákat (pl. szakmai ismeretek) lehetıleg manuális igénybevételő óra kövesse (szakrajz),
az adott osztályban oktató pedagógusok, s gyakorlati képzést végzı szakoktatók (szakemberek) folyamosan konzultálnak, elkerülve azt, hogy

43

a tanulók egy napon több tantárgyból kapjanak „házi feladatot” (pl. szakrajz feladat, házi dolgozat, külsı felvételezés),
a z ellenırzı vizsgákat (félévi) és az év végi vizsgákat úgy kell tervezni, hogy egy azonos napon két vizsga nem szervezhetı,
a gyakorlati vizsga napjára elméleti vizsga nem szervezhetı. 2. A tanulók fizikai állapotának mérése. A tanulók fizikai állapotának felmérését
a felvételt megelızı szakma alkalmassági orvosi vizsgálaton, majd az évente kötelezı orvosi vizsgálaton az illetékes egészségügyi intézményben, valamint
a testnevelési óra keretében a testnevelı tanár végzi el. 3. Orvosi vizsgálat. Az adott szakképesítés (szakma) elsajátítást kizáró egészségügyi okokat, az „Orvosi útmutató a szakmai és munkaköri alkalmasság véleményezéséhez és a pályaválasztási tanácsadáshoz” címő kiadvány (kiadta: az Országos Munka-és Üzemegészségügyi Intézet). Ez a kiadvány iskolánknak is megvan, így már az adott szakképesítés (szakma) után érdeklıdıket is tájékoztatni tudjuk a kizáró egészségügyi okokról. A szakkönyv röviden, az adott szakképesítéssel (szakmával) kapcsolatos alábbi is tartalmazza:






a munka jellege és körülményei, a munkafolyamat ismertetése, pszichikai követelmények, egészségre ártalmas tényezık, baleseti lehetıségek.

Az elızetes, szakma alkalmassági orvosi vizsgálaton a leendı tanuló fizikai állapotát is vizsgálják. Amennyiben a jelentkezı fizikai állapota az adott szakma gyakorlását nem teszi lehetıvé, s ezt a vizsgálatot végzı orvos rávezeti az orvosi „kartonra”, úgy az iskola a jelentkezıt nem veheti fel. Amennyiben az idıszakos orvosi vizsgálaton (éves vizsgálat) állapítja ezt meg, úgy a tanuló az adott szakmában, a tanulmányait nem folytathatja.

44

4. A testnevelési órákon történı mérés. A testnevelı tanár:
évente két alkalommal, a testnevelési órák keretében - az általa kidolgozott mérési módszerrel -, vizsgálja a tanulók fizikai állapotát,
a vizsgálat eredményérıl összesítı jelentést készít, amelyet a félévi és az év végi Nevelıtestület értekezleten megvitatunk.
amennyiben valamelyik tanulónál, a vizsgálat komoly problémát mutat, úgy azt jelzi az iskola vezetése felé. Az iskola ilyen esetben - a velünk szerzıdött egészségügyi intézménytıl - soron kívüli - vizsgálatot kér. A vizsgálatot követıen az osztályfınök (amennyiben igény van rá, az iskola vezetése) „elbeszélget” a tanulóval, s megpróbálja (megpróbálják) az okokat kideríteni. Természetesen ez a tanuló aktív közremőködése nélkül elképzelhetetlen,
amennyiben az osztályfınökök, szaktanárok, vagy szakoktatók valamelyik tanuló fizikai állapotának romlását tapasztalja (pl. folyamatos fáradékonyság), akkor azt az iskolavezetés felé köteles jelezni.
az iskola ilyen esetben is - a velünk szerzıdött egészségügyi intézménytıl - soron kívüli - vizsgálatot kér. A vizsgálatot követıen az osztályfınök (amennyiben igény van rá, az iskola vezetése) „elbeszélget” a tanulóval, s megpróbálja (megpróbálják) az okokat kideríteni. Természetesen ez a tanuló aktív közremőködése nélkül elképzelhetetlen,

45

V. A Pedagógiai (Szakmai) Program. 1.Pedagógiai Program. (A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 48. § (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza: b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül - az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelezı és választható tanórai foglalkozásokat, valamint azok óraszámait, az elıírt tananyagot és követelményeit, - az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét, - az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit, - az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minısítésének követelményeit, továbbá - jogszabály keretei között - a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minısítésének formáját, - moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minısítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe, - a középszintő érettségi vizsga témaköreit, - nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás esetén a nemzeti, etnikai kisebbség anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra- és népismereti tananyagot, - nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban részt vevı tanulók részére a magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító tananyagot, - a nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élı nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot, - a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket, c)-d) e) szakközépiskola és szakiskola esetén a szakmai programot.).

Az egyes szakképesítések Helyi programjában (tantervében) kerül meghatározásra
a szakképzési évfolyamokon a tanított tantárgyak, a kötelezı és választható tanórai foglalkozások, és azok óraszámai, az elıírt tananyagok és követelményei,
az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei,
az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái. Az iskolában oktatott szakképesítések Szakmai és vizsgakövetelményeinek, valamint a Központi programjainak kidolgozásában az iskolánk szakemberei részt vettek.

46

VI. Az iskola képzési profilja (a Szakmai és vizsgakövetelmények és a Pedagógiai (szakmai) programok kiadásának idıpontjában, 1998.-ban). 1. Az iskolában az Országos Képzési Jegyzék kiadása (OKJ) elıtt oktatott szakmák, s az azokban az Országos Szakmunkásképzési Jegyzék kiadását (OSzJ) követıen történt változások. Az iskola vegyes profilú. Az OSzJ-ben használt csoportosítást alapul véve (az új OKJ az iskola profiljában nem hozott lényeges változást) az alábbi gazdasági ágazatokban folyt a képzés. 1. 1. Ipar (400. Egyéb vas-és fémipar). 406. sz. Ötvös (arany- és ezüstmőves) szakma.

A szakma középiskolai végzettséghez volt kötve (csak a középiskolai végzettséggel rendelkezı jelentkezıket lehet felvenni). Az OKJ kidolgozása során az iskola és a szakmai testületek véleményét figyelembe véve a szakma megnevezése: 52 1812 10 sz. Ötvös-re (anyag és tevékenység megjelölésével) változott, a képzési idı 2 év lett. A szakma felügyeletét ellátó Mővelıdési és Közoktatási Minisztérium értékelve az iskolában folyó szakmai munkát a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek és központi programjának kidolgozásával szakembereinket bízta meg. A szakképesítés Szakmai és vizsgakövetelményei , valamint a Központi programja elkészült és azt az MKM, illetve a MüM kiadta. A központi programban rögzítettek szerint a szakképesítés alábbi "leágazásaiban" volt indítható a képzés:







Ötvös (aranymőves) Ötvös (ezüstmőves) Ötvös (cizellır) Ötvös (drágakıfoglaló) Ötvös (lánckészítı) Ötvös (fémmőves)

Iskolánkban az 1996/97. tanévtıl az oktatás OKJ szerint folyik.

47

407. sz. Vésnök szakma.

A szakma középiskolai végzettséghez volt kötve (csak a középiskolai végzettséggel rendelkezı jelentkezıket lehetett felvenni), a képzési idı 2 év. Az OKJ kidolgozása során az iskola és a szakmai testületek véleményét figyelembe véve a szakma megnevezése: 52 1812 16 sz. Vésnök-re (anyag és tevékenység megjelölésével) változott. A szakma felügyeletét ellátó Mővelıdési és Közoktatási Minisztérium értékelve az iskolában folyó szakmai munkát a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek és központi programjának kidolgozásával szakembereinket bízta meg. A szakképesítés Szakmai és vizsgakövetelményei, valamint a Központi programja elkészült és azt az MKM, illetve a MüM kiadta. A központi programban rögzítettek szerint a szakképesítés alábbi "leágazásaiban" volt indítható a képzés:
vésnök (általános vésnök)
vésnök (szerszámvésnök)
vésnök (díszítıvésnök) Iskolánkban az 1996/97. tanévtıl az oktatás OKJ szerint folyik. 1. 2. Ipar (600. Mőszeripar). 604. sz. Látszerész szakma.

A szakmát az OKJ már nem tartalmazza, az utolsó szakmunkásvizsgát az 1998. februári vizsgaidıszakban szerveztük meg. Az új szakképesítés OKJ szerinti megnevezése 51 5286 01 sz. Látszerész és fotócikk kereskedı lett, a képzési idıt 2 évben állapították meg. A szakképesítés középiskolai végzettséghez kötött (csak középiskolai végzettséggel rendelkezı jelentkezık vehetık fel). A szakképesítés Szakmai és vizsgakövetelményeit, valamint a Központi programját , a szakképesítésért felelıs Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium megbízásából szakembereink - a Szász F. Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakmunkásképzı Iskolával közösen - készítették, s azt az IKIM, illetve a MüM kiadta. Iskolánkban az 1997/98. tanévtıl az oktatás OKJ szerint folyik.

48

A Látszerész és fotócikk kereskedı szakképesítésben (szakmában) iskolánkon kívül Magyarországon csak a Szász F. Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakmunkásképzı Iskola kihelyezett tagozatán ("OFOTÉRT Iskola") folyt képzés, ott azonban kizárólag az OFOTÉRT részére képeztek szakembereket. Az egyéni vállalkozók és vállalkozások (Kft.-k, Bt.-k stb.) részére - az Országos Optikus Ipartestülettel történt megállapodás értelmében - iskolánkban képeztük a tanulókat. 606. sz. Órás szakma.

Általános iskolai, illetve alapvizsgához kötött szakma volt. A szakképesítés OKJ szerinti megnevezése 33 5237 03 sz. Órás, a képzési idı 2 év volt A Szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit, valamint Központi programját a szakképesítésért felelıs Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium megbízásából szakembereink készítették, s azt az IKIM, illetve a MüM kiadta. Iskolánkban az 1998/99. tanévtıl az oktatás OKJ szerint folyik. A szakképesítés (szakma) képzése Magyarországon csak iskolánkban folyik (országos beiskolázás).

1. 3. Ipar (Vegyes és szolgáltatóipar). 1502. sz. Fényképész szakma.

A szakma középiskolai végzettséghez kötött (csak a középiskolai végzettséggel rendelkezı jelentkezık vehetık fel). A szakképesítés OKJ szerinti megnevezése 51 7899 02 sz. Fényképész, a képzési idı 2 év. Az iskolában az OKJ kiadásáig is, engedélyezett kísérleti képzés folyt (4270//91. III. 21, 3588/93. III. 21). A szakma felügyeletét ellátó Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium, értékelve az iskolában folyó szakmai munkát a szakképesítés Szakmai és vizsgakövetelményeinek és Központi programjának kidolgozásával szakembereinket bízta meg, s azt az IKIM, és a MüM kiadta. Iskolánkban az 1998/99. tanévtıl indítható az OKJ szerinti képzés.

49

Magyarországon, több helyen van fényképész képzés. A vidéki iskolában kb. 10 fıt képeznek évfolyamonként, iskolánkban 100-120 fıt. A képzı intézmények közül csak mi rendelkezünk tanmőhellyel. 1505. sz. Fogmőves szakma.

A szakma középiskolai végzettséghez kötött (csak a középiskolai végzettséggel rendelkezı jelentkezık vehetık fel). Az iskolában az OKJ kiadásáig is engedélyezett kísérleti - 3 éves Fogtechnikus - képzés folyt, s a szakma felügyeletét ellátó Népjóléti Minisztérium értékelve az iskolában folyó szakmai munkát, a szakképesítés Szakmai és vizsgakövetelményeinek és Központi programjának kidolgozásával, szakembereinket bízta meg. Az OKJ-s szakképesítés megnevezése 54 5046 01 Fogtechnikusra változott, a képzési idı 3 év. A szakma felügyeletét ellátó Népjóléti Minisztérium, az új szakképesítés Szakmai és vizsgakövetelményeinek és Központi programjának kidolgozásával is szakembereinket bízta meg. A szakképesítés Szakmai és vizsgakövetelménye, valamint a Központi program - a kísérlet eredményeit is figyelembe véve - készült el, s azokat a NM kiadta. Iskolánkban az 1997/98. tanévtıl az oktatás OKJ szerint folyik. Magyarországon, négy helyen van Fogtechnikus képzés. A három vidéki iskolában kb.50 fıt, képeznek évfolyamonként, iskolánkban közel 150 fıt. A képzı intézmények közül csak mi rendelkezünk tanlaboratóriummal. Az iskola tevékenységét a Népjóléti Minisztérium elismerte, s az iskolát a fogtechnikus képzés „Bázis iskolájának” nevezte ki. Az iskolában oktatott valamennyi szakképesítésben (szakmában) részt vettünk az ú.n. beszámoltató oktatásban is, s négy szakképesítésben (ötvös, látszerész és fotócikk kereskedı, fényképész, fogtechnikus) az iskolai rendszerő felnıttoktatásban is.

50

2. Tárgyi feltételek (az iskola épülete és kapacitása). Az épület 1881-ben épült, iskolánk 1981. július 1-én kapta meg az épületet. Elıtte is szakmunkásképzı iskola (5. sz. Ipari Szakmunkásképzı Intézet) mőködött az épületben. Az iskola székhelyén, illetve a telephelyén található:
7 tanterem
17 tanmőhely, illetve laboratórium:  4 fényképész tanmőhely (fekete és színes laboratórium, mőterem,és retus/tanmőhely + digitális technika),  4 ötvös tanmőhely,  1 látszerész tanmőhely,  7 fogtechnikai laboratórium, és a kiegészítı helyiségek/ és kiegészítı laboratórium),  1 ötvös, digitális ékszer tervezı kabinet,
1 számítástechnikai kabinet (Internet),
1 tornaterem. Az elméleti oktatás szaktantermi rendszerben folyik.

51

3. Személyi feltételek. 3.1. Közalkalmazottak. Elméleti tanárok.

Mióta dolgozik az iskolában

Dzurdzik János Fücsök Olga Izsóf Mária Lévai Jenı Mózes Tamás Pósa István

Legmagasabb iskolai végzettség fıiskola fıiskola fıiskola egyetem egyetem fıiskola

1985. 04. 01. 2003. 08. 25. 2007. 09. 01.

Szántó Gábor Váry Árpád

fıiskola fıiskola gimn.érettségi szakm.biz. fıiskola fıiskola

Név

Beosztás

igazgató-helyettes tanár tanár tanár igazgató gyakorlati oktatásvezetı Pósáné Szőcs Erika tanár Réthly Sarolta tanár Szabó Kálmán tanár tanár tanár

52

1984.10. 09. 1980. 09. 01. 2001. 08. 27. 2001. 01. 01. 1993. 07. 31. 1980. 09. 01.

1992. 09.22. 2002. 09. 01.

Szakoktatók.

Név

Beosztás

Bittó Annamária

fogtechnikus szakoktató

Burza Nándor

gyak.oktatásvezetı-h.

Gebauer Miklós

fogtechnikus szakoktató

Kasem Ibrahim

fogtechnikus szakoktató

Révay Erzsébet

fényképész szakoktató

Sióvár Ilona

fogtechnikus szakoktató

Szabó Béla

fogtechnikus szakoktató

Szilágyi József

fényképész szakoktató

53

Legmagasabb iskolai Mióta végzettség dolgozik az iskolában gimn.érettségi, szakm.biz. fıiskola, 2000. 08. 28. jelenleg egyetemi tanulmányokat folytat gimn.érettségi, 1996. 12. 01. szakm.biz gimn.érettségi, szakm.biz., mestervizsga 1996. 09. 16. jelenleg fıiskolai tanulmányokat folytat mősz.középisk, szakm.biz. 1996. 12. 03. mestervizsga gimn.érettségi szakm.biz. fıiskola gimn.érettségi, szakm.biz. mestervizsga közg.techn., szakm.biz. mestervizsga gimn.érettségi, szakm.biz. fıiskola

1998. 08. 24.

1999. 08. 01.

1996. 12. 01. 2002. 12.10.

Szakoktatók

Lıkös Zoltán

fényképész szakoktató

Menyhárt Richárd

ötvös szakoktató

Massányi Aurél

ötvös szakoktató

Nagy Józsefné Nemesszeghy Árpádné

gimn.érettségi, szakm.biz. fıiskola szakközépisk., szakm.biz. mestervizsga szakközépisk., szakm.biz., mestervizsga, Fıiskola gimn.érettségi, szakm.biz. mestervizsga

ötvös szakoktató

gimn.érettségi, szakm.biz. mestervizsga gimn.érettségi, szakm.biz. mestervizsga

fogtechnikus szakoktató ötvös szakoktató

Papajcsik Gáborné

54

1994. 03. 01.

2008. 07. 01.

1997. 05. 26.

2002. 09. 01.

1998. 08. 24. 2006. 09. 01.

A pedagógiai munkát segítıdolgozók

Név Bertók Sándorné Horváth Endre Juhász Lászlóné Karizs János Kaszanyi István Klebán Zoltán Koltai Zsuzsanna Lakatos Andrea Lakatos László Major Györgyné Id. Malya Tibor Minkóné Szepesi Éva Nagy Dávid

Legmagasabb Beosztás iskolai végzettség nyilvántartó adm. szakközépisk. kézbesítı szakközépisk. pénztáros ipari techn. karbantartó gimn.érettségi kazánfőtı raktáros, anyagbeszerzı szakközépisk. karbantartó szakm.biz. gazdasági ügyintézı gimn.érettségi takarító szakm.biz. portás 8 általános adminisztrátor gyors-gépíró biz. mőszerész gimn.érettségi szakm.biz. adminisztrátor gimn.érettségi

Mióta dolgozik az iskolában 2000. 07.17. 2000. 07.17. 1985. 06. 05. 2005. 03. 16.

rendszergazda

gimn.érettségi számítógép programozó szakközép.éretts. oktszerv.felsıf. jelenleg fıiskolai tanulmányokat folytat egyetem gimn.érettségi

2006. 01. 01.

gimn.érettségi gimn.érettségi fıiskola 8 általános gimn.érettségi informatikus (rendszer informatikus)

2006. 11. 01. 2001. 11. 05.

Nádas Veronika

iskolatitkár

Petı Ernıné Rácz-Bódi Györgyné Szabó Rezsıné Szita Gergelyné

gazdasági igazgatóh. takarító adminisztrátor gazdasági ügyintézı

Szöllısi Józsefné Vaskövi András

portás rendszergazda

55

2001. 03 .01. 1991. 08. 01. 2007. 04. 01. 1998. 11. 05. 1997. 04. 14. 2002. 01. 15. 2003. 02. 01. 2006. 10. 01.

1998. 11. 01.

1973. 02. 23. 2007. 12. 01.

1997. 04. 14. 2002. 09. 01.

3.2. Óraadó tanárok (megbízásos jogviszony)

Név

Beosztás

Ádám Éva Debreczenszky István Siményi Gergely Szőcs Róbert Balogh Ildikó Füry Gábor Kozma Dezsı Kecskés Viktor

tanár

Legmagasabb iskolai Mióta végzettség dolgozik az iskolában fıiskola 2006.09.01

tanár

fıiskola

1998. 09. 01.

tanár tanár tanár tanár tanár tanár

2004. 09. 01. 1998. 09. 01. 1999. 09. 01. 1999. 09. 01. 1999. 09. 01. 2008. 09. 01

Rezsıné Kiss Kamilla Szabó Zsolt Dr. Till Attila Nagy Lívia Nagy Andrásné

tanár

egyetem egyetem egyetem technikus fıiskola gimn.érettségi, szakm.biz. mestervizsga fıiskola fıiskola egyetem egyetem érettségi, szakmunkás biz.

1999. 09. 01. 1999. 09. 01. 1999. 09. 01. 1999. 09. 01.

tanár tanár tanár szakoktató

56

1999. 09. 01.

4. Az iskolai tanulói létszámának alakulása, a 2003/2004-es tanévtıl, napjainkig. Az iskolában csak érettségizett, vagy középiskolát végzett) hallgatók tanulnak. A beiskolázási mutatók. Az elmúlt öt év. Szakképesítés

a beiskolázott tanulók száma 2003/2004.

Ötvös- vésnık

2004/2005.

2005/2006.

2006/2007

2007/2008

86

101

63

108

78

3

9

8

-

-

52

47

60

62

63

Fényképész (Fényképész és fotótermék kereskedı)

196

169

133

130

121

Fogtechnikus

118

127

134

120

141

12

-

11

27

-

Órás Látszerész-és fotócikkKereskedı

Ortopédiai mőszerész Ortopédiai kötszerész és főzıkészítı

VII. A rendszerváltást követıen bekövetkezett, az iskola munkáját lényegesen befolyásoló változások. 1. A bázisüzemek. Az iskola 30 évig, a bázisvállalatokra támaszkodva, iskolai tanmőhely kialakítására nem törekedett. Ez alól csak a fényképész tanmőhely jelentett kivételt, amely alapképzı tanmőhelyként üzemelt. Az iskola fıbb bázisüzemei voltak: A 406. sz. Ötvös szakmában:
Állami Pénzverı Vállalat,
Fıvárosi Óra- és Ékszeripari Vállalat, 57


Órások Szövetkezete. A 604. sz. Látszerész szakmában
OFOTÉRT,
Látszerész Kisszövetkezet. A 606. sz. Órás szakmában
Órások Szövetkezete,
Óra- és Ékszerkereskedelmi Vállalat. Az 1502. sz. Fényképész szakmában





FİFOTÓ, MTI, Filmlabor, FÉNYSZÖV.

Az 1505. sz. Fogmőves szakmában
Fogtechnikai Vállalat,
Központi Sztomatológiai Intézet. A rendszerváltást követıen, a nagy tanmőhelyeket felszámolták. Jelenleg a tanulóink 98%-a kisebb vállalkozásoknál, egyéni munkahelyen volt gyakorlati oktatáson. Csoportos gyakorlati képzés (ahol évfolyamonként minimum 8 fı tanuló van) az iskolai tanmőhelyeken és laboratóriumokon kívül már csak a METAL Art. Nemesfémipari Részvénytársaságnál (a volt Állami Pénzverı Vállalat) van. Az iskola képzési profiljába tartozó vállalkozások nem alkalmasak szakmai vizsgák lebonyolítására (néhány fıs vállalkozásokról van szó, ahol folyamatos termelés van), s nem is kívánnak e munkába bekapcsolódni. A fenti tendencia arra kényszeríttette az iskolát, hogy megteremtse saját gyakorlati oktatási bázisát, s így az elmúlt években - pályázaton elnyert pénzeszközökbıl és saját forrásból- az iskolában jelentıs beruházások történtek. E beruházások nélkül sem az iskola profiljába tartozó szakképesítések elsajátítására irányuló képzést szervezni, sem pedig vizsgázni, illetve vizsgáztatni nem lehetne.

58

Annak ellenére, hogy az alábbi fejlesztéseket a fenntartó engedélyezte, és szakmailag maximálisan támogatta - a Fogtechnikai Rt. tanlaboratóriumának megvásárlását kivéve- azok megvalósításához anyagilag nem járult hozzá. 2. Az elmúlt 15 évben végrehajtott jelentısebb fejlesztések:
korszerő (európai szintő), minden igényt kielégítı ötvös tanmőhelyek épültek (pályázat + saját erı), összesen 60 férıhellyel.
a modern gépekkel felszerelt 12 fı kapacitású látszerész kiegészítı tanmőhely épült (saját erı + ipartestületi támogatás),
órás szaktanterem kialakítása (saját erı, a szaktanterem alapképzı tanmőhelyi feladatok ellátására is alkalmas),
színes fényképész laboratórium (pályázat + saját erı) kialakítása, feketefehér labor, a mőterem és a retus modernizálása, a digitális technika oktatásához szükséges gépek, eszközök beszerzése (pályázat +saját erı),
korszerő (európai szintő), 15 fı kapacitású fogtechnikus kabinet (kiegészítı képzést ellátó labor) épült (pályázat+ saját erı),
a felszámolás alatt álló Fogtechnikai Rt. (a volt Fogtechnikai Vállalat) tanlaboratóriumának megvásárlása (önkormányzati beruházás), 6 tanlabor, 90 férıhellyel,
a tantermek korszerő eszközökkel történı felszerelése,
az iskola székhelyének és telephelyének teljes felújítás (építészeti, épületgépészeti), Tanmőhelyeink, tanlaboratóriumaink a napi oktatási feladatokon túl bemutatók, továbbképzések, tanfolyamok, mestervizsgák színteréül is szolgálnak. Ehhez a tanmőhelyeket, laboratóriumokat az illetékes Kamarával minısíttettük. A Kamarai minısítés szerint, azok a szakképzı iskolai oktatáson felül mestervizsga elıkészítı tanfolyamok és mestervizsgák lebonyolítására is alkalmasak. Az elızıekbıl kitőnik, hogy az iskola igen nagy erıfeszítéseket tett, hogy az elmúlt évtizedekben kivívott szakmai rangját megtartsa, sıt elırelépjen, s ennek érdekében jelentıs anyagi áldozatokat is hozott. Az iskola jó kapcsolatot alakított ki a szakmai érdekképviseleti szervezetekkel, a Budapesti Kézmőves Kamarával és az Ipartestületek Országos Szövetségével.

59

VIII. Az iskolában folytatott nevelés és oktatás célja, az új Országos Képzési Jegyzék kiadását, illetve hatályba lépését követıen. Az iskola Szakképzı iskola (a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 20.§ c pont), és Felnıttképzési Intézmény (a felnıtt képzésrıl szóló 2001. évi CI. törvény), ahol érettségire (középiskolai végzettségre), illetve alapvizsgára épülı, az Országos Szakképzési Jegyzékben szereplı (a szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. törvény 3.§(1) bekezdése) és az OKJ-ben nem szereplı szakképesítések megszerzésére irányuló:
iskolarendszerő nappali oktatás,
iskolai rendszerő felnıtt oktatás (esti tagozat), valamint
iskolarendszeren kívüli felnıtt képzés (tanfolyami képzés) folyik. 1. Iskolarendszerő nappali oktatás (szakképzés). (OM azonosító: 035511, MSZ EN ISO 9001-2001 minısítést száma: N/1/589/2006. A vonatkozó jogszabályok: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény, a szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. törvény). Az oktatott szakképesítések:


51 213 01 0010 5101
51 213 01 0010 5102
54 5046 01
52 725 01
33 521 07
51 542 01 0010 51 01
51 542 01 0010 51 02
54 211 13 54 211 13 0010 54 01 54 211 13 0010 54 02 54 211 13 0010 54 03 54 211 13 0010 54 04 54 211 13 0010 54 06
54 215 02

Eseményrögzítı Filmlaboráns Fogtechnikus Látszerész és fotócikk-kereskedı Órás Ortopédiai mőszerész Ortopédiai kötszerész és főzıkészítı Ötvös Ötvös (Aranymőves) Ötvös (Cizellır) Ötvös (Drágakıfoglaló) Ötvös (Ezüstmőves) Ötvös (Lánckészítı) Vésnök

60

2. Iskolarendszerő felnıtt oktatás (szakképzés /esti tagozat/). (OM azonosító: 035511, MSZ EN ISO 9001-2001 minısítést száma: N/1/589/2006. A vonatkozó jogszabályok: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény, a szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. törvény, és a végrehajtásukra kiadott miniszteri rendeletek). Az oktatott szakképesítések:


51 213 01 0010 5101
51 213 01 0010 5102
54 5046 01
52 725 01
33 521 07
51 542 01 0010 51 01
51 542 01 0010 51 02
54 211 13 54 211 13 0010 54 01 54 211 13 0010 54 02 54 211 13 0010 54 03 54 211 13 0010 54 04 54 211 13 0010 54 06
54 215 02 0000 0000

Eseményrögzítı Filmlaboráns Fogtechnikus Látszerész és fotócikk-kereskedı Órás Ortopédiai mőszerész Ortopédiai kötszerész és főzıkészítı Ötvös Ötvös (Aranymőves) Ötvös (Cizellır) Ötvös (Drágakıfoglaló) Ötvös (Ezüstmőves) Ötvös (Lánckészítı) Vésnök

3. Iskolarendszeren kívüli felnıtt képzés (szakképzés /tanfolyami képzés/). (Iskolarendszeren kívüli felnıttképzési nyilvántartási szám: 01-0935-04, MSZ EN ISO 9001-2001 minısítést száma: N/1/589/2006. Intézményi- akkreditációs lajstrom szám: AL-1466. A vonatkozó jogszabályok: a felnıttképzésrıl szóló 2001. évi CI. törvény, és a végrehajtására kiadott kormányrendeletek, és miniszteri rendeletek).

61

3.1. Az oktatott szakképesítések:

3.1.1. Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplı szakképesítések .
52 341 02 0010 5201
51 213 01 0010 5101
51 213 01 0010 5102
54 5046 01
52 725 01
33 521 07
51 542 01 0010 51 01
51 542 01 0010 51 02
54 211 13 54 211 13 0010 54 01 54 211 13 0010 54 02 54 211 13 0010 54 03 54 211 13 0010 54 04 54 211 13 0010 54 06
54 321 01 0100 52 01
54 215 02

Becsüs (Ékszer) Eseményrögzítı Filmlaboráns Fogtechnikus Látszerész és fotócikk-kereskedı Órás Ortopédiai mőszerész Ortopédiai kötszerész és főzıkészítı Ötvös Ötvös (Aranymőves) Ötvös (Cizellır) Ötvös (Drágakıfoglaló) Ötvös (Ezüstmőves) Ötvös (Lánckészítı) Újságíró, konferanszié (Fotóriporter) Vésnök

3.1.2. Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) nem szereplı szakképesítések. Mővészeti szakképesítések:


A „Fotografálás”, mint az emberi tevékenység közegébıl merített produktum.
Cizellır
Digitális ékszertervezés és gyártás (kezdı)
Digitális ékszertervezés és gyártás (haladó)
Digitális ékszertervezés és gyártás (szakértıi színt)
Digitális mőtermi fotós
Díszítı vésnık
Díszítı zománcozó
Drágakı foglaló
Ékszer ábrázolási-és tervezési alapismeretek
Ékszer és díszmő ábrázolási-és tervezési alapismeretek
Fekete-fehér labortechnika
Kameraman és videofelvétel készítı 62







Képjavító eljárások Külsı helyszíni fotózás Mőtermi fotózás Színes labortechnika

Egészségügyi képesítések:











Fémlemez készítı Fémmenetes pótlások Fülilleszték készítı Hídváz mintázás Kivehetı fogpótlás készítı Leplezések Orthodonthia Rögzített fogpótlás készítı

Gazdasági és igazgatási képzés:


Pályázatíró módszertani és gyakorlati képzés 3.2. Regisztráció alatt lévı szakképesítések:







Logisztika (szakma-specifikus) Munkavédelmi, és munkabiztonsági ismeretek (szakma-specifikus) Számítógépes adminisztráció (szakma-specifikus) Tőzvédelmi ismeretek (szakma-specifikus) Vállalkozási ismeretek az EU-ban Vállalkozói menedzsment

3.3. Szolgáltatások:
Elızetes tudásszint felmérés
Elhelyezkedési tanácsadás Az iskolában folytatott nevelés és oktatás célja olyan korszerő szakmai mőveltséggel rendelkezı szakemberek képzése, akik szakterületük bármely részterületén - a megfelelı szakmai gyakorlat megszerzését követıen alkalmazottként, vagy egyéni vállalkozóként egyaránt megállják a helyüket.

63

A megszerzett ismereteiket a szakképesítés területén bekövetkezı változások figyelemmel kisérésével, továbbképzéseken való részvétellel, a szakirodalom tanulmányozásával folyamatosan bıvíteni képesek. A széleskörő alapozó képzés birtokában, viszonylag könnyen tudnak váltani, s újabb szakképesítést szerezve ismét be tudnak illeszkedni a munka világába. Valamennyi - az itt oktatott szakképesítésnél - a szakmai elméleti oktatást iskolánk végzi. A gyakorlati oktatást részben az iskolai tanmőhelyekben, tanlaboratóriumokban szervezzük meg, a tanulók döntı többsége azonban gazdálkodó szervezeteknél van gyakorlati oktatáson. A gazdálkodó szervezetek jelenleg nem kívánnak élni a szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. törvényben foglalt lehetıséggel (tanulószerzıdés), s szinte kivétel nélkül együttmőködési megállapodást kötöttek iskolánkkal. Az együttmőködési megállapodást (13. melléklet) a felvételre jelentkezı tanuló részére átadjuk, s a felvételi kérelmet csak akkor fogadjuk el, ha ahhoz mellékeli a gyakorlati oktatást biztosító, által aláirt együttmőködési megállapodást is. Az együttmőködési megállapodáson túl, a gyakorlati oktatást biztosító részérıl egy „befogadó nyilatkozatot” (14. melléklet) is kérünk, amelyen, valamennyi olyan adatot (pl. szakmai végzettsége) közölnie kell, amely szükséges annak eldöntéséhez, hogy a törvényben elıírt feltételeknek megfelel-e, vagy sem.

IX. Az iskola Helyi képzési programja. 1. Az 54 211 13 0010 5401 Ötvös (aranymőves) szakképesítés. 1. 1. A képzési idı: 2 év 1. 2. A képzésben való részvétel feltételei. Iskolarendszerő nappali oktatás:






sikeres érettségi vizsga, a tanulmányok megkezdésének idıpontjában be nem töltött 21. életév, szakmai egészségügyi alkalmasság, gyakorlati oktatási hely, sikeres felvételi vizsga.

64

Iskolai rendszerő felnıtt oktatás (esti tagozat):





sikeres érettségi vizsga, szakmai egészségügyi alkalmasság, gyakorlati oktatási hely, a térítési díj befizetése.

A felvételi vizsgán a tanulók szakmai alkalmasságát (rajzkészség, kézügyesség) vizsgáljuk. A felvételi vizsgán készítendı munkadarabok jegyzékét az 15. sz. melléklet tartalmazza. 1. 3. Az iskolában folyó nevelés és oktatás szervezése. Iskolánkban az 1996/97. tanévtıl az oktatás az OKJ szerint folyik. A szakképesítés Szakmai és vizsgakövetelményei, és Központi program még nem került kiadásra, így - nagy valószínőség szerint -, a 2008/2009. tanévben a képzést még a régi dokumentumok alapján kell elkezdeni 1.3.1. Az egyes évfolyamok Óraterve. (amennyiben a SzVK, és a Központi program nem kerül kiadásra) Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak: Tantárgyak

Élet-és pályatervezés Testnevelés Közismereti tant. összesen: Szakmai ismeret Anyagismeret-és gyártás technológiák Szakrajz Mővészettörténet Munka-és környezet ism. Vállalkozási ismeretek Szakmai tantárgyak összesen Elmélet összesen Szakmai gyakorlat Összefüggı nyári gyakorlat Gyakorlat összesen Elmélet és gyakorlat összesen

Évi óraszám 1/13. évfolyam (I. évfolyam)

Évi óraszám 2/14. évfolyam (II. évfolyam)

összesen

18, 5 37, 0 55, 5 111, 0

17, 5 17, 5 35, 0 87, 5

36, 0 54, 5 90, 5 198, 5

37, 0 129, 5 37, 0 18, 5 333, 0 388, 5 1036, 0 200, 0 1036, 0 1624, 5

35, 0 52, 5 35, 0 17, 5 227, 5 262, 5 1120, 0

72, 0 182, 0 72, 0 18, 5 17, 5 560, 5 651, 0 2156, 0 200, 0 2356, 0 3206, 5

65

1320, 0 1582, 5

1.3.2. Az SzVK és a Központi program tervezet alapján elkészített, - és a Nevelıtestület által jóváhagyott - Helyi program. Ötvös szakképesítés 54 211 13 0010 54 10 aranymőves elágazás Helyi program 2008. Követelménymodul:

0980-06/Mővészetelméleti alapozás és ábrázolási gyakorlat

tantárgy

tananyagegység

tananyagelem Mővészettörténet a kezdetektıl az ókorig A mővészettörténet korszakai - a román stílus és a gótika A reneszánsz és a barokk mővészete

Általános vizuális mővészeti alapismeretek

A XVIII-XIX. század mővészeti irányzatai A modern mővészet Mőalkotások elemzése Klasszikus és kortárs alkotók, életmővek kiemelése Hazai és külföldi mőgyőjtemények

Mővészet és ábrázolás

Általános vizuális mővészeti alapismeretek

Néprajz és népmővészet alapfogalmai A magyar népmővészet Szabadkézi rajzolás és festés alapjai Szabadkézi rajzolás és festés szabályai

Általános vizuális mővészeti alapismeretek

Összetett rajzi feladatok A rajzolás és festés technikai és kifejezési lehetıségei Térbeli megjelenítés Betőrajz-tipográfia Térábrázolási rendszerek Térbeli szerkesztési feladatok

Szaktörténet Mőszaki rajz

Ötvös szaktörténet 1. Ötvös szaktörténet 2. Szakrajz

66

Követelménymodul:

0981-06/A munkavállalással és a vállalkozással kapcsolatos gazdasági és jogi ismeretek alkalmazása

tantárgy

tananyagegység

vállalkozási ismeretek

tananyagelem

A technikai környezet, a munkafeltételek ismerete. A vállalkozásokat vagy a Vállalkozások, vagy közvetlen munkaterületet érintı baleset-, munka-, tőz- és környezetvédelmi elıírások az egyéni alkotókörnyezet tervezése, Önálló alkotótevékenység vagy alkalmazotti szabályszerő munka szervezése - gazdasági háttere mőködése Önálló alkotótevékenység vagy alkalmazotti munka szervezése - jogi háttere

Követelménymodul:

x0982-06/Kreatív szakmai tervezés

tantárgy

tananyagegység

tananyagelem

szakmai gyakorlat

Általános tervezési alapismeretek

A tervezıi szemlélet és problémamegoldás

Követelménymodul:

x1658-06/Technológia

tantárgy

tananyagegység

Technológia

Fémtan Fémek hıkezelése Ötvös technológia és Savazás, pácolás Lemez hengerlés mőszaki ismeret

A tervezési munka fázisai

tananyagelem

Dróthúzás és csıkészítés Gépi forgácsolás Ötvös technológia és Mérıeszközök használata mőszaki ismeret Nyírás és darabolás Kézi forgácsolás Lemez hengerlés Dróthúzás és csıkészítés Gépi forgácsolás Fémek oldhatatlan kötése Fémek oldható kötése Lánckészítés Foglalás

67

Fémek ötvözése Tömb és rúdöntés Cizellır szerszámok készítése Szurokgolyó el(ı)készítése Domborítás, cizellálás Felhúzás Zománcozási eljárások Sokszorosító (öntési, galvanoplasztikai) eljárások Ásvány- és drágakı ismeret Követelménymodul:

x1659-06/Aranymővesség

tantárgy

tananyagegység

tananyagelem Hajlítási gyakorlatok

Alapozó feladatok

ötvös szakmai gyakorlat

Aranymőves gyakorlati feladatok

Javítás Vizsgamunka

Főrészelési gyakorlatok Reszelési gyakorlatok Forrasztási gyakorlatok Drótmedálok Pecsétgyőrők Domborított medálok Nyitható medálok Szoliter győrő Kaul győrők Zsanéros karkötık Fülbevalók Karmazált ékszerek Melltők, brossok Ékszerkollekció Nemesfém ékszerek Javítási munkák Mesterremek

68

1.3.3. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak:

Tantárgy TECHNOLÓGIA Szakmai ismeret Anyagismeret Mőszaki rajz MŐVÉSZET ÉS ÁBRÁZOLÁS Mővészettörténet Népmővészet Szaktörténet Szakrajz VÁLLAKOZÁSI ISMERETEK Osztályfınöki Testnevelés Elmélet összes SZAKMAI GYAKORLAT Ált.tervezési alapismeretek Alapozó feladatok Aranymőves gyakorlati feladatok Javítás Vizsgamunka Szakmai gyakorlat összesen Nyári gyakorlat

Követelménymodul azonosítója 1658-06

2 heti kimenı 1. évf 2. évf 2. évf. 5 2 2

5 2 -

5 2

9

9

2 3

0980-06 1658-06

2

1

1 2 21

1 2 21

1 1 15

49

49

56

90 1350

0 1120

1136

0981-06

Raj z

1659-06 0982-06

Éves összes

1. 4. A gyakorlati oktatás szinterei. Az iskola 60 férıhelyes korszerően felszerelt tanmőhellyel rendelkezik. A tanmőhelyi kapacitás növelését a lakossági igény és az egyre szőkülı gyakorlati oktatási kapacitás indokolja. A tanmőhelyek felszereltsége, a szakoktatók végzettsége lehetıvé teszi, hogy évfolyamonként 30 fı gyakorlati oktatását, a teljes tanulmányi idıre vállaljuk. A tanmőhely kapacitása lehetıvé teszi azt is, hogy az iskolai rendszerő felnıttképzésben részt vevı - felnıtt - hallgatók részére is biztosítsuk a gyakorlati oktatást (2 évenként indítunk képzést). 69

Az iskolai tanmőhelyen kívül csoportos gyakorlati oktatásra alkalmas mőhely van még: - a Délbudai Spektrum Oktató Kft.-nél, - a Hazai Ötvösképzésért Alapítvány -nál. A többi tanuló, vállalkozásoknál, egyéni munkahelyen van gyakorlati oktatáson. 1. 5. A beszámoltató képzés. . A beszámoltató képzés kereteit a 45/1999.(XII. 13.) OM sz. rendelet szabályozza. A rendelet (11.§(1) bekezdés) értelmében, a beszámoltató képzésben részt vevı hallgatók havi három munkanapot kivéve gyakorlati oktatáson vesznek részt. A beszámoltatást végzı iskola a három nap terhére, maximum kétnapos konzultációt szervezhet (11.§(3) bekezdés). A rendelet elıírásainak megfelelıen a beszámoltató képzésben részt vevı tanulók részére kéthetente egy alkalommal konzultációt szervezünk. A konzultáció keretében -az osztályfınöki óra, a testnevelés, és a szakmai gyakorlat kivételével- a tanulók részére valamennyi szakmai tantárgyból konzultációs lehetıséget biztosítunk, illetve tanórai foglalkozásokat tartunk. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló teljesítményének minısítése teljes mértékben megegyezik a "rendes" nappali oktatásban elıírtakkal.

70

1. 6. Az iskolai rendszerő felnıtt oktatás (esti tagozat). A közoktatásról szóló 1993. évi törvényben meghatározott felvételi felsı korhatár, igen sok jelentkezı részére tette lehetetlenné a nappali képzésbe történı bekapcsolódást (25. életévrıl 21. életévre csökkentette a felvételi felsı korhatárt). Az OKJ módosítása az egyéni felkészülés lehetıségét is kizárta. A fenti két intézkedés az iskolai rendszerő felnıttképzés felé "tereli" azokat, akiket a nappali képzés lehetıségébıl a jogszabályok kizártak, illetve az iskola létszámkerete a felvételüket nem tette lehetıvé. Az elméleti oktatás óraszámának megállapításánál a beszámoltató oktatásban résztvevı nappali tagozatos tanulók részére biztosított óraszámot vesszük alapul, míg a gyakorlati oktatás óraszáma, a nappali rendszerő képzés óraszámának 50%-a. Gyakorlati oktatáson gazdálkodó szervezeteknél, illetve az iskolai tanmőhelyben vannak a tanulók. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló teljesítményének minısítése teljes mértékben megegyezik a nappali oktatásban elıírtakkal. 1. 7. Az alkalmazott tankönyvek, segédeszközök jegyzéke, a kiválasztásának elvei. 36116/I. 36116/II. 36116/III 37390/I. 37390/II 37390/III. 37390/IV. 36252 59110 Dzurdzik János Dzurdzik János Herédy Ágnes 59161

Ötvös szakmai ismeretek I. Ötvös szakmai ismeretek II. Ötvös szakmai ismeretek III. Síkmértani szerkesztések 2. Vetületi ábrázolás 2. Metszeti ábrázolás 3. Jelképes ábrázolás 5. Ötvös szakrajz Munkavédelem Anyagismeret-és gyártástechnológiák I. (iskolai jegyzet) Anyagismeret-és gyártástechnológiák II.(iskolai jegyzet) Ékszerek (iskolai jegyzet) Környezetvédelem

A tankönyvek egy részét a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet által kiadott, "Tankönyvforgalmazás tájékoztató és a szakmai tankönyvek" c. kiadvány alapján rendeljük meg.

71

Az NSZI által forgalmazott tankönyvek nagy része elavult, de helyettesítı tankönyv hiányában kénytelenek vagyunk használni. Az Anyagismeret-és gyártástechnológiák c. jegyzetet iskolánk szakembere írta (az NSZI által forgalmazott Anyag-és gyártásismeretek tankönyv az ötvös szakképesítés oktatásánál nem használható), s azt évek óta nagy sikerrel használjuk. Az elavult szakmai ismeretek tankönyv kiváltására iskolai jegyzet készült (több ízben kértük, hogy a minisztérium adjon ki megbízást új tankönyvek írására, de a kis példányszám miatt ezt nem vállalták fel). A fent felsorolt tankönyvek, jegyzetek a jelenlegi állapotot tükrözik. Új tankönyvek, jegyzetek megjelenését követıen a szakmai munkaközösség dönt azok bevezetésérıl. A döntést követıen az iskola Pedagógiai (szakmai) Programja értelemszerően módosul. A szakmai munkaközösség döntését jegyzıkönyvben kell rögzíteni, s a jegyzıkönyvet az iskola Pedagógiai Programjához kell csatolni. 1. 8. A képzés módszerei.

1. 8. 1. Elméleti oktatás. Az elméleti oktatás:
a "normál" osztályoknál osztálykeretben, szaktantermi rendszerben, két hetes ciklussal (A1, B1, A2 és B2 órarenddel) folyik az oktatás,
a beszámoltató oktatásban, osztálykeretben, szaktantermi rendszerben, kétheti egy alkalommal van elméleti oktatás, illetve konzultáció. 1. 8. 2. Gyakorlati oktatás. A gyakorlati oktatás:
a "normál" osztályoknál tanmőhelyben (iskola vagy gazdálkodó szervezet által mőködtetett), munkahelyi körülmények között, vállalkozásoknál folyik a gyakorlati oktatás.
a beszámoltató oktatásban, vállalkozásoknál, munkahelyi körülmények között folyik a gyakorlati oktatás.

72

Tanmőhelyben a gyakorlati oktatási csoportok létszáma: 8-12 fı. 1. 9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái. A tanuló teljesítményének minısítése. Az iskolában bevált beszámoltatás, számonkérés, értékelés és minısítés igazodik az iskolában tanuló fiatalok életkorához és végzettségéhez (középiskolai végzettséggel rendelkezı, nagykorú tanulókról van szó!). Az elméleti tantárgyakból az év végi osztályzat:
az évközi, a tanítási órákon kapott érdemjegyekbıl, valamint
a félévi és év végi ellenırzı vizsgákon szerzett érdemjegyekbıl alakul ki. Az a tanuló, aki a félévi ellenırzı vizsgán nem jelent meg, vagy a teljesítménye elégtelen, az év végi köztes vizsgán a teljes év anyagából köteles beszámolni. A vizsgáztató tanár dönti el, hogy az év közben (pl. dolgozat, rajzfeladat) és a félévi vizsgán szerzett érdemjegyet milyen módon veszi figyelembe az év végi osztályzat megállapításánál. A szakmai gyakorlat év végi osztályzata:
a gyakorlati oktatást ellátó szakember által adott érdemjegy, és
a félévi és év végi ellenırzı vizsgákon szerzett érdemjegyekbıl alakul ki. A szakmai munkaközösség döntése értelmében, amennyiben a szakoktató által javasolt, valamint a kötelezı ellenırzı munka érdemjegye között
egy jegy különbség van, akkor az ellenırzı vizsga osztályzatként a szakoktató által adott jegyet kell megállapítani,
két jegy különbség van, úgy az ellenırzı vizsga osztályzatot átlagolással kell megállapítani. Ha a szakoktató által javasolt, vagy a kötelezı ellenırzı munka érdemjegye elégtelen, úgy a tanuló félévi gyakorlati érdemjegye, illetve az év végi végsı gyakorlati osztályzata is elégtelen.

73

1. 10. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltétele az elızı évfolyam követelményeinek teljesítése. 1. 10. 1 Szakmai elmélet. A szakmai elmélet követelményeit az a tanuló teljesítette, aki valamennyi szakmai elméleti tantárgyból minimum 2-es (elégséges) osztályzatot szerzett. Az a tanuló, aki az év végén egy, vagy több tantárgyból sikertelenül szerepelt, augusztusban javítóvizsgát tehet. Osztályozó vizsgát tehet az a tanuló is, akinek az igazolt hiányzása a jogszabályban meghatározott felsı határt meghaladta, de a nevelıtestület az osztályozóvizsgára bocsátást engedélyezte. 1. 10. 2. Szakmai gyakorlat. A szakmai gyakorlat követelményeit az a tanuló teljesítette, aki szakmai gyakorlatból minimum 2-es (elégséges) osztályzatot szerzett, s az összefüggı szakmai gyakorlat követelményeit teljesítette. Az a tanuló, aki az év végén szakmai gyakorlatból elégtelen osztályzatot kapott, vagy az összefüggı szakmai gyakorlaton nem vett részt, s a hiányzását nem igazolta, augusztusban javítóvizsgát csak a Nevelıterület elızetes engedélyével tehet. A Nevelıtestület döntéséhez a gyakorlati oktatást ellátó egyetértése szükséges. Az a tanuló, aki az adott évfolyam követelményeit nem teljesítette, tanulmányait csak a tanév megismétlésével folytathatja. A félévi és év végi ellenırzı vizsgák - a szakmai vizsgákhoz hasonlóan bizottság elıtt zajlanak. Az ellenırzı vizsgákon, az iskola vezetésén, a kérdezı tanárokon kívül a szakmai vizsgabizottságok elnökei és tagjai vesznek részt. A külsı szakembereket a kamara és szakmai ipartestületek delegálják.

74

1. 11. A tanulók egyéb „kibontakozási” lehetısége. A tanulók részére minden évben lehetıséget biztosítunk a megmérettetésre, az egyéni alkotói kezdeményezések kibontakoztatására. Évente kiírjuk:
A Szentpétery díjért folyó versenyt,
a Szakma Kiváló Tanulója versenyt, s megrendezzük
az Ifjú Alkotók Kiállítását. 1. 11. 1. Szentpétery díj. A Szentpétery díjat néhai Kolozsi László ötvös mester alapította. A díj elnyeréséért a másodéves ötvös tanulók vetélkedhetnek, egy kötelezı (amely egyben a félévi ellenırzı vizsgamunka is) és egy szabadon választható ötvös munkával. A tanulók által beadott ezüst, - vagy rézötvözetbıl készült (montörkész állapotban lévı, galvanizálás és fémjelzés nélküli) munkákat neves szakemberekbıl álló zsőri bírálja el. A gyıztes jutalma minden évben a müncheni nemzetközi Inhorgenta Óra-és Ékszerkiállításon való részvétel, amely költségeit - Kolozsi László ötvös mester 2003-ban bekövetkezett halála óta - részben az iskola, részben pedig az iskolát támogató Hann Sebestyén Alapítvány vállalja. A második és a harmadik helyezettnek az iskola tárgyjutalmat (pl. szakkönyv) ad. 1. 11. 2. Szakma Kiváló Tanulója (SzKT) verseny. Az SzKT közel negyvenéves múltra tekint vissza. Sajnos az egyre romló gazdasági helyzet miatt évrıl-évre csökken azon szakmák száma, amelyben országos versenyt is meghirdetnek. Az ötvös szakmában évtizedek óta nincs országos verseny, de az iskolai versenyt minden évben meghirdetjük.

75

Az SzKT -re való jelentkezés feltételei:
szakmai elméletbıl és szakmai gyakorlatból jó, vagy jeles félévi osztályzat,
nincs fegyelmi büntetése,
versenyen való részvételét a szaktanár és a gyakorlati oktató együttesen javasolja. A feladatot a Szakmai Munkaközösség tőzi ki (csak gyakorlati feladat van). Az a tanuló, aki a versenykiírásban szereplı feladatokat 88%-ban teljesíti, - a szakképesítés Szakmai és vizsgakövetelményeiben foglaltak szerint - mentesül, a szakmai vizsga gyakorlati vizsgarészének teljesítése alól. 1. 11. 3. Ifjú Alkotók Kiállítás (IAK). Minden évben lehetıséget biztosítunk arra, hogy tanulóink nyilvános kiállításon, az IAK keretében mutassák be azokat, a szakmájukhoz tartozó, saját tervezéső munkáikat, amelyeket a gyakorlati foglalkozásokon vagy a szabad idejükben készítettek. A tanulók a tanult szakmájuktól eltérı témakörben (rajz, grafika, festmény, plasztika, faragás, fotográfia stb.) is benyújthatnak munkákat. A kiállított tárgyakat - az iskolától független - szakmai zsőri bírálja el. Az elsı helyezést elért tanuló, az iskola jelképét jelentı szobrot (ugró oroszlán, alapítva 2000-ben), oklevelet és tárgyjutalmat kap. A második és harmadik helyezett tanuló oklevelet és tárgyjutalmat kap. A kiállításon, a zsőri által megjelölt tárgyak alkotói jutalomban részesülnek. Ezen túlmenıen bármely tárgy alkotójának is felajánlható különdíj, azzal a megkötéssel, hogy szakoktató a saját tanulóját nem jutalmazhatja.

76

2. Az 54 215 02 Vésnök szakképesítés. 2. 1. A képzési idı: 2 év 2. 2. A képzésben való részvétel feltételei. Iskolarendszerő nappali oktatás:






sikeres érettségi vizsga, a tanulmányok megkezdésének idıpontjában be nem töltött 21. életév, szakmai egészségügyi alkalmasság, gyakorlati oktatási hely, sikeres felvételi vizsga.

Iskolai rendszerő felnıtt oktatás (esti tagozat):





sikeres érettségi vizsga, szakmai egészségügyi alkalmasság, gyakorlati oktatási hely, a térítési díj befizetése.

A felvételi vizsgán a tanulók szakmai alkalmasságát (rajzkészség, kézügyesség) vizsgáljuk. A felvételi vizsgán készítendı munkadarabok jegyzékét az 15. sz. melléklet tartalmazza.

77

2. 3. Az iskolában folyó nevelés és oktatás szervezése. Iskolánkban az 1996/97. tanévtıl az oktatás az OKJ szerint folyik. A szakképesítés Szakmai és vizsgakövetelményei, és Központi program még nem került kiadásra, így - nagy valószínőség szerint -, a 2008/2009. tanévben a képzést még a régi dokumentumok alapján kell elkezdeni 2.3.1. Az egyes évfolyamok Óraterve (amennyiben a SzVK, és a Központi program nem kerül kiadásra).

Tantárgyak

Évi óraszám 1/13. évfolyam (I. évfolyam)

Élet-és pályatervezés Testnevelés Közismereti tantárgyak összesen: Szakmai ismeret Anyagismeret-és gyártás technológiák Szakrajz Mővészettörténet Munka-és környezet ism. Vállalkozási ismeretek Szakmai tantárgyak összesen Elmélet összesen Szakmai gyakorlat Összefüggı nyári gyakorlat Gyakorlat összesen Elmélet és gyakorlat összesen

Évi óraszám 2/14. évfolyam (II. évfolyam)

összesen

18, 5 37, 0

17, 5 17, 5

36, 0 54, 5

55,5 111, 0

35, 0 87, 5 35, 0

90, 5 198, 5 72, 0

52, 5 35, 0 -, 0 17,50

182, 0 72, 0 18, 5 17, 5

333, 0 388, 5 1036, 0 200, 0 1236, 0

227, 5 262, 5 1120, 0 1120, 0

560, 5 651, 0 2156, 0 200, 0 2256, 0

1624, 5

1382, 5

3007, 0

37, 0 129,50 37, 0 18,5 -, 0

78

2.3.2. Az SzVK és a Központi program tervezet alapján elkészített, - és a Nevelıtestület által jóváhagyott – Helyi program. Vésnök szakképesítés 54 215 02 Helyi program 2008. Követelménymodul:

0980-06/Mővészetelméleti alapozás és ábrázolási gyakorlat

tantárgy

tananyagegység

tananyagelem Mővészettörténet a kezdetektıl az ókorig A mővészettörténet korszakai - a román stílus és a gótika A reneszánsz és a barokk mővészete

Általános vizuális mővészeti alapismeretek

A XVIII-XIX. század mővészeti irányzatai A modern mővészet Mőalkotások elemzése Klasszikus és kortárs alkotók, életmővek kiemelése Hazai és külföldi mőgyőjtemények

Mővészet és ábrázolás

Általános vizuális mővészeti alapismeretek

Néprajz és népmővészet alapfogalmai A magyar népmővészet Szabadkézi rajzolás és festés alapjai Szabadkézi rajzolás és festés szabályai

Általános vizuális mővészeti alapismeretek

Összetett rajzi feladatok A rajzolás és festés technikai és kifejezési lehetıségei Térbeli megjelenítés Betőrajz-tipográfia Térábrázolási rendszerek Térbeli szerkesztési feladatok

Szaktörténet Mőszaki rajz

Ötvös szaktörténet 1. Ötvös szaktörténet 2. Szakrajz

79

Követelménymodul:

0981-06/A munkavállalással és a vállalkozással kapcsolatos gazdasági és jogi ismeretek alkalmazása

tantárgy

tananyagegység

vállalkozási ismeretek

tananyagelem

A technikai környezet, a munkafeltételek ismerete. A vállalkozásokat vagy a Vállalkozások, vagy közvetlen munkaterületet érintı baleset-, munka-, tőz- és környezetvédelmi elıírások az egyéni alkotókörnyezet tervezése, Önálló alkotótevékenység vagy alkalmazotti szabályszerő munka szervezése - gazdasági háttere mőködése Önálló alkotótevékenység vagy alkalmazotti munka szervezése - jogi háttere

Követelménymodul:

x0982-06/Kreatív szakmai tervezés

tantárgy

tananyagegység

tananyagelem

szakmai gyakorlat

Általános tervezési alapismeretek

A tervezıi szemlélet és problémamegoldás

Követelménymodul:

x1658-06/Technológia

tantárgy

tananyagegység

tananyagelem

Vésnök technológia és mőszaki ismeret

Fémtan Fémek hıkezelése Savazás, pácolás Lemez hengerlés

Technológia

A tervezési munka fázisai

Dróthúzás és csıkészítés Vésnök technológia és mőszaki ismeret

Gépi forgácsolás Mérıeszközök használata Nyírás és darabolás Kézi forgácsolás Lemez hengerlés Dróthúzás és csıkészítés Gépi forgácsolás Fémek oldhatatlan kötése Fémek oldható kötése Lánckészítés Foglalás

80

Fémek ötvözése Tömb és rúdöntés Cizellır szerszámok készítése Szurokgolyó el(ı)készítése Domborítás, cizellálás Felhúzás Zománcozási eljárások Sokszorosító (öntési, galvanoplasztikai) eljárások Ásvány- és drágakı ismeret Követelménymodul:

x1659-06/Vésnökség

tantárgy

tananyagegység

tananyagelem Hajlítási gyakorlatok

Alapozó feladatok

ötvös szakmai gyakorlat

Vésnök gyakorlati feladatok

Javítás Vizsgamunka

Főrészelési gyakorlatok Reszelési gyakorlatok Forrasztási gyakorlatok Drótmedálok Pecsétgyőrők Domborított medálok Nyitható medálok Szoliter győrő Kaul győrők Zsanéros karkötık Fülbevalók Karmazált ékszerek Melltők, brossok Ékszerkollekció Nemesfém ékszerek Javítási munkák Mesterremek

81

2.3. 3. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak.

Tantárgy TECHNOLÓGIA Szakmai ismeret Anyagismeret Mőszaki rajz MŐVÉSZET ÉS ÁBRÁZOLÁS Mővészettörténet Népmővészet Szaktörténet Szakrajz VÁLLAKOZÁSI ISMERETEK Osztályfınöki Testnevelés Elmélet összes SZAKMAI GYAKORLAT Ált.tervezési alapismeretek Alapozó feladatok Aranymőves gyakorlati feladatok Javítás Vizsgamunka Szakmai gyakorlat összesen Nyári gyakorlat

Követelménymodul azonosítója 1658-06

2 heti kimenı 1. évf 2. évf 2. évf. 5 2 2

5 2 -

5 2

9

9

2 3

0980-06 1658-06

2

1

1 2 21

1 2 21

1 1 15

49

49

56

90 1350

0 1120

1136

0981-06

Rajz

1659-06 0982-06

Éves összes

2. 4. A gyakorlati oktatás szinterei. A tanulók, vállalkozásoknál, egyéni munkahelyen vannak gyakorlati oktatáson. 2. 5. A beszámoltató képzés. . A beszámoltató képzés kereteit a 45/1999.(XII. 13.) OM sz. rendelet szabályozza. A rendelet (11.§(1) bekezdés) értelmében, a beszámoltató 82

képzésben részt vevı hallgatók havi három munkanapot kivéve gyakorlati oktatáson vesznek részt. A beszámoltatást végzı iskola a három nap terhére, maximum kétnapos konzultációt szervezhet (11.§(3) bekezdés). A rendelet elıírásainak megfelelıen a beszámoltató képzésben részt vevı tanulók részére kéthetente egy alkalommal konzultációt szervezünk. A konzultáció keretében - az osztályfınöki óra, a testnevelés, és a szakmai gyakorlat kivételével - a tanulók részére valamennyi szakmai tantárgyból konzultációs lehetıséget biztosítunk, illetve tanórai foglalkozásokat tartunk. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló teljesítményének minısítése teljes mértékben megegyezik a "rendes" nappali oktatásban elıírtakkal. 2. 6. Az iskolai rendszerő felnıtt oktatás (esti tagozat). A közoktatásról szóló 1993. évi törvényben meghatározott felvételi felsı korhatár, igen sok jelentkezı részére tette lehetetlenné a nappali képzésbe történı bekapcsolódást (25. életévrıl 21. életévre csökkentette a felvételi felsı korhatárt). Az OKJ módosítása az egyéni felkészülés lehetıségét is kizárta. A fenti két intézkedés az iskolai rendszerő felnıttképzés felé "tereli" azokat, akiket a nappali képzés lehetıségébıl a jogszabályok kizártak, illetve az iskola létszámkerete a felvételüket nem tette lehetıvé. Az elméleti oktatás óraszámának megállapításánál a beszámoltató oktatásban résztvevı nappali tagozatos tanulók részére biztosított óraszámot vesszük alapul, míg a gyakorlati oktatás óraszáma, a nappali rendszerő képzés óraszámának 50%-a. Gyakorlati oktatáson gazdálkodó szervezeteknél, illetve az iskolai tanmőhelyben vannak a tanulók. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló teljesítményének minısítése teljes mértékben megegyezik a nappali oktatásban elıírtakkal. 2. 7. Az alkalmazott tankönyvek, segédeszközök jegyzéke, a kiválasztásának elvei. 36205/I. 36205/II. 36205/III. 37390/I. 37390/II.

Vésnök szakmai ismeretek I. Vésnök szakmai ismeretek II. Vésnök szakmai ismeretek III. Síkmértani szerkesztések 2. Vetületi ábrázolás 2.

83

37390/III. 37390/IV. 36346 59110 Dzurdzik János Dzurdzik János 59161

Metszeti ábrázolás 3. Jelképes ábrázolás 5. Vésnök szakrajz Munkavédelem Anyagismeret-és gyártástechnológiák I. (iskolai jegyzet) Anyagismeret-és gyártástechnológiák II.(iskolai jegyzet) Környezetvédelem

A tankönyvek egy részét a Nemzeti Szakképzési-és Felnıttképzési Intézet által kiadott "Tankönyvforgalmazás tájékoztató és a szakmai tankönyvek" c. kiadvány alapján rendeljük meg. Az NSZI által forgalmazott tankönyvek közül a szakmai ismeretek c. könyvek már nem kaphatók, más részük elavult, de helyettesítı tankönyv hiányában kénytelenek vagyunk használni. A szakmai ismeretek tankönyveket az iskolai kézikönyvtárból adjuk ki és azokat az év végén a tanulók, visszaadják. Az Anyagismeret-és gyártástechnológiák c. jegyzetet iskolánk szakembere írta (az NSZI által forgalmazott Anyag-és gyártásismeretek tankönyv a vésnök szakképesítés oktatásánál nem használható), s azt évek óta nagy sikerrel használjuk. Az elavult szakmai ismeretek tankönyv kiváltására iskolai jegyzet készül (több ízben kértük, hogy a minisztérium adjon ki megbízást új tankönyvek írására, de a kis példányszám miatt ezt nem vállalták fel). A fent felsorolt tankönyvek, jegyzetek a jelenlegi állapotot tükrözik. Új tankönyvek, jegyzetek megjelenését követıen a szakmai munkaközösség dönt azok bevezetésérıl. A döntést követıen az iskola Szakmai Programja értelemszerően módosul. A szakmai munkaközösség döntését jegyzıkönyvben kell rögzíteni, s a jegyzıkönyvet az iskola Pedagógiai Programjához kell csatolni.

84

2. 8. A képzés módszerei.

2. 8. 1. Elméleti oktatás. Az elméleti oktatás:
a "normál" osztályoknál osztálykeretben, szaktantermi rendszerben, két hetes ciklussal (A1, B1, A2 és B2 órarenddel) folyik az oktatás,
a beszámoltató oktatásban, osztálykeretben, szaktantermi rendszerben, kétheti egy alkalommal van elméleti oktatás, illetve konzultáció. 2.8. 2. Gyakorlati oktatás. A gyakorlati oktatás:
a "normál" osztályoknál tanmőhelyben (iskola vagy gazdálkodó szervezet által mőködtetett), munkahelyi körülmények között, vállalkozásoknál folyik a gyakorlati oktatás.
a beszámoltató oktatásban, vállalkozásoknál, munkahelyi körülmények között folyik a gyakorlati oktatás. Tanmőhelyben a gyakorlati oktatási csoportok létszáma: 8-12 fı. 2. 9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái. A tanuló teljesítményének minısítése. Az iskolában bevált beszámoltatás, számonkérés, értékelés és minısítés igazodik az iskolában tanuló fiatalok életkorához és végzettségéhez (középiskolai végzettséggel rendelkezı, nagykorú tanulókról van szó!). Az elméleti tantárgyakból az év végi osztályzat
az évközi, a tanítási órákon kapott érdemjegyekbıl, valamint
a félévi és év végi ellenırzı vizsgákon szerzett érdemjegyekbıl alakul ki. Az a tanuló, aki a félévi ellenırzı vizsgán nem jelent meg, vagy a teljesítménye elégtelen, az év végi köztes vizsgán a teljes év anyagából köteles beszámolni.

85

A vizsgáztató tanár dönti el, hogy az év közben (pl. dolgozat, rajzfeladat) és a félévi vizsgán szerzett érdemjegyet milyen módon veszi figyelembe az év végi osztályzat megállapításánál. A szakmai gyakorlat év végi osztályzata
a gyakorlati oktatást ellátó szakember által adott érdemjegy, és
a félévi és év végi ellenırzı vizsgákon szerzett érdemjegyekbıl alakul ki. A szakmai munkaközösség döntése értelmében, amennyiben a szakoktató által javasolt, valamint a kötelezı ellenırzı munka érdemjegye között
egy jegy különbség van, akkor az ellenırzı vizsga osztályzatként a szakoktató által adott jegyet kell megállapítani,
két jegy különbség van, úgy az ellenırzı vizsga osztályzatot átlagolással kell megállapítani. Ha a szakoktató által javasolt, vagy a kötelezı ellenırzı munka érdemjegye elégtelen, úgy a tanuló félévi gyakorlati érdemjegye, illetve az év végi végsı gyakorlati osztályzata is elégtelen. 2. 10. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltétele az elızı évfolyam követelményeinek teljesítése. 2. 10. 1 Szakmai elmélet. A szakmai elmélet követelményeit az a tanuló teljesítette, aki valamennyi szakmai elméleti tantárgyból minimum 2-es (elégséges) osztályzatot szerzett. Az a tanuló, aki az év végén egy, vagy több tantárgyból sikertelenül szerepelt, augusztusban javítóvizsgát tehet. Osztályozó vizsgát tehet az a tanuló is, akinek az igazolt hiányzása a jogszabályban meghatározott felsı határt meghaladta, de a nevelıtestület az osztályozóvizsgára bocsátást engedélyezte.

86

2. 10. 2. Szakmai gyakorlat. A szakmai gyakorlat követelményeit az a tanuló teljesítette, aki szakmai gyakorlatból minimum 2-es (elégséges) osztályzatot szerzett, s az összefüggı szakmai gyakorlat követelményeit teljesítette. Az a tanuló, aki az év végén szakmai gyakorlatból elégtelen osztályzatot kapott, vagy az összefüggı szakmai gyakorlaton nem vett részt, s a hiányzását nem igazolta, augusztusban javítóvizsgát csak a Nevelıterület elızetes engedélyével tehet. A Nevelıtestület döntéséhez a gyakorlati oktatást ellátó egyetértése szükséges. Az a tanuló, aki az adott évfolyam követelményeit nem teljesítette, tanulmányait csak a tanév megismétlésével folytathatja. A félévi és év végi ellenırzı vizsgák - a szakmai vizsgákhoz hasonlóan bizottság elıtt zajlanak. Az ellenırzı vizsgákon, az iskola vezetésén, a kérdezı tanárokon kívül a szakmai vizsgabizottságok elnökei és tagjai vesznek részt. A külsı szakembereket a kamara és szakmai ipartestületek delegálják. 2. 11. A tanulók egyéb „kibontakozási” lehetısége. A tanulók részére minden évben lehetıséget biztosítunk a megmérettetésre, az egyéni alkotói kezdeményezések kibontakoztatására. Évente kiírjuk
a Szentpétery díjért folyó versenyt,
a Szakma Kiváló Tanulója versenyt, s megrendezzük
az Ifjú Alkotók Kiállítását. 2. 11. 1. Szentpétery díj. A Szentpétery díjat néhai Kolozsi László ötvös mester alapította. A díj elnyeréséért a másodéves ötvös tanulók vetélkedhetnek, egy kötelezı (amely egyben a félévi ellenırzı vizsgamunka is) és egy szabadon választható ötvös munkával. A tanulók által beadott ezüst, - vagy rézötvözetbıl készült (montörkész állapotban lévı, galvanizálás és fémjelzés nélküli) munkákat neves szakemberekbıl álló zsőri bírálja el.

87

A gyıztes jutalma minden évben a müncheni nemzetközi Inhorgenta Óra-és Ékszerkiállításon való részvétel, amely költségeit - Kolozsi László ötvös mester 2003-ban bekövetkezett halála óta - részben az iskola, részben pedig az iskolát támogató Hann Sebestyén Alapítvány vállalja. A második és a harmadik helyezettnek az iskola tárgyjutalmat (pl. szakkönyv) ad. 2. 11. 2. Szakma Kiváló Tanulója (SzKT) verseny. Az SzKT közel negyvenéves múltra tekint vissza. Sajnos az egyre romló gazdasági helyzet miatt évrıl-évre csökken azon szakmák száma, amelyben országos versenyt is meghirdetnek. Az ötvös szakmában évtizedek óta nincs országos verseny, de az iskolai versenyt minden évben meghirdetjük. Az SzKT -re való jelentkezés feltételei:
szakmai elméletbıl és szakmai gyakorlatból jó, vagy jeles félévi osztályzat,
nincs fegyelmi büntetése,
versenyen való részvételét a szaktanár és a gyakorlati oktató együttesen javasolja. A feladatot a Szakmai Munkaközösség tőzi ki (csak gyakorlati feladat van). Az a tanuló, aki a versenykiírásban szereplı feladatokat 88%-ban teljesíti, - a szakképesítés Szakmai és vizsgakövetelményeiben foglaltak szerint - mentesül, a szakmai vizsga gyakorlati vizsgarészének teljesítése alól. 2. 11. 3. Ifjú Alkotók Kiállítás (IAK). Minden évben lehetıséget biztosítunk arra, hogy tanulóink nyilvános kiállításon, az IAK keretében mutassák be azokat, a szakmájukhoz tartozó, saját tervezéső munkáikat, amelyeket a gyakorlati foglalkozásokon vagy a szabad idejükben készítettek. A tanulók a tanult szakmájuktól eltérı témakörben (rajz, grafika, festmény, plasztika, faragás, fotográfia stb.) is benyújthatnak munkákat. A kiállított tárgyakat - az iskolától független - szakmai zsőri bírálja el.

88

Az elsı helyezést elért tanuló, az iskola jelképét jelentı szobrot (ugró oroszlán, alapítva 2000-ben), oklevelet és tárgyjutalmat kap. A második és harmadik helyezett tanuló oklevelet és tárgyjutalmat kap. A kiállításon, a zsőri által megjelölt tárgyak alkotói jutalomban részesülnek. Ezen túlmenıen bármely tárgy alkotójának is felajánlható különdíj, azzal a megkötéssel, hogy szakoktató a saját tanulóját nem jutalmazhatja.

89

3. Az 52 725 01 Látszerész és fotocikk-kereskedı szakképesítés. Iskolánkban az 1997/98. tanévtıl az oktatás az OKJ szerint folyik. A fenntartó a 2008/2009. tanévben nem engedélyezte a beiskolázást. Ennek megfelelıen a képzés „kifutó” rendszerben folyik. Amennyiben a megfelelı létszám összejön, akkor a képzést iskolarendszeren kívüli felnıttképzés (tanfolyami képzés) keretében beindítjuk. Jelenleg dolgozunk a Képzési programon. A szakképesítést az illetékes Munkaügyi Központ regisztrálta. 3. 1. A képzési idı: 2 év 3. 2. A képzésben való részvétel feltételei. Iskolarendszerő nappali képzés:
középiskolai végzettség,
a tanulmányok megkezdésének idıpontjában be nem töltött 21. életév,
szakmai egészségügyi alkalmasság,
gyakorlati oktatási hely. Az évente felvételre jelentkezık száma megegyezik a gyakorlati oktatási helyek kínálatával (a felvételre jelentkezık már hozzák a gyakorlati oktatási hely fogadó nyilatkozatát), így felvételi vizsgát évek óta nem kellett tartani. Iskolai rendszerő felnıttképzés:
középiskolai végzettség,
szakmai egészségügyi alkalmasság,
gyakorlati oktatási hely. 3. 3. Az iskolában folyó nevelés és oktatás szervezése, az iskola helyi tanterve. A Látszerész Munkaközösség döntése értelmében - élve a Kt.-ben biztosított joggal - helyi tanterv készült.

90

A döntés indokai a következık voltak:
A szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit, valamint központi programját a szakembereink - a Szász F. Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakmunkásképzı Iskolával közösen - készítették el.
-A Látszerész és fotócikk-kereskedı szakmában iskolánkon kívül Magyarországon csak a Szász F. Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakmunkásképzı Iskola kihelyezett tagozatán ("OFOTÉRT Iskola") folyt képzés, ott azonban kizárólag az OFOTÉRT részére képeztek szakembereket.
Az egyéni vállalkozók és vállalkozások (Kft.-k, Bt.-k stb.) részére - az Országos Optikus Ipartestülettel történt megállapodás értelmébenjelenleg és a jövıben is iskolánkban képezzük a tanulókat.
Az OFOTÉRT és a vállalkozások szakember igénye részben eltérı. Az OFOTÉRT elsısorban olyan szakembereket igényel, akik elsısorban a kereskedelem területén jártassak (rendelésfelvétel, keretek ajánlása, optikai és fotocikkek eladása) s csak kisebb javításokat, igazításokat végeznek.
A vállalkozások igénye ennek éppen fordítottja. Az alkalmazott szakembertıl elsısorban azt várják el, hogy a szemüvegkészítés minden fázisához értsen, s emellett megfelelı színvonalon lássa el a vállalkozás profiljába tartozó kereskedelmi tevékenységet is (rendelésfelvétel, keretek ajánlása, optikai és fotocikkek eladása).
Tanulóink - különbözı felszereltségő, profilú - egyéni vállalkozóknál vannak gyakorlati oktatáson. A központi programban elıírt - a szakképesítés teljes területét felölelı - gyakorlati oktatás biztosítására csak kevés egyéni vállalkozás képes. Nem oldható meg az sem, hogy egymással szerzıdést kötve (a tanulók forgatásával) oldják meg ezt a problémát.
Már a központi program kidolgozásánál számoltunk ezzel a feladattal, s beépítettük a kiegészítı mőhelygyakorlatokat, amelyet iskolánk fel tud vállalni.
A kiegészítı mőhelygyakorlat megszervezése lehetıséget ad arra, hogy a tanulók a központi programban szereplı valamennyi témát gyakorolhassák, kiegyenlítsük az egyes vállalkozások közötti különbségeket, s így a tanulók egyenlı eséllyel indulhassanak a szakmai vizsgán. Az oktatás és nevelés a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei (5. sz. melléklet) a központi program (6. sz. melléklet) és az iskola helyi programja szerint folyik (18. sz. melléklet).

91

3. 4. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak.

Tantárgyak

Élet-és pályatervezés Testnevelés Közismereti tantárgyak összesen: Kereskedelmi és vállalkozási ismeretek Geometriai és fizikai optika Szemészeti alapismeretek Finommechanikai cikkek ismerete Munkavédelem Fotókémia Anyag-és áruismeret Szakmai tantárgyak összesen Kötelezı elmélet összesen Látszerészipari és kereskedelmi gyakorlat Kiegészítı mőhelygyakorlat. Nyári összefüggı gyakorlat Gyakorlat összesen Kötelezı tantárgyak összesen Szabadon válaszható kötelezı szakmai tantárgyak Ajánlott Kommunikáció Alkalmazott számtechn. Pénztárelszámolás szg.-en Környezetvédelem Az iskola helyi tant.progr. Összes óraszám

Éves óraszámok Éves óraszámok 1/13. évfolyam 2/14. évfolyam (I. évfolyam) (II. évfolyam) 9, 0 9, 0

összesen

8, 0 8, 0

17, 0 17, 0

18, 0 36, 0

16, 0 64, 0

34, 0 100, 0

44, 0 44, 0 36, 0 9, 0 36, 0 36, 0

44, 0 41, 0 32, 0 0, 0 16, 0 32, 0

88, 0 85, 0 68, 0 9, 0 52, 0 68, 0

243, 0 259, 0

229, 0 245, 0

470, 0 504, 0

995, 0 144, 0 160, 0 1299, 0

858, 0 136, 0 -, 0 994, 0

1853, 0 280, 0 160, 0 2293, 0

1558, 0

1239, 0

2797, 0

45, 0

126, 0

171, 0

(42, 0) (42, 0) (28, 0) (70, 0) 1365, 0

2968, 0

(45, 0)

(37, 0) 1603, 0

92

3. 4. 1. Korrigált óraterv Tantárgyak

Élet-és pályatervezés Testnevelés Kereskedelmi és vállalkozási Munkavédelem Geometriai és fizikai optika Szemészeti alapismeretek Finommechanikai cikkek ism. Fotókémia Anyag és áruismeret Kommunikáció Alkalmazott számítástechnika Környezetvédelem Szakrajz Szakmai etika Elmélet összesen Látszerészipari és ker. gyak. Kiegészítı mőhelygyakorlat Fényképészeti ism.(fotólabor) Évközi gyakorlat összesen Nyári gyakorlat Gyakorlat összesen Elmélet és gyak. összesen

Éves óraszám 1/13. Éves óraszám évfolyam 2/14. évfolyam (I. évfolyam) (II. évfolyam) 9, 00 9, 00 37, 0 9, 25 46, 25 46, 25 37, 00 37, 00 37, 00 37, 00 -, 00 -, 00 37, 00 -, 00 341, 75 1027, 50 74, 00 18, 50 1120, 00 160, 00 1280, 00 1621, 75

93

9, 00 9, 00 61, 25 -, 00 52, 50 52, 50 35, 00 17, 50 43, 75 -, 00 35, 00 26, 25 26, 25 17, 50 385. 50 904, 50 70, 00 17, 50 992, 00 -, 00 992, 00 1377, 50

összesen

18, 00 18, 00 98, 25 9, 25 98, 75 98, 75 72, 00 54, 50 80, 75 37, 00 35, 00 26, 25 63, 25 17, 50 727, 25 1932, 00 144, 00 36, 00 2112, 00 160, 00 2272, 00 2999, 25

3. 5. A gyakorlati oktatás szinterei. Az iskola korszerően felszerelt tanmőhellyel (12 férıhelyes) rendelkezik, ahol a központi programban elıírt kiegészítı mőhelygyakorlatokat szervezzük meg. A kiegészítı mőhelygyakorlaton felül a tanulók gazdálkodó szervezeteknél, egyéni munkahelyeken vannak gyakorlaton. 3. 6. A beszámoltató képzés. A beszámoltató képzés kereteit a 45/1999.(XII. 13.) OM sz. rendelet szabályozza. A rendelet (11.§(1) bekezdés) értelmében, a beszámoltató képzésben részt vevı hallgatók havi három munkanapot kivéve gyakorlati oktatáson vesznek részt. A beszámoltatást végzı iskola a három nap terhére, maximum két napos konzultációt szervezhet (11.§(3) bekezdés). A rendelet elírásainak megfelelıen a beszámoltató képzésben részt vevı tanulók részére kéthetente egy alkalommal konzultációt szervezünk. A konzultáció keretében -az osztályfınöki óra, a testnevelés, és a szakmai gyakorlat kivételével- a tanulók részére valamennyi szakmai tantárgyból konzultációs lehetıséget biztosítunk, illetve tanórai foglalkozásokat tartunk. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló teljesítményének minısítése teljes mértékben megegyezik a "rendes" nappali oktatásban elıírtakkal. 3. 7. Az iskolai rendszerő felnıttoktatás. Az iskolai rendszerő felnıttoktatásban a csekély létszám miatt önálló osztály indításának a lehetısége minimális. A Kt.-ben meghatározott felvételi felsı korhatár igen sok jelentkezı részére tette lehetetlenné a nappali képzésbe történı bekapcsolódást (25. életévrıl 21. életévre csökkentette a felvételi felsı korhatárt). Az OKJ módosítása az egyéni felkészülés lehetıségét is kizárta. A fenti két intézkedés az iskolai rendszerő felnıttképzés felé "tereli" azokat, akiket a nappali képzés lehetıségébıl a jogszabályok kizártak. Tekintettel arra, hogy önálló osztály indítására nincs lehetıség, az iskolai rendszerő felnıttképzésben résztvevıket a nappali osztályba osztjuk be, s amennyiben igénylik, úgy felmentjük az elméleti órák egy részének látogatása alól.

94

Gyakorlati oktatáson gazdálkodó szervezeteknél, illetve az iskolai tanmőhelyben (kiegészítı gyakorlatok) vannak. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló teljesítményének minısítése teljes mértékben megegyezik a nappali oktatásban elıírtakkal. 3. 8. Az alkalmazott tankönyvek, segédeszközök jegyzéke, a kiválasztásának elvei. A szakképesítés oktatásához gyakorlatilag tankönyv nincs. Az NSZI által forgalmazott tankönyvek döntı többsége elavult, ezért utánnyomásukat nem rendelték meg. A kis létszám miatt a minisztérium új tankönyveket nem irat. A még meglévı, és részben használható tankönyveket az iskola megvásárolta és azok szakmai kézikönyvtárból kikölcsönözhetık. 36085 36049/I 36049/II 36049/III 030360 59110 59161

Optikai üvegcsiszoló anyag-és gyártásismeretek Látszerész szakmai ism. Látszerész szakmai ism. Látszerész szakmai ism. Optikai üvegcsiszoló szakrajz mintalapok Munkavédelem Környezetvédelem

A tankönyvek mellett szakirodalomként használjuk az alábbi szakkönyveket Dr. Vörösmarty Dániel

Radnót Magda Alberth Béla Dr. Rózsa Sándor Dr. Sevcsik-Dr. Hefelle

A látszerészek könyve A szem optikája A szemüvegrendelés elmélete és gyakorlata A szemészet alapvonalai Szemészet A szemüveglencsék anyag-és gyártásismerete Fényképészet

A fent felsorolt tankönyvek, jegyzetek a jelenlegi állapotot tükrözik. Új tankönyvek, jegyzetek megjelenését követıen a szakmai munkaközösség dönt azok bevezetésérıl. A döntést követıen az iskola Helyi (Szakmai) Programja értelemszerően módosul. A szakmai munkaközösség döntését jegyzıkönyvben kell rögzíteni, s a jegyzıkönyvet az iskola Pedagógiai Programjához kell csatolni.

95

3. 9. A képzés módszerei.

3. 9. 1. Elméleti oktatás.

Az elméleti oktatás:
a "normál" osztályoknál osztálykeretben, szaktantermi rendszerben, kéthetes ciklussal (A1, B1, A2 és B2 órarenddel) folyik az oktatás,
a beszámoltató oktatásban, osztálykeretben szaktantermi rendszerben, kétheti egy alkalommal van elméleti oktatás 3. 9. 2 Gyakorlati oktatás. A gyakorlati oktatás:
a "normál" osztályoknál tanmőhelyben (iskola vagy gazdálkodó szervezet által mőködtetett) munkahelyi körülmények között csoportos oktatás keretében (2-8 fıig), illetve vállalkozásoknál egyedi munkahelyen folyik a gyakorlati oktatás,
a beszámoltató oktatásban vállalkozásoknál egyedi munkahelyen folyik a gyakorlati oktatás. A tanmőhelyben, a kiegészítı gyakorlati oktatási csoportok létszáma: 8-12 fı. 3. 10. az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái. A tanuló teljesítményének minısítése. Az iskolában bevált beszámoltatás, számonkérés, értékelés és minısítés igazodik az iskolában tanuló fiatalok életkorához és végzettségéhez (középiskolai végzettséggel rendelkezı, nagykorú tanulókról van szó!). Az elméleti tantárgyakból az év végi osztályzat
az évközi, a tanítási órákon kapott érdemjegyekbıl, valamint
a félévi és év végi ellenırzı vizsgákon szerzett érdemjegyekbıl alakul ki.

96

Az a tanuló, aki a félévi ellenırzı vizsgán nem jelent meg, vagy a teljesítménye elégtelen, az év végi ellenırzı vizsgán a teljes év anyagából köteles beszámolni. A vizsgáztató tanár dönti el, hogy az év közben (pl. dolgozat, rajzfeladat) és a félévi vizsgán szerzett érdemjegyet milyen módon veszi figyelembe az év végi osztályzat megállapításánál. A szakmai gyakorlat év végi osztályzata
a gyakorlati oktatást ellátó szakember által adott érdemjegy, és
a félévi és év végi ellenırzı (19. sz. melléklet) vizsgákon szerzett érdemjegyekbıl alakul ki. A szakmai munkaközösség döntése értelmében, amennyiben a szakoktató által javasolt, valamint a kötelezı ellenırzı munka érdemjegye között
egy jegy különbség van, akkor a félévi, év végi vizsga osztályzatként a szakoktató által adott jegyet kell megállapítani,
két jegy különbség van, úgy a félévi, év végi vizsga osztályzatát átlagolással kell megállapítani. Ha a szakoktató által javasolt, vagy a kötelezı ellenırzı munka érdemjegye elégtelen, úgy a tanuló félévi gyakorlati érdemjegye, illetve az év végi végsı gyakorlati osztályzata is elégtelen. 3. 11. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltétele az elızı évfolyam követelményeinek teljesítése. 3. 11. 1. Szakmai elmélet. A szakmai elmélet követelményeit az a tanuló teljesítette, aki, valamennyi szakmai elméleti tantárgyból minimum 2-es (elégséges) osztályzatot szerzett. Az a tanuló, aki az év végén egy, vagy több tantárgyból sikertelenül szerepelt, augusztusban javítóvizsgát tehet. Osztályozó vizsgát tehet az a tanuló, akinek az igazolt hiányzása a jogszabályban meghatározott felsı határt meghaladta, de a Nevelıtestület az osztályozóvizsgára bocsátást engedélyezte.

97

3. 11. 2. Szakmai gyakorlat. A szakmai gyakorlat követelményeit az a tanuló teljesítette, aki szakmai gyakorlatból minimum 2-es (elégséges) osztályzatot szerzett és az összefüggı szakmai gyakorlat követelményeit teljesítette. Az a tanuló, aki az év végén szakmai gyakorlatból elégtelen osztályzatot kapott, vagy az összefüggı szakmai gyakorlaton nem vett részt, s a hiányzását nem igazolta augusztusban javítóvizsgát csak a nevelıterület elızetes engedélyével tehet. A Nevelıtestület döntéséhez a gyakorlati oktatást ellátó egyetértése szükséges. Az a tanuló, aki az adott évfolyam követelményeit nem teljesítette, tanulmányait csak a tanév megismétlésével folytathatja. A félévi és év végi ellenırzı vizsgák - a szakmai vizsgákhoz hasonlóan bizottság elıtt zajlanak. Az ellenırzı vizsgákon, az iskola vezetésén, a kérdezı tanárokon kívül a szakmai vizsgabizottságok elnökei és tagjai vesznek részt. A külsı szakembereket a kamara és szakmai ipartestületek delegálják. 3. 12. A tanulók egyéb „kibontakozási” lehetısége. A tanulók részére minden évben lehetıséget biztosítunk a megmérettetésre, az egyéni alkotói kezdeményezések kibontakoztatására. Évente kiírjuk:
a Szakma Kiváló Tanulója versenyt, s megrendezzük
az Ifjú Alkotók Kiállítását. 3. 12. 1 Szakma Kiváló Tanulója verseny. Az SzKT közel negyvenéves múltra tekint vissza. Sajnos az egyre romló gazdasági helyzet miatt egyre csökken azon szakmák száma, amelyben országos versenyt is meghirdetnek.

98

Az SzKT -re való jelentkezés feltételei:
szakmai elméletbıl és szakmai gyakorlatból jó, vagy jeles félévi osztályzat,
nincs fegyelmi büntetése,
versenyen való részvételét a szaktanár és a szakoktató együttesen javasolja. A feladatot a Szakmai Munkaközösség tőzi ki (csak gyakorlati feladat van). Az a tanuló, aki a versenykiírásban szereplı feladatokat 88%-ban teljesíti - a mindenkori szakmai vizsgabizottság egyetértésével - mentesül a szakmai vizsga gyakorlati vizsgarészének teljesítése alól. 3. 12. 2. Ifjú Alkotók Kiállítás. A Látszerész és fotócikk-kereskedı tanulók a tanult szakmájuktól eltérı témakörben (rajz, grafika, festmény, plasztika, faragás, fotográfia stb.) nyújthatnak be munkákat. A kiállított tárgyakat - az iskolától független - szakmai zsőri bírálja el. A kiállításon a zsőri által megjelölt tárgyak alkotói jutalomban részesülnek. Ezen túlmenıen bármely tárgy alkotójának is felajánlható különdíj, azzal a megkötéssel, hogy szakoktató saját tanulóját nem jutalmazhatja.

4. A 33.521 07 Órás szakképesítés. Az iskolai rendszerő nappali és esti (esti tagozat) oktatásra nincs jelentkezı. Az iskolarendszeren kívüli képzésre (tanfolyami) képzés 20 jelentkezı van Jelenleg készítjük a modul rendszerő Helyi képzési programot. A képzést az illetékes Munkaügyi központ regisztrálta.

99

5. 51 213 01 0010 51 01 Eseményrögzítı szakképesítés, 51 213 01 0010 51 02 Filmlaboráns szakképesítés. Iskolánkban az 1998/99. tanévtıl indult az OKJ szerinti képzés (Fényképész). A szakmai szervezet, és szakemberek támogatásával évekig harcoltunk, hogy a szakképesítés nevét Fényképész és fotótermék kereskedıre módosítsák. Ez megtörtént. Szakembereink kidolgozták a szakképesítés Szakmai és vizsgakövetelményit, és Központi programját. Ennek alapján elkészül a helyi Pedagógiai (szakmai) program is. Ebben a szakképesítésben, szakmai vizsgát, elsı ízben 2008.-ban tettek a jelöltek. Az OKJ újabb módosítása után döbbentünk rá, hogy a szakképesítésbe két elágazást építettek be, amit azt jelenti, hogy Fényképész és fotótermék kereskedı szakmai bizonyítvány nem adható ki. A Kereskedelmi és Iparkamara, a két Ipartestület, a szakemberek és az érintett iskolák „Beadvánnyal” fordultak az illetékes minisztériumhoz (SZMM), s kérték, hogy az OKJ-t módosítsák.
A szakképesítésnél szüntessék meg az elágazásokat
A szakképesítést helyezzék át a kereskedelmi csoportból, az egyéb szolgáltatások közé. A minisztérium egyetértett a Kamara javaslatával, és ígéretet tett, hogy az OKJ következı módosításánál figyelembe veszik azt. Ennek ellenére kidolgoztuk a Helyi programot.

5. 1. A képzési idı: 2 év 5. 2. A képzésben való részvétel feltételei. Iskolai rendszerő nappali oktatás:
középiskolai végzettség,
a tanulmányok megkezdésének idıpontjában be nem töltött 21. életév,
szakmai egészségügyi alkalmasság,
gyakorlati oktatási hely, 100


sikeres felvételi vizsga. Iskolai rendszerő felnıttképzés:
középiskolai végzettség,
szakmai egészségügyi alkalmasság,
gyakorlati oktatási hely. A felvételi vizsgán a tanulók szakmai alkalmasságát vizsgáljuk. A felvételi vizsga témáját 22. sz. melléklet tartalmazza.

101

5. 3. Az iskolában folyó nevelés és oktatás szervezése, az iskola helyi programja. A Fényképész Munkaközösség döntése értelmében - élve a Kt.-ben biztosított joggal - helyi tanterv készült. A döntés indokai a következık voltak:
Tanulóink - különbözı felszereltségő, profilú - egyéni vállalkozóknál vannak gyakorlati oktatáson. A központi programban elıírt - a szakképesítés teljes területét felölelı - gyakorlati oktatás biztosítására csak kevés egyéni vállalkozás képes. Nem oldható meg az sem, hogy egymással szerzıdést kötve (a tanulók forgatásával) oldják meg ezt a problémát.
Már a központi program kidolgozásánál számoltunk ezzel a feladattal, s beépítettük a kiegészítı gyakorlatokat, amelyet iskolánk fel tud vállalni.
A kiegészítı gyakorlat megszervezése lehetıséget ad arra, hogy a tanulók a központi programban szereplı valamennyi témát gyakorolhassák, kiegyenlítsük az egyes vállalkozások közötti különbségeket, s így a tanulók egyenlı eséllyel indulhassanak a szakmai vizsgán. 5.3.1. Az egyes évfolyamok Óraterve. (kifutó rendszerben) Szakmai tantárgyak és az azokra fordítható ajánlott óraszámok sorszám

Tantárgy Megnevezés Osztályfınöki óra Testnevelés Szakmai tantárgyak 1. Munkavédelmi, tőzvédelmi és környezetvédelmi ismeretek 2. Fényképész szakrajz 3. Szakmai etika és fotójog 4. Fotólabor és kidolgozástechnika 5. Fotótörténet 6. Fototechnika 7. Kereskedelmi és vállalkozási ismeretek Kötelezı elmélet Kötelezı gyakorlat 8. Fényképész szakmai gyakorlatok 9. Összefüggı szakmai gyakorlat

102

Évfolyam 13. 14. 18 16 18 16

összes 34 34

18

-

18

36 18 36 18 54 36 252 896 756 140

32 32 32 48 48 224 672 672 -

68 18 68 50 102 84 476 1568 1428 140

Szabadon választható kötelezı szakmai tantárgyak Szakmai elméleti tantárgyak 10. Digitális képrögzítés elmélet 11. Speciális kereskedelmi és vállalkozási ismeretek 12. Speciális fotólabor és kidolgozás-technikai ismeretek 13. Idegen nyelv* Szakmai gyakorlati tantárgyak 14. Speciális szakmai gyakorlatok * 15. Digitális képrögzítés gyakorlat * 16. Az iskola helyi programja (i) Kötelezı óraszám összesen

252

224

476

72 36 18

64 32 16

136 68 34

18

16

34

(36) 180 72 108

(32) 160 64 96

(68) 340 136 204

(36) 1400

(32) 1120

(68) 2520

Megjegyzések: A javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre, valamint szabad sávra fordítandó idıt. Az egyes tantárgyak szabad sávra fordítható órakerete felhasználható a központi programokban megadott témák nagyobb óraszámban történı feldolgozására, a javaslatként külön megadott témákra, valamint a helyi és a változó technikai igényeknek megfelelı speciális ismeretekre. A *-gal jelölt tantárgyak tananyagainak feldolgozása csoportbontást igényelnek.

5.3.2. Korrigált óraterv Szakmai tantárgyak és az azokra fordítható óraszámok Sorszám

Tantárgy Megnevezés Osztályfınöki óra Testnevelés Szakmai tantárgyak 1. Munkavédelmi, tőzvédelmi és környezetvédelmi ismeretek 2. Fényképész szakrajz 3. Szakmai etika és fotójog 4. Fotólabor és kidolgozás-technika 5. Fotótörténet 6. Fototechnika 7. Kereskedelmi és vállalkozási ismeretek Kötelezı elmélet Kötelezı gyakorlat 8. Fényképész szakmai gyakorlatok 103

13.

Évfolyam 14. 18 16 18 16

összes 34 34

18

-

18

36 18 36 18 54 36 252 896 756

32 32 32 48 48 224 672 672

68 18 68 50 102 84 476 1568 1428

9. Összefüggı szakmai gyakorlat Szabadon választható kötelezı szakmai tantárgyak Szakmai elméleti tantárgyak 10. Digitális képrögzítés elmélet 11. Speciális kereskedelmi és vállalkozási ismeretek 12. Speciális fotólabor és kidolgozás-technikai ismeretek Szakmai gyakorlati tantárgyak 14. Speciális szakmai gyakorlatok * 15. Digitális képrögzítés gyakorlat * Kötelezı óraszám összesen

104

140 252

224

140 476

72 36 18

64 32 16

136 68 34

18

16

34

180 72 108 1400

160 64 96 1120

340 136 204 2520

5.3.3. Az SzVK és a Központi program alapján elkészített, - és a Nevelıtestület által jóváhagyott - Helyi program. A nevelés és oktatás a szakképesítés Szakmai és vizsgakövetelményei (9. sz. melléklet) és Központi program alapján folyik (10. sz. melléklet), amelyet az SZMM jóváhagyott és kiadott.

Eseményrögzítı 52 213 01 0010 51 01 Filmlaboráns 52 213 01 0010 51 02 Helyi program 2008 Követelménymodul: tantárgy Fényképész szakmai ismeret

0010-06/A felvételkészítés megtervezése, alkalmazott fotográfia készítése, lakossági fotószolgáltatás végzése, utómunkálatok végzése tananyagegység

tananyagelem Optika Színtan, szőrıtechnika Fotometria, megvilágítás-mérés

Fotótechnika I. Világítástechnika Képkompozíció Kameratechnika

Fotótechnika II.

Felvételtechnika A hagyományos fekete-fehér kidolgozás elmélete A hagyományos színes kidolgozás elmélete

Fotólabor és kidolgozás

A digitális kidolgozás elmélete, képfeldolgozó programok Etika, fotójog

Etika, fotójog Fotótörténet a kezdetektıl a XIX. Sz. végéig Fotótörténet a XIX. Sz. végétıl a II. világháborúig

Fotótörténet

105

Fotótörténet a II. világháborútól napjainkig Betőrajz, tipográfia, fotográfiai tervkészítés fényképész szakrajz

fényképész szakmai gyakorlat

fényképész szakmai gyakorlat

Szabadkézi rajzolás és színelmélet

Fényképészeti szakrajz

Perspektivikus szerkesztési feladatok, térábrázolási rendszerek, vetületek, árnyékszerkesztés Igazolványkép-készítés Amatırmunkák kidolgozása hagyományos fekete-fehér technikával

Lakossági fotószolgáltatás és kidolgozás

Amatırmunkák kidolgozása hagyományos színes technikával Amatırmunkák kidolgozása digitális technikával Épületfényképezés mőszaki fényképezıgéppel Épületkülsı fényképezése

Épület-, táj- és városfényképezés

Épületbelsı fényképezése Tájfényképezés Városfényképezés

fényképész szakmai gyakorlat

Személyfényképezés I.

Mőtermi portréfényképezés Mőtermi fél- és egészalakos felvételek, gyermekfotózás Esküvıi páros felvételek mőteremben és szabadban Mővészi aktfelvételek

fényképész szakmai gyakorlat

Személyfényképezés II.

Csoportképek készítése (fényképezés óvodában, iskolai tablókészítés) Divatfotózás

fényképész szakmai gyakorlat

Reklámfotózás

Ételfotózás Reklámfotózás modellel A reprodukciós fényképezés

fényképész szakmai gyakorlat

Repró-, makro- és dokumentum-felvételek készítése

106

Makro- és közelfelvételek készítése (természet-, ékszer- és reklámfotók) Festmény és grafika reprodukálása és dokumentum-felvételek készítése

fényképész szakmai gyakorlat

Tárgy és csendélet fényképezés I.

fényképész szakmai gyakorlat

Tárgy és csendélet fényképezés II.

Mőtárgy és csendélet fényképezése Mőszaki tárgyfényképezés mőteremben Nagy-, közepes és kismérető tárgyak fényképezése mőteremben Hírkép, zsánerkép, illusztráció, fotóesszé készítése Színházi és kulturális riportfotózás

fényképész szakmai gyakorlat

Sportfényképezés

A riportfényképezés alapjai

Társadalmi esemény fényképezése Esküvı fényképezése Családi események fényképezése fényképész szakmai gyakorlat

Gyermekfényképezés

Gyermekfényképezés helyszínen és mőteremben

Követelmény-modul: 0011-06/Eseményrögzítés, riportfotózás tantárgy

tananyagegység

tananyagelem

fotótechnika

Az eseményrögzítés elméleti alapjai

Az eseményrögzítés elmélete A mozgóképkészítés kompozíciós szabályai

etika, sajtófotó-jog

fényképész szakmai gyakorlat

A sajtófotó és az eseményrögzítés etikája, a fotójog Az eseményrögzítı riportfotózás gyakorlata A riportfotózás gyakorlata A videofelvétel gyakorlata

Az etika és a fotójog A sajtófotó A riport és sajtófotózás utómunkálatai Videofelvétel készítés A videofelvétel utómunkálatai

Követelménymodul: tantárgy

tananyagegység

tananyagelem

fotólabor és kidolgozás-technika

Filmkidolgozás kézi és gépi módszerrel

A filmhívás elmélete

szakmai gyakorlat

Filmkidolgozás automata elıhívógépen

0012-06/Filmlaboráns ismeretek

107

A gépi filmhívás gyakorlata A kézi filmhívás gyakorlata

5.3.3. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak Tantárgy

FÉNYKÉPÉSZ SZAKMAI ISMERET Fotótechnika Etika, fotójog Fotótörténet Fotólabor és kidolgozás

FÉNYKÉPÉSZ SZAKRAJZ KERESKEDELMI és VÁLLAKOZÁSI ISMERETEK

Követelménymodul 2 heti azonosítója 1. 2. évf évf

kimenı 2. évf.

4

Fotótechnika

3 3

Fotótörténet Fotólabor.

0010-06 0011-06

11

11

0010-06

2

2

2

0001 0002 0003 0004 0005 0009

5

5

4

1 2 21

1 2 21

1 1 18

49

49

(64)

49

49

Osztályfınöki Testnevelés Elmélet összes SZAKMAI GYAKORLAT Fényképész szakmai gyakorlat Kereskedelmi gyakorlat Szakmai gyakorlat összesen Nyári gyakorlat

90 1350 1120

Éves összes

108

5. 4. A gyakorlati oktatás szinterei. Az iskola 32 férıhelyes, korszerően felszerelt tanmőhellyel rendelkezik. A második évtıl a tanmőhelyben lévı tanulók vállalkozásoknál, szerkesztıségekben, egyéni munkahelyen vannak gyakorlaton. A tanmőhely kapacitása lehetıvé teszi, hogy iskolai rendszerő felnıtt oktatás (esti tagozat) szervezzünk (maximum 32 fı részére). Az iskolai rendszerő felnıttoktatásban részt vevı hallgatók részére a teljes képzési idı alatt biztosítjuk a gyakorlati képzést. 5. 5. A beszámoltató képzés. A beszámoltató képzés kereteit a 45/1999.(XII. 13.) OM sz. rendelet szabályozza. A rendelet (11.§(1) bekezdés) értelmében, a beszámoltató képzésben részt vevı hallgatók havi három munkanapot kivéve gyakorlati oktatáson vesznek részt. A beszámoltatást végzı iskola a három nap terhére, maximum két napos konzultációt szervezhet (11.§(3) bekezdés). A rendelet elírásainak megfelelıen a beszámoltató képzésben részt vevı tanulók részére kéthetente egy alkalommal konzultációt szervezünk. A konzultáció keretében - az osztályfınöki óra, a testnevelési, és a szakmai gyakorlat kivételével - a tanulók részére valamennyi szakmai tantárgyból konzultációs lehetıséget biztosítunk, illetve tanórai foglalkozásokat tartunk. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló teljesítményének minısítése teljes mértékben megegyezik a "rendes" nappali oktatásban elıírtakkal. 5. 6. Az iskolai rendszerő felnıttoktatás. A Kt.-ben meghatározott felvételi felsı korhatár igen sok jelentkezı részére tette lehetetlenné a nappali képzésbe történı bekapcsolódást (25. életévrıl 21. életévre csökkentette a felvételi felsı korhatárt). Az OKJ módosítása az egyéni felkészülés lehetıségét is kizárta. A fenti két intézkedés az iskolai rendszerő felnıttképzés felé "tereli" azokat, akiket a nappali képzés lehetıségébıl a jogszabályok kizártak, illetve az iskola létszámkerete a felvételüket nem tette lehetıvé.

109

Az elméleti oktatás óraszámának megállapításánál a beszámoltató oktatásban résztvevı nappali tagozatos tanulók részére biztosított óraszámot vesszük alapul. Gyakorlati oktatáson gazdálkodó szervezeteknél, illetve az iskolai tanmőhelyben vannak a tanulók, minimális óraszámként a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeiben meghatározott gyakorlati óraszámot tervezzük. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló teljesítményének minısítése teljes mértékben megegyezik a nappali oktatásban elıírtakkal. 5. 7. Az alkalmazott tankönyvek, segédeszközök jegyzéke, a kiválasztásának elvei. 59110 59161 36240 59158 59159 59160 37147

Munkavédelem Környezetvédelem Fényképész szakrajz Fotólabor és kidolgozás-technika Fototechnika Fotótörténet Szakmai etika

A fent felsorolt tankönyvek, jegyzetek a jelenlegi állapotot tükrözik. Új tankönyvek, jegyzetek megjelenését követıen a szakmai munkaközösség dönt azok bevezetésérıl. A döntést követıen az iskola Szakmai Programja értelemszerően módosul. A szakmai munkaközösség döntését jegyzıkönyvben kell rögzíteni, s a jegyzıkönyvet az iskola Pedagógiai Programjához kell csatolni. 5. 8. A képzés módszerei.

5. 8. 1. Elméleti oktatás. Az elméleti oktatás:
a "normál" osztályoknál osztálykeretben, szaktantermi rendszerben, két hetes ciklussal (A1, B1, A2 és B2 órarenddel) folyik az oktatás,
a beszámoltató oktatásban, osztálykeretben, szaktantermi rendszerben, két
heti egy alkalommal van elméleti oktatás.

110

5. 8. 2 Gyakorlati oktatás. A gyakorlati oktatás:
a "normál" osztályoknál tanmőhelyben (iskola vagy gazdálkodó szervezet által mőködtetett), munkahelyi körülmények között csoportos oktatás keretében (2-8 fıig), illetve vállalkozásoknál egyedi munkahelyen folyik a gyakorlati oktatás,
a beszámoltató oktatásban vállalkozásoknál egyedi munkahelyen folyik a gyakorlati oktatás. Tanmőhelyben a gyakorlati oktatási csoportok létszáma: 8-12 fı. 5. 9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái. A tanuló teljesítményének minısítése. Az iskolában bevált beszámoltatás, számonkérés, értékelés és minısítés igazodik az iskolában tanuló fiatalok életkorához és végzettségéhez (középiskolai végzettséggel rendelkezı, nagykorú tanulókról van szó!). Az elméleti tantárgyakból az év végi osztályzat:
az évközi, a tanítási órákon kapott érdemjegyekbıl,
az év közben elkészített tanulmányok érdemjegyébıl (az irányított kutatómunka /pl. fotótörténet/ elsısorban a beszámoltató képzés hatékonyságának növelését szolgálja. Az egyéni munka bevált szervezési formája),
a félévi és év végi ellenırzı vizsgákon szerzett érdemjegyekbıl alakul ki. Az a tanuló, aki a félévi köztes vizsgán nem jelent meg, vagy a teljesítménye elégtelen, az év végi köztes vizsgán a teljes év anyagából köteles beszámolni. A vizsgáztató tanár dönti el, hogy az évközben (pl. dolgozat, rajzfeladat) és a félévi vizsgán szerzett érdemjegyet milyen módon veszi figyelembe az év végi osztályzat megállapításánál. A szakmai gyakorlat év végi osztályzat:
a gyakorlati oktatást ellátó szakember által adott érdemjegy, és
a félévi és év végi ellenırzı vizsgákon szerzett érdemjegyekbıl alakul ki.

111

Amennyiben a szakoktató (gyakorlati oktatást végzı) által javasolt érdemjegy, és a félévi, év végi „Ellenırzı vizsgán” szerzett érdemjegy között egy jegy a különbség. Akkor a tanuló félévi, év végi osztályzatát „Ellenırzı vizsgán” szerzett érdemjegy alapján kell megállapítani. Amennyiben a szakoktató (gyakorlati oktatást végzı) által javasolt érdemjegy, és a félévi, év végi „Ellenırzı vizsgán” szerzett érdemjegy között két jegy a különbség. Akkor a tanuló félévi, év végi osztályzatát a javasolt érdemjegy, és az „Ellenırzı vizsgán” szerzett érdemjegy alapján kell megállapítani, átlagolással. Amennyiben, az átlagolással megállapított osztályzat törtjegy, akkor, akkor azt az „Ellenırzı vizsgán” szerzett érdemjegy felé kell kerekíteni. Amennyiben a szakoktató (gyakorlati oktatást végzı) által javasolt érdemjegy, vagy a félévi, év végi „Ellenırzı vizsgán” szerzett érdemjegy közül bármelyik elégtelen. Amennyiben a szakoktató (gyakorlati oktatást végzı) által javasolt érdemjegy, vagy a félévi, év végi „Ellenırzı vizsgán” szerzett érdemjegy közül bármelyik elégtelen, úgy a végsı osztályzat is elégtelen. A szakmai munkaközösség döntése értelmében, amennyiben a szakoktató által javasolt, valamint a kötelezı ellenırzı munka érdemjegye között
egy jegy különbség van, akkor a köztes vizsga érdemjegyeként a szakoktató által adott jegyet kell megállapítani,
két jegy különbség van, úgy a köztes vizsga érdemjegyét átlagolással kell megállapítani. Ha a szakoktató által javasolt, vagy a kötelezı ellenırzı munka érdemjegye elégtelen, úgy a tanuló félévi gyakorlati érdemjegye, illetve az év végi végsı gyakorlati osztályzata is elégtelen. A köztes vizsga négy részbıl áll (mőterem, színes labor, fekete-fehér labor, retus). Bármely részterületen elért elégtelen eredmény esetén a teljes köztes vizsga végsı osztályzata is elégtelen.

112

5. 10. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltétele az elızı évfolyam követelményeinek teljesítése. 5. 10. 1. Szakmai elmélet. A szakmai elmélet követelményeit az a tanuló teljesítette, aki, valamennyi szakmai elméleti tantárgyból minimum 2-es (elégséges) osztályzatot szerzett. Az a tanuló, aki az év végén egy, vagy több tantárgyból sikertelenül szerepelt augusztusban javítóvizsgát tehet. Osztályozó vizsgát tehet az a tanuló, akinek az igazolt hiányzása a jogszabályban meghatározott felsı határt meghaladta, de a nevelıtestület az osztályozóvizsgára bocsátást engedélyezte. 5. 10. 2. Szakmai gyakorlat. A szakmai gyakorlat követelményeit az a tanuló teljesítette, aki szakmai gyakorlatból minimum 2-es (elégséges) osztályzatot szerzett, és az összefüggı szakmai gyakorlat követelményeit teljesítette. Az a tanuló, aki az év végén szakmai gyakorlatból elégtelen osztályzatot kapott, vagy az összefüggı szakmai gyakorlaton nem vett részt, s a hiányzását nem igazolta, augusztusban javítóvizsgát csak a nevelıterület elızetes engedélyével tehet. A nevelıtestület döntéséhez a gyakorlati oktatást ellátó egyetértése szükséges. Az a tanuló, aki az adott évfolyam követelményeit nem teljesítette, tanulmányait csak a tanév megismétlésével folytathatja. A félévi és év végi köztes vizsgák - a szakmai vizsgákhoz hasonlóan - bizottság elıtt zajlanak. A köztes vizsgákon, az iskola vezetésén és a kérdezı tanárokon kívül a szakmai vizsgabizottságok elnökei és tagjai vesznek részt. A külsı szakembereket a kamara és szakmai ipartestületek delegálják.

113

5. 11. A tanulók egyéb „kibontakozási” lehetıségei. A tanulók részére minden évben lehetıséget biztosítunk a megméretetésre, az egyéni alkotói kezdeményezések kibontakoztatására. Évente kiírjuk:
a Szakma Kiváló Tanulója versenyt,
az Ifjú Alkotók Kiállítását, s megrendezzük
a Nemzetközi Fotó Kiállítást. 5. 11. 1. Szakma Kiváló Tanulója verseny. Az SzKT közel negyven éves múltra tekint vissza. Sajnos az egyre romló gazdasági helyzet miatt évrıl-évre csökken azon szakmák száma, amelyben országos versenyt is meghirdetnek. Az fényképész szakmában évtizedek óta nincs országos verseny, de az iskolai versenyt minden évben meghirdetjük. Az SzKT -ra való jelentkezés feltételei:
szakmai elméletbıl és szakmai gyakorlatból jó, vagy jeles félévi osztályzat,
nincs fegyelmi büntetése,
versenyen való részvételét a szaktanár és a szakoktató együttesen javasolja. A feladatot a Szakmai Munkaközösség tőzi ki (csak gyakorlati feladat van). Az a tanuló, aki a versenykiírásban szereplı feladatokat 88%-ban teljesíti mindenkori szakmai vizsgabizottság egyetértésével - mentesül a szakmai vizsga gyakorlati vizsgarészének teljesítése alól. 5. 11. 2. Ifjú Alkotók Kiállítás.

A fényképésztanulók a tanult szakmájuktól eltérı témakörben (rajz, grafika, festmény, plasztika, faragás, fotográfia stb.) nyújthatnak be munkákat. A kiállított tárgyakat - az iskolától független - szakmai zsőri bírálja el.

114

A kiállításon a zsőri által megjelölt tárgyak alkotói jutalomban részesülnek. Ezen túlmenıen bármely tárgy alkotójának is felajánlható különdíj, azzal a megkötéssel, hogy szakoktató saját tanulóját nem jutalmazhatja. 5. 11. 3. Nemzetközi Fotókiállítás. Ebben az évben ötödször hirdetjük meg a Nemzetközi Fotó Kiállítást, a Francia Intézetben. A kiállítás minden évben nagy sikert arat.

115

6. Az 54 5046 01 Fogtechnikus szakképesítés. Iskolánkban az 1997/98. tanévtıl OKJ szerint folyik a képzés. A szakképesítés Szakmai és vizsgakövetelményei, és a Központi program sem került kiadásra. Az új szakképesítés (Fogtechnikus és fülilleszték készítı), minden szakmai szervezet (Kamara, Ipartestület, a szakemberek és az érintett iskolák) felülvizsgálatát kérték az SZMM-tıl. A javaslattal (Fogtechnikus szakképesítés maradjon, és a fülilleszték készítı szakképesítés ráépülés legyen), az illetékes minisztérium (EÜM), és a háttérintézmények (ETI, NSZFI) is egyetértett. Az EÜM visszajelzése szerint az OKJ-t eszerint módosítják (átdolgozásra kerül az SzVK, és a Központi program is), így 2008 szeptemberében a régi OKJ szerint kell indítani a képzést. Ez azt jelent, hogy a Pedagógiai (szakmai) programot nem kell, módosítsuk. 6. 1. A képzési idı: 3 év

6. 2. A képzésben való részvétel feltételei. Iskolarendszerő nappali képzés:






érettségi vizsga, a tanulmányok megkezdésének idıpontjában be nem töltött 21. életév, szakmai egészségügyi alkalmasság, gyakorlati oktatási hely, sikeres felvételi vizsga.

Iskolai rendszerő felnıtt oktatás:





középiskolai végzettség, szakmai egészségügyi alkalmasság, gyakorlati oktatási hely, a térítési díj befizetése.

A felvételi vizsgán a tanulók szakmai alkalmasságát vizsgáljuk. A felvételi vizsga témáját (25. sz. melléklet) tartalmazza.

116

6. 3. Az iskolában folyó nevelés és oktatás szervezése, az iskola helyi tanterve. A nevelés és oktatás a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei (11. sz. melléklet) és központi program alapján (12. sz. melléklet), valamint az iskola által kidolgozott helyi program (speciális laborgyakorlat, 26.sz melléklet) folyik. Az Fogtechnikus Munkaközösség döntése értelmében helyi program készült. A döntés indokai a következı:
A szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit, valamint a központi programot iskolánk szakembere dolgozta ki.
A tervezeteket a szakmai munkaközösség megvitatta és jóváhagyta. A munkaközösség munkájában részt vettek a Budapesti Kézmőves Kamara, az Országos Fogtechnikus Ipartestület, valamint a képzésben résztvevı vállalkozások szakemberei.
1990-1997. között iskolánkban a Munkaügyi és a Népjóléti Minisztérium engedélyével (3026/92.III.21.) kísérleti, 3 éves (a normál képzésben ekkor a képzési idı 2 év volt) fogtechnikus szakképzés folyt, s a központi program gyakorlatilag a kísérleti képzés eredményeinek összefoglalása.
tanulóink döntı többsége, különbözı felszereltségő, profilú egyéni vállalkozóknál van gyakorlati oktatáson. A Központi programban elıirt s a szakképesítés elsajátításához nélkülözhetetlen - valamennyi technikát a vállalkozok döntı többsége nem képes oktatni. Nem oldható meg az sem, hogy egymással szerzıdést kötve (a tanulók forgatásával) oldják meg ezt a problémát, Már a központi program kidolgozásánál számoltunk ezzel a feladattal, s beépítettük a speciális (kiegészítı) labor gyakorlatokat, amelyet iskolánk fel tud vállalni, amennyiben erre igény jelentkezik. A speciális (kiegészítı) labor gyakorlat megszervezése lehetıséget ad arra, hogy tanfolyam keretében (költségtérítéses formában) a tanulók a központi programban szereplı valamennyi témát gyakorolhassák. Ezzel kiegyenlítsük az egyes vállalkozásoknál megszerezhetı gyakorlati ismeretek közötti különbségeket , s így a tanulók egyenlı eséllyel indulhassanak a szakmai vizsgán.

117

6. 4. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak. Tantárgyak

szakmai ismeret elméleti konzultáció és vállalkozási ism. fogászati funkc. anatómia anyagismeret szakrajz ergonómia, szakmai etika Szakmai elmélet összesen testnevelés Élet-és pályatervezés Közism. összesen Elmélet összesen gyakorlat kiegészítı labor gyak. nyári gyakorlat Gyakorlat összesen Összes óraszám

évi óraszám évi óraszám évi óraszám összesen 1/13.évfolyam 2/14.évfolyam (II. 3/15.évfolyam (I. évfolyam) évfolyam) (III. évfolyam) 77, 0 86, 00 -, 0 163, 0 -, 0

-, 0

56, 0

56, 0

45, 0 45, 0 36, 0

31, 0 54, 0 36, 0

-, 0 -, 0 -, 0

76, 0 99, 0 72, 0

18, 0

-, 0

-, 0

18, 0

221, 0 18, 0 9, 0 27, 0 248, 0 1168, 0 32, 0 120, 0 1320, 0 1568, 0

207, 0 18, 0 9, 0 27, 0 234, 0 1168, 0 32, 0 120, 0 1320, 0 1554, 0

56, 0 -, 0 -, 0 -, 0 56, 0 1176, 0 72, 0 -, 0 1248, 0 1304, 0

484, 0 36, 0 18, 0 54, 0 538, 0 3512, 0 136, 0 240, 0 3888, 0 4426, 0

6. 5. A gyakorlati oktatás szinterei. Az iskola korszerően felszerelt laboratóriumokkal rendelkezik. A tanlaboratóriumokban 70-80 fı gyakorlati oktatását szervezzük meg a teljes képzési idı tartamára. A többi tanuló vállalkozóknál, egyéni munkahelyen van gyakorlati oktatáson. A tanlabor kapacitása lehetıvé teszi, hogy iskolai rendszerő felnıttképzést is szervezzünk (maximum 26 fı részére). A felnıttképzésben részt vevı hallgatók részére a teljes képzési idı alatt biztosítjuk a gyakorlati képzést.

118

6. 6 A beszámoltató képzés. A beszámoltató képzés kereteit a 45/1999.(XII. 13.) OM sz. rendelet szabályozza. A rendelet (11.§(1) bekezdés) értelmében, a beszámoltató képzésben részt vevı hallgatók havi három munkanapot kivéve gyakorlati oktatáson vesznek részt. A beszámoltatást végzı iskola a három nap terhére, maximum két napos konzultációt szervezhet (11.§(3) bekezdés). A rendelet elírásainak megfelelıen a beszámoltató képzésben részt vevı tanulók részére kéthetente egy alkalommal konzultációt szervezünk. A konzultáció keretében - az osztályfınöki óra, a testnevelési, és a szakmai gyakorlat kivételével- a tanulók részére valamennyi szakmai tantárgyból konzultációs lehetıséget biztosítunk, illetve tanórai foglalkozásokat tartunk. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló teljesítményének minısítése teljes mértékben megegyezik a "rendes" nappali oktatásban elıírtakkal. 6. 7. Az iskolai rendszerő felnıtt oktatás. A Kt.-ben meghatározott felvételi felsı korhatár igen sok jelentkezı részére tette lehetetlenné a nappali képzésbe történı bekapcsolódást (25. életévrıl 21. életévre csökkentette a felvételi felsı korhatárt). Az OKJ módosítása az egyéni felkészülés lehetıségét is kizárta. A fenti két intézkedés az iskolai rendszerő felnıttképzés felé "tereli" azokat, akiket a nappali képzés lehetıségébıl a jogszabályok kizártak, illetve az iskola létszámkerete a felvételüket nem tette lehetıvé. Az elméleti oktatás óraszámának megállapításánál a beszámoltató oktatásban résztvevı nappali tagozatos tanulók részére biztosított óraszámot vesszük alapul. Gyakorlati oktatáson gazdálkodó szervezeteknél, illetve az iskolai tanmőhelyben gyakorlatok) vannak a tanulók, minimális óraszámként a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeiben meghatározott gyakorlati óraszámot tervezzük. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló teljesítményének minısítése teljes mértékben megegyezik a nappali oktatásban elıírtakkal.

119

6. 8. Az alkalmazott tankönyvek, segédeszközök jegyzéke, a kiválasztásának elvei. Az Egészségügyi Dolgozók Továbbképzı Intézete (ETI) által forgalmazott tankönyvek nagy része elavult. Új jegyzetek (iskolánk szakemberei írták) Still Tamásné Fogtechnikus anyagismeret I.-II. Dzurdzik János Anyagismeret-és gyártástechnológiák Hegybíró Bence Fogtechnikus szakrajz Ajánlott tankönyvek, jegyzetek: Bihari A.: Fábián T.- Kaán M.- Szabó I.: Földváry I.- Huszár Gy.: Szentpétery A.: Szentpétery A.: Szentpétery A.:

Német-magyar fogászati szótár Bevezetés a fogpótlástanba A fogpótlás technológiája Gnathológiai alapfogalmak Orális biológia Bevezetés a rágófelszíni anatómiába

A fent felsorolt tankönyvek, jegyzetek a jelenlegi állapotot tükrözik. Új tankönyvek, jegyzetek megjelenését követıen a szakmai munkaközösség dönt azok bevezetésérıl. A döntést követıen az iskola Szakmai Programja értelemszerően módosul. A szakmai munkaközösség döntését jegyzıkönyvben kell rögzíteni, s a jegyzıkönyvet az iskola Pedagógiai Programjához kell csatolni.

120

6. 9. A képzés módszerei.

6. 9. 1. Elméleti oktatás. Az elméleti oktatás:
a "normál" osztályoknál osztálykeretben, szaktantermi rendszerben, két hetes ciklussal (A1, B1, A2 és B2 órarenddel) folyik az oktatás,
a beszámoltató oktatásban, osztálykeretben, szaktantermi rendszerben, két heti egy alkalommal van elméleti oktatás. 6. 9. 2. Gyakorlati oktatás. A gyakorlati oktatás:
a "normál" osztályoknál az iskolai tanlaborban, munkahelyi körülmények között, csoportos oktatás keretében (2-8 fıig), illetve vállalkozásoknál egyedi munkahelyen folyik a gyakorlati oktatás,
a beszámoltató oktatásban, vállalkozásoknál egyedi munkahelyen folyik a gyakorlati oktatás. Tanlaborban a gyakorlati oktatási csoportok létszáma: 8-12 fı. 6. 10. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái. A tanuló teljesítményének minısítése. Az iskolában bevált beszámoltatás, számonkérés, értékelés és minısítés igazodik az iskolában tanuló fiatalok életkorához és végzettségéhez (középiskolai végzettséggel rendelkezı, nagykorú tanulókról van szó!). Az elméleti tantárgyakból az év végi osztályzat:
az évközi, a tanítási órákon kapott érdemjegyekbıl, valamint
a félévi és év végi köztes vizsgákon szerzett érdemjegyekbıl alakul ki. Az a tanuló, aki a félévi köztes vizsgán nem jelent meg, vagy a teljesítménye elégtelen, az év végi köztes vizsgán a teljes év anyagából köteles beszámolni.

121

A vizsgáztató tanár dönti el, hogy az évközben (pl. dolgozat, rajzfeladat) és a félévi vizsgán szerzett érdemjegyet milyen módon veszi figyelembe az év végi osztályzat megállapításánál. A szakmai gyakorlat év végi osztályzata:
a gyakorlati oktatást ellátó szakember által adott érdemjegy, és
a félévi és év végi ellenırzı vizsgákon (27. sz. melléklet) szerzett érdemjegyekbıl alakul ki.

Amennyiben a szakoktató (gyakorlati oktatást végzı) által javasolt érdemjegy, és a félévi, év végi „Ellenırzı vizsgán” szerzett érdemjegy között egy jegy a különbség. Akkor a tanuló félévi, év végi osztályzatát „Ellenırzı vizsgán” szerzett érdemjegy alapján kell megállapítani. Amennyiben a szakoktató (gyakorlati oktatást végzı) által javasolt érdemjegy, és a félévi, év végi „Ellenırzı vizsgán” szerzett érdemjegy között két jegy a különbség. Akkor a tanuló félévi, év végi osztályzatát a javasolt érdemjegy, és az „Ellenırzı vizsgán” szerzett érdemjegy alapján kell megállapítani, átlagolással. Amennyiben, az átlagolással megállapított osztályzat törtjegy, akkor, akkor azt az „Ellenırzı vizsgán” szerzett érdemjegy felé kell kerekíteni. Amennyiben a szakoktató (gyakorlati oktatást végzı) által javasolt érdemjegy, vagy a félévi, év végi „Ellenırzı vizsgán” szerzett érdemjegy közül bármelyik elégtelen. Amennyiben a szakoktató (gyakorlati oktatást végzı) által javasolt érdemjegy, vagy a félévi, év végi „Ellenırzı vizsgán” szerzett érdemjegy közül bármelyik elégtelen, úgy a végsı osztályzat is elégtelen. 6. 11. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltétele az elızı évfolyam követelményeinek teljesítése.

122

6. 11. 1. Szakmai elmélet. A szakmai elmélet követelményeit az a tanuló teljesítette, aki, valamennyi szakmai elméleti tantárgyból minimum 2-es (elégséges) osztályzatot szerzett. Az a tanuló, aki az év végén egy, vagy több tantárgyból sikertelenül szerepelt augusztusban javítóvizsgát tehet. Osztályozó vizsgát tehet az a tanuló, akinek az igazolt hiányzása a jogszabályban meghatározott felsı határt meghaladta, de a nevelıtestület az osztályozóvizsgára bocsátást engedélyezte. 6. 11. 2. Szakmai gyakorlat. A szakmai gyakorlat követelményeit az a tanuló teljesítette, aki szakmai gyakorlatból minimum 2-es (elégséges) osztályzatot szerzett, és az összefüggı szakmai gyakorlat követelményeit teljesítette. Az a tanuló, aki az év végén szakmai gyakorlatból elégtelen osztályzatot kapott, vagy az összefüggı szakmai gyakorlaton nem vett részt, s a hiányzását nem igazolta, augusztusban javítóvizsgát csak a nevelıterület elızetes engedélyével tehet. A nevelıtestület döntéséhez a gyakorlati oktatást ellátó egyetértése szükséges. Az a tanuló, aki az adott évfolyam követelményeit nem teljesítette, tanulmányait csak a tanév megismétlésével folytathatja. A félévi és év végi köztes vizsgák - a szakmai vizsgákhoz hasonlóan - bizottság elıtt zajlanak. A köztes vizsgákon, az iskola vezetésén és a kérdezı tanárokon kívül a szakmai vizsgabizottságok elnökei és tagjai vesznek részt. A külsı szakembereket a kamara és szakmai ipartestületek delegálják. 6. 12. A tanulók egyéb „kibontakozási” lehetıségei. A tanulók részére minden évben lehetıséget biztosítunk a megméretetésre, az egyéni alkotói kezdeményezések kibontakoztatására. Évente kiírjuk:
a Szakma Kiváló Tanulója versenyt, s megrendezzük
az Ifjú Alkotók Kiállítását.

123

6. 12. 1. Szakma Kiváló Tanulója verseny. Az SzKT közel negyven éves múltra tekint vissza. Sajnos az egyre romló gazdasági helyzet miatt évrıl-évre csökken azon szakmák száma, amelyben országos versenyt is meghirdetnek. A fogtechnikus szakmában évtizedek óta nincs országos verseny, de az iskolai versenyt minden évben meghirdetjük. Az SzKT- versenyre való jelentkezés feltételei:
szakmai elméletbıl és szakmai gyakorlatból jó, vagy jeles félévi osztályzat,
nincs fegyelmi büntetése,
versenyen való részvételét a szaktanár és a szakoktató együttesen javasolja. A feladatot a Szakmai Munkaközösség tőzi ki (csak gyakorlati feladat van). Az a tanuló, aki a versenykiírásban szereplı feladatokat 88%-ban teljesíti - a mindenkori szakmai vizsgabizottság egyetértésével- mentesül a szakmai vizsga gyakorlati vizsgarészének teljesítése alól. 6. 12. 2. Ifjú Alkotók Kiállítás. Az fogtechnikus tanulók a tanult szakmájuktól eltérı témakörben (rajz, grafika, festmény, plasztika, faragás, fotográfia stb.) nyújthatnak be munkákat. A kiállított tárgyakat - az iskolától független - szakmai zsőri bírálja el. A kiállításon a zsőri által megjelölt tárgyak alkotói jutalomban részesülnek. Ezen túlmenıen bármely tárgy alkotójának is felajánlható különdíj, azzal a megkötéssel, hogy szakoktató saját tanulóját nem jutalmazhatja.

124

7. A 33 5276 06 Ortopédiai kötszerész és főzıkészítı szakképesítés. Iskolánkban az 1999/2000. tanévtıl indult az OKJ szerinti oktatás. A szakképesítés új megnevezése: 515420100005101 Ortopédiai eszközkészítı (ortopédia kötszerész és főzıkészítı). A szakképesítés Szakmai és vizsgakövetelményei, és a Központi program sem került kiadásra. Az illetékes minisztérium tájékoztatása szerint, a 2008/2009. tanévben még a régi OKJ szerint kell indítani a képzést. 7. 1. A képzési idı: 2 év 7. 2. A képzésben való részvétel feltételei. Iskolarendszerő nappali képzés:
alapvizsga (a NAT felfutásáig általános iskolai végzettség),
a tanulmányok megkezdésének idıpontjában be nem töltött 17. életév,
szakmai egészségügyi alkalmasság,
gyakorlati oktatási hely. Az évente felvételre jelentkezık száma megegyezik a gyakorlati oktatási helyek kínálatával (a felvételre jelentkezık már hozzák a gyakorlati oktatási hely fogadó nyilatkozatát), így felvételi vizsgát évek óta nem kellett tartani. Iskolai rendszerő felnıttképzés:
alapvizsga ,
szakmai egészségügyi alkalmasság,
gyakorlati oktatási hely. Egyéni felkészülés:
alapvizsga,
szakmai egészségügyi alkalmasság,
minimum 2 éves, a szakmában eltöltött – igazolt - szakmai gyakorlat, vagy
minimum 1200 órás (1000 óra gyakorlat, 200 óra elmélet) szakképzı tanfolyam elvégzése, 125


tantárgyi vizsga sikeres letétele (Munkajogi-és gazdálkodási ismeretek, Munkavédelmi, tőzvédelmi és környezetvédelmi ismeretek, Szakrajz) 7. 3. Az iskolában folyó nevelés és oktatás szervezése, az iskola helyi tanterve. Az Ortopédiai kötszerész és főzıkészítı Munkaközösség döntése értelmében helyi tanterv (szakmai program) nem készült. A döntés indokai a következı:
a szakképesítés Szakmai és vizsgakövetelményeit, valamint a Központi programot iskolánk szakembere dolgozta ki.
a tervezeteket a szakmai Munkaközösség megvitatta és jóváhagyta. A munkaközösség munkájában részt vettek a Budapesti Kézmőves Kamara, az Ipartestület, valamint a képzésben résztvevı vállalkozások szakemberei.
a Központi program, gyakorlatilag a REHAB Rt-ben (volt Gyógyászati Segédeszközök Gyára) folyó több évtizedes képzési tapasztalat összefoglalása,
tanulóink a REHAB Rt-nél és - különbözı felszereltségő, profilú- egyéni vállalkozóknál vannak gyakorlati oktatáson. Az oktatás és nevelés, a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei, (28.sz. melléklet) a központi program (29. sz. melléklet) szerint fog történni.

126

7. 4 Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak. Tantárgyak

Élet-és pályatervezés Testnevelés Munkajog és gazdálkodási ism. Munkavédelmi, tőzvédelmi és körny.ism. Pszichológiai alapismeretek Ortopédiai ismeretek Anyag és gyártásismeretek Szakrajz Kötelezı elmélet összesen Szakmai gyakorlat Nyári összefüggı gyakorlat Kötelezı gyakorlat összesen Kötelezı tantárgyak összesen

évi óraszám évi óraszám összesen 1/11.évfolyam 2/12.évfolyam (I. évfolyam) (II. évfolyam) 37, 0 35, 0 72, 0 74, 0 70, 0 144, 0 35, 0

35, 0

-, 0

37, 0

35, 0

72, 0

35, 0 148, 0

35, 0 105, 0

-, 0 253, 0

111, 0 37, 0

70, 0 35, 0

181, 0 72, 0

444, 0 592, 0

420, 0 560, 0

864, 0 1152, 0

140, 0

-, 0

140, 0

732, 0

560, 0

1292, 0

1176, 0

980, 0

2156, 0

259, 0 (37, 0)

245, 0 -, 0

504, 0

(35, 0)

-, 0

(35, 0) (37, 0) (148, 0)

-, 0 -, 0 (140, 0)

37, 0

35, 0

72, 0

555, 0

525, 0

1080, 0

880, 0 1435, 0

700, 0 1225, 0

1580, 0 2660, 0

Szabadon választható kötelezı szakmai tantárgyak Kommunikáció Alkalmazott számítástechnika Pénztárelszámolás számítógépen Környezetvédelem Kiegészítı gyakorlat Az iskola helyi tantárgyi programja Elmélet összesen Gyakorlat Összes óraszám

127

7. 5. A gyakorlati oktatás szinterei. A REHAB Rt. korszerően felszerelt tanmőhellyel rendelkezik, ahol a központi programban elıírt szakmai gyakorlatnak a vállalkozóknál nem oktatható témáit is oktatjuk, illetve a különbözı profilú vállalkozások gyakorlati oktatása közötti különbség kiegyenlítését végzik. 7. 6. A beszámoltató képzés. A beszámoltató képzés kereteit a 45/1999.(XII. 13.) OM sz. rendelet szabályozza. A rendelet (11.§(1) bekezdés) értelmében, a beszámoltató képzésben részt vevı hallgatók havi három munkanapot kivéve gyakorlati oktatáson vesznek részt. A beszámoltatást végzı iskola a három nap terhére, maximum két napos konzultációt szervezhet (11.§(3) bekezdés). A rendelet elírásainak megfelelıen a beszámoltató képzésben részt vevı tanulók részére kéthetente egy alkalommal konzultációt szervezünk. A konzultáció keretében - az osztályfınöki óra, a testnevelési, és a szakmai gyakorlat kivételével - a tanulók részére valamennyi szakmai tantárgyból konzultációs lehetıséget biztosítunk, illetve tanórai foglalkozásokat tartunk. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló teljesítményének minısítése teljes mértékben megegyezik a "rendes" nappali oktatásban elıírtakkal. 7. 7. Az iskolai rendszerő felnıttoktatás. Az iskolai rendszerő felnıttoktatásban a csekély létszám miatt önálló osztály nem indítható. A Kt.-ben meghatározott felvételi felsı korhatár igen sok jelentkezı részére tette lehetetlenné a nappali képzésbe történı bekapcsolódást (25. életévrıl 21. életévre csökkentette a felvételi felsı korhatárt). A fenti két intézkedés az iskolai rendszerő felnıttképzés felé "tereli" azokat, akiket a nappali képzés lehetıségébıl a jogszabályok kizártak. Tekintettel arra, hogy önálló osztály indítására nincs lehetıség, az iskolai rendszerő felnıttképzésben résztvevıket a nappali osztályba osztjuk be, s amennyiben igénylik, úgy felmentjük az elméleti órák egy részének látogatása alól. Gyakorlati oktatáson gazdálkodó szervezeteknél vannak.

128

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló teljesítményének minısítése teljes mértékben megegyezik a nappali oktatásban elıírtakkal. 7. 8. Az alkalmazott tankönyvek, segédeszközök jegyzéke, a kiválasztásának elvei. A tankönyvpótló jegyzeteket - a Népjóléti Minisztérium megbízása alapjánszakembereink elkészítették. A régi tankönyvek 20-30 éve készültek, így azok nem használhatók. A tanulók az órákon készült jegyzet alapján készülnek fel. 7. 9.A képzés módszerei.

7. 9. 1. Elméleti oktatás.

Az elméleti oktatás:
a "normál" osztály a tanulók csekély létszáma, valamint az eltérı végzettsége (általános iskolai végzettség, középiskolai végzettség) miatt nem alakítható ki,
a beszámoltató oktatásban, szakmai csoportkeretben, szaktantermi rendszerben, négy heti két alkalommal van elméleti oktatás. 7. 9. 2. Gyakorlati oktatás. A gyakorlati oktatás:
az iskolai fémipari alapképzést leszámítva sem tanmőhelyben (iskola vagy gazdálkodó szervezet által mőködtetett) sem pedig munkahelyi körülmények között, csoportos oktatás keretében (2-8 fıig) nincs képzés, a gazdálkodó szervezetek a tanmőhelyeket felszámolták, mert az alacsony tanulói létszám sem a tanmőhelyek fenntartását, sem pedig a csoportos gyakorlati oktatás megszervezését nem indokolja
a beszámoltató oktatásban vállalkozásoknál egyedi munkahelyen folyik a gyakorlati oktatás.

129

7. 10. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái. A tanuló teljesítményének minısítése. Az iskolában bevált beszámoltatás, számonkérés, értékelés és minısítés igazodik az iskolában tanuló fiatalok életkorához és végzettségéhez (általános iskolai végzettséggel rendelkezı fiatalkorú és középiskolai végzettséggel rendelkezı, nagykorú tanulókról van szó!). Az elméleti tantárgyakból az év végi osztályzat:
az évközi, a tanítási órákon kapott érdemjegyekbıl, valamint
a félévi és év végi köztes vizsgákon szerzett érdemjegyekbıl alakul ki. Az a tanuló, aki a félévi köztes vizsgán nem jelent meg, vagy a teljesítménye elégtelen, az év végi köztes vizsgán a teljes év anyagából köteles beszámolni. A vizsgáztató tanár dönti el, hogy az év közben (pl. dolgozat, rajzfeladat) és a félévi vizsgán szerzett érdemjegyet milyen módon veszi figyelembe az év végi osztályzat megállapításánál. A szakmai gyakorlat év végi osztályzata:
a gyakorlati oktatást ellátó szakember által adott érdemjegy, és
a félévi és év végi köztes vizsgákon szerzett érdemjegyekbıl alakul ki. A szakmai munkaközösség döntése értelmében, amennyiben a szakoktató által javasolt, valamint a kötelezı ellenırzı munka érdemjegye között
egy jegy különbség van, akkor a köztes vizsga osztályzataként a szakoktató által adott jegyet kell megállapítani,
amennyiben két jegy különbség van, úgy a köztes vizsga osztályzatot átlagolással kell megállapítani. Ha a szakoktató által javasolt, vagy a kötelezı ellenırzı munka érdemjegye elégtelen, úgy a tanuló félévi gyakorlati érdemjegye, illetve az év végi végsı gyakorlati osztályzata is elégtelen. 7. 11. Az iskola magasabb évfolyama lépés feltételei. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltétele az elızı évfolyam követelményeinek teljesítése.

130

7. 11. 1. Szakmai elmélet. A szakmai elmélet követelményeit az a tanuló teljesítette, aki valamennyi szakmai elméleti tantárgyból minimum 2-es (elégséges) osztályzatot szerzett. Az a tanuló, aki az év végén egy, vagy több tantárgyból sikertelenül szerepelt, augusztusban javítóvizsgát tehet. Osztályozó vizsgát tehet az a tanuló, akinek az igazolt hiányzása a jogszabályban meghatározott felsı határt meghaladta, de a nevelıtestület az osztályozóvizsgára bocsátást engedélyezte. 7. 11. 2. Szakmai gyakorlat. A szakmai gyakorlat követelményeit az a tanuló teljesítette, aki szakmai gyakorlatból minimum 2-es (elégséges) osztályzatot szerzett, s az összefüggı szakmai gyakorlat követelményeit teljesítette. Az a tanuló, aki az év végén szakmai gyakorlatból elégtelen osztályzatot kapott, vagy az összefüggı szakmai gyakorlaton nem vett részt, s a hiányzását nem igazolta, augusztusban javítóvizsgát csak a nevelıterület elızetes engedélyével tehet. A nevelıtestület döntéséhez a gyakorlati oktatást ellátó egyetértése szükséges. Az a tanuló, aki az adott évfolyam követelményeit nem teljesítette, tanulmányait csak a tanév megismétlésével folytathatja. A félévi és év végi köztes vizsgák - a szakmai vizsgákhoz hasonlóan - bizottság elıtt zajlanak. A köztes vizsgákon, az iskola vezetésén, a kérdezı tanárokon kívül a szakmai vizsgabizottságok elnökei és tagjai vesznek részt. A külsı szakembereket a kamara és szakmai ipartestületek delegálják. 7. 12. A tanulók egyéb „kibontakozási” lehetıségei. A tanulók részére minden évben lehetıséget biztosítunk a megméretetésre, az egyéni alkotói kezdeményezések kibontakoztatására. Évente kiírjuk:
a Szakma Kiváló Tanulója versenyt, s megrendezzük
az Ifjú Alkotók Kiállítását.

131

7. 12. 1. Szakma Kiváló Tanulója verseny. Az SzKT közel negyven éves múltra tekint vissza. Sajnos az egyre romló gazdasági helyzet miatt egyre csökken azon szakmák száma, amelyben országos versenyt is meghirdetnek. Az Ortopédiai kötszerész és főzıkészítı szakmában évtizedek óta nincs országos verseny, de az iskolai versenyt minden évben meghirdetjük. Az SzKT-re való jelentkezés feltételei:
szakmai elméletbıl és szakmai gyakorlatból jó, vagy jeles félévi osztályzat,
nincs fegyelmi büntetése,
versenyen való részvételét a szaktanár és a szakoktató együttesen javasolja. A feladatot a Szakmai Munkaközösség tőzi ki (csak gyakorlati feladat van). Az a tanuló, aki a versenykiírásban szereplı feladatokat 88%-ban teljesíti - a mindenkori szakmai vizsgabizottság egyetértésével- mentesül a szakmai vizsga gyakorlati vizsgarészének teljesítése alól. 7. 12. 2. Ifjú Alkotók Kiállítás. Az Ortopédiai kötszerész és főzıkészítı tanulók a tanult szakmájuktól eltérı témakörben (rajz, grafika, festmény, plasztika, faragás, fotográfia stb.) nyújthatnak be munkákat. A kiállított tárgyakat - az iskolától független - szakmai zsőri bírálja el. A kiállításon a zsőri által megjelölt tárgyak alkotói jutalomban részesülnek. Ezen túlmenıen bármely tárgy alkotójának is felajánlható különdíj, azzal a megkötéssel, hogy szakoktató saját tanulóját nem jutalmazhatja

132

8. A 33 5030 01 Ortopédiai mőszerész szakképesítés. Iskolánkban az 1999/2000. tanévtıl indult az OKJ szerinti oktatás. A szakképesítés új megnevezése: 515420100005102 Ortopédiai eszközkészítı (ortopédia mőszerész). A szakképesítés Szakmai és vizsgakövetelményei, és a Központi program sem került kiadásra. Az illetékes minisztérium tájékoztatása szerint, a 2008/2009. tanévben még a régi OKJ szerint kell indítani a képzést. 8. 1. A képzési idı: 2 év

8. 2. A képzésben való részvétel feltételei . Iskolarendszerő nappali képzés:
alapvizsga ,
a tanulmányok megkezdésének idıpontjában be nem töltött 17. életév, = szakmai egészségügyi alkalmasság,
gyakorlati oktatási hely. Az évente felvételre jelentkezık száma megegyezik a gyakorlati oktatási helyek kínálatával (a felvételre jelentkezık már hozzák a gyakorlati oktatási hely fogadó nyilatkozatát), így felvételi vizsgát évek óta nem kellett tartani. Iskolai rendszerő felnıttképzés:
alapvizsga ,
szakmai egészségügyi alkalmasság,
gyakorlati oktatási hely Egyéni felkészülés:
alapvizsga,
szakmai egészségügyi alkalmasság,
minimum 2 éves, a szakmában eltöltött - igazolt - szakmai gyakorlat, vagy minimum 1200 órás (1000 óra gyakorlat, 200 óra elmélet) szakképzı tanfolyam elvégzése,
tantárgyi vizsga sikeres letétele (Munkajogi-és gazdálkodási ismeretek, 133

Munkavédelmi, tőzvédelmi és környezetvédelmi ismeretek, Szakrajz) 8. 3. Az iskolában folyó nevelés és oktatás szervezése, az iskola helyi tanterve. Az Ortopédiai kötszerész és főzıkészítı Munkaközösség döntése értelmében helyi tanterv (szakmai program) nem készült. A döntés indokai a következı:
A szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit, valamint a központi programot iskolánk szakembere dolgozta ki.
A tervezeteket a szakmai munkaközösség megvitatta és jóváhagyta. A munkaközösség munkájában részt vettek a Budapesti Kézmőves Kamara, az Ipartestület, valamint a képzésben résztvevı vállalkozások szakemberei. Magyarországon a központi program gyakorlatilag a REHAB Rt-ben (volt Gyógyászati Segédeszközök Gyára) folyó több évtizedes képzési tapasztalat összefoglalása,
Tanulóink a REHAB Rt-nél és - különbözı felszereltségő, profilú egyéni vállalkozóknál vannak gyakorlati oktatáson. Az oktatás és nevelés, a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei, (31. sz. melléklet) a központi program (32. sz. melléklet) szerint fog történni. Iskolánkban az 199912000. tanévtıl indul az OKJ szerinti oktatás. 8. 4. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak. Tantárgyak

Osztályfınöki óra Testnevelés Munkajog és gazdálkodási ism. Munkavédelmi, tőzvédelmi és körny.ism. Pszichológiai alapismeretek Ortopédiai ismeretek Anyag és gyártásismeretek Szakrajz Kötelezı elmélet összesen

évi óraszám 1/11.évfolyam (I. évfolyam)

évi óraszám 2/12.évfolyam (II. évfolyam)

összesen

37 74

35 70 35

72 144 35

37

35

72

148 111 37 444

35 105 70 35 420

35 253 181 72 864

134

Szakmai gyakorlat Nyári összefüggı gyakorlat Kötelezı gyakorlat összesen Kötelezı tantárgyak összesen Szabadon választható kötelezı szakmai tantárgyak Kommunikáció Alkalmazott számítástechnika Pénztárelszámolás számítógépen Környezetvédelem Kiegészítı gyakorlat Az iskola helyi tantárgyi programja Elmélet összesen Gyakorlat Összes óraszám

592 140 732

560 560

1152 140 1292

1176

980

2156

259 (37)

245

504

(35) (35) (37) (148) 37

(140) 35

72

555 880 1435

525 700 1225

1080 1580 2660

8. 5. A gyakorlati oktatás szinterei. A REHAB Rt. korszerően felszerelt tanmőhellyel rendelkezik, ahol a központi programban elıírt szakmai gyakorlatnak a vállalkozóknál nem oktatható témáit is oktatjuk, illetve a különbözı profilú vállalkozások gyakorlati oktatása közötti különbség kiegyenlítését végzik. 8. 6. A beszámoltató képzés. A beszámoltató képzés kereteit a 45/1999.(XII. 13.) OM sz. rendelet szabályozza. A rendelet (11.§(1) bekezdés) értelmében, a beszámoltató képzésben részt vevı hallgatók havi három munkanapot kivéve gyakorlati oktatáson vesznek részt. A beszámoltatást végzı iskola a három nap terhére, maximum kétnapos konzultációt szervezhet (11.§(3) bekezdés). A rendelet elıírásainak megfelelıen a beszámoltató képzésben részt vevı tanulók részére kéthetente egy alkalommal konzultációt szervezünk. A konzultáció keretében - az osztályfınöki óra, a testnevelés, és a szakmai gyakorlat kivételével- a tanulók részére valamennyi szakmai tantárgyból konzultációs lehetıséget biztosítunk, illetve tanórai foglalkozásokat tartunk.

135

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló teljesítményének minısítése teljes mértékben megegyezik a "rendes" nappali oktatásban elıírtakkal. 8. 7. Az iskolai rendszerő felnıttoktatás. Az iskolai rendszerő felnıttoktatásban a csekély létszám miatt önálló osztály nem indítható. A Kt.-ben meghatározott felvételi felsı korhatár igen sok jelentkezı részére tette lehetetlenné a nappali képzésbe történı bekapcsolódást (25. életévrıl 21. életévre csökkentette a felvételi felsı korhatárt). A fenti két intézkedés az iskolai rendszerő felnıttképzés felé "tereli" azokat, akiket a nappali képzés lehetıségébıl a jogszabályok kizártak. Tekintettel arra, hogy önálló osztály indítására nincs lehetıség, az iskolai rendszerő felnıttképzésben résztvevıket a nappali osztályba osztjuk be, s amennyiben igénylik, úgy felmentjük az elméleti órák egy részének látogatása alól. Gyakorlati oktatáson gazdálkodó szervezeteknél vannak. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló teljesítményének minısítése teljes mértékben megegyezik a nappali oktatásban elıírtakkal. 8. 8. Az alkalmazott tankönyvek, segédeszközök jegyzéke, a kiválasztásának elvei. A tankönyvpótló jegyzeteket –a Népjóléti Minisztérium megbízása alapjánszakembereink elkészítették. A régi tankönyvek 20-30 éve készültek, így azok nem használhatók. A tanulók az órákon készült jegyzet alapján készülnek fel.

136

8. 9. A képzés módszerei.

8. 9. 1. Elméleti oktatás.

Az elméleti oktatás:
a "normál" osztály a tanulók csekély létszáma, valamint az eltérı végzettsége (általános iskolai végzettség, középiskolai végzettség) miatt nem alakítható ki,
a beszámoltató oktatásban, szakmai csoportkeretben, szaktantermi rendszerben, négyheti két alkalommal van elméleti oktatás. 8. 9. 2 Gyakorlati oktatás. A gyakorlati oktatás:
az iskolai fémipari alapképzést leszámítva sem tanmőhelyben (iskola vagy gazdálkodó szervezet által mőködtetett) sem pedig munkahelyi körülmények között, csoportos oktatás keretében (2-8 fıig) nincs képzés, a gazdálkodó szervezetek a tanmőhelyeket felszámolták, mert az alacsony tanulói létszám sem a tanmőhelyek fenntartását, sem pedig a csoportos gyakorlati oktatás megszervezését nem indokolja
a beszámoltató oktatásban vállalkozásoknál egyedi munkahelyen folyik a gyakorlati oktatás. 8. 10. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái. A tanuló teljesítményének minısítése. Az iskolában bevált beszámoltatás, számonkérés, értékelés és minısítés igazodik az iskolában tanuló fiatalok életkorához és végzettségéhez (általános iskolai végzettséggel rendelkezı fiatalkorú és középiskolai végzettséggel rendelkezı, nagykorú tanulókról van szó!). Az elméleti tantárgyakból az év végi osztályzat:
az évközi, a tanítási órákon kapott érdemjegyekbıl, valamint
a félévi és év végi köztes vizsgákon szerzett érdemjegyekbıl alakul ki.

137

Az a tanuló, aki a félévi köztes vizsgán nem jelent meg, vagy a teljesítménye elégtelen, az év végi köztes vizsgán a teljes év anyagából köteles beszámolni. A vizsgáztató tanár dönti el, hogy az év közben (pl. dolgozat, rajzfeladat) és a félévi vizsgán szerzett érdemjegyet milyen módon veszi figyelembe az év végi osztályzat megállapításánál. A szakmai gyakorlat év végi osztályzata:
a gyakorlati oktatást ellátó szakember által adott érdemjegy, és
a félévi és év végi köztes vizsgákon szerzett érdemjegyekbıl alakul ki. A szakmai munkaközösség döntése értelmében, amennyiben a szakoktató által javasolt, valamint a kötelezı ellenırzı munka érdemjegye között
egy jegy különbség van, akkor a köztes vizsga osztályzataként a szakoktató által adott jegyet kell megállapítani,
két jegy különbség van, úgy a köztes vizsga osztályzatot átlagolással kell megállapítani. Ha a szakoktató által javasolt, vagy a kötelezı ellenırzı munka érdemjegye elégtelen, úgy a tanuló félévi gyakorlati érdemjegye, illetve az év végi végsı gyakorlati osztályzata is elégtelen. 8. 11. Az iskola magasabb évfolyama lépés feltételei. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltétele az elızı évfolyam követelményeinek teljesítése. 8. 11. 1 Szakmai elmélet. A szakmai elmélet követelményeit az a tanuló teljesítette, aki valamennyi szakmai elméleti tantárgyból minimum 2-es (elégséges) osztályzatot szerzett. Az a tanuló, aki az év végén egy, vagy több tantárgyból sikertelenül szerepelt, augusztusban javítóvizsgát tehet. Osztályozó vizsgát tehet az a tanuló, akinek az igazolt hiányzása a jogszabályban meghatározott felsı határt meghaladta, de a nevelıtestület az osztályozóvizsgára bocsátást engedélyezte.

138

8. 11. 2. Szakmai gyakorlat. A szakmai gyakorlat követelményeit az a tanuló teljesítette, aki szakmai gyakorlatból minimum 2-es (elégséges) osztályzatot szerzett, s az összefüggı szakmai gyakorlat követelményeit teljesítette. Az a tanuló, aki az év végén szakmai gyakorlatból elégtelen osztályzatot kapott, vagy az összefüggı szakmai gyakorlaton nem vett részt, s a hiányzását nem igazolta, augusztusban javítóvizsgát csak a Nevelıterület elızetes engedélyével tehet. A nevelıtestület döntéséhez a gyakorlati oktatást ellátó egyetértése szükséges. Az a tanuló, aki az adott évfolyam követelményeit nem teljesítette, tanulmányait csak a tanév megismétlésével folytathatja. A félévi és év végi köztes vizsgák - a szakmai vizsgákhoz hasonlóan- bizottság elıtt zajlanak. A köztes vizsgákon, az iskola vezetésén, a kérdezı tanárokon kívül a szakmai vizsgabizottságok elnökei és tagjai vesznek részt. A külsı szakembereket a kamara és szakmai ipartestületek delegálják. 8. 12. A tanulók egyéb „kibontakozási” lehetıségei. A tanulók részére minden évben lehetıséget biztosítunk a megméretetésre, az egyéni alkotói kezdeményezések kibontakoztatására. Évente kiírjuk:
a Szakma Kiváló Tanulója versenyt, s megrendezzük
az Ifjú Alkotók Kiállítását. 8. 12. 1 Szakma Kiváló Tanulója verseny. Az SzKT közel negyven éves múltra tekint vissza. Sajnos az egyre romló gazdasági helyzet miatt egyre csökken azon szakmák száma, amelyben országos versenyt is meghirdetnek. Az Ortopédiai mőszerész szakmában évtizedek óta nincs országos verseny, de az iskolai versenyt minden évben meghirdetjük.

139

Az SzKT -re való jelentkezés feltételei:
szakmai elméletbıl és szakmai gyakorlatból jó, vagy jeles félévi osztályzat, - nincs fegyelmi büntetése,
versenyen való részvételét a szaktanár és a szakoktató együttesen javasolja. A feladatot a Szakmai Munkaközösség tőzi ki (csak gyakorlati feladat van). Az a tanuló, aki a versenykiírásban szereplı feladatokat 88%-ban teljesíti - a mindenkori szakmai vizsgabizottság egyetértésével- mentesül a szakmai vizsga gyakorlati vizsgarészének teljesítése alól. 8. 12. 2 Ifjú Alkotók Kiállítás. Az Ortopédiai mőszerész tanulók a tanult szakmájuktól eltérı témakörben (rajz, grafika, festmény, plasztika, faragás, fotográfia stb.) nyújthatnak be munkákat. A kiállított tárgyakat - az iskolától független- szakmai zsőri bírálja el. A kiállításon a zsőri által megjelölt tárgyak alkotói jutalomban részesülnek. Ezen túlmenıen bármely tárgy alkotójának is felajánlható különdíj, azzal a megkötéssel, hogy szakoktató saját tanulóját nem jutalmazhatja.

140

X. A Budapesti Szolgáltató-és Kézmővesipari Szakképzı Iskola fejlesztési (szakmai) koncepciója. Az iskola alapító határozatában, szereplı szakmákban (szakképesítések) várható változások, s ezek hatása az iskolai képzésre.

1. Ötvös szakképesítés. A nagy hagyományokkal rendelkezı magyar ötvös ipart (csak Budapesten 3000 önálló, ötvös mester dolgozott) a háború után tönkretették, az önálló ötvös mestereket arra kényszeríttették, hogy az Állami Pénzverı Vállalatnál, a Fıvárosi Óra-és Ékszeripari Vállalatnál, az Órások Szövetkezeténél, stb. vállaljanak munkát. Az a néhány mester, aki önálló kisiparosként tudott továbbra is tevékenykedni, az sem dolgozhatott nemesfémmel. A rendszerváltást követıen újra létrehozták a Nemesfémmővesek Országos Ipartestületét, majd rövid idın belül megalakult a Magyar Nemesfémmővesek Országos Szövetsége. A szakma újra virágzásnak indult. Az ötvös szakma akkor is népszerő volt, amikor a végzett tanulók csak alkalmazottként tudtak elhelyezkedni, s most amikor a szakmában önálló vállalkozóként, saját elképzeléseiket tudják megvalósítani a szakemberek, a szakma népszerősége csak nıtt. Figyelembe véve, hogy a háború elıtt, csak Budapesten 3000 ötvös vállalkozó dolgozott, így e szakmában túlképzéstıl évekig nem kell tartani. A legnagyobb problémát a gyakorlati oktatási hely hiánya jelenti. Amint a bevezetıben már említettük, a nagy tanmőhelyeket felszámolták, így a tanulók jelentıs része egyéni munkahelyen dolgozik. Bár az Ipartestülettel és a Kézmőves Kamarával a kapcsolatunk a legjobbnak mondható, s így minden segítséget megkapunk tılük, a vállalkozók - a szakma sajátosságai miattazonban nem szívesen vesznek fel tanulót (a munkahelyeken nemesfémmel dolgoznak, s nem örülnek annak, hogy idegenek belelátnak a vállalkozás "titkaiba"). A már végzett tanulók iránt ugyanakkor nagy az igény. A nagyobb cégek egy része már most rájött, hogy nem jó stratégiát követett akkor, amikor a tanmőhelyét felszámolta és arra számított, hogy majd az utcáról vesz fel kész szakembert. Ezek a cégek már most szakemberhiánnyal küszködnek és rákényszerültek arra, hogy 5 év után újra kezdjék a tanulóképzést (pl. az Óra-és Ékszeripari Vállalat jogutóda az Orex Óra- és Ékszeripari Kft).

141

A szakmai munkaközösség szoros kapcsolatot tart a szakmában dolgozó elismert szakemberekkel, az Ipartestülettel és a Kamarával. A köztes vizsgákon az Ipartestület minden alkalommal képviselteti magát. A tanulók részére szervezett versenyek, kiállítások zsőrijében elismert szakemberek vállalnak megbízást. Szakembereink a szakmafejlesztési munkában aktívan részt vesznek, így az illetékes minisztérium kikérte véleményünket a szakma OKJ - ben történı felvételkor, majd ezt követıen a szakképesítés tanügyi dokumentációjának elkészítésébe is bevonták İket. 2. Vésnök szakképesítés. A szakma iránti kereslet az elmúlt években csökkent, most ismét növekvıben van. Évente 5-6 fı beiskolázására kerül sor, országos szinten. A vésnök tanulók az ötvös tanulókkal egy osztályba járnak (az ötvös és a vésnök szakma szakmai elméleti tantárgyai megegyeznek), így az alacsony tanulólétszám, sem anyagi többlettel nem jár, sem pedig szervezési problémát nem okoz. 3. Látszerész és fotócikk-kereskedı szakképesítés. A szakképesítésben, iskolai rendszerő oktatásban, - a Fenntartó döntése szerint – a 2008/2009. tanévtıl már nem iskolázhatunk be. Tekintettel arra, hogy a látszerész szakma
jelentısen fejlıdik,
egyre több egyéni vállalkozó jelenik meg a piacon,
a végzettek elırelépése is biztosított, mert e szakképesítés birtokában megszerezhetik az optometrista végzettséget, amely birtokában szemvizsgálatokat végezhetnek, szemüveget írhatnak fel, Ezért úgy döntöttünk, hogy amennyiben arra van igény, akkor a képzést, iskolarendszeren kívüli felnıttképzés keretében folytatni fogjuk.

142

4. Órás szakképesítés. Az órás szakma az elmúlt évtizedben jelentıs változáson ment keresztül. Megjelentek a kvarcszabályozós órák, amelyek egy része nem javítható, így a szakemberek munkája ezeknél az óráknál csak elemcserére, illetve szervizmunkára szőkül. Ugyanakkor az óragyárak szakszervizeiben, a közepes és nagy értékő órák, javítását végzı szakmőhelyekben, továbbra is szükség van a hagyományos és megfelelı színvonalú szaktudással rendelkezı szakemberre. Az órás szakmát Magyarországon csak iskolánkban oktatjuk. A szakmát oktató szaktanárunk órás dinasztia tagja (édesapja az órás felsı ipariskola igazgatója volt, majd iskolánk tanára, fia órás szakember), nemzetközileg elismert szakember. Két év óta, a nappali képzésre nincs jelentkezı, ezért úgy döntöttünk, hogy amennyiben arra van igény, akkor a képzést, iskolarendszeren kívüli felnıttképzés keretében folytatni fogjuk. 5. Fényképész szakképesítés A fényképész szakmában a legjelentısebb változást a színes technika térhódítása hozta. A lakossági igény 90 %-t a színes hívás és nagyítás teszik ki. Nyugaton már jelentıs igény mutatkozik a CD technika iránt is, de ez -az igen magas költségek miatt- Magyarországon még nem jelent meg. A szakma iránt igen nagy a lakossági igény, évek óta többszörös a túljelentkezés, annak ellenére, hogy az elhelyezkedés igen nehéz. A megfelelı szintő képzés megvalósítása érdekében 2 éve létrehoztuk a színes tanmőhelyt. Ez a tanmőhely egyrészt az elsı éves, iskola tanmőhelyben lévı tanulók oktatását, másrészt az egyéni munkahelyen lévı kiegészítı képzését szolgálja. 6. Fogtechnikus szakképesítés. A fogtechnikus szakma iránt évtizedek óta igen nagy az igény. Az iskolában minden igényt kiegészítı 7 tanlaboratórium mőködik. A laborok felszerelését folyamatosan bıvítjük (alaptámogatással, külsı cégek segítségével), így 21. századi igényeket kielégítı gyakorlati oktatási bázissá vált, ahol mindazok a témák oktathatók, amelyek oktatására az egyéni munkahelyek (a felszerelésekben, az alkalmazott technológiákban meglévı hiányosságok, illetve különbözıségek miatt) nem alkalmasak.

143

A laborban rendszeresen tartanak elıadásokat a nagy, fogtechnikai eszközök forgalmazásával foglalkozó cégek szakemberei (a legújabb technológiák, anyagok, stb. bemutatása). 7. Ortopédiai szakképesítések Az ortopédiai szakképesítéseket, egy zárt szakmai körben képzik. Az elmúlt években jelentıs változás a szakképesítések területén nem volt, s a szakemberek vélemény szerint nem is lesz. Az ortopédiai technikus szakképesítés OKJ-be történı felvétele óta, egyetlen jelentkezı sem volt.

144

XI. A továbblépés lehetıségei Az iskolában oktatott szakmák (szakképesítések) miatt a pedagógus kar döntı többsége speciális szakképesítéssel rendelkezik (pl. fényképész szakképesítés+ pedagógiai szakos fıiskolai végzettség). Ez részben elınyökkel jár:
az egy szakmát oktató pedagógus jobban el tud mélyülni az általa oktatott szakma szakmai anyagában, gyakrabban tud részt venni szakmai továbbképzéseken,
az ereje nem forgácsolódik el, a rendelkezésre álló szakirodalom tanulmányozásához több idı áll a rendelkezésére, több idıt tud fordítani oktatáshoz szükséges szemléltetıeszközök elkészítéséhez, beszerzéséhez,
nagyobb lehetısége van az adott szakmát (szakképesítését) képviselı szakemberekkel, ipartestületekkel, kamarákkal való kapcsolattartásra. Ugyanakkor nem lehet elhallgatni az ezzel járó hátrányokat sem:
addig, amíg egy gépészmérnök-tanár 20-30 szakma (szakképesítés) szakmai tantárgyainak oktatására alkalmas, addig egy fogtechnikus szakember csak e területen foglalkoztatható,
az iskolában oktatott szakmák iránti igény nagymértékben befolyásolja az iskolában alkalmazott szaktanárok és szakoktatók számát,
az itt alkalmazott pedagógusok csak átképzéssel képesek más szakmát, szakképesítést oktatni, s ezt a jelenlegi bizonytalan helyzetben (a gazdaság sem tudja megmondani, hogy milyen szakembert vár az iskolától) nem vállalják.

Összefoglalva: Az iskola személyi és tárgyi feltételei csak a jelenleg oktatott szakmák (szakképesítések) oktatására alkalmas. A fentiek miatt a továbblépést csak a jelenlegi keretek között lehet elképzelni. A jelenleg oktatott szakmákhoz (szakképesítések) szorosan kapcsolódó szakmák oktatását kell felvállalnunk, illetve az egymásra épülı szakmák oktatásával tovább lépési lehetıséget kell biztosítanunk a nálunk végzett tanulóknak.

145

A jelenlegi tanulólétszám az iskola személyi és tárgyi kapacitását leköti. Az iskola által kiképzett tanulók létszáma és a gazdaság szakember igénye -a rendelkezésünkre álló információk szerint- nagyrészt fedik egymást. A fentiek alapján a jelenlegi tanuló létszámon nem kívánunk jelentısen változtatni.

146

XII. Szervezeti változtatások, profilmódosítás 1. A tervezett szervezeti változtatások Iskolánk, a jövıben is csak szakképzı évfolyamokkal mőködne, így szervezeti változtatásra nincs szükség.. 2. A megvalósított, és tervezett profilmódosítás Az elızıekben már ismertetett (a pedagógus állomány végzettsége adott, nem állítható át más szakképesítés oktatására, az iskolában oktatott szakképesítések iránt a gazdaság és az állampolgárok részérı egyaránt jelentıs az igény) okok miatt az iskola profilján nem kívánunk változtatni. A képzési profil bıvítését, az iskolarendszeren kívüli felnıttképzésre (tanfolyami képzés) kívánjuk korlátozni. Ezen belül is azokra az az OKJ-ban szereplı, és az OKJ-ben nem szereplı szakképesítésekre kívánjuk korlátozni, amelyek szorosan kapcsolódnak a jelenleg is oktatott szakképesítésekhez, azokat kiegészítik, így az iskolai rendszeren kívüli felnıttképzés (tanfolyami képzés) keretében továbbképzési lehetıséget tudunk felkínálni a már végzett tanulóink számára. 2.1. Az iskola, mint Iskolarendszeren kívüli felnıtt képzést (szakképzés /tanfolyami képzés/) folytató intézmény. 2002.-ben, az illetékes Munkaügyi Központnál regisztráltattuk. 2007.-ben az iskolát, mint Felnıttképzési intézményt, a FAT akkreditálta. Iskolarendszeren kívüli felnıttképzési nyilvántartási szám: 01-0935-04, FAT akkreditáció: Intézményi- akkreditációs lajstrom szám: AL-1466. ISO minısítés: MSZ EN ISO 9001-2001 (minısítést száma: N/1/589/2006) A regisztrált szakképesítések. Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplı szakképesítések:





52 341 02 0010 52 01 51 213 01 0000 51 01 51 213 01 0000 51 02 54 789 01 0000 00 00

Becsüs (Ékszer) Eseményrögzítı Filmlaboráns Gyógyászati segédeszköz forgalmazó 147







52 725 01 0000 00 00 33 521 07 0000 00 00 54 321 01 0100 52 01 54 215 02 0000 00 00

Látszerész és fotócikk-kereskedı Órás Újságíró, konferanszié (Fotóriporter) Vésnök

Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) nem szereplı szakképesítések Mővészeti szakképesítések:
A „Fotografálás”, mint az emberi tevékenység közegébıl merített produktum.
Cizellır
Digitális ékszertervezés és gyártás (kezdı)
Digitális ékszertervezés és gyártás (haladó)
Digitális ékszertervezés és gyártás (szakértıi színt)
Digitális mőtermi fotós
Díszítı vésnık
Díszítı zománcozó
Drágakı foglaló
Ékszer ábrázolási-és tervezési alapismeretek
Ékszer és díszmő ábrázolási-és tervezési alapismeretek
Fekete-fehér labortechnika
Kameraman és videofelvétel készítı
Képjavító eljárások
Külsı helyszíni fotózás
Mőtermi fotózás
Színes labortechnika Egészségügyi képesítések:









Fémlemez készítı Fémmenetes pótlások Fülilleszték készítı Hídváz mintázás Kivehetı fogpótlás készítı Leplezések Orthodonthia Rögzített fogpótlás készítı

148

Gazdasági és igazgatási képzés:
Pályázatíró módszertani és gyakorlati képzés Regisztráció alatt lévı szakképesítések:







Logisztika (szakma-specifikus) Munkavédelmi, és munkabiztonsági ismeretek (szakma-specifikus) Számítógépes adminisztráció (szakma-specifikus) Tőzvédelmi ismeretek (szakma-specifikus) Vállalkozási ismeretek az EU-ban Vállalkozói menedzsment

Szolgáltatások:
Elızetes tudásszint felmérés
Elhelyezkedési tanácsadás A tervezett profilbıvítés esetén sem az elméleti oktatás, sem pedig a gyakorlati oktatás megfelelı szintő megszervezéséhez további beruházásokra nincs szükség (valamennyi szakképesítés oktatáshoz rendelkezünk szaktanteremmel és tanmőhellyel, illetve tanlaboratóriummal). A jelzett szakképesítések oktatását iskolai rendszeren kívüli felnıttképzés keretében kívánjuk megszervezni, amelynek költségeit a résztvevık fizetik. 2.2. Az iskolarendszeren kívüli képzések szervezése, lebonyolítása. Az iskolarendszeren kívüli képzéseket, az Iskola önállóan, vagy másik, - a Fıvárosi Munkaügyi Központ által regisztrált - Felnıttképzı (szakképzı) intézménnyel (továbbiakban: Cég) együtt szervezi, és bonyolítja le. Amennyiben az Iskola, a képzést nem önállóan szervezi, és bonyolítja le, akkor a „Képzési szerzıdés”-t a hallgatóval, az iskola, és a Cég, közösen köti meg. A szakmai vizsgát, minden alkalommal, az Iskola szervezi, és bonyolítja le (a szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. törvény 13.§(1) bekezdés). 2.3. Az Iskolarendszeren kívüli szakképzı tanfolyamok szervezése, és lebonyolítása.

149

Az iskola sajátszervezéső tanfolyamokon kívül, más felnıttképzési intézményekkel szervez tanfolyamokat. Az iskolával „Szerzıdés”-t kötött Cégek adatai, és a közösen szervezett képzések. BÁV Bizományi Kereskedıház és Záloghitel Rt. A Cég, felnıttképzési nyilvántartási száma: A nyilvántartásba vétel ideje: A nyilvántartásba vétel lejárta:

01-0830-05 2005. 12. 23 2008. 12. 23

Közösen szervezett képzések: 52 3439 01 Becsüs (a szakirány megjelölésével) GÉNIUS ART Oktatási és Kereskedelmi Kft. A Cég, felnıttképzési nyilvántartási száma: A nyilvántartásba vétel ideje: A nyilvántartásba vétel lejárta:

01-0122-05 2006. 03. 06 2010. 03. 06

Közösen szervezett képzések: 52 3439 01 Becsüs (a szakirány megjelölésével)

Gyógyászati Segédeszközök Forgalmazóinak Országos Szövetsége A Cég, felnıttképzési nyilvántartási száma: A nyilvántartásba vétel ideje: A nyilvántartásba vétel lejárta:

01-0395-04 2004. 07. 02 2008. 07. 02

Közösen szervezett képzések: 54 7899 02 Gyógyászati segédeszköz-forgalmazó

150

3. A Színes TISZK-el kapcsolatos feladatok. A Budapesti Szolgáltató-és Kézmővesipari Szakképzı Iskola, az Erzsébet Királyné Szolgáltató-és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola, és a Kézmőipari Szakközépiskola és Szakiskola, a TISZK - en belüli együttmőködésrıl, az alábbiakban állapodott meg: Vállalják, egy a fenntartó által létrehozott TISZK - en belüli együttmőködést.
Amennyiben a fenntartó, úgy dönt, hogy, más fenntartóval kötött „Megállapodás” alapján, további, - nem az önkormányzat fenntartásba tartozó - szakképzı iskolákat is be kíván „építeni” a TISZK - be, úgy támogatják az alábbi szakképzı iskolák csatlakozását:
MKE Képzı és Iparmővészeti Szakközépiskola (fenntartó: Magyar Képzımővészeti Egyetem),
Ipartestületi Szakiskola Iskola (fenntartó: MOSZI). A késıbbiekben, hasonló döntés esetén, támogatják a TISZK esetleges bıvítését, a BMGE -vel (kozmetikus felsıfokú szakképzés) A Fenntartó a VI. TISZK modellt fogadta el, az alábbi feltételekkel
a fenntartó, TISZK Központnak, a Budapesti Szolgáltató-és Kézmővesipari Szakképzı Iskolát jelöli ki, amely jelenleg is, csak szakképzı évfolyamokkal mőködik,
az Erzsébet Királyné Szolgáltató-és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola, és a Kézmőipari Szakközépiskola és Szakiskola, a TISZK en belül, továbbra is önálló intézményként mőködik. Ezt az indokolja, hogy a TISZK - ben együttmőködı három iskola
képzési profilja eltérı, a képzések nem épülnek egymásra, ugyanakkor
a szakmai alapozó tantárgyak oktatásában, szoros együttmőködés kialakítására látunk lehetıséget.

151

A TISZK neve, és felépítése

Színes TISZK (VI. modell) FFKB RFKB

Támogatások Felsıoktatási intézmény BME

Fenntartó Megállapodás

Kozmetikus fsz

Budapesti Szolgáltató és Kézmőv esipari SZKI a Közoktatási törv. 67§(5) és a Szakképzési törv. 2§ b). közös modul feladatellátásra

Budapesti Szolgáltató és Kézmőv esipari SZKI Szakképzési feladatok

Erzsébet Királyné SZKI szakképzési feladatok

Erzsébet Királyné SZKI alapozás

Felsıoktatási intézmény

MKE Képzı és Iparmőv észeti SZKI

Kézmőv es SZKI Szakképzési feladatok Kézmőv es SZKI alapozás

Nem önkormány zati fenntartású iskola (Ipartestület)

A TISZK-be tartozó iskolák, az alábbi, szakmai alapozó képzésben mőködnek

együtt:
munkavédelem, tőzvédelem, környezetvédelem,
kereskedelmi, és vállalkozási ismeretek, Színes „ TISZK” iskolák, (A Budapesti Szolgáltató-és Kézmővesipari Szakképzı Iskola, a Kézmőipari Szakközépiskola és Szakiskola és az Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola) közös alapozó Munka és környezetvédelem modul Témakörök

Tartalmak

Munkavédelem Biztonságos munkavégzés feltételei

Munkavédelem területei A munkavédelem szabályozási rendszere, felügyelete Elsısegélynyújtás Villamosság biztonságtechnikája Biztonságtechnika Érintésvédelem Vegyianyagok kezelése Kéziszerszámok használata Balesetek és munkahelyi balesetek fogalma Balesetvédelmem, munkavédelem eszközei Megterhelés, igénybevétel, monotónia Pszichológiai igénybevétel és alkalmazkodás Munkahely biztonságos kialításának feltételei Üzemek telepítése Általános tőzvédelmi ismeretek Tőzvédelem A létesítésre vonatkozó tőzvédelmi szabályok Használatra vonatkozó tőzvédelmi szabályok Tőzoltás módjai Dohányzás Tőzoltó készülékek, eszközök, anyagok Munkaegészségügy célja, feladata Munkaegészségügy Munkahigéné feladata Munkaártalmak Munkakörülmények egészségügyi vonatkozásai Alkalmassági vizsgálatok Környezetvédelem

Összesen:

Környezetvédelem alapjai, feladata Ökológiai alapismeretek Környezeti ártalmak Környezetvédelem módszerei, területei, Hulladékgazdálkodás Környezetvédelem jogi szabályozása

Össz. óra

5

7

8

8

3

6

37

A munka és környezetvédelem modul: heti 1 óra: évi 37 óra. Tanulói tevékenységformák:







Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk feladattal vezetett rendszerezése Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Esetleírás készítése

Színes „ TISZK” iskolák, (A Budapesti Szolgáltató-és Kézmővesipari Szakképzı Iskola, a Kézmőipari Szakközépiskola és Szakiskola és az Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola ) közös alapozó Jogi és vállalkozási ismeretek modul Témakörök I. Jogi alapismeretek A jogszabály A szerzıdés

Tartalmak

Össz. Óra

Jogszabály fogalma Jogszabály elemei A szerzıdés fogalma A szerzıdés fogalmának elemei A szerzıdés létrejötte A szerzıdés alakja A szerzıdés érvénytelensége A szerzıdés módosítása A szerzıdés megszőnése A szerzıdés teljesítése A szerzıdés megszegése A szerzıdés megerısítése Biztosítékadás

3 19

16

II. Munkajogi ismeretek A munkaviszony létesítése A munkaszerzıdés megkötése A munkaszerzıdés érvénytelenítése A munkavégzés szabályai A munkaidı, munkabér Rendkívüli munkavégzés A munkavállaló pihenése A rendes szabadság A betegszabadság A munkavállaló kártérítési felelıssége A munkaviszony megszőnése

154

III. Vállalkozási ismeretek alapjai

IV. Marketing

Összesen

A munkaügyi jogvita A tanulószerzıdés A vállalkozási formák jellemzıi

Az üzleti terv tartalma, felépítése A vállalkozás létrehozásának gyakorlati feladatai A belsı és külsı források biztosításának lehetıségei A telephely kiválasztásának szempontjai A telephely külsı/ belsı arculata A szükséges létszám és munkakörök megállapításának szempontjai A tevékenységhez szükséges tárgyi feltételek kialakítása Az áru – és vagyonvédelem biztosításának módjai A humánerıforrás- gazdálkodás szerepe A munkatársak kiválasztása Pénzügyi számviteli fogalmak A finanszírozás lehetıségei A vagyonmérleg és eredmény-kimutatás A vállalkozás átszervezésének formái A vállalkozás megszüntetésének formái A marketing jelentısége, módjai 14 A fogyasztói szokások felmérésének módszerei A piackutatás módszerei A piacelemzésének módszerei A piacszegmentálás módszerei A reklámtevékenység megtervezése, folyamata A reklám és értékesítési akciók Az értékesítést ösztönzı módszerek A külsı/belsı PR 74

A jogi és vállalkozási ismeretek modul: heti 2 óra évi 74 óra. Tanulói tevékenységformák:







22

Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk feladattal vezetett rendszerezése Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Esetleírás készítése

155

A TISZK-en belül oktatott szakképesítések, új Szakmai és vizsgakövetelményeiben, és Központi programjában elıírt Modulzáró vizsgák, a TISZK Központ keretében - kerülnek lebonyolításra, s az annak dokumentálásáért a TISZK Központ a felelıs. A TISZK-be kerülı három iskola vállalja továbbá, hogy
Együttmőködnek a beiskolázások során. • az érdeklıdı tanulóknak, az adott szakképesítést oktató iskolát ajánlják, • igyekeznek, az olyan tanulókat a TISZK keretében „átirányítani”, akik a tanulmányaikat, eredetileg választott szakmában nem kívánják folytatni (pl. szakmát kíván váltani). Ehhez biztosítják az átjárhatóságot.
Pedagógiai (szakmai) programjaikat összehangolják”.
Közösen szerveznek: • kiállításokat, • versenyeket.
Az iskolákat közvetlenül érintı pályázatokon túl, közösen is nyújtanak be pályázatokat.
Közös Web lapot hoznak létre, s ezen belül iskolánként mutatkoznak be.
Az iskolák pedagógusai, „áttaníthatnak” a másik iskolába, amennyiben • ezt a végzettségük lehetıvé teszi, • nincs meg a kötelezı óraszámuk, • a befogadó intézmény ezt igényli.
A felnıttképzés keretében közösen szerveznek képzéseket, illetve csak az egyik Intézmény által szervezett képzés esetén, a másik Intézmények tanulóit „befogadják”.

156

Évente közös Fejlesztési tervet készítenek. A Fejlesztési terv tervezetét, a három iskola:
igazgatójából,
illetékes igazgató helyettesébıl, és
gazdasági vezetıjébıl álló Bizottság tárgyalja meg, és hagyja jóvá. A TISZK adatai. Az érdekelt három iskola tanulólétszáma meghaladja a törvényben elıírt minimum létszámot (1500 fı), s mindhárom iskola rendelkezik, - a képzési profiljának megfelelı- tanmőhelyekkel, tanlaborokkal. Budapesti Szolgáltató-és Kézmővesipari Szakképzı Iskola:
Tanulólétszám: 900 fı (nappali képzés : 610 fı)
Tanmőhelyek • 4 ötvös tanmőhely (férıhely: 60 fı) • 4 fényképész tanmőhely (férıhely: 32 fı) • 7 fogtechnikus tanlabor (férıhely: 105 fı) • 1 látszerész tanmőhely (férıhely: 15 fı) Erzsébet Királyné Szolgáltató-és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola:
Tanulólétszám: 985 fı (nappali képzés.921 fı)
Tanmőhelyek • 2 fodrász tanmőhely (férıhely140 fı) • 1 kozmetikus tanmőhely (férıhely: 32 fı) • 1 elektrokozmetikai kabinet (férıhely 12 fı) • 1 kereskedelmi kabinet (férıhely: 20 fı) Kézmőipari Szakközépiskola és Szakiskola:
Tanulólétszám: 463 fı nappali képzés
Tanmőhelyek • 1 Grafikai tanmőhely (férıhely: 84 fı) • 1 Dekoratır tanmőhely (férıhely: 54 fı) • 1 Keramikus tanmőhely (férıhely: 20 fı) • 1 Porcelánfestı és tervezı tanmőhely (férıhely: 22 fı)

157

• • • • • •

1 Díszítıfestı tanmőhely (férıhely: 16 fı) 1 Díszítıszobrász tanmőhely (férıhely: 20 fı) 1 Szitanyomó tanmőhely (férıhely: 8 fı) 1 Üvegfestı és ólmozott üvegkészítı tanmőhely (férıhely: 20 fı) 1 Üvegcsiszoló tanmőhely (férıhely: 12 fı) 1 Szobafestı és tapétázó tanmőhely (férıhely: 30 fı)

158

XIII. A Pedagógiai (szakmai) Program módosítása. A Pedagógiai (szakmai) programot módosítani kell, amennyiben





az iskola mőködését szabályozó jogszabályok módosulnak, az iskola Alapító okiratát a Fenntartó módosítja, az Országos Képzési Jegyzéket az illetékes minisztérium módosítja, az iskolában oktatott szakképesítések SZVK - it, vagy a Közprogramjait módosítja,
az iskola pedagógusa kezdeményezi annak módosítását, s ezt a nevelıtestület elfogadja,
az iskola munkaközössége kezdeményezi annak módosítását, s ezt a nevelıtestület elfogadja,
az iskolai DÖK kezdeményezi annak módosítását, s ezt a nevelıtestület elfogadja,

XIV. Záródokumentum. Az iskola Pedagógiai (Szakmai) programja a fenntartó jóváhagyását követıen nyilvános, s azt bárki megtekintheti. A Pedagógia (Szakmai) program 1 pl.-át az iskola titkárságán helyezzük el, ahol azt az érdeklıdök, megtekinthetik. A Pedagógiai (Szakmai) program elfogadásának dokumentumai
a Nevelıtestületi határozat, a Pedagógiai (szakmai) program elfogadásáról,
a Diák önkormányzat nyilatkozata,
az illetékes egészségügyi intézmény nyilatkozata,
szakértıi vélemény,
a Fenntartó jóváhagyása. Budapest, 2008. június 10.

Mózes Tamás igazgató

159