A módosításokkal egybeszerkesztett változat

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁST ÉRINTŐ FELADATELLÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE

2007 A módosításokkal egybeszerkesztett változat

1.

BEVEZETÉS

A közoktatásról szóló 1993-ban elfogadott törvény alapján a közoktatás intézményeiben mindenki nevelésben és oktatásban részesülhet. A közoktatás rendszerének működtetése állami feladat, mely az állami szervek és a helyi önkormányzatok intézményfenntartói tevékenysége ill. feladatellátása révén teljesül. Vagyis a közoktatási feladatok ellátása a helyi önkormányzatok számára – a törvényben lefektetett módon differenciált mértékben – kötelező feladat. A feladat ellátása intézmények működtetésével, más fenntartókkal kötött megállapodással, vagy társulással történhet. A Feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési terv szerepe, hogy irányt adjon az ágazat szakmai és infrastrukturális fejlesztésének, összehangolja az önkormányzat közoktatásra vonatkozó egyedi döntéseit, tudatos, hatékony, a helyi igényekhez igazodó színvonalas feladatellátást tegyen lehetővé. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata mindig is rendelkezett az ágazatot érintő átfogó elemzésekkel, tervekkel. A Közgyűlés a közoktatási feladatok megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntések előkészítése, az egységes és koherens döntések meghozatala érdekében 1995-ben elkészítette Oktatási koncepcióját. A közoktatási törvényben megfogalmazottaknak megfelelően 1997-ben Fejlesztési tervét, illetve 2000-ben Intézkedési tervét. Az országos oktatáspolitikai, ennek következményeként a jogi és finanszírozási környezet, valamint a helyi demográfiai, társadalmi, gazdasági változások miatt a városi oktatáspolitikai dokumentumok rendszeres felülvizsgálata és módosítása, aktualizálása szükséges. Ez legutóbb 2004-ben történt meg. Az elkövetkező időszakban a jelenleg elfogadásra kerülő Feladatellátási, intézményhálózatműködtetési és fejlesztési terv 2007 oktatáspolitikai dokumentum lesz az alapja a helyi önkormányzat közoktatási feladatainak megszervezéséhez szükséges döntések meghozatalának. A dokumentum tartalmazza, hogy az önkormányzat kötelező feladatait milyen módon látja el, illetve mely nem kötelező feladatokat kíván felvállalni. Tartalmazza az intézmények működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggő távlati elképzeléseket, a középtávú beiskolázási tervet. Az Intézkedési és fejlesztési tervnek rendelkeznie kell arról, hogy a településen állandó lakhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező gyerekek hol vehetik igénybe a kötelező felvételt biztosító óvodát, iskolát, pedagógiai szakszolgálatot. Kitér a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedésekre is. Ezt egészíti ki az önkormányzati minőségirányítási program, melyek együttesen határozzák meg a város középtávú oktatási fejlesztését. Egy település közoktatási rendszerének ki kell elégíteni a társadalmi szükségleteket és a felhasználói igényeket. A feladatellátást úgy kell megszervezni, hogy elsősorban eredményes legyen, ugyanakkor a hatékonyság szempontjainak is megfeleljen. Ez csak részben múlik a fenntartón, mint a függelékekből is látható. Az, hogy mit tanítanak, milyen eszközökkel és módon, nagymértékben függ a központi szabályozástól. A legfontosabb pedig a tanár-diák kapcsolat, hiszen jól felkészült, elhivatott vezetők, pedagógusok nélkül a többiek törekvése is hiábavaló. Békéscsaba közoktatási rendszerének itt következő bemutatása, és a fejlesztési irányok meghatározása ezek figyelembevételével történik.

2

2.

HELYZETELEMZÉS

A 2002 és 2006 közötti időszak legjelentősebb, történelmi léptékű eseménye volt az, hogy Magyarország tagja lett az Európai Uniónak. A csatlakozás közvetlenül és közvetetten is meghatározó hatással volt az időszak folyamataira. Megindult a közigazgatási rendszer és a fejlesztési források átalakítása, átstrukturálása. A Dél-alföldi régió, valamint Békés megye társadalmi, gazdasági viszonyainak bemutatása a függelékben található, közoktatásának néhány jellemzője az alábbi: Az óvodai nevelés a régióban jól kiépült. A cél a mindenki számára elérhető, magas színvonalú, az oktatási rendszerbe való belépést megfelelően előkészítő, az eltérő családi háttérből adódó szociokulturális különbségeket csökkentő óvodai intézményhálózat megerősítése és fenntartása. Az óvodák infrastruktúrája majdnem minden esetben felújítására szorulnak. A következő időszakban számottevő forrásokat kell fordítani az épület- és eszközállomány megújítására. Az alapfokú, kötelező önkormányzati feladatokat tejesítő oktatási intézmények fenntartását a régió települései többnyire önállóan oldják meg. Az elkövetkező években 2015-ig bezárólag az iskoláskorú népesség létszáma csökkenni fog. Az intézmények infrastrukturális ellátottsága úgyszólván a közoktatás teljes spektrumában hiányosnak mondható. Vonatkozik ez elsősorban az épületállományra, másodsorban az eszközellátottságra. A legkomolyabb problémát az épületek és kiszolgáló létesítmények állaga okozza. Ki kell itt emelni az akadálymentesítés kérdését, de ehhez a problémakörhöz kapcsolható az Európai Unió előírásainak megfelelő udvari eszközök és játékok, kötelező aulák, tornacsarnokok, tornaszobák, étkezőhelyiségek biztosítása. Az utóbbi tíz évben jelentősen bővült a régió középfokú oktatási kínálata. Nőtt a középfokú intézménnyel rendelkező települések száma, új intézmények, új fenntartók (egyházak, alapítványok) jelentek meg, jelentősen bővült az intézmények képzési kínálata. Az érettségi utáni szakképzésben felerősödött a post-secondary és az önálló munkaerő-piaci képzés szerepe. Nőtt a gimnáziumi férőhelyek száma. A középfokú oktatásban folyamatosan átstrukturálódott a családok képzési orientációja mind a képzési szint, mind a képző intézmény helyét illetően. A szakközépiskolai képzés iránti érdeklődés mellett megnőtt és az utóbbi években dominánssá vált a gimnáziumi képzés iránti igény, ezeket követi a szakiskolai képzés. A fizikai munkával járó szakmákhoz szükséges végzettség megszerzése ma már egyre inkább divatjamúlt abból a téves társadalmi szemléletből kifolyólag, hogy a minél színvonalasabb életvitelhez és a biztos megélhetéshez a magasabb iskolai végzettség elérésén keresztül vezet az út. A dél-alföldi középfokú oktatási intézmények a képzési igények jelentős részét képesek kielégíteni. A szakképzés szerkezete azonban nem minden tekintetben felel meg a munkaadók elvárásainak. A hazai felsőoktatási intézmények történelmileg kialakult területi szerkezetét a főváros meghatározó szerepe jellemzi, kiegészülve a nagyobb vidéki egyetemi városokkal, valamint a budapesti és vidéki főiskolai hálózattal. A régióban 109 akkreditált felnőttképzési szervezet működik – köztük az állami felnőttképzési hálózat békéscsabai és kecskeméti regionális képző központja. Jelenleg a Délalföldi régióban a munkaképes korúak 10,5%-a rendelkezik diplomával, ez a legalacsonyabb érték a régiók között. A magyar átlag 14,3%, az EU 25 átlaga 20,6%. A korábbi fejlesztési terv megalkotása óta a magyar közoktatás rendkívül mozgalmas időszakot élt át: a korábbi, már akkor sem nyugalmas periódushoz képest tovább erősödtek és

3

gyorsultak a változások. A rendszer legtöbb szereplőjének így alapvető élménye maradhatott az instabilitás és az átmenetiség érzése. A korábbi fejlesztési terv megalkotása óta a közoktatás irányítási rendszere megőrizte a mintegy másfél évtizede kialakult alapvető jellemzőit. A magyar közoktatás-irányítás a közigazgatás rendszerébe integrált, decentralizált modellbe tartozik. Az irányítási és döntéshozatali felelősségeket számos szereplő gyakorolja; a felelősségek megosztása bonyolult hálózatot alkot. Továbbra is elsődleges kérdés a költséghatékonyság. Mivel a demográfiai folyamatok alapvetően nem változtak ebben az időszakban, azaz a gyermeklétszám folyamatosan csökkent, kiemelt feladat maradt az intézményi kapacitások minél hatékonyabb kihasználása, ami az alapfokú oktatást követően a középfokú intézmények finanszírozásában is előtérbe került. A foglalkoztatás problémái a hatékonyság mellett az eredményesség kérdését is felvetik. Ugyancsak kihívást jelent a közoktatási törvény folyamatos módosításából adódó új feladatok elvégzése. A négy legfontosabb intézményi dokumentum (pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat, házirend, minőségirányítási program) módosítása, ill. elkészítése hatalmas feladatot rótt a vezetőkre. Új feladatként jelent meg valamennyi intézményfenntartó önkormányzat számára az önkormányzati minőségirányítási programok elkészítése. Mivel ilyen irányú ismeretekkel az osztály dolgozói nem rendelkeztek, külső minőségirányítási szakértő készítette el az önkormányzat minőségfejlesztési programját. Aktuális felülvizsgálata már az Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály ehhez értő munkatársa által megtörtént. Az intézmények többnyire saját maguk készítették el minőségfejlesztési programjukat. Az Oktatási Minisztérium kötött felhasználású pénzügyi keretet hozott létre, mely felkészítő tanfolyamokon való részvételt, a pedagógusok által végzett fejlesztő munka elismerését tette lehetővé. A helyi közoktatási intézkedési és fejlesztési terv és az önkormányzati minőségirányítási program együtt határozza meg a helyi közoktatási közszolgáltatások ellátásának módját (kötelező és önként vállalt feladatok), valamint az egyes intézmények feladatellátásával kapcsolatos önkormányzati elvárásokat, a feladatellátáshoz kapcsolódó irányítási feladatokat (kapcsolatrendszer, ellenőrzés, értékelés). Új feladat és jelentős kihívás volt 2004-től a Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó pályázatokba történő bekapcsolódás, a közoktatás területén rendelkezésre álló decentralizált fejlesztési források megnyerése és felhasználása. Ebben mind a hivatal, mind az intézmények igyekeztek részt venni, a projektek nagy száma, a bonyolult pályázati rendszer, majd végrehajtás azonban óvatossá tette az érintetteket. Nyertes pályázat esetén jelentős többletfeladat hárult a vezetőkre, pedagógusokra egyaránt, napi munkájuk mellett csak korlátozottan tudtak újabbakat bevállalni. Az önkormányzat 2004-ben a HEFOP 3.2.2 és 4.1.1 pályázatokon szerepelt sikerrel, melyek keretében a megyei önkormányzattal, mint konzorciumi partnerrel együttműködve Térségi Integrált Szakképzési Központok (TISZK) létrehozására és infrastruktúrájuk fejlesztésére vállalkozott. A pályázat célja a szakképzési kínálat megfelelő koordinációjának biztosításával a szakképzés hatékonyságának növelése, valamint a XXI. századi igényeknek megfelelő csúcstechnológia összehangolt alkalmazása, a szakképzésben résztvevő fiatalok naprakész, korszerű gyakorlati ismereteinek bővítésére. Az intézkedés a képzés és munkaerőpiac közötti összhang megteremtését kívánta előmozdítani a gazdaság szereplői, a gazdasági kamarák és a társadalmi partnerek együttműködésével. A közoktatási törvény az önkormányzati fenntartók számára előírja, hogy intézményeiket gazdálkodási, törvényességi, hatékonysági szempontból ellenőrizzék, továbbá azt is, hogy a szakmai munka eredményességét a minőségirányítási programban meghatározott minőségfejlesztési rendszer működtetésével biztosítsák. Valamennyi fenntartónak értékelnie

4

kell „a nevelési-oktatási intézmény foglalkozási, illetve pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét”. Az ellenőrzési és értékelési kötelezettség együttes jelenléte lehetővé teszi, hogy a fenntartók minőségirányítási programjuk részeként kialakítsák és működtessék helyi közoktatási értékelési rendszerüket. Városunkban ennek szabályozása megtörtént, működtetése folyamán alakulhat ki az az adatbázis, amely alapját képezheti a hatékony és eredményes szolgáltatás intézményenkénti és városi szintű biztosításának. A fenntartói értékelés súlyát jelentősen növeli a közoktatási törvény azon módosítása, mely szerint a fenntartó köteles nyilvánosságra hozni honlapján (annak hiányában a szokásos módon) a nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelését. A közoktatási törvény 2006. évi módosítása új, az intézményfenntartókat is érintő szabállyal egészítette ki a közoktatás országos mérési feladatait. Amennyiben valamelyik intézmény nem éri el a jogszabályban meghatározott minimum szintet, akkor mind a fenntartónak, mind az intézménynek meg kell tennie a szükséges intézkedéseket. Első ízben a 2008/09-es tanévet kell értékelnie az iskoláknak. A minisztérium is e tanév értékelésének hozzáférhetővé tételéről köteles első ízben gondoskodni. Ez még előttünk álló feladat, de eddigi tapasztalataink alapján Békéscsaba iskoláit nem fogja érinteni ez az új rendelkezés. 2.1. Munkaerő-piaci igények Napjaink egyre terhesebbé váló jelensége, hogy a munkaerő kínálat és kereslet egyre kevésbé felel meg egymásnak. A felmérések azt jelzik, hogy a foglalkoztatók csupán igen rövid periódusra tudnak előrejelzéseket tenni, mivel gazdasági pozíciójuk állandó változásban van. Az viszont hosszú távon észlelhető, hogy a fizikai szakmunkások, ezen belül a termelő üzemi környezetben dolgozók iránti igény növekszik, hiányuk a gazdaság növekedésének erősödő korlátjává válik. Az is ismert, hogy ezzel ellentétes folyamatként egyre kevesebben kívánnak szakmunkássá válni, egyre többen középfokú vagy felsőfokú végzettséggel kívánnak munkakört betölteni. A munkaerő-piaci igények feltérképezése, a szükségletek közvetítése elsődlegesen a fenntartók feladata. A pályaválasztók, ill. szüleik döntését nagyon kevéssé befolyásolja a piaci kereslet, az iskolák szakmakínálatát pedig a hagyományok mellett a tanulói kereslet határozza meg. A szakképzés szerkezetének kialakításán, változtatásán túl legalább olyan fontos a közvélemény formálása, a valós munkaerő-piaci információk megismertetése. Változatlan tendencia mellett a tanulók karriertörekvései, a közép- és felsőfokú intézmények kínálata egyre távolabb kerülnek a gazdasági, ill. közszolgálati foglalkoztatók munkaerő keresletétől. Ennek következménye, hogy növekszik a pályakezdők munkanélkülisége, egyre többen válnak frusztrálttá, miközben a gazdaság fejlődése munkaerő korlátokba ütközik. Sajnálatos tapasztalat, hogy a felnőttképzés nem korrigálja, hanem megismétli az iskolarendszerű szakképzés hibáit. A Foglalkoztatási Hivatal adatai alapján 2006. december végén 22 079 fő álláskeresőt regisztráltak a megyében, 3,4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Békés megye kirendeltségei közül a legjelentősebb növekedés Békéscsaba és Békés körzetét jellemezte, ahol 16, illetve 12 százalékot mértek. A férfiak aránya tovább mérséklődött, azonban az állástalanok nagyobb hányadát (53,5%) még így is ők adták. Az előző évekhez hasonlóan a munkanélküliek több mint nyolctizede fizikai foglalkozású, a szakmunkások aránya 44,4 %, a betanított- és a segédmunkásoké 17,2 % és 22,4 %. Az elmúlt egy évben 111 fővel emelkedett a szellemi foglalkozásúak száma, aránya viszont változatlan (16,1%), melyen belül az ügyintézők köre a legnépesebb.

5

Életkor szerint vizsgálva az álláskeresőket örvendetes, hogy a 26 évesnél fiatalabbak körében közel 3 százalékos létszámcsökkenés következett be, így arányuk (19,5%) több mint egy százalékponttal mérséklődött. A munkanélküliek döntő hányadát (52,1%) a 26-45 év közöttiek alkották, számuk 2,8 százalékkal emelkedett. A legnagyobb mértékű emelkedés azonban a legidősebb munkavállalók körében következett be, 50 év felett átlagosan 17 százalékkal nőtt a számuk. A munkanélküliek iskolai végzettség szerinti összetétele is hasonlóan alakult, mint egy éve. A regisztráltak 3,2 százaléka az általános iskolát sem végezte el, 34,5 százalékuk alap-, közel hattizedük középfokú végzettséget szerzett, a diplomások aránya 3,3 százalék volt. Az összes nyilvántartott álláskeresőn belül a pályakezdők aránya 9 százalékot tett ki létszámuk 1979 fő, ez 1,5 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A Fejlesztési terv alapvetően a pályakezdők elhelyezkedési esélyeit vizsgálja, hiszen az oktatás megfelelősségét ez tükrözi. Az életkor szerinti áttekintés azt mutatja, hogy a megyében viszonylag jelentős számú azon fiatalok száma (46 fő), akik befejezett általános iskolai végzettség nélkül már megjelennek a munkaerő piacon. Békéscsabán számuk csak 5 fő. Az általános iskolát végzett, de szakmával nem rendelkező fiatalok ennél jóval többen vannak (716 fő, illeteve159 fő). Nagyon fontos, hogy ők visszakerüljenek az iskolarendszerű képzésbe, mert szakképzettség hiányában életkilátásaik rosszak. Ezt lehetővé teszi a felzárkóztató oktatás, mely pontosan az ilyen fiatalok problémájának kezelésére került a közoktatási törvénybe. Békéscsabán a Kós Károly Szakképző Iskola a feladatra kijelölt intézmény, azonban eddig érdeklődés hiányában ilyen rendszerű képzést még nem folytattak. A jogutódjaként működő Békéscsabai Központi Szakképző Iskolának nagyobb figyelmet kell fordítania a fiatalok megkeresésére és képzésbe illesztésére. Meglepően sok a szakmunkás és szakközépiskolai végzettségű regisztrált álláskereső pályakezdő fiatal (386 fő, illetve 81 fő; 256 fő, illetve 83 fő). Sajnos egyre több a felsőfokú végzettséggel rendelkező regisztrált pályakezdő munkanélküli, számuk vélhetően nem tükrözi a valós elhelyezkedési igényt, hiszen sokan inkább további tanulmányokba kezdenek. A középfokú végzettségűekre vonatkozó munkaerő-piaci kereslet és a képzési kibocsátás viszonyát országosan egy 2005-ben készült tanulmány, Békés megyében valamint Békéscsabán a Békés Megyei Munkaügyi Központ 2006-os adatai alapján tekintjük át. Az adatokkal óvatosan kell bánni, mivel a munkahelyek nem mindig jelentik be a megüresedett álláshelyeket, valamint az alkalmazottak – különösen az építőiparban és szolgáltatásban, kereskedelemben – féllegálisan vagy bejelentés nélkül is dolgoznak. Így az adott szakterületen állást keresők száma valószínűleg nem mutat teljesen reális képet. Mindezekkel együtt általánosan megállapítható, hogy a megye elmaradott gazdasága és csekély mértékű fejlődése miatt az országos trendektől eltérő kereslet-kínálat tapasztalható nem egy ágazatban. Vendéglátás, idegenforgalom A kibocsátás az egész országban magasabb, mint a reprodukciós kereslet, Békés megyében két-háromszoros. Békéscsabán a bejelentett 38 álláshelyre 71 pályakezdő (összesen 127 álláskereső) jut. Idegenforgalmi képzés városunkban nincs, amennyiben az ilyen irányú fejlődés megindul, a szakemberképzés biztosítását meg kell oldani.

6

Szociális szolgáltatások terén mind a megyében, mind a megyeszékhelyen kevesebb pályakezdő regisztráltatta magát, mint a bejelentett álláshely. Természetesen, ha az összes álláskeresőt tekintjük, akkor itt is több az álláskeresők száma, mint a felkínált hely. Országosan a képzésben kisebb túlkínálat mutatkozik. Ügyvitel: A kereslet a megyékben meghaladja a képzési kínálatot. Vagyis vagy kevés a középiskolában végzett ügyviteli képesítéssel rendelkező fiatal, vagy nem kíván ilyen munkakörben elhelyezkedni. Békéscsabán szakközépiskolai szinten a Közgazdasági, szakiskolai szinten a Kós Károly Szakképző Iskola nyújt képzést. Ehhez a hagyományos oktatáshoz csatlakoznak az érettségizettek számára szervezett, OKJ-s képzést biztosító alapítványi szakközépiskolák (ILS, Euro- Oktaéder, Eötvös). Ezek együttesen megfelelő számú szakképzett munkaerőt biztosítanak. Nyomdaipar: Az ország megyéinek jelentős részében, így a szomszédos Hajdú-Biharban sincs képzés. Megyénkben a helyi képzés következtében ebben a szektorban némi túlkínálat mutatkozik, de a közeli és távolabbi megyék igényei megfelelő munkahelyet jelentenek a mobil pályakezdők számára. A Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola évente váltja az alapképzésre épülő kimenetek fajtáit, hogy elkerülje egy-egy szakma túltelítettségét. Mezőgazdaság: A képzés az elmúlt másfél évtizedben jelentősen visszaesett, azonban a még jobban csökkenő gazdálkodásból fakadó igény így sem teszi lehetővé, hogy a végzettek szakmájukban helyezkedjenek el. A déli megyékben egy-kétszeres a képzési túlkínálat, vagyis a szakma még mindig vonzó a fiatalok körében. Békéscsabán mezőgazdasági jellegű oktatás nincs, a megyei intézmények azonban bőséges szakmai kínálatot nyújtanak. Közlekedés: A felmérések szerint a legtöbb megyében ebben az ágazatban nagy a kereslet, főképp a gépkocsivezetők iránt. Ezek képzése jellemzően nem iskolai körülmények között történik. A Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola közlekedési ágán tanulók továbbtanulása, ill. munkába állása megfelelő. Közgazdaság: A középfokú végzettséggel rendelkező pénzügyi szakemberek iránti igény nagyobb, mint a munkára jelentkezők száma. Városunkban a Széchenyi István Szakközépiskola évtizedek óta magas színvonalú, folyamatosan megújuló képzést nyújt. Éppen eredményessége miatt tanulóinak túlnyomó része a továbbtanulás szándékával választja az iskolát. Új jelenség, hogy a főiskolai szintű pénzügyi végzettséggel rendelkező fiatalok között megjelent a munkanélküliség. A villanyszerelők iránt országosan kiegyenlített kereslet mutatkozik, hiszen ezt a szakmát lényegében minden ágazat igényli. Könnyűipar: Az iskolarendszer kínálata nagyobb a keresletnél. Békéscsabán a csökkenő kereslet miatt megszűnt a ruhavarró képzés, a megyében azonban több iskolában van. Épületgépészet: Országosan kiegyenlített a kereslet-kínálat viszony. Békés megyében az általánosan kisebb munkaerő kereslet hatásaként némi túlkínálat tapasztalható. Építészet: A kőműves, ács-állványozó, hideg- és melegburkoló, építésztechnikus szakmákban mutatkozó túlkínálat általános, nincs összefüggésben a megyék gazdasági fejlettségével. A békéscsabai Kós Károly Szakiskolában folyó szakiskolai képzés jelentősen csökkent az érdeklődő tanulók hiánya miatt, munkaerő felesleg nem a pályakezdőknél, hanem az

7

idősebbek esetén tapasztalható. A végzettek csökkenő száma a későbbiekben inkább szakemberhiányt prognosztizál. Élelmiszeripar: Ebbe a körbe az üzemi körülmények között végzett húsfeldolgozás, tejfeldolgozás, konzervgyártás, malom- és sütőipari termékgyártás tartozik. A tevékenység vonzerejének csökkenését jelzi, hogy országosan igen magas a munkaerőhiány. Egészségügy: A kereslet-kínálat viszonya a megyék között nagyon eltérő. Békés megyében hiány mutatkozik a középfokú végzettséggel rendelkező egészségügyi szakemberek iránt. Ennek ellenére a fiatalok számára mégsem elég vonzó a képzés, vélhetőleg a munka nehézsége és alacsony jövedelmezősége miatt. Kereskedelem-marketing: A felmérések szerint a megyék többségében a kereslet és az iskolai kibocsátás harmonikus egyensúlyban van. Városunkban a Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola minden évben jelentős számban bocsát ki szakiskolai és szakközépiskolai végzettségű tanulókat. Informatika: A középfokú informatikai szakképzés az ország egész területén három-négyszerese a reprodukciós szükségletnek! Gépészet: Országosan egyenletesen kevesebb az iskolarendszerű képzésben végzettek száma a szükségesnél. Faipar: Az asztalosok, kárpitosok, faesztergályosok képzési kínálata minden megyében meghaladja a munkaerő keresletet. Egyéb szolgáltatások: A fodrászok, kozmetikusok és társszakmák képzési kínálata négy-ötszörösen nagyobb a szükségesnél, ez megyénkben sincs másképp!! Elektrotechnika: Az ország elmaradottabb megyéiben – így Békésben is – magasabb a képzési kibocsátás, mint a reprodukciós kereslet. A fejlődő térségekben a képzés viszont nem tudja kielégíteni az igényeket, így a fejlődés gátja lehet. A Dél-alföldi régióra és Békés megyére vonatkozó gazdasági adatok arra mutatnak, hogy továbbra sem várható jelentős munkahely növekedés. Vagyis – szinte a képzés típusától és jellegétől függetlenül – továbbra is munkaerő fölösleg várható a pályakezdők esetében is. Ezért a követhető út az, hogy az alapozó képzés legyen nagyon jó, a munkavégzéshez szükséges képességek alakuljanak ki, a szükséges szakirányú képzettséget pedig az adott helyzet szerint gyorsan lehessen megszerezni. A szakképzésnek olyan tanulókat kell kibocsátania, akik megfelelnek a munkahelyi elvárásoknak. Az önkormányzati tervezést nehezíti, hogy az egyes – különösen a közkedvelt, keresett – szakmák képzését a nem önkormányzati iskolák nagy létszámban végzik. Ez is hozzájárul a kívánatos egyensúly felborulásához. A kutatások szerint az alkalmasság a következő elemekből tevődik össze: ¾ Munkavégzési képesség (motiváltság, nyitottság, együttműködési készség és képesség, teljesítmény-készség, fegyelem) ¾ Szaktudás, elméleti felkészültség, ¾ A szükséges manuális eljárások gyakorlati alkalmazásának képessége.

8

Az iskolai gyakorlati oktatás keretében ezek kialakítása más-más szinten valósul meg. Legkevésbé az első képesség alakítása lehetséges iskolai körülmények között, de ha nem megfelelő a tanulószerződéses munkahely, akkor az sem tölti be szükséges szerepét. Az elméleti felkészültség biztosítása csak részben múlik az iskolán, mivel a tananyagot a központi program rögzíti. Mindezzel együtt rendkívül fontos a korszerű ismeretekkel, megfelelő tanítási módszerrel rendelkező oktató jelenléte. A manuális eljárások elsajátítása a korai időszaktól szükséges. Az, hogy a gyakorlati oktatás a tanítás mely szakaszában kezdődjön, hosszú és jelenleg is zajló vita tárgya. Jelenleg a kt. 2005-ös módosításának eredményeként a 9. évfolyamon kezdődően lehet gyakorlati képzést folytatni. Szakiskolai képzés – szakképzés A szakképzés területén egyre aktívabb kamarák kezdeményezésére a 2005/2006-os tanévtől 38 szakma képzési ideje 2-ről 3 évre emelkedett (ápoló, csecsemő- és gyermekápoló, divat- és stílustervező, épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő, gépi forgácsoló, géplakatos, hűtő- és klímaberendezés-szerelő, karbantartó, szerkezetlakatos, szerszámkészítő, villanyszerelő, ács, állványozó, burkoló, festő, mázoló és tapétázó, kőműves, bőrdíszműves, bútorasztalos, épületasztalos, kárpitos, cukrász, pincér, szakács, fodrász, dísznövénykertész, pék- cukrász). Az előzetes számítások szerint a törvényi változás a szakmát tanulóknak a felét, ezen belül a fiúk nagyobbik felét érinti, ami azt jelenti, hogy minden második szakiskolás úgy tölt el öt évet a középfokú képzésben, hogy nem szerez érettségit és csak egyetlen szakmát tanul. Aki közülük egy érettségihez kötött szakmát is szeretne elsajátítani, további 3 évi tanulás után szerezheti meg az érettségi bizonyítványt, majd újabb 1-2 év után szakmai vizsgát tehet, így 9-10 év középfokú tanulás után 25 éves korában lép ki a munkaerőpiacra. Egyre inkább elfogadottá vált az az értékelés, hogy a szakiskolai képzés, különösen annak parkolóként funkcionáló kezdő szakasza rosszul működik, alig fejleszti a tanulókat, ezért a szakmapolitikának lépnie kellett. Ez a szakmapolitikai válasz a Szakiskolai fejlesztési program (SZFP), amelyet az oktatási miniszter előterjesztése alapján 2003 januárjában fogadott el a kormány. Mindhárom szakképzéssel foglalkozó békéscsabai iskola bekapcsolódott a programba. Szintén a szakképzés kezdeti szakaszának hatékonyságát kívánja növelni az a most realizálódó változás, hogy a szakiskolák 9–10. évfolyamain a képzési idő maximum 40%-áig szakmai jellegű képzés folyhat, beleértve a szakmai gyakorlati képzést is, amelynek az ún. gyakorlati plusznormatíváját is biztosítják. A képzési tartalom alapdokumentumainak (OKJ, Szakmai és vizsgakövetelmények, központi programok, kerettantervek) első változatai is elkészültek az ezredforduló előtti években, de itt számos, rendszerszinten is nagy horderejű fejlesztés indult és folyik jelenleg is. Az ezredforduló körül (1998–2002) ilyen volt a szakközépiskolára épülő szakmák egy részének (104 szakképesítés tartalmi dokumentumainak) a modernizálása az ún. második világbanki program keretében. A képzési struktúra és tartalom modularizálására először 2000–2001-ben tettek nagyszabású kísérletet, amikor 420 szakma – az OKJ-ben található képesítések mintegy fele – modulokból történő felépítését tűzték ki célul. A deklarált célok között első helyen szerepel, hogy a szakképzés különböző szintjeire való be- és visszalépést gazdaságosan – az előzetes tudás figyelembevételével – lehessen megtenni. A modularizációtól várt előnyök: ¾ Elősegíthető a szakképesítések közötti átjárhatóság. ¾ Lehetővé válik a gazdaságban bekövetkező változások gyors és rugalmas követése. ¾ Megvalósítható a képzés és továbbképzés hatékonyabb egymásra épülése, az előzetes tudás mérése és a beszámíthatóság egységesebbé válik. ¾ Kialakulhat egy egységesebb taneszközrendszer.

9

¾ A szakképesítések tartalma gyorsabban és gazdaságosabban korszerűsíthető, tervezhetőbbé válik az egyéni életpálya, a gazdaság igényével összhangban az egyén hatékonyabban fejlesztheti tudását. ¾ Könnyebbé válik számára meglévő kompetenciáinak a továbbfejlesztése, az egész életen át tartó tanulás. Kiadásra került és 2006. április elsején hatályba lépett az új Országos Képzési Jegyzék, mely a modularitás következtében felére csökkentette a szakmák számát, s egyben megteremtette 440 rész-szakképesítés megszerzésének lehetőségét is. A közös kompetenciahalmazzal rendelkező 4, 6 vagy 8 szakképesítésből épülnek fel a szakképesítés-csoportok.

10

3.

AZ INTÉZKEDÉSI TERV MEGVALÓSULÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE 3.1. Óvodai nevelés

Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda funkciói: óvóvédő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció. Az óvodai nevelés célja az, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermek ellátását is). A közoktatásról szóló – többször módosított – LXXIX. törvény alapján a közoktatási rendszer első szintje az óvodai nevelés. Az óvodában folyó tartalmi munkát a 137/1996. számú kormányrendeletben megfogalmazott az Óvodai nevelés országos alapprogramja című dokumentum határozza meg. Módosítására az elmúlt időszakban nem került sor, elsősorban azért, mert korszerű, a fejlődéslélektan kutatásaira, a neveléstörténet értékeire, a nemzeti sajátosságokra épít, figyelembe veszi a nemzeti etnikai kisebbségek, a hátrányos helyzetűek, a sajátos nevelési igényűek jogait. Gyermek- és nevelésközpontú, tartalmazza azokat a célokat, alapelveket, feladatokat, kapcsolatokat, tevékenységeket, melyek az óvodai nevelés tartalmi munkáját meghatározzák. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja és az azzal összhangban lévő óvodai nevelési programok egymásra épülő, szakmailag összehangolt rendszere a biztosíték arra, hogy az egyes intézmények szakmai önállósága, az óvodai nevelés sokszínűsége mellett érvényesüljenek azok az általános igények, amelyeket az óvodai neveléssel szemben a társadalom a gyermek érdekeinek figyelembevételével megfogalmaz. 3.1.1. Szerkezeti változások Az elemzési időszakban az ágazatban a megkezdett szerkezeti átalakítások végrehajtása befejeződött, illetve újabb racionalizáló döntések meghozatalára került sor. A döntéseket a törvényi szabályozásban – elsősorban a finanszírozási rendszerben – történő változások indukálták, a továbbra is csökkenő gyermeklétszám, az elaprózott intézményi struktúra valamint az intézményvezetők közötti arányosabb munkamegosztás kialakítása. 2004-ben hozott racionalizáló döntések: ¾ 151/2004.(III. 25.) közgy. határozat A Trefort Utcai Óvoda beolvasztása a Kazinczy Lakótelepi Óvodába. Létrejött a Kazinczy és Trefort Utcai Óvoda. ¾ 152/2004.(III. 25.) közgy. határozat A József Attila Óvoda beolvasztása a Kőmíves Kelemen Sori Óvodába. Létrejött a Lencsési Lakótelepi Óvoda. ¾ 153/2004.(III. 25.) közgy. határozat A Ligeti Károly Sori Óvoda beolvasztása a Kölcsey Utcai Óvodába. Létrejött a Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda. ¾ 154/2004.(III. 25.) közgy. határozat A Dr. Becsey Oszkár Utcai Óvoda beolvasztása a Penza Lakótelepi Óvodába. Létrejött a Penza Lakótelepi és Dr. Becsey Oszkár Utcai óvoda. ¾ 155/2004.(III. 25.) közgy. határozat A Jázmin Utcai Óvoda beolvasztása a Gerlai Általános Iskolába. Létrejött a Gerlai Általános Iskola és Óvoda. ¾ 708/2004. (XII. 16.) és a 97/2005.(II. 24.) közgy. határozat

11

A Tompa-Kolozsvári Óvoda beolvasztása a Kertvárosi Óvodába. Létrejött a három telephelyen működő Kertvárosi Óvoda. Épületkivonás: 2005. szeptember a Kolozsvári úti épület. 2005. július 1-jétől a Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium fenntartói jogát Békéscsaba Megyei Jogú Város átadta az Országos Szlovák Önkormányzatnak. A 2002-2003-ban meghozott döntések végrehajtásaként 2005-ben megszűnő feladatellátási helyek: ¾ 276/2002. (VI. 6.) közgy. határozat A Pásztor Utcai Óvoda összevonása a Fövenyes Utcai Óvodával, létrejött a Napsugár Integrált Óvoda. Épületkivonás: 2005. szeptember Fövenyes utcai épület. ¾ 341/2002. (VII. 11.) közgy. határozat Az Andrássy Úti Óvoda összevonása a Wlassics Sétányi Óvodával, létrejött a Százszorszép Óvoda. Épületkivonás: 2005. szeptember Andrássy úti épület. Az ágazatot érintő, komoly szerkezeti változást eredményező döntések a feltételrendszer, a pedagógiai munka változását is magával vonta. 3.1.2. Az óvodák infrastrukturális, valamint tárgyi- dologi feltételei Az óvodáskorú gyermekek óvodai nevelése 9 önálló óvodában, 16 ellátási helyen történik. Egy ellátási helyen 3, két ellátási helyen 5, három ellátási helyen 1 óvoda működik. Két óvoda (három telephely) iskolához integrált: 1 iskola 1 óvodai, 1 iskola 2 óvodai ellátási helyen látja el feladatát. Az Esély Pedagógiai Központban iskolai életmódra felkészítő csoport működik az 5. életévüket betöltött sajátos nevelési igényű gyermekek számára. Jelenleg a Ligeti sori óvodában, a Gerlai ÁMK óvodájában, valamint a Kazinczy Lakótelepi Óvodában van üres csoportszoba, amelyek csoportszobaként (egybenyitva), illetve tornaszobaként funkcionálnak. Az óvodák infrastrukturális feltételeiben jelentős változás nem történt – kivétel a Szigligeti Óvoda uszodájának felújítása pályázati forrásból –, azonban folyamatos az épületek kisebbnagyobb felújítása, állagmegóvása. Több óvodában sor került az elektromos hálózat cseréjére, folyamatosan sor kerül a csoportszobák, mosdók, közlekedők burkolatainak, a nyílászárók cseréjére. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat 2004-ben 52 003 E Ft-ot biztosított a Szigligeti Utcai Óvoda tanuszoda bővítésére fejlesztési kiadásaiból (a XXI. század iskolája pályázat elnyerésével). 2005-ben, 2006-ban az óvodák fejlesztési kiadásaira biztosított összeg 0 Ft volt. Egyéb felújítási kiadásokra a fenntartó 2004-ben 9 095 E Ft-ot, 2005-ben 0 Ft-ot, 2006-ban 0 Ft-ot biztosított. Az óvodák megsegítésére létrejött alapítványok jelentősen hozzájárulnak a feltételek magasabb szintű biztosításához. Ez évi többszázezer forint összeget jelent óvodánként. Az óvodavezetők irányításával a karbantartók mindennapi munkája is hozzájárul az épületek, berendezési tárgyak állagának megóvásához, ezek költségtakarékos kivitelezéséhez. Továbbra is vannak eltérések az óvodák között. Az óvodának épült épületek korszerűbbek (bár már ezek is felújításra szorulnak), a régebbi épületek foglalkoztatóinak méretei, a járulékos helyiségeik száma nem változtatható. Több óvodában nincs sem tornaterem, sem

12

tornaszoba. Az óvoda közelében található más oktatási intézmények tornatermében kapnak mozgáslehetőséget a nagycsoportos óvodások. Megoldásra vár az épületek akadálymentesítése is. A játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet előírja az óvodai játszóterek felülvizsgálatát, valamint 2008. január 1-jéig az európai szabványoknak való megfeleltetését. A játszótereket a fenntartó felülvizsgáltatta, az óvodák – szülői segítséggel, alapítványi támogatással – megszüntették a veszélyes minősítésű eszközöket. Nagyon sok játékot el kellett távolítani, újak beszerzésére a költségvetés nem biztosított fedezetet. Az óvodák helyi nevelési programjához szükséges tárgyi, dologi feltétel Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat óvodáiban biztosított. A megszűnő óvodák eszközeit a volt társóvodák, illetve a többi intézmény hasznosítja. A megyei közoktatási közalapítvány által kiírt pályázatokon is eredményesen szerepeltek óvodáink, gyarapítva az eszközállományt. Nagy eredmény az információ-áramlás modern technikai eszközéhez való hozzáférés lehetősége – a Napsugár Integrált Óvoda kivételével –, a minden óvodában elérhető internet szolgáltatás. 3.1.3. Kapacitás-változások, létszámok Az óvodai hálózatból területenként kivont egy-egy óvodaépület a fennmaradó intézmények jobb, hatékonyabb kihasználtságát eredményezte. A Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda két óvodai telephelye maximális létszámmal működik. A Hajnal utcai telephely – inkluzív pedagógiájának köszönhetően – a megszűnt Fövenyes Úti Óvoda fejlesztő csoportját is átvette, így az épületkapacitásnak megfelelően ismét három csoporttal látja el feladatát. A Fövenyes Úti Óvoda egy másik csoportjának a volt Kőmíves Kelemen Sori Óvoda adott helyet, ezáltal kapacitásának megfelelően hat csoporttal láthatja el feladatát. A megszűnt Andrássy Úti Óvoda egy csoportnyi gyermeke a Kazinczy és Trefort Utcai Óvoda Kazinczy óvodájába került, így a hat csoport befogadására alkalmas óvoda négy csoport helyett öt csoporttal működik. Éppen a területi ellátás koncentráltsága miatt nem került sor a Kazinczy és Trefort utcai óvodák ellátási kapacitásának – 2004-ben a fejlesztési terv intézkedési irányok fejezetében tervezett – vizsgálatára. A 2007-es óvodai jelentkezések ismét a területi keresletcsökkenést mutatták. A megszűnt Tompa-Kolozsvári Úti Óvoda Kolozsvári úti óvodájából a még óvodában maradó gyermekek egy csoportja a Tompa utcai telephelyen került elhelyezésre, így az intézmény kettő helyett három csoportos óvodaként működik. Az óvodai szerkezetátalakítás eredményeit a 282/2007. (V. 31.) közgy. határozat fejti ki. 2004/2005-ös nevelési évtől az óvodába lépő háromévesek létszáma stabilizálódott. További jelentős csökkenésre a születésszám ismeretében nem számítunk. 1. sz. táblázat. Óvodás gyermekek száma és aránya nevelési évenként 2004/2005. Életév 8 7 6 5 4 3 Lakosság (fő) 625 561 536 495 518 507 Óvodában (fő) 0 11 467 488 515 369 Arány (%) 0 2 87 99 99 73 2005/2006 Életév 8 7 6 5 4 3 Lakosság (fő) 561 536 495 518 507 499

13

Óvodában (fő) Arány (%)

1 21 0 4 2006/2007. 8 7 536 495 0 21 0 4

Életév Lakosság (fő) Óvodában (fő) Arány (%)

364 74

517 100

473 93

390 78

6 518 417 81

5 507 479 94

4 499 496 99

3 494 345 70

2. sz. táblázat. Évfolyamonként várható létszám az óvodákban Nevelési év 7 éves 6 éves 5 éves 4 éves 3 éves Összes 2006/2007

21

417

479

496

345

1 758

2007/2008

20

414

507

474

371

1 786

2008/2009

21

406

499

469

364

1 758

2009/2010

20

399

494

461

392

1 766

Amint azt a fenti összegző táblázat mutatja, a 2004-ben megfogalmazott megállapításaink, miszerint jelentős csökkenés nem várható az óvodások létszámában, helytállóak és továbbra is érvényesek. Ez azt jelenti, hogy a meglévő óvodaépületek magas csoportlétszámokkal, a törvényi maximum fölött működnek. A közoktatási törvény szigorította az intézményekbe felvehető maximális létszámok ellenőrzését. Az óvodák esetében ez 25 fő/csoport. A területileg illetékes Oktatási Hivatal Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontja minden nevelési év elején az október 1-jei statisztikai adatszolgáltatás adatai alapján engedélyezheti – a törvényben szabályozott feltételek megléte esetén – a maximális létszámok túllépését. Jelentős változás, hogy az adott nevelési évben december 31-ig a harmadik életévüket betöltött gyermekek normatív támogatása is az adott évben történik. Gyakori, hogy az októberi statisztikai adatban nem szerepeltethető, a harmadik életévüket november, december hónapban betöltő gyermekek száma igen magas. A nevelési év januárjától óvodát kezdő létszámra is ez a jellemző. Az év közben érkező gyermekek legfeljebb 20%-kal emelhetik a csoportlétszámot. Az óvodák alapító okiratában a befogadó létszámot ezért 30 fő/ csoportszámra emeltük. A szülői igények, az egyes óvodák keresettsége igen jelentősen befolyásolják a tényleges csoportlétszámok kialakítását. Így városrészenként egy-egy óvoda nagyon magas, míg a másik óvoda alacsonyabb létszámmal működik. Leginkább a belvárosi óvodák telítettek. Erzsébethelyen és a Lencsési lakótelepen a várható jelentkezők ellátását biztosítani tudják a meglévő feladatellátási helyek. Kapacitáscsökkentő tényezők: ¾ a sajátos nevelési igényű beszéd, érzékszervi és mozgásfogyatékosokat ellátó Napsugár Integrált Óvoda létszámhatára 22 fő/csoport, ¾ a megismerési funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető rendellenességeivel küzdő gyermekek minimum 18 fő/csoport létszámhatára a Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda Hajnal utcai óvodájában, ¾ Mezőmegyeren és Gerlán a 2,5 évesek felvételének engedélyezése.

14

3.1.4. Személyi feltételek A közoktatásról szóló törvény szabályozza a kötelezően foglalkoztatottak létszámát, illetve a pedagógusok kötelező óraszámát. Ezen túl további foglalkoztatásra ad lehetőséget a különböző munkakörökben az ellátandó feladatoktól függően. Az óvodák működési rendjéről szóló 255/2004. (IV. 29.) közgy. határozat az intézményi összevonásokat követően módosította, egységesítette az óvodai ellátás személyi feltételeit: ¾ biztosította minden óvodában egy óvodavezető-helyettes órakedvezményét, pótlékát, ¾ minden óvodában 0,5 fő óvodatitkár, telephelyenként 1 fő karbantartó segíti az óvodavezetői munkát. Az óvodák működési rendjéről szóló 167/2007. (III. 29.) közgy. határozat hatályon kívül helyezte a 255/2004. (IV. 29.) közgy. határozatot. A Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság határozatával az egységes szabályozás megszűnt. A költségvetési szigorítás következtében 2007. szeptember 1-jétől tovább csökken az egyéb munkakörben alkalmazottak létszáma. A 2003. októberi statisztikai adatok szerint pedagógus munkakörben 178 fő dolgozott, ebből 15 fő óvodavezető, 5 fő óvodavezető helyettes volt. Az iskolához integrált óvoda esetében további 1 fő. Az óvodapedagógusok mellett foglalkoztatott alkalmazotti létszám 105 fő, ebből részmunkaidős 7 fő. Egyéb munkakörben foglalkoztatottak száma 33 fő volt. Az óvodák teljes alkalmazotti létszáma: 303 fő teljes, 20 fő részmunkaidős foglalkoztatású volt. 3. sz. táblázat. Alkalmazottak létszáma az óvodákban 2003. október

2006. október

teljes rész teljes rész munkaidős munkaidős munkaidős munkaidős Pedagógus 177 1 152 2 Pedagógiai munkát közvetlenül segítő 105 7 86 13 Egyéb foglalkoztatott 21 12 24 9 Összesen 303 20 262 24 Jelenleg a 2006. októberi statisztikai adatok szerint pedagógus munkakörben 152 fő dolgozik, ebből óvodavezető 9 fő. Óvodavezető helyettes 9 fő. Az iskolákhoz integrált óvodák esetében további 2 fő. Az óvodapedagógusok mellett foglalkoztatott alkalmazotti létszám jelenleg 99 fő, ebből részmunkaidős 13 fő. Egyéb munkakörben foglalkoztatottak száma 33 fő. Az óvodák teljes alkalmazotti létszáma: 262 fő teljes, 24 fő részmunkaidős foglalkoztatású. 3.1.5. Önként vállalt többletfeladatok, illetve a többletköltséggel járó feladatok áttekintése Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 45/2004. (I. 29.) közgy. határozatával erősítette meg a többletszolgáltatások biztosítását és az érintett óvodák pedagógiai programjaiban történő szerepeltetését. A törvényi terminológia, valamint a helyi társadalmi igények hatására kisebb változtatással az intézkedés végrehajtása az alábbiak szerint megtörtént: ¾ Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált ellátása érdekében utazó gyógypedagógiai hálózat működtetése,

15

¾ A fejlesztő csoport egy évig változatlan, szegregált formában működött tovább a Szent László Általános Iskola és Óvoda Hajnal utcai óvodájában, jelenleg integráltan látja el a feladatot csökkentett csoportlétszámmal. ¾ A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztése a Szent László Általános Iskola és Óvoda Hajnal utcai óvodájában, ¾ A Szigligeti Utcai Óvoda uszodája befejezése megtörtént, (a XXI. század iskolája pályázat elnyerésével) a fenntartó minden nagycsoportos óvodás számára biztosítja a vízhez szoktatás, úszásoktatás lehetőségét. ¾ Többletalkalmazás intézményi integráció esetén (óvoda-iskola átmenet), ¾ Óvodai segítő alkalmazottak átlagon felüli alkalmazása néhány intézményben, külön közgyűlési határozat alapján konkrét időtartamra, ¾ Nem békéscsabai gyermekek óvodai ellátása. 3.1.6. Kistérségi feladatellátás kezdeményezés A vidéki gyermekek száma 31 fő, ebből a kistérség településeiről 14 gyermek jár be, a többieket egyéb környező településekről a Békéscsabán dolgozó szülők hozzák be. 3.1.7. Az óvodai nevelés specialitásai A helyi nevelési programok továbbra is széles körben kínálnak lehetőséget a szülők számára. Az intézményi összevonások hatottak a nevelési programok újragondolásának irányába, így több óvoda választott más nevelési programot. Alternatív pedagógiai nevelés színesíti a város óvodai nevelését: Waldorf csoport működik a Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda Ligeti utcai telephelyén. A sokszínű óvodai nevelési programok mellett óvodáink változatos tevékenységformákat kínálnak önköltséges formában óvodásainknak: Tovább működik a „Bukfenc Akadémia”. Több helyen délutáni játékos torna, modern tánc, lovaglás, gyógytestnevelés, zeneovi, színházlátogatás, környezetvédelmi program, kirándulások között válogathatnak. Az óvodai idegennyelv-oktatást Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat nem engedélyezte. 3.1.8. Kulturális értékeink, a helyi hagyományok őrzése, ápolása A hagyományápolás, hagyományőrzés kiemelt feladat óvodáinkban. Szlovák nyelvi nevelés Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja előírja a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelése keretében biztosítani kell a kisebbségi önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését. 8 óvodai telephelyen helyi óvodai programokba építetten folyik a szlovák nyelvi kulturális nevelés, bár a megfelelő irányelvektől eltérő módon és szervezésben (normatív támogatásra így ténylegesen nem lennénk jogosultak). Szervezésük nem minden esetben rugalmas. Kizárólag teljes óvodai csoportban, nem a tényleges szülői igények szerint szervezik, pedig a törvény lehetőséget biztosít a nemzetiséghez tartozó 8 szülő dokumentált kérése alapján a ténylegesen nyelvi nevelést igénylők óvodai nevelésére is. Az óvodai élet pedig különösen alkalmas a rugalmas szervezésre. A költségeket a város normatív támogatás hiányában is biztosítani fogja.

16

3.2. Általános iskolai oktatás Békéscsaba városban az általános iskolás korú tanulók iskoláztatásában 11 önkormányzati, 2 egyházi és 1 nemzetiségi önkormányzati iskola vesz részt. Az általános iskolákat érintő intézkedéseket és a jelenlegi helyzetelemzést is alapvetően meghatározza a tanulók, gyermekek számának csökkenése. E sajnálatos tényező hatását a tanulólétszám alapú normatív finanszírozás is felerősítette. A legutóbbi intézkedési terv időtartama alatt és az azt megelőző években hozott intézkedések nagyrészt a tanulólétszám csökkenésével voltak összefüggésben. Ez a kedvezőtlen tendencia, ha csökkenő mértékben is, de folytatódik, és továbbra is hatással lesz az intézményrendszerre. A demográfiai helyzet változása miatt az elmúlt 15 évben nagyarányú csökkenés következett be az általános iskolai ellátásban részesülők számában. 1993-ban 6 672 fő, 2006-ban 4 589 fő tanult a város általános iskoláiban, ez 13 év alatt 2 083 fős csökkenés. Az általános iskoláinkba belépő tanulók száma az utóbbi években 500 körül stabilizálódott. A születések számát ismerve ez a létszám a következő 5-6 évben stagnálni fog. Az általános iskolából a 8. évfolyam után kilépő tanulók száma viszont folyamatosan meghaladja az első évfolyamosok számát, így – amint az a következő táblázatból és diagramokból látszik – főleg a felsőbb évfolyamokon lesz érezhető a csökkenés. 4. sz. táblázat. Várható tanulólétszám az általános iskolákban Évfolyam

Tanév

8.

7.

6.

5.

4.

3.

2.

1.

Összes

2006/2007.

669

628

584

569

606

536

516

481

4 589

2007/2008.

628

584

569

606

536

516

481

523

4 443

2008/2009.

584

569

606

536

516

481

523

504

4 319

2009/2010.

569

606

536

516

481

523

504

499

4 234

2010/2011.

606

536

516

481

523

504

499

495

4 160

2011/2012.

536

516

481

523

504

499

495

485

4 039

2012/2013

516

481

523

504

499

495

485

523

4 026

1-4. évfolyamosok várható létszáma 2007-2013 között 2500 2400 2300 2200

2139 2056

2100

2024

2007

2021

2008/2009.

2009/2010.

2010/2011.

1983

2002

2011/2012.

2012/2013

2000 1900 1800 1700 1600 1500 2006/2007.

2007/2008.

17

5-8. évfolyamosok várható létszáma 2007-2013 között 2500

2450 2387

2400

2295 2227

2300

2139

2200

2056

2100

2024

2000 1900 1800 1700 1600 1500 2006/2007.

2007/2008.

2008/2009.

2009/2010.

2010/2011.

2011/2012.

2012/2013

Jelenleg a beiskolázásnál gondok mutatkoznak a Lencsési lakótelepen lévő iskolák (József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, illetve a Szabó Pál Téri Általános Iskola), a Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda és a 10. Sz. Általános Iskola esetében. Sajnos a demográfiai mutatók a probléma állandósulását jelzik, így szükséges az intézményszerkezet újbóli átgondolása. 5. sz. táblázat. Első osztályosok létszáma az említett iskolákban Első osztályosok száma a Lencsési lakótelepi iskolákban (logopédiai osztály nélkül) 2004/2005. 2005/2006. 2006/2007.

2007/2008.

Számított Számított Számított Számított Osztály Tanuló osztályszám Osztály Tanuló osztályszám Osztály Tanuló osztályszám Osztály Tanuló osztályszám (25 fővel) (25 fővel) (25 fővel) (25 fővel) József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

2

48

1,92

2

48

1,92

2

38

1,52

2

51

2,04

Szabó Pál Téri Általános Iskola

2

36

1,44

2

47

1,88

2

50

2

1

26

1,04

Összesen

4

84

3,36

4

95

3,8

4

88

3,52

3

77

3,08

Első osztályosok száma a 10. Sz. Általános Iskolában 2005/2006. 2006/2007.

2004/2005.

2007/2008.

Számított Számított Számított Számított Osztály Tanuló osztályszám Osztály Tanuló osztályszám Osztály Tanuló osztályszám Osztály Tanuló osztályszám (25 fővel) (25 fővel) (25 fővel) (25 fővel) 10. Sz. Általános Iskola

2

51

2004/2005.

2,04

2

48

1,92

1

29

1,16

2

Első osztályosok száma a Szent László Utcai Általános Iskolában 2005/2006. 2006/2007.

42

1,68

2007/2008.

Számított Számított Számított Számított Osztály Tanuló osztályszám Osztály Tanuló osztályszám Osztály Tanuló osztályszám Osztály Tanuló osztályszám (25 fővel) (25 fővel) (25 fővel) (25 fővel) Szent László Utcai Általános Iskola

1

24

0,96

1

19

0,76

18

1

22

0,88

1

23

0,92

3.2.1. A 2004-2006 közötti időszak intézményi struktúrát érintő intézkedései, jelenlegi intézményi struktúra A 2004-ben elfogadott fejlesztési intézkedési tervben megfogalmazott fejlesztési célok alapján a következő intézményi átalakítások történtek. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése integrálta a Jázmin Utcai Óvodát és a Gerlai Általános Iskolát 2004. szeptember 1-jétől Gerlai Általános Iskola és Óvoda néven /155/2004. (III. 25.) közgy. határozat/. Az integráció révén kialakult szorosabb együttműködés segíti az óvodás és általános iskolás korú gyermekek Gerlán tartását, jobb szervezést, és az infrastruktúra jobb kihasználását lehetővé téve. A gerlai civil szervezetek kezdeményezték, hogy a gerlai kastély eladása miatt megszűnt közösségi színterek pótlása érdekében épüljön a Gerlai Általános Iskola udvarán található szertár mellett egy többcélú, faluházi funkcióval felruházott építmény. A civil kezdeményezést Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése támogatta /96/2006. (II. 23.) közgy. határozat/, így 2006 decemberére elkészült a faluház. A kibővült funkció alapján az iskola 2006. augusztus 1-jével általános művelődési központ típusú intézménnyé alakult, Gerlai Általános Művelődési Központ néven /382/2006. (VII. 6.) közgy. határozat/. Az intézményben ellátott feladatok az óvodai és általános iskolai ellátás mellett kiegészültek könyvtári szolgáltatással, közművelődési tevékenységgel és sporttevékenységgel. Az Erzsébethelyen lévő általános iskolák beiskolázási gondokkal küzdöttek. Ezért a fenntartó 2004. augusztus 1. napjával a Madách Utcai Általános Iskola és a 11. Sz. Általános Iskola összevonásával új intézményt hozott létre Erzsébethelyi Általános Iskola néven /156/2004. (III. 25.) közgy. határozat/. Az integráció eredményeképpen az iskolába jelentkezett tanulók osztályba szervezése hatékonyabban történik. 2005. szeptember 1-jével a 9. Sz. Általános Iskola és az Általános Iskolai Diákotthon összevonásra került /709/2004. (XII. 16.) közgy. határozat/ Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Diákotthon néven. A 2006/2007-es tanévtől elindult a két tanítási nyelvű oktatás az intézményben a harmadik évfolyamtól felmenő rendszerben angol és magyar nyelven a 47/2004. (I. 29.) közgy. határozat alapján. 2005. július 1-jétől az Országos Szlovák Önkormányzat átvette a békéscsabai Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium fenntartói jogát. A megállapodás értelmében az intézmény 10 évig az Országos Szlovák Önkormányzat fenntartásában működik /252/2005. (V. 19.) közgy. határozat/. A lezárult intézményi átalakítások után kialakult intézményi struktúra: Általános iskolák száma: 11 ¾ Petőfi Utcai Általános Iskola ¾ 2. Sz. Általános Iskola ¾ Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda ¾ Erzsébethelyi Általános Iskola ¾ Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Diákotthon ¾ 10. Sz. Általános Iskola ¾ József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény ¾ Szabó Pál Téri Általános Iskola ¾ Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium ¾ Gerlai Általános Művelődési Központ ¾ Esély Pedagógiai Központ

19

3.2.2. A 2004-2006 közötti időszak épület állományt érintő intézkedései 2004-ben megtörtént a Petőfi Utcai Általános Iskola és az Erzsébethelyi Általános Iskola Madách utcai épülete tornatermének felújítása a „Beruházás a XXI. századi iskolába" pályázatban való részvétellel. A beruházások értéke 34 975 000 Ft, illetve 58 497 000 Ft. A Petőfi Utcai Általános Iskola integrációja után felszabadult a 3. Sz. Általános Iskola épülete, amely nem került ki azonnal az oktatási ágazatból, segítséget nyújtott az építkezések során kialakult elhelyezési gondok megoldásához. 2005. szeptember 1-jétől a Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola, 2006. szeptember 1-jétől pedig a Trefort Ágoston Villamos- és Fémipari Szakképző Iskola és Kollégium használta az épületet. 2007. szeptember 1-jétől az épület az oktatásból kivonásra került. Az Önkormányzat az ingatlant 2007. szeptember 1. napjával átadta a Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesületének használatába. Az Erzsébethelyi Általános Iskola integrációja a Madách utcai székhely modernizációjával járt. A Madách utcai székhely bővítése – 1 tanterem, számítástechnika terem, rajzterem, technika terem, könyvtár, fejlesztő helyiségek, logopédiai foglalkoztató helyiségek, parkoló kialakításával – megtörtént. Ezzel egyidejűleg a korszerű oktatásra nem alkalmas, rossz állapotban levő Orosházi úti épület és a Szántó Kovács János utcai épület kiváltása /korábbi, 443/1999.(VI. 17.) közgy. határozat alapján/ is megtörtént. A Szántó Kovács János utcai épület lebontásra került. Az intézmény új épületrészének átadására 2006 szeptemberében került sor. A beruházás értéke 160 066 000 Ft. A Rózsa utcai telephely felújítása részben megtörtént. Az épületen belüli burkolat egy részének felújítását elvégezték. A Gerlai Általános Művelődési Központ udvarán található szertár mellett felépült faluház átadására 2006. december 11-én került sor. A beruházás értéke 10 364 000 Ft. 3.2.3. Békéscsaba mint megyei jogú város és megyeszékhely feladatellátásának néhány specialitása Az iskolák általában nyitottan fordultak az újként jelentkező kezdeményezésekre, illetve saját maguk tettek javaslatokat a feladatok megoldására, felvállalására. Így alakult ki az a minőségi oktatásfejlesztéssel együtt járó tartalmi fejlesztés, amit folyamatos szolgáltatásbővítéssel tudott a város napjainkig is fenntartani. Jelenleg is működő szolgáltatások a városban, melyeket továbbra is fenn kívánunk tartani: ¾ logopédiai osztályok szervezése maximálisan 15 fő induló létszámmal a Szabó Pál Téri Általános Iskolában a 20/1996. közgy. határozat alapján, ¾ mozgássérült gyerekek integrált oktatása a Szabó Pál Téri Általános Iskolában a 308/1997. közgy. határozat alapján, ¾ autisták képzésének megszervezése a Esély Pedagógiai Központban a 328/2001. (VI. 21.) közgy. határozat alapján, ¾ óvoda-iskola átmenet program a Szent László Utcai Általános Iskola és Óvodában az 58/2002. (I. 31.) közgy. határozat alapján. ¾ alapfokú művészeti oktatás a József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény táncművészeti ágban a 199/2002. (V. 2.) közgy. határozat alapján, ¾ A 2004/2005. tanévtől Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata biztosítja a Hungarotel Torna Club kereteiben sportoló tornászok 1-4. évfolyamos tanulóinak önálló osztályban történő oktatását 15 fős induló létszám esetén a Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Diákotthonban, és az 5-8. évfolyamos, illetve középiskolás

20

tornászok speciális szervezésű és finanszírozású oktatását a 651/2003. (XII. 11.) közgy. határozat alapján, ¾ két tanítási nyelvű oktatás a harmadik évfolyamtól felmenő rendszerben angol és magyar nyelven a Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Diákotthonban a 47/2004. (I. 29.) közgy. határozat alapján Ezek a speciális, országos szinten is megoldatlan, tényleges igényen alapuló ellátások vonzzák a vidéki gyerekeket is, akik – amennyiben a közgyűlési határozat erre felhatalmazást ad – az intézménybe felvételt nyerhetnek. A fentieken kívül nem javasoltuk az általános és kötelező alapfokú iskoláztatásban a városon kívüli beiskolázást. 3.2.4. Személyi feltételek A városban a szakos ellátottság 100 %-os. A pedagógusok kötelező óraszáma 2007. szeptember elsejétől emelkedett. A tanítók óraszáma 21-ről 22-re, a tanároké 20-ról 22-re növekedett. Az általános iskolai oktatást érintően ez közel 30 álláshely megszüntetését idézte elő. Ezt nyugdíjazásokkal, végkielégítéssel történő elbocsátásokkal, valamint a prémium évek programban való részvétellel valósították meg az intézmények. Kívánatos az öregségi nyugdíj utáni további foglalkoztatásokat a megfelelő végzettségű és elhivatottságú fiatalok beállításával kiváltani. A tanulók létszámának további csökkenése újabb álláshelyek megszűnését jelentheti, főleg az 5-8. évfolyamon tanító tanárok között. Ezért a következő években évente 4-5 pedagógusálláshely megszűnése valószínűsíthető. Ezt ellensúlyozhatja a kistérségi feladatellátás felvállalása. A közoktatási törvényben a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők alkalmazásának feltételeiben is változás történt. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, oktatástechnikus, szabadidő-szervező feladatkörök a kötelező alkalmazásból átkerültek a nem kötelezőek közé. Az általuk ellátott feladat szükségessége azonban nemhogy csökkent volna, hanem inkább nőtt, ezért a fenntartó ezeket a státuszokat továbbra is biztosította az intézményeknek. A társadalmi igény egyre nagyobb az iskola nevelési feladatai iránt. A szülők, tanulók elvárják, hogy minél több és színvonalasabb szabadidős tevékenység legyen elérhető az iskolában. A költségvetési kényszer miatt azonban félő, hogy az iskolák ezen álláshelyek esetében fognak visszalépni. Ezen kívül a közoktatási törvény többször módosult a foglalkoztatásukat illetően, illetve a költségvetési kényszer is fellazította a szabályozást. Ezért szükséges a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők alkalmazási feltételeinek újbóli szabályozása, és a szabályozás szerinti finanszírozása. 6. sz. táblázat. Alkalmazottak létszáma az általános iskolákban 2003/2004. tanév Dolgozók

Pedagógusok száma Pedagógiai munkát közvetlenül segítő Egyéb foglalkoztatott Összesen:

2006/2007. tanév

teljes részóraadó munkaidős munkaidős

teljes részóraadó munkaidős munkaidős

492

31

4

430

21

5

18

10

0

15

15

0

137 647

51 92

0 4

130 575

58 94

0 5

21

A közoktatási törvény a pedagógusok számára továbbképzésben történő részvételt ír elő. Az intézmények ezért továbbképzési tervet készítettek, amely alapján minden évben beiskolázási terv készül. 3.2.5. Kiemelten kezelt területek 3.2.5.1. A Nemzeti alaptanterv bevezetése A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendeletben az új Nemzeti Alaptanterv (Nat) bevezetését határozta meg a kormány minden általános iskolában. Az intézmények a Nemzeti Alaptanterv alapján felülvizsgálták a pedagógiai programjukat, illetve megtörtént a helyi tantervek átdolgozása is. A helyi tanterv bevezetése az általános iskola első évfolyamán kezdődött 2004. szeptember 1jétől, ezt követően felmenő rendszerben bevezetésre kerül a többi iskolai évfolyamon. 3.2.5.2. Alapkészségek kialakítása, kompetenciák fejlesztése A PISA vizsgálat eredményei is rámutattak, hogy továbbra is nagy súlyt kell helyezünk az olvasástechnika és az értő olvasás megfelelő szintű kialakítására. Ne az elsajátítás gyorsasága, az alkalmazott módszer felkapottsága, hanem az elért eredmény legyen a motivációs tényező. Városunkban közel 10 évre visszatekintő múltja van az általános iskolai méréseknek, melyeket megyei szakmai szolgáltató intézménytől rendeltünk meg. Már akkor kezdeményeztük a pedagógiai hozzáadott érték mérését, amikor még országosan alig volt fellelhető összehasonlító méréseredmény. Minden mérés arról biztosította a fenntartót, hogy az általa működtetett intézményekben kiegyensúlyozott oktató-nevelő munka folyik. Egyben az intézmények is segítséget kaptak pedagógiai munkájuk hangsúlyos irányainak meghatározásához. Az alapkészségek mérésére a városi mérési értékelési koncepció kialakításában továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani. (bővebben az Intézményértékelés, mérések c. fejezetben) Az országos törekvéseknek megfelelően kiemelt fontosságú terület a tanulók sikeres munkaerő-piaci beilleszkedéséhez szükséges kompetenciák fejlesztése. Ennek szükségességére a 2003-as PISA vizsgálatok mutattak rá, ahol Magyarország a vizsgált országok közül a mezőny vége felé végzett. Ennek javítása érdekében három intézményünk (Petőfi Utcai Általános Iskola, 10. Sz. Általános Iskola, Erzsébethelyi Általános Iskola) részt vesz a „KOMP-ra szállás” (Kompetens szolgáltató, kompetens intézmények és pedagógusok) című projektben (HEFOP/2005/3.1.4. „A kompetencia alapú oktatás elterjesztése”), melynek hosszú távon célja az említett kompetenciák fejlettségének növelése, illetve, hogy a nemzetközi kompetencia vizsgálatokban a magyar tanulók a résztvevő országok mezőnyének első felében végezzenek. Ennek érdekében az intézményeket felkészítik a kulcskompetenciák fejlesztését szolgáló tartalmak és módszerek befogadására, alkalmazására. A későbbiekben az általános iskolák mindegyikének elengedhetetlen, hogy befogadja és alkalmazza a kompetencia alapú oktatást. 3.2.5.3. Idegennyelv-oktatás Magyarország 2004. május 1-jei EU csatlakozása még fontosabbá tette, hogy polgárai jó, más tagállamban történő munkavállalást is lehetővé tevő nyelvtudással rendelkezzenek. Az Eurobarométer 2005. márciusi felmérése szerint azonban az idegennyelv-tudás terén

22

Magyarország nemcsak az EU akkori tagállamaitól marad el, hanem az akkor csatlakozni kívánó országok között is sereghajtó. A nemzetközi összehasonlításokon túl számtalan hazai statisztika áll rendelkezésre. A legfrissebbek közül az Oktatási Minisztérium által közzétett, a Marketing Centrum 2006. márciusban készült felmérése szerint a nyolcadikosok alig 16 százaléka lenne képes segítséget kérni gumidefektnél, közel egyharmaduk pedig még azt sem tudja pontosan lefordítani, hogyan kérne egy pohár vizet. Városi mérés is készült 2006. áprilisában a hetedik osztályos tanulók idegen nyelvi készségei fejlettségének megállapítására. E vizsgálat szerint a tanulók nyelvi készségeinek városi átlaga közel van a nyolcadik évfolyamos tanulók országos átlagához, ami országosan jó eredménynek könyvelhető el, de nem hagyhatók figyelmen kívül a nemzetközi összehasonlító mérések kedvezőtlen eredményei. Az egyik legvitatottabb kérdés, hogy az idegennyelv-oktatás milyen életkorban kezdődjön, milyen módszerekkel. Békéscsabán az 1997-ben elfogadott fejlesztési terv egyik konszenzus alapján kialakított szabályozása volt, hogy az idegennyelv-tanulást városi szinten egységesen 4. osztályban kezdték a tanulók. Ebben egységes eljárást követtek az intézmények. A város a 309/1997. (VI. 19.) közgyűlési határozatban vállalta, hogy az intenzív nyelvoktatásra, csoportbontásra jelentős többlet órakeretet biztosít, mely 5-6. évfolyamon 3,5 óra/osztály, 7-8. évfolyamon 4 óra/osztály. Először a 2002/2003-as tanévben biztosítottunk többlet órakeretet, majd felmenő rendszerben épült ki a nyelvoktatás igen fontos fenntartói támogatása. Az intézményvezetők megállapodása alapján – válaszként az EU-s csatlakozás okozta fokozódó igényre – a fejlesztési terv 2004-es felülvizsgálatakor a szabályozás oly módon változott, hogy egységesen 3. osztálytól kezdődik az idegennyelv-oktatás, a 3. évfolyamon kifejezetten szoktató játékos formában és módszerekkel. A Nemzeti alaptanterv előírja, hogy élő idegen nyelvet a közoktatásban részt vevő minden diáknak kötelező tanulnia a negyedik évfolyamtól a tankötelezettség végéig. A nyelvtanulás az első öt évfolyamon elsősorban játékos ismerkedést jelent az idegen nyelvvel. A Nat szerint az élő idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvető célja a kommunikatív nyelvi kompetencia kialakítása, ami azonos a használható nyelvtudással. A dokumentum különböző szinteket állapít meg az egyes pedagógiai szakaszok és a tankötelezettség végére. A fenntartó intenzív támogatása a fentieknek megfelelő szervezés esetében és az eddigi szabályozásnak megfelelően továbbra is szükséges. 3.2.5.4. Számítástechnika (informatika) oktatás, multimédiás eszközök használata Minden iskola helyi pedagógiai programjába, helyi tantervébe bekerült a számítástechnika tantárgy oktatása, ez a Nat-ban is kiemelt terület. Ezen kívül egyre több lehetőség adódik – az intézményekben tanító pedagógusok nagy része él is vele – a számítástechnika alkalmazására a többi tantárgy keretein belül. Ezt erősíti, hogy egyre több pedagógus szerzi meg az ECDL vizsgát, vagy egyéb informatikai tanúsítványt. Az intézmények számítógépparkja folyamatosan fejlődik, az internet mára minden intézményben elérhető, ami a XXI. században a korszerű oktatás feltétele. A tananyagba is beépült az internet használata. Az intézmények és az ott dolgozó pedagógusok felkészültek a modern multimédiás eszközök használatára. Ezek bevezetése az intézményekben megtörtént, többségük rendelkezik a megfelelő eszközökkel (projektor, interaktív tábla, elektronikus tananyagok). Megfelelő személyi feltételekkel rendelkezik minden intézmény, ami előfeltétele az oktatási hatékonysági mutatók javításának.

23

3.2.5.5. A gyermekek napközbeni ellátása Elsősorban nevelési feladat, kiemelt figyelmet érdemel. Szorgalmi időben lehetséges módjai a következők: Napköziotthonos ellátás A csoportok szervezése a törvények szerint előírt létszámhatárok megléte esetén engedélyezett. Az ellátási idő a szociális forrásokból megnövelhető, erre a törvény lehetőséget biztosít. Átmeneti időre Békéscsabán is időkeret növelés történt, de forráshiány miatt az ezt rögzítő közgyűlési határozat visszavonásra került /502/1999. (VII. 8.) közgy. határozat/. Az intézményeknek előírjuk a minimum 16,30-ig történő napközis ellátás, 17 óráig felügyelet biztosítását. A megvalósítás formájáról, módjáról az iskola dönt. A legtöbb általános iskolában ez az ellátási forma működik. Iskolaotthon A gyermekek napközbeni ellátásának egy lehetséges pedagógiai megoldása az iskolaotthonos oktatásszervezés, amely a gyermekek terhelésének arányos elosztását hivatott megvalósítani. Tényleges célját akkor éri el, ha délután is tartanak tanórai foglalkozásokat részükre, elsősorban készségtárgyakból. Ebben az esetben a délelőtti terhelés nem olyan nagy mértékű, hiszen egy-egy szabadfoglalkozás beiktatható. Jelenleg a 10. Sz. Általános Iskolában működik iskolaotthonos oktatás. Tanulószoba Felső tagozatban szükség és igény szerint szervezhető ellátási forma. Fontos szerepe lehet a hátrányos helyzetű gyermekek nevelésében, másnapi felkészülésének segítésében. Az Erzsébethelyi Általános Iskolában, a Szent László Utcai Általános Iskola és Óvodában valamint a 2. Sz. Általános Iskolában működik ez az ellátási forma. A szülők részéről a fenti szolgáltatások választása nem kötelező, ezért a lemorzsolódás természetes folyamat. Évente fel kell mérni ezért az igénybevevők körét, és ehhez igazítani az ellátás rendszerét. Gyermekek szorgalmi időn kívüli ellátása A gyermekek szorgalmi időn kívüli ellátása nem oktatási feladat, a szociális ágazatnak kell rá megoldást találni. Az oktatási terület a nyári napközis tábor és a balatonszárszói gyermeküdülő fenntartásával és működtetésével segíti ennek teljesítését a város nem kis anyagi áldozata árán. Azért teszünk erőfeszítéseket a megszervezésükre, mert főleg nevelési szempontból fontos lehetőségek rejlenek bennük. 1. Balatonszárszói gyermeküdülő Az üdülőt a Gyermekélelmezési Intézmény kezeli. A szervezés februárban kezdődik. Az iskola befejezésétől augusztus végéig tart, 10 napos turnusokban (40-45 fő). Kétévente kerül sor minden általános iskolára, vannak olyan turnusok, amire pályázni lehet tematikus táborok szervezése céljából, illetve az utolsó turnusban egy nyugdíjas pedagógus csoport veszi igénybe az üdülőt. A szállás ingyenes, a gyerekek ellátása önköltséges, a kiszolgáló személyzetet az iskolák, a szállítási költséget pedig a város biztosítja. 2. Nyári napközis tábor

24

A tábor üzemeltetését szerződés alapján korábban a Garzon Kft. végezte. A nyári napközis tábor valóban tábort idéző környezetben várta a diákokat a Lencsési lakótelepen lévő Ifjúsági Táborban. Mivel a nagyméretű tábor fenntartása, szezonális időszakra a feltételek biztosítása túl költséges volt, ezért a 2006. évtől a gyermekek nyári nappali ellátását a József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény szervezi meg évente az iskola területén /541/2005. (X. 19.) közgy. határozat/. Erre első alkalommal 2006 nyarán került sor. 287 gyermek vette igénybe a tábor szolgáltatásait, 11 pedagógus, 3 főiskolai hallgató és 3 védőnő látta el a feladatokat. A napközis ellátás mellett a szabadidő hasznos, tartalmas eltöltését, változatos programokat biztosított a tábor a gyermekek számára. 3.2.5.6. Tehetséggondozás Békéscsabán évtizedes múltra tekint vissza a városi tanulmányi verseny. Történelem, angol, német, földrajz, biológia, fizika, kémia, magyar és matematika tantárgyakban versenyezhetnek a város tanulói. Az iskolák egész évben készülnek, nagy a presztízse a versenynek, hiszen ez az egyetlen fórum, ahol a város legtehetségesebb általános iskolai tanulói megmérettethetik tudásukat. A központi finanszírozás lecsökkenése miatt a városi tanulmányi versenyrendszer eddigi formáját át kell gondolni, azonban megrendezésére ezután is nagy szükség van. Az elmúlt években kedvező elmozdulás mutatkozott a szakkörök, szabadidős tevékenységek területén, amit veszélyeztet a 2006-os közoktatási törvénymódosítás, ami a szabadidőszervező feladatkört a kötelező alkalmazásból áttette a nem kötelezőek közé. Ezt ellensúlyozta, hogy az intézményvezetők lehetőséget kaptak, hogy a kötelező órán felül plusz két órát elrendeljenek a pedagógusok számára (ellenszolgáltatás nélkül), amelyek többek között tehetséggondozásra, szabadidős tevékenységekre is fordíthatták. A törvényhozó az ellenszolgáltatás nélkül elrendelhető munkavégzési kötelezettséget a 2007/2008-as tanévtől visszavonta. 3.2.5.7. Tanulásban akadályozott tanulók intézményes nevelése-oktatása Külön e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményünk az Esély Pedagógiai Központ Általános Iskolája. 7. sz. táblázat. Az Esély Pedagógiai Központ általános iskolai statisztikai mutatói 2004/2005. 2005/2006. 2006/2007. Osztály Tanuló Osztály Tanuló Osztály Tanuló 12 107 10 101 10 98 A közoktatási törvény a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók, köztük a tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos) tanulóknak a többségi oktatási intézményekben, a többi tanulóval együtt történő ellátásának lehetőségét évek óta megfogalmazza. Ez az ellátás a szülők iskolaválasztását is érinti. Amennyiben a településen van integrált ellátást biztosító intézmény, a szülő választhat. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság dönti el, hogy egy tanulásban akadályozott tanuló integráltan vagy szegregált formában oktatható, nevelhető eredményesebben. Jelenleg Békéscsabán e tanulói kör integrált nevelésére, oktatására nincs lehetőség. Szülői igény viszont van, de iskoláink nem felkészültek a feladat ellátására.

25

Az érintett tanulók integrált ellátásának szakmai feltételrendszerét a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet tartalmazza. A rendelet szerint a személyi feltételek biztosítása azt jelenti, hogy amennyiben az osztályban tanulásban akadályozott tanuló van, gyógypedagógus és gyógypedagógiai asszisztenst kell alkalmazni az osztálytanító mellett. Az eddigi hazai gyakorlat szerint pl.: gyógypedagógus tanítja a magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyakat csoportbontásban, a többi óra közös a többi tanulóval, ott a tanulókat gyógypedagógiai asszisztens segíti. Békéscsabán a fenti integráció megvalósításának módja a felmenő rendszerű bevezetés, és nagyobb körzetekre vonatkozó beiskolázási lehetőség képezheti megfontolás tárgyát. Jelenleg elszórtan egy-egy „határon lévő” tanuló oktatása már most is integráltan, a többségi iskolában történik, az utazó gyógypedagógus hálózat az ő ellátásukban is részt vesz. 3.2.6. Nem önkormányzati intézmények részvétele az általános iskolás korúak ellátásában Békéscsaba város területén a városi és megyei önkormányzati fenntartású intézményeken kívül kisebbségi önkormányzati, egyházi, alapítványi és magániskolák is megtalálhatóak. Az egyházi jogi személyek mint fenntartók a közoktatási törvény 81.§ (11) bekezdése alapján a közoktatási feladatok ellátására kiterjedő megállapodást kötöttek a kormánnyal, illetve erre vonatkozó nyilatkozatot tettek – így ezek az iskolák Békéscsaba közoktatásának szerves részét képezik. Több területen jó az együttműködés az önkormányzati és a nem önkormányzati fenntartású általános iskolák között (Pl.: 2. osztályosok úszásoktatása, városi tanulmányi versenyen, városi mérésekben való részvétel). 3.2.6.1. Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium A szlovák kétnyelvű nemzetiségi oktatásban vesz részt. Az intézményben az általános iskolai tanulók száma a következőképpen alakul: Általános iskolai osztályok száma: 8 8. sz. táblázat. A Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium általános iskolai tanulólétszáma 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály 5. osztály 6. osztály 7. osztály 8. osztály 15 fő 21 fő 18 fő 20 fő 22 fő 14 fő 16 fő 11 fő 3.2.6.2. Savio Szent Domonkos Katolikus Általános Iskola Az intézmény fenntartója a Szeged-Csanádi Egyházmegye. Az intézményben az oktatási törvénynek megfelelően alkalmazzák a Nat-on és a katolikus kerettanterven alapuló helyi tantervet. Minden évfolyamon heti 2 órában folyik a hitoktatás, amelyet mindenki saját felekezete szerint vesz igénybe. A tanulói létszámok a következőképpen alakulnak: Általános iskolai osztályok száma: 8 9. sz. táblázat. A Savio Szent Domonkos Katolikus Általános Iskola tanulólétszáma 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály 5. osztály 6. osztály 7. osztály 8. osztály 25 fő 25 fő 16 fő 24 fő 26 fő 17 fő 22 fő 17 fő 3.2.6.3. Békéscsabai Evangélikus Gimnázium Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

26

Az intézmény fenntartója az Evangélikus Egyház. A gimnázium épülete az egyházi ingatlanok rendezése során 1993-ban került vissza az Evangélikus Egyház tulajdonába. A gimnáziumi képzési formában tanuló általános iskolások 5. évfolyamtól csatlakozhatnak a 8 évfolyamos gimnáziumba. Évfolyamonként 2 osztálynyi tanuló választhatja az iskolát. Választható még a 9.-ben becsatlakozó 4 évfolyamos gimnáziumi képzés egy-egy osztályban. Ezt egészítik ki a művészeti szakközépiskola festő, grafikus, keramikus, textilműves szakán tanulók. Az általános iskolai korosztály tanulói létszámai a következőképpen alakulnak. 10. sz. táblázat. Békéscsabai Evangélikus Gimnázium Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény általános iskolai tanulólétszáma 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam 60 fő

60 fő

59 fő

60 fő

3.2.7. Kistérségi feladatellátás Békéscsaba mint megyei jogú város és a békéscsabai kistérség legnagyobb települése szerepet kaphat a kistérségi közoktatási feladatellátásban. A korábban említett demográfiai mutatók negatív alakulása is arra mutat, hogy szükséges a kistérségi feladatellátásba történő belépés átgondolása. Az egyik lehetőség, hogy valamely (vagy több) óvodának, illetve általános iskolának a fenntartói jogát és a hozzá tartozó épület használatát át kell adni Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulásnak. Ehhez a székhely intézményhez tagintézményként kapcsolódnak a kistelepülések óvodái, iskolái. A másik lehetőség, hogy a város egy vagy több település képviselő-testületével megállapodik közoktatási intézmény közös fenntartásában. A közös fenntartással, illetve a közös foglalkoztatással kapcsolatos feladat- és hatásköröket a megállapodásban meghatározott képviselő-testület, illetve annak szerve gyakorolja. Ez esetben a fenntartói jogokat továbbra is Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése gyakorolhatná. Az óvodai feladatellátás, és az 1-4. évfolyamos általános iskolai oktatás mindkét esetben továbbra is a településen történne. A társulásban résztvevő képviselő-testületek közötti megállapodás kérdése, hogy a gyermekek ötödik osztálytól vagy hetedik osztálytól kerülnek be a székhely békéscsabai iskolába. A székhely iskolának olyan kapacitással kell rendelkeznie, hogy ezeket a tanulókat is – meglévő vagy újonnan szerveződő – osztályba tudja csatlakoztatni úgy, hogy az a tanulók számára lehető legkisebb törést jelentsen. 3.2.8. Alapfokú művészetoktatás A művészeti oktatás-nevelés a tehetséggondozás egyik fontos formája. Az alapfokú művészetoktatás megalapozza a művészi kifejező készségeket, illetve előkészít a szakirányú továbbtanulásra. Békéscsabán több fenntartó széles körű kínálata biztosítja, hogy mindenki megtalálja az érdeklődésének és képességeinek megfelelő foglalkozást. Két önkormányzati intézmény lát el ilyen feladatot: táncművészeti ágban a József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (89 tanuló) és zeneművészeti ágban a nagy múltú Bartók Béla Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási intézmény, Zeneiskola (403 tanuló).

27

11. sz. táblázat. Az alapfokú művészetoktatásban résztvevő tanulók létszáma a József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben

Évfolyam Balett Modern tánc

A művészetoktatásban résztvevő tanulók száma 1. 2. 3. 4. 5. 14

16

9 10

8 8

Összesen

9 15 Összesen

56 33 89

A művészetoktatásban tanító pedagógusok száma Megbízási szerződéssel foglalkoztatott

2

12. táblázat. Az alapfokú művészetoktatásban résztvevő tanulók létszáma a Bartók Béla Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Zeneiskolában Egyéni képzés – hangszeres Előképzős (csoportos) 22 Előképzős (hangszeres) 58 1. 131 2. 95 3. 60 4. 45 5. 28 6. 18 I. továbbképzős 19 II. továbbképzős 19 III. továbbképzős 4 IV. továbbképzős 4 Összesen 503 Kötelező csoportos órák Csoportok Előképző Szolfézs 1.o. Szolfézs 2.o. Szolfézs 3.o. Szolfézs 4.o. Szolfézs 5.o. Szolfézs 6.o. Szolfézs továbbképző

1. 11 10 14 14 16 14 3 7

7

Szolfézs "felnőtt"

18 24 22 11

18 24 41 11

Zeneirodalom Zeneelmélet Zeneirodalom diktálás

2. 18 21 6 14 7 13

3. 17 12 14 20 12

19

28

4. 12 18 12 11 14

5. 10 17

Összesen 58 71 63 59 49 27 3

Énekkar Zenekar Kamarazene

14 29 2

Összesen Csoportok száma összesen

14 63 10 518 39

A művészetoktatásban tanító pedagógusok száma Főfoglalkozású teljes munkaidős Főfoglalkozású részmunkaidős Nem főfoglalkozású részmunkaidős Megbízási szerződéssel foglalkoztatott Összesen

25 2,8 0,5 3 31,3

7 4

16 4

11

Az alapfokú művészetoktatási intézmények számára minősítési eljárást dolgozott ki a minisztérium. 2007. szeptember 1-jétől az alapfokú művészetoktatásra fordítható normatív hozzájárulás 100%-át csak abban az esetben veheti igénybe a fenntartó, ha 2007. március 31ig kezdeményezte az alapfokú művészetoktatási intézmények minősítési eljárásának megindítását, és az alapfokú művészetoktatási intézmény legalább az előminősítési eljárásban megfelelt 2007. július 31-éig. 2008. január 1-jétől csak abban az esetben jár a normatív hozzájárulás 100%-a, ha az iskola a „Minősített alapfokú művészetoktatási intézmény”, vagy a „Kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény” címet megszerezte 2007. december 31-éig. A József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény jelenleg nem tudja teljesíteni a minősítéshez szükséges követelményeket, a kialakult helyzet miatt átgondolandó ezen önként vállalt feladat további működtetése. Alapfokú művészetoktatás folyik még a nem önkormányzati fenntartású, de az önkormányzat által jelentősen támogatott Hétpróbás Néptánciskola, Pro Arte Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Békés Megyei Művelődési Központ Kézműves Szakiskola és Alapfokú Művészeti Iskola szervezésében több általános iskolában, valamint az Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben.

29

3.3. Középiskolai és szakiskolai ellátás Békéscsabán 2007. július 31-ig 12 önkormányzati intézményben folyt középfokú oktatás, egy iskolában alapfokú oktatással, egyben alapfokú művészetoktatással együtt. Az előbbieken kívül egy egyházi (8 és 4 osztályos gimnáziumi képzés valamint művészeti szakközépiskola), egy szlovák nemzetiségi (4 osztályos gimnáziumi képzés) és számos nem önkormányzat által fenntartott intézményben (érettségire épülő szakképzés) folyik középfokú képzés. 3.3.1. Az intézményi struktúrában történt változások A fejlesztési tervben meghatározottak alapján megtörtént a Ruhaipari és Iparművészeti Szakképző Iskola és Kollégium, a Tevan Andor Gimnázium, Nyomdaipari Szakközépiskola és a Hugonnai Vilma Egészségügyi Szakközépiskola integrációja. Az így létrehozott új intézmény a Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium nevet kapta. A Ruhaipari épülete és az Őr utcai gyakorlati műhely 2007. szeptember 1-jétől az oktatási ágazatból kivonásra került, az iskola beköltözött az Iskolacentrumba. A Tevan és a Hugonnai épülete összenyitásra, átalakításra került, a tanműhelyek kialakítása folyamatban van. 86 800 000 Ft összegű beruházásként a volt kazánház épületéből kerül kialakításra a művészeti képzés alkotóháza. 25 500 000 Ft összegű beruházásként a volt Tevan épületében található tornaszobából illetve a hozzá tartozó vizesblokkból és öltözőből tantermek, a nyomdaipari tanműhelyből leválasztással új ruhaipari tanműhely került kialakításra. Az új gyakorlati helyeket és tantermeket 2007 szeptemberétől használatba vehették az iskola tanulói. Az önkormányzat a fentieken túl további intézmények összevonásáról is döntött /32/2007. (I. 25.) közgy., 158/2007. (III. 29.) közgy. határozatok/: Új intézmény kerül fokozatosan kialakításra a KbTISZK-ben érintett békéscsabai iskolák bevonásával Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium néven. 2007. augusztus elsejétől a Kós Károly Szakképző Iskola, a Trefort Ágoston Villamos- és Fémipari Szakképző Iskola és Kollégium és a Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola összevonására került. 2008. augusztus 1-jétől a Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola, a Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola és a KbTISZK Központi Intézménye is csatlakozik az új intézményhez. 2007. augusztus 1-jétől a Deák Ferenc Középiskolai Kollégium a Rózsa Ferenc Gimnáziumba, a Középfokú Iskolai Diákotthon a Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskolába, a Jókai Mór Középiskolai Kollégium a Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskolába és a Kossuth Zsuzsanna Középiskolai Leánykollégium a Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumba területi alapon integrálódott. Az integrációk során épületkivonás nem történt. 2005-től a Szlovák Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium fenntartója az Országos Szlovák Kissebségi Önkormányzat lett. 3.3.2. A középiskolák tárgyi feltételei A középiskolák az eszközparkjukat folyamatosan bővítették. A bővítések, fejlesztések fedezetét egyrészt az intézmények által nyert pályázatok, másrészt a központi költségvetés által eszközfejlesztésre rendelkezésre álló normatív támogatás biztosította. Ennek következtében a szaktantermek, tantermek felszereltsége javult. Fontosabb változások: ¾ Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola épületrekonstrukciója, melynek során az Andrássy úti épületből kiköltözött az intézmény.

30

¾

¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

Az Irányi utcai épület átépítésre és kibővítésre került. Az átalakítás költsége címzett támogatás formájában rendelkezésre álló keretből került finanszírozásra. Felépült a Térségi Integrált Szakképző Központ Központi Intézménye és a központi képzőhely, és megtörtént a csúcstechnológiás eszközparkkal történő felszerelése a HEFOP/2004/3.2.2 projekt keretében 844 999 Ft-os beruházással. Az új intézményt több városi és megyei oktatási intézmény használhatja a magas szintű szakmai oktatás során. Ennek eredményeként a Trefort Ágoston Villamos- és Fémipari Szakképző Iskola és Kollégium Lázár utcai épülete 2006. szeptember 1-jétől kivonásra került az oktatási ágazatból. Ezzel együtt 33 531 385 Ft-os önkormányzati ráfordítással az iskola használatában maradt tanműhelyi rész és a külső homlokzat is megújult. A Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium kialakítása során az Iskolacentrumban lévő két épület összenyitásra került. Az épület egy részén nyílászárók cseréje történt. Az épületben új tantermek és gyakorlati helyek kialakítására is sor került. Sor került a Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola tetőfelújítására. A Rózsa Ferenc Gimnázium Tulipán utcai kerítésének megépítésével folytatódott az intézmény körülötti rész rendbetétele. Befejeződött a Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola elektromos hálózatának rekonstrukciója. Folytatódott a Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola elektromos hálózatának rekonstrukciója. Megtörtént a Tevan Andor Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola tetőfelújítása. Megtörtént a Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola tetőzetének felújítása. Megkezdődött a Bartók Béla Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Zeneiskola ablakcseréje.

Az intézmények épületeinek felújítására fordítható keret szűkössége miatt a nagyobb volumenű munkák csak pályázati erő bevonásával valósíthatók meg. 3.3.3. Személyi feltételek, tartalmi mutatók 13. sz. táblázat. Alkalmazottak létszáma a középiskolákban 2003. október

2006. október

teljes részmunkaidős munkaidős óraadó

teljes részmunkaidős munkaidős óraadó

Pedagógusok száma Pedagógiai munkát közvetlenül segítő

591

53

113

541

45

85

3

5

0

4

2

0

Egyéb foglalkoztatott

235

58

0

228

43

0

Összes alkalmazott

829

116

113

773

90

85

A középfokú intézmények személyi feltételeiben folyamatos változás mutatkozik. Elsősorban a pedagógusok száma csökkent mintegy 10 %-kal, az egyéb foglalkoztatottak számában jelentős változás nem történt, mivel azok száma nem gyermeklétszám függő és eddig is alacsony szinten volt engedélyezett. Nagymértékű létszámváltozás a Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumban történt az integráció következményeként 31

létrejövő osztályszám-csökkenés, illetve épületkivonás miatt. A többi intézményben kisebb létszámingadozás mutatkozik. A 2007 szeptemberétől bevezetésre kerülő kötelező óraszámemelés a magas többlettanítási óraszámok miatt a középfokú intézményekben nem okoz jelentős létszámleépítést, a többlettanítás mértéke viszont csökken. 3.3.4. A képzés és a létszám változása Az önkormányzat fenntartásában működő intézmények tanulói létszámát befolyásoló tényezők az utóbbi időszakban: a Szlovák Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium kikerült az önkormányzati körből, a nem önkormányzati iskolák beiskolázása saját döntésük alapján történik, illetve a korosztály létszáma szakaszosan, de folyamatosan csökkent. A korábbi csökkenés megállt, jelenleg viszonylag azonos létszámúak az évfolyamok, de a városi és megyei statisztikákat ismerve rövidesen itt is újabb csökkenés várható a belépő tanulók számában. A középfokú képzés háromféle iskolatípusban történik: gimnázium, szakközépiskola és szakiskola. A gimnáziumok továbbra is a felsőoktatási intézményekben való továbbtanulásra felkészítő intézmények. Ennek megfelelően magas szintű képzés folyik ezekben az intézményekben. Kiemelkedő jelentőséggel bír az idegen nyelv oktatása és a tanulók nyelvvizsgára történő felkészítése. A gimnáziumi oktatás 4, 6 és 8 évfolyamos lehet (ez utóbbi csak az Evangélikus Gimnáziumban), és érettségivel zárul. A Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium a 32/2007. (I. 25.) közgy. határozat szerint felmenő rendszerben nyelvi előkészítő osztállyal induló gimnáziumi 4 évfolyamos képzést indíthat a 2007/2008-as tanévtől kezdődően, a 6 évfolyamos gimnáziumi képzést pedig kifuttatja. Továbbra is a hagyományos gimnáziumi képzés egyik legjelentősebb bázisát jelenti a Rózsa Ferenc Gimnázium, ahol az Eurofakt képzéssel gazdagítják a kínálatot. A Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumban sikeresen továbbvitték a Tevan Andor Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola gimnáziumi képzését. A városban a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben is folyik gimnáziumi képzés. Az intézmény 8 és 4 évfolyamos gimnáziumi képzéssel gazdagítja a városi kínálatot. A szakközépiskolák gond nélkül átálltak arra az új képzési irányra, amelynek lényege, hogy az itt érettségiző diákok nem kapnak az érettségivel együtt szakképesítést. Több középiskola élt azzal a lehetőséggel, hogy a hasonló képzést nyújtó felsőoktatási intézménnyel karöltve felsőfokú szakképesítést szerezhessenek a tanulók az iskolában. Csábító lehet az érettségizett tanulók számára, hogy ha megfelelő eredménnyel végeznek, akkor az adott felsőoktatási intézményben az első évfolyamnak beszámítják a végzettségét. Az idegen nyelv magasabb szintű elsajátítását célozta meg az a program melynek során a középfokú intézmények nyelvi előkészítő osztályt indíthatnak. A nyelvi előkészítő osztályban az idegen nyelvet emelt óraszámban tanulják a diákok. A program a 9. évfolyamon pótolja a nyelvtudásban meglévő egyéni hiányosságokat, majd a 10-13. évfolyamon emelt szintű oktatás keretében felkészíti a tanulót az adott nyelvből az emelt szintű érettségi vizsga letételére. Több intézmény is élt a lehetősséggel és egy-egy osztályban elindították a képzést. A nyelvi előkészítő osztály eredményességéről csak akkor lehet majd mérleget vonni, ha legalább 2-3 olyan évfolyam befejezi a tanulmányait, amely ilyen struktúra szerint kezdte a tanulmányait a középfokú intézményekben.

32

Az egyes intézménytípusokba járó tanulók száma az országos tendenciának megfelelően változott, 2001-től stabilnak tekinthető. Az 1996-ban beiratkozott tanulók aránya a 2006-ban beiratkozott tanulókhoz viszonyítva gimnázium esetén 15 %-ról 21 %-ra nőtt, a szakközépiskola esetén 39 %-ról 58 %-ra nőtt, a szakképző iskolák esetén 46 %-ról 21 %-ra csökkent. A beiratkozási adatokból jól látható, hogy iskolaválasztáskor az érettségit nyújtó képzések felé tolódott el a hangsúly. A szülők és tanulók sokszor nem veszik figyelembe a gyermek képességeit, így a szakközépiskolákban igen nagyarányú a lemorzsolódás a 9-10. évfolyamon. Ezek a tanulók többnyire a szakképző iskolákban jelennek meg. A tankötelezettség korhatárának felemelése megakadályozhatja azt, hogy az egyik helyen lemorzsolódott tanulók kikerüljenek a rendszerből, így nagyobb eséllyel juthatnak valamilyen szakmához. 14. sz. táblázat. A tanulólétszám változása a középiskolákban

Tanév 1996/1997. 1997/1998. 1998/1999. 1999/2000. 2000/2001 2001/2002 2002/2003. 2003/2004. 2004/2005. 2005/2006. 2006/2007.

Gimnázium Felvett Arány (fő) (%) 339 15 311 14 306 15 362 18 408 23 354 21 338 20 341 20 338 20 341 21 323 21

Szakközépiskola Felvett Arány (fő) (%) 884 39 979 44 1003 48 890 44 945 53 1000 58 960 57 961 56 955 58 932 59 888 58

Szakképző iskola Felvett Arány (fő) (%) 1035 46 932 42 783 37 751 37 420 24 359 21 399 24 415 24 363 22 319 20 323 21

Összes beiratkozott (fő) 2258 2222 2092 2003 1773 1713 1697 1717 1656 1592 1534

A szakképzésben résztvevők nagyarányú csökkenése egyes területeken a képzett munkaerő számának csökkenését vonja maga után. Az érettségizettek szakképzésben való megjelenése a felsőfokú intézményekbe történő bejutás megkönnyítése miatt csökken. Békéscsaba megyében betöltött fontos szerepét mutatja az is, hogy magas a vidéki tanulók aránya. A kollégisták aránya a bejárókhoz képest csökkenést mutat. Ennek legfőbb oka, hogy egyre többen választják a napi szintű bejárást. 15. sz. táblázat. A kollégisták, bejárók és helyi tanulók száma és aránya 2003/2004-es tanév 2006/2007-es tanév Bejáró 2942 fő 39 % 3398 fő Kollégista 1350 fő 18 % 1389 fő Békéscsabai 3168 fő 43 % 2490 fő Összesen 7460 fő 7277 fő

47 % 19 % 34 %

A nagyszámú vidéki tanuló azt bizonyítja, hogy Békéscsabán magas szintű középfokú oktatás folyik mind az érettségire történő felkészítés során, mind a szakképzésben.

33

3.3.5. A szakképzés városi struktúrája Békéscsabán a szakképzés szerkezeti felépítésében, a képzett szakmák körében jelentős változás nem történt. A struktúrát továbbra is meghatározzák a képzési hagyományok. Jelenleg 9 önkormányzati fenntartású intézményben folyik szakképzés. Egyes szakmák oktatása a munkaerő-piaci helyzetből adódóan megszűnt (pl. ruhaipar), vagy a jelentkezők alacsony száma miatt nehézkessé vált (pl. egészségügyi képzés). Továbbra is a műszaki jellegű képzések dominálnak, de a könnyűipari, az építőipari, kereskedelmi és vendéglátóipari, szolgáltatóipari, az egészségügyi, a művészeti képzés is számottevő a városban. A megyében jelenlévő mezőgazdasági képző intézetek száma miatt a városban nincs mezőgazdasághoz, illetve élelmiszeriparhoz kapcsolódó képzés. A tanulói létszám csökkenését ellensúlyozza, hogy egyes szakmák esetében a képzési idő 2 évről 3 évre növekedett. A szakképzésben résztvevők korösszetétele a képzési struktúra változása miatt eltolódott. Az új OKJ szerint egyre több szakképesítés érettségire épül. Ennek következtében a 18 év felettiek aránya megnőtt a szakképzésben. Sokan a biztosabb elhelyezkedés érdekében több szakmát is elsajátítanak. Különösen addig volt ez jellemző, míg a 2. szakképzettség megszerzése ingyenes volt. Az érettségire épülő szakképzést nyújtó intézményeknek komoly konkurenciát jelentenek a különböző nem önkormányzati intézmények. Igen jelentős számú tanulót tudnak elcsábítani a gyorsabb képzés lehetőségével és a biztosabb elhelyezkedést biztosító képzések indításával. A szakiskolai képzésben teljesen áttértek a 2 éves alapképzésre és az erre épülő 2 illetve 3 éves szakképzésre. 16. sz. táblázat. A szakképző évfolyamok létszáma Évfolyam Tanév 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007

1/13. 299 380 405 483 492

2/14. 191 307 321 229 406

3/15 . 0 10 19 41 27

1/11. 535 547 529 473 442

2/12. 437 488 485 462 400

Nagy problémát jelent ezen intézményeknek, hogy az ide jelentkező tanulók gyenge eredménnyel érkeznek az általános iskolából, illetve más középfokú intézményekből is ide iratkoznak be azok, akik az ottani követelményeket nem tudják teljesíteni. Ez a helyzet az ott tanító pedagógusoktól nagyobb odafigyelést, és olyan módszerek alkalmazását igényli, melyekkel a kevésbé motivált, gyakran tanulási nehézségekkel küzdő és tanulási kudarccal terhelt diákok esetében is eredményeket lehet elérni. A szakképzésnek a lehetőségekhez mérten alkalmazkodnia kell a gazdaság igényeihez. Ez a képzéssel foglalkozóktól megköveteli a nagyfokú rugalmasságot. A gyorsan változó gazdasági környezethez a szakképzésnek sok esetben nehéz alkalmazkodni. A fellépő igények gyors kielégítése a központilag előírt képzési idő hosszúsága miatt nehézkes. Az igény megjelenését követően 2-3 év telik el mire a képzett szakember megjelenik a munkaerőpiacon. Az iskolarendszerű oktatást szervezők számára előnyt jelent, hogy az egyes szakmák oktatását rövidebb képzési idővel szervezhetik meg. Az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés az egyik kulcskérdésévé vált az oktatásnak. Ez olyan új technikák alkalmazását követeli meg az oktatóktól, tanároktól melyekre csak 34

folyamatos továbbképzéssel lehet felkészülni. Erre biztosít lehetőséget a Szakiskolai Fejlesztési Program I-II.-ben való részvétel. Mindhárom békéscsabai szakiskola felvállalta a pályázattal járó többletmunkát, melynek eredményét a tanulók is érzékelik. Ennek szellemében került megépítésre és berendezésre a KbTISZK is. A pályázat során az egyik fontos feladat olyan infrastruktúra kialakítása, melyben a tanulók a csúcstechnológiával felszerelt műhelyekben, laboratóriumokban ismerkedhetnek meg a kor legmodernebb berendezéseivel. A pályázat külön figyelmet fordított a pedagógusok, szakoktatók szakmai továbbképzésére is. A továbbképzések résztvevői olyan új ismereteket sajátíthattak el, amelyekkel meg tudnak felelni az új kihívásoknak. A tananyag folyamatos tartalmi megújulásának igényét vonják maguk után az új OKJ és az új szakmai és vizsgakövetelmények. A képzés már nem csak a szigorúan vett szakma oktatását foglalja magában, hanem egy olyan szakmunkás képesítés megszerzését, amely lehetővé teszi az új ismeretek, az új technológiák elsajátítását, az élethosszig tartó tanulás képességét. A szakképzésben bevezetett kompetencia alapú oktatás a tanulók ilyen irányú orientálását segíti elő. Az új szakképző iskola – amely 2007. augusztus 1-jétől 3 intézmény integrációjával jött létre, majd 2008. augusztus 1-jétől 2 újabb intézmény csatlakozásával kibővül – a városi szakképzés szervezésében új lehetőségeket biztosít. Könnyebben szervezhető lesz mind az alapozó ismeretek, mind a magasabb szintű szakmai ismeretek oktatása. Jobb kihasználtságot biztosít az egyes intézmények gyakorlati műhelyeinek, nagyobb mozgásteret a tanulóknak és magasabb színvonalú munkát a gyakorlati oktatóknak. Markáns szerepet szánunk a szakképző iskolák, az önkormányzat és a gazdaság kapcsolatában a térségi integrált szakképző központ mellett működő szakmai tanácsadó testületnek abban, hogy a szakképzés kimenete minél nagyobb mértékben fedje le a vállalkozások bemeneti igényeit. A több mint 3 000 békéscsabai munkanélküli továbbképzése, átképzése érdekében képzési programokat indítunk a Békés Megyei Munkaügyi Központ jogutódaként létrehozott Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központtal és a Békéscsabai Regionális Képző Központtal együttműködve. Folyamatosan konzultációkat tartunk a városban működő vállalkozásokkal, felmérjük munkavállalóik kompetenciáival szemben támasztott elvárásaikat. A képzési programoknál jelentős európai uniós forrásokra támaszkodunk. Békés Megye Önkormányzata a 2007/2008-as tanévtől hasonlóan nagy volumenű átszervezést hajt végre az általa fenntartott intézmények körében. Területi centrumokban közös igazgatású intézményekké alakulnak a megyei kötelező feladatellátást biztosító iskolák, szolgáltató intézmények. Ez az átszervezés érinti a KbTISZK partneriskoláit is, a megyei fenntartó azonban garanciát vállalt arra, hogy az átszervezés a HEFOP-3-2-2-P.-2004-100024/1.0 és a HEFOP-4.1.1-P.-2004-10-0009/1.0 projektek kötelezettségvállalását nem érinti. 17. sz. táblázat. Az osztályok várható száma a város középfokú oktatást biztosító iskoláiban Évfolyam 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 8. 2 0 0 0 0 9. 50 50 49 49 49 10. 48 51 51 50 50 11. 42 42 43 43 42 12. 43 42 43 43 43 13. 4 10 10 10 10 I/11. 15 15 15 15 15 II/12. 15 17 17 17 17 III/13. 7 9 9 9 9 35

Évfolyam 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 I/13. 18 18 18 18 18 II/14. 14 14 14 14 14 III/15. 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 Összesen: 259,5 268,5 269,5 269,5 269,5 18. sz. táblázat. Az osztályok száma az utóbbi 3 tanévben Tanév 2004/2005 2005/2006 2006/2007 262 255 253 Osztály A nyelvi előkészítő évfolyamok, valamint az egyes szakmák képzési idejének növekedése miatt osztályszám növekedés várható 259,5-ről 269,5-re. A növekedést természetesen nem csak ezek a tényezők befolyásolják, mivel a 9. évfolyamon induló és a szakképző évfolyamokon szerveződő osztályok csak tervezettek. A 10 többletosztály átlagosan heti 42 órával számolva heti 420 többletóra megjelenését vonja maga után. A jelenlegi 22 kötelező órával számolva ez 19 státuszbővülést jelent. A Békés Megyei középfokú beiskolázási kínálat az alábbi megoszlást mutatja (2006/2007. évi adatok): ¾ gimnáziumi férőhelyek száma: 2 370 fő ¾ szakközépiskolai férőhelyek száma 1 987 fő ¾ szakiskolai férőhelyek száma: 1 969 fő ¾ speciális szakiskolai férőhelyek száma: 214 fő Összesen: 6 540 fő A megyében a 14 éves korosztály létszáma 4 900 fő, vagyis a kínálat lényegesen meghaladja a várható jelentkezők számát. A békéscsabai középfokú intézmények beiskolázási politikájánál ezt a tényezőt is figyelembe kell venni. 3.3.6. Sajátos nevelési igényű tanulók ellátása A tanulásban akadályozott tanulók ellátása szegregáltan az „Esély Pedagógiai Központ” Speciális Szakiskolájában történik. A megismerési funkciók vagy a viselkedés fejlődésének rendellenességeivel küzdő tanulók számára ugyancsak ez az intézmény biztosít pedagógiai segítségnyújtást a valamennyi középiskolában működő utazó gyógypedagógus-hálózattal. 3 középiskolában mozgássérült tanuló integrált ellátása történik. (lásd még: 3.5.) 3.3.7. Felnőttoktatás Az általános iskolai ellátás tekintetében a legfontosabb változás, hogy az „Esély Pedagógiai Központban” megszűnt a felnőttek általános iskolai képzése. Az ilyen jellegű oktatás helyett jelenthet megoldást a szakképző iskolák által indítható felzárkóztató oktatás megszervezése. Ebben a képzési struktúrában az előképzettségétől függően 1 vagy 2 év alatt tehetnek szert azokra a készségekre, képességekre a diákok, melyek ahhoz szükségesek, hogy a későbbiek során a szakképzésbe bekapcsolódhassanak. A középfokú képzésekben továbbra is a Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola illetve a Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium (a Trefort Ágoston Villamos- és Fémipari Szakképző Iskola és Kollégium jogutódjaként) vesz részt. Ez

36

a két intézmény már korábban kialakította azt az oktatási struktúrát, mellyel a felnőttek is sikeresen érettségi vizsgát szerezhetnek. A szakképzésben megjelenő modulrendszer azt is lehetővé teszi, hogy a tanuló egy szakma megszerzése után a későbbiekben – a már teljesített moduloknak köszönhetően – viszonylag rövid idő alatt szerezhessen új részképesítést, vagy szakmát a felnőttképzésben. A felnőttoktatást ebben a formában a későbbiek során is szükséges fenntartani.

37

3.4. Kollégiumi ellátás 3.4.1. A kollégium társadalmi szerepe A kollégium a közoktatási rendszer szakmailag önálló intézménye. Alapfeladata megteremteni a megfelelő feltételeket azon tanulók számára, akiknek lakóhelyén nincs lehetőség a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítésére, a kisebbségi oktatásra, illetve akiknek a szülő nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket. Tevékenysége során kiegészíti a családi és iskolai nevelést, egyben szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget nyújt. A megfelelő pedagógiai környezet biztosításával elősegíti a társadalmi szerepek tanulását, a diákok önszerveződése során kialakuló „mikrotársadalomban” a közösségi együttélés, az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismerését, gyakorlását. A kollégiumnak minden részletében otthonos, kulturált, esztétikus közegként kell működnie. A kollégiumi nevelés és oktatás a közoktatási intézményrendszer szerves része. A kollégiumi nevelés és oktatás mindenekelőtt a Nat kiemelt fejlesztési feladatain keresztül kapcsolódik az iskolai tantervi folyamatokhoz. 3.4.2. Békéscsabán működő kollégiumok Az általános iskolai korosztály elhelyezését az Általános Iskolai Diákotthon biztosította. Az intézmény a 9. Sz. Általános Iskolával összevonásra került, ma Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Diákotthon néven működik változatlan funkcióval. Itt kapnak elhelyezést a tanyai területeken élő kisiskolások, azok a fiatalok, akiknek hétközi kollégiumi ellátása gyermekvédelmi szempontból indokolt, továbbá az „Esély Pedagógiai Központ” általános iskolásai és a tornásztanulók, valamint 2007 szeptemberétől a Békéscsabai Utánpótlás-nevelő Futball Club azon játékosai, illetve a Hungarotel Torna Club azon sportolói, akik a város középfokú intézményeiben tanulnak. Nevelési, család-kiegészítő feladatai így fokozottak. Az elhelyezést igénylők száma az utóbbi időben csökkent, a kollégium nyitott arra, hogy más sportágak más korosztályának is biztosítsa az elhelyezését. Elhelyezkedése a sportolók többségének optimális, a különböző korosztályok együttéléséből adódó helyzeteket a kollégium nevelőtestületének kell szabályzatokban, elhelyezésben, a mindennapokban kezelni. A középfokú oktatásban résztvevők ellátását négy önálló és két, iskolával együtt működő önkormányzati fenntartásban működő kollégium biztosította. A megyei önkormányzat Arany János Tehetséggondozó Kollégiuma – a két önkormányzat között létrejött megállapodás alapján – a 2005/2006-os tanévtől a város fenntartásába került. A Szlovák Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium fenntartói jogának Országos Szlovák Önkormányzat részére történő átadása természetesen a kollégiumi részt is érintette. A korábban MÁV, majd alapítványi fenntartásban működő középiskolai kollégium épületének tulajdonjoga az Evangélikus Egyházhoz került. Az egyház továbbra is kollégiumként működteti tovább az Evangélikus Gimnázium, Szakközépiskola, Alapfokú Művészetoktatási intézmény és Kollégium részeként. Ezek a tulajdonosi és fenntartói változások nem érintették a férőhely kapacitást. A kollégiumi ellátást igénylők száma viszont fokozatosan csökkent, öt év alatt mintegy 270 fővel. A korábbi teljes férőhelyszám fenntartása nem volt indokolt. Mivel a legnagyobb csökkenés a Középfokú Iskolai Diákotthonban következett be, ezért a 2006/2007-es tanévtől az egyik épületszárny kivonhatóvá vált.

38

A kiürítésre ítélt volt Ruhaipari Szakképző Iskola (Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola) kollégiumának kiváltása is okafogyottá vált, mert megfelelő szervezéssel a Kossuth Zsuzsa Leánykollégium ki tudja elégíteni az igényeket, és át tud venni megfelelő számú nevelőt. Miután megszűnt az a kényszer, hogy minden férőhelyet használni kell, elkezdődhetett a kollégiumi szobák korszerűsítése, „levegősebbé” tétele. Ez a Trefort Ágoston Villamos- és Fémipari Szakképző Iskola kollégiumi részében kezdődött el. Békéscsaba önkormányzata a 32/2007. (I. 25.) közgy., és a 158/2007. (III. 29.) közgy. határozatokban a kollégiumok területi alapú integrációját fogadta el. 2007. augusztus 1-jétől a Deák Ferenc Középiskolai Kollégium a Rózsa Ferenc Gimnáziumba, a Középfokú Iskolai Diákotthon a Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskolába, a Jókai Mór Középiskolai Kollégium a Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskolába és a Kossuth Zsuzsanna Középiskolai Leánykollégium, a Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumba területi alapon integrálódott. Az integrációk során épületkivonás nem történik. 3.4.3. Személyi feltételek 19. táblázat. Alkalmazottak létszáma a kollégiumokban Összesen 2003. október teljes munkaidős Pedagógus Pedagógiai munkát közvetlenül segítő Egyéb foglalkoztatott Összesen:

Összesen 2006. október

részmunkaidős

teljes munkaidős

részmunkaidős

69 3 44

0 2 6

54 3 38

2 0 9

116

8

95

11

Az alkalmazotti létszám a takarékos működtetést tükrözi. A kollégiumi nevelők száma a csoportok számához igazodik, további szűkítés már nem lehetséges. A tanulói létszám 2003-ban 1 477 fő (a szlovák kollégiummal együtt), 2006-ban 1 466 fő. Az Arany János Kollégium nélkül 1 219 fő. A középiskolai korosztály csökkenő létszáma a kollégiumot igénylők csökkenő számát is prognosztizálja. Ugyanakkor a képzési idő növekedése kevesebb bemenő létszám mellett is azonos vagy növekvő ellátottat jelent. Kérdés, hogy az idősebb, felnőtt tanulók is igénylik-e a kollégiumi elhelyezést, illetve, hogy marad-e az ellátás megszokott formája.

39

3.5. A speciális nevelési szükséglet-kielégítés rendszere Az előző intézkedési terv készítése óta eltelt időszakban a törvényi változások és a város közoktatási ellátórendszerében bekövetkezett változások egyaránt indokolják a speciális nevelési szükségletű gyermekek, tanulók ellátásának külön fejezetben történő megjelenítését. A törvényi szabályozás, a finanszírozás feltételeinek megváltozása, az uniós követelmények lehetővé tették a speciális nevelési-oktatási igényű gyermekek ellátására létrejött szakszolgálat egy racionálisabb, összehangoltabb szerkezeti struktúrában történő ellátását. A szakszolgálatok ellátását 2003-tól a Vandháti Úti Általános Iskola, Speciális Szakiskola szakmai közössége – az addigi feladatain túl – feladatbővülésével látta el. Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat létrehozásával a megoldott új szolgáltatások: korai fejlesztés és gondozás, gyógypedagógiai tanácsadás, utazó gyógypedagógusi feladatellátás. Más intézmények feladatellátásából áthelyezésre került a konduktív pedagógiai ellátás, valamint a gyógytestnevelés. A nevelési tanácsadást önálló intézményként Békéscsaba Megyei Jogú Város Nevelési Tanácsadója látta el, tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságot a város nem működtetett, ezt a tevékenységet a Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központ Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága látta el. A korábbi kötött felhasználású állami normatív támogatás a megyei önkormányzathoz érkezett, mely az ellátott létszámok alapján osztotta le azt a települési önkormányzatok részére. A finanszírozás oly módon változott, hogy a kötött felhasználásból kikerült a sajátos nevelési igényűek ellátása, a települési önkormányzatok a speciális igényű gyermekek ellátására emelt állami normatívát igényelhettek. Ez a változás azonban már nem tette lehetővé, hogy a megyei tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság ingyenesen lássa el Békéscsaba város gyermekeit. Az ellátás éves szintű összege olyan magas volt, hogy a szakmai és a költségvetési érdekek a saját szakértői bizottság létrehozását sürgették. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat a 2005-ben kialakított, jelenlegi szerkezetben működő szakszolgálati intézményrendszere kialakítását több döntés előzte meg: a 95/2003. (II. 27.), a 278/2003. (IV. 27.), a 323/2003. (V. 22.), 325/2003. (V. 22.), a 483/2003. (VII. 10.), az 552/2003. (X. 16.) közgyűlési határozatok, a megye által működtetett szakszolgálattal kapcsoltban (a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység) a 83/2003. (I. 27.), a 328/2003. (V. 22.), a 73/2004. (II. 23.), a 159/2004. (III. 25.) közgyűlési határozatok. A folyamatos változások sok hiányt pótoltak a kötelező feladatellátás biztosításában, mégsem eredményeztek végleges megoldást. Ezért újabb közgyűlési döntések születtek: a 654/2004. (XI. 18) közgy. határozattal elfogadott Fejlesztési és intézkedési terv részeként a szakszolgálati módszertani intézmény kialakítására, a 98/2005. (II. 24.) közgy. határozat az „Esély Pedagógiai Központ” létrehozására, a 617/2005. közgy. határozat a középfokú ellátás pénzügyi feltételeinek biztosítására. Az „Esély Pedagógiai Központ” Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság 2005. szeptember 1-jétől működik jelenlegi formájában. A többcélú közoktatási

40

intézményhez került integrációval a Nevelési Tanácsadó, létrejött új intézményegységként a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság. Az intézményi integrációval, az új intézményegységek létrehozásával, a szakembereknek egy szakmai közösségben történő koncentrálásával kiépített rendszer a diagnózis megállapításától, a nevelési-oktatási feladatok ellátásával és ehhez illeszkedő pedagógiai szakszolgáltatással biztosítja a rendszerszemléletű, komplex szükséglet-kielégítést. 20. táblázat. A speciális nevelési szükséglet - kielégítés rendszere Probléma Diagnosztizálás Intézményi ellátás Pedagógiai szakszolgáltatás Beilleszkedési, Nevelési Tanácsadó Valamennyi oktatási Nevelési Tanácsadó tanulási, magatartási intézmény fejlesztő nehézség pedagógusok Sajátos nevelési igény A megismerő Tanulási Képességet Valamennyi oktatási Nevelési Tanácsadó funkciók vagy a Vizsgáló Szakértői és intézmény fejlesztő viselkedés Rehabilitációs pedagógusok, fejlődésének Bizottság organikus okokra Egységes Pedagógiai vissza nem vezethető Szakszolgálat: utazó tartós és súlyos gyógypedagógusok rendellenessége A megismerő Tanulási Képességet Valamennyi oktatási Egységes Pedagógiai funkciók vagy a Vizsgáló Szakértői és intézmény Szakszolgálat: utazó viselkedés Rehabilitációs gyógypedagógusok fejlődésének Bizottság Esély Pedagógiai organikus okokra Központ Általános visszavezethető tartós Iskolája és Speciális és súlyos Szakiskolája rendellenessége Autizmus Tanulási Képességet Valamennyi oktatási Egységes Pedagógiai Vizsgáló Szakértői és intézmény Szakszolgálat: utazó Rehabilitációs gyógypedagógusok Bizottság Esély Pedagógiai Központ Általános Iskolája és Speciális Szakiskolája Értelmi fogyatékos Tanulási Képességet Esély Pedagógiai Vizsgáló szakértői és Központ Általános Tanulási Rehabilitációs Iskolája és Speciális akadályozottság Bizottság Szakiskolája Értelmi akadályozottság Halmozottan Tanulási Képességet fogyatékos Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Testi fogyatékos A fogyatékosság Napsugár Integrált Egységes Pedagógiai típusának megfelelő Óvoda Szakszolgálat: 41

Probléma

Diagnosztizálás

Intézményi ellátás

Országos Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

Szabó Pál Téri Általános Iskola, Rózsa Ferenc Gimnázium és Kollégium, Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola és Kollégium

Pedagógiai szakszolgáltatás konduktív pedagógiai ellátás

A pedagógiai szakszolgáltatás és a sajátos nevelési igényű tanulók integrált ellátását segítő pedagógiai szakmai szolgáltatás rendszerét az alábbi táblázatban foglaljuk össze:

42

Logopédia Feladatellátási hely: Esély Pedagógiai Központ, Százszorszép Óvoda, Napsugár Integrált Óvoda, Lencsési Lakótelepi Óvoda, Szabó Pál Téri Ált. Isk., Erzsébethelyi Ált. Isk., Gerlai

Különböző beszédhibák szűrése, javítása egyéni és kiscsoportos formában. Diszlexia prevenció, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia reedukáció.

43

Az életkori átlagtól elmaradó érzékelési- értelmi- és mozgásfolyamatok fejlesztése, gyógypedagógiai és konduktív megsegítése Tanácsadás a szülők részére az otthoni foglalkozásokhoz, fejlesztéshez. Konduktív pedagógiai Központi idegrendszeri sérülés ellátás következtében bekövetkezett Feladatellátási hely: Esély mozgássérülés, elmaradás pedagógiai Pedagógiai Központ Napsugár rehabilitációja egyénre szabott torna Integrált Óvoda, Szabó Pál és úszóprogram keretében, Téri Ált. Isk. egészségügyi rehabilitáció 2007. szept. 1-től Pásztor megszervezése. utcai bölcsőde Oktatási intézményben integrált ellátás szakmai irányítása, segítése.

Egységes Pedagógiai Szakszolgálat korai fejlesztés, gyógypedagógiai tanácsadás Feladatellátási hely: Esély Pedagógiai Központ 2007. szept. 1-től Pásztor utcai bölcsőde

A szolgáltatás típusa

3-18 éves korig

Óvodás, általános iskolás és középiskolás korúak.

Születéstől az intézményes elhelyezésig terjedő időszakra.

21. sz. táblázat. A pedagógiai szakszolgálat teljes rendszere A szolgáltatás tartalma Célcsoport

Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vizsgálatának szakértői véleménye alapján az Esély Pedagógiai Központ Egységes Pedagógiai Szakszolgálat vezetőjénél történő jelentkezéssel, egyeztetéssel ƒ a Mozgássérültek Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottságának szakvéleménye alapján, az Esély Pedagógiai Központ Egységes Pedagógiai Szakszolgálat vezetőjénél történő jelentkezéssel, egyeztetéssel ƒ az integráló oktatási intézménnyel történő kapcsolattartás keretén belül ƒ Logopédiai szűrések: - Logopédiai osztályba történő beiskolázáshoz, az óvodák és logopédusok által történő behívással: január végén - Beszédhibák szűrése óvodákban: május A szűrések eredményéről a szülők

A szolgáltatás igénybevételének módja

A kötelező testnevelés órát „kiváltó”, orvosi diagnózis alapján végzett gyógytestnevelés

Gyógytestnevelés Belvárosi Ált. Isk. és Gimn., Szlovák Gimn., volt 3. Sz. Ált. Isk.,.Kós Károly Szakk., Szent Györgyi A. Gimn., Szki. És Koll. Nevelési tanácsadás * Szabó Pál Téri Ált. Isk.

Tanulási -, beilleszkedési -, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók vizsgálata és terápiás ellátása: • Iskolaérettségi vizsgálatok • Diagnosztika • Pszichológiai gondozás, terápia • Pedagógiai fejlesztés

Integráltan ellátott sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók egyénre szabott gyógypedagógiai fejlesztése, rehabiltációs foglalkozások tartása. Konzultációs lehetőség pedagógusoknak, szülőknek.

A szolgáltatás tartalma

Utazó gyógypedagógus hálózat Békéscsaba város óvodái, általános iskolái, középiskolái

ÁMK, Mezőmegyer Arany J. Műv. Közp., Hajnal utcai óvoda;

A szolgáltatás típusa

44

Óvodás, általános iskolás és középiskolás korúak.

-

-

Oktatási intézményből érkező beutalással, pedagógiai jellemzéssel: Fejlődési elmaradás, tanulási nehézség gyanújával óvodától 3. osztályig. Magatartási, beilleszkedési nehézség gyanújával óvodától

ƒ

A szolgáltatás igénybevételének módja tájékoztatást kapnak. A logopédiai kezelések időpontját a szülőkkel egyeztetik. ƒ Szülő kérésére történő vizsgálat az Esély Pedagógiai Központ Egységes Pedagógiai Szakszolgálatának logopédiáján történő jelentkezéssel, egyeztetéssel Többségi oktatási intézményben Szakértői Bizottság szakvéleménye integrált nevelésben, oktatásban alapján az Egységes Pedagógiai részesülő óvodás, általános Szakszolgálatánál történt beosztás iskolás és középiskolás korúak. alapján. Szülők információt a gyermekük oktatási intézményében, ill. a szakszolgálat vezetőjétől kérhetnek. Általános és középiskolás Orvosi beutalással, szeptemberi tanulók beiratkozással az Esély Pedagógiai Központ Egységes Pedagógiai Szakszolgálatánál.

Célcsoport

Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Esély Pedagógiai Központ

ƒ

ƒ

ƒ

ƒ

•

•

•

•

45

ƒ ƒ ƒ

0-3 éves korúak, óvodás korúak általános és középiskolai tanulók

Általános iskolák 7-8. évfolyamos, középiskolák tanulói, szüleik, pedagógusaik

•

Pályaválasztási, továbbtanulási tanácsadás* Esély Pedagógiai Központ

Konzultáció tanulóval, szülővel, tájékozódás az eredményekről, a pályaelképzelésekről Pszichológiai vizsgálatok (képesség vizsgálat, munkaképesség-, érdeklődés, motiváció vizsgálata) Pályaválasztási tájékoztató előadások tanulócsoportoknak Tájékoztatók, konzultáció pedagógusoknak Pályakorrekciós tanácsadás középiskolásoknak Sajátos nevelési igény vizsgálata, megállapítása A nevelési-oktatási intézmény típusa, a fejlesztési mód megjelölése (integráció, magántanuló, felmentés egyes tantárgyak értékelése alól, stb.) Súlyosan/halmozottan fogyatékos gyermekek/tanulók vizsgálata, ellátás kijelölése (fejlesztő felkészítés megszervezése) Korai fejlesztő, tanácsadó és gondozó tevékenységet igénylők vizsgálata, tevékenység kijelölése

Célcsoport

A szolgáltatás tartalma

A szolgáltatás típusa

Oktatási intézmények kérésére tanügyi nyomtatványon a gyermek, tanuló jellemzésével (A. Kö. 3126. Állami Nyomda Rt.) - 4. osztálytól középiskoláig közvetlenül - Óvodától 3. osztályig Nevelési Tanácsadó által továbbított kérésekre. ƒ Szülő kérésére

ƒ

A szolgáltatás igénybevételének módja középiskoláig ƒ Szülő önkéntes jelentkezése alapján, közvetlenül a Nevelési Tanácsadóban. ƒ Osztályfőnök, szaktanár javaslata, kérése alapján ƒ Szülő, tanuló kérésére, egyéni konzultáció az Esély Pedagógiai Központban ƒ Oktatási intézményekben történő előadás, pedagógus konzultáció

Mentálhigiénés prevenció, „karbantartás” csoportmódszerekkel

Egyéb mentálhigiénés szolgáltatások

További szolgáltatások: Iskolapszichológus

A szolgáltatás típusa

kontrollvizsgálat Meghosszabbított GYES, felemelt családi pótlék és ápolási díj jogosultságának megállapítása Nevelési – oktatási tanácsadás: Egyéni fejlesztési tervek, egyéni bánásmód a sajátos nevelési igénynek megfelelően Óvónők, általános- és középiskolai pedagógusok

Célcsoport

Esetkonzultáció Serdülő csoport, gyermekcsoport (témacentrikus, konfliktuskezelés, önismereti,) Felnőtt csoportok: • Sajátos nevelési igényű gyermekek 46

Általános -, és középiskolák.

Általános -, és középiskolák. Konzultáció szülőknek, tanulóknak pedagógusoknak (egyéni) Esetmegbeszélés tanároknak (csoportos) Szupervízió tanároknak (egyéni, csoportos) Iskolákban tájékoztatók, előadások tartása

ƒ ƒ

ƒ ƒ

A szolgáltatás tartalma

Személyesen és/vagy telefonon történő bejelentkezéssel, egyeztetéssel mentálhigiénés szakembernél - Esély Pedagógiai Központban,

Személyesen és/vagy telefonon történő bejelentkezéssel tanácsadó szakpszichológusnál: - Esély Pedagógiai Központban Szülőknek, tanulóknak a tanácsadás helyszíne az: Esély Pedagógiai Központ, tanárokkal való konzultáció az adott intézményben Intézményi megkeresésre

Konzultációs óra egyeztetése az Esély Pedagógiai Központ Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság pszichológusánál

A szolgáltatás igénybevételének módja

Kortárs segítő

Drámapedagógia

Szupervízió

kortárs segítők toborzása, szűrése, képzése, továbbképzése

kortárs segítők által rendhagyó osztályfőnöki órák tartása a serdülőket érintő témákban (felnőttekkel való kapcsolat, párkapcsolat, barátság…)

-

-

10-15 fő serdülő részvételével az életkori sajátosságokra alapozott csoportos önismereti, kommunikációs stb. játékok, beszélgetések 20 órában. Szakmai személyiségfejlesztés: egyéni és csoportos formában a pedagógiai munkával összefüggő személyes érintődések, személyes elakadások és szakmai kérdések megbeszélése

47

-

-

általános iskolák 7-8. osztályai

középiskolások

A tanév folyamán 9.-es tanulókkal egy csoport, a nyári szünetben pedig 9. osztályba lépők részére. Oktatási intézményekben dolgozó szakembereknek

„Kamasz panasz” (Ifiház Patent Diákirodával együttműködve)

Önismereti csoport

szüleinek • Pedagógusok, osztályfőnökök (nevelési helyzetek kezelésének módszertani kérdései) Négyszemközti segítő beszélgetés a serdülőt érintő problémáról a négyüléses Középiskolások konzultáció módszerével.

Célcsoport

A szolgáltatás tartalma

A szolgáltatás típusa

Személyesen és/vagy telefonon történő bejelentkezéssel, egyeztetéssel drámapedagógusnál: - Esély Pedagógiai Központban

Előzetes bejelentkezés és időpont egyeztetés alapján A konzultációk helyszíne az Ifiház Patent Diákirodája. Meghirdetett szórólapokon feltüntetett módon.

A szolgáltatás igénybevételének módja

• •

•

•

•

•

•

•

Azok, az alábbi sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók – szüleik, pedagógusaik – akik a többi gyermekkel/tanulóval együtt vesznek részt a nevelésben, oktatásban: - testi, érzékszervi, értelmi, és beszédfogyatékosok, autisták, - pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési és tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozottak

•

Szakmai szolgáltatás: Integrációs tanácsadó szolgálat

48

Integrációs ellátással kapcsolatos jogszabályok értelmezésében segítség nyújtása. Szakértői vélemények értelmezése, fejlesztendő területek prioritásának megjelenítése az oktatási folyamatban. Tanítás – tanulási stratégiák tervezése, a megvalósítás menete, értékelés.Pl.: - egyéni haladási ütem tervezése, - differenciált óravezetés. Nevelési stratégiák tervezése, a megvalósítás menete, értékelés. Magatartászavarral küzdő tanulókkal kapcsolatos bánásmód. Pedagógusok együttműködése adott konfliktushelyzetben, (kommunikációs stratégiák, módszerek egy adott tanuló helyzetének megbeszéléséhez, pl.: osztályfőnök, gyermekvédelmi felelős, szaktanárok). Egészséges önérvényesítő, asszertivitást fejlesztő csoport pedagógusoknak. Pedagógus önismereti csoport. Pedagógus – szülő kommunikációja,

Célcsoport

A szolgáltatás tartalma

A szolgáltatás típusa

A szolgáltatás igénybevételének módja Bármely szakmai szolgáltatás igénybevétele az Esély Pedagógiai Központ igazgatójával való megbeszéléssel, egyeztetéssel történhet.

•

technikák a szülőkkel való beszélgetésekhez. Hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás, komplex eszközrendszer használata.

A szolgáltatás tartalma

Célcsoport

A szolgáltatás igénybevételének módja

49

* -al jelölt szolgáltatások igénybe vehetők a Békéscsaba Többcélú Kistérségi Társulás települései – Csabaszabadi, Doboz, Telekgerendás, Kétsoprony nevelési, oktatási intézményei számára.

A szolgáltatás típusa

Az elmúlt időszak szakmai tevékenységének tapasztalatai ¾ az integráció következtében a szakmai együttműködés erősödött, a munkatársi kapcsolatok tartalmasabbakká váltak, ¾ a szakmai autonómia megtartása mellett hatékonyabb információáramlás, aktívabb szakmai kommunikáció, tartalmasabb közösségi élet vált jellemezővé. Intézményen belüli SzMSz-ben rögzített együttműködési formák: ¾ Igazgatótanács ¾ Szakszolgálati intézményegységek vezetői megbeszélései ¾ Szakszolgálati szakmai munkaközösség ¾ Intézményi elemző, értékelő értekezletek (évi 3 alkalom) Az együttműködés eredményei ¾ A Nevelési Tanácsadó és a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság közötti feladatmegosztás folyamatos felülvizsgálata, ¾ a törvényi változásokat lekövető korrekciók intézményen belüli megvalósítása. 22. sz. táblázat. A feladatellátás adatai Feladatellátás 2004/2005 2005/2006 2006/2007. I félév adatai (fő) (fő) (fő) Konduktív pedagógia 30 36 48 Korai fejlesztés 4 8 14 Utazó gyógypedagógus hálózat 28 21 29 óvoda Utazó gyógypedagógus hálózat 257 311 404* általános iskola Utazó gyógypedagógus hálózat 209 347 középiskola Logopédia 339 343 372 Gyógytestnevelés 358 395 389 Összes ellátott 1016 1323 1603 Nevelési Tanácsadás 742** 680** 428 TKV Szakértői és Rehab. Bizottság 809** 314 * előző években a Szabó P. téri logopédiai osztályosok nem szerepeltek! **okt.1. statisztika szerint ¾ A többi adat a ténylegesen ellátott év végi, illetve 2006/2007 félévi (ezeket a statisztika nem kéri) ¾ A két diagnosztikai tevékenységet végző intézmény vizsgálati eredményeihez igazodó ellátás hatékonyabb, gyorsabb megszervezése az Egységes Pedagógiai Szakszolgálati, illetve az oktatási intézményegységeinkben. 23. sz. táblázat. A gyógytestnevelésben részesülők adatai Tanév Általános iskolás Középiskolás Összesen 2004/2005. 84 274 358 2005/2006. 105 290 395 2006/2007. 115 274 389

A gazdaságossági előnyök területei ¾ A folyamatosan kontrollált, aktuális feladatokhoz illeszkedő feladatvégzéssel jobb munkaidő-kihasználtság biztosítható. Kevesebb „pénzes” helyettesítés szükséges. ¾ A technikai dolgozók száma 1 fővel csökkent. 3.5.1. Személyi feltételek Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata az új szerkezetben működő többcélú intézmény személyi feltételeit biztosítja. A folyamatosan bővülő, növekvő feladatellátás jelenlegi személyi feltételeit az alábbi táblázat foglalja össze. 3.5.1.1. Szakszolgálatban foglalkoztatottak létszámadatai 24. sz. táblázat. A szakszolgálatban foglalkoztatottak létszámadatai Intézményegység/ Főállású RészfoglalFőRészfoglalAdmiszakterület pedagógus koztatású állású kozású nisztátor pedagógus segítő segítő Nevelési Tanácsadó 7 1 1 Szakértői Bizottság 2 1 1 Logopédia 6 Utazó 13 4 3 gyógypedagógia Konduktív, 4 szomatopedagógia Gyógytestnevelés 1 1 Korai gondozás 1 1 Összesen: 34 4 4 3 2

Összesen

9 4 6 20 4 2 2 47

A fenti táblázatban megjelenítetteken kívül 1 fő pályaválasztási felelős, 1 fő részfoglalkozású pszichológus a Nevelési. Tanácsadóban – kistérségi feladatellátásra, valamint, 2 fő mentálhigiénés szakember – vegyes feladatot lát el (saját iskolában és a város iskoláiban egyaránt dolgozik). A szakmai racionalizáció a humánerőforrás gazdálkodást pozitívan érinti, elsősorban az egyes intézményegységek szakembereinek mobilizálása terén. Az aktuális pedagógiai szakszolgálati feladatokhoz rugalmasabban alkalmazkodnak. Ennek hatása leginkább a diagnosztikai várakozási idő csökkenésében, illetve a fejlesztési, terápiás ellátás korábbi elkezdésében jelentkezik. A működés tartalmi feltételeként a szakember ellátottság a jelenlegi létszámmal és felkészültséggel hosszabb távra biztosított. Aktualizálását a minden tanévben lefolytatott vizsgálati, illetve kontrollvizsgálati eredmények határozzák meg. 3.5.1.2. A nevelési tanácsadás, fejlesztő pedagógus részvétele a nevelési tanácsadás keretein belül szervezett terápiás ellátásban Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat 1993 szeptemberétől biztosítja önként vállalt többletfeladatként a fejlesztő pedagógus hálózat működtetését az általános iskolákban. A többletfeladat további vállalását, a rendszer finanszírozását a 45/2004. (I. 29.) közgy. határozattal elfogadott Fejlesztési és intézkedési terv is megerősítette. A fejlesztő 51

pedagógusok feladata a tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyermekek szűrése, terápiás gondozása, az osztályban tanító pedagógusok és szülők szakmai támogatása. (A fejlesztő pedagógusok által ellátott tanulók 2007. szeptember1-jéig nem tartoztak a sajátos nevelési igényűek körébe, emelt állami támogatást ellátásuk megszervezésért nem igényelhetett a város.) 2007 augusztusában a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben módosult a 121.§ 29. pontja. A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló új definíciója: „Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.” A fenti módosítás a sajátos nevelési igényűek a) pontjának köréből kikerülő gyermekek terápiás feladatellátását a nevelési tanácsadó hatáskörébe utalta. Az ellátandó tanulói létszámot még nem ismerjük, a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság 2007. december 31-ig vizsgálja felül az érintettek szakértői véleményét. A törvénymódosítást rugalmasan követve 2007. szeptember 1-jétől a fejlesztő pedagógusok munkáltatója az Esély Pedagógiai Központ, szakmai irányítója a Nevelési Tanácsadó intézményegysége, a feladatellátás helye az általános iskola, ahol a korábbi munkavégzés volt. Jelenleg az általános iskolákban 11 fő fejlesztő pedagógus dolgozik. Minden intézményben 1 fő, kivétel: Gerla, ahol 0,5 fő, Erzsébethelyen telephelyenként 1-1 fő látja el a feladatot. A kt. 35. § (4) bekezdésének változása a nevelési tanácsadás keretén belül részesíti előnyben a fejlesztőpedagógiai ellátás megvalósítását. Az általános iskolák közalkalmazotti létszámában szereplő fejlesztő pedagógusok 2007. szeptember 1-jétől az Esély Pedagógiai Központhoz kerültek. Feladatukat így a Nevelési Tanácsadó intézményegységhez tartozóan végzik a jelenlegi iskolai feladat ellátási hely megtartásával. Ezzel a változással városunkban a fogyatékos, a megismerés és viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók (valamennyi speciális nevelési szükségletű gyermek/tanuló) ellátása egy szervezeti egységben teljes körűen valósul meg. A változás további legfontosabb szakmai következményei: ¾ a tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézséggel küzdő gyermekek ellátása a diagnosztikától a fejlesztésig, a kontrollvizsgálatokig egységes szakmai elvek alapján, egy szakmai szervezeti egységben történik, ¾ a fejlesztő pedagógusok szakmai irányítása, tevékenységük ellenőrzése értékelése szakszerűbbé válik. 3.5.2. Infrastrukturális, tárgyi feltételek Az infrastrukturális feltételek mindenkori szükségletekhez igazítása folyamatos feladat. Ezen belül hosszú távon a szakszolgálati tevékenységek egy helyszínen történő biztosítása jelentkezhet feladatként. (Önkormányzati tulajdonú oktatási, egészségügyi célú megüresedett ingatlanok felhasználásával). Ez munkaszervezési, gazdaságossági okokból és nem utolsósorban a szakmai hatékonyság szempontjából is kívánatos.

52

Jelenleg a korai fejlesztés, gondozás, a konduktív pedagógiai feladatellátás az egészségügyi alapellátási intézmény megüresedett bölcsődei csoportszobájában kap helyet 2007. szeptember 1-jétől. /2007. (VI. 28.) közgy. határozat/. 3.5.3. Kistérségi feladatellátás Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 614/2005. (XI. 17.) közgy határozatával fogadta el Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás közoktatási intézkedési tervét, és egyidejűleg módosította az Esély Pedagógiai Központ alapító okiratát, mely szerint Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás illetékességi területén – Békéscsaba, Doboz, Kétsoprony, Csabaszabadi, Telekgerendás – a nevelési tanácsadás, valamint a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás feladatait is ellátja. A 713/2006. (XII. 14.) közgy. határozat módosította az eredeti megállapodást. A feladatellátást Kétsoprony, Telekgerendás, Doboz településeken kibővítette a logopédiai szolgáltatás biztosításával. 3.5.4. Pályaválasztási tanácsadó A pályaválasztási tanácsadónak nagyobb szerepet kell betöltenie az elkövetkezendő időszakban, mert a pályaválasztás meghatározza az életút sikerességét. Az általános és középfokú iskolák vegyék igénybe a szolgáltatást, főleg az egyéni pályatükrök kialakításában, valamint a reális önismeret, a pályairányítás, a pályakorrekció kialakításában. A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás a munkaerő-piaci tanácsadással közösen is megszervezhető, együtt is ellátható. Az önkormányzati feladatellátás könnyítését szolgálja az egymáshoz szorosan kapcsolódó munkaerő-piaci tanácsadás és a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás közös megszervezése. E megoldás azonban megteremti annak lehetőségét is, hogy az iskolai tanulmányok irányának meghatározásánál az eddigi gyakorlathoz képest jobban érvényesüljön a munkaerő-piaci lehetőségek felmérése. 3.5.5. Pedagógiai szakmai szolgáltatás 2003-ban először jelent meg a szakmai szolgáltatások igénybevételének lehetőségét megteremtő tanulóként számítható kötött felhasználású keretösszeg. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata az intézmények vezetőinek véleményét kikérve a teljes intézményi összegből bizonyos százalék „visszatartásával” a központosított összegből különböző szakmai programokat valósított meg. A fennmaradó összeg elszámolási kötelezettséggel az intézményekhez került. Ezáltal mind az intézményeknek, mind a fenntartónak lehetősége van igényeinek, szükségleteinek megfelelő szolgáltatás piaci igénybevételére. Az önkormányzat a pedagógiai programok jóváhagyásához szükséges szakértői vélemény beszerzésére, a minőségirányítási programban tervezett ellenőrzések megrendelésére, a városi tanulmányi verseny megvalósítására, és egyéb, a város oktatási intézményeit egységesen érintő szolgáltatásokra fordítja a rendelkezésre álló forrást. 3.5.6. A feladatellátásban résztvevő nem önkormányzati intézmények A Békés Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság – a szülő kérésére – külön díjazás ellenében békéscsabai gyermekek vizsgálatát is végzi.

53

A korai fejlesztés és gondozás, a gyógypedagógiai tanácsadás, a konduktív pedagógiai ellátásban részt vesz a Békéscsabai Mozgáskorlátozottak Egyesületének Napraforgó Fejlesztő Centruma. Jelenleg az egyházi fenntartású oktatási intézmények tanulóinak szakértői vizsgálatát is az Esély Pedagógiai Központ bizottsága végzi.

54

3.6. Intézményértékelés, mérések Az oktatáspolitikai változások sorában egyre hangsúlyosabban jelenik meg a hatékonyság, a minőség és az eredményesség céljait szolgáló mérések és értékelések rendszere. 3.6.1. Intézményértékelés 3.6.1.1. Önkormányzati minőségirányítási program (ÖMIP) Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata közoktatási minőségirányítási programját szakértő készítette el 2004-ben, a kt. 85. § (7) bekezdése szerint. A programot a Közgyűlés a 48/2004. (I. 29.) közgyűlési határozattal elfogadta. A törvénymódosítás miatti módosított minőségirányítási programot a Közgyűlés 152/2007. (III. 29.) közgyűlési határozata hagyta jóvá. Ennek alapján minden intézmény elkészítette az intézményi minőségirányítási programját (IMIP). 3.6.1.2. Minőségfejlesztési rendszer A 2003-as módosított törvény másik rendelkezése előírta a fenti programhoz kapcsolódó minőségfejlesztési rendszer működtetését, de annak tartalmát és módját nem határozta meg. Békéscsaba Megyei Jogú Város fenntartásában működő közoktatási intézményekben a következő rendszer működik: 1. A fenntartó minden évben ellenőrzési-értékelési tervet készít az ÖMIP alapján. 2. Az ÖMIP-ben meghatározásra kerültek a fenntartói elvárások, illetve az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatai. Ennek alapján az intézmények minden évben elkészítik – a tanév munkájáról szóló éves beszámoló részeként – az IMIP-ben foglaltak megvalósításáról szóló értékelését (intézményi önértékelés). 3. A fenntartó partneri elégedettségmérést végez azokban az intézményekben, ahol vezetői pályázat kerül kiírásra. 4. Az Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály dolgozói törvényességi ellenőrzést végeznek a kijelölt intézményekben, melyről jegyzőkönyv készül. 5. Az osztály beszámolót készít minden évben a fenntartói ellenőrzési-értékelési terv végrehajtásáról. A beszámolót nyilvánosságra hozza a honlapon. A módosított ÖMIP alapján a következő elemekkel egészül ki a minőségbiztosítási rendszer a 2008/2009-es tanévtől: 1. Az intézményvezetői megbízás lejárta előtti évben teljes körű intézményi önértékelést végez az intézmény az IMIP-ben kidolgozott módszerek és rendszer szerint. 2. Az intézmény legalább az intézményvezetői megbízás lejárta előtti évben az IMIP-ben meghatározottak szerint partneri elégedettségmérést végez. A partneri elégedettségmérésnek ki kell terjednie a vezetői munkával kapcsolatos elégedettség mérésére is. 3. A fenntartó a vezetői ciklus utolsó évében, a vezetői pályázat kiírása előtt értékeli az intézményvezető munkáját az ÖMIP-ben rögzített szempontok szerint. Az értékelést az Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály készíti elő. 3.6.2. Országos kompetenciamérés A közoktatási törvény 2004-es módosítása elrendeli, hogy meghatározott évfolyamokon (4., 6., 8., 10.) kötelezően el kell végezni minden évben, minden egyes iskola minden egyes

55

tanulója teljesítményének standardizált tesztekkel történő mérését, és bizonyos mintán az értékelését. A közoktatási törvény 2006-os módosítása kiegészíti az intézményeknek és fenntartóknak a közoktatás országos mérési eredményeivel kapcsolatos feladatait, és kötelező intézkedéseket is beemel a rendszerbe. A 2008/2009-es tanévtől kezdve, ha az Országos kompetenciamérésben az intézmény nem éri el a jogszabályban előírt minimum szintet, intézkedési tervet kell készítenie, melyet a fenntartónak kell elfogadnia. Amennyiben az adott mérést követő harmadik évben sem éri el az intézmény a minimumot, a fenntartónak kell intézkedési tervet készítenie. A város minden iskolája részt vesz az országos mérésekben, a fenntartó pedig figyelemmel kíséri a mérések alakulását, felhasználja a nyilvánosságra hozott eredményeket, saját maga kiegészítő méréseket, értékeléseket végez. A 2006-os kompetencia mérés eredményei is megmutatják, hogy városunkban nagy hangsúlyt kap az alapkézségek kialakítása. Az általános iskolák és középiskolák közül minden intézmény elérte a jogszabályban előírt minimum értéket, sőt előfordul az országos átlag feletti eredmény is. Általános iskolák A szövegértés kompetenciaterületen a 8. évfolyamos mérésben résztvevő 10 általános iskolából 4 intézmény az országos átlagnál jobb, egyikük a megyeszékhelyi iskolák átlagánál (ami magasabb az országosnál) is jobb eredményt ért el. A további 6 iskola eredménye nem különbözik az országos átlagtól. 7 intézmény eredménye eléri a megyeszékhelyek átlagát is, azonban 2 iskola eredménye ettől elmarad. A városi átlag meghaladja az országos átlagot, és nem különbözik a megyeszékhelyek átlagától. 9 iskola továbbá az egyik intézmény telephelyének eredménye nem tér el a 2004-es mérés adataitól. A telephellyel rendelkező iskola székhelyének eredménye azonban 2004-hez képest csökkent. A mérés lehetővé tette az ún. pedagógiai hozzáadott érték kimutatását is. Az ország valamennyi telephelyére kiterjedő adatok alapján 1 békéscsabai iskolában mutatható ki hozzáadott érték. A többi intézmény a tanulóinak szociális háttere alapján elvárható eredményt érte el. A megyeszékhelyekre vonatkozó adatok szerint minden iskola az elvárható eredményt produkálta, hozzáadott érték nem mutatható ki. A matematika kompetenciaterületen 8. évfolyamon 4 iskola továbbá az egyik iskola telephelye ért el jobb eredményt az országos átlagnál. Ugyancsak 4 intézmény továbbá a telephellyel rendelkező intézmény székhelyének eredménye megegyezik az országos átlaggal, míg 1 iskola eredménye elmarad attól. A megyeszékhelyek átlagát – ami ezen a kompetenciaterületen is magasabb az országosnál – 1 iskola eredménye haladja meg, 6 iskoláé és a telephellyel rendelkező intézmény telephelyének átlaga nem különbözik attól, míg 2 iskola és az említett intézmény székhelyének átlaga nem éri el azt. A városi átlag meghaladja az országos átlagot, és megegyezik a megyeszékhelyek átlagával. 8 intézmény és az egyik iskola székhelye a 2004. évi eredményével azonos szinten teljesített, míg az említett iskola telephelye javított. 1 iskola átlaga nem éri el a 2004-es eredményt. Az ország valamennyi telephelyére kiterjedő adatok alapján 2 békéscsabai iskolában mutatható ki pedagógiai hozzáadott érték. 6 iskola és az egyik intézmény telephelye az elvárt eredményt produkálta. 1 iskola átlaga az elvárt eredmény alatt van. A megyeszékhelyekre vonatkozó adatok szerint 1 iskolában mutatható ki hozzáadott érték, 8 iskola az elvárható eredményt produkálta, és 1 intézmény elmaradt attól.

56

Középiskolák A szövegértés kompetenciaterületen a 10. évfolyamos mérésben 5 iskola az országos átlagnál jobb eredményt ért el. 3 iskola átlaga nem különbözik attól, további 3 iskola eredménye pedig nem éri el azt. A városi átlag meghaladja az országos átlagot. Gimnáziumok: 2 intézmény átlaga meghaladja, 1 intézmény átlaga viszont nem éri el a gimnáziumok átlagát. Szakközépiskolák: 3 iskola és az egyik szakképző intézmény szakközépiskolai telephelye a szakközépiskolák átlagánál jobb eredményt ért el. 4 intézmény átlaga nem tér el attól. Nincs olyan intézmény, amely elmaradna az iskolatípus átlagától. Szakiskolák: A békéscsabai intézmények eredménye nem különbözik a szakiskolák országos átlagától. A 2004-es eredményhez viszonyítva 2 középiskola javított, 4 intézmény átlaga nem változott, 3 iskola viszont rontott. Az ország valamennyi telephelyére kiterjedő adatok alapján 2 iskolában és további 2 telephelyen mutatható ki pedagógiai hozzáadott érték. 5 intézmény és 2 telephely a tanulói családi háttere alapján elvárható eredményt érte el, míg 2 telephely elmaradt az elvárható eredménytől. Az iskolatípus alapján elkülönített mintán 1 békéscsabai gimnáziumban mutatható ki hozzáadott érték, 1 iskola az elvárt eredményt produkálta, és 1 intézmény elmaradt attól. A szakközépiskolák közül 2 intézmény és 1 telephely az elvárhatónál jobb eredményt ért el. 3 iskolában és 3 telephelyen az elvárható eredmény született. 2 szakiskolai telephely ugyancsak az elvárható eredményt produkálta. A matematika kompetenciaterületen a 10. évfolyamos mérésben 5 intézmény az országos átlagnál jobb eredményt ért el, 3 iskola átlaga nem különbözik attól, 3 intézmény eredménye viszont nem éri el azt. A városi átlag meghaladja az országos átlagot. Gimnáziumok: 2 intézmény átlaga meghaladja, 1 intézmény átlaga viszont nem éri el a gimnáziumok átlagát. Szakközépiskolák: 4 iskola illetve telephely átlaga magasabb az iskolatípus átlagánál. 3 iskola illetve telephely eredménye nem tér el attól, 1 iskola eredménye viszont alacsonyabb annál. Szakiskolák: 1 iskola eredménye meghaladja az iskolatípus átlagát, 1 iskola nem tér el, 1 iskola viszont elmarad attól. A 2004-es eredményét egyetlen iskola sem múlta felül. 8 intézmény eredménye nem tér el a két évvel korábbi átlagtól. A többi iskoláról nincs adat. Az ország valamennyi telephelyére kiterjedő adatok alapján 4 iskolában és további 2 telephelyen mutatható ki pedagógiai hozzáadott érték. 3 intézményben és 4 telephelyen az elvárható eredmény született. 2 telephely nem érte el a tanulók családi háttere alapján elvárható eredményt. Az iskolatípus alapján elkülönített mintán 2 békéscsabai gimnáziumban mutatható ki hozzáadott érték, 1 intézmény pedig elmaradt az elvárható eredménytől. A szakközépiskolák közül 3 iskola és 1 telephely produkált hozzáadott értéket, 2 iskola és 2 telephely az elvárható eredményt érte el, 1 telephely elmaradt attól. A szakiskolák a tanulóik családi háttere alapján elvárható eredményt érték el, hozzáadott érték nem mutatható ki. 3.6.3. A fenntartó által szervezett mérések Mivel az iskolakezdés időszaka meghatározó a gyermekek további tanulási képességének alakulásában, ezért a fenntartó nagy hangsúlyt fektet az alapkézségek, kompetenciák kialakítására, illetve bevezetésre került az új képzések eredményességének vizsgálata. Ezért a fenntartó az országos méréseken túl helyi méréseket is szervez az intézményekben.

57

Az elmúlt években a következő mérésekre került sor: 2004/2005: ¾ Tanulási képességmérés az általános iskolák 1. évfolyamán Ennek követő mérése következik a 2007/2008-as tanévben, amikor a 4. évfolyamon tervezünk hasonló vizsgálatot. Összehasonlító eredményeket akkor kapunk. 2005/2006: ¾ Nyelvi előkészítő évfolyamok működésének eredményeit vizsgáló mérés A vizsgálat két időpontban – ősszel és tavasszal – mérte a nyelvi előkészítő évfolyamos tanulók idegen nyelvi készségeit. Nyelvi előkészítő oktatás tekintetében országos mérések még nem állnak rendelkezésre, ezért a helyi mérés a prognosztizált várható eredmény adatait használta. Kimutatható, hogy a nyelvi előkészítő évfolyamos tanulók nyelvi készségeinek fejlődése az országos fejlődési ütemnél gyorsabb, illetve a tanulók közötti különbségek nagymértékben csökkentek. ¾ 7. osztályosok nyelvi mérése A vizsgálat szerint a tanulók nyelvi készségeinek városi átlaga közel van a nyolcadik évfolyamos tanulók országos átlagához. Ezen kívül kimutatható, hogy a heti óraszám emelkedésével a nyelvi készségek is növekednek. ¾ „Kevesebb zsákutcát” program első szakaszában próbamérés a középfokú iskolák 9. évfolyamán A program távlati célja a kilencedik évfolyamosok kudarcélményének, illetve fluktuációjának csökkentése, valamint a vonzáskörzetbe tartozó általános iskolák pályaorientációs munkájának segítése. A próbamérés mintájában voltak gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai osztályokba járó tanulók. A vizsgálat a következőkre mutatott rá: A tanulási képesség összevont mutatójában a szakiskolai minta szignifikáns elmaradást mutat mindkét másik képzési fajtától. A szakiskolások jelentősen alacsonyabb intenzitású elvárásokkal léptek az új iskolájukba, az önérvényesítésben, a tanulásban és a kapcsolatokban sincsenek olyan elvárásaik, mint a gimnáziumba és szakközépiskolába járóknak. A motivációs mutató szintén a szakiskolások elmaradását jelzik, itt azonban a szakközépiskolások is elmaradnak a gimnazisták mögött. Az önértékelés összevont mutatója alapján megállapítható, hogy a szakiskolások határozottan kevesebbre értékelik önmagukat, kiugró az elmaradásuk a saját énjükkel való elégedettségben. Ebben a mutatóban különbség mutatkozik a szakközépiskolások és a gimnazisták között is, jelenlegi énjükkel, a meglevő külső-belső adottságaikkal a gimnazisták sokkal elégedettebbek, mint a szakközepesek. Ezt az irányt követve a 2006/2007-es tanévben a 6. évfolyamon az országos mérés eredményeit felhasználva városi elemzés is készül a tanulási képességekről, amely megmutathatja az alapkézségek kialakulásában levő eltéréseket a békéscsabai iskolák között. Ezen kívül megtörténik a „Kevesebb zsákutcát” program második szakaszában a bemeneti mérésben részt vett tanulók követő mérése.

58

4.

ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSA

A valamilyen szempontból speciális nevelési igényű csoportok meghatározása nemzetközi szinten elsősorban az OECD ún. 3D rendszere alapján kategorizálható, ennek alapján különleges bánásmód illeti meg azt, akinek tanulási nehézségei vannak (difficulty in learning), fogyatékos (disability) és/vagy hátrányos helyzetű. A magyar közoktatási rendszer időnként és helyzetenként vegyítette részben a hátrányos helyzetű, részben a tanulási nehézségekkel rendelkező, valamint az organikusan fogyatékos kategóriákat. Ez nehezíti a megfelelő módszer, intézményrendszer és szervezés kialakítását. (Így alakulhatott ki országos szinten az a gyakorlat, hogy a hátrányos helyzetűek egy része értelmi fogyatékosok nevelésére létrehozott iskolákba került). A kt. utóbbi módosításai segítik a pontos elhatárolást és a megfelelő eszközök hozzárendelését. Az oktatási egyenlőtlenségek mérsékléséhez szükség van olyan oktatási környezet kialakítására, amelynek révén minden gyermek részére saját egyéni képességeinek, nevelési szükségleteinek megfelelő minőségi oktatást lehet biztosítani, és nem kényszerül szociális vagy etnikai alapon megkülönböztetett választásra. A gyermek és ifjúságvédelmi törvény hálózatot hozott létre a gyermek és családvédelmi szervek együttműködésével, amely a közoktatási törvény által előírt félállású gyermek és ifjúságvédelmi felelősökkel a korábbiaknál hatékonyabb szűrést, illetve gyermekvédelmi munkát tesz lehetővé. A halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű gyermekek tekintetében a közoktatási fejlesztési stratégia kidolgozásakor új elemként fontos szerep jut a befogadó, inkluzív oktatási rendszer sajátos feltételei megteremtésének. Ezen gyermekek esélyegyenlőségének biztosításához, az együttnevelés elterjedéséhez a társadalmi tolerancia erősítésére van szükség, melyben kiemelt szerepe van az intézményvezetőknek, az oktatásban dolgozók szemléletváltozásának, valamint az ehhez szükséges módszertani kultúra fejlesztésének. Ez a probléma különösen a roma kisebbség esetében jelentkezik a legtöbbször, melynek feltehetően az is oka, hogy a jelenlegi oktatási rendszerben kisebb- nagyobb mértékben jelen van a spontán szegregáció, melynek kialakulásához a szabad iskolaválasztás intézménye, a szülők, intézmények széles körű autonómiája, a tolerancia alacsony szintje is hozzájárul. Békéscsabán eddig nem volt gyakorlat az intézményesített vagy az intézményen belüli elkülönítés, de a fenti folyamatok kialakíthatnak olyan helyzetet, amely „cigány” óvoda, iskola kialakulásához vezet. Éppen ezért törekedni kell a roma és nem roma gyermekek együttnevelési programjának kialakítására, illetve figyelemmel kísérésére, szükség esetén tudatos beavatkozásra. Városunkban szórványosan találhatók roma tanulók az intézményi közösségekben. A Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda nevel többségben roma gyermeket, mivel az intézmény beiskolázási körzetében lakik a város roma lakosságának jelentős része. Tudatos munkájuk révén szép eredményeket értek el az óvodai, iskolai normarendszer elfogadtatása, az együttélés terén. Megfigyelhető azonban, hogy a két óvodai telephely szülők általi elfogadottsága nem azonos, illetve, hogy az iskola-óvoda program ellenére az iskola iránti kereslet csökken. A középfokú iskolák közül a szakiskolai képzést nyújtók szembesülnek leginkább a problémával, mivel a megye egész területéről fogadják a speciális helyzetű, és az ennek megfelelő bánásmódot igénylő tanulókat. Példamutató munkát végez e téren a Trefort Ágoston Villamos- és Fémipari Szakképző Iskola és Kollégium és a Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola. Célunk elsődlegesen a közvetlen hátrányforrások hatásainak csökkentése, továbbá – pályázatokat, központi programokat is kihasználva – az együttnevelésre irányuló programok elterjesztése, esélyteremtés és a rugalmas tanulási utak segítése.

59

Sajnálatos módon ezeknek a tanulóknak egy része a megfelelő képzési idő letelte előtt elhagyja az oktatási intézményt, ezzel csökkenti az esélyét a későbbi munkaerőpiacba történő beilleszkedésre. A hátrányos helyzetű tanulók együttnevelését, rendszerben tartását a közoktatásról szóló törvény egyre több módon segíti: tankötelesek nyilvántartása, nyomon követése; általános iskolákba való felvétel új szabályozása; halmozottan hátrányos tanulók pozitív diszkriminációja; felzárkóztató oktatás szervezése. Ezen eszközök használata, a jogszabályok betartása és betartatása együttesen vezethet eredményre. A kt. hatályos szabályozása szerint sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az, aki testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista vagy több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos. Oktatásuk a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján történhet többségi társaikkal együttnevelve, vagy külön csoportban, osztályban, intézményben. Természetesen bármely megoldás esetén az intézménynek rendelkeznie kell a megfelelő feltételekkel, és biztosítania kell a gyermek állapotának megfelelő egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátást (gyógypedagógiai ellátás). A sajátos nevelésű tanulókkal foglalkozó központi intézmény az „Esély Pedagógiai Központ” Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, amely többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény. Alaptevékenységei keretében ellátja a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését, ennek értelmében 5 éves kortól biztosított az iskolai oktatásra előkészítő foglalkozás, továbbá az enyhén értelmi fogyatékos, illetve a többiekkel együtt nem oktatható sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás. Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat gyógypedagógiai tanácsadást, korai fejlesztést és gondozást nyújt a rászorulók számára, születéstől egészen az intézményes elhelyezésig terjedő időszakra. Programjai közé tartozik még a konduktív pedagógiai ellátás, egyénre szabott torna és úszóprogram keretében, egészségügyi rehabilitáció megszervezése. Az intézményen belül történik különböző beszédhibák szűrése, javítása egyéni és kiscsoportos formában. Integráltan ellátott sajátos nevelési igényű tanulók egyénre szabott gyógypedagógiai fejlesztése, rehabilitációs foglalkozások tartására működtetjük az utazó gyógypedagógus hálózatot. A Nevelési Tanácsadó segítséget nyújt a tanulási-, beilleszkedési-, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek részére. A sajátos nevelési igény vizsgálata, megállapítása, fejlesztési mód megjelölése, kontrollvizsgálat a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság feladata. Városunkban a mozgásukban akadályoztatott tanulók együttnevelése oldódott meg először a Napsugár Integrált Óvodában (ez bővült az érzékszervi és beszédfogyatékos gyermekekkel), majd a Szabó Pál Téri Általános Iskolában. Az iskolában egy beszédfogyatékos gyermekek fejlesztését szolgáló kislétszámú osztály is működik.

60

A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek nevelését a Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda végzi. A legtöbb integráltan oktatható sajátos nevelési igényű tanulót az Erzsébethelyi Általános Iskola, valamint a Szabó Pál Téri Általános Iskola nevel. Tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézséggel küzdő gyermekek többségében a Petőfi Utcai Általános Iskolában, illetve a József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény keretein belül tanulnak. Középiskolai szinten a Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium foglalkoztatottsága említhető meg. A sérült tanulókat illetően sajnos nem minden esetben biztosítható tanulmányuk folytatása az alap- illetve középfokú oktatásban. Városi szinten azonban körültekintően végezzük munkánkat a továbbirányítást illetően. A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet minden gyermeknek alanyi jogaként határozza meg helyzetének, állapotának megfelelő oktatás- nevelés biztosítását. Lehetőségekhez képest biztosítani kell a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését, elfogadóbb, toleránsabb hátteret biztosítva ezzel számukra. Az intézményeknek törekedni kell arra, hogy tanulási, beilleszkedési gondokkal küzdő gyermekeket bevezesse a közösségi életbe, elősegítve ezzel a társadalmi integrációjukat.

61

5.

A KÖZOKTATÁS FINANSZÍROZÁSÁNAK ALAPVETŐ JELLEMZŐI

A közoktatás finanszírozásában három nagy államháztartási forrás vesz részt: a központi költségvetés, az önkormányzati támogatások és a Munkaerő-piaci Alap (MPA) képzési alaprésze. Az önkormányzati támogatások forrásait részben a központi költségvetésből biztosított pénzeszközök, részben az önkormányzatok saját bevételei alkotják. A gazdasági szféra részben a Munkaerő-piaci Alapba történő befizetéseken keresztül, részben közvetlenül is nyújt támogatásokat a szakképzés és a felsőoktatás finanszírozásához. Emellett lakossági forrásokból, a tanulók családjainak ráfordításaiból is képződnek közoktatási források. 2004 óta az európai uniós fejlesztési támogatások egy része is közoktatási fejlesztési célokat szolgál. A 2002. évet követően az MPA képzési alaprészébe történő befizetések növekedése, és az európai uniós források megnyílása nyomán jelentősen bővültek a közoktatás forrásai. Az évek során a normatívák száma folyamatosan nőtt, a normatív támogatások jogcímei differenciálódnak, finomodnak. Ennek egyik oka a kt. módosításaiból fakadó újabb tanulói jogok (az ebből fakadó fenntartói kötelezettségek), így az ezekhez kapcsolt központi támogatás megjelenése. Ugyanakkor jól nyomon követhető az átalakulást, modernizációs folyamatokat támogató új jogcímek megjelenése (minőségbiztosítás, szakmai és informatikai fejlesztés), a régiek változása, differenciálódása (szakképzés, sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása, kollégium), a kötöttség oldása a kötött felhasználású normatívák számának csökkenése, majd a jogcím eltűnése (diáksport, pedagógusok könyvvásárlásának támogatása). A költségvetés alkotói az alapnormatívába egyre több feladat ellátásának támogatását vonták bele. Ugyanakkor megjelentek (átalakultak) a nem normatívaként, hanem külön rendelet alapján igényelhető feladatkörök (érettségi szervezése, informatika, minőségbiztosítás). Ezek jellemzői, hogy miniszteri hatáskörben felosztható maximált keret kerül betervezésre az éves költségvetésbe, melyek esetében mind az igényelhetőség feltételei, mind a támogatás összege csak a későbbiekben válik ismertté. Az utóbbi két évben folyamatosan megjelentek azok a költségvetési eljárások, melyek a naptári évhez kapcsolódó finanszírozás tanítási évhez történő átállását segítik. Az átalakítást támogató többletnormatívák többlet költségvetési forrásokat is igényeltek. Ennek állami kezelése szintén csökkentette a helyi források kiszámíthatóságát. Ennek kezelése a sok feladatot ellátó, nagyobb intézményhálózatot működtető fenntartóknál könnyebb, mivel az egyénenként változó normatívák összességében kiegyenlítik egymást. Ugyanakkor látható, hogy az elvárt többletfeladatokhoz lényegében nem járult valós forrásbővülés, csak cím szerinti átcsoportosítás. A nem közvetlenül oktatási feladatokkal, hanem a települési háttérrel, a gyermekek, tanulók szociális helyzetével összefüggő, a társulást ösztönző, a települések közötti átjárást elismerő hozzájárulások, támogatások aránya viszonylag jelentőssé vált az elmúlt évek során. Mértékük meghaladja az összes támogatáson belül a 10%-ot. Külön figyelmet érdemelnek a közoktatás számára biztosított ágazati céltámogatások és kötött felhasználású normatív támogatások. Ezek nagyságrendje ugyan az összes közoktatási ráfordításhoz képest nem túl jelentős, de ezek a finanszírozásnak azok az elemei, amelyeket az állami irányítás közvetlenül tud mozgatni, és így az állami oktatáspolitika fontos eszközét alkotják. A kötelező közoktatási feladatok ellátása az önkormányzat egyik legnagyobb költségtényezőjű feladata, a város éves költségvetésének 33-35 %-a (mintegy 7 milliárd forint) erre fordítódik. Az állami hozzájárulás mértéke évenként változik, átlag a tényleges költségek kétharmada, így az önkormányzat saját forrásaiból évente 2-3 milliárd forintot fordít közoktatási feladatai ellátására. 2007-ben az elfogadott költségvetés szerint ez az összeg 2,7 milliárd Ft.

62

okt. inézmények Felújítás fejlesztés

6 428 360

84% 18 986 582

20 034 121

21 502 956

38%

7 062 755

35%

5 000 0,03%

130 946

0,7%

52 827 0,31%

272 134

1,4%

7 216 227

88% 19 267 659 86%

önk kiadáshoz viszonyítva

19 700 092

22 360 568 34%

8 552 218 38%

728 0,00%

94 781 0,4%

21 672

2007

önk kiadáshoz viszonyítva

2006

16 826 903

önk kiadáshoz viszonyítva

88%

2005

2004

14 948 745 17 035 329

önk kiadáshoz viszonyítva

önk kiadáshoz viszonyítva

önkormányzati - tervezett kiadás - teljesített

2003

25. táblázat. A város közoktatási rendszerének finanszírozása

0,1%

762 389 3,4%

7 088 422

36%

6 370 533

37%

6 659 675 33,2%

7 193 827 33,5%

7 695 048 34%

7 088 422

36%

Oktatási normatív támogatás

4 153 596

24%

4 821 818 24,1%

4 985 505

23%

4 571 769 20%

4 394 788

22%

Működés és normatív hozzájárulás különbözete

2 216 937

13%

1 837 857

2 208 322

10%

3 123 279 14%

2 693 634

14%

működési

9,2%

Az oktatási költségeket szinte kizárólag a működési költségek teszik ki. A felújítás, fejlesztés mértéke csak külső forrás bevonása esetén számottevő. A működési költségek között a bérjellegű költségek vannak túlsúlyban (80-90%), hiszen a személyi feltételek biztosítása elengedhetetlen, a közalkalmazotti bértábla szerinti bérek megadása pedig kötelező. Ennek következtében az intézmények dologi költségeinek fedezete alig vagy egyáltalán nem emelkedik. Pedig a város oktatási intézményeinek működése nem pazarló, az országos átlag 90%-a körül vannak az egy tanulóra vetített költségek. 26. táblázat. Oktatásra fordított költségek 2003 Városi költségvetés (eFt)

2004

17 035 329

Számított létszám Egy főre jutó költség (eFt)

2007

21 502 956

22 360 568

19 700 092

118%

107%

104%

88%

6 370 533

6 659 675

7 193 827

7 695 048

7 088 422

15 149

14 790

14 253

13 753

13 624

421

450

505

560

520

107%

112%

111%

93%

471

493

536

89%

91%

94%

Előző év százalékában Országos átlag (eFt) Városi adat az országoshoz viszonyítva

2006

20 034 121

Előző év százalékában Oktatás működési költsége (eFt)

2005

63

5.1. Osztályok, csoportok szervezése Az intézmények költségvetését alapvetően befolyásoló tényező az, hogy a gyermekeket milyen módon szervezik osztályokba, illetve csoportokba, mivel ezután minden paraméter (tanárok száma, órakeret) ehhez kötődik. A személyi kiadások döntő szerepét, ill. az ezt meghatározó csoportszervezés fontosságát már korábban felismerte az önkormányzat, és 1995 óta szoros paramétereket vezetett be a szervezés egységesítése és optimalizálása érdekében. Ez a sokáig jól működő szabályzó az utóbbi időben – éppen a költségvetési megszorítások következtében – felbomlott. Ezzel veszélybe került a városi közoktatás egyik alapelve, a rendszerszerű, egységes működési feltételek megteremtése. Az engedélyezett osztályok számának meghatározásán túl fontos tényező, hogy hány óra használható fel a tanításhoz. Az általánosan képző évfolyamoknál a kt. alapján ez precízen kiszámolható, esetükben csak a speciális feladatellátás igényelhet többletidőt (két tanítási nyelvű oktatás, nyelvi előkészítő évfolyam, Eurofakt), többségük után emelt normatív támogatást hívhat le az önkormányzat. A szakképző évfolyamok időkeret felhasználása, ezáltal működési költségük kiszámítása az egyik kritikus kérdés, mivel szervezésüket több tényező befolyásolja. A korábbi intézkedési terv tartalmaz ugyan szabályozást, de túl bonyolult és nem életszerű. Történtek kísérletek az újraszabályozás kidolgozására, de eddig nem kerültek a közgyűlés elé.

64

6.

INTÉZKEDÉSI IRÁNYOK 6.1. Intézményi szerkezet

1. A születésszám stagnálása illetve az óvodáskorú gyermekek létszámának stabilizálódása miatt az óvodai szerkezet átalakításában jelentős változtatásra – az előre tervezhető időszakban – nem lesz szükség. 2. A társadalmi változások, a törvényi szabályozás, a családtámogatási rendszer megváltozása előre nem várható befolyással bírhat az óvodai hálózat fenntarthatóságára. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata feladatának tekinti az óvodai nevelés terén elért magas színvonalú szakmai munka eredményeinek megtartását, továbbfejlesztését. Az óvodák további összevonása gazdasági szempontból jelentéktelen megtakarítást eredményezne, szakmai szempontból hátrányosan érintené a szolgáltatást igénybe vevőket. 3. Általános iskoláknál az egy beiskolázási területi egységnek tekinthető iskolák esetében, amennyiben egymást követő két éven belül, vagy 4 éven belül kétszer az indítható osztályok száma 5 alá csökken, a fenntartó dönt az integrációs folyamat beindításáról. A fenti, korábban elfogadott szabályozás alapján a Lencsési lakótelepi iskolák (Szabó Pál Téri Általános Iskola, József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény) esetében szükséges az integrációs folyamat áttekintése. Az elmúlt években stabilan 2-2 normál osztály indult a két intézményben, illetve 1 logopédiai osztály a Szabó Pál Téri Általános Iskolában, de a 2007/2008-as tanévben a Szabó Pál Téri Általános Iskolában 1 normál és 1 logopédiai, a József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben 2 normál osztály indul, így ezen a területen is 5 alá csökkent az induló osztályok száma. 4. A Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium teljes kiépítése az elfogadott 32/2007. (I. 25.) közgy. határozatnak megfelelően. 5. Meg kell vizsgálni a Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola és a Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium együttműködésének lehetőségét. 6. A közoktatatási törvény és a szakképzési törvény változásai szükségessé teszik annak átgondolását, hogy a szakközépiskolákat indokolt-e – s ha igen, milyen módon – egy szervezeti egységbe tömöríteni. ¾ Újabb TISZK-modell létrehozása, ¾ A szakközépiskolai és a szakiskolai oktatás intézményi szintű elkülönítése a közoktatási törvény 67. § (5) bekezdése alapján. ¾ Szakképzés-szervezési társulás létrehozása a közoktatási törvény 89/B §-a alapján. 7. Át kell tekinteni a Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium 2008. évi kiépülése után a kollégiumi intézményegység újraszervezését, illetve az Arany János Kollégiummal történő bővítését. 8. Az Esély Pedagógiai Központ iskolai feladatellátásának áttekintése az integrált oktatás megvalósulásának függvényében.

65

6.2. Önként vállalt többletfeladatok, illetve többletköltséggel járó feladatok 1. Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált ellátása érdekében a jelenlegi utazó gyógypedagógiai hálózat fenntartása, valamint az általános iskolák oktató-nevelő munkájának segítésére a fejlesztő pedagógusok további működésének biztosítása. 2. Szigligeti Utcai Óvoda uszodájában a békéscsabai nagycsoportos óvodások vízhezszoktató oktatásának fenntartása. 3. Óvodai segítő alkalmazottak átlagon felüli alkalmazása néhány intézményben, külön közgyűlési határozat alapján, konkrét időtartamra. 4. Mezőmegyeren és Gerlán a 2,5 évesek óvodai felvételének engedélyezése. 5. A nyelvoktatás támogatásának fenntartása többlet órakeret biztosításával az általános iskolák 5-8. évfolyamán, a 45/2004. közgyűlési határozat szerint. 6. Két tanítási nyelvű oktatás további működtetése a harmadik évfolyamtól angol és magyar nyelven a Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Diákotthonban a 47/2004. (I. 29.) Kgy. határozat alapján. A további működtetés felülvizsgálata szükséges, ha a 4. évfolyamos országos kompetenciaméréseken az iskola párhuzamos osztályainak eredménye szignifikánsan különbözik a szövegértés és a matematika kompetenciaterületen. 7. A Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Diákotthon 1-4. évfolyamán tornászosztály további működtetése, és az 5-8. évfolyamon a tornászok speciális szervezésű és finanszírozású oktatása a 651/2003. (XII. 11.) közgy. határozat alapján, a közoktatási típusú sport iskola kialakítása. 8. Alapfokú művészeti oktatás további működtetése a József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben táncművészeti ágban a 199/2002. (V. 2.) közgy. határozat alapján – a „Minősített alapfokú művészetoktatási intézmény”, vagy a „Kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény” cím 2008. augusztus 31-éig történő megszerezése esetén. 9. Logopédiai osztály további működtetése a Szabó Pál Téri Általános Iskola 1-4. évfolyamán, a 20/1996. közgy. határozat alapján. Az osztály eredményességének vizsgálata szükséges a 2007/2008-as tanévben. 10. Mozgásukban akadályozott gyermekek integrált oktatásának további biztosítása a Szabó Pál Téri Általános Iskolában a 308/1997.(VI. 19.) közgy. határozat alapján. 11. Óvoda-iskola átmenet program további működtetése a Szent László Utcai Általános Iskola és Óvodában az 58/2002. (I. 31.) közgy. határozat alapján. 12. Balatonszárszón gyermeküdülő működtetése 13. Városi tanulmányi verseny rendszerének átalakítása és évente megszervezése A városi tanulmányi versenyeket minden tanévben meg kell szervezni a 7-8. évfolyamos tanulók számára. Évente döntést kell hozni a versenyrendszer 5-6. évfolyamos

66

kiterjesztéséről. A tanulmányi versenyt a Nemzeti alaptanterv alábbi műveltségterületeiben kell meghirdetni a pedagógiai szakaszhatárokra megfogalmazott fejlesztési követelményeknek megfelelően: magyar nyelv és irodalom; angol nyelv; német nyelv; matematika; ember és társadalom; ember a természetben; földünk-környezetünk. El kell készíteni a fenti alapelveknek megfelelő tanulmányi versenyszabályzatot. 14. Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás településeinek közoktatási feladatellátási kötelezettségeinek megoldásában való lehetőség szerinti részvétel. Többcélú kistérségi társulásban vagy fenntartói társulásban való részvétel esetén az érintett településekről bejáró gyermekek, tanulók elhelyezése kizárólag a társulásban résztvevő békéscsabai iskolá(k)ban indokolt. Ezért a társulásban nem érintett békéscsabai intézmények az érintett településekről bejáró tanulókat nem fogadhatnak. 15. Két tanítási nyelvű oktatás fenntartása a Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskolában a 670/1999. (IX. 30.) közgy. határozat alapján. 16. Eurofakt osztály fenntartása a Rózsa Ferenc Gimnázium és Kollégiumban a 270/2001. (V. 24.) közgy. határozat alapján. 17. Nyelvi előkészítő osztályok fenntartása. (A 2010/2011. tanévtől kötelező.) 18. Művészeti képzés fenntartása a Bartók Béla Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Zeneiskolában és a Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumban. 6.3. Infrastrukturális feltételek 1. A közoktatási feladatellátást szolgáló épületállomány állagának megőrzése, szükség szerinti felújítása. (adatbázis kialakítása, éves ütemezés, forrásszerzés) 2. Az épületek fizikai és kommunikációs akadálymentesítése. 3. A megújuló, alternatív energiaforrások használatának lehetőség szerinti bevezetése az intézmények energia-ellátásában. 4. Az intézmények udvarán lévő játszótéri eszközök szabványosítása, az évente kötelezően előírt felülvizsgálatok forrásának biztosítása. 5. Minden óvodában az esélyegyenlőség biztosítása érdekében tornaszoba, vagy tornaterem kialakítása , illetve a meglévők bővítése, korszerűsítése. (Kölcsey Utcai és Ligeti Sori óvoda mindkét telephely, Penza Lakótelepi-Dr. Becsey Oszkár utcai Óvoda, Lencsési Lakótelepi Óvoda telephelye, Mackó-Kuckó Óvoda II. számú óvodája, Kazinczy Lakótelepi és Trefort Utcai Óvoda, Kertvárosi Óvoda mindhárom telephelye, Napsugár Integrált Óvoda tornatermének korszerűsítése) 6. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében az eszközrendszer arányos fejlesztése minden intézményben. 7. Tornaterem kialakítása (Rózsa Ferenc Gimnázium és Kollégium, Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium)

67

8. A nem óvodának épült intézmények feltételei hatályos jogszabályok szerinti átalakítása, korszerűsítése. 9. Az Erzsébethelyi Általános Iskola Rózsa utcai telephelyén a nyílászárók cseréje, és az épület megközelítésének javítása. A csatornakiépítés után az utcai közút burkolatának rendbetételével egyidejűleg új, végleges parkoló kiépítése. 10. A Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Diákotthon ebédlőjének és könyvtárának – az épület rossz állaga miatt – mielőbbi kiváltása. 11. A 2. Sz. Általános Iskola épületének és udvarának felújítása az épület rossz állaga miatt. 12. A 10. Sz. Általános Iskola épületének és udvarának felújítása az épület rossz állaga miatt. 13. Bartók Béla Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Zeneiskolában zenei gyakorló helyek bővítése, korszerűsítése. 14. A Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium, illetve a KbTISZK központi képzőhelyéhez tartozó parkolók biztosítása, udvar rendbehozatala, a testnevelés feltételeinek biztosítása, a Kós Károly tagiskolában gyakorlati oktatásához szükséges korszerű körülmények megteremtése. 15. A létszámhoz igazodó kollégiumi kapacitás fenntartása. 16. A kollégiumi szobák korszerűsítése, kedvezőbb lakhatási feltételek kialakítása. 17. A Nevelési Tanácsadó városközpontban történő elhelyezése. 18. A kihasználtság csökkenésének arányában épületkivonás, más jellegű hasznosítás. 19. A Gerlai Általános Művelődési Központ területén sportpálya kialakítása. 6.4. Szakmai fejlesztés 1. Meglévő értékek megőrzése, stabilitásra törekvés, újítás csak megfelelő körülmények esetén, ütemezetten. 2. Intézményi autonómia biztosítása, a helyi, ill. önkormányzati döntések során a felhalmozott tapasztalatok figyelembe vétele, beépítése. 3. A továbbhaladáshoz nélkülözhetetlenül szükséges alapkészségek, képességek és ismeretek kialakítása az alapfokú nevelés-oktatás bevezető, kezdő és alapozó szakaszában. A már megalapozott kompetenciák fejlesztése, megerősítése, bővítése a fejlesztő szakaszban. Az iskolai műveltség differenciált megszilárdítása, a szakképzés előkészítéséhez, a pályaválasztáshoz, a munkavállalói szerephez szükséges kompetenciák fejlesztése az általános műveltséget megszilárdító szakaszban. Az általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakaszban a munkaerőpiac kompetenciaelvárásainak és a Nemzeti alaptanterv kulcskompetenciáinak a tudatosítása.

68

4. Kompetencia alapú nevelés-oktatás megismerése, alkalmazása minden szinten és képzési formában, a tanulók sikeres munkaerő-piaci beilleszkedéséhez szükséges kompetenciák fejlesztése. 5. Szlovák nyelvi nevelés-oktatás, kétnyelvű nevelés-oktatás, a hagyományok és kulturális értékek őrzése. 6. Egészséges életmódra nevelés: testi nevelés (új, játékos mozgásformák, módszerek, túrázás, egészséges táplálkozás, környezetvédelem, természeti és épített környezetkultúra: szelektív hulladékgyűjtés;) 7. Inkluzív közoktatási intézmények megvalósítása (hátrányos helyzetűek, tanulásimagatartási problémával küzdők, sajátos nevelési igényűek). Az együttnevelés módszertanának fejlesztése. Külön figyelmet érdemel az autisztikus tünetekkel óvodába lépő gyermekek ellátásának megoldása. 8. Az idegennyelv-oktatás jelenlegi időkereteinek megtartása. 9. Fejlesztő felkészítés megszervezése 5 éves kortól 6-14-18 éves életkori szakaszokban. 10. Az országos kompetenciamérés sikerkritériumai: 10.1. Általános iskolák, 8. évfolyam: ¾ Az iskolai átlag haladja meg a 2 évvel korábbi átlagot, ¾ Az iskolai eredmény haladja meg a tanulók szociális helyzete alapján elvárható eredményt, azaz legyen kimutatható pedagógiai hozzáadott érték, ¾ Az iskola párhuzamos osztályainak átlaga között ne legyen különbség. 10.2. Középiskolák, 10. évfolyam ¾ Az iskolai átlag haladja meg a 2 évvel korábbi átlagot, ¾ Az iskolai eredmény haladja meg a tanulók szociális helyzete alapján elvárható eredményt, azaz legyen kimutatható pedagógiai hozzáadott érték, ¾ Iskolatípuson belül az iskola párhuzamos osztályainak átlaga között ne legyen különbség. 6.5. Humán erőforrás 1. A működéshez szükséges pedagógus, pedagógiai munkát segítő és technikai alkalmazottak egységes, az ellátandó feladathoz igazodó biztosítása, szabályozása. 2. Jól teljesítő pedagógusok, vezetők megbecsülése, ösztönző rendszer kialakítása, működtetése. 3. A nyugállományba vonuló pedagógusok, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak helyett magasan képzett, a szakmai fejlesztési irányoknak megfelelő végzettségű munkaerő alkalmazása. 4. A szakképzésnél a hároméves képzés bevezetésével járó, illetve középiskoláknál a nyelvi előkészítő osztályok 13. évfolyamának működtetéséhez szükséges többletórák miatti álláshely növekedések biztosítása.

69

5. Lelki egészségvédelem: az önismeret fejlesztés, a lelki stabilitás, az alkalmazkodó képesség fejlesztése szakember segítségével. 6. Pedagógiai kultúra korszerűsítése, módszertani fejlesztés – kooperatív tanulás, epochális oktatásszervezés, élményközpontú tanítás, projekt-módszer, csoportmunka elterjesztése. Országos programokhoz való kapcsolódás, pályázatokon való részvétel, ösztönző rendszer kidolgozása. 6.6. Gyermek-és ifjúságvédelem 1. Szorosabb, hatékony együttműködés kialakítása a társosztályokkal - különös tekintettel a gyámügyi osztály és a családsegítő munkatársai tekintetében. 2. Az ifjúsági referens folyamatos kapcsolattartása a közoktatási intézményekkel, együttműködés a közoktatási csoport munkatársaival. 6.7. Egészségfejlesztés 1. A városi fejlesztési koncepcióba illeszkedő óvodai, iskolai és családi programok támogatása. (kirándulások, kerékpár- és gyalogtúrák, sportprogramok) 2. Az egészségesebb étkezési szokások kialakításának támogatása. 3. Együttműködés kiépítése intézményekben.

a

szelektív

hulladékgyűjtés

kialakítására

az

oktatási

6.8. Nevelés-oktatás szervezésével kapcsolatos intézkedések 1.

Szabályozott, rendszerszerű működés, fejlesztés biztosítása.

2.

A gyermeklétszám csökkenésének lekövetése az általános iskolákban, az esetleges növekmény kezelése a középfokon.

3.

Integrációk működésének nyomon követése, beválásának értékelése.

4. Általános iskolák első évfolyamán az indítható osztályok létszáma minimum 25. Speciális létszámban szervezett ellátás biztosítása a következő intézményekben: ¾ A pszichés fejlődés zavarai miatt a tanulási folyamatban akadályozott, hyperkinetikus, vagy kóros aktivitászavarral küzdő gyermekek minimum 18 fő/csoport létszámhatára a Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda Hajnal utcai óvodájában. ¾ A Gerlai Általános Művelődési Központ általános iskolája akkor indíthat önálló első osztályt, ha a körzetben lakó iskolába iratkozó gyermekek szüleinek legalább 50 %-a, de minimum 14 fő kéri gyermeke felvételét az intézménybe, a 114/1999. (III. 11.) közgy. határozat alapján. ¾ A Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda akkor indíthat első osztályt, ha minimum 20 fő kéri felvételét, a 682/2005. (XII. 15.) közgy. határozat alapján. ¾ A Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Diákotthon 1-4. évfolyamán működő tornaosztályok minimum 15 fő felvétele esetén indíthatóak, a 311/1994. (VII. 7.) közgy. határozat alapján.

70

¾ A Szabó Pál Téri Általános Iskolában maximum 15 fővel indítható a logopédiai osztály, a 20/1996. (I. 26.), illetve 81/1998. (III. 19.) közgy. határozat alapján. 5. A Belvárosi Általános Iskola és Gimnáziumban 2 fő pedagógus álláshely biztosítása a városi úszásoktatási feladat ellátásához (2×22 többletóra) 6. A 9. évfolyamon történő beiskolázásnál az indítható osztályok létszáma szakközépiskola és gimnázium esetén minimum 30 fő, szakiskola esetén minimum 26 fő. 7. Tanulásban akadályozott tanulók integrált formában történő nevelésének-oktatásának megszervezése. 8. Kollégiumokban a felnőtt korosztályhoz illeszkedő szolgáltatási rendszer kialakítása. 9. Órabank számítás egységes szabályozásának felülvizsgálata. Jelenleg működő elemei: ¾ 5-8. évfolyamon létszámcsökkenés esetén a csoportbontásra és egyéni foglalkozásra fordítható időkeret a számított osztályszám alapján kerüljön finanszírozásra. A maximális osztálylétszám 75%-át el nem érő osztálylétszám esetén az osztálylétszám függvényében csökkentésre kerül az intézményi órabank. ¾ többlet órakeret biztosítása az általános iskolák 5-8. évfolyamán, amennyiben az idegen nyelvi képzés a harmadik évfolyamon kezdődik. ¾ A középfokú intézmények esetében a felmenő évfolyamoknál, amennyiben a tanulói létszám a beiskolázásnál indítható létszám 75% alá csökken, a csoportbontásra és egyéni foglalkozásra fordítható időkeret a számított osztályszám alapján kerül finanszírozásra. ¾ A szakképző évfolyamon egy osztályon belül legfeljebb két szakmában indítható képzés. Az egy osztályban szervezett két szakmában indított képzés esetén az órabank meghatározásakor 40 % közös elméleti órával kell számolni. Az indítható osztálylétszám a gyakorlati képzésre megállapított csoportlétszám törvényi maximum többszöröse, illetve a maximum létszám 85 %-ának többszöröse között lehet. Javasolt változási irányok: ¾ A létszám kiszámításánál a törvényi előírásoknak megfelelően 2-nek, illetve 3-nak számító tanulókat figyelembe kell venni. ¾ Többletóra biztosítása: a) a két tanítási nyelvű képzésnél b) Eurofakt specializációnál c) Nyelvi előkészítő képzésnél a 9. évfolyamon ¾ Meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy a szakképző évfolyamokon egy osztályban miként oldható meg a 3. szakma oktatása, milyen pénzügyi és humánerőforrás igények merülnek fel ilyen esetekben. ¾ Meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy hogyan lehet rugalmasabban megoldani a szakképzési évfolyamok beiskolázáskor felmerülő osztályszervezési problémákat. ¾ Ki kell dolgozni az órabank megállapításának módszerét a szakképzési évfolyamokon. 10. A szakiskola 9-10. és a középiskola 9-12. évfolyamán törekedni kell az átjárhatóság biztosítására. 11. A továbbtanulási, pályaválasztási és a munkaerő-piaci tanácsadás kiszélesítése, közös megszervezése. Az általános és középfokú iskolák vegyék igénybe a szolgáltatást, főleg az

71

egyéni pályatükrök kialakításában, valamint a reális önismeret, a pályairányítás, a pályakorrekció kialakításában. 12. A város és térsége gazdasági működését segítő, hatékonyan működő, rugalmas szakképzési kínálat kialakítása. 13. A város és a városban működő gazdasági szervezetek kössenek megállapodást a külső gyakorlóhelyek intenzívebb és hatékonyabb bevonása érdekében, kölcsönös érdekeltség esetén. 14. A Közép-békési Térségi Integrált Szakképző Központ további működésének biztosítása a projekt lezárása után is. Ennek érdekében törekedni kell a két fenntartó közötti megállapodásra. 6.9. Költségvetés, finanszírozás 1. Az intézmények biztonságos működéséhez Önkormányzat költségvetésében.

szükséges

források

biztosítása

az

2. A személyi, tárgyi, gazdasági feltételek egységes, az ellátandó feladathoz igazodó szabályozása, biztosítása. 3. A közoktatás működését, fejlesztését szolgáló bizottsági, illetve osztályvezetői hatáskörben felhasználható pénzügyi keretek reálértékének megőrzése. 4. Pályázatok útján külső források bevonása. 5. Az intézmények saját bevételeinek arányos tervezése, teljesítésének elvárása. 6.10. Esélyegyenlőség Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 27. § szerint: Az egyenlő bánásmód követelményét az oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen: ¾ az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, ¾ az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, ¾ a teljesítmények értékelése, ¾ az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, ¾ az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, ¾ a kollégiumi elhelyezés és ellátás, ¾ az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, ¾ a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint ¾ az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. Békéscsaba iskoláinak működtetése mindig azonos szempontok alapján, rendszerszerűen történt. Ezt az elvet az önkormányzat továbbra is fenn kívánja tartani. A jövő meghatározó feladata: ¾ a szemléletváltás elősegítése, ¾ a többségi pedagógusok módszertani felkészítése,

72

¾ az inkluzív nevelést felvállaló iskolák eszközrendszerének biztosítása, ¾ az osztályok létszámának meghatározásakor a sajátos nevelési igényű tanulók számának figyelembe vétele, ¾ hátrányos helyzetű tanulók nevelésének folyamatos figyelemmel kísérése, a tanulók továbbtanulási esélyeinek és sikeres munkaerő-piaci beilleszkedésének segítése, ¾ az általános iskolai körzethatárok évenkénti felülvizsgálata a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának szempontjából, ¾ a tankötelezettség betartásának ellenőrzése, ¾ változatos tanulási utak kialakítása elsősorban a szakképzésben, ¾ a halmozottan hátrányos helyzetű békéscsabai tanulók számára – szükség esetén – kollégiumi ellátás biztosítása. 2007. december 31-ig el kell készíteni Békéscsaba Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Programját. Esélyegyenlőség mindenkinek: egymást kiegészítve, a többiekre tekintettel.

Békéscsaba, 2007. október 1.

73

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁST ÉRINTŐ FELADATELLÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE ........................................................................................................... 1 1. Bevezetés ......................................................................................................................... 2 2. Helyzetelemzés................................................................................................................ 3 2.1. Munkaerő-piaci igények.......................................................................................... 5 3. Az intézkedési terv megvalósulásának értékelése................................................... 11 3.1. Óvodai nevelés ...................................................................................................... 11 3.1.1. Szerkezeti változások ................................................................................... 11 3.1.2. Az óvodák infrastrukturális, valamint tárgyi- dologi feltételei.................. 12 3.1.3. Kapacitás változások, létszámok. ............................................................... 13 3.1.4. Személyi feltételek......................................................................................... 15 3.1.5. Önként vállalt többletfeladatok, illetve a többletköltséggel járó feladatok áttekintése....................................................................................................... 15 3.1.6. Kistérségi feladatellátás kezdeményezés.................................................. 16 3.1.7. Az óvodai nevelés specialitásai................................................................... 16 3.1.8. Kulturális értékeink, a helyi hagyományok őrzése, ápolása ................... 16 3.2. Általános iskolai oktatás ....................................................................................... 17 3.2.1. A 2004-2006 közötti időszak intézményi struktúrát érintő intézkedései, jelenlegi intézményi struktúra ...................................................................... 19 3.2.2. A 2004-2006 közötti időszak épület állományt érintő intézkedései ....... 20 3.2.3. Békéscsaba, mint megyei jogú város és megyeszékhely feladatellátásának néhány specialitása ..................................................... 20 3.2.4. Személyi feltételek......................................................................................... 21 3.2.5. Kiemelten kezelt területek ............................................................................ 22 3.2.6. Nem önkormányzati intézmények részvétele az általános iskolás korúak ellátásában ........................................................................................ 26 3.2.7. Kistérségi feladatellátás................................................................................ 27 3.2.8. Alapfokú művészetoktatás ........................................................................... 27 3.3. Középiskolai és szakiskolai ellátás..................................................................... 30 3.3.1. Az intézményi struktúrában történt változások ......................................... 30 3.3.2. A középiskolák tárgyi feltételei .................................................................... 30 3.3.3. Személyi feltételek, tartalmi mutatók.......................................................... 31 3.3.4. A képzés és a létszám változása................................................................ 32 3.3.5. A szakképzés városi struktúrája.................................................................. 34 3.3.6. Sajátos nevelési igényű tanulók ellátása ................................................... 36 3.3.7. Felnőttoktatás................................................................................................. 36 3.4. Kollégiumi ellátás................................................................................................... 38 3.4.1. A kollégium társadalmi szerepe .................................................................. 38 3.4.2. A Békéscsabán működő kollégiumok......................................................... 38 3.4.3. Személyi feltételek......................................................................................... 39 3.5. A speciális nevelési szükséglet-kielégítés rendszere...................................... 40 3.5.1. Személyi feltételek......................................................................................... 51 3.5.2. Infrastrukturális, tárgyi feltételek ................................................................. 52 3.5.3. Kistérségi feladatellátás................................................................................ 53 3.5.4. Pályaválasztási tanácsadó........................................................................... 53 3.5.5. Pedagógiai szakmai szolgáltatás................................................................ 53 3.5.6. A feladatellátásban résztvevő nem önkormányzati intézmények .......... 53 3.6. Intézményértékelés, mérések.............................................................................. 55

74

3.6.1. Intézményértékelés ....................................................................................... 55 3.6.2. Országos Kompetencia Mérés .................................................................... 55 3.6.3. A fenntartó által szervezett mérések .......................................................... 57 4. Esélyegyenlőség biztosítása ....................................................................................... 59 5. A közoktatás finanszírozásának alapvető jellemzői................................................. 62 5.1. Osztályok, csoportok szervezése ....................................................................... 64 6. Intézkedési irányok........................................................................................................ 65 6.1. Intézményi szerkezet ............................................................................................ 65 6.2. Önként vállalt többletfeladatok, illetve többletköltséggel járó feladatok........ 66 6.3. Infrastrukturális feltételek ..................................................................................... 67 6.4. Szakmai fejlesztés................................................................................................. 68 6.5. Humán erőforrás.................................................................................................... 69 6.6. Gyermek-és ifjúságvédelem ................................................................................ 70 6.7. Egészségfejlesztés................................................................................................ 70 6.8. Nevelés-oktatás szervezésével kapcsolatos intézkedések ............................ 70 6.9. Költségvetés, finanszírozás ................................................................................. 72 6.10. Esélyegyenlőség................................................................................................ 72

75