SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA módosítással egybeszerkesztett

Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és EGYMI Gyömrő, Teleki kastély

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA módosítással egybeszerkesztett I. kötet Hatályba lép: 2014. január 01.

A gyömrői Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és EGYMI Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása Az intézmény alapító okiratának változása, illetve a jogszabályi változások szükségessé tették a Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) módosítását, illetve egységes szerkezetbe foglalását. A nevelőtestület a módosított Szervezeti és Működési Szabályzatot az alábbiak szerint fogadta el:

2

Tartalomjegyzék I. Általános rész ................................................................................................... 6 I. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, feladata, jogi alapja és hatálya. .................................................. 7 1. Jogi alapja................................................................................................................................................. 7 2. Feladata .................................................................................................................................................... 8 3. A SZMSZ nyilvánossága.......................................................................................................................... 8 4. Hatálya: .................................................................................................................................................... 9 II. Az intézmény jellemzői, jogállása, gazdálkodási módja (alapító okirat alapján) ......................................... 10 1. Intézmény jellemzői ............................................................................................................................... 10 2. Tevékenysége ......................................................................................................................................... 10 A költségvetési szerv vagyona feletti rendelkezési jog: a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvt.) a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. CLIV. törvény és a kormányrendelet alapján a Magyar Állam tulajdonában álló ingatlanok a KLIK, mint vagyonkezelő, illetve a költségvetési szerv használatában vannak. ............................................. 14 3. Gazdálkodása ......................................................................................................................................... 15 4. Az intézmény szervezeti felépítése és vezetése ...................................................................................... 15 5. Az intézmény vezetője - igazgató........................................................................................................... 17 6. Szervezeti egység vezetői ....................................................................................................................... 18 7. A vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formái: ............................................. 22 III. Az intézmény munkarendje ......................................................................................................................... 24 1. A közalkalmazottak munkarendje .......................................................................................................... 24 2. Pedagógusok munkarendje................................................................................................................... 24 IV. A nevelőtestület .......................................................................................................................................... 28 1. A nevelőtestület és szakmai munkaközösségek ..................................................................................... 28 2. A nevelőtestület feladata és jogai ........................................................................................................... 28 3. Munkaközösség vezetők......................................................................................................................... 30 V. Az iskolavezetőség és az igazgatótanács ...................................................................................................... 32 1. Az igazgatótanács felépítése .................................................................................................................. 32 1. Igazgató ................................................................................................................................................. 32 2. Igazgatótanács ........................................................................................................................................ 33 3. Az iskolavezetőség, mint szűk körű vezetői kör. ................................................................................... 33 VI. Érdekegyeztetés, érdekérvényesítés, érdekvédelem fórumai ...................................................................... 34 1. Érdekképviseletek .................................................................................................................................. 35 2. A tanulók szervezett vélemény-nyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje, formája ............................................................................................................................................................. 40 VII. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja ........................................................................................... 41 VIII. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje a 20/2012 EMMI rendelet 4.§ (1) alapján ................ 43 1. Az ellenőrzést végzők köre intézményünkben ....................................................................................... 43 2. Az ellenőrzés területei, formái, módszerei ............................................................................................. 43 3. A pedagógus és nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak értékelése ......................................... 44 IX. Az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos rendelkezések ........................................................................ 46 1. Naturális mutatók ................................................................................................................................... 46 2. A feladat ellátását szolgáló vagyon ........................................................................................................ 47 3. A közületi számlákon a KLIK 126002 és az intézmény teljes neve az elfogadott. ............................... 47 4. Aláírás rendje ......................................................................................................................................... 47 5. Bélyegző használata ............................................................................................................................... 48 6. A belső ellenőrzés folyamatábrázolása a gazdálkodás területén ............................................................ 50 7. Az intézmény belső ellenőrzésének rendje, az ellenőrzést végzők jogállása ......................................... 51 8. A belső ellenőrzés értékelő lapja ............................................................................................................ 55

I. Általános iskolai szervezeti egység ............................................................... 59 I. Az általános iskola szervezeti felépítése ........................................................................................................ 60 1. A működés rendje, nyitva tartás, vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje .................. 60 2. A tanév helyi rendje ............................................................................................................................... 61

3. Az iskola (általános iskola és speciális szakiskola, készségfejlesztő speciális szakiskola) nyitvatartási rendje: .................................................................................................................................................. 61 4. A tanítási órák rendje ............................................................................................................................. 62 5. Beléptetés az intézménybe: .................................................................................................................... 62 6. A létesítmények és helyiségek használati rendje .................................................................................... 63 7. A számítógép termek használati rendje .................................................................................................. 63 8. Általános szabályok a helyiséghasználattal és területhasználattal kapcsolatban: ................................... 64 9. Biztonsági rendszabályok ....................................................................................................................... 64 10. Az intézmény létesítményeinek bérbeadási rendje ............................................................................... 65 11. A vezetői helyettesítés rendje ............................................................................................................... 65 12. Az igazgató helyettesítése .................................................................................................................... 66 13. Tanulói jogviszony létesítése ............................................................................................................... 66 14. A tanulói jogviszony megszűnésével kapcsolatos eljárások (Nkt.53. §) ............................................. 66 15. Továbbhaladás az iskolai évfolyamok között: ...................................................................................... 67 16. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések ............................. 68 17. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje .................................................................... 74 18. A térítési díj visszafizetésére vonatkozó rendelkezések ....................................................................... 75 19. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományápolással kapcsolatos feladatok ............................ 76 20. A mindennapi testedzés formái, a tömegsport és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje.................................................................................................................................................... 77 21. A rendszeres egészségügyi felügyelet és az ellátás rendje ................................................................... 78 22. A tankönyvrendelés szabályai .............................................................................................................. 79 23. Az intézmény működésével összefüggő, de az oktatási törvényben jogszabályilag nem szabályozott terület ................................................................................................................................................... 82 24. Tanulóbalesetek megelőzésének vezetői pedagógusi, alkalmazotti feladatai, tanulóbaleset esetén teendő intézkedések rendje................................................................................................................... 84 25. Rendkívüli esemény ............................................................................................................................. 87

III. A speciális szakiskola és készségfejlesztő speciális szakiskola szervezeti egység működési rendje .................................................................................... 96 I. A speciális szakiskola belső tagozódása: ....................................................................................................... 97 1. Működési rend célja: .............................................................................................................................. 98 2. Az iskola nyitvatartási rendje: ................................................................................................................ 99 3. Létesítmények és helyiségek használati rendje: ..................................................................................... 99 4. A vezetői helyettesítési rend: ............................................................................................................... 100 5. Tanulói jogviszony létesítése: .............................................................................................................. 100 6. Továbbhaladás az iskolai évfolyamok között: ...................................................................................... 101 7. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések: ............................ 102 8. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája, rendje: ................................................................. 102 9. Térítési díj visszafizetésére vonatkozó rendelkezések: ........................................................................ 104 10. Szakkörök:.......................................................................................................................................... 104 11. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományápolással kapcsolatos feladatok .......................... 104 12. A mindennapi testedzés formái, tömegsport és az iskolavezetés közötti kapcsolattartás formái és rendje: ................................................................................................................................................ 104 13. Tankönyvrendelés szabályai:.............................................................................................................. 104 14. A nevelési-oktatási intézmény dokumentumainak nyilvánossága: .................................................... 104 15. Tanuló- és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége: ...................................................................... 105 16. Rendkívüli esemény: .......................................................................................................................... 105 17. Szociális ösztöndíj, szociális támogatás: ............................................................................................ 105

IV. Diákotthon Szervezeti és Működési Szabályzata ................................... 106 I. A Szervezeti és Működési Szabályzat ......................................................................................................... 107 II. Az oktatási intézmény meghatározása ........................................................................................................ 108 1. Az oktatási intézmény .......................................................................................................................... 108 2. Az intézményegység adatai: ................................................................................................................. 108 3. A Diákotthon jogi helyzete ................................................................................................................... 108 diákotthoni egység szervezeti felépítése: ................................................................................................. 109 A diákotthon működési rendje és célja: .......................................................................................................... 110 1. A diákotthon nyitvatartási rendje: ........................................................................................................ 111 2. Szakmai vezető diákotthon vezető igazgató helyettes: ......................................................................... 113

4

3. A diákotthoni felvétel és elhelyezés rendje: ......................................................................................... 115 4. Diákotthoni tanulói jogviszony megszűnésével kapcsolatos eljárások: ............................................... 116 5. Szülőkkel való kapcsolattartás rendje: ................................................................................................. 116 6. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések: ............................ 118 7. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje: ....................................................................... 118 8. Étkezés: ................................................................................................................................................ 119 9. Térítési díj be- és visszafizetésére vonatkozó rendelkezések: .............................................................. 119 10. A létesítmények és helyiségek használati rendje: ............................................................................... 120 11. A reklámtevékenység szabályozása: .................................................................................................. 120 12. Tanulási képesség fejlesztése ............................................................................................................. 122 13. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományápolással kapcsolatos feladatok: ......................... 123 14. Mindennapi testedzés formái:............................................................................................................. 123 15. A kollégiumi könyvtár működési rendje: ........................................................................................... 124 16. A tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének formái: ..................................................................... 124 17. A tanulóbalesetek megelőzésére tett intézkedések: ............................................................................ 126 18. Rendkívüli esemény ........................................................................................................................... 127 19. A gondozó – nevelő személyzet magatartási szabályai és titoktartási kötelezettsége ........................ 128 IV. A tanulók véleménynyilvánításának, panaszjogának és rendszeres tájékoztatásának rendje:................... 129 V. Kapcsolattartás ........................................................................................................................................... 130 1. A szervezeti egységekkel való kapcsolattartás rendje: ......................................................................... 130 2. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás formái és rendje: ............................................................ 130 3. A külső kapcsolatok rendszere: ............................................................................................................ 130 4. Beléptetés az intézménybe: .................................................................................................................. 131 5. Fenntartó, szakértő, illetve más személyek látogatása az intézményben: ............................................ 131 VI. Továbbképzés, ellenőrzés ......................................................................................................................... 144 1. Szakmai rendezvényeink a hagyományok tükrében: ............................................................................ 144 2. A felnőttoktatás megszervezése: .......................................................................................................... 144 3. A belső ellenőrzés rendje: .................................................................................................................... 144

5

I. Általános rész

I. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, feladata, jogi alapja és hatálya. 1. Jogi alapja A SZMSZ-re utaló rendelkezéseket, elfogadásának rendjét, tartalmi elemeit a 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről, ennek hatályba lépéséig a közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. évi törvény vonatkozó rendelkezései érvényesek. (továbbiakban Nkt.), 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről, s ennek módosítása a 2012. évi LXXI. törvény az 1997. évi XXXI. sz. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (továbbiakban GYVT), Az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról a 133/1997. (VII.29.) sz. Kormányrendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükről, 2011. évi CXXVIII. Törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 234/2011 (XI. 10.) kormányrendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. Törvény végrehajtásáról az államháztartásról szóló 217/1998.(XII.30.) Kormányrendelet, 33/2004. (XII. 23.) FMM rendelet a 277/1997. (XII.22.) Kormányrendelet a pedagógus szakvizsgáról és továbbképzésről, 9/2000.(VIII.04.) SZCSM rendelet a szociális továbbképzésről és szakvizsgáról, 15/1998.(IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről, 26/1997.(XI.03.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról, A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló, többször módosított 193/2003. (XI.26.) Kormányrendelet alapján az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Költségvetési Belső Ellenőrzési Szabályzatának kiadásáról szóló 1005/2008. APEH utasítással módosított 1116/B/2007. APEH utasítás szerint eljárva az APEH Központi Hivatal Költségvetési Belső Ellenőrzési Főosztályának 2010. évi intézményi és felügyeleti belső ellenőrzési terve,

7

-

-

4/2002.(02.26.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben résztvevő tanulók juttatásairól, a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. sz. törvény módosításai a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004.(VIII.27.) OM rendelet módosításai határozzák meg. 1999.évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről

Az Nkt. 25.§ (1) és a 20/2012 EMMI rendelet 4.§ foglalt felhatalmazás alapján a gyömrői Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és EGYMI nevelőtestülete az alábbi módosított és egybeszerkesztett Szervezeti és Működési Szabályzatot fogadta el az intézmény jogszerű működésének biztosítása a zavartalan működés garantálása, a gyermeki, tanulói jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek, tanulók és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében.

2. Feladata A SZMSZ feladata, hogy megállapítsa az intézmény működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket jogszabályok nem rendeznek. A SZMSZ-ben foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása, feladata és kötelessége az intézmény minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának, az iskola tanulóinak.

3. A SZMSZ nyilvánossága A SZMSZ előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az intézmény alkalmazottainak) meg kell ismernie. A SZMSZ egy-egy példánya megtekinthető: a könyvtárban, az igazgatónál, a szervezeti egység vezetőknél, a lakásotthonokban CD-n, valamint az intézmény weblapján. Az újonnan elfogadott, vagy módosított SZMSZ előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatni kell a tanulókat, osztályfőnöki órán, a szülőket, szülői értekezleten. 8

-

-

A SZMSZ-ről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, általános helyettesétől, a szervezeti egységek vezetőitől, valamint az osztályfőnököktől a fogadóórákon, vagy ettől eltérően – előre egyeztetett időpontban.

4. Hatálya: A SZMSZ személyi hatálya kiterjed az intézmény valamennyi vezetőjére, közalkalmazottjára és tanulójára. A SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik annak szolgáltatásait. A SZMSZ-ben foglaltak megtartása mindenki közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén: a közalkalmazottakkal szemben az igazgató munkáltatói jogkörében eljárva tehet intézkedéseket, tanulóval szemben fegyelmező intézkedés, illetőleg fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség, szülőt – vagy más – nem az intézményben dolgozót, tanulót az intézmény igazgatója, vagy az illetékes helyettese tájékoztatja a szabályzatban foglaltakról, kérve annak betartását, s ha ez nem vezet eredményre, felszólítja az intézmény területének elhagyására.

9

II. Az intézmény jellemzői, jogállása, gazdálkodási módja (alapító okirat alapján) 1. Intézmény jellemzői Az Alapító okirat száma, kelte: 2013. augusztus 30. Neve: Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és EGYMI Székhelye: 2230 Gyömrő, Üllői út 26. (Teleki kastély) OM azonosító: 038549 Az intézmény telephelyei: 2230 Gyömrő, Dózsa György u. 26/a. (lakásotthon) 2230 Gyömrő, Dózsa György u. 134. (lakásotthon) 2230 Gyömrő, Klapka u. 10. (lakásotthon) 2230 Gyömrő, Nefelejcs u. 12. (lakásotthon) Az intézmény működési területe: Pest megye Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma (2013.) Az alapítás éve (eredeti): 1968. Alapítói jogkör gyakorlója: Emberi Erőforrások Minisztere Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 32. Az intézmény típusa: közös igazgatású köznevelési intézmény (általános iskola, szakiskola, diákotthon, gyermekotthon, EGYMI)

2. Tevékenysége Az intézmény tevékenysége – kivonat Alaptevékenysége(i): Sajátos nevelési igényű gyermekek nappali rendszerű általános iskolai neveléseoktatása: - azon tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos) gyermekek általános iskolai nevelése-oktatása, akiknél a megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége diagnosztizálható; fogyatékos gyermekek részére napi bejárással. Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni, általános-, közép- és szakiskolai tanulószobai nevelése, illetve kollégiumi és externátusi nevelése: azon sajátos nevelési igényű tanulók részére, akik – a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján – testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékosak, a

10

megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. Szakiskolai oktatás keretében: sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása, illetve szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti és gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon: - azon értelmileg akadályozott (középsúlyos értelmi fogyatékos) tanulók készségfejlesztő speciális szakiskolai nevelése-oktatása akiknél a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége diagnosztizálható. Az intézmény az alapoktatásból kikerülő értelmileg akadályozott (középsúlyos értelmi fogyatékos) tanulók részére biztosítja az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állítást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását. Azon enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók, akik a területileg illetékes gyámhivatal beutaló határozata alapján bekerülnek az intézmény gyermekotthonába, különleges gyermekotthoni ellátásban részesülnek. Az intézménybe felvehető maximális létszám: - 8 évfolyamos általános iskola 134 fő, - 4 évfolyamos szakiskola 102 fő, - kollégiumi férőhely 80 fő, - gyermekotthoni férőhely 40 fő. Utazó gyógypedagógusi szolgáltatás

Az utazó gyógypedagógusi szolgáltatás célja Az utazó gyógypedagógiai ellátás célja habilitációs, rehabilitációs célú foglalkozások biztosítása az együttnevelésben részt vevő sajátos nevelési igényű gyermekek számára. Az utazó gyógypedagógus konzultációs lehetőségeket biztosít az osztályban tanító pedagógusok számára és szaktanácsokat nyújt a pedagógusoknak és szülőknek egyaránt. Az utazó gyógypedagógusi szolgáltatás feladata Legfontosabb feladatok:  a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló megismerésével kapcsolatos feladatok,  a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló közvetlen fejlesztésével kapcsolatos feladatok,  a befogadó intézmény többségi pedagógusaival történő kapcsolattartás feladatai,  a szülőkkel történő kapcsolattartás feladatai, 11

 a sajátos nevelési igényű gyermekkel/tanulóval kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátása. Az utazó-gyógypedagógus feladat - és tevékenységi rendszere A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló megismerésével kapcsolatos tanév eleji feladatok:  Szakértői vélemény értelmezése, megbeszélése a többségi pedagógusokkal.  Aktív hospitálás, közreműködés a tanév első napjaiban, a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló jobb megismerése érdekében.  Együttműködés a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló év eleji diagnosztikus mérésének elkészítésében. Segítségnyújtás a tantárgyi mérések összeállításában.  Együttműködés a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló egyéni fejlesztési tervének elkészítésében.  A befogadás segítése az osztályközösségben, segítségnyújtás a többségi tanulók érzékenyítésében.  A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló beilleszkedésének segítése (beszélgetés, egyéni foglalkozás, megfigyelés, tanulópárok alakítása stb.). A tanév során a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelését segítő utazó gyógypedagógiai feladatok: Sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló közvetlen fejlesztésével kapcsolatos feladatok:  A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló előrehaladásának folyamatos figyelése, a tanuló értékelése, az eredmények megbeszélése a többségi pedagógusokkal.  Aktív hospitálás a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló jobb megismerése és fejlődésének figyelemmel kísérése érdekében.  Eszköz, módszer, segédanyag kiválasztásában, alkalmazásában segítségnyújtás, javaslattétel – széles kínálati lehetőség megteremtése.  Szükség szerint a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló egyéni fejlesztése, ill. egyéni fejlesztésének koordinálása, az egyéni fejlesztési tervek alapján.  Habilitációs, rehabilitációs tevékenység biztosítása.

12

A befogadó intézmény többségi pedagógusaival történő kapcsolattartás feladatai – konzultációs lehetőségek:  A befogadó iskola pedagógusainak szemlélet és attitűdalakításának segítése (előadások, bemutató órák, beszélgetések, konfliktuskezelés, esetmegbeszélések, stb.).  Javaslattétel a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez igazodó tanulási környezet kialakítására.  Segítségnyújtás a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló szükségleteihez igazodó egyéni tanmenet készítéséhez, ill. a harmonizált tanmenetek összeállításában.  Segítségnyújtás a tanuláshoz szükséges eszközök kiválasztásához (tankönyv, speciális segédeszköz stb.).  Javaslattétel a gyógypedagógiai specifikus módszerek alkalmazására.  A többségi iskolákban a sajátos nevelési igényű gyermekkel/tanulóval foglalkozó pedagógusok, segítő szakemberek szakmai team munkájában való aktív részvétel (munkaértekezletek, megbeszélések, belső képzések, esetmegbeszélés, tájékoztatás, információ átadás, stb.).  Konzultációs lehetőségek biztosítása a tanórákra való differenciált felkészülés segítése érdekében.  Segítség az óravázlatok elkészítésében.  A sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók sérülésspecifikus ellátásának feladataival és az integrációval kapcsolatos szakirodalom gyűjtése, ajánlása Szülőkkel történő kapcsolattartás feladatai:  A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló szülei számára tanácsadás.  Tanulási problémákkal kapcsolatban  Nevelési problémákkal kapcsolatban Pályaválasztással kapcsolatban A többségi tanulók szüleinek társadalmi érzékenyítését célzó programokban való részvétel, illetve programok tartása (előadás, bemutató órák, beszélgetések, konfliktuskezelés, stb.), segítségnyújtás ezek megszervezésében, lebonyolításában.

13

A sajátos nevelési igényű tanulóval/gyermekkel kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátása:  Egyéni fejlesztési terv készítése a többségi pedagógusokkal együttműködve  Egyéni fejlődési lapok betétíveinek vezetése, átadása  Konzultációs űrlapok kitöltése  Tanulói portfólió készítése, rendszerezése  Szakértői és kontrollvélemények  Diagnosztikus mérések (készség, képesség, kompetencia, tantárgyi tudás)  Egyéni fejlesztési terv  Konzultációs űrlapok  Hivatalis iratok, feljegyzések  A sajátos nevelési igényű tanulók egy-egy jellemző munkája (rajz, fogalmazás, tantárgyi teszt, stb.)  Szöveges értékelések  8.-os gyermekek kimenő levele Munkavégzéssel kapcsolatos adminisztráció vezetése  Forgalmi napló vezetése  Munkanapló vezetése Az utazó gyógypedagógiai ellátás szervezeti formája, időkerete Az utazó gyógypedagógiai ellátás szervezése a befogadó intézmények igényei és az EGYMI lehetőségei (személyi feltételek) alapján történik. Az integráltan nevelt, oktatott sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót a sérülés típusának megfelelő végzettségű gyógypedagógus lát el. A habilitációs-rehabilitációs órakeret biztosítása a jogszabályokban és a szakértői véleményekben foglaltak lehetőségekkel való megfeleltetésével történik. Az ellátás felülvizsgálatára félévente kerül sor. Az utazó gyógypedagógiai ellátás szakmai és szervezeti működését részletesen szabályozza a Pedagógiai Program. Vállalkozási tevékenység: az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. A költségvetési szerv vagyona feletti rendelkezési jog: a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvt.) a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 14

2011. CLIV. törvény és a kormányrendelet alapján a Magyar Állam tulajdonában álló ingatlanok a KLIK, mint vagyonkezelő, illetve a költségvetési szerv használatában vannak.

3. Gazdálkodása Az intézmény gazdálkodása: önállóan működő költségvetési szerv. A költségvetési szerv pénzügyi-gazdasági feladatait 2013. április 01-től a Kormányrendelet értelmében a Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ látja el. Azonosító adatok: Név: Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és EGYMI (intézmény azonosító: 126002) Székhelye: 2230 Gyömrő, Üllői út 26. (Teleki kastély) Telefon: 06-29-332-983, fax: 06-29-330-071 Alapító okirat kelte: 2013. augusztus 30.

4. Az intézmény szervezeti felépítése és vezetése Az alapító okirat szerint többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény, melynek keretén belül az alábbi szervezeti egységek működnek: általános iskola, speciális szakiskola és készségfejlesztő speciális szakiskola EGYMI, diákotthon, gyermekotthon. Az intézmény szervezeti felépítését a következő ábra szemlélteti.

15

Az intézmény szerkezete, szervezeti és működési egységeinek felépítése feladat - és hatáskörei

Igazgató Általános Iskola Szakiskola szervezet és EGYMI Általános igazgató helyettes igazgató helyettes általános iskolai helyettes munkaközösség vezetők munkaközösség vezetők osztályfőnökök gyógypedagógusok szakoktatók kertészek

Diákotthoni szerv. egys.vez. igazgató helyettes GYIV-felelős munkaközösség vezető kollégiumi nevelők gyermekfelügyelők ápolónő takarítók fűtő-karbantartó

osztályfőnökök gyógypedagógusok iskolapszichológus logopédus gyógypedagógiai asszisztensek védőnő gyógytestnevelő, testnevelő takarítók, éjjeliőrök egyéb pedagógiai feladatot ellátók

16

Gyermekotthoni szerv.egys.vez.

gazdasági-technikai

igazgató helyettes munkaközösség vezető

gazdasági ügyintézők gépkocsivezető iskolatitkár konyhai dolgozók gondnok

család- és utógondozó nevelők gyermekfelügyelők gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző gyermek és ifjúságvédelmi asszisztens

Vezető beosztások: igazgató általános iskolai igazgató helyettes (általános helyettes), szakiskolai és EGYMI vezető igazgató helyettes diákotthon-vezető igazgató helyettes, gyermekotthon-vezető igazgató helyettes.

5. Az intézmény vezetője - igazgató Feladatköre: az iskola egyszemélyi felelőse. Hatásköre: Az iskola élén az igazgató áll, aki vezetői tevékenységét a szervezeti egységek vezetőivel, azok közreműködésével látja el. Felelős a szakszerű, törvényes működésért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, amelyeket jogszabály nem utal a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Monori Tankerület igazgatójának hatáskörébe és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, melyet jogszabály, vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörbe. Tevékenységét a Nkt. 68-69.§-a szabályozza. Az intézmény nevelő-oktató munkájának irányítója, és ellenőrzője, működési feltételek megteremtője, aki dönt szakmai, tanügy-igazgatási, munkáltatói és személyzeti, gazdálkodási ügyekben, a Tankerület igazgatójával, a szakmai vezetőkkel történt előzetes egyeztetést követően, figyelembe véve szakmai állásfoglalásukat. Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és a munkaköri leírásában foglaltak alapján – és át nem ruházott – feladatokat. Kizárólagos jogkörébe tartozik: - a pedagógusok, valamint az intézmény dolgozói feletti teljes munkáltatói jog, kivéve az alkalmazás és elbocsájtás, valamint - a külön megállapított ügyekben az utalványozás feladatkörének ellátása. Az igazgató megbízási időtartama: 5 év Megbízó: az illetékes miniszter Munkáltatói jogkör gyakorlója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke.

17

6. Szervezeti egység vezetői Szervezeti egység vezetők - hatásköréből átruházza Az általános iskolai szervezeti egység vezetőjére, mint általános igazgató helyettesre: a./ az iskola nevelő-oktató munkájának szakmai irányítását, b./ beiskolázással, tanévindítással, kapcsolatos szervezési feladatokat, a tanulók felvételi ügyeiben való döntést c./ tankönyvrendelés koordinálása a tankönyvfelelőssel, d./ rendezvényeken való részvételt, e./ a szülői munkaközösséggel, iskolaszékkel való kapcsolattartást, f./ az oktatással kapcsolatos szakmai pályázatok előkészítését, g./ szakmai beszámolók előkészítését, h./ az iskola szervezeti egységben a szabadságolási rend elkészítését, a szabadságolás nyilvántartását, i./ a havi 32 óra nyilvántartását és lejelentését, j./ az iskolai szervezeti egységben az oktató-nevelő munka szakmai ellenőrzését, k./ a szükséges helyettesítési feladatok ellátása, l./ a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladat maradéktalan teljesítésének ellenőrzését. m./ hétvégi vezetői ügyelet megszervezése, dokumentálása A szakiskolai és EGYMI szervezeti egység igazgató helyettesre: a./ a szakiskola nevelő-oktató munkájának szakmai irányítását, b./ beiskolázással, tanévindítással, kapcsolatos szervezési feladatokat, a tanulók felvételi ügyeiben való döntést c./ tankönyvrendelés koordinálása a tankönyvfelelőssel, d./ rendezvényeken való részvételt, e./ a szülői munkaközösséggel, iskolaszékkel való kapcsolattartást, f./ az oktatással kapcsolatos szakmai pályázatok előkészítését, g./ szakmai beszámolók előkészítését, h./ a szakiskolai szervezeti egységben a szabadságolási rend elkészítését, a szabadságolás nyilvántartását, i./ a havi 32 óra nyilvántartását és lejelentését, j./ a szakiskolai szervezeti egységben az oktató-nevelő munka szakmai ellenőrzését, k./ a szükséges helyettesítési feladatok ellátása, l./ a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai adminisztratív feladat maradéktalan teljesítésének ellenőrzését. m./ A befogadó intézmény többségi pedagógusaival történő kapcsolattartás feladatai – konzultációs lehetőségek, n./ Kapcsolattartás a munkaköri leírásában foglaltak alapján. 18

o./ az EGYMI működésével kapcsolatos adminisztrációk p./ Részt vesz a köznevelési törvény 4. számú mellékletében meghatározott adatok nyilvántartásában, kezelésében. q./Szervezi, korrigálja az Utazó Gyógypedagógiai Hálózat intézményegység órarendjének elkészítését, gondoskodik az eseti helyettesítés megszervezéséről. r./ Elkészíti az intézményegység tantárgyfelosztását, részt vesz az októberi statisztika elkészítésében s./Kialakítja az utazó gyógypedagógusok munkaidő beosztását. t./Megszervezi az utazó gyógypedagógusok (logopédus, szomato-tifloszurdo-pszihopedagógia szakos pedagógus) tevékenységét. Megállapodások alapján szervezi és irányítja az utazó gyógypedagógusi hálózatot. Ellenőrzi a megbízás alapján dolgozó külső munkatársak szakmai tevékenységét. Szakmailag igazolja az utazó gyógypedagógiai hálózat területén végzett feladatok teljesítését. Ellenőrzi a protokoll és a folyamat szabályozás betartásának menetét. A diákotthon szervezeti egység vezetőjére: a./ a diákotthon működésével kapcsolatos szakmai feladatok megoldását, b./ a diákotthonban foglalkoztatottak munkaidő beosztásának elkészítését, c./ a diákotthonban foglalkoztatottak szabadságolási tervének elkészítését, a szabadságok nyilvántartását, d./ a diákotthon oktató-nevelő munkájának szervezését, irányítását, ellenőrzését, e./ a diákotthonban szükség esetén az ügyeleti rend megszervezését, f./ intézményi rendezvények előkészítését, g./ a diákotthonban elhelyezett tanulók ellátottságának, gondozottságának ellenőrzését, h./ a szükséges helyettesítési feladatok ellátását, i./ a havi 32 óra nyilvántartását és lejelentését, A gyermekotthoni szervezeti egység vezetőjére: a./ a lakásotthonok működésével kapcsolatos tárgyi és személyi feltételek biztosítását, annak előkészítését, b./ a lakásotthonokban élő gyermekek oktató-nevelő munkájának, valamint ellátottságának ellenőrzését, c./ a lakásotthonokban foglalkoztatottak éves szabadságának tervezését, nyilvántartását, d./ a szükséges helyettesítési feladatok megoldását, e./ a lakásotthonok takarékos gazdálkodásának ellenőrzését, a tanulók zsebpénzkezelésének ellenőrzését, f./ kapcsolattartás a gyámhivatalokkal, szülőkkel, hozzátartozókkal és a PETEGYESZ-szel, g./ a család- és utógondozóval való napi munkakapcsolat tartását 19

h./ a szükséges szakmai beszámolók előkészítését, i./ a havi 32 óra nyilvántartását és lejelentését. Az átruházott feladatok ellátásáról a szervezeti egység vezetők rendszeresen a heti vezetői értekezleten, valamint az igazgatótanács soros értekezletén kötelesek beszámolni. Az ellenőrzések során készült jegyzőkönyvek egy példányát tájékoztatás érdekében indokolt esetben vezetői intézkedések érdekében kötelesek az ellenőrzést követő napon az igazgató részére írásban átadni. Szervezeti egységek vezetői Feladatköre: munkaköri leírás alapján a szervezeti egység szakmai munkájának irányítása, ellenőrzése. Hatásköre: A vezető beosztás ellátásával megbízottak, akik vezetői tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el, szakmai felelősségük tudatában. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Részletes feladataikat az általuk megismert és aláírásukkal elfogadott munkaköri leírás tartalmazza. Az igazgató helyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. Az igazgató helyettesek távollétük, vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját (kivéve a gyámi jogosítványok) ennek során az intézmény igazgatójával egyeztetve, bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távol lévő igazgató helyettes hatáskörébe tartozik. Az általános igazgatóhelyettes (az általános iskola intézmény egységének vezetője) - az igazgató akadályoztatása (15 nap folyamatos távollét) esetén ellátja az igazgató helyettesítését, tartós felelősségvállalást ez idő alatt nem tehet, - átruházott hatáskörben képviseli az iskolát, - közvetlenül irányítja az iskola nevelő-oktató munkáját, - felelős az iskolai munka szakmai színvonaláért, a hatékonyság fokozásáért, adminisztrációjáért, folyamatos minőségbiztosításért, az innovációért, - kapcsolatot tart a szülőkkel, Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottságokkal, társintézményekkel, - munka- és tűzvédelmi feladatok ellátását szervezeti egységen belül szervezi, teljesülését ellenőrzi, - feladatkörébe tartozik az iskola-egészségügyi program megvalósítása, a védőnő közreműködésével, - gondoskodik a szervezeti egységen belül a vagyonvédelmi feladatok ellátásáról. 20

A szakiskolai és EGYMI intézményegység vezetője - Az intézményvezető helyettesítése során az SZMSZ-ben meghatározott helyettesítési rend szerint gyakorolja munkaáltatói jogokat. - közvetlenül irányítja és ellenőrzi a szakiskola szakmai munkáját, - felelős a kertészet működéséért, az adminisztráció pontos elvégzéséért, hatékony működés biztosításáért, - kapcsolatot tart: szülőkkel, nevelőszülőkkel, patronálókkal, alapítvánnyal és más szervezeti egységekben dolgozó kollégákkal, - munka- és tűzvédelmi feladatokat a szervezeti egységen belül szervezi, teljesülését ellenőrzi, - a műszaki- és technikai munkakörben foglalkoztatott dolgozókkal a napi folyamatos működés biztosítása érdekében rendszeres kapcsolatot tart, - gondoskodik a szervezeti egységen belül a vagyonvédelmi feladatok ellátásáról. A diákotthon intézményegységének vezetője - közvetlenül irányítja és ellenőrzi a diákotthon szakmai munkáját, - felelős a diákotthon működéséért, a tanulók gondozottságáért, a szabadidő hasznos eltöltéséért, az adminisztráció pontos elvégzéséért, hatékony működés biztosításáért, - kapcsolatot tart: szülőkkel, nevelőszülőkkel, patronálókkal, alapítvánnyal és az iskolában oktató gyógypedagógusokkal, - munka- és tűzvédelmi feladatokat a szervezeti egységen belül szervezi, teljesülését ellenőrzi, - a műszaki- és technikai munkakörben foglalkoztatott dolgozókkal a napi folyamatos működés biztosítása érdekében rendszeres kapcsolatot tart, - gondoskodik a szervezeti egységen belül a vagyonvédelmi feladatok ellátásáról. A gyermekotthon intézményegységének vezetője: - közvetlenül irányítja és ellenőrzi a lakásotthonok szakmai munkáját, - ellátja a gyámi teendőket, - felelős a lakásotthonok működéséért, a tanulók gondozottságáért, a szabadidő hasznos eltöltéséért, az adminisztráció pontos elvégzéséért, a hatékony és takarékos működés biztosításáért. - Kapcsolatot tart a gyámhivatalokkal, utógondozókkal, nevelőszülőkkel, a PETEGYESZ-szel, patronálókkal, alapítvánnyal, - gondoskodik a szervezeti egységen belül a vagyonvédelmi feladatok ellátásáról, - a munka- és tűzvédelmi feladatok ellátását szervezi, teljesülését ellenőrzi, - évente felméri és előkészíti a lakásotthonokban a karbantartási és javítási feladatokat.

21

A szervezeti egységek vezetői megbízásainak folyamata Az intézményegység vezetői megbízásukat nyilvános pályázat útján nyerhetik el, vagy a folyamatos ellátás és működés biztosítása érdekében megbízással. A pályázat beadásának feltétele: - felsőfokú szakirányú végzettség, - előny az 5 éves szakirányú gyakorlat, - előnyt jelent a közoktatás vezetői szakképzettség, - a gyermekotthon vezetői álláshelyre pályázónak rendelkeznie kell szociális szakvizsgával. A pályázat kiírásáért az intézmény igazgatója a felelős. Elbírálása: a./ nevelőtestületi véleményezés b./ kibővített vezetőség javaslata alapján c./ az intézmény igazgatója dönt. Megbízási időtartam: határozott időre szól a kinevezés.

7. A vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formái: A vezetők közötti kapcsolattartás folyamatos. A vezetői munka összehangolása érdekében az igazgató – munkatervben rögzített – megbeszélést tart a szervezeti egység vezetőinek részvételével. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézmény vezetője az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. A vezetői értekezletekről írásbeli emlékeztető készül. Az igazgató és a szervezeti egység vezetők (helyettesek) felelősek azért, hogy az intézkedéseik összhangban legyenek és az intézeti élet minden lényeges ügyéről, eseményeiről időben kölcsönösen tájékoztassák egymást és a munkaközösség vezetőket, az illetékességi körükbe tartozó kérdésekről. A helyettesítés rendje: A vezetők bent tartózkodása: Az iskola nyitvatartási idejében belül reggel 7,30-tól délután 16 óra között az igazgató és helyettesei közül legalább egy vezetőnek az intézményben kell tartózkodnia. Mindemellett a vezetők a tanév elején elkészített és elfogadott munkaidő beosztás alapján végzik feladataikat. A szervezeti egység vezetők kötelesek minden olyan rendkívüli esetben munkaterületükön tartózkodni, amely azt indokolttá teszi. A tanítási szünetekben az előre elkészített és elfogadott ügyeleti beosztás alapján történik a vezetők munkaidő beosztása. A folyamatosan működő bentlakásos intézményben a vezetők hét végén és ünnepnapokon készenléti ügyeletet tartanak. Ezért az ügyeletes vezetőt többletjuttatás nem illeti meg. A vezető beosztású munkatársak ügyeleti

22

beosztását – havi ütemezésben – az általános igazgató helyettes készíti el és az intézmény igazgatója hagyja jóvá. Az elkészített ügyeleti beosztást minden szervezeti egység az adott hónap első hétvégéje előtt kapja meg. A hétvégi ügyelet során az ügyeletes vezető nem köteles az intézményben tartózkodni, de intézményi mobiltelefonján köteles elérhetőségét biztosítani. Hivatalos ügyintézésre ez idő alatt az ügyeletes vezető jogosult. A reggeli nyitva tartás kezdetétől 7,30-tól 8,00 óráig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körébe szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. 16,00 órakor távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus gyermekfelügyelő tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért. Az igazgató helyettesítése: Az igazgatót akadályoztatottsága esetén az általános igazgatóhelyettes teljes felelősséggel helyettesíti. Az igazgató helyettesítése tizenöt napot meghaladó időtartam után teljes munkáltatói jogkörrel történik, melyért az őt helyettesítő általános igazgatóhelyettes teljes felelősséggel tartozik, de tartós kötelezettségvállalást az őt helyettesítő nem tehet. Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes együttes akadályoztatottsága esetén az igazgató helyettesítését a szakiskolai intézményegység vezető igazgató helyettes látja el. Ha mindkét vezető akadályoztatott, akkor az igazgató egyedi megbízás alapján gondoskodik helyettesítéséről. Az igazgatóhelyettesek egy hetet meghaladó távolléte esetén helyettesítésüket a munkaközösség vezető látja el, a szakmai munka szervezése, ellenőrzése területén. A vezető visszatértével beszámolási kötelezettsége van a távollétében történtekről. Intézkedési jogköre csak a saját szervezeti egységén belül az igazgatóval történt egyeztetés után biztosított.

23

III. Az intézmény munkarendje 1. A közalkalmazottak munkarendje A zavartalan munkavégzés érdekében a közalkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírását az intézmény vezetője készíti el. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartani az általános munka-és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény által megbízott személy tartja. A napi munkarend kialakítására az intézményegységek, tagintézmények vezetői, valamint a területi felelősök tesznek javaslatot, a törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembe vételével.

2. Pedagógusok munkarendje A pedagógusok kinevezés szerinti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglakozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus munkakörben dolgozók munkaideje két részre oszlik: a.) kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b.) a munkaidő többi részében az egyéb nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokra. 2.2.1 A kötelező óraszámban ellátandó feladatok a következők: a.) tanítási órák megtartása, b.) a munkaközösség vezetői feladatok ellátása, c.) osztályfőnöki feladatok ellátása, d.) tömegsport foglakozások, e.) magántanuló felkészítésének segítése, f.) könyvtárosi feladatok. A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is.

24

Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetései feladatok…stb. Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. 2.2.2 A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, f) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, g) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, h) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, i) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, j) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, k) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, l) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, m) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, n) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, o) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, p) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, q) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, r) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, s) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, t) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. a) b) c) d)

25

A pedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelési törvény rögzíti, valamint a 326/2013. (VII. 30.) Kormányrendelet. A nevelési – oktatási intézményben dolgozó pedagógusok heti teljes munkaideje kötelező órákból, valamint a nevelő oktató munkával, valamint a gyermekekkel, tanulókkal összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkaidő beosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és az egyenletes terhelés. Az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, informatikai eszközöket (laptop, DVD,CD, pendrive stb.) A pedagógusok napi munkarendjét és felügyeleti, helyettesítési rendjét az intézményegység vezetők állapítják meg az intézményvezető jóváhagyásával. A pedagógus köteles munkakezdés előtt 15 perccel munkahelyén megjelenni, az ügyeletesnek 5 perccel kell korábban érkeznie az ügyeletkezdéshez. A munkából való távolmaradását előzetesen be kell jelenteni, hogy a feladatellátásról helyettesítéssel gondoskodni lehessen. A pedagógust hiányzása esetén – a tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében – lehetőleg szakszerűen kell helyettesíteni. Ennek érdekében a tanmeneteket elérhető helyen – tanári szobában, osztályban – kell tartani. Rendkívüli esetben való távolmaradást legkésőbb az óra megkezdése előtt negyed órával jelezni kell a vezetőnek. Munkaköri leírás-minták: intézményünkben minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazása napján megkap, átvételét aláírásával igazolja. A munkaköri leírás-minták - terjedelme miatt - az SZMSZ mellékletét képezik. A munkaköri leírás- minták a következők: - gyógypedagógus,

- ápolónő,

- testnevelő,

- rendszergazda,

- gyógypedagógiai asszisztens,

- mérnöktanár, - szakoktató-gyakorlati oktató,

- gyermek és ifjúságvédelmi felügyelő,

- kollégiumi nevelőtanár,

26

- iskolapszichológus, - fejlesztőpedagógus,

- EGYMI intézményegység vezető,

- logopédus,

- utazó gyógypedagógus,

- gyermekotthoni nevelő,

- takarító

- gyermek és ifjúságvédelmi felügyelő, asszisztens gyermekotthonban, - gyermekvédelmi ügyintéző, - család,- és utógondozó, - intézményvezető helyettes, - diákotthon vezető igazgató helyettes (intézményegységvezető), - gyermekotthon vezető igazgató helyettes (intézményegységvezető), - szakiskolai intézményegység vezető, - gondnok, - gazdasági ügyintéző, - portás, - éjjeliőr, - fűtő-karbantartó, - gépkocsivezető, - iskolatitkár, - kertész, 27

IV. A nevelőtestület Az Nkt. 70. §-a részletesen ismerteti a nevelőtestület döntési és egyéb jogköreit. A meghatározott jogköréből, valamint a végrehajtási rendelet alapján - az igazgatóra ruházza az intézmény helyiségeinek használatra való átengedésével kapcsolatos döntési hatáskörét, - a szakmai munkaközösségre ruházza a tantárgyfelosztás előtti - az iskolai felvételi követelmények (szakiskola) meghatározásához biztosított véleményezési jogkörét, - az osztályban tanító nevelők közösségére ruházza a tanulók magatartásának és szorgalmának minősítésével, a tanulók továbbhaladásával, osztályozó vizsgák engedélyezésével kapcsolatos döntési jogkörét.

1. A nevelőtestület és szakmai munkaközösségek A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a legfőbb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, valamint a nevelő- oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott.

2. A nevelőtestület feladata és jogai Legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, ezáltal a tanulók magas színvonalú oktatása nevelése. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a törvény szerint, véleményező és javaslattételi jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület egyetértése szükséges a diákönkormányzat működésével kapcsolatban. Döntési jogköre: -

A pedagógiai program elfogadása, a SZMSZ, Házirend elfogadása, a tanév munkatervének jóváhagyása, átfogó értékelések, beszámolók elfogadása, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás, az intézményvezetői programok szakmai véleményezése, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a diákönkormányzat működésének jóváhagyása,

28

- saját feladatainak és jogainak részleges átruházása. Vélemény-nyilvánítási jogkör: igazgatói pályázattal kapcsolatban, az igazgató helyettesek kinevezésével kapcsolatban, a tanulók elismerésében, büntetésében. a munkaközösségek vezetőinek megbízásában, a gyermekönkormányzat szervezeti és működési szabályzatával kapcsolatban, - éves tantárgyfelosztással kapcsolatban. -

A nevelőtestület által létrehozható bizottság és feladata: A nevelőtestület feladat- és jogkörének részleges átadásával az alábbi bizottságot hozhatja létre tagjaiból: fegyelmi bizottság. A fegyelmi bizottság feladata: - a Házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata. - Az érintettek meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala. Tagjai: - az intézményvezető egyik helyettese, - az érintett tanuló osztályfőnöke, - egy, a fegyelmi ügyben független pedagógus, - egy, a tanuló által felkért pedagógus, - a diákönkormányzat képviselője, - a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, - az érintett tanulót tanító pedagógusok. A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre átruházott jogai: A nevelőtestület a köznevelési törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségekre ruházhatja át az alábbi jogköreit: - a Pedagógiai Program Helyi tantervének kidolgozása, - a taneszközök, tankönyvek kiválasztása, - továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel, - jutalmazásra, kitüntetésre való javaslattétel, - a szakmai munkaközösség-vezető munkájának véleményezése.

29

A nevelőtestület értekezletei: a tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: -

alakuló értekezlet, tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, félévzáró értekezlet, két alkalommal nevelési értekezlet, minden hónap első keddjén értekezlet.

Az értekezletek egy részét az intézmény éves munkaterve rögzíti. A nevelési értekezletek vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogok gyakorlóját – iskolaszék, szülői szervezet, DÖK) meg kell hívni. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben (eltekintve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeket) az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni -

az intézményegység vezető javaslata alapján, továbbá, ha a nevelőtestület 30 %-a kéri, ha a Közalkalmazotti Tanács kéri, ha az intézmény igazgatója, vagy vezetősége szükségesnek látja.

A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van. A nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály, illetve az SZMSZ másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén a testület szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestület döntései és határozatai az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. Összehívását kezdeményezheti: - az intézményi szék, - az intézményi szülői szervezet, közösség, - a diákönkormányzat.

3. Munkaközösség vezetők A munkaközösség vezetők megbízására szervezeti egységenként kerül sor. Ennek alapján az intézményen belül a következő szakmai munkaközösségek dolgoznak:

30

- általános iskola szervezeti egységben alsó és felső tagozatos munkaközösség, - speciális szakiskola, készségfejlesztő speciális szakiskola szervezeti egységben szakképzési szakmai munkaközösség, és gyógypedagógiai munkaközösség, - diákotthoni szervezeti egységben nevelőtanári szakmai munkaközösség, - gyermekotthoni szervezeti egységben nevelői szakmai munkaközösség. Feladatkörük: A szakmai munka koordinálása, szervezése, adott szempontok alapján történő elemzése, értékelése. A saját szervezeti egységén belül munkaközösségi szinten, a kollégák szakmai munkájának megismerése, értékelése, szükség esetén szakmai segítségnyújtás. A szervezeti egység vezető akadályoztatása és/vagy távolléte esetén a szervezeti egység vezetése, irányítása az adott időszakban. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleményét figyelembe vesszük a pedagógusok minősítési eljárásában. A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. Hatásköre: szakmai kérdésekben véleménynyilvánítás, szakmai döntések előkészítése. Megbízás időtartama: legfeljebb 5 év, a nevelőtestület javaslata alapján. Megbízó: az igazgató. A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak az intézmény könyvtárán keresztül használatra megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, az intézmény informatikai leltárában szereplő laptopok, notebookok kivételesen indokolt esetben, egyedi elbírálás után asztali számítógép, illetve nyomtató. A szakmai munka megfelelő színvonalú elvégzéséhez digitális fényképezőgép és digitális kamera.

31

V. Az iskolavezetőség és az igazgatótanács 1. Az igazgatótanács felépítése 1. Igazgató 2. Általános Iskola

3. Szakiskola és EGYMI

4. Diákotthon

Intézményegység vezető

Intézményegység vezető

Intézményegység vezető

Intézményegység vezető

Munkaközösség vezető k

Munkaközösség vezetők

Munkaközösség vezető

Munkaközösség vezető

Diákönkormányzat vezető vezető

5. Gyermekotthon

Gyermekönkormányzat

1 fő a szervezeti egységből

1 fő a szervezeti egységből

1 fő a szervezeti egységből

1 fő a szervezeti egységből

a dolgozók javaslata alapján

a dolgozók javaslata alapján

a dolgozók javaslata alapján

a dolgozók javaslata alapján

6.Tanácskozási joggal az érdekképviseleti szervek delegáltjai

32

2. Igazgatótanács A 20/2012 EMMI rendelet 187. §-a alapján a közös igazgatású közoktatási intézmény vezetését az intézmény egységek munkájának összehangolását – az egyes intézmény egységek azonos számú képviselőiből álló – igazgatótanács segíti, továbbá vezetői és szakértői testület segítheti. Az igazgató döntés előkészítő, javaslattevő testülete, amely a jogszabályban meghatározottak szerint részt vesz az intézmény szakmai működésével kapcsolatos intézkedések változtatások realizálásában. Tagjai: igazgató intézményegység-vezetők - általános iskola, - készségfejlesztő speciális szakiskola – speciális szakiskola, - diákotthon - gyermekotthon + szakterületenként egy a nevelőtestület részéről delegált fő (a gyakorlat szerint a munkaközösség-vezető, akadályoztatása esetén a nevelőtestület által delegált bármely tag), tanácskozási joggal meghívott: a diákönkormányzat vezetője és az iskolai érdekképviseleti szervek vezetői. Megbízás időtartama: megegyezik az igazgató mandátumának idejével. Megbízó: az intézmény igazgatója, a szervezeti egység vezetők esetében, a delegált fő esetében a nevelőtestület, az érdekvédelmi szerv esetében annak megbízott vezetője. Ülésrendje: a tanév éves munkatervében meghatározottak alapján évente három alkalommal, de összehívható minden olyan esetben, mely az intézmény működésével kapcsolatos döntéseket készít elő. Összehívásra jogosult: az intézmény igazgatója, akit az igazgatótanács az elnöki tisztségek betöltésével is megbízott. Az ügyrend összeállításáért és az ülés levezetéséért az igazgató a felelős. Az igazgatótanács működési szabályait a tanév első igazgatótanácsi ülésén határozza meg.

3. Az iskolavezetőség, mint szűk körű vezetői kör. Az iskola, a készségfejlesztő speciális szakiskola, a diákotthon és a gyermekotthon működését meghatározó napi feladatok megfogalmazásában, kisebb beruházásokban, ellenőrzések tapasztalatairól szóló beszámolók alapján történő vélemény kialakítás előkészítésében a szervezeti egység vezetők feladata meghatározó, akik hetente ülnek össze vezetőségi értekezleten, hogy a 33

koordinálási feladatok elvégzés után – szükség esetén - tájékoztassák az igazgatót, döntéshozatala előtt. Az intézmény vezetője határozatát az előterjesztések figyelembevételével, kellő körültekintéssel, mindenkor a tanuló és az intézmény eredményes működésének figyelembevételével, a jobbítás szándékával kell, hogy meghozza. A gazdálkodással kapcsolatos előterjesztéseit, észrevételeit az ellenőrzései során feltárt hiányosságokat is itt kell tájékoztatás szintjén vezető kollegáival megosztani. Az ügyrend összeállításáért és levezetéséért az igazgató a felelős. Az operatív vezetési ügyekben az igazgató tanács heti rendszerességgel – a hét első munkanapján – megbeszélést tart. Döntés előkészítési mechanizmusok: Szakmai és a nevelőtestületet érintő kérdésekben a szakmai munkaközösségek által a testületben előzetesen végzett felmérés, tájékozódás alapján hozza meg végső döntését az igazgató. Az intézmény kibővített vezetősége félévente, illetve lényeges kérdések esetében ülésezik, ahol az igazgató beszámol az elmúlt időszakban teljesített feladatokról, esetleges beruházásokról és a következő időszak célkitűzéseiről. Ezt a kibővített vezetőséget kell összehívni minden, több dolgozót érintő változás, nagyobb beruházás, metodikai váltás, az intézmény működését érintő változás kapcsán és minden olyan rendkívüli esetben, amikor az indokolttá válik. A határozatokról jegyzőkönyv születik, és a dolgozók a szervezeti egység vezetőin keresztül értesülnek azokról. Észrevételeiket a közvetlen vezetőjük felé, indokolt esetben az igazgató felé továbbíthatják személyes megkeresés alapján vagy írásban. Össze kell hívni az igazgatótanácsot abban az esetben is, ha szervezeti egységen belül egy probléma megoldását három, illetve annál több közalkalmazott kezdeményezi. A felvetett problémával kapcsolatban az igazgató nyolc munkanapon belül sürgős esetben, tizenöt munkanapon belül pedig minden más esetben az üggyel kapcsolatos döntéséről írásban értesíti a kezdeményezőket.

VI. Érdekegyeztetés, érdekérvényesítés, érdekvédelem fórumai Intézményünk használói, alkalmazottai és a szülők számára a jogszabályi keretek között az alábbi érdekérvényesítési szervek működnek, illetve az érdekelt felek kezdeményezésére működhetnek. Szakalkalmazotti érdekérvényesítés szerve: a Pedagógus Szakszervezet, és a Közalkalmazotti Tanács.

34

1. Érdekképviseletek a, Közalkalmazotti Tanács Vezetője: elnök Tag: három fő A közalkalmazotti szabályzatban meghatározottan él törvényes jogaival. Formái: értekezletek, iskolavezetőségi ülés, egyéb operatív megbeszélések. b, Pedagógus Szakszervezet Vezetője: titkár Feladatköre: érdekegyeztetés Hatásköre: érdekvédelem megbízás alapján. Mechanizmusa: gyakorolja az Mt. és Kjt-ben rögzítettek alapján jogkörét. Formái: iskolavezetőségi ülés és egyéb operatív megbeszélés. c, A szülők érdekvédelmi képviselete: Szülői munkaközösség: Az intézményben szülői munkaközösség nem működik. Iskolaszék: Mandátuma: egy tanítási év. Létszáma: - 1 fő elnök, (személyét az iskolaszék tagjai választják) - 1 fő elnökhelyettes (személyét az iskolaszék tagjai választják) - 1 fő az intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivatal delegáltja - 4 fő pedagógus (általános iskolai szervezeti egység, szakiskolai szervezeti egység, diákotthoni szervezeti egység és gyermekotthoni szervezeti egység) - 4 fő szülő (általános iskola alsó tagozat, felső tagozat, szakiskola) Mechanizmusa: érdekegyeztetési mechanizmusok az Nkt. 73. § (1) értelmében meghatározott szülői jogok és kötelességek érvényesülése alapján. Véleményezési joga a tanulókat és szülőket érintő kérdésekben. Megbízó: osztályszinten a szülők véleményezése alapján az osztályfőnök. Feladatköre: a szülők érdekeinek érvényesítése az intézményben, gyermekeik érdekében. A szülők osztályszinten és iskolai szinten 51 %-tól kezdeményezhetnek intézményi működési változásokat. Ebben az esetben az intézmény vezetőségének érdemben kell a beadvánnyal foglalkoznia, a

35

beadványtól számított 30 napon belül írásban kell határozatot hoznia, melyről a kezdeményező szülőket ugyancsak írásban kell tájékoztatnia. A szülői szervezet döntési joga: a szülői szervezet dönthet saját szervezeti és működési rendjéről, munkaprogramjának meghatározásáról, a képviseletében eljáró személyek megválasztásáról és saját tevékenységének megszervezéséről. Az iskolaszék dönt minden olyan kérdésben, amelyben az igazgató, a nevelőtestület vagy a fenntartó döntési jogát az iskolaszékre átruházza. Az iskolaszéknek egyetértési joga van a tankönyvellátás szervezésével kapcsolatos SZMSZ – szabályok elfogadásakor. Az iskolaszéknek véleményezési joga van a következő kérdésekben: - a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor vagy módosításakor a jogszabályban meghatározott kérdésekben, - a házirend elfogadásakor. Az iskolaszéknek véleményezési joga van az intézmény működését érintő összes kérdésben. Az iskolaszék működési rendjét annak szervezeti és működési szabályzata rögzíti. A szülők a Pedagógiai Programról, az intézmény Házirendjéről, a Szervezeti és Működési Szabályzatról és a rájuk vonatkozó hatályos jogszabályokról az intézmény könyvtárában tájékozódhatnak. A vezetők és az iskolaszék közötti kapcsolattartás rendje Az iskolaszék iskolaszintű képviselőjével az iskola igazgatója tart kapcsolatot. Az intézményben a nevelő és oktató munka segítésére iskolaszék működik, melybe a nevelőtestület, a szülők, és a fenntartó képviselőket delegál. Az iskolaszék döntési jogkörénél fogva maga állapítja meg működési rendjét, munkaprogramját és megválasztja tisztségviselőit. Az iskolaszéket az elnök képviseli. Kapcsolattartás rendje: az intézmény vezetője és az iskolaszék elnöke az együttműködés tartalmát tanévenként az intézményi munkaterv és az iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. - a feladatellátás függvényében folyamatos, - működését az intézmény támogatja (helyiségek, berendezések rendelkezésre bocsátása), - tanévenként legalább három alkalommal (tanévkezdés, költségvetés, tanévzárás) tájékoztatjuk az iskolaszéket. A tájékoztatás rendje: az intézmény a közoktatási törvénynek megfelelően csoportos és egyéni tájékoztatást tart. A csoportos tájékoztatás módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás fogadóórákon történik. A szülői értekezletek rendje: szóbeli tájékoztatás

36

- tanévenként legalább három az éves munkatervben rögzített időpontban rendes szülői értekezletet tartunk, - rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az osztályfőnök és az iskolaszék vezetője a gyermekközösségben felmerült problémák miatt, - fogadóórák rendjéről tanév elején rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket. Szülők írásbeli tájékoztatása: Az intézmény rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató füzetben (ellenőrző) a magatartásról, szorgalomról, tanulmányi előmenetelről az iskolai élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról. A pedagógusok kötelesek tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tájékoztató füzetben is feltüntetni. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és tájékoztató füzet beírásainak azonosságát. d, Az intézményi tanács A köznevelési törvény 73. §-ának (3) bekezdése biztosít a lehetőséget az intézményi tanács megalakítására és működtetésére, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121.§-a pedig szabályozza az intézményi tanács létrehozásának körülményeit, valamint ennek 2013. augusztus 30-i módosítása. A testület legfontosabb feladata az iskolában a helyi közösségek érdekképviselet, valamint az iskola mindennapjai, jövőbeli célkitűzései, és azok megvalósulásának segítése. Tagjai a szülő, a nevelőtestület, a települési önkormányzat azonos számú képviselője. Munkáját ügyrend alapján végzi.

37

e, A tanulók érdekképviseleti rendszere: a diákönkormányzat. Vezetője a DÖK munkáját segítő pedagógus. Feladatköre: a tanulókat érintő döntéshozatalokban egyeztetés, véleménynyilvánítás, szabadidő szervezés, az előre megtervezett és elfogadott éves munkaterv alapján. Hatásköre: Nkt. 48.§ alapján. Mandátuma: egy tanítási év Létszáma: 4. osztálytól osztályonként 1-1 fő és a diákönkormányzatot segítő pedagógus. Megbízó: a nevelőtestület vélemény nyilvánítása alapján az igazgató Megbízás időtartama: öt év Tanulói érdekérvényesítés szervei, mechanizmusai: diákönkormányzat Nkt. 48. § alapján meghatározott tanulói jogok és kötelességek gyakorlása. Hatásköre: a tanulókat érintő iskolai, gyermekotthoni és diákotthoni kérdésekben vélemény-nyilvánítás, jutalmazási és büntetési javaslatok, a gyermekélelmezéssel kapcsolatos észrevételek, javaslatok. Feladatköre: a diákok kezdeményezésének beszabályozása, az észrevételek, kérések, javaslatok továbbítása az intézmény vezetése felé. Részvétel a tanulói fegyelmi eljárások lebonyolításában. Mechanizmusa: beadványokon, vagy képviseleten keresztül személyesen az igazgató felé, diák-önkormányzati gyűlés keretében. f, A diák-önkormányzati szerv a diákképviselők és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek: A tanuló joga, hogy választó és választható legyen a diákképviseletben. A tanuló közösségek döntési jogkört gyakorolnak a nevelőtestület véleményének meghallgatásával, saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A tanulók az érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A tanuló joga, hogy a diákönkormányzathoz forduljon érdekképviseletért, illetve a törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását. A diákönkormányzat szabályozza a jogorvoslati kérelem módját. Amennyiben fegyelmi vétség esetén a tanuló érdekképviseletét a DÖK látja el, erről az érintett DÖK vezetőt, vagy képviselőt szóban és írásban három nappal előbb tájékoztatni kell. A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson, és tájékoztatást kapjon a személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint javaslatot tegyen, kérdést intézzen az intézmény 38

vezetőjéhez, pedagógusaihoz és arra a megkereséstől számított 30 napon belül érdemi választ kapjon. A vélemény-nyilvánítás szabadságának korlátja a tanulói oldalról az emberi méltóság tiszteletben tartása. Az emberi méltósághoz kapcsolódó számos jog érvényesülése azt kívánja meg, hogy a tanuló minden olyan esetben, amikor él a vélemény-nyilvánítás jogával, tartózkodjon az olyan érték-ítéletek kinyilvánításától, az olyan kifejezések használatától, amely alkalmas arra, hogy más tanulótársnak az iskolában, kollégiumban dolgozóknak, vagy bárki másnak megsértse az emberi méltóságát. A vélemény-nyilvánítás kapcsolódhat minden olyan kérdéshez, amely összefügg a kollégium életével, de kiterjedhet minden olyan kérdésre, amely az adott esetben az intézmény falain kívül történik. Nem kötelezhető senki arra, hogy olyan véleményt hallgasson meg, amely őt hátrányosan érinti. A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét, illetve SZMSZ-ének jóváhagyását a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével az igazgató útján kéri meg. Az Nkt.48. § vonatkozó bekezdéseiben, valamint jogszabályban meghatározott esetekben a diákönkormányzat véleményének megszerzéséről az igazgató gondoskodik, az előterjesztés legalább 15 nappal korábban történő átadásával. Az igazgató a véleményeztetésre kerülő anyagok tervezeteinek előkészítésébe a diákönkormányzat képviselőit bevonhatja, tőlük javaslatot kérhet. A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli. A nevelőtestület értekezletére a választott diák-képviselő is meghívható. Az iskolai tanulók összességét érintő ügyekben a diákönkormányzat – a segítő tanár támogatásával – az igazgatóhoz, a szűkebb közösséget érintő ügyekben az illetékes igazgatóhelyetteshez fordulhat. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a következőkben: - az intézmény SZMSZ-ének elfogadásakor és módosításakor, - a Házirend elfogadásakor és módosításakor, - ünnepélyek, hagyományok rendjével kapcsolatban, - kapcsolattartás formáiról DÖK és iskolavezetés között, - tanulók vélemény-nyilvánításának formáiról, - tanulók rendszeres tájékoztatásának elveiről, - tanulók jutalmazásának elveiről, - tanuló fegyelmező intézkedések formáiról. A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: - saját működésére és hatásköre gyakorlására, - a működéshez biztosított anyagi eszközök felhasználására, - egy tanítás nélküli munkanap programjára,

39

- tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére, - vezetőinek, munkatársainak megbízására. A diákönkormányzat által beadott kérdésekre érdemben az igazgató, vagy akadályoztatása esetén az ügyben érintett vezető helyettes harminc napon belül köteles írásbeli választ adni. A diákönkormányzat részére az iskola egy kijelölt helyiséget biztosít. Az iskola más helyiségeinek használatához előzetes engedély szükséges, melyet az igazgatótól kérhetnek. A diákönkormányzat anyagi támogatásáról a költségvetés előkészítésekor gondoskodik.

2. A tanulók szervezett vélemény-nyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje, formája A tanulók szervezett vélemény nyilvánításának és tájékoztatásának fóruma a diák-közgyűlés. Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. A diákközgyűlés napirendjét az igazgató és a diák-képviselő közösen állapítja meg. A napirend nyilvánosságra hozatala az osztályokban való kifüggesztéssel történik. A diák-közgyűlésen jelen vannak a nevelőtestület tagjai. A diák-közgyűlés levezető elnöke a diákönkormányzatot segítő tanár. A tanulók részére az igazgató ad tájékoztatást. Az iskola életével kapcsolatos kérdéseket a diák önkormányzat a segítő tanár közreműködésével a közgyűlést megelőzően írásban is eljuttathatja az iskola igazgatójához. Az írásban, illetőleg szóban feltett kérdésre az illetékes vezető ad érdemi választ. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője a javasolt napirend megjelölésével a segítő tanár útján kezdeményezi az igazgatónál. Az igazgató a kezdeményezéstől számított 15 napon belül intézkedik a rendkívüli diák-közgyűlés összehívásáról a napirend közzétételével. Ha az igazgató a rendkívüli diák-közgyűlés összehívását nem tartja szükségesnek, gondoskodik a kezdeményezést kiváltó kérdés más úton való megnyugtató rendezéséről.

40

VII. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettesek a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel. Az iskola kapcsolatot tart: Kapcsolat Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Monori Járási Tankerület

Formája Fenntartói feladatok megvalósítása, szakmai egyeztetés, anyagi finanszírozás, beszámoló tájékoztatás, körlevél

Közép-Magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatal Járási Gyámhivatalok Családsegítő Központok

Szakmai megkeresés gyermekelhelyezés, egyeztetés, tájékoztatás, együttműködés a gyermekvédelmi feladatok megoldásában „Elhagyott és Fogyatékos Közös rendezvények és Gyermekekért” Alapítvány táborozások „Értük-Velük” Egyesület Tanulmányi versenyek, kulturális bemutatók, szakmai konferenciák Értelmi Fogyatékosok Tanulók egyéni támogatása, Országos Szövetsége kirándulás, sportverseny, táborozás, ajándékozás Magyar Szakmai együttműködés, Gyógypedagógusok konferencia szervezése Egyesülete Speciális Szakiskolák Szakmai együttműködés, Országos Egyesülete szakmai konferencia, versenyek szervezése Pest Megyei Pedagógiai Szakmai tanácsadás, Szolgáltató Iroda bemutató tanítások szervezése, továbbképzések 1-2-3-4. sz. Tanulási Szakmai együttműködés, Képességeket Vizsgáló tanulók elhelyezése, Szakértői Bizottság beiskolázása, vizsgálatok 41

Intervalluma Folyamatosan

Folyamatosan

Alkalmanként, indokolt esetben a gyermek érdekében folyamatosan. Alkalmanként, indokolt esetben a gyermek érdekében folyamatosan.

Alkalmanként Alkalmanként Alkalmanként Alkalmanként Alkalmanként alkalmanként A tanév folyamán folyamatosan

Társintézmények

Az iskola körzetéhez tartozó óvodák, védőnői körzetek, általános iskolák Egyházak

elvégzése Konzultációk szakmai kérdésekben, intézménylátogatás, tapasztalatcsere Beiskolázási együttműködés

Közös rendezvények, ajándékozás, patronálás Nevelési tanácsadók Együttműködés, folyamatos tájékoztatás, megkeresés a gyermek érdekében Az ált. iskolák mellett Szakmai támogatás, közös működő körzeti versenyeztetés, szakmai gyógypedagógiai osztályok tapasztalatcsere, továbbképzés Hankó István Művészeti Rendezvényeken való Központ részvétel Városi általános iskolák Sportversenyek, egymás rendezvényeinek látogatása Mentőöv 2000 támogatások Gyermekeinkért Alapítvány Szent Vitus Segély Alap támogatások Közhasznú Alapítvány

42

Időszakosan

Hangsúlyozottan a tárgyév májustól szeptemberig, folyamatosan. alkalomszerűen folyamatosan alkalomszerűen

alkalomszerűen Alkalomszerűen Alkalomszerűen Alkalomszerűen

VIII. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje a 20/2012 EMMI rendelet 4.§ (1) alapján A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését az évenként elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt, minden olyan esetben, ha a működést akadályozó munkafegyelem vagy teljesítményromlás tapasztalható. Kiemelt ellenőrzési területnek kell tekinteni a munka hatékonyságának, a munkaidő kihasználtságának, a munkafegyelemnek, a teljesítmény minőségének, a tanulók tudásának, gondozottságának, magatartásának ellenőrzését, értékelését.

1. Az ellenőrzést végzők köre intézményünkben - igazgató - intézményegység vezetők (igazgató helyettesek) - munkaközösség vezetők.

2. Az ellenőrzés területei, formái, módszerei - óralátogatások, - időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések, - tanórai, tanórán kívüli foglalkozások ellenőrzése, - írásos dokumentumok ellenőrzése, - foglalkozások ellenőrzése, - beszámoltatás szóban, írásban, - eredményvizsgálatok felmérése, - helyszíni ellenőrzés.

43

3. A pedagógus és nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak értékelése Az intézményi minőségirányítási program melléklete alapján: az intézményben pedagógus és nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak értékelési rendszere fenntartó által jóváhagyva 2007. május 22-én. 3.1. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés szempontrendszerét egyebekben a munkaközösségek aktív közreműködésével készítette el az iskola igazgatója. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése során lényeges szempont legyen, hogy az intézmény rendelkezésére álló keretet differenciáltan – a következőkben ismertetett szempontok szerint – minden év júniusában osztja szét az iskola igazgatója. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítést – a pedagógusnap alkalmából – azok a pedagógusok kapják, akik leginkább megfelelnek az alábbiaknak: 3.2. Tanári munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz: n végzi,

,

3.3. Bekapcsolódik a szakmai munka folyamatos megújításába, azaz: bevezetésében, innovációs célú munkájában. 3.4. Folyamatosan részt vesz a rehabilitációra, felzárkóztatásra szoruló tanulók fejlesztésében, illetve a többlettanítással kapcsolatos feladatait eredményesen végzi: szervezésébe és lebonyolításába. 3.5. Osztályfőnöki munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz: osztályfőnöki munkát végez, követelményeit igényesen fogalmazza meg, és konzekvensen megköveteli, 44

-kezelő stratégiát alakít ki, -alkotó tevékenységet folytat, elvégzi, tevékenységét befejező kollégák munkájának értékelése. 3.6. Széles körű tanórán kívüli tevékenységet végez, azaz: ésében és szervezésében, azokon rendszeresen megjelenik, programjainak szervezésében, A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés összegéből legföljebb 15%-ban részesedhetnek az iskola nem pedagógus dolgozói. Az évi teljes összeg 45-60%-át a pedagógusok között egyenlő mértékben kell felosztani, maradékát a kiemelkedő munkát végző pedagógusok kapják differenciált mértékben a fentebb ismertetett szempontrendszer alapján. Egy esztendőre kizárhatja az iskola igazgatója a kiemelt munkavégzésért adható kereset kiegészítésben részesülők köréből azt a pedagógust: – munkájának nem megfelelő végzése következtében – feljegyzésben rögzítette az intézmény igazgatója, alkalommal –számottevő mértékben – írásban kifogásolja az iskola vezetősége. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése kizárólag a fenti szempontok alapján történhet, így nem lehet szempont, pl.:

-vezetői, stb.), részesülése.

45

IX. Az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos rendelkezések Az intézmény közös igazgatású, többcélú intézmény, mely önállóan működő, de önálló gazdálkodással nem rendelkező szerv.

1. Naturális mutatók - Tanulók összlétszáma, - étkezésben résztvevők létszáma, - gyermekvédelmi gondoskodásban élők, - diákotthoni ellátottak, - napközis ellátottak. A gazdasági évben az intézmény gazdálkodását köteles az érvényben lévő pénzügyi és számviteli, valamint költségvetési törvény alapján a fenntartó által kiadott utasítások és az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos valamennyi belső szabályzat figyelembevételével végezni. Az intézmény vállalkozási feladatokat, vállalkozási tevékenységet nem végez.

46

2. A feladat ellátását szolgáló vagyon a./ Ingatlanvagyon A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI törvény a megyei önkormányzatok konszolidációjáról a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV törvény és a Kormányrendelet alapján a Magyar Állam tulajdonában álló, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, mint fenntartó vagyonkezelésében, illetve a költségvetési szerv használatában lévő ingatlanok. Gyömrő, Teleki kastély – Üllői út 26. 632. hrsz. Gyömrő Dózsa György út. 26/a., Gyömrő belterület 726/1. hrsz. Gyömrő Dózsa György út. 134., Gyömrő belterület 834/2. hrsz. Gyömrő Klapka utca 10., Gyömrő belterület 1330. hrsz. Gyömrő, Nefelejcs utca 12., Gyömrő belterület 3333. hrsz.

3. A közületi számlákon a KLIK 126002 és az intézmény teljes neve az elfogadott. A gazdasági irodában az iratkezelés, az Iratkezelési szabályzatnak megfelelően a központi iktatón keresztül bonyolódik. A levelezés szintén a központi iktatón keresztül bonyolódik. A számlák és kivonatok őrzése a Monori Járási Tankerületben valósul meg. A vagyonvédelem és leltározás rendszere: az intézmény valamennyi szervezeti egységében a mindenkor érvényben lévő leltározási szabályzat alapján történik. Élelmezés: az intézmény tálaló konyhával rendelkezik, melynek működtetését Gyömrő Város Önkormányzata biztosítja. A gyermekek étkeztetését az Új Halászkert Kft. látja el.

4. Aláírás rendje Önálló aláírási joggal rendelkezik az intézmény igazgatója minden olyan esetben, amelyet a KLIK utasítása a kiadmányozásról másképp nem szabályoz. Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattározásának engedélyezésére az intézmény vezető jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá. Az intézmény vezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az intézmény vezető általános helyettese, az ő akadályoztatása esetén pedig az SZMSZ-ben a helyettesítés rendje szerint soron következő vezető beosztású alkalmazottja az intézménynek.

47

Az igazgatóval együttesen ír alá az általános igazgató helyettes minden olyan esetben, melyet a KLIK utasítása a kiadmányozásról másképp nem szabályoz. Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk: - az intézmény adatai, (név, cím, irányítószám, telefonszám, fax-szám, email cím - az irat iktatószáma, - az ügyintéző neve, - az ügyintézés helye és ideje. A kiadvány jobb felső részében a következőket kell feltüntetni: - az irat tárgya, - az esetleges hivatkozási szám, - a mellékletek száma. A kiadványokat eredeti aláírással, vagy hitelesített kiadványként lehet elküldeni. Ha a kiadványozó eredeti aláírására van szükség, a kiadvány szövegének végén a keltezés alatt a kiadványozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. A hitelesítést a kiadvány jobb oldalán kell elvégezni. A keltezés alatt a kiadványozó nevét „sk.” toldattal, valamint alatta a hivatali beosztását kell szerepeltetni. Bal oldalon „a kiadvány hiteles” záradékkal kell ellátni. A hitelesítést végző a záradékot aláírásával és az intézmény körbélyegzőjével hitelesíti. Az igazgató akadályoztatása esetén (szabadság, betegállomány stb.) az aláírási kötelezettségnek minden esetben az a személy tesz eleget, aki a távollévő vezető helyettesítését ellátja. Nyári szabadság ideje alatt a vezetői ügyeletet ellátó igazgató helyettes jogosult az aláírás elvégzésére.

5. Bélyegző használata 1 db bélyegző lenyomata: Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon és EGYMI 2230 Gyömrő, Üllői út 26. OM-azonosító: 038549 Használója: igazgató, igazgató helyettesek, iskolatitkár, gazdasági ügyintézők. Használója: gépkocsivezető- anyagbeszerző 1 db bélyegző lenyomata: Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon Gyömrő Érkezett: Száma: Ügyintéző: Használója: kizárólag az iskolatitkár. 48

1 db körbélyegző lenyomata: Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon és EGYMI 2230 Gyömrő, Üllői út 26. Használója: igazgató, igazgatóhelyettesek, iskolatitkár, gazdasági ügyintézők, osztályfőnökök 1 db körbélyegző, lenyomata: Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon mellett működő Szakmai Vizsgabizottság OM: 038549 Gyömrő Használója: szakmai vizsga alkalmával a vizsga elnöke és a jegyzőkönyvvezető.

49

6. A belső ellenőrzés folyamatábrázolása a gazdálkodás területén

Igazgató

Gazdasági referens

Gyermekotthon vez.ig.h

(Monori Járási Tankerület) Lakásotthonok csop.gazd.

Gazdasági ügyintézők

50

7. Az intézmény belső ellenőrzésének rendje, az ellenőrzést végzők jogállása Az ellenőrzés területe

Az ellenőrzésre jogosultak

Tervezett határidő

Az ellenőrzés dokumentálása

1.

Igazgató

október 15-ig

Feljegyzés

2.

Igazgató,

Lakásotthonok gazdálkodása

Gyo. vez. ig.h.

Folyamatosan havonként

Feljegyzés, szabálytalanság esetén jegyzőkönyv

3.

Igazgató

Negyedévente

Jegyzőkönyv

Gépkocsi működtetésének ellenőrzése

Gazdasági ügyintéző

4. Tanügyi dokumentumok:

Igazgató

szeptember 30.

Jegyzőkönyv

Igazgató, szeptember 30. Általános iskolai szervezeti egység vezető ig.h.

Jegyzőkönyv

Igazgató

Feljegyzés

A szabályzatok aktualizálásának ellenőrzése

Ált. Isk. ig.h.

4.1.Tanuló nyilvántartás 4.2. A tanulók személyi anyagának, felülvizsgálati időpontjainak ellenőrzése 4.3.

szeptember 15.

Órarend, tantárgyfelosztás

51

Igazgató

június 15.

Jegyzőkönyv

Igazgató

június 30.

Jegyzőkönyv

Igazgató

szeptember 15.

Jegyzőkönyv

4.7. Diákigazolványok nyilvántartása

Igazgató

október 30.

Jegyzőkönyv

4.8.

Igazgató helyettesek

havonta

Feljegyzés

Igazgató helyettes

havonta

Feljegyzés

Általános igazgató helyettes

szeptember 15.

Feljegyzés

Igazgató

Folyamatosan, szúrópróbaszerűen

Jegyzőkönyv

Igazgató

november 15.

Feljegyzés

4.4. Vizsgák dokumentumai 4.5. Anyakönyvek vezetése 4.6. Bizonyítványok nyilvántartásának megnyitása

Foglalkozási naplók 4.9. Osztálynaplók 4.10. Helyettesítési napló megnyitása 5. Irattár szabályos működésének ellenőrzése az Iratkezelési szabályzatban foglaltaknak megfelelően 6. Munkáltatói dokumentumok

52

6.1. Besorolások, átsorolások, kinevezések szabályszerűségének ellenőrzése Igazgató

november 30.

Jegyzőkönyv

6.3. Továbbképzések dokumentációs anyagának ellenőrzése, normatív felhasználás tükrében

Igazgató

október 15.

Jegyzőkönyv

7. Pedagógiai munka

Igazgató, Folyamatosan szervezeti egység valamennyi vezetők munkaterületen

Jegyzőkönyv

Igazgató

szeptember 15.

Jegyzőkönyv

Igazgató

Folyamatosan

Feljegyzés, rendkívüli esetben jegyzőkönyv

Igazgató, igazgató helyettes, munkaközösség vezetők

Folyamatosan

Feljegyzés

6.2. A személyi anyagok formai és tartalmi részének ellenőrzése

7.1. Munkarend, munkafegyelem 7.2. Munkatervek 7.3. A pedagógiai folyamat, különös tekintettel a nevelésre 7.4. Szaktárgyi munka eredményeinek ellenőrzése -

53

óralátogatások 8. A DÖK, GYÖK működésének értékelése

Igazgató helyettesek

november 15.

Feljegyzés

február 15. június 15.

9.

Igazgató,

november 30.

Az iskolai tankert működésével kapcsolatos tevékenységek ellenőrzése a szabályzat alapján. Szakképzési támogat felhasználása a törvény alapján

Gyakorlati oktatás vezető

április 30.

Jegyzőkönyv

A tanév folyamán a fenti intézményszintű ellenőrzési terv mellékletét képezi szervezeti egységenkénti vezetők által összeállított saját, szakmai ellenőrzési program.

Mellékletben: Az adatkezelés és továbbítás rendje Nkt. 43.§ (1)

54

8. A belső ellenőrzés értékelő lapja

Ellenőrzött terület

Az ellenőrzést Ellenőrzött végző személy, személy beosztás beosztása

Az ellenőrzés legfőbb megállapításai

55

Intézkedési terv

Határidő

Kontroll

A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének és értékelésének szabályai Az ellenőrzési vizsgálatok óralátogatások keretében szervezendők, amelyen jelen lehetnek: - igazgató, - igazgató helyettes, - az aktuális terület munkaközösség vezetője. A tervezet összeállítása: egy tanévben minden osztály és pedagógus sorra kerüljön. Az ellenőrzésről előre kell tájékoztatni a kollégákat. Az igazgató különböző problémák felmerülésekor rendkívüli ellenőrzést is elrendelhet. Az ellenőrzés, értékelés felelősei: - szaktanár (érdemjegyek megállapítása) - osztályfőnök - munkaközösség vezető - igazgató helyettes - igazgató. Az ellenőrzés módszerei: Tanórákon, osztályfőnöki órákon az ellenőrzés kiterjedhet: - az oktatási anyag közvetítésének módjára, a feldolgozáshoz használatos eszközökre, a koncentrációs lehetőségek kihasználására. - A tanulók aktivizálására, magatartására, - a tanulók tudásszintjére, az értékelés módjára, az erre fordított időre. - A tanulókhoz való viszonyra, az adott óra légkörére, - a házi feladat mennyiségének, kijelölésének módjára, a megoldáshoz nyújtott útmutatás módjára, mélységére, és a házi feladat ellenőrzésének formájára, hatékonyságára, illetve hogyan épül be a tanított, vagy soron következő óra anyagába a házi feladat. - A tanmeneti fegyelemre, - az adminisztrációs feladatok ellátására, - a tanterem, a környezet rendjére, - a munkavédelemre. Tanórán kívüli foglalkozásokon az ellenőrzés kiterjedhet: Szakköri foglalkozásokon, rehabilitációs foglalkozásokon: - a foglalkozások időben történő megtartására, - a foglalkozási anyag feldolgozásának módjára, - a tanulók aktivitására, - a tanulók létszámára. Könyvtárban: - a látogatottságra, - a tanulókkal való foglalkozás módjára, - a könyvtárfejlesztés színvonalára. Tömegsport foglalkozásokon: 56

- a foglalkozások időbeni megtartására, - a foglalkozások tartalmára, - a tanulók létszámára. Az ellenőrzés rendszere: Kiterjed: - a tanulási időre, - a tanórán kívüli foglalkozásokra (óraközi szünetek, szakkör, DÖKrendezvények), lehet - személyre szóló, - csoportos, Az ellenőrzés módja: - írásbeli, - szóbeli és - gyakorlati (egyes órákon, pl. technika, rajz, ének, testnevelés). Az ellenőrzés prioritásai: - ismeretek nagysága, - kreativitás, - feladatvégző képesség, - eszközhasználat, - tevékenységből lemérhető viselkedés, - együttműködési képesség, - együttélési sajátosságok, - szabálytisztelet. Tanulással kapcsolatos ellenőrzési terület: - órai munka: a tanulók tanórán végzett tevékenysége (írásbeli: feladatmegoldás, szóbeli: kérdésekre adott válaszok), - differenciált csoportmunka: a tanulók csoportjai képességeik szerint a tanórán különböző feladatokat kapnak, ezekről feljegyzést kell készteniük, majd beszámolniuk. - Felelet: az előző tanóra anyagának számonkérése (szóban önállóan, esetleg segítő kérdésekkel), írásban, (rövid kérdésekre adott válaszokkal). - Témazáró: év végi felmérés az évfolyamok számára egységesen a munkaközösségek által kidolgozott feladatsorok megoldása. Az évfolyamok számára a tanító pedagógus által kidolgozott feladatsor megoldása a helyi tantervben szereplő minimum követelmények alapján százalékos értékeléssel. Tanórán kívüli ellenőrzési területek: A pedagógiai munka komplex ellenőrzése történhet: - egy adott osztályban, egy-egy évfolyam osztályaiban, - adott munkaközösség tagjainál. A komplex ellenőrzés során vizsgálni kell, hogy: 57

- milyen mértékben érvényesülnek az adott közösség munkájában a közös megállapodások, a már kialakított egységes álláspontok, - milyen mértékben használják fel a kínálkozó nevelési lehetőségeket az anyag tárgyalása során, - a szemléltetés formáit, - a tanulók ismereteit, gyakorlati tapasztalatait. Ellenőrzési jelentések tartalma Intézményünkben a belső ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell vezetni.

58

I. Általános iskolai szervezeti egység Szervezeti és Működési Szabályzata

Az intézményegység adatai: Név: Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Diákotthon , Gyermekotthon és EGYMI 2230 Gyömrő, Teleki kastély Üllői út 26. Az általános iskolai szervezeti egység jelen formájában működésének kezdete: 1998. szeptember 01.

59

I. Az általános iskola szervezeti felépítése 1. A működés rendje, nyitva tartás, vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje A működési rend célja: szabályozza az általános iskola szervezeti egység belső életét. Ezen belül a tanulók mindennapi tevékenységét, az együttélés szabályait, a gyermek-gyermek és a gyermek-felnőtt viszonyt. Célja továbbá, hogy nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkört biztosítson a tanulók és dolgozók számára egyaránt, amellett, hogy a napi munka jogi alapjai biztosítottak. Előírásai mindannyiunk számára egyformán iránymutatóak, megkövetelik a közösségi lét általános szabályainak megtartását, az intézeti vagyon védelmét, a gyermekek és a nevelők egymás iránti kölcsönös megbecsülését. Minden olyan szervezeti és működési feladat meghatározása, melyet jogszabályi felhatalmazás alapján az intézmény saját hatáskörében a hatályos jogszabályok alapján jogosult, illetve köteles rendezni, szabályozni. A szabályzat része az intézményi szervezeti és működési szabályzatnak. A házirend szabályai kötelezőek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre. Jogi alapja a 2011. évi CXC. A nemzeti köznevelésről szóló törvény és annak módosításai, valamint a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§-a alapján. A vonatkozó jogszabályok hatályos szövege a könyvtárban mindenki számára hozzáférhető, megismerhető. A házirend mellékletét – a magatartási szabályok az iskolában, diákotthonban, gyermekotthonban – az osztályok falán van kifüggesztve. Valamennyi szervezeti egységben külön házirend vonatkozik az elkülönített feladatokat ellátó helyiségekre, területekre. Az általános iskola feladata: a fentiekben meghatározott törvényi előírások alapján 1-8 osztályfokon sajátos nevelési igényű tanulók nevelő-oktató munkájának ellátása napközi otthonnal, - egyéni tehetséggondozás szakköri formában, rehabilitáció, differenciált képességfejlesztés, felzárkóztatás, - gyógytestnevelés biztosítása, - a tanulók logopédiai ellátása, - iskolapszichológus foglalkoztatásával az egyéni személyiségfejlesztés biztosítása

60

2. A tanév helyi rendje A tanév általános rendjéről az oktatásért felelős államtitkár évenként rendelkezik: Ha a törvény másként nem rendelkezik, az iskolában minden év szeptemberének első munkanapjától a következő év június 16-át megelőző utolsó munkanapjáig tartó szorgalmi időszak. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzítjük éves munkatervünkben az érintett közösségek véleményének figyelembevételével. A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: a tanítás nélküli munkanapok időpontját, programját, a tanítási szünetek időpontját (szükség szerinti módosításait), megemlékezések, ünnepélyek időpontját, rendjét, nyílt napok időpontját, rendjét, a vizsgák (osztályozó, javító) rendjét, a szakalkalmazotti, nevelőtestületi értekezletek időpontját, a felügyelet rendjével, - a hitoktatás rendjét, - a szülőkkel való kapcsolattartás, (szülői értekezletek, fogadóórák) időpontját. -

A tervezés folyamatában a szervezeti egység vezetők folyamatosan egyeztetnek. Az elfogadott helyi rendről a szülőket, tanulókat tájékoztatjuk.

3. Az iskola (általános iskola és speciális szakiskola, készségfejlesztő speciális szakiskola) nyitvatartási rendje: Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7,30 órától 16,00 óráig tart nyitva. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. (Kivéve, ha intézményi rendezvény indokolttá teszi nyitva tartását). Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt. A reggeli ügyelet legkorábban 7,30 órakor kezdődik és 8,00 óráig tart. A tanítás kezdete 8,00 óra. A tanítási óra 45 perces. A szünetek idejét, valamint a tanulói ügyelet rendjét a házirend határozza meg. A folyosókon 7,30-tól a tanítás kezdetéig, valamint az óraközi szünetekben, tanári ügyelet működik, előzetes beosztás alapján. A távollévő kolléga ügyeleti helyettesítését a pótügyeletes látja el.

61

A tanítási idő végén a szakiskolába a tanulók egyénileg távoznak az iskolából. Az általános iskolában 16 óráig az intézményben kell tartózkodniuk a tanulóknak , amennyiben a szülő nem kérelmezi a tanítási órák utáni eltávozást . A tanuló a tanítási idő és a délutáni foglalkozás ideje alatt csak az igazgató engedélyével hagyhatja el az intézményt. Az intézmény dolgozói az előre elkészített munkaidő-beosztás alapján munkaidejük alatt kötelesek munkaterületükön tartózkodni. A munkába érkezés időpontja 15 perccel előbb történik, mint a tényleges munkakezdés. A jelenlétükről kötelesek szervezeti egységenként jelenléti ívet vezetni. A jelenléti ív naprakész vezetése az intézmény valamennyi dolgozója számára kötelező.

4. A tanítási órák rendje Az oktatás és nevelés az óraterveknek megfelelően a tantárgyfelosztással összhangban lévő órarend alapján folyik pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben. A napi tanítási idő 8,00 – 14,30-ig tart. A tanítási órák időtartama iskolában, szakképzésben 45 percesek. A csengetési rendet és a szünetek időtartamát a házirend tartalmazza. A fentieket a szülői közösség és a diákönkormányzat egyetértésével vezettük be.

5. Beléptetés az intézménybe: Az intézményünk nyitott, de a zavartalan, nyugodt pedagógiai munka megköveteli, hogy a napi munka folyamán csak szabályozott körülmények között legyen látogatható. A látogatásra kijelölt helyeken kívül minden más helyiség zárt, esetenként engedéllyel csak kísérővel látogatható. Az iskolába érkező látogatót a beléptetés után a hivatalsegéd köteles az igazgatóhoz, vagy akadályoztatása esetén annak helyetteséhez vezetni. Szülői látogatás az intézményben: a nap folyamán nyitvatartási időben 8,00 órától 15,00 óráig kereshetik fel a szülők intézményünket ügyintézés céljából. Az ügyintézés helye az iskolatitkár irodája, aki az ügy jellegénél fogva a további ügymenetről gondoskodik. Tanítási, foglalkozási óralátogatás csak a foglalkozást, tanítási órát tartó pedagógus engedélyével lehetséges, kivételt képez ez alól, ha a látogatás ellenőrzési céllal történik. Fenntartó szakértő, illetve más személyek látogatása az intézményben: A pedagógiai szakértő, szaktanácsadó, Monori Járási Tankerület képviseletében megjelenő munkatársak fogadása az igazgató, vagy a szervezeti egység vezetőinek a feladata, akik gondoskodnak arról, hogy a látogatás célja maradéktalanul realizálódjék az intézményben. Tanítási, foglalkozási óra csak a szervezeti egység vezető jelenlétében látogatható, előzetes bejelentkezés, vagy a tanév elején elfogadott és megismert ellenőrzési terv szerint történhet. 62

Az iskola a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. A nyári tanítási szünetben az intézmény vezetői közül minden héten, szerdán ügyeletet tart egy személy. A nyári ügyelet időbeosztását június végéig ki kell hirdetni.

6. A létesítmények és helyiségek használati rendje Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. Értelemszerűen ebbe beletartozik a speciális szakiskola és készségfejlesztő speciális szakiskola, valamint a diákotthon és gyermekotthon helyiségeinek használata is, melyeket sajátosságaiknál fogva külön kívánunk szabályozni. Az intézmény minden dolgozója és tanulója felelős: - a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - az energiafelhasználással való takarékoskodásért, - a tűz- és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért, - vagyonvédelemért.

7. A számítógép termek használati rendje Az oktatás területén a számítógépek és számítástechnikai eszközök szakszerű és biztonságos használata a következőképpen történik: - A számítógépeket lehetőleg megfelelő számítógépes ismeretekkel rendelkező munkatárs használhatja, - A számítógép termek kulcsait az arra kijelölt személyek őrzik és adják ki használatra. A tartalék kulcsot a gondnoknál lehet felvenni rendkívüli esetben. A gondnok köteles a kulcsot felvevő nevét és a felvétel időpontját egy füzetben rögzíteni és azt aláíratni. - A számítógépek használatakor elsőbbséget élvez az oktatási és a közösségi cél. - Különös gonddal kell lenni az erőforrás-használattal, így: a felhasználók idejével, merevlemez kapacitással. - A gép mellől elmenni csak a teljes és szabályos kijelentkezés után lehet. - A munka végén gondoskodni kell a terem biztonságos bezárásáról és a kulcs leadásáról. - A fentiek be nem tartása, megsértése a hálózattól való eltiltást vonhatja maga után. - A számítógép-terem használója – jogszabályi keretek között – anyagilag felel az eszközökért, programokért.

63

- A számítógép-terem részletes rendjét „Az informatika terem rendje” határozza meg részletesen.

8. Általános szabályok a helyiséghasználattal és területhasználattal kapcsolatban: Az épületek használati rendje Az épületek főbejárata mellett címtáblát és nemzeti zászlót, a tantermekben a Magyarország címerét kell elhelyezni. Az intézmény egész területén és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles: A közösségi tulajdont védeni - A berendezéseket rendeltetésszerűen használni. Az iskola rendjét, tisztaságát megőrizni. Az energiával és szükséges anyagokkal takarékoskodni. Tűz és balesetvédelmi előírások szerint eljárni. Munka és egészségvédelmi szabályokat betartani. A tanulók az intézmény felügyeletével használhatják.

létesítményeit,

helyiségeit

csak

pedagógus

Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató írásos engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell. Az iskolai könyvtár használati rendjét a könyvtár működési szabályzata állapítja meg. Az iskolához nem tartozó külső igénybe vevők a helyiségek átengedéséről szóló megállapodás szerinti időben tartózkodhatnak az épületben. Az igénybe vevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az iskolai munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat, valamint a házirendet. A helyiséghasználat szervezeti egységenként történő szabályozása a házirendben történik.

9. Biztonsági rendszabályok Az intézmény és személyi vagyonvédelem miatt az iskola épületének főbejáratánál lévő üveges ajtót a technikai személyzet a nyitvatartási időben is köteles zárva tartani. Csengetésre az ügyeletes technikai dolgozó az ajtót kinyitja, az érkezőt beengedi, illetve szünetekre a tanulókat az udvarra kiengedi.

64

Ugyancsak zárva kell tartani az üres tantermeket, tornaszobákat, a kollégium helyiségeit és egyéb helyiségeket. A gondnok és az éjjeliőrök feladata, hogy a bejárati ajtó kapu zárva legyen, illetéktelenek azon át ne jussanak. A bezárt termek kulcsát a tanári szobában kell leadni. Az osztálytermeket az ott tanító tanárok nyitják-zárják. A tantermek zárásáról tanítási idő után, illetve a nyitvatartási idő után a technikai személyzet gondoskodik, ellenőrizve az áramtalanítást is.

10. Az intézmény létesítményeinek bérbeadási rendje Az intézmény anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat, melynek egyik fő formája az ingatlan vagyon időszakos bérbeadása. Az intézmény helyiségeinek, létesítményeinek, berendezéseinek időszakos bérbeadásáról – ha az nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátását – a Monori Járási Tankerület utasítások figyelembevételével az intézmény vezetője dönt. A megállapodásban, szerződésben ki kell kötni az épületben tartózkodás idejét, a rendeltetésszerű használat módját és a bérlő kártérítési felelősségét. A terembérlőnek a kijelölt helyiség kulcsát a gondnok adja át a megállapodás szerinti időtartamra. Ha az intézmény alkalmazottja a nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánja venni az intézmény helyiségeit, ezt az intézményvezetőnél írásban kell kérni, időpont megjelöléssel.

11. A vezetői helyettesítés rendje A vezetők benntartózkodása: Az iskola nyitvatartási idején belül reggel 7,30-tól délután 16,00 óra között az igazgató és helyettesei közül legalább egy vezetőnek az intézményben kell tartózkodnia. Mindemellett a vezetők a tanév elején elkészített és elfogadott munkaidő beosztás alapján végzik feladataikat. A szervezeti egység vezetők kötelesek minden olyan rendkívüli esetben munkaterületükön tartózkodni, amely azt indokolttá teszi. A tanítási szünetekben az előre elkészített és elfogadott ügyeleti beosztás alapján történik a vezetők munkaidő beosztása. A folyamatosan működő bentlakásos intézményben a vezetők hét végén és ünnepnapokon készenléti ügyeletet tartanak. A reggeli nyitva tartás kezdetétől 7,30-tól 8,00 óráig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körébe szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. 16,00-kor távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus gyermekfelügyelő tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért.

65

12. Az igazgató helyettesítése Az igazgatót akadályoztatottsága esetén az általános igazgatóhelyettes teljes felelősséggel helyettesíti. Az igazgató helyettesítése tizenöt napot meghaladó időtartam után teljes munkáltatói jogkörrel történik, melyért az őt helyettesítő általános igazgatóhelyettes teljes felelősséggel tartozik, de tartós felelősségvállalást az őt helyettesítő nem tehet. Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes együttes akadályoztatottsága esetén az igazgató helyettesítését a diákotthon intézményegység vezető igazgató helyettes látja el. Ha mindkét vezető akadályoztatott, akkor az igazgató egyedi megbízás alapján gondoskodik helyettesítéséről. Az igazgatóhelyettesek egy hetet meghaladó távolléte esetén helyettesítésüket a munkaközösség vezető látja el, a szakmai munka szervezése, ellenőrzése területén. A vezető visszatértével beszámolási kötelezettsége van a távollétében történtekről Intézkedési jogköre csak a saját szervezeti egységén belül az igazgatóval történt egyeztetés után biztosított.

13. Tanulói jogviszony létesítése Az általános iskolai szervezeti egységben az iskolában Pest megye egész területéről azok a gyermekek nyernek beiskolázást, akik az 1., 2., 3., 4. számú Tanulási Képességeket Vizsgáló és Rehabilitációs Szakértői Bizottság javaslata alapján tanulásukban akadályozottnak, értelmileg akadályozottnak és sajátos nevelési igényűnek minősítettek. Az általános iskolai tanulói jogviszony létesítésének módja (Nkt. 50. §) - beiratkozás a szakértői bizottság javaslata alapján, - iskolaváltozás, távozási nyomtatvány alapján, - gyermekvédelmi gondoskodásba kerülő gyermek elhelyezése az intézmény gyermekotthonában. A tanulók osztályba sorolásáról elsősorban a javaslat, de vitatott esetben a nevelőtestület határozata alapján az igazgató dönt.

14. A tanulói jogviszony megszűnésével kapcsolatos eljárások (Nkt.53. §) Kilépés a rendszerből: - általános iskolai végzettséget igazoló bizonyítvány megszerzésével, a 8. osztály befejeztével, - speciális szakiskolai végzettséget igazoló bizonyítvány megszerzésével, a 10. osztály befejeztével, - szakmunkás bizonyítvány megszerzésével a 12. osztály befejeztével, 66

- iskolaváltás a szülő kezdeményezésére, vagy - tankötelezettsége az életkora alapján tanulmányainak befejezése előtt megszűnik, a szülő kérésére, vagy - a nevelőtestület határozatának figyelembevételével. Az iskolai tanulmányok befejezése előtti tanulói jogviszony megszűnése: - más hasonló intézménybe történő áthelyezéssel akkor él az iskola vezetősége és nevelőtestülete, ha a tanuló sorozatos szökése veszélyezteti testi épségét és fennáll annak veszélye, hogy bűncselekmény részesévé válik. - Az intézményen belül olyan súlyos magatartásbeli rendellenességek sorozata áll fenn az esetében, amely nem teszi lehetővé a tanuló további intézményen belüli foglalkoztatását, a törvényi tankötelezettség figyelembevételével. - Az életkora alapján tankötelezettsége megszűnik. - A gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermek másik gondozási helyre kerül. A tanulókkal történő kapcsolattartás a tanulók részéről abban a formában történhet, hogy problémáikkal bármikor visszatérhetnek volt pedagógusaikhoz segítséget kérni, hisz az intézményben tartózkodás során ezt a képet erősítettük és tudatosítottuk bennük.

15. Továbbhaladás az iskolai évfolyamok között: Továbbhaladás az iskolában évfolyamonként az iskola helyi tantervében meghatározott minimális követelmények teljesítésével történhet. A tantestület a Nkt. 57. §-ával élve dönthet úgy, hogy a tanuló akkor is továbbléphet a felsőbb évfolyamba, ha akadályoztatása miatt egy-egy tantárgy követelményeinek teljesítésére képtelen. Ha a tanuló képességei alapján egy tanévnél rövidebb idő alatt képes az adott osztályfok követelményeinek teljesítésére, akkor osztályozó vizsga alapján és a nevelőtestület határozata alapján magasabb évfolyamba léphet. - Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha: a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. - A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. - 250 óra hiányzás esetén az évfolyamot ismételni köteles abban az esetben, ha eredményes osztályozó vizsga letételére nem képes. - Ha e rendkívül magas hiányzási óraszám igazolatlan mulasztásából adódik, a nevelőtestület megakadályozhatja, hogy a tanuló osztályozó vizsgát tegyen.

67

- Ha a tanuló egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztásai egy adott tantárgyból a tanítási órák 20 %-át meghaladja, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. - Igazolatlan mulasztás esetén ebben az esetben is a nevelőtestület jogköre, hogy megakadályozza az osztályozó vizsga letételét. A mindennapi iskolába járás alól felmentett tanuló magántanulói jogviszony keretében mentesül a készségtárgyak tanulása és értékelése alól.

16. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását az időtartamra vonatkozó szülői vagy orvosi igazolással igazolni. (az igazolás módját a házirend tartalmazza). A szülő tanévenként 5 tanítási napról való távolmaradást igazolhat. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként 5 napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait. Késések értékelése: A késve érkező tanulóknak megérkezésükkor haladéktalanul meg kell jelenniük a tanórájukon. Késésük okáról a tanórát vezető tanárnak kötelesek tájékoztatást adni olyan mélységig, hogy eldönthetővé váljék, hogy a késés a tanuló hibájából történt-e. A késésről a pedagógus nyilvántartást vezet, csak a 45 perces hiányzás után tekinthető a távolmaradás hiányzásnak (a késések összeadódnak). Igazolatlan mulasztásnak számit a 30 percet meghaladó késés, ha az a tanuló saját hibájából, gondatlanságából ered. A tanuló köteles távolmaradását igazolni a tanórán kívüli foglalkozások esetében is. A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba, az osztályfőnök pedig a tájékoztató füzetbe bejegyzi. A mulasztott órák heti összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök és az igazgatóhelyettes a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el, kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. A beteg gyermek, tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek, a tanuló beteg, gondoskodik a többi gyermektől, tanulótól való elkülönítéséről és a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek, a tanuló szüleit. Azt, hogy a gyermek a tanuló egészséges, orvosnak kell igazolnia.

68

Ha a tanulót kérelmére felvették a nem kötelező tanórai foglalkozásra, a tanítási évben félévig köteles azon részt venni, feltéve, hogy erre a beiratkozás előtt írásban felhívták a tanuló és a szülő figyelmét. Távolmaradását a nem kötelező tanórai foglalkozásokon is igazolnia kell abban az esetben, ha a délelőtt folyamán a tanítási órákon részt vett. A tanuló jutalmazása, fegyelmi és kártérítési felelőssége, a nevelési-oktatási intézmény kártérítési felelőssége Nkt. 58.§-a alapján. A gyermeket, a tanulót a tőle elvárhatónál jobb teljesítményéért az intézmény házirendjében foglaltak szerint jutalmazni kell. 16.1. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai a./ Az első fokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, melynek nevében az igazgató jár el. b./ A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület a kötelezettségszegésről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül dönt. A határozatot írásba kell foglalni, melyet az igazgató ír alá, s a nevelőtestület két szavazati jogú tagja aláírásával hitelesít. c./ A szülői szervezet és a diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az intézményben a szülői szervezet és a diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. d./ A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület döntését követően az intézmény vezetője a diákönkormányzat választmányát a diákönkormányzatot segítő pedagógus révén, a szülői szervezet vezetőjét a helyben szokásos módon, a sértett és a kötelességszegő tanulót, illetve törvényes képviselőjét az osztályfőnök útján haladéktalanul értesíti, melyben felhívja a figyelmet az egyeztető eljárás lefolytatásának lehetőségére. e./ Fegyelmi egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő egyetért. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő – az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül – írásban bejelentheti, hogy kéri az egyeztető tárgyalás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá, ha a 69

bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított 15 napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. f./ Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. A döntés előtt be kell szerezni a diákönkormányzat, a szülői szervezet, iskolaszék véleményét. g./ Az egyeztető eljárás lefolytatására a nevelőtestület olyan pedagógust biz meg, akinek személyét mind a kötelességszegő, mind a sérelmet szenvedett tanuló elfogadja. h./ Az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy az igazgatóval való konzultáció után jelöli ki az eljárás helyszínéül szolgáló termét az iskolának, valamint az egyeztető eljárás időpontját, melyről az érintett feleket levélben értesíti. i./ Az egyeztető eljárásról készített jegyzőkönyv vezetésére az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy kéri fel az intézmény valamely alkalmazottját. j./ Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga, illetve a kiskorú tanuló szülője gyermeke ellen kéri. k./ A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni és írásba kell foglalni, melyet az eljárás során a diákönkormányzatot segítő pedagógus ismertet. l./ A fegyelmi büntetés lehet: a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából.

70

Tanköteles tanulóval szemben az e)–f) pontban meghatározott fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára. A d) pontban szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A c) pontban meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. A fegyelmi eljárás lefolytatásával az igazgató – a nevelőtestület véleményének kikérését követően – olyan pedagógust biz meg, akitől az ügy tárgyilagos elbírálásában való részvétel elvárható. A fegyelmi eljárás megindításáról – az indok megjelölésével – a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét a fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus értesíti, s gondoskodik arról, hogy az eljárás során a tanuló meghallgatására sor kerüljön és álláspontját védekezését elő tudja adni. A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg.

71

A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. A határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének. A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanulónak a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, osztályfőnöke, illetve osztálytanítója, napközis nevelője, a fegyelmi vétség sértettje, akitől az ügy tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el. Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kell az igazgatóhoz írásos kérelemben beadni. A kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül az intézmény igazgatója a kérelmet az ügy összes iratával együtt a fenntartóhoz továbbítja. A fegyelmi eljárás egyebekben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 58. §-a alapján a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 53-60 §-ai az irányadók.

72

Kártérítési felelősség: Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek vagy a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – egyhavi összegének ötven százalékát, b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – öthavi összegét. Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola tanulója okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az Nkt. 59. § (1)–(2) bekezdésében meghatározottak szerint az okozott kár megtérítésére. Az iskola, a tanulónak a tanulói jogviszonnyal okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény vagy a gyakorlati képzés szervezője felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

73

17. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje Szervezeti formák: - napközi otthon, - szakkör, - tömegsport, - gyógytestnevelés, - tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, - diáknap, - hitoktatás. Napközi otthon Napközi otthon – a szülők kérésétől függően – minden évfolyamon működhet. A csoportok kialakításának szempontja az évfolyamok szerinti működtetés, indokolt esetben összevont csoportként is működhet. A téli, tavaszi és őszi szünetben, valamint a tanítás nélküli munkanapokon a napközis csoportok nem működnek, kivéve tíz főt meghaladó szülői igény esetén. A napközi otthon a szorgalmi időszak alatt működik. A napközis ellátás az utolsó tanítási óra végét követően kezdődik és 15,30 óráig tart. A szülők kérésére ezt követően 16,00 óráig tartó összevont ügyeletet kell szervezni. A szakkörök Az iskola a hagyományainak megfelelő (természettudományos, technikai, környezetvédelmi, művészeti) szakköröket hirdeti meg, de a tanulók és a szülők újak szervezését is kezdeményezhetik. A szakköri foglalkozásokra a szorgalmi időszak keretén belül lehet jelentkezni. A szakkörök indításáról és arról, hogy mely szakköri foglalkozás legyen ingyenesen igénybe vehető, a szakmai munkaközösség és a szülői munkaközösség véleményének meghallgatásával az igazgató dönt. A szakköri foglalkozások legkésőbb októberben kezdődnek és a szorgalmi időszak végéig tartanak. A tanulók szakkörre történő jelentkezéséhez a szülők írásbeli engedélye szükséges. Tanulmányi előmenetele alapján egy tanuló legfeljebb két szakköri foglalkozáson vehet részt. Szakkörváltásra félévenként kerülhet sor indokolt esetben. Távollétét igazolnia kell a szakkör vezetője felé. A szakköri foglalkozás időtartama a tantárgy- és órafelosztásban meghatározottak alapján történik, 45 perces órabeosztással a tanév elején meghatározott napokon. A szakkörök működéséhez a szakkörvezetők éves munkatervet készítenek, azok megtartását az erre a célra megnyitott szakköri naplóban adminisztrálják.

74

Természetesen a felsorolt szakkörök nem mindegyike ismétlődik évről évre, a tanulók érdeklődése alapján, a tanév elején az éves munkaterv összeállítása kapcsán kerül meghatározásra az a hat szakkör, melynek indításáról határoz a nevelőtestület. A szakkörök indításának feltétele, hogy a nevelőtestületen belül a pedagógusok leterheltsége lehetővé tegye a szakköri órák megszervezését a tanév során. A két szervezeti egység – a diákotthon és a gyermekotthon szervezeti egység – működésében biztosítja, hogy a délután folyamán a tanulók az iskola által szervezett szakköri foglalkozásokon részt vehessenek. Büntetési célzattal tanulót szakköri foglalkozáson való részvételében akadályoztatni nem lehet. Hit és vallásoktatás időpontját, helyét biztosító eljárás rendje: A tanév kezdetén az órarendek összeállításakor kell beépíteni az órarendbe, vagy csatlakozó óraként a tanulók órarendjébe a hit és vallásoktatást. Az oktatáshoz a helyiséget az intézmény biztosítja a lelkészekkel történt előzetes egyeztetés alapján. A feladat ellátására az egyház bízza meg a hitoktatót az iskolai hitoktatáshoz. A foglalkozásokon való részvétel a tanulók számára kötelező, amennyiben a szülő minden év május 20-ig nyilatkozik arról, hogy gyermeke számára a hitoktatást kéri.

18. A térítési díj visszafizetésére vonatkozó rendelkezések Az étkezést biztosító önkormányzat által megállapított térítési díjakat minden hónap meghatározott napjáig havonta a pénztárban kell befizetni. A lakbér, térítési díjak befizetésére csekket kapnak a lakók, és az ellátmánykezelőnek a pénztári órák ideje alatt minden hónap 15-ig be kell mutatni a befizetett csekket és arról másolat készül. A tanulói jogviszony bármely okból történő megszűnése, vagy szünetelése esetén a többletbefizetés visszatérítéséről a megszűnést, illetőleg szünetelés kezdetét követő egy hónapon belül az iskola intézkedik. A lemondás telefonon vagy személyesen, a gazdasági irodában történhet. A térítési díjak megállapításakor adható szociális kedvezményeket az önkormányzat rendelete állapítja meg.

75

19. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományápolással kapcsolatos feladatok Az ünnepélyek és megemlékezések rendjét a tanév rendjében meghatározottak figyelembevételével a felelősök megjelölésével az intézmény éves munkatervében rögzítjük. Az iskola (általános iskola, speciális szakiskola, készségfejlesztő speciális szakiskola) elsősorban az állami ünnepek megszervezéséért és lebonyolításáért felelős. Az intézmény életében hagyományos rendezvényeink a következők: - Teleki nap – Minden évben a lehetőségekhez mérten, kirándulás, játékos vetélkedők, színházlátogatás szervezése. Szervezője: az általános iskola, a speciális szakiskola és a készségfejlesztő speciális szakiskola. Az intézmény alapításának évfordulóján novemberben tartjuk. Az elnevezés a diákotthonnak és a szakiskola egy részének helyet adó Teleki kastélyra, illetve a Teleki családra utal. Itt kerül átadásra a Teleki-díj. - Terménykiállítás Szervezője: a diákotthon szervezeti egység. - Intézményi farsang Szervezője: a diákotthon szervezeti egység - Komplex vetélkedő: minden évben a 6. és 7. osztályosok tanulmányi vetélkedője, mely felmenő rendszerben az országos szintig eljut. A komplex vetélkedő megyei szintű megrendezése hagyományosan évről évre intézményünkben történik. Szervezője: az általános iskola. - Megyei mezei futóverseny: ugyancsak hagyományként intézményünk területén kerül megrendezésre május hónapban. Tömegesen mozgatja meg a megye területéről érkező sportolni vágyó tanulókat. Szervezője: az általános iskolai szervezeti egység - Gyermeknapi kirándulás (a szülő anyagi hozzájárulásával) május végén, június elején, amennyiben az intézmény költségvetése és a szülők anyagi támogatása azt lehetővé teszi. Lényegesnek tartjuk, hogy a tanév során oktató munkánk során megismert földrajzi tájakat, történelmi helyeket a tanulmányi kirándulás szervezése során megismerjék személyesen is tanítványaink, hisz a történelmi nevezetességek és szép természeti látnivalók újabb és újabb élményt jelentenek tanítványainknak, melyek hozzájárulnak a megtanult ismeretek rögzítéséhez. - Magatartási és viselkedési verseny győzteseinek kirándulása májusban. A verseny minden tanév októberétől április végéig tart. Minden hónapban értékeljük a gyerekek magatartását. A legkiemelkedőbb gyerekek vesznek részt a kiránduláson. 76

Rendszeresen megrendezésre kerülő tanulmányi versenyek: - komplex tanulmányi verseny házi fordulója a 6. és 7. osztályosok számára, - vers- és prózamondó verseny, - szépírási verseny, - kulturális seregszemle, - labdarúgó bajnokság, - atlétika, - mezei futóverseny, - asztalitenisz, - téli szpartakiád, - viselkedési és magatartási verseny, - helyesírási verseny. Szakmai rendezvényeink a hagyományok tükrében: - őszi, tavaszi nevelési értekezlet az általános iskola mellett működő kisegítő osztályokban tanító kollegák bevonásával, - belső szakmai továbbképzések a szervezeti egységek szervezésében, - házi bemutató órák és azok munkaközösség-szintű elemzése, értékelése - tapasztalatcsere látogatások hasonló jellegű intézményekben.

20. A mindennapi testedzés formái, a tömegsport és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje A 2012/13-as tanévben, iskolánkban is bevezetésre került a mindennapos testnevelés az első, ötödik és kilencedik évfolyamon. Az iskola a mindennapi testedzést a tanórai foglalkozások mellett a tömegsport működésének támogatásával biztosítja. Órakeretét a tantárgy- és órafelosztásban határozza meg. A foglalkozások rendje az iskola éves órarendje alapján kerül beosztásra. A foglalkozások megtartásáról az erre a célra megnyitott napló vezetése a kötelező. Az iskola biztosítja továbbá, hogy őszi és tavaszi időszakban a sportudvar, téli időszakban a tornaszoba, illetve jégpálya – testnevelő tanár felügyelete mellett – a tanulók rendelkezésére álljon, naponta délutánonként legalább egy órás időtartamban, tanárok és nevelőtanárok által összeállított program szerint is. A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét a testnevelő tanárok szervezik a szorgalmi időre. A tanulók részvétele önkéntes, de törekedni kell arra, hogy a foglalkozásokon minél nagyobb számban vegyenek részt. A sportkör vezetőjét az igazgató bízza meg, aki elkészíti az éves programot, a házi versenynaptárat egyeztetve a megyei rendezvények időpontjával, megtartja a tanulók részére az éves és az ismétlő balesetvédelmi oktatást a tanulóbalesetek elkerülése érdekében.

77

A megyei és országos versenyek időpontjáról tájékoztatja az igazgatót, megjelölve azokat a tárgyi és személyi szükségleteket, melyek az eredményes felkészüléshez elengedhetetlenül szükségesek. A megbízást ellátók szakmailag és pedagógiailag felelősek a szakkör és a sportkör működéséért. Az éves munkaterv szakmai és tartalmi vonatkozásait az általános iskola szervezeti egység vezető igazgató helyettes ellenőrzi és jóváhagyja. A tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, sportvetélkedő, diáknap része a tanév helyi rendjének, illetőleg az éves munkatervnek, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. A területi és az országos fordulóra továbbjutott tanulókat és az őket kísérő testnevelő tanárt a verseny idejére az igazgató mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól. Az igazgató gondoskodik arról, hogy az országos, a körzeti, a helyi vagy a házi versenyeken győztes, illetőleg helyezést elért tanulók eredményes szerepelését az egész iskolaközösség megismerje, megyei, országos szintű eredmények esetén a gyerekek elismerése mellett a felkészítő testnevelő erkölcsi elismerésben részesüljön. A tanulók iskolán kívüli sportszervezet, sportegyesület, sportintézmény munkájában rendszeresen részt vehetnek, az igazgatótól kapott engedély alapján. A részvételt az osztályfőnöknek is be kell jelenteni. Amennyiben a tanuló tanulmányi előmenetelében visszaesés következik be, úgy az intézményen kívüli sporteseményeken való részvételt a nevelőtestület korlátozhatja.

21. A rendszeres egészségügyi felügyelet és az ellátás rendje Az intézményben elhelyezett tanulók egészségügyi felügyeletét az intézet e feladatra megbízott orvosa (heti két alkalommal intézményen belüli meghatározott rendelési időben) ápolónő és egy védőnő látja el munkaköri leírása alapján. Az intézményben dolgozók rendszeres foglalkozás egészségügyi szűrővizsgálatát az intézménnyel szerződésben álló orvos látja el. A szűrővizsgálaton való részvétel a kollegák számára kötelező. A szűrővizsgálat eredményeként kiállított orvosi szakvélemény további foglalkoztatása szempontjából meghatározó. A kötelező szűrővizsgálat térítési díját a szerződés alapján a rendelőintézet által kiállított számla szerint az intézmény költségvetéséből kerül kifizetésre. 30 napot meghaladó folyamatos betegállomány után a foglalkozás-egészségügyi szűrővizsgálatot a munkába lépő dolgozónak kell ismételten elvégeztetnie.

78

Az intézményben folyamatosan biztosítani kell a tanulók egészséges fejlődése érdekében valamennyi olyan objektív feltételt, amely ezt elősegíti (étkezés, környezeti tényezők, öltözködés). Az általánosítható tapasztalatokról tanévenként tájékoztatják az egészségügyi dolgozók az iskolavezetést. Az egészséges környezet biztosítása érdekében tett javaslataikat az iskola lehetőségei függvényében megvalósítja. A kötelező orvosi és szűrővizsgálatok elvégzéséről az ápolónő és a védőnő gondoskodik. A védőnő nyilvántartást vezet a kötelező védőoltásokról és elvégzi azok bejegyzését a tanulók oltási könyvébe. Elvégzi valamennyi adminisztrációs tevékenységet, amely az iskolai egészségügy megvalósítása kapcsán munkaköri leírásában megfogalmazódik számára. Az ápolónő kapcsolatot tart a helyi szakrendelővel, indokolt esetben a tanulót a szakrendelésre elkíséri. A tanítási szünetekről a diákotthonba visszaérkező gyerekek egészségügyi szűrését elvégzi és meggyőződik arról, hogy rendelkeznek-e az orvosi igazolással, mely a tanuló közösségben való elhelyezését tanúsítja. A tanulók gyógyszerezése az ápolónő közreműködésével a gyógyszer beszerzési és kezelési szabályzat alapján történik, nyilvántartása a gyógyszerszekrény folyamatos feltöltése és zárhatóságának biztosítása az ápolónő feladata. A gyógyszerszekrényben elhelyezett egyéni gyógyszereket jól látható módon névvel és az adagolás megjelölésével kell ellátni. Gyógyszerezést az ápolónő munkaidejében kizárólagosan munkaköri feladatként saját maga láthat el, ügyeleti időben és az esti gyógyszerezést az érintett gyermekfelügyelővel történt egyeztetés után a felügyeletet ellátó gyermekfelügyelő látja el.

22. A tankönyvrendelés szabályai A tankönyvrendelés teendőit a jelenleg hatályos jogszabályok: a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, és a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet előírásai szabályozzák. A tanulóink intézményünkben sajátos nevelési igényűek, ezért a tankönyvellátásukat az állami normatívából finanszírozzuk. További kiadás a szülőt tankönyv beszerzés kapcsán nem terheli. A tankönyvrendelés elkészítésével megbízott alkalmazott saját hatáskörben gondoskodik arról, hogy az iskolai oktatásban felhasználható tankönyvek, valamint a segédkönyvek hivatalos jegyzéke az igazgató által engedélyezett példányszámban álljon rendelkezésére a szakmai munkaközösségeknek, illetve a pedagógusoknak. A szakmai munkaközösségek minden év január 15-ig adnak véleményt a pedagógus által választott tankönyvről. A pedagógusok január 20-ig írásban közlik az általuk használni kívánt tankönyvre vonatkozó igényüket a

79

tankönyvrendelés elkészítésével megbízott alkalmazottal, aki ezek megfelelő összesítésével három munkanapon belül aláírásra elkészíti a rendelést. A rendelésen túlmenően az iskolába megérkezett tankönyvek terjesztése is feladatkörébe tartozik. Az intézmény nem vállal adottságainál fogva raktározási feladatot. Rendeléskor a már megismert és megkedvelt tankönyvcsaládok felhasználását tervezzük, melyeket egyéni mérőlapokkal, feladatlapokkal egészítünk ki a témák elrendeződésétől, átcsoportosításától függően. Az átállás időszakban igyekszünk megismerni minél részletesebben a tantárgyakhoz kapcsolódó új tankönyveket. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, amennyiben van választási lehetőség: A kiválasztás szempontjai: - személyes szakmai meggyőződés a tankönyv sikerességéről, - világos, könnyen érthető, egyszerű, viszonylag rövid, könnyen olvasható szöveges részt tartalmazzon, - ismeretanyaga tényszerű legyen, - jól szerkesztett ábrák, színes képek segítsék a megértést, jelentsenek esztétikai élményt a tanuló számára, fejlessze a vizuális kulturáltságot, érzelmi életet, esztétikai érzéket. - Fűzésében jó minőségű legyen, mely kiállja a napi megpróbáltatásokat. - Ne legyen munkatankönyv, helyette kapcsolódjék hozzá a tananyag feldolgozását követő, könnyen érthető kérdéseket tartalmazó munkafüzet, mely önálló válaszok, feleletek megfogalmazására ad lehetőséget a tanuló számára. Legyen hely a hibák javítására. - Tanulóink számára a hatályos rendelet alapján a tankönyvcsomag ingyenes, ezért minden tanuló számára elérhető és biztosított az oktató-nevelő munkához. Az iskola könyvtárából a tanulók kiegészítő könyvekhez (térkép, lexikon) és segédeszközökhöz (szótár, atlasz) juthatnak hozzá. A kölcsönzést a könyvtárban saját aláírásukkal, vagy akadályoztatásuk esetén az osztályfőnökök aláírásával kell elismerni. A kölcsönzött könyvért felelősséget kell vállalni. Szándékos rongálás esetén 50 %-os, az elveszített könyvért 100 %os kártérítést kell fizetni a tanulónak, az eseményről felvett jegyzőkönyv alapján. A tartós tankönyvek kölcsönzési rendjét a könyvtár gyűjtőköri szabályzata tartalmazza. A tankönyv terjesztésével és forgalmazásával megbízott pedagógus munkáját szerződés alapján végzi, melyért a szerződésben meghatározott finanszírozásban részesül. A tankönyvfelelős köteles minden év június 15-ig az iskola gyermekek és szülők számára működtetett faliújságon közzétenni azoknak a tankönyveknek, kötelező 80

és ajánlott irodalmaknak a jegyzékét, melyeket a tanév során a tanulók az iskolai könyvtárból kölcsönözhetnek. Intézményünkben tartós tankönyvnek minősül a speciális szakiskolában szakképzésben részt vevő tanulók szakmai tankönyvei. Nyilvántartása az alábbiak szerint történik: A könyvtári leltárkönyvben történik a bevételezése, amely tartalmazza az évet, leltári számot, a dokumentum szerzőjét, címét. A tartós tankönyvet minden tanév végén június 15-ig vissza kell szolgáltatni a tankönyvfelelősnek, aki ezt a leltár füzetben rögzíti. Az ingyenes tankönyv nyilvántartása az alábbiak szerint történik: A tankönyvfelelős az adott évfolyam tantárgyaihoz megrendelt dokumentumokat a tanév elején kiosztja és nyilvántartja a következők szerint: Tanuló neve, tantárgy neve, tantárgyhoz rendelt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok stb., egységár, az átvevő aláírása. Ezt a nyilvántartó lapot az adott tanévben szigorú sorszámozással le kell fűzni és a tankönyvrendelő számlájának fénymásolatával együtt köteles a tankönyvfelelős minden tanév november 30-ig leadni a gazdasági irodára megőrzésre. 22.1. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje, hitelesítése és a tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:

-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást „elektronikus nyomtatvány”. Az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát.

81

A vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattározási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. A papír alapú irattározás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az intézményvezető felel, valamint a hitelesítésről az intézményvezetőnek kell gondoskodnia.

23. Az intézmény működésével összefüggő, de az oktatási törvényben jogszabályilag nem szabályozott terület Tiltott és korlátozott eszközhasználat az intézmény területén Az intézményben a tanítási idő alatt (7,45 órától 14,30 óráig) valamint a diákotthon foglalkozási ideje alatt 14,00 órától 16,30 óráig a mobiltelefon használata nem engedélyezett. Szünetekben és a diákotthonban, az esti órákban a tanuló saját felelősségére használhatja. A pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozók részére a tanítási óra védelme érdekében a tanítási órán a mobiltelefon használata csak rendkívüli esetben engedélyezett. Ezen túlmenően nem engedélyezett az oktató-nevelő munka területén foglalkoztatottak részére sem a tanulók tanórai és szervezett foglalkozási keretein belül. A tanulók körében a személyes okmányokat az intézmény és az otthon közötti utazás alkalmával a tanuló használja, hét közbeni megőrzéséről, biztonságos elhelyezéséről a csoportvezető nevelőtanár, vagy a gyermekfelügyelő gondoskodik. A tanulónál gyógyszer, vegyszer, megőrzésre sem lehet elhelyezve. A tanuló zsebpénzének elköltéséről korlátozott mértékben dönt, figyelembe véve a hétvégi útiköltség biztosítását. A zsebpénz hét közbeni elhelyezéséről pénzkazettában a csoportvezető nevelőtanár, vagy a gyermekfelügyelő gondoskodik. Kerékpár használata mind a tanulók, mind a dolgozók számára otthon és az intézmény között engedélyezett. Az intézmény területén a balesetveszélyek elkerülése érdekében tilos. A kerékpárt csak a kijelölt kerékpár megőrzőben lehet elhelyezni, minden más elhelyezési mód szabálytalan, így a kerékpárok rongálódásáért az intézmény felelősséget nem vállal. Az intézmény területén tiltott tárgyak a következők: - wookman, - diskman, 82

-

fegyver, ékszer, szúró- vágó eszköz öngyújtó, cigaretta, pirotechnikai eszköz, tudatmódosító szerek (kábítószer, alkohol, oldószer), nagy értékű híradástechnikai eszközök.

A fenti tiltott tárgyak megjelenése az intézményben rendbontó magatartásnak minősül és szankcionálható. Rongálódás és lopás esetén ezekért a tárgyakért az intézmény kártérítést nem vállal. Vagyonvédelem, kártérítés Az intézmény dolgozója, valamint a tanuló köteles az iskola vagyontárgyainak a munkája során rábízott felszerelési tárgyaknak, eszközöknek állagát megóvni. Gondatlanságból eredő károkozás esetén mind a dolgozó, mind a tanuló kártérítésre kötelezett. A munkáltató kártérítési felelőssége és a munkavállaló kártérítési felelősségének megállapítása tekintetében az irányadó a 2012. évi I. törvény a Munka törvénykönyvéről 166. §-tól a 190. §-ig. A dohányzásról szóló rendelkezések 2012. 04. 09-től hatályba lépett a nemdohányzók védelméről szóló törvény, amely az 1999. évi XLII. törvény módosítása. Az oktatási intézményekben, így az általános iskolák – bejáratának ötméteres körzetében tilos rágyújtani. Az iskolák épületében egyáltalán nem lehet kijelölni dohányzóhelyet, még a legfélreesőbb mellékszobában sem, sőt az udvaron sem lehet rágyújtani.

Az iskolában folyó reklám tevékenység A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény szerint (2008. évi XLVIII. törvény) általános iskolában tilos mindenfajta reklámtevékenység, ez alól kivételes esetben az intézmény igazgatója felmentést adhat, amennyiben a reklám a gyermekeknek, tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi-közéleti tevékenységgel, illetve kulturális tevékenységgel függ össze. Az ilyen jellegű felhívásokat minden esetben úgy kell elhelyezni, hogy az ne rontsa a környezet esztétikáját, a későbbiekben ne okozzon környezetszennyeződést. Kizárólag az igazgató engedélyével helyezhető el. Az intézmény politika-mentessége Párt- politikai célú mozgalom, vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet a nevelési-oktatási intézményben. A gyermek, tanuló felügyeleti idejében párt, vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.

83

A nevelési-oktatási intézmény dokumentumainak nyilvánossága A nevelési-oktatási intézmények dokumentumainak nyilvánosságát az EMMI rendelet 82.§ határozza meg. Az SZMSZ-t, a Házirendet és a Pedagógiai Programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. E törvényi rendelkezések végrehajtásának elősegítése érdekében a dokumentumok az intézmény könyvtárhelyiségében kerülnek elhelyezésre, hogy érdeklődés esetén ahhoz a szülők és tanulók egyaránt hozzáférjenek, azt megtekinthessék. A dokumentumban foglaltakról a könyvtárhelyiség nyitva tartása idején a könyvtáros bármikor felvilágosítást ad, és lehetővé teszi a betekintést. Ezen kívül minden olyan kérdésben érdemi választ kell adni a szülőnek, ha ő a működési alapdokumentumokban megfogalmazottakról érdeklődik. Az osztályfőnök, ha nem érzi magát kompetensnek a válaszadásban, akkor az igazgatóhoz kell irányítania a szülőt. Nyilvánvalóan a helyben meg nem válaszolható kérdésekre 30 napon belül írásban kell megadni a feleletet.

24. Tanulóbalesetek megelőzésének vezetői pedagógusi, alkalmazotti feladatai, tanulóbaleset esetén teendő intézkedések rendje Intézményi védő- óvó előírások Az intézmény vezetőjének feladata a gyermekbalesetek megelőzésében: Az intézményvezető a munkavédelmi és tűzvédelmi feladatok ellátására szakirányú felkészültséggel rendelkezővel munkaszerződést köt, aki aktívan közreműködik a gyermekbalesetek megelőzése érdekében. Szervezeti egységenként titkos szavazással megválasztják azokat a munkavédelmi felelősöket, akik közvetlenül együtt dolgoznak a munkaszerződéssel alkalmazott munka- és tűzvédelmi felelőssel. Feladatukat megbízólevél alapján végzik. Folyamatosan feltárják a szervezeti egységen belül mindazokat a munkavédelmi és tűzvédelmi hiányosságokat, melyek az ott foglalkoztatott tanulókra, dolgozókra veszélyforrást jelentenek. A feladat ellátásáért a jogszabályban meghatározott módon az érintettek órakedvezményben részesülnek. Az igazgató ellenőrzi, hogy a szervezeti egység vezetői a munkarend kialakításában, a tanuló létszám alapján elegendő ügyeletesről gondoskodtak-e. Intézkedik a balesetveszélyek lehető legrövidebb időn belül történő elhárításáról azok után, hogy ezt részére az intézmény gondnoka, vagy szervezeti egység vezetői jelezték. Az ügyeleti rendet félévenként a változó munkarend alapján felül kell vizsgálni és az intézmény vezetőjével el kell fogadtatni. A távollévő ügyeletes munkáját a pótügyeletes, illetve az őt helyettesítő látja el. Az ügyeleti munka az iskolában reggel 7,30 órakor kezdődik és a 6. órára történő becsöngetéssel ér véget. Ez idő alatt a tanulók biztonságáért és a rongálások elkerüléséért az ügyeletre beosztott

84

pedagógus felel. A diákotthonban és a gyermekotthonban az ügyeleti munka elsősorban a hét végekre és a szünetek idejére szól. Megszervezéséért a szervezeti egység vezetői a felelősek. Megszervezésénél 15 gyermekenként egy fő ügyeletest kell beosztani. Az intézmény karbantartói feladatkörében foglalkoztatott dolgozójának munkaköri kötelezettsége a balesetveszélyek feltárása, azonnali korrigálása, indokolt esetben a baleset forrásának jelentése a további intézkedés miatt a gondnoknak, igazgatónak. Ugyancsak jelentési kötelezettségük van a takarítóknak az intézmény területén, illetve a parkban lévő baleseti veszélyek feltárása után. A gondnok munkaköri kötelezettségébe tartozik, hogy a tanulóbalesetek megelőzése érdekében hetente intézményi bejárást végezzen, mely magában foglalja a park területét is és az ott tapasztaltak alapján havonta intézkedési tervet készítsen a szükséges karbantartási feladatok elvégeztetésére. Erről az intézmény vezetőjét tájékoztatni köteles. Az osztályfőnökök és a szaktanárok minden tanévkezdéskor kötelesek a tanuló életkori sajátosságainak és értelmi képességeinek figyelembevételével balesetvédelmi oktatást tartani és azt az osztálynaplóba, valamint a tanulók aláírásával igazolva dokumentálni is. Az oktatás után meg kell győződniük arról, hogy az oktatás anyagát milyen szinten sajátították el a tanulók. A szaktantermekben (tankonyha, műhelyterem, tornaszoba, tankert) csak a pedagógus jelenlétében tartózkodhat a gyermek. Ugyancsak a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán ismertetni kell az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat. A rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa) bekövetkezésekor szükséges teendőket a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét ismertetni kell. A tanulmányi kirándulások előtt külön kell balesetvédelmi oktatást tartani a szervezőknek, melyet az előzőekhez hasonlóan kell adminisztrálni. Kiránduláson 10 gyermekenként kell egy kísérő tanárt biztosítani. Az iskolai diákotthoni, gyermekotthoni rendezvények szervezése során ügyeleti beosztást kell készíteni, mely kiterjed a rendezvény helyiségére, és időbeosztására. A létszám megállapításánál 15 fő gyermeket kell egy fő ügyeletes felnőttre érvényesíteni. A tanulók által nem, vagy csak felügyelet alatt használható gépek, eszközök jegyzéke: 1. Az iskolában kemény forrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető. 2. A tanuló által nem használható gépek, eszközök: villamos köszörűgép, barkácsgép faesztergálásra, faipari szalagfűrész, körfűrész, kombinált 85

gyalugép, szalagfűrészlap, hegesztő készülék, valamint jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gépek, eszközök. A 10 évesnél idősebb tanulók által pedagógus felügyelete mellett használható eszközök, gépek: villamos fúrógép, barkácsgép a következő tartozékokkal. korong- és vibrációs csiszoló, dekopír fűrész, polírkorong, törpefeszültséggel működő forrasztópáka, 220 V feszültséggel működő kettős szigetelésű úgynevezett pillanat forrasztópáka, villamos háztartási gépek (tűzhely, főzőlap, kávéfőző, kávédaráló gép, robotgép, vasaló, varrógép), segédmotoros kerékpár szerelési gyakorlathoz (üzemanyagot és a motort nem kezelheti a tanuló), kerti gépek szerelési gyakorlathoz, (üzemanyagot és a motort nem kezelheti a tanuló). 3. Pedagógus felügyelete mellett használható a számítógép. 4. A krónikusan beteg, a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos tanulók esetében az iskolaorvos véleményezésével szükség esetén ki kell terjeszteni az 1-4. pontokban felsorolt korlátozásokat. Tanuló- és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége A tanuló- és gyermekbalesetek jelentési kötelezettségéről a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 168.§-a rendelkezik. 1. A nevelési-oktatási intézményben bekövetkezett tanulóés gyermekbaleseteket nyilván kell tartani. A 8 napon túl gyógyuló sérülését okozó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezekről a balesetekről az e célra rendszeresített szabványnyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, valamint át kell adni a tanulónak, a gyermek- és kiskorú esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézmény őrzi meg. 2. Ha a sérült állapota, vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. 3. A súlyos balesetet a nevelési-oktatási intézménynek telefonon, vagy telefaxon, vagy személyesen azonnal be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. 4. Súlyos az a tanulói és gyermekbaleset, amely:

86

a./ A sérült halálát – halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette. b./ Valamely érzékszerv, vagy érzékelő képesség elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását okozza. c./ Orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást okozott. d./ Súlyos csonkulást (hüvelykujj, vagy kéz- láb, két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek). e./ Beszélő képesség elvesztését, vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott. 5. A nevelési-oktatási intézménynek lehetővé kell tennie az iskolaszék, illetve ennek hiányában a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselője részvételét a tanuló- és gyermekbalesetek kivizsgálásában. 6. Minden tanuló és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.

25. Rendkívüli esemény Rendkívüli eseménynek minősítünk minden olyan helyzetet, ami az intézmény napi nyugodt, biztonságos működését akadályozza. Rendkívüli esemény: - természeti katasztrófa (villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.) - tűz, - robbanással történő fenyegetés. Ha előre nem látható vészhelyzet fenyegeti intézményünk tanulóit, dolgozóit, alapvető teendőinket az alábbiak alapján határozzuk meg: 1. A tanulói csoportok értesítése a vészhelyzetről, hangjelzés alkalmazásával. 2. Az épületek kiürítése a tűzriadó alapján kialakított menekülési útvonalon. 3. Gyülekezési hely kijelölése a kialakult vészhelyzet helyszínétől biztonságos távolságra. 4. Az elhagyott épület áramtalanítása, gázszolgáltatás szüneteltetése, bezárása. 5. A kialakult rendkívüli helyzetről szakhatóság létesítése a további intézkedés érdekében. Intézkedésre jogosult felelős vezető: - igazgató, - szervezeti egység vezetők (igazgató helyettesek)

87

Bombariadó Az SZMSZ-ben az intézmény területére kiterjedően az állami és a személyi javak az emberi élet és egészség robbanószertől való megvédése érdekében bombariadó tervet dolgoztunk ki. A bombariadó tervben foglalt utasítást a mentést, a kiürítést és az esetleges elemi csapások elleni védekezést az évenként egyszer megtartandó bombariadó gyakorlatok esetén kell alkalmazni. 1. A bombariadó jelzésének módja és a riasztás végrehajtása: az intézményben keletkezett bombariadó, vagy tűzveszély (füst, füstszag, stb.) észlelése esetén az észlelő személy köteles haladéktalanul telefonon jelezni a rendőrség, illetve a tűzoltóság felé, majd ezt követően a riasztásról intézkedni. A riasztás módja „Tűz van!” Tűz van! kiáltás. 2. A riasztás után a pedagógusok és az egyéb beosztású dolgozók kötelesek azonnal a bombariadó esetére meghatározott feladataik ellátását megkezdeni. A kimenekítést az emberekkel kell kezdeni, majd ezt követően gondoskodni kell arról, hogy a kimenekített gyermekek, illetve felnőttek biztonságos távolságra legyenek a veszélyeztetett helytől. A kimenekítés után létszámellenőrzést kell tartani, ez az osztályfőnökök feladata. 3. Bombariadó jelzése: Mindenkinek kötelessége a tudomására jutott bombariadót azonnal jelenteni a rendőrségnek, illetve a tűzoltóságnak. Minden fenyegető bejelentést jelenteni kell még azt is, amely látszólag komolytalannak tűnik. A bombariadó jele szaggatott csengő jelzése, többször ismételve. A hangos kiáltás útján a fenyegető bejelentést észlelő személy bombariadót kiált: bombariadó van! Bombariadó van!

Bombariadó jelentésének végrehajtása: Rendőrség 107 Monori Rendőrkapitányság 413-111 Monori Tűzoltó Parancsnokság 105 Bombariadó esetén a jelzésnek a következőket kell tartalmaznia: - bombariadó pontos helyét, címét és idejét, - mi van veszélyeztetve, - emberélet van-e veszélyben, - jelző személy nevét és az intézmény hívószámát. A bombariadót vevő rendőr, tűzoltó minden kérdésére pontosan és röviden kell válaszolni. Katasztrófa jellegű esemény körébe tartozhat az intézmény elhelyezésénél fogva az időjárás szélsőségeiből adódó vészhelyzetek, a földrengés, valamint a Liszt Ferenc Repülőtér szomszédsága miatti légi katasztrófa veszély.

88

Katasztrófa esetén a riasztás módja megegyezik a tűzesettel. A tűzriadó terv által meghatározott előírások az irányadók. A dolgozók és a tanulók katasztrófa- tűz- és polgári védelmi felkészítése Évente legalább egy alkalommal intézményi gyakorlatot tartunk, melyet a naplóban regisztrálunk. Együttműködés a város katasztrófa és polgári védelmi szervezetével. Szükség esetén a diákotthon és az iskola épülete átmeneti szállásként – a diákotthon konyhájával együtt - a város lakossága részére igénybe vehető. Az épület kiürítése a mellékelt TŰZRIADÓ TERV és az épület kijáratainak, termeinek megfelelően alaprajz segítségével. Intézkedések a mentést végzők biztonsága érdekében: 1. A mentést csak párban szabad elvégezni. 2. Figyelembe kell venni a kialakult, vagy várható eseményt. 3. Az épület áramtalanítását el kell végezni, szükségvilágító eszközöket és a mentéshez szükséges eszközöket rendelkezésre kell bocsátani. 4. Megfelelő védőfelszerelést kell biztosítani. 5. Gondoskodni kell az ellátásukról, elhúzódó munkák esetén a leváltásukról, pihentetésükről. 6. A mentésben résztvevők kapcsolattartását biztosítani kell. 7. Szükség-védőeszközök fellelhetőségi helyét ismertetni kell a dolgozókkal. Kommunikációs feladatok: Nyilatkozásra jogosultak: igazgató A tájékoztatásért felelős: igazgató Külső kapcsolattartás: általános ig.h. Magatartási szabályok a veszély bekövetkeztekor: Általános szabályok: - Őrizze meg nyugalmát! 89

- Idézze fel a Prevenciós Programban megjelölt feladatokat! - Gyűjtse össze az esetleges kimeneküléshez szükséges tárgyakat, értékeket, stb! - Tartsa be a kijelölt felelősök utasításait! - Figyelje a tájékoztatást, hangosbeszélőt, szirénát,(kapcsolja be a rádiót, televiziót), informálja társait! - Ne használja a telefont, csak segélykérési céllal! - Ha az épületben kell maradnia, gyűjtsön vizet a rendelkezésre álló edényekbe! - Gondoljon társai szükségleteire is. - Kövesse a katasztrófavédelem illetékesei által adott utasításokat! - Ne hallgasson a rémhírekre, ne terjessze azokat! - Segítse a kisgyermekeket, időseket, mozgássérülteket! - Bízzon azokban, akik felkészültek a védelmére és önért is vállalják a veszélyt!

Szabályok kitelepítésre - Öltözzön rétegesen, kényelmesen! - A csomagot hátizsákban vagy válltáskában vigye, kezei maradjanak szabadon! - Oltsa ki a nyílt lángot! - Zárja el és kapcsolja ki a gázt, villanyt, vizet, és zárja be az ajtókat, ablakokat is! - Kitelepítéskor a megadott gyülekezőhelyet gyalog közelítse meg! - Védje a fejét, arcát, szemét és szükség esetén a szabad bőrfelületet is! Nedves ruhával védekezhet a gázok és a füst ellen. - Csoportosan közlekedjen, hogy szükség esetén segíthessenek egymáson! - A sérülteket, gyerekeket, időseket segítse! - A gyülekezőhelyen várja meg a további utasításokat!

Szabályok földrengésre - Ha nincs beomolva a bejárat, azonnal menjen a szabadba, de ne használja a liftet! - Kivonuláskor őrizze meg a nyugalmát, ne tolakodjon! - Az épületek közelében ne tartózkodjon, mert ledőlhetnek a falak! - Az út közepén haladjon, ügyeljen arra, hogy leszakadt elektromos vezetékekhez ne érjen, kerülje a beszakadt gödröket!

90

- Ha nem tud kijutni az épületből, védje magát az esetleg lehulló tárgyak ellen! Keressen menedéket az épület szilárd belső helyiségeiben, akár egy erős asztal alatt, kerülje a dőlésveszélyes tárgyak, ablakok közelségét! - Ha tűz keletkezik, próbálja azonnal eloltani, lokalizálni! Szabályok tűz esetére - Akadályozzuk meg a tűz keletkezését! - Szűntessük meg a tűz terjedésének feltételeit! - Gondoskodjunk a menekülési útvonalról! Tartsuk szabadon a közlekedési utakat, folyosókat, lépcsőházakat, teraszokat! - Jelezzük a tüzet a tűzoltóságnak, hogy minél hamarabb a segítségünkre siessenek. Ők meg tudják állapítani a tűz keletkezésének okát és a legmegfelelőbb módszerrel tudják eloltani azt. Még az eloltott tüzeket is be kell jelentenünk, hiszen nem tudhatjuk, hogy nem történik-e újragyulladás. Néhány jó tanács: - Az apróbb tüzeket megkísérelhetjük eloltani. - Ha a ruházatunk gyullad meg, mindig tegyünk kísérletet az eloltására: hemperegjünk a földre, csavarjuk magunkat takaróba, nagyobb kabátba. - Igyekezzünk megakadályozni azt, hogy huzat keletkezzen, mert ettől még nagyobb lángra lobbanhat az égő tárgy. - Lehetőleg tegyünk az arcunk elé vizes zsebkendőt, sálat vagy egyéb szűrésre alkalmas textíliát, szalvétát, hogy minél kevesebb füstöt lélegezzünk be! - Amennyiben a helyzetértékelésünk alapján a tűz nem oltható el saját erőből, meneküljünk el a tűz közeléből! - Meneküléskor segítsük a kisgyermekeket, az időseket! - Ha a tűz elérte a menekülési útvonalat (folyosót, lépcsőházat), lehajolva, esetleg négykézlábra ereszkedve kell közlekedni, mert lenn több oxigén van, mint fönn. - Nagyobb az esélyünk a sérülésmentes menekülésre, ha nedves ruhába, takaróba csavarjuk magunkat. - Ha kisgyermeket mentünk, vegyük a karunkra, takarjuk le az arcát vizes textíliával. Ennek kettős haszna lehet, védjük az égési sérüléstől, és nem kell az ellenállásával küzdenünk, mert nem látja, hogy a tűzön visszük keresztül. - Várjuk meg a tűzoltókat, tájékoztassuk őket precízen a tűzről és az esetleges veszélyforrásokról (Nem látható lépcső, lógó konnektorok stb). Az IPM tagjainak névsora, legfontosabb telefonszámok Intézményi Prevenciós Munkacsoport (IPM) tagjai: - intézmény vezetője: Kácsándiné Kottász Katalin - prevenciós felelős: Madarász Miklós - tagok: Molnár Mihály munkavédelmi megbízott, Kovács Gábor gondnok 91

Segítő szervek: -

Katasztrófavédelem: Gyömrő Városi Katasztrófavédelem Rendőrség: Gyömrő, Monor Tűzoltóság: Monor Vöröskereszt: Monor Mentőszolgálat: Gyömrő, Monor ÁNTSZ: Monor

KIÉRTESÍTÉS RENDSZERE, MÓDJA Telefonszám

Fsz. Név

1.

2.

Beosztás M. hely

Kácsándiné Kottász igazgató Katalin Nyitrai Miklósné

mobil

Ált.ig.h.

29/332-983

06-20-460-

124 mellék

20-81

29/332-983 29/ 107 mellék

3.

4.

Lakás

20/ 562-44331-823 05

Mondok Attiláné

Gyermek 29/332-983 otthonvez 119 mellék ig.h.

Varga Imréné

Diák29/332-983 29/ otthonvez 20/562-33-11 117 mellék 739-021 ig.h.

20/ 02

490-93-

A védekezéshez szükséges eszközök felsorolása, épületbiztonsági teendők számbavétele Műszaki mentőeszközök Ruházati anyagok Tűzoltó anyagok Elsősegélynyújtáshoz szükséges anyagok Épületbiztonsági teendők 92

Biztonsági és riasztó berendezések beszerzése és alkalmazása Biztonságtechnikai szemlék megtartása. Tűzoltó berendezések elhelyezése és rendszeres ellenőrzése. Érintésvédelem felülvizsgálata. Villámvédelem felülvizsgálata. Vészvilágítás kialakítása. Feltételezhetően előforduló helyreállítási feladatok és felelősök felsorolása Felelős

Határidők

Kárfelmérés

igazgató

E+2 óra

Kisebb károk elhárítása, „eseménynapló” vezetése

Gondok

E+2-8 óra

Vállalkozó szakemberekkel tárgyalás

igazgató

E+8-12 óra

Mentesítés, fertőtlenítés, takarítás

Védőnő, ápolónő

folyamatos

Közművek beüzemelése

Fűtő-karbantartó

lehetőség szerint

Fsz. Feladat

A helyreállított épületrész műszaki gondnok átvétele

lehetőség szerint

E+12 óraAnyagszámlák, munkadíjszámlák Gazdasági ügyintéző elszámolás gyűjtése befejezéséig Pénzeszközök visszaigénylése

E+1 hónap Gazdasági ügyintéző elszámolás befejezéséig

Fokozott balesetvédelmi intézkedések bevezetésére vonatkozó szabályok

Munkavédelmi megbízott, igazgató

93

2 nap

19.4.9. Felkészítés Alapozó elméleti felkészítés Emlékeztető elméleti felkészítés Veszélyhelyzeti felkészítés és tájékoztatás Gyakorlás Az alapozó elméleti felkészítés kiterjed az intézmény dolgozóira, valamint az intézményben huzamosabb ideig, vagy folyamatosan tartózkodókra. Állampolgári joguk megismerni az intézményt fenyegető veszélyeket. A felkészítés során az érintetteknek a települést, az intézményt fenyegető veszélyek megismerésén túl betekintést nyernek az intézmény "Prevenciós Programjába". Elsajátítják a helyes veszélyhelyzeti magatartásformákat, az ön- és mások mentésének módját. Kétévente történik, illetve minden új belépőnél a belépéskor. Az emlékeztető elméleti felkészítésre évente egy alkalommal kerül sor. Ennek során fel kell eleveníteni az alapozó felkészítésen elhangzott ismereteket, majd kiegészítjük azt a legújabb információkkal, a Prevenciós Programban történt változásokkal. A veszélyhelyzeti felkészítés nem más, mint a veszélyhelyzet bekövetkeztekor a veszély-specifikumainak megfelelő tájékoztatás és a dolgozók, tagok stb. utasítása a legfontosabb teendőkre, emlékeztetve őket az ez irányú ismereteikre. Gyakorlások, melyek során kell kipróbálni az intézmény riasztási tervét, a veszélyhelyzeti teendők sorrendjét, a helyreállítási teendők egymásutániságát, stb. A gyakorlat lehet részleges, amikor a Prevenciós Program egy-egy részét gyakorolják és lehet komplex, amikor mindenre kiterjedő próbát tartanak szimulált veszélyhelyzetben. Dolgozói felkészítések típusai:

óraszám

Alapozó felkészítés az intézményhez kerüléskor egyszeri 2 óra (általános) Emlékeztető felkészítés

évi 1 óra (általános)

Veszélyhelyzeti felkészítés (ha már baj van)

0,5 óra (célirányos)

Gyakorlás

évi 2 óra

94

Katasztrófa, tűz, bombariadó riasztási terve iskola épülete

tangazdaság

diákotthon (kastély)

lakásotthonok (a város területén)

A szolgálatban lévő, gyermekfelügyelő munkaköri kötelessége a rendkívüli helyzet érzékelését követő riasztás: Az intézmény vezetőjének értesítése Szakmai egységek vezetőinek értesítése Tűzoltóság, rendőrség, mentők riasztása

a tűzriadó terv alapján a tanulók kimenekítése az épületből

a tűzeset, káreset pontos helye, címe, milyen káreset történt, mi van veszélyeztetve, mi ég, emberélet van-e veszélyeztetve, tűzjelző személy neve, a jelzésre használt távbeszélő száma.

95

III. A speciális szakiskola és készségfejlesztő speciális szakiskola szervezeti egység működési rendje

96

I. A speciális szakiskola belső tagozódása: Speciális szakiskola A 2013/13-as tanévtől a következő szakmák képzése indul meg intézményünkben:  2162201 kerti munkás rész-szakképesítés  2162202 parkgondozó rész-szakképesítés  3162201 kertépítő és-fenntartó rész-szakképesítés A szakiskola szakképzési évfolyamain a szakképzési kerettanterv szerint - a közismereti oktatással párhuzamosan - szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik. Évfolyamok száma 3, a tanulók az évfolyamok végén szintvizsgát, a 3. év végén komplex szakmai vizsgát tesznek. A 9-10. osztályba beiskolázott tanulók a közismereti tárgyak mellett pályaorientáció keretén belül ismerkednek a szakterületekkel, hogy a 10. osztály befejeztével tudásuknak, egyéni képességeiknek és felkészültségüknek megfelelően folytathassák tanulmányaikat a szakképző évfolyamokon. A 11-12. osztályban a szakirányú felkészítés kerül előtérbe, a képzés két éve alatt kell felkészülni a fiataloknak az államilag elismert szakmunkásvizsga eredményes letételére. Kizárólag szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik a szakiskola szakképzési évfolyamain kimenő rendszerben. A szakiskola szakképző évfolyama készíti fel azokat a tanulókat komplex szakmai vizsgára, akik a szakiskolai közismereti kerettantervben előírt követelményeket vagy a középiskola tizedik évfolyamát eredményesen teljesítette. A szakmai vizsgáztatást az intézmény saját hatáskörében végzi. A szakképző évfolyam tagozatkódja: 02. agrár-mezőgazdasági szakmacsoport – kerti munkás OKJ 316220101002104, a parkgondozó OKJ 546220101002101, a temetőkertész OKJ 546220101003103 számú azonosítóval. Fent nevezett szakmák kimenő rendszerben szűnnek meg a 2012/13-as tanévtől, tehát már az intézmény ezeket a szakokat nem indítja. Az utolsó 2+2 képzés vizsgáztatásának ideje 2015. május. Készségfejlesztő speciális szakiskola A 9-10. osztályba beiskolázott tanulók a közismereti tárgyak mellett szakmai előkészítő ismeretek keretén belül ismerkednek a szakterületekkel, hogy a 10. osztály befejeztével tudásuknak, egyéni képességeiknek és felkészültségüknek megfelelően folytathassák tanulmányaikat a szakképző évfolyamokon.

97

A 11-12. osztályban a szakirányú felkészítés kerül előtérbe, a képzés két éve alatt kell felkészülni a fiataloknak vizsga eredményes letételére. Intézményünkben a készségfejlesztő speciális szakiskolás tanulóknak kétféle képzést indítunk:  Udvaros szakmai modul  Takarítói munka, takarítói kisegítő munka szakmai program 1. Működési rend célja: Szabályozza a speciális szakiskola, a készségfejlesztő speciális szakiskola belső életét. Ezen belül a tanuló mindennapi tevékenységét az együttélés szabályait, a gyermek-gyermek és a gyermek-felnőtt viszonyt. Célja továbbá, hogy nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkört biztosítson a tanulók és dolgozók számára egyaránt. Előírásai mindannyiunk számára egyformán iránymutatóak, megkövetelik a közösségi lét általános szabályainak megtartását, az intézeti vagyon védelmét, a tanulóbalesetek megelőzését, a közösségi lét általános szabályainak megtartását, a gyermekek és a nevelők egymás iránti kölcsönös megbecsülését. Jogi alapja az 1993. évi LXXIX. közoktatási törvény és annak módosításai, a 8/2000. (V.24.) OM rendelet, a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról, az 1998. Évi XXIII. Törvény a szakképzési hozzájárulásról és annak 17/1999.(IV.2.) OM rendelet módosítása és az 1996. évi LXXVII. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló és az 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről, valamint a 2/2000. (I.31.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről szóló 7/1993. (XII.30.) MÜM rendelet módosításáról. Jogi alapja az 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről, 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról, 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről, 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről. A szervezeti egység működési rendjét a tanévenként megjelenő miniszteri rendelet alapján készült intézményi munkaterv határozza meg, melyben meghatározásra kerül: - a tanítás nélküli munkanapok időpontja, felhasználása, - szünetek időtartama, - megemlékezések, nemzeti, intézmény szervezeti egységeinek ünnepi megemlékezései időpontja,

98

- diákközgyűlés időpontja, - nevelőtestületi értekezlet időpontja, - az őszi és tavaszi nevelési értekezletek időpontja és témája. 2. Az iskola nyitvatartási rendje: A speciális szakiskola és készségfejlesztő speciális szakiskola működési rendje megegyezik az általános iskola szervezeti egység működési rendjével. A szakképző évfolyam működési rendje: A tanítási óra előtt 15 perccel köteles a tanuló megjelenni az iskolában (7 45), a tanítás egyes osztályokban bizonyos napokon 8. órában fejeződik be (15 15). Ettől eltér a nyári szakmai gyakorlat szerinti nyitva tartás. Beléptetés az intézménybe: A speciális szakiskola és készségfejlesztő speciális szakiskola osztályaiba, valamint az intézmény területére az idegen látogatók beléptetése megegyezik az általános iskoláéval. A szakképző évfolyam tankertjébe a látogató csak kísérettel mehet be, a tankertben idegen személy nem tartózkodhat. A szervezeti egységen belül az ügyintézés helye az iskolatitkár irodája, aki az ügy jellegénél fogva a további ügymenetről gondoskodik. Tanítási szünetekben az ügyeleti rend a tangazdaság felügyeletére is kiterjed, mely minden rendkívüli esetben az azonnali ügyintézést vonja maga után. 3. Létesítmények és helyiségek használati rendje: A szervezeti egység minden dolgozója felelős - a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, - a szakiskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - az energiafelhasználással való takarékoskodásért tantermen belül és a tankertben egyaránt, - a tűz- és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért a tanteremben és a tankertben egyaránt, - vagyonvédelemért a tanteremben és a tankertben egyaránt, - a helyiséghasználat általános szabályai megegyeznek az általános iskola szervezeti egységében meghatározott szabályokkal.

99

4. A vezetői helyettesítési rend: A speciális szakiskolának, a készségfejlesztő speciális szakiskolának jelenleg nincs szervezeti egység vezetője, a vezetési feladatokat az általános iskola igazgató helyettese látja el. Ezért a vezetői helyettesítési rend azonos az általános iskola szervezeti egységében rögzítettekkel.

5. Tanulói jogviszony létesítése: A speciális szakiskola , a készségfejlesztő speciális szakiskola osztályába Pest Megye és Gyömrő város területéről azok a gyerekek nyernek beiskolázást, akik az 1., 2., 3., 4. számú Tanulási Képességeket Vizsgáló és Rehabilitációs Szakértői Bizottság javaslata alapján tanulásukban vagy értelmileg akadályoztatott, sajátos nevelési igényűnek minősítettek. Jogviszony létesítése a speciális és készségfejlesztő speciális szakiskola szervezeti egységben: - intézményünk általános iskolai szervezeti egységében befejezett 8. évfolyam, - más általános iskola 8. osztályában befejezett tanulmány után felvételi kérelem a speciális szakiskola 9. osztályába, az erre a célra használt jelentkezési lap nyomtatványon a KIFIR rangsorolása alapján, - a Tanulási Képességet Vizsgáló és Rehabilitációs Bizottságok szakértői javaslata, - iskolaváltozás, távozási nyomtatvány alapján, - szülői kérésre jelentkezési lap kitöltésével. A speciális szakiskolában felvételi beszélgetést tartunk. Jogviszony létesítése a szakképző évfolyamon 2012/13. és 2013/14. tanévben kimenő rendszerben: - eredményesen befejezett 10. évfolyam, - munka-alkalmassági orvosi vizsgálat, - adóazonosító kártya megléte, - 16. betöltött életév. A tanulói jogviszony megszűnésével kapcsolatos eljárások A speciális szakiskolában a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról törvény alapján szűnik meg a tanulói jogviszony.

100

Az iskolai tanulmányok befejezése előtti tanulói jogviszony megszűnése tanköteles tanuló esetén: - más hasonló intézménybe történő áthelyezéssel akkor él az iskola vezetősége és tantestülete, ha a tanuló sorozatos hiányzása veszélyezteti testi épségét és fennáll annak veszélye, hogy bűncselekmény részesévé válik. - Az intézményen belül olyan súlyos magatartásbeli rendellenességek sorozata áll fenn az esetében, mely nem teszi lehetővé a tanuló további, intézményen belüli foglalkoztatását. - Abban az esetben, amikor a tanuló önkényesen nem tesz eleget tankötelezettségének az eljárás menete a következő: az osztályfőnök jelzése alapján az igazgató-helyettes felszólítást küld a szülő felé annak eredménytelensége esetén feljelentést a területileg illetékes jegyző részére a tankötelezettség megszegése miatt. Kilépés a rendszerből: - A 10. osztály befejeztével 2012/13-as tanév végén, vagy a szakképző évfolyam befejeztével kimenő rendszerben utoljára a 2014/15 tanév végén, - 18. életévét betöltötte a tanuló, tankötelezettsége megszűnt, - a 2012/13-as tanévtől kezdődően a 16. életévét már betöltött tanulók a 9. osztályban tankötelezettségük megszűnésével, - a szülő kérésére, vagy esetleg az osztályfőnök kérésére tantestületi határozat alapján, tanulói jogviszonya meghosszabbítható. Intézményrendszerünkből kikerülő tanulóink további sorsáról legalább fél évig a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, utógondozó a lehetőségeknek megfelelően tájékozódik az érintett tanulókkal kapcsolatot tart, hogy a munkavállalás, vagy esetleg ennek lehetőségének hiányában felmerülő nehézségek és problémák megoldására a lehetőségei szerint segítséget nyújtson. Ezen felül a tanulókkal történő kapcsolattartás a tanulók részéről abban a formában is történhet, hogy problémáikkal bármikor visszatérhetnek volt pedagógusaikhoz segítséget kérni, hisz az intézményben tartózkodás során ezt a képet erősítettük és tudatosítottuk bennük. 6. Továbbhaladás az iskolai évfolyamok között: Továbbhaladás a speciális szakiskola és a készségfejlesztő speciális szakiskola szervezeti egységében az évfolyamonként meghatározott minimális követelmények teljesítésével történhet.

101

A tantestület a Közoktatási törvény 69. §-ával élve dönthet úgy, hogy a tanuló akkor is továbbléphet a felsőbb évfolyamba, ha akadályoztatása miatt egy-egy tantárgy (kivéve szakmai tantárgy) követelményeinek teljesítésére képtelen. Ha a tanuló képességei alapján egy tanévnél rövidebb idő alatt képes az adott osztályfok követelményeinek teljesítésére, akkor osztályozó vizsga alapján és a nevelőtestület határozata alapján felsőbb évfolyamba léphet. Ha már betöltötte a 16. életévét, érvényes 8. osztályos bizonyítványával jogosult a szakképző évfolyamra való beiratkozásra. A tanuló a tanév végén - a tantárgyak számától függetlenül – elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. (11/1994. MKM rendelet 21. § (8) bekezdése.

7. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések: A napi gyakorlatban megegyezik az általános iskola szervezeti egységében leirt rendelkezésekkel. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról törvény 50.-51. § határoz róla.

8. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája, rendje: Szervezeti formák: - napközi otthon - szakkör - tömegsport - tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, - diáknap - hitoktatás. Napközi otthon: A szülő kérése és a tanuló igénye alapján összevont csoport formájában működik a speciális szakiskola és a készségfejlesztő speciális szakiskola bejáró tanulói részére. Az őszi, a téli és a tavaszi szünetben, valamint a tanítás nélküli munkanapokon a napközis csoportok nem működnek, kivétel tíz fő feletti szülői

102

igény esetén. A napközis ellátás az utolsó tanítási óra végét követően kezdődik és 15,30-ig tart. A napközi otthonos ellátást a szakképző évfolyamos tanulók is igénybe vehetik. A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek elbírálásának elvei: A szülő igénye alapján a gyámhivatalok és a családsegítők jelzése alapján minden felügyeletre szoruló tanuló részére biztosított a napközi otthonba való felvétel. A következő tanévre a napközi otthonba való felvételt a szülő a szorgalmi időszak utolsó napjaiban kérheti. Indokolt esetben mód van arra is, hogy a felvételt tanév elején, illetőleg tanév közben írásban kérvényezze. A speciális szakiskola és a készségfejlesztő speciális szakiskola 9. osztályába jelentkezőknél a beiratkozás a felvételi kérelem beadásakor történik. A tanuló anyagi helyzetének nehézségei esetén a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek a családlátogatás után írásban meg kell keresnie az érintett önkormányzatok illetékeseit az étkezési térítési díj átvállalása ügyében.

103

9. Térítési díj visszafizetésére vonatkozó rendelkezések: A szervezeti egységen belül nincsenek sajátos szabályozók, megegyeznek az általános iskola szervezeti egységében leirt szabályozókkal. 10. Szakkörök: A szakkörök szervezésével és működtetésével kapcsolatos előírások megegyeznek az általános iskolai szervezeti egységben meghatározottakkal. 11. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományápolással kapcsolatos feladatok Megegyezik az általános iskolai szervezeti egységben meghatározottakkal. 12. A mindennapi testedzés formái, tömegsport és az iskolavezetés közötti kapcsolattartás formái és rendje: A szervezeti egységen belül nincsenek sajátos vonatkozásai, ezért megegyezik az általános iskolai szervezeti egységében meghatározottakkal. 13. Tankönyvrendelés szabályai: A szakterület nem határoz meg sajátos szabályokat, ezért a speciális szakiskolában és a készségfejlesztő speciális szakiskolában a tankönyvrendelés szabályai megegyeznek az általános iskola szervezeti egységében leírtakkal. 14. A nevelési-oktatási intézmény dokumentumainak nyilvánossága: Megegyezik az általános iskola működési rendjében leírtakkal. Tanulóbalesetek megelőzésének vezetői pedagógusi alkalmazotti feladatai, tanulóbaleset esetén teendő intézkedések rendje: intézményi védő- óvó előírások. Az általános iskola működési rendjében meghatározottakon túl a következőkkel egészül ki: - a szakiskola évfolyamain a kötelező tanév eleji tűz- és balesetvédelmi oktatáson túl a napi gyakorlati munka megkezdése előtt a szükséges eszközökkel, szerszámokkal kapcsolatban ismétlő munkavédelmi oktatást kell tartani, melyek elsajátításáról visszakérdezéssel a munka megkezdése előtt a szakmai gyakorlatot tartó kollégának meg kell győződnie. A szakmai gyakorlat ideje alatt a szakoktatónak folyamatosan figyelnie kell az eszközök, szerszámok, gépek rendeltetésszerű használatára. Abban az 104

esetben, ha meghibásodás történik, vagy a tanuló nem rendeltetésszerűen használja a szerszámot és ezzel veszélyezteti saját és mások testi épségét, a munkát köteles azonnali hatállyal beszüntetni. - A tanulók által használható gépek, eszközök jegyzéke a szakmai gyakorlat ideje alatt felnőtt felügyelete mellett a fűnyíró gép és a motoros szegélyvágó gép használatával egészül ki. 15. Tanuló- és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége: Megegyezik az általános iskola szervezeti egységben meghatározott eljárással. 16. Rendkívüli esemény: Megegyezik az általános iskola szervezeti egységben meghatározott eljárással. 17. Szociális ösztöndíj, szociális támogatás: Szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveiről jelen SZMSZ nem rendelkezik, mert jelenleg az intézmény költségvetésében erre elkülönített és felosztható pénzösszeg nem áll rendelkezésünkre.

Az iskolai rendszerű szakképzés tekintetében a 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről, XVI. fejezete „A tanulókat megillető juttatások, kedvezmények” rész rendelkezik.

105

IV. Diákotthon Szervezeti és Működési Szabályzata

106

I. A Szervezeti és Működési Szabályzat Vonatkozó jogszabályok: - 2011. évi CXC tv. A nemzeti köznevelésről - 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési- oktatási intézmények működéséről - 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési – oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról A Szervezeti és Működési Szabályzat meghatározza és szabályozza az intézmény -

tevékenységét, irányításának rendjét, működésének folyamatait, összefüggéseit, szervezeti felépítését, a hatásköri és függelmi kapcsolatokat, a felelősséget a nevelés és gazdálkodás területén, az ellenőrzés rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó szabályozást.

Biztosítja az alapfeladatok elvégzését és kötelezettséget jelent a benne foglaltak végrehajtására. Az intézmény munkáját az alapító okiratban foglaltak, a pedagógiai program, az ennek végrehajtására készült éves munkatervek, az intézményi nevelési és oktatási terv, valamint e szabályzat alapján végzi. A diákotthonban munkát végző közalkalmazottak munkavégzésük során a jelen Szabályzat szerint kötelesek eljárni. A szabályzat része az intézményi Szervezeti és Működési Szabályzatnak.

107

II. Az oktatási intézmény meghatározása 1. Az oktatási intézmény Elnevezése: Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és EGYMI Székhelye és levelezési címe: 2230 Gyömrő Üllői út 26. Teleki kastély E-mail címe: [email protected] 2. Az intézményegység adatai: Elnevezése: Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és EGYMI diákotthoni szervezeti egysége.

3. A Diákotthon jogi helyzete Az intézmény szervezeti egységeként működő Diákotthon nem önálló jogi személy. Az intézmény működési feltételeit a fenntartó biztosítja.

108

diákotthoni egység szervezeti felépítése:

Diákotthonvezető igazgatóhelyettes

Ápolónő

Munkaközösség-vezető

Technikai dolgozók: - takarítónők - fűtő

Csoportvezető nevelő tanárok

Gyermek és ifjúsági felügyelők 109

A diákotthon működési rendje és célja: A diákotthon működési rendje szabályozza a diákotthon belső életét, ezen belül a tanulók mindennapi tevékenységét, az együttélés szabályait, a gyermekgyermek és a gyermek- felnőtt viszonyt. A diákotthon alkalmazkodik a felvételt nyert gyermekek és fiatal felnőttek szükségleteihez, részben átvállalja a család szocializációs feladatait, a tanulók egészséges fejlődésének biztosítását, gondozását, nevelését hátrányos megkülönböztetés nélkül. Célja továbbá, hogy nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkört biztosítson a jogi normatívák megtartása mellett a tanulók és a dolgozók számára egyaránt. Előírásai mindannyiunk számára egyformán iránymutatóak, megkövetelik a közösségi lét általános szabályainak megtartását, az intézeti vagyon védelmét, a törvényi előírások tiszteletben tartását, a gyermekek és a nevelők egymás iránti kölcsönös megbecsülését. Törekedni kell a gyermekek megismerésére, pozitív személyiségjegyek erősítésére és kölcsönös bizalmon alapuló, őszinte nyílt nevelési légkör kialakítására. El kell érni a házirendben foglalt jogok és kötelezettségek, napirendi elvárások egységes érvényesítését. Biztosítani kell az érdekérvényesítés és panaszjog lehetőségét. Szükségszerű, hogy a nevelőmunka folyamatában résztvevők ugyanazon elv alatt ugyanazt értsék a pedagógiai környezetben akkor is, ha eltérő gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek, és különböző szakfeladatot látnak el.

110

A diákotthon működési rendjét az általános iskolai és a szakiskolai szervezeti egységhez igazodva a tanévenként megjelenő miniszteri rendelet alapján készült munkaterv határozza meg.

1. A diákotthon nyitvatartási rendje: A diákotthon működési rendje kéthetes ciklusokat foglal magába: minden második hétvégén a tanulók kötelezően hazautaznak. Hazautazás pénteken 12,00 órától 18,00 óráig történik. A törvényes képviselő előzetes írásos engedélye alapján a tanulók önállóan, egyedül közlekednek. Engedély nélkül a törvényes képviselőnek vagy az általa megbízott felnőtt kíséretében adjuk haza a gyermekeket. Visszaérkezés a hét első tanítási napját megelőző nap 12,00 órától 18,00 óráig, a házirendben foglaltak szerint. Hétköznap, tanítási időben 8,00 órától 11,30 óráig a diákotthonban nem tartózkodik tanuló. 11,30 órától 20,00 óráig kerül lebonyolításra a diákotthon napi programja, ahol a nevelőtanár és a gyermek- és ifjúsági felügyelő kollégák szolgálati beosztás alapján látják el napi feladatukat. Hétköznap a gyermekifjúsági felügyelő kollégák 12,00 órától 20,00 óráig illetve 20,00 órától 08,00 óráig látják el szolgálatukat.

111

Szombaton és vasárnap kéthetente illetve igény szerint van nyitva a diákotthon. Ebben az esetben, a diákotthonban beosztás alapján a felügyeletet biztosítani kell. Nappali felügyelet 8,00 órától 20,00 óráig, az éjszakai felügyelet 20,00 órától 08,00 óráig tart. A diákotthon napi működési rendjét és időbeosztását a házirend tartalmazza, mely szorosan kapcsolódik és alkalmazkodik az általános iskola és a szakiskola működési rendjéhez. A kollégium zárva tartása alatt, előzetes egyeztetés és írásbeli szerződés alapján a diákotthon helyiségei bérbe adhatók, vagy rendezvények számára kiadhatók. Ennek lebonyolítása a szerződéskötés vonatkozásában az igazgató, a gyakorlati megvalósításban az intézmény gondnokának a feladatkörébe tartozik.

112

2. Szakmai vezető diákotthon vezető igazgató helyettes: A szakma irányelveinek és a belső szabályzatoknak megfelelően szervezi és irányítja az intézményegységben élő gyermekek gondozását, nevelését és szükségleteiknek megfelelő ellátását. Figyelemmel kíséri az intézmény életét, technikai, szervezési, humán erőforrás gazdálkodást érintő módosító javaslatokat tesz. Szervezi és előkészíti a szakmai továbbképzéseket. Feladatkörét érintő szakmai programokon képviseli az intézményt. Javaslattételi joga: - Gondozási és nevelési tevékenység korszerűsítésére, szabályzatok módosítására. - A szervezeti egység szakmai munkájának hatékonyságát, gazdaságosságát javító új szervezési módszerek, technikák bevezetésére. - Munkatársak jutalmazására, fegyelmi felelősségre vonására. Önállóan dönthet: - Sürgős esetben, életveszély elhárítás esetén. A szervezeti egység vezetőjének munkarendje: A diákotthon nyitvatartási idején belül 11,30 órától 16,00 óráig az igazgató és a szervezeti egység vezetői közül legalább egyiküknek a szervezeti egységben kell tartózkodnia. Az igazgató helyettes a tanév elején meghatározott munkarendje szerint végzi napi munkáját. Ettől a munkarendtől eltérni csak indokolt esetben, az igazgatóval történt egyeztetés után lehet. A tanítási szünetekben, a szervezeti egység vezető munkaidő beosztása az előre elkészített és elfogadott ügyeleti beosztás alapján történik. Az igazgató helyettes a hét végén és ünnepnapokon készenléti ügyeletet az ügyeleti beosztás alapján tart. A távozó vezető után, 16,00 és 20,00 óra között a szervezett foglalkozást tartó nevelő tanár, vagy megbízott gyermek- és ifjúsági felügyelő tartozik felelősséggel a szervezeti egység rendjéért és szükséges esetben az intézkedésért.

113

A szervezeti egység vezetőjének helyettesítése: A diákotthon folyamatos működésének biztosítása érdekében a szervezeti egység vezető egy hetet meghaladó távolléte esetén helyettesítését, a szakmai munka szervezése és ellenőrzése területén, a munkaközösség vezető, igazgatói megbízás alapján látja el. A vezető visszatértével beszámolási kötelezettsége van. Intézkedési jogköre csak a saját szervezeti egységén belül, az igazgatóval történt egyeztetés alapján biztosított. Csoportvezető nevelő tanár Felelős a diákotthonban élő gyermekek és fiatal felnőttek testi – pszichés fejlődéséért, magatartási és tanulmányi előmeneteléért. Megszervezi a tanulási képesség fejlesztését, rendszeresen kapcsolatot tart a csoportjában lévő tanulók tanáraival. Megtervezi és heti rendszerességgel szabadidős foglalkozásokat tart csoportjának. Elősegíti gondozottai szocializációját, csoportba való beilleszkedésüket. Szükség esetén besegít a gyermek- és ifjúsági felügyelő gondozási feladataiba. Gyermek és ifjúsági felügyelő Feladata: A nevelő-gondozó tevékenységében a nevelő segítőtársa a diákotthonban. A nevelővel közösen elvégzett tervező munka alapján önállóan végzi a szabadidő szervezését, a játéktevékenységek, gondozási feladatok, napirendi feladatok, ügyelet, éjszakai felügyelet ellátását. A gyerekek fejlődését figyelemmel kíséri, javaslatot tesz kivizsgálásra. Kapcsolatot tart a szülőkkel. Adminisztrációs teendők ellátása.

114

3. A diákotthoni felvétel és elhelyezés rendje: - a diákotthonba felvehető létszám: az alapító okirat szerint, maximum 80 fő, - a diákotthonba a szülők 1 év időtartamra felvételt kérnek az általános iskola, a speciális szakiskola, valamint a készségfejlesztő speciális szakiskolai évfolyamra beiskolázott tanulók számára, - gyermekvédelmi szempontokat figyelembe véve, a nevelési tanácsadó, illetve családsegítő javaslata alapján a tanulók elhelyezést nyerhetnek a diákotthonban, - annak a tanulónak a kollégiumi felvétele nem tagadható meg, akinek felvételét vagy átvételét a gyámhatóság kezdeményezte, - diákotthonban való elhelyezés történhet az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelősének kezdeményezésére és az osztályfőnök javaslata alapján is, - a földszinten a fiúhálók kerültek kialakításra, - emeleten a leány tanulók kerültek elhelyezésre. A tanulók a tanévkezdést megelőző napon költöznek be a diákotthonba. A diákotthonba felvett tanulókból csoportokat alakítunk ki Teljes kihasználtság esetén 6 fiú és 3 lány csoport szervezése indokolt. A diákotthonba való beköltözés alapfeltétele, hogy: - az intézmény tanulója legyen, - felvételt nyerjen a diákotthoni elhelyezéshez, - a tanuló a beköltözés első napján rendelkezzék orvosi igazolással – „6 héten belül fertőző betegségben nem szenvedett, egészséges, közösségbe mehet”.

115

4. Diákotthoni tanulói jogviszony megszűnésével kapcsolatos eljárások: Kollégiumi jogviszony megszűnik: - a tanulmányi év végén akkor, ha írásban nem kéri a szülő gyermeke újra felvételét diákotthonba, - a tanuló iskolai tanulmányainak megszűntével a diákotthoni tanulói jogviszonya is automatikusan megszűnik, - ha a családi körülmények normalizálódása következtében a gyermek családban történő ellátása biztosítottá válik, és a szülő a kollégiumi ellátás megszűntetését írásban kéri, - kezdeményezés történhet a tanuló diákotthoni elhelyezésének felfüggesztésére, ha a tanuló alapvető tevékenységekben nem tuja magát kiszolgálni, vagy súlyos egészségkárosodása miatt egyéni bánásmódot igényel, - fegyelmi határozat alapján, A diákotthonból kikerülő tanulóink sorsáról, a családba való beilleszkedés, ellátottság, gondozottság mértékéről a gyermek- és ifjúsági felelős informálódik, legalább egy évig, az érintett tanulóval kapcsolatot tart. Az estlegesen felmerülő nehézségek, és problémák megoldásában lehetőségei szerint segítséget nyújt, elsősorban a tanulónak, másodsorban a szülőnek. 5. Szülőkkel való kapcsolattartás rendje: Szóban: Szülő és nevelőtanár - gyermekfelügyelő - vasárnap délutáni beérkezéskor személyesen, - pénteken délután a tanulók hazautazáskor személyesen, - telefonon, bármilyen a gyermeket érintő ügyben indokoltságának megfelelően a hét bármely napján, Szülő és gyermek - a szülő telefonon 19,00 – 20,00 között hívhatja a gyermekét. Írásban: Szülő és nevelőtanár - gyermekfelügyelő - levél formájában. A szülők észrevételeiket minden esetben megtehetik: - a csoportvezető gyermekfelügyelőnél szóban, - a csoportvezető nevelőtanárnál szóban, - a diákotthon vezetőjénél szóban és írásban,

116

- a térítési díjjakkal kapcsolatban gazdasági irodán írásban és szóban, - indokolt esetben az igazgatónál szóban és írásban – az ügyintézés ideje, a törvényben, vagy a törvény felhatalmazása alapján más jogszabályokban meghatározott munkanap.

117

6. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések: A tanuló, az iskolához hasonlóan a diákotthonban is köteles távolmaradásának időtartamát szülői, vagy orvosi igazolással igazolnia (az igazolás módját a házirend tartalmazza). A tanuló távolmaradásának engedélyezését a szülő előzetesen írásban kérheti. A beteg tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem tartózkodhat a diákotthonban. A nevelő, gyermekfelügyelő, ha megítélése szerint a tanuló beteg, gondoskodik a többi tanulótól való elkülönítésről és a lehető legrövidebb időn belül értesíti annak szüleit. A szülőnek gondoskodnia kell a tanuló hazautaztatásáról és otthoni ápolásáról. Ha a hazautaztatás nem oldható meg, a diákotthon ápolónője intézkedik a betegnek az egészséges tanulóktól való elkülönítéséről, és egészségügyi ellátásáról. Gyógyulás után a diák orvosi igazolással – „egészséges, közösségbe mehet” – térhet vissza a diákotthonba. 7. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje: A diákotthonban elhelyezett tanulók egészségügyi felügyeletét az intézet orvosa heti két alkalommal meghatározott rendelési időben látja el, az ápolónővel együtt munkaköri leírás alapján. Tevékenységük megegyezik az általános iskolai szervezeti egységben meghatározottakkal, a következő kiegészítéssel: - az ápolónő kapcsolatot tart a helyi szakrendelővel, indokolt esetben a tanulót szakrendelésre elkíséri, - a tanítási szünetekről a diákotthonba visszaérkező gyerekek egészségügyi szűrését elvégzi és meggyőződik arról, hogy rendelkeznek-e az orvosi igazolással, mely a tanuló közösségben való elhelyezését tanúsítja, - a tanulók gyógyszerezése az ápolónő közreműködésével, távollétében a csoporthoz rendelt gyermekfelügyelő irányításával, a gyógyszer beszerzési és kezelési szabályzata alapján az orvosi előírásoknak megfelelően történik.

118

8. Étkezés: A gondozott gyermek számára naponta, az életkornak megfelelő, legalább ötszöri, legalább egy alkalommal meleg, az egészséges táplálkozás követelményének megfelelő étkezést kell biztosítani, a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően. Ha a gondozott gyermek egészségi állapota indokolja, részére az orvos előírásainak megfelelő speciális étkezést kell biztosítani. Azok a tanulók, akik minden hétvégén hazamennek heti 5 nap étkezést vesznek igénybe. Ennek megoszlása: - pénteken reggeli, tízórai, ebéd, - vasárnap uzsonna, vacsora, Az intézményben tálaló konyha működik. Külső cég heti étlap alapján naponta szállítja gyermekek számára az ételt. Az étlap összeállításába nincs véleményezési lehetősége az iskolaorvosnak, védőnőnek és a tanulóknak. 9. Térítési díj be- és visszafizetésére vonatkozó rendelkezések: A diákotthoni elhelyezés ingyenes. A szülő térítési díjként a napi ötszöri étkezés normatíváját köteles folyó hó 10-ig az intézmény pénztárába, vagy akadályoztatása esetén, csekken befizetni. A tanulói jogviszony bármely okból való megszűnése, vagy szüneteltetése esetén az étkezési díj többlet befizetésének visszatérítéséről a megszűnést, illetőleg szüneteltetés kezdetét követő egy hónapon belül a gazdasági iroda intézkedik. A gazdasági iroda a hiányzás miatt igénybe nem vett étkezésekre befizetett térítési díjat, a következő befizetés alkalmával beszámítja. A lemondás telefonon, vagy személyesen a gazdasági irodában történik. A térítési díjak megállapításakor adható szociális kedvezményeket az önkormányzat határozata állapítja meg.

119

10. A létesítmények és helyiségek használati rendje: A diákotthon létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. Értelemszerűen ebbe beletartozik a diákotthon környezetében lévő játszótér és sportpálya területe is. A diákotthon minden dolgozója és tanulója felelős – indokolt esetben – anyagilag is: - a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, - a diákotthon rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - az energiafelhasználással való takarékoskodásért, - a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. A tanuló által szándékosan okozott kárt a szülő köteles minden esetben az intézmény pénztárába befizetni. Általános szabályok a helyiséghasználattal és területhasználattal kapcsolatban: A tanulók a diákotthon létesítményeit, helyiségeit csak felnőtt felügyelettel használhatják. Tanítási órán kívül csak a diákotthonba beíratott tanulók tartózkodhatnak a diákotthonban. Az általános iskola és a szakiskola tanulói előzetes megbeszélés alapján használhatják, felnőtt felügyelete mellett a diákotthon létesítményeit. A diákotthon egyes helyiségeinek berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak a szervezeti egység vezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Vagyonvédelmi okok miatt a felügyelet nélkül hagyott termeket zárni kell. A külső, nem a diákotthonhoz tartozó igénybevevők a helyiségek átengedéséről szóló megállapodás szerinti időben és ideig tartózkodhatnak az épületben. Az igénybevevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani a diákotthon munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat. A helyiségek szervezeti egységenként történő szabályozása a házirendben történik. 11. A reklámtevékenység szabályozása: Az intézmény egész területén csak a gyermekeknek szóló kizárólag az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, kulturális tevékenységgel,

120

valamint a társadalmi és közéleti tevékenységgel kapcsolatos reklámok helyezhetők el az igazgató engedélyével.

121

12. Tanulási képesség fejlesztése A nevelő az oktató - nevelő tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek - egyéni képességét, tehetségét, - fejlődésének ütemét, - szociokulturális helyzetét, fejlettségét, - sajátos nevelési igényét. (Lásd Pedagógiai Program) A tanórán kívüli foglalkozások rendje és szervezési formái: A tanórán kívüli foglalkozások a heti rendben és rendszerességgel kerülnek megszervezésre, lebonyolításra. A diákotthoni szervezeti egység működésében biztosítja, hogy a délután folyamán a tanulók az iskola által szervezett foglalkozásokon és fakultatív hitoktatáson részt vegyenek. A diákotthon tanórán kívüli tevékenységébe a következő foglalkozások megszervezése tartozik: -

kulturális foglalkozás, sporttevékenység, testedzés, játék, önismeret, technikai tevékenység, informatikai ismeretek gyakorlása, munkafoglalkozás, séta, kirándulás.

A szolgálatban lévő nevelő és gyermekfelügyelő felel a rábízott gyermek felügyeletéért, testi épségéért, és az intézmény vagyonáért.

122

13. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományápolással kapcsolatos feladatok: Az ünnepélyek és megemlékezések rendjét, a tanév rendjében meghatározottak figyelembe vételével a felelősök megjelölésével az intézmény éves munkatervében rögzítjük. A diákotthon részt vesz az iskolai szervezeti egység által megszervezett nemzeti ünnepeken és megemlékezéseken. A hagyományoknak megfelelően, a diákotthon az ünnepségsorozatból elsősorban a népszokásokhoz fűződő ünnepségek megszervezéséért és lebonyolításáért felelős. Ezek a következők: - Terménykiállítás, Teleki nap. - Mikulás, Karácsony: az ünnepkörhöz kapcsolódó irodalmi és zenei anyag megismerésén túl az ajándékozás örömét biztosítja a gyermekek számára. - Álarcos bál: a népszokás felidézése mellett a tanulóknak élmény a farsangi szemüvegek, dekorációk elkészítése. Zenés táncos délután szervezése a diákotthonban élő gyermekeknek, fiatal felnőtteknek. - Készülődés a húsvéti ünnepekre, népi hagyományok megismerése. - Anyák napi versek gyakorlása, ajándék készítése. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink részt vegyenek Gyömrő város kulturális eseményein, ünnepségein. 14. Mindennapi testedzés formái: A diákotthon működési rendjében különös tekintettel, kellő figyelemmel kell lenni arra, hogy a tanulók számára a szabadban végzett mozgás biztosított legyen. Ettől eltérni tornaterem hiányában csak az időjárás függvényében lehet. Minden csoport számára biztosítani kell, hogy naponta legalább egy órát a gyerekek a szabad levegőn sportoljanak, játsszanak, versenyezzenek, az iskola által szervezett tömegsport órákon túl. A diákotthon vezetője ezeket figyelemmel kíséri a diákotthonban a szabadidő hasznos eltöltésének ellenőrzése kapcsán.

123

15. A kollégiumi könyvtár működési rendje: Az iskolai könyvtár a Teleki kastélyban a diákotthon épületében működik. A nyitvatartási rendet a könyvtáros javaslata alapján tanévenként az iskola igazgatója határozza meg. A könyvtárat az intézmény dolgozói és tanulói vehetik igénybe, a szolgáltatások használóinak körét az igazgató bővítheti. A könyvtár használata ingyenes. A könyvtári állomány nagyobb része kölcsönözhető illetve részben kölcsönözhető, kisebb része csak helyben olvasható. A kölcsönözhetőség körét a könyvtáros határozza meg. Ha a könyvtár állományába tartozó könyv elveszik, vagy megrongálódik, az olvasó köteles másik példányról gondoskodni. Amennyiben az olvasó a könyvtárral szembeni tartozását többszöri felszólításra sem rendezi, a könyvtáros tanuló esetében az osztályfőnökhöz fordulhat. A tanítási év végén illetve az iskolából való végleges távozás előtt a könyvtári tartozásokat rendezni kell. Tanítási szünetben a könyvtár zárva tart. A könyvtári állomány nyilvántartása a SZIRÉN számítógépes program és az egyedi nyilvántartó könyv alapján történik. A könyvtári állomány fejlesztése a tankönyvtámogatás 25 %-ából történik, mely megoszlik a tartós tankönyvek vásárlására, illetve a gyermek-, ifjúsági-, szak-, és szépirodalom, valamint a felnőtt szakirodalom területei között.

16. A tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének formái: Jutalmazás: - diákotthoni gyűléseken való szóbeli dicséret, - írásbeli dicséret, - rendezvényeken való részvétel, illetve az ott elért eredmények, sikerek tárgyi jutalmazása, - jutalomkirándulások. Fegyelmezés: - Szóbeli figyelmeztetés a diákotthoni gyűléseken, vagy személyesen. - Írásbeli figyelmeztetés,

124

- A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel. - Ismétlődő, vagy nagyobb vétség esetén fegyelmi tárgyalás.

125

17. A tanulóbalesetek megelőzésére tett intézkedések: Intézetünk területén lévő veszélyforrásokat, a tanulók egészségének és testi épségének megóvását, szolgáló előírásokat a tanév elején, a pedagógusoknak, nevelőknek a tanulók fejlettségi szintjének megfelelően ismertetni kell. Ennek a tényét és tartalmát diákotthoni naplóba dokumentálni kell. Ha az intézmény dolgozója az egészségre, testi épségre vonatkozó akár potenciális, akár konkrét veszélyforrást észlel, köteles jelenteni a közvetlen vezetőjének, aki ezután megteszi a szükséges intézkedéseket. Ha a dolgozó olyan veszélyforrást észlel, amely közvetlenül, és súlyosan érintheti az egészséget és a testi épséget (pl. áramütés veszélye), akkor a veszélyforrás helyéről a tanulókat azonnal el kell távolítani és a hely őrzéséről, lezárásáról gondoskodni kell. Ezután eleget kell tenni a bejelentési kötelezettségnek. Tanuló-és gyermekbalesetekkel összefüggő feladatok: Az intézmény dolgozóinak feladata Bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén: - A sérült tanulót elsősegélyben kell részesíteni, ha szükséges orvost kell hívni. - A veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie. - Tanuló- és gyermekbaleset esetén a felügyeletet ellátó személy erről haladéktalanul értesíti az igazgatót, távolléte esetén a helyettest. - Értesíti a szülőt, gondviselőt. Bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén a tanuló ellátásában a színhelyen lévő valamennyi nevelőnek is részt kell venni. Az elsősegélynyújtást végző csak annyit tehet, amihez biztosan ért, bizonytalanság esetén meg kell várni a szakember segítségét.

126

18. Rendkívüli esemény Bombariadó, tűzriadó. A tanulók a diákotthonban látható helyen feltüntetett menekülési útvonal mentén hagyják el a helyiséget. Gyülekezési hely a diákotthon előtt lévő salakos sportpálya. Gyülekezés után minden nevelő, gyermek és ifjúsági felügyelő ellenőrzi a saját csoportjának a létszámát. Telefonon segítséget hív. (rendőrség, tűzoltóság, mentő). Értesíti az intézmény vezetőjét. A gondozott halála esetén végzendő teendők 1. A halál gyanújelének észlelésekor azonnal értesíteni kell az illetékes orvost. 2. A halál beálltának megállapítására csak az orvos jogosult. 3. A halottat izolálni kell a diákotthonban lévő gyermekektől. Az orvos megérkezéséig elő kell készíteni a szükséges dokumentumokat: személyi igazolvány, egészségügyi nyilvántartás. 4. Rendkívüli haláleset esetén az orvos utasításainak megfelelően kell intézkedni (hatóság értesítése). 5. Törvényes képviselő értesítése. 6. A halott elszállításáról a törvényes képviselő akadályoztatása esetén az alábbiak szerint intézkedni kell: Orvosi engedély kézhezvétele, a település temetkezési szolgálatának értesítése. 7. A halott elszállítását követően a gondozó (nevelő/gyermek és ifjúsági felügyelő) az elhunyt pénzéről, értékeiről leltárt készít két példányban. És 2 tanúval aláíratja. Ékszereket a színűk szerint, pénzt összeg – és sorszámszerűen feltünteti. Használati tárgyait, ruhaneműjét felleltározva raktárban kell elhelyezni. (későbbiekben a leltárba vett érték hagyaték) 8. A hagyaték tanúk előtt, leltár szerint az átvevő aláírása ellenében adható ki. Az átvételi jegyzőkönyvön az átvevő személyi azonosító adatait is fel kell tüntetni. A jegyzőkönyv egy példányát át kell adni. 9. A gyám tisztsége a gyámolt halálának beálltával megszűnik, ezért részére a hagyatékot kiadni nem lehet.

127

19. A gondozó – nevelő személyzet magatartási szabályai és titoktartási kötelezettsége Az intézmény valamennyi dolgozójának és gondozottjának egymáshoz való viszonya a tiszteletre épül. Nagyon fontos a gyermek és felnőtt bizalomra épülő kapcsolata. Tilos a gyermeket: -

Megütni, egyéb módon bántalmazni. Megfélemlíteni. Megfenyegetni, sértő kifejezésekkel illetni. Indulatosan, durván szólítani, ellátni. Megszégyeníteni, kiszolgáltatottság érzését szándékosan erősíteni. Bezárni, személyes tárgytól megfosztani – kivéve, ha tiltott tárgy van a birtokában.

Általános elvárások - A dolgozó külső megjelenésére fordítson kiemelt figyelmet. - Munkáját jellemezze a pontosság, megbízhatóság, együttműködési készség, önfegyelem, pozitív hozzáállás, empátia, felelősség, tapintatosság, szakmai ismeret. - Törődjön saját egészségével. Kötelező foglalkozás – egészségügyi orvosi vizsgálaton való részvétel. - Fertőző betegségben szenvedő munkatárs az intézményben nem tartózkodhat, munkát nem végezhet. - A dolgozó munkaideje letelte után csak indokolt esetben és közvetlen felettese engedélyével tartózkodhat az intézmény területén. A nevelő és nevelő - oktató munkát közvetlen segítő munkakörben foglalkoztatottakat titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a fiatal felnőttel és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a tanulói jogviszonnyal összefüggő adatokra: -

a magatartással, a szorgalommal, a tudás értékelésével, a vizsgákkal kapcsolatos információk, 128

- a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekre, a tanulói balesetekre vonatkozó adatok. A titoktartási kötelezettség határidő nélkül fennáll a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is. IV. A tanulók véleménynyilvánításának, panaszjogának és rendszeres tájékoztatásának rendje: A diákotthoni tanulóknak meg van a lehetősége, hogy szabad véleményt nyilvánítsanak a diákotthont érintő kérdésekben az otthongyűlés keretében, melyre havonta egy alkalommal kerül sor. Segítséget kérhetnek személyes ügyekben diákotthoni gyűléseken, a nevelőkkel, illetve a diákotthon vezetőjével való személyes beszélgetésekkor. Cél: a gondozottak vélemény nyilvánítására, panaszjogának érvényesítésére megfelelő fórúm megteremtése. Az érdekérvényesítés során a fokozatosság elve kell, hogy érvényesüljön. 1. Nevelő: A gyermekeknek és fiataloknak joguk van ellátásának körülményeivel kapcsolatos észrevételeiket, esetleges panaszaikat azonnal szóban jelezni az adott esetben jelen lévő nevelőnek, aki kivizsgálja azt, ha lehetősége van rá, orvosolja az esetleges panaszt. Amennyiben erre nem adódik lehetősége, írásban továbbítja azt a megfelelő fórum felé. 2. Otthonvezető: A gyermekeknek és fiataloknak joguk van ellátásának körülményeivel kapcsolatos észrevételeiket, esetleges panaszaikat szóban vagy írásban jelezni az otthon vezetőjének, aki kivizsgálja azt, ha lehetősége van rá, orvosolja az esetleges panaszt. Amennyiben erre nem adódik lehetősége, írásban továbbítja azt a megfelelő fórum felé. 3. Otthongyűlés: A gyermekeknek és fiataloknak joguk van ellátásának körülményeivel kapcsolatos észrevételeiket, ötleteiket, esetleg panaszaikat az otthongyűlésen szóban társaik és a jelen lévő felnőttek elé tárják, akik kivizsgálják azt, ha lehetőség van rá, orvosolják az esetleges panaszt. Amennyiben erre nem adódik lehetősége, írásban továbbítja azt a megfelelő fórum felé.

129

V. Kapcsolattartás 1. A szervezeti egységekkel való kapcsolattartás rendje: A diákotthon állandó, napi kapcsolatot tart fenn az iskolával és az ott oktató pedagógusokkal, osztályfőnökökkel (nevelő tanárok hospitálása, egyéni beszélgetések). Meghívás alapján, az iskolai és a gyermekotthoni szervezeti egység részt vesz a diákotthon hagyományos rendezvényein. A diákotthon vezetője külön is rendszeres kapcsolatot tart fenn az egységek vezetőivel a vezetőségi értekezleteken, kéthetente, illetve az egységek közt esetenként felmerülő problémák megoldása kapcsán. A diákotthon vezetője átveszi az iskola igazgatójának a hatásköréből a következőket: - a diákotthon oktató-nevelő munkájának szervezése, irányítása, ellenőrzése, - a diákotthonban elhelyezett tanulók ellátottságának, gondozottságának ellenőrzése, - a diákotthoni dolgozók munkaidő beosztásának elkészítése, - a szükséges helyettesítési feladatok ellátása, - a diákotthoni dolgozók szabadságolási tervének elkészítése, nyilvántartása, - a diákotthoni ügyeleti rend megszervezése, - a diákotthon működésével kapcsolatos szakmai feladatok megoldása. A diákotthon a nevelőtestület hatáskörébe nem ruház át semmilyen diákotthoni feladatot. A diákotthonban kollégiumi szék nem működik, hanem a diákotthon egy személyt (nevelő tanárt) delegál az iskolaszékbe. 2. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás formái és rendje: A diákotthonban nem működik diákönkormányzat. A tanulók jogainak orvoslása és fegyelmi problémáinak megoldása az iskolai diákönkormányzaton keresztül történik. 3. A külső kapcsolatok rendszere: A diákotthon kapcsolatot tart fenn az intézmény minőségfejlesztési programjában meghatározott közvetett partnerek egy részével: - „Elhagyott és Fogyatékos Gyermekekért” Alapítvány,

130

-

Máltai Szeretet Szolgálat, Gyömrői Polgármesteri Hivatal, Református Egyház Evangélikus Egyház Szent Vitus Alapítvány

Ezek a partnerek rendszeres meghívást kapnak a diákotthon rendezvényeire: Mikulás, Karácsony, farsang. A kapcsolattartás formái: levél, telefon. A kapcsolat felvételéért felelős a diákotthon vezetője, illetve az ezzel külön megbízott dolgozók. A gyermekeket védő, óvó feladatkörnek megfelelően, az intézmény GYIV felelősén keresztül, a diákotthon kapcsolatot tart fenn a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal is. 4. Beléptetés az intézménybe: Az intézményünk nyitott, de a zavartalan nyugodt nevelő-oktató munka megköveteli, hogy a napi munka folyamán csak szabályozott körülmények között legyen látogatható. A látogatásra kijelölt helyeken kívül minden más helyiség zárt, esetenként engedéllyel, csak kísérővel látogatható. A diákotthonban a szülői látogatás hétfőtől péntekig 14,00 órától 15,00 óráig, vasárnap 12,00 órától 18,00 óráig biztosított. A látogatás helye a diákotthon zsibongója. A gazdasági iroda ügyintézési időpontja 08,00 órától 15,00 óráig tart, befizetések a pénztári nyitva tartás alapján hétfő- szerda- pénteki napokon 11,00 órától 14,00 óráig biztosított. Az ügyintézés helye az iskolatitkár és a diákotthont vezető igazgató helyettes irodája, akik az ügy jellegénél fogva a további ügymenetről gondoskodnak. A délutáni szervezett foglalkozások látogatása csak a foglalkozást tartó pedagógus engedélyével lehetséges, kivételt képez ez alól, ha a látogatás ellenőrzési céllal történik. 5. Fenntartó, szakértő, illetve más személyek látogatása az intézményben: A pedagógiai szakértő, szaktanácsadó, Klebelsberg Intézményfenntartó Központ képviseletében megjelenő munkatársak fogadása az igazgató akadályoztatása esetén a szervezeti egység vezetőjének a feladata, aki gondoskodik arról, hogy a

131

látogatás célja maradéktalanul realizálódjék az intézményben. A délután szervezett foglalkozások csak a szervezeti egység vezető jelenlétében látogathatók előzetes bejelentkezés, vagy a tanév elején elfogadott és megismert ellenőrzési terv szerint. A tanítási szünetekben csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak a diákotthon területén. A nyári tanítási szünet munkarendjét a területen az igazgató, a szervezeti egységvezetőjével egyeztetve tanévenként határozza meg.

132

VI. Továbbképzés, ellenőrzés 1. Szakmai rendezvényeink a hagyományok tükrében: -

őszi, tavaszi nevelési értekezlet intézményi szinten, belső szakmai továbbképzések a szervezeti egységen belül, házi bemutató órák és azok munkaközösség szintű elemzése, értékelése, tapasztalatcsere látogatások hasonló típusú diákotthonokban. 2. A felnőttoktatás megszervezése:

A diákotthonban a felnőttoktatás a továbbképzési terv alapján, a nevelési értekezletekre meghívott előadók segítségével, illetve helyi tanfolyamok szervezésével történik. (lásd. Pedagógiai Program) 3. A belső ellenőrzés rendje: A pedagógiai munka belső ellenőrzésének a területeit, tartalmát, módszereit és ütemezését az éves munkaterv, illetve ellenőrzési terv foglalja magába, amely a leckefoglalkozásokon kívül kiterjed a szakkörökre és egyéb szabadidős tevékenységekre is. Ennek megszervezéséért és hatékonyságáért a diákotthon vezetője a felelős. Az ellenőrzésben részt vesz a munkaközösség vezető is. Az ellenőrzés szempontjait a minőségfejlesztési program által kidolgozott értékelési rendszer határozza meg. Különös figyelmet kell fordítani a munka hatékonyságának, a munkafegyelemnek, a munkaidő jó kihasználtságának, a teljesítmény minőségének, a tanulók magatartásának, gondozottságának ellenőrzésére és értékelésére. Az ellenőrzési tervet és az ellenőrzés szempontjait minden évben nyilvánosságra kell hozni. Az előre nem tervezett, eseti ellenőrzésekről a diákotthon vezetője dönt.

144

145

146

147

148

149

Fenntartói és működtetői jóváhagyó nyilatkozat Jelen Házirend szabályzatot a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (4) bekezdése értelmében az alábbi, a fenntartóra többletkötelezettséget telepítő rendelkezések ............................................. ............................................. ............................................. ............................................. ............................................ (fejezet-és címmegjelölések) vonatkozásában a(z) .............................................................. (fenntartó hivatalos megnevezése) mint az intézmény fenntartója egyetértési jogkört gyakorolt. Aláírásommal tanúsítom, hogy a fenntartó döntésre jogosult szerve/vezetője a Házirend fenti rendelkezéseivel egyetért, azokat jóváhagyja. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

............................................. fenntartó képviselője

150

Az iskolai könyvtár működési szabályzata

Az iskolai könyvtár működési szabályzatának alapdokumentumai: Az iskolai könyvtár működési szabályzata a köznevelésre vonatkozó szabályokat és a könyvtárakra vonatkozó előírásokat egyaránt figyelembe veszi. Ezek a következők: - 3/1975. (VIII.17.) KM-PM számú együttes rendelet a könyvtári állomány rendezéséről és állományból való törléséről szóló szabályzat; - 2012. évi CXC törvény a köznevelésről; - 11/1994. (VI. 08.) MKM rendelet, valamint annak módosítása a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, - 11/1998. (VI. 08.) MKM rendelet, valamint ennek módosításáról szóló 16/1998. (VI. 08.) MKM rendelet, - 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről.

I. A könyvtárra vonatkozó adatok A könyvtár székhelye: 2230 Gyömrő, Üllői út 26. Teleki kastély A könyvtár bélyegzője: Általános Iskola és Diákotthon könyvtára II. A könyvtár fenntartása: az iskolai könyvtár fenntartásáról és fejlesztéséről az intézmény költségvetésében kell gondoskodni, illetve a tankönyvtámogatás normatívájának 25 %-ából. Az iskolai könyvtár működését az iskola igazgatója irányítja és ellenőrzi a nevelőtestület javaslatainak meghallgatásával. III. A könyvtár meghatározása, feladatai: Az iskolai könyvtár az oktatási-nevelési intézmény tanítási-tanulási médiatára oktatási helyszíne. Sajátos eszközrendszerével segíti az iskolát pedagógiai programja megvalósításában. A mindenkor érvényes könyvtári jogszabályok, szabványok szerint működik. Gyűjteménye tartalmazza azokat az információhordozókat, információkat, amelyeket az iskola oktató-nevelő tevékenysége hasznosít, befogadva és felhasználva a különböző rögzítési, tárolási, átviteli technikákat.

151

Az iskolai könyvtár széleskörű lehetőséget kínál az önművelésre, az olvasás-fejlesztésre, a csoportos és egyéni tanulás technikájának, módszereinek elsajátítására, a személyiség komplex és differenciált fejlesztésére. A könyvtár feladatait az iskola pedagógiai programja és a helyi tanterv is meghatározza. Gyűjteményét az iskola igényei szerint és a minőség elvét érvényesítve folyamatosan fejleszti, gondozza. A nyomtatott dokumentumokon könyv, időszaki kiadvány, tartós tankönyv, segédkönyv stb. kívül gyűjti az iskola kéziratos pedagógiai anyagát és a nem nyomtatott ismerethordozókat (diafilm, hang- és videokazetta, hanglemez, zenei CD, számítógépes floppy, stb.). Tankönyvtárat hoz létre a tartós tankönyvekből és segédkönyvekből, nyilvántartja és kölcsönzi az állomány kész anyagát. Egységes gyűjteményét hozzáférhetővé teszi a könyvtárhasználók részére. A kerettantervek követelményei alapján közreműködik a helyi könyvtár pedagógiai program könyvtárhasználati tantervek kidolgozásában és ösztönzi, szervezi, segíti minden füveltség területen gyakorlati megvalósítását, miközben maga is részt vállal a könyvtárismereti és használói képzésben. Könyvtárhasználati órák tartásával fejleszti a tanulók könyvtárhasználati felkészültségét, használói szokásait, felkészíti őket a korszerű könyvtári információs technikára. A könyvtár tárgyi és személyi feltételei A könyvtár a kastély földszintjén helyezkedik el egy kb. 21 négyzetméteres helyiségben. A könyvtár egyszerre 12 tanuló befogadására alkalmas. Rendelkezik egy feldolgozói és egy tanulói számítógéppel, internet kapcsolattal. Könyvtári használatra van egy TV, egy DVD lejátszó és egy projektor. IV.

A könyvtárhelységben elhelyezett dokumentumok részben szabadpolcos rendszerben vannak. Könyvállomány kézi és segédkönyvtár, kölcsönözhető

152

állomány szépirodalom betűrendben, szakirodalom ETO szerinti szakrendben. - audiovizuális dokumentumok - nevelői kézipéldányok, brosúrák, - video dokumentumok, - multimédiás eszközök, - CD-ROM. V. Az állomány feltárása: a könyvtárban a feldolgozás SZIRÉN Integrált Könyvtári Program segítségével történik. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: Az iskolai könyvtár szolgáltatásait és használati rendjét a könyvtári rendszer által nyújtott lehetőségek és a helyi adottságok figyelembevételével szervezi meg. A dokumentumok védelme, illetőleg a könyvtárhasználók jogainak érvényesítése érdekében a könyvtárhasználat részletes feltételeit a házirend rögzíti, amelyet nyilvánosságra kell hozni. Az iskolai könyvtár feladata, hogy a tanítási napokon biztosítsa használói számára a könyvtárhasználat jogát, megfelelő időpontban a nyitva tartást. A könyvtár gyűjteményének tájékoztató és technikai eszközeinek egyéni és csoportos helyben használata, a helyi pedagógiai programban megtervezett könyvtárhasználati órák megtartása, közreműködés a könyvtárra épülő szakórák előkészítésében és megtartásában. VI.

Könyvtári dokumentumok kölcsönzése, felkérés esetén a tanórán kívüli foglalkozások (szakkör, tehetséggondozás, felzárkóztató stb.) szervezésében, megtartásában való részvétel. A tartós tankönyvek nyilvántartása, kölcsönzése. A könyvtár nyitva tartását úgy kell megszervezni, hogy a képzési időben és a tanítási órát követően biztosítani tudja a könyvtárhasználati, könyvtárra épülő szaktárgyi órák és egyéb foglalkozások zavartalan megtartását, az óravezetéshez szükséges könyvek és egyéb dokumentumok kölcsönzését és lehetőséget adjon az egyéni, csoportos olvasótermi helyben használatra, tájékozódásra, olvasásra, tanulásra, kölcsönzésre. Az iskolai könyvtár nyitva tartását az iskola tantárgyfelosztását fel kell tüntetni (heti öt óra).

153

A csoportos foglalkozások megtartásához előre meg kell tervezni a könyvtár órabeosztását, hogy a tartalmi és technikai előkészítésük biztosítható legyen. A csak helyben használható dokumentumok kivételével állományát kölcsönzi. Kivételes esetben a kézikönyveket zárástól nyitásig hazavihetik a tanulók. Az iskola könyvtár csak helyben használható dokumentumai: kézikönyvek, informatikai programok. Csoportos használat: az osztályok a tanulócsoportok részére a könyvtáros tanár foglalkozásokat tarthat. Kölcsönzés: a könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tanár tudtával lehet kivinni. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. Egy tanuló egyszerre három darab dokumentumot kölcsönözhet két hétre. Kérésre ez az idő egyszer hosszabbítható. Ha egy tanuló eltávozik az iskolából, az osztályfőnök mielőtt kiadja a bizonyítványt köteles a könyvtártól igazolást kérni, hogy a diáknak nincsen könyvtartozása. Elveszett, vagy megrongálódott dokumentumot az olvasó köteles egy hibátlan példánnyal, vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. Nyitva tartás: keddi napokon 12,00 – 13,30-ig csütörtöki napokon: 13,00 – 14,30-ig. A könyvtáros munkarendjét, feladatainak részletes megfogalmazását a munkaköri leírás tartalmazza. VII. A tartós tankönyvek kölcsönzési rendje Házirend szabályozza az ingyenes tankönyvre jogosultak körét. A tartós tankönyv kezelésének szabályzata. A tartós tankönyv fogalmának értelmezésében az 5/1998. MKM rendelet a meghatározó. Eszerint tartós az a tankönyv, minősége, (tartalmi és fizikai) alapján több tanuló, több éven keresztüli használatára alkalmas tankönyv. A tankönyvtámogatás 25 %-ának felhasználásával vásárolt, ajánlott és kötelező olvasmány. A tartós tankönyv fogalma: kibővíthető bármely oktatást segítő hagyományos és nem hagyományos dokumentummal. A tartós tankönyv beszerzése az iskola által készített felmérés alapján készül el minden év február 28-ig. A tartós tankönyv összegének felhasználására a könyvtáros tanár a felmérés alapján javaslatot tesz, melyet a nevelőtestület hagy jóvá.

154

A könyvtáros tanár elkészíti és közzéteszi – a helyben szokásos módon - azon tartós tankönyvek jegyzékét, amelyek a könyvtárból kölcsönözhetőek. A tartós tankönyvek nyilvántartásának módja: egyedi nyilvántartásba kerülnek a szótárak, kötelező olvasmányok, egyéb alkotások. Időleges brosúra nyilvántartásba kerülnek (3/1.975 KM-PM rendelet) a tartós tankönyvek, amelyeket a diákok a könyvtárból tartós használatra kölcsönöznek. Az iskolai könyvtári állományba került dokumentumok csak könyvtári bélyegzés és nyilvántartásba vétel után kölcsönözhetők. A tartós tankönyvek kölcsönzési ideje: több évfolyamon keresztül használt tankönyvek esetén legfeljebb hat év. Egy évfolyamon használt tankönyvek esetén szeptember 01. – június 15. Tankönyvet csak egész évre kölcsönzünk. Kártérítés: egy év után 50 %, vagy az elveszett dokumentum pótlása. Hosszabb kölcsönzés esetén a dokumentum elhasználódásával a rendelet számit. A továbbiakat az iskola Házirendje határozza meg. A tartós tankönyvek egy-egy példányát az iskolai könyvtár tankönyvtárában is el kell helyezni. Gyömrő, 2013. szeptember 01.

Kácsándiné Kottász Katalin igazgató

155

Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és EGYMI 2230 Gyömrő, Üllői út 26.

A könyvtár használatának szabályzata

Hatályba lép: 2014. január 01.

156

1. Jogok és kötelezettségek 2. A könyvtár szolgáltatásai 3. A kölcsönzés szabályai 4. Az iskolai könyvtár nyitvatartási rendje

1. Jogok és kötelezettségek Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, nevelői, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. (A szolgáltatások használóinak körét az intézmény vezetője bővítheti, szűkítheti.) Az iskolai könyvtár minden, az iskolába beiratkozott tanulót egyidejűleg a könyvtárba beiratkozottnak is tekint és felveszi a beiratkozottak listájára. 1.2. Az iskolai könyvtárhasználókat megilletik ingyenesen az alábbi alapszolgáltatások: - könyvtárlátogatás, - könyvtári gyűjtemény helyben használata, - állományfeltáró eszközök használata, - információ a könyvtár szolgáltatásairól. 1.1.

Az iskolai könyvtáros köteles az ingyenes szolgáltatások igénybevevőinek adatait regisztrálni számítógépes nyilvántartó programmal (Szirén Integrált Könyvtárkezelő Rendszer). 1.4. Az 1.2. pontban felsoroltakon kívül más egyéb szolgáltatások csak a könyvtárba való beiratkozás után vehetők igénybe. A beiratkozás ingyenes. 1.5. Az iskolai könyvtár nem nyilvános, ezért csak az iskola tanulói és saját közalkalmazott dolgozói használhatják. A könyvtár a személyes adatok védelméről az adatvédelmi jogszabályok figyelembevételével köteles gondoskodni. A könyvtáros a beiratkozó adatait beiratkozási naplóban nyilvántartásba veszi. A kilépő dolgozókat és diákokat az iskolatitkár küldi a könyvtárba tartozásaik rendezésére. Az esetleges adatmódosítás ekkor történik meg, illetve e-mailben, vagy személyesen is lehet adatmódosítást kérni a könyvtárostól. 1.3.

157

2. A könyvtár szolgáltatásai Az iskolai könyvtárban az alapszolgáltatásokon kívül az alábbi szolgáltatások vehetők igénybe: A könyvtár állományának (alább felsorolt egyes dokumentumainak) egyéni és csoportos helyben használata: - olvasótermi, kézikönyvtári könyvek, - folyóiratok, - értékesebb dokumentumok, - audiovizuális információhordozók. A csak helyben használható dokumentumokat az oktatók és a diákok egy-egy tanítási órára kikölcsönözhetik. 2.1.

2.2. 2.3. 2.4. 2.5.

2.6. 2.7.

A könyvtárban tanórák és egyéb csoportos foglalkozások tarthatók. A könyvtárban tartandó olvasást, könyvtárhasználatot segítő rendezvények megszervezése, lebonyolítása. Kölcsönzés. A könyvtárban az adott időpontban nem található könyvek, dokumentumok előjegyeztetése, majd a könyvtár értesítése után azok kölcsönzése. A könyvtár gyűjteményében megtalálható dokumentumokról másolat készítése. Az adott szaktantárgyhoz, illetve témakörhöz kapcsolódó témafigyelés, irodalomkutatás.

3. A kölcsönzés szabályai. A kikölcsönzés az Olvasók és Kölcsönzések nyilvántartása alapján történik. 3.2. A kölcsönözhető állomány a könyvtárban található, szabadpolcokról kiválasztható. 3.3. A kikölcsönözhetőség szempontjából az alábbi kategóriákba sorolhatók a dokumentumok: - kölcsönözhetők, - részlegesen kölcsönözhetők, - csak helyben használhatók. 3.4. Egy olvasó egyidejűleg maximum három kötetet kölcsönözhet. 3.5. A kölcsönözhető kategóriájú dokumentumok kölcsönzési időtartama maximum az utolsó tanítási nap. Hosszabbítás csak indokolt esetben kérhető. 3.1.

158

A részlegesen kölcsönözhető anyagok kölcsönzési időtartama két hét. Nem kölcsönözhetők a napilapok, folyóiratok, kézikönyvek (szótárak, lexikonok, enciklopédiák stb.) 3.8. Az iskolai könyvtár un. Letéti állományt helyez el az oktató nevelő munka segítése érdekében az alábbiak szerint: - szaktárgyak szerint a pedagógusoknál. Az ideiglenesen kikölcsönzött (kihelyezett) dokumentumokat a tanév elején veszik át, s a tanév végén adják vissza a megbízott oktatók, tanítók, akik anyagi felelősséggel tartoznak a rájuk bízott könyvekért. 3.6. 3.7.

A könyvtárban tilos spirálfüzetet, fémtolltartót, táskát vagy bármilyen tárgyat, ami a bútorzat felületének sérülését okozhatja, az asztalra, székre helyezni. A könyvtárba tanszereken kívül más nem vihető. 3.10. Minden könyvtárhasználó köteles a könyvtár rendjét megőrizni. 3.9.

4. A könyvtár nyitvatartási rendje: 4.1. Tanévben belül: szeptember 01-től június 30-ig – az iskolai könyvtár működése szorosan igazodik a tanév tanítási napjaihoz, az iskolai szünidőben zárva tart. 4.2. Tanéven belül hetente: keddi napokon: 12,00 – 13,30 óráig, csütörtöki napokon: 13,00 – 14,30 óráig

Gyömrő, 2014. január 01.

könyvtáros

igazgató

159

Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és EGYMI 2230 Gyömrő, Üllői út 26.

Gyűjtőköri szabályzat

Hatályba lép: 2013. szeptember 01.

160

1. Feladatokkal összefüggő gyűjtési tevékenység 2. A gyűjtés mélysége 3. A gyűjtés dokumentumtípusai 4. A gyarapítás mértéke A gyömrői Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon könyvtári állományának gyűjtését, állományalakítását az alábbiak szerint kell végezni:

1. Az iskolai könyvtár feladataival összefüggő gyűjtési tevékenység Az oktatási intézmény a Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint az iskolai könyvtár az alábbi szempontok szerint gyűjti állományát: 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.1.

Gyűjtés köre Gyűjtés mélysége, nyelvi határai Gyűjtés dokumentumtípusai A gyűjtés példányszáma.

A gyűjtés köre: A könyvtár állományába tartozó dokumentumokat főgyüjtőköri és mellékgyűjtőköri szempontok szerint kell gyűjteni. Az iskola alapvető feladatainak (oktatási) megvalósításához kapcsolódó dokumentumok az intézmény főgyüjtőkörébe tartoznak, a másodlagos iskolai funkciókhoz kapcsolódó dokumentumok pedig a mellékgyűjtőkörbe. A könyvtár főgyűjtőkörébe tartoznak az alábbi könyvek, dokumentumok, kézikönyvek: KÉZIKÖNYVTÁRI ÁLLOMÁNY: Lexikonok: általános - Szaklexikonok, - Enciklopédiák, - Szótárak: a.) egynyelvű – az iskolában tanított német nyelvű értelmező szótárai, szinonima szótárai – erős válogatással, 161

b.) kétnyelvű – német kis-, közép- és nagyméretű szótárak, c.) magyar nyelvű értelmező szótár, szinonima szótár, helyesírási szótárak – - Fogalomgyűjtemények, határozók, kézkönyvek, összefoglalók, - Atlaszok (SH atlasz sorozat), földrajz, történelem, anatómia. - Albumok – erős válogatással, - Kronológiák, - Információszolgáltatás segédletei – telefonkönyv, menetrend. Főgyűjtőkörbe tartozik még: -

-

-

mesekönyvek – ifjúsági szak- és szépirodalom, klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei, klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei, életrajzok, történelmi regények, a tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet alapszintű és középszintű elméleti és történeti összefoglalói, a tananyaghoz kapcsolódó – a tudományokat részben vagy teljesen bemutató – alap, középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek, az iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok, az adott környezetre (Gyömrő és kistérségi vonzáskörzetére) vonatkozó helyismeret helytörténeti kiadványok, az intézmény történetével, életévek, névadójával, ifjúsági szervezeteivel kapcsolatos anyagok, a helyi tantervekhez kapcsolódó „kötelező” és ajánlott olvasmányok, a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek, a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek, pszichológiai művek, enciklopédiák, szakszótárak, gyermek és ifjúkor lélektana, felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok, iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások, folyóiratok, napilapok, szaklapok, állománygyarapításhoz kiadványok, jegyzékek, mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások,

162

- családjogi, gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteménye, - a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteménye. A mellék-gyűjtőkörbe sorolandók mindazon dokumentumok, melyek az előzőekben felsoroltakhoz nem tartoznak, illetve azok határesetei.

1.2.

Gyűjtés mélysége, nyelvi határai Az iskolai könyvtár az iskola feladataival összhangban

1.2.1. Gyűjti a magyar nyelven megjelenő kiadványok közül a következőket: - lírai, prózai és drámai antológiák, - klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei, - klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei, - alap-, közép- és felsőszintű enciklopédiák, - a tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet elméleti és módszertani összefoglalói, - a tananyagokhoz kapcsolódó – a tudományokat részben vagy teljesen bemutató – alap, középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek, - szaktantárgyakhoz kapcsolódó alap- és középszintű elméleti ismeretközlő irodalom és történeti összefoglalók, - az intézményben használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok, - a helyi tantervhez kapcsolódó „kötelező” és ajánlott olvasmányok, - a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek, segédletek, - az intézmény történetével, életével, névadójával, ifjúsági szervezeteivel kapcsolatos anyagok, - felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok - az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások, - oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások, - családjogi, gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteménye. 1.2.2. Gyűjti magyar nyelven az iskola céljait, feladatait, valamint a pénzügyi tárgyi szempontokat figyelembe véve: - nemzetek irodalma (klasszikus, és modern irodalom), - mesék, 163

- gyermek- és ifjúsági regények, elbeszélések, versek, - nemzetiségi gyermek és ifjúsági irodalom, regények, versek, - szaktantárgyakhoz kapcsolódó elméleti ismeretközlő irodalom és történelmi összefoglalók, - tantárgyi bibliográfiák, - folyóiratok, napilapok, szaklapok, - állománygyarapításhoz kiadványok, jegyzékek, mintakatalógusok, - a speciális nyelvi képzésben – német – használatos irodalmat. 1.2.3. Az iskola könyvtárosa a gazdasági évben egyszer szerzi be a tankönyvtámogatás ……%-a alapján a dokumentumokat, anyagokat. Az állománygyarapítást a megadott összegen belül a könyvtáros végzi. 1.3. Gyűjtés dokumentumtípusai A könyvtár gyűjtőköre magában foglalja az iskola feladatainak ellátásához szükséges alább felsorolt dokumentumtípusokat, illetve információhordozókat: 1.3.1. Könyvek és könyv jellegű kiadványok 1.3.2. Folyóirat jellegű kiadványok (periodikák) - pedagógiai folyóiratok, módszertani folyóiratok - tanügyigazgatással kapcsolatos folyóiratok 1.3.3. Egyéb dokumentumok - iskoláról szóló cikkek gyűjtése, - iskola és az ifjúsági szervezetek életének dokumentumai, - előadások, szaktanácsadók anyagi, összegzései, - pedagógiai elemzések, értékelések, jelentések, - nyomtatványok, prospektusok, kartográfiai segédletek.

1.3.4. Audiovizuális ismerethordozók - képes dokumentumok: oktatófilmek, egyéb filmek, diakazetták, fotókópiák, stb.

164

- hangzó dokumentumok: magnószalagok, hanglemezek, kazetták stb. - számítástechnikai ismerethordozók: CD-k, CD-ROM-ok, lemezek, szoftverek, Internet, - oktató programcsomagok, - Internetről letöltött tananyagok.

1.3.5. Tartós tankönyvek Tartós tankönyv: A művelődési miniszter 5/4998. (II.18.) MKM rendelete alapján tartós tankönyv az a tankönyv, amely alkalmas tartalma és kivitele alapján arra, hogy több tanuló, több tanéven keresztül használja. Legyen NATkompatibilis. A rendelet értelmében minden tanév május 31-ig fel kell mérnie az iskolának, hogy hány tanuló kíván kölcsönözni tartós tankönyvet, segédkönyvet a következő tanévben. Ennek megítélésében mérvadó a tanulók szociális helyzete. Az 5/1998. MKM rendelet 2. §-ának (1) bekezdésének h./ pontja alapján: „Szociálisan rászorult az a tanuló, aki a gyermekek védelméről s a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 129. § alapján rendszeres támogatásra jogosult.” - szótárak, - térképek, - olvasókönyvek, nem munkatankönyvek. 1.4.

A gyarapítás mértéke:

A főgyűjtőkörbe tartozó új beszerzések példányszámát az alábbiakban állapítom meg. A beszerzés általában egy példányszámos, a szakképesítő vizsga követelményei rendszerének megfelelten. Egy tanulócsoportnyi a házi olvasmányok és a munkáltató eszközként használatos dokumentumokból.

165

A mellék-gyűjtőkörbe tartozó dokumentumok példányszámát eseti jelleggel az állománygyarapítás időpontjában szabom meg, figyelembe véve a felhasználók számát, a beszerzés indokoltságát. A közlönyöket és egyéb jogi szabályozókat nem a könyvtár költségvetéséből finanszírozza az intézmény.

Gyömrő, 2014. január 01.

Kácsándiné Kottász Katalin igazgató

166

Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és EGYMI 2230 Gyömrő, Üllői út 26.

Könyvtári állományalakítás

Hatályba lép: 2006. február 15.

167

Állománygyarapítás

Az intézmény könyvtári állománya az általa összegyűjtött dokumentumok összessége. Az iskola könyvtár-állományalakítási tevékenysége az állománygyarapítási és apasztási tevékenységéből tevődik össze: 1. 2. 3. 4.

Állománygyarapítás forrásai, mértéke, Állományba vétel munkafolyamata, Állományapasztás, törlés, Állománygondozás, - védelem, - ellenőrzés.

1.) Állománygyarapítás forrásai, mértéke A könyvtár szakmai szempontok és a tankönyvtámogatás 25 %-a alapján biztosított pénzügyi keretek figyelembevételével köteles gyarapítani állományát.

1.1. Az állománygyarapítás forrásai: a.) beszerzés: könyvkereskedésektől, kiadóktól, magánszemélyektől, számla alapján történik a gyarapítás, b.) csere: iskolák, pedagógiai intézetek, pedagógusképző intézmények és más egyéb intézmények könyvtáraitól kap az intézmény új dokumentumot, előzetes megállapodás alapján. c.) ajándék: az iskolai könyvtár más könyvtáraktól, intézményektől jogi és nem jogi személyektől térítésmentesen kap a gyűjtőkörébe tartozó dokumentumokat, d.) egyéb: olyan dokumentumok, melyek az iskola belső irataiból, anyagaiból, oktatási segédletekből stb. tevődnek össze, tartós tankönyvek.

168

2. Állományba vétel munkafolyamata: A könyvtári állományba vétel menete az időbeli sorrendben alábbiak szerint történik: 2.1. A számla és a szállítmány összehasonlítása Átvételkor össze kell hasonlítani a számla (szállítólevél) tartalmát a beérkezett küldeménnyel. Ha a szállítmány hiányos, vagy külalakilag hibás, akkor azt reklamálni kell, s bevételezni nem szabad. Amennyiben a számla (szállítólevél) és a küldemény tartalma között nincs eltérés, akkor a dokumentumot leltárba kell venni.

2.2. Bélyegzés Az iskolai könyvtár állományába tartozó minden dokumentumot az iskola által használt bélyegzővel le kell pecsételni az alábbi módon: - könyveknél, kiadványoknál a címlap hátlapját, valamint a könyv, kiadvány 17. és utolsó számozott oldalát, - időszaki kiadványoknál, folyóiratoknál a külső borítólapot, - audiovizuális dokumentumoknál a csatolt, rögzített címkét. A bélyegző felirata: Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon Könyvtár Gyömrő). 2.3. Előrendezés A beérkezett könyveket, dokumentumokat rendezni kell aszerint, hogy azok egyedi, vagy összesített nyilvántartásba kerülnek. 2.4. Nyilvántartásba vétel 2.4.1. Az összesített nyilvántartásúnak minősített dokumentumokat összegezve kell nyilvántartásba venni, illetve leltározni oly módon, hogy az azonos időpontban, azonos módon érkezett szállítmányt egy tételként kell figyelembe venni a szállítmány darabszámától függetlenül. A nyilvántartás az összesített leltárkönyvben történik, mely egyben pénzügyi okmány is, az időszaki leltár egyik dokumentuma.

169

Az összesített leltárkönyv kötelező adattartalma: - sorszám, tételszám, - dátum (leltározás dátuma), - a dokumentum jellege (kiadvány, irodalmi mű, tájékoztató stb.) melynél vegyes beérkezés esetén a többségi elv követendő, - darabszám (összes példány együttesen), - a beszerzés módja, - beszerzési érték (az összes példány együttes összege Ft-ban). 2.4.2. A könyvtári dokumentumok egyedi nyilvántartásba vétele a.) címleltárkönyv b.) csoportos (összesített) leltárkönyv segítségével az alábbi módon történik:

a.) Címleltárkönyvi nyilvántartás: < könyvek, kiadványok, brosúrák, videokazetták, CD-k, CD-ROM-ok, mágneslemezek stb. esetében címleltárkönyvet kell vezetni, melynek kötelező kitöltendő adatai: - leltári egyedi szám, - leltározás dátuma, - a dokumentum adatai (címe, szerzője, kiadója) - darabszám, - raktári jelzet száma, - beszerzés módja, értéke, - megjegyzés (mely rovatban a törlés rovatát kötelező kitölteni). < Egy-egy számla (szállítólevél) tartalmának egyedi nyilvántartásba vétele után az állományba vett művek darabszámát, értékét folyamatosan göngyölítve összesíteni, majd azt záradékkal el kell látni („leltárba került a címleltárkönyv….tól-….ig tételszám alatt ……db könyv ……..Ft értékben”).

b.) Szirén program – tartalma a címleltárkönyvi nyilvántartás szerint. c.) Csoportos (összesített) leltárkönyv d.) Az egyedi nyilvántartású dokumentumokról az a.) és b.) pontokban foglaltakkal túlmenően csoportos összesített leltárkönyvet is kell vezetni, mely a gyarapodás, a törlés és az összesítés adatainak rögzítésével az állománymérleget pedig évente kell kitölteni.

170

A csoportos (összesített) leltárkönyvbe történő bevezetés bizonylata minden esetben a számla, vagy a szállítólevél, vagy a kísérőjegyzék, kivezetés esetén pedig a törlési jegyzék.

-

A csoportos (összesített) leltárkönyv kötelező adatai: Sorszám, Egyedi állományba vétel kelte, Beszerzés forrása, Gyarapodás módja, Állományba vett dokumentum típusa, A dokumentum tartalma, jellege, Beszerzési érték, Egyedi állomány-nyilvántartás tételszámai tól-ig.

3. Állományapasztás 3.1. Az állomány törlésének okai, indokoltsága Az iskolai könyvtár állomány apasztása, törlése abban az esetben történhet meg, ha - a dokumentum tartalmi, szakmai szempontból elavult, - a dokumentum felesleges példánynak minősül (olvasó igényhiány miatt, vagy nem tartozik a könyvtár gyűjtőkörébe), - a dokumentum a használat következtében elrongálódott, - a dokumentum elveszett, megsemmisült, - a leltár során hiányként jelentkezett. 3.2. Az állomány törlésének időbeli hatálya Az állomány törlése: - rendszeres jelleggel évente, - elemi kár, vagy lopás esetén a hiány észlelése időpontjában történik. 3.3. Az állomány törlésének dokumentálása A selejtezendő, vagy egyéb okból törlendő dokumentumokról típusonként és a törlés okának feltüntetésével jegyzéket kell készíteni két példányban.

171

A törlési jegyzékben fel kell sorolni a - leltári számot, - a mű címét, szerzőjét, - a dokumentum nyilvántartási értékét, - a dokumentum szakjelzését, - a törlés indokoltságát.

A törlésre vonatkozó jóváhagyást követően az egyedileg nyilvántartott dokumentumokat ki kell vezetni: - a címleltárkönyvből oly módon, hogy át kell húzni a leltári számot, és a megjegyzés rovat törlés rovatába be kell írni a törlési dokumentum sorszámát, vagy iktatószámát, - a csoportos leltárkönyv vonatkozó rovataiból a címleltárkönyvnél leirt módon, - a számítógépes SZIRÉN programból is ki kell vezetni!

Az összesített nyilvántartású anyagok törlése un. Törlési ügyiraton történik, amelyen fel kell tüntetni az - ügyirat számát, keltét, - a törlés indokát, - a törölt művek összes darabszámát. A törlési eljárásról szóló jegyzéket, illetve ügyiratot az iskola vezetőjével jóvá kell hagyatni, s az engedélyezés után annak egy-egy példányát át kell adni a gazdasági területnek könyvelés, illetve – ha szükséges – pénzügyi rendezés céljából.

172

4. Állománygondozás-, védelem-, ellenőrzés 4.1.

A könyvtári állomány elhelyezése Az áttekinthetőség és a világos rendszerezés céljából biztosítani kell a könyvtári állomány megfelelő elhelyezését és raktári rendjét. Ezért az alábbi fizikai feltételeket kell biztosítani: . a könyvtári állomány kölcsönözhető részét szabadpolcokon kell elhelyezni, . a könyvtári dokumentumok nem kölcsönözhető állományát az olvasóteremben (sarokban) szintén szabadpolcon kell elhelyezni, . az elrendezést eligazító táblákkal feliratokkal, magyarázó jelzésekkel kell áttekinthetővé tenni, . a napilapokat, folyóiratokat külön polcon kell elhelyezni.

4.2. A könyvtári állomány védelme 4.2.1. A könyvtári állomány fizikai állapotát védeni kell. Ennek érdekében gondoskodni kell szakszerű tárolásról, a könyvtári helyiségek megfelelő tisztaságáról. A könyvek, dokumentumok, ismeretközlő eszközök kíméletes használata minden iskolai könyvtárhasználó kötelessége. A könyvek, dokumentumok, ismeretközlő eszközök karbantartásáról, javíttatásáról gondoskodni kell, mely a könyvtáros egyik munkaköri kötelessége. 4.2.2. A könyvtári állomány ellenőrzése: Az iskola könyvtári tevékenységének tárgyi, személyi és egyéb ezzel összefüggő feltételek biztosításáért az intézmény vezetője, a tényleges könyvtári munka szabályszerűségéért, az állomány megőrzéséért, megfelelő kezeléséért pedig a könyvtáros a felelős. E kötelességből fakadóan a könyvtárosnak rendszeresen ellenőriznie kell az állomány hiánytalanságát, a nyilvántartások pontosságát. A könyvtári állomány ellenőrzését az iskola Leltározási Szabályzatában foglaltak alapján kell elvégezni. Az ellenőrzést az alábbiak szerint kell végezni: a.) az állományt ellenőrizni kell meghatározott időszakonként, azaz ötévente a könyvtári állomány függvényében.

173

b.) Soron kívül kell ellenőrizni, ha az állományt valamilyen okból károsodás éri. c.) Állományellenőrzéshez leltározási ütemtervet kell készíteni. d.) A leltározást legalább öt személynek kell végezni. e.) Az állományellenőrzést nyilvántartások rendezésével, valamint az állományok rendezésével elő kell készíteni. f.) Az állomány ellenőrzése a dokumentumok és a könyvtári nyilvántartások összehasonlításával történik, annak egyezősége esetén a leltárkönyvek megfelelő rovatait le kell pecsételni. g.) Az állományellenőrzés során fellelt hiányosságokról hiányjegyzéket kell összeállítani. h.) A leltár eredményéről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben fel kell tüntetni a leltár jellegét (időszaki, vagy soron kívüli), számszerű adatokat és a hiány vagy többlet mennyiségét. Gyömrő, 2014. január 01.

Kácsándiné Kottász Katalin igazgató

174

KÖZALKALMAZOTTI ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT

175

KÖZALKALMAZOTTI ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT

Érvényes: 2014. január 01-től

Jóváhagyta: Kácsándiné Kottász Katalin igazgató

176

Közalkalmazotti Adatvédelmi Szabályzat A Közalkalmazotti Adatvédelmi Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) az Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon közalkalmazotti nyilvántartásával összefüggő legfontosabb adatvédelmi, informatikai-biztonsági szabályokat tartalmazza különös tekintettel az adatkezeléssel, adattovábbítással és nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos adatvédelmi követelményekre. I. Általános rendelkezések 1. A Közalkalmazotti Adatvédelmi Szabályzat célja, hatálya 1.1. A Közalkalmazotti Adatvédelmi Szabályzat célja A szabályzat célja, hogy rögzítse és összefoglalja azokat a követelményeket és biztosítékokat, amelyek a helyi sajátosságokra figyelemmel biztosítják az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályok kialakítását. 1.2. A Közszolgálati Adatvédelmi Szabályzat hatálya 1.2.1. A Szabályzat tárgyi hatálya A szabályzat hatálya kiterjed az Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon a közalkalmazotti nyilvántartással és a hozzá kapcsolódó iratok, valamint a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos elkülönített iratok jogszabályszerű kezelésével összefüggő teljes adatkezelési és informatikai folyamatra. 1.2.2. A Szabályzat személyi hatálya A szabályzat személyi hatálya kiterjed az Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon valamennyi szervezeti egységére, különös tekintettel azokra, ahol személyi adatokat használnak, kezelnek, tárolnak vagy továbbítanak, valamint a betekintésre jogosultakra és az ügykezelés folyamatában személyi irattal érintkezőkre. 1.2.3. A Szabályzat időbeli hatálya A szabályzat időbeli hatálya kiterjed a közalkalmazotti alapnyilvántartással és a kapcsolódó személyi iratokkal összefüggő teljes adatkezelési és informatikai folyamatra, az irat beérkezésétől, keletkezésétől a megsemmisítésig. 177

2. A Szabályzat elkészítése az alábbi jogszabályokon alapul - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, - a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény, - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, - a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő adatkezelésre és a közszolgálati nyilvántartásra vonatkozó szabályokról szóló 233/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet.

151

A Gyömrői Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és EGYMI ADAT- ÉS IRATKEZELÉSI SZABÁLYZATA a. Adatvédelmi alapfogalmak: Adathordozó: papíralapú, mágneses alapú, elektronikus vagy bármilyen más technikájú adattároló, adattovábbító, távadat-átviteli eszköz. Adatkezelés: a személyes adatok gyűjtése, felvétele, megváltoztatása, betekintése, feldolgozása, felhasználása, tárolása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala és további felhasználásuk megakadályozása. Adatszolgáltatás: egy vagy több személyre vonatkozó nyilvántartott adatokról harmadik személy részére adathordozón történő információ nyújtása / teljesítője a személyügyi dolgozó /. Adattörlés: a nyilvántartott adatnak az adathordozóról való nyomnélküli / helyreállíthatatlan eltávolítása. Adatrögzítés: az adatok érdemi mérlegelés nélküli nyilvántartásba vétele, számítástechnikai adathordozóra való felvitele. Adatvédelem: A nyilvántartott adatok illetéktelen személyekhez való hozzájutásnak megakadályozása. Betekintés: egy személy nyilvántartott adatainak részleges vagy teljes körű megnézése az adathordozón, a személyügy hivatali helyiségben. Másolat: A nyilvántartott adatoknak bármilyen adathordozón és terjedelemben történő megsokszorozása, vagy kivonata, Személyes adat: a természetes személyre vonatkozó, vele kapcsolatba hozható információ mindaddig, amíg az érintett személy beazonosítható az adat alapján. Különleges adat az egészségi állapotra vonatkozó személyes adat / más nem tartható nyilván / Üzemeltetés: az adathordozó eszközök, programok működtetése.

152

2. Jogosultságok és felelősségi szabályok 2.1 Általános eljárási szabályok Minden közalkalmazott, aki munkavégzése során vagy véletlenül személyi információhoz jut, felelős: o az adatvédelmi kötelezettség megtartásáért, o a tudomására jutott adatok rendeltetés szerinti felhasználásáért, o azért, hogy az adatok illetéktelen személy tudomására, birtokába ne juthassanak. A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért az intézményben felelősséggel tartozik: az intézményvezető, a személyzeti feladatot ellátó gazdasági vezető, ügyintéző és iratkezelő, az érintett közalkalmazott felettese, a közalkalmazott a saját adatainak közlése tekintetében. A személyi anyag iratai (a továbbiakban személyi irat), A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok, A közalkalmazottnak a közalkalmazotti jogviszonyával összefüggő már jogviszonyaival kapcsolatos iratok, o A közalkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok. o o o o o o o

2.2. Az intézményvezető joga és felelőssége: Az intézményvezető irányító tevékenységével összefüggésben felelős: o az adatvédelmi szabályzat kiadásáért, o a szabályzatban foglalt ellenőrzések működtetéséért, o a jogszabályok és helyi követelmények közzétételéért. Az intézményvezető jogosult a teljes személyi nyilvántartásba és az összes iratanyagaiba betekinteni, a személyügyi munkavégzést bármikor ellenőrizni. Írásos kérésre kizárólagosan jogosult az intézmény nyilvántartásából – betartva az adatvédelmi jogszabályokat – a munkavégzéstől függetlenül adatokat szolgáltatni.

153

2.3. A vezető és a minősítést végző felelőssége A személyzeti feladatot ellátó humánpolitikai előadó felelősségi körén belül köteles intézkedni, hogy a közalkalmazottak a személyi adatait: o a megfelelő iratokra, adathordozóra 8 munkanapon belül rávezessék, o a dolgozó által igazoltan szolgáltatott adatokat, azok helyesbítését 3 munkanapon belül rögzítsék, o a munkáltatói döntés alapján az adatkezelést haladéktalanul ellássák. A munkáltatói feladatot ellátó intézményvezető jogosult a személyügyi nyilvántartás szabályszerűségének negyedévenkénti dokumentált ellenőrzésére. Az igazgató felelősségi körén belül gondoskodik arról, hogy a közalkalmazott értékelésébe bevont harmadik személy kizárólag csak a jogszerű és tárgyilagos értékeléshez szükséges adatokat ismerhesse meg. TELJES KÖRŰ JOGOSULTSÁG ÉS ADATVÉDELMI FELELŐSSÉG Minden olyan vezető, ügyintéző, /adatrögzítő/, aki adatnyilvántartással, személyi irattal összefüggő adatokat kezel személyügyi feladatokat is ellát. A munkavégzéshez szükséges teljes körű adatkezelési jogosultsággal és a hozzá tartozó teljes körű adatvédelmi kötelezettséggel, valamint felelőséggel rendelkező személyek köre korlátozott az intézményben. Jogosultságuk kiterjed: o o o o

az adatrögzítésre /adatfelvétel, jogszerű adatmódosítás/, a betekintésre, feldolgozásra, a felhasználásra és a másolatkészítésre, az adattárolásra és jogszerű továbbításra.

Az intézmény alkalmazottainak adatvédelmi kötelezettsége kiterjed az intézményi személyi állomány teljes körére, valamennyi nyilvántartott adatra. Adattörlés és helyesbítés csak a fegyelmi ügyiratok selejtezését követően, csak vezetői engedéllyel történhet. A humánpolitikai előadói feladatot ellátó és iratkezelő felelősségi körén belül köteles gondoskodni az adatkezelési tevékenység során arról, hogy a személyi irat: o megfeleljen a jogszabályi rendelkezéseknek, o csak olyan adat kerülhessen rá, amely adatforráson alapul, o valótlan adatot ne tartalmazzon, és ha kétely merül fel, tájékoztassa az intézményvezetőt.

154

Az intézményvezető teljes körű adatkezelési joggal felhatalmazott munkatársai: o gazdasági ügyintéző, o szervezeti egység vezető igazgató helyettesek. Külső ellenőrzési jogosultság az adatvédelmi biztost, valamint a belügyminiszter által megbízott személyeket illeti meg, mely során felvilágosítást kérhetnek, az adatkezelő helyiségekbe beléphetnek és betekinthetnek, megismerhetik az adatkezelés minden fázisát az iratanyagokkal együtt. 1. Részleges körű jogosultság és adatvédelmi felelősség Az intézményben a következő munkaköri beosztásban dolgozó személyek látnak el részleges jogosultsággal személyügyi feladatokat: o o o o

iskolatitkár, gazdasági ügyintézők, számítástechnikai feladatokat ellátó munkatárs egészségügyi dolgozó

Az iskolatitkár az adatfelvételt és megváltoztatást nem tartalmazó részleges adatkezelési, betekintési, hozzáférési, másolatkészítési jogosultsággal és adatvédelmi kötelezettséggel rendelkezik. A gazdasági ügyintéző munkatárs az illetményszámfejtéshez szükséges adatok vonatkozásában részleges adatkezelési, betekintési, adatrögzítési, üzemeltetési jogosultsággal és adatvédelmi kötelezettséggel bírnak. A személyügyi nyilvántartás számítástechnikai programfejlesztője, karbantartója a nyilvántartott adatokhoz csak a munka végzéséhez szükséges mértékben férhet hozzá, jogosultsága a betekintésre és a feldolgozásra terjed ki. Az egészségügyi dolgozó a munkavégzésre véleményezéséhez szükséges adatokhoz férhet hozzá.

való

alkalmasság

2. Közalkalmazottak betekintési és adatváltoztatási joga, felelőssége Az intézmény köteles biztosítani, hogy a közalkalmazott a róla nyilvántartott adatokba és iratokba korlátozás nélkül betekinthessen azokról másolatot vagy kivonatot kaphasson. A közalkalmazott jogosult megismerni, hogy az adatkezelés során adatait kinek, milyen célból és milyen terjedelemben továbbították. Ennek érdekében

155

az intézmény személyzeti adattovábbítási nyilvántartást vezet, melyet az adat kiadásától számított 5 évig meg kell őrizni. A közalkalmazott felelős azért, hogy az általa az intézmény részére átadott adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. A közalkalmazott akkor kérheti adatai helyesbítését, kijavítását, törlését, ha ezt alátámasztja az eredeti közokirattal. Ebben az esetben a humánpolitikai előadó köteles teljesíteni a megalapozott kérést. A közalkalmazott vezetője felelősségi körén belül minden esetben köteles az Adatlapon dokumentálni a jogosultság gyakorlásának jogalapját, valamint a megismerni kívánt adatok körét.

156

SZEMÉLYI IRATFAJTÁK ÉS ADATOK A személyi adatkezelés általános szabályai Személyes adatok kezelése, nyilvánosságra hozatala Személyes adat akkor kezelhető: ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény – és annak felhatalmazása alapján – a helyi önkormányzat elrendeli. Az érintett kérelmére indult eljárásban a szükséges adatainak kezeléséhez való hozzájárulását vélelmezni kell. Erre a tényre az érintett figyelmét fel kell hívni. A személyes adatok védelméhez fűződő jogot és az érintett személyiségi jogait az adatkezeléshez fűződő más érdekek, ideértve a közérdekű adatok nyilvánosságát is, nem sérthetik. Törvény közérdekből az adatok körének kifejezett megjelölésével elrendelheti a személyes adat nyilvánosságra hozatalát. Minden egyéb esetben a nyilvánosságra hozatalhoz az érintett hozzájárulása, különleges adat esetében írásbeli hozzájárulása szükséges. Személyes adatok feldolgozás Az adatfeldolgozásnak a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit az adatkezelő határozza meg. Az adatkezelési műveletek jogszerűségéért az adatkezelő felel. Az adatfeldolgozó tevékenységi körén belül felelős a személyes adatok feldolgozásáért, megváltoztatásáért, törléséért, továbbításáért és nyilvánosságra hozataláért. Az adatkezelés célhoz kötöttsége Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig. Kötelező adatszolgáltatáson alapuló adatkezelést közérdekből lehet elrendelni. A közalkalmazottal az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt és a célját.

157

A személyügyi adatok igazolása, megalapozása A közalkalmazotti nyilvántartást csak teljes körű adatkezelési jogkörrel rendelkező személyügyi munkatárs vezetheti, akit az adatnyilvántartás és a tárolás minden szakaszában terhel az adatvédelmi kötelezettség. A személyügyi alkalmazott személyi iratra adatot, megállapítást csak akkor tehet, ha azt a következők alapozzák meg: o eredeti közokirat, vagy közjegyző által hitelesített másolat, o a közalkalmazott írásbeli nyilatkozata, o munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, o bíróság vagy más hatóság döntése, o jogszabályi rendelkezés alapján tehet. A személyzeti feladatot ellátó dolgozó köteles kezdeményezni vezetőjénél, ha megítélése szerint a valóságnak nem megfelelő adatot észlel. Bírósági jogérvényesítés és kártérítés Az érintett jogainak megsértése esetén, az adatkezelő ellen a bírósághoz fordulhat. Azt, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, az adatkezelő köteles bizonyítani. Az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy a technikai adatvédelem követelményeinek megszegésével másnak okozott kárt köteles megtéríteni. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért is. SZEMÉLYI IRATFAJTÁK CSOPORTOSÍTÁSA 1. A személyi irat fogalma és fajtái Személyi irat minden –bármilyen anyagon és eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. A közalkalmazott személyi iratfajtái: o o o o o

a személyére vonatkozó iratok /személyzeti iratok/ a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő iratok, egyéb jogviszonyokkal kapcsolatos iratok, a közalkalmazott kérelmére kiállított, vagy önként átadott iratok.

158

2. A személyi iratok köre és csoportosítása 2.1. A személyi anyag iratai o alapnyilvántartás adatnyilvántartó lapja, o önéletrajz, erkölcsi bizonyítvány, o végzettséget, szakképzettséget igazoló okiratok hitelesített másolatai, o minősítés, értékelés iratai, o kinevezés, besorolás, az átsorolások, o vezetői megbízás és ezek módosulása, o hatályos fegyelmi ügyek iratai, o közalkalmazotti jogviszony megszűnésének iratai, o az áthelyezésről rendelkező iratok, o a közalkalmazotti igazolás másolata A fenti iratokat minden esetben együtt kell tárolni. 2.2. A közalkalmazotti jogviszony egyéb iratai 2.2.1. Közalkalmazotti jogviszonyt érintő egyéb iratok: o pályázat, alkalmasság igazolások, nyilatkozatok, o fizetés nélküli szabadság, / GYÁS, GYED, GYES, saját lakásépítés, hozzátartozó ápolás, külföldre utazás, stb. / 2.2.2. Juttatásokkal kapcsolatok iratok: o o o o o

kitüntetés, jubileumi jutalom díjak és más elismerések, címek, munkáltatói kölcsön, képzésre kötelezés, tanulmányi szerződés, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony,

2.2.3 A közalkalmazott kérelmére kiállított vagy önként átadott iratok: o szociális támogatás, egyéni kérelmek, betekintési kérelem, o munkaképesség csökkenés, o a munkaviszonyba és a közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, o besorolással kapcsolatos adatok, o munkavégzés alóli mentesség igazolása, o közszolgálati alapnyilvántartásban szereplő adatok alapját képező iratok,

159

o o o o o

nyilvántartott adatok változásainak bejelentése, iskolai végzettség, szakképzettség, tudományos fokozat, nyelvvizsga, közigazgatási alap- és szakvizsga, szakértői vizsga, egyéb képzettség, szakértői okiratok másolatai.

2.2.4. Az illetménnyel összefüggő iratok o a fizetési letiltás iratai

160

A SZEMÉLYÜGYI ADATKÖR ÉS NYILVÁNTARTÁS 1. A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatköre 1.1.

Személyes adatok: o neve / leánykori neve /, o születési helye, ideje, o anyja neve, o lakóhelye / lakcím, tartózkodási hely, telefonszám / o állampolgársága, o családi állapota, o gyermekeinek születési ideje / eltartottak száma, kezdete /

1.2. Képesítések o o o o o o

. legmagasabb iskolai végzettsége / több esetén valamennyi /, . szakképzettsége / bizonyítványok, diplomák, oklevelek /, . iskolarendszeren kívül szerzett szakképesítései, . meghatározott munkakörre jogosító okiratok adatai, . tudományos fokozata, idegennyelv-ismerete.

1.3. Munkaviszonyok o o o o

korábbi munkaviszonyok időtartama, a munkahelyek megnevezése, beosztások, besorolások, a megszűnés módja.

2. A közalkalmazotti jogviszony adatai o a közalkalmazotti jogviszony kezdete, o erkölcsi bizonyítvány száma, kelte, o szakvizsga adatai, o a jubileumi jutalom és a végkielégítés kiszámítása alapjául szolgáló időtartamok, o szolgáló időtartamok. 2.1.

Az intézményi munka jellemzői o az alkalmazó intézmény neve, székhelye, o az intézményi közalkalmazotti jogviszony kezdete, o közalkalmazott besorolása, besorolási időpontja, o vezetői megbízás, FEOR szám,

161

o a címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai, o a minősítések időpontja, o hatályos fegyelmi büntetése. 2.2.

A közalkalmazotti jogviszony megszűnése o időpont, o mód, o a végkielégítési adatok.

3. A közalkalmazott további, különleges adatai o o o o o o

munkabér, illetmény, a terhelő tartozás és annak jogosultja, szabadság, kiadott szabadság, alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei, az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, alkalmazott munkáltató felé való tartozásai, azok jogcímei, a többi adat az érintett hozzájárulásával.

4. A közalkalmazott tájékozódási joga A közalkalmazott tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről. A közalkalmazott kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az általa kezelt, feldolgozott adatairól, az adatkezelés: o o o o

céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről, / székhelyéről /, az adatkezeléssel összefüggő tevékenységről, arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. A SZEMÉLYI IRATKEZELÉS RENDJE

1. A személyi iratok iktatása, nyilvántartása 1.1.

Elkülönített gyűjtőszámú iktatás A személyi iratok külön számtartományon belüli, gyűjtőszámon való iktatása az intézmény iratkezelési és ügyviteli szabályai szerint történik. Az így beiktatott személyzeti iratokat tartalmuk szerint csoportosítva, keltezésünk sorrendjében, az e célra kialakított név szerinti iratgyűjtőben kell tartani. A személyi iratokból másolati példányt az iktató kézi irattárába nem kell elhelyezni, kivéve a kinevezés, átsorolás, munkaszerződés hosszabbítás, módosítás, áthelyezés, fegyelmi határozat. Az iratgyűjtő előlapja után tartalomjegyzéket kell elhelyezni, melyen az elhelyezett iratokat a közalkalmazotti alapnyilvántartás szerkezeti 162

rendjében nyilván kell tartani. A tartalomjegyzéken tartalmazza az iktatószámot és az ügyirat keletkezésének időpontját is. 1.2. A személyügyi iratok nyilvántartása A személyügyi iratok általános iratkezelési és nyilvántartási szabályai az ügyviteli és iratkezelési szabályzatban találhatók. Jelen szabályzat csak az eltéréseket tartalmazza. A személyi iratok más intézménynek történő átadása esetén az intézménynél: o a lezárt tartalomjegyzék másolata, o irattári példányok, (teljes személyi anyag másolata), o és az átadólevél marad. A tartalomjegyzék lezárása az utolsó nyilvántartott iratot követő üres sor egy vonallal történő áthúzását, alatta a lezárás dátumának és a személyügyi ügyintéző aláírásának feltüntetését jelenti. A gazdasági vonzatú iratoknak a biztonságos kezelése a gazdasági iroda helyiségében történik. A bérszámfejtéshez kapcsolódó személyi adatokat tartalmazó kimutatások, nyilvántartása, tárolása, őrzése – a racionális munkavégzés érdekében – a gazdasági szervezeti egység feladat. A közalkalmazott részére ki kell nyomtatni a személyi adatokat tartalmazó iratokat: o adatainak első alkalommal történő felvételekor, o áthelyezéskor, o közszolgálati jogviszony megszűnése esetén.

A SZEMÉLYI IRATOK TÁROLÁSA, IRATTÁROZÁSA A személyzeti iratok tárolása Az intézmény személyzeti iratanyagainak kezelése és tárolása csak fokozott biztonsági helyiségekben és feltételek megvalósulása mellett történhet. A személyzeti iratok tárolása a közalkalmazotti munkaviszony fennállása alatt elkülönítetten történik. A névre szóló személyi iratgyűjtőben tartott, és a folyamatos elhelyezéssel bővülő iratállomány biztonságos tárolása / személyzeti irattározás / a gazdasági osztály hivatali helyiségben történik. 163

A személyügyi anyag irattározása, őrzése A közszolgálati jogviszony megszűnése után a közalkalmazott személyi iratait az intézmény irattárában kell elhelyezni. A személyi anyag másolatát a jogviszony megszűnésétől számított 50 évig meg kell őrizni. A személyi iratanyag áthelyezése előtt az iratgyűjtő tartalomjegyzékén fel kell tüntetni az irattározás tényét, időpontját, az iratkezelő aláírását. Az intézményi irattárban elhelyezésre kerülő „régi anyag” elnevezésű személyi iratokat úgy kell tárolni, hogy ahhoz csak az intézményvezető, helyettese és a személyzeti vezető férhessen hozzá. A személyi iratok az intézmény tulajdonát képezik. Az iratokra a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései vonatkoznak. A közalkalmazotti jogviszony létrehozását kezdeményező iratokat, amennyiben a jogviszony nem jött létre, - az érintettnek, a személyi anyagot a korábbi munkáltatónak vissza kell adni. E szabály betartása minden esetben kötelező, az érintett adatvédelmi jogai miatt. AZ ADATTOVÁBBÍTÁS ÉS AZ ADATVÁLTOZÁSOK 1. Az adattovábbítás teljesítési rendje A közalkalmazotti alapnyilvántartásból csak az intézményvezető, és az általa felhatalmazott gazdasági vezető és gazdasági ügyintéző szolgáltathat adatot a bérszámfejtés elvégzéséhez, azt ezt a feladatot ellátó Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóságához. Ezen a külső szervezeten kívül adatot a fenti személyek csak a jogszabályban meghatározott esetekben szolgáltathatnak. 2. Közalkalmazotti adatváltozások Minden közalkalmazott az alábbi adataiban bekövetkező változást köteles 8 napon belül írásban bejelenteni, és okirattal igazolni a személyügyi illetékes munkatársnak: o o o o o o o

név, lakcím, ideiglenes tartózkodási hely címe, családi állapot, eltartott gyermek / név, születési idő, eltartás kezdete /, iskolai végzettség, szakképzettség, tudományos fokozat, állami nyelvvizsga, iskolai végzettség, szakvizsga, stb. 164

A bejelentett és igazolt adatváltozást a humánpolitikai előadó a bejelentéstől számított 3 munkanapon belül köteles a megfelelő személyi iratra rávezetni. A központosított illetmény-számfejtési rendszerben tárolt adatok változását minden hónap 10-ig kell a bérszámfejtő szervezethez továbbítani. 3. Adathelyesbítés A valóságnak nem megfelelő adatot az adatkezelő helyesbíteni köteles. A személyes adatot törölni kell, ha o kezelése jogellenes, o az érintett jogszabály alapján kéri, o az adatkezelés célja megszűnt. A helyesbítésről és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek korábban az adatot adatkezelés céljára továbbították. 4. A közalkalmazott távollétének jelentése A jogcímek megállapítása és a helyettesítés érdekében a különböző távolléteket előre kell engedélyeztetni. A tartós távollétek /> 3 hónap / kezdetét és várható befejezését a tárgyhónapot követően írásban kell megadni a gazdasági irodának. 5. Az áthelyezés dokumentálása Az áthelyezéshez a hozzájárulás megadása nem kötelező. Elfogadása esetén a három fél egyetértő nyilatkozatát tartalmazó okiratban kell megállapodni az áthelyezés részletes feltételeiről: o adott időponttól hozzájárulás az áthelyezéshez, o munkakör, illetmény, szabadság, o a fennálló kötelezés, kölcsöntartozás, egyéb megállapodások. BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK RENDJE 1. A fizikai védelem szabályai 1.1.

Jelszó használata A számítástechnikai eszközökhöz való hozzáférés jogosultságát, ennek biztosítását adatkezelőnként különböző azonosító felhasználónevekkel, jelszókkal kell lehetővé tenni. A jelszót úgy kell kialakítani, hogy saját jelszavát az adatkezelőn kívül csak a vezetője ismerhesse meg.

165

A személyügyi nyilvántartás adatkezelőinek névsorát, a hozzáférési jogosultságot biztosító egyénenkénti azonosító jelszavakkal együtt kell nyilvántartani és tárolni! Az azonosító jelszavakról készült, szolgálati „titkos kezeléssel” ellátott nyilvántartási dokumentációt az intézményvezető lemezszekrényben kell tárolni. 2. Az üzemeltetés biztonsága A személyügyi adatkezelést végző helyiségekbe az ott dolgozókon kívül csak a következők léphetnek be: o o o o

a személyügyi szervezet felelős vezetője, a saját konkrét ügyében eljáró közalkalmazott és felettese, az új felvételre jelentkező munkavállaló, az ellenőrzésre jogosult személyek.

A személyügyi adatkezelést ellátó számítástechnikai munkahelyet csak a számítógép kikapcsolt állapotában hagyhatja el kezelője. A közalkalmazottak személyi anyagai a gazdasági ügyintéző és a humánpolitikai előadó asztalán nem maradhat (üres asztal politika). Munkahelyét csak üres asztal hátrahagyásával hagyhatja el. A személyügyi feladatot ellátó számítógépes nyilvántartási rendszerhez más feladatú számítógépes rendszer nem férhet hozzá. A jelszavak szükség szerinti változtatása az intézményvezető feladata. A számítástechnikai rendszer vagy bármely eleme csak a gazdasági vezető felhatalmazásával változtatható meg. 2.1. Nyilvántartott személyi adatok biztonsági mentése A közalkalmazotti nyilvántartás programját a MÁK úgy alakította ki, hogy a jogosultságok kiosztása után azokat automatikusan tartja nyilván: o az adatkezelést végző személyeket, o a kezelt adatokat, o a végzett mentéseket, amelyeket a számítógép merevlemezére kell elvégezni. 2.2. A távadat átviteli rendszer biztonsága Az intézmény távadat átviteli rendszerén visszakapott közalkalmazotti nyilvántartási adatokat a központi számítógépre kell telepíteni. A gépben kezelt adatokhoz – saját jelszava felhasználásával – kizárólag az

166

intézményvezető és a gazdasági ügyintézők, valamint a rendszergazda férhet hozzá. A távadat-átviteli követelményeknek.

biztonságnak

mindenkor

meg

kell

felelnie

a

AZ ADATBIZTONSÁG CÉLJA ÉS A BETEKINTÉS RENDJE 1.

Az adatbiztonság célja és a személyes adatok védelme Az adatokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás vagy törlés, illetőleg sérülés vagy a megsemmisülés ellen. Az adatkezelő és az adatfeldolgozó köteles: o gondoskodni az adatok biztonságáról, o a biztonsági intézkedéseket megvalósítani, o betartani az eljárási szabályokat. A kezelt személyes adatoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek: o o o

felvételük és kezelésük tisztességes és törvényes, pontosak, teljesek, és ha szükséges időszerűek, tárolásuk módja alkalmas arra, hogy az érintettet csak a tárolás céljához szükséges ideig lehessen azonosítani.

167

2.

A személyi adatbiztonság feladatai Az adatbiztonsági szabályok betartása biztosítja, hogy: o a személyi adatkezelő manuális és számítástechnikai eszközeihez és az adathordozókhoz illetéktelen személy ne férjen hozzá, o a személyi adatok, iratok tartalma ne legyen megismerhető, lemásolható, módosítható vagy eltávolítható, o az adatkezelésre használt eszköztárba illetéktelen bevitelt ne hajtsanak végre, o az adatkezelésre használt távadat – átviteli vonalon az adatokhoz illetéktelenül hozzá ne férjenek, o csak azonosítható és hozzáférési jogosultsággal rendelkezők kezelhessék a személyzeti iratokat, rögzítsék és továbbítsák a személyi adatokat.

3.

A személyi iratkezelés helyiségeinek biztonsági rendje A személyzeti iratgyűjtők és a benne elhelyezett iratok kezelése és tárolása a következő biztonsági feltételek mellett történik: o a helyiséget munkaidőben is zárva kell tartani, ha nem tartózkodik benne senki, o a helyiség ajtaját biztonsági zárral kell ellátni, kulcsait csak az ott dolgozók vehetik. a munkavégzést követően az iratokat biztonsági zárral elzártan irattárolóban: páncél- vagy lemezszekrényben kell tartani. o A munka befejezését követően a munkaterületet a riasztó bekapcsolásával biztosítani kell.

4.

A személyi iratokba történő betekintés szabályai Más közalkalmazott személyi irataiba csak az alábbi beosztású személyek jogosultak betekinteni: o o o o o o o o

az intézményvezető, a közalkalmazott felettese, a minősítést végző vezető, a törvényességi ellenőrzést végző személy, a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy, munkaügyi per kapcsán a bíróság, feladatkörükben eljárva a nemzetbiztonsági szolgálatok, a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggésben büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság,

168

indult

o a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó munkatársak feladatkörükön belül. A betekintési jog gyakorlójának erre irányuló írásos kérelmére ki kell nyomtatni azokat a számítógéppel vezetett adatokat, amelyekre a betekintési joga kiterjed. AZ ADATBIZTONSÁG SZABÁLYAI 1.

A fizikai biztonság rendje A fizikai biztonság szabályozásakor különösen fontosak: o

o o o 2.

Az üzemeltetési biztonság rendje Különösen fontosak az alábbi szempontok: o

o o o

3.

az adathordozó eszközök helyiségeit a biztonsági előírásoknak megfelelően kell kialakítani, és fokozottan kell védeni az illetéktelen behatolás, a tűz vagy a természeti csapás ellen, személyek belépése csak hivatalos feladataikkal összhangban történhet, a számítástechnikai eszközök hozzáférési kulcsát /jelszó/ szolgálati titokként kell kezelni; biztosítani kell, hogy a számítástechnikai eszközök biztonsági dokumentációját csak felhatalmazott személyek érjék el.

össze kell állítani a számítástechnikai eszközök használatára jogosított személyek névsorát, azonosítóikat, jelszavait és feladataikat, ellenőrizni kell adatokhoz való hozzáférés személyi kulcsait, melyeket szükség szerint változtatni kell, biztosítani kell, hogy a rendszer elemei csak illetékes személy által legyen változtatható, a dokumentumokat úgy kell kezelni és tárolni, hogy elcserélésük, elvesztésük kiküszöbölhető legyen, intézkedések megvalósításával /biztonsági másolatok készítésével/ a számítástechnikai üzemzavarok hatását ellensúlyozni kell.

A technikai biztonság rendje Fontos szabályozási szempontok: o o

az adatok, programok rongálását számítástechnikai módszerekkel is meg kell akadályozni, az adatállományokat úgy kell kezelni, hogy megsemmisülésük esetén tartalmuk rekonstruálható legyen, 169

o o o

a hozzáférést jelszavakkal kell ellenőrizni, a bevitt adatok helyességét ellenőrizni kell, programfejlesztés, próba céljára valódi adatok nem használhatók.

170

IRATKEZELÉS ÉS ÜGYINTÉZÉS SZABÁLYAI 1. Iratkezelés Az intézménybe érkező leveleket, iratokat az iskolatitkár, az egyéb küldeményeket pedig az e feladattal megbízott dolgozó veszi át. A személyesen benyújtott iratok átvételét kérelemre igazolni kell. A névre szóló leveleket a címzetthez felbontás nélkül kell továbbítani. Amennyiben az hivatalos elintézést igényel, felbontás után vissza kell juttatni az iskolatitkárhoz, aki iktatószámmal látja el. Az intézménybe érkezett és azon belül keletkezett iratokat iktatni kell. Az iktatás iktatókönyvbe történő bevezetéssel, naptári évenként csoportonként újra kezdődő sorszámos rendszerben történik. Az iratokon és az iktatókönyvben fel kell tüntetni az érkezés napját, az iktatószámot, valamint az irat mellékleteinek számát és az ügyintézőt. A meghívókat, közlönyöket, sajtótermékeket, reklámcélú kiadványokat, a különböző felhívásokat nem kell iktatni. Továbbképzésekre, tanfolyamokra, előadásokra szóló felhívásokat csak abban az esetben kell iktatni, ha az adott képzésre, előadásra van jelentkező. Ebben az esetben a jelentkezési lappal azonos számú iktatószámot kell adni. Az iktatott iratokat a kijelölt személynek át kell adni, aki az elintézést követően a válasz levéllel /egyéb dokumentumokkal/, együtt visszaadja az iskolatitkárnak, aki – ha szükséges – a postázásról és az irattárban való elhelyezéséről gondoskodik. Ez alól kivételt képez az 1-es és 3-as sorszámmal kezdődő iratanyag, amelynek az elhelyezése a gazdasági irodában történik. Iratkezelés e-mail esetén Az e-mailen érkezett iratokat is el kell látni iktatószámmal. Az e-mailek küldésével/fogadásával megbízott ügyintéző naponta kétszer ellenőrzi, hogy az intézmény e-mail címére érkezett-e levél. A beérkezett leveleket a nyomtatás után ellátja iktatószámmal és a levél címzettjének átadja.

171

Az e-mailen továbbított leveleket is el kell látni iktatószámmal, csatolt fileként továbbítja a címzetthez. E-mailen történő levelezés esetén is alkalmazni kell az 1. pontban felsorolt iratkezelési szabályokat. 1.2. Iratkezelés fax esetén Megegyezik az 1.1. pontban foglaltakkal. A küldött irat fax-előlappal küldhető.

172

2. Tanügyi nyilvántartások kezelésének rendje Beírási napló Az intézménybe felvett tanuló nyilvántartására beírási naplót kell vezetni. Beírási napló az intézménybe beiratkozott tanulók iskolai nyilvántartására is szolgál. A tanulót akkor lehet a beírási naplóból törölni, ha a tanulói jogviszonya megszűnt. A törlést a megfelelő záradék bejegyzésével kell végrehajtani. Törzslap Az iskola a tanulókról – a felvételt követő 30 napon belül – törzslapot állít ki. A törzslap csak a közoktatási törvény 2.sz. mellékletében meghatározott adatokat tartalmazhatja. Az iskolában a törzslapon fel kell tüntetni – a teljes tanulmányi időre kiterjedően – a tanuló év végi osztályzatait, továbbá a tanulók ügyeivel kapcsolatos döntéseket, határozatokat. A megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett – a rendelkezésre álló iratok, adatok alapján – póttörzslapot kell kiállítani. Bizonyítvány A közoktatásban a tanuló által elvégzett évfolyamokról kiállított év végi bizonyítványokat egy bizonyítványba kell bevezetni, függetlenül attól, hogy a tanuló hányszor változtatott iskolát, iskolatípust. Az egyes évfolyamokról a bizonyítványt általános iskolai törzslap alapján kell kiállítani. A bizonyítványban záradék formájában fel kell tüntetni a tanulmányok befejezését, a szakiskolában a tanulmányok befejezését és a szakmai vizsga letételét. Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról – kérelemre – a törzslap alapján másodlat állítható ki. A másodlatért a külön jogszabályban meghatározottak szerint illetéket kell leróni. Törzslap hiányában az iskolában meglévő nyilvántartások alapján- kérelemre – pótbizonyítvány állítható ki. A pótbizonyítvány azt tanúsítja, hogy a tanuló melyik évfolyamot mikor végezte el. A tantárgyfelosztás és órarend Az iskolai pedagógiai munka tervezéséhez, a pedagógusok kötelező óraszámának, a kötelező óraszámba beszámítható feladatainak, munkáinak meghatározásához tantárgyfelosztást kell készíteni. A tantárgyfelosztást az iskola igazgatója készíti – a nevelőtestület véleményének kikérésével – a

173

fenntartó hagyja jóvá. A tantárgyfelosztás alapján készített órarend tartalmazza a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét. Jegyzőkönyv Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha jogszabály előírja, továbbá ha az intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközössége az intézmény működésére, a gyermekekre, a tanulókra vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz, továbbá, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja és azt az intézmény vezetője elrendelte. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen a elhangzott nyilatkozatokat, a hozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének aláírását. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá. A tanügyi nyilvántartások vezetése A pedagógus köteles nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokhoz kapcsolódó ügyviteli tevékenységet elvégezni. Az osztályfőnök vezeti az osztálynaplót, a törzslapot, a tanulók iratanyagát és kiállítja a bizonyítványt, vezeti a továbbtanulással összefüggő nyilvántartás. Bélyegző használatára jogosultak: o igazgató o igazgatóhelyettesek o gazdasági ügyintézők, o iskolatitkár, gépkocsivezető-anyagbeszerző. A bélyegző nyilvántartásról vezetett hitelesített dokumentumot a gazdasági ügyintéző vezeti. A bélyegző megőrzésével, tárolásával megbízott személyek: o gazdasági ügyintéző, o iskolatitkár, o gépkocsivezető, anyagbeszerző.

174

175