a. SZAKMAI PROGRAM. Jászberény, 2013

Jászsági Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 5100 Jászberény, Ferencesek tere 3/a.

SZAKMAI PROGRAM

Jászberény, 2013.

Tartalomjegyzék: Bevezető gondolatok I. Az intézmény szervezetére vonatkozó szakmai-szervezeti információk 1. Az intézmény alapadatai 2. Az intézmény szervezete 3. Az intézményen belüli együttműködés módja 4. A szakembereink folyamatos szakmai felkészültsége biztosításának módja, formái II. Az intézmény szolgáltatásainak bemutatása 1. Az ellátandó terület jellemzői 2. Családsegítés 2.1. A családsegítő szolgáltatás célja, feladatai: 2.1.1. A családsegítés bemutatása, a kapacitások bemutatása, a nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek 2.1.2. Más intézményekkel történő együttműködés módja 2.2. Az ellátandó célcsoport jellemzői: 2.3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége 2.4. Az ellátás igénybevételének módja 2.5. A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja 3. Gyermekjóléti szolgáltatás 3.1. A szolgáltatás célja, feladatai, alapelvei: 3.1.1. A megvalósítani kívánt program bemutatása, kapacitások, szolgáltatáselemek, tevékenységek 3.1.2. A szolgáltatás célcsoportja 3.1.3. Más intézményekkel történő együttműködés módja 3.2. A feladatellátás szakmai tartalma, a szolgáltatások formái, köre, a szolgáltatási típusnak megfelelően a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja 3.3. A feladatellátás módja, rendszeressége: 3.4. Szakmai dokumentációk: 3.5. A szolgáltatások igénybe vételének módja 3.6. A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja III. Az ellátottak és a szociális szolgáltatást végzők jogainak védelmével kapcsolatos szabályok 1. Az ellátottak jogainak védelmével kapcsolatos szabályok 2. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatást végzők jogainak védelmével kapcsolatos szabályok IV. Fejlesztési elképzelések V. Záró rendelkezések 1. A Szakmai Program alapjául szolgáló jogszabályok 2. Hatályba lépés Mellékletek: 1. számú melléklet: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Házirendje (minta) 2. számú melléklet: Szervezeti és Működési Szabályzat 2

Bevezető gondolatok „Mikor tanuljuk meg végre, hogy valamennyien összetartozunk, hogy valamennyien egyetlen rendszer alkotóelemei vagyunk? Amíg a világot el nem tölti az embertársaink iránt érzett szeretet, mégpedig fajra, színre és vallásra való tekintet nélkül; amíg életünket és tetteinket nem hatja át az összetartozás érzése, amíg az emberek tömegei nem éreznek felelőségettársaik boldogulása és jóléte iránt, addig sosem valósulhat meg a társadalmi igazságosság.” ( Helen Keller) Az Országgyűlés 1997. április 22-én, közel 10 éves előkészület után fogadta el a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt, amely a gyermekvédelem területén gyökeres szervezeti és szemléleti változásokat, valamint a döntéshozói és a napi gondozási munka színvonalának javítását kívánta elérni. A törvény által létrehozott új szervezeti struktúra egyik alappilléreként minden településen kötelezően létre kellett hozni a gyermekjóléti szolgálatokat. Időközben a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben foglaltaknak megfelelően 1999. december 31-ig települési szinten az önkormányzatoknak meg kellett teremteni a családsegítő alapellátás feltételeit is. A továbbra sem mérséklődő kedvezőtlen társadalmi változások mellett a szociálisan rászorulók számának emelkedése folyamatosan újabb szolgáltatások bevezetését tették szükségessé. Ezeket a változásokat azonban a napjainkban oly sokat emlegetett szociális háló intézményei csak nehezen tudják követni. Megfigyelhető, hogy a szolgáltatásokhoz való hozzáférés területén jelentősek az egyenlőtlenségek. A szolgáltatási rendszerek szerkezete, kapacitása nem követi a növekvő és változó szükségleteket. Az előnytelen települési szerkezet (aprófalvas közigazgatási egységek) miatt pedig különösen hátrányos helyzetbe kerülhetnek egyes térségek. Mindezeket figyelembe véve napjainkban szükségessé vált a közszolgáltatási feladatok, így a szociális és gyermekvédelmi alapszolgáltatások területén is az ésszerű és gazdaságosabb működtetéshez az ellátások újraszervezése. Ez a felismerés vezette a Jászsági Kistérség településeit 2007-ben, amikor a térséghez tartozó települések közül 12 település részvételével megalapította a Jászsági Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot. Az intézmény 2008. január 1-jén kezdte meg működését. Az időközben megváltozott önkormányzati feladat ellátási kötelezettségek hatására a helyi önkormányzatok képviselő-testületei - 13 település - megállapodtak abban, hogy a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás, mint önkormányzati feladat hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulást hoznak létre a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 87.§-a alapján. A Társulási Megállapodás szerint az így létrejött Jászsági Szociális Szolgáltató Társulás a társult önkormányzatok közigazgatási területén 2013. július 01-től társulási formában biztosítja a családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást az általa jogutódlással átvett integráltan működő intézmény, a Jászsági Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat keretei között a hatályos működési engedélyben foglaltak szerint, az ellátási területhez tartozó települések közigazgatási területén. A családok egyre több funkciójukat képtelenek megfelelően ellátni. Jellemző, hogy ennek kedvezőtlen hatásai elsősorban a legvédtelenebb és legkiszolgáltatottabb korosztályokat, az időseket és a gyermekeket érintik. A társadalmi változások vesztesei emellett mindazok a személyek és különböző társadalmi csoportok is, akik adottságaik, lehetőségeik, vagy helyzetük révén nem tudnak alkalmazkodni a változó körülményekhez, és emiatt a perifériára sodródnak. Intézményünk elsődleges célja, hogy tevékenységünk révén segítséget nyújtsunk a rászorulóknak problémáik megoldásához, vagy ha az nem lehetséges, legalább enyhítéséhez. Szolgáltatásaink ingyenesek, a térségi feladatellátásban résztvevő települések egész lakosságát szolgálják, kortól függetlenül! 3

I. Az intézmény szervezetére vonatkozó szakmai-szervezeti információk

4

1. Az intézmény alapadatai Az intézmény neve:

Jászsági Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

Az intézmény székhelye:

5100 Jászberény, Ferencesek tere 3/a.

Az intézmény ellátottak számára nyitva álló helyiségei / területi irodái: 5142 Alattyán, Szent István tér 9. 5143 Jánoshida, Fő út 60. 5054 Jászalsószentgyörgy, Fő út 53/a. 5130 Jászapáti, Aradi u. 1. 5144 Jászboldogháza, Kossuth Lajos u. 1. 5122 Jászdózsa, Szent Mihály tér 11. 5111 Jászfelsőszentgyörgy, Fő u. 57 5121 Jászjákóhalma, Fő út 27. 5137 Jászkisér, Kossuth Lajos út 46. 5055 Jászladány, Hősök tere 4. 5136 Jászszentandrás, Rákóczi út 88. 5141 Jásztelek, Szabadság út 71. Az intézmény feladatkörei: 8892 Egyéb gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátások körében o 889201-1 Gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása, valamint - 8899 M.n.s. egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül körében: o 889924-1 Családsegítés biztosítása Az intézmény illetékessége, működési köre: Családsegítés esetében: Alattyán, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászberény, Jászdózsa, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, Jásztelek települések közigazgatási területe Gyermekjóléti szolgáltatás esetében: Alattyán, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászberény, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, Jásztelek települések közigazgatási területe 2. Az intézmény szervezete A Jászsági Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat integrált intézmény, két ellátást biztosít családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást. Mindkét ellátási típus szakmai önállósága biztosított, az ellátási területhez igazodóan szakmai központokba tömörülnek. Az intézmény formailag négy főbb szakmai egységre tagolódik: az intézmény központi szervezetére, valamint három szakmai központra.

5

Az intézmény központi szervezete

I. Szakmai Központ Jászberény

Családsegítő Szolgálat

Gyermekjóléti Szolgálat

II. Szakmai Központ Jászapáti

Családsegítő Szolgálat

Gyermekjóléti Szolgálat

III. Szakmai Központ Jászladány

Családsegítő Szolgálat

Gyermekjóléti Szolgálat

Az intézmény központi szervezetéhez tartozik az intézményvezető és a tanácsadók (fejlesztő pedagógiai, jogi, munkavállalási tanácsadók). Tevékenységük kiterjed az intézmény valamennyi telephelyére. A Szakmai Központok két, szakmailag önálló szervezeti egységből állnak, élükön a szakmai központ vezetői állnak, akik osztott munkakörben ellátják a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás vezetői feladatait is. A szakmai központokban családsegítést végző családgondozók, gyermekjóléti szolgáltatást végző családgondozók, illetve olyan családgondozók, akik mindkét feladatot ellátják osztott munkakörben, családgondozó asszisztensek, valamint tanácsadók tevékenykednek. A szervezeti egységek egymással mellérendeltségi viszonyban vannak, és a közös feladatellátás során egymással folyamatosan kapcsolatot tartanak, együttműködnek. 3.

Az intézményen belüli együttműködés módja

Az intézmény szervezeti egységei szakmailag önállóak, egymással mellérendeltségi viszonyban vannak. Feladataik maradéktalan ellátásához szükség van folyamatos kapcsolattartásukra, együttműködésükre. Az intézményen belül a következő fórumok szolgálják egyrészről az intézmény zökkenőmentes működését, a szakmai tevékenység folyamatos fejlesztését és a szervezeti egységek együttműködését: Összdolgozói értekezlet A fórumon valamennyi – az intézménnyel jogviszonyban álló – munkavállaló részt vesz, és meghívást kap az intézmény fenntartója és felügyeleti szervei. Évente legalább egy alkalommal az intézményvezető hívja össze, az értekezlet tematikáját és napirendjét a vezetői team állítja össze. Vezetői-team értekezlet A fórumon az intézmény vezetői vesznek részt. Negyedévente legalább egy alkalommal kell megrendezni, az éves munkatervben foglaltak szerint. A lebonyolításért az intézményvezető felelős. Csoportértekezlet, szakmai központon belüli munkaértekezlet A fórumon az adott szakmai központ dolgozói és az intézményvezető vesznek részt. Havonta legalább egy alkalommal, éves munkaterv alapján a szakmai központ vezetője hívja össze, aki összeállítja a napirendeket, és vezeti az értekezletet. A munkatervtől eltérően összehívhat csoportértekezletet az intézményvezető és a szakmai központ vezetője, valamint kezdeményezheti azt bármelyik munkavállaló.

6

Szakmai értekezletek A szakmai tevékenységgel összefüggésben megtartott értekezleteken – esetkonferencia, esetmegbeszélő értekezlet, szakmai tanácskozás, jelzőrendszeri találkozó, stb - a szakmai kérdésben érintett dolgozók vesznek részt. Megszervezéséért és lebonyolításáért az a szakmai kompetenciával rendelkező dolgozó felelős, akinek illetékessége kiterjed az adott esetre vonatkozóan. Közös internetes felület Intézményünk rendelkezik email címmel, amelynek belépési kódja valamennyi dolgozónk számára ismert. Ezen a felületen elérhető az intézmény valamennyi szabályzata, szakmai anyagok, beszámolók, tájékoztatók, fotódokumentációk. A kollégák tájékoztathatják egymást aktuális információkról, illetve lehetőség van az egymással való kommunikációra. 4.

A szakembereink folyamatos szakmai felkészültsége biztosításának módja, formái

Az intézmény szakemberei döntő többségben rendelkeznek a külön jogszabályban előírt szakképesítéssel. 1 fő családgondozónk nem rendelkezik jelenleg felsőfokú végzettséggel, mert nyelvvizsga hiányában nem kapott oklevelet, csupán sikeres záróvizsga igazolással rendelkezik. Szakvizsgával 6 fő szakemberünk rendelkezik, valamennyi vezető beosztású dolgozónk, valamint 2 fő családgondozónk. Egyetemi végzettséggel 2 dolgozónk rendelkezik, egy kollégánk jelenleg folytat tanulmányokat egyetemi szinten. Több szakemberünk pályakezdő, összesen 5 fő, akik nem rendelkeznek legalább 3 éves szakmai tapasztalattal. Szakembereink ismereteinek, készségeinek fejlesztése érdekében folyamatosan szervezünk intézményünkben belső továbbképzéseket: - Szakmai műhelykeretében fejlesztjük az intézményünk működését, áttekintjük a jogszabályi változásokat, fejlesztjük szakmai eszköztárunkat és dokumentációs rendszerünket. - Team-szupervíziós (28 órás)fejlesztési folyamat szakmai központonként zajlik intézményünkben. - Esetmegbeszélő csoportokat eseti jelleggel indítunk a szakmai központunkban. - Rendszeresek és folyamatosak a szakmai központonkénti munkaértekezletek, melyek a szolgáltatások fejlesztésére irányulnak. - Intézményünk rendelkezik házi könyvtárral, amelyben megtalálhatóak a szakterületünket érintő legkorszerűbb magyar nyelvű szakirodalmak. Az intézmény valamennyi szakképzett dolgozója rendelkezik nyilvántartási számmal a 9/2000. SzCsM rendelet alapján. A nyilvántartási számmal rendelkező munkavállalóink rendszeresen részt vesznek akkreditált képzéseken, melyek képzési díját az intézményünk megtéríti. Azon munkavállalóink, akik teljesítik jogszabályban meghatározott képzési kötelezettségüket részesülnek. Az intézmény rendelkezik Továbbképzési tervvel, melyet évenként aktualizálunk.

7

II. Az intézmény szolgáltatásainak bemutatása

8

1. Az ellátandó terület jellemzői I. Szakmai Központ: Ellátási területe:

Jászberény város és Jászfelsőszentgyörgy község közigazgatási területe

Ellátási terület:

lakosságszáma: gyermeklétszáma:

Telephelye:

5100 Jászberény, Ferencesek tere 3/a.

~29 100 fő ~4 900 fő

Területi irodája: 5111 Jászfelsőszentgyörgy, Fő u. 57. II. Szakmai Központ: Ellátási területe:

Jászapáti város, Jászdózsa község, Jászjákóhalma község és Jászszentandrás község közigazgatási területe

Ellátási terület:

lakosságszáma: gyermeklétszáma:

Szakmai Központ:

5130 Jászapáti, Aradi u. 1.

~16 900 fő ~ 3 200 fő

Nyitva álló helyiségei, területi irodái: 5122 Jászdózsa, Szent Mihály tér 11. 5121 Jászjákóhalma, Fő út 27. 5136 Jászszentandrás, Rákóczi út 88. III. Szakmai Központ: Ellátási területe:

Alattyán község, Jánoshida község, Jászalsószentgyörgy község, Jászboldogháza község, Jászkisér város, Jászladány nagyközség és Jásztelek község közigazgatási területe

Ellátási terület:

lakosságszáma: gyermeklétszáma:

Szakmai Központ:

5055 Jászladány, Hősök tere 4.

~23 300 fő ~4 800 fő

Nyitva álló helyiségei, területi irodái: 5142 Alattyán, Szent István tér 9. 5143 Jánoshida, Fő út 60. 5054 Jászalsószentgyörgy, Fő út 53/a. 5144 Jászboldogháza, Kossuth Lajos u. 1. 5137 Jászkisér, Kossuth Lajos út 46. 5141 Jásztelek, Szabadság út 71.

A Jászsági kistérség általános leírása A Jászberényi kistérség közigazgatásilag Kelet-Magyarország közepén, Észak-alföldi Régió nyugati táján, Jász-Nagykun-Szolnok megye északnyugati részén helyezkedik el, a Tisza jobb partján. Közlekedés-földrajzilag a 31. sz. és 32. sz. főutak és a Hatvan-Szolnok, ÚjszászVámosgyörk vasútvonalon fekszik.

A Jászság elhelyezkedése, települései (forrás: http://jaszkapu.hu): 9

A Jászság „fővárosa” Jászberény, mely közigazgatási-, gazdasági-, kulturális-, oktatási- és vallási központ is egyben. Itt él a Jászság lakosságának közel 32%-a. Jelentős ipari körzetnek is tekinthető. A második legnagyobb lélekszámú település Jászapáti város, az úgynevezett Alsó-Jászság központjának tekinthető. Jászberény mellett szintén „iskolaváros”, hiszen két középiskolával is rendelkezik. A működő vállalkozások elsősorban a mezőgazdasági szektorhoz kapcsolódnak, több élelmiszer feldolgozó üzem található a városban. A Jászság lakosságának egy jelentős része (35%) községekben él, mely településeken belül 2 körjegyzőség található (Pusztamonostor – Jászágó; Jászszentandrás – Jászivány). A Jászság népességének átlagosan 4%-a él külterületen, a legnagyobb arányban Jászszentandráson (19%), Jászfelsőszentgyörgyön (7%) és Jászberényben (6%), de nem elhanyagolható Jászboldogháza és Jászágó községek külterületein élők száma sem. A Jászság „különleges” földrajzi helyzete alapvetően meghatározza a térség kapcsolati hálóját. A kistérség megyék (Heves és Pest) és régiók (Észak-Magyarország és Közép-Magyarország) határán fekszik, a legfontosabb társadalmi és gazdasági kapcsolatai nem a debreceni központú Észak - Alföldi régióhoz kötődik, hanem alapvetően észak-nyugati irányú a Közép – Magyarországi régióba irányul, elsősorban Budapestre. A Jászberényi kistérség 18 települése közül 5 városi rangú (Jászapáti, Jászárokszállás, Jászberény, Jászfényszaru, Jászkisér) 1 nagyközség (Jászladány) és 12 község.

Társadalmi, gazdasági helyzet: Jász-Nagykun-Szolnok megye gazdasági teljesítménye más térségekhez viszonyítva alacsony. A 19 megye és a főváros rangsorában az egy főre eső GDP alapján a 16. helyen áll. Ugyanakkor a kistérség társadalmi-gazdasági helyzete és a munkalehetőségek alapján a megye kedvező helyzetű térségének tekinthető, melynek alapja a KSH 17-féle szempont alapján végzett vizsgálata a megye településein. A Jászságban magas a vállalkozások száma, melynek hatásaként az országos szint alatt van az álláskeresők száma. Ugyanakkor meg kell említenünk kistérségünk belső perifériáit is, melyek közül hátrányos helyzete alapján kiemelkedik Jászladány nagyközség, mely település társadalmi, gazdasági - és infrastrukturális szempontból elmaradott, valamint az országos átlagot jelentősen 10

meghaladó munkanélküliséggel sújtott, továbbá Jászágó, Jászfelsőszentgyörgy, Jászivány és Jászkisér, melyek társadalmi –, gazdasági - és infrastrukturális szempontból elmaradott települések.1 A kistérség infrastrukturális ellátottságát vizsgálva elmondható, hogy valamennyi jász településen biztosítottak az alapvető infrastrukturális ellátások, az ivóvíz-, energia-, - gáz- és vezetékes telefonhálózat, és a térség hulladékgyűjtése és a szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek megteremtése teljes körűen megoldott. Közüzemi szennyvízcsatorna hálózattal az öt város rendelkezik, további hat településen befejezés előtt áll, vagy folyamatban van a beruházás. A térség területén a kábeltelevízió kiépítése sem érintett még minden települést. A kistérség földrajzi fekvéséből eredően jelentősek a mezőgazdasági területek, melyből adódóan a lakosság jelentős része folytat mezőgazdasági tevékenységet, magas a kis földterülettel rendelkező egyéni gazdaságok száma, így az agrár ágazatba tartozó vállalkozások, s az ágazatban dolgozók száma is. A kistérség gazdaságilag a megye egyik legdinamikusabban fejlődő területe, mely köszönhető a multinacionális cégek jelenlétének, melyek nem csak a térségi, de az országos ipari gazdaságban is jelentősek, s az arra épülő beszállítói iparágra települt kis- és középvállalkozásoknak. A kereskedelem és a vendéglátás területén is jelentős számú helyi vállalkozás működik. A városokban folyamatosan bővülő ipari parkoknak köszönhetően a térségben működő vállalkozások, mintegy 70%-a négy városban található (Jászberény: 47%; Jászapáti: 9,6%; Jászárokszállás: 8,6%; Jászfényszaru: 5%), melynek következtében a legtöbb munkalehetőség is ezekben a városokban található. Vannak azonban olyan települések is, ahol egyedüli munkaadó az önkormányzat és annak intézményei. Tehát az alapvetően mezőgazdasági berendezkedésű térségben az évek során egyre inkább az ipari, illetve a szekunder és szolgáltató szektor nyert teret, a mezőgazdasági tevékenységeket végző vállalkozások száma visszaszorult. A feldolgozóipari és szolgáltató szektor elterjedésének elsődleges oka, hogy a térség kedvező fekvése, fővároshoz való közelsége miatt kedvelt célpont a befektetők számára. Ennek hatására a térségben és elsősorban Jászberényben a termelőtevékenységek mellett a cégközponti funkciók is megjelennek. A térségen belüli gazdasági szerkezet eloszlása meglehetősen egyenlőtlen. A működő tőke leginkább a Jászberény - Jászárokszállás - Jászfényszaru településhármasra koncentrálódik. Itt telepedtek meg a legnagyobb vállalatok, létesültek ipari parkok és ezekből kifolyólag itt a legmagasabb a foglalkoztatási arány is. 2008-as adatok alapján a kistérségben 10240 volt a regisztrált vállalkozások száma, melynek majd 40%-a Jászberényben létesült. A sorban ezt követően Jászapáti, Jászárokszállás és Jászfényszaru városa található, míg a legkevesebb vállalkozás Jászivány községben volt. A vállalkozások számának nagyarányú növekedése 2007-től volt érzékelhető, ugyanis az addigi átlagosan 70 körüli ezer lakosra jutó vállalkozás szám 2008-ra már elérte a 120-at. A gazdasági válságnak hatásaként azonban 2009-től a vállalkozások száma jelentősen csökken. Mindezek ellenére a Jászság még mindig a megye legjobb munkaerő-piaci helyzetben lévő térsége, a következőkben a munkanélküliségi mutatókat tekintjük át. A munkanélküliség strukturált. Nem találkozik a kereslet és a kínálat a munkaerőpiacon, sok a hiányszakma – elsődleges a szakipar területén, mely országos szinten is problémaként jelentkezik - és nincs utánpótlás. A szakmával nem rendelkező, alacsony iskolai végzettséggel, vagy elavult szakmával rendelkezők nem tudnak elhelyezkedni az elsődleges munkaerő-piacon. A pályakezdők, a Gyed-ről, Gyes-ről visszatérők, valamint az 50 év felettiek helyzete is nehéz ebből a szempontból. A munkanélküliségi ráta adatait áttekintve megállapítható, hogy a kistérség foglalkoztatási helyzete jelentősen kedvezőbb helyzetet mutat a megyei és régiós foglalkoztatási helyzethez képest:

1 240/2006.(XI.30). Korm. rendelet alapján

11

A 2008-as gazdasági recesszió hatása a kistérségben is jelentős munkanélküli létszám növekedést generált, mely leginkább a 2008. és 2009. évben regisztrált munkanélküliek számának változásában tükröződik. A kistérségben – elsődlegesen a válságnak betudható hatásaként – a 2009-re az előző évhez képest 35 %-kal növekedett a regisztrált munkanélküliek száma. A munkanélküliek számának változását vizsgálva elmondható, hogy az ipari vállalatoknak helyet adó települések munkanélküliségi adataiban, valamint ezen települések „vonzás körzetének” számító települések adataiban is jelentős növekedés volt tapasztalható. Az alábbi táblázat2 ezt szemlélteti: A jászberényi kistérség munkanélküliségi rátája a munkavállalói korú népesség %-ában Település 2008 2009 Alattyán 4,67 8,64 Jánoshida 6,06 8,28 Jászalsószentgyörgy 6,12 7,2 Jászapáti 7,04 8,49 Jászágó 4,52 6,28 Jászárokszállás 4,32 6,44 Jászberény 3,74 6,03 Jászboldogháza 3,7 4,96 Jászdózsa 5,12 6,57 Jászfelsőszentgyörgy 8,86 9,84 Jászfényszaru 3,83 7,09 Jászivány 3,42 10,27 Jászjákóhalma 5,35 7,63 Jászkisér 10,92 13,18 Jászladány 16,69 17,73 Jászszentandrás 6,51 8,78 Jásztelek 8,44 10,56 Pusztamonostor 5,45 7,58 Jászberényi kistérség átlaga 6,38 8,64

A munkanélküliség térbeli megoszlását jellemezve jelenleg is elmondható, hogy az ipari nagyvállalatoknak helyet adó településeken (Jászberény, Jászfényszaru, Jászárokszállás) és vonzáskörzeteikben (pl.: Pusztamonostor) folyamatosan alacsonyabb a munkanélküliségi ráta, mint az ipart nélkülöző fejlettebb területektől – elsősorban a rossz tömegközlekedés okán – elzártabb településeken (Pl.: Jászladány), melyeken erősen korlátozott a helyi munkavállalás lehetősége. A lakosság megtartó erejének fontos eleme a kedvező munkavállalási lehetőség, s ezáltal a magasabb foglalkoztatási arány, mely a település gazdaságának meghatározó eleme is egyben. Összességében nézve a helyi infrastruktúra, gazdaság és az abból eredő munkalehetőségek kedvező képet mutatnak, de „belső perifériaként” találunk olyan településeket a kistérségben, mely társadalmi-, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottak, jelentős arányú munkanélküliséggel küzdenek.

A Jászság demográfiai tendenciái A kistérség lakosságszáma csökkenő tendenciát mutat, mely elsősorban az alacsony születés számból, és az idős korúak magas lélekszámából eredő természetes fogyás eredménye. A lakosságnak csupán ~19%-a a 18 év alatti. A térség demográfiai mutatóit áttekintve megfigyelhető egy folyamatos lakosságszám csökkenés, melynek mélypontja 1990-re tehető, amikor is a népesség 7,92%-kal csökkent 10 év alatt, ezt követően a dinamikus csökkenés megtorpant, és a következő évtized alatt nem érte el az 1%-ot. Az ezredfordulót követően a lakosságszám évenkénti változása szintén folyamatos csökkenést mutat. A 18 év alattiak aránya térségen belül is alulmarad 2 Forrás:http://internet.afsz.hu/engine.aspx?page=full_afsz_stat_telepules_adatok_2008 http://internet.afsz.hu/engine.aspx?page=full_afsz_stat_telepules_adatok_2009 12

az inaktív korúak arányához képest. 2006. évben ez az arány 19,5%, mely 2010. évre további csökkenést produkált, arányuk a kistérség lakosságán belül, már csak 18,8% 2010-ben. E csökkenő tendencia jól mutatja a létszámcsökkenés térségi szintű, a születésszámból eredő országos szinten is megfigyelhető - reprodukciós csökkenés problematikáját. Az időskorú és gyermekkorú népesség arányából számított öregségi index a kistérség átlagában 1,52, amely a megyén belül a legkedvezőtlenebb mutató.

Település

Lakosság szám

2006. évi KSH alapján 0-17 évesek száma

aránya

60 év felettiek száma

aránya

Lakosság szám

2010. évi KSH alapján 0-17 évesek 60 év felettiek száma

aránya

száma

aránya

Alattyán

2 143

485

22,6

409

19,1

2 170

501

23,1

447

20,6

Jánoshida Jászalsószentgyörgy

2 753 3 864

530 747

19,3 19,3

610 872

22,2 22,6

2 669 3 737

532 673

19,9 18,0

578 893

21,7 23,9

Jászapáti Jászágó

9 544 733

2 199 108

23,0 14,7

1 968 201

20,6 27,4

9 202 742

2 005 128

21,8 17,3

1 959 191

21,3 25,7

Jászárokszállás

8 287

1 464

17,7

2 091

25,2

8 171

1 421

17,4

2 008

24,6

Jászberény Jászboldogháza

27 906 1 827

4 795 326

17,2 17,8

6 494 463

23,3 25,3

27 475 1 728

4 571 265

16,6 15,3

6 661 456

24,2 26,4

Jászdózsa Jászfelsőszentgyörgy

2 305 1 849

423 434

18,4 23,5

604 351

26,2 19,0

2 272 1 843

431 426

19,0 23,1

583 342

25,7 18,6

Jászfényszaru

5 952

1 192

20,0

1 395

23,4

5 856

1 080

18,4

1 341

22,9

Jászivány Jászjákóhalma

435 3 109

67 578

15,4 18,6

112 651

25,8 20,9

409 3 086

59 591

14,4 19,2

105 665

25,7 21,5

Jászkisér Jászladány

5 929 6 108

1 376 1 479

23,2 24,2

1 127 1 349

19,0 22,1

5 742 5 926

1 305 1 373

22,7 23,2

1 108 1 283

19,3 21,7

Jászszentandrás

2 624

375

14,3

845

32,2

2 551

351

13,8

799

31,3

Jásztelek Pusztamonostor

1 726 1 693

418 283

24,2 16,7

347 377

20,1 22,3

1 652 1 650

363 281

22,0 17,0

329 370

19,9 22,4

88 787

17 279

19,5

20 266

23,2

86 881

16 356

18,8

20 118

23,2

Jászság összesen

Ha a kistérség lakosságszámának változási tendenciáit települési szinten vizsgáljuk, megfigyelhetjük, hogy nem mutat homogén képet. Bár a települések lakosságán belül jellemzően nagyobb a 60 éven felüliek aránya, mint a 18 év alattiaké, mely a természetes fogyásból eredő lakosságszám csökkenés egyértelmű magyarázó tényezője, azonban ellenpéldát is találunk Alattyán, Jászapáti, Jászfelsőszentgyörgy, Jászkisér, Jászladány és Jásztelek települések vonatkozásában. Ezen települések fiatalabb korstruktúrával rendelkeznek, mint a térség többi települése, mely azzal magyarázható, hogy jelentős arányú cigány kisebbség él a közigazgatási területükön. Objektíven nehezen igazolható (pl. népszámlálási) adatok ezt nem támasztják alá, ugyanakkor a helyi szakértők becslése alapján több településen 20% fölöttire tehető a cigány népesség aránya, míg más jász településeken arányuk a 0,5%-ot sem éri el.

Egészségügyi helyzet: A kistérség valamennyi településén az önkormányzatok biztosítják az egészségügyi alapellátást. Az alapellátáson túl járóbeteg szakellátás valamint kórházi ellátás biztosított a térség lakóinak Jászberényben. Az önkormányzati egészségügyi intézmények mellett természetesen működnek a térség több településén magánpraxisok. A térségben fogyatékkal élők számáról legutóbb a 2001es népszámláláskor készítettek felmérést. Az alábbi táblázat tartalmazza a kistérségben fogyatékkal élők számát: Mozgássérültek 3368 fő Alsó- felső végtaghiányban szenvedők 146 fő Egyéb testi fogyatékosok 301 fő 13

Értelmi fogyatékosok Nagyothallók Gyengén látók 1 szemére nem látók Vakok Siket, siketnéma, néma Beszédbeli problémákkal küzdők

453 fő 465 fő 527 fő 194 fő 80 fő 63 fő 63 fő

A fogyatékkal élők között a nemek aránya a következő: a nők száma: 3821 fő, a férfiaké 3246 fő. A 14 év alatti lakosság 1,4%-a él valamilyen fogyatékkal, a 15 év feletti de 59 év alatti életkorú lakosságnak pedig 6,03%- a. A 60 év felettiek körében pedig 17,3%-os a fogyatékkal élők aránya.

Intézményünk két szolgáltatást biztosít az 1. pontban bemutatott ellátási területén, családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást. A továbbiakban e két szolgáltatást külön részletezzük.

2. Családsegítés 2.1. A családsegítő szolgáltatás célja, feladatai: A családsegítés az életvezetési problémákkal, szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő, illetve krízishelyzetbe került családok, és személyek ellátása. A szolgáltatás célja a családok/személyek életvezetési képességének megőrzése, a krízishelyzetük megszüntetése, illetve preventív ellátások biztosítása. A szolgáltatás feladata olyan személyes szociális szolgáltatás nyújtása, amely a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul az egyének, a családok, valamint a különböző közösségi csoportok jólétéhez és fejlődéséhez, továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz.

2.1.1. A családsegítés bemutatása, a kapacitások bemutatása, a nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek Az 1993. évi III. törvény 64. §-a értelmében családsegítés keretében biztosítani kell az alábbi ellátásokat: a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, d) közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat. 2013. július 1-től családsegítő szolgáltatást biztosít intézményünk 11 jászsági településen: Alattyánon, Jánoshidán, Jászalsószentgyörgyön, Jászapátin, Jászberényben, Jászdózsán, Jászjákóhalmán, Jászkiséren, Jászladányon, Jászszentandráson, Jásztelken.

14

Kapacitások: A szolgáltatással összességében mintegy 65 700 lakost érünk el, a területen 15,5 fő családgondozó, 4 fő szociális segítő/tanácsadó tevékenykedik. A szakma szabályait figyelembe véve ezzel a családgondozói létszámmal kb. 390 család, illetve kb. 700 kliens egyéni gondozási esetének vitele biztosítható. Az ellátotti létszám jelentős mértékben növelhető a csoportos szociális munka eszközrendszerének alkalmazásával, valamint a szociális tanácsadói tevékenységek biztosításával. A települések mindegyikén személyesen elérhetőek a szociális szakemberek a település lakosságszámához igazodó arányban – nagyobb lélekszámú településeken magasabb óraszámban tevékenykednek a szakemberek. Szolgáltatáselemek, tevékenységek: A térségi feladatellátásból adódóan telephelyenként változnak a célkitűzéseink és az ellátandó feladataink aszerint, hogy milyen hagyományai alakultak már ki a szolgáltatásnak, valamint az ellátotti kör igényei, szükségletei szerint.  Valamennyi településen megszervezzük, illetve működtetjük a szociális problémák észlelőjelző rendszerét, valamint a települések lakosságával megismertetjük az általunk nyújtott szolgáltatást.  Valamennyi településen közvetlen elérhetővé, személyesen felkereshetővé tettük a családsegítő szolgáltatást.  Valamennyi településen alkalmazásra kerül szakképzett szakember, aki információ nyújtásával, tanácsadással, családgondozással, szolgáltatások közvetítésével biztosítja a helyben elérhető szolgáltatást.  Valamennyi településen elérhetővé tesszük a szolgáltatás keretében igénybe vehető ingyenes jogi tanácsadást, valamint pszichológiai tanácsadást.  Azokon a településeken, ahol az aktív korú rendszeres szociális segélyben részesülőknek együttműködési kötelezettséget ír elő a jegyző, megszervezzük az egyéni, munkaerő-piaci integrációjukat segítő egyéni együttműködési programokat.  Valamennyi településen bekapcsolódunk a helyi közösség életébe, lehetőségeink szerint támogatjuk a civil élet szereplőit, a település közösségi programjait.

2.1.2. Más intézményekkel történő együttműködés módja 

Veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő és jelző rendszert működtetünk valamennyi településen, ennek keretében folyamatos, rendszeres kapcsolatot tartunk különösen a szociális szolgáltatást végzőkkel (házi segítségnyújtást, étkeztetést, nappali ellátásokat, közösségi ellátást, támogató szolgáltatást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, ápoló, gondozó otthoni ellátást biztosító intézményekkel / szervezetekkel) az egészségügyi szolgáltatókkal, oktatási intézményekkel, az Igazságügyi Hivatal hivatásos pártfogóival, valamint a társadalmi szervezetekkel, egyházakkal. Az együttműködés keretében szolgálatunk o a jelzésre köteles szervezeteket felhívja a veszélyeztetettség jelzésére, krízishelyzet észlelése esetén az arról való tájékoztatásra, o tájékoztatja a jelzőrendszerben részt vevő további szervezeteket és az ellátási területén élő személyeket a veszélyeztetettség jelzésének lehetőségéről, o fogadja a beérkezett jelzéseket, és felkeresi az érintett személyt, illetve családot a családsegítés szolgáltatásairól való tájékoztatás érdekében, intézkedéséről visszajelzést ad a jelző szervezet felé. o Az észlelő és jelző rendszer tagjainak együttműködése érdekében rendszeresen esetmegbeszélő értekezleteket szervezünk.

15

 

 

A gondozási folyamat eredményessége érdekében szükség esetén esetkonferenciákat, szakmai konzultációkat szervezünk és bonyolítunk az esetvezetés szempontjából érintett szervezetekkel. Aktív korú segélyezettek együttműködési programja bonyolításához esetmegbeszélő értekezletek, esetkonferenciák, szakmai konzultációk formájában rendszeres kapcsolatot tartunk: az illetékes Polgármesteri Hivatalok ügyintézőivel, Munkaügyi Központok illetékes kirendeltségeivel (Jászberény, Szolnok), a közcélú foglalkozatást szervezőkkel, felnőtt képzéseket végző képző szervekkel valamint szükség esetén megkeressük a potenciális munkáltatókat. A szervezetek közötti együttműködés fejlesztése érdekében ügymenetmodelleket dolgozunk ki az érintettek bevonásával. Bekapcsolódunk a szakterületünkhöz kapcsolódó, települési fejlesztési elképzelések kidolgozásába, valamint részt veszünk megvalósításukban. A Jászsági Szociális SzolgáltatóTársulás Tanácsát rendszeresen tájékoztatjuk szakmai tevékenységünkről, javaslatokat fogalmazunk meg a kistérségi szociális ellátások fejlesztéséhez, valamint intézményünk szolgáltatásainak fejlesztéséhez, tájékoztatjuk továbbá intézményünk gazdálkodásáról.

2.2. Az ellátandó célcsoport jellemzői: Az ellátotti kör bemutatása, a szolgáltatás célcsoportja:Az intézmény ellátási területén élő emberek, családok, akik:  szociális, életvezetési és/vagy mentálhigiénés problémákkal küzdenek;  krízishelyzet miatt segítséget igényelnek;  anyagi nehézségekkel küzdenek;  tartós munkanélküliek, fiatal munkanélküliek;  adósságterhekkel és/vagy lakhatási problémákkal küzdenek;  fogyatékossággal élnek, krónikus betegek, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek, kábítószer-problémával küzdenek;  nehéz élethelyzetben élnek. Szociális jellemzőik, ellátási szükségleteik, előforduló problémakörök:  hátrányos, többszörösen hátrányos családi helyzet  alacsony iskolai végzettség  megfelelő szakképzettség hiánya  testi és lelki egészségkárosodás  alacsony jövedelem  életvezetési problémák  lakhatási problémák  életkori sajátosságokból eredő problémák  természetes támaszok hiánya  családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok  szocializációs hiányok  diszkrimináció (pl. etnikai hovatartozás miatt)  elszigetelődés, családi diszharmónia  szenvedélybetegségek és egyéb más deviáns viselkedésformák (alkoholizmus, bűnözés, öngyilkosság, depresszió)  önbizalomhiány  passzivitás  problémakezelő, problémamegoldó képesség elégtelensége, hiánya

2.3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége 16

A családsegítő szolgálat az általános segítő szolgáltatás keretében az egyének és a családok életvezetési képességének megőrzése, valamint az egyén és a család működőképességének megőrzése, a család életében jelentkező probléma megszüntetése érdekében a következő tevékenységeket végzi valamennyi, ellátási területéhez tartozó településen: a) Szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást nyújt: Családtervezési, életvezetési és egészségügyi, mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadásokat egyrészt az egyéni gondozás során nyújtunk, valamint az intézmény szociális segítő/tanácsadója nyújt. Szükség esetén közvetítjük az ilyen jellegű szolgáltatásokat, segítjük azok igénybevételét. Minden esetben a kliens szükségleteihez igazodóan felkészítjük a tanácsadások igénybe vételére (pl. tájékoztatjuk annak időpontjáról, elérhetőségéről, igénybevételének feltételéről), és segítjük a szolgáltató felkeresésében is. b) Segítséget nyújt az anyagi nehézségekkel küzdők számára, a pénzbeli, természetbeni ellátások, továbbá a szociális szolgáltatások igényléséhez.  Tájékoztatást ad a szociális, a családtámogatási és a társadalombiztosítási ellátások és szolgáltatások formáiról, az ellátáshoz való hozzájutás módjáról. A pontos tájékoztatás érdekében folyamatosan figyelemmel kísérjük az ágazati jogszabályok változásait, és szoros együttműködésre törekszünk a támogatásokat folyósító hivatalokkal, illetve szociális szolgáltatókkal. A tájékoztatás történhet egyéni formában, eseti jelleggel az ügyfélszolgálati időben vagy a gondozási folyamatba ágyazottan, illetve csoportos tájékoztató tartásával, vagy szórólapon, újságcikkben.  Segítséget nyújt az egyénnek a szociális, a családtámogatási, a társadalombiztosítási és gyermekjóléti, ellátások igénylésében. Ismertetjük a hozzájuk kapcsolódó szabályokat, különös tekintettel a jogokra és kötelezettségekre valamint a feltételekre és a beszerzendő iratokra vonatkozóan. Tájékoztatást adunk az illetékes hatóságról, hivatalról, annak elérhetőségéről, ügyfélfogadás rendjéről. Amennyiben ügyét nyomtatványon tudja előterjeszteni, segítünk azok beszerzésében, egyéb esetben a kérelem, beadvány megírásában, a szükséges iratok beszerzésében. A jogszabályok és tapasztalataink alapján felvilágosítást adunk az elintézés törvényi és általános határidejéről. Amennyiben nem egyszeri kérelem beadásáról, hanem szerteágazó, elhúzódó ügyre lehet számítani a kliens beleegyezésével esetnaplót vezetünk.  Meghallgatja az egyén, a család panaszát és lehetőség szerint intézkedik annak orvoslása érdekében. Amennyiben az ügy valamilyen szolgáltatáshoz kapcsolódik tájékoztatást adunk az illetékes fórumról, ahol panaszát előterjesztheti. Amennyiben a panasz hatósági vagy bírósági eljáráshoz, döntéshez kapcsolódik, ismertetjük a jogorvoslati lehetőségeket, szabályokat. Szükség esetén segítséget nyújtunk a beadvány elkészítéséhez is. c) Családgondozással elősegíti a családban jelentkező krízis, működési zavarok, illetve konfliktusok megoldását. Kapcsolatfelvétel a családdal történhet jelzőrendszer útján, vagy a család személyesen keresi meg a szolgálatot. Munkaértekezlet keretében kijelölésre kerül az esetfelelős családgondozó. A gondozás során felkeressük a családot saját lakókörnyezetében, első interjú során tájékozódunk a hozott, illetve a jelzett probléma felől. Ezek alapján közösen is megfogalmazzuk a problémát. Feltárjuk a probléma hátterét, a lehetséges és a szükséges erőforrásokat. A családgondozás együttműködési megállapodás alapján történik, melyet a családdal, szükség esetén a család tágabb szociális környezetének, az érintett szakemberek bevonásával közösen alakítunk ki. A megállapodás tartalmazza a személy problémáit, a rövid távú és a hosszú távú célokat, az elérendő cél érdekében szükséges változtatásokat, valamint ennek elérése érdekében a gondozott illetve a gondozottak feladatait, a családgondozó szerepét, az együttműködés módját, a feladatteljesítési határidőket, a gondozási folyamatba bevont intézmények és személyek megjelölését, a találkozások rendszerességét. A segítő folyamat várható eredményét és a lezárás időpontját. Az esetfelelős figyelemmel kíséri a gondozási folyamatot, a megjelölt határidőkhöz igazodóan folyamatosan ellenőrizi a megvalósulást és legalább félévente a gondozottal közösen értékeli. A család tagjaira is kiterjedő segítő szolgáltatásban folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a kiskorú érdekei, speciális szükségletei, helyzete 17

szükségessé teszik-e gyermekjóléti szolgáltatás biztosítását. Ha gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása szükséges, az esetfelelős megkeresi a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatót, intézményt. d) Közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezése keretében elsősorban szabadidős programokat szervezünk az ünnepnapokhoz, illetve a települések rendezvényeihez kötődve. A szakmai központok vezetői a családgondozókkal az ellátotti kör szükségleteihez igazodóan csoportos készség és képességfejlesztő célzatú foglalkozásokat, tréningeket dolgoznak ki, és bonyolítanak. e) A tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtunk.  Ellátjuk az aktív korú rendszeres segélyezettek együttműködési kötelezettségéhez kapcsolódó feladatokat azokon a településeken, ahol a jegyző a segélyezett számára együttműködési kötelezettséget ír elő a családsegítő szolgálattal. A családsegítő szolgálat az együttműködés keretében a segélyezettel megállapodást köt, és foglalkoztatási tervet dolgoz ki, amelynek célja, hogy aktivizálja az egyént saját helyzete javítása érdekében, valamint növelje a munkaerő-piaci esélyeit. A munkaügyi központtal, és más felnőtt képzéseket végző szervezetekkel együttműködve szolgálatunk képzéseket, tréningeket közvetít, szervez. A segélyezettek havi rendszerességgel megjelennek szolgálatunknál, e találkozások alkalmával tájékozódunk az élethelyzetében bekövetkezett változásokról, próbálkozásokról. Az együttműködésről esetnaplót vezetünk. Az együttműködési megállapodás be nem tartásáról tájékoztatjuk a Polgármesteri Hivatal illetékes ügyintézőjét / a település jegyzőjét.  Adósságkezelési tanácsadás keretében a tanácsadóval együttműködve a szolgáltatást igénylők o áttekinthetik háztartásuk bevételeit és kiadásait, továbbá azt, hogy mi módon lehet köztük az egyensúlyt megteremteni, o a szolgáltatás hitelezőivel kedvezőbb megállapodást köthetnek, mellyel egy esetleges bírósági eljárás megelőzhető, illetve a család anyagi okok miatt veszélyeztetett élethelyzetbe nem kerül nem kerül. o E szolgáltatás keretben nem adunk sem segélyt, sem kölcsönt, és nem vállaljuk át a kliensek háztartásvezetéssel kapcsolatos problémáit, döntéseit. f) Munkavállalási tanácsadás keretében segítséget nyújtunk az álláskeresésben a munkanélküli klienseink számára az alábbi tanácsadási típusokkal: o Álláskeresési tanácsadás során megtervezzük az álláskeresési folyamat lépéseit, megismertetjük hatékony munkakeresési technikákkal, gyakorlati segítségnyújtással (interjú, önéletrajz). o Munkatanácsadás folyamán feltárjuk a személy elhelyezkedését gátló pszichés akadályokat, reális pályakép kialakításában segítjük. A tanácsadói beszélgetés során a tanácskérő megerősítést kaphat elképzelésében, bizonytalanságát, kétségeit eloszlathatja, s a megszerzett tudása, készségei, munkatapasztalatai birtokában, igényeihez igazodó döntést hozhat további szakmai pályafutásával kapcsolatban. o Rehabilitációs tanácsadáson az egészségi okokkal összefüggő munkaképesség változással kapcsolatos foglalkozási rehabilitáció lehetőségét vesszük számba, egyéni munkavállalási tervet dolgozunk ki, melyet a kliens megmaradt képességeinek felhasználásával meg tud valósítani. g.)A családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat a pszichológiai tanácsadó bevonásával biztosítjuk, aki a szakmai központ-vezetők és a családgondozók által megfogalmazott szükségletekhez igazodóan szervezve dolgozza ki a programokat. 18

A családsegítő szolgálat az általános segítő szolgáltatás keretében a megelőző tevékenység körében, valamennyi ellátási területén lévő településen: a) Figyelemmel kíséri a lakosság szociális és mentálhigiénés helyzetét, feltárja a nagy számban előforduló, az egyén és család életében jelentkező probléma okait és jelzi azokat az illetékes hatóság vagy szolgáltatást nyújtó szerv, önkormányzat felé. Ennek érdekében a működése során szerzett adatokat, információkat összegezi, elemezi. Szükség esetén lehetőségei szerint felmérést végez. Aktívan részt vesz a települések szociális szolgáltatás tervezési koncepciójának alakításában. Továbbá:  Elősegíti és ösztönzi a humán jellegű civil kezdeményezéseket.  Szükség esetén kezdeményezi a települési önkormányzatnál  az önkormányzat kötelező feladatának nem minősülő ellátás, szolgáltatás helyben történő megszervezését;  új szociális ellátások bevezetését;  egyes szociálisan rászorult csoportok, személyek törvényben meghatározott,  vagy más speciális ellátását. b) Veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő és jelző rendszert működtet, ennek keretében elősegíti különösen az egészségügyi szolgáltatók, oktatási intézmények, a gyermekjóléti szolgálat, a gondozási központ, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek részvételét a megelőzésében. Ennek érdekében szoros kapcsolatot tartunk a kistérségi egészségügyi és szociális szolgáltatókkal, oktatási intézményekkel, az Igazságügyi Hivatal hivatásos pártfogóival. Az együttműködés keretében szolgálatunk  a jelzésre köteles szervezeteket felhívja a veszélyeztetettség jelzésére, krízishelyzet észlelése esetén az arról való tájékoztatásra,  tájékoztatja a jelzőrendszerben részt vevő további szervezeteket és az ellátási területén élő személyeket a veszélyeztetettség jelzésének lehetőségéről,  fogadja a beérkezett jelzéseket, és felkeresi az érintett személyt, illetve családot a családsegítés szolgáltatásairól való tájékoztatás érdekében,  a veszélyeztetettség, illetve a krízishelyzet megszüntetése érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket, és az intézkedések tényéről tájékoztatja a jelzést tevőt. A családsegítő szolgálat egyéb, az általános segítő szolgáltatás körébe tartozó feladatai a következők: a) Lehetőségeinkhez mérten intézményünk szociális segítő tevékenységeket végez, dologi támogatásokat szervez, segíti a családok, egyének anyagi támogatáshoz jutását, közreműködik a településen élő hajléktalanok ellátásában, helyzetük megoldásában, szociális és egyéb ellátási formákról nyújt tájékoztatást. - Ellátási területünkön több településen is részt vesznek családgondozóink a „Gyermekszáj programban”, melynek keretében tej-kenyér adományban részesülnek a szociálisan rászoruló nagycsaládosok. Családgondozóink az adományok osztásában, rászoruló családok felkutatásában, kiválasztásában vesznek részt. b) A kliensek igényeihez igazodóan egyéb tanácsadást nyújt, szervez, közvetít. c) A kliensek igényeihez igazodóan csoportokat szervez. Az intézmény klienskörébe tartozó személyeknek az elhelyezkedést segítő csoportfoglalkozások, Álláskeresői Klubok, és a helyes életvezetéshez szükséges „Sikeres életvitel” elnevezésű Klubfoglalkozás működik jelenleg. d) Képzési programokra – felzárkóztató képzés, OKJ-s képzések, egyéb szakmai képzések – részt vevők toborzását végezzük a munkaügyi központ és képző szervek munkatársaival együttműködve. e) Szolgáltatásaink fejlesztése, kapacitásaink dolgozunk ki, nyújtunk be és valósítunk meg: 19

bővítése

érdekében

pályázati

projekteket

-

TÁMOP-5.4.9-11/1 jelű, „Modellkísérleti program az alapellátások funkcionális összekapcsolására” című projektünk keretében 2013. április 1 - 2014. szeptember 30-ig terjedő időszakban bekapcsolódunk Jászberény város projektjébe partnerként, melynek céljaa város szociális alapellátásainak fejlesztése, működési hatékonyságának javítása olyan szolgáltatás-koordináció kialakításával, mely a város lakosságának problémáira komplex megoldást nyújt, a felmerülő igényeknek megfelelően működő szolgáltatások összehangolásával. Célja továbbá hatékony szolgáltatás-koordináció kialakítása, mely túlnyúlik a meglévő ellátások keretein - az ellátási területen lévő erőforrások egészére alapoz, melynek eredményeként a szolgáltatások hatékonysága növekszik, az ellátotti célcsoportok szükségleteire épülő komplex szolgáltatásnyújtás jön létre, a saját lakókörnyezetben való életvitel támogatása szemben az intézményi elhelyezéssel.

A feladatellátás módjait, rendszerességét főbb szolgáltatásonként taglaljuk: a) Segítség nyújtás az anyagi nehézségekkel küzdők számára, a pénzbeli, természetbeni ellátások, továbbá a szociális szolgáltatások igényléséhez. Tájékoztatás a támogatási formákról, az igénybe vehető ellátásokról és segítség az ellátások igénylésében, ügyeik vitelében: 

Egyéni formában, egyszeri esetkezelések során, vagy a családgondozási folyamatba építve nyújtott szolgáltatás, ügyfélfogadási időben és a családlátogatások alkalmával biztosítjuk. Ügyfélfogadást szolgálatunk irodahelyiségében, családlátogatást pedig az egyéni esetmunkához alkalmazkodva, szükség szerint végzünk.



Csoportos formában eseti jelleggel egy-egy felmerülő problémához igazodva szervezünk tájékoztatókat, tanácsadásokat.



A munkavállalási tanácsadás a családgondozóval való egyeztetés alapján, aki az intézmény munkavállalási tanácsadójával egyezteti az időpontot, az intézmény bármelyik telephelyén igénybe vehető.

b) Szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást nyújtás (lásd a) pont). c) Családgondozás: Az előző fejezetben részletesen bemutattuk a szolgáltatási forma célcsoportját, módját. A gondozás rendszeressége esetenként más és más, mindig a gondozási tervben foglaltak szerint realizálódik. d) Közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezése. Játszóházak a települések nagyrendezvényeihez, illetve az év nagyobb ünnepeihez – húsvét, advent, gyermeknap, stb - kapcsolódóan. e) A tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtunk (lásd a) pont).

2.4. Az ellátás igénybevételének módja A családsegítés igénybevétele általában önkéntes. Kivételt képez ez alól az aktív korú nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyben részesülők együttműködési kötelezettsége, amelyet a fenntartó önkormányzatok helyi rendelete alapján a települési jegyzőkjegyzői határozattal rendelnek el. A szolgáltatás igénybevétele térítésmentes, az igénylőnek térítési díjat nem kell fizetnie. 20

A szolgáltatás igénybevételét kezdeményezheti - a kliens, annak hozzátartozója, törvényes képviselője kérelmével, indítványával - az észlelő-és jelzőrendszer bármely tagja jelzésével, vagy más társintézmény, ha a klienst hozzánk irányítva - magánszemélyek, állampolgárok. A jelzés megtehető személyesen, telefonon, vagy írásban. Krízishelyzet esetén telefonos vagy személyes jelzés alapján is intézkedünk, de utólagosan jelzőrendszerünktől kérjük az írásbeli jelzés becsatolását. 2.5. A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja Valamennyi települési önkormányzat helyi rendeletében megtalálható a szolgáltatás biztosításának módja, igénybevételének feltételei, melyet a helyben szokások módon kihirdetnek, illetve közzé tesznek a lakosok számára. Intézményünk szolgáltatásairól, az elérhetőségünkről szórólapot szerkesztettünk, melyet valamennyi településre adaptálva terjesztünk az ellátási területünkön. Valamennyi újonnan csatlakozó település helyi sajtójában megjelentetjük intézményünk bemutatkozó cikkét, ügyfélfogadásunk rendjét, elérhetőségeinket a helyi lakosok tájékoztatása érdekében.

3.

Gyermekjóléti szolgáltatás

3.1.

A szolgáltatás célja, feladatai, alapelvei:

A gyermekjóléti szolgáltatás célja, hogy az ellátásaival és az intézkedéseivel segítséget nyújtson a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásrólszóló, 1997. évi XXXI. törvényben foglalt gyermekek jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodjon a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a gyermekek alapvető jogainak érvényesüléséről. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése, veszélyeztetettségének megelőzése, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése. Feladata továbbá a családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének segítése. Ezen feladatait szervezési, szolgáltatási és gondozási tevékenységei révén biztosítja. Szolgáltatásainkat az alábbi alapelvek mentén szervezzük és végezzük: - Az 1997. évi XXXI. törvény II. fejezetében meghatározott gyermeki és szülői jogokat tiszteletben tartjuk. - Tevékenységünk során együttműködünk a szolgáltatásban részesülő gyermek családjával és elősegítjük a gyermek családban történő nevelkedését. - A gyermek családban történő nevelkedését segítő szolgáltatásainkat, ellátásainkat a gyermek és családja helyzetéhez, szükségleteihez igazodóan nyújtjuk. - A családjából bármely okból kikerült gyermek biztonságához, korához és szükségleteihez igazodó gondozásához, neveléséhez, egészséges személyiségfejlődéséhezsaját eszközeinkkel hozzájárulunk. - Az ellátásaink, szolgáltatásaink igénybevétele általában önkéntes. A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője csak törvényben meghatározott esetekben kötelezhető valamely ellátás igénybevételére. - Az egyenlő bánásmód követelményét betartjuk.

21

3.1.1. a megvalósítani kívánt program bemutatása, kapacitások, szolgáltatáselemek, tevékenységek A gyermekjóléti szolgáltatás keretében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban gyermekvédelmi törvény) 39 - 40. §-ában foglaltaknak megfelelően az alábbi négy fő területen lát el intézményünk feladatokat: 1) A gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítése érdekében:  tájékoztatás a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése,  családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás, az ezekhez való hozzájutás megszervezése,  a szociális válsághelyzetben lévő várandós anyák támogatása, segítése, valamint a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás megszervezése,  hivatalos ügyek intézésének segítése,  szabadidős programok szervezése. 2) A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében:  a gyermekek veszélyeztetettségét észlelő- és jelzőrendszer működtetése,  a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása, azok megoldására javaslatok készítése,  a jelzőrendszer tagjai közötti együttműködés összehangolása és megszervezése,  tájékoztatás az egészségügyi intézményeknél működő inkubátorokból, illetve abba a gyermek örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történő elhelyezésének lehetőségéről. 3) A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében:  családgondozás a gyermek problémáinak rendezését elősegítve, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása,  a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, gyermekelhelyezés és kapcsolattartás esetében,  szükség esetén egészségügyi, szociális (különösen családsegítő szolgáltatást), valamint hatósági beavatkozás kezdeményezése,  szükség esetén javaslat készítése a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére, vagy annak megváltoztatására. 4) Családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében:  családgondozással elősegíteni a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtését, javítását, a szülő és gyermek közti kapcsolat helyreállítását,  utógondozás biztosításával a gyermek családjába történő visszailleszkedését segíteni. Mindezeken túl a gyermekjóléti szolgálat:  folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét,  meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést,  elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét,  felkérésre környezettanulmányt készít,  segíti a nevelési-oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatainak ellátását,  az intézményen belül jogi tanácsadást működtet,  felkérésre vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit,  biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket,  szükség esetén kezdeményezi új ellátások bevezetését a települési önkormányzatnál,  részt vesz a külön jogszabályban meghatározott Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF) munkájában,  szolgáltatásokat szervez és közvetíta család és a gyermek számára. 22

2013. július 1-től gyermekjóléti szolgáltatást biztosít intézményünk 13 jászsági településen: Alattyánon, Jánoshidán, Jászalsószentgyörgyön, Jászapátin, Jászberényben, Jászboldogházán, Jászdózsán, Jászfelsőszentgyörgyön, Jászjákóhalmán, Jászkiséren, Jászladányon, Jászszentandráson, Jásztelken. Kapacitások: A szolgáltatással összességében mintegy 69 200 lakost 12 800 gyermeklakost érünk el, a területen 13,5 fő családgondozó, 2 fő családgondozó asszisztens, 1 fő pedagógiai, 1 fő pszichológiai és 0,6 fő jogi tanácsadó tevékenykedik. A szakma szabályait figyelembe véve ezzel a családgondozói létszámmal kb. 340 család, illetve kb. 610 kliens egyéni gondozási esetének vitele biztosítható.Az ellátotti létszám növelhető a tanácsadók eszközrendszerének alkalmazásával. A települések mindegyikén személyesen elérhetőek intézményünk szakemberei, a családgondozók és a tanácsadók egyaránt. Nagyobb lélekszámú településeken magasabb óraszámban tevékenykednek a szakemberek. Szolgáltatáselemek, tevékenységek: A kistérségi feladatellátásból adódóan telephelyenként változnak a célkitűzéseink és az ellátandó feladataink aszerint, hogy működött-e már az intézményalapítás előtt a szolgáltatás az adott településen, illetve, hogy milyen hagyományai alakultak már ki a szolgáltatásnak, valamint az ellátotti kör igényei, szükségletei szerint.  Valamennyi településen megszervezzük, illetve működtetjük a gyermekvédelmi problémák észlelő-jelző rendszerét, valamint a települések lakosságával megismertetjük az általunk nyújtott szolgáltatást.  Valamennyi településen közvetlen elérhetővé, személyesen felkereshetővé tettük a gyermekjóléti szolgáltatást.  Valamennyi településen alkalmazásra kerül szakképzett szakember, aki információ nyújtásával, tanácsadással, családgondozással, szolgáltatások közvetítésével biztosítja a helyben elérhető szolgáltatást.  Valamennyi településen elérhetővé tesszük a szolgáltatás keretében igénybe vehető ingyenes jogi tanácsadást, pedagógiai és pszichológiai tanácsadást.  Valamennyi településen bekapcsolódunk a helyi közösség életébe, lehetőségeink szerint támogatjuk a civil élet szereplőit, a település közösségi programjait. 3.1.2. A szolgáltatás célcsoportja Célcsoportunk:Intézményünk ellátási területén élő 18 év alatti gyermekek és fiatalok, illetve családjaik. Kiemelt célcsoportunk az ellátási területünkön élő 18 év alatti veszélyeztetett élethelyzetben lévő gyermekek és fiatalok, valamint családjaik. Veszélyeztetett az a gyermek, akinek a személyiségfejlődését fenyegeti valamilyen károsodás az énfejlődésében, a szocializációban,a magatartásban,az értékorientációkban,az igényszintben,az aktivitás vonatkozásában. A veszélyeztetettség hátterében állhatnak anyagi okok, egészségügyi okok, a gyermek személyiségéből adódó okok, környezeti okok (pl. diszfunkcionális család, családon kívüli negatív hatás, nevelési hiányosság, erkölcsi fejlődést veszélyeztető környezet, fizikai környezet – lakás, lakókörnyezet) A veszélyeztetett gyermekek viselkedéses megnyilvánulásai, tünetei, előforduló problémakörök:  Agresszív viselkedés  Kortárskapcsolatok zavara  Koraérett viselkedés / regresszív viselkedés  Feltűnően készséges viselkedés  Empátia hiánya  Bizalmatlanság, félelmek 23

    

Passzivitás Teljesítményzavarok Alvászavarok Evészavarok Depresszió

Szociális jellemzőik, ellátási szükségleteik,    

 

Rossz életkörülmények,alacsony jövedelem, anyagi nehézségek, rossz lakáskörülmények, lakhatási problémák, Kulturális hátrányok, szülők alacsonyabb iskolázottsága Egészségügyi okok, tartós betegség előfordulása a családban, testi és/vagy lelki egészségkárosodás, szenvedélybetegségek és egyéb más deviáns viselkedésformák (alkoholizmus, bűnözés, öngyilkosság, depresszió) Család szerkezete, működése problémás, életvezetési problémák, életkori sajátosságokból eredő problémák, természetes támaszok hiánya, családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok, szocializációs hiányok,elszigetelődés, családi diszharmónia, problémakezelő, problémamegoldó képesség elégtelensége, hiánya Bántalmazás Diszkrimináció (pl. etnikai hovatartozás miatt)

3.1.3. Más intézményekkel történő együttműködés módja 

  

Gyermekvédelmi, veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő és jelző rendszert működtetünk valamennyi településen, ennek keretében folyamatos, rendszeres kapcsolatot tartunk a gyermekvédelmi feladatokat is ellátó szervezetekkel, civil szervezetekkel, egyházakkal. Részletesen a 3.2.a) pontban mutatjuk be. A gondozási folyamat eredményessége érdekében szükség esetén esetkonferenciákat, szakmai konzultációkat szervezünk és bonyolítunk az esetvezetés szempontjából érintett szervezetekkel. Bekapcsolódunk a szakterületünkhöz kapcsolódó, települési fejlesztési elképzelések kidolgozásába, valamint részt veszünk megvalósításukban. A Jászsági Szociális Szolgáltató Társulás Tanácsát rendszeresen tájékoztatjuk szakmai tevékenységünkről, javaslatokat fogalmazunk meg a kistérségi szociális ellátások fejlesztéséhez, valamint intézményünk szolgáltatásainak fejlesztéséhez, tájékoztatjuk továbbá intézményünk gazdálkodásáról.

3.2. Afeladatellátás szakmai tartalma, a szolgáltatások formái, köre, a szolgáltatási típusnak megfelelően a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja a) A gyermekjóléti szolgálat a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében a következő tevékenységeket végzi: 

Tájékoztatást ad a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését elősegítő támogatásokról, ellátásokról. Törekszünk arra, hogy ezekről a gyermekek önállóan is tudomást szerezhessenek. Ebből a célból hosszútávon tervezzük kihelyezett ügyfélfogadás beindítását az iskolákban. Ennek érdekében felvesszük a kapcsolatot az általános iskolák vezetőivel. Bízunk benne, hogy a kihelyezett ügyfélfogadás útján a gyermekek jobban megismerik a szolgálatot, a szolgálat dolgozói pedig jobban megismerik a gyerekek mindennapi életterét. A veszélyeztetett gyermekek helyzetének megismerésére, a körülmények pontosabb feltárására ad lehetőséget. Amellett, hogy fejlettségi szintjüknek és életkoruknak megfelelő módon tájékoztatjuk őket jogaikról, kötelezettségeikről, az őket megillető támogatási formákról, lehetőséget nyújtunk arra, hogy panaszaikat is önállóan 24

tegyék meg. A szolgálat az egyéni tájékoztatási formán kívül csoportos tájékoztatókat szervez, vagy szórólapon, illetve újságcikkben hívja fel a figyelmet a lehetőségekre. Mindezeken túl a jelzőrendszerünk tagjai – védőnők, gyermekvédelmi felelősök, gyámügyi ügyintézők, stb. – közvetítésével is tudomást szerezhetnek tevékenységünkről, támogatásokról, jogaikról, kötelezettségeikről a gyermekek. 

Segítséget nyújt a támogatásokhoz, ellátásokhoz való hozzájutásban, a hivatalos ügyek intézésében. o Segítséget nyújtunk a gyermeknek, vagy törvényes képviselőjének kérelmek elkészítésében, megfogalmazásában. o Felkészítjük a gyermeket, illetve a törvényes képviselőt a támogatás, ellátás célszerű felhasználására. o Szükség esetén a szolgálat maga kezdeményezi támogatások megállapítását, illetve bizonyos ellátások igénybe vételét. (például pedagógiai szakszolgáltatás, nevelési tanácsadás) o Szolgálatunk segítséget nyújt a gyermeknek, illetve családjának az átmeneti gondozáshoz való hozzájutásban, illetve segítséget nyújtunk az átmeneti gondozásba vett gyermek családjának az átmeneti gondozás szükségessé tévő okok megszüntetésében, támogatjuk, segítjük a gyermek mielőbbi hazakerülését. Ennek érdekében együttműködünk, rendszeres kapcsolatot tartunk az átmeneti gondozást nyújtó szolgáltatóval, illetve a gyermek családjával.



Tanácsadások szervezése, közvetítése: Családtervezési, pszichológiai, nevelési és egészségügyi, mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadásokat elsősorban az egyéni esetkezelések során nyújtunk, valamint a pszichológiai és pedagógiai tanácsadás keretében. Minden esetben a kliens szükségleteihez igazodóan felkészítjük a tanácsadások igénybe vételére (pl. időpontot egyeztetünk az intézmény pedagógiai és pszichológiai tanácsadóival, tájékoztatjuk annak időpontjáról, elérhetőségéről, igénybevételének feltételéről), és segítjük a szolgáltató felkeresésében is. Amennyiben a segítségkérés, illetve a probléma hatósági, vagy bírósági eljáráshoz, döntéshez kapcsolódik, lehetőség van ingyenes jogi tanácsadás igénybevételére. Peres ügyekben konkrét jogi képviseletet nem tudunk biztosítani, de segítséget nyújtunk: o iratok megszerkesztésében, o a hivatalos iratok és a szükséges jogszabályok értelmezésében, o a jogi, esetleg jogorvoslati lehetőségek felkutatásában, és a szükséges lépések megszervezésében.



Szociálisan válsághelyzetben lévő várandós anyák segítése a szociális szakma eszközeivel, valamint pszichológiai tanácsadás keretében: o Tájékoztatjuk a várandós anyát az őt, illetve a magzatát megillető jogokról, az igénybe vehető ellátásokról. o Haladéktalanul felvesszük a kapcsolatot a védőnői szolgálattal a koordinált együttműködésen alapuló gondozás érdekében. o Segítjük a támogatásokhoz való hozzájutásban. o Tájékoztatjuk a születendő gyermeke felnevelését nem vállaló anyát az örökbe adás lehetőségéről, az örökbefogadást közvetítő és koordináló szervezetekről, valamint az illetékes gyámhatóság és gyermekvédelmi szakszolgálat elérhetőségéről. o A rászoruló várandós anyát segítjük családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutásban.



A gyámhatóság felkérésére környezettanulmányt készítünk, annak tapasztalatait a gyermekvédelmi nyilvántartó adatlapon rögzítve tájékoztatjuk a felkérő hatóságot.



Szabadidős tevékenységek szervezése: o A szolgálatunk nyilvántartást vezet az ellátási területéhez tartozó településeken elérhető szabadidős programokat nyújtó szervezetekről, és azokról értesíti a 25

o o

o

o o o



településen élő gyermekeket és szülőket. (például a helyi újságok hasábjain, szórólapokon, plakátokon, iskolai, óvodai faliújságokon, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősökön keresztül, stb.) Törekszünk arra, hogy a gyermekvédelmi feladatot ellátó intézmények közösen szervezzenek gyermekek és családok részére szabadidős programokat – alternatív napközbeni ellátásokat - a szervezésben koordináló szerepet vállalunk. Szolgálatunk önállóan is szervez kliensei, illetve a település gyermekei számára szabadidős programokat a felmerülő igényekhez, szükségletekhez igazodóan (például: napközbeni ellátások, ünnepekhez kapcsolódó játszóházak, kézműves gyermekklubok, stb.). A szabadidős programokat nem csak mint prevenciós lehetőséget tekintjük, hanem annak is eszköze, hogy közelebb kerüljünk a gyermekekhez és a családokhoz. Megismerhetik tevékenységünket, munkatársainkat, és a későbbiekben bizalommal fordulhatnak hozzájuk. A szabadidő hasznos eltöltésén túl kis csoportos személyiségfejlesztő, egyéni készség- és képességfejlesztő elemeket is tartalmazó programokat szervezünk, melyek összeállításában részt vesz az intézmény pedagógiai tanácsadója. Támogatjuk az ilyen irányú civil kezdeményezéseket, azoknak intézményi hátteret biztosítunk, segítséget nyújtunk a szervezésben, lebonyolításban. Ellátási területünkön Jánoshida településen Biztos Kezdet Program indult a közelmúltban, amennyiben szakmai tudásunkra igényt tartanak a települések, bekapcsolódunk szolgáltatásaik szervezésébe, működtetésébe. A Biztos Kezdet Program több településen történő beindítását szorgalmazzuk, szervező tevékenységünkkel támogatjuk, különös tekintettel azokon a településeken, ahol bölcsődei ellátás nincs. A program esélyt ad a benne résztvevő 0-6 éves korú (kiemelt korosztály ezen belül a 0-3 éves gyermekek) gyermekek számára, hogy életük legkorábbi időszakában segítséget kapjanak a testi, szellemi, érzelmi és szociális fejlődésükhöz. Az esetleges problémák korai felismerése, a programhoz kapcsolódó szakemberek folyamatos támogatása, gyermekekkel, szülőkkel való közvetlen foglalkozás hosszú távú célkitűzése, hogy hozzájáruljon a programban résztvevő gyermekek majdani sikeres iskolakezdéséhez.

Szolgálatunk a helyettes szülői hálózat működtetése érdekében, a gyermek átmeneti gondozását saját háztartásukban helyettes szülőként vállaló személyt/személyeket kutat fel. Tájékoztatást ad számukra az átmeneti gondozás keretében ellátandó feladatokról, illetve a helyettes szülői jogviszonyról. Működésük során segíti, ellenőrzi munkájukat. A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében szolgálatunk a következő tevékenységeket végzi:

b) 

Olyan észlelő- és jelzőrendszert működtetünk, amely lehetővé teszi a gyermekeket általában veszélyeztető okok feltárását, valamint az egyes gyermek veszélyeztetettségének időben történő felismerését. Ennek keretében szolgálatunk: o Figyelemmel kíséri a településeken élő gyermekekéletkörülményeit és szociális helyzetét, gyermekjóléti és egyéb szociális ellátások iránti szükségletét, valamint agyermekvédelmi vagy egyéb hatósági beavatkozást igénylő helyzetét. o Kezdeményezi, szervezi és összehangolja a Gyvt. 17. §-ában meghatározott, valamint más érintett személyek és szervezetek részvételét az észlelő- és jelzőrendszerben, felhívja a Gyvt. 17. §-ában meghatározott személyeket és szerveket jelzési kötelezettségük írásban történő teljesítésére. A jelzés megkönnyítésére jelzőlapot dolgozunk ki, melyet eljuttattunk a jelzőrendszer tagjaihoz. Az esetfelelős családgondozó a jelzés fogadásáról, illetve a megtett intézkedéséről a jelző személyt a „GYSZ-1” - Esetfelvételi lap (II. számú adatlap) másolatának,vagy tájékoztató levélmegküldésévelírásban is tájékoztatja. o Évente, (minden év március 31-ig) tanácskozást szervezünk valamennyi ellátási területünkhöz tartozó településen, melyen a jelzőrendszer tagjainak írásos 26

tájékoztatója alapján átfogóan értékeljük a jelzőrendszer éves működését, valamint a településen élő gyermekek gyermekvédelmi helyzetét, és a gyermekvédelmi ellátórendszer működését. A tanácskozásra meghívást kap a település polgármestere, képviselői, jegyzője, a bölcsőde, az óvoda, az általános iskolák képviselői, a védőnők és a gyermekorvos valamint a rendőrség, a gyámhivatal, a fiatalkorúak pártfogója, a szakmai módszertani intézmény módszertani munkatársa, és a megyei gyámhivatalban működő gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátor. Az így összeállított anyagot megküldjük a települési önkormányzatoknak, mely egyik alapja lehet a település gyermekvédelmi ellátásainak átfogó értékelésének. o Az együttműködés, valamint a tevékenységek összehangolása érdekében, a gyermekjóléti szolgálat szükség szerint, de legalább kéthavi rendszerességgel valamennyi településen a helyi jelzőrendszer tagjaival esetmegbeszélést tart.  Az esetmegbeszélés történhet egy családot érintő ügyben a családot és az érintett szakembereket bevonva esetkonferencia formájában. Az esetmegbeszélés célja ilyenkor a szolgáltatásra rászoruló gyermeket és családot érintő információk cseréje, azok rögzítése, a feladatok meghatározása, illetve a feladatok elosztása a részt vevő szakemberek és egyéb meghívottak között kompetenciahatáraik mentén. Az esetkonferenciáról feljegyzés készül, melyekből egy-egy példányt kapnak az érintettek is.  Történhet szakmaközi megbeszélés formájában is, amikor a települést érintő általános probléma vonatkozásában, vagy a jelzőrendszer működésével, fejlesztésével, esetleg közös programmal kapcsolatosan ülnek össze az érintett szakemberek. Erre lehetőség szerint havi rendszerességgel (de legalább évente hat alkalommal) kerül sor. A megbeszélések témájáról szeptember hónapban éves terv készül, melyről írásban tájékoztatjuk a jelzőrendszer tagjait. A szakmaközi megbeszélésekről írásos emlékeztető készül.  Tájékoztatást nyújtunk az egészségügyi intézményeknél működő inkubátorokból, illetve abba a gyermek örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történő elhelyezésének lehetőségéről.  A jászladányi telephelyünk munkatársaiTÁMOP-5.2.5/A-10/2-2010-0020 jelű, „Esély az esélyre” című pályázati projektet valósítanak meg, mely projekt a gyermekek és fiatalok társadalmi integrációját hivatott elősegíteni a 2011. szeptember 1 – 2013. augusztus 31-ig terjedő időszakban. A projektünk alapvető célja a hátrányos helyzetű családokban nevelkedő gyermekek és fiatalokintegrációs esélyeinek növelése, hozzásegítésük hátrányaik leküzdéséhez, a számukra kockázatotjelentő devianciák kialakulásának csökkentése.Projektünk célcsoportja Jászladányon élő 40 fő 10-14 éves halmozott hátrányos helyzetűcsaládban élőgyermek, illetve szüleik, nevelőik.A projekt keretében tervezett tevékenységek: A gyermekek számára szervezett tevékenységek: Személyiség érését és szocializációt segítő csoportfoglalkozás Egyéni pszichoterápia Kortárssegítő, közösségépítő, agressziókezelő tematikus foglalkozás (gyermekmediáció) Iskolarendszeren kívüli felzárkóztató – fejlesztő pedagógiai – program - Szülők számára szervezett tevékenységek: Szülői szerepet erősítő csoportfoglalkozás Kommunikációs és egyéb önismereti csoportfoglalkozás Családkonzultáció A célcsoport számára szervezett kiegészítő tevékenység: Nyári táborok (2X10 napos napközis tábor) Családi napok, közösségi programok - Megvalósítók számára szervezett kiegészítő tevékenységek Családterápiás képzés 3 fő részére (felkészülés a családkonzultáció biztosítására) Szakmai megvalósítók team-szupervíziója c)

A gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében feladatunk: 27

    



a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával (a továbbiakban: családgondozás) a gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása, a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében, az egészségügyi és a szociális ellátás - különösen a családsegítő szolgáltatás -, valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése, javaslat készítése a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására. Írásban jelezzük a városi gyámhivatalnak, ha az általunk gondozott családban hozzátartozók közötti erőszak veszélyét észleljük. Krízishelyzet esetén a gyermekjóléti szolgálat bármilyen módon élhet jelzéssel a városi gyámhivatal felé. A jelzés tényét ebben az esetben utólag foglaljuk írásba. A városi gyámhivatal megkeresésére haladéktalanul felkeressük a hozzátartozók közötti erőszak által érintett családot és szükség eseténa gyermekjóléti alapellátás keretében gondozzuk a családot vagy javaslatot teszünk gyámhatósági intézkedés megtételére. Az ideiglenes megelőző távoltartást elrendelő határozat kézhezvételétől számított 24 órán belül felkeressük a hozzátartozók közötti erőszak által érintett családot, és a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében megtesszük a szükséges intézkedéseket. Igazolatlan iskolai hiányzások eseténa Szolgálat ellátja a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (továbbiakban Cst.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban Gyvt.), valamint a gyámhatóságokról, a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásrólszóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet(továbbiakban Gyer.), valamint a nevelési és oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. MKM rendelet tankötelezettség teljesítésével összefüggőmódosításai által előírt feladatokat.

A családgondozás tervezett, rendszerszemléletű szociális munka, melynek elsődleges célja:  Támogatjuk a gyermeket az őt veszélyeztető körülmények elhárításában, személyisége helyes irányú fejlődésében.  Segítjük a szülőket a gyermekek gondozásában, ellátásuk megszervezésében és a családban jelentkező működés zavarok megszüntetésében. A családgondozás történhet önkéntesen, illetve a hatóság által elrendelt formában alapellátás, vagy védelembe vétel keretében. 

Alapellátás keretében történő családgondozás: o A kapcsolatfelvétel a családdal történhet jelzőrendszer útján, vagy ha a gyermek, illetve családtagja személyesen keresi meg a szolgálatot. Jelzőrendszeres megkeresés írásban, esetjelző lapon történik, melyet az Iratkezelési Szabályzatban foglaltak szerint rögzítünk. Krízishelyzet, telefonos jelzés esetén feljegyzést készítünk, és utólagosan a jelzést írásban is megkérjük. o Minden esetben felkeressük a családot saját lakókörnyezetében, első interjú során tájékozódunk a hozott, illetve a jelzett probléma felől, és eldöntjük, hogy a szolgálat kompetenciájába tartozik-e a megoldása, igényel-e gondozásba vételt, vagy egyszeri esetkezelést, illetve más szolgáltatás közvetítését. A megtett intézkedésekről a jelzést tevőt értesítjük írásban, esetmegbeszélés, vagy szakmai megbeszélés keretében. Amennyiben gondozásba vételre kerül sor, kijelölésre kerül a családgondozó munkaértekezlet keretében, illetve szakmai vezetői intézkedéssel. Az esetfelelős családgondozó kijelölését, személyének megváltoztatását a szakmai központok vezetői végzik. o A családgondozás egyéni gondozási-nevelési terv alapján történik, melyet a családdal, szükség esetén a család tágabb szociális környezetének, az érintett szakemberek bevonásával közösen alakítunk ki. A gondozási terv tartalmazza a probléma megszüntetéséhez szükséges változtatásokat, valamint ennek elérése 28

érdekében a szülő és a gyermek feladatait, a családgondozó szerepét, a gondozási folyamatba bevont intézmények és személyek megjelölését, feladataikat, határidőket. A gondozási folyamatot a megjelölt határidőkhöz igazodóan folyamatosan ellenőrizni kell, legalább félévente értékelni kell, melyet a családgondozó és a szakmai központ vezetők közösen végeznek. 

Védelembe vétel keretében történő családgondozás: o Ha alapellátás keretében a probléma a szülő, vagy a gyermek együttműködési hiányossága miatt nem rendeződik, vagy a gyermek veszélyeztetett élethelyzetben van, szolgálatunk védelembe vételt, vagy egyéb gyermekvédelmi intézkedést kezdeményez az illetékes Járási Kormányhivatal Gyámhivatalánál (továbbiakban: gyámhivatal) írásban. A védelembe vételi javaslat tartalmazza a veszélyeztető körülményeket, azoknak a gyermekre gyakorolt hatását, a szülő, gyermeket nevelő más személy nevelési tevékenységét, a család élethelyzetére vonatkozó adatokat, az addig biztosított alapellátásokat, valamint az ügy szempontjából fontos más ellátásokat, a gyermeknek és a szülőnek eddig tanúsított együttműködési készségét, illetve annak hiányát, a javaslatot a családgondozó személyére. o A hatóság által elrendelt családgondozási tevékenység során a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül gondozási-nevelési terv készül. A gondozási-nevelési terv tartalmazza a veszélyeztető körülmények megjelölését, a védelembe vétel megszüntetéséhez szükséges változásokat (célkitűzések), a változások eléréséhez szükséges feladatokat a gyermek, szülő, családgondozó feladatait, a család részére szükséges ellátásokat, a gondozási folyamat eredményességéhez szükséges hatósági, illetve bírósági eljárások kezdeményezésének megjelölését, a gondozási folyamatban segítséget nyújtó intézmények, illetve személyek megjelölését, egyéb rendelkezéseket. o A védelembe vétel keretében végzett gondozás során a családgondozó feladata összetett, rendszerszemléletű gondozást igényel. Alapvető feladata:  A szülői nevelés folyamatos támogatása a gyermek gondozása, ellátása érdekében.  A védelembe vételt elrendelő gyámhivatal tájékoztatása a gyermek veszélyeztetettségére vonatkozó körülményekről.  A családgondozó a gyermekkel, családjával segítő kapcsolat kialakítására törekszik annak érdekében, hogy elfogadják a gondozási-nevelési terv céljait, és együttműködjenek az abban megfogalmazott célok elérésében.  A családgondozó saját eszközeivel elősegíti, hogy a szülő alkalmassá váljon, illetve legyen hajlandó a gyermeket veszélyeztető körülmények elhárítására, a gyermek egészséges testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének biztosítására.  Szükség esetén igénybe veszi a pszichológiai tanácsadó, a pedagógiai tanácsadó, illetve a jogász segítségét. o A gondozási tervben megfogalmazott célok elérése érdekében a szülő, illetve a gyermek nyilatkozattal vállalja az együttműködést. o Ha a gondozási-nevelési terv megvalósítása a szülő, illetve a gyermek nem megfelelő együttműködése miatt nem lehetséges, a családgondozó  módosítja a gondozási-nevelési tervet,  felhívja a szülő, gyermek figyelmét arra, hogy a védelembe vétel sikertelensége esetén a gyermekvédelmi gondoskodás más eszközének alkalmazására kerülhet sor,  javaslatot tesz gyámhivatalnak a gyermekvédelmi gondoskodás más eszközének alkalmazására. o A védelembe vétel keretében a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásával összefüggő feladatok: A családgondozó ellátja a Gyvt. 40. (2) c), és 68. A.-C. §-ai, a Gyer. 91. A.-D., valamint F.-J. §-ai, továbbá az NM rendelet 22/A-22/B §-ai által előírtak szerint a 29

o

o

o

o

d)

családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására vonatkozó feladatokat. A családi pótlék természetbeni nyújtásának esete: - A családgondozó kezdeményezésére, ha gondozási tevékenysége során arra a megállapításra jut, hogy a gyermek veszélyeztetettsége részben vagy egészben a szülő elhanyagoló magatartásából, a gyermek érdekét sértő helytelen pénzfelhasználásából következik, és a gyermek veszélyeztetettsége a gyermekjóléti alapellátások igénybevételével nem szüntethető meg. A védelembe vételt szükség esetén, de 1 év elteltével feltétlenül felül kell vizsgálni, és a felülvizsgálat során tájékoztatni kell a gyámhivatalt a családgondozási tevékenységről, annak eredményességéről, javaslatot kell tenni a védelembe vétel fenntartására vagy megszüntetésére, a jegyző vagy a gyámhatóság által teendő intézkedésre. A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermekvédelmi feladatot ellátó szervezetek, intézmények segítése is alapvető feladata a gyermekjóléti szolgálatnak. A szolgálatunk szakmai tanácsadással segíti a gyermekvédelmi feladatot ellátó kollégákat. Ennek fő színtere a szakmaközi megbeszélések, valamint az évente megrendezésre kerülő gyermekvédelmi tanácskozás. Tájékoztatást tartunk a gyermekvédelmi jogszabályokban bekövetkezett változásokról. Segítséget nyújtunk a gyermekvédelmi problémákkal küzdő gyermekek problémáinak feltárásában, közreműködünk a kompetenciánkba tartozó problémák feltárásában, azok megoldását szakmai tanácsadással segítjük. Lehetőséget biztosítunk, hogy a gyermekvédelmi feladatot ellátó kollégák rendszeresen konzultáljanak aktuális nehézségeikről, törekszünk arra, hogy a team-munka minden előnyét kihasználva lehetőséget biztosítsunk a szakemberek kiégésének megelőzésére. Meggyőződésünk, hogy feltétlenül szükséges lenne a szakemberek számára szupervízió biztosítása, azonban erre anyagi források még nem állnak rendelkezésünkre, így csupán terveink között szerepel ennek meghonosítása körünkben. Törekszünk arra, hogy valamennyi gyermekvédelmi feladatot ellátó személyt be tudjunk vonni munkacsoportunkba. Vannak olyan élethelyzetek, amelyben a gyermek oly mértékben veszélyeztetett - és alapellátás, védelembe vétel során nem enyhíthető, vagy nem szüntethető meg veszélyeztetettsége -, hogy szükség van a gyermek családjából történő kiemelésére, melyet a gyámhivatal rendelhet el. A gyakorlatban a családból történő kiemelés ideiglenes hatályú elhelyezéssel indul, melynek során a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (GYIVI) vizsgálja a családból történő kiemelés indokoltságát, a család körülményeit, a gyermek mentális, pszichés állapotát, a veszélyeztető körülmény gyermek személyiségfejlődésére gyakorolt hatását, annak várható következményeit. Vizsgálják a szülő/szülők kompetenciáját, szerepüket a probléma kialakulásában, stb. A szolgálat feladatai az ideiglenes hatályú elhelyezés alatt:  Az ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő hatóságnak haladéktalanul (az elhelyezést követő 3 napon belül) beszámolunk az eddig végzett családgondozási tevékenységről, a megfelelő, gondozási-nevelési tervet és annak értékelését tartalmazó adatlapok megküldésével.  Felvesszük a kapcsolatot a gyermek elhelyezési helyével, és a szakszolgálattal. Szükség esetén tájékoztatjuk a szülőt az ideiglenes hatályú elhelyezés lehetséges kimeneteleiről. Az ideiglenes hatályú elhelyezés ideje alatt családgondozással segítjük a szülőt a szülő-gyermek kapcsolattartásában, a veszélyeztető körülmények megszüntetésében.  Ha az ideiglenes hatályú elhelyezés időtartama alatt nem sikerült megszüntetni a veszélyeztető körülményeket, a gyámhatóság a gyermek családból történő kiemelését rendeli el átmeneti jelleggel.

A családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése, illetve utógondozása: 30



Szolgálatunk feladata az átmeneti nevelésbe vett gyermek családjának gondozása o A gyámhatóság által elfogadott egyéni elhelyezési terv alapján segítjük a kiemelt gyermek visszahelyezését vérszerinti családjába o Kapcsolatot tartunk a gyermekvédelmi szakszolgálattal (családgondozóval, nevelőszülő-tanácsadóval, nevelőszülővel, stb.), illetve a gyermekotthon családgondozójával, melynek keretében tájékozódunk a gyermek beilleszkedéséről, fejlődéséről, a szülő-gyermek kapcsolattartásáról. o Személyes segítő kapcsolat keretében a szülő és a gyermek kapcsolatának helyreállítását, továbbá folyamos kapcsolattartását segítjük. Amennyiben szükséges javasoljuk a kapcsolattartás szabályainak megváltoztatását a gyámhatóságnál. o A szülők nevelési, gondozási, háztartásszervezési ismereteinek gyarapítását segítjük. o Közreműködünk a lakáskörülmények rendezésében, alakításában. o Segítjük a szülőt a szociális és gyermekvédelmi ellátások igénybevételében, társadalmi, civil szervezetek, önkéntes segítők közreműködését kezdeményezzük. o A nevelésbe vételt követő 2 hónapon belül az elhelyezett gyermeket gondozási helyén felkeressük, tájékozódunk beilleszkedéséről, látogatásának lehetőségéről. o A nevelésbe vétel teljes időtartama alatt a családgondozó folyamatos kapcsolatot tart a gyermekotthon, a nevelő szülői hálózat, illetve a szakszolgálat családgondozójával. o A gyermek nevelésbe vételének felülvizsgálata során szolgálatunk tájékoztatja a szülő-gyermek kapcsolat alakulásáról és a szülő/szülők életkörülményeinek alakulásáról a gyámhivatalt.  Szolgálatunk utógondozói feladatai: o Az utógondozás célja a gyermek családjába történő visszailleszkedésének, lakókörnyezetbe történő beilleszkedésének, tanulmányai folytatásának vagy az iskolai végzettségének, szakképzettségének megfelelő munkahely felkutatásának segítése. o Ennek érdekében családgondozást végzünk a már korábban részletezettek szerint. o Segítséget nyújtunk a fiatal felnőtt otthonteremtési támogatásának igénylésében, a hozzájutásban és az elvásárlásban.

e)

3.3.

Az örökbefogadással kapcsolatos feladatok:  Az átmeneti nevelésbe vett gyermek örökbe fogadhatóvá nyilvánítására irányuló eljárás során a gyermekjóléti szolgálat a gyámhivatal megkeresésére  környezettanulmányt készít a gyermek szüleinél,  véleményt ad arról, hogy az örökbe fogadhatóvá nyilvánítás a gyermek érdekét szolgálja-e.  A gyámhivatal megkeresésére szolgálatunk környezettanulmányt készít a gyermek szüleinél, illetve a gyámhivatal és a szakszolgálat megkeresésére az örökbe fogadni szándékozó személynél.  A gyámhivatal megkeresésére figyelemmel kísérjük az örökbe fogadni szándékozó személyhez gondozásra kihelyezett gyermek ellátását, a szülő-gyermek kapcsolat alakulását, a gyermeknek a családba történő beilleszkedését, és a gyámhivatal által kitűzött határidőre javaslatot teszünk az örökbefogadásra vonatkozóan.

A feladatellátás módja, rendszeressége:

A feladatellátás módjait, rendszerességét főbb szolgáltatásonként taglaljuk:  Tájékoztatás a gyermeki jogokról, támogatási formákról, az igénybe vehető ellátásokról: o Egyéni formában, egyszeri esetkezelések során, vagy a családgondozási folyamatba építve nyújtott szolgáltatás, ügyfélfogadási időben és a családlátogatások alkalmával biztosítjuk. Ügyfélfogadást szolgálatunk telephelyein lévő irodahelyiségeiben tartunk, családlátogatást pedig az egyéni esetmunkához alkalmazkodva, szükség szerint végzünk. o Csoportos formában eseti jelleggel egy-egy felmerülő problémához igazodva szervezünk tájékoztatókat, tanácsadásokat, bevonva az intézmény jogászát. 31



A jelzőrendszer tagjaival a kapcsolattartás a gyakorlatban folyamatos. A kapcsolattartás több színtéren a következő formákban történik:  Évente, (minden év március 31-ig) valamennyi településen tanácskozást szervez szolgálatunk, melyen átfogóan értékeljük a jelzőrendszer éves működését.  Az együttműködés, valamint a tevékenységek összehangolása érdekében, a gyermekjóléti szolgálat szükség szerint, de legalább kéthavi rendszerességgel esetmegbeszélést, szakmaközi megbeszélést tart valamennyi településen.



Preventív szabadidős programok szervezésének a jövőben kiemelt hangsúlyt szeretnénk adni, mivel a prevenciót a leghatékonyabb eszköznek tartjuk. Törekszünk arra, hogy minél több gyermeket be tudjunk vonni a programokba, valamint arra, hogy a szabadidő hasznos eltöltésén túl személyiségfejlesztő, egyéni készség- és képességfejlesztő elemeket is tartalmazzanak. A programok összeállításában részt vesz az intézmény pedagógiai tanácsadója. Kiemelten szem előtt tartjuk, hogy valamennyi társadalmi rétegből be tudjunk vonni gyermekeket programjainkba, roma és nem roma gyermekeket egyaránt. Rendszeresen szervezünk játszóházakat, programsorozatot a települési ünnepekhez és ünnepkörökhöz kapcsolódóan (Falunapok, Adventi Játszóház, Húsvéti Játszóház, Gyermeknap, stb.), és személyi és tárgyi feltételeinktől függően igyekszünk a napközbeni ellátások helyi palettáját gazdagítani.



Családgondozás: Az előző fejezetben részletesen bemutattuk a szolgáltatási forma célcsoportját, módját. A gondozás rendszeressége esetenként más és más, mindig a gondozási-nevelési tervben foglaltak szerint realizálódik.



A pszichológiai, pedagógiai és jogi tanácsadást az ellátottakhoz lehető legközelebbi telephelyen nyújtjuk. A tanácsadás konkrét időpontjáról, ütemezéséről, rendszerességéről a családgondozó előzetesen egyeztet az érintett tanácsadóval. A tanácsadók tevékenységüket éves munkaterv alapján szervezik, melynek összeállításánál figyelembe veszik az ellátási területen élők demográfiai mutatóit, ellátási szükségleteit, igényeiket. Szabad kapacitásukról intézményünk internetes fórumán rendszeresen tájékoztatják a területen dolgozó szakembereket.

3.4.

Szakmai dokumentációk:

A Gyermekjóléti Szolgálat az alábbi dokumentációt vezeti minden gondozásban részesülő gyermek személyes adatiról és a gondozási tevékenységről: 1. „T” - Törzslap, (I. számú adatlap ) 2. „GYSZ-1”- Esetfelvételi lap (II. számú adatlap) 3. „GYSZ-2”- További fontos információk (III. számú adatlap) 4. „GYSZ-3”- Család, környezet (IV. számú adatlap) 5. „GYSZ-3” - Betétlap (V. számú adatlap) 6. „GYSZ-5”- Családi/egyéni gondozási-nevelési terv védelembe vétel esetén (VII. számú adatlap) 7. „GYSZ-6”- Helyzetértékelés (VIII. számú adatlap) 8. „GYSZ-7 Családi Kapcsolatok, családgondozás tervezése nevelésbe vétel esetén (IX. számú adatlap) 9. „GYSZ-8”- Helyzetértékelés (X. számú adatlap) 10. Adatlap a gyermekjóléti alapellátásban részesülő gyermekekről A Gyermekjóléti Szolgálatnál jelentkező ügyfeleket, a segítségnyújtás jellegét a Forgalmi Naplóban, illetve minden gondozott egyéni dossziéjában dokumentáljuk. E dokumentációkat a szolgálat vezetője legalább negyedévente ellenőrzi. A jogi, a pedagógai és pszichológiai tanácsadó külön-külön vezetik a tevékenységükhöz kapcsolódó forgalmi naplót, melyben regisztrálják az ellátott nevét, a települést, a családgondozója személyét, valamint a nyújtott szolgáltatás típusát. A pszichológiai és a pedagógiai tanácsadó valamennyi általa ellátott gyermekről egyéni esetnaplót vezet. 32

A „GYSZ-4” Egészségügyi lap (VI. számú adatlap) kitöltésére a gyermekjóléti szolgálat a gyermek házi orvosát kéri fel. Az alapellátásban szükség esetén továbbá védelembe vételkor. Azokban az esetekben, amikor a gyermekjóléti szolgálat közreműködésével kerül akár 15 napot meghaladó átmeneti gondozásba, akár szakellátásba a gyermek, a gyermekjóléti szolgálat családgondozójának a feladata az adatlap kitöltésének kezdeményezése, majd kitöltés után továbbítása a gyermeket ellátó gondozóhoz. 3.5.

A szolgáltatások igénybe vételének módja

A Gyermekjóléti Szolgálat szolgáltatásait önkéntesen vehetik igénybe gyermekek és szüleik, gondozóik, vagy a jelzőrendszer jelzése alapján kerül sor a kapcsolatfelvételre, illetve a hatóság (Gyámhatóság, Gyámhivatal) kötelezi a gyermeket, illetve a szülőt a szolgáltatás igénybe vételére. Az igénylőnek a szolgáltatásokért térítési díjat nem kell fizetni. 3.6. A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja Valamennyi települési önkormányzat helyi rendeletében megtalálható a szolgáltatás biztosításának módja, igénybevételének feltételei, melyet a helyben szokások módon kihirdetnek, illetve közzé tesznek a lakosok számára. Intézményünk szolgáltatásairól, az elérhetőségünkről szórólapot szerkesztettünk, melyet valamennyi településre adaptálva terjesztünk az ellátási területünkön. Valamennyi újonnan csatlakozó település helyi sajtójában megjelentetjük intézményünk bemutatkozó cikkét, ügyfélfogadásunk rendjét, elérhetőségeinket a heyi lakosok tájékoztatása érdekében.

33

III. Az ellátottak és a szociális szolgáltatást végzők jogainak védelmével kapcsolatos szabályok

34

1. Az ellátottak jogainak védelmével kapcsolatos szabályok: A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekvédelmi szolgáltatás során szem előtt kell tartani, hogy az ellátás során az igénybe vevő jogai ne sérüljenek. Az ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. Az alapellátásban részesülő számára az igénybe vett ellátáshoz kapcsolódó, a törvényben meghatározott jogokat is biztosítani kell. A szociális és gyermekvédelmi alapellátásban részesülők általános, vagy speciális jogainak biztosítása és jogvédelme vonatkozásában a Sztv. 94. E-K §-ának, valamint a Gyvt. 6-13. §ának rendelkezései az irányadóak, melyek értelmében többek között: 

A szociális szolgáltatások biztosítása során tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, így különösen az ellátott neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai vagy más véleménye, kora, cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága, fogyatékossága, születési vagy egyéb helyzete miatt.



Az ellátást igénybe vevő jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján készült kormányrendeletben meghatározott esetekben és feltételek mellett lehet vizsgálni.



Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. Ennek teljesítése érdekében az intézmény vezetője évente tájékoztatót készít az intézmény gazdálkodásáról és azt az intézményben jól látható helyen kifüggeszti, illetve szükség esetén szóban ad tájékoztatást az ellátást igénybe vevő részére. A tájékoztató tartalmazza  az intézmény működési költségének összesítését,  az intézményi térítési díj havi összegét,  az egy ellátottra jutó havi önköltség összegét.



A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény az általa biztosított szolgáltatást olyan módon végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, különös figyelemmel a) az élethez, emberi méltósághoz, b) a testi épséghez, c) a testi-lelki egészséghez való jogra.



Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Az igénybevételi eljárás során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátást igénylő adataihoz csak az arra jogosult személyek férjenek hozzá.



Az intézményvezető köteles biztosítani, hogy az intézményi ellátások során az ellátott egészségi állapotával, személyes körülményeivel, jövedelmi viszonyaival kapcsolatos információkról más ellátást igénybe vevő, valamint arra illetéktelen személy ne szerezhessen tudomást, különös figyelemmel az ellátást igénybe vevő szociális rászorultságának tényére.



Az igénybevevő a szolgáltatással kapcsolatban ért sérelmek esetében panasszal élhet az intézmény vezetőjénél, aki a panasz kivizsgálásának eredményéről a panasz tevőt 15 napon belül írásban értesíti. Amennyiben a panasz kivizsgálására a megadott határidőn belül nem történik intézkedés, vagy az intézkedéssel a panaszos nem ért 35

egyet, 8 napon belül az intézmény fenntartójához(Jászsági Szociális Szolgáltató Társulás Tanácsa), vagy az ellátottjogi / gyermekjogi képviselőhöz fordulhat. 2. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatást végzők jogainak védelmével kapcsolatos szabályok A szociális és gyermekvédelmi tevékenységet végzők számára biztosítani kell, hogy tevékenységük során a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyes jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a megfelelő munkavégzési körülmények biztosítottak legyenek számukra. Mindezek érdekében: - a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben és a Munka Törvénykönyvében kötelezően előírt és szabályozott bérjellegű és béren kívüli juttatásban valamennyi munkavállaló részesül. - A közalkalmazotti jogviszony tekintetében törekszünk a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény előírásainak maradéktalan betartására. A jogviszonnyal, juttatásokkal, munkavégzéssel kapcsolatos jogszabályok az intézményben a dolgozók rendelkezésére állnak, a munkáltató igény szerint segítséget nyújt azok értelmezésében. Amennyiben a munkáltató intézkedésének jogszerűségét a munkavállaló vitatja, jogorvoslatot kérhet az illetékes Munkaügyi Bíróságon. - Valamennyi dolgozó számára biztosítjuk a megfelelő munkakörülményeket, valamint a munkavégzéshez szükséges alapvető eszközöket, munkaruhát. (Az intézményben a munkavégzés megfelelő, biztonságos feltételeit a Kockázatelemzés és a Tűzvédelmi Szabályzat szerint biztosítjuk.) - Közfeladatot ellátó személynek minősül a Jászsági Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat intézményvezetője, a szakmai központ-vezetők, az alapszolgáltatást végző családgondozók, családgondozó asszisztensek, valamint szociális segítők és tanácsadók. A közfeladatot ellátó személyek rendelkeznek fényképes Igazolvánnyal annak érdekében, hogy a feladat ellátására vonatkozó felhatalmazást igazolni tudják.

36

IV. Fejlesztési elképzelések

37

Az intézmény határozott idejű működési engedéllyel rendelkezik a családsegítés vonatkozásában Jászdózsa, Alattyán, Jászalsószentgyörgy és Jásztelek települések tekintetében, mert ezen településeken található ellátottak számára nyitva álló helyiségek építészeti megoldásai az akadálymentességet nem teszik lehetővé. Szintén határozott idejű működési engedéllyel rendelkezik a gyermekjóléti szolgáltatás vonatkozásában, a személyi feltételek hiányosságai miatt. 1. Infrastrukturális és tárgyi feltételek biztosítása: Az intézmény infrastrukturális és tárgyi feltételei az alábbiakkal jellemezhetőek: a.) Az intézmény székhelyének és I. Szakmai Központjának helyet adó helyet adó ingatlan (5100 Jászberény, Ferencesek tere 3/a.) - az intézmény létrejöttét megelőzően más funkcióval bíró épület - idősek otthona - volt, a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás feladatellátáshoz történő adaptációja nem történt meg. - Megközelítése nehezített, parkolóhelyekkel, mozgássérült parkolóhelyekkel nem rendelkezik. - A gyermekjóléti szolgáltatás szolgáltatáselemeinek biztosításához – pedagógiai, pszichológiai tanácsadás, közösségi programok, alternatív napközbeni ellátások, kapcsolatügyelet, stb. – szükséges tárgyi feltételekkel (megfelelően kialakított és felszerelt helyiségekkel) nem rendelkezik. - A családsegítés szolgáltatáselemeinek biztosításához – csoportos szociális munka, közösségépítő programok, stb. – biztosításához megfelelően berendezett helyiségekkel és eszközökkel nem rendelkezik. - Irodai és számítástechnikai berendezések tekintetében elavult, korszerűtlen eszközökkel rendelkezik. - Gépjárművel rendelkezik. b.) Az intézmény II. Szakmai Központjának helyet adó ingatlan (5130 Jászapáti, Aradi u. 1.) korszerű, teljes körűen akadálymentesített, jól megközelíthető, megfelelő méretű, rendelkezik a szolgáltatások biztosításához szükséges helyiségekkel és eszközökkel. c.) Az intézmény III. Szakmai Központjának helyet adó ingatlan (5055 Jászladány, Hősök tere 4.) akadálymentesített, jól megközelíthető, ugyanakkor az ügyfélforgalomhoz képest igen kis alapterületű, zsúfolt, - a szolgáltatáselemek biztosításához szükséges helyiségekkel nem rendelkezik, - irodai és számítástechnikai eszközállománya hiányos, illetve elavult. - A szakmai központhoz további 6 település tartozik, melyek tömegközlekedéssel nehezen megközelíthetőek, illetve több településhez lakott külterület is tartozik, és gépjárművel nem rendelkezik a szakmai központ. d.) Alattyán településen található nyitva álló helyiség/területi iroda megközelíthető, de nem akadálymentesített, a szolgáltatások biztosításához szükséges irodai és számítástechnikai eszközökkel rendelkezik. e.) Jánoshida településen található nyitva álló helyiség/területi iroda megközelíthető, akadálymentesített, a szolgáltatások biztosításához szükséges irodai és számítástechnikai eszközökkel rendelkezik. f.)Jászalsószentgyörgy településen található nyitva álló helyiség/területi iroda megközelíthető helyen található, akadálymentesített. Irodai és számítástechnikai eszközállománya megfelelő. h.) Jászdózsa településen található nyitva álló helyiség/területi iroda megközelíthető, ugyanakkor akadálymentesítése nem megoldott, - nagy alapterületű és légterű, melynek következtében üzemeltetése gazdaságtalan, - eszközellátottsága hiányos, illetve elavult az irodai bútorzat és számítástechnikai eszközök tekintetében. 38

i.) Jászfelsőszentgyörgy településen található területi iroda megközelíthető, akadálymentesítése megoldott, szolgáltatás biztosításához eszközellátottsága megfelelő. j.) Jászjákóhalma településen található nyitva álló helyiség/területi iroda megközelíthető, akadálymentesített, a szolgáltatások biztosításához szükséges irodai és számítástechnikai eszközökkel rendelkezik. k.) Jászszentandrás településen található nyitva álló helyiség/területi iroda megközelíthető, akadálymentesített, a szolgáltatások biztosításához szükséges irodai és számítástechnikai eszközökkel rendelkezik. l.) Jásztelek településen található nyitva álló helyiség/területi iroda megközelíthető, ugyanakkor nem akadálymentesített, a szolgáltatások biztosításához szükséges irodai és számítástechnikai eszközállománya megfelelő.

Fejlesztési elképzelések: Az intézmény tárgyi feltételrendszerének javítása érdekében egyrészt szükséges a pályázati lehetőségek folyamatos felkutatása, pályázati projektek kidolgozása és benyújtása, másrészt az intézmény saját forrásaiból szükséges az irodai és számítástechnikai eszközök folyamatos korszerűsítése/cseréje. A határozott idejű működési engedéllyel rendelkező településeken szükséges a akadálymentes közlekedés feltételeinek kialakítása 2014. december 31-ig. 2. Személyi feltételek biztosítása Jelenlegi helyzet: Az intézmény dolgozóinak döntő többsége rendelkezik a szükséges iskolai végzettséggel és szakképesítéssel. 1 fő családgondozónk nem rendelkezik szakirányú felsőfokú szociális szakképesítéssel, jelenleg munkáltatói szakképzettség alóli felmentéssel végzi szakmai tevékenységét, 2014. december 31-ig kötelezett a szakképzettség megszerzésére. Abszolutóriumot szerzett a SZIE szociális munka szakán, nyelvvizsga hiányában nem kapta kézhez oklevelét. Fejlesztési elképzelések: - 1 fő családgondozó szakirányú szakképesítésének megszerzése. - Valamennyi szakmai munkakörben foglalkoztatott munkavállaló akkreditált képzéseken való részvétele az intézmény Továbbképzési Terv-ében foglaltak szerint - Belső továbbképzési programok – szakmai műhelyek, esetmegbeszélő csoportok – szervezése.

39

V. Záró rendelkezések

40

1. A Szakmai Program alapjául szolgáló jogszabályok 

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról,



1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről,



1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról,



15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről,



1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről,



1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról.

A jóváhagyott Szakmai Programot a dolgozók előtt ismertetni kell. Biztosítani kell számukra annak folyamatos elérhetőségét. Végrehajtásáért felelős az intézményvezető és valamennyi érintett dolgozó. A szakmai program folyamatos fejlesztéséről az intézményvezető gondoskodik. 2. Hatályba lépés Ezen Szakmai Program 2013. július 1-jén lép hatályba. A Szakmai Programot szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal felülvizsgáljuk, az intézményt érintő fenntartói döntéseket a programba beépítjük.

/: Baginé Gavaldik Lívia :/ intézményvezető

41

1 számú melléklet HÁZIREND Tisztelt Ügyfelünk! Kérem Önöket, hogy ezen Házirendet, mely szolgálatunk zökkenőmentes működését hivatott elősegíteni, szíveskedjenek figyelmesen elolvasni, megismerni és betartani. Legtöbbször a felnőtt ember megbirkózik az élet kihívásaival, vannak azonban alkalmak, amikor ez segítség nélkül nem sikerül. Szolgálatunk feladata, hogy a problémáik megoldásához, amelyek a mindennapi életükben előfordulnak - pl.: családi, gyermeknevelési, anyagi gondok, támogatást, segítséget nyújtson. Szolgálatunkhoz fordulhat bárki, gyermekek és felnőttek egyaránt, személyesen vagy telefonon az ügyfélfogadási időben, illetve írásban. Ügyfélfogadás: Címünk: Postacímünk: Telefonszámunk: Szolgálatunknál a következő szakemberek nyújtanak segítséget:

Szolgáltatásaink ingyenesek. Ügyfeleinket általában érkezési sorrendben fogadjuk. Kérjük, hogy kopogással ne zavarják a munkánkat, ha tudjuk fogadni Önöket, nyitott ajtót találnak. Kérjük, hogy a váróhelyiségben csendben, az emberi érintkezési szabályoknak megfelelően, egymással szemben és a segítséget nyújtó szakemberrel szemben is tiszteletet kifejezően viselkedjenek, hangoskodással ne zavarják a munkánkat, igyekszünk mindenkinek a megfelelő segítséget minél előbb megadni. Ha az általunk nyújtott szolgáltatásokkal elégedetlenek, panasszal élhetnek az intézményvezetőnél, előzetes időpont egyeztetés után szóban, vagy írásban, aki 15 napon belül kivizsgálja panaszukat. Elérhetősége: 5100 Jászberény, Ferencesek tere 3/a. Amennyiben elégedetlenek a kivizsgálás eredményével, írásban jelzéssel élhetnek a Jászsági Szociális Szolgáltató Társulás Elnökénél. Elérhetősége: 5055 Jászladány, Hősök tere 6. Kelt:

/:……………………………:/ intézményvezető

42