SZAKMAI PROGRAM 2013

16. melléklet

Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény – Módszertani Központ Fruska Gyermekotthon

SZAKMAI PROGRAM 2013

A Miskolc Környéki Önkormányzati Társulás Tanácsa ………………………..sz. határozatával jóváhagyta

Miskolc,……………………. ……………………………….. elnök

Általános bevezető Az 1993. évi III. tv. (Szociális törvény) és az 1997. évi XXXI. tv. (Gyermekvédelmi törvény) a szociális biztonság megteremtése, megőrzése, valamint a gyermekek érdekeinek védelme érdekében, meghatározza az állam és az önkormányzatok által biztosított egyes szociális és gyermekvédelmi ellátások formáit, szervezetét, a működésük alapvető szabályait, ellátásra való jogosultság feltételeit és érvényesítésük garanciáit. Mindkét törvény kimondja, hogy a szociális, gyermekjóléti-, gyermekvédelmi ellátások feltételeinek biztosítása – az egyének önmagukért és családjukért, valamint kisebb közösségeknek a tagjaiért viselt felelősségen túl – az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. Miskolc Megyei Jogú Város 2013. január 1-től a szociális-, gyermekjóléti-, gyermekvédelmi feladatokat, valamint az egészségügyi alapellátások körébe tartozó védőnői és iskolaegészségügyi ellátást egy integrált – saját fenntartásban működő – intézmény keretei között kívánja biztosítani. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének IX-262/3443/2012.sz. határozata értelmében az önkormányzat fenntartásában működő intézmények a Miskolci Családsegítő Szolgálat, Regionális Módszertani Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Megyei Módszertani Központba olvadnak be, és a jogutód intézmény neve 2013. január 1-től Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény – Módszertani Központ elnevezésre változik. A struktúra átalakítás elsődleges célja, hogy átláthatóbb, tervezhetőbb és hatékonyabban működtethető szolgáltató rendszer jöjjön létre. A javasolt szervezeti felépítés biztosítja a szakszerűbb és magasabb színvonalú szakmai munka keretfeltételeit és megalapozza az egységes minőségirányítási rendszer bevezetését. Az integrált intézményben – szakmai és finanszírozási szempontok mentén – feladatcsoportonként önálló szervezeti egységek (igazgatóságok) kerülnek létrehozásra, melyek között egyértelműen elkülönülnek az alap és szakellátási feladatok, illetve a különböző célcsoportokat érintő – ezáltal eltérő szakmai kompetenciákat igénylő – feladatok. Az integrált intézmény szakmai feladatellátását az igazgató irányításával 6 szakmai igazgatóság (5 szakterületi és 1 stratégiai) biztosítja szakmai igazgatóhelyettes közvetlen vezetése mellett. Valamennyi támogató funkció – a létrejövő gazdasági igazgatóságon kap helyet, mely gazdasági igazgatóhelyettes irányításával működik. Az öt szakterületi igazgatóság alá rendeződnek az Szt. és a Gyvt. által ellátandó alap és szakosított ellátások, valamint az egészségügyi szolgálat. A stratégiai igazgatóság koordinál /ill. irányít minden olyan feladatot, amely valamennyi, ill. több szakterületet érint, összehangolja az egyes szakterületek munkáját (továbbképzés, képzési rendszer, fejlesztések – pályázati munka koordinálása, intézményi szintű programok, rendezvények, intézmény arculata, PR tevékenység, kommunikáció, információáramlást, stb.) A gazdasági igazgatóságon kap helyet valamennyi támogató funkció (gazdasági adminisztráció, pénzügy-, számvitel, beszerzés, élelmezés – konyhák üzemeltetése, műszakszállítás, technikai kisegítő feladatok ellátása, stb.) Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének VI-144/4981/2013.sz. határozatának 4. pontja alapján a Közgyűlés hozzájárult a Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény – Módszertani Központ fenntartói feladatainak a Miskolc Környéki Társulás részére történő átadásához. 2013. július 1-től a Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény – Módszertani Központ fenntartója a Miskolc Környéki Önkormányzati Társulás.

2

I.

A Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény – Módszertani Központ – szervezeti felépítése

Szakterületi igazgatóságok és az általuk ellátott feladatok 1. Családsegítés és Gyermekjóléti Alapellátások Igazgatóság •

családsegítés

•

gyermekjóléti szolgálat/központ

•

gyermekek átmeneti gondozása (Gyermekek Átmeneti Otthona és Családok Átmeneti Otthona)

2. Gyermekek napközbeni Ellátása – Bölcsődei Igazgatóság 3. Gyermekvédelmi Szakellátások Igazgatósága •

nevelőszülői hálózat

•

gyermekotthon(ok) – utógondozói ellátás

4. Célcsoport Specifikus Szociális Ellátások Igazgatósága •

időskorúak szociális ellátása (étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, idősek átmeneti elhelyezése)

•

fogyatékos személyek ellátása (fogyatékosok nappali ellátása, fogyatékos személyek átmeneti ellátása, támogató szolgálat)

•

pszichiátriai betegek ellátása (pszichiátriai betegek közösségi ellátása)

5. Egészségügyi Szolgáltatások Igazgatóság •

területi védőnői szolgálat

•

iskola egészségügyi szolgálat

Stratégiai igazgatóság és az általa ellátott feladatok •

továbbképzési rendszer, belső képzési rendszer működtetése, terepintézményi feladatok koordinálása,

•

minőségbiztosítási rendszer bevezetése, minőségirányítási rendszer működtetése,

•

szakmai nyilvántartási rendszer koordinálása, ellenőrzése,

•

szakterületek közötti koordináció, információáramlás biztosítása,

•

intézményi szintű programok, rendezvények szervezése, koordinálása, lebonyolítása,

•

pályázati munka koordinálása,

•

szakmai fejlesztések előkészítése, tervezése, bevezetése,

3

•

intézményi arculat (PR)

A Stratégiai igazgatóság referensi rendszerben látja el a feladatokat. Gazdasági Igazgatóság •

gazdálkodási szervek (gazdasági adminisztráció, pénzügy, számvitel, vagyongazdálkodás, beszerzések)

•

műszak-, szállítás-, anyaggazdálkodási egység ( karbantartás, üzemeltetés, őrzés-védelem, parkgondozás, energetika, gépjárművek üzemeltetése, stb.)

•

élelmezés, konyhák

•

technikai feladatok (takarítás, mosás, stb.)

II.

Az egyes szakterületi igazgatóságok telephelyei, a telephelyeken ellátott feladatok

1. Családsegítés és Gyermekjóléti Alapellátások Igazgatósága 1.1.Családsegítést, adósságkezelési tanácsadást és gyermekjóléti szolgáltatás/központ feladatait ellátó telephelyek, szolgáltatás céljára nyitva álló helyiségek •

Arany János úti Területi Szolgáltatási Központ (Miskolc, Arany János u. 37. – székhely)

•

Kassai úti Területi Szolgáltatási Központ (Miskolc, Kassai u. 19. – szolgáltatás céljára nyitva álló helyiség)

•

Fazola úti Területi Szolgáltatási Központ (Miskolc, Fazola H. u. 4. – szolgáltatás céljára nyitva álló helyiség)

•

Avasi Területi Szolgáltatási Központ (Miskolc, Szentgyörgy u. 42-44. – szolgáltatás céljára nyitva álló helyiség)

•

Perecesi Szolgáltatási Központ (Miskolc, Bollóalja u. 115. – szolgáltatás céljára nyitva álló helyiség)

1.2.Gyermekek Átmeneti Otthona (Miskolc, Egyetem u. 1.) 1.3.Családok Átmeneti Otthona (Miskolc, Egyetem u. 1.)

4

2. Gyermekek Napközbeni Ellátása – Bölcsődei Igazgatóság •

Napsugár Bölcsőde – Miskolc, Selyemrét u. 36.

•

Mesemalom Bölcsőde – Miskolc, Dózsa Gy. u. 36.

•

Dobó katica Bölcsőde – Miskolc, Hadirokkantak u. 26.

•

Heim Pál Bölcsőde – Miskolc, Kassai u. 19.

•

Katica Bölcsőde – Miskolc, Szilvás u. 39.

•

Napsugár Bölcsőde – Miskolc, Hajós u. 1.

•

Petneházy Bölcsőde – Miskolc, Petneházy u. 10-12.

•

Margaréta Bölcsőde – Miskolc, Bokréta u. 1.

•

Diósgyőri Bölcsőde – Miskolc, Kuruc u. 65/a.

•

Kilián Bölcsőde – Miskolc, Könyves K. u. 31.

3. Gyermekvédelmi Szakellátások Igazgatósága 3.1. Nevelőszülői Hálózat (Miskolc, Egyetem u. 1.) 3.2. Utógondozói ellátást is biztosító gyermekotthonok •

Fruska Módszertani Gyermekotthon (Miskolc, Egyetem u. 1.)

•

Junior Gyermekotthon (Miskolc, Egyetem u. 1.)

•

Aranyhíd Gyermekotthon (Miskolc, Egyetem u. 1.)

3.3. Lakásotthon •

Aranyhíd Lakásotthon (Miskolc, Kiss tábornok u.)

4. Célcsoport Specifikus Szociális Ellátások Igazgatósága 4.1.Idősek ellátását biztosító szervezeti egységek •

Székhelyen (Miskolc, Arany J. u. 37.) nyújtott ellátások (Derűs Alkony Szolgáltatási Központ)

5

étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása •

Segítő kezek Szolgáltatási Központ – Miskolc, Szondy Gy. u. 50. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása

•

Szépkor Szolgáltatási Központ – Miskolc, Mátyás király u. 15. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása

•

Újgyőri Szolgáltatási Központ – Miskolc, Andrássy u. 10. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása

•

Vársétány Szolgáltatási Központ – Miskolc, Bartók B. u. 7. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása

•

Hámori Szolgáltatási Központ – Miskolc, Palota u. 16. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása

•

Hejőcsabai Szolgáltatási Központ – Miskolc, Sütő J. u. 6. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása

•

Arany Alkony Szolgáltatási Központ – Miskolc, Kabar u. 4. étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, idősek átmeneti elhelyezése

•

Bulgárföldi Szolgáltatási Központ – Miskolc, Fazola H. u. 4. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, idősek átmeneti elhelyezése

•

Észak-Kiliáni Szolgáltatási Központ – Miskolc, Kacsóh P. u. 8. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, idősek átmeneti elhelyezése

•

Avasi Szolgáltatási Központ – 2 telephellyel Miskolc, Testvérvárosok u. 6. Miskolc, Klapka Gy. u. 6-8. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása

4.2.Fogyatékos személyek szociális ellátásai •

Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona és Fogyatékos Személyek Gondozóháza – Miskolc, Meggyesalja u. 10. (fogyatékos személyek nappali ellátása, fogyatékos személyek átmeneti elhelyezése)

•

Támogató Szolgálat – Miskolc, Meggyesalja u. 10.

6

4.3.Pszichiátriai betegek ellátása •

pszichiátriai betegek közösségi ellátása – Miskolc, Meggyesalja u. 10.

5. Egészségügyi Szolgáltatások Igazgatósága •

területi védőnői szolgálat – védőnői körzetek szerint

•

iskola egészségügyi szolgálat – oktatási, nevelési intézmények szerint

6. Székhelyen ellátott egyéb feladatok

III.

•

Stratégiai Igazgatóság feladatai

•

Gazdasági Igazgatóság – gazdasági adminisztráció

•

Munkaügyi-, Humánpolitikai feladatok

•

Módszertani feladatok

A struktúra átalakítást meghatározó szempontok – várható pozitív hatása

Szakmai szempontok •

funkcionálisan és strukturálisan jól tagolt, átláthatóbb szervezeti keret kialakítása (vertikális szempont), melyben az egyes szakterületek világosan és egyértelműen lehatárolásra kerülnek, önálló szakmai irányítással

•

a létrejövő szervezeti keret biztosítsa a tervezhetőbb, szolgáltatásszervezést, a magas színvonalú szakmai munka feltételeit

•

a területi kiegyenlítés elve, a városon belüli kapacitásszabályozás érvényesíthető legyen, a szervezeti forma nyújtson alapot a szükségletalapú szociális szolgáltatások biztosításához

•

területi ellátások összehangolása, mely biztosítja a megfelelő ellátáshoz való gyors hozzájutást, csökkenti a bürokráciát, ugyanakkor kiszűrhetővé teszi a rendszerkihasználókat (horizontális szempont)

•

az új szervezeti keret lehetőséget ad arra, hogy a fejlesztések, a pályázati munka összehangolt, egységes rendszerben működjön

•

minőségirányítási rendszer keretfeltételeinek megteremtése

hatékonyabb

Gazdasági szempontok

• szolgáltatások volumenéhez igazodó infrastruktúra biztosítása • az ellátási szükséglethez optimálisan igazodó – szakmai jogszabályok előírásait betartó – szakmai létszám biztosítása • párhuzamosságok kiszűrése, megszüntetése

7

• az indokolt racionalizálás eredményeként az egyes ellátások szolgáltatási önköltségének reális mértékű csökkenése • finanszírozhatóság – fenntarthatóság biztosítása

Szolgáltatásfejlesztés szempontjai Pályázati forrás bevonásával (TIOP, ÉMOP, stb.) •

elavult, kihasználatlan infrastruktúra kiváltása, gazdaságosan működtethető épületekre, melyek modern és optimális szolgáltatási környezetet biztosítanak

•

leromlott állapotban lévő infrastruktúra felújítása, a gazdaságosabb működtetés mellett, a munkafeltételek javítás

Belső szolgáltatásfejlesztéssel •

a meglévő infrastruktúra bázisán olyan kötelező feladatnak minősülő – de jelenleg el nem látott – szolgáltatási formák bevezetése, melynek működési feltételeit az állami finanszírozás fedezi

•

szolgáltatási profil bővítése alapfeladaton túli, piacképes és hiánytpótló szolgáltatások bevezetésével

•

többletfinanszírozást nem igénylő „Jó gyakorlatok” rendszerszintű működtetése, adaptálása

•

minőségbiztosítási rendszer ütemezett bevezetése minden ellátási területen

Egy struktúra átalakítás (bármely strukturális változásról legyen szó) csak abban az esetben „éri meg az áldozatot”, ha annak érzékelhetően pozitív következményei lesznek minden rendszerszereplő (ellátott/igénybe vevő, dolgozó, fenntartó) számára. Az intézményi integráció – Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény – Módszertani Központ – létrehozását egy átgondolt, csak egy éves előkészítő munka előzte meg, melyben minden rendszerszereplő szempontja, javaslata érvényre jutott. Ennek fényében az átszervezés várható és realizálható pozitív hatása ellátotti oldalról: • jobb és gyorsabb tájékozódás az ellátórendszerben •

összehangolt, magasabb színvonalú szolgáltatáshoz, ellátáshoz való hozzájutás

dolgozói oldalról: •

továbbra is intézményi keretben történő működés kiszámíthatóságot jelent

•

továbbfoglalkoztatás minden – aktív – dolgozó számára garantált

•

foglalkoztatás biztonsága nő

•

várható – összehangolt – fejlesztések révén a munkafeltételek, a munkavégzés körülményei javulnak

fenntartói oldalról: •

a rendszer átláthatóbbá válik

•

érvényesíthető az egységes önkormányzati szociálpolitikai szemlélet

8

•

tulajdonosi/fenntartói kontroll jobban érvényesíthető

TARTALOMJEGYZÉK Előzmények……………………………………………………………………………………………………………………...3 1. A gyermekotthonra vonatkozó strukturális szabályok………………………………………………………………………..4 1.1. A gyermekotthon neve, címe……………………………………………………………………………………..4 1.2. A Fruska Regionális Hatáskörű Módszertani Gyermekotthon bemutatása………………………………………4 1.3. A Fruska Regionális Hatáskörű Módszertani Gyermekotthon specialitásai, egyedisége………………………...5 1.4. A Fruska Regionális Hatáskörű Módszertani Gyermekotthon tárgyi feltételei…………………………………..6 1.5. A Fruska Regionális Hatáskörű Módszertani Gyermekotthon gyermekösszetételének bemutatása……………..8 1.6. A Fruska Regionális Hatáskörű Módszertani Gyermekotthon szervezeti felépítése……………………………12 1.7. A gyermekotthon elsődleges feladatai, célok, alapelvek.

.………………………………………………….....13

1.8. A Fruska Regionális Hatáskörű Módszertani Gyermekotthon fejlesztési elképzelései…………………...……16 1.9. Amit a Fruska Regionális Hatáskörű Módszertani Gyermekotthon módszertani feladatairól tudni kell……….17 2. A szolgáltatás szabályai, a szakmai program összetevői……………………………………………………………………18 2.1. Egyéni elhelyezési tervek…………………………………………………………………………………….....18 2.2. Felvétel az otthonba……………………………………………………………………………………………..18 2.3. .Egyéni gondozási – nevelési tervek…………………………………………………………………………….19 2.4. A gondozás – nevelés elemei:……………………………………………………………………………..…….19

9

2.4.1. Esetkezelő szolgáltatások…………………………………………………………………………......19 2.4.2. Nevelési szolgáltatások……………………………………………………………………………….20 2.4.3. A gyermekotthoni nevelés során alkalmazott módszerek, eszközök lehetőségei egyénre alkalmazva………………………………………………………………………………………….….22 2.4.4. Rekreációs szolgáltatások……………………………………………………………………………..23 2.4.5. Egészségügyi és étkeztetési szolgáltatások, egészséges táplálkozás ...….…………………………....24 2.4.6. Napi életgyakorlat ………………………………………………………………………………….....24 2.4.7. A családokkal való kapcsolattartás……………………………………………………………………25 2.5. A Fruska Regionális Hatáskörű Módszertani Gyermekotthon intézményen belüli és más intézményekkel történő együttműködés………………………………………………………………………………………….26 2.6. Minőségbiztosítás……………………………………………………………………………………………….29 2.6.1. Minőség fejlesztési folyamatok – a gyermekotthon minőségi céljai…………………………….........29 2.6.2. A Minőségfejlesztési Program elemeinek struktúrája és kapcsolatrendszere…...…………………....33 2.7. Elbocsátás az otthonból – utógondozás – utógondozói ellátás……………………………………………….....33 3. Az igénybevevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme………………………………………34 4. A személyes gondoskodást nyújtók szakmai felkészültség biztosításának módja…………………………………………..35 5. A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja…………………………………………………………………………….36 6. Dokumentáció – a „macis” nyilvántartás………………………………………………………………………...……….…36 7. Gazdálkodási feltételek………………………………………………………………………………...…………………....38 7.1. A részjogkörű gazdálkodás területei……………………………………………………………………………39 7.2. Csoport munkatervek…………………………………………………………………………………………...40 MELLÉKLET: Utógondozói megállapodás A Fruska Gyermekotthon Házirendje A Fruska gyermekotthon SZMSZ-e

Előzmények: Az elmúlt évek során mind a törvényi változások, mind a fenntartó önkormányzat 2004. évi és 2007. évi gyermekvédelmi koncepciói, a BAZ Megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalának törvényességi vizsgálatainak megállapításai – az elmúlt években - , az egyre korszerűbbé váló hazai és nemzetközi gyermekvédelem „szakmai üzenetei”, s közvetlen tartalmi szempontból az a gyermeki korosztályi és személyiség összetételű változás, mely az utóbbi évek – 2011-2012 - legnagyobb tartalmi kihívását jelentik a gyermekotthoni szakmai munkának szükségessé tették a Szakmai Program átdolgozását. A makro-mikro környezetben végbemenő társadalmi, gazdasági változások új és újabb követelményeket állítanak a családon kívül nevelkedő gyermekek életre történő felkészítésére, életbe indításuk előkészítésére. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a világ, az európai és a hazai gazdasági válság hatásait, a munkanélküliséget, a foglalkoztatási gondokat. A Szakmai Programunk összhangban van a 2006. évben elfogadott Gyermekotthoni Minőségfejlesztési Programunkkal, melynek évenkénti tapasztalatait értékelve építettük be Szakmai Programunkba. A gyermekotthon vezetője részt vett az országos gyermekotthoni standardok kidolgozásában, majd helyszíni gyakorlati kipróbálásában. A még hivatalosan bevezetésre nem került 41 standard szellemiségére szintén támaszkodunk Programunkban. Hasonlóan a 2011. évi gyermekotthoni engedély nélküli eltávozások ok-okozati összefüggéseinek kutatási tapasztalatait, melyet az NCSSZI irányít, koordinál.

10

A tartalmi követelmények változásai mellett figyelembe kell venni a gyermekotthoni humánerőforrást, mint meghatározó tényezőt a Szakmai Program gyakorlati megvalósításában. Jelenleg a testületre jellemző a jól felkészült, innovatív, változásra és változtatásra kész munkatárs, a kevésbé vállalkozó, a korszerűtlenné vált, a hagyományokhoz ragaszkodó, kisebb mértékben kiégett munkaerő együttes jelenléte. A gyermeki összetétel 2011. szeptember 1.-től megváltozott! A csoportjaink fokozatosan alakultak koedukált csoportokká, elsősorban a testvér gyermekek együttes elhelyezését valósítjuk meg. Szakmai munkánkat jelenleg még meghatározza a „nagy intézmény” megléte, a multifunkcionális szervezeti felépítés, a teljes pénzügyi önállóság hiánya. A Szakmai Program támaszkodik azokra a tartalmi, módszertani tapasztalatokra, melyeket, mint Módszertani Gyermekotthon szerzett a kilenc éves gyakorlati munkája során. A régió, a megye, de az országos tapasztalatok is igen sok elméleti és gyakorlati szakmai segítséget nyújt a gyermekotthoni testületnek! Különösen hasznos szakmai-módszertani támogatást jelentett – és további innovációs folyamatokat indított el – a szakmai tapasztalatcsere látogatások gyakorlati „üzenetei”! Fontos pénzügyi kiegészítő forrást – így a gondozó-nevelő, életre történő felkészítést segítő – jelentettek a TÁMOP pályázatokon, valamint a Városi Szociális Alap pályázatokon való eredményes részvétel. A pályázati források lehetővé tették új szolgáltatások bevezetését, melyek elősegítették a differenciált, egyéni-kiscsoportos fejlesztéseket!

11

1. A gyermekotthonra vonatkozó strukturális szabályok

(szervezeti jellemzők) 1.1. A gyermekotthon neve, címe: Székhely neve: Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény – Módszertani Központ Székhely címe: 3530 Miskolc, Arany János u. 37. Telephely neve: Fruska Gyermekotthon Telephely címe: 3515 Miskolc, Egyetem u. 1.

1.2. A Fruska Gyermekotthon bemutatása A Fruska Regionális Hatáskörű Módszertani Gyermekotthon működési engedélyben meghatározott létszáma: 36 fő (3 X 12) Az elhelyezett gyermekek és fiatalok nevelését, gondozását három családias jellegű csoportban biztosítjuk: • Kisasszony fészek családias csoport • Napsugár lak családias csoport • Tini tanya családias csoport A csoportok életkor szerint vegyes, nemek szerint heterogén összetételűek. Szakmailag teljes önállósággal, gazdaságilag részjogkörű hatáskörrel közvetlenül irányítja, vezeti, szervezi, koordinálja a 1997. évi XXXI. törvény és a 15/1998. (IV.30) NM rendelet ide vonatkozó feladatait. A kisközösségek, csoportok bemutatása: Alapvető feladatunk a teljes körű otthont, biztonságot nyújtó ellátás, a családi kapcsolatok erősítése, fenntartása, a munkahelyi és önálló életre történő felkészítés, igény és a jogszabályi feltételek esetén utógondozás. Kiemelt feladatunk az iskolára való fejlesztés, felkészítés, a pályaválasztás, a pályaorientáció illetve az önálló tanulás megtanítása, segítése, a praktikus ismeretek elsajátíttatása, jártasságok, készségek, szokások kialakítása. Mindhárom csoportban vannak tehetséges gyermekek, elsősorban sport- és művészetek terén. Tehetséggondozásukra nagy gondot fordítunk, támogatjuk őket különböző városi tevékenységekben való részvételben. Szakkörökre, tagozatos osztályba járnak, több helyi – városi – megyei - országos versenyen vettek/vesznek részt, ahol szép sikereket értek el. Eredményeikre büszkék vagyunk, ezt érzékeltetjük is, példaképül állítjuk őket a közösség elé, ami ösztönző erőként hat mindannyiukra. Fejlesztjük az önértékelés, a kommunikációs készségeiket, a konfliktus kezelés agresszivitás nélküli megvalósítását, alkalmazzuk a mediáció módszereit, eszközeit. Európai Uniós ismeretek, nyelvtanulás és az informatikai tudás, ismeret elsajátíttatása fontos feladata csoportjainknak. Gyermekeinket családi pótlékuk engedélyezett felhasználásával számítógépekkel látjuk el – életkoruknak és igényeiknek megfelelően.

12

Nevelés-személyiségfejlesztés terén a 13-17 éves korosztályra kiemelt figyelmet fordítunk, új módszerek, eszközök felkutatásával törekszünk az eredményesebb nevelésükre. Fontos feladatunk a „valós életre” való felkészítés, az akadályok, nehézségek megoldására való felkészítés, a családi életre, gyermeknevelésre, foglalkoztathatóságra való felkészítés.

1.3. A Fruska Gyermekotthon specialitásai, egyedisége A Fruska Gyermekotthon jogelődje a Miskolci Gyermekváros (1973.-ban kezdte meg működését), majd a Miskolci Gyermekjóléti Gyermekvédelmi Központ nevelőotthona több mint három évtizedes múltra tekint vissza. 2013.-ban lesz 40 éves az „anya intézmény”! A Gyermekotthon jelenlegi három csoportja – Tini tanya, Napsugár lak, Kisasszony fészek – 1973. óta leányok elhelyezését biztosította a „nagy nevelőotthonon” belül, mint 1, 4, 11 számú csoportok. 2011. szeptember 1-től fokozatos koedukáció valósult meg a csoportokon belül – elsősorban testvér gyermekek együttes elhelyezésével. A „fruska lányok” elődjeire mindig jellemző volt a rend, a tisztaság, az esztétikus környezet. Igazi leány-lakok voltak, ahol sok volt mindig a suttogás, a felhőtlen öröm és boldogság, de gyakran volt sírás-rívás – „egéritatás” egy-egy „legény” után. A volt lányaink közül vannak egyetemi, főiskolai, szakközépiskolai végzettségűek, vannak családanyáink, házi asszonyaink, üzletvezetőnk, vállalati alkalmazottak, irodai adminisztrátorok, „multi”-ban dolgozó munkatársak, külföldön egzisztenciát teremtők (Dánia, Kanada). Sajnos előfordult (-dul), hogy egy-egy volt leányunk az éjjeli menedékhelyen köt ki, vagy éppen most veszítette el munkáját és kér rövidebb-hosszabb időre visszahelyezést volt otthonába. Igen! Van eredmény, van kudarc! (Hál’ Istennek talán ebből van kevesebb!). Sok telefont, levelet, személyes megkeresést kapunk leányainktól, gyakran gyermekeikkel, férjükkel, „párjukkal” együtt – s ilyenkor csak „mesélnek – és mesélnek” életükről, sorsukról. Ma már divat az iwiwen, a facebookon való információ áramlás is szövegben és képekben, gyermekeinkkel. Hallgatjuk leányainkat, „unokáinkat”, s bizony van mit tanulnunk belőle, hisz sok mindent elmondanak arról, ahogy ők látták a csoportjukat, bennünket, s mindent, ami velük történt. Bizony van mit tanulnunk belőle, van mit „csiszolnunk” nevelésünkön, módszereinken! Talán ez az összetartozás, ez a „nagy család”, ami számunkra a legfontosabb visszajelzés mindennapi életünkben. Jól egészíti ki ezt a családias közösséget a fiú testvérek csoportjainkba kerülése. A „fruskák” jellemzője, hogy szeretnek hímezni, kötni, korábban subát szőni, rongyszőnyeget készíteni. Ma talán legfontosabb az üvegkerámia készítés, melynek során nagyon szép tárgyak, emlékek készülnek csoportjainkon belül. Lányokról lévén szó, természetesnek tűnhet, hogy a főzés-sütés „nagy mesterei” készülnek szinte nap, mint nap arra, hogy a konyha művészete terén újabb és újabb finom falatokat alkossanak. Az otthonban mindig ünnepélyesek a névnapok, születésnapok, a Húsvét, a Karácsony, vagy az újév előtti „házias szilveszter”. A leányok művészei a terítésnek, az asztaldíszek készítésének, a tálalásnak, a változatos süteményes tálak készítésének. A fiútestvérek gyorsan beilleszkedtek a „háztartási” közös munkába. Feladatunk, hogy további „fiús” tevékenységeket találjunk részükre.

13

A Fruska Gyermekotthon leányai imádják a természetet, az erdőt, a vizet, a szabadlevegőt. Igaz ez akkor is, ha sajnos néhányan cigarettáznak, s erről nem tudnak leszokni. A túrák, kirándulások a közeli tapolcai erdőbe igen gyakori és igényelt szabadidő eltöltési forma a gyerekek részére. Igazi boldogság a nyári szabadtéri tábor tó partján, vagy strand közelében. Ha tehetnék, egész nyáron vízben élnének, igazán ott felszabadultak, boldogok. Valamennyi leányunk és a fiúk is tudnak úszni – több úszásnemben is – s gyakran egy-egy versenyre is sor kerül közöttük. Igazi specialitásuk a nyári táborok „önellátása” során a bográcsban, vagy üstben főzött lecsó, slambuc, milánói makaróni, s természetesen a friss palacsinta desszertként, melynek sütésében igazi művészmutatványokra is készek. Jó hangulatban pucolják a krumplit, a hagymát, sárgarépát, vigyáznak a tűz melegére, s néha egy-egy kanálnyi kóstolásra is sor kerül a kíváncsiak közül. Jó közösség és „emberformáló” időszak ez mind nevelőknek, mind a gyermekeknek. Talán ezek az alkalmak a legjobb lehetőségek a „családis nevelésre”, a pozitív tulajdonságok felszínre kerülésének, a másság kezelésére, az egymás iránti tolerancia kezelésére. A fiúk illeszkedése és a szabadidős tevékenységekbe való bekapcsolódásuk pozitív, aktívan veszik ki részüket a közös munkából, kezd kialakulni a sajátos feladataik, „szerepük”. Talán a legszebb része a közös főzésnek a tűz parazsa és szikrái melletti beszélgetések, a hangulat ébresztette örömök és bántódások felszínre kerülése. Bizony gyakran éjfélig is tart a „dumcsi”, igaz néha már félálomban hallgatják egymást. A leányaink tanulmányi eredményeire, a saját magukhoz viszonyított többlet teljesítményre mindig is büszkék vagyunk, s örülünk a pár tizedes érdemjegy javításának is. Mint nevelők szívesen megyünk beíratni leányainkat szakmunkásképző iskolába, vagy szakközépiskolába. Életünkhöz hozzátartozik a „bukott leányok” problémái is, akik sajnos kimaradnak egy-egy iskolából, s újból és újból kezdik másik iskolában, mindaddig, amíg sikerül szakmát szerezniük. Összességében részesei vagyunk a „nagy családosok” minden örömének és gondjának a „kis és nagy fruskák” és most már fiúk között. Elmondhatjuk, hogy leányaink döntő többsége szakmát szerez – ha nem is 18 éves korára – és ha nehezen is, de munkába állításuk is eredményes. A tanulmányi munka területén egyre eredményesebben működik a „speciális team” – pszichológus, fejlesztőpedagógus, család-utógondozó – az egyéni és csoportos fejlesztés terén. A gyermekeink iskoláival élő, napi szakmai kapcsolatunk van. Sajnos egy-egy „nehéz esetünk” még mindig gondot jelent a nevelési-oktatási intézményeknek!

1.4. A Fruska Gyermekotthon tárgyi feltételei Az 1971-73-ban épült épülettömb a maga idejében kimondottan gyermekvédelmi célokra épült. A nevelőotthoni részleg egy-egy csoportja általában az „ajtón belül” egy folyosóból nyíló fürdőszoba, WC-k, négy hálószoba és egy nagy tanulótérből állt. A kollégiumi funkciónak inkább megfelelő csoportokban 30 fő gyermek élt 7-8 ágyas szobákban, s egy olyan tanulóban, ahol egyszerre 30 gyermeknek lehetett leülni a tanuló asztalokhoz a tanulási időben. A fürdőszoba zuhanyzóit és a WC-t csak „forgószínpad” szerűen – 14

egymást váltva a hálók - tudták használni a gyerekek. A berendezésre – főleg a kezdeti időkben – jellemző volt az egyhangúság, az uniformizálás, a szürkeség. Ez volt a korábbi valóság, a természetes, az elfogadott, a megszokott, sőt talán még az elvárt követelmény is. Az otthonosság első lépéseire akkor került sor, mikor az 1980-as években az európai országokban – Hollandia, Nyugat-Németország, Svájc, Franciaország, Anglia, Ausztria – személyesen szembesültünk a gyermekek életkorához és személyiségükhöz igazodó bútorzattal, berendezésekkel, „egyéni élettér” kialakításával, a gyermeki színes világgal. Kezdeti lépésként egy-egy heverőt áthúzattunk színesebb huzattal, kezdtük a gyermekek fényképeivel, az általuk készített színes subákkal, szőttesekkel díszíteni hálójukat, környezetüket. A tanuló asztalokra kis terítők kerültek, virágvázákba friss virágok, s az általuk készített kaspókba szobanövények. „Színesedett”, hangulatosabb lett a gyermekek környezete, melyet tovább alakított a változatos faliszőnyegek felrakása, s az ágyak mellé – ha szűkösen is – kis éjjeli szekrények és szőnyegek elhelyezése. Különösen a kis szekrények nyerték el gyermekeink tetszését, ahová közvetlen személyes kis tárgyaikat el tudták helyezni, ki tudták rakni fénykép tartóikat, „mütyűrkéiket”. S az utóbbi években megjelentek a számítógép asztalok és számítógépek is! Az igazi áttörést az első „csoportkonyhák” kialakítása jelentette, melyet a nagy tanulókból választottak le. Beépítették a főzőtűzhelyt, mosogatót, konyhaszekrényeket, s az ételek tárolására hűtőszekrényeket kapott a csoport és teljes étkészlet felszerelést. A konyhai sarok ülőgarnitúra igazi csoda volt gyermekeink részére, hisz azon bármikor, saját elhatározása alapján bárki ehetett a hűtőből, vagy éppen eltett ebéd maradékból. A szép és boltíves konyhákban megkezdődött az élet. Szinte mindennap főztek valamit a leányok, ha mást nem egy rántottát, teát, vagy éppen bundás kenyeret. Ma már ez természetese, de az 1980-as évek végén még újdonságnak s talán egy kicsit „renitensnek” is tűnhetett. A KÖJÁL szakemberei nyugodtak bele a legnehezebben a „kis konyhák” működésébe! Otthonaink csoportjai országosan is újat alkottak, mely az „általánostól”, a „szürkétől” eltért. Lassan csökkent a gyermeklétszám, mely a 80-as években annyit jelentett, hogy fokozatosan 20-25 fő volt egy-egy csoportban, s csak az 1990-es évek elejére csökkent 18-20 főre. Ez a létszám csökkenés tette lehetővé, - hogy saját erőből – 1985-ben elkészült a nyolc ágyas hálók leválasztása 2 és egy 3 ágyas önálló kis szobákra és előterére. Micsoda luxusnak számított abban az időben. A leányok valóságos honfoglalást rendeztek az új szobáikban. Közösen választották ki a bútorokat, a huzatok színeit, a függöny anyagát, a sötétítőket, a kisméretű egyéni tanuló asztalokat, hozzá székeket, kis szekrényeket, polcokat. Bizony az első „emberléptékű szobákba” való kerülés igazi kiváltságnak és nagy tisztességnek számított a fruskák életében. Harmonizálódott a környezet, mely mentálisan igen pozitívan hatott a gyermekek fejlődésére! Ma már úgy fogalmazunk, hogy az első háló átalakítást követte a többi, majd a fürdőszoba és WC-k „humanizálása”, nevelői szoba, mosókonyha, raktár kialakítása. A valóságban óriási erőfeszítés, küzdelem, harc árán saját erőnkből és pályázati pénzekből sikerült a mai formát kialakítani, mely európai mércével mérve is megállja helyét és a rendeleti követelményeknek is megfelel. Igazi leányszobák, „fruska lak” lett az otthonuk, sok-sok ötletes, maguk készítette terítők, kis párnák, különböző kerámia figurák díszítik otthonukat. Az elmúlt években sikerült egy-egy számítógépet is beszereznünk, s leányaink ma már elég gyakran használják, - életkoruknak és értelmi szintjüknek megfelelően. 2011.-ben a fiúk fogadása érdekében tovább fejlesztettük csoportjainkat, külön mosdóhelységet alakítottunk ki számukra, megfelelni az egészségügyi előírásoknak.

15

A sikeres pályázatainknak is köszönhetjük, hogy kialakítottunk egy szülőfogadó szobát nagyon szépen, korszerűen berendezve, így biztosítva, hogy egy-egy napot a szülők gyermekükkel együtt, otthonukon belül is eltölthessenek. A fejlesztő játékszoba igazi játék-paradicsom kisebb gyermekeinknek. A német modell alapján kialakított szobánkban van fából beépített mászóka, csúszda, alagút, kötélhágcsó, bábszínfal, s a legkülönbözőbb konstrukciós játékok szolgálják szakavatott fejlesztő pedagógus segítségével gyermekeink kognitív funkcióinak fejlesztését. Az örömök mellett jelentkezik a „nagy épület” hátrányai, a nyílászárók elavulása, a víz, villany, szennyvíz csatornák „elfáradása”, a bútorok, berendezések elavulása. Nagyon fontos szerepet tölt be az épületet körülvevő kert, játszó udvar, sportpályák. Leányaink és fiaink elsősorban a röplabda, foci és kosárlabda pálya bitumenjét koptatják szívesen. Izgalmas meccseket játszanak otthonok között és iskolás társaikkal szemben – egyaránt. A kicsik a felrajzolt ugróiskolát gyakorolják, vagy hulla-hopp karikával ügyesítik mozgásukat. A kerékpározás, rollerezés is igen kedvelt udvari játék a mindennapok szabadidő töltésében. Készítettünk már jégpályát is télen, de nem volt mindig sikeres, így inkább a városi sportcsarnok jégpályáját használják telente a kis fruskák. A dombos udvarunk viszont szinte természetes szánkó lesikló hely, melyet kicsik és nagyok igen kedvelnek a tél örömei között. Jó együttműködésünknek köszönhetően versenyekre használhatjuk a Miskolci Egyetem sport létesítményeit is!

1.5. A Fruska Gyermekotthon gyermekösszetételének bemutatása (2012. március 31.-i állapot) a./ A Fruska Gyermekotthon gyermekeinek korcsoportonkénti összetétele Csoport neve Kisasszony fészek Napsugár lak Tini tanya Összesen

Csoportlétszám 7 (6 lány, 1 fiú) 8 (8 lány) 11 (9 lány, 2 fiú) 26 (23 lány, 3 fiú)

6 éven aluli

6-10 éves

10-14 éves

14-18 éves

18-24 éves 1

-

-

2

4 (3 lány, 1 fiú)

-

-

1

7

-

2

2 (2 fiú)

3

3

1

2

2 (2 fiú)

6

14 13 lány, 1 fiú)

2

b./ A Fruska Gyermekotthonban elhelyezett testvér gyermekek Csoport neve

1 testvére van

2 testvére van

3 testvére van

4 testvére van

5 vagy több testvére van

Kisasszony fészek

2

-

-

-

-

4

-

-

-

-

16

Napsugár lak Tini tanya

-

-

-

-

7

Összesen

6

-

-

-

7

c./ A Fruska Gyermekotthonban elhelyezett gyermekek iskoláztatási adatai Csoport neve

Óvodás

Kisasszony fészek Napsugár lak Tini tanya Összesen

Ált. iskola 1-8

Eltérő tanterv ű iskola

Spec. Szakm. Szakköz. Gimnázium Nem Dolg. szakisk. képző tanul

1

3

1

1

-

1

-

-

2

1

4

1

-

-

-

-

2

5

2

1

-

1

-

-

-

2

8

6

6

2

1

1

-

d./ A Fruska Gyermekotthon gyermekeinek beutalás szerinti megoszlása Csoport neve

Anyagi okok

Környezeti okok

Erkölcsi okok

Alkohol

Egyéb

1

3

3

1

-

3

3

3

1

1

Tini tanya

1

5

1

1

3

Összesen

5

11

7

3

4

Kisasszony fészek Napsugár lak

e./ A Fruska Gyermekotthon gyermekeinek családi kapcsolata Csoport neve Kisasszon y fészek Napsugár lak Tini tanya Összesen

Vérszerinti kapcsolat

Személyes kapcsolat

Levelezés

Patronáló kapcsolat

Kortárs

Nincs kapcsolat

4

2

1

-

1

3

4

4

2

-

3

1

9

8

1

-

1

1

17

14

4

-

5

5

17

f./ A Fruska Gyermekotthon gyermekeinek egészségügyi állapota (krónikus betegségek) Csoport neve

Cuk.bet.

Lisztérz.

Tan. probl.

Mozg. sérült

Szemüvege t visel

Kisasszon y fészek

-

1

5

-

-

-

4

Napsugár lak

-

-

5

-

-

1

3

-

-

6

-

1

1

1

-

1

16

-

1

2

8

Tini tanya Összesen

Gyerm. Szenv.bet. ideggy. cigaretta

g./ A Fruska Gyermekotthon gyermekeinek érdeklődési köre Csoport neve Kisasszony fészek Napsugár lak Tini tanya Összesen

Zene

Hímzés Kerámia Sport kötés

Kertép.

Sütésfőzés

Olvasás

Színházmozi

3

1

2

2

-

4

1

5

5

2

1

1

-

4

2

3

8

3

3

4

-

5

3

8

16

6

6

7

-

13

6

16

A Fruska Gyermekotthon gyermeklétszámának az alakulása az elmúlt években mennyiségében nem, összetételében lényeges változásokon ment és napjainkban is megy keresztül. Alapvető a változás a következő területeken: arányában láthatóan megnőtt a 13-17 éves beutalt fiatalok száma, minimális vagy nincs 3-6 éves korú beutalt gyermek az otthonban. Az életkori változás magával hozta a viselkedési, személyiségbeli, idegrendszeri, értelmi, norma és értékrendi változást is az újonnan érkező fiatalok esetében. Jellemző az újonnan érkező fiatalokra a „szabad élet” utáni azonnali vágy (engedély nélküli eltávozás), a tanulás-munka, mint érték durva elutasítása (iskolakerülés), a szabályok-kötelességek be nem tartása (kimenő, önkiszolgálás stb.), egyes esetekben gátlástalan erkölcsi és szexuális élet utáni vágy, kisebb-nagyobb szabálysértések, bűncselekmények elkövetése, illetve azok folytatása. 2011. szeptember 1.-től csoportjaink nemek szerint heterogén összetételű csoportokká alakultak. A testvér gyermekek – leányok, fiúk együttes elhelyezése változást eredményezett a csoportok kialakult tartalmi munkájában, módszereikben!

18

A megváltozott gyermek összetétel új kihívások elé állította a testületet. A kezdeti megdöbbenés, kudarcok és konfliktusok legyőzése után a gyermekotthon munkatársai – ha nem is valamennyien – igyekeznek megfelelni az új szakmai követelményeknek, s eredményes választ adni az új kihívásokra. Megjegyezve, hogy a feladat megoldása nem rövid távú, nem könnyű, s magában hordozza a sikertelenséget is egy-egy rövidebb időszakra. A gyermekotthoni módszertan oldaláról a kérdés úgy vetődik fel, hogy egy aránylag rövid idő alatt – a 16-17 éves lányok maximum 1-2 évet töltenek el a szakellátás rendszerében – kell olyan módszereket megtalálni, melyek e rendkívül érzékeny korosztály nevelésében, fejlesztésükben – rövidtávon is – eredményre vezethetnek. A leányok-fiúk együttes nevelése a vártnál kevesebb problémát jelentett, a testvérek többsége jó hatással voltak egymásra, közösen élik életüket a közösségen belül. A Módszertani Gyermekotthon éves képzési tervében a „gyermekösszetételt” figyelembe vevő továbbképzések, tréningek szerepelnek!

1.6. A Fruska Gyermekotthon szervezeti felépítése:

19

1 nevelő 2 gyermekvédelmi asszisztens 2 gyermekfelügyelő 1 családgondozó (10 óra/hét)

1 nevelő

2 gyermekvédelmi 4 gyermekvédelmi asszisztens asszisztens 1 gyermekfelügyelő 1 család-gondozó 1 család-gondozó (10 óra/hét) (10 óra/hét)

20

1 módszertani szaktanácsadó

Személyi feltételek: Szakmai létszám: - megfelel a rendeleti előírásnak 15/1998(IV.30) NM rendelet 1.sz. melléklet: Gyermekotthon vezető: 1fő Család-, utógondozó: 1 fő (10 óra/hét/csoport) Fejlesztőpedagógus: 1 fő Pszichológus: 1 fő Gyermekvédelmi ügyintéző: 1 fő Módszertani szaktanácsadó: 1 fő Nevelő: 5 fő Gyermekvédelmi asszisztens: 8 fő Gyermekfelügyelő: 3 fő Képesítési előírásoknak való megfelelés:- megfelel a rendeleti előírásnak: •

• • • •

• • •

gyermekotthon vezető: (biológia-testnevelés szakos, pszichopedagógia szakos gyógypedagógiai tanár, pedagógia szakos tanár, tehetségfejlesztési szakértő) ellátja a gyámi feladatokat is – szociális szakvizsgát tett 2002-ban, gyermekotthoni szakértő. család-utógondozó: általános szociális munkás fejlesztőpedagógus: pedagógia szakos nevelő fejlesztő pedagógia szakirány pszichológus: gyógypedagógus, pszichológia szakos bölcsész nevelők: - 1 fő: oligofrénpedagógia – pszichopedagógia szakos gyógypedagógiai tanár - 1 fő: általános iskolai tanító, szociálpedagógus, szociális szakvizsga - 1 fő: pedagógia szakos tanár, pedagógia szakos bölcsész - 1 fő: pedagógia szakos tanár, szociálpedagógus, szociális szakvizsga - 1 fő: magyar nyelv és irodalom szakos tanár, fejlesztő-differenciáló szakpedagógus gyermekvédelmi asszisztens - 8 fő: OKJ-s végzettséggel gyermekfelügyelők - 3 fő: szakképzett OKJ-s végzettség módszertani szaktanácsadók: - 1 fő: tanító, gyógypedagógus – tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos tanár

A gyermekotthon elsődleges feladatai, célok, alapelvek:

1.7.

A gyermekotthon a hatályos jogi szabályozás szerint otthont nyújtó ellátást biztosít az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek (3-18 éves korú leányok és fiúk) számára. Ennek keretében teljes körű ellátást, családgondozást és utógondozást végez. A gyermekotthon 2011. szeptember 1.-től koedukált elhelyezést biztosít. Gyámhivatali határozat alapján befogadja a 18-24 (25) éves fiatalokat s végzi utógondozói ellátásukat. A különleges ellátást igénylő, a tartósan beteg és enyhén fogyatékos gyermekek integrált ellátását biztosítja. Cél továbbá, hogy az egyéni gondozási-nevelési tervekben foglaltakból rá vonatkozó feladatokat teljesítse, így különösen hogy a gyermekek és a fiatalok hozzájussanak:

21

• • • • • •

személyiségük harmonikus fejlődéséhez, szükség esetén személyiségkorrekcióhoz, személyiségfejlesztéshez, tehetséggondozáshoz, a neveléshez, oktatáshoz, gondozáshoz, az egészségügyi ellátáshoz, a gyógypedagógiai vagy egyéb speciális ellátáshoz, fejlesztéshez, korrekcióhoz, életre történő felkészítéshez, foglalkoztatás, munkavállalás előkészítéséhez, a szabadidő tartalmas eltöltéséhez, kulturális és sport javakhoz,

Felkészítse őket: • a pályaválasztásra, • álláskeresésre, munkahelyi beilleszkedésre, • az önálló és felelősségteljes életre, Kapcsolatot tartson: • a növendékek hozzátartozóival, vérszerinti szülőkkel, rokonokkal, • iskolájával, óvodájával, • munkahelyével, munkaügyi szervezetettel, • a gyermek érdekében eljáró vagy kapcsolatot tartó hatóságokkal, intézményekkel, civil, egyházi, társadalmi szervezetekkel, Szemlélet, eszközrendszer: • elfogadás • hitelesség • következetesség • bizalom • biztonság • szeretettel • megértés • demokratizmus mint alapvető értékek kell, hogy szerepeljenek. Humanisztikus szemlélet, gondolkodás, pedagógiai cselekvés: • a gyermekekhez való viszonyban domináljon a személyközpontú alapállás • a gyermek és környezete váltózó, csak a környezetével együtt, abba beágyazottan szemlélhető, s érthető meg helyzete, viselkedése • a gyermek megközelítése a mentálhigiéné eszközeivel, módszereivel, tanításával történjen • a szociális hatóerő meghatározza személyiségüket, egészségüket az ellátottaknak, ezért fontos elem a felnőtt-gyermek sokszínű kapcsolatrendszere • alapvetően fontos tétel az önmaga és másik megbecsülésére nevelés, a nevelésbe és az emberbe vetett hit kérdése • a humanisztikus szemlélet egyik alappillére az empatikus, elfogadó attitűd, amely feltételezi a kommunikáció nyílttá válását, az együttműködést • a jó légkör megtalálása, melyben mindenki fontosnak, értékesnek, boldognak érezheti önmagát • fontos kialakítani a mentálhigiéné alapfogalmai szerint az önmagunkért való felelősség érzetét és gyakorlatát, az életkornak megfelelően, az önmegvalósító szocializációhoz • a személyiség fogalma szerint: minden ember egyedi, megismételhetetlen, így fejlődése – üteme, elakadásai, zavarai – is egyedileg érthető meg és segíthető, változtatható

22

A szolgáltatás: Alapvető tételként kell kezelni s a gyakorlatban eredményesen alkalmazni: a családjából kiemelt gyermek-fiatal elhelyezése, gondozása, nevelése a legkevesebb sérülést okozza és segítse a családi szocializációt, ha nem is pótolni, de helyettesíteni akarja és ezzel együtt – párhuzamosan – segítse elő a gondozásból való kikerülés sikerességét, felkészítését a gyermeknek a hazakerülésre, önálló életkezdésre, utógondozásraEnnek érdekében: • az intézményes rendszerbe került gyermek családjának segítése, a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve • a család elő- illetve felkészítése a gyermek visszafogadására • fontos a gyermekotthon, csoportok nyitottsága a közvetlen társadalmi környezettel való élő kapcsolat, a szegregáció elkerülése • elvként és a gyakorlatban megvalósítandónak kell tekinteni azt a tételt, miszerint minimális időre kell csökkenteni a gyermekotthonban töltendő időt – ennek érdekében élővé kell tenni a családi kapcsolattartást • a gyermek kiemelése a családból, a környezet változása traumatizáló hatású, ennek csökkentése, elkerülése alapvető eleme munkánknak • fontos a jó előkészítettség, ha már a kiemelésnek meg kell történnie • alapvető a gyámhivatallal, a szakszolgálattal való együttműködés • az új otthonba, csoportba kerülés első benyomása kihat a későbbi időre is, a kialakult krízishelyzet (kiemelés) tele van feszültséggel, fokozott érzékenységgel, ezért is maradandók az ilyenkor ért hatások Individuum nevelés érdekében alapvető feladataink: • biztosítani kell a stabil szubjektív, szociális és tárgyi környezetet, a megfelelő humanisztikus szemlélettel • a gyermekek részére alapvető feltétel a személyes élettér és személyes tulajdonú tárgyak, eszközök biztosítása • rugalmas, szakszerű helyi és egyéni gondozási-nevelési terv kidolgozása, gyakorlati megvalósítása • a csoportok szintjén szabályozott napirend, házirend, szokásrendszer, önálló „arculatok” kialakítása • a családi szocializáció helyi rendszeréhez kapcsolódó, az önállóságot segítő önálló családgondozási funkció feltételeinek biztosítása a csoportgazdálkodásban Az individuumra ható nevelés feltételezi az alábbi tételek meglétét: • a személyiség lehetőség szerinti teljes körű ismeretét, beleértve a gyermek anamnesztikus adatait, családi hátterét • személyiségfejlesztő – nevelőmunka alapjaként kell kezelni a gyermek pozitív tulajdonságainak kiemelését, megerősítését, melyekre lehet az egyéni fejlesztési tervet építeni • az egyéni fejlesztési tervek, programok együttműködve készüljenek a gyermekkel, közösen kerüljenek meghatározásra a fejlesztendő területek, a fejlesztés üteme, az elérendő cél • e feladatoknak fokozatosan be kell épülnie a családcsoportok mindennapi pedagógiai, szocializációs munkájába

23

Az aktuális személyiségállapotú gyermekek személyiségfejlesztés terén jelentkező problémák, melyek fejlesztése kiemelten fontos feladat: • kapcsolatteremtő és megtartó képesség • alapvető szükségletek, vágyak azonnali kielégítésének időbeni elhalasztása – ne csak az aktuális élmény vezérelje a gyereket! • a tanuláshoz, a tartós munkavégzéshez szükséges pszichés és fizikai teherbíró képességek kialakítása • alacsony, de állandó feszültségszint elviselése • önismeret, önbecsülés, önmagáért való felelősségtudat kialakítása, fejlesztése, aktuális szinten tartása Ennek érdekében: • továbbra is szerepet kell adni a tevékenykedtetésen alapuló személyiségfejlesztésnek • az egyes szakmai ellátó területek önállóan is, együttműködve is biztosítsák a gyermeki tevékenykedtetés házon belüli és kívüli sokirányú lehetőségeit • kapjon nagyobb szerepet a fejlesztő játékok, a manuális és kreatív tevékenységek, a sport, zene, művészeti A célok elérése érdekében a gyermekotthon: • esetkezelő, • gondozási-nevelési, • rekreációs, • egészségügyi, • étkeztetési szolgáltatást nyújt, • kialakítja a napi élet gyakorlatát, • széles körű kapcsolatrendszert épít ki a gyermekjóléti és gyermekvédelmi hálózatban tevékenykedő társintézményekkel, oktatási-nevelési intézményekkel, munkahelyekkel, támogatókkal, egyéb szolgáltatókkal, elősegíti külföldi kapcsolatok kialakítását, • a gyermekotthon – külön felhatalmazás alapján ellátja az észak magyarországi régió gyermekotthonainak módszertani segítését, melyet éves munkatervében határoz meg a hatályos jogszabályi követelményeknek megfelelően,

1.8. A Fruska Gyermekotthon fejlesztési elképzelései: Miskolc MJ Város Közgyűlése megalkotta a város gyermekvédelmi koncepcióját 20042006 és 2007-2013 közötti évekre. A gyermekvédelmi koncepció átfogó szakmai elemző munkára épül, melyek lehetőséget adtak a problémák felszínre kerülésének, s a jövő képének meghatározására. A város gyermekvédelmi ellátó rendszerében a Fruska Gyermekotthon feladatai is megfogalmazódtak önkormányzati határozati szinten. Természetes, hogy meghatározott feladataink összhangban vannak a gyermekotthon lehetőségeivel a szolgáltatást igénybevevők és a fenntartó igényeivel, a város szükségleteivel. Az Önkormányzat közgyűlési határozati pontjainak megfelelően a Fruska Gyermekotthon a következő feladatok gyakorlati megvalósítását, - mint fejlesztési irányt is – kezdte el 2007. szeptember 1.-től - folyamatosan: a) A Fruska Gyermekotthon minőségbiztosítási rendszerének továbbfejlesztése, mely egyben referenciaként is felhasználható a város, a régió és az ország gyermekotthonai részére. 24

b) A Fruska Gyermekotthon kidolgozta a gyermekotthon mellett működő nevelőszülői hálózat működtetésének tervét, költségvetését a város és kistérségében. A nevelőszülői hálózat önálló szakmai egységként 2010. évtől működik városunkban. c) A gyermekotthoni pedagógiai munka korszerűsítése érdekében a Fruska Gyermekotthon kidolgozta a „mentálhigiénés-egészségnevelés elméleti és gyakorlati módszereit a gyermekotthonban” egy módszertani kiadványban, mely alapját képezi a gyermekotthoni mentálhigiénés csoportok létrehozásának. 2010. évben az egészségfejlesztés terén bővítette, korszerűsítette. d) Az európai uniós követelményekhez is igazítva gyermekeink felkészítését a Miskolci Egyetem Felnőttképzési Regionális Központjával együttműködve – kedvezményes áron, pályázati támogatással – biztosítjuk gyermekeink iskolán kívüli idegen nyelvi és informatikai oktatásukat. e) A gyermekotthoni pedagógusok és gyermekfelügyelő munkatársak képzési igényére támaszkodva kidolgozzuk az éves és középtávú képzési programot a régió gyermekotthonai részére, az együttműködő felsőoktatási intézmények karaival, tanszékeivel, oktatóival megvalósítjuk. f) Lehetőséget biztosítunk a Kelet-magyarországi térség felsőoktatási intézményeiben tanuló hallgatók terepgyakorlatának és szakdolgozatainak elkészítésére – konzulensi munkára.

2. A szolgáltatás szabályai, a szakmai program összetevői 2.1. Egyéni elhelyezési tervek: A Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat készíti el az elhelyezési tervet. Amennyiben gyermekotthoni elhelyezés indokolt, s az elhelyezés helye várhatóan a Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény – Módszertani Központ, Fruska Gyermekotthon, úgy az elhelyezési tárgyalás előtt lehetőség szerint a gyermeknek bemutatjuk az otthont, illetve az otthon azon csoportját, ahol várhatóan elhelyezésre kerül. Megismerkedik a családias jellegű csoport gyermek és felnőtt közösségével, a csoport életterével, az otthon/csoport házi- és napirendjével, majd kikérik véleményét a gondozási hellyel kapcsolatban. Megismerkedik a Gyermekotthon nevelési filozófiájának humanisztikus szemléletével és gyakorlatával, a szubjektív-objektív feltételek adta lehetőségekkel, s mindazon szolgáltatásokkal, melyeket elhelyezése esetében igénybe vehet. A tájékoztatás kitér azokra a gyermeki jogokra, melye megilletik, s azokra a kötelezettségekre is, melyek betartása feladatává válik. A gyermekotthoni szolgáltatások között kiemelt figyelmet kap a családdal való kapcsolattartás, a családi összetartozás erősítése a „visszagondozás lehetősége. Minden esetben lehetőséget kap az elhelyező gyermek a testvéreivel való együttes elhelyezésre koedukált formában is, a testvéri, baráti kapcsolatok ápolására. Az elhelyezési értekezleten részt vesz az otthonvezető (leendő gyám), család-utógondozó, csoportvezető. Az elhelyezésnél törekedni kell, hogy a gyermek személyiségének legjobb elhelyezést kapja. Az elhelyezésnél figyelembe veszik a gyermekotthon pszichológus munkatársának szakmai segítő jellegű tevékenységét is, csökkentve a családból való kiemelés „krízis állapot” meglétét.

2.2. Felvétel az otthonba: 25

A Gyermekotthonba a BAZ. megyei TGYSZ- en keresztül illetve onnan érkeznek gyermekek a már említett előzményeket követően – gyámhatósági (gyámhivatali) határozattal. A szülőknek – igény és érdeklődés szerint – is bemutatjuk a gondozási helyet, megismertetjük a látogatás időpontját, helyét, a házirend rávonatkozó részét, a kapcsolattartás szabályait, a jogait-kötelességeit. Megismerkedik a gyermek csoportjának vezetőjével, családgondozóval, lehetőség szerint fejlesztő pedagógussal, pszichológussal. A szülőkkel ismertetjük a gyermekotthon levelezési címét, telefon esetleg egyéb elektronikus elérhetőség lehetőségét. Az újonnan érkező gyermek fogadására felkészítjük a fogadó csoportot. Elmondjuk, tájékoztatjuk, bemutatjuk az érkező gyermek életkorát, osztályfokát, bekerülésének körülményeit, eddigi életútját, várható családi kapcsolatait. Külön figyelmet fordítunk a szegregáció elkerülésére, az előítéletek, a másság, az elfogadás kialakítására. Testméreteinek megfelelő ruházatát is választásra előkészítjük, tájékozódunk egészségi állapotáról, iskolai helyzetéről, gondoskodunk a megfelelő elhelyezéséről, személyi életterének biztosításáról. A befogadásról minden törvényben meghatározott érintettet értesítünk. (15/1998(IV.30) NM. rendelet 113. §). Minden lehetséges módon és eszközzel segítjük a beilleszkedésben, itt az otthonban, csoportjában is, majd iskolájában (óvodájában) napi szoros kapcsolatot tartva osztályfőnökével, tanáraival. Fokozott figyelemmel, gondoskodással segítjük az új szubjektív és tárgyi környezet megismerésében, otthonon belül és kívüli tájékozódásban, társaival és felnőttekkel való kapcsolatban. Külön egyéni beszélgetésre kerül sor a gyám és a gyermek között, a gyámi funkció megbeszélése, a kapcsolattartás fontossága. Ismertetjük a gyermekjogi képviselő nevét, telefonszámát, elérhetőségét!

2.3. Egyéni gondozási – nevelési tervek A gyermek 2-3 hetes elhelyezése után kerül sor az egyéni gondozási-nevelési terv elkészítésére, mely az adott csoport munkatársainak feladata, kötelessége. Az addig eltöltött idő alatt, a gyermek megfigyelése adja meg a kiindulási alapot, valamint a beérkezett „macis” adatlapok szolgáltatják a szükséges információkat. Az aktuális helyzet ismeretében kitölthető a jelen állapot, kijelölhető a feladat, a cél a gyermek gondozása, nevelése, fejlesztése különböző területeire. Ebben a nevelőknek, a gyermekfelügyelőknek is megvan a maguk feladata, ezért ez közös munka kell, hogy legyen, melybe bekapcsolódnak a speciális szakemberek – pszichológus, fejlesztőpedagógus, család-utógondozó - is. A gondozási-nevelési tervek készítése team munka, mely a helyzetelemzésre építi a fejlesztő munka egyes területeit. Az egyéni gondozási–nevelési terveket menet közben – az aktuális változások figyelembe vételével - értékelni, szükség esetén módosítani kell – gyakorisága egyéni, de legalább félévenkénti, illetve fejlődéstől függő. Lényeg, hogy a gondozási-nevelési terv életszerű és szakszerű legyen és a gyakorlati munkában hasznosítható! Fontos a minőségfejlesztési programmal való összhang biztosítása, egyeztetése, együttes értékelések összehangolása, a szükséges kiegészítések, korrekciók minimum félévenkénti rögzítése a dokumentumokban. Az egyéni gondozási-nevelési terv a 18. életév betöltése után hivatalosan megszűnik, de tovább él, mint a „munka világába” való beilleszkedés alapja, melyre épülhet az álláskeresési tréning, az önismerete, a munkahelyi beilleszkedés követelményei. Önálló utógondozói ellátás esetén az új otthon kiinduló alapja lehet. 26

2.4. A gondozás – nevelés elemei: 2.4.1. Esetkezelő szolgáltatások: Az esetkezelő szolgáltatások célja, hogy segítsünk megérteni és feldolgozni mindazt, ami a gyermekkel és családjával történt, ami a gyermekotthoni elhelyezéshez vezetett. Segítünk a gyermeknek és hozzátartozóiknak abban, hogy egymás segítségére lehessenek problémáik kezelésében. Fejlesztjük a gyermek önismeretét és problémakezelési/megoldási készségét. Ez a cél részben a gyermekotthonon/csoporton belül, részben külső együttműködőkkel valósul meg. Különös figyelmet kell fordítanunk a 13-17 éves korosztály aktuális problémáira, kezelésükre, különös tekintettel a konfliktuskezelésre, az erkölcsi normákra, a bűnmegelőzés kérdéseire, a prostitúció csökkentésére a „tizenévesek” körében. Az esetkezelő szolgáltatások lehetséges céljai: • a családi problémák feldolgozása, az elhelyezést kiváltó okok megértetése, családi kapcsolatok erősítése • képesség kialakítása a stressz kezelésére, egyéni és közösségi magatartásformák kialakítása • személyes célok megalapozása, a jövő tervezése, önismeret, önbecsülés • döntéshozatali képesség kialakítása, önismeret, felelősség, akarati tényezők • pozitív kapcsolatok formálása (családdal, hozzátartozókkal, társakkal, más személyekkel, a másik nemmel) • tanácsadás szülőknek, hozzátartozóknak, szülői család tréningek • lelki segítségnyújtás – lelki segély szolgálatokról tájékoztatás, hitgyakorlás lehetőségei • újonnan bekerültekkel való egyéni bánásmód, rövid és hosszabb távú célok megfogalmazása • gyermeki jogok és kötelességek gyakorlati szintereinek működtetése • gyermekotthon egyéb szolgáltatásainak választásra való felkínálása, egyéni érdeklődések lehetséges teljesítése • egészséges életmód, egészségfejlesztés, áros szenvedélyek csökkentése – társszervek bevonásával • gyermek-fiatalkorú bűnözés megelőzése társszervek bevonásával Az esetkezelő szolgálatok - folyamatos, rendszeres - megvalósulásában a csoportban dolgozó felnőtteken túl nagy szerepe van a gyámnak, a család-utógondozónak, a pszichológusnak, az otthon (intézmény) más dolgozóinak, egy-egy esetben külső szakembereknek, intézményeknek. Kiemelt jelentőséggel bírnak az esetmegbeszélések, illetve a terápiás jellegű foglalkozások, a gyermekotthoni-csoport pedagógiai munkában, melyet az otthonon belül a pszichológus munkatárs koordinál, fog össze. Jelen helyzetben kiemelten kell kezelni a 13-17 éves leányok egyéni és közös problémáit, csökkenteni a szélsőséges magatartási, viselkedési megnyilvánulásokat. Az esetmegbeszélő szolgáltatásokat a csoportok napi pedagógiai munkájának szerves részévé kell tenni. Figyelmet kell fordítani a koedukáció okozta gondozási – nevelési - mentális kérdések kezelésére, csökkentésére.

27

2.4.2. Nevelési szolgáltatások: Az alapfeladatok megvalósításának alapelvei: • az otthonosság megteremtése, személyes élettér kialakítása, bővítése, biztosítása, gyakorlati megélése, rendben tartása, a gyermek aktív „szerepének” kialakítása, az „otthonosság” hangulata és megléte • közösségi támogatás, egyéni képességek kibontakoztatásának összhangja • demokratizmus, jogok és kötelességek összhangja • nyitottság, kapcsolatok, együttműködés • egyéni különbözőségek figyelembe vétele, az egyén tisztelete • gyermeki jogok és kötelességek érvényesítése a gyakorlatban • a tolerancia, a megértés, a partnerség, együttműködés kialakítása A gyermekekkel kapcsolatos teendők alapelvei: • korrekciós nevelés, felzárkóztatás, fejlesztés az adott gyermek képességeihezszemélyiségéhez igazodva • kommunikációs- és kapcsolatkészség fejlesztése • motivációk fejlesztése, a gyermek aktív bekapcsolódása; • önmegvalósítás kibontakoztatása, egyéni pozitív tulajdonságok előtérbe kerülése, erősítése, bővítése • gyermekközpontúság, érzelmi biztonság megteremtése, otthonosság, nyugodt légkör • gyermeki életkorhoz és aktuális személyiségállapothoz igazodó nevelési – fejlesztési – korrekciós módszerek, eszközök • (különös tekintettel a 13-17 éves újonnan bekerülő fiatalok leányokra) • 18 éven felüli fiatal „felnőtt” álláskeresési technikák, munkahelyteremtés segítése • önkéntes munkára felkészítés, önkéntes munka vállalása intézményen belül és kívül • pénz – gazdálkodás - háztartási ismeretek-hitelfelvétel veszélyei A nevelő szervezet folyamatos továbbfejlesztésének alapelvei: • a gyermekotthon működési fejlesztése, szervezetfejlesztés, minőségbiztosítás a gyakorlatban, a meglévő „lakóterek” ideális kialakítása • a csoport nevelési folyamatok nyomon követése – folyamatábrák segítségével, értékelése – évenként, csoportonként • a nevelési körülmények fejlesztése, új módszerek, eszközök kialakítása, különös tekintettel a 13-17 éves korosztályra, valamint az újonnan jelentkezett koedukáció kérdéseire • önállóságra nevelés, önálló életvitelre való felkészítés, felelősségvállalás az egyén életében, álláskeresési technikák, munkahelyi beilleszkedés előkészítése • a gazdasági válság, a szegénység, mint új társadalmi kihívás – hatékony megélése • humánerőforrás fejlesztése, képzés, továbbképzés, tréningek, szupervízió, kiégési tréningek, személyiségfejlesztés, egyéni és csoportos szakmai hiányosságok pótlása A tanulás segítése • alapvető tanulási technikák megtanítása, a „tanulás- tanítása” elv és gyakorlat, pozitív motivációk alkalmazása, eredmények elismerése, példaképek állítása, tanulás-munka kapcsolata • kompetenciák tanulása – együttműködve az iskolákkal • lényegkiemelés megtanítása, képességekhez igazított követelmények, módszerek • egyéni tanulási módszerek kialakítása, gyakorlati megvalósítása • önállóság a tanulásban, felelősség a munkáért, értékelés, elismerés

28

• •

nyelvi képzés, informatikai ismeretek elsajátíttatása, pályaorientáció, pályaválasztás, szakmai nevelés, szakmaszerzés, álláskeresés az életen át tartó tanulás szemlélet, gondolkodás, gyakorlat kialakítása

A tanulás feltételei: A Fruska Regionális Hatáskörű Módszertani Gyermekotthonban a gyermekek és fiatalok áttekinthető, a családi otthonhoz hasonlóan berendezett, általuk is alakítható, otthonos és biztonságot sugárzó környezetben élnek. Lakóterületüket, szobáikat felnőtt irányítása mellett maguk takarítják, tartják rendben, dekorálják, teszik otthonossá, esztétikussá. A takarítási rendet közösen készítik el, figyelembe véve az egyéni elfoglaltságokat, életkorokat. Biztosított az egyéni „tanulótér”, a személyes kapcsolatokra is épülő egyéni szakmai segítségnyújtás. Gyermekeink részére minden iskolai típusban és szinten biztosítottak az iskolai követelményekhez igazodó tanszerek, felszerelések. Nagy szerep jut e szolgáltatás csoportban a pszichológusnak, a fejlesztőpedagógusnak, a gyermekönkormányzatnak, az Érdekképviseleti Fórumnak, a csoport (az otthon) nevelőtestületének, a külső iskolai szakköröknek, az intézményen kívüli városi sport és kulturális intézményeknek. A személyi és tárgyi feltételek szakmai együttműködése, segítése biztosíthatja a gyermekeink eredményes tanulását. 2.4.3. A gyermekotthoni nevelés során alkalmazott módszerek, eszközök lehetőségei – egyénre alkalmazva • beszélgetés, meggyőzés elve és gyakorlata • a meggyőzés elve • követelés → fokozatosság elve és gyakorlata • gyakorlás → megértés, egyéni képesség felszínre kerülése • motiválás, pozitív motivációs tényezők előtérbe kerülése • biztatás, önbizalom növelés „megtudod, meg tudjuk csinálni!” • elismerés, helyeslés, biztatás • dicséret, jutalmazás, folyamatos elvszerű alkalmazása • ellenőrzés, értékelés, teljesítményhez, egyénhez igazodó • jutalom elvonás, felelősségre vonás, kibontakozás újabb lehetőségének biztosítása • tilalom, magában hordozza a „feloldás”, a „megbocsátás” lehetőségét • célterelés, célratörés • a demokrácia elve • személyes példa, otthon munkatársai, szubjektív környezet részéről • bírálat, önbírálat, önértékelés konkrét formában, objektív módon • beszélgetés, gyermeki aktivitás, kommunikáció fejlesztése, önkifejezés • megbeszélés, fórumok működtetése, döntések megvalósítása • előadás, konzultáció, aktivitás, „kerekasztal” megbeszélések • vita, aktivitás, demokratizmus gyakorlata • felvilágosítás, tájékoztatás, információ átadás pontosan, konkrétan, érthetően, minden szinten • kérdőívek, tesztek, felmérések→értékelések, elemzések • fejlesztőjátékok, bábozás, kreativitás, sport és kulturális játékok • manuális és kreatív tevékenység • önismereti, konfliktuskezelő, kommunikációs tréningek • versenyek, vetélkedők helyi, megyei, regionális, országos • természeti környezet és földrajzi környezet megismerése, szeretete, védelme • „felnőttképzésbe” való bekapcsolódás, életen át tartó tanulásra felkészülés

29

• •

alapvető vállalkozói ismeretek, a „munka világa” megismertetése a takarékos, fegyelmezett háztartási gazdálkodás, pénzkezelés

2.4.4. Rekreációs szolgáltatások Cél: a gyermekek és fiatalok tanulják meg, milyen fontos az ember fizikai, lelki és szellemi erejének megújítása a fáradtság, az érzelmi megterhelések, a fizikai és szellemi erők elfáradása után. Fontos, hogy érvényesüljön „az ép testben ép lélek”gyakorlati kialakítása, a test edzése, a lelki tulajdonságok fejlesztése, a káros szenvedélyek megelőzése, alternatívák biztosítása. A gyermekotthon tervezi a rekreációs programokat (szorgalmi időben és iskolai szünetekben is). Rendszeresen beépíti a napi-heti és éves programokba – biztosítva a változatosságát, az életkorhoz és értelmi szinthez és gyermeki igényhez való igazítását a szolgáltatásnak is. Ezek lehetnek: • a gyermekotthon és/vagy iskola által szervezett szabadidő-foglalkozások • külső intézmény szabadidős szolgáltatásai (színház, művészetek háza, sportkörök, uszoda, stb.) • művelődés/szakkörök, szaktárgyi versenyek • sportolás, testedzés, természetjárás – megyei, országos, rendezvényeken részvétel • művészeti és tudományos művelődés (színház, múzeum, tv, mozi, hangverseny, könyvtár) • társas együttlét (diszkó, klubest, vendégség) • Miskolc város kulturális és sport eseményeinek figyelemmel kísérése • Miskolci Egyetem sport és kulturális rendezvényein való részvétel • Miskolc város kulturális és sport eseményeinek figyelemmel kísérése • hazai és nemzetközi gyermekotthoni sportversenyeken való részvétel • Miskolci Operafesztivál, Várjátékok, Miskolci Kocsonyafesztiválon való aktív részvétel Gyermekeink saját döntés alapján vesznek részt a különböző iskolai szakkörökben, tehetségük alapján a különböző versenyekben, művészeti körökben. Sokan sportolnak, a rendszeres mozgás, testedzés lételeme a legtöbb tanulónak. Különösen a sportjátékok, úszás, fürdés, vízi sportok iránt mutatnak nagyobb érdeklődést. Nagyobb teret és időt kell fordítani hazánk történelmi múltjának, emlékeinek megismerésére. Elsősorban közvetlen környezetünk, városunk, megyénk, régiónk történelmi, egyházi, természeti kincseinek megismertetése, a „szülőföld”, a haza szeretete és tisztelete. Szívesen túráznak-kirándulnak télen-nyáron egyaránt. Színházba, múzeumokba az utóbbi időben kevesebben járnak olvasni, zenét hallgatni, táncolni szeretnek. Ezzel szemben – sajnos – sokan „tv függők”, kedvenc szórakozásuk és időtöltésük is a TV. Szükséges alternatív programok szervezése, kínálatuk növelése. A hétvégi és szüneti szabadidős tevékenységet a felnőttek a gyerekekkel együtt tervezik. A változatosságra a lehetőségek és igények számbavételével törekszenek. Előtérbe helyezzük a gyermekotthonon kívül „ismerd meg, fedezd fel környezeted” programokat. Elsősorban városunk és környezetének megismerése, rendezvények látogatása. A téli

30

időszakban – de rossz időben máskor is – szeretnek társasjátékozni, sakkozni, korcsolyázni, szánkózni, asztaliteniszezni, olvasni, néhányan kötni, horgolni. Kiemelt figyelmet fordítunk a természet, a környezet megismerésére, egyben védelmére, megőrzésére. Szívesen túráznak a közeli Miskolc-Tapolcai hegyekbe, de Lillafüredre, Ómassára is. Csoportjaink játék eszköztára viszonylag gazdag, hisz folyamatosan fejlesztjük. Rendelkeznek labdákkal, társasjátékokkal, pingpong készlettel, kártyákkal, gördeszkákkal, görkorcsolyával, melyeket a költségvetésen túl pályázati támogatásból biztosítunk. Fontosnak tartjuk a sport és játék eszközök óvását, védését, megőrzését. Egyre szűkülő táborozási lehetőségeinket pályázati forrásokból biztosítjuk. Elsősorban „víz melletti” táborhelyeket kedvelik gyermekeink! Örömmel vesznek részt az Önkormányzat Balatonmáriafürdői táborban. 2.4.5. Egészségügyi és étkeztetési szolgáltatások, egészséges táplálkozás • Gyermekeink egészségi állapotát folyamatosan figyelemmel kísérjük és megszervezzük részükre a szükséges egészségügyi ellátást. Az alapellátást a körzeti háziorvos biztosítja. Városunkban több kórház működik, ezen kívül SZTK és Gyermekegészségügyi Központ is található, így nem okoz gondot a szolgáltatás igénybevétele. Gyermekeink a körzeti gyermekorvos (háziorvos) szolgáltatását veszik igénybe leggyakrabban. A gyógyszerellátás folyamatos, gyermekeink közgyógyellátásban részesülnek. Gondot jelent a gyermekek pszichiátriai ambuláns és kórházi kezelésre való beutalása és ellátása. Legközelebbi fekvőbeteg elhelyezés Debrecen vagy Budapest. Fekvő gyermeket a csoporton belül helyezzük el. Fertőző betegség esetén az elkülönítés csak részben megoldott. Szükséges a kórházi elhelyezés járvány idején. •

A növendékek naponta életkoruknak megfelelő, ötszöri étkeztetésben részesülnek az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelően. Egyre gyakrabban történik csoporton belüli főzés, sütés, mely gyakorlat előkészíti az önálló életvitelre való felkészítést is. Amennyiben a gyermek egészségi állapota indokolja, részére az orvos előírásainak megfelelő étkezést biztosítunk. Pl.: liszt érzékeny, cukorbeteg stb., melynek ellenőrzése folyamatos, helyi élelmezésünk jó szinten biztosítja egyéni követelményeknek megfelelően.

Az ételkészítést és tárolást rendszeresen gyakorolják, bár még működik a „központi konyha”, de csoportjaink életteréhez is tartozik kiskonyha, amely az alapvető berendezéssel, bútorzattal és eszközökkel, gépekkel ellátott. Itt lehetőség nyílik a főzésre, sütésre, melegítésre, tárolásra, a különböző praktikus ismeretek nyújtására és alkalmazására. A kulturált étkezési formák, az egészséges táplálkozás alapvető feladat! 2.4.6. Napi életgyakorlat • Az elhelyezett gyermekeket és fiatalokat életkoruk, képességeik, érdeklődésük figyelembe vételével bevonjuk az otthon életébe: háztartásvezetés, beszerzések megtervezése és lebonyolítása, apróbb javítások, ház körüli és kerti munkák, felkészítjük őket a férj és feleség és anya-apa szerepre. Különös figyelmet kell fordítani az önálló vásárlásra, a pénz értékének szerepére. Koedukáció után az apaiférji szerep előtérbe került! • Életkoruk és képességeik szerint vesznek részt az önkiszolgáló tevékenységben (ágyazás, rendrakás, takarítás, terítés, ruházat karbantartása, stb.), melynek során

31

•

•

• • • • •

• • • •

képessé válnak személyi higiénéjük, környezetük átlag kívánalmaknak megfelelő rendbetételére, fenntartására, a tisztaság és esztétikus környezet megélésére. A gyerekek a rendeletben meghatározott ruházattal rendelkeznek. Ruházat kiválasztásába, beszerzésébe bevonjuk a gyermekeket, kívánságaikat a lehetőségeken belül teljesítjük. Egyéniségüknek megfelelő öltözetet biztosít a csoportjuk. Felkészítjük tisztántartására, rendbetételére ruházatuknak. Fontos feladatnak tekintjük, hogy a gyermekek „intézeti és saját ruházataikat, személyes tárgyaikat megfelelően tárolhassák. Gondoskodunk a nagyobb értékű személyes holmik biztonságos elhelyezéséről. A gyermekeket megtanítjuk a személyi és közösségi értékek óvására, védelmére. Az egyén és más tulajdon különbségére. Mindenkinek saját családi fényképalbuma van, mely személyi tulajdona a gyermeknek. Lehetőséget nyújt gyermekkori élményeinek megörökítésére. Gondoskodunk a tisztálkodási és testápolási szerekről, textíliáról. Megtanítjuk a helyes tisztálkodásra, a személyi higiéné fontosságára, ebben saját, esetleg speciális igényeik kielégítését megtakarított pénzükből illetve a családi pótlékból biztosítják. Figyelmet fordítunk arra, hogy a gondozottak kielégíthessék az életkoruk szerinti és esetenként egyénileg eltérő alvásigényüket, pihenésüket, szabadidejüket önállóan is tölthessék. Biztosítjuk a mentálhigiénés ellátást, különösen a szenvedélybetegségek megelőzésére, napi együttműködés a Drogambulancia munkatársaival. Biztosítjuk a havi zsebpénzt – költségvetésből – illetve annak felhasználását a rendeletnek megfelelően. Saját döntéseik alapján használhatják fel zsebpénzüket, felkészítve a pénz értékére, funkcióira. 18 éven felüli fiatalok vagyonkezelését, megőrzését biztosítjuk. 2012. január 1.-től a gyerekek családi pótlékát 100 %-ban felhasználhatjuk személyre szólóan a teljes körű ellátásuk kiegészítésére (Gyvt. 53. §-a(7)) Az otthonunknak saját Házirendje, napirendje van (mely a Mellékletben megtalálható). A Házirendet a gyermekek bevonásával készítettük és hajtjuk végre. A Házirend tartalmazza a jutalmazás és kedvezmény elvonás formáit is.

2.4.7. A családokkal való kapcsolattartás A gyermekvédelmi törvény és végrehajtási rendelete a gyermekotthonok kiemelt feladatai közé sorolja a meglévő családi kapcsolatok erősítését, ápolását, magába foglalja a hozzátartozók látogatását, a levelezést, telefonálást csomagküldést, a gyermek hazalátogatását időszakosan és/vagy folyamatosan. A családgondozó munkatárs figyelmet fordít az „eltűnt” szülők felkutatására is! Engedély esetén biztosítjuk a szülők elzárása esetén a börtönlátogatást is. A családdal való kapcsolattartás végső célja a gyermek családba való „visszagondozása”. Sajnos az utóbbi években minimális a családba való visszahelyezés! A családi kapcsolatot erősítését a családgondozó végzi (a csoportok munkatársaival együtt), aki a települések gyermekjóléti szolgálatainak családgondozójával, valamint a társintézmények családdal foglalkozó szakembereivel együttműködve végzi tevékenységét. Végzett munkájáról munkanaplót vezet. Általános, hogy sok szülő lakhelye ismeretlen. Sok esetben a gyermekotthon deríti fel. A családlátogatások alkalmával a családgondozó igyekszik a család és a gyerek érzelmi kapcsolatát erősíteni, a rendszeres személyes találkozásokat, a családba való visszafogadást előkészíteni. A többszörös erőfeszítések és munka ellenére is kevés az eredmény!

32

Családlátogatás gyakorlatát a folyamatos családgondozással, családterápiával kívánjuk kiváltani, melyben együttműködünk, és munkamegosztásra törekszünk a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálat családgondozójával. Az alap- és szakellátás standardjainak kidolgozása, bevezetése tisztázza a feladatokat, kompetencia határokat. Hagyománnyá tettük a szülők és gyermekek részére szervezett „Kerti parti” rendezvényünket, melyet minden év májusában rendezünk meg általában 8-10 szülő és a gyermekotthonos gyermekeink, nevelőink részvételével.

2.5. A Fruska Gyermekotthon intézményen belüli és más intézményekkel történő együttműködése: A Fruska Regionális Hatáskörű Módszertani Gyermekotthon egy összetett – multifunkcionális intézmény – szakmai önálló egységeként működik. Az összetettségének megfelelően többszintű az intézményen belüli együttműködés. Az Intézmény Igazgatójával és Vezetőségével az együttműködés megvalósulása: • Vezetői értekezleten – havonta – rendszeres részvétel • Az Intézmény Igazgatójával napi szakmai kapcsolat – igény és szükséglet szerint • Az Intézmény gazdasági igazgatójával rendszeres együttműködés a pénzügyi részjogkörű gazdálkodás terén A Fruska Gyermekotthonon belüli együttműködés szintjei és módja: • nevelőtestületi értekezlet félévente, illetve szükség szerint – a teljes nevelői testület részvételével (beszámolók, éves tervek, fejlesztések, aktuális helyzetelemzések, értékelések) – gyermekotthon vezető irányításával • a Gyermekotthon csoportjainak vezetőivel megbeszélés havi rendszerességgel – illetve igény szerint – gyermekotthon vezető • a speciális szakemberekkel szakmai tanácskozás – pszichológus, fejlesztőpedagógus, család-utógondozó – kéthetente, szükség szerint egyénenként is • a módszertani szaktanácsadóval heti rendszerességgel együttműködés a gyermekotthon vezető együttműködésével • a gyermekotthoni gyámi feladatok ellátása terén együttműködés az érintett testületi tagokkal, gyermekekkel • a gyermekotthon vezető rendszeresen együttműködik a gyermekotthoni gyermekönkormányzat vezetőivel, látogatja üléseiket Más intézményekkel az otthon folyamatos, életszerű szakmai-emberi kapcsolatot tart fenn: • a fenntartó önkormányzat főosztályaival • a gyámhivatalokkal, polgármesteri hivatalok jegyzőivel, szakelőadókkal • BAZ Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatallal • Emberi Erőforrás Minisztérium Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztályával • Észak – magyarországi régió megyei Kormányhivatalok Szociális és Gyámhivatalaival • Megyei Intézményfenntartó Központok vezetőivel, megyei szociális és gyermekvédelmi központok vezetőivel • Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézettel • Észak - magyarországi régió és több magyarországi gyermekotthonnal 33

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Lakásotthonok országos és északi-régió egyesület vezetőségével FICE Magyarországi Egyesület Elnökségével Eszterházy Károly Főiskola Neveléstudományi és Pszichológiai Tanszékkel Miskolci Egyetem Felnőttképzési Regionális Központtal, Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karral, Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Karral Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézettel a BAZ. megyei TGYSZ-el, Szakértői Bizottsággal a települési önkormányzatok jegyzőivel a gyermekjóléti szolgálatokkal nevelési-oktatási intézményekkel az egészségügyi intézményekkel az intézmény gyermekotthonaival a Miskolci Nevelési Tanácsadóval a Pedagógiai Intézettel (megyei és városi) a B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központtal a rendőrséggel (megyei és városi) a Drogambulanciával az elhelyezett növendékek hozzátartozóival történelmi egyházakkal alapítványokkal társadalmi szervezetekkel stb.

A kapcsolatok tartalma: szakmai, partneri együttműködés, közös feladatvállalásmegoldás, nyitottság növelése, emberi kapcsolatok bővítése, pályázatok írása, közös továbbképzéseken való részvétel, külső speciális szakmai segítség. Konkrét szakmai együttműködések a mindennapi szakmai munkában: •

Kapcsolattartás gyermekjóléti szolgálattal, családsegítővel, rendőrséggel: A gyermekotthoni szakmai vezető – gyám – és a család-utógondozó munkatárs napi szakmai kapcsolatot tart a gyermek (család) illetékes gyermekjóléti szolgálattal, szükség és igény esetén a családsegítő szolgálattal, helyi rendőrségi szervekkel. A kapcsolattartás - együttműködés – kiterjed a szakmai kérdések egyeztetésére, kompetencia határok tisztázására, egy-egy gyermek-család eseti kezelésére, közös tervek készítésére • Együttműködés gyámi tanácsadóval: Alapvető a gyermek érdekében a gyermekotthoni gyám és a gyámi tanácsadó folyamatos, rendszeres szakmai együttműködése. Az együttműködés elsősorban a gyermekotthonban élő gyermekek egyéni gondozási-nevelési tervének gyakorlati végrehajtására irányul. A gyermekotthon vezető az együttműködésbe bevonja a gyermek csoportvezetőjét, a pszichológust, a fejlesztőpedagógust és a családgondozót is, a komplex tájékoztatás érdekében. A gyám a gyermekotthonon belül elősegíti a gyámi tanácsadó tevékenységét. • Együttműködés nevelési-oktatási intézményekkel: A Gyermekotthon vezetője, munkatársai a gyermek iskolai-tanulmányi előmenetele, magatartása, szorgalma, pályaorientációja, pályaválasztása érdekében rendszeresen együttműködik a tanuló nevelési-oktatási intézményeivel. Az együttműködés alapvető célja, hogy biztosítsa a gyermek képességeinek megfelelő előmenetelt, az iskolai követelményeknek való jó szintű megfelelést. Elősegíti a gyermek iskolai rendezvényeken való aktív részvételt, a tanórán kívüli tevékenységekbe való bekapcsolódást, a szüneti táborozásokon való részvételt. Fontos, 34

hogy az együttműködés segítse elő a tanuló pályaválasztását, biztos szakmaszerzést, a foglalkoztatás elősegítését! Az együttműködés kiterjed a gyermek otthonának látogatására, a gyermekotthoni rendezvényeken való iskolai pedagógusok részvételére is. •

Együttműködés egészségügyi intézményekkel: A gyermek egészséges fejlődése, egészségének megőrzése, a betegségek megelőzése, az egészségfejlesztés szükségessé teszi az egészségügyi intézményekkel való szoros együttműködést, a kölcsönös tájékoztatást, az egészségmegőrzéshez szükséges információk cseréjét. Az együttműködés elsősorban kiterjed a háziorvosi (gyermekfelnőtt), a védőnői szolgálatra, s a szükséges szakorvosi ellátásokra. A közegészségügyi ellátás biztonsága – kiemelten fertőző betegségek, járványok esetében – az ÁNTSZ helyi szakembereivel való együttműködés. • A foglalkoztatást, munkahelyet biztosító szervezetekkel együttműködés: A gyermekotthoni gondozás- nevelés- oktatás a gyermekek egy részénél a szakmaszerzésig, a munkavállalásig tart, vagy azon túl is! Szükséges, hogy a Gyermekotthon vezetése és utógondozója együttműködést alakítson ki minél több helyi vállalattal, vállalkozással, intézménnyel, kft-vel, magán munkáltatóval. A több éves kapcsolat lehetővé teszi, hogy az iskolai pályaorientáció alapján a fiatalok több szakmát, munkahelyet a gyakorlatban is megismerjenek, rövidebb-hosszabb munkakapcsolatokat szerezzenek! Az utógondozó munkatárs napi kapcsolatot tart a helyi munkaügyi kirendeltségekkel a munkába helyezendő fiatallal együttesen. Az információ és tanácsadásokon túl részt vesznek a Kirendeltség foglalkoztatást elősegítő tréningjein. Szponzorálás: A Fruska Gyermekotthont közvetlen segíti, támogatja a BAZ Megyei Bűnmegelőzési Alapítvány és a Drogambulancia Alapítvány által létrehozott „Fruska Gyermekotthon Gyermekeiért Alapítvány”. (2003. év alapítás). Az Alapítvány rendszeresen részt vesz országos, nemzetközi, városi pályázatokon – alkalmanként eredményesen. A támogatók között kiemelkedő segítséget nyújt a Napfényt az Életnek Alapítvány, a Budai Nyomda, a BAZ Megyei Vöröskereszt, több magán vállalat, egyesület. Fontos feladatunk a támogatók körének bővítése, újabb partnerségek kialakítása az együttműködésben. A Fruska Gyermekotthon Gyermekeiért Alapítvány támogatását a rendszeres pályázati részvétel biztosítja, valamint 2007-től az 1 %-os adó-hozzájárulásokból.

2.6. Minőségbiztosítás A Fruska Gyermekotthon elkészítette a „Gyermekotthon Minőségfejlesztési Programját” 2005-2006 évben. A programot a Fruska Regionális Hatáskörű Módszertani Gyermekotthon testülete 2006. jan. 12-én hagyta jóvá és vezette be a gyermekotthon területére. A Program auditálására 2006. szeptember 26-án került sor. A Minőségfejlesztési Programot évente értékeljük, a szükséges módosításokat átvezetjük. A minőségcélok tartalmazzák mindazokat a célokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a szervezet által nyújtott szolgáltatásokkal szemben támasztott követelmények teljesüljenek.

35

A minőségcélok meghatározása a gyermekotthon helyzetértékelésén, a szükségletek felmérésén alapul, azokból vezeti le az adott területekre, funkciókra meghatározható célokat. A minőségirányítási program tartalmazza: •

az adott területre vonatkozó helyzetképet, (rendszeresen felülvizsgáljuk)

•

a fejlesztés megvalósítását támogató eszközöket, (kiegészítéseket elvégezzük)

•

az elvárt eredményeket, (regisztráljuk, publikáljuk otthonon belül)

•

a megvalósítandó részfeladatokat, (értékeljük)

•

a megvalósítás ütemezését, (felülvizsgáljuk, ellenőrizzük)

•

a felelősöket, (beszámoltatásra kerülnek testület előtt)

•

a megvalósulás mérésére alkalmas folyamatmutatókat, (értékeljük, szükség esetén kiegészítjük)

•

a mutatók mérésének módszereit (bővítjük)

A Minőségfejlesztési Program céljai elősegítik a Szakmai Program eredményes megvalósulását, azzal összhangban vannak. 2.6.1. Minőségfejlesztési folyamatok – a gyermekotthon minőségcéljai A gyermekotthon a Minőségirányítási Programjának megalkotásának időpontjában az alábbi folyamatok fejlesztését, minőségcélokat tekinti kiemelten fontosnak: 1. Fejleszteni a gyermekek családi kapcsolattartását és a családba való visszahelyezés elősegítését. 2. Fejleszteni kell a törvényben biztosított gyermeki jogok gyakorlásának feltételeit, és garantálni annak gyakorlati érvényesülését. 3. Kialakítani a gyermekek tanulmányi teljesítményének és a hozzáadott pedagógiai érték meghatározására valamint a szükséges következtetések levonására alkalmas rendszert. 4. Kialakítani a fejlesztés, felzárkóztatás rendszerét és biztosítani annak leghatékonyabb működését. 5. Biztosítani kell a gyermekek jogszabályban meghatározott gyámi feladatainak ellátását, a gyermek ingó, és ingatlan vagyonának hatékony kezelését, törvényes jogainak védelmét. 6. Elindítani, megerősíteni, gyakorlattá tenni a mentálhigiéné-egészségnevelés alapvető tanításainak megismerését, gyakorlati elterjedését, hatékony alkalmazását a gyermekotthoni nevelő-személyiségfejlesztő munkában. Biztosítani a káros szenvedélyek – dohányzás, alkohol, drog, AIDS – hatékony prevencióját a gyermekotthonban élő gyermekek részére. 7. Fejleszteni a szabadidős, sport, kulturális tevékenységét gyermekotthonon belül és kívül. 8. Folyamatossá kell tenni a gyermekek fejlesztése érdekében az esetmegbeszélések rendszerét, a terápiás team foglalkozások gyakorlatát. 9. A humánerőforrás fejlesztés eszközeivel javítani a munkatársak szakmai felkészültségét, eredményesebbé tenni őket a speciális nevelési, oktatási feladataik megoldására. 10. Javítani a Fruska Gyermekotthon jogszabályi feladatainak hatékony végrehajtását, eredményesebbé tenni a módszertani kultúra fejlesztését az Észak-magyarországi régió gyermekotthonaiban. 36

11. Fejleszteni a gyermekotthon kapcsolatrendszerét, kommunikációját partnereivel a kölcsönösen előnyös együttműködés érdekében: főhatóság, fenntartói, szakmai intézmények és szervezetek, felsőoktatás, társintézmények, egyházi és civil szervezetek. 12. Kialakítani a tehetséggondozás rendszerét és biztosítani annak eredményes működtetését gyermekotthonon belül és kívüli együttműködéssel. 13. Elő kell segíteni a gyermekotthoni gyermekek életre történő felkészítését, a munkába állítás lehetőségét, a lakás-lakhatáshoz való jutás elősegítését. 14. Kialakítani a gyermekotthonból kikerült gyermekek nyomon követési rendszerét, tapasztalatok elemzését, beépítését a nevelő munkába. 15. Elindítani a minőségfejlesztő körök munkáját, a munkatársak szélesebb bevonásával biztosítva a gyermekotthon folyamatainak fejlesztését. 16. Kialakítani és folyamatosan működtetni a mindenkor aktuális jogszabályi, szakmai, fenntartói előírásoknak megfelelő működést. 17. Fejleszteni a dolgozói elégedettség és igényfelmérés rendszerét. 18. A gyermekotthon infrastrukturális hátterének és eszközrendszerének folyamatos fejlesztése (a minimumfeltételektől a korszerű, otthonos, esztétikus gyermekotthonig). A Gyermekotthoni Minőségfejlesztési Program éves értékelését 2007. évtől minden évben elvégezzük. Az értékelés néhány megállapítása, mely összefügg a Szakmai Program gyakorlati megvalósításának minőségével: 1. Erősségek:

-

2. Gyengeségek: -

3. Veszélyek:

-

gyermekotthoni szakmaiság erősödése, pontosság, tervszerűség szolgáltató jelleg erőteljesebb megjelenése, vevő – szülő, gyermek érdekének előtérbe kerülése: GYERMEK középpontban tevékenységi folyamatok átláthatósága, spontaneitás helyett tervszerűség ellenőrzések, értékelések objektívebbekké válnak, testület önértékelése javult a munkafolyamatok tervezhetők, átláthatóak, ellenőrizhetőek munkatársak partnerség (együttműködés) erősödése, „egy mindenkiért, mindenki egyért” elv előtérbe kerülése egyéni képességek, kreativitás felszínre kerülése gyermekek, testületi tagok módszertani hiányosságok felszínre kerülnek, lassú a váltás szakmai kapcsolatokban sok még a formalitás, kényszer is érezhető szolgáltató jelleget nem mindenki egyértelműen értelmezi és gyakorolja, még nem dőlt el „ki kiért van?” felszínre került a „féltékenység” a versenyszellem helyett az eredmények nehezen és lassan születnek, növeli az elégedetlenséget az újszerű eljárásokkal szemben – többlet munkának tekintik a szükséges folyamatos adminisztráció alkalmankénti elmaradása, utólagos pótlása nem egyértelmű felszínre kerültek a „pozícióharcok”, beosztás vagy munkavégzés minősége a fontosabb?

a „gyengeségek” egy része veszélyt jelenthet az eredményes megvalósításra

37

-

a célok-tevékenységek pontatlan ismerete – végrehajtásának felületessége a testület egy-egy tagjának „alulképzettsége” – korábbi elavult módszerekhez való ragaszkodás – lehúzza az eredményeket az új feladatok-tevékenységek összemosódása, „szereptévesztések” a megvalósításban felügyelet értékelésének alkalmankénti elmaradása, külső kontroll hiánya a „referencia” munka továbbvitelének elmaradása, elterjedésének lassúsága új feladatok – megváltozott gyermeki összetétel aktuális problémáinak kezelésének összhang hiánya – változás és újabb kihívásokra való válaszadás ellentmondásai

4. Kitörési pontok: - a minőségfejlesztési programok országos elterjedése, egységes értékelése, gyermekotthoni kötelező bevezetése - a minőségfejlesztési program és a gyermekotthoni standardok összhangja – erősítheti a gyermekotthoni szakmai munka színvonalát, a dokumentumok „befogadását” – gyakorlati megvalósítását - az egyénre szabott képzési-továbbképzési programok követelményeinek növelése, a képzési tartalmak gyakorlati alkalmazása - „burn out” és a szupervízió általános bevezetése a gyermekotthoni munkába – a „kiégés” ellensúlyozása - a felügyeleti és törvényességi ellenőrző munka kiterjesztése a minőségfejlesztési programok megvalósítására, értékelésére Összegző értékelés, észrevételek: 1. Gyermekotthoni szemléletben, gondolkodásban, cselekvésben előtérbe került a szolgáltató jelleg, a vevő – GYERMEK – CSALÁD –a fenntartó - igényeinek figyelembe vétele 2. A gyermekotthoni szakmai munka új kihívás előtt áll, eredményes megoldásának egyik feltétele a minőségi szakmai munka, a nevelői professzionizmus általánossá válása 3. A minőségfejlesztési program felszínre hozza a szakmai hiányosságokat, a módszertani kultúra elavultságát, az emberi gyengeségeket (együttműködés, partnerség, csapatmunka stb.) 4. A minőségfejlesztési program – egy eszköz, egy új lehetőség, módszer – a gyermekotthoni nevelői munka professzionizmusához 5. A minőségfejlesztési program biztosíthatja – másokkal együtt – a 15 éves gyermekvédelmi törvény eredményes megvalósítását a gyermekotthonokban! 6. A minőségfejlesztési program éves szakmai értékelése – a Szakmai Programmal összhangban biztosítja az éves munka minőségi értékelését

2.6.2. A minőségfejlesztési program elemeinek struktúrája és kapcsolatrendszere

Intézményvezetés

38

Vevői igények

Minőségcélok

Szolgáltatás tervezés, stratégia

Minőségirányítási Program

Minőségpolitikai nyilatkozat Kézikönyv

Minőségirányítási rendszer Minőségirányítási eljárások

ME 1 ME 4 ME 7 ME 10 ME 13 ME 16

ME 2 ME 5 ME 8 ME 11 ME14 ME 17

ME 3 ME 6 ME 9 ME 12 ME 15 ME 18

Feljegyzések

Beszállítók Munkavállalók

A gyermekotthon szakmai feladatai

Mérés, elemzés Belső felülvizsgálat Helyesbítő tevékenységek Megelőző tevékenységek

Támogató folyamatok Gondozás-nevelés, oktatás, képzés, erőforrások, munkakörnyezet

Jogszabályi követelmények

Vevők, ügyfelek

Vezetőségi átvizsgálás

Vevői elégedettség

Minőségirányítási rendszer fejlesztés

2.7. utógondozás – utógondozói ellátás: A családba való visszahelyezést megelőzi a rendszeres, folyamatos és hatékony családgondozói munka, mely a gyermekotthoni munkának egyik legnehezebb, de ha sikeres, akkor legörömtelibb szakmai munkája. Szükséges, hogy a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálattal, annak családgondozójával, szükség esetén a családsegítő szolgálattal, helyi önkormányzattal a visszahelyezés és utógondozás érdekében is élő, szinte napi szakmai munkakapcsolatunk legyen. Az utógondozás előkészítése egy-egy gyermek esetében a csoport valamennyi munkatársának, a család-utógondozónak, pszichológusnak és gyámnak együttes feladata. Alapvető, hogy szakmai munkánk egészét áthassa az 1997. évi XXXI. törvény szelleme, mely a gyermek nevelését elsősorban a

39

családban tartja megfelelőnek és biztonságosnak, s ennek a gyermekotthon a gyermek, a fiatal családba való visszahelyezésével tud eredményesen megfelelni. A családdal való kapcsolattartás jogszabályi formái mellett kiemelten fontosnak tartjuk a családgondozást, a gyermek és szülő többszöri találkozását, együttlétét, közös terápiás gondozását – amennyiben szükséges. A visszahelyezés után mindaddig folytatjuk az utógondozást, míg a gyermek érdeke és biztonsága, egészséges fejlődése megköveteli, s a pozitív be- vagy visszailleszkedés megtörtént. Amennyiben a fiatal (18. év elérése után) nem kér utógondozói ellátást, de utógondozást igen, az otthon utógondozója: • • • • • • • • •

segíti az utógondozottat képességeinek, tehetségének megfelelő oktatási, szakképző, szakmunkásképző illetve felsőoktatási intézmény vagy munkahely kiválasztásában, és a felvétellel kapcsolatos teendők intézésében. segítséget nyújt önálló életvitelének kialakításában, önálló lakhatás vagy lakásteremtésének megoldásában. segíti a fiatalt szociális gondjainak megoldásában. családalapítási elgondolásaiban tanácsadással működik közre volt gyermekotthona segítséget ad konfliktushelyzetének megoldásához tájékozódik a fiatal körülményeinek és életvezetésének alakulásáról. legalább heti egy alkalommal – fogadónapon – lehetőséget biztosít arra is, hogy az utógondozott problémái megbeszélésére felkereshesse, segítséget kérjen segítséget nyújt a fiatal otthonteremtési támogatási kérelme elkészítéséhez és benyújtásához együttműködik a fiatallal a támogatás összegének célszerű és jogszerű felhasználásában

Utógondozói ellátás • a fiatal kérelmére a befogadó gyermekotthon egyetértésével gyámhivatal rendeli el, amennyiben létfenntartását a fiatal nem tudja biztosítani vagy nappali tagozaton tanul, részükre szükség esetén teljes körű ellátást kell biztosítani. • az ellátást nyújtó Otthon és a fiatal írásbeli megállapodást köt a jogszabályi előírások figyelembe vételével, melyek jogokat és kötelezettségeket tartalmaznak mindkét fél részére. • az utógondozói ellátásban részesülő fiatal külön jogszabályban meghatározottak szerint térítési díjat fizet, melyet a fenntartó határoz meg. • ha a gyermekotthon a befogadást megtagadja, a fiatal felnőtt kérelmét az elutasítás indoklásával együtt az intézmény érdekképviseleti fóruma elé terjeszti, aki azt megvizsgálja és állást foglal az ügyben. • a gyermekotthon a fiatal felnőtt befogadásáról értesíti az illetékes gyámhivatalt • a gyermekotthon az utógondozói ellátás megszüntetését javasolja a gyámhivatalnak, ha a fiatal felnőtt az Otthon házirendjét többször súlyosan megsérti. • az utógondozói ellátás alatt a fiatal felnőttet elő kell készíteni az önálló életvezetésre, ezért szorgalmazni kell tovább– és szakma tanulását, munkába állását, lakhatásának önálló előkészítését, álláskeresését, munkahelyi beilleszkedésének elősegítését. • az utógondozói ellátás megszűnése után figyelemmel kell kísérni – amennyiben igényli - a fiatal felnőtt társadalmi beilleszkedését, ebben segíteni kell.

3.

Az igénybevevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme

40

Az 1997. évi XXXI. törvény 11. § alapján a gyermeki jogok védelme a Gyermekotthonon belül: 1. 1997. évi XXXI. törvény 11/A §: gyermekjogi képviselő részére biztosított a gyermekekkel való közvetlen találkozás lehetősége: • A gyermekjogi képviselő neve és elérhetőségei minden csoportfaliújságján jól látható helyen el van helyezve. • A gyermekjogi képviselő fogadóórájáról, vele való személyes találkozás lehetőségéről minden esetben értesítjük a gyermekeket. • A gyermekjogi képviselő tapasztalatait megbeszéli – szükség esetén – a gyermekotthon vezetővel, gyámmal. • Szükség esetén további intézkedéseket tesz a fenntartónál. 2. Érdekvédelem – érdekképviseleti fórum • A személyes gondoskodást nyújtó intézmények esetén az ellátást igénybevevők érdekeit szolgálja, hogy az ellátást igénybe vevők közül, az ellátásban részesülők szülei, az intézmény dolgozói közül illetve a fenntartó oldaláról delegáljanak tagokat az érdekképviseleti fórum tagjai közé. • A Fruska gyermekotthon érdekképviseleti fóruma 8 fő tagból áll. • Az érdekképviseleti fórum feladatai: - megvizsgálja a hozzá benyújtott panaszokat, a hatáskörébe tartozó ügyekben dönt, egyes esetekben továbbítja a panaszokat a hatáskörrel rendelkező szervhez - véleményt nyilvánít az intézmény vezetőjénél - javaslatot tehet az intézmény alaptevékenységével összhangban végzett szolgáltatások tervezéséről, működtetéséről - egyetértési jogot gyakorol az intézmény házirendjének jóváhagyásáról - panasszal élhet az intézmény vezetőjénél az ellátást érintő kifogások orvoslása érdekében, illetve a gyermeki jogok sérelme, továbbá az intézmény dolgozóinak kötelezettségszegése esetén - fogadja a gyermek illetve a fiatal felnőtt panaszát az ellátást érintő kifogások ügyében, illetve a gyermeki jogok sérelme, továbbá az intézmény dolgozóinak kötelezettségszegése esetén •

• •

Az érdekképviseleti fórum szükség esetén, de legalább évente négy alkalommal ülésezik. Kötelező az érdekképviseleti fórum összehívása a benyújtott panasz, az esetleges javaslat tételi lehetőség illetve az egyetértési jog gyakorlása esetén, a beérkezéstől számított 5 napon belül. Az ülések időpontjáról a gyermekjogi képviselőt értesíteni kell. Az érdekképviseleti fórum kivizsgálja a beérkezett panaszokat, tájékoztatást ad a panasz orvoslásának lehetséges módjáról 15 napon belül. Amennyiben a panasszal élő 15 napon belül nem kap értesítést, a panaszos a gyermekjogi képviselőhöz fordulhat.

A személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme: • A személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmét a Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény – Módszertani Központ, SZMSZ-e szabályozza.

4.

A személyes gondoskodást nyújtók folyamatos szakmai felkészültsége biztosításának módja 41

1. A Fruska Gyermekotthon, mint módszertani feladatokat is ellátó intézmény az éves képzési terv alapján biztosítja a testületi tagok – nevelők, gyermekvédelmi asszisztensek, gyermekelügyelők – korszerű szakmai továbbképzését, naprakész felkészültségét. szakmai A Gyermekotthon éves helyzetelemzése, a külső társadalmigazdasági hatások újabb és újabb szakmai kihívásokat jelentenek a gyermekotthon testületére, s az erre adható hatékony módszerek, eszközök kialakítására. A Gyermekotthon igen széleskörű lehetőséget biztosít, kínál a testület tagjainak módszertani kultúrájuk fejlesztése, az új tartalmi követelmények megismerése érdekében. Az évek során kialakult helyi szakmai továbbképzések mellett újabb és újabb formákat igényelnek a munkatársak, melyek kialakítása folyamatosan történik. A Gyermekotthon a következő állandó formákat biztosítja a testület munkatársai részére: - NCSSZI programakkreditált továbbképzéseken való részvétel (szakmai tanfolyam, szakmai tanácskozás, szakmai műhely, tréning) - A Miskolci Egyetem szakirányú továbbképzésein való részvétel - Az Eszterházy Károly Főiskola szakirányú, OKJ-s képzésein való részvétel - Testületi tagok szakmai tapasztalatcsere látogatása határokon belül és kívül - Városi szakmai továbbképzéseken való részvétel - Gyermekotthoni szakmai munkaközösség – havonta-kéthavonta – megbeszéléseken aktív részvétel (pl. kiselőadások tartása) - Módszertani csoport által kezdeményezett helyi és nem helyi szakmai ötletbörzéken való részvétel - Esetmegbeszélések – havi-kéthavi rendszerességgel - Gyermekotthoni pszichológussal, fejlesztőpedagógussal team megbeszélés - Szupervízión való részvétel (pl. pályázati támogatással) - Önképzés, az intézmény szakmai folyóiratainak olvasása, könyvtár használat 2. A 9/2000.(VIII.4.). Sz.Cs.M. rendelet alapján a szolgáltatást nyújtók rendszeres továbbképzésben részesülnek. Felsőfokú iskolai végzettség esetén 80, egyéb szakképesítés esetén 60 továbbképzési pontot kell megszerezni 5 éves továbbképzési időszak alatt. Továbbképzési pontok akkreditált szociális továbbképzési programokon való részvétellel szerezhetők. A továbbképzések között legalább egy továbbképzés céljából szervezett tanfolyamnak is szerepelni kell a teljesítéshez. Továbbképzési kötelezettség teljesíthető új szakképesítés vagy felsőfokú alapképzésben oklevél szerzésével, felsőfokú végzettség esetén második vagy további oklevél szerzésével, sikeres szakvizsgával is. A munkáltató továbbképzési tervet készít, melynek célja, hogy a továbbképzési ciklus végére minden dolgozó teljesítse a továbbképzési kötelezettségét. A tartalmi követelményekhez igazodó képzés, továbbképzés, tréningek továbbiakban is szükségesek, csoportos és egyéni szinteken egyaránt! Különösen nagy igény jelentkezik szupervízió és kiégés elleni tréningek megvalósítására.

5.

A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja •

A szolgáltatást igénybevevő szóbeli tájékoztatása: - az ellátás törvényi tartalmáról, feltételeiről - a kapcsolattartás, szülői látogatások helyéről, rendjéről 42

- a Gyermekotthon Házirendjéről - a gyermeket megillető pénzbeli ellátásról (zsebpénz, családi pótlék) - az érték és vagyonmegőrzés helyi szabályairól - az elhelyezéshez kapcsolódó nyilvántartásokról - a panaszjog gyakorlásáról - a gyermek érdekképviseletéről - az elhelyezés megszűnésének törvényi lehetőségeiről • A helyi és társadalmi közvélemény tájékoztatása: - a Gyermekotthon honlapja: www.fruskamodszertan.hu - helyi sajtó – írott és elektronikus – igénybevételével - módszertani kiadványok: pl.: Gyermekotthoni Morzsák (negyedévenkénti kiadás) - a Gyermekotthon „nyitott közösségi” rendezvényei • A helyi – gyermekotthoni – dokumentumok hozzáférhetősége: A Gyermekotthonon belül az alábbi dokumentumok hozzáférhetőségét biztosítani kell: - a Gyermekotthon SZMSZ-e - a Gyermekotthon működését szabályozó jogszabályok - gyermekjogi képviselő neve, elérhetősége - a Gyermekotthon vezetője: név, elérhetőség

6.

Dokumentáció – a „macis” nyilvántartás A gyermekotthoni szakmai munka bizalmas munkakör, e tevékenységre irányadó a 235/1997. (XII.17.) Kormányrendelet (a gyámhatóságok, a gyermekjóléti szolgáltatások és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról). A jogszabály megismerése és betartása minden munkatárs kötelessége és feladata. A gyermekek személyi anyagait elkülönítetten kezeljük, azt az otthon dolgozói bármikor megnézhetik, tanulmányozhatják a titoktartási kötelezettség megtartása mellett. A Gyermekotthon nyilvántartást vezet az ellátásban részesülő gyermekről a Gyvt. 139. §. alapján. A nyilvántartás tartalmazza: - a gyermek, a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve tartásra köteles személy személyazonosító adatait és a gyermek társadalombiztosítási azonosító jelét - a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat - az ellátással kapcsolatos döntéseket - a gyermek egészségi és neveltségi állapotára vonatkozó adatokat - a hatósági intézkedésre vonatkozó döntést, annak időpontját - a hatósági intézkedés felülvizsgálatának időpontját és eredményét - az ellátás igénybevételének és megszűnésének időpontját - a határozatot hozó szerv nevét, a határozat számát, keltét, jogerőre emelkedésének napját

43

-

a hatósági döntés jellegét (ideiglenes, átmeneti, tartós nevelésbe vétel, utógondozói ellátás elrendelése) a gyermek ellátási szükségletét a gyermek gondozási helyét

A jogszabályokban rögzített dokumentumokon kívül (SzMSz, Kollektív Szerződés, Házirend, Szakmai Program, „macis” adatlapok) az alábbi dokumentumokat használjuk: -

-

Esemény napló, mely két részből áll. Egyrészt a csoportok növendékeiről az ún. személyi rész, másrészt a napi munka bejegyzésére szolgáló rész. Itt rögzítjük a nap legfontosabb eseményeit is (egyénekre illetve csoportra vonatkozóan). „Kapcsolattartási füzet”: ebben jegyezzük rendszeresen illetve folyamatosan gyermekeink és hozzátartozóik kapcsolattartási formáit, időpontjait. „Szökési nyilvántartás”, jegyzőkönyvek, feljegyzések, intézkedések „Kimenők, eltávozások” című nyilvántartás Gyógyszer felhasználás

Gyermekotthon Minőségfejlesztési Program dokumentumai: MF 1.1 Gyermekek családi kapcsolattartási adatlapja MF 1.2 Megvalósult, a családi kapcsolattartás fejlesztését elősegítő programok....évben MF 2.1 Gyámi fogadóórák beosztása …..évben MF 2.2 Gyámi fogadóórák feljegyzései MF 3.2 Gyermekek előmeneteli feljegyzése MF 4.1 Egyéni fejlesztési nyilvántartó lap MF 4.2 A tanévre szóló foglalkozási terv MF 4.3 Foglalkozási nyilvántartó lap MF 4.4 Tárgyi eszköz beszerzési terv a fejlesztéshez, felzárkóztatáshoz MF 5.1 Vagyonnyilvántartó lap MF 6.1 Éves mentálhigiénés – egészségnevelő akcióterv MF 6.2 Mentálhigiénés – egészségnevelő csoport lista MF 6.3 Megvalósult mentálhigiénés – egészségnevelő tevékenységek MF 6.4 Mentálhigiénés – egészségnevelő szakirodalom, internetes információ források listája MF 7.1 Szabadidős, sport, kulturális tevékenységek lehetőségeinek felmérése MF 7.2 A szabadidős, sport, kulturális tevékenységek kínálata MF 7.3 A gyermekek szabadidős, sport, kulturális tevékenységeinek igényfelmérése MF 7.4 A gyermekek szabadidős, sport, kulturális tevékenységeinek programterv MF 7.5 Megvalósult szabadidős, sport, kulturális tevékenységek MF 8.1 Szempontsor a gyermekek személyiségállapotának felméréséhez MF 8.2 Az esetmegbeszéléshez és terápiás team foglalkozásokhoz kapcsolódó szakirodalom és internetes információforrások listája MF 8.3 Esetmegbeszélések feljegyzése MF 8.4 Terápiás foglalkozások feljegyzése MF 9.1 Képzettségi követelmények MF 9.2 Képzési terv …..évre MF 9.3 Éves képzési összesítő MF 9.4 Dolgozói önértékelés

44

MF 11.1 MF 11.2

Partnerek nyilvántartó lapja Gyermekotthonok nyilvántartó lapja

A felsorolt dokumentumokat a csoportban dolgozók vezetik, ezen kívül a családgondozó, a pszichológus és a fejlesztőpedagógus munkanaplót vezet, illetve a gyermekvédelmi ügyintéző a gondozási napokat tartja nyilván, pontos kimutatást vezet a gyermekek pénz és ingó vagyonáról, a családi pótlék felhasználásáról. Otthon szinten vezetjük a szabadságok igénybevételét, valamint a dolgozók napi munkabeosztását csoportra bontva. Gazdasági adminisztráció • • • • • • • •

7.

leltárkönyvek – készletnyilvántartás vezetése egyéni ruhaleltár selejtezés vezetése fogyóeszközök, anyagok bevételezése csoportgazdálkodási napló (füzet) vezetése vagyonnyilvántartás zsebpénz nyilvántartás családi pótlék felhasználás

Csoport munkatervek: A Fruska Gyermekotthon Szakmai Programja az alapja a csoportok szakmai éves munkatervének, melyet a csoportok vezetőinek irányításával a csoportok dolgozói készítenek el, bevonva a munkába a gyermekotthon család-, utógondozóját, fejlesztőpedagógusát, pszichológusát. A csoport munkatervek konkrét feladatra, gyermekre, felelősre lebontott munkaprogram, mely alapja a heti terveknek. A munkaterveket az otthon vezetője hagyja jóvá, valamint az abban meghatározott feladatok végrehajtását ellenőrzi és értékeli. Mind a Gyermekotthon Szakmai Programját, mind pedig a csoportok munkaterveit felülvizsgáljuk, szükség esetén, de legalább évenként egyszer módosítjuk, kiegészítjük (pl.: gyermek-felnőtt összetétel változásokat követően, új jogszabályok megjelenése után). Alapvetőnek tartjuk a munkatervek „életszerűségét”, napi gyakorlatban a tervezés, ellenőrzés alapjait képezik. A Szakmai Programot otthonunkban a gondozás-nevelés alapdokumentumaként készítjük el és akként is kezeljük. Testületi elfogadása után a Fruska Regionális Hatáskörű Módszertani Gyermekotthon valamennyi munkatársának alapvető munkaköri kötelessége a Szakmai Program jó minőségű, eredményes végrehajtása, megvalósítása! A Fruska Gyermekotthon 2007. április 10. és 2007. április 30.-ig megismerte és modellezte a „gyermekotthoni standardokat”. A szakmai vélemény kialakítása és megfogalmazása után – nem kötelező jelleggel – a FRHMGY napi gyakorlati munkájában – folyamatosan - támaszkodik a standardok által nyújtott követelményekre – összhangban a minőségfejlesztési programmal. 45

Észrevételeket, javaslatokat a csoportok a csoportok folyamatosan rögzítik, helyben is értékelik.

Miskolc, 2013. szeptember 30. …………………………………. igazgató

46