23. melléklet
MISKOLCI EGYESÍTETT SZOCIÁLIS, EGÉSZSÉGÜGYI ÉS GYERMEKVÉDELMI INTÉZMÉNY – MÓDSZERTANI KÖZPONT ARANYHÍD LAKÁSOTTHON
SZAKMAI PROGRAM 2013
A Miskolc Környéki Önkormányzati Társulás Tanácsa ………………………..sz. határozatával jóváhagyta
Miskolc,................................................. …………………………………. elnök
I. A szakmai programot meghatározó legfontosabb jogszabályok, törvények (és azok módosításai): • •
1993.évi III. törvény (A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról) 1997.évi XXXI. törvény (a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról)
I./1; Kormány-és miniszteri rendeletek (és azok módosításai): • •
•
• • •
A 149/1997.(IX.10.) Kormányrendelet (a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról) A 235/1997.(XI.17.) Kormányrendelet (a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról) A 58/2011.(X.21.)NEFMI rendelet (a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről) 9/2000 (VIII.4.) SzCsM rendelet (a szociális ágazatban dolgozók továbbképzéséről, a szociális szakvizsgáról) 259/2002.(XII.18.) Kormányrendelet (a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről) A 15/1998.(IV.30.). NM rendelet (a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről)
I./2; Önkormányzati rendeletek, határozatok •
•
•
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának 61/1997.(XI.01.) sz rendelete (a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény végrehajtásának helyi szabályairól) Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének I-8/16.101/2007.) sz határozata (Miskolc Megyei Jogú Város Gyermekvédelmi Fejlesztési Koncepciója 2007-2013 időszakra vonatkozóan) Miskolc Megyei Jogú Város 2007-2013. évi Gyermekvédelmi fejlesztési koncepciója
2
II. Szervezeti jellemzők: II./1. Az intézmény neve, címe: Székhely neve: Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény – Módszertani Központ Székhely címe: 3530 Miskolc, Arany János u. 37. Telephely neve: Aranyhíd Gyermekotthon Telephely címe: 3515 Miskolc, Egyetem u.1. Az Aranyhíd Gyermekotthonhoz szervezetileg kapcsolódik a Lakásotthon, mely azzal együtt alkot egy szakmai egységet. A Lakásotthon önálló működési engedéllyel rendelkezik. A Lakásotthon telephelye: 3534 Miskolc, Kiss tábornok u. 80. II./2. Az ellátáshoz kapcsolódó infrastruktúra: A Lakásotthon földrajzi és természeti környezete nagyon kedvező. A Diósgyőrivárosközpontban működő egység tömegközlekedési eszközökkel jól megközelíthető. Könnyen elérhetők az óvodák, iskolák, sportolási, kultúrálódási, szabadidős lehetőségek. A történelmi városrész adottságai lehetőséget adnak a kikapcsolódás, játék, strandolás műveléséhez. Lillafüred közelsége további lehetőséget kínál a szabadidős tevékenységek szervezéséhez. II./3. Építészeti normák, felszerelés, berendezés: A Lakásotthonnak helyet adó épület eredetileg bölcsődének épült, majd nővérszállóként működött. A működési feltételek kialakításához építészetileg is alkalmassá tettük a belső teret, valamint annak állagát. A Lakásotthon a Népjóléti Minisztérium pályázatán nyert pénzösszegből, valamint Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata és Polgármesteri Hivatala támogatásával került kialakításra 1999ben.
3
Az épület 264m2 alapterületű, az ott lakók által parkosított udvarral. Öt szoba kialakítására került sor, ebből három két ágyas, kettő pedig három ágyas szoba. A szobákon kívül nappali, konyha, étkező, spájz, tároló, zuhanyozó, illemhely, mosókonyha, kazánház, látogatók fogadására alkalmas helyiség, nevelői, terápiás foglalkozáshoz és korrepetáláshoz szükséges szoba is helyet kapott az épületben. Az udvaron lévő melléképület felújításával megoldható lenne a különböző eszközök tárolása. 2009-ben pályázati pénzből megvalósult a lakásotthon akadálymentesítése, ami így már akár mozgáskorlátozott gyermek befogadására is alkalmas. A Lakásotthon rendelkezik a mindennapi élethez szükséges bútorzattal, eszközökkel, a gyerekek számára is biztosított az internet elérhetőség. Az épület műszaki állaga a Lakásotthon működésének megkezdése óta sokat romlott (csatornarendszer, fürdőszoba vízszigetelése, nyílászárók, tető) felújításra szorul. A felszerelések, berendezési tárgyak, eszközök állapota csak az elhasználódás mértékében romlott. Ezek cseréjére fordítható anyagi eszközök viszont teljesen beszűkültek. III. Az ellátandó célcsoport és az ellátandó terület jellemzői: Az Aranyhíd Gyermekotthon és Lakásotthon befogadja a működést engedélyező szerv által nevelésbe vett (átmeneti vagy tartós nevelés) gyermeket, ha a határozatban gondozási helyként az Aranyhíd Gyermekotthont vagy a Lakásotthont jelölték meg. Ellátási terület: Miskolc város illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megye. Az Aranyhíd Gyermekotthon és Lakásotthon befogadja azt a fiatal felnőttet, akinek befogadását előzetesen nyilatkozatban vállalta és utógondozói ellátását a működést engedélyező szerv elrendelte és az ellátás biztosítójaként az Aranyhíd Gyermekotthont, illetve Lakásotthont jelölte meg. A befogadásról a Gyermekotthon, illetve a Lakásotthon értesíti a szakszolgálatot. Az Aranyhíd Gyermekotthon a gyermek befogadásáról értesítést küld az alábbiaknak: • TEGYESZ • gyámhivatal –működést engedélyező szerv • szülő lakhelye szerinti gyermekjóléti szolgálat • pártfogói felügyelet alatt álló gyermek - hivatásos pártfogója • átmeneti nevelt esetén vérszerinti szülő A befogadást megelőzően a gyermekkel az elhelyezési tárgyaláson ismerkedik meg a gyermekotthon vezetője és/vagy a gyermekotthon azon csoportjának nevelője, ahova majd elhelyezést nyer. III./1. Az Aranyhíd Lakásotthon bemutatása: Az Aranyhíd Lakásotthon a Miskolci Gyermekvédelmi Központ szervezeti keretében és annak székhelyén lévő Aranyhíd Gyermekotthonnal, önálló szakmai egységet alkotva, végzi tevékenységét.
4
Jelenlegi létszámunk: 12 fő A Lakásotthon bemutatása: Életkor tekintetében vegyes, nem szerint heterogén összetételű az egység 2011.július 1-től. A Lakásotthon jelenleg 2,5-18 év közötti gyermekek ellátását végzi. 2 fő utógondozotti ellátott van a lakásotthonban, mindkét fő nappali tagozaton tanul. A csoportban két óvodásunk és egy bölcsődés korú gyermekünk van. Egy gyermekünk magántanuló, a többiek általános iskolai tanulmányaikat folytatják a Miklós úti és a Tüskevár iskolákban. Egy gondozott javítóintézetben van, egy gyermekünk pedig állandó szököttként jelenik meg a létszámban. Kiemelt feladat az önálló életvitelhez szükséges képességek fejlesztése, tanulási motiváció erősítése, munkába állás támogatása. IV. A szolgáltatás célja, feladata, alapelvei: IV./1. A Lakásotthon elsődleges feladatai, célok: A Lakásotthon otthont nyújtó ellátást biztosít az átmeneti és tartós nevelésbe vett 318 éves kiskorúak számára. Ennek keretében teljes körű ellátást, családgondozást és utógondozást végez. Működést engedélyező szerv határozata alapján befogadja a 18-24 éves fiatalokat s végzi utógondozói ellátásukat. A különleges ellátást igénylő, tartósan beteg és enyhén értelmi fogyatékos /tanulásban akadályozott/ gyermekek integrált ellátását biztosítja. A Lakásotthonban folyó nevelés célja: A Lakásotthonban élő gyermekek és fiatalok olyan alapközösséget hozzanak létre, amelyben a mindennapi élet a lehető legnagyobb mértékben közelít az átlagos családéra. Célja: az egyéni gondozási-nevelési tervekben foglaltakból a rá vonatkozó feladatokat teljesítse, így különösen hogy a gyermekek és fiatalok hozzájussanak: • • • • •
az egészségügyi ellátáshoz, személyiségük harmonikus fejlődéséhez szükség személyiségkorrekcióhoz az oktatáshoz a gyógypedagógiai ellátáshoz a szabadidő tartalmas eltöltéséhez
felkészítse őket:
5
• •
a pályaválasztásra az önálló és felelősségteljes életre
kapcsolatot tartson: • • • •
a növendékek hozzátartozóival iskolájával, óvodájával munkahelyével a gyermek érdekében eljáró más intézményekkel
A célok elérése érdekében a Lakásotthon: • • • • • •
esetkezelő gondozási-nevelési, rekreációs, egészségügyi étkeztetési szolgáltatást nyújt kialakítja a napi élet gyakorlatát széles körű kapcsolatrendszert épít ki a gyermekjóléti és gyermekvédelmi hálózatban tevékenykedő társintézményekkel, oktatási intézményekkel, munkahelyekkel, támogatókkal, egyéb szolgáltatókkal.
IV./2. A szolgáltatás szabályai, a szakmai program összetevői: IV./2.1. Egyéni elhelyezési tervek: A Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat készíti el. Amennyiben lakásotthoni elhelyezés indokolt, s az elhelyezés helye várhatóan az Aranyhíd Lakásotthon, úgy az elhelyezési tárgyalás előtt a gyermeknek bemutatjuk csoportját. Megismerkedik a gyermek-és felnőtt közösséggel, a csoport életterével, házi- és napirenddel, majd kikérik véleményét a gondozási hellyel kapcsolatban. IV./2.2. Felvétel a Lakásotthonba: A TGYSZ-en keresztül illetve onnan érkeznek a gyermekek a már említett előzményeket követően – gyámhatósági (működést engedélyező szerv) határozattal. A szülőknek – igény szerint – is bemutatjuk a gondozási helyet, megismertetjük a látogatás időpontját, helyét, a házirend, a kapcsolattartás szabályait, a jogaitkötelezettségeit, stb. Az újonnan érkező fogadására a fogadó csoport is felkészül. Megismerkedünk a rendelkezésre álló adatokkal, személyiségjellemzőkkel. Testméretnek megfelelő ruházatot előkészítjük, tájékozódunk egészségi állapotáról, iskolai helyzetéről, gondoskodunk a megfelelő elhelyezésről. A befogadásról minden törvényben meghatározott érintettet értesítünk.
6
Minden lehetséges módon és eszközzel segítjük a beutalt gyermeket a beilleszkedésben a Lakásotthonban, iskolájában (óvodájában) napi szoros kapcsolatot tartva osztályfőnökével, tanáraival. Megismertetjük a házirenddel, a gyermeki jogokkal, a gyermekjogi képviselő elérhetőségével, valamint az érdekképviselet fórum működésének rendjével. IV./2.3. Egyéni gondozási-nevelési tervek: A gyermek elhelyezése után kerül sor ennek elkészítésére, mely a Lakásotthon munkatársainak a feladata. Az addig eltöltött idő alatt, a gyermek megfigyelése adja meg az alapot, valamint a beérkezett „macis” adatlapok. Elkészítésének határideje az egyéni nyilvántartási rendszer adatlapjainak megérkezését követő 30 napon belül. A Lakásotthon a tervet megküldi a gyermekjóléti szolgálatnak és a TGYSZ-nek. Az egyéni gondozási-nevelési terveket menet közben értékelni, esetenként módosítani szükséges – gyakorisága egyén –, illetve fejlődésfüggő. A csoport dolgozói minden ellátott egyéni gondozási nevelési tervét évente legalább kétszer értékeli, és meghatározza a fejlesztési feladatokat. IV./2.4. A gondozás-nevelés elemei: IV/2.5. Esetkezelő szolgáltatások: Az esetkezelő szolgáltatások célja, hogy segítsünk megérteni és feldolgozni a gyermeknek mindazt, ami vele és családjával történt, ami a lakásotthoni elhelyezéshez vezetett. Segítünk a gyermeknek és hozzátartozóiknak abban, hogy egymás segítségére lehessenek problémáik kezelésében. Fejlesztjük a gyermek önismeretét és problémakezelési/megoldási készségét. Ez a cél részben a csoporton belül, részben külső együttműködőkkel valósul meg. Az esetkezelő szolgáltatások főbb lehetséges céljai: • • • • • • • •
a családi problémák feldolgozása, az elhelyezést kiváltó okok megértetése képesség kialakítása a stressz kezelésére személyes célok megalapozása, a jövő tervezése döntéshozatali képesség kialakítása pozitív kapcsolatok formálása (családdal, hozzátartozókkal, társakkal, más személyekkel, a másik nemmel) tanácsadás szülőknek, hozzátartozóknak lelki segítségnyújtás – lelkisegély szolgálatokról tájékoztatás újonnan bekerültekkel való egyéni bánásmód
Az esetkezelő szolgáltatás megvalósulásában a csoportban dolgozó felnőtteken túl nagy szerepe van a gyámnak, a család-, utógondozónak, a pszichológusnak. Kiemelt jelentőséggel bírnak az esetmegbeszélések illetve a terápiás jellegű foglalkozások.
7
IV./2.6. Nevelési szolgáltatások: Az alapfeladatok megvalósításának alapelvei: • az otthonosság megteremtése, személyes élettér biztosítása • közösségi támogatás • demokratizmus • nyitottság • egyéni különbözőségek figyelembe vétele • gyermeki jogok és kötelességek érvényesítése
A gyermekekkel kapcsolatos teendők alapelvei: • • • • •
korrekciós nevelés kommunikációs- és kapcsolatkészség fejlesztése, motivációk fejlesztése önmegvalósítás kibontakoztatása gyermekközpontúság, érzelmi biztonság megteremtése
A nevelő szervezet folyamatos továbbfejlesztésének alapelvei: • • • •
a Lakásotthon működési fejlesztése a csoportfolyamatok nyomon követése a nevelési körülmények fejlesztése önállóságra nevelés, önálló életvitelre való felkészítés
A tanulás segítése: • • • • • •
elemi tanulási technikák megtanítása lényegkiemelés megtanítása egyéni tanulási módszerek kialakítása önállóság a tanulásban nyelvi képzés, informatikai ismeretek elsajátíttatása képességeknek megfelelő pályaválasztás segítése
A nevelés során alkalmazott módszerek, eszközök:
8
• • • • • • • • • • • •
• • • •
Tevékenytetésen alapuló tanulás, munka, szabadidő szervezése. A gyermeki aktivitás figyelembe vétele. A gyermekek biológiai, pszichológiai, szociológiai adottságainak szem előtt tartása. Követelés terén a nevelőhatások egységének alkalmazása. Tevékenységek gyakoroltatása. Segítségadás a tevékenység végzésében. Ellenőrzés-ösztönzés, a pozitív elemek kihangsúlyozásával. Elbeszélés, mely felkelti az optimális magatartás utánzásának igényét. Bemutatás az azonosulás segítéséhez. Személyes példa közvetítése, magatartási és tevékenységi minták adásával. Az előadás, magyarázat, beszélgetés alkalmazása a rendszeres tudatosító tevékenységben. Az önálló elemző módszer, mely feladatokon keresztül erkölcsi, esztétikai, stb. fogalmak, normák értelmezését, értékelését, alkalmazásukat és azok következményeinek átgondolását kívánja. A növendékek bevonása az ügyintézésekbe. Fizikai munkák és tanulmányi feladatok megszervezése. Perspektívák tervezése, szervezése. Hagyományok kialakítása.
IV./2.7. Rekreációs szolgáltatások: Cél: a gyermekek és fiatalok tanulják meg, milyen fontos az ember fizikai, lelki és szellemi erejének megújítása a fáradság, az érzelmi megterhelések, a fizikai és szellemi erők kimerülése után. A Lakásotthonnak éppen ezért terveznie kell rekreációs programokat (szorgalmi időben és iskolai szünetekben is). Ezek lehetnek: • a Gyermekotthon, a Lakásotthon által szervezett szabadidő-foglalkozások • iskolai szakkörök, rendezvények, szaktárgyi versenyek • külső intézmény szabadidős szolgáltatásai • sportolás, testedzés, természetjárás • művészeti és tudományos művelődés (színház, múzeum, tv, mozi, hangverseny, könyvtár) • társas együttlét (diszkó, klubest, vendégség) Gyermekeink saját döntés alapján vesznek részt a különböző szakkörökben, tehetségük alapján a különböző versenyekben, művészeti körökben. A közösségi rendezvényekben részt vállalnak. Hétvégéken, szünetekben kirándulnak, néhányan kedvelik a színházlátogatást, szívesen olvasnak, környezetük dekorálására kreatívan alkotnak.
9
A szabadidő eltöltésének költségvetésből biztosítható anyagi keretei szűkösek, az új eszközök beszerzése, az elhasználódottak pótlása, "fizetős" programokon való részvétel korlátozott volt, de a családi pótlék felhasználhatósága nagyban javított ezen a helyzeten. A lehetőségek kiszélesítése érdekében pályázattal, kapcsolatok ápolásával kompenzáljuk a hiányosságot. IV/2.8. Egészségügyi és étkeztetési szolgáltatások: •
•
•
•
Gyermekeink egészségi állapotát folyamatosan figyelemmel kísérjük és megszervezzük részükre a szükséges egészségügyi ellátást. A városban működő kórházak, szakrendelők, Gyermekegészségügyi Központ által biztosítható a szolgáltatás. A gyógyszerellátás folyamatosan megoldott. A növendékek naponta életkoruknak megfelelő, ötszöri étkeztetésben részesülnek az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelően. Az utógondozói ellátásban részesülők számára napi háromszori étkezést biztosítunk. Amennyiben a gyermek egészségi állapota indokolja, részére az orvos előírásainak megfelelő étkezést biztosítunk. Az ételkészítést és tárolást rendszeresen gyakorolják, hiszen az ellátást a beszerzéstől az étel elkészítéséig a Lakásotthonban lakók és dolgozók együttes munkával végzik. Mindennap lehetőség nyílik a főzésre, sütésre, melegítésre, tárolásra, a különböző praktikus ismeretek nyújtására és alkalmazására.
IV./2.9. Napi életgyakorlat: •
•
•
Az elhelyezett gyermekeket és fiatalokat életkoruk, képességeik, érdeklődésük figyelembe vételével bevonjuk a Lakásotthon életébe: háztartásvezetés, beszerzések megtervezése és lebonyolítása, apróbb javítások, ház körüli és kerti munkák. A Lakásotthonban élők számára gazdag lehetőség nyílik a szociális képességek gyakorlására. Életkoruk és képességeik szerint vesznek részt az önkiszolgáló tevékenységben (ágyazás, rendrakás, takarítás, vásárlás, főzés, terítés, ruházat karbantartása,stb.) A rendeletben meghatározott ruházattal rendelkeznek. Ezek kiválasztásába, beszerzésébe bevonjuk a gyermekeket is, kívánságaikat a lehetőségek figyelembevételével teljesítjük.
10
•
• • • • • • • • •
Fontos feladatnak tekintjük, hogy a gyermekek az intézményi és saját ruházataikat, személyes tárgyaikat megfelelően tárolhassák, gondoskodunk a nagyobb értékű személyes holmik biztonságos elhelyezéséről. Mindenkinek saját fényképalbuma van. Gondoskodunk a tisztálkodási és testápolási szerekről, textíliáról. Megtanítjuk a helyes tisztálkodást, a személyi higiéné fontosságát. Figyelmet fordítunk arra,hogy a gondozottak kielégíthessék az életkoruk szerinti és esetenként egyénileg eltérő alvásigényüket. Biztosítjuk a havi zsebpénzt – költségvetésből – illetve annak felhasználását a rendeletnek megfelelően. A Lakásotthonnak saját Házirendje, Napirendje van (mely a Mellékletben megtalálható). A Házirend tartalmazza a jutalmazás-büntetés formáit is. Ezeket a dokumentumokat a gyermekek és fiatalok bevonásával készítjük el. Minden gyermek számára lehetőséget biztosítunk, hogy problémáit a diákönkormányzat, érdekképviseleti fórum, gyermekjogi képviselő elé tárja, arra megoldás szülessen.
IV./2.10. A családokkal való kapcsolattartás: A gyermekvédelmi törvény feladataink közé sorolja a meglévő családi kapcsolatok erősítését, ápolását, magába foglalja a hozzátartozók látogatását a Lakásotthonba, a levelezést, telefonálást, csomagküldést, internetes kapcsolattartást (email, facebook) a gyermek hazalátogatását időszakosan és/vagy folyamatosan. A családi kapcsolatok erősítését segíti a családgondozó, aki a települések gyermekjóléti szolgálatainak családgondozójával, valamint a társintézmények családdal foglalkozó szakembereivel együttműködve végzi tevékenységét. A végzett munkájáról munkanaplót vezet.
IV/2.11. Elbocsátás a Lakásotthonból – utógondozás – utógondozói ellátás: Bármilyen okból szűnik is meg a gyermek vagy a fiatal lakásotthoni elhelyezése, azt kellő gondossággal kell előkészíteni. Ez a munka a gyermek gondozóira, nevelőire, család-, utógondozóra., gyámra hárul. Fel kell készíteni a gyermeket, fiatalt, a családot az új helyzetre. A családba való visszahelyezést minden esetben megelőzi a rendszeres kapcsolattartás szülő-gyermek között. Ennek gyakorisága, minősége, érzelmi elfogadáson alapuló milyensége döntő fontosságú – ezt kell figyelemmel kísérni, érzékenynek, fogékonynak kell lennünk minden apró momentumra.
11
Lényeges, hogy a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálat munkatársaival jó munkakapcsolatban legyünk. A gyermekotthon tartózkodásának ideje alatt (hétvége vagy iskolai szünetek) a családgondozó meglátogatja a családot, megismeri a család gondozási-nevelési szokásait, életvitelét, érzelmi kapcsolatukat, s feltérképezni, mennyiben érvényesülnek a gyermek érdekeit szolgáló elhelyezési feltételek, biztonságuk, milyen a légköz az „új helyzetben”, stb. A gyermek is véleményt nyilvánít a végleges hazakerüléséről. Beszélünk a szülőkkel a gyermek iskoláztatásáról, elképzeléseikről, a gyermek felügyeletéről, napközis ellátást kérnének-e, megismertetjük a szülővel a gyermek tanulmányi előrehaladását segítő és gátló tényezőit, aktuális személyiségállapotához kapcsolódó szükségleteit. Tájékoztatjuk, milyen esetben milyen problémával, kikhez, hová fordulhatnak. Hazakerülésük után utógondozással segítjük a gyermek visszailleszkedését a családjába, segítjük a pályaválasztásában, iskolai képzésében. Ez a munka elsősorban a család-, utógondozó feladata. (nyomonkövetés) Amennyiben a fiatal (l8. év elérése után) nem kér utógondozói ellátást, de utógondozást igen, az otthon utógondozója: •
• • • • • • •
segíti az utógondozottat képességeinek, tehetségének megfelelő közoktatási, szakképző illetve felsőoktatási intézmény vagy munkahely kiválasztásában, és a felvétellel kapcsolatos teendők intézésében. segítséget nyújt önálló életvitelének kialakításában, önálló lakásteremtésének megoldásában. segíti a fiatalt szociális gondjainak megoldásában. segítséget ad konfliktushelyzetének megoldásához tájékozódik a fiatal körülményeinek és életvezetésének alakulásáról. legalább heti egy alkalommal – fogadónapon – lehetőséget biztosít arra, hogy az utógondozott problémái megbeszélésére felkereshesse segítséget nyújt a fiatal otthonteremtési támogatási kérelme elkészítéséhez és benyújtásához együttműködik a fiatallal a támogatás összegének célszerű felhasználásában.
Utógondozói ellátás: •
a fiatal kérelmére a gyámhivatal rendeli el, amennyiben létfenntartását a fiatal önállóan nem tudja biztosítani vagy nappali tagozaton tanul. Részükre szükség esetén teljes körű ellátást kell biztosítani.
12
• • •
• •
az ellátást nyújtó és a fiatal írásbeli megállapodást köt a jogszabályi előírások figyelembe vételével. az utógondozói ellátásban részesülő fiatal külön jogszabályban meghatározottak szerint térítési díjat fizet. ha a Lakásotthon a befogadást megtagadja, a fiatal felnőtt kérelmét az elutasítás indoklásával együtt az Otthon érdekképviseleti fóruma elé terjeszti, aki azt megvizsgálja és állást foglal az ügyben. a Lakásotthon a fiatal felnőtt befogadásáról értesíti az illetékes gyámhivatalt. a Lakásotthon az utógondozói ellátás megszüntetését javasolja a Gyámhivatalnak, ha a fiatal felnőtt a Lakásotthon házirendjét és/vagy a Megállapodást többször súlyosan megsérti.
IV./2.12. Dokumentáció – a „macis” nyilvántartás: A lakásotthoni szakmai munka bizalmas munkakör, e tevékenységre irányadó a 235/1997.(XII.17.) sz. Kormányrendelet (a gyámhatóságok, a gyermekjóléti szolgáltatások és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról). Ennek megismerése és betartása minden munkatárs kötelessége. A gyermekek személyi anyagait elkülönítetten kezeljük, azt az otthon dolgozói bármikor megnézhetik, tanulmányozhatják a titoktartási kötelezettség megtartása mellett. A jogszabályokban rögzített dokumentumokon kívül (SzMSz, Kollektív Szerződés, Házirend, Szakmai Program,”macis” adatlapok) az alábbi dokumentumokat vezetjük. •
• • •
Esemény napló, mely két részből áll. Egyrészt a csoport növendékeinek személyi adatait tartalmazó rész, másrészt a napi munka bejegyzésére szolgáló rész. Itt rögzítjük a napok legfontosabb eseményeit is (egyénekre illetve a csoportra vonatkozóan). „Kapcsolattartási füzet”: ebben jegyezzük rendszeresen illetve folyamatosan gyermekeink és hozzátartozóik kapcsolattartási formáit, időpontjait. „szökési nyilvántartás” „kimenők, eltávozások”c. Nyilvántartás
A felsorolt dokumentumokat a csoportban dolgozók vezetik, ezen kívül a családgondozó, a pszichológus és a fejlesztőpedagógus munkanaplót vezet, illetve a gyermekvédelmi ügyintéző a gondozási napokat tartja nyilván. Otthon szinten vezetjük a szabadságok igénybevételét valamint a dolgozók napi munkabeosztását csoportra bontva. (Vezeti, jóváhagyja az otthon vezetője.) V. Gazdasági adminisztráció: •
leltárkönyvek – készletnyilvántartás vezetése
13
• • •
selejtezés vezetése fogyóeszközök, anyagok bevételezése csoportgazdálkodási napló (füzet) vezetése
VI. Az Aranyhíd Lakásotthon kapcsolatrendszere: A Lakásotthon folyamatos és szervezetszerű kapcsolatot tart: • • • • • • • • • • • • • • •
a fenntartóval a gyámhivatalokkal a TGYSZ-el, a települési önkormányzatokkal a gyermekjóléti szolgálatokkal az oktatási intézményekkel az egészségügyi intézményekkel a Fruska Regionális Hatáskörű Módszertani Gyermekotthonnal a Nevelési Tanácsadóval a Pedagógiai Intézettel a Munkaügyi Központtal a rendőrséggel a Drogambulanciával a Miskolci Egyetemmel az elhelyezett növendékek hozzátartozóival
VII. Szponzorálás: Örvendetes módon –bár lassan- de nő az önkéntes támogatók száma. Az Aranyhíd Gyermekotthon és Lakásotthon lakóit a dolgozók személyes ismeretsége alapján mozijeggyel, színházjeggyel, kedvezményes táborozási lehetőséggel segítik, önkéntes támogatással szabadidős eszközöket kaptunk az utóbbi időszakban. Segítségünkre van az intézmény egészét támogató "Ember a Gyermekekért Alapítvány". Néhány magánszemély használt ruhaneműkkel, cipőkkel, játékokkal, könyvekkel támogatja a lakókat. A három éve munkatársunk családtagja jóvoltából, aki a törzstőkét biztosította, bejegyzésre került a "Gyermeki Álmok Közhasznú Alapítvány", mely kifejezetten az Aranyhíd Gyermekotthon és Lakásotthon növendékeit támogatja. VIII. Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok: Az 1997. évi XXXI. törvény 11. § alapján a gyermeki jogok védelme a Gyermekotthonon belül: 1. 1997. évi XXXI. törvény 11/A §: gyermekjogi képviselő részére biztosított a gyermekekkel való közvetlen találkozás lehetősége:
14
• • • •
A gyermekjogi képviselő neve és elérhetőségei minden csoportfaliújságján jól látható helyen el van helyezve. A gyermekjogi képviselő fogadóórájáról, vele való személyes találkozás lehetőségéről minden esetben értesítjük a gyermekeket. A gyermekjogi képviselő tapasztalatait megbeszéli – szükség esetén – a gyermekotthon vezetővel, gyámmal. Szükség esetén további intézkedéseket tesz a fenntartónál.
2. Érdekvédelem – érdekképviseleti fórum • A személyes gondoskodást nyújtó intézmények esetén az ellátást igénybevevők érdekeit szolgálja, hogy az ellátást igénybe vevők közül, az ellátásban részesülők szülei, az intézmény dolgozói közül illetve a fenntartó oldaláról delegáljanak tagokat az érdekképviseleti fórum tagjai közé. • Az érdekképviseleti fórum feladatai: - megvizsgálja a hozzá benyújtott panaszokat, a hatáskörébe tartozó ügyekben dönt, egyes esetekben továbbítja a panaszokat a hatáskörrel rendelkező szervhez - véleményt nyilvánít az intézmény vezetőjénél - javaslatot tehet az intézmény alaptevékenységével összhangban végzett szolgáltatások tervezéséről, működtetéséről - egyetértési jogot gyakorol az intézmény házirendjének jóváhagyásáról - panasszal élhet az intézmény vezetőjénél az ellátást érintő kifogások orvoslása érdekében, illetve a gyermeki jogok sérelme, továbbá az intézmény dolgozóinak kötelezettségszegése esetén - fogadja a gyermek illetve a fiatal felnőtt panaszát az ellátást érintő kifogások ügyében, illetve a gyermeki jogok sérelme, továbbá az intézmény dolgozóinak kötelezettségszegése esetén •
• •
Az érdekképviseleti fórum szükség esetén, de legalább évente négy alkalommal ülésezik. Kötelező az érdekképviseleti fórum összehívása a benyújtott panasz, az esetleges javaslat tételi lehetőség illetve az egyetértési jog gyakorlása esetén, a beérkezéstől számított 5 napon belül. Az ülések időpontjáról a gyermekjogi képviselőt értesíteni kell. Az érdekképviseleti fórum kivizsgálja a beérkezett panaszokat, tájékoztatást ad a panasz orvoslásának lehetséges módjáról 15 napon belül. Amennyiben a panasszal élő 15 napon belül nem kap értesítést, a panaszos a gyermekjogi képviselőhöz fordulhat.
A személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme: • A személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmét a Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény – Módszertani Központ, SZMSZ-e szabályozza. IX. A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja •
A szolgáltatást igénybevevő szóbeli tájékoztatása:
15
az ellátás törvényi tartalmáról, feltételeiről a kapcsolattartás, szülői látogatások helyéről, rendjéről a Gyermekotthon Házirendjéről a gyermeket megillető pénzbeli ellátásról (zsebpénz, családi pótlék) az érték és vagyonmegőrzés helyi szabályairól az elhelyezéshez kapcsolódó nyilvántartásokról a panaszjog gyakorlásáról a gyermek érdekképviseletéről az elhelyezés megszűnésének törvényi lehetőségeiről • és társadalmi közvélemény tájékoztatása: helyi sajtó – írott és elektronikus – igénybevételével módszertani kiadványok: pl.: Gyermekotthoni Morzsák (negyedévenkénti kiadás) - a Gyermekotthon „nyitott közösségi” rendezvényei • A helyi – gyermekotthoni – dokumentumok hozzáférhetősége: A Gyermekotthonon belül az alábbi dokumentumok hozzáférhetőségét biztosítani kell: - a Gyermekotthon SZMSZ-e - a Gyermekotthon működését szabályozó jogszabályok - gyermekjogi képviselő neve, elérhetősége - a Gyermekotthon vezetője: név, elérhetőség A helyi -
X. Személyi feltételek, szakmai létszám: - megfelel a rendeleti előírásnak Szakmai-vezető: Család-, utógondozó: fejlesztőpedagógus: pszichológus: gyermekvédelmi ügyintéző: nevelő: gyermekvédelmi asszisztens: gyermekfelügyelő:
10ó/hét 10ó/hét 10ó/hét 10ó/hét 10ó/hét 2 fő 2 fő 2 fő
Képesítési előírásoknak való megfelelés:
Megfelel a rendeleti előírásnak: •
gyermekotthon vezető: (biológia-környezetvédelem szakos tanár,) ellátja a gyámi feladatokat is – gyámi képzésben részt vett, szociális alapvizsgát tett 2011-ben, szakvizsgát tesz 2012-ben.
16
• • • • • • • • • •
család, utógondozó: pedagógia szakos tanár fejlesztőpedagógus: (óvónő-nevelőtanár- gyógypedagógus tanár) szociális szakvizsgát tett 2003-ban. pszichológus: egyetemi végzettség nevelők: 1 fő tanító, testnevelés szakos tanár 1 fő pedagógia szakos nevelő, emberi erőforrás tanácsadó gyermekvédelmi asszisztens 2 fő OKJ-s végzettséggel Gyermekfelügyelők: 2 fő szakképzett: (OKJ-s végzettség)
Megjegyzés – kiegészítés: •
•
A nem közvetlenül csoport feladatokat ellátó szakmai létszámba tartozó személyek megegyeznek az Aranyhíd Gyermekotthonban dolgozó személyekkel, akik a megadott óraszámban végzik tevékenységüket. A dolgozói fluktuáció alacsony.
X./1. A minőségbiztosítás: A Lakásotthon működésének eredményességét a dolgozók személyisége határozza meg, a munkatársak a személyiségükkel dolgoznak. Különböző szituációkban gyorsan kell dönteni, és ezek a szituációk gyakran érzelmileg is igen megterhelőek. Hamar bekövetkezhet a gyors kifáradás, „kiégés”. Éppen ezért szükséges kiépíteni azt a feltételrendszert, amivel ellensúlyozni lehet ezeknek a káros folyamatoknak a kialakulását: •
• • •
a Lakásotthonban munkát vállaló dolgozót tájékoztatni kell az itt folyó munkáról, a gyermekek összetételéről, az érvényben lévő szabályzatokról, a törvényekről, rendeletekről. Véglegesítésüket próbaidős alkalmazásuk előzi meg, közben tapasztalt, gyakorlattal rendelkező dolgozó segíti. Ellátja tanácsokkal, visszajelzéssel él addig végzett munkájáról. Szükséges a rendszeres és alkalomszerű esetmegbeszélések rendszerének működtetése. Szükséges a munkatársak rendszeres továbbképzése is a szakmai ismeretek fejlődésének nyomon követése érdekében. Fontos a szupervízió lehetőségének megteremtése a személyiség karbantartása és a kiégés megelőzése érdekében.
Ez utóbbi még nem jelenik meg a Lakásotthon gyakorlatában, ennek oka elsősorban anyagi eredetű. A gyermekvédelmi munka hatékony megvalósulása érdekében szükséges a korszerű módszerek, eszközök alkalmazása, a szakemberek képzése, önképzése
17
A Lakásotthon képviselteti magát minden olyan továbbképzésen, konferencián, ami mindennapi munkánkban előre visz, ami szorosan illeszkedik tevékenységünkhöz. Szükséges, hogy a szerzett ismereteket a dolgozók megosszák egymással és beépítsék a gondozás-nevelés folyamatába. Az önképzés fontosságát külön ki kell emelni. Minden dolgozónak kötelessége is önmagát alkalmassá tenni a feladatok ellátására, szükséges állandóan bővíteni ismereteit, rendelkeznie kell problémaérzékenységgel, problémamegoldó képességgel, mentálhigiénés szemlélettel. Az alkalmas munkatárs érző és értő lelkületű felnőtt, kreatív és rugalmas személyiség, modellt nyújt az elvárt magatartást illetően. A hatékonyabb nevelési tevékenység érdekében szükséges, hogy otthonon belüli munkacsoportok tárják fel a korszerű pedagógiai eljárásokat és alkalmazzák azokat. Az utógondozó ellátásban részesülők önálló életvitelének elősegítését "életvezetési program"-mal támogatjuk meg. A minőségbiztosítás eleme, hogy a csoport nevelőközössége hetente megbeszélést tart, melynek célja a közös értékelés és feladat meghatározás. Az Aranyhíd Lakásotthon Szakmai Programja az alapja a csoport éves munkatervének, melyet a csoport dolgozói készítenek el, bevonva a munkába család- utógondozót, fejlesztőpedagógust, pszichológust. A munkatervet az otthon vezetője hagyja jóvá, valamint az abban meghatározott feladatok végrehajtását ellenőrzi és értékeli. A Lakásotthon Szakmai Programját szükség szerint, de legalább évente felülvizsgálja, aktualizálja, szükség esetén módosítja. (pld.:gyermek-felnőtt összetétel - változásokat követően, új jogszabályok megjelenése után) A Szakmai Program a gondozás-nevelés alapdokumentuma.
Miskolc, 2013. szeptember 30. ……………………………… igazgató
18
