PEDAGÓGIAI PROGRAM Soós István Borászati Szakképző Iskola 1221 Budapest, Kossuth Lajos u. 83

PEDAGÓGIAI PROGRAM – 2013 Soós István Borászati Szakképző Iskola 1221 Budapest, Kossuth Lajos u. 83.

Soós István Borászati Szakképző Iskola

Pedagógiai program – 2013.

Tartalom 1 BEVEZETŐ ___________________________________________________________________ 5 1.1 Jogszabályi háttér __________________________________________________________ 5 1.2 Az iskola bemutatása________________________________________________________ 6 1.2.1 1.2.2 1.2.3 1.2.4 1.2.5 1.2.6

2

Az iskola arculata ________________________________________________________________ 6 Az iskola képzési kínálata _________________________________________________________ 7 Az iskola képzési rendszere ________________________________________________________ 7 Az iskola környezete _____________________________________________________________ 8 Az iskola tanulói közössége ________________________________________________________ 8 Az iskola kapcsolatrendszere ______________________________________________________ 9

NEVELÉSI PROGRAM _________________________________________________________ 10 2.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai eszközei, eljárásai______________________________________________________________________ 10 2.1.1 2.1.2 2.1.3 2.1.4

Pedagógiai alapelvek ____________________________________________________________ 10 A nevelő-oktató munka céljai _____________________________________________________ 10 A nevelő-oktató munka feladatai __________________________________________________ 11 A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai __________________________________________ 11

2.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok _______________________ 12 2.3 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 14 2.3.1 2.3.2 2.3.3

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink:______________________________________ 14 A közösségfejlesztés színterei: ____________________________________________________ 14 Az iskola hagyományai __________________________________________________________ 15

2.4 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai __________________________ 15 2.4.1 2.4.2 2.4.3

A pedagógusok feladatai _________________________________________________________ 16 Szaktanár feladatai, szaktárgya körében: ____________________________________________ 17 Az osztályfőnökök feladatai ______________________________________________________ 17

2.5 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 18 2.5.1 2.5.2 2.5.3 2.5.4 2.5.5

2.6 2.7 2.8 2.9

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ___________ 19 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ____________________________ 19 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok _______________________________ 20 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program______________________ 20 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység __________________________________ 21

A tanulók részvételi jogai gyakorlásának rendje _________________________________ Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ________________________ Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt céljai, feladatai ______________ A tanulmányok alatti vizsga szabályai _________________________________________

2.9.1

21 22 23 24

A tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos intézményi eljárásrend ______________________ 24

2.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai __________________________ 26 2



2.11 A felvételi eljárás különös szabályai ___________________________________________ 26 2.12 Tanórán kívüli foglalkozások kialakításának szempontjai, tartalmi tervezése __________ 26 2.13 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv __________ 27 3

HELYI TANTERV I. ____________________________________________________________ 29 3.1 Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények _________________________________ 29 3.1.1 3.1.2 3.1.3

Tantervek, a választott kerettantervek megnevezése __________________________________ 29 Óratervek _____________________________________________________________________ 30 Tantárgyi tantervek _____________________________________________________________ 32

3.2 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 32 3.3 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ________________________________ 32 3.4 A modulok értékelése és minősítése, beszámítása az évfolyam sikeres befejezésébe ___ 32 3.5 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ____ 33 3.6 A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei és formái ________________________________________________________ 34 3.7 Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya _____________________________________________ 35 3.8 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ______________________________________________________________________ 35 3.9 A tanulók fizikai állapotának mérése __________________________________________ 35 3.10 A középszintű érettségi vizsga témakörei_______________________________________ 36 4

HELYI TANTERV II. ___________________________________________________________ 54 4.1 Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények _________________________________ 54 4.1.1 4.1.2 4.1.3

Tantervek, a választott kerettantervek megnevezése __________________________________ 54 Óratervek _____________________________________________________________________ 55 Tantárgyi tantervek _____________________________________________________________ 58

4.2 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 58 4.3 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ________________________________ 58 4.4 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ____ 58 4.5 A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei és formái ________________________________________________________ 59 4.6 Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya _____________________________________________ 61 4.7 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ______________________________________________________________________ 61 4.8 A tanulók fizikai állapotának mérése __________________________________________ 61 4.9 A középszintű érettségi vizsga témakörei_______________________________________ 61 5

SZAKMAI PROGRAM I. (kifutó) _________________________________________________ 62 5.1 Az iskola szakképzési rendszere ______________________________________________ 62 3


5.1.1 5.1.2


Bor- és pezsgőgyártó technikus 54 541 01 0010 54 01 _________________________________ 62 Borász 33 621 01 0000 00 00 _____________________________________________________ 68

5.2 A szakmai gyakorlat képzési helyeinek és formáinak bemutatása ___________________ 71 6

SZAKMAI PROGRAM II. (felmenő) _______________________________________________ 72 6.1 Az iskola szakképzési rendszere ______________________________________________ 72 6.1.1 Szakképzési helyi tanterv az 54 541 02 élelmiszeripari technikus szakképesítéshez, valamint a XXXVI. Élelmiszeripar ágazathoz __________________________________________________________ 73 6.1.2 Szakképzési helyi tanterv az 55 541 01 Bor- és pezsgőgyártó szaktechnikus szakképesítésráépüléshez __________________________________________________________________________ 88 6.1.3 Szakképzési helyi tanterv az 34 541 06 Szőlész-borász szakképesítéshez __________________ 92 6.1.4 Szakképzési helyi tanterv az 35 811 01 Sommelier szakképesítés-ráépüléshez _____________ 102

7

ZÁRÓ DOKUMENTUMOK _____________________________________________________ 110 7.1.1 A pedagógiai program érvényességi ideje __________________________________________ 110 7.1.2 A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata ____________________________________ 110 7.1.3 A pedagógiai program módosítása ________________________________________________ 110 7.1.4 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetőségei ________________________________________________________________ 110 7.1.5 A pedagógiai program elfogadásának dokumentumai ________________________________ 110

4



1 BEVEZETŐ Iskolánk 1997-ben készítette el első pedagógiai programját, amelyet a fenntartó jóváhagyása után az 1998/99. tanévtől három évig használtunk. Az oktatási jogszabályok változásai és a 2007. illetve 2013. évi fenntartóváltozások miatt többször módosítottuk, aktualizáltuk, jelen változat a 2013/2014. tanévtől (a helyi tanterv és a szakmai program felmenő rendszerben) hatályos.

1.1 Jogszabályi háttér Törvények: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről Kormányrendeletek: 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról Miniszteri rendeletek: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásáról

5



1.2 Az iskola bemutatása Az 1901-ben Budafokon, „Magyar Királyi Pincemesteri Tanfolyam”-ként alapított iskola – mindmáig az ország egyetlen tisztaprofilú borászati szakképző intézménye – szerepe működése alatt végig meghatározó volt a borász szakemberképzésben. Hazánk legnagyobb egybefüggő pincerendszere, az itt települt borászati üzemek, borkereskedések, pezsgőgyárak kiemelkedő feltételeket biztosítottak a gyakorlati képzésre. Koruk legkiválóbb szakemberei tanítottak főállásban vagy óraadóként az iskolában. A gazdasági, politikai változások érintették az iskolát is, többször változott neve, felügyeleti hatósága, de végig a középfokú borászképzés volt az elsődleges feladata. Az 50-es évek elejéig a képzési idő a kezdeti egy évről háromra emelkedett, de a végzettek változatlanul pincemesteri bizonyítványt kaptak. Ekkortól a szakmai ismeretek mellett közismereti tárgyakat is oktatunk, az iskola neve Szőlészeti és Borászati Technikumra változott. 1966-tól iskolánk szakközépiskolaként működik, a szakmunkásképzést 1968-tól folytatjuk. 1967-ben az iskola felvette a neves borásztudós és pedagógus, dr. Soós István nevét. Az alkoholmentes italok elterjedése, piaci térhódítása szakemberigényként is jelentkezett, így a borász szakmunkásképzés mellett az újra induló technikusképzésben az üdítőital-gyártás a hagyományos borászattal egyenrangú szerepet kapott. Az iskola fenntartója 2007-től a Budapesti Corvinus Egyetem volt, 2013-tól a Vidékfejlesztési Minisztérium. 1.2.1

Az iskola arculata

Az iskolai hagyományok őrzése és ápolása Iskolai hagyományaink felkutatása, őrzése, ápolása és továbbfejlesztése szervesen illeszkedik nevelési elgondolásainkba. A hagyományok ápolásának célja, hogy diákjaink ne csak racionálisan, hanem érzelmileg is kötődjenek iskolánkhoz. Iskolánk 2001-ben ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját, többnapos programmal, valamennyi elérhető volt diák és pedagógus meghívásával, iskolánk történetének évkönyvben megörökítésével. Az aulában található vitrinekben állandó kiállítás látható az iskola múltját idéző tárgyakból, dokumentumokból. A tanműhelyben elhelyezett muzeális eszközök, gépek, az elmúlt évtizedek emlékeit bemutató tablók szintén a hagyományápolást szolgálják. Iskolai rendezvényeinken fénykép- és videofelvételeket készítünk, melyeket az utókor számára archiválunk. Az osztálytalálkozókról vezetett emlékkönyv címlistája rendezvények szervezésekor segíti volt diákjaink elérését. Nyugdíjasainkkal évente találkozót szervezünk, nevezetesebb rendezvényeinkre meghívjuk őket. Évente megrendezésre kerülő hagyományos programjaink:  Gólyatáborban készítjük elő leendő tanulóink beilleszkedését az iskola közösségébe, amelyet augusztus utolsó hetében, a tangazdaságban rendezünk.  Szüreti bált rendezünk október közepén, amely egyben a legifjabbakat köszöntő Gólya-bál. A „gólyák”, akik néhány hete már alkalmazkodnak a középiskola légköréhez és rendjéhez, kötetlen, vidám műsorral mutatkoznak be. Az előző évben felavatott elődeik saját készítésű ajándékkal köszöntik őket, műsorukkal segítik oldani a hangulatot.  A végzős évfolyamok hagyományos rendezvénye a szalagavató ünnepély. A program rendezője az egy évvel fiatalabb évfolyam. Az eseményt a kerületi Művelődési Központban rendezzük, ünnepélyes szalagtűzéssel kezdődik, műsorral folytatódik és szalagavató bállal végződik.  Az iskola egyik legkedveltebb hagyományos programja a tavaszi szünet előtti két napon rendezett Soós Napok. A diákönkormányzat szervezésében tanulók szakmai előadásai, előadók versenye, számítástechnikai és gyakorlati verseny valamint a tanulói borverseny (szüleik boraival) legjelentősebb eseményei, a sok egyéb program mellett.

6



 Áprilisban sportnapot rendez iskolánk. Egyéni és csapatsportágakban mérik össze erejüket és ügyességüket a tanulók, osztályok, tanár-diák mérkőzéseket is rendezünk.  Ballagási ünnepségünknek az iskolára jellemző különlegességei: a ballagó tarisznyákat lopóra akasztva végzőseink elballagnak a virágokkal és gyertyákkal díszített tanpincébe, ahol búcsúpoharat koccintanak, majd ünnepélyes borbírálaton mutatják be szüleiknek jártasságukat az érzékszervi bírálat terén.  A tanévzáró ünnepélyen a Promontórium Borlovagrend hírvivőként veszi tagjai közé az arra érdemes végzős diákokat. A tanév végén díjazzuk az év legjobb tanulóit szakiskolai és szakközépiskolai szinten. Ekkor kerül sor az igazgató által felajánlott díj az Év tanulója cím átadására is. Novemberben tartjuk a Nyílt Napokat, ahol az érdeklődő általános iskolásoknak bemutatjuk iskolánkat, részt vehetnek tanítási órákon, találkozhatnak diákjainkkal, megtekinthetik gyakorlóhelyeinket. Nem csak iskolánkban látjuk szívesen leendő diákjainkat, elébük is megyünk, tanáraink a borvidékeket végigjárva tájékoztatják az általános iskolák tanulóit iskolánk képzési lehetőségeiről. Az érdeklődőktől – a minőségirányítási program részeként - tájékoztató felmérést kérünk. Hazánk legszebb tájainak, nevezetes műemlékeinek megismerését szolgálják az évente szervezett osztálykirándulások. Az általában háromnapos utak az ország történelmi borvidékeire irányulnak, a földrajzi és kulturális értékek bemutatása mellett a szakmai motivációt is fokozva. Ezeket a programokat – mindhárom képzési szinten – az osztályfőnökök a szakoktatókkal együtt szervezik, és igény szerint együtt is vezetik. Az iskolai szabadidősport helyszíne a tornaterem és az iskolaudvar, kerete az ISK. A legkedveltebb sportágak: labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, asztalitenisz és röplabda. Iskolai bajnokságokat rendezünk több sportágban, a kerületi diákolimpia asztalitenisz versenyeit iskolánkban rendezik. Gyalogos túrákon járjuk az erdőket, hegyeket, télen sítábort szervezünk, vízitúra csoportunk tavasszal-ősszel rövidebb, a nyári szünidőben kéthetes túrákat szervez. 1.2.2

Az iskola képzési kínálata

A szakközépiskolában az alapfokú oktatást továbbfejlesztő, a szakmai műveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik. A képzésben résztvevők tanulmányaik befejezéseként közép és emelt szintű érettségi vizsgát tehetnek, felkészülhetnek a felsőoktatási tanulmányok megkezdésére, a szakmaválasztásra illetve a munkába állásra. Iskolánk érettségi után az élelmiszeripari technikus, azt követően a borés pezsgőgyártó szaktechnikus ( kifutó rendszerben a bor- és pezsgőgyártó technikus) szakmai képzést folytatja, erre készítjük elő tanulóinkat az élelmiszeripari szakmacsoport szakmai orientációs és előkészítő tantárgyaival. A szakiskolában szőlész-borász szakképesítésre, majd a sommelier szakképesítés-ráépülésre (kifutó rendszerben 2+2 éves borász) készítjük fel tanulóinkat. Az Élelmiszeripari technikus, bor- és pezsgőgyártó szaktechnikus ( kifutó rendszerben a bor- és pezsgőgyártó technikus - levelező) szakmai képzést esti tagozaton is folytatjuk. 1.2.3

Az iskola képzési rendszere

Az iskola képzési rendszerét a közismereti képzést kiegészítő élelmiszeripari szakmai orientációs és alapozó képzés, majd erre épülő speciális szakmai képzés jellemzi. Az iskola működésében alapvetően a hagyományos osztálykeret rendszerre építünk. Az iskolaépület adottságai, a nevelőtestület létszáma és összetétele valamint a képzés későbbi szakaszai a 9. évfolyamon 1-1 szakközépiskolai és szakiskolai osztály indítását igénylik illetve teszik lehetővé. A szakképző évfolyamokon 1-1 osztállyal számolunk.

7



Szakképzésben a tanműhelyi, üzemi és laboratóriumi gyakorlatokon az előírt (átlag 8 fő, maximum 12 fő) csoportbontást alkalmazzuk. A számítógéptermet igénylő tantárgyak csoportbontását a rendelkezésre álló gépek száma határozza meg. Az óratervben megjelölt elméleti tantárgyaknál, valamint a szakmai előkészítés gyakorlati tantárgyainál az osztályokat két csoportra bontjuk. A tanulók beosztásánál figyelembe vesszük érdeklődésüket, továbbtanulási szándékaikat, szaktárgyi tanulmányi eredményüket, a nyelvi bontásnál a korábbi előképzettséget. 15 fő alatti osztálylétszámnál csak nyelvi bontást végzünk, 15-20 fős osztályoknál az igazgató a tárgyi és pénzügyi feltételek alapján dönt a csoportbontásokról, 20 fő felett az óratervben megjelölt csoportbontásokat alkalmazzuk. A kétszintű érettségi vizsgára felkészítésben alapvetően a megcélzott érettségi szint határozza meg a csoportbontásokat. 1.2.4

Az iskola környezete

Az iskola tárgyi feltételeit behatárolják az évszázados iskolaépület nyújtotta lehetőségek. Az épület műszaki állapota megfelelő, és a 80-as években a volt kollégiumi rész megszüntetésével illetve átalakításával egy szintet nyertünk az elméleti képzésre, nyolc osztályteremben tudunk teljes létszámú osztályokat elhelyezni. A csoportbontásokra három teremmel rendelkezünk. Az iskola tangazdaságában – „A Főváros Szőlőskertjében” – végrehajtott fejlesztések eredményeként képesek vagyunk tanulóinkat felkészíteni a korszerű kisüzemi-vállalkozói szőlőtermesztésre, borászatra, a gyakorlatban is követhetik a borturizmus kialakítását, fejlesztését. Iskolánk a fővárosban egyedül folytat borászképzést, a bor-és pezsgőgyártó képzésben országos szinten is egyedüli iskola vagyunk. Több mint százéves szakmai múltunk mellett a Budafokon működő üzemek nyújtotta gyakorlatozási lehetőségeink is egyedülállóak. Az egyéni vállalkozásoktól a kisüzemeken át a multinacionális nagyvállalatig helyben rendelkezünk gyakorlati helyekkel, végzett tanulóink elhelyezkedése részben ugyanitt lehetséges. Az ország éves borforgalmának harmada ma is Budafokon valósul meg, az itteni pezsgőgyárak piacvezetők. A kerület ígéretes fejlődés előtt áll a borturizmus terén. A kerületben is ismerik és elismerik iskolánkat. A két gimnázium mellett a kerületben működő egyetlen szakképző intézményként alternatívát jelentünk a kerületi fiatalok továbbtanulásában. 1.2.5

Az iskola tanulói közössége

Tanulóink közel harmada, évfolyamonként változó arányban, az ország különböző borvidékeiről érkezik iskolánkba, a többiek nagy része kerületi, illetve fővárosi vagy főváros környéki lakos. A vidéki tanulók szülei szinte kizárólag szőlőtermeléssel, borászattal foglalkozó munkások, alkalmazottak, kistermelők, vállalkozók, így a szakmai motiváció biztosított. A kerületből beiskolázottak többségének családja is kapcsolatban áll vagy állt valamelyik borászati üzemmel, de egyesek pályaválasztásában a középiskolai végzettség megszerzése az elsődleges cél. Több tanulónk egyik vagy mindkét szülője valaha iskolánk diákja volt, idősebb kollégáink őket is tanították, kis létszámú iskolánk családias hangulata részben ebből ered. A zömében közepes képességű tanulók szociális helyzete is az országos átlagú. A más középiskolában érettségizetteket is várjuk technikusképzésre. Ebben a korban már megfontoltabb pályaválasztás jellemző. A tényleges képzési igényeket jelzi, hogy a gimnáziumban érettségizettek mellett, a második szakképesítés megszerzéséért is többen választják iskolánkat. Tanulóink az iskolai diákönkormányzat szervezeti keretében gyakorolhatják a közösségi tanulói jogaikat. Tájékoztatást kapnak az iskola életének a diákokat érintő kérdéseiről, véleményt nyilváníthatnak, javaslatokat tehetnek valamennyi, a diákságot érintő kérdésben, a jogszabályokban meghatározott esetekben véleményezési jogot gyakorolnak. Tevékenységüket saját szervezeti és működési szabályzatuk szabályozza, működésüket az általuk felkért és az igazgató által megbízott pedagógus segíti. Évente megválasztják tisztségviselőiket, elkészítik éves programjukat. Tevékenyen részt vállalnak a tanórán kívüli iskolai programok, rendezvények szervezésében és lebonyolításában. 8


1.2.6


Az iskola kapcsolatrendszere

Kapcsolataink közül meghatározóak a szakmai képzés gyakorlati színterét, feltételeit biztosító vállalatokkal, vállalkozásokkal fenntartottak. Bár az alapozó gyakorlatokat alapvetően saját tanműhelyünkben, tangazdaságunkban szervezzük, a szélesen alapozott gyakorlati felkészültséghez nélkülözhetetlen a termelő üzemekkel fenntartott állandó kapcsolat. A vidéki üzemekben is szívesen fogadják csoportjainkat, részben azért is, mert szinte nincs az országban olyan borászati üzem, ahol ne dolgozna egy vagy több, korábban az iskolában végzett közép- vagy felső vezető. A Fővárosi Önkormányzat és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint az Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet munkatársai rendszeres szakmai segítséget nyújtanak az iskola pedagógiai munkájához. Az iskola fenntartója a szakmai és gazdasági irányítás, felügyelet mellett, rendszeresen tájékoztató, a napi tevékenységet és a hosszabb távú tervezést segítő információkat biztosít. Támogatja különböző pályázatainkat, ezzel is hozzájárul a képzés tárgyi feltételeinek javításához, az iskolai kulturális és sportélet fejlesztéséhez. A Budapesti Corvinus Egyetem Borászati Tanszékével, Szőlészeti Tanszékével is szoros kapcsolatban állunk, együtt alkotjuk a Szőlészeti és Borászati Intézetet (SZBI). Tanulóink többsége itt tanul tovább, felkészültségükről az egyetem oktatói elismerően nyilatkoznak, csakúgy, mint a szakmai vizsgákon vizsgaelnökként szerzett tapasztalataikról. Tanműhelyünkben, tangazdaságunkban lehetőséget biztosítunk az egyetemi hallgatók gyakorlati képzésére, a szakmai munkaközösség továbbképzéseire gyakran hívunk egyetemi előadókat, tanulóink, tanáraink rendszeresen látogatják az egyetemi könyvtárat. Az egyetemek tanárjelölt hallgatói több éve teljesítenek pedagógiai gyakorlatot iskolánkban. Az Agrárkamarával, a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézettel is rendszeres munkakapcsolatban állunk, tanáraink közreműködnek a vizsgatételek, versenyfeladatok kialakításában, szakmai illetve pedagógiai dokumentumok kidolgozásában. A három kerületi középiskola egyikeként a XXII. Kerületi Önkormányzattal elsősorban a kulturális és sporttevékenység területén tartunk fenn hagyományosan jó kapcsolatot. Komoly feladatokat vállalunk a tavasszal megrendezett Tétény-Promontor kulturális napokon, és az őszi Pezsgő- és borfesztivál programjain. Külföldi kapcsolatainkat a német nyelvterületen működő borászképző, illetve a szomszédos országok magyar nyelvű iskoláival bővítjük. A szülők közösségével a kapcsolatot az osztályfőnöki munkaközösség vezetője illetve az iskola igazgatója tartja. Az osztályfőnökök rendszeres kapcsolatot tartanak az osztályban működő szülők közösségének tagjaival. A félévek kezdetén szülői értekezletet tartunk, a félévek második felében össztanári fogadóórát, amelyek időpontját az éves munkatervben rögzítjük, de szükség szerint mind az osztályfőnökök, mind a szaktanárok kapcsolatot tartanak a szülőkkel. A tanulók lakóhelye szerinti Gyermekjóléti Szolgálattal az ifjúságvédelmi felelős a kapcsolattartó.

9



2 NEVELÉSI PROGRAM 2.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai eszközei, eljárásai 2.1.1

Pedagógiai alapelvek

Iskolánk korszerű szakközépiskola és szakiskola, széleskörű általános műveltséget nyújt, és egyenrangúan kezeli a közismereti, a szakmai előkészítő és a speciális szakmai képzést. Szakközépiskolaként a szakmai orientáció és alapozás után meghatározott irányú speciális szakmai képzést biztosít. Élelmiszeripari iskolaként alapos biológiai és kémiai előkészítéssel, az alapmérések és a művelettan oktatásával megalapozza a későbbi technikusi tanulmányokat az élelmiszeripar bármely területén, kitolva ezzel a pályaválasztás időpontját, megkönnyítve a későbbi pályamódosítást. Az érettségi vizsgával minden irányban fenntartja a továbbhaladás lehetőségét, felkészít a felsőfokú továbbtanulásra. Kis létszámú képzést folytató iskolaként a szakképzés területén szűk a mozgásterünk, speciális képzési igényt elégítünk ki, melyet az ágazat termelési és piaci viszonyai alapvetően meghatároznak. Ezért különösen fontos számunkra a széles spektrumú alapképzés közép és hosszú távon. A speciális szakmai képzés területén folyamatos szakmai és pedagógiai innovációval tudjuk „piacképessé” tenni végzett tanulóinkat, közvetve biztosítva ezzel az iskola nyújtotta képzés iránti igényt. Az iskola képzési céljai és feladatai a fent részletezett önmeghatározásból értelmezhetők: szakközépiskolai, szakiskolai- és technikusképzés biztosítása, felkészítés a szakirányú továbbtanulásra. Alapelveink:  az iskola jogosultsága: iskolai végzettséget, érettségit, szakképesítést igazoló bizonyítványok kiadására jogosított intézmény,  iskolánk vezető szerepet kíván betölteni a szakképzésben,  tanulóink részére biztosítjuk a széleskörű tájékozódás lehetőségét világnézeti elkötelezettség nélkül,  igyekszünk diákjainkat felkészíteni a társadalomban rájuk váró feladatokra, értékek közvetítésével, a negatív jelenségek elutasító bemutatásával,  nevelési feladatainkat korszerű pedagógiai ismeretek felhasználásával oldjuk meg,  az iskola jelenlegi képzési rendszerének keretein belül hajtjuk végre fejlesztési elképzeléseinket,  tanulóinkat képességeiknek megfelelő teljesítményre ösztönözzük,  az élelmiszeripari szakmacsoport kerettanterveit adaptáljuk a helyi körülményekre, szakmai programunkat a szakképzési kerettantervek alapján készítjük el. 2.1.2

A nevelő-oktató munka céljai

Az iskola nevelési célkitűzései a rögzített alapelvek, a konszenzuson alapuló elképzelések, korunk modern emberi elvárásai és a jelenlegi képzési modell alapján határozhatók meg. A kitűzhető célok a személyiségfejlesztésre, az oktatás-nevelés folyamatára és az iskolaműködtetésre vonatkoztathatók. A célok egyrészt a bemenetre, másrészt a kimenetre valamint a pedagógiai folyamatra irányulnak. Közös céljaink az alábbiak:  az iskola hírnevét tovább javítva, emelni a jelentkező tanulók létszámát, úgy hogy több lehetőség legyen a válogatásra,  közismereti és szakmai területen biztosítani a kétszintű érettségire, a szakirányú továbbtanulásra és a szakmai vizsgákra történő felkészítést,  a tanulói képességfejlesztést alapvető célkitűzésként kezeljük,

10



 kezdettől törekszünk a tanulás megtanítására, az eredményes tanulási módszerek és technikák elsajátíttatására,  segítjük a rászoruló tanulók felzárkóztatását, a tanulási és magatartási hátrányok csökkentésére törekszünk,  változatos módszerekkel erősítjük a tehetséggondozást,  az iskola 9. 10. évfolyamain a tankötelezettség teljesítését szolgáló, általános műveltséget megalapozó, élelmiszeripari szakterületre orientáló nevelés-oktatás ellátása,  az iskola 11. és 12. évfolyamán az általános műveltséget alakító, érettségi vizsgára felkészítő, szakmai alapozást adó, és felsőfokú tanulmányok megkezdését segítő nevelő-oktató munka ellátása,  szakképző évfolyamokon az élelmiszeripari szakmacsoportban az Országos Képzési Jegyzékben szereplő és az Alapító okiratban felsorolt szakmákban a szakképesítés megszerzése,  a tanórán kívüli tevékenységek szervezése, vezetése. Sokoldalú lehetőségek biztosítása a tanulók érdeklődésének megfelelően. Feladataink közé tartozik, hogy alakítsuk a tanulók szabadidejük kulturált eltöltésének képességét,  gyermek- és ifjúságvédelmi, környezetvédelmi, egészségnevelési feladatok ellátása,  az érettségi és szakmai vizsgák szervezése, lebonyolítása. A tanügyi adminisztrációs feladatok ellátása. 2.1.3

A nevelő-oktató munka feladatai

A nevelő-oktató munkánkat a tudatosság és a tervszerűség alapozza meg, a nevelési célok megvalósítása érdekében:  aktív beiskolázási programmal országosan biztosítjuk a szakma iránt érdeklődő tanulói utánpótlást,  a beiskolázott tanulók eltérő képességeihez, felkészültségéhez, szándékaihoz és lehetőségeihez alkalmazkodó egyedi módszerekkel biztosítani minden tanuló személyiség-fejlesztését, képességeinek kibontakoztatását,  a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon biztosítani a felzárkóztatást, a választott iskolatípus sikeres elvégzését, felkészítést az eredményes továbbtanulásra,  a tanévi feladatok személyre, tanulóközösségre szabott megtervezése,  a szakmai tananyag folyamatos karbantartásával a szőlészeti-borászati gyakorlatban praktikusan alkalmazható tudásanyag oktatását valósítjuk meg,  tudatosan vállaljuk és ápoljuk az iskola értékes hagyományait, és újak kialakítására törekszünk.  nevelő-oktató munkánkban azokra a tartalmakra is összpontosítunk, amelyek az Európához való tartozásunkat is erősítik. 2.1.4

A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai

A nevelő-oktató munka eredményességét az alábbi területek együttese adja: A.

Kötelező tanórai foglalkozások

Az önálló ismeretszerzés képessége igényének és kialakulásának útján mindhárom terület fontos szereppel bír. Megalapozása szempontjából döntő jelentősége a tanórai foglalkozásoknak van. Ezeken nyílik lehetőség a különböző képesség-területek tudatos és következetes fejlesztésére:    

a tanórákon rendelkezésre álló idő maximális kihasználásával változatos pedagógiai módszerek alkalmazásával az egyéni képességekhez igazodó differenciálással, kiscsoportos foglalkozásokkal sikerélmény nyújtásával

11



 folyamatos ellenőrzéssel B.

Nem kötelező tanórai foglalkozások és tanórán kívüli foglalkozások

A nem kötelező tanórai foglalkozások és tanórán kívüli foglalkozások az alábbiak szerint csoportosíthatók: B.1. Tehetséggondozást szolgáló foglalkozások, szakkörök B.2. Felzárkóztatást szolgáló foglalkozások, korrepetálások, fejlesztő foglalkozások B.3. Az egészséges életmódra nevelést segítő, mozgásigényt kielégítő, a tanulók szórakozását szolgáló formák (pl.: tömegsport foglalkozások, színházlátogatások, kirándulások, múzeumlátogatások, szakiskolai, szakközépiskolai, technikusi szakmai tanulmányi utak) Mint a csoportosításból is kiderül, ezen formák a kötelező tanórai foglalkozások szerves folytatói, kiegészítői. A B.1. és B.2. pont alattiak a képességek szerinti differenciált fejlesztést szolgálják, a B.3. pont alattiak pedig inkább az érdeklődési kör szerint differenciálnak. C.

„Iskolán kívül szerzett” ismeretek

Napjainkban egyre nagyobb szereppel bírnak az egyén ismeretszerzésében az „iskolán kívül szerzett” ismeretek. Ezek megszerzésének számtalan módja lehetséges: könyv, sajtótermékek, rádió, TV, videó, film, számítógépes információhordozók, Internet ... E téren feladatunk az, hogy segítsük tanulóinkat eligazodni az ismeretdömpingben, könnyítsük meg ezen ismeretek iskolai előzményekhez való csatlakoztatását, a lehetőségeinkhez képest megszerzésük forrásait minél szélesebb körben tudjuk biztosítani intézményünkben is. Oktatómunkánk eredményességének záloga az lehet, ha az A.-B.-C. területeken szerzett ismereteket közös mederbe tudjuk terelni. Az erre való törekvés a tantestület tagjainak folyamatos feladata. Eredményes megoldásában rendkívüli szerepe van a folyamatos önképzésnek és a szervezett továbbképzéseknek. Az oktatási-nevelési célok megvalósítására, a hatékonyabb munkavégzés érdekében az azonos tantárgyi csoportot tanító szaktanárok munkaközösségekbe szerveződnek. Az iskola munkaközösségei: osztályfőnöki, humán, és szakmai (elméleti-gyakorlati). Az egyes munkaközösségek élén a tagok által évenként választott vezetők állnak, tevékenységüket éves munkaközösségi programjuk alapján végzik. A szaktanárok végzettségük illetve beosztásuk alapján több munkaközösségben is tevékenykedhetnek. A munkaközösségek szerepe meghatározó a tananyagfejlesztésben, az alkalmazható taneszközök (tankönyvek, segédletek) kiválasztásában, a nem kötelező tanórai foglalkozások és a tanórán kívüli foglalkozások kínálatának kialakításában. Az iskolavezetés a munkaközösség-vezetőkön keresztül biztosítja a pedagógusok bevonását az iskola életét befolyásoló tervek és döntések előkészítésébe. A munkaközösségek önállóak, de a feladatok jellegétől függően együttműködnek. A munkaközösség-vezetők a nevelőtestület előtt rendszeresen beszámolnak közösségük életéről, szakmai tevékenységéről, a felmerült problémákról és javaslatokról.

2.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskola a kötelező és nem kötelező órakereten kívül tanórán kívüli tevékenységekre is ösztönzi tanulóit. Lehetővé teszi a tehetség, a képességek kibontakozását, a szociális hátrányok, a beilleszkedé-

12



si, magatartási és tanulási nehézségek enyhítését szolgáló programok beindítását. Nem titkolt cél a tanulás megtanítása mellett az iskolai élet színesítése, a szabadidő értékes és érdekes kitöltése. Az ismeretek és értékek közvetítése a személyiségfejlesztéssel párhuzamosan történhet mind a tanítási órákon, mind a tanórán kívüli foglalkozásokon. A három-, illetve a hatéves nevelési folyamatban a magatartás és viselkedés alakításában fontosnak tartjuk:     

egymás tiszteletét, a demokratikus és felelős döntési készséget, az egyéni és szakmai készségek kibontakoztatását, a nemzeti hagyományok ápolását, a szakma iránti szeretet és igényesség kialakítását.

A. Egészséges életmódra nevelés terén:  Tudatosítani igyekszünk az egészségvédelem fontosságát. Megismertetjük tanulóinkkal az egészségre ártalmas, egészséget károsító anyagokat, a mai kor veszélyeit, s azok elkerülésének lehetséges módjait.  Megismertetjük tanulóinkkal az egészséges táplálkozás fontosságát.  Tudatosítjuk a környezetvédelem fontosságát. Megismertetjük tanulóinkkal a környezetvédelmi feladatokat, azok megoldásába bevonjuk őket. Fontosnak tartjuk, hogy a természetes és mesterséges környezetünket a rend és a tisztaság jellemezze. B. Esztétikai nevelés terén:  Ösztönözzük, hogy a szépet és jót ismerjék fel tanulóink szűkebb és tágabb környezetünkben.  Alakítjuk igényességüket a külső megjelenés esztétikumában, munkájuk esztétikus, igényes végzésében.  Értékeljék a művészeti alkotások szépségét!  Aktívan vegyenek részt otthonuk, iskolájuk, természeti környezetük esztétikumának védelmében, alakításában. C. Értelmi nevelés terén: Az értelmi nevelés terén folyó munkánkat úgy szervezzük meg, hogy a részfeladatok megvalósításával elérjük a fő célt: az önálló ismeretszerzés igényének és képességének kialakítását. Ennek érdekében az alábbi képességeket fejlesztjük:      

megfigyelő képesség problémamegoldó képesség kommunikációs képesség szóbeli-és írásbeli kifejező képesség kreatív gondolkodásmód az ismerethalmazban való eligazodás, tájékozódás képessége.

D. Érzelmi, akarati nevelés terén:  Fontos területnek tartjuk, hogy tanítványaink kellő empátiával rendelkezzenek. Tudjanak örülni mások sikereinek, de legyenek abban is partnerek, ha társukat segíteni kell egy érzelmi válság feldolgozásában. Ehhez iskolai életük során a segítséget megadjuk.  Az utóbbi időkben nagyon fontos szerepe van a stresszhelyzetek kezelésének. Ennek "megtanítása" rendkívüli odafigyelést és segítséget igényel a nevelőktől. Munkájukat iskolai pszichológus is segíti.

13



 Tanulóinkban – tanulmányi idejük alatt – fokozatosan kialakítjuk ill. továbbfejlesztjük az önértékelő képességet.  Életkoruknak megfelelő helyzeteken legyenek képesek dönteni különböző alternatívák között. E. Erkölcsi nevelés terén:  Megismertetjük tanulóinkkal az alapvető magatartási és társadalmi normákat.  Ismerjék meg tanulóink egy-egy norma helyességét, hasznosságát, értékességét. A tudativá válást gyakorlás, gyakoroltatás útján kívánjuk elérni. A munka eredményességét a normák alkalmazásának helyes igénnyé válása jelenti.  Legyenek alkalmasak tanulóink személyes kapcsolatok kiépítésére, alakuljon ki bennük a társasági alkalmazkodás képessége.  Ismerjék a család jelentőségét, a családi együttélés szabályait, a családi munkamegosztás szerepét.

2.3 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos célunk, hogy a jól kooperáló közösség, mint tevékenységi keret segítse a tanulók készségének, képességeinek kibontakoztatását, fejlődését. A nehézségekkel küzdő tanulókkal és a tehetséges tanulókkal kiemelten foglalkozunk (felzárkóztató programok, tanulásmódszertani blokkok beépítése, felkészítők, tanulmányi versenyek), így lehet szocializációjuk eredményes. 2.3.1        2.3.2

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink: tanulóink ismerjék meg a nemzeti kulturális örökségünk hagyományait, sajátosságait, ismerjék meg és gyakorolják a társas együttélés szabályait, legyenek érzékenyek környezetük iránt, képesek legyenek egymás segítésére, legyen önálló véleményük, kifejezésük kultúrált legyen, nyitottak legyenek, fogadják el a másságot, képesen legyenek az információ-áradat szűrésére. A közösségfejlesztés színterei:

Tanórák, osztályfőnöki órák és szaktárgyi órák, az osztályfőnök szerepe Az iskolai munka alapkerete az osztály. Az osztály közösségének felelős vezetője az osztályfőnök, aki együttműködik, összehangolja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, szükség szerint látogatja óráikat. Aktív kapcsolatot tart az osztály szülői közösségével, diákjai tanulmányait segítőkkel (gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, pszichológus, iskolaorvos, stb.). A tanulók nevelését, oktatását a lelkiismereti szabadság és a különböző világnézetűek között a türelmesség elve alapján végzi. Feladatainak ellátása érdekében igyekszik alaposan ismerni tanítványai személyiségét tanulmányi előmenetelét. Elemzi, értékeli az osztály teljesítményét, fejlődését. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket (osztálynapló naprakész vezetése, statisztikák, gyermekjóléti szolgálattal kapcsolatos teendők, továbbtanulás stb.). Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére. Nevelőmunkájának írásos dokumentuma az osztályfőnöki tanmenet, nevelési terv. Tanórán kívüli foglalkozások Tanulóinkat a szabadidejük hasznos eltöltése érdekében arra ösztönözzük, hogy vegyenek részt a tanórán kívüli foglalkozásokon. A közösség fejlesztés főbb színterei: Szakkörök, diákkörök 14



A tanév elején a diákönkormányzat tagjai felmérik az igényeket a természetbarát, a kulturális, a képzőművészeti, a bor és gasztronómiai esetenként a táncszakkör iránt. A szakkörök, diákkörök munkatervet készítenek, szakköri naplót vezetnek. Munkáikat kiállításokon, rendezvényeken mutatjuk be. A szaktanári vezetésű szaktárgyi szakkörök foglalkozásain a szaktanárok nyújtanak segítséget a tanulóknak ahhoz, hogy a kötelező tananyag elsajátítása mellett azokhoz kapcsolódó, azt kiegészítő ismeretekre tegyenek szert. Az önképzőkör, diákkör tanári, vagy felkérés alapján bármely megfelelő szakértelemmel rendelkező nagykorú személy irányításával indíthatók (vízitúra, tánc, filmklub), bármilyen nem tanórai foglalkozáshoz kapcsolódó ismeret elsajátítása céljából. A közösségformálás kiváló eszköze az iskolai és az iskolán kívüli sport. Iskolai Sportkörünk (ISK) két kategóriában (versenysport, tömegsport), négy csoportban működik: - kézilabda, asztalitenisz, teremfoci - természetjáró – vízitúra szakosztály - szakcsoportok: kosárlabda, röplabda, tollaslabda - kisegítő tömegsport: felzárkóztató tömegsport Az osztálykirándulásoknak, túráknak jelentős közösségformáló szerepe van. A hagyományos térségekből az osztály közössége választ helyszínt, a programokat közösen döntik el. 2.3.3 Az iskola hagyományai  Gólyatáborunk szervezését a leendő osztályfőnökök és a magasabb évfolyamok diákjai végzik. A résztvevők személy- és helyismerete mindig segítséget ad a teljes osztályközösség alakulásában.  Az ünnepélyes tanévnyitón ismerjük meg új diákjainkat, tanulóink a tanév legfontosabb feladatait.  A borfesztivál feladatai az együttműködésre, a kollektív munkára késztetik diákjainkat.  A gólyabál a 9. évfolyamok műsoros bemutatkozásának ideje. A programokat a 10. osztályosok szervezik (teaház, vetélkedők).  A szalagavató bál a végzős évfolyamok ünnepe. Az előkészítést és lebonyolítást a rendező osztályok az osztályfőnökök irányításával végzik.  Szakmánk kiválóságai, az „Év borásza”-i közül évente hívunk előadót. Mentalitásuk, céljaik példaértékűek diákjaink számára.  DÖK továbbképző tábor. A háromnapos rendezvényen az osztályközösségeket 2-3 tanuló képviseli. A diákokat, az iskola életét érintő kérdéseket a diákönkormányzat munkáját segítő tanár, valamint az osztályfőnöki munkaközösség vezető tanár segítségével vitatják meg. Itt készítik elő az éves diák-közgyűlést, valamint a. „Soós Napok” programjait.  „Soós Napok” a sportra, egészséges életmódra, játékra és kisebb szakmai betekintésre adnak módot. A diák-diák, a tanár-diák szervezések és az eredményes lebonyolítás közelebb hozza az egész iskolai közösséget.  Történelmünk eseményeinek megemlékezési kereteit a diákönkormányzat és az osztályfőnöki munkaközösség javaslatai alapján közösen határozzuk meg, történjenek ezek osztályban vagy iskolai szinten.  Különleges hangulatú (az iskola után pincék, tangazdaság) ballagásaink előkészítésében minden diákunk részt vesz.  Tanévzáró ünnepélyünkön ismertetjük az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny, valamint a házi szakmai verseny eredményeit. Ekkor adjuk át legjobb tanulóink elismeréseit, tudatosítva azt, hogy büszkék vagyunk rájuk.  Cserekapcsolat kiépítése erdélyi társiskolával, külföldi szakmai gyakorlatok szervezése.

2.4 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A nevelőtestület minden tagjának feladata

15



 a legmagasabb szinten a lehetőségeket legjobban hasznosítva nevelni, oktatni iskolánk tanulóifjúságát,  a NAT, a kerettantervek, és a pedagógiai program alapelvei, értékei, cél- és feladatrendszerének maradéktalan betartása és teljesítése,  szakmailag, pedagógiailag tovább képezni magát,  a városi, iskolai közösségi érdekeket szem előtt tartva tevékenykedik,  gyakorolja a törvény által a nevelőtestületre ruházott jogokat teljesíti a kötelességeket,  részt vesz a nevelőtestület értekezletein; az intézmény hosszú (pl.: IMIP, Pedagógiai Program, Beiskolázási terv) és rövid távú (pl.: éves munkaprogram) programjainak tervezésében, elfogadásában, végrehajtásában és értékelésében.  elvégzi a pedagógusi tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet, különösen ügyel a határidők betartására,  tájékoztatja a szülőket gyermekük nevelésével és oktatásával, fejlődésével kapcsolatosan, továbbá a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről,  érdemi választ ad a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire,  a tantárgyfelosztás alapján, az órarendnek megfelelően ellátja kötelező óráit,  a 40 órás munkahét tanítási órával le nem kötött részének terhére:

     

további utasítás szerint részt vesz a tanulók felügyeletének ellátásában, az iskola kulturális és sportéletének megszervezésében, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében, közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra, előkészíti azokat, ellenőrzi és értékeli a tanulók írásbeli munkáit

2.4.1 A pedagógusok feladatai A pedagógusok általános működési feladatait (ügyeleti rend, ügyviteli feladatok, rendezvényszervezés, tanórán kívüli feladatok. stb.) az iskola színvonalas működéséhez szükséges mértékben olyan módon határozzuk meg, hogy a tantárgyi szakmai munka elsődlegessége és eredményessége mellett biztosítsuk a tanulók személyiségének optimális fejlődését, és az iskola általános működési biztonságát is garantáljuk. Minden pedagógusi munkamegosztás elvi alapja az arányosság. Az iskola vezetője felelős ezért, hogy a mindenkori oktatási létszámnak megfelelően olyan módon hozza létre a pedagógus munkaköröket és az adott munkakörökhöz olyan mértékben határozza meg az oktatási nevelési általános működtetési feladatokat, hogy azok egymással, az oktatási létszámmal egységes arányban legyenek és biztosítsák a meghatározott feladatok minőségi megoldásának lehetőségét. Minden pedagógus alapvető munkaköri kötelessége az iskolai munka zavartalanságát, eredményességét, a pedagógiai programokban rögzített célok elérését biztosító feladatok teljesítése. A fentiekre a nevelőtestület minden tagját a kiadott törvény, a rendeletek, utasítások és az iskola valamennyi vezetője kötelezheti, illetve utasíthatja. Tételesen - a tantervek végrehajtása, - a pedagógiai etika írott vagy íratlan törvényeinek betartása, - a problémák megbeszélésének kulturált, megfelelő hangnemben történő megbeszélése tanulóval - szülővel - kollégával - vezetővel egyaránt; - az egészség, testi épség megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, azok elsajátításáról meggyőződik; - a szükséges intézkedéseket megteszi, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll; - a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységeket megszervezi, - a megelőzésével kapcsolatos ellenőrzési tevékenységeinek eleget tesz, 16


-


a tanulók iskolán kívüli rendezvényein, tanulmányi kirándulásokon a tanulók baleseteinek megelőzése érdekében a szükséges tennivalókat megteszi; a védő-óvó előírásokat betartja és betartatja bombariadó esetén, gondoskodik az illetékes szervek értesítéséről, az intézmény gyors és szakszerű kiürítéséről; kulturált viselkedés, öltözködés / ünnepélyeken a közösség íratlan törvényének betartása/ ünnepélyeken a közösség döntése által meghatározott öltözködés.

2.4.2 Szaktanár feladatai, szaktárgya körében: - Közre kell működnie a teljesítménymérésben. A mérést és az eredmény értékelését a munkacsoport-vezető útmutatásai alapján szükséges elvégeznie. - Év elején a követelményeket, a mérések eredményét figyelembe vevő, képességek fejlesztését célzó időtervet (tanmenetet) készít. Közreműködik a követelményrendszer kipróbálásában és korrekciójában. - Részt vesz a gyengébb képességű tanulók felzárkóztatásában szintúgy, mint a szaktárgya körében kimagasló teljesítményt mutató tanulók tehetségnevelésében. - Közreműködik a szaktárgyával kapcsolatos szabadidős programokban, versenyek lebonyolításában, a tanulók versenyeztetésében. - Szaktárgyával kapcsolatosan szorgalmazza a tanulók körében a különféle kommunikációs csatornákon keresztül történő informálódást és önművelődést. - Valamennyi tantárgyi tanulást irányító pedagógusnak törekednie kell, hogy a gyerekekben kialakítsa a tárgyával kapcsolatos értékőrző, később értékteremtő attitűdöt. - A szaktárgyi tanulás irányítása mellett valamennyi pedagógusnak minden lehetséges helyzetben kötelessége: - a kulturált, illemtudó viselkedésre nevelés, - az iskolai és az iskolán kívüli környezet tisztaságának megőrzése és védelme, - a szakszerű ügyeletellátás. Ügyeletes tanárként feladatai: - baleset- és vagyonvédelem az ügyeleti beosztás alapján kijelölt területen, - megakadályozza a dohányzást, - A tanulók felméréseit, dolgozatait 1 évig megőrzi. Adminisztrációs munkája (naplóbeírás) naprakész. - Gondoskodik arról, hogy a tanulóknak megfelelő számú érdemjegye legyen. Folyamatosan tájékoztatja a szülőket a tanulók haladásáról. - Az érdemjegyek beírása a naplóba a szaktárgyat tanító pedagógus kötelessége. Az ellenőrző könyvek ellenőrzése – a pedagógiai program útmutatásai alapján - az osztályfőnök feladata. - A szaktárgyat tanító pedagógusnak jelen kell lennie a közös fogadóórákon, minden iskolai szintű eseményen. - A munkaköri leírásban nem szabályozott kérdésekben az iskolai alapdokumentumokban (SZMSZ, Házirend, Pedagógiai Program) leírtaknak megfelelően jár el. 2.4.3 Az osztályfőnökök feladatai Az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki. Munkáját az iskola nevelési és oktatási terve, valamint az iskolai munkaterv alapján végzi. Felelős vezetője az osztály közösségének. Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése. Munkájában támaszkodik a diákönkormányzat vezetőségére, segíti és figyelemmel kíséri tevékenységüket. Együttműködik az osztályban tanító szaktanárokkal. - Végzi az osztályával kapcsolatos adminisztrációs feladatokat, vezeti az osztálynaplót, az anyakönyvet, a tanulók ellenőrzőit.

17


-

-

-

-


Meghatározott időközönként (2 havonta) ellenőrzi a tanulók ellenőrző könyvébe való beírásait. Nyilván tartja a tanulói hiányzásokat, szükség esetén a szülővel és az iskolavezetéssel egyeztet. Vezeti az osztálya osztályozó értekezleteit, és itt értékeli az osztálya helyzetét, neveltségi szintjét, magatartását, tanulmányi helyzetét. A tanulóknak ismerteti a házirendet, a rendelkezésre álló segédanyagok felhasználásával tűzés munkavédelmi oktatást tart. Bombariadó esetén az intézményben elfogadott intézkedési rend alapján tevékenykedik. Tájékoztatja a tanulókat az őket érintő kérdésekről, vezetője utasításai alapján információkat gyűjt a tanulóktól (pl.: tankönyv ingyenesség, fakultációválasztások, érettségire való jelentkezés). Az osztályfőnök feladata a szülőkkel való kapcsolattartás, ezen belül o a pedagógiai program rendelkezéseinek megfelelően szülői értekezleteket tart, o a szülőket tájékoztatja gyermekük iskolai teljesítményéről, előmeneteléről, az aktuális feladatokról, iskolai rendezvényekről, o feladata a szülői szervezetek felépítésének megismertetése a szülőkkel, illetve gondoskodik arról, hogy a szülők szavazás útján megválasszák az osztályt képviselő szülői munkaközösség (SZMK) tagjait, o kapcsolatot tart a szülői egyesület képviselőjével. o Fogadóórát a munkatervben meghatározott rendben tart. Az osztályfőnöknek rendszeresen figyelemmel kell kísérnie osztályának tanulóit a tantárgyi és nem tantárgyi tanulási folyamat során. Törekednie kell arra, hogy jelen legyen azokon az eseményeken, melyeken tanulóiknak többsége is részt vesz. Az osztályfőnököknek lehetőségük van az osztályuk tanítási óráit látogatni. Információszerzési és konfliktus megoldási céllal kapcsolatot tart és együtt működik a szaktanárokkal. Igazolt mulasztást engedélyezhet a házirendnek megfelelő mértékben. Koordinálja az osztály szabadidős foglalkozásait. Szervezi a közművelődési intézményekbe való látogatásokat. Nyomon követi a tanulók fejlődését, tevékenységét és konfliktusait a szülői házban és a kortárscsoportban. Az osztályfőnököknek, mint pedagógusnak törekednie kell arra, hogy osztályában o kultúraközvetítőként, o fejlesztőként o a csoport vezetőjeként o a csoport életének szervezőjeként, o értékelő pedagógusként irányítsa a rábízott tanulók életét, munkáját. Felelősséget kell vállalnia tanítványai viselkedéskultúrájáért, személyi biztonságukért, a környezettisztaság megőrzése érdekében tanúsított magatartásukért. Pontos információkkal kell rendelkeznie osztálya szociometriai képéről, az osztályon belüli konfliktusokról, rivalizációról, az uralkodó értékekről. Tisztában kell lennie az iskola által preferált alapértékek fejlettségével osztálya tanulóinál. Törekednie kell a munka világának, a munkamegosztás rendszerének bemutatására. Mindezt hozzáigazítja a tanulók képességeihez, növelve ezáltal pályaismeretüket, formálva pályaválasztási kompetenciájukat. A továbbtanulásra jelentkezést megelőzően segíti a pályaválasztási munkát. Rögzített szempontok alapján munkájáról tanév végén rövid írásos beszámolót ad a munkaközösség vezetőjének, illetve az iskolavezetésnek. A 2012/2013. tanévben vagy azt követően beiratkozott tanulók esetében felügyeli a közösségi szolgálat teljesítését.

2.5 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 18



Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló, Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. 2.5.1

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

Az iskolánk tanulói közül többen szociális és műveltségi hátránnyal érkeznek az iskolába. Számukra a család normái és az iskola elvárásai néha szinte feloldhatatlan kettősséget eredményeznek. Ennek következménye a helyenként devianciába átcsapó magatartás, a tanulmányi munka elhanyagolása, a lemorzsolódás. Ezért e területen elsődleges feladat a család, a szülők meggyőzése, s a lehetséges mértékig a nevelőmunkába való bevonásuk. Ennek eszközei: rendszeres találkozások, beszélgetések, szülői értekezletek, nyílt napok, fogadóórák, rendezvényekre szóló meghívások, tanár-szülő-diák találkozó, kollégiumi nevelőtanárok fogadása. Ezeknek a tanulóknak a beilleszkedését elősegítendő, valamint továbbhaladását biztosítandó fokozottabb mértékben építünk a tanórai differenciálásokra és a tanórán kívüli tevékenységi formákra, a nevelési tanácsadó és az ifjúságvédelmi felelős, az iskola-pszichológus közreműködésére. A beilleszkedési problémával küzdő diákok több törődést igényelnek, velük kapcsolatban kell megtalálni az egyéni feladatokat, amely elvégzésén keresztül oldani lehet a feszültséget. Olyan foglalkozások felé kell irányítani őket (szakkör, sportkör, felzárkóztató foglalkozások), ahol sikerélményeket szerezhetnek, így oldódhatnak gátlásaik. 2.5.2

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

A nevelőtestület által közösen vállalt célok egyik meghatározó eleme a képességfejlesztés. A tanuló helyzetét alapvetően meghatározza, hogy milyen osztályba került, kik lettek a tanárai. A belépés feltételét, a képességek és ismeretek meghatározott szintjét az általános iskola és a család biztosította, ám a képességek tudatosabb kiaknázása az iskolában történhet. A csoportbontások pedagógiailag is megalapozott megvalósítása a képességfejlesztés meghatározó terepét jelentheti. A szakirányban továbbtanulni szándékozók külön csoportjának létrehozása tág lehetőséget biztosít a szaktanár számára az elmélyültebb tananyag-feldolgozásra. Szakmailag indokolt lehet a mélyebb szakmai érdeklődésű tanulók külön csoportba szervezése, de nem szabad megfeledkezni a többiek speciális motiválásáról. A képességfejlesztés hagyományos terepei a versenyek, szakkörök, diákkörök, pályázatok. A tehetség, a képesség kibontakozását, a kedvenc terület elmélyültebb tanulmányozását szolgálják a szakkörök. Az évente értékelt és újra indított szakköri programok tehetségeket hozhatnak felszínre, lehetővé tehetik a képességek felmérését és fejlesztését. A szakköröket a szaktanárok vezetik, a program alakulását a résztvevők is befolyásolják. A programok egy része az iskola modern eszközrendszerét is hasznosíthatja. A tehetségek érvényesülését, a szaktárgyak népszerűsítését szolgálják az évente megrendezett tanulmányi versenyek. A házi megmérettetésen kívül fővárosi és országos versenyeken is részt vesznek 19



diákjaink (OKTV, OSZTV, SZKTV, EWC nemzetközi verseny). Az elért jó eredményeket a megfelelő tantárgyakban is elismerjük. Az országos döntőbe jutott versenyzők számára felkészítő foglalkozásokat tartunk. A legjobb szakmai elméleti-gyakorlati tudású és szakmai idegen nyelvet beszélő tanulókat külföldi versenyeken is indítjuk. 2.5.3

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

Iskolánkba több veszélyeztetett, rendezetlen családi háttérrel, rossz anyagi körülmények között élő tanuló jár. Diákjaink nagyobb része azonban rendezett családi háttérrel rendelkezik, és jellemzően jó az iskola és a szülői ház együttműködése, kapcsolattartása. Mindezekkel együtt fontosnak tartjuk a gyermek- és ifjúságvédelmet. Az ifjúságvédelemmel megbízott pedagógus tartja a kapcsolatot a tanulók lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálatokkal és nevelési tanácsadókkal, gyámügyi hivatalokkal és a kormányhivatallal. Az osztályfőnökök aktív közreműködésével felméri a veszélyeztetett tanulókat, kezdeményezi a szükséges intézkedéseket helyzetük javítására. Állandó és rendszeres kapcsolatot tart a veszélyeztetett tanulókkal illetve családjukkal, tájékoztatja őket a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények működéséről, elérhetőségéről, az iskola gyermekvédelmi tevékenységéről, az iskolában igénybe vehető lehetőségekről. Rendszeresen részt vesz a meghirdetett továbbképzéseken, tapasztalatairól tájékoztatja az iskolavezetést, az osztályfőnöki munkaközösséget illetve a tantestületet. A diákönkormányzattal közösen drogmegelőzési foglalkozásokat szervez a tanulók illetve az érdeklődő szülők részére. Szükség esetén az iskola felveszi és tartja a kapcsolatot:  az illetékes önkormányzatokkal,  a gyámügyi hatóságokkal,  a Nevelési Tanácsadóval. Az iskolában heti egy alkalommal iskolaorvos rendel, a tanulók évenként egészségügyi szűrésen vesznek részt. Célunk a pozitív gondolkodás kialakítása, erősítése. A prevenciós tevékenység részben tanórai keretben, részben megelőző programok keretében folyik az alábbi kiemelt témákban:  egészséges életmód,  szenvedélybetegségek,  mentálhigiénés önnevelés,  bűnmegelőzés,  környezetvédelem,  felkészülés a családi életre. Kiemelten kezelt témák a szenvedélybetegségek: dohányzás, alkoholfogyasztás, drogfogyasztás. A hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett tanulók esetében a hátrányok kezelésére – pszichológus segítségével – egyéni kezelési módszereket dolgozunk ki. Intézkedési tervet készítünk a gyermekjóléti szolgálat segítségével annak érdekében, hogy az esélyegyenlőséget számukra is megteremtsük. 2.5.4

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

A tanulási nehézségek enyhítését, a felzárkóztatást az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó korrepetálások, fejlesztő foglalkozások valamint a tanulószoba jelentik. A tanév kezdetén tantárgyanként elvégzett felmérések alapján, évről évre újra meghatározott, szaktanárok vezetésével szervezett korrepetálási programok lehetővé teszik a lemaradók, illetve a tanórákat mulasztók számára a szakmai lemaradás megszüntetését. Az egyes foglalkozások gyakorlásból, a felvetődött kérdések megválaszolásából illetve a tananyag újra magyarázásából állhatnak. A tanulószobán a gyermek elkészíti a házi feladatát, a pedagógus segít a tananyag újbóli feldolgozásában és kikérdezi az elméleti anyagot. Így a tanulónak otthonra már sok-

20



kal kevesebb tanulnivalója marad, és lehetősége nyílik arra, hogy a pedagógus újból elmagyarázza neki a tananyagot. Egyik legfontosabb feladatunk, hogy a sok kudarcot átélt tanuló sikerként élje meg a szakképzésre felkészítő iskolai tevékenységet. 2.5.5

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

A rászoruló tanulók illetve családjuk szociális helyzetének felmérését a gyermekvédelmi felelős végzi az osztályfőnökök segítségével. A szociális támogatások módjai:  Ingyenes tankönyvhasználat könyvtári példányok biztosításával.  Rendkívüli szociális támogatások.  Étkezési hozzájárulás.  Kollégiumi elhelyezés.  Tanulószoba, korrepetálások, fejlesztő foglalkozások biztosítása. Az iskolai költségvetésben szociális keretet különítünk el a rászorulók támogatására, amelynek elosztását a diákjóléti bizottság – tanévenként két alkalommal – végzi. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje

2.6 A tanulók részvételi jogai gyakorlásának rendje Az intézmény tanulói diákképviselettel diákönkormányzatot alakítanak. A diákönkormányzat az iskola nevelési-oktatási célkitűzéseinek megvalósítását az életkori sajátosságok fegyelembevételével, sajátos eszközökkel, a tanulói aktivitás és öntevékenység fejlesztésével segíti. A diákönkormányzat éves munkaterv alapján dolgozik. Tevékenysége során törekszik a tanulmányi munka fejlesztésére, közreműködik a színvonalas kulturális- és sportélet megszervezésében és a tanulóközösség érdekképviseletében, gyakorolja a tanulóközösség és saját jogosítványait. A diákönkormányzat vezetője beszámolási kötelezettséggel tartozik a végzett munkáról az őt megválasztó közösségnek, tájékoztatási kötelezettsége van iskolavezetés és nevelőtestület felé. A diákönkormányzat tisztségviselői: DÖK segítő tanár: Iskolánkban hagyományosan a nevelők köréből kerül ki a diákmozgalmat segítő tanár. A segítőt a tanulók kérik fel, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. Diákvezetők: az osztályok képviselői által megválasztott diákképviselők. Tagjainak száma 5 fő. Választásuk tanév elején, évente történik. A választás során minden osztály két fővel képviselteti magát, és választ a jelölést elfogadó tanulók közül. Feladatuk a diákközösség érdekképviselete, szabadidős programok szervezése, tanulói érdekképviselet biztosítása. Az iskola a diákképviselet döntési, egyetértési, véleményezési és javaslattételi jogosítványait a mindenkori jogszabályoknak (köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei) megfelelően biztosítja. A szülő, tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái A szülők és az iskola közötti szervezett együttműködés kerete az osztályonként megalakuló szülői közösségek és az általuk szervezett iskolai szülői közösség. Az osztályfőnökök rendszeres kapcsolatot tartanak az osztályban működő szülők közössége tagjaival. Az iskola igazgatója vagy az igazgatóhelyettes a szülők közösségének vezetőjét rendszeresen, de legalább félévenként egy alkalommal tájékoztatja az iskolában folyó nevelő és oktató munkáról, a tanulókat érintő kérdésekről. A szervezett együttműködést szolgálják a félévek kezdetén tartott szülői értekezletek, a félévek második felében tartott össztanári fogadóórák, amelyek időpontját az éves munkatervben rögzítjük, de

21



szükség szerint mind az osztályfőnökök, mind a szaktanárok napi kapcsolatot tartanak tanulóink szüleivel. A tanulók és az iskola közötti együttműködés alapvetően a diákönkormányzat kereteiben valósul meg. Az iskolai diákönkormányzat vezetője és az iskola igazgatója – a diákönkormányzatot segítő tanár és az igazgatóhelyettes részvételével – kéthavonta megvitatja a tanulókat érintő kérdéseket. Ennek során az iskola igazgatója ismerteti azokat a tervezett intézkedéseket, amelyek összefüggésben állnak a tanulói jogviszonnyal. Az iskolavezetés és a diákönkormányzat félévente beszámoló, problémafeltáró megbeszélést tart az osztályfőnökök részvételével. Az iskolai diákönkormányzat működéséhez használhatja a klubtermet, illetőleg tanítási időn kívül a diákönkormányzatot segítő tanár által kijelölt tantermet. Az iskolai diákönkormányzat céljainak megvalósításához tanévenként megállapított összeget biztosít az iskola vezetése. Vidéki tanulóink kollégiumi elhelyezését több fővárosi kollégiumban biztosítjuk. A kollégiumok és az iskola vezetése konzultál az éves munkaterv elkészítésekor, valamint a működés során felmerülő kérdésekben. Az osztályozó értekezletekre és szükség szerint a nevelési értekezletekre, iskolai rendezvényekre meghívjuk a kollégiumok képviselőit. Az osztályfőnökök közvetlenül is kapcsolatot tartanak diákjaik kollégiumi nevelőivel, elsősorban a tanulók személyiségfejlődése, tanulmányi előmenetele terén.

2.7 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Egészségfejlesztő iskola Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Az egészségfejlesztő iskola ismérvei: – Minden rendelkezésére álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. – Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. – Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. – Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. – Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését; együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését és a tanulást. Az egészség-kultúra kialakítása a hétköznapi tudás és szokásrendszer fontos eleme. Kialakulása a családban kezdődik, majd az iskolarendszerben és a társadalmi környezetben fejlődik tovább. A modern polgári demokráciákban megnőtt az intézményes nevelés szerepe és felelőssége az egészségnevelésben is. Az iskolai tevékenységek során kialakul a tanulókban az egészségre, az emberi környezetre és a természet megóvására irányuló felelősségérzet, fejlődik az igény a társakkal való együttműködő, egyen22



rangú és szolidáris viszony kialakítására, a közösségi és az egyéni érdekek egyensúlyának megteremtésére. Az egészségnevelés iskolai területei Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulni, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területnek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak: – önmagunk és egészségi állapotunk ismerete – az egészséges testtartás, a mozgás fontossága – az értékek ismerete – az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe – a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat – a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben – a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete – a tanulás és a tanulás technikái – az idővel való gazdálkodás szerepe – a rizikóvállalás és határai – a szenvedélybetegségek elkerülése – a tanulási környezet alakítása – a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége Tanórai foglalkozások Egészségnevelésre az életkori sajátosságok figyelembevételével minden tantárgyban van lehetőség. Kiemelten, az osztályfőnöki munkába illeszthető. Tájékoztató fórumok – Szülői értekezlet, szülőcsoport számára szervezett fórum, tájékoztató. Lehet osztályszintű vagy iskolaszintű, utóbbi esetében színesíti a programot a külső előadó, pl. orvos, pszichológus, rendőrségek bűnmegelőzési osztályának szakembere, stb. – Szakmai tanácsok, tréningek Elsősorban a tanárok felkészültségének fejlesztését szolgálja, de a diákokat is meg kell hívni, amikor csak engedi a program, illetve a téma. Tanórán kívüli foglalkozások – Délutáni tömegsport foglalkozások – Sportversenyek – Futóversenyek – Kirándulások, túrák – Egészségnap – Sportnapok: Iskolanap, Kihívás Napja, stb. – Filmek megtekintése Módszerek – Az egészségfejlesztés szemléletének széleskörű elsajátítása az iskolában, meghívott előadó segítségével, pedagógusok, szülők, tanulók számára. – Iskolaszépítési akció szervezése. – Kirándulások szervezése a szülők bevonásával. – Az egyes tantárgyakban alkalmazható „Egészségfejlesztési ajánlás” készítése. – Mentálhigiénés Alapprogram Pedagógusoknak (MAP) továbbképzésen való részvétel.

2.8 Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt céljai, feladatai

23



Iskolánkban a környezeti nevelés, oktatás tartalma és módszerei azt a célt szolgálják, hogy kialakuljon a tanulókban a környezettudatos magatartás és életvitel. Tanulóinkat a környezet állapota iránt érzékennyé kívánjuk nevelni. A nálunk végzett szakemberek munkájukban is segítsék a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzését. A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kell kiemelten kezelnünk: - a fenntartható fejlődés - a helyi és a globális szintek kapcsolatai - a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések - az alapvető emberi szükségletek Rövid távú célok - A környezeti nevelés az oktatás és a nevelés valamennyi területén jelenjen meg. - Személyes példaadás. - Takarékosság a vízzel, az energiával. - A szemét mennyiségének csökkentése. - Szelektív hulladékgyűjtés. - Veszélyes hulladék elkülönítés. - Helyi környezeti értékek megismertetése a tanulókkal. - A tangazdaságban témanap (talaj-, víz-, növényvizsgálat) szervezése. Középtávú célok - Tantárgyközi kapcsolatok erősítése (projektek kidolgozása). - Pályázatok lehetőségeinek kihasználása. - Látogatás környezetkímélő szőlőültetvényen. Hosszú távú célok - Zajcsökkentő beruházás kezdeményezése. - Témahét (a tanulmányi kirándulásokkal kapcsolt terepi megfigyelés) szervezése. - Tapasztalatcsere hazai és külföldi iskolákkal. Tanulásszervezési és tartalmi keretek A környezeti nevelési program tartalma (a megvalósítást szolgáló tantárgy): – Természeti környezet (földünk és környezetünk, szakmai alapozás) – Épített környezet (történelem, rajz és vizuális kultúra, szakmai alapozás) – Társas környezet (történelem és társadalomismeret, etika, magyar irodalom) – Egészség és fejlesztése (biológia, testnevelés, osztályfőnöki) – Mentálhigiéné (osztályfőnöki) – Gazdasági környezet (gazdálkodási ismeretek, szakmai tantárgyak) – Demokráciára nevelés

2.9 A tanulmányok alatti vizsga szabályai A tanulmányok alatti vizsgák (a továbbiakban: vizsga) a következők: a) javítóvizsga b) osztályozó vizsga c) különbözeti vizsga d) pótló vizsga 2.9.1 

A tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos intézményi eljárásrend A vizsgát a tanév helyi rendjében meghatározott időszakban (vizsgaidőszak) lehet tenni, azzal, hogy az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet. 24





A vizsga időpontjait az igazgató jelöli ki, melyet a helyben szokásos módon valamint az intézmény honlapján közzétesz.  A vizsga időpontjáról (év, hónap, nap, óra, perc) és helyszínéről (cím, épület, terem száma) a vizsgázó, illetőleg a kiskorú tanuló esetén a szülő (gondviselő) minimum a vizsga kezdete előtt 10 nappal tértivevényes postai értesítést kap  Egy vizsgaidőszakban legfeljebb két évfolyam tananyagából tehető vizsga. Három évfolyam anyagából csak rendkívül indokolt esetben igazgatói engedéllyel lehet vizsgázni.  Az osztályozó vizsga kérelemre történő letételét az igazgató engedélyezi. Az osztályozó vizsgára való jelentkezés az iskola titkárságán elérhető formanyomtatványon történik, az igazgató által meghatározottak és kihirdetettek szerint. A jelentkezési lapot a tanuló, valamint kiskorú tanuló esetében a gondviselő is aláírja. Az osztályozó vizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól.  A vizsga követelményeit az iskola helyi tantárgyi tantervében foglaltak határozzák meg. A vizsga részletes követelményeiről a tanuló a vizsga előtt legalább 6 héttel írásbeli tájékoztatást kap. A tantervi követelmények az iskola honlapján folyamatosan megtekinthetők  A vizsgakötelezettség a tanulónak az évfolyam követelményeiben megállapított valamennyi tantárgyra vonatkozhat. Ez alól felmentést csak a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak alapján, az igazgató adhat engedélyt. Vizsgaforma, vizsgarészek - szóbeli vizsga - írásbeli vizsga A tanulmányok alatti vizsgák különös eljárási szabályai 1. Az írásbeli vizsga időtartama – a szakvélemény alapján ettől eltérést lehetővé tevő esetek kivételével – tantárgyanként és évfolyamonként 45 perc, magyar nyelv és irodalom tantárgyból 60 perc. 2. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet tenni. 3. A szóbeli vizsgát az iskola szakos tanáraiból az igazgató által kijelölt vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. 4. Az elnöki teendőket az igazgató vagy a megbízottja látja el. 5. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. 6. A tanulónak a vizsgán kihúzott tétel (ami több feladatból állhat) kidolgozására legalább 20 percet kell biztosítani. 7. A szóbeli feleletek maximális időtartama 15 perc. Ha a tanuló a feladatát nem tudja megoldani, teljes tájékozatlanságot, árul el az elnök egy alkalommal póttételt húzathat vele. Erre is 20 perc a felkészülési idő, valamint 15 perc a felelet időtartama. 8. A vizsgázó osztályzatát a két felelet százalékos átlaga alapján kell megállapítani. 9. Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem megengedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, a vizsgaeredménye: elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az önhibán kívüli; indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni, annak megismétlésére. 10. A vizsga a vizsgázó számára díjtalan 11. A szabályosan megtartott vizsga nem ismételhető meg. 12. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában a jogszabályban meghatározott ideig kell őrizni. 13. A jegyzőkönyv vezetéséért és hitelességéért a vizsgabizottság elnöke felel. 14. A jegyzőkönyvben minden vizsgázót külön jegyzőkönyv nyomtatványon kell jegyezni. 15. A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. Az írásbeli feladatlapot és jegyzetelés (vázlatkészítés) céljára ka25



pott papírlapot az iskola körbélyegzőjével el kell látni. A tanuló és a szülő kérésre, egyeztetett időpontban a vizsgaelnök jelenlétében a vizsgadokumentumokba betekinthet, írásos megjegyzést fűzhet az értékeléshez, melyet jegyzőkönyvbe kell venni. 16. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A javítás téves bejegyzéseit látható módon szignálva kell eszközölni. 17. A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a jogszabályban meghatározott záradékokkal be kell vezetni. 18. Az vizsgaeredmény kihirdetésének legkésőbb a vizsgát, több vizsga esetén a legutóbb teljesített vizsgát követő második munkanapon meg kell történnie.

2.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Másik középiskolából való átvétel feltételei - a szülőnek az igazgatóhoz benyújtott írásbeli kérelme - megfelelő tanulmányi eredmény és jó magatartás - amennyiben azt a fogadó osztály létszáma lehetővé teszi Más intézmény azonos típusú képzési formáiból különbözeti vagy osztályozó vizsga nélkül léphet át a tanuló, ha az általa tanult tárgyak évfolyamonkénti elosztása és óraszáma a két intézményben megegyezik. Minden egyéb esetben előzetes egyeztetés során kell megvizsgálni azt, mely tárgyakból kell különbözeti vagy osztályozó vizsgát tennie az átlépni kívánó tanulónak. Az összehasonlítás alapja a tanult tárgyak óraszáma, illetve évfolyamonkénti elosztása lehet. Az átlépésről minden esetben az igazgató dönt a leendő osztályfőnök, esetenként az illetékes szaktanárok véleményének kikérésével. Az átlépéshez szükséges különbözeti vagy osztályozó vizsga kiírása (időpont, tantárgyak, tartalmak) is az igazgató feladata, de ezt a hatáskörét átadhatja helyettesének. Intézményen belül is van lehetőség tagozatok között átlépésre, amire a fenti szabályok érvényesek. Az osztályozó és különbözeti vizsgával kapcsolatos szabályokat a tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata tartalmazza (1.9. fejezet)

2.11 A felvételi eljárás különös szabályai A középiskolai felvételi eljárás éves menetrendjéről, az eljárás során betartandó határidőkről minden évben a tanév rendjéről szóló rendelet intézkedik. Felvételi vizsgát nem szervezünk. A felvétel elbírálásánál, a teljesítmények rangsorolásánál az általános iskola 7. osztályának év végi és a 8. osztály félévi eredményeit összesítjük az éves felvételi tájékoztatónk szerint.

2.12 Tanórán kívüli foglalkozások kialakításának szempontjai, tartalmi tervezése A tanórán kívüli foglalkozások szervezet formái, rendje, időbeosztása A tanórán kívüli foglalkozásokat kezdeményezőjük és feladatuk szerint a következő csoportokba soroljuk: 1. Szakkör 2. Differenciált képességfejlesztő foglakozás 3. Önköltséges tanfolyam 4. Klubfoglalkozás 5. Tömegsport, ISK Szakkör Feladata: a tehetségápolás és a tanulmányi versenyekre való felkészítés Kezdeményezője: az iskolavezetés, munkaközösségek, tanulók 26



Finanszírozása: az iskolai költségvetés terhére Működési ideje: szeptember l5-től május 31-ig órarend szerint Létszáma: legalább 8 fő Tagja lehet: érdeklődő, jó képességű tanuló a szaktanár véleménye alapján Vezetője: az intézmény vezetője által megbízott szaktanár vagy külső szakember A szakkörök éves programját a szakkörvezető állítja össze és az igazgató hagyja jóvá. Differenciált képességfejlesztés Feladata: a 9-12. évfolyam gyengébb képességű tanulóinak felkészítése a tantárgyi és vizsgakövetelmények teljesítésére Kezdeményezője: az iskolavezetés, munkaközösségek, tanulók Finanszírozása: az iskolai költségvetés terhére Működési ideje: szeptember 15-től május 31-ig órarend szerint Létszám: Nem meghatározott Vezetője: az intézmény vezetője által megbízott szaktanár Önköltséges tanfolyam Szervezhető a tanulók igénye szerint a tanórát meghaladó ismeretek bővítésére Klubfoglalkozás Feladata: a 14-18 éves fiatalok műveltségének bővítése Kezdeményezője: az iskolavezetés és a tanulók Finanszírozása: az iskolai költségvetés terhére Működési ideje: október 1-től május 31-ig havonta egyszer Létszám: nem meghatározott Tömegsport, ISK Feladata: mindennapos testedzés feltételeinek biztosítása, a 14-18 éves fiatalok mozgáskultúrájának fejlesztése, testi egészségük megőrzése Kezdeményezője: az iskolavezetés, testnevelő tanár, tanulók Finanszírozása: az iskolai költségvetés terhére Működési ideje: szeptember 15-től május 31-ig Létszám: nem meghatározott Vezetője: testnevelő tanár

2.13 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt. Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul. Egy elsősegély tanfolyam nagyban növeli az önbizalmat és cselekvőképességet. Az ott kapott alapos felkészítés segít uralkodni az érzelmek, és sok nehéz helyzeten átsegít. Az iskolai balesetek számának utóbbi időben való növekedése, valamint a szakszerű ellátása a sérülteknek, megkívánja, hogy az iskolai oktatásban nagyobb hangsúlyt kapjon az elsősegélynyújtás. Lehetőség van osztályfőnöki, biológia, kémia, szakmai órákon, szakkörökön az ismeretek elsajátítására. Jó alkalmat teremtenek az iskolai egészségnapok nagyszámú tanulócsoport előtti szemléltető elsősegélynyújtó ismeretanyag bemutatására. Minden osztály számára fontos, hogy az iskola megfelelő számú elsősegélynyújtó ládával rendelkezzen, melyet nemcsak a mindennapok, de a kirándulások, és egyéb rendezvények (pl. hulladékgyűjtés során) alkalmával is tudnak használni. 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók – ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; – ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; – ismerjék fel a vészhelyzeteket; 27



– tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; – sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; – ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; – sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: – a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; – a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit; – a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében: – az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével; – tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; – támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését. 4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: – a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY Biológia

ELSŐSEGÉLY–NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés - mérgezések Kémia - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés - égési sérülések Fizika - forrázás - magasból esés testnevelés –

az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele az egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegélynyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. 5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: – szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó); – minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával; – évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

28



3 HELYI TANTERV I. (kifutó rendszerben, utoljára a 2012/2013. tanévre beiskolázott osztályoknak)

3.1 Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények 3.1.1

Tantervek, a választott kerettantervek megnevezése

Az iskola helyi tantervét a közoktatási törvény és a kerettantervi rendelet1 alapján készítette el, figyelembe véve az érettségi vizsga követelményeit, valamint a szakmai előkészítő képzésben a szakképzés központi programjait is. Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei tartalmazzák az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyagot és követelményeket. A nem kötelező tanórai foglalkozások és a tanórán kívüli foglalkozások meghatározásakor figyelembe vettük tanulóink átlagos felkészültségét, a kétszintű érettségi vizsga követelményeit, a szakmai képzésbe beszámíthatóságot. Az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése a 9-10. évfolyamokon csak a szabadon választott tanítási órák közül az óratervekben kötelezően választandóként megjelölt tanítási órákon való részvétellel teljesíthető. Erre a tanuló és szülője figyelmét a felvételi tájékoztatókban, továbbá a beiratkozás előtt írásban felhívjuk. Az iskola az élelmiszeripari alapismeretek, informatika, kémia fizika tantárgyakból, mint választható érettségi tantárgyakból készíti fel a tanulókat az érettségire. Az emelt szintű érettségire való felkészítés a 11-12. évfolyamon iskolai szervezésű csoportban, választható tanítási órán történik, ha legalább 5 tanuló igényli az adott tantárgyból. Kevesebb jelentkező esetén egyéni foglalkozás keretében, vagy másik középiskolával együttműködve biztosítjuk a felkészítést. A nem kötelező órakeretet a 9-10. évfolyamokon a tanuló által kötelezően választott 1-1 óra informatika, magyar nyelv és matematika tantárgyból elsősorban a felzárkóztatásra (beiratkozáskor a szülő és a tanuló aláírásával vállalja), míg a 11-12. évfolyamokon az érettségi vizsgára felkészítésre, ill. a továbbtanulás elősegítésére tervezzük felhasználni.

1

17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról

HELYI TANTERV (kifutó rendszerben, utoljára a 2012/2013. tanévre beiskolázott osztályoknak

29


3.1.2


Óratervek

Szakiskolai óraterv

Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem és társadalomismeret. Angol nyelv Német nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia, egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport* Osztályfőnöki Szakmai alapozás az élelmiszeripar szakmacsoportra Kötelező órák összesen Tanulói kötelezően választott Tanulói választható Csoportbontás Választható tantárgyak Tanulás-módszertan

2 1 2

1

3 3 1,5 0 0 2 2 2 1 2 1 2 3 27,5

2

2 1 2

3

3

3 2

3 0,5 2 2 2 0 0 0 2 1 2 3 5 27,5

0,5

1,5

1

Csoportbontás

Választható

Kötelezően választott

Kötelező

10. évfolyam Csoportbontás

Választható

Kötelező

Tantárgy


9. évfolyam

2 3

1,5

2

2

5 2,5

1

0 13

14

1

* A testnevelés óraszáma a 2012/2013. tanévtől felmenő rendszerben heti 3 óra + 2 óra mindennapos testedzés.


30

Soós István Borászati Szakközépiskola és Szakiskola


Szakközépiskolai óraterv

Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Angol nyelv Német nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport* Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szakmacsoportos alapozás az élelmiszeripari szakmacsoportra Kötelező órák összesen Tanulói kötelezően választott Tanulói választható Csoportbontás Tanulói választható tantárgyak Tanulás-módszertan

3 1 2

1

2

3 3 2

1

1 2 0 2 0 2 2 2 2 27

3 1 2

0,5

1,5

3 1 3

1

3

3

3

4

3 0

3

3

3

2 1 2

1 2

2 2

1 2 2 0 2 2 2 2 2 27

2

2 13

3 6 2

2

Érettségi vizsgatárgy: felkészítés szintje

Csoportbontás

Választható

ké: k/e

1

ké: k/e

3

3 ké: k/e 1

ké: k/e

vé: k/e vé: k/e vé: k 2 gyak

3

3

6 2 30

3 11,5

Tanévenként legalább három tantárgyból választhatnak a tanulók. Legalább tíz tanuló jelentkezése esetén indítandó a tantárgy.

1

3

30

0,5 1

3

2


Kötelező

Csoportbontás

Választható


3 1 2 1

12. évfolyam

3

2

1

Kötelező


Választható


Kötelező


Választható

Kötelező

Tantárgy


9. évfolyam

3 8

8

A választható tantárgyak az emelt szintű érettségi vizsgára felkészítést szolgálják, vagy a szakmai képzésbe beszámítható előkészítést. Legalább öt tanuló jelentkezése esetén indítandó a tantárgy.

* A testnevelés óraszáma a 2012/2013. tanévtől felmenő rendszerben heti 3 óra + 2 óra mindennapos testedzés.

HELYI TANTERV (kifutó rendszerben, utoljára a 2012/2013. tanévre beiskolázott osztályoknak)

31


3.1.3


Tantárgyi tantervek

A tantárgyi tanterveket külön kötetekben készítettük el, az alábbi bontásban: Szakiskolai tantervek Szakközépiskolai tantervek

3.2 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a kötelező tananyag feldolgozásához csak olyan nyomtatott taneszközöket használunk, amelyek szerepelnek a tankönyvjegyzékben. A tankönyvkiválasztás elvei:    

igazodjon a tantárgyi programok szerkezetéhez, tartalmához, követelményeihez, legyen alkalmas az egyéni tanulásra, a tananyag önálló elsajátítására is, tartalmazza a kétszintű érettségire felkészülés lehetőségét, ha lehet, többször használható, tartós tankönyv legyen.

A nyomtatott taneszközökön kívül néhány tárgyhoz egyéb eszközökre is szükség van. Az egyes tárgyakhoz szükséges kötelező taneszközöket a szakmai munkaközösségek, ill. ennek híján a tárgyat tanító tanárok határozzák meg, az iskola helyi tanterve alapján. Ezekről az eszközökről a tantárgyat tanító tanárok adnak tájékoztatást a tanulóknak, valamint szüleiknek az osztályfőnökökön keresztül. A tankönyvlistát az előző tanév májusáig a Szülői szervezettel ismertetjük és kikérjük véleményét.

3.3 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei  A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek alapján készült helyi tantárgyi tantervekben „A továbbhaladás feltételei” című fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette.  A követelmények teljesítését a szaktanárok a tanulók év közbeni munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A továbbhaladáshoz a tanulónak minden tantárgyból legalább az elégséges év végi osztályzatot kell megszereznie.  Az a kiemelkedően teljesítő tanuló, aki a követelményszintet előbb képes teljesíteni, – a közoktatási törvényben megfogalmazottak szerint – rövidebb idő alatt is előbbre léphet.  A tanuló a szülő kérésére – a közoktatási törvényben meghatározott esetekben – tanulmányait magántanulóként folytathatja. Ilyenkor negyedévenként és tanév végén osztálya tantárgyainak követelményeiből köteles beszámolni, s továbbhaladása legalább elégséges szintű beszámolója alapján válik lehetővé. Az iskola a beszámolóra való felkészülést elősegíti. A magántanuló készségtárgyakból, szakmai előkészítésből és idegen nyelvből felmentést kaphat.  A magántanuló beszámoló- és vizsgaidőpontjait – az éves iskolai munkatervben rögzített keretek között – az érintett szaktanárokkal egyeztetve az osztályfőnök határozza meg, arról legalább tíz nappal korábban értesíti a tanulót.  Az iskola a 10. évfolyam befejezéséig biztosítja az átjárhatóságot a szakközépiskolai és a szakiskolai évfolyamok között. Az iskolatípus változtatását a szülő kezdeményezi, a nevelőtestület a szaktanárok javaslata alapján határoz a váltásról, illetve a szükséges különbözeti vizsgákról.

3.4 A modulok értékelése és minősítése, beszámítása az évfolyam sikeres befejezésébe


32



 A több modult tartalmazó szakmai előkészítő tantárgyakat modulonként értékeljük, a tantárgy félévi és tanév végi osztályzatát a modulok éves óraszámának arányával súlyozott átlaggal számoljuk. Az elégséges osztályzat – így a továbbhaladás – feltétele, hogy valamennyi modul követelményeit legalább elégséges szinten teljesítse a tanuló.  A több modult tartalmazó szakmai előkészítő tantárgyakból tett javítóvizsgán csak az elégtelen modul(ok) tananyagából ad számot a tanuló.

3.5 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulók rendszeres értékelése a pedagógiai folyamat meghatározó területe. Az értékelés a beiskolázáskor, a felvételi eljárással kezdődik, végig kíséri a nevelési-oktatási folyamatot, az egyes képzési szakaszokat különböző vizsgák zárják. Ezen fejezet nem foglalkozik a bemeneti és kimeneti értékeléssel, kizárólag a nevelési-oktatási folyamat részeként kezeli az értékelési rendszert. Az értékelés motiválja a tanulót, visszacsatol a szaktanár számára, jelzés a szülő felé és folyamatosan segíti az iskola ellenőrzési rendszerét. Értékelési alapelveink az alábbiakban rögzíthetők:  a munkaközösségekre illetve a nevelőtestület egészére nézve egységes értékelési rendszer kialakítására és következetes alkalmazására törekszünk,  az írásbeli dolgozatoknál, a szóbeli feleléseknél és a gyakorlati munkavégzésnél egyaránt személyre szabott értékelést alkalmazunk, amely túlmutat az adott érdemjegyen,  az osztályozásnál a hagyományos 5 fokú skálát használjuk, munkaközösségi illetve tantárgyi szinten rögzítjük a továbbhaladáshoz szükséges minimális, valamint az egyes osztályzatokhoz tartozó követelményeket,  az értékelésnél betartjuk a rendszeresség és a módszertani sokszínűség elvét (szóbeli felelet, dolgozat, felmérők, házi feladatok értékelése, stb.), Az értékelést egyaránt használjuk diagnosztizálásra, folyamatjellemzésre és összegzésre: A diagnosztikai értékelést alapvetően a tanulók indulási szintjének meghatározására, egy-egy nagyobb tematikus egység kezdetén használhatjuk. A tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről így szerzett információk alapján a későbbi tanulási-tanítási folyamat jobban irányítható és szervezhető. Ekkor az értékelés alapvető célja, hogy megismerjük tanulóink előismereteinek hiányosságait, és erre felhívjuk figyelmüket. A folyamatjellemzésre alkalmas értékelést alapvetően a tanítás-tanulás folyamatában, az aktuális tudásszint megállapítására használhatjuk. Ezen értékelési mód elsősorban a tanítási módszereink eredményességéről ad tájékoztatást és módszertani fejlesztésre serkent. Az érdemjegyek megállapítását célszerű személyre szabott szöveges értékeléssel kiegészíteni. Az összegző értékelés elsősorban egy-egy tematikus egység végén, vagy a jellegzetes csomópontokban alkalmazható. Alapvető célja a tanulók közti tudásbeli különbségek feltárása és azok érdemjegygyé történő átalakítása. Ezen értékelési mód képet fest a tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről, valamint tájékoztatást nyújt a szaktanár és a kívülállók számára. A pedagógiai folyamat gyakorlatában a tanulónak félévenként és tantárgyanként minimálisan három érdemjegyét kell a naplóban rögzíteni. Tanév végén az osztályzat kialakításakor a teljes tanév érdemjegyeit figyelembe vesszük. Szóbeli feleltetésnél:  5 (jeles): kiválóan, önállóan, esetleg kisebb segítő kérdésekkel előadott ismeretanyag, logikusan és hiánytalanul megadott válaszok,  4 (jó): összefüggően, jól felépített és előadott ismeretanyag, az összefüggések kis hányadára a tanuló csak tanári segítséggel emlékszik,  3 (közepes): akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes, a tények többségét felsorolja, az összefüggések kisebbik hányadát segítő kérdések alapján felismeri, HELYI TANTERV (kifutó rendszerben, utoljára a 2012/2013. tanévre beiskolázott osztályoknak)

33



 2 (elégséges): nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tények többségét segítő kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni, köztük összefüggéseket feltárni nem képes a tanuló,  1 (elégtelen): elfogadhatatlan, igen hiányos tartalom, a tények 50%-át sem tudja segítő kérdésekre sem felidézni a tanuló. A fenti kritériumok ajánlások, azok betartása az egységes értékelés következetes alkalmazását segíti. A követelményeket célszerű munkaközösségenként illetve tantárgyanként egységesíteni.

3.6 A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei és formái Az osztályfőnökök havonta értékelik a tanulók magatartását és szorgalmát, figyelembe véve az osztályban tanító szaktanárok és a tanulóközösség véleményét. A félévi és a tanév végi osztályozó értekezleten az osztályfőnökök egyeztetik a tantestülettel a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatait. Az osztályzatok kialakításánál az alábbiakat vesszük figyelembe:    

tanórai és tanórán kívüli viselkedés, a házirend betartása, tanulmányi, szakmai érdeklődés, aktivitás, közösségi munka, részvétel az iskola kulturális és sporttevékenységében, igazolatlan mulasztások, késések, fegyelmi vétségek.

A tanuló magatartása Példás Aktivitás, példamutatás nagyfokú Azonosulás a közösségi igen célokkal Részvétel a közösségi munélen jár kában Hatása a közösségre

pozitív

Törődés társaival

segítőkész betartja, arra ösztönöz

Jó közepes

Változó gyenge

Rossz negatív

ellene nem vét

ingadozó

szemben áll

aktívan részt vesz közömbös befolyást nem gyakorol segítőkész

nem árt

Viselkedés, hangnem

kifogástalan

Fegyelmezettség

nagyfokú

ingadozó részben tartja betartja be kívánnivalót hagy udvariatlan, maga után nyegle megfelelő gyenge

Példás igényes kitartó, pontos mindent elvégez igen

Jó figyelmes rendszeres ösztönzésre dolgozik kevesebbet

Változó ingadozó rendszertelen

igen jó

jó

közepes

rendszeresen

általában

ritkán

A házirend betartása

érdektelen negatív közömbös gyakran vét ellene

Hanyag hanyag megbízhatatlan feladatait nem teljesíti nem gyenge vagy nincs

durva, goromba elégtelen

A tanuló szorgalma Tanulmányi munka Megbízhatóság Tantárgyi munkavégzés, önállóság Többletfeladatok vállalása Munkabeosztás, önellenőrzés Tanórán kívüli ismeretszerzés

önállótlan ritkán

egyáltalán nem


34



3.7 Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya A felméréseket és a kötelezően előírt dolgozatokat legalább egy héttel előre bejelentjük, illetve az osztály várható terhelésével egyeztetjük. Egy tanítási napon legfeljebb kettő témazáró dolgozat iratható. A dolgozatokat a megírástól számított két héten belül kell kijavítani, értékelni és az eredményt közölni a tanulókkal. A minősítést célszerű szöveges értékeléssel is kiegészíteni, az eredmény közlésekor a helyes megoldás mellett az értékelési szempontokat is közölni. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény, pontszám érdemjegyekre történő átvállalását a munkaközösségek határozzák meg.

3.8 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott kötelező tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. Önálló ismeretszerzésre a kiegészítő tananyag feldolgozása során adható házi feladat, amelynek értékelésekor elsődleges szempont az elismerés ill. a motiváció legyen. A házi feladat tartalmát úgy kell meghatározni, hogy az átlagos felkészültségű tanuló a tanítási órán szerzett ismereteivel, kötelező taneszközeivel, segítség nélkül eredményesen meg tudja oldani. Az írásbeli és a szóbeli házi feladatok mennyiségét, formáját a tananyag és a szaktanár határozza meg, aki ismeri tanítványai szükségleteit és teherbírását.

3.9 A tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal, október illetve május hónapban. A felmérést a „Hungarofit teszt” alapján végzik. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát , általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az ellenőrző könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatokat, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámokat a testnevelés tantárgy helyi tanterve tartalmazza, valamint kifüggesztésre kerül a tanulói hirdetőtáblán.


35



3.10 A középszintű érettségi vizsga témakörei Angol és német nyelv 1. Személyes A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) vonatkozások, Családi élet, családi kapcsolatok család A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek 2. Ember és tárA másik ember külső és belső jellemzése sadalom Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között 3. Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás 4. Az iskola Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A munka vilá- Diákmunka, nyári munkavállalás ga Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. Életmód Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 7. Szabadidő, Szabadidős elfoglaltságok, hobbik művelődés, szó- Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. rakozás Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, Internet Kulturális események 8. Utazás, turizA közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés mus Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és Népszerű tudományok, ismeretterjesztés technika A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben


36


Magyar nyelv és irodalom Szövegértés Információk feldolgozása és megítélése Szépirodalmi és nem irodalmi szövegek értelmezése


Nyomtatott és elektronikus közlések információinak célirányos és kritikus használata. A szövegértési képesség bizonyítása különféle szakmai-tudományos, publicisztikai, gyakorlati, szépirodalmi szövegek értelmezésével, összehasonlításával. Különböző szövegértelmezési eljárások alkalmazása.

Szövegalkotás Írásbeli kifejezőképesség Különböző témákban, különböző műfajokban széles körű olvasottságon alapuló tájékozottság és személyes vélemény megfogalmazása a műfajnak, a témának, a címzettnek megfelelő szabatossággal. Kérdéskör, kérdés, probléma írásbeli megvitatása, a téma több nézőpontú értékelését is magában foglaló vélemény, álláspont, következtetés megfogalmazása az érvelés módszerével. Hivatalos írásművek nyelvi normáinak alkalmazása A köznyelvi norma alkalmazása, biztos helyesírás, rendezett, olvasható kézírás, a helyesírási és nyelvhelyességi hibák javításának képessége. Beszéd, szóbeli szövegalkotás A beszédhelyzetnek, a műfajnak és a témának megfelelő tartalmú, szóhasználatú lényegre törő, világos felépítésű, kifejtett közlés. Memoriter: teljes művek és részletek szöveghű előadása. Fogalmi műveltség Fogalomismeret, fogaNyelvi és irodalmi fogalmak beszédhelyzetnek, témának, megfelelő helomhasználat lyénvaló alkalmazása. Fogalmak értelmezése. 1. Magyar nyelv 1.1. Ember és nyelv A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés. A nyelv és a gondolkodás viszonya. Nyelvcsalád, nyelvtípus. A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai. 1.2. Kommunikáció A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal. A kommunikáció interdiszciplináris jellege. Jel, jelrendszer. Nyelvi és vizuális kommunikáció. A nyelvhasználat, mint kommunikáció. Kommunikációs funkciók és közlésmódok. Személyközi kommunikáció. A tömegkommunikáció. 1.3. A magyar nyelv tör- Változás és állandóság a nyelvben. ténete A magyar nyelv rokonsága. A magyar nyelv történetének fő szakaszai. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, Ó-magyar Mária-siralom. Nyelvművelés. 1.4. Nyelv és társadalom Társadalmi és területi nyelvváltozatok. Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. Kisebbségi nyelvhasználat. A határon túli magyar nyelvűség. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat. HELYI TANTERV (kifutó rendszerben, utoljára a 2012/2013. tanévre beiskolázott osztályoknak

37


1.5. A nyelvi szintek

1.6. A szöveg

1.7. A retorika alapjai

1.8. Stílus és jelentés

2. Irodalom 2.1. Szerző, művek 2.1.1. Életművek a magyar irodalomból

2.1.2. Portrék

2.1.3. Látásmódok

2.1.4. A kortárs irodalomból 2.1.5. Világirodalom

2.1.6. Színház és dráma


Hangtan. Alaktan és szótan. Mondattan. A mondat szintagmatikus szerkezete. A mondat a szövegben. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs és frazeológia. A szöveg és a kommunikáció. A szöveg szerkezete és jelentése. Szövegértelmezés. A szöveg szóban és írásban. Az intertextualitás. A szövegtípusok. Szöveg a médiában. A nyilvános beszéd. Érvelés, megvitatás, vita. A szövegszerkesztés eljárásai. Szóhasználat és stílus. A szójelentés. Állandósult nyelvi formák. Nyelvi, stilisztikai változatok. Stíluseszközök. Stílusréteg, stílusváltozat.

Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila. Az életmű: az életút jelentős tényei, a főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között. Memoriterek. Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Két-három lírai és/vagy néhány epikai/drámai alkotás bemutatása, értelmezése. Memoriterek. Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. (A lista bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel). Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból. Irodalmi nyilvánosság; nyomtatott szöveg, digitális közlés. Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia. A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzői és egy-két kiemelkedő képviselője. Színház és dráma különböző korszakokban. 1-1 mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Moliere, Katona József:


38



Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája. 2.1.7. Az irodalom határ- Az irodalom kulturális határterületei. Népköltészet, műköltészet, folklór. területei Az adaptáció – irodalom filmen, dalszövegben, a virtuális valóságban. A szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei, egy-két tipikus műfaja. Mítosz, mese és kultusz. Sikerek, divatjelenségek. Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus műfajai. 2.1.8. Regionális kultúra Interkulturalitás. A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai. Kisebbségi irodalmak. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok bemutatása. 2. 2. Értelmezési szintek, megközelítések 2.2.1. Témák, motívumok Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése. Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak felismerése, értelmezése. 2.2.2. Műfajok, poétika Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása. 2.2.3. Korszakok, stílusA kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a kötörténet zépkortól a szimbolizmusig.


39



Matematika 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazelmélet Halmazelméleti alapfogalmak. Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok. A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika különböző területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok). Logika Logikai műveletek A negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, ekvivalencia ismerete, alkalmazása. Fogalmak, tételek, A „minden”, „van olyan” logikai kvantorok ismerete, alkalmazása. Bizonyítások Egyszerű matematikai szövegek értelmezése. a matematikában A tárgyalt definíciók és tételek pontos megfogalmazása. Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása. Kombinatorika Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása. Gráfok

A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai. Gráfelméleti alapfogalmak.

2. Számelmélet, algebra Számfogalom A valós számkör. A valós számok különböző alakjai. Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós számkörben. Az adatok és az eredmény pontossága. Számrendszerek, a helyiértékes írásmód. Számelmélet Az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma. A számelmélet alaptétele, számok prímtényezőkre bontása, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Egyszerű oszthatósági feladatok. Algebrai kifejezések, Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel. műveletek Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok alkalmazása. Hatvány, gyök, Definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatványok, racionális kitelogaritmus vőjű hatványok). A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben. Egyenletek, egyenlőt- Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. lenségek Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban. Egyszerű négyzetgyökös, algebrai törtes, abszolútértékes egyenletek. A definíciókra és az azonosságok egyszerű alkalmazására épülő exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek. Két pozitív szám számtani és mértani közepének viszonya. Kétismeretlenes lineáris és másodfokú egyenletrendszerek. Egyszerű egyenlőtlenségrendszerek.


40



3. Függvények, az analízis elemei Függvények A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai. függvények grafikonjai, Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, harmadfokú és négyzetgyökfüggvényfüggvények, fordított arányosság, exponenciális és logaritmusfüggvény, trigotranszformációk nometrikus függvények, abszolútérték függvény) és egyszerű transzformáltjaik: f(x) + c, f(x + c), c · f (x), f(c · x) Függvények jellemzése Zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás. Sorozatok

Számtani sorozat, mértani sorozat Kamatos kamat számítása. 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria Alapfogalmak, pontTérelemek távolsága, szöge. halmazok Nevezetes ponthalmazok. Geometriai transzfor- Egybevágósági transzformációk, egybevágó alakzatok. mációk Középpontos hasonlóság, hasonlóság. Hasonló alakzatok tulajdonságai. Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek alkalmazása egyszerű feladatokban. Síkgeometriai alakzatok Háromszögek Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra – alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban. Négyszögek Nevezetes négyszögek (trapézok, deltoidok) és tulajdonságaik. Alaptulajdonságok. Sokszögek Szabályos sokszögek. Kör Térbeli alakzatok

A kör és részei. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp.

Kerület-, terület-, fel- Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe. szín- és térfogatszámí- Testek felszínének és térfogatának számítása. tás Hasonló síkidomok és testek különböző mérőszámainak és a hasonlóság arányának viszonya. Vektorok A vektor fogalma. Vektorműveletek (összegvektor, különbségvektor, skalárral való szorzás, skaláris szorzat) és tulajdonságaik. Vektor koordinátái. Vektorok alkalmazása. Trigonometria Szögfüggvények fogalma. Egyszerű összefüggések a szögfüggvények között. Szinusztétel, koszinusztétel. Koordináta-geometria Alakzatok (egyenes, kör) egyenlete és kölcsönös helyzetük.


41



5. Valószínűségszámítás, statisztika Leíró statisztika Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai (kördiagram, oszlopdiagram). Gyakoriság, relatív gyakoriság. Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz). Szórás. Valószínűség-számítás Valószínűség fogalma. A valószínűség klasszikus kiszámítási módja. Visszatevéses mintavétel.

Történelem Az ókor és kultúrája

A középkor

A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban

Magyarország a Habsburg Birodalomban

A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora

Vallás és kultúra az ókori Keleten. A demokrácia kialakulása Athénban. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása. Az antik hitvilág, művészet, tudomány. A kereszténység kialakulása és elterjedése. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői. A nyugati és a keleti kereszténység. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése. A középkori városok. Egyházi és világi kultúra a középkorban. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában. Az oszmán birodalom terjeszkedése. A magyar nép őstörténete és vándorlása. A honfoglalástól az államalapításig. Az Árpád-kor. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond idején. A Hunyadiak. Kultúra és művelődés. A nagy földrajzi fölfedezések és következményei. Reformáció és katolikus megújulás. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás. A mohácsi csata és az ország három részre szakadása. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban. Művelődés, egyházak, iskolák. A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata. A XIX. század eszméi. Az ipari forradalom és következményei. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik.


42


A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon

Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig

Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig

A jelenkor

A mai magyar társadalom és életmód

Kémia 1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok

Molekulák és összetett ionok


A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései. A reformkori művelődés, kultúra. Polgári forradalom. A szabadságharc. A kiegyezés előzményei és megszületése. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése. Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék. A gazdaság a társadalom és életmód új jelenségei a fejlett világban. Az USA és az 1929–33-as gazdasági válság. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920–30-as években. A második világháború előzményei és jelentős fordulatai. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői. A szocialista rendszerek bukása. Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása és következményei. A Horthy-rendszer jellege, jellemzői. A művelődési viszonyok és az életmód. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái. Magyarország részvétele a világháborúban. A német megszállás, a holocaust Magyarországon. A szovjet felszabadítás és megszállás. A határon túli magyarság sorsa. A kommunista diktatúra kiépítése és működése. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői. A rendszerváltozás. A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái. Az európai integráció története. A „harmadik világ”. Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés. A globális világ kihívásai és ellentmondásai. Alapvető állampolgári ismeretek. Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban. A magyarországi roma társadalom. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság. Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások.

Az elemi részecskék szerepe az atom felépítésében. Az atomszerkezet kiépülésének törvényszerűségei. Hasonlóságok és különbségek megállapítása az anyagi tulajdonságokban a periódusos rendszer alapján. A periódusos rendszerben megmutatkozó tendenciák. A periódusos rendszer használata a tulajdonságok meghatározásához. Egyszerű szervetlen és szerves molekulák, valamint az ammónium- és az oxóniumion szerkezete. A molekulák és a megismert összetett ionok összegképlete, a megismert molekulák szerkezeti képlete.


43



Halmazok

Az anyagi halmazok tulajdonságai és az azokat felépítő részecskék szerkezete közötti kapcsolat értelmezése modellek alapján. Az anyagi halmazok csoportosítása és jellemzése különböző szempontok (pl. komponensek száma, halmazállapot, homogenitás) szerint. Az oldatok és a kolloid rendszerek legfontosabb tulajdonságai. A kémiai reakciók Egyszerű kísérlet elvégzése leírás alapján, a tapasztalatok értelmezése. A kémiai reakciók jelölé- Sztöchiometriai és egyszerűbb ionegyenletek felírása, rendezése. se Termokémia A termokémiai fogalmak és törvények ismerete, alkalmazásuk egyszerűbb esetekben. Reakciókinetika A reakciók végbemenetelének feltételei. A reakciósebességet befolyásoló tényezők. Kémiai egyensúly A dinamikus egyensúly értelmezése a megismert reakciókra. Az egyensúlyi állandó és az egyensúlyi koncentrációk közötti kapcsolat. Az ipari szempontból fontos gyártási folyamatok optimális paramétereinek értelmezése. Reakciótípusok A kémiai reakciók csoportosítása különböző szempontok (pl. irány, reakcióhő, sebesség, részecskeátmenet stb.) szerint. A megismert anyagok csoportosítása kémiai viselkedésük alapján (sav, bázis, oxidálószer, redukálószer stb.). A megismert kémiai folyamatok besorolása különböző reakciótípusokba (pl. protolitikus, redoxi stb.). Protonátmenettel járó A vizes közegben lejátszódó protolitikus reakciók értelmezése egyszerűbb, reakciók illetve tanult példák alapján (pH, kémhatás, közömbösítés, hidrolízis). Elektronátmenettel járó A redoxi-reakciók értelmezése (elektronátmenet, oxidációsszám-változás). reakciók A kémiai reakciók és az A kémiai energia és az elektromos energia kapcsolata (galvánelem, elektromos energia köl- elektrolizáló cella működése). csönhatása A redoxireakciók iránya és a standardpotenciálok közötti összefüggés. Táblázatok adatainak használata a redoxifolyamatok irányának meghatározására. A gyakorlati életben használt galvánelemek (akkumulátorok). Korróziós jelenségek, korrózióvédelem. Az elektrolízis során végbemenő elektródfolyamatok felírása és értelmezése a keletkező termékek ismeretében. Az elektrolízis mennyiségi törvényei. Tudománytörténet A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Mengyelejev, Hevesy György, Faraday, Arrhenius, Brönsted, Avogadro). 2. Szervetlen kémia Az elemek és vegyületek A megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak maszerkezete gyarázata az általános kémiai ismeretek alapján. (az atom-, a molekula- és a halmazszerkezet kapcsolata) Az elemek és vegyületek Az általános kémiában tanult fogalmak, összefüggések, szabályok alkalmafizikai tulajdonságai és zása a megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak ezek anyagszerkezeti magyarázatára. értelmezése


44



Az elemek és vegyületek Megismert elemek jellemzése a periódusos rendszer adatai alapján. kémiai sajátságai Egyszerűbb kísérletek elvégzése leírás alapján és a tapasztalatok anyagszerkezeti értelmezése. A természettudományos megfigyelési, kísérleti és elemzési módszerek alkalmazása. A megfigyelések, mérések során nyert adatok rendezése, ábrázolása, értelmezése. Képlet- és adatgyűjtemény, szaklexikon önálló használata. Az anyagok tulajdonságainak összehasonlítása és értelmezése táblázat adatai alapján. A képlet alapján a megismert vegyületek besorolása a megfelelő rácstípusba és főbb tulajdonságaik jellemzése. A megismert vegyületek képleteinek, a reakciók reakcióegyenleteinek felírása. Az elemek és vegyületek A megismert elemek előfordulásának formái. előfordulása Az elemek és vegyületek Az elemek, szervetlen vegyületek laboratóriumi és ipari előállításának elvi laboratóriumi és ipari alapjai és módjai. előállítása Az elemek és szervetlen Annak ismerete, hogyan kell felelősségteljesen használni a környezetben vegyületek legfontosabb előforduló elemeket és szervetlen vegyületeket. felhasználásai Az elemek és vegyületek Megismert elemek és vegyületek felhasználása, élettani hatása, gyógyító, jelentősége károsító hatása. A környezetkárosító anyagok hatásai és a megelőzés módjai. Az energiatermelés szervetlen kémiai vonatkozásai. A környezetszennyezés okai, környezetvédelem. Tudománytörténet A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Hevesy György, Irinyi János, Semmelweis Ignác). 3. Szerves kémia A szerves vegyületek A szerves anyag fogalma. szerkezete és csoportosí- A szerves vegyületek csoportosítása a szénatomok közötti kötések szerint. tásuk A funkciós csoport fogalma. A szerves vegyületek csoportosítása a funkciós csoportok szerint. A szerves vegyületek elnevezésének alapelvei és annak alkalmazása. A mindennapi életben használt vegyületek köznapi neve. A főbb vegyületcsoportok általános képlete. A konstitúció, a konfiguráció és a konformáció. Szerkezeti képlet írása. Az izoméria különböző típusai, annak példával történő illusztrálása. A konstitúciós izomerek felismerése. A szerves vegyületek Megismert vegyületek fizikai tulajdonságainak molekula- és halmazszerkefizikai tulajdonságai zeti értelmezése. A szerves vegyületek A szerves vegyületek kémiai reakciói a szénváz és a funkciós csoportok kémiai sajátosságai alapján. A kémiai változások reakcióegyenleteinek felírása a megismert vegyületek példáján. Egyszerű kísérletek elvégzése leírás alapján, ezek eredményének értelmezése. A szerves vegyületek A legismertebb szerves vegyületek előfordulási területei. előfordulása


45


A szerves vegyületek jelentősége

A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Tudománytörténet


A mindennapi életben fontos vegyületek felhasználása, élettani, gyógyító, károsító hatása (pl. drogok). Az energiatermelés szerves kémiai vonatkozásai, megújuló energiaforrások. Az egyes szerves vegyületcsoportok legismertebb tagjai, laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai és előállítási módjai. A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Szent-Györgyi Albert, E. Fischer, F. Sanger, A. Nobel).

4. Kémiai számítások

Az anyagmennyiség

Az SI-mértékegységek használata. A periódusos rendszer adatainak használata a számításokhoz. A feladatok szövegének, adatainak helyes értelmezése. A tömeg, az anyagmennyiség, a részecskeszám és a térfogat közti összefüggések (moláris tömeg, sűrűség, Avogadro-állandó) és alkalmazásuk.

Az Avogadro-törvény

Az Avogadro-törvény, illetve az Avogadro-törvényből következő összefüggések (gázok moláris térfogata, sűrűsége, relatív sűrűsége) alkalmazása egyszerűbb feladatokban. Oldatok, elegyek Az oldatok százalékos összetételének és koncentrációjának alkalmazása (százalékos összetételek, egyszerűbb feladatokban. koncentráció, oldhatóság stb.) A képlettel és reakció- A vegyületek összegképlete és százalékos összetétele közötti kapcsolat és egyenlettel kapcsolatos annak alkalmazása. számítások A kémiai egyenlet jelentései, ez alapján egyszerűbb számítási feladatok megoldása. Termokémia A reakcióhő és a képződéshők közötti kapcsolat és alkalmazása, a reakcióhő alkalmazása egyszerű kémiai számítási feladatokban. Kémiai egyensúly, Az egész értékű pH és az oldatok oxónium-, illetve hidroxidionpH-számítás koncentrációja közötti kapcsolat alkalmazása. Elektrokémia A standardpotenciál és galvánelemek elektromotoros ereje közötti kapcsolat alkalmazása. Informatika 1. Információs társadalom Információs rendszerek Informatikai alapfogalmak. az iskolában és a gazdaInformációs rendszerek szakszerű leírása, elemeinek pontos meghatáságban rozása. Dokumentumok választása informatikai eszközök segítségével. Közhasznú magyar inAnnak ismerete, hogy az információ áru, hogy az információs rendszeformációs adatbázisok rekben, de akár csak egy címlistában is hatalmas érték lehet. Keresés számítógépes katalógusokban és adatbázisokban. Jogi és etikai ismeretek Adatbiztonság, szerzői jog, etikai vonatkozások alapjainak ismerete. Információs és kommuIsmerje az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásait nikációs technológiák a és hatását a mindennapi életben, munkában, szórakozásban stb. társadalomban Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait. 2. Informatikai alapismeretek – hardver A számítógépek felépíté- A Neumann-elvű számítógépek. se, funkcionális egységei, A számítógép, illetve a kapcsolódó perifériák. Perifériák típusai, főbb azok főbb jellemzői jellemzői és feladataik. HELYI TANTERV (kifutó rendszerben, utoljára a 2012/2013. tanévre beiskolázott osztályoknak

46



A számítógép A számítógép főbb egységeinek felismerése és funkciói. Legfontosabb üzembehelyezése részeinek összekapcsolása és üzembehelyezése. 3. Informatikai alapismeretek – szoftver Az operációs rendszer és Az operációs rendszer részei. Az operációs rendszer funkciói. főbb feladatai Könyvtárak (mappák) létrehozása, másolása, törlése, átnevezése. Keresés a háttértárakon. Az adatkezelés szoftver és Tömörítés, víruskeresés, lemezkarbantartás, az operációs rendszer sehardver eszközei gédprogramjai. Állományok típusai Állománykezelés (létrehozás, másolás, törlés, átnevezés, nyomtatás). Hálózatok működésének Hálózati be- és kijelentkezési programok indítása. Hozzáférési jogok, alapelvei, felhasználási adatvédelem. területei 4. Szövegszerkesztés Szövegszerkesztő progSzövegszerkesztő program indítása. Szöveg beolvasása és kimentése. ram kezelése Nyomtatás. A munkakörnyezet és a nézet beállítása. Szövegszerkesztési alap- A szövegszerkesztés menete. Szövegbevitel, -javítás. fogalmak Karakterformázás, bekezdésformázás, felsorolás, számozás, tabulátorok használata. Oldalformázás. Szövegjavítási funkciók Keresés és csere funkciója. Kijelölés, másolás, mozgatás és törlés. Helyesírás-ellenőrzés, szinonimaszótár, elválasztás. Táblázatok, grafikák a Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorbarendezés, szegélyezés. szövegben Táblázatok, grafikák, képek, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe és formázása. 5. Táblázatkezelés A táblázatkezelő haszná- A program indítása, a munkakörnyezet beállítása. lata. Táblázatok felépítése (cella, oszlop, sor). Táblázatok felépítése Táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása. Adatok a táblázatokban Adattípusok. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás, formázás. A cellahivatkozások használata. Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény. Táblázatformázás Karakter-, cella- és tartomány-formázások. Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése. Cellák és tartományok másolása. Táblázatok, szövegek, Egyszerű táblázat készítése. diagramok Diagramtípus kiválasztása. Diagramok szerkesztése. Problémamegoldás táblá- Tantárgyi feladatok megoldása. zatkezelővel 6. Adatbázis-kezelés Az adatbázis-kezelés alap- Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs. fogalmai Adatbázis-kezelő program Adattípusok. interaktív használata Adatbevitel, adatok módosítása, törlése. Adatbázisok létrehozása, karbantartása. Alapvető adatbázis-kezelő Lekérdezések, függvények használata, keresés, válogatás, szűrés, renműveletek dezés, összesítés. Képernyő és nyomtatási Képernyő és nyomtatási formátumok tervezése és készítése. formátumok HELYI TANTERV (kifutó rendszerben, utoljára a 2012/2013. tanévre beiskolázott osztályoknak

47



7. Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Interne- Levelezési rendszer használata. ten Állományok átvitele, WWW, keresőrendszerek, távoli adatbázisok használata. Weblap készítés Hálózati dokumentumok szerkezete, Weblap készítése Webszerkesztővel: szöveg, kép, ugrópont bevitele. Formázási lehetőségek. 8. Prezentáció és grafika Prezentáció Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, rajz, fotó, hang …) és formázása. Grafika Grafikai eszközök használata. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása, képek beillesztése. 9. Könyvtárhasználat Könyvtárak A könyvtárak, könyvtártípusok funkciói. Dokumentumtípusok. Tájékoztató eszközök. Információkeresés Katalógusok, számítógépes információkeresés. Élelmiszeripari alapismeretek Nyersanyagok feldolgozása az élelmiszeriparban Élelmiszeripari környezet

Tápanyagok

Élelmiszertechnológiai adalékok

Mikroorganizmusok hasznos tevékenységei a különböző élelmiszeripari ágazatokban Áramlástani alapfogalmak, áramlástani törvények

Folyadékok és gázok szállítása Szétválasztó műveletek és gépek

Homogenizáló műveletek

Hőtani műveletek és gépek

Növényi eredetű nyersanyagok és élelmiszerek Állati eredetű nyersanyagok és élelmiszerek Víz Környezetvédelem Környezeti ártalmak Környezetgazdálkodás Szénhidrátok Zsírok Fehérjék Ízesítők Színezékek Tartósítószerek Állományjavítók Irányított erjedések Élesztőgyártás Starterkultúra Közegek fogalma, felosztása Csővezetékek jellemzői Folytonossági törvény Bernoulli-egyenlet Szivattyúk és léggépek Gravitációs ülepítés Centrifugális ülepítés Szűrés Préselés Passzírozás Keverés Emulgeálás Homogenizátorok Aprítás műveletei és berendezései Hőterjedési módok


48


Anyagátadási műveletek és gépek


Hőcserélés Bepárlás Hőkezelés Előfőzés, főzés Sütés, pörkölés Hűtés, fagyasztás Molekuláris és áramlásos diffúzió Állandósult és nem állandósult anyagátadás Fázisok, fázistörvény Szárítás, kondicionálás Diffúziós lényerés Kristályosítás Lepárlás műveletei

Fizika 1. Mechanika A pontszerű test kinematikája

A vonatkoztatási rendszer, pálya, út, idő, elmozdulás fogalmainak alkalmazása. Az egyenes vonalú, egyenletes mozgás leírása. Az egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás leírása, a sebesség, gyorsulás alkalmazása. Az átlagsebesség és a pillanatnyi sebesség megkülönböztetése. A szabadesés, a vízszintes és a függőleges hajítás leírása. Az egyenletes körmozgás leírása. A harmonikus rezgőmozgás kinematikai jellemzőinek ismerete. A rezonancia jelensége, felismerése gyakorlati példákban. A matematikai inga és az időmérés kapcsolata. A dinamika törvényei A testek mechanikai kölcsönhatása, az erő, Newton III. törvényének értelmezése, az erő mérése. Newton I. törvényének értelmezése, az inerciarendszer. Newton II. törvénye, a tömeg, a nehézségi erő, a súly, a súlytalanság értelmezése. Kényszererők konkrét példákban. A pontszerű test egyensúlya. A súrlódás jelensége. Az egyenes vonalú egyenletes, az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás, az egyenletes körmozgás és a harmonikus rezgőmozgás dinamikai feltételének alkalmazása konkrét példákra. Munka és energia A munka és a teljesítmény. A hatásfok. A mozgási energia, a munkatétel. Az emelési munka, a helyzeti energia. A lineárisan változó erő munkája, a rugalmas energia. A mechanikai energia megmaradása. Pontszerű testek rend- Külső és belső erő, zárt rendszer fogalmainak alkalmazása. szere Az impulzus (lendület) megmaradása, felismerése és alkalmazása konkrét példákra. Az ütközések speciális eseteinek leírása. Merev testek A merev testre ható erők összegzése. Az erőpár fogalma, a forgatónyomaték kiszámítása egyszerű esetekben. Tömegközéppont meghatározása homogén, egyszerű alakú testek esetében.


49



Egyensúlyi helyzetek megkülönböztetése, stabilitás. Egyszerű gépek működésének leírása. Deformálható testek A rugalmas megnyúlás és összenyomás leírása. A folyadékok tulajdonságai, Pascal törvénye. Hidrosztatikai nyomás és felhajtóerő; Arkhimédész törvénye, sűrűségmeghatározás. A közegellenállás jelensége. A gázok tulajdonságai. A légnyomás, a Torricelli-kísérlet értelmezése. Gravitáció A bolygók mozgásának leírása: Kepler törvényei. Az általános tömegvonzási törvény és jelentősége. A mesterséges égitestek mozgása. Mechanikai hullámok A hullámforrás, frekvencia, hullámhossz, terjedési sebesség fogalmának alkalmazása. A longitudinális és transzverzális hullám leírása. Hullámjelenségek felismerése rugalmas pontsoron és felületen. Térbeli hullámok, a hang tulajdonságai: hangforrás, hangmagasság, hangerősség, hangszín értelmezése. Kötélen és levegőoszlopban keletkező állóhullámok leírása. Zenei hang; egy-két hangszer működésének fizikai alapjai. Ultrahang, infrahang tulajdonságai, egy-két alkalmazás ismerete. 2. Hőtan, termodinamika Hőmérséklet Hőmérők és használatuk. A Kelvin-skála. Hőtágulás Szilárd testek vonalas és térfogati hőtágulásának leírása. Folyadékok hőtágulásának leírása. A hőtágulási jelenségek gyakorlati jelentősége. Az ideális gáz Az ideális gáz speciális állapotváltozásainak leírása. p-V-diagramok értelmezése. Az egyesített gáztörvény alkalmazása egyszerűbb problémákban. Avogadro-törvény, anyagmennyiség. Állapotegyenlet, egyetemes gázállandó. A kinetikus gázmodell A hőmozgás értelmezése. Az állapotjelzők kvalitatív értelmezése a modell alapján. Termikus és mechani- A hőközlés, hőmennyiség, fajhő fogalmainak ismerete, alkalmazása. kai kölcsönhatások A belső energia értelmezése. A térfogati munka értelmezése. A termodinamika I. főtétele és jelentősége. Nyílt folyamatok ideális gázokkal: izoterm, izochor, izobár, adiabatikus folyamatok energetikai jellemzése. A gázok állandó nyomáson és állandó térfogaton mért fajhőjének megkülönböztetése. A termodinamika II. Hőmérsékletváltozások vizsgálata, a természetben spontán lejátszódó főtétele folyamatok iránya. Irreverzibilis és reverzibilis folyamatok megkülönböztetése. HalmazállapotOlvadás és fagyás. változások Párolgás és lecsapódás. Forrás. E folyamatok energetikai vizsgálata. A nyomás szerepének kvalitatív leírása. 3. Optika Geometriai optika Fényforrások, fénynyaláb, fénysugár, árnyékjelenségek, a fény terjedési HELYI TANTERV (kifutó rendszerben, utoljára a 2012/2013. tanévre beiskolázott osztályoknak

50


Fizikai optika Optikai leképezés

4. Elektromágnesség Elektrosztatika

Az egyenáram

Magnetosztatika Egyenáram mágneses mezője

Az elektromágneses indukció


sebessége. A fény visszaverődése, szórt visszaverődés, a visszaverődés törvénye. A fénytörés, a Snellius-Descartes-törvény, a teljes visszaverődés jelensége. Színfelbontás prizmával. A fény hullámjelenségeinek kvalitatív értelmezése (interferencia, elhajlás, polarizáció). Képalkotás, valódi és látszólagos kép, nagyítás fogalmának ismerete, alkalmazása. A síktükör, a gömbtükrök és a leképezési törvény ismerete. Az optikai lencsék és a leképezési törvény ismerete, dioptria fogalma. Optikai eszközök: a nagyító, a mikroszkóp, a távcső, a szem, a szemüveg, a fényképezőgép működésének alapelvei. A töltésmegmaradás törvénye. A Coulomb-törvény alkalmazása egyszerű esetekben. Az elektrosztatikai mező jellemzése: térerősség, erővonalak, feszültség. Vezetők és szigetelők, megosztás, többlettöltés fémen, alkalmazások. A kapacitás fogalma, a kondenzátorok egy-két gyakorlati alkalmazásának ismerete. Az áramkör részei. Áram- és feszültségmérés. Ohm törvénye. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása, az eredő ellenállás meghatározása egyszerű esetekben. Az egyenáram munkája és teljesítménye. A galvánelem és az akkumulátor. Az érintésvédelmi szabályok ismerete és betartása. A Föld mágnessége, az iránytű használata. Az egyenáramok mágneses hatása. A magnetosztatikai mező jellemzése: a mágneses indukcióvektor és a mágneses fluxus. A Lorentz-erő. A mozgási és a nyugalmi indukció jelenségének leírása, Lenz törvénye.

A kölcsönös és az önindukció jelensége. A váltakozó áram A váltakozó áram jellemzése, a pillanatnyi és az effektív feszültség és áramerősség. A váltakozó áram munkája, effektív teljesítménye ohmikus fogyasztó esetében. Az elektromos energia gyakorlati alkalmazásai (generátor, motor, transzformátor; szállítási veszteség; fontosabb háztartási fogyasztók működési alapelvei). Elektromágneses hul- A rezgőkörben zajló folyamatok kvalitatív leírása, az antenna szerepe, az lámok elektromágneses hullámok tulajdonságai (terjedési sebesség, hullámhossz, frekvencia). Az elektromágneses hullámok spektrumának és biológiai hatásainak ismerete. Az elektromágneses hullámok felhasználásával működő legfontosabb technikai eszközök, rendszerek felismerése. 5. Bevezetés a XX. század fizikájába HELYI TANTERV (kifutó rendszerben, utoljára a 2012/2013. tanévre beiskolázott osztályoknak

51



A kvantumfizika elemei Az elektrolízis jelensége, Faraday törvényei. A Millikan-kísérlet értelmezése, az elektron töltése. Áramvezetés gázban és vákuumban. A vonalas színképek keletkezésének értelmezése. Katódsugárzás és röntgensugárzás keletkezése, tulajdonságai. A fotoeffektus és értelmezése. A foton és energiája. A fény kettős természete. Az elektron kettős természete. Félvezetők és alkalmazásaik. Az atomfizika és a A természetes radioaktív sugárzás magfizika elemei (alfa, béta, gamma) tulajdonságai; felezési idő, aktivitás. Rutherford szórási kísérletének értelmezése. Atommodellek. A kvantummechanikai atommodell legfontosabb tulajdonságainak ismerete. Magerők, nukleonok, tömeghiány és kötési energia, tömeg-energia ekvivalencia fogalmainak használata az atommag leírásában. Atommag-átalakulások leírása, izotópok, elemi részek. Az atomenergia felhasználásának ismerete: maghasadás, láncreakció, atomreaktor, atombomba. Magfúzió, hidrogénbomba, a csillagok energiája. A csillagászat elemeiA csillagok születése, fejlődése és pusztulása. ből Kvazárok, pulzárok, neutroncsillagok, fekete lyukak, galaktikák. Az Univerzum tágulása. Hubble-törvény. Ősrobbanás-elmélet. A világűr megismerésének módszerei, a kutatás irányai. 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek Személyiségek Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Joule, Faraday, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, Einstein, Planck, Bohr, Heisenberg, Fermi, Szilárd Leó, Teller Ede a tartalmi követelményekben szereplő ismeretekkel kapcsolatos legfontosabb eredményei. Elméletek, felfedezéA geo- és heliocentrikus világkép összehasonlítása. sek Galilei munkásságának jelentősége: a kísérletezés szerepe. Newton munkásságának jelentősége: "az égi és földi mechanika egyesítése". A gőzgép, az elektromotor, a generátor, a transzformátor, az elektron, a radioaktivitás, az atomenergia felhasználásának felfedezése, illetve feltalálása - összekapcsolás a megfelelő nevekkel. A követelményekben szereplő ismeretek alapján megállapítható eltérések a klasszikus fizika és a kvantummechanika között. Az űrkutatás történetének legfontosabb állomásai. 7. Természet- és környezetvédelem A zajártalom jelensége. A hőtani folyamatok hatása a környezetre. Tájékozottság a civilizációval, a fogyasztási célra termelt javakkal, valamint a gyártásukra felhasznált energia és nyersanyagok előállításával kapcsolatos környezetvédelmi és természetvédelmi problémákról: a különböző energia-előállítási módok összehasonlítása, az atomenergia-felhasználás előnyeinek és hátrányainak ismerete. Sugárzásvédelmi alapismeretek. A légkörben bekövetkező tartós változások fizikai következményeinek isHELYI TANTERV (kifutó rendszerben, utoljára a 2012/2013. tanévre beiskolázott osztályoknak

52



merete. Az űrszennyezés okai.


53



4 HELYI TANTERV II. (felmenő rendszerben, a 2013/2014. tanévtől beiskolázott osztályoknak)

4.1 Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények 4.1.1

Tantervek, a választott kerettantervek megnevezése

Az iskola helyi tantervét a köznevelési törvény és a kerettantervi rendelet2 alapján készítette el, figyelembe véve az érettségi vizsga követelményeit, valamint a szakmai előkészítő képzésben a szakképzési kerettanterveket. Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei tartalmazzák a kerettantervekben meghatározott tananyagot és követelményeket. A nem kötelező tanórai foglalkozások és a tanórán kívüli foglalkozások meghatározásakor figyelembe vettük tanulóink átlagos felkészültségét, a kétszintű érettségi vizsga követelményeit, a szakmai képzésbe beszámíthatóságot. A szakközépiskolai érettségi vizsgán kötelezően választandó szakmai érettségi tantárgyra emelt szintű felkészítést biztosítunk. Az iskola a biológia, informatika, kémia, fizika, testnevelés tantárgyakból, mint további választható érettségi tantárgyakból készíti fel a tanulókat az érettségire. Az emelt szintű érettségire való felkészítés a 11-12. évfolyamon iskolai szervezésű csoportban, választható tanítási órán történik, ha legalább 5 tanuló igényli az adott tantárgyból. Kevesebb jelentkező esetén egyéni foglalkozás keretében, vagy másik középiskolával együttműködve biztosítjuk a felkészítést. A nem kötelező órakeretet a 9-10. évfolyamokon elsősorban a felzárkóztatásra, míg a 11-12. évfolyamokon az érettségi vizsgára felkészítésre, ill. a továbbtanulás elősegítésére tervezzük felhasználni.

2

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről

HELYI TANTERV (felmenő rendszerben, a 2013/2014. tanévtől beiskolázott osztályoknak)

54


4.1.2


Óratervek Szakiskolai óraterv

Szakiskolai óraterv Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés és sport Osztályközösség-építés Közismereti összesen Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. A szőlőtermesztés gyakorlata A szőlőtermesztés technológiája Borászati gyakorlat Borászati technológia A szőlőtermesztés szakmai gépei Borászati szakmai gépek Alapmérések, vizsgálatok gyakorlat Élelmiszeripari vállalkozások A működtetés gyakorlati feladatai Szakmai idegen nyelv* Szakmai óraszámok Heti óraszámok összesen * A szabad sáv időkeretéből megemelt óraszámok

9. évfolyam

10. évfolyam

2 2 2 2 4* 5 1 18 1

11. évfolyam

1 2 1 1

0,5* 2 1*

5 1 11

5 1 9,5

5 1 4 1 1 1 2

7 2 7 2 2 2 2

1* 17 35

1* 25 36


0,5 2 6 2 7 2 1 2 1 1 1* 25,5 35

55



Szakközépiskolai óraterv Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Emelt szintű érettségire felkészítő (csb)

9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 5* 4* 4*

4 3 3

4 3 3

4 3 3

3*

2

3

3

1 2 1

1

2 2 1

2 2 2* 2 1

2 5 1

2* 5 1

Kötelezően választandó (Informatika / Kémia csb) Szabadon tervezhető közismereti órakeret Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Élelmiszeripari műveletek és gépek Műszaki alapismeretek Műszaki alapismeretek gyakorlat (nyári összefüggő)

0

0

5 1

5 1

2*

2*

2*

2*

0

0

9-12. évf. 596 456 456

1/13. évf.

2/14. évf.

13-14. évf. ké ké ké

384 36 176 180 144 108

ké vé vé vé

36 144 700 140

3 1

vé vé

3 1

136 136

vé

0

1*

36

0,5

0 0

18 0,5 2

16 64

3

4

236

7

252

1

212

5

180

119

2 (56)

128

1,5

1,5

2*

(35)

(49)

(35)


56


Laboratóriumi alapismeretek Laboratóriumi alapismeretek gyakorlat (nyári összefüggő) Élelmiszeripari anyagismeret Élelmiszeripari technológiák Élelmiszer-kémia Mikrobiológia Élelmiszeripari vállalkozások A működtetés gyakorlati feladatai


1*

1*

1*

(35)

(56)

(105)

2,5

1,5 2

1

140

2

72

196

2 (104)

176

1

144 168 72 36 32

4 4 1,5 1 1

144 144 54 36 36

1*

32

1

36

3*

2* 1

Élelmiszeripari alapmérések gyakorlat

0

Élelmiszer-előállítás folyamatai

0

Élelmiszer-előállítás folyamatai gyakorlat Élelmiszer-higiénia Minőség- biztosítás Szabadon tervezhető szakmai 0 0 órakeret Rendelkezésre álló órakeret 35 36 * A szabad sáv időkeretéből megemelt óraszámok

12 6

0

7 2 1,5

0 0 0

0

0

35

35

4936


384 192 224 64 48 0

0 35

35

2268

57


4.1.3


Tantárgyi tantervek

A tantárgyi tanterveket külön kötetekben készítettük el, az alábbi bontásban: o

o

Szakiskolai tantervek  Közismereti tantárgyak  Szakmai tantárgyak Szakközépiskolai tantervek  Közismereti tantárgyak  Szakmai érettségi tantárgyai  Szakmai tantárgyak

4.2 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a kötelező tananyag feldolgozásához csak olyan nyomtatott taneszközöket használunk, amelyek szerepelnek a tankönyvjegyzékben. A tankönyvkiválasztás elvei:  igazodjon a tantárgyi programok szerkezetéhez, tartalmához, követelményeihez,  legyen alkalmas az egyéni tanulásra, a tananyag önálló elsajátítására is,  tartalmazza a kétszintű érettségire felkészülés lehetőségét,  ha lehet, többször használható, tartós tankönyv legyen. A nyomtatott taneszközökön kívül néhány tárgyhoz egyéb eszközökre is szükség van. Az egyes tárgyakhoz szükséges kötelező taneszközöket a szakmai munkaközösségek, ill. ennek híján a tárgyat tanító tanárok határozzák meg, az iskola helyi tanterve alapján. Ezekről az eszközökről a tantárgyat tanító tanárok adnak tájékoztatást a tanulóknak, valamint szüleiknek az osztályfőnökökön keresztül. A tankönyvlistát az előző tanév májusáig a Szülői szervezettel ismertetjük és kikérjük véleményét.

4.3 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei  A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a kerettantervek alapján készült helyi tantárgyi tantervekben „A továbbhaladás feltételei” című fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette.  A követelmények teljesítését a szaktanárok a tanulók év közbeni munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A továbbhaladáshoz a tanulónak minden tantárgyból legalább az elégséges év végi osztályzatot kell megszereznie.  Az a kiemelkedően teljesítő tanuló, aki a követelményszintet előbb képes teljesíteni, – a köznevelési törvényben megfogalmazottak szerint – rövidebb idő alatt is előbbre léphet.  A tanuló a szülő kérésére – a köznevelési törvényben meghatározott esetekben – tanulmányait magántanulóként folytathatja. Ilyenkor negyedévenként és tanév végén osztálya tantárgyainak követelményeiből köteles beszámolni, s továbbhaladása legalább elégséges szintű beszámolója alapján válik lehetővé. Az iskola a beszámolóra való felkészülést elősegíti. A magántanuló készségtárgyakból, szakmai előkészítésből és idegen nyelvből felmentést kaphat.  A magántanuló beszámoló- és vizsgaidőpontjait – az éves iskolai munkatervben rögzített keretek között – az érintett szaktanárokkal egyeztetve az osztályfőnök határozza meg, arról legalább tíz nappal korábban értesíti a tanulót.

4.4 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái


58



A tanulók rendszeres értékelése a pedagógiai folyamat meghatározó területe. Az értékelés a beiskolázáskor, a felvételi eljárással kezdődik, végig kíséri a nevelési-oktatási folyamatot, az egyes képzési szakaszokat különböző vizsgák zárják. Ezen fejezet nem foglalkozik a bemeneti és kimeneti értékeléssel, kizárólag a nevelési-oktatási folyamat részeként kezeli az értékelési rendszert. Az értékelés motiválja a tanulót, visszacsatol a szaktanár számára, jelzés a szülő felé és folyamatosan segíti az iskola ellenőrzési rendszerét. Értékelési alapelveink az alábbiakban rögzíthetők:  a munkaközösségekre illetve a nevelőtestület egészére nézve egységes értékelési rendszer kialakítására és következetes alkalmazására törekszünk,  az írásbeli dolgozatoknál, a szóbeli feleléseknél és a gyakorlati munkavégzésnél egyaránt személyre szabott értékelést alkalmazunk, amely túlmutat az adott érdemjegyen,  az osztályozásnál a hagyományos 5 fokú skálát használjuk, munkaközösségi illetve tantárgyi szinten rögzítjük a továbbhaladáshoz szükséges minimális, valamint az egyes osztályzatokhoz tartozó követelményeket,  az értékelésnél betartjuk a rendszeresség és a módszertani sokszínűség elvét (szóbeli felelet, dolgozat, felmérők, házi feladatok értékelése, stb.), Az értékelést egyaránt használjuk diagnosztizálásra, folyamatjellemzésre és összegzésre: A diagnosztikai értékelést alapvetően a tanulók indulási szintjének meghatározására, egy-egy nagyobb tematikus egység kezdetén használhatjuk. A tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről így szerzett információk alapján a későbbi tanulási-tanítási folyamat jobban irányítható és szervezhető. Ekkor az értékelés alapvető célja, hogy megismerjük tanulóink előismereteinek hiányosságait, és erre felhívjuk figyelmüket. A folyamatjellemzésre alkalmas értékelést alapvetően a tanítás-tanulás folyamatában, az aktuális tudásszint megállapítására használhatjuk. Ezen értékelési mód elsősorban a tanítási módszereink eredményességéről ad tájékoztatást és módszertani fejlesztésre serkent. Az érdemjegyek megállapítását célszerű személyre szabott szöveges értékeléssel kiegészíteni. Az összegző értékelés elsősorban egy-egy tematikus egység végén, vagy a jellegzetes csomópontokban alkalmazható. Alapvető célja a tanulók közti tudásbeli különbségek feltárása és azok érdemjegygyé történő átalakítása. Ezen értékelési mód képet fest a tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről, valamint tájékoztatást nyújt a szaktanár és a kívülállók számára. A pedagógiai folyamat gyakorlatában a tanulónak félévenként és tantárgyanként minimálisan három érdemjegyét kell a naplóban rögzíteni. Tanév végén az osztályzat kialakításakor a teljes tanév érdemjegyeit figyelembe vesszük. Szóbeli feleltetésnél:  5 (jeles): kiválóan, önállóan, esetleg kisebb segítő kérdésekkel előadott ismeretanyag, logikusan és hiánytalanul megadott válaszok,  4 (jó): összefüggően, jól felépített és előadott ismeretanyag, az összefüggések kis hányadára a tanuló csak tanári segítséggel emlékszik,  3 (közepes): akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes, a tények többségét felsorolja, az összefüggések kisebbik hányadát segítő kérdések alapján felismeri,  2 (elégséges): nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tények többségét segítő kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni, köztük összefüggéseket feltárni nem képes a tanuló,  1 (elégtelen): elfogadhatatlan, igen hiányos tartalom, a tények 50%-át sem tudja segítő kérdésekre sem felidézni a tanuló. A fenti kritériumok ajánlások, azok betartása az egységes értékelés következetes alkalmazását segíti. A követelményeket célszerű munkaközösségenként illetve tantárgyanként egységesíteni.

4.5 A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei és formái HELYI TANTERV (felmenő rendszerben, a 2013/2014. tanévtől beiskolázott osztályoknak)

59



Az osztályfőnökök havonta értékelik a tanulók magatartását és szorgalmát, figyelembe véve az osztályban tanító szaktanárok és a tanulóközösség véleményét. A félévi és a tanév végi osztályozó értekezleten az osztályfőnökök egyeztetik a tantestülettel a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatait. Az osztályzatok kialakításánál az alábbiakat vesszük figyelembe:  tanórai és tanórán kívüli viselkedés, a házirend betartása,  tanulmányi, szakmai érdeklődés, aktivitás,  közösségi munka, részvétel az iskola kulturális és sporttevékenységében,  igazolatlan mulasztások, késések, fegyelmi vétségek. A tanuló magatartása Példás Jó Változó Rossz Aktivitás, példamutatás nagyfokú közepes gyenge negatív Azonosulás a közösségi igen ellene nem vét ingadozó szemben áll célokkal Részvétel a közösségi munélen jár aktívan részt vesz közömbös érdektelen kában befolyást nem Hatása a közösségre pozitív nem árt negatív gyakorol Törődés társaival segítőkész segítőkész ingadozó közömbös betartja, arra részben tartja gyakran vét A házirend betartása betartja ösztönöz be ellene kívánnivalót hagy udvariatlan, Viselkedés, hangnem kifogástalan durva, goromba maga után nyegle Fegyelmezettség nagyfokú megfelelő gyenge elégtelen A tanuló szorgalma Példás igényes kitartó, pontos mindent elvégez igen

Tanulmányi munka Megbízhatóság Tantárgyi munkavégzés, önállóság Többletfeladatok vállalása Munkabeosztás, önellenőrigen jó zés Tanórán kívüli ismeretszerrendszeresen zés

Jó figyelmes rendszeres ösztönzésre dolgozik kevesebbet

Változó ingadozó rendszertelen

jó

közepes

általában

ritkán

önállótlan ritkán

Hanyag hanyag megbízhatatlan feladatait nem teljesíti nem gyenge vagy nincs egyáltalán nem


60



4.6 Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya A felméréseket és a kötelezően előírt dolgozatokat legalább egy héttel előre bejelentjük, illetve az osztály várható terhelésével egyeztetjük. Egy tanítási napon legfeljebb kettő témazáró dolgozat iratható. A dolgozatokat a megírástól számított két héten belül kell kijavítani, értékelni és az eredményt közölni a tanulókkal. A minősítést célszerű szöveges értékeléssel is kiegészíteni, az eredmény közlésekor a helyes megoldás mellett az értékelési szempontokat is közölni. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény, pontszám érdemjegyekre történő átvállalását a munkaközösségek határozzák meg.

4.7 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott kötelező tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. Önálló ismeretszerzésre a kiegészítő tananyag feldolgozása során adható házi feladat, amelynek értékelésekor elsődleges szempont az elismerés ill. a motiváció legyen. A házi feladat tartalmát úgy kell meghatározni, hogy az átlagos felkészültségű tanuló a tanítási órán szerzett ismereteivel, kötelező taneszközeivel, segítség nélkül eredményesen meg tudja oldani. Az írásbeli és a szóbeli házi feladatok mennyiségét, formáját a tananyag és a szaktanár határozza meg, aki ismeri tanítványai szükségleteit és teherbírását.

4.8 A tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal, október illetve május hónapban. A felmérést a „Hungarofit teszt” alapján végzik. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát , általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az ellenőrző könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatokat, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámokat a testnevelés tantárgy helyi tanterve tartalmazza, valamint kifüggesztésre kerül a tanulói hirdetőtáblán.

4.9 A középszintű érettségi vizsga témakörei Az ágazati érettségi követelményeinek megjelenéséig azonosak a 3.10 pontban felsoroltakkal.


61



5 SZAKMAI PROGRAM I. (kifutó) 5.1 Az iskola szakképzési rendszere Iskolánk a speciális szakmai képzési szakaszban az agrár szakterület, élelmiszeripari szakmacsoportban két szakképesítésre készít fel. 5.1.1 Bor- és pezsgőgyártó technikus 54 541 01 0010 54 01 Az 54 541 01 0010 54 01 azonosító számú, Bor- és pezsgőgyártó technikus megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljainak azonosítója megnevezése 0509-06 A munkakezdés feladatai 0510-06 Gyártás előkészítése és befejezése 0511-06 Mérések, dokumentálás, gazdálkodás 1129-06 Gyártástervezés, -szervezés 1130-06 Élelmiszeripari műveletek, folyamatok 1131-06 Borászatitermék-gyártás A képzés célja: -

-

-

A borászat és a pezsgőgyártás területén középszintű termelésirányító és önálló vállalkozásra képes szakemberek képzése. A szőlőből kereskedelmi forgalmazásra szánt italok készítésénél, palackozásánál alkalmazott műveletek, technológiai ismeretek elsajátítása, azok önálló munkavégzésnél való alkalmazása. A vállalkozások működtetéséhez szükséges szakértelem, az alkalmazott feladatok elvégzéséhez szükséges begyakorlottság biztosítása. Alakuljon ki a képzésben résztvevőben megfelelő higiéniai szemlélet, fizikai állóképesség, esztétikai érzék, humánus és környezetorientált szemléletmód, a monotónia tűrése, a pontos és gazdaságos munkavégzés igénye. Olyan személyiségjegyek kialakítása mely folyamatos önképzésre, szakmai fejlődés-re ösztönöz és a feladatok vállalása és megoldása során kellő önismeretről, felelősségtudatról és a környezettel szemben toleranciáról tesz bizonyságot.

A képzés személyi és tárgyi feltételei: Személyi feltételek: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17.§ szerint: - a szakmai elméleti és a szakmai előkészítő tantárgyat oktató pedagógusnak a képzés szakirányának megfelelő tanári vagy a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú, - a gyakorlati képzést végző pedagógusnak a képzés szakirányának megfelelő tanári vagy a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie. Tárgyi feltételek: A szakmai elméleti képzéshez: - Szaktantermek szertár, előkészítő helyiséggel a tantárgyi programokban részletezett felszereltséggel. - Számítógép-terem az informatika oktatásához szükséges hardver és szoftverek biztosításával (a tantárgyi programok tematikája szerint egyéb elméleti tantárgyak is használhatják). - A minőségbiztosítás oktatásában használt laboratórium felszereltségének kiegészítése, alkalmassá téve más tantárgyak pl. mikrobiológia oktatására is.

SZAKMAI PROGRAM (kifutó rendszerben, utoljára a 2012/2013. tanévre beiskolázott osztályoknak

62



A szakmai gyakorlati képzéshez: - Tangazdaság, tanműhely, tanpince, tanüzem a szakmai gyakorlat tantárgyi programjában részletezett felszereltséggel az alapozó gyakorlatok lebonyolításához. - Üzemi körülményeket biztosító pince, borászati üzem - célszerűen a gazdálkodó szervezettel kötött együttműködési megállapodással biztosítható. - Minőség-ellenőrzési, gyártásközi vizsgálatokra alkalmas laboratórium legalább 16 önálló tanulói munkahellyel, előkészítő helyiséggel. - Mikrovinifikációs gyakorlat folytatására megfelelő felszereléssel ellátott tanpince. A tanulók felvételének feltételei: Iskolai előképzettség: érettségi vizsga. Szakmai előképzettség: nem szükséges. Egészségügyi, szakmai munka-alkalmassági feltételek: Feltétel az egészségügyi alkalmasság. Nem vehető fel a képzésbe aki: - színtévesztő, nincs térlátása, szagló- és ízlelőszervei nem működnek megfelelően, - mozgáskoordinációs vagy egyensúlyi zavarai vannak, mozgásában bármilyen fokban korlátozott, - idegrendszeri (epilepszia), emésztőszervi, máj- vagy vesebetegségben szenved. Különleges előírások, megjegyzések: A szakmai gyakorlat keretében szükséges a borrégiók, borvidékek tanulmányozása, kihelyezett gyakorlatok szervezése azokban a témakörökben amelyek a képző intézmény telephelyén nem gyakoroltathatók. A szakmai vizsgáztatásra vonatkozó előírások: A szakmai vizsga szervezésére a szakmai vizsga általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet az irányadó. 1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Iskolai rendszerű szakképzés esetén: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével. Iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén: modulzáró vizsga eredményes letétele, a képzési programban előírt gyakorlat teljesítéséről szóló igazolás. 2. A szakmai vizsga részei: 1. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0509-06 A munkakezdés feladatai A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Felkészülés a munkavégzésre, a munkaterület átvétele, a tisztítás, a csírátlanítás elvégzése a munka-, tűz-, környezetvédelmi, higiéniai és a minőségbiztosítási előírások betartásával. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 30 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 2. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: SZAKMAI PROGRAM (kifutó rendszerben, utoljára a 2012/2013. tanévre beiskolázott osztályoknak

63



0510-06 Gyártás előkészítése és befejezése A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Technológiai/termelési számítások elvégzése A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 60 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Három különböző típusú termék csomagolása, tárolása, a keletkező hulladékok szakszerű kezelése A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 60 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 25% 2. feladat 75% 3. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0511-06 Mérések, dokumentálás, gazdálkodás A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Alapanyag-, gyártásközi- és késztermék-vizsgálat elvégzése megadott anyagokból és módszerekkel, a mérési adatok dokumentálása, összesítő jelentés elkészítése. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 60 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Gazdálkodási, vállalkozási, kereskedelmi és marketing alapismeretek A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 20perc, válaszadási idő 10 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 75% 2. feladat 25% 4. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1129-06 Gyártástervezés, -szervezés A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Az élelmiszer-előállításra vonatkozó törvények és jogszabályok, tervezési, szervezési feladatok A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 20 perc, válaszadási idő 10 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 5. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1130-06 Élelmiszeripari műveletek, folyamatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Az élelmiszeripari műveletek alkalmazása a késztermékek előállítása során A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: SZAKMAI PROGRAM (kifutó rendszerben, utoljára a 2012/2013. tanévre beiskolázott osztályoknak

64



írásbeli Időtartama: 120 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 6. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1131-06 Borászatitermék-gyártás A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A boripar technológiai műveleteinek ismertetésével késztermék előállítása, a hozzátartozó gépek és berendezések működése, munkavédelem és higiéniai ismeretek, környezetvédelem A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 20 perc, válaszadási idő 10 perc) A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Végezze el az adott gyártástechnológiai műveletet, a hozzárendelt berendezés üzemeltetésével, illetve beszéljen a kapcsolódó minőségbiztosítási és adminisztrációs feladatokról A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 240 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 50% 2. feladat 50%


65



Az 54 541 01 0010 54 01 azonosító számú, Bor- és pezsgőgyártó technikus megnevezésű szakmai képzés nappali óraterve 1/13. évf. 2/14. évf. Tantárgy megnevezése Összes 36 hét 32 hét

(heti) / évi óraszám Osztályfőnöki óra

(1) 36

(1) 32

68

Testnevelés

(2) 72

(2) 64

136

Szakmai technológia Élelmiszeripari műveletek és gépek Minőségbiztosítás és higiénia Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek Munkabiztonság, környezetvédelem Borturizmus Borászati kémia Szakmai idegen nyelv Kötelező elmélet összesen Szakmai technológia gyakorlat Informatika Minőségbiztosítás és higiénia gyakorlat Nyári szakmai gyakorlat Kötelező gyakorlat összesen Kötelező tantárgyak összesen Összes óraszám - ebből szakmai elmélet (49,7%) - ebből szakmai gyakorlat (50,3%)

(6) 216 (5) 180 (2) 72

(6) 192 (6) 192 (2) 64 (1) 32

408 372 136 32 36 32 68 68 1356 888 68 68 140 1164 2588 2520 1152 1164

(1) 36 (1) 32 (1) 36 (19) 684 (14) 504 (1) 36 (1) 36 140 (16) 716 (35) 1400 (35) 1400 576 716

(1) 32 (1) 32 (1) 32 (21) 672 (12) 384 (1) 32 (1) 32 (14) 448 (35) 1120 (35) 1120 576 448


66



Az 54 541 01 0010 54 01 azonosító számú, Bor- és pezsgőgyártó technikus megnevezésű szakmai képzés levelező óraterve

192 192 64 32

16 16 16

176 176 64 16

32 512 384

8 56 96

24 456 288

408 372 136 32 36 32 1016 888

64

52

52

36

116

64 250 302

52 488 1000

52 200 256

324 780

116 1120 2136

22 22

36

8

28

504 504

52 108

452 396

64 64 632 1136

396 848

Egyéni

194 158 72

216 180 72

Iskolai

Összes

Összesen

2/14. évf. (32 hét)

Egyéni

Szakmai technológia Élelmiszeripari műveletek és gépek Minőségbiztosítás és higiénia Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek Munkabiztonság, környezetvédelem Borturizmus Kötelező elmélet összesen Szakmai technológia gyakorlat Élelmiszeripari műveletek és gépek gyakorlat Minőségbiztosítás és higiénia gyakorlat Kötelező gyakorlat összesen Kötelező tantárgyak összesen

Iskolai

Tantárgy megnevezése

Összes

1/13. évf. (36 hét)


67


5.1.2


Borász 33 621 01 0000 00 00

A 33 621 01 0000 00 00 azonosító számú, Borász megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója megnevezése 0509-06 A munkakezdés feladatai 0510-06 Gyártás előkészítése és befejezése 0511-06 Mérések, dokumentálás, gazdálkodás 3130-10 Borászati műveletek 3131-10 Pincészet üzemeltetése A képzés célja: Olyan borász szakemberek képzése, akik a borászati üzemekben, családi vállalkozásokban, kisebb üzemekben az ott alkalmazott gépekkel és berendezésekkel a technológia által megkövetelt beavatkozásokat el tudják végezni, a szőlőfeldolgozást, mustkezelést, erjesztést és a bor kezelését önállóan ellátni. Képesek részt venni a borok (italok) palackozásában a higiéniai és esztétikai szempontok figyelembevételével. Alakuljon ki a képzésben résztvevőben megfelelő higiéniai szemlélet, fizikai állóképesség, esztétikai érzék, humánus és környezetorientált szemléletmód, a monotónia tűrése, a pontos és gazdaságos munkavégzés igénye. Olyan személyiségjegyek kialakítása mely folyamatos önképzésre, szakmai fejlődésre ösztönöz és a feladatok vállalása és megoldása során kellő önismeretről, felelősségtudatról és a környezettel szemben toleranciáról tesz bizonyságot. A képzés személyi és tárgyi feltételei: Személyi feltételek: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17.§ szerint: - a szakmai elméleti és a szakmai előkészítő tantárgyat oktató pedagógusnak a képzés szakirányának megfelelő tanári vagy a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú, - a gyakorlati képzést végző pedagógusnak a képzés szakirányának megfelelő tanári vagy a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie. Tárgyi feltételek: A szakmai elméleti képzéshez: - Szaktantermek szertár, előkészítő helyiséggel a tantárgyi programokban részletezett felszereltséggel. - Számítógép-terem az informatika oktatásához szükséges hardver és szoftverek biztosításával (a tantárgyi programok tematikája szerint egyéb elméleti tantárgyak is használhatják). - A minőségbiztosítás oktatásában használt laboratórium felszereltségének kiegészítése, alkalmassá téve más tantárgyak pl. mikrobiológia oktatására is. A szakmai gyakorlati képzéshez: - Tangazdaság, tanműhely, tanpince, tanüzem a szakmai gyakorlat tantárgyi programjában részletezett felszereltséggel az alapozó gyakorlatok lebonyolításához. - Üzemi körülményeket biztosító pince, borászati üzem - célszerűen a gazdálkodó szervezettel kötött együttműködési megállapodással biztosítható. - Minőség-ellenőrzési, gyártásközi vizsgálatokra alkalmas laboratórium legalább 16 önálló tanulói munkahellyel, előkészítő helyiséggel. A tanulók felvételének feltételei: SZAKMAI PROGRAM (kifutó rendszerben, utoljára a 2012/2013. tanévre beiskolázott osztályoknak

68



Iskolai előképzettség: tízedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség. Szakmai előképzettség: nem szükséges. Egészségügyi, szakmai munka alkalmassági feltételek: Feltétel az egészségügyi alkalmasság. Nem vehető fel a képzésbe aki: - színtévesztő, nincs térlátása, szagló- és ízlelőszervei nem működnek megfelelően, - mozgáskoordinációs vagy egyensúlyi zavarai vannak, mozgásában bármilyen fokban korlátozott, - idegrendszeri (epilepszia), emésztőszervi, máj- vagy vesebetegségben szenved. Különleges előírások, megjegyzések: Az informatika, minőségbiztosítás és szakmai gyakorlat tantárgy csak csoportbontásban oktatható a vonatkozó rendelkezések szerinti csoportlétszámokkal. A szakmai gyakorlat keretében szükséges a borrégiók, a történelmi borvidékek tanulmányozása, valamint kihelyezett gyakorlatok szervezése azokban a témakörökben amelyek a képző intézmény telephelyén nem gyakoroltathatók. A szakmai vizsgáztatásra vonatkozó előírások: A szakmai vizsga szervezésére a szakmai vizsga általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet az irányadó. 1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Iskolai rendszerű szakképzés esetén: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével 50 liter vizsgabor készítése ellenőrzött körülmények között Iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén: Modulzáró vizsga eredményes letétele A képzési programban előírt gyakorlat teljesítéséről szóló igazolás 50 liter vizsgabor készítése ellenőrzött körülmények között 2. A szakmai vizsga részei: 1. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0509-06 A munkakezdés feladatai A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Felkészülés a munkavégzésre, a munkaterület átvétele, a tisztítás, a csírátlanítás elvégzése a munka-, tűz-, környezetvédelmi, higiéniai és a minőségbiztosítási előírások betartásával. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 30 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat100% 2. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0510-06 Gyártás előkészítése és befejezése A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Technológiai/termelési számítások elvégzése. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 60 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Termék csomagolása, tárolása, a keletkező hulladékok szakszerű kezelése. SZAKMAI PROGRAM (kifutó rendszerben, utoljára a 2012/2013. tanévre beiskolázott osztályoknak

69



A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 60 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat25% 2. feladat75% 3. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0511-06 Mérések, dokumentálás, gazdálkodás A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Alapanyag-, gyártásközi- és késztermék-vizsgálat elvégzése megadott anyagokból és módszerekkel, a mérési adatok dokumentálása, összesítő jelentés elkészítése. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 60 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Gazdálkodási, vállalkozási, kereskedelmi és marketing alapismeretek. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 20 perc, válaszadási idő 10 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat75% 2. feladat25% 4. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 3130-10 Borászati műveletek A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Egyszerű pincemunkák, iskolázó borászati műveletek végzése A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 60 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Szőlőfeldolgozás, must és bor kezelése, palackozása A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 20 perc, válaszadási idő 10 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat60% 2. feladat40% 5. vizsgarész 3131-10 Pincészet üzemeltetése A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Hatósági dokumentáció kitöltése A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 60 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Különböző borfajták készítésének technológiái, borvidékek A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 20 perc, válaszadási idő 10 perc) A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Borhibák, -betegségek felismerése, borbírálat A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 60 perc A hozzárendelt 4. vizsgafeladat: Saját vizsgabor bemutatása, bírálata A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartalma: 15 perc SZAKMAI PROGRAM (kifutó rendszerben, utoljára a 2012/2013. tanévre beiskolázott osztályoknak

70



A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat20% 2. feladat25% 3. feladat40% 4. feladat15% 33 621 01 0000 00 00 Borász szakmai képzés óraterve Tantárgy megnevezése Osztályfőnöki óra Testnevelés Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek Minőségbiztosítás és higiénia Munkabiztonság, környezetvédelem Műszaki ismeretek Szakmai technológia Kötelező elmélet összesen Minőségbiztosítás és higiénia gyakorlat Szakmai technológia gyakorlat Informatika Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Kötelező gyakorlat összesen Kötelező tantárgyak összesen

1/11. évf. 2/12. évf. Összes 36 hét 32 hét (heti) / évi óraszám (1) 36 (1) 32 68 (2) 72 (2) 64 136 (3) 96 96 (1) 36 (1) 32 68 (1) 36 36 (4) 144 (3) 96 240 (6) 216 (7) 224 440 (15) 540 (17) 544 1084 (1) 36 (1) 32 68 (17) 612 (14) 448 1060 (1) 32 32 140 140 (18) 788 (16) 512 1300 (33) 1328 (33) 1056 2384

5.2 A szakmai gyakorlat képzési helyeinek és formáinak bemutatása Iskolánkban a szakmai gyakorlati oktatás a tanulóviszony keretében folyik. Az évközi gyakorlati oktatást csoportbontással, iskolai gyakorlóterületen – tanműhely, tanüzem, tangazdaság, laboratórium – illetve együttműködési megállapodás alapján, üzemi gyakorlóterületen – pince, pezsgőgyár, palackozó – kell megszervezni az alábbiak figyelembevételével: – A gyakorlati oktatási csoportok létszáma átlagosan 8 fő, maximum 12 fő. – Az első szakképző évfolyamokon elsősorban csoportosan, iskolai gyakorlóhelyeken kell megszervezni a tananyag megismerését biztosító gyakorlatokat. A második szakképző évfolyamok begyakorló, ismereteket szintetizáló gyakorlatait elsősorban üzemi gyakorlóhelyeken kell megszervezni, csoportosan vagy egyéni munkahelyeken, üzemi dolgozó mellé beosztva. – A tangazdaság szőlőterületét a tanulók művelik. A kézi munkákat a tanulók végzik a gyakorlati oktatók irányításával, a gépi munkák elvégzése a tangazdasági dolgozók feladata, esetenként a tanulók bevonásával. A nyári összefüggő gyakorlatot úgy kell megszervezni, hogy a nyári szőlőmunkák elvégzése biztosított legyen. – A technikus- és borászjelöltek az utolsó évfolyamon vizsgabort készítenek. Az alap- és segédanyagokat, az eszközöket térítésmentesen az iskola biztosítja. A vizsgaborból 5-5 palackot a tanulók leadnak elbírálásra a tanüzem vezetőjének. – Az összefüggő szakmai gyakorlatot – az üzemi munkalehetőségekhez illetőleg a tangazdasági munkaigényekhez igazodva – a szorgalmi idő után folyamatosan kell megszervezni. Időtartama a tanterveknek megfelelően 4 hét (140 óra). A tanulók – a feltételek megléte esetén – kérésre az általuk választott vidéki üzemekben, gazdaságokban is teljesíthetik az összefüggő gyakorlat követelményeit.


71



6 SZAKMAI PROGRAM II. (felmenő) 6.1 Az iskola szakképzési rendszere Iskolánk a szakmai képzési szakaszban az agrár szakterület, élelmiszeripari szakmacsoportban az alábbi szakképesítésekre készít fel: 54 541 02 Élelmiszeripari technikus szakképesítés 55 541 01 Bor- és pezsgőgyártó szaktechnikus szakképesítés-ráépülés 34 541 06 Szőlész-borász szakképesítés 35 811 01 Sommelier szakképesítés-ráépülés

SZAKMAI PROGRAM (felmenő rendszerben, a 2013/2014. tanévtől beiskolázott osztályoknak)

72


6.1.1


Szakképzési helyi tanterv az 54 541 02 élelmiszeripari technikus szakképesítéshez, valamint a XXXVI. Élelmiszeripar ágazathoz

A helyi tanterv a szakképzési kerettanterv alapján készült, a szabad órakeretek kitöltésével: A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, kétévfolyamos szakképzésben az első évfolyamra előírt tartalom) az élelmiszeripar ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: azonosítószám megnevezés 54 521 01 Élelmiszeripari gépésztechnikus 54 541 02 Élelmiszeripari technikus 54 541 01 Élelmiszeripari analitikus technikus I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – az 54 541 02 Élelmiszeripari technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapján készült. II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 541 02 A szakképesítés megnevezése: Élelmiszeripari technikus A szakmacsoport száma és megnevezése: 21. Élelmiszeripar Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXXVI. Élelmiszeripar Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Elméleti képzési idő aránya: 60% Gyakorlati képzési idő aránya: 40%

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák:Szakmai előképzettség:Előírt gyakorlat:Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: -


73



IV.

A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza. V. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakközépiskolai képzésben a kétévfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A kétévfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával. VI. Helyi tantárgyi tantervek A kerettanterv adaptálásával készített helyi tantárgyi tanterveket külön mappa tartalmazza.

VII.

4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6. 4.7.

SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A B A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma megnevezése 10894-12 Élelmiszeripari műveletek és gépek 10895-12 Általános élelmiszeripari technológiák 10903-12 Élelmiszeripari alapmérések 10904-12 Higiénia és minőségbiztosítás 10890-12 Élelmiszeripari vállalkozások működtetése

VIII. VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK 5.1. A komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak - a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint - egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével. Záró-dolgozat készítése, beadása iskolai rendszerű képzés esetén legkésőbb az utolsó tanítási napig. 5.3. A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: 5.3.1. Gyakorlati vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Záró dolgozat készítése A vizsgafeladat ismertetése: A záró dolgozatok tárgya komplex feladat, az élelmiszeripari műveletek és gépek vagy az általános élelmiszeripari technológiák területéről az esetleges későbbi szakmai irányultságnak megfelelően. A záró dolgozatokat csak a képző intézmény által jóváhagyott témában lehet benyújtani. Formai követelményeit az intézmény határozza meg. Terjedelme: 20 oldal, valamint a kapcsolódó mellékletek. A záró dolgozatnak tükröznie kell a választott téma (kiinduló rendszer) összefüggéseit, kapcsolódásait. SZAKMAI PROGRAM (felmenő rendszerben, a 2013/2014. tanévtől beiskolázott osztályoknak)

74



A kidolgozást olyan mélységig kell elkészíteni, hogy az bemutassa a kitűzött feladat egy reális megoldását. A záró dolgozatokat a komplex szakmai vizsgát megelőzően, legalább 15 nappal az előzetes szakmai bírálattal együtt a vizsgabizottság elnökének rendelkezésére kell bocsátani. A vizsgabizottság elnöke vizsgálja, hogy a kitűzött feladat nehézségi foka megfelel-e az elvárható szintnek és a dolgozat eleget tesz-e a formai követelményeknek. A vizsgafeladat időtartama: 0 A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 20% A vizsgafeladat megnevezése: Élelmiszeripari alapmérések végzése A vizsgafeladat ismertetése: A gyakorlati vizsgán a jelölt egy összetett feladatot old meg az élelmiszer-iparban alkalmazott mérésekkel kapcsolatban. A gyakorlati vizsgafeladat a 4. Szakmai követelmények fejezetben megadott, Élelmiszeripari alapmérések modulra épül. A konkrét feladatokat a vizsga elnöke előzetesen jóváhagyja. A jelölt a feladat megoldása során szabványokat, műszerkönyveket, táblázatokat alkalmazhat. A mérési eredményének rögzítése történhet számítógépen vagy jegyzőkönyv formájában A vizsgafeladat időtartama: 180 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 30% 5.3.2. Központi írásbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Általános élelmiszeripari technológiai, munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek A vizsgafeladat ismertetése: Az írásbeli vizsgafeladat komplex, általános élelmiszeripari technológiai ismereteket tartalmaz 60%-ban, munkavédelmi ismereteket 20%-ban, tűzvédelmi- és környezetvédelmi ismereteket 20%-ban. A vizsgafeladat időtartama: 180 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 30% 5.3.3. Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Záró-dolgozat védése A vizsgafeladat ismertetése: Az elkészített és értékelt záró dolgozat bemutatása és válasz adása az előre megadott két témakörből feltett kérdésekre. A vizsgafeladat időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 10% A vizsgafeladat megnevezése: Élelmiszeripari vállalkozások alapjai A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsga kérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben megadott Vállalkozási ismeretek modulra épül. Válaszadás a vizsgakövetelmények alapján összeállított, előre kiadott tételsorokból húzott kérdésekre. A vizsgafeladat időtartama: 30 perc (felkészülési idő 20 perc, válaszadási idő 10 perc) A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 10% 5.4. A vizsgatevékenységek szervezésére, azok vizsgaidőpontjaira, a vizsgaidőszakokra, a vizsgatevékenységek vizsgatételeire, értékelési útmutatóira és egyéb dokumentumaira, a vizsgán használható segédeszközökre vonatkozó részletes szabályok: A szakképesítéssel kapcsolatos előírások az állami szakképzési és felnőttképzési szerv http://www.munka.hu/ című weblapján érhetők el a Szak- és felnőttképzés Vizsgák menüpontjában 5.5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai: -

IX.

eszköz- és felszerelési jegyzék 6.1. 6.2. 6.3. 6.4. 6.5. 6.6.

A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék Számítógép nyomtatóval, projektorral Szoftverek Vegyifülke, elszívó-berendezés Klasszikus analitika eszközei, berendezései Műszeres analitika eszközei, berendezései, műszerei


75


6.7. 6.8. 6.9. 6.10. 6.11. 6.12. 6.13. 6.14. 6.15. 6.16. 6.17. 6.18. 6.19. 6.20. 6.21.

X.


Laboratóriumi gyors- és analitikai mérlegek Szárítószekrények, izzítókemencék Fagyasztó és hűtőszekrények Autoklávok Desztilláló berendezés, ioncserélő berendezés Egyéni védőfelszerelések Tűzvédelmi és munkabiztonsági eszközök Kémiai táblázatok, vegyszer és műszerkatalógusok Hőátadás berendezései Aprítás berendezései Szétválasztás berendezései Homogenizálás berendezései Bepárlás, kristályosítás, szárítás, lepárlás, fermentálás berendezései Anyaghalmazok szállító berendezései, szállító eszközök Takarítás, tisztítás, fertőtlenítés eszközei

EGYEBEK

A szakmai gyakorlat, valamint a szakmai gyakorlati vizsga megszervezhető termelő üzemben, illetve tanüzemben, vagy tanműhelyben, laboratóriumban, ha a tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. A szakirányú ágazati szakközépiskolai tanulmányokat befejező, szakmai érettségit szerzett tanulók a 13. évfolyamon készíthetők fel a komplex szakmai vizsgára, ezért számukra az összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése a szakképző évfolyam megkezdése előtt történik.


76



1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.

9. heti óraszám e gy

10. ögy

heti óraszám e gy

11. ögy

heti óraszám e gy

ögy

12.

1/13

heti óraszám e gy

heti óraszám e gy

0,5

ögy

heti óraszám e gy

0,5 0,5

Foglalkoztatás I.

Élelmiszeripari műveletek és gépek Műszaki alapismeretek Műszaki alap10894-12 Élelmiszeripari ismeretek gyaműveletek és gépek korlat Laboratóriumi alapismeretek Laboratóriumi alapismeretek gyakorlat 10895-12 Élelmiszeripari Általános élelmiszeripari anyagismeret

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14.

2

1,5

1,5 35

0,5

4

7

1,5

1

5

49 0,5

35 2,5

3

35 0,5

56 1,5


1

2

56

2

104

2

105 4

77


Élelmiszeripari technológiák Élelmiszerkémia Mikrobiológia Élelmiszeripari vállalkozások 10890-12 Élelmiszeripari A működtetés vállalkozások működése gyakorlati feladatai Élelmiszeripari 10903-12 Élelmiszeripari alapmérések alapmérések gyakorlat Élelmiszerelőállítás folyamatai Élelmiszer10904-12 előállítás folyaHigiénia és minőségbizmatai gyakorlat tosítás Élelmiszerhigiénia Minőség- biztosítás összes óra összes óra


technológiák

2

2,5

4

1,5

1,5

1

1 1

1 0,5

1

12

6

7 2 1,5 5 5

0

70

6 6

0

105

7 7


0

140

9,5 10

0,5

26 31

5

160

12 31

19

78



2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelménymodul

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan Tantárgyak, témakörök 9.

11499-12 Foglalkoztatás II.

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

e

gy

10. ögy

e

gy

11. ögy

e

gy

12. ögy

e

Ágazati szakközépiskolai képzés összes óraszáma 9-12. évfolyam

gy

Munkahelyi egészség és biz18 tonság Munkavédelmi 4 alapismeretek Munkahelyek 4 kialakítása Munkavégzés személyi feltét2 elei Munkaeszközök 2 biztonsága Munkakörnyezeti 2 hatások Munkavédelmi 4 jogi ismeretek Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése


Ágazati szakközépiskolai Szakképesítésspecifikus A szakképképzés óraszakképzés zés száma a közóraszáma összes ismeret nélkül 5/13. és óraszáma 2/14. 1/13. e

gy

ögy

e

gy

18

18

18

4

4

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

2

2

2

4

4

4 16

16

4

4

4

4

79

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)



Álláskeresés

4

4

Munkanélküliség

4

4

Foglalkoztatás I.

64

64

8

8

8

8

24

24

24

24

Nyelvtani rendszerezés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs

10894-12 Élelmiszeripari műveletek és gépek

Élelmiszeripari műveletek és gépek

108

Közegáramlás törvényei és gépei Szétválasztó műveletek és gépek Homogenizáló műveletek és gépek Műveletek szemcsés anyagokkal Kalorikus műveletek Anyagátadási műveletek Műszaki alapismeretek

54

54

236

252

252

60

60

63

63

30

30

33

33

18

18

20

20

15

15

18

18

65

65

68

68

48

48

50

50

32

194

180

180

54

128


80


Géprajzi alapismeretek Gépelemek Műszaki alapismeretek gyakorlat Géprajz gyakorlat Gépelemek gyakorlat Laboratóriumi alapismeretek Laboratóriumi alapfogalmak Tömeg-, térfogat, sűrűségmérés Homogenizáló, szétválasztó műveletek Érzékszervi, reológiai vizsgálatok Gravimetria Titrimetria Laboratóriumi alapismeretek gyakorlat Méréstechnikai alapok Tömeg-, térfogat, sűrűség- mérés Homogenizáló, szétválasztó mű-


54 54 35

54

32 35

49

35 49 18

18

35 18

32

54

54

54

140

126

126

119

72

35

18

84

54

56

128 18

56

110

86

72

72

6

6

6

6

12

12

14

14

18

14

14

18

14

12

16 16

12 12

12 12

18

18 16 16 35

56

105

196

72

104

176

10

10

10

25

25

25

30

30

32


81



veletek

10895-12 Általános élelmiszeripari technológiák

Érzékszervi, reológiai vizsgálatok

24

7

14

21

Gravimetria

14

21

21

Titrimetria

42

21

21

14

18

18

14

14

14

21

16

16

Viszkozitás mérése Mikrobiológiai vizsgálatok Adott iparágak megfelelő laboratóriumi vizsgálatok Élelmiszeripari anyagismeret Élelmiszeripar főbb ágazatai Növényi eredetű nyersanyagok Állati eredetű nyersanyagok Adalékanyagok Élelmiszeripar környezete Élelmiszeripari technológiák Malom- és keverék-takarmány gyártás

90

54

144

144

144

4

4

4

4

43

43

43

43

43

43

43

43

30

30

30

30

24

24

24

24

152

144

144

8

8

8

72

80

8


82


Sütőipar, cukrászipar Tartósítóipar Tejipar Dohányipar, növényolajipar, margaringyártás Bor és pezsgőgyártás Cukorgyártás, édesipar Erjedésipar Hús és baromfiipar Élelmiszerek csomagolása Élelmiszerkémia Nitrogéntartalmú szerves vegyületek (aminok, aminosavak, heterociklusos vegyületek, fehérjék) Enzimek Szénhidrátok és biokémiai reakcióik Lipidek és élelmiszeripari változásaik


20

20

20

20

18 18

18 18

16 16

16 16

8

8

8

8

12

12

12

12

18

18

18

18

26

26

24

24

20

20

18

18

4

4

4

4

54

54

54

54

13

13

13

13

5

5

5

5

13

13

13

13

13

13

13

13


83


10890-12 Élelmiszeripari vállalkozások működtetése

Élelmiszertechnológiai adalékok Mikrobiológia A mikroorganizmusok szervezettana Mikroorganizmusok életfeltételei és életfolyamatai A mikroorganizmusok hasznos tevékenysége A mikroorganizmusok káros tevékenysége A mikroorganizmusok életműködésének irányítása Élelmiszeripari vállalkozások Vállalkozási formák és lehetőségek Vállalkozás létrehozása Vállalkozás működtetése Vállalkozás át-


10

10

10

10

36

36

36

36

6

6

6

6

7

7

7

7

8

8

8

8

8

8

8

8

7

7

7

7

32

32

36

36

3

3

3

3

10

10

12

12

16

16

18

18

3

3

3

3


84


alakítása, megszüntetése A működtetés gyakorlati feladatai

10904-12 Higiénia és minőségbiztosítás

10903-12 Élelmiszeripari alapmérések

Dokumentáció Értékesítési adminisztráció Adózási adminisztráció Nyilvántartások vezetése Élelmiszeripari alapmérések Élelmiszeripari műveltekhez kapcsolódó mérések, vizsgálatok Komplex laboratóriumi vizsgálatok Élelmiszerelőállítás folyamatai Alap,- segéd,- és járulékos anyagok


16

36

36

4

9

9

4

9

9

4

9

9

4

9

9 384

384

80

80

304

304

192

192

24

24

Termékcsoportok

48

48

Élelmiszerelőállítási folyamatok

40

40

Élelmiszer-

32

32


85


előállító gépek és berendezések Szakmai számítások Higiénia, mikrobiológia, minőségbiztosítás Dokumentáció készítése Élelmiszerelőállítás folyamatai gyakorlat Anyagok előkészítése Termékek előállítása Dokumentáció készítése Élelmiszer higiénia Higiénia szabályozása Élelmiszerek biztonságát meghatározó tényezők Műszaki higiénia Élelmiszerfeldolgozás biztonsága Minőségbiztosítás



24

24

16

16

8

8 224

224

24

24

184

184

16

16

64

64

8

8

16

16

30

30

10

10

48

48

86



Jó higiéniai gyakorlat ISO 22000 HACCP Minőségbiztosítás dokumentumai Összesen Összesen

180 180

0

70

216 216

0

105

252

0

252

140

304

16

320

936

180

1116

Elméleti óraszámok/aránya

5. évfolyamos képzés esetén elmélet: 1336, gyakorlat 939 arány 58,7% - 41,3 %

Gyakorlati óraszámok/aránya

2. évfolyamos képzés esetén elmélet: 1320, gyakorlat 948 arány 58,2% - 41,7 %

160

16

16

24

24

8

8

384

608 992

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.


87


6.1.2


Szakképzési helyi tanterv az 55 541 01 Bor- és pezsgőgyártó szaktechnikus szakképesítés-ráépüléshez

A helyi tanterv a szakképzési kerettanterv alapján készült, a szabad órakeretek kitöltésével. I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – a(z) 55 541 01 Bor- és pezsgőgyártó szaktechnikus szakképesítés-ráépülés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó ../2013. (.. . …) xxx rendelet alapján készült. III. A szakképesítés-ráépülés alapadatai A szakképesítés-ráépülés azonosító száma: 55 541 01 A szakképesítés-ráépülés megnevezése: Bor- és pezsgőgyártó szaktechnikus A szakmacsoport száma és megnevezése: 21 Élelmiszeripar Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXXVI Élelmiszeripar Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 1 Elméleti képzési idő aránya: 50% Gyakorlati képzési idő aránya: 50% III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Élelmiszeripari technikus Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: XI. A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy Szakképesítés/Szakképzettség Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: nincs XII. A szakképesítés-ráépülés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakképző iskolai képzés összes szakmai óraszáma 1 évfolyamos képzés esetén: 1120 óra (32 hét x 35 óra)


88



A szakképző iskolai képzés összes szakmai óraszáma szabadsáv nélkül 1 évfolyamos képzés esetén: 1008 óra (32 hét x 31,5 óra) 1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma Gyakorlati Szakmai követelElméleti Tantárgyak heti óramény-modulok heti óraszám szám 10905-12 Szőlőtermesztés

Szőlőtermesztés Szőlőtermesztés gyakorlat Borászati kémia

10906-12 Borászati technológia

10907-12 Borászati gépek

4 4 1

Borászati mikrobio1 lógia Borászati techno6 lógia Borászati technológia gyakorlat Borászati laboratóriumi gyakorlat Borászati gépek Borászati gépek gyakorlat

7 1,5

4 3

Összes óra 16 15,5 Összes óra 31,5 A 2. számú táblázat „A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma” megadja a fent meghatározott heti óraszámok alapján a teljes képzési időre vonatkozó óraszámokat az egyes tantárgyak témaköreire vonatkozóan is (szabadsáv nélküli szakmai óraszámok).


89



2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma Elméleti Szakmai követelTantárgyak/témakörök órák száménymodul ma Szőlőtermesztés 128 A szőlőtermesztés, borkészítés története és jelentősége 14 Szőlőismeret 28 A szőlőtermesztés ökológiai tényezői 20 Szőlőtelepítés, ültetvényfenntartás 18 Metszés, zöldmunkák 14 10905-12 Talajművelés, tápanyagellátás, öntözés Szőlőtermesztés 14 Növényvédelem 12 Termés betakarítás 8 Szőlőtermesztés gyakorlat A szőlő szaporítása A szőlő telepítése A szőlő éves munkái Borászati kémia 32 A szőlő érésének biokémiája 6 A must kémiai összetétele 8 Az erjedés biokémiája 4 A bor kémiai összetétele 6 A bor fejlődésének kémiája 8 Borászati mikrobiológia 32 A szőlő és a bor mikroorganizmusai 8 Az alkoholos erjedés mikrobiológiája 6 A biológiai almasavbomlás 6 Borbetegségek, borhibák 6 A borstabilizálás mikrobiológiai alapjai 6 Borászati technológia 192 A szőlő feldolgozása 12810906-12 32 Borászati technoló- A must kezelése 26 gia Az erjesztés technológiája 26 A bor tárolása, kezelése 32 Bortípusok 24 A bor palackozása 26 A bor érzékszervi vizsgálata és fogyasztása 26 Borászati technológia gyakorlat A szőlő feldolgozása A must kezelése Az erjesztés irányítása Egyszerű pincemunkák Pinceműveletek Pezsgőgyártás A bor palackozása

Gyakorlati órák száma

128 16 16 96

224 14 14 14 35 84 35 14


90


10907-12 Borászati gépek

Vendéglátás, borturizmus Borászati laboratóriumi gyakorlat Talajvizsgálat és levélanalízis A szőlő érettségének vizsgálata A must és a bor alkotórészeinek meghatározása Próbaderítések, állóképességi vizsgálatok Mikrobiológiai vizsgálatok Hamisítások kimutatása Borászati gépek Mezőgazdasági erőgépek és motorok A szőlőtermesztés gépei A szőlőfeldolgozás gépei A borkezelés gépei A pezsgőgyártás gépei A palackozás gépei Borászati gépek gyakorlat Mezőgazdasági erőgépek és motorok A szőlőtermesztés gépei A szőlőfeldolgozás gépei A borkezelés gépei A pezsgőgyártás gépei A palackozás gépei Összesen:


14 48 6 6 12 9 9 6 128 14 24 20 32 18 20 96 12 15 15 30 12 12 496

512 Összes órák száma: 1008 Elméleti/gyakorlati óraszámok %-os aránya: 51% 49% A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.


91


6.1.3


Szakképzési helyi tanterv az 34 541 06 Szőlész-borász szakképesítéshez

A helyi tanterv a szakképzési kerettanterv alapján készült, a szabad órakeretek kitöltésével. I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – a 34 541 06 Szőlész-borász szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapján készült. II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 541 06 A szakképesítés megnevezése: Szőlész-borász A szakmacsoport száma és megnevezése: 21. Élelmiszeripar Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXXVI. Élelmiszeripar Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében az élelmiszeripari szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: IV. A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy Szakképesítés/Szakképzettség Tárgyi feltételek


92



A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: nincs V. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam 9. évfolyam Ögy 10. évfolyam Ögy 11. évfolyam Összesen:

évfolyam 1. évfolyam Ögy. 2. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 14,5 óra/hét 23 óra/hét 23 óra/hét

heti óraszám szabadsáv nélkül 31,5 óra/hét 31,5 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 522 óra/év 140 828 óra/év 140 736 óra/év 2366 óra éves óraszám szabadsáv nélkül 1134 óra/év 160 óra 1008 óra/év 2302 óra

heti óraszám szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

17 óra/hét

612 óra/év 140 900 óra/év 140 816 óra/év 2608 óra

25 óra/hét 25,5 óra/hét

heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét 35 óra/hét

éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra


93



1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahe- Munkahelyi egészség és lyi egészség és biztonság biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II.

11497-12 Foglalkoztatás I.

10947-12 A szőlőtermesztés gyakorlata 10945-12 A szőlőtermesztés technológiája 10944-12 Borászati gyakorlat 10906-12 Borászati technológia

1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám

2/10. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám

3/11. évfolyam ögy

0,5

Foglalkoztatás I.

A szőlőtermesztés technológiája Borászati gyakorlat Borászati technológia

4

1

ögy

0,5

0,5

2

2

6,5

2 4

1

2. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám

0,5

Foglalkoztatás II.

A szőlőtermesztés gyakorlata

1. évfolyam

elméleti Gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti óraheti heti óraóraszám szám óraszám szám

6

2 6,5

2


9

3 6

2

8,5

2 9

3

9

2

94


10946-12 A szőlőtermesztés szakmai gépei 10943-12 Borászati szakmai gépek 10948-12 Szőlész-borász alapmérések, vizsgálatok 10890-12 Élelmiszeripari vállalkozások működtetése Összes óra: Összes óra:


A szőlőtermesztés szakmai gépei

1

2

Borászati szakmai gépek

1

2

Alapmérések, vizsgálatok gyakorlat

0,5

2

2

2

1

2

1,5

2

Élelmiszeripari vállalkozások A működtetés gyakorlati feladatai

3

3

1

1 1

4,5

10 14,5

8 140

15 23

8 140

15 23

1 10,5

21 31,5

10 160

21,5 31,5

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.


95



2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodul

Óraszám

Tantárgyak/témakörök 1/9. évfolyam e Munkahelyi egészség és biztonság

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

gy

ögy

Óraszám

2/10. évfolyam 3/11. évfolyam Összesen e

gy

ögy

11497-12 Foglalkoztatás I.

gy

e

gy

ögy

2. évfolyam

e

Összesen

gy

18

18

18

18

Munkavédelmi alapismeretek

4

4

4

4

Munkahelyek kialakítása

4

4

4

4

Munkavégzés személyi feltételei

2

2

2

2

Munkaeszközök biztonsága

2

2

2

2

Munkakörnyezeti hatások

2

2

2

2

Munkavédelmi jogi ismeretek

4

4

4

4

16

16

16

16

Munkajogi alapismeretek

4

4

4

4

Munkaviszony létesítése

4

4

4

4

Álláskeresés

4

4

4

4

Munkanélküliség

4

4

4

4

Foglalkoztatás I.

64

64

64

64

Nyelvtani rendszerezés 1

10

10

10

10

Nyelvtani rendszerezés 2

10

10

10

10

Nyelvi készségfejlesztés

24

24

24

24

Munkavállalói szókincs

20

20

20

20

Foglalkoztatás II.

11499-12 Foglalkoztatás II.

e

1. évfolyam


96



144 12 19 42 24 14 33

A szőlőtermesztés gyakorlata

10947-12 A szőlőtermesztés gyakorlata

Szőlő telepítése Szőlő éves munkái Szőlő metszése Szőlő szaporítása Gazdálkodás, turizmus Szőlő szüretelése A szőlőtermesztés technológiája

10945-12 A szőlőtermesztés technológiája

A szőlő eredete, morfológiája, élettana A szőlő termesztési környezete, fajták A szőlő szaporítása Szőlőművelési alapismeretek A szőlőbogyó beltartalma A szőlőművelés logisztikája, gazdálkodás Biogazdálkodás Borászati gyakorlat

Szőlőfeldolgozás, mustkezelés Erjesztés művelete Egyszerű pincemunkák Pinceműveletek 10944-12 Pezsgőgyártás Borászati gyakorBorturizmus lat Üzemi laboratóriumi gyakorlat Élelmiszerhigiénia, munkavédelem Munkaszervezési feladatok ellátása

36

234 58 64 42 49 14 7 72

192

570 70 180 140 80 60 40 172

108

12

12

12

14

34

34

34

22

22 44 32

22 20 20

24 12

22 44 32

97 56 7 32 64

12 20 24

20 32

324 35 109 70 50 30 30

272 35 77 70 30 30 30

596 70 186 140 80 60 60 172

64

14

14

14

14

14

14 324 44 36 64 62 40 20 18

288 44 36 38 38 32 14 54

14 612 88 72 102 100 72 34 72

144 32 12 22 22 8 12 12

234 38 40 32 32 36 10 22

192 18 20 26 26 28 12 38

14 570 88 72 80 80 72 34 72

12

12

12

36

20

16

36

12

12

12

36

20

16

36


97


Borászati technológia

A szőlő és bortermelés története A borászati üzemek jellemzői, felszereltségük, borászati termékek jellemzői, rájuk vonatkozó előírások A szőlő és a bor minőségének öszszefüggése A szőlő feldolgozása Erjesztés Kékszőlő feldolgozás, vörösbor készítés héjonerjesztéssel A bor kémiai összetétele Újborok kezelése 10906-12 Borok tisztító eljárásai Borászati technoA bor harmóniájának kialakítása. lógia Bortörvény, hatósági előírások A borok érésének szabályozása A borok stabilizálása A borászat mikrobiológiája, pincehigiénia megteremtése Borhibák, borbetegségek, azok megelőzése, kikezelése Tokaji borkülönlegességek Szénsavas borok Likőrborok, szőlő- és boralapú ízesített italok A bor palackozása, bortörvény, borászati jogszabályok A bor érzékszervi vizsgálata, bor


36 5

72

172 5

108 5

11

11

11

11

12

12

12

12

8

8

8

8 8

8 8

12

12

12

12

5 10 15

5 10 15

5 10 15

5 10 15

22

22

22

22


64

64

172 5

8

6 6

6 6

6 6

6 6

6

6

6

6

6

6

6

6

6 7

6 7

6 7

6 7

5

5

5

5

8

8

8

8

14

14

14

14 98



és gasztronómia A szőlőtermesztés szakmai gépei

Szőlőtelepítés gépei A szőlőmetszés gépesítése A nyesedékaprítás gépei Kötözőanyagok és eszközök Zöldmunkák gépesítése Talajművelés, talajápolás Trágyaszórás 10946-12 A növényvédelem gépei A szőlőtermeszMunkavédelem tés szakmai gépei A szőlőbetakarítás gépei Törkölyfeldolgozás Többsoros művelési eljárások Gépkapcsolások Lejtős területek művelése A szőlőművelő traktorok műszaki kialakítása Ökonómiai alapok Borászati szakmai gépek

10943-12 Borászati szakmai gépek

Műszaki alapismeretek A szőlőátvétel és-adagolás gépi berendezései Szőlőfeltárás, mustnyerés gépei A folyadékszállítás gépei, berendezései Keverő berendezések Szeparátorok Szűrőberendezések Hőkezelő berendezések

36 12 4 3 4 4 6

6 8

104 12 4 3 4 4 6 6 16 5 8 2 4 6 8

10

10

10

6 124 8

72 8

6 48

6 120 8

8

8

8

8

14

14

14

14

6

6

6

6

6 6 16 16

6 6 16

6 6 16 14

3

36 8

72

6 18 2 8 2 4 6 10

108 12 4 3 4 4 6 6 18 5 8 2 4 6 10

10 6 72

6 6 16 16


16

72 12 4 3 4 4 6 6 16 3 8 2 4

32 12

2

14 99



Szaturálók, szénsavas italok géprendszerei Italok palackozásának géprendszerei Vízkezelők Kannatöltés Tisztító és fertőtlenítő berendezések Melléktermékek feldolgozó géprendszerei Alapmérések, vizsgálatok gyakorlat

10948-12 Szőlész-borász alapmérések, vizsgálatok

Laboratóriumi balesetelhárítási szabályok, eszközök Alapmérések, alapműveletek Must és bor alkotórészeinek meghatározása Szőlő kártevőinek vizsgálata Térfogatos elemzések A szőlő érettségének vizsgálata Borászati előírások, minőségbiztosítás, HACCP, mikrobiológiai vizsgálatok Műszeres vizsgálatok Borbírálat, borismeret Talajvizsgálatok Minőségbiztosítás Próbaderítés Borharmónia kialakítása Palackállósági vizsgálatok

16

16

16

16

12

12

12

12

2 4

2 4

2 4

2 4

4

4

4

4

6

6

4

4

72

72

64

208

108

96

204

4

2

1

7

4

2

6

18

16

2

18

18 16

8

24

16

8

24

8 16 4

4 25 5

12 51 14

6 28 3

6 23 9

12 51 12

6

6

12

6

6

12

9 14 8 9 8 18 4

6 5 4 4 4 6

4 8 4 4 4 12 4

10 13 8 8 8 18 4

5 4 5 8


10 5

4 14 4 4 8 10 4

100



Élelmiszeripari vállalkozások

10890-12 Élelmiszeripari vállalkozások működtetése

Vállalkozási formák és lehetőségek Vállalkozás létrehozása Vállalkozás működtetése Vállalkozás átalakítása, megszüntetése

32 4 10 16

32 4 10 16

32 4 10 16

32 4 10 16

2

2

2

2

A működtetés gyakorlati feladatai

Dokumentáció Értékesítési adminisztráció Adózási adminisztráció Nyilvántartások vezetése 162 360 522

Összesen: Összesen:

Elméleti óraszámok/aránya

140

288 540 256 140 828 736 706 óra / 29,8% 1660 óra / 70,2%

32

32

8 8 8 8 480

8 8 8 8 2086

Gyakorlati óraszámok/aránya Jelmagyarázat: e/elmélet, gy/gyakorlat, ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

32

32

8 8 8 8 378 756 320 688 160 1134 1008 698 óra /30,3% 1604 óra / 69,7%

A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.


101

8 8 8 8 2142


6.1.4


Szakképzési helyi tanterv az 35 811 01 Sommelier szakképesítés-ráépüléshez

A helyi tanterv a szakképzési kerettanterv alapján készült, a szabad órakeretek kitöltésével. I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – a(z) 35 811 01 Sommelier szakképesítés-ráépülés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapján készült. IV. A szakképesítés-ráépülés alapadatai A szakképesítés-ráépülés azonosító száma: 35 811 01 A szakképesítés-ráépülés megnevezése: Sommelier A szakmacsoport száma és megnevezése: 21 Élelmiszeripar Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXXVI. Élelmiszeripar Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 1 Elméleti képzési idő aránya: 40 % Gyakorlati képzési idő aránya: 60 % III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: – Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: 34 541 06 szőlész-borász szakképesítés vagy középfokú vendéglátóipari végzettség Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: XIII. A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy Szakképesítés/Szakképzettség A sommelier borvidéki alapismeretei A Magyar Sommelier Szövetség által akkredigyakorlat tált oktató A Magyar Sommelier Szövetség által akkrediA sommelier élelmiszer alapismeretei tált oktató A sommelier élelmiszer alapismeretei A Magyar Sommelier Szövetség által akkredigyakorlat tált oktató A sommelier italkezelési és felszolgálási A Magyar Sommelier Szövetség által akkredialapismeretei tált oktató A sommelier italkezelési és felszolgálási A Magyar Sommelier Szövetség által akkredialapismeretei - gyakorlat tált oktató


102



Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: A gyakorlatot szervezőnek rendelkeznie kell saját művelésű szőlőterülettel, gyakorló tanpincészettel, legalább két állásos, legalább melegítő besorolású konyhával és tanétteremmel. XIV. A szakképesítés-ráépülés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakképző iskolai képzés összes szakmai óraszáma szabadsáv nélkül 1 évfolyamos képzés esetén: 1008 óra (32 hét x 31,5 óra) 1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma Szakmai köveElméleti Gyakorlati telményTantárgyak heti óraszám heti óraszám modulok A sommelier borvidéki alap5 ismeretei A sommelier borvidéki alap1,5 ismeretei - gyakorlat A sommelier élelmiszer alap4,5 ismeretei 10949-12 A Sommelier A sommelier élelmiszer alap9,5 tevékenysége ismeretei - gyakorlat A sommelier italkezelési és 3 felszolgálási alapismeretei A sommelier italkezelési és felszolgálási alapismeretei 8 gyakorlat 12,5 19 Összes óra 31,5 Összes óra


103



2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök

10949-12 A Sommelier tevékenysége

A sommelier borvidéki alapismeretei Általános bevezetés a borkultúrába Általános bevezetés a hazai borvidékek történetébe Általános bevezetés a külföldi borvidékek történetébe Eredetvédelem itthon és külföldön (történelmi alapoktól napjainkig) Klíma és talaj típusok, a Terroir fogalma Szőlőfajták és borvidéki összefüggések, borstílusok. Ászár-Neszmélyi Borvidék és PannonhalmaSokoróaljai Borvidék Badacsonyi Borvidék és Nagy-Somlói Borvidék Balaton-felvidéki Borvidék és BalatonfüredCsopaki Borvidék Balatonboglári Borvidék és Zalai Borvidék Duna Borrégió: Csongrádi Borvidék, Kunsági Borvidék és Hajós-Bajai Borvidék Etyek-Budai Borvidék és Móri Borvidék Mátrai Borvidék és Bükki Borvidék Egri Borvidék Pécsi Borvidék és Villányi Borvidék Tolnai Borvidék és Szekszárdi Borvidék Soproni Borvidék Tokaji Borvidék Pezsgőgyártás Magyarországon A világ pezsgői, habzó- és gyöngyöző borai: Champagne, Cremant, Cava, Prosecco, Frizzante, Lambrusco Az Óvilág Bortermelő országai1. Az Óvilág Bortermelő országai 2. Az Újvilág Bortermelő országai Feltörekvő bortermelő országok, Törökország, Észak Afrika és a Távol-Kelet: Marokkó, Egyiptom, Izrael és Libanon A sommelier borvidéki alapismeretei gyakorlat Általános bevezetés a borkultúrába- gyakorlat Ászár-Neszmélyi Borvidék és PannonhalmaSokoróaljai Borvidék - gyakorlat Badacsonyi Borvidék és Nagy-Somlói Borvidék - gyakorlat

Elméleti órák Gyakorlati száma órák száma 160 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 35 15 5


48 7 1,5 1,5

104


Balaton-felvidéki Borvidék és BalatonfüredCsopaki Borvidék-gyakorlat Balatonboglári Borvidék és Zalai Borvidékgyakorlat Duna Borrégió: Csongrádi Borvidék, Kunsági Borvidék és Hajós-Bajai Borvidékgyakorlat Etyek-Budai Borvidék és Móri Borvidékgyakorlat Mátrai Borvidék és Bükki Borvidékgyakorlat Egri Borvidék-gyakorlat Pécsi Borvidék és Villányi Borvidékgyakorlat Tolnai Borvidék és Szekszárdi Borvidékgyakorlat Soproni Borvidék-gyakorlat Tokaji Borvidék-gyakorlat Pezsgőgyártás Magyarországon-gyakorlat A világ pezsgői, habzó- és gyöngyöző borai: Champagne, Cremant, Cava, Prosecco, Frizzante, Lambrusco - gyakorlat Az Óvilág Bortermelő országai-gyakorlat Az Újvilág Bortermelő országai-gyakorlat Feltörekvő bortermelő országok, Törökország, Észak Afrika és a Távol-Kelet: Marokkó, Egyiptom, Izrael és Libanon-gyakorlat A sommelier élelmiszer alapismeretei Általános tudnivalók „A BOR”-ról Ampelográfiai alapismeretek, a szőlőtermesztés alapjai A bor minőségét jelentősen befolyásoló szőlészeti műveletek Szőlőfajták és boraik jellemzői A borkészítés alapjai „Gyarmatáruk: a kávé, a kakaó, a tea” általános tudnivalói Vízismeret, üdítőital ismeret Párlatok és egyéb szeszes italok ismerete Sörök ismerete Ételkészítési alapismeretek Korszerű konyhatechnológiák Íz jegyek kialakítása, dominanciája, összeillő íz párok megalkotása, a konyhában, szimmetria, asszonancia a tányéron és a szájban Konyhai nyersanyagismeret 1. - húsok Konyhai nyersanyagismeret 2. Étel-ital párosítás alapjai, kóstolástechnika Borleírások készítése


1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 3,5 1,5 12 4,5 1,5 144 4,5 6 6 5 18 4,5 4,5 4,5 4,5 9 4,5 4,5 22,5 22,5 4,5 16


105


Külső szakmai gyakorlat bisztróban - elmélet Külső szakmai gyakorlat nagyszálloda éttermében - elmélet A sommelier élelmiszer alapismeretei gyakorlat Általános tudnivalók „A BOR”-ról - gyakorlat Ampelográfiai alapismeretek, a szőlőtermesztés alapjai - gyakorlat A bor minőségét jelentősen befolyásoló szőlészeti műveletek - gyakorlat Szőlőfajták és boraik jellemzői - gyakorlat A borkészítés alapjai - gyakorlat Gyarmatáruk: a kávé, a kakaó, a tea” általános tudnivalói - gyakorlat Vízismeret, üdítőital ismeret - gyakorlat Párlatok és egyéb szeszes italok ismerete gyakorlat Sörök ismerete - gyakorlat Ételkészítési alapismeretek - gyakorlat Korszerű konyhatechnológiák - gyakorlat Íz jegyek kialakítása, dominanciája, összeillő íz párok megalkotása, a konyhában, szimmetria, asszonancia a tányéron és a szájban - gyakorlat Konyhai nyersanyagismeret 1. – húsok gyakorlat Konyhai nyersanyagismeret 2. - gyakorlat Étel-ital párosítás alapjai, kóstolástechnika gyakorlat Külső szakmai gyakorlat bisztróban - gyakorlat Külső szakmai gyakorlat nagyszálloda éttermében - gyakorlat A sommelier italkezelési és felszolgálási alapismeretei A sommelier, mint jelenség Viselkedés az étteremben, a vendégtérben, etikett, protokoll A borkóstolás és a borbírálat alapjai Borhibák és borbetegségek, felismerésük, beazonosításuk A bor és a szőlőmag élettani hatása Az éttermi felszolgálás lehetséges formái, eszközei, terítési módok A bor felszolgálás eszközei, pohártípusok jelentősége Bor felszolgálás, dekantálás „Gyarmatáruk: a kávé, a kakaó, a tea” italainak elkészítése, értékesítése, kóstolásának


1,5 1,5 304 9,5 9,5 9,5 9,5 38 9,5 4 9,5 6 19 9,5 9,5

47,5 47 9,5 28,5 28,5 96 3 6 3 3 2 3 3 3 3


106


alapjai, felszolgálásuk Vizek felszolgálása, üdítőitalok felszolgálása, frissen készült üdítők elkészítése, értékesítése Párlatok és egyéb szeszes italok kóstolása és bírálata, felszolgálása Sörkóstolás alapjai, sör felszolgálás Szivarok és dohányáruk alapvető ismerete, felszolgálása, beszerzése, készletezése Italok beszerzése és készletezése, ideális tárolása A bor helye az étterem arculatában, borkínálat összeállításának szabályai, borlap, itallap és/vagy időszakos kínálat készítése Bormarketing, értékesítés ösztönző stratégiák az ital pályán és az étteremben A borversenyek jelentősége Borvidéki túrák, szakmai utak, borbírálatok, szakmai kóstolók szervezése Önképzés módjai az iskola után, lehetséges autodidaktikus módszerek és helyszínek, fórumok az ismeretek naprakészen tartására, Külső szakmai gyakorlat Borbárban - elmélet A sommelier italkezelési és felszolgálási alapismeretei - gyakorlat A sommelier, mint jelenség - gyakorlat Viselkedés az étteremben, a vendégtérben, etikett, protokoll - gyakorlat A borkóstolás és a borbírálat alapjai Borhibák és borbetegségek, felismerésük, beazonosításuk - gyakorlat Az éttermi felszolgálás lehetséges formái, eszközei, terítési módok - gyakorlat A bor felszolgálás eszközei, pohártípusok jelentősége - gyakorlat Bor felszolgálás, dekantálás „Gyarmatáruk: a kávé, a kakaó, a tea” italainak elkészítése, értékesítése, kóstolásának alapjai, felszolgálásuk - gyakorlat Vizek felszolgálása, üdítőitalok felszolgálása, frissen készült üdítők elkészítése, értékesítése - gyakorlat Párlatok és egyéb szeszes italok kóstolása és bírálata, felszolgálása - gyakorlat Sörkóstolás alapjai, sör felszolgálás - gyakorlat Szivarok és dohányáruk alapvető ismerete, felszolgálása, beszerzése, készletezése gyakorlat


3 3 3 3 12 3 15 3 10,5 10 1,5


256 10 20 10 10 10 10 10 10

10 10 10 10

107


Italok beszerzése és készletezése, ideális tárolása - gyakorlat A bor helye az étterem arculatában, borkínálat összeállításának szabályai, borlap, itallap és/vagy időszakos kínálat készítése gyakorlat Bormarketing, értékesítés ösztönző stratégiák az ital pályán és az étteremben - gyakorlat A borversenyek jelentősége - gyakorlat Borvidéki túrák, szakmai utak, borbírálatok, szakmai kóstolók szervezése - gyakorlat Önképzés módjai az iskola után, lehetséges autodidaktikus módszerek és helyszínek, fórumok az ismeretek naprakészen tartására gyakorlat Külső szakmai gyakorlat Borbárban - gyakorlat Összesen: Összes órák száma: Elméleti/gyakorlati óraszámok %-os aránya:


10

10

16 22 17

30

21 400 1008 40

608 60

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás. 6.2 A szakmai gyakorlat képzési helyeinek és formáinak bemutatása Iskolánkban a szakmai gyakorlati oktatást a tanulóviszony keretében illetve tanulószerződéssel szervezzük. Az évközi gyakorlati oktatást csoportbontással, iskolai gyakorlóterületen – tanműhely, tanüzem, tangazdaság, laboratórium – illetve tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás alapján, üzemi gyakorlóterületen – pince, pezsgőgyár, palackozó – kell megszervezni az alábbiak figyelembevételével: – A gyakorlati oktatási csoportok létszáma átlagosan 8 fő, maximum 12 fő. – Az első szakképző évfolyamokon elsősorban csoportosan, iskolai gyakorlóhelyeken kell megszervezni a tananyag megismerését biztosító gyakorlatokat. A második szakképző évfolyamok begyakorló, ismereteket szintetizáló gyakorlatait elsősorban üzemi gyakorlóhelyeken kell megszervezni, csoportosan vagy egyéni munkahelyeken, üzemi dolgozó mellé beosztva, illetve tanulószerződés keretében. – A tangazdaság szőlőterületét a tanulók művelik. A kézi munkákat a tanulók végzik a gyakorlati oktatók irányításával, a gépi munkák elvégzése a tangazdasági dolgozók feladata, esetenként a tanulók bevonásával. A nyári összefüggő gyakorlatot úgy kell megszervezni, hogy a nyári szőlőmunkák elvégzése biztosított legyen. – A technikus- és borászjelöltek az utolsó évfolyamon vizsgabort készítenek. Az alap- és segédanyagokat, az eszközöket térítésmentesen az iskola biztosítja. A vizsgaborból 5-5 palackot a tanulók leadnak elbírálásra a tanüzem vezetőjének.


108



– Az összefüggő szakmai gyakorlatot – a laboratórium kapacitásához, az üzemi munkalehetőségekhez illetőleg a tangazdasági munkaigényekhez igazodva – a szorgalmi idő után folyamatosan kell megszervezni. A tanulók – a feltételek megléte esetén – kérésre az általuk választott vidéki üzemekben, gazdaságokban is teljesíthetik az összefüggő gyakorlat követelményeit.


109



7 ZÁRÓ DOKUMENTUMOK 7.1.1 – –

A pedagógiai program érvényességi ideje

A pedagógiai program a fenntartó jóváhagyása után a 2013/2014. tanévtől kezdődően lép hatályba. A pedagógiai program a visszavonásig, illetve a fenntartó jóváhagyásával történő módosításig érvényes.

7.1.2

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. – A szakmai munkaközösségek minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. – A nevelőtestület évente, a tanévzáró értekezleten értékeli a pedagógiai program megvalósulását. 7.1.3

A pedagógiai program módosítása

A pedagógiai program módosítását hivatalból kezdeményezi az iskola igazgatója, ha azt a jogszabályi előírások változása indokolja. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: – az iskola igazgatója; – a pedagógusok szakmai munkaközösségei; – a szülők közössége; – a tanulói diákönkormányzat; – az iskola fenntartója. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyása után válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni. 7.1.4

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetőségei

Az iskola a pedagógiai programját jóváhagyás után a szülők és a diákok részére is nyilvánosságra hozza, megkönnyítve ezzel is a tájékozódást ill. az iskolaválasztást. A program egy-egy példánya a fenntartónál, az iskola irattárában, az iskola titkárságán, és az iskola könyvtárában kerül elhelyezésre. A szülők és a tanulók nyitvatartási időben a titkársági és a könyvtári példányt tanulmányozhatják, arról térítés ellenében másolatot kérhetnek. A pedagógiai program elektronikus változata az iskola honlapján is elérhető. 7.1.5

A pedagógiai program elfogadásának dokumentumai

A pedagógiai programot a nevelőtestület a 2013. november 27. napján tartott ülésén elfogadta. ............................................................. Földesi Gyula igazgató 110

PEDAGÓGIAI PROGRAM Soós István Borászati Szakképző Iskola 1221 Budapest, Kossuth Lajos u. 83

Recommend Documents