PEDAGÓGIAI PROGRAM Pécsi 500. Számú Angster József Szakképző Iskola PÉCS Felülvizsgálati határidő: szeptember 13

PEDAGÓGIAI PROGRAM Pécsi 500. Számú Angster József Szakképző Iskola

PÉCS

Felülvizsgálati határidő: 2014. szeptember 13.

Tartalom Küldetésnyilatkozat

5

1.2. Jövőkép

5

1.3. Általános ismeretek az iskoláról

6

1.3.1. Az iskola rövid története

6

1.3.2. Iskolánk környezete

7

1.4. Iskolánk meglevő kapcsolatrendszere

7

2. Nevelési program

7

2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

7

2.1.1. Pedagógiai alapelvek

7

2.1.2. A nevelő-oktató munka céljai

8

2.1.3. A nevelő-oktató munka eszközei és eljárásrendszere

9

2.2. A személyiség fejlesztésével kapcsolatos feladatok

12

2.3. Az egészségfejlesztéssel és a környezeti neveléssel kapcsolatos elvek

13

2.3.1. Iskolánk környezeti és egészségnevelési programja

13

2.3.2. Egészségfejlesztés főbb területei

13

2.3.3. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok

13

2.3.4. Környezeti nevelés integráló hatása az iskola tevékenységében:

15

2.3.5. A rendszeres testmozgásra, egészséges életmódra nevelés tanórán kívüli lehetőségei, feltételei iskolánkban

22

2.3.6. Iskola-egészségügyi ellátás:

22

2.3.7. Iskolánk drog prevenciós programja

24

2.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

25

2.5. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

27

2.5.1. Közösségi szolgálat

28

2.6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai

30

2.6.1. A nevelőtestület minden tagjának feladata

30

2.7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 2.7.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

31 31

2.7.2. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

31

2.8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje Pedagógiai Program 2014

32 -2-

2.8.1. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai

32

2.9. A szülő, tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei, kapcsolattartásának formái

33

2.10. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

34

2.11. Felvétel és átvétel az iskolába

37

2.11.1. Az átlépés lehetőségei

38

2.12. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 3. Helyi tanterv 3.1. A választott kerettanterv megnevezése

38 40 41

3.2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám fölötti kötelező tanórai foglalkozások

41

3.3.Tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei

50

3.4. A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai 50 3.5. Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

51

3.5.1. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok

53

3.5.3. A kudarc megszüntetésére irányuló pedagógiai tevékenység

54

3.6. Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, témakörei a törvény és a helyi tanterv figyelembe vételével

56

3.7. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

57

3.8. Érdemjegyek és osztályzatok

59

3.8.1. A modulos képzésben a modulok értékelése

60

3.8.2. A tanulók magatartásának értékelése

60

3.8.3. A tanulók szorgalmának értékelése

60

3.9. A csoportbontások a választható tantárgyak és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei, a pedagógus választás szabályai

61

3.10. A magasabb évfolyamba lépés feltételei

61

3.11. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzési rendszere, módszerei, az értékelés, valamint az otthoni felkészülés alapelvei

61

3.12. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok

63

4. Szakmai program

65

4.1. A szakmai program alapdokumentumai

65

4.2. Képzési struktúránk

65

4.2.1. Nyolcadik osztály utáni képzés

65

4.2.2. Szakképesítés-ráépülés

67

4.2.3. Érettségi utáni szakképzés:

67

4.2.4. Technikusképzés:

67

Pedagógiai Program 2014

-3-

4.2.5. Felnőttképzés ifjúsági tagozat (nappali rendszerű):

67

4.2.6. Szakiskolások középiskolája (nappali rendszerű):

67

4.2.7. Középiskolai felnőttoktatás esti munkarend szerint:

67

4.3. A szakmák rövid ismertetése

67

4.4. A Köznevelési HÍD program rövid ismertetése

69

4.5. Intézményünk óratervei

72

4.5.1. Szakközépiskolai képzések szakmai tantárgyainak óratervei

72

4.5.3. Szakiskolai képzés közismereti oktatással

77

4.5.4. Szakközépiskola szakképző évfolyamai közismereti képzés nélkül

123

4.5.5. Szakiskola szakképző évfolyamai közismereti képzés nélkül

133

5. A nevelőtestület határozata


162

-4-

Küldetésnyilatkozat Az intézmény pedagógusainak hitvallása

"A pedagógus nem lehet elkeseredett, megtorpant ember, mert a pedagógusnak egyetlen karizmája van: a jövőbe vetett hit optimizmusa." /Karácsony Sándor/ A Pécsi 500. Számú Angster József Szakképző Iskola története egészen a tanoncok iskolarendszerű oktatásának kezdetéig vezethető vissza. Az intézményben az 1929/1930as tanévvel indult meg az oktatás, és 1962 óta működik a ház falain belül középiskola. Az Pécsi 500. Számú Angster József Szakképző Iskola legrégebbi, a szakmaképzés területén hagyományokkal rendelkező szakképző intézménye. Iskolánk célja, hogy tanulóink felismerjék a bennük rejlő képességeket, és azt a megalapozott szakmaválasztás után továbbfejlesszék az általános és a szakmai képzés keretében, legyenek büszkék szakmájukra, a munka szeretete része legyen egyéni boldogulásuknak. Célunk a korszerű szakképzés megvalósítása, a szakmai igényességre, nyitottságra való nevelés, a folyamatos továbbképzés belső igényének kialakítása. További célunk, hogy iskolánk az ismeretek átadásának és az emberi kapcsolatok sokféleségének olyan színtere legyen, melyet a tanítványok és a pedagógusok közösen alakítanak és formálnak a számukra legtöbbet adóvá. Végzett diákjaink meglévő értékeiknek biztos tudatában képesek legyenek saját sorsuk legkedvezőbb alakítására. El kívánjuk érni, hogy tanulóink ismerjék meg szűkebb és tágabb környezetük értékeit, a társadalmi szokásokat, viselkedési normákat; legyen igényük az egészségmegőrző életvitelre. Az Intézmény Minőségfejlesztési Program megalkotása és megvalósítása hozzásegítette intézményünket ahhoz, hogy a jövőben az iskola minden területén lehetőség nyíljon a folyamatos fejlesztésre és belső szükségletté váljon a minőségi munkavégzés. Az

iskola

elképzeléseinek

megvalósításához

rendelkezésre

áll

a

szakmailag

és

módszertanilag felkészült, képzett tantestület, a jól felszerelt iskola és tanműhely, valamint az oktatás területén működő támogató partnereink. 1.2. Jövőkép Célunk, hogy a régió munkaerő-piaci igényeit kielégítő széles szakmai alapozású, gyakorlat-centrikus, a vállalkozói szemlélet alapjain nyugvó oktatás keretében szerezzék meg tanulóink a társadalom által elvárt, differenciált szakmai végzettségeket, s készüljenek fel a munkaerő-piaci mobilitásra.


-5-

A jövőben integrálni kívánjuk a felnőttképzési formákat az iskola képzési struktúrájába: a továbbképzések,

átképzések,

/további

szakmai

képzettségek

megszerzésének

feltételrendszerével. El kívánjuk érni, hogy tanulóink az oktatás folyamatában szerezzenek munkába állást segítő, problémakezelő ismereteket, szóbeli, írásbeli, informatikai, kommunikációs készségük fejlődjön, segítve a további ismeretszerzést, a társadalmi kapcsolatok alakítását. Képesek legyenek az önálló eligazodásra, rendelkezzenek jogi, pénzügyi, munkaügyi ismeretekkel. Az iskolai partnerkapcsolatok erősítésével, a technikai háttér jobb kihasználásával, a szülők

intenzívebb

bevonásával

eredményesebbé

kívánjuk

tenni

oktató-nevelő

munkánkat. Célunk a különböző cégekkel meglévő iskolai kapcsolatok fejlesztésével, és a pályázatokon történő eredményesebb részvétellel az iskola hatékonyságának növelése. 1.3. Általános ismeretek az iskoláról 1.3.1. Az iskola rövid története Iskolánk az 1885-ben alapított első pécsi szakképző iskola, a Pécsi Tanonciskola jogutóda, s mint ilyen, a város és a régió legrégibb szakoktatási intézménye. Az iskola központi épülete 1929-ben épült, mely a maga korában - Klebelsberg Kuno minisztersége idején – az ország egyik legmodernebb szakiskolája volt. Az iskola tanműhelye 1973-ban épült, ötszáz tanuló gyakorlati képzésére alkalmas. 1953-tól az iskola 500. Sz. Zrínyi Miklós Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola néven működött, majd 1991ben felvette az európai hírű pécsi gyáralapító, orgonaépítő mester, Angster József nevét, aki a Rét utcai központi épület megépítéséhez anyagi támogatást nyújtott. Angster József Pécs városában a nemzetközi hírű lokálpatrióta mesterember jelképe, aki mesterségbeli tudását több országban gyarapítva, pécsi műhelyét európai hírű és szintű gyárrá fejlesztette. Orgonái ma is a magyar és pécsi mesterek ügyességét hirdetik Európa szerte. Alakja példaként állhat az iskola tanulói előtt. Az 1995/96-os tanévben adta Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a volt Petőfi Utcai Általános Iskola épületét az iskolának, a zsúfoltság és a tornateremhiány enyhítésére. Így az iskola elhelyezése a két épületben kielégítőnek mondható. Miután az iskolában valamennyi szakképzési forma megtalálható, 1996-ban az intézmény a szakképző iskola nevet vette fel. A gyakorlati oktatás 1973-tól az iskolai tanműhelyben és külső gyakorlati képzőhelyeken történik. A gyakorlati képzés tartalma – igazodva a változó, szakmai elvárásokhoz – folyamatosan megújult, helyet adva a korszerű technológiai folyamatok elemeinek. Iskolánkban hagyománya van a felnőttoktatásnak. Kezdetben esti illetve levelező tagozaton lehetett érettségit szerezni, majd az 1990-es évek elejétől annak nappali képzésében is.


-6-

1.3.2. Iskolánk környezete Iskolánk

a

Belvároshoz

tömegközlekedési

közel

eszközökkel

eső területen a

város

található.

bármely

Gyorsan

pontjáról

és

és

jól

vidékről

elérhető egyaránt.

Intézményünk működése szempontjából előnynek tekinthető a jó megközelíthetőség, hiszen diákjaink közül sokan vidékről járnak be. Szerencsés

kialakítású

iskolai

negyed

fogadja

intézetünk

diákjait.

Közvetlen

környezetükben még két oktatási intézmény is található. Az iskola előtt parkosított tér van, ahol diákjaink kulturáltan tölthetik el szabadidejüket. 1.4. Iskolánk meglevő kapcsolatrendszere Az iskola kapcsolatai az irányító hatóságokkal és háttérszervezeteikkel, a gazdálkodó szervezeteikkel, valamint a hazai és határon túli iskolákkal meghatározó értékűek. A pályázatokon való részvétel és a szakmai képzési modell folyamatos fejlesztése során az iskola kapcsolatai jelentősen bővültek, szaktanáraink folyamatosan eljuthatnak más, hasonló szakképző iskolába. Így közismereti és szakmai tanárok kerülnek egymással szoros munkakapcsolatba, értékes tapasztalatokat gyűjtve egymástól. A fejlesztő munkálatok

során

közelebb

kerülhettünk

a

minisztériumokhoz

és

azok

háttérintézményeihez. A gazdaság szereplőivel is meghatározóak a kapcsolataink. Az iskola a profiljának megfelelő vállalatokkal és vállalkozásokkal is keresi az együttműködés lehetőségeket.

2. Nevelési program 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2.1.1. Pedagógiai alapelvek A tanítás-tanulás folyamatában, az ismeretanyag feldolgozása során a tanár és a tanuló egyenrangú partnerként vesz részt, amelyben mindketten sajátos feladatokat végeznek el. Az iskola a tanulók életének egyik legfontosabb színtere, ahol lehetnek igényei, szükségletei, ahol

konfliktusba kerülhet, ahol

öröm érheti, ahol

érdeklődéseinek

megfelelő tevékenységet választhatnak. A pedagógusokkal együtt saját kompetenciájuk keretein belül alakíthatják az iskola tevékenységstruktúráját. Ez akkor lehetséges, ha a tanulók nyitottak az új ismeretek befogadására, és szívesen működnek együtt az oktatási-nevelési folyamatban. Ebben a közös tevékenységben tudjuk megvalósítani – különféle színtereken és tantárgyközi kapcsolatok révén – a NATba beépülő EU-s kulcskompetenciák kialakítását. EU-s kulcskompetenciák: 

anyanyelvi kommunikáció,


-7-



idegen nyelvi kommunikáció,



természettudományi és technológiai alapkompetenciák,



digitális- információs technológiák alkalmazkodásához kapcsolódó kompetenciák,



a tanulás tanulása (élethosszig tanulás),



szociális, interperszonális és állampolgársági kompetenciák,



vállalkozói kompetenciák,



kulturális tudatosságot szolgáló kompetenciák,

Az alapelvek megfogalmazását, az EU-s kulcskompetenciákat is figyelembe véve, a hagyományok, és a nevelési és oktatási elképzeléseink határozzák meg. Mindezek alapján Nevelési tervünk az alábbi alapelveket rögzíti: 

Biztosítjuk tanulóink számára, hogy a tájékoztatás és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék.



Biztosítjuk a vallási, világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését. Vallási és világnézeti tanítások igazságáról nem foglalunk állást, a semlegességet képviseljük.



Szilárd értékrendet, az életkori sajátosságokhoz szabott konkrét társadalmi kapaszkodókat akarunk nyújtani diákjainknak.



Nyitottak vagyunk az új pedagógiai módszerek felé.



Csak közösen vállalható célokat állítunk a nevelőtestület elé, s csapatmunkára építünk.



Az iskola mindenkori képzési rendszerének keretein belül hajtjuk végre fejlesztési elképzeléseinket.



Gyermekközpontúságot, teljesítményre ösztönző tanítást hirdetünk.



Helyi

tantervünket

a

Nemzeti

Alaptanterv,

a

kerettantervek

és

a

szakmacsoportjainkat érintő OKJ szakmai és vizsgakövetelmények, valamint a központi programok figyelembe vételével határoztuk meg.

2.1.2. A nevelő-oktató munka céljai 

Az iskola nevelési célkitűzései a rögzített alapelvek, a konszenzuson alapuló elképzelések, korunk modern emberi elvárásai és a képzési modell alapján határozhatók meg.



Évente felfrissített beiskolázási programmal, megfelelő vonzerővel biztosítjuk a tanulói utánpótlást.



Korszerű alapműveltség, tudatos orientáció, széles körű szakmai alapozó képzés megvalósításával innovatív tudást alakítunk ki a tanulókban.


-8-



Közismereti és szakmai alapozó területen lehetőségeinktől függően felkínáljuk a választás lehetőségét, biztosítjuk az érettségire, a szakirányú továbbtanulásra történő felkészítést.



Tanulói képességfejlesztés.



Törekszünk a tanulás megtanítására, az eredményes tanulási módszerek és technikák elsajátíttatására.



Feladatunknak tekintjük a tanulók felzárkóztatását, s a tanulási és szocializációs hátrányok csökkentését.



Változatos módszerekkel továbbfejlesztjük a tehetséggondozást.



Meghatározó célnak tekintjük, hogy tanulóink az általános műveltség és a szakmai alapozó ismeretek birtokában egyaránt sikeresen érvényesülhessenek.



Közösségteremtő

erőnek

tekintjük

a

szilárd

értékrendet,

a

humanista

elkötelezettséget, a toleranciát, az egészséges lokálpatriotizmust és az ezekből származtatható modern hazafiságot. 

Törekszünk a nemzeti kultúra ápolására és közvetítésére.



Törekszünk

az

előítéletektől

mentes,

felelősségteljes

gondolkodású,

kiegyensúlyozott személyiségű, fegyelmezett magatartású és megbízható tanulók nevelésre. 

Minden

helyzetben

törekszünk

a

problémák

nyílt,

őszinte

feltárására

és

megbeszélésére. 

A tanári szabadság tiszteletben tartása mellett kiszámítható és egységre törekvő értékelési rendszert alkalmazunk.



A szakmai alapozó tananyag folyamatos korrekciójával a műszaki gyakorlatban praktikusan alkalmazható tudásanyag oktatását valósítjuk meg.



Tudatosan

vállaljuk

és

ápoljuk

az iskola

értékes

hagyományait,

és újak

kialakítására törekszünk. 

A célkitűzések maradéktalan megvalósítását a mindenkori tanulói összetétel befolyásolja.

2.1.3. A nevelő-oktató munka eszközei és eljárásrendszere Iskolai oktatási eszközrendszerünk többcsatornás összetételű. Tartalmaz tárgyiasult információhordozókat, (pl. speciális szaktantermeket, modelleket, gépalkatrészeket, mérőeszközöket). Tartalmaz vizuális, auditív információhordozókat (pl. térképeket, CDket, DVD-ket, interaktív táblákat). Iskolai könyvtárunk sajátos eszközeivel hozzájárul az iskola pedagógiai programjának megvalósításához, beépülve az iskola tevékenységének egészébe. Biztosítja egyrészt az iskola

alaptevékenységéhez

nélkülözhetetlen

forrásokhoz

és

információkhoz

való

hozzáférést a tanulók és tanárok számára, másrészt olyan tanulási környezetet jelent, Pedagógiai Program 2014

-9-

amely korszerű információhasználati, könyvtárhasználati tudást, szokásokat generál. Biztosítja továbbá, hogy az élethosszig tartó tanulás fontos feltételét, az információs műveltséget

a

tanulók

középiskolai

éveik

alatt

megalapozhassák.

Nevelési

eszközrendszerünket nevelési céljaink elérése érdekében alkalmazzuk. Személyi vagy tárgyi eszközelemeink nevelési folyamatunkban részfeladatokat oldanak meg és ezzel nevelésünk hatékonyságát emelik. Nevelési módszereink: 

közvetlen: a nevelő személyes kapcsolat révén hat a tanulóra



közvetett: a nevelő hatás a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

Közvetlen módszerek

Közvetett módszerek

Követelés

A tanulói közösségek tevékenysé-

célzó, beidegző

Gyakorlás

gének megszervezése. Közös

módszerek

Segítségadás

(közelebbi vagy távolabbi) célok

Ellenőrzés

kitűzése, elfogadtatása.

Ösztönzés

Hagyományok kialakítása, ápolása

Elbeszélés

A nevelő részvétele a tanulói

1. Szokások kialakítását

2. Magatartási mód

bemutatása, közvetítése Tények és jelenségek

közösség tevékenységében A

bemutatása

követendő egyéni és csoportos

Műalkotások bemutatása minták kiemelése a közösségi életből A nevelő személyes példamutatása 3. Tudatosítás

Magyarázat, beszélgetés

Felvilágosítás a betartandó

(meggyőződés

A tanulók önálló elemző

magatartási normákról - Vita

kialakítása)

munkája

Követelési

módszereink

eszközei:

biztatás,

ígéret,

helyeslés,

elismerés,

példa,

osztályozás, dicséret, jutalmazás. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszer: a projektmódszer. A projekt közösen végzett tevékenységek sorozata, didaktikai hármas alapelve: az átélés- ismeretszerzés- megértés. Olyan

tanulásszervezési

formákat

valósítunk

meg a pedagógiai

gyakorlatunkban,

amelyek során a tanulók közösen, együttműködve, belső indíttatásból és valamely a tágabb közösség érdekeit szolgáló produktum, termék létrehozásán dolgoznak. A módszer a tanulók érdeklődésére, szükségleteire és a közös tevékenységre épít. A


- 10 -

projekt

megvalósítása

során

az

együttes

munkálkodásra,

egymás

segítésére,

a

kommunikációs készségek elsajátítására, fejlesztésére helyeződik a hangsúly. Formái: -

Projekthét–projekt napok (pl. egészségnevelési projekt, környezeti projekt stb.).

-

Órai projektek (pl. nemzetiségi projekt, természettudományi projektek stb.)

-

Iskolai rendezvényekhez, ünnepekhez, diákprogramokhoz kapcsolódó projektek (pl. Angster- nap, 9. évfolyamosok bemutatkozó projektje, karácsonyi projekt, holokauszt-projekt stb.).

A projektet a tanórákon kívül, részben vagy egészben a tanulók szabadidejében szervezzük meg. Az eredmény iskolai ünnepély, előadás, kiállítás, diákrendezvény, kiadvány, egyéb. A projektoktatás lépései: Tervezés, témaválasztás 

Az adott (projekt) probléma megoldásához vezető cél felismerése, megértése



További konkrét problémák, részcélok megfogalmazása



Egyéni vagy önkéntes alapon csoportok kialakítása



Választás a megfogalmazott problémákból



Megoldási terv készítése, konkrét feladatok megfogalmazása



Tanári

együttműködés,

segítség

a

célok

megfogalmazásába,

csoportok

szervezésében, a terv elkészítésében. Kivitelezés 

Feladatelosztás

megszervezése,

az

adatgyűjtés

helyszíneinek

kiválasztása,

megállapodás az adatközlők személyében 

Aktív kivitelezés az egyéni, páros vagy csoportos munka során



Együttműködés, a szükséges eszközök, különböző munkatechnikák, közösségi, kommunikációs

és

tevékenységi

formák

kialakítása,

tantárgyi

ismeretek

integrációja, önálló kutatás 

Differenciált segítség adása szükség szerint.

Felülvizsgálat 

A produktum bemutatása az iskola vagy csoportok előtt



A projekt értékelése (Középpontban: önértékelésnél – a projekt készítésének folyamata, csoportok értékelésénél – produktum bemutatása)



A szükséges javítások elvégzése.

A projekt közzététele


- 11 -



A produktum nyilvánosság elé tárása (kiállítás, előadás, honlap)

A felvetődő kérdések megbeszélése, új projekttervek megfogalmazása. Nem hagyományos tanórai foglalkozások: Nem hagyományos tanórai foglalkozás lehet minden olyan tanítási-tanulási módszer, amelynek a tantárgyak tananyagának elsajátítása a célja, de nem a szokásos 45 perces tanóra keretén belül, s a helyszíne akár iskolán kívül is lehet (de tanítási naplóba beírt óra). A nem hagyományos tanórai foglalkozások közös és alapvető jellemzője a komplexitás. Ennek lényege: 

tantárgyakon átívelő ismeretek összekapcsolása, egy adott tartalom sokoldalú megközelítése



a sokféleség összekapcsolódása különféle tevékenységek által



a természet és társadalom kapcsolatrendszerének holisztikus megközelítése



kapcsolatközpontúság



módszerek sokfélesége

Komplex tanulási lehetőségek a szakiskolában: 

tanulmányi kirándulás (szakkör, érettségi előkészítő keretében),



múzeumlátogatások,



állatkert, botanikus kert látogatása,



témanapok tartása,



”Jeles napok” (Pl. a Víz napja, a Föld napja),



vetélkedők,



terepgyakorlat,



természetismereti és városismereti játékok,



faliújság,



szakmai gyakorlat,



szakmai napok diákszervezéssel.

2.2. A személyiség fejlesztésével kapcsolatos feladatok Ráirányítjuk a tanulók figyelmét arra, hogy a személyiség fejlődik és fejleszthető, egészéletünk során ez tudatosan alakítható. Önműveléssel, az egész életen át tartó tanulással, önálló ismeretszerzéssel személyiségünk is gazdagodik. Fejlesztjük a tanulók mindazon képességeit és készségeit, melyek segítségével a választott szakmaterületükön megfelelően helyt tudnak állni, mind a szakmai gyakorlat során, mind pedig majdani munkahelyükön. Fejlesztendő tulajdonságok: 

megbízhatóság, precizitás,


- 12 -



kitartás, állóképesség,



együttműködési készség,



kompromisszumra való készség,



döntési képesség.

A tanítási folyamat során tekintetbe vesszük a tanulók életkori sajátosságait, egyéni terhelhetőségét, Fontosnak

számítunk

tartjuk,

hogy

véleményükre, felelős

kreativitásukra,

állampolgári

és

magatartásuk

együttműködésükre. és

demokratikus

gondolkodásuk alakuljon ki. Az érzelmi nevelés területén pedig, az önmagukra és a környezetükre irányuló érzelmeiket helyes irányba tudják terelni. Egyes tantárgyak konkrét tananyagának tanítása, valamint a gyakorlati munka, a lehetőségek széles skáláját biztosítja a tanuló és tanár közti kommunikációra és a tanulók személyiségének mélyebb

megismerésére.

Mindez

segíti

a

tanári

kart

a

személyiségfejlesztéssel

kapcsolatos feladatok sikeres megoldásához. 2.3. Az egészségfejlesztéssel és a környezeti neveléssel kapcsolatos elvek 2.3.1. Iskolánk környezeti és egészségnevelési programja A mai modern társadalomban az iskolák egészségnevelő, egészségfejlesztő szerepe megnőtt, feladata többrétegűvé vált. A pedagógusoknak és az ő munkájukat támogató segítő foglalkozású szakembereknek az oktató-nevelői munkán kívül számos más óvóvédő, értékközvetítő, személyiségformáló, szociális munkát kell felvállalnia. Az

egészségnevelési

tevékenység

igen

összetett

személyiségformáló,

személyiségfejlesztő munka, így nem lehet egyetlen területre korlátozni a megelőzési folyamatot. Az egészségneveléssel kapcsolatos feladatok sem korlátozódhatnak csak a tanórákra,

hanem

más

szakértő

(segítő)

szervezetekkel

közösen

lebonyolított

rendezvényeket, valamint más oktatási intézményekkel közösen szervezett programokat is igénybe kell vennünk. 2.3.2. Egészségfejlesztés főbb területei Az egészségfejlesztési célkitűzések kulcsterületeinek számítanak a következő feladatok:



dohányzás visszaszorítása,



az alkohol- és a drog prevenció,



egészséges táplálkozás,



aktív testmozgás és a mozgásszervi betegségek csökkentése,



mentális betegségek megelőzése,



HIV/ AIDS prevenció.

2.3.3. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok


- 13 -

A környezeti nevelés: 

Az emberben eredendően benne rejlő természetes erények kibontakoztatása.



A természet- és embertisztelő szokásrendszer kialakítása.



A belső késztetések esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása.



A szokásrendszerek elmélyítése intellektuális és érzelmi hatások által.



Mindezeknek eredményeképpen kialakul az ökológiai gondolkodás és a környezettudatos szemlélet.

Célok 14-21 éves korosztály esetében: 

Fenntarthatóságra való nevelés (élethosszig tartó tanulásra nevelés), az ökológiai szemléletmód segítségével.



Rendszerszemléletre való nevelés.



Holisztikus (a világ oszthatatlan egész) és globális szemléletmód kialakítása, a szerves kultúra fontossága.



Tolerancia és segítő életmód, az állampolgári - egyéb közösségi - felelősség felébresztése.



A környezettudatos magatartás és életvitel segítése, kialakítása.



Az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése.



Az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata.



Helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése.



Globális összefüggések megértése.



A fogyasztás helyébe az életminőség helyezése.



Létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása.

Helyi célok, értékek: 

Természeti, épített, szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése.



Helyi értékek és problémák feltérképezése.



Lakóhely megismerése.



Hagyományok védelme.



Azonosságtudat fejlesztése.



Pozitív értékrend, egészséges életvitel iránti igény alakítása.



A nevelés (nem helyettesíthető a képzéssel).

Iskolánk környezeti nevelés hitvallása: 

A szemléletformáló, alapozó környezeti ismereteket a szakképzés minden területe tekintse feladatának.


- 14 -



Az intézmény helyi adottságait (Mecsek hegység) kihasználva, ennek természeti értékeit megismerve szervesen épüljön be a helyi tantervbe.



Ismereti háttér átadása mellett a környezeti nevelés főként személyiségfejlesztő feladat, az értékrendszer és magatartás fejlesztésén keresztül.

2.3.4. Környezeti nevelés integráló hatása az iskola tevékenységében: Az iskola az egyik legfontosabb színtere a környezeti nevelésnek. A felülvizsgált NAT-ban szereplő kiemelt fejlesztési feladatok - köztük a környezeti nevelés - az oktatás valamennyi elemében megjelenik, és lehetővé teszi, elősegíti a tantárgyközi kapcsolatok erősítését. A programunkban lefektetett elveknek megfelelően a tanmentekben domináljon a „zöld” tartalom, a helyi célok, elemek konkrétan jelenjenek meg. Próbáljunk minél több tanórán kívüli tevékenységet beépíteni a munkánkba, mivel ez nemcsak a közösségformálásra, hanem környezeti nevelés színteréül is szolgálhat. Az intézményben dolgozó pedagógusoknak legyen lehetőségük továbbképzéseken részt venni, ahol a környezeti neveléshez is kapcsolható különféle tanórán belüli és tanórán kívüli módszereket is elsajátíthatnak. Konkrét célok és feladatok: 

A szakoktatásban kiemelni a hagyományok megismerését, tiszteletét.



A szakoktatásban környezetbarát technológiák fontosságát hangsúlyozni.



A város, illetve annak környezetének megismerése.



A település környezetvédelemmel foglalkozó cégeinek bemutatása osztályfőnöki órák, illetve szakkörök keretében.



A szelektív hulladékgyűjtés beindítása.



Környezetvédelmi szakkör beindítása tanulók igény felmérése után.



Az egészséges életmódra való nevelést szem előtt tartva minél több diákot bevonni tömegsport mozgalomba, illetve mozgáskultúrájuk fejlesztésére.



Zöld szervezettel való intenzív kapcsolattartás (iskolai szinten és szakkör keretén belül).



Iskola drogstratégiája, mentálhigiénés nevelés, integrálása, kapcsolat a nevelési tanácsadóval.

Tanulás szervezési és tartalmi keretei Tanórai keretek között a tantárgyak által adott lehetőségeket figyelembe véve.

Testnevelés A tanulók:


- 15 -



fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket,



legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében,



értsék és tapasztalják meg szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés és egészségre veszélyes,



igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök és a tornaszerek,



tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását.

Magyar nyelv és irodalom A tanulók: 

ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, harmonikus kapcsolatokat,



legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre,



tudatosan készüljenek a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére.

A tanulókban: 

fejlesszük az esztétikai, erkölcsi érzékenységet,



el kell érnünk, hogy törekedjenek a szakmai nyelv igényes, színes, pontos használatára írásban és szóban egyaránt.

Történelem A tanulók: 

értsék és tudják, hogyan mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet,



tudják értelmezni, hogyan hatódtak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására,



ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete,



értsék meg az egész világot érintő globális problémákat és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében.

Idegen nyelv A tanulók: 

ismerjék meg más népek és országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit,


- 16 -



legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában választ keresni,



állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön.

A tanulókban: 

alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség és környezettel szemben,



fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége és fedezzék fel ennek lehetőségeit.

Matematika A tanulók: 

legyenek képesek környezeti mérések eredményének értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával,



tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni,



logikus gondolkodásuk, a szintetizáló és a lényegkiemelő képességük fejlődjön,



tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait,



váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására,



ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni,



legyenek képesek reális becslésekre,



tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni.

A tanulókban: 

alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás,



alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket.

Fizika A tanulók: 

váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára,



ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit,



ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat,



tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűséget, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra,



mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni,


- 17 -



ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá váljanak.

Földrajz A tanulók: 

szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről,



érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit,



ismerjék meg a világ globális problémáit,



ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit.

Biológia A tanulók: 

ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit,



ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet,



ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket,



ismerjék meg a környezeti-egészségügyi problémákat,



legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére,

-

sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat.

-

A tanulókban: alakuljon ki ökológiai szemléletmód.

Kémia A tanulók: 

rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel,



törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására,



legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére,

Ének-zene A tanulók: 

ismerjék fel a természeti illetve művészeti szépség rokonságát és azonosságát,



ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait,



fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban,



vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét,



tudják, hogy az élő illetve élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek,


- 18 -



fedezzék fel a zenei környezetszennyezést és tudjanak ellene védekezni.

Rajz és vizuális kultúra A tanulók: 

ismerjék fel a természeti illetve művészeti szépség rokonságát és azonosságát,



ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit,



ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére, tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira,



ismerjék a természetes alapanyagok használatát,



legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni,



legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően,



ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését,



tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre,



kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket.

Előrehozott szakiskolai szakképzés A tanulók: 

ismerjék a szakma gyakorlásához kapcsolódó természet és környezetvédelmi ismereteket, ezeket tudják megfelelően hangsúlyozni, kiemelni,



ismerjék a szakmához kapcsolódó higiéniai követelményeket és tudják ezeket a gyakorlatban alkalmazni,



tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az egészségkárosodás megelőzésére,



ismerjék meg a szakma történetét és lássák a környezetre gyakorolt hatását, tudják ennek az egyszerű vizsgálati lehetőségeit.

Szakképzés (szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek) A tanulók: 

sajátítsák el a szakma specifikus munkát és legyenek birtokában a környezetvédelmi ismereteknek,



tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladékkezelés stb.),



ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, anyagok és termékek használatát,



sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat,


- 19 -



látogassák meg a szakmához kapcsolódó (helyi) létesítményeket, figyeljék meg a helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban,



tudják mérni a környezetet károsító elemek hatásait szakma specifikus eszközzel.

A tanulókban: 

erősödjön meg az ökológiai szemlélet, legyenek képesek a tényeket szakma specifikusan kiegészíteni,



alakuljon ki a munka- és technológiai fegyelem,



alakuljon ki a modern rendszertani szemlélet a szakmai oktatás során.

Tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel: A fiatalok osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző

szintű

személyes

kapcsolatok

segítője,

fejlesztője

is.

Az

átalakuló

iskolarendszerben az osztályfőnöki feladatok bővülnek, e tennivalók körül is egyre több a bizonytalanság. Az osztályfőnök személyisége, és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a gyerekekben kialakuló, formálódó valóságképet. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. A tanulók számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja igényessége, értékrendje. A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása. Az általános tájékozottsága, probléma-felismerés és - feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai keretekbe nem férő tevékenységeket (például a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti az iskolában). Ilyenek a táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag- és energiatakarékosság. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciókban való közös részvétel is kiegészítheti és összefűzheti az egyes szaktárgyakat. Az osztályfőnöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha az legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszínű szocializációs programnak felel meg. Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együttgondolkodását kívánja meg. Hangsúlyozott témáink:



életvezetés,


- 20 -



életvezetési szokások a családban,



életviteli szokásaink a múltban, és a jelenben,



merre haladunk?



testi, lelki problémák,



a média szerepe (reklám-pszichológia).

A környezeti nevelésben hasznosítható módszerek: Játékok: 

memóriafejlesztő,



kombinációs,



érzékelést fejlesztő,



ráhangolást segítő,



bizalomerősítő,



kapcsolatteremtés segítő.

Modellezés: 

hatásvizsgálatok,



rendszermodellezés,



előrejelző,



működő modellek készítése, elemzése.

Riportmódszer: 

kérdőíves felmérés.

Terepgyakorlati módszerek: 

terepgyakorlatok,



térképkészítés,



egyszerű megfigyelések,



célzott megfigyelések, mérések.

Aktív munka: szelektív hulladékgyűjtés.


- 21 -

2.3.5. A rendszeres testmozgásra, egészséges életmódra nevelés tanórán kívüli lehetőségei, feltételei iskolánkban Rendszeres felmérést végzünk az iskolánkba 9. évfolyamra felvett tanulók egyesületi és szabadidő sporttevékenységéről. A mért adatok általában a következőket mutatják:

Szakközépiskola

Egyesületi

Szabadidősport

Fiúk

10-12 %

6-8 %

Lányok

5-6 %

3-4 %

Szakiskola

Egyesületi

Szabadidősport

Fiúk

6-8 %

5%

Lányok

2-3 %

1%

Tapasztalataink szerint a középiskolába kerüléskor rendkívül nehéz már bevonni a rendszeres edzésmunkába azokat, akik általános iskolában nem sportoltak. Ezért jelentős eredménynek

tartjuk,

hogy

évente

mintegy

35-40

tanulót

sikerül

rendszeres

edzésmunkára szoktatni szakosztályunkban, illetve sportcsoportjainkban. A labdarúgás is vonzó tanulóink számára. Serdülő és ifi szinten (kispályás és terem labdarúgás) van versenylehetőségük. Minden évben részt veszünk a Szakmunkások Szakközépiskolások Megyei Spartakiádján, amely rendezvény kifejezetten „tömegsport” jellegű és a hagyományos sportágakon kívül olyanok gyakorlására is van lehetőség, mint pl. minigolf, lábtenisz stb. Iskolánkban megrendezésre kerül az osztályok közötti kispályás labdarúgó, asztalitenisz, évfolyamonként bajnokság, ami több tanulónak ad versenyzési lehetőséget. Összességében a szakközépiskolai és szakiskolai képzésben résztvevő tanulók mintegy 22-25%-át sikerül rendszeres iskolai sporttevékenységbe bevonni. 2.3.6. Iskola-egészségügyi ellátás: 

Rendszeres és folyamatos iskola-egészségügyi ellátás biztosítása,



Évente a tanulók egészségi állapotának felmérése, szűrővizsgálatok,



Szakmai pályaalkalmassági vizsgálatok,



A vizsgálatokról statisztikai adatszolgáltatás a tantestület számára az egészségfejlesztés irányainak meghatározásához,



Krónikus beteg tanulók iskolai beilleszkedésének, életvitelének, pályaválasztásának segítése, gondozása,



Egyéni tanácsadás, egészségnevelés,


- 22 -



Testnevelési csoportbesorolás elkészítése testnevelőkkel egyeztetve,



Folyamatos egészségfejlesztés iskolai tanóra keretében tematika alapján évfolyamonkénti, iskolatípusonkénti lebontásban (részletesen lásd a védőnői éves programban),



Egészségnap szervezése (Angster- nap stb. keretében),



Véradás (18 év felett),



Egészséges környezet biztosítása (munkavédelmi, higiéniai szemlén részvétel, büfé kínálatának ellenőrzése, dohányzás ellenőrzése stb.).

A védőnő összetett szerepkörnek kell, hogy megfeleljen, mely öt fő területre osztható: 

A védőnő, mint szakember: a védőnőnek bizonyos szintig mindazon elméleti és gyakorlati szakismeretekkel rendelkeznie kell, amelyek szükségesek a (jelen esetben) 14-18 éves korosztály ellátásához, gondozásához.



A védőnő, mint kapcsolatteremtő: jó kommunikáció képes befolyásolni és hatást gyakorolni a közösségre, továbbá segíti a gondozott személyiségének kibontakoztatását (fogadóórák keretében történő tanácsadás).



A védőnő, mint menedzser: a védőnő menedzseli az iskola-egészségügyi tevékenységet, szorosan együttműködve az iskolaorvossal, a pedagógusokkal és más szakemberekkel.



A védőnő, mint oktató: a védőnő együttműködve az iskolaorvossal, pedagógusokkal egészségnevelést folytat annak érdekében, hogy pozitív irányú változást hozzon létre az attitűdben, az értékítéletben és viselkedésben. Ebbe tartozik az egészségügyi ismeretek átadása.



A védőnő, mint fejlesztő: a védőnő helyzete ilyen szempontból kedvező, mert egy természetes közegben dolgozik, ahol tanulmányozhatók az egészségi állapottal összefüggő problémák, helyben mérhetők az egészségnevelő tevékenység és programok hatékonysága. Ez segít olyan módszerek kidolgozásában, melyek javítják szakmai tevékenységünk minőségét.

A védőnő segítségével megvalósuló egészségnevelő tevékenységek (tanórán belül illetve kívül): 

baleset megelőzés - elsősegélynyújtás,



személyi higiéné,



bőrbetegségek, serdülőkori változások,



fogak és ápolásuk,



nemiség-változások a serdülőkorban,



párkapcsolat: barátság-szerelem,



családtervezés,



abortusz és következményei,


- 23 -



AIDS megelőzés,



szexuális úton terjedő betegségek és megelőzésük,



nőgyógyászati vizsgálatok,



kóros szenvedélyek,



dohányzás megelőzés,



alkohol megelőzés,



illegális drogok,



drogos karrier kialakulása,



leszoktatás, terápiás lánc, segítő intézmények,



drogtörvény,



egészséges táplálkozás,



táplálkozási problémák,



daganatos betegségek és megelőzésük,



emlőrák és megelőzése,



hererák és megelőzése,



táplálkozással összefüggő daganatok és megelőzésük,



önismereti gyakorlatok,



nyaralás és veszélyei.

Ezen egészségnevelő programok bármely évfolyam számára elérhetőek. 2.3.7. Iskolánk drog prevenciós programja Iskolánk pedagógiai programjában kiemelt szerepet kap az egészségnevelés, ezen belül a drogprevenció. Fontos, hogy a pedagógus minél hamarabb észrevegye a változásokat a tanuló viselkedésében és ismerje fel a problémát, továbbá kiemelkedő szempont számunkra az is, hogy az esetleges drogfogyasztók számára a segítséget megadjuk. A köznevelési törvény szerint az iskolavezetés a felelős a gyerekek testi, lelki épségéért a tanítási időszak alatt. Az iskolán kívüli dolgok esetében az iskolának korlátozottak a lehetőségei. A kábítószer veszélyt jelent az egyénre, a közösségre, a társadalomra. Sorsokat, családokat tesz tönkre. Nem

elszigetelt

jelenség,

ok

és

következmény

egyszerre.

Ezért

legfontosabb

feladatunknak tartjuk a megelőzést. Ennek érdekében iskolánk törekszik:



az egészséges prevenciós szemlélet kialakítására a tantestületen belül



fontosnak tartjuk, hogy a tantárgyak helyi tanterveibe bekerüljenek a drog prevencióhoz kapcsolódó témák.

A prevenciós jellegű munkák fő koordinátora az intézmény drogkoordinátor-tanára. Ő tartja a kapcsolatot a külső támogató intézményekkel. (Drogambulancia, Baranya Megyei Pedagógiai Program 2014

- 24 -

Rendőr-főkapitányság, Kormányhivatal - Pártfogó felügyelet, Kábítószerügyi Egyeztető Fórum). A fent nevezett intézményekkel kapcsolatunk szoros és minden tanévben közösen valósítunk meg programokat, melyek keretén belül minden osztályban, osztályfőnöki órákon bűnmegelőzés témakörben, kábítószer használatból adódó bűncselekményekről tartanak felvilágosítást. Emellett az ifjúsági védőnő kulcspozíciót tölt be az egészségnevelés területén. Az általa kidolgozott program kitér: 

A legális és illegális drogokkal kapcsolatban mind a rövid, mind a hosszú távú hatásokra.



A dohányzással kapcsolatban a cigaretta fő alkotóelemeire, azok hatásaira.



Az ÁNTSZ Egészségfejlesztési Osztályától kikölcsönzött szervbemutatóval teszi látványossá az órákat.



Az aktív dohányzás mellett kitér a passzív dohányzás káros hatásaira is, majd a témát a leszokást segítő tanácsokkal zárja.



Minden decemberben dohányzás elleni világnapot szervez.



Az alkohol káros hatásait „Egy igaz történet” című filmet követő feladatlap feldolgozásával teszi interaktívvá az órát, és ezen keresztül bontja ki az alkoholfogyasztás hatásait, illetve a függőség jeleit.

Jelen tapasztalatunk szerint a serdülőkorú fiatalokra jellemző a deviáns magatartási formák keresése. Ebből fakadóan előfordult már, hogy egyes tanulóink „droggyanús” magatartásukkal hívták fel magukra a figyelmet. Ugyanakkor biztosak vagyunk abban, hogy ha az iskolában nem is fogyasztanak drogot, hétvégeken, szabadidejükben, szórakozások alkalmával már néhányan kipróbálták. A tanárok körében általános tapasztalat, hogy a drogprobléma megítélésében sokkal bizonytalanabbak, mint a dohányzás, vagy az alkohol fogyasztás esetében. 2.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Korunkban rengeteg információ között kell tanulóinknak eligazodniuk. Ha ismerik önmagukat, tisztában vannak erősségeikkel, illetve gyengéikkel, képesek lesznek komoly sikereket is elérni. Ellenkező esetben kevés esélyük van a boldogulásra. Szükségesnek

tartjuk

a

hagyományos

értékrend

kialakítását,

melynek

kiemelt

elemeiként: 

a becsületességet,



a tisztességet,



a munkaszeretetet és a munkabírást,



a szülőföld iránti elkötelezettséget helyezzük előtérbe.


- 25 -

Egyre nagyobb hangsúlyt kap az önismeret és az önfejlesztés, melynek technikáival a kollégák több, az iskola által szervezett továbbképzés keretében ismerkednek meg. Új feladatként jelenik meg az önreprezentáció képessége, illetve a megfelelő formában történő érdekérvényesítés elsajátítása, önálló ismeretszerzésre és tájékozódásra való igény, illetve az információk szelektálására való képesség kialakítása. A személyiség egészséges fejlődéséhez szükség van a kortárs csoportra, mely az összetartozás tudatán kívül sok fontos értéket közvetít. Az adott konfliktusok kezelése, az együttérzés megjelenése, a segítségnyújtás, a felelősségvállalás, a különböző helyzetekben történő együttműködés csupa olyan tapasztalatot eredményez, melyekből a fiatalok

mind

leendő

munkahelyükön,

mind

leendő

társkapcsolatukban

sokat

profitálhatnak. Iskolánkban a fent felsorolt feladatokat az alábbi szinteken valósítjuk meg. Az alapvető közösségek az osztályok. Igyekszünk tartalmas, az osztályok problémáinak megfelelő, aktuális témákat feldolgozó osztályfőnöki órákat tartani. Ezen lényegesen túlmutatnak

az

osztálykirándulások,

az

„osztálykarácsonyok”, illetve

az

ünnepek

osztálykeretben való megünneplésének lehetősége. A közös iskolán kívüli élmények (színház-, mozi-, múzeumlátogatás) is fokozzák az összetartozás érzését. A tanulókat érintő kérdésekben fontos a közös tervezés és döntéshozatal. Az osztályt érintő problémákat is közösen, őszintén kell feltárni, majd a megoldási lehetőséget is együtt kell megkeresni. Nem ritkák – ennek ellenére – a zavaró tényezők, klikkesedés, széthúzás,

melyek

háttérbe

szorítása

a

tanároktól

ügyességet,

tapintatot

és

határozottságot igényel. Évfolyam szinten a 9. osztályosok műsoros bemutatkozása segíti a kapcsolatok kialakulásának kezdetét, s ennek a kapcsolatnak olyan minőségre kell eljutnia a 11. évfolyam végére, mely a ballagtatás összehangolt munkáját eredményezi. Az iskolai közösség formálásának legmagasabb szintje az iskolai szintű rendezvények, melyek az egész közösséget megmozgatják: Nemzeti múltunk mártírjainak emléknapjai: 

aradi vértanúk napja (október 6.)



a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapja (február 25.)



a holokauszt áldozatainak emléknapja (április 16.)



a Nemzeti Összetartozás Napja (június 4.)

Nemzeti ünnepeink: 

március 15.



október 23.


- 26 -

Egyéb, az iskola életében fontos események: 

évnyitó



szalagavató



ballagás



Angster- nap



évzáró.

Az iskolai közösségformálásában vannak még feladataink. A hasonló érdeklődés hozza össze a diáksportkörök, a szakkörök, és az énekkar tagjait, ezzel is erősítve az egyes csoportok összetartozásának érzését. A diákönkormányzat is igen fontos feladatot kap ezen a területen. A diákönkormányzat a tanulók önirányító, önszervező közössége, melynek keretében a tanulók

a

pedagógus

irányítóval

(vagy

pedagógus-közösséggel)

együtt,

saját

fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan intézik a saját és a közösség ügyeit. Nagyon fontos a dicséretek és a büntetések nyilvánosságra hozatala (név nélkül) a közös értékrend kialakítása érdekében. A feladatok megvalósításában kiemelt szerepet kap a pedagógusok személyes példamutatása. A konkrét feladatok felelőseit és az adott feladatokat az iskola munkatervében pontosan rögzítjük. Személyiség- és közösségalakító munkánk részeként fejlesztjük a tanulók életpályaépítési, szociális és életviteli kompetenciáit. 2.5. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Iskolánkban a hagyományos osztályfőnöki munka három fő területet ölel fel: 

az osztályfőnök teendőinek, kötelezettségeinek egy része adminisztrációs jellegű,



a másik része irányító, vezető jellegű feladat,



a harmadik része pedig szervező, összehangoló funkció.

E hármas feladatkör jegyében az alábbi feladatokat kell ellátniuk: 

Az osztályfőnök felügyeli a tanulók oktatási és nevelési folyamatban betöltött szerepét.



Szülői értekezleteket tart.



Kapcsolatot tart: az iskola vezetőivel, munkaközösség-vezetőkkel, az osztályban tanító kollegákkal, a szakoktatókkal, a külső gyakorlati képzőhelyek oktatóival, a kollégiumi nevelőkkel, a szülőkkel, igény esetén külső szakértőkkel.



Ifjúságvédelmi feladatokat lát el.



Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában.



Ellátja

az

osztályával

kapcsolatos

ügyviteli

teendőket:

a

napló

vezetése,

ellenőrzése; félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása; bizonyítványok,


- 27 -

törzslapok megírása; továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció; a hiányzások vezetése. 

Adminisztrációs feladatai ellátása révén figyelemmel kíséri a tanulók családi állapotában

történő

eredményét,

változásokat,

tanórán

kívüli

iskolalátogatási

elfoglaltságait,

szokásait,

vizsgákra

való

tanulmányi felkészülését,

jelentkezését, szakmaválasztását, továbbtanulását. 

Figyelmet fordít a tanulók

egészségi

és mentális állapotára, az azokban

bekövetkező változásokat jelzi a szülőknek. 

Az osztályfőnöki órák keretében foglakozik az iskola névadójával, intézményünk történetével

és

hagyományaival,

megismerteti

a

tanulókkal

a

város

nevezetességeit. 

Figyelmet fordít az együttélés fontos szabályaira, felhívja a kulturált viselkedés fontosságára a figyelmet.



Teret

biztosít

az

egészségvédelem

bemutatásának,

figyelmeztet

az

egészségkárosító tényezők illetve szenvedélybetegségek kialakulásának hosszú távú következményeire. 

Bevezeti a tanulókat a munka világába, megismerteti a legalapvetőbb fogalmakkal /pl.: állásinterjú, munkaszerződés, kollektívszerződés, szakszervezet stb./.



Felhívja a figyelmet az önálló élet legfontosabb nehézségeire /pl.: családalapítás, számlanyitás,

családi

költségvetés,

pénzbeosztás,

állami

juttatások,

munkavállalás külföldön, társadalombiztosítás, járulékok stb./. 

Igény esetén külső szakértőket hív egy-egy kérdés kör feltárására.



Az iskolai rendezvényekre való előkészületekben segíti az osztályt a vállalt feladatok ellátásában. Tisztázza a rendezvények célját, és az elvárt magatartást.



Felhívja a figyelmet a megfelelő megjelenésre.



A rendezvényeken felügyeli a tanulók kulturált részvételét.



Az

iskolán

kívüli

rendezvények

előtt

tájékoztatja

a

tanulókat

az

elvárt

viselkedésről, és a rendezvényen felügyeli az osztályt. 

A szülőkkel a szülői értekezletek illetve az ellenőrző révén és telefonon tartja a kapcsolatot.



Rendkívüli esetekben, hivatalos levélben értesíti a szülőt.



Problémás helyzetek megoldására rendkívüli szülői/nevelési értekezleteket hív össze, speciális nevelési helyzetek megoldására külső szakértők segítségét kéri.



Szükség esetén fegyelmi eljárást indít.

2.5.1. Közösségi szolgálat A szakközépiskolai tanuló osztályfőnöke a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet, amely alapján az Nkt.-ban Pedagógiai Program 2014

- 28 -

az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott ötven óra közösségi szolgálat elvégzése igazolható legkésőbb a tanuló érettségi bizonyítványa kiadásának időpontjára. A közösségi szolgálat keretei között 

az egészségügyi,



a szociális és jótékonysági,



az oktatási,



a kulturális és közösségi,



a környezet- és természetvédelemi,



a katasztrófavédelmi,



az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területen folytatható tevékenység.

A tanulót fogadó intézménynek az egészségügyi területen minden esetben, a szociális és jótékonysági terület esetében szükség szerint mentort kell biztosítania. A középiskola a 9–11. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan

elosztva

szervezzük

meg a

legalább

ötven

órás

közösségi

szolgálat

teljesítésének lehetőségét, amelytől azonban indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni. A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében az osztályfőnök az ötven órán belül – szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart. A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe. A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető. A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott. A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemeként 

a

tanulónak

közösségi

szolgálati

jelentkezési

lapot

kell

kitöltenie,

amely

tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát, 

az osztálynaplóban és a törzslapon az osztályfőnöknek dokumentálnia kell a közösségi szolgálat teljesítését,



az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad,



az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a


- 29 -

megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét. 2.6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai 2.6.1. A nevelőtestület minden tagjának feladata 

Legmagasabb színvonalon, a lehetőségeket legjobban hasznosítva nevelni, oktatni iskolánk diákjait.

 A NAT, a kerettantervek, és a pedagógiai program alapelvei, értékei, cél- és feladatrendszerének maradéktalan betartása és teljesítése. 

Szakmailag, pedagógiailag tovább képezni magát.



A pedagógusok általános működési feladatait /ügyeleti rend, ügyviteli feladatok, rendezvényszervezés,

tanórán

kívüli

feladatok

stb./

az

iskola

színvonalas

működéséhez szükséges mértékben olyan módon határozzuk meg, hogy a tantárgyi szakmai munka elsődlegessége és eredményessége mellett biztosítsuk a tanulók személyiségének optimális fejlődését és az iskola általános működési biztonságát is garantáljuk. 

Minden

pedagógus

alapvető

munkaköri

kötelessége

az

iskolai

munkazavartalanságát, eredményességét, a pedagógiai programokban rögzített célok elérését biztosító feladatok teljesítése. A fentiekre a nevelőtestület minden tagját a kiadott törvény, a rendeletek, utasítások és az iskola valamennyi vezetője kötelezheti, illetve utasíthatja. Ez magában foglalja a következőket: 

a tantervek végrehajtása,



a pedagógiai etika írott vagy íratlan törvényeinek betartása,



a feladatok vállalása önkéntes, kivéve az iskola vezetői által meghatározott feladatok /pl.: helyettesítés, ügyelet/,



a problémák nyílt megbeszélése - megfelelő hangnemben- a tanulóval, a szülővel, a kollégával, a vezetővel egyaránt,



az egészség, testi épség megőrzéséhez szükséges ismereteket átadása,



a szükséges intézkedéseket megtétele, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll,



a

tanuló-

és

gyermekbalesetek

megelőzésével

kapcsolatos

tevékenységek

megszervezése, 

a balesetek megelőzésével kapcsolatos ellenőrzési tevékenységeknek eleget tesz,



a tanulók iskolán kívüli rendezvényein, tanulmányi kirándulásokon a tanulók,



baleseteinek megelőzése érdekében a szükséges tennivalókat megtétele;



a védő- óvó előírások betartása és betartatása bombariadó esetén,


- 30 -



gondoskodás az illetékes szervek értesítéséről, az intézmény gyors és szakszerű kiürítéséről,



a kulturált viselkedés, ünnepélyeken a közösség döntése által meghatározott öltözködés.

2.7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 2.7.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Helyi tantervünk előírja tanulók eltérő műveltségi szintjéhez, neveltségéhez való alkalmazkodást. Ezért nemcsak a gyengék felzárkóztatására, hanem a tehetségek gondozására is gondot fordítunk. Az iskola és a tantestület akkor tudja ezeket, a különbségeket hatékonyan kezelni, ha képesek vagyunk intenzívebb differenciálásra. A

tehetséggondozást

tanórai

tevékenység

során

csoportbontással,

differenciált

foglalkozással és megfelelő motiváltsággal oldjuk meg. Tanórán kívül szorgalmazzuk tanulóink tanulmányi versenyeken való részvételét (iskolai szinttől egészen az országos szakmai és közismereti versenyekig). Szaktanárok és osztályfőnökök segítségével iskola szintű tanulmányi versenyeket szervezünk, itt keressük meg a kiemelkedő képességű és teljesítményű tanítványainkat. Szaktanári

segítséggel

lehetőséget

biztosítunk

szakkörök, diákkörök

vagy

egyéni

foglalkozás keretében tehetségük kibontakoztatására. Teljesítményük iskolán kívüli bemutatásához segítséget nyújtunk. Az

iskolai

versenyek,

bemutatók,

szereplések

nyújtanak

lehetőséget

a

tanulók

tudásának, tehetségének bemutatására. A helyi tanterv is előírja, hogy tanulóink helytörténeti ismeretekkel is rendelkezzenek, ezért tanévenként 2-3 alkalommal szaktanáraink múzeumi, várostörténeti- és ismereti órát tartanak. Az iskola színházbérletekkel rendelkezik, így lehetőség van színházlátogatásra is. Az osztályok évente osztálykirándulást, illetve szakmai kirándulást szervezhetnek. A tehetség, a képesség kibontakozását, a kedvenc terület elmélyültebb tanulmányozását szolgálják a szakkörök. Az évente értékelt és újra indított szakköri tehetségeket hozhatnak a felszínre, s lehetővé teszik a képességek felmérését és fejlesztését. A szakköröket szaktanárok vezetik, s a program alakulására a résztvevő diákok is hatással lehetnek. 2.7.2. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Az elmúlt években tapasztaltuk, hogy a beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók problémáinak döntő többsége mögött szociális problémák húzódnak meg. Nagyon fontos, hogy az ilyen esetek kiszűrése és diagnosztizálása minél hamarabb – lehetőleg már a 9. évfolyamon, illetve a gondok jelentkezésekor – megtörténjen.


- 31 -

Az iskola szakembereinek (osztályfőnök, szaktanár, iskolai védőnő, iskolapszichológus, bűnmegelőzési tanácsadó) együttes feladata a beilleszkedési gondokkal küzdő tanulók segítése. Az iskolába kerülő tanulók neveltségi szintjének megállapítása (kérdőívek, felmérések, egyéni beszélgetések, tanulói viselkedés megfigyelése, tesztek kitöltése) révén felmerülő problémás esetek felderítésére és esetleges megoldására, a közösség fejlesztésére az osztályfőnöki helyi munkaterv ad lehetőséget. 2.8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje Iskolánk valamennyi diákjának joga, hogy választó és választható diákként részt vegyen az iskolai

diákönkormányzat

munkájában. Ennek tagjaként véleményezési

joggal

rendelkezik. 2.8.1. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai Tagsági viszonya önkéntes, célirányos tevékenységéhez viszont szervezettségre van szüksége. Demokratikus úton választja tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek

a

közösség

megbízásából

hivatottak

az

ügyek

megvitatására,

határozathozatalra. Munkájának megszervezésére érvényes, hogy:  a Diáktanács (DT) irányítja tevékenységét, a

DT

az

osztályok

által

delegált

osztálytitkárokból

áll,

ők

szervezik

az

osztályközösségek munkáját, képviselik véleményét,  a DT elnökét az osztálytitkárok választják, aki szervezi a DÖK munkáját, képviseli az iskolát városi, megyei, országos szinten,  a DÖK éves munkaterv alapján dolgozik,  a DT ülései nyilvánosak,  munkájukat patronáló tanár segíti,  az érdekközösségen alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak, a

kialakított,

meglévő

vagy

hagyományokon

alapuló

közösségi

munkálatok,

közösségépítő tevékenységek fejlesztése, új hagyományok teremtése,  olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség,  a közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése,  a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése,  olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait.


- 32 -

2.9. A szülő, tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei, kapcsolattartásának formái Személytelenné vált világunkban intézetünk

a nevelő-oktató munka során

nagy

hangsúlyt helyez a legfontosabb partnerekhez, a tanulókhoz és szüleikhez fűződő személyes kapcsolatra. A gyerek és szülők számára a nyílt napok, fórumok, egyéni beszélgetések

során

igyekszünk

emberközelbe

hozni

az

iskolát.

Kihasználjuk

a

pályaválasztási kiadványokban való megjelenés lehetőségét is. A szülői ház és az iskola közötti kapcsolattartás négy szintre tagolódik, ezek a következők:  a tanuló szülei (gondviselői) és a pedagógus  az osztály szülői közössége és az osztályfőnök  az osztályok szülői munkaközösség-vezetője, az iskola igazgatóhelyettese  a szülői munkaközösség elnöke és az iskola igazgatója. A pedagógus, a tanuló és a szülő közötti – a közös pedagógiai feladatok megoldását célzó – kapcsolat formális kereteit jelen dokumentum, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat jelöli ki. A tanulók személyiségének formálása szempontjából ezeknél fontosabbnak tartjuk az informális lehetőségeket. Az iskola tanulója, illetve a tanuló szülője bármely tanulási, nevelési családi és egyéb problémájával megkeresheti az intézmény bármely tanárát, aki az ügyet köteles legjobb tudása szerint, segítő szándékkal és az elvárható diszkrécióval kezelni. Az információcsere történhet: 

az ellenőrző könyv útján (a szülő és a szaktanár, szakoktatók, osztályfőnök, igazgatóhelyettes, igazgató között),



szaktanárokkal,

osztályfőnökkel,

igazgatóval

és

helyettesekkel

előzetesen

egyeztetett időpontban, illetve a heti órarendben megjelölt fogadóórákon, 

az osztályok szülői értekezletein (tanévenként legalább két alkalommal),



iskolai

fogadónapon (valamennyi

pedagógus részvételével novemberben és

márciusban), 

telefonon.


- 33 -

A szülői munkaközösség: Az

iskolában

szülői

munkaközösség

működik,

tagjait

az

osztályok

szülői

munkaközösségei delegálják, elnöküket maguk közül választják. Tanévenként legalább két alkalommal ülésezik. Szerepe az iskolai életben:  gyakorolják a Köznevelési törvényben meghatározott jogaikat,  véleményezik az iskola alapdokumentumait,  véleményükkel segítik a szakmai munkaközösségek tankönyv kiválasztási feladatát,  segítik és szervezik az iskola közösségi életének egyes eseményeit (szalagavató, ballagás),  igény

szerint

segítenek

a

szabadidős

tevékenységek

lebonyolításában,

szervezésében. A szülői munkaközösség és az iskola közötti kapcsolattartást a nevelési igazgatóhelyettes segíti. A kollégiumi pedagógusokkal való együttműködés A kollégiumi nevelési programban megfogalmazottakon túl, a tanuló osztályfőnöke és a nevelésért felelős kollégiumi pedagógus félévenként kétszer megbeszéli az aktuális teendőket. Akut problémák esetén szükség szerint találkoznak. Ilyen esetekben az osztályfőnök a szülő elérhetősége szerint, azonnali szóbeli (telefon) vagy írásbeli tájékoztatást ad a szülő részére. A tantestület, a diákok és a szülők együttműködésének segítségére válhat, ha a fogadóórákon a szülőn kívül a tanuló is részt vehet. Ezzel a lehetőséggel az oktatónevelőmunkán belül a formális elemeket a minimumra tudjuk csökkentetni. 2.10. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen tejesítette. A tanulmányi követelményeket az iskola helyi tanterve és a szakmai programja határozza meg. A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. A tanulmányok alatti vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. Ha a tanulmányok alatti vizsgát az iskola szervezi, a vizsgabizottság az iskola pedagógusaiból áll. A 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról előírja, hogy ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen Pedagógiai Program 2014

- 34 -



az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában a kettőszázötven tanítási órát,



az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát,



egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja



és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen.

A tanuló osztályzatainak megítélése – az évközi teljesítménye és érdemjegyei alapján az adott tantárgyat tanító pedagógus kompetenciája és felelőssége. A szakmai orientáció és a szakmacsoportos alapozó oktatás év végi osztályzatát a tantárgyak részosztályzatainak átlaga határozza meg. Amennyiben valamelyik tantárgy osztályzata elégtelen, akkor a szakmai orientáció és a szakmacsoportos alapozó oktatás osztályzata is elégtelen. A tanuló - kiskorú tanuló szülője aláírásával - a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig, ill. a megengedettnél nagyobb arányú hiányzás esetén, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen, az engedély megadását követő három napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A kérelmet - a megfelelő mellékletekkel - az iskola igazgatója továbbítja a területileg illetékes megyei kormányhivatalba. A vizsgákat a kormányhivatal szervezi meg. Ha a tanuló független vizsgabizottság előtt vagy vendégtanulóként ad számot tudásáról, a vizsgabizottság, illetőleg a vizsgáztató iskola törzslapi bejegyzés céljából értesíti azt az iskolát, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló magasabb évfolyamra lépéséről

-

figyelembe

véve

a

független

vizsgabizottság

által

adott,

illetve

a

vendégtanulóként szerzett osztályzatot - az az iskola dönt, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha 

felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,



engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,



a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 51.§ (7) bekezdésében meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,



a tanuló a félévi, illetőleg év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.



Amennyiben iskolaváltás, vagy más típusú osztályba történő átlépés miatt a tanuló az iskola helyi tantervében az adott osztályra előírt követelményeket, ill. tantárgyat (tantárgyakat) az előző évfolyamokon nem teljesítette, ill. az előírt


- 35 -

tantárgyat nem tanulta, különbözeti vizsgát köteles tenni. Magasabb évfolyamba csak sikeres különbözeti vizsga esetén léphet. A tanuló minősítéséről és a tantárgyi követelményeknek való megfelelés alapján a magasabb

évfolyamra lépéséről

a nevelőtestület

tagjaiból

(az

osztályban

tanító

tanárokból) álló konferencia dönt Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő döntése alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, illetőleg a tanuló egyénileg készül fel. Az az iskola pedig, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll – kivéve, ha a tanuló független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról – állapítja meg a tanuló érdemjegyeit és osztályzatait, továbbá dönt – minden esetben – a tanuló magasabb évfolyamra lépésével kapcsolatos kérdésekben. Ha a sajátos nevelési igényű tanuló az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő tanuló a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról – felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, illetve az ehhez szükséges pedagógusokról – a szakértői véleményben foglaltak szerint – az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A beilleszkedési, tanulási

nehézséggel,

magatartási

rendellenességgel

küzdő

tanuló

esetén

a

szakvéleményt kiállító nevelési tanácsadó; sajátos nevelési igényű tanuló esetén a megyei utazó szakember hálózat költségvetése terhére kell gondoskodni. Ha a tanuló a tanév végén – három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le. Szakmai orientációból és a szakmacsoportos alapozó oktatásból javítóvizsgára kötelezett tanuló abból a tantárgyból javít, amelynek osztályzata elégtelen volt. Sikeres javítóvizsga esetén a tanuló teljesítette az előírt tanulmányi követelményeket, magasabb évfolyamba léphet. A Szakképzési törvény 39.§ (3), (5) bekezdése szerint: Ha a tanulónak a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gazdálkodó szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gazdálkodó szervezet hozzájárulása is szükséges. Ha a tanuló mulasztása a 20%-ot eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján úgy ítélhető meg, hogy mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, illetőleg az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, az Pedagógiai Program 2014

- 36 -

évfolyam

megismétlésétől

el

lehet

tekinteni.

Az

ügyben

a

szakképző

iskola

nevelőtestülete dönt, a gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gazdálkodó szervezet javaslatára. A szakképző évfolyamba lépés feltételeit az OKJ-ben meghatározott szakképesítéseknél az adott szakma Szakmai és vizsgakövetelményei (SZVK) tartalmazzák. Ha a szakiskola vagy a szakközépiskola olyan szakképesítés megszerzésére készít fel, amelyhez szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni, a tanulót az első szakképzési

évfolyamra

akkor

lehet

felvenni,

átvenni, illetve

a

továbbhaladását

engedélyezni, ha a szakmai alkalmassági vizsga követelményeit teljesítette. Az iskola a pályaalkalmassági követelményeket és a szakmai alkalmassági vizsga követelményeit a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra hozza. Ha az iskola szakképzési évfolyamába való lépés előfeltétele az érettségi vizsga megléte, a tanuló akkor is megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon, ha a vizsgát megkezdte, de nem fejezte be. Tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor fejezheti be, ha a tanítási év első félévének utolsó napjáig az érettségi bizonyítványt megszerezte. 2.11. Felvétel és átvétel az iskolába A felvételi eljárásról, a tanulói jogviszonyról a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet és a tanév rendjéről évente megjelenő miniszteri rendelet intézkedik. Központi felvételi vizsgát csak a szakközépiskolában tartunk, és az általános iskolai osztályzatokkal 50-50%-ban vesszük figyelembe. 

A szakképző évfolyamokra történő felvétel a megelőző iskolaszakaszban elért eredmények, és a jogszabályban előírt egészségügyi alkalmassági vizsgálat alapján

történik. A gyakorlati

helyen

történő elhelyezésekre

az érvényes

szakképzési rendelkezések alapján kerül sor. 

Feltételesen beiratkozhat az érettségire épülő szakképző évfolyamra a tanuló akkor is, ha javító érettségi vizsgára utasították. Tanulmányait azonban csak akkor folytathatja, ha az októberi vizsgaidőszakban sikeres érettségi vizsgát tesz. Ilyen esetben a beiratkozás feltétele az iskola igazgatójához benyújtott kérelem kedvező elbírálása.

Más iskolából történő átvételről az igazgató dönt az átvételt kérő tanuló tanulmányi eredménye és magatartása alapján. Szakképző évfolyamra történő átvételnél a tantárgyi beszámíthatóság tekintetében az igazgató véleményt kér a szakképzési igazgatóhelyettestől. Az átvétel az adott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye, valamint a szakmai programban foglaltak alapján történhet. Az átvétel történhet tantárgyi különbözeti vizsgával vagy évfolyamismétléssel. Az átvétel után a tanulóra az adott iskolatípus és évfolyam követelményei kötelező érvényűek.


- 37 -

2.11.1. Az átlépés lehetőségei A 20/2011 évi CXC. tv.(a nemzeti köznevelésről) 46.§ n bekezdése kimondja:”A tanuló joga különösen, hogy kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe”. A 2011. évi CLXXXVII. tv. a szakképzésről szóló törvény 7. § j) bekezdése értelmében a szakképzésben a szakmai előkészítő érettségi tantárgyi vizsgát vagy az ágazati szakmai érettségi vizsgát a szakmai követelmények teljesítésébe beszámíthatók. A szakiskolában és szakközépiskolában – amennyiben az osztálylétszám még növelhető az alábbiak szerint történik az átlépés:  Középiskola 9. évfolyamára felvett tanuló szakiskolai ágra tantervi különbözeti vizsgával vehető át, ha a középiskolai osztályban tanító pedagógusok úgy ítélik meg, hogy a továbbhaladása azon az ágon eredményesebb és a szülő ezt írásban is kérte.  Szakiskola ágra felvett tanuló középiskolai évfolyamra abban az esetben léphet át, ha tanulmányi eredménye iskolánkban legalább a közepes szintet elérte, magatartása példás, valamint az átlépéshez szükséges tantervi különbözeti vizsga tárgyaiból legalább a közepes eredményt elérte.

2.12. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegélynyújtás oktatása, a segítségnyújtás népszerűsítése társadalmi érdek. Hazánkban évente közel egy millió mentőhívást fogadnak, mintegy húszezer személyi sérüléssel járó közlekedési, közel 100 halálos munkahelyi baleset következik be és több mint 200 tizennégy éven aluli gyermek hal meg traumás sérülés következtében. Éves szinten közel 20 ezer, azaz kb. 25 percenként egy ember hal meg hirtelen szívhalálban. Bizonyított tény, hogy a hirtelen bekövetkező egészségkárosodás esetén a sérült életben maradási esélyei az első néhány percben elvégzett ellátástól függ, ez azt jelenti, hogy a helyszínen lévő laikusok kezében a beteg élete. Ezzel szemben a felmérések azt mutatják, hogy a magyarok kevesebb, mint 1%-a tud hatékonyan elsősegélyt nyújtani. További, ismert tény a külföldi felmérések alapján, hogy a segélynyújtást elsajátítani iskolás korban a legcélszerűbb. Célunk: Képesek legyenek a tanulók elsősegélyt nyújtani a balesetet szenvedett egyéneken. Ismerjék fel azokat a veszélyes helyzeteket, melyekben az egyén megsérülhet. Tegyenek meg mindent a baleset helyszínének biztosítása érdekében, hogy elkerüljék a további sérüléseket. Legyenek képesek a baleset helyszínén érdemben tevékenykedni, életet menteni! Merjenek, és akarjanak segíteni a bajbajutott embertársaiknak!


- 38 -

Feladat: 

Tevékenykedés a baleset helyszínén: Helyszíni tájékozódás- helyszínbiztosítás, kimentés (Rautek- féle műfogás alkalmazása) betegvizsgálatok (belgyógyászati, traumatológiai, eszméletlen beteg vizsgálata).



Jelek

és

tünetek

észlelése,

értékelése

(életjelenségek:

pulzus,

légzés,

tudatállapot, valamint bőrszín, hőmérséklet és a pupilla eltérései) optimális és kóros eltérések ismerete. 

Primer légzés és keringés leállás okai, hátterükben megbújó okok – felismerésük.



BLS: eszköz nélküli újraélesztés a mentő kiérkezéséig: szabályai (kit kell újraéleszteni, mikor lehet, vagy kell abbahagyni az újraélesztést), a BLS lépései: komplex cardio- pulmonalis újraélesztés.



Eszméletlen állapot - hátterében álló okok - eszméletlenség felismerése, ellátása a mentő kiérkezéséig (átjárható szabad légút biztosítása) - stabil oldalfekvő helyzet biztosítása kizáró okok meglétes esetén egyéb módszerek alkalmazása.



Fejsérülések: tudatállapot vizsgálata, gyakori kérdések állapotára vonatkoznak. A koponya anatómiai

- melyek a tudat

felépítése

(koponyacsontok,

agyállomány, agyvíz). Agyrázkódás, agyzúzódás, vérzés a koponya üregén belül, koponyaalapi törések jelek és tünetek - ellátásuk, elsősegélynyújtó teendői. 

Magasból történő leesés: gyakori kórképek - gerincsérülés. A gerincoszlop felépítése (csigolyák és a gerincvelő), funkciói. Sérülésükkel kapcsolatos tünetek felismerése, elsősegélynyújtó teendői a helyszínen a mentő kiérkezéséig.



Mellkasi sérülések: A mellkas anatómiai felépítése, a benne lévő főbb képletek és azok funkciói. Bordatörés jellegzetes tünetei, teendők bordatörés esetén- a sérült optimális elhelyezése. PTX- légmell kialakulásának folyamata, jellegzetes tünetei és azonnali teendők.



Légúti akadály- fulladás jellemző tünetei- azonnali teendők (Heimlich-féle műfogás), méh és darázscsípés - allergiás egyéneknél - által okozott légúti akadály és megszüntetésének lehetősége (conicotomia).



Áthatoló

sérülések:

Idegen

test

behatolása

az

emberi

szervezetbe-

elsősegélynyújtó feladata, azonnali teendők. 

Sebek keletkezése és fajtái.



Vérzések keletkezése és fajtái- az erek anatómiai felépítése.



Külső és belső vérzések jellegzetességei.



Hajszáleres vérzés és ellátása- sebellátás szabályai (seb tisztítása, fertőtlenítése, steril fedőkötés felhelyezése).

 

Vénás vérzés és ellátása- vénás nyomókötés készítése. Artériás vérzés és ellátása- artériás nyomókötés készítése, artériás nyomópontok a szervezetben.



Végtag amputáció és ellátása.


- 39 -



Tompa hasi sérülések: máj és lépsérülés (anatómiai felépítésük) jellemző tünetei azonnali teendők.



Hő

ártalmak:

égési

sérülések

keletkezése,

osztályozásuk

mélységük

és

kiterjedésük alapján, ellátási módozataik. 

Áramütés jellemzői: a sérült áramkörből történő eltávolítása- áramtalanítás útján.



Csontot és ízületet ért sérülések: törés, ficam, rándulás jellemző tünetek és ellátásuk, rögzítési módozatok alsó és felső végtagsérülés esetén.



Szívinfarktus jellemzői, teendők a mentő kiérkezéséig.



Epilepsziás roham felismerése a jellemző tünetek alapján, lehetséges teendők a roham alatt.



Cukorbetegség jellemzői: alacsony és magas vércukorszint által okozott hirtelen fellépő rosszullétek és azok tünetei, ellátásuk.



Mérgezések általános jellemzői.



Gázmérgezések jellemzői teendők szén-dioxid és szén-monoxid mérgezés esetén.



Marószerek

okozta

mérgezéses

állapotok:

lúg-

és

savmérgezés

(bőrön,

emésztőrendszerben) jellemzői azonnali teendők. 

Alkoholmérgezés jellemzői, létrejöttük- elsősegély nyújtási teendők.



Gyógyszermérgezés- kiváltó okok, azonnali teendők.



Ételmérgezések (gombák okozta mérgezés), jellemző tünetek, felismerésük azonnali teendők.

Megvalósítás és kivitelezés: 

Tanórán (biológia, egészségtan, munkavédelem, kémia, fizika, osztályfőnöki órák, valamint szakképző osztályok esetén szaktárgyi tantárgyak keretében) előadás (elméleti

és

beszámolás,

gyakorlati), gyakorló

gyakorlással,

kiselőadás

feladatok,

sebimitációk

és

feldolgozás,

szituációk

felhasználásával,

csoportos

kapcsán, videó

munka

ambubabán

filmek,

és

történő

diák,

könyvben

megyei,

országos

fényképek segítségével. 

Tanórán

kívül:

elsősegélynyújtó

tanfolyam,

városi,

megmérettetések, egészségfejlesztő programok keretében: előadás, gyakorlással egybekötve

–

meghívott

vendégek

előadása

(pl.

mentőorvos,

mentőtiszt,

védőnő), filmvetítés, vetélkedő szervezése.

3. Helyi tanterv


- 40 -

3.1. A választott kerettanterv megnevezése A helyi tantervet az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendeletben kiadott kerettanterv és 14/2013. (IV.5.) NGM rendelet alapján készítettük el. A részletes helyi tantervünk a http://www.angsterj-pecs.sulinet.hu/index1.php honlapon a Publikus dokumentumok között a Helyi tantervek menüpont alatt található.

3.2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám fölötti kötelező tanórai foglalkozások Az alábbi táblázatok az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak kötelező és választható tanórai foglalkozásait és ezek óraszámait tartalmazzák. A

közismereti

tárgyak

esetében

a kerettanterv

minden

képzéstípusban,

minden

évfolyamon az éves óraszám 90%-át fedi le. A fennmaradó 10 % elosztásáról a szaktanárok döntenek az év elején készített bemeneti mérések eredményei alapján, s ezt az órafelosztást a tanmeneteikben rögzítik. A szakképzéshez tartozó osztályok óraszámai a Szakmai program című fejezetben találhatók.


- 41 -

Szakközépiskolai óratervek Szakközépiskolai óraterv 2014/2015-ös tanév végéig felmenő rendszerben Óraszámok

Éves Óraszám Éves Óraszám Éves Óraszám Éves Óraszám óraszám /ciklus óraszám /ciklus óraszám /ciklus óraszám /ciklus

Osztály

9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

148

8

148

8

148

8

128

8

Történelem és társadalomismeret

74

4

74

4

74

4

96

6

37

2

Társadalomismeret és etika Idegen nyelv

111

6

111

6

111

6

96

6

Matematika

111

6

111

6

111

6

96

6

Ének-zene

37

2

37

2 37

2

32

2

Rajz és vizuális kultúra 2

37

2

37

2

32

2

Testnevelés és sport

92,5

5

92,5

5

92,5

5

80

5

Fizika

74

4

74

4

Földrajz

55,5

3

55,5

3

Biológia

74

Kémia

55,5

3

55,5

3

Informatika

37

2

37

2

Szakmai orientáció

185

10

185

10

4

64

1* 4

74

4

64

4

Szakmacsoportos alapozó oktatás

296

16

256

16

Szabadon tervezhető

18,5*

1*

16*

1*

1110

60

960

60

Kötelező óraszám a törvény alapján *

1*

Tanulócsoportonként 16*

37

Tanulócsoportonként 18,5*

Osztályfőnöki

1017,5

55

1017,5

55

Szabadon tervezhető óraszámok elosztása.


- 42 -

Szakközépiskolai óraterv 2015/2016-os tanév végéig felmenő rendszerben (a mindennapos testnevelés bevezetése a 2011. évi CXC. a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján) A választott érettségi tantárgyból az érettségire való felkészítést a kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozás keretében a 11-12. évfolyamon heti 4 óra időkeretben határozzuk meg. Az érettségire felkészítést a 12. évfolyamon a kerettantervben meghatározott óraszámon felül, a négy kötelező érettségi tárgyból, heti 1 óra időkeretben biztosítjuk.

Óraszámok

Éves Óraszám Éves Óraszám Éves Óraszám Éves Óraszám óraszám /ciklus óraszám /ciklus óraszám /ciklus óraszám /ciklus

Osztály

9.

10.

11.

12.


148

8

148

8

148

8

128

8

Történelem és társadalomismeret

74

4

74

4

74

4

96

6

37

2

Társadalomismeret és etika Idegen nyelv

111

6

111

6

111

6

96

6

Matematika

111

6

111

6

111

6

96

6

Ének-zene

37

2

37

2 37

2

32

2

Rajz és vizuális kultúra 2

37

2

37

2

32

2


185

10

185

10

185

10

160

10

Fizika

74

4

74

4

Földrajz

55,5

3

55,5

3

Biológia

74

Kémia

55,5

3

55,5

3

Informatika

37

2

37

2

Szakmai orientáció

185

10

185

10

64

1* 4

74

4

64

4

Szakmacsoportos alapozó oktatás

296

16

256

16

Szabadon tervezhető

18,5*

1*

16*

1*

1202,5

65

1040

65

Kötelező óraszám a törvény alapján *

1* 4

Tanulócsoportonként 16*

37

Tanulócsoportonként 18,5*

Osztályfőnöki

1110

60

1110

60

Szabadon tervezhető óraszámok elosztása.


- 43 -

Szakközépiskolai óraterv a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben

Évfolyam

9.

10.

11.

Különbség

Óraszám/ ciklus

Éves óraszám

Különbség

Óraszám/ ciklus

Éves óraszám

Különbség

Óraszám/ ciklus

Éves óraszám

Különbség

Óraszám/ ciklus

Éves óraszám

Az 51/2012.(XII.21.) számú a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló EMMI rendelet alapján.

12.

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

180

10

+2 180

10

+2 180

10

+2 180

10

+2

Idegen nyelvek

144

8

+2 108

6

108

6

144

8

+2

Matematika

144

8

+2 144

8

+2 144

8

+2 144

8

+2

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

72

4

72

4

144

8

+2 144

8

+2

36

2 36

2

Etika Biológia- egészségtan

72

4

72

4

36

2

36

2

Fizika

72

4

72

4

Kémia

72

4

36

2

Földrajz

72

4

36

2

36

2

Művészetek

+2

Informatika

72

4

+2 72

4


180

10

180

10

180

10

180

10

Osztályfőnöki

36

2

36

2

36

2

36

2

Szakmai tárgyak órakerete

216

12

252

14

288

16

396

22

Rendelkezésre álló órakeret

1260

70

1296

72

1260

70

1260

70


+4

- 44 -

Új rendszerű érettségire felkészítő intenzív képzés Általános műveltséget megalapozó felnőttoktatás nappali tagozata. A 3 éves képzés alapja a 4 évre szóló szakközépiskolai kerettanterv. Az érettségire felkészítést a 12. évfolyamon a kerettantervben meghatározott óraszámon felül, a négy kötelező érettségi tárgyból, heti 1 óra időkeretben biztosítjuk. Tantárgy 10

Óra/ ciklus

11

Óra/ ciklus

12

Óra/ ciklus

Megnevezés

1.

Osztályfőnöki óra

37

2

37

2

32

2

2.


259

14

222

12

222

12

3.

Történelem

111

6

74

4

96

6

4.

Idegen nyelv *

185

10

148

8

128

8

5.

Matematika

185

10

203,5

11

176

11

6.

Informatika

74

4

74

4

7.

Fizika

74

4

74

4

8.

Biológia

74

4

9.

Kémia

55,5

3

10.

Földrajz

55,5

3

11.

Rajz és vizuális kultúra

12.

Társadalomismeret és etika

13.

Testnevelés

92,5

5

92,5

5

Kötelező összesen:

1110

60

1100

60

Összesen: óra/ciklus

60


55,5

37

3

128 óra/8 óra választott érettségire felkészítő

S.

64

4

64

4

48

3

2

60

32

2

990

60

60

- 45 -

Szakiskolát végzettek középiskolája

Évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret


11.

Különbség

Óraszám/ ciklus

Éves óraszám

Különbség

Óraszám/ ciklus

Éves óraszám

A szakiskolások középiskolája a 3 éves szakiskolát (vagy korábban szakmunkásképző intézetet) végzett tanulók számára biztosítja az érettségi vizsgára történő felkészítést. A szakiskolások középiskolája 2 évfolyamból áll (I., illetve 11., II., illetve 12.), amelynek programja a 3 éves szakiskolai közismereti programra épül. Az iskolatípus célja az, hogy olyan ismereteket nyújtson, illetve olyan készségeket, képességeket fejlesszen, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét. Ugyanakkor tekintetbe kell venni azt, hogy a 3 éves szakiskolai program során az alacsony közismereti óraszámok miatt nem nyílt lehetőség arra, hogy a tanulók az elvégzett évfolyamokon maradéktalanul elsajátítsák a Nat-ban előírt követelményeket, ezért itt a hiányok pótlására különösen nagy hangsúlyt kell helyezni.

12.

252 216 252

14 12 14

+36 +36

217 248 217

14 16 14

+32 +64 +32

180

10

+36

186

12

+32

72 72 180 36

4 4 10 2

62 155 31

4 10 2

1260

70

1116

72

- 46 -

Érettségire felkészítő levelező képzés Általános műveltséget megalapozó felnőttoktatás. A 3 éves képzés alapja a szakközépiskola 4 évre szóló kerettanterve. Érettségire készít fel. A felnőttoktatás követelményei nem térnek el a nappali rendszerű oktatás követelményeitől. A felnőttoktatásban a tanórai foglalkozásokra, az osztálybontásra a mindennapos testedzésre vonatkozó előírások alkalmazása nem kötelező. Az idegen nyelv és az informatika tantárgy oktatása, az érettségi vizsgára történő felkészítés megkívánja e tantárgyak csoportbontásban történő tanítását. Az érettségire felkészítést a 12. évfolyamon a kerettantervben meghatározott óraszámon felül, a négy kötelező érettségi tárgyból, heti 1 óra időkeretben biztosítjuk.

Tantárgy 10

Óra/ ciklus

11

Óra/ ciklus

12

Óra/ ciklus

S.

Megnevezés

1.

Magyar nyelv és irodalom, kommunikáció

111

6

111

6

80

5

2.

Történelem, társadalmi ismeretek, művészeti ismeretek

55,5

3

55,5

3

48

3

3.

Idegen nyelv *

74

4

74

4

96

6

4.

Matematika

111

6

111

6

80

5

5.

Informatika

0

0

0

0

32

2

6.

Fizika

37

2

37

2

7.

Biológia

37

2

37

2

8.

Kémia

37

2

37

2

9.

Földünk és környezetünk

37

2

37

2

10.

Filozófia, etika

0

0

0

0

32

2

Kötelező összesen:

499,5

27

499,5

27

432

27

Összesen: óra/ciklus

27


27

Fakultáció 64*

4* 4* 4* 4*

27

- 47 -

Köznevelési HÍD II. program

Éves óraszám

Köznevelési HÍD I. program Évfolyam

9.

Műveltségi területek

Élő idegen nyelv

50

2,94

Matematika

60

3,53

Társadalom és jelenkor ismeret

50

2,94

Természetismeret

100

5,88

Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok

200

11,76

Szakmaismeret

200

11,76


180

10,59


1020

60

Köznevelési HÍD II. program (C) Évfolyam

Különbség

10,59

Óraszám/ ciklus

180

Éves óraszám

Kommunikáció és anyanyelv

Óraszám/ ciklus

az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet alapján

9.

Műveltségi területek Kommunikáció, anyanyelv

252

14

Élő idegen nyelv

180

10

Matematika

234

13

Társadalom és jelenkorismeret

144

8

Természetismeret

198

11

Alapvető munkavállalói és életpálya építési modulok

72

4

Testnevelés

72

4

+72

Informatika

72

4

+72

Osztályfőnöki

36

2

1260

70



+72

+54

+54

+324

- 48 -

Évfolyam Műveltségi területek

10.

216

12

122,5

7

Élő idegen nyelv

144

8

105

6

Matematika

216

12

122,5

7


108

6

70

4

Természetismeret

108

6

70

4

Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok

36

2

35

2


72

4

70

4

Informatika

36

2

35

2

Osztályfőnöki

36

2

35

2


972

54

665

38

Köznevelési HÍD II. program (C) Felnőttoktatás esti tagozat Évfolyam

Óraszám/ ciklus

Kommunikáció, anyanyelv

Éves óraszám

9.

Óraszám/ ciklus

Éves óraszám

Óraszám/ ciklus

Éves óraszám

Köznevelési HÍD II. program rész-szakképesítés közismereti program (A)

9.

Műveltségi területek Kommunikáció, anyanyelv

144

8

Élő idegen nyelv

108

6

Matematika

108

6


72

4

Természetismeret

36

2

Alapvető munkavállalói és életpálya építési modulok

36

2

Szakmaismeret

72

4

576

32



- 49 -

3.3.Tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei A tanulók és a tanárok által használt közismereti és szakmai tankönyveket a hivatalos tankönyvlistából a tankönyvfelelős rendeli meg az előzetes igények felmérése után a szakmai munkaközösségekkel egyeztetve. A kiválasztás elvei: 

feleljen

meg

a

tantervi

előírásoknak.

illetve

a

szakmai

és

vizsgáztatási

követelményeknek, 

következetesen egymásra épüljenek,



áttekinthetők, érthetők legyenek,



lehetőleg tartós kivitelűek legyenek,



ára megfizethető legyen,



a szakmai könyvek feleljenek meg a moduláris kompetenciaalapú képzés követelményeinek.

Az egyéb taneszközöket- ruházatot vagy más felszerelést (pl. tornaruházat, íróeszközök, rajzeszközök, füzetek stb.) – ha a szaktanár úgy ítéli, meg hogy az általa tartott foglalkozásokon nélkülözhetetlenek, a tanulók kötelesek beszerezni. A tanári segédletek (szakkönyvek, tantárgyi programok) megvásárlása az iskola anyagi helyzetének függvényében a rendelkezésre álló folyamatos kínálat alapján történik. A tankönyv, taneszköz és tanulmányi segédlet kiválasztása- az alapelvek szem előtt tartásával - szakmai munkaközösségek, valamint a pedagógusok együttes kompetenciája és felelőssége. 3.4. A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai Az iskolatípusok képzési céljai (NAT, kerettantervi célok, helyi célkitűzések) A

szakközépiskolában

az

általános

és

szakmai

műveltséget

megalapozó,

azt

kiterjesztő, megerősítő nevelő-oktató tevékenység folyik, a tanuló a középiskolai évfolyamon felkészül az érettségi vizsgára, felsőfokú iskolai továbbtanulásra, és előkészül a szakképzésbe való bekapcsolódásra. A kilencedik évfolyamtól kezdődően a szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően

a

szakmacsoportos

alapozó

oktatás

lehetőséget

nyújt

a

választott

szakmacsoport közös elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. Célunk, hogy szakközépiskolai tanulóink minél szélesebb körben válasszák az érettségi utáni szakképzést, majd ezt követően folytassák tanulmányaikat a felsőoktatásban, vagy szakmai végzettséggel lépjenek be a munkaerőpiacra. Valamennyi szakmacsoportban


- 50 -

kiemelt területként kezeljük az informatikai és idegen nyelvi képzést, a környezettudatos gazdasági szemléletet. A szakközépiskolában, a szakképzési évfolyamokon szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai vizsgára történő felkészítés folyik. Az iskolai rendszerű szakképzés az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmény, valamint a szakképesítés központi programja (tanterve) alapján szakmai elméleti és gyakorlati képzés keretében történik. Arra törekszünk, hogy tanulóink képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, majd szakmájukban elhelyezkedni. Célunk, hogy tudásuk, képességeik és készségeik, szakmai kompetenciáik feleljenek meg a munkába állásuk idején támasztott elvárásoknak, követelményeknek.

A

szakképző

évfolyamokon

kiemelten

kezeljük

a

tanulók

munkavállalói esélyeinek növelését, a vállalkozóvá válás segítését, az informatikai írástudás és idegen nyelvi kompetenciák fejlesztését, a folyamatos fejlődésre való motiválást, felkészítést az élethosszig tartó tanulásra, a fenntartható gazdálkodásra. 3.5. Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Hátrányos helyzet és veszélyeztetettség Hátrányos helyzetűek Ebbe a csoportba azok a tanulók tartoznak, akiknek alapvető szükséglet-kielégítési lehetőségei

korlátozottak.

Családjuk,

szűkebb

társadalmi

környezetük

elsősorban

szociális, kulturális téren az átlaghoz képest negatív eltérést mutat. A hátrányos helyzet kialakulásához vezető tényezők az alacsony jövedelem, fogyasztási szint, a rossz lakáskörülmények, a szülők alacsony iskolázottsági, műveltségi szintje. Ezen tényezők közül egyre több alacsony jövedelemmel rendelkező családdal találkozunk iskolánkban is. Ezek a hátrányok esélyegyenlőtlenséghez vezetnek. A csonka családban nevelődő tanulóknál

a

hátrányok

halmozottan

jelentkezhetnek.

Segítséget

jelenthetnek

a

hosszabb-rövidebb ideig tartó támogatások, az anyagi segélyezés, az ingyenes étkezés biztosítása, a tankönyvtámogatás stb. A közbelépés halogatása esetén a hátrányos helyzetből kialakulhat a veszélyeztetettség.

Veszélyeztetettség A törvény szerint a veszélyeztetettség olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Az ilyen családban gyakori a devianciák halmozott előfordulása

(alkohol,

drog,

brutalitás,

bűncselekmény).

Következmény

lehet

a

gyermekeknél is megjelenő deviáns magatartási formák kialakulása, a negatív társadalmi Pedagógiai Program 2014

- 51 -

csoportokhoz való csatlakozás, az alkoholizálás, a kábítószer-élvezet. Ilyen esetben segíteni csak tartós, szakember által nyújtott támogatással lehet. Az ifjúságvédelmi tevékenység feladatai Általános gyermekvédelmi feladatok: A gyermek- és ifjúságvédelem alapvető feladata a családi nevelésből, a környezetből fakadó intenzív ártalmak, zavarok kiküszöbölése, enyhítése. Ennek megvalósítása érdekében az ifjúságvédelem különböző tudományokat (pedagógia, pszichológia, jog, szociálpolitika, szociálpszichológia, stb.) szakmai tevékenységeket, intézménytípusokat használ fel. Mivel a gyermekvédelem és a pedagógia elválaszthatatlan egységet alkot, az iskola alapvető célja, hogy pedagógiai munkájának minden területén a prevenció gyakorlata érvényesüljön, s vallja, hogy a megelőzés szempontjából fontos, az olyan pszichés körülmények biztosítása, amelyekben a tanulók jól érzik magukat. A prevenciós munka eredménye, ha a tanuló képessé válik a társadalmilag el nem fogadott jelenségekkel szembeni önvédelemre, s a destruktivitás helyett az önfejlesztő, építő magatartás-formát választja. A társadalomban végbemenő folyamatoktól elválaszthatatlanul iskolánkban is nő a szociális, a családi, az egészségügyi vagy egyéb okokból fakadó hátrányos tanulók létszáma. Folyamatos és legfőbb feladat a hátrányokból fakadó veszélyeztetettség megelőzése. Ha az előforduló veszélyeztetettség fennállását nem tudjuk pedagógiai módszerekkel megoldani, akkor jelezni kell azt az illetékes gyermekjóléti szolgálatnál. Pedagógiai tevékenységek: 

Feltárás,

megszüntetés:

problémáinak

a

hátrányos

fel-ismerése,

feltárása,

és a

veszélyeztetett problémák

helyzetű

okainak

tanuló

megkeresése,

segítségnyújtás (egyéni beszélgetések, tanórán kívüli foglalkozások, külső segítők bevonása),

krízishelyzetek

kezelése

(iskolaorvos,

szakellátó

intézmények,

gyermekjóléti szolgálatok). 

Prevenció:

személyiségfejlesztés,

értékközvetítés,

közösségfejlesztés,

beilleszkedéssel, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók segítése, a szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek. Pedagógiai eljárások: egyéni, segítő beszélgetések, megfelelő szakemberek bevonása, szükség esetén a család bevonása a probléma megoldásába, a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekek tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése, tanulás módszertani ismeretek

nyújtása,

speciális

közösségi

foglalkozások

(önismereti

órák,

konfliktuskezelési, szabadidős foglakozások). Egészségnevelő tevékenységek: felvilágosító, megelőző munka.


- 52 -



Családi életre nevelés, egészségvédő programok, egészségügyi szűrővizsgálatok, kiemelten

kezelt

témák:

a

szenvedélybetegségek

megelőzése

(dohányzás,

alkohol, drog), fontos feladat az iskolai drogstratégia gyakorlati alkalmazása. Kapcsolattartás, kapcsolatok kiépítése: A veszélyeztetett gyermekek felderítése az osztályfőnökök feladata. Az osztályfőnök kapcsolatot tart a szülőkkel (személyesen és telefonon). Meghatározó szerepe van a fogadó óráknak és a szülői értekezleteknek. Fontos az osztályfőnökök és a szaktanárok kölcsönös folyamatos együttműködése is. Szükség esetén az iskola felveszi és tartja a kapcsolatot az illetékes önkormányzatokkal, a gyámügyi hatósággal, az állami gondozást végző otthonokkal, a gyermekvédelmi szakellátó intézményekkel, a rendőrséggel és a nevelési tanácsadóval. Indokolt esetben a PRO 500-as Alapítvány anyagi segítséget nyújt a nehéz anyagi körülmények között élő tanulóknak. A kollégiumi elhelyezésben tudunk segíteni a rászoruló diákoknak. Az osztályfőnök tájékoztatási kötelességei: 

Az osztályfőnök tájékoztatja a tanulókat: 

az ifjúságvédelmi segítő szervezetekről,



az iskolán kívül igénybe vehető ifjúságvédelmi szakellátó intézményekről (Gyermekjóléti Szolgálat, segélytelefon).



Tájékoztatja a szülőket: 



az iskolai és az iskolán kívüli segítő, szakellátó szervezetekről.

Tájékoztatja a pedagógusokat 

a szakirodalomról,



a pályázati lehetőségekről,



a továbbképzési lehetőségekről,



az ifjúságvédelmi segítő és szakellátó intézményekről.

3.5.1. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok A tanulási kudarc Iskolánk kiemelt figyelmet fordít a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatására. Tanulási kudarcnak tekintjük, ha a tanuló tanév végén vagy félévkor valamely tantárgyból megbukik, ill. tanév végi vagy félévi osztályzata az előző tanév végi osztályzatához képest jelentősen – legalább két jeggyel – romlik. Nem tekintjük tanulási kudarcnak, egy tanuló folyamatosan az átlag alatt teljesít, mert képességei alapján nem tud többet produkálni. Célunk, hogy a tanulási kudarcot a minimumra csökkentsük, ill. megelőzzük.


- 53 -

A tanulási kudarc, ill. veszélyének felismerése A tanulási kudarc időbeni felismerése feltételezi a szaktanár és az osztályfőnök aktív együttműködését, akik a probléma tudatosítása után egyénre szabott koncepcióval segítik

a

tanulót

a

felzárkózásban.

A

tanulási

kudarc

megelőzése

érdekében

pedagógusaink a továbblépéshez szükséges tudásszint felmérésével kezdik minden tanév elején a tantárgyak oktatását – ha ennek tananyaga korábban oktatott ismeretekre épül. A tanulási kudarc okainak feltárása A tanulási kudarc leggyakoribb okai:

A



beilleszkedési, tanulási és magatartási problémák (BTM)



sajátos nevelési igényből eredő hátrány (SNI)



a motiváltság hiánya



a nem megfelelő önértékelésből származó megalapozatlan pályaválasztás



hiányos előtanulmányok.

probléma

okainak

együttműködésének,

feltárásában valamint

a

fontos

szerep

szaktanári

jut

a

tanár

munkacsoportok

és

a

szülő

működésének

(tapasztalatcsere).

3.5.3. A kudarc megszüntetésére irányuló pedagógiai tevékenység A magatartási zavarból adódó tanulási kudarc esetén: A

magatartási

zavarból

adódó

tanulási

kudarc

megszüntetésében

leginkább

az

osztályfőnök és a szülő szoros kapcsolattartása (esetleg szakszolgálat bevonása) vezethet eredményre. Ha a szakértői bizottság megállapítja a sajátos nevelési igényt (pl: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia), fejlesztő foglalkozásra irányítjuk a tanulót. A tanulót a szakértői bizottság határozata alapján mentesítjük az értékelés alól. Iskolánk megszerezte a „DYSLEXIA

VETO” Diszlexiás barát iskola címet. Ez által

pedagógusaink sikeresen zárkóztatják fel a fenti problémával küzdő tanulókat. A motiváltság hiánya esetén: Fontos, hogy a tanuló tudatában legyen a megszerzendő ismeretek konkrét hasznának. A nem megfelelő önértékelésből származó megalapozatlan pályaválasztás: Vannak esetek, amikor a tanuló szülei vagy maga a tanuló nem megfelelően választottak a továbbtanulás lehetőségei közül. Ilyenkor javasolt az oktatási intézményben az azonos szakmacsoporton belül más szakma tagozat választása. Hiányos előtanulmányok:


- 54 -

A hiányos előképzettséggel rendelkező tanulókat aktívan bevonjuk a felzárkóztató munkába. A felzárkóztatás formái: 

tanórai ismétlő, szintre hozó, felzárkóztató foglalkozások (tanév eleji ismétlés)



tanórai

felzárkóztatás

differenciált

osztálymunkában

(differenciált

feladatok,

követelmények, egyéni haladási tempó, tanulás-módszertani segítség biztosítása) 

tanórán kívüli egyéni vagy csoportos felzárkóztatás (korrepetálás)

A szaktanár, akinek tanulócsoportjában tanulási kudarcnak kitett tanuló tanul, vagy a tanulócsoportba ilyen tanuló kerül, felzárkóztató programot készít az érintett tanulók felzárkóztatásának segítésére.


- 55 -

3.6. Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, témakörei a törvény és a helyi tanterv figyelembe vételével Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó rendelkezik-e  az általános műveltség alapjaival és olyan képességekkel, amelyek alkalmassá teszik az önművelésre;  szert tett-e megfelelő tárgyi tudásra, gondolkodási és tájékozódási képességre,  képes-e ismereteinek rendszerezésére és gyakorlati alkalmazására;  felkészült-e a felsőoktatási intézményekben folyó tanulmányok megkezdésére. Az érettségi vizsga kötelező és választható vizsgatárgyakból áll. Az érettségi vizsga egyes vizsgatárgyaiból középszinten vagy emelt szinten tehető érettségi vizsga. A tanulók kötelező óraszámában középszintű érettségi felkészítés történik a kötelező érettségi tárgyakból és az egyes szakmacsoportoknál a helyi tantervben megjelölt tantárgyakból. A tanulók a 10. tanév végéig jelentkezhetnek a kiválasztott érettségi tantárgyakból emelt szintű felkészítésre.(iskolánkban kémia és fizika tantárgyból). A vizsgára jelentkező – függetlenül attól, hogy a középiskolában milyen szintű vizsgára készült fel – dönt abban a kérdésben, hogy középszinten vagy emelt szinten tesz érettségi vizsgát az egyes vizsgatárgyakból. Az érettségire történő végleges jelentkezés (a tantárgyankénti szint megjelölésével) az adott tanév február 15-ig történik. Iskolánk tanulói közül a kétszintű érettségi bevezetése óta (2005) mindössze három tanuló jelentkezett emelt szintű érettségi vizsgára, ezért az iskola vezetése úgy döntött, ha a jövőben esetleg jelentkezne diák valamely tantárgyból emelt szintű érettségire, úgy a város valamelyik közoktatási intézményében vendégtanulói státuszt kérünk számára. Az érettségi vizsgák részletes vizsgakövetelményeit a 40/2002. (V.24) OM rendelet, a vizsga

lebonyolításának

szabályait

pedig

a

100/1997.

(VI.13)

érettségi

vizsgaszabályzatról szóló Kormányrendelet szabályozza. Az írásbeli érettségi vizsgán közép- és emelt szinten egyaránt központilag előírt írásbeli tételsorokat kell megoldani, kidolgozni. Az

emelt

szintű

szóbeli

tételek

címét

és

részleteit

az

előírt

témakörök

és

vizsgakövetelmények alapján központilag határozzák meg. A középszintű szóbeli tételek címét és részleteit a 40/2002. (V.24.) OM rendeletben előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján a vizsgáztató szaktanár állítja össze A tételek elkészítésénél alkalmazni lehet a helyi tantervben található követelményeket is. A központilag kiadott tételtől eltérő, a helyi tanterv, ill. az akkreditált vizsgatárgy követelményei alapján készített tétel csak attól a vizsgázótól kérhető számon, aki a középiskolával az érettségi vizsga idején tanulói jogviszonyban állt. Az igazgató által megküldött tételsort a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.


- 56 -

A kötelező érettségi tantárgyak (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv) és a szabadon választható érettségi tantárgyak ajánlott témaköreit a 40/2002 (V.24) OM rendelet előírásait figyelembe véve állítják össze és teszik nyilvánossá az egyes munkaközösség vagy szaktanárai. 3.7. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A Varró Judit által kidolgozott Mini Hungarofit-felmérést alkalmazzuk a tanulók fizikai állapotának mérésére. Mini Hungarofit-felmérés A Hungarofit és Mini Hungarofit-rendszer mérési és értékelési útmutató az egyének fizikai állapotának méréshez. Ez a felmérés 5 pontból áll. Mindegyik feladat elvégzése után pontokat kap a tanuló az eredményére, és a felmérés végén az elért pontszámok függvényében állapítjuk meg, hogy milyen a fizikai állapota. Az első felmérés egy Cooper-teszthez hasonlít, csak itt nem az idő van megadva, hanem a távolság. 2000 m-t kell lefutni minél rövidebb idő alatt. Viszont nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy ha túl gyorsan kezd el futni a felmérendő személy (vagy személyek), akkor nagyon hamar kifulladhat, és nem tudja végig futni a távot, ami miatt az egész felmérés érvénytelen lesz; ezért erre a futás elején figyelmeztetni kell őket. A lényeg, hogy vegyenek fel egy kényelmes, nem túl gyors tempót, és azzal folyamatosan, megállás nélkül fussa végig a megadott (2 km-es) távot. Mindenki a lefutott idejének megfelelően kap pontszámot, természetesen figyelembe véve a kort és a nemet is (ez az összes teszt utáni pontozásra érvényes). A második felmérés a helyből távolugrás. Itt nagyon fontos, hogy a kliens jól tudjon lendületet venni, és azt is tudatnunk kell vele, hogy azt a pontot számítjuk a távolság lemérésénél, amelyik a legközelebb van a kiindulási ponttól, ezért nem éri meg, ha leteszi a kezét, hogy azzal segítse a lábát minél messzebbre letenni. Minden embernek 3 kísérlete van, és ezekből csak a legjobbat kell számításba venni. A férfiaknál és a nőknél is van egy maximum távolság, amit ha megugrott, nem kaphat érte több pontot. A harmadik felmérés a felülés. Itt is van maximum, amit fölösleges túllépni. Nem időre megy, hanem arra, hogy folyamatosan megállás nélkül mennyit bír megcsinálni a felmérendő személy (személyek). Nagyon fontos, hogy nem szabad segíteni egymásnak, vagyis nem szabad megfogni a lábát. A karjának végig a tarkóján kell lennie, a térdét föl kell húznia, és a talpán kell támaszkodnia, és felüléskor meg kell érintenie a könyökével a térdét. Ha ez nem sikerül, akkor érvénytelen a felülés, és a felmérésnek is vége. A negyedik felmérés a hátizom gyakorlat. Mint ahogy az előzőeknél (és még az utolsónál is), itt is van egy elérhető maximum. Itt sem szabad segíteni a másiknak azzal, hogy fogjuk a lábát, és itt is a folyamatosság a lényeg. Ha az illető megáll pihenni, vége a felmérésnek. A kezét a tarkójára kell tennie, és minimum 10 cm-re föl kell emelni a Pedagógiai Program 2014

- 57 -

földről a felső-testét; leereszkedéskor sem teheti le a fejét pihenni, végig a levegőben kell megtartania megát. Az ötödik és egyben utolsó felmérés a fekvőtámasz, vagy fekve nyomás. A felmérés lényege, hogy hány szabályos, férfi fekvőtámaszt tudott megcsinálni a kliens. A térdét nem teheti le a földre, folyamatosan kell a karhajlítást-nyújtást elvégeznie, és nem mozgathatja csak a kezét.

A pontozás így alakul: 

Cooper-teszt: 20 m =1 pont



Helyből távolugrás: 3 cm =1 pont



Mellsőfekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás: nők 1db, férfiak 2db =1 pont



Hason-fekvésből felülés: 4 db=1 pont



Hanyatt-fekvésből törzsem: 5 db=1 pont

A Cooper-tesztnél a maximális pont, ami adható: 77. A maradék négy esetében ez a pontszám 63, ami 21+(3x14). Ezek a pontszámok 7-25 éves korig érvényesek. Az életkor változásával a pontozás is változik. Miután az összes felmérés elkészült, és mindegyikre megkapták a pontjaikat, azokat összeadva csoportokba sorolhatjuk őket. 7 ilyen csoport létezik. Igen gyenge: 0-20.5 pont Gyenge fizikai állapota miatt gyakran rossz a közérzete. A mindennapi tevékenységétől rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Munkavégzése közben nehezen tud tartósan

odafigyelni,

koncentrálni.

Hajlamos

a

gyakori

megbetegedésre.

Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly, hosszantartó feladat elé állítják. Gyenge: 21-40.5 pont A mindennapi tevékenységétől, fizikai-szellemi munkavégzésétől még estére általában elfárad. Igen gyakori, hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra. Sok esetben már reggel is fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát. Kifogásolható: 41-60.5 pont A rendszeres mindennapi tevékenységétől, estére ugyan még elfárad, de reggel általában kipihenten ébred. A megszokottnál több fizikai-szellemi munka, azonban még erősen igénybe veszi. Ha tartósan (több nap, hét) többletmunkát vállal, csak nagy erőfeszítés mellett tudja megfelelő hatékonysággal végezni. Közepes: 61-80.5 pont A közepes szint elérése azt jelzi, hogy az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén elérte azt a szintet, amely (az eddigi tapasztalataink szerint)

a

legtöbb

foglakozási

ágban

már

elegendő

ahhoz,

hogy

mindennapi

tevékenységét, esetenként az időszakos túlmunkát maradéktalanul elvégezhesse. Ahhoz


- 58 -

azonban, hogy az egészséges létezése kiegyensúlyozott maradjon, ("legalább" az eddig megszokott időtartam és intenzitás mellett) a továbbiakban is törekednie kell arra, hogy a rendszeres testedzés életvitele szerves része maradjon. Ha az időszakos többletmunka, vagy egyéb okok miatt a közérzetében tartós romlást érez, ajánlatos megnézni, (egy újabb fittség méréssel) hogy összefüggésben hozható-e a fizikai állapotában bekövetkezett esetleges romlással? Vannak olyan egyének akiknek rendszeres testedzés nélkül is sikerül ezt a szintet elérni és megtartani, mert kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságokat örököltek, szívós, egészséges, hosszú életű szülők, nagyszülők) és egészségi állapotukat nem rombolják egy vagy több káros szenvedéllyel. Ezt a szintet heti 2-3 óra, az életkornak megfelelő optimális idejű és intenzitású testedzéssel szinte bárki elérheti. Mindenki célja és saját érdeke kell legyen, e szint elérése és folyamatos megtartása. Jó: 81-100.5 pont Ezt a szintet általában azok érik el, akik több éven át, valamilyen sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban - amatőr szinten versenyeznek, és heti két-három alkalommal rendszeresen edzenek. Ha valaki már gyermekkorában eldönti, hogy élsportoló szeretne lenni, legjobb ha szakember irányításával, az életkori sajátosságok figyelembe vételével , minél fiatalabb életkorban hozzákezd az általános fizikai teherbíróképességének az adott sportághoz "szükséges", vagy " kell" értékig fejlesztéséhez. Kiváló: 101-120.5 pont A kiváló szint eléréséhez, heti négy-öt edzés csak akkor elegendő, ha örökletes tényezőként kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságok is jelen vannak. Extra: 121-140 pont Aki ezt szintet eléri, az fizikailag kiválóan terhelhető. Ez a szint szinte valamennyi élsportolónak

elegendő

ahhoz,

hogy

a

kiválasztott

sportágra

jellemző

speciális

kondicionális képességeket a "kell értéknek" megfelelő szinten lehessen tartani. 3.8. Érdemjegyek és osztályzatok A tanulók tantárgyi munkáját a pedagógus értékeli és ötfokozatú skálán félévenként legalább három érdemjeggyel minősíti. A jegyet értékeléskor a tanulóval közli, melyet a tanuló köteles az ellenőrző könyvébe azonnal bevezetni, és szüleivel (törvényes képviselőjével) havonta egy alkalommal aláíratni. Az osztályfőnökök félévente legalább kétszer ellenőrzik a jegyek beírását. A szaktanár köteles a tanuló írásbeli feladatát két tanítási héten belül kijavítani és az érdemjegyet a tanulóval közölni. A szakmai gyakorlatok és csoportos foglalkozások érdemjegyeit a szakoktatók állapítják meg és az osztályfőnök rögzíti az osztálynaplóba. A külső gyakorlati képzőhelyek minden hónap 5-éig levélben vagy e-mailben juttatják el az osztályfőnökökhöz az előző hónapban értékelt tananyagegységek érdemjegyeit.


- 59 -

3.8.1. A modulos képzésben a modulok értékelése A modulok tananyagegységekre a tananyag egységek pedig tananyag elemekre vannak osztva. Minden egyes tananyag elemet 1-5 érdemjeggyel értékelünk. Ezekből súlyozott átlaggal állapítjuk meg a tananyagegységek, a tananyagegységek érdemjegyét, amely félévkor az értesítőbe, év végén pedig a bizonyítványba kerül. Ha valamelyik tananyagegység érdemjegye elégtelen, a tanuló a modult nem teljesítette, pótvizsgáznia

kell,

ahhoz

hogy

továbbhaladhasson.

A

súlyozás

az

óraszámok

függvényében történik. 3.8.2. A tanulók magatartásának értékelése A tanulók félévi és év végi magatartás osztályzatát az osztályfőnök, az osztályban tanítók és a diákönkormányzat véleménye alapján terjeszti a nevelőtestület elé. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás

(5)

minősítést

érdemel

az

a

tanuló,

aki

elvégzi

iskolai

kötelességét,

fegyelmezetten viselkedik a tanórán és azon kívül is, pontosan jár iskolába, s a kötelező munkán kívül rendszeres és/vagy kiemelkedő közéleti, közösségi munkát végez. (osztályfőnöki vagy igazgatói dicséretet kapott valamilyen kiemelkedő teljesítményéért: pl. országos, megyei, vagy más szakmai tanulmányi, sport- és kulturális versenyeken kiemelkedő eredményt ért el). Fegyelmező intézkedésben (szaktanári figyelmeztetővel kezdődően) részesült tanuló az adott tanévben példás minősítést nem kaphat. Nem kaphat példást az a tanuló, akinek szorgalma változó. Jó (4) minősítést érdemel az a tanuló, aki pontosan jár iskolába, fegyelmezetten viselkedik az órán, s az órákon kívül alapvető iskolai kötelességének eleget tesz. Változó (3) osztályzatnál jobb minősítést nem kaphat az a tanuló, akinek osztályfőnöki intőnél magasabb szintű fegyelmi büntetése van az adott tanévben, gyakran hiányos a felszerelése, rendetlen. A 10-nél több igazolatlan óra is ezt a minősítést vonja maga után. Rossz (2) minősítésnél jobbat nem kaphat az a tanuló, akinek igazgatói vagy nevelőtestületi fegyelmi büntetése van az adott tanévben, fegyelmezetlenségével rossz példát mutat társainak. A 15-nél több igazolatlan óra szükségszerűen a rossz (2) minősítést vonja maga után. A felnőttképzés ifjúsági tagozatán a tanulók magatartását nem értékeljük. 3.8.3. A tanulók szorgalmának értékelése A tanuló szorgalom jegyének megállapítása a magatartás jegyével azonos módon történik. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. Példás (5) – ha a tanítási órákra való felkészülése képességéhez mérten kifogástalan, a tanórákon aktív. Pedagógiai Program 2014

- 60 -

Jó (4) – ha iskolai munkáját kisebb hiányosságok, egyenetlenségek ellenére általában kötelességtudat, rendszeresség jellemzi. Változó (3) – ha iskolai munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességét csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Valamelyik tantárgyból elégtelen minősítést kap. Hanyag (2) – ha képességéhez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében. Kötelességét

gyakran

elmulasztja,

munkájában

megbízhatatlan,

több

tantárgyból

megbukik. A felnőttképzés ifjúsági tagozatán a tanulók szorgalmát nem értékeljük. 3.9. A csoportbontások a választható tantárgyak és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei, a pedagógus választás szabályai Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, továbbá a törvény adta keretek között más tantárgyak esetében is alkalmazzuk ezt a lehetőséget. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. 3.10. A magasabb évfolyamba lépés feltételei Magasabb évfolyamba az a tanuló léphet, aki az adott tanévben valamennyi tantárgyból az iskola helyi tantervének követelményeit legalább elégséges szinten teljesítette. 3.11. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzési rendszere, módszerei, az értékelés, valamint az otthoni felkészülés alapelvei Írásbeli beszámoltatások Az írásbeli beszámoltatások formái Jellege szerint:  felelet értékű  témazáró értékű. Megjelenési formája szerint:  informatív számonkérés  röpdolgozat  tesztlap kitöltés  szöveges, esszéjellegű számonkérés. Az írásbeli beszámoltatások rendje: Pedagógiai Program 2014

- 61 -

A felelet értékű beszámoltatási formák alkalomszerűen használhatók. A témazáró dolgozat írásának időpontját a tanulóval, egy héttel korábban közölni kell, és ezt az osztálynaplóba ceruzával előre jelezni. Így elkerülhető, hogy a tanulónak napi két témazárónál többre kelljen készülnie. Problémás esetben az osztályfőnök egyeztet a szaktanárokkal. Az értékelés módja és szerepe:  az értékelésnek a további tanulmányok szempontjából iránymutatónak kell lennie, ezért az osztályzathoz szóbeli értékelés is társul,  igyekszünk nagyobb hangsúlyt fektetni tanulóink önértékelésére, egymás reális megítélésének fejlesztésére,  az érdemjegyek megkülönböztetése a naplóban a beszámoltatás fajtája szerint történik,  a felelet értékű jegyet kék színnel, a témazáró értékű jegyet piros színnel írja be a szaktanár. A témazáró értékű jegyet súlyozottan kell figyelembe venni, a súlyozás mértéke kétszeres. Értékelés a Híd programban (HÍD I., HÍD II.) A Híd programban fejlesztő értékelés vagy tanulást támogató értékelés alkalmazása történik. A tanulás támogatására szolgáló fejlesztő értékelés központi gondolata az egyéni fejlődés támogatásában fejezhető ki a leginkább. Vagyis elsődleges célja az adott diák továbblépésének a támogatása. Az értékelés elemei: a) Egyéni fejlődési terv (EFT): A Híd I. csoportokba járó tanulók esetében a személyre szabott nevelés, a rugalmasan alakítható egyéni utak érdekében egyéni fejlődési tervek készülnek. Ennek a tervnek az elkészítését

információgyűjtés

előzi

meg.

Ide

tartoznak

a

tanulóval

folytatott

megbeszélések, a diákok megértésében, megismerésében fontos szerepet játszó tanulói életút megismerés, és az esetenként megkerülhetetlen, de csak a szükséges mértékben alkalmazott diagnosztikus mérések. Ezt követően kerül sor az Egyéni Fejlődési Terv elkészítésére, melynek célja, hogy egy-egy periódusra konkrét célokat, kis fejlődési lépéseket határozzanak meg, melyet írásban is rögzítenek. A terv részeként szükséges esetben

az

egyéni

tanulási

utak

kialakítására,

menedzselésére

egyéni

tanulási

szerződések megkötésére is sor kerülhet. b) Portfólió A fejlesztő értékelésben fontos szerepe van a diákok számára is könnyen kezelhető, értelmezhető portfóliónak, amely a diákok munkáiból, feljegyzéseiből, önreflexióiból és a pedagógusok

reflexióiból,

visszajelzéseiből

áll.

Készítése

során

a

tanuló

aktív,

dokumentálja saját tanulási folyamatát, megadott szempontok szerint értékeli önmaga és társai produktumait és a tanári reflexiók tükrében saját célokat fogalmaz meg. A diákok Pedagógiai Program 2014

- 62 -

egyéni portfóliójában lehet a nyomon követni a fejlődést, a lefűzött „bizonyítékokkal” lehet igazolni az aktuális fejlődési lépcsőfokot, vagy a kitűzött fejlődési cél elérését. Egy tanulási szakasz lezárása előtt a diákok rendezik a portfóliójukat az EFT alapján. E rendezés és összegzés segítséget adhat az életpálya tervezésében is. c) Egyénizés Minden diáknak van egy segítő párja, az a személy, akiben a team tagok közül a leginkább megbízik, akivel meg tudja osztani gondjait. E segítő kapcsolat formális megjelenése a heti rendben/órarendben az „egyénizés”, segítő és diákpárja heti rendszerességű beszélgetése. E beszélgetés tartalmazza a diák heti munkájának értékelését, a portfólió kialakítását, és persze bármely sikerről, nehézségről, problémáról is

lehet

őszintén,

négyszemközt

beszélgetni.

A

párbeszéd

konklúziójának

rövid

összefoglalása tudatosító hatású, segíti a későbbi visszaemlékezést, értelmezést, az EFT időszakos újraértékelését. d) Nyitó és záró kör A diákok közösen, együtt tanulnak, annak ellenére, hogy sok esetben egyénileg vagy párban

dolgoznak

különböző

nehézségű,

eltérő

típusú

feladatokon.

A

közösség

élményének megélésén túl, a napi vagy heti rendszerességgel tartott nyitó és záró körök lehetőséget adnak a csoport, a társak visszajelzéseire, és ebben a helyzetben a tanár is kérhet és kaphat visszajelzést a diákoktól. 3.12. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok Az otthoni feladatok csoportosítása jellegük szerint:  a tanórán tanult ismeretanyag elmélyítése, gyakoroltatása,  a tanórán tanultak felhasználása,  gyűjtőmunka (pl. kiselőadás). Az otthoni felkészülés iskolai előkészítése eredményességének segítése:  tanulás-módszertani ismeretek nyújtása szakórákon és osztályfőnöki órákon,  kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási, információ feldolgozó ismeretek átadása és képességfejlesztés (lehetőleg minden szakórán),  speciális tanulási módszerbeli tájékoztató minden újonnan belépő tantárgy esetében. A beszámoltatások elvei és korlátai: A szaktanár felelőssége, hogy felmérje a tanuló otthoni munkával való terhelhetőségét a kiadott feladatok gyakoriságát és mennyiségét figyelembe véve. A hosszabb távra vonatkozó, időigényesebb feladatokat vagy a tanév elején (pl. kötelező olvasmányok) vagy megfelelő idővel előbb (pl. gyűjtőmunka, esszé) közölni kell a diákkal. Az otthonra kiadott munkákat a kért időpontban a tanár ellenőrzi, és a feladatok súlyától függően érdemjeggyel vagy egyéb módon értékelheti. Pedagógiai Program 2014

- 63 -

A tanulói teljesítmények mérése Külső mérések rendszere:  központi feladatlapok,  10. évfolyamon kompetenciamérés. Célja: Összegző, minősítő az iskolai munka hozzáadott mértéke Belső mérések rendszere: a

tanulási

folyamat

szakaszainak

megfelelően

folyik,

a

belépő

évfolyam

szintfelmérése,  évfolyam mérések a tanév kezdésekor, a tanév végén.


- 64 -

4. Szakmai program 4.1. A szakmai program alapdokumentumai 4.2. Képzési struktúránk

ÁLTALÁNOS ISKOLA UTÁN

SZAKKÉPZÉS 9-11. ÉVFOLYAM (KÉPZÉSI IDŐ: 3 ÉV)

- IPARI GÉPÉSZ (GÉPLAKATOS) - GÉPI FORGÁCSOLÓ (RÁÉPÜLÉS: +1ÉV CNC GÉPKEZELŐ) - VILLANYSZERELŐ - KAROSSZÉRIALAKATOS - HEGESZTŐ - NŐI SZABÓ

ÉRETTSÉGI UTÁN (KÉPZÉSI IDŐ: 2 ÉV)

- IPARI GÉPÉSZ (GÉPLAKATOS) - GÉPI FORGÁCSOLÓ (RÁÉPÜLÉS: +1ÉV CNC GÉPKEZELŐ) - VILLANYSZERELŐ - KAROSSZÉRIALAKATOS - HEGESZTŐ - NŐI SZABÓ

SZAKKÖZÉPISKOLA 9-12. ÉVFOLYAM -KÖZLEKEDÉSGÉPÉSZ -KÖNNYŰIPAR

ÉRETTSÉGIRE FELKÉSZÍTŐ 1. SZAKISKOLÁT VÉGZETTEK KÖZÉPISKOLÁJA 2 ÉVES INTENZÍV KÉPZÉS

OKJ BIZONYÍTVÁNY UTÁN

ÉRETTSÉGIHEZ KÖTÖTT SZAKKÉPZÉS -AUTÓSZERELŐ -AUTÓELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ

2. FELNŐTTKÉPZÉS IFJÚSÁGI TAGOZATA 3 ÉVES (a 2015/2016. tanév végéig) SZAKISKOLA 10. OSZTÁLY UTÁN


AUTÓTECHNIKUS

- 65 -

4.2.1. Nyolcadik osztály utáni képzés 4.2.1.1. Szakközépiskolai (9-12. évfolyam):  Könnyűipari ágazat  Közlekedésgépész ágazat 4.2.1.2. HÍD- programok A Köznevelési Hídprogramok segítséget nyújtanak a tanulóknak a középfokú nevelésoktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz, a munkába álláshoz, valamint az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzéséhez komplex tanulmányi, szociális, kulturális képességbeli és személyiségfejlesztését támogató pedagógiai tevékenységgel.  HÍD I.  HÍD II.  HÍD II. esti munkarend szerint 4.2.1.3. Előrehozott szakképzés: A közismereti oktatással párhuzamosan szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik az Országos Képzési Jegyzék szerint, képzési idő 3 év:  karosszérialakatos,  hegesztő,  géplakatos,  gépi forgácsoló,  villanyszerelő,  női szabó,  motorkerékpár-szerelő. 4.2.1.4. Szakiskola: A közismereti oktatással párhuzamosan szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik az Országos Képzési Jegyzék szerint, képzési idő 3 év:  karosszérialakatos,  hegesztő,  ipari gépész,  gépi forgácsoló,  villanyszerelő,  női szabó,  motorkerékpár-szerelő. A fenti szakmákat az érettségivel, illetve 10. középiskolai osztállyal rendelkező tanulók számára közismereti oktatás nélkül szervezzük meg az Országos Képzési Jegyzék szerint, képzési idő 2 év.


- 66 -

4.2.2. Szakképesítés-ráépülés  CNC gépkezelő (1 év, gépi forgácsoló vagy gépgyártástechnológiai technikus előképzettséggel). 4.2.3. Érettségi utáni szakképzés:  autószerelő (2 év)  autóelektronikai műszerész (2 év). 4.2.4. Technikusképzés:  autótechnikus (1 év, autószerelő vagy autóelektronikai műszerész szakmai előképzettség szükséges). 4.2.5. Felnőttképzés ifjúsági tagozat (nappali rendszerű):  10. osztály elvégzése után 3 éves képzés, amely érettségire készít fel. 4.2.6. Szakiskolások középiskolája (nappali rendszerű):  OKJ-s bizonyítvány megszerzése után 2 éves képzés, amely érettségire készít fel. 4.2.7. Középiskolai felnőttoktatás esti munkarend szerint:  levelező tagozat 10. osztály elvégzése után 3 éves képzés, amely érettségire készít fel. 4.3. A szakmák rövid ismertetése Az Autószerelő szakképesítéssel gépkocsik rendeltetésszerű használatának műszaki feltételeit biztosító, gépjárműfenntartó tevékenységéhez kapcsolódva a gépkocsinak valamennyi gépészeti egységére vonatkozó karbantartási (ápolás, ellenőrzés, revízió), műszaki állapotvizsgálati, hibafeltárási és hibaelhárítási, beállítási és felújítási műveletek elvégzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása. Az

Autóelektronikai

műszerész

szakképesítéssel

a

gépjármű-villamossági

részegységeket és az elektronikusan irányított rendszereket felújítja, vizsgálja és javítja. Diagnosztizálja a gépjármű elektromos és elektronikusan irányított berendezéseit. Az

Autótechnikus

közlekedésgépészeti

szakképesítéssel technikus

autószerelő,

munkakör

tölthető

autóelektronikai be.

A

műszerész

szakképesítéssel

és

rokon

munkakörök azok a területek, amelyek a gépészeti jellegű technikusi ismereteket, a motorok,

a

hidraulika,

pneumatika

területén

szerzett

ismereteket

alkalmazzák,

használják a közlekedés, a gépszerelés, mezőgazdasági gépszerelés területén. A CNC gépkezelő feladata acélból, öntvényből, színesfémből és nemfémes anyagokból különféle összetett geometriai kialakítású, öntött, hegesztett vagy előmunkált, többnyire gépiparban

gyártott

termékek

alkatrészeinek,

részegységeinek

CNC

megmunkáló

gépeken történő elkészítése (gyártása) előírt pontossággal műszaki rajz, műhelyrajz alapján.


- 67 -

A Gépi forgácsoló szakképesítés a gépipar területén alkalmazott szerszámgépeken fémforgácsoló munkák végzésére, valamint technikusi felkészültséget nem igénylő gépészeti jellegű műszaki fejlesztő, irányító és ellenőrző feladatok ellátására készít fel. A Géplakatos szakképesítés a gépszerelő és karbantartó szakmában az általános szerelési, hibafeltárási, mérési, anyagmegválasztási, munkavédelmi, környezetvédelmi feladatokon túlmenően, a szakma gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati felkészültsége alapján végzi:  a gépi és kézi forgácsoló berendezések szerelését, üzembe helyezését  az

áramlástechnikai

gépek

(szivattyúk,

kompresszorok)

szerelését,

javítását,

hibaelhárítását  a hőerőgépek szerelését, javítását, hibaelhárítását  a felsorolt gépek és berendezések üzembe helyezését gépkönyv alapján  elvégzi a szükséges karbantartást a felsorolt gépeken és berendezéseken  meghibásodás esetén a hibás alkatrészek cseréjét elvégzi, és végrehajtja a javítás utáni beüzemelést. Az

Ipari

gépész

karbantartása,

az

feladata

az

üzemszerű

iparban

használt

működésük

gépek,

biztosítása.

berendezések E

javítása,

tevékenységekkel

összefüggésben alkatrész felújítása, szerelési feladatok, beüzemelési és adminisztrációs tevékenységek végzése. A Karosszérialakatos szakképesítés a közúti járművek karosszériáinak javítására, karbantartására és építésére készít fel. A Motorkerékpár-szerelő feladata: a gépjármű

vizsgálata, az előírt adatainak

azonosítása, az eredmények dokumentálása, a gépjármű környezetvédelmi vizsgálatának elvégzése. Az időszakos szerviz munkafeladatainak elvégzése, a jármű hibáinak megállapítása, a javításhoz szükséges alkatrészek, anyagok, eszközök meghatározása, a jármű általános ellenőrzése, javítása, beállítása. A Hegesztő szakképesítés a fémből készült szerkezeti elemek összekötése különböző típusú és fajtájú hegesztési technikákkal, a kopott vagy törött gépalkatrészek javítása hegesztéssel, valamint lángvágás, lánggyalulás, a hegesztendő felület előkészítése hegesztéshez. Különös figyelmet fordít a hegesztő-berendezések biztonságos kezelésére. A Női szabó szakképesítés a női felsőruházat kézműves jellegű egyedi -, vagy konfekciógyártás esetén sorozatgyártással készülő termékeinek előállítására készít fel, valamint kész ruhadarabok méretre igazítására, ruhadarabok használata során keletkező hibáinak szakszerű javítására. A Férfiszabó szakképesítés a férfi felsőruházat kézműves jellegű egyedi -, vagy konfekciógyártás esetén sorozatgyártással készülő termékeinek előállítására készít fel, valamint kész ruhadarabok méretre igazítására, ruhadarabok használata során keletkező hibáinak szakszerű javítására.


- 68 -

A Villanyszerelő szakképesítés feladata a lakó- és középületek, irodaházak, ipari és mezőgazdasági

épületek

erősáramú

és

gyengeáramú

(informatikai,

automatikai,

biztonsági) áramköreinek kivitelezése, javítása, felújítása, karbantartása stb.

4.4. A Köznevelési HÍD program rövid ismertetése Híd programok tanulási környezete Az iskolában elutasított, az oktatás világától elidegenedett, önmagukban nem bízó, magukat

alulértékelő

fiatalokat

a

korábbi

tapasztalataikhoz

képest

gyökeresen

megváltoztatott tanulási környezet tudja egy tanévnyi idő alatt sikeresen visszavezetni az oktatás-képzés világába, ez segíti őket ahhoz, hogy saját értékeiket felismerve a későbbiekben meg tudják állni helyüket a munka világában. A teljesen megváltozott tanulási környezet magában foglalja a következőket. a) A fizikai környezet Ízléses, vonzó, mobil bútorokkal berendezett tér, ami lehetőséget kínál a társas együttlét, a szabadidőtöltés és a tanulás-információszerzés gazdag formáira, a formális, informális és nem formális tanulási alkalmakra. A törvényben szereplő komplex, tanulmányi, szociális, kulturális, képességbeli és személyiségfejlesztését támogató pedagógiai tevékenység is ilyen fizikai környezetet feltételez, ami nem hagyományos osztálytermi

berendezésével

segít

az

önálló

életkezdéshez

szükséges

ismeretek

megszerzéséhez is. b) A tanulás szervezési keretei A törvény által előírt alacsony csoportlétszám (8-10 fő), ahol a diákokkal maximum négy-öt főből álló pedagógus team dolgozik. A napokat a tanulásra ráhangoló és minden napot lezáró elemek és nagyobb időegységekbe szervezett tanulási blokkokba rendeződő napi ritmus jellemzi; heti rendszerességgel iskolán kívüli tanulási lehetőséget is biztosítva, és lehetőség szerint az időkeret 40 százalékában páros foglalkozásvezetéssel, amelyet a törvény által a csoportok számára biztosított időkeret tesz lehetővé. A rugalmas szervezési keretek szükségszerűen kínálnak lehetőséget a fiatal kismamáknak, hogy (akár csecsemőiket is magukkal hozva) ismét visszataláljanak az oktatás-képzés világába; a középfokot többször megkezdőknek, hogy egy második (újabb) esélyt kapjanak; és a tanév közben máshonnan kimaradóknak pedig, hogy valahol még utolsó esélyként megkapaszkodhassanak. A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint a tanulók kötelező óraszáma: heti 25 óra + 5 óra testnevelés, a Híd évfolyamra fordítható, törvényben engedélyezett óraszám heti 56 óra. A program egy tanévre tervezett, és ajánlott tananyagot biztosít az első, bevezető hétre, illetve az utolsó, záró hétre is. Pedagógiai Program 2014

- 69 -

A tanítási-tanulási folyamat szervezhető a hagyományos, 45 perces időbeosztásban, de ettől inkább javasolt eltérni: az időbeosztás kövesse az aktuális tanulási tevékenység igényeit, akár tanulónként, vagy kiscsoportonként is, a tanulás differenciáltságának megfelelően. A napi munka tervezése során – együttműködve a tanulókkal – a pedagógus figyelembe veszi a következő feladatokat:

–

a nap kezdetén szervezendő, a napi feladatokra, együttműködésre ráhangolást;

–

az

akár

nagyobb

egységekben

szervezendő,

a

kiválasztott

tananyaggal,

projektmunkával való foglalkozást;

–

mindennapos kötelező testnevelést;

–

a fáradtság leküzdését, a pihenést, más jellegű kompetenciák fejlesztését, a társas aktivitást szolgáló, kötetlenebb foglalkozási részt (pl. közös tánc, sport, drámajáték, beszélgetés);

–

a nap zárását szolgáló megbeszélést, értékelést. Heti értékelést, egyéni fejlesztést szolgáló órák a tantárgyfelosztásban tervezhetők.

A HÍD I. programról „14. § (2) Az a tanköteles korú tanuló, aki alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, de középfokú iskolába nem nyert felvételt vagy nem kíván továbbtanulni, tanulmányait az általános iskola kezdeményezésére a HÍD I. programban folytathatja.” A HÍD I. programban az egy éves képzési időben10 fős kiscsoportos munkaformában az egyéni képességekre és szükségletekre épülő differenciált fejlődési utak biztosításával teremtünk lehetőséget a továbbtanuláshoz szükséges, de hiányzó alapvető ismeretek, kompetenciák pótlására. A HÍD I. program során a képzési idő 40%-a, vagyis heti 2 nap a munka világára való közvetlen felkészítés, olyan módon, hogy egyik napot az iskolában töltik a tanulók. Ezen a napon az „Alapvető munkavállalói és életpálya-építő” modulok által ajánlott

anyag

kerül

feldolgozására,

illetve

a

„Munka

világa"

modulok

szakmacsoportjaival való ismerkedésre kerül sor. A második napon a munkahelyi megfigyeléssel, később munkatapasztalat szerzés előkészítésével, majd a szerzett élmények feldolgozásával foglalkoznak. A hét fennmaradó 3 napját a nemzeti alaptanterv műveltségterületeihez kapcsolódó modulokkal való tevékenységekre fordítjuk. A

diákok

a sikeres tanév

után

tanúsítványt

kapnak,

és egyéni

jelentkezőként

felvételizhetnek középiskolába. A HÍD II. programról „14. § (3) Ha a tanköteles tanuló alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezik, abban a tanévben, amelyben tizenötödik életévét betölti, de legalább hat általános iskolai Pedagógiai Program 2014

- 70 -

évfolyamot sikeresen elvégzett, az általános iskola kezdeményezi a tanuló felvételét a Híd II. programba.” A Híd II. programba a lemorzsolódott vagy az iskolai kudarcok miatt lassabban haladó, tanköteles korú

vagy

jelentkezését

várjuk.

szakképzésbe

történő

idősebb − Elsődleges

általános iskolai cél

bekapcsolódás

a

későbbi

biztosítása,

végzettség nélküli

foglalkoztathatóság de

legalább

a

– fiatalok

érdekében

a

munkavállalásra

felkészítés esetenként rész-szakképesítés megszerzésének biztosításával. Iskolánkban a 2013/2014-es tanévben 10 hónapig tartó HÍD-II. „C” változata szerinti közismereti program indult. -

A Híd II. programban nyújtott nevelés-oktatás, tanulásra motivál, fejleszti az egyes szakmák sikeres elsajátításához szükséges készségeket, szakmacsoporton belüli pályaorientációs feladatokat lát el, szakképzésbe lépésre készít fel. A szervező iskola a program teljesítéséről bizonyítvánnyal egyenértékű tanúsítványt állít ki.

A tanúsítvány általános iskolai végzettséget tanúsít és középfokú iskolában történő továbbtanulásra is jogosít.


- 71 -

4.5. Intézményünk óratervei 4.5.1. Szakközépiskolai képzések szakmai tantárgyainak óratervei Közlekedés szakmacsoport 2015/2016-os tanév végéig felmenő rendszerben (Közlekedés-technikai terület: „B” változat)

Tantárgy megnevezése

S.

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

Óraszám

Óraszám

Óraszám

Óraszám

Éves

Ciklus

Éves

Ciklus

74

4

74

4

Éves

Ciklus

74

4

Éves

Ciklus

64

4

64

4

48

3

1.

Közlekedési ismeretek

2.

Mechanika

3.

Gépelemek

4.

Elektrotechnika

5.

Anyagismeret

6.

Közlekedési informatika

37

2

7.

Műszaki ábrázolás

74

4

8.

Általános technológia gyakorlata

9.

Villamos mérés gyakorlat

10.

Mechanikai mérések

55,5

3

11.

Szerelési alapgyakorlat

55,5

3

48

3

12

Elektrotechnikai alapgyakorlatok

37

2

32

2

296

16

256

16

Összesen


74

185

10

37

2

74

4

185

10

4

- 72 -

Évfolyam Követelménymodul 11498-12 Foglalkoztatás I. 10500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

10416-12 Közlekedéstechnikai alapok

9.

10.

Foglalkoztatás I.

18

1

Munkahelyi egészség és biztonság

18

1


36

2

Műszaki rajz

72

4

Mechanika

18

1

36

2

90

5

Gépelemek-géptan 36

2

Elektrotechnika-eletronika


Óraszám /ciklus

Éves óraszám

Óraszám /ciklus

11.

12.

Tantárgyak

Technológiai alapismeretek

10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok

Éves óraszám

Óraszám /ciklus

Éves óraszám

Óraszám /ciklus

Éves óraszám

Közlekedésgépész szakmacsoport a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben A 14/2013 (IV.5.) NGM rendeletben kiadott szakképzési kerettanterv alapján.

Karbantartási gyakorlatok

72

4

72

4

90

5

32

2

36

2

64

4

72

4

64

4

90

5

80

5

112

7

352

22

Mérési gyakorlatok Összefüggő nyári gyakorlat

70


216

105 12

252

140 14

288

16

- 73 -



9.

10.

Foglalkoztatás I.

18

1


18

1


36

2

Műszaki rajz

72

4

Mechanika

36

2

90

5


2



Óraszám /ciklus

Éves óraszám

Óraszám /ciklus

11.

12.

Tantárgyak



Éves óraszám

Óraszám /ciklus

Éves óraszám

Óraszám /ciklus

Éves óraszám

Közlekedésgépész szakmacsoport a 2014/2015-es tanévtől felmenő rendszerben A 14/2013 (IV.5.) NGM rendeletben kiadott szakképzési kerettanterv alapján.


72

4

90

5

90

5

32

2

36

2

64

4

72

4

64

4

90

5

80

5

112

7

352

22


70


216

105 12

252

140 14

288

16

- 74 -



9.

10.

Óraszám /ciklus

Éves óraszám

12.

Foglalkoztatás I. Munkahelyi egészség és biztonság

18

1


36

2

Műszaki rajz

54

3

Mechanika

36

2

72

4


2



Óraszám /ciklus

11.

Tantárgyak



Éves óraszám

Óraszám /ciklus

Éves óraszám

Óraszám /ciklus

Éves óraszám

Közlekedésgépész szakmacsoport a 2015/2016-os tanévtől felmenő rendszerben A 14/2013 (IV.5.) NGM rendeletben kiadott szakképzési kerettanterv alapján.


108

6

108

6

72

4

32

2

36

2

64

4

72

4

64

4

108

6

80

5

112

7

352

22


70


216

105 12

252

140 14

288

16

- 75 -

Évfolyam Követelménymodul

9.

Tantárgyak Ruhaipari anyag- és áruismeret

72

4

Anyagvizsgálatok gyakorlat

108

6

Óraszám /ciklus

Éves óraszám

Összefüggő nyári gyakorlat

Éves óraszám

Lakástextíl- készítő részszakképesítés 21 542 01

Óraszám /ciklus

4.5.2. HÍD II. program rész-szakképesítés

10. 52,5

3

140

8

10113-12 Ruhaipari anyagvizsgálatok

gyakorlat


122,5

7

72

4

245

14

288

16

105

560

32

Éves óraszám

Számítógépes adatrögzítő részszakképesítés 31 346 02

2

Évfolyam Követelménymodul

9.

Tantárgyak

Óraszám /ciklus

Lakástextíliák készítése

36

Éves óraszám

Lakástextíliák készítése

gyártástechnológia


Lakástextíliák 10118-12

Óraszám /ciklus

105

10.

Gépírás és iratkezelés gyakorlat

72

4

175

10

Levelezési ismeretek

72

4

140

8

Levelezési ismeretek gyakorlat

36

2

70

4

Kommunikáció alapjai

72

4

105

6

Üzleti kommunikáció gyakorlat

36

2

70

4

288

16

560

32

10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés

10070-12 Munkahelyi kommunikáció



105

105

- 76 -

4.5.3. Szakiskolai képzés közismereti oktatással A gépi forgácsoló szakma 3 éves szakiskolai programja a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben. A szakmai program a 14/2013. (IV.5.) NGM rendelet, a közismereti program az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet alapján készült. A 2011. évi CXC. a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján a mindennapos testnevelés megvalósulása érdekében a tanulóknak minden nap diáksportkör keretében biztosítunk lehetőséget a testmozgásra. 34 521 03 Gépi forgácsoló 9. évfolyam

10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

140173-12 Anyagvizsgálatok és geometriai mérések 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Idegen nyelv

72

72

4

Matematika

72

72

4

Társadalmismeret

72

72

4

Természetismeret

108

108

6

Testnevelés

108

108

Osztályközösség építés

36

36

Gépészeti alapozó feladatok

+36

6

-72

6 2

90

+18

5

+72

12

306 Gépészeti alapozó gyakorlat

216

Munkavédelem

36

2

72 Elsősegélynyújtás gyakorlata

36

Szakmai anyaismeret és anyagvizsgálat

140

36

2

2

216 Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakrolata Munkahelyi egészség és biztonság

180

18

Szakmai órák összesen 612

Teljes évi óraszám 1188


óra/ciklus

108

különbség

108


elmélet

Kommunikáció- magyar nyelv és irodalom

gyakorlat

Tantárgy

tantárgy összesen

Szakmai követelménymodul

javasolt szakmai program

10

18

180

1

432

1188

140

34

66

- 77 -

34 521 03 Gépi forgácsoló 10. évfolyam

Idegen nyelv

54

54

Matematika

36

36

Társadalmismeret

18

18

-18

1

Természetismeret

18

18

+18

1

Testnevelés

108

108

-72

6


36

36

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

36

36

10173-12 Anyagvizsgálatok és geometriai mérések

Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat

72

72

4

72

4

10174-12 Esztergályos feladatok

10176-12 Marós feladatok

Esztergálás

2 -18

3 2

2 +36

2

324 Esztergálás gyakorlata

252

Marás

14

140

108

6

306 Marás gyakorlata

198

Köszörülés

+18

72

10175-12 Köszörűs feladatok

11 4

162 Köszörülés gyakorlata Szakmai órák összesen 900 Teljes évi óraszám 1206


óra/ciklus

36

különbség

36


elmélet



gyakorlat

Tantárgy

tantárgy összesen


90 360

540

1206

+18 140

5 50 67

- 78 -


elmélet

különbség

óra/ciklus

Idegen nyelv

80

80

+16

5

Matematika

32

32

+32

2

Társadalmismeret

16

16

+16

1

Testnevelés

80

80

-80

5


32

32

2


Foglalkoztatás I.

64

64

4

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

16

16

1




Esztergálás

gyakorlat

Tantárgy

tantárgy összesen


128

+32

8

160

+32

10

176

+16

11

304 Esztergálás gyakorlata Marás gyakorlata

176

Köszörülés

80


5


288

192

12

528

51

1056

66

A szabadsávban lévő órákat részben a kerettantervben szereplő tantárgyak óraszámának növelésére használtuk fel. A szakmai programunkat a Szakmai és Vizsgakövetelmények alapján állítottuk össze. Figyelembe vettük a szakmához kiadott kerettantervet, a feladat és tulajdonságprofilok az SZVK alapján kerültek meghatározásra. A felhasznált órakeret segíti a képzési fázis azon részét, melynél biztosítható, hogy az intézetünkbe beiratkozott tanuló a szükséges kompetenciákat elsajátítsa. Iskolánk szakképzésének célja, hogy a piac igényeinek megfelelő, versenyképes tudással rendelkező szakmunkásokat képezzünk. A gépi forgácsoló fő tevékenysége az esztergálás, marás, köszörülés, ezért ezeknek a tantárgyaknak az óraszámát jelentős mértékben megnöveltük. A térségben számos helyen alkalmaznak forgácsolókat, azonban elengedhetetlen a CNC forgácsolás ismerete. Ez indokolja ennek a témakörnek az alaposabb oktatását. A gépészeti alapozó feladatok követelménymodul óraszámának növelésével az a célunk, hogy tanulóink alaposabb általános fémipari alapképzést kapjanak, amivel a későbbiekben könnyebben tudják más hasonló szakmákra is képezni magukat.


- 79 -

A gépi forgácsoló szakma 3 éves szakiskolai programja a 2014/2015-ös tanévtől felmenő rendszerben. 34 521 03 Gépi forgácsoló 9. évfolyam




Idegen nyelv

72

72

4

Matematika

72

72

4

Társadalmismeret

72

72

4

Természetismeret

108

108

6

Testnevelés

126

126


36

36


+36

6

-54

7 2

90

+18

5

+72

12


216

Munkavédelem

36

2


36


140

36

2

2


180

18




óra/ciklus

108

különbség

108


elmélet


gyakorlat

Tantárgy

tantárgy összesen



10

18

180

1

432

1206

140

34

67

- 80 -




2

Idegen nyelv

72

72

4

Matematika

36

36

2

Társadalmismeret

36

36

2

Testnevelés

90

90


36

36

2


72

72

4

72

4

Esztergálás

5


252

Marás

14 140

108

6


216

Köszörülés

+36

72


12 4



-90

óra/ciklus

36

különbség

36



gyakorlat

elmélet


Tantárgy

tantárgy összesen



108 324

576

1206

+36 140

6 50 67

- 81 -


64

Matematika

32

32

+32

2

Természetismeret

16

16

+16

1

Testnevelés

80

80

-80

5


32

32

2


Foglalkoztatás I.

64

64

4


Foglalkoztatás II.

16

16

1



Esztergálás

4

128

+32

8

160

+32

10

176

+16

11

304 Esztergálás gyakorlata Marás gyakorlata

176

Köszörülés

80


5



óra/ciklus

64

különbség

elmélet

Idegen nyelv


gyakorlat

Tantárgy

tantárgy összesen


288

192

12

528

51

1040

65

- 82 -

Az ipari gépész szakma 3 éves szakiskolai programja a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben. A szakmai program a 14/2013. (IV.5.) NGM rendelet, a közismereti program az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet alapján készült. A 2011. évi CXC. a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján a mindennapos testnevelés megvalósulása érdekében a tanulóknak minden nap diáksportkör keretében biztosítunk lehetőséget a testmozgásra. 34 521 04 Ipari gépész 9. évfolyam




Idegen nyelv

72

72

4

Matematika

72

72

4

Társadalmismeret

72

72

4

Természetismeret

108

108

6

Testnevelés

108

108


36

36


+36

6

-72

6 2

90

+18

5

+72

12


216

Munkavédelem

36

2


36


140

36

2

2


180

18




óra/ciklus

108

különbség

108


elmélet


gyakorlat

Tantárgy

tantárgy összesen



10

18

180

1

432

1188

140

34

66

- 83 -

34 521 04 Ipari gépész 10. évfolyam

11497-12 Foglalkoztatás I. 10173-12 Anyagvizsgálatok és geometriai mérések

10177-12 Gépelemek szerelési feladatai

Idegen nyelv

54

54

Matematika

36

36

Társadalmismeret

18

18

-18

1

Természetismeret

18

18

+18

1

Testnevelés

108

108

-72

6


36

36

2

108

6

Gépészeti kötések alapjai

2 -18

3 2

216 Gépészeti kötések készítésének gyakorlata

Foglalkoztatás I.

108

36


36

108

140

+36

6

+36

2

6

216 Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata

108

Gépelemek beállítása

6

108

6

432 Mérések és beállítások gyakorlata Szakmai órák összesen 900 Teljes évi óraszám 1206


óra/ciklus

36

különbség

36



gyakorlat

elmélet

10166-12 Gépészeti köztési feladatok

Tantárgy

tantárgy összesen



324 360

540

1206

18 140

26 67

- 84 -


elmélet

különbség

óra/ciklus

Idegen nyelv

80

80

+16

5

Matematika

32

32

+32

2

Társadalmismeret

16

16

+16

1

Testnevelés

80

80

-80

5


32

32

2


Foglalkoztatás I.

64

64

4


Foglalkoztatás II.

16

16

1

96

6




gyakorlat

Tantárgy

tantárgy összesen


368 Mérések és beállítások gyakorlata

272

Fémmegmunkálások 10178-12 Ipari gépész műveletek

+48

80

17

5

368 Üzembe helyezés gakorlata Szakmai órák összesen 816 Teljes évi óraszám 1056

288 256

560

1056

+32

18 51 66

A szabadsávban lévő órákat részben a kerettantervben szereplő tananyagegységek óraszámának növelésére használtuk fel. A szakmai programunkat a Szakmai és Vizsgakövetelmények alapján állítottuk össze. Figyelembe vettük a szakmához kiadott kerettantervet, a feladat és tulajdonságprofilok az SZVK alapján kerültek meghatározásra. A felhasznált órakeret segíti a képzési fázis azon részét, melynél biztosítható, hogy az intézetünkbe beiratkozott tanuló a szükséges kompetenciákat elsajátítsa. Iskolánk szakképzésének célja, hogy a piac igényeinek megfelelő, versenyképes tudással rendelkező szakmunkásokat képezzünk. Az ipari gépész munkáik során hideg- és meleg alakításokat végeznek, szerelnek, gépeket, berendezéseket helyeznek üzembe és tartanak karban, ezért nagyobb mértékben növeltük a gépészeti alapozó feladatok, a gépészeti kötések készítése, a gépelemek beállítása, a mérések és beállítások és az üzembe helyezés tantárgyak óraszámát.


- 85 -

Az ipari gépész szakma 3 éves szakiskolai programja a 2014/2015-ös tanévtől felmenő rendszerben. 34 521 04 Ipari gépész 9. évfolyam




Idegen nyelv

72

72

4

Matematika

72

72

4

Társadalmismeret

72

72

4

Természetismeret

108

108

6

Testnevelés

126

126


36

36


+36

6

-54

7 2

90

+18

5

+72

12


216

Munkavédelem

36

2


36


140

36

2

2


180

18




óra/ciklus

108

különbség

108


elmélet


gyakorlat

Tantárgy

tantárgy összesen



10

18

180

1

432

1206

140

34

67

- 86 -




2

Idegen nyelv

72

72

4

Matematika

36

36

2

Társadalmismeret

36

36

2

Testnevelés

90

90


36

36

2

108

6


5


108


+36

108 140 108


6

6


6

108

6



-90

óra/ciklus

36

különbség

36



gyakorlat

elmélet


Tantárgy

tantárgy összesen



360 324

576

1206

20 140

24 67

- 87 -


64

Matematika

32

32

+32

2

Testnevelés

80

80

-80

5

Természetismeret

16

16

+16

1


32

32

2


Foglalkoztatás I.

64

64

4


Foglalkoztatás II.

16

16

1

96

6



4


272


+48

80

17

5



óra/ciklus

64

különbség

elmélet

Idegen nyelv


gyakorlat

Tantárgy

tantárgy összesen


288 256

560

1040

+32

18 51 65

- 88 -

Az ipari gépész szakma 3 éves szakiskolai programja a 2015/2016-os tanévtől felmenő rendszerben. 34 521 04 Ipari gépész 9. évfolyam




Idegen nyelv

72

72

4

Matematika

72

72

4

Társadalmismeret

72

72

4

Természetismeret

108

108

6

Testnevelés

126

126


36

36


+36

6

-54

7 2

108

+36

6

+54

11


198

Munkavédelem

36

2


36


140

36

2

2


180

18




óra/ciklus

108

különbség

108


elmélet


gyakorlat

Tantárgy

tantárgy összesen



10

18

198

1

414

1206

140

34

67

- 89 -




2

Idegen nyelv

72

72

4

Matematika

36

36

2

Társadalmismeret

36

36

2

Testnevelés

90

90


36

36

2

108

6


5


108


+36

108 140 108


6

6


6

108

6



-90

óra/ciklus

36

különbség

36



gyakorlat

elmélet


Tantárgy

tantárgy összesen



360 324

576

1206

20 140

24 67

- 90 -


64

Matematika

32

32

+32

2

Testnevelés

80

80

-80

5

Természetismeret

16

16

+16

1


32

32

2


Foglalkoztatás I.

64

64

4


Foglalkoztatás II.

16

16

1

96

6



4


272


+48

80

17

5



óra/ciklus

64

különbség

elmélet

Idegen nyelv


gyakorlat

Tantárgy

tantárgy összesen


288 256

560

1040

+32

18 51 65

- 91 -

A hegesztő szakma 3 éves szakiskolai programja a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben. A szakmai program a 14/2013. (IV.5.) NGM rendelet, a közismereti program az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet alapján készült. A 2011. évi CXC. a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján a mindennapos testnevelés megvalósulása érdekében a tanulóknak minden nap diáksportkör keretében biztosítunk lehetőséget a testmozgásra. 34 521 06 Hegesztő 9. évfolyam



Idegen nyelv

72

72

4

Matematika

72

72

4

Társadalmismeret

72

72

4

Természetismeret

108

108

6

Testnevelés

108

108


36

36


óra/ciklus

108

különbség

108


elmélet


gyakorlat

Tantárgy

tantárgy összesen



+36

6

-72

6 2

90

+18

5

+72

12

306 Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata I.

216

Munkavédelem

36

2

72 Elsősegélynyújtás gyakorlat

36

2 140

10180-12 A hegesztés előkészítő és befejező műveletei

Hegesztési alapismeretek

36

Hegesztési alapgyakorlatok

72

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság


18

11453-12 Bevontelektródás kézi ívhegesztő feladatok

Hegesztési gyakorlatok I.

108




2

108 4

18

1

108

180

432

1188

6

140

34

66

- 92 -

34 521 06 Hegesztő 10. évfolyam

10180-12 A hegesztés előkészítő és befejező műveletei 11497-12 Foglalkoztatás I. 11453-12 Bevontelektródás kézi ívhegesztő feladatok 11455-12 Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok

Idegen nyelv

54

54

Matematika

36

36

Társadalmismeret

18

18

-18

1

Természetismeret

18

18

+18

1

Testnevelés

108

108

-72

6


36

36


2 -18

3 2

2

90

+18

5

198 Hegesztési alapgyakorlatok Foglalkoztatás I.

108 36

Hegesztési ismeretek I.

6

36

+36 140

144

2 8

288 Hegesztési gyakorlatok I.

144

Hegesztési ismeretek II.

8

126

+18

7

378 Hegesztési gyakorlatok II. Szakmai órák összesen 900



óra/ciklus

36

különbség

36


elmélet


gyakorlat

Tantárgy

tantárgy összesen



252 396

504

1206

14 140

50

67

- 93 -


elmélet

különbség

óra/ciklus

Idegen nyelv

80

80

+16

5

Matematika

32

32

+32

2

Társadalmismeret

16

16

+16

1

Testnevelés

80

80

-80

5


32

32



48


Foglalkoztatás I.

64

64

4


Foglalkoztatás II.

16

16

1

112

7


Hegesztési ismeretek III. 11456-12 Gázhegesztő feladatok

2 48

3

368 Hegesztési gyakorlatok III.

11497-12 Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok

gyakorlat

Tantárgy

tantárgy összesen


256

Hegesztési ismeretek IV.

+32

64

16

4

336 Hegesztési gyakorlatok IV. Szakmai órák összesen 832 Teljes évi óraszám 1072

256 256

560

1056

+32

16 51 66

A szabadsávban lévő órákat részben a kerettantervben szereplő tantárgyak óraszámának növelésére használtuk fel. A szakmai programunkat a Szakmai és Vizsgakövetelmények alapján állítottuk össze. Figyelembe vettük a szakmához kiadott Kerettantervet, a feladat és tulajdonságprofilok az SZVK alapján kerültek meghatározásra. A felhasznált órakeret segíti a képzési fázis azon részét, melynél biztosítható, hogy az intézetünkbe beiratkozott tanuló a szükséges kompetenciákat elsajátítsa. Iskolánk szakképzésének célja, hogy a piac igényeinek megfelelő, versenyképes tudással rendelkező szakmunkásokat képezzünk. A géplakatos és a gépi forgácsoló szakmákkal közös modulok óraszámait olyan mértékben növeltük, hogy amennyiben az iskolánkban hegesztő szakmai bizonyítványt szerzők a későbbiekben az említett szakmákat kívánják, elvégezni a fent említett modulokat be lehessen számítani tanulmányaikba.


- 94 -

A hegesztő szakma 3 éves szakiskolai programja a 2014/2015-ös tanévtől felmenő rendszerben. 34 521 06 Hegesztő 9. évfolyam



Idegen nyelv

72

72

4

Matematika

72

72

4

Társadalmismeret

72

72

4

Természetismeret

108

108

6

Testnevelés

126

126


36

36


óra/ciklus

108

különbség

108


elmélet


gyakorlat

Tantárgy

tantárgy összesen



+36

6

-54

7 2

90

+18

5

+72

12


216

Munkavédelem

36

2


36

2 140



36 108


72



18



108




2

4

18

1

108

180

432

1206

6

140

34

67

- 95 -



11453-12 Bevontelektródás kézi ívhegesztő feladatok 11455-12 Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok

2

Idegen nyelv

72

72

4

Matematika

36

36

2

Társadalmismeret

36

36

2

Testnevelés

90

90


36

36


5 2

90

+18

5

+18

7

198 Hegesztési alapgyakorlatok

126


144


8

140

288 162


9

108

6




-90

óra/ciklus

36

különbség

36


elmélet


gyakorlat

Tantárgy

tantárgy összesen



270 342

558

1206

+18 140

15 50

67

- 96 -


64

Matematika

32

32

+32

2

Természetismeret

16

16

+16

1

Testnevelés

80

80

-80

5


32

32

2


Foglalkoztatás I.

64

64

4


Foglalkoztatás II.

16

16

1



48


3

112

7

368 256


+32

64

16

4



4

48

Hegesztési gyakorlatok III.


óra/ciklus

64

különbség

elmélet

Idegen nyelv


gyakorlat

Tantárgy

tantárgy összesen


256 256

560

1040

+32

16 51 65

- 97 -

A hegesztő szakma 3 éves szakiskolai programja a 2015/2016-os tanévtől felmenő rendszerben. 34 521 06 Hegesztő 9. évfolyam



Idegen nyelv

72

72

4

Matematika

72

72

4

Társadalmismeret

72

72

4

Természetismeret

108

108

6

Testnevelés

126

126


36

36


óra/ciklus

108

különbség

108


elmélet


gyakorlat

Tantárgy

tantárgy összesen



+36

6

-54

7 2

108

36

6

+54

11


198

Munkavédelem

36

2


36

2 140



36 108


72



18



108




2

4

18

1

108

198

414

1206

6

140

34

67

- 98 -



11453-12 Bevontelektródás kézi ívhegesztő feladatok 11455-12 Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok

2

Idegen nyelv

72

72

4

Matematika

36

36

2

Társadalmismeret

36

36

2

Testnevelés

90

90


36

36


5 2

90

+18

5

+18

7


126


144


8

140

288 162


9

108

6




-90

óra/ciklus

36

különbség

36


elmélet


gyakorlat

Tantárgy

tantárgy összesen



270 342

558

1206

+18 140

15 50

67

- 99 -


64

Matematika

32

32

+32

2

Természetismeret

16

16

+16

1

Testnevelés

80

80

-80

5


32

32

2


Foglalkoztatás I.

64

64

4


Foglalkoztatás II.

16

16

1



48


3

112

7

368 256


+32

64

16

4



4

48

Hegesztési gyakorlatok III.


óra/ciklus

64

különbség

elmélet

Idegen nyelv


gyakorlat

Tantárgy

tantárgy összesen


256 256

560

1040

+32

16 51 65

- 100 -

A karosszérialakatos szakma 3 éves szakiskolai programja a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben. A szakmai program a 14/2013. (IV.5.) NGM rendelet, a közismereti program az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet alapján készült. A 2011. évi CXC. a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján a mindennapos testnevelés megvalósulása érdekében a tanulóknak minden nap diáksportkör keretében biztosítunk lehetőséget a testmozgásra. 34 525 06 Karosszérialakatos 9. évfolyam



10483-12 Általános vállalkozási feladatok 10487-12 Karosszérialakatos feladatai

Idegen nyelv

72

72

4

Matematika

72

72

4

Társadalmismeret

72

72

4

Természetismeret

108

108

6

Testnevelés

108

108


36

36

2


18

18

1

18

1

Munkavédelem

+36

6

-72

6


18

Gépészeti alapismeretek

1

90

+18

5

+72

18


324

Vállalkozási ismeretek

140

36

2

72 A vállalkozás gyakorlata

Karosszéralakatos szakmai ismeret

36

72




óra/ciklus

108

különbség

108



gyakorlat

elmélet


Tantárgy

tantárgy összesen



2

72

234

4

378

1188

140

34

66

- 101 -

34 525 06 Karosszérialakatos 10. évfolyam


10166-12 Gépészeti kötési feladatok

10487-12 Karosszérialakatos feladatai

Idegen nyelv

54

54

Matematika

36

36

Társadalmismeret

18

18

-18

1

Természetismeret

18

18

+18

1

Testnevelés

108

108

-72

6


36

36


2 -18

3 2

2

90

+18

5


108

Gépészeti kötésismeret

40

54

6

+18

3

-32

6

+18

9

+18

21

162 Kötéskészítési gyakorlat

108


30

162 540

Karosszéralakatos szakmai gyakorlat Szakmai órák összesen 900 Teljes évi óraszám 1206


óra/ciklus

36

különbség

36


elmélet


gyakorlat

Tantárgy

tantárgy összesen



306

378

70

594

140

1206

50 67

- 102 -


elmélet

különbség

óra/ciklus

Idegen nyelv

80

80

+16

5

Matematika

32

32

+32

2

Társadalmismeret

16

16

+16

1

Testnevelés

80

80

-80

5


32

32

2


Foglalkoztatás I.

64

64

4


Foglalkoztatás II.

16

16

1


Gépészeti alapozó gyakorlat

64


10483-12 Általános vállalkozási feladatok



gyakorlat

Tantárgy

tantárgy összesen


64

+64

16

4

1


32


+16

176

2

11

592 Karosszéralakatos szakmai gyakorlat Szakmai órák összesen 784 Teljes évi óraszám 1024

448 272

544

1056

+88

28 51 66

A szabadsávban lévő órákat részben a kerettantervben szereplő tananyagegységek óraszámának növelésére használtuk fel. A szakmai programunkat a Szakmai és Vizsgakövetelmények alapján állítottuk össze. Figyelembe vettük a szakmához kiadott kerettantervet, a feladat és tulajdonságprofilok az SZVK alapján kerültek meghatározásra. A felhasznált órakeret segíti a képzési fázis azon részét, melynél biztosítható, hogy az intézetünkbe beiratkozott tanuló a szükséges kompetenciákat elsajátítsa. Iskolánk szakképzésének célja, hogy a piac igényeinek megfelelő, versenyképes tudással rendelkező szakmunkásokat képezzünk. Mivel a karosszérialakatos feladata az állapotfelérés, hiba-megállapítás, sérült alkatrészek szétbontása, cseréje, javítása, majd összeszerelése, a korrodált karosszéria egyengetése, javítása, mérések végzése, elsősorban a gyakorlati tevékenységet igénylő tantárgyak óraszámát emeltük meg jelentős mértékben.


- 103 -

A karosszérialakatos szakma 3 éves szakiskolai programja a 2014/2015-ös tanévtől felmenő rendszerben. 34 525 06 Karosszérialakatos 9. évfolyam



10483-12 Általános vállalkozási feladatok 10487-12 Karosszérialakatos feladatai

Idegen nyelv

72

72

4

Matematika

72

72

4

Társadalmismeret

72

72

4

Természetismeret

108

108

6

Testnevelés

126

126


36

36

2


18

18

1

18

1

Munkavédelem

+36

6

-54

7


18


1

90

+18

5

+72

18


324


140

36

2



36

72




óra/ciklus

108

különbség

108



gyakorlat

elmélet


Tantárgy

tantárgy összesen



2

72

234

4

378

1206

140

34

67

- 104 -





2

Idegen nyelv

72

72

4

Matematika

36

36

2

Társadalmismeret

36

36

2

Testnevelés

90

90


36

36


5 2

90

+18

5

+16

7


126


40

36

2

162 Kötéskészítési gyakorlat

126


30

+16

144

7

8



-90

óra/ciklus

36

különbség

36


elmélet


gyakorlat

Tantárgy

tantárgy összesen



270

378

70

630

140

1206

+18

21 50 67

- 105 -


64

Matematika

32

32

+32

2

Természetismeret

16

16

+16

1

Testnevelés

80

80

-80

5


32

32

2


Foglalkoztatás I.

64

64

4


Foglalkoztatás II.

16

16

1



64




4

64

+64

16

4

1


32


+16

176

2

11



óra/ciklus

64

különbség

elmélet

Idegen nyelv


gyakorlat

Tantárgy

tantárgy összesen


448 272

544

1040

+88

28 51 65

- 106 -

A motorkerékpár szerelő szakma 3 éves szakiskolai programja a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben. A szakmai program a 14/2013. (IV.5.) NGM rendelet, a közismereti program az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet alapján készült. A 2011. évi CXC. a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján a mindennapos testnevelés megvalósulása érdekében a tanulóknak minden nap diáksportkör keretében biztosítunk lehetőséget a testmozgásra. 34 525 07 Motorkerékpár szerelő 9. évfolyam

10502-12 Motor és kerékpárszerelés gépészeti alapjai


10504-12 Kerékpár szerelő feladatai 10505-12 Motorkerékpár szerkezete 10506-12 Motorkerfékpár elektronikai alapjai 10507-12 Mechanikai és villamos mérések, diagnosztika

Idegen nyelv

72

72

4

Matematika

72

72

4

Társadalmismeret

72

72

4

Természetismeret

108

108

6

Testnevelés

108

108


36

36

2


18

18

1

36

2

36

2

Szakrajz

+ 36

6

-72

6

72 Anyag és gyártásismeret


36

+ 36

2

+ 54

3


54

Kerékpár szerkezeti ismeretek

70

36

2

108 Kerékpárok javítási gyakorlata

72

30

4

Motorkerékpár szerkezeti alapok

108

108

6

Elektrotechnikai alapismeretek

72

72

4

Mechanikai mérések gyakorlata

72

20

4

72

20

4

270

140

34

144 Elektronikai mérések gyakorlata

Szakmai órák összesen

612



óra/ciklus

108

különbség

108



gyakorlat

elmélet


Tantárgy

tantárgy összesen



342

1188

66

- 107 -

34 525 07 Motorkerékpár szerelő 10. évfolyam

10502-12 Motor és kerékpárszerelés gépészeti alapjai

10505-12 Motorkerékpár szerkezete

10506-12 Motorkerfékpár elektronikai alapjai

Idegen nyelv

54

54

Matematika

36

36

Társadalmismeret

18

18

-18

1

Természetismeret

18

18

+18

1

Testnevelés

108

108

-72

6


36

36

Foglalkoztatás I.

36

36

Szakrajz

2 -18

3 2

2 +36

2

72

4

Anyag és gyártásismeret

36

2

Motorkerékpár szerkezeti ismeretek

198

11

108

342 Motorkerékpár szerkezetek javítása

144

Motorkerékpárok elektromos berendezései

80

8

198

11

342 Motorkerékpárok elektromos berendezéseinek javítása

144

50

8

30

2

10507-12 Mechanikai és villamos mérések, diagnosztika

Diagnosztikai ismeretek

36

36



36

36

Szakmai órák összesen 864 Teljes évi óraszám 1206


óra/ciklus

36

különbség

36



gyakorlat

elmélet


Tantárgy

tantárgy összesen



540

324

1206

+36 160

2 48 67

- 108 -

34 525 07 Motorkerékpár szerelő 11. évfolyam

elmélet

különbség

óra/ciklus

Idegen nyelv

80

80

+16

5

Matematika

32

32

+32

2

Társadalmismeret

16

16

+16

1

Testnevelés

80

80

-80

5


32

32

2


Foglalkoztatás I.

64

64

4


Foglalkoztatás II.

16

16

1



48


10503-12 Motor- és kerékpárszerelés üzemviteli alapjai

10505-12 Motorkerékpár szerkezete

10506-12 Motorkerékár elektronikai alapjai 10507-12 Mechanikai és villamos mérések, diagnosztika

Jogi és vállalkozási ismeretek alapjai

gyakorlat

Tantárgy

tantárgy összesen


48

+48

3

16

1

Speciális munkavédelmi ismeretek

16

1

Motorkerékpár szerkezeti ismeretek

144

9

32

304 Motorkerékpár szerkezetek javítási gyakorlata

160

Motorkerékpárok elektromos berendezései

128

+8

10

+6

8

288 Motorkerékpárok elektromos berendezéseinek javítási gyakorlata Diagnosztikai gyakorlat

64


384

144

9

64

4

416

50

1040

65

A szabadsávban lévő órákat részben a kerettantervben szereplő tantárgyak óraszámának növelésére használtuk fel.


- 109 -

A szakmai programunkat a Szakmai és Vizsgakövetelmények alapján állítottuk össze. Figyelembe vettük a szakmához kiadott kerettantervet, a feladat és tulajdonságprofilok az SZVK alapján kerültek meghatározásra. A felhasznált órakeret segíti a képzési fázis azon részét, melynél biztosítható, hogy az intézetünkbe beiratkozott tanuló a szükséges kompetenciákat elsajátítsa. A motorkerékpár-szerelő munkája során műszaki dokumentációt olvas és állít össze, járművet javít, elvégzi a jármű időszakos szervízelését, felülvizsgálatát, felkészíti azt a műszaki vizsgára, környezetvédelmi felülvizsgálatot és járműdiagnosztikát végez. Közben alkalmazza és betartja a munkavégzés biztonsági és környezetvédelmi előírásait. Annak érdekében, hogy iskolánk tanulói a munkaerő-piaci igényeknek megfeleljenek, elsősorban azoknak a tantárgyaknak az óraszámát növeltük, melyek segítik a fenti tevékenységekhez szükséges kompetenciák megszerzését. A gépészeti alapozó feladatok követelménymodul óraszámának növelésével az a célunk, hogy tanulóink alaposabb általános fémipari alapképzést kapjanak, amivel a későbbiekben könnyebben tudják más hasonló szakmákra is képezni magukat.


- 110 -

A szabó szakma 3 éves szakiskolai programja a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben. A szakmai program a 14/2013. (IV.5.) NGM rendelet, a közismereti program az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet alapján készült. A 2011. évi CXC. a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján a mindennapos testnevelés megvalósulása érdekében a tanulóknak minden nap diáksportkör keretében biztosítunk lehetőséget a testmozgásra. 34 542 06 Női szabó 9. évfolyam

10114-12 Ruhaipari gyártmáynytervezés

10115-12 Textil-termékek összeállítása

Idegen nyelv

72

72

4

Matematika

72

72

4

Társadalmismeret

72

72

4

Természetismeret

108

108

6

Testnevelés

108

108


36

36

2


18

18

1

Ruhaipari anyag és áruismeret

36

36

2

36

2

Ruhaipari gyártáselőkészítés

+36

6

-72

6

108 Szakrajz

72

Textiltermékek készítése

72

+72

4

4

342 Textiltermékek készítése gyakorlat

270

Lakástextíliák készítése 10118-12 Lakástextíliák készítése

91

36

+18

15

2

108 Lakástextíliák készítése gyakorlat




óra/ciklus

108

különbség

108



gyakorlat

elmélet

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10113-12 Ruhaipari anyagvizsgálatok

Tantárgy

tantárgy összesen



270

72

49

4

342

140

34

1188

66

- 111 -

34 542 06 Női szabó 10. évfolyam

10114-12 Ruhaipari gyártmánytervezés

10120-12 Női ruhák készítése és értékesítése

Idegen nyelv

54

54

Matematika

36

36

Társadalmismeret

18

18

-18

1

Természetismeret

18

18

+18

1

Testnevelés

108

108

-72

6


36

36

2


36

36

2

36

2

Szakrajz

2 -18

3 2

72 Szakrajz gyakorlat

36

Női ruhák készítése

2

144

8

792 Női ruhák készítése gyakorlat Szakmai órák összesen 900 Teljes évi óraszám 1206


óra/ciklus

36

különbség

36



gyakorlat

elmélet


Tantárgy

tantárgy összesen



216

648

140

684

140

1206

+36

36 50 67

- 112 -


elmélet

különbség

óra/ciklus

Idegen nyelv

80

80

+16

5

Matematika

32

32

+32

2

Társadalmismeret

16

16

+16

1

Testnevelés

80

80

-80

5


32

32

2


Foglalkoztatás I.

64

64

4


Foglalkoztatás II.

16

16

1

32

2

32

2

64

4

112

7


10113-12 Ruhaipari anyagvizsgálatok 10114-06 Ruhaipari gyártmánytervezés 10120-12 Női ruhák készítése és értékesítése


gyakorlat

Tantárgy

tantárgy összesen


64 Anyagvizsgálatok gyakorlat

Szakrajz

64

Női ruhák készítése 608 Női ruhák készítése gyakorlat Szakmai órák összesen 816 Teljes évi óraszám 1056

480 320

480

1040

+64

30 50 65

A szabadsávban lévő órákat a kerettantervben szereplő tantárgyak óraszámának növelésére használtuk fel. Több éves tapasztalatunk, hogy a tanulók a szerkesztés és modellezés, valamint a szabásminta készítés terén több gyakorlásra van szükségük, mint amennyi a kerettantervben szerepel. Ennek érdekében a szakrajz óraszámát növeltük. A nő szabó munkája során elsősorban női ruhák készítésével foglalkozik, ezért az alaposabb képzés érdekében a női ruhák készítése gyakorlat tantárgyra és a textiltermék készítése gyakorlati tantárgy óraszámát növeltük meg.


- 113 -

A szabó szakma 3 éves szakiskolai programja a 2014/2015-ös tanévtől felmenő rendszerben. 34 542 06 Női szabó 9. évfolyam

10114-12 Ruhaipari gyártmáynytervezés

10115-12 Textil-termékek összeállítása

Idegen nyelv

72

72

4

Matematika

72

72

4

Társadalmismeret

72

72

4

Természetismeret

108

108

6

Testnevelés

126

126


36

36

2


18

18

1


36

36

2

36

2

Ruhaipari gyártáselőkészítés

+36

6

-54

7

108 Szakrajz

72

Textiltermékek készítése

72

+72

4

4

342 Textiltermékek készítése gyakorlat

270

Lakástextíliák készítése 10118-12 Lakástextíliák készítése

91

36

+18

15

2

108 Lakástextíliák készítése gyakorlat




óra/ciklus

108

különbség

108



gyakorlat

elmélet

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10113-12 Ruhaipari anyagvizsgálatok

Tantárgy

tantárgy összesen



270

72

49

4

342

140

34

1206

67

- 114 -


10114-12 Ruhaipari gyártmánytervezés

10120-12 Női ruhák készítése és értékesítése

2

Idegen nyelv

72

72

4

Matematika

36

36

2

Társadalmismeret

36

36

2

Testnevelés

90

90


36

36

2


36

36

2

36

2

Szakrajz

5

72 Szakrajz gyakorlat

36

Női ruhák készítése

2

144

8

792 Női ruhák készítése gyakorlat Szakmai órák összesen 900 Teljes évi óraszám 1206


-90

óra/ciklus

36

különbség

36



gyakorlat

elmélet


Tantárgy

tantárgy összesen



216

648

140

684

140

1206

+36

36 50 67

- 115 -


64

Matematika

32

32

+32

2

Természetismeret

16

16

+16

1

Testnevelés

80

80

-80

5


32

32

2


Foglalkoztatás I.

64

64

4


Foglalkoztatás II.

16

16

1

32

2

32

2

64

4

112

7

10113-12 Ruhaipari anyagvizsgálatok 10114-06 Ruhaipari gyártmánytervezés 10120-12 Női ruhák készítése és értékesítése


4

64 Anyagvizsgálatok gyakorlat

Szakrajz

64

Női ruhák készítése 608 Női ruhák készítése gyakorlat Szakmai órák összesen 816 Teljes évi óraszám 1040


óra/ciklus

64

különbség

elmélet

Idegen nyelv


gyakorlat

Tantárgy

tantárgy összesen


496 320

496

1040

+80

31 51 65

- 116 -

A villanyszerelő szakma 3 éves szakiskolai programja a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben. A szakmai program a 14/2013. (IV.5.) NGM rendelet, a közismereti program az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet alapján készült. A 2011. évi CXC. a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján a mindennapos testnevelés megvalósulása érdekében a tanulóknak minden nap diáksportkör keretében biztosítunk lehetőséget a testmozgásra. 34 522 04 Villanyszerelő 9. évfolyam

Idegen nyelv

72

72

4

Matematika

72

72

4

Társadalmismeret

72

72

4

Természetismeret

108

108

6

Testnevelés

108

108


36

36

2

Munkahelyi egyészség és biztonság

18

18

1

Műszaki informatika gyakorlat 10007-12 Informatikai és műszaki alapok

Műszaki ismeretek

288

-72

Épületvillamossági szerelés gyakorlata

6

4

108

+18

54

6

6

140

3

162

+54

9

36

+18

2

288 Épületvillamossági mérések gyakorlat

Elektrotechnikai számítások

Villamosipari anyagismeret

Szakmai órák összesen

36

2

18

18

1

612

234



6

108

Épületvillamossági szerelés

10024-12 Villamos gépek és ipari elosztó-berendezések

+36

72

Műszaki gyakorlatok

10023-12 Épületvillamossági szerelés

óra/ciklus

108

különbség

108



gyakorlat

elmélet


Tantárgy

tantárgy összesen



378

1188

140

34

66

- 117 -

34 522 04 Villanyszerelő 10. évfolyam

Idegen nyelv

54

54

Matematika

36

36

Társadalmismeret

18

18

-18

1

Természetismeret

18

18

+18

1

Testnevelés

108

108

-72

6


36

36

Foglalkoztatás I.

36

36



10024-12 Villamos gépek és ipari elosztó berendezések

-18

3 2

2 +36

2

6

558

+18

31

792 Épületvillamossági mérések gyakorlata

72

140

4


54


36

2

+18

3

36

2

72 Villamos műszaki ábrázolás Szakmai órák összesen 900 Teljes évi óraszám 1206


2

108


óra/ciklus

36

különbség

36



gyakorlat

elmélet


Tantárgy

tantárgy összesen



270

630

1206

140

50 67

- 118 -


elmélet

különbség

óra/ciklus

Idegen nyelv

80

80

+16

5

Matematika

32

32

+32

2

Társadalmismeret

16

16

+16

1

Testnevelés

80

80

-80

5


32

32

2


Foglalkoztatás I.

64

64

4


Foglalkoztatás II.

16

16

1

32

2

Ipari elektronika

32

2

Villamos gépek és berendezések

112





gyakorlat

Tantárgy

tantárgy összesen


64

Villamos műszaki ábrázolás

672

32

Villamos gépek és berendezések üzemvitelének, mérésének gyakrolata Szakmai órák összesen 816 Teljes évi óraszám 1056

+4

2

528 288

7

528

1056

+64

33 51 66

A szabadsávban lévő órákat a következő a kerettantervben szereplő tantárgyak óraszámának növelésére használtuk fel: műszaki ismeretek, épületvillamossági szerelés, épületvillamossági mérés, elektrotechnikai számítások, villamos gépek berendezések. A szakmai programunkat a Szakmai és Vizsgakövetelmények alapján állítottuk össze. Figyelembe vettük a szakmához kiadott kerettantervet, a feladat és tulajdonságprofilok az SZVK alapján kerültek meghatározásra. A felhasznált órakeret segíti a képzési fázis azon részét, melynél biztosítható, hogy az intézetünkbe beiratkozott tanuló a szükséges kompetenciákat elsajátítsa.


- 119 -

A villanyszerelő szakma 3 éves szakiskolai programja a 2014/2015-ös tanévtől felmenő rendszerben. 34 522 04 Villanyszerelő 9. évfolyam

Idegen nyelv

72

72

4

Matematika

72

72

4

Társadalmismeret

72

72

4

Természetismeret

108

108

6

Testnevelés

126

126


36

36

2


18

18

1


Műszaki ismeretek

288

-54


7

4

108

+18

54

6

6

140

3

162

+54

9

36

+18

2




18




6

108



+36

72



óra/ciklus

108

különbség

108



gyakorlat

elmélet


Tantárgy

tantárgy összesen



36

2

18

1

234

378

1206

140

34

67

- 120 -


2

Idegen nyelv

72

72

4

Matematika

36

36

2

Társadalmismeret

36

36

2

Testnevelés

90

90


36

36



-90

5 2

144


óra/ciklus

36

különbség

36


elmélet


gyakorlat

Tantárgy

tantárgy összesen



558

+36

8

+18

31

828 Épületvillamossági mérések gyakorlata

72

4 140

10024-12 Villamos gépek és ipari elosztó berendezések


54


36

2

3

36

2

72 Villamos műszaki ábrázolás Szakmai órák összesen 900 Teljes évi óraszám 1206


+18

270

630

1206

140

50 67

- 121 -


64

Matematika

32

32

+32

2

Természetismeret

16

16

+16

1

Testnevelés

80

80

-80

5


32

32

2


Foglalkoztatás I.

64

64

4


Foglalkoztatás II.

16

16

1

32

2

Ipari elektronika

32

2


112




4

64

Villamos műszaki ábrázolás

672


+4

32

Villamos gépek és berendezések üzemvitelének, mérésének gyakrolata


óra/ciklus

64

különbség

elmélet

Idegen nyelv


gyakorlat

Tantárgy

tantárgy összesen


2

528 288

7

528

1040

+64

33 51 65

- 122 -

4.5.4. Szakközépiskola szakképző évfolyamai közismereti képzés nélkül Autószerelő szakma 2014/2015-ös tanévtől felmenő rendszerben. A szakmai program a 14/2013. (IV.5.) NGM rendelet alapján készült 54 525 02 Autószerelő 13. évfolyam

elmélet

különbség

óra/ciklus


Foglalkoztatás I.

36

36

+36

2



36

36

+18

2




36

Műszaki rajz

108

Mechanika

72


Tantárgy

gyakorlat


tantárgy összesen


2

+18

6

4

630 Gépelemek-géptan

126


144

8

Elektrotechnika-elektronika

144

8


+18

414

80

144

80

558

160

+54

7

23

558 Mérési gyakorlatok

Szakmai órák összesen 1260 702

8

70 Teljes évi óraszám 1260


1420

- 123 -

54 525 02 Autószerelő 14. évfolyam

Foglalkoztatás I.

64

64

4


Foglalkoztatás II.

16

16

1

32

2

Járműkarbantartás 10418-12 Járműkarbantartás

Gazdasági ismeretek

192

32

Járműkarbantartás gyakorlata

128

Járműdiagnosztika 10422-12 Járműdiagnosztika

2

8

96

6

320 Járműdiagnosztika gyakorlata

224

Gépjármű szerkezettan 10421-12 Autószerelő feladatai

+16

óra/ciklus

elmélet


különbség

Tantárgy

gyakorlat


tantárgy összesen


Gépjármű villamosságtan

528

+64

14

192

12

128

8

Szerelési gyakorlat

208


+48

13

560 70


1120

A szabadsávban lévő órákat részben a központi programban szereplő tananyagegységek óraszámának növelésére használtuk fel. A szakmai programunkat a Szakmai és Vizsgakövetelmények alapján állítottuk össze. Figyelembe vettük a szakmához kiadott Központi Programot, mely program órakeretének tekintetében csak ajánlás, követelménymoduljaihoz tartozó feladat és tulajdonságprofilok az SZVK alapján kerültek meghatározásra. A felhasznált órakeret segíti a képzési fázis azon részét, melynél biztosítható, hogy az intézetünkbe beiratkozott tanuló a szükséges kompetenciákat elsajátítsa. Iskolánk szakképzésének célja, hogy a piac igényeinek megfelelő, versenyképes tudással rendelkező szakmunkásokat képezzünk. Az autószerelő munkája során műszaki dokumentációt olvas és készít. Felveszi a munkát, járművet bont és javít, ellenőrzési, diagnosztikai és szervizműveleteket végez. Ezeknek a feladatoknak az elvégzéséhez szükséges kompetenciáknak az elsajátítása érdekében nagymértékben növeltük a fenti gyakorlati tevékenységet igénylő tananyagegységek óraszámát.


- 124 -

Autószerelő szakma 2015/2016-os tanévtől felmenő rendszerben. A szakmai program a 14/2013. (IV.5.) NGM rendelet alapján készült 54 525 02 Autószerelő 13. évfolyam

36

36



10418-12 Járműkarbantartás


36

Műszaki rajz

108

Mechanika

72

óra/ciklus


különbség

elmélet



Tantárgy

gyakorlat


tantárgy összesen


+18

2

2

+18

6

4


126


144

8


144

8


+18

414

80

144

80

+54

7

23


Járműkarbantartás

36

36


8

2

558

160 70



1420

- 125 -

54 525 02 Autószerelő 14. évfolyam

Foglalkoztatás I.

64

64

4


Foglalkoztatás II.

16

16

1

32

2



192

32


128

Járműdiagnosztika 10422-12 Járműdiagnosztika

2

8

96

6

320 Járműdiagnosztika gyakorlata

224

Gépjármű szerkezettan 10421-12 Autószerelő feladatai

+16

óra/ciklus

elmélet


különbség

Tantárgy

gyakorlat


tantárgy összesen


Gépjármű villamosságtan

528

+64

14

192

12

128

8

Szerelési gyakorlat

208


+48

13

560 70



1120

- 126 -

Autóelektronikai műszerész szakma a 2014/2015-ös tanévtől rendszerben. A szakmai program a 14/2013. (IV.5.) NGM rendelet alapján készült.

különbség

óra/ciklus


Foglalkoztatás I.

36

36

+36

2


Munka helyi egészség és biztonság

36

36

+18

2




Tantárgy

gyakorlat


elmélet


tantárgy összesen

54 525 01 Autóelektronikai műszerész 13. évfolyam

felmenő


36

2

Műszaki rajz

90

5

Mechanika

72

4

Gépelemek-géptan

108

6


144

8


180

630


414

80

144

80

558

160

+36

10

+54

23



8

70 Teljes évi óraszám 1260


1420

- 127 -

Foglalkoztatás I.

64

64

4


Foglalkoztatás II.

16

16

1



208

48

+16

3

32

+16

2


128

Gépjárműszerkezettan

10419-12 Járműszerkezetek javítása

8

96

Járműszerkezetek javítása

6

128

8

352 Járműdiagnosztika és javítás

48

Járműdiagnosztika gyakorlata

80

Autóelektronika elmélete

10420-12 Autóelektronikai műszerész feladatai

óra/ciklus


különbség

Tantárgy

gyakorlat


elmélet

javasolt szakmai program tantárgy összesen


+16

3

+16

5

160

Autóelektronika gyakorlata

10

144

+16

9

+32

6

+16

5

480 Autóelektronikai diagnosztika

96

Autóelektronikai diagnosztika gyakorlata

80


560 70



1120

- 128 -

Autóelektronikai műszerész szakma a 2015/2016-os tanévtől rendszerben. A szakmai program a 14/2013. (IV.5.) NGM rendelet alapján készült.

36

36



10418-12 Járműkarbantartás


36

Műszaki rajz

108

Mechanika

72

óra/ciklus


különbség



Tantárgy

gyakorlat


elmélet


tantárgy összesen


felmenő

+18

2

2

+18

6

4


126


144

8


144

8


+18

414

80

144

80

+54

7

23


Járműkarbantartás

36

36


8

2

558

160 70



1420

- 129 -

Foglalkoztatás I.

64

64

4


Foglalkoztatás II.

16

16

1



208

48

+16

3

32

+16

2


128

Gépjárműszerkezettan

10419-12 Járműszerkezetek javítása

8

96

Járműszerkezetek javítása

6

128

8

352 Járműdiagnosztika és javítás

48

Járműdiagnosztika gyakorlata

80

Autóelektronika elmélete

10420-12 Autóelektronikai műszerész feladatai

óra/ciklus


különbség

Tantárgy

gyakorlat


elmélet



+16

3

+16

5

160

Autóelektronika gyakorlata

10

144

+16

9

+32

6

+16

5

480 Autóelektronikai diagnosztika

96

Autóelektronikai diagnosztika gyakorlata

80


560 70



1120

- 130 -

Az autótechnikus szakma programja a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben. A szakmai program a 14/2013. (IV.5.) NGM rendelet alapján készült.

Szakmai számítások

464

óra/ciklus

10423-12 Járműfenntartási feladatok

különbség

Gépjárműszerkezetek

176

+16

11

64

+32

4

Gépjárműfenntartás gyakorlata

10424-12 Járműfenntartási üzemvitel

224

14

Veszélyes anyagok kezelése

64

4


32

2

48

3

192 Műszaki dokumentációs ismeretek

Számítástechnika gyakorlat

48

Korszerű járműtechnika 10425-12 Korszerű járműtechnika

gyakorlat

Tantárgy

elmélet



55 525 01 Autótechnikus 15. évfolyam

Korszerű járműtechnika gyakorlat

176

464

+16

3

+16

11

128

Gépjármű-elektronikai mérések gyakorlat

160


8

+32

10

560 70



1120

- 131 -

Az autótechnikus szakma programja a 2014/2015-ös tanévtől felmenő rendszerben. A szakmai program a 14/2013. (IV.5.) NGM rendelet alapján készült.

Szakmai számítások

464

óra/ciklus


különbség

Gépjárműszerkezetek

176

+16

11

64

+32

4


10424-12 Járműfenntartási üzemvitel

224

14

Veszélyes anyagok kezelése

64

4


32

2

48

3

192 Műszaki dokumentációs ismeretek


48


gyakorlat

Tantárgy

elmélet



55 525 01 Autótechnikus 15. évfolyam


176

464

160

Gépjármű-elektronikai mérések gyakorlat

128


+16

3

+16

11

+32

10

8

560 70



1120

- 132 -

4.5.5. Szakiskola szakképző évfolyamai közismereti képzés nélkül A gépi forgácsoló szakma 2 éves szakiskolai programja a 2014/2015-ös tanévtől felmenő rendszerben. A szakmai program a 14/2013. (IV.5.) NGM rendelet alapján készült. 34 521 03 Gépi forgácsoló 11. évfolyam






180

Munkavédelem

óra/ciklus

különbség

+36

36

10

2


36


2

108

6

324 Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakrolata

216

18

18


Foglalkoztatás I.

36

36


4

252




72



gyakorlat

Tantárgy

elmélet

tantárgy összesen



Esztergálás

160

12

1

+36

108

2 6

450 Esztergálás gyakorlata Köszörülés

342 108

+54

108

19 6


774


1420

160

70

70

- 133 -


Foglalkoztatás I.

64

64

4


Foglalkoztatás II.

16

16

1



Esztergálás

80

óra/ciklus

elmélet


különbség

Tantárgy

gyakorlat


tantárgy összesen


+16

5

+80

13


208

Marás

96

6


352

Köszörülés

48


22 +32

3

336 Köszörülés gyakorlata Szakmai órák összesen 1152 304 Teljes évi óraszám 1152

256

16

816

70

1120

70

A szabadsávban lévő órákat részben a kerettantervben szereplő tantárgyak óraszámának növelésére használtuk fel. A szakmai programunkat a Szakmai és Vizsgakövetelmények alapján állítottuk össze. Figyelembe vettük a szakmához kiadott kerettantervet, a feladat és tulajdonságprofilok az SZVK alapján kerültek meghatározásra. A felhasznált órakeret segíti a képzési fázis azon részét, melynél biztosítható, hogy az intézetünkbe beiratkozott tanuló a szükséges kompetenciákat elsajátítsa. Iskolánk szakképzésének célja, hogy a piac igényeinek megfelelő, versenyképes tudással rendelkező szakmunkásokat képezzünk. A gépi forgácsoló fő tevékenysége az esztergálás, marás, köszörülés, ezért ezeknek a tantárgyaknak az óraszámát jelentős mértékben megnöveltük. A térségben számos helyen alkalmaznak forgácsolókat, azonban elengedhetetlen a CNC forgácsolás ismerete. Ez indokolja ennek a témakörnek az alaposabb oktatását. A gépészeti alapozó feladatok követelménymodul óraszámának növelésével az a célunk, hogy tanulóink alaposabb általános fémipari alapképzést kapjanak, amivel a későbbiekben könnyebben tudják más hasonló szakmákra is képezni magukat.


- 134 -

A gépi forgácsoló szakma 2 éves szakiskolai programja a 2015/2016-os tanévtől felmenő rendszerben. A szakmai program a 14/2013. (IV.5.) NGM rendelet alapján készült. 34 521 03 Gépi forgácsoló 11. évfolyam


140173-12 Anyagvizsgálatok és geometriai mérések 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10174-12 Esztergályos feladatok




gyakorlat

108

óra/ciklus


elmélet

Tantárgy

különbség


tantárgy összesen



+36

6

+36

10


180

Munkavédelem

36

2


36


108

6 160


2

216

18

Esztergálás

12

18

1

108

6

450 Esztergálás gyakorlata Köszörülés

342 108

+54

108

19 6


774


1420

160

70

70

- 135 -


Foglalkoztatás I.

64

64

4


Foglalkoztatás II.

16

16

1



Esztergálás

80

+16

5

+80

13


208

Marás

96

6


352

Köszörülés

48


22 +32

3

336 Köszörülés gyakorlata Szakmai órák összesen 1152 304 Teljes évi óraszám 1152


óra/ciklus

elmélet


különbség

Tantárgy

gyakorlat


tantárgy összesen


256

16

816

70

1120

70

- 136 -

A CNC gépkezelő szakiskolai programja a 2014/2015-ös tanévtől felmenő rendszerben. A szakmai program a 14/2013. (IV.5.) NGM rendelet alapján készült.

1

11399-12 CNC forgácsolás

óra/ciklus

különbség

tantárgy

gyakorlat



Tantárgy

elmélet

Sorszám

35 521 01 CNC gépkezelő

Gyártáselőkészítés

32

64

CNC programozás

160

160

+32

10

176 176

+16

11

CNC programozási gyakorlat CNC szerszámgépek

160

CNC forgácsolási gyakorlat

4

160

560 560

10

+64

Teljes év i óraszám 352 736 1120

35

70

A CNC gépkezelő szakiskolai programja a 2015/2016-os tanévtől felmenő rendszerben. A szakmai program a 14/2013. (IV.5.) NGM rendelet alapján készült, szakmai idegen nyelvvel kiegészítve.

2


tantárgy

különbség

óra/ciklus

1

Tantárgy

Szakmai idegen nyelv

32

32

+32

2


64

64

CNC programozás

144

144

CNC programozási gyakorlat CNC szerszámgépek CNC forgácsolási gyakorlat

160

gyakorlat



elmélet

Sorszám


+16

9

160 160

10

160

10

560 560

Teljes év i óraszám 400 720 1120


4

+64

35

70

- 137 -

Az ipari gépész szakma 2 éves szakiskolai programja a 2014/2015-ös tanévtől felmenő rendszerben. A szakmai program a 14/2013. (IV.5.) NGM rendelet alapján készült. 34 521 04 Ipari gépész 11. évfolyam

10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10166-12 Gépészeti köztési feladatok 11497-12 Foglalkoztatás I. 10173-12 Anyagvizsgálatok és geometriai mérések




gyakorlat

90

óra/ciklus


elmélet

Tantárgy

különbség


tantárgy összesen



+18

5

+72

12


216

Munkavédelem

36

2


36

2


18

18


108

108

Foglalkoztatás I.

36

36

2

108

6


1 160

6


288


16

108

6


216


756


1420

12

160

70

70

- 138 -


Foglalkoztatás I.

64

64

4


Foglalkoztatás II.

16

16

1

32

2



Gépészeti kötések alapjai 128 Gépészeti kötések készítésének gyakorlata

96


64

Mérések és beállítások gyakorlata

6

4

400

Fémmegmunkálások

64

+80

25

4

384 Üzembe helyezés gakorlata

320


32

20

2

64 Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakrolata Szakmai órák összesen 1152 272 Teljes évi óraszám 1152


+32

496

10178-12 Ipari gépész műveletek


óra/ciklus

elmélet


különbség

Tantárgy

gyakorlat


tantárgy összesen


32

2

848

70

1120

70

- 139 -

Az ipari gépész szakma 2 éves szakiskolai programja a 2015/2016-os tanévtől felmenő rendszerben. A szakmai program a 14/2013. (IV.5.) NGM rendelet alapján készült. 34 521 04 Ipari gépész 11. évfolyam

10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10166-12 Gépészeti köztési feladatok 10173-12 Anyagvizsgálatok és geometriai mérések




gyakorlat

90

óra/ciklus


elmélet

Tantárgy

különbség


tantárgy összesen



+18

5

+72

12


216

Munkavédelem

36

2



36

18

2

18

1 160


108


108

6

108

6


288


16

108

6


252


792


1420

+36

160

14

70

70

- 140 -


Foglalkoztatás I.

64

64

4


Foglalkoztatás II.

16

16

1

32

2



Gépészeti kötések alapjai 128 Gépészeti kötések készítésének gyakorlata

96


+32

64

6

4


400


64

+80

25

4

384 Üzembe helyezés gakorlata


óra/ciklus

elmélet


különbség

Tantárgy

gyakorlat


tantárgy összesen


320


32

20

2

64 Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakrolata Szakmai órák összesen 1152 272 Teljes évi óraszám 1152

32

2

848

70

1120

70

A szabadsávban lévő órákat részben a kerettantervben szereplő tananyagegységek óraszámának növelésére használtuk fel. A szakmai programunkat a Szakmai és Vizsgakövetelmények alapján állítottuk össze. Figyelembe vettük a szakmához kiadott kerettantervet, a feladat és tulajdonságprofilok az SZVK alapján kerültek meghatározásra. A felhasznált órakeret segíti a képzési fázis azon részét, melynél biztosítható, hogy az intézetünkbe beiratkozott tanuló a szükséges kompetenciákat elsajátítsa. Iskolánk szakképzésének célja, hogy a piac igényeinek megfelelő, versenyképes tudással rendelkező szakmunkásokat képezzünk. Az ipari gépész munkáik során hideg- és meleg alakításokat végeznek, szerelnek, gépeket, berendezéseket helyeznek üzembe és tartanak karban, ezért nagyobb mértékben növeltük a gépészeti alapozó feladatok, a gépészeti kötések készítése, a gépelemek beállítása, a mérések és beállítások és az üzembe helyezés tantárgyak óraszámát.


- 141 -

A hegesztő szakma 2 éves szakiskolai programja a 2014/2015-ös tanévtől felmenő rendszerben. A szakmai program a 14/2013. (IV.5.) NGM rendelet alapján készült. 34 521 06 Hegesztő 11. évfolyam


10180-12 A hegesztés előkészítő és befejező műveletei 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11497-12 Foglalkoztatás I. 11453-12 Bevontelektródás kézi ívhegesztő feladatok 11455-12 Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok



gyakorlat

90

óra/ciklus


elmélet

Tantárgy

különbség


tantárgy összesen



+18

5

+72

12


216

Munkavédelem

36

2


36


2

72

4


108


18

18

Foglalkoztatás I.

36

36


160

6

1 +36

126

2 7


216


12

108

+18

6

306 Hegesztési gyakorlatok II.

198


774


1420

11 160

70

70

- 142 -




32

óra/ciklus

különbség

gyakorlat

Tantárgy

elmélet

tantárgy összesen



2


128

+32

8


Foglalkoztatás I.

64

64

4


Foglalkoztatás II.

16

16

1

11455-12 Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok

Hegesztési gyakorlatok II.

96


96

96


6

288


+32

64

18

4

336 Hegesztési gyakorlatok IV.


272

64

64

Szakmai órák összesen 1152 336 Teljes évi óraszám 1152


6



+32

+16

17

4 784

1120

70 70

- 143 -

A hegesztő szakma 2 éves szakiskolai programja a 2015/2016-os tanévtől felmenő rendszerben. A szakmai program a 14/2013. (IV.5.) NGM rendelet alapján készült. 34 521 06 Hegesztő 11. évfolyam


10180-12 A hegesztés előkészítő és befejező műveletei 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11453-12 Bevontelektródás kézi ívhegesztő feladatok 11455-12 Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok



gyakorlat

108

óra/ciklus


elmélet

Tantárgy

különbség


tantárgy összesen



+36

6

+54

11


198

Munkavédelem

36

2


36


90

+18

198 108

18


5

160



2

6

18

1

126

7


216


12

126

+36

7

324 Hegesztési gyakorlatok II.

198


756


1420

11 160

70

70

- 144 -




32

óra/ciklus

különbség

gyakorlat

Tantárgy

elmélet

tantárgy összesen



2


128

+32

8


Foglalkoztatás I.

64

64

4


Foglalkoztatás II.

16

16

1

11455-12 Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok

Hegesztési gyakorlatok II.

96


96

96


6

6



+32

288


+32

64

18

4

336 Hegesztési gyakorlatok IV.


272

64

64


+16

17

4 784

1120

70 70

A szabadsávban lévő órákat részben a kerettantervben szereplő tantárgyak óraszámának növelésére használtuk fel. A szakmai programunkat a Szakmai és Vizsgakövetelmények alapján állítottuk össze. Figyelembe vettük a szakmához kiadott Kerettantervet, a feladat és tulajdonságprofilok az SZVK alapján kerültek meghatározásra. A felhasznált órakeret segíti a képzési fázis azon részét, melynél biztosítható, hogy az intézetünkbe beiratkozott tanuló a szükséges kompetenciákat elsajátítsa. Iskolánk szakképzésének célja, hogy a piac igényeinek megfelelő, versenyképes tudással rendelkező szakmunkásokat képezzünk. A géplakatos és a gépi forgácsoló szakmákkal közös modulok óraszámait olyan mértékben növeltük, hogy amennyiben az iskolánkban hegesztő szakmai bizonyítványt szerzők a későbbiekben az említett szakmákat kívánják, elvégezni a fent említett modulokat be lehessen számítani tanulmányaikba.


- 145 -

A karosszérialakatos szakma 2 éves szakiskolai programja a 2014/2015-ös tanévtől felmenő rendszerben. A szakmai program a 14/2013. (IV.5.) NGM rendelet alapján készült. 34 525 06 Karosszérialakatos 11. évfolyam







18

1

18

1

Munkavédelem

óra/ciklus

18

különbség




gyakorlat

Tantárgy

elmélet


tantárgy összesen



18


1

108

6


252


36

14

2

160


36


2

54

+18

3

+36

10

234 Kötéskészítő gyakorlat

180


180

10

504 Karosszéralakatos szakmai gyakorlat

360


846


1420

+72

160

20

70

70

- 146 -


Foglalkoztatás I.

64

64

4


Foglalkoztatás II.

16

16

1



96




96

16

óra/ciklus

elmélet


különbség

Tantárgy

gyakorlat


tantárgy összesen


6

1


16


240

1

15

928 Karosszéralakatos szakmai gyakorlat Szakmai órák összesen 1136 336 Teljes évi óraszám 1136

672 +112

42

784

70

1120

70

A szabadsávban lévő órákat részben a kerettantervben szereplő tananyagegységek óraszámának növelésére használtuk fel. A szakmai programunkat a Szakmai és Vizsgakövetelmények alapján állítottuk össze. Figyelembe vettük a szakmához kiadott kerettantervet, a feladat és tulajdonságprofilok az SZVK alapján kerültek meghatározásra. A felhasznált órakeret segíti a képzési fázis azon részét, melynél biztosítható, hogy az intézetünkbe beiratkozott tanuló a szükséges kompetenciákat elsajátítsa. Iskolánk szakképzésének célja, hogy a piac igényeinek megfelelő, versenyképes tudással rendelkező szakmunkásokat képezzünk. Mivel a karosszérialakatos feladata az állapotfelérés, hiba-megállapítás, sérült alkatrészek szétbontása, cseréje, javítása, majd összeszerelése, a korrodált karosszéria egyengetése, javítása, mérések végzése, elsősorban a gyakorlati tevékenységet igénylő tantárgyak óraszámát emeltük meg jelentős mértékben.


- 147 -

A villanyszerelő szakma 2 éves szakiskolai programja a 2014/2015-ös tanévtől felmenő rendszerben. A szakmai program a 14/2013. (IV.5.) NGM rendelet alapján készült. 34 522 04 Villanyszerelő 11. évfolyam

18

18


Foglalkoztatás I.

36

36


Műszaki ismeretek


+36

90


2

4

108



+36

126



1

72

306

óra/ciklus


különbség

elmélet



Tantárgy

gyakorlat


tantárgy összesen


7

6

160

648

5

+54

36


72

4


36

2


18

1

54 Villamos műszaki ábrázolás

36


900


1420

2

160

70

70

- 148 -


Foglalkoztatás I.

64

64

4


Foglalkoztatás II.

16

16

1

64

4





128

Épületvillamossági mérések gyakorlat

112

8

+80

7

400 Vállalkozási ismeretek

32

2

Ipari elektronika

32

2


32

2


32

2


96

6

32

2

640 Villamos műszaki ábrázolás Villamos gépek és berendezések üzemvitelének, mérésének gyakrolata

480



óra/ciklus

elmélet


különbség

Tantárgy

gyakorlat


tantárgy összesen


720

1120

+32

30 70 70

- 149 -

A villanyszerelő szakma 2 éves szakiskolai programja a 2015/2016-os tanévtől felmenő rendszerben. A szakmai program a 14/2013. (IV.5.) NGM rendelet alapján készült. 34 522 04 Villanyszerelő 11. évfolyam

18

18


Műszaki ismeretek

1

72

306

4

126


+36

108


óra/ciklus


különbség

elmélet



Tantárgy

gyakorlat


tantárgy összesen


7

6

108

+16

6

+54

36

160 10023-12 Épületvillamossági szerelés




648 882


72


54


18

4

+16

3

1

54 Villamos műszaki ábrázolás

36


900


1420

2

160

70

70

- 150 -


Foglalkoztatás I.

64

64

4


Foglalkoztatás II.

16

16

1

64

4





128


112

óra/ciklus

elmélet


különbség

Tantárgy

gyakorlat


tantárgy összesen


8

+80

7

400 Vállalkozási ismeretek

32

2

Ipari elektronika

32

2


32

2


32

2


96

6

32

2

640 Villamos műszaki ábrázolás Villamos gépek és berendezések üzemvitelének, mérésének gyakrolata

480


720

1120

+32

30 70 70

A szabadsávban lévő órákat a következő a kerettantervben szereplő tantárgyak óraszámának növelésére használtuk fel: műszaki ismeretek, épületvillamossági szerelés, épületvillamossági mérés, elektrotechnikai számítások, villamos gépek berendezések. A szakmai programunkat a Szakmai és Vizsgakövetelmények alapján állítottuk össze. Figyelembe vettük a szakmához kiadott kerettantervet, a feladat és tulajdonságprofilok az SZVK alapján kerültek meghatározásra. A felhasznált órakeret segíti a képzési fázis azon részét, melynél biztosítható, hogy az intézetünkbe beiratkozott tanuló a szükséges kompetenciákat elsajátítsa.


- 151 -

4.5.6. Szakiskola szakképző évfolyamainak óratervei felnőttoktatás levelező tagozaton

Iskolánk a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 33. §. alapján az iskolai rendszerű szakképzést felnőttoktatás keretében is folytat. A felnőttoktatás keretében folyó szakképzés a részt vevő tanuló sajátos elfoglaltságához, egyedi életkörülményeihez igazodó képzési forma, amelyet esetünkben levelező oktatás munkarendjében folytathat. Az OKJ meghatározza azokat a szakképesítéseket, amelyek felnőttoktatás keretében az esti, a levelező oktatás munkarendjében és az oktatás egyéb sajátos munkarendjében oktathatóak. A felnőttoktatás keretében folyó szakképzést a szakképzési kerettanterv alapján kell megszervezni. A levelező oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám húsz százaléka. Az elméleti képzés jelenléti óraszáma a levelező oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a nappali rendszerű képzésre meghatározott elméleti óraszám legalább tíz százaléka azzal, hogy az összes kötelező jelenléti óraszám eléri a nemzeti köznevelésről szóló törvényben az esti oktatás munkarendjére meghatározott óraszámot.


- 152 -

11498-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10416-12 Közlekedéstechnikai alapok 10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok 10418-12 Járműkarbantartás 10419-12 Járműszerkezetek javítása 10420-12 Autóelektronikai műszerész feladatai


Foglalkoztatás I.

7

7

Foglalkoztatás II.

2

2

Munka helyi egészség és biztonság

4

4

63

4 9 7 11 14 18

Közlekedési ismeretek Műszaki rajz Mechanika Gépelemek-géptan Technológiai alapismeretek Elektrotechnika-elektronika Karbantartási gyakorlatok Mérési gyakorlatok Járműkarbantartás Gazdasági ismeretek Járműkarbantartás gyakorlata Gépjárműszerkezettan Járműszerkezetek javítása Járműdiagnosztika és javítás Járműdiagnosztika gyakorlata Autóelektronika elmélete Autóelektronika gyakorlata Autóelektronikai diagnosztika Autóelektronikai diagnosztika gyakorlata Szakmai órák összesen

247

359

75

gyakorlat

Tantárgy

elmélet



54 525 01 Autóelektronikai műszerész

112 8 3 64 10

119

64 5 40 16

138 767

72 10 128

40 639

- 153 -

11498-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10416-12 Közlekedéstechnikai alapok 10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok 10418-12 Járműkarbantartás 10421-12 Autószerelő feladatai 10422-12 Járműdiagnosztika


Foglalkoztatás I.

7

7

Foglalkoztatás II.

2

2


4

4

63

4 11 7 13 14 14

Közlekedési ismeretek Műszaki rajz Mechanika Gépelemek-géptan Technológiai alapismeretek Elektrotechnika-elektronika Karbantartási gyakorlatok Mérési gyakorlatok Járműkarbantartás Gazdasági ismeretek Járműkarbantartás gyakorlata Gépjármű szerkezettan Gépjármű villamosságtan Szerelési gyakorlat Járműdiagnosztika Járműdiagnosztika gyakorlata Szakmai órák összesen

247

359

72

gyakorlat

Tantárgy

elmélet



54 525 02 Autószerelő

112 5 3 64

136

19 13 104

123 766

11 127

112 639

- 154 -


Gépjárműszerkezetek Szakmai számítások

18 136

6


112

Veszélyes anyagok kezelése 10424-12 Járműfenntartási üzemvitel


6 38

Műszaki dokumentációs ismeretek

3 5


24



18 162

64

Gépjármű-elektronikai mérések gyakorlat Szakmai órák összesen


gyakorlat

Tantárgy

elmélet


tantárgy összesen


55 525 01 Autótechnikus

80 336

56

280

- 155 -

11497-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok 140173-12 Anyagvizsgálatok és geometriai mérések 10174-12 Esztergályos feladatok 10176-12 Marós feladatok 10175-12 Köszörűs feladatok

Foglalkoztatás I.

7

7

Foglalkoztatás II.

2

2

Munkavédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata Munkahelyi egészség és biztonság Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó gyakorlat Szakmai anyaismeret és anyagvizsgálat Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakrolata Esztergálás Esztergálás gyakorlata Marás Marás gyakorlata Köszörülés Köszörülés gyakorlata Teljes évi óraszám:


22

2 117

gyakorlat

Tantárgy

elmélet



34 521 03 Gépi forgácsoló

4 18 2 7 110 11

119 108 314 206 167 956

19 295 10 196 19 148 81

875

- 156 -


3

3

CNC programozás

16

16

CNC programozási gyakorlat

88

CNC szerszámgépek

16

CNC forgácsolási gyakorlat Teljes év i óraszám 35

88 16

280

280

368

403


11497-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

Tantárgy

elmélet


tantárgy összesen

34 521 06 Hegesztő

Foglalkoztatás I.

7

7

Foglalkoztatás II.

2

2


2

2

Munkavédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata


Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó gyakorlat

10180-12 A hegesztés előkészítő és befejező műveletei 11453-12 Bevontelektródás kézi ívhegesztő feladatok 11455-12 Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok


11456-12 Gázhegesztő feladatok 11497-12 Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok

Hegesztési alapgyakorlatok Hegesztési ismeretek I. Hegesztési gyakorlatok I. Hegesztési ismeretek II. Hegesztési gyakorlatok II. Hegesztési ismeretek III. Hegesztési gyakorlatok III. Hegesztési ismeretek IV. Hegesztési gyakorlatok IV. Szakmai órák összesen


22 137 152

173

178 154 142 969

gyakorlat



tantárgy

Tantárgy

elmélet

Sorszám 1

gyakorlat



4 18 9 128 14 138 13 160 11 167 10 144 6 136 47

593

- 157 -

10166-12 Gépészeti köztési feladatok 10173-12 Anyagvizsgálatok és geometriai mérések 10177-12 Gépelemek szerelési feladatai 10178-12 Ipari gépész műveletek


elmélet

11497-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

Tantárgy

tantárgy összesen


Foglalkoztatás I.

7

7

Foglalkoztatás II.

2

2


2

2

Munkavédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó gyakorlat Gépészeti kötések alapjai Gépészeti kötések készítésének gyakorlata Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata Gépelemek beállítása Mérések és beállítások gyakorlata Fémmegmunkálások Üzembe helyezés gakorlata Szakmai órák összesen

22 147

gyakorlat


34 521 04 Ipari gépész

4 18 9 138 14

62

48 14

194 180 365 166 768

19 346 6 160 77

890

- 158 -

11497-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem 10483-12 Általános vállalkozási feladatok 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

Foglalkoztatás I.

7

7

Foglalkoztatás II.

2

2


2

2

Munkavédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata Vállalkozási ismeretek A vállalkozás gyakorlata Gépészeti alapismeretek Gépészeti alapozó gyakorlat





10162-12 Gépészeti alapozó feladatok 10487-12 Karosszérialakatos feladatai

Kötéskészítő gyakorlat Karosszéralakatos szakmai gyakorlat Gépészeti alapozó gyakorlat Karosszéralakatos szakmai ismeret Karosszéralakatos szakmai gyakorlat Szakmai órák összesen


11 31 157 125 210

2 9 5 26 11 146 5 120 18 192

56 368 545

gyakorlat

Tantárgy

elmélet



34 525 06 Karosszérialakatos

56 24 344 76

893

- 159 -

10114-12 Ruhaipari gyártmánytervezés 10115-12 Textil-termékek összeállítása 10118-12 Lakástextíliák készítése 10120-12 Női ruhák készítése és értékesítése

elmélet

11497-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10113-12 Ruhaipari anyagvizsgálatok

Tantárgy

tantárgy összesen


Foglalkoztatás I.

7

7

Foglalkoztatás II.

2

2


2

2

Ruhaipari anyag és áruismeret Anyagvizsgálatok gyakorlat Szakrajz Szakrajz gyakorlat Ruhaipari gyártáselőkészítés Textiltermékek készítése Textiltermékek készítése gyakorlat Lakástextíliák készítése Lakástextíliák készítése gyakorlat Női ruhák készítése Női ruhák készítése gyakorlat Szakmai órák összesen


26

gyakorlat


34 542 06 Női szabó

10 16 17

39 188 65 666 995

18 4 7 181 4 61 25 641 78

917

- 160 -

11497-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10007-12 Informatikai és műszaki alapok




Foglalkoztatás I.

7

7

Foglalkoztatás II.

2

2


2

2

Műszaki informatika gyakorlat Műszaki ismeretek Műszaki gyakorlatok Épületvillamossági szerelés Épületvillamossági szerelés gyakorlata Épületvillamossági mérések gyakorlat Vállalkozási ismeretek Ipari elektronika Elektrotechnikai számítások Villamosipari anyagismeret Villamos gépek és berendezések Villamos műszaki ábrázolás Villamos gépek és berendezések üzemvitelének, mérésének gyakrolata Szakmai órák összesen

gyakorlat

Tantárgy

elmélet



34 522 04 Villanyszerelő

36 133

13 84 17 418

560

263

112 3 3 7 5 11 7 240

967

77

890

- 161 -

5. A nevelőtestület határozata

A

Pedagógiai

Program

módosításait

az

intézmény

vezetőjének

előterjesztése után a nevelőtestület a 2014. március 31-ei értekezleten 68 szavazattal egyhangúan elfogadta. Pécs, 2014. november ...

Várnagyi Mihály igazgató


- 162 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM Pécsi 500. Számú Angster József Szakképző Iskola PÉCS Felülvizsgálati határidő: szeptember 13

Recommend Documents