PEDAGÓGIAI PROGRAM. Budafoki Herman. Ottó Általános Iskola szeptember

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Budafoki Herman

2014. szeptember

Ottó Általános 1

Iskola

Tartalom 1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE

6

2. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

8

2.1.

Az iskola adatai

8

2.2.

Az iskola rövid története

9

2.3.

Az iskola arculata

10

2.3.1.

Hagyományőrző program

10

2.3.2.

ÖKO program

12

2.3.3.

Erdei iskolák

13

2.3.4.

Herman Ottó Napok

13

2.3.5.

IKT-eszközök használata az oktatásban

14

2.3.6.

Projektoktatás

15

2.3.7.

Idegen nyelvek oktatása

15

2.4.

Tanórán kívüli tevékenységek

16

2.4.1.

Beszélgetőkör

16

2.4.2.

Önálló munka

16

2.4.3.

Szakkörök

16

2.4.4.

Ügyelet

17

2.4.5.

Sportfoglalkozások

17

2.4.6.

Különleges bánásmódot igénylő tanulók foglalkozásai

17

2.4.7.

Erkölcstan, hit- és erkölcstan oktatás

17

2.4.8.

Művészeti foglalkozások

18

2.4.9.

Udvari játékok

19

2.4.10. Étkezés

19

2.4.11. Könyvtári foglalkozások, könyvtárhasználat

19

2.4.12. Hagyományos iskolai rendezvények

20

2.5.

Az iskola személyi feltételei

20

2.5.1.

Nevelőtestület

20

2.5.2.

Tanulóközösség

21

2.6.

Tárgyi feltételek

23

2.6.1. Könyvtár

23 2

2.6.2. Informatika terem

24

2.6.3. Tornaterem, sportudvar

24

2.6.4. Technika-rajz, játszóház szaktanterem

24

2.6.5. Természettudományi előadó

25

3. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

26

3.1.

A nevelő-oktató munka

pedagógiai alapelvei,

céljai, feladatai,

eszközei, eljárásai

26

3.2.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

29

3.3.

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

33

3.3.1. A megfelelő tárgyi környezet biztosítása

35

3.3.2. Az egészséges táplálkozási szokások kialakítása

35

3.3.3. A lelki egészség fejlesztése

36

3.3.4. A személyi higiénére való odafigyelés

37

3.3.5. A bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése

37

3.3.6. Közlekedésbiztonsági ismeretek tanítása

37

3.3.7. A balesetek megelőzése

38

3.3.8. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása

38

3.3.9. Testi nevelés- és sporttevékenység

39

3.3.10. Sport- és egészségnap

41

3.4.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

42

3.4.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok

42

3.4.2. Az egyéb foglalkozások, programok közösségfejlesztő feladatai

43

3.4.3. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai

44

3.4.4. A szabadidős tevékenységek közösségfejlesztő feladatai

44

3.5.

A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

45

3.5.1. A pedagógus feladatai

45

3.5.2. Az osztályfőnök feladatai

46

3.5.3. Az osztályfőnök-helyettesek feladatai

47

3.6.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

48

3.6.1. Különleges bánásmódot igénylő gyermekkel kapcsolatos pedagógiai tevékenység

49

3

3.6.2. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekkel kapcsolatos feladatok

52

3.6.3. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 3.7.

54

Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje

57

3.7.1. A diákparlament

57

3.7.2. A diákvezetőségi megbeszélés

57

3.7.3. Az iskolagyűlés

58

3.7.4. Az osztályközösség megbeszélései

58

3.8.

Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel

58

3.8.1. A tanulók közösségét érintő együttműködési formák

58

3.8.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák

59

3.8.3. Kapcsolattartás az iskola partnereivel

60

3.9.

A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

61

3.10. Az iskolaváltás, valamint a tanulók felvételének, átvételének szabályai 62 4. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE

63

4.1.

Az iskola tantárgyi rendszere

63

4.2.

A választott kerettanterv megnevezése

64

4.3.

A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások

4.4.

Az

oktatásban

65

alkalmazható

tankönyvek

és

taneszközök

kiválasztásának elvei 4.5.

67

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

69

4.5.1. A fejlesztési területek – nevelési célok által meghatározott feladatok

69

4.5.2. Iskolánkban a kulcskompetenciák fejlesztésével kapcsolatos feladatok

89

4.6.

Mindennapos testnevelés

100

4.6.1. Úszásoktatás

100

4.6.2. Néptáncoktatás

101

4.7.

Az

iskolában

alkalmazott

sajátos

pedagógiai

módszerek,

projektoktatás

101

4.8.

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

103

4.9.

Az

iskolai

beszámoltatás,

követelményei és formái

az

ismeretek

számonkérésének 106

4

4.10. Az otthoni és az iskolai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

108

4.11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

109

4.12. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek

111

4.13. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

116

4.13.1. A környezeti nevelés általános alapelvei

116

4.13.2. Az egészségnevelés általános alapelvei

116

4.14. A

tanulók

jutalmazásának,

magatartásának

értékelési elvei

és

szorgalmának 118

4.14.1. A magatartás értékelésének elvei

118

4.14.2. A szorgalom értékelésének elvei

119

4.14.3. A jutalmazás, elmarasztalás elvei

120

4.15. A településen élő német nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag

121

5. Az iskola pedagógiai programjának hatályba lépése

122

6. A pedagógiai program nyilvánossága

122

1. melléklet: Vizsgaszabályzat

125

2. melléklet: Helyi tantervek 3. melléklet: A továbbhaladás feltételei

5

1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE Törvények:  2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény hatályban lévő rendelkezései  2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról  2013. évi LV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról  2012.

évi

CLXXXVIII.

törvény a

köznevelési

feladatot ellátó

egyes

önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről  1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról  2013. évi XXVII. törvény a szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyar Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról, valamint egyéb törvények módosításáról  2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról Kormányrendeletek:  A Kormány 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról  Nemzeti Alaptanterv 2012.  A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet  315/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosításáról Miniszteri rendeletek:  Az emberi erőforrások miniszterének 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  Az emberi erőforrások miniszterének 36/2012. (XI. 14.) EMMI rendelete az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet, a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési 6

intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosításáról  51/2012.(XII.21.)

EMMI

rendelet

a

kerettantervek

kiadásának

és

jóváhagyásának rendjéről  Az 51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet 1-7. melléklete – Kerettantervek  32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról  15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről  16/2013.

(II.

28.)

EMMI

rendelet

a

tankönyvvé

nyilvánítás,

a

tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről  22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról  15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről

7

2. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

2.1.

Az iskola adatai

Az iskola elnevezése: Budafoki Herman Ottó Általános Iskola Székhelye: 1222. Bp. Pannónia u. 50. Az intézmény feladatellátásának helyszínei: 1222. Budapest, Pannónia u. 50.

telefon: 226-66-86 fax: 226-66-86

1222. Budapest, Dévény u. 62.

telefon: 424-51-08 és 424-51-09

Internet cím: [email protected] Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest Nádor u. 32.

Jogi státusz: Az intézmény 2013. január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) jogi személyiségű szervezeti egységeként működik.

8

2.2.

Az iskola rövid története

Iskolánk két épülete /Pannónia u. 50. és Dévény u. 62./ a XXII. kerület központja fölé emelkedő dombtetőn található. Többségében családi házas övezetben ill. két kisebb lakótelep közelében. Mindkét épület általános iskolai képzésnek ad helyet.

A külső és belső rendezettség és felszereltség /bútorzat, taneszköz/ az

átlagosnak megfelelő. A tanulók az iskola körzetéből jelentkeznek, de jellemző a más körzetből való beíratás is. A szülői közvélemény alapján iskolánk OTTHONOS légkört nyújtó, jól ALAPOZÓ és TEVÉKENYGAZDAG programot kínáló intézmény. A Pannónia utcai épület több mint 80 éve működik általános iskolai oktatás céljából. A kerület egyik legrégibb, jó hírnevű iskolája mind a mai napig. 1980-ban egy felújítás kapcsán az akkori kerületi Tanács összevonta a közelben működő Dévény u-i Általános Iskolával.

Indoka a „gazdaságos” működtetés, mivel az új

iskola belépésével 1970-től a 100 %-os feltöltés a közelség miatt nem valósult meg. Ettől kezdve a Pannónia épületben az alsó tagozatos képzésre rendezkedtünk be. A 10 éves „együttműködés” kapcsán a távolság és a tagozati elkülönülés miatt sok mindenben /gazdasági és pedagógiai/ felerősödtek azok a hátránynövelő tényezők, amelyek az újra önállóvá válás gondolatát élesztgették. A rendszerváltás kapcsán az 1991/92-es tanévben újra megkért és engedélyezett önállóságot mindkét iskola megkapta. A Pannónia Utcai Általános Iskola

1993.

01.

01-től

önálló

gazdálkodói

jogkört

kért

és

kapott

a

képviselőtestülettől. 1993. szeptembertől a felső tagozat kiépítését is engedélyezték. A két közeli iskola között egy 4 éves közmegegyezés alapján biztosítottnak látszott a 8 évfolyam kiépítése. 1996 áprilisában / a Pannónia u. a 8. osztály előkészítése közben, a Dévényi az alsó tagozat kiépítése közben / ismét összevonták a két iskolát, így a megkezdett szerkezetépítés külön épülethez és iskolához kötöttsége hirtelen megváltozott. Jelenleg az alsó tagozat a Pannónia utcai épületben működik.

9

A Dévény utcai épület 1971-ben típusterv alapján épült, hivatalosan 8 osztályos általános iskolaként. Az akkori terveknek megfelelően tornaterem, előadó, konyha és tágas folyosói megoldással. Az U alakú épület egy zárt belső udvarral ill. egy elkülönülő sportudvarral még ma is korszerűnek minősíthető. 10 évig önálló általános iskolaként működve erős, jó hírnevű iskolájává vált a kerületnek. 1980-tól 1991-ig felső tagozatos képzésre rendezkedett be. Az iskolaszerkezeti változások és a szabad iskolaválasztási jog a tanulólétszám csökkenését eredményezte. 1991-től ismét önálló intézményként működve az alsó tagozat kiépítését 1994-től kezdte meg. A két iskolát 1996 áprilisában újból összevonták. Az összevont Pannónia – Dévényi Utcai Általános Iskola neve 1999 szeptemberétől Herman Ottó Általános Iskola lett. A Pannónia u. 50. telephelyen az alsó tagozat, a Dévény u. 62. alatt a felső tagozat működik. Mindkét épületünk biztonságos, nyugodt környéken, jól megközelíthető helyen van. Tanulóink az iskolába gyalogosan és kerékpárral is járhatnak. Pedagógiai programunkban vállaljuk a biztos alapokat adó, tevékenykedtető, otthonos hangulatú és színes programokat nyújtó iskolai élet szervezését. A tevékenység-központúságon a cselekedtető és munkáltató módszerek alkalmazását értjük. Fő célunk olyan alapokat adni, amelyekre a későbbiekben jól lehet építeni. Kiemelt fejlesztési területünk: a kommunikációs készségek, a gondolkodás, a mozgás- és viselkedéskultúra megalapozása. Az angol és német nyelv oktatása kezdetben játékos módszerekkel, később az előírt tanrendnek megfelelően magas óraszámban folytatódik. 2.3.

Az iskola arculata

Iskolánk kiemelt programja a hagyományőrző és környezetvédő ÖKO program. 2.3.1. Hagyományőrző program A hagyományőrző program keretében megismertetjük a gyerekekkel a magyar nép kultúráját, szellemi és tárgyi hagyományát. Az oktatásban több tantárgy (ének, magyar, néptánc, technika, rajz, néprajz) keretén belül ismerkednek meg tanulóink a

10

népi kultúra egyes elemeivel. Megtanulhatják a népi kézművesség egyszerű technikáit. A naptári év jeles napjaihoz kapcsolódó népszokásjátékokat (kotyolás, betlehemes játék, regölés, újévi köszöntés, balázsjárás, gergelyjárás, zöldágjárás, pünkösdölés,

stb.)

tanulóink

osztályról

osztályra

járva

a

régi

koledáló

hagyományoknak megfelelően adják elő, miközben megtapasztalják a közös felkészülés, előadás és élménynyújtás örömét. Célunk a hagyományok megőrzése a városi kultúrában és a hagyományok tiszteletére nevelés. Büszkék vagyunk a hagyományos játszóházi, kézműves foglalkozásainkra, ahol minden alkalommal felnőtt irányításával többféle tevékenység kipróbálásában: szövés-fonás, hímzés, fazekasság, gyöngyfűzés, fafaragás, sütés, játékkészítés természetes anyagokból, bőrművesség, népi gyermekjátékok megtanulásában vehetnek részt alsós és felsős tanítványaink. kipróbálja

önmagát,

alkot,

részt

vesz

a

A foglalkozások során a tanuló közösség

munkájában,

fejlődik

kézügyessége, kreativitása. A felső tagozatos gyerekek a kézműves műhelyben már csak egy – általuk választott - mesterség alapjait tanulják meg. Az elkészített munkáikból kiállítást szervezünk, és a gyerekek mesterlevelet kapnak. Nagyon népszerűek a szövésfonás, csipkeverés, fazekasság, fafaragás, gyerekjátékkészítés, mézesbábosság, gyöngyfűzés foglalkozásai. Az iskolai szintű játszóházban /húsvét, karácsony/ a gyerekek természetes anyagokból, hagyományos kézműves technikákkal munkadarabokat készítenek. Átélik az egyéni tárgykészítés sikerélményét, fejlődik a finom motorikus képességük. Az alsó tagozatos gyerekek már első osztálytól néptánc oktatásban részesülnek, ahol

megismerkednek

a

magyar

népzenével,

tánckultúrával,

a

népi

gyermekjátékokkal, mondókákkal. Igyekszünk minden évben népi zenekarokat meghívni, akik rendhagyó énekórát, táncházakat tartanak a gyerekeknek. Ilyenkor nemcsak egy-egy néprajzi tájegység zenéjét, táncát ismerhetik meg a gyerekek, hanem az ott élő emberek népköltészetét, viseletüket, hiedelmeiket, hangszereiket is. Olyan iskolai programokat szervezünk melyekkel az a célunk, hogy a hagyományaink iránti megbecsülést, tiszteletet és kedvet felébresszünk. Minden tanév elején megrendezzük a Szent Mihály-napi vásárt a kerületi Szent Mihály Napok

nyitó

rendezvényeként,

ahol 11

a

szülők,

gyerekek,

pedagógusok

összefogásával igazi vásári forgatagban vehet részt minden érdeklődő. Lehet kézműveskedni, ki lehet próbálni a régi népi játékokat, aki vásárolni szeretne, válogathat a felnőtt és gyerek árusok szebbnél szebb portékáiból. A nagyközönség láthat gólyalábasokat, vásári bábjátékot. A múzeumi órák nagyban hozzájárulnak a tanítási órák tananyagának az elmélyítéséhez, a gyerekek kipróbálhatják a hagyományos életmódhoz kapcsolódó tevékenységeket. Az 5. osztályosokkal minden évben ellátogatunk a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumba, és a Néprajzi Múzeum, Mezőgazdasági Múzeum rendszeres látogatói közé is tartozunk. A nyári kézműves táborhoz minden évben más helyszínt keresünk, mert célunk Magyarország természeti, társadalmi értékeinek, hagyományainak megismertetése. 2.3.2. ÖKO program A

környezetvédő

program

keretében

a

szűkebb

és

tágabb

környezet

összefüggéseinek megismerését hangsúlyozzuk. Célunk olyan szemlélet kialakítása, amely a tanulók viselkedését környezetbaráttá teszi. Tagja vagyunk a Madárbarát Iskolahálózatnak.

A Madárbarát iskola alprogram a madárvédelem mellett

egyedülállóan jó lehetőségeket kínál az iskola környezeti nevelési programjának bővítésére, a szabadidő hasznos megszervezésére. Tanítványaink madárodúkat készítenek, az osztályok felelősek télen a madarak etetéséért. Az egész iskolaévet átfogó ÖKO programunk szolgálja a természet szeretetére való nevelést /víz világnapja, autómentes világnap, állatok világnapja, egészségügyi világnap, takarítási világnap, felvilágosító programok, rejtvények, vetélkedők, teadélutánok, túrák stb./. Az ökológiai nevelés érdekében tanulóink a helyi programokon ismerkednek meg szűkebb környezetükkel, Budafok és Budapest természeti adottságaival /Háros-sziget, a Duna budai partja, Tétényi-fennsík, a város víztárolója, a budai hegyek, kerületi séták stb./. Az iskolai akváriumban élő halak etetése, gondozása a megválasztott felelősök dolga. Nagy figyelmet fordítunk a szelektív hulladékgyűjtésre, a takarékos energiafelhasználásra. Iskolánk környezetét folyamatosan rendben tartjuk, amiben a gyerekek is segítenek szemétszedéssel, fák, virágok ültetésével, gondozásával. A felső tagozaton a tanulók a projektórák keretében foglalkoznak ökológiai kérdésekkel. A természettudományos tárgyak oktatásánál arra törekszünk, hogy 12

minél

gyakorlatközelibb

kísérleteket,

problémákkal

megfigyeléseket,

találkozzanak

vegyenek

részt

a

tanulók,

terepgyakorlatokon.

végezzenek 2011-ben

elnyertük az örökös ÖKO iskola címet. 2.3.3. Erdei iskolák Ahhoz, hogy a felnövekvő generáció képes legyen a fenntartható fejlődés megvalósítására, olyan interaktív, képességfejlesztő pedagógiai módszerekkel kell az iskolában a tanulókat nevelni és oktatni, hogy cselekvőképes, környezettudatos polgárrá váljanak. A környezeti nevelés nemcsak a természettudományokkal foglalkozó tantárgyak feladata, hanem az erdei iskoláé is. Az erdei iskolák különböző helyszínei a környezeti feltételekhez való igazodást kívánják a tanulóktól, a tanulás forrása a tankönyv helyett maga a természet és a társadalmi környezet. Az erdei iskola olyan többnapos tanulásszervezési mód, amelynek során a tanulás a tanulók aktív, cselekvő, kölcsönösségen alapuló együttműködésére épül. A tanulás folyamata tartalmilag szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése, és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció. Iskolánkban többéves hagyománya van az erdei iskolák megszervezésének. Általában a 3-6. évfolyamon visszük el tanítványainkat az ország különböző hagyományőrző, természeti kincsekben gazdag területeire az iskola profiljának megfelelően. A többi évfolyamon egynapos osztálykirándulásokat szerveznek az osztályfőnökök. Az erdei iskolák megszervezését komoly előkészítő munka előzi meg. Pedagógusaink a helyszínek és a foglalkozások kiválasztásában elsősorban a szakmai szempontokat veszik figyelembe. Azokban az osztályokban tudunk erdei iskolát szervezni, ahol a szülők többsége vállalja a táborozás költségeit. Az iskola alapítványa támogatást nyújt a rászoruló tanulóknak. 2.3.4. Herman Ottó Napok Minden tanév májusában, a Madarak és fák napjához kapcsolódva szervezzük meg az egy hétig tartó Herman Ottó Napokat. Már a tanév elejétől folyamatosan 13

szervezzük programjainkat, ami a májusi rendezvénysorozatban csúcsosodik ki. Év elején meghirdetjük azt a témát, amiben alaposabban elmélyülhetnek tanítványaink. Készítenek

pályamunkákat,

részt

vesznek

levelezőversenyben,

iskolai

csapatversenyben, kirándulásokon, múzeumi foglalkozásokon, teadélutánokon. Nagy figyelmet fordítunk arra is, hogy iskolánk névadóját alaposan megismerjék a gyerekek.

Tanítási

órákon,

versenyeken,

filmvetítésen,

interaktív

faliújság

segítségével járják végig Herman Ottó kiemelkedő életútjának, munkásságának legfontosabb állomásait. Születésének, halálának kerek évfordulóit nagyobb iskolai rendezvény megszervezésével ünnepeljük. 2.3.5. IKT - eszközök használata az oktatásban Iskolánkban fontos szerepet kap az informatikai eszközök használata. Folyamatos fejlesztéssel egyre szélesebb körben használjuk a technika kínálta lehetőségeket, alkalmazkodva ezzel korunk kihívásaihoz. Az IKT eszközök motivációs szerepük mellett színesítik a szemléltetést, ezáltal könnyebbé teszik a tanulási folyamatot. Az informatika oktatás heti 1 órában 5-8. osztályban szerepel a helyi tantervünkben.

Célunk,

hogy

tanítványaink

minél

több

tanórán,

szakkörön

ismerkedjenek a számítógépek nyújtotta lehetőségekkel. 2008 óta használjuk az Intel cég által kifejlesztett CMPC készülékeket. Az eszköz szemléletesebbé tette az oktatást, nagyon sok lehetőséget adott a gyerekeknek egyéni és csoportos feladatmegoldásra, Power Point bemutatók, fogalomtérképek készítésére, kémiai és fizikai kísérletek szimulációjára stb. Az eszköz eredményesen használható a különböző óratípusokban és a különböző tanulásszervezési formákban. Kiválóan alkalmas a tanulók képességeinek megfelelő differenciált fejlesztésére. Ez a lehetőség az új pedagógiai szemléletnek is megfelel, hiszen a hagyományos tanár szerep helyett a pedagógus az órán passzívabb szerepet kap, a tanulók saját maguk fedezhetik fel a megtanulandó tananyagot. A felső tagozaton a természettudományi előadóban van interaktív táblánk, amit egyre több tanítási órán használnak kollégáink. Tanítványaink körében rendkívül népszerű motiváló eszköz. Arra törekszünk, hogy az iskolánkat több ilyen IKT -

14

eszközzel szereljük fel. A Promethean ActivIskola Hálózat tagjai vagyunk 2013. február 21-től.

2.3.6. Projektoktatás A CMPC készülékek segítségével 6-8. osztályban egy-egy témát több tantárgy szempontjából komplexen járnak körbe a tanulók. Az adott témát a gyerekek széles körű történeti, technikai, gazdasági, művészeti, ökológiai, néprajzi összefüggésében dolgozzák fel, így a hagyományos iskolai tantárgyi rendszer fellazítását igényli a módszer

alkalmazása.

A

tanév

során

a

tanulók

információkat

gyűjtenek,

rendszereznek, kísérleteket végeznek, különböző alkotó tevékenységet folytatnak, melynek produktumaiból és a folyamat végére elkészített írásbeli összegző munkákból kiállítást rendezünk. A gyerekek az éves munkájuk eredményét power point segítségével bemutatják társaiknak. A projektórákat a 6-8. évfolyamon tömbösítve szervezzük meg. Havonta egy nap a tanulók projektnapon vesznek részt, amikor a pedagógusok egymást felváltva szervezik meg a projektfoglalkozásokat, a projekt tanterve, tanmenete alapján. 2.3.7. Idegen nyelvek oktatása Az első idegen nyelv oktatása az iskolánkban már 1. osztályban megkezdődik. Német és angol nyelvet tanítunk csoportbontásban a 3-8. évfolyamon, fokozatosan emelkedő óraszámban. Az 1. és a 2-os gyerekek számára is biztosítjuk a nyelvtanulás lehetőségét szakkör keretében. Az óraszámokat, a tananyagot és a követelményeket a helyi tantervünk részletesen tartalmazza. Alsó tagozaton a játékos, kommunikációra épülő nyelvtanítás célja a beszédértés, beszédkészség fejlesztése. A felső tagozaton feladatunk, hogy az adott nyelvet beszélők kultúrájával is megismerkedjenek tanítványaink. A korszerű, sikeres nyelvoktatásunk során változatos módszereket használnak pedagógusaink, az IKT-eszközök használatát beépítik a tanórák levezetésébe.

15

2.4.

Tanórán kívüli tevékenységek 2.4.1. Beszélgetőkör

Minden tanítási napot beszélgetőkörrel kezdünk, ami egy kötetlen beszélgetés, a szabad önkifejezés módja. A gyerekek ilyenkor megoszthatják az előző napi, ill. a hétvége élményeit, örömeit a többiekkel. Van, akinek jól esik ilyenkor újra átélni a vele történt eseményeket, van, aki kis ideig félre tudja tenni a szorongásait, félelmeit, így jobban tud a nap további részében koncentrálni. Mindeközben a gyerekek megtanulnak odafigyelni társaikra, megtanulnak beszélgetni, és mi pedagógusok is jobban megismerjük őket. A beszélgetőkörhöz a tanterem egy sarkát úgy alakítjuk ki, hogy az melegséget, biztonságot sugározzon. Szőnyegre, párnákra ülnek a gyerekek, hogy jól lássák egymást. Az alsó tagozaton felváltva kezdi a napot a két tanító néni egy kötetlen beszélgetéssel, a felső tagozaton az osztályfőnökkel indul a nap. A felső tagozatos tanulók életkori sajátosságaikból adódóan kezdhetik a napot kötetlen

beszélgetéssel,

de

ha

a

gyerekekben

nincs

erre

igény,

akkor

felhasználhatják az időt fontos teendők, feladatok megbeszélésére is.

2.4.2. Önálló munka A tanulók önálló munka keretében oldják meg házi feladataikat. Elmélyítik a tanórán megszerzett ismereteiket, fejlesztik képességeiket a különböző tanulási technikák alkalmazásával, fejlődik munkafegyelmük, önállóságuk. Pedagógusaink segítséget nyújtanak a lemaradó tanulóknak. 2.4.3. Szakkörök A

szabadidős

tevékenységek

gazdag

kínálatával

színesítjük

iskolai

programjainkat. Fő törekvésünk, hogy a tanulóink a kultúra minél szélesebb körében próbálhassák

ki

magukat,

kibontakoztathassák

képességeiket,

tehetségüket.

Legnépszerűbb szakköreink: a számítástechnika, rajz, dráma, kézműves, főző, média, stb. 16

2.4.4. Ügyelet Iskolánkban

a

szülői

igényekhez

igazodva

reggel

7

órától

a

tanórák

megkezdéséig, ill. délután 4-5 óráig összevont ügyeletet biztosítunk a gyerekek számára. Jó időben az udvaron, rossz időben a kijelölt ügyeleti teremben játszhatnak tanítványaink. 2.4.5. Sportfoglalkozások Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a tanulók minél többet legyenek a levegőn, aktívan mozogjanak. Az iskolai sporttevékenységeket (foci, röplabda, atlétika) kiegészítik a különböző sportegyesületek által szervezett edzések (karate, akrobatikus rock and roll, sakk, foci). Ezekhez mindkét épületünkben nagyon jó feltételeket tudunk biztosítani a tornatermeinkben és a sportudvarokon.

2.4.6. Különleges bánásmódot igénylő tanulók foglalkozásai A Knt. előírásainak megfelelően a szabadidős sávban lehetőséget biztosítunk az SNI-s, BTM-es, tehetséges tanulók egyéni és kis csoportos foglalkoztatására. A lemaradó tanulóinkkal igény szerint folyamatosan foglalkoznak pedagógusaink. A tehetséges

tanulók

lehetőséget

kapnak

kiemelkedő

képességeik

további

fejlesztésére, versenyekre való felkészülésre. Nagyon fontos feladatunknak tartjuk, hogy tanítványaink minél több iskolai, kerületi, budapesti, országos versenyen összemérhessék tudásukat. 2.4.7. Erkölcstan, hit- és erkölcstan oktatás Az egyházakkal történt egyeztetés, a szülői igények és a jogszabályi előírások alapján szervezzük meg iskolánkban a hitoktatást. Az egyházak képviselőivel a jó együttműködésre törekszünk. A köznevelési törvény előírása alapján a 2013-14-es tanévtől a gyerekek az 1-8. évfolyamon felmenő rendszerben a kötelező erkölcstan óra helyett részt vehetnek a 17

hit- és erkölcstan órán. A korábbi gyakorlatnak megfelelően továbbra is lehetőség van fakultatív hitoktatásra. A

kötelező

tanórai

foglalkozások

(erkölcstan,

hit-

és

erkölcstan

órák)

megszervezésével kapcsolatos tudnivalók A szülők beiratkozáskor, ill. átiratkozáskor nyilatkoznak arról, hogy gyermekük erkölcstan vagy hit- és erkölcstan oktatásban vegyen részt. Ha a szülő nem tesz nyilatkozatot, akkor a tanuló erkölcstan órákon sajátítja el az előírt tananyagot. Ha a szülő olyan egyházi jogi személy hit- és erkölcstan oktatását igényli, aki nem tartott tájékoztatót az iskolában, akkor erről az iskola igazgatója értesíti a megjelölt egyházat. Minden év március 1. és 14. között az egyházak képviselői tájékoztatást tartanak a szülőknek, tanulóknak, pedagógusoknak arról, hogy igény esetén a hit- és erkölcstan oktatást hogyan szervezik meg az iskolában. Az iskola honlapján, beiratkozáskor, átiratkozáskor írásban is - az érintettek tájékoztatást kapnak a hit- és erkölcstan oktatás megszervezését vállaló egyházak nevéről és az egyház illetékes képviselőjének nevéről, címéről. Az egyházak által rendelkezésre bocsátott tantervek, tananyagok, tankönyvek és az egyéb dokumentumok az iskola könyvtárában kerülnek elhelyezésre. Ha az egyház képviselője a hit- és erkölcstan órát nem tudja az erkölcstan órával azonos időpontban megtartani, akkor a szülők egyetértésével más időpont és helyszín is kijelölhető. Ha a szülő a választását a következő tanévre vonatkozóan meg szeretné módosítani, az erre vonatkozó szándékát minden tanév május 20-ig írásban közölheti az igazgatóval. 2.4.8. Művészeti foglalkozások Az alsó tagozaton a mindennapos művészeti nevelés szinterei a művészeti tantárgyakon kívül az iskolai játszóház kézműves foglalkozásai, a kiskórus próbái, a népszokásjátékokra való felkészülések stb. A szabadidős tevékenységek változatos megszervezése, a művészeti tevékenységek beépítése a mindennapokba tanítóink feladata. 18

A felső tagozaton szakkörök formájában biztosítjuk a művészeti foglalkozásokat. Rajz szakkörön, kézműves foglalkozásokon, játszóházban, népdalkörön, dráma szakkörön próbálhatják ki magukat tanulóink. A Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti és Általános Iskola művészeti képzései (zenei előképző, szolfézs, néptánc, klasszikus és népi hangszeroktatás) helyben hozzáférhetőek a gyerekek számára. 2.4.9. Udvari játékok Mindkét iskolaépület jó adottságokkal rendelkezik, nagy sportudvarral, tágas játszótérrel. Tanulóink a nagyszünetben, ill. az időjárástól függően több szünetben is az iskola udvarán játszanak. Az alsó tagozatos gyerekek az iskolához közeli játszóteret is igénybe tudják venni. Az osztályok napirendjüktől függően a szabadidő sávban

az

udvaron

játékos-

és

sportfoglalkozásokon

vesznek

részt

osztálytanítójukkal, felső tagozaton a kijelölt pedagógussal. 2.4.10. Étkezés Mindkét épületben ebédlő biztosított a kulturált étkezéshez. Tanulóink naponta többszöri étkezést is igénybe vehetnek. Célunk, hogy a gyerekek elsajátítsák a kulturált étkezés szabályait, szépen megterített asztalnál fogyasszák el az ebédjüket. Azoknak, akik otthonról hoznak szendvicset, a tízórainál a tanteremben tudunk helyet biztosítani. Az uzsonnát a tanteremben fogyasztja el minden osztály. A felső tagozaton ételautomata felállításával egészítjük ki tanítványaink étrendjét. ÖKO iskolaként csak egészséges ételeket kínálunk az automatában.

2.4.11. Könyvtári foglalkozások, könyvtárhasználat Mindkét épületünkben található könyvtár. Célunk, hogy délelőtt a tanítási órákon minél többször eljussanak a gyerekek a könyvtárba, könyvtárismereti órákon elsajátítsák a könyvtárhasználathoz szükséges ismereteket, jártasságokat. Délután elsősorban az önműveléshez szükséges háttértudás megszerzésére van lehetőség.

19

2.4.12. Hagyományos iskolai rendezvényeink:  tanévnyitó és tanévzáró ünnepség,  nemzeti ünnepek, / okt. 23., márc. 15./  megemlékezések,  az iskola alapításának, fennállásának kerek évfordulói,  Szent Mihály-napi vásár,  az iskola névadójához kapcsolódó kerek évfordulók,  Herman Ottó Napok,  kulturális estek, a Magyar költészet napja,  alapítványi bál,  farsang,  egészségnap,  iskolai versenyek,  húsvéti és karácsonyi iskolai játszóházak,  az ÖKO programhoz kapcsolódó jeles napok,  a hagyományőrző programhoz kapcsolódó jeles napok, népszokásjátékok. A rendezvények szervezésébe és lebonyolításába bevonjuk az iskola tanulóit és a szülőket is.

2.5.

Az iskola személyi feltételei 2.5.1. Nevelőtestület

A nevelőtestület szellemiségére a gyermekszeretet, hivatástudat, az egyén tisztelete

jellemző,

megszervezése.

melynek feltétele

Pedagógusaink

az

otthonos,

tanítványaikkal

jó

jó

légkörű iskolai

kapcsolatot

építenek

élet ki.

Következetes, határozott normarendszerrel az iskola céljainak megfelelően végzik munkájukat. Az egyéni bánásmód elve alapján fejlesztik a tehetséges és lemaradó tanulókat.

20

A

pedagógus

modellszerepét

hitelesen,

egyéniségének

megtartásával

közvetíti. A családokkal jó kapcsolatot igyekszik kiépíteni, amely a megértésen, a problémaérzékelő és konfliktusmegoldó képességen alapszik. Kollégáink értékítéletében jelentős szerepe van a biztos szakmai tudásnak, az önművelő, alapos, precíz, pontos munkának. Folyamatos önképzéssel szakmai továbbképzéseken, konferenciákon, előadásokon, bemutató órákon igyekeznek megismerkedni

a

koraszerű

pedagógiai

felfogásokkal,

módszerekkel.

A

nevelőtestület számára minden tanévben két alkalommal, ősszel és tavasszal egyegy szakmai továbbképzési napot tartunk az iskolában, ahol az adott tanév kiemelt nevelési, oktatási feladatával foglalkozunk. Meghívott előadó, gyakorlati foglalkozás, bemutató órák és azok elemzésének segítségével járjuk körbe alaposan az adott témát. Az intézmény szakmai munkaközösségei:  alsó tagozatos munkaközösség,  felső tagozatos munkaközösség,  ÖKO munkaközösség,  hagyományőrző munkaközösség,  projekt munkaközösség. 2.5.2. Tanulóközösség Iskolánk tanulói alapvetően a XXII. kerületben élnek, nem jelentős azoknak a száma, akik a főváros peremterületéről járnak hozzánk. A családok között egyre nagyobb számban található csonkacsalád. Tanulóink jelentős részének a testvérei, esetleg szülei is az iskola tanulói voltak korábban. Iskolánkat nagyon sokan azért választják, mert a megbízható tudást, képzést biztosító alsó tagozatunkról sok tanuló nyer felvételt a nyolcosztályos Kempelen Farkas Gimnáziumba. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, a nyolcadik évfolyam végéig tart és két részre tagolódik:  az első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó alsó, és 21

 az ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó felső tagozat. Optimális lehetőség a két épületbe való tagozódás, a Pannónia utcai épületben az alsó tagozat, a Dévény utcai épületben a felső tagozat kapott helyet.

Az alsó tagozat / 1-4. osztály/:  egyetlen tanítási, tanulási szakasz, ahol a különböző alapkészségek, képességek megalapozása folyik, differenciáltan, az egyéni képességekhez igazodva,  az életkori sajátosságok alapján játékosan, oldott hangulatban szervezzük meg a tanulási és szabadidős tevékenységeket,  az első osztályában az elemző – hangoztató – szótagoló olvasási módszerrel történik az anyanyelvi jártasságok, készségek és képességek fejlesztése,  minden

osztályában

kéttanítós

rendszer

működik.

A

tantárgyakat

a

tantárgyfelosztásban rögzített módon oktatják. Mindketten, felváltva részt vesznek

a

tanórán

kívüli

tevékenységek

megszervezésében,

lebonyolításában,  napirendjét úgy alakítottuk ki, hogy a tanórákat elosztottuk a délelőtti és a délutáni időszakra, a 11-14 óráig tartó idősávba osztjuk el a tanórán kívüli tevékenységeket. Az alsó tagozat részletes napirendjét az iskola házirendje tartalmazza.

A felső tagozaton / 5-8. osztály/:  ÖKO iskolaként nagy hangsúlyt fektetünk a természettudományos, ökológiai képzésre,  tovább folytatódik az egyéni adottságokhoz igazodó képességfejlesztés,  elsajátítják tanulóink az önálló tanuláshoz szükséges tanulástechnikai eljárásokat,  fontos feladat a pályaorientációs tevékenység / 7-8. évfolyam/, 22

 a szabadidő hasznos eltöltésére ösztönözve változatos tanórán kívüli tevékenységeket kínálunk, melyeket a tanórákat követő délutáni időszakban tartunk. A felső tagozat részletes napirendjét az iskola házirendje tartalmazza.

A Diákönkormányzat a törvényi előírások szerint működik, saját SZMSZ-szel rendelkezik. Iskolánk fontosnak tartja és támogatja az autonóm, együttműködni képes diákszervezetet. A jól működő DÖK segíthet a belső élet harmonikusabbá tételében. A hasznos programok kínálása, értelmes tevékenységek kialakítása az iskolának is érdeke, ha az harmonizál a pedagógiai program egészével. A DÖK fórumain (diákparlament,

iskolagyűlés,

diákönkormányzati

vezetők

megbeszélései,

osztályközösségek megbeszélései) a diákok megtanulhatják, elsajátíthatják a demokratikus

döntési,

véleményezési

mechanizmusokat,

az

együttélés

és

együttgondolkodás játékszabályait. Hiszünk az önszerveződés erejében, a közösen kialakított iskolafilozófiában. Az osztály és iskolai szinten kialakított felelősi rendszer értéke az önként vállalt vagy megbízással kapott feladatok elvégzése iránti felelősségtudat kialakítása.

2.6.

Tárgyi feltételek

A két épületben lévő tantermek:  osztálytermek,  szaktantermek (számítástechnika, néprajz, játszóház, természettudományi, technika-rajz),  2 könyvtár,  2 tornaterem. 2.6.1. Könyvtár Iskolánk nyitott polcrendszerű könyvtárainak alapterülete 50 m2 és 37 m2. Mindkét épületben van számítógép internet kapcsolattal. 23

Az állomány egy része szépirodalom, nagyobb része szakirodalom, kb. 15 %a kézikönyvtári állomány. A könyvtárakban helyeztük el a pedagógusok és a tanulók számára a folyóiratokat. Az itt elhelyezett TV-k, videók, DVD-lejátszók segítik a nevelő-oktató munkát.

2.6.2. Informatika terem Mindkét iskolaépületben kialakítottunk számítástechnikai szaktantermet, ahol a számítástechnikai órákon túl, számítástechnikai szakkörök, idegen nyelvi órák és más

tantárgyak tananyagának interaktív oktatására, illetve a tantárgyakkal

kapcsolatos ismeretek önálló megszerzésére, az internet használatára is lehetőség van. 2008-ban az Intel cég és az Oktatási hivatal az iskolánkat kérte fel egy egyéves kutatásra, amelynek keretében azt vizsgáltuk, hogy milyen módon lehet alkalmazni az Intel cég által kifejlesztett CMPC készülékeket az oktatásban. A mini laptopok és az interaktív tábla jelenleg a felső tagozat előadó termében található, ahol a gyerekek rendszeresen használják különböző feladathelyzetekben.

2.6.3. Tornaterem, sportudvar Iskolánk speciális helyzete: a két épület, két tornaterem, kertvárosi környezet nagyon kedvező feltételeket biztosít a testi neveléshez, ill. sporttevékenységek folytatásához. A tornatermek alapterületei 163 m2 és 162 m2. A sportudvarokon 2 kézilabdapálya, 1 kosárlabdapálya, 1 távolugrógödör, 1 teniszpálya, 2 focipálya áll rendelkezésre.

A

sportszereket

minden

évben

pótoljuk

és

javíttatjuk.

Gyógytestnevelés mindkét épületben folyik, amihez a speciális eszközigény biztosított. A gyógytestnevelés órákat heti 1 alkalommal gyógy-úszással egészítik ki a kerületben található tanuszodában. Az alsó tagozaton a 3. osztályosok számára szervezzük meg az úszás oktatását a mindennapos testnevelés keretében. 2.6.4. Technika, játszóház szaktanterem

24

A technika tantárgy oktatásához a Dévény utcai iskolaépületnek van önálló szaktanterme és szertára. A Pannónia utcai épületben a játszóház termei alkalmasak a technika órák megtartására, ezekhez két szertár tartozik. Ezek a helyiségek egyben a játszóházi foglalkozások helyszínei is, ahol a 3 teremben megoldható a sütés-főzés, fazekasság, gyöngyfűzés, szövés-fonás, bőrmunka, játékkészítés, csipkeverés, fafaragás stb. 2.6.5. Természettudományi előadó A természettudományi előadó a Dévény utcai iskolaépületben található, ami elsősorban a kémia, fizika, matematika oktatásához biztosít megfelelő helyszínt. 2008 óta ebben a teremben helyeztük el az interaktív táblát és a tanulói CMPC készülékeket. Az IKT-eszközök lehetőséget biztosítanak a korszerű oktatási módszerek alkalmazására. Az előadó szertárának felszereltsége bővítésre szorul.

25

3. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

3.1.

A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Nevelő-oktató munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra,

érdeklődésre

és

aktivitásra

építve

a

személyiségfejlődés

szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat:  az élet tisztelete, védelme,  az ember testi és lelki egészsége,  az önismeret, a saját személyiség kibontakozásának igénye,  az erkölcsös, önálló életvitel,  felelős döntések meghozatala, felelősségérzet mások sorsa iránt,  fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra,  a család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete,  kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben,  a világ megismerésének igénye,  igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és az önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítása,  a szülőföld, a haza megismerése, szeretete, megóvása, a nemzeti kultúra ápolása,

a

nemzeti

múlt

megismerése,

megértése,

emlékeinek,

hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése,  a gyermek a felnövekvő nemzedék tagjaként legyen a haza felelős polgára,  a kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség- és közösségvállalás, a hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása,  az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete,  érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt, igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységre, törekvés a demokrácia érvényesítésére.

26

Iskolánk alapozó iskola, melynek fő feladata a sokoldalú személyiség- és képességfejlesztés, melynek során a tanulókat segítjük abban, hogy egészséges, boldog és produktív életet éljenek. Ismereteik és készségeik a tanulmányi, művészeti, sport- és kulturális tevékenységek során fejlődjön. Alapelvünk a korszerű műveltségkép és értékrendszer kialakítása, mely a humanista értékrendre épül. Az iskola nevelőtestülete magáénak vallja, és közvetíti a legfontosabb törvényi előírásokban megfogalmazott értékeket, különösen:  az alapvető emberi jogok, a másság tiszteletét,  a lelkiismereti és vallásszabadságot,  a gyermeki jogok tiszteletben tartását,  a demokrácia értékeinek felismertetését,  az európai polgári és nemzeti értékrend integrációját. Az iskola nevelőtestülete egységes szemlélet és eljárásrendszer alapján szervezi meg a nevelési – oktatási folyamatot, melynek célja:  az általános műveltség megalapozása,  tanulóink sokoldalú, nyitott, érdeklődő, kreatív személyiséggé fejlesztése,  testileg, lelkileg, szellemileg, életmódjukat tekintve egészséges, harmonikus személyiségű, a természetet, hagyományokat tisztelő fiatalok nevelése,  a tanulóinkkal való együttműködésre törekvés, a pedagógus-gyermek kapcsolata a másság elfogadásán, a bizalmon, a szereteten, az empátián alapuljon,  a tanulók érzelmi nevelése, jó ízlésük, esztétikai érzékük és igényük kialakítása,  a tudás elismerésének, a munka tiszteletének, a kitartó, igényes munkavégzés képességének kialakítása,  szakmai igényesség, korszerű ismeretek és módszerek alkalmazása,  biztosítani

az

egyénre

szabott

tanulási

tempót,

a

kiegyensúlyozott

ismeretszerzés lehetőségét az egyéni bánásmód elvét alkalmazva,  a kiemelt figyelmet igénylő tanulók differenciált fejlesztése,

27

 színvonalas oktatással a szilárd alapműveltség kialakítása, a tanítás-tanulás folyamatában nagy hangsúlyt fektetve a képességfejlesztésre, a tanulók alapkészségeinek megfelelő kialakítására, a kompetenciaalapú oktatásra, a természeti, társadalmi, kulturális jelenségek, folyamatok megismerésére, megértésére,  az önálló tanulói szokások kialakítása, tanulási technikák elsajátítása,  tanulóink legyenek motiváltak a tanulásban,  felelős

állampolgárok

nevelése,

akik

a

magánérdekeiket

tudják

összeegyeztetni a köz érdekeivel,  tanulóink tudatosan vállalják fel konfliktusaikat, fejlesszük konfliktustűrő képességeiket, hogy kiegyensúlyozott emberré váljanak,  a továbbtanulást megalapozó biztos ismereteket nyújtása, hogy tanítványaink legyenek képesek céljaik elérésére,  tanítványaink

ügyeljenek

környezetük

tisztaságára,

épségére,

saját

egészségükre, kerüljék a káros szenvedélyeket,  a vallási és világnézeti információk tárgyilagos, sokoldalú közvetítése,  az esélyegyenlőség lehetőség szerinti biztosítása a hátrányos helyzetű tanulók számára. Nevelési eljárásaink során a helyzetnek megfelelő közvetlen és közvetett módszereket használjuk fel annak érdekében, hogy a tanulók személyisége, közösségi élete minél sikeresebben alakuljon:  a tanulói szokásrendszer kialakítása során,  a magatartási modellek közvetítése során,  a meggyőződés, tudatosítás folyamatában. A nevelő-oktató munka eszközeinek kiválasztásában célunk:  a tanítási-tanulási folyamatban leghatékonyabban alkalmazható eszközök kiválasztása,  a

tanulási

aktivitást,

önálló

ismeretszerzést

alkalmazása,

28

lehetővé

tevő

eszközök

 a pedagógiai és a tantárgyakhoz kötődő módszertani kutatások figyelemmel kísérése alapján a folyamatos innováció.

Feladatunk:  az egyes tantárgyak tantervében megjelölt belépő tevékenységformákhoz szükséges eszközök alkalmazása,  a munkaközösségek keretein belül az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó eszközök karbantartása, az új eszközök beszerzéséhez listák összeállítása,  a

továbbképzéseken

megismert

új

eljárások

megismertetése

a

munkaközösségek tagjaival, az alkalmazás lehetőségeinek megteremtése

Iskolánk nevelőtestülete nyitott és vállalkozó szervezet, a szakmai és társadalmi változásokra, a problémák megoldására igyekszik gyorsan reagálni. Munkáját az alábbi kritériumoknak megfeleltetve tervezi és szervezi:  gyermekközpontú pedagógia alkalmazása, a tanulók érezzék jól magukat az iskolában,

a

megfelelő

komfort-élménnyel

kapcsolatos

szükségletek

kielégítése,  a szülők többsége legyen elégedett az iskolával,  az iskolát igényes magatartás és környezetkultúra jellemzi,  az iskolában lehetőséget biztosítunk a tehetséges, alkotás iránt érdeklődő tanulók egyéni fejlesztésére,  az iskola eredményesen oldja meg a szociálisan lemaradó gyerekek felzárkóztatását, célunk a társadalmi leszakadás megakadályozása,  sokféle, igényes, szabadon választható programokat kínálunk a tanulóknak,  az iskola pedagógusai nyitottak a szakmai innovációs tevékenységekre. 3.2.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A személyiségfejlesztés célja:  az

általános

műveltséget

megalapozó,

a

társadalmi

és

természeti

környezettel harmonikus kapcsolatban élő ember fejlesztése, alakítása, 29

 a fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának, a tanulói személyiség teljes kibontakozásának segítése,  az esélyegyenlőséget és az egyes tanulók fejlettségét, lehetőségeit, érdeklődését figyelembe vevő nevelés,  aktív

tanulói

szerep

kialakításával

a

nevelés-oktatás

folyamatának

megszervezése. Emberképünk a humanista ember, aki megismeri saját nemzetének kultúráját, tárgyi és szellemi hagyományait egyaránt tiszteli, ezáltal a nemzeti és európai értékeket is megtanulja becsülni. Út mindehhez a helyi nevelési rendszer, amely az iskolánkba bekerülő tanulókat olyan folyamatos hatásrendszerrel szembesíti, amely korszerű tudást, fejlett erkölcsi és magatartási kultúrát alakít. Tanítványaink rendelkezzenek olyan pozitív

személyiségjegyekkel,

melyek

segítségével képesek lesznek a társadalom alkotó, együttműködésre képes tagjaiként megállni a helyüket. A tanuló:

-

legyen érdeklődő, nyitott személyiség,

-

képességeihez mérten teljesítsen,

-

legyen kitartó és igényes,

-

jusson

el

a

kreatív

és

önálló

tanulási

tevékenység

birtoklásáig

önműveléssel is, -

tudja magát folyamatosan értékelni ill. másokat reálisan nézni és ezt kultúráltan megfogalmazni,

-

kapcsolatait az udvarias és tisztelettudó viselkedés jellemezze, megfelelő hangnemben mondja el véleményét,

-

tudjon kommunikálni társaival, felnőttekkel korának megfelelő kulturált formában,

-

legyen megbízható, felelősséget vállaló,

-

egyformán ismerje kötelességeit, jogait,

-

a jogaival a humanista értékrend szerint éljen.

30

A személyiségfejlesztés feladatai

Feladat

Eszköz, eljárások, tevékenységek

Olyan tulajdonságok alakítása,

A

kommunikációs

készség

melyek segítségével a tanulók

-

könyvtárhasználat

során

képessé válnak a

megszerettetése, kutató munka, nyelvművelő

kapcsolatteremtésre, az

tevékenység,

önkifejezésre és a másokkal való

-

együttműködésre.

prózamondó versenyek, irodalmi teadélutánok,

fejlesztése: az

szabadidős programok során,

olvasás

vers- és

jeles napokon való szereplés,

Célunk az anyanyelv igényes használatára való nevelés, az önismeret, önbecsülés erősítése,

-

a

reggeli

beszélgetőkör

-

diákönkormányzat

véleményalkotás

működése gyakorlása,

alkalmával, során

a

részvétel

diákújság szerkesztésében.

saját vélemény alakítása önmagunkról, ill. másokról.

Pedagógiai módszerek:

Fejlődjön tanulóink ítéletalkotása, tanulják meg jogaikat érvényesíteni.

- bíztatás, motiválás, - sikerek elismerése, - értő együttműködés /tanulók véleményének elfogadása és kikérése/ - példaadás.

Az alapvető érzelmi szükségletek

Érzelmek fejlesztése a közösségi

iránti igény kialakítása a

tevékenységek:

legfontosabb emberi értékek

- hagyományőrző programok,

/szeretet, biztonság, elfogadás,

- iskolai és osztályrendezvények,

elismertség, bátorság,

- diákönkormányzati programok,

együttműködés/ megbecsülésére

- ÖKO programok,

való neveléssel.

- tanítási órák során. A pedagógus és tanuló együttműködésében a szeretet és fegyelem között az egyensúly megteremtése /dicséret, bátorítás, ösztönzés,

31

ráfigyelés, elvárás/. A felelősségvállalásra, tetteink

A számonkérés formáinak a megteremtése:

következményeinek vállalására

- osztályfőnöki és más tanórán a kötelező és az

nevelés.

önként vállalt feladatok ellenőrzése, - csoportmunka, páros munka során és a kooperatív technika alkalmazásával, - tanulópárok kialakításával.

Az esztétikus és otthonos

Kreativitás, alkotóképzelet fejlesztése:

környezet megóvására nevelés. A

- kiállítási és bemutatási lehetőség biztosítása a

szép környezet, a rendezettség

tanulók munkáiból /képek, alkotások,

értékként való kezelése.

tanulmányok – állandó és alkalmi kiállítások/, - faliújság-dekorációs verseny az osztályok

A tanulói tevékenykedtetés során a között, fantázia, képesség

képzelet,

konstrukciós - interaktív iskolai faliújságok létrehozása.

felhasználásával

önismeret, önbecsülés építése.

az Otthonos iskolai körülmények megőrzése: - tisztasági versenyek, - terítési versenyek, -virágültetés, kertszépítés során. Kézműves és játszóházi foglalkozásokon a tevékenységek választhatóságának a biztosítása /fazekasság, gyöngyfűzés, játékkészítés, virágkötészet, sütés-főzés, bőrmunka, szövés-fonás stb./.

Erkölcsi meggyőződés és

Szocializációs folyamatok elősegítése:

cselekvés összhangjának

- a gyermekközösség, csoport erejét a

megteremtése.

pedagógus pozitív eszközként használja /példaadás, együttműködés, értékelés/, - a közösségben szerzett élmények pozitív hatásainak kihasználása /közösségi programok, ünnepélyek, közös tanulási formák/, - ösztönző módszerek alkalmazása /bíztatás, elismerés, határozott-egységes elvárás/.

32

Az alapműveltség folyamatos

Mentális képességek továbbfejlesztése, a

továbbépítése, önművelésre

tanulást segítő részképességek erősítése

nevelés, a tanulás tanítása.

/figyelem, memória, önállóság, akarat, időbeosztás, türelem, kitartás stb./: - tanórákon, önálló munka, -kiscsoportos és egyéni felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások során.

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

3.3.

Az utóbbi évtizedben, iskolánkban is szaporodtak a tanulóifjúságunk testi fejlettségére,

teherbíró

és

állóképességére,

egészségi

állapotára,

helytelen

életmódjára utaló intő jelek. Célunk a tanulók iskolai napirendjében az egészséges életmódra nevelés tevékenységrendszerét mindennapi szokássá tenni. Az egészséges életmód, a sport és a mozgás jelentőségének tudatosítása csak a tanulók, szülők és az iskola együttműködésével oldható meg. A gyerekek testi és lelki egészségének megőrzése és védelme fokozott odafigyelést igényel a felnőttek részéről. Tanítványaink érezzék át az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát, az ezzel

kapcsolatos beállítódások megszilárdítása

konkrét

tevékenységgel

alapozódjon meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, viselkedéskultúra lényeges területei épüljenek be az iskolai napirend teljes tevékenységrendszerébe:  önmaguk és egészségi állapotuk ismerete, megőrzése  az egészséges testtartás, a mozgás fontossága,  az értékek ismerete… /”Ép testben, ép lélek…”/,  a barátság, a társas kapcsolatok szerepe az egészség megőrzésében,  a tanulás szerepe, tanulási technikák alkalmazása, tanulási környezet alakítása,  az idővel való gazdálkodás szerepe,  a rizikóvállalás és határai,  a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége, 33

 a

munkatevékenységekhez

megfelelő,

egészséges

és

biztonságos

munkakörnyezet jellemzői,  a takarékosság, a munka közbeni célszerű rend és tisztaság,  egészséges életmód, táplálkozás, tisztálkodás, öltözködés, higiénia,  az étkezés, táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe,  az élelmiszerek kezelésének, tárolásának szabályai, tudatos élelmiszerválasztás,  egészség- és környezettudatos vásárlás és fogyasztás, fogyasztóvédelem,  a betegségek megelőzése, kialakulása és a gyógyulási folyamat,  osztályfőnöki órák kiemelt színterei a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében,  szenvedélybetegségek-megelőzése,  a fogyatékkal élők segítése. Az egészséges életmódra vonatkozó házirendben előírt szabályok betartása mindenki számára kötelező. Tanulóinkat arra neveljük, hogy egészségükkel törődjenek, az egészséget meghatározó környezetet változtatni, felügyelni tudják, saját és közösségük szemléletét képesek legyenek helyesen formálni. Iskolánk tanulói számára biztosítani kívánjuk az egészséges környezetben való tanulást és szabadidő eltöltését. Az egészségnevelési programban együttműködünk a témában érintett és feladatot ellátó szervezetekkel. Célunk, hogy az egészségfejlesztő tevékenységek megszervezése során a tanulóknak: -

legyen igényük az egészséges életmódra,

-

a helyes táplálkozási szokások kialakítására,

-

a testmozgásra, az életkori sajátosságoknak megfelelően,

-

személyi higiénére,

-

legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására,

-

készüljenek fel a tanulók a betegségek megelőzésére,

-

a szabályok betartására a közlekedésben,

-

a baleset-megelőzésére és elsősegélynyújtásra,

-

a váratlan helyzetek kezelésére,

34

-

legyenek motiváltak a káros függőséghez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. 3.3.1. A megfelelő tárgyi környezet biztosítása:

 az osztálytermek tágasak, déli tájolásúak,  rendezettséget, korosztálynak

nyugalmat megfelelő,

árasztó alsóban

tantermi

környezet,

pihenősarok,

tárolásra

bútorzat

a

megfelelő

szekrények, az alsó tagozatos osztályok felszereléseiket a hétköznapokon bent tartják az iskolában,  a tisztálkodáshoz szükséges felszerelés a tanteremben, illetve a mosdóban rendelkezésre áll,  a tantermek szellőztetése rendszeres tanulói feladat,  az udvari környezet lehetőséget biztosít a szabadban töltött játékos, sport tevékenység megszervezésére,  mindkét ebédlő berendezése megfelel az egészségügyi előírásoknak.

3.3.2. Az egészséges táplálkozási szokások kialakítása Az iskolában a mindenkori gyermekétkeztetési vállalattal kötött szerződés alapján bonyolódik az élelmiszerszállítás. Törekszünk az együttműködésre, célunk, hogy az ételek mennyisége és minősége legyen jó, és a gyerekek megfelelő arányban kapják meg a szükséges tápanyagokat. Iskolai programjainkban a kulturált és egészséges étkezés szokásainak erősítése érdekében tisztasági versenyeket, asztalterítési akciókat, felszolgálási napokat, ill. ételbemutató napokat szervezünk. A felső tagozaton népszerű a főző szakkör. A játszóházban a gyerekek a régi, tájjellegű ételek készítésével is megismerkedhetnek, pl. héjában sült krumpli, sztrapacska, csöröge fánk, tócsni stb. A rossz táplálkozási szokások ellen az akarati tényezők erősítésével és a meggyőzés módszerével próbálunk fellépni. A felső tagozat épületében elhelyezett ételautomata egészséges ételeket kínál a gyerekeknek.

35

Minden alsó tagozatos tanuló naponta részesül a gyümölcsprogram keretén belül - a szerződésben rögzített ciklusonként - friss gyümölcsben, zöldségben, vagy 100%-os gyümölcslében. 3.3.3. A lelki egészség fejlesztése Tanulóink

egy

része

egészségügyi,

szociális

szempontból

zaklatott,

bizonytalan életvitelű családban él. Az életvezetési problémák okozta feszültség miatt a tanulók tűrőképessége csökken, ez kihat a teljesítményükre illetve viselkedési és szociális kapcsolataikban problémák adódnak. A kamaszkori tulajdonságok, viselkedési módok megváltozása növeli a konfliktusok számát. Ezért fontos: - a lappangó konfliktus mielőbbi felismerése, - a konfliktusok veszteség nélküli feloldása. A közösségeknek a mindennapi életünkben meghatározó szerepük van, ezért az osztályfőnöki órákon a közösségformálás és az egyén közösségben elfoglalt helye című témakörrel kiemelten foglalkozunk, és beépítjük a Csendes Éva: Életvezetési ismeretek és készségek című programjának oktatását. Feladatunk közreműködőkkel

az -

egészségmegőrzésben

egészségnevelésben, iskolaorvos,

védőnők

-

való

együttműködés,

külső

a

akik

a

jogszabályokban rögzített gondozó és egészségvédő szerepük mellett felvilágosító és megelőző tevékenységet folytatnak. A Nevelési Tanácsadó, a családsegítő szakemberek munkájával segítséget kapunk a testi és lelki egészséggel kapcsolatos torzulások kezeléséhez. Tanórák keretein belül visszatérő témaként dolgozzuk fel a testi-lelki egészség, elsősegélynyújtás, balesetek megelőzése és egyéb egészséget érintő problémákat /kiemelten a biológia, egészségtan, természetismeret és osztályfőnöki órákon/. A 10-14 éves korosztálynál a káros szenvedélyek megelőzése érdekében a családi házzal igyekszünk a kapcsolatot erősíteni /TV, videózás, korlátlan számítógép-használat,

dohányzás,

céltalan

szabadidő

eltöltés/.

Az

éves

munkatervben több alkalomra elosztottan szakemberek segítségével előadásokat, vitanapokat, beszélgetéseket szervezünk.

36

Igyekszünk az iskola programjaiba bekapcsolni azokat a tanulókat is, akik nem érzik fontosnak a szabadidő célirányos eltöltését, Ilyenek pl. sport, a DÖK programjai, játszóház, szakkörök, vetélkedők, teadélutánok stb.

3.3.4. A személyi higiénére való odafigyelés

Az

iskolaorvos,

a

fogorvos

és

a

védőnők

rendszeresen

végeznek

egészségügyi vizsgálatokat, pl. oltások, testi fejlettség állapotának szűrővizsgálata, fogorvosi szűrések és kezelések, a helyes fogápolás bemutatása, felvilágosító tevékenység, a könnyített- és gyógytestnevelésre járók kiszűrése. A testi higiénia, a fogápolás, a mozgásban gazdag életmód jó szokásainak alakítása érdekében felvilágosító tevékenységgel az önnevelés, önmegismerés és elfogadás technikáit tanítjuk. Mindezek a tanórákon és a tanórán kívüli programjaink során is megvalósulnak. 3.3.5. A bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése Fontos a gyermekeket veszélyeztető bántalmazások megelőzése otthon és az iskolában is.

A gyermekvédelmi felelőshöz bizalommal fordulnak a szülők és a

tanulók is. Az osztályfőnöki órákon, mindennapi helyzetekben nagy hangsúlyt fektetünk a konfliktuskezelésre. Ha szükséges, külső szakembereket is bevonunk a megoldási folyamatba. 3.3.6. Közlekedésbiztonsági ismeretek tanítása Az iskola környéke csendes, közlekedés szempontjából biztonságos. A tanulók autóval, gyalogosan vagy kerékpárral érkeznek az intézménybe. Mindkét épületben biztosítunk kerékpártárolót. A kerékpáros és a gyalogos közlekedés szabályaival környezetismeret-órán ismertetjük meg a gyerekeket. Bekapcsolódtunk az Iskolarendőr programba, melynek keretében a rendőrség szakemberei

tartanak

ifjúságvédelmi

előadásokat,

közlekedésbiztonsági

gyakorlatokat, drogmegelőzési előadásokat, és egyéb rendezvényeket. Minden

37

évben

megvizsgálják

a

tanulók

kerékpárjait.

ellenőrzik

az

állapotukat

közlekedésbiztonsági szempontból. 3.3.7. A balesetek megelőzése Lehetőség szerint mindent megteszünk, hogy elkerüljük a baleseteket. Minden tanév elején tűz- és balesetvédelmi oktatáson vesznek részt a tanulók. A belépő új osztályokkal megismertetjük az épületet és az udvart, felhívjuk a figyelmet a veszélyekre. Egyes tantárgyaknál kiemelten szükség van az ilyen szempontú oktatásra a balesetek elkerülése miatt (pl. testnevelés, technika, kémia), ezeket a szaktanárok végzik el. A gyerekekkel megismertetjük még az iskolán kívüli gyakori veszélyforrásokat, melyekkel otthon, a közlekedés, a sporttevékenységek és a kirándulások során találkozhatnak. A megelőzés érdekében fontos a veszélyt időben felismerni.

3.3.8. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása Az iskolai elsősegély ismereti oktatás célja, hogy a tanulók a baj jellegének, a bajbajutott tüneteinek felismerésével, a pontos segélyhívással életkoruknak és tudásuknak megfelelően képesek legyenek segíteni embertársaikon. Az elsősegélynyújtással az alsó tagozaton környezetismeret, felső tagozaton természetismeret,

biológia

órákon

és

a

délutáni

szabadidőben,

szakköri

tevékenységek során és az egészségnapon ismerkednek a gyerekek. Tanítási órákon a szaktárgyat tanító pedagógusok, tanórán kívüli tevékenységek során a védőnő és meghívott előadók tartanak foglalkozásokat a gyerekeknek. Céljaink az alsó tagozaton A tanulók ismerjék meg a veszélyhelyzetek, balesetek, sérülések elkerülésének módjait, illetve elemi elsősegélynyújtási ismereteket szerezzenek a leggyakoribb balesetek ellátására vonatkozóan. A tanulók tanév elején a balesetvédelmi tájékoztatón, környezetismeret órán megtanulják:

38

 hogyan kerüljék el a baleseteket otthon, iskolában és a közúton /tűz, elektromos áram, mérgek, füst, gázok, közlekedés, stb./  mit tegyenek baj /nyugodtság, segélykérés felnőttől, mentőhívás, alapvető teendők égés, vérzés, fulladás, eszméletlenség/ esetén,  miért fontos az elsősegélynyújtás,  hogyan viselkedjenek veszélyhelyzetben,  hogyan segítsenek másoknak,  mit tegyenek saját biztonságuk érdekében,  a leggyakoribb sérülések ellátását. Céljaink a felső tagozaton  A 8. osztály végére képesek legyenek a tanulók a laikusok által elsajátítható elsősegélynyújtásra és újraélesztésre. A felelősségérzet és a megfelelő tudás életet menthet!  A tanulók megismerkednek az elsősegélynyújtás céljával, alapvető szabályokkal.  Megtanulják a gyerekek, hogy a baleset helyszínén hogyan viselkedjenek: -

vigyázzanak saját biztonságukra,

-

feladatuk a sérült állapotának felmérése,

-

betegvizsgálat,

-

szükség esetén mentőhívás.

 Az elsősegélynyújtás teendőinek megismerése, gyakorlása: -

elsősegélynyújtás menete /eszmélet-, légzés vizsgálat, újraélesztés/,

-

sérülések fajtái és ellátásuk /kötözés/,

-

teendők hirtelen megbetegedés, rosszullét, mérgezés esetén,

-

teendők elektromos áram okozta balesetek, vízbefulladás esetén. 3.3.9. Testi nevelés- és sporttevékenység

A mindennapos testmozgásra szükségük van a tanulóknak. A mozgás szervrendszer egészsége érdekében kiemelt feladat: - a testtájak arányos terhelése, - az egészséges testtartás elsajátítása, - a helyes napirend összeállítása, 39

- napi 1-1,5 órás intenzív mozgás a szabadban, - a rendszeres sportolás megkezdése. Színterei: - a testnevelésórák, - az iskolai sportcsoportok, - a szabadidős foglalkozások, - a sportegyesületek iskolában működő csoportjai. Testnevelésóra  A tanmenet készítésénél figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat.  A szenzibilis fázisok – a képességek fejlesztéseinek legoptimálisabb időszakai-, elmaradásuk ill. rossz időben történő alkalmazásuk maradandó hiányosságokhoz vezethetnek.  A testnevelésórák feladata a helytelen életmód okozta hiányosságok ellensúlyozása.  Törekszünk az alap-állóképesség (aerob) fejlesztésére, ill. szinten tartására.  Tartásjavító gyakorlatokat rendszeresen alkalmazunk.

Iskolai sportcsoportok Tevékenységrendszere és versenyrendszere is a tanórák gyakorlat anyagára épül, de magasabb szintű tevékenységformát feltételez. Minden tanévben arra törekszünk, hogy minél több sportcsoportot tudjunk működtetni, pl. futball, röplabda, kosárlabda, atlétika. Elsődleges célja a rendszeres testedzés biztosítása és ezzel párhuzamosan, ill. erre építve a tehetségek kiválasztása és gondozása. Később az egyesületekbe, ill. szakosztályokba áramoltatni a tehetséges gyerekeket, ezzel megteremtve az élsport utánpótlás

bázisát.

Ennek

érdekében

együttműködünk

a

BMTE

atlétikai

szakosztályával. Tanítványaink használhatják az egyesület sportlétesítményeit, illetve a téli időszakban az edzések helyszínét biztosítjuk a BMTE atlétika utánpótlás csoportjainak. 40

A testnevelő tanárunk szakorientáltsága miatt kiemelten foglalkozunk az atlétika oktatásával. Köztudott, hogy az atlétika alapsportág, ill. legfőbb bázisa a sportági átjárhatóságnak, úgy érezzük, ezért érdemes erre kiemelt figyelmet fordítani. Az összes sportági eredményeket összegezve iskolánk kerületi szinten, budapesti

és

országos

bajnokságokon

általában

jó

eredményeket,

érmes

helyezéseket ér el. Tömegsport A foglalkozások tartalmukat tekintve szorosan kapcsolódnak az óratervi órák anyagához és a foglalkozások szervezésénél elsődleges szempont a sport iránti érdeklődés felkeltése, a tanulók sport és mozgásigényének kielégítése a rendszeres testgyakorlás szervezett keretek között történő biztosítása. Ide főleg azokat a gyerekeket

szeretnénk

megnyerni,

akik

nem

vesznek

részt

a

különböző

diákversenyeken, de itt sikerélményhez jutva talán később a sportolás igénye, életmódjuk részévé válhat. Gyógytestnevelés és könnyített testnevelés A tanulót, ha egészségügyi állapota indokolja, a szűrővizsgálat után könnyített testnevelés vagy gyógytestnevelés órára osztjuk be. Az orvos által vizsgált tanulókról az iskola nyilvántartást vezet. Az iskola által szervezett különfoglalkozásokat úgy biztosítjuk,

hogy

a

mindennapos

testnevelés

ezekben

az

esetekben

is

megvalósuljon. Fel kell menteni a tanulót a testnevelés órán való részvétel alól, ha a szakorvos

által

megállapított

egészségkárosodása

nem

teszi

lehetővé

a

gyógytestnevelés órán való részvételét sem. 3.3.10. Sport- és egészségnap Iskolánk hagyományai közé tartozik az évente megrendezésre kerülő sportnap, amit májusban, a HON utolsó napján szervezünk meg, és az őszi időszakban tartott egészségnap. Ezeken a napon arra törekszünk, hogy a gyerekek és a felnőttek (szülők, pedagógusok) tartalmas programok közül válogathassanak, mindenki jól érezze magát. Választható tevékenységek:

41

 sportágválasztó (spotágak bemutatása, kipróbálása),  szakemberek egészséges életmóddal, prevencióval foglalkozó előadásai,  sportversenyek (sorverseny, zsinórlabda, asztali tenisz, röplabda, foci stb.),  egészséges ételek készítése, elfogyasztása,  egészséges táplálékok, gyógynövények vásárlása,  egészségügyi szűrővizsgálatok stb.

3.4.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

„A közösség olyan emberi együttélés, amelyet a közösségi érdek, közös cél, közös értékrend és a tudat tart össze.” (Hankiss Elemér) Céljaink:  a közösségfejlesztés folyamatának megszervezése az egyén és a közösség kapcsolatának humánus alakítása, az egyéni képességek kibontakoztatása,  a tanulókban alakuljon ki a közösségért érzett felelősségtudat, az az érzés, hogy tud tenni valamit a közösségért,  minél több olyan iskolai program szervezése, ahol a két épületes iskola tanulói megtapasztalhatják az összetartozás érzését. 3.4.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok  A tanítási órákon alkalmazott pedagógiai módszerek: a szituációs játékok, a riportkészítés, a vita segítségével a kritikai gondolkodásmód, kommunikációs és szociális képességek (érvelés, meggyőzés, empátia, együttműködés) fejlesztése.  Különböző változatos munkaszervezési formákkal (csoportmunka, páros munka) és a kooperatív tanulás módszerek alkalmazásával az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése.  Az egészséges versenyszellem, az együttműködés különböző formáinak elsajátítása a testnevelés órákon.

42

 Osztályfőnöki órákon az életvezetési ismeretek elsajátításával az érzelmek felismerésének, a feszültség kezelésének, az önbizalom, magabiztos fellépés, céltudatosság, konfliktuskezelés készségeinek a kialakítása.  A szociometriai mérés elvégzésével, kielemzésével a közösség és az egyének osztályközösségen belül betöltött szerepének alaposabb megismerése.  A tanulás támogatása

kölcsönös segítségnyújtással,

ellenőrzéssel,

a

tanulmányi- és a munkaerkölcs erősítésével.  A

tanulók

kezdeményezéseinek,

a

közvetlen

tapasztalatszerzésnek

támogatása.  A közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével.  Olyan pedagógus közösség kialakítása, amely összehangolt követelményeivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni, és tevékenységüket koordinálni tudja. 3.4.2. Az egyéb

foglalkozások,

programok közösségfejlesztő

feladatai A hagyományőrző program közösségfejlesztő feladatai  A nemzeti kultúra értékei közelebb kerülnek a ma emberéhez, így az átöröklés, a hagyományok folyamatossá válnak.  A hagyományőrző program a személyiségfejlődésben hozzájárul az etikai kódex íratlan szabályainak megismeréséhez, fejleszti a kreativitást, az önismeretet, az esztétikai szemlélet alakulását, a saját és más népek megismerése során a tisztelet, megbecsülés és tolerancia fogalmak mélyítését, a foglalkozások során a tanulók önismerete fejlődik. Az ÖKO program közösségfejlesztő feladatai  Az

egységes

szemléletmód

alakításával

a

természeti

folyamatok

összefüggéseinek felismertetése.  A közvetlen tapasztalatszerzés révén a környezet megóvására nevelés.

43

 Közvetlen környezetünk alakításával, védelmével a közös felelősségtudat kialakítása.  A saját és mások munkájának, tulajdonának megbecsülésére nevelés.  A természet és a környezet iránti felelősség érzésének elmélyítése a tanulmányi séták, kirándulások segítségével.

Az iskolai programok közösségfejlesztő feladatai  Hazaszeretetre, nemzeti öntudatra nevelés.  A közösség erejébe vetett hit érzésének erősítése, a közösségi szellem erősítése 3.4.3. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai  Az együttgondolkodás, az összefogás szükségességének felismertetése, egymás sikerének elismerése, empatikus készségek fejlesztése, egészséges versenyszellem kialakítása.  Az erkölcsi érzék fejlesztése a pozitív magatartásformák erősítésével, a negatívak elutasításával.  A demokratikus iskolai élet megszervezése, a helyi demokrácia szintereinek biztosítása, diákönkormányzat működési feltételeinek biztosítása.  Jogok és kötelességek megismertetése és alkalmazása.  Közös

értékeken

és

érdekeken

alapuló

közös

és

konkrét

célok

megfogalmazása, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket.  A

meglevő

közösségi

munkálatokat,

közösségépítő

tevékenységek

fejlesztése.  A felelősi rendszer működtetésével a közösség iránti felelősségtudat alakítása, fejlesztése.

3.4.4. A szabadidős tevékenységek közösségfejlesztő feladatai  A szabadidő kulturált eltöltésére nevelés.

44

 Jó

kapcsolatot

kiépítése

az

adott

korosztállyal,

szüleikkel,

külső

szakemberekkel.  A csoportokban végzett közös munka során az önismeret, az önfegyelem, az együttműködés fejlesztése.  Olyan csoportok kialakítása, amelyek pozitív irányú együttműködésének elmélyítésével hatnak az egész személyiség fejlesztésére.

3.5.

A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai 3.5.1. A pedagógus feladatai:

 a tanítási órákra való felkészülés,  a tanulók dolgozatainak javítása,  a tanulók munkájának rendszeres értékelése,  a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,  különbözeti, javító, osztályozó vizsgák lebonyolítása,  kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,  a tanulmányi versenyek lebonyolítása,  tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,  felügyelet a tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,  iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,  osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,  az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,  szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,  részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,  részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,  a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,  tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,  iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,  részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

45

 tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,  iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,  szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,  osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. 3.5.2. Az osztályfőnök feladatai A tanulók személyiségével, közösségi és tanulmányi munkájával kapcsolatos teendők:  ismerje meg osztálya tanulóinak személyiségét, képességeit, s ezek figyelembe vételével kövesse tanulmányaik alakulását, segítse fejlődésüket,  mérje fel és kísérje figyelemmel a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókat, érdekükben működjön együtt a gyermekvédelmi felelőssel,  mérje fel osztályában a magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő valamint

a

sajátos nevelési igényű

tanulókat,

az osztályban

tanító

pedagógusok segítségével készítsen egyéni fejlesztési tervet fejlődésük elősegítésére, érdekükben tartson rendszeres kapcsolatot a tanulót fejlesztő pedagógussal, gyógypedagógussal és a Nevelési Tanácsadóval,  kezelje az osztályban előforduló egyéni és közösséggel kapcsolatos problémákat, konfliktushelyzeteket,  végezzen szociometriai vizsgálatot az osztályközösség alakításához, az egyének közösségbe történő beilleszkedésének segítése érdekében,  alakítsa osztálya életét, neveljen közösségi életre, működjön együtt az osztály diák bizottságával,  segítse és irányítsa osztálya tanulóinak tanítási órán kívüli tevékenységét, szervezzen programokat az osztályközösség kialakítása és a kulturális igény fejlesztése érdekében,  vegyen részt osztály és iskolai szintű ünnepségek, megemlékezések szervezésében. Az osztályban tanító pedagógusok munkájával kapcsolatos teendők:  koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját, lehetőség szerint látogassa óráikat, javaslataival segítse munkájukat, 46

 vegyen részt a munkaközösségek munkájában. A tanulók szüleivel, a szülői munkaközösséggel kapcsolatos teendők:  tartson kapcsolatot a szülőkkel, értesítse őket gyermekükkel kapcsolatos tanulmányi vagy magatartási problémákról,  a szülői munkaközösség tagjait vonja be az osztály életének szervezésébe, ügyeinek intézésébe,  szervezzen és tartson szülői értekezletet, koordinálja a fogadó órákat. Adminisztrációs feladatok:  végezze

el

az

osztályával

kapcsolatos

adminisztrációs

teendőket,

(osztálynapló vezetése, törzskönyvek, bizonyítványok kitöltése stb.)  készítse el az osztállyal kapcsolatos statisztikákat, a féléves és éves osztályértékeléseket,  állapítsa meg az tanulók magatartás, szorgalom jegyét az osztályban tanító pedagógusok javaslatainak figyelembe vételével,  végezze

el

a

tanulók

továbbtanulásával

kapcsolatos

adminisztrációs

teendőket,  kísérje figyelemmel a tanulók hiányzásait, mulasztásait és a Házirend előírásainak illetve a jogszabályoknak megfelelően járjon el ezek kezelésében,  tegyen javaslatot az iskolában illetve az osztályban kiemelkedő munkát végző tanulók jutalmazására,  kísérje

figyelemmel

az

egyes

tanulókkal

kapcsolatos

fegyelmező

intézkedéseket, ügyeljen a fokozatok betartására,  végezze el az osztállyal kapcsolatos egyéb szervezési, adminisztrációs feladatokat (hirdetések, ügyeleti munka koordinálása stb.).

3.5.3. Az osztályfőnök-helyettesek feladatai

Iskolánkban az alsó tagozaton két tanító tanítja minden osztályban a tantárgyak nagy

részét,

tevékenységeit.

és

mindketten

felváltva

szervezik

a

tanulók

tanórán

kívüli

Kettejük szoros együttműködése hatékony pedagógiai munkát

eredményez. A felső tagozaton is szükségesnek tartottuk, hogy két pedagógus

47

feleljen egy-egy osztályközösség alakításáért. Az osztályfőnök-helyettesek az osztályfőnökökkel együttműködve irányítják az osztály tanulmányi és közösségi munkáját. Az osztályfőnök hiányzása esetén az osztályfőnök-helyettes felel a naplóban aktuális adminisztrációért, s a gyerekekkel kapcsolatos egyéb ügyintézésekért, feladatokért:  naplók beírása,  igazolások összegyűjtése,  hirdetések kiosztása, stb. Az osztályprogramokban részt vesz, s ezek szervezése során segítséget nyújt az osztályfőnöknek. Az osztályfőnök-helyettes is elkíséri az osztályt a kirándulásokon, erdei iskolákban és egyéb programokon. Alkalmanként osztályprogramot szervez, az osztályfőnökkel egyeztetve. A féléves és éves dokumentációkat, értékeléseket együtt végzi az osztályfőnökkel:  félévi és év végi bizonyítványok megírása, az ezekkel kapcsolatos teendők, dokumentációk elvégzése,  segítség a statisztikák elkészítésében,  napló összevetése az ellenőrzővel. Minden osztályfőnök és helyettese saját igényei szerint alakíthatja a feladatok elosztását. 3.6.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:  a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: -

a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,

-

a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,

-

a kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,

48

 a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek. 3.6.1. Különleges bánásmódot igénylő gyermekkel kapcsolatos pedagógiai tevékenység Sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység: Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek,

tanuló,

aki

a

szakértői

bizottság

szakértői

véleménye

alapján

mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy

egyéb

pszichés

fejlődési

zavarral

(súlyos

tanulási,

figyelem-

vagy

magatartásszabályozási zavarral) küzd. Iskolánkban

integráltan

oktatunk

enyhén

értelmi

fogyatékos,

beszédfogyatékos, illetve egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulásifigyelem- vagy magatartászavarral) küzdő gyerekeket. A nevelési-oktatási folyamatot a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint szervezzük meg:  a feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, tágabb keretek megjelölése,  sajátos, a fogyatékossággal összeegyeztethető tartalmak kialakítása,  a tanuló számára legmegfelelőbb kommunikációs módszerek és eszközök alkalmazásának beépítése a nevelés, oktatás folyamatába,  a tanulók értékelése önmagukhoz mért fejlődésükhöz képest történik. A

sajátos

nevelési

igényű

tanulók

integrált

nevelésében,

oktatásában,

fejlesztésében részt vevő szakemberrel, gyógypedagógussal együttműködünk, aki:  segít a pedagógiai diagnózis értelmezésében,  segítséget

nyújt

a

tanuláshoz,

művelődéshez

szükséges

speciális

segédeszközök kiválasztásában,  javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek alkalmazására,  figyelemmel

kíséri

a

tanulók

haladását,

részt

vesz

eredményeik

értékelésében, javaslatot tesz a szükségletekhez igazodó módszerváltásokra,

49

 figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, javaslatait, észrevételeit. Az SNI-s tanulókkal való foglalkozás szempontjai: -

tanítási órákon integrált oktatás az egyéni fejlesztési tervek alapján,

-

a tanulók fejlesztése és értékelése A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet alapján történik, mely a helyi tanterv része,

-

a tanulókat az egyéni fejlődési tempójuknak és képességeiknek megfelelően értékeljük. Az értékelés alóli felmentés esetén szöveges értékelést kap a tanuló.

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekkel kapcsolatos pedagógiai tevékenység Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. Célunk

az eredményes tanuláshoz szükséges képességek feltárása,

fejlesztése, valamint a magatartási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő tanulók segítése hatékony megoldások és módszerek alkalmazásával.

Feladatunk:  differenciált tanórai foglalkoztatás,  rendszeres

korrepetálást

biztosítása

a

tanuló

számára

szükséges

tantárgyakból,  együttműködés és kapcsolattartás a pedagógus, a család, a hátrányok felszámolását segíteni tudó pszichológus, logopédus, a gyermekvédelmi feladatokkal megbízott szakember valamint a szakszolgálatok között, 50

 iskolai szabadidős programokba való bekapcsolódás segítése (pl. sport és művészeti tevékenység),  érzelmi kapcsolatok erősítése, segítő kapcsolat feltételeinek megteremtése (bizalom,

együttműködés

a

diákok

és

a

pedagógusok

valamint

a

gyermekvédelmi felelős között),  a

pályaorientáció,

a

képességeknek

megfelelő

iskolatípus,

szakma

választásában segítségnyújtás. Kiemelten tehetséges gyermekekkel kapcsolatos pedagógiai tevékenység Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános

vagy

speciális

képességek

birtokában

magas

fokú

kreativitással

rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. A velük kapcsolatos pedagógiai tevékenység célja a tehetség felkutatása. A tanulók egyéni ambícióiknak és képességeiknek megfelelő fejlesztés. Helytállásuk és egyéni boldogulásuk segítése.

Feladatunk:  a tehetségek felkutatása, fejlődésük figyelemmel kísérése; adottságok keresése a sokféle tevékenykedtetés során,  a sokoldalú képességfejlesztés biztosítása a tanítási órákon,  ismeretszerzési technikák megismerése, bővítése,  differenciált foglalkoztatás biztosítása,  az idegen nyelvi tantárgyak, a matematika és az anyanyelv csoportbontásban történő oktatása,  tanulmányi-, sport és művészeti versenyekre való felkészülés,  önképzőkörök, szakkörök szervezése,  együttműködés

a

tehetségek

fejlesztéséért

iskolán

kívül

családdal,

szaktanácsadókkal, művészeti és egyéb irányultságú iskolákkal,  pályaorientáció; a továbbtanulási szándék és adottságnak megfelelő képzés kiválasztása, valamint az előkészítő foglalkozások megszervezése,  a kiváló teljesítményt nyújtó tanulók ösztönzése, díjazása a tanulói ösztöndíjjal, jutalomkirándulással. 51

3.6.2. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekkel kapcsolatos feladatok Szociális hátrányok enyhítését szolgáló intézkedések Tanulóink szociokulturális helyzete igen különböző. Sokan élnek kulturálisan ingerszegény környezetben, amit befolyásol a szülők alacsony iskolai végzettsége, esetenként igénytelensége. Az utóbbi években jelentősen gyarapodott azoknak a tanulóknak a száma, akik családi körülményeik miatt hátrányos helyzetbe kerültek, és segítségre szorulnak. A hátrányos

helyzetű

tanulók

magas

száma

fontos

feladatunkká

teszi

az

esélyegyenlőség biztosítását az iskola lehetőségeihez mérten. Ezért felelős iskolánk vezetősége, az osztályfőnökök és a gyermekvédelmi felelős, de a problémák jelzése mindannyiunk feladata. Kötelességünk azon hátrányok diszkrét felfedése, melyet a szülő szeméremből eltakar, a gyermek azonban segítségre szorul. Szokásosan előfordul, hogy a szülő szégyelli a hátrányos helyzetet, nem fordul az iskolához, „takarja” a problémát. Az osztályfőnökök, a gyermekvédelmi feladatokkal megbízott szakember felderíti azokat a tanulókat, akik valamilyen ok miatt e csoportba sorolhatók, majd a probléma jellegének megfelelően segíti (javaslat rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra; tanácsadás, stb.) a gyermek családban való nevelkedését. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység iskolai színterei:  tanórán kívüli foglalkozások,  DÖK,  korrepetálás/tehetséggondozás,  osztályfőnöki és egyéb tanítási órák,  szülői értekezlet/fogadó óra/családlátogatás,  könyvtár,  mentálhigiénés foglalkozások, 52

 diáksportkör,  iskolaorvos és védőnői szolgálat. Az iskola az alábbi módokon segíti a szociális hátránnyal küzdő gyermekek felzárkózását:  reggeli és délutáni ügyelet biztosítása,  tanórán kívüli foglalkozások működtetése,  nyugodt körülmények biztosítása a tanuláshoz,  segítségnyújtás a feladatok megoldásához,  helyes szokásrend kialakítása,  kulturális értékek közvetítése a különféle és változatos foglalkozásokon,  iskolai étkeztetés biztosítása,  az egyéni képességekhez igazodó tanórai munka megszervezése,  felzárkóztató és tehetséggondozó órák biztosítása,  év közben érkező tanulók beilleszkedésének segítése,  közreműködés a tankönyvtámogatás, étkezési támogatás és kiránduláshoz nyújtott támogatás igénylésében,  az egészséges életmód és életvitel széleskörű terjesztése,  pályázatok figyelése,  az Erzsébet táborokban a gyerekek táboroztatása,  a

gyermekvédelmi

feladatokkal

megbízott

szakember

koordinálásával

jelzőrendszer működtetése. Mindezek mellett szülői értekezleten, fogadóórákon, ill. hirdetmények segítségével tájékoztatást adunk a szülőknek a szociális juttatások iskolai és kerületi lehetőségeiről. Külön figyelmet fordítunk a többszörösen hátrányos helyzetű tanulók megsegítésére. Támogatások, anyagi természetű hátrányok enyhítésére:  Tankönyvtámogatás: A normatív támogatás az arra jogosultak számára igényelhető

53

 Étkezési támogatás: Törvény szerint normatív alapon a jogosultaknak biztosítható  Anyagi természetű segélyek: az illetékes önkormányzat adhat.  A táborozás, színház-, múzeumlátogatás, osztálykirándulás támogatására, a költségek

csökkentésére

az

iskola

alapítványához,

a

Kristályforrás

Alapítványhoz írásban fordulhatnak a szülők, illetve a pedagógusok.  Pályázatok: Folyamatosan figyelemmel kísérjük a szociális hátrányok enyhítését célzó pályázatokat, részt veszünk azokon.

3.6.3. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységünket a gyermekvédelemről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján végezzük. A gyermekvédelem a különleges segítséget igénylő gyermekcsoportok részére kialakított speciális gondoskodási forma. Tágabb értelemben a gyermekvédelemnek minden gyermek alanya, szűkebb értelemben pedig a veszélyeztetett,

tartósan

beteg,

fogyatékos,

nehezen

hátrányos helyzetű, nevelhető,

szociálisan

inadaptált és deviáns viselkedésű gyerekek. Az iskolai gyermekvédelem célja a prevenció, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése,

a

veszélyeztetettség

kialakulásának

megelőzése

illetve

a

veszélyeztetettség megszüntetésében segítségnyújtás, együttműködés a különböző szakemberekkel. A gyermek- és ifjúságvédelem a tantestület valamennyi tagjára nézve kötelező. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásáért az intézmény vezetője a felelős, de kötelessége ebben közreműködni a gyermekvédelmi feladatokkal megbízott szakember mellett minden pedagógusnak. Az osztályfőnök feladata, hogy jelezze a veszélyeztető okokat az intézmény gyermekvédelmi feladatokkal megbízott szakemberének, és működjön közre azok elhárításában. Az iskolai gyermekvédelem hármas feladata:  a hátrányos, a halmozottan hátrányos és a veszélyeztetett helyzetű tanulók felismerése,  segítségnyújtás. 54

 prevenció – azaz megelőzés. Az iskolai gyermekvédelem szempontjából a megelőzést tartjuk elsődleges feladatunknak, ezért szorosan együttműködünk a szakemberekkel, és mindazon felnőttekkel, akik e munkában számunkra segítségünkre lehetnek.

Legfontosabb feladataink:  az osztályfőnökök és a gyermekvédelmi feladatokkal megbízott szakember a tanév elején szociális helyzetelemzéseket végeznek a tanulók között az érintett családok személyiségi jogainak tiszteletben tartásával,  naprakészen nyilvántartják a csonka családban, a hátrányos és veszélyeztető körülmények között élő tanulókat, nyomon követik a családok egzisztenciális helyzetét a munkanélküliség vonatkozásaiban,  az

egészségügyi

körülmények

vizsgálatával

a

szülői

háttér

emberi

teherbírásáról kapnak képet,  családlátogatások, egyéni elbeszélgetések / gyerekekkel, szülőkkel, közösen/. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:  egyéni bánásmód,  személyes egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),  differenciált foglalkoztatás,  egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,  családi életre történő nevelés,  egészségügyi szűrővizsgálatok,  tehetséggondozó foglalkozások,  a pályaválasztás segítése,  a

tanulók

szabadidejének

szervezése

(tanórán

kívüli

foglalkozások,

szabadidős tevékenységek, szünidei programok),  szülőkkel való együttműködés (a kapcsolattartás formái: fogadóóra, szülői értekezlet, nyílt nap, családlátogatás, szülök tájékoztatása, tanácsadás),  tájékoztatás a segítő szolgáltatások lehetőségeiről. Sikeresnek akkor tartjuk a gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységünket, ha minden rászoruló tanuló megfelelő segítséget kap.

55

Iskolánkban részmunkaidős, gyermekvédelmi feladatokkal megbízott szakember fogja össze ezt a munkát. A fentieken kívül feladatai közé tartozik:  a tanulók és szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, intézményekről, személyekről, akikhez, és ahová fordulhatnak problémáik megoldása érdekében,  tájékoztatást nyújt a gyermekeknek a szabadidős programokról,  veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti központot, segíti annak munkáját,  kérésükre a gyermekekről pedagógiai vélemény megírásában segíti az osztályfőnökök munkáját,  részt vesz esetmegbeszéléseken,  figyelemmel kíséri a törvényi előírások betartását és betartatását. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetése érdekében együtt kell működnünk mindazokkal, akik ebben segítséget tudnak nyújtani:  iskolavezetés,  iskolaorvos,  védőnő,  fejlesztő pedagógus,  gyógypedagógusok,  osztályfőnökök,  szaktanárok,  diákönkormányzat,  gyermek és ifjúságvédelmi felelős,  szülők. Segítő kapcsolatok intézményen kívül:  Nevelési Tanácsadó,  Gyermekjóléti Központ és Családsegítő Szolgálat,  Polgármesteri Hivatal Humánszolgáltatási Irodája,  Budapest Főváros Kormányhivatala XXII. Kerületi Hivatala, 56

 Szociális Szolgálat,  XXII. Kerületi Rendőrkapitányság  Vöröskereszt  Civil szervezetek 3.7.

Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje

A tanulók a döntési folyamatban különböző módokon vehetnek részt. Munkájukat támogatja,

koordinálja

a

diákönkormányzat

munkáját

segítő

pedagógus.

Együttműködésük során a tanulók megismerik, gyakorolják jogaikat, a demokrácia működésének formáit. 3.7.1. A diákparlament Iskolánkban minden tanév elején megalakul a diákönkormányzat, melynek tagja az iskola összes tanulója. Osztályonként két diákönkormányzati képviselőt választanak meg a tanulók, akik képviselik az osztályt a Diákparlamenten és a havonta megtartott diákgyűléseken. A demokratikus választás felsőben, osztályfőnöki óra keretében, alsóban, szabadidőben zajlik. Az iskolai Diákönkormányzat elnökét a szeptemberi Diákparlamenten szavazással választjuk. Új elnök jelölésére a következő tanévben van lehetőség. 3.7.2. A diákvezetőségi megbeszélés A havonta megtartott megbeszélésen tájékoztatást kapnak a képviselők az aktuális eseményekről, teendőkről. Kéréseiket, kérdéseiket megfogalmazhatják, s a diákönkormányzat munkáját segítő pedagóguson keresztül eljuttathatják az iskola nevelőtestületéhez és vezetéséhez. Gyakorolják a döntési jogkörüket a jogszabályok által előírt esetekben.  Az első összejövetelen megismerik az éves munkatervet és amennyiben egyetértenek vele, elfogadják azt.  Megismerhetik a diákönkormányzat működésére fordítható anyagi források felhasználásának módját és területeit. Javaslatot tehetnek más területek finanszírozására is. 57



A

tanulók

a

diákönkormányzati

képviselőkön

keresztül

véleményt

nyilváníthatnak az iskola valamely tanulóját érintő fegyelmi eljárás során.

3.7.3. Az iskolagyűlés Havi rendszerességgel tartunk iskolagyűlést, ahol a versenyeken résztvevő gyerekek megjutalmazásán kívül aktuális eseményekről, az iskolai élettel összefüggő problémákról is szó esik. 3.7.4. Az osztályközösség megbeszélései Alsó

tagozaton

a

szabadidőben,

tájékoztatja a diákönkormányzati

felső

tagozaton

az

osztályfőnöki-órákon

vezető a társait az aktuális feladatokról,

eseményekről. A gyerekek osztályszinten dönthetnek az őket érintő kérdésekről. A kialakult álláspontokról, kérésekről a diákönkormányzati vezető tájékoztatja a diákönkormányzat vezetőségét. A

házirend

megalkotásakor

illetve

módosításakor

a

tanulóknak-

a

diákönkormányzaton keresztül- egyetértési joguk van. Az iskolai házirend tanulókra vonatkozó szabályainak megismertetése a megfelelő fórumon (osztályfőnökióra) az osztályfőnök feladata.

3.8.

Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 3.8.1. A tanulók közösségét érintő együttműködési formák

A tanulókat az iskola életéről, munkatervéről illetve a tanév aktuális feladatairól, az intézmény vezetője, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök, szaktanárok kötelesek tájékoztatni: igazgató: diákparlamenten / évente /, diákönkormányzat vezetője: diákparlamenten / évente /, iskolagyűlésen és faliújságon /havonta ill. alkalmanként/,

58

osztályfőnökök: folyamatosan az osztályfőnöki órákon. Az iskola hagyományőrző, ÖKO és egyéb programjainak a megvalósításába folyamatosan bevonjuk tanítványainkat. Pl. Szent Mihály-napi vásár, leendő 1. osztályos gyerekek és szüleik fogadása, Sulivár, iskolai farsang, Herman Ottó Napok, stb. Lehetőségük van a programokra vonatkozóan javaslatokat tenni, a szervezésben, lebonyolításban részt venni. A diákoknak az iskolaújságban megjelennek cikkeik, eredményeik, az iskolai honlap osztályfelületének alakításában közreműködhetnek. A tanulóknak lehetőségük van a folyamatos kommunikációra a gyermekvédelmi feladatokkal megbízott szakemberrel, akihez bátran fordulhatnak, ha segítségre van szükségük.

3.8.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák

Iskolánkban a szülők a jogszabályokban és az iskola szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon képviselik és érvényesítik a családok érdekeit, melynek fórumai az osztályok szülői munkaközösségének csoportjai, ill. az Iskola Szülői Szervezet. A tájékoztatás formái:

szóbeli / szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt tanítási napok, családlátogatás, stb./ írásbeli / iskolai honlap, üzenő, ill. tájékoztató füzet, hirdetőtábla, szórólapok, szülőknek szóló levelek és kiadványok, stb./

A

tanulási

–

nevelési

folyamat

résztvevőjeként

a

szülőkkel

való

együttműködést alapvető értéknek tartjuk. A pedagógus – szülő kapcsolatnak a kölcsönös bizalom, őszinteség, megbecsülés és megértés az alapelve. Ennek érdekében:  tájékoztatjuk a szülőket az iskola pedagógiai programjában meghatározott célokról, feladatokról, és alkalmazott módszerekről,  törekvésünk

megismerni

és

kikérni

működéséről,

59

a

szülők

véleményét

az

iskola

 alkalmat kívánunk biztosítani közreműködésükhöz. A szülő jogszabályban meghatározott keretek között kérheti:  étkezési hozzájárulás mérséklését,  a tanórán kívüli foglalkozások szervezését,  a gyermek- és ifjúságvédelmi segítséget. A szülő, mint a nevelési – tanulási folyamat segítője:  tevékenykedhet az iskola esztétikai arculatának alakításában,  részt vehet a szabadidős programok lebonyolításában,  a tárgyi és környezeti feltételek jobbításában.  kezdeményezhet a nevelés – oktatás feladatainak sikerességét erősítő és jobbító eljárásokat,  rendszeresen tájékoztatást kap gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről,  kérésére a gyermeke neveléséhez szakmai tanácsot, segítséget kap,  az intézmény vezetőjének engedélyével részt vehet iskolai foglalkozásokon A szülők és a tanulók kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat szóban vagy írásban; egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőivel és a nevelőtestülettel. 3.8.3. Kapcsolattartás az iskola partnereivel Nevelő-oktató munkánk során iskolánk minden kínálkozó lehetőséget igyekszik kihasználni a szakmai munka színvonalának emelésére, sokszínűségének elősegítésére. Ezért folyamatosan tárja fel azoknak a partnereknek a körét, amelyek a fenti célok elérésében segítségünkre lehetnek. / magánszemélyek, szolgáltatók, múzeumok, tananyaghoz, ill. arculatunkhoz illeszkedő programszervezők stb./ A választott partnereiken túl az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében állandó munkakapcsolatban állunk a következő intézményekkel:  a fenntartóval,

60

 a

helyi

önkormányzati

(részvétel

kerületi

képviselőtestülettel

ünnepségeken,

és polgármesteri

ünnepélyeken

az iskola

hivatallal, tanulóinak

szereplése, stb.)  a gyermekjóléti-és családsegítő szolgálattal, (esetmegbeszélések, jogszabályi előírásokból adódó kötelezettségteljesítések stb)  az EGYMI-vel és annak tagintézményeivel, (folyamatos együttműködés az utazó

gyógypedagógusokkal,

konferenciákon,

szakmai

továbbképzési

napokon való részvétel)  Hófehér Fóka Úszóiskolával, (úszásoktatás a 3. évfolyamon, kerületi úszóversenyeken való részvétel)  Klauzál

Gábor

Művelődési

Házzal

(alapítványi

bál,

iskolai

farsang

lebonyolítása, a művelődési ház programjain való részvétel)  a Az

kerület

valamennyi

eredményes

oktató

és

köznevelési

nevelő

munka

intézményével.

érdekében

rendszeres

munkakapcsolatot tartunk fenn a következő intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal.  az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával,  a BMTE sportegyesülettel, (utánpótlás atlétikai edzések megtartása, a sportegyesület programjain való részvétel, helyszín biztosítása iskolai programokhoz),  a Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti és Általános Iskolával, (előképző, szolfézs, népi és klasszikus hangszeres játék, néptánc oktatása az iskolában),  a média kerületi képviselőivel (Matild Médiaiskola, Promontor tv, Téma, Városházi Híradó, Önkormányzati honlap). A

tanulók

kapcsolatban

egészségi

állunk

a

Dél

állapotának –

Budai

megóvása Egészségügyi

érdekében Szolgálat

rendszeres Kht.

házi

gyermekorvosával és a védőnői szolgálattal, kiknek segítségével megszervezzük a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát a védőnő által készített éves munkaterv alapján.

61

3.9.

A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

Iskolánk vizsgaszabályzata a pedagógiai program 1. számú melléklete. A vizsgakövetelmények leírása részletesen szerepel az iskola házirendjében. 3.10. Az iskolaváltás, valamint a tanulók felvételének, átvételének szabályai A tanulók átvételére, felvételére vonatkozó szabályok és a különleges eljárás szabályai az iskola házirendjében kerültek kidolgozásra.

62

4. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE

4.1.

Az iskola tantárgyi rendszere

Tantervek Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás:  H2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004 szeptemberétől érvényes helyi tanterv. 

H2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT alapján elkészített 2008 szeptemberétől érvényes helyi tanterv.



H2013 = a 2013-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján elkészített 2013. szeptember 1-jétől 1. és 5. évfolyamon érvényes helyi tanterv.

Tanév

ÉVFOLYAM 4. 5.

1.

2.

3.

20122013.

H2007

H2007

H2007

H2007

20132014.

H2013

H2007

H2007

20142015.

H2013

H2013

H2013 H2013

20162017. 20172018

6.

7.

8.

H2007

H2004

H2004

H2004

H2007

H2013

H2007

H2004

H2004

H2007

H2007

H2013

H2013

H2007

H2004

H2013

H2013

H2007

H2013

H2013

H2013

H2007

H2013

H2013

H2013

H2013

H2013

H2013

H2013

63

4.2.

A választott kerettanterv megnevezése

A helyi tantervünket a 2012. évi Nemzeti Alaptanterv és a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet mellékletében található kerettantervek alapján készítettük el a nevelőtestület jóváhagyásával: 1. melléklet - Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára 2. melléklet - Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák:

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7

2. évf. 7

3. évf. 6

4 1 1 2 2 1 5

4 1 1 2 2 1 5

4 1 1 2 2 1 5

4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5

2

2

3

3

25

25

25

27

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak 5. évf. 4 Magyar nyelv és irodalom 3 Idegen nyelvek 4 Matematika Történelem, társadalmi és 2 állampolgári ismeretek 1 Erkölcstan

64

6. évf. 4 3 3

7. évf. 3 3 3

8. évf. 4 3 3

2

2

2

1

1

1

Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon- és népismeret* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

2

2

1 1

2 2 1 1 1 1

1 1 2 2 1 1

1

1

1

1

1

1

5 1

5 1

5 1

5 1

2

3

3

3

28

28

31

31

1 1 1

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat Technika, életvitel és gyakorlat

4.3.

Változat A változat B változat B változat A változat A változat A változat A változat

A választott kerettanterv feletti óraszám

A választott kerettanterv tantárgyainak óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyaknál emeljük meg, ill. egészítjük ki az alábbi óraszámokkal:

65

Óraterv a helyi tantervhez 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés/úszás/ néptánc Néprajz Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7+1 1 4 1 1 2 2 1 5

2. évf. 7+1 1 4 1 1 2 2 1 5

25

25

3. évf. 6+1 1 4 1 1 2 2 1 5 1 25

4. évf. 6+1 2+1 4 1 1 2 2 1 5 1 27

Óraterv a helyi tantervhez 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Hon- és népismeret Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Projektóra Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4 3+1 4

6. évf. 4 3+1 3+1

7. évf. 3+1 3 3+1

8. évf. 4 3+1 3+1

2

2

2

2

1 2

1 2

1

1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1

1 1 1 1

1 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1

1

1

1

1

1

5 1

5 1 1 28

5 1 1 31

28

66

5 1 1 31

A tantárgyi órakeret 10%-ának felhasználásáról az iskola nevelőtestülete úgy határozott, hogy a helyi tantervben nem ír elő további tananyagot, hanem az egyes tematikai egységek között osztja el a rendelkezésre álló időkeretet az alkalmazható tudás megszerzése, a képességek fejlesztése, ismétlés céljából. A tantárgyakhoz kapcsolódó tantervek az 2. számú mellékletben találhatóak. A továbbhaladás feltételeit a 3. melléklet tartalmazza.

4.4.

Az

oktatásban

alkalmazható

tankönyvek

és

taneszközök

kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához,

amelyeket

az

emberi

erőforrások

minisztere

hivatalosan

tankönyvvé nyilvánított. A nevelők szakmai munkaközösségei szakmai szempontok és a jogszabályi előírások figyelembe vételével döntenek az oktatásban alkalmazható tankönyvek kiválasztásáról. A tankönyvek kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  a kiválasztott tankönyv igazodjon a kerettantervhez, helyi tantervhez, az intézmény nevelési programjához,  csak

olyan

tankönyvet,

munkafüzetet

lehet

rendelni,

amelyik

a

tankönyvjegyzéken megtalálható,  a több tantárgyat tanítók közös tapasztalatai, szakmai, módszertani elvárásai alapján a legmegfelelőbb tankönyv kiválasztása, a tankönyv feleljen meg a didaktikai követelményeknek,  tanítási

év

közben

a

meglévő

tankönyvek,

tanulmányi

segédletek,

beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha az a szülők fizetési kötelezettségével járna, 67

 a kiválasztott tankönyv (kivéve a matematika tankönyv), mivel több évig használják a tanulók, feleljen meg a tartós tankönyvvel szemben támasztott követelményeknek,  újabb taneszközt csak indokolt esetben, az oktatás minőségének jelentős javítása reményében, felmenő rendszerben vezetünk be. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak tanításához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének,  az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak,  a taneszközök használatában az állandóságra törekszünk, új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetekben vezetünk be. Az iskola arra törekszik, hogy egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

68

4.5.

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 4.5.1. A fejlesztési területek – nevelési célok által meghatározott feladatok

Az iskolában a nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamatok egészét, beépülnek

az

egyes

műveltségi

területek,

illetve

tantárgyak

fejlesztési

követelményeibe, tartalmába, meghatározóak az egyéb iskolai foglalkozások, programok számára. A nevelési célok intézményi szintű tudatos követése, valamint a hozzájuk rendelt feladatok végrehajtása és végrehajtatása az intézményi pedagógiai kultúra és a színvonalas pedagógiai munka meghatározó fokmérője, a pedagógiaiszakmai ellenőrzés egyik fontos kritériuma. Az erkölcsi nevelés

Nevelési célok

Intézményi szintű megvalósulás

A köznevelés alapvető célja a Minden tantárgynak feladata ezeknek a tanulók

erkölcsi

érzékének céloknak

a

megvalósítása.

fejlesztése, a cselekedeteikért és műveltségterületek azok

következményeiért

felelősségtudatának

közül

A

kiemelten

fő a

viselt Magyar nyelv- és irodalom, ember és

elmélyítése, társadalom, életvitel és gyakorlat valamint a

igazságérzetük kibontakoztatása.

művészetek, testnevelés és sport fejlesztési követelményei és közműveltségi területei irányadóak. Az

általános

iskola

1-8.

évfolyamán

felmenő rendszerben bevezetésre kerül heti 1 órában az erkölcstan tantárgy.

69

Az

erkölcsi

legyen Elsősorban

nevelés

erkölcstanórákon

életszerű: készítsen fel az életben megvalósulni,

fog

szerepjátékok,

elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, csoportmunkák

keretében

megvitatott

segítsen választ találni a tanulók témakörökön belül. erkölcsi

életvezetési Az osztályfőnöki óráknak kiemelt feladata

és

problémáira.

az életvezetési ismeretek elsajátítására és a

mindennapok

során

felmerülő

konfliktushelyzetek kezelésére megtanítani tanítványainkat. Az erkölcsi nevelés lehetőséget Minden tantárgynak feladata ezeknek a nyújt az emberi lét és az embert céloknak a megvalósítása. körülvevő

világ

lényegi

kérdéseinek

különböző

megközelítési

módokat

felölelő

megértésére, megvitatására. Az

iskolai

tanórákon

a

kooperatív

technika,

példamutatása csoportmunka segítségével megtanítjuk

tanárainak támogatja

élete, A

közösség olyan,

életében készségek fejlesztését,

a

tanulók tanulóinkat az együttműködés szabályaira.

nélkülözhetetlen A

tanórán

kívüli

és népszokásjétékok,

megalapozását

a iskolán

mint

tevékenységek,

pl.

a

az

kívüli

versenyek,

programok

kötelességtudat, a mértéktartás, megszervezésével (osztálykirándulás, erdei az együttérzés, segítőkészség és iskola, nyári táborok) fontosnak tartjuk a közösségfejlesztéssel,

a tisztelet.

együttműködésre

neveléssel kapcsolatos feladatokat. A tanulást elősegítő beállítódások Minden kialakítása-az

önfegyelemtől felkeltéséig-

úgy

terveznek

meg

a pedagógusaink, hogy érdekeltté tegyék a

képzelőtehetségen át intellektuális tanulókat érdeklődésük

tanórát az

ismeretek

önálló

kihat megszerzésében. Az órákon a munkáltatás,

egész felnőtt életükre, és elősegíti tevékenykedtetés prioritást élvez. helytállásukat a munka világában Az egyéni bánásmód elvét alkalmazva is.

tanáraink teljesíthető kihívások elé állítják tanulóinkat, különféle kutató munkákat,

70

projektfeladatokat adnak a diákoknak. A tanórákat az IKT-eszközök használatával teszik érdekessé. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Nevelési célok

Intézményi szintű megvalósulás

A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi Önálló tantárgy iskolánkban a néprajz, kultúránk értékeit, hagyományit.

ahol a tanulók alaposan megismerhetik a hagyományos kultúra elemeit. A néptánc tantárgyat a mindennapos testnevelés

részeként

tanítjuk

a

gyerekeknek. A tanórán kívüli programok célja, hogy a tanulók

megismerjék

a

hagyományos

kultúra értékeit, és részt vegyenek a hagyományok

megőrzésében

pl.

népszokásjátékok bemutatásával, az egyes néprajzi

csoportok

táncainak

megtanulásával, kézműves mesterségek alapjainak elsajátításával a játszóházban, kézműves foglalkozásokon. Feladatunk a helytörténeti ismeretek, a főváros, az egyes néprajzi csoportok, tájegységek, a haza kulturális értékeinek megőrzése. A tanulók tanulmányozzák a jeles Ezek a célok minden egyes tantárgy magyar

történelmi

személyiségek, részterületeivé

válva

megjelennek

a

tudósok, feltalálók, művészek, írók, nevelés-oktatás folyamatában. költők, sportolók munkásságát.

Nemzeti

ünnepeink,

megemlékezéseink,

jeles a

napjaink,

Herman

Ottó

Napok egyik kiemelkedő feladata, hogy a jeles

személyiségek

alkotásaikkal

71

munkásságával, megismertessük

tanítványainkat. A tanulók sajátítsák el azokat az Minden tantárgynak feladata ezeknek a ismereteket, gyakorolják azokat az céloknak a megvalósítása. egyéni és közösségi tevékenységeket, Az ismeretek elsajátításának elsődleges amelyek

megalapozzák az otthon, megvalósulási formái a tanórák és az

lakóhely, a szülőföld, a haza és népei ezekhez kapcsolódó iskolai versenyek, pl. megismerését, megbecsülését.

a

néprajzi

levelező

verseny,

néprajzi

vetélkedő, népdaléneklési verseny, versés prózamondó verseny stb. A

szülőföld

megismerésének

legfontosabb

lehetőségei

az

egyik iskolai

osztálykirándulások, erdei iskolák, az iskolai kézműves tábor. A

közösségi

kiemelkednek

tevékenységek a

közül

népszokásjátékok,

melyeket egy-egy osztályközösség mutat be. Alakuljon

ki

tanítványainkban

a Minden

osztályprogram,

iskolai

közösséghez tartozás, a hazaszeretet rendezvény erősíti a közösséghez tartozás érzése.

érzését. A hazaszeretetre nevelés átszövi az iskola teljes életét.

Európa a magyarság tágabb hazája, Elsősorban

a

történelem,

a

magyar

ezért magyarságtudatukat megőrizve irodalom, a néprajz és a művészeti ismerjék meg a gyerekek történelmét, tárgyak tanórái adnak lehetőséget az sokszínű kultúráját. A

tanulók

egyetemes kiemelkedő

európai kultúra megismertetésére.

tájékozódjanak emberi

az Az

ÖKO

programokon,

a

célunk

többek

a

iskolai

civilizáció projektórán

között

eredményeiről, globalizáció, a környezet megóvásának,

nehézségeiről és az ezeket kezelő fenntarthatóságának nemzetközi együttműködési formákról.

a

sokoldalú

megközelítése. Minden

72

tanórának

feladata,

a

tananyaghoz kapcsolódóan az egyetemes eredmények és a hozzájuk kapcsolódó ismeretek elsajátítása.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés Nevelési célok Az

Intézményi szintű megvalósulás

iskola

lehetőségét, megismerjék

megteremti hogy a

főbb

a

annak Az

iskola

működését

Házirend

tanulók szabályozza, mely tartalmazza a tanulók

állampolgári jogait

és

kötelességeit.

jogokat és ennek keretében biztosítja megismerése a honvédelmi nevelést.

a

és

Ennek

betartása

alapvető

kötelessége minden tanulónak. Az első osztályos tanulók kézbe kapják a Házirend kivonatát. Minden tanév első napján a tanulók tájékoztatást kapnak a Házirendről. történelem és

Feladatunk a

magyar

tanórákon a honvédelemmel kapcsolatos tények,

szövegek

megismertetése

a

tanulókkal. A kreatív, önálló kritikai gondolkodás, Minden

tanév

elején

történik

az elemzőképesség és a vitakultúra diákönkormányzat fejlesztése.

a

képviselőinek

demokratikus

megválasztása,

a tanulók véleményének összesítése és továbbítása,

az

osztályok

érdekeinek

képviselete a diákparlamentben. Felelősi

rendszer

működtetése,

ellenőrzése és értékelése. Minden tantárgy feladata kialakítani a kulturált

érvelés

véleményének

képességét, tiszteletben

egymás tartását,

elfogadását. A felelősség, az önálló cselekvés, a A

73

tanítási

órákon

a

tanulók

sokszor

megbízhatóság, elfogadás támogatják

a

kölcsönös dolgoznak

elsajátítását a

tanulók

csoportban,

alkalmaznak

hatékonyan kooperatív technikákat. részvételére Iskolánkban projekt munka is folyik, ami

építő tanítás- és tanulásszervezési leggyakrabban eljárások.

a

hagyományőrző

két

fő

–

ÖKO

–

program

és köré

szerveződik. Kiemelt programunk a Szent Mihály- napi vásár, a Kicsik Karácsonya és a Herman Ottó Napok.

Önismeret és társas kultúra fejlesztése Nevelési célok Az

Intézményi szintű megvalósulás

önismeret

képességének Kompetencia alapú oktatás valamennyi

fejlesztése, a tanuló kedvező szellemi évfolyamon, valamennyi tantárgy keretein fejlődése,

optimális belül. Kooperatív technikák, változatos

készségeinek

alakulása, kompetenciáinak

tudásának

és tanulási technikák alkalmazása, tanulás

kifejezése, tanítása.

valamennyi tudásterület kiművelése.

Lehetőség

szerint

ezek

megjelenése délutáni foglalkozásokon is. Kompetencia

alapú

tankönyvek,

segédeszközök használata. IKT-eszközök használata a tanórákon. Többféle lehetőség biztosítása az egyéni képességek egyéni,

fejlesztésére,

szakkörök,

kiscsoportos

fejlesztő

foglalkozások keretében. Reális

énkép

fejlesztése

következetes,

életkori

rendszeres, sajátosságnak

megfelelő önértékeléssel. Tanórákon a teljesítmény

szóbeli

magatartás-szorgalom, önértékelése,

felelősi

viszonyítás

teljesítményéhez.

74

önértékelése, a

munka többiek

A tanuló tudja érzelmeit kifejezni, Minden tantárgynak feladata ezeknek a mások helyzetébe beleélni magát, céloknak a megvalósítása. képes legyen a kölcsönös elfogadásra. Drámajátékok, szituációs játékok, helyzetek elemzésével a tanulók megtanulják az érzelemnyilvánítás fejlesztjük

megfelelő

kudarctűrő

és

módját, empatikus

képességeiket. Az elsajátított készségekre, tudásra Többféle lehetőség biztosítása az egyéni alapozva megfelelő énkép kialakítása, képességek

fejlesztésére

szakkörök,

annak tudatosítása, hogy pályájukat, differenciált oktatás, tehetséggondozás, sorsukat maguk alakítják.

felzárkóztatás biztosításával. Ösztönzőrendszerek

kidolgozásával

érdekeltté válik a tanuló a jobb teljesítmény elérésére, pl. tanulmányi ösztöndíj, év sportolója,

év

tanulója

jutalomkirándulás

díj,

megszervezésével

odaítélésével. Pályaorientáció segítésére szakemberek meghívásával,

iskolalátogatások

lehetőségének biztosításával. Kulturált egyéni és közösségi élet, Osztályok közösséggé formálása iskolai mások

megértése

szeretetteljes kialakítása.

emberi

és

tisztelete, és

iskolán

kívüli

közös

programok

kapcsolatok szervezésével. Ezek között szerepelnek olyanok

is,

„másság”

amelyek

hozzájárulnak

fogalmának

a

tiszteletben

tartásához. Pl. láthatatlan kiállítás, Pető Intézet gyermekeinek bemutató műsora, stb. Nemzeti és iskolai ünnepek megfelelő színvonalú

ünneplése,

ahhoz

méltó

öltözettel, viselkedéssel, műsorral. Minden tantárgy tanulása és az iskolán kívüli programok során lehetőség van az

75

adott tudomány, művészet, sport jeles képviselőivel,

híres

emberekkel

megismerkedésre,

pl.

való

rendhagyó

irodalomóra, énekóra, író-olvasó találkozó, stb. keretén belül.

Családi életre nevelés Nevelési célok Társadalmi

Intézményi szintű megvalósulás fogalmazódik Minden tantárgynak feladata ezeknek a

elvárásként

meg a nevelési-oktatási intézményeknek céloknak a megvalósítása. A családi és a gyermekek nevelésében, az erkölcsi közösségi

ünnepek

kultúrájával

való

normák közvetítésében, a harmonikus ismerkedésre a tanév folyamán több családi

minták

közvetítésében

fokozott részvétele.

való lehetőség is nyílik. Technika

és

erkölcstan-,

életvitel-,

néprajz-,

osztályfőnökióra

keretén

belül a tanulók megismerkedhetnek a család

életének

szervezésével, mindennapi

és a

tevékenységének családon

teendőkkel,

a

belüli családok

életmódjával. Több tantárgy keretében találkozhatnak a családok működéséhez szükséges praktikus ismeretekkel. A családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a

családokkal

való

szoros

együttműködést, amiben kiemelt feladata van

a

gyermek-

és

ifjúságvédelmi

felelősnek. Segítségnyújtás fiataloknak

a

kialakításában,

a

gyermekeknek

felelős

és Elsősorban az erkölcstanórák feladata,

párkapcsolatok de felső tagozaton az osztályfőnöki órák

valamint

a

családi anyagába be kell építeni a kölcsönös

76

életükben

felmerülő

konfliktusok felelősségvállalást,

kezelésében.

kultúra

a

párkapcsolati

megalapozását.

intelligenciáról,

az

Az

érzelmi

empátiáról,

az

önismeret fejlesztéséről, vagy a szülői-, női-,

gyermeki-, szerepjáték

és

férfiszerepekről

keretében

szerezhetnek

ismereteket és tapasztalatokat. Ehhez hozzásegítenek

irodalomórákon

az

irodalmi olvasmányok is. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális Elsősorban kultúra kérdéseivel is.

a

biológiaórákon

van

lehetőség a témával foglalkozni. Ebbe a feladatba bevonjuk a védőnőt, illetve nőgyógyász

szakorvost

egészségnapon témával

is,

tartanak

kapcsolatban.

akik

előadást A

a

tanulók

ismereteket és értékorientációt kapnak a tudatos

párválasztással,

a

felelős

szexuális élettel kapcsolatban.

A testi és lelki egészségre nevelés Nevelési célok

Intézményi szintű megvalósulás

A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat Az iskolában fontosnak tartjuk ezeknek a arra, hogy legyen igényük a

helyes céloknak a megvalósulását:

táplálkozásra,

stressz

mozgásra,

a

kezelés módszereinek alkalmazására.

77



osztálykirándulások,



HON- kirándulások,



gyümölcshét,



fogászati hét,



kézmosás hete,



egészségnap,



autómentes világnap,



kerületi

egyesületi

sporttevékenységek, 

sportágválasztó,



mindennapos testnevelés,



kerékpártúrák,



környezetismereti,

osztályfőnöki

órák keretében. A

programok

megszervezésében

koordinálásában

a

és

szabadidőszervező

sokat segít. A

tanulók

legyenek

képesek

egyensúlyuk

megóvására,

viselkedésük

szabályozására,

lelki Az

iskola

együttműködik

a

társas gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó és

a más személyekkel, intézményekkel és

konfliktusok kezelésére.

hatóságokkal. A

konfliktuskezelés

megtanítása

alsó

környezetismereti

módszereinek

a

tagozaton

a

órákon,

felső

osztályfőnöki

tagozaton

az

keretében

valósul

meg

órák

elsősorban,

szerepjátékok segítségével. gyermekvédelmi

A

kulcsfontásságú

felelős

személy,

akihez

bizalommal fordulnak a tanulók és a szülők egyaránt. Az iskola feladata, hogy a családdal A

védőnő

és

együttműködve felkészítse a tanulókat az pedagógusokkal

az

iskolaorvos

a

együttműködve

önállóságra, a betegség megelőzésére, valósítják meg ezeket a célokat. továbbá

a

szabályok

közlekedésben, veszélyes

a

testi

körülmények

felismerésében,

a

betartására

a Ezek

további

színterei

higiénében, a környezetismeret, és

váratlan

anyagok természetismeret,

a

technika, kémia,

biológia

program

keretében

helyzetek tantárgyak.

kezelésében.

Az

iskolarendőr

minden

évben

megszervezzük

a

kerékpárok átvizsgálását, az iskolarendőrt

78

megkérjük rendhagyó tanítási órákon a közlekedési

és

egyéb

ismeretek

közvetítésére. A pedagógusok motiválják és segítsék a Biztosítjuk a drogprevenciós előadásokat tanulókat a káros függőségekhez vezető a felső tagozaton a tanulók és a szülők szokások kialakulásának megelőzésében.

számára egészségnapokon, rendhagyó osztályfőnöki órákon, előadásokon.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Nevelési célok

Intézményi szintű megvalósulás

A tanulókban alakuljon ki a hátrányos Iskolánkban helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek tanulókkal iránti érzékenység, segítő magatartás.

a

hátrányos

kiemelten

helyzetű

foglalkozunk

a

gyermekvédelmi felelőssel együttműködve. A

közösségbe

való

beilleszkedésüket

fontos osztályfőnöki feladatként kezeljük. A

közös

iskolai-

vagy

osztályprogramokon (pl. kirándulásokon, erdei

iskolákban)

számukra

az

való

részvételükhöz

alapítványunk

nyújt

segítséget. Az osztályközösségekben tanuló BTM-es és

SNI-s

tanulókkal

szemben

a

gyerekekben kialakítjuk a toleráns, segítő magatartást az életvezetési ismeretek felhasználásával. Az együttérzés, együttműködés,

Minden tantárgynak feladata ezeknek a

problémamegoldás, önkéntes

céloknak a megvalósítása.

képességének A kooperatív technikák, a tudatosan

feladatvállalás fejlesztése

fontos

állampolgárrá váláshoz.

a

felelős összeállított páros munka alkalmazásával biztosítjuk a tanulók problémamegoldó, szociális képességeinek fejlődését. Az

79

intézményünkben

működő

felelősi

rendszerben,

a

diákönkormányzat

tevékenységében önkéntes

valósul

feladatvállalás

meg

az

képességének

fejlesztése.

Fenntarthatóság, környezettudatosság Nevelési célok

Intézményi szintű megvalósulás

A tanulóknak ismernie és becsülnie kell Felső

tagozaton

az életformák gazdag változatosságát a kötelezően természetben Fokozatosan kölcsönös

és

a

meg

kell

függőség,

az

heti

választható

egy a

órában tanulóink

kultúrában. számára az ökológia, mint tantárgy. A értenie

a környezettudatos

ok-okozati kialakítását

gondolkodás

egyéb is

összefüggéseket ezen a területen. Meg programokkal

tanórán segítjük.

kívüli Ezeket

kell tanulnia a természeti erőforrásokat elsősorban az iskola tantestületén belül tudatosan

használni. kialakított

és takarékosan

Felelős gondolkodás kialakítására kell szervezi, törekedni.

öko-munkaközösség a

feladatok,

programok

megvalósításába bevonja a diákokat, ezért a diákönkormányzatban minden osztálynak

öko-felelősei

is

vannak.

Iskolánk 2005-ben, 2008-ban és 2011ben is elnyerte az "Ökoiskola" címet. 2012-ben pedig az "Örökös Ökoiskola" címet. Ennek megfelelően iskolánk életét átszövik az egész évre kiterjedő ökoprogramok. A környezettudatosság kialakítására kell Ezek törekedni

minden

feladatként Magyarország megismerését

kell

célok

elsősorban

a

területen.

Kiemelt természettudományos

kezelni

hazánk, részterületeibe ágyazva jelennek meg a

természeti és

a

értékeinek nevelés-oktatás

megbecsülését:

tantárgyak

folyamatában.

A

a tananyag részét képezik Magyarország

80

termőföld, az erdők, a vízkészlet, a Nemzeti Parkjai, azok legfontosabb flórabiológiai sokféleség (különösen a honos és növény- és állatfajok) megőrzését.

faunaelemei.

Iskolánk

kiemelt

Ottó

Herman

Napok

programja

a

keretében

meghirdetett pályázatok is

minden évben ennek jegyében kerülnek kiírásra. E napok keretében minden évben egy-egy védett területre látogat el az iskola, ahol a tanult ismereteket élményszerűen

bővíthetik

a

diákok.

Ezeken a napokon igyekszünk az iskolai keretek között meg nem valósítható terepi

programokat

személyes

szervezni.

kapcsolat

a

A

természettel

minden esetben az ahhoz való kötődést, a felelős magatartás kialakulását erősíti. Egyéni

és

közösségi

tevékenységek Iskolánk éves öko-programjának gerincét lakóhely, alkotják a "Zöld jeles napok”. Ezeket

megalapozzák

az

otthon,

szülőföld

megismerését

és mindkét

tagozaton

megbecsülését, a közösséghez tartozás megfelelően kialakulását,

a

felelősségérzetet.

környezettudatos

a

korosztálynak

dolgozzuk

A Megvalósulásuk

igen

fel. változatos:

gondolkodás iskolarádió, faliújság, interaktív feladatok,

kialakításához új szemléletű életvezetési kirándulás,

barkácsolás...Ezek

a

szokások kialakítását kell ösztönözni. A következők: Autómentes világnap, Állatok Föld

eltartó

ökológiai érdekében

képessége

lábnyomunk át

gondolkodásunkat.

kell A

véges,

az világnapja, Ne vásárolj semmi nap, Víz

csökkentése világnapja, Föld napja, Madarak és fák alakítsuk napja.

Ezeket

fogyasztói megóvásával

egyéb

kapcsolatos

magatartást fel kell váltsa a tudatos megvalósításával vásárlás, az energiatakarékos szemlélet, madárvédelem

a

környezet programok

egészítjük az

ki:

iskolakertben,

az alternatív energiák használata, a akvárium és iskolakert rendben tartása, hulladék-megelőzés. Végső soron a saját biciklis és gyalogtúrák szülőkkel. felelősségünk a mi és a környezetünk Iskolánk több környezetvédelmi civil

81

egészsége.

szervezettel Elsősorban

tart a

kapcsolatot.

kerületünkben

működő

egyesülettel keresi az együttműködést. A felnövekvő vállalnia

társadalomnak ezen

részt

feladatokból,

kell hogy

lakóhelye egészségéért később felnőtt korban is ki tudjon állni. Kerületünkben található védett területek meglátogatása minden

évfolyamunkban

feladat:

Tétényi-fennsík, Hunyadi-sziget. Globális gondolkodás kialakítása ezen a A környezeti problémák nem csak lokális területen

problémák. Az ökoszisztéma egy nagy rendszer. Ennek megértetése érdekében meg kell ismertetni a tanulókkal az ezt szabályozó

nemzetközi

egyezményeket. foglalkozni

a

normákat,

Kiemelten Natura

kell 2000-es

területekkel a Ramsari egyezménnyel, a széndioxid-kibocsátást

csökkentő

egyezményekkel. A határokon átfolyó vizekre vonatkozó szabályokat stb. Ezen problémák megértetése kifejezetten az ökológia

tantárgy

8.

tananyagának részét képezik.

82

osztályos

Pályaorientáció Nevelési célok

Intézményi szintű megvalósítás

Az iskola adjon a tanulók számára - Osztályfőnöki életkoruknak

és

órán,

osztályprogramok

lehetőségeiknek keretén belül a foglalkozások széles körének

megfelelően - átfogó képet a munka megismeréséhez olyan tájékoztató jellegű, felvilágosító előadásokat, filmvetítéseket,

világáról.

személyes

jellegű

biztosítunk,

beszélgetéseket

melyek

során

a

tanulók

pályaismeretüket bővíthetik. Ilyen a Szakma Kiváló tanulója Verseny, melyen a 7. - 8. osztályos

tanulók

az

egyes

szakmák

legjobbjaival ismerkedhetnek meg szakmai bemutató filmek kíséretében. Iskolánkban végzett diákok meghívásával segítjük

tanulóinkat

a

helyes

döntés

a

szőlőtermesztés,

kialakításában. Kerületi

adottságként

borászat munkafolyamatával ismerkedhetnek meg a tanulók a kerületi tangazdaságban. Olyan

feltételek,

tevékenységek Minden tantárgynak feladata ezeknek a

biztosítása, melyek során a tanulók céloknak a megvalósítása. kipróbálhatják

tanórán

képességeiket, A

kívüli

tevékenységek

elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megszervezésében arra törekszünk, hogy megfelelő területen.

minél

több

területen

kipróbálhassák

képességeiket tanítványaink. Elsősorban a szakkörök,

kézműves

foglalkozások,

iskolaújság szerkesztése, látogatás az ELTE kémiai előadásaira, stb. biztosítják ezt a lehetőséget. A tanulókat segítsük abban, hogy A diákokban, különösen 14 éves korig ritkán megtalálják

hivatásukat, alakul ki a munkatevékenységre vonatkozó

83

kiválaszthassák a nekik megfelelő differenciált érdeklődés. foglalkozást és pályát, s képesek Ezért elsősorban a tantárgyi érdeklődés legyenek

az

ehhez

szükséges felkeltése az elsődleges feladatunk, mely a

erőfeszítések megtételére.

középiskolában

alakulhat

át

pályaérdeklődéssé. Azoknak a tanulóknak a számára, akiknek gondot

okoz

a

megfelelő

középiskola

kiválasztása, javasoljuk a Mérei Ferenc Fővárosi

és

Intézet

Pályaválasztási

szakmai

Tanácsadó

segítségét

a

pályaválasztásban. Ösztönözzük diákjainkat, hogy „Nyílt napok” ismerkedjenek

keretében

meg

leendő

iskolájukkal és annak képzési kínálatával. Fejleszteni

kell

a

tanulókban

a Ennek érdekében szorgalmaznunk kell a

segítéssel, az együttműködéssel, s közös vezetéssel

és

tevékenységek

kialakítását,

akár

versengéssel osztályprogram szintjén, akár a tanórai

kapcsolatos magatartásmódokat és foglakozások keretében. Kiváló színterei azok kezelését.

lehetnek

mindennek

technikával,

csoport-

a

kooperatív vagy

páros

munkában megoldható tevékenységek. A

tanulmányi,

művészeti

és

sport

versenyeken elért sikerek további ösztönzői lehetnek

a

megfelelő

szakma

kiválasztásának. Gazdasági és pénzügyi nevelés Nevelési célok A

Intézményi szintű megvalósulás

felnövekvő

hasznosítható rendelkeznie

nemzedéknek Történelem,

ismeretekkel a

világgazdaság,

kell tanórákon

földrajz foglalkoznak

és a

néprajz tanulók

a gazdasági folyamatok megismerésével.

nemzetgazdaság, a vállalkozások és a

84

a

háztartások

életét

meghatározó

gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. A

tanulók

ismerjék

fel

a

saját Iskolánk

„Ökoiskola”.

Nagy

hangsúlyt

felelősségüket az értékteremtő munka, fektetünk a környezettudatos szemlélet a javakkal való ésszerű gazdálkodás, kialakítására, az energiatakarékosságra a

pénz

világa

és

a

fogyasztás való ösztönzésére, a tudatos vásárlói

területén.

szokások kialakítására. Hagyományőrző programunk keretében, a tanulók a Szent Mihály-napi vásáron saját készítésű portékákat árulhatnak.

A diákok tudják mérlegelni döntéseik A közvetlen

diákparlamenten

a

gyerekek

is

közvetett javaslatot tehetnek a diákönkormányzat

és

bevételeinek felhasználására.

következményeit és kockázatát.

A tanulók lássák világosan rövid és Tanulmányi ösztöndíjrendszer működik a hosszú

távú

céljaik,

valamint

az felső tagozaton. Tanulmányi eredményeik

erőforrások kapcsolatát, az egyéni és javítására közösségi

érdekek

jutalomkirándulással

összefüggését, ösztönözzük a gyerekeket.

egymásrautaltságát.

Évente kétszer a papírgyűjtésből befolyó összeg

egy

részével

az

osztályok

gazdálkodhatnak.

Médiatudatosságra nevelés

A médiatudatosság olyan készségeket, ismereteket és értelmezési képességeket jelent, amelyek alapján a fogyasztók hatékonyan tudják használni: 

a médiát,



a média működésének ismeretét,



a médiaüzenetek helyes és kritikus értelmezését,



felismerni a műsorok befolyásoló tényezőit,

85



technológiai ismereteket,



a hozzáférés lehetőségét,



a médiaüzenetek létrehozásának képességét.

Nevelési célok A

tanulók

Intézményi szintű megvalósulás a

nyilvánosságnak

mediatizált, felelős

globális Iskolánkban minden egyes tantárgy résztvevői oktatása

során

a

gyerekek

olyan

legyenek; értsék az új és hagyományos tananyagot sajátítanak el, amelynek médiumok nyelvét.

segítségével el tudnak igazodni az őket érő

kommunikációs

világában,

üzenetek

felismerjék

annak

valóságtartalmát. Az oktatási-nevelési programunk célja, hogy a kisiskolásoknál elkezdődjék a médiaértés, kialakítása,

a

médiaműveltség

fejlesztése;

a

gyerekek

megtanulják kezelni a kommunikációs eszközöket, és a más által létrehozott információk széles palettáját. Ez az új tudáskompetencia jelenti a XXI. század műveltségét. A

honlap

szerkesztése

és

az

iskolaújság

lehetőséget

ad

tanulóinknak, hogy a média aktív, felelős résztvevői legyenek. A szülők, a pedagógusok és a tanulók tájékozottan és kreatívan használják iskolánk honlapját, mint információs és kommunikációs eszközt. A

felső

tagozatos

diákok

a

pedagógusokkal közösen szerkesztik

86

és sugározzák az iskolarádió adásait.

Az

értelmező,

kialakítása

kritikai

beállítódás Az értelmező, kritikai beállítódás és a tevékenység- tevékenységközpontúság

és

központúsága

révén

tanulókat

demokrácia

a

kultúrájára

és

a

készítse

fel

a anyanyelvi

órák,

részvételi környezetismeret,

médiumoktól

a

beépül

az

történelem,

a

néprajz,

a

a

is művészeti órák és az osztályfőnöki

befolyásolt mindennapi élet értelmes és óra, tananyagába. értékelvű

tudatos Minden egyes tantárgy feladata a

megszervezésére,

alakítására.

véleménykifejtés, az érvelés, a kritikus szemlélet, a kreatív, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. A kritikus gondolkodás fejlesztésével a gyerekek

megtanulnak

értékelve

viszonyulni a média által közvetített tartalmakhoz. A médiatudatosságra nevelés során a Informatika órán, médiaszakkörön a tanulók

megismerkednek

a

média tanulók:

működésével

és

hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom

közötti

kapcsolatokkal,

a

kölcsönös

valóságos

és

a

virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés

megkülönböztetésének

módjával, valamint e különbségek és az

- képet kapnak a tévéműsorok, a videóés számítógépes játékok, a filmek, az interaktív rendszerek és weboldalalak működési

mechanizmusáról,

ezek

gyártásának és terjesztésének módjáról és céljáról,

említett médiajellemzők jogi és etikai - megtanulják felismerni és ellenőrizni az információforrásokat, a hirdetések jelentőségével. és a reklámok trükkjeit, - megbeszélik a médiajellemzők jogi, etikai hátterét. Szülői értekezleten a szülők részletes tájékoztatást

87

kapnak

az

internethasználat veszélyeiről. Az

Egészségnap

keretén

belül

a

számítógép használatának kultúrája kiemelt szerepet kap. A gyerekeket érő káros hatásokkal, melyek közvetlen, vagy közvetett okai a médiában

kereshetők,

kiemelten

foglalkozik a gyermekvédelem.

A tanulás tanítása Nevelési célok

Intézményi szintű megvalósulás

A pedagógus feladata a tanulás iránti Minden tantárgynak feladata ezeknek a érdeklődés felkeltése és a tanulók céloknak a megvalósítása. tanulási sikerhez juttatása. Meg kell ismertetni a gyerekekkel a tananyag elsajátításának célszerű módszereit, ki kell fejleszteni a tanuláshoz szükséges alapképességeiket. Az

önművelés,

önnevelés Minden tantárgynak feladata ezeknek a

képességének kialakítása, könyvtári céloknak a megvalósítása. és más információforrások használata.

A tanulók a könyvtárhasználati órákon megtanulják, hogy a könyveket hogyan lehet az önálló ismeretszerzés eszközeként alkalmazni. Informatika, projekt és más tanórákon az IKT-eszközök, modern

mint

eszközei

az ismeretszerzés segítik

a

tananyagfeldolgozást, képességfejlesztést.

88

Önművelési feladatokkal a tanulmányi versenyekre való felkészülést segítjük elő. Az egyénre szabott és csoportos Minden tantárgynak feladata ezeknek a tanulási módszerek megtanítása.

céloknak a megvalósítása, kiemelten a kooperatív technika, csoport- és páros munka alkalmazásával. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók egyéni,

kiscsoportos

fejlesztő

foglalkozásai jó lehetőséget nyújtanak az egyéni tanulási technikák kialakítására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a Minden tantárgynak feladata ezeknek a tanulók új helyzetekben is képesek céloknak

a

megvalósítása

a

kompetenciaalapú oktatás szemléletének

alkalmazni.

megvalósításával.

4.5.2. Iskolánkban

kulcskompetenciák

a

fejlesztésével

kapcsolatos feladatok Az Európai Unióban kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek alapját alkotó képességeket és attitűdöket értjük, amelyek birtokában az emberek

egyrészt

változásaihoz,

gyorsan

másrészt

a

alkalmazkodhatnak változások

a

irányát

modern és

világ

tartalmát

felgyorsult cselekvően

befolyásolhatják. A tudásalapú társadalomban felértékelődik az egyén tanulási képessége, mert az emberi cselekvőképesség az élethosszig tartó tanulás folyamatában formálódik. Az iskolai nevelő-oktató munkában kiemelt szerepe van az alapvető kulcskompetenciák fejlesztésének.

Anyanyelvi kompetencia fejlesztése Anyanyelvünk

kiemelkedő

szerepet

játszik

felnövekvő

diákjaink

személyiségének, gondolkodásmódjának fejlesztésében. Ebből következik, hogy az 89

iskolai nevelésben-oktatásban alapvető szerepe van. Az anyanyelvi képességek fejlesztése átszövi a teljes nevelési-oktatási folyamatot. Keretében mindazokat az ismereteket tudatosítjuk, rendszerezzük és fejlesztjük, amelyeket a diák az iskolában és az iskolán kívül megszerzett. Az anyanyelvi képzés meghatározóan hat a többi tantárgy tanítására és elsajátításának színvonalára, ezért az anyanyelvi nevelésnek – sajátos jelleggel – minden tárgyban jelen kell lennie. Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az értelmes, kifejező beszéd, a megfelelő szókincs, az olvasás és írás igényes használatának, az ehhez szükséges képességeknek a fejlesztése. A tanulók legyenek képesek a nyelvhasználat útján ismereteket szerezni, illetve új ismereteket, tudást létrehozni, megkülönböztetni a különböző típusú szövegeket, azokból információkat keresni, feldolgozni és közvetíteni. Az alsó tagozaton a fejlesztés kiemelt területei között szerepel az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése. A tanulási kudarcok alapvetően a magyar nyelv alapos ismeretének hiányából adódnak. Arra kell törekedni, hogy a tanulók az olvasás értékeit és hasznát ismerjék meg. A pedagógusok feladata az igényességre nevelés, az olvasás előtérbe helyezése a túlzott televíziózással és videózással szemben. A felső tagozaton az önálló szövegfeldolgozás, szövegértés erősítése valamennyi tantárgy keretén belül kapjon kiemelt szerepet. Feladatunk még, hogy hozzájáruljunk az írásbeli képességek színvonalának emeléséhez, valamint az értő olvasás segítségével

tudományos ismeretek

megszerzéséhez is. A tanulókban növeljük a környezethez való pozitív érzelmi és intellektuális

közeledést

az

ismeretterjesztő

szövegek

feldolgozásával,

ismeretterjesztő könyvek népszerűsítésével. Tanulóink ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását. Mindezt tudják alkalmazni a természeti és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben. Törekedjenek az anyanyelv védelmére, tudjanak egymással kulturált párbeszédet, vitát folytatni. Az olvasási szokások erősítése érdekében minden évben több könyvtári órát tartunk.

90

Idegen nyelvi kompetencia fejlesztése Az Európai Unió tagállamaként még fontosabb az idegen nyelvek tanítása és tanulása. Idegen nyelveket ismerni nem csupán praktikus okok miatt fontos. A nyelv egy nép identitásának kifejezése, így ha megtanulunk egy idegen nyelvet, automatikusan közelebb kerülünk az adott nyelvet beszélő emberek kultúrájához, nyitottabbak leszünk a világra. Oktató-nevelő munkánkban mi is arra törekszünk, hogy tanulóinknak olyan biztos alapot adjunk általános iskolai tanulmányaik során, amire építhetnek a későbbiekben. A

hatékony,

intenzív

nyelvtanulás

alapvetően

gyakorlás

kérdése.

A

szókincsbővítés, hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban, a nyelvtan biztos használatának elsajátítása, stb. tevékenységi formák segítik a tanulókat ahhoz, hogy az általános iskolai tanulmányaik végére biztos alapnyelvtudáshoz jussanak.

Ennek érdekében: 

A nyelvtanulás csoportbontásban történik. Így több lehetőség van az intenzív gyakorlásra és az idegen nyelven való megszólalásra.



Igyekszünk kihasználni a csoportbontásból fakadó előnyöket: differenciálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás – valamint azt a lehetőséget, hogy tanulóink az első osztálytól tanulják az angol és német nyelvet. Lényeges szempont az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése változatos,

játékos módszerek alkalmazásával. Minél több szemléltető és segédanyagot szeretnénk beszerezni a tanítási formák változatosabbá tétele érdekében. Testvériskola keresésével, levelezéssel, külföldi utak megszervezésével kívánjuk szélesíteni a nyelvgyakorlás lehetőségét, más kultúrák megismerését, megértését. Iskolánk a társadalmi és a szülői igényeknek megfelelő szintre kívánja emelni az angol és a német nyelv oktatását.

91

Matematikai kompetencia fejlesztése Társadalmunk

gyors

technikai

fejlődése,

a

gyors

változások

az

alkalmazásképes tudást igénylik minden embertől. A matematika oktatása során a legfontosabb,

hogy

felkészítsük

tanulóinkat

a

mindennapok

problémáinak

megoldására a matematikai gondolkodás segítségével. Így kiemelt feladatunk: 

biztos számolási készség kialakítása,



problémahelyzetekben a kreatív és logikus gondolkodás fejlesztése,



gyakorlati problémákra matematikai megoldások keresése,



adatgyűjtés, feldolgozás, grafikonok, táblázatok készítése, értelmezése, elemzése. Alsó tagozaton az elemi számolási készség elsajátítása és a logikus

gondolkodás fejlesztése zajlik sok szemléltetéssel, gyakorlati példákkal. A legtöbb gyereknél csak a felső tagozaton tudjuk elérni a matematikai fogalmak kialakítását és az elvonatkoztatási készségek fejlesztését. A matematika készségek fejlesztése nem csak a matematikaóra feladata. Ennek az alapkompetenciának a fejlesztésére minden tanítási helyzetben és tanítási órán adódik lehetőség. A matematika iránt érdeklődő és tehetséges gyermekeinket versenyekre készítünk fel, a Bolyai Matematika Csapatversenyre, a Zrínyi Ilona Matematikaversenyre, kerületi versenyekre, levelezőversenyekre stb.

Természettudományos és technikai kompetencia fejlesztése A természettudományos kompetencia az ismereteknek és készségeknek azt a rendszerét jelöli, amelynek megfelelő szintje lehetővé teszi, hogy megfelelő ismeretek és módszerek felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet jelenségeit és folyamatait, bizonyos feltételek mellett előre jelezve azok várható kimenetelét is. Segít abban, hogy megismerjük, illetve megértsük természetes és mesterséges környezetünket, és ennek megfelelően irányítsuk cselekedeteinket. A 92

technikai kompetencia ennek a tudásnak az alkotó alkalmazása az emberi vágyak és szükségletek

kielégítése

érdekében.

A

természettudományos

és

technikai

kompetencia magában foglalja a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon is összhangban álló társadalom feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség elfogadását. A természettudományok esetében elengedhetetlen a természet működési alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek és technológiai folyamatoknak az ismerete, de ismerni kell az emberi tevékenységeknek a természetre gyakorolt hatásait is. Így megértjük a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok alakulásában, valamint az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalomra nézve. ÖKO iskolaként a környezetvédelem lehetőségeire, a természet megóvásával kapcsolatos közös feladatinkra helyezzük a hangsúlyt. A természettudományos és technikai kompetencia birtokában mozgósítani tudjuk természettudományos és műszaki műveltségünket a munkában és a hétköznapi életben: amikor új technológiákat, eszközöket, berendezéseket ismerünk meg és működtetünk, amikor a tudományos eredményeket a hétköznapokban alkalmazzuk egyéni és közösségi célok érdekében, vagy természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalakor. Az ilyen kompetenciával felvértezett ember

egyaránt

kritikus

az

áltudományos,

az

egyoldalúan

tudomány-

és

technikaellenes, illetve a technikát, a termelést az emberi szempontok és a környezeti

fenntarthatóság

fölé

helyező

megnyilvánulásokkal

szemben.

A

természettudományos és technikai kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt alakít ki az emberben, aki ezért igyekszik megismerni és megérteni a természeti jelenségeket, a műszaki megoldásokat és eredményeket, nyitott ezek etikai vonatkozásai iránt, továbbá tiszteli a biztonságot és a fenntarthatóságot. Mindezeknek a céloknak az eléréséhez igyekszünk olyan tankönyvet választani tanulóink

számára,

melyek

a

természettudományos

ismeretek

gyakorlati

alkalmazását tartják fontos szempontjuknak. A természettudományos tárgyak korszerű oktatásában a tanári és tanuló kísérletek elengedhetetlenül fontosak. Ez a cél vezérelt bennünket, amikor úgy döntöttünk, hogy a 8. évfolyamon a kémia tantárgyat osztálybontásban tanítsuk.

A CMPC készülékek használata során a

93

tanulóink szimulációs kísérleteket is el tudnak végezni, és a kapott eredményeket kiértékelni.

Digitális kompetencia fejlesztése A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. A XXI. században az informatika átszövi egész életünket, az információ társadalmi szerepe megnőtt, ezáltal felértékelődött az információszerzés képessége. Az egyén érdeke, hogy időben hozzájusson munkájához, életvitele alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelő – technikai fejlődéssel lépést tartó információszerzési, feldolgozási, adattárolási, szervezési és átadási technikákat. Fő célunk tehát az információs társadalomban otthonosan mozgó, az információt munkája során felhasználni és létrehozni tudó ember képzése. Ennek eléréséhez fontos, hogy a tanulók folyamatos sikerélményben részesüljenek, mert különben áttörhetetlen idegenkedés alakulhat ki a modern információs eszközökkel szemben. Ebből következik, hogy az informatika tanulása nem lehet öncélú - tanítása során a felhasználási lehetőségekre, a lehetséges alkalmazásokra mindig rá kell mutatnunk, s a tanulók elé ilyen komplex feladatokat kell kitűzni, és meg kell teremteni a tantárgyak közötti átmeneteket, kompetenciákat is. A különböző tudományterületek, tevékenységek ma már feltételezik a gép készségszintű használatát, vagyis a géphasználat nem cél, hanem eszköz jellegű legyen. A tanulókat fel kell készíteni a problémamegoldó gondolkodásra, mint a feladatmegoldás magasabb szintjére. A leírt készségek elsajátítása iskolánkban az ötödik osztályban kezdődik. Így nyolcadik osztályig (éves szinten) heti egy órában tanulják a tantárgyat a diákok. A digitális kompetencia fejlesztését szolgálhatják más tantárgyak feladatai, amennyiben géphasználatot (alkalmazás, internet), vagy csak egyszerűen problémamegoldó gondolkodást, kreativitást igényelnek.

A felső

tagozaton a tanulók a projektoktatás keretében rendszeresen használják a CMPC 94

készülékeket, melyek segítségével minden tanév végére elkészítik összegző munkájukat, és a hozzá kapcsolódó prezentációkat. Gondolni kell azokra a tanulókra is, akiknek otthon nincs lehetőségük a gép használatára.

Az

iskolai

könyvtárban

egy-egy számítógép

áll

a

gyerekek

rendelkezésére. A számítástechnika terem számítógépeire különféle játékos, készségeket fejlesztő szoftvereket is telepítettünk. A játékos oktató programok, interaktív tananyagok segítséget jelentenek a különböző tantárgyak, fejlesztő foglalkozások vagy délutáni szakkörök keretén belül az ismeretek, képességek egyéni fejlesztésére.

Szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az ember hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalmi és szakmai életben, továbbá – ha szükséges – képes a konfliktusok megoldására. A gazdag osztályprogramok, az ezekre történő közös felkészülés, az osztályfőnöki órákon és az élethelyzetekben gyakorolt

konfliktuskezelés

sokoldalú

lehetőséget

biztosítanak

a

szociális

kompetencia fejlesztésére. Az állampolgári kompetencia lehetővé teszi, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magába foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem főbb eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak valós céljainak, értékeinek és törekvéseinek az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a

95

kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása egyaránt. Felső tagozaton a történelem órákon történik kiemelten ennek a kompetenciának a fejlesztése. Az

állampolgári

készségekre

is

kompetencia

támaszkodni

kialakítása

kell,

mint

során

a

olyan

közügyekben

képességekre kifejtett

és

hatékony

együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás. Ez a kompetencia magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző – helyi, nemzeti és európai – szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, továbbá a részvételt a döntéshozatalban (elsősorban szavazás útján). A tanulóknak ezt a képességük fejlődik, amikor a diákönkormányzat tagjaként részt vesznek annak döntéshozatali folyamatában. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartását. Pozitív attitűd a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata, a részvétel iránti nyitottság a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartozást megalapozó közös értékek, demokratikus elvek elfogadásának és tiszteletben

tartásának

kinyilvánítása.

Az

alkotó

részvétel

az

állampolgári

tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntarthatóság támogatását és mások értékeinek, magánéletének tiszteletét is jelenti. Ezek az elvek érvényesülnek a hagyományőrző programjainkban. A gyerekek megismerik saját nemzetük kultúráját, szembesítjük őket azzal a ténnyel, hogy ez a kultúra része az európai kultúrának. Hagyományaink megismerésével és ápolásával hozzájárulunk a nemzeti identitás kialakításához. A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék a saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel és alkalmazza is őket. A kiegyensúlyozott kapcsolatok és a társadalmi életben való aktív, sikeres részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat és az általánosan elfogadott magatartási szabályok elsajátítása. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető fogalmak ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak kulturális és társadalmi-gazdasági viszonyaiban, továbbá a nemzeti és az európai identitás kapcsolatának a megértése is. A tanórákon alkalmazott pedagógiai módszerek, pl. kooperatív tanulási technika segítségével 96

tanítványaink megtanulják az együttműködés alapvető

szabályait.

Általános

elvárásunk a normakövető, kulturált magatartás kialakítása. E kompetencia alapja az a sokféle képességre épülő készség, hogy az ember különféle területeken tud hatékonyan kommunikálni, figyelembe veszi és megérti a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és empátiával fordul feléjük. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Nélkülözhetetlen még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés. Az attitűd fontos része a személyes előítéletek leküzdése és a törekvés a kompromisszumra. Ide tartozik még a stressz és a frusztráció megfelelő kezelése, valamint a változások iránti fogékonyság. A kommunikációs képesség, ezen belül a vitakészség fejlesztését, az érvelés technikájának elsajátítását elsősorban a beszélgetőkörökön, a kooperatív technika segítségével, tanítási órákon az oktatási módszerek közül a vita alkalmazásával érjük el. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztése A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia segíti az embert, hogy igyekezzék megismerni tágabb környezetét, és ismeretei birtokában képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Ez tudást, kreativitást, újításra való törekvést és kockázatvállalást jelent, valamint azt, hogy az egyén céljai érdekében terveket készít és valósít meg. Alapját képezi

azoknak a speciális ismereteknek,

készségeknek és magatartásformáknak, amelyekre a mindennapi életben, a társadalomban és a munkahelyen szükség van. A szükséges ismeretek egyrészt az ember személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését és a pénz világát érintő magabiztos tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások működésének pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint a tervezés, a szervezés, az irányítás, a vezetés, a feladatok megosztása, az elemzés, a kommunikáció, a jó ítélőképesség, a tapasztalatok értékelése, a kockázatfelmérés és - vállalás, a munkavégzés egyénileg és csapatban, valamint az etikus magatartás. Az osztálykirándulások megtervezése közös feladat, a tanulók részt vesznek az osztályprogramok, egy tanítás nélküli 97

munkanap (őszi túra) megszervezésében. A Szent Mihály-napi vásárra készített termékek árusítása jó alkalom arra, hogy a gyerekek megtapasztalják a befektetett alapanyag, munka milyen eredménnyel, kockázattal jár. A pozitív attitűdöt a függetlenség, az alkotó- és újítókészség, a célok elérésére irányuló motiváció és eltökéltség jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a tanulmányi és közösségi munkában. Esztétikai-művészeti kompetencia fejlesztése Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve az elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezésének elismerését, befogadását mind a hagyományos művészetek nyelvén, mind a média segítségével. A művészeti nevelés is elengedhetetlenül, kiemelkedően fontos területe iskolánknak. Nemcsak az impozáns külső-belső iskolai környezet, de Budafok kulturális adottságai is utat jelölnek ki számunkra. Így ennek a területnek a felvállalása egyben helyi sajátosságaink kihasználása is. Tanulóinknak

sokféle

lehetőségük

van

tehetségük

kibontakoztatására.

Meghatározó az egyéni alkotótevékenység, de a művészeti nevelés lehetőséget ad csoportos munkára, közösségfejlesztésre is. A művészeti nevelés területei az iskolában:  rajz szakkör, rajzversenyek  képgaléria a gyerekek munkáiból,  irodalmi estek, vers- és prózamondó versenyek,  ének-zene órák  rendhagyó énekórák, táncházak, koncertek, zenei estek,  népszokásjátékok,  népi játszóház, kézművesség  könyvtári órák,  néptánc oktatás,  rajz- és vizuális kultúra,  iskolai média órák, 98

 pályázatok.

Hatékony, önálló tanulás kompetenciájának fejlesztése A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve a hatékony gazdálkodást az idővel és az információval. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását, a képességek együttesére támaszkodó készségeit a legkülönbözőbb helyzetekben alkalmazza: tanulási és képzési folyamataiban, otthon, valamint a munkában

egyaránt.

A

motiváció

és

a

magabiztosság

e

kompetencia

elengedhetetlen eleme. Az életben jól hasznosítható, a munka- vagy karriercélok elérését szolgáló tanuláshoz

az

képességeiről,

embernek a

megfelelő

szükséges

ismeretekkel

kompetenciákról,

kell

rendelkeznie

saját

tudástartalmakról

és

szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat. A tanulási technikák elsajátításával, az önképzésre alkalmas feladatokkal, a pályaorientációs felkészítéssel, a tanulók munkájának folyamatos értékelésével többek között a reális önismeret kialakítása a célunk. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető készségek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IKT-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. A tanulónak képesnek kell lennie a közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen. Jó alapozó iskolaként a legfontosabb készségek, képességek fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt.

99

A pozitív attitűd a tanulás iránti belső motivációt feltételez, amelynek folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy az ember korábbi tanulási és élettapasztalatait felhasználja, új tanulási lehetőségeket kutasson fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazza. A tananyag feldolgozásánál olyan feladatokat oldanak meg tanítványaink, melyek a megtanult ismeretek gyakorlati alkalmazására adnak lehetőséget.

4.6.

Mindennapos testnevelés

A mindennapos testnevelés bevezetése felmenő rendszerben, a 2012/2013. tanévtől kezdődően az 1. és 5. évfolyamon történik heti öt órában. Célja a napi testmozgás biztosítása. 1-2. évfolyam: heti 5 testnevelés órából 1 óra néptánc 3-4. évfolyam: heti 5 testnevelés órából 1 óra néptánc és ½ óra úszás 5-6. évfolyamon: heti 5 testnevelés órából ½ óra úszás 7-8. évfolyam: heti 5 óra testnevelés Azokban az osztályokban, ahol még nem került bevezetésre a mindennapos testnevelés, a tanulók mindennapos testedzés keretében az osztályanítójukkal végeznek, ( a tanító által kidolgozott) játékos ill. képességfejlesztő gyakorlatokat időjárás függvényében az udvaron ill. tornateremben. A játékos sportfoglalkozások terve az éves, osztályra bontott szabadidős terv része. 4.6.1. Úszásoktatás A Hófehér Fóka Úszóiskolával évek óta jó a kapcsolatunk. A 3. 4. és az 5. 6. évfolyamos tanulók járhatnak a kerület uszodájába úszásoktatásra a helyi tanterv alapján évi 18 órában. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekeknek biztonságérzetük legyen a vízben. Az úszásnak jelentősek az élettani hatásai.  A légzésre, légzőszervekre, dinamikus egyensúlyozás szervére pozitív hatást gyakorol, erősíti a tartóizmokat, ízületkímélő, kiváló az asztmás, túlsúlyos, keringési zavarokkal, gerincproblémákkal küszködő gyerekek számára.  Funkcionálisan mozgósító sportág, fejleszti az állóképességet, az akarati koncentrációt. 100

4.6.2. Néptáncoktatás A néptánc oktatását azért szorgalmazzuk, mert általa harmonikusan fejleszthető a mozgás- és tánckultúra, a zenei képességek (ritmusérzék, éneklési készség), szemmel

láthatóan

javul

a

gyerekek

testtartása,

ritmusérzékük

és

a

mozgáskoordinációjuk, fellépésük határozottabb lesz. A mozgásanyaggal eredményesen oldható meg az értelmi képességek, a térérzék, a kombinatív készség, az alkalmazkodó képesség fejlesztése a gyerekek esztétikai érzékének kialakítása, érzelmi életének gazdagítása. A zene és tánc érzelmekre ható ereje a tanulók egymás közti magatartását is pozitívan befolyásolja, személyiségüket a zene, a tánc, fegyelmező, ugyanakkor serkentő ereje is formálja. Sok-sok értéke közül kiemelnénk még, hogy a hagyományok megismerésével, ápolásával a tanulók közelebb kerülnek történelmi értékeinek megbecsüléséhez. A mindennapos testnevelés részeként heti egy órában tanítjuk 1. és 2. évfolyamon a néptáncot. A sokoldalú képességfejlesztés mellett arra törekszünk, hogy minél több fellépési lehetőséget biztosítsunk tanulóink számára, pl. Szent Mihály-napi vásár, március 15-i ünnepély stb. A fellépéseken az egyöntetű népviselet is a hagyományőrzés része, ill. esztétikai élményt nyújt. 4.7.

Az

iskolában

alkalmazott

sajátos

pedagógiai

módszerek,

projektoktatás Az ismert didaktikai módszerek (előadás, magyarázat, elbeszélés, a tanulók kiselőadásai,

megbeszélés,

strukturálás,

kérdezés,

vita,

szemléltetés)

kiválasztásánál figyelembe vesszük az oktatás céljait, feladatait, az adott tantárgy sajátosságait, a tanulók életkori, felkészültségbeli sajátosságait, a tárgyi feltételeket. Arra törekszünk, hogy megtaláljuk az adott tananyag elsajátíttatásához, a tanulók képességfejlesztéséhez leginkább megfelelő módszereket, figyelembe véve az adott tanulóközösség összetételét. Pedagógusközösségünk nyitott az új, korszerű pedagógiai módszerek alkalmazására.

101

Iskolánkban fontos szerepet kap az

informatikai eszközök használata.

Folyamatos fejlesztéssel egyre szélesebb körben használjuk a technika kínálta lehetőségeket, alkalmazkodva ezzel korunk kihívásaihoz.

Az IKT eszközök

motivációs szerepük mellett színesítik a szemléltetést, ezáltal könnyebbé teszik a tanulási folyamatot. 2008 óta használjuk az Intel cég által kifejlesztett CMPC készülékeket. Az eszköz szemléletesebbé tette az oktatást, nagyon sok lehetőséget adott a gyerekeknek egyéni és csoportos feladatmegoldásra, Power Point bemutatók, fogalomtérképek készítésére, kémiai és fizikai kísérletek szimulációjára stb. Az eszköz eredményesen használható a különböző óratípusokban és a különböző tanulásszervezési formákban. Kiválóan alkalmas a tanulók képességeinek megfelelő differenciált fejlesztésére. Ez a lehetőség az új pedagógiai szemléletnek is megfelel, hiszen a hagyományos tanár szerep helyett a pedagógus az órán passzívabb szerepet kap, a tanulók saját maguk fedezhetik fel a megtanulandó tananyagot.

Projektmódszer A CMPC készülékek segítségével 6-8. osztályban egy-egy témát több tantárgy szempontjából komplexen járnak körbe a tanulók. Az adott témát a gyerekek széles körű történeti, technikai, gazdasági, művészeti, ökológiai, néprajzi összefüggésében dolgozzák fel, így a hagyományos iskolai tantárgyi rendszer fellazítását igényli a módszer

alkalmazása.

A

tanév

során

a

tanulók

információkat

gyűjtenek,

rendszereznek, kísérleteket végeznek, különböző alkotó tevékenységet folytatnak, melynek produktumaiból és a folyamat végére elkészített írásbeli összegző munkákból kiállítást rendezünk. A gyerekek az éves munkájuk eredményét power point segítségével bemutatják társaiknak. Kooperatív oktatási módszerek Iskolánkban már az alsó tagozaton megismerkednek a gyerekek a kooperatív módszerekkel. A tanulók 4-6 fős kis csoportokban és páros munkában dolgoznak a tanítási óra egészében vagy csak egy-egy feladat erejéig. Az ismeretek és az intellektuális készségek fejlesztésén túl kiemelt jelentősége van a szociális készségek,

együttműködési,

kommunikációs

képességek

kialakításában,

a

gondolkodás fejlesztésében. A kooperatív tanulás során diákjaink megtanulnak kérdéseket feltenni, bátran vitatkozni, érvelni, véleményt nyilvánítani. 102

Szerepjáték és a játék A játék erősen motiváló hatását főként alsó tagozaton, de a nagyobb gyerekeknél is alkalmazzuk. A szerepjáték során a tanulók tapasztalati tanulás révén fogalmakat, eseményeket, jelenségeket sajátítanak el, tevékenységeket gyakorolnak be. E módszer ad lehetőséget a drámapedagógia elemeinek alkalmazására a különböző tanítási órákon. A felső tagozaton dráma szakkör működik, ahol a gyerekek egy-egy színdarab bemutatására készülnek fel. A gondolattérkép (mind map) A gondolattérképezés egy vizuális kommunikációs technika, amely az emberi gondolkodás sajátosságaihoz illeszkedve jobb feldolgozást (megértést, meg- és lejegyzést) tesz lehetővé, mint a hagyományos módszerek. Gondolattérképet készítenek a gyerekek, amikor új témakör bevezetésére kerül sor. Ilyenkor eredményesebb a tanulás, ha az új anyagot eddigi ismereteik rendszerébe illesztik be. A módszer alkalmas a tananyag önálló feldolgozására, lényegkiemelésre, a megtanult ismeretek rendszerezésére. A Herman Ottó Napok keretében meghirdetett hagyományőrző-és ÖKO pályázatok, a levelező tanulmányi versenyek egyedülálló lehetőséget kínálnak a tanórákon alkalmazott módszerek kiegészítésére:  modellezés /hatásvizsgálatok/  riport /fotó, kérdőív, elbeszélgetés/  terepgyakorlat /megfigyelés, adatgyűjtés/  önálló munkavégzés / témafeldolgozások /  művészi kifejezés / rajz, zene, fotó, tánc, irodalom / 4.8.

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Az intézkedések célja, hogy mindenki egyenlő eséllyel jusson az ellátásokhoz, rendelkezzen a kellő információval, tisztában legyen vele, hol érdeklődhet, tudja, milyen ellátások illetik meg, van-e választási lehetősége, az ellátásokat hol igényelheti és az igénylésnek mi a módja. 103

Legfontosabb feladataink:  az esélyt teremtő támogató lépések megtétele a nevelő-oktató munka minden területén,  az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése,  a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelésioktatási hiányainak kompenzálása,  a SNI és BTM-es tanulók integrált oktatásának megvalósítása,  az oktatás hatékonyságának növelése érdekében kompetencia alapú oktatás megvalósítása,  megfelelő pályaorientációval a sikeres pályaválasztás elősegítése,  az iskolánkban tanuló hátrányos helyzetű és HHH tanulók bevonása az iskolán kívüli programokba,  együttműködés a szülői házzal. Iskolánk elkészítette az Esélyegyenlőségi programját, melynek alapvető célja, hogy intézményen belül biztosítsuk:  a szegregációmentességet és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését az intézmény szolgáltatásaihoz való egyenlő hozzáférésben, az esélyteremtésben,  a támogató lépések, szolgáltatások megvalósításában a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálását az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében, az intézmény minden tevékenysége során: -

a beiratkozásnál, felvételnél,

-

tanításban, ismeretközvetítésben,

-

a gyerekek egyéni fejlesztésében,

-

az értékelés gyakorlatában,

-

a tanulói előmenetelben,

-

a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában,

-

a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében,

-

a továbbtanulásban, pályaorientációban,

-

a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel.

104

Integrált oktatás keretében történik a szociális helyzetből és fejlettségből eredő hátrányok ellensúlyozása. A tanulók a többi tanulóval együtt vesznek részt a tanórai és egyéb foglalkozáson. A

hátrányok

ellensúlyozása

céljából

képesség-kibontakoztató

felkészítést

szervezünk, melynek keretei között a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, a fejlődésének elősegítése, a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. Célunk,

hogy

megteremtsük

az

esélyt

a

felzárkózásra,

könnyítsük

a

beilleszkedést. Nevelési, oktatási tevékenységünkben igyekszünk megtalálni azokat a hátrányt kompenzáló módszereket, eljárásokat, amelyekkel a tanulási tanítási folyamat eredményesebbé tehető. A tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása:  a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén,  szakemberek igénybe vétele a problémáknak megfelelően: logopédus, pszichológus, utazó gyógypedagógus, gyógytestnevelő, fejlesztő pedagógus,  kapcsolattartás az EGYMI-vel, a fővárosi és a tankerületi szakértői bizottsággal a szakemberekkel, a tanulók beutalása vizsgálatra, fejlődésük nyomon követése, javaslatok beépítése a mindennapi munkába. A tanulók esélyegyenlőségének biztosításában csak a pedagógusok, a szülők és a szociális és gyermekjóléti ellátásokkal foglalkozó intézmények összehangolt tevékenységével érhető el eredmény. A szülők, a család szerepe ebben a tevékenységben alapvető fontosságú. A szülőkkel való kapcsolattartás, a tanulók megismerése a gyermekvédelmi jelzőrendszer első lépcsője. Ezért az iskolánkba bekerülő veszélyeztetett vagy/és hátrányos helyzetű tanulók feltérképezése az elsődleges feladat.

105

4.9.

Az

iskolai

beszámoltatás,

követelményei

és

az

formái,

a

ismeretek

számonkérésének

magatartás

és

szorgalom

minősítésének elvei Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az

előírt

követelmények

teljesítését

a

nevelők

az

egyes

szaktárgyak

jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik, értékelik. A tanév kezdetén a fejlesztő munka feladatainak megtervezéséhez diagnosztikus mérést végeznek a pedagógusok, melyet érdemjeggyel nem értékelnek. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az első-negyedik évfolyamon, a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban, év végi felmérőben is tanúbizonyságot tesznek. Az elméleti jellegű tantárgyak ellenőrzésénél: - a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik; - az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. A pedagógusok a témazáró dolgozatok kiértékelt eredményei alapján tervezik és folytatják a fejlesztő munkát. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében a tanulók szóban is számon kérhetőek:  egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – egyszer kerül sor írásbeli számonkérésre, és a tanév során minden tanulónak lehetőleg legalább egyszer kell felelnie szóban;  az ének-zene, rajz, az informatika, a technika tantárgyból valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva történik az értékelés;

106

 a testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrzik a testnevelő tanárok. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének értékelése, minősítése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:  az első évfolyamon és a második évfolyam első félévében minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk,  az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: KÍVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELŐEN TELJESÍTETT FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL  A második évfolyam félévétől a nyolcadik évfolyam végéig a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgynál érdemjeggyel értékeljük. A második évfolyam végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.  Az első évfolyamon negyedévenként, a második évfolyamon félévkor a tanulók

munkáját

az

egyes

tantárgyakhoz

segítségével szövegesen értékeljük.

107

készült

értékelő

lapok

 A második évfolyam év végi és a harmadik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.  Erkölcstanból évközben érdemjegyekkel értékelünk, év végén szöveges értékelés kerül a bizonyítványba „megfelelően teljesített, jól teljesített, kiválóan teljesített” szöveggel. Erkölcstanból a tanuló évismétlésre nem utasítható.  A hit- és erkölcstan oktatás értékelését az egyházak hitoktatói végzik, az osztályfőnök ezt az értékelést jegyzi be a tanuló bizonyítványába. A szöveges minősítés megegyezik az erkölcstan tantárgy értékelésekor használttal.  Akit a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesített az érdemjegyekkel, osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, annak a félévi értesítőjébe és év végi bizonyítványába szöveges értékelés kerül: „jól teljesített, „megfelelően teljesített, felzárkóztatásra szorul” bejegyzéssel. Tanév közben a tanuló témakörönként bővebb szöveges értékelésben részesül. A mentesítés nem érinti a tanórán való részvételt.  A tanulási nehézségekkel küzdők (sajátos nevelési igény, tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarral küzdők) esetében az egyéni fejlesztési tervhez igazodó követelmények szerint határozzuk meg a továbbhaladás feltételét.

Az SNI-s tanulókat

évközben

szövegesen

értékeljük, és év végén is szöveges értékelés kerül a bizonyítványba „jól teljesített, megfelelően teljesített, felzárkóztatásra szorul” bejegyzéssel.

Az

egyes

tantárgyak

érdemjegyei

és

osztályzatai

a

következők:

jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli értékelés kíséri. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében a gyerekeknek

minden

tantárgyból

havonta

legalább

két

érdemjeggyel

kell

rendelkezniük. Heti egy órás tantárgy esetén legalább havi egy érdemjegyet kell kapniuk.

108

A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

4.10. Az otthoni és iskolai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Iskolánkban a házi feladat meghatározásával kapcsolatban az alábbi szabályok érvényesülnek:  a házi feladat legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó

gyakorlás

(készség-

és

képességfejlesztés),

valamint

a

tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása,  a tanuló a házi feladatot az iskolai önálló munka során a délutáni időszakban végzi el,  a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb két témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni,  a házi feladat adásában is szükséges a differenciálás, a különböző képességű tanulók házi feladatai különbözzenek mennyiségben és minőségben is, a lemaradó tanulók esetében a felzárkóztatást, gyakoroltatást szolgálja, a jó képességűeknél tehetségük kibontakoztatása az elv,  a házi feladatokat jól elő kell készíteni, hogy az önálló munkavégzésnél már ne jelentsen gondot a feladatok megoldása,  a házi feladat ellenőrzése és értékelése lehetőleg a következő órán történjen meg,  otthoni felkészülést igénylő feladatok típusai: önálló anyaggyűjtés, házi dolgozat, szorgalmi feladat, versenyekre való felkészüléshez szükséges feladatok, melyeket érdemjeggyel is értékelhetünk,  a hosszabb szóbeli (kötelező olvasmány, verstanulás, kiselőadásra való felkészülés) vagy írásbeli (házi dolgozat, írásbeli pályázat) otthoni felkészülést

109

igénylő feladat elkészülését a szaktanár nyomon követi, segíti a tanulót a különböző szakaszokban. 4.11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A csoportbontások, egyéb foglalkozások megszervezésénél figyelembe vesszük a következő szempontokat:  az iskola arculatát meghatározó programok, a pedagógiai program fő célkitűzései,  a pedagógusközösség adottságai, pedagógiai kultúrája, sokszínűsége,  megfelelés a szülői igényeknek, társadalmi elvárásoknak,  az iskola tárgyi felszereltsége, adottsága,  a tanulók adottságai, életkori sajátosságai, érdeklődése. A csoportbontással az a célunk, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. Iskolánkban a csoportbontásban történő oktatást különböző szempontok indokolják.  Idegen nyelvek oktatása csoportbontásban Az idegen nyelv eredményes oktatásához szükséges, hogy minél kevesebb tanuló legyen egy csoportban. A szülői igények alapján a gyerekek német és angol nyelven tanulnak 1-8. osztályig. Az 1-2. osztályban a heti 2x25 perces foglalkozásokat csoportbontásban tanítjuk, mivel elsősorban a kommunikációs képességek fejlesztése a célunk. Alsó tagozaton a csoportok kialakításánál elsősorban az osztályközösségeket vesszük alapul. A felső tagozaton képességek alapján alakítjuk ki a csoportokat a tanév elején elvégzett felmérés alapján. A csoportok átjárhatóak.  Matematika és anyanyelv oktatása csoportbontásban Két épületes iskolaként a legnagyobb problémánk 4. osztály után a jó képességű gyerekek itt tartása. Az alapműveltség megszerzéséhez, a továbbtanuláshoz

nélkülözhetetlen

a

tantárgyak

csoportbontásban történő oktatása.  A technika, informatika órák oktatása csoportbontásban

110

képességek

szerinti

A tárgyi feltételek - a fél osztály létszámának megfelelő számítógép indokolják az informatika csoportbontásban történő oktatását a felső tagozaton. A technika tantárgyat elsősorban balesetvédelmi okok – speciális eszközhasználat - miatt oktatjuk csoportbontásban. Mivel a 8. évfolyamon a kerettanterv már nem írja elő a technika, életvitel és gyakorlat oktatását, ezért az informatika tantárgyat ezen az évfolyamon a kémiával bontjuk. Így a tanulóknak több lehetőségük nyílik kísérletek elvégzésére. A táblázat a csoportbontásokat mutatja évfolyamonként Tantárgyak

Évfolyamok

angol-német

1-8.

informatika-technika

5-7.

informatika- kémia

8.

magyar-matematika

5-8.

 A projektórákat a 6-8. évfolyamon tömbösítve szervezzük meg. Havonta egy nap a tanulók projektnapon vesznek részt, amikor a pedagógusok egymást felváltva szervezik meg a projektfoglalkozásokat, a projekt tanterve, tanmenete alapján.  Iskolánkban a tanórán kívüli tevékenységek változatos kínálatát biztosítjuk: a különleges bánásmódot igénylő tanulók felzárkóztató ill. tehetséggondozó foglalkozásai, szakkörök, sportfoglalkozások, ebéd, önálló munka, udvari játék, hittan, különórák stb. Arra törekszünk, hogy a gyerekek szabadidejét tartalmasan, egyben az egészséges életmód szempontjait és a jogszabályi előírásokat figyelembe véve alakítsuk. 4.12. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként egy alkalommal, április-május hónapban. Az alábbiakban felsorolt felméréseket 1-8. osztályig mérjük, így a gyerekek fejlődését 6-14 éves korig nyomon követhetjük. A mérések eredményéről tájékoztatjuk a 111

szülőket is. Amennyiben szükséges, akkor velük együtt beszéljük meg a legfontosabb teendőket.

A fizikai és motorikus képességek mérésére alkalmas tesztek jellemzői:  egyszerűek,  kevés szerigényűek, és bárhol végrehajthatók,  megmutatják a gyerekek fizikai felkészültségének mértékét. A mérések elvégzésekor a következő szempontok betartására ügyelünk:  először az izomerő tesztet vagy izomerőt mérő teszteket és utoljára az állóképességi futást végezzük,  a tanulóknak mindig megfelelő pihenési időt kell hagyni, a tesztek között,  a motiváció nagyon fontos, miért végeztetjük,  összehasonlítási lehetőséget nyújtunk hol áll a tanuló (személyre szólóan): -

tavalyi eredményhez képest,

-

vagy az osztályátlaghoz képest,

 ha kéri az iskolaorvos, illetve a Központi Adatfeldolgozó elküldjük az értékelést. Iskolánkban szempontjából

egyszerű

vizsgálati

leglényegesebb

módszerként

kondicionális

a

terhelhetőség/egészség

képességek

méréséhez

a

HUNGAROFIT módszert alkalmazzuk. Ez a tesztrendszer terhelhetőséggel/egészséggel összefüggő objektív mérés. Alapmérések a HUNGAROFIT módszer minősítéséhez:

Mini Hungarofit (1+4 motorikus próbában elért teljesítmény alapján) Helyből távolugrás (cm): Az alsó végtag dinamikus erejének mérése. Kiinduló helyzet: a tanuló az elugró vonal mögé ál úgy, hogy a cipője orrával a vonalat nem érinti.

112

Feladat: térdhajlítás – ezzel egy időben páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés, - majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Érkezés: az utolsó nyom és az elugró vonal közötti távolságot mérjük cmben. Három kísérletből a legjobbat értékeljük. Hasonfekvésből törzsemelés folyamatosan (4 perc/db): A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése. Kiinduló helyzet: a tanuló hason fekszik úgy, hogy az homlokával megérinti a talajt és mindkét karja laza tarkótartás helyzetében van. A lábakat nem kell leszorítani. Feladat:

1. ütem törzsemelést végez

2. ütem összeérinti a könyökét az álla alatt 3. ütemre visszanyit oldalsó középtartásba 4. ütem törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Hanyattfekvésből felülés folyamatosan (4 perc/db): A hasizmok erő-állóképességének mérése. Kiinduló helyzet: a tanuló torna szőnyegen a hátán fekszik és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja, talpa a

talajon. Laza

tarkótartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló felül, könyökével megérinti azonos oldalon a combokat. Hanyatt fekvés és újabb felülés következik folyamatosan. A lábakat nem kell leszorítani! Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma. Fekvőtámaszban karhajlítás folyamatosan kifáradásig (db): A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar) Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg

113

kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Cooper-teszt futással (12 perc/m): Az aerob állóképesség mérése. Feladat: minden tanuló a tőle telhető legnagyobb intenzitással fusson,- kocogjon 12 percig közel azonos sebességgel úgy, hogy futás közben ne alakuljon ki tartósan oxigénhiány. Értékelés: a megtett táv méterekben. Értékelési rendszer A vizsgálati módszerhez tartozó megbízható értékelési és minősítési rendszer, nagyszámú mérési eredményen alapul. Az elérhető' maximális pontérték: 140 pont I. Aerob állóképességé maximálisan:

77 pont

II. Izomerő-állóképesség maximálisan:

63 pont

A MINI Hungarofít tesztrendszer legfőbb értékelési formái Szóbeli és írásbeli értékelés testnevelési órán, sportfoglalkozáson, edzésen: -

értékelés pontértékelés formájában,

-

értékelés mennyiségi mutatókkal,

-

értékelés érdemjegyekkel,

-

az értékelési formák kombinációja.

A minősítési rendszer kategóriái:

0-

20,5 pont

IGEN GYENGE

21-

40,5 pont

GYENGE

41-

60,5 pont

KIFOGÁSOLHATÓ

61-

80,5 pont

KÖZEPES JÓ

81 - 100,5 pont

KIVÁLÓ

101 - 120,5 pont 114

121-140,0 pont

EXTRA

A minősítési rendszer kategóriáinak értelmezése

IGEN G YENG E Gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen

fáradtnak,

kimerültnek

érzi

magát.

Figyelem

terjedelmének,

tartósságának növeléséhez, közérzetének - átmeneti - javításához igen gyakran különféle élénkítő szerek, esetenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly feladat elé állítják.

GYENGE Az egésznapi tevékenységétől még gyakran fárad el annyira, hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra, ezért estére sokszor fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát. KIFOGÁSOLHATÓ A rendszeres mindennapi tevékenységétől ugyan már ritkán fárad el, de a váratlan többletmunka még erősen igénybe veszi.

KÖZEPES Eléri azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy az egészséges létezése stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. Rendszeres, heti 2-3 óra testedzéssel a továbbiakban törekedjen arra, hogy a későbbi élete folyamán is egészsége megőrzése érdekében legalább ezt a szintet megtartsa. JÓ 115

Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban, illetve amatőr szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek. Ha valaki arra az elhatározásra jut, hogy élsportoló szeretne lenni, legjobb, ha minél előbb hozzákezd az alapvető kondicionális képességeinek magasabb szintre fejlesztéséhez. KIVÁLÓ Aki ezt a szintet eléri már joggal reménykedhet abban, hogy speciálisan is olyan jól terhelhető fizikailag, hogy néhány sportágban már akár élsportoló is lehet.

EXTRA Ha valaki ezt a szintet eléri és megtartja, akkor az általános fizikai teherbíróképessége területén elérte azt a szintet, hogy fizikailag kiválóan terhelhető. Az eddigi vizsgálataink szerint, ez egyben azt is jelenti, hogy alkalmassá vált szinte valamennyi sportágban olyan rendszeres, magas szintű sportági specifikus edzés elvégzésére, hogy nemzetközi szinten is csúcsteljesítményt érjen el. Élsportolóknak 19 év felett is az egész sportpályafutásuk alatt folyamatos odafigyeléssel arra kell törekedni, hogy az

általános

fizikai

teherbíró-képesség

szintjét

a

sportághoz

szükséges

„megkívántság" szintjén tartsák. Az

általános

fizikai

teherbíró-képesség

fejlettsége

akkor

tekinthető

kiegyensúlyozottnak/harmonikusnak, ha a próbázó a vizsgálat során elért összes pontszámainak legalább a felét az aerob állóképesség mérésére alkalmazott próbában szerzi meg.

4.13. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 4.13.1. A környezeti nevelés általános alapelvei: - a fenntartható fejődés; - a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések; - a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései;

116

- alapvető emberi szükségletek; - emberi jogok; - demokrácia; - elővigyázatosság; - biológiai és társadalmi sokféleség; - az ökológiai lábnyom. Célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: - a környezettudatos magatartást és életvitelt; - a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt; - a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát; - a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését; - a rendszerszemléletet; - tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését; - az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket. 4.13.2. Az egészségnevelés általános alapelvei  Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíteni a tanulók és a tantestület egészségének a védelmét.  Az iskola a szocializációnak olyan színtere legyen, ahol az egészséges, harmonikus

életvitelt

megalapozó

szokásokat,

magatartásmintákat

tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk. Az egészséges életmódot szolgáló tevékenységi formák, az egészségbarát viselkedés mindenkinek személyiségtulajdonságává váljon.  Együttműködést kialakítani a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek valamint a szülő és a diákok között, annak érdekében, hogy az iskola mintául szolgáljon, mint egészséges környezet.  Segíteni a diákokat, az iskola dolgozóit, a diákokon keresztül a családokat egészségük megőrzésében. 117

 Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot bevezetni, amely figyelembe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, elismeri az erőfeszítéseket, a szándékokat, támogatja az egyén előrejutását. Célkitűzéseink  Az egészséggel, a közérzettel és az életmóddal összefüggést mutató tényezők mind szélesebb körű feltárása.  Gondoskodnunk kell a rendszeres szellőztetésről, megfelelő berendezésekről, világításról, a napi munkarendről, mozgáslehetőségekről.  Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete  Az egészséges testtartás, a mozgás fontossága  Az étkezés, táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe  A betegségek kialakulásának megelőzése 

A barátság, a párkapcsolatok szerepe az egészségmegőrzésben,

 A tanulás és a tanulás technikái  Az idővel való gazdálkodás szerepe  A rizikóvállalás és határai  A szenvedélybetegségek elkerülése  A tanulási környezet alakítása  A természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége  Az egészséges személyiségfejlődés elősegítése  Az egészséges táplálkozás, a mindennapi testmozgás megvalósulása  A dohányzás, alkoholfogyasztás és kábítószer használat megelőzése  Az iskolán belüli durvaság és bántalmazás megelőzésére

4.14. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei

4.14.1. A magatartás értékelésének elvei

118

 A tanuló magatartás érdemjegye az életkori sajátossághoz igazodva fejezi ki a közösséghez, annak tagjaihoz való viszonyát /felelősségérzet, a közösség érdekében végzett tevékenység, viselkedés, hangnem/.  A magatartás értékelésekor a tanuló életkori sajátosságaihoz mérten a tanuló fegyelmezettségét, viselkedését, társaival, tanáraival való kapcsolatát vesszük figyelembe.  A tanórai és tanórán kívüli tevékenységek során tanúsított viselkedést, hozzáállást és az osztályért, iskoláért végzett közösségi munkát is beszámítjuk az értékelésbe.  Az értékelés során figyelembe vesszük a tanuló személyiségének előző évhez viszonyított pozitív vagy negatív változását.  A magatartás minősítésrendszerét az osztályfőnök a tanév elején ismerteti a tanulókkal és a szülőkkel.  Tanulóinktól megköveteljük a házirend, az iskola követelményeinek ismeretét, azok betartását, betartatását.

A magatartás minősítésének szempontjai:  a közösség érdekeivel való azonosulás mértéke,  a tanuló viszonya az iskola értékrendjéhez,  a közösségbe való beilleszkedés, mások beilleszkedésének segítése,  a közösség érdekében végzett tevékenység,  aktív szerepvállalást a közösség előtt álló feladatok megoldásában,  az iskolába járási fegyelme,  a házirend szabályainak betartása,  a tanuló társaihoz való viszonya (segítőkészség, szolidaritás, stb.),  a

tanáraival,

az

iskola

dolgozóival

szemben

tanúsított

magatartása

(udvariasság),  beszédstílusa, a kulturált magatartás szabályaihoz való viszonya az iskolában,  a tanuló korábbi magatartásához képest történt (pozitív vagy negatív irányú) változás,  magaviselet a tanórákon, a szünetekben, egyéb szabadidős tevékenységek, iskolai programok során(a fegyelmezettség szintje),

119

4.14.2. A szorgalom értékelésének elvei  A szorgalom értékelése az egyéni képességeket és körülményeket mérlegelve a tanulmányi munkához való viszonyt fejezi ki /rendszeresség, pontosság, önállóság, kötelességtudat/.  A

szorgalom

értékelésénél

a

tanuló

életkori

sajátosságaihoz

mért

teljesítményét, a tanuláshoz, feladatainak ellátásához való viszonyulását minősítjük.  Az

értékelésnél

törekedni

kell

a

realitásra

és

a

körültekintő

megalapozottságra. Az értékelés segítőszándékú, előremutató.  A szorgalom minősítésrendszerét az osztályfőnök a tanév elején ismerteti a tanulókkal és a szülőkkel. A szorgalom minősítésének szempontjai:  tanuláshoz való hozzáállás, aktív tanórai részvétel,  egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény,  kötelességtudó, pontos, megbízható, önálló munkavégzés,  tanórán kívüli információk felhasználása, szorgalmi feladatok, tanulmányi versenyeken, iskolai programokon való részvétel, többletmunka.  a tanuló tudás iránti igénye (szelektál-e a tárgyak között vagy minden tárgyat igyekszik tanulni),  a tanuló feladattudata (kötelező feladatai megoldásának, elkészítésének minősége, igényessége, rendszeressége),  a tanuló írásos és manuális munkáinak külalakja, iskolai felszerelésére vonatkozó igényessége (pl. gyakran otthon hagy-e kötelező felszerelési tárgyat),  a szorgalomjegyben tükröződnie kell a változásnak (a korábban tanúsított szorgalom javulásának vagy romlásának), A magatartás és szorgalom minősítésének követelményeit és formáit az iskola házirendje tartalmazza.

120

Mind a magatartás, mind a szorgalom értékelése a tanulói személyiség alakításának, a tudás megszerzésére irányuló tevékenység segítésének eszköze. Nem

szabad

a

tanuló

magatartását

és

szorgalmát

mereven,

a

személyiségvonásainak figyelmen kívül hagyásával értékelni. Az értékelés nem tükrözhet tanári rokon- vagy ellenszenvet. A minősítés nem büntetés és nem megtorlás, hanem folyamatos értékelés: célja minden esetben a nevelés, a jobbítás, a segítségnyújtás. 4.14.3. A jutalmazás, elmarasztalás elvei  A tanulmányi és közösségi munkáért kapható jutalmak célkitűzései, elvárásai mindig reálisak, teljesíthetőek legyenek.  A jutalmazásnak a tanuló személyiségfejlesztésében is nagy szerepe van, soha ne legyen öncélú.  Tanulóinkat arra ösztönözzük, hogy példamutató magatartásukkal, kiváló tanulmányi eredményükkel pozitív példát mutassanak társaik számára.  A kiemelt figyelmet igénylő tanulók esetében figyelembe vesszük az egyéni adottságokat, az esélyegyenlőség elve alapján járunk el.  Tanulóinkkal a jutalmazás szempontjait megismertetjük. Minden esetben tudatosítjuk bennük, hogy milyen teljesítményért kapták az adott jutalmat.  A jutalmazott tanuló eredményéről minden esetben tájékoztatjuk az osztály ill. iskolaközösséget (faliújság, iskolagyűlés, honlap, iskolaújság stb.). Az iskola azt a tanulót jutalomban részesíti, aki képességeihez mérten:  példamutató magatartást tanúsít,  folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,  az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,  iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,  bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez.

A fegyelmező intézkedések elvei

121

 Az

a

tanuló,

szándékosan

aki vagy

a

tanulói

jogviszonnyal

gondatlanul

megszegi,

kapcsolatos fegyelmező

kötelességeit intézkedésben

részesíthető.  Alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait és a terhére rótt kötelességszegés súlyát.  A büntetésről a szülőket a megfelelő indoklással értesíteni kell.  A

büntetésnek

mindig

nevelő

célzatúnak

kell

lennie.

A

gyermek

felelősségtudatának elmélyítése érdekében fontos, hogy tanulja meg vállalni tettei következményét.  A büntetés kiszabása után lehetőséget adunk a tanulónak arra, hogy helyrehozza az általa elkövetet hibát, és figyelmet fordítunk arra, hogy ebben a közösség támogassa.  A közösség tájékoztatása a vétségről és az érte járó büntetésről mindig legyen korrekt, mindeközben az érintett személyek emberi méltóságát nem sértheti.  Tanulóinkkal az elmarasztalás szempontjait megismertetjük. Minden esetben tudatosítjuk bennük, hogy milyen vétségért kapták az adott büntetést. A tanulók jutalmazásának és elmarasztalásának formáit, eljárásait az iskola házirendje tartalmazza. 4.15. A településen élő német nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag Az 5. évfolyamon a hon- és népismeret tantárgy tananyagába került beépítésre a német népismeret tananyaga. 5. Az iskola pedagógiai programjának hatályba lépése A pedagógiai program a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26.§(5) bekezdése alapján a jóváhagyást követő 2013-14-es tanévtől felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Hatályos: módosításig 6. A pedagógiai program nyilvánossága 122

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 82.§ - ának megfelelően a pedagógiai program egy-egy példányát mindkét iskolaépület könyvtárában elhelyezzük, ahol a tanulók és a szülők is szabadon megtekinthetik, továbbá az iskola honlapján is el lehet olvasni.

Takács Éva

2014. szeptember 19.

igazgató

123

A BUDAFOKI HERMAN OTTÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK VÉLEMÉNYEZÉSE ÉS ELFOGADÁSA A Budafoki Herman Ottó Általános Iskola szakmai munkaközösségei kijelentik, hogy a 20/2012-es EMMI rendelet 118.§. (3) bekezdésének értelmében biztosított véleményezési jogukkal éltek. 2014. szeptember 19. …………………………………………….. …………………………………………….. …………………………………………….. A Budafoki Herman Ottó Általános Iskola szülői szervezete kijelenti, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 73. § (1) bekezdésének ill. a 20/2012-es EMMI rendelet 122.§ (9) bekezdésének értelmében biztosított véleményezési jogával élt. 2014. szeptember 19. ……………………………………………. az ISZSZ elnöke A Budafoki Herman Ottó Általános Iskola diákönkormányzata kijelenti, hogy a 20/2012-es EMMI rendelet 120.§ (5) bekezdésének értelmében biztosított véleményezési jogával élt. 2014. szeptember 19. …………………………………………….. az iskolai diákönkormányzat vezetője ……………………………………………. diákelnök A Budafoki Herman Ottó Általános Iskola Intézményi Tanácsa kijelenti, hogy a 20/2012-es EMMI rendelet 121.§ (7) bekezdésének értelmében biztosított véleményezési jogával élt.

2014. szeptember 19.

............................................................... az Intézményi Tanács elnöke

124

Elfogadó határozat

A Budafoki Herman Ottó Általános Iskola nevelőtestülete a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26. § (1) és 70 § (2) bekezdésének értelmében biztosított jogánál fogva kijelenti, hogy az iskola pedagógiai programjának módosítását 2014. június 25-én elfogadta.

…………………………………………………… igazgató Záradék:

A Pedagógiai programban foglaltakkal a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26. § (1) bekezdésének értelmében biztosított jogánál fogva a fenntartó egyetért.

…………………………………….. fenntartó aláírása A Pedagógiai programban foglaltakkal a többletkötelezettség tekintetében a működtető egyetért. …………………………………………….. működtető

125

1. melléklet

Budafoki Herman Ottó Általános Iskola 1222. Budapest Pannónia u. 50.

Vizsgaszabályzat

Takács Éva igazgató

126

A vizsgaszabályzat célja

A tanulmányok alatti vizsgák megszervezésével, lebonyolításával kapcsolatos szabályok, eljárásrend rögzítése, amelyeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI- rendelet 64-72.§-ai alapján állítottunk össze.

A vizsgaszabályzat hatálya

A vizsgaszabályzat a pedagógiai program 1. mellékleteként 2013. szeptember 1jétől lép hatályba felmenő rendszerben. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozó vizsgára jelentkezik,  akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira  akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

A tanuló osztályzatait az év közben nyújtott teljesítménye és érdemjegyei alapján vagy tanulmányok alatti vizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell értékelni.

A tanulmányok alatti vizsgán értjük:  az osztályozó vizsgát,  a különbözeti vizsgát,  a pótló vizsgát,  a javítóvizsgát.

127

Osztályozó vizsgát akkor kell tenni a tanulónak a félévi illetve év végi osztályzat megállapításához, ha  felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,  engedélyezték,

hogy

egy

vagy

több

tantárgy

tanulmányi

követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,  az 51.§ (7) bekezdés a) és f) pontjában meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,  tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Különbözeti vizsgát akkor tehet a tanuló, ha a külföldön megszerzett bizonyítvány alapján nem lehet megállapítani, hogy tanulmányait mely évfolyamon folytassa. Pótló vizsgát tehet az a tanuló, aki a vizsgáról, neki fel nem róható okokból – mely nem a vizsgázó gondatlan vagy szándékos magatartásából ered - elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról a vizsga befejezése előtt távozik. Javítóvizsgát tehet az a tanuló, aki  a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,  az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról neki felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül távozik. A vizsgák eljárásrendje A tanítási év lezárását jelentő osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Osztályozó vizsgát az iskola a tanév folyamán bármikor szervezhet. A vizsgára az iskola által kibocsátott formanyomtatványon lehet jelentkezni. A különbözeti vizsgát tanév elején és félévkor tehet a tanuló, ezen kívül igény szerint kijelölhető más időszak is.

128

Osztályozó és különbözeti vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell vizsga időszakot kijelölni, melyek időpontjáról a tanulót a vizsgára történő jelentkezéskor tájékoztatni kell. A vizsga várható időpontjait az igazgató jelöli ki. A vizsga pontos időpontjáról a vizsgázó és a szülő/gondviselő a vizsga előtt egy hónappal értesítést kap. A vizsgára való jelentkezést a szülő/gondviselő írásban nyújtja be az iskola igazgatójának legkésőbb a kijelölt időpont előtt két héttel. Javítóvizsgát az iskola igazgatója által kijelölt időpontban - augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban - tehetnek a tanulók. Pótló vizsgát az igazgató engedélyével az adott napon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban tehet a vizsgázó. A fentiektől eltérő vizsga időpontot az igazgató vagy a kormányhivatal vezetője engedélyezhet. Tanulmányok alatti vizsgát független vizsgabizottság előtt vagy abban az oktatásinevelési intézményben tehet a tanuló, mellyel tanulói jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott vizsga nem ismételhető. Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben lehetőség van rá, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni. A vizsgabizottság elnökét és tagjait az igazgató, független vizsgabizottság esetén a kormányhivatal jelöli. A vizsgabizottság munkáját és a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. Az igazgató a feladat ellátása során  dönt minden olyan – vizsgával kapcsolatos kérdésben, melyet a szabályok nem utalnak más hatáskörbe,  írásban kiadja az előírt megbízatásokat, gondoskodik a helyettesítésről,  ellenőrzi a vizsgázatás rendjének megtartását,

129

 minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan és pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért. Ennek keretében  meggyőződik arról, hogy a vizsgázó jogosult-e a vizsga elkezdésére, teljesítette az előírt feltételeket, kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását,  vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit,  átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, és a jogszabályban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait  a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el. A kérdező tanár az lehet, aki az adott tantárgyat az Nkt. 3 melléklete szerint taníthatja. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el és legfeljebb tizenhét óráig tarthat. Az írásbeli vizsga szervezésére vonatkozó szabályok A tanulónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelenni a vizsga helyszínén. A teremben az ülésrendet úgy kell kialakítani, hogy a tanulók egymást ne zavarhassák, segíthessék. Egy napra legfeljebb három írásbeli vizsga szervezhető. Az írásbeli vizsgák között legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. Az írásbeli vizsgára – az íróeszközök kivételével – a segédeszközökről az iskola gondoskodik. Az írásbeli vizsgán az iskola bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapon kell dolgozni, melyen fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, a dátumot és a tantárgy megnevezését. A rajzok kivételével – melyek ceruzával készíthetők – minden más írásbeli munkát tollal kell elkészíteni. Ha a vizsga előírja a számológép vagy számítógép használatát, erről az iskolának kell gondoskodnia.

130

Az írásbeli feladatok megválaszolására maximálisan biztosított idő tantárgyanként hatvan perc. Bármilyen rendkívüli esemény miatt kiesett időt pótolni kell. Ha a vizsgáztató pedagógus szabálytalanságot észlel, a vizsgázó feladatlapjára ráírja a szabálytalanság tényét és időpontját, majd aláírva visszaadja a vizsgázónak. A pedagógus a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedéseket az iskola igazgatójának jelenti, aki kivizsgálja a bejelentést, minderről jegyzőkönyvet készít, melyet a pedagógus, az igazgató és a vizsgázó ír alá. A szóbeli vizsga szervezésére vonatkozó szabályok A szóbeli vizsgán a vizsgázónak legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a feleletet megelőzően. A teremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A szóbeli vizsgán a feleltetés időtartama tantárgyanként nem lehet több 15 percnél. A vizsgázó önállóan, segítség nélkül felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni, vagy a felelet során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat. A vizsgabizottság tagjai a felelettel kapcsolatban kérdéseket tehetnek fel, ha a vizsgázó feleletét befejezte, vagy önhibájából nem tudja folytatni vagy súlyos tárgyi, logikai hibát vét. Ha vizsgázó befejezi a feleletét, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. A szóbeli vizsgán észlelt szabálytalanságok estén az írásbeli vizsgánál leírtak szerint kell eljárni. Ha a vizsgázó a feleletét befejezte, számára legalább tizenöt perc pihenőidőt kell biztosítani, mely alatta vizsgahelységet elhagyhatja. Sajátos

nevelési

igényű

vagy

beilleszkedési,

tanulási,

magatartási

nehézséggel küzdő tanulók vizsgáira vonatkozó szabályok Sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók esetében, a vizsgázó szakértői véleménnyel megalapozott kérésére az igazgató engedélye alapján: 131

 szóbeli vizsgán a felkészülési időt tíz perccel meg kell növelni  lehetővé kell tenni, hogy a vizsgázó az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használhassa  szóbeli vizsgát írásban teheti le  írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet.

A tanulmányok alatti vizsgák dokumentálása A tanulmányok alatti vizsgákról tanulónként és tantárgyanként jegyzőkönyvet kell kiállítani. A jegyzőkönyvön fel kell tüntetni az iskola nevét, OM azonosítóját és címét. A jegyzőkönyv tartalmazza:  a tanuló nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, anyja születéskori nevét, lakcímét, annak az iskolának a megnevezését, mellyel a tanuló jogviszonyban áll,  a vizsgatárgy megnevezése mellett a) az írásbeli vizsga időpontját, értékelését, b) a szóbeli vizsga időpontját, a feltett kérdéseket, a vizsga értékelését és a kérdező tanár aláírását, c) a végleges osztályzatot,  a jegyzőkönyv kiállításának helyét és idejét,  az elnök, a jegyző és a vizsgabizottság tagjainak nevét és aláírását. Az osztályozó, (pótló vizsga) vizsga eredményét az osztályfőnök a vizsgáról készült jegyzőkönyv alapján az osztálynaplóban rögzíti, valamint - félévkor az értesítőben (ellenőrzőben), - év végén a bizonyítványban és a törzslapon a megfelelő záradékkal kell feltüntetni. A javítóvizsga (pótló vizsga) eredményét a vizsgáról készült jegyzőkönyv alapján az osztályfőnök az osztálynaplóban rögzíti, a bizonyítványban és a törzslapon a megfelelő záradékkal tünteti fel.

132

Az alkalmazott záradék szövegét a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 1. mellékletében szereplő Az iskolák által alkalmazott záradékok alapján kell alkalmazni. Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt követelményeket, a tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja a tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként eltiltottak az adott iskolában a tanév folytatásától. Az évfolyam megismétlése – kivéve, ha a tanuló betöltötte a tizenhatodik életévét és nem végezte el az általános iskola hatodik osztályát – nem tagadható meg abban az iskolában, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A tanuló bizonyítványának kiadását az iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg. Az osztályozó vizsgához felhasznált nyomtatvány száma: A.Tü.950.r.sz. A vizsgatárgyak követelményei az iskola házirendjének 1. mellékletében találhatóak.

133