A HERMAN OTTÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA

A HERMAN OTTÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A Herman Ottó Általános Iskola Pedagógiai Programja

T ARTALOM NEVELÉSI PROGRAM ........................................................................................................... 6

1. 1.1

Bevezető ................................................................................................................................................................... 6

1.2

Az intézmény bemutatása ................................................................................................................................... 7

1.2.1 1.2.2 1.2.3 1.2.4 1.2.5 1.2.6

Az Iskola arculata ...................................................................................................................................7 Tárgyi feltételek ......................................................................................................................................7 Az iskola meglévő kapcsolatrendszere ...................................................................................................8 Az iskola népszerűsítésének formái ........................................................................................................8 Jövőkép ...................................................................................................................................................8 Küldetésnyilatkozat .................................................................................................................................9

1.3

Pedagógiai alapelvek ............................................................................................................................................ 9

1.4

A pedagógiai munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ....................................................................... 11

1.4.1 1.4.2 1.4.3 1.4.4 1.4.5 1.4.6

Pedagógiai célok ...................................................................................................................................11 A célokból adódó feladatok ..................................................................................................................12 A pedagógiai célok megvalósítását szolgáló eszközök, tevékenységek, eljárások ...............................13 A nevelés-oktatás egyes színterein a célok megvalósulását jelző sikerkritériumok ..............................14 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..............................................................15 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .....................................................................................17

A személyiség- és közösségfejlesztést szolgáló tevékenységek ........................................................... 18

1.5 1.5.1 1.5.2 1.5.3 1.5.4 1.5.5

A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek .....................................18 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység .................................................................19 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ....................................................................20 Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenység ................................................21 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ............................................................................22

1.6 A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái továbbfejlesztésének lehetőségei ............................................................................................................................................................................. 23 Az iskolaotthonos nevelés................................................................................................................................. 24

1.7

HELYI TANTERV ................................................................................................................... 25

2

2.1 Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, tananyag, követelmények ............................................................................................................ 25 2.1.1 2.1.2 2.1.3 2.1.4

Az alsó tagozat tantárgyai kötelező és választható tanórai foglalkozásai és azok óraszámai ...............25 A felső tagozat tantárgyai, kötelező és választható tanórai foglalkozásai és azok óraszámai ...............26 A NAT műveltségi területeinek megjelenése a tantárgyakban 1-4. évfolyamon ..................................27 A NAT műveltségi területeinek megjelenése a tantárgyakban 5-8. évfolyamon ..................................28

2.2

Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ..... 38

2.3

Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ...................................................................................... 39

2.4

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái .................... 39

2

A Herman Ottó Általános Iskola Pedagógiai Programja A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei ......................... 39

2.5 2.5.1 2.5.2 2.5.3 2.5.4 2.5.5

Magatartás értékelésének követelményei 1-4. osztályban.....................................................................39 Magatartás értékelésének követelményei 5-8. osztályban.....................................................................40 Szorgalom értékelésének követelményei 1-4. osztályban .....................................................................40 Szorgalom értékelésének követelményei 5-8. osztályban .....................................................................41 A tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formái .....................41

2.6 Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya....................................................................................................................................................... 42 2.6.1 Az írásbeli számonkérés fajtái ..............................................................................................................44 2.6.2 Szóbeli számonkérés .............................................................................................................................45 2.6.3 Felmérés és vizsga ................................................................................................................................45 2.6.4 Az otthoni /napközis és tanulószobai/ felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai .....................................................................................................................45 2.6.5 Az egyes modulok értékelése ................................................................................................................46

A tanulók fizikai állapotának méréséhez használt módszerek .............................................................. 46

2.7 2.7.1 2.7.2 2.7.3

Kötelező felmérések – kondicionális képességek .................................................................................46 Választható felmérések – kondicionális képességek .............................................................................47 Készség- képesség felmérések ..............................................................................................................47

Nem szakrendszerű oktatás .............................................................................................................................. 47

2.8

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM .................................................................................. 49

3 3.1

3.1.1 3.1.2 3.1.3

3.2 3.2.1 3.2.2 3.2.3

Helyzetkép ............................................................................................................................................................. 49 Belső erőforrások ..................................................................................................................................49 Külső erőforrások ..................................................................................................................................49 Anyagi erőforrások ...............................................................................................................................50

Jövőkép, célok ...................................................................................................................................................... 50 Hosszú távú célok .................................................................................................................................50 Középtávú célok....................................................................................................................................50 Rövid távú célok ...................................................................................................................................51

3.3

Tanórai és tanórán kívüli egészségnevelés .................................................................................................. 51

3.4

Egészséges táplálkozás ...................................................................................................................................... 56

3.4.1

Iskolai büfé ...........................................................................................................................................56

3.5

Veszélyes anyagok .............................................................................................................................................. 56

3.6

A barátság, a párkapcsolatok és az emberi szexualitás ............................................................................ 56

3.7

Parlagfű mentesítési program .......................................................................................................................... 57

3.8

Balesetvédelmi rendszabályok megismerése, alkalmazása .................................................................... 57

3.9

Mindennapos testnevelés................................................................................................................................... 57

3.9.1 3.9.2 3.9.3

3.10

A tanulók fizikai állapotának mérése és minősítése ..............................................................................58 A) Az oktatás területén ........................................................................................................................58 B) az egészségügy területén ..................................................................................................................58

Az iskola egészségügyi szakemberei: védőnő, iskolaorvos ................................................................... 59

3


KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ........................................................................... 60

4

A környezeti nevelés .......................................................................................................................................... 60

4.1 4.1.1 4.1.2

A környezeti nevelés fogalma ...............................................................................................................60 Az alapelveket szabályozó jogi háttér ...................................................................................................60

Helyzetelemzés, helyzetkép ............................................................................................................................. 61

4.2 4.2.1 4.2.2 4.2.3

Az iskola ...............................................................................................................................................61 A község - Felsőpakony földrajzi helyzete, településtörténete .............................................................61 Erőforrások ...........................................................................................................................................62

A környezeti nevelés alapelvei, jövőkép, célok ......................................................................................... 64

4.3 4.3.1 4.3.2 4.3.3

Rendszerszemléletre nevelés .................................................................................................................65 Az alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása ...................................................................65 A globális összefüggések megértése .....................................................................................................65

Konkrét célok ........................................................................................................................................................ 66

4.4 4.4.1 4.4.2 4.4.3 4.4.4

Hagyományok ápolása ..........................................................................................................................66 Hosszú távú céljaink .............................................................................................................................66 Közép távú céljaink ...............................................................................................................................66 Rövid távú célok, feladatok és sikerkritériumok ...................................................................................66

A környezeti nevelés színterei iskolánkban ................................................................................................ 67

4.5 4.5.1 4.5.2 4.5.3 4.5.4 4.5.5

Az összes tantárgy tanórai foglalkozásai .............................................................................................67 Tanórán kívüli tevékenységek...............................................................................................................67 Módszerek .............................................................................................................................................68 Kommunikáció ......................................................................................................................................73 Minőségfejlesztés ..................................................................................................................................73

FOGYASZTÓVÉDELMI PROGRAM ............................................................................... 74

5 5.1

Az iskolai fogyasztóvédelem főbb alapelvei ............................................................................................. 74

5.2

A fogyasztóvédelem jogi szabályozása (jogi háttere) .............................................................................. 74

5.3

A fogyasztóvédelmi oktatás célja ................................................................................................................... 74

5.4

A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai teendők főbb lehetőségei, alapteendői .................... 75

5.5

A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban, az egyes tantárgyak keretein belül ............ 75

5.6

A feladatok megvalósításának módszertani elemei .................................................................................. 76

5.7

Sikerkritériumok .................................................................................................................................................. 76

5.7.1 5.7.2

6 7

Sikeresnek tekinthető a célkitűzésünk rövidtávon ................................................................................76 Sikeresnek tekinthető a célkitűzésünk Hosszú távon ............................................................................76

ZÁRADÉK .................................................................................................................................. 80 MELLÉKLETEK ..................................................................................................................... 81 7.1.1 7.1.2 7.1.3 7.1.4

Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök .................81 Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként) .............81 Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök ...............................81 Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök ..........................................81

4

A Herman Ottó Általános Iskola Pedagógiai Programja 7.1.5 7.1.6 7.1.7 7.1.8 7.1.9 7.1.10 7.1.11 7.1.12 7.1.13 7.1.14 7.1.15 7.1.16 7.1.17 7.1.18 7.1.19 7.1.20

7.2 7.2.1

Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök .............................................81 A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök .................82 A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök ..................................................................82 Az angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök ...............................................................82 A német nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök ................................................................83 A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök ...................................83 Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök ..........................................................83 A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök ...............................83 A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök ......................................................................84 Biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök .....................................................................84 Az egészségtan tanítását segítő felszerelések és taneszközök ..........................................................85 A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök .....................................................................85 Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök .............................................................85 A felső tagozat rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök ....................................................85 A felső tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök.........................................86 A felső tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök.....................................86

2. Sz. Melléklet ..................................................................................................................................................... 87 Vizsgaszabályzat ...................................................................................................................................87

5


1. NEVELÉSI PROGRAM 1.1 B EVEZETŐ Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A közoktatási törvény szabályozásából következően minden jelenleg működő iskola rendelkezik pedagógiai programmal. A pedagógiai program az iskola pedagógiai stratégiai terve, amely hosszú illetve középtávra – az intézményben működő évfolyamok számához kapcsolódva legalább egy képzési ciklusra – határozza meg az iskolában folyó nevelés-oktatás rendszerét: céljait, feladatait és tevékenységeit. A pedagógiai program ebből következően az iskola szakmai önmeghatározásának dokumentuma, egyben szakmai autonómiájának biztosítéka is. A pedagógiai programban, mint stratégiai tervben foglaltak akkor valósíthatók meg, ha ahhoz kapcsolódva: - évente meg vannak határozva az aktuális célok és - az ehhez kapcsolódó feladatokat teljesülnek. A pedagógiai program megvalósításának meghatározó feltétele az iskola éves, rövid távú pedagógiai célokat és feladatokat is tartalmazó munkatervének elkészítése és végrehajtása. A pedagógiai program tartalmát a következő jogszabályok és dokumentumok határozzák meg: - az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, - a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) kormányrendelet, - a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM-rendelet, - a 32/1997. (XI. 5.) MKM-rendelet a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, - a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről, - az intézmény alapító okirata. Az oktatás-nevelés szakaszai: - az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető, - a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő, - az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó, - a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz. A bevezető és a kezdő szakaszban nem szakrendszerű, az alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozása időkeretének maximum 25-50%-ban nem szakrendszerű oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik.

6


1.2 A Z

INTÉZMÉNY BEMUTATÁ SA

1.2.1 A Z I S K O L A

AR C U LA T A

Iskolánk eredeti, négy tantermes épületét 1968-ban adták át, majd 1978-ban kibővült egy újabb kétszintes, nyolc tantermes résszel, végül a legújabb épületrész - egy tanterem és egy ebédlő – 2002-ben került átadásra. Iskolánk helyzetét, valamint községünk oktatáspolitikáját meghatározza településünk földrajzi helyzete. Felsőpakony Budapesttől kb. 15-20 km-re DK-re fekszik Pest megyében. Lakóinak száma több mint 3000 fő, a felnőtt lakosság jelentős része naponta Budapestre jár be dolgozni, kihasználva a főváros közelségét, ugyanakkor jelentős a Budapestről kiköltözők aránya, így a község lélekszáma növekszik. Az intézmény fenntartója Felsőpakony község Önkormányzata. Iskolánk 8 évfolyamos általános iskola, melynek egyes évfolyamain 1 illetve 2 osztályban tanulnak tanulóink. Tantervünkben kiemelt tantárgyként kezeljük az angol nyelvet, melyet 1-3. évfolyamon választható, 4-8. évfolyamon pedig kötelező tantárgyként oktatunk. 58. évfolyamon tagozati csoportban tanulhatják legjobbjaink az idegen nyelvet, heti 5 órában. Továbbá kiemelten kezeljük tanulóink kompetenciafejlesztését valamennyi tantárgy tanítása során. 2005 óta viseljük az ökoiskola címet, mely keretein belül nagy figyelmet fordítunk tanulóink környezettudatos nevelésére. Részt veszünk a Madárbarát kert programban. Nagy hangsúlyt fektetünk a szabadidős tevékenységekre. Havonta szervezett programokkal nyújtunk lehetőségeit tanulóinknak és szüleiknek szabadidejük hasznos eltöltésére. Népszerű programjaink a barlangtúrák, évközi és év végi kirándulások, kulturális rendezvények, bálok, egészségnapok, prevenciós programok, versenyek, kiállítások, ötödikesek- és nyolcadikosok napja. Jó kapcsolatot ápolunk az egyházakkal, egészségügyi intézményekkel, a helyi intézményekkel és a környező települések társintézményeivel, egymás munkáját szívesen segítjük. Iskolánk hivatalos honlapja: http://iskola.felsopakony.hu. Tantestületünk a nevelő-oktató munka sikeres megvalósítására jelentős eredményeket felmutató nevelői állománnyal rendelkezik. Nevelői létszámunk: 21 fő teljes munkaidős és 3 fő részmunkaidős pedagógus. Közülük három diplomával 1 fő, két diplomával 3 fő, egy diplomával 20 fő rendelkezik. Egyetemi végzettsége van 2 főnek, szakvizsgával 2 fő, általános iskolai tanár diplomával 8, tanítói diplomával 9 fő, gyógypedagógusi diplomával 1 fő, fejlesztő pedagógusi diplomával 2 fő rendelkezik. Szakos ellátottságunk 100 %-os, amely a minőségi munkavégzésnek egyik alapvető feltétele. A továbbképzéseken való részvétel igen kedvező képet mutat, az anyagi lehetőségek függvényében szívesen veszünk részt egyéni vagy csoportos továbbképzésen egyaránt, ám az ingyenes továbbképzések lehetőségeit is folyamatosan keressük. Az oktató munkát segítő irodai és technikai dolgozók száma 2 fő. 1.2.2 T Á R G Y I

FE LTÉ TE LE K

Az iskola oktató-nevelő munkája alapvetően egy helyen történik, jelenleg 16 tanulócsoport elhelyezésére alkalmas. Az intézmény igen kedvező fekvésű, nem közvetlenül érintkezik a község főútjával, udvarának nagysága megfelelő, de kialakítása, beépítése folyamatos anyagi ráfordítást igényel. A főépület belső térkialakítása kevésbé korszerű (hosszú folyosók, viszonylag kicsi aulák, közösségi szabadidős terek hiánya).

7


Ennek ellenére biztosított (bár folyamatos fejlesztésre szorul) a korszerű nevelő-oktató munka feltételrendszere. A teljes épület 1978-as fennállása óta teljes felújítást nem élt meg. A házilagos felújítások rendben folynak, csak több esetben az elöregedés gyorsabb, mint a házilagos felújítás lehetősége (elektromos hálózat, nyílászárók, aljzatburkolatok, tanulói bútorzat). Az iskola eszközellátottsága viszonylag jónak mondható. Bizonyos területeken, pl. idegen nyelv az átlagosnál jobban felszerelt. Három tanteremben interaktív tábla található a megfelelő kiegészítőkkel, ám hiányos vagy elavult a természettudományos szertárak felszereltsége. A tornaterem nagysága nem megfelelő. A tárgyi feltételek lehetővé teszik a korszerű oktató-nevelőmunkát, de félő, hogy az önkormányzati maximális támogatás ellenére a korszerűség követelményeit már középtávon sem tudják biztosítani. 1.2.3 A Z

IS K O LA ME G LÉ VŐ KAP C S O LA TR E ND S Z ER E

-

a fenntartó önkormányzattal a kapcsolatunk konfliktusmentes. Törekvéseinket, céljainkat erkölcsileg és lehetőségeikhez képest anyagilag is igyekeznek támogatni. - a szülőkkel való együttműködés, kapcsolattartás területén a legfontosabb megismertetni őket az általunk elsődleges fontosságúnak tekintett értékekkel - tudatosítanunk kell azt a tényt, hogy a szülő más és több oldalról ismeri a gyermekét, mint a pedagógusok (a konfliktushelyzet okainak vizsgálatánál körültekintően kell eljárnunk) - a szülői fórum megrendezésével újabb lehetőséget teremteni a pedagógusok és szülők párbeszédéhez Az utóbbi években jelent meg a szülői közösségben az a réteg, elsősorban a gyermekei jövőjét tudatosan megtervező szülők részéről, akik az igényeiket határozottan jelenítik meg az iskolával kapcsolatosan. Reprezentatív felmérésünk, és a napi tapasztalatok alapján a szülők igénye a következőképpen fogalmazható meg iskolánkról: - Az iskola a nevelő-oktató funkciója mellett legyen alkalmas szociális (gyermekétkeztetés, hátrányos helyzetűek támogatása) egészségügyi (iskolaorvosi, fogorvosi ellátás) feladatok teljesítésére is. - Az iskola működésének meghatározó pontjaira legyen betekintése, változtatás esetén szerezzük meg a szülők egyetértését. - A szülő, mint gyermekének legfőbb képviselője kapjon lehetőséget arra, hogy a hivatalos fórumokon (fogadóóra, szülői értekezlet, szülők fóruma) és azon kívül is gyermekének, mint egyénnek az érdekeit megjelenítse. Felvetéseire kapjon érdemi választ. 1.2.4 A Z -

IS K O LA N ÉP S Z ER Ű S Í T É S ÉN E K FOR M Á I

az óvoda meghívására tájékoztatókat tartunk a nagycsoportosok szüleinek az óvodások és szüleik nyílt napon ismerkedhetnek meg az intézménnyel és a leendő tanító nénikkel a községi Agora újságban havonta mutatjuk be az iskola fontosabb eseményeit, rendezvényeit, tájékoztatjuk a szülőket iskolai programfüzetet adunk ki minden év szeptember végén a legfontosabb tudnivalókkal (szakkörök, kapcsolatfelvétel módja, tervezett éves programjaink stb.) 1.2.5 J Ö V Ő K ÉP

8


Intézményi kollektívánk olyan optimista jövőképet vázol fel, amilyennek egy távolabbi időhorizonton látni szeretné iskolánk működését. Meggyőződésünk, hogy a jövőkép hatékony motiváló tényező lehet a későbbi feladatok végrehajtásában. Olyan intézményt képzelünk el tehát, amelyben: a kulcskompetenciák fejlesztésével az élethosszig tartó tanulást alapozzuk meg tanulóink számára, testileg, szellemileg, erkölcsileg egészséges fiatalok hagyják el az iskolát, akik képesek az életben biztonsággal eligazodni, a gyermekeket olyan pedagógusok tanítják, akik szeretik a gyermekeket, számukra modellként szolgálnak, munkájuk sikereit elsősorban az iskolában kívánják elérni. a gyermekek olyan környezetben tanulhatnak, amelyben egyéni érdeklődésüknek és stílusuknak megfelelően saját maguk is képesek tanulni, és az ismeretszerzés és feldolgozás során sikerélményhez jutnak. az idegen nyelvek magas színvonalú tanítása iskolánk arculatát meghatározó tényezővé válik amely szellemiségében, szűkebb és tágabb környezetével megfelel az ökoiskolával szembeni elvárásoknak Mi olyan diákot szeretnénk nevelni, oktatni, aki az iskolában jól és biztonságban érzi magát, szeret iskolába járni, pozitív a viszonya az iskolai munkához. a következő iskolafokozatban megállja majd a helyét. a felsőbb osztályba lépve egyre több lehetőséget kap a képességeinek és érdeklődésének megfelelő speciális igények kielégítésére. (nyelvtanulást, számítástechnika, kulturális tevékenység, sport, tantárgyi tudást elmélyítő szakkörök, és e tevékenységhez kapcsolódó versenyek stb.) felkészült az egész életen át tartó, folyamatos tanulásra és képes ismereteinek folyamatos megújítására, bővítésére. 1.2.6 K Ü LD E TÉ S N Y ILA T K O Z A T Intézményünk, a Herman Ottó Általános Iskola küldetése az, hogy községünk gyermekeinek nevelésével, oktatásával kapcsolatos társadalmi szükségletek kielégítése olyan színvonalon valósuljon meg, amellyel kivívja a település lakosságának, önkormányzati fenntartójának és valamennyi partnerének elégedettségét, elismerését. Szeretnénk olyan tanulókat nevelni, akik szeretik, védik a természetet, megbízhatóak, gyakorlatiasak, önfejlődésre képesek kreatívak, kudarctűrők, és elfogadják a másságot. Törekvéseinkben a szülőket egyik legfontosabb partnerünknek tekintjük A fenntartó önkormányzat bennünk mindig partnerre talál, ha községünk kulturális életéről, szabadidős tevékenységéről van szó. Tisztában vagyunk társadalmi felelősségünkkel: a jövő nemzedékét neveljük. Ezért minden munkatársunktól elvárjuk, hogy törekedjék fejlődésre.

1.3 P EDAGÓGIA I

ALAPELVEK

- iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása A Herman Ottó Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktatómunkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni.

9


Iskolánkban olyan demokratikus légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és egyéb problémáiban, a társadalmi jogok és kötelezettségek ismeretére és vállalására neveljük tanulóinkat Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók képességeinek kibontakoztatása, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladatunk. Ennek érdekében: nevelő és oktató munkánk a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit, a különböző tanulási technikákat törekszünk az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, a másság elfogadására törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, az iskolai szabadidős programok segítségével az igényes, tartalmas szórakozás, kikapcsolódás iránti igényt szeretnénk felkelteni tanulóinkban segítjük, támogatjuk a beilleszkedési vagy tanulási problémákkal küzdő, illetve szociálisan hátrányos helyzetű tanulóinkat segítjük a valamely területen tehetséges tanulók kibontakozását Iskolánk - elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén - folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a településünkön található óvodával és klubkönyvtárral, valamint különböző civil szervezetekkel. nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk - eddigi hagyományaihoz híven továbbra is képviseltesse magát a különféle községi rendezvényeken, illetve a gyermekek számára szervezett községi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. Tantestületünk önmagára nézve kötelezően betartandó követelménynek tekinti a személyes példaadást.

10


a munkafegyelem, az etikus magatartás, az egymás közötti, illetve a gyerekekkel, a szülőkkel való kapcsolatában.

1.4 A

PEDAGÓGIAI MUNKA CÉLJAI , FELADATAI , ESZKÖZEI , ELJÁRÁSAI

Az intézményünkben folyó nevelő-oktató munka céljait és feladatait a Nemzeti Alaptanterv, a kerettanterv és a partneri elégedettségi vizsgálatok eredményei határozzák meg. 1.4.1 P ED A G Ó G IA I C É LO K Alapkészségek kialakítása, felkészítés a továbbtanulásra Személyiségfejlesztés Tehetséggondozás Korszerű, a kor tudományos eredményeit átadó, de be nem fejezett alapműveltség elsajátíttatása - A tanulni tanítás középpontba állítása alsó, felső tagozatban. Értékközvetítés Egészséges életmódra, családi életre nevelés Kreativitás fejlesztése Környezeti nevelés / környezetvédelem / Nemzeti, és iskolai hagyományok ápolása Az indulási hátrányok csökkentése Az európai kultúra, szellemiség beépítése az alapműveltségbe Pedagógiai munkánk alapvető célja tehát, hogy a gyermeki érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. Ezt szolgálják a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az egészségvédelem. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye. Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre.

11


1.4.2 A

C É LO KB Ó L A D Ó D Ó FE LA D A TO K

Iskolánkban otthonos légkör, szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk Az oktatás során figyelmet fordítunk a tanulók egyéni képességeire Nagy figyelmet fordítunk a tanulók teljes személyiségének fejlesztésére, az általános emberi értékek továbbadására, énkép és önismeret fejlesztésére Testileg, szellemileg, erkölcsileg egészséges nemzedéket nevelünk, hogy olyan fiatalok hagyják el az iskolát, akik képesek az életben biztonsággal eligazodni Diákjaink sajátítsák el a hatékony tanulási módszereket Tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a tisztességes munkának becsülete legyen Folyamatosan jó kapcsolatra törekszünk a szülőkkel, az önkormányzattal, az óvodával és a klubkönyvtárral Eddigi hagyományainknak megfelelően iskolánk továbbra is képviseltesse magát a különféle községi szintű programokon A nevelők nagy figyelmet fordítsanak a tanulói közösségek megszervezésére, és a tanulók életkorának megfelelő szinten vonják be őket a közösségek fejlesztésébe, ezáltal alakítsák ki bennük az önkormányzás képességét Az egyéni képességek kibontakoztatása, a tehetséges tanulók gondozása, valamint a gyengék felzárkóztatása az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítségével Szakkörök működtetése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése céljából Tanulóink megismertetése az élethosszig tartó tanulás jelentőségével, érdeklődési körük szélesítése; Biztosítani az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a nevelési-oktatási intézményekben folyó nevelő-oktató munka általános műveltséget megalapozó szakaszában; Hon- és népismeret. Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra erősítése. A tanulók magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele, a civil társadalom, a lakóhelyi, szakmai, kulturális közösség életében és/vagy, politikai életben. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. Gazdasági nevelés által a tanulók tudatos fogyasztókká válásának segítése, azért, hogy mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Környezettudatosságra nevelés által elősegíteni a tanulók magatartásának, életvitelének

12


kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvásra, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Célunk, hogy segítsük a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Az átfogó képet nyújtsunk a munka világáról. Segítsük a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének fejlesztését egyéni és társadalmi szinten egyaránt. P ED A G Ó G IA I C É LO K M E GV A LÓS Í TÁS Á T S ZO LG Á LÓ ES Z KÖ ZÖ K , TE V ÉKE N Y S É G E K , E LJ Á R Á S O K

1.4.3 A

1.4.3.1 H A GY OM Á N Y Ő R ZŐ

T E V É KE N YS É GE K

Fontos feladat az iskola névadójának Herman Ottó emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti Herman Ottó Napok, a különféle iskolai szintű rendezvények megszervezése, Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: október 6-a, október 23-a, március 15-e, karácsonykor, illetve a 8. osztályosok ballagásakor. A nyolcadikosok napján a 8. osztályba lépő tanulóknak szentel tantestületünk egy napot. Az Állatok Világnapja, a Föld Napja, a Magyar Kultúra és a Költészet Napja alkalmából rendezvényeket tartunk, műsort szervezünk. Az Állatok Világnapján hagyományosan október első hetében állatkiállítást és előadásokat szervezünk, a Magyar Kultúra Napjára délelőtti vetélkedőn emlékezünk meg, a Költészet Napja alkalmából szavalóversenyen vesznek részt tanulóink a délutáni órákban, a Föld Napján kirándulások, vetélkedők szerepelnek a programunkban, a nyolcadik osztályosok ballagását a tanév utolsó szombatján a délelőtti órákban tartjuk meg. 1.4.3.2 D I Á K Ö N K O R M Á N Y ZA T A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 5-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. 1.4.3.3 N A P K Ö ZI

OT T H O N

A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, - ha a szülők igénylik - az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamon napközi otthon működik. Fontos szerepet játszik a felzárkóztató tevékenységben, valamint a szabadidő hasznos eltöltését célzó nevelésben. 1.4.3.4 T E HE T S É G G ON D O ZÓ

É S FE J L E S ZT Ő F O GL AL KO ZÁ S O K

Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék fejlesztését, korrepetálását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és fejlesztő foglalkozások segítik. Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és irodalom tantárgyból, valamint 7. évfolyamon Pitman nyelvvizsga előkészítő foglalkozást heti egy órában. To-

13


vábbi tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. 1.4.3.5 S ZA KK Ö R Ö K A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve művésziek, technikaiak, sportjellegűek, szaktárgyiak. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. 1.4.3.6 I S KO L A I

S P O R T K ÖR FE L A D AT AI

Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. A tanítási órák előtt lehetőséget biztosítunk a reggeli tornába való bekapcsolódásra. V E T É L KE DŐ , B E M UT A T ÓK

1.4.3.7 V E R S E N Y E K ,

A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők végzik. 1.4.3.8 T A N U L M Á N Y I

K I R Á N D UL ÁS O K , E RD E I I S K OL A

A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segíthetik, az iskola falain kívül szervezett, tanulmányi kirándulások, vagy az anyagi lehetőségek függvényében a táborszerű erdei iskolai programok, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai programon való részvétel önkéntes, a program költségeit a résztvevők fedezik, illetve pályázati forrásból a fenntartó támogatja. 1.4.3.9 S ZA B A D I D Ő S

FO G L A L K O ZÁ S O K

A szabadidő hasznos eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes. 1.4.3.10

I S KO L A I

KÖNYVTÁR

A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható községi klubkönyvtár iskolai könyvtár része segíti. 1.4.3.11

AZ

I S K OL A L É T E S Í T M É NY E I NE K , E S ZK Ö Z E I NE K C S OP O RT O S H AS Z-

NÁLATA

A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. tornaterem, számítógép stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett csoportosan használják. N EV E LÉ S - O K TA TÁ S EG YE S S Z ÍN TE R E IN A C É LO K M E GV A LÓS U LÁS Á T J E LZ Ő S IK ER K R IT É R IU M O K

1.4.4 A -

a fenntartó, a szülők, tanulók véleménye az iskoláról

14


-

partnereink véleménye iskolai szintű tanulmányi eredmények továbbtanulási mutatók helyi és egyéb versenyeken elért eredményeink egyre kevésbé érezzük a 6. osztályos gimnázium elszívó hatását közösségi rendezvényeink színvonala a helyi közösség véleménye tanulóink viselkedéséről

Az alsó tagozatos nevelés-oktatás céljainak megvalósulását tükrözi - tanulmányi eredményeink és a felmérések eredményei - magatartási eredményeink: dicséretek, érdemjegyek - tanulmányi, sport és egyéb eredményeink A felső tagozatos nevelés-oktatás céljainak megvalósulását tükrözi - 8. osztályosaink továbbtanulása: ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: a./ minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) b./ rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, c./ ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, - tanulmányi eredmények és felmérések, valamint a helyi belső vizsgák eredményei - tehetséggondozó és felzárkóztató tevékenységünk konkrét eredményei: tantárgyi eredmények, versenyek, Pitman nyelvvizsgát kapott tanulók száma - magatartási eredményeink: dicséretek, érdemjegyek A napközi otthoni nevelés-oktatás céljainak megvalósulását tükrözi - tehetséggondozó és felzárkóztató tevékenységünk konkrét mutatói: tantárgyi eredmények - a csoportok neveltségi szintje, tanulmányi eredmények - szabadidős programok sikerei, kedveltsége a gyermekek körében 1.4.5 A S ZE M É LY IS ÉG FE J LE S Z TÉ S S E L KAP C S O LA T OS P E D A GÓ G IA I FE LA D A TO K Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. A személyiségfejlesztés elve csak úgy érvényesülhet, ha a tanulók sokféle lehetőséget kapnak ahhoz – tanórán és azon kívül – hogy kipróbálhassák és megismerhessék magukat. 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladatunk: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladatunk: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése.

15


Feladatunk: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi nevelése Feladatunk: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A környezetből származó megterhelések, ártalmak csökkentésére irányuló prevenciós feladatok megvalósítása. 5. A tanulók akarati nevelése Feladatunk: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladatunk: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladatunk: Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladatunk: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása, környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók testi nevelése Feladatunk: A testmozgás iránti igény felkeltése. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási - tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskolánk nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: Az első évfolyamon a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulókat kiszűrjük és velük kiemelten foglalkozunk. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat. így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Az 5-8. évfolyamon a technika- életvitel tantárgyat valamint az idegen nyelveket szintén csoportbontásban oktatjuk. d) az osztályközösségek kialakításánál fontos feladat a csoportszokások, hagyományok, csoporttörvények, felelősi rendszer kialakítása A személyiségfejlesztés megvalósulásának színterei még:

16


- az erdei iskola, a szakkörök, a Herman Ottó Napok rendezvényei, az osztályközösségek programjai, a sportvetélkedők, az iskolai rendezvények, ünnepségek, amelyek sajátos tanárdiák kapcsolatot eredményeznek. 1.4.6 A K Ö Z Ö S S É G FE J LE S Z TÉS S E L KAP C S O LA TO S FE LA DA TO K A tanulóink közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása - a Diákönkormányzattal együttműködve - nevelő-oktató munkánk alapvető feladata. Az iskolai élet gyakorlatában ez azt a követelményt támasztja, hogy a tanulók sokféle közösség tagjai lehessenek, ezáltal gazdagodjanak emberi kapcsolataik, képesek legyenek együttműködni egymással. Iskolánkban a közösségi részvétel lehetőségeinek kínálata egyre bővül és a továbbiakban is bővíteni kívánjuk. 1. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztése (osztályközösségek színterén). Feladat: Nevelőmunkánk során alkalmazkodnunk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz, azaz: a kisgyermek heteronóm személyiségének átalakulásától az autonóm személyiséggé válásig. az előbbi feladatból eredően ösztönzést, útmutatást adni az egyéni érdeklődés, képesség, tehetség kibontakoztatására, az önfejlesztés belső erőforrásainak (pl. akaraterő, ambíció, igényesség) kiépítésére. megértetni, elfogadtatni az egyre inkább nélkülözhetetlen humán értékeket, mint: egymás megbecsülése, tisztelete, az empátia és tolerancia érzése egymás iránt, illetve a konfliktusok vállalása, ezek feldolgozása. 2. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, irányítása. Feladat: az iskolai élet egyes területeihez, (tanórai: az osztály- és csoportközösségek, illetve tanórán kívüli tevékenységekhez: szakkör, sportkör és érdeklődési körök) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 3. Az önkormányzás képességek kialakítása Feladat: a tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy a nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni és ennek elérése érdekében összehangoltan tevékenykedjenek, az elvégzett munkát értékelni tudják. A fentiek érdekében fejlesztenünk szükséges: diákjaink vitakészségének, kapcsolat és kommunikációs képességeinek kibontakoztatását bátorítani a kezdeményezési szándékot és képességeket az iskolai programok szinterein kínálkozó kreativitás képességét és önállóságot. a dönteni tudás, illetve bonyolult helyzetekben a döntés felelősségének felvállalását. Az információs környezetben való eligazodást 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése Feladat: Az irányító pedagógus legfontosabb feladata a közösség tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése. (ehhez egyik alapvető szintér az osztályfőnöki munka, illetve osztályfőnöki órák, mintegy szocializáló műhelynek tekinthető) Ennek érdekében irányítani kell az egyéni és közösségi érdek lehetőségekhez képest történő összehangolását. 5. Harmonikus kapcsolat kialakítás a társadalmi és természeti környezettel Feladat:

17


népünk kulturális hagyományainak ismerete, ápolása (tanulmányi kirándulások, nyári táborok, színházlátogatások, különböző szabadidős tevékenységek). - a környezeti értékek megőrzése. Az iskola nevelési célkitűzéseinek, feladatainak ismeretében az osztályfőnök irányítja, foglalja egységes rendszerbe, koordinálja mindazokat a nevelő hatásokat, amelyek az iskolában érvényesülnek. Iskolánkban éppen ezért prioritást élvez a nagyfelmenő rendszer. 1-4. osztályokban egy tanító oktat magas óraszámban, és látja el az osztályfőnöki teendőket. A felső tagozatban pedig egyre nagyobb szerepet kapnak az 5-6. évfolyamban a tanító diplomával rendelkező, valamely speciális műveltségterületet végzett kollégáink. -

Olyan iskolai közösséget szeretnénk, ahol a belső légkör, a tartalmas együttes munka következtében jól érzi magát tanuló, szülő, pedagógus, alkalmazott egyaránt. SZEMÉLYISÉG - ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉ ST SZOLGÁLÓ TEVÉKEN YSÉGEK

1.5 A

B E IL LE S Z K E D ÉS I , M A G A TAR TÁS I NE H ÉZ S ÉG E K E NY HÍ TÉ S É T S Z O LGÁ LÓ TE V É K EN Y S ÉG E K

1.5.1 A

A szociális viselkedés arra irányul, hogy az egyén a környezet elvárásainak megfeleljen. Ha egy gyermek nem tud ezeknek az elvárásoknak megfelelni, akkor a szociális viselkedés elsajátításának folyamatában van probléma, kezelése pedagógiai feladat. Az általánostól eltérő foglalkozást igénylő csoportok: 1. Deviáns – általában beilleszkedési és ezt súlyosbító tanulási és magatartási zavarral küzdő gyermekek (veszélyeztetett, perifériára szorult tanulók) 2. Diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulók – a részképesség zavarok gyakran oda vezetnek, hogy a gyermek, mivel nem tud lépést tartani osztálytársaival, beilleszkedési nehézségekkel küzd 3. Magatartási és/vagy beilleszkedési zavarral küzdők - A tanulók magatartása a társadalomban, a családban lévő feszültségek hatását erősen magán viseli. 4. Gyenge képességű, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek – különösen veszélyeztetettek a többszöri évismétlők, mivel nem a koruknak megfelelő korcsoportba járnak Teendők: okok feltárása: a család megismerése, a tanuló helye a családban, környezettanulmány, szoros kapcsolat kialakítása a helyi óvodával, a Nevelési Tanácsadóval, és a helyi gyermekjóléti szolgálattal; az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése – speciális, differenciált, felzárkóztató foglalkozás; a napközi otthon; a fejlesztő foglalkozások, logopédiai tevékenység; a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai – osztályfőnöki órákon kívül is lehetőséget kell biztosítani a személyes kapcsolatok kialakítására; a családlátogatások; a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése – megfelelő fórumok igénybe vétele, pszichológus, családgondozó szaktanácsadása különféle lehetőségek megmutatása, ajánlása a szabadidő hasznos eltöltésére

18


Tájékoztató előadások a káros szenvedélyekről, egészségügyi és rendőrségi szakemberek bevonásával. A nevelőtestületi értekezletek, belső továbbképzések témájává tenni például az iskolai agresszivitást, annak okait, a helyes konfliktuskezelést. 1.5.2 A

TE H E TS É G , K É P E S S ÉG K IB O N TA KO Z T A TÁ S Á T S EG Í TŐ TE V É KE N Y S ÉG

A tehetség felismerése általában nem egyszerű feladat. Ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy pedagógusaink minél hamarabb ismerjék fel a tehetségeket, ehhez megfelelő pedagógiaipszichológiai ismeretekkel rendelkezzenek. A tehetségeink kibontakoztatását serkenthetjük: a megfelelő légkör megteremtésével, motivációval, ösztönző hozzáállásunkkal, a bizalommal, a játékossággal, a kreativitás, újító szándék megbecsülésével Tehetséggondozó tevékenységünk mind a tanórákra, mind a tanórán kívüli foglalkozásokra kiterjed: 1.5.2.1 T A N ÓR Á K ON : egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése differenciált csoportbontás, nívócsoportos oktatás emeltszintű oktatás választható tanórai foglalkozások, fakultációk az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése a nem kötelező (választható) tanórai keretben tanulható tantárgyak tanulása, pl.: tanulásmódszertan a tehetséggondozó foglalkozások, pl.: Pitman előkészítő nívócsoportos oktatás, differenciált csoportbontás idegen nyelv tantárgyból. A csoportbontás a 4. illetve 3. év végi magyar irodalom és nyelvtan tantárgyi teljesítmény valamint az osztályfőnök javaslata alapján történik emelt szintű oktatás – angol tagozat a továbbtanulás segítése. 1.5.2.2 T A N ÓR Á N

KÍ V Ü L I F O GL AL K O ZÁ S O K O N :

tehetséggondozó szakkörök szervezése tanulmányi versenyek, ezekre előkészítő foglalkozások levelező versenyeken való részvétel felvételi előkészítők, továbbtanulás kulturális rendezvények látogatása sportversenyek zeneiskola kihelyezett tagozata kapcsolat a sportegyesülettel kapcsolat a klubkönyvtárral egyéb szabadidős tevékenységek (színház- és múzeumlátogatás, kirándulások, erdei iskola) Különösen magas az érdeklődés a felső tagozatban az angol nyelvi, a természetjárótermészetvédő, a történelem és az számítástechnika szakkör iránt. A természetvédő szakkörünk már hagyományosan részt vesz a Herman Ottó Iskolák Találkozóján, angol nyelvből pedig – a szakkör sikerének köszönhetően – több tanulónk Pitman nyelvvizsgával rendelkezik.

19


Alsó tagozaton az általános képességek fejlesztésével igyekszünk megteremteni az alapot a felső tagozaton folyó tehetségfejlesztő munkához. (kézműves szakkörök, sakk, matematika, néptánc) Az idegen nyelveket (angol, német) is csoportbontásban oktatjuk. Tanulóinknak rendszeres házi versenyeken biztosítjuk a megmérettetés lehetőségét. (versés prózamondó, sportversenyek, tantárgyi versenyek). Támogatjuk a levelező versenyeken való részvételt. A községi könyvtár segítséget nyújt a felkészüléshez. Az eddigieknél nagyobb szerepet kell biztosítani az önálló olvasásnak, a tankönyveken kívül más könyvek, lexikonok, szótárak használatának. El kell érni, hogy a nyomtatott kiadványok mellett a tanulók lehetőséget kapjanak a multimédiás anyagok megtekintésére, a bennük rejlő ismeretek önálló feldolgozására, megszerzésére. 1.5.3 A G Y E R M E K - ÉS I FJ Ú S Á G VÉ DE LE M M E L KAP C S O LA TO S FE LA DA TO K Fontos feladat, hogy pontosan ismerjük gyermekeink családi körülményeit. Ennek alapján tudjuk meghatározni azokat a tényezőket, amelyek megmutatják, hogy a tanuló hátrányos vagy veszélyeztetett helyzetben van. Ezek a tanulók rendszeres foglalkozást, odafigyelést igényelnek, szükséges a pontos nyilvántartásuk a szociális ellátás minél jobb megoldása érdekében. a) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. b) Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermekvédelmi felelősök működnek. A gyermekvédelmi felelősök alapvető feladata, hogy segítsék a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladataink közé tartozik különösen: a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, családlátogatásokon vesznek részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, a veszélyeztető okok megléte esetén értesítik a gyermekjóléti szolgálatot, segítik a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezik, tájékoztatást nyújtanak a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. c) Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok: megelőzésére, feltárására és megszüntetésére. Iskolánk alapvető feladatai e három területhez kapcsolódva a gyermek- és ifjúságvédelem területén: Minden tanuló számára biztosítani kell a fejlődéséhez szükséges feltételeket, biztosítani kell a családi, vagyoni helyzetből fakadó hátrányok leküzdését, a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakoztatását. Az iskolának rendszeresen kapcsolatot kell tartani a szülőkkel, családokkal. Biztosítani és segíteni kell a tanulói szervezetek, a diákönkormányzat létrejöttét és működését. Biztosítani kell, hogy a tanulók megismerjék jogaikat, és véleményt nyilváníthassanak az őket érintő kérdésekben. A tanuló számára biztosítani kell, hogy nevelése és oktatása biztonságos és egészséges környezetben folyjon, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás be-

20


építésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. A tanuló személyiségi jogait tiszteletben kell tartani. A tanuló számára biztosítani kell, hogy családja anyagi helyzetétől függően ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, ill. napközis ellátásban részesüljön. Az iskolának együtt kell működnie a gyermekvédelemmel foglalkozó más hatóságokkal, szervezetekkel, személyekkel annak érdekében, hogy elősegítse a gyermek családban történő nevelkedését, a veszélyeztetettség megelőzését és megszüntetését. A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység közé tartozik a szenvedélybetegségek megelőzésére irányuló tevékenység is. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyerekek problémáit az iskola és a gyermekjóléti szolgálat minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. A gyermekvédelmi problémák súlyossága alapján különböztethetjük meg a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekeket. d.) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik: a területileg illetékes nevelési tanácsadóval, a helyi gyermekjóléti szolgálattal polgármesteri hivatallal iskolaorvossal. községi védőnővel, családgondozóval 1.5.4 T A N U LÁ S I

K U D A R C N A K KI TE T T TAN U LÓ K F E LZ ÁR K ÓZ TA TÁ S Á T S EG Í TŐ T E VÉ K E N Y S É G

Tapasztalataink szerint az utóbbi években diákjaink egyre nagyobb hányadából hiányzik, illetve a megszokottnál kisebb mértékben van jelen a sokirányú érdeklődés, a kíváncsiság, a szükséges mértékű akaraterő. Az iskola minden pedagógusa fontos feladatának tekinti, hogy időben felismerje és kiszűrje a tanulási kudarcnak kitett tanulókat. Minden évfolyamon az osztályfőnökök és szaktanárok jelzései alapján, problémafeltáró csoportos megbeszéléseken kísérjük figyelemmel tanulóink tanulmányi előmenetelében előforduló problémákat. A felzárkóztató eljárások, módszerek kiválasztása többek között függ a tanuló problémájának feltételezhető okától, életkori sajátosságaitól, a lehetőségektől. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a napközi otthon; fejlesztő foglalkozások fejlesztő pedagógus segítségével; korrepetálások logopédiai foglalkozások az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek használata; a továbbtanulás irányítása, segítése. 5. osztálytól a tanulásmódszertan tantárgy bevezetése, amely olyan ismereteket, képességeket, készségeket alakít ki, amelyek segítik a tanulókat a mindennapi felkészülésük során, növelik a tanulási, önművelődési kedvüket. Mentesítés bizonyos értékelési módszerek alól

21


Kis létszámú osztályok indítása lehetőség szerint A tanulási zavarokkal küzdő tanulók szakemberekhez történő irányítása A tevékenység eredményességét az alábbi módszerekkel értékeljük: - a tanuló előmenetelének ellenőrzése a napló alapján - szaktanárok, osztályfőnök beszámolói - félévi, év végi értekezleten, illetve a havi problémafeltáró megbeszéléseken folyamatosan 1.5.5 A S ZO C IÁ L IS H Á TR Á N Y O K E NY H Í TÉS É T S EG Í TŐ TE V É KEN YS ÉG Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket különböző jellegű tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben. Feladatunk tanévenként elvégzett helyzetfelmérés, elemzés alapján megtervezett tevékenységünkkel segíteni minden hátrányos helyzetű – de különösen a szociális hátrányban lévő – tanulót képességei kibontakoztatásában. A tanulók szociális hátrányainak felderítése, nyomon követése az osztályfőnök felelőssége. 1.5.5.1 A

S ZO C I Á L I S HÁ T R Á N Y O K E NY HÍ T É S É NE K I S K O L AI L E HE T ŐS É GE I

A hátrányok enyhítésére minden nevelő javaslatot tehet. A segítő tevékenységet az osztályfőnök koordinálja. Anyagi támogatásra a tanuló szülője kérelmet nyújthat be. A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a felzárkóztató órák; a napközi otthon, diákétkeztetés (tízórai, ebéd, uzsonna), három vagy több gyermek esetén térítési díjkedvezmény a fejlesztő foglalkozások; a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai; a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése; a családlátogatások; a továbbtanulás irányítása, segítése; az iskolai gyermekvédelmi felelősök tevékenysége; a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek; egészségügyi szűrővizsgálatok (fogászati stb.) iskolaorvosi ellátás Egyenlő Esélyt Közalapítvány tevékenysége szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek – a szociálisan hátrányos helyzetben lévő tanulók számát minden évben felmértjük, a támogatások mértékéről a Szociális Bizottság dönt a nevelők és a gyermekvédelmi felelősök felmérése, véleménye alapján. Mivel iskolánkban rendszeressé váltak a nyári táborozások, erdei iskola, a rászoruló gyermekek számára támogatást igényelhet ehhez az osztályfőnök A nyári táborozásokat is hasonló módon támogatja az önkormányzat Kapcsolattartás a községi védőnővel, az iskolaorvossal, a gyámügyi előadóval amenynyiben a tanuló ellátásában hiányosságokat tapasztalunk

22

A Herman Ottó Általános Iskola Pedagógiai Programja SZÜLŐK , A TANULÓK ÉS A PEDAG ÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉNEK FORMÁI TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

1.6 A

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságán keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel; a nevelőtestülettel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén. - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Családlátogatás. Feladata: a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b) Szülői értekezlet. Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola vezetősége felé. c) Fogadó óra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) d) Nyílt tanítási nap. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. e) Szülői munkaközösségi értekezlet, szülők fóruma.

23


Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, az egész iskolát érintő kérdések, problémák megbeszélése f) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. g) Pályaválasztási szülői értekezlet Feladata a tanácsadás, meghívott vendégek az iskolatípusoknak megfelelően egy-egy intézmény igazgatója, pályaválasztási felelőse. h) Iskolai és osztályszintű rendezvények Feladata a már meglévő hagyományok közös ápolása és bővítése a szülők bevonásával, segítségével. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján is közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőtestületével.

1.7 A Z

ISKOLAOTTHONOS NEV ELÉS

Az egész napos nevelés a nevelési folyamat kiterjesztése a tanórán kívüli idő jelentős részére. Az egész napos nevelésben a nevelési – képzési folyamat részévé válik az önálló tanulás és a gyermek szabadidő – tevékenységeinek irányítása is. Megvalósulhat a nevelési – oktatási folyamat egysége, a gyermekek tanórai és tanórán kívüli tevékenységének összefüggő rendszere. Az iskolaotthonos nevelésben a gyermekek egész napja pedagógiailag szervezett, irányított, ellenőrzött, értékelt. Az iskolaotthonos osztályban délelőtt és délután tanítási órák, órákra való felkészülés és szabadidős tevékenységek váltakoznak. Az iskolaotthon továbbfejleszti a gyermekek önállóságát társas életük irányításában, a képességeiknek megfelelő szintű tanulásban és önművelésben, a közvetlen környezetüket formáló munkában, a szabadidő személyiségfejlődésük szempontjából optimális eltöltésében. Összehangolja a gyermekek tanórai és tanórán kívüli tevékenységét életkoruknak megfelelő követelmények figyelembe vételével. Az iskolaotthon szerkezete Iskolánkban az iskolaotthon elsőtől legfeljebb negyedik évfolyamig, évfolyamonként egy osztályban működik. Az iskolaotthonos osztályt két pedagógus vezet: egyikük délelőtt, kollégája pedig délután dolgozik, műszakuk naponta váltakozik. Egy nevelő a humán tárgyakat, a másik a reál tárgyakat tanítja. Mindkettőjük irányít önálló munkát (a saját maga által tanított tantárgyakból) és szabadidős foglalkozásokat is vezet. A gyermekek étkeztetését felváltva irányítják.

24


2 HELYI TANTERV 2.1 A Z

ISK OLA EGYES ÉVFOL YAMAIN TAN ÍT OTT TANTÁRGYAK , A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHAT Ó TANÓRAI FOGLALKOZÁ SOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI , TANANYAG , KÖVETELMÉNYEK

Helyi tantervként az Oktatási Miniszter által kiadott kerettantervet adaptáljuk. (kiadás (2/2008. (II. 8.) OKM rendelettel beépítve a 17/2004. 3. számú mellékletébe) 2.1.1 A Z

A LS Ó TA G O ZA T TA N TÁ R G YA I KÖ TE LE Z Ő ÉS VÁ LA S Z TH A TÓ TA NÓR A I FO G LA L K O Z Á S A I ÉS A ZO K ÓR AS Z Á M A I 4. évfolyam

Heti óraszám

3. évfolyam

Heti óraszám

2. évfolyam

Heti óraszám

Tantárgy

Heti óraszám

1. évfolyam

Kötelező tanítási órák

Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés Kötelező tanítási órák összesen

4 4 4,5 1 1 1,5 1 5

4 4 4,5 1 1 1,5 1 3

4 4 4 1 1,5 1,5 1 3

3 4 3 3 1 2 1 1,5 1 3

22

20

20

22,5

1

1

-

Nem kötelező (választható) tantárgy

Angol nyelv

1

25


FE LS Ő TA G O Z A T TA N TÁR G YA I , KÖ TE LE Z Ő ÉS VÁ LA S Z TH A TÓ TA NÓR A I FO G LA L K O Z Á S A I ÉS A ZO K ÓR AS Z ÁM A I

2.1.2 A

8. évfolyam

Éves Óraszám

7. évfolyam

Éves óraszám

6. évfolyam

Heti óraszám

Tantárgy

Heti óraszám

5. évfolyam

Kötelező tanítási órák

Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret és egészségtan Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Mozgóképkultúra és médiaismeret Technika és életvitel Testnevelés Etika Osztályfőnöki óra Kötelező tanítási órák összesen

2 2 2 3 4 0,5

2 2 2 3 3 1

1,5 2 2 3 3 1

1,5 2 2 3 3 1

2

2

-

-

1 1,5

1 1 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 0,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1 0,5

-

-

-

0,5

1 5 1

1 2,5 1

1 2,5 0,5 1

0,5 2,5 0,5 1

25

22,5

25

25

5 1

5 -

5 -

Nem kötelező (választható) tantárgy

Emelt szintű angol nyelv Tanulásmódszertan

5 1

A tanulók kötelező óraszámát a közoktatási törvény 52. § (3) bekezdése szabályozza. 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

4 óra x 5 nap 4 óra x 5 nap 4 óra x 5 nap 4,5 óra x 5 nap 4,5 óra x 5 nap 4,5 óra x 5 nap 5 óra x 5 nap 5 óra x 5 nap

= = = = = = = =

26

heti heti heti heti heti heti heti heti

20 óra 20 óra 20 óra 22,5 óra 22,5 óra 22,5 óra 25 óra 25 óra


A tanulók nem kötelező időkeretét a közoktatási törvény 52. § (7) bekezdése tartalmazza, melyet az alábbiak szerint használunk fel: 1. évfolyam a kötelező óra 10 %-a = heti 2 óra 2. évfolyam a kötelező óra 10 %-a = heti 2 óra Csoportbon3. évfolyam a kötelező óra 10 %-a = heti 2 óra tás/technika, idegen 4. évfolyam a kötelező óra 10 %-a = heti 2,25 óra 5. évfolyam a kötelező óra 25 %-a = heti 5,62 óra nyelv/ mindennapos 6. évfolyam a kötelező óra 25 %-a = heti 5,62 óra testnevelés, szakkörök 7. évfolyam a kötelező óra 30 %-a = heti 7,5 óra 8. évfolyam a kötelező óra 30 %-a = heti 7,5 óra A tanulók terhelhetőségének felső határa: 1. évfolyam heti 24 2. évfolyam heti 22 3. évfolyam heti 22 4. évfolyam heti 24,5 5. évfolyam heti 26,5 6. évfolyam heti 24,5 7. évfolyam heti 29 8. évfolyam heti 29

óra óra óra óra óra óra óra óra

,Az egyéni foglalkozásokra biztosított órakeret: a kötelező órák 12 %-a. Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az 1. és 2. évfolyamon a matematika tantárgy óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson. Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Iskolánkban kötelező idegen nyelvként az angol nyelvet oktatjuk; nem kötelező (választható) tanítási órákon, az 1-3. évfolyamon „Angol nyelv" tantárgy tanulását biztosítja az erre jelentkező tanulók számára; emelt szinten oktatjuk a következő tantárgyat: angol nyelv; csoportbontásban oktatjuk a következő tantárgyakat: technika, magyar nyelv és irodalom, matematika. M Ű V E LTS É G I TE R Ü LE TE I N E K M EGJ E LE N ÉS E A TA N TÁR G Y A KB AN ÉV FO LY A MO N

2.1.3 A NAT

1-4.

A Nemzeti Alaptanterv műveltségkörökbe rendezve tartalmazza, mit kell tanítani a magyar közoktatási rendszerben, mi az, amivel a tanulók megismerkednek, amit el kell sajátítaniuk. A tantervkészítők ezek alapján tervezik a tantárgyakat, a tantárgyközi feladatokat, és a tantárgyi struktúrát ezekre támaszkodva építik fel.

27


Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom Ember a természetben Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport

Tantárgyakban Magyar nyelv Idegen nyelv (angol, német) Matematika Magyar nyelv, környezetismeret Környezetismeret Rajz, ének Magyar nyelv, matematika Technika Testnevelés

Alsó tagozat (1-4. évfolyam) Az alsó tagozat tantárgyai egységesen jellemezhetők, nem válnak még élesen külön a tárgyak, összefogja őket a tanító személye is. Az iskolába lépő gyereket a tanító vezeti be az iskola életébe. Megismerteti az iskola szokásaival, az iskolában folyó munkával. Törekszik a jó kapcsolat kialakítására a tanító, az iskola, a tanuló és a tanulás között. Fontos, hogy a gyerek és a közösség kölcsönösen megszokja, elfogadja egymást, így biztonságban, társaival tevékeny együttműködésben végezhesse mindenki a munkáját. M Ű V E LTS É G I TE R Ü LE TE I N E K M EGJ E LE N ÉS E A TA N TÁR G Y A KB AN ÉV FO LY A MO N

2.1.4 A NAT

5-8.

Jelen kerettantervi változat a NAT valamennyi műveltségterületének – 5-8. évfolyamra meghatározott – fejlesztési feladatait belefoglalja a tantárgyak rendszerébe. A műveltségterületek és a tantárgyak megfeleltetését az alábbi táblázat mutatja. Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom Ember a természetben

Földünk – környezetünk Művészetek

Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem és állampolgári ismeretek (hon- és népismeret) Ember és társadalomismeret, etika Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Egészségtan Földrajz Magyar nyelv és irodalom Ének-zene Rajz Mozgóképkultúra és médiaismeret Testnevelés és sport (tánc) Informatika Technika és életvitel

28


Testnevelés és sport 2.1.4.1 A Z -

-

-

-

-

-

K ÖR N Y E ZE T I S M E R E T , K ÖR NYE ZE T I N E V E L É S

A környezeti nevelés és tudatformálás megtanítja a gyermekeket a természeti környezettel való tudatos és harmonikus együttélésre, a környezetbarát életvitelre, vagyis a környezetkultúrára. Az ember és környezete egységes rendszert alkot, így a környezeti nevelésnek is ökológiai szemléletűnek kell lennie, a globalitásra kell törekednie. A gyermekek számára a nevelés során a pedagógus a példakép. Cél, hogy:  a fiatalok gondolkodását, életmódját, viselkedését a (természetes és épített) környezet okos és mértéktartó felhasználását, a védelem és a fejlesztés egysége jellemezze,  a gyerekek kritikusan tudják elemezni és értékelni a környezetre vonatkozó cselekedeteket, intézkedéseket. Egészséges életmódra nevelésben:  érvényesülnie kell a mozgás- és táplálkozáskultúrának, a tisztálkodási szokásoknak;  fontos a biztonságos életvitelre és közlekedésre nevelés;  a pedagógusoknak ismerniük kell, hogy milyen veszélyek fenyegetik a gyermekeket az iskolán kívül.

2.1.4.3 A Z -

-

A N Y A N Y E L V I T Á R GY A K

A magyar nyelv tanítása a közoktatási rendszerben kiemelt jelentőségű. Az anyanyelvi készségek, képességek kialakítása, fejlesztése nemcsak a magyar nyelv tantárgyának a hatáskörébe tartozik, hanem átfogja a közoktatás egészét. Fontos, hogy mesén keresztül vezessük be a tanulókat az olvasás szépségeibe, mert a mesékben rejlő magatartási minták, a konfliktuskezelési módok példaértékűek számukra. Nagy hangsúlyt kell fektetni:  az anyanyelv művelésére,  a beszéd-, az olvasás-, az írás-, a helyesírás, a grammatika-, a stílus-, a szövegtan-, a nyelvhelyesség-, a retorika- és a nyelvtörténet oktatására,  anyanyelvünk szabályainak megtanítására, oktatás során viszont kerülni kell a formális, tudományoskodó megközelítést. Gondot kell fordítani:  az irodalmi szövegek emlékezetből való megtanulására és elmondására,  a magyar nyelv helyes használatára, a tanulók beszédének fejlesztésére. Cél:  a gyerekek képesek legyenek megfogalmazni, leírni, kifejezni gondolataikat és  fejleszteni a kommunikációs képességüket.

2.1.4.2 A -

Testnevelés és sport

É N E K - ZE N E

A zenei nevelés feladata:  a fiatalok lelki, érzelmi, értelmi nevelése,  segíteni a harmonikus személyiség kibontakozását a zene sajátos eszközeivel,  hogy a tanulónál kialakuljon az egészséges hangképzés és a kifejező, szép énekhang. A zenei nevelés célja, hogy:  a fiatalok váljanak nyitottá a különböző zenei stílusokra,

29




-

-

-

hogy a gyermekek váljanak fogékonnyá a beszéd és a dallam kapcsolatának a megfigyelésére. A ritmuskészség fejlesztésének feladata, hogy:  általánosan rendezze a gyermekek fizikai, harmonikus mozgási és szellemi tevékenységeit,  segítse a beszédértést, valamint a kifejező beszédet. A kottaolvasás fejleszti:  a zenei emlékezetet,  a belső hallást. A zeneirodalom oktatásának célja, hogy:  a tanulók a meghallgatott zeneművet felismerjék,  néhány sajátos jegy alapján a zeneművet el tudják helyezni térben és időben,  ismerjenek néhány tényt a legjelentősebb zeneszerzőkről, és  a meghatározó vonások alapján jellemezzék a zeneműveket.

2.1.4.4 A -

-

-

R A J Z É S V I ZU Á L I S KU L T Ú RA

A vizuális művészetek tanításának célja:  a világ és az ember megismerése, a gyermekek esztétikai világképének formálása,  a tanulók esztétikai érzékének, művészetszeretetének, értékszemléletének, látáskultúrának megalapozása,  az alkotás, mint cselekvés megszerettetése,  az alkotó, cselekvő képességek fejlesztése,  a tanulók rendelkezzenek átfogó ismeretekkel a hagyományok, a történelem, néprajz, általános esztétika és az etikai területén is,  hogy megismerjék az egyes vizuális művészeti ágaknak (képzőművészet, népi tárgyalkotó művészet, iparművészet, fotó, film, videó) műfajoknak, valamint a művészettörténeti korszakoknak, stílusoknak a főbb jellemzőit, kiemelkedő alkotásait. A rajz és vizuális kultúra feladata:  A kisiskolás korban (6-10. év között):  a spontán alkotókedvre, a szubjektív önkifejezési igényre történő alapozás,  a gyermekek megismertetése a képi-plasztikai kifejezés eszköztárával és az egyszerűbb ábrázolási technikák használatával,  A középső szakaszban (10-14. év között):  hogy a tanuló legyen képes a látványelemzéseken alapuló képi- plasztikai- téri megjelenítésre, intenzív alkotómunkára, kreatív tevékenységre,  kialakuljon az ábrázolási rendszerek megismeréséhez, megértéséhez szükséges térszemlélet, ábrázolási képesség,  hogy a tanulók szerezzenek megfigyelési és ábrázolási tapasztalatokat a természet forma és színvilágról, a közeli tér viszonyairól, a mozgásról,  a környezet színeinek, formáinak, térviszonyainak, mozgásának, anyagainak megfigyelése, megfigyeltetése és ezek ábrázolása,  a műalkotások megismerése,  a korok és kultúrák kifejezésmódjának, stílusainak tanulmányozása, Fontos a tanulók szembesítése a saját és társaik alkotásaival, mert felerősödnek a gyermek önértékelésének kritikus vonásai.

2.1.4.5 A

T E C H N I KA É S É L E T V I T E L

30


-

-

-

-

-

Feladata:  a diákok ismerjék meg és értékeljék mindazt a technikát, ami az életünket kényelmesebbé, jobbá teszi,  lássák, hogy a technika nagy lehetőséget és segítséget jelent a mindennapi életben,  a konkrét elméleti és gyakorlati ismereteken keresztül kialakuljon a technikai műveltség,  a tanulók a családi életre nevelés, a ház körüli, konyhai stb. munkák alapjaival megismerkedjenek,  a tanulók ismerkedjenek meg néhány, a mindennapi életben használt szerkezet, gép kezelésével, működésével. Célja, hogy:  lehetővé tegye a napról napra változó technika megértését, követését, használatát,  fejlessze a kreativitást,  a tanuló megszerezze a technikai műveltséget,  az egyszerűbb, de látványos műszaki feladatok megoldásán keresztül sikerélményhez jutassa a gyerekeket. A kisiskolás korban ( 6-10 év között):  elsődleges feladat a kézügyesség fejlesztése és  az anyag érzékelésének és alakításának élményéhez juttatás. A középső szakaszban (10-14 év között):  kapjanak rendezett ismereteket az alapvető anyagokról, eszközökről és gyártási folyamatokról, a működési elvek törvényszerűségeiről,  fontos a kézügyesség és a kreativitás fejlesztése,  a munkadarab elkészítésekor az elképzeléstől a kivitelezésig törekedjenek a pontos és igényes végrehajtásáig. Az általános iskola 9. és 10. osztályában:  a technika tanításának jelentősége fokozódik, hiszen az alapvizsgára készülő tanulók többsége szakképzésben vesz majd részt.

2.1.4.6 -

-

-

I D E GE N N Y E L V

Az idegen nyelv tanításának a célja, hogy:  a tanulók felismerjék, minél több nyelvet ismernek, tudnak, annál könnyebben tudnak érvényesülni a világban,  a tanulókban felébredjen a nyelvtanulás iránti vágy és szándék,  az idegen nyelvek tanulásán keresztül az adott nyelven beszélő népek életmódját, kultúráját is megismerjék a gyerekek. Az idegen nyelv tanításának a feladata, hogy:  a tanulók elsajátítsák a nyelvtanulás helyes módszereit,  a gyakorlati nyelvi készségeket és képességeket fejlesszék szóban és írásban (beszédkészséget, beszédértést, hallás utáni megértést, olvasás-, íráskészséget és –képességet).  a szókincs és a nyelvtani anyag elsősorban a mindennapi életben használatos szavakra, kifejezésekre, szókapcsolatokra, nyelvtani szerkezetekre épüljön. Kisiskolás korban (6-10. év között):  Feladata:  a gyerekek játékokon, szerepjátékokon keresztül ismerjék meg az adott idegen nyelvet,

31


-

-

-

-

 dalok, mondókák, versek tanulásával a gondolkodás és az emlékezőképesség fejlesztésének segítése,  meg kell tanítani az idegen nyelv hangjainak ejtését és az idegen nyelv intonációjának elemeit. A középső szakaszban (10-14. év között):  Ebben az életkorban még hatásosan működik az utánzóképesség, de már a tudatosság is megjelenik.  Ennek a szakasznak a végén történik:  a nyelv szerkezetének tudatos megismerése,  az alapvető nyelvtani szabályok elsajátítása,  az írásbeliség fejlesztése és  a kulturális ismeretek megszerzése.  Feladat:  beszédszinten kell elsajátítania az első idegen nyelvet.  Gondot kell fordítani arra, hogy:  a gyerekek ne váltogassák az idegen nyelveket,  meglegyen a nyelvtanuláshoz szükséges környezet. Fontos, hogy:  a diákok a tanított műveket élvezni és értelmezni tudják,  a szorosabban vett irodalomtörténetet – ezen belül írók, költők, életútját, működésük társadalmi és történelmi körülményeit – megismerjék,  a tanár felkeltse a diákok érzékenységét a művek mondanivalója iránt,  a gyermekeknek joguk van tetszésük, nemtetszésük kinyilvánítására adott irodalmi művel kapcsolatban,  a tanulók a véleményüket megindokolhatják. A kisiskolás korban (6-10. év között):  Feladat:  el kell sajátítani az írást, az olvasást, az értelmes beszédet, a helyesírás alapelemeit,  a gyermekek életkori sajátosságaihoz megfelelő műveket kell választani,  a tanított művek járuljanak hozzá a gyermeki világkép alakulásához (népköltészeti alkotások, mesék, mondák, versek, elbeszélések, ifjúsági regények, regényrészletek, dramatikus népi játékok, gyermekeknek szóló ismeretterjesztő művek és publicisztikai írások stb.).  Cél:  az olvasás iránti kedv felébresztése,  a tanulók az olvasottak tartalmát saját szavaikkal el tudják mondani, ez fejleszti a figyelmes olvasást és a beszédkészséget is. A középső szakasz (10-14. év között):  feladat:  kialakítani a tanulókban a szépirodalmi szövegek megismerésének és elemző leírásának képességét,  elemi szövegértés gyakoroltatása és ellenőrzése,  folyamatosan bővíteni kell az esztétikai fogalomkészletet, a szabályok ismeretét,  a szabályok alkalmazásának gyakorlása, gyakoroltatása,  képesek legyenek a diákok a megismert műalkotásokat térhez és időhöz kötni, művelődéstörténeti jelentőségüket értékelni,  különböző műnemek (líra, epika, dráma stb.) megismertetése,  a műelemző-képesség kialakítása.

32


 2.1.4.7 -

-

-

-

-

-

-

-

Cél az, hogy nemzeti nagyjaink emberi, költői, írói egyéniségét minél árnyaltabban és meggyőzőbben, elkötelezettségüket értékként bemutatni.

T Ö R T É N E L E M É S Á L L A M P OL G ÁR I I S M E R E T E K

Szükséges:  a történelemtanítás korszerű technikai feltételeinek megteremtése (történetileg hiteles és jó minőségű képanyag, megfelelő térképek, ábrák, diaképek, dokumentumfilmek és gyűjtemények, transzparensek stb.),  a terepgyakorlat követelményeinek és feltételeinek biztosítása,  bejárni és meglátogatni a tanulóknak hazánk – lehetőségek szerint - ökológiai emlékeit (történelmi kertek, templomok, kolostorok, folyópartok stb.). Az iskolai történelemtanítás célja:  ismeretek,  készségek,  értékrendek elsajátítása, illetve kifejlesztése. Fontos szerepe van:  a személyiség kialakításában,  a nemzeti identitástudat megőrzésében,  az általános műveltség alapjainak megteremtésében. Feladat:  a tanulók ismerjék meg:  az emberiség múltjának legfontosabb eseményeit,  a különböző civilizációkat,  a társadalmi, gazdasági változásokat,  kontinensünk történelmi földrajzát és kultúráját,  az egyes országok magyar kapcsolatainak történetét,  a közvetlen környezetünkben élő népek történetét,  a magyarság kialakulását, a haza megteremtésének állomásait, a magyar államiság fejlődését, megőrzését, megújításának korszakait,  a legfontosabb történelmi tényeket, dátumokat, személyiségeket, az emberiség és Magyarország történetének jelentősebb írásos dokumentumait,  az országunk építészeti, irodalmi, képzőművészeti, tárgyi, zenei és táji emlékeit,  a vallások múltját, a kereszténység értékrendjét, a keresztény egyházak (és a szerzetesség) történetét. Cél:  legyenek a tanulók nyitottak, érdeklődőek a hazai és nemzetközi történeti, politikai fejlemények és a tudomány újdonságai iránt. Kisiskolás kor (6-10. év között):  rá kell ébreszteni a gyerekeket arra, hogy mely nemzetnek és milyen más közösségnek a tagja,  meg kell ismertetni a közvetlen környezet, család, település, táj múltjához fűződő történeteket, mondákat, hiedelemhistóriákat, legendákat, történeti énekeket, emlékezéseket és az egyszerűbb történelmi jelképeket. A középső szakasz (10-14. év között):  kapjon nagyobb hangsúlyt a szóbeliség és a képszerűség (forrásanyagok, dokumentumok, képek, térképvázlatok stb.). A hon- és népismeret tanításának célja hogy  a gyerekek megismerkedjenek a népi kultúra elemeivel,

33


  2.1.4.8 -

-

-

-

-

M A T E M A T I KA

A matematika oktatása hozzásegíti a tanulókat:  a logikus gondolkodás kialakulásához és fejlesztéséhez,  a képzelőerejük és ötletességük fejlődéséhez,  a világról alkotott képük pontosításához,  a fogalmazásuk és kifejezésük szabatosabbá, változatosabbá tételéhez,  a felfedezés és a tudás öröméhez, valamint  az emberi gondolkodás vívmányainak megbecsüléséhez. Gondot kell fordítani arra, hogy  minden problémafelvetés, megállapítás és következtetés világos, pontos, a tanuló számára érthető, emlékezetbe véshető, és továbbgondolkodásra serkentő legyen. Fontos, hogy  a matematika tételeit bizonyítani kell,  úgy kell tanítani, hogy minden egyes részlet illeszkedjék a matematikának a későbbiekben sorra kerülő fogalomrendszerébe. Feladat:  központi helyet foglaljon el a valós számok halmaza, ideértve a műveletek elvégzésében való jártasságot is,  a halmazelmélet és a matematikai logika alapvető fogalmai szőjék át az iskolai matematikatanítás minden mozzanatát,  a tanulók lássák a geometria tanításának gyakorlati szükségszerűségét (pl.: terület-, felszín- és térfogatszámítás stb.),  az algebrai egyenletek közül az iskolában a lineáris egyenletek, a két- vagy három ismeretlenes lineáris rendszerek, valamint a másodfokú egyenletek szerepeljenek,  a százalék- és kamatszámítás, adózás stb. ismereteket készségszintre kell emelni, hogy azt a mindennapi életben hasznosítani tudja. Szükséges:  mind az írásbeli, mind a szóbeli számonkérés.

2.1.4.9 A -

-

-

ösztönzést kapjanak a szűkebb környezet és a szülőföld hagyományainak megismeréséhez, tudatosuljon a tanulóban, hogy a kultúrát őriznie, ápolnia és gondoznia is kell.

F I ZI KA

Célja:  a diákok ismerjék meg a fizikai világ legfontosabb jelenségeit,  bevezetést kapjanak a fizikai gondolkodás természetébe,  a gyerekek lássák meg, hogy a megismerésnek két útja van:  indukció: a jelenségek közvetlen megfigyelése, majd általánosítás,  dedukció: a már megismert tényekből a következtetés levonása. A kisiskolás korban (6-10. év):  a fizikai érzeteket kell kialakítani, illetve tudatosítani. Pl.: a hőmérséklet, az erő érzetét, az erő kölcsönösségének egyszerű megtapasztalását, a legegyszerűbb mozgásokat, és az első benyomásokat a mozgás viszonylagosságával kapcsolatban. A középső szakasz (10-14. év):  kísérleteken keresztül fel kell fedeztetni a természet jelenségeit,  a fogalomalkotást a megfigyelésekhez kell kötni.

34


-

-

-

A kísérletek:  során a tanulók az észlelt jelenségeket figyeljék meg és tapasztalataikat mondják el vagy írják le,  lehetőleg egyszerűek, látványosak és élményszerűek legyenek. Fontos, hogy  a tanulmányok során különös figyelmet fordítsunk a fogalomalkotásra,  a diákok előtt meg kell világítani, hogy a fizikai mennyiségek általában függnek a vonatkoztatási rendszer megválasztásától. A diákokkal szemben támasztott követelmények összeállításakor ügyeljünk arra, hogy fizikai gondolkodás nem egysíkú, és ezért elvárható, hogy sokféleképpen tudjanak számot adni tudásukról.

2.1.4.10 -

-

-

-

A biológia tanításának fontos szerepe van, mert:  a természettudományok között ez a tudomány nagymértékben épít – életkori sajátosságoknak megfelelően - más tudományterületek ismereteire, pl.: kémia, fizika, földtudományok,  a biológia az élővilággal foglalkozik, ezért fontos az emberi szervezet és az életműködések oktatása, az egészséges életmód, életvitel kialakítása,  az ökológiai egyensúly felbomlásának elkerüléséhez szükséges szemléletváltás forrása a biológiai ismeretnyújtás. A kisiskolás korban (6-10. év között):  a gyerekek tegyenek szert – közvetlen környezetük növény- és állatvilágán keresztül – faj- és fajtaismeretre, ily módon alakítsuk ki bennük az élővilág sokféleségének képét,  szervezet- és élettani ismeretekből az életkornak megfelelően annyi tanítható, amennyit a közvetlen tapasztalás élménye lehetővé tesz. A középső szakaszban (10-14. év között):  cél a faj- és fajtaismeret bővítése;  a hazai és más tájak jellemző élővilágának az alapvető ökológiai ismeretek beépítésével és a földrajzi ismeretekkel párhuzamosan, azokhoz kapcsolódva történő megmutatása,  a faj- és fajtaismereten túl a szervezeti felépítésről és működésről annyi ismeret megszerzése szükséges, amennyi a közvetlen tapasztalás, egyszerű kísérlet, megfigyelés alapján rögzíthető,  a megismert fajok csoportosítása tegye lehetővé az elemi evolúciós szemlélet kialakulását,  a diákoknál történjen meg a helyes életmód tudatos kialakítása. Az általános iskola 9. és 10. osztályában (14-16 év között):  el kell érni, hogy az ökológiai ismeretek integrálódjanak a megszerzett fizikai és kémiai ismeretekhez,  az egészségtani ismeretek tanításakor ki kell térni a genetikai anyagok által kifejtett káros hatásokra és a védekezés lehetőségeire.

2.1.4.11 -

B I OL Ó GI A

Cél:   

TESTI

NEVELÉS

az egészséges testi és lelki fejlődés elősegítése, a rendszeres mozgás iránti igény felkeltése és kielégítése, a fizikai tulajdonságok (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, mozgáskészség, mozgásműveltség) tökéletesítése,

35


-

-

-

 a rendszeres mozgásra való igény kialakítása. Fontos:  a testi nevelés során – az életkor sajátosságain belül – differenciált terhelésre törekvés,  hogy ne lehessen gúny vagy elmarasztalás tárgya az esetleges adottságok hiánya,  hogy a versenyhelyzetek olyanok legyenek, amelyekben minden gyermek számára adódik pozitív mozgásélmény,  hogy tudjanak a gyerekek önfeledten – de a szabályok megtartásával – játszani, viseljék el a vereséget, örüljenek a győzelemnek, értékeljék a másik sikerét,  hogy az iskolájuk színeiben induló tanulók érezzék kötelességüknek a lehető legjobb eredmény elérését. Feladat:  a tanulók akaraterejének növelése, önértékelésük helyes irányba terelése,  az esztétikai és ritmusérzék fejlesztése a zenés mozgásképzés, a népi- és társastánc, a ritmikus sportgimnasztika tanításán keresztül,  a kisiskolásokat – az óvodai játékosság megőrzése mellett – hozzá kell szoktatni a tanórák kötöttségeihez, rendjéhez,  a mozgáskoordináció fejlesztése,  az egyszerű testnevelési játékok és sportjátékok szabályainak megismertetése,  a szergyakorlatokat alkalmazása(10 éves kor felett),  az atlétikai számok alapjait képező természetes mozgások (futások, ugrások, dobások) egyszerű technikáinak oktatása. Gyógytestnevelés célja:  a tanuló egészségi állapotában keletkezett elváltozások korrigálása, megszüntetése,  az egészséges gyermekekhez való felzárkóztatása,  a speciális gyakorlatok elsődlegességét figyelembe véve a testi nevelés általános céljainak, feladatainak elérése.

2.1.4.12 -

-

KÉMIA

Cél: 

a tanulók igazodjanak el a környezetben megjelenő, és a mindennapi tevékenységben felhasznált anyagok kémiai sajátságai, hatásai, alkalmazásai megértésében,  a kémiaoktatás nyújtson maradandó és hasznosítható tudást,  a tanulóknak az adott szinten kémiai szemléletük legyen, tudják anyagát, lássák jelentőségét, tudjanak ezekről szabatosan beszélni, szükséges mértékben képleteket és egyenleteket felírni, rendezni és ezek alapján számításokat és kísérleteket végezni,  a diákok ismerjék meg a környezet legfontosabb kémiai elemeit, valamint szervetlen és szerves anyagait, azok jellemző fizikai és kémiai tulajdonságait,  ismerjék a fontosabb vegyipari eljárásokat, folyamatokat, feldolgozási módokat, környezetvédelmi technológiákat és mindezek gazdasági vonatkozásait,  szerezzenek gyakorlati ismereteket a közvetlen környezetükben előforduló hasznos és káros vegyi anyagok kezelésében,  az egyes anyagrészekhez kapcsolódva ismerjék meg a kémiatörténet egy-egy jelentős, tanulságos vagy érdekes eseményeit. Fontos, hogy:

36




-

-

szoros tartalmi és didaktikai kapcsolat legyen valamennyi – elsősorban természettudományi – tantárgy között,  mind az elsajátítandó tananyag, mind a tankönyvek, mind a kémiaórák szemlélete és anyaga legyen élet-, anyag- és élményszerű, emberközeli, érdekes és látványos. A kémiát négy alapvető követelménycsoportra kell építeni: 1. Alapvető kémiai fogalmak, mennyiségek, összefüggések, törvények 2. Konkrét kémiai rendszerek: anyagok és reakciók ismerete 3. Ezek gyakorlati alkalmazásai: fontosabb vegyipari eljárások, a vegyi anyagok környezeti hatásai, a természet és a környezet védelme 4. Tanári és tanulókísérletek. A kísérletek fontosak, mert:  az ismereteket személyes élmény alapján nyújtják a tanulóknak,  fejlesztik a tanuló megfigyelő-, elemző- és értékelő-képességét,  a tanulók megtanulják, hogyan kell a vegyszereket, a hétköznapi kemikáliákat biztonságosan és felelősen kezelni, célszerűen felhasználni.

2.1.4.13

F ÖL D R A J Z

-

Cél, hogy:  a tanulók megismerjék a Földet, a természet és a társadalom legfontosabb sajátosságait, jelenségeit, folyamatait,  a gyerekek szerezzenek alapvető ismereteket a csillagászat alapjairól, az égitestünkről, a Föld tájairól, országairól, népeiről, környezetünkről,  a diákok legyenek tisztába az ország fejlődésével, sajátosságaival társadalmi és gazdasági viszonyaival.

-

Kisiskolás korban (6-10. év között):  környezetünk alapvető jelenségeit, változásait megfigyelések, gyűjtések alapján ismerjék meg,  fel kell kelteni a tanulók érdeklődését a környezetük iránt és ki kell alakítani bennük a természet szeretetének, megismerésének és a védelmének igényét. Középső szakaszban (10-14. év között):  Feladat:  térben és az időben való tájékozódás, a Föld szféráinak megismerése,  készség szinten sajátítsák el a térképolvasást.  Cél:  tudjanak különböző méretarányú és tartalmú térképek alapján tájékozódni,  legyenek képesek összefüggéseiben értékelni egy-egy ország, táj értékeit, regionális problémáit, természeti és társadalmi jellemzőinek kölcsönhatásait;  legyenek képesek időben elhelyezni a Föld és szféráinak kialakulását, jelentősebb fejlődési szakaszait,  ismerjék meg a földrajzi tényezőket a Kárpát-medence gazdasági életében, népeinek elhelyezkedésében, hagyományaiban, településeiben megnyilvánuló hatásait és földrajzi összefüggéseit;  ismerjék meg a jelentősebb hazai és külhoni földrajzi felfedezők, utazók és tudósok tevékenységét.

-

2.1.4.14

I N F O R M A T I KA

37


-

Az iskolai tanulmányok alatt minden diáknak részesülnie kell alapfokú informatikaoktatásban A fizikai, kémiai, biológiai, földrajzi problémák megoldása, különböző folyamatok modellezése nagy segítséget nyújthat a tanári munkában. Cél:  a tanulók a számítógépet hasznos eszköznek tekintsék. Feladat:  a diákok tanulják meg valamely szövegszerkesztő használatát olyan szinten, hogy jól tudják használni a mindennapi életben,  lehetővé kell tenni, hogy a tanulók megismerkedhessenek az adatbázis-kezelés módszereivel,  a számítástechnikát a matematika órán is fel lehet használni: az algoritmus szemléletét matematikai problémák megoldásával is jól meg lehet alapozni,  fel kell hívni a figyelmet a felvetődő erkölcsi problémákra is, mert az eszközöket kezelő diákok könnyen kárt is okozhatnak: vírusfertőzéssel, idegen adatokhoz való illetéktelen hozzáféréssel.

2.1.4.15

TANANYAG

É S K ÖV E T E L M É N YE K

Az egyes tantárgyak tananyaga és követelményrendszere megegyezik az Oktatási Miniszter által kiadott kerettantervben foglaltakkal.

2.2 A Z

ALKALMAZHAT Ó TANKÖ NYVEK , TANULMÁNYI SEGÉDLETE K ÉS TANESZKÖZÖK K IV ÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.). 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. 4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. 5. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

38


2.3 A Z

ISKOLA MAGASABB ÉV FOLYAMÁRA LÉPÉS FELT ÉTELEI

Az egyes tantárgyak tantervei évfolyamokra bontva jelenítik meg a fejlesztési követelmények megvalósítását szolgáló ajánlott tanulói tevékenységeket, és azokat az ajánlott tartalmakat, témaköröket, amelyek a tevékenységek keretét adják. Az első két évet egy fejlesztési szakasznak tekintve a kerettanterv csak a második évtől határoz meg elvárható fejlesztési eredményeket. A második és harmadik évfolyam végén a következő tanév fejlesztési feltételeit, a 4-8. évfolyam végén pedig a továbbhaladás feltételeit írja le.

2.4 A Z

ISKOLAI BESZÁMOLTA TÁS , AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Iskolai értékelésünkben a következő szempontok dominálnak: Önmagához viszonyítva mennyit fejlődött a tanuló. Objektíven mi az adott teljesítmény értéke. A helyi tanterv előírásaihoz képest hol tart a tanuló. Az értékelés célja, feladata: A tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítmény értékelése érdemjeggyel és/vagy szövegesen Visszajelzés a szülőnek, iskolának a tanuló tudásáról, az esetleges hiányosságokról. Következtetés a tanítás és a tanulás hatékonyságára. Az egyéni eredmények viszonyítása a korábbi teljesítményhez. Az értékelés legyen: motiváló, serkentő, ösztönző hatású folyamatos és rendszeres differenciált, személyre szóló (az eltérő adottságú gyerekeknek eltérő sikert biztosító) tárgyilagos és objektív, feleljen meg a tanuló életkori sajátosságainak preferálja a tehetséget, szorgalmat. Az értékelés kiterjed az iskolai élet minden területére, ezért az értékelésnél figyelembe veendők a szóbeli, írásbeli ellenőrzés, felmérés, vizsga, órai aktivitás, versenyeken való szereplés, tanórán kívüli tevékenységek. TANULÓ MAGAT ARTÁSA , SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉ NEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK K ÖVETELMÉNYEI

2.5 A

A magatartás és szorgalom értékelését az egy osztályban tanító nevelők közössége az osztályfőnök irányításával havonta végzik, s erről a szülőket tájékoztatják. Vitás esetben, az osztályban tanító tanárok konszenzussal döntenek az osztályzatról. 2.5.1 M A G A TA R TÁ S

ÉR TÉ K E LÉS É NE K KÖ VE TE LM ÉN YE I

39

1-4.

OS Z TÁ LYB AN


Példás (5) a magatartása a tanulónak, ha tanítási órákon aktívan részt vesz a munkában, beszélgetésével nem zavarja társait, nevelőit, véleménye közlése előtt jelentkezik. Szívesen vállal közösségi munkát, a rábízott vagy önként vállalt feladatot maradéktalanul elvégzi. Az ügyeletesi munkában aktívan részt vesz, az ügyeletesi rendben vétséget nem követ el. A házirend szabályait betartja. Igazságos és jó szándékú véleménnyel, példamutatással segíti osztálytársait abban, hogy hibáikat kijavítsák. A folyosón és az udvaron is kulturáltan viselkedik, vigyáz társai testi épségére, a közösség tulajdonára, környezete tisztaságára. Jó (4) a tanuló magatartása, ha órák alatt fegyelmezetten vesz részt a munkában. Fegyelmezettsége ellen csak néha van kifogás. Tisztelettudó, társait nem bántalmazza. Segít az osztály közösségi munkájában és a hibák kijavításában. Nem beszél csúnyán. A házirend szabályait betartja. A rábízott feladatokat megoldja, de nem elég öntevékeny. Kisebb hiányosságokkal dolgozik a közösségben. Változó (3) a tanuló magatartása, ha fegyelmezetlenségével gyakran zavarja a tanórán társait, nevelőit, ill. a közösségi munkát. Ha durván viselkedik társaival és a felnőttekkel tiszteletlen magatartást tanúsít. A házirend szabályait gyakran megsérti. Munkájára nem lehet biztosan számítani. A közösségi munkában vállalt feladatait pontatlanul végzi el, a közösséggel szemben közömbös. Rossz /2/ a magatartása annak a tanulónak, aki az osztályban a visszahúzó erő, trágárul beszél, szemtelen társaival és a felnőttekkel szemben. Az utcán iskolánkat megszégyenítő módon viselkedik. Igazgatói, vagy tantestületi intőt kapott. A közösségi munkát gátolja, tanulmányi munkájával egyáltalán nem törődik. 2.5.2 M A G A TA R TÁ S ÉR TÉ K E LÉS É NE K KÖ VE TE LM ÉN YE I 5-8. OS Z TÁ LYB AN A magatartás jegyben mindazt értékelni kell, amiről a nevelőtestületnek tudomása van, amit rendszeresen figyelemmel lehet kísérni. Példás /5/ a tanuló magatartása, ha beszélgetésével nem zavarja társait, tanárát, az óra menetét. Az órai munkában aktívan részt vesz. Szívesen vállal közösségi munkát. Igyekszik tudása javát adni az órákon, tanulmányi versenyeken is részt vesz. A házirend szabályait betartja, sőt társaival is betartatja, a felnőttekkel és társaival szemben tisztelettudó, együttműködő. Magatartásával elősegíti a jó osztályközösség kialakulását. Tanulmányi munkáját a rendszeresség jellemzi. A magatartás érvényesül szünetekben és az iskolán kívül is. Jó /4/ a tanuló magatartása, ha tanítási órákon nem beszélget, képességeinek megfelelően segíti az óra menetét A rábízott feladatokat elvégzi, de nem elég öntevékeny, kisebb hiányosságokkal dolgozik a közösségben. A házirend szabályait betartja. Az osztályközösség pozitív magjához tartozik. Legfeljebb csak egy szaktanári figyelmeztetése van. Változó /3/ a tanuló magatartása, ha beszélgetésével gyakran zavarja az órát. A közösségi munkából kihúzza magát, társaira is negatív hatással van. Több szaktanári vagy osztályfőnöki figyelmeztetést is összegyűjt. Gyakran elkésik, esetleg van igazolatlan napja, órái. Tanulmányi munkája sem rendszeres. Rossz /2/ a magatartása annak a tanulónak, aki az osztályban a visszahúzó erő, trágárul beszél, szemtelen társaival és a felnőttekkel szemben. Az utcán iskolánkat megszégyenítő módon viselkedik. Igazgatói, vagy tantestületi intőt kapott. A közösségi munkát gátolja, tanulmányi munkájával egyáltalán nem törődik. 2.5.3 S ZO R G A LO M

ÉR TÉ K E L ÉS ÉN E K KÖV E TE LM É N YE I

40

1-4.

O S Z TÁ LY B A N


Példás (5) a tanuló szorgalma, ha képességei szerint, kitartóan tanul. Az óra, a napközi otthon, esetleg valamely szakkör munkájában tevékenyen részt vesz, pontos, megbízható. Házi feladatait maradéktalanul elvégzi, füzetvezetése gondos, pontos. Szívesen, önként vállal többletmunkát, gyűjtőmunkát, a tananyaghoz hozzáolvas. Képességei szerint a legjobb teljesítményre törekszik. Felszerelése mindig tiszta, rendes. Jó (4) a szorgalma, ha a tanuló iskolai kötelességét teljesíti, de nem vesz részt tevékenyen az iskolai munkában. Házi feladatai csak néha hiányosak. Kötelességeit becsületesen teljesíti, néha azonban valamit elfelejt. Nem törekszik folyamatosan képességeinek kibontakoztatására, megfelelő eredmények elérésére. Felszerelése rendes, és általában hiánytalan. Változó (3) a tanuló szorgalma, ha a tanulásban nem kitartó és ezért tudása, munkái nem kielégítők. Az iskolai kötelezettségeinek csak biztatásra, ismételt figyelmeztetésre tesz eleget. Munkájában pontatlan, rendszertelen, felületes. Felszerelése, házi feladata gyakran hiányos.Hanyag /2/ az a tanuló, aki a tanulásra szinte semmi időt nem fordít, házi feladatát rendszeresen nem készíti el, így a tanulás és a gyakorlás hiánya miatt 1 vagy több tantárgyból bukásra áll. Felszerelése rendetlen, hiányos. 2.5.4 S ZO R G A LO M ÉR TÉ K E L ÉS ÉN E K KÖV E T E LM É N YE I 5-8. O S Z TÁ LY B A N Az osztályzat megállapításánál figyelembe kell venni a tanulók életkörülményeit, közvetlen környezetét, azt, hogy mennyi erőfeszítést kell tennie annak érdekében, hogy tanulmányi munkáját elvégezhesse. Példás /5/ a szorgalma annak a tanulónak, aki képességeinek megfelelően tanul és vesz részt az órákon. Valamilyen szakkörben képzi magát. Rendszeresen kész a házi feladat, szívesen vállal többletmunkát, gyűjtőmunkát, kiselőadást, stb. Jó /4/ a szorgalma annak a tanulónak, aki teljesíti iskolai kötelezettségeit, de nem vesz részt tevékenyen az iskolai munkában. A házi feladatát csak ritkán felejti el. Felszerelése rendes és általában hiánytalan. Változó /3/ a szorgalma annak a tanulónak, aki a tanulásban nem elég kitartó, ezért időnként képességein alul teljesít. Iskolai kötelezettségeinek csak biztatásra tesz eleget, munkája pontatlan, felületes. Házi feladata és felszerelése gyakran hiányos. Nem áll bukásra egyetlen tantárgyból sem. Hanyag /2/ az a tanuló, aki a tanulásra szinte semmi időt nem fordít, házi feladatát rendszeresen nem készíti el, így a tanulás és a gyakorlás hiánya miatt 1 vagy több tantárgyból bukásra áll. Felszerelése rendetlen, hiányos. TA N U LÓ TE LJ E S Í TM ÉN YE , MA GA TAR TÁ S A ÉS S Z OR G A LM A ÉR TÉ KE LÉ S ÉNE K , M IN Ő S Í T ÉS É N E K FO R MÁ I

2.5.5 A

Intézményünkben a tanulók teljesítményét szövegesen értékeljük az első évfolyamon félévkor és év végen, valamint a második évfolyamon félévkor. A második évfolyamon év végén és minden évfolyamon félévkor és év végén minden tantárgyból osztályzattal minősítjük a tanulók teljesítményét. A 2-8. évfolyamon tanítási év közben az értékelés ötfokú skála alkalmazásával történik. Az osztályfőnöki órák tematikája lehetővé teszi, hogy a tantárgy értékelése és minősítése alól eltekintsünk. Iskolánkban a tanulók magatartásának és szorgalmának minősítése az alábbi szempontok szerint történik: Magatartás: Viselkedése az iskolában és az iskolán kívül / múzeumlátogatás, kirándulás, színházlátogatás, stb.. idején/

41


Fegyelme a tanórákon és a tanórán kívül / óraközi szünetekben, napközi otthonban/ Társas kapcsolatai /az osztálytársaihoz és a felnőttekhez egyaránt/ Környezetének alakítása, védelme Feladatvállalása az osztályközösségben, azok ellátása Szorgalom: Tanórai aktivitása, figyelme Tanuláshoz való viszonya Többletfeladatok vállalása Felszerelésének megléte, rendben tartása Házi feladatainak gondossága, elkészítése Kötelességtudatának fejlődése A tanulók tantárgyi teljesítményének értékelési szempontjai: A gyermek tanulmányi teljesítményének alakulása a tantárgy sajátosságaiból adódóan a tantervi követelmények tükrében. Ismereteinek, képességeinek fejlődése. Kimagasló teljesítményének értékelése. Erőfeszítése a képességeinek megfelelő teljesítmény elérése érdekében. A tantárgyhoz fűződő viszonya, érdeklődése, aktivitása, szorgalma. Rendszeres felkészülése az órákra. Feladatvégzése önállóan, csoportban. A tanítói segítségkérés mértéke. Az önellenőrző képességének szintje, fejlődése. Javaslatok a továbbhaladására, a meglévő hiányosságok pótlására.

2.6 A Z

ISKOLAI ÍRÁSBELI B ESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI , RENDJE , KORLÁTAI , A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLT ÖTT SZEREPE , SÚLYA

Az ellenőrzés alapjául szolgál a pedagógiai program, a munkaterv, az iskola elé tűzött feladatok összegzése. Az iskolai értékelésben a KT 70.§-ban meghatározott érdemjegyeket, az ötfokozatú osztályzást alkalmazzuk: jeles /5/, jó /4/, közepes /3/, elégséges /2/, elégtelen /1/. Évközi értékeléskor minden pedagógus módszertani szabadsága jegyében szabadon alkalmazhat értékelő szimbólumokat, ezt nem egységesítjük, nem is korlátozzuk. Tantestületünk az értékelés rendszerességét előtérbe helyezve szabályozza a minimális osztályzatok számát. Minden tanulónak a félévi és a tanév végi értékeléskor rendelkeznie kell havonta valamennyi tantárgyból annyi osztályzattal, mint a tantárgy heti óraszámának 50 %-a, és a kapott osztályzatok legalább felét (készségtantárgyak kivételével) szóbeli megnyilvánulásra kell kapnia. A tanulók írásbeli munkáját minden esetben írásban értékeljük:  részletes megjegyzésekkel,  kiegészítésekkel,  javaslatokkal, Ha a szaktanár tantárgyi felmérőt írat, azt a helyi tanterv szerint értékeli és a százalékos értékelést a következőképpen váltja osztályzatra: elégtelen 0 30 % elégséges 31 50 %

42


közepes jó jeles

51 75 91

43

-

74 % 90 % 100 %


Készségszintű tudás vizsgálatánál az alábbi táblázat értékei az irányadók: Teljesítmény

 



  

 

Érdemjegy

0-50%

Elégtelen (1)

51-65%

Elégséges(2)

66-80%

Közepes (3)

81-95%

Jó

(4)

96-100%

Jeles

(5)

Természetesen a teljesítményhatárok közelében a szaktanárnak mérlegelési lehetősége van. Az is lehetséges, hogy a javításkor szóbeli kiegészítő kérdést tesz fel, és ennek alapján dönt az érdemjegyről. Egy-egy tananyagegység lezárásakor témazáró felmérést írnak a tanulók. Minden tanulónak minden témazárót meg kell írnia. 25 % alatti teljesítmény esetén köteles újra írni. Ennél jobb eredmény esetén a tanuló saját kérésére megismételheti a felmérést tanórán kívül. Mindkét esetben mind a két dolgozat osztályzata bekerül a naplóba. A témazárók érdemjegyeinek kiemelt szerepe van. A tanév végén az egész éves teljesítményt értékeljük a fejlődési tendencia figyelembevételével. A félévi, év végi összefoglaló dolgozatok, ill. a nagy témazárók eredményei kétszeresen számítanak az átlagszámításnál. Egy tanítási napon az osztályközösség csak két témazáró dolgozatot írhat, melynek időpontját a szaktanár egy héttel előre bejegyzi az osztálynaplóba. A fentiektől eltérőek a közoktatási törvényben és jelen programunkban leírt szövegesen értékelt évfolyamok és tantárgyak. A szorgalmi időben kapott osztályzatokat, értékeléseket az 1-3. évfolyamon a pedagógus, a további évfolyamokon a tanuló bejegyzi a tájékoztató füzetbe vagy ellenőrző könyvbe, s miután a tanár kézjegyével érvényesítette, a szülő a bejegyzéseket aláírásával veszi tudomásul. Minden évben november 15-ig és április 15-ig minden tantárgy elsajátításáról, a tanuló előmeneteléről írásban értesítjük a szülőt a tájékoztató füzeten keresztül. Félév és tanév végén az egyes tantárgyakban elért kiemelkedő teljesítményéért a tanuló dicséretet kaphat. A dicséreteket az ellenőrzőben, a bizonyítványban és a törzslapon dokumentálni kell.

2.6.1 A Z ÍR Á S B E LI S ZÁ MO N K ÉR ÉS FA J TÁ I  Diagnosztikus értékelést kell végezni a tanév elején minden tanulócsoportban, hogy a szaktanár tudja, milyen szinten áll a tanuló, meg tudja tervezni éves munkáját, felzárkóztatási programját, csoportba sorolását. (Ez nem használható fel az év végi érdemjegy kialakításánál.)  Év közben folyamatosan értékelni kell a tanulót minőségileg és mennyiségileg is. (formatív értékelés). o írásbeli felelet: röpdolgozat, szódolgozat, diktálás, gyűjtőmunka. Ezek a szóbeli felelettel egyenértékűnek számítanak.

44




o írásbeli munka: egyes tantárgyakból szükséges az órai írásbeli munka értékelése félévente (munkafüzetben, füzetben). Az értékelés módját a tanár határozza meg. o témazáró dolgozat: a témazáró dolgozat kérdéseit a szaktanár állítja össze a munkaközösség jóváhagyásával, vagy központi feladatlapot használ. Szummatív értékelést kell alkalmazni nagyobb tananyagegységek lezárásánál, az év végi ismétlés befejezésekor, valamint 4., 6., 8. évfolyam befejezésekor.

2.6.2 S ZÓ B E LI S ZÁ MO N K ÉR ÉS  A rendszeres szóbeli számonkérés segíti a kifejezőkészség fejlődését, a tantárgyi szaknyelv elsajátítását, egyes tanulók számára pedig – akiknél az írásbeli kifejezés problémát okoz – biztosítja az elsajátított tananyagról való beszámolás lehetőségét. A számonkérés során törekedni kell a megfelelő légkör kialakítására, hogy a gátlásos tanulók is feloldódjanak (segítő kérdések) . Figyelembe vétele: egyenértékű az írásbeli felelettel. 2.6.3 F E LM ÉR ÉS ÉS V IZ S G A  Az 1. évfolyam végén : szintfelmérés olvasásból és matematikából.  4. évfolyam végén: szintfelmérés olvasás-szövegértés, matematika, magyar nyelvből     

természetismeret,

8. évfolyam félévkor : iskolai belső vizsga.  magyarból írásbeli és szóbeli vizsga  matematikából írásbeli vizsga Vizsgaanyag :  8. évfolyam félévkor : a tanév elején kiadott témakörök, melyhez a felkészülést pedagógusok segítik. A vizsgákon az értékelés alapja: összefüggő-, önálló-, határozott-, a téma kifejtésére irányuló felelet. A vizsga jegye az egész évre vonatkozó - évközi jegyekből összeálló - érdemjegyet egy jeggyel javíthatja. Vizsgaszabályzatunkat a 2.sz. melléklet tartalmazza. O TTH O N I / N A P K Ö Z IS ÉS TA N U LÓS Z O B A I / FE LKÉ S Z Ü LÉS H EZ E L ŐÍR T ÍR Á S B E LI ÉS S Z Ó B E LI FE LA D A TO K ME GH A TÁR OZ ÁS Á NA K E LV E I É S KO R LÁ TA I

2.6.4 A Z

A tanulók minden tanítási órán kapnak az aktuális tananyag elmélyítését, begyakorlását szolgáló szóbeli és / vagy írásbeli feladatokat. 2.6.4.1 A

F E L A D A T K I J E L ÖL É S E

tankönyvből, munkafüzetből, feladatgyűjteményből, segédkönyvekből történhet, lehet önálló gyűjtőmunka. 2.6.4.2 A Z

OT T H ON I M U N KÁ H O Z NY ÚJ T OT T S E G Í T S É G L E HE T

kérdések, órai vázlat. 2.6.4.3 A Z

E L V É G ZE T T FE L A D AT O K E L L E N Ő R ZÉ S E T Ö RT É N HE T

egyénileg, csoportban, frontálisan,

45


szóban, írásban. Az el nem végzett feladatokat a tanulóknak pótolniuk kell. Amennyiben a tanuló rendszeresen nem végzi, el vagy nem pótolja a feladatait, a félévi és év végi osztályzatát e hiányosság lerontja. Nem kapnak a tanulók írásbeli és szóbeli házi feladatot a tanítási szünetek idejére (őszi, téli, tavaszi szünet). 2.6.5 A Z

E G Y ES M O D U LO K ÉR TÉ KE LÉ S E

MODUL NEVE

ÉVFOLYAM

TANTÁRGY NEVE, ÉRTÉKELÉS MÓDJA

Hon- és népismeret

5-8.évfolyam

a történelem tantárgyba integrálva

Tánc- és dráma

5-8.évfolyam

integráltan a magyar nyelv és irodalom és a testnevelés tantárgyba

Ember- és társadalomismeret, etika

7 – 8. évfolyam

önálló tantárgyként tanítva, értékelve

Egészségtan

6. évfolyam

integráltan az osztályfőnöki tantárgyban

Mozgóképkultúra és médiaismeret

8. évfolyam

önálló tantárgyként tanítva, értékelve

Ember és társadalom 1 – 4. évf.

integráltan a magyar nyelv és irodalom tan-

Dráma és tánc 1 – 4. évf. Könyvtári informatika 1 – 4. évf.

tárgyban

Ember a természetben 1 – 4. évf. Ember a társadalomban 1 – 4. évf.

integráltan a környezetismeret tantárgyban

Ember a társadalomban 1 – 4. évf. Ember a természetben 1 – 4. évf.

integráltan a technika és életvitel tantárgyban

TANULÓK FIZIK AI ÁLLA POTÁNAK MÉRÉSÉHEZ HASZN ÁLT MÓDSZEREK

2.7 A

A tanulók fizikai állapotát minden osztályban a tanév során ősszel és tavasszal mérjük a következő módszerek alapján: 2.7.1 K Ö TE LE Z Ő FE LM É R É S E K – KON D IC ION Á LIS 1. Cooper teszt / 12 perc síkfutás folyamatosan /

46

KÉ P E S S ÉG E K


2. Felülés / kifáradásig vagy max. 4 percig / 3. Karhajlítás – nyújtás mellső fekvőtámaszban / kifáradásig, vagy fiúk 3 perc, lányok 1,5 perc / 4. Helyből távolugrás / elugrás páros lábról – talajfogás páros lábbal / 5. Hason fekvés, törzshajlítások hátra / kifáradásig, vagy max. 4 percig / 2.7.2 V Á LA S Z TH A TÓ FE LM É R ÉS E K – KO ND IC IO NÁ LIS 1. Függés hajlított karral, felső madárfogással 2. Felülés / 30 mp. / 3. Nyújtott-zárt ülésben előre nyúlás 4. 10 x 5 m ingafutás időre 5. 400/600 m síkfutás időre 6. 60 m síkfutás időre 7. négyütemű fekvőtámasz / 30 mp. /

KÉP E S S ÉG E K

2.7.3 K É S Z S É G - K ÉP ES S É G FE LM ÉR ÉS E K kislabda hajítás / helyből/ nekifutásból / távolugrás magasugrás kötélmászás

2.8 N EM

SZAKRENDSZERŰ OKT ATÁS

Iskolánkban az ötödik és hatodik évfolyamon, a nevelőtestület tanévzáró értekezletén meghozott döntés alapján folyik, vagy nem folyik nem szakrendszerű oktatás a következő tanév kezdetétől. A nem szakrendszerű oktatásra fordítandó óraszám az órakeret maximum 50 %ában valósul meg, mely a matematika, magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, történelem, technika tantárgyakat érintheti. A kiemelt fejlesztési területek a következők: Alapkészségek: olvasáskészség, íráskészség, elemi számolási készség, elemi rendszerező képesség és elemi kombinatív képesség. Az olvasáskészség, vagyis a szövegértő, élményszerző olvasás kritikus feltétele az optimálisan fejlett, optimális használhatóságú olvasáskészség (olvasástechnika). Amíg a betűző olvasáskészséget nem tudjuk gyakorlott olvasáskészséggé fejleszteni, addig az olvasásképesség, a szövegértés továbbra sem sajátítható el. Az íráskészség a kézírással működő írásbeli kifejezés, közlés kritikus feltétele, amely a tevékeny iskolai tanulás ma még nélkülözhetetlen eszköze. Gyakorlottság szerint kétféle íráskészség létezik: rajzoló és kiírt íráskészség. A jól működő rajzoló íráskészséggel a nyelv milliónyi szavának bármelyikét le tudjuk írni. Ez a fajta íráskészség azonban csak nagyon lassú, a betűk rajzolására koncentráló írást tesz lehetővé, gyakorlati célra használhatatlan. Mivel a 4-5. évfolyamon már használni kellene az íráskészséget, gyakorlatlansága miatt alig olvashatóvá esik szét. Épp ebből a problémából kiindulva célszerű lenne az 5., 6. évfolyamokon több gondot fordítani a kiírt íráskészség kifejlesztésére is. Az elemi számolási készség összefoglaló megnevezés alatt a számírás készségét, a mértékegység-váltás és a négy alapművelet 100-as számkörbeli készségeit értelmezzük. Ezeknek az elemi

47


készségeknek az optimális kiépülése és optimális gyakorlottsága nélkül bizonytalan alapokra épül a matematika tanítása, a kutatások pedig azt mutatják, hogy ebben az életkorban az elemi számolási készség fejlettsége szorosan összefügg az intelligencia fejlettségével. Vagyis ezeknek az elemi készségeknek az optimális szintű elsajátítása kulcsfontosságú feladat. Elemi rendszerező képesség.

48


3 EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM „ Szeresd egészségedet, mert ez a jelen. Védd a kisgyermekét, mert ez a jövő. Őrizd szüleid egészségét! - mert A múlton épül fel a jelen és a jövő.” ( Bárczi Gusztáv) A WHO egészségdefiníciója azt hangsúlyozza, hogy az egészség nem pusztán a betegségek hiánya, hanem testi-lelki és társadalmi jóllét, mely a fenntartható fejlődésnek is egyik elengedhetetlen alapfeltétele. Az elmúlt évek népegészségügyi adatai azt mutatják, hogy már az általános iskolában szükséges egy olyan egészségnevelési stratégia kidolgozása, megvalósítása, amely az általános értékek átadásán, tudatosításán túl, igazodik a helyi adottságokhoz és az intézmény saját iskolahasználói köréhez.

3.1 H ELYZETKÉP Az hogy a diákok mit tartanak értéknek az elsősorban a családtól függ, természetesen az iskola ezt bizonyos mértékben befolyásolni tudja. Községünk földrajzi adottságából adódóan tanulóink természet közeli életet élnek. Ez jótékony hatással van mind az egészségükre, mind a természetről alkotott képükre, ismereteikre. A napjainkra jellemző kortünetek, amelyek a zaklatott, túlhajszolt életmód velejárói a családok mindennapjaiban, tanulóink életében – a rendszertelen táplálkozás, a szenvedélybetegségek, az inaktív életmód, a deviáns hatások indokolják az egészségnevelési program létjogosultságát. 3.1.1 B E LS Ő ER Ő FO R R Á S O K Az iskolában jelenleg a tantestület körülbelül egyharmad része foglalkozik intenzíven egészségnevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül is. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak. Ők azok, akik az egészségfejlesztő csoport tagjai:  az iskolaigazgató (Mindenben támogatja az egészségnevelési programokat, értékeli ezt a tevékenységet, aktívan részt vesz az egyes programokban)  a testnevelő tanár (Koordinálja az egészségnevelési programokat, kapcsolatot teremt a külső támogatókkal)  a diákönkormányzat vezetője (Napi kapcsolatot tart a tanulókkal, ezért az egyedi problémákat azonnal tudja kezelni)  a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök (Biztosítják a kapcsolatot a szülőkkel  a biológia tanár ( Összehangolja, értékeli a munkákat) Természetesen valamilyen formában minden nevelő, minden technikai dolgozó részt vesz az egészségnevelési program megvalósításában. 3.1.2 K Ü LS Ő E R Ő FO R R Á S O K Iskolánk széles kapcsolatrendszerrel működik, de ezt több irányba szeretnénk még bővíteni. Kapcsolatot tartunk a következő intézményekkel, szervezetekkel:

49


önkormányzat (A fenntartóval való kölcsönös együttműködés az egészségnevelési programunk megvalósításában is fontos. Célunk, hogy a kötelező támogatásokon túl is segítséget kapjunk az iskolai egészségnevelési programokhoz) ÁNTSZ (Egyik feladata az iskola ellenőrzése egészségügyi szempontból. Javaslatukra, véleményükre továbbra is építeni kívánunk) rendvédelmi szervek (gyermekvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani) civil szervezetek ( A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik munkánkat. A tanárok egyénileg is alakítanak ki kapcsolatokat az egyes civil szervezetekkel) lelkipásztorok (a lelki egészség területén nyújtanak segítséget) Nevelési tanácsadó (Szakmai tanácsokkal látnak el bennünket a gyermekvédelmi munkában) könyvtár (a szakirodalommal való ellátást biztosítja) szülők (Tevékenyen részt vesznek az egészségnevelési programokban) mentálhigiénés tanár (Szakmai kompetenciájával segíti tevékenységünket) más közoktatási intézmények (tapasztalatcserék során képet kaphatunk a tevékenységükről) Agora újság (az információnyújtás fontos eszköze) 3.1.3 A N Y A G I ER Ő FO R R Á S O K költségvetés Egyenlő Esélyt Közalapítvány Pályázatok

3.2 J ÖVŐKÉP ,

CÉLOK

Az egészségnevelés célja, hogy a tanulók képesek legyenek objektív módon felmérni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatását, elkerülésük módját. El kell érni, hogy alkalmazzák a tanultakat: tegyenek saját egészségük érdekében. Az egészségvédelem kiemelt témakörei: • az életkorral járó biológiai-, életmódi tennivalók; • a társkapcsolatok egészségi, etikai kérdései; • az egészségre káros szokások (helytelen táplálkozás, inaktív életmód); • az antihumánus szenvedélyek, drogprevenció; • az egészséges életvitelhez szükséges képességek, a személyiség fejlesztése; • az egészségérték tudatosítása. 3.2.1 H O S S Z Ú TÁ V Ú C É LO K A helyi adottságainkat figyelembe vevő, az iskolahasználókhoz igazodó program megvalósítása, amely azt eredményezi, hogy olyan testileg, szellemileg, erkölcsileg egészséges tanulók hagyják el iskolánkat, akiknek a későbbiek során életformájukká válik az egészséges életmód. Az egészségnevelési és környezeti nevelési program megvalósítása elsősorban a tantestület elkötelezettségén, a személyes példamutatáson és azon múlik, hogy mennyire sikerül a családokat az általunk képviselt értékek és követelmények mellé állítani. 3.2.2 K Ö ZÉ P TÁ V Ú C É L O K az iskolaudvar további rendezése (padok, játékok kihelyezése, zöldítés),

50


iskolánk ellátása drogügyi prevenciós szakemberrel, multimédiás módszerek alkalmazása a szakórákon, évente legalább egy tanár továbbképzése az egészségnevelés területén, a számítógép felhasználása a tanórákon 3.2.3 R Ö V ID TÁ V Ú C É LO K a tantestület még több tagjának megnyerése az egészségnevelési munkához tantárgyközi kapcsolatok erősítése, különös tekintettel az egészségnevelésre hagyományok ápolása tanórán kívüli szakórák szervezése meghívott szakemberekkel (pl. dietetikus, KRESZoktató) az iskolakert új helyen történő kialakítása, gyógyösvény létrehozása egészségvédelemmel kapcsolatos versenyekre felkészítés

3.3 T ANÓRAI

ÉS TANÓRÁN K ÍVÜLI EGÉSZSÉGNEVELÉS

Iskolánkban az egészségneveléssel kapcsolatos ismeretek, tevékenységformák átadása nem önálló tanórai keretben történik, hanem az egyes tanórákba építve. A következő táblázat azt mutatja, hogyan építjük be ezt a témakört az egyes tanítási órákba, illetve tanítási órán kívüli tevékenységekbe:

51


1. osztály

2. osztály

3.osztály

4. osztály

Egészségnevelés tartalmú tantárgy: kör- Egészségnevelést nyomokban közvetítő tan- Egyéb megoldás: egészségnapnyezetismeret, testnevelés, technika, tárgy: rajz, ének, matematika, magyar egészséghét, napközis foglalkozás, tanulmányi kirándulás Önismeret fejlesztése. Mozgás és higiéné. Rajzoljuk le a családot. Rajzoljunk gyümöl- Szájhigiéné: fogmosás, Táplálkozás: Szűkebb és tágabb lakóterem. Mozgás és csöket, Számoljunk gyümölcsökkel. Mérték- gyümölcs, zöldség minden nap. Namosdás. Tisztálkodás otthon és az iskolá- egységek: mérés, élelmiszerek csomagolása pirend. Évszaknak megfelelő gyüban. Kézmosás. Tisztálkodás kirándulások (higiénia). Dalok: mölcsök gyűjtése. Mindennapos gealkalmával. Cipőpucolás: csak ha jön a -Csicseri borsó( Hüvelyesek szerepe) rinctorna. Gyalogtúrák a környéken Mikulás? Helyes táplálkozás. Foglalkozá- -Hej a sályi piacon(Mit árulnak? Mit vesok: orvos és védőnő, szerepük az egés- gyünk?) zségvédelemben Körtéfa(Gyümölcsfák, gyümölcsök) Meseolvasás, feldolgozás: -Az állatok vitája(Mi a legfinomabb télen?) -A róka meg a holló(Sajt- és tejtermékek fogyasztása) -Teríti a lány (tisztaság ) -Mit mos, mit mos?(tisztaság) -Fehér liliomszál(tisztaság, tisztálkodás) Háziállat: tartás és gondoskodás. Az utca ahol lakom. Tisztaság és környezetvédelem(névadó megismerése). Hogyan őrizheted meg egészségedet? Gyógynövények, gyógyteák. Egészségügyi dolgozók Egészségnevelés tartalmú tantárgy: környezetismeret, testnevelés, technika, Az élőlények táplálkozása. A mozgáshiány veszélyei. A barátom és én. Az osztályközösség élete. A nap: napfény-napmeleg. Öltözködés: évszakok Ember és lakóhely. Állat és lakóhely. Szü-

Lerajzolom a lakásunkat(házunkat, szobá- Állatkert és növénykert látogatása. mat). Zene és sport. Keressünk az olvasó- Sportdélutánok a családdal. Időjárás könyvben: háziállatok és vadon élő állatok. megfigyelés. A növények élete: ősz, Dalok az állatokról. tél, tavasz. Egészségnevelést nyomokban közvetítő tan- Egyéb megoldás: egészségnaptárgy: rajz, ének, matematika, magyar egészséghét, napközis foglalkozás, tanulmányi kirándulás Változó korok és kultúrák. Sportágak lerajzo- Az egészség mint érték: razjkiállítás. lása. Sportolókról szóló könyvek Gyűjts képeket az egészséges táplálékokról. Sportnapló: mennyit fejlődtem szeptember óta. Fogalmazás írása az egészségről. Sportágak Ismered a játékszabályokat?-

52


leim és barátaim. Kapcsolatom társaimmal. különböző nyelveken. Gyümölcsök és zöldséSzületésnap, névnap: adni jó!Kipróbálom gek neve idegen nyelven. Sport az irodalomönmagam egy új sportágban. Reggeli – ban és a képzőművészetben. ebéd - vacsora. Napfénytáplálékaink. Gyümölcsök. Mérgező növények. A zöldségfélék- és gyümölcsfélék tartósítási és tárolási módjai. Nyári sportok. Téli sportok. Hová megy a kukásautó? Miért szükséges az egészséges táplálkozás? Életmentő vitaminok. Táplálkozási betegségek. Légúti betegségek. Allergiát okozó növények. Miért kering a vér testünkben?

5. osztály

6. osztály

vetélkedő. Nincs szemét, hulladék! Járj utána: környezetszennyező anyagok a környezetemben. A Természettudományi és a Mezőgazdasági Múzeum meglátogatása. Híres sportemberek. Élősarok kialakítása szakköri foglalkozáson.

Egészségnevelési tartalmú tantárgy: technika Nem egészségnevelési tartalmú Egészségnevelést csak nyoföldrajz, biológia, egészségtan tantárgy, de beépíthető: fizika, mokban közvetítő tantárgy: kémia, informatika, történelem magyar és idegen nyelv, matematika, rajz, ének A víz, a talaj, a levegő védelme. Egészség- A táplálkozás forrásai, jellege Olimpiai és világjátékok zenéügyi helyiségek. Balesetek a lakás- az emberiség történetében. A je. Híres sportolók szobrai a ban(konyha, fürdőszoba).Állatok a lakás- mozgás szerepe az ókori isko- világban. Percek és másodperban(házilégy, gyötrőszúnyog). Textíliák alap- lákban. cek a futásban és az úszásban. anyagai(nedvszívóképesség vizsgálata). Az élelmiszerek tartósítása. Baleseti források Étkezési lehetőségek és szoká- Különböző országok ételei. A a konyhában. Elsősegélynyújtás. A vérzések sok a középkorban. A lovagi fűszerek használata és eredete. fajtái. Égési sérülések. Elektromos áram torna szerepe. okozta sérülések. Csont-ízületi sérülések. Mérgezések. Gombamérgezés. Az erdők haszna. Viselkedés az erdőben. A mozgás és az egészség. Kisfiúból nagyfiú. Kislányból nagylány. A kamaszkori konfliktusok. Milyen vagyok én? Milyennek látjuk egymást?

53

Egyéb megoldás

Sportbemutató: próbáld ki! Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan: mit teszünk a környezetünk érdekében?


7. osztály

8. osztály

Egészségnevelési tartalmú tantárgy: technika, Nem egészségnevelési tartalmú Egészségnevelést csak nyoföldrajz, biológia, egészségtan tantárgy, de beépíthető: fizika, mokban közvetítő tantárgy: kémia, informatika, történelem magyar és idegen nyelv, matematika, rajz, ének Személyi higiénia. Bőrápolás. Fogápolás. Az ipari forradalom és az étke- A zene szerepe a mindennapÉrzékszerveink ápolása. A tizenévesek koz- zési szokások, életmód válto- okban. Elődeink ételei a mametikája. A tiszta öltözet. Az egészséges táp- zása. Ásványi anyagok, nyom- gyar irodalomban(Krúdy) lálkozás. Vitaminok. A gyorséttermek kínála- elemek, rostok, vitaminok. ta. Ruházkodás. Textíliák felhasználása. Szerves anyagok bomlása. A Az egyes kontinensek táplálkozási szokásai- passzív dohányzás kémiai ösztermesztett növények-tenyésztett állatok. szetevői. Fizikai törvényszerűÉhínségövezet Afrikában. ségek a sportban. Az alkohol, a drog és a dohányzás hatása a szervezetre. Táplálkozás-energiaforrás. Az emésztőszervrendszer és az anyagcsere betegségeinek megelőzése(fogszuvasodás, bélférgesség, máj-és hasnyálmirigy gyulladás). A légzőszervrendszer megbetegedései.

Milyen anyagok vannak a cigaretta füstjében? Figyelemfelkeltő szórólap készítése szövegszerkesztővel az egészségmegőrzés érdekében. Élelmiszerek-adalékanyagok. Fogyasztóvédelem. Egészségnevelési tartalmú tantárgy: technika, Nem egészségnevelési tartalmú földrajz, biológia, egészségtan tantárgy, de beépíthető: fizika, kémia, informatika, történelem Elsősegélynyújtás vérzéseknél. A vizeletkivá- Életmód-táplálkozás a XX. lasztó-szervrendszer betegségei: vese-, hó- Században. Jog az egészséges lyagkő, vesegyulladás és megelőzésük. A élethez. szabályozó szervrendszer és az érzékszervek leggyakoribb elváltozásai és megelőzésük. Testépítés korlátokkal, szerek nélkül. Tolerancia. Szeretet vagy szerelem. A leggyako-

54

Közös ünnepeink és ünneplésük. A zene, mint az öröm és a bánat kifejező eszköze. A lelkiállapot tükröződése a festészetben. Egészségtartalmú ismeretterjesztő cikkek fordítása. Egészségnevelést csak nyomokban közvetítő tantárgy: magyar és idegen nyelv, matematika, rajz, ének

Egyéb megoldás

Csodák palotája. Leszoktatom szüleimet a dohányzásról! Tervezz egészséges étlapot! Egészségterv készítése: táplálkozás, mozgás, környezetvédelem. Fogyatékosok sportja. A másság elfogadása. Egészséges ételek bemutatója és kóstoló. Kortárs segítők Egyéb megoldás

Előadása a veszélyes anyagokról. Mindig van alternatíva! Stresszoldás sporttal.


ribb nemi betegségek és a nemi úton terjedő betegségek: AIDS, herpesz. Vizeink és a talaj védelme. Élelmiszeripari ágazatok. Fogyasztói szokások.

55


3.4 E GÉSZSÉGES

TÁPLÁLKOZÁ S

Az átlagos magyar étkezési szokások miatt sok a túlsúlyos gyermek. Az iskolai étkezés milyensége és mennyisége ezért kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon. A kulturált étkezés lehetőségének biztosítása pedig nevelőmunkánkat segíti. Az iskola tágas, világos, megfelelően felszerelt ebédlővel és melegítő konyhával rendelkezik, a tanulóknak kb. 40%-a veszi igénybe az iskolában ebédelés lehetőségét. Napközis nevelőink munkája ezen a területen egyértelműen kiemelkedő. Egészségnapokat is tartunk rendszeresen, annak ellenére, hogy a szakértők ezt a fajta megoldást – eseti jellege miatt - nem tartják hatékonynak. Különböző sportesemények alkalmával gyakran jutalmazunk gyümölccsel. Osztályfőnöki és technika órákon gyakran beszélünk a reklámok hatásáról az egészséges ételek kiválasztásában, arról hogyan befolyásolják vásárlási szokásainkat. Technika óra keretében gyakran készítenek salátákat egészséges ételeket tanulóink pedagógus irányítása mellett. 3.4.1 I S KO LA I B Ü FÉ Diákjaink étkezésének egyik meghatározó tényezője lesz az iskolai büfé árukészlete. Fontos, hogy a büfé az iskolára szabottan működő önálló egységként működjön. Kívánatos, hogy a büfében megfelelő tejtermék- és gyümölcskínálat legyen. Mi nevelők, azt szeretnénk, ha a büfében gyümölcsleveket, teákat, friss és aszalt gyümölcsöket, joghurtokat, sajtokat, gabonapelyhes édességeket is lehessen vásárolni.

3.5 V ESZÉLYES

ANYAGOK

(DOHÁNYZÁS, ALKOHOL, DROG) Tanulóink többsége tisztában van az alkohol és a dohányzás káros hatásaival, de sajnos ez önmagában nem elegendő viselkedésük befolyásolására; bizonyos magatartásformák esetében a háttérben meghúzódó motivációk lényegesen erőteljesebbek, elemibbek, semhogy pusztán az ismeretek átadása, kiigazítása révén, ellenükben érdemi változást tudnánk elérni. Az igazi problémák akkor jelentkeznek tanulóinknál, mikor elkerülnek tőlünk és más településen folytatják tanulmányaikat. Iskolánk nem rendelkezik drogmegelőző programmal, de természetesen foglalkozunk ezzel a kérdéssel. Úgy gondoljuk, hogy a drogprobléma nem individuális jellegű, megoldása a helyi közösség feladata is kell, hogy legyen. Meghatározó a szülői háttér: sajnos községünkben igen sok a dohányos és a rendszeres alkoholt fogyasztók száma. Egyes szakirodalmak pedig a dohányzást és az alkohol fogyasztást „kapu-drognak” tekinti. Munkánkat segítik a szülők, a Drog Stop Budapest Egyesület, a helyi körzeti megbízott és a helyi lelkipásztor is. A munkánk során használt módszerek és eszközök: - filmvetítés - előadások tanulóknak és szülőknek - kommunikációs gyakorlatok - szituációs játékok

3.6 A

BARÁTSÁG , A PÁRKAPCSOLATOK ÉS AZ EMBERI SZEXUAL ITÁS

56


Ebben a témában a legnagyobb feladat az osztályfőnökökre, a védőnőre és biológia tanárra hárul. Megpróbáljuk felvilágosítani a tanulókat a serdülőkori változásokról, mivel az a tapasztalat, hogy a szülők még mindig nem vállalják fel ezt a feladatot. Segítünk a serdülőkori érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában. Ezek a problémák halmozottan jelentkeznek táboroztatáskor, az erdei iskolai kirándulásokon. A szexuális felvilágosítás, nevelés elválaszthatatlan része a családi életre nevelés és az AIDS prevenció.

3.7 P ARLAGFŰ

MENTESÍT ÉSI PROGRAM

Allergia. A legtöbb emberre tökéletesen ártalmatlan, hétköznapi anyagok is kiválthatják a túlérzékenységet. Magyarországon az emberek 40%-a allergiás valamire. Ez az ijesztő arány csak az elmúlt évtizedekben alakult ki, és egyre növekszik. Minden tizedik ember a nyár közepétől őszig a parlagfű virágporától szenved. A FVM 5/2001. rendelete is a parlagfű elleni kötelező védekezésről szól. Iskolánkban most már minden évben parlagfű mentesítési hetet tartunk, még a gyomnövény virágzása előtt. A gyerekek kötegekbe rendezve adják le a parlagfüvet, amit ezután megsemmisítünk. A tanulók gyökerestől húzzák ki a talajból a növényt, és nem csak letépkedik a leveleket. A legtöbb tövet összegyűjtő csapat vagy egyén értékes jutalomban részesül az akció végén.

3.8 B ALESETVÉDELMI

RENDSZABÁLY OK MEGISMERÉSE , ALK ALMAZÁ-

SA

Minden tanévkezdéskor az osztályfőnöki órák az általános balesetvédelmi helyzetek, szabályok ismertetésével kezdődnek. Szorgalmi évenként legalább egy óra a közlekedés elméletével és gyakorlatával (Biztonságos átkelés az úttesten, gyalogos és tömegközlekedési szabályok, kerékpározás szabályai, útburkolati jelek) foglalkozik. A baleset-megelőzési program fontos része a szakórai balesetvédelem. A legveszélyesebb területek ebből a szempontból a következő órák: kémia, fizika, testnevelés, technika, informatika. Ezeken az órákon folyamatos a tanulók tájékoztatása a szükséges anyagok és eszközök szakszerű, balesetmentes használatáról, a sporttevékenységek sérülések nélküli végzéséről. Nem csak tanórákon és tanórákon kívül, hanem külső helyszíneken is folyamatosan foglalkozunk baleset-megelőzéssel (tanulmányi kirándulásokon, erdei iskolákban, nyári táborokban). Itt a felelősség az osztályfőnökökre, a kísérő tanárokra és szülőkre hárul. Tanulóink rendszeresen vesznek részt versenyeken, rajzpályázatokon és töltenek ki teszteket. Rendszeresek a Közlekedési Múzeumba és a Magyar Vasúttörténeti Parkba történő látogatások Egészségtan és biológia órán a gyerekek elsősegély-nyújtási ismeretekre is szert tesznek. A tanár munkáját itt is rendszeresen segíti a védőnő.

3.9 M INDENNAPOS

TESTNEVEL ÉS

Az egészséges életmód egyik alapfeltétele a mozgás. Az iskolai testnevelés és sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi szempontokat vettük és vesszük figyelembe:

57


minden gyermek minden nap részt vehet a testmozgás-programban; minden testnevelés órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringésiés légző-rendszer megfelelő terhelése; minden testnevelés órán van gimnasztika, benne a helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légző gyakorlat; a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire; megteszünk mindent, hogy a testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelentsen még az eltérő adottságú tanulóknak is; a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesüljenek a testmozgások során; a testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmazzon. A gyermekek mozgásigényének kielégítésére iskolánkban egy tornaterem és egy nagy iskolaudvar (mely télen korcsolyapályává alakítható) áll rendelkezésre. Sportköreinket az adott tanév eleji igényfelmérés alapján szervezzük. A mindennapos testnevelés érdekében a következő programok működnek intézményünkben: - a tanterv által javasolt délelőtti 2, illetve 3 testnevelés órán kívül a következő sportágak közül választhatnak tanulóink a nem kötelező tanórai foglalkozásokon: - labdarúgás, kosárlabda, sakk, úszás, birkózás, karate, aerobik, - napközis tanulóink a napközis foglalkozások keretében vesznek részt sportfoglalkozáson - minden reggel 15 perces közös tornára várjuk tanulóinkat az aulába, majd tanítás után ugyanennyi mozgással fejezzük be a napot. - hétvégi sportprogramok iránt – kosáréjszaka, foci – is nagy az érdeklődés - szakköri foglalkozások mellett tanulóink rendszeresen részt vesznek a kerületi és területi sportversenyeken is - évente két alkalommal vesznek részt tanulóink iskolai futóversenyen 3.9.1 A TA N U LÓ K F IZ I K A I Á LLA P O TÁN A K M ÉR ÉS E ÉS M I N ŐS Í TÉ S E A tanulók fizikai állapotát minden osztályban a tanév során két alkalommal, ősszel és tavaszszal mérjük. Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja: 3.9.2 A) A Z O K TA TÁ S TER Ü LE TÉ N Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése és tudatosítása Az általános fizikai teherbíró-képesség egységes mérése, értékelése és minősítése. A rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása. 3.9.3 B) A Z EG ÉS ZS É G Ü G Y TE R Ü L E TÉ N A testnevelők által mért adatok ismeretében az iskolaorvos és védőnő felvilágosítást kapjanak a tanulók fizikai állapotáról az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek alapján, segítve ezzel a gyógyítást és a betegségek megelőzését. Az egyéni adatlapokat, osztályonkénti bontásban a vizsgálatot elvégző tanár kezeli, hiszen az egészség megőrzéséhez szükséges fizikai állapot elérésének és megtartásának módját (a változás/fejlődés nyomon követésével, az esetleges hiányosságok feltárását és annak felszámolási módját) legegyszerűbben egyéni nyilvántartással lehet figyelemmel kísérni. A fizikai állapot mérése önmagában nem cél, hanem diagnosztizáló eszköz.

58


3.10 A Z

ISKOLA EGÉSZSÉGÜGY I SZAKEMBEREI : VÉDŐNŐ , ISK OLAORVOS

A iskolaorvos és a védőnő közösen végzi a komplex szűrővizsgálatokat mindegyik osztályban. Korcsoport(osztály) Szűrések 5.,7. Látásélesség 7. Színlátás 7. Hallásvizsgálat 1.,3.,5.,7. Golyvaszűrés 1.,3.,5.,7. Mozgásszervek, orthopédia: gerinc, lúdtalp, súly- és magasságmérés 1.,3., 7. Vérnyomásmérés, 1. Rejtett heréjűség, fitymaszűkület 8. Tüdőszűrés Egyéb szűrések: kardiológiai (szívzörej) Tisztaságvizsgálat (szeptember, január, április, de ha szükségeses, akkor máskor is) Korcsoport Védőoltások 6. osztály DI-TE 6. osztály MMR 8. osztály Hepatitis 1. osztály DPT III. oltások számonkérése Egyéb: a szakrendelésre küldöttek leleteinek begyűjtése Gyógytestnevelési besorolások Előadások: Táplálkozás (5.-6. osztály) Felvilágosító előadás (6. osztály) Légúti megbetegedések és ellenük való védekezés Családalapítás, családtervezés (8.osztály) Tanácsadás: Menstruáció Életmód Étkezés Működik az anonim tanácsadás, amikor név nélkül is kérhetnek az iskolások tanácsot telefonon. Iskolafogászat: 1-8. osztályig félévente kezelés (prevenciós program) Céljaink megvalósítása csak akkor lehetséges, ha helyes a kiválasztott program, cselekvéssorozat, feladatsor. A feladatok befejezése után szükséges újabb felméréssel (pl. kérdőíves) megtudni, milyen területen értünk el eredményt, hol tapasztalható visszalépés, melyek a leginkább problematikus területek az iskola mindennapi működésében, mely részfeladatot kell átgondolni és újból végrehajtani és az iskolai egészségfejlesztési tervben arra kiemelt figyelmet fordítani. Az elemzés alapján pedig további célokat fogalmazunk meg.

59


4 KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 4.1 A 4.1.1 A

KÖRNYEZET I NEVELÉS K Ö R N Y EZ E TI N EV E LÉ S F O G A LM A

„Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: - megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel; - kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére; - felkelti az igényt, képessé tesz: a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására; összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére; a problémák megkeresésére, okainak megértésére; kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére; az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben; a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.” (KöNKomP, 2004) „A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására.” (IUCN, 1970) 4.1.2 A Z A LA P E LV E K E T S Z A B Á L YO Z Ó J O G I H Á TTÉ R A nemzetközi előzmények közül azt az egyet említjük meg, mely az összes eddigi kezdeményezést magába olvasztja. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 57. közgyűlése 2002. december 20-án a 2005–2014 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. Vagyis a nemzetközi közösség egy teljes évtizedet szán annak a célnak az elérésre, hogy az oktatás minden szintjét és formáját áthassák a fenntarthatóság, a környezet- és az egészségvédelem alapértékei. E cél elérését nagymértékben szolgálják az iskolák környezeti- és egészségnevelési programjai. A hazai jogszabályi háttér az Alkotmány környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos paragrafusaiból vezethető le:

60


18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Az Alkotmányban megfogalmazott alapelvek megvalósulását – többek között – az alábbi jogszabályok és intézkedések garantálják: A Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény) 54. § 1. cikkelye szerint „…minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. Az ismeretek terjesztése és fejlesztése állami, illetve önkormányzati feladat. Magyarország második Nemzeti Környezetvédelmi Programjában (2003-2008) 4 önálló tematikus akcióprogram kapott helyet a környezettudatosság növelése érdekében. A Nemzeti Fejlesztési Tervben a fenntarthatóságnak való megfelelés horizontális célként szerepel. A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. „A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.” (NAT 243/2003)

4.2 H ELYZETELEMZÉS , 4.2.1 A Z

HELYZETKÉP

IS K O LA

Az intézmény 12718 m2 területen helyezkedik el a település központjában. 1989-ben tornateremmel bővült az iskola, 1991 óta bitumenes sportpályával is rendelkezünk. 1988-ban sor került a fűtés korszerűsítésére, a tantermek helyi fűtését központi fűtés váltotta fel, amely olajjal történt. 1997 óta a fűtés gázzal történik. 1994-ben az iskola a Herman Ottó nevet vette fel. Tanulói létszámunk 250-300 fő között mozog, így évfolyamainkon 1-2 osztály működik. Integrált formában ellátjuk sajátos nevelési igényű tanulókat gyógypedagógus szakember közreműködésével. Általában 2 alsó és l felső tagozatos napközis csoportot működtetünk. 2002-ben került átadásra a legújabb bővítés első üteme, melyben egy ebédlő és egy tanterem található. Az iskola kertjét és udvarát az osztályok, a tanítók, tanárok és szülők segítségével újítják fel és tartják rendben. Már hagyomány az elsősök faültetése évkezdéskor. Intézményünk tagja az ÖKO Iskola Hálózatnak. 2003-ban az iskola kertje elnyerte a „Madárbarát kert” címet is. 4.2.2 A

KÖ Z S É G

- F E LS Ő P A K O N Y

FÖ LDR AJ Z I H E LYZ E TE , TE LE P Ü LÉ S TÖ R TÉN E TE

61


Településünk Budapesttől kb. 15-20 km-re Dk-re fekszik a Pesti-síkságon. Pest megyében. Fiatal település: a jelenlegi helyén a múlt század 20-as, 30-as éveitől népesült be, de a Pakony név nagyobb múltra tekint vissza. A környéken több régészeti feltárás is bizonyítja, hogy a kő-, ill. bronzkorban is kedvelt lakóhely volt. A honfoglalás korában dús legelők, vizekben gazdag élőhelyek és erdőségek tarkították a tájat, kedvezett az állattenyésztésnek és a földművelésnek.. A falu környéke benépesült, valószínűleg apró, tanyaszerű települések jöttek létre . A település neve 1264-ben fedezhető fel először egy IV. Béla által adományozott birtok oklevelében, első ismert birtokosa a Pakonyi család volt. A török korban a település – az Alföld sok kis településéhez hasonlóan – néptelenné vált. A XX. század elejétől válik a mai helyén ismét lakottá. A külvilággal való legfőbb kapcsolatát a Budapest – Kecskemét vasútvonal jelenti. A település mai képét jelentősen meghatározza az a tény, hogy szinte minden oldalról erdő veszi körül, mintegy „medence” az üde erdők ölelésében, s ez számottevően befolyásolja éghajlatát, vízrajzát és környezetvédelmét. Az iskola helye befolyásolja a környezeti nevelési munkánk tartalmát, lehetőségeit. 4.2.3 E R Ő FO R R Á S O K A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. 4.2.3.1 N E M

A N Y A GI E R ŐF O R R Á S O K

4.2.3.1.1

I S K O LÁ N

B E LÜ LI E G Y Ü TT M Ű KÖ DÉ S



Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk , illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak.



Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak.



Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában az erdei iskoláknak, a hulladékgyűjtési akciónak, valamint a nyári táborozásnak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is.



Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amint iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési prog-

62


ramjaink fedezetét – a lehetőségeiket figyelembe véve – részben a családok maguk biztosítják. 

Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskola adminisztráció területén fontos feladatuk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl.: féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront.

4.2.3.1.2

I S K O LÁ N

K Í V Ü LI E G Y Ü TT M Ű KÖ DÉ S



Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának a feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat.



Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé, tartalmasabbá teszi a különböző intézmények látogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő.



Civil szervezetek. A civil szervezetek programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel.



Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában.



Iskolai büfé. Iskolánkban jelenleg nem működik büfé, az épülete most készült csak el. Kívánatos annak felmérése, hogy az egészséges táplálkozás érdekében mi legyen a büfé kínálata. A tanulók és a tanárok körében ezt az iskolai diákönkormányzat, a szülők közt az iskola szülői munkaközössége végzi el. Az eredmény ismeretében az iskolavezetés megbeszélést folytat a büfé működtetőjével.

4.2.3.2 A N Y A GI 4.2.3.2.1

E R Ő FO R R Á S O K

SAJÁT

ER Ő FO R R Á S O K

Saját bevétel. Az iskolának teremkiadásból van saját bevétele, melynek összege változó. Az iskolai beszerzési egyeztetések során határozzuk meg, mekkora összeg fordítható környezeti nevelési célokra. A tanárok kéréseit összegyűjtve a környezeti munkacsoport vezetője képviseli a megbeszéléseken a környezeti nevelési munka érdekeit. Az alumínium dobozok, és a vas- ill. papírgyűjtésből származó összeget is a környezeti nevelési céljaink megvalósítására fordítjuk. Kerékpártároló. Iskolánk kerékpártárolóval rendelkezik, mely segítséget nyújt a kerékpáros közlekedés népszerűsítésében. 4.2.3.2.2

K Ü LS Ő

E R Ő FO R R Á S O K

63


Fenntartó. Mivel a fenntartóval történt egyeztetések után az iskola egyik kiemelt nevelési területe a környezeti nevelés, ezért a fenntartó minden évben tanulónként 500 forintnyi öszszeggel támogatja az iskola környezeti nevelési munkáját. Az összegből a környezeti nevelési munkához szükséges eszköz –és szakkönyvvásárlást, valamint iskolai környezeti témájú versenyek lebonyolítása, jutalmazása lehetséges. A pénzösszeg felhasználásáról minden tanév elején a környezeti nevelési munkacsoport dönt. A szociális bizottság – rászorultsági alapon – támogatja a tanulók erdei iskolákban és a nyári táborban való részvételét. Az intézménynek írásos kérvényt kell beadnia a támogatás kérésére. Pályázat. A pályázat-megjelenésének figyelése igazgatóhelyettesi feladat. Az igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollégákat a pályázati lehetőségekről, segít a pályázatok elkészítésében.

4.3 A

KÖRNYEZET I NEVELÉS A LAPELVEI , JÖVŐKÉP , CÉLOK

A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel kialakítása. Távolabbról nézve a környezeti nevelés a természet – s benne az emberi társadalom – harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza. Célja a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. A környezeti nevelés tartalma – világszerte, így Magyarországon is – kiszélesedett, a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul. Gondot kell arra fordítanunk, hogy diákjaink a jövőben mindennapi életvitelükben képesek legyenek a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat kezelni, megoldani. Meg kell alapoznunk tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét, formálnunk kell alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit, a személyes és a közös felelősségtudat alapjait. E nevelési célok hatékony személyiségformálást, az önszabályozás és egyben a társas együttműködés és konfliktuskezelés készségeinek erősítését igénylik. A környezeti nevelés – a fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata – kiterjed az emberi együttélés, illetve az ember-természet kapcsolat bemutatására és formálására, egyben elősegíti a környezeti- és egészség-tudatosság erősödését. A pedagógiai gyakorlatban kiterjed:  a testi-lelki egészségnevelésre,  a társas készségek (mindenekelőtt a konfliktuskezelés, döntés együttműködés) fejlesztésére  a mentálhigiénés nevelésre is. A környezeti nevelés iskolai gyakorlatában harmonikusan illeszkedik a környezettudományi és a társadalomtudományi ismeretek köre, hiszen csak az ember biológiai és szocializáció sajátosságaira építve történhet az erkölcs és az életviteli szokások formálása. A környezeti nevelés minden pedagógus, illetve valamennyi tantárgy feladata. A tantárgyak tartalmához illeszkedő, ám a hagyományos tanítási órákon kívüli iskolai nevelési helyzetekben a környezeti nevelésnek számos lehetősége van mindenekelőtt az iskolai szabadidős helyzetekben, a tanulók művészeti, sport, játék és közéleti tevékenységeinek során. Ezek előkészítésekor, megvalósításakor szintén gondolnunk kell a környezeti vonatkozásokra, a környezeti nevelés lehetőségeire.

64


A napközis foglalkozások környezeti nevelési tartalma kifejezett, hiszen a tanulók életviteli kultúrájának, szokásaik alakításának közvetlen nevelési lehetőségei tárulnak fel. A napközi programjaiban helyet kell, hogy kapjanak a környezetfeltáró, érzékenyítő, megőrző programok, ezzel kapcsolatos játékok és cselekvések. Az iskolai tehetséggondozás terén is helyet találhatunk a környezeti nevelésnek. A környezet iránt legfogékonyabb tanulók számára megrendezett versenyekre és vetélkedőkre való egyéni és csoportos felkészülés alkalmas erre. Fontos, hogy az iskolai élet mindennapjaiban, a tanítási órákon kívül is érvényesüljön a nevelőintézmény egészének ökológiai kultúrája és társas harmóniájának rendje. Az iskola legfontosabb célcsoportjai a környezeti nevelés terén a tanulók és a családok, a szülők, a helyi közösség tagjai. 4.3.1 R EN D S Z ER S ZE M LÉ LE T R E N E VE LÉ S A tanulókat képessé kell tenni arra, hogy a tanórán szerzett ismereteket össze tudják kapcsolni az élet valós ügyeivel, hogy önmaguk lássák meg a problémákat, azok összefüggéseit, és önmaguk keressék az arra adható válaszokat. Ennek során el kell jutni odáig, hogy a tanulók képesek legyenek megérteni a fejlődés és környezet kérdéseinek összefüggő rendszerét. 4.3.2 A Z A LTE R N A TÍ V , P R O B LÉM A ME GO LD Ó GO N D O LKO D ÁS E LS AJ Á TÍ T ÁS A Nem elegendő a problémák, de még a problémák összefüggéseinek felfedeztetése sem, ha nem alakul ki az a képesség, hogy a problémákra válaszokat keressenek a tanulók. Fontos, hogy az egyes kérdések megválaszolására több alternatíva felállítását igényeljék, s az alternatívák értékelése, ellenőrzése után képesek legyenek a helyes, megfelelő válasz kiválasztására. 4.3.3 A G LO B Á LIS Ö S S Z E FÜ G G ÉS E K M EG É R TÉ S E A létező környezeti problémák mögött gazdasági, társadalmi problémák állnak, amelyek globális problémákká szövődnek össze. Nagyon fontos, hogy ne csak egyenként lássák ezeket a tanulók, hanem azok gazdasági, társadalmi okait is megértsék. Legyenek képesek ezeket az okokat azonosítani saját környezetükben, életükben, és tanuljanak meg ezeket szem előtt tartva cselekedni. T E R M É S ZE T , A Z É L E T A B I OL Ó GI AI S O K FÉ L E S É G J E L E NT ŐS É GÉ NE K M E GÉ R T É S E

4.3.3.1 A

Az ember a természet része, csak akkor van esélye a boldogulásra, ha együttműködik környezetével, és nem uralkodni akar felette, ami a természet törvényeinek megértését, az élet minden formájának elismerését feltételezi. Fel kell fedeztetni, hogy biológiai sokféleség nélkül nincs emberi létezés sem. S ZE R V E S ( OR GA N I K U S ) K UL T ÚR A F ONT OS S Á G ÁN A K M E GI S M E RT E T É S E A FE N N T A R T H A T Ó FE J L ŐD É S B E N

4.3.3.2 A

Alapvető annak a belátása, hogy az ember történelme során nemcsak szembefordult környezetével, hanem számos esetben tudott azzal harmóniában is élni. E harmonikus együttélés eredményeként alakult ki a szerves (organikus) kultúra. 4.3.3.3 A Z

I S K OL A M Ű K Ö D É S E K Ö RN YE ZE T I NE V E L É S I S Z E M P O NT B ÓL

65


Az iskolánkban jelenleg a tantestület közel fele foglalkozik intenzíven környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, s vannak akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. A környezeti nevelés olyan területe az iskolai életnek, ahol csak nagyon fokozatosan és lépésenként haladunk előre. A további munkában is szükség van az iskolavezetőség, a tapasztaltabb és a fiatal kollegák együttműködésére.

4.4 K ONKRÉT

CÉLOK

4.4.1 H A G Y O M Á N Y O K Á P O L Á S A  Herman Ottó napok szervezése az egész iskolai közösség számára;  Herman Ottó Általános Iskolák találkozóján való részvétel;  évfolyamonként /4-8-ig/ erdei iskolai programok vagy témanap szervezése, megvalósítása;  az első és nyolcadik osztályok faültetése;  szakköri kiállítások év végén;  újra hasznosítható anyagok gyűjtése /vas és papír/;  veszélyes hulladékok gyűjtése – elhasznált elemek gyűjtése, elszállíttatása;  drog-prevenciós program folytatása;  osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában;  parlagfű gyűjtése;  Állatok Világnapja – programok szervezése;  Föld Napja – vetélkedők; 4.4.2 H OS S Z Ú TÁ V Ú C É LJ A IN K  intézményünk ÖKO iskola legyen  internetes honlap indítása a környezeti nevelésünkről 4.4.3 K Ö ZÉ P TÁ V Ú C É LJ A IN K  KRESZ-park kialakítása;  a kerékpáros közlekedés szabályainak elsajátíttatása, gyakoroltatása;  kerékpártároló létesítése; 4.4.4 R ÖV ID

TÁ V Ú C É LO K , FE LA DA TO K ÉS S IKE R KR ITÉ R IU MO K

Rövid távú célok Feladatok A pedagógusok személyes Képzések, továbbképzések példájukkal legyenek körszervezése tantestületen benyezettudatos életvitel hiteles lül. terjesztői!

Az iskola tisztaságának javítása, a szemét mennyiségének a csökkentése. Takarékoskodás a vízzel és a villannyal.

Tisztasági őrjárat szervezése. (diákönkormányzat). Szelektív hulladékgyűjtés – egyelőre a papír folyamatos gyűjtése. Rendszeres, majd alkalmankénti ellenőrzések. Mérések, számítások, következtetések

66

Sikerkritériumok Egyre több tanár vesz részt a programokon. Az iskolai programok tervezésekor szempont, hogy a lehetőségekhez képest minél környezetkímélőbb legyen a program. Javul az iskola tisztasága. A tanulók és az iskola dolgozói szelektíven kezelik a papírhulladékot. Csökken az elszállított szemét mennyisége. Nem lesznek nyitva felejtett vagy csöpögő csapok, égve felejtett villanyok. Észreve-


és ezek közlése az iskolai faliújságon. A tanulók ismerjék meg szűkebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat, ápolják a hagyományokat! Óvják a tanulók környezetüket!

A tanulók problémamegoldó gondolkodásának, az önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése.

4.5 A

A természetben, környezetben végzett szemlélődés, vizsgálódás, kutatómunka; kiállítások, vetélkedők, előadások szervezése a Jeles napokra”. Örökbefogadási akciók: egyegy fát, területet az udvaron, amit rendszeresen megfigyelnek, gondoznak. Téli madáretetés. „Zöld sarok „ kialakítása a könyvtárban, szakkönyvek, folyóiratok, videó-anyag beszerzése. Internet hozzáférés biztosítása.

hetően csökken az iskola vízés villanyszámláján szereplő összeg. Ha ismeri a környezetét jobban szereti, kötődik hozzá és óvja annak értékeit.

A tanuló kötődik környezete egy darabkájához, és ezen keresztül átérzi környezetünk megóvásának fontosságát. Egyre több gyerek kér feladatot, tart kiselőadást és tudja használni a szakirodalmat. Eredményesebbek leszünk a versenyeken.

KÖRNYEZET I NEVELÉS S ZÍNTEREI ISKOLÁNKBAN

4.5.1 A Z Ö S S Z E S TA N TÁ R G Y (Lásd a táblázatban) 4.5.1.1 H A GY OM Á N Y O S

T A N ÓR A I FO G LA LK OZ ÁS A I

T A N ÓR A I O KT AT Á S S ZE RV E ZÉ S B E N

Tanórán: kísérletek Az osztályokban történik csapadékmennyiség és minőség meghatározás (savasság), ivóvízminőség meghatározás (keménység, kalória tartalom), talajminőség meghatározás (savasság, foszfát-ion és nitrát-ion jelenléte). Levegővizsgálatot is végzünk évszaknak megfelelően többször egy évben (pollen, por, korom). 4.5.1.2 N E M

HA G Y OM Á N Y O S T A N Ó R AI K E RE T B E N

A tanév során a felső tagozatos tanulók többsége erdei iskolában tölt egy hetet. Az osztályok múzeumokba, tájvédelmi körzetekbe látogatnak. Az itt folyó munka a környezeti nevelésünk szerves része. 4.5.2 T AN Ó R Á N

K Í V Ü L I TE V É K E N YS ÉG E K

Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Tanórán kívüli lehetőségeink:       

tanulmányi kirándulások, akadályversenyek; kézműves foglalkozások; pályázatok, kiállítás-rendezés, kérdőíves felmérés; „látogatás”: múzeum. állatkert, botanikus kert, nemzeti park, szeméttelep, szennyvíztisztító stb.; szakkörök; virágosítás; témanap;

67


 

Zöld Napokon; tisztasági őrjárat.

4.5.3 M ÓD S Z ER E K A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket választunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. A munkánk során alkalmazott módszerek:        

kooperatív (együttműködő) tanulási technikák; játékok; modellezés; terepgyakorlati módszerek; kreatív tevékenység,; közösségépítés; művészi kifejezés; beleoldás.

68


Tervezési segédlet

Környezeti nevelési tartalmú tantárgy: természetismeret, technika, földrajz, biológia

Nem környezeti nevelési tartalmú tantárgy, de beépíthető: fizika, kémia, informatika, történelem

Környezeti nevelést csak nyomokban közvetítő tantárgy: magyar és idegen nyelv, matematika, rajz, ének, testnevelés

Egyéb megoldás: /tanórán kívüli/ napközi

1. osztály

Osztályterem gondozása Zöldsarok, növénygondozás Évszakok – madáretetés Gyalogos közlekedés Természetes anyagok felhasználása, magok csíráztatása, vetés Udvarunk, folyosónk – Hogyan viselkedem?

-

Szituációs játékok Jeles napok, ünnepek, népszokások, népdalok Rajzos, szöveges matematika feladatok Rajzoljunk állatokat! Rajzold le a családod! Rajzoljunk növényeket! Dalok játékai a szabadban.

2. osztály

Népszokások, hagyományok Jeles napok Szövés, fonás természetes anyagokból A papír készítése Háziállatok tartása, gondoskodás Környezetvédelem Ártalmas anyagok környezetünkben

-

Állatokat, növényeket bemutató irodalmi alkotások feldolgozása. Becslések, mérések matematika. Lakás, iskola, táj rajzolása. Nép- és műdalok növényekről, állatokról.

Helyes és kulturált táplálkozás Környezetünk tisztasága WC és mosdók helyes használata Évszakok – népi játékok Szelektív hulladékgyűjtés megismertetése. Kirándulások, túrák /gyalog és kerékpárral/

Zenehallgatás: Prokofjev: Péter és a farkas Futás a kinti tornapályán!

69

Tanterem szépítése Alumínium dobozok gyűjtése


3. osztály

4. osztály

Vizek, vízpartok élővilága. A környezettudatos viselkedés gyakorlása. Bábok készítése természetes anyagokból. A fa tulajdonságai, megmunkálása. Hazánk nagy tájai, jellegzetességei Védett növényeink, állataink. Ökológiai szemléletmód kialakítása Víz-, talaj- és levegővizsgálat. Helyi népi építészeti emlékek megismerése A hulladék útja, újrahasznosítás.

Változó korok – őseink és a Múzeumlátogatások. természet kapcsolata. Kirándulás a tájvéHagyományaink, népszokásadelmi körzetbe. ink, népi mesterségek, régi Tanulmányi verseeszközök. nyek, vetélkedők. Plakátok készítése. Vas- és papírgyűjtés. Emléknapokra képek festése. Ismeretterjesztő olvasmá- Élősarok gondozása. nyok. Szelektív hulladékgyűjtés. Jellemzés írása - külső, belső. Elemek gyűjtése. A kultúra szerepe a környeHerman Ottó verseny. zetvédelemben. Híres sportemberek. Környezeti mérések, eredTéli sportok, nyári mények elemzése, statisztika sportok. készítése. Erdei iskola. Rajzolás a szabadban, agya-

-

-

gozás Régi, népi játékok megismertetése. Népdalok, zeneművek a természetről.

70


Tervezési segédlet

Környezeti nevelési tartalmú tantárgy: természetismeret, technika, földrajz, biológia

Nem környezeti nevelési tartalmú tantárgy, de beépíthető: fizika, kémia, informatika, történelem

Környezeti nevelést csak nyomokban közvetítő tantárgy: magyar és idegen nyelv, matematika, rajz, ének

Egyéb megoldás: /tanórán kívüli/

5. osztály

A kert madarainak védelme Vizek a felszín alatt és a felszínen A víz körforgása, tisztaságának védelme Kedvtelésből tartott állatok Vegyszerek nélkül Az élőlények védettsége, az élőlények védelme. Az életközösségek sokszínűsége és egymásra utaltsága. Az ember helye és szerepe.

Ember és környezet kapcsolata – Az őskori ember helye a természetben. A természeti tényezők befolyásolják az életmódot – Az ókori Görögország és Róma életmódtörténete. A föld mint érték, az élelemtermesztés főbb eszköze.

Környezetvédelmi projec-tek Egészségvédelmi projectek Környezeti mérések eredményeinek elemzése, értelmezése.

Az ember és a természet kapcsolatai az egyes kontinenseken. A természeti kincsek kiaknázása.

Az ipari forradalmak hatása a természeti környezetre, a környezet hatása a fejlődésre. Védő és kiegészítő hatású tápanyagok. Étrendi piramis összeállítása. Vitaminok és hiányuk. Víz a környezetünkben /keménység, savasság/

Az osztályterem és udvar tisztántartása. Növényeink gondozása. A játszótér tisztántartása. Napirend. TOTÓ a környezetvédelemről. Madáretetők feltöltése . Könyvtári gyűjtőmunka a környezetvédelmi aktuális kiadványokról. A helyes étrend. Faliújságra cikkek írása. Szelektív hulladékgyűjtés. Alumínium dobozok gyűjtése. Séták, kirándulások alk, megfigyelés az ismeretek gyakorlati alkalmazása.

6. osztály

7. osztály

71

Topikok: egészség-betegség sport, testmozgás környezet ételek Táblázatok, grafikonok készítése, elemzése.

Topikok: egészséges életmód az emberi szervezet főzés stresszforrások Plakáttervezés. Reális becslések, statisztikai módszerek alkalmazása. Logikus gondolkodás, lényegkiemelés fejlesztése.


Veszélyes anyagok a környezetünkben /otthon, természetben az iskolában/

8. osztály

Magyarország természeti adottságai. Vizeink, erdőink védelme. Talajvédelem.

A háborúk környezetkárosító hatása  vegyi háborúk. Mérgező anyagok hatása a szervezetre. Elektromos készülékek élettani hatása /mikrohullámú sütő/

72

Internethasználat – témák, cikkek keresése kulcsszavak alapján Képgaléria létrehozása és feliratozása Do and don’t Országok ételei Nemzeti sportok Rendszerben való gondolkodás fejlesztése. Adott témához adatok gyűjtése, feldolgozása.

Erdeink védelme /tűztől, műanyagtól stb./ A környezet védelme és az egészséges fejlődés közötti kapcsolat. Társas kapcsolatok – szerelem, szex.


4.5.4 K O M MU N IK Á C IÓ A környezeti nevelésben nélkülözhetetlenek a kommunikáció különböző módjai. Ugyanilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott médiairodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy – életkori sajátosságaiknak megfelelően – képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják különböztetni az értéktelenektől. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára, a kulturált vitatkozásra, a hathatós, tényekkel alátámasztott érvelésre. Végzett munkájukról számot kell adniuk szóban és írásban egyaránt – ez a képesség nélkülözhetetlen napjainkban. 4.5.4.1 I S KO L Á N    

faliújságon közölt információk készítése; kiselőadások tartása szemléltetéssel; plakátok készítése, bemutatása; cikkek írása a suli újság zöld rovatába.

4.5.4.2 I S KO L Á N    

B E L Ü L I K O M M UN I K ÁCI Ó F O RM Á I

KÍ V Ü L I K O M M UN I K ÁCI Ó F O RM Á I

cikkek írása az „Agora” c, helyi újságba; a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel; a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az önkormányzattal; környezetvédelmi cikkek feldolgozása, értékelése.

4.5.5 M IN Ő S É G FE J LE S Z TÉ S Az iskolánk környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése a meghatározott sikerkritériumok segítségével történik. Az 5. és 8. évfolyam elején helyzetfelmérést végzünk tanulóink környezeti ismereteiről, környezeti attitűdjéről.

73


5 F OGYASZTÓVÉDELMI PRO GRAM Napjaink meghatározó kérdése a fogyasztás /több esetben a túlzott fogyasztás /, s ennek részese a gyermek is, aki sokszor önálló fogyasztóként szerepel a piacon, s nincs birtokában a helyes, jövőtudatos fogyasztói magatartás ismereteinek. Mivel iskolánk jelenleg az Ökoiskola hálózat tagja, valamint hosszú távú célja az, hogy elnyerje az Ökoiskola címet, fontosnak tartottuk, hogy egy programban foglaljuk össze a fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai alapelveket, célokat, feladatainkat.

5.1 A Z

ISK OLAI FOGYASZTÓ VÉDELEM FŐBB ALAPELV EI

Minden embernek alapvető joga a szükségleteinek kielégítése, de a helyes fogyasztói magatartást tanulni és tanítani kell. A gyermeknek mint fogyasztónak meg kell ismernie az egészségére, testi épségére veszélyes termékeket és eljárásokat. Tudnia kell, hogy ellenük tiltakozhat, de mindenek előtt fel kell ezeket ismernie. A termékek és szolgáltatások között választhat, de a megfontolt választás megfelelő ismeretére van szüksége. Amennyiben hátrány érte, tudjon élni a jogorvoslat lehetőségével, és ehhez megfelelő utat válasszon, megfelelő hangnemet használjon. Minden gyermeknek joga van az egészséges, elviselhető környezetben való élethez. Tanulóink oly módon tanulják meg kielégíteni szükségleteiket, hogy az a jelenleginél jobb életminőséget eredményezzen, de a lehetőségekhez mérten minimálisra csökkentsék a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását annak érdekében, hogy a jövő nemzedéknek is maradjon élettér, azok szükségletei se kerüljenek veszélybe. Tanuljanak meg gyermekeink környezettudatosan élni, ne pazarló módon, öncélúan használják fel bolygónk erőforrásait, találják meg a dinamikus középutat saját szükségleteik és a Földünk nyújtotta lehetőségek között.

5.2 A

FOGYASZTÓVÉDELEM JOGI SZ ABÁLYOZÁSA ( JOGI HÁTT ERE )

Az ENSZ 1985-ös Fogyasztóvédelmi irányelve elsőként fogalmazta meg a fogyasztók jogait. A Magyar Országgyűlés 1997. évi CLV. Törvénye rendelkezik a fogyasztók oktatásának szükségességéről. Iránymutató számunkra az Európai Unió 2002-2006 közötti időszakra szóló V. fogyasztóvédelmi akcióterve, amely alapján: A NAT / 243/2003. sz. Korm. rendelet / előírja az iskoláknak, hogy a felnőtt életre való felkészítés keretein belül a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészülhessenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt feladat a fogyasztói kultúra kialakítása.

5.3 A

FOGYASZTÓVÉDELMI OKT ATÁS CÉLJA

74


A megfelelő fogyasztói kultúra kialakítása A tudatos, kritikus fogyasztói magatartás elsajátíttatása. A tanuló ismerje meg a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, tanulja meg, hogyan viselkedjen piaci körülmények között. A fenntartható fogyasztás fogalmának a megismertetése, elterjesztése, az ebbe az irányba ható fogyasztói minták kialakítása Az ökológiai fogyasztóvédelem szemléletének a kialakítása A jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése Az értékek megismertetése, az értékrend formálása. A kívánság és szükséglet fogalmának a tisztázása. A természeti értékek védelme. A gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismertetése A szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba Az információ érték, tudják azt értelmezni, tudjanak köztük szelektálni, legyenek a tanulók sokoldalúan tájékozottak. Fontos a döntési helyzet felismerése és a döntésre való felkészülés. FOGYASZTÓVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS ISKOLAI TEENDŐK FŐBB L EHETŐSÉ GEI , ALAPTEENDŐI

5.4 A

kritikus gondolkodás kialakítása egyéni és csoportos döntéshozás problémamegoldó gondolkodás fejlesztése információgyűjtés, információfeldolgozás döntéshozás az információk alapján reklámpszichológia, reklámnyelv a reklám kommunikációs csapdái a piac és a marketing szerepe a gazdaságosság és a takarékosság áruismeret, gyártástechnológia élelmiszerbiztonság, adalékanyagok veszélyes anyagok ismerete a jogérvényesítés módjai és lehetőségei kritikus és tudatos fogyasztói magatartás érdekérvényesítés a versenyképesség megértése a közéletben való részvétel fontossága fogyasztói javak és szolgáltatások ismerete viselkedés piaci viszonyok között a természeti erőforrások védelme helyes értékrend kialakítása, értékek felismerése FOGYASZTÓVÉDELMI OK TATÁS SZÍN TEREI AZ O KTATÁSBAN , AZ EGYES TANTÁRGYAK KERETEIN BELÜL

5.5 A

Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. /lásd a mellékelt táblázatot. / A tanítási órákon kívül a következő lehetőségek kínálkoznak:

75


Az iskola minden évben kiadásra kerülő programfüzetében ajánlásokat fogalmazunk meg a témával kapcsolatban, mintegy tolmácsolva a szülők felé a javaslatainkat. A szülői értekezleteken bevonhatjuk a szülőket is a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos célkitűzéseink megvalósításába. A Föld Napja és a Herman Ottó-napok hagyományain belül vetélkedőkkel, szituációs játékokkal segítjük a helyes szemlélet kialakítását. A természetismeret, ill. természetjáró szakköreink segíthetik a környezettudatos nevelést. A hagyományos erdei iskolai programjainkban, ill. tanulmányi kirándulásainkon piaci séták, üzletek látogatását használjuk fel a helyes fogyasztói szemlélet alakításához. A most induló iskolai büfénkben az egészséges étrend kialakítását, ill. a Kölyökbarát emblémával ellátott termékek forgalmazását szorgalmazzuk.

5.6 A

FELADATOK MEGVALÓSÍT ÁSÁNAK MÓDSZERTANI E LEMEI

Nem az amúgy is túlzsúfolt tanórai oktatás tényanyagát kívánjuk növelni a fogyasztóvédelmi ismeretek oktatásával, inkább olyan jártasságok, készségek, képességek kialakítására törekszünk, melyeken keresztül elérhetjük céljainkat. Ezeket a készségeket a 4. pontban jórészt felsoroltuk. Fontos megnyernünk a nevelési program megvalósításához a szülőket és a helyi közösségeket /óvoda, könyvtár /. Rendszeresen végezhetünk médiafigyelést, médiaelemzést, reklámkritikát a Diákönkormányzat bevonásával. Helyi börzék rendezésével gyakoroltathatjuk a piaci viszonyokban történő eligazodás képességét, a piaci szabályok és magatartás gyakoroltatását. A Diákönkormányzat bevonásával a helyes érveléstechnika, az érdekérvényesítés hatékony formáját taníthatjuk meg.

5.7 S IKERKRITÉRIUMOK 5.7.1 S IK ER ES N E K

TE K IN T H E TŐ A C É LKI TŰ Z ÉS ÜN K R Ö V ID TÁ VO N

ha látható, tapasztalható módon javul környezetünk, iskolánk tisztasága ha diákjaink megtanulnak takarékosan bánni a mosdókban elhelyezett folyékony szappannal, kéztörlővel, WC-papírral ha javul érvelési technikájuk, megfelelő módon tudják érdekeiket a helyi körülmények között érvényesíteni 5.7.2 S IK ER ES N E K

TE K IN TH E TŐ A C É LKI TŰ Z ÉS ÜN K

H OS S Z Ú

TÁV O N

ha kirándulásaink alkalmával a kapott zsebpénzüket megfontoltabban költik el a valódi szükségleteikre ha a környezettudatos életmód természetessé válik diákjaink körében ha mindannyian megértik és elfogadják a környezettudatos fogyasztás szükségességét.

76


77


Alsó tagozat Matematika Fizika Technikaháztartástan Földrajz

Kritikus gondolkodás, döntéshozás

Egészségvédelem

Termékismeret

Fogyasztói szokások, struktúrák

Információkezelés

Miért kerül a kevesebb többe? Banki, biztosítási számítások Méréses feladatok, törvényszerűségek Házimunkák – napirend. Mit vásárolnék?

Természetismeret, környezetvédelem

Dramatikus játékok, vásárlás

Játékos kereskedelem

Árak, mennyiségek

Magyar irodalom és nyelvtan

Ami a reklámok mögött húzódik. Kommunikációs csapdák.

Biológia

Hogyan válaszszunk egészséges élelmiszert.

A mértékegységek ismerete Villany, gáz, víz mérőórák ismerete

Balesetvédelmi ismeretek

Az anyagok tulajdonságai

Gyártás és termékminőség összefüggései

Áruismeret, háztartási cikkek és gépek Az egyes tájak, országok, kontinensek jellemző termékei A termékismertetők stílusa

Az egyes háztartások gazdálkodása Az egyes népek eltérő szokásai, táplálkozása

A génmódosított élelmiszerek, táplálkozás kiegészí-

A „divatos” táplálkozás veszélyei

A környezet és az emberi tevékenység összefüggései

Az egészséges táplálkozás és életmód.

78

Jogérvényesítés

Reklámnyelv, felíratok

A szép magyar beszéd fontossága. A szabatos fogalmazás szabályai. Az érvelés logikája. Jogod van az egészséges étrendhez.


Kémia

Vegyem, ne vegyem? – mit ne!

Élelmiszerbiztonság, vegyszer maradványok

tők. Élelmiszeradalékok /E-számok/

A kozmetikumok helyes használata Elektronikus kereskedelem internetes fogyasztói veszélyforrások

Informatika Összefüggések az egyes népek életmódja és fogyasztói szokásaik között. Fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem. A reklámok története.

Történelem és állampolgári ismeretek

Médiaismeret

Miért készül és hogyan a reklám?

Miről szólnak a reklámok?

79

EU fogyasztói jogok. Az érdekérvényesítés jogi eszközei

A reklám képi nyelve és hatásai.


6 Z ÁRADÉK A 2004. június 16-án elfogadott Pedagógiai Programot az iskola nevelőtestülete a jogszabályváltozások követése érdekében többször is módosította. A jelenlegi módosított Pedagógiai programot az iskola az iskola nevelőtestülete 2011. augusztus 26-án elfogadta.

……………………………………… Matisz Zsolt igazgató elnök

………………………………………….. Mósa Zsuzsanna KKT.

P.H.

A Pedagógiai Programmal kapcsolatban a Szülői Munkaközösség és az iskolai Diákönkormányzat – a jogszabályban meghatározottak szerint – egyetértési jogot gyakorolt.

………………………………………….. ……….………..…………………………….. Tamás Péterné SZMK elnök tő

Wareczki Sándorné Dök segí-

A Pedagógiai Programot az intézmény fenntartója 2011. november 30-án 134 / 2011. (XI.30.) határozattal jóváhagyta.

………………………………………..… ………………………………………………. Sztancs János polgármester Dr. Kökény Katalin jegyző

80


7 M ELLÉKLETEK A 11/1994. (VI.8) MKM rendelet előírásai alapján elkészített kötelező taneszköz és felszerelés jegyzék, hiányzó tételeinek felsorolása és újratervezett tételei 7.1.1 A Z

A LS Ó TA G O ZA TO S MA G Y AR NY E LV ÉS IR OD A LO M TAN Í TÁ S Á T S E GÍ TŐ FE LS Z ER E LÉ S E K É S TA N ES Z KÖZ Ö K

Betűsín (3 db) Szólások, közmondások könyve (4 db) Életrajzi lexikon (2 db) Mágnes 30 db/osztály (12 db) Értelmező szótár (6 db)

Szinonima szótár (6 db) Írói (+ költői) arcképsorozat (3 db) Időszalag (12 db)

7.1.2 A Z

A LS Ó TA G O ZA TO S MA T E M A TI KA TA N Í TÁ S Á T S E G Í TŐ FE LS Z ER E LÉ S E K É S TA N E S Z K Ö Z Ö K ( TA N TER ME N KÉN T )

Számkártyák (1-1000-ig) (3 db) 7.1.3 A Z

A LS Ó TA G O ZA TO S K Ö R NY E ZE T IS ME R E T TA NÍ TÁ S Á T S E G Í TŐ FE LS ZE R E LÉ S E K ÉS TA N ES Z K Ö Z Ö K

Iskolai iránytű (45 db) Magyarország domborzati térképe (4 db) Magyarország közigazgatási térképe a megyecímerekkel (4 db) üvegpohár (30 db) Vízhőmérő (4 db) Rúd mágnes (10 db) Kémcső + fogó (30 db) Videokazetták:  Életközösségek I.  Életközösségek II.  Életközösségek III.  Életközösségek IV.  Vadon nőtt gyógynövényeink  Dunántúli középhegység  Dunántúli dombvidék  Alpokalján 1. Kis növényismeret 2. Erdő mélyén 3. Vadvirágos réten 4. Vizek mentén 5. Hazánk nagy tájai

Tanulói kísérleti dobozok (15 db) Ásványok Testünk (videofilm) Nagyító Szűrőpapír Személymérleg Állathangok – kazetta Képek érzékszervekről 7.1.4 A Z

A LS Ó TAG O ZA TO S ÉN E K ZE N E TAN Í TÁ S Á T S E GÍ TŐ FE LS Z ER E LÉS E K É S TA N E S Z KÖ ZÖ K

Ritmus eszközök: triangulum, xilofon, kisdob Hangoszlop kocka Cselekményes zenék – nőikar, férfikar, vegyes kar 7.1.5 A Z

A LS Ó TAG O ZA TO S TE C H N IKA TA N Í TÁS Á T S EG Í TŐ FE LS Z ER E LÉS E K É S TA NE S Z KÖ ZÖ K

81


Szövőkeret (30 db) FE LS Ő TA G O Z A TO S MA G Y AR N Y E LV ÉS IR OD A LOM TAN Í TÁ S Á T S E GÍ TŐ FE LS Z ER E LÉ S E K É S TA N ES Z KÖZ Ö K

7.1.6 A

Videofilmek:  A Pál utcai fiúk (film)  Magyar mondák:  A fehér ló mondája  Mátyás könyvtára  A Corvinák Könyv:       7.1.7 A

Népmesegyűjtemények (15 db) O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások (15 db) Gabnai Katalin: Drámajátékok (2 db) Kaposi László: Drámafoglalkozások (2 db) Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam (2 db) Tamási Áron: Ábel a rengetegben (30 db)

TÖ R TÉ N E LE M TA N Í TÁ S Á T S EG Í TŐ FE LS Z E R E LÉ S E K ÉS TA N ES Z KÖZ Ö K

Falitérkép  Bibliai országok – Pál apostol utazásai Videokazetta (1-1 db)  Egyiptomi hétköznapok  A piramisok  Az ókori Hellász  Az ókori Róma  Róma építészete  Honfoglalás, államalapítás  Élet a középkori Európában  Céh, inas – legény – mester  Mátyás király  Hunyadi János  Mohács  Nagy Szulejmán kora  Rákóczi szabadságharca  Reformkor I-II. rész  A kiegyezés  Oroszország a cártól Sztálinig  A II. világháború  1956. október 23. Egyéb:  Diapozitív sorozat az általános iskolai történelem tanításához (5-8. évfolyam) 7.1.8 A Z

A N G O L N Y E LV TA N Í TÁ S Á T S E G Í TŐ FE LS ZE R E LÉ S E K ÉS TAN ES Z KÖZ Ö K

 Muzzy in Gondoland

Videokazetták  Methodology Mix (videó)

82


 Project I-III., Headway IIII. Angol ABC Angol-Magyar szótár (10 db) 7.1.9 A

Magyar-Angol szótár (10 db) Flashcards Projeckt Tk, Mf I-III. Headway Tk,Mf. + Tesztek I-II.

N É ME T N Y E LV TA N Í TÁ S Á T S EG Í TŐ FE LS Z E R E LÉ S E K ÉS TA N ES Z KÖZ Ö K

Német Tanári Kincsestár (RAABE) 1 db

Német - Magyar szótár (10 db) Magyar - Német szótár (10 db) Idegen nyelv tanítása kb. 1.500e Nyelvi labor 7.1.10

Képek társalgási témákhoz (42 db)

FE LS Ő TA G O Z A TO S MA TE M A TI KA TA N Í TÁ S Á T S EG Í TŐ FE LS Z ER E L É S E K É S TA N E S Z K Ö Z Ö K

A

Táblai körző fa (3 db) Táblai vonalzó 45o-os fából (4 db) Táblai vonalzó 60o-os fából (4 db) Táblai szögmérő fából (3 db) Alaphálók, alapábrák (2 db) Nagy matematikusok arcképei (2 db) Kocka, téglatest (testek) (5 db) Űrmérték sorozat (5 db) Szétszedhető dm3 (1 db) Műanyag henger (5 db) 7.1.11

AZ

Műanyag kúp (5 db) Műanyag gúla (5 db) Műanyag hatszög alapú hasáb (5 db) Műanyag ötszög alapú hasáb (5 db) Testek felszíne, térfogata (falikép) (2 db) Algoritmus folyamatábra (falikép) 2 db Zsebszámológépek (15 db)

IN FO R M A TI K A TA NÍ TÁ S Á T S E GÍ TŐ FE LS ZE R E L É S E K ÉS TAN ES Z-

KÖ ZÖ K

Pentium típusú számítógép (3 db szükséges) Monitor SVGA (3 db) Billentyűzet (3 db) Egér (3 db) CD meghajtó (15 db) Hangkártya + hangfal (11 db) Tintasugaras nyomtató (1 db) Fali tablók:  A számítógép belső felépítése (IBM-02)  Az input-output eszközök csatlakoztatása  A billentyűzet  Billentyűzet oktató tábla Alapvető programok: Windows 98 3db Microsoft Office 2000 Szoftver az Internet hálózatban való működtetéshez 7.1.12

A TER M ÉS ZE T IS M ER E T ÉS A FÖ LD R A J Z TA N Í TÁS Á T S EG Í TŐ FE LS Z ER E LÉ S E K ÉS TA N ES Z K Ö Z Ö K

5-8. osztályos táblai vaktérkép sorozat (2 db)

Iránytű (15 db) Magyarország térképe (falitérkép)

83


A Föld forgása és keringése (falikép) Ázsia domborzata és vizei (falitérkép) Mágnes készlet (30 db) Európa domborzata és vizei (falitérkép) Kelet-Európa (falitérkép) Közép Európa (falitérkép) 7.1.13

A

A Kárpát-medence domborzata és vizei (falitérkép) Az idő falitábla Az USA gazdasága Tanári Kincsestár RAABE Kiadó

F IZ I K A TA N Í TÁ S Á T S E G Í TŐ FE LS Z ER E LÉ S E K ÉS TAN ES Z KÖ ZÖ K

Fényből áram (videokazetta) Fizikusok arcképcsarnoka (falikép sorozat) Mágneses készlet (komplett) Fizikai mértékegység-táblázat (4 db) Fénytani tanulókísérleti eszköz (1 db) Demonstrációs erőmérő (2 db) 7.1.14 B IO LÓ G IA TA N Í TÁ S Á T S E GÍ TŐ Biológiai egységcsomag (6 db) Csíráztató (15 db) Dia pozitívek az 5-8. osztályos biológia tanításához Kézi nagyító (15 db) Mikroszkóp (15 db) Szilvafa virága (modell) Sertés koponya Juh koponya Szarvasmarha (oktatótábla) Házityúk (oktatótábla) Erdők legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla) Fenyő (oktatótábla) Erdei pajzsika (oktatótábla) Kocsányos tölgy virága (oktatótábla) Ehető és mérgező gombák (oktatótábla) Keresztes pók (oktatótábla) Sün (oktatótábla) Róka (oktatótábla) Szarvas vagy őzagancs Hazai füves területek legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla) Folyók, tavak legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla) Hal (csontváz) Rák testfelépítése (oktatótábla) Szőlő Halak Fali tablók:  A sejtmagnélküli egysejtűek

84

FE LS Z ER E LÉ S E K É S TAN ES Z KÖ ZÖ K

     

Szivacsok Gyűrűs férgek Puhatestűek Ízeltlábúak Gerincesek Moszatok, zuzmók, mohák, harasztok  Nyitvatermők  Zárvatermők  A lomblevél működése  A virág és a virágzat  Termések, terméstípusok  Fásszár keresztmetszete  Egyszikű szár keresztmetszete Az emberi bőr (bőrmetszet) Légzés (oktatótábla) Szív-modell Az emberi szaporodás (8 db-os oktatótábla) Szem (modell (2 db) Hallás és egyensúly szerv (modell) Fül (modell) Emberi agy Tüdő modell Máj modell DNS modell Evolúció Az öröklődés törvényszerűségei Védett madaraink (tabló) Rák tagolt váza Házinyúl belső szervei (tabló)


Házigalamb belső szervei (tabló) Almafa virág AZ

7.1.15

Növényprés Diavetítő

E G É S Z S É G TA N TA NÍ TÁ S Á T S E GÍ TŐ FE LS ZE R E L É S E K ÉS TAN ES Z-

KÖ ZÖ K

 Járvány, avagy a gyermek kábítószer, alkohol  Ép testben ép lélek  Az emberi szervezet reprodukciós rendszere

Videofilmek, CD-ROM-ok  Az élelem  Alapvető élelmiszerek  Az izmok és a mozgás  A dohányzás és az egészség  Vigyázz a gyógyszerekkel 7.1.16

A

K É M IA TA N Í TÁ S Á T S E GÍ TŐ FE LS Z ER E LÉ S E K ÉS TAN ES Z KÖ ZÖ K

Vas- és acélgyártás doboz (1 db) Fémminták Kristályrács (gyémánt, grafit, NaCl) (1-1 db) Fali tablók:  Elektronhéjak kiépülése Oktatótáblák:  Fémek reakciói vízzel  Fémek reakciói savval Videokazetták  Atom és molekula  Tűzijátéktól a házépítésig  Lidércfény és nitrátos vizek AZ

7.1.17

É N E K - Z EN E TA N Í TÁS Á T S E GÍ T Ő FE LS ZER E LÉS E K É S T A NE S Z K Ö -

ZÖ K

 Kulcs a muzsikához fali tablók sorozat  Zeneszerzői arcképsorozat

A kerettantervben szereplő zenehallgatási anyag hangkazettán vagy CD lemezen  Kulcs a muzsikához CD sorozat 7.1.18

A FE LS Ő TA G O Z A T R A J Z TA NÍ TÁ S Á T S E G Í TŐ FE L S Z ER E LÉ S E K É S TA N ES Z K Ö Z Ö K

Diapo zitívek: a kerettantervben a megismertetése, elemzésre ajánlott műalkotásokról (1-1 db) Videofilmek:  Képzőművészet a honfoglalás idején  A román stílus  A gótika  Reneszánsz  XIX. század művészete  XX. század művészete

85


7.1.19

A FE LS Ő TA G O Z A TO S TE C H N IKA TA N Í TÁS Á T S E GÍ T Ő FE LS Z ER E LÉ S E K ÉS TA N ES Z K Ö Z Ö K

Fafűrész (5 db) Kézi fúró (4 db) kerti szerszámok (10 db) 7.1.20

A FE LS Ő TA G O Z A TO S TE S T N EV E LÉ S TAN Í TÁ S Á T S E G Í TŐ FE LS Z ER E L É S E K É S TA N E S Z K Ö Z Ö K

Gumilabda (30 db) gördeszka (5 db) görkorcsolya (10 pár) tollasütő (5 pár) mérőszalag (2 db) terraband gumikötél stopperóra (2 db) Floor-ball 12 db-os készlet 3 labdával (2 db)

86


7.2 2. S Z . M ELLÉKLET 7.2.1 V IZS G A S Z A B Á LY Z A T A vizsgaszabályzat rendelkezéseit a Herman Ottó Általános Iskola 8. osztályos tanulóinál kell alkalmazni. 7.2.1.1 A  

V I ZS GA C É L J A

Felmérni, hogy rendelkezik-e a tanuló az általános műveltségnek a helyi tantervben meghatározott követelményeivel; A felvételi vizsgákra való eredményes felkészülés elősegítése

7.2.1.2 V I ZS G A T Á R GY A K ,

V I ZS G Á ZT AT Á S I F ORM ÁK

Lásd : Pedagógia Program - Helyi tanterv 7.2.1.3 A

V I ZS GA I D E J E

8. évfolyamon - minden év január. 7.2.1.4 A

V I ZS GA B I ZO T T S Á G ÖS S Z E T É T E L E

    

A vizsgabizottság 3 főből áll A kérdező tanár az iskola szakos tanára A vizsgán jelen van a tanuló osztályfőnöke. A szóbeli vizsgán a szülő jelen lehet. A kérdező tanár a felelőnek útbaigazítást ad, segítő kérdésével irányítja a felelőt. A vizsga dokumentumait aláírja.  A felügyelő tanár az írásbeli vizsgán az iskola nem azonos szaktanára, akit az iskola igazgatója bíz meg. A tanulóknak kiosztja a feladatlapokat és felügyel a rendre. A vizsgát a szakmai munkaközösség készíti elő. Felkéri a felügyelő tanárokat, kijelöli a vizsgák helyét és ezekről tájékoztatja az érintetteket. Az igazgató felelős a vizsgák szabályszerű megtartásáért, s biztosítja a technikai feltételeket. Köteles a vizsgával kapcsolatos esetleges vitás ügyeket kivizsgálni és döntést hozni. A vizsgázó köteles a vizsgára felkészülni és ott tudásáról számot adni. A vizsgázók a vizsga ideje alatt egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. Visszaélés esetén a vizsgázót el lehet tiltani a vizsga folytatásától. 7.2.1.5 S ZÓB E L I

V I ZS GA

A vizsgázók 3 fős csoportban folyamatosan vizsgáznak. A tanulók tételt húznak. Felkészülési idő 20 perc, a felelet időtartalma átlagosan 10 perc. Cél, hogy a felelet önálló legyen, de ha a felelő elakad, kérdésekkel segíteni kell. Ha a feleletből megállapítható, hogy a vizsgázó a tétel anyagával tisztában van, az elnök félbeszakíthatja, vagy a kérdező tanár kiegészítő kérdéseket tehet fel abból a célból, hogy általános tájékozottságát megállapíthassák. Ugyanezt tehetik, ha a vizsgázó az adott kérdésben tájékozatlan, vagy tudása nem állapítható meg.

87


7.2.1.6 Í RÁ S B E L I

V I ZS G A

Az írásbeli vizsgán a felügyelőn kívül más nem vehet részt. Időtartama 45 perc. Két írásbeli vizsga között 20 perc szünetet kell biztosítani, s ez alatt a felügyeletről gondoskodni kell. A vizsgán alkalmazott feladatlapok a felvételi vizsgára való felkészülést segítik. Az írásbeli dolgozatokat 5 munkanapon belül az adott szakos tanár javítja, s tesz javaslatot az érdemjegyre. 7.2.1.7 É R T É KE L É S A vizsga értékelése 5 számjeggyel történik. Amennyiben a tanuló magasan felülmúlja év közbeni teljesítményét, lehetőség van arra, hogy év végi érdemjegyét eggyel jobbra javítsa a nevelőtestület, a vizsgabizottság javaslata alapján. A javítás tényét a naplóba be kell jegyezni. Az írásbeli és a szóbeli vizsga együttes eredménye jelent egy osztályzatot. Összesített elégtelen osztályzat esetén a vizsgázó pótvizsgázni köteles, mely a minimum követelményhez igazodik. A pótvizsgázó legfeljebb közepes osztályzatot kaphat. 7.2.1.8 D O K U M E N T Á C I Ó A vizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyen fel kell tüntetni a vizsga idejét, tárgyát, a vizsgázó nevét, szóbeli vizsgán a tétel címét s a megszerzett érdemjegyet. A jegyzőkönyvet a kérdező tanár aláírásával hitelesíti. A vizsgáról emléklap készül, mely a tanuló bizonyítványának mellékletét képezi, melyet a vizsgabizottság elnöke és a kérdező tanár ír alá. 7.2.1.9 Z Á R Ó

R E N D E L KE ZÉ S E K

A vizsgával, vagy az értékeléssel kapcsolatban a szülőknek fellebbezési joga nincs, mivel a vizsgával az év végi jegyen csak javítani lehet, rontani nem.

88

A HERMAN OTTÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA

Recommend Documents