Budafoki Herman Ottó Általános Iskola 1222. Budapest Pannónia u. 50.
Szervezeti és Működési Szabályzat
Takács Éva igazgató
2015. szeptember 22.
1
Tartalomjegyzék
1.
A Szervezeti és Működési Szabályzat általános rendelkezései............... 3
2.
A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya ........... 4
3.
Az intézmény adatai ................................................................................ 4
4.
Az iskola szervezeti rendszere, irányítása ............................................... 6
5.
Munkaköri leírás minták ......................................................................... 10
6.
Az iskola közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel ...... 10
7.
Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai ................. 20
8.
Az iskola működési rendje ..................................................................... 22
9.
A tanórán kívüli foglalkozások ............................................................... 24
10.
Az intézményben folyó belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok .......... 25
11.
Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje....................................................................................... 29
12.
A mindennapi testedzés formái ............................................................. 29
13.
A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása .................. 30
14.
Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében, ill. baleset esetén /Intézményi védő-óvó előírások/ .... 31
15.
Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők ................................... 33
16.
A fegyelmi eljárás szabályai .................................................................. 36
17.
Az iskolai hagyományok és a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ................................................................................................ 41
18.
Pedagógusok használatába kerülő informatikai eszközök .................... 44
19.
Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata ....................... 45
20.
Reklámtevékenység .............................................................................. 45
21.
Aláírási- és pecséthasználati jogkör ...................................................... 46
22.
Záró rendelkezések ............................................................................... 46
2
1. A
Szervezeti
és
Működési
Szabályzat
általános
rendelkezései
A szervezeti és működési szabályzat célja, hogy meghatározza a Budafoki Herman Ottó Általános Iskola szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott cél-és feladatrendszer tevékenységeinek és folyamatainak összehangolt, racionális és hatékony megvalósulását szabályozza.
A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának főbb jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek, ill. ezek módosításai: Törvények: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről
1992.évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról
2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról
Kormányrendeletek: 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
22/2013. (III.22.) EMMI rendelete egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról
326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról
501/2013. (XII.29.) kormányrendelet a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a tankönyvellátásban közreműködők kijelöléséről
Miniszteri rendeletek: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról
3
15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről
Egyéb jogszabály: A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ SZMSZ-e
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ kollektív szerződése
2. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képző egyéb belső szabályzatok, intézményvezető utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik annak szolgáltatásait. A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyását követő tanévben lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata. 3. Az intézmény adatai A köznevelési intézmény 1. Hivatalos neve: Budafoki Herman Ottó Általános Iskola 2. Feladat ellátási helye: Székhelye: 1222 Budapest, Pannónia utca 50. Telephelye: 1222 Budapest, Dévényi utca 62. 3. Alapító és fenntartó neve és székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay u 10-14. 4. Típusa: általános iskola 5. OM azonosító: 035199 6. Alapfeladata Köznevelési alapfeladatok: Általános iskolai nevelés-oktatás alsó tagozat felső tagozat Fejlesztő nevelés-oktatás A többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása, akik enyhe értelmi,
4
beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral (tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdenek. 7. Nevelési, oktatási feladatot ellátó feladat ellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám: 370 fő 8. Évfolyamok száma: 8 évfolyam 9. Iskolai könyvtár ellátásának módja: saját szervezeti egységgel 10. Speciális jellemzők: Hagyományőrző és természetismereti (ÖKO) irányultság, 5-8. évfolyamon projektoktatás 11. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat.
Hivatalos levelezési fejléc:
Budafoki Herman Ottó Általános Iskola Székhely: 1222 Budapest, Pannónia u. 50. Tel/Fax: 226-6686 Telephely: 1222 Budapest, Dévény u. 62. Tel/Fax: 424-5108 Honlap: www.hermanisk.hu E-mail: devenyi-isk @ hawk.hu
Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: Budafoki Herman Ottó Általános Iskola 1222 Budapest, Pannónia u. 50. Hosszú bélyegző:
Körbélyegző:
A működést meghatározó egyéb helyi dokumentumok
5
o
Az iskola pedagógiai programja, és helyi tanterve
o
Az intézmény éves munkaterve
o
A házirend
o
Az iskola közalkalmazotti szabályzata
4. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása 4.1.
Az iskola szervezete
4.1.1. Az iskola igazgatósága Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai, az igazgatóhelyettesek alkotják. Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása, a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az intézmény képviseletét egyszemélyi felelős vezetőként látja el. Az igazgató munkáját igazgatóhelyettesek segítik. Az igazgató a köznevelési törvény 68. és 69.§-a alapján felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe. A köznevelési intézmény vezetője
felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény esetében a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért, működtető hiányában a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért,
dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe,
felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért,
jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját,
képviseli az intézményt.
6
A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel
a pedagógiai munkáért,
a nevelőtestület vezetéséért,
a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért,
a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért,
a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,
a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,
az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért,
a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért,
a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,
a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért.
Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az igazgatóhelyetteseket, a nevelőtestület véleményének kikérésével, az igazgató nevezi ki. Igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. Az igazgatóhelyettesi megbízás határozott időre szól. Az igazgatóhelyettesek és a más vezető beosztású dolgozók munkájukat munkaköri leírások, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. Együttes akadályoztatásuk esetén helyettesítésüket az igazgató által kijelölt személy látja el. Ennek sorrendje: tagozatvezető, munkaközösségvezető, ill. ügyelettel megbízott pedagógus. Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel a felső tagozatos igazgatóhelyettes helyettesíti, mint első számú helyettes, másodsorban a kettes számú helyettes, az alsó tagozatos igazgatóhelyettes. Az igazgatóság rendszeresen, hetente tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti.
7
Hivatalos irat az iskolában csak kiadmányozási joggal rendelkező vezető dolgozó engedélyével készülhet. Iskolánkban kiadmányozási (és egyben aláírási) joggal az alábbi vezető beosztású dolgozók rendelkeznek:
igazgató: minden irat esetében;
első számú igazgatóhelyettes: minden irat esetében az igazgató távollétében;
mindkét igazgatóhelyettes: önállóan is a tanulókkal és az iskola működésével kapcsolatos esetekben, kivéve, ha az, az igazgató kizárólagos jogköre, hatásköre.
4.1.2. Az iskola vezetősége Az iskola vezetőségének tagjai:
igazgató,
igazgatóhelyettesek,
a szakmai munkaközösségek vezetői,
a diákönkormányzat vezetője.
Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége rendszeresen, havonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készül. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. A belső ellenőrzési szabályzatot az SZMSZ 8. fejezete tartalmazza.
4.1.3. Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a tankerület igazgatója alkalmazza az engedélyezett létszámban. Munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. 4.1.3.1. Az iskola szervezeti egységei A szervezeti egység élén az alábbi felelős beosztású vezető áll:
felső tagozat - első számú igazgatóhelyettes
alsó tagozat - második számú igazgatóhelyettes
8
4.2.
Az iskola szervezetének vázlata
Az intézmény dolgozói munkájukat munkaköri leírás alapján végzik. A létszám meghatározásánál a fenntartó a mindenkori tanévre szólóan dönt. Igazgatóhelyettesek /alsó tagozat és felső tagozat/ Felelősségük:
a napi tevékenységrendszer szervezett és fegyelmezett bonyolítása,
adminisztratív és adatszolgáltató tevékenység,
ellenőrzés, értékelés az oktatási, nevelési és működtetési tevékenységgel kapcsolatban.
9
5. Munkaköri leírás minták A pedagógusok munkaköri leírás mintáit az SZMSZ 2. számú melléklete tartalmazza. 6. Az iskola közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel 6.1.
Kapcsolattartás az iskolai telephelyek között
Az intézmény két telephelyének folyamatos, napi kapcsolatot kell fenntartania. Az iskolavezetés heti, ill. a kibővített iskolavezetés havi ülései, az ott hozott döntések, a közös munka az egységes feladatellátás biztosítékai. A kapcsolattartás formái:
személyes megbeszélés, tájékoztatás,
telefonos egyeztetés, jelzés,
írásos tájékoztatás, kör e-mail,
értekezlet,
közös programok stb.
A nevelőtestület tagjai folyamatosan tájékozódnak a másik épületben zajló tanulmányi és pedagógiai munkáról. Az iskolai dokumentumokat közösen hozzák létre. A munkaközösségek közös feladatai, az áttanítás rendszere a biztosítéka az együttműködésnek. A munkaértekezleteken mindkét épület eredményeiről és fő problémáiról beszámol az igazgató, így folyamatos a tájékoztatás a nevelőtestület tagjai számára a másik egységben folyó munkáról. 6.2.
Az iskolaközösség
Az iskolaközösséget az alkalmazottak, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik.
6.3.
A szülők közösségei
6.3.1. Az iskolában a szülőknek a köznevelési törvényben meghatározott jogai érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében iskolai szülői szervezet (ISZSZ) működik. 6.3.2. Az osztályok szülői munkaközösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. 10
6.3.3. Az osztályok szülői munkaközösségei a szülők körében a következő tisztségviselőket választják:
elnök
elnökhelyettes (2 fő)
Az osztályok szülői munkaközösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a választott osztály SZMK-elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez, illetve az ISZSZ vezetőségéhez. 6.3.4. Az iskolai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az ISZSZ vezetősége. Az ISZSZ munkájában az osztály szülői munkaközösségek elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt. Az ISZSZ a szülők javaslatai alapján megválasztja az ISZSZ alábbi tisztségviselőit:
elnök
elnökhelyettes (2 fő)
Az ISZSZ elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. Az ISZSZ akkor határozatképes, ha azon az érdekeltek több mint 50%-a jelen van: döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az ISZSZ vezetőségét az iskola igazgatójának tanévenként legalább 2 alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. 6.3.5. Az iskolai szülői véleményezési jogok illetik meg:
munkaközösségeket
az
alábbi
megválasztja saját tisztségviselőit,
kialakítja saját működési rendjét,
az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét,
döntési,
képviseli a szülőket a köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét és SZMSZ-ét, véleményt nyilváníthat, javaslattal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 6.4.
élhet
szülőkkel
és
tanulókkal
Az intézményi tanács
6.4.1. Az intézményi tanács a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési 11
önkormányzat képviselőiből alakult egyeztető fórum, mely a nevelési-oktatási intézmény működését érintő valamennyi lényeges kérdésben véleménynyilvánítási joggal rendelkezik a jogszabályban meghatározottak szerint. 6.4.2. Az iskola intézményi tanáccsal való kapcsolattartásáért az igazgató a felelős. 6.4.3. Az intézményi tanácsot az ügyrendjében megnevezett tisztségviselője illetve tagja képviseli az iskolával való kapcsolattartás során. 6.4.4. Az igazgató félévenként egy alkalommal beszámol az intézményi tanácsnak az iskola működéséről. 6.4.5. Az intézményi tanács elnöke számára az igazgató a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőn belül elküldi a nevelőtestület félévi és a tanévi pedagógiai munkájának hatékonyságáról szóló elemzését elvégző nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet. 6.4.6. Az intézményi tanács képviselőjét meg kell hívni az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat vezetősége részére tartandó tájékoztató értekezletre, melyet az iskola igazgatója évente három alkalommal (tanév elején, félév végén és a tanév szorgalmi időszakának végén) hívnak össze. Az értekezleten az igazgató véleményezteti az éves iskolai munkatervet, a tanév helyi rendjéről szóló nevelőtestületi javaslatot, szól a tanév kiemelt feladatairól, valamint a tanulmányi munka értékeléséről, a munkatervben rögzített feladatok teljesítéséről. 6.4.7. Szükséges esetben az intézményi tanács képviselője iskolavezetőség, valamint a nevelőtestület értekezleteire is meghívható.
az
6.4.8. Az intézményi tanács és az iskola vezetősége közötti kapcsolattartás egyéb szabályait az éves iskolai munkaterv és az intézményi tanács ügyrendje, valamint éves munkaprogramja határozza meg. 6.4.9. Az intézményi tanács dönt
működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról,
tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá
azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az intézményi tanácsra átruházza. 6.4.10. Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelésioktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend,
12
a munkaterv elfogadása előtt, ill. a fakultatív hit-és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához. 6.4.11. Az intézményi tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. 6.5.
Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége
6.5.1. Az iskolai alkalmazottak közössége az közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból tevődik össze.
intézménnyel
6.5.2. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok /Mt. Kjt és ezekhez kapcsolódó rendeletek/ valamint az intézmény Közalkalmazotti Szabályzata rögzíti. 6.5.3. Az intézmény háromtagú Közalkalmazotti Tanácsa véleményezési jogot gyakorolhat a fent szabályozók által rögzített esetekben. 6.6.
A nevelők közösségei
6.6.1. A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő–oktató munkát közvetlenül segítő dolgozók. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörrel rendelkezik. A döntési jogkörök közül átruházott feladatok: a nevelőtestület a 2 épületben való megosztottság miatt az épületben lévő tanulókat érintő szervezeti kérdésekben önállóan is dönthet; a munkaközösségek önállóan dönthetnek az intézmény, illetve az egyes szakterületek munkáját átfogó elemzések, értékelések bonyolításáról (éves munkatervbe való beillesztés) illetve a tapasztalatok átadásának és átvételének megszervezéséről. a nevelés-oktatás tartalmi változtatásának előkészítésénél a teljes pedagógus közösség véleményét is ki kell kérni. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben. A véleményezési jogkörök közül átruházott feladatok:
13
a szakmai munkaközösségeket érintő döntések előkészítésénél a munkaközösség tagjainak véleményét meg kell hallgatni (vezető felkérése, feladatok ütemezése); az iskola szabadidős tevékenységi formáinak működtetéséről (könyvtár, sportélet, egyéb kulturális tevékenység); a tanulók helyzetét elemző, értékelő tapasztalatok összegzésénél és megismerésénél. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az átruházott jogkör gyakorlói beszámolási kötelezettséggel tartoznak:
szűk vezetői értekezleten,
vezetőségi értekezleten,
munkaértekezleten,
nevelőtestületi értekezleten.
Az intézmény szervezeti felépítése a beszámoltatás rendjének alapja. A munkaköri leírás tartalmazza a közvetlen függelmi felettes beosztását. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezletet tartja:
tanévnyitó értekezlet
tanévzáró értekezlet
félévi és év végi osztályozó értekezlet
félévzáró értekezlet
1 alkalommal nevelési értekezlet
Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület egyharmada kéri, ha az iskola igazgatója vagy vezetősége, az ISZSZ vagy a diákönkormányzat indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van, a nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály nem rendelkezik, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, a nevelőtestület személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással véleményezhet, a nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet, a rendkívüli értekezletről emlékeztetőt kell vezetni, A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az aktuális feladatok miatt csak a nevelőtestület egy része 14
/többnyire az azonos beosztásban dolgozók/ vesznek részt egy-egy értekezleten. Ilyen értekezlet lehet:
egy osztályban tanító nevelők értekezlete,
munkaközösségi értekezlet,
humán tárgyakat tanítók értekezlete,
reál tárgyakat tanítók értekezlete, stb.
Tanulói fegyelmi vétség esetén a fegyelmi eljárást a nevelőtestület által megbízott Fegyelmi Bizottság (FB) folytatja le.
A fegyelmi bizottság tagjai:
Fegyelmi Bizottság elnöke, akit a nevelőtestület többségi szavazással választ,
Az iskola vezetősége.
A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős,
A diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus.
6.6.2. A nevelők szakmai munkaközösségei Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek:
Alsó tagozatos munkaközösség
Felső tagozatos munkaközösség
tagjai: a hagyományőrző program szervezésében részt vállaló nevelők
„ÖKO” munkaközösség
tagjai: szaktanárok
Hagyományőrző munkaközösség
tagjai: tanítók
tagjai: a természetismereti program szervezésében részt vállaló nevelők
Kerületi biológia munkaközösség
tagjai: a kerület biológia szakos tanárai
A szakmai munkaközösségek a megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek.
magasabb
jogszabályokban
A szakmai munkaközösségek feladatai a szakterületükön belül:
15
szakmai-, módszertani és pedagógiai kérdésekben segítik az iskola munkáját, részt vesznek az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztésében /tartalmi és módszertani korszerűsítés/, egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése /éves munkaterv alapján/,
pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása,
szervezik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez, javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására,
segítik az új kollégák munkáját,
javaslatot tesznek az igazgatónak a munkaközösség-vezető személyére,
segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított 1 évre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét kikérésével az igazgató bízza meg.
a
munkaközösség
véleményének
A munkaközösség-vezetők munkájukat az SZMSZ 2. sz. mellékletében található munkaköri leírás alapján végzik. 6.6.3. Az alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a nevelőtestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatni kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. 6.7.
A tanulók közösségei
6.7.1.
Osztályközösség 16
Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket az SZMSZ 2. sz. mellékletében található munkaköri leírás alapján végzik. Az osztályközösség tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választják meg:
6.8.
osztálytitkár, aki képviselő az iskolai diákönkormányzat vezetőségében,
osztálytitkár helyettes,
Öko felelős,
hetes.
Az iskola közösségeinek kapcsolattartása Az igazgatóság és a nevelőtestület
6.8.1.
A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai:
az igazgatóság ülései,
az iskolavezetőség ülései,
a különböző értekezletek,
megbeszélések.
Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a nevelői szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetés tagjai kötelesek: az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével és az ISZSZ-szel. 6.9.
A nevelők és a tanulók
17
Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató:
az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen évente legalább 1 alkalommal,
a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül,
az osztályfőnökök által az osztályfőnöki órákon,
alkalmi iskolagyűléseken tájékoztatják a tanulókat.
A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatni kell. A tanulók kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. /Részletesebben a Házirend 3. sz. fejezetében a tanulói jogok, a 2. sz. fejezetben a tanuló kötelességei c. fejezetben./ 6.10. A nevelők és szülők Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról
Igazgató:
az ISZSZ választmányi ülésén, a folyosón elhelyezett hirdető táblán keresztül, alkalmanként szülőknek levél formájában, írásbeli tájékoztatón keresztül, az iskola honlapján keresztül,
az osztályfőnök:
az osztály szülői értekezletén illetve üzenő füzet által tájékoztatják a szülőket.
A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: családlátogatások, szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt napok, írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben. A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv évenként tartalmazza.
A szülők kéréseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola
18
igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az ISZSZ vezetőségével. A szülők jogait és kötelességeit a házirend 22. pontja tartalmazza. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről az iskolában elhelyezett és a honlapon megtalálható dokumentumokból, ill. az iskolai munkatervben meghatározott fórumokon tájékozódhatnak. 6.11. Az iskolai sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje Az iskola tanulói számára a mindennapi testnevelést a kötelező tanórai és a szabadon választható sportfoglalkozásokon biztosítja. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai sportkör keretében kell megszervezni a nem kötelező tanórai foglalkozások terhére. Az iskolai sportkör kiemelt feladata: a foglalkozások tartalmának szorosan kapcsolódnia kell a tanórai testneveléshez, biztosítsa az iskola minden tanulójának az egészség megszerzését szolgáló testmozgást, házibajnokságok, versenyek szervezése, felkészülés az iskolán kívüli megmérettetésekre. Az iskolai sportkör egy tanévre vonatkozó munkaterv szerint működik, az iskola tanulói számára ingyenes. Az iskolai sportkör foglalkozásait tanévenként a tantárgyfelosztásban kell rögzíteni. Sportköri foglalkozásokat csak olyan felnőtt vezethet, akit az intézmény vezetője bíz meg. Az iskolai sportkör szervezői folyamatos, napi munkakapcsolatban vannak az intézmény vezetőjével. Félévkor és év végén írásbeli beszámolót készítenek a sportkörök kihasználtságáról és a hatékonyságról. 6.12. Az iskolai dokumentumok nyilvánossága Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve helyeken található meg: az iskola könyvtárában, o az iskola igazgatóhelyetteseinél, o a tanári szobában, o a honlapon. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettel /szülők, tanulók, az iskola alkalmazottainak/ ismernie kell. o
19
A házirend egy példánya megtekinthető: az iskola könyvtárában, o az iskola igazgatóhelyetteseinél, o a tanári szobában, o a honlapon. o
7. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai 7.1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: o o o o o o o o
KLIK, Budapest XXII. Tankerület 1221 Budapest Kossuth Lajos utca 24. Budafok – Tétény, Budapest, XXII. ker. Önkormányzata Polgármesteri Hivatal 1221 Budapest, Városház tér 11. Polgármesteri Hivatal Humánszolgáltatási Iroda 1221 Budapest, Városház tér 11. Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálattal, 1225 Budapest, Nagytétényi út 261. az EGYMI-vel és annak tagintézményeivel, 1223 Budapest, Kápolna u. 2-4. Hajós Alfréd Tanuszodával, 1222 Budapest Nagytétényi út 31-33. a kerület valamennyi köznevelési intézményével, Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési Központtal.
A munkakapcsolatok megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. 7.2. Az eredményes oktató és nevelő munka érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal 7.2.1.
Az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával
Az alapítvány neve: Kristályforrás Alapítvány 7.2.2.
Az alábbi helyi társadalmi szervekkel
Budafok – Tétény Általános Ipartestület 1221 Budapest, Mária Terézia u 60. o BMTE sportegyesület 1222 Budapest, Promontor u. 89. o
20
7.3. A tanuló egészségi állapotának igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a
megóvásáért
az
iskola
Dél – Budai Egészségügyi Szolgálat Kht. Házi gyermekorvosával 1221 Budapest, Káldor Adolf u. 5-9., és ennek segítségével megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A kapcsolattartás részletes módját az SZMSZ 11. pontja szabályozza. o
7.4. A tanulók veszélyeztetettségnek megelőzése, valamint gyermekés ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógiai asszisztense rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálattal. /1225 Budapest, Nagytétényi u. 276./ A munkakapcsolat felügyeletéért a két igazgatóhelyettes a felelős.
A gyermekvédelmi feladatokért felelős kolléga részt vesz a Családsegítőés Gyermekvédelmi Központ által szervezett jelzőrendszeri megbeszéléseken, valamint az éves Gyermekvédelmi Tanácskozáson.
A hivatalosan szervezett alkalmakon kívül napi kapcsolatban van azokkal a családgondozókkal, akiknek körzetében az iskolánkba járó hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekek tartoznak.
Telefonon és személyesen konzultálnak a gyerekeket, ill. családokat érintő aktuális problémákról.
Gyermekbántalmazás vélelme és veszélyeztetettség esetén, amennyiben a probléma pedagógiai eszközökkel nem szüntethető meg, az iskola értesíti a Gyermekjóléti Központot az erre rendszeresített adatlapon.
A Családsegítő- és Gyermekjóléti Központ felkérésére az alapellátásban gondozott gyermekekről írásbeli pedagógiai véleményt készítünk, ill. esetmegbeszéléseken veszünk részt. Ezeket az iskola és a Gyermekjóléti Központ egyaránt kezdeményezheti.
A családgondozóval együtt az iskola képviselője (gyermekvédelmi felelős, osztályfőnök, igazgatóhelyettes) is részt vesz a gyámhivatalban lezajló védelembe vételi tárgyalásokon.
7.5. Az iskola helyiségeit, épületét a nevelőtestület és igazgató döntése alapján térítésmentesen használják a törvényesen bejegyzett gyermek- illetve ifjúsági szervezetek helyi csoportjai: iskolai sportkör, o diákönkormányzat. o
21
7.6. A köznevelési törvény 24.§ (3) bekezdése alapján az iskolában párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet. 8. Az iskola működési rendje 8.1. Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6 órától este 19 óráig tartanak nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épületek ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatnak. 8.2. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7 óra 30 perc és délután 16 óra között az iskola igazgatójának vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendje az általuk ellátott óraszám és tanítás rendjének figyelembevételével történik. 8.3. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, délután, a távozó vezető után az ügyeletes, ill. az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére, a helyettesítési rendnek megfelelően, nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. 8.4. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján kell megszervezni. Az iskola munkarendjét a házirend 7. fejezete tartalmazza. 8.5. Az iskola mindkét épületében reggel 7 órától és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. 8.6. A felső tagozaton fél nyolctól 7:45-ig és az óraközi szünetekben egyidejűleg 2 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe épületrészekre terjed ki: o földszint 1 fő o emelet 1 fő 8.7. Az alsó tagozaton a fentiek szerint folyik az ügyelet fél nyolctól háromnegyed nyolcig. Az első és a második szünetben a tízóraiztatás lebonyolítása minden kollégának feladata. A harmadik óra utáni szabadidős foglalkozás idején három ügyeletes kolléga tartózkodik az udvaron. A nap további részében a tanítók az osztályaikra felügyelnek. Tanulócsoport felügyelet nélkül 22
nem maradhat, ezért a szünetekben a váltásra érkező kolléga felügyel a gyerekekre. 8.8. A tanuló egyedül, a tanítási időben, csak a szülő írásbeli kérésére hagyhatja el az iskola épületét. 8.9. A tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola házirendjében rögzített idősávban kell megszervezni. 8.10. Szorgalmi időben a nevelői és tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 7:30 és 15:30 között. 8.11. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet heti rendszerességgel kell megszervezni. 8.12. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: o az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, o az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, o a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, o az iskolai SZMSZ-ben és tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. 8.13. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. 8.14. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 8.15. Az iskola helyiségeit - elsősorban a hivatalos nyilvántartási időn túl és a tanítási szünetekben - külső igénylőnek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevő csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhat az épületben. 8.16. Mindkét épület 6 órától 19 óráig tart nyitva. Ügyelet, a szülői igények alapján, reggel 7 órától fél nyolcig és délután 4 órától 5 óráig működik. 8.17. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a műszakban lévő technikai dolgozó figyeli. Az iskola épületében az iskolai
23
dolgozókon és a tartózkodhatnak.
tanulókon
kívül
csak a
hivatalos ügyeket
intézők
8.18. Az iskola épületében idegenek csak engedéllyel tartózkodhatnak. A tanulókat az iskolában csak kivételes esetben lehet felkeresni, ehhez engedélyt szintén csak az osztályfőnöktől, illetve az iskolavezetéstől lehet kérni. Az iskola épületében esetlegesen feltűnő idegenek jelenlétét a tanulók azonnal jelentsék az intézmény valamelyik dolgozójának. 8.19. A tantermekben higiéniai okok miatt szülő nem tartózkodhat. 9. A tanórán kívüli foglalkozások 9.1. Az intézmény által a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett - tanórán kívüli foglalkozások működnek: 9.2.
szakkörök, énekkar, iskolai sportkör, felzárkóztató foglalkoztatások, tehetségfejlesztő foglalkozások, továbbtanulásra előkészítő foglalkozások, kézműves játszóház, erdei iskola, osztálykirándulások, nyári táborok, stb.
A tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok
A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól. Azokat a tanulókat, akik felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásokra járnak, képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglakozásokon kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg, akik munkájukat az SZMSZ 2. sz. mellékletében található munkaköri leírások alapján végzik. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal, az éves munkatervben kijelölt 24
héten osztályaik számára tanulmányi kirándulást szerveznek. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órák tanmenetében kell rögzíteni. A tanulmányi kirándulás az erdei iskola megszervezésével is megvalósulhat, ha azt az osztály szülői munkaközössége a tanév eleji szülői értekezleten egyetértett. Az iskola nevelői, szülői, az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek – a szülők anyagi helyzetéhez igazodva. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi-, sport- és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a könyvtár szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadáson tett csoportos látogatások, vagyis múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat is szervez /pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények/. Az iskola a tanulók számára erkölcstanoktatást szervez heti egy órában. A szülőknek lehetőségük van arra, gyermekük számára e helyett hitoktatást válasszanak. Az egyházakkal való együttműködés rendjét a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szabályozza.
10. Az intézményben folyó belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok 10.1. Az iskolai belső ellenőrzés feladatai:
biztosítsa az intézmény törvényeinek (jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban előírt) működését;
segítse az működését;
az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről;
intézmény
takarékos,
25
gazdaságos,
hatékony
feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt,
szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 10.2. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei: Joga van: o az ellenőrzéshez kapcsolódva helyiségébe belépni;
az
iskola
bármely
o az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni; o az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni; o az ellenőrzött dolgozótól felvilágosítást kérni.
írásban
vagy
szóban
A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: o az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályi és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni; o az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni; o az észlelt hiányosságokat írásban, vagy szóban közölni az érintett dolgozókkal és saját, illetve az érintettek közvetlen felettesével; o hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerinti időben megismételni. Az ellenőrzött dolgozó jogosult: o az ellenőrzés megismerni;
megállapításait
(kérésére:
írásban)
o az ellenőrzés módjára és megállapításaira vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteshez. Az ellenőrzött dolgozó köteles: o az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni;
26
o a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai: o Az ellenőrzést végző a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásban, az ellenőrzési ütemtervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. o Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. o Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalni, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: o a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét; o a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell. 10.3. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik. Igazgató: o ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek; o ellenőrzi az iskola összes dolgozójának munkáját, o elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát, o összeállítja tanévenként (az iskolai igazodva) az ellenőrzési ütemtervet;
munkatervhez
o felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. Igazgatóhelyettesek: o folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő–oktató- és ügyviteli munkáját, ennek során különösen:
a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét; a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét; a pedagógusok adminisztrációs munkáját; a pedagógusok nevelő–oktató munkájának módszereit és eredményességét; a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. 27
Munkaközösség-vezetők: o folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő–oktató munkáját, ennek során különösen: a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket, az oktató munka módszereit óralátogatásokon, a nevelő-oktató munka eredményességét (tantárgyi mérésekkel). Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.
Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, ill. az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. 10.4. Kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés A KLIK kollektív szerződésében foglaltak alapján a munkáltató a mindenkori költségvetésének függvényében biztosít béren kívüli juttatást a közalkalmazottak részére. Az elosztásnál szempontjai:
szakmai munka színvonala, innovációs készség, továbbképzéseken való részvétel, mentorálás, versenyekre való felkészítés, munkafegyelem, többletmunka vállalása.
A nem pedagógus munkakörben dolgozó munkatársak a munkáltató részéről a bértömeg két százalékának elosztásában részesülnek évente egyszer. Az elosztás szempontjai:
munkafegyelem, elvégzett munka színvonala, együttműködés az intézmény dolgozóival, tanulókkal, szülőkkel.
Az elosztás az intézményvezető feladata, az iskola vezetőségének véleményezési joga van.
28
11. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje 11.1. A 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) internetes kapcsolatának segítségével elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk. Az elektronikus rendszer használata során ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:
az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista.
Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá.. 12. A mindennapi testedzés formái 12.1. Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a tanórákon, ill. választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja:
testnevelésóra, néptánc, játékos, egészségfejlesztő testmozgás, iskolai sportköri foglalkozások /atlétika, röplabda, futball/, szervezett tömegsport foglalkozások.
12.2. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskola sportkör és a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója részt vehet. 12.3. Az iskolai sportkör foglalkozásait tanévenként az iskolai munkatervben meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányításával kell megszervezni. 12.4. A tömegsport–foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai munkatervben kell meghatározni.
29
13. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása 13.1. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola igazgatója megállapodást köt az iskolaorvossal. A megállapodásnak biztosítania kell:
az iskolaorvos a rendeléseit meghatározott időpontban tartja,
a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:
az
iskolában
tanévenként
fogászat, évente 2 alkalommal, belgyógyászati vizsgálat, évente 1 alkalommal, szemészet, évente 1 alkalommal, a tanulók fizikai állapotának mérését évente 1 alkalommal, a tanulóknak az iskolai védőnő által végzett higiéniai – tisztasági szűrővizsgálatát évente 2 alkalommal, ill. indokolt esetben többször is.
13.2. Gyermekvédelem Az iskola vezetője gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásával megbízott pedagógiai asszisztens munkájához szükséges feltételekről. A tanév elején a tanulók szülei tájékoztatást kapnak a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős szerepéről és a vele való kapcsolattartási lehetőség időpontjáról és helyéről. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott kolléga segíti az iskola pedagógusainak a gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Feladata különösen:
az osztályokat felkeresve tájékoztatják a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel, a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson megismerik a tanuló családi környezetét, az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszik a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelki segély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, ill. telefonszámát,
30
az iskola nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése; szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az iskola igazgatójánál, tájékoztatás nyújtása a tanulók, szülők és a pedagógusok részére.
14. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében, ill. baleset esetén /Intézményi védő-óvó előírások/ 14.1. Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 14.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan:
Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania a munkabiztonsági szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. Nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét, folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a balesetmegelőzési szabályokat a tanulókkal megtartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell: az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi előírásait, a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó természeti katasztrófa) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban, tanulmányi kirándulások, túrák előtt, 31
közhasznú munkavégzés megkezdése előtt, rendkívüli események során. A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.
A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a követendő viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba és a tanulók tájékoztatójába be kell jegyezni. A nevelőnek meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat /testnevelés, informatika, kémia, fizika, technika/ vezető nevelő feladata a tantárgy tanulásatanítása során fellépő veszélyekre való figyelemfelhívás és a baleset megelőzés biztosítása. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. 14.3. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén
A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges, orvost kell hívni, a sérülésről tájékoztatni kell a szülőt/gondviselőt, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának vagy igazgatóhelyettesének. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie.
A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és meg kell várni az orvosi segítséget.
Az iskolában történt minden olyan balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálni, melyet a baleseti naplóban rögzítettek. A vizsgálat során tisztázni kell balesetet kiváltó okokat
32
és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. 14.4. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján:
A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani,
A 8 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanuló-baleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni, és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak. A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg.
A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. / A súlyos baleset meghatározását a 20/2012. EMMI rendelet tartalmazza./
Az iskola igény esetén biztosítja az ISZSZ és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában.
14.5. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanuló-balesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az intézmény Munkavédelmi szabályzata és a Munkavállalói és tanulói tematikák szabályzata tartalmazza.
15. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, ill. az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:
a természeti katasztrófa /pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb./, a tűz, a robbantással történő fenyegetés.
33
Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, ill. valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult vezetők:
igazgató, igazgatóhelyettesek.
Rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell:
az intézmény fenntartóját, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, ill. katasztrófa elhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. Rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket az egyezményes módon értesíteni /riasztani/ kell. Haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanuló csoportoknak a tűzriadó terv/ bombariadó terv alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért, és a kijelölt területen történő gyülekezéséért, valamint a várakozás alatti felügyeletéért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:
Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül /pl.: mosdóban, szertárban stb./ tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!
A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!
A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben
A tanulókat a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia,
34
A tanórát vagy foglalkozást tartó pedagógusnak magával kell vinnie az osztály vagy csoportnaplót, amely alapján az aznapi gyermeklétszámot ellenőrizni kell.
Az igazgatónak, ill. az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg –felelős dolgozók kijelölésével– gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:
A kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról.
A közművezetékek /gáz, elektromos áram/ elzárásáról.
A vízszerzési helyek szabaddá tételéről.
Az elsősegélynyújtás megszervezéséről.
A rendvédelmi, ill. katasztrófaelhárító szervek /rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb./ fogadásáról.
Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófa elhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:
A rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről.
A veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról.
Az épületben található veszélyes anyagokról /mérgekről/.
A közmű /víz, gáz, elektromos stb./ vezetékek helyéről.
Az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról.
Az épület kiürítéséről.
A rendvédelmi, ill. katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, ill. katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasítása szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, ill. a katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelő testület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a ”Tűzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére /Bombariadó terv/” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A Tűzriadó terv és a Bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős.
35
Az épületek kiürítését a Tűzriadó tervben és a Bombariadó tervben szereplő kiürítéséi terve alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. a gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A Tűzriadó tervben és a Bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A Tűzriadó tervet és a Bombariadó tervet az intézmény alábbi helyiségeiben, jól látható helyen kell elhelyezni:
az iskolatitkári helyisége a tantermekben az ajtó mellett folyosók falán
15.1. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodókat a csengő szaggatott hangjelzésével kell riasztani. Haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A benntartózkodók kivonulására a Tűzriadó terv Kiürítés tervében lefektetett útvonal alapján kell elhagyni az épületet. Tűz- és bombariadó esetén a Tűzvédelmi szabályzatban előírtaknak megfelelően kell elhagyni az épületet:
Pannónia épületből: Dévényi épületből:
játszótérre Szentendrei útra
16. A fegyelmi eljárás szabályai 16.1. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás rendje Az egyeztető eljárás célja
a kötelességszegéshez vezető értékelése, ennek alapján,
a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.
események
feldolgozása,
Az egyeztető eljárás rendje:
Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett (kiskorú esetén a szülő), valamint a kötelességszegő (kiskorú kötelességszegő esetén a szülő) egyetért.
A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben az iskola igazgatója felhívja a kötelességszegő kiskorú szülőjének a figyelmét az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére, feltéve, hogy ehhez a kiskorú sértett szülője írásban a hozzájárulását adta az iskola igazgatójánál.
36
A kötelességszegő kiskorú szülője – az értesítés kézhezvételétől számított 5 tanítási napon belül – írásban bejelentheti az iskola igazgatójánál, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását.
Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja.
A fegyelmi eljárás akkor is folytatódik, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított 15 napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre.
Ha a kötelességszegő és a sértett szülei az egyeztetési eljárásban írásban megállapodtak a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb 3 hónapra az igazgató felfüggeszti.
Ha a felfüggesztés ideje alatt a kiskorú sértett szülője írásban nem kérte a fegyelmi eljárás lefolytatását az iskola igazgatójától, a fegyelmi eljárást a fegyelmi bizottság megszünteti.
Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat az iskolai diákgyűlésen a DÖK segítő tanár nyilvánosságra hozza.
Az egyeztető eljárást az iskola igazgatója vezeti le, ahol az érintetteken kívül jelen van a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős valamint a tagozat igazgatóhelyettese. Az egyeztető eljárásról emlékeztető készül. 16.2. A fegyelmi eljárás szabályai A fegyelmi eljárás általános szabályait a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet tartalmazza. A fegyelmi eljárás és tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. Az iskola tanulója ellen fegyelmi eljárást lehet, illetve kell indítani:
több korábbi fegyelmező intézkedés eredménytelensége,
súlyosnak minősíthető kötelességszegés, fegyelmi vétség,
A fegyelmi eljárást az iskola kezdeményezésére az igazgató indítja meg.
pedagógusai
vagy
a
szülő
A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítés tartalmazza a tanuló terhére rótt kötelességszegés, fegyelmi vétség pontos megfogalmazását. Az értesítést tértivevényes küldeményként kell az értesítendőkhöz eljuttatni. A személyes átvételt az átvevő aláírásával igazolja. A fegyelmi eljárás megindításáról, illetve a fegyelmi tárgyalásról szóló értesítés másolatát át kell adnia a fegyelmi bizottság elnökének.
37
Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. A fegyelmi eljárást a nevelőtestület által megbízott Fegyelmi Bizottság (FB) folytatja le. A fegyelmi bizottság tagjai:
Fegyelmi Bizottság elnöke, akit a nevelőtestület többségi szavazással választ,
Az iskola vezetősége,
A gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus,
A diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus.
A nevelőtestület elsőfokú fegyelmi jogkörét a Fegyelmi Bizottság gyakorolja. A fegyelmi eljárásban a vizsgálatot a FB az elnök irányításával folytatja le.
Ennek során: o
meghallgatja az érintett tanulót és a tanúkat,
o
elvégzi a szükséges szembesítéseket,
o
összegyűjti az üggyel kapcsolatban született iratokat, dokumentumokat, bizonyítékokat, egyéb szükséges információkat,
o
beszerzi a diákönkormányzat véleményét (ha szükségesnek ítéli, a véleményt írásban kéri),
o
jegyzőkönyvet vagy feljegyzést készít a meghallgatásról és a szembesítésekről,
o
javaslatot tesz a fegyelmi büntetésre,
o
a fegyelmi vétség súlyosságának mérlegelése alapján javaslatot tesz a szűkebb vagy bővebb körű fegyelmi tárgyalásra.
A szűkebb körű fegyelmi tárgyaláson, a Fegyelmi Bizottságon és az érintett diákon, szülőjén és/vagy képviselőjén kívül, szükség esetén meghívottként jelen lehet a tanuló néhány tanára, diáktársa. A bővebb körű fegyelmi tárgyalás a tantestület előtt zajlik. A FB elnökének feladata: o
a fegyelmi eljárás (vizsgálat) megszervezése, lebonyolítása,
o
a fegyelmi tárgyalás időpontjának kijelölése, 38
o
a fegyelmi eljárás megindításáról értesítendők körének meghatározása,
o
a fegyelmi határozat ellen benyújtott felülbírálati kérelem esetén a FB álláspontjának képviselete,
o
a fegyelmi tárgyaláson a jegyzőkönyvvezető kijelölése,
o
az ügyben érintettek kérésére tájékoztatás a fegyelmi eljárás szabályairól,
o
A fegyelmi tárgyalásra meg kell hívni:
o
az FB tagjait,
o
a fegyelmi eljárásban érintett tanulót,
o
a kiskorú tanuló szülőjét (gondviselőjét) vagy meghatalmazott képviselőjét.
A fegyelmi eljárást – a megindításától számított harminc napon belül – egy tárgyaláson be kell fejezni. A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól. A fegyelmi tárgyalás nyilvános, ha ahhoz a fegyelmi eljárás alá vont tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője (gondviselője), illetve az általuk meghatalmazott képviselő hozzájárul. A fegyelmi bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak legalább fele jelen van. A fegyelmi bizottság határozatait nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Határozathozatalkor csak a fegyelmi bizottság tagjai tartózkodhatnak a teremben.
A fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: o
a tárgyalás helyét és idejét,
o
a fegyelmi eljárás tárgyát,
o
a résztvevők nevét,
o
az elhangzott megnyilatkozások (ismertetés, kérdés, válasz, hozzászólás), illetve nyilatkozatok lényegét, (A kötelezően meghívottak bármelyikének kérésére a meghatározott megnyilatkozásokat szó szerint kell rögzíteni.)
39
o
a tárgyaláson történt eseményeket,
o
a meghozott fegyelmi határozat szövegét, az indoklással.
A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét az erre a feladatra felkért jegyzőkönyvvezető készíti el, a tárgyalást követő három napon belül. A jegyzőkönyv aláírói: o
a fegyelmi bizottság elnöke,
o
a bizottság egy pedagógus tagja,
o
jegyzőkönyvvezető.
A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a fegyelmi tárgyalás jelenléti ívét, valamint az üggyel kapcsolatban született iratokat, dokumentumokat. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét az iskolai irattárba kell iktatni. A jegyzőkönyv másolata csak hivatalos kérésre, arra jogosultaknak adható ki, a fegyelmi tárgyalásra meghívottak (a szavazásra vonatkozó bekezdések kivételével) betekintésre jogosultak. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha o
a tanuló nem követett el kötelességszegést,
o
a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását,
o
a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el,
o
a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy
o
nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el.
A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő is – tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást.
40
A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát. A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét és idejét, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja. Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. A kiszabható fegyelmi büntetéseket a Köznevelési Törvény 58. § (4) bekezdése szabályozza. Ezek alkalmazásával kapcsolatos előírásokat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet tartalmazza. Ha a tanuló fegyelmi büntetésben részesül, ezt a tényt az osztálynaplóban, felfüggesztett büntetés esetén, a törzslapon kell rögzíteni. Az iskolaközösséget minden fegyelmi büntetésről – a cselekmény megnevezésével, az érintett tanuló nevének elhallgatása mellett – a fegyelmi tárgyalást követő egy héten belül iskolagyűlésen értesíteni kell.
17. Az iskolai hagyományok és a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 17.1. Az iskola névadója, Herman Ottó, emlékének ápolása a májusi Madarak és fák napjához kapcsolódó ünnepségsorozaton, a Herman Ottó Napokon történik:
Tanulmányi kirándulások Sportversenyek, előadássorozat, ankétok Pályázatok, környezeti-néprajzi vetélkedők, kiállítás
41
17.2. Az iskola címere a Pannónia u. 50. és a Dévény u. 62. alatt lévő épületek főbejáratánál a bejárat mellett van kifüggesztve. Tartalma a magyar címer, a névadó neve és az iskola pontos címe. 17.3. Az iskola jelvénye szimbolizálja az iskola környezetvédelmi tevékenységét.
Viseletre javasolt: Hagyományos ünneplő viselet fehér blúz /ing/, sötét szoknya, /nadrág/. Címeres iskolai póló 17.4. Ünnepségek: tanévnyitó, tanévzáró, ballagás, március 15., október 23. 17.5. Megemlékezések:
Október 6. Január 22. Február 25. Április 11. Április 16. Június 4.
aradi vértanúk magyar kultúra napja kommunista és egyéb diktatúrák áldozatai költészet napja holokauszt áldozatai Nemzeti Összetartozás Napja
17.6. Rendezvények: Szent Mihály-napi vásár, Farsang, Kulturális estek, Játszóház, Sport- és egészség napok
17.7. A pedagógiai programhoz kapcsolódó rendezvények
42
Hagyományőrző Téli és tavaszi játszóház Kézműves foglalkozás /szövés, fonás, agyagozás stb./
Környezetvédelem Kirándulás a természetbe (őszi, tavaszi) Erdei iskola Jeles napok Autómentes világnap Állatok Világnapja Őszi–tavaszi takarítás Ne vásárolj semmit! Víz-és vizes élőhelyek világnapja Föld napja
Jeles napok Lucázás Regölés Betlehemezés Újévi köszöntés Balázs-járás Gergely-járás Zöldágjárás Pünkösdi királyné-járás
17.8. Kitüntetések: Iskolai kitüntetés tanulói körben
„Az év tanulója”
Az Év tanulója díjat a DÖK hirdeti meg. Évente adományozható. Tagozatonként egy-egy tanuló nyeri el az adott év kimagasló tanulmányi eredményéért, példás magatartásáért, szorgalmáért és iskolán kívüli /kerületi, területi, országos/ tanulmányi versenyen való eredményes szerepléséért. Az osztályfőnökök írásos javaslatai alapján a tagozat szavazással dönt.
„Az év sportolója”
Az Év sportolója díjat a DÖK hirdeti meg. Évente adományozható. Tagozatonként egy-egy tanuló nyeri el, az adott év kimagasló sportteljesítménye alapján. A sportfelelős írásos javaslata alapján a tagozat szavazással dönt. Átadás: tanév végén. Iskolai kitüntetés pedagógusok körében
„Az év pedagógusa”
Felterjesztés rendje: a tagozatok titkos szavazása után a két legtöbb szavazatot kapott pedagógus között a vezetőség dönt.
43
Átadás: tanév végén. 17.9. Egyéb hagyományok
Tanulók számára:
Felnőtt dolgozók számára:
Óvodások fogadása tanévenként egyszer Az első és ötödik osztályosok fogadása Osztályok közötti versenyek Közös színház – múzeumlátogatások Iskolaújság szerkesztése Iskolai-és néprajzi emlékek gyűjtése, megőrzése
Az új munkatársak köszöntése Karácsony, színházlátogatás Közös nevelőtestületi kirándulás Nyugdíjba vonulók búcsúztatása Jubileumi köszöntés
Szülők számára:
ISZSZ értekezletek Ankétok Novemberben nyílt napok A leendő első osztályosok szüleinek előzetes értekezlete és nyílt nap A leendő ötödik osztályosok szüleinek előzetes értekezlete és nyílt nap Rendezvényeken, ünnepeken való részvétel Alapítványi bál Az iskolai faliújság, honlap a szülők tájékoztatására mindkét épületben Aktuális kiállítások a tanulók munkáiból
18. Pedagógusok használatába kerülő informatikai eszközök Saját használatra kiadott leltári nyilvántartásban szereplő informatikai eszközök: az intézményvezető számára laptop – a fenntartó engedélyével, az igazgatóhelyettesek számára laptopok – az igazgató engedélyével. Az intézmény a WIFI kóddal hozzáférést biztosít az szolgáltatáshoz.
44
internet
Az alsó-és felső tagozaton zárható helyen őrizzük a pedagógusok által használható laptopokat és projektorokat. Ezekért az átvevő aláírásával anyagi felelősséget vállal. A könyvtárban és a tanári szobában a pedagógusok használhatják a kihelyezett számítógépeket. A számítástechnika teremben és a természettudományi előadóban a kollégák a géptermi rendnek megfelelően üzemeltetik a számítógépeket. 19. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata A könyvtár szervezeti és működési szabályzatát az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza. 20. Reklámtevékenység Az intézményekben reklámtevékenység alapvetően nem engedélyezhető, kivéve, ha a reklám az alábbiakban felsorolt célokat szolgálja:
az intézmény használói részére pozitív értékeket közvetít, ezen belül a gyermekek, tanulók személyiségének fejlődésére pozitív hatással van, nevelési, oktatási, művelődési célt szolgál, a pedagógusok által közvetíteni kívánt társadalmi-erkölcsi értékrendet erősíti, környezettudatos magatartási formák hatékonyságát elősegíti, az egészséges életmóddal összefüggésben az egészséges táplálkozást, testedzést szolgálja, a sportolási lehetőségeket bővíti, a kultúra, a művelődés közvetítésére szolgál.
20.1. A társadalmi, közéleti tevékenységgel összefüggésben csak olyan reklámtevékenység engedélyezhető, amely jogszabályba nem ütközik. Az országos és helyi választások alkalmával – a választási törvénynek megfelelően – az intézmény területén az eseményre vonatkozó tájékoztató kifüggeszthető. A politikai pártok plakátjainak kifüggesztése nem engedélyezhető. 20.2. Az használható.
intézmény
épületének külső
fala
reklám céljára
nem
20.3. Az intézmény székhelyén és telephelyein reklámanyag, tájékoztató elhelyezésére – amennyiben az társadalmi, közéleti tevékenységgel függ össze, és így az intézmény használóinak körét érinti, érintheti – az igazgató személyesen ad engedélyt.
45
21. Aláírási- és pecséthasználati jogkör Aláírási joga az igazgatónak, távollétében a helyetteseknek van. Pecsétet az igazgató, helyettesei és az iskolatitkárok, bizonyítványok, naplók, ellenőrzők, anyakönyv hitelesítése esetén az osztályfőnök használhatják. A használaton kívüli pecsétet el kell zárni. Pecsétet csak átvételi elismervény ellenében lehet kiadni. 22. Záró rendelkezések 22.1. Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. 22.2. Az SZMSZ módosítását kezdeményezheti:
fenntartó, a nevelőtestület, az iskola igazgatója, az ISZSZ.
Hatályba lépésének időpontja: 2015. szeptember 22.
Érvényességi ideje: módosításig
Ph.
______________________________ igazgató
46
A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA Egyetértési nyilatkozat A Budafoki Herman Ottó Általános Iskola szülői szervezete a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (4) bekezdésének értelmében biztosított jogánál fogva kijelenti, hogy az iskola SZMSZ-ében foglaltakkal egyetért, elfogadásra javasolja. 2014. február
______________________________ az ISZSZ elnöke
A Budafoki Herman Ottó Általános Iskola diákönkormányzata a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (4) bekezdésének értelmében biztosított jogánál fogva kijelenti, hogy az iskola SZMSZ-ében foglaltakkal egyetért, elfogadásra javasolja. 2014. február
______________________________ az iskolai diákönkormányzat vezetője
______________________________ diákelnök
47
Elfogadó határozat
A Budafoki Herman Ottó Általános Iskola nevelőtestülete a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (4) és 70 § (2) bekezdésének értelmében biztosított jogánál fogva kijelenti, hogy az iskola SZMSZ-ét 2014. január 30-án elfogadta.
…………………………………………………….. intézményvezető
Záradék:
A fenntartóra és a működtetőre többletkötelezettség nem hárul.
48
