BUDAPEST, XI. KER. BUDAFOKI ÚT 59

BUDAPEST, XI. KER. BUDAFOKI ÚT 59.

„VUÉK-HÁZ”

ÉPÍTÉSZETI TERVPÁLYÁZAT

TERVPÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ

VUÉK-Ház építészeti tervpályázat Tervpályázati Dokumentáció

TARTALOMJEGYZÉK

I.

Tervpályázati Kiírás

4

II. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

Tájékoztató Adatok Kiíró megnevezése Társkiíró megnevezése Társkiíró megnevezése A tervpályázat címe A tervpályázat tárgya A tervpályázat célja A tervpályázat jellege A tervpályázaton való részvétel feltételei A tervpályázatból való kizárás esetei A tervpályázat lebonyolításának időrendje A Tervpályázati Dokumentáció beszerzésének helye és költsége A tervpályázatra vonatkozó kérdések és válaszok A pályaművek benyújtásának helye, módja, határideje A Bírálóbizottság összetétele A Bírálóbizottság munkája A pályaművek díjazása és megvétele A tervpályázat eredményhirdetése, és nyilvános ismertetése A továbbtervezésre vonatkozó feltételek

5 6 6 6 6 6 7 7 8 8 9 9 10 10 11 11 12 12 13

19. 20. 21. 22. 23. 24.

Részletes Program A helyszín adottságainak ismertetése Tervezési program A tervezéssel kapcsolatos egyéb előírások, ajánlások Benyújtandó munkarészek, formai és tartalmi követelmények Bírálati szempontok Egyéb követelmények

14 15 16 26 27 28 28

Mellékletek

29

III.

IV.

2


Az alábbi Tervpályázati Dokumentációt az

Közreműködésével állította össze a

VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság 2006. januárjában

3


I.

TERVPÁLYÁZATI KIÍRÁS

4

II.

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK


1. Kiíró megnevezése VÁTI Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. 1016 Budapest, Gellérthegy u. 30-32.

2. Társkiíró megnevezése Budapest XI. kerület, Újbuda Önkormányzata 1113 Budapest XI. ker. Bocskai út 39/41.

3. Társkiíró megnevezése Budapesti Építész Kamara 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2.

4. A tervpályázat címe A Budafoki út 59. E-3 jelű épületnek a „Vizuális, Urbanisztikai és Építészeti Kultúra Házává” (VUÉK-Ház) fejlesztésének pályaművön alapuló építési engedélyezési eljárást megelőző építészeti tervpályázata.

5. A tervpályázat tárgya A Budafoki út 59. alatti E-3 jelű – volt dohánygyári – épület az 1998. évi költségvetésről szóló 1997. évi CXLVI törvény alapján a VÁTI Kht. Dokumentációs Központ – az építésügyiműszaki dokumentációk megőrzéséről és hasznosításáról szóló 181/1998. kormányrendelet 1.§ szerinti „országos hatáskörű építésügyi és területi műszaki információs központ” – működtetését szolgálja. Jelenleg mintegy 400 ezer tervdokumentum, fotó- és filmarchívum, mikrofilmtár, makettgyűjtemény található – egyelőre jórészt feldolgozatlanul – az épületben, és a tervek szerint ide költözik a közel 20 ezer kötetes könyvtár is. A VÁTI Kht. az utóbbi években csak a legszükségesebb karbantartási munkákat hajthatta végre, ennek eredményeként az épület állaga romlott. A törvény és kormányrendelet szerinti célok megvalósítása érdekében jelentős műszaki fejlesztést, átalakítást, illetve felújítást, korszerűsítést igényel az épület. A cca. 10,5 ezer négyzetméteres épület a jogszabályokban meghatározott feladatokon túli, azokkal szoros kapcsolatban levő funkciók ellátására is alkalmas. Az építészet, városépítés, urbanisztika, illetve a területi tervezési szakma régi igénye hogy munkájukat segítse a közhasznú információ-szolgáltatás. Az Európai Unió 2004 óta különös hangsúlyt helyez a települési környezet, a városok fejlesztésének kérdésére. Az Unió lakosságának 40%-a 50 ezer lélekszámúnál nagyobb városokban, 80%-uk urbanizált környezetben él. E szakterületeknek a társadalomban betöltött igen fontos, a lakossági életkörülményeket legközvetlenebbül, de hatásaiban az ország kultúráját is alapvetően befolyásoló szerepe vitathatatlan. Ugyanakkor nincs olyan intézmény, amely olyan alapokat adna, melyek az oktatás és a kultúra, a szakmák és a laikus társadalom, a városalakító 6


politika és a mindennapok tapasztalatai közötti összhangot, az egymás megértését biztosító közös nyelv, kultúra kialakítását szolgálhatná. A már 1999 óta működő „országos hatáskörű építésügyi és területi műszaki információs központ” funkciót – a szakmai szervezetekkel, felsőoktatási intézményekkel és a XI. kerületi polgármesterrel egyeztetve, bírva az e szakterületekért felelős miniszter támogatását is – a „Vizuális, Urbanisztikai és Építészeti Kultúra Háza” elnevezésű információs-kulturális központtá kívánjuk fejleszteni. Jelen tervpályázat tárgya a VUÉK-Háznak helyt adó épület kialakításának megtervezése. Tervezési feladatként az épület homlokzati megjelenésével, alaprajzi elrendezésével, korszerű használatát biztosító épületgépészeti rendszerével kapcsolatos tervezést jelöljük meg. Nem tartozik a tervezési feladatba sem az intézmény gépkocsi-elhelyezésének, sem közterületi kapcsolatainak tervezése, ezeket a tömbre jelenleg készülő szabályozási tervben kívánjuk meghatározni – erről a részletes kiírásban találhatnak bővebb információt.

6. A tervpályázat célja A Kiírók szándéka az, hogy a VUÉK-Ház építési engedélyezési terveinek készítőjét e tervpályázat során találjuk meg. A tervpályázat során az épület magas színvonalú, a tervezési programban részletezett funkcióknak megfelelő, a változó szakmai-társadalmi igényeket követni tudó tervét benyújtó pályázók közül választja ki a zsűri a díjazottakat, illetve határozza meg az építési engedélyezési terv készítőjét. A tervpályázat során a Kiírók arra is lehetőséget adnak, hogy a VUÉK-Háznak, mint igen speciális, kategóriákba nem sorolható funkciójú, több szakmacsoport információs szolgáltatásának, képzésének, a szakma és a lakosság párbeszédének helyet adó intézménynek a feladatait, szolgáltatásait indokolt esetben megváltoztatva módosítsák az egyes funkciókat, illetve új elemekkel bővítsék a kiírás szerintieket. A tervpályázat célja, hogy a pályázók javaslatai alapján olyan, észszerűen szakaszolhatóan megvalósítható épület terveit szerezzék be a Kiírók, melyek a konkrét megvalósulás ütemezéséül is szolgálhatnak. A benyújtott pályaműnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy az alapján kalkulálható legyen a kivitelezés volumene és költsége. A tervekben a VUÉK-Ház és a Bercsényi 28-30 közötti fizikai kapcsolat, illetve a VUÉK-Ház nyugati homlokzata előtt vezetendő tömbfeltáró út létesítésével kínálkozó külső tér, mint építészeti-városépítészeti-vizuális fórum kialakítására is megoldási javaslatokat várunk.

7. A tervpályázat jellege Építészeti-műszaki tervjavaslaton alapuló nyílt, általános eljárásrendű, titkos tervpályázat.

7


8. A tervpályázaton való részvétel feltételei Pályázó az a természetes személy lehet:

aki jelen kiírásban meghirdetett tervezési feladat elkészítésére vállalkozik,

aki a tervezési feladat elvégzésére – a vonatkozó jogosultsági szabályok szerint – jogosult, É1 tervezői névjegyzéki besorolással rendelkezik és az erről szóló nyilatkozatot a szerzők megnevezéséhez mellékelt borítékban elhelyezte.

aki azzal, hogy pályázatát benyújtotta, a Tervpályázati Kiírás feltételeit magára nézve kötelezőnek elfogadta,

aki a pályázaton saját szellemi munkájával vesz részt,

akivel szemben a 137/2004.(IV.29.) Korm. rendelet (továbbiakban 137. Kr.) 13.§ (3) bekezdése szerinti kizáró okok egyike sem áll fenn, aki – ha Magyarországon kívüli, de EU tagállambeli országban élő pályázó – a pályázat eredményhirdetésének időpontjában a Magyar Építész Kamaránál regisztrációval rendelkezik.

Pályázó az a gazdálkodó (jogi, vagy jogi személyiség nélküli) szervezet lehet,

amely azzal, hogy a pályázatát benyújtotta, a Tervpályázati Kiírás feltételeit magára nézve kötelezően elfogadta,

amely a pályázat szerzőit – a pályázathoz csatolt lezárt borítékban – név szerint megnevezte,

amely gazdálkodó szervezettel szemben a 137. Kr. 13.§ (4) bekezdésében, illetve a megnevezett szerzőre a 137. Kr. 13.§ (3) bekezdésében felsorolt kizáró okok egyike sem vonatkozik.

A pályázó társtervezője, munkatársa az lehet,

akivel szemben a 137. Kr. 13.§ (3) bekezdése szerinti kizáró okok egyike sem áll fenn.

A társszerzők és a szerzők munkatársai (a vonatkozó etikai normák betartásával) több pályázatban is közreműködhetnek. A tervpályázaton csak az a pályázó vehet részt aki a tervpályázati dokumentációt megvásárolta.

9. A tervpályázatból való kizárás esetei A Bírálóbizottság kizárja a tervpályázatból azon

küldeményt, amelyet a beadási határidő után adtak postára;

pályázatot, amely sérti a titkosságot;

pályamunkát, amely nem teljesíti a Tervpályázati Dokumentációban meghatározott kötelező tartalmi követelményeket;

pályázót, aki nem teljesíti a 8. pontban meghatározott részvételi feltételeket;

A Bírálóbizottság kizárhatja a tervpályázatból azon pályaművet, amely hiányos, illetve amely a formai követelményeket nem teljesíti. 8


Amennyiben a kizárás okai

a lezárt borítékok felbontásakor bizonyosodnak be, a Bírálóbizottság a pályázatok megállapított sorrendjében nevezi meg a díjazott és megvett pályázatokat,

amennyiben a Bírálóbizottság utolsó plenáris ülését követő 2 hónapon belül bizonyosodik be a részvételi feltételek teljesítésének elmaradása, úgy a Kiíró a szabálytalan pályázó eredményét semmisnek tekinti, és ilyen esetben a pályázati díj, illetve megvétel a Kiírónak visszajár.

A kizárásról a pályázó – a kizárás okát és indoklását tartalmazó – írásbeli értesítést kap.

10. A tervpályázat lebonyolításának időrendje A Tervpályázati Kiírás feladása:

2006. február 2. csütörtök

a Tervpályázati Dokumentáció árusításának kezdete:

A Közbeszerzési Értesítőben való megjelenés napján

Helyszíni szemle időpontja:

2006. február 20. hétfő

Kérdések beküldésének határideje:

2006. február 24. péntek

Kérdésekre adott válaszok határideje:

2006. február 28. kedd

Pályaművek postára adásának határideje:

2006. április 3. hétfő

Pályaművek bontása és az elbírálás kezdete:

2006. április 5. szerda

Pályázat eredményének kihirdetése, a díjak átadása:

2006. április 12. szerda

Tervpályázat nyilvános bemutatása

Kiíró értesítése alapján

Díjak kifizetése

2006. április 20-ig

Díjazásban nem részesült pályaművek visszaadása

2006. május 12-ig

11. A Tervpályázati Dokumentáció beszerzésének helye és költsége A Tervpályázati Dokumentáció beszerzési feltételei a Tervpályázati Kiírásban találhatók. A Tervpályázati Dokumentációért fizetendő összeg: 50.000 Ft + 20% ÁFA, azaz bruttó Hatvanezer forint, mely összeget átutalással, vagy postai feladóvevénnyel kell a VÁTI Kht. Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00286150-00000017 számú számlájára teljesíteni.

9


12. A tervpályázatra vonatkozó kérdések és válaszok A pályázó – a megfelelő pályázat benyújtása érdekében – a Tervpályázati Dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet a Kiírótól vagy az általa meghatározott szervezettől a 10. pontban meghatározott határidőig. Minden ilyen tájékoztatási kérelmet írásban, ajánlott postai úton kell eljuttatni az alábbi címre: Kapcsolattartó:

Jogi és Igazgatási Iroda – Beszerzési Csoport VÁTI Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht.

Cím:

1016 Budapest, Gellérthegy u. 30-32.

A borítékra írandó szöveg: „TERVPÁLYÁZAT KÉRDÉS” A pályázó kizárólagos felelőssége, hogy a tájékoztatási kérelme időben megérkezzen a megadott címre. A határidő után benyújtott kérelmekre válasz nem adható. A kiegészítő tájékoztatás a 10. pontban meghatározott időpontig megküldésre kerül (a 137. Kr. 23.§ (3) bekezdésének a) pontjában foglaltak figyelembevételével) minden olyan pályázó részére, aki a Tervpályázati Dokumentációt átvette. A kiegészítő tájékoztatást a pályázók azonos feltételek mellett kapják meg írásban; a Tervpályázati Dokumentáció átvétele során feltüntetett postai címre. A kiegészítő tájékoztatás akkor minősül kézbesítettnek, ha a pályázó a kiegészítő tájékoztatást megkapta. Egyebekben a kiegészítő tájékoztatás teljes terjedelmében megtekinthető és arról másolat kérhető a Tervpályázati Dokumentáció rendelkezésre bocsátásának helyén, illetve a www.vati.hu oldalon. A kiegészítő tájékoztatást a kibocsátás sorrendjében kell számozni.

13. A pályaművek benyújtásának helye, módja, határideje A pályaművek a dokumentációhoz csatolt Címzéslap felhasználásával kizárólag ajánlott postai küldeményként nyújthatók be. A díjazásban, megvételben nem részesült pályázatok későbbi azonosítása a feladónál maradó feladóvevény ragszáma alapján történik. A pályaművek benyújtásának határidejét lásd a 10. pontban. A benyújtás időpontjának a postai bélyegző keltét kell tekinteni.

10


14. A Bírálóbizottság összetétele 1. Elnök:

Csanádi Ágnes vezérigazgató – VÁTI Kht.

2. Társelnök:

Molnár Gyula polgármester – Budapest Újbuda XI. kerület

3. Társelnök:

Bálint Imre építészmérnök elnök – Budapesti Építész Kamara

4. Szakmai titkár:

Szokolay Örs építészmérnök – VÁTI Kht.

5. Tagok:

Pálfy Sándor DLA építészmérnök tanszékvezető – Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Urbanisztika tanszék; Kóris János DLA építészmérnök – a Mesteriskola tanára; Golda János építészmérnök – Magyar Építész Kamara; Czigány Tamás DLA építészmérnök – Magyar Építész Kamara; Sugár Péter DLA építészmérnök – Budapesti Építész Kamara; Vonnák János építészmérnök – XI. kerület, Újbuda önkormányzat tervtanácsa

6. Jogi szakértő:

Dr. Balogh Edina – VÁTI Kht.

7. Szakértők:

Schreffel János főépítész – Budapest Újbuda XI. kerület Dr. Gecsényi Lajos főigazgató – Magyar Országos Levéltár Dr. Nagy Béla ügyvezető igazgató – MŰ-HELY Rt.

15. A Bírálóbizottság munkája

A Bírálóbizottság a vonatkozó jogszabályok és az Elnök által előterjesztett, a tagok által jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját.

A Bírálóbizottság döntéseit többségi szavazással hozza, munkájáról a Szakmai titkár folyamatos jegyzőkönyvet vezet.

A Bírálóbizottság döntőképes, ha a szavazásra jogosultak legalább kétharmada jelen van. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavzata a döntő.

A Bírálóbizottság a hibás koncepciójú, vagy a gyenge építészeti minőségű pályázatokat zárójelentésében részletes bírálatban nem részesíti.

A Bírálóbizottság munkája nem nyilvános.

A Bírálóbizottság a pályázattal kapcsolatos összegző megállapításait zárójelentésben teszi közzé, részletesen értékeli a megvett, illetve díjazott pályaműveket.

A Bírálóbizottság döntése végleges, a döntés ellen fellebbezni nem lehet.

11


16. A pályaművek díjazása és megvétele A bírálóbizottság a pályázatok díjazására, megvételére 12 Millió forintot fordíthat. A legmagasabb díj értéke nem lehet magasabb 4 Millió forintnál, A megvétel legalacsonyabb értéke nem lehet kisebb 1 Millió forintnál. (az értékek bruttó összegek)

A díjak és a megvételek az áfát tartalmazzák, adó- és járulékköteles bevételek.

A Bírálóbizottság megfelelő színvonalú és mennyiségű pályamű beérkezése esetén a teljes rendelkezésre álló összeget kiadja.

A Bírálóbizottság eredménytelennek minősíti a pályázatot, ha egyetlen pályaművet sem talál díjazásra, vagy megvételre alkalmasnak, és csökkentheti a díjazásra, vagy (és) megvételre fordított összeget, ha a tervpályázatot a hasznosíthatóság, vagy az építészeti-műszaki minőség szempontjából csökkent értékűnek minősíti.

A díjazásban és megvételben részesült pályamunkák a Kiíró tulajdonába kerülnek, azokat részben vagy egészben további ellenszolgáltatás nélkül felhasználhatja a szerzői jogi előírások betartásával.

17. A tervpályázat eredményhirdetése, és nyilvános ismertetése A Bírálóbizottság döntése alapján a Kiíró a pályázat eredményét kihirdeti. Az eredményhirdetés napja: 2006. április 12. ideje: 10.00 óra; helye: VÁTI Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. 1016 Budapest, Gellérthegy u. 30-32. A pályaművek megtekinthetők az eredményhirdetést követő 30 napig az eredményhirdetés helyén.

A pályázati díjakat, illetve a megvételeket a Kiíró a díjazott művek szerzőinek (vagy azok meghatalmazottjainak) legkésőbb az eredményhirdetést követő 8 munkanapon belül átutalással kifizeti.

A díjazásban, illetve megvételben részesült pályamunkák szerzőit az eredményességről – a pályázathoz csatolt zárt borítékban közölt címeken értesíti a Kiíró.

Kiíró a vonatkozó jogszabály előírásai szerint a pályázat eredményét közzéteszi.

A pályázat zárójelentését a Kiíró mindazoknak postán megküldi, akik a pályázati kiírást megvásárolták.

A díjazásban vagy megvételben nem részesült pályázatokat a Kiíró a pályázónak visszaadja. A pályázó a pályaterv műleírásának végén közölt nyilatkozatban a terv bemutatását megtilthatja. Ez esetben a pályázó az eredményhirdetést követően, ha ilyen nyilatkozatot nem tett, a pályázat nyilvános bemutatása után a Kiíró címén veheti át pályázatát. A pályamű azonosítása a feladóvevény ragszáma alapján történik.

A Kiíró a díjazásban illetve megvételben nem részesült pályázatokat a nyilvános bemutatást követő 30 nap eltelte után megsemmisítheti. 12


A Kiíró a díjazott és megvett terveket az eredményhirdetés után honlapján bemutatja és a terveket elektronikus formában archiválja.

18. A továbbtervezésre vonatkozó feltételek

A Kiíró kötelezettséget vállal, hogy a továbbtervezésre vonatkozó tervezői szerződést a Bírálóbizottság által legjobbnak értékelt, az építési engedélyezési terv készítésére felkérendőnek minősített (I. díjas) pályamű szerzőjével (továbbiakban Tervezővel) köti meg.

Ha a Bírálóbizottság megosztott I. díjat ad ki, vagy nem ad ki I. díjat, úgy a Kiíró a Bírálóbizottság ajánlása figyelembevételével dönt a továbbtervezési megbízásról.

A továbbtervezésre vonatkozó tervezői szerződéstervezetet Kiíró jelen pályázati dokumentáció részeként pályázó részére átadja.

A pályadíj a továbbtervezés tervezési díjába nem kerül beszámításra.

A továbbtervezésre vonatkozó jelen feltételek elfogadásáról a pályázóknak nyilatkozatot kell tenni. A nyilatkozatot a mellékletként kiadott borítékba kell elhelyezni. A borítékot lezárva kell a pályázati csomagba helyezni.

13


III.

RÉSZLETES PROGRAM

14


19. A helyszín adottságainak ismertetése A tervezendő épület megjelölése A tervezendő épület a Budafoki út 59., a valamikori Dohánygyár E-3 jelű épülete. Tulajdonviszonyok A 4197/2. helyrajzi számon található telek a volt Dohánygyár területe, jelenleg osztatlan közös tulajdon. A 7322/28490 tulajdoni hányad tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője az Országos Területfejlesztési Hivatal, használója a VÁTI Kht. Településrendezési előírások A Budafoki út – Október 23. út – Bercsényi u. – Karinthy F. u. által határolt tömbre érvényes településrendezési előírások nincsenek. A tömb Szabályozási Terve és Helyi Építési Szabályzata készül, azt előreláthatóan a XI. kerületi Önkormányzat 2006. I. negyedévében elfogadja. A terv a VUÉK-Ház koncepcióját tartalmazza, az épület nyugati oldalán, közvetlenül az épület homlokzata előtt vezetett tömbfeltáró útról történő megközelítést tervez. Terepviszonyok A tervezési terület sík, beépített terület. Az épület építéstörténete A lágymányosinak nevezett dohánygyár (Budafoki út 59-63) 1908-1912 között épült fel. Építtetője az akkori Kereskedelemügyi Minisztérium volt. A terveket Zobel Lajos készítette, a fennmaradt statikai számításokon is az ő aláírása látható. Az épületeket Stahulják építőmester kivitelezte – ő később Paulheim József társa. A tervek jó állapotban maradtak meg a fővárosi Központi Műszaki Nyilvántartó és Mérnöki Iroda Magasépítési Tervtárában. A dohánygyári épületegyüttes több tagját kisebb mértékben átalakították 1941-1942-ben, 1947-ben és 1963-ban. Az átalakítások technológiai és korrigáló jellegűek voltak azok az együttes alaprajzi rendszerét, szerkezetét és megjelenését nem érintették. Az együttes déli részét a második világháború után részben lebontották. A tervező a Kereskedelemügyi minisztérium miniszteri főtanácsosa volt. Különféle dohányipari létesítményeket tervezett, többek között az ő műve a pécsi dohánygyár (19081910). Valószínűleg, legalább részben az ő művei is a miskolci, fiumei, selmecbányai, vásárosnaményi, nagykárolyi, temesvári, szomolnoki sepsiszentgyörgyi, szepesbélai, 1901-1914 közötti dohánygyári építkezések. Szerkezetileg leginkább a temesvári, vasbeton szerkezetű raktárépület áll közel a Budafoki úti együtteshez. Zobel műve a Millenniumi Kiállítás faszerkezetű Dohány Pavilonja, amely ma lényegében eredeti állapotban a zebegényi János hegyen, magántulajdonban áll. Tekintve az épületegyüttes meglepően magas építészeti színvonalát, a tervezés körülményeinek megítélése kérdéses. Kutatás és mérlegelés után úgy látszik, hogy az építészettörténet számára szinte ismeretlen Zobel saját műve, és ő kiemelkedő tervező volt.

15


Valamennyi épület téglafalas, lapostetős, részben vasbeton pilléres szerkezetű, monolit vasbeton födémekkel. Az épületek vakoltak, a falak mindenütt simák, díszek és tagozatok nélkül; az ablakok sem keretezettek. A homlokzati felületek csak lizénákkal és mészhomoktégla betétekkel tagoltak. Az ablakok felett hengerelt vas I-gerendás kiváltók helyezkednek el, rozettadíszekkel. A fali lizénák a tető síkja felett posztamens-szerű csonka tömb-felépítményekben végződnek. Az épületen igényes kovácsoltvas munkák láthatók, valószínűsíthetően a Forreider és Schiller cég munkái. Az épületek homlokzati kialakítása és részleteik koruk szecessziós és modern elemeinek keveréke. A szecessziós elemek forrása a kortárs bécsi építészet volt. Miután azonban ezek az épületek ipari céllal készültek, a tervezőnek nélkülöznie kellett a korszak szokásos épületdíszeit. E szecessziós tagolású, ám szecessziós díszek nélküli házak a korai modern építészet jeles alkotásai. Az épületek hivatalos védelme még nem történt meg, de átalakítás, felújítás során fokozott figyelmet kell fordítani az értékek megőrzésére.

20. Tervezési program

A Vizuális, Urbanisztikai és Építészeti Kultúra Háza céljainak megfogalmazása Az alapvető célok meghatározása különösen fontos egy hazai előzményekkel nem rendelkező intézmény létrehozatalánál. Annak érdekében, hogy a pályázók megértsék a Kiírók szándékát az alábbiakban először részletesen ismertetjük a VUÉK Ház létrehozatalának indokoltságát, koncepcióját. Az épített környezet állapotának folyamatos hanyatlása, a megtervezett épületek tervtől eltérő kivitelezése, a vizuális környezetszennyezés számtalan cikk, tanulmány tárgya volt az utóbbi időben. Arra is számtalan elhatározás született, hogy ezen változtatni kell. A változtatási lendület aztán odáig tartott, hogy az érdekelteket – általában mindig ugyanazt a 45-50 szakmabélit – leültették egy terembe és maximálisan egyetértettek abban, hogy tényleg változtatni kell valamit. Hol a hiba? Mit nem csináltak jól? Hogyan lehetne célt érni? Egyáltalán mi a cél? Az épített környezet alakítása egyben a vizuális kommunikáció igen magas szintű, összetett formája, s ha így fogjuk fel, akkor érthetjük meg, hogy a folyamatban van KÖZLŐ, van KÖZLENDŐ és van BEFOGADÓ. Első megközelítésben azt gondolhatnánk, hogy a legegyszerűbb helyzet a közlővel van, hiszen ő jó esetben építész, képzőművész, településtervező (most nem beszélve az autodidakta polgármesterről, városvédőről, vagy agresszív „fejlesztőről”). Gondolhatnánk, hogy az építész, képzőművész, településtervező tisztában van azzal, hogy alkotása a környezetet (így a környezet használóit) befolyásolja, a közvetlen vizualitáson túl mélyebb, áttételesebb hatásokat is kivált. Az utóbbi évek kritikáit figyelembe véve mondhatjuk, hogy kevés az ilyen eset.

16


Akkor tehát sem az építész/képzőművész/településtervező, sem a megbízó, de legkevésbé a graffitivel szemetelő suhanc nincs tisztában szerepével? De ha ez igaz, akkor nem kellene a közlők szemléletén változtatni – hiszen ez által talán a közlendőt és a befogadót is befolyásolni lehetne? A közlés, a közlendő kérdése ennél is bonyolultabb, ugyanis azáltal, hogy a környezetet művi beavatkozással megváltoztatjuk, máris – tudva, tudattalanul – közlünk valamit. Ha mást nem, jelet hagyva, hogy „itt jártam”. Mindenképpen szerencsés, ha a közlőt rá tudjuk venni, hogy – legalább magának – próbálja elmagyarázni, hogy mit is akar mondani alkotásával a környezetet használók számára. (Aztán a kritikusok úgyis megfejtik.) A közlés befogadói viszont általában nagyon is kiszolgáltatott helyzetben vannak, hiszen a tervezés többnyire zártan, a nyilvánosság feje fölött/háta mögött folyik, majd egyszer csak megszületik a MŰ. És ekkor már nincs apelláta, lehet viszont fanyalgás, tiltakozás, felháborodás, bojkott, miegymás. Valljuk meg, pár évtizedes, erőszak alatti szocializációnk miatt nehéz szembenézni a ténnyel: ez maga erőszak, agresszió, diktatúra! Az írástudó (rajzolni, tervezni, „alkotni” tudó) ember agressziója. Az agresszió agressziót szül, és a vadonatúj épületet ellepi a graffiti. Ez így a folyamat leegyszerűsítése persze, de elvezet oda, hogy beláthassuk; a kommunikációs probléma orvoslása olyan komplex társadalmi problémák megoldásában segíthet, amelyek miatt mindenképpen megéri komolyan foglalkozni vele. Nem csupán a „szép (lásd: nekem tetsző) környezetben jobban érzem magam” a kérdés, hiszen a „nekem tetsző” akkor áll elő a legbiztosabban, ha már a tervezésbe is beleszólhatok. Az értő elfogadás révén is tetszhet valami! Vagyis ami nekem nem tetszik (mert nem érzem jól magam a környezetében), az az én hibámból, az én fogyatékosságaim miatt is lehet nem szép. A világban – különösen Európa-szerte – egyre több olyan nyitott intézmény jön létre, amelyek azt célozzák, hogy példákat mutatva, nevelve, hozzászoktatva, elmagyarázva, tanítva foglalkozzanak ilyen jellegű társadalmi-kommunikációs problémákkal. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek az „építészeti, urbanisztikai”, „vizuális művészeti” központok azzal, hogy igen jelentős szakmai és laikus tömegeket tudnak megszólítani, megmozgatni rendezvényeiken, programjaikon, ráadásul a hagyományos oktatás kiegészítéseként interaktívvá teszik az eddig egyoldalú, passzív „befogadást”, hozzájárulnak ahhoz, hogy felszabadultabban, értőbben használják, sőt alakítsák a környezetüket azok, akikkel szóba álltak ezekben az intézményekben. Mert erről van szó; szóba kell állni, beszélgetni, kommunikálni kell, ráadásul pozitív aspektusból: megmutatni, hogy mi minden szép és jó van a környezetünkben, s ami most ugyan valami miatt nem ilyen, azt – ha megértjük az okokat, és megkeressük az eszközöket – megváltoztathatjuk. A közösnek talált alkotás részeseként aztán ezek a „szerzőtársak” sajátjuknak tekintve a MŰVET, biztos, hogy nem tűrik a graffitisek randalírozását. Tények

A hazai általános képzés (tehát a „nem-művészképzés”) alig foglalkozik a vizuális környezettel, sem az általános, sem a közép- vagy a felsőoktatásban.

Az építészeti, városépítészeti tervezés történelmileg kialakult módon a társadalomtól távol, misztikus magasságokban folyik

17


A rendszerváltást követő évek különösen kedveztek az „én házam, én váram” elv érvényesülésének, a magán- és közérdek összehangolatlansága, a magántulajdon rosszul értelmezett szentsége felülírta a közösség megegyezéses érdekeit és az azokat szabályozó megállapodásokat

Az igénytelenség, a gagyi terjedése, másik végletként a mindent elborító csicsa, csillogás között elszürkült az egyébként mértékadó visszafogottság, szakszerűség, a mesteri alkotás.

Mindez oda vezetett, hogy az építészet, urbanisztika, de még a vizuális művészetek is degradálódtak, elvesztették hitelüket, egy jó szomszéd, vagy egy kivitelező felülírhatja még oly jó és híres alkotó terveit is.

Kísérletek folynak már az iskolai tantervekben a vizuális kultúra oktatására, azonban ennek humán és fizikai infrastrukturális háttere még e kísérleti programokban sem mindig biztosított.

Lehetőségek A VUÉK-Ház létrehozásával mindenek előtt az előbb taglalt problémák megoldását célzó folyamat indulhat meg, azzal, hogy lehetőséget teremthetünk a következőkre:

Azokat az építészeti, települési alkotásokat tartalmazó dokumentumokat (tervek, térképek, leírások, fotók, filmek, videók, makettek, stb.), melyek eddig felkutatatlanul, feldolgozatlanul voltak, európai színvonalon, a hasonló európai intézményekkel együttműködve egy (hazai és nemzetközi) hálózat részeként, de saját identitásunkat megőrizve hozzáférhetővé tehetjük a (hazai és nemzetközi) szakmai és laikus közvélemény számára.

Sikeres működés esetén segítheti hasonló intézmények létrejöttét, működését. Szolgáltatásai révén „befogadó intézményi” feladatokat is elláthat, vagyis más (hazai és nemzetközi) intézmények anyagait, programjait fogadhatja, bemutathatja.

Pezsgő, aktív közösségi teret hozhat létre, ahol a hagyományos iskolai oktatáson keresztül a családi programokig, a turisztikai bemutatóktól a legmagasabb színvonalú szakmai rendezvényekig sokfajta esemény találhat magának helyet. Az építőanyagipartól a tervező szervezeteken keresztül egyetemi tanszékek és kiadványok bemutatását, városi, országos és nemzetközi akciók, pályázatok, programok lebonyolítását, a kormányzat és a szakmai szervezetek „háttérszervezeteként” átvett feladatokat láthatja el.

Célkitűzések El kell érnünk

hogy a korszerű, magas színvonalú építészet és településtervezés társadalmi, gazdasági jelentősége össztársadalmi szinten ismert legyen, és mind a privát, mind a közcélú épített környezetet formáló beavatkozások színvonala tekintetében Európa vezető országai közé kerüljünk.

hogy a politikai vezetőkbe belenevelődjék az az alapvető öntudat, hogy a magas színvonalú közösségi épületek és közterek megváltoztathatják egy szomszédság, városrész, város társadalmát, gazdaságát, hozzájárulhatnak az emberek közérzetének javulásához

hogy az épületek, közterek kialakításának megbízói, fejlesztői és a használók körében széleskörű elfogadottsága legyen annak a nézetnek, hogy a jó tervezés egyben jobb 18


funkcionalitást, és biztonságosabb tereket, és társadalmi jólétet, gazdasági, társadalmi és környezeti hasznot eredményez

A tervezés minőségi követelményeinek meghatározásával, jó példák bemutatásával segíteni azokat, akik új házat akarnak vásárolni, bérelni, építeni, hogy megalapozottan dönthessenek

A településtervezésben, építészeti tervezésben, építésigazgatásban, kivitelezésben és beruházásban, a vizuális kultúra alakításában dolgozókkal együtt kell működni az egész országban, hogy mindig kihasználhassuk a tervezés által kínált lehetőségeket

A 10-20 év távlatában az épített környezet alakításában megfogalmazandó új igények szerint előregondolkodni, pl. a klimatikus változásoknak, technológiai előnyöknek, és demográfiai változásoknak legmegfelelőbb tervezés érdekében, a településkép várható fejlődésének meghatározásában, a vizuális környezeti károk elkerülhetőségének biztosításában (jogi és etikai szabályozás előkészítésében).

Célkitűzéseinket a következő módon valósítjuk meg

az épített környezet változásainak összegyűjtésével, bemutatásával, elemzésével, esettanulmányok elkészítésével, (állapotfelvétel, terv, megvalósulás)

az egyértelmű tények bemutatásával (statisztikák, adatok, tanulmányok)

oktatási-továbbképzési lehetőségeket kínálva (szakdolgozati témák, képzések, konzultációk, laikusok számára rendezett bemutatók, ismertetések, stb.)

az egyéni kezdeményezések, projektek közvetlen támogatásával (megbízók, tervezők, fejlesztők részére konzultációk, kiállítások, rendezvények szervezése, lebonyolítása)

felhívjuk a közvélemény figyelmét az épített környezet értékeire, és konkrét – hazai és külföldi – példákkal támasztjuk alá, hogy az értékek védelme és fejlesztése, komplex társadalmi-építészeti-urbanisztikai kezelése milyen előnyökkel jár

nyilvánosságot teremtünk olyan, eddig kisebb publicitást kapott kezdeményezéseknek, melyek célkitűzéseink megvalósításában partnerek lehetnek (tervek, tervpályázati anyagok bemutatása, archiválása, hozzáférhetőség biztosítása)

Az intézmény legfőbb célja

hogy hozzájáruljon a vizuális kultúra fejlesztéséhez az alap- közép- és felsőfokú képzés, a szakmai és laikus közvélemény számára biztosított programokkal, hagyományos és elektronikus kiadványokkal,

demonstrálja az építészet és várostervezés, vizuális művészet képességét arra, hogy pozitív módon és közvetlenül képes alakítani az emberek életminőségét,

a 21. század korszerű információ-technológiája révén egy európai információszolgáltatási hálózatba kapcsolt építészeti-urbanisztikai tudásközpontként, kommunikációs csatornaként szolgáljon.

19


Értékek Hisszük, hogy a jó építészet, környezeti tervezés, települési és térségi tervezés:

Minden percben minden emberre pozitív hatással van, gazdagítva kultúránkat, szellemi fejlődésünket, elérve és színesebbé téve mindennapjainkat

A gazdasági és társadalmi hanyatlással küzdő térségekbe életet visz, azáltal, hogy visszaállítja a közösségi identitást, és civil büszkeséget, és azáltal, hogy befektetőket és látogatókat vonz.

Az egészségügyben, oktatási és szociális ellátásban közvetlen hatása révén hozzájárul a magasabb színvonalú szolgáltatások biztosításához

Az épületek fenntartási költségeinek csökkentése és szolgáltatásainak bővítése által a „pénzért igazi értéket” elvet valósítja meg – és formális kontrolt biztosít.

Azáltal, hogy erősíti a közösségi tulajdonosi szemléletet, és kiküszöböli a vandalizmus, erőszak és lopás fizikai lehetőségeit, segít csökkenteni a bűnözést, és antiszociális viselkedést.

Támogatja a környezettudatosabb életvitelt. A VUÉK-HÁZ ÉRTÉKEI: OPTIMISTA – megmutatjuk az embereknek, hogy mi minden lehetséges… ÁLLÁSFOGLALÁSRA KÉSZTET – azt, és úgy mutatjuk, ami és ahogy…

FOLYAMATOSAN TANUL ÉS FOLYAMATOSAN KÉPEZ – munkánk alapja a realitás és a kritika

Arra törekszünk, hogy felkeltsük az emberek érdeklődését saját környezetük formálása iránt, és hogy a döntéshozókat és szakmai csoportokat támogassuk abban, hogy képesek legyenek válaszolni a jobb épített környezetért megnyilvánuló közérdeklődés kihívásaira.

20


A Vizuális, Urbanisztikai és Építészeti Kultúra Háza tervezési programja Az alábbiakban a VUÉK-Ház egyes alkotóelemeinek, részlegeinek bemutatásával adjuk meg a tervezési programot. 20.1. Tervtár A Tervtár a felszámolt, megszűnt építészeti tervezőcégek tervtári dokumentációit, valamint a kormányrendelet alapján „köteles példányos” tervszolgáltatás keretében megküldött terveket gyűjti, rendszerezi, feldolgozza, illetve belőlük tartalmi szolgáltatást végez. A tervtár vezetője és asszisztense végez klasszikus értelemben vett irodai munkát, ők közvetlen ügyfélkapcsolatot is lebonyolítanak (2db 12-15 m2 –es iroda). A tervtári anyagok óriási kulturális, szakmai értékeket hordoznak. Ezeknek minél hatékonyabb nyilvánosságra hozatala érdekében a Tervtár kötelékében egy állandó kutató foglalkozik az anyagok szakmai elemzésével (elhelyezési igényt lásd 20.6. pont) A dokumentumok feldolgozása számára 3 db 25-30 m2–es helyiséget kell kialakítani, ahol nagy asztalokon, átmeneti állványokon történik a dokumentumok szelektálása, átnézése, regisztrációja. A munka során kézikocsival szállítják a helyiségbe a jelenleg zsákokban, dobozokban tárolt dokumentációkat, melyeket laponként átnéznek, selejtezik, átcsomagolják őket. Ez a munka jelentős porral, esetenként egyéb szennyeződéssel jár, sok hulladék keletkezik. A 3-4 férfi és ugyanennyi női feldolgozó számára wc-zuhanyzó és öltöző szükséges. A tervtári dokumentumok esetleges digitalizálása, sokszorosítása egy technikai helyiségben történik, ez cca. 25-30 m2. A dokumentumok tárolása jellemzően egyedi dobozokban tárolt papír anyagú A/4-es, illetve tekercsben, vagy sík lapokban tárolt A/1 – A/2 méretű tervlapok formájában történik, melyeket dokumentum-fajtánként egységes tároló állványzaton, illetve fiókos („tepsis”) fém tárolókban őriznek. A digitálisan, döntően cd-n tárolt dokumentumok tárolására önálló cdraktár szükséges (2 db 15-18 m2–es helyiség). A tervtár részei: Országos Építési- Műszaki Tervtár (OÉMT), Országos Területi és Települési Tervtár (OTTT), EU-s dokumentumtár (EU-dok). A Területi Információszolgáltató Osztály részben a Tervtár dokumentációiból szolgáltat információt, erre a célra 5 db 10-15 m2-es iroda és egy ugyanekkora technikai helyiség alakítandó ki. A dokumentumtárolás helyigénye (iratfolyóméterben):

OÉMT: 6000 ifm A/4 dokumentáció, 7000 ifm pausz tervrajzok.

OTTT: 1000 ifm A/4, 200 ifm A/3, 650 ifm pausz,

EU-dok: 1000 ifm A/4 dokumentáció

Digitális tárolás: 2 db 15-15 m2–es helyiség

21


20.2. Könyvtár A jelenleg a VÁTI Kht. központjában levő cca. 20 000 kötetes könyvtár, illetve annak tervezett jelentős növekedésével számolva mintegy 50-80 ezer kötet cca. 70%-ában szabadpolcos elhelyezéséről kell gondoskodni. 10-12 számítógépes internetesmédiatáras, illetve hagyományos olvasóteremmel további cca. 15-20 fő számára. Háttérraktárként 2 db 10-15 m2–es, és 2 db 20-30 m2–es helyiség szükséges. A könyvtárban a könyvtárvezető önálló irodában (cca.15 m2), asszisztensével (cca. 12 m2) illetve 3-4 munkatárs az olvasóban dolgozik (számukra egy 12-15 m2–es helyiség szükséges). A könyvtárban a hagyományos könyvek, kutatási anyagok, folyóiratok mellett a digitális (döntően cd-formában jelentkező) állományok gyűjtése, feldolgozása és szolgáltatása folyik, illetve az internetes kutatásra is mód nyílik. A könyvtárakhoz elengedhetetlen ruhatárról lehet az épület egészét szolgáló módon gondoskodni. 20.3. Film-videótár A hagyományos, celluloid-anyagú filmek és videokazetták digitalizálásával számolva a szükséges tároló kapacitás cca. 300 ifm, melynek cca. fele a CD-ken tárolt állományok tárolását szolgálja, másik fele tároló dobozok, videokazetták, filmek részére szolgálnak. Mivel a 16 és 32 mm-es filmek helyben történő vetítésével nem kell számolni, csupán 2-3 db egy-két személyes kutatószobára, illetve egy cca. 20-25 főt befogadó, a digitális állományok vetítésére szolgáló helyiséget kell kialakítani. A film-videótárban 1 állandó munkatárs dolgozik egy cca. 12-15 m2–es irodában, a könyvtárral szoros munkakapcsolatban. 20.4. Fotótár A fellelhető, beszerezhető hagyományos fotók olyan kordokumentumok, melyek őrzése, feldolgozása a kultúra fenntarthatóságának záloga. A papírképek, negatívok, diák tárolása számára 1 db 20-25 m2–es helyiség, a fotótár vezetője számára 1 db 12-15 m2–es iroda szükséges. 20.5. Makett-gyűjtemény A makettek egy része helyben készül – részben a látogatók, épülethasználók által (pl. építész hallgatók műhelygyakorlata keretében), részben a különböző építész műhelyek demonstrációs célra készített makettjeinek átvételével (pl. tervbemutatók, pályázati makettek…). Tárolásuk számára 3 db 25-35 m2–es raktár szükséges. A makettek helyben készítése, illetve javítása céljából 3 db cca. 15-20 m2–es műhely alakítandó ki. A makettgyűjtemény gondozását 1 fő állandó személyzet végzi (1 db cca. 12-15 m2–es irodában), a vendégek (max. egyidejűleg 5-6 fő) részére egy 10-15 m2–es szoba alakítandó ki.

22


A fentiekben felsorolt irodahelyiségeket célszerű úgy csoportosítani, hogy azok közösen, a tervtárnál jelölt asszisztens koordinálásában láthassák el napi tevékenységüket, illetve az egységek közösen egy 8-10 fős tárgyalót és a hozzá kapcsolódó kis teakonyhát használhassanak. 20.6. Kutatás-kiállítás A Vizuális, Urbanisztikai és Építészeti Kultúra Háza egyik leghatékonyabb tudatformáló eszköze a szembesítés; az építészet, városalakítás jó és rossz példáinak bemutatása. Ennek érdekében hangsúlyos szerepet kapnak azok a flexibilis használatot engedélyező kiállítási-prezentációs terek, melyekben egy-egy alkotó művei, egy-egy város(rész) tervei, fotói, makettjei, vagy a városi élet „performance”-ai kaphatnak helyet. Fontos megemlíteni, hogy a VUÉK-Ház befogadó intézményként teret ad más – hazai és külföldi – intézmények kiállításainak is. Kiállítások és egyéb rendezvények számára a következő terek tervezendők:

1 db. multifunkcionális tér cca. 500 m2 ,

2 db. egybenyitható tér cca. 250-250 m2 ,

2-4 db. 120-150 m2–es terem ,

A termekhez 1-2 db. 5-15 m2–es kiszolgáló helyiség szükséges.

A pályázótól azt várjuk el, hogy a fentiekben felsorolt helyiségeknek olyan együttesét hozza létre, amely a lehető legnagyobb flexibilitást adja a kisebb kamarakiállítások, a nagyobb monografikus kiállítások, illetve konferenciák, rendezvények számára. A 20.1., 20.2., 20.3., 20.4., 20.5. pontban részletezett funkciók kiegészítőjeként egy olyan kutatóterem kialakítása szükséges, amelyben 10-15 kutató egyidejűleg dolgozhat. A tervtári anyagok kutatása nagyobb asztalokon történik. A filmek, videók, fotók kutatói számára 2-3 boxos kialakítású helyet kell biztosítani. A kutatóterem felügyeletét 1 fő végzi. Célszerű a kutatótermet a könyvtár olvasótermével közvetlen kapcsolatban kialakítani. Kitűzött alapcélunk, hogy középiskolák és egyetemek részére műtermeket, stúdiókat alakítsunk ki, ahol az oktatási intézményekkel egyeztetett program alapján, pl. computeres grafikai munka, makett-készítés, vagy konzultációk folyhatnak. Erre a célra min. 4, egyenként cca. 40-60 m2–es termet, illetve 4 db 12-15m2-es irodát és egy 10 m2-es raktárat kell kialakítani. Nagyobb előadások megtartása céljából egy min. 100 főt befogadó előadóteremre is szükség van, itt vetítések, tolmácsolás számára fülkéket is biztosítani kell. A társművészek, vizuális kultúra művelői – elsősorban a köztéri alkotásokkal foglalkozó művészek – számára quasi ösztöndíjas jelleggel, saját programjaink művészeti partnereként műtermeket kívánunk kialakítani. Erre a célra 2-3 db. cca. 30-50 m2–es műterem szükséges a hozzá tartozó kiegészítő helyiségekkel (cca. 15m2 raktár, esetleg pihenőszoba 10-12 m2).

23


20.7. Informatika A VUÉK-Ház informatikai szolgáltatásait a VÁTI központi informatikai szolgáltatásai keretében oldják meg. A magas színvonalú és teljes körű informatikai szolgáltatás biztosítása érdekében szükséges 1 db 20 m2–es technikai helyiség, 1 db. 20 m2–es és 2 db. 10-10 m2–es raktár, valamint 4 db 12-15 m2–es iroda. Az informatikai blokkot az épület fizikai középpontja közelében célszerű elhelyezni. 20.8. Kommunikáció-közszolgálat Az intézmény legmeghatározóbb részlegének a feladata a lakossággal és szakmai szervezetekkel, önkormányzatokkal való kapcsolattartás – beleértve a különböző külföldi szervezeteket is. Ez a részleg szervezi és bonyolítja le a programokat. Vezetője részére egy 15-18 m2–es irodát, asszisztense részére egy 12-15 m2–es irodát, illetve egy 15-20 fős tárgyalót kell tervezni. A vezetővel rendszeres munkakapcsolatban áll 3 szakmai referens, akik önálló cca. 15 m2–es irodákban dolgoznak. A 3 szakmai referens 3 projekt menedzserrel áll szoros kapcsolatban, akik szintén 12-15 m2–es irodákban dolgoznak. Az említett 6 fő számára 2 db. 6-8 fős tárgyalót kell biztosítani. A VUÉK-Ház kiadványait egy szerkesztőség jelenteti meg, vezetőjük egy 15-18 m2–es irodában, asszisztense 12-15 m2-esben dolgozik. A web-koordinátor és a grafikus részére egy-egy 15-18 m2–es irodát, valamint 2 db 10-12 m2-es raktárt kell kialakítani. 1 db tárgyalót is el kell helyezni az egységben cca. 6-8 fő számára. 20.9. Sales, marketing A VUÉK-Ház nonprofit alapon működik, munkájához támogatókra, illetve egyéb bevételekre van szüksége. Ezért a marketing munka igen fontos. Vezetői és asszisztensi irodára van szükség (15-15 m2), illetve 2-2 marketinges és közönségszervező munkájához 2 db. cca. 15-18 m2–es irodára. A PR-os részére egy db 15-18 m2 –es irodát kell biztosítani. 20.10. Menedzsment A VUÉK Ház menedzsmentje az intézményvezetőből, helyetteséből, és egy vezető tanácsadóból áll, akik munkáját egy asszisztens segíti. Így 4 db 15-18 m2–es irodára és egy 8-10 fős tárgyalóra van szükség. 20.11. Adminisztráció Az adminisztratív munkát egy gazdasági vezető, a helyiséggazdálkodási felelős, illetve asszisztensük végzi. (3 db 15-18 m2–es iroda) Ide tartozik még a 2 recepciós számára a recepcióval egyben, vagy ahhoz közel kialakított 12-15 m2–es iroda, valamint a 2 fős kisegítő személyzet részére egy 12-15 m2–es iroda.

24


20.12. Előtér Az épület fő megközelítését a nyugati homlokzat előtt vezetett tömbfeltáró útról tervezzük. Az épület főbejárata egy esetenként több száz fős rendezvény látogatói számára is biztonságos, jó tájékozódást adó, áttekinthető előtérbe vezet. Az előtér mérete és kialakítása nem kötött. Az előtérben recepciós-információs szolgáltatás, 5-6 számítógépes konzol, illetve a Ház programajánlóit állandóan bemutató vetített képes tájékoztatás található. Esetenként az aktuális programokról kisebb tájékoztató kiállítás, tablók is elhelyezésre kerülhetnek itt. Az előtérrel összefüggően kell megoldani az épület ruhatárát is, valamint egy a látogatók számára szolgáló központi WC-mosdó helyiségcsoportot is. 20.13. Kávézó A szakmai munka, és a szabadidős jellegű tevékenység egyaránt igényli, hogy egy jó kávé, üdítő, sütemény, vagy akár egy kis meleg étel mellett leülve beszéljük meg dolgainkat. Bízunk abban, hogy ez akár egy olyan klub is lehet, amely rendszeres találkozó helye lehet a szakma képviselőinek, egyetemistáknak, vagy akár a környék lakóinak. Ennek érdekében ki kell alakítani egy olyan hangulatos, barátságos büfét, kávézót, amely meleg étel elkészítésére is alkalmas, egyszerre kb. 50-60 ember befogadásával, de az esetenként 6-8 vendég sem érzi magányosnak magát benne. 20.14. Bolt A VUÉK Ház publikációit, szuvenírjeit, képeslapjait, valamint az építészet, urbanisztika, virtuális művészetek egyéb kaidványait saját kis boltjában kívánja a látogatók számára értékesíteni, ez által is bevételre tenni szert a működéshez. Ehhez egy 40-50 m2–es eladóterű, és 20-30 m2-es raktár-kiszolgáló helyiségekből álló háttérre van szükség. A boltban 1-2 fő dolgozik. Lehetőség szerint az előtérből közvetlenül nyíljon a bolt. 20.15. Környezetalakítás A Budafoki út – Október 23. útja – Bercsényi u. – Karinthy F. út által határolt tömb szabályozási terve még nem készült el. A pályázóknak megoldást kell adniuk a VUÉK Ház gépkocsi és gyalogos megközelítésére. A megoldásnak tekintettel kell lennie a Budapest Skála területén kialakítandó városközponttal és a Bercsényi 28-30-cal való szomszédságra. 20.16. Egyéb funkciók, tervezői feladatok 1. A VUÉK Ház – különösen az első időkben, míg saját stábját nem tudja megfelelőképen kialakítani – egyes feladatai ellátására befogad kisebb szervezeteket, (pl. a kiállításrendezés feladatait egy olyan cégre bízza alvállalkozásban, aki munkája ellenértékeként helyet kap az épületben). A külső szervezetek számára a lehetőségek szerint flexibilis kialakítású tereket kell tervezni, úgy, hogy azokban irodák, kisebb műtermek kialakíthatók legyenek – a változó igények szerint. Ez kb. 150-200 m2 alapterületet jelent 25


2. Az egyes funkció-csoportoknál nem említett kiegészítő helyiségek (WC, raktár) tervezése tervezői feladat. Arra vonatkozóan, hogy azokat központosítottan, vagy az egyes funkciócsoportoknál oldja-e meg a tervező, a kiíró előzetes előírást nem tesz. 3. Az épület gazdasági jellegű kapcsolata, így pl. a hulladék-tárolás, -elszállítás a volt dohánygyári telep felé vezető kijáratok figyelembe vételével történik. 4. A nagyobb volumenű szállítások a telep belső forgalmát akadályozzák, ezért tervezői feladat annak megoldása, hogy az ilyen jellegű szállításokat hol oldjuk meg. 5. Az épület déli homlokzatára ráépülve található a MOL épülete, mely elbontásra kerül. A tervezés alatt levő Szabályozási terv a déli homlokzat előtt vezeti ki a Karinthy u. felől az épület nyugati homlokzata mentén tervezett tömbfeltáró utat, így a déli homlokzat teljes értékű homlokzatként tervezendő, arra ablakokat, nyílásokat nyitni lehet. 6. A benyújtandó tervben a kialakítandó épületgépészeti megoldásokat – méretezetten – közölni kell, illetve az elhelyezésüket építészetileg meg kell oldani. Különös figyelmet kell fordítani a távfűtésről való leválás kapcsán kialakítandó fűtési rendszerre. 7. Az épület belső közlekedési rendjének megtervezésekor különös figyelemmel kell lenni arra, hogy a közforgalmi és attól elzárt forgalmak kellő képen elkülönüljenek. A műtárgyak, dokumentumok belső szállítása esetenként nagy mennyiségű, nagy méretű, illetve nagyobb súlyú (kézikocsis) anyagok mozgatását igényli. A gazdasági bejárat a „dohánygyári” telep belső forgalma miatt nem lehet a telep belseje felől megközelíthető, ugyanakkor az épület üzemeltetésével, a telep egyéb cégeivel való kooperáció miatt szükséges a belső kapcsolat is. 8. Az épület nyugati homlokzata előtti teret úgy kell kialakítani, hogy ott nagyobb események megfelelő reprezentatív fogadó-tere jöhessen létre, valamint szabadtéri rendezvények, kiállítások is lebonyolíthatók legyenek. 20.17. Gépkocsi elhelyezés A készülő tömbre vonatkozó szabályozási terv keretében a gépkocsi elhelyezés az épülettől függetlenül lesz megoldva, ezért a pályázatnak javaslati formában kell erre megoldást találnia. 20.18. Közművek A volt dohánygyári telepen jelenleg víz, villany, csatorna, gáz, távfűtés, telefon, kábeltévé található. A közműhálózat elavult, részben szűkös kapacitás és gazdaságtalan felhasználás jellemzi. A tömbfeltáró út létesítésével önálló közműcsatlakozást kívánunk kiépíteni. A pályázat során tehát azzal lehet számolni, hogy a tömbfeltáró út felől biztosított valamennyi szükséges közmű.

21. A tervezéssel kapcsolatos egyéb előírások, ajánlások

Az 1995. évi LXVI. „Levéltári törvény” 17§ (2) bekezdés a) pontja értelmében elkészített „Levéltári állományvédelmi ajánlás” a tervező számára iránymutatást ad az épület irattárilevéltári jellegéből fakadó speciális tervezési paraméterekkel kapcsolatban.

26


Az 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról, az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről, valamint a 253/1997.sz. kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről előírásait a tervpályázat során be kell tartani.

22. Benyújtandó munkarészek, formai és tartalmi követelmények

Műleírás

A javaslat gondolatmenetének rövid leírása, lényegének összefoglalása, indoklása

Különös hangsúlyt kell kapjon minden olyan módosítás, javaslat indoklása, amely a kiírás szerinti lehetőséggel, sőt; ajánlással élve az intézményi programon változtat, vagy azt kiegészíti.

A javaslat szerint kialakítandó épület főbb adatai, táblázatos formában

Az épület jellemző adatai, helyiségek alapterületei, beépített berendezések

Felhasználandó anyagok, szerkezetek, műszaki megoldások rövid ismertetése

Formátuma: A/4-es, fűzve

Helyszínrajz Telepítés, közlekedés, beépítés

M= 1:1000

Az épület bemutatására benyújtandó

Alaprajzok,

Jellemző metszet(ek), homlokzatok, homlokzati bemutatáshoz szükséges számban M= 1:200

részlet(ek),

tetőfelülnézet

a

Távlati képek, látványtervek

a környező (jelenlegi) településképpel együtt ábrázolva

jellemző madártávlati kép(ek) – modellfotók is elfogadhatók

a javasolt építészeti karaktert bemutató jellemző részlet(ek) tetszőleges léptékben, szükséges számban

belső terek bemutatását szolgáló látványtervek

Rajzok, látványtervek formátuma

maximum A0 kasírozott lapok – ajánlott 70x100 cm-es kartonra kasírozva.

A tervrajzokat digitális formában (CD-n) vektorgrafikus állományban (pl.: *.dwg, *.dxf), a látványterveket kép állományban (pl.: *.jpg, *.tif) is kérjük. A helyszínrajzok és az alaprajzok a kiadott (*.dwg) állomány fóliáitól eltérő fóliákra kerüljenek! (A pályázat anyagából egy kiadványt kívánunk összeállítani.)

27


23. Bírálati szempontok 1. A tervezett kialakítás célszerűsége; ötletessége; 2. Az épület megjelenése, környezetbe illesztése; 3. A tervjavaslat építészeti minősége; 4. A kivitelezés és üzemeltetés gazdaságossági szempontjai; 5. A tervezett funkció-csoportok rugalmas alakításának lehetősége; 6. Az épület adottságainak figyelembe vétele, lehetőségeinek alkalmazása 24. Egyéb követelmények

Ha a beadott pályaterv a szerző szabadalmi oltalom vagy szabadalmi bejelentés alatt álló műszaki megoldását tartalmazza, úgy erről – a megoldás tartalmának megnevezése nélkül – a műleírás elején kell a szerzőnek nyilatkoznia.

Ha a pályázó a díjazásban, vagy megvételben nem részesült tervének nyilvános bemutatását nem engedélyezi, úgy erről a műleírás végén, külön oldalon kell nyilatkozatot tennie.

boríték (a mellékletként kiadott borítékot kötelező alkalmazni) lezárva, az alábbi tartalommal: 1. kitöltött regisztrációs lap a pályamű szerző(i)ének adataival; 2. nyilatkozat a továbbtervezésről; 3. munkatársak felsorolása a mellékletként kiadott adatlapon; 4. nyilatkozat az (esetleges) szabadalmi oltalomról; 5. nyilatkozat a nem nyertes pályaművek bemutathatóságáról; 6. jogosultság igazolása a 8. pont hatálya alá tartozó pályázók esetén.

A pályaművek nem sérthetik a titkosságot. A pályaművet tartalmazó csomagot, az egyes munkarészeket névaláírással, jeligével, a szerzőkre utaló emblémával, jellel ellátni nem szabad. A pályamű semmilyen, a szerzők személyére, vagy azok munkahelyére vonatkozó utalást nem tartalmazhat. A titkossági szabályt megszegő pályaművet a Bírálóbizottság az értékelésből kizárja.

28


IV.

MELLÉKLETEK

29


0.

Címzéslap a tervpályázati csomag feladásához

1.

Regisztrációs adatlap

2.

Nyilatkozat a továbbtervezésről

3.

Adatlap a pályázók adatainak és a díjazás szerzők közötti %-os megosztásának feltüntetésére

4.

Nyilatkozat az (esetleges) szabadalmi oltalomról

5.

Nyilatkozat a nem nyertes pályaművek bemutathatóságáról

Boríték Alaprajzok

M= 1:200

Metszetek

M= 1:200

Homlokzatok

M= 1:200

Helyszínrajz

M= 1:1000

Tervezési szerződés-tervezet az építési engedélyezési tervre ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------További hasznos információ szerezhető be a következő web-oldalakról:

Magyar Országos Levéltár honlapján (www.mol.gov.hu) Levéltári állományvédelmi ajánlás http://www.mol.gov.hu/index.php?akt_menu=578

Budapest Főváros Levéltára honlapján (www.bparchiv.hu) Breinich Gábor: Levéltár építéstörténet

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------A teljes Tervpályázati Dokumentáció, illetve a pályázattal kapcsolatos valamennyi információ megtalálható a www.vati.hu oldalon a Pályázatok menüpont alatt.

30

BUDAPEST, XI. KER. BUDAFOKI ÚT 59

Recommend Documents