Herman Ottó Általános Iskola 1222. Budapest Pannónia u. 50.
Házirend
2014. március 3.
Takács Éva igazgató
Tartalomjegyzék 1.
Bevezetés .................................................................................................... 2
2.
A tanulói kötelességeivel és jogaival kapcsolatos törvényi szabályozók ..... 2
3.
A tanulók kötelességei ................................................................................. 2
4.
A tanulók jogai ............................................................................................. 3
5.
A tanulók felvételére, átvételére vonatkozó szabályok ................................ 4
6.
A tanulók véleménynyilvánításának, tájékoztatásának formái ..................... 5
7.
Az iskola munkarendje ................................................................................. 6
8.
A tanulók távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolása........... 7
9.
Az intézményben való tartózkodás szabályai .............................................. 9
10. Az iskola helyiségeinek és területhasználatának szabályai ....................... 11 11. Az iskolai tankönyvellátás rendje ............................................................... 13 12. Térítési díj, szociális-és tankönyvtámogatás megállapításának elvei ........ 16 13. A diákkörökre vonatkozó szabályok........................................................... 18 14. Óvó- és védőintézkedések ........................................................................ 18 15. A tanulók munkájának értékelése .............................................................. 19 16. Az iskolai élet egyéb kérdései ................................................................... 24 17. A tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje .............................................. 26 18. Az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje ........................... 28 19. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei .... 28 20. A tanulók által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó szabályok................................................................................................... 28 21. A házirenddel kapcsolatos szabályok ........................................................ 29 22. A szülők jogai és kötelességei ................................................................... 29 23. A házirend hatálya ..................................................................................... 30
1
1. Bevezetés Jelen szabályzat a budapesti Herman Ottó Általános Iskola házirendje, amelynek célja:
az iskola mindennapi életének szabályozása,
az iskola tanulói, azok szülei, illetve képviselői, pedagógusai és más dolgozóinak eligazítása az iskolai élet egyes területein,
az iskola törvényes működésének biztosítása.
2. A tanulói kötelességeivel és jogaival kapcsolatos törvényi szabályozók
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
2010. évi LXVI. törvény a családok támogatásáról
1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2013. évi XXVII. törvény a szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyar Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról, valamint egyéb törvények módosításáról 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 331/2006. (XII. 23.) kormányrendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatokról 23/2004. OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjérõl
20/2012. EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről
2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról
3. A tanulók kötelességei 3.1. A tanuló rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással tegyen eleget tanulmányi kötelezettségeinek. 3.2. A tanuló vegyen részt az iskolai kötelező és az általa választott nem kötelező tanórai foglalkozásain. Amennyiben ezeken valamilyen oknál fogva nem tud részt venni, távolmaradását a házirend 8. pontja szerint be kell jelentenie, és igazolnia. 3.3. Óvja társai, tanárai, saját testi épségét, és sajátítsa el az egészségét és biztonságát védő ismereteket. Ezeket az ismereteket szóban vagy írásban a tanév első osztályfőnöki és valamennyi szaktárgyi óráján ismertetni kell. A tanulók ennek megtörténtét aláírásukkal igazolják. A tűz- és balesetvédelmi 2
oktatás meglétét a tájékoztatóba / ellenőrző könyvbe beragasztott bejegyzés igazolja. 3.4. A tanuló óvja és őrizze a rábízott iskolai eszközöket, valamint az általa használt felszereléseket, berendezéseket, létesítményeket. Amennyiben vétkes szándékossággal rongálja az iskola vagyontárgyait, illetve mások testi épségét vétkesen veszélyezteti, a Házirend 15.16 pontja alapján fegyelmi vétséget követ el. 3.5. Kulturált megjelenésével, ruházatával tükrözzön jó ízlést, viselkedésével mutasson példát az alacsonyabb évfolyamokon tanulók számára. 3.6. A tanuló tartsa tiszteletben tanárai és más iskolai dolgozók, valamint társai emberi méltóságát és jogait. 4. A tanulók jogai 4.1. A tanulóknak jogukban áll biztonságos és egészséges környezetben eltölteni a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat. 4.2. A tanulóknak joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön. 4.3. A tanulóknak joguk van arra, hogy emberi méltóságukat mind társaik, mind tanáraik és az iskola dolgozói tiszteletben tartsák. Amennyiben ezen joguk véleményük szerint sérül, jogorvoslatért első fokon az osztályfőnökhöz, diákönkormányzathoz és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőshöz, másodfokon az iskolavezetőséghez fordulhatnak. 4.4. A tanulóknak joguk van arra, hogy életkori sajátosságuknak megfelelő – a törvényben meghatározott mélységben – nevelésben és oktatásban részesüljenek. Amennyiben ezt az iskolában nem kapják meg, az előző pontban meghatározott módon jogorvoslatért az előző pontban felsoroltaknak megfelelően testületekhez fordulhatnak. 4.5. A tanulók joga az iskola létesítményeinek rendeltetésszerű és szabályokban rögzített használata. Az egyes létesítmények, helyiségek belső szabályzatát jól látható helyen ki kell függeszteni, illetve évente egyszer az azokat használó tanulókkal ismertetni kell. 4.6. Az iskola tanulóinak joguk van rendszeres egészségügyi ellátás igénybevételére. Ennek érdekében meghatározott időben és módon iskolaorvos és védőnő rendel az orvosi szobában. Az egészségügyi ellátás rendjéről minden tanév elején írásos tájékoztatást kapnak a tanulók és szüleik. 3
4.7. A tanulók számára biztosítani kell, hogy jogaik gyakorlásához szükséges információkhoz hozzájussanak. Ennek érdekében a Házirend kivonatos változatát minden iskolánkba beiratkozott tanuló megkapja. A Házirend teljes változata megtalálható az SZMSZ-ben rögzített helyeken. A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáját a Házirend 6. pontja tartalmazza. 4.8. A tanulóknak joguk van arra, hogy részt vegyenek a diákkörök munkájában, kezdeményezhesse azok létrehozását az iskola szervezeti és működési szabályzatában (továbbiakban SZMSZ) meghatározott módon. 5. A tanulók felvételére, átvételére vonatkozó szabályok 5.1. Az általános iskola köteles felvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található. A felvételi körzeteket a kormányhivatal határozza meg. A fenntartó dönt az adott tanítási évben indítható osztályok számáról. 5.2.
A felvétel, átvétel iránt a szülő a beiratkozás során kérelmet nyújt be.
5.3. Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat. 5.4. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladat ellátási helye található. 5.5. Ha az általános iskola – a megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. Sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja. 5.6.
Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló
szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy
testvére az adott intézmény tanulója, vagy
munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található.
4
5.7. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A sorsolás jogszerű lebonyolításáért az iskolavezetés felelős. 5.8. A sorsolás időpontját az igazgató a tankerülettel történt egyeztetés után jelöli ki. 5.9.
A háromtagú sorsolási bizottság tagjai:
az ISZSZ vezetőségének egyik tagja,
a nevelőtestület egy tagja,
az iskolavezetőség egy tagja.
5.10. A sorsolási bizottság ellenőrzi, hogy a sorsolásban részt vevő valamennyi név belekerüljön az urnába, majd az ISZSZ képviselője véletlenszerűen kihúzza a szabad férőhelyek számának megfelelő neveket. A sorsolás eredményét helyben kihirdetjük, majd az érintetteket postai úton, határozatban tájékoztatjuk. 5.11. A felvett tanulók osztályba sorolásról az iskola igazgatója dönt. 5.12. A tanulói jogviszony a beiratkozás napján jön létre. 6. A tanulók véleménynyilvánításának, tájékoztatásának formái 6.1. A tanulók az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilváníthatnak az őket nevelő és oktató pedagógusokkal, az iskola vezetésével és az iskola működésével kapcsolatos kérdésekben. Joguk van javaslatot tenni, illetve arra választ, tájékoztatást kapni legkésőbb 30 napon belül. Javaslatokat a következő személyekhez, illetve fórumokhoz lehet eljuttatni:
Osztályfőnök Osztályfőnöki óra Iskolagyűlés Diákönkormányzat, diákközgyűlés Igazgató Nevelőtestületi értekezlet Szülői szervezet Intézményi tanács
6.2. A tanulónak joga van ahhoz, hogy vallási, világnézeti meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, de a tanulónak is tiszteletben kell tartania mások ugyanezen jogait, amennyiben a jogok gyakorlása nem ütközik egyéb jogszabályba, és nem sérti mások ugyanehhez való jogainak gyakorlását. Jogsérelem esetén a diákönkormányzathoz, az osztályfőnökhöz és az iskola igazgatójához lehet fordulni.
5
6.3. A tanuló joga, hogy személyesen vagy képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában. A tanulók érdekeit az alábbiak képviselhetik:
A szülő vagy megbízottja Az osztályfőnök vagy bármely más tanuló által felkért tanár Igazgató, illetve az általa kijelölt vezetőségi tag Az osztály választott képviselője A diákönkormányzat képviselője A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógiai asszisztens
6.4. A tanuló választható és választhat a diákönkormányzati testületekbe. A választás módjáról a diákönkormányzat szabályzata rendelkezik. 6.5. A tanuló kérelmére független vizsgabizottság előtt adhat számot tudásáról a jogszabályban meghatározott módon. Az erre való jelentkezés rendjét a házirend 18. pontja és az iskola vizsgaszabályzata tartalmazza. 6.6. A tanuló jogainak gyakorlása nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében. 7. Az iskola munkarendje 7.1. A tanulóknak 7:45-ig kell beérkezni az iskolába. A tanítási órák 8.15-kor kezdődnek. 8 órától negyed 9-ig a tanulók beszélgető körön vesznek részt. A tanórák kezdetét és befejezését csengő jelzi. 7.2. Az alsó tagozaton háromnegyed 8-kor jelzőcsengő figyelmezteti a szülőket a távozásra. A felső tagozat épületében a tanórák kezdete előtt 5 perccel rövid jelző csengetés hívja fel a figyelmet az órakezdésre. Napirend, csöngetési rend 755-815 815-900 915-1000 1015-1100 1100-1130 1130- 1215 1225-1310 1320-1405
beszélgető kör 1. óra 2. óra 3. óra nagyszünet 4. óra 5. óra 6. óra
Az ebédelés beosztása a tanulócsoportok órarendjéhez igazodik.14 05-1600 levegőzés, tehetséggondozás, felzárkóztatás, különórák, önálló munka, szakkör, uzsonna.
6
7.2.1. Igény esetén a felső tagozatos tanulók számára az ügyeletet az alsó tagozat épületében biztosítjuk 17 óráig. A tanulókat nevelő kíséri át az alsó tagozat épületébe. 7.2.2. Az iskola napirendje igazodik az egyes korosztályok szükségleteihez, biztosítja a helyes arányt a tevékenységek között. A nevelés során fontos cél az egészséges életmódra való felkészítés. 8. A tanulók távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolása 8.1.1. A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a tizenhat óráig tartó foglalkozásokon. Az igazgató a tanulót a szülő írásbeli kérelmére, egyedi elbírálás után, felmentheti a tanórákon kívüli egyéb foglalkozások alól. Az engedély – indokolt esetben – visszavonható. 8.1.2. A tanulók legkésőbb a csengetéskor érjenek be a tantermükbe vagy jelenjenek meg a foglalkozás helyszínén! A tanuló a tanítási idő alatt nem hagyhatja el az iskola épületét.
8.1.3.
8.1.4. A tanulóknak a tanítási óráról való elengedését előzetes írásbeli kérelem alapján, kivételesen indokolt esetben kérhetik:
a szülők, társadalmi szervezetek, sportkörök és sportegyesületek, iskolai szakkörök és foglalkozások vezetői, hivatalos szervek.
A tanuló: egy félévben 3 napig terjedően mulaszthat, ha azt a szülő előzetesen egyezteti az osztályfőnökkel vagy utólag igazolja, 3 napot meghaladóan az igazgató engedélyével és igazolásával mulaszthat, csoportosan csak az igazgató engedélyével hiányozhat.
8.1.5. A tanuló előzetes engedélykérés nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. Amennyiben a szülő nem tudja érdemben igazolni gyermeke mulasztását, úgy az igazolatlan mulasztásnak minősül. 8.1.6. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb 5 tanítási napon belül betegségét orvosi igazolással igazolhatja. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. Tartós betegség miatti hiányzás 7
esetén a rendszeres kapcsolattartás mellett kéthetenként orvosi igazolást kérünk. 8.1.7. A távollétet a szülők a hiányzás első napján jelentsék be telefonon! (Pannónia – 226-6686, Dévényi – 424-5108.) A felső tagozaton kérjük, hogy az orvosi igazolást a szülő is írja alá! 8.1.8. A hiányzások igazolása lehetőség szerint a tájékoztató füzet útján történjék, az egyéb módon történő igazolásokat az osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni. A tanuló órai hiányzásai igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidőig nem igazolja távolmaradását. 8.1.9. Ha a tanuló a tanítási óráról igazolatlanul késik, a késést a tanár, ill. a tanító a naplóba bejegyzi. A késések ideje összeadható, amennyiben eléri a 45 percet, a késés igazolatlan órának minősül. 8.1.10. Az iskola hivatalos rendezvényein, programjain és a tanítás nélküli munkanapokon a megjelenés kötelező. 8.1.11. Az igazolatlan hiányzás következményeit a vonatkozó jogszabályok és törvények tartalmazzák:
Az első igazolatlan óra mulasztásakor az igazgató írásban értesíti a szülőket, és felhívja a figyelmet az igazolatlan mulasztás következményeire.
További igazolatlan mulasztás esetén értesítjük a Gyermekjóléti Központot. Amennyiben a tanköteles gyermek a kötelező tanórai foglalkozásairól 10 órát igazolatlanul mulaszt, akkor az intézmény igazgatója értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot, ill. a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot, mely felhívja a figyelmet az iskoláztatási támogatás (családi pótlék) megvonására és ennek várható következményeire.
Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, továbbá ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, ill. a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében.
Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt. Amennyiben a védelembe vétel 8
még nem áll fenn -, elrendelik a gyermek védelembe vételét, továbbá a teljes összegű iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztését. 8.1.12. A mulasztott tananyag pótlásáról a tanuló köteles gondoskodni a szaktanárral egyeztetett időpontig. A hiányzás ideje alatt feldolgozott anyagrészeket a hiányzást követő napon nem lehet számon kérni. 8.1.13. A tanulónak az igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben együttesen nem haladhatja meg a kettőszázötven tanítási órát, illetőleg a tantárgyi órák harminc százalékát. Az a tanuló, aki az előbbieknél többet mulasztott, a tanév végén nem osztályozható, kivéve, ha igazolatlan mulasztása nem volt, és a nevelőtestület engedélyezte, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja a 20 órát. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztások együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát (30%) meghaladja, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Ha a tanuló a tanítási év évfolyamismétléssel folytathatja.
végén
nem
osztályozható,
tanulmányait
9. Az intézményben való tartózkodás szabályai 9.1. A tanulók az óraközi szünetekben, az osztálytermekben, az aulában, jó idő esetén, az iskola udvarán tartózkodnak. A nagyszünetet, ha az időjárás engedi, téli időszakban is az udvaron töltik. Az ajtókat az iskolavezetőség által meghatalmazott személy nyitja és zárja. A szünetben a diákönkormányzat kijelölt tanulói ügyeletet tartanak, munkájukat az ügyeletes pedagógus irányítja. A szaktanár által megítélt kivételes esetekben a tanóra az iskola területén kívül is megtartható. Csengetéskor (felső tagozaton jelzőcsengetéskor) a tanulóknak az osztályban kell tartózkodni. 9.2. A folyosóajtókat 6.00-kor a gondnok, a tantermeket ½ 8-kor az ügyeletes nevelő nyitja. Amennyiben a tanteremhez érkező első tanuló a termet vagy a helyiséget zárva találja, a porta útján haladéktalanul értesíti a gondnokot. A felső tagozaton a tanulók 7.45-ig, az alsó tagozaton 7.30-ig az udvaron, ill. az ügyeleti teremben gyülekeznek; majd az ügyeletes tanárok engedélyével bevonulnak a tantermekbe. ½ 8-ig a tantermekbe bemenni nem lehet. 9.3. Az iskolába a tanulóknak 7.45-ig kell megérkezni. A szülők csak az iskola kapujáig kísérik gyermeküket. Ez alól kivétel a tanév első hete, amikor a szülők bekísérhetik az 1. osztályos tanulókat az osztályteremig. A szülők ebédbefizetés és irodai ügyintézés esetén bent tartózkodhatnak az épületben. 9
A késők nevét, osztályát az iskola megbízott dolgozói, diákjai rögzítik. Öt késés után az osztályfőnök írásban értesíti a szülőt. Öt bejegyzés után az igazgató szólítja fel a szülőt a pontos érkezésre. 9.4. A délutáni összevont ügyelet az alsó tagozat épületében 16-17 óráig vehető igénybe. 16 órakor a tanítók elkísérik a gyerekeket az épület földszintjén az erre kijelölt helyen várakozó szüleikhez, illetve az ügyelet helyszínére. Az ügyeletet azok a gyermekek vehetik igénybe, akiket szüleik munkaidő beosztásuk miatt nem tudnak korábban hazavinni. Az ügyelet ideje szülői értekezlet, fogadóóra alkalmával is 17 óráig tart. Ekkor az ügyeletes az osztálytermekhez kíséri a gyerekeket. A tantermekben higiéniai okok miatt szülő nem tartózkodhat. 9.5. Az iskola épületében idegenek csak engedéllyel tartózkodhatnak. A tanulókat az iskolában csak kivételes esetben lehet felkeresni, ehhez engedélyt szintén csak az osztályfőnöktől, illetve az iskolavezetéstől lehet kérni. Az iskola épületében esetlegesen feltűnő idegenek jelenlétét a tanulók azonnal jelentsék az intézmény valamelyik dolgozójának. 9.6.
A zavartalan tanítást meghatározó mértékben segíti a hetesi munka.
A hetesek gondoskodnak a táblai munkához szükséges eszközökről, a tábla tisztaságáról, szellőztetnek, jelentik a hiányzókat. Ha becsengetés után 5 percen belül a tanár nem jelenik meg, jelentik az irodában. Az iskola létesítményeiben, felszerelésében észlelt bárminemű hibát, rongálódást azonnal kötelesek jelenteni az órát tartó tanárnak, illetve a szünetben az iskolatitkárnak. Ha valamelyik tanuló a tanítási órákon kívül önmagára vagy társaira nézve veszélyesen, felelőtlenül viselkedik, a hetes köteles figyelmeztetni, szükség esetén bármely tanárnak jelenteni.
Távozáskor lekapcsolják a világítást.
Utolsó óra után becsukják az ablakokat.
Tanítási óra után az osztályt rendben hagyják el.
A hetesek kijelöléséről az osztályfőnök gondoskodik a következő szabály szerint: az első tanítási héten a névsor első két tanulója látja el az első osztályfőnöki órákon ismertetett hetesi munkát, majd heti váltásban a sorra következő két tanuló. A hetesi feladatok ismertetéséről, a hetesek (esetleg helyettesük) kijelöléséről az osztályfőnök gondoskodik. A hetesi munka értékelésénél az osztályfőnök kikéri az ügyeletes tanár véleményét is. A heteseket munkájuk teljesítésében mindenki köteles segíteni. 9.7. Az iskolai rendezvényeken, programokon, tanítás nélküli munkanapokon – beleértve a szervezett programokat is – a tanulók részvétele kötelező. A távollét igazolása a tanórákról való távollét igazolásának megfelelően történik. A leírtak 10
az iskolai munkatervben rögzített szabad- vagy munkaszüneti napra eső foglalkozásokra is vonatkoznak. Az iskolai ünnepélyeken az ünnepi viselet kötelező. Lányoknak: sötét szoknya vagy nadrág, fehér blúz; fiúknak: sötét nadrág, (nem farmer) fehér ing és az alkalomhoz illő cipő. Versenyeken és vetélkedőkön az iskolai címerrel ellátott póló is elfogadott. Nyílt iskolai rendezvények esetén a nevelőtestület és a diákönkormányzat közösen dönt az előírásokról. 9.8. Az osztályfőnöki óra első 10 percét az osztályfőnök és a tanulók a diákönkormányzattal kapcsolatos dolgok megvitatására használhatják. 10. Az iskola helyiségeinek és területhasználatának szabályai Az iskola speciális helységeire vonatkozó szabályzatot az adott tanterem, helység falán látható helyen függesztjük ki. 10.1. Az iskola tisztaságának megőrzése, állagának és felszereléseinek védelme mindannyiunk érdeke és kötelessége. Az esetleges károkozásért a kárt okozó személyek jogi felelősségre vonhatók kártérítés útján. Bármilyen rendeltetésszerű vagy nem rendeltetésszerű használat során keletkezett hibát az osztályfőnök vagy a szaktanár útján kell jelenteni a gondnoknak vagy az igazgatóhelyetteseknek, akik intézkednek a hiba megszüntetéséről. A dekorációk a falat nem rongálhatják, esztétikailag nem ronthatják az intézmény összképét. Szándékos rongálás fegyelmi eljárást is vonhat maga után. 10.2. Az iskola mindkét épületében a váltócipő használata kötelező. 10.3. A tanulók az utolsó óra után a tantermükben (vagy ahol az utolsó órán voltak) a székeket a padokra helyezik – a takarítás megkönnyítése végett –, és a szemetet a szemétkosárba dobják. 10.4. A tanulók részt vállalnak az iskolai rendezvények, tanítási órák előkészítésében, lebonyolításában és lezárásában. Segítenek az osztálytermek átrendezésében, a környezet tisztántartásában, illetve a vállalt „Tégy a környezetedért” akció teljesítésében, az osztályfőnök vagy szaktanár felügyeletével és irányításával. Az osztálytermekben, a tornateremben tartandó esetleges osztályrendezvényeket az osztályfőnök és a diákönkormányzat kérésére az igazgató engedélyezheti. Az iskola legtöbb rendezvénye /farsang, klubdélután/ 11
zártkörű, csak iskolánk tanulói és szüleik vehetnek részt rajta. Más személyek előzetes bejelentés után, a házirendet betartva tartózkodhatnak ott. 10.5. A tanulók ruhájukat, felszerelésüket a tanulói szekrényekben, polcokon, fogasokon tárolhatják. A tanulók ruhájukat és azon felszerelésüket, amelyet az adott órán nem használnak, szekrényükben tarthatják. 10.6. Az iskolába hozott értéktárgyakért (arany ékszer, drágakő, mobiltelefon, MP3, MP4 és egyéb nagy értékű elektronikai eszköz), valamint a szabadon hagyott holmikért az iskola semmiféle felelősséget nem vállal. 10.7. A tanórákon a mobiltelefonok bekapcsolva tartása tilos. Ez alól kivétel, amikor a pedagógus oktatási céllal engedélyezi használatát. Az iskola épületében mobiltelefonnal sem hang-, sem képfelvétel nem készülhet az érintett hozzájárulása nélkül. Aki ilyen felvételt készít, megszegi a házirendet és személyiségi jogokat sért. 10.8. A tanulók kötelezhetők.
által
okozott
szennyeződés
eltakarítására
a
tanulók
10.9. A talált tárgyakat a lehető legrövidebb időn belül le kell adni a portára, vagy az ügyeletes takarítónak, a hely és az idő megjelölésével. 10.10. Az iskolai könyvtár az év elején megadott időpontokban meghatározott rend szerint tart nyitva. A kölcsönzött könyveket a megadott határidőig, de legkésőbb a tanév utolsó napjáig vissza kell adni. Az elvesztett vagy megrongált könyvekért a kölcsönző anyagi felelősséggel tartozik. 10.11. A tornateremben a tanulók csak tanári felügyelet mellett tartózkodhatnak. A tornateremben, az öltözőkben, valamint a szabadtéri pályákon a szaktanár rendelkezéseit szigorúan be kell tartani. Az előírásokat a szaktanárok a tanév első óráján ismertetik. Testnevelésóráról való felmentési kérelmeket a testnevelő tanároknak és az osztályfőnöknek kell benyújtani. A testnevelési órák kötelező öltözetét a szaktanár a tanévet megelőző év végén írásban közli a tanulókkal. Fiúk: pamut rövidnadrág, fehér vagy iskolai póló. Lányok: ez a viselet lányoknál is elfogadott, ill. tornamez; mindenkinek tornacipő és csere zokni. A testnevelés felszerelést a tárgyat tanító tanár és a szülők egyeztetik. Testnevelési órák alkalmával a testnevelő vezetésével mennek a sportudvarra a tanulók. 12
A testnevelés öltözők ajtaját órák alatt a felső tagozaton zárva kell tartani. Az órát, foglalkozást tartó tanárok anyagi felelősséggel tartoznak a zárás elmulasztása miatti károkért. 11. Az iskolai tankönyvellátás rendje 11.1. Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. Az iskolai tankönyvrendelést - a fenntartó egyetértésével - az iskola igazgatója készíti el, a szakmai munkaközösség véleményének beszerzését követően. Az iskola a tankönyvjegyzékről a Nat szerinti kerettantervi tantárgyhoz, a tanított modulhoz, témakörhöz, a tankönyvvé nyilvánított könyvek közül választ. Elektronikus formában - megküldi a könyvtárellátónak. A könyvtárellátó számára az iskola a tankönyvrendeléssel kapcsolatos, alábbi személyes adatokat adja át:
a tanuló neve,
a tanuló diákigazolványának száma,
a tanuló törvényes képviselőjének neve,
a tanuló lakcíme,
a tanuló iskolájának neve, OM azonosítója,
a tanuló évfolyamának, osztályának megjelölése,
A személyes adatok kizárólag a tankönyvjegyzékben meghatározott áron történő tankönyvvásárláshoz való jogosultság megállapítására és a tankönyv értékesítése érdekében használhatók fel. Az átadott személyes adatok az átadásuk napját követő egy évig tárolhatók.
1.1.1. Az iskola igazgatója minden év január 25-ig meghatározza az éves tankönyvellátás rendjét, amiről tájékoztatja a szülőket. Ebben rögzíti a tankönyvfelelős nevét, aki az adott tanévben: o előkészíti az iskolai tankönyvrendelést, o részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. 11.2. A tankönyvrendelésben, illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő munkatársakkal a KELLO tankönyvellátási szerződést köt, melyben rögzíti a felelős dolgozók feladatait, a szükséges határidőket, a tankönyvterjesztés / árusítás / módját, helyét, idejét és a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét.
13
11.3. A tankönyvellátás rendjének meghatározásához az igazgató minden év január 10-ig köteles felmérni
az osztályfőnökök közreműködésével, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a délutáni foglalkozásokon tankönyvet biztosítani, valamint, hogy kik jogosultak kedvezményre.
A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt a tankönyvfelelősnek be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot.
A szülők a normatív kedvezményen túli igényüket az erre jogosító nyomtatványon igényelhetik.
A felmérés eredményeiről az iskola igazgatója minden év január 20-ig tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot. Véleményüket figyelembe véve határozza meg a tankönyvtámogatás rendjét.
Az iskola biztosítja, hogy a délutáni foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv (használt) álljon a tanulók rendelkezésére.
Az állam által biztosított tartós tankönyveket – a munkafüzetek kivételével – az iskola könyvtári állományába veszi, elkülönítetten kezeli, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre bocsátja.
11.4. A kölcsönzés
Tankönyvet (beleértve a szótárt, szöveggyűjteményt, atlaszt) az iskola tankönyvkölcsönzés útján is adhatja a térítésmentes, ingyenes Azt,
és
hogy
normatív a
kedvezményre
normatív
jogosult
kedvezményre
tanulónak.
jogosult
tanuló
tankönyvkölcsönzés útján jut-e a tankönyvhöz, az adott évben normatív kedvezményre, illetve egyéb kedvezményre jogosult tanulók száma és a rendelkezésre álló anyagi források határozzák meg.
A tankönyvkölcsönzési jogosultság, ezzel a tankönyv-használat joga a tanulói jogviszony fennállás alatt addig tart, amíg a tanuló felkészítését az adott tantárgyból a helyi tanterv szerint végezni kell, illetve amíg adott tantárgyból vizsgát tehet.
A tankönyvkölcsönzés az iskolai könyvtár közreműködésével történik. Kölcsönzött tankönyvenként a tankönyvkölcsönzés tényéről, a 14
kölcsönzés időtartamáról, a könyv visszaadásának feltételeiről az iskolai
könyvtár
vezetője
és
a
tankönyvfelelős
átvételi
elismervényt készít, melynek egy példányát a tanuló, illetve a szülő részére átad. 11.5. A kár megtérítése
A
tanuló,
illetve
a
kiskorú
tanuló
szülője
a
tankönyv
kölcsönzésével, a tankönyv elvesztésével, megrongálódásával az iskolának okozott kár megtérítésére köteles.
A könyv elvesztése esetében a kártérítés összege - nem lehet kevesebb az adott tankönyv tényleges beszerzési árának 50 %-ánál, és - nem lehet több a tényleges beszerzési áránál.
A könyv megrongálódása esetében vizsgálni kell azt, hogy a könyvet továbbra is lehet-e még rendeltetésszerűen használni, vagy sem. Ha a megrongálódott könyv rendeltetésszerű használatra még alkalmas, illetve alkalmassá tehető, kártérítésként a könyv beszerzési árának maximum 50 %-át lehet a tanulótól, illetve a tanuló szülőjétől követelni.
Ha a megrongálódott könyv rendeltetésszerű használatra nem alkalmas, illetve arra nem lehet alkalmassá tenni, a könyv elvesztésénél leírt kártérítési összeget lehet kérni.
A tankönyv állapotát, használatra való alkalmassá tételének megítélését, valamint a kártérítési összegre javaslatot a könyvtáros teszi írásos feljegyzés formájában, melyet az igazgató hagy jóvá.
11.6. A kártérítés mérséklése, illetve elengedése
A kártérítési összeget csökkenteni, mérsékelni lehet, illetve el lehet tekinteni a kártérítéstől akkor, ha a tanuló anyagi és szociális helyzete indokolja. Különösen indokolt eltekinteni a kártérítési kötelezettségtől, ha a tankönyv megrongálódásával, illetve elvesztésével kapcsolatban nem feltételezhető, illetve nem igazolható a tanuló szándékossága. A gondatlanságból okozott károkozás esetén az előző cím alatti tételek - 50 %-kal mérsékelhetők, illetve - elengedhetőek. 15
Az elengedésről, illetve a mérséklésről az igazgató a könyvtáros javaslatára dönt.
Az iskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak
a
rászoruló
tanulónak
a
támogatását,
akinek
a
tankönyvellátását az iskolai tankönyvellátás rendszere nem tudja megoldani.
A szülők a normatív kedvezményen túli igényüket az erre jogosító nyomtatványon igényelhetik. Ennek benyújtási időpontjáról az intézmény értesíti a szülőket. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott szakember vezetésével a kedvezményre való jogosultságot az erre kijelölt bizottság elbírálja.
Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket.
12. Térítési díj, szociális-és tankönyvtámogatás megállapításának elvei 12.1. Az étkezési ellátást az iskola valamennyi tanulója kérheti. A térítési díj mérséklésére, ill. a befizetés alóli felmentésre vonatkozó kérelmet minden tanévben be kell nyújtani. A kedvezményeket az 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 151. §-a szabályozza: 100%-os kedvezményre jogosult a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermek, 50%-os kedvezményre jogosult a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, valamint a három- vagy többgyermekes család gyermeke. 12.2. A térítési díjakat az előre megállapított módon, a honlapon közzétett és az iskolában hirdetett határidőig kell befizetni. A tanulói hiányzást csak akkor tudjuk a térítési díjaknál figyelembe venni (a következő hónapban jóváírni), ha a tényt a szülő vagy képviselője, a hiányzás kezdő napján 9 óráig személyesen vagy telefonon (424-5108; 226-6686) az étkezést bonyolító személynél bejelenti. A jóváírást csak a bejelentést követő naptól érvényesítjük. A tanulónak csak akkor tudunk újra étkezést biztosítani, ha az igényt a megelőző napon 9 óráig bejelentik.
16
12.3. A menzával, étkezéssel kapcsolatos mindenfajta panaszt az iskolavezetés ellenőrzi és továbbítja a fenntartó és az étkezést biztosító cég felé. 12.4. A tanulók a számukra kijelölt időben étkezhetnek az ebédlőben. A bevonulás csoportosan, ill. érkezési sorrendben történik. Indokolt esetben a kijelölt étkezési időpontokon kívül is lehet ebédelni. A tanulóktól elvárjuk a kulturált viselkedést és étkezést. 12.5. A tanuló a köznevelési törvény 46.§-a szerint jogosult térítésmentes tankönyvellátásra. Ezen kívül akkor jogosult ingyenes tankönyvellátásra (normatív kedvezményre), ha az iskola által kiadott igénylőlapon igényt nyújt be, mert a meghatározott feltételek közül az alábbi teljesül: a) b)
c) d)
tartósan beteg (szakorvosi igazolás), a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási figyelem – vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, három – vagy többgyermekes családban él (megállapított családi pótlék igazolja), rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül (határozat igazolja).
12.6. A tankönyvellátásról szóló törvényben előírtaknak megfelelően a szülők bejelentik igényüket a normatív tankönyvtámogatásra. Az iskola csak olyan könyveket vesz fel a tankönyvrendelésben, amelyek a tankönyvjegyzékben szerepelnek. A normatív kedvezményre vonatkozó, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt, jogszabályban meghatározott igénylőlapon lehet bejelenteni. A törvényben előírtak szerint az iskola biztosítja az ingyenes tankönyvellátást. A benyújtott további igényeket a rendelkezésre álló tárgyévi tankönyvtámogatási keret, valamint a könyvtári tankönyvkészlet figyelembevételével bírálják el. A normatív támogatásra nem jogosult, de szociálisan rászoruló tanulók által benyújtott igénylések alapján az iskola vezetősége a gyermekvédelmi feladatokkal megbízott szakember javaslatára és a szülői szervezet egyetértésével dönthet úgy, hogy számukra is engedélyezi az ingyenes tankönyvek kölcsönzését. 12.7. A szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei Iskolánkban szociális ösztöndíj nincs. A szociális támogatás megállapításának elveit az iskola igazgatója a fenntartó előírása szerint érvényesíti. 17
Formái:
ingyenes tankönyvellátás tartós tankönyv kölcsönzése kedvezményes étkeztetés
A fent felsorolt juttatásokat a lakhely szerinti illetékes polgármesteri hivatal által kiadott határozatok alapján, valamint a tankönyvellátás rendjéről szóló rendeletek figyelembevételével határozzuk meg.
Kedvezmény az étkezési térítési díj összegéből csak alanyi jogon illeti meg a tanulókat. A kedvezmény megállapításához kérelmet kell beadniuk. A kérelem formanyomtatványon történik, melyet az iskola titkárságán lehet kérni, és kitöltve, a szükséges igazolások csatolásával ugyanott kell beadni.
A szociálisan rászoruló tanulók önkormányzati támogatást igényelhetnek a lakóhely szerinti önkormányzattól. Ennek igénylésében segítséget nyújt a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős.
13. A diákkörökre vonatkozó szabályok 13.1. Iskolánkban diákkör fogalma alatt a következőket értjük:
szakkörök énekkar iskolai sportkör kézműves foglalkozás játszóházi foglalkozás
13.2. A diákkörök megalapítását
az iskolavezetés, a szaktanárok, a diákönkormányzat iskolai képviselői, osztályok, egyes diákok, szülők
kezdeményezhetik. A résztvevők száma általában 10 főnél kevesebb nem lehet. Létrehozása esetén az iskola biztosítja a feltételeket. Az iskolavezetőség joga, hogy a diákköröket fontosság szerint rangsorolja. A foglalkozások indításáról a szülői szervezet véleményének meghallgatásával az igazgató dönt. 14. Óvó- és védőintézkedések 14.1. Az iskolában, az iskola területén, iskolai rendezvényeken és iskolán kívüli foglalkozásokon az egészséget károsító anyagok (a szeszesital, energiaital, drogok) fogyasztása és a dohányzás szigorúan tilos. A tilalmat megszegők első esetben igazgatói figyelmeztetésben részesülnek, a második eset fegyelmi eljárást von maga után. Ezen kívül a törvény által előírt esetekben ennek jogi 18
következményeit is viselni kell! A rendezvényeken tanulóink a Házirendben és a Pedagógiai Programban megfogalmazott viselkedési normákat nem sérthetik meg. 14.2. Az iskola területén az iskolai munka- és balesetvédelmi szabályok érvényesek. Ezeket minden tanév elején ismertetni kell a tanulókkal, akik azt aláírásukkal hitelesítik. Első osztályfőnöki órán az osztályfőnök, első szaktárgyi órán a szaktanár ismerteti az SZMSZ-ben megfogalmazott védő -, óvó előírásokat:
az intézmény dolgozóinak és tanulóinak kötelességeit és felelősségét, a munkabiztonsági szabályok betartását, a gépek, eszközök, játékok használatát, tanulóbaleset esetén az eljárás menetét, tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat.
14.3. Az intézménynek van gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse. Elérhetősége mindkét épületben a gyermekvédelmi faliújságon megtekinthető, telefonon, faxon is elérhető /226-6686/. 15. A tanulók munkájának értékelése 15.1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. 15.2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegének megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. 15.3. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az első-negyedik évfolyamon, a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről, átfogó, írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. 15.4. A kötelező tantárgyak követelményeinek teljesítésekor: a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül írásban is ellenőrizhetik, tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában, egy-egy témakörön belül az ének-zene, rajz, az informatika, a technika tantárgyból gyakorlati tevékenység értékelésén kívül lehet írásbeli és szóbeli számonkérés is,
19
az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. a testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük. 15.5. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését félévkor és a tanév végén elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez. 15.6. Az SNI-s, BTM-es tanulókat a szakértői bizottság szakvéleményét figyelembe véve kell értékelni. 15.7. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének értékelése vonatkozó alapelvek és kritériumok az iskola pedagógiai programjában szerepelnek. 15.8. A tanuló joga, hogy valamennyi érdemjegyéről a naplóba való beírással egy időben értesüljön és teljesítményéről szóbeli vagy írásbeli értékelést kapjon. A tanuló kötelessége és felelőssége beírni a tájékoztató füzetbe (alsó tagozaton a tanító írja vagy íratja be a jegyeket) és aláíratni a kapott osztályzatokat. A szülők a tájékoztató füzetbe beírt érdemjegyeket előre megbeszélt időpontban egyeztethetik a szaktanárral, illetve az osztályfőnökkel a naplóba beírtakkal. 15.9. A tanulók magatartásának értékelésére és minősítésére az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) kategóriákat használjuk. 15.10. Az első-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök az osztályban tanítók véleményének kikérésével minden hónap végén értékeli. A magatartás félévi és év végi értékelését az osztályfőnök a kapott minősítések és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az értékelésről. A félévi és év végi minősítést az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 15.11. Iskolánkban a magatartás követelményei a következők:
értékelésének
és
minősítésének
a) Példás (5) az a tanuló, aki:
a házirendet betartja; a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; kötelességtudó, feladatait teljesíti; önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; tisztelettudó; társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik, 20
az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; óvja és védi az iskola felszerelését és környezetet; nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása.
b) Jó (4) az a tanuló, aki:
a házirendet betartja; tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; nincs írásbeli intője vagy megrovása.
c) Változó (3) az a tanuló, aki:
az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; a tanórán vagy a tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; feladatait nem mindenesetben teljesíti; előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; igazolatlanul mulasztott; osztályfőnöki intője van.
d) Rossz (2) az a tanuló, aki:
a házirend előírásait sorozatosan megsérti; feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; több alkalommal igazolatlanul mulaszt; több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.
15.12. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) kategóriákat használjuk. 15.13. Az első-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az osztályban tanítók véleményének kikérésével minden hónap végén értékeli. A szorgalom félévi és év végi minősítését az osztályfőnök az értékelések és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az értékelésről. A félévi és év végi minősítést az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 15.14. Az iskolában a szorgalom követelményei a következők:
értékelésének
és
minősítésének
a) Példás (5) az a tanuló, aki:
képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; 21
tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat el is végzi; munkavégzése pontos, megbízható; a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.
b) Jó (4) az a tanuló, aki:
képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; a tanórákon többnyire aktív; többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyen való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízást teljesíti; taneszközei tiszták, rendezettek.
c) Változó (3) az a tanuló, aki:
tanulmányi eredménye eltér a képességeitől; tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.
d) Hanyag (2) az a tanuló, aki:
képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; teljesítménye messze elmarad a tőle elvárhatótól az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; feladatait többnyire nem végzi el; felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; 1 vagy több bukás.
15.15. A tanulók jutalmazásának elvei és formái
Szaktanári dicséret
Kiemelkedő tantárgyi teljesítményért
Osztályfőnöki Kiemelkedő osztályközösségi dicséret /szóbelimunkáért írásbeli/ 22
Tanév folyamán érdem szerint
Szaktanár, az intézmény pedagógusai, ill. a DÖK javaslata alapján
Tanév folyamán érdem szerint
Osztályfőnök, az intézmény pedagógusai, ill. a DÖK javaslata
alapján
Igazgatói dicséret
Kimagasló tanulmányi, kulturális és sporteredményért, iskolai közösségi munkáért Kerületi vagy magasabb szintű rendezvényeken 1-3. hely
Jutalomkönyv
Oklevél
Nevelőtestületi dicséret
Kimagasló tanulmányi, kulturális és sporteredményért, Kitűnő tanulmányi eredményért, iskolai tanulmányi, kulturális-és sportversenyen elért 1-3. hely Példamutató magatartásáért, példás szorgalmáért, kitűnő tanulmányi munkájáért, és legalább 4 tantárgyból kitűnő minősítésért
Tanév folyamán érdem szerint
Az igazgató, az osztályfőnök, a szaktanárok és a DÖK javaslata alapján
A tanév végén
Szaktanárok és az intézmény pedagógusai javaslata alapján
A tanév végén
Osztályfőnök
A tanév végén
Osztályfőnök
Év tanulója
Kiemelkedő tanulmányi eredményért
Az évzárón
Az igazgató, a nevelőtestület és a DÖK javaslatára
Év sportolója
Kiemelkedő sportteljesítményért
Az évzárón
Az igazgató, a nevelőtestület és a DÖK javaslatára
15.16. A tanulmányi ösztöndíjat a Kristályforrás Alapítvány támogatja. A tanulóknak kimagasló tanulmányi munka, példamutató magatartás, kiemelkedő közösségi munka alapján az osztályfőnök ajánlásával lehet pályázni. A Kuratórium és a tagozatvezető a pályázatok alapos megismerése után dönt az ösztöndíjak kiosztásáról. 15.17. A Kristályforrás Alapítvány által támogatott év végi jutalomkiránduláson azok a tanulók vehetnek részt, akik az alapítvány által meghirdetett pályázati feltételeknek megfelelnek. /Felső tagozaton kimagasló tanulmányi eredmény, példamutató szorgalom és tanulmányi munka, az alsó és felső tagozaton, az iskolán kívüli versenyek I-III. helyezettjei./
23
15.18. A nevelőtestület választja ki a pályázók közül azokat, akik a pályázati feltételeknek megfelelnek. 15.19. Fegyelmező intézkedések
Szaktanári figyelmeztetés
Tantárgyi követelmények teljesítésének hiányáért, a felszerelés, házi feladat többszörös hiányáért, óra alatti fegyelmezetlenségért.
Szaktanári intés
Tantárgyi követelmények teljesítésének többszöri hiányáért, a felszerelés sorozatos hiányáért és óra alatti sorozatos fegyelmezetlenségért.
Osztályfőnöki figyelmeztetés
Tanulmányi és magatartási kötelezettség megszegéséért, a házirend enyhébb megsértéséért, hiányzásért, az osztálytükörbe történő tizedik beírás után.
Osztályfőnöki intés
Tanulmányi és magatartási kötelezettség többszöri megszegéséért, a házirend megsértéséért, sorozatos hiányzásért, az osztálytükörbe történő huszadik beírás után.
Igazgatói figyelmeztetés
A házirend gyakori megsértéséért, igazolatlan mulasztásért, szándékos károkozásért, súlyos fegyelmezetlenségért, az osztálytükörbe történő harmincadik beírás után.
Igazgatói intés
A házirend gyakori súlyos megszegéséért, szándékos károkozásért, többszöri súlyos fegyelmezetlenségért, igazolatlan hiányzásért.
Fegyelmi eljárás
A tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, több korábbi fegyelmező intézkedés eredménytelensége esetén
16. Az iskolai élet egyéb kérdései 16.1. Amennyiben a szülő gyermekét beíratta az iskolába, tudomásul veszi, hogy a tanuló a kötelező tanórákon kívül a pedagógiai programban szereplő választható tantárgyakat tanulja. 24
16.2. Dolgozatok íratása Bár egyetlen jogszabály sem tartalmaz olyan előírást, amely szerint valamiféle kötelezettség terhelné az iskolát és a pedagógusokat az egy nap alatt írható dolgozatok számával kapcsolatban, a tanulók egyenletesebb terhelése érdekében az alábbiakban szabályozzuk a kérdést.
Az írásbeli felelet az aktuális egy, maximum két tanóra anyagának számonkérése, melynek megírása 15 percet vesz igénybe.
Dolgozatnak minősül az olyan írásbeli számonkérés, amely egynél több tanóra tananyagának elsajátítását ellenőrzi és megírása általában egy tanórát, de legalább 30 percet vesz igénybe.
A témazáró egy témakör lezárásakor íratott számonkérés, melynek megírására a tanulónak 45 perc áll rendelkezésre. Egy tanítási napon egyetlen osztály vagy tanuló sem kötelezhető 2 témazáró dolgozatnál több megírására.
A pedagógusok dolgozatíratási szándékukat a tanulókkal legkésőbb előző órán közlik.
Az osztály bármely tanulója (lehetőleg a diákképviselők egyike) jelezze a szaktanárnak, hogy az adott napon már 2 dolgozatot szándékoznak íratni a tanárok és az adott dolgozat már a 3. lenne. Elutasító válasz esetén 3 tanítási napon belül az osztályfőnökhöz és/vagy a diákönkormányzathoz lehet fordulni jogorvoslatért. Az osztály kérésére ettől a szabálytól el lehet térni.
Ezen időn túli panasz csak akkor fogadható el, ha a dolgozatot a szaktanár előre nem jelezte. Vitás esetben első fokon az iskola igazgatójához fordulhatnak a diákok, másodfokon a szülői szervezethez.
A diákok joga, hogy a dolgozat megíratásától 8 napon belül kijavított és értékelt dolgozataikat megtekinthessék. A dolgozatokat – a témazáró dolgozatokat kivéve - haza kell vinni, majd a következő tanórára vissza kell hozni. A szülő joga, hogy a témazáró dolgozatokat a fogadóórákon megtekinthessék.
A diák joga, hogy minden írásbeli dolgozat eredményét legkésőbb az íratás után 8 tanítási nappal megtudja. /Heti egy órás tantárgy esetén a következő tanórán./ Amennyiben ez a joga sérül, nem köteles az érdemjegyet elfogadni.
Mind az évközi, mind a félévi, illetve év végi érdemjegyeknek tükröznie kell a tanuló teljesítményét. A félévi érdemjegyeket az adott félévben nyújtott teljesítménye, az év végi érdemjegyeket az adott évben nyújtott teljesítménye alapján kapja. A félévi, illetve év végi érdemjegyeknek szinkronban kell lenniük a naplóba beírt osztályzatokkal. 25
16.3. A szülők hozzáférése az elektronikus naplóhoz Amennyiben a hagyományos papír alapú napló helyett az osztályfőnökök és a szaktanárok elektronikus naplóban vezetik
a tanítási órákkal kapcsolatos ún. haladási naplót, a tanulók késését, hiányzását, a tanulók osztályzatait, és a fegyelmező, fegyelmi ügyekkel, valamint tanulói jogviszonnyal, mentességekkel kapcsolatos hivatalos záradékokat,
a szülők naprakészen eredményéről.
ebből
tájékozódhatnak
gyermekeik
tanulmányi
Lehetőségük van:
az osztályfőnököt személyesen felkeresve betekinteni az osztálynaplóba, vagy internetes kapcsolaton keresztül a megadott jelszó segítségével otthonról követni a hiányzásokat, beírt jegyeket.
16.4. Az osztályozással kapcsolatos kérdések A szóbeli feleletekre adott érdemjegyeket kifogásolni nem lehet, jogorvoslatnak helye nincs. A szaktanár osztályozással kapcsolatos elveit, gyakorlatát az első szaktárgyi órán közli a tanulókkal. Az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének értékelésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. A tanuló szülője – a félév, illetve szorgalmi idő utolsó napját megelőző 30. napig jelentheti be osztályfőnökének,- ha gyermeke év végi osztályzata megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az osztályfőnök a kérelmet azonnal továbbítja az iskola igazgatójának. A tanuló szülője a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti az iskola igazgatójától, hogy gyermeke független vizsgabizottság előtt javítóvizsgát tehessen.
17. A tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. 26
17.1. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha:
felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, a 8.1.10 pontban meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.
Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik, amelyet a tanuló számára félévkor és tanév végén szervezünk meg.
17.2. Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.
17.3. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha
a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.
A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet.
17.4. Különbözeti vizsgát akkor tehet a tanuló, ha a külföldön megszerzett bizonyítvány alapján nem lehet megállapítani, hogy tanulmányait mely évfolyamon folytassa. A különbözeti vizsgát tanév elején és félévkor tehet a tanuló, ezen kívül igény szerint kijelölhető más időszak is.
27
17.5. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. Tanulmányok alatti vizsgát – az e rendeletben meghatározottak szerint – független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó az előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát.
17.6. A vizsgák eljárásrendjét az intézmény vizsgaszabályzata tartalmazza. 18. Az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje
A vizsga várható időpontját az igazgató jelöli ki.
A vizsga napjáról és időpontjáról a vizsgázó, ill. a szülő a vizsga előtt minimum egy hónappal írásbeli értesítést kap.
A vizsgára való jelentkezést a szülő/gondviselő írásban nyújtja be az intézményvezetőnek legkésőbb a kijelölt időpont előtt két héttel.
19. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei Az osztályozó vizsgák tantárgyankénti és évfolyamonkénti követelményeit a Házirend 1. számú melléklete tartalmazza. A vizsgakövetelmények 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben lépnek hatályba.
20. A tanulók által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó szabályok
Intézményünkben a tanulók nagyobb tételben semmilyen terméket nem állítanak elő. A különböző tanórákon (technika, rajz, stb.) elkészített tárgyak, dologi termékek nem képeznek jelentős anyagi értéket.
Amennyiben a tanuló az általa behozott alapanyagból készítette a terméket, azt – a pedagógus értékelése és engedélyezése után – hazaviheti.
Amennyiben tanórai foglalkozáson az elkészült alkotáshoz az iskola biztosította az alapanyagot, az az iskola tulajdonát képezi, és csak a pedagógus engedélyével vihető el.
Abban az esetben, ha a munkadarabot otthon, a szülő költségére hozzák létre, az iskola nem veszi birtokába, azt a tanulónak – kérésére – köteles visszaadni. 28
21. A házirenddel kapcsolatos szabályok 21.1. A köznevelési törvény alapján a tanulói közösséget megillető véleményezési jogot a diákönkormányzat vezetősége gyakorolhatja. A tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatala előtt az iskolavezetés a diákönkormányzat javaslatait és véleményét figyelembe veszi. A tanulók nagyobb közösségének minősül a tanulólétszám 50 százaléka plusz 1fő, vagy egy tanulói osztályközösség teljes létszámának megfelelő tanulói érintettség. 21.2. A házirend megszegése, a szabályok, előírások be nem tartása fegyelmi vétség. A házirend módosítását iskolánk bármely tanára, illetve diákja kezdeményezheti, egyénileg vagy csoportosan. Az indítványt minden évben – legkésőbb a tavaszi szünet végéig – írásban kell benyújtani a nevelőtestületnek, illetve a diákönkormányzatnak. 21.3. Mind a nevelőtestület, mind a diákönkormányzat egyszerű szótöbbséggel dönt, hogy a javaslatot tárgyalja-e vagy sem. Mind a nevelőtestület mind a diákönkormányzat akkor határozatképes, ha legalább a tagok 50 százaléka jelen van. Amennyiben akár a nevelőtestület akár a diákönkormányzat a javaslatot megtárgyalta és javasolja a házirend módosítását, a két testület bizottságot alakít a házirend megbeszélésének ütemtervére, szövegezésére, a döntés előkészítéséhez stb. 21.4. A módosítások minden esetben a módosítást követő tanév első napján lépnek életbe. Amennyiben a házirend módosításában a két fél nem tud megegyezni, a meglévő házirend marad érvényben. A szülők észrevételeiket, javaslataikat, szintén legkésőbb a tavaszi szünet befejezéséig nyújthatják be az iskolaszékhez, amely dönt arról, hogy a javaslatot a nevelőtestület elé bocsátjae. 22. A szülők jogai és kötelességei A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 72.§-a rendelkezik ezekről a kérdésekről. Iskolánkban az alábbi szabályozást vezettük be. A szülő kötelessége, hogy
gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét,
biztosítsa gyermeke tankötelezettségének teljesítését,
tiszteletben tartsa az iskola pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk.
A szülő joga, hogy 29
gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját vallási, világnézeti meggyőződésére, nemzetiségi hovatartozására tekintettel szabadon választhat iskolát. A gyermek - ha nem cselekvőképtelen tizennegyedik életévének betöltésétől a szülő ezt a jogát gyermekével közösen gyakorolhatja,
gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét. A szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi, óvodapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére, a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Ha az e bekezdésében foglalt kötelezettségének a szülő nem tesz eleget, a kormányhivatal kötelezi a szülőt kötelezettségének betartására.
A szülő joga különösen, hogy
megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról,
gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon,
kezdeményezze szülői szervezet, iskolaszék, létrehozását, és annak munkájában, továbbá a szülői képviselők megválasztásában, mint választó, és mint megválasztható személy részt vegyen,
írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül az érdemi választ kapjon, a
programját,
a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon,
pedagógus
személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában,
az oktatási jogok biztosához forduljon.
23. A házirend hatálya
A házirend minden iskolahasználóra (pedagógusok, diákok, szülők, iskolai alkalmazottakra) vonatkozik.
Kiterjed intézmény területére, az ahhoz kapcsolódó területekre, valamint azokra a helyszínekre, amelyekre külső iskolai programokat szervezünk.
Arra az időszakra vonatkozik, amely időben az iskolát felelősség terheli a gyermekért, amely időben el kell látnia a gyermek, tanuló felügyeletét. 30
23.1. A házirend elfogadása, hatályba lépése
A házirendet az igazgató javaslata alapján az intézmény nevelőtestülete fogadja el a diákönkormányzat és a szülői szervezet véleményezési jogának gyakorlása mellett. A nevelőtestületi döntés előtt be kell szerezni az egyetértési jogot gyakorlók nyilatkozatát arról, hogy a házirendbe foglaltakkal egyetértenek-e.
Az elfogadást, ill. az egyetértést a felek képviselői (nevelők, diákönkormányzat, szülői szervezet, igazgató) aláírásukkal hitelesítik.
A fenntartó egyetértése szükséges, rendelkezést tartalmaz, amely többletkötelezettséget hárít.
A házirend hatályba lépésének időpontja:
Érvényes: módosításig
amennyiben a házirend olyan a fenntartóra vonatkozóan
23.2. A házirend nyilvánossága
A házirendet minden elsőéves diák az évnyitón megkapja, amelyet a szülő, mint a kiskorú képviselője vesz át.
Minden év első óráján a tanulóknak, az első szülői értekezleten a szülőknek az osztályfőnökök szóban ismertetik a házirendet és a legfontosabb változtatásokra felhívják a figyelmet.
A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettel /szülők, tanulók, az iskola alkalmazottainak/ ismernie kell.
A házirend egy példánya megtekinthető:
az iskola könyvtárában, az iskola igazgatóhelyetteseinél, a tanári szobában, a honlapon.
Budapest, 2014. március 3. Takács Éva igazgató
31
A BUDAPEST XXII. KERÜLETI HERMAN OTTÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIRENDJÉNEK ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA
Egyetértési nyilatkozat
A Budapest XXII. Kerületi Herman Ottó Általános Iskola szülői szervezete a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (4) bekezdésének értelmében biztosított jogánál fogva kijelenti, hogy az iskola házirendjében foglaltakkal egyetért, elfogadásra javasolja. 2014. február
........................................................ Az ISZSZ elnöke
A
Budapest
XXII.
Kerületi
Herman
Ottó
Általános
Iskola
diákönkormányzata a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (4) bekezdésének értelmében biztosított jogánál fogva kijelenti, hogy az iskola házirendjében foglaltakkal egyetért, elfogadásra javasolja. 2014. február
........................................................ Iskolai diákönkormányzat vezetője
........................................................ Diákelnök
32
Elfogadó határozat
A Budapest XXII. Kerületi Herman Ottó Általános Iskola nevelőtestülete a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (4) és 70 § (2) bekezdésének értelmében biztosított jogánál fogva kijelenti, hogy az iskola házirendjét 2014. január 30-án elfogadta.
………………………………………………….. intézményvezető
Záradék:
A fenntartóra többletkötelezettség nem hárul.
33
