PEDAGÓGIAI PROGRAM. Nevelési program helyi tanterv. Átdolgozott változat 2017

PEDAGÓGIAI PROGRAM Nevelési program – helyi tanterv Átdolgozott változat

2017.

Készült és átdolgozásra került a 2011. évi CXC. törvény – a nemzeti köznevelésről, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, a 110/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet, az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet, a 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet, a 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet, és a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet alapján.

Tartalom Küldetésnyilatkozat ................................................................................................................................. 3 1.

Az iskola nevelési programja .......................................................................................................... 3 1.1.

Alapelvek, értékek, célok, feladatok, sikerkritériumok ........................................................... 3

1.2.

Pedagógiai tevékenység........................................................................................................... 8

1.2.1.

Nevelési-oktatási tevékenységünk sajátos vonásai.......................................................... 8

1.2.2.

Fejlesztési területek – nevelési célok............................................................................... 9

1.2.3.

Komplementer Tudás Program (KTP) .......................................................................... 12

1.3.

Személyiség és közösségfejlesztés ........................................................................................ 12

1.4.

Egészségnevelési program..................................................................................................... 13

1.5.

A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai .................................................... 15

1.6.

Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ........................ 16

1.6.1.

Tehetséggondozás.......................................................................................................... 16

1.6.2.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása ...................................................... 16

1.6.3. A beilleszkedési nehézségekkel, magatartásproblémákkal küzdő tanulókkal való foglalkozás..................................................................................................................................... 17 1.6.4.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ............................................. 17

1.6.5.

A szociális hátrányok enyhítése .................................................................................... 18

1.7.

Diákönkormányzat ................................................................................................................ 18

1.8.

Szülők, tanulók és pedagógusok együttműködésének formái ............................................... 19

1.9.

Az iskola kapcsolatai ............................................................................................................. 19

1.10.

Tanórán kívüli tevékenységek ........................................................................................... 20

1.11.

Az iskola hagyományrendszere ......................................................................................... 22

1.12. A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képességkibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszere ....................................................................... 24

2.

1.13.

A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ................................................................. 25

1.14.

Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai .................................................. 26

1.15.

A német nemzetiségi oktatás nevelési programja.............................................................. 26

1.16.

Társadalmi integrációt elősegítő program .................................................................. 26

1.17.

Az alapfokú művészetoktatás nevelési programja............................................................. 29

1.17.1.

Zeneművészeti ág .......................................................................................................... 37

1.17.2.

Képző- és iparművészeti ág ........................................................................................... 43

Az iskola helyi tanterve ................................................................................................................. 47 2.1.

Célok és eszközök az iskola nevelési-oktatási folyamatában ................................................ 47

2.1.1.

Kulcskompetenciák fejlesztése ...................................................................................... 47 1

2.1.2.

Kiemelt fejlesztési területek .......................................................................................... 51

2.2.

A nevelő-oktató tevékenység rendszere iskolánkban ............................................................ 52

2.3.

A választott kerettantervek, tantárgyi struktúra és óraszámok .............................................. 53

2.4.

A tanórán kívüli tevékenységek rendszere ............................................................................ 58

2.5.

Tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ............................................................... 58

2.6.

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása .......... 58

2.7.

Mindennapos testnevelés ....................................................................................................... 59

2.8.

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ............................................................. 60

2.9.

A tanulók beszámoltatásának rendje ..................................................................................... 60

2.10.

A házi feladatok meghatározásának elvei ......................................................................... 61

2.11.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez használt módszerek .......................................... 61

2.12.

Az egészség- és környezeti nevelés elvei .......................................................................... 61

2.13.

A tanulók értékelése .......................................................................................................... 62

2.14.

Az évente elvégzendő felmérések köre ............................................................................. 65

2.15.

Az alapfokú művészetoktatás helyi tanterve ..................................................................... 66

2.15.1.

Zeneművészeti ág .......................................................................................................... 66

2.15.2.

Képző- és iparművészeti ág ........................................................................................... 92

2.15.3. A TIM (Tananyag-integráló Modulrendszer) beépítése a képzés struktúrájába ............................................................................................................................. 104

2

Küldetésnyilatkozat „Aki hisz a pedagógiában, az csak optimista lehet. A pedagógusi hit, mely inkább a természet, mint nézet dolga, kettőt tételez fel: hogy az emberek (az eddiginél különbbé) nevelhetők s hogy (az eddiginél többre) taníthatók.” Németh László

A Hosszúhetényi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola számos előnyös adottsággal rendelkezik: páratlan természeti környezet, fejlődő település, városok közelsége, támogató szülői közösség, stabil tanulólétszám, összetartó pedagógus kollektíva, jól felszerelt, korszerűsített épület. Az adottságokat kihasználva arra törekszünk, hogy olyan hellyé formáljuk intézményünket, melyet mindenki – gyermek és felnőtt – a magáénak érez, és amely nem pusztán iskola vagy munkahely. E törekvésnek is köszönhető talán, hogy a helynek nem csak a vonzereje, hanem a megtartó ereje is nagy. Igyekszünk mindent elkövetni annak érdekében, hogy tanulóink semmilyen téren ne legyenek hátrányosabb helyzetben, mint városi társaik. Továbbtanulási mutatóink, kompetencia mérési, illetve versenyeredményeink azt mutatják, hogy diákjaink jó alapot kapnak a továbbhaladáshoz, az itt töltött évek alatt pedig bőséges kínálatból válogathatnak a szabadidő értelmes eltöltésére. Munkánk során arra is építünk, hogy falusi iskola lévén szorosabb a kapcsolat diákok, szülők és pedagógusok között, amely kedvez az olyan jelenségeknek, mint a kölcsönös egymásra figyelés, tisztelet, tolerancia. Külön figyelmet fordítunk hagyományaink, jól bevált szokásaink ápolására, ugyanakkor követjük a változásokat, nyitottak vagyunk újító kezdeményezésekre. Hisszük, hogy az innovativitás éppúgy sajátja kell, hogy legyen egy oktatási intézménynek, mint a hagyománytisztelet. Arra törekszünk, hogy tanulóinkat olyan emberekké neveljük, akik nem csupán tudásuk alkalmazására képesek, hanem abban is felelősen tudnak dönteni, hogy milyen célokra használják fel ismereteiket, képességeiket.

1. Az iskola nevelési programja 1.1.

Alapelvek, értékek, célok, feladatok, sikerkritériumok

Alapelveink Az iskola mint a személyiség-formálás egyik legjelentősebb színtere, elsősorban azért felelős, hogy a gyermek személyisége a maga teljességében, (értelem, érzelem, erkölcs, fizikum) a kívánt mértékben, harmonikusan fejlődjön. Ennek érdekében különös hangsúlyt kapnak a következő alapelvek: 1) A kompetencia alapú oktatás alapelvei:  gyermekközpontúság  gyakorlat-központúság és alkalmazható tudás  a tudás- és képességfejlesztés helyes aránya 3

 képesség- és személyiség-fejlesztés  új típusú – koordináló, segítő – tanári attitűd  tevékenység-központú tanítási-tanulási gyakorlat  differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség  fokozatosság és folyamatosság  módszertani sokszínűség és változatosság  valóságos tanulási környezet  kutató, összefüggéseket kereső szemlélet megőrzése, fejlesztése  tartalmi integráció  multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés  óvoda-iskola átmenet támogatása 2) Az egyéni bánásmód elve:  nyitottság  tananyag-központúság helyett tanuló-központúság  partnerség  kritériumorientált fejlesztés 3) Továbbá:  Az oktatás és nevelés folyamatában biztosítjuk a testi, értelmi, esztétikai nevelés helyes arányát.  A tanulás, a munka, a sport, a nemzeti és helyi kulturális értékek iránti igényre és ezek tiszteletére nevelünk.  A kötelességek betartására, a személyiségi jogok tiszteletben tartására és a másság elfogadására nevelünk.  Sokszínű tevékenységrendszer biztosításával a szabadidő kulturált eltöltésére késztetjük a tanulókat.  Fontosnak tartjuk, hogy környezetünket a rend, a tisztaság, az értékek megóvása jellemezze. Értékrendszerünk 1) Az általános értékek vonatkozásában:  a munka megbecsülése, tisztelete  az emberi, gyermeki jogok tisztelete, elismerése  a kötelességek betartása  demokratizmus  diszkriminációmentesség 2) Az egyén önmagához való viszonya vonatkozásában:  önfejlesztés, önnevelés igénye  önismeret, önbizalom, önkontroll  önállóság és felelősségtudat  felelősségteljes kreativitás 3) Az emberi kapcsolatok területén:  a kölcsönös bizalom és felelősségtudat  a másság tisztelete és elfogadása  a közösséggel való együttműködés, tolerancia  közösség iránti elkötelezettség  felelősségvállalás  kulturáltság a viselkedésben, a durvaság elutasítása, udvariasság, segítőkészség 4

4) A kultúra és az egyén kapcsolatában:  igény, törekvés és nyitottság a kultúrával kapcsolatban  kulturális értékek teremtése és tiszteletben tartása  hagyománytisztelet, hagyományőrzés, hagyományteremtés a nemzetiségi oktatásban is 5) A természethez való viszonyban:  a természet védelme, tisztelete, szeretete  a környezetünkkel való harmonikus viszony Céljaink 1) A tanítás-tanulás folyamatában:  a tudásalapú társadalomban a személyes önmegvalósításhoz, az aktív állampolgári részvételhez, a társadalmi kohézióhoz és a foglalkoztathatósághoz szükséges kulcskompetenciák fejlődése  a kulcskompetenciák fejlődése a sikeres továbbtanuláshoz szükséges szintre  a művészetoktatás követelményeire történő felkészítéssel az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kialakulása, megszilárdulása  az információs társadalom technológiái magabiztos és kritikus használatának elsajátítása  a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók képesség-kibontakoztató felkészítésével a tanuló tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradásának csökkenése, továbbá a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakozása, tanulási, továbbtanulási esélyének növekedése  a személyiségek különbözőségének érvényesülése  a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, illetve sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének megvalósulása  az általános műveltséget megalapozó, korszerű, továbbfejleszthető ismeretek átadása, az ilyen ismeretek iránti igény kialakulása  a hatékony tanuláshoz szükséges belső motiváció megőrzése, ill. kialakulása  a tanulás folyamatán keresztül a gyermekek értelmi, fizikai, érzelmi, esztétikai képességeinek harmonikus fejlődése  célravezető tanulási módszerek megismertetése, elsajátíttatása, gyakorlása  az önművelődés igényének kialakulása, fejlődése 2) A nevelés terén:  erkölcsi értékek megismerése, belsővé válása  helyes magatartási és viselkedési normák kialakulása  az egyén önmagához és másokhoz fűződő harmonikus kapcsolatának kialakulása  humánus konfliktus kezelés módjainak kialakulása  a környezetben való eligazodáshoz, a beilleszkedéshez szükséges ismeretek, képességek megszerzése  a munka megbecsülése, szellemi és tárgyi értékteremtés  a veszélyeztetett, a kisebbséghez tartozó, a bármilyen szempontból hátrányos helyzetű tanulók felkarolása, segítése, a szolidaritás érzésének kialakulása  a személyiség, a jellem harmonikus fejlődése  nemzeti és helyi hagyományok teremtése, a meglévők ápolása, a német nemzetiségi szokások ápolása 3) A szabadidő és életmód terén:  színes, sokoldalúan fejlesztő, szórakozást is nyújtó iskolai életben való aktív részvétel  kulturált életmód, szokások, magatartás kialakítása 5

   

a tanulási és szabadidős tevékenység összehangolása, a helyes arány kialakítása sokszínű kulturális élmények nyújtása testi, lelki egészség megőrzése természetvédelemben való aktív részvétel

Feladataink Az iskola feladatait az Alapító okirattal és a Szervezeti és Működési Szabályzattal összhangban a következőkben állapítjuk meg:                              

A kompetenciamérések eredményeinek felhasználása, javító tevékenységek megszervezése, a bevezetett kompetencia területekhez kapcsolódóan Kulcskompetenciák kialakítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, az életen át tartó tanulás lehetőségének megalapozása Az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulók együttnevelését, oktatását meghatározó célok és sikerkritériumok megfogalmazása (HH; HHH; SNI tanulókkal való foglalkozás megszervezése) Újszerű tanulásszervezési eljárások, módszerek bevezetése A korszerű infokommunikációs technológia (IKT) eszközeinek alkalmazása a tanórákon Szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása Az iskolarendszerben meglévő szelektív hatások mérséklése, az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség biztosítása Szociális kompetencia fejlesztése: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodó képesség A tanulók minél hatékonyabb bevonása a közös tevékenységekbe, közösségi munkába, ennek értékelése (kooperatív technikák) Önálló intézményi innovációk megvalósítása Az anyanyelv helyes használata szóban és írásban, a kommunikációs képességek fejlesztése. A korszerű általános műveltség továbbépíthető alapjainak magas szintű elsajátíttatása sokoldalú személyiségformálás: a magatartás, a jellem és az érzelmek harmóniájának megteremtése A kerettanterv új ismeretköreinek bevezetése a tantárgyi modulok integrálásával történik A csoportbontások fenntartása, előnyeinek maximális kihasználása A tehetséges tanulók felkarolása (tehetséggondozás) A lassabban haladók felkarolása (korrekció, korrepetálás) Szakkörök, klubok szervezése a közös érdeklődésű tanulók számára A mindennapos testedzés biztosítása, a gyógytestnevelés gyakorlatainak alkalmazása testnevelési óra keretében, az úszásoktatás megszervezése A német nemzetiségi nyelvoktatás biztosítása Angol nyelv oktatása 1–8. évfolyamon Az idegen nyelv választhatóságának biztosítása 1. osztálytól Az informatikai képzés feltételeinek megteremtése A sajátos nevelési igényű tanulók oktatása 1-8. osztályig A diákönkormányzat hatékony működtetése A továbbtanulásra való felkészítés biztosítása, a beiskolázás maximális támogatása A tanulók napközis és tanulószobai ellátása A község hagyományainak megismerése, ápolása A néptánc órarend szerinti oktatása 1-8. osztályban Természeti környezetünk megismerése, ápolása 6

Sikerkritériumok 1) A tanítás-tanulás folyamatában  A kompetencia mérések eredményeinek javulása  A nyolcadik évfolyamot végzett tanulók teljes körű középiskolai beiskolázása  A sajátos nevelési igényű tanulók 8. évfolyamra juttatása  A sajátos nevelési igényű 8. évfolyamot végzett tanulók beiskolázásának biztosítása  Mulasztás miatt évfolyamismétlésre kötelezett tanulók számának csökkenése  A tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt második vagy további alkalommal ugyanazt az évfolyamot járó tanulók számának alacsony szintje  Az évfolyamismétlés nélkül továbbhaladó HHH helyzetű tanulók aránya eléri a 95 %-ot.  A kulcskompetenciákat fejlesztő tevékenységi formák közül minden HHH tanuló legalább egy foglalkozásnak állandó résztvevője 2) A nevelés terén  A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók fokozatos integrálásával az előítéletes magatartás csökkenése, a másság elfogadása  A konfliktuskezelés humánus módjának elsajátítása, ezzel együtt a durvaság, a megalázás elkerülése. Minél kevesebb tanulót kelljen fegyelmező intézkedésben részesítenünk hibás konfliktuskezelése miatt 3) A szabadidő és életmód terén  Ne csökkenjen azon tanulók száma, akik az intézmény által nyújtott szabadidős tevékenységeket veszik igénybe (sport, szakkörök, könyvtár, tehetséggondozás)  A testi, lelki egészségnevelési programok (pl. deviancia-prevenciós csoportfoglalkozások) továbbra is szolgálják a szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzését  Az iskola környezetvédelmi programjának megvalósulása  Az iskola egészségnevelési programjának megvalósulása  A jelenlegi tartalmas és sok tanulót vonzó sportélet megtartása. A sportkör szakosztályainak megtartása, megfelelő körülmények esetén bővítése  A pedagógiai programban és az éves munkatervben megjelenő sokoldalú, színes tevékenységek folyamatos biztosítása

7

1.2.

Pedagógiai tevékenység

1.2.1.

Nevelési-oktatási tevékenységünk sajátos vonásai

A kompetencia-alapú oktatás iskolánkban 1) A kompetencia-alapú oktatás célja, hogy a gyermekek a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek. Nem lemondva az ismeretek elsajátításáról, az „ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés”, illetve a „képességfejlesztésbe ágyazott ismeretátadás” megvalósítására kell törekedni. a) A kompetencia-alapú oktatás előnyei:  Segíti a különböző fejlettségi szinten lévő gyermekek közötti különbségek csökkentését, a hátrányokkal rendelkezők felzárkózását.  Az új módszerek, technikák alkalmazásával (kooperatív, projekt stb.) a tanulók olyan képességei is fejlődnek, mint a kommunikációs képesség, vitakészség, együttműködés, a másság elfogadása. b) A kompetencia területei, kulcskompetenciák:  Matematikai kompetencia  Szövegértés, anyanyelvi kommunikáció  Idegen nyelvi kommunikáció  Természettudományos és technikai kompetencia  Digitális kompetencia  Szociális, és állampolgári kompetencia  Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia  Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség  Hatékony, önálló tanulás c) A kompetencia-alapú oktatás során is fontos szempont (mint mindenfajta tanításnál), hogy a gyermeket tanítsuk, ne a tantárgyat. d) Az általunk alkalmazott szervezési módok/munkaformák:  Frontális munka  Csoportmunka  Tanulópárban folyó munka  Részben egyénre szabott munka  Teljesen egyénre szabott munka  Rétegmunka e) Oktatási módszerek  Elbeszélés, előadás, magyarázat  Megbeszélés, vita  Szemléltetés, bemutatás  Tanulói referátum  Projekt módszer  Kooperatív tanulás  Házi feladat  Játék f) A kompetenciamérések tapasztalataiból kiindulva a tanulói különbözőségek idejében történő felismerésével, a szervezeti keretek biztosította lehetőségek függvényében, egyénre szabott haladási ütem biztosítása

8

g) A tanítási órákon differenciált tevékenységi formák szervezése, a rendelkezésre álló éves órakeret racionális felhasználásával csoportbontásos oktatás, korszerű taneszközök, hatékony, változatos tanítási módszerek alkalmazása, a tanulás tanítása, sikeres új pedagógiai eljárások, módszerek kipróbálása, „honosítása”, elterjesztése, a tanulói tevékenykedtetés előtérbe helyezése. h) A kompetencia alapú oktatás bevezetésével tartalmi fejlesztések megvalósítása (az iskola helyi tantervében, a tanmenetekben és az éves munkatervekben részletesen szabályozott módon; lásd: 1.1. pont!) 2) IKT eszközök használata, digitális készségek fejlesztése, azaz a digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális készségek fejlesztése 3) A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók esélyegyenlőségének javítása, a gyerekek integrálását elősegítő programok intézményi alkalmazása, az elsajátítottak intézményi adaptációjának megvalósítása, a szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása 4) Az intézmények közötti horizontális tanulás elősegítése érdekében, az iskolánk sajátosságainak megfelelő, a tervezett fejlesztésekhez illeszkedő, már kifejlesztett, kipróbált és jól bevált pedagógiai módszerek, eljárások megismerése, adaptációja, "jó gyakorlatok” átvétele, alkalmazása és terjesztése 5) Az intézmények közötti szakmai együttműködések, referencia intézményekkel való együttműködések kialakítása, a pedagógusok horizontális együttműködési, tanulási lehetőségeinek megteremtése, igénybe vétele 6) Az intézmény saját innovációinak megvalósítása, amely a helyi igényekhez igazodva, az egyéni fejlesztéseket, a nevelés-oktatás eredményességének fokozását, az esélyegyenlőség kiteljesítésére hatékony és sikeres, az egyéni fejlődést támogató oktatási utak, programok, nevelési eljárások, tanulásszervezési módok kidolgozását, azok gyakorlati megvalósítását szolgálja 7) Átfogó intézményfejlesztés megvalósítása, a fejlesztések eredményeinek az intézmény mindennapi gyakorlatába való beillesztését, a pedagógiai szemléletváltást segítő tevékenységek megvalósítása, ezen belül az intézmény pedagógiai dokumentumainak módosítása, oly módon, hogy az iskola pedagógiai innovációjának fenntarthatóságát biztosítsa 8) Az iskola pedagógiai programjának és informatikai stratégiai tervének összehangolása az IKT alapú kompetenciafejlesztés céljaival 9) Életszerű tanulási környezet kialakítása 10) A tanulási stratégiák alkalmazásában a sokszínűségre törekvés tevékenység-rendszerének biztosítása 11) Német nemzetiségi nyelvoktatás 1. osztálytól kezdve 12) Idegen nyelvek közti választás lehetősége 13) Mindennapos testedzés biztosítása (1–8. évfolyamon órarendbe beépítve) 14) Csoportbontások a magyar-, matematika-, idegen nyelv- és technikaórákon (szükség szerint) 15) Néptánc oktatása 1-8. évfolyamon 16) Korrekciós órák beépítése az idegen nyelv tanulása alól felmentett tanulók számára 17) Sajátos nevelési igényű (enyhe értelmi fogyatékos) tanulók integrált oktatása 18) Sajátos nevelési igényű (középsúlyos fogyatékos) tanuló integrált oktatása, egyéni elbírálás alapján 1.2.2.

Fejlesztési területek – nevelési célok

(Normál dőlt betűvel idézve: Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosítása a 7/2014. (I. 17.) Korm. rendelet szerinti kiegészítései) Erkölcsi nevelés 9

Hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát, ugyanakkor legyenek képesek azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalásuk révén – akár passzívan, akár tevőleges cselekvések során – az embertelen eszmék és gyakorlat szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki. Az egészséges nemzeti öntudat fogalmi elemeinek megismertetésével a közösségfejlesztés céljait is szolgáljuk, de kellő hangsúllyal mutatunk rá a tolerancia fontosságára, a velünk élő nemzetiségek, vallási-nyelvi etnikumok nemzet- és államalkotó szerepére, melynek különös jelentősége van történelem, magyar irodalom, erkölcstan tantárgy terén. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat – az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén – Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése. A XX. századi totális diktatúrák jellemzőinek feldolgozása, az általuk elkövetett bűntettek tárgyilagos megismertetése a tanulók életkori sajátosságaiból fakadóan különös jelentőségű az alapvető emberi jogi (alkotmányjogi) ismeretek közvetítésével együtt. Ennek keretén belül az Alaptörvény Nemzeti hitvallás és Alapvetés részegységeinek ismertetésével igyekszünk a tanulókat érthető és általuk is értelmezhető ismeretanyaghoz juttatni, mely a felelős, nemzetéért megalkuvás nélkül tenni akaró és tudó, pozitív demokráciaképpel rendelkező állampolgárrá nevelés kulcsfontosságú területe. Testi és lelki egészségre nevelés Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség – a test egészsége és jóléte – elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és -megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására. A tanulókat ösztönözni kell arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására.

10

Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás a tanulók saját testképének megismerésében és a testtudat kialakításában. Mindennek sikere nagyban függ a komplex intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől. Fenntarthatóság, környezettudatosság A természettudományi oktatás és nevelés terén a tanulók empirikus tapasztalataira épülő és életkori sajátosságaikhoz, igényeikhez adekvát módon kapcsolódó ismeretátadás a természettudományos és műszaki életpályákra való szocializáció sikerességének záloga. Olyan magatartás határozza meg a tanulók viszonyát az ember életteréül szolgáló környezethez, annak fenntartható megóvásához és fejlesztéséhez, melynek tudásbázisa nem kizárólagosan a rendszerszerűség, az alapelvek és kulcsfogalmak merev struktúrájára épül, hanem elsősorban a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt természettudományos és műszaki műveltség mindennapi életben és a munka világában való hatékony alkalmazhatóságához. Gazdasági és pénzügyi nevelés A fenntarthatóság gazdasági-üzleti világban értelmezhető vonatkozásai olyan fejlődési folyamatot feltételeznek, mely az önfenntartó mechanizmusok, a megújuló erőforrások révén nem csak a természettudományi műveltségterülethez, hanem a testi-lelki egészség céljaihoz is kapcsolódnak az iskolai nevelés-oktatás területén. Esélyegyenlőségre nevelés Az esélyegyenlőtlenség, a szegregáció elleni küzdelem, a megkülönböztetés hátrányainak bemutatása és az ellenük való küzdelem az iskolában társadalmi fontosságú. Ennek etikai alapú megközelítése valamennyi tanórai és – a nevelési célzatú foglalkozások között kitüntetett helyen szereplő osztályfőnöki órák mellett – a tanórán kívüli foglalkozásban is elengedhetetlen. A nemzetiségek, a nyelvi-vallási etnikumok iránti megértő, befogadó attitűd, a kultúrtörténeti relevanciájuk, államalkotó jelentőségük bemutatása egyaránt lényeges az ismeretközlésben és a nevelés-oktatás egészén keresztül. Az ismeretek, alapfogalmak és a rendszerközpontú szemlélet mellett kell megfelelő teret engedni az ezeket nélkülözni nem képes kompetencialapú fejlesztésnek.

11

1.2.3. Komplementer Tudás Program (KTP) Intézményünkben mindig is fontosnak tartottuk, hogy tanulóinknak olyan tudást adjunk, amely nemcsak az iskolában, hanem későbbi életpályájukon is hasznukra válhat. Ezt a célt szolgálja az is, hogy a szabadon tervezhető órakeretben egy új tantárgyat indítottunk, Komplementer Tudás Program (KTP) néven. Mint a név is utal rá, a program egyfajta kiegészítője a többi tárgynak; azokat a képességeket hivatott fejleszteni, melyekre más órákon – a megnövekedett tananyagmennyiség miatt – kevesebb idő jut, viszont szükségesek ahhoz, hogy diákjaink a tanult ismereteket hatékonyabban tudják alkalmazni a legkülönfélébb élethelyzetekben. A KTP egy probléma alapú tanulási program, amely azon túl, hogy mozgósítja a meglévő ismereteket, új ismeretek önálló megszerzésére is felkészít, továbbá segíti az összefüggések megértését, fejleszti a szövegértést, a matematikai és a természettudományos, illetve a problémamegoldó kompetenciát, nem utolsó sorban pedig a társakkal való együttműködésre ösztönöz. Eszközigénye minimális, otthoni tanulást nem igényel. A tanulók házi feladatként – évente néhány alkalommal – legfeljebb kutató-, gyűjtőmunkát végeznek, vagy kiselőadásra készülnek. A KTP változatos tevékenységrendszeréből adódóan a produktumok értékelésének is több módja lehetséges, a szöveges formától a számszerű visszajelzésig. Azonban az értékelés valamennyi változatánál a támogató, fejlesztő szemléletnek kell érvényesülnie. A KTP felső tagozaton indul, heti egy órában, az angol nyelvet tanuló osztályokban. Mivel nem szaktárgyról van szó, a foglalkozásokat bármilyen tanári szakos diplomával rendelkező pedagógus vezetheti. (A KTP programtervét a Pedagógiai Program melléklete tartalmazza.)

1.3.

Személyiség és közösségfejlesztés

Személyiségfejlesztés  



Alapelvünk: a pedagógus mindig úgy végezze oktató-nevelő munkáját, hogy tevékenysége fejlesztően hasson a diákok személyiségére. Nagy szerepet tulajdonítunk a személyes példamutatásnak. Az osztályfőnöki órákon hangsúlyos szerepet kap: - a szociális és életvitel kompetencia fejlesztése, - a tanulók önismeretének fejlesztése, - annak kialakítása, hogy az osztályban betöltött szerepüket, társaikhoz való viszonyukat helyesen tudják megítélni, - a felelősségteljes döntéshozó képesség kialakítása (ha szükséges, tudjanak nemet mondani), - az értékközvetítés, - a kulturált magatartási szokások kialakítása, - személyes minta, Tevékenységi formák: - beszélgetés, - szituációs játék, - előadások, - viták.

12

Közösségfejlesztés 







Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink jól érezzék magukat azokban a kisebb-nagyobb iskolai közösségekben, ahová tartoznak. Ennek érdekében ki kell alakítani bennük azt a képességet, hogy - elfogadják és betartsák az adott közösség írott és íratlan szabályait, - össze tudják hangolni egyéni érdekeiket a közösség érdekeivel, - az adott közösségnek ne hátráltatói; de fejlesztői legyenek, - aktív részesei és ne csak passzív szemlélői legyenek a közösség életének. A közösségfejlesztés keretei: - osztályközösségek, - napközis csoportok, - diákönkormányzat, - klubok, - sportkörök. Alkalmi közösségek: - táborozás résztvevői, - kulturális rendezvények résztvevői, A közösségfejlesztés formái: - a célok és feladatok közös megfogalmazása, - aktív részvétel a közösség életében, - közös programok, - tanítási órák, - klubfoglalkozások, - sportprogramok, - kirándulások, - közös munkavégzés, - teadélután, - kulturális rendezvények (pl. színház. bábszínház, hangverseny).

1.4.

Egészségnevelési program

(Normál dőlt betűvel idézve: Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosítása a 7/2014. (I. 17.) Korm. rendelet szerinti kiegészítései) Az egészségnevelés folyamat, amely képessé teszi az embereket, az egészségüket meghatározó tényezők felügyeletére, ezáltal egészségük javítására. Magában foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. 1) Az egészségnevelési munka céljai: a) Diákjaink rendelkezzenek az egészséges életmód kialakításához szükséges, életkoruknak megfelelő reális ismeretekkel, attitűdökkel. b) Ismerjék önmagukat, értékeiket. c) Ismerjék a rendszeres fizikai aktivitás egészségmegőrzésben játszott szerepét. d) Tudjanak helyes döntéseket hozni, feszültségoldó, konfliktuskezelő módszereket alkalmazni. e) Megszerzett ismeretek, tapasztalatok birtokában tekintsék az egészséget értéknek, amit vigyázni, óvni kell. f) Váljanak boldog, boldogságra képes felnőttekké.

13

g) Szerezzenek kellő motivációt és az egészséggel kapcsolatos alkalmazható tudást, hogy időben felismerjék a betegségeket előidéző tényezőket és váljanak alkalmassá az egészséges életvitel kialakítására. h) Ismerjék az egészségtudatos léthez tartozó egyénileg kialakított mozgásprogram fittség megőrzése szempontjából való fontosságát. i) Legyenek tisztában a stressz- és feszültségoldó gyakorlatok szerepével a testi-lelki kiegyensúlyozottság elérésében. 2) Az egészségfejlesztés fő feladatai: a) Egészségfejlesztő környezet megteremtése b) Egészségfejlesztő közösségi tevékenység c) Egyéni képességek fejlesztése d) Szemléletváltoztatás e) A környezet folyamatos fejlesztése annak érdekében, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen f) Fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre nevelés g) A stressz- és feszültségoldás metódusainak kialakítása h) Drog-prevenció A részletes iskolai egészségnevelési programunk a pedagógiai program elválaszthatatlan mellékletét képezi, melyben kidolgozottak azok a tevékenységformák melyek a célok, feladatok megvalósítását szolgálják. 3) Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül (osztályfőnöki és biológia órákon) valósul meg. A foglalkozásokat a védőnő és az iskolaorvos tartja. a) Osztályok: 1-8. osztály b) Célkitűzés: Az elsősegély-nyújtási ismeretek alapfokú elsajátítása. A gyerekek számára magától természetessé kell tenni a vészhelyzetbe került emberek megsegítését, és a számukra nyújtott elsősegély fontosságát, mert ebben az életkorban a szabályok és tapasztalatok nagy része egy életre rögzül. c) Tematika:  Alsó tagozat (2 x 1 óra/félév) - Hogyan hívjunk mentőt? - Sérülések, segítségnyújtás - Sebek – sebkezelés, kötözés - Vészhelyzetek – otthon és iskolában  Felső tagozat (2 x 2 óra/félév) - Emberi test és működése - Az eszmélet és a vérzés vizsgálata, értékelése - Sebek, vérzések – és ellátása - Eszméletlenség, átjárható légút biztosítása, stabil oldalfekvés - Helyes viselkedés baleseti szituációkban, mentő hívása - Szituációs gyakorlatok

14

1.5.

A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg (a pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza):                     

A tanítási órákra való felkészülés A tanulók dolgozatainak javítása A tanulók munkájának rendszeres értékelése A megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése Kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése A tanulmányi versenyek lebonyolítása Tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok Felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken Iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése Osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása Szülői értekezletek, fogadóórák megtartása Részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken Részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken A tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor Tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése Iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel Részvétel a munkaközösségi értekezleteken Tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés Iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés Szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása Osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre      

     

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Sajátos nevelési igény (SNI) vagy beilleszkedési, tanulási és magatartási problémák (BTM) gyanúja esetén vizsgálatot kezdeményez az illetékes szervnél. Látogatja osztálya óráit. Családlátogatást tart. 15

1.6.

Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

1.6.1.

Tehetséggondozás





  

 

Az iskolai foglalkozások és tanórák keretében a tehetséges tanulók számára lehetőség biztosítása a magasabb szintű ismeretszerzésre, tevékenységre (kiselőadás, nehezebb feladatok, tananyagon túli ismeretek) A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben célirányo s tanulás-szervezési eljárások alkalmazása: - differenciált tanulásszervezés, - kooperatív technikák, - projektmódszer, - tevékenységközpontú pedagógiák. Bizonyos területeken tehetséges SNI tanulók célirányos fejlesztése A kiemelkedően tehetséges tanulók fejlesztésének tanórán kívüli foglalkozások keretében való biztosítása A tanulók érdeklődési körüknek megfelelően részvétele - tantárgyi versenyeken (iskolai és levelezős), - klubokban, - sportkörökben, - szakkörökön. Ingyenes és bárki számára hozzáférhető programok Részvétel a Tehetségpont-hálózat pályázatain, rendezvényein

1.6.2. 



 



A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának első lépése a kudarc megelőzése. A megelőzéshez az első-negyedik évfolyamon a Kt. 27.§ (5) bekezdésében, valamint (6) bekezdésében meghatározott időkeret terhére lehetővé tesszük, hogy a tanulási kudarcnak kitett tanuló legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozáson vehessen részt. Ezen felül akár a szülők, akár a nevelők kezdeményezésére a tanulási kudarcnak kitett tanulót az Egységes Pedagógiai Szakszolgálathoz küldjük vizsgálatra. A szakszolgálathoz irányítás előtt az osztályfőnök írásbeli véleményt készít a tanulóról, amelyet a szülőkkel ismertet, akik azt aláírásukkal is ellátják. A tanulót a szülők viszik a vizsgálatra. (Szükség esetén az iskola támogatja a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók szakvizsgálatra vitelét.) A vizsgálat feltárja a tanulási kudarc okát, illetve megoldást javasol annak kezelésére. A szakvélemény segíti a nevelőket abban, hogy a szülőkkel együtt megszüntessék a kudarc okát, illetve elkészítsék a személyre szabott felzárkóztatási programot. Amennyiben a tanulási kudarc oka beszédhiba, lehetőség van heti rendszerességgel kijáró logopédus segítségének igénybevételére. Azon tanulók részére, akik a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot, a tanév kezdetétől heti két alkalommal biztosítjuk az egyéni foglalkozást a Kt. 27.§ (5) bekezdésében, valamint (6) bekezdésében meghatározott időkeret terhére. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának további módjai: - Korrepetálás, amelyen a tanulásban lassabban haladók, valamint a hiányzás miatt lemaradók is részt vehetnek - Napközis foglalkozás, ahol egyéni segítséget kaphatnak a napközis nevelőtől az arra rászorulók 16

1.6.3.

  

Rehabilitációs órák a tanulásban akadályoztatott tanulók részére Tanórával egy időben, de külön pedagógus közreműködésével megtartott egyéni órák Kooperatív tanulásszervezés és differenciált rétegmunka alkalmazása a tanórákon Mentor-tanár program Részképességek felmérése első osztályban (önálló innováció) Kéttanáros modell alkalmazása A beilleszkedési nehézségekkel, magatartásproblémákkal küzdő tanulókkal való foglalkozás

Megkülönböztetett figyelemmel foglalkoznak velük a nevelők a tanítási órákon. A fejlesztő pedagógustól egyéni segítséget kapnak. Az osztályfőnökök szoros kapcsolatot tartanak fenn a tanulók szüleivel és az osztályban tanító nevelőkkel.

1.6.4.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

A gyermek- és ifjúságvédelem az intézményi nevelőtestület valamennyi tagjának, de különösen az osztályfőnöknek a feladata. Az intézményben a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzé tesszük a gyermekvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények címét, illetve telefonszámát. (pl. Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Drog-ambulancia, ifjúsági lelki segély telefonok, Gyermekek átmeneti otthona, védőnői tanácsadó, stb.). Az intézmény gyermekvédelmi tevékenysége 3 fő területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására és a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetésére. 1) Megelőzés. Gyermekvédelmi és egyben pedagógiai tevékenységet jelent: megelőzni, elhárítani vagy enyhíteni azokat a gyermekekre ható káros hatásokat, amelyek a gyermek egészséges személyiségfejlődését megzavarják, vagy meggátolják. Feladataink:  Tanulóink megvédése a negatív hatásoktól, sorozatos kudarcoktól az egyéni megrázkódtatásoktól, a káros szenvedélyek kialakulásától  Az egészségnevelés részeként kábítószer ellenes program kidolgozásának segítése és teljesítésének figyelemmel kísérése  A dohányzás, az alkoholfogyasztás és a kábítószer fogyasztás következményeiről osztályfőnöki órák keretében, ill. külső előadók bevonásával tájékoztatjuk tanulóinkat  A higiénés és szexuális felvilágosító munkába az osztályfőnökök mellett bevonjuk a védőnőt és az iskolaorvost is  Az egészséges életmód és táplálkozás megismertetése és népszerűsítése érdekében „egészségnevelési hónapot” tartunk 2) Feltárás. Halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók felderítése, nyilvántartása, az okok feltárása. Feladataink:  A veszélyeztető okok feltárása  Rendszeres kapcsolat a családokkal, szülőkkel és a gyermekekkel  Családlátogatás, a veszélyeztetett gyermek családi környezetének megismerése  Az osztályfőnökök összehangolt munkája  Belső információ áramoltatás 3) Megszüntetés. Segítségnyújtás a rászorulóknak. Feladataink:  Kapcsolatfelvétel és folyamatos kapcsolattartás a segítő intézményekkel és szervezetekkel: - szakemberhez irányítás (pszichológus, orvos, védőnő, stb.), 17

tájékoztatás, tanácsadás, (tanulóknak, szülőknek), gyermek bántalmazásának vélelme esetén vagy elhanyagolása esetén Gyermekjóléti Szolgálat értesítése, - anyagi veszélyeztetettség esetén rendszeres gyermekvédelmi támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás vagy természetbeni támogatás kezdeményezése a település szerint illetékes polgármesteri hivatalnál. Községi szinten a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal az igazgató napi kapcsolatot tart fenn. Az osztályfőnökök az iskola igazgatójának jelzik, ha valamilyen diák esetében segítséget kell kérni. Az osztályfőnök írásban értesíti a szülőt, ha a tanuló hiányzása a 150 órát meghaladja, és fennáll a veszélye, hogy eléri a 250 órát. Ha a tanuló igazolatlanul mulaszt, első ízben az osztályfőnök írásban figyelmezteti a szülőt. Újabb igazolatlan mulasztás esetén a 20/2012 EMMI rendelet 51. § szerint járunk el. -





1.6.5.    

  

A szociális hátrányok enyhítése

A település méretéből adódóan nincs szükség a szociális hátrányokkal élők felderítését szolgáló külön programra, mert személy szerint ismerünk minden rászoruló családot . A tantestület minden tagja, kiemelten az osztályfőnökök szoros kapcsolatot tartanak a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, a szociális hátránnyal küzdők érdekében. Az osztályfőnökök javaslata alapján terjesztjük fel az önkormányzathoz a tanévkezdési segélyre javasolt családokat. A nevelőtestület döntése alapján a rászoruló tanulók költségtérítés nélkül vagy annak mérséklésével vehetnek részt táborozásban, külföldi csereüdültetésben, versenyeken, színház- és hangverseny látogatásokon, osztálykirándulásokon. Forrás: Diákönkormányzat, alapítványok, nemzetiségi önkormányzatok Védőnő közreműködésével biztosítunk az iskolában tisztálkodási lehetőséget az arra igényt tartó tanulónak. Könyvtárból kölcsönözhető eszközök: szótár, atlasz, nyelvkönyv, kötelező olvasmányok. Eszközök beszerzéséhez a nemzetiségi önkormányzatok is támogatást nyújtanak.

1.7.

Diákönkormányzat

A tanulói érdekérvényesítés és közösségfejlesztés fontos színtere a diákönkormányzat. Működéséről a Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezik. Tevékenységüket az éves munkaterv tartalmazza.

18

1.8.

Szülők, tanulók és pedagógusok együttműködésének formái

A pedagógiai munka hatékonyságát nagyban befolyásolja a munkában résztvevők együttműködése. Ezért sokrétű kapcsolatrendszert építünk ki a szülőkkel és a diákokkal. Az együttműködés keretei és feladatai 



 







Szülői értekezlet: az osztállyal, vagy csoporttal szemben támasztott követelmények és feladatok ismertetése, a felmerülő problémák megbeszélése, tájékoztatás a soron következő feladatokról, programokról. Évente legalább 4 alkalommal; Fogadóóra: a szaktanárral történt előzetes egyeztetés szerinti időpontban. Tájékoztatás a tanuló tanulmányi helyzetéről, magatartásáról és szorgalmáról; tájékozódás a család életében bekövetkezett változásokról; a felmerülő problémák megbeszélése, közös stratégia kialakítása a probléma megoldására; Nyílt nap: közvetlen módon nyújt betekintést a szülők részére az iskolai munkába. A szülő tájékozódhat gyermeke osztályon belüli helyzetéről, magatartásáról, aktivitásáról; Családlátogatás: az első osztályos nevelő, valamint az új osztályfőnök tájékozódik a tanuló családi helyzetéről; tájékoztatja a szülőket a tanuló iskolai feladatairól és jogairól a nyolcadik osztályos osztályfőnök megbeszéli a szülőkkel a tanuló pályaválasztását, az esetlegesen felmerülő problémákat, s ha szükséges tanácsot ad. A szükség esetén megejtett családlátogatás feladata az aktualitásokról való tájékoztatás, illetve probléma vagy feladat megbeszélése. Rendezvények: a rendezvények jellegétől függően a közös ünneplést vagy szórakozást szolgálják, miközben a kötetlen beszélgetések alkalmat adnak a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére; Kirándulások, túrák: a közös élmények közelebb hozzák egymáshoz a résztvevőket és alkalmat adnak az egyén sokoldalú megismerésére. Kirándulásokra osztályonként évente 2 nap áll rendelkezésre; A szülők közreműködése az új tanulásszervezési eljárások, úgymint a témahét és a projekt során.

Együttműködő szervezetek:  

Szülői munkaközösség Diákönkormányzat

1.9.

Az iskola kapcsolatai

Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel, szervezetekkel: -

a fenntartóval, szülői munkaközösséggel, az óvodával, a helyi sportegyesülettel, a községben működő civil szervezetekkel, a falusi turizmus vezetőivel, a Vöröskereszt helyi szervezetével, az intézményt támogató "Tanuljunk verseket" alapítvány, a "Hosszúhetényi Kulturális alapítvány", a "Hosszúhetényért" alapítvány és a "Hosszúhetényi Ifjúsági Zenekarért" alapítvány, a Hosszúhetény fejlődéséért alapítvány kuratóriumával, 19

-

a Teleházzal, a Nemes János ÁMK-val a Hosszúhetényi Baráti Körrel, a megye alapfokú művészeti iskoláival a környező települések általános és középiskoláival, a Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálattal, az egészségügyi dolgozókkal (orvosokkal, védőnőkkel), a helyi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, a területileg illetékes egyházakkal, a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, a Német Nemzetiségi Önkormányzattal, külföldi testvér településekkel.

A külső kapcsolattartásért az intézmény igazgatója és az alapfokú művészeti iskola intézményegységvezetője felel.

1.10. Tanórán kívüli tevékenységek Az iskolánk az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat kínálja: 1) Alapfokú művészetoktatás 2) Napközis foglalkozások 3) Szakkörök, (táncoktatás keretén belül német táncok tanulása és előadása) 4) Előkészítő 5) Tehetséggondozás 6) Énekkar (lehetőség van német dalok tanulására) 7) Diáksportkör (DSK) 8) Tanfolyam (pl. tánciskola) 9) Korrepetálás 10) A rászoruló tanulók mentorálása 11) Tanulmányi és sportversenyek 12) Kulturális rendezvények (színház, bábszínház, hangverseny stb.) 13) Könyvtár 14) Osztályközösségek programjai, 15) Diákönkormányzat programjai 16) Német nemzetiségi oktatáshoz kapcsolódó programok 1) Az alapfokú művészetoktatás keretén belül előképzős, hangszeres és képzőművészeti foglalkozásokat választhatnak a gyerekek. A beiratkozás a szülő írásos jelentkezésével és az intézményvezető írásbeli határozatával történik. A részletek a nevelési program és a helyi tanterv az alapfokú művészetoktatásra vonatkozó pontjaiban találhatók. 2) A napközis foglalkozás a tanórára való felkészülés, a pihenés, a játék, a szabadidő eltöltésének színtere.  A napközis ellátást a szülő /gondviselő kérheti.  A napközibe felvett tanuló csak különösen indokolt esetben zárható ki a napközi otthonból. A kizárásról a nevelőtestület dönt.  A napközis ellátásban részesülő tanuló a tantestület javaslatára és a szülők hozzájárulásával mentesíthető a tanulási időn való részvétel alól. A napközis foglalkozás ingyenes. 20

3) Szakköröket a tanuló érdeklődésétől függően az iskolai tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembevételével lehet indítani.  A szakkörbe való jelentkezéshez szülői hozzájárulás szükséges, melyet a szülő a számára küldött tájékoztató aláírásával tehet meg. A jelentkezés egész tanévre szól. A szakkörbe történő felvételről a szakkörvezető dönt.  A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában.  A szakkör vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni.  A szakkörök térítésmentesek. 4) A hetedik osztály második félévétől magyar nyelv és irodalomból, valamint matematikából előkészítő foglalkozásokon vehetnek részt a tanulók.  Az előkészítő célja a felvételire való felkészítés illetve a hiányosságok pótlása. Ennek megfelelően képességek szerint két csoportot kell szervezni. A foglalkozások két féléven keresztül, (7. osztály 2. félév, 8. osztály 1. félév) tantárgyanként és csoportonként heti egy-egy órában. hetente egy vagy kéthetente két órában folynak. A foglalkozásokon való részvétel önkéntes és ingyenes. A jelentkezés egy félévre szól, és szülői hozzájárulás szükséges hozzá. Igazolatlan hiányzások esetén a szülőt írásban értesítjük.  Az előkészítő vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról naplót kell vezetni. 5) A tanulmányi versenyeken eredményesen szereplő, egy-egy tantárgy iránt kiemelkedő képességeket vagy érdeklődést tanúsító tanulók számára tehetséggondozás néven külön foglalkozás biztosítható.  E különóra a szaktanárok által kiválasztott tanulók számára ingyenes.  A tehetséggondozást végző nevelőt az igazgató bízza meg, és ő dönt a foglalkozásokra fordítható óraszámról is. Erről naplót kell vezetni. 6) Az énekkar a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben működik.  Az énekkarba való belépés önkéntes, a kórusvezető javaslatára történik.  Az énekkarból való kilépést a szülő írásban, a kilépés indoklásával a kórusvezetőtől kérheti.  Az énekkar ingyenes. 7) Rendszeres testedzésre a DSK szakosztályai (labdarúgás, kézilabda) biztosítják a lehetőséget, térítésmentesen. 8) Tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének és a tanfolyamvezető vállalkozásának megfelelően indít (pl. tánciskola). Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamon való részvételért félévenként/negyedévenként/havonként előre térítési díj fizetendő. 9) A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás.  Az 1–4. évfolyam korrepetálása órarendbe illesztett időpontban az osztályfőnök javaslatára kötelező jelleggel történik. 5–8. évfolyamon a korrepetálás, differenciált foglalkoztatás egyes tanulókra vagy az egész osztályra kötelező jelleggel tantárgyanként legfeljebb heti 1 órában történhet. A korrepetálások heti óraszáma ugyanazon osztályban heti 3 óránál többre nem emelhető.  A korrepetálás ingyenes. 10) Mentor program. Immár több éve hatékonyan működik iskolánkban a mentor-tanári program, amely elsősorban a 7-8. osztályban tanuló HH és HHH tanulók felkarolására irányul. A mentortanár iskolai órakereten kívül, egyéni és kiscsoportos foglalkozásokon foglakozik a segítségre szoruló gyerekekkel. A helyi problémákat figyelembe véve a legfontosabb mentori feladatok:  A HH és HHH tanulók felkarolása, kudarcaik csökkentése 21

  

Tanórák utáni felzárkóztatás annak érdekében, hogy a tanulók pótolják a lemaradásaikat A tanulási kedv ösztönzése, önbizalom-erősítés, önismeret-fejlesztés Fokozott figyelem azokra a tanulókra, akiknél a tanulási problémák magatartási zavarral társulnak  A tanulók továbbtanulásának elősegítése, pályaorientációs foglakozások tartása, pályaválasztási szakkör vezetése  A tanórák utáni szabadidős programok koordinálása  Jó és állandó kapcsolat kialakítása az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal, szülőkkel, és az egyéb segítő szakemberekkel (pszichológus, logopédus, védőnő, szociális gondozó stb.) 11) Tanulmányi és sportversenyek  A tanulmányi és a sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges.  Tanulók az iskola, a körzet, a más település és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A versenyeket az éves munkatervben kell rögzíteni, az igazgatóval és a munkaközösség-vezetőkkel folytatott egyeztetés szerint. 12) Kulturális rendezvények. Kiállítás-, múzeum, hangverseny és színházlátogatások szervezése, műveltségi vetélkedők, növendékhangversenyek és tárlatok, valamint iskolai bemutatkozó műsor rendezése. 13) Az intézmény könyvtára nyitvatartási idejében, valamint könyvtári tanórákon áll a tanulók rendelkezésére, térítésmentesen. 14) Osztályközösségek programjai  A gyerekközösségek fejlődésében, a társas kapcsolatok alakulásában fontos helyet kapnak az osztályközösségek rendszeresen szervezett rendezvényei: kirándulások, klubdélutánok, versenyeken való részvétel, iskolai rendezvényeken való szereplés.  A szülők, osztályfőnökök, osztályközösségek nagy gondot fordítanak tantermük esztétikus képének kialakítására. 15) A diákönkormányzat programjai:  Hasznosanyag-gyűjtés  Farsangi bál  Fordított nap (a 8. évfolyam segítségével)  Mikulás napi ajándékozás  Egészségnevelési hónap  Nyári táborozások 16) A német nemzetiségi oktatáshoz kapcsolódó programok:  A német nemzetiségi nyelvet tanulók rendszeres színházlátogatása: Deutsche Bühne Szekszárd,  Márton napi német népszokások feldolgozása az óvodával közösen  Német karácsonyi, húsvéti népszokások Intézményünk a térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatásokat a mindenkori hatályos jogszabályok szerint biztosítja.

1.11. Az iskola hagyományrendszere Az iskola hagyományainak ápolása, fejlesztése, bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az intézményi közösség minden tagjának kötelessége.

22

A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat – ideértve a német nemzetiségi hagyományok ápolását is – továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Közös ünnepélyek, rendezvények, az intézmény külső kapcsolataival:    

Szeptember utolsó szombatján: szüreti felvonulás és mulatság Október 23.: községi szintű megemlékezés a köztársaság napjáról Március 15.: községi szintű ünnepély az 1848-as forradalomról és szabadságharcról Június: - Hosszúhetényi Baráti Találkozó, - Püspökszentlászlói búcsú.

A fenti programok szervezésében és lebonyolításában az iskola dolgozói és tanulói felkérés alapján vesznek részt. Az iskola saját ünnepei, rendezvényei:    









Szeptember 1. Tanévnyitó ünnepély (felelős: 6. évfolyam) Október 1. Zene Világnapja – tanár-diák hangverseny (felelős: zeneiskolai tanárok) Október 6. Megemlékezés az aradi vértanúkról (felelős: iskolarádió) December - Mikulás, 1–8. évfolyamos tanulók ajándékozása (felelős: diákönkormányzat) - Osztály szintű karácsonyi ünnepség (felelős: osztályfőnökök) - Karácsonyi játszóház (felelős: diákönkormányzat) - Karácsonyi hangverseny (felelős: zeneiskolai tanárok) Február - Farsangi bál (felelős: diákönkormányzat) - Koszorúcska (felelős: Nemes János Művelődési Központ) Április-május - Fordított nap (felelős: diákönkormányzat, 8. évfolyamos diákok, osztályfőnökök) - Húsvéti játszóház (felelős: diákönkormányzat) - Iskolanyitogató (felelős: alsós munkaközösség) - Iskolai bemutató (felelős: munkatervben meghatározott személyek) - Anyák napi hangverseny (felelős: zeneiskolai tanárok) Június - Nemzeti Összetartozás Napja (felelős: iskolarádió) - Tanévzáró hangverseny (felelős: zeneiskolai tanárok) - Tanévzáró ünnepély, ballagás (felelős: 5. és 7. évfolyam) Egyéb megemlékezések - Megemlékezés Nemes János születésnapjáról (1893. június 4.) osztályszinten (felelős: osztályfőnökök vagy iskolarádió - Nemes János sírjának halottak napi megkoszorúzása (felelős: 6. évfolyam) - "Tanuljunk verseket" alapítvány versmondó versenye, melyet kétévente rendezünk meg (felelős: magyart tanító nevelők) Az intézmény vállalja a fentieken túl aktuális eseményekhez, évfordulókhoz kapcsolódó események lebonyolítását.

23

1.12. A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszere Alapelveink  





A kompetencia alapú oktatás és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációs programjának összekapcsolására törekszünk. Az iskolai program – építve több hazai és nemzetközi iskolafejlesztő program legjobb tapasztalataira – egy olyan nyitott iskolamodellt vázol fel, amely alapvetően fontosnak tartja a gyermek szükségleteire, viselkedésére, tulajdonságaira való reagálást, illetve érdekeltté, motiválttá akarja tenni őt saját nevelődési, tanulási folyamataiban. Az egyén fejlesztésén keresztül, azzal kölcsönhatásban, fejleszti a befogadó közösséget, s a közösen végzett tevékenységek, együttes élmények, az egész személyiség érzelmi, morális fejlődését segítik. A program a mások iránti nyitottságot és elfogadást, a szorgalmat kiemelt értéknek tekinti. Az egész személyiséget fejlesztve tanít. Meghatározó benne a gyermekközpontúság, a pedagógus és a gyermek kapcsolata. A gyermekeken keresztül az iskolába járó gyerekek családjaira is hat. Tudatos pedagógiai munkával arra törekszünk, hogy nevelési- és oktatásszervezési keretünket mihamarabb az alábbi kívánalmak jellemezzék: - Minden tanköteles korú gyermek integrált keretek között nevelődjön. - Biztosítjuk minden gyermek számára a lehetőséget képességei kibontakoztatásához. - Az előzetes, otthonról hozott tudást, kultúrát minden gyermek értékként képviselheti. - Tudatosan figyeljük és fejlesztjük a gyermekek csoport-szociális készségeit. - A szülő, a család, (mint partner), résztvevője az iskolai folyamatoknak, erős a család- iskolagyerek közötti kommunikáció. - Együttműködő, elfogadó, előítéletek nélküli környezetben dolgozunk. - Megvalósul az oktatásban, nevelésben érintett intézmények szervezett, tudatos együttműködése. - Az iskolai hatékonyság visszajelzésére tanulókövetést végzünk. - Pedagógusaink állandóan gazdagítják az ebben felhasználható pedagógiai, módszertani repertoárjukat.

Céljaink, feladataink 1) Helyi, speciális céljaink A különböző háttérrel és a különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező tanulók fogadása, együttnevelése terén:     

Az osztályokban lévő hátrányos helyzetű tanulók arányának megfeleltetése a jogszabályban előírtaknak Képességek, készségek mérése az 1. osztályban és a többi évfolyamon a munkatervben leírtak szerint Az egyéni képességek fejlesztése, a részképesség hiányának feltárása, ezek módszeres kezelése (mérések, egyéni és csoportos terápia, fejlesztő órák, korrepetálások) Az egyéni különbségekre alapozott oktatás, nevelés Az integrációt segítő módszerek, programok, fejlesztések megvalósításához szükséges feltételek megteremtése: - megfelelően felszerelt terem, - demonstrációs taneszközök, - készség-és képességfejlesztő eszközök, játékok, 24

      

- korszerű, tanítást- tanulás segítő számítógépes programok, - képesség-kibontakoztató könyvek. A továbbtanuláshoz szükséges alapkompetenciák megszerezése A tanulók motiváltságának növelése Tevékenységközpontú, művészeti jellegű foglalkozások megvalósítása Sikerélményhez juttatása mind több hátrányos helyzetű tanulónak A kulturális hátrányuk enyhítésére színház-, bábszínház- és hangverseny-látogatások szervezése Kreativitást fejlesztő programokat szervezése Könyvtárhasználati órák

2) Céljaink a multikulturális tartalmak területén  

Fő célunk a másság elfogadtatása, megismertetése, tisztelete, tudatos vállalásának erősítése. Kölcsönös, tudatos figyelem kialakítása más kultúrák (pl. romakultúra) irányába. Ennek érdekében osztályfőnöki órák, napközis szabadidő keretében tartunk ilyen jellegű foglalkozásokat.

1.13. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A vizsgaszabályzat hatálya 



 

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozik, azaz: - osztályozó vizsgákra, - különbözeti vizsgákra, - javítóvizsgákra. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: - aki osztályozó vizsgára jelentkezik, - akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, - akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

Az osztályozó vizsga 



A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha - egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, - magántanuló volt, Az osztályozó vizsga tantárgyai: 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

magyar

+

+

+

+

+

+

+

+

matematika

+

+

+

+

+

+

+

+

25

környezet-ismeret, ter+ mészet-ismeret

+

+

+

történelem

+

+

+

+

+

+

fizika

+

+

kémia

+

+

biológia

+

+

földrajz

+

+

+

+

idegen nyelv

+

+

+

+

+

+

1.14. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Az iskola beiskolázási területéről az alapító okiratban meghatározott létszámhatárig a jelentkező tanulók felvehetők.

1.15. A német nemzetiségi oktatás nevelési programja Bevezető Iskolánkban az 1998/99-es tanévben került bevezetésre a német nemzetiségi nyelv oktatása. Szülők kérésére, az óvodai német foglalkozásokra építve vált szükségessé iskolánk ez irányú bővítése. Annál is inkább, mivel jelenleg a családok nem tudják biztosítani a német nyelvű környezetet, otthon egyre kevésbé beszélik a nyelvet, az iskola felvállalja ezt a feladatot. Olyan ismereteket továbbít, amelyek elősegítik a német nyelv elsajátítását, alkalmazását. A német nemzetiségi nyelvet választók heti 6 órában tanulják a nyelvet. „Népismeret” tantárgy keretében, a német órák témaköreihez csatlakozva ismerkednek meg a német kisebbség életével, múltjával, hagyományaival. Személyi, tárgyi feltételek A német nemzetiségi nyelvoktatáshoz a személyi és tárgy feltételek nagyrészt biztosítottak. Célok, feladatok      

Különös hangsúly fektetése a szóbeli közlésre, a beszédértésre A tanulók érdeklődésének felkeltése az idegen nyelv iránt, a német kisebbség kultúrájának megismerése Hagyományápolás Meglévő német partnerkapcsolatok ápolása, új kapcsolatok kiépítése Továbbtanulásra való felkészítés Csoportbontás feltételeinek megteremtése

1.16. Társadalmi integrációt elősegítő program 26

Az ép és fogyatékos tanulók együttnevelésének elve mindenki által elfogadott humánus, szép gondolat. Ennek eredményes megvalósításához azonban sokféle feltételnek kell megfelelniük, illetve sokféle feltételt kell megteremtenünk. Jelenlegi helyzet Iskolánkban jelenleg a teljes integráció működik. A tanulók tagjai lehetnek iskolánk kézilabda-, futballcsapatának. Az iskolai rendezvényeken, szabadidős foglalkozásokon, pl. tánciskola, farsang, akadályverseny, a többi tanulóval együtt szerepelnek. Részt vállalnak az iskolai szintű környezetvédelemből (papírgyűjtés, madárvédelem, gesztenyegyűjtés). Jelen vannak az egészségvédelemmel foglalkozó előadásokon. Aktív tagjai a diákönkormányzatnak, ahol az érdekérvényesítést gyakorolhatják. A délutáni felsős napközis foglalkozásokon, ép társaikkal együtt készülnek a tanórákra. Nagy számban és szívesen tartózkodnak a könyvtárban, ahonnan egyre több könyvet kölcsönöznek vagy lapozgatják a folyóiratokat, ismeretterjesztő köteteket. Beszédfogyatékos tanulóinkat utazó logopédus segítségével fejlesztjük. Az integráció jövője A hosszabb távú integrációra való átállás feltételei (személyi, tárgyi) részben adottak intézményünkben. Tantestületünk nyitott az újításra és a felmerülő integrációs szükségletek kielégítésére. Munkánkat utazó gyógypedagógus és pszichológus segíti. Folyamatban van főállású gyógypedagógus alkalmazása. Ezeken túl mindenképpen szükség van szakmai szemléletváltásra, s olyan irányú továbbképzésekre, melyek az integráció sikerességét segítik elő. Az integráltan oktató pedagógusok vallják, hogy csak differenciált tananyagelosztással, differenciált tanóravezetéssel és kooperatív tanulási módszerek alkalmazásával lehet ebben az oktatásszervezésben eredményesen működni. Ez az oktatásszervezési mód a gyógypedagógiai szaksegítség tananyagfüggő, folyamatosan változtatható rugalmas órarend szerinti alkalmazását igényli. A tudatos integráció érdekében úgy kell alakítani a feltételeket, hogy azok alkalmasak legyenek az egyéni különbségek, sérülések kezelésére, az optimális egyéni segítés nyújtására. A fogyatékos kisiskolások fejlődését gyógypedagógus, egyéb szakember kísérje, és hátrányainak kompenzálása érdekében egyéni fejlesztést biztosítson számukra. Az integrált oktatás tervezése, a tartalom és követelményrendszer meghatározása kulcsfontosságú kérdés. A helyi tanterv összeállításakor figyelembe kell venni az Oktatási Minisztérium által kiadott, a fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelveit. A sérült, integráltan oktatható kisiskolások, egészséges társaikkal való együttnevelése optimálisan hat mind az ép, mind a sérült gyermek fejlődésére. Az együttnevelés irányzata azt képviseli, hogy a fogyatékos gyermeknek nem védett környezetben kell felkészülnie az életre, hanem a valóságos élethelyzetben, tehát a nem fogyatékos gyermekek között. Az ebből adódó nehézségeket a nem gyógypedagógus végzettségű pedagógusoknak a gyógypedagógussal közösen, együtt egymást segítve kell leküzdeni, megoldaniuk. Az integráltan tanított gyerekek tanítása és értékelése 1) Tanítás A sikeres integráció megvalósulásához elemi szükség van az általános iskolák szakmai, módszertani, szemléletbeli megújulására. A hagyományos pedagógiai gyakorlat szerint működő iskolai rendszer nem tudja hatékonyan ellátni a különböző fejlettségi szinten lévő gyerekek differenciált oktatását (nevelését). 27

Az integráció valójában csak akkor valósulhat meg, ha a gyereket nem pusztán befogadják, hanem a környezete is alkalmazkodik a gyermek speciális igényeihez. Az egyéni, rugalmas szervezés a sikeres integráció alapja. Ez teszi lehetővé, hogy az enyhe fokban értelmi fogyatékos (tanulásban akadályozott) gyermekek integrált nevelése eredményes legyen. A gyakorlat azt igazolja, hogy az együttnevelés akkor eredményes, ha a sajátos nevelési igényű tanulók aránya az osztályban maximum 10–15 %, és a tanítók, tanárok munkáját gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus (esetleg logopédus) segíti. 2) A pedagógusok tanítási feladatai  Szemléletbeli megújulás, szakmai továbbképzéseken való részvétel  Kibontakoztató jellegű, nem pedig tudásátadó tanítás, amely az osztály minden tagjának fejlődését biztosítja  Az órai munka speciális megszervezése  A tananyag oktatásának differenciált (a gyerekek sajátos képességeihez igazított) kidolgozása  Az integrált tanulók személyre szabott értékelése 3) Célok az értékelés során  Az értékelés során figyelembe vesszük a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét  Az értékelés ne minősítsen, hanem fejlődési állapotról számoljon be! (Azt vizsgáljuk, hogy a tanuló az előző szintjéhez, önmagához mérten mennyit fejlődött, mennyire aknázta ki a saját lehetőségeit, vagyis a saját, egyéni, előző fejlettségi szintjéhez viszonyítva hogyan, honnan-hová fejlődött.)  Az értékelési rendszer legyen diagnosztizáló, folyamatfeltáró és rugalmas!  Az értékelést a pozitívumokra való támaszkodás, az elért sikerek, eredmények megerősítése jellemezze!  Elvárásainkat igazítsuk a tanulók egyéni lehetőségeihez! (A teljesíthető tevékenység biztosítja az örömteli, kudarc nélküli tanulás lehetőségét.)  A hibák elfogadása legyen része a tanulási folyamatnak! (Ez a biztonság érzését nyújtja, és mentesíti a gyerekeket a szorongástól.)  Az értékelési rendszer alapja az egyéni fejlesztési terv legyen! (Az aktuális fejlesztési tervben feltüntetett tartalmak és elérendő követelmények alapján történhet a sajátos nevelési igényű tanulók reális értékelése. A fejlesztendő területek kijelölése, a tanulásnak az egyéni tanulói igényekhez való igazítása és a visszajelzések segítenek az átfogó összefüggések megállapításában, amely a visszacsatolás és mérés során a későbbi fejlesztések alapja lesz.)  Az értékelésében a gyereket korrekcióban részesítő fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus vagy tanár is vegyen részt!  A tanulók is vegyenek részt a saját munkájuk értékelésében! (Cél a helyes önértékelés kialakítása, fejlesztése.)

28

1.17. Az alapfokú művészetoktatás nevelési programja Törvényi háttér: Nevelési programunk a következő törvényi rendelkezések alapján készült:    

a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. EMMI rendelet, 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet az alapfokú művészeti oktatás követelményeiről és tantervi programjának bevezetéséről, kiadásáról, 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet: 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet módosításáról

Bevezető „Minden gyermek művész. A gond csak az, hogyan maradjon meg művésznek felnőtt korában is.” Pablo Picasso Mint tudjuk, a művészeti tárgyak óraszáma minimálisra csökkent az általános iskolai képzésben. Ugyanakkor tapasztaljuk a gyermekekben rejlő mérhetetlen alkotókedvet, kreatív játékra való igényt, melyet erősen korlátoz az elsősorban megtanulandó ismeretekre épülő tantervi rendszer. A helyi iskola tanulóinak korábban csak külső intézményekben nyílt komolyabb lehetőségük képességeik kibontakoztatására valamely művészeti ág területén. Kezdetben ezen úgy segítettünk, hogy például a hangszeres képzéshez, ill. az ifjúsági zenekar működéséhez helyet biztosítottunk az épületben. Ám így is maradtak olyan tanszakok, melyeken csak Komlón vagy Pécsett folytathatták tanulmányaikat a gyerekek. Éppen ezért döntöttünk az alapfokú művészeti képzés bevezetése mellett előbb zenei, majd képzőművészeti tagozaton. A személyi és tárgyi feltételek nagyrészt adottak voltak, érdeklődőkből sem volt hiány, így a 2004/2005. tanévtől megalapítottuk művészeti iskolánkat. Ezzel tovább bővült intézményünk tevékenységi köre, újabb területen vagyunk képesek a helybeli ifjúság kulturális igényeit kielégíteni. Munkánk eredményét a hangversenyeken, kiállításokon, pályázatokon és versenyeken való színvonalas szereplések tükrözik, ami jó a településnek, a szülőknek, az intézménynek, de elsősorban az itt tanuló gyermekeknek.

Helyzetkép 1) Adatok  Az iskola működésének törvényi feltétele: az Alapító Okirat  Az intézmény neve: Hosszúhetényi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola  Az intézmény székhelye: Hosszúhetény, Verseny utca 9.  Az intézmény OM azonosítója: 027275  Az intézmény típusa: Többcélú intézmény  Az intézmény szakfeladatai: 29



 

- 852031 Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban - 852032 Alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti, bábművészeti ágban Művészeti ágak: - Zeneművészet - Képző- és iparművészet Tanszakok, lásd: Alapító Okirat További szakfeladatok, lásd: Alapító Okirat

2) Személyi feltételek Az oktató munkához szükséges pedagógus létszám a rendelkezésre áll. A szakos ellátottság teljes. 3) Tárgyi-dologi feltételek Mivel a művészeti oktatás nem önálló épületben történik, ezért az épület fenntartási és működtetési költségei az általános iskolával közösen jelentkeznek. Rendelkezünk 3 db zongorával, és 3 pianínóval, illetve rendelkezünk egy hordozható „Roland” elektromos zongorával és egy Yamaha elektromos zongorával. Fúvós hangszereink: trombita, tenorkürt, fuvola, szaxofon. Vonós hangszereink: hegedűk. A saját hangszerrel nem rendelkező növendékek lehetőséghez mérten kölcsönhangszert kapnak az intézménytől. A csoportos oktatásra is alkalmas három tanterem, melyekben, ötvonalas tábla, magnetofon, CD lejátszó és kottatár is rendelkezésünkre áll. A minimálisan szükséges tárgyi feltételekkel rendelkezünk. A képzőművészeti oktatás az egyik emeleti tanteremben történik. Rendelkezünk a csoportok létszámának megfelelő munkaasztallal, székkel, rajztáblákkal. A tanterem jól megvilágított, ugyanakkor vetítéshez, mesterséges megvilágításhoz kellően elsötétíthető. Biztosított a szemléltetéshez, prezentációkhoz szükséges technikai háttér (számítógép, projektor) is. A szakmai munkához szükséges festőállvány, modellek (síklapú, ill. forgástestek, csontváz, drapériák), szobrászállvány, mintázó eszközök, agyagtároló láda beszerzése folyamatban. Szükség volna egy, a grafikai tevékenységekre, illetve mintázásra alkalmas „műhely” kialakítása, ennek hiányában csak egyszerűbb munkákra nyílik lehetőség. Az alapfokú művészeti iskolák kötelező (minimális) eszközeit és felszerelését a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet tartalmazza.

Alapelvek 



 

A nevelés két tényezője: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttünk aktív kölcsönhatás van. Alkotó pedagógiai klíma megvalósítására törekszünk, melynek jellemzői egyfelől az igényesség, másrészt a növendékek jogainak tiszteletben tartása. A tanszakokon belül specifikus művészeti ismereteket nyújtunk, hozzájárulunk a harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív személyiség kialakításához. Ugyanakkor – a lehetőségekhez mérten – teret engedünk az integratív gondolkodás fejlődését elősegítő tartalmak, tevékenységek és módszerek alkalmazásának. Értékes művek befogadására, értésére és művelésére nevelünk, az érzelmi és esztétikai nevelés eszközeivel a kultúra iránt nyitott magatartást alakítunk ki. Tanulóinkat művészeti tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására, rendszeres hangverseny-, és kiállítás-látogatásra, a rádió és televízió értékes művészeti műsorainak meghallgatására, valamint a művészeti élet eseményei iránti érdeklődésre ösztönözzük. 30

 

Tanulóinkat rendszeres, céltudatos, gazdaságos, koncentrált munkára neveljük, a korszerű módszerek és az innováció különböző formáinak alkalmazásával elősegítjük tudásuk gyarapodását. A tehetségek fejlesztését kiemelten kezeljük, a reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány, illetve pálya kiválasztását.

Képzési célok       

Ismeretátadás, értékközvetítés, személyiségformálás Az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztése, a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzésének és gyakorlásának biztosítása Az életkori sajátosságok figyelembe vétele, a tanulók érdeklődésére, tehetségére épülő képességfejlesztés, ismeretszerzés Az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadása, az értékmegőrzés formáinak kialakítása Az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, fogékonyság – alakítása mellett, a technikai készségek elsajátíttatása, a művészeti szakismeretek átadása A műfaji sajátosságok, ezek megjelenítési módjainak ismertetése, az önkifejezés eszköztárának gazdagítása Az átlagosnál jobb képességű növendékek közép, illetve felsőfokú művészetoktatási intézményben való továbbtanulásának elősegítése

Feladatok 1) Általános feladatok  Az alapelveinknek megfelelő képzési program folyamatos felülvizsgálata és csiszolása a fenti célok elérése érdekében  A pedagógusok önképzésének, alkotómunkájának és továbbképzésének támogatása  A pedagógiai munka körültekintő rövid és hosszú távú tervezése a hatékonyság növelése érdekében, az eredményesség folyamatos ellenőrzése, értékelése  A tanulók képességeiknek megfelelő képzésben való részesítése, különös tekintettel a tehetséggondozásra  A szülők, mint partnerek folyamatos tájékoztatása egyrészt a pedagógiai célokról, folyamatokról, másrészt gyermekük előrehaladásáról; a tapasztalatok, problémák megbeszélése, stratégiák közös kidolgozása  A külső, szakmai és szakmaközi kapcsolatok építése, információ-, ill. tapasztalatcsere, a közös ügy, a pedagógia érdekében  Lehetőségek teremtése, tapasztalataink, eredményeink minél szélesebb körű terjesztésére; publikációs lehetőségek biztosítása  Kiegészítő (nem kötelező) feladat: Az integratív gondolkodás megőrzését, illetve kialakítását és fejlesztését célzó tartalmi és módszertani innováció, illetve ennek támogatása 2) A fenti feladatok végrehajtásához szükséges eszközök, eljárások:  Időközi szakértői vizsgálatok, rendszeres szakmai konzultációk  Rendszeres óralátogatások, felmérések 31

       

Kétszeresen (az egyéni képesség és érdeklődés szerint) differenciált munka; zenei tagozaton „A” és „B” tagozat működtetése Rendszeres szülői értekezletek, fogadó órák, nyilvános bemutatók, vizsgák Előadások szervezése, intézménylátogatások, konzultációk a rokon intézmények tanáraival Növendék-kiállítások és hangversenyek szervezése, pályázatokon való részvétel A pedagógiai koncepció folyamatos felülvizsgálata, korszerű pedagógiai módszerek bevezetése, alkalmazása A megfelelő szakképzettségű és képességű szaktanárok alkalmazása, továbbképzésük biztosítása Folyamatos eszközvásárlás, korszerűsítés Integratív pedagógiai törekvéseink – mint kiegészítő (nem kötelező) feladat – megvalósításának alapdokumentuma a TIM, azaz Tananyag-integráló Modulrendszer (lásd: ped. program mellékleteként!)

3) A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatok két nagy területre bonthatók: 1. Az értelem kiművelésére (kognitív kompetencia) 2. A szakmai képzés alapozására (speciális kompetencia) Ennek megfelelően: 

    







A művészeti tevékenység magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségét. A művészet táplálja a növendékek kialakuló érzésvilágát és egyfajta minőségre való igényességet alakít ki bennük. Művészeti nevelésünk lehetőséget biztosít arra, hogy minden tanuló élje át a siker élményét, és ezzel fejlődjön önismerete és erősödjön önbizalma. Megalapozzuk tanulóink esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét, az értékes alkotások iránti igényét. A napi gyakorlással, a művek megtanulásával, a főbb látványösszefüggések felidézésével fejlődik a memória. A tempó és dinamika betartása, a zeneművek megformálása, illetve a látvány képi reprezentálása a figyelem, a koncentráció állandó munkáját igényli, és ezeket fejleszti. A képzés figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait és épít a tanulók érdeklődésére, tehetségére. Alakítja képességeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad továbbá az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. Az egyéni hangszeres oktatás jellegéből adódóan a tanárnak döntő szerepe van a tanuló személyiségformálásában, melynek kiemelkedő helyet kívánunk adni a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink során. A differenciált csoportmunka a vizuális képzésben egyrészt a növendékek egyéni érdeklődésére, másrészt az egyén képességeire épül, ezzel elősegíti az egyéni látásmód kialakulását, fejlődését. A probléma-centrikus feladatrendszer fejleszti a vizuális és általános összefüggések iránti érzékenységet. Növendékeinket rendszeres, céltudatos, igényes munkára, kitartó, hatékony gyakorlásra neveljük.

32

  

Fejlesztjük a tanulók zeni képességeit, hallásukat, ritmusérzéküket, érzékenységüket a dinamika, a hangszín különbségeire, zenei stílusérzéküket a zenei karakterek iránt. Feladatunk a zenei fantáziájuk kibontakoztatása, teret és lehetőséget adunk kreatív megnyilatkozásokra, fejlesztjük improvizációs képességüket. Célunk olyan érzelmi kapcsolat kialakítására növendékeinkben a muzsikálás és a rajzolás-festés iránt, hogy az mindennapos szükségletükké váljék.

4) A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösség kialakulását nehezíti, hogy tanulóink általában csupán heti két alkalommal dolgoznak együtt a művészeti iskolában. Ugyanakkor előny, hogy a gyerekek többsége az általános iskolánk tanulói, ezért jól ismerik egymást. A közösségépítésre leginkább alkalmas csoportos foglalkozások többnyire a vizuális tagozaton, ill. a zenei tagozat szolfézs, zenekari és kamarazene óráin vannak. E foglalkozásokon igyekszünk tanulóinkkal tudatosítani, hogy a közösségi normák betartása közös érdek. Felsőbb évfolyamokon már jól összeszokott, mondhatni baráti társaságok működnek, ennek megfelelő légkörben, szinte problémamentesen. Az új vagy beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyerekekkel megkülönböztetett figyelemmel bánunk. Az évközi rendezvények során kialakuló alkalmi közösségek formálása speciálisabb pedagógiai feladat. Általában elmondható, hogy sok tanuló nálunk találta meg azt a kört (a család mellett), ahova leginkább szeret tartozni, és már csak ezért is szívesen jár a foglalkozásokra, rendezvényekre táborokba. 5) A tehetség, a képesség kibontakozását segítő tevékenységek A kiemelkedő képességű tanulókkal való foglalkozás speciális képzési feladat. Ez a zenei képzésben a „B”, mint kiemelt tagozat keretében, ezen felül külön foglalkozásokkal, a vizuális képzésben pedig egyénre szabott fejlesztéssel valósul meg. Mindez természetesen a növendékek terhelhetőségének, motiváltságának figyelembevételével. Keressük a lehetőségét közös zenei és képzőművészeti tábor szervezésének, amely a tehetséggondozás egyik legalkalmasabb színtere lehetne. Az önmagukat megmérettetni, szerepelni vágyó növendékeknek igyekszünk több koncert-, pályázati és kiállítási lehetőséget biztosítani.

A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködése Az iskolában igyekszünk maximálisan figyelembe venni a tanulók és a szülők egyéni elvárásait, igényeit, és ezt összehangolni a képzés feladat-, ill. követelményrendszerével. Elmondhatjuk, hogy a szülőkkel – főleg a fiatalabb növendékeink esetében – szinte napi kapcsolatban vagyunk, így munkánkról folyamatosan tájékozódhatnak. Fontosnak tartjuk, hogy az esetleges problémákról személyesen és nyíltan beszéljünk, és közösen találjuk meg a megoldást. A koncertek és kiállítások alkalmával a szülők lemérhetik munkánk eredményességét. Döntő azonban, hogy belássák, az iskolában végzett munka önmagában nem elegendő. Szükséges az otthoni gyakorlás, tanulás, mely a művészeti iskolánkba járó növendékek, és szüleik számára többletterheléssel jár, amit vállalniuk kell.

Általános követelmények 1) Az iskola tanulói számára támasztott követelmények  Törekedjen a képességei szerinti maximális teljesítmény elérésére! 33

  

Feleljen meg a helyi tantervekben megfogalmazott minimális elvárásoknak! Működjön együtt társaival, tanáraival az iskolai munka sikerének érdekében! Köteles az órákon megjelenni, illetve az előre látható hiányzásait tanárával közölni, mulasztásait utólag igazolni. A mulasztott feladatok pótlásáról a tanítványnak a tanárral való megállapodása szerint gondoskodnia kell!  Az órákon való megjelenésen és az órákra való felkészülésen túl köteles az iskola rendezvényein (hangverseny, kiállítás stb.) részt venni, amennyiben tanára kijelölte, megbízta.  Az iskola belső rendjét saját, jól felfogott érdekében őrizze meg! A tanuló által okozott kárért a tanuló vagy szülője anyagi felelősséggel tartozik. 2) Az iskola pedagógusai számára támasztott követelmények  Törekedjen a lehető leghatékonyabb pedagógiai munkára!  A pedagógiai szabadság nem azonos a „bármit lehet tanítani” felfogással. Így egyéni terveit, módszereit összhangba kell hoznia az iskolánkban elfogadott általános pedagógiai alapelvek szerint készült helyi tantervekkel!  A pedagógus ne csupán tanítványait, hanem önmagát is folyamatosan képezze, gyarapítsa a nevelő-oktató munkájához, és/vagy alkotói, művészeti tevékenységéhez szükséges szakmai tudását!  A pedagógiai munka részesei, a gyermekek, a pedagógusok és a szülők kölcsönhatásban állnak egymással. A tanár feladata, hogy e kölcsönhatást pozitív irányban befolyásolja.

Ellenőrzés, értékelés 1) A pedagógusok munkájának ellenőrzési-értékelési rendszere  Ellenőrzésre jogosultak: intézményvezető, intézményegység-vezető, művészetoktatási munkaközösség-vezető, köznevelési szakértő, szaktanácsadó  Az értékelés szempontjai (pedagógus kompetenciák): - Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás - Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók - A tanulás támogatása - A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség - A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység - Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése - Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás - Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért  Az ellenőrzés módja: dokumentum-vizsgálat, óralátogatás, interjú, önértékelés  Az értékelés formái: szóbeli, írásbeli értékelés  A jutalmazás módja: erkölcsi, ill. anyagi elismerés 2) A tanulók munkájának ellenőrzési-értékelési rendszere  Az értékelés általános szempontjai: 34

A tanuló önmagához viszonyított fejlődése A tantervi követelményekhez viszonyított teljesítmény Munkamorál (tanórai aktivitás, fegyelem, társakhoz való viszony, egyéb iskolai rendezvényeken való részvétel, mulasztások stb.) A szorgalom értékelésének szempontjai: -



példás (5) Tanulmányi munkájában a igényes tanuló pontos, rendszeMunkavégzése res, megbízható, kitartó Feladatok megmindent elvégez oldásakor Többletfeladagyakran vállal tot Önállósága, igen jó megbízhatósága A tanórán kí- rendszeresen vüli informáci- felkutatja, felhasználja ókat

jó (4)

változó (3)

hanyag (2)

figyelmes

figyelmetlen

hanyag

rendszertelen, pontatlan

megbízhatatlan

általában rendszeres, megbízható ösztönzésre dolgozik keveset vállal jó

kényszerrel dol- feladatait nem gozik végzi el nagyon keveset nem vállal vállal változó

önállótlan, megbízhatatlan

többnyire felkuritkán kutatja és egyáltalán nem tatja, felhaszhasználja kutatja nálja

3) Az értékelés formái:  Osztályzattal való értékelés a képzőművészeti és a zenei ágon az alapfok első osztályától történik, az évközi munka, kiállítás, pályázat, illetve a vizsgák alapján.  Szöveges értékelés: az előképző osztályaiban valamint a zenekar és kórus csoportoknál. A térítési és tandíj megállapításához szükséges átlagszámításhoz – amennyiben ez szükséges – a szöveges értékelés esetében az alábbi osztályzatokra való átváltást használjuk: kiválóan teljesített (5), jól teljesített (4), megfelelően teljesített (3), felzárkózásra szorul (2)  Érdemjegyekkel való, illetve szóbeli értékelés az egyes feladatok megoldása, témák, feldolgozása után. 4) A jutalmazás módja: szóbeli elismerés, írásbeli tantárgyi dicséret, jutalomkönyv, kotta, cd, oklevél stb. 5) A fegyelmi felelősségre vonás a hanyag munka vagy fegyelmezetlen viselkedés miatt szóban, ill. az ellenőrző füzetben, írásban történik.

A magasabb évfolyamra lépés feltételei 



A helyi tantervekben rögzített minimumkövetelmények teljesítése, melyet az év közbeni munka, ill. a félévi, év végi vizsgák eredményei alapján a munkaközösséggel egyeztetve állapít meg a szaktanár. Rendszeres órára járás. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a tanítási órák egyharmadát meghaladja, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. (Az igazolt és igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos szabályokat lásd: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, Házirend!)

35

Felvételi rend      

Intézményünkben felvételi eljárás nincs. Az iskola minden évben (tavasszal, illetve nyár elején) beiratkozási lehetőséget biztosít az új jelentkezők számára. Akik folytatni kívánják tanulmányaikat intézményünkben, azok számára a bizonyítványok leadása mellett évente szükséges a jogviszony megújítása a megfelelő formanyomtatvány kitöltésével. Felvétel a törvény által meghatározott, illetve a pedagógusok órakeretének megfelelő létszámhatárig történik. Tanulói jogviszony létesítéséről az intézményvezető határoz. Az új növendék felvételéről készült határozatról az érintettek írásbeli értesítést kapnak. Szükség esetén pótbeiratkozás hirdethető.

A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei  

 

 

A kiválasztás elsődleges irányadói az érvényben lévő törvények, rendeletek. A kiválasztás másik fő irányelve az adott tanszak hivatalos tantervi programja, amelyet – az egyes tanszakok tanárainak egyeztetése alapján – tanulónként vagy csoportonként az adottságokhoz igazítva alkalmazunk. A zenei oktatásban a hagyományos kották kiválasztásakor az évenként megjelenő jegyzéket vesszük figyelembe. A hangszerek és a grafikai, festészeti eszközök, anyagok elsődlegesen azon részét igyekszünk biztosítani – lehetőségeinkhez képest – a gyerekek számára, melyek beszerzése, szállítása részükről akadályokba ütközhet, illetve amelyet rendelet is előír. A képzőművészeti szemléltető anyagot javarészt az általunk összeállított – tananyaghoz kapcsolódó –, vetíthető képgyűjtemény képezi, melyet folyamatosan bővítünk. A tantervek végrehajtásához szükséges szakirodalmat, képzőművészeti albumokat lehetőség szerint megvásároljuk, és így könyvtárunkban elérhetővé válnak.

Stratégiai elképzelések A tapasztalatok és a mérési eredmények azt mutatják, hogy a tanulók tudása erősen kontextus-függő, azaz ismereteik erősen kötődnek ahhoz a tantárgyi környezethez, amelyben elsajátították őket, nehezen képesek átvinni és alkalmazni más területeken. Ez pedig elég nagy akadály akkor, ha követni akarjuk az európai trendeket és megfelelni az oktatással szemben támasztott követelményeknek, melyeket társadalmi és munkaerő-piaci igények diktálnak. A gyakran emlegetett tudástranszfer, illetve alkalmazható tudás legfőbb gátja a még mindig erősen ismeretcentrikus tanterv és a tananyag merev tantárgyi tagolása. A szakmaorientált szemlélet az alapfokú művészetoktatásban is jelen van, pedig a központi tanterv alapelvei között olvasható: „A tananyag eszköz a tanulók értelmi, érzelmi és kifejezőképességeinek fejlesztésében. […] Az alapfokú művészeti oktatás-nevelés a teljes emberré válást (az értelmi és érzelmi nevelés közötti összhangot), a közösségformálást, a szociokulturális hátrányok csökkentését, a kulcskompetenciák fejlesztését, a világ komplex befogadását, az önkifejezést és örömet jelentő alkotás lehetőségét, a tehetséggondozást segíti elő.”1 Ennek kívánunk eleget tenni hosszú távú fejlesztési tervünkkel, és

1

3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet módosításáról – Alapelvek, célok

36

ennek érdekében alkottuk meg a TIM (Tananyag-integráló Modulrendszer)2 elnevezésű programot. A TIM létrehozásának célja tehát, hogy feltárja a különböző területek – esetünkben a képzőművészet és zeneművészet - közötti kapcsolatokat, ezáltal a merev tantárgyi határokkal darabokra szabdalt ismeretanyagot tágabb összefüggéseiben is értelmezhetővé, elsajátíthatóvá és alkalmazhatóvá tegyük a tanulók számára. A TIM szemléletéből és tartalmából természetesen következhet, hogy a zeneművészeti ág tevékenység, illetve feladatrendszere kiegészül elemző-komponáló és improvizációs gyakorlatokkal, mely a személyiség komplex fejlődése szempontjából nélkülözhetetlen. Intézményünkben a TIM alkalmazása nem kötelezettség, hanem lehetőség azon pedagógusok számára, akik hozzá kívánnak járulni a rendszerszemlélet, illetve integratív gondolkodás kialakulásához, fejlődéséhez, elősegítve ezzel a tudástranszfer, az alkalmazható tudás kibontakozását. Moduláris jellegénél fogva a TIM rugalmasan építhető be a tantervi programokba, igazodva a rendelkezésre álló időkerethez. Mivel a bevezetése a tanárok részéről önkéntes alapon történik, így a Pedagógiai Programban is csak lehetőségként jelenítjük meg, és csak hosszabb távú eredményes kipróbálás után építjük be tartalmait a helyi tantervbe, tanmenetekbe. Az adott tanévben vállalt feladatokat tanév elején, az éves munkatervben határozza meg a munkaközösség, illetve a programban résztvevő pedagógusok, a megvalósítás eredményeit, tapasztalatait pedig a félévi és tanév végi beszámolóban rögzítik. A sikeres alkalmazás érdekében kapcsolatot ápolunk a Pécsi Martyn Ferenc Alapfokú Művészeti Iskolával, ahol a tartalmi integrációnak, illetve az interpretáció – improvizáció – kompozíció hármas egységére épülő képzésnek már évtizedes hagyományai vannak.

1.17.1. Zeneművészeti ág Az alapfokú zeneoktatás célrendszere és funkciói Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, fogékonyság – alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására, az önálló ismeretszerzés képességére, a hagyományos és az új típusú kultúraközvetítő eszközök alkalmazásával.

2

A TIM teljes egészében a Pedagógiai Program mellékleteként szerepel.

37

A zeneoktatás a különböző zenei műfaj sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. Kiemelten fejleszti a közösséggel való együttműködés képességét, az érzelmi és társas intelligenciát. Intézményünk helyi sajátosságaiból következően művészetoktatásunk nem csupán tehetséggondozás. A növendékek többsége átlagos képességű, de akadnak sajátos nevelési igényű, valamint beilleszkedési, tanulási és magatartási problémákkal küszködő gyermekek is. Alapelv, hogy a feladatok minden testileg és szellemileg ép tanuló számára a maga szintjén kudarcmentesen megoldhatók, az elvárások teljesíthetők legyenek, továbbá a kiemelkedő képességek messze menően érvényesülhessenek. Ugyanakkor az integráltan oktatott gyermekek számára, ha szükséges, speciális feladatokat írunk elő, a követelményeket és az értékelést pedig ehhez igazítjuk.

A zeneoktatás általános fejlesztési követelményei Kiemelt kompetenciák a zeneoktatás területén  

 



Bemeneti kompetencia: Azok az adottságok és képességek, amelyek alkalmassá teszi az oktatásba bekapcsolódó tanulót arra, hogy elsajátítsa a zenetanuláshoz szükséges kompetenciákat Szakmai kompetencia - A zenei képességek és készségek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység) - A zenei olvasás és írás készségének megalapozása és fejlesztése - A hangszeres technikai készség, (nem kötelezően) az improvizációs és a kompozíciós készség fejlesztése Személyes kompetencia Érzelmi intelligencia, művészi kifejező készség, szorgalom, önfegyelem, elhivatottság, kreativitás, ötletgazdagság, az alkotói magatartás, lelkiismeretesség, önbizalom Társas kompetencia - Együttműködés képessége (közös munka, alkalmazkodás, irányíthatóság, tolerancia, kommunikációs készség) azon viselkedési formák tanulása, amely alapján konstruktívan be tud illeszkedni és aktívan részt tud venni a társas zenélésben - Esélyegyenlőség Módszertani kompetencia - Tanulás tanulása, a tanulók rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése - Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség megalapozása - A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése - A főbb zenei műfajok, stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének, az előadóművészet és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése - A kortárs zene befogadására nevelés - A tanulók zenei ízlésének formálása, a tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése - A társművészetek iránti nyitottság kialakítása - Tehetséggondozás - Hátrányos helyzetűekkel való differenciált foglalkozás - A zenei pályát választó tanulók segítése szakirányú továbbtanulásra

38

A tanszakok általános fejlesztési célkitűzései               

Zenei műveltség megalapozása, fejlesztése Zenei képességek fejlesztése: hallás, ritmusérzék, hangszín, memória, fantázia, előadói és manuális készség kialakítása Zenei olvasás és írás megalapozása Technikai készség a hangszeren Rendezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség Zenei műszavak és jelentésük megismertetése Főbb zenei stílusok, zeneirodalom nagy korszakai, népünk zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom egyéniségeinek megismertetése Kortárszene befogadására nevelés Zenehallgatásra nevelés Zenei élet eseményei iránt érdeklődés felkeltése, részvétel a zenei életben Tehetséggondozás, a zenei pályát választók felkészítése a továbbtanulásra Aktív társmuzsikálásra nevelés A népi kultúra iránti érdeklődés elmélyítése A személyiség erkölcsi és szellemi formálása, érzelemvilág gazdagítása Társművészetek felé való nyitottság megalapozása

1) A        

fúvós hangszeren való tanítás általános feladatai: a helyes légzés kialakítása, a kifejező hang elsajátíttatása, a kéz-, test-, fej-, hangszertartás lazaságának tudatosítása, a megismert mozgásmechanizmusok automatikussá tétele, a biztonságos hangszerkezelés kialakítása, a belső hallás fejlesztése, a ritmus alapérzetének biztonságos alkalmazása, rendszerezett zenei ismeretek átadása.

Ismertesse meg a tanulókkal  az adott hangszer történetét,  a hangszer társhangszereit  a hangszer irodalmát,  a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát,  a hangszere megfelelő karbantartásának módját! Tudatosítsa  a helyes légzéstechnikára épülő ideális befúvási mód (ansatz) együttes használatát,  a hangminőség, dinamika és intonáció összefüggéseit,  a hangszer könnyed kezelését, a laza mozgásérzetek kialakítását,  a hangképzés fizikai törvényszerűségeit,  a rendszeres és helyes gyakorlási módszer alapelveit,  a kottahű játék - mint legfontosabb alapelv - pontos betartását! Fejlessze a tanuló zenei képességeit  hallását, hogy törekedjék játékában a tiszta intonációra, javítsa tudatosan hangszere intonációs hibáit, 39

   

hangszeres technikáját, improvizációs tevékenységét (kreativitását), lapról játszási készségét, memóriáját!

Ösztönözze a tanulót  a lapról olvasási készség folyamatos, aktív művelésére,  együtt zenélésre,  minőségi, élő zenei élmények szerzésére! 2) A zongoratanítás szakirányú feladatai Ismertesse meg a tanulókkal  a zongora alapvető sajátosságait, felépítését, működésének elvét (kalapács-mechanika, pedálszerkezet, hangolás), akusztikai sajátosságait,  a hangszer gazdag irodalmának legjelentősebb zeneszerzőit és előadóművészeit,  a hangszer kialakulásának vázlatos történetét! Alakítson ki  a testarányoknak megfelelő elhelyezkedéssel természetes hangszerkezelést,  megfelelő kéztartást,  független játszóapparátust (ujjak, kar), a kezek önállóságával,  rugalmas, laza ízületeket (váll, könyök, csukló, ujjtő),  az adottságok alapján kiegyenlített zongoratechnikát (sima pozícióváltást, a kezek ügyes aláés fölétevését),  differenciált billentést, ujjvégérzetet! Tegye képessé a tanulókat arra, hogy  tudjon a billentyűzet teljes terjedelmében tájékozódni és azon játszani,  tudja a zongorajáték alapelemeit, játékformáit (skála, hármashangzat, futam, kettősfogás, tremolo, trilla, díszítés), a billentésmódokat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) a zenei anyaghoz alkalmazni,  tudja a zongorapedálokat megfelelően használni (prolongációs, bal - tompító, jobb),  a mű mondanivalójának megfelelően tudja kifejező hangon, hangszínben, hangerőben, gazdagon megszólaltatni a hangszert, a zenei karaktereket megvalósítani,  a zongoradarabokat stílus- és kottahűen játszani! Fejlessze a tanuló  muzikalitását a hajlékony, dinamikában árnyalt dallamformálással, a dallam és kíséret viszonyának igényes kimunkálásával, billentéskultúrával,  zenei hallását, a tiszta intonációt, a melodikus, a polifon és funkciós hallást,  metrum- és ritmusérzékét, az egyenletes tempótartását,  kottaolvasási készségét, lapról játékát, memóriáját,  hangszerkezelését, technikáját az ügyesítők, az ujjgyakorlatok, etűdök, skálák alkalmazásával! 3) A hegedűtanítás szakirányú feladatai Ismertesse meg a tanulókkal  a hangszer lehetőségeit, irodalmát, történetét,  a hegedű akusztikai sajátosságait,  a hangszer hangolását, 40

      

a hangszer és a vonó felépítését, részeit, a bal kéz játékára és a vonó kezelésére vonatkozó jelzéseket, a hangképzés főbb fiziológiai törvényszerűségeit, a különböző ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást, a zenei alapkarakterekhez tartozó vonókezelést, a hegedűirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit, a vonós hangszercsalád többi tagját!

Alakítson ki könnyed hangszerkezelést:  megfelelő vonóvezetést, balkéz-technikát,  helyes, test-, hangszer- és kéztartást és tudatosítsa ezeket,  dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező hegedűhangot,  differenciált hangindítást és hanglezárást,  laza, egyenletes ujj- és kartechnikát,  a kezek pontosan összehangolt mozgását! A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen  hangsorokat és hangzatokat különböző vonásnemekkel valamennyi húron és fekvésben,  a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujj- és vonógyakorlatokat! Fordítson figyelmet  a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,  a különböző vonásnemek elsajátítására,  a pizzicato-technikára, a pergő-technikára,  az üveghangok megszólaltatására,  a megfelelő ujjrendek készítésére és a fekvések alkalmazására,  a hangköz és akkordjáték sajátosságaira,  a lapról olvasási készség fejlesztésére,  a tudatos zenei memorizálásra,  a művek zeneileg igényes kidolgozására,  a rendszeres társas muzsikálásra! Tanítsa meg a tanulókat a hangolási és a legalapvetőbb hangszer-karbantartási feladatokra! 4) Kamarazene és zenekari játék fejlesztése  Egymásra figyelés, alkalmazkodás  Hallásfejlesztés, többszólamúság  Tempóvétel, tempótartás  Dinamikai folyamatok kialakítása Célok:  Iskolai rendezvényeken való részvétel  Különböző stílusú, hangvételű darabok megismerése 5) Szolfézs A szolfézstanítás – a hangszertanítással szerves egységben – a zene megszerettetését, megértését, valamint a későbbi öntevékeny muzsikálás és zenehallgatás iránti igény kialakulását kívánja megalapozni. A zeneművek élményt nyújtó megismerésén és megértésén túl a tantárgy sajátosságából adódóan a hangsúly a tanítás folyamatában a zenei ismeretek elsajátíttatására, a képesség– és készségfejlesztésre, a kreativitás és a tudás alkalmazásának kimunkálására kerül.

41

A végső cél a globális zenei látásmód és gondolkozás alapjainak kialakítása, elindítása az alapfokú szolfézstanításban is: „A tanuló, hallja, amit lát és lássa, amit hall!” (Kodály Zoltán) A tantervi program e cél elérését kívánja segíteni azzal, hogy az általános zenei képességek fejlesztését és a zenei alapismeretek elsajátítását pedagógiai folyamattá szervezi. Külön figyelmet fordít arra, hogy e tevékenység gazdagítsa a tanulót a zene megszólaltatásának és befogadásának örömével. A szolfézstanítás célja, feladata a tanulók zenei készségeinek kiművelése, képességeik fejlesztése és ismereteik bővítése az alábbi területeken:  belső hallás  ritmus–metrum  tiszta intonáció  tájékozódás a magassági viszonyokban (relációk, hangközök)  dallamhallás  többszólamúság  harmóniaazonosítás  zenei olvasás – írás  zenei szerkezet (forma)  zenei memória  zenehallgatás (zeneértés)  a kreativitás fejlesztése, – rögtönzés  a megszerzett tudás alkalmazása  a hangszertanulás segítése  a zenei szaknyelv legfontosabb kifejezéseinek megismertetése  a zenei műveltség igényének kialakítása  a társművészetek iránti nyitottság megalapozása  a zenei pályára készülő tanulók felkészítése a továbbtanulásra  a tanulók személyiségének erkölcsi és szellemi formálása; nemzeti identitástudatuk megerősítése, érzelemviláguk kibontakoztatása Rendelkezzék a tanuló  olyan késztetéssel, mely a választott – eddig tanult – muzsikálási formát élete szerves részévé teszi,  a tanulmányai során elsajátított készség–, jártasság–, ismeret–repertoárral, melyek eszközt biztosítanak a zene belső elképzeléséhez, értelmezéséhez, stílusos megszólaltatásához,  olyan zenei áttekintőképességgel, melynek birtokában önállóan meg tudja oldani a képesség– készség szintjének megfelelő zenei feladatokat,  biztos zenei ízléssel és ítélő képességgel és  a zene iránti elkötelezettséggel! 6) Zenetörténet, zeneirodalom Négy kötelező szolfézs osztály után ajánljuk szolfézs tárgy helyett. Nálunk nincs mód 6 évfolyam indítására. Az alacsony létszám miatt iskolánkban kettő csoport működik. A tantárgy fő célkitűzései:  A zenei alapműveltség kialakítása, az értékes zene megszerettetése, tudatos zenehallgatásra való nevelés a zenetörténet jelentősebb műveinek értő és beleérző megismerése által  Énekelt és hallgatott zeneművek segítségével zenei élményanyag, az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság kialakítása

42



 

Az általános iskolában már megszerzett zenetörténeti, történelmi, művészettörténeti, irodalmi ismeretek felhasználásával tantárgyi integráció létrehozása: az összefüggések megláttatása, ismereteik rendszerezése, a gondolkodás plaszticitásának fejlesztése Egy-egy tematika, zenei téma megjelenéseinek, összefüggéseinek végigkövetésével a zenetörténet során a zenei gondolkodás kontinuitásának bemutatása Szociális kompetenciák fejlesztése

Ismeretanyag, készségfejlesztés:  Zeneirodalmi jártasság az egyes zeneművek és előadásuk elemzésével, jellegzetes témák éneklésével, hangszeres megszólaltatásával, zenehallgatással  Zenei műfajok, formák  A szolfézsórán megszerzett ismeretek, készségek felhasználása  A zene és társművészetek közötti kapcsolatok Éves programjaink tartópillérei:     

Október: a Zene Világnapja alkalmából tanárok, és a szorgalmasabb, tehetségesebb tanulók közös koncertje, valamint az első szülői értekezlet December: Miklós napi hangverseny zenekari és zeneiskolai produkciókkal, Karácsonyi koncert szolfézs csoportokkal Március: Családi hangverseny Május: Anyák napi koncert, Június: Vizsgakoncertek

Ezeken kívül havi rendszerességgel alkalmat adunk a gyermekek évközi munkájának bemutatására.

1.17.2. Képző- és iparművészeti ág Bevezető Helyi tantervünk a nemzeti erőforrás miniszter 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelete alapján készült. E rendelet értelmében a 2. mellékleteként szerepeltett Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programját a 2011/2012. tanévtől, felmenő rendszerben alkalmazzuk. Ennek érdekében a helyi igények és lehetőségek, valamint az eddigi (művészet-) oktatási koncepciónk figyelembevételével módosítottuk a képzőművészeti ág helyi tantervét, a módosított változatot pedagógiai programunkba illesztettük. Az alábbiakban ismertetjük a tantervi program leglényegesebb (általános és sajátos) vonásait. Koncepciónk szerint integrált helyi tanterv elkészítésére vállalkoztunk, arra, hogy egy önmagában is koherens rendszert alkossunk, mely később egy nagyobb, valamennyi művészetterületet, vagy akár tudományterületet is magába foglaló képzési rendszer részévé válhat. Első lépésként megfogalmaztuk a koncepcióból levezethető általános cél- és feladatrendszert, ehhez rendeltük hozzá a konkrét megvalósítás tartalmi egységekre és tantárgyi területekre bontott szakaszait, illetve nélkülözhetetlen eszközeit. A tananyag-elrendezésben az egymásra épülés logikája érvényesül, ám az egyes tematikai egységek sorrendje nem feltétlenül kötött, így moduláris jellegűnek is tekinthető. A feldolgozás ütemezésében elsődleges szempont az életkori sajátosságok figyelembevétele, illetve a szakmai-nyelvi alapok mielőbbi elsajátíttatása. Mint a hasonló dokumentumok esetében, itt is fontos leszögezni, hogy a tanterv valóban „csak” tervnek tekinthető és nem „szentírásnak”. Elsődleges az irányadó fejlesztési célok és feladatok megvalósulása, illetve a kimeneti követelmények teljesülése, nem pedig a tananyag minden 43

áron való „letanítása”. Ebből adódóan elfogadható – művészeti tárgyak esetében elkerülhetetlen – a tervtől való kisebb-nagyobb mértékű eltérés; megengedett, sőt támogatandó az új ötletek, alternatív utak keresése mind a növendékek, mind a pedagógus részéről. Itt is az általános pedagógiai alapelv érvényesül, miszerint a tanterv nem célja, hanem eszköze az oktatásnak. Intézményünk helyi sajátosságaiból következően művészetoktatásunk nem csupán tehetséggondozás. A növendékek többsége átlagos képességű, de akadnak sajátos nevelési igényű, valamint beilleszkedési, tanulási és magatartási problémákkal küszködő gyermekek is. Alapelv, hogy a feladatok minden testileg és szellemileg ép tanuló számára a maga szintjén kudarcmentesen megoldhatók, az elvárások teljesíthetők legyenek, továbbá a kiemelkedő képességek messze menően érvényesülhessenek. Ugyanakkor az integráltan oktatott gyermekek számára, ha szükséges, speciális feladatokat írunk elő, a követelményeket és az értékelést pedig ehhez igazítjuk. A differenciálás elve a fentiekből következően a munkák eltérő szintű kivitelezésében, illetve a közös problémából kiinduló, de elágazó megoldásokban nyilvánul meg. Esetenként szükség van felzárkóztatásra vagy a gyorsabban haladó tanulók számára kiegészítő feladatok biztosítására.

A képző- és iparművészeti ág sajátosságai 

       

Tevékenységközpontúság – a tanulók a vizuális tananyagtartalmakat, feladatokat gyakorlati, tapasztalati módon, különböző tevékenységek által, komplex témákba ágyazottan dolgozzák fel, amelyben a cselekvésből származó tapasztalat adja a tanulás alapját. Feladattudatosság – egy témával, témakörrel való hosszabb idejű elmélyült foglalkozás, mely elősegíti a tanulók türelmének, kitartásának fejlődését. Alkotói magatartás, amelyben fontos szerepet kap a nyitottság, az egyéni látásmód, a lényegkiemelés, a problémaérzékenység és problémamegoldás képessége. Komplexitás, amely átjárhatóságot biztosít a képző- és iparművészeti, a népművészeti és médiaművészeti területek között, illetve az egyéb művészeti ágak között. Folyamatszerűség az egyes feladatok végig vitelében és a szervesen kapcsolódó, egymásra épülő feladatsorokban, projektekben. Kreatív cselekvőképesség, melynek fontos részterülete a kísérletező kedv, bátorság, lényeglátás, szituativitás, döntésképesség, nézőpontváltás, sorrendmódosítás. Interaktivitás és együttműködési készség, mely feltételezi a személyközi kapcsolatok aktivitását, a kooperációt és innovációt. Tanulók önkifejezési készségének kialakítása és mélyítése a személyre szabott feladatok, egyéni korrektúra megvalósulása révén. Szociális érzékenység és empátia, az én-tudatosság, önszabályozás és önállóság fejlesztése.

Sajátos alapelveink 



Integrativitás – helyi tantervünk vezérelve, melynek értelmében a kötelező tárgy és a főtárgy központilag előírt tananyag-egységei közös rendezőelvek mentén egy átfogó rendszer szerves részeivé válnak, a feladatok e rendszer diszciplináris tartalmi csomópontjai köré szerveződnek, Diszciplináris tartalmi csomópontok – azok a szakmai problémák, melyek valamennyi képzőművészeti alkotótevékenység alapjai, tantervünkben összefüggő hálózatot alkotva rendszerré szervezik a tantárgyi tartalmakat. 44





Összefüggések – a tanterv szerves részei az inter- és transzdiszciplináris csomópontok, melyek a különböző diszciplínák – így a képzőművészet és a zeneművészet – közötti kapcsolatok feltárása révén kiemelt szerepet kapnak a rendszerszemlélet kialakításában, formálásában, az összefüggésekben való (integratív) gondolkodás, és más, az alkalmazható tudáshoz és az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák fejlesztésében. Technika-központúság helyett problémaközpontúság – helyi tantervünk elsősorban a vizuális (és plasztikai) nyelv, illetve gyakorlatilag bármilyen terület vizuálisan (és plasztikusan) megjeleníthető problémáira, ezek tartalmi, funkcionális és szerkezeti összefüggéseire koncentrál, ennek rendeli alá a technikát, mely e megközelítésben az alkotómunka eszköze és nem célja.

Általános célok és feladatok Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja által megfogalmazott általános cél: Az alapfokú művészetoktatás célja, hogy hozzás egítse a tanulókat a külvilág tudatos érzékeléséhez, tanulmányozásához, valamint a belső látás és a képzelet finomításához, tudatosításához. Helyi tantervünk ennél is általánosabb pedagógiai célkitűzése: Olyan személyiségek kibontakozásához való hozzájá rulás, akik képesek környezetükhöz (beleértve a humán és a természeti, külső és belső környezetet) a lehető legharmonikusabban illeszkedni. Ennek érdekében általános feladatunk: Az integratív gondolkodás megőrzése, illetve kialakítása és fejlesztése a ké pzőművészet eszközeivel. A fentiekkel összhangban, iskolánk alapfokú képző- és iparművészeti oktatásának célja olyan növendékek kibocsátása az iskolából, akik: 1) ismerik a vizuális nyelv alapjelenségeit, összefüggéseit, 2) nyitottak a szakismeretekhez kapcsolódó általánosabb összefüggésekre, illetve motiváltak ezek felfedezésében, 3) jártasak több – a gondolatok adekvát képi, ill. plasztikai reprezentációjához szükséges – képzőművészeti technikában, 4) képesek önálló problémafelvetésre, a probléma szabatos megfogalmazására, 5) jártasak a problémamegoldás műveleteinek alkalmazásában, 6) képesek kooperatív munkára, 7) törekednek magasabb szintű esztétikai minőség elérésére, 8) törekednek (szűkebb és tágabb) környezetük rendjének kialakítására, helyreállítására, megőrzésére, 9) képesek reális értékelésre és önértékelésre, 10) rendelkeznek az önálló ismeretszerzéshez, gyakorláshoz szükséges készségekkel, ismeretekkel, 11) tudásuk megfelel az alapfokú képzés követelményrendszerének, birtokában vannak a szakirányú továbbtanulást elősegítő elméleti és gyakorlati tudásnak.

45

Feladatunk: 1) valamennyi tanuló számára teljesíthető, illetve releváns tartalmakat hordozó feladatrendszer létrehozása, 2) a korlátok és lehetőségek helyes arányának megteremtése mind a feladat-, ill. követelményrendszerben, mind a munkarend normáiban, 3) az „integrációs kapuk” megnyitása a tantárgyközi kapcsolatok, az általános összefüggések, a „közös csomópontok” felfedezése, megértése érdekében, 4) az eltérő képességek, és az eltérő érdeklődés szem előtt tartása, különös tekintettel a tehetséggondozásra, felzárkóztatásra, 5) a szakirányú továbbtanulás megalapozása, 6) rendezett munkakörülmények, megfelelő tárgyi feltételek biztosítása a foglalkozásokon, 7) kiállítás és egyéb bemutatkozási lehetőség biztosítása a kiemelkedő alkotások és alkotóik számára, 8) fokozott együttműködés a családdal mind a kiemelkedő, mind a nehezebben haladó növendékek esetében, 9) személyes mintanyújtás szakmai és általános értelemben is, 10) a tanár folyamatos önképzése, alkotómunkája.

46

2. Az iskola helyi tanterve 2.1. 











Célok és eszközök az iskola nevelési-oktatási folyamatában

Intézményünk helyi tanterve – az óraszámok változatlanul hagyása mellett –fontosnak tartja a természettudományok súlyának növelését. Az említett műveltségi területnek különös figyelmet adunk az oktatási folyamatban, és a vonatkozó kompetenciákat a többi tantárgyhoz kapcsolódó tevékenységek során is fejlesztjük. A kidolgozandó tanmenetekben átjárókat és kapcsolódási pontokat keresünk a többi tantárgyhoz. Tantervünk fontos pedagógiai célnak tekinti a játékosság fokozását a bevezető és kezdő szakaszban. Pedagógiai módszereinket és tanmeneteinket olyan irányban módosítjuk, hogy a tanulók iskolai motivációját ezzel az eszközzel is növelhessük. Szükségesnek tartjuk a játékosság révén megkönnyíteni az átmenetet az óvoda és az iskola között, és a tanulás okozta nehézségek oldására is figyelmet kívánunk fordítani ebben az érzékeny és meghatározó életkorban. Tantervünk elengedhetetlen pedagógiai követelménynek tekinti a terhelésnek a képességekhez való igazítását. Tantervünk - az oktatási folyamatot irányító dokumentumként – előírja az egyéni képességek figyelembe vételét, és a differenciálás révén megvalósítható egyéni terhelés követelményét, gyakorlatát. Az oktatásirányítás és az iskola saját kezdeményezésére-sorra kerülő diagnosztikai méréseket elengedhetetlennek tartjuk az egyéni fejlesztés útján. A mérések rendszeressé tételéhez azzal is biztosítani kívánjuk a technikai feltételeket, hogy rögzítjük: a mérések napján tanulóinknak felmentést adunk – a testnevelés és a szabadon választott órák kivételével – a többi tanórán való kötelező részvétel alól. Intézményünk fontosnak tarja, hogy fokozza a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatását. Ennek érdekében a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében valósítjuk meg a felzárkóztatást. A helyi tantervek összeállításakor kiemelt figyelemmel kell lenni arra, hogy napjainkban felértékelődik – az iskolán kívüli – formális, informális, nonformális kultúra- és tudásközvetítő rendszerek, intézmények, szervezetek szerepe, és még inkább így lesz ez a jövőben. Ezért a kötelező iskolai képzéstől nem várhatjuk el, hogy befejezett, lezárt tudást nyújtson, hanem a kulcskompetenciák, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kialakítása válik alapvető jelentőségűvé.

2.1.1.

Kulcskompetenciák fejlesztése

Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák körébe sorolták be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. 47

Mindegyik kulcskompetencia egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Kulcskompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben, és a szabadidős tevékenységekben. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmikulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök:               

megfelelő segédeszközök használata az igazság tisztelete a dolgok logikus okának (kauzalitás) és érvényességének megkeresése mindennapokban használható tudás problémamegoldó készség lényeglátás kíváncsiság egyénileg, társsal és csoportban való munkálkodás kreativitásanalízis - szintézis matematikai fogalmak ismerete alapvető törvényszerűségek nyomon követése: az egyes elméleti modellek igazolása a mindennapi életből merített empirikus tapasztalatok útján összefüggések felismerése tudjon érvelni, követni és értékelni tudja az érvelése folyamatát meg tudja megindokolni matematikai úton az eredményeket bizonyítások megértése 48

 

matematikai eszköztudás szerepe a természettudományi és műszaki életpályára való szocializálás terén matematikai kommunikációs készség

Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A természettudományos nevelés és oktatás terén a témaanyagok gyakorlatközpontú, a tanulók életkori sajátosságaihoz adekvát módon illeszkedő megközelítése hozzájárul a motiváció hatásosabb felkeltéséhez, valamint a természettudományi és műszaki életpályára történő szocializációhoz. Mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás és a fejlesztés terrénumában kiemelt fontosságú a komplex eszközök használata, a módszertan és az oktatásszervezési formák változatossága, így a természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő fejlesztése. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök:                    

összefüggések felismerése és kifejezése lényeglátás fogalomalkotás esztétikai érzék kreativitás rendszerszemléletű gondolkodás az alkalmazhatóság praktikumának vonatkozásában logikai képességek rajzolási készség tervezés és kivitelezés kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, a nemzetiségek és a nyelvi-vallási etnikumok szerepének értékelése, a másság elfogadása kíváncsiság környezettudatosság környezet- és természetvédelem egészséges életvitel nemzeti tudat megalapozása európai azonosságtudat egyetemes kultúra képesség a természettudományos és műszaki műveltség mozgósítására, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során bepillantás a jelen főbb kutatási tevékenységeibe alkalmazható és gyakorlatias tudás új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében 49



kritikus gondolkodás az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben

Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A hatékony önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök                

egészséges életvitel mentális egészség magatartási szabályok alkalmazása kommunikációs képesség empátia problémamegoldó képesség európai tudat a nemzeti öntudat helyes értelmezése, mely a más népekkel, elsősorban a vallási-nyelvi etnikumokkal, nemzetiségekkel is toleráns és tárgyilagos megítélésen alapuló magatartást magába foglalja stressz és frusztráció kezelése változások iránti fogékonyság együttműködés magabiztosság érdeklődés személyes előítéletek leküzdése az egyén cselekvési lehetőségei a diktatúra, az elnyomás kényszerpályáján: az etikailag vállalhatatlan, megalkuvó magatartás soha el nem évülő bűn nemzetünk és emberségünk ellen kompromisszumra való törekvés 50

Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. A művészi-alkotói szabadság korlátjaként jelenik meg mások jogai, a nemzet és az emberiesség elleni, azzal megalkuvó vagy tevőlegesen közösséget vállaló magatartás elítélése és etikai alapú megítélése, különösképpen a XX. századi totális diktatúrákkal kapcsolatban. További releváns kompetenciaterületek A fent felsorolt kulcskompetenciákon felül a következő nevelési területek fejlesztése áll pedagógiai munkánk középpontjában: 

     



Egészséges életmódra nevelés, testi, lelki egészség, mely a tanórai és az egyéb foglalkozások során az egészségnevelési és környezeti nevelési programmal (benne a komplex intézményi mozgásprogrammal) koherensen jelenik meg a gyakorlatban a fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre, a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztésre és a tehetséggondozásra épül, továbbá szervesen magába foglalja az egészségmegőrzést is Környezettudatos magatartásra nevelés, mely a fenntarthatóság szempontjaira koncentrál Társkapcsolatokkal kapcsolatos ismeretek elsajátíttatása Tanulásirányítás – önálló tanulásra való nevelés Szabadidő szervezése a környezeti nevelés követelmények figyelembe vételével Aktív állampolgárságra nevelés (konfliktuskezelés, együttműködés képessége), melynek szerves része az egészséges nemzeti öntudatra szocializálás Értékorientációk, beállítódások kialakítása (felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedésformák) elsősorban az etikai alapú megközelítésmód paradigmája Nemzeti összetartozás ápolására irányuló hazafias elköteleződésre nevelés, mely nem irányulhat még látens módon sem a szegregáció, a kirekesztés, a nemzetiségek és más nyelvi-vallási etnikumok (pl. zsidóság) diszkriminációjára.

2.1.2.

Kiemelt fejlesztési területek

A Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési területei a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. A Nemzeti Alaptanterv az alábbi kiemelt fejlesztési területeket határozza meg: 

Erkölcsi nevelés 51

          

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása

2.2.

A nevelő-oktató tevékenység rendszere iskolánkban

A nevelés-oktatás 12 évfolyama egységes folyamat, amely három képzési szakaszra oszlik. A Nat-ban meghatározott fejlesztési feladatok az egyes képzési szakaszokhoz kapcsolódnak. Ezek a következők: az alapfokú nevelés-oktatás szakasza: -

1–4. évfolyam; 5–8. évfolyam;

a középfokú nevelés-oktatás szakasza: -

9–12. évfolyam

Intézményünkben az alapfokú nevelés-oktatás szakasza valósul meg. A nyolc évfolyamon – a törvényi előírásoknak megfelelő tanulói létszám esetén – párhuzamos osztályok működnek. A magasabb létszámú évfolyamokon a rendelkezésre álló órakeret terhére csoportbontásokat szervezünk. A tanórán kívüli tevékenységekre felhasználható órakereten belül a korrepetálás és felzárkóztatás, a felvételire való felkészítés előnyt élvez. A tehetséggondozást szolgálja a pályázatokon való részvételek, a versenyekre való felkészítés, versenyzés. A tanórán kívüli tevékenységek széles skáláját vonultatják fel a szakkörök és a klubok. A sportolási lehetőséget a DSK szakosztályai magas színvonalon kínálják. A napközi a tanórákra való felkészülés, a kikapcsolódás és pihenés színtere.

52

2.3.

A választott kerettantervek, tantárgyi struktúra és óraszámok

2013.szeptember 1-től 1. és 5. osztályban felmenő rendszerben életbe lépett a 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet szerinti kerettanterv. A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet szerinti kerettanterv. A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése

Változat

Magyar nyelv és irodalom

A változat

Fizika

A változat

Kémia

B változat

Biológia-egészségtan

A változat

Ének-zene felső tagozat

A változat

Ének-zene alsó tagozat

A változat

Óraterv a kerettantervekhez – angol nyelvet tanuló osztályok, 1-4.évfolyam Tantárgyak

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika Tánc Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

7 2 4 1 1 2 2 1 4

7 2 4 1 1 2 2 1 4

6+1 2 4 1 1 2 2 1 4

1 0 25

1 0 25

1 0 25

6 3 4 1 1 2 2 1 4 2 1 0 27

Óraterv a kerettantervekhez – német nemzetiségi nyelvet tanuló osztályok, 1-4.évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret

1. évf. 7 6 4 1 1

2. évf. 7 6 4 1 1

3. évf. 6+1 6 4 1 1

4. évf. 6 2+4 4 1 1 53

Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Tánc Informatika Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1,5 1,5 1 4 1

1,5 1,5 1 4 1

1,5 1,5 1 4 1

0 28

0 28

0 28

1,5 1,5 1 4 1 1 0 28

Óraterv a kerettantervekhez – angol nyelvet tanuló osztályok, 5-8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Komplementer Tudás Program Dráma és tánc/Hon- és népismeret* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Tánc/testnev./ Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4 3 4

6. évf. 4 3 3+1

7. évf. 3+1 3 3

8. évf. 4 3 3+1

2

2

2

2

1 2

1 2

1

1 1 1 2 2 1 1 1

1 1 1

1 1 1

2 2 1 1 1 1 1

1

1

1

1

1 1 4 1 1 0 28

1 1 4 1 1 0 28

1 1 4 1 1 0 31

1 4 1 1 0 31

Óraterv a kerettantervekhez – német nemzetiségi nyelvet tanuló osztályok, 5-8.évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene

5. évf. 4 6 4

6. évf. 4 6 3+1

7. évf. 3+1 6 3

8. évf. 4 6 3+1

2

2

2

2

1 2

1 2

1

1

2 2 1 1 1

1 1 2 2 1

1

1

54

Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon- és népismeret* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Tánc Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1

1

1

1

1 1 4 1 1 0 29

1 1 4 1 1 0 32

1

1 1 4 1 1 0 29

4 1 1 0 32

2013-14-es tanév óraszámai normál tanulók számára Tantárgy/évf.

1.

2.

3.

4.

éves heti ciklikus éves

heti ciklikus éves

heti ciklikus éves

Magyar nyelv és irodalom

259

7

14

296

8

16

296

8

16

277,5 7,5

15

Idegen nyelv

74

2

4

55,5

1,5

3

55,5

1,5

3

111

6

Matematika

148

4

8

148

4

8

148

4

8

129,5 3,5

7

Erkölcstan

37

1

2

0

0

0

0

0

0

Környezetismeret

37

1

2

37

1

2

37

1

2

74

2

4

Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport

74

2

4

37

1

2

37

1

2

37

1

2

74

2

4

37

1

2

37

1

2

37

1

2

37

1

2

37

1

2

37

1

2

37

1

2

148

4

8

148

4

8

111

3

6

111

3

6

Informatika

0

0

0

0

0

0

37

1

2

Tánc

37

2

37

2

37

2

37

1

2

0

0

0

0

0

0

50

832,5 22,5 45

795,5 21,5 43

6.

7.

Szabadon tervezhető óra Kötelező óraszám a törvény alapján

Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Erkölcstan

1

0 925

25

5.

1

éves heti ciklikus éves heti ciklikus éves

1

888

heti ciklikus

3

0 24

48

8. heti ciklikus éves

heti ciklikus

148

4

8

148

4

8

129,5 3,5

7

129,5 3,5

7

74

2

4

74

2

4

74

4

74

4

37

1

2

0

0

0

0

0

Idegen nyelv

111

3

6

111

3

6

111

3

6

111

3

6

Matematika

148

4

8

148

4

8

111

3

6

111

3

6

Informatika

37

1

2

37

1

2

37

1

2

37

1

2

Természetismeret

74

2

4

55,5 1,5

3

0

0

0

2

2

0

0

55

Fizika Biológia és egészségtan Kémia

0

0

0

0

55,5

1,5

3

55,5

1,5

3

0

0

0

0

55,5

1,5

3

55,5

1,5

3

0

0

0

0

55,5

1,5

3

55,5

1,5

3

Földrajz

0

0

0

0

55,5

1,5

3

55,5

1,5

3

Ének-zene

37

1

2

37

1

2

37

1

2

37

1

2

Vizuális kultúra Komplementer Tudás Program Dráma és tánc/Honés népismeret Technika és életvitel Testnevelés és sport

37

1

2

37

1

2

37

1

2

37

1

2

37

1

2

37

1

2

0

0

0

0

0

37

1

2

37

1

2

37

1

2

37

1

2

148

4

8

148

4

8

92,5

2,5

5

92,5

2,5

5

Tánc

37

1

2

37

1

2

0

0

0

Osztályfőnöki Ember és társadalom, etika (osztályfőnöki) Egészségtan (természetismeret) Kötelező óraszám a törvény alapján

37

1

2

37

1

2

18,5

0,5

1

18,5

0,5

1

0

0

0

0

18,5

0,5

1

18,5

0,5

1

0

0

18,5 0,5

1

0

0

0

1036 28

56

925

50

925

50

925

25

25

0

0

0 25

50

2013-14-es tanév óraszámai nemzetiségi tanulók számára 1. Tantárgy/évfolyam

2.

3.

4.

éves

heti

cikliéves kus

heti

cikliéves kus

heti

cikliéves kus

Magyar nyelv és irodalom

259

7

14

296

8

16

296

8

16

277,5 7,5

15

Idegen nyelv

222

6

12

185

5

10

185

5

10

185

10

Matematika

148

4

8

148

4

8

148

4

8

129,5 3,5

7

Erkölcstan

37

1

2

0

0

0

0

0

0

Környezetismeret

37

1

2

37

1

2

37

1

2

74

2

4

Ének-zene

55,5

1,5

3

37

1

2

37

1

2

37

1

2

Vizuális kultúra

55,5

1,5

3

37

1

2

37

1

2

37

1

2

Technika és életvitel

37

1

2

37

1

2

37

1

2

37

1

2

4

8

148

4

8

111

3

6

111

3

6

0

0

0

0

0

37

1

2

2

37

2

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

56

962

52

888

48

925

Testnevelés és sport 148 Informatika

0

Tánc

37

Szabadon tervezhető óra Kötelező óraszám a törvény alapján

1

0 1036

28

1

26

24

heti

5

25

ciklikus

50

56

5. Tantárgy/évfolyam

6.

7.

éves

heti

148

4

8

148

4

8

129,5 3,5

7

129,5 3,5

7

74

2

4

74

2

4

74

4

74

4

37

1

2

0

0

0

0

0

Idegen nyelv

222

6

12

185

5

10

185

5

10

185

5

10

Matematika

148

4

8

148

4

8

111

3

6

111

3

6

Informatika

0

0

37

1

2

37

1

2

37

1

2

Természetismeret

74

4

55,5

1,5

3

0

0

0

Fizika Biológia és egészségtan Kémia

0

0

0

0

55,5

1,5

3

55,5

1,5

3

0

0

0

0

55,5

1,5

3

55,5

1,5

3

0

0

0

0

55,5

1,5

3

55,5

1,5

3

Földrajz

0

0

0

0

55,5

1,5

3

55,5

1,5

3

Ének-zene

37

1

2

37

1

2

37

1

2

37

1

2

Vizuális kultúra 37 Dráma és tánc/Hon37 és népismeret Technika és életvitel 37

1

2

37

1

2

37

1

2

37

1

2

1

2

0

0

0

0

0

1

2

37

1

2

37

1

2

37

1

2

Testnevelés és sport 148

4

8

148

4

8

92,5

2,5

5

92,5

2,5

5

Tánc

37

1

2

37

1

2

0

0

0

Osztályfőnöki Ember és társadalom, etika (osztályfőnöki) Egészségtan (természetismeret) Kötelező óraszám a törvény alapján

37

1

2

37

1

2

18,5

0,5

1

18,5

0,5

1

0

0

0

0

18,5

0,5

1

18,5

0,5

1

0

0

18,5

0,5

1

0

0

0

58

999

27

54

999

54

999

Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Erkölcstan

1073

2

29

heti

cikliéves kus

8.

cikliéves kus

heti

2

27

cikliéves kus

heti

2

ciklikus

0

0

0

0

0 27

54

57

2.4.

A tanórán kívüli tevékenységek rendszere Évfolyamok

1

2

3

4

1. differenciálás

csoportbontások szükség szerint

2. felzárkóztatás 3. felvételi felkészítés 4. tehetséggondozás 5. fejlesztő foglalkozás 6. szabadidő

korrepetálás, rehabilitáció

7. sport

DSK szakosztályok

8. napközi

igény szerint

9. művészet

2.5.

5

6

7

8

magyar és matematika tantárgyakból pályázatok, vetélkedők, versenyek, egyéni felkészítés logopédia, beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral (BTM) küzdő tanulók egyéni fejlesztése klubok, szakkörök, tanfolyamok

alapfokú művészetoktatás

Tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

Iskolánkban az oktató munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, melyet az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.). Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve és kerettanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt az iskola tájékoztatja. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. A tankönyvek megrendelése az iskola feladata, árusítását pedig helyben vállalja. A taneszközök kiválasztásnál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  

a taneszköz feleljen meg az iskola tantervének, illetve a kompetencia alapú oktatás követelményeinek; az egyes taneszközök kiválasztásnál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók.

2.6.

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

Az 1-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A nevelő-oktató munka során az intézmény vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai életforma és tanulás tevékenységeibe. A gyermek váljék fogékonnyá a saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. A folyamat építsen a

58

gyermekek kíváncsiságára és tegye őket motiválttá, Fejlessze a felelősségtudatot, a kitartást, mozdítsa elő érzelemviláguk gazdagodását. Kitűzött cél a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékek tudatosítása, a humánus magatartásmunkák megerősítése, szokásokat és a gyermek jellemét formálva a személyiség érésének elősegítése, a pedagógiai munka középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés törekvése áll. Az 5-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Figyelembe kell vennünk, hogy a 10-12 éves gyermek erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz, hogy a 13-14 éves gyermek gondolkodásmódjában előtérbe kerül a fogalmi és elemző gondolkodás. Folytatnunk kell az első szakaszban megszerzett képességek és készségek fejlesztését. A tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek, tehetségüknek megfelelően kell felkészítenünk a továbbtanulásra. Szükséges a jogok és kötelezettségek törvényes gyakorlására való felkészítés. Elengedhetetlen annak figyelembevétele, hogy az ezen korosztályra tett nevelő hatások az összehasonlításokra, bizonyításokra alapuló, példákon és megoldott konfliktushelyzeteken keresztül, kommunikációs helyzetekben, meggyőző, minta- és példakövető érvekkel alátámasztott nevelői közvetítésekkel valósíthatók meg. A 10-14 éves korosztályú gyermekek nevelésébe-oktatásába bele kell tervezni a biológiailag vezérelt fejlődés pszichés oldalát is. Sok empatikus készségre, és az adott kollektívát (osztályt) jól ismerő, segítő, közösségépítő elhivatottságra van szükség. A természettudományi tantárgyak oktatása terén – az adott kompetenciaterület sajátosságaihoz igazodóan – a következők jelentik a prioritást:   

természettudományos és műszaki életpályára való szocializáció; a jelen érdekfeszítő kutatási kérdései, az abba való bepillantás engedése a tanulók számára; természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő komplex fejlesztése.

2.7.

Mindennapos testnevelés

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg. „27. § Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra: a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, 59

c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. (12) Az iskola a kötelező tanórai foglalkozások keretében gondoskodik a könnyített testnevelés szervezéséről. (13) A legalább négy évfolyammal működő iskola biztosítja az iskolai sportkör működését. Az iskolai sportkör feladatait – az iskolával kötött megállapodás alapján – az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja. Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez – sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott iskolai csoportonként – hetente legalább kétszer negyvenöt perc biztosítható. A sportköri foglalkozásokat olyan szakedző vagy a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló külön jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező szakember is vezetheti, aki a felsőoktatási intézmény által szervezett, legalább 120 órás pedagógiai továbbképzésben vett részt. A testnevelés órák (4 testnevelés +1 tánc), órarendi keretben valósulnak meg.

2.8.

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Alapfeladatunk, hogy biztosítsuk az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Ezen belül alapvető, hogy az intézmény biztosítsa, a szolgáltatásaihoz való egyenlő hozzáférést, de helyezzen hangsúlyt az esélyteremtésre, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálására. Mindezek biztosítása érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani, az oktató-nevelő munka során a következő területeken: a gyerekek egyéni fejlesztésében, az értékelés gyakorlatában, a tanulói előmenetelben, a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában, a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében, a továbbtanulásban, pályaorientációban, a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében, valamint a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel. A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlősséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A tantestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje a programban foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt felettesének, illetve az illetékes munkatársának.

2.9.      

A tanulók beszámoltatásának rendje

Törekszünk a szóbeli feleletek arányának növelésére, az írásbelihez viszonyítva. Megköveteljük az összefüggő, értelmes válaszokat az adott kérdésre. Minden írásbeli munkánál fontos szempont a helyesírás. A témazáró dolgozatok jegyei döntőek a félévi illetve év végi osztályozásnál. Év végén az egész évi munkát értékeljük. Egy nap maximum két tantárgyból írhatnak témazáró dolgozatot a tanulók. 60



Az órai munkát és plusz munkát (szorgalmi feladat) kis jegyekkel értékeljük, ugyanígy a negatívumokat is (házi feladat hiánya, tankönyv, munkafüzet, egyéb minden tanuló számára biztosított tanulmányi segédlet hiánya).

2.10. A házi feladatok meghatározásának elvei    

A házi feladat mindig az órán tanultakhoz kapcsolódjon! A házi feladat mennyisége és nehézségi foka a tanulók életkori sajátosságához és képességeihez igazodjon! A szünetekre (tavaszi és téli) plusz házi feladat nincs, csak annyi, amennyit a következő órára adunk. Gyűjtő, vagy kutatómunkát akkor adjunk, ha azt a tanuló vállalja!

2.11. A tanulók fizikai állapotának méréséhez használt módszerek Aerob állóképesség mérése: Cooper-teszt (12 perc futás) Általános testi erő mérése:    

Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan kifáradásig Mellső fekvőtámaszban karhajlítás nyújtás, folyamatosan kifáradásig Hasonfekvésből törzsemelés leengedés, folyamatosan kifáradásig Helyből távolugrás

A méréseket minden év elején és végén minden osztályban elvégezzük. Az általános fizikai teherbíró képesség minősítése: 0-20 pont 21-40 pont 41-60 pont 61-80 pont 81-100 pont 101-120 pont 12-140

igen gyenge gyenge elfogadható közepes jó kiváló extra

2.12. Az egészség- és környezeti nevelés elvei Általános célok, értékek a környezeti és egészségnevelésben    

Az egyetemes természetnek, mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létező, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt A föld egészséges folyamatainak megőrzése, harmóniára törekvés A biológiai diverzitás megóvása Testi, lelki egészség megőrzése

61

A hitvallás A környezet és az egészség nem választhatók el egymástól. Egészséges emberi életről nem beszélhetünk a természet óvása, védelme nélkül. Az ember által okozott környezeti károk károsan hatnak vissza a szervezet működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket, és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet és egészségtudatos magatartását kívánjuk fejleszteni. Hosszú távú pedagógiai célok – fenntarthatóságra nevelés                   

Az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása Az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése Rendszerszemléletre nevelés A környezetetika hatékony fejlesztése Érzelmi és értelmi környezeti nevelés Tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés Tolerancia kialakítása A környezettudatos magatartás és életvitel segítése Az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése Az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése Az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása Ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát. Helyzetfelismerés, ok – okozati összefüggések Problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség Globális összefüggések megértése Létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása Az orvostudomány eredményeiből levonható helyes magatartásra, tevékenységre történő aktivizálás A családi életre nevelés fejlesztése Az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése

2.13. A tanulók értékelése Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul.” Ha a tanuló felzárkóztatásra szorul minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. Az iskola helyi tantervében a tanuló minősítésére évközi érdemjegyek alkalmazását írjuk elő: Kiváló = 5-ös Jó = 4-es Megfelelő = 3-as vagy 2-es A második évfolyam végétől kezdve félévkor és év végén is osztályzattal történik az értékelés. A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél az alábbi osztályzatokat alkalmazzuk: 62

Jeles = 5-ös Jó = 4-es Közepes = 3-as Elégséges = 2-es Elégtelen = 1-es A tantárgyi dicséret kifejezésére a „kitűnő” minősítést szerepeltetjük. A tanuló magatartásának/szorgalmának értékelésénél és minősítésénél alkalmazott kifejezések: Példás (5-ös) Jó (4-es) Változó (3-as) Rossz/hanyag (2-es) A 2-8. évfolyam érdemjegyeinek megállapítása jeles (5)

jó (4)

közepes (3)

elégséges (2)

elégtelen (1)

Ismerete

biztos

nem teljes körűen biztos

felszínes, hiányos

nagyon hiányos

alapvetően hiányos

A szakkifejezéseket

tudja, mindig helyesen használja önállóan alkalmazza

tudja

hiányosan tudja

jelentős hiányokkal tudja

nem tudja

jól alkalmazza

hibákkal alkalmazza

sok hibával alkalmazza

nem alkalmazza

önálló

kisebb segítségre szorul

csak részben önálló

segítséggel sem önálló

segítséggel sem képes

meglátja, felfedezi

érti

részben érti

ritkán érti

nem érti

önállóan végzi

kevés segítséggel végzi

sok segítséggel végzi

csak segítséggel tudja elvégezni

nem igényel

1-2-szer igényel

többször igényel

folyamatosan igényel

segítséggel sem tudja elvégezni segítséggel sem képes felelni

A tanult eljárásokat Írásbeli, szóbeli beszámolói során Az összefüggéseket A tanultak rendszerbe illesztését Szóbeli felelete közben tanári kisegítést

63

Tantervi modulok értékelése Ha a modul tantárgyba nem integrált  

a modult önálló tantárgyként a törvényben előírt módon értékeljük, a modult, ha az készségtantárgynak minősül, nem értékeljük érdemjeggyel.

Ha a modul tantárgyba integrált, tantárgyi érdemjegy tartalmazza a modul értékelését.  

Szükség esetén (költözés, betegség, szülő, illetve kolléga kéri) illetve első osztály félévkor formálósegítő értékelést kell készíteni írásban, amely arra irányul, hogy mik a további teendők. Tanév végén lezáró-összegző (szummatív) értékelést, minősítést kell adni egy befejezett tanulási szakaszban megszerzett tudásról. Ez nem tartalmazhat szubjektív, önkényesen hangsúlyozott elemeket, mivel célja az, hogy minősítse a tanulók teljesítményét egy meghatározott egységes követelményrendszerhez viszonyítva – mely jelen esetben a helyi tanterv.

A szöveges értékelés rendszere az elégtelen minősítés kihagyásával új skálát hoz létre. A szummatív, minősítő funkcióval szemben a formatív, fejlesztő funkció kap nagyobb hangsúlyt. A nem teljesítés jogi értelemben nem is jelenik meg a skálán, hiszen a felzárkóztatásra szoruló tanulók intenzívebb fejlesztés mellett folytathatják tanulmányaikat társaikkal együtt. A szöveges értékelés korrekcióját minden tanév végén – legkésőbb augusztus 31-ig – a tapasztalatok alapján elvégezzük. A magatartás értékelése A magatartás értékelése következő szempontok és a tanulói vélemények összegzése alapján történik:

A tanuló fegyelmezettsége A tanuló viselkedése, hangneme A házirendet Társai között Hatása a közösségre A közösségi munkában

példás

jó

változó

rossz

igen jó

megfelelő

változó

nem jó

kis kívánnivalót hagy maga után

udvariatlan, nyegle

goromba, durva

betartja

részben tartja be

sokat vét ellene

segítőkész, megértő

ellentmondásos viselkedésű

ártó, szembenálló

pozitív

általában jó

gyakran árt

negatív

élenjáró

aktívan vesz részt

közömbös

akadályozó

kiegyensúlyozott, kifogástalan kifogástalanul betartja gondos, segítőkész

64

A szorgalom értékelése példás

jó

változó

hanyag

Tanulmányi munkájában a tanuló

igényes

figyelmes

figyelmetlen

hanyag

Munkavégzése

pontos, rendszeres, megbízható, kitartó

rendszertelen, pontatlan

megbízhatatlan

Feladatok megoldásakor

mindent elvégez

általában rendszeres, megbízható ösztönzésre dolgozik

feladatait nem végzi el

Többlet feladatot

gyakran vállal

keveset vállal

kényszerrel dolgozik nagyon keveset vállal

Önállósága, megbízhatósága

igen jó

jó

változó

önállótlan, megbízhatatlan

A tanórán kívüli információkat

rendszeresen felkutatja, felhasználja

többnyire felkutatja, felhasználja

ritkán

egyáltalán nem

nem vállal

A kiváló tanulmányi munka értékelése A tanuló tantárgyi dicséretben részesülhet a tantárgyat tanító javaslata alapján, melyet az alábbi módon kell a tanuló ellenőrzőjébe illetve bizonyítványába és törzslapjába bejegyezni: a tantárgyi dicséret kifejezésére a „kitűnő” minősítést alkalmazzuk. A nevelőtestület javaslata alapján a tanuló általános dicséretben részesülhet, ha tanulmányi átlaga legalább 4,78 és legalább három tantárgyból kitűnő és bizonyítványában nem szerepel „jó”-nál rosszabb osztályzat. Ekkor az ellenőrzőbe illetve a bizonyítványba és törzslapra bejegyzendő: "Kimagasló tanulmányi munkájáért dicséretben részesült."

2.14. Az évente elvégzendő felmérések köre Az felmérések körét az éves munkaterv tartalmazza.

65

2.15. Az alapfokú művészetoktatás helyi tanterve Törvényi háttér: Helyi tantervünk a következő törvényi rendelkezések alapján készült:    

a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. EMMI rendelet, 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet az alapfokú művészeti oktatás követelményeiről és tantervi programjának bevezetéséről, kiadásáról, 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet:

3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet módosításáról 2.15.1. Zeneművészeti ág A képzés struktúrája Tanszakok és tantárgyak3      

Fafúvós tanszak: furulya, fuvola Rézfúvós tanszak: trombita, harsona-tenorkürt-baritonkürt, tuba, kürt Billentyűs tanszak: zongora, orgona Vonós tanszak: hegedű, brácsa Zeneismeret tanszak: szolfézs kötelező, szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet–zeneirodalom, zeneismeret Kamarazene: kamarazene, zenekar, kórus

„A” tagozat     

Főtárgy: hangszeres tantárgyak Kötelező tantárgy: szolfézs kötelező Kötelezően választható tantárgyak: szolfézs, zeneismeret, zenetörténet–zeneirodalom, zeneelmélet, kamarazene, zenekar, kórus Választható tantárgyak: szolfézs, zeneelmélet, zeneismeret, zenetörténet–zeneirodalom, második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus, egyházzene Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve zongora, orgona tantárgy) tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás.

Óraterv: Tantárgyak Főtárgy Kötelező tárgy

Előképző 1. 2. (2) (2) 2 2

1. 2 2

2. 2 2

Évfolyamok Alapfok 3. 4. 5. 6. 2 2 2 2 2 2

Továbbképző 7. 8. 9. 10. 2 2 2 2

3

Az adott tanévben ténylegesen működő tantárgyakat az iskola éves dokumentumai (tantárgyfelosztás, munkaterv) jelenítik meg.

66

Kötelezően választható tárgy Választható tárgy Összesen

(02) (46)

(02) (46)

2

2

2

2

2

2

0-2

0-2

0-2

0-2

0-2

0-2

0-2

0-2

0-2

0-2

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

A tanítási órák száma, időtartama    



Főtárgy: „A” tagozaton 2x30 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: „A” tagozaton a 4. évfolyam végéig 2x45 perc (csoportos) Kötelezően választható tantárgy: 5–10. évfolyamig csoportos foglalkozás, 2x45 perc (zenekar, kórus: minimum 9 fő; kamarazene, 2–8 fő) Választható tantárgy: az előképző 1. évfolyamától a képzés teljes idejében 1 vagy 2 tantárgy; - egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc - csoportos foglalkozás: minimum 1x45 perc (zenekar, kórus: minimum 9 fő; kamarazene 2–8 fő) Korrepetíció ideje (hangszeres tanszakok, minimum): - Ek.1–2. és 1. évfolyam 5 perc - 2–3. évfolyam 10 perc - 4. évfolyamtól 15 perc

„B” tagozat     

Főtárgy: hangszeres tanszakok – alapfok 2. évfolyamától javasolt Kötelező tantárgy: szolfézs Kötelezően választható tantárgyak: zongora (kivéve a zongora főtárgy esetében) a 3. évfolyamtól Választható tantárgyak: zeneelmélet, zenetörténet–zeneirodalom, második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve zongora, orgona tantárgy) tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás

Óraterv: Tantárgyak Főtárgy Kötelező tárgy Kötelezően választható tárgy Választható tárgy Összesen

Előképző (1.) (2.) -

(1.) -

2. 2 2

Évfolyamok Alapfok 3. 4. 5. 6. 2 2 2 2 2 2 2 2

7. 2 2

Továbbképző 8. 9. 10. 2 2 2 2 2 2

-

-

-

-

0-1

0-1

0-1

0-1

0-1

0-1

0-1

0-1

-

-

-

-

-

-

0-2 4-6

0-2 4-6

0-2 4-6

0-2 4-6

0-2 4-6

0-2 4-6

0-2 4-6

0-2 4-6

0-2 4-6

A tanítási órák száma, időtartama     

Főtárgy: „B” tagozaton 2x45 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: 2x45 perc (csoportos) Kötelezően választható tantárgy: egyéni foglalkozás, minimum 1x30 perc Választható tantárgy: 1 vagy 2 foglalkozás - Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc - Csoportos foglalkozás: minimum 1x45 perc Korrepetíció ideje (hangszeres tanszakok): 67

-

2. évfolyam 15 perc 3–4. évfolyam 20 perc 5. évfolyamtól 25 perc

Beszámolók Első félévi előjátszás: helyettesíthető két szerepléssel. Év végi vizsga: mindenki számára kötelező. A csoportos órák vizsgái nyitottak a szülők számára, viszont a főtárgy beszámolók zártkörűek, de a hangszeres tanár a vizsga egy részét a szülők előtt nyilvánossá teheti úgy, hogy vizsgahangversenyt szervez, ahol a tanulók vizsgaanyaguk egy részét eljátszhatják. A művészeti alapvizsga és záróvizsga általános követelményei A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei  

Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett.

A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja  

 

A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsga tantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével az iskola helyi tantervében kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság elnökét és tagjait a vizsga szervezője bízza meg. A művészeti alapvizsga és záróvizsga lebonyolítása a vizsgáztató intézmény feladata. Vizsga tantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett.

A tanszakok általános fejlesztési követelményei 1) Fafúvós tanszak a) Furulya Abban az esetben, ha a furulya más fúvós hangszerek előkészítő hangszere, a tanuló az előképző vagy az első évfolyam elvégzése után általában abbahagyja furulyatanulmányait. A tanuló ebben az esetben is  tudjon a tanult hangterjedelemben abc-s hangnévvel biztosan kottát olvasni,  rendelkezzék jól megalapozott légzéstechnikával, hangindítással és ujjtechnikával! Követelmények „A” tagozaton az alapfokú évfolyamok elvégzése után (az előképző követelményein felül):

68

A tanuló  legyen képes a zenei anyagot életkorának, egyéni képességeinek és készségeinek megfelelő hangszerkezeléssel, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően megszólaltatni,  rendelkezzék a játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges koncentrálóképességgel,  legyen tisztában a hangszerkezelés alapvető tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot, billentést stb.,  legyen képes a hangok biztonságos megszólaltatására a furulya klasszikusan értelmezett hangterjedelmében,  tudjon dinamikailag árnyalt, kulturált, kifejező hangot képezni,  törekedjék játékában a tiszta intonációra, javítsa tudatosan hangszere intonációs hibáit,  rendelkezzék az alapfokon játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges ujjtechnikával,  tudjon önállóan hangolni,  ismerje a hangszer karbantartásának alapvető feladatait, és végezze ezeket önállóan,  ismerje a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,  a tanár útmutatásai alapján legyen képes a különböző zenei kifejezőeszközök alkalmazására! b) Fuvola Követelmények „A” tagozaton az alapfokú évfolyamok elvégzése után:              

különböző korok stílusjegyeinek, zenéjének ismerete értelmes tagolás, kisebb darabok önálló megformálása formai elemzés a tanult művekben biztonságos hangindítás minden regiszterben befúvás szélsőséges helyzetei (dinamikai árnyalás) díszítőelemek önálló alkalmazása vibrato, mint kifejező eszköz használata a hangszer intonációs hibáinak ismerte és azok tudatos korrigálása. önálló gyakorlási módszerek ismerete, önkontroll a hangszer önálló behangolása céltudatos és hatékony gyakorlási módszer fejlesztése. felhangrendszer szerepének tudatosítása, átfújások. különböző hangindítások és hangbefejezések megvalósítása a különböző nyelvütések (szimpla és dupla staccato) gyorsaságának változtatása

Követelmények a „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül): A tanuló legyen képes  dúr és moll skálákat játszani 4 #, 4 b előjegyzésig, tercekkel, hármashangzat- és dominánsszeptim-felbontásokkal, szimpla- és duplanyelvvel is,  szélsőséges dinamikák megvalósítására,  készségfejlesztő gyakorlatok hibátlan eljátszására (pl. Eördögh, Platonov stb.),  nehezebb etűdök zenei és technikai megvalósítására (pl. Köhler op. 33-as és op. 66-os etűdsorozata),  egy barokk szonáta lassú és gyors tételének eljátszására egyszerűbb díszítésekkel,

69



hosszabb terjedelmű művek memorizálására (pl. Járdányi: Szonatina, Szervánszky: Szonatina stb.).

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után: Az „A” tagozat végén 

A tanuló legyen képes - a szép, kifejező hang tudatos megteremtésére, - a tiszta intonációra, - a hangszerét könnyedén kezelni, - a levegő tudatos beosztására, - hosszabb zenei gondolatok egy levegővel történő összefogására, - a nagyobb lélegzetű, összetett feladatokat tartalmazó etűdök eljátszására, - a vibrato sűrűségének fokozására, az amplitúdó nagyságnak változtatására és helyes alkalmazására, - a különböző zenei korok stílushű díszítéseinek önálló alkalmazására, - a technikai és zenei szempontból tudatos, elemző gyakorlásra, a pontos ritmus feltétel nélküli megtartására, - az értelmes, tagolt, árnyalt előadásra, - a legfontosabb zenei karakterek megjelenítésére, - önállóan 1-2 ütemes rövid zárlati kadenciák (pl. futamok, akkordfelbontás, skálamenetek stb.) rögtönzésére, - egyszerűbb javítási műveletek elvégzésére (pl. csavar meghúzása, rugó visszatétele, a hangolódugó folyamatos ellenőrzése stb.)!  A tanuló rendelkezzék - megfelelő hangszeres technikával, előadói és formálókészséggel, - képzelőerővel, - biztos zenei memóriával, - koncentrálóképességgel, - olyan lapról olvasási készséggel, amely a kamarazenei és zenekari játékhoz szükséges, - olyan bejátszási módszerrel, amelynek birtokában a jó befúvási érzetek rövid időn belül elérhetők, - a tudásszintjének megfelelő önállósággal a játszandó művek kiválasztásánál!  A tanuló tudja alkalmazni - a hang képzésének fizikai törvényszerűségeit (légzés, rekesz, felhangok stb.), - a különböző artikulációs előírásokat (staccato, legato, tenuto, marcato stb.)! A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) 

A tanuló ismerje - a modem zenei effektusokat, - az újabb légzéstechnikákat, - a fuvola társhangszereit, azok transzponálási módjait, - korunk zenéjének intonációs sajátosságait!



Legyen képes - biztos hangindításra és -befejezésre, - nehéz etűd virtuóz előadására (pl. Köhler: Etűdök fuvolára op. 33 III. kötet, Wehner: 12 nagy etűd vagy Jean-Jean: Modern etűdök), - nehezebb előadási darab, kamaramű, zenekari szólam önálló zenei és technikai megoldására!

70



Rendelkezzék olyan biztos hangszeres tudással, előadói és formálókészséggel, zenei ismerettel, amelynek birtokában zenei pályára is irányítható - közép-, esetleg felsőfokra is!

A művészeti alapvizsga követelményei (fuvola főtárgy) A művészeti alapvizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga időtartama  

„A” tagozat: minimum 10 perc „B” tagozat: minimum 15 perc

A vizsga tartalma „A” tagozat 

Egy etűd vagy szólódarab, vagy technikai jellegű mű (Jeney: Fuvolaiskola II. kötet/56–85., Bántai: Válogatott etűdök II. kötet/12., Köhler: Etűdök op. 33 no. 1/1–3. nehézségi szintjén)  Egy barokk szonátatétel; Marcello: d–moll szonáta, Telemann: F–dúr szonáta valamelyik tétele nehézségi szintjén  Egy előadási darab; Romantikus album, 3 Menüett, 3 Tambourin, Népszerű előadási darabok nehézségi szintjén Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat 

Két különböző karakterű etűd vagy szólódarab, vagy technikai jellegű mű; Platonov: 30 etűd 1–10., Köhler: Etűdök op.33 no. 1/1–5., Eördögh: Technikai és olvasógyakorlatok 1/1–4. nehézségi szintjén  Egy barokk szonáta tételpár; Händel: Hallei szonáták nehézségi szintjén  Egy karakterdarab vagy kamaramű; Járdányi Pál: Szonatina nehézségi szintjén A kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése -

megfelelés az előírt követelményeknek, technikai felkészültség, helyes légzés, testtartás, hangszertartás, hangképzés, intonáció, hangszerkezelés, artikulációk és díszítések alkalmazása, helyes ritmus és tempó, előadásmód, a zenei stílus és az előírások megvalósítása, memória, alkalmazkodóképesség, állóképesség.

A művészeti záróvizsga követelményei fuvola főtárgyból A művészeti záróvizsga részei 71

A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga időtartama „A” tagozat: minimum 10 perc „B” tagozat: minimum 15 perc A vizsga tartalma „A” tagozat 

Egy etűd vagy szólódarab, vagy technikai jellegű mű; Bántai: Fuvolaetűdök III. kötet (EMB 8593, vagy Köhler: Etűdök op. 33 no. II. kötet (EMB 8514) nehézségi szintjén  Egy barokk szonáta két tétele, vagy egy barokk kamaramű; Marcello: a–moll szonáta, (EMB 12534), Telemann: C–dúr szonáta (EMB 13535), Händel: F–dúr szonáta nehézségi szintjén  Egy karakterdarab, vagy XX. századi mű; Fauré: Siciliano (EMB 7583), Doppler: Berceuse (EMB 12350), Mező Imre: Szvit (EMB 3358), Szervánszky Endre: Szonatina (EMB 1372) nehézségi szintjén A vizsgaanyagot az etűd és a kamaramű kivételével lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat 

Egy etűd vagy szólódarab, vagy technikai jellegű mű; Köhler: Etűdök op. 33 no. III. 1–5., (EMB 8514) Andersen: 24 etűd fuvolára/1. (EMB 8520); Hangversenyetűdök fuvolára c. gyűjtemény (EMB 12652) nehézségi szintjén  Egy barokk szonáta két tétele, vagy egy barokk kamaramű; Händel: Hat szonáta (EMB 13404), egy barokk triószonáta két tétele nehézségi szintjén  Egy XX. századi mű; Farkas: Bihari román táncok (EMB 958) nehézségi szintjén A vizsgaanyagot az etűd és a kamaramű kivételével kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése -

megfelelés az előírt követelményeknek, technikai felkészültség, helyes légzés, testtartás, hangszertartás, hangképzés, intonáció, hangszerkezelés, artikulációk és díszítések alkalmazása, helyes ritmus és tempó, előadásmód, a zenei stílus és az előírások megvalósítása, memória, alkalmazkodóképesség, állóképesség.

2) Rézfúvós tanszak a) Trombita Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után: Az „A” tagozat végén 72





Ismerje a tanuló - a helyes test- és hangszertartást, - a helyes légzéstechnikát, - a hangszere múltját, irodalmát, - a dúr és moll hangnemeket 7 #, 7 b előjegyzésig! Legyen képes - az alapvető funkciók helyes alkalmazására, a szájizomzat fejlesztésére a mindennapi gyakorlatok segítségével o fúvóka nélkül, csupán ajakrezgéssel, o csak fúvókával, o hangszerrel, - az előírt hangterjedelmen belül (fisz-b2-ig) kiegyenlített, szép hang elérésére a tiszta intonáció megtartásával, - a könnyebb technikai problémák elemző gyakorlására, - skálázni egy oktávon keresztül valamennyi hangnemben!

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:  egy dúr és egy moll skála 5 képlete a másfél oktávos rendszerben,  Clodomir: Trombitaiskola I./26., 28., 29.,  Telemann: F-dúr szonáta I-II., vagy  Händel: B-dúr szonáta I-II! További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után: Az „A” tagozat végén  

Ismerje a tanuló a rézfúvós hangszerek közötti azonosságot, különbséget! Legyen képes a tanuló - az előforduló légzéstechnikai és funkcionális problémák korrigálására a mindennapi gyakorlatok segítségével, - az előírt hangterjedelmen belül (fisz-c3-ig) kiegyenlített és kifejező hang elérésére, - a különböző hangindítások, hangbefejezések megvalósítására, - a különböző nyelvütések (szimpla, dupla, tripla) gyorsaságának fejlesztésére, - skálázni másfél oktávon keresztül valamennyi hangnemben, - az adott zenei anyagot egyéni képességei, illetve készségei szintjének megfelelően, kottaés stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezéssel megszólaltatni!

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)    

A tanuló rendelkezzék megfelelő állóképességgel! Ismerje a hangképzés folyamatát! Legyen képes a tudatos légzéstechnika alkalmazására! Tudja - az ajak-, a nyelv- és a manuális technika alapjait, - az összes dúr és moll skálát a kétoktávos rendszerben, 7 képletben!

Művészeti alapvizsga követelményei trombita főtárgyból A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll.

73

A vizsga időtartama  

„A” tagozat: minimum 8 perc „B” tagozat: minimum 10 perc

A vizsga tartalma „A” tagozat   

Egy másfél oktávos skála első képlete Egy etűd (Varasdy–Nagyiván–Sztán: Trombitaiskola III./1–65. EMB13492, Clodomir: Petits exercices 1–21. Leduc, nehézségi szintjén) Egy előadási darab (Varasdy–Nagyiván–Sztán: Trombitaiskola III./66–74. EMB13492, Baldassari: Szonáta, Händel: Hallei szonáta, Rangers: Velencei karnevál, Tornyos: Szonatina nehézségi szintjén)

Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat    

Egy másfél oktávos skála öt képlettel Egy etűd (Varasdy–Nagyiván–Sztán: Trombitaiskola III./1–65., IV./1–53. EMB13492, Clodomir: Petits exercices 1–29. Leduc, nehézségi szintjén Egy barokk szonáta lassú és gyors tétele (Albinoni: Esz–dúr concerto III–IV. tétel, Albinoni: F– dúr concerto I. tétel, Händel: B–dúr szonáta, Telemann: F–dúr szonáta nehézségi szintjén) Egy, az előbbitől eltérő stìlusú előadási darab (Balay: Andante et allegro, Bogár: I. és II. Concertino nehézségi szintjén)

Az etűd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése -

megfelelés az előírt követelményeknek, technikai felkészültség, helyes légzés, testtartás, hangszertartás, hangképzés, intonáció, hangszerkezelés, artikulációk és díszítések alkalmazása, helyes ritmus és tempó, előadásmód, a zenei stílus és az előírások megvalósítása, memória, alkalmazkodóképesség, állóképesség.

Művészeti záróvizsga követelményei trombita főtárgyból A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. 74

A vizsga időtartama  

„A” tagozat: minimum 10 perc „B” tagozat: minimum 10 perc

A vizsga tartalma „A” tagozat   

Egy másfél oktávos skála öt képlettel Egy etűd (Clodomir: Petits exercices (Leduc) 22–70., Clodomir: Etűdök (Leduc) II., III., IV., VI., és Arban: Trombitaiskola (Hofmeister) etűdjeinek nehézségi szintjén) Két különböző karakterű előadási darab, melyből az egyik lehet kamaramű is (előadási darabok: Albinoni: Esz– dúr, g–moll, C–dúr concerto, Barat: Fantázia (Leduc), Gedicke: Koncertetűd ; kamaraművek: Borst: Trombitaduók (EMB 6870), Mező Imre: Variációk (EMB 4687), Clodomir: Six petits duo és Six duo faciles, Reschofsky: Trió (EMB 6819), Farkas Ferenc: Régi magyar táncok nehézségi szintjén)

Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat  

 

Egy skála másfél oktávon, öt képlettel Egy etűd (Clodomir: Petits exercices (Leduc) 22–70., Clodomir: Etűdök (Leduc) II., III., IV., VI., és Arban: Trombitaiskola (Hofmeister) etűdjeinek nehézségi szintjén; kamaraművek: Clodomir: Six duo Faciles, Scheidt: Brass: Quintets I–II., nehézségi szintjén) Egy barokk szonáta lassú és gyors tétele (Albinoni: Esz–dúr, g–moll, C–dúr concerto, Corelli: e– moll szonáta, Purcell: B–dúr szonáta, Vivaldi: d–moll concerto nehézségi szintjén) Egy más stílusú előadási darab (Bozza: Capricco (Leduc) nehézségi szintjén)

Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani A vizsga értékelése -

megfelelés az előírt követelményeknek, technikai felkészültség, helyes légzés, testtartás, hangszertartás, hangképzés, intonáció, hangszerkezelés, artikulációk és díszítések alkalmazása, helyes ritmus és tempó, előadásmód, a zenei stílus és az előírások megvalósítása, memória, alkalmazkodóképesség, állóképesség.

b) Tenorkürt, baritonkürt Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után 75

Az „A” tagozat végén A tanuló -

a zenei anyagot életkorának, egyéni képességeinek és készségeinek megfelelő hangszerkezeléssel, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassa meg, rendelkezzék a játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges koncentrálóképességgel, legyen tisztában a hangszerkezelés alapvetőtudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot, sajátítsa el az ajak és a kéz összehangolt munkáját; harsonánál a helyes tolókakezelést, legyen képes a hangok biztonságos megszólaltatására az előírt hangterjedelemben, tudjon dinamikailag árnyalt, kulturált, kifejező hangot képezni, alkalmazza játékában a hangindítás, elválasztás és hangbefejezés különböző módjait, törekedjék játékában a tiszta intonációra, rendelkezzék az alapfokon játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges technikával, tudjon önállóan hangolni, ismerje a hangszer karbantartásának alapvetõ feladatait, és végezze ezeket önállóan, ismerje a tanult anyagban előforduló tempó– és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, a tanár útmutatásai alapján legyen képes a különböző zenei kifejezőeszközök alkalmazására (artikuláció, agogika, díszítés, lassítás, hangsúlyozás stb.), a tanár útmutatásai alapján legyen képes az új darabok egyszerűbb dallami díszítésére, ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat, ismerje a használt hangszer történetét, rokon hangszereit, ismerje az adott hangszer szerepét különböző zenei korszakokban

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával: -

egy szabadon választott skála és hármashangzat–felbontás két oktávon keresztül, két, lehetőleg különböző jellegű gyakorlat egy előadási darab zongorakísérettel, kotta nélkül (minimum Pergolesi: Ária című mű nehézségi szintjén).

Legyen képes -

a használt hangterjedelmen belül kiegyenlített, szép hang elérésére a tiszta intonáció megtartásával, az állóképesség növelésére árnyaltabb zenei megformálásra.

Követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A légzés, levegővezetés terén tanultak elmélyítése, következetes alkalmazása, az előforduló hibák korrigálása 76

A hangterjedelem további bővítése, fokozott figyelemmel a szép hangra és a tiszta intonációra A kamarazenélés és a zenekari játék előtérbe helyezése A tanuló ismerjen különböző -

díszítéseket, trillákat, előkéket, tripla– és duplanyelves megoldásokat

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló ismerje -

hangszere múltját, irodalmát, a kiművelt hangszeres technika alapjait.

Legyen képes -

minden regiszterben kiművelt hang megszólaltatására, biztonságos, pontos, hibátlan hangindításra, jó legato-technikára, dupla– és triplanyelv alkalmazására.

Művészeti alapvizsga követelményei „Harsona–Tenorkürt–Baritonkürt” főtárgyból A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga időtartama  

„A” tagozat: minimum 10 perc „B” tagozat: minimum 15 perc

A vizsga tartalma (tenorkürt) „A” tagozat   

Egy másfél oktávos skála első képlete Egy etűd (Varasdy–Nagyiván–Sztán: Trombitaiskola II. 51–116. (EMB12657) nehézségi szintjén) Egy előadási darab (Dr. Ujfalusi–Steiner: Előadási darabok rézfúvósokra c. gyűjteményből (EMB13114). Schubert: Bölcsődal [20.], L. Mozart: Trombitaszó [22.], Anonymus: Hornpipe [24.], H. Purcell: Induló [26.], Corelli: Gavotta [28.], Rimsky–Korsakov: Mazurka [35.], vagy hasonló nehézségű előadási darabok)

Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat  

Egy másfél oktávos skála három képlettel. Egy etűd (Varasdy–Nagyiván–Sztán: Trombitaiskola II. [51–116.] (EMB12657) Clodomir: Etűdök I–II. nehézségi szintjén). 214 77

Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése -

megfelelés az előírt követelményeknek, technikai felkészültség, helyes légzés, testtartás, hangszertartás, hangképzés, intonáció, hangszerkezelés, artikulációk és díszítések alkalmazása, helyes ritmus és tempó, előadásmód, a zenei stílus és az előírások megvalósítása, memória, alkalmazkodóképesség, állóképesség.

Művészeti záróvizsga követelményei „Harsona–Tenorkürt–Baritonkürt” főtárgyból A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga időtartama  

„A” tagozat: minimum 10 perc „B” tagozat: minimum 10 perc

A vizsga tartalma (tenorkürt) „A” tagozat   

Egy skála másfél oktávon keresztül, különböző képletekkel Egy etűd (Varasdy–Nagyiván–Sztán: Trombitaiskola IV. (EMB13493)1–30. nehézségi szintjén) Két különböző karakterű zongorakíséretes előadási darab, melyből az egyik lehet kamaramű is: barokk szonáta két tétele, vagy egy versenymű két tétele, vagy egy gyors és egy lassú tempójú előadási darab (az ajánlott darabok: Corelli: Szonáták, Marcello: Szonáták, Vivaldi: Szonáták, valamint a trombitairodalom szólóművei)

Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat   

Egy skála másfél oktávon keresztül, különböző képletekkel Egy etűd (Varasdy–Nagyiván–Sztán: Trombitaiskola IV. (EMB13493) 30–53. nehézségi szintjén) Egy barokk szonáta két tétele (lassú–gyors), és egy más stìlusú előadási darab

Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése

78

-

megfelelés az előírt követelményeknek, technikai felkészültség, helyes légzés, testtartás, hangszertartás, hangképzés, intonáció, hangszerkezelés, artikulációk és díszítések alkalmazása, helyes ritmus és tempó, előadásmód, a zenei stílus és az előírások megvalósítása, memória, alkalmazkodóképesség, állóképesség.

c) Tuba Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén Ismerje a tanuló -

a helyes szájtartást, légzéstechnikát, befúvást, hangszertartást, a könnyed hangszeres játékmódot, a rokon rézfúvós hangszereket, a tuba szerkezeti felépítését, és felhangrendszerét a tanult hangterjedelemben (lehetőleg a 10. felhangig), alkalmazási területeit, a tanult anyagban előforduló tempó– és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat.

Legyen képes a tanuló -

ideális tubahang kialakítására, megszólaltatására, különböző artikulációs előírások (tenuto, staccato, legato, marcato) és játékmódok megvalósítására, a zenei mondanivaló megformálására az ajak és a kéz összehangolt munkájának kialakítására, a helyes befúvás és légzéstechnika alkalmazására, a zenei gyakorlatok, előadási darabok pontos, kottahű elõadására, az előadási darabok kotta nélküli játszására, a gyakorlás során előforduló hibák felismerésére, azok önálló kijavítására, a hangszer építéséből fakadó intonációs problémák korrigálására, a hangszer önálló behangolására, a hangszer szakszerű karbantartására. skálázni 4# – 4b előjegyzésig

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) 79

Legyen képes -

az tanult anyagban előforduló hangterjedelmen belül kiegyenlített, szép hang elérésére a tiszta intonáció megtartásával, az állóképesség növelésére, árnyaltabb zenei megformálásokra.

Követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén Ismerje meg a tanuló -

a tuba és a rézfúvós hangszerek rokon vonásait a tuba irodalmát, a zeneirodalom híres tubaszólóit.

Legyen képes a tanuló -

a technikailag és művészileg igényesebb előadási darabok, kamarazenei és zenekari művek interpretálására, a skálaformációkat élénk tempóban, kiegyenlítetten, különböző dinamikai árnyalatokkal 7 #, 7 b előjegyzésig játszani dúrban és mollban egyaránt, az általa képzett hangszerhang szépségét, teltségét, plasztikusságát folyamatosan fejleszteni, a megtanult előadási darabok közönség előtti színvonalas bemutatására, tiszta intonációra, tiszta hangszeres játékra, az önálló munkára.

Tudja alkalmazni a tanuló -

a hangszerhang képzésének fizikai sajátosságait, a különböző zenei utasításokat az előadás módjára, tempójára, dinamikájára vonatkozóan.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló legyen képes -

természetes, oldott hangszerkezelésre, helyes test– és hangszertartásra, a tudatos légzéstechnika alkalmazására, a tanár útmutatásai alapján a különböző zenei kifejezőeszközök alkalmazására (artikuláció, agogika, díszítés, lassítás, hangsúlyozás stb.), játékában a hangindítás, hangelválasztás és hangbefejezés a stílus és a zenei karakter megkívánta különböző módjait, árnyaltabb artikulációra (portato, sfz, martellato), a tananyagban szereplő és előadott művekhez szükséges mértékű virtuozitásra.

Tudjon kontra F és f1 között -

kiegyenlítetten, különböző dinamikai árnyalatokkal, tiszta intonációval, 80

-

megfelelő nyelvtechnikával játszani.

Ismerje -

az alapvető díszítéseket (trilla, mordent, előke), alapszinten a dupla– és tripla nyelv–technikát, ismerje fel alkalmazásának lehetőségét a zenekari, a kamarazenei és a szóló művekben.

A művészeti alapvizsga követelményei (Tuba főtárgy) A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga időtartama  

„A” tagozat: minimum 10 perc „B” tagozat: minimum 10 perc

A vizsga tartalma „A” tagozat   

Egy skála legalább három variációval Egy gyakorlat (Kietzer: I. kötet (Zimmermann), Sára: Tubaiskola, Jakab Gedeon: Tubaiskola I. kötet 172., 183., 187., 192., gyakorlatainak nehézségi szintjén) Egy előadási darab (F. Schubert: Bölcsődal (EMB13114) (169), H. Purcell: Rigaudon (166) nehézségi szintjén)

Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat   

Egy skála dúr és moll változata, legalább három variációval. Egy gyakorlat (Kietzer: I. kötet, Sára: Tubaiskola, Jakab G.: Tubaiskola 1 kötet 161., 163., 179., 186. gyakorlatainak nehézségi szintjén). Egy előadási darab (Vivaldi: Tél, Händel: Bourrée, Corelli: Sarabande és Gavotte nehézségi szintjén).

Az etűd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése -

megfelelés az előírt követelményeknek, technikai felkészültség, helyes légzés, testtartás, hangszertartás, hangképzés, intonáció, hangszerkezelés, artikulációk és díszítések alkalmazása, helyes ritmus és tempó, 81

-

előadásmód, a zenei stílus és az előírások megvalósítása, memória, alkalmazkodóképesség, állóképesség.

Művészeti záróvizsga követelményei (Tuba főtárgy) A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga időtartama  

„A” tagozat: minimum 10 perc „B” tagozat: minimum 10 perc

A vizsga tartalma „A” tagozat   

Egy skála, legalább 3 képlettel Egy etűd (Kietzer: Tubaiskola I–II. kötet, Jakab G.: Tubaiskola II. kötet (Simonffy) 291., 297. gyakorlatok nehézségi szintjén) Két előadási darab (G. F. Händel: Siciliana, W. A. Mozart: Menuet nehézségi szintjén vagy egy könnyebb barokk szonáta két tétele és egy, az előbbitől eltérő stìlusú előadási darab).

Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat    

Egy skála, legalább 4 képlettel, mely szekvenciát is tartalmaz Egy gyakorlat (Kietzer: Tubaiskola I–II. kötet, Jakab G.: Tubaiskola II. kötet (Simonffy) 291, 297 Kopprasch: I. kötet: (Hofmeister FH6045) 3., 8.. gyakorlatok nehézségi szintjén) Egy barokk szonáta két tétele (B. Marcello: F–dúr szonáta, C–dúr szonáta nehézségi szintjén) Egy, az előbbitől eltérő stìlusú darab (minimum Hidas F.: Három kis tétel tubára nehézségi szintjén)

Az etűd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése -

megfelelés az előírt követelményeknek, technikai felkészültség, helyes légzés, testtartás, hangszertartás, hangképzés, intonáció, hangszerkezelés, artikulációk és díszítések alkalmazása, helyes ritmus és tempó, előadásmód, 82

-

a zenei stílus és az előírások megvalósítása, memória, alkalmazkodóképesség, állóképesség.

3) Billentyűs tanszak (zongora főtárgy) Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után: Az „A” tagozat végén 





A tanuló ismerje - hangszere alapvető sajátosságait, működési elvét (kalapács-mechanika, pedálszerkezet, húrozat, hangolás, rezonáns szekrény), - a zongorairodalom legjelentősebb alkotóit és alkotásait, - a tanulandó zenemű formáját és vázlatos harmóniai szerkezetét, - a kottában előforduló jeleket és zenei műszavakat, különös tekintettel a hangszerre vonatkozó speciális utasításokra (pl. una corda, prol. ped.), - a kortárs zenei notáció alapvető jelzéseit, - a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat! Legyen képes - természetes hangszerkezelésre és az ehhez szükséges gyakorlatok elvégzésére, - egyenletes és helyes tempóban, pontos ritmusban zongorázni, - zenei és technikai szempontból tudatos, önálló gyakorlásra, - a zongorajáték során előforduló különböző játékmódokat, játékformákat (skála, hármashangzat, futam, kettősfogás, tremolo, trilla, díszítés), billentésfajtákat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) a zenei anyaghoz alkalmazni, - a játszandó zongoraművek értelmes tagolására, - a zenei karakterek megvalósítására, - a zongorapedálok használatára (elő-, után- és együttnyomás), - életkorának és képességeinek megfelelően a zongorázandó anyag kottahű, stílusos, dinamikailag változatos és kifejező előadására, - az együttzenélésre (négykezes, hatkezes, kétzongorás darab, zongorakíséret)! Rendelkezzék - biztonságos kotta- és lapról olvasási készséggel, - adottságainak megfelelő zenei memóriával, - képességei alapján kiművelt zenei hallással!

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával  2 fúgaszerkesztésű J. S. Bach-mű (invenciók, kis prelúdiumok, fughetták stb.),  1 teljes klasszikus szonáta,  1 virtuóz etűd,  2 különböző stílusú előadási darab, melyből az egyik XX. századi magyar mű legyen.  a teljes anyagot kotta nélkül kell előadni! További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén 

A tanuló ismerje 83

hangszere múltját, irodalmát és a jelentősebb külföldi és hazai előadóművészeket (pl. Sz. Richter, Rubinstein, Fischer Annie, Cziffra György...), - a kottában előforduló jelek és zenei műszavak pontos jelentését, különös tekintettel a zongorára vonatkozó speciális utasításokra! Legyen képes - technikai és zenei szempontból tudatos, önálló munkára, - a zongorajáték során előforduló különböző játékmódokat, játékformákat (skála, hármashangzat, futam, kettősfogás, tremolo, trilla, díszítés), billentésfajtákat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) a zenei anyaghoz alkalmazni, - saját kézalkatának megfelelő ujjrendek készítésére, - a zongorapedálok tudatos használatára, - a zongoraművek formálására és kifejező előadására! Rendelkezzék - olyan zenei műveltséggel, amely képessé teszi az értékes zene befogadására, - az együttzenélés igényével! -





A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) 





A tanuló legyen képes - a zongorázandó anyag kottahű, stílusos, dinamikailag változatos és kifejező előadására, - skálákat, gyakorlatokat minden hangnemben játszani, - a különböző játékformákat, játékmódokat a zenei anyagnak megfelelően alkalmazni, - a zenei karakterek és a hozzájuk kapcsolódó billentésmódok megjelenítésére, - dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre, - a zongorapedálok tudatos és változatos használatára! Rendelkezzék - megfelelő hangszeres ügyességgel, virtuozitással, - biztos memóriával, koncentrálóképességgel, - megfelelő lapról olvasási készséggel! A „B” tagozatos tanuló rendelkezzék olyan szintű zongoratudással, hogy zenei képességei alapján - adott esetben - legyen alkalmas szakirányú tanulmányok elkezdésére!

Művészeti alapvizsga követelmények A vizsga részei A vizsga gyakorlati részből áll. A vizsga időtartama  

„A” tagozat minimum 10 perc „B” tagozat minimum 15 perc

A vizsga tartalma „A” tagozat A 4 stílusból választható 3 különböző stílusú darab, amiből lehet egy kamaramű. 



Barokk mű, lehet tánc, vagy többszólamú szerkesztést bemutató darab; Bach: 18 kis prelúdium (EMB 1879) 13, 15, 18, Händel: Válogatott darabok (EMB 4250, EMB 6990, EMB 6991, EMB 4321, EMB 13165), Telemann: Kezdõk zongoramuzsikája (EMB 13452) nehézségi szintjén Klasszikus szonatina vagy szonáta–tétel, könnyebb variáció; Könnyű szonatinák (EMB 2719), 15 könnyűszonáta, Szonatina album (EMB 1280), Clementi: C Op. 36 (Ricordi) Nr. 3., Haydn: D 84





Hob. XVI/4, (Universal) Beethoven: 6 könnyű variáció egy svájci népdalra, Csurka: Szonatina– gyűjtemény (EMB 14412) nehézségi szintjén Romantikus mű; Schumann: Emlékezés (EMB 13543 kötetben), Színházi utóhangok, Csajkovszkij: Édes álmodozás (EMB 6715 kötetben), Pacsirtadal (EMB 6715 kötetben), Schubert: Táncok (EMB 13212), Keringők (EMB 7355) nehézségi szintjén XX. századi mű; Bartók Béla: Mikrokozmosz III. 84 Mulatság, 90 Oroszos 91–92, Kromatikus invenció IV/97 Notturno, Kodály: Gyermektáncok (Boosey & Hawkes) 5–10 nehézségi szintjén. A három mű közül lehetőség szerint egy éneklő, egy pedig virtuóz jellegű legyen.

A vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat Négy különböző stílusú darab:  

 

Barokk mű, többszólamú szerkesztésben írt darab, vagy szvit–tétel; J. S. Bach: 18 kis prelúdium (EMB 1879) 9, 16, 17, Kétszólamú invenciók (EMB 6912) C, a, F nehézségi szintjén Klasszikus szonatina vagy szonáta–tétel, variáció; 15 könnyû szonáta, Haydn: Szonáták A Hob. XVI/12, (Universal) E Hob. XVI/13, (EMB 3658 kötetben) D Hob. XVI/14, (Universal) Mozart: 6 bécsi szonatina (EMB 2395), Beethoven: Szonatinák (EMB 8648), Grazioli: G–dúr Szonáta nehézségi szintjén Romantikus mû; Schumann: Fantáziatánc (Peters), Chopin: Keringõk (EMB 6787) a, h, nehézségi szintjén XX. századi mû; Bartók: Mikrokozmosz IV. 100 népdalféle, 109 Bali szigetén, Mikrokozmosz: V. 128, Dobbantós tánc, Kurtág: Játékok (EMB 8377, EMB 8378, EMB 8379) nehézségi szintjén

A vizsgaműsorban legyen egy éneklő és egy virtuóz jellegű darab. A vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése -

megfelelés az előírt követelményeknek, technikai felkészültség, helyes test– és kéztartás, hangminőség, billentés, pedálhasználat, hangszerkezelés, artikulációk és díszítések alkalmazása, helyes ritmus és tempó, előadásmód, a zenei stílus és az előírások megvalósítása, memória, alkalmazkodóképesség, állóképesség.

A mûvészeti záróvizsga követelményei Művészeti záróvizsga részei A vizsga gyakorlati részből áll. 85

A gyakorlati vizsga időtartama  

„A” tagozat minimum 10 perc „B” tagozat minimum 15 erc

A vizsga tartalma „A” tagozat A négy stílusból választható három különböző stílusú darab, amiből lehet egy kamaramű. 







Barokk mű, többszólamú szerkesztésű darab vagy szvit–tétel, vagy könnyebb barokk variáció; Händel: Könnyű zongoradarabok Chaconne (EMB 6991 kötetben), Scarlatti: Szonáta C K.513 h K. 377, (EMB 7817 kötetben) Bach: Francia szvit (EMB 7190) tánctételek nehézségi szintjén Klasszikus szonáta–tétel; Beethoven: Szonáta G Op. 49 (EMB 8152) no 2 I tétel, Beethoven: Szonáta G. Op. 79. (Schott); rondók, variációk, bagatellek Beethoven: Bagatelle C Op. 33 (Peters) nehézségi szintjén Romantikus mű; Schumann: Kinderszenen (EMB 7146), Mendelssohn: Dalok szöveg nélkül (EMB 7354) 14., 19, Chopin: Mazurka g Op. 67 no. 2 (EMB 6877 kötetben, PWM kötetben) nehézségi szintjén XX. századi mű; Bartók: Mikrokozmosz IV. 102 Felhangok, V.130 Falusi tréfa nehézségi szintjén

A kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat Négy különböző stílusú darab, amiből lehet egy kamaramű. 

  

Egy barokk mű; többszólamú szerkesztésben írt darab vagy szvit–tétel; J. S. Bach: h–moll háromszólamú invenció (EMB 6913), Francia szvit (EMB 7190) Esz Allemande, Courande, Sarabande. Scarlatti: A–dúr szonáta K.453. nehézségi szintjén Egy klasszikus szonáta–tétel; Haydn: Szonáta D Hob. XVI/19 (Peters), Mozart: C–dúr szonáta KV. 309 (EMB 3996 kötetben, EMB 3997 kötetben, Peters kötetben) nehézségi szintjén Romantikus mű; Liszt–Zempléni: Etűd (EMB 766) 2 a, Liszt: Consolation (EMB 12697) Desz nehézségi szintjén XX. századi mű; Bartók: Szonatina (EMB 117), Mikrokozmosz VI (EMB 130) Hat tánc bolgár ritmusban, Debussy: Arabesque (EMB 6029) E nehézségi szintjén

A kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése -

megfelelés az előírt követelményeknek, technikai felkészültség, helyes test– és kéztartás, hangminőség, billentés, pedálhasználat, hangszerkezelés, artikulációk és díszítések alkalmazása, helyes ritmus és tempó, előadásmód, 86

-

a zenei stílus és az előírások megvalósítása, memória, alkalmazkodóképesség, állóképesség.

4) Vonós tanszak (hegedű főtárgy) Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után: Az „A” tagozat végén 





A tanuló ismerje - a hangszer és a vonó felépítését, részeit, hangszerének gondozását és megóvását, - a fontosabb tempó- és karakterjelzéseket, valamint a dinamikára vonatkozó jeleket, - a bal kéz játékára és a vonó kezelésére vonatkozó jelzéseket, - a hangsorok előjegyzését és ujjrendjét, - a hangképzés főbb fiziológiai törvényszerűségeit (a vonás iránya, a vonó sebességének, nyomásának és a lábtól való távolságának összefüggése), - a gyakran előforduló ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást, - a zenei alapkarakterekhez (dolce, grazioso, espressivo, risoluto) tartozó vonókezelést, - a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, - a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat! Legyen képes - a zenei anyagot életkora és egyéni képességei, illetve készsége szintjén kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, a zene folyamatát és összefüggéseit érzékeltetve, kifejezően megszólaltatni, - ujjrenddel és vonásjelzéssel gondosan ellátott, könnyebb zenei anyagot mérsékelt tempóban lapról eljátszani, - szokatlan nehézséget nem támasztó könnyebb művet ujjrenddel és vonásjelzéssel ellátni, - technikai eszközeit a stílusos és kifejező játék szolgálatába állítani, - tájékozódni, szabad fekvésváltással közlekedni a fogólapon, törekedve az igényes intonációra, - az alapvonások, valamint a dallamnak, a ritmusnak, a dinamikának megfelelő vonóbeosztás alkalmazására, - szép hangon való, karakteres előadásra, - a megismert mozgások, izomérzetek felidézésére, tudatos alkalmazására! Kottaolvasási készsége legyen olyan szintű, hogy belső elképzelés vezesse játékát!

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:  háromoktávos skála, akkordfelbontásokkal,  2 szabadon választott etűd,  1 versenymű saroktétele,  1 barokk szonáta lassú és gyors tétele, vagy 1 lassú és 1 élénk tempójú előadási darab! A választott etűdök tartalmazzanak egymástól eltérő technikai feladatokat. További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén

87



 

A tanuló legyen képes - szép hangon, kifejezően koncertet, szonátákat, előadási darabokat eljátszani, - gazdagabb hangszínek és karakterek megvalósítására, gyors tempójú, technikailag nehezebb művek eljátszására, - a stílusnak és karakternek megfelelő vonásnemek, a célszerű ujjrendek megválasztására, - igényes intonációra, az előforduló dinamikai fokozatok természetes hangképzéssel való megszólaltatására, - előadási darabokat, kamaraműveket, zenekari szólamokat önállóan is megtanulni! Bővítse repertoárját! Lapról játéka olyan fokú legyen, hogy képes legyen beilleszkedni a társas muzsikálásba!

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) 



A tanuló legyen képes - természetes, oldott hangszerkezelésre, - az egész fogólapot uralni, - a tiszta intonáció érdekében érzékeny billentésre, folyamatos, könnyed fekvésváltásra, - a különböző skálákat 3 - esetleg 4 - oktávon keresztül akkordfelbontásokkal, tisztán, ritmikusan, élénk tempóban játszani, - differenciált vibrato alkalmazására, - a jobb és bal kéz játszómechanizmusának összehangolására, - az alapvonások - legato, détaché, martelé, spiccato, staccato - alkalmazására, - dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre! Rendelkezzék - igényes, fejlett hallással, kontrolláló-képességgel, - biztos memóriakészséggel, - koncentrálóképességgel, - megfelelő lapról olvasási készséggel!

Művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei: a vizsga gyakorlati részből áll A vizsga időtartama  

„A” tagozat minimum 10 perc „B” tagozat minimum 10 perc

A vizsga tartalma A” tagozat 



Egy etűd; Dénes: V–VI. Hegedűiskola (EMB 7111), vagy Dancla op. 68 (EMB 7918) 2., 9., 14., vagy Dont op. 38 (EMB 2214, EMB 2215, EMB 2216), vagy Mazas: Études speciales op. 36.1 (EMB 2244) 2., 8., 9. nehézségi szintjén Két különböző karakterű előadási darab, koncert–tétel, vagy szonáta–tétel; Beethoven: Menuett (PWM) és Trió (Peters), Rameau: Gavotte (EMB 4535 kötetben), Dancla: Variációk–sorozat, Vivaldi: G–dúr koncert (EMB, Ricordi, Peters, PWM) I. tétel, Seitz: D–dúr koncert (Peters) I. tétel, Corelli: e–moll, A–dúr szonáta (EMB 12050 kötetben, EMB 12051 kötetben, EMB 12265 kötetben) nehézségi szintjén

A vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat 88



 



Két különböző technikai követelményt tartalmazó etűd, a játék technikai biztonságának felmérésére; Dont op. 68/12., 15., Mazas: Études speciales op. 36. I (EMB 2244) 2., 7., 9., 15., 17., 18., Mazas: Études brillantes op. 36. II. (EMB 2245) nehézségi szintjén Karakteretűd a zenei kifejezés felmérésére; Dont: 24 elõkészítő gyakorlat op. 37 (EMB 2604), a könnyebbek szintjén Egy előadási darab vagy barokk szonáta tételpár (lassú–gyors); Boyce: Matelotte (EMB 2751 kötetben), Járdányi: Magyar tánc (EMB 3236). Wieniawski: Kuyawiak (EMB 8001) nehézségi szintjén Egy koncert– vagy szonáta–tétel; Komarovszkij: A–dúr koncert (Peters) I. tétel, Vivaldi: a–moll Koncert (EMB, Ricordi, Peters, PWM) I. tétel Accolay: a–moll koncert (PWM), Seitz: g–moll koncert op. 12 no. 3 (PWM, Music Sales) I. tétel, Dancla: Concert–solo op. 77 no. 2, 3 Telemann: A–dúr szonáta, Händel: E–dúr Szonáta (EMB 12309) nehézségi szintjén

A vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése -

megfelelés az előírt követelményeknek, technikai felkészültség, helyes testtartás, hangszertartás, hangképzés, intonáció, a vibrato helyes alkalmazása, hangszerkezelés, artikulációk és díszítések alkalmazása, helyes ritmus és tempó, előadásmód, a zenei stílus és az előírások megvalósítása, memória, alkalmazkodóképesség, állóképesség.

A művészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati részből áll A vizsga időtartama  

„A” tagozat minimum 10 perc „B” tagozat minimum 10 perc

„A” tagozat Két különböző karakterű zongorakíséretes mű (barokk szonáta két tétele, vagy egy versenymű két tétele, vagy egy gyors és egy lassú tempójú előadási darab), az egyik lehet kamaramű is (pl. Bartók: Hegedűduók) A kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

89

„B” tagozat 

 

Két etűd; Mazas: Études brillantes op. 36. II., (EMB 2245) Dont: 24 elõkészítõ gyakorlat op. 37 (EMB 2604), Kreutzer: 42 gyakorlat (EMB 2560), Rode: 24 Caprices (EMB 2453) /2., 7., 10. nehézségi szintjén Barokk szonáta két tétele; Händel: g–moll (EMB 12309 kötetben), D–dúr (EMB 12309 kötetben), A–dúr szonáta (EMB 12309 kötetben) nehézségi szintjén Egy koncert–tétel, vagy elõadási darab; Bach: a–moll (EMB 1600), E–dúr (EMB 1601), Haydn: C–dúr (Peters), Mozart: D–dúr – Adelaide, Beriot: a–moll op. 104 (Peters) koncertek 1. tétele, Raff: Cavatine (EMB 13745), Fiocco: Allegro (EMB 3558 kötetben), Beethoven: F–dúr románc (EMB 13494), Weiner: Rókatánc (EMB ) nehézségi szintjén

A vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése -

megfelelés az előírt követelményeknek, technikai felkészültség, helyes testtartás, hangszertartás, hangképzés, intonáció, a vibrato helyes alkalmazása, hangszerkezelés, artikulációk és díszítések alkalmazása, helyes ritmus és tempó, elõőadásmód, a zenei stílus és az előírások megvalósítása, memória, alkalmazkodóképesség, állóképesség.

5) Zeneismeret tanszak Szolfézs Iskolánkban a szolfézs főtárgyként jellemzően csak az előképző első évfolyamán, ritkán a második évfolyamán van jelen. Lehetőség van a további évfolyamokban is a szolfézst főtárgyként való választására, de ezek a gyerekek a kötelező szolfézst tanulókkal járnak egy csoportba, mert az alapfok évfolyamain megegyeznek a követelmények. Zenetörténet – zeneirodalom A négy alapfokú szolfézs osztály elvégzése, valamint a sikeres szolfézs alapvizsga letétele után van lehetőség e tárgy választására. A központilag előírt 6 évfolyam nem kivitelezhető –kis létszámú iskolaként a csoportok nem érnék el a minimális létszámot. Megoldásként két évfolyamra kidolgozott helyi tantervet használunk. a) Szolfézs kötelező

90

A szolfézs tantárgynak, mint kötelező tárgynak két előképző és négy alapfokú évfolyama van. Az előképző évfolyamok elvégzése nem kötelező. A 4. évfolyam végén alapvizsga tehető. Aki nem tette le a 4. évfolyam végén az alapvizsgát az a következő tanévben a 4. évfolyamosokkal összevont csoportban készül a vizsga letételére. Hangszeres B tagozatos növendékeknek az alapfok elvégzése utáni képzése egyéni tehetséggondozás keretén belül valósul meg. Követelmények az alapfokú évfolyamok (4. évfolyam) elvégzése utá n     

 

      

 

 

Ismerje a tanuló a ritmuselemeket a harminckettedektől az egész értékű kottáig. Ismerje fel hallás után és kottaképről a szinkópa–, éles– és nyújtott ritmust, valamint az egyszerűbb ritmikai átkötéseket. Legyen áttekintőképessége a 2/4, 3/4, 4/4, 3/8, 6/8, 2/2–es ütemekben. Legyen biztos tájékozottsága a relatív és abszolút rendszerben (könnyebb alterációkban is) 4#, 4b előjegyzésig. Ismerje a - pentaton hangsorokat. - tudja a dúr és moll hangsorokat 6#, 6b előjegyzésig, - ismerje a háromféle moll hangsort. Ismerje fel a művek hangnemeit – hangszeres darabjaiban is. Legyen tájékozott a hangmagassági viszonyokban: - tudja azonosítani – hangszeres tanulmányaihoz kapcsolódóan is – az oktávon belüli tiszta, kis és nagy hangközöket, - ismerje fel ezeket kottaképről és hallás után. Ismerje a bővített szekund, bővített kvart, szűkített és bővített kvint hangközöket; tudja ezeket kottaképről azonosítani. Ismerje a négyféle alaphelyzetű hármashangzat, a dúr és moll fordítások elvét, valamint a dominánsszeptim–hangzat felépítését. Legyen képes ezeket hallás után felismerni, és kottaképről azonosítani. Ismerje a funkciós főhangokat 3#, 3b előjegyzésig. Ismerje a funkciós vonzást. Ismerje a hangnemi kitérés és moduláció fogalmát. Tudjon lejegyezni: - rövid szótagszámú, tempo giusto magyar népdalt szöveggel, - két szólamú, igen könnyű műzenei periódust, illetve szólamait hallás után kiegészíteni. Legyen képes a fentieknek megfelelő nehézségi fokú dallamot lapról olvasni. Ismerje és tudja kottaképről is azonosítani (hangszeres tanulmányaiban is alkalmazni): - a magyar népzene stílusjegyeit, - a periódus fogalmát, - a kis formákat, - a triós formát, - a klasszikus szonátaformát, - a rondót. Rendelkezzék a tanulmányai során érintett zenetörténeti korok, kiemelkedő zeneszerzők, műfajok ismeretével (elsősorban a bécsi klasszikus zenében). Ismerje a leggyakrabban előforduló zenei kifejezéseket.

A művészeti alapvizsga követelményei 91

Művészeti alapvizsga tehető az alapfok 4. évfolyamának elvégzése után annak, aki a vizsgára jelentkezett. A vizsga írásbeli. Iskolánkban a pedagógiai programot figyelembe véve a központi előírás követelményéhez hasonló szintű, az alapfok követelményéhez igazított feladatsort állítottunk össze. A sajátos nevelési igényű tanulóknak lehetősége van szóbeli vizsgára, amelynek feladatsora megegyezik az írásbeliével. Az írásbeli vizsga időtartama min. 45 perc, a szóbelié min. 10 perc Az alapvizsga tartalma 1. Megadott új stílusú magyar népdal elemzése, a régi stílus jellemzőinek ismerete, népdalgyűjtők felsorolása. 2. Hangsorok ismerete: pentaton, pentachord, modális hangsorok, a három fajta moll, a moll vezetőhangjának kiszámolása. 3. Dúr és párhuzamos moll hangsor, előjegyzés kiszámolása táblázatos formában. 4. A hangsorok, hármashangzatok ismerete: tiszta, kis és nagy hangközök nevének, jelölésének ismerete, nyolc hangköz felépítése megadott hangra, a négy hármashangzat felépítése megadott hangra. 5. Zenetörténeti korok és meghatározó zeneszerzőik ismerete. 6. Zenei fogalmak (hangszeres összeállítások, zenei formák), szakkifejezések ismerete. A vizsga értékelése A feladatok helyes megoldása, a válaszok pontossága, egyértelműsége.

2.15.2. Képző- és iparművészeti ág 1) A képzés tartalma, szerkezete Tanszakok és tantárgyak a) Képzőművészeti tanszak (1–3. alapfokú évfolyam) Főtárgy: Grafika és festészet alapjai (1–3. alapfokú évfolyam) Kötelező tantárgy: Vizuális alkotó gyakorlat (1–6. évfolyam) b) Grafika és festészet tanszak (4-6. alapfokú évfolyam) Főtárgy: Grafika és festészet műhelygyakorlat (4-6. évfolyam) Kötelező tantárgy: Vizuális alkotó gyakorlat (1–6. évfolyam) Tantárgyak

Évfolyamok Képzőművészeti tanszak 1. 2. 3.

Kötelező tárgy: vizu2 ális alkotó gyakorlat Főtárgy: grafika és 2 festészet alapjai

2

2

2

2

Grafika és festészet tanszak 4. 5. 6. 2

2

2

92

Főtárgy: grafika és festészet műhelygyakorlat 4 Összesen

4

4

2

2

2

4

4

4

Intézményünkben a képzés hat alapfokú évfolyamon működik, továbbképző évfolyam jelenleg nincs. A hat évfolyam növendékei három csoportot alkotnak: I. csoport: 5-6. évfolyamosok II. csoport: 3-4. évfolyamosok III. csoport: 1-2. évfolyamosok A hat évfolyam tananyagát főmodulokra osztottuk, minden főmodul egy teljes év anyagát foglalja magába. Az egyes tanévekben a csoporton belül – pedagógiai megfontolásból – mindkét évfolyam azonos tananyaggal (főmodullal) foglalkozik, mely évenként váltakozik. Így minden csoport két főmodullal találkozik, a három csoport pedig a képzés végére mind a hatot teljesíti. Mindez a következőképpen alakul két feltételezett növendék, X. Y. és V. Z. (utóbbi a táblázat szerint egy évvel később kezdi tanulmányait) esetében: n. tanév 1. főmodul

I. csoport

n + 1. tanév

n + 2. tanév

n + 3. tanév

n + 4. tanév

n + 5. tanév

n + 6. tanév

2. főmodul

1. főmodul

2. főmodul

1. főmodul

2. főmodul

1. főmodul

4. főmodul

3. főmodul

4. főmodul

3. főmodul

6. főmodul

5. főmodul.

X. Y.

X. Y.

elsős

másodikos

3. főmodul

V. Z.

V. Z.

elsős

másodikos

4. főmodul

II. csoport

5. főmodul

III. csoport

6. főmodul

3. főmodul

X. Y.

X. Y.

harmadikos

negyedikes

5. főmodul

V. Z.

V. Z.

harmadikos

negyedikes

6. főmodul

5. főmodul

X. Y.

X. Y.

ötödikes

hatodikos

V. Z.

V. Z.

ötödikes

hatodikos

A tantárgyak tartalma Moduláris rendszer szerint alapmodul a vizuális alkotó gyakorlat, a grafika és festészet alapjai, egyedi szakmai modul a műhelygyakorlat. A vizuális alkotó gyakorlat a képző- és iparművészeti ág, az ősi és kézműves tárgyformálás, a médiaművészet sokféle tevékenységének megismertetésére szolgál. Feladata a vizuális eszköztár bővítése, a művészi kifejezési formanyelv kialakítása, gazdagítása, változatos kreatív feladatsorokon keresztül. A grafika és festészet alapjai tantárgy a képi kifejezés változatos módjainak elsajátítását és alkalmazását teremti meg. Előkészíti és megalapozza a művészi igényű szakmai munkát. 93

A műhelygyakorlat lehetővé teszi az ősi, a hagyományos és a kortárs képző– és iparművészeti, valamint médiaművészeti szakirányú tevékenységek elsajátítását. A tanuló a helyi lehetőségektől függően a műhelygyakorlatok közül érdeklődésének és képességének megfelelően választ. Integratív helyi tantervünk sajátossága, hogy a tantárgyak tartalma közös tematikába ágyazottan (modulokra tagolódva) jelenik meg. A vizuális alkotó gyakorlat elsősorban a tartalmi problémákra koncentrál, míg a grafika és festészet alapjai/grafika és festészet műhelygyakorlat a technikai oldalra helyezi a hangsúlyt. A művészettörténeti ismeretek szintén részét képezik az integrált rendszernek, ám a kronologikus tárgyalás helyett a tematikus elemzés részesül előnyben. A kronologikus megközelítés csak oly módon válna lehetségessé, ha az kiszakadna a koherens tematikából és attól teljesen izoláltan jelenne meg a tantervben. Ez egyrészt ellentmond az integratív szemléletnek, másrészt szabadon választható tárgyként erre hivatott a művészettörténet. (E tantárgy azonban intézményünk pedagógus létszám-, illetve óraszám-kapacitása miatt egyelőre nem indítható.) Tematika (főmodulok – modulok) 1. főmodul

 

 

Valóság és kép A kép alkotórészei – vizuális elemek - A pont - A vonal - A folt - Együttes vizsgálat Plasztikai elemek Összefüggések

2. főmodul

   

Pozitív-negatív viszonylat Elemek kapcsolódása Rendezettség Összefüggések

3. főmodul

   

Fény-árnyék tanulmányok Textúrák és faktúrák Színtanulmányok Összefüggések

4. főmodul



Kompozíciós gyakorlatok - „Minimál” kompozíciók - Ismétlődés, ritmus - Tárgy és környezete; kontraszt, hangsúly - Egyensúly, szimmetria - Arány, aszimmetria, aranymetszés Tervezési feladatok Összefüggések

  5. főmodul





A térbeliség ábrázolása - A nézőpont - A takarás - Térbeli görbületek - Méret és tér, perspektíva Az időbeliség ábrázolása - Mozgás az állóképen; a pillanatkép 94

 6. főmodul

  

- Folyamatábrák, fázisrajzok, animáció - Történetszövés, képregény, mozgókép Összefüggések Elemző formatanulmányok - A tárgy szerkezete - A „tárgy” karaktere – természeti és mesterséges formák egyedi vonásai Emberábrázolás – szerkezet, arányok, karakter Összefüggések

2) Általános követelmények  Kiemelt kompetenciák a képző–és iparművészeti oktatás területén - A kiemelt kompetencia területek a vizuális művészeti alkotótevékenység által a személyiség fejlesztését, az önkifejezés kibontakoztatását segítik. - Olyan tulajdonság–együttest alakítanak ki, amely lehetővé teszi a változó élethelyzetekhez való rugalmas alkalmazkodást, a probléma-felismerést, a probléma-megoldást.  Bemeneti kompetenciák Iskolai előképzettség nem szükséges, ebből adódóan a növendékek felvételének elbírálásakor erre irányuló vizsgálatot sem tartunk. (A felvételt elsődlegesen a létszámkeret határozza meg.) 





Szakmai kompetenciák - A környezet által közvetített üzenetek befogadása - A környezet által közvetített üzenetek értelmezése - Tervezési készség - Alkotói magatartás - Kreativitás - Vizuális gondolkodás - Vizuális kifejezőkészség - Eszközhasználati készség - Anyaghasználati készség - Komplex szemlélet - Tudatos környezetformálás igénye - Biztonságos munkavégzés képessége - Az esztétikum iránti igény és befogadóképesség - Problémaérzékenység - Véleményformálási képesség - Gyűjtemény létrehozása Személyes kompetenciák - Nyitottság - Fejlődőképesség - Önállóság - Önkifejezés - Rugalmasság - Érzékenység - Kísérletező kedv - Önfegyelem - Koncentráltság Társas kompetenciák 95





- Motiválhatóság - Empatikus készség - Együttműködési készség - Kezdeményezőkészség - Segítőkészség - Interaktivitás (személyközi kapcsolatok aktivitása, kooperáció). Módszer kompetenciák - Figyelemösszpontosítás - Gyakorlatias feladatértelmezés - Ismeretek helyénvaló alkalmazása - Következtetési képesség - Kreativitás, ötletgazdagság - Módszeres munkavégzés - Nyitott hozzáállás - Probléma-felismerés, -megoldás - Tervezési készség - Új ötletek, megoldások kipróbálása - A munkakörnyezet tisztántartása - Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartása Kulcs-, illetve általános kompetenciák - Anyanyelvi kommunikáció - Matematikai kompetencia - Természettudományos és technikai kompetencia - Digitális kompetencia - Szociális és állampolgári kompetencia - kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia - Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség - Összefüggésekben való (integratív) gondolkodás - Arányérzék - Lényegkiemelés - Ismeretkezelés - Felelősségtudat - Kitartás

3) Munkaformák, módszerek A fent említett tevékenységek és a fejlesztendő kompetenciák sokfélesége érdekében igyekszünk minél változatosabb és hatékonyabb munkaformákat és módszereket alkalmazni (ezek széles tárházát itt most nem kívánjuk ismertetni, a tanmenetben ez jól követhető). A művészeti ág sajátosságaiból következően azonban prioritást élvez az önálló, illetve az egyénre szabott/részben egyénre szabott alkotó munka (munkáltatás). Nagy hangsúlyt kap még a páros vagy csoportmunka, mint munkaforma, valamint a kutatás-felfedezés, a szemléltetés, a megbeszélés és vita, esetenként pedig a projekt mint módszer,. A fentieknek megfelelően a pedagógus döntően kétféle szerepet tölt be: (1) a domináns „mester” szerepét, aki szellemi és gyakorlati vezetője a csoportnak; problémákat vet fel, feladatokat ad, bemutatja a szakmai fogásokat, instrukciókat fogalmaz meg, szervezi, ellenőrzi és értékeli a munkát. (2) A „műhelytárs” szerepét, aki együtt dolgozik, gondolkodik a tanítványokkal, így közösen oldják meg a problémákat,

96

hozzák létre az alkotásokat, kölcsönösen segítik egymást, vitáznak, érvelnek, „ötletelnek”. Ebből következően a tanítás-tanulás folyamata a szó nemes értelmében műhelymunkává lényegül, illetve ily módon a kötelező és főtárgy közös műhelygyakorlattá egyesül. 4) Tárgyi feltételek Intézményünkben a képzőművészet, illetve a grafika és festészet tanszak foglakozásai közös szaktanteremben folynak. Többcélú intézmény (általános és alapfokú művészeti iskola) lévén a 16 óráig tartó kötelező foglalkoztatás minden tantermet igénybe vesz, így nincs lehetőség arra, hogy a tanszakok tantárgyait külön teremben oktassuk. Másrészt az integratív szemléletű tanterv nem is teszi indokolttá a tantárgyak fizikai elkülönítését, sőt pedagógiai és gyakorlati szempontból a közös oktatási helyiség több előnnyel jár, mint hátránnyal. 

Munkaeszközök, anyagok

A szaktantermet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez 2. melléklete alapján szereltük fel, illetve gondoskodunk folyamatosan – az anyagi lehetőségek függvényében – a szükséges felszerelés beszerzéséről, pótlásáról, javításáról, cseréjéről. 

Szemléltető eszközök

A szemléltetés elsősorban IKT technológia alkalmazásával történik. Ennek döntő hányadát a pedagógus által összeállított prezentációs anyag képezi, mely folyamatosan frissül, bővül. Ezen kívül a szaktanterem valamennyi szabad falfelületére is szemléltető tablók kerültek, továbbá alkalmi szemléltetésre rendelkezésre áll az iskolai könyvtár, valamint az internetes kapcsolat. Rendelkezünk az előírtakon kívül is modelltárgyakkal, természeti formák gyűjteményével, melyeket szintén folyamatosan bővítünk. 5) Értékelés A képzőművészeti ág is azon területek közé tartozik, ahol lehetetlen az abszolút skálán való, objektív teljesítmény-értékelés. Bármilyen szisztémát is alkalmazunk, a számszerűsített, avagy szöveges értékelés szubjektív elemekkel terhelt, ami objektív mérőrendszer hiányában nem is lehet másként. Ez egyfelől – a növendék önmagához való viszonyításának szempontjából – hasznos, másfelől – az értékelést végző személy egyéni értékrendje felől – káros. Tehát a szubjektivitás egyszerre pozitív és negatív velejárója az értékelésnek. Ennek ellenére – vagy éppen ezért – fontos olyan értékelési rendszer alkalmazása, mely az objektivitás felé tolódik, ugyanakkor nem veszíti el megerősítő, motiváló hatását, visszacsatoló funkcióját, személyre szóló üzenetét. Meggyőződésünk, hogy minél rendszeresebben, s, minél több tényezőt figyelembe véve, minél több szempont mentén és személyre szólóan értékelünk, a végeredmény annál jobban közelít a realitáshoz, illetve az értékelés annál inkább betölti valódi szerepét a pedagógiai folyamatokban. Az általunk kidolgozott (és folyamatosan formálódó) rendszert a következő elemek alkotják: 



Diagnosztikus értékelés: a bemenetet, azaz az alapfokú képzés kezdetekor, illetve más intézményből való átjelentkezéskor meglévő tudást (készségeket, képességeket) vizsgáljuk és értékeljük (szóban). Formája az úgynevezett „bemutatkozó rajz”, illetve a bemutatásra hozott otthoni munkák értékelése. Diagnosztikusnak tekinthetjük az úgynevezett „év eleji felmérő” értékelését is, amennyiben diákjaink előző tanévben szerzett tudása, azaz az új tanév bemeneti tudásszintje a vizsgálat tárgya, ez azonban már érdemjeggyel történik. Formatív értékelés: folyamatos, szóbeli visszajelzés a növendékek évközi munkájáról. A pedagógus mellett a növendékek önmagukat és egymást is értékelik.

97



Szummatív értékelés: a tanulók, illetve munkájuk minősítése az alkotói folyamatok lezárásakor, többnyire érdemjegyekkel, osztályzatokkal. Folyamat-lezárásnak tekinthetők az egyes feladatok elvégzése – ez esetben az értékelés tárgya a tanulói alkotás (vagy alkotások sorozata). A félévi értékelés szintén folyamat-lezárás, ami nem feltétlenül esik egybe az éppen tárgyalt tematikai egység befejezésével – ez esetben a félév alatt végzett munka összképét minősítjük. Hasonlóan az év végi értékelésnél, ahol az összkép mellett egy úgynevezett „év végi felmérő” (év végi vizsgamunka) is lehet a szummatív értékelés tárgya. A teljes folyamat lezárása pedig a 6. évfolyam végén sorra kerülő művészeti alapvizsga keretében készített vizsgamunkák értékelésével történik. A szummatív értékelés alapját tehát az egyes alkotásokra kapott érdemjegyek (esetenként azok tört alakja, pl. 4/5 vagy 4,5) képezik.

Az értékelés általános szempontjai:        

a tantervi követelményeknek való megfelelés az egyes feladatokban, tematikai egységekben meghatározott elvárások, instrukciók, szabályok követése, a megoldások újszerűsége, eredetisége, ötletessége, a kidolgozottság, a technikai kivitelezés minősége, a kötelező vagy azon túl vállalt, befejezett munkák, vázlatok, tervek mennyisége, az általános követelményekként meghatározott kompetenciák – különösen az összefüggésekben való gondolkodás – fejlettségi szintje, a határidők betartása, a növendék önmagához (korábbi munkáinak színvonalához) mért teljesítménye.

6) Tantárgyi követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után VIZUÁLIS ALKOTÓ GYAKORLAT A tanuló ismerje: - a vizuális művészetek eszköztárát, - a tárgytervezés és tárgykészítés fázisait, - a rajzolás, festés, térművészet műfaji sajátosságait, anyagait és eszközeit, - a különböző ábrázolási és tárgyalkotó technikákat, - a legjelentősebb művészettörténeti korszakok művészetének jellegzetességeit, kultúráját, tárgyait, - valóság és kép összefüggéseit, a műalkotások formai, műfaji, stílusbeli sajátosságait, a különböző korokban betöltött szerepüket, - a vizuális és plasztikai nyelv alapelemeit, ezek tulajdonságait, kapcsolatai lehetőségeit, öszszefüggéseit, - a képi/plasztikai kompozíció alapvető szerkezeti sajátosságait, látvány és szerkezet, szerke-

GRAFIKA ÉS FESTÉSZET MŰHELYGYAKORLAT - a grafika és festészet történetét, korszakait, jellemző alkotásait, - a grafika és festészet kiemelkedő hazai és külföldi képviselőit, kortárs alkotóit, - a grafika és festészet technikai és műfaji sajátosságait, - a képgrafikai, alkalmazott grafikai és a festészeti tevékenységeket, eljárásokat - a grafikai és festészeti munkához szükséges anyagok és technikai eszközök szakszerű használatát, - a képépítés törvényszerűségeit, kompozíciós lehetőségeit, - kifejezési szándék és technikai megvalósítás összefüggéseit

98

zet és karakter, forma és funkció összefüggéseit, különböző korok jellemző kompozíciós formáit, konvencióit, újításait - a térbeliség érzékeltetésének, plasztikusság fokozásának különféle módját, a főbb térábrázolási rendszereket, a térábrázolás történeti vonatkozásait, - tér-idő összefüggések megjelenítésének, a mozgás-változás ábrázolásának művészeti lehetőségeit, művészettörténeti, média- és mozgókép-ismereti vonatkozásait, - a színelmélet alapjait, a színek hatásának, kölcsönhatásának, viszonylatainak legfőbb törvényszerűségeit, mindezek művészettörténeti vonatkozásait, - a képzőművészet és más területek - különösen a zene – általános összefüggéseit. Legyen képes: - az alkotói munka végig vitelére, - a látvány és jelenségek megragadására, viszszaadására, - motívumgyűjtésre, feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, - a perspektivikus ábrázolás, és más térábrázolási rendszerek szabályainak alkalmazására, - színtani ismereteinek felhasználására, - kompozíciós ismereteinek alkalmazására, - sokféle eszköz- és anyaghasználatra a kifejezés érdekében, - konzekvens munkák elkészítésére, - a művészettörténeti korok, stílusok megkülönböztetésére, értő befogadására, - a vizuális (és plasztikai) nyelv improvizatív és komponált használatára, különböző szempontú vizuális interpretációk létrehozására, - a képi formanyelv kifejezőeszközeinek (szín, ritmus, kontraszt, hangsúly stb.) tudatos alkalmazására, adott kifejezési szándékhoz adekvát kompozíciós forma és színösszeállítás létrehozására, illetve adott kompozíciós formával, színviszonylattal kifejezhető tartalmak megválasztására, - a tér-, illetve időbeli jelenségek látvány utáni és konkrét látványtól elvonatkoztatott ábrázolására, - szerkezeti összefüggések képi értelmezésére, vizuális analógiák létrehozására, az egyedi vonások, karakterek hangsúlyozására

- munkájához motívumokat gyűjteni és vázlatokat, színvázlatokat készíteni, - a tanszak tanult műfaji sajátosságainak megfelelő átírásra, absztrakcióra, - az egyedi– és sokszorosított grafikai eljárások, festészeti technikák alkalmazására, - a grafikai és festészeti anyagok helyes használatára, - a színek, formák és kompozíciós lehetőségek kifejezési szándék szerinti használatára - grafikai és festészeti elméleti és gyakorlati tudásának alkalmazásával önálló alkotások, variációk és illusztrációk készítésére, - a tanult grafikai és festészeti technikák sokszínű használatára és továbbfejlesztési lehetőségeinek keresésére, kísérletezésre, - esztétikus képi megjelenítésre, - műalkotás és környezet kapcsolatának, öszszefüggéseinek felismerésére, - önálló véleményformálásra saját és mások műveivel kapcsolatban, - adott témához és kompozíciós szerkezethez adekvát technika megválasztására

7) Művészeti alapvizsga A művészeti alapvizsgára bocsátás feltételei

99

Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. A művészeti alapvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja 





A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsga tantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és gyakorlati tudása. Az alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben az nem, felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja.

A művészeti alapvizsga vizsgatantárgyak -

Műhelygyakorlat Vizuális alkotó gyakorlat

A művészeti alapvizsga egyes részei alóli felmentés 



Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként – helyezést ért el vagy a versenyfelhívásban meghatározott teljesítményi szintet teljesítette. Ha a tanuló már rendelkezik a képző- és iparművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett alapvizsga- vagy záróvizsga-bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható a vizuális alkotógyakorlat főtárgyból. A műhelygyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.

A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése  

 

A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán vizsga tantárgyanként külön-külön osztályzattal kell minősíteni. A művészeti alapvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a vizsga tantárgy végső eredményének a meghatározásában a műhelygyakorlat tantárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a művészeti alapvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.

Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után a) Vizuális alkotó gyakorlat A tanuló ismerje: -

a vizuális művészetek eszköztárát, a tárgytervezés és tárgykészítés fázisait, 100

-

a rajzolás, festés, térművészet műfaji sajátosságait, anyagait és eszközeit, a különböző ábrázolási és tárgyalkotó technikákat, a legjelentősebb művészettörténeti korszakok művészetének jellegzetességeit, kultúráját, tárgyait, a legfontosabb baleset– és munkavédelmi tudnivalókat.

A tanuló legyen képes: -

az alkotói munka végigvitelére, a látvány és jelenségek megragadására, visszaadására, motívumgyűjtésre, feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, a perspektivikus ábrázolás szabályainak alkalmazására, színtani ismereteinek felhasználására, kompozíciós ismereteinek alkalmazására, sokféle eszköz– és anyaghasználatra a kifejezés érdekében, konzekvens munkák elkészítésére, a művészettörténeti korok, stílusok megkülönböztetésére, értő befogadására, a legfontosabb baleset– és munkavédelmi szabályok betartására.

b) Grafika és festészet műhelygyakorlat A tanuló ismerje: -

a grafika és festészet történetét, korszakait, jellemző alkotásait, a grafika és festészet kiemelkedő hazai és külföldi képviselőit, kortárs alkotóit, a grafika és festészet technikai és műfaji sajátosságait, a képgrafikai, alkalmazott grafikai és a festészeti tevékenységeket, eljárásokat a grafikai és festészeti munkához szükséges anyagok és technikai eszközök szakszerű használatát, a képépítés törvényszerűségeit, kompozíciós lehetőségeit, a legfontosabb munkavédelmi tudnivalókat.

A tanuló legyen képes: -

munkájához motívumokat gyűjteni és vázlatokat, színvázlatokat készíteni, a tanszak tanult műfaji sajátosságainak megfelelő átírásra, absztrakcióra, az egyedi– és sokszorosított grafikai eljárások, festészeti technikák alkalmazására, a grafikai és festészeti anyagok helyes használatára, a színek, formák és kompozíciós lehetőségek kifejezési szándék szerinti használatára grafikai és festészeti elméleti és gyakorlati tudásának alkalmazásával önálló alkotások, variációk és illusztrációk készítésére, a tanult grafikai és festészeti technikák sokszínű használatára és továbbfejlesztési lehetőségeinek keresésére, kísérletezésre, esztétikus képi megjelenítésre, műalkotás és környezet kapcsolatának, összefüggéseinek felismerésére, önálló véleményformálásra saját és mások műveivel kapcsolatban, a munkavédelmi szabályok betartására.

A művészeti alapvizsga tantárgyai, tartalma, értékelése 101

a) Kötelező tárgy: vizuális alkotó gyakorlat A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga időtartama:  

vizsgamunka bemutatása 15 perc helyszíni feladat megoldása 105 perc

A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, alkotó, konstruáló, tárgykészítő képessége. A feladatmegoldás tükrözze a tanulónak a vizuális alkotó gyakorlatok során megszerzett tudását a művészeti ág anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről, megszerzett ismeretét. A megvalósított vizsgamunka mutassa be a tanuló technikai jártasságát, tudását. Az alapvizsga részei A) Dokumentációval együtt benyújtott kész kép, képsorozat vagy tárgy, tárgycsoport A benyújtott vizsgamunka – tanári irányítással megvalósított – tervezési munka alapján, szabadon választott technikával létrehozott alkotás, amely lehet: -

tárgy, tárgyegyüttes, festészeti, grafikai alkotás–sorozat, szobor, térkonstrukció és variációi.

B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített kész kép vagy tárgy Az intézmény által meghatározott vizsgafeladat tervvázlat alapján, szabadon választott anyaggal és technikával létrehozott alkotás, amely lehet: -

tárgy, festészeti, grafikai alkotás, szobor, térkonstrukció.

A vizsga értékelése A vizuális alkotó gyakorlat alapvizsga értékelésének általános szempontjai: -

esztétikai érzékenység, művészeti ismeretek jelenléte, tervezési, plasztikai tárgyformáló készség, a kísérletező kedv és kreativitás megjelenése, alapvető anyag–, eszköz– és szerszámhasználati ismeret, jártasság, térformálás, konstruáló és kompozíciós készség, a tartalomnak megfelelő anyag, forma, szín, technika és kifejezésmód használata, az elkészült munka egyedisége, összhangja.

b) Főtárgy: grafika és festészet műhelygyakorlat 102

A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészekből áll. A vizsga időtartama A grafika és festészet műhelygyakorlat  

tervezés 40 perc tárgykészítés 140 perc

A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, képalkotó, képessége. A terv tükrözze a tanulónak a grafika és festészet anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismeretét. A megvalósított kép, képtárgy, képsorozat mutassa be a tanuló grafikai és festészeti jártasságát, tudását. A vizsga részei: A) Tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész kép, képtárgy, képsorozat, a grafika és festészet műfajából. A benyújtott vizsgamunka – tanári irányítással megvalósított – tervezési munka alapján létrehozott alkotás, amely lehet: -

alkalmazott grafikai, sokszorosított grafikai alkotás, sorozat vagy variáció, grafikai és festészeti illusztráció sorozat, szabadodon választott technikákkal készített képi alkotás, alkotássorozat vagy variáció.

A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített kép, képtárgy, képsorozat, a grafika és festészet műfajából. Az intézmény által meghatározott vizsgafeladat tervvázlat alapján, szabadon választott technikával létrehozott alkotás, amely lehet: -

modell alapján készített képi, képtárgyi átírás, alkalmazott grafikai vagy dekoratív festészeti vázlatterv – sorozat.

A vizsga értékelése A grafika és festészet műhelygyakorlat alapvizsga értékelésének általános szempontjai: -

tervezési, képalkotási készség, színhasználat, kompozíciós készség, alapvető anyag– és eszközismeret, jártasság, a grafikai és festészeti ismeretek gyakorlati alkalmazása, a tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő átíró és kifejezőképesség, az elkészült munka összhangja. 103

2.15.3. A TIM (Tananyag-integráló Modulrendszer) beépítése a képzés struktúrájába A TIM egy kísérleti jellegű, kiegészítő, választható program. A modulrendszer akár egészében, akár részeiben is alkalmazható az egyes szakterületeken. Az alkalmazó pedagógusok tetszőlegesen választhatnak a főmodulok közül és annak teljes tartalmával vagy egy-egy almoduljával is foglalkozhatnak. Legkisebb önálló egységnek a tantárgyi alapmodulok tartalmilag összefüggő feladatsorai tekintendők, az egyes feladatok már nem. Bármekkora részt választ, illetve dolgoz is ki a tanár, mindenképpen arra kell törekedni, hogy a témát mélységében és összefüggéseiben is kellő alapossággal tanulmányozza tanítványaival. Az elképzelések szerint minden tanévben – a tanév egy meghatározott időszakában – egy közösen választott modult/almodult valósítanak meg a résztvevő pedagógusok és tanítványaik. A képzőművészeti órákon a választott téma általában valamely évfolyam tantervi anyagában is szerepel, míg képzőművészeti ágon külön egységként jelenik meg, így nem mindig esik egybe a „rendes” tananyaggal. A témafeldolgozás – elméleti megközelítés, példák elemzése, darabok kiválasztása, tanulása, illetve az improvizációs és kompozíciós gyakorlatok – az egyéni vagy csoportos (képzős, szolfézs, kamara) órák egy bizonyos részében valósulhat meg. A ráfordított időmennyiséget az alkalmazó pedagógusok határozzák meg. A TIM alkalmazása intézményünkben önkéntes alapon történik. A végzett munka eredményét a tanév második felében közös témára épülő zenei és képzőművészeti bemutató keretében mutatjuk be. A TIM tematikája: RÉSZEK ÉS EGÉSZEK Rész és egész viszonylagossága Részek és részletek A részek összetettsége Részek térbeli/időbeli rendje Az alapelemek Alapelemek és tulajdonságaik Elemkapcsolatok Összetettség A legegyszerűbb szerkezetek Az összetettség változatai RENDEZETTSÉG Rendezett és rendezetlen A rend formái ISMÉTLŐDÉSEK, RITMUSOK VARIÁCIÓK ELLENTÉTEK ÉS ÁTMENETEK Ellentétek Pólusok közötti átmenetek KÖLCSÖNHATÁSOK

104